JELENTÉS 1929-RÖL.

Irta: T i m k ó I m r e aligazgató.

Az Intézet tevékenységének súlypontja ebben az évben még báró N o p c s a F e r e n c dr. volt igazgatónk akarata és rendelkezései sze­rint az elmaradt kiadványok sajtó alá rendezésére esett. Ennek megfele­lően jelenthetem, hogy az 1929. évben kiadványainkból a következők jelentek meg:

M i t t e i l u n g e n a u s d e m J a h r b u c h d e r K g l . U n g . G e o l o g i s c h e n A n s t a l t .

Vol. X X V I, fase. 2, P á 1 f y, M.: Geologie und Eisenerzlagerstätten des Gebirges von Rudabánya, 15 7 — 19 1. old. 1 geol. térkép $ 1 hely­színrajz, I I — III. tábla, i — 13. szövegábra.Függelék: S ü m e g h y, J . : Die Quellenkalke von Szalonna und Martonyi, 193— 196. old.

Vol. X X V III , fasc. 3, S ü m e g h y J . : Die geothermischen Gradienten des Alföld, 273— 371. old., I. tábla.

G e o l o g i c a H u n g a r i c a , s e r i e s g e o l o g i c a .

Tom. III. Baron N o p c s a , F.: Geographie und Geologie Nordalba­niens, i — 620. old., I—X X V III . tábla, 1 — 150. ábra. Függelék: M z i k, H. v.: Beiträge zur Kartographie Albaniens nach orienta­lischen Quellen, 623— 704. old., X X I X —X X X V . tábla, 15 1 — 189. ábra.

G e o l o g i c a H u n g a r i c a , s e r i e s p a l a e o n t o l o g i c a .

Fasc. 2, Ro z 1 o z s n i k, P.: Studien über Nummulinen, 1 — 164. old., 1— V III. tábla, 1 — 3. ábra.

Fasc. 3. L ö r e n t h e y , E .—B e u r 1 e n, K .: Die fossilen Dekapoden der Länder der Ungarischen Krone, 1 — 420 old., I— X V I. tábla, 1 — 49. ábra.

JELENTÉS 1929-RŐL 9

Fase. 4. Baron N o p c s a, F.: Dinosaurierreste aus Siebenbürgen, 1 —76. old., I — IV. tábla, 1 — 6. ábra.

Fase. 5. Z a l á n y i , B.: Morphosystematische Studien über Muschel­krebse, i — 152. old., I— IV. tábla, 1 — 55. ábra.

A M a g y a r K i r á l y i F ö l d t a n i I n t é z e t K i a d v á n y a i .

S c h r é t e r , Z.: A borsod—hevesi szén- és lignitterületek bányaföldtanf leírása, 1 — 390. old., I— IX . tábla, 1 — 41. ábra.

V a d á s z , E.: A borsodi szénmedence bányaföldtani viszonyai, 393 — 464. old., I— III. tábla.

A M a g y a r K i r á l y i F ö l d t a n i I n t é z e t G y a k o r l a t i F ü z e t e i .

P á 1 f y, M.: Magyarország arany-ezüstbányáinak geológiai viszonyai és termelési adatai, 1 — 95. old., I. tábla, 1 — 27. ábra.

H o r u s i t z k y, H .: Sopron vármegye csornai és kapuvári járásának artézi kútjai, 1 — 35. old., I. tábla, 1. ábra.

H o r u s i t z k y , H.: Die artesischen Brunnen der Distrikte von Kapuvár und Csorna im Komitat Sopron, 36— 50. old., I. tábla, 1. ábra.

A M a g y a r K i r á l y i F ö l d t a n i I n t é z e t N é p s z e r ű K i a d v á n y a i .

T r e i t z, P.: Magyarázó a többtermelés szolgálatában álló talajvizsgá­latokhoz, 1 — 16. old.

T é r k é p e k .

Hunyad vármegye és környékének geológiai és tektonikai térképe, 1:200.000, 2 lap.

Geological and tectonical map of the County of Flunyad and its environments, 1:200.000, in 2 sheets.

