A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek minősítési ...static.ujnemzedek.hu/files/mnositett_tehetseggondozo_muhely-mino... · minősítési eljárásának kézikönyve ... vevő

A Minősített Tehetséggondozó

Műhelyek

minősítési eljárásának kézikönyve

Új Nemzedék Központ, 2016.

A kiadvány a NTP-MTM-M-15- 0001 azonosítószámú pályázat keretében jött

létre az Új Nemzedék Központ gondozásában

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ...................................................................................................................................... 3

Előszó ....................................................................................................................................................... 5

I. A Minősített Tehetséggondozó Műhely meghatározása, feladatköre, működési rendje .................... 6

I.1. A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenysége ................................................... 7

I.1.1. A Minősített Tehetséggondozó Műhely fogalma, kialakításának elvei, cél- és

feladatrendszere.............................................................................................................................. 7

I.1.2. A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek kialakításának elvei ............................................. 7

I.1.3. A Minősített Tehetséggondozó Műhely célrendszere ........................................................... 9

I.1.4. A Minősített Tehetséggondozó Műhely feladatrendszere ..................................................... 9

I.1.5. A Minősített Tehetséggondozó Műhely tevékenységeinek célcsoportjai ............................ 14

I.2. A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenységeinek megvalósítását támogató

eszközök, módszerek ......................................................................................................................... 16

I.2.1. A Minősített Tehetséggondozó Műhely pedagógiai programja ........................................... 16

1.2.2. A Minősített Tehetséggondozó Műhely személyi feltételei ................................................ 17

1.2.3. A Minősített Tehetséggondozó Műhely feladatainak infrastrukturális feltételei ............... 18

1.2.4. A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek speciális szerepe, együttműködése a különböző

intézménytípusok kapcsolatrendszerében .................................................................................... 18

1.2.5. A Minősített Tehetséggondozó Műhely címmel járó kötelezettségek, előnyök,

jogosultságok, anyagi forrás bővítési lehetőségek ........................................................................ 21

I.3. Minőségbiztosítás ........................................................................................................................ 22

I.4. Fogalomtár .................................................................................................................................. 24

II. A minősítési eljárás folyamata, feltételrendszere ............................................................................. 27

II.1. A Minősített Tehetséggondozó Műhely minősítési eljárásának jellemzői, főbb szakaszai ........ 27

A minősítés eljárásrendjének folyamatábrája ....................................................................................... 28

II.1.1. Kiválasztási szakasz .............................................................................................................. 29

II.1.2. Regisztrációs szakasz ........................................................................................................... 30

II.1.3. Dokumentációs szakasz ....................................................................................................... 30

II.1.4. Minősítő szakasz .................................................................................................................. 32

II.2. A Minősített Tehetséggondozó Műhely címmel rendelkező intézmények szakmai nyomon

követése ............................................................................................................................................ 32

II.3. A Minősítő Bizottság ................................................................................................................... 34

II.4. Fellebbezés, panaszkezelés ........................................................................................................ 35

II.5. Fogalomtár ................................................................................................................................. 36

III. A minősítési eljá

rás dokumentumai ................................................................................................................................ 38

Felhasznált irodalom ............................................................................................................................. 63

5

Előszó

A Minősített Tehetséggondozó Műhely névvel jelölt új tehetséggondozó-mintaintézményi

szerepkör betöltése minősítési eljárás révén valósul meg.1 A cím elnyerésére a

tehetséggondozás terén hagyományokkal, dokumentálható, elért eredményekkel rendelkező

nevelési-oktatási intézmények pályázhatnak, akik intézményi szinten is elkötelezettek a

tehetséggondozás mellett. A minősítés eljárásrendjének kialakításánál több hazai minősítési

eljárásrend2 (bázisiskolák, referenciaintézmények, ökoiskolák, tehetségpontok,

tehetségtanácsok, szakkollégiumok) tanulmányozása során szerzett tapasztalatokra,

adaptálható jó gyakorlatokra épít a kézikönyv.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely minősítési eljárásának kézikönyve három fő fejezetből

áll.

Az első fejezetben a cím elnyerésére pályázó intézmények információt kapnak a Minősített

Tehetséggondozó Műhely feladatairól, működéséről, személyi és infrastrukturális hátteréről,

kapcsolatrendszeréről.

A kézikönyv második része gyakorlati segítséget nyújt a minősítendő intézményeknek, akik a

cím elnyerésére pályáznak. A minősítési eljárás lépéseinek megismertetésével azt a

folyamatot és feltételrendszert mutatja be, amelyeket teljesítenie kell az intézménynek a

sikeres minősítéshez. A bemutatott eljárásrend részletesen szabályozza, hogy a pályázó

intézményeknek milyen formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelniük, hogyan

alakítsák át, fejlesszék működésüket ahhoz, hogy minősített tehetséggondozó műhellyé

váljanak. Részletesen bemutatja azt is, hogy a benyújtott dokumentumok elemzése és

értékelése után hogyan valósul meg a minősítő ülés a Minősítő Bizottság közreműködésével.

A fejezet útmutatást ad arra vonatkozóan is, hogy milyen feltételekkel és eljárással valósul

meg a minősített intézmények minősítés utáni működésének monitoringja az újabb minősítési

eljárást megelőző időszakban.

A harmadik rész tartalmazza az eljárás lebonyolításához szükséges dokumentum- és

űrlapmintákat, a pedagógiai program kiegészítésére, a jó gyakorlatok tartalmára vonatkozó

előírásokat, valamint a minősítés egyes szakaszaiban alkalmazott értékelési szempontokat,

továbbá megjeleníti a minősítés folyamatában használt jegyzőkönyv és határozat-mintákat is.

1 1390/2015. (VI. 12.) Korm. határozata a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2015–2016. évi

cselekvési programjáról 2 BIP – szakmai összefoglaló, 2015., Referenciaintézmények minősítési eljárásának záró szakasza, eljárásrend, 2013., Könczey – Szabó – Varga (szerk.) 2014., Tehetségpontok tehetségtanácsok minősítési eljárása – e-learning tananyag, Szakkollégiumi Minősítési eljárásrend, 2014.

A Minősített tehetséggondozó műhely feladatai, működési rendje I. fejezet

6

I. A Minősített Tehetséggondozó Műhely meghatározása, feladatköre,

működési rendje

A tehetségek felkutatását, fejlesztését szolgáló kezdeményezések gyors ütemű növekvése azt

mutatja, hogy az oktatáspolitikával foglalkozó szakemberek és mindazok a személyek,

szervezetek, amelyek felismerték a tehetséggondozás fontosságát, jelentőségét, szervezett

kereteket, feltételrendszereket hoztak létre a tudatos támogató, segítő munkához. A

kezdeményezések azonban több szempontból is eltérést mutatnak. Egy, a Kárpát-medencei

tehetségpontokról szóló 2015-ös kutatás alapján megállapítható, hogy ezek a kezdemé-

nyezések legnagyobb arányban a fővárosban, és a közép-magyarországi régióban (23,6%),

valamint az észak-alföldi régióban (19,1%) találhatók, míg a dunántúli régiók átlag alatti

arányban vannak jelen. Szakmai profiljukat és célcsoportjukat is a sokszínűség jellemzi. A

legtöbb szervezet az általános- és középiskolás korosztálynak hirdet tehetséggondozó

programokat. (Galántai-Szemerszki, 2015.) Vannak egy-egy tehetségterületre vonatkozó rövid

távú kezdeményezések, míg találkozhatunk megfelelő szakmai és infrastrukturális háttérrel

rendelkező komplex programokkal is. Több esetben azonban ezek a programok egymástól

elszigetelten működnek, alig ismertek még helyi szinten is, nem vagy csak kismértékben

épülnek egymásra, a tehetségek szempontjából nehezen átjárhatóak, ami a hatékony

tehetséggondozásnak elengedhetetlen feltétele. A tehetséges tanulók fejlesztéséhez speciális

tantervekre, jól felkészült és megfelelően motivált pedagógusokra, valamint megfelelő

személyi, tárgyi hátérrel rendelkező tehetségműhelyekre van szükség.

Az új tehetséggondozó-mintaintézményi szerepkör, a Minősített Tehetséggondozó Műhely

kialakításának célja, hogy lehetőség szerint minden tehetség az igényeinek, képességeinek

legjobban megfelelő fejlesztésben részesüljön, továbbá, hogy az intézmény meghatározott

földrajzi környezetében elhelyezkedő nevelési-oktatási intézmények számára intézmények

közti szakmai tanácsadást, konzultációt nyújtson.

Minősített tehetséggondozó műhellyé azok a nevelési-oktatási intézmények válhatnak,

amelyek elkötelezettek a szakmai minőség mellett, a tehetséggondozó tevékenységük nagy

múltra tekint vissza, az ezen a téren elért eredményeik dokumentáltak, és megfelelő

minősítést érnek el az e célra kidolgozott minősítési eljárás során.

Ez a fejezet a Minősített Tehetséggondozó Műhely cím elnyerésére pályázó intézmények

számára leírást ad a Minősített Tehetséggondozó Műhely feladatairól, működéséről, személyi

és infrastrukturális hátteréről, kapcsolatrendszeréről. A minősítési eljárás sikerességét segíti a

kézikönyv továbbá azzal is, hogy minden fejezet végén az eljárás során alkalmazott, a

fejezetben megtalálható szakkifejezéseket összegyűjti és magyarázza.


7

I.1. A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenysége

Ebben a fejezetben a Minősített Tehetséggondozó Műhely kialakítására vonatkozó

szempontok, valamint a célt és a feladatrendszert meghatározó legfontosabb elemek kerülnek

kifejtésre. A minősítési eljárásra pályázó intézmények teljes körű információt kapnak a

Minősített Tehetséggondozó Műhely feladatairól, működéséről, személyi és infrastrukturális

hátteréről, kapcsolatrendszeréről.

I.1.1. A Minősített Tehetséggondozó Műhely fogalma, kialakításának elvei,

cél- és feladatrendszere

A Minősített Tehetséggondozó Műhely: olyan, nevelési-oktatási intézmény, amely kiemelten

tehetséges gyermekek/tanulók gondozását támogató szervezeti egységgel rendelkezik, és

több járásból álló, meghatározott közigazgatási területi egységekhez kapcsolódó körzetben 3

végzi tevékenységét. A tehetségekkel történő foglalkozás teljes folyamatát lehetőség szerint

kiterjeszti az általános képességeken túl a gardneri képességterületek mindegyikére, továbbá

a speciális helyzetű tehetségcsoportokra, foglalkozási területekre, a tehetség motivációjának

és személyes érzelmi jóllétének gondozására. Egyedi intézményi arculattal rendelkező

tehetséggondozási profilt (terület-általános és terület-specifikus tehetséggondozó

programok) alakít ki a tanulók szükségleteit, az intézményi adottságokat, képzési

sajátosságokat és a közvetlen társadalmi környezetet egyaránt figyelembe véve. Partnerségi

hálót kiépítve dolgozik. Szakmai tanácsadást, konzultációt nyújt az együttműködésben részt

vevő köznevelési intézmények, a szülők és a tehetségekkel kapcsolatba kerülő szakemberek

számára. Elkötelezett a szakmai minőség mellett. Az érvényben lévő eljárásrend keretei között

elnyerte a Minősített Tehetséggondozó Műhely címet.

I.1.2. A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek kialakításának elvei

Az Országgyűlés által elfogadott 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes

ezzel összefüggő törvények módosításáról eredményeként létrejöttek a megyék részeit

alkotó, a városokat és községeket is magukba foglaló közigazgatási területi egységek, a

járások. Létrehozásuk a megyehatárok megőrzésével történt, számuk megyénként változó,

(összesen 198, Budapesten a kerületek képeznek egy-egy járást. (www.kormany.hu))

A tehetségműhelyek kialakításánál a területi elv érvényesülése a 2013-ban létrejött járásokra

épül. Ezen elv alapján a megyehatárokat figyelembe vevő járási alapú területi hatókörű

3 A tehetséges tanuló tanulmányi helye határozza meg, hogy mely minősített tehetséggondozó műhely hatóköréhez tartozik.


8

tehetséggondozó műhelyek kialakítására kell törekedni. A rendszer kialakításnál célszerű

figyelembe venni az Arany János Tehetséggondozó Programhoz (AJTP) tartozó intézmények

területi eloszlásának példáját, ami szerint minden megyében működik legalább egy AJTP-s

középiskola.

A megye határok megtartása abból a szempontból is indokolt, hogy a legnagyobb számú

intézménnyel rendelkező intézményfenntartó (tankerületi) járási és megyei szinten

strukturált, székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és

illetékességi területével. Mivel a tankerületek feladata az illetékességi területükön működő

köznevelési intézményekkel való kapcsolattartás, ez könnyíti az együttműködések kialakítását.

A megyehatárok figyelembe vételét erősíti továbbá az is, hogy a pedagógiai szakszolgálati

intézmények is megyei, ill. járási szinten szerveződnek, a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a

pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről) alapján feladatuk a kiemelten tehet-

séges gyermekek gondozása járásonként minimum egy fő tehetséggondozó koordinátor

alkalmazásával.

A minősítési eljárás keretében a konvergencia régiókban jelenleg 30, Pest megyében és

Budapesten további 4-4 Minősített Tehetséggondozó Műhely kijelölésére van lehetőség.

Ennek fényében a járások számát és megyénkénti eloszlását figyelembe véve a

megyehatárokat megtartó, átlagosan 5 járás hatókörű intézményekből felépülő eloszlás

kialakítására kerül sor, amely biztosítja a területi eloszlás egyenletességét, valamint a

Minősített Tehetséggondozó Műhely és az általa nyújtott szolgáltatások tekintetében az

egyenlő hozzáférést. A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek megyénkénti eloszlását és

számát az 1. mellékletben található táblázat tartalmazza.

A területi elv érvényesülésénél további szempont lehet a település rangja (KSH besorolás)

szerinti eloszlás, amely jelen esetben a következő csoportosítást adja: nagyközség, község,

város, megyei jogú város, megyeszékhely-megyei jogú város. A témához kapcsolódó

szakirodalmakat elemezve megállapítást nyert, hogy a tehetségpontok többsége

nagyvárosokban, megyeszékhelyeken található, mintegy tíz százalékuk működik községekben

(Galántai−Szemerszki, 2015.). Mivel cél a területi egyenlőtlenség kiküszöbölése mellett a gyors

elérhetőség biztosítása is, így a pályázók körének meghívással történő kiválasztása esetén a

minősített tehetségműhelynek legalább városi rangú településen kell lennie, az arányosság

elvének figyelembe vételével város, megyei jogú város, megyeszékhely-megyei jogú város

szinten.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely kiválasztásánál érvényesülő területi elv szempontjai

alapján a megyehatárokon át nem nyúló, átlagosan 5 járás hatókörű szervezetek kialakítása

valósul meg a város, megyeszékhely vagy megyei jogú város jogállású településeken. A

hátrányos helyzetű településeken lévő intézmények is válhatnak minősített tehetséggondozó

műhellyé, de a kiválasztás területi szempontját minden esetben a kialakítandó szervezet

megközelíthetősége, a közlekedési infrastruktúra megfelelő kiépítettsége adja.


9

I.1.3. A Minősített Tehetséggondozó Műhely célrendszere

A Minősített Tehetséggondozó Műhely cél- és feladatrendszere a köznevelési intézmények

tehetséggondozó tevékenységének cél- és feladatrendszeréhez képest megkülönböztető

prioritásokat is képvisel, amihez szolgáltatásokat társít. Az intézmény elsődleges célja a

tehetséges gyerekek, fiatalok (beleértve a kettős különlegességű tanulókat is) tanulmányi,

érdeklődési körének megfelelő, emocionális szükségleteit is figyelembe vevő programok

megvalósítása, a szellemi-testi-lelki felelősségteljes egyénre szabott, értékelvű,

öntevékenységen és kreativitáson is alapuló személyiségfejlesztés. További célja tanácsadás

és szakmai szolgáltatás nyújtása a tehetséges gyermek környezete, azaz a szülők,

pedagógusok, tehetséggondozó és egyéb szakemberek számára. A kialakítandó

együttműködésekkel és a hálózatosodással szakmai konzultációk, tanácsadás valósul meg a

tehetségekkel foglalkozó szakemberek, közvetlen partnerek számára.

