MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet

A megújuló energiaforrások szerepe az önkormányzatok

energiagazdálkodásában

Oláh Gábor

2013

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés .................................................................................................................................... 1

2 Energiapiaci helyzetkép – megújuló energiaforrások szerepének növekedése az energia

ellátásban ................................................................................................................................... 3

2.1 Vízenergia ........................................................................................................................... 7

2.2 Szélenergia ......................................................................................................................... 9

2.3 Bioenergia ........................................................................................................................ 10

2.4 Napenergia ....................................................................................................................... 13

2.5 Geotermikus energia ........................................................................................................ 15

3 Az önkormányzatok szerepe az energiagazdálkodásban – az önkormányzati

energiagazdálkodás feladatai a Parasznyai Önkormányzat példáján keresztül ....................... 17

3.1 Települési energiastratégia .............................................................................................. 20

4 Megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei a Parasznyai Önkormányzat energia

ellátásában ............................................................................................................................... 23

4.1 Szélenergia ....................................................................................................................... 24

4.2 Napenergia ....................................................................................................................... 25

4.3 Geotermikus energia ........................................................................................................ 26

4.4 Biomassza ......................................................................................................................... 27

4.5 Vízenergia ......................................................................................................................... 27

5 Egy konkrét megújuló energiaforrásra épülő beruházás gazdaságossági vizsgálata ............... 28

5.1 Napelemes rendszer ......................................................................................................... 28

5.2 Faapríték tüzelés .............................................................................................................. 30

5.2.1 Az energiaültetvény telepítése................................................................................. 33

5.2.2 Fakitermelés ............................................................................................................. 35

5.2.3 Beruházási költségek ................................................................................................ 36

5.2.4 Kitermelési költségek ............................................................................................... 37

5.2.5 Hozamszámítás ......................................................................................................... 39

5.2.6 Megtérülés ............................................................................................................... 41

5.2.7 Megtérülés számítás ................................................................................................ 44

6 Következtetések, javaslatok ..................................................................................................... 49

7 Összefoglalás ............................................................................................................................ 52

8 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 54

9 Summary ................................................................................................................................... 55

1

1 BEVEZETÉS

„Megengedtük, hogy az olaj szinte valamennyi tevékenységünk létfontosságú

részévé váljon. Teljes közlekedésünk 90%-t – történjen az földön, a levegőben vagy

a tengeren – olaj hajtja. Az üzletekben kapható összes áru 95%-nak előállítása során

olajat használnak. Az általunk fogyasztott összes élelmiszer 95%-t nem lehet olaj

nélkül megtermelni. Még egy tehén felneveléséhez és piacra szállításához is hat

hordó olajra van szükség, ezzel egy autót New Yorktól Los Angelesig vezethetnénk.

2005-ben a világ naponta több mint 80 millió, évente 29 milliárd hordó olajat

fogyasztott. Ez a szám azonban évtizedek óta gyorsan emelkedik...”1

Jeremi Leggett kiválóan megfogalmazta, hogy mennyire függővé vált az emberi

társadalom a fosszilis energiahordozóktól. Ez a függőség több jelentős problémát is

felvet. Először is ezek a készletek több ezer évvel ez előtt keletkeztek és végesek.

A mai fogyasztási tendenciákat tekintve a legoptimistább becslések szerint sem

tartanak az évszázad végéig a kőolajkészletek. Arról nem is beszélve, hogy a

fosszilis energiahordozók elhasználásával a Föld belsejéből, az ott elraktározott

szén-dioxid a légkörbe jut. Ezáltal szennyezve a légkört, melynek hatását érezzük,

nap mint nap. Ha csak olyan apróságokra gondolunk, hogy egy - egy hétvégi

kirándulás alkalmával, mennyivel frissebbnek érezhető a vidéki vagy hegyi levegő.

De akár arról is beszélhetnék, hogy egyre többször kell szmogriadót elrendelni.

Továbbá a lassan közhelyesnek tűnő üvegházhatás kifejezés kezdi értelmét nyerni,

amikor a változékony és abnormálisnak mondható időjárási körülmények

váltogatják egymást. Tapasztaljuk, hogy a tél egyre szárazabb, a nyár egyre forróbb.

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor most fel kellene hagyni mindennel és visszatérni a

középkorba, hogy élhető környezetünk legyen?

1 Jeremy Leggett: A fele elfogyott (2008. 27. oldal)

2

Nem, csupán változtatni kell a szokásokon, az energiafelhasználáson és az

energiaforrásokon. Hatalmas energia pazarlást végzünk. Nem kell feltétlenül

lemondani mindenről, de ha tudatosabban választunk vásárláskor és a használat

közben is takarékosságra törekszünk, sok energiát tudunk megspórolni.

Azonban a takarékosság ellenére is szükség van energiára, melyet ma döntő részt

fosszilis energiahordozókkal biztosítunk. Ezek kiváltására a megújuló

energiaforrások lennének a legalkalmasabbak, mert a fosszilis energiahordozókkal

szemben akár napjában többször is képesek a megújulásra.

Témaválasztásomat a környezet szeretetével, védelmével indoklom. Továbbá úgy

vélem az energiaszolgáltatók monopolhelyzetben vannak, valamint túlzottan

függünk tőlük.

Dolgozatomban szeretnék rávilágítani, hogy jelenlegi életvitelünk sokáig nem

tartható fenn, sem gazdasági sem környezeti okok miatt. Megismertetem az ország

jelenlegi energetikai helyzetképét és a fosszilis energiahordozók kiváltásának

alternatívájaként a megújuló energiaforrások. Bemutatom azok előnyeit és

hátrányait, valamint alkalmazási lehetőségeit. Mindemellett szeretnék arra is

rávilágítani, hogy alkalmazásuk nem csak környezetkímélő, de gazdaságos is lehet.

Szakdolgozatom az energiapiaci helyzetkép bemutatásával kezdem, melyet a

megújuló energiaforrások ismertetésével folytatok. Mindezt az önkormányzatok

jelentőségének bemutatása követ az energiagazdálkodásban illetve a Parasznyai

Önkormányzat megvalósult és megvalósításra váró energetikai lépései, valamint a

tapasztalatok és javaslatok.

3

2 ENERGIAPIACI HELYZETKÉP – MEGÚJULÓ

ENERGIAFORRÁSOK SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSE AZ

ENERGIA ELLÁTÁSBAN

Mit is értünk a manapság oly közkedvelt szópár alatt, hogy megújuló energiaforrás?

A Környezetvédelmi Lexikonban (1993.) az alábbi megfogalmazást találtam.

„Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során

folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újra termelődik (nap-, szél-, vízenergia,

biomassza, geotermikus energia, tengerek ár-apály, hullám és hőenergiája).”2

Tehát a megújuló energiaforrások naponta akár többször, ismétlődően rendelkezésre

állnak, vagy emberi beavatkozás nélkül néhány éven belül megújulnak, és

felhasználásuk összhangban van a fenntartható fejlődés elveivel. Alkalmazásuk

során nem bocsájt káros anyagot a légkörbe, vagy ha még is, azt már a légkörből

kötötte meg és csupán annyit ad vissza, amennyit megkötött.

Ezen gondolatok ismeretében érthető és követendő példa, hogy a fosszilis

energiahordozók és az atomenergia egyre nagyobb mértékű mellőzése mellett a

megújuló energiaforrásokat részesítsük előnyben.

Ezt az Európai Unió vezetői is felismerték és egy energia- és környezetvédelmi

irányelveket is megfogalmaztak. A kezdeményezés a „20-20-20” címet viseli, utalva

arra, hogy az EU-s tagországok 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását

20%-al csökkentik és az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások

részarányát 20%-ra emelik, továbbá az energiahatékonyságot 20%-al javítják.3

A tagországok nem állnak egyforma fejlettségi szinten, továbbá más és más

természeti adottságokkal rendelkeznek. Ezért tagországonként más-más célszámot

jelöltek meg. Magyarország esetében ez 13 %-os megújuló energiaforrás

felhasználási részarányt jelent. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni lehessen növelni kellene

a zöld beruházások mértékét. Azonban az újabb és újabb tanulmányok, mind azt az

2 Környezetvédelmi Lexikon (1993.)

3 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21

4

eredményt produkálják, hogy nem csak a 20 százalékot, de még a ránk kivetett 13

százalékot sem fogjuk tudni tartani 2020.-ra.4

Magyarország primer energiaellátását - mint az utóbbi száz évben minden fejlett

országét - túlnyomó részt fosszilis energiahordozók fedezik, mint azt az 1. ábra is

mutatja. Hazánk azonban nem rendelkezik jelentős fosszilis energiahordozó

készletekkel, ami jelentős behozatalt jelent és import függőséget generál. A magyar

kormányzat a jövőt az atomenergiára és földgázra óhajtja építeni.

1. ábra Magyarország primer energiafelhasználásnak változása Forrás: Energia Központ Nonprofit Kft

Legjelentősebben a keleti irányból érkező kőolaj, földgáz és szén ellátástól függünk.

Habár szénkészleteink jelentősek, egyes becslések szerint az ország mai energia

felhasználása mellett több száz évre elegendővel rendelkezünk. Azonban

kitermelése költséges, ezért olcsóbb importálni. Továbbá stratégiai tartalékot képez.

A keleti kőolaj és földgáz ellátás a politikai viszonyoknak köszönhetően nem

egyenletes. Ezen probléma megoldására történnek tárgyalások, mivel nem csak mi,

hanem a nyugat-európai országok is függnek az orosz földgáztól és szenvedhetnek

az orosz-ukrán gázvitáktól. Tárgyalások folynak a Nabucco és a Déli áramlat új

4 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21

5

földgáz vezetékek kiépítése kapcsán, amelyek Ukrajnát kerülnék el, azonban a

tervek szerint mindkettő Magyarországon haladna át.5

A ’90-es években a lakosság nagy része csatlakozott az akkor éppen vidéken is

kiépülő és olcsó fűtési módot jelentő gázhálózathoz. Akkoriban olcsónak,

környezetbarátnak és kényelmesnek bizonyult. Ennek tudható be az 1. ábrán a

földgáz növekedése az 1990. éves értékhez képest. Magyarországon az elmúlt húsz

évben több szénbányát is bezártak, aminek hatása szintén megfigyelhető az 1.

ábrán, mint csökkenő szén felhasználás.

Azonban a földgáz ára a többi közüzemi díjjal együtt jelentősen emelkedett és előre

láthatóan emelkedni is fog. Ha törvényileg szabályozott is lesz az ár, azt nem lehet a

végtelenségig befagyasztani. Időnként muszáj lesz az aktuális piaci árakhoz

illeszteni.

A primer energiahordozókat közvetlenül közlekedésre, fűtésre és villamos

energiatermelésre használják fel.

2. ábra A villamosenergia-termelés megoszlása a felhasznált energiahordozók szerint egyes európai országokban, 2007

Forrás: Aszódi (2009.)

5 Bíró Zoltán - A Déli áramlat és a Nabucco – Nemzet és Biztonság (2008. Április)

6

A 2. ábra jól mutatja, hogy az európai országokban mekkora mértékű az atom- és

fosszilis energiahordozók aránya a megújuló energiaforrásokkal szemben a villamos

energia termelésében. Köztük Magyarországon is.

Az atomenergiát, mint tiszta és olcsó energiaforrást tartják számon, azonban

jelentős a beruházási költsége. Továbbá jelentős veszélyforrást jelentenek az

atomerőművek, illetve a visszamaradt hulladékaik. Veszélyességükre példa a 1986-

os csernobili tragédia és a 2011-es fukushimai atomerőműnél történt események.

3. ábra Magyarország hőenergia felhasználása Forrás: Energia Központ Nonprofit Kft

A 3. ábra Magyarország hőenergia előállításának megoszlását mutatja a felhasznált

energiaforrások arányában. A bemutatott grafikonok ismeretében nem nehéz belátni,

hogy a fosszilis energiahordozó készletek szűkülése esetén azoknak ára rohamosan

emelkedni fog, amely maga után vonja többek között a villamos energiaár és a

fűtési költségek emelkedését is. Az 1970-es években a kőolajnak már kétszer

következett be robbanásszerű áremelkedése, amely noha sokkolta a fogyasztókat és

visszaesett a fogyasztásuk, mégsem tudtak teljesen lemondani róla. A fosszilis

energiahordozó készletek csökkenése illetve, hogy azok kitermelése egyre

költségesebb a további áremelkedés elkerülhetetlen. Ezért is valamint az

egészségesebb és élhetőbb környezetért, továbbá az importfüggőség csökkentése

7

miatt nemzetgazdasági érdek is, hogy a fosszilis energiahordozókat minél nagyobb

mértékben kiváltsuk.

