HU HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI

TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

intézkedések végrehajtásának helyzete

2

A MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG KEZELÉSE: AZ EURÓPAI MIGRÁCIÓS STRATÉGIA SZERINTI

KIEMELT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK HELYZETE

I. BEVEZETÉS

Az év első kilenc hónapjában több mint 710 000 ember1 – menekültek, lakóhelyüket elhagyni

kényszerült személyek és más migránsok – érkezett Európába, és ez a tendencia folytatódni

látszik. Ez próbára teszi az Európai Uniót. Az Európai Bizottság által 2015. májusban2

előterjesztett európai migrációs stratégia megállapította, hogy a migrációkezelés átfogó

megközelítésére van szükség. Azóta több fontos intézkedésre került sor – ideértve két

szükséghelyzeti program elfogadását, amelyek értelmében 160 000, egyértelműen nemzetközi

védelemre szoruló személyt helyeznek át a leginkább érintett tagállamokból más uniós

tagállamokba. A folyamatban lévő menekültügyi válság miatt azonban további azonnali

lépésekre van szükség.

Ezért az Európai Bizottság szeptember 23-án részletesen ismertette az európai migrációs

stratégia végrehajtása céljából a következő hat hónapban meghozandó kiemelt

intézkedésekből álló csomagot3, amely a jelenlegi helyzet stabilizálására irányuló rövid távú

intézkedéseket, valamint egy, az idők próbáját kiálló, erőteljes rendszer létrehozására irányuló

hosszabb távú intézkedéseket is tartalmazott.

A kiemelt intézkedések felsorolása meghatározta a haladéktalanul szükséges, legfontosabb

intézkedéseket az alábbiak tekintetében: i. operatív intézkedések; ii. költségvetési

támogatás, valamint iii. az uniós jog végrehajtása.

Az állam-, illetve kormányfők 2015. szeptember 23-i nem hivatalos ülése jóváhagyta a

felsorolást4.

Három hét elteltével e közlemény felméri a kiemelt intézkedések végrehajtása terén

folyamatban lévő előrehaladást (lásd az 1. mellékletet). Az e heti Európai Tanács lehetőséget

nyújt az állam-, illetve kormányfők számára, hogy világos és egyértelmű

kötelezettségvállalást tegyenek a menekültügyi válságra vonatkozó uniós reagálás új

szakaszának – a gyors és határozott végrehajtásnak – az elindítására.

II. OPERATÍV INTÉZKEDÉSEK

Ahhoz, hogy, a schengeni közös külső határ egyes szakaszain hatékonyan kezeljük a

migrációs áramlás okozta nyomást, minden tagállam felelősségvállalására és szolidaritására

szükség van. Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció gyors kiépítése támogatást nyújt

a leginkább érintett tagállamoknak az érkezők megfelelő fogadásához, azonosításához és

kezeléséhez. Ezzel egyidejűleg a Bizottság javaslata alapján a Tanács intézkedéseket fogadott

el 160 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezése érdekében.

1 A Frontex 2015. október 13-án közzétett adatai. 2 COM(2015) 240 final. 3 COM(2015) 490 final. 4 A nyilatkozat elérhető az alább internetcímen: http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/09/23-statement-informal-meeting/.

http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/09/23-statement-informal-meeting/http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/09/23-statement-informal-meeting/

3

Ezzel jelentősen – hacsak részben is – enyhülhet a leginkább érintett tagállamokra nehezedő

nyomás. Döntő fontosságú, hogy most végrehajtásra kerüljenek az említett párhuzamos

intézkedések, továbbá az alábbiak: ujjnyomatvétel az összes migránstól, a menedékkérők

gyors kiválasztása és áthelyezése, a megfelelő befogadási kapacitások kialakítása, amit a

másodlagos migrációs mozgások megelőzésére, valamint a más tagállamban megtalált,

áthelyezett személyeknek az áthelyezési célországba való azonnali visszaküldésére szolgáló

lépések kísérnek. Továbbá lényeges elem a nemzetközi védelemre nem szoruló, és ezért

áthelyezésre nem jogosult személyek gyors önkéntes vagy kötelező visszatérésének

biztosítása. A Bizottság által meghatározott, kiemelt intézkedések nagy hangsúlyt fektettek az

említett intézkedések operatív működésére.

II.1 Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtása

A legnagyobb nyomás alatt álló külső határokon megfelelően működő és hatékony

migrációkezelés alapvetően fontos az egész rendszer, és különösen a belső határellenőrzés

nélküli szabad mozgást biztosító schengeni térség iránti bizalom helyreállításához. Az uniós

stratégia és hitelesség szempontjából központi kérdés annak igazolása, hogy vissza lehet

állítani a migrációs rendszer megfelelő működését, kiváltképpen azáltal, hogy migrációs

csomópontokra kiküldött migrációkezelési támogató csoportokat5 alkalmaznak abból a

célból, hogy segítséget nyújtsanak a legintenzívebb nyomás alatt álló tagállamoknak

kötelezettségeik és feladataik teljesítéséhez. A támogató csoportoknak munkájukhoz

szükségük van az uniós ügynökségek nyújtotta szilárd bázisra, az olasz és görög hatóságokkal

való legszorosabb együttműködésre, továbbá a többi tagállam támogatására.

A Bizottság különmegbízottakat küldött Olaszországba és Görögországba, hogy gyakorlati

koordinációt és támogatást biztosítsanak. Görögországban az e célra létrehozott csoport a

Strukturálisreform-támogató Szolgálat bizottsági főigazgatójának irányítása alatt dolgozik, aki

közvetlenül az elnöknek számol be. E csoport fokozatos megközelítést fogadott el a migrációs

csomópontok azonosítása, a támogató csoportok kiküldése, az áthelyezések megkezdése, a

visszatérések újraindítása, valamint a határ megerősítése tekintetében. A közvetlen, valós

idejű támogatás és koordináció hasonló modellje működik Olaszországban. A Bizottság

említett intenzív, teljes időráfordítással nyújtott támogatása valódi eredményeket ért el az

áthelyezés végrehajtási szakaszára való áttéréshez a két tagállamnak nyújtott segítség

tekintetében (lásd a 2. és a 3. mellékletet).

Miután az európai migrációs stratégiában meghatározottaknak megfelelően sor került az

ügynökségek fokozott mozgósítására, az európai regionális munkacsoportok Görögországban

és Olaszországban egyaránt felállítják és koordinálják a migrációkezelési támogató

csoportokat. A Frontex, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), valamint az

Eurojust egyaránt részt vesz ebben6. Ennek következtében azonnal reagálni tudnak az

Olaszország és Görögország által előterjesztett ütemtervekben azonosított szükségletekre.

Mindazonáltal munkájuk során nagymértékben rászorulnak a tagállamok támogatására. A

Frontex és az EASO egyaránt hozzájárulás-igénylési felhívást tett közzé abból a célból,

hogy humán erőforrásokat és műszaki felszerelést kérjen a tagállamoktól. E felhívások

mindkét esetben az ügynökségek korábbi igényléseihez képest példa nélküli számokat

5 A „migrációs csomópont” az uniós külső határ azon szakasza vagy olyan régió, amelyre rendkívüli nyomás

nehezedik, ami sürgetővé teszi az uniós ügynökségek megerősített és összehangolt támogatását. 6 Az említett ügynökségek képviselői együtt dolgoznak a kikötőkben vagy az egyes befogadóállomásokon lévő

közös irodahelyiségekben, hogy összehangolják a nemzeti hatóságoknak az alábbiakhoz nyújtott uniós

támogatást: azonosítás, regisztrálás és visszatérés, valamint az információk és hírszerzési értesülések gyűjtése,

megosztása és elemzése az embercsempész hálózatokkal szembeni bűnügyi nyomozások elősegítése céljából.

