A MELLÉKNEVEK MELLÉKNÉVFOKOZÁS

Uralisztika 2009.10.08.

A melléknévi kategória a világ nyelveiben

- nincs - zárt szóosztály - nyílt szóosztály [(1) mn - fn /pl. latin,

spanyol/ (2) mn - ige /pl. maláj/ (3) mn – fn - ige /pl. berber nyelvek/ (4) mn /pl. angol/

Uráli nyelvek: (1) vagy (4)

Melléknevek az alapnyelvben 1.

főnevek alkalmilag melléknévi szerepet vehettek fel:

manysi wier ’vér, vörös’, kēlp ’ua.’, wośram ’epe; keserű; sárga, zöld’

nyenyec paďe ’epe’, paďerāχā ’epeszínű, sárga’

Melléknevek az alapnyelvben 2.

főnév attributív használata: magyar faház, halászlegény, finn orpolapsi

’árva gyerek’, udmurt pu korka ’faház’, manysi χum-ńawram ’fiú, tkp. férfi-gye rek’.

Melléknévi csoportok

szín dimenzió

fizikai tul. emberi tul. minőség

kor sebesség

szürke

sötét

fehér

sápadt

tarka

zöld/sárga

epe

fekete

világos

kicsi

nagy

hosszú

rövid

széles

vastag

keskeny

vékony

szűk

magas

alacsony

mély

sovány

kerek

hideg

meleg

langyos

könnyű

nehéz

száraz

nedves

kemény

puha

savanyú

keserű

sima

egyenes

teli

kedves

vidám

gazdag

készséges

gyenge

tiszta

nyugodt

vad

jó

tiszta

rendes

öreg

új

kicsi

gyors (?)

A melléknévi osztály a mai uráli nyelvekben

? mn – fn / ? mn [(1) vagy (4)?] ?azonos főnév- és melléknévragozás

attributív helyzet: Nom

szép házban, mordvin mazi [Nom] kudoso [Loc] ’szép

házban’, manysi jani [Nom] kolt [Loc]

predikatív szerep: Nom

magyar ők gazdag-ok , manysi ńol-əm pelp ’az orrom hegyes’

igei bővítmény: korlátozott esethasználat

mordvin mazi-ks [Trans] ťejevems ’szép lesz’

manysi χōpsim mosən-i [Trans] jemtəs ’a tüdőm beteg lett’

magyar piros-ra [Lat] fest, szép-nek [Dat] látszik

finn muuttuu vihaise-ksi [Trans] ’mérges lesz’

Melléknév - főnév

Px csak főnevekhez, melléknevekhez nem Elkülöníthető deriváció a főnévi és

melléknévi osztályban melléknévfokozás

Konklúzió:

a melléknévi osztály a főnevektől világosan elkülönül

Melléknévfokozás

alapfok (pos.) – középfok (comp.) – felsőfok (superlat.)– [túlzófok]

jelöletlen → → jelölt nagy – nagyobb – legnagyobb –

legeslegnagyobb szuppletív: sok – több - legtöbb, fi. hyvä –

parempi – paras, good – better - best

A mn-fokozás megvalósulása

- morfológiai - szintaktikai - morfológiai + szintaktikai

Mn-fokozás

Positive David is smart. Equative David is as smart as Bob. Superior comparative David is smarter than

Bob. Inferior comparative David is less smarter than Bob. Superlative David is the smartest. Elative David is very smart. Exessive David is too smart.

Mn-fokozás – szintaktikai megvalósulás

X is Y surpasses Z Action X is Y at Z Location X is Y from Z Source X is Y to Z Goal X is Y, Z is not Y Polarity X is Y, than Z Sequence

Volt-e mn-fokozás az PL-ben?

m. –b(b) fiatalabb fi. – mp(i) nuore-mpi lp. –b nuorab (fi. kumpu- ~ hab, fi. anta- ~ ad stb.) *-mpV ? nyenyec pīŕće-mboj ’magasacska’

Mai uráli nyelvek 1.

fi. Hän on minu-a vanhe-mpi.– ő van én-Part öreg-Comp‘Öregebb nálam.’md. kize ťeľe-ďe paro nyár tél -Abl jó

’A nyár jobb a télnél.’ngan. taa baŋ-kätä hirägää rénszarvas kutya -Abl nagy ’A rénszarvas nagyobb a kutyánál.’ vog. Naj anumnel jor. tűz énAbl erős‘A tűz erősebb nálam.’

Mai uráli nyelvek 2.

Névutós kifejezések: hanti: ma kińśäm paleη

‘nálam (rajtam kívül) erősebb’ md. Son esänza korä mon jolman.

‘Őhozzá képest nagy vagyok.’

vog. wot am koni-palem os jor.

‘a szél nálam (rajtam kívül) is erősebb’

Mai uráli nyelvek 3.

hanti

jənk-χul ār, mola toχləŋ voj ār?

vízi hal sok vagy szárnyas állat sok?

’Vízi hal vagy szárnyas állat van több?’

(jənk-χul ār, toχləŋ voj simäl.)

Mai uráli nyelvek 4.

Középfokjelek: manysi mańnuw ’kisebb’ manysi elaľnuw ’előrébb’ komi burdzik ’jobb’ hanti χowačәk ’hosszabb’ udmurt kuźges/kuźgem ’hosszabb’ mari küčekrak ’rövidebb’

*-MPV

fi. nuorempi, lp. nuorab, ma. fiatalabb mari tembal, tumbal fi. kumpi, jompikumpi lp. goappa

Ravila: *-m(A) + *-p(A) Balázs János: *M- *P- kezdetű névmás hanti pä, mari pa-k, pa-l-na, udm. paĺĺan, ma. bal

Felsőfok

vog. umes pusn pilätnäl atiη(nuw) saka, sar, mak janiγ udm. śed, śed komi pir pir ďik fi. –in nuorin ma. leg- -bb