I.1.4. A Minősített Tehetséggondozó Műhely feladatrendszere

A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenysége alap- és kiegészítő feladatokból

épül fel, amelyek jól elkülöníthetők a nevelési-oktatási intézmények, illetve az egyéb

tehetséggondozással foglalkozó szervezetek feladataitól. A feladatok meghatározásánál a

teljesség, a komplexitás, a sokszínűség, az egységesség, az esélyteremtés és esélyegyenlőség,

a folyamatosság és átjárhatóság, valamint a fokozatosság alapelvei az irányadók. (126/2008.

(XII. 4.) OGY határozat, Balogh, é.n., Galántai─Szemerszki, 2015.)

A Minősített Tehetséggondozó Műhely alapfeladatai kiterjednek a tehetséggondozó

tevékenység teljes folyamatára az alábbiak szerint:

tehetségszűrés, -azonosítás, beválogatás, amelynek során figyelembe kell venni a

tehetség életkori megjelenését;

komplex tehetséggondozó programok megvalósítása;

kontroll vagy nyomon követés;

tehetség-tanácsadás, szakmai konzultáció a szülők, a pedagógusok, a tehetségekkel

foglalkozó szakemberek számára;

egyéni, sajátos arculatot kifejező jó gyakorlatok kifejlesztése, amely eléri az

adaptálhatóság szintjét;4

4 A jó gyakorlat adaptálhatósága a minősített tehetséggondozó műhely vonatkozásában azt jelenti, hogy a jó gyakorlatot átvevő intézményeket a minősített tehetséggondozó műhely adaptációs csomaggal, foglalkozáslátogatási lehetőséggel, folyamatmentorálással támogatja a jó gyakorlat átvételében. (A pedagógiai jó gyakorlatok szakmai elvárásairól készült koncepció a jó gyakorlat fogalmának és kritériumrendszerének kialakításához c. dokumentum alapján, http://ofi.hu/sites/default/files/jo_gyakorlat_strategia_vitaanyag.pdf (2015.12.01.)

http://ofi.hu/sites/default/files/jo_gyakorlat_strategia_vitaanyag.pdf


10

hálózati együttműködés.

Az alapfeladatok mindegyikét teljesíteni szükséges a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek-

nek.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely kiegészítő feladatokat is végez, amely az alábbi

tevékenységek közül választható:

publikációs tevékenység;

PR tevékenység;

diákmentori tevékenység;

életvezetési-, pályaorientációs tanácsadás;

önkéntesek bevonása;

szponzoráció megteremtése;

meghatározott időközönként olyan rendezvények szervezése, lebonyolítása, amelyen

a tehetségek lehetőséget kapnak a bemutatkozásra.

A kiegészítő tevékenységek közül kötelező egy feladat felvállalása a Minősített

Tehetséggondozó Műhelyek számára.

A továbbiakban meghatározásra kerülnek az alapfeladatok.

I.1.4.1. Tehetségazonosítás, beválogatás

A tehetségazonosítás nem egyszeri alkalom, hanem egy tehetséggondozási tevékenységbe

ágyazott folyamat, amely végigköveti a tehetségígéretek fejlődését.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely feladata olyan azonosítási rendszer alkalmazása,

működtetése, amely a komplexitást, azaz a tehetségazonosításban a többfajta módszer

együttes alkalmazását tartja szem előtt. Érvényesíti az egységesség elvét, a főbb azonosítási

módszerek mindegyikét felhasználja ahhoz, hogy minél több és szélesebb körű információt

nyerjen a nyilvántartásba vett tehetségekről.

A kidolgozott tehetségazonosítási eljárásnak a következő kritériumokat is teljesítenie kell:

dinamikus és folyamatos;

a tanuló bármely fejlődési szakaszában lehetővé teszi az azonosítást;

a tehetségesek csoportjából is kiemelkedő tanulók azonosítására is alkalmas;

figyelembe veszi a kettős különlegességű tanulókat;

szülő, gondviselő írásbeli engedélyének beszerzése az azonosítási folyamatban való

részvételről. (Izsóné-Hujber, 2015.)


11

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (14) szakaszában megfogalmazott

meghatározás szerint az azonosítási folyamatnak a tehetséges tanuló vonatkozásában az

alábbi négy területre kell kiterjednie:

átlag feletti általános képességek;

átlagot meghaladó speciális képességek;

kreativitás;

feladat iránti elkötelezettség.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely a táblázatban szereplő tehetségazonosítási módszerek

mindegyikének alkalmazását beépíti tehetségazonosító tevékenységébe.

Módszer

megnevezése Módszer rövid leírása

Átlag feletti általános képességek/átlagot meghaladó speciális

képességek / kreativitás / feladat iránti elkötelezettség

mérése

Pedagógus /

Pszichológus végzi

iskolai teljesítmények (tanulmányi eredmény)

releváns tantárgy(ak) érdemjegyei

átlag feletti általános képességek

pedagógus

versenyeredmények releváns terület(ek) versenyeredményei


pedagógus

véleménygyűjtés

interjú, kérdőívek segítségével a szülők, tanulók, pedagógusok

körében

átlagot meghaladó speciális képességek, feladat iránti

elkötelezettség

pedagógus és/vagy pszichológus

tanulók munkáinak elemzése

--- átlagot meghaladó speciális

képességek pedagógus és/vagy

pszichológus

intelligenciatesztek

WISC-IV, WAIS, Woodcock-Johnson Kognitív képességek tesztje Nemzetközi

kiadás, CTONI-2


pszichológus (pedagógus)

kreativitástesztek

Torrance tesztek a kreativitás mérésére, Tóth-féle kreativitás becslő skála (TFKB), Barkóczi-Klein-féle

feladatsor

kreativitás pszichológus (pedagógus)

1. táblázat: A tehetségazonosítás módszerei, Forrás: Izsóné-Hujber, 2015.

A kreativitásteszteket és a képességmérő teszteket pedagógusok is kitöltethetik, azonban az

eredmények értékelését minden esetben pszichológus végzi.

A tehetségazonosítás folyamatában a fent bemutatott eljárások mellett, különösen a kettős

különlegességű tanuló esetében fontos a tehetségprofil meghatározása is. A tanulói


12

vizsgálatok eredményei, a szülőkkel, a pedagógusokkal folytatott interjúk, valamint

tulajdonságlisták alkalmazása segít a tehetségprofil megállapításában.

A tehetségazonosítás eredményeit figyelembe véve a Minősített Tehetséggondozó Műhely

kidolgozza az egyes programjaiba való beválogatás szempontrendszerét, amely során épít a

működési körébe tartozó tanulók életkori sajátosságára, speciális kompetenciáira. A

beválogatás feltételeit nyilvánosságra hozza, ezáltal biztosítva a programokhoz való egyenlő

esélyű hozzáférés, és a beválogatás folyamatának ellenőrizhetőségét is. (126/2008. (XII. 4.)

OGY határozat)

I.1.4.2. Komplex tehetséggondozó programok megvalósítása

A Minősített Tehetséggondozó Műhely átlagosan öt járásra kiterjedő hatókörrel, működési

körrel rendelkezik. Tevékenysége a tehetségekkel történő foglalkozás teljes folyamatát

felöleli, továbbá szakmai tanácsadást, konzultációt nyújt a tehetségek fejlődésében fontos

szerepet játszó környezet, így a szülők, a tehetséggondozó pedagógusok, az egyéb

szakemberek számára. A programok tervezésénél, megvalósításánál elsődleges szempont a

programok célcsoportjának meghatározása.

A tehetségeknek nyújtott programok esetén különbséget tehet az adott intézménybe járó, és

a Minősített Tehetséggondozó Műhely körzetébe tartozó tehetségek között, de mindkét

csoport esetén az életkorhoz, tehetségterülethez illeszkedő kognitív és affektív fejlesztési

célok kitűzése, a célok elérését segítő módszerek alkalmazása és programok kínálata a

szempont. A Minősített Tehetséggondozó Műhely által kínált programtípusok lehetnek:

tanórai differenciálás

egyéni mentorálás;

szakkör;

tanulmányi verseny;

művészeti program (kiállítás, koncert);

témadélután;

hétvégi és nyári program;

amelyek a gardneri képességterületek mindegyikére, továbbá foglalkozási területekre is

kiterjednek, és a négyes célrendszer mentén, (erős és gyenge oldal fejlesztése, megfelelő

légkör biztosítása, lazító programok megléte) (Balogh, é.n.) valósulnak meg. A tehetségek

újabb igényeinek felmerülését az egyes tehetségterületek programjai közötti átjárhatóság,

váltás teszi lehetővé, ami abban az esetben teljesíthető, ha az egyes programok működési

feltételeiben megfogalmazásra kerülnek a kapcsolódási pontok, illetve az együttműködés

különböző formái nem csak formálisan valósulnak meg. A programoknak illeszkednie kell a

tehetségek különböző életkorához, élethelyzeteihez, amelyek különösen az oktatási szintek


13

közti (óvoda-általános iskola-középfokú iskola-felsőoktatás) átmenet, illetve

intézményváltások esetén kitüntetett figyelmet érdemelnek.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely meghatározza, hogy a megvalósítandó programjai

közül melyek azok, amelyeket csak a saját intézménybe járó, illetve melyek azok, amelyeket

az intézmény körzetébe tartozó tehetséges tanulók számára is meghirdet, a programokhoz

való egyenlő esélyű hozzáférés, valamint a kettős különlegességű tehetségek (amennyiben

megfelelnek a beválogatás feltételeinek) bekapcsolódásának lehetősége megteremtése

mellett. A tehetséges tanulók fejlesztését az egyéni képességeikhez mérten valósítja meg. A

jobban teljesítők számára lehetőséget ad a program az intenzitás növelésére, gyorsításra, míg

a nem intellektuális faktorok megnyilvánulásakor a siker megélése, a kudarcélmény elkerülése

az elsődleges, ami hosszú távon a tehetségek motivációját is befolyásolja.

A tehetségfejlesztés során a gazdagítás, a gyorsítás kerül előtérbe. A megalkotott

tehetségtérképek alapján a Treffinger-féle; egyénre szabott tervezési modell, vagy a BETTS

Autonóm Tanulói modell valamelyikének alkalmazása ajánlott.5

A tehetséges tanuló környezetének kínált programok célja a tájékoztatás, a

tehetséggondozás minél teljesebb körű, hatékonyabb megvalósításának támogatása. Ez

kiterjed a tehetségtanácsadásra, a szakmai konzultációkra, különböző képzések

megvalósítására, a jó gyakorlatok adaptációjának segítésére.

I.1.4.3. Kontroll, nyomon követés

A tehetséggondozásba került gyermek/tanuló fejlődésének figyelemmel kísérését jelenti a

nyomon követés. Ennek egyik eszközét a tehetség egyéni mappája jelenti, ami a tehetségre

vonatkozó tehetség specifikus információkat (pl. versenyeredmények, egyéni fejlesztési

tervek, évenkénti értékelések, továbbfejlesztés iránya) tartalmazza. Ebbe a dokumentációba

kerülnek be a kimeneti mérések eredményei is, amelyek elvégzésére az egyes programok

lezárásakor, oktatási szintek átlépésekor, intézményváltásnál kerülhet sor. A kimeneti mérés

a tanuló munkájának, eredményeinek összefoglaló értékelését, a tehetséggondozásban részt

vevő szakemberek értékelését foglalja össze, tartalmazza azoknak a programoknak a

felsorolását, amelyben a tanuló részt vett. (Izsóné-Hujber, 2015.) A tehetségek eredményeit

dokumentáló, a tehetség egyéni mappája a Tehetségútlevélhez hasonló szerepet tölt be a

program-, intézményváltáskor.

I.1.4.4. Tehetség-tanácsadás, szakmai konzultáció

A Minősített Tehetséggondozó Műhely tehetség-tanácsadást, szakmai konzultációt biztosít a

szülők, a pedagógusok, a tehetségekkel foglalkozó szakemberek számára. A programban

5Balogh László: Gazdagítás, gyorsítás a tehetséggondozásban. http://www.mateh.hu/publikaciok/Gazdagitas_gyorsitas_a_tehetseggondozasban.ppt (2015.12.01.)

http://www.mateh.hu/publikaciok/Gazdagitas_gyorsitas_a_tehetseggondozasban.ppt


14

dolgozó szakemberek, intézmények számára nyújtott tehetségtanácsadás kiterjed a

tehetséggondozó programok beindításához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekre,

valamint innovációs folyamatokra, az együttműködő intézményekben alkalmazandó

tehetségszűrési eljárásokra, eszközökre. A szülők számára egyénre szabott tanácsadás,

konzultációs lehetőség nyílik.

I.1.4.5. Egyéni, sajátos arculatot kifejező jó gyakorlatok kifejlesztése

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek legalább egy, az intézmény egyéni arculatát kifejező,

adaptálható jó gyakorlattal rendelkeznek. A jó gyakorlatok formai és tartalmi követelményét

az 5. melléklet írja le részletesen.

I.1.4.6. Hálózati együttműködés

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózatos formában működnek együtt más, az I.2.4.

fejezetben felsorolt tehetséggondozással foglalkozó szervezetekkel, az együttműködési

megállapodásokban leírtak alapján.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely alap- és kiegészítő feladatainak ellátásával egyedi

intézményi tehetséggondozási profilt alakít ki a tanulók szükségleteit, az intézményi

adottságokat, képzési sajátosságokat és a közvetlen társadalmi környezetet egyaránt

figyelembe véve.

I.1.5. A Minősített Tehetséggondozó Műhely tevékenységeinek célcsoportjai

A Minősített Tehetséggondozó Műhely célcsoportját azok a személyek alkotják, akik

résztvevői a tehetséggondozás folyamatának. Ennek megfelelően, a kínált szolgáltatásoktól

függően több célcsoport különíthető el. Az elsődleges célcsoportot a tehetségszűrésig a

Minősített Tehetséggondozó Műhely körzetébe tartozó tanulók jelentik. Az elvégzett

tehetségszűrés után pedig azok az általános vagy középiskolás korú tehetségígéretek, akik a

Minősített Tehetséggondozó Műhelyek által kínált, tehetséggondozó programok

valamelyikébe beválogatásra kerültek. Az elsődleges célcsoporton belül meg kell

különböztetni az adott intézménybe járó, és a Minősített Tehetséggondozó Műhely

körzetébe6 tartozó tehetséges tanulókat. A számukra kínált programok területén realizálódik.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely elsősorban a körzetén belül tanulói jogviszonnyal

rendelkező tehetségeket támogatja. Az átvállalás akkor kerül előtérbe, amikor a területileg

illetékes tehetséggondozó műhely nem tudja vállalni a tehetség megfelelő fejlesztését (pl.

szakemberhiány, nem a szervezet profiljába illő tehetségterület) (Galántai−Szemerszki, 2015.),

illetve a tehetséggondozó koordinátor célirányos javaslatának megvalósítása során, így a

6 A tehetséges tanuló tanulmányi helye határozza meg, hogy mely minősített tehetséggondozó műhely hatóköréhez tartozik.


15

Minősített Tehetséggondozó Műhely nyitottságot mutat azon tanulók irányába is, akik a saját

körzetükben nem jutnak speciális tehetségfejlesztéshez.

Az elsődleges célcsoport szűréssel, vagy a pedagógusok, a szülők, a tehetségkoordinátorok,

egyéb szakemberek ajánlása alapján kerül a Minősített Tehetséggondozó Műhely

nyilvántartásába, azonosításuk a Minősített Tehetséggondozó Műhely szakemberei által

kijelölt és meghatározott mérések, információgyűjtés együttes alkalmazásával valósul meg. Ez

biztosítja azt, hogy az adott programba beválogatott tanuló a tehetségterületének megfelelő

fejlesztésben részesül.

Másodlagos célcsoportot alkot a tehetséges gyermek környezete, azaz a szülők, pedagógusok,

tehetséggondozó és egyéb szakemberek, pl. zenetanár, edző, akik a Minősített

Tehetséggondozó Műhely körzetében tevékenykednek, a tehetségekkel való közvetlen

kapcsolatuk révén tanácsadást, szakmai szolgáltatást várnak a szervezettől.


