A MANIERIZMUS EURÓPÁBAN

ESCORIAL, MADRID

A manierizmus fogalma, jellemzői

• A manierizmus a barokk közvetlen előzménye.

• 1530-1600-ig tartó stílustörténeti korszak

• Manierizmus jelentése = kézzel készített

• Spanyolországból indultA manierista műalkotásokjellemzői:• mesterkéltség• játékosság • Indulat• aprólékosság

Cellini: Perseus

Irodalom

A manierista irodalmi alkotások jellemzői:• szokatlan és merész képek, • meglepő ellentétek, • szójátékok, • szellemes körülírások, • bonyolult mondatszerkezet,

• groteszk. ábrázolásmód

Jelentős alkotók

Ludovico Ariosto (1474-1533)

Szatírák, vígjátékok

Főműve: Örjöngő Lóránt

lovagragény

Torquato Tasso (1544-1595)

Főműve: Megszabadított

Jeruzsálem

Eposz

Vallásos tárgyú, de szerelmi

epizódok is

Ariosto

Tasso

Építészet

Jellemzői:

• az épületek elszigeteltek a közvetlen környezettől

• a falakon telezsúfolt díszítmények

• az udvar keskeny utcaszerű

• a homlokzat egyenlőtlen

Manierista épületek Európában

Róma: Capitolium

Manierista épületek Európában

Firenze, Uffizi

Manierista épületek Európában

Párizs, Louvre

Manierista épületek Európában

Madrid, Escorial

FESTÉSZET

Parmigianino: Hosszú nyakú Madonna (1534-40)

Uffizi Firenze

Szobrászat

Cellini: Perseus

Firenze, Loggia dei

Lanzi

Szobrászat

Giambologna: Mercurius

Firenze, Bargello

Szobrászat

Giambologna:

A szabin nők elrablása

Firenze, Loggia dei

Lanzi

MŰVELŐDÉS A BAROKK KORI EURÓPÁBAN

TELC, CSEHORSZÁG

A BAROKK ESZMEI HÁTTERE• Az ellenreformáció – a katolikus

megújulás –• Cél: a reformáció miatt

elvesztett hívek visszaszerzése, a katolikus hívek hitükben való megerősítése, az egyházi fegyelem megszilárdítása

• Megalakul a jezsuita rend – Loyolai Ignác; hatalmas műveltségű tagjai fontos állami és egyházi tisztségeket látnak el (Pl: Richelieu, Mazarin, Pázmány)

• Eszközök: sokszor túlzottak, néha erőszakosak – gyarmatokon hittérítés

Loyola Ignác

Pázmány Péter

Richelieu

Mazarin

A BAROKK, MINT STÍLUSTÖRTÉNETI KORSZAK

Barokk: barocco - olasz = jelentése: nyakatekert okoskodás – jellemzői: túldíszítettség, formai bravúrok.

A reneszánsz és a felvilágosodás közöttiidőszak a kultúrtörténetben (1600-1750) Közvetlenül a manierizmusból fejlődött kiA barokk késői ága a copf, és a rokokó stílus A barokkot követő korstílus a klasszicizmus

A RENESZÁNSZ ÉS A BAROKK JELLEMZŐINEK

ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Reneszánsz• Kiegyensúlyozott

harmónia• Egymás mellé rendelés,

szimmetria

Barokk• Mozgalmasság• Monumentalizmus• Alá-fölé rendelés

A barokk stílusjegyei a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései.

A barokk stílusjegyei• Erő, lendület, dinamizmus

ábrázolása

• Nyugtalan vonalak, formák

• Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet

• Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód

• Túldíszítettség

• Teatralitás

• Pátosz, ünnepélyesség • Szenvedélyesség

• Hősiesség-kultusz

• Bizarr témák

Erő, lendület, dinamizmus

Rubens

Nyugtalan vonalak, formák

Rembrandt

Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet

Rubens

Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód

Caravaggio

Teatralitás

Rembrandt

Pátosz, ünnepélyesség

El Greco Rembrant

Hősiesség-kultusz

Velazquez

Szenvedélyesség

Bernini

Bizarr témák kedvelése

Velazquez

IRODALOMA barokk irodalma akatolikus megújulásjegyében születettMűfajok:• Eposz: Milton: Az

elveszett Paradicsom• Dráma: Lope de Vega,

Calderon• Regény: lovagregény

paródiák Pl: Cervantes: Don Quijote

• Költészet: patetikus érzelmek, fennkölt nyelvezet

Milton

Cervantes

Lope de Vega

ÉPÍTÉSZET

Jellemzői:

• Monumentalitás• Mozgalmasság• Túldíszítettség• Bonyolult hajlított alakzatok

(csigavonalak)• Illúziókeltés (tükörtermek)

TemplomépítészetKastélyépítészet

Il Gesu, Róma

Schönbrunn

Versailles

ÉPÍTÉSZET

A korszak legjelentősebb építésze: Bernini

BÚTORMŰVÉSZET

BÚTORMŰVÉSZET

FESTÉSZET

Jellemzői:• Gazdag, élénk színvilág• Kidolgozottság• Perspektíva játékok• Fény- árnyék hatások• Érzelmek eltúlzott patetikus

kifejezése

Témák:• Bibliai jelenetek• Mitológiai jelenetek• Portrék• Csendéletek

Festők:• El Greco (1541-1614)

• Caravaggio (1573-1610)