Sajtó alá rendeztük továbbá Magyarország geológiai térképének D K-i szekcióját is, 1:500.000 léptékben.

Kiadványaink összes terjedelme 1929-ben 142 ívre, 84 táblára és 384 szövegábrára rúgott.

E munkák kiadásával egyrészt módot akartunk adni ahhoz, hogy anyagi okokból eddig elmaradt publikációink a tudomány és gyakorlat számára hozzáférhetőkké válhassanak, másrészt, hogy a megszállott

10 TIMKÓ

országrészek geológiai feldolgozása a magyar tudomány lobogója alatt hirdethesse a nemzetközi irodalomban is a magyar kultúrfölényt.

Könyvtárunk az elmúlt 1929. év folyamán a 12.859— 13.059. lel­tári számok között 200 egyes munkával és 303 cserefolyóirat 1929. évi kötetével gyarapodott. Mindezeken kívül új 20 külföldi csereviszonyt is kötöttünk.

K ü l f ö l d i t a n u l m á n y ú t o n voltak az elmúlt év folya­mán: L á s z l ó G á b o r dr. m. kir. főgeológus Kisázsiában, a török kor­mány felkérésére, ott végzendő vízellátás geológiai tanulmányozására.

S c h e r f E m i l m. kir. osztálygeológus, aki saját költségén vett részt Danzigban az ott tartott Nemzetközi Talajismereti (Kartográfiái) Konferencián, ahol Európa talajtérképének szerkesztői bizottsága ülése­zett T r e i t z P é t e r n e k erre bejelentett, térképbemutatással egybe­kötött előadása a kiküldetés elmaradása miatt a programúiból kiesett.

Tevékeny részt vett intézetünk agrogeológiai osztályának minden tagja a Nemzetközi Talajismereti Társaság II. Bizottságának Budapes­ten, július 1 — 13-ig tartott konferenciáján és az azzal kapcsolatos alföldi talajismereti kirándulásokon. Ugyané konferencia a chinhydronnal való pH-mérés hibáinak nemzetközi tanulmányozására albizottságot küldött ki, melyben intézetünk tagjai közül S c h e r f E m i l dr. m. kir. osz­tálygeológust és K ü h n I s t v á n dr. szaknapidíjas vegyészt válasz­tották be.

A kiadásra kerülő geológiai munkáknál, különösen ha azokat a szer­zők régebben írták már meg, kívánatos, hogy azok a lehetőséghez mérten a legújabb megfigyelési adatokkal kiegészíttessenek. Ennek megfelelően reambulációkat tartottunk szükségesnek Magyarország geológiai térképe munkábavett ÉN y-i szekciójának sajtó alá rendezését megelőzően. E re- ambulációs munkában és az ezzel kapcsolatos térképredukciós munkála­tokban intézetünknek csaknem valamennyi geológusa buzgó odaadással vett részt. Nélkülözhetetlenül szükségessé tette a reambulációt az a körülmény is, hogy az eredeti felvételek itt nemcsak régebben történtek, de a felvevő geológusok egy része már időközben el is halt.

Reambulációt tartottunk szükségesnek S c h r é t e r Z o l t á n dr,: ,,A borsodi szénmedence bányageológiai viszonyai“ című munkájának kiadása előtt, aki azt M a r z s ó L a j o s dr. m. kir. osztálygeológus segédletével végezte el, valamint S ü m e g h y J ó z s e f dr.: ,,Die geothermischen Gradienten des Alföld“ című munkájához is, amelynek kapcsán a szerző behatóbb tanulmányokat végzett a Tiszameder egész hosszában Rakamaztól Szegedig, t e l e g d i R o t h K á r o l y dr. fő­geológus és S z e l é n y i T i b o r napidíjas vegyész társaságában.

JELENTÉS 1929-RŐL 11

Végül reambulációs és kiegészítő bejárásokat kellett még végezni Magyarország szikes monográfiájának sajtó alá rendezéséhez is. E mun­kát T i m k ó I m r e aligazgató vállalta el a nyári hónapok egy részé­ben. Ennek befejezése azonban már tavaszra maradt.