4

tartalmaznak, ami a leginkább érintett tagállamok előtt álló nehézségek kivételes jellegét

tükrözi: rendkívül lényeges, hogy a többi tagállam pozitív, konkrét és gyors választ adjon

ezekre a felhívásokra.

A Frontex legutóbbi felhívása 775 további határőrt, szűrő-ellenőrző és kikérdezési szakértőt

és tolmácsot igényelt – ezek a feladatok egyaránt nélkülözhetetlenek az Európai Unió külső

határainak hatékony igazgatásához. A felhívást ketté bontották 670 tisztviselőre, akik főként

az Olaszországban és Görögországban alkalmazandó, uniós fogadóállomási rendszer

közvetlen támogatását szolgálják, és 2016. január végéig fedezik a becsült igényeket,

valamint 105 kiküldött határőrre, akiket az Európai Unió különböző külső szárazföldi határain

fognak bevetni.

Az EASO legutóbbi felhívása több mint 370 szakértőre vonatkozik, akik révén az

olaszországi és görögországi igényeket kívánják fedezni 2017 harmadik negyedévéig. Ezek a

szakértők támogatást nyújtanának a két tagállam menekültügyi hatóságainak a regisztrációs

folyamat, az áthelyezéssel kapcsolatos tájékoztatási feladatok, valamint az esetleges

hamisított okmányok felderítése során.

Az uniós állam-, illetve kormányfők szeptemberi nem hivatalos ülésén kifejezetten elismerték

a személyzet és a felszerelés iránt igényt – és novemberi határidőt szabtak meg ezen

szükségletek kielégítéséhez.

A tagállamok mostanáig tett kötelezettségvállalásai azonban elmaradnak a valós

szükségletektől. Október 8-ig csupán hat tagállam7 válaszolt az EASO hozzájárulás-igénylési

felhívására, és a 374 szükséges szakértő közül 81-et ajánlottak fel. Mostanáig hat tagállam8

válaszolt a Frontex felhívására, 48 határőr tisztviselő felajánlásával. A tagállamoknak

gyorsan el kell juttatniuk hozzájárulásukat, hogy megfeleljenek az ügynökségek

igényfelmérésének.

Olaszország a következő migrációs csomópontokat azonosította: Augusta, Lampedusa, Porte

Empedocle, Pozzallo, Taranto és Trapani (lásd az 5. mellékletet). Lampedusában létrejött és

működik az első migrációkezelési támogató csoport. Ez a 2015 júniusában, a szicíliai

Cataniában felállított európai regionális munkacsoportra épül9. A támogató csoport jelenleg a

Frontex két kikérdező csoportjából, valamint a migrációs csomóponton és az áthelyezéshez

használt közeli befogadóállomáson dolgozó EASO szakértőkből áll. A Frontex már

mozgósított 42 kiküldött határőrt, az EASO pedig 6 szakértőt.

Ahhoz, hogy az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció hatékony legyen, rendkívül

lényeges a befogadási kapacitások növelése annak érdekében, hogy áthelyezésük előtt

fogadják a menedékkérőket. Megfelelő kapacitás szükséges ahhoz is, hogy a visszatérést

elrendelő határozat végrehajtása előtt őrizetben tartsák az irreguláris migránsokat.

Olaszország kibővítette befogadási kapacitásait, és mostanra rendelkezik – a négy azonosított

migrációs csomóponton található – érkezési befogadóállomásokkal, amelyek mintegy 1 500

személyt képesek elszállásolni. Az év végéig tovább bővítik a kapacitást, hogy további 1 000

helyet biztosítsanak, és így 2 500-ra növelik az érkezési befogadási kapacitást.

Görögország a következő öt migrációs csomópontot azonosította: Leszbosz, Hiosz, Lerosz,

Számosz és Kosz (lásd a 4. mellékletet). A pireuszi székhelyű európai regionális

7 Ausztria, Belgium, Hollandia, Románia, Szlovákia és Spanyolország. 8 Belgium, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Portugália, Románia és Svédország. 9 A munkacsoport a Frontex, az EASO, az Europol, az EUNAVFORMED-SOPHIA uniós tengeri művelet,

valamint az olasz hatóságok bevonásával működik.

5

munkacsoport teljes mértékben működőképes. Az első migrációkezelési támogató csoport a

leszboszi migrációs csomópont közelében fog állomásozni. A Frontex már kiküldött 53

szakértőt; az EASO-nak jelenleg egy munkatársa tartózkodik állandó jelleggel

Görögországban, hogy segítséget nyújtson az EASO-szakértők kiküldésének

megszervezéséhez.

Görögország bővítette befogadási kapacitásait, és jelenleg hét érkezési befogadóállomással,

szűrő-ellenőrző állomással és ideiglenes létesítménnyel rendelkezik négy, azonosított

migrációs csomópont (Leszbosz, Hiosz, Számosz és Lerosz) területén, amelyek mintegy

2 000 embert képesek elszállásolni. A kapacitást tovább bővítik10

.

A migrációs csomópontok fogadási szükségleteinek egy része azoknak az irreguláris

migránsoknak az azonosításához és regisztrálásához kapcsolódik, akik nem szorulnak

egyértelműen nemzetközi védelemre, és így nem jogosultak az áthelyezésre. Ez szükségessé

teszi, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a létesítményekben az irreguláris

migránsok szökésének megakadályozásához.

II.2 Az áthelyezési program fokozatos megvalósítása

A Tanács szeptember 14-én elfogadta a Bizottság határozatra irányuló javaslatát11

, amely

40 000, Olaszországban és Görögországban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre

szoruló menekült áthelyezéséről rendelkezik. Ezt egy héttel később követte az a (szintén a

Bizottság javaslatán alapuló) határozat12

, amely 120 000, Olaszországban és Görögországban

és a menekültügyi válság által közvetlenül érintett más tagállamokban tartózkodó,

egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menekült áthelyezéséről rendelkezik. A

migrációkezelési támogató csoportok eszközként szolgálnak ahhoz, hogy az említett

áthelyezés megvalósulhasson az Unió külső határainál.

Mindkét határozat azonnali nyomon követést tesz szükségessé az uniós intézmények, a

nyomás alatt álló tagállamok, valamint az áthelyezett személyek befogadására kötelezettséget

vállaló tagállamok részéről.

Az Európai Bizottság – a gyakorlati végrehajtás előre vitele céljából – október 1-jén egy

áthelyezési és áttelepítési fórum keretében összehívta a tagállamok, az uniós ügynökségek, a

Nemzetközi Migrációs Szervezet, valamint az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa

(UNHCR) több mint 80 küldöttjét. Olaszország és Görögország a fórumon bemutatták

áthelyezési ütemterveiket – körvonalazva a menedékjogra, az érkezési befogadásra és a

visszatérésre vonatkozó intézkedéseket, valamint azt, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni

az elkövetkező hetek során az áthelyezési program teljes körű megvalósítása érdekében.

Sor került az első, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek áthelyezésére,

azonban még sok munkára van szüksége ahhoz, hogy ezt gyorsan kövesse a havonta több száz

áthelyezéssel járó komoly áramlás. Minden tagállamot felkértek arra, hogy az országon belül

határozzák meg a nemzeti kapcsolattartó pontokat: mostanáig 21 tagállam állapította meg

10 Például az év végéig 300–400 férőhelyes ideiglenes létesítménnyel Kosz szigetén. 11 A Tanács (EU) 2015. szeptember 14-i 2015/1523 határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és

Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 239., 2015.9.15., 146. o.). 12 A Tanács (EU) 2015. szeptember 22-i 2015/1601 határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és

Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 80. o.).

