A mennyiségi állapot jellemzése,a hasznosítható felszín alatti vízkészlet becslése

A felszín alatti víztest jó mennyiségi állapota

A sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet

A hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a vele kapcsolatban lévő felszíni víztestek és szárazföldi ökoszisztémák ökológiai szempontok szerint megállapított vízigényével Utánpótlódás:A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség(függ a vízkivételtől értelemszerűen a tervezett hasznosításnak megfelelő értékről van szó)

Az emberi tevékenységek nem veszélyeztetik a kapcsolódó felszíni víztest jó ökológiai és kémiai állapotát, illetve nem okoznak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma állapotában

A vízkivétel nem indít el káros vízminőségi folyamatokat

A víztestek mennyiségi állapotának értékeléseA víztestek mennyiségi állapotának értékelése

1. Az utánpótlódás becslése víztest szinten

3. A hasznosítható készlet becslése víztest szinten

2. A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák azonosítása és vízigényeik becslése

4. A vízkivételek összesítése víztest szinten

5. Kritikus, ha valamely észlelőkút tartós és jelentős süllyedési trendet mutat, ami vízkivétel következménye, vagy a vízkivétel eléri a hasznosítható készlet 80 %-át6. További részletes elemzés a kritikus állapotú víztestekre

• az ökoszisztémák vízigényének részletesebb elemzése, • az utánpótlódás pontosabb becslése,• a vízkivétel területi eloszlásának értékelése,

A csapadékból történő utánpótlódás becslése víztest szinten

A csapadékból történő utánpótlódás becslése víztest szinten

Országos vízháztartási modell

Leáramlási terület Feláramlási terület

Beszivárgás csapadékból és felszíni vízből

A hasznosítható készlet becslése A hasznosítható készlet becslése

oldalirányú áramlás

alaphozampárolgás

vízkivétel

A hasznosítható készlet tehát ennél kisebb

A hasznosítható készlet becslésének kritériumai A hasznosítható készlet becslésének kritériumai

A víztest típusaés utánpótlódása

vízfolyás párolgás szomszédos

Karszt(csapadék + hegyv. fedő)

Forrás (egyedileg)

Karsztláp(egyedileg)

Termál (egyedileg)

Porózus termál (szomszédos)

---

Hegyvidéki terület(csapadék)

Forrás (egyedileg)+0,3.KÖQ

?? karsztba

Dombvidéki terület(csapadék)

0,3.KÖQ 0, ha nincs feláramlási szomszéd,1,1.R.AM/(AU+AM)

150 mm/év. a széles völgyekben

Hátság, peremvidék(csapadék + Szigetköz) 1,2.R.AM/(AU+AM)

0,25.KÖQ 200 mm/év az int. párolgási területeken

Megcsapolási terület(szomszédos)

0,2.KÖQ, csak a helyi vízfolyások

50 mm/év rel. nagy területeken

termál

Milyen időszakot tekintsünk sokévi átlagnak?

A biztonság érdekében célszerű egy átlagosnál szárazabb időszak utánpótlódásából kiindulni,

(ezzel figyelembe vesszük az éghajlatváltozás bizonytalan hatását is, és a Keretirányelv ajánlását az aszály hatásainak csökkentésére vonatkozóan)

Tekinthetjük az utolsó 12 évet (ekkor utólag igazítunk)

Milyen időszakot tekintsünk sokévi átlagnak?

A biztonság érdekében célszerű egy átlagosnál szárazabb időszak utánpótlódásából kiindulni,

(ezzel figyelembe vesszük az éghajlatváltozás bizonytalan hatását is, és a Keretirányelv ajánlását az aszály hatásainak csökkentésére vonatkozóan)

Tekinthetjük az utolsó 12 évet (ekkor utólag igazítunk)

A mennyiségi állapot első jellemzéseA mennyiségi állapot első jellemzése

Néhány példaNéhány példa

Kapos

DTK hátságDuna vgy.

DTK hátságTisza vgy.

Duna völgy

Tisza völgy

Kígyós vgy.

víztest Utánp. Vízf. Párolg. Oldali. Haszn.Q Vízkiv. Min.

350 157 62 - 132 70

605 40 84 380 101 40

380 12 138 230 55

590 25 297 - 270 110

824 63 134 590 37 68 !!!!

