A második világháború

Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

Három versengő gazdasági tömb

• Liberális demokráciák (Anglia, Franciao.)– hagyományos parlamentarizmus, piacgazdaság, de csökkenő

önbizalom

• Jobboldali radikális rendszerek (Németo., Olaszo.)– forradalmi: támadják az államok közötti egyenlőtlenségeket

– ellenforradalmi: védik a társadalmi egyenlőtlenségeket

• A kommunista Szovjetunió– támadja a társadalmi rétegek közötti különbségeket

• Nem világos, melyik kettő fog össze a harmadik ellen– eleinte náci–szovjet összefogás volt, csak 1941 végén alakul

ki az „antifasiszta koalíció”

A Harmadik Birodalom árnyékában• Franciaország nem tudta betölteni a nagyhatalmi űrt• A nagy gazdasági válság óriási megrázkódtatást jelentett

– felerősödött a kisebbség- (pl. zsidó-)ellenesség– újra felerősödnek a háttérbe szorult nemzeti radikális mozgalmak – átalakulnak a kormánypártok: konzervatív–radikális szövetség– zsidótörvények születnek (lengyel, magyar, román esetben)– teret kapnak az „őshonossági” eszmék (hungarizmus, polonizmus)– jobboldali technokrata reformjavaslatok mindenütt – ezek

kidolgozóinak célja az egypárti diktatúra– a tömegek azonban nem a hivatalos félfasiszta rendszert, hanem a

hatalmon kívüli radikálisokat támogatják! (Bulgária, Jugoszlávia: erősödő kommunisták; Magyarország és Románia: erősödő nácik; Lengyelország: sajátos nemzeti radikalizmus)

• Egész Kelet-Közép-Európa Németország gazdasági függésébe kerül (külkereskedelme révén kiszolgáltatott)

• Az Anschluss után Németo. szomszédja lett Mo. és Jug. is• Területi vitáik megoldását is Németországtól remélik

A háború kezdete• 1931: Japán támadása Mandzsúria ellen• 1937: Japán–kínai háború• 1938–39: Csehszlovákia szétzúzása, a „békés agresszió”• 1939: Albánia; Memel; Danzig és a korridor; Halhin Gol• 1939: Molotov–Ribbentrop paktum: a diktatúrák

összefogása és Közép-Európa felosztása (titokban)– Sztálin időt akart nyerni saját támadására– Hitler pedig egyfrontos harcot vívhatott

• A háború „átterjedése” Európára: Lengyelország ötödik felosztása. Gleiwitz és Katyń, menekülők a Bug folyónál

• Csehszlovákia és Lengyelország bukásának tanulságai és későbbi következményei az önrendelkezési elv kapcsán

• A „furcsa háború” Angliával és Franciaországgal

A szovjet–német megnemtámadásiszerződés titkos záradékábanfelosztott terület északi része(1939. aug. 23., illetve a szept. 28-i módosítások)

Molotov-Ribbentrop

paktum

A náci–szovjet együttműködés kora• Lengyelország közös elfoglalása után 1939–41 között további

13 országot szálltak meg (Hitler 8, Sztálin 5)

• Német villámháborús sikerek, szovjet kudarc a finnek ellen (az akció miatt a Szovjetuniót kizárják a Népszövetségből is)

• Revans Franciaországon, majd német kudarc (angliai légi csata)

• Olasz hadba lépés 1940. május (Francia-Alpok, É-Afrika)

• Szovjet „békés agresszió” 1940 nyarán (Baltikum, K-Románia)

• 1940–41: Mussolini balul sikerült görög akciója, Hitler kénytelen megsegíteni. „Mellékesen” elesett Jugoszlávia is

• Hitler kidolgozza a szovjetek elleni tervét. Sztálin támadó terveket fontolgat, de a védekezésre nem készítette fel népét

• Jelentős náciellenes ellenállás: Franciaország, Jugoszlávia, később Lengyelország és a Szovjetunió területén.

A német „új rend” Európában• 1941. június 22. Hitler támadása Sztálin ellen: Leningrád és

Moszkva falaiig jutnak el az év végére, de tovább nem• A nép kenyérrel és sóval fogadta a nácikat, de azok kegyet-

lensége a legerősebb partizánháborút robbantotta ki• Megszállt területek: több millió zsidó kerül náci uralom alá• A „végső megoldás” kidolgozása és kivitelezése (1942 Wannsee)• Áldozatok száma kb. 6 millió, ebből 1-1,5 millió Auschwitz• A nem zsidók magatartása jelentősen eltért országonként• 1941–42: létrejön az „antifasiszta” koalíció; a Nyugat és Kelet

ismét összefog „Közép”-Európa ellen• Sztálingrád, majd Kurszk: fordulat (szovjet létszámfölény)• Dél-Olaszországban partraszállás, Mussolini bukása• Az ellenállás dilemmái Kelet-Közép-Európában: harc a nácik és a

kommunisták ellen egyszerre…

A szövetségesek győzelme• Óriási fegyverkezési fölénybe kerül a koalíció• Szövetséges együttműködés és ellentétek a teheráni konferen-

cián (a második front ügye és a háború utáni Európa kérdése)• Szovjet előretörés• 1944 október, Moszkva: Churchill százalékos megegyezése• Lengyelországról nincs megegyezés, csak javaslat• Felszabadítás és/vagy megszállás Közép-Európában• 1944 június 6. – D-nap, a nyugati front megnyitása• Merénylet-kísérlet Hitler ellen• A német városok gyilkos bombázása• Jaltai konferencia: Németország, Lengyelország, szabad

választások Közép-Európában – vagy jaltai paktum?• Hitler berlini bunkere, házasságkötése, öngyilkossága• 1945. május 8–9.: az európai háború vége

A csatlósok lehetőségeiNem szomszédos államok(Románia, Bulgária)

• jó geopolitikai helyzet

• a lakosság alig németbarát

• kisebb (katonai és / vagy gazdasági) hozzájárulás a náci sikerekhez

• zsidókérdés „nemzeti” megoldása, szabotálása

• viszonylag sikeres kiugrás 1944-ben

Szomszédos államok(Magyaro., Szlovákia, Horváto.)

• Németo. túlzott közelsége

• németbarát érzelmű lakosság

• jelentéktelen katonai, de súlyos gazdasági hozzájárulás a náci sikerekhez

• a szabotálási kísérlet ellenére a zsidókat elhurcolják a nácik

• a kiugrás lényegében lehetetlen, német megszállás

1944-ig gazdasági sikerek, nincs lakossági áruhiány, alacsony az infláció – hosszú távon azonban német gyarmattá váltak volna