T r e i t z P é t e r kísérletügyi főigazgató, agrofőgeológus tevé­keny részt vett a Földmívelésügyi Minisztérium kebelében működő Talaj­javító Bizottság munkálataiban, nemkülönben a Permetező Öntözés T a­nulmányozására Alakított Bizottságban épp ügy, mint az Országos Növénytermesztő Bizottságban is. Ugyanőt a nyár folyamán az a meg­tiszteltetés is érte, hogy a hollandi kormány I d e n b u r g A. dr. agro- chemikust három hónapra hozzá küldte a talajfelvételek és laborató­riumi munkák tanulmányozására. Nevezett ebből az időből néhány hetei az agrochemiai laboratóriumokban való működéssel, a többit Pápa kör­nyékén talajfelvételekkel töltött el, ahonnan kormánya utasítására a Szumatra szigetén működő talajfelvételi osztályhoz küldetett.

intézetünk többi tagjai a fentvázolt munkák mellett kiosztott munkakörükben buzgólkodtak az igazgatósághoz érkezett megkeresések­nek megfelelő szakértői vélemények adásával.

L i f f a A u r é l dr. főgeológus a kőbánya-ügyeket intézve, Gyön­gyös, Sümeg, Beremend, Verpelét, Tárcái, Tokaj, Somoskő, Selyp köz­ségekhez tartozó kőbányaterületeket vizsgált meg s adott róluk szak- véleményt.

E m s z t K á l m á n dr. fővegyész vezetése mellett az ásvány- chemiai laboratóriumban F i n á l y dr. és S z e l é n y i vegyészek mániái, csillaghegyi és lillafüredi ásványvizeket, bogácsi bitument és 41 kőzetet vettek chemiai vizsgálat alá.

Az agrochemiai laboratóriumban K ü h n dr. és E n d r é d y dr. szaknapidíjas vegyészek összesen 300 talajvizsgálatot végeztek, melyek nagyrésze tudományos szempontból készült ugyan, több talajelemzés azonban magánosok megkeresésére történt. Ez utóbbi vizsgálatok kap­csán a tudományos eredményekből gyakorlati utasításokat igyekeztünk megállapítani talajjavítási és többtermelési célokra.

L á s z l ó G á b o r dr. főgeológus é s S ü m e g h y J ó z s e f dr. osztálygeológus az artézi és fúrt kutak hidrogeológiai tanulmányozása kapcsán, az ezen ügyekben való megkereséseket látták el szakvéle­ményeikkel.

M a r o s I m r e főgeológus F e r e n c z i I s t v á n dr. osztály­geológussal kiadványaink szerkesztése körül buzgólkodtak, előbbi ellátta a magyar szövegek idegennyelvű fordítását, utóbbi a házinyomda üze­mének ellenőrzését is.

12 TIMKÓ

V i g h G y u l a dr. osztálygeológus az Intézet képviseletében résztvett a Magyar Ornitológusok Szövetsége lillafüredi vándorgyűlésén, ahol előadás keretében méltatta H e r m á n O t t ó-nak, a nagy természetbúvárnak érdemeit a magyar barlangkutatás terén.

Legvégül külön ki kell emelnem R o z l o z s n i k P á l , F e r e n c z i I s t v á n dr. és R a k u s z G y u l a dr. geológusok abbeli érdemeit, hogy a kiadásra tervezett geológiai térképpel kapcsolatban nekik kiosz­tott reambulációs munkát sikeresen elvégezték.

A napilapokban is nagy hullámokat vetett lillafüredi mélyfúrás alkalmából szükségesnek tartottam, hogy a Földtani Intézet geológusai a Bükk-hegységet legjobban ismerő S c h r é t e r Z o l t á n dr. főgeológus kalauzolása mellett kirándulás kapcsán június hónapban a lillafüredi fúrási hely geológiai szerkezetéről és tektonikájáról pontosabb tájékozó­dást szerezhessenek.

Jelentésemet nem zárhatom le anélkül, hogy geológus társaimnak vállvetett buzgó és fáradságot nem ismerő tevékenységéért — amelyet azon idő alatt tanúsítottak, amíg igen nehéz körülmények között az igazgatói teendőket mint helyettes elláttam — ezúttal is külön legjobb köszönetemet ne fejezzem ki.