6

nemzeti kapcsolattartó pontját13

. A tagállamok arra is felkérést kaptak, hogy adott esetben

küldjenek összekötő tisztviselőket Olaszországba és Görögországba. Eddig 22 tagállam

rendelt ki ilyen tisztviselőket14

.

Az áthelyezési lánc lényeges részét képezi, hogy a befogadó tagállamban megfelelő

befogadási kapacitás legyen az áthelyezett személyek elszállásolására. Mostanáig csupán hat

tagállam jelentette be az áthelyezett személyek befogadása céljából rendelkezésre bocsátott,

említett befogadási kapacitást15

. Október végéig mindegyik tagállamnak el kell küldenie

ezt az értesítést.

Az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek első tényleges áthelyezése

2015. október 9-én Rómából felszállt az első repülő, fedélzetén 19 eritreaival, akik

Svédországban kezdenek új életet. Dimitriosz Avramopulosz migrációs ügyekért és uniós

belügyekért felelős európai biztos, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter és Angelino

Alfano olasz belügyminiszter jelenlétében öt nő és 14 férfi szállt fel a Ciampino repülőtérről.

Ez a fontos, szimbolikus esemény a menedékjog iránti kérelmek kezelésére vonatkozó új

európai megközelítés kezdetét jelezte. Mindazonáltal a szimbólumokon túl jelenleg arra van

szükség, hogy az áthelyezések rendszeres, rutinszerű gyakorlattá váljanak Olaszországban és

Görögországban.

Az első járat annak eredményeként indulhatott el, hogy az olasz és a svéd hatóságok, a

Frontex és más uniós ügynökségek, helyi nem kormányzati szervezetek, valamint az Európai

Bizottság kiküldött különmegbízottja intenzív helyszíni előkészítő munkát végeztek.

Lankadatlan erőfeszítések biztosították a rendszer működőképességét, valamint azt, hogy a

folyamat minden állomásánál elvégezhessék a szükséges regisztrálást és kezelést.

Az eritreai közösség bevonása döntő fontosságú volt az első művelet sikerének biztosításához.

A menedékkérők kezdetben vonakodtak a regisztrációtól, mivel nem bíztak a rendszerben. A

Bizottság helyszíni küldöttjei – az UNHCR-rel és a helyi nem kormányzati szervezetekkel

együttműködve – sok erőfeszítést tettek az elmúlt hetek folyamán azért, hogy meggyőzzék az

érintettek első csoportját arról, hogy valóban áthelyezik őket.

A rendszer iránti bizalom azonban különösen azóta növekszik, hogy az első áthelyezést

végrehajtották. Jelenleg Lampedusában és Villa Sikaniában sorokban állnak azok az emberek,

akik regisztrálni szeretnének. Már több mint 100 eritreait azonosítottak áthelyezendő

személyként.

Most nagyon fontos, hogy további áthelyezések kövessék az első példáját, és elkerüljék az

áthelyezendő személyek feltorlódásával kialakuló szűk keresztmetszeteket.

13 Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország,

Magyarország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia,

Szlovénia, Spanyolország, Svédország. 14 Ausztriából, Belgiumból, Horvátországból, Ciprusról, a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Finnországból,

Franciaországból, Németországból, Írországból, Lettországból, Litvániából, Luxemburgból, Máltáról,

Hollandiából, Lengyelországból, Portugáliából, Romániából, Spanyolországból, Szlovákiából, Svédországból

Olaszországba, Szlovéniából pedig Olaszországba és Görögországba is. 15 Ausztria, Franciaország, Németország, Luxembourg, Svédország és Spanyolország.

7

Az áthelyezési program keretében érintettek első csoportjainak sikeres átadása fontos első

lépést jelent. Ezeket az áthelyezéseket most kellő nagyságrendű, szilárd és folyamatos

gyakorlattá kell tenni. Itt az ideje, hogy minden tagállam eljutassa a Bizottsághoz arra

vonatkozó egyértelmű kötelezettségvállalását, hogy – szem előtt tartva a feladat

sürgősségét – mostantól fogva az év végéig hány személyt fog áthelyezni.

II.3 Áttelepítés

A nemzetközi védelemre szoruló személyeknek közvetlenül harmadik országokból történő

áttelepítése megfelel az Unió humanitárius kötelezettségeinek, és biztonságos alternatívát

nyújt a menekülteknek ahhoz képest, mintha saját maguk vállalkoznának az Európába

irányuló veszélyes utazásra. Az október 1-jei áthelyezési és áttelepítési fórumon a tagállamok

megerősítették azt a júliusban vállalt kötelezettségüket, hogy a következő két évben több mint

20 000 menekültet fogadnak be ilyen módon. Az október 2-i áttelepítési munkaértekezlet

gyakorlati megoldásokat dolgozott ki az áttelepítés eredményes alkalmazására. Mostanra sor

került az első áttelepítésekre.16

A tagállamoknak most tájékoztatniuk kell a Bizottságot

arról, hogy hány személyt, és honnan fognak áttelepíteni a következő hat hónapban..

II.4 Visszatérés és visszafogadás

Az uniós menekültügyi rendszert alkotó, összefonódó mechanizmusok egyik alapvető elemét

jelenti annak biztosítása, hogy hatékonyan gondoskodjanak a nemzetközi védelemre nem

jogosult személyek visszatéréséről. Jelenleg rendkívül kevés visszatérést elrendelő

határozatot hajtanak végre a gyakorlatban, és az embercsempész hálózatok ezt arra használják

ki, hogy vonzást gyakoroljanak a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokra. Minél

hatékonyabbá válik a visszatérési rendszer, annál kevesebb az esélye, hogy az

embercsempészek meg tudják győzni az embereket arról, hogy átcsúszhatnak a hálón, ha

nemzetközi védelemre nem szoruló személyként azonosítják őket.

A 2015. októberi IB Tanácson a tagállamok jóváhagyták a Bizottság által javasolt,

visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet17

. Jelenleg a gyors és hatékony nyomon

követésen van a hangsúly.

16 A 2015. július 20-án elfogadott program keretében a szomszédos országokban tartózkodó 132 szíriait már

áttelepítettek a Cseh Köztársaságba (16), Olaszországba (96) és Liechtensteinbe (20). 17 COM(2015) 453 final.

8

Olaszország a közelmúltban két visszatérési intézkedést hajtott végre – gondoskodott 28

tunéziai állampolgár Olaszországból Tunéziába, és 35 egyiptomi állampolgár Egyiptomba

való visszatéréséről. Októberre Olaszországból egy, Görögországból pedig két, a Frontex által

koordinált, közös visszatérési műveletet irányoztak elő. Az ilyen műveletek gyakoriságát

növelni kell.

A hatékony visszatérés biztosítása lényeges részét képezi a migrációs csomópontok területén

tevékenykedő migrációkezelési támogató csoportok munkájának.

Ehhez arra is szükség van, hogy hatékony rendszerek jöjjenek létre az Unión belül a

visszatérést elrendelő határozatok kiadása és végrehajtása érdekében. Az előző hónapban

konkrét lépéseket tettek az integrált visszatérés-kezelési rendszer kidolgozására, valamint

arra, hogy a visszatérést elrendelő határozatokat és a beutazási tilalmakat belefoglalják az

uniós információcsere-rendszerekbe. A tagállamok visszatéréssel foglalkozó intézményeinek

szintén meg kell kapniuk a szerepük ellátásához szükséges forrásokat.