Hazánk energiaellátásában tehát mindenkép csökkenteni kellene a földgáz és a

kőolaj arányát a megújuló energiaforrások javára. A következőekben szeretném

vázolni, hogy milyen lehetőségekkel rendelkezünk ilyen téren.

2.1 Vízenergia

Vízenergiát többféle módon lehet hasznos energiafelhasználásra fordítani. A

legegyszerűbb és legrégebbi megoldás az egyszerű lapátkerék, amelyet a

vízimalmok használtak. A XX. században az elektromosság elterjedésével hamar

alkalmazásba álltak a vízerőművek. A vízerőmű fontos eleme a duzzasztó gát,

mellyel nagy víztömeget gyűjtenek össze, hogy minél nagyobb energiát tudjanak a

turbinák segítségével előállítani. A vízerőmű megépítésénél a villamos áram

termelésen kívül további szempontokat is figyelembe vesznek.

+ Lehetőség nyílik vízgazdálkodásra, öntözésre a folyótól távol is.

+ A megemelt vízszint lehetőséget biztosít a biztonságos hajózásra.

+ Segítségével szabályozható a levonuló árhullám.

+ Kis személyzetet igényel üzemeltetése.

+ Könnyen és gyorsan indítható, szabályozható.

+ Hatásfoka 80% feletti és élettartama 100 év is lehet.

+ A kialakult víz tározót sportolásra és halászatra is lehet alkalmazni.

A vízerőmű ellen szóló megfontolások:

− A víztározó hatalmas száraz földterületeket von el a természettől,

mezőgazdaságtól.

− Magas a beruházási költségvonzata, hosszú ideig épül (5-15 év).

− A zárógát átszakadásának veszélye jelentős katasztrófával fenyeget.

− Üzemszerű működése során nincs káros anyag kibocsátása, azonban

megépítése jelentős környezetterheléssel jár.

8

Magyarországon hihetetlenül alacsony a folyók esése - nagy alföldi térségbe futnak

ki a hegyvidéki területekről - és a világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába

sorolhatóak. A Tiszának például 1 km-en csak 2-3 cm az esése.

Megépült ugyan a Tiszalöki erőmű, majd később a Kiskörei erőmű, amelyek inkább

folyószabályozási szempontból jelentősek.

A Tisza energetikai lehetőségei korlátozottak, a Duna és esetleg más folyók

energiacélú használata sem kedvezőbb. A Bős-Nagymarosi probléma megítélésénél

már tulajdonképpen kész helyzet elé vagyunk állítva, és jelenleg olyan utat kellene

követni, ami nem jelentene az ország számára sok százmilliárd forint kiadást, de ha

lehetőség van rá, ne hagyjuk veszni a már beruházott összegeket. Ezen kívül pedig a

lehető legkisebbre tudjuk csökkenteni a szigetközi degradációs jelenségeket és a

tározóból megfelelő vízmennyiséget tudnánk biztosítani. Így elmondható, hogy

hazánk energiatermelése nem oldható meg kizárólag vízi energiával. Nagyméretű új

vízerőmű építésére nincs lehetőség, kis 5 MW alatti vízerőművek építésének pedig

alig van jelentősége a hazai jelentős energiafogyasztás mellett.6

4. ábra A Tiszalöki vízlépcső Forrás: realzoldek.hu

6 http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html

9

2.2 Szélenergia

A szélben rejlő energiát szintén hamar munkára fogta az emberiség. Első

alkalmazási területei sokáig a hajók vitorlái és a szélmalmok voltak. A szélmalmok

funkciójukat tekintve kétfélék voltak, vízszivattyúzására és a gabonaőrlésre

használatosak.

Manapság a szélenergiát leginkább szélerőművek segítségével közvetlenül villamos

energiává alakítják, kisebb hányadban vízszivattyúzásra használják. Mondhatnánk,

hogy a szél mindenhol fúj, ám korántsem mindegy, hogy mennyi ideig és milyen

intenzitással. Ezért leginkább a tengerpartok mentén vagy sekélyebb tengereken

építenek nagyobb volumenű, több szélerőműből egész szélerőmű farmokat.

Hazánkban ugyan vannak szélerőművek, azok korántsem képesek akkora

kapacitással üzemelni, mint a Nyugat-Európa tengerpartjain elhelyezettek.

Mégis több érv szól alkalmazásuk mellett.

+ Működésük közben nem bocsátanak ki káros anyagokat.

+ A szélerőmű majdnem teljes egészében újrahasznosítható.

+ A szélfarmok területének 99%-án mezőgazdasági mellék tevékenység

végezhető.

Előnyei ellenére hátrányokkal is rendelkeznek

− Működés közben jelentős hanghatással mellett üzemelnek.

− Vizuális megjelenése egyértelműen befolyásolja a környezetet.

− A madarakra is veszélyforrásként hatnak mozgó lapátjaik.

− A mozgó lapátok telekommunikációs zavart okozhatnak.7

A Magyarországi szélerőművek számát növeli a Felsőzsolca mellett 2006-ban

átadott 2 MW névleges teljesítményű szélerőmű. A beruházás közel 800 millió

forintból valósult meg, melynek megtérülését 10 éven belül várják a befektetői.8

7 http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/SzelEnergia/Windenergy.html

10

2.3 Bioenergia

„Biomassza: biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, a szárazföldön és vízben

található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok)

testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember,

állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka,

mellékterméke.”9

A bioenergia felhasználása korszakunk talán legjobb alternatívája a fosszilis

energiahordozók kiváltására, olyan szempontból, hogy minimális átállást igényelne

felhasználása. Használatuk közben ugyan történik szén-dioxid kibocsátás, azonban

csak annyi szabadul fel, amennyit már a levegőből megkötöttek fotoszintézis során

a növények. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a légkör CO2 tartalmát nem

növeli, hanem szinten tartja, egyfajta körforgásban.

A bioenergiát az emberiség a kezdetek óta használja, mivel a fa elégetése is ebbe a

besorolásba tartozik. Korszakunkban annyival egészült ki ez a folyamat, hogy nem

csak a már meglévő erdők fáiból nyerhetünk energiát, hanem kimondottan az erre a

célra ültetett energiafákból, -füzekből, -füvekből, mezőgazdasági termékekből és

melléktermékeikből, illetve termelő folyamatok szerves hulladékából. Az

energiaültetvényeknek köszönhetően a szép parkos, ligetes erdők nem lesznek az

energia éhség áldozatai. Továbbá olyan területeken termeszthetik ezen növényeket,

amelyek csekély tápanyaggal rendelkeznek vagy vízállásos területek, ahol

egyébként nem végezhető mezőgazdasági termelés.10

Bioenergia nem csak a növények elégetése során nyerhető és nem csupán hőenergia

termelésre alkalmas. Egyes magas cukor és olaj tartalmú növényekből

bioüzemanyagot készítenek. Bioetanolt, a benzin helyettesítésére és biodízelt, a

gázolaj helyettesítésére. Illetve biogázt is készítenek növényekből és állati szerves

hulladékból. Ilyen projektek már üzemelnek hazánkban is a szennyvíztisztító

8 http://zoldtech.hu/cikkek/20061012alsozsolca 9 Környezetvédelmi Lexikon (1993.)

10 Dr. Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban (2009.)

11

telepeken. Ezek előnye, hogy a most alkalmazott technikai eszközökkel azonnal

vagy minimális átalakításokkal felhasználhatók. Továbbá előállításuk során állandó

munkaerő ráfordítást igényelnek, szemben a többi megújuló energiaforrással,

amikor is szinte csak a gyártásnál - jobb esetben, mert jobbjára automatizáltak a

gyártósorok - valamint a beszerelésnél igényel emberi munkaerőt.

A bioenergia mellett felsorakoztatott érvek:

+ Nem növeli tovább a légkör szén-dioxid tartalmát.

+ Alkalmazása munkahelyteremtő hatású.

+ A jelenlegi technológiáról egyszerű az átállás bioenergiára.

Mint mindennek természetesen a bioenergiának is vannak hátrányai:

− A teljes energiamérleg esetenként alig pozitív.

− A biomassza erőművek működése egyes esetekben földgáz rásegítést

igényelnek.

− Nagymértékű elterjedésük esetén az élelmiszer jellegű termelést

veszélyeztethetik.

A biogáz erőművek tipikusan 2 - 3 MW teljesítménnyel, 7 – 10 millió EUR

beruházási költséggel épülnek. Nagyvárosokban a szelektíven gyűjtött biohulladék

és a szennyvízhálózat is lehet a biogáz erőmű nyersanyagforrása. A biogázt nem

csupán a speciális erőművekben lehet elégetni, hanem alkalmas a meglévő

gázinfrastruktúra használatával a lakosság kiszolgálására is.11

Pécs városában már felismerték a bioenergiában rejlő előnyöket. A most épített

második 35 MW beépített teljesítményű biomassza erőművel Pécs lesz az ország

első, csaknem teljes egészében biomassza eredetű távhővel fűtött városa. Az

erőműben szalmabála elégetésével nyerik majd az igényelt energiát. A szalmabála

mezőgazdasági mellékterméknek számít, gabonaszemeket nem égetnek el, így az

élelmiszer ellátásra nincs hatással. Az erőmű üzemeléséhez szükséges mennyiséget

a régió gazdáitól szerzik be. Az igényelt szalmabála mennyiség 80%-át hosszú távú

szerződések keretében már lekötötték a gazdákkal, így juttatva őket egy új és biztos

11

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html

12

bevételi forráshoz. Az igényelt mennyiség a régióban keletkező szalmabála

mennyiség töredéke, így nem veszélyezteti az állattartók igényeit. Itt szeretném

megjegyezni, hogy az állattartásban elhasznált mennyiség biogáz előállítás során

még megjelenhet.

Az erőmű 150 embernek fog munkát biztosítani régiós szinten. Szakértők szerint az

erőmű 4,6 milliárd forint jövedelmet generálhat a nemzetgazdaságban. A központi

költségvetés 3 milliárd forint többlettel számolhat, a helyi adóbevételek pedig több

mint 100 millió forinttal emelkedhetnek. Az erőmű üzemelése során évente 85 000

tonna CO2 kibocsátás takarítható meg, mellyel így csökkenthető az ország szén-

dioxid kvótája. A beruházás értéke 24 milliárd forint.12

Fontos megemlíteni még az erőműben a földgázkazánokat nem száműzték teljesen,

mivel stratégiai tartalékot képezve még a fölgáz fűtés lehetőségét megtartják.

Hasonló beruházást terveztek Szerencsre is, amelyet azonban a civil szervezetek és

a világörökség szakemberei megbéklyózták a kivitelezést. Habár az 50 MW-os

erőmű hő és kapcsolt villamos energiát termelt volna a Tokaji-borvidék

szőlővesszeiből, a taktaközi és bodrogközi gazdák mezőgazdasági

melléktermékeiből. Az erőmű illeszkedett volna a tájegység természeti

adottságaihoz. Bár az ellenzői is a természeti adottságokra hivatkoztak.

Véleményük szerint felborította volna a borvidék jellegzetességéhez szükséges

ködök kialakulását. Továbbá ellenezők ellenérvként hozták fel a tüzelőanyag

beszállító kamionok okozta forgalomnövekedést. Valamint, hogy emiatt

útszélesítéseket terveztek, amelyet szintén a tájegységre jellemző fasorok védelme

érdekében szintén ellenérvként sorakoztattak fel.13

12

Őstermelő 2011./5 59.o. 13

http://www.boon.hu/szerencs/szerencsi-szalmaeromu-nem-szabad-megepiteni/news-20110207-09420893

13

2.4 Napenergia

A Nap sugarait évezredek óta használja fel az emberi társadalom többek között

szárításra. A mai értelemben vett napenergia hasznosításról a XX. század közepétől

beszélhetünk. Ekkortól ugyan is meg kell különböztetni a passzív és aktív

hasznosítási módokat.

Passzív napenergia felhasználás történik, ha nincs külön műszaki berendezés az

energia felhasználásra. Erre tökéletes példa az üvegházak és lakóépületek tudatos

tájolása, ablakfelületek méretezése. Sőt a több évszázados épületek is árulkodnak

ilyesfajta gondolkodásmódról, eltérő épületeket építettek Afrikában, mint

Európában, mivel nem csak az éghajlati viszonyok, hanem a napsugarak beesési

szöge is eltérő.

