Nopcsa Ferenc albán öltözetben, 1916 körül

A Nopcsa nemzetség ősi fészke Szacsalon, Erdély, Románia

Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc, Hunyadi Mátyás távoli rokona, Fatia Negra unokája az erdélyi Hátszeg melletti Szacsalon született 1877. május 3-án. Az ifjú tehetsége folytán a legjobb iskolákban tanulhatott, hallgatója volt többek között a bécsi Theresianumnak is, ahova Erzsébet királyné főudvarmestere - a szintén Nopcsa Ferenc nevet viselő keresztapa - jutatta be. Az öntudatos bárócska élete a Theresianumban eltöltött évek alatt érkezett el első fordulópontjához: nővére dinoszaurusz csontokat talált a család birtokán (1895). Mivel a leleteket a világhírű bécsi paleontológus Suess sem tudta besorolni, felszólította az ifjút, hogy tegye meg ezt ő maga. Az eredmény egy 1899-ben - a Bécsi Tudományos Akadémia ülésén - elhangzott előadás lett. Nopcsa Ferenc neve ettől kezdve szorosan összefonódott a paleontológiával, annak a mai napig egyik legnagyobb alakja lett. Az egyetemen az őslénytan mellett geológiát tanult; 1903-ban doktorált.

A Nopcsa család címere[A hollós címer a Hunyadi családdal

való rokonságra utal]

1899-től több alkalommal keresztül-kasul beutazta a Balkánt, de 1905-ig megfordult az összes jelentős nyugat-európai őslénytani gyűjteményben - Milánóban, Rómában, Brüsszelben, Párizsban, Londonban - és megismerkedett a kor vezető őslénytanászaival. 1904-ben több hónapos ösztöndíjat kapott a British Museumba. Útjai során mindenhol fotózott, kőzetmintákat gyűjtött, térképvázlatokat és földtani rajzokat készített. Diaképein megörökítette a jellegzetes földrajzi képződményeket is.

Triászkori gyűrődés Blinishti közelében, az albániai Mirditában

A skopjei vár, Macedónia, 1903

Skopje, Macedónia. Elől a Vardar folyó, hátul a vár, 1903

Skopje, Macedónia, 1903

Török katonaság Skopjéban, Macedóniában, 1903-ban

A skopjei katolikus templom, 1903

A kuçevistei szerb kolostor Macedónia központja, Skopje közelében, 1903-ban

Macedóniai Veshala falva a Sar-hegység lejtőjén, Tetovo és Prizren között, 1903-ban

Kacanik régi vára. Skopje és a Koszovó közötti szorosban (már nem létezik), 1903-ban

A koszovói ferizaji katolikus plébánia, 1903-ban

Ferizaj, Koszovó A római katolikus plébánia és a plébános,

1903-ban

A koszovói Budakova falva a djakovai és rigómezei síkságok közötti hegyekben, a Jezerce-hágótól nyugatra, 1903-ban

1903 őszén Koszovóban elhatározta, hogy hazafelé kitérőt tesz és meglátogatja a rettegett albánok által lakott hegyeket. Jezercében csodálatos panoráma fogadta, s ettől kezdve életétnek jelentős részét ezeknek a hegyeknek és az itt élő emberek életének tanulmányozására szentelte.

Albán férfi nemzeti viseletben

Albán férfiak

Albán parasztasszonySzkutari környékéről.

Muszlim férfi Albániában

A Crnoljeva-hágó (albánul Qafa e Caralevës) Koszovóban,Rigómező és Prizren között, 1904-ben

A prizreni vár, Koszovó, 1905

Az Oroshi Szent Sándor Apátság temploma, Mirdita központja, Albánia, 1905

A Drin völgye az Ura e Vezirit mellett, Kukës, albánia, 1905

A Luma híd [Ura e Lumës] a Drin völgyében, Albánia, 1905

Az Ura e Vezirit [Vezír híd] a Drin felett az albániai Kukësnál,a Szkutarit Prezinnel összekötő régi kereskedelmi úton, 1905-ben

Tömlő használata a Drinen való átkeléshez, Raja, Albánia

Törzsi harcosok Ibaljából, Puka vidéke, Albánia, 1905

A gojáni panoráma Puka vidékén, Albánia, 1907

Qafa e Pejes (Peje-hágó) Thetitől északra, Szkutari vidéke, Albánia, 1907

Albánia. Szkutari látképe, a Drin-Bojan összefolyása és az Ólommecset

Albánia. A szkutari erőd

Az észak-albániai törzsek körében befolyásos ember lett, Szerbiában és Montenegróban veszélyes emberként tartották számon. Tudományos munkái mellett kisebb diplomáciai feladatokat is ellátott, utóbbi miatt a török hatóságok többször nem kívánatos személynek nyilvánították, egy alkalommal még bérgyilkost is küldtek ellene. A báró azonban szerencsésen kibújt minden neki állított csapdából.

Nopcsa háza Szkutariban, Albánia.

Montenegró. Antivári óvárosa

Antivári. az épülő kikötő

Blinishti férfiak Albánia Lezha vidékén

A török csapatok kegyetlenkedései miatt 1910-ben felkelés tört ki Albániában. Nopcsa a bécsi külügyminisztérium teljhatalmú titkos ügynökének adva ki magát, saját szakállára próbálta megoldani ezt a nemzetközivé dagadó problémát. Blöffje sokáig nem derült ki: csaknem egy hónapig vezette az orruknál fogva a török tisztviselőket.

Ibaljai albánok Puka vidékén

Törökország. Konstantinápolyi látkép

Gjakova vidéki muszlim albán nők (Krasniqi törzs) a szerbek elöl menekülve, Szkutari, Albánia, 1913

Báró Nopcsa Ferenc protréja

Az I. Balkán háborút (1912-13) követően a londoni nagyhatalmi konferencián elhatározták az önálló albán monarchia megteremtését. A trón betöltésére számos jelentkező akadt, köztük a felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc is, de terveit a mérvadó bécsi körök elutasították, ezért visszavonta trónigényét.

A trianoni sokk után többé nem avatkozott a politikai életbe, kizárólag a tudománynak élt.

Nopcsa román pásztoröltözetben, 1913-ban

Báró Nopcsa Ferenc1928-ban

1925-ben kinevezték a Földtani Intézet igazgatójának, kutatásait több nyelven publikálta, és 1929-ben kiadta Észak-Albánia geológiáját feldolgozó monumentális munkája.

1928-ban az Akadémia rendes tagjának választották.

Nopcsa Ferenc a motorkerékpárjával, 1930 körül(Élet és Tudomány, Budapest, 12, 1957)

Egy motor segítségével beutazza az Itáliai-félszigetet és 1932-ben megírta az Adria történetét.

Nopcsa FerencMárton Ferenc vázlata, 1926

(Magyarság, 1926_242)

1933. április 24-én először fejbe lőtte - előzőleg elaltatott - hűséges titkárát, majd végzett magával is.

Búcsúlevelében tettét idegi kimerültséggel indokolta meg.

Életrajz: Csaplár KrisztiánFotók: Nopcsa Ferenc

http://www.albanianphotography.net/hu/nopcsa_photos1.html

Zene: UNESCO-Albanian Shqiptar-Polifon szabványÖsszeállította: Kapitán József