A visszatérések kizárólag akkor hajthatók végre, ha a származási országok beleegyeznek

abba, hogy visszafogadják az érintett személyeket. A visszafogadás a hatékony migrációs

politika nélkülözhetetlen eleme. A visszatérőket vissza kell fogadni származási országukba.

Ehhez szoros partnerséget kell kialakítani a harmadik országokkal, a rendelkezésünkre álló

valamennyi eszköz felhasználásával. A tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell

működniük ahhoz, hogy a visszatérések számának növelése érdekében megtalálják a

nyomásgyakorlás és az ösztönzők közötti kényes egyensúlyt a harmadik országokhoz fűződő

kapcsolatokban. E folyamat elősegítése érdekében megállapodás született arról, hogy a

tagállamok 2015 végéig európai migrációs összekötő tisztviselőket küldenek tizenegy

országba, de erre a kiküldésre még nem került sor18

. A főképviselő/alelnök elindította az

első magas szintű párbeszédet az irreguláris migráció fő származási országaival, és ezt

különféle, szélesebb körű párbeszédek fogják követni Etiópiával, Szomáliával, az Afrikai

Unióval és a Száhil öv országaival. A közvetlen prioritás a meglévő visszafogadási

megállapodások hatékony gyakorlati alkalmazásának biztosítása.

A visszafogadás működőképessé tétele: gyakorlati együttműködés Pakisztánnal

Az Uniónak 2012 óta van visszafogadási megállapodása Pakisztánnal. A nagyszámú érintettre

tekintettel (lásd a 9. mellékletet) – Pakisztán hosszú évek óta az Unióba irreguláris módon

érkező harmadik országbeli állampolgárok negyedik legnagyobb kibocsátó országa – ez a

megállapodás különösen fontos. Azonban a becslések szerint azon pakisztáni állampolgárok

közül, akikkel szemben visszatérést elrendelő határozatot adtak ki az Unión belül, csupán

54% esetében gondoskodtak a visszatérésről. A megállapodás végrehajtásának hatékonysága

tagállamonként igen eltérő. Rendkívüli elakadást azonosítottak Görögországban, a

dokumentációval kapcsolatos vitákból kifolyólag. Az e hónapban a Bizottság, Görögország és

a pakisztáni hatóságok között lefolytatott, e témával foglalkozó visszafogadási megbeszélések

célja a visszatérési folyamat újraindítása:

Az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás alkalmazásáról szóló megbeszélésekre Athénban került sor bizottsági, görög és pakisztáni tisztviselők részvételével;

18 A 2015. október 8-i tanácsi következtetések: „A visszaküldési műveletek sikerének kulcsa a származási és a

tranzitországokkal folytatott együttműködés. Az EU rövidesen megvizsgálja a helyszínen – az Unió

küldöttségein és különösen a tervek szerint 2015 vége előtt Egyiptomba, Marokkóba, Libanonba, Nigerbe,

Nigériába, Szenegálba, Pakisztánba, Szerbiába, Etiópiába, Tunéziába, Szudánba, Törökországba and Jordániába

kiküldendő európai migrációs összekötő tisztviselőkön keresztül – folytatott uniós diplomáciában rejlő

szinergiákat.”

9

Az iszlámábádi uniós küldöttség és a pakisztáni külügyminisztérium között ugyanazon a napon történtek kapcsolatfelvételek;

Avramopulosz biztos október 29-én Iszlámábádba utazik a migrációra vonatkozó együttes terv megvitatása céljából.

Az alábbi eredményt kell elérni:

Közös egyetértés a Görögország és Pakisztán közötti uniós visszafogadási megállapodás alkalmazásáról;

A Frontex novemberben pakisztániakra vonatkozó közös visszatérési intézkedést fog

végrehajtani Görögországból;

A Bizottság operatív cselekvési tervet terjeszt majd elő a Pakisztánnal közös migrációkezelés javítása érdekében.

II.5 A tagállamok támogatásának más módjai

A tagállamoknak több egyéb lehetőségük is van arra, hogy uniós támogatást igényeljenek a

határigazgatás és a migrációkezelésez történő segítségnyújtás céljából, azonban ezeket még

mindig nem használják ki teljes mértékben.

A tagállamok sürgős vagy kivételes migrációs nyomás esetén, az azonnali határőrségi

támogatás érdekében kérhetik gyorsreagálású határvédelmi csapatok (Rabit) telepítését. A

Bizottság úgy véli, hogy azok a körülmények, amelyek az elmúlt néhány hónapban

Görögországban kialakultak, pontosan megfelelnek a csoportok létrehozásának alapjául

szolgáló feltételeknek. Mostanáig sem Görögország, sem Olaszország nem kérte a

mechanizmus beindítását.

Az uniós polgári védelmi mechanizmust19

akkor aktiválhatja egy adott ország, ha úgy ítéli

meg, hogy önmagában nem képes megbirkózni a válsággal. A mechanizmus a tagállamok

önkéntes hozzájárulásaira támaszkodik (ideértve a szakértőket, berendezéseket, szállást és

orvosi felszerelést). A múlt hónapban felkérték a tagállamokat, hogy közöljék a Bizottsággal,

milyen eszközöket tudnak készenlétbe helyezni a menekültek segélyezéséhez történő

mozgósítás céljából. Mindössze nyolc tagállam20

küldött értesítést arról, hogy rendelkeznek

olyan – korlátozott mennyiségű – polgári védelmi eszközzel vagy szakértővel,

amelyeket/akiket kérés esetén még az idén készek volnának kiküldeni. A Bizottság

ismételten hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok lényeges

hozzájárulásokkal támogassák a mechanizmust.

A mechanizmust 2015-ben kétszer aktiválták, hogy Magyarországnak21

, egyszer pedig, hogy

Szerbiának22

nyújtsanak segítséget a menekültek és migránsok példa nélküli áramlása által

okozott sürgős szükségletek kielégítésére.

Továbbá emlékeztetni kell rá, hogy a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveletek révén a

tagállamoknak nyújtott támogatás továbbra is mindennapi segítséget biztosít a külső határok

19 A mechanizmus különféle típusú természetbeni támogatást mozgósíthat, beleértve a szakértőket,

berendezéseket, szállást és orvosi felszerelést. 20 Belgium, Ciprus, Finnország, Svédország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Lettország. 21 Ezeket a kérelmeket mostanra lezárták. 22 Ez a kérelem még nyitott.

10

igazgatásához, és ennek során migránsok és menekültek ezreit menti meg. Jelenleg 17

tagállam biztosít eszközöket a Tritón, 18 pedig a Poszeidón művelethez23

. Ugyanakkor a

rendelkezésre bocsátott eszközök még mindig elmaradnak a szükségestől.

Az elért

haladás

Az első működő uniós fogadóállomás Lampedusán (Olaszország).

Az első leszboszi (Görögország) uniós fogadóállomás az elkövetkező napokban válik működőképessé.

Megkezdődtek a más tagállamokban való áthelyezések.

A migrációkezelési támogató csoportok működőképesek.

Sor került az első áttelepítésekre.

A Frontex támogatja a visszatérési műveleteket.

Következő

lépések

Az év végéig összesen hat uniós fogadóállomást kell működőképessé tenni Olaszországban.

Az év végéig összesen öt uniós fogadóállomást kell működőképessé tenni Görögországban.

A tagállamoknak eleget kell tenniük a szakértők és felszerelés igénylésére irányuló felhívásoknak, hogy támogatást nyújtsanak a

migrációkezelési támogató csoportoknak, lehetővé téve a csoportok teljes

körű telepítését.