Aktív napenergia felhasználásról akkor lehet beszélni, ha valamilyen speciális

eszközzel, gépezettel, rendszerrel, amely kimondottan ilyen célra lett tervezve,

nagyobb hatékonysággal hasznosítja a beeső fénysugarakat.14

Aktív eszközökön belül is meg kell különböztetni további két csoportot.

Az egyik csoport a napkollektorokat tartalmazza, vagyis olyan eszközöket, amelyek

elsősorban fűtésre és használati melegvíz előállításra alkalmasak, valamint erőművi

méretek esetén gőzt, s a gőz segítségével villamos energiát termelnek.

A másik csoport a napelemek, amelyek a Nap sugarainak hatására közvetlenül

elektromos energiát állítanak elő. A napelemek típustól és gyártótól függően 10 – 25

év teljesítmény garanciával rendelkeznek, vagyis a gyártók vállalják, hogy a

garancia végéig a napelem névleges teljesítményének 90 %-át produkálja. Az amorf

napelemek a legolcsóbbak, természetesen hatásfokuk és élettartalmuk is a

legrövidebb. A polikristályos napelemek rendelkeznek a legjobb hatásfokkal és

leghosszabb élettartammal, igaz ezt beszerzési árukkal is jól jelölik, körülbelül

másfélszerese az amorf napelemekének, amelyek a legkisebb hatásfokkal és

élettartammal rendelkeznek. A harmadik kategória a monokristályos napelemek

14

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Napenergia/Napenergia.html

14

típusa, amelyek mind a hatásfok, mind az élettartam és az ár tekintetében is az előző

két típus között helyezkednek el.

A napelemes rendszerek a napelem táblákon kívül – az alkalmazási módtól függően

– járulékos kiegészítőket igényelnek. A napelemek kisfeszültségű egyenfeszültséget

szolgáltatnak, azonban az elektronikai eszközök nagy része váltakozó feszültséggel

üzemel. A két feszültség típus között a feszültség átalakító inverter teremti meg a

kapcsolatot. A napelemek alkalmazásukat tekintve hálózatra visszatápláló vagy

szigetrendszerű összeállításban használhatóak.

A szigetüzemű alkalmazásnál nincs a rendszer a villamoshálózatra kapcsolva. A

megtermelt energia vagy közvetlenül felhasználják, vagy ha van kiegészítő

akkumulátor, akkor a töltésszabályzó egység segítségével a külön beszerzett

akkumulátorokban lesz eltárolva. A szigetüzemű alkalmazás előnyei, hogy olyan

helyeken képes energiát szolgáltatni, ahol nincs villamos hálózat vagy csak jelentős

költség befektetés mellett lehetne elérhető. Az akkumulátorok viszont jelentős

költségtöbbletet jelentenek és élettartamuk is csupán körülbelül 5 év a jelenlegi

technológiákkal.

A hálózatra visszatápláló rendszerű alkalmazás esetén speciális inverterre van

szükség, amely megfelel a villamos hálózatra történő rácsatlakozási szabványoknak.

Költségesebb inverter típus, mint a szigetüzem esetén, azonban a fölösleges

energiamennyiséget a villamos energiaszolgáltató a feltételeknek megfelelően

köteles megvásárolni, így számszerűsíthető és nyereség orientált befektetés is lehet.

További előnye még, hogy akkor is biztosított az energia ellátás a villamos

hálózatnak köszönhetően, ha egyáltalán nincs napsütés vagy az igényelt energia

nagyobb mértékű, mint amennyit a napsugarak biztosítanak.15

15 Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából (2007.)

15

2.5 Geotermikus energia

A geotermikus energia napenergiához hasonlóan korlátlan mennyiségben áll

rendelkezésre, ám a napenergiával ellentétben folyamatosan felhasználható

energiaforrás, amely hasznosítása során nem keletkeznek a környezetre káros

anyagok.

A geotermikus energia hasznosítására több alkalmazási eljárás ismert. Az egyik

ilyen alkalmazási mód a hőszivattyú, amikor a talajban illetve a vizekben rejlő

hőenergiát használják fel használati melegvíz előállítására vagy fűtési célra. Az

eljárás működéséhez szükség van hőszondákra, amelyek segítségével felveszik a

hőt, valamint egy hőszivattyúra, amely koncentrálja a felvett hőt. A hőszivattyú

működéséhez villamos energia szükséges. A hőcserélő egy egységnyi villamos

energia befektetés mellett 3 – 4 egységnyi hőenergiát szolgáltat. 16

A geotermikus energia másik jellemző alkalmazása, amikor mély kutakat fúrnak és

az akár több mint ezer méter mélyen fekvő 60 – 90 oC-os termálvizek hőenergiáját

hasznosítják. A folyamat roppant egyszerű, mert a feltörő meleg víz közvetlenül

alkalmazható. A folyamat megújulása érdekében azonban a kinyert vízmennyiséggel

megegyező mennyiséget vissza kell sajtolni a használt vízrétegbe. A visszasajtolásra

– olykor a kinyerésre is – nagy teljesítményű szivattyúkat kell alkalmazni, amelyek

jelentős villamos energia felhasználást igényelnek.17

Általánosan elmondható, hogy a geotermikus energiák környezet barát megújuló

energiaforrásnak tekinthető. A beruházási költségek megtérülése után csupán a

villamos energia árától függ, hogy mennyire gazdaságos.

A geotermikus energia nagy léptékű felhasználására jó példa a Miskolc-Mályi

határában történő beruházás. A Mályiban kitermelt víz hőenergiáját a kisváros

hőszolgáltatásán kívül a miskolci Avas városrész ellátását is kiszolgálja.

16

Dr. Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban (2009.) 17

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/geotermikus/geotermikus.html

16

„A fúrás eredménye mintegy háromszorosan haladja meg a PannErgy korábbi,

konzervatív alapú várakozásait. A magas vízhozam alkalmas villamos energia

előállítására is.

Az előzetes geológiai és geofizikai méréseken nyugvó konzervatív számításokat a

célzónában felfedezett hévíztározó értékei jelentősen meghaladják.”18

Az előzőekben bemutatott megújuló energiaforrások mind életképesek

Magyarországon. Ezáltal könnyű lehet az adott tájegységre vagy kisebb

közigazgatási egységre jellemző természeti adottságokhoz illeszkedő megújuló

energiaforrást kiválasztani. Az elterjedés attól is függ, hogy a lakosság mennyire

befogadó ezekkel szemben. Ezért kézenfekvő ezeket a forrásokat testközelbe hozni.

Ennek egyik legjobb módja a lakókörnyezethez közeli kialakítás, amely által akár

napról-napra követhetővé válik a működésük. Ennek egyik jó megoldása lehetne, ha

az önkormányzat járna élenjáró példával, hisz eleve a közösség érdekeit képviseli.

Az önkormányzatok tulajdonában és üzemeltetésében jelentős mennyiségű

közintézmény van, ezért nagymértékű energiafogyasztónak minősülnek. Éppen

ezért egy megújuló energiaforrást hasznosító beruházás a bemutató jellegen kívül

megtakarításokkal is szolgálhat a közösség javára.

18 http://zoldtechnologia.hu/hatalmas-siker-a-pannergy-miskolc-malyi-furasa

17

3 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ

ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN – AZ ÖNKORMÁNYZATI

ENERGIAGAZDÁLKODÁS FELADATAI A PARASZNYAI

ÖNKORMÁNYZAT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

Az önkormányzatok energetikai szempontból jelentős fogyasztónak számítanak,

mivel több törvényi kötelezettségük is van, valamint egy település több intézménye

a helyi önkormányzat irányítása alá szokott tartozni. A Magyar Önkormányzatok

Szövetségének főtitkára, dr. Fábián Zsolt a Településenergetikai Körkép nevű

konferencián részletesen kifejtette az önkormányzatok jelentőségét az

energiagazdálkodásban.

Az önkormányzatok feladatait többek között a 2011. évi CLXXXIX. törvény

határozza meg. A 13. § 1 bekezdése szerint a helyi közügyek valamint a helyben

biztosítható közfeladatok az önkormányzatok feladatai. Ezek közé tartozik a

településüzemeltetés is, amelybe az önkormányzat által üzemeltetett intézmények

energiafelhasználásának biztosításán kívül sok más mellett még a közvilágítás és a

távhőszolgáltatás is beletartozik.

A legtöbb önkormányzat alapvetően fogyasztóként jelennek meg az

energiafelhasználást tekintve, mégpedig villamos energia és fűtési célú

fogyasztóként. Azonban egyes önkormányzatok távhőszolgáltatással és kapcsolt

villamos energiatermeléssel már nem csupán fogyasztók. A villamos energiát a

villamos hálózatból lehet elérni. Nem újdonság azonban, hogy önkormányzatok

megújuló energiaforrást hasznosítanak, így például a hálózatra visszatápláló

napelemes rendszerek segítségével már nem csupán fogyasztók. A támogatásoknak

köszönhetően gyarapodik az ilyen önkormányzatok száma. Azonban sajnos jelenleg

az így megtermelt energia mennyisége egyáltalán nem mondható jelentősnek. A

fűtési energia az önkormányzatok esetében jelentős.

18

A hőenergia igénybevétel történhet távhő előállításával, amelyre földgázt illetve

kisebb mértékben termálvizet használnak. Kisebb települések esetén egyértelműen a

földgázfűtés dominál.

A konferencián elhangozott még továbbá az is, hogy a helyi önkormányzatok 2009-

ben több mint 100 milliárd Ft-ot fizettek az elhasznált energia után, amely az összes

energiafelhasználás 20%-át jelentette.

A vidéki önkormányzatok természeti adottságaik kihasználásával könnyedebben

tudnák kiváltani a földgázt, mint fűtési energiahordozót. Azonban ehhez jelentős

befektetésekre lenne szükség, amit viszont nem tudnak finanszírozni. A

nagyvárosok önkormányzatai sem minden esetben tudnák megvalósítani a földgáz

megújuló energiaforrással történő kiváltását. Azonban ekkor nem a pénz, hanem

sokkal inkább a városias jelleg az akadályozó, korlátozó tényező. A több emeletes

társasházaknál szinte kivitelezhetetlen lenne pl. a fával történő fűtés. Vagyis

tulajdonképpen kivitelezhető lenne, azonban az épület mellett tüzelőanyag és

hamutárolót is ki kellene alakítani. Továbbá a tüzelő anyagot vagy fel kellene vinni

a lakásba és kályhába eltüzelni vagy a lakóközösségeknek közösen üzemeltetni egy

fatüzelésű kazánt, amely mellé azonban szükség van fűtő személyzetre is. További

problémát jelent, hogy a városi lakások jelentős része, közel 650 ezer lakás,

távhővel van fűtve, amelynek kiváltása jelentős költségterhet jelentene a lakók

számára, mivel a lakások kifejezetten erre a fűtési formára lettek kialakítva. Arról

nem is beszélve, hogy mennyivel szennyezettebb lenne a város levegője, ha minden

háznál füst keletkezne. Ilyen szempontból előnyösebb a hőerőmű, a magas és

szűrőkkel ellátott kéményei miatt.

Azonban meg kell említenem azt is, hogy a távhő szolgáltatók nagy része földgáz

felhasználásával állítja elő a szolgáltatott hőt. Viszont lehetséges a távhő

szolgáltatásra megújuló energiaforrások felhasználásával is. Ilyen lehetőséget

használnak például a pécsi távhőszolgáltatásban, ahol is szilárd biomassza vagyis

szalmabála elégetésével biztosítják a szükséges hőenergiát.

A 2013-as konferencián Fábián Zsolt azt is kijelentette, hogy a kormányzat döntései

is jelentős hatással vannak az energiapolitikára.

19

Az energiaárak a termelési és beszerzési költségek mellett más költség nemeket is

tartalmaznak. A földgáz ára az önkormányzatok részére 1994-től 2011-ig terjedő

időszakban 12,3-szorosára nőtt. A földgáz ÁFÁ-ja pedig 10%-ról 25%-ra, majd

27%-ra módosult. A villamos energia ára is hasonló változásokon ment keresztül,

6,6-szorosára emelkedett az ára, míg a rá kivetett általános forgalmi adó 0%-ról

27%-ra nőtt. A távfűtés versenyképességét a kormányzat a távfűtési célú földgáz

ÁFÁ-jának 5%-ra történő csökkentésével próbálja elősegíteni. Azonban a kormány,

amit az egyik kezével ad, a másikkal elvesz.