170 24 31 63(S) 57 5

Országos vízháztartási

modell Országos hidrodinamikai modell(MODFLOW)

Sebes K”r”s

Za

la

DU

NA

M aros

Ip oly

DU

NA

TISZA

p 2 .1 4 .26 8 50 5 5 70 0 .0 0

p 2 .1 4 .1

p 2 .1 4 .1

2 6 28 0 7 70 0 0 .0

2 6 28 0 7 70 0 0 .0

p 2 .1 5 .26 9 13 2 2 90 0 .0 0

p 2 .1 3 .15 5 59 2 1 90 0 .0 0

p 2 .1 7 .11 9 14 1 0 20 0 .0 0

p 2 .1 7 .21 9 12 1 2 80 0 .0 0

p 2 .1 6 .12 5 46 6 3 20 0 0 .0

p 2 .1 3 .22 0 24 2 8 40 0 .0 0

p 2 .1 6 .22 8 08 4 2 30 0 0 .0

p 1. 1 .18 7 50 9 1 20 0 .0 0

p 2 .1 9 .11 6 38 6 6 60 0 0 .0

p 2 .1 9 .23 6 87 1 5 00 0 0 .0

p 1. 3 .13 2 24 5 6 20 0 0 .0

p 1 .9 .13 0 79 2 9 20 0 0 .0

p 2 .2 0 .27 2 44 9 9 30 0 0 .0

p 1. 9 .23 3 71 2 6 40 0 0 .0

p 2 .2 1 .23 0 69 2 3 50 0 0 .0p 2 .2 1 .12 3 07 9 5 80 0 .0 0

p 2 .2 2 .23 0 95 8 5 80 0 0 .0

p 3 .2 3 .11 6 12 3 8 00 0 0 .0

p 1 .4 .21 0 37 4 7 10 0 .0 0

p 1. 5 .21 7 89 5 3 50 0 .0 0

p 2 .2 2 .11 3 11 8 0 50 0 0 .0

p 3 .2 4 .11 8 23 2 4 80 0 0 .0

p 1 .2 .20 .0 0 0

p 1 .1 .22 9 78 2 3 04 0 .7 7

p 1. 3 .29 4 52 4 5 03 .7 4 3

p 1. 2 .13 3 36 4 6 57 8 3 .9

p 1 .4 .11 6 83 1 0 03 2 3 .5

p 3 .2 4 .22 6 47 0 8 66 3 .1 6

p 3 .2 5 .26 0 52 3 2 38 5 .1 7

p 1. 7 .14 0 63 4 5 61 6 3 .7

p 1. 8 .11 6 81 2 1 94 8 8 .0

p 1 .7 .23 4 97 0 7 83 9 .4 3

p 1. 8 .22 1 79 1 5 83 8 .8 9

p 1. 6 .13 0 14 5 1 86 6 4 .5

p 1 .5 .1

p 1 .5 .1

p 1. 5 .1

1 9 59 9 3 16 6 6 .2

1 9 59 9 3 16 6 6 .2

1 9 59 9 3 16 6 6 .2

p 2 .2 0 .14 8 90 3 1 68 4 8 .0

p 2 .1 2 .15 0 83 6 3 05 0 .4 0

p 2 .1 2 .24 1 21 7 1 86 1 .2 4

p 1 .1 0 .11 1 31 2 9 67 3 0 .4

p 1 .1 1 .19 5 72 8 2 07 3 .0 9

p 3 .2 5 .11 6 13 5 0 84 1 3 .5

p 2 .1 8 .11 3 11 0 9 34 2 7 .8

p 2 .1 8 .26 5 43 3 5 61 1 .2 9

A z 19 56-6 0 kö zöt ti idõ szak t ala jv íz szin t térk épe ( m .B .f.)

beszivárgás

Összhang (kalibráció), A vízigények pontosabb becslése,az utánpótlódás pontosítása, területi eloszlás és lokális korlátok …

A mennyiségi állapot részletes jellemzéseA mennyiségi állapot részletes jellemzése

alaphozam, párolgás

A hasznosítható készlet területi megosztása

Az ökoszisztémáktól függő területi korlátozások:egy adott körzeten belül a lehető legnagyobb + összes, ill. a hatásvizsgálat előírásának korlátja

Részletes elemzések