Ennek az önzetlenségnek felsőbb helyen való elismeréséül tekintem a régen vajúdó igazgatói állás betöltését is, amidőn erre a díszes pozí­cióra a magyar geológusok büszkeségét sikerült a minisztériumnak Inté­zetünk élére megnyernie.

Ez az Intézetünk életére örvendetes esemény a Kormányzó Úr Ö Fő­méltósága 1929. évi október hó i-én Budapesten kelt magas elhatározá­sával következett be, amellyel n a g y s u r i B ö c k h H u g ó dr.-t, a bányászati monopóliumok és kutatások h. államtitkári címmel felruhá­zott, volt igazgatóját a Földtani Intézet igazgatójává nevezte ki.

A Földmívelésügyi Miniszter Űr Őexcellenciája ezt 4505/1929. ein. IX — 2. sz. magas rendeletével adta tudomásunkra s ugyanakkor az igaz­gatói teendők ellátása alól elismerése mellett felmentett.

Még egy kitüntetés érte Intézetünket az 1929. év folyamán. T e l e g d i R o t h K á r o l y dr. m. kir. főgeológust a Kormányzó Úr Ő Főméltósága július hó 28-án kelt magas elhatározásával a debreceni Gróf Tisza István-Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékére rendkívüli tanárrá nevezte ki. Itteni állása alól október hó 9-én, a Föld­mívelésügyi Minisztérium 4237/eln. I X — 2. sz. rendeletével men­tette , fel.

BERICHT 1929 13

BERICHT ÜBER 1929.

Von Vizedirektor I. T i m k 6.

(VoIIínhaítliche Übersetzung des ungarischen Textes.)

Der Schwerpunkt der Tätigkeit unserer Anstalt fiel in diesem Jahr— noch dem Willen und den Verfügungen unseres gewesenen DirektorsDr. Baron F r a n z N o p c s a entsprechend — auf die Ausgabe unsererrückständigen Schriften. Dem entsprechend kann ich berichten, dass in1929 von unseren Publikationen die folgenden Bände veröffentlicht wurden:

M i t t e i l u n g e n a u s d e m J a h r b u c h d e r K g l . U n g .G e o l o g i s c h e n A n s t a l t .

Vol. X X V I, fase. 2, P á 1 f y, M.: Geologie und Eisenerzlagerstätten des Gebirges von Rudabánya, pp. 157— 19 1, 1 Geol. Karte, 1 Si­tuationsplan, Tab. I I — III, Fig. 1 — 13. Anhang: S ü m e g h y , J .: Die Quellenkalke von Szalonna und Martonyi, pp. 193 — 196.

Vol. X X V III , Fase. 3, S ü m e g h y , J .: Die geothermischen Gradienten des Alföld, pp. 273— 371, tab. I.

G e o l o g i c a P l u n g a r i c a , s e r i e s g e o l o g i c a .

Tom. III, Baron N o p c s a , F.: Geographie und Geologie Nord­albaniens, pp. 1 — 620, Tab. I—X X V III , Fig. 1 — 150. — Anhang: M z i k , H. v.: Beiträge zur Kartographie Albaniens nach orien­talischen Quellen, pp. 623—704, Tab. X X IX —X X X V , Fig. 15 1 — 189.

G e o l o g i c a H u n g a r i c a , s e r i e s p a l a e o n t o l o g i c a .

Fase. 2, R o z 1 o z s n i k, P.: Studien über Nummulinen, pp. 1 — 164, Tab. I—V III, Fig. 3.

Fase. 3. L ö r e n t h e y , E .—B e u r 1 e n, K .: Die fossilen Dekapoden der Länder der Ungarischen Krone, pp. 1 —420, tab. I—X V I, Fig. 1 — 49.

Fase. 4, Baron N o p c s a , F.: Dinosaurierreste aus Siebenbürgen, pp. i — 76, Tab. I—V I, Fig. 1 — 6.