Az elmúlt évtized folyamán önkormányzati beruházások kapcsán jelentős

mennyiségű, több MW kapacitású hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre

alkalmas gázmotorok lettek üzembe helyezve.

A gázmotorok elterjedése több előnnyel is járt. Először is jobb az

energiahatékonysága, amellyel energiatakarékosság is párosul. Ezáltal a földgáz

primer energiafelhasználása csökkent. Megjelentek a decentralizált energiatermelés

előnyei is, többek között a helyi igényeknek megfelelő energiatermelés, csökkenő

hálózati veszteségek és munkahelyteremtés.

A beruházások számának növekedését a 2001. évi CX. törvény segítette elő, amely

előnyben részesítette a kapcsoltan termelt energiát. Ennek köszönhetően a kapcsolt

energiatermelés 2006-ban 21,8%-át tette ki a hazai villamos energiatermelésnek. A

szabályozás változása miatt ez az érték 2010-re 13,5%-ra esett vissza, ami azt

jelenti, hogy a kapacitás kihasználás alig haladja meg az 50%-ot.

Fábián Zsolt arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzatok

energiafogyasztásuk befolyásolásában szűk mozgástérrel rendelkeznek, amellyel

teljes mértékben egyet értek. Az önkormányzatok rendelkeznek rendezési tervvel és

építéshatósági eszközökkel, azonban Magyarországon nagyszámú kis önkormányzat

működik. A települések több mint 2/3-a 2000 fő alatti. A kis települések nem

engedhetik meg maguknak, hogy egy energetikai szakembert alkalmazzanak. Sem

megfelelő forrásokkal nem rendelkeznek ilyen célra, illetve az intézmények száma

sem kötné le egy energetikai szakember teljes munkaidejét. Ennek köszönhetően

előfordulhatnak olyan szituációk, hogy az intézmények működtetését a megszokott

20

módon végzik, nem ismerve az újabb lehetőségeket. Az is gyakori eset, hogy az

önkormányzatok nem rendelkeznek energetikai stratégiával vagy az épületek

energiafelhasználásának csökkentésére irányuló elképzelésekkel. 19

3.1 Települési energiastratégia

Az önkormányzatok energiagazdálkodásra vonatkozó összeállításra Bakoss Géza

Hatékony települési energiagazdálkodás című alkotásában részletesen és

tematikusan vázolja, hogy milyen elemeket kellene tartalmaznia egy önkormányzati

energiastratégiai tervnek. Ennek a munkának tulajdonképpen egy összefoglalását

végezte el az E-misszió Egyesület a 7+1 lépés egy jó önkormányzati

energiagazdálkodás felé címmel. Ugyan Bakoss Géza munkáját dolgozza fel,

azonban tettek hozzá saját munkát is. Ez alatt azt értem, hogy segítik az

önkormányzati döntéshozókat döntéseik és feladataik meghatározásába.

Az energetikai feladatokat, mint mindenhol az önkormányzatoknál is célszerű

alaposan, előrelátóan, hosszútávra gondolkodni. Ehhez kell kidolgozni a település

energiastratégiáját. Az energiastratégiának néhány fontos és nélkülözhetetlen eleme.

• Áttekinteni a település energiaellátásának és az energia felhasználásának a

helyzetét.

• Megvizsgálni a lehetséges jövőképet.

• Meghatározni az önkormányzat, a település számára a legelőnyösebb

energiaellátási és felhasználási módokat.

• Meghatározni az önkormányzat stratégiai és hosszabb távú feladatait.

Az energiastratégia akkor lehet hatékony, ha minden érintett fontosnak érzi a

dokumentumot. Ennek az a feltétele, hogy elkészítésében részt vegyenek az

érintettek és a helyi közösség támogatásával készüljön el.

19

http://www.moszlap.hu/uploads/files/fabianzsoltazonkormanyzatokszerepelehetosegeiazenergetikaban.DOC

21

Az energiastratégia a fő irányokat jelöli meg. Milyen fűtési módot használjanak,

szükséges-e az intézmények korszerűsítése, s ha igen akkor milyen források

felhasználásával valósuljon meg, alkalmazzanak-e saját energetikust vagy külső

szakértőket foglalkoztassanak inkább. Amennyiben elkészült az energiastratégia

annak alapján lehet megfogalmazni tényleges rövidtávú feladatokat.

Nagyobb önkormányzatok megtehetik, hogy foglalkoztassanak egy főállású

energetikust. Kisebb önkormányzatok, mint például Parasznya is nem engedheti

meg magának, hogy egy energetikust teljes munkaidőben foglalkoztasson. Ennek

kiküszöbölésére több megoldás is szóba jöhet. Lehetőség van a szakembert

részmunkaidőben vagy szerződéses formában foglalkoztatni. Jó megoldás lehet

még, hogy több önkormányzat összefogással egy főállású energetikai szakembert

foglalkozta, amelyre még támogatást is nyerhetnek kistérségi fejlesztési

társaságoktól. Fontosnak tartom megemlíteni, ami a kiadványban is hangsúlyozva

van, hogy amennyiben nincs energetikus végzettségű szakember foglalkoztatva az

energiagazdálkodásért a polgármester a felelős.20

A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek

között:

• a településfejlesztés

• a településrendezés

• az épített és természeti környezet védelme

• a lakásgazdálkodás

• a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés

• a csatornázás

• a helyi közutak és közterületek fenntartása

• a köztisztaság és településtisztaság biztosítása

• gondoskodás a helyi tűzvédelemről

20

http://www.e-misszio.hu/images/stories/energia/71.pdf

22

• közbiztonság helyi feladatairól

• közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban

• a foglalkoztatás megoldásában

• az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi és a

szociális ellátásról

• a közösségi tér biztosítása

A Parasznyai önkormányzat a fentebb felsorolt kritériumok mindegyikének eleget

tesz, mint jelentős energia felhasználók jelennek meg. A legtöbb, ha nem az összes

önkormányzati tulajdonban lévő egységben történik energia felhasználás. Az

óvodában, a polgármesteri hivatalban a művelődési házban, nap mint nap felmerül

villamos energiafogyasztás és a hidegebb időszakokban fűtési feladatok is

felmerülnek. Az önkormányzat feladata továbbá a csatorna és közvilágítás

üzemeltetése is.

23

4 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK

LEHETŐSÉGEI A PARASZNYAI ÖNKORMÁNYZAT

ENERGIA ELLÁTÁSÁBAN

Parasznya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik dinamikusan fejlődő faluja.

Földrajzi fekvését tekintve a megye északi részén, a Miskolci Kistérségben,

Miskolc-Kazincbarcika vonalát tekintve Sajószentpétertől nyugati irányban 8 km-re

lévő település.

A Bükk hegység nyúlványainak a Sajó völgyére ereszkedő szelíd vonulatai övezik.

A környező hegyek körül ölelik az így kialakult Pitypalaty-völgyet, melyet néhány

falu tarkít, köztük van Parasznya is.

Parasznya tagja annak a 44 települést összefogó Bükk-Miskolc térségi LEADER

Akciócsoportnak (BÜKK-MAK LEADER), amely közel 10 millió eurónak

megfelelő Európai Uniós és hazai támogatási forrással gazdálkodhat.

A

5. ábra A BÜKK-MAK LEADER települések Forrás: http://www.bukkmakleader.hu/1_rolunk.html

24

Az akciócsoport jogi szervezetét - a BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft.-t - 147

tag alapította: 44 önkormányzat, 46 nonprofit szervezet, 55 vállalkozás, és 2 tag az

egyéb közszférából. A szervezetet alkotó településeket jelöli az 5. ábra. A közösség

a nonprofit kft. vezetőjévé Dr. Nagy Józsefet egyetemi docenst, vidékfejlesztési

szakértőt választotta meg.

A LEADER tagjai időben felismerték, hogy összefogásra van szükség, ezért is

csatlakoztak az akciócsoporthoz. Demonstrációs jelleggel több, a megújuló

energiaforrásokat bemutató energiaudvart is megvalósítottak már. Törekvések

vannak még olyan beruházásokra is, ahol a tagok összefogva, közösen pályáznak

majd azt követően is egymást kiegészítve, segítve közösen dolgoznak.

A Parasznyai Önkormányzat a legtöbb megújuló energiaforrást sikerrel

hasznosíthatja, mivel nem túl nagy a község és nem városias jellegű a kialakítása.

4.1 Szélenergia

A faluban, azon kedvező fekvése miatt, hogy egy völgyben fekszik, szinte állandó

jelleggel van légmozgás. Valamint a környező hegyvonulatokra is lehetne

szélgenerátorokat telepíteni, ugyanis azon a pontokon is gyakran és erőteljesen

szokott fújni a szél. A 6. ábra jól demonstrálja, hogy a Miskolci térségben átlagosan

3-4 m/s szélsebesség van, amely már elegendő a kisebb, házi méretű

szélgenerátorok működtetéséhez. A szélgenerátorok villamos energiatermelésre

alkalmasak, melyet vagy saját felhasználásra vagy a villamos hálózatra kapcsolva

költségcsökkentésre lehetne használni. Azonban a szél energiáját nem csak villamos

energiatermelésre, hanem mechanikai munkára is lehetne alkalmazni, például

locsoláshoz használt kutak vizének kinyerésére.

Nagyobb méretű beruházásnál mindenképp célszerű helyi, pontos méréseket

végezni.

25

6. ábra Magyarország széltérképe Forrás: OMSZ

4.2 Napenergia

A település a nyugat-európai 1000 kWh/m2 átlaghoz mérten nem elhanyagolható az

1200 kWh/m2 évi napsugárzás összenergiája, bár az Alföld déli részén jelentősebb,

amint a 7. ábra is mutatja. Ezért javasolt a napenergia felhasználása is, jelentősebb

mértékben a napelem, mivel a napkollektorok leginkább használati melegvíz

előállítására alkalmasak. Azonban az önkormányzat épületeiben a villamos

energiafogyasztás jelentősebb, mint a használati melegvízé. Valamint a melegvízzel

szemben a villamos energia azonnali fel nem használása esetén eladható a

szolgáltatónak. Az önkormányzat által már megtörtént egy ilyen napelemes projekt

magvalósítása, melyről a következő fejezetben bővebben is szó lesz.

26

7. ábra A napsugárzás évi összenergiája Magyarországon Forrás: Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából

4.3 Geotermikus energia

A geotermikus energiát szintén számításba lehet venni a területi adottságokat

tekintetbe véve. Ugyanis 3 bezárt bánya is fekszik a település közigazgatási területe

alatt, amelyben bányavíz található. Ezáltal nincs szükség a Pannenergy Mályi

beruházásához hasonló költséges, több száz méteres mélységi fúrásokra. A

bányavíznek és a nagyságrendekkel alacsonyabb energiaigények köszönhetően nem

is igényel a Mályi projekthez hasonló mértékű ráfordítást.

Igaz a bányavíz nem is rendelkezik olyan magas hőmérséklettel, mivel nem

mélységi bánya és nem termálvíz. Ezért nem is lehet közvetlenül fűtési célokra

felhasználni, hanem szükség van hőszivattyú közbeiktatására, ami azonban villamos

energiaigénnyel jár.

27

A bányák vizének további előnye lehet még, hogy egyszerűbb a talajszondás és a

talaj kollektoros kialakítás is, ami költségcsökkenéssel járhat. A bányavíz a

termálvízzel ellentétben nyári időszakban hűtésre is alkalmazható lenne.

4.4 Biomassza

Az önkormányzat több intézménnyel rendelkezik, melyek önálló gázfűtéssel állítják

elő a kívánt hőmennyiséget. Az intézmények nem túl nagyméretűek és rendelkeznek

tágas udvarokkal.

Biomassza alkalmazására a szilárd változat, azon belül is a fa és faapríték tüzelés

lenne a legelőnyösebb, tekintve a település adottságait. Ugyanis a településhez nem

tartozik jelentősnek mondható mezőgazdasági területek, ahonnan a mezőgazdasági

melléktermékeket lehetne eltüzelni, mivel szűk völgyben helyezkedik el.

Amennyire hátrányos helyzetű a település mezőgazdasági területek méretét illetően,

annyival jelentősebb erdőterületekkel rendelkezik.