16

I.2. A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenységeinek

megvalósítását támogató eszközök, módszerek

A szakmai tevékenységek megvalósítását támogató eszközök, módszerek körét a Minősített

Tehetséggondozó Műhely pedagógiai programja, személyi, tárgyi feltételei, kapcsolat-

rendszere, együttműködései alkotják.

I.2.1. A Minősített Tehetséggondozó Műhely pedagógiai programja

A köznevelési rendszer működését szabályozó 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

jelentős figyelmet fordít a tehetséggondozással kapcsolatos célok, feladatok és elvárások

leírására. Meghatározza a gyermekek jogait, (46. § (3)), valamint a pedagógusok

tehetséggondozással kapcsolatos feladatait is. Leírja, hogy az intézményben a nevelő és oktató

munka pedagógiai program szerint folyik. (26. §). Az intézmény pedagógiai programja

meghatározza annak nevelési programját, és ennek keretén belül a tehetség, képesség

kibontakoztatását segítő tevékenységet is. A Minősített Tehetséggondozó Műhely pedagógiai

programja szerves részét képezi az intézmény pedagógiai programjának, külön fejezetként,

„Tehetségút kódex” elnevezéssel. A dokumentum kijelöli a szervezet működésének kereteit,

szemléletét, feladatait, kiemelten és hangsúlyosan megjelennek benne a tehetséggondozó

tevékenység törekvései. Meghatározza a pedagógiai tartalmi munkát, a tanulási helyszíneket

és eszközöket, a pedagógusok módszereit, a munkaszervezést, az intézmény működtetését,

kommunikációját és a kapcsolatrendszerét a folyamatok minden szintjén.

A minősítendő intézménynek a pedagógiai program kiegészítését a minősítési eljárás során el

kell készítenie és be kell mutatnia, azonban a saját pedagógiai programjába a cím elnyerésétől

számított egy éven belül kell beleillesztenie, amit az első alkalommal lefolytatott monitoring

vizsgál. Ezzel a Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmaisága mellett az intézmény

elkötelezettsége is biztosított. A szakmai programok megvalósításához szükséges

finanszírozási feltételekről háromoldalú szerződés készül, amelyet az intézmény fenntartója,

az intézmény felelős vezetője, valamint az Új Nemzedék Központ ügyvezetője ír alá.

A pedagógiai program kiegészítésekor érvényesíteni kell a tartalmára vonatkozó teljességet és

komplexitást, azaz, a Minősített Tehetséggondozó Műhely „Tehetségút kódexében” meg kell

jeleníteni az előírt tartalmi elemeket, a helyi lehetőségek, sajátosságok figyelembe vételével.


17

A „Tehetségút kódex” tartalmi elemei: (2. melléklet)

célcsoport (életkorra és tehetségterületre vonatkozóan, elsősorban a kialakított

egyedi intézményi arculattal rendelkező tehetséggondozási profilhoz kapcsolódva, a

programok négyes célrendszere mentén) megkülönböztetve az elsődleges és a

másodlagos célcsoportot (1. pont);

a tehetséggondozó tevékenység leírása (szűréstől a nyomon követésig), folyamat-

modell, az életkori sajátosságoknak és a tehetségterületi specifikumoknak figyelembe

vételével (2-3. pont);

személyi feltételek (tehetséggondozásban résztvevők szakmai, személyes, szociális

kompetenciái) (5. pont);

infrastrukturális feltételek, eszközszükséglet (2. pont);

dokumentumok, dokumentálás rendje – az elsődleges célcsoportra vonatkozó

tehetség specifikus információkat tartalmazó mappa (3. pont);

együttműködések formái, szintjei, kommunikáció (7. pont).

1.2.2. A Minősített Tehetséggondozó Műhely személyi feltételei

A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenységének ellátását a szakmai

követelményeknek és a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakemberek végzik. A Minősített

Tehetséggondozó Műhely eredményes működésének alapvető kritériuma, hogy az alábbi

humánerőforrással rendelkezzen:

tehetségfejlesztő pedagógus (2 fő);

célcsoportra szakosodott pszichológus (1 fő);

pályázati menedzser (1 fő);

gazdasági szakember (intézményi jogosultsággal) (1 fő);

szaktanácsadó (1 fő);

továbbképzésekért felelős szakember (1 fő);

tehetségmentor (1 fő).

A fent felsorolt szakemberektől elvárt követelmény a folyamatos szakmai megújulás, továbbá,

hogy széleskörű elméleti és gyakorlati jellegű tudással rendelkezzenek, legyenek képesek a

szakmai kapcsolatok, együttműködések kialakítására, fenntartására. A tapasztalatcsere, a

folyamatos önfejlesztés, a speciális képzéseken, továbbképzéseken, szakirányú tanácsadásban

való részvétel és a minőségbiztosítás programelemeinek működtetése révén valósulnak meg.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely a szakmai eredményességet elismeri mind a

tehetséges gyermek, mind pedig a tehetséggondozást végző szakemberek, és más

együttműködő partnerek körében, az általa megalapított elismerések formájában, pl.

igazgatói dicséret, az év „kreatív pedagógusa” díja, sikerdíj, alkotói díj.


18

1.2.3. A Minősített Tehetséggondozó Műhely feladatainak infrastrukturális

feltételei

A Minősített Tehetséggondozó Műhely tevékenységéhez biztosítani kell a kor kihívásainak

megfelelő infrastrukturális feltételeket:

tehetségazonosításra alkalmas helyiség;

egyéni fejlesztésre alkalmas helyiség;

a tehetségazonosításhoz és a tehetségterületek fejlesztéséhez szükséges speciális

tárgyi eszközök;

kis létszámú csoportos foglalkozások, szakmai konzultációk, tanácsadás megtartására

alkalmas helyiségek, a különböző életkorú célcsoportok igényeinek megfelelő

berendezéssel;

szakkönyvtár, amelyben elérhető a tehetséggondozással kapcsolatos releváns,

elsősorban hazai szakirodalom;

informatikai eszközök: legalább 2 laptop, projektor, nyomtató, fénymásoló,

internetkapcsolat;

közösségi tér7, kiállítás berendezésére alkalmas terem: amelyek lehetőséget adnak a

Minősített Tehetséggondozó Műhely alap- és kiegészítő feladataihoz kapcsolódó

programok, rendezvények lebonyolítására, mint például tehetségek bemutatkozása,

workshopok.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely alap- és kiegészítő feladatainak ellátásához szükséges

infrastruktúra intézményi szintű biztosítására kell törekedni, azonban egyes feltételek

együttműködés keretében is teljesíthetők.

1.2.4. A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek speciális szerepe, együttmű-

ködése a különböző intézménytípusok kapcsolatrendszerében

A tehetséggondozó tevékenység hatékonyságát az együttműködések minősége

nagymértékben befolyásolja. Intézményen belül meghatározó a tehetséggel foglalkozó

szakemberek közötti együttműködés, valamint az tehetség-szülő-szakember-intézmény közti

együttműködés.

Az intézményen kívüli együttműködés formái kiterjednek a más minősített tehetséggondozó

műhelyekkel való együttműködés mellett az egyéb intézménytípusokkal, szakemberekkel való

együttműködésekre, így:

7 Amennyiben a minősített tehetséggondozó műhely nem rendelkezik közösségi térrel, együttműködések keretében biztosítsa azt.


19

a tehetséges tanuló „küldő” intézményére;

a tehetséggondozás referenciaterületet felvállaló referenciaintézményekre;

a pedagógiai szakszolgálatokra;

a POK-okra;

az óvodákra;

és a felsőoktatási intézményekre;

egyéb tehetséggondozással foglalkozó szervezetre (tehetségpontok, tehetség-

tanácsok, civil szervezetek) egyaránt.

Az együttműködések kialakításánál törekedni kell arra, hogy az együttműködő partnerek

folyamatosan vegyenek részt a Minősített Tehetséggondozó Műhely munkájában. Ez a

különböző korosztályokkal való tehetséggondozó munka folyamatosságát is megteremti.

A kialakított együttműködések segítik a tehetséggondozás hosszú távú működését, pl.

profitorientált cégek gyakorló terepet nyújtanak a tehetségeknek, vagy anyagilag támogatják

egy-egy Minősített Tehetséggondozó Műhely működését.

Az együttműködéseket jellemezze a nyitottság egyrészt úgy, hogy a saját intézménybe járó

tehetségek mellett programokat kínál a Minősített Tehetséggondozó Műhely a körzetébe

tartozó többi, nem a saját intézménybe járó tehetségeknek is, másrészt úgy, hogy bármely

más típusú intézménnyel, illetve nem pedagógus szakemberekkel való együttműködésre is

kész.

Az együttműködések bemutatása:

A más Minősített Tehetséggondozó Műhelyekkel való együttműködés egyrészt a

szakmai programok összehangolása, a tehetséggondozó tevékenység folyamatos-

ságának (alsós-felsős évfolyamok, általános iskola-középfokú iskola közti átmenet)

biztosításával valósul meg. Másrészt az egyéb életviteli változás miatt (pl. költözés

következtében bekövetkező intézményváltás) is fontos az együttműködés, hogy a

tehetséggondozó tevékenység folyamatossága ne szakadjon meg. Utóbbi esetben is

meghatározó az együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal, amely az Integrált

Nyomon Követő Rendszerben (INYR) országosan is nyomon követheti a tehetségek

vándorlását, ha az új lakóhelyen is szakszolgálati ellátásba kerül a gyermek/tanuló).

A tehetséges tanuló „küldő” intézménye: a tehetségre vonatkozó információ-

szolgáltatásban, a megalapozó munkában, a tehetségazonosításban van szerepe.


20

A tehetséggondozás referenciaterületet felvállaló referenciaintézmények és a

POK-ok: szakmai támogatás a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek dokumen-

tációjának kidolgozásában, tehetségek közvetítése a Minősített Tehetséggondozó

Műhelyek felé és fogadása, közös szakmai rendezvények lebonyolítása, mentorálás a

jó gyakorlatok adaptálása terén, szakember közvetítés, együttműködés a mérések

elvégzésében, értékelésében, mérési eredmények feldolgozásában, értelmezésében,

pályázati együttműködés.

A pedagógiai szakszolgálatok: a kiemelkedő képességek azonosítása intézményi

működési szintre emelt képviseletének megvalósulása érdekében a Minősített

Tehetséggondozó Műhely a pedagógiai szakszolgálatok számára készült protokoll

(Izsóné-Hujber, 2015.) irányelvei alapján, de bizonyos módosításokkal, ad hoc

(időszakos jelleggel létrejövő) bizottságot működtetnek. A bizottság összetételének és

működésének szempontjai a Minősített Tehetséggondozó Műhelyben:

a) Ha van szakszolgálati tehetséggondozó koordinátor (nem a lehetséges státusz,

hanem a tényleges alkalmazás szintjén) abban a tankerületben, ahol a Minősített

Tehetséggondozó Műhely székhelye van, akkor a saját intézményben azonosításra

kerülő tanulók esetében a Minősített Tehetséggondozó Műhely a szakszolgálati

protokollban leírtak szerint jár el.

b) Ha a Minősített Tehetséggondozó Műhely hatókörébe tartozó tankerületek

valamelyikében vagy a székhelyén lévő tankerületben nincs tehetséggondozó

koordinátor,

1. akkor a Minősített Tehetséggondozó Műhely egyik tehetséggondozásban

szakképzett pedagógusa tölti be kizárólag az ad hoc bizottság vonatko-

zásában a tehetséggondozó koordinátor szakszolgálati protokollban leírt

szerepkörét minden feladatellátási és jogosultságbeli következménnyel.8

2. Ilyen ad hoc bizottsági döntéshozatalnál nem a pedagógiai szakszolgálat

vezetője írja alá és látja el bélyegzővel a szakvéleményt, hanem a Minősített

tehetséggondozó Műhely vezetője.

Az óvodák: bizonyos területeken már iskolába lépés előtt mutatkoznak jelek a

tehetségígéretekre, ilyen a sport, a művészetek, a zene és a matematika (Czirjákné,

2010.). A hosszú távú és eredményes tehetséggondozó munka megalapozását az

óvodás korúakat célzó képességfejlesztő lehetőségek jelentik.

8 Ez azt jelenti, hogy adott esetben megszervezi külső helyszínen az ad hoc bizottság előzetes feladatait, majd az ülését, mely

esetében külső helyszínre is utazik, és megszervezi az azonosítás eredményéről szóló dokumentumok elkészítését.


21

A felsőoktatási intézmények: a hazai TDK gyakorlatot, illetve a nemzetközi gyakorlatot

alapul véve az együttműködés különböző formáinak megvalósítása lehetséges. 1. A

középiskolások lehetőséget kapnak a felsőoktatási intézmények diákköri tevékeny-

ségében való részvételre; 2. A felsőoktatási intézmények középiskolásokat vonhatnak

be különböző kutatási projektjeikbe; 3. A felsőoktatási intézmények egyes kurzusai

nyitottak lehetnek a középiskolások számára; 4. A felsőoktatási intézmények

tehetséges hallgatói diákmentorként részt vehetnek a Minősített Tehetséggondozó

Műhelyek foglalkozásain; 5. A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai gyakorlati

terepe lehet a pedagógusképző intézményeknek, illetve a tehetségfejlesztő tanár-

képzést folytató intézményeknek; 6. Segíthetik a tehetségek nyomon követését.

Az egyéb tehetséggondozással foglalkozó szervezetek (tehetségpontok, tehetség-

tanácsok, civil szervezetek): az együttműködés közös programok (pl. workshopok,

konferenciák, fesztiválok, versenyek, koncertek), továbbá a tehetségek közvetítése,

kölcsönös ajánlása révén valósulhat meg.

1.2.5. A Minősített Tehetséggondozó Műhely címmel járó kötelezettségek,

előnyök, jogosultságok, anyagi forrás bővítési lehetőségek

A Minősített Tehetséggondozó Műhely cím elnyerésével a minősített intézmények jogosulttá

válnak a cím használatára és ezt követően erőforrás és fejlesztési kedvezményekben

részesülhetnek. A cím birtoklásával a meghatározott kötelezettségek mellett előnyök, anyagi

forrás bővítési, célzott szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőségek is járnak.

A Minősített Tehetséggondozó Műhelynek kötelezettsége az alap- és kiegészítő feladatainak

ellátása úgy, hogy fogadja a működési körében lévő tehetségeket, számukra és környezetük

számára programokat biztosít. További kötelezettsége a cím birtoklásának időszakában az

adatszolgáltatás, ami egyrészt az évenkénti monitoring formájában, másrészt az Új Nemzedék

Központ által bekért adatok megküldésével valósul meg.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely címmel járó előnyök, forrásbővítési lehetőségek

azáltal valósulnak meg, hogy az Új Nemzedék Központ a Minősített Tehetséggondozó

Műhelyek szakmai munkájához fejlesztési forrásokat mozgósít, például komplex szolgáltatási

csomagokat állít elő, azok lehívhatóságát biztosítja. Mentorprogramokat dolgoz ki,

lehetőséget nyújt szakmai rendezvényeken való részvételre. A Minősített Tehetséggondozó

Műhely kiemelt hozzáférést kap a Nemzeti Tehetség Program kínálta lehetőségekhez.


22

I.3. Minőségbiztosítás

Mint minden szervezet esetén, így a Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai

tevékenységének értékeléséhez is elengedhetetlen a minőségbiztosítási rendszer kialakítása.

A rendszer működtetésének célja, hogy a Minősített Tehetséggondozó Műhely versenyképes,

magas színvonalú tehetséggondozási tevékenységet nyújtson a partnerei számára, legyen

elkötelezett a szakmai minőség mellett, amelynek valóra váltásáról a szakmai tevékenység

folyamatos minőségbiztosításával gondoskodik.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenységének értékelésénél figyelembe

kell venni a minőségirányítás MSZ EN ISO 9000:2005 szabványban megfogalmazott nyolc

alapelvét, amelyek elsősorban a profitorientált szféra területére vonatkoznak, de átültethetők

a közoktatási környezetbe is. Az eredeti alapelvek a következők:

vevőközpontúság;

vezetőség felelőssége;

munkatársak bevonása;

folyamatszemléletű megközelítés;

folyamatos fejlesztés;

rendszerszemlélet a szervezet irányításában;

tényeken alapuló döntéshozatal;

kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítése valamennyi partnerrel.