Fase. 5. Z a l á n y i , B.: Morphosystematische Studien über Muschel­krebse, pp. 1 — 152, Tab. I— IV , Fig. 1 — 55.

A M a g y a r K i r á l y i F ö l d t a n i I n t é z e t K i a d v á n y a i .

S c h r é t e r , Z.: A borsod— hevesi szén- és lignitterületek bányaföld­tani leírása, pp. 1 — 390, tab. I —IX , fig. 1 — 41. (Nur ungarisch).

14 TIMKÓ

V a d á s z , E.: A borsodi szénmedence bányaföldtani viszonyai, pp. 393—464, tab. I— III. (Nur ungarisch).

A M a g y a r K i r á l y i F ö l d t a n i I n t é z e t G y a k o r l a t iF ü z e t e i .

P á l f y , M.: Magyarország arany-ezüstbányáinak geológiai viszonyai és termelési adatai, pp. 1 —95, Tab. I, Fig. 1 — 27. (Nur ungarisch).

H o r u s i t z k y , H .: Sopron vármegye csornai és kapuvári járásának artézi kútjai, pp. 1 — 35, Tab. I, Fig. 1.

H o r u s i t z k y , H.: Die artesischen Brunnen der Distrikte von Kapuvár und Csorna im Komitat Sopron, pp. 36— 50, Tab. I, Fig. 1.

A M a g y a r K i r á l y i F ö l d t a n i I n t é z e t N é p s z e r űK i a d v á n y a i .

T r e i t z , P.: Magyarázó a több termelés szolgálatában álló talajvizsgá­latokhoz, pp. 1 — 16. (Nur ungarisch).

K a r t e n .

Hunyad vármegye és környékének geológiai és tektonikai térképe, 1:200.000, in 2 Blättern.

Geological and tectonical map of the County of Hunyad and its environments, 1:200.000, in 2 sheets.

Es wurde ferner auch die SO-liche Sektion der geologischen Karte Ungarns 1:500.000 druckfertig ausgearbeitet.

Der gesamte Umfang unserer Publikationen belief sich auf 142 Bogen, 84 Tafeln und 384 Textfiguren.

Mit der Ausgabe dieser Arbeiten wollten wir einerseits unsere aus materiellen Gründen rückständigen Publikationen der Wissenschaft und Praxis zugänglich machen, anderseits erreichen, dass die geologische Be­arbeitung der besetzten Landesteile die Überlegenheit der ungarischen Kultur auch in der internationalen Literatur unter dem Banner der ungarischen Wissenschaft verkünde.

Unsere Bibliothek wurde im Laufe des Jahres 1929 zwischen den Inventarnummern 12.859— 13.059 um 200 selbständige Werke und uni den Jahrgang 1929 von 303 Tauschzeitschriften bereichert. Überdies wurden 20 neue Tauschverbände mit dem Ausland angeknüpft.

A u s l ä n d i s c h e S t u d i e n r e i s e n machten in diesem Jahr: Chefgeolog Dr. G. v. L á s z 1 o, der auf Ansuchen der türkischen

Regierung in Kleinasien die Möglichkeiten der Wasserversorgung studierte.

BERICHT 1929 15

Sektionsgeolog Dr. E. S c h e r f, der auf eigene Kosten an der in Danzig abgehaltenen (Kartographischen) Konferenz der Internationalen Bodenkundlichen Gesellschaft teilnahm, wo die Redaktionskommission der Bodenkarte Europas tagte.

Der daselbst angemeldete, mit Vorführung von Karten verbundene Vortrag von P. T r e i t z fiel wegen dem Unterbleiben seiner amtlichen Delegierung aus.

Alle Mitglieder der agrogeologischen Abteilung unserer Anstalt waren eifrig bei der in Budapest vom i — 13. Juli abgehaltenen Konferenz der II. Kommission der Internationalen Bodenkundlichen Gesellschaft und den damit verbundenen bodenkundlichen Ausflügen am Alföld (Tiefebene) betätigt. Diese Konferenz entsendete eine Unterkommission zum internationalen Studium der Fehler der mit Chinhydron bewerkstel­ligten pH-Messungen, in die von den Mitgliedern unserer Anstalt der Sektionsgeolog Dr. E. S c h e r f und der Chemiker Dr. I. K ü h n erwählt wurden.