A tagállamoknak értesítést kell adniuk, hogy hány áthelyezési és áttelepítési helyet biztosítanak, és meg kell határozniuk befogadási

kapacitásukat.

Újra kell kezdeni a Görögországból Pakisztánba történő visszatéréseket.

A tagállamoknak megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveleteknek.

III. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS

A Bizottság három héttel ezelőtt kötelezettséget vállalt a pénzügyi támogatás azonnali

megerősítésére. Azóta a Bizottság költségvetés-módosítást javasolt, hogy 2015-re és 2016-ra

vonatkozó további 1,7 milliárd EUR-ral emelje a menekültügyi válság kezelésére szánt

pénzügyi forrásokat.

Ez az alábbiakat foglalja magába:

A Menekültügyi és Migrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap határigazgatást támogató eszköze keretében már 2015-ben további szükséghelyzeti segítségnyújtás

(100 millió EUR) (lásd a 8. mellékletet);

A három legfontosabb ügynökség 120 álláshellyel történő megerősítése (60 álláshely a Frontex, 30 az EASO, és 30 az Europol számára);

23 Málta, Portugália, Hollandia, Franciaország, Norvégia, Spanyolország, Görögország, Lengyelország,

Románia, az Egyesült Királyság, Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság, Bulgária és Lettország a Tritón

esetében, Dánia, a Cseh Köztársaság, Norvégia, Svédország, Portugália, Lengyelország, Lettország,

Németország, Horvátország, Hollandia, Finnország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Belgium, az

Egyesült Királyság és Románia a Poszeidón esetében.

11

További finanszírozás az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz számára (300 millió EUR), valamint további uniós pénzeszközök átcsoportosítása, hogy a Madad

alap idén legalább 500 millió EUR-s finanszírozáshoz juthasson;

A humanitárius segély finanszírozásának 500 millió EUR-val történő emelése (200 millió EUR 2015-ben, és 300 millió EUR 2016-ban), hogy közvetlenül segélyezzük

a menekülteket, különösen az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más érintett

szervezetek útján, segítve a menekültek alapvető szükségleteinek, például az

élelmiszer és a szállás iránti igények kielégítését;

600 millió EUR 2016-ra vonatkozó kiegészítő kötelezettségvállalás a migrációs kérdések szükséghelyzeti finanszírozásának növelése (94 millió EUR), az

áthelyezési csomag támogatása (110 millió EUR), a Frontex, az EASO és az

Europol megnövekedett humán és finanszírozási forrásai (mintegy 86 millió EUR a

visszatérések és a migrációs csomópontok támogatására, továbbá az ügynökségek

megerősítésére), valamint további finanszírozás a menekültügyi válság által

leginkább érintett tagállamok segítésére (310 millió EUR).

Ez összességében véve azt jelenti, hogy 2015-ben és 2016-ban 9,2 milliárd EUR összegű

finanszírozás áll majd rendelkezésre a menekültügyi válság kezelése céljából.

Az Európai Parlament és a Tanács gyorsan járt el a 2015-ös költségvetés változtatásainak

elfogadása érdekében. A Bizottság most fogadta el a 2016-os költségvetés módosításait, és

felkéri a költségvetési hatóságot, hogy tegyen hasonló kötelezettségvállalást a 2016-os

költségvetés gyorsított eljárásban történő elfogadására.

Döntő fontosságú, hogy mostantól nemzeti kiadásokat mozgósítsanak az átfogó európai

erőfeszítések erősítésére azon felül, hogy az uniós költségvetés keretén belül sor került a

migrációval kapcsolatos kiadások említett lényeges megerősítésére. Ezt elismerte az uniós

állam-, illetve kormányfők szeptember 23-i ülése is, amely kiemelte annak szükségességét,

hogy a tagállami kormányok járuljanak hozzá és hasonló összeggel egészítsék ki az uniós

finanszírozást az alábbi erőfeszítések tekintetében:

A menekültek sürgős szükségleteire vonatkozó támogatás az UNHCR, az Élelmezési Világprogram

24 és más ügynökségek útján, hogy annak összege legalább 1 milliárd

EUR-t érjen el. Az uniós költségvetés idén 200 millió EUR, jövőre pedig 300 millió

EUR kiegészítő támogatást nyújt, ehhez 500 millió EUR-s kötelezettségvállalásra van

szükség a nemzeti költségvetésekből.

Szeptember 23. óta tíz tagállam25

vállalt kötelezettséget arra hogy további hozzájárulást

nyújt, amelynek összértéke eléri a mintegy 275 millió EUR-t. Valójában azonban ennek

több mint 80 %-át mindössze két tagállam – az Egyesült Királyság és Németország

ajánlotta fel. Ez még mindig 225 millió EUR-ral elmarad a szükségestől.

A szíriai válságra reagáló uniós regionális vagyonkezelői alap jelentős emeléséhez nyújtott támogatás. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy hasonló összeggel

egészítsék ki az uniós költségvetésből származó 500 millió EUR-t.

24 Négy tagállam – az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia és Svédország – 2015-ben az Élelmezési

Világprogram 10 legnagyobb donora között szerepel (forrás: Élelmezési Világprogram, 2015. október 6.). 25 Ciprus, a Cseh Köztársaság, Finnország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Lengyelország,

Spanyolország és az Egyesült Királyság.

12

Annak ellenére azonban, hogy Szíria áll a jelenlegi válság középpontjában, továbbá

hogy az említett vagyonkezelői alap rugalmas és gyors megvalósítási eszközt kínál, a

tagállamok mostanáig minimális mértékben reagáltak, mindössze két tagállam tett

felajánlást – Olaszország 3 millió EUR, Németország pedig 5 millió EUR összegben.

Ez összesen közel 492 millió EUR-val elmarad a szükségestől.

Az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció és a lakóhelyelhagyás okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti uniós alap támogatása nemzeti

hozzájárulásokkal. A Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti hozzájárulásoknak hasonló

összeggel kell kiegészíteniük az 1,8 milliárd EUR-s uniós finanszírozást. Az eddig

vállalt támogatás ismételten elhanyagolható, jelenleg csak három tagállam –

Luxemburg, Németország és Spanyolország – ígér egyenként 3 millió EUR-t. Hat

tagállam26

nem hivatalosan megerősítette a hozzájárulását, de nem közölt egyértelmű

számokat. Négy másik27

azt nyilatkozta, hogy „nagy valószínűség szerint” hozzá fog

járulni, négy28

pedig még mérlegeli ezt. Két nem uniós ország29

nem hivatalosan azt

közölte, hogy összesen mintegy 9 millió EUR-t ajánlhatnak fel. Ez jelentős mértékben,

1 791 millió EUR-val elmarad a szükségestől.

A pénzügyi források annak a módszernek a nélkülözhetetlen részét képezik, ahogyan

egyaránt foglalkozni tudunk a menekültek pillanatnyi szorult helyzetével, és

megkezdhetjük a kiváltó okok kezelését. Elengedhetetlen, hogy gyorsan orvosoljuk az

Európai Tanács által megállapított szükségletek, valamint azon realitás közötti eltérést,

hogy mostanáig csupán néhány tagállam tett felajánlást(lásd a 7. mellékletet).

Az elért

haladás

A menekült és migrációs politika 800 millió EUR-s, a Bizottság javaslatának megfelelő 2015. évi megerősítésének az Európai Parlament

és a Tanács általi elfogadása.

Jelenleg a költségvetési hatóság előtt van a 2016-ra vonatkozó, 900 millió EUR-s további erősítés.

Következő

lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadniuk a 2016-os költségvetés Bizottság által javasolt változtatásait.

