A MIGRÁCIÓ ÉS ENNEK SZOCIÁLIS HATÁSAI

ROMÁNIA SZEMSZÖGÉBŐL

,,Határon innen és túl - integráció és migráció a Kárpát - medencében’’

2008. október 15 - 17., Noszvaj

2

Kovászna megye földrajzi elhelyezése Romániában

• Kovászna megye Románia központi részén, a Kárpát-medence délkeleti csücskében fekszik.

• Szomszédai Hargita, Vrancea, Bákó, Buzău és Brassó megyék.

3

Kovászna megye

• hajdani neve Háromszék vármegye volt, a székely széki területi szervezésből Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszékből alakult 1876-ban; • területe 3705 km² - az ország egyik legkisebb megyéje;• a megye összesen 45 területi-közigagatási egységből áll: ebből 2 municípium, 3 város és 40 község; • a megye lakosainak száma a 2002-es népszámlálási adatok alapján 222.449 fő (ebből 111.996 személy városi lakos);• a megye székhelye Sepsiszentgyörgy, lakosainak száma 61.543 fő (2002-es népszámlálási adatok).

4

Bevezető

• A migráció igen érzékeny téma világszerte, hiszen minden földrészt – kibocsátó vagy befogadó régióként – érint.

• A nemzetközi migráció a menekültügytől a bevándorlásig, az időszakos munkaerő-elvándorlástól az illegális migrációig, a szervezett nemzetközi bűnözésen át és a turizmuson keresztül, átfogja a társadalom gazdasági, szociális és kulturális területeit.

• A közép-kelet-európai és balkáni országokban kihívást jelentettek a rendszerváltással járó változások.

5

A migráció típusai

• a reguláris vándorlás, amelyben a személy szabad akaratából, a jogszabályok tiszteletben tartásával változtatja a lakhelyét

• irreguláris vándorlás, amely két nagy csoportra oszlik:

- kényszervándorlásra, azaz menekülésre

- illegális vándorlásra, azaz külföldiek jogellenes határátlépésére és tartózkodására

6

Romániai sajátosságok

• az EU figyelemmel kíséri a migrációs folyamatot és a tagországokon belül próbálja szinkronba hozni az erre vonatkozó jogszabályokat, figyelembe véve minden ország sajátosságait

• Románia különös figyelmet fordított a migrációs problémákra, még inkább

azért is, mivel a csatlakozás után az EU keleti határa lett

• 2007-2013-ra szól a „Szolidaritási és migrációs menedzsment program”

• Országos stratégia - 2007-2010 időtartamra, melyet a 2007-ben megjelent 1122. számú kormányhatározattal érvényesített

7

A stratégia megvalósítása egy tevékenységi terven alapszik, amely a

következő prioritásokat tartalmazza:

- az intézményközi koordinálási szint emelése a legális migráció hatékony kezelésének érdekében;

- a feketemunka és az illegális tartózkodás megelőzése és kiküszöbölése;

- politikai standardok fenntartása a menedékjog terén és az európai acquis előírásainak bevezetése;

- a külföldiek társadalmi integrációjáért felelős intézmények koordinálási szintjének növelése;

- a menedékjog és a migráció jelenségéért felelős intézmények valamint a logisztikai és humánerőforrások fejlesztése;

8

• Minél engedékenyebbek a bevándorlási politikák az EU fejlett országaiban, annál nagyobb a román állampolgárok kivándorlási „előszeretete”

• Tudott dolog, hogy 2001-től kezdődően, egyidejűleg a belépéshez szükséges vízum eltörlésével a román állampolgárok százezrei vándoroltak Európa nyugati és déli államaiba. Ez majdnem minden európai országot érintett.

• A hivatalosan kivándorolt román állampolgárok száma kb. 2 millióra tehető, gyakorlatilag az ország összes térségéből vannak, ami arra késztet minket, hogy egy országos jelenségről beszéljünk.

9

A migráció gazdasági előnyei az átmeneti években és kihatása a népességre• Gazdasági, szociális és kulturális szempontból a migráció túlnyomó

részében pozitív, azonban demográfiai szempontból nem mondható ugyanez el

• Gazdasági fellendülésről beszélhetünk, ha alapul vesszük az évente 4-5 milliárd eurót, amelyet a külföldön dolgozó román állampolgárok hoznak be az országba

• Az „Országos Gazdasági és Demográfiai Kutatóintézet” 2007-es adatai szerint, az „európai ingázók” többnyire fiatal személyek: kb. 40% -a 1996-2006 között vándorolt ki és ennek kb. 50%-a, aki 2002-2006 között hivatalosan tette

• Sokan halasztják közülük a házasságkötést és ezzel együtt a gyermekvállalást. A 15-24 éves kategóriában az egyedülállók aránya 82%, míg a 25-29 évesek közül az arány 23%-os.

10

• A veszély abban rejlik, hogy a külföldön dolgozók egy része már nem akar visszatérni és megtesznek mindent annak érdekében, hogy a letelepedéshez szükséges dokumentumokat beszerezzék

• A legnagyobb veszélyt viszont az országban hagyott kiskorúak helyzete jelenti

11

Fontosabb romániai jogszabályok a legális migráció érdekében:

• A 2000-ben megjelent 156. számú törvényt kiegészítő, 683. számú kormányhatározat, amely a külföldön dolgozó román állampolgárok védelméről szól

- A Kovászna Megyei Munkaerő Ügynökség adatai szerint, , 2008 januártól augusztus végéig hivatalosan, az EURES (European Employment Services) program szerint, 63 személy kérvényezte külföldi munkavállalását a megye területéről.

• A 2006-ban megjelent, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság által kibocsátott 219. számú rendelet

- Ez a rendelet tartalmazza azon gyermekek jogainak érvényesítését, akik szülői felügyelet nélkül maradnak, az idő alatt, míg a szüleik külföldön dolgoznak.