Bei den zur Ausgabe gelangenden geologischen Arbeiten ist es — besonders wenn sie schon vor längerer Zeit verfasst wurden — sehr erwünscht, dass dieselben nach Möglichkeit mit den neuesten Beo­bachtungsdaten ergänzt werden. Dem entsprechend erachteten wir es für notwendig, vor der Druckfertiglegung der NW-lichen Sektion der geolo­gischen Karte Ungarns gewisse Reambulierungen durchzuführen. An diesen Reambulierungen und der Reduktion der Originalaufnahmsblätter auf den Massstab 1:500.000 nahmen fast alle Geologen der Anstalt mit grossem Eifer Teil. Die Reambulierungen waren auch schon deshalb unvermeidlich, weil die Originalaufnahmen des betreffenden Gebietes vor längerer Zeit durchgeführt wurden und die aufnehmenden Geologen z. T. bereits verstorben sind.

Eine Reambulation war auch vor der Ausgabe der Arbeit Z. S c h r é t e r ’s über die montangeologischen Verhältnisse des Borsoder Kohlenbeckens notwendig und wurde unter Mithilfe des kgl. ung. Sektionsgeologen Dr. L. v. M a r z s ó durchgeführt. Dasselbe galt bezüglich der Arbeit Dr. J. v. S ü m e g h y ’s über die geothermischen Gradienten des Alföld, wobei der Verfasser eingehende Studien längs des Tisza-Bettes von Rakamaz bis Szeged, in der Gesellschaft des Chefgeolo­gen Dr. K. R o t h von T e 1 e g d und des Chemikers T. S z e 1 é n y i durchführte.

Reambuiationer. und ergänzende Begehungen waren schliesslich auch mit Bezug auf die Vorbereitungsarbeiten der Monographie der Szik- Böden Ungarns erforderlich und wurden vom Vizedirektor I. T i m k ó

16 TIMKO

in einem Teil der Sommermonate durchgeführt, konnten aber erst im Frühjahr des folgenden Jahres abgeschlossen werden.

Der Oberdirektor für Versuchswesen und Agrochefgeolog P. T r e i t z nahm regen Anteil an den Arbeiten der im Ackerbauministe­rium tätigen Kommission für Bodenverbesserung, sowie auch der Kom­mission zum Studium der Berieselung und der Kommission für Pflanzen* kultur. Ebenderselbe wurde im Laufe des Sommers dadurch ausgezeichnet, dass ihm seitens der niederländischen Regierung der Agrochemiker Dr. A. I d e n b u r g auf drei Monate behufs Studium der Bodenaufnahmen und der Arbeiten im Laboratorium zugeteilt wurde. Der Genannte arbeitete einige Wochen hindurch in unseren Agrochemischen Laboratorien und ver­brachte die übrige Zeit mit Bodenaufnahmen in der Umgebung der Stadt Pápa, von wo er dann durch seine Regierung zu der auf der Insel Sumatra tätigen Bodenkartierungsabteilung entsendet wurde.

Die übrigen Mitglieder unserer Anstalt waren neben den oben kurz angedeuteten Arbeiten auch noch auf Grund der zur Direktion einge­laufenen Ansuchen mit der Abgabe von Fachgutachten innerhalb ihres Wirkungskreises beschäftigt.

Chefgeolog Dr. A. L i f f a erledigte die Steinbruch-Angelegenheiten, er besuchte die Steinbruchgebiete von Gyöngyös, Beremend, Verpelét, Sümeg, Tárcái, Tokaj, Somoskő und Selyp und begutachtete dieselben.

Im mineralchemischen Laboratorium der Anstalt untersuchten die Chemiker Dr. I. F i n á 1 y und T. S z e l é n y i unter Leitung des Chef­chemikers Dr. K . E m s z t Mineralwässer von Mánfa, Csillaghegy, Lilla­füred, Bitumenproben von Bogács und 41 Gesteine.