A tagállamoknak hasonló összeggel kell kiegészíteniük a menekülteknek nyújtott humanitárius segély támogatására vonatkozó 500 millió EUR-s

felajánlást, hogy annak összege elérje az 1 milliárd EUR-t.

A tagállamoknak hozzá kell járulniuk az uniós költségvetésből a Madad alaprészére nyújtott 500 millió EUR-s finanszírozáshoz, valamint az

Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alap részére nyújtott 1,8

milliárd EUR-s finanszírozáshoz.

Ezzel összefüggésben kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Stabilitási és

Növekedési Paktum keretében milyen bánásmódot biztosítanak a menekültügyi válság

kezelése tekintetében felmerült kiadásoknak. A Bizottság megerősítette, hogy a tagállamoktól

érkező konkrét kérés esetén megvizsgálja, hogy ezt figyelembe lehetne-e venni a Stabilitási és

Növekedési Paktum hatályos szabályai alapján, és ha igen, hogyan. Ez többek között az előre

26 Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Málta és az Egyesült Királyság. 27 Ausztria, Hollandia, Finnország és Svédország. 28 A Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország és Görögország. 29 Norvégia és Svájc.

13

nem látható körülményekre és szokatlan eseményekre való reagálás céljából a Paktumba

épített rugalmasság révén történhet.

Az említett értékelést eseti alapon, a nemzeti szintű költségvetési dokumentumok

elemzésének keretében kellene elvégezni. A felmerült nettó költségekre vonatkozó

bizonyítékokra kellene alapozni, összhangban a Paktum alkalmazására vonatkozó, elfogadott

módszertannal.

IV. AZ UNIÓS JOG VÉGREHAJTÁSA

A közös európai menekültügyi rendszer arra épül, hogy segítséget nyújtanak a nemzetközi

védelemre szoruló személyeknek, és visszatérítik azokat a migránsokat, akiknek nincs joguk

az Unió területén tartózkodni. Ennek valóra váltása érdekében az Unió jelenleg szilárd közös

szabályrendszerrel rendelkezik a menekültügy és az irreguláris migráció tekintetében.

Ugyanakkor helyesen kell alkalmazni ezeket a szabályokat.

A visszatérés terén történő hatékony végrehajtás előmozdítására szolgáló bizottsági

erőfeszítések egyik példája, amikor a Bizottság segíti a tagállamokat a szabályok

következményeinek megértésében. A Bizottság a témának szentelt párbeszédeket folytatott a

tagállamokkal, hogy kiemelje azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenniük a visszatérés

végrehajtására vonatkozó kötelezettségük teljesítéséhez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell

arról, hogy az irreguláris migránsok fizikailag elérhetők legyenek a visszatérés céljából, és az

őrizet törvényes végső eszközként történő alkalmazásáról, amennyiben az irreguláris

migránsok szökésének elkerülése érdekében szükséges. Egészen addig, amíg ésszerűen

valószínűsíthető, hogy kitoloncolásra kerül sor, annak végrehajthatóságát nem szabad

veszélyeztetni az őrizet idő előtti megszüntetésével. Végezetül a döntéshozatal sebessége,

valamint a személyzet és a megfelelő őrizeti kapacitás rendelkezésre állása egyaránt lényeges

hatást gyakorolhat a visszatérést elrendelő határozatok végrehajtására.

A Bizottság augusztus óta öt tagállamnak küldött adminisztratív levelet az

ujjnyomatvételről szóló Eurodac-rendelet, tíznek pedig a visszatérési irányelv helyes

végrehajtása tekintetében. Minden érintett tagállam válaszolt az Eurodac-rendeletre

vonatkozóan, és a Bizottság jelenleg értékeli a válaszokat, megvizsgálva, hogy azok

kielégítőek-e, vagy kötelezettségszegési eljárást kell-e indítani. A visszatérési irányelvvel

kapcsolatban mostanáig mindössze egy válasz30

érkezett: a Bizottság várja a fennmaradó

válaszokat, és gyorsan értékeli majd a helyzetet. További adminisztratív levelet intéztünk egy

tagállamhoz a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv, a befogadási feltételekről szóló

irányelv, valamint a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex betartásával kapcsolatban.

A Bizottság mostanáig semmilyen választ sem kapott a menekültügyi eljárásokról szóló

irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint a kvalifikációs irányelvvel

kapcsolatos 40 lehetséges vagy tényleges kötelezettségszegési határozatra vonatkozó,

szeptemberben elfogadott döntésre, amely a korábban megindított 34 ügyet egészíti ki. Az

említett jogszabályok kiemelt fontosságára tekintettel sürgetjük a tagállamokat, hogy a két

hónapos határidőn belül a lehető leghamarabb adjanak választ.

A Bizottság szükség esetén gyorsan és hatékonyan folytatja majd a kötelezettségszegési

eljárásokat annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós jogszabályoknak való

maradéktalan megfelelést ezen a területen (lásd a 6. mellékletet).

30 Olaszország.

14

A szeptemberben meghatározott, kiemelt intézkedések hangsúlyozták annak szükségességét,

hogy kitüntetett figyelmet szenteljenek Görögországnak. A tagállamok 2010 novembere óta

nem tudtak menedékkérőket visszaküldeni Görögországba. Az Emberi Jogok Európai

Bírósága 2010-ben határozatot hozott arról, hogy számos esetben megsértették az emberi

jogok európai egyezményét. Az Európai Unió Bírósága megerősítette, miszerint nem

vélelmezhető, hogy a tagállamok tiszteletben tartják a menedékkérők alapvető jogait, ha a

dublini rendszer alapján intézkednek a Görögországba való visszatérésről.

Amint említettük a Bizottság jelentős forrásokat fordított Görögország támogatására. A

tagállamok most kezdik meg az említett erőfeszítések kiegészítését. Rövid időszak alatt

jelentős haladás történt. A migrációkezelési támogató csoportok létrehozása és működésük

megkezdése révén orvosolják a dublini átadások tényleges felfüggesztését okozó legfontosabb

hiányosságokat – kibővítik a befogadólétesítményeket és a menekültügyi eljárások erőteljes

rendszere alapján intézkednek a visszatérésről.

A mostanáig elért haladás reménykeltő, és folytatódnia kell. Ennek alapján a Bizottság 2015.

november 30-ig értékeli a helyzetet, és valamennyi feltétel teljesülése esetén 2015

decemberében vagy 2016 márciusában javaslatot tesz az Európai Tanácsnak a

Görögországba irányuló dublini átadások visszaállításának megerősítése céljából.

Több tagállam a közelmúltban a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján élt a

határellenőrzés ideiglenes visszaállításának lehetőségével. Ez rendkívüli

válsághelyzetekben lehet indokolt, különösen egy adott tagállam közrendjét és belső

biztonságát fenyegető komoly veszély esetén. Azonban semmilyen esetben sem jelenthet

többet a helyzet stabilizálódását megelőző, rövidtávú intézkedésnél.

A Bizottság jelenleg véglegesíti a helyzetre vonatkozó értékelését annak révén, hogy

véleményt fogad el az ideiglenes határellenőrzés meghosszabbításáról, amit Németország,

Ausztria és Szlovénia vezetett be a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján.

Az elért

haladás

A Bizottság orvosolja az uniós jog teljes körű átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos hiányosságokat.

Görögországban kibővítik a befogadólétesítményeket, és megteremtik a helyes menekültügyi rendszer és menekült kezelés feltételeit.

A következő

lépések

A Bizottság gondoskodni fog a menekültügy és a visszatérés terén folytatott valamennyi kötelezettségszegési eljárás aktív és gyors nyomon

követéséről.