Az alapelvek a Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenységének értékelésében

az alábbiak szerint adaptálhatók:

A vevőközpontúságnak a partnerközpontúság felel meg, ideértve a Minősített

Tehetséggondozó Műhely által fejlesztendő tehetségeket, azok szüleit, továbbá a szervezet

munkájában részt vevő egyéb partnereket. Mivel a tehetségműhely eredményessége nem

csak a saját erőforrásaink a fejlesztésétől, hanem a szolgáltatásait igénybe vevő partnereitől

is függ, ezért pontosan meg kell határozni azok igényeit, szükségleteit, fejlesztendő

képességterületeit, valamint a partner látens igényeit is.

A vezetőség felelőssége: a szakmai elkötelezettség, a minőségbiztosítással kapcsolatos

tevékenységek irányítója a Minősített Tehetséggondozó Műhely vezetője, ill.

programfelelőse. Célja, hogy az intézmény hosszú távon sikereket érjen el a résztvevők és a

partnerek megelégedettsége révén, és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és

partnereinek.

A munkatársak megfelelő szintű bevonása a Minősített Tehetséggondozó Műhely

működésének minden szintjén elengedhetetlen feltétele a hosszú távú fenntarthatóságnak,

fejlődésnek.


23

A folyamatszemléletű megközelítés azt jelenti, hogy a kívánt eredmény hatékonyabb

eléréséhez a tevékenységeket és az erőforrások felhasználását folyamatként kell értelmezni.

A folyamat jellemzői: meghatározott cél elérésére irányul, inputból outputot hoz létre,

meghatározott algoritmussal rendelkezik, erőforrások felhasználásával, értéktöbblettel bíró

végeredményt hoz létre, mérési, ellenőrzési lehetőségekkel rendelkezik, visszacsatolást

tartalmaz, ami fejlesztést, korrekciót tesz lehetővé, eredményességmutatói

meghatározhatók, felelőse, folyamatgazdája van.

A folyamatos fejlesztés úgy valósul meg, hogy a Minősített Tehetséggondozó Műhely fő

céljaként tűzi ki működésének folyamatos fejlesztését, amelyet a PDCA-ciklus és a RADAR

módszer (Balogh A., 2010.) alkalmazásával valósít meg a szervezeti működésen belül.

A folyamatjavítás hat lépéses modellje ez alapján működik: 1. Probléma definiálása, 2.

Folyamatok azonosítása, dokumentálása, 3. Teljesítmény mérése, 4. Okok megértése, 5. Új

elméletek kifejlesztése és vizsgálata, 6. Megoldások gyakorlatba ültetése és értékelése -

egyetemes érvényű módszer.

A fő- és az alfolyamatok koherenciájának megteremtését az erőforrások optimalizálásával és

a folyamatainak menedzselésével éri el a szervezet.

A fejlesztési folyamatok hatása a magas fokú szakmaiság, tudatosság, szakmai kihívással való

azonosulás, teljesítményértékelés.

A rendszerszemlélet azt jelenti, hogy az egymással összefüggő folyamatokat rendszerként kell

kezelni. Ennek alapját az képezi, hogy meg kell határozni a kívánt eredmények eléréséhez a

szükséges feladatokat, felelősöket, hatásköröket.

A tényeken alapuló döntéshozatal azt jelenti, hogy a mindenkor rendelkezésre álló adatok és

információk elemzése alapján születnek meg a döntések mind a tevékenységek

célcsoportjával, mind pedig a programokkal kapcsolatban.

A kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítése valamennyi partnerrel elv elősegíti az

értékteremtést. Ennek az elvnek az érvényesülésén értjük azt is, hogy a már kialakult

minőségbiztosítási szempontrendszerek mintaként szolgálnak a Minősített Tehetséggondozó

Műhely számára kialakítandó szempontok között.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai munkájának értékelésére a fent részletezett

alapelvek figyelembe vételével, a minősített tehetséggondozó cím elnyerésétől számított egy

éven belül létrehozza saját minőségbiztosítási rendszerét, amely koherens az MSZ EN ISO

9000:2005 szabványban megfogalmazott alapelvekkel és az intézmény már létező és

kidolgozott minőségbiztosítási rendszerével. A Minősített Tehetséggondozó Műhely

kidolgozott minőségbiztosítási rendszerét a cím elnyerését követő első monitoring vizsgálja és

értékeli.


24

I.4. Fogalomtár

A Minősített Tehetséggondozó Műhely: olyan, nevelési-oktatási intézmény, amely kiemelten

tehetséges gyermekek/tanulók gondozását támogató szervezeti egységgel rendelkezik, és

több járásból álló, meghatározott közigazgatási területi egységekhez kapcsolódó körzetben 9

végzi tevékenységét. A tehetségekkel történő foglalkozás teljes folyamatát lehetőség szerint

kiterjeszti az általános képességeken túl a gardneri képességterületek mindegyikére, továbbá

a speciális helyzetű tehetségcsoportokra, foglalkozási területekre, a tehetség motivációjának

és személyes érzelmi jóllétének gondozására. Egyedi intézményi arculattal rendelkező

tehetséggondozási profilt (terület-általános és terület-specifikus tehetséggondozó

programok) alakít ki a tanulók szükségleteit, az intézményi adottságokat, képzési

sajátosságokat és a közvetlen társadalmi környezetet egyaránt figyelembe véve. Partnerségi

hálót kiépítve dolgozik. Szakmai tanácsadást, konzultációt nyújt az együttműködésben részt

vevő köznevelési intézmények, a szülők és a tehetségekkel kapcsolatba kerülő szakemberek

számára. Elkötelezett a szakmai minőség mellett. Az érvényben lévő eljárásrend keretei között

elnyerte a Minősített Tehetséggondozó Műhely címet.

Gardneri képességterületek: Gardner a The Unschooled Mind-ban (1991) hét egymástól

független emberi intellektuális képességet különített el, amelyet 1996-ban a természeti

területtel egészített ki. Alább a tehetségterületek megnevezése után a zárójelben néhány, az

adott tehetségterülethez tartozó tehetséggondozó tevékenséggel egészítjük ki azokat.

logikai–matematikai (pl. matematikai szakkör, IQ-klub, sakk és más logikai

tevékenységek, tanulási);

természeti (pl. mindenféle természettudományos témakörű foglalkozás,

természetjárás);

nyelvi (pl. anyanyelvi és idegen nyelvi programok);

testi-kinesztetikus (pl. sport programok, tánc, mozgáskultúra);

térbeli-vizuális (pl. képzőművészeti, filmművészeti foglalkozások, kézügyességet

igénylő szakmai tevékenységek, népi mesterségek);

zenei (pl. mindenféle ének-zenei program);

interperszonális (pl. drámafoglalkozások, színjátszás, kommunikációs foglalkozások,

vezetői kompetenciák fejlesztése);

intraperszonális (pl. önismereti foglalkozások).

Meg kell azonban jegyezni, hogy a tevékenységek komplex jellegük miatt nem mindig

sorolhatók egyértelműen az egyes területekhez. (Balogh-Kormos-Mező, 2011.)

Jó gyakorlat: olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese,

amely az intézményi gyakorlatban és működésben megtapasztalható, több évig sikeresen és

9 A tehetséges tanuló tanulmányi helye határozza meg, hogy mely Minősített Tehetséggondozó Műhely körzzetéhez tartozik.


25

hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható,

fejleszthető, dokumentálható. A jó gyakorlat adott szakmai kritériumoknak megfelelő

innováció, oktatási, pedagógiai, szervezetfejlesztési gyakorlat, amely az intézmény szakmai és

menedzsmentet érintő fejlesztőmunkáját az egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja.

Az átvett innováció a továbbiakban a felhasználók által is elismert referenciaként képes

működni. A jó gyakorlat keresésének és implementációjának a lényege a sikeres adaptáció, a

saját intézményi működésbe való beépítés. (Kerekes‒Simon‒Szép, 2011.)

Egyéni jó gyakorlat: a személyes fejlesztői szinten megjelenő jogtiszta módszer, cselekvés és

eszközhasználat innovatív együttese, amely pozitívan befolyásolja az egyéni szakmai munkát.

(A pedagógiai jó gyakorlatok szakmai elvárásairól készült koncepció a jó gyakorlat fogalmának

és kritériumrendszerének kialakításához, stratégiai vitaanyag, é.n.)

Intézményi jó gyakorlat az intézményi szinten alkalmazott, az intézményi gyakorlatban és

működésben megtapasztalható jogtiszta módszer, cselekvés és eszközhasználat innovatív

együttese, amely az adott intézményben pozitívan befolyásolja az intézményi szakmai

munkát. (A pedagógiai jó gyakorlatok szakmai elvárásairól készült koncepció a jó gyakorlat

fogalmának és kritériumrendszerének kialakításához, stratégiai vitaanyag, é.n.)

Programfelelős a Minősített Tehetséggondozó Műhely tevékenységeinek szakmai vezetője,

akinek hatásköre az intézményvezető által deklarált feladatokból áll. Részt vesz a vezetői

értekezleteken, feladatkörét tekintve a Minősített Tehetséggondozó Műhelyben folyó

szakmai tevékenység felelőse/ a szervezeti egység megbízott vezetője.

Referenciaintézmény: A referenciaintézmény egyedi, más intézmények számára is

példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal,

szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes

intézmény. (A referenciaintézmények minősítési eljárásának záró szakasza, 2013.)

Terület-általános (domain general) szolgáltatások a tényleges tehetségesség tartalmi

területétől független szolgáltatások. Ilyen szolgáltatások lehetnek a tehetségesek

motivációjának és általános szocio-emocionális jóllétének biztosítását nyújtó tevékenységek,

pl. önismeret, pozitív önértékelés, szociális kompetenciákat és a beilleszkedést támogató

programok vagy az életvezetési és pályaorientációs tanácsadás. (Eccles, D. W.-Feltovich, P. J.,

2008.)

Terület-specifikus (domain specific) tehetséggondozási programok azok a programok,

amelyek tartalmukban illeszkednek egy adott tehetségterülethez. A Minősített

Tehetséggondozó Műhely egy sajátos arculatot alakít ki, meghatározza, hogy mely specifikus

területeken tud ő maga programokat biztosítani, melyeken tud a körzetén belüli partneri

hálózat működtetése révén – és melyek azok, amelyeket más tehetséggondozó műhellyel


26

együttműködve vagy egy szélesebb partnerhálózati együttműködésben tud megvalósítani.

(Eccles, D. W.-Feltovich, P. J., 2008.)

A minősítési eljárás folyamat, feltételrendszere II. fejezet

27

II. A minősítési eljárás folyamata, feltételrendszere

A minősítési eljárás célja egységes követelményrendszer (minősítési eljárásrend) alapján a

kiemelkedő tehetséggondozó tevékenységet végző intézmények minősítése, a Minősített

Tehetséggondozó Műhely cím odaítélése. A minősítés folyamata több lépésből áll,

feltételekhez kötött. Egyrészt a minősítendő intézmény több éves tehetséggondozó

munkájára, elért eredményeire épül, másrészt azokat a lépéseket értékeli, amelyeket az

intézmény a minősített intézménnyé válás érdekében tesz meg.

A külső minősítést sikeresen teljesítő intézmények minősített tehetséggondozó műhellyé

válnak, és ezzel jogosultságot kapnak arra, hogy az eddigi több éves tapasztalataikra épülő és

példaértékű tehetséggondozó tevékenységüket szélesebb körben kiterjesztve folytassák.

A kézikönyv jelen fejezetében gyakorlati segítséget nyújt a minősítendő intézményeknek, akik

a cím elnyerésére pályáznak. A minősítési eljárás lépéseinek megismertetésével azt a

folyamatot és feltételrendszert mutatja be, amelyeket teljesítenie kell az intézménynek a

sikeres minősítéshez. A pályázó intézmények köre a program szakmai felügyeletét ellátó

szervezet által meghívással, tendereztetéssel vagy nyílt pályáztatás révén is megvalósítható a

későbbiekben lefektetett kritériumok keretei között.

II.1. A Minősített Tehetséggondozó Műhely minősítési eljárásának jellemzői,

főbb szakaszai

A minőségbiztosítási rendszerek kialakítása, a bizonyos időközönként lefolytatott minősítési

eljárások az intézmények magasabb színvonalú működését is jelentik. A magas színvonalú

szolgáltatások a tehetséggondozás fontos elemeként jelennek meg. A táblázat a Minősített

Tehetséggondozó Műhely minősítési eljárásának főbb jellemzőit foglalja össze, a következő

oldalon látható ábra pedig a minősítési eljárás folyamatát szemlélteti.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely minősítési eljárásának főbb jellemzői, eljárásrendje

Részt vevő intézmények

körének meghatározása

nyílt pályáztatás esetén a minősítési kézikönyv kritériumainak való megfelelés alapján.

meghívás, tendereztetés esetén: a minősítési kézikönyv kritériumainak való megfelelés, továbbá a magasabb elért pontszám alapján

Az eljárás módja papír alapú és online

Helyszíni ellenőrzés

minősítő ülés formájában valósul meg, elsősorban a

tehetséggondozás gyakorlatára, másodsorban a

dokumentumelemzés képezi részét


28

A Minősített Tehetséggondozó Műhely minősítési eljárásának főbb jellemzői, eljárásrendje

Minősítés eredménye egyfokozatú, az elnyerhető cím: Minősített Tehetséggondozó

Műhely

Minősítés érvényességének

időtartama a cím újraminősítés nélküli birtoklásának időtartama 5 év

2. táblázat: a Minősített Tehetséggondozó Műhely minősítési eljárásának főbb jellemzői

A minősítés eljárásrendjének folyamatábrája


29

A minősítés folyamata négy egymástól elkülöníthető, de egymásra épülő szakaszból áll: 1.

kiválasztási szakasz, 2. regisztrációs szakasz, 3. dokumentációs szakasz 4. minősítési szakasz.

A kiválasztási szakasz a minősítésben részt vevő intézmények körének meghatározását

foglalja magában.

A regisztrációs szakasz a regisztrációs adatlap és a szándéknyilatkozat kitöltését és papír

alapú, postai úton történő beküldését jelenti.

A dokumentációs szakasz a pedagógiai program és kiegészítése, a humán erőforrás

bemutatása, valamint az intézmény egyéni, sajátos arculatot kifejező jó gyakorlatának online

felületre való feltöltése, a dokumentumok értékelése a Minősítő Bizottság által.

A minősítési szakasz magában foglalja a helyszíni minősítő ülést és az azt követő

döntéshozatalt.

II.1.1. Kiválasztási szakasz

A minősítési eljárás első lépése a minősítésben részt vevő intézmények körének

meghatározása, amely nyílt pályáztatás esetén a jelen kézikönyvben foglalt alapvető

feltételeknek való automatikus megfelelésből következik. Meghívás és tendereztetés esetén

az eljárásban részt vevő intézmények köre a későbbiekben kidolgozásra kerülő kiválasztási

szempontrendszer szempontjainak való megfelelés alapján határozható meg.

Nyílt pályáztatás esetén a pályázók köre: Minősített Tehetséggondozó Műhely cím

elnyerésére pályázhat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdése

(b)-(f) pontjaiban megjelölt nevelési-oktatási intézmény, fenntartótól függetlenül, amely az

elmúlt 5 évben dokumentált tehetséggondozó tevékenységet végzett, és legalább egy, a

témával releváns jó gyakorlattal rendelkezik.

Meghívásos pályáztatás és tendereztetés esetén, az előbbiekben felsoroltakon kívül a részt

vevő intézmények kiválasztásának szempontjainál az intézmények székhelyére vonatkozó

területi elv, a település rangja, a társadalmi-gazdasági-infrastrukturális jellemzői, az intézmény

típusának (általános iskola, középiskola), fenntartójának (állami és nem állami fenntartású

intézmények is legyenek a meghívott intézmények között) figyelembe vétele az elsődleges. A

felsorolt alapelveknek megfelelően és a bázisiskolai program kiválasztási rendszerének

tapasztalatait felhasználva (BIP szakmai összefoglaló, 2015.) az irányadó kiválasztási

szempontok:

az intézmény székhelye, hogy biztosítva legyen a kialakítandó Minősített

Tehetséggondozó Műhelyek területi eloszlásának országos szintű egyenletessége;

a település rangja (KSH besorolás), amely biztosítja, hogy többféle típusú, de megfelelő

nagyságú településen működhessen Minősített Tehetséggondozó Műhely;


30

a társadalmi-gazdasági-infrastrukturális jellemzők figyelembe vétele, hogy a hátrányos

helyzetű településeken is működhessen Minősített Tehetséggondozó Műhely;

az iskola típusa, hogy mind az általános iskolák, mind pedig a középiskolák

elnyerhessék a Minősített Tehetséggondozó Műhely címet.