12

A 2006-ban megjelent, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság által kibocsátott 219-es számú rendelet

• Ez a rendelet tartalmazza azon gyermekek jogainak érvényesítését, akik szülői felügyelet nélkül maradnak, az idő alatt, míg a szülők külföldön dolgoznak.

• Azon román állampolgárok, akik gondozásában kiskorú gyermek van, és külföldön szeretnének munkát vállalni kötelesek a helyi önkormányzatok szociális irodájában letenni egy nyilatkozatot, amelyben jelzik szándékukat és megjelölik azt a személyt, akinek a gondozásában hagyják gyermeküket.

• A helyi önkormányzatok keretén belül működő szociális iroda feladata, hogy azonosítsák azon gyermekek eseteit, akiknek szülei külföldön dolgoznak.

13

• Ezek az irodák kötelesek minden esetben egy előzetes felmérést végezni. Abban az esetben, ha a gyermek helyzete veszélyeztetett, kötelesek egy szolgáltatási tervet kidolgozni, ami természetesen a gyermek családban való maradására irányul.

• A terv magába foglalja mindazon kiegészítő, megsegítő szolgáltatásokat, amelyeket a helyi közösség tud nyújtani. Abban az esetben, ha úgy gondolják, hogy a gyermek fizikai, szellemi fejlődése veszélyeztetett, értesíteniük kell a Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságot, kérik egy speciális védelem létrehozását és a gyermek elhelyezését.

• Ugyancsak ennek a szociális irodának a feladata, hogy minden előzetesen felmért esetet 3 havonta újraértékeljenek és a felújított kimutatást az ezt következő hónap 15-ig beküldjék az igazgatósághoz.

Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság 2008. félévi hivatalos adatai

Azon családok száma ahol a szülők külföldön vállaltak munkát

Gyermek létszám Azon gyermekek létszáma, akiket IV.rangú rokonok nevelnek hivatalos határozat vagy végzés nélkül

Hivatalos határozattal vagy végzéssel rendelkező gyermekek létszáma

70457 100024 96634 3390

15

Kovászna megyei sajátosságok

• A megye összesen 45 területi-közigagatási egységből áll: ebből 2 municípium, 3 város és 40 község és 5 tájegységre osztható fel:

- Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna és Bodza vidéke

• Nem hivatalos adatokat vizsgálva, megállapítható, hogy vidékenként eléggé változik a külföldön dolgozók vagy kivándoroltak száma.

• Míg 1990-2000 között a magyarlakta településekre volt jellemző a migráció – kivándorlás, az utóbbi években a románok által lakott vidéken figyelhető meg a nagyfokú külföldi munkavállalás. Ez főleg a nagymértékű munkanélküliségnek és a vidék alulmaradt gazdasági helyzetének tulajdonítható.

• A 2006-ban megjelent 219. számú rendelet alkalmazásának eredményeként a igazgatóságunk rendelkezik azoknak a szülőknek az adatbázisával, akik külföldön vállaltak munkát és kiskorú gyermek van eltartásában.

16

• Annak ellenére, hogy a létező adatbázis nem reális ( a 45 önkormányzatból 30 jelenti rendszeresen), az adatok megdöbbentőek.

2007 2008

Külföldön munkát vállaló szülők

száma

606 734

Itthon maradt gyermekek száma 998 1059

17

• A 219. számú rendelet alkalmazásának eredményeként a mi igazgatóságunk a következő adatbázissal rendelkezik:

18

• Az itthon maradt gyermekek helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közel 95%-át rokonok, ismerősök nevelik hivatalos határozat vagy végzés nélkül, alig 5%-a kerül be a gyermekvédelmi rendszerbe.

• Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság annak érdekében, hogy a magukra vagy hiányos felügyelet alatt levő gyermekeken segítsen, 2007-ben egy országos érdekeltségű program keretében nappali központok létrehozását hirdette meg, azonban kevés sikerrel.

Példák megyénként

Megye Lakosság száma

Azon családok

száma ahol a szülők

külföldön vállaltak munkát

Gyermek létszám

%

3/2

1 2 3 4 5

Neamt 554516 5620 7717 1,0

Bákó 706623 3093 5143 0,4

Bihar 600246 650 1086 0,1

Máramaros 510110 1120 1658 0,2

Kovászna 222449 743 1059 0,3

Országos 21680974 70457 100024 0,3

20

A migráció és következményei

• Mindaddig míg alacsony a gazdasági színvonal és kevés a jól megfizetett munkahely, úgy a szakemberek, mint a képzetlen munkaerő kivándorlása folyamatosan növekedni fog.

• Pozitív következmények:- az életszínvonal növekedése- különböző kultúrák megismerése és sok esetben pozitív hatása az

emberek életszemléletére• Negatív következményei:

- a demográfiai mutató csökkenése- szakember-hiány- a munkaerő-hiány a külföldi munkaerő behozatalát idézi elő- családok szétesése, szülő-gyermek kapcsolat hiánya- az itthon maradt, magára hagyott gyermekek elkallódása (rossz

társaság, iskolakerülés, bűnözés)

21

• Normális körülmények között, a népesség ingadozásának csökkentése vagy megállítása 3 fontos tényező javításának eredményeként kellene létrejöjjön, éspedig:

• A születési arány növelése

• Az elhalálozási arány csökkentése

• A kivándorlás csökkentése

• A nemzetközi migráció szintjének növekedése főképp a jogrendszer változásai által jött létre, éspedig a személyek szabad közlekedéséhez való jogának következtében.

• Az EU tagállamainak aktuális elfoglaltsága, a munkavállalás érdekében történő vándorlás hatékony kezelésére irányul.

22

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!