A fával történő tüzeléshez új kazán beszerzése szükséges, amely jelentős befektetést

jelent. Azonban meg van az az előnye is, hogy helyben foglalkoztatott helyi

munkaerőt igényel a kiszolgálása és üzemeltetése. Ellentétben a többi megújuló

energiaforrást alkalmazó eszköznél, amelyeket máshol, talán más országban

állítottak elő és működésük során nem igényelnek emberi beavatkozást

Az önkormányzat rendelkezik saját erdő és szántó területtel. Az utóbbiba terveznek

energetikai célú fa ültetését is, kimondottan a szilárd biomassza előállítása céljából.

Az 5. fejezetben egy ilyen beruházás gazdasági vizsgálatát végzem el.

4.5 Vízenergia

A vízenergia az egyetlen megújuló energiaforrás, melyet nem tudják igénybe venni,

mivel egyetlen majdnem kiszáradt patakkal rendelkeznek, amely csupán nagyobb

esőzések idején rendelkezik jelentősebb vízmennyiséggel.

28

5 EGY KONKRÉT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSRA ÉPÜL Ő

BERUHÁZÁS GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA

A Parasznyai Önkormányzat korábban már sikeresen megvalósított egy megújuló

energiaforrást hasznosító projektet.

5.1 Napelemes rendszer

Az önkormányzati hivatalban évente átlagosan 13 144 kWh villamos energiát

vásárol, ami havi átlagban 1095 kWh-t jelent. Az önkormányzat az erre a célra

létrehozott non-profit szervezet révén a 2009-ben meghirdetett, ÚMVP IV. tengely

(LEADER) pályázati konstrukción belül, BÜKK-MAK LEADER Közösségi

Energiaudvarok fejlesztése jogcímen a Pitypalatty Területfejlesztési és Egyéb

Szolgáltató Nonprofit Kft. nevében pályázatot nyújtott be 3,7 kW napelemes

rendszer megvalósítására.

A pályázat elnyerését követően 2011 áprilisától üzemel a 3,7 kW-os napkövető

napelemes rendszer. A rendszer évente körülbelül 5 000 kWh villamos energiát

produkál, ami havonta átlagosan 417 kWh-t jelent. Ez a villamos mennyiség

nagyjából az önkormányzat villamos energia fogyasztásának 38%-át fedezi, ami

hasonló mértékű költségmegtakarítást eredményez az önkormányzatnak. A

beruházás teljes vissza nem térítendő támogatással valósult meg, ezért egyértelműen

megérte a beruházás.

A napelemes rendszer teljesítményét interneten nyomon lehet követni. A 8. ábra egy

évre vonatkozóan mutatja, hogy mely hónapban mekkora villamos energiát termelt

a rendszer. Jól megfigyelhető, hogy mindössze három hónapban produkált

szembetűnően alacsony értéket.

Ebből is következtetni lehet, hogy miért nem érdemes egy épület fűtését

napkollektorokkal megvalósítani.

29

8. ábra A napelemes rendszer 1 éves teljesítményének adatai, havi bontásban Forrás:

http://www.sunnyportal.com/Templates/PublicPageOverview.aspx?page=770c9887-2cf0-4bf1-a6bf-fe7fc1f9577f&plant=ad26532d-49e2-4fe0-be03-

c7e1c0824ead&splang=en-US

9. ábra A parasznyai napkövetős napelemes rendszer

Forrás: http://parasznya.hu/?page_id=927

0

100

200

300

400

500

600

700

800

20

11

. máj

us

20

11

. jú

niu

s

20

11

. jú

lius

20

11

. au

gusz

tus

20

11

. sze

pte

mb

er

20

11

. okt

ób

er

20

11

. no

vem

be

r

20

11

. de

cem

be

r

20

12

. jan

uár

20

12

. fe

bru

ár

20

12

. már

ciu

s

20

12

. áp

rilis

Pro

duká

lt te

ljesí

tmén

y (k

Wh)

Vizsgált időszak

30

5.2 Faapríték tüzelés

Az önkormányzat azonban tovább szeretné csökkenteni költségeit és újabb

beruházásokat terveznek. Az önkormányzat a polgármesteri hivatal fűtésére jelentős

összegeket fordít. Az utóbbi évek átlagát tekintve 1,3-1,4 millió forintot költ a

hivatali épület fűtésére. Ezt megelégelve az önkormányzat úgy döntött él természeti

adottságaival és a hivatal gázkazánját faapríték tüzelésű kazánra cserélik.

Az utóbbi évek földgáz számlái jól mutatják az épület fűtési energia igényét, melyet

az 1. táblázatba foglaltam. A gázelszámolás nem esik egybe a naptári évfordulóval,

hanem júliusra esik, ám éppúgy 12 hónapot érint. A fűtés a téli, hidegebb

időszakban jelentősebb, több energiát igényel, még tavasszal és ősszel kevesebb,

nyáron pedig egyáltalán nem szokás fűteni. A gázszolgáltató az előző időszak

fogyasztása alapján meghatározza az egy hónapra jutó gázfogyasztást. Majd az éves

gázóra leolvasás után elvégzi a szükséges korrekciót. Mivel az önkormányzati

épületben nincs gáztűzhely és gázbojler, ami meghamisíthatná az értékeket, a

földgáz fűtőértéke egyértelműen a fűtésre fordítódott.

A polgármesteri hivatal földgázfelhasználása

1. táblázat

Időszak Fogyasztás Fűtőérték

2009.07. hó - 2010.06. hó 849 m3/hó ~29 250MJ/hó

2010.07. hó – 2011.06. hó 888 m3/hó ~30 430MJ/hó

2011.07. hó – 2012.06. hó 979 m3/hó ~28 060MJ/hó

Forrás: saját szerkesztés a számlák alapján

A 1. táblázatból kiolvasható, hogy átlagban 29 250MJ/hó fűtési energia igénye van

az épületnek, ami éves szinten 351 000 MJ energiaigényt jelent.

Az igényelt energiamennyiségnek megfelelő apríték mennyiségét a 2. táblázatba

számoltam ki.

31

Különböző tüzelőanyagok fűtőértéke és elvárt terület mennyisége

2. táblázat

Megnevezés Fűtőérték (MJ/kg)

Kívánt mennyiség (t)

Elvárt hozam (t/ha)

Kívánt terület (ha)

Gabonaszalma 15,0 - 16,0 21,9 - 23,4 1,5 - 3,5 6,3 - 15,6

Tűzifa 13,5 - 15,3 22,9 - 26,0 2,0 - 2,5 9,2 - 13,0

Erdei fahulladék 12,0 - 13,5 26,0 - 29,3 1,5 - 2,0 13,0 - 19,5

Erdei faapríték 11,0 - 13,5 26,0 - 31,9 8,0 - 9,0 2,9 - 4,0

Paulownia Cotevisa 2 14,7 - 18,0 19,5 - 24,0 20,0 - 25,0 0,8 - 1,2

Forrás: Saját szerkesztés, Alternatív energiatermelés a gyakorlatban alapján

Az önkormányzat rendelkezik 4 ha erdővel, melynek karbantartása során

keletkezhet jelentősebb mennyiségű erdei fahulladék aprítási célra. Mivel ilyen

esetben 13-19 ha erdő területre lenne szükség, ami azonban jelenleg nincs az

önkormányzat tulajdonában. Viszont rendelkeznek 1 ha szántóterülettel, melyet

energiaültetvény létesítésére szeretnének felhasználni.

Az energetikai célú ültetvény nem új keletű dolog. Azonban a közelmúltban egy új

nemesítésű gyors növésű fa, a Paulownia Cotevisa 2 jelent meg. A fafaj rendkívüli

jellemzőkkel rendelkezik, amely miatt alkalmassá válik energetikai célokra.

• Alkalmazkodott a Magyarországi klímához (-33 és +55 oC között életképes)

• A biomassza célú ültetvény 2 évente tarra vágható

• Fertőzésekre kevésbé érzékeny, rovarok által elkerült

• A fák virága mézelő, éves szinten 700-1000 kg/ha méz gyűjthető

• Gyenge talajon is megél

• Magja steril, csak palántáról telepíthető, nem invazív növény

• Jelentős szén-dioxid mennyiséget köt meg a levegőből, 12t/ha/év

32

Az önkormányzat rendelkezik az ültetéshez szükséges eszközökkel és emberi

erőforrással. A költségek meghatározásánál azonban három különböző alternatíva

jöhet szóba.

I. eset A munkabérek teljes egészében az önkormányzatot terhelik.

II. eset A közmunka program keretében az önkormányzatnak csupán a munkabér

30%-t kell biztosítania.

III. eset A Start közfoglalkoztatás munkaprogramnak köszönhetően 100%-os bér-

és járuléktámogatásnak köszönhetően a bérköltségek nem terhelnék az

önkormányzati beruházást.

Ezért a munkabér igényes számítások esetén az imént felsorolt három eset szerint

fogom számításaimat végezni.

A Parasznyai Önkormányzat elmaradott térségben fekszik, magas a

munkanélküliségi ráta, ami maga után vonja a közfoglalkoztatást. A

közfoglalkoztatási és minimálbér utóbbi néhány éves változását a 3. táblázat

foglalja össze.

Közfoglalkoztatási és minimálbér

3. táblázat

Forrás: Portfolio.hu

A táblázatból kiolvasható, hogy 2013-ban a közfoglalkoztatási bruttó bér havi

75 500 Ft. Ezt az összeget fogom alapul venni a munkabérszámításnál.

33

A polgármesteri hivatal fűtésének a földgázról biomassza erőforrásra történő

átállása az alábbi költségelemekből állna:

• Az energiaültetvény telepítése, karbantartása

• Az energiaültetvény kitermelése

• A rendelkezésre álló erdőterületen folyó erdőgazdálkodás

• Az új kazán és fűtésrendszer beruházási költsége

• Az apríték előállításához szükséges gép beszerzése

5.2.1 Az energiaültetvény telepítése

Az 1 ha méretű területre 600 db csemetét javasolnak energetikai célú telepítés

esetén. Az önkormányzat rendelkezik a telepítéshez szükséges munkaeszközökkel,

traktorral, gödörfúróval. A 4. táblázatban részleteztem a telepítési költségeket.

A fa palántáját tavasszal vagy nyáron kell ültetni és szárazság esetén az első 5-6

hétben heti locsolást végezni, mely természetesen az időjárás függvényében

valósulhat meg. Az önkormányzat rutinosan meg tudná valósítani ezt a műveletet,

mivel jelenleg is termelnek zöldségeket, melyeket saját kutakból rendszeresen

öntöznek.21

Az ültetvény létrehozásánál a 4. táblázat részletesen taglalja a felmerülő

költségeket. Az ültetésnél úgy becsültem, hogy 4 ember 1 heti munkával képes

elültetni a 600 db palántát. Locsolásnál szintén 4 ember munkáját vettem alapul,

akik a legrosszabb esetben 6 alkalommal locsolnak, alkalmanként 1 nappal

számolva. A palántát a termelő és forgalmazó cég szerint érdemes lefóliázni, melyet

200 euró anyag és munkaköltség ellenében meg is lehet valósítani.

21

Vityi. – Marosvölgyi: A Paulownia-fafajok alkalmazásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehetőségei (2012.)

34

Energiaültetvény telepítési költség

4. táblázat

Megnevezés I. eset II. eset III. eset

600 db csemete ára (E Ft) 1143 1143 1143

Talajművelés bérmunka költsége (E Ft) 100 100 100

Gödörfúrás költsége (E Ft) 60 60 60

Ültetés bérköltsége (E Ft) 75,5 22,65 0

Locsolás bérköltsége (E Ft) 90,6 27,18 0

Fóliázás költsége (E Ft) 60 46 40

Összesen (E Ft) 1529,1 1398,83 1343

Forrás: Saját szerkesztés

Az ültetvény az első évet követően nem igényel locsolást, csupán gyomtalanítást,

amit akár talajmunkával kézi vagy gépi módon is meglehet valósítani. Illetve

egyszerű kaszálással vagy vegyszeres gyomirtással. A második évben történhet az

első tarvágás. Minden tarvágást követően a tuskókat le kell gyantázni.

A tarvágást követően még össze kell aprítani a letermelt faanyagot. Erre a műveltre

az önkormányzat tulajdonában lévő Antonio Carraro Tigre Country típusú traktor

teljesítménye alkalmas. Azonban be kell szerezni egy ágaprítót, amely képes a már

beszerzett biomassza kazánnak megfelelő G30-as apríték előállítására.