Im agrochemischen Laboratorium führten die Chemiker Dr. I. K ü h n und Dr. E. v. E n d r é d y insgesamt 300 Bodenanalysen durch, von denen die meisten wissenschaftlichen Zwecken dienten, mehrere aber auch auf Ansuchen Privater fertiggestellt wurden. In den letzterwähnten Fällen waren wir bestrebt, auf Grund der wissenschaft­lichen Resultate praktische Weisungen bezüglich der Verbesserung der Böden und der Steigerung der Produktion zu liefern.

Chefgeolog Dr. G. v. L á s z l ó und Sektionsgeolog Dr. J . v. S ü m e g h y lieferten Fachgutachten in den zahlreichen hydrogeologi- schen Fragen, die in Bezug auf artesische und gebohrte Brunnen an die Anstalt gerichtet wurden.

Chefgeolog I. v. M a r o s war mit dem Sektionsgeologen Dr. I. F e r e n c z i mit der Redigierung unserer Publikationen beschäftigt, ersterer versah ausserdem die Übersetzung der Arbeiten in fremde Sprachen, letzterer die Kontrolle der eigenen Druckerei der Anstalt.

BERICHT 1929 17

Sektionsgeolog Dr. G y. V i g h nahm in Vertretung der Anstalt an der in Lillafüred abgehaltenen Wanderversammlung des Verbandes der Ungarischen Ornithologen Teil, wo er im Rahmen eines Vortrages die Verdienste des grossen Naturforschers O. H e r m á n auf dem Gebiet der ungarischen Höhlenforschung würdigte.

Zum Schluss muss ich noch das Verdienst meiner Kollegen P. R o z l o z s n i ' k , I. F e r e n c z i und G y . R a k u s z hervorheben, die die ihnen im Zusammenhang mit der auszugeben geplanten geologischen Karte zugewiesenen Reambulationen erfolgreich durchführten.

Ich hielt es für wünschenswert, dass die Geologen unserer Anstalt unter Führung des besten Kenners des Bükk-Gebirges: Dr. Z. S e h r é t e r im Rahmen eines Ausfluges im Juni sich über die geologischen Ver­hältnisse der Umgebung der viel besprochenen Tiefbohrung von Lilla­füred orientieren können.

Ich kann meinen Bericht nicht schliessen, ohne meinen Kollegen auch an dieser Stelle meinen besten Dank für ihre eifrige und unermüdliche Tätigkeit auszusprechen, die sie während der Zeit bekundeten, als ich unter sehr schweren Verhältnissen mit der Leitung der Anstalt betraut war.

Als Zeichen der Anerkennung dieses Eifers an höherer Stelle ist auch die Besetzung des seit langer Zeit freien Postens des Direktors unserer Anstalt zu betrachten, wobei es dem Ministerium gelang, für dieses Amt den Stolz der ungarischen Geologen zu gewinnen. Dieses erfreuliche Ereignis erspross aus dem hohen Entschluss des Reichsver­wesers vom i. Oktober 1929, mit dem er den mit dem Titel eines Unter­staatssekretärs bekleideten gewesenen Direktor der montanistischen Monopolien und Forschungen des Staates: Dr. H u g o B ö c k h von N a g y s u r zum Direktor der Kgl. Ung. Geologischen Anstalt er­nannte. Dies wurde uns mit dem Erlass No. 4505/Präs. IX . 2. des Ackerbauministers bekannt gegeben, mit dem er mich gleichzeitig mit dem Ausdurck seiner Anerkennung von der weiteren Versehung der Agenden des Direktors entlastete.

Unsere Anstalt hat noch eine Auszeichnung zu verzeichnen: der Chefgeolog Dr. K. R o t h von T e 1 e g d wurde mit dem hohen Entschluss des Reichsverwesers vom 28. Juli 1929 als Extraordinarius zum Leiter des Mineralogisch-Geologischen Institutes der Universität Debre­cen ernannt und seines hiesigen Amtes mit dem Erlass des Ackerbau­ministers No. 4237/Präs. IX . 2. vom 9. Oktober 1929 enthoben.

2