A Bizottság 2015. november 30-ig értékeli a Görögországba irányuló dublini átadásokkal kapcsolatos helyzetet.

V. A KÜLSŐ DIMENZIÓ

Az európai migrációs stratégia hangsúlyozta, hogy a sikeres migrációs politikának

kikerülhetetlenül kell működnie az Unión kívül és belül egyaránt. Európának mindig be kell

fogadnia a védelemre szorulókat. Mindenkinek érdekében áll azonban, hogy a gyökereiknél

kezeljék azokat a válságokat, amelyek otthonuk elhagyására és rendkívül veszélyes utazásra

kényszerítik a menekülteket.

15

A kiemelt intézkedéseknek, valamint Bizottság és a főképviselő/alelnök múlt hónapi közös

közleményének31

az állt a középpontjában, hogy a migrációt az Unió legfontosabb külső

szempontjai közé emelje. A fentiekben ismertetett plusz finanszírozásra vonatkozó

kötelezettségvállalás is ezt tanúsította. Ugyanakkor a jelenleg folyamatban lévő diplomáciai

offenzíva szintén a migrációt helyezte a kétoldalú, regionális és többoldalú párbeszéd

középpontjába.

Törökország kulcsfontosságú partner. Libanonnal és Jordánival együtt ez az ország viseli a

szíriai menekültek befogadásával kapcsolatos humanitárius erőfeszítés terheinek

oroszlánrészét. Földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag a Nyugat-Balkánra érkező migránsok

legfontosabb csatornáját jelenti. Törökország tanúságot tett arról, hogy képes döntő

jelentőségű intézkedést tenni az embercsempészés elleni küzdelemben. A Juncker elnök által

Erdoğan elnöknek október 5-én átadott részletes migrációs cselekvési terv egy sor olyan

konkrét intézkedést ismertet, amelyek egyaránt lefedik a menekültek, a migránsok és a

befogadó közösségek támogatását, valamint az irreguláris migráció megelőzésére szolgáló

együttműködés erősítését. A dokumentum rövid, közép és hosszabb távú intézkedéseket

határoz meg. A Bizottság jelenleg aktív megbeszéléseket folytat a török hatóságokkal a

cselekvési terv véglegesítése érdekében.

A Törökországgal való együttműködés szintén fontos téma volt a főképviselő/alelnök és a

luxemburgi elnökség által október 8-án összehívott, a Földközi-tenger keleti térségében és a

Nyugat-Balkánban húzódó útvonalról szóló magas szintű konferencián. Ezen az ülésen

egy sor gyakorlati lépésről állapodtak meg az útvonalakon található partnerországokkal való

együttműködés előmozdítására, többek között az első menedék szerinti és tranzitországok

támogatása, valamint a kiváltó okok kezelésével és embercsempészés elleni küzdelemmel

kapcsolatos tágabb kérdések hangsúlyozása révén.32

A főképviselő/alelnök kiterjedt diplomáciai érintkezést folytatott, hogy megállapodásra

jussanak a líbiai válságról. Ezeket a politikai és pénzügyi erőfeszítéseket annak érdekében

fejtette ki, hogy támogatást nyújtson az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjének, Bernardino

Léonnak, aki október 8-án bemutatta a líbiai politikai megállapodás végleges szövegét a

politikai párbeszéd valamennyi részvevőjének. Most azon van a hangsúly, hogy a felek

támogassák ezt a megállapodást. Ebben az esetben az Unió készen áll arra, hogy olyan

jelentős és azonnali támogatási csomagot nyújtson a nemzeti egységkormánynak, amelynek a

líbiai lakosság lesz a haszonélvezője. A Külügyek Tanácsa október 12-én erre vonatkozó

következtetéseket fogadott el.

Az Uniónak a Földközi-tenger déli részén folytatott katonai művelete – az EUNAVFOR

MED Sophia művelet október 7-én második szakaszába lépett a nemzetközi vizeken, miután

sikeresen elérte az 1. szakasz céljait (az embercsempész és emberkereskedő hálózatok

felügyelete és értékelése), valamint hozzájárult több mint 3 000 ember megmentéséhez.

Mostantól lehetőség lesz a nyílt tengeren a gyaníthatóan embercsempészet vagy

emberkereskedelem céljára használt hajók fedélzetére lépésre, a hajó átkutatására,

lefoglalására és átirányítására, valamint az embercsempészéssel gyanúsított személyek

bíróság elé állításának elősegítésére. Ez olyan lényeges előrelépést jelent az

emberkereskedők/embercsempészek tevékenységi struktúrájának felbomlasztása terén, ami

fontos politikai támogatást kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsának október 9-én elfogadott

2240. számú határozata révén.

31 JOIN(2015) 40, 2015. szeptember 9. 32 Ez a dokumentum az alábbi internetes oldalon található: http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-

releases/2015/10/08-western-balkans-route-conference-declaration/

16

A Külügyek Tanácsa – az alelnök/főképviselő elnökletével – október 12-én Szíriára

vonatkozó következtetéseket fogadott el, amelyek alapján az Unió fokozza részvételének

szintjét a konfliktus politikai megoldásának elérésére irányuló, az ENSZ vezette nemzetközi

erőfeszítések támogatásában. A főképviselő/alelnök aktív párbeszédet folytatott az összes

lényeges regionális és nemzetközi szereplővel, többek között Oroszországgal, az Egyesült

Államokkal, Szaúd-Arábiával, Iránnal, Törökországgal és Irakkal. Az Európai Külügyi

Szolgálat (EKSZ) intézkedéseket hozott, hogy megerősítse – az átmenet részes feleként – a

Szírián belüli és kívüli politikai ellenzéknek nyújtott támogatást, továbbá hogy folytassa a

számos politikai és katonai frakció közös stratégia keretében történő közelítésének és

egyesítésének elősegítését. Az EKSZ és Staffan de Mistura ENSZ különmegbízott szeptember

7-én és 9-én részletes konzultációkat folytatott orosz, iráni, egyiptomi, és Szaúd-arábiai

közvetítési szakemberekkel, valamint a tagállamok szíriai különmegbízottaival. Az Unió

emellett aktív szerepet játszik a Dáis elleni nemzetközi koalíció tagjainak szűkebb köre által

létrehozott munkacsoportokban, különösen azokban, amelyek a stabilizációval, a külföldi

terrorista harcosokkal, és a finanszírozás megakadályozásával foglalkoznak. Folyamatban van

a Szíriára és Irakra, valamint a Dáis fenyegetésére vonatkozó uniós regionális stratégia

végrehajtása.

Az uniós intézmények és a tagállamok képviselői az Egyesült Nemzetek Szervezetének

szeptember végi 70. Közgyűlésén kulcsfontosságú témaként vitatták meg a migrációt. Ennek

keretében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösség részéről aktívabb reagálás és fokozott

szerepvállalás szükséges a migráció és az emberi mobilitás támasztotta kihívások kezeléséhez,

különösen a szíriai menekültügyi válság tekintetében.

Jelenleg hajtják végre a májusban33

előterjesztett, migránscsempészés elleni uniós cselekvési

tervet – valamint az Unión belüli és kívüli bűnüldözési műveleteket – például kampányok

folynak Etiópiában és Nigerben az embercsempészésnek a forrásnál történő megelőzése

céljából.