10. ábra G30-as faapríték Forrás: http://www.carborobot.hu/HU/Apritek.htm

35

A G30-as minősítésű apríték jellemzője, hogy döntő részének (legalább

háromnegyedének) 30x30 mm-esnek kell lenni, amelynek eléréséhez speciális

ágaprító gép szükséges. Másrészt az önkormányzat tulajdonában lévő traktor

kisteljesítményű (38 LE), ami bekorlátozza az aprító gép típusát és a maximális

aprítható ágvastagságot. Az előbb felsorolt nézőpontok ismeretében a Volverini AY

600 típusú ágaprítóra esett a választásom, amely illeszkedik a traktor

teljesítményéhez és képes produkálni a kívánt G30-as apríték minőséget. A gép

maximum 16 cm-es ágat képes befogadni, így az ettől nagyobb fatörzseket

hasábfába kellesz eltüzelni, amire szintén alkalmas a kiválasztott kazán. A fa többi

része össze lesz aprítva, így a teljes fa felhasználható lesz tüzelési célra. A 11. ábra

Volverini AY 600 típusú ágaprító11. ábra a kiválasztott ágaprító látható, nettó ára

1,8 millió forint.

11. ábra Volverini AY 600 típusú ágaprító Forrás: http://www.zetorvas.hu/ujgepek/?act=showFolder&l=3&id=187

5.2.2 Fakitermelés

A fa 2 éves korára elérheti a 10-12 méter magasságot és 16-20 cm törzsátmérőt.

Ekkor már energetikai hasznosításra vágásérettnek tekinthető.

A törzs vastagsága miatt láncfűrészt kell alkalmazni a kitermeléshez. Ehhez célszerű

az önkormányzatnak beszerezni 2 db láncfűrészt, ami 400 E forintból

megvalósítható és már tartalmazhatja a védőfelszerelést is. Valamint az

önkormányzat más területen is használhatja. A két láncfűrész üzemeltetéséhez 2

36

ember is szükséges, aki kezeli és még 2 ember, akik segítenek a kivágásban,

gallyazásban.

5.2.3 Beruházási költségek

A traktor nem erre a beruházásra lett beszerezve, viszont nélkülözhetetlen az apríték

elkészítéséhez és szállításához. A traktor kezelési és üzemeltetési költsége nettó 3

318 Ft/munkaóra, ami tartalmazza az üzem- és kenőanyag költségét, valamint a

gépkezelő munkabérét és közterheit is.22

Az ágaprító bruttó 2,286 millió forintos beruházási értéke nagy összeg és mivel

hosszútávon kívánják használni, ezért a 10 éves amortizációt reálisnak tartom.

Ennek tükrében éves szinten bruttó 228,6 E Ft lineáris amortizációs költséget jelent.

A láncfűrészek precíz mechanikájuk folytán igényesebbek és hajlamosak hamarabb

elromolni ezért azokkal csupán 5 évre érdemes tervezni és amortizálni. Ami azt

jelenti, hogy az ültetvény 10 éves élettartama alatt még egyszer szükség lesz

láncfűrészek beruházására.

A faaprítékot célszerűnek tartom közvetlenül Raschel (más néven hálós vagy

burgonyás) zsákba fúvatni. Ezáltal lecsökkenne a munkafolyamatok száma, mert

nem kellene bajlódni az apríték összegyűjtésével. Továbbá könnyebben mozgatható.

Nem utolsó sorba több kisebb halomba pakolva könnyebb száradást biztosítana,

mint az ömlesztve tárolás.

A kazán beszerzési ára viszonylag magas, 1,832 millió forint, amely még csupán a

kazán beszerzési ára. Azonban a kazán mellett jelentős járulékos költségek merültek

még fel, melyet az 5. táblázat tartalmaz. A felsorolásból kivehető, hogy nem csupán

kazáncserét valósítanak meg, hanem teljes fűtéskorszerűsítést, amelynek

köszönhetően valószínűleg hatékonyabban fog működni, mint a gázkazán.

22

Őstermelő 2012./5. 67.o

37

Fűtésrekonstrukciós díjak részletezése

5. táblázat

Tétel Költség (E Ft)

Carborobot kazán 1832

Puffertartály, 1500 l 298

Kémény, 7m 395

Anyagok, szelepek, stb 670

Időjárásfüggő fűtési kör 320

Internetes webszerver 160

Kémény hatósági díj 35

Beüzemelési munkadíj 1100

Összesen 4810

Amortizációs idő 20 év

Éves amortizációs költség 241

Forrás: Saját szerkesztés

5.2.4 Kitermelési költségek

Amint már említettem az önkormányzat rendelkezik 4 ha erdőterület fölött, ami

azonban nem kivágható jelenleg. Azonban gondozási munkálatokat lehet rajta

végrehajtani, amely során nem nyerhető megfelelő mennyiségű fa illetve

fahulladék. Azonban nem szabad ezt a mennyiséget sem kihasználatlanul hagyni.

Az adott terület körülbelül 8 tonna faanyag kigazdálkodására ad lehetőséget,

hozzávetőlegesen 90-100 GJ fűtési energiával. A polgármesteri hivatal épülete

viszont jelenleg évente 340-360 GJ hőenergiát igényel. Így nem nehéz belátni, hogy

mindenképp szükség van az energiaültetvényre is.

Véleményem szerint a 4 ha erdőn a már említett négy ember 2 hét alatt képes lenne

elvégezni a kívánt erdőgazdálkodási munkálatokat és további egy hétre lenne

38

szükség a fa aprítására és szállítására. Ennek megfelelően a 6. táblázat szerint

alakulnak a költségek a munkaerő bérétől függően.

Az erdőgondozás költségrészletezése

6. táblázat

Megnevezés I. eset II. eset III. eset

4 fő 3 heti bére (E Ft) 226,5 68,0 0,0

Láncfűrészek amortizációja (E Ft) 88,0 88,0 88,0

Traktorüzemeltetési költség (E Ft) 168,5 168,5 168,5

Aprító amortizáció (E Ft) 228,6 228,6 228,6

Összesen (E Ft) 711,6 553,1 485,1

Forrás: Saját szerkesztés

Az erdőben minden éven történne gondozás, így az amortizációs költségeket ide

soroltam, mivel az energiaültetvényen csupán kétévente történne fakitermelés.

Az ültetvény költségeit karbantartási és kivágási költségeinek részletezését a 7.

táblázat rendszerezi. Meglátásom szerint az erdőgondozással szemben csupán 1

héttel több munkaráfordítást igényel. Hiába jelentősebb a fa mennyisége, azonban

koncentráltabb területen helyezkednének el. Kisebbek a fák és az ültetvény

kialakításnak köszönhetően gyorsan lehetne haladni a kivágással. Ezáltal leginkább

az aprításra kellene fordítani a többlet munkaidőt, melyet a traktor üzemeltetési

költsége is tükröz. A láncfűrészek és az ágaprító amortizációs költsége, pedig már

elszámolásra került, ezért itt már nem jelenik meg, mert akkor duplán számolnám

el.

39

Az ültetvény gondozás költségrészletezése

7. táblázat

Megnevezés I. eset II. eset III. eset

4 fő 4 heti bére (E Ft) 302,0 90,6 0,0

Ültetvény kaszálása (2év) (E Ft) 60,0 60,0 60,0

Traktorüzemeltetési költség (E Ft) 265,5 265,5 265,5

Összesen (E Ft) 627,5 416,1 325,5

Forrás: Saját szerkesztés

Azokon az éveken, amikor nincs kitermelés, csupán a kaszálási költség jelentkezne,

amint az a 7. táblázatban is látszik 2 évre számoltam.

Habár az ültetvénygazdálkodás a munkaerő igényesebb a két kitermelési mód közül,

mégis az erdőgazdálkodás költségjellemzői a magasabbak, ami annak tudható, be,

hogy az erdőgondozásnál lettek elszámolva az igénybevett gépek amortizációs

költségei.

5.2.5 Hozamszámítás

A már említett 4 ha erdő évente körülbelül 8 tonna aprítékot képes szolgáltatni. Az

energiaültetvénynek viszont kétévente 25 tonna aprítékot kellene az elvárások

szerint produkálnia. Az erdő 8 t aprítékja 96 000 MJ energiát hordozhat, míg az 1 ha

ültetvény kitermelt faanyaga 375 000 MJ energiát képviselhet. Jelenleg a

polgármesteri hivatal éves fűtési energia igénye 340-360 GJ között mozog.

A hivatali épület fűtése biztosítható lehetne 1 ha területről kitermelt Paulownia

Cotevisa 2 faaprítékkal. Azonban ez a mennyiség csupán kétévente áll

rendelkezésre. Az erdő takarítási munkálatai során pedig nem keletkezik ilyen

jelentős mennyiségű faapríték, ami pótolhatná a páratlan éveket.

Az ültetvény 10 évét figyelembe véve valamint hogy az erdőben minden éven

történik gondozás, így összesen 2835 GJ mennyiségű energiahordozót biztosíthat az

önkormányzat saját termeléssel, miközben az önkormányzati épület

40

hozzávetőlegesen 3500 GJ energiát igényel 10 évre. Ezért az ültetvény

megvalósítása esetén a meglévő erdőterülettel együtt biztosítva lenne az épület

energiafogyasztásának 81 százaléka a következő évtizedben.

Azonban az önkormányzati épületben a jelenleg üzemeltetett gázkazán körülbelül

70%-os hatásfokkal működhet, ami az évek folyamán csak csökkenhetett.23 Az új

faapríték kazán viszont már 85%-os hatásfokkal működik.24 Amely mellé még

párosulnak a beruházás folyamán beszerzett és felszerelt szabályzó termosztátok.

Ezen két tényező miatt elképzelhetőnek vélem, hogy az önkormányzat által

előállított faapríték mennyiség kiszolgálná az épület fűtési igényét, ezáltal nem csak

81 százalékban, hanem teljes mértékben kiváltaná a földgázfelhasználást

Az épület nyílászáróinak cseréjével és a hőszigeteléssel további energia takarítható

meg. Akár 50%-is, mint ahogy az önkormányzat által fenntartott orvosi rendelő

esetében tapasztalták. De minimum 35%, mint a védőnői szolgálat épületében, igaz

itt hangsúlyozta a polgármester asszony, hogy pici gyerekek egészségéről van szó,

ezért kisebb a megtakarítás. Akár felesleg is keletkezne, melyet tartalékolni vagy

értékesíteni lehetne, illetve egy másik önkormányzati épületben szintén tüzelésre

hasznosítani.

A 8. táblázatban bemutatom, hogy 10 év távlatában hogy alakulna a faapríték

hozama és költsége közfoglalkoztatás esetén, amikor a munkabérköltségek csupán

30%-t kell kifizetnie az önkormányzatnak.

23 Joós Lajos: Energiamegtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában Magyar Épületgépészet, XLI. évfolyam, 2002/4. szám 24

http://www.carborobot.hu/HU/FarmerHU.htm

41

10 évre tervezett faapríték mennyisége és költsége

8. táblázat

„Erdő” „Ültetvény”

Tömeg (t)

Fűtőérték (GJ)

Költség (E Ft)

Tömeg (t) Fűtőérték

(GJ) Költség (E Ft)

0. év - - Telepítés 1398,83

1. év 8 96 553,1 0 0 0

2. év 8 96 553,1 25 375 416,1

3. év 8 96 553,1 0 0 0

4. év 8 96 553,1 25 375 416,1

5. év 8 96 553,1 0 0 0

6. év 8 96 553,1 25 375 416,1

7. év 8 96 553,1 0 0 0

8. év 8 96 553,1 25 375 416,1

9. év 8 96 553,1 0 0 0

10. év 8 96 553,1 25 375 416,1

Összesen 80 960 5 531 125 1 875 3 479 Forrás: Saját szerkesztés

5.2.6 Megtérülés

Eddig kiszámoltam, hogy mekkora energiaszükséglete van a fűteni kívánt

épületnek, valamint ez mekkora mennyiségű faaprítékkal valósítható meg. Azonban

azt is meg kell határozni, hogy ez gazdaságos-e?

Az önkormányzat részére kiállított 2012. decemberi gázszámlán 30 895 MJ

elfogyasztott energia és 144 816 Ft befizetendő összeg áll. Amiből 4,69 Ft/MJ

vezetékes földgázdíj számolható vissza. Ez az egységár magasabb a számlán

szereplőtől bruttó 3,94 Ft/MJ egységártól, ugyanis a számla összegét osztottam el az

elfogyasztott gáz fűtőértékével. A különbség abból adódik, hogy a számla

végösszege tartalmaz különböző adó és szolgáltatói díjakat is.