• Rubens (1577-1640)

• Velazquez (1599-1660)

• Rembrandt (1606-1669)

• Murillo (1617-1682)

• Vermeer (1632-1675)

El Greco (1541-1614)

Szentháromság, Prado, Madrid

A lovag esküjePrado, Madrid

Caravaggio (1573-1610)

Szent Péter keresztrefeszítése,Santa Maria del Popolo, Róma

Bűnbánó Magdolna,

Palazzo Doria-Pamphili, Róma

Rubens (1577-1640)

A kereszt felállításaSanta Croce in Gerusalemme-templom,

oltárkép, Róma

Sámson és DelilaNational Gallery, London

Velazquez (1599-1660)

Margit infánsnőKunshistorisches Museum, Bécs

Bacchus és a részegekPrado, Madrid

Rembrandt (1606-1669)

Éjjeli őrjáratRijksmuseum, Amsterdam

Nicolaes Tulp anatómia-előadása,

Mauritshuis Múzeum, Hága

Murillo (1617-1682)

Mária a gyermekkelZwinger, Drezda

Kagylós gyermekekPrado, Madrid

Vermeer(1632-1675)

Tejet öntő lány

Rijksmuseum, Amsterdam

ZeneleckeFrick Collection, New York

SZOBRÁSZATJellemzői:• Mozgalmasság• Diszharmonikusság• Földöntúli érzelmek kifejezése• Fény- árnyék hatások

Bernini: Szent Teréz extázisa St Maria della Vittoria, Róma

Bernini: Szent Péter trónusa

Róma, Vatikán

ZENEA zenei barokk (1608-1750)Jellemzői:• A hangszereket középpontba

állító zene• Vonószenekar• Hangszerek• Lépcsőzetes dinamika,

szekvenciaCamerata FiorentinaZeneszerzők• Monteverdi• Scarlatti• Telemann• Bach

Scarlatti

Bach

Monteverdi

TÁNC• Az európai tánckultúrát

Franciaország és Anglia irányítja.

• A királyi bálokon egyszerre csak egy pár táncolhat

• A francia táncra a legaprólékosabban kidolgozott szabályok és az intézményesített táncoktatás a jellemző

ROKOKÓ

A 18. század elején Franciaországból indul

Okok:• gazdasági fellendülés • megnőtt a kényelemre, a

luxusra való igény. • a társasági élet

kifinomulttá válik

IrodalomKedvelt műfajok: • vígjáték, • vígeposz, • bordal, • verses elbeszélés.

Téma: • a szerelem

Jellegzetes motívum:

virágzó kert, csillagos ég. illatok, naplemente, ízek;

mindez életigenlést sugall.

Építészet• A stílus Franciaországban és a Német-Római

Birodalom területein terjedt el• A rokokó elsősorban díszítőstílus, főképpen

épületek, belső terek, bútorok díszítésére volt alkalmas.

• A lakóházak többnyire patkóalakban épülnek, különösen az épületek központi részét emelik ki.

• Gyakori díszítő motívumok a csigák és kagylók, növényi részek, főleg folyondárok és virágok, melyek aszimmetrikusan vannak elrendezve.

HÍRES ROKOKÓ ÉPÜLETEK

Drezda, Zwinger

HÍRES ROKOKÓ ÉPÜLETEK

Residenz színházMünchen

FESTÉSZET

Jellemzői

• az érzelmesség,

• a finom erotika,

• az aprólékos kidolgozás.

Műfajok

• zsánerkép,

• mitológiai tárgyú képek,

• apró portrék, úgynevezett miniatűrök

Jean Antoine Watteau(1684-1721)

A bohóc (1718)Louvre, Párizs

Jean Antoine Watteau(1684-1721)

A gitáros (1717)Metropolitan Museum of Arts

New York

Francis Hayman(1708-1776)

Táncoló tejeslányok 1735,Victoria and Albert Museum, London

Fragonard: A lopott csók (1780)Ermitázs, Szentpétervár

Fragonard: A hinta (1767)Wallace Collection, London

Fragonard: A szerelmes levél (1770)Metropolitan Museum of Art, New York

Tiepolo: Karnevál (1750)Párizs, Louvre

Szobrászat

A rokokó szobrok

• kis méretűek

• anatómiailag pontosak,

• témaválasztásuk érzelmes

Étienne Maurice Falconet (1716 – 1791)

Bútorművészet

Bútorművészet

Bútorművészet

Bútorművészet

Porcelánok

Porcelánok

Viselet

Hajviselet

Rokokó parókák: óriási méret, különleges díszek: •hajók, •gyöngyök, •kitömött madarak,•virágok, •strucctollak.

COPF STILUS• A copf stílus (vagy klasszicizáló későbarokk)

művészeti stílus volt Közép-Európában a 18. század utolsó évtizedeiben.

• A rokokó stílussal együtt a barokk késői ága, átmenet a

barokk és a klasszicizmus között.

A név eredete• A copf a német Zopf szóból ered • Jelentése: elavult, nagyképű, unalmas

Irodalom

• A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebb képviselőjének tekinteni.

• Ellenük lépett fel Lessing és Franciaországban Voltaire.

Gottsched

Építészet

• A copf stílusú épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival.

• Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető.

• Mind alaprajzukban, mind homlokzati kialakításukban egyszerűségre törekednek.

• A stílus formakincse támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, rozetták, alkalmazása.