A MÁKVIRÁG ÓVODA Intézményi

Minőségirányítási Programja

2007.

Hatálybalépés dátuma: 2007.

Felülvizsgálat időpontja: 2009.

P. H.

Készítette:

Jóváhagyta:

Molnárné Horváth Mária Óvodavezető

Budapest Főváros XVII. kerület Képviselő-testülete

2

Tartalomjegyzék

1. Általános rész 1.1. Óvodánk rövid bemutatása minőségfejlesztési szempontból .............................................. 3 1.2. Fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó elemei ........................ 4

2. Óvodánk minőségpolitikája 2.1. Jövőképünk, Küldetésünk, Minőségirányítási elveink, Minőségpolitikai nyilatkozatunk . 5 2.2. Az óvoda minőségcéljai (Hosszú, közép, és –rövid távú célok).......................................... 7 2.3. Sikerkritériumok ................................................................................................................. 8

3. Óvodánk minőségfejlesztési rendszere ..................................................................................... 10 3.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége ............................................................................ 11 3.1.1. Jogszerű működés, jogszabály tisztelet .......................................................................... 13 3.1.2. Az óvoda tervezési rendszere ......................................................................................... 14 3.1.3. Vezetői ellenőrzés .......................................................................................................... 16 3.1.4. Az intézményértékelés területei, éves értékelés ............................................................ 19 3.1.5. Teljes körű önértékelés ................................................................................................ 21

3.2. Az intézmény belső működési rendje ............................................................................ 22 3.2.1. Az intézmény információs rendszere ..............................................................................22 3.2.2. Az óvodánk szervezeti struktúrája ................................................................................. 23 3.2.3. Támogató szervezet és vezetőjének fő feladatai ............................................................ 24

3.3. Nevelés, szakmai működés .............................................................................................. 25 3.3.1. A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése ................................................................... 25 3.3.2. A csoport előrehaladásának értékelése ........................................................................... 26 3.3.3. A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése ....................................................... 27 3.3.4. Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataink ............................................................... 28 3.3.5. Beiratkozás ..................................................................................................................... 30 3.3.6. A Helyi Nevelési Program beválásának vizsgálata ........................................................ 31 3.3.7. Teljesítményértékelés ................................................................................................... 32

3.4. Partneri kapcsolatok működtetése ................................................................................ 36 3.4.1. Partneri kommunikáció .................................................................................................. 37 3.4.2. Partneri igény – és elégedettség, elégedetlenség mérés ................................................. 37 3.4.3. Intézkedési terv készítése, megvalósítása ...................................................................... 38 3.4.4. PR arculat ....................................................................................................................... 38

3.5. Emberi erőforrás menedzselése ..................................................................................... 38 3.5.1. A dolgozók kiválasztása, betanítása ............................................................................... 38 3.5.2. Humán erőforrás fejlesztése ........................................................................................... 40 3.5.3. Humán erőforrás értékelése, ösztönző rendszer működtetése ........................................ 41

3.6. Mérés, elemzés, javítás .................................................................................................... 42 3.6.1. Belső audit ...................................................................................................................... 42

4. A minőségirányítási rendszer működésének tervezett rendje ................................................ 42

5. A minőségirányítási program hatályba léptetése és felülvizsgálatának a rendje ................. 43

6. Legitimációs záradék ................................................................................................................. 43

Mellékletek (Jegyzőkönyvek) .......................................................................................................... 44

3

1. Általános rész

1.1. Óvodánk rövid bemutatása a minőségfejlesztés szempontjából

Óvodánk Önkormányzati fenntartású lakótelepi intézmény, 8 csoportban 200 kisgyermekről gondoskodunk. A helyi nevelési programunk az egészséges életvitel értékeire épít. Biztosítjuk a szomatikus és mentális nevelést, a helyes életvitel szokásainak megalapozását, és a környező világ szépségeire való rácsodálkozást. Kiemelt feladatunk a komplex személyiségfejlesztés a művészet-pedagógia eszközeivel, és népi hagyományok ápolásával. A gyermekek számára biztosítjuk a játék szabadságát, örömét, a játékon belüli fejlesztés lehetőségeit, a differenciálást és az egyéni bánásmó-dot.