Az erdő területen és az energiaültetvényben 10 év alatt 2 835 GJ fűtési energiát

biztosító faaprítékot a munkabértől, függően a három esetnek megfelelően

különböző költségvonzattal lehet előállítani.

42

A beruházás 10 évre tervezett költségei

9. táblázat

Megnevezés I. eset II. eset III. eset

Kazán 10 éves amortizációja (E Ft) 2 410,0 2 410,0 2 410,0

Erdő Kitermelés 10 éves költsége (E Ft) 7 116,0 5 530,5 4 851,0

Ültetvény kitermelés 10 éves költsége (E Ft) 4 364,6 3 479,3 2970,5

Összesen (E Ft) 13890,6 11419,8 10231,5

Forrás: Saját szerkesztés

A 10 évre elvárt faapríték energia mennyiségének és a hozzátartozó munka és

amortizációs költségek hányadosaként kiszámoltam, hogy 1 MJ energiát milyen

költség mellett tudnának előállítani, amit a 10. táblázatba foglaltam és grafikonon

ábrázoltam.

Faapríték egységára a különböző munkabér mellett

10. táblázat

Megnevezés I. eset II. eset III. eset

Megtermelt energiahordozó 2835 MJ

Összes ráfordítás (E Ft) 13890,6 11419,8 10231,5

Egységár (Ft/MJ) 4,90 4,03 3,61

Forrás: Saját szerkesztés

Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes munkabér kifizetése esetén, vagyis az I

esetnél magasabb az előállított energia egységára, mint a földgázé. A II. és III.

esetnél, amikor is a közfoglalkoztatás 70%-os és a Start közmunka program 100%-

os foglalkoztatási támogatásának köszönhetően kedvezőbb egységár érhető el.

43

12. ábra A földgáz és a faapríték egységárának összehasonlítása Forrás: Saját szerkesztés

Itt szeretném megjegyezni, hogy a jelenlegi földgázszámlákat figyelembe véve és

éves szinten a 1,3-1,4 millió forintos számlák 10 évre 13-14 millió fűtési költséget

tehetnek ki. Így akár 3 - 4 millió forintot is megtakaríthat az önkormányzat egyetlen

épület fűtésén, 10 éves viszonylatban, nem számolva az árak változásával.

Természetesen az apríték tüzelésű kazán működtetéséhez fűtőmester is szükséges.

Azonban már két ilyen személy is foglalkoztatva van az önkormányzatnál, így az ő

bérköltségüket nem számoltam.

Mindemellett, hogy – ha rövid ideig is, de - helyben tudnának helyi munkaerőt

foglalkoztatni. Továbbá függetlenednének a gázszolgáltatótól, vagyis egy esetleges

gázhiány alkalmával biztosított lenne a fűtés. S nem utolsó sorban a földgáz ára

előreláthatólag emelkedni fog, amely révén így akár nagyobb mértékű megtakarítás

is realizálható. Természetesen a munkabérekben is várható emelkedés, amelyet

számításaimban nem vettem figyelembe.

Meg kell még említenem, hogy a kazán amortizációs költségét 20 évben adtam

meg, míg az ültetvény működését csupán 10 évre. Ennek több oka is van. Először is

a kiválasztott energiafa csupán ötször vágható tarra, így 10 év múlva újra meg

kellene ismételni az ültetést. Azonban lehetséges, hogy az újra telepítést újabb és

jobb tulajdonsággal rendelkező növénnyel lehet majd elvégezni. Az sem kizárt,

0

1

2

3

4

5

6

Földgáz Teljes bérköltség

esetén

Közfoglalkoztatás

bérköltség esetén

Start közmunka

program bérköltség

esetén

Egy

ségá

r (M

J/Ft

)

44

hogy az önkormányzat is több erdőterülettel fog rendelkezni, ami miatt újra kellene

számolni a megtérülési számításokat.

Fontosnak tartom megemlíteni még, hogy az 1 ha Paulownia Cotevisa 2 12 tonna

szén-dioxidot képes megkötni évente, így jelentős levegőtisztító hatással

rendelkezik. Lényeges momentum még, hogy ez a fajta energiafa esztétikus

valamint szép virágzattal rendelkezik. Egy ekkora méretű ültetvény akár 700-1000

kg mézet is képes lenne szolgáltatni. Előnye még a fafajnak, hogy az ültetvény sorai

közé másodlagos növény, akár élelmiszer jellegű is vethető, jó hatással vannak

egymásra. Ezáltal a terület, ha nem is duplán, de legalább másfélszeresen

kihasználható, ezzel tovább növelve az ültetvény előnyeit.25

5.2.7 Megtérülés számítás

Az eddigi számításaim statikus módszerek alapján történtek, nem vettem

figyelembe a pénz időértékét. Ezen számításokkal kimutattam, hogy a faapríték

tüzelés alkalmazása a teljes bérköltséget tartalmazó I. eset kivételével kedvezőbb

egységáru fűtést eredményezhet.

Azonban a beruházás 10 éves tervezett üzemeltetése valamint a kazán 20 éves

tervezett működése kapcsán már figyelembe kell venni a pénz időértékét. Ezért

dinamikus módszert alkalmazva határozom meg a beruházás megtérülési idejét. A

dinamikus beruházás-gazdaságossági vizsgálatok egyszerűsítéséhez néhány feltételt

kell megszabni.

• A bevételek és a kiadások az egyes időszakok elején, illetve végén

keletkeznek.

• Az alkalmazott kalkulatív kamatláb a beruházás teljes ideje alatt állandó.

• Kamatoskamat-számítás szerint növekedő megtérülést várható el.26

25

Vityi. – Marosvölgyi: A Paulownia-fafajok alkalmazásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehetőségei (2012.) 26

Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan (2008; 123.o.)

45

A nettó jelen érték számítása

NPV � �P� � ∑��

��������� (1. képlet)27

ahol NPV = nettó jelen érték

P0 = a beruházás költsége

n = a beruházás időtartama

r = a beruházástól elvárt hozam

CFt = a t-dik időpontban esedékes pénzáram

Az NPV tehát a bevételek és a kiadások különbségének a diszkontált összege.

Számszerűsíti, hogy a beruházott összeg adott kalkulatív kamatláb melletti

hozamelvárással mekkora többletnyereséget eredményez.

Az NPV értékének értelmezése.

• ha NPV = 0, a beruházás éppen a kalkulatív kamatlábnak megfelelő, elvárt

jövedelmezőséget teljesíti, vagyis megtérül minden a beruházással

kapcsolatos kiadás és a hozamelvárás is.

• ha NPV > 0, a beruházás magasabb jövedelmezőségű, mint amit minimálisan

megkövetelünk tőle. Az egyenlet pozitív értéke egyben az adott követelmény

felett keletkező többletnyereség a nulla időpontra diszkontált értéke.

• ha NPV < 0, a negatív érték azt jelöli, hogy nem keletkezik akkora

jövedelmezőség, amely a kalkulatív kamatláb szerinti követelményt is

teljesíti, azonban a beruházás kiadásai megtérülhetnek. Nem biztos, hogy a

beruházás veszteséges, de nem is zárja ki ezt a lehetőséget.28

A beruházás megvalósítása akkor javasolt, ha az NPV nulla vagy nagyobb. A

módszer hibáinak róják fel, hogy nem veszi figyelembe a többlethozamokra

fordított tőkeösszeget és a lekötési időt. Valamint több projektterv közötti választás

27

Dr. Bozsik Sándor: Pénzügyi számítások (102. o.) 28

Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan (2008; 127.o.)

46

esetén csak az azonos létesítési költségű és azonos időhorizontú beruházások az

összehasonlíthatóak.29

Dr. Illés Mária bebizonyította, hogy az NPV képlet pontberuházás és állandó

nagyságú nettó hozam esetén leegyszerűsíthető.30

NPV � �E ��

� (2. képlet)

ahol E = a nulladik időpontban megvalósuló teljes beruházás

h = az állandó nagyságú nettó hozam

q = a törlesztőfaktor értéke

A faapríték tüzelésre történő átállás beruházási költségei a 11. táblázat szerint

tevődnek össze.

Beruházási költségek 11. táblázat

Megnevezés Költség (E Ft)

Kazán beruházási költsége 4810

Ültetvény beruházási költsége 1400

Faaprítógép beszerzési költsége 2286

Láncfűrészek beszerzési költsége 800

Összesen 9296

Forrás: Saját szerkesztés

Tehát a beruházás befektetési értéke 9,3 M forint. Meg kell még határozni az éves

költségeket és a felmerülő jövedelmet.

Az évente keletkező költséget az erdő és ültetvény gondozása, vágása során

alkalmazott négy ember munkabére és a faaprításhoz használt traktor 120 üzemórás

működési költségének összege adja. A munkabérek a már bemutatott 6. és 7.

29

Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan (2008; 128.o.) 30

Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan ( 2008; 144-145.o.)

47

táblázat alapján kerültek kiszámolásra, oly módon, hogy az erdőgazdálkodáshoz

tartozó bérköltség minden éven megjelenik. Az ültetvénygazdálkodás költsége

azonban csak minden második évben, ezért a 7. táblázatban szereplő adatoknak csak

a felét vettem figyelembe, így érve el az évi egyenletes bérköltséget. A felmerülő

költségek a munkabérek három esetének megfelelően szintén három eredményt

szolgáltat a 12. táblázatban.

Felmerülő költségek 12. táblázat

Megnevetés I. eset II. eset III. eset

Munkabér Költség (E Ft) 377,5 113,25 0

Traktorüzemeltetési költség (E Ft) 434,0 434,0 434,0

Összesen (E Ft) 811,5 547,25 434,0

Forrás: Saját szerkesztés

Mivel a beruházás nem termelő jellegű, olyan értelemben, hogy a megtermelt hő

nem kerül értékesítésre, ezért a bevételt más szempont alapján közelítem meg.

A földgáz mellőzése esetén az önkormányzat megtakarít 1,4 millió forintot.

Azonban ebből az összegből még le kell vonni a biomassza előállításhoz szükséges

költségeket, melyet a 12. táblázatban már kiszámoltam. A különbségképzést a 13.

táblázatban végeztem el, amely így tartalmazza az éves megtakarítás mértékét is.

Megtakarítások, mint bevétel 13. táblázat

Megnevetés I. eset II. eset III. eset

Éves gázköltség (E Ft) 1448 1448 1448

Éves bér és gépköltség (E Ft) 811,5 547,25 434

Megtakarítás (E Ft) 636,5 900,75 1014

Forrás: Saját szerkesztés

48

A beruházások megtérülésének gazdasági számításainál általában a jegybanki

alapkamatot szokás alapul venni. 2013. április 24-től a Magyar Nemzeti Bank

4,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

A beruházás 10 éves használata és 4,25%-os elvárt hozama mellett a 14. táblázat

szerint alakul a nettó jelen érték.

NPV értékek 14. táblázat

NPV I. eset II. eset III. eset

10 év, 4,25% - 4 197,07 - 2080,19 - 1172,96

12 év, 4,25% -3 408,12 -963,71 83,9

14 év, 4,25% -2682,19 63,6 1240,37

Forrás: Saját szerkesztés

A 14. táblázat alapján meghatározható, hogy ha az önkormányzatnak a teljes

munkabért ki kellene fizetnie (I. eset), akkor a 10. évben a beruházás értékének alig

több mint fele térülne meg.

A II. esetben, amikor is a munkabérek 70 százalékát nem az önkormányzatnak kell

fedeznie, köszönhetően a közfoglalkoztatási programnak, akkor már csak alig több

mint 2 millió forint hiányzik az NPV értékének előjel váltásához.

A III. esetben, amikor a keletkező munkabérköltséget a Start közmunka program

keretében 100%-ig megtérítik az önkormányzatnak, akkor már csupán a 1172,96E

Ft-ra lenne szükség a teljes befektetési érték és a jövedelmezőségi elvárással együtt

a megtérüléshez.

A kalkulatív kamatláb változatlansága mellett tovább számoltam az NPV értékét,

melyet a táblázat is mutat. A további számítások során kiderült, hogy a II. eset

szerinti feltételek alapján a 14. évben vált pozitívra az NPV, míg a III. eset alapján

már a 12. évben.