II.1.2. Regisztrációs szakasz

A minősítési eljárás második lépése a regisztrációs szakasz, amelynek a kezdeti lépése a

Minősített Tehetséggondozó Műhely minősítési eljárásához kialakított online felületre

történő regisztrálás és bejelentkezés. A bejelentkezés után az intézmények ellenőrzik a

regisztrációnál megadott intézményi alapadatokat, majd kitöltik az intézmény

tehetséggondozó múltját, hagyományait, tevékenységét bemutató regisztrációs adatlapot (3.

melléklet), és a minősítési eljárásra vonatkozó szándéknyilatkozatot (4. melléklet), a

Minősített Tehetséggondozó Műhely célkitűzéseivel való egyetértésről. A regisztrációs

adatlap és a szándéknyilatkozat kinyomtatott, az intézmény vezetője és a fenntartó hivatalos

képviselője által cégszerűen aláírt eredeti példányát postai úton is el kell küldeni az Új

Nemzedék Központ címére (1062 Budapest, Bajza u. 32.), a borítékon feltüntetve: „Minősített

Tehetséggondozó Műhely”. A dokumentáció beküldésének határideje az online felületre való

bejelentkezést követő 8. munkanap. A regisztrációs szakasz a regisztrációs státusz érvényessé

válásával zárul, amelynek feltétele, hogy a pályázó intézmény tehetséggondozó

tevékenységének bemutatása (ld. regisztrációs adatlap) eléri a maximálisan adható pontszám

90%-át.

A regisztrációs szakasz előzetes szűrést, kiválasztást jelent, ami a nyílt pályáztatás, valamint a

tendereztetés esetén a feltételezhetően nagyszámú beérkező pályázatokat kezeli.

II.1.3. Dokumentációs szakasz

A minősítési eljárás harmadik lépése a dokumentációs szakasz, amely során a minősített

tehetséggondozó cím elnyerésére pályázó intézmény a kialakított online felületre a

regisztrációs státusz érvényessé válását követő 30 napon belül feltölti a szükséges

dokumentumokat.


31

Online felületre feltöltött dokumentáció:

az intézmény pedagógiai programja, kiegészítve a Minősített Tehetséggondozó

Műhelyre vonatkozó előírásokkal, mint a pedagógiai program tervezett módosításával

(Tehetségút kódex – 2. melléklet);

humánerőforrásra vonatkozó végzettséget és képzettséget igazoló dokumentáció;

1 db jó gyakorlat (5. melléklet).

Az előírt dokumentumok feltöltését követi azok formai ellenőrzése, amelyre akkor kerül sor,

ha a pályázó az előírt dokumentumokat határidőn belül feltöltötte, és feltöltését

véglegesítette. A formai ellenőrzést az Új Nemzedék Központ végzi, a dokumentumok

véglegesítését követő 15 napon belül, és annak eredményéről az online felületen értesíti a

pályázót.

A formai ellenőrzés kritériumai:

az előírt dokumentumok a határidő lejárta előtt feltöltésre és véglegesítésre kerültek;

az előírt dokumentumok a megfelelő (teljes oldalhű másolatban, olvasható)

formátumban, hiánytalanul csatolásra kerültek.

Amennyiben a formai ellenőrzés során az Új Nemzedék Központ úgy ítéli meg, hogy a feltöltött

dokumentáció hiánypótlással teljessé tehető, a pályázó intézményt egy alkalommal

hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlásra az intézménynek a hiánypótlási értesítő keltétől

számított 5 munkanapon belül van lehetősége. A nem megfelelően, vagy nem határidőben

hiánypótolt pályázatok elutasításra kerülnek. A formai követelmények teljesítése után a

feltöltött dokumentáció tartalmi ellenőrzésére kerül sor.

A tartalmi ellenőrzést az Új Nemzedék Központ által felkért három tagú Minősítő Bizottság

végzi, az előre meghatározott értékelési szempontok alapján (az értékelési szempontrendszer

és értékelő lap az 6. mellékletben olvasható). A feltöltött dokumentumok szakmai tartalmával

kapcsolatban hiánypótlási eljárás nem indítható. A feltöltött dokumentumok szakmai-tartalmi

ellenőrzésére, értékelésére a Minősítő Bizottságnak 8 munkanap áll a rendelkezésére. Ezután

az Új Nemzedék Központtal egyeztetve javaslatot tesz a minősítő ülés időpontjára, amelyről a

Központ az intézményt a minősítő ülés előtt legalább 15 munkanappal korábban értesíti. A

minősítendő intézmény az értesítés tartalmának megismerésétől számított 3 munkanapon

belül visszajelzést küld az Új Nemzedék Központnak, amelyben megerősíti a minősítő ülés

idejét, a helyszínét, és visszajelzést ad a minősítő ülésen az intézmény részéről résztvevők

köréről. Amennyiben a minősítő ülésre javasolt időpont nem felel meg a minősítendő

intézménynek, egy alkalommal kérheti az ülés időpontjának módosítását (7. melléklet), a

módosítás alapos megindokolásával az alábbiak szerint:

új időpont kérésére az értesítés tartalmának megismerésétől számított 3 munkanapon

belül van lehetősége az intézménynek;

az új időpontot tartalmazó kérelmet az online felületen küldi be a Központ részére;


32

a kérelemben szereplő időpont és az eredeti időpont között nem telhet el 15

munkanapnál több.

A minősítő ülés időpontjának véglegesítésével a minősítő eljárás a minősítő szakaszba lép át.

II.1.4. Minősítő szakasz

A minősítő szakasz a minősítő ülést és az azt követő döntéshozatalt foglalja magában. A

minősítő ülés célja, hogy a Minősítő Bizottság pontos információkat szerezzen a minősítendő

intézmény szakmai munkájáról a beadott dokumentumok és a gyakorlatban megtekintettek

alapján.

A minősítő ülés főbb lépései:

a feltöltött jó gyakorlat bemutatása, az intézmény mutassa be azt is, hogy a jó gyakorlat

átadása hogyan történik az azt átvevő intézmények számára, továbbá a jó gyakorlatot

bemutató foglalkozás megtekintése;

további kérdések megbeszélése a feltöltött dokumentáció kapcsán.

A szakmai bemutató után a minősítő ülésről helyszíni jegyzőkönyv (8. melléklet) készül, amely

a minősítési eljárás eredményére vonatkozó tényeket, adatokat, információkat,

megállapításokat tartalmaz. A jegyzőkönyvet a Minősítő Bizottság elnöke a helyszínen aláíratja

az intézmény vezetőjével és a fenntartó képviselőjével, majd egy példányt az intézményvezető

részére átad.

A minősítési eljárás eredményét a minősítő ülést követő 3 munkanapon belül a Minősítő

Bizottság külön bizottsági ülésen dönti el. Az ülésen értékelik a dokumentumelemzés

eredményét, és a helyszíni látogatáson megszerzett tapasztalatokat. A megfogalmazott

döntésüket az eljárás eredményéről értékelő lapon rögzítik, amelyet a Minősítő Bizottság

elnöke átad az Új Nemzedék Központ részére. Az Új Nemzedék Központ az intézményt a

minősítési ülést követő 15 napon belül online formában kiértesíti az eljárás eredményéről,

valamint az elismerés ünnepélyes átadásának időpontjáról, módjáról.

II.2. A Minősített Tehetséggondozó Műhely címmel rendelkező intézmények

szakmai nyomon követése

A Minősített Tehetséggondozó Műhely cím újraminősítés nélküli birtoklásának időtartama 5

év. Ezen időszak alatt monitoring formájában évente áttekintésre kerül a szervezetben folyó

tehetséggondozó munka a monitoring látogatás és a szervezet által beküldött adatok alapján.

Az adatszolgáltatáshoz és a monitoring látogatáshoz kapcsolódó kiemelt vizsgálati

szempontokat az Új Nemzedék Központ adja ki a Minősített Tehetséggondozó Műhely


33

számára minden tanév elején. A vizsgálati szempontok a 9. mellékletben bemutatott

területeket érintik. A vizsgálati szempontok adatszolgáltatásra vonatkozó adatlapját a

Minősített Tehetséggondozó Műhely kitölti, majd az intézményvezető és a fenntartó

képviselőjének cégszerű aláírásával ellátva tárgyév március 31-ig megküldi elektronikus

formában az erre kialakított online felületen. Az Új Nemzedék Központ a beküldött adatlapok

tartalmi ellenőrzése után egy alkalommal, 5 munkanapos határidővel hiánypótlást kérhet a

Minősített Tehetséggondozó Műhelytől. A beküldött adatlap tartalmi megfelelősége esetén

az Új Nemzedék Központ javaslatot tesz a monitoring látogatás időpontjára, amelyről a

meglátogatandó intézményt a monitoring látogatás előtt 10 munkanappal korábban értesíti.

A Minősített Tehetséggondozó Műhely az értesítés tartalmának megismerésétől számított 3

munkanapon belül visszajelzést küld az Új Nemzedék Központnak, amelyben megerősíti a

monitoring látogatás idejét, a helyszínét, és visszajelzést ad a monitoring látogatáson az

intézmény részéről résztvevők köréről. Amennyiben a monitoring látogatásra javasolt időpont

nem felel meg a Minősített Tehetséggondozó Műhelynek, egy alkalommal kérheti az ülés

időpontjának módosítását, a minősítő ülés időpontjának módosításával megegyező módon.

A monitoring látogatást az Új Nemzedék Központ által felkért szakember végzi, lehetőleg, aki

az adott intézmény minősítési eljárásában is részt vett, továbbá sikeresen elvégezte az Új

Nemzedék Központ felkészítését.

A monitoring eredménye a minőségbiztosítási kritériumok teljesítésétől függően nem felelt

meg, megfelelt, jól megfelelt és kiválóan megfelelt lehet, amelyről az Új Nemzedék Központ

írásban értesíti a szervezetet.

Amennyiben a Minősített Tehetséggondozó Műhely nem teljesíti a minőségbiztosítási

kritériumok minimumát, akkor az Új Nemzedék Központ a cím birtoklását felfüggeszti a

következő monitoring eljárásig (egy év), amelyről a helyszíni szemle után a bekért

dokumentáció és a monitoring látogatáson tapasztaltak alapján. A felfüggesztésről a

monitoring látogatás után 15 napon belül az Új Nemzedék Központ írásban értesíti az

intézményt. A felfüggesztés következménye, hogy az intézmény nem használhatja a

Minősített Tehetséggondozó Műhely címet, továbbá nem részesülhet az erőforrás és

fejlesztési kedvezményekben, amelyre a cím birtokosaként jogosult lenne. A Minősített

Tehetséggondozó Műhely cím felfüggesztése ellen fellebbezést nyújthat be az intézmény az

Új Nemzedék Központhoz. Fellebbezésre a felfüggesztés tényét tartalmazó értesítés

kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül van lehetősége a monitoring eljárásban részt

vevő intézménynek. A fellebbezés kizárólag írásban tehető meg, a panaszkezelési adatlap (11.

melléklet) hiánytalan kitöltésével, amelyben az intézmény a panasz okát is feltünteti.

A fellebbezést postai úton, ajánlott küldeményként kell elküldeni az Új Nemzedék Központ

címére (Új Nemzedék Központ, 1062 Budapest, Bajza u. 32.). Kérjük, a borítékra írják rá:

„Minősített Tehetséggondozó Műhely”! A monitoring eljárás panaszkezelésének eljárásrendje

megegyezik a II.4. Fellebbezés, panaszkezelés fejezetben leírtakkal.


34

II.3. A Minősítő Bizottság

A minősítési eljárás dokumentációs szakaszát követően, amennyiben a feltöltött

dokumentumok mind a formai, mind pedig a tartalmi követelményeknek megfelelnek, átlép a

minősítési szakaszába. Ebben a szakaszban a Minősítő Bizottság helyszíni látogatást tesz a

minősítendő intézménynél, majd az ott tapasztaltak és a feltöltött dokumentáció alapján

meghozza döntését.

A Minősítő Bizottság három tagú, az alábbiak szerint:

1. az Oktatási Hivatal szakértői/szaktanácsadói névjegyzékeiben nyilvántartott

tehetségfejlesztés szakterületen tevékenykedő szakértő/szaktanácsadó vagy

tehetségfejlesztő szakvizsgával rendelkező pedagógus (a testület elnöke);

2. köznevelési szakértő vagy szaktanácsadó (a testület tagja);

3. bármely szakos pedagógus végzettségű szakember (a testület titkára, az Új

Nemzedék Központ delegáltja).

Egyéb követelmények:

a minősítési eljárásban ezen feltételek teljesülése mellett csak olyan szakember vehet

részt, aki elvégezte az Új Nemzedék Központ Minősített Tehetséggondozó Műhely

minősítési eljárása témájában a felkészítő képzést;

felkerült az Új Nemzedék Központ Minősített Tehetséggondozó Műhely minősítőket

tartalmazó névjegyzékére;

a minősítő szakemberek lakó- és munkahelye nem egyezik meg azzal a körzettel,

amelyikben minősítendő intézmény váratóan működik;

rendelkezik az alábbi kompetenciákkal:

minőségi, magas színvonalú szakmai munkát végez, és munkájában érvényre

juttatja a szakmai, etikai szabályokat;

felhasználói szintű IKT kompetenciák;

helyzetfelismerés képessége;

jó kapcsolatteremtő, kommunikációs készség;

lényegkiemelés képessége;

nyitottság, empátia;

előítélet-mentesség;

problémaérzékenység;

kritikai – elemző, rendszerben való gondolkodás, algoritmikus gondolkodás

képessége;

rugalmasság és alkalmazkodóképesség, jó időgazdálkodási képesség;

döntéshozatal, konfliktuskezelés.


35

A Minősítő Bizottság feladatai:

a regisztrációs adatlap értékelése meghatározott értékelési szempontok alapján;

a pályázó intézmény által feltöltött dokumentumok szakmai-tartalmi ellenőrzése,

értékelése meghatározott értékelési szempontok alapján;

a minősítő ülés szakmai szempontú értékelése meghatározott értékelési szempontok

alapján;

minősítő ülés lebonyolítása, az ülésen történtek jegyzőkönyvben való rögzítése;

döntéshozatal a minősítés eredményéről;

a teljes minősítési dokumentáció átadása az Új Nemzedék Központ részére;

A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenységére vonatkozó, évente

megvalósuló monitoring lefolytatása szintén a minősítő szakemberek feladata.

A minősítő eljárás eredményességéről a Minősítő Bizottság hozza meg a döntést, az értékelési

szempontok figyelembe vételével, szavazás útján. A testület tagjai egyenlő szavazati joggal

rendelkeznek. A döntést a pontozásra épülő szavazás adja egyszerű szavazattöbbséggel,

amelynek eredményét határozatban (10. melléklet) rögzítik. A minősítési eljárás befejezésével

a teljes dokumentációt átadják az Új Nemzedék Központ részére.

II.4. Fellebbezés, panaszkezelés

Fellebbezést nyújthat be a Minősített Tehetséggondozó Műhely címre pályázó intézmény,

amennyiben a minősítési eljárás eredményeként nem nyerte el a címet.

Fellebbezésre a minősítési eljárás eredményét tartalmazó értesítés kézhezvételétől számított

15 munkanapon belül van lehetősége a minősítési eljárásban részt vevő intézménynek. A

fellebbezés kizárólag írásban tehető meg, a panaszkezelési adatlap (11. melléklet) hiánytalan

kitöltésével, amelyben az intézmény a panasz okát is feltünteti.

A fellebbezést postai úton, ajánlott küldeményként kell elküldeni az Új Nemzedék Központ

címére (Új Nemzedék Központ, 1062 Budapest, Bajza u. 32.). Kérjük, a borítékra írják rá:

„Minősített Tehetséggondozó Műhely”!