A jövő hónapban komoly hangsúlyt kapnak majd a migrációs kérdések új prioritásai a

migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozón (november 11-12.). E csúcstalálkozóra

vonatkozó intenzív előkészületek folynak az afrikai partnerekkel. Ez lehetőséget nyújt majd

annak bemutatására, hogy az Unió és afrikai partnerei egyaránt kézzelfogható lépést tehetnek

az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére, valamint az emberek rendezett,

biztonságos és felelős migrációjának és mobilitásának biztosítására. Az ilyen partnerségek

tekintetében alapvetően fontos, hogy az Uniónak támogatnia kell partnereit – pénzügyi

támogatás, szakértelem és az együttműködés iránti bizalom révén – valamint tanúságot kell

tennie a közös erőfeszítésről. Így annak sikere elválaszthatatlanul összekapcsolódik az

Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alaphoz nyújtandó jelentős pénzügyi

hozzájárulásra irányuló közös erőfeszítéssel (lásd a fenti III. szakaszt).

Az elért

haladás

A főképviselő/alelnök és a Bizottság egy sor magas szintű ülése jelentéssel töltötte ki a migrációra vonatkozó új diplomáciai offenzíva

fogalmát.

Az EUNAVFOR MED Sophia művelet teljesítette az 1. szakasz célkitűzéseit.

Következő

lépések

A cselekvési terv véglegesítése Törökországgal.

A főképviselő/alelnök által, október 20–21-re előirányzott magas szintű párbeszédek Etiópiával, az Afrikai Unióval és Szomáliával.

33 COM(2015) 285 final.

17

Az EUNAVFOR MED Sophia művelet 2. szakaszának végrehajtása.

Az Uniónak támogatnia kell az új líbiai egységkormányt.

Az Uniónak fokoznia kell részvételét a ENSZ által irányított azon nemzetközi erőfeszítések támogatásában, amelyek célja, hogy politikai

megoldást érjenek el a szíriai konfliktusban.

A migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó.

VI. KÖVETKEZTETÉS

A fentiekben kifejtett operatív és költségvetési lépéseket úgy alakították ki, hogy biztosítsák a

szükséges támogatást ahhoz, hogy az uniós migrációs rendszert visszavezessék egy olyan

rendezett megközelítéshez, amelyben megfelelően alkalmazzák a szabályokat, és a rendszer

eléggé erőteljes ahhoz, hogy reagáljon a migráció elkerülhetetlen csúcsértékeire. A stabilitás

visszaállításának nélkülözhetetlen része a külső határ. Ez a lényege a Bizottság azon

kötelezettségvállalásának, hogy az év végéig javaslatokat terjeszt elő a teljes mértékben

működőképes Európai Határ- és Parti Őrség kialakítására, elismerve, hogy erőteljesebb

támogatást kell nyújtani a tagállamoknak az Európa külső határainak igazgatása terén

jelentkező kihívás tekintetében.

A konkrét következtetések összefoglalása

A tagállamoknak gyorsan el kell juttatniuk hozzájárulásukat, hogy megfeleljenek az uniós ügynökségek uniós fogadóállomási rendszerrel kapcsolatos igényfelmérésének;

Olaszországnak és Görögországnak növelniük kell befogadási kapacitásaikat;

A tagállamoknak értesítést kell adniuk az áthelyezett személyek befogadására vonatkozó befogadási kapacitásukról;

A tagállamoknak egyértelmű kötelezettséget kell vállalniuk arra nézve, hogy mostantól az év végéig hány személyt fognak áthelyezni;

A tagállamoknak most kell tájékoztatniuk a Bizottságot arról, hogy hány személyt és honnan fognak áttelepíteni a következő hat hónapban;

A tagállamoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a visszatérésre vonatkozó, a Bizottság által javasolt uniós cselekvési tervet, az uniós szintű, hatékony visszatérési rendszer

érdekében;

Az Uniónak 2015 végéig európai migrációs összekötő tisztviselőket kell küldenie tizenegy harmadik országba;

A tagállamoknak jelentős hozzájárulással kell támogatniuk az uniós polgári védelmi mechanizmust;

A tagállamoknak elegendő eszközt kell rendelkezésre bocsátaniuk a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveletek számára;

A tagállamoknak hozzájárulást és hasonló összegű kiegészítést kell nyújtaniuk az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más nemzetközi szervezetek, valamint a

Szíriáért és az Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alapok támogatására tett

18

erőfeszítések uniós finanszírozásához;

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadniuk a Bizottság által javasolt, 2016-ra vonatkozó költségvetés-módosítási tervezetet;

A Bizottság szükség esetén gyorsan és hatékonyan folytatja a kötelezettségszegési eljárásokat a menekültügy és a visszatérés terén meglévő vívmányokkal való

maradéktalan összhang biztosítása érdekében;

A Bizottság 2015. november 30-ig értékeli, hogy valamennyi feltétel teljesült-e ahhoz, hogy 2015 decemberében vagy 2016 márciusában ajánlást tegyen az Európai

Tanácsnak a Görögországba irányuló dublini átadások visszaállításának

megerősítésére;

A Bizottság véglegesítnie fogja a véleményét az ideiglenes határellenőrzés Németország, Ausztria és Szlovénia általi, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexen

alapuló meghosszabbításáról;

A Bizottság véglegesíteni fogja a cselekvési tervet Törökországgal.

Mellékletek felsorolása

1. melléklet: A kiemelt intézkedések végrehajtási táblázata

2. melléklet: Görögország – 2015. október 11-i helyzetjelentés

3. melléklet: Olaszország – 2015. október 11-i helyzetjelentés

4. melléklet: A Görögországban kijelölt uniós fogadóállomások térképe

5. melléklet: Az Olaszországban kijelölt uniós fogadóállomások térképe

6. melléklet: A közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása

7. melléklet: A tagállamok pénzügyi felajánlásai a migránsok szükségleteinek támogatására

8. melléklet: Pénzügyi támogatás a tagállamok számára a Menekültügyi, Migrációs és

Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap keretében

9. melléklet: Az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás működése 2012 és 2014 között

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzeteI. BevezetésII. Operatív intézkedésekII.1 Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtásaII.2 Az áthelyezési program fokozatos megvalósításaAz áthelyezési program keretében érintettek első csoportjainak sikeres átadása fontos első lépést jelent. Ezeket az áthelyezéseket most kellő nagyságrendű, szilárd és folyamatos gyakorlattá kell tenni. Itt az ideje, hogy minden tagállam eljutassa a Bi...II.3 ÁttelepítésII.4 Visszatérés és visszafogadásAz uniós menekültügyi rendszert alkotó, összefonódó mechanizmusok egyik alapvető elemét jelenti annak biztosítása, hogy hatékonyan gondoskodjanak a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek visszatéréséről. Jelenleg rendkívül kevés visszatérést elre...Olaszország a közelmúltban két visszatérési intézkedést hajtott végre – gondoskodott 28 tunéziai állampolgár Olaszországból Tunéziába, és 35 egyiptomi állampolgár Egyiptomba való visszatéréséről. Októberre Olaszországból egy, Görögországból pedig két,...A hatékony visszatérés biztosítása lényeges részét képezi a migrációs csomópontok területén tevékenykedő migrációkezelési támogató csoportok munkájának.Ehhez arra is szükség van, hogy hatékony rendszerek jöjjenek létre az Unión belül a visszatérést elrendelő határozatok kiadása és végrehajtása érdekében. Az előző hónapban konkrét lépéseket tettek az integrált visszatérés-kezelési rendszer kidolgozásá...II.5 A tagállamok támogatásának más módjai

III. Költségvetési támogatásIV. Az uniós jog végrehajtásaA visszatérés terén történő hatékony végrehajtás előmozdítására szolgáló bizottsági erőfeszítések egyik példája, amikor a Bizottság segíti a tagállamokat a szabályok következményeinek megértésében. A Bizottság a témának szentelt párbeszédeket folytato...

V. A külső dimenzióVI. Következtetés