49

6 KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Példaértékűnek tartom a Parasznyai Önkormányzat törekvéseit, hogy megpróbálnak

élni természet adta lehetőségeikkel. Ennek több példája is van. Idesorolnám a

megvalósult megújuló energiaforrást hasznosító befektetéseket. Név szerint a

napkövető hálózatra visszatáplálós napelemes rendszert, amely évente körülbelül

250 E Ft megtakarítással járul hozzá az önkormányzat energetikai kiadásaihoz. Meg

kell még említenem a demonstrációs céllal megvalósított napkollektoros rendszert

is. Valamint a faapríték tüzelésű kazán beszerzését, melynek köszönhetően a szilárd

biomassza alkalmazása is felírható az önkormányzat pozitívumai közé. Ezzel a

beruházással nem csak a földgáz energiahordozótól tudják függetleníteni magukat,

hanem annak díjának drágulása sem jelent majd később többlet költséget, legalábbis

a polgármesteri hivatal épülete kapcsán. Itt szeretném megjegyezni, hogy célszerű

lenne az önkormányzat által fenntartott többi épületnél is elvégezni hasonló

beruházást. Amennyiben több önkormányzati épület fűtése is megvalósulna

faapríték tüzelésű kazánnal és fűtéskorszerűsítéssel, akkor mindenképp célszerű

lenne az önkormányzati tulajdonú erdő méretét növelni vagy az 1 hektáron felül

újabb energia ültetvényt létrehozni, természetesen az önkormányzati

költségvetésnek megfelelő mértékben.

A település polgármesterasszonyával beszélgetve szó esett a település alatt húzódó

bányákról és a bányavíz fűtési célú felhasználási tervekről. Azonban ezt a

beruházást csupán az épületek teljes hőszigetelését illetve a nyílászárók cseréjét

követően lenne érdemes megvalósítani, hatékonyan működtetni. A hőcserélő

működéséhez villamos energia szükséges. Ezért célszerűnek tartanám további

napelemes rendszerekre történő beruházást, akár nem napkövető kivitelben is,

egyszerűen déli fekvésű tetőfelületekre telepítve.

2013 februárjában lett meghirdetve három pályázati lehetőség. Helyi hő és hűtési

igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (KEOP-2012-4.10.0/A) néven. A

pályázatok a képviselő testületi hivatalokat (nem beleértve a polgármesteri

hivatalok épületeit) kizárják, azonban non-profit szervezetek 1-50 millió forintig

50

30-60%-ig terjedő vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. A támogatást

felhasználhatják épületek fűtési hőigényének részben vagy teljes mértékben

megújuló energiaforrás, azaz szilárd biomassza alapú rendszer kiépítésére. Továbbá

épületek villamos energia-igényének részben vagy teljes egészében megújuló

energiaforrásból történő kielégítését, 50 kVA alatti napelemes rendszer telepítésére

lehet pályázni.31

A második pályázatnál (KEOP-2012-4.10.0/B) az előzővel megegyező területeken

lehet felhasználni, annyi különbséggel, hogy ennél a pályázatnál a támogatási

összeg 1-1000 millióig terjed és maximum 85%-os vissza nem térítendő támogatást

adhat. Valamint lehetőséget biztosít hőszivattyús rendszerek és hűtési igényt

kielégítő megújuló energiaforrást hasznosító berendezések támogatására. 32

Ezen a pályázaton nyerhetne támogatást az önkormányzat Bányahasznosító Non-

profit kft-je a már említett bányavíz energetikai felhasználására többek között

fűtésre vagy az önkormányzat gazdasági ellátó egységében történő közétkeztetésű

célra készített házi tészták szárításának gondját is megoldhatná. Szintén a

közétkeztetéssel kapcsolatban merült fel az igény, hogy szeretnének egy hűtőkamrát

a nyáron megtermelt zöldségek tárolására. Így erre is alkalmas lenne a pályázat.

Egy harmadik pályázat Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és

villamos energia, valamint biometán termelés (KEOP-2012-4.10.0/C) elnevezéssel

vissza nem térítendő támogatást nyújt maximum 85%-ban, 1-1000 millió Ft értékig.

A támogatott tevékenységek kombinációja esetén nincs megkötés az egyes

tevékenységtípusok számát és arányát illetően, amennyiben azok kombinációja

megfelel a hatályos jogszabályoknak. Ennél a pályázatnál is megvalósulhat

napenergia alapú villamosenergia-termelés és támogatja a polgármesterasszony

egyik elképzelését is, mely szerint egy szélgenerátort is szeretnének üzemeltetni.33

Mindhárom pályázati lehetőség 2013.12.31.-ig nyújtható be. Azonban fontosnak

tartom megjegyezni azt is, hogy április végén mindhárom pályázat „felfüggesztve”

státuszú volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.

31

http://www.nfu.hu/doc/3984 32

http://www.nfu.hu/doc/3986 33

http://www.nfu.hu/doc/3985

51

Érdemes lenne még számításba venni az energiaültetvény fái között a

zöldségtermesztést. Amennyiben megvalósulna a sorok közötti kertészkedés, akkor

az ültetvény tisztántartási költsége sem merülne fel, amellett, hogy további

haszonnövény termesztés is folyna. Azt is meg kell említenem, hogy a

szakirodalmak a Paulownia fa levelét nagyszerű tápanyagforrásnak tartják, mivel

nagy mennyiségű nitrogént raktároz el benne a növény, amely így szintén előnyös

lehet a kultúrnövények számára.

Továbbá nem elhanyagolható még az 1 hektáros Paulownia fa ültetvény méz

potenciálja, amely kínálja a lehetőséget, hogy bérbe adja az önkormányzat

méhészeknek. Illetve, hogy esetleg saját maguk is méhészkedésbe kezdjenek.

52

7 ÖSSZEFOGLALÁS

Dolgozatomból egyértelműen látszik, hogy Magyarország energiatermelésében a

megújuló energiaforrások részaránya elenyésző, túlnyomó részben a fosszilis

energiahordozók, azon belül is a földgáz játszik jelentős szerepet. Ez környezeti

szempontból fontos, azonban hazánk nem rendelkezik megfelelő földgázkészlettel,

hogy kiszolgálja a lakosság és az ipar igényeit. Ekkor viszont már gazdasági kérdés,

mivel jelentős mennyiséget importálunk. Legfőbb ellátónk Oroszország, amelynek

földgáz vezetéke Ukrajnán halad keresztül, amiből akadtak már problémák, így az

orosz kormány csökkentette a gáz mennyiségét. Az ehhez hasonló incidensek

kivédésére újirányú földgázvezetékekről szólnak tárgyalások. Azonban a készletek

elapadását azok sem fogják tudni pótolni.

Magyarország megújuló energiaforrásokat tekintve jó helyzetben van. Az éves

napsugárzási mennyiség meghaladja Németországét, ahol sokkal több napelem

működik. Szél energiát tekintve ugyan nem vagyunk olyan jó helyzetben, mint a

tengerparti államok, de azért már működik néhány nagyobb teljesítményű

szélerőmű. A vízenergiáinkat is nagyrészt igába fogtuk már, esetlegesen a Duna

vízszabályozása biztosíthatna még új kapacitás. Hazánk a Kárpát-medencében

helyezkedik el, amely természeti szépségeinken túl felszín alatti kincsekkel is

szolgál, magas hőmérséklettel rendelkező felszín alatti vizekkel, amelyek

alkalmasak geotermikus energia hasznosítására. Jelentős erdő és mezőgazdasági

területekkel rendelkezünk, amely országunk energiavagyonának lehet tekinteni,

mivel biomasszaként jelentős energiát képviselnek.

A szakdolgozatomban arra is rávilágítottam, hogy az önkormányzatok

kötelezettségeik és intézményi létszámuknak köszönhetően jelentős fogyasztók.

Ezért az önkormányzatoknál fokozottan jelentőséggel bír az energiával való

takarékoskodás illetve a közüzemi számlák csökkentése.

A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Parasznyai Önkormányzat energetikai törekvései

során bebizonyosodott, hogy a megújuló energiaforrások nem csak környezet

53

kímélőek, hanem akár olcsóbb alternatívái is lehetnek a társaságok által biztosított

energiáktól, amit többnyire fosszilis energiahordozókból nyernek.

A fent említett előnyökön túl számításba kell még azokat is venni, hogy az

önkormányzat megújuló energiaforrás alkalmazása terén tett beruházásainak

köszönhetően részben önállóvá vált. Továbbá, hogy a megvalósuló szilárd

biomassza tüzelés kapcsán helyi munkaerőt helyben foglalkoztatna. Valamint újabb

tevékenységet is generálhat, a méhészetet. Amely újabb munkahelyet biztosítana. A

megtermelt mézet a közétkeztetésben vagy értékesítés során lehetne hasznosítani.

Az önkormányzat megújuló energiaforrások irányába tett intézkedéseit helyesnek

ítélem meg. Véleményem szerint a faaprítékkal működő kazán is teljesíteni fogja a

hozzá fűzött elvárásokat. A kazán gondtalan működtetéséhez pedig javaslom az

energiaültetvény megvalósítását a Paulownia Cotevisa 2 új nemesítésű fával.

54

8 IRODALOMJEGYZÉK

Könyvek

Dr. Bozsik Sándor: Pénzügyi számítások

Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából, CSER Kiadó, Budapest, 2007

Dr. Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban, Szent István Egyetemi Kiadó, 2009.

Dr. Illés Mária: Vezetői gazdaságtan, Kossuth Kiadó, 2008.

Jeremy Leggett: A fele elfogyott, Typotex Kiadó, 2008. 27. oldal

Környezetvédelmi Lexikon (1993.)

Dr. Vityi A. – Prof. Dr. Marosvölgyi B.: A Paulownia-fafajok alkalmazásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehetőségei , Sopron, 2012.

Folyóiratok

Bíró Zoltán - A Déli áramlat és a Nabucco – Nemzet és Biztonság (2008. Április)

Joós Lajos: Energiamegtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában Magyar Épületgépészet, XLI. évfolyam, 2002/4. szám

Őstermelő 2011./5 59.o.

Őstermelő 2012./5. 67.o

Internetes források

http://www.boon.hu/szerencs/szerencsi-szalmaeromu-nem-szabad-megepiteni/news-20110207-09420893

http://www.carborobot.hu/HU/FarmerHU.htm

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21

http://www.e-misszio.hu/images/stories/energia/71.pdf

http://www.moszlap.hu/uploads/files/fabianzsoltazonkormanyzatokszerepelehetosegeiazenergetikaban.DOC

http://www.nfu.hu/doc/3984

http://www.nfu.hu/doc/3986

http://www.nfu.hu/doc/3985

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/geotermikus/geotermikus.html

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Napenergia/Napenergia.html

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/SzelEnergia/Windenergy.html

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html

http://zoldtech.hu/cikkek/20061012alsozsolca

http://zoldtechnologia.hu/hatalmas-siker-a-pannergy-miskolc-malyi-furasa

55

9 SUMMARY

In my dissertation I introduced Hungary’s situation on the energy market and also

the sources of renewable energies. I highlighted on the fact that our energy strategy

relies heavily on the fossil energy and nuclear power.

Regarding the sources of renewable energy, Hungary has a good position. The

number of sunny hours in Hungary per year is higher than in Germany, where much

more solar cells are used than in our country. As for the wind power, our position is

not as good as the countries have near sea, but in spite of this we have some

powerful wind generators. Our hydro power opportunities are largely utilized,

maybe the control of Danube can bring us new possibilities. Hungary is located in

the Carpathian basin, which, upwards of its beautiful nature, has natural resources

under the surface, too, for example groundwater with high temperature, which is

suitable for the utilization of geothermal energy. We have significant forests and

agricultural areas which are, as biomass, can be used for combined heat and

electricity generation.

Furthermore, I also revealed the fact that the local authorities are significant energy

consumers because of their duties and the amount of institutions they have to

maintain. So in the local authorities’ case it is a very important question how they

can save on energy and reduce the costs of public utility charges.

The energetistic efforts of the Local Authority of Parasznya, Borsod-Abaúj-

Zemplén, proved that the types of renewable energy are not just environmentally

friendly, but they can be cheaper alternatives to the energy made mainly from fossil

sources and provided by the companies. In addition to this, there is a fact which

can’t be ignored, namely that if the local authorities’ heating based on biomass,

there would be the local people employed.

All in all, the using of renewable energy doesn’t have only environmental, but also

has economic advantages, so its spreading would be very useful in any case.