A beérkezett panaszokat a 3 főből álló Panaszkezelő Bizottság bírálja el. A Panaszkezelő

Bizottság tagjai nem lehetnek azonosak az érintett Minősítő Bizottság tagjaival. A

Panaszkezelő Bizottság a fellebbezést tartalmazó levél beérkezésétől számított 30 naptári

napon belül panaszkezelő ülést tart, amelynek keretében megtárgyalja és értékeli a

kifogásokat, valamint döntést hoz.

A beérkező panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, amennyiben azt határidőn túl

nyújtották be, vagy ha azt nem az arra jogosult szervezet nyújtotta be.


36

A Panaszkezelő Bizottság a beérkezett kifogásokkal kapcsolatban meghozott döntéseit a

panaszkezelő ülés jegyzőkönyvében rögzíti, amelyet eljuttat az Új Nemzedék Központ részére.

Az Új Nemzedék Központ a jegyzőkönyvet és a beérkezett fellebbezéseket archiválja, és öt évig

köteles megőrizni.

A Panaszkezelő Bizottság döntéséről, a döntés részletes indoklásával az Új Nemzedék Központ

postai úton, ajánlott küldeményben értesíti a panaszt benyújtó intézményt, a döntés

meghozatalát (jegyzőkönyv készítésének dátuma) követő 15 napon belül.

Amennyiben a Panaszkezelő Bizottság a panasznak helyt adott, a panaszt benyújtó intézmény

„Minősített Tehetséggondozó Műhellyé” válik, vagy 2 hónapon belül megismételt eljárásra

kap lehetőséget.

Elutasító döntés esetén újabb fellebbezés benyújtására nincs lehetősége a pályázó

intézménynek.

II.5. Fogalomtár

Minősítési eljárás: az az eljárás, amelyet meghatározott eljárásrend alapján folytat le a

Minősítő Bizottság annak érdekében, hogy megállapítsa a Minősített Tehetséggondozó

Műhely cím elnyerésére pályázó intézmény alkalmasságát a cím használatára és az ezzel járó

szerepkör ellátására.

Kiválasztási szakasz: a minősítésben részt vevő intézmények körének meghatározását foglalja

magában.

Regisztrációs szakasz: a regisztrációs adatlap és a szándéknyilatkozat kitöltését és papír alapú,

postai úton történő beküldését jelenti.

Dokumentációs szakasz: a pedagógiai program és kiegészítése, a humánerőforrás

bemutatása, valamint az intézmény egyéni, sajátos arculatot kifejező jó gyakorlatának online

felületre való feltöltése, a dokumentumok értékelése a Minősítő Bizottság által.

Minősítési szakasz: magában foglalja a minősítő ülést és az azt követő döntéshozatalt.

Minősítő Bizottság: A minősítést végző szakértői csoport (3 fő), amely a minősítési eljárásra

jelentkezett intézmények minősítő eljárását a meghatározott eljárásrend alapján elvégzi, és

döntést hoz a Minősített Tehetséggondozó Műhely cím elnyeréséről. A Minősítő Bizottság

feladatai: a regisztrációs adatlap értékelése meghatározott értékelési szempontok alapján; a

pályázó intézmény által feltöltött dokumentumok szakmai-tartalmi ellenőrzése, értékelése

meghatározott értékelési szempontok alapján; a minősítő ülés szakmai szempontú értékelése

meghatározott értékelési szempontok alapján; minősítő ülés lebonyolítása, az ülésen

történtek jegyzőkönyvben való rögzítése; döntéshozatal a minősítés eredményéről; a


37

Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai tevékenységére vonatkozó, évente megvalósuló

monitoring lefolytatása.

Monitoring: A Minősített Tehetséggondozó Műhely cím újraminősítés nélküli birtoklásának

időtartama 5 év. Ezen időszak alatt monitoring formájában évente áttekintésre kerül a

szervezetben folyó tehetséggondozó munka, amelyhez az Új Nemzedék Központ kiemelt

vizsgálati szempontokat ad ki a szervezet számára minden tanév elején. Eredménye lehet: nem

felelt meg, megfelelt, jól megfelelt és kiválóan megfelelt lehet. A monitoringot a minősítésre

jogosult személyek végezhetik.

A minősítési eljárás dokumentumai, űrlapjai III. fejezet

38

III. A minősítési eljárás dokumentumai

A kézikönyv jelen fejezete tartalmazza a minősítési eljárás lebonyolításához szükséges

dokumentum-, űrlapmintákat, a pedagógiai program kiegészítésére, a jó gyakorlatok

tartalmára vonatkozó előírásokat, valamint a minősítés egyes szakaszaiban alkalmazott

értékelési szempontokat, továbbá megjeleníti a minősítés folyamatában használt jegyzőkönyv

és határozat-mintákat is. A dokumentumgyűjtemény közzétételének célja, hogy a minősítésre

jelentkező intézmények számára hiteles, pontos és széleskörű tájékoztatást nyújtson az eljárás

során teljesítendő tartalmi és formai követelményekről. Az értékelőlapokon megjelenített

értékelési szempontok e követelmények teljesítését segítik.

A fejezetben megtalálható mellékletek, dokumentumminták:

1. melléklet: a kialakítandó Minősített Tehetséggondozó Műhelyek javasolt eloszlása

2. melléklet: pedagógiai program kötelező tartalmi elemei (Tehetségút kódex);

3. melléklet: regisztrációs adatlap;

4. melléklet: szándéknyilatkozat minta;

5. melléklet: jó gyakorlat formai, tartalmi követelményei;

6. melléklet: értékelési adatlap;

7. melléklet: adatlap a minősítő ülés/monitoring-látogatás időpontjának

módosulásáról;

8. melléklet: jegyzőkönyvsablon a minősítő ülésről;

9. melléklet: a Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai nyomon követését

szolgáló monitoring vizsgálati területei;

10. melléklet: határozat a minősített tehetséggondozó cím elnyeréséről;

11. melléklet: panaszkezelési adatlap;

12. melléklet: jegyzőkönyv a monitoringról;

13. melléklet: határozat a Minősített Tehetséggondozó Műhely cím felfüggesztéséről;

14. melléklet: a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek körzetei.


39

1. melléklet: A kialakítandó minősített tehetségműhelyek javasolt eloszlása

Megye Járások száma

Járások Tanulók száma

Átlagos tanulói

létszám*

Kialakítandó tehetségműhe

lyek száma*

Budapest 23 Kerületek: I─XXIII. 254 703 11 074 4

Pest megye 18 Aszódi, Budakeszi, Ceglédi, Dabasi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Pilisvörösvári, Ráckevei, Szentendrei, Szigetszentmiklósi, Szobi, Váci, Vecsési

139 047 7 725 4

Bács-Kiskun megye

11 Kecskeméti, Kunszentmiklósi, Tiszakécskei, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi, Kalocsai, Kiskunmajsai, Kiskunhalasi, Jánoshalmi, Bajai, Bácsalmási

72 138 6 558 2

Baranya megye 10 Bólyi, Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci, Szigetvári 48 348 4 835 2

Békés megye 9 Békéscsabai, Békési, Gyomaendrődi, Gyulai, Mezőkovácsházi, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi, Szeghalmi 46 913 5 213 2

Borsod-Abaúj-Zemplém megye

16 Cigándi, Edelényi, Encsi, Gönci, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Tiszaújvárosi, Tokaji

100 735 6 296 3

Csongrád megye 7 Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Kisteleki, Makói, Mórahalmi, Szegedi, Szentesi 60 356 8 622 1

Fejér megye 9 Bicskei, Dunaújvárosi, Enyingi, Gárdonyi, Martonvásári, Móri, Polgárdi, Sárbogárdi, Székesfehérvári 57 892 6 432 2

Győr-Moson-Sopron megye

7 Csornai, Győri, Kapuvári, Mosonmagyaróvári, Pannonhalmi, Soproni, Téti 63 911 9 130 1

Hajdú-Bihar megye

10 Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Debreceni, Derecskei, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Hajdúnánási, Hajdúszoboszlói, Nyíradonyi, Püspökladányi

78 917 7 892 2

Heves megye 7 Bélapátfalvi, Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásárai 44 139 6 306 1

Jászkun-Szolnok megye

9 Jászapáti, Jászberényi, Karcagi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Szolnoki, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi

53 154 5 906 2

Komárom-Esz-tergom megye

6 Esztergomi, Kisbéri, Komáromi, Oroszlányi, Tatabányai, Tatai 40 360 6 727 1

Nógrád megye 6 Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Pásztói, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi 24 734 4 122 1

Somogy megye 8 Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki, Tabi 41 157 5 145 2

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

13 Baktalórántháza, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrányi, Kemecsei, Kisvárdai, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Nyíregyházi, Tiszavasvári, Vásárosnaményi, Záhonyi

103 163 7 936 3

Tolna megye 6 Bonyhádi, Dombóvári, Paksi, Szekszárdi, Tamási, Tolnai 31 628 5 271 1

Vas megye 7 Celldömölki, Körmendi, Kőszegi, Sárvári, Szentgotthárdi, Szombathelyi, Vasvári 31 115 4 445 1

Veszprém megye 10 Ajkai, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Devecseri, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Várpalotai, Veszprémi, Zirci 43 378 4 338 2

Zala megye 6 Keszthelyi, Lenti, Letenyei, Nagykanizsai, Zalaegerszegi, Zalaszentgróti 35 268 5 878 1

Összesen 198 1 371 056 6 925 30+8

Forrás: Járások információs portálja - http://www.jaras.info.hu/jaras), *Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv, 2013/2014.

http://www.jaras.info.hu/lap/dabasi-jaras

http://www.jaras.info.hu/jaras


40

2. melléklet: a Pedagógiai Program Minősített Tehetséggondozó

Műhelyre vonatkozó kötelező tartalmi elemei (Tehetségút kódex)

Az alábbi szempontok mindegyikét kifejtve bővítse ki pedagógiai programját!

1. Értékei, alapelvei, céljai, célcsoportjai (1000-5000 karakter)

Ebben a pontban a nevelési-oktatási intézmény Minősített Tehetséggondozó

Műhelyként való működésének alapelvei, céljai kerülnek kifejtésre, részletezve az

általános-, konkrét-, rövid és hosszú távú célokra. A bemutatás tartalmazza továbbá a

célcsoportra vonatkozó jellemzőket, megkülönböztetve az elsődleges és a másodlagos

célcsoportot.

2. Alapfeladatai, felvállalt kiegészítő feladatai, eszközei, eljárásai (1000-5000 karakter)

Ebben a pontban szükséges bemutatni a Minősített Tehetséggondozó Műhely

tehetséggondozó tevékenységét (alap- és kiegészítő feladatait), azon eljárásokat,

eszközöket, infrastrukturális hátteret, amelyek a feladatok elvégzését segítik.

3. Tehetséggondozással-személyiségfejlesztéssel kapcsolatos speciális feladatok,

dokumentálás (3000-6000 karakter)

Ez a pont tartalmazza a tehetséggondozó tevékenység leírását (szűréstől a nyomon

követésig), a tehetséggondozásra vonatkozó folyamatmodellt, az életkori

sajátosságoknak és a tehetségterületi specifikumoknak figyelembe vételével. Jelenjen

meg továbbá az alkalmazandó dokumentumok felsorolása, a dokumentálás rendje – az

elsődleges célcsoportra vonatkozó tehetség specifikus információkat tartalmazó mappa

bemutatásával.

4. Tehetséggondozó szolgáltatások formái (2000-4000 karakter)

Ez a pont tartalmazza az elsődleges és másodlagos célcsoport számára nyújtott

szolgáltatások teljes rendszerét.

5. A tehetséggondozó műhely szakembereinek munkamegosztása és speciális feladatai (1000-

3000 karakter)

Ebben a pontban a Minősített Tehetséggondozó Műhely személyi feltételeinek

(tehetséggondozásban résztvevők szakmai, személyes, szociális kompetenciái,

munkamegosztása, speciális feladatai) bemutatása jelenik meg, külön térjen ki a

humánerőforrásra vonatkozó továbbképzési koncepcióra.


41

6. Kettős különlegességű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek (1000-4000 karakter)

Ez a pont tartalmazza a kettős különlegességű tanulókra vonatkozó tehetséggondozó

tevékenység leírását (szűréstől a nyomon követésig). Térjen ki a tehetséggondozás

speciális szintereire, eszközeire.

7. Kapcsolattartás a közvetlen és közvetett partnerekkel (POK, KLIK, Tehetségszervezetek,

Pedagógus Kar, óvoda, felsőoktatás, más Minősített Tehetséggondozó Műhelyek) (2000-6000

karakter)

Ebben a pontban azt szükséges bemutatni, hogy a pályázó intézmény milyen szakmai

kapcsolatrendszerrel rendelkezik, illetve a Minősített Tehetséggondozó Műhelyként

való működése során mely területeken, milyen további szakmai kapcsolatokat,

együttműködéseket alakít ki, az alábbi intézményekkel: más Minősített

Tehetséggondozó Műhelyek, tehetséges gyermek, fiatal „küldő” intézménye, a

tehetséggondozás referenciaterületet felvállaló referenciaintézmények, POK,

pedagógiai szakszolgálatok, óvodák, felsőoktatási intézmények, egyéb

tehetséggondozással foglalkozó szervezetek. Szükséges bemutatni az intézmény egyéb

dokumentált partneri kapcsolatait, együttműködési megállapodásai körét is, valamint

azt, hogy az együttműködés hatékonyságát milyen kommunikációs csatornák segítik.

8. Átjárhatóság biztosítása (1000-3000 karakter)

Ebben a pontban annak a bemutatása szükséges, hogy hogyan tervezi a partner

Minősített Tehetséggondozó Műhelyekből érkező/átirányított tehetségek fogadását,

tehetséggondozó programokba való bevonását, nyomon követését.

9. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések (2000-4000 karakter)

Ebben a pontban azt szükséges részletezni, hogyan biztosítja a Minősített

Tehetséggondozó Műhely a kettős különlegességű (SNI, BTM, HH, HHH) tehetségek

bekapcsolódásának módját a tehetséggondozó programokba, továbbá hogyan valósul

meg a beválogatás feltételeinek nyilvánossága.


42

3. melléklet: Regisztrációs adatlap

Beérkezett: _____________________ Iktatószám:____________________

Új Nemzedék Központ tölti ki!

Alapadatok:

Intézmény neve

OM azonosítója

Intézmény székhelye

Az intézmény körzete (14. melléklet alapján)

Intézményvezető neve

Intézményvezető elérhetősége (tel./e-mail)

Kijelölt programfelelős neve

Kijelölt programfelelős elérhetősége (tel./e-mail)

Intézmény fenntartója

Fenntartó képviselője neve

Elérhetősége (tel./e-mail)

Információs adatok:

Kapcsolattartó neve

Kapcsolattartó elérhetősége (tel./e-mail)

Intézmény weboldala

Tehetségpont-e?* regisztrált akkreditált akkreditált kiváló

Referenciaintézmény-e?

(milyen referenciaterülete(ke)n)?

* amennyiben az intézmény tehetségpont, a megfelelő rész aláhúzandó.


43

Az intézmény tehetséggondozó munkája:

Mutassa be az intézmény tehetséggondozó munkáját az elmúlt 5 évre vonatkozóan! Kérjük,

számszerűen is fejtse ki a tehetséggondozásban elért eddigi eredményeit! (max. 2000

karakter)

Mely területeken végez tehetséggondozó tevékenységet?

⃝ Logikai-matematikai ⃝ Zenei ⃝ Nyelvi

⃝ Interperszonális ⃝ Térbeli-vizuális ⃝ Természeti

⃝ Intraperszonális ⃝ Testi-kinesztetikus ⃝ Foglalkozási

terület

Mutassa be tehetségszűrés, -azonosítás alkalmazott módszereit! (max. 800 karakter)

Mutassa be az intézményen belüli tehetséggondozó tevékenységének teljes célcsoportját és

a következő 5 évben a célcsoport számára tervezett tevékenységeket! (Kérjük, hogy a

bemutatás ne csak a tanulók körére terjedjen ki.) (max. 3000 karakter)


44

Mutassa be az intézmény körzetében, tehetséggondozó tevékenységének teljes célcsoportját

és a következő 5 évben a célcsoport számára tervezett tevékenységeket! (Kérjük, hogy a

bemutatás ne csak a tanulók körére terjedjen ki.) (max. 3000 karakter).

Sorolja fel az eddigi megvalósult programjait, időrendi és logikai sorrendben, éves bontásban,

az elmúlt 5 évre vonatkozóan! (max. 2000 karakter)

Mutassa be eddigi tehetséggondozó munkájának személyi, tárgyi feltételeit! (max. 500

karakter)

Mutassa be az intézmény tehetséggondozó munkájának külső partnereit,

kapcsolatrendszerét! (max. 1000 karakter)


45

Hogyan valósítja meg tehetséggondozó tevékenységének disszeminációját? (max. 500

karakter)

Dátum: _________________

Intézményvezető cégszerű aláírása: ______________________________________________

Programfelelős aláírása: ______________________________________________

Dátum: _________________

Fenntartó cégszerű aláírása: ____________________________________________________


46

4. melléklet: Szándéknyilatkozat minta

Alulírott __________________________________, mint a ___________________________

intézmény vezetője nyilatkozom arról, hogy a Minősített Tehetséggondozó Műhely cím

jelentését ismerem, annak célkitűzéseivel, tartalmi vonatkozásaival egyetértek. Az általam

vezetett intézmény ezeket a célokat teljes mértékben megvalósítja, pedagógiai programját

egy éven belül kiegészíti a Minősített Tehetséggondozó Műhelyre vonatkozó kötelező tartalmi

elemekkel.

Dátum: _______________________ Cégszerű aláírás: ____________________

A fenti szándéknyilatkozattal egyetértek:


a nevelőtestület képviselője


a fenntartó képviselője


a szülői szervezet képviselője


a diákönkormányzat képviselője


47

5. melléklet: A jó gyakorlat formai, tartalmi követelményei10

A jó gyakorlat címe

A jó gyakorlat tulajdonosa (intézmény megnevezése)

OM azonosítója

Intézmény székhelye

Intézmény körzete (14. melléklet alapján)

Megvalósítási helyszín

Intézményvezető neve

Intézményvezető elérhetősége (tel./e-mail)

Kijelölt programfelelős neve

Kijelölt programfelelős elérhetősége (tel./e-mail)

Kapcsolattartó neve

Kapcsolattartó elérhetősége (tel./e-mail)

Intézmény weboldala

Képességterülete

Célcsoportja

Milyen intézménytípusra adaptálható?

A jó gyakorlat részletes bemutatása:

Foglalja össze a jó gyakorlata főbb jellemzőit! (max. 1500 karakter)

Mutassa be a jó gyakorlat lényegét az alábbi alpontok kifejtésével!

Mi a jó gyakorlat általános és konkrét célja?

Melyek a rövid-, közép és hosszú távú céljai?

Milyen tartalommal hozták létre?

Érint-e kettős különlegességű tanulókat?

10 A jó gyakorlat tartalmi és formai követelményeinek meghatározása a referenciaintézményi jó gyakorlatok szempontrendszere (A referenciaintézmények minősítési eljárásának záró szakasza. Eljárásrend), valamint az OFI jó gyakorlatokra vonatkozó stratégiai vitaanyaga alapján került átdolgozásra, kiegészítésre. (A pedagógiai jó gyakorlatok szakmai elvárásairól készült koncepció a jó gyakorlat fogalmának és kritériumrendszerének kialakításához)


48

Kik, hányan, mikor, hol, hogyan, milyen

eszközökkel, milyen körülmények között tevékenykednek a jó gyakorlattal összefüggésben?

Kik gondozzák, kik felelnek a jó gyakorlat működéséért?

Milyen minőségi változást hozott az intézmény

életében?

Mutassa be azokat a sajátosságokat, amelyek a jó gyakorlat újszerűségét bizonyítják, határozza meg, mely pontokon kapcsolódik az intézményi dokumentumok-hoz! (1000 - 4000 karakter

terjedelemben)

Az alábbi pontokat részletesen fejtse ki:

A jó gyakorlat mely elemei tekinthetők innovatív elemeknek?

Hogyan igazoltható az újszerűség?

Hogyan tartalmazza a jó gyakorlat a kreatív, innovatív szemléletű működés, az élményközpontú oktatás-nevelés tevékenységeit?

Hogyan kapcsolódik az intézmény kiegészített pedagógiai programjához? (Tehetségút kódex)

Milyen hatással van a jó gyakorlat a

tehetséggondozó szakemberek, pedagógusok attitűdjére és feladataira?

Mennyire illeszkedik a jó gyakorlat a vezető pályázati stratégiájába?

Milyen hatással van a jó gyakorlat a minősítendő

intézmény környezetére, az intézmény és a szülők kapcsolatára?

Mutassa be és indokolja, mely képességterületek fejlesztését

szolgálja a jó gyakorlat (gardneri képességterületek, foglalkozási területek, kulcskompetenciák, NAT által preferált fejlesztési területek - nevelési célok, szervezet-fejlesztés)! Mutassa be, hogy a jó gyakorlat milyen típusú problémákra, kihívásokra ad választ! (1000 - 4000 karakter terjedelemben)

Mutassa be az alábbi pontokat:

A jó gyakorlat egyes tevékenységei, választott

módszerei mennyiben eredményeznek fejlődést a megjelölt képességterületeken, kompetenciaterület(ek)en, mennyiben kapcsolódnak a megjelölt fejlesztési területekhez - nevelési célokhoz, illetve hogyan járulnak hozzá a szervezetfejlesztéshez!

Hogyan szolgálja a jó gyakorlat az élethosszig tartó

tanulás képességének kialakulását, fejlesztését!

Az adott probléma kezelésére milyen megoldásokat kínál a jó gyakorlat, támassza alá érvekkel, mennyiben segít az adott probléma kezelésében!

Sorolja fel azokat a

mutatókat, amelyek segítségével mérhető a jó gyakorlat eredményessége! Ismertesse ezen mutatók tükrében a jó gyakorlat megvalósításának eddigi

Térjen ki a vezetőséggel és a pedagógusokkal, valamint a

módszertani kultúrával kapcsolatos eredményekre, az alábbi szempontok mentén!

A jó gyakorlat kialakítása, működtetése

mennyiben járult hozzá a tanulóvállalat kialakításához?

Az értékmegőrzés és az értékteremtés hogyan ötvöződik a foglalkozási területek jó gyakorlatának


49

eredményeit! (1000 - 4000

karakter terjedelemben) A mutatók lehetnek például: a jó gyakorlatban részt vevő tanulók száma (fő); az elmúlt két évben a bevont tanulók létszáma (fő); a jó gyakorlat hatására létre jött tevékeny-ségek száma (db); elkészült segédanyagok száma (db)

kialakításában megvalósításában (amennyiben

releváns)? Mennyiben erősíti meg a tehetségek pályaválasztását ez a tevékenység? (amennyiben releváns) Kimutatható-e a hatása a tehetségek személyes érzelmi jóllétének gondozása során?

A számszerűsíthető és a nem számszerűsíthető eredményeket, hatásokat egyaránt kérjük szövegesen alátámasztani.

Mutassa be az alkalmazott önértékelési eljárásokat és eszközöket, valamint a jó gyakorlat fenntartását

szolgáló lépéseket! (1000 - 4000 karakter terjedelemben)

A bemutatásban térjen ki:

az önértékelési eljárás megállapításaira, beleértve (amennyiben szükséges) a korrekciós lépéseket is!

Ismertesse röviden az eljárás időbeli ütemezését,

felelősségi köreit, valamint a felhasznált eszközöket, dokumentumokat! Az értékelési eszközöket, dokumentumokat nem szükséges mellékelni.

Hogyan és milyen eszközökkel értékelik az adaptációs eljárást?

Milyen vezetői szemlélet és feladat szükséges a működéshez illetve az adaptációs folyamathoz?

Hogyan valósul meg ez az Önök intézményében?

Mutassa be a jó gyakorlat megvalósításának, működésének személyi és

infrastrukturális feltételeit! 1000-4000 karakter

Személyi feltételek bemutatása:

Hány fő bevonása szükséges a jó gyakorlat működtetéséhez?

Milyen ilyen alap- és speciális kompetenciákkal

kell rendelkeznie a bevont tehetséggondozó szakembereknek?

Infrastrukturális feltételek bemutatása:

Sorolja fel a jó gyakorlat egyedi eszközigényét! (Pl. mérőeszközök, tehetségazonosításra alkalmas csoportszoba, közösségi tér, IKT-eszközök, szoftverek stb.)

Bekerülési költség:

Sorolja fel a jó gyakorlat működtetésével kapcsolatban felmerülő költségeket (pl. szállítás,

szállás, étkezés, anyagszükséglet stb.) számszerűsítve, programszinten!

Fogalmazzon meg javaslatokat a jó gyakorlat

költséghatékony működésével kapcsolatban!

Mutassa be az átvevő intézmény számára a jó gyakorlat sikeres

Adaptációs folyamat bemutatása során az alábbi alpontok mindegyikét fejtse ki!


50

adaptációjának folyamatát!

(legalább 1000 karakter terjedelemben) Mutassa be a jó gyakorlatot adaptálók számára előkészített és átadásra szánt szakmai anyagokat, az adaptációs folyamat tárgyi és humán erőforrás szükségleteit! (legalább 2000 karakter terjedelemben)

Milyen menetrendben, milyen erőforrások

biztosításával, felelősségi körök kialakításával valósul meg a jó gyakorlat átadása?

Hogyan zajlik le a teljes folyamat az adaptáló intézmény bejelentkezésétől az adaptáció megvalósulásáig?

Az egyes adaptációs lépések bemutatásánál

pontosan határozza meg azok feltételeit és elvárt eredményeit!

Sorolja fel a jó gyakorlathoz kapcsolódó, átadásra szánt anyagokat (pl. feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, használati útmutató, módszertani segédlet, film, zene- vagy fotógyűjtemény, prospektus stb.) és készítsen

mindegyikről egy rövid leírást!

Részletezze a jó gyakorlat adaptációjával

kapcsolatos költségeket: know how ára;

hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés költsége (pedagógusi, szaktanácsadói munkaórában/forintban), mentorálás, az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés költsége (pedagógusi, szaktanácsadói munkaórában/forintban), vezetői vagy pedagógus-képzés, továbbképzés költsége, kiadvány, DVD, CD költsége, egyéb költségek. (Az adatokat költségtípusok szerinti bontásban kérjük

megadni.)

Mutassa be a jó gyakorlat adaptálásának referenciáit!

(amennyiben releváns) (Ennek a bemutatását csak abban az esetben kérjük, ha a jó gyakorlat adaptálása legalább egy másik intézményben már megvalósult.) (1000 - 6000 karakter terjedelemben)

A megvalósult adaptáció bemutatásánál térjen ki az alábbiakra:

Adaptáció éve;

Adaptáló intézmény(ek) felsorolása;

Milyen dokumentált visszajelzések érkeztek az

adaptáló intézmény(ek)től az adaptáció menetével, hatásaival kapcsolatban.

Van-e példa a jó gyakorlat megjelenésére intézményen kívüli felületeken (országos média, szakhonlapok)?


51

6. melléklet: Értékelési adatlap a Minősített Tehetséggondozó Műhely cím

elnyerésére pályázó intézmények minősítésére11

Értékelési szempont

Adható maximum pontszám*

Minősítő testület által

javasolt pontszám

Megjegyzés

Regisztrációs szakasz és Dokumentációs szakasz

Regisztrációs

adatlap

megfelelően kidolgozott, minden

kifejtendő szempontot tartalmaz, az

eredményeket számszerűen bemutatja

–4-5 pont

részben kidolgozott, nem ad átfogó

képet az intézmény tehetséggondozó

tevékenységéről, vannak benne

általános megfogalmazások – 1-3 pont

nem megfelelően került kidolgozásra –

0 pont

Szándéknyilatkozat pontosan kitöltésre és aláírásra került –

1 pont

pontatlanul kitöltött, nincs mindenki

által aláírva – 0 pont

Tehetségút kódex a pedagógiai program kiegészítése

megfelelően kidolgozott és részletes

tartalmaz minden kifejtendő

szempontot, jól tagolt, gördülékeny

stílusú, teljes képet ad az intézmény

tehetséggondozó tevékenységéről – 10-

15 pont

a pedagógiai program kiegészítése

részben kidolgozott, általánosságokat

tartalmaz, hivatkozásai nem

megfelelőek, az egyes szempontok

terjedelme nem éri el a meghatározott

karakterszám minimum értékét – 5–9

pont

nem a szempontoknak megfelelő

kidolgozottság, nehezen áttekinthető

megfogalmazások, szakmailag nem

elfogadható – 0-4 pont

Humánerőforrás a pályázati kiírásnak megfelelő – 1 pont

nem megfelelő – 0 pont

Jó gyakorlat a jó gyakorlat tartalmaz minden

kifejtendő szempontot, jól tagolt,

11 Az értékelési szempontok jó gyakorlatra vonatkozó részének alapját a referenciaintézményi jó gyakorlat értékelési szempontjai képezik. (A referenciaintézmények minősítési eljárásának záró szakasza. Eljárásrend)


52




javasolt pontszám

Megjegyzés

gördülékeny stílusú, teljes képet ad

gyakorlati megvalósulásról, adaptációs

feltételei megfelelően kidolgozottak –

6-10 pont

a szempontok kifejtésében

hiányosságok mutatkoznak, az

adaptációs folyamat nem teljes körűen

meghatározott – 1-5

nem a szempontoknak megfelelő

kidolgozottság, nehezen áttekinthető

megfogalmazások – 0 pont

Minősítő szakasz

A feltöltött jó

gyakorlat

prezentálása, a jó

gyakorlatot

bemutató

foglalkozás

megtekintése

A jó gyakorlat feltöltött és bemutatott

állapotának koherenciája:

a jó gyakorlat permanensen jelen van

az intézmény tehetséggondozó

tevékenységében, fejlesztése

folyamatos, tükrözi az intézményi

egyedi arculattal rendelkező

tehetséggondozási profilját 4-5 pont

a jó gyakorlat jelen van az

intézményben, de nem fejlesztik – 1-3

pont

csak jelen van – 0 pont

Jó gyakorlat adaptálása:

az intézmény a jó gyakorlat átadására

felkészült szakemberekkel rendelkezik,

az adaptációs folyamat megfelelően

kidolgozott – 4-5 pont


felkészült szakemberekkel rendelkezik,

az adaptációs folyamat nem

megfelelően kidolgozott – 1-3 pont


felkészült szakemberekkel nem

rendelkezik, az adaptációs folyamat

nem megfelelően kidolgozott – 0 pont

a jó gyakorlatot bemutató foglalkozás

megtekintése

a tehetségút kódex céljainak,

feladatainak, eszközeinek és

eljárásainak való megfelelőség, a

bemutatott innovációs elemek


53




javasolt pontszám

Megjegyzés

megjelenése, a tanulócsoportra

kifejtett tehetségfejlesztő hatás

megnyilvánulása teljes mértékben

tapasztalható – 6 pont;

a fent kifejtett feltételek nem

teljesülnek – 0 pont

További kérdések

megbeszélése a

feltöltött

dokumentációval

kapcsolatban

részletes és teljes körű, szakmailag

megalapozott, tényekkel, adatokkal

alátámasztott válaszadás, a válaszadó a

tehetséggondozás terminológiáit ismeri

és tudatosan alkalmazza, az

összefüggéseket jól látja – 5-7 pont

nem teljes körű, hiányos válaszadás, a

válaszadó bizonytalan, az

összefüggéseket nem jól látja –1-4 pont

nincs megfelelő válasz – 0 pont

* Meghívásos pályázat esetén a Minősített Tehetséggondozó Műhely cím elnyerésének feltétele, hogy

a pályázó intézmény az elérhető maximális pontszám 75%-át elérje. Nyílt pályázat és tendereztetés

esetén a magasabb pontszámot elérő intézmény nyeri el a Minősített Tehetséggondozó Műhely címet.


54

7. melléklet: Minősítő ülés/monitoring látogatás12 időpontjának

módosítása – adatlap

Minősítő ülés/monitoring látogatás időpontjának módosítását kérő szervezet neve:

___________________________________________________________________________

Minősítő ülés/monitoring látogatás időpont módosítását kérő szervezet körzete:__________

címe: ______________________________________________________________________

A szervezet hivatalos képviselője:

Neve:________________________ Elérhetősége: ______________________

Kapcsolattartó:


Minősítő ülés/monitoring látogatás tervezett dátuma: _______________________

A minősítő ülés/monitoring látogatás időpont módosításának részletes indoklása:

Dátum: ___________________________________________

____________________________ __________________________

intézményvezető fenntartó

12 A megfelelő rész aláhúzandó.


55

8. melléklet: Jegyzőkönyvsablon a minősítő ülésről

A minősítő ülés időpontja

A minősítésben részt vevő intézmény neve

A minősítésben részt vevő intézmény címe

A minősítő bizottság elnöke

A minősítő bizottság tagja

A minősítő bizottság tagja

Jelenlévő munkatárs az intézmény vezetősége részéről (név, elérhetőség):

A tehetséggondozásért felelős intézményi munkatárs (programfelelős) neve, elérhetősége

Kérdések a feltöltött dokumentációval kapcsolatban

Válaszok, bemutatott dokumentumok

Tehetségút kódex

Jó gyakorlat

Humánerőforrás

Kérdések a szakmai bemutatóval kapcsolatban


A feltöltött jó gyakorlat bemutatása

A jó gyakorlatot bemutató foglalkozás megtekintése

Egyéb vélemények, megjegyzések:

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

Dátum: __________________________

______________________ ___________________ ________________

elnök programfelelős intézményvezető


56

9. melléklet: A Minősített Tehetséggondozó Műhely szakmai nyomon követését szolgáló monitoring vizsgálati területei

Vizsgálati terület Vizsgálandó szempontok

Szakmai tevékenység, előrehaladás vizsgálata

A vállalt alapfeladatok, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek és eredmények áttekintése, jelentkező problémák megnevezése, a problémák megoldására tett kísérletek. Az alapfeladatok kötelezőek a Minősített Tehetséggondozó Műhely számára.

A vállalt kiegészítő feladat(ok), a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek és eredmények áttekintése, jelentkező problémák megnevezése, a problémák megoldására tett kísérletek. A kiegészítő feladatok közül egy vállalása kötelező a Minősített Tehetséggondozó Műhely számára.

Az intézmény minőségbiztosítási rendszerének és a Minősített Tehetséggondozó Műhely minőségbiztosítási rendszerének koherenciája.

Tehetségút kódex (a Minősített Tehetséggondozó Műhely pedagógiai programjának kiegészítése)

A Tehetségút kódex tartalmi elemeinek kifejtése.

A kiegészítés beépítése a Minősített Tehetséggondozó Műhely saját pedagógiai programjába.

Az elkészült dokumentum koherenciája.

A megvalósítást biztosító személyi feltételek vizsgálata

A megvalósításhoz szükséges humánerőforrás megléte, megfelelősége (végzettség, képzettség).

A tehetséggondozó műhely szakembereinek munkamegosztása és speciális feladatai.

Szakmai fejlődésüket biztosító programok, tevékenységek.

A megvalósítást biztosító infrastrukturális feltételek vizsgálata

A megvalósításhoz szükséges infrastrukturális feltételek megléte, megfelelősége, fejlesztése.

A saját illetve az együttműködés keretében biztosított tárgyi feltételek köre.

Együttműködések, Partnerkapcsolatok

A kapcsolattartás, az együttműködés bemutatása a partnerintézmények, az együttműködés tárgyának megnevezésével.

A kapcsolattartás, az együttműködés lehetőségei, eredményessége.

Az együttműködések keretein belül megvalósított tevékenységek.

Az együttműködő partnerintézmény(ek) véleménye.

Finanszírozás, forrásfelhasználás

A fejlesztési lehetőségek és a szakmai tevékenység közötti összhang vizsgálata. Az esetleges eltérések indokainak bemutatása.

Partneri támogatások bemutatása.

A TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE, FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK, MEGJEGYZÉSEK


57

10. melléklet: Határozat a Minősített Tehetséggondozó Műhely cím

elnyeréséről

A Minősítő Bizottság tagjai:

_____________________________________________ (elnök)

_____________________________________________ (titkár)

_____________________________________________ (tag)

a _________________________________ -n lefolytatott minősítő ülés és a minősítési eljárás

dokumentációjának értékelése alapján

__________________________________________________________________ intézményt

Minősített tehetséggondozó műhellyé minősítjük: igen / nem

Az elutasító döntés részletes indoklása: ___________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

Az intézmény a Minősített Tehetséggondozó Műhely címet a minősítés évétől számított 5 évig

birtokolja.

Kelt: ___________________________

__________________________________ ___________________________

Minősítő Bizottság elnöke Új Nemzedék Központ ügyvezetője


58

11. melléklet: Panaszkezelési adatlap

Panaszt benyújtó szervezet neve: _______________________________________________

Panaszt benyújtó szervezet körzete, címe: ________________________________________

Panaszt benyújtó szervezet hivatalos képviselője:


Az intézmény minősítési eljárási folyamatában a kapcsolattartó:


Minősítő ülés/monitoring látogatás13 dátuma: ______________________

Panasz részletes kifejtése:

Dátum: ___________________________________________

_______________________________ ____________________________

intézményvezető fenntartó

13 A megfelelő rész aláhúzandó.


59

12. melléklet: Jegyzőkönyv a monitoringról

A monitoring látogatás időpontja

A monitoring látogatáson részt vevő intézmény neve

A monitoring látogatáson részt vevő intézmény címe

A monitoring látogatást végző szakember

Jelenlévő munkatárs az intézmény vezetősége részéről (név, elérhetőség):

Programfelelős neve, elérhetősége

Kérdések a beküldött dokumentációval kapcsolatban, az Új Nemzedék Központ által

évente kiadott vizsgálati szempontok alapján


Kérdések a helyszíni ellenőrzésen, az Új Nemzedék Központ által évente kiadott

vizsgálati szempontok alapján


Egyéb vélemények, megjegyzések:

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

Dátum: __________________________

______________________ ___________________ ________________

intézményvezető programfelelős monitoring szakértő


60

13. melléklet: Határozat a Minősített Tehetséggondozó Műhely cím

felfüggesztéséről

A Monitoringot végző szakember _____________________________________________

a _________________________________ -n lefolytatott monitoring-látogatás és a

monitoring eljárás dokumentációjának értékelése alapján

__________________________________________________________________ intézmény

Minősített Tehetséggondozó Műhely címét felfüggeszti.

A felfüggesztést indokoló döntés részletezése: _____________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

Az intézmény a Minősített Tehetséggondozó Műhely címet a következő éves monitoring

eljárás eredményének megismeréséig nem használhatja.

Kelt: ___________________________

__________________________________ ___________________________

Monitoring szakértő Új Nemzedék Központ ügyvezetője


61

14. melléklet: Minősített Tehetséggondozó Műhelyek körzetei


Kialakítandó tehetségmű

helyek száma

Járások

Körzetek sorszáma

Budapest 23 4 Kerületek: I─XXIII. BP1-BP4. körzet

Pest megye 18 4 Aszódi, Ceglédi, Nagykátai, Nagykőrösi, Vecsési Pest 1. körzet

Szobi, Váci, Dunakeszi, Gödöllői Pest 2. körzet

Szentendrei, Pilisvörösvári, Budakeszi, Érdi Pest 3. körzet

Dabasi, Gyáli, Monori, Ráckevei, Szigetszentmiklósi Pest 4. körzet

Bács-Kiskun megye

11 2 Kecskeméti, Kunszentmiklósi, Tiszakécskei, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi

Bács-Kiskun 1 körzet

Kalocsai, Kiskunmajsai, Kiskunhalasi, Jánoshalmi, Bajai, Bácsalmási

Bács-Kiskun 2. körzet

Baranya megye

10 2 Bólyi, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi Baranya 1. körzet

Komlói, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci, Szigetvári Baranya 2. körzet

Békés megye 9 2 Békéscsabai, Gyulai, Mezőkovácsházi, Orosházi Békés 1. körzet

Békési, Gyomaendrődi, Szarvasi, Sarkadi, Szeghalmi Békés 2. körzet

Borsod-Abaúj-Zemplém megye

16 3 Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Szerencsi, Tiszaújvárosi, B.A.Z.1. körzet

Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Encsi, Gönci, Tokaji, Cigándi B.A.Z.2. körzet

Ózdi, Putnoki, Kazincbarcikai, Edelényi, Szikszói B.A.Z.3. körzet

Csongrád megye

7 1 Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Kisteleki, Makói, Mórahalmi, Szegedi, Szentesi

Csongrád 1. körzet

Fejér megye 9 2 Dunaújvárosi, Enyingi, Martonvásári, Polgárdi, Sárbogárdi Fejér 1. körzet

Gárdonyi, Székesfehérvári, Móri, Bicskei, Fejér 2. körzet

Győr-Moson-Sopron megye

7 1 Csornai, Győri, Kapuvári, Mosonmagyaróvári, Pannonhalmi, Soproni, Téti

Győr-Moson-Sopron 1 körzet

Hajdú-Bihar megye

10 2 Debreceni, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Hajdúnánási, Nyíradonyi,

Hajdú-Bihar 1. körzet

Balmazújvárosi, Hajdúszoboszlói, Berettyóújfalui, Derecskei, Püspökladányi

Hajdú-Bihar 2. körzet

Heves megye 7 1 Bélapátfalvi, Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásárai

Heves 1 körzet

Jászkun-Szolnok megye

9 2 Jászapáti, Jászberényi, Karcagi, Kunhegyesi, Tiszafüredi, Jászkun-Szolnok 1. körzet

Szolnoki, Mezőtúri, Kunszentmártoni, Törökszentmiklósi Jászkun-Szolnok 1. körzet

Komárom-Esz-tergom megye

6 1 Esztergomi, Kisbéri, Komáromi, Oroszlányi, Tatabányai, Tatai

Komárom-Esztergom 1 körzet

Nógrád megye 6 1 Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Pásztói, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi

Nógrád 1 körzet

Somogy megye

8 2 Fonyódi, Marcali, Siófoki, Tabi Somogy 1. körzet

Csurgói, Nagyatádi, Barcsi, Kaposvári

Somogy 2. körzet

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

13 3 Fehérgyarmati, Ibrányi, Kisvárdai, Vásárosnaményi, Záhonyi Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. körzet

Kemecsei, Nyíregyházi, Nagykállói, Tiszavasvári Szabolcs-Szatmár-Bereg 2. körzet

http://www.jaras.info.hu/lap/dabasi-jaras


62


Kialakítandó tehetségmű

helyek száma

Járások

Körzetek sorszáma

Baktalórántháza, Csengeri, Mátészalkai, Nyírbátori Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. körzet

Tolna megye 6 1 Bonyhádi, Dombóvári, Paksi, Szekszárdi, Tamási, Tolnai Tolna 1 körzet

Vas megye 7 1 Celldömölki, Körmendi, Kőszegi, Sárvári, Szentgotthárdi, Szombathelyi, Vasvári

Vas 1 körzet

Veszprém megye

10 2 Pápai, Várpalotai, Veszprémi, Zirci Devecseri, Veszprém 1. körzet

Ajkai, Sümegi, Tapolcai, Balatonfüredi, Balatonalmádi Veszprém 2. körzet

Zala megye 6 1 Keszthelyi, Lenti, Letenyei, Nagykanizsai, Zalaegerszegi, Zalaszentgróti

Zala 1 körzet

Összesen 198 30+8

Felhasznált irodalom

63


A pedagógiai jó gyakorlatok szakmai elvárásairól készült koncepció a jó gyakorlat fogalmának

és kritériumrendszerének kialakításához. Stratégiai vitaanyag

http://ofi.hu/sites/default/files/jo_gyakorlat_strategia_vitaanyag.pdf (Utolsó letöltés:

2015.12.01.)

Az Országos szakértői névjegyzék választható szakterületei és szakirányai. 2015.04.01.,

http://www.oktatas.hu/kozneveles/nevjegyzekek/szakertoi_nevjegyzek (Utolsó letöltés:

2015.12.01.)

Balogh Albert (2010): A minőségmenedzsment oktatási ismeretanyagának rendszerezése I.

rész. http://www.pro-qaly.hu/files/userfiles/File/letoltes/publikaciok-

magyar/balogh%20elso%20resz.pdf (Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

Balogh László: Gazdagítás, gyorsítás a tehetséggondozásban.

http://www.mateh.hu/publikaciok/Gazdagitas_gyorsitas_a_tehetseggondozasban.ppt

(Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

Balogh László: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban. http://mipszi.hu/cikk/100817-uj-

iranyok-iskolai-tehetseggondozasban (Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

Balogh László−Kormos Dénes–Mező Ferenc (2011): Fogalomtár a Tehetségpontok számára.

Második, módosított összeállítás. MATEHETSZ

Balogh László−Mező Ferenc: Tehetségpontok online létrehozása, akkreditációja.

http://elearning.tehetseg.hu/g30/?proc=textviewer&modul=0 (Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

Bázisiskola Program szakmai összefoglaló, Új Nemzedék Központ, 2015.

Czirjákné Vértesi Marianna (2010): A tehetségazonosítás és a tehetséggondozás szempontjai

a pszichológus szemszögéből, www.borsod-ped.hu/dokumentumok/344/Czirjakne.ppt

(Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

Eccles, D.W. and Feltovich, P.J. (2008): Implications of Domain-General „Psychological Support

Skills” for Transfer of Skill and Acquisition of Expertise. Performance Improvement Quarterly,

21(1) pp. 43–60.


64

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A referenciaintézmények minősítési

eljárásának záró szakasza. Eljárásrend. 2013. június 3-án hagyta jóvá az Emberi Erőforrások

Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága.

https://iskolataska.educatio.hu/media/refint_eljarasrend_minosites.pdf (Utolsó letöltés:

2015.12.01.)

Galántai Júlia–Szemerszki Marianna (2015): Tehetségpontok hálózata, In: Kállai Gabriella

(szerk.): Tehetséggondozó programok, 111−134. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Gardner, H. (1991): The Unschooled Mind. Fontana Press, London

Izsóné Szecsődi Ildikó–Hujber Tamásné (2015): A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók

gondozásának szakszolgálati protokollja. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató

Nonprofit Kft.

Kerekes Gábor–Simon István–Szép Lilla (szerk.) (2011): Nemzetközi és hazai bevált gyakorlatok a minőségfejlesztésben. Budapest

Könczey Réka–Szabó Mária–Varga Attila (szerk.) (2014): Út az Ökoiskola felé, módszertani

segédanyag és útmutató leendő ökoiskoláknak. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/ut_az_okoiskola_fele_-

_modszertani_segedanyag_es_utmutato_leendo_okoiskolaknak.pdf (Utolsó letöltés:

2015.12.01.)

Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv, 2013/2014.

http://www.kormany.hu/download/c/48/50000/Oktat%C3%A1si_%C3%89vk%C3%B6nyv_20

13_2014.pdf (Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények

módosításáról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200093.TV (Utolsó

letöltés: 2015.12.01.)

A járások meghatározása, megyénkénti eloszlása, Járások információs portálja.

http://www.jaras.info.hu/jaras (Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300015.EMM (Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

KSH településkódok, besorolás

http://edktvf.zoldhatosag.hu/tartalom/nyomtatvany/kar/telepuleskod.pdf (Utolsó letöltés:

2015.12.01.)


65

126/2008. (XII. 4.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti

Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs

Fórum létrehozásának és működésének elveiről

http://www.complex.hu/kzldat/o08h0126.htm/o08h0126.htm (Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV, (Utolsó letöltés: 2015.12.01.)

Szakkollégiumi Minősítési Eljárásrend – módosítva 2014. szeptember 28.

http://www.szakkoli.hu/sites/default/files/eljarasrend_2014.11.28_1.pdf (Utolsó letöltés:

2015.12.01.)

MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány – Magyar Szabványügyi Testület

http://www.mszt.hu/web/guest/kereses-az-mszt-muszaki-bizottsagok-

kozott;jsessionid=9CE305640AB6C665AC389C5933E644EC?p_p_id=msztmb_WAR_MsztWAportlet&p

_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-

1&p_p_col_count=1&_msztmb_WAR_MsztWAportlet_mbdetail=MSZT%2FMCS+901 (Utolsó letöltés:

2015.12.01.)

Documents

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek minősítési ...static.ujnemzedek.hu/files/mnositett_tehetseggondozo_muhely-mino... · minősítési eljárásának kézikönyve ... vevő