A minőségfejlesztési munkát a 2000/2001-es tanévben kezdtük el a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modellje alapján, támogatás és tanácsadói segítség nél-kül. A minőségfejlesztés kiépítésében indulási nehézségeink adódtak, ezért 2003. szeptemberében –újraértékelve az addigi eredményeket– új stratégiát dolgoztunk ki. Új minőségfejlesztési team ala-kult, új minőségfejlesztési munkatervet készítettünk.

A Mákvirág Óvodai Intézmény Minőségirányítási Programjának működtetéséért az intéz-ményvezető a felelős. A vezető - erőforrás terv alapján - a leghozzáértőbb óvodapedagógust bíz-za meg egy-egy folyamat gondozásával, (Felelősség Mátrix) így biztosítva azt, hogy a nevelőtes-tület magáévá tegye programunk értékrendjét. Az erőforrástervet és a folyamatok szabályozását az óvoda által létrehozott Minőségirányítási Kézikönyve (Mkk) tartalmazza.

A támogató szervezet vezetője az intézményvezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri le-írásában előírtaknak megfelelően végzi az IMIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamat-gazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelősek, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza.

Az intézményi folyamatok három területet ölelnek fel: vezetési-, fő- és támogató jellegű folya-matokat, amelyek kiegészülnek folyamatszerű tevékenységekkel is, a jogi megfelelés biztosítása céljából. A folyamatszabályozás bevezetésének lépései:

• a folyamatgazdák képzése a támogató szervezet vezetője által, • a folyamatszabályozás megfeleltetése az alapdokumentumoknak, jogszabályoknak, • a szabályzások által érintettek tájékoztatása a „szabályozás tervezetéről”, esetleg módosítási

javaslat, • munkatársi/nevelőtestületi elfogadtatás, • próbaműködtetés (a folyamatgazdák a próbaműködtetés során értékelik a folyamat működését,

összegző értékelést készítenek, szükség esetén módosítási javaslatot tesznek és beépítik a fo-lyamatba),

• nevelőtestületi megvitatás a próbaműködtetés értékeléséről, esetleges módosításáról. A működő folyamatok adatokat szolgáltatnak az éves tervezéshez, a vezetői ellenőrzéshez és a bel-ső audithoz. Vezetői elvárás, hogy a dolgozók is vegyenek részt a teamek munkájában.

Az intézményi munka koordinálására éves munkatervet készítünk.. A szervezés megalapozott, a megbízott személyek teljes felelősséggel tartoznak a feladat sikeres elvégzéséért és a szükséges döntések meghozataláért.

A vezetés biztosítja a feltételeket a team munkához (külön helyiség, munkaidő kedvezmény - he-ti 1-1 óra a minőségfejlesztő csoport vezetőjének, illetve a folyamatgazdáknak-). A vezető megis-meri a munkatervet, és folyamatosan figyelemmel kíséri a team munkát.

4

1.2. Fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó elemei

Fő elvárások: Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzatának Képviselő - testülete Előterjesztés száma: 135/2006. (III. 16.) Kt. határozat

Minőségirányítási elvárások

Sikerkritériumok, Várható

eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósí-tás,

gyakorisá-ga,

határidő Intézményi Minőségirányí-tási Programok megvalósí-tása.

Folyamatos fejlesztés va-lósul meg. Működik a minőségfejlesztési rend-szer.

Önértékelés, fo-lyamatos partneri igénymérés, trendvizsgálatok, irányított önérté-kelés.

Óvodavezető, programkészítők.

Folyamatos

Óvodai nevelési programok megvalósítása, folyamatos követése.

A kitűzött célokhoz köze-lít a napi tevékenység.

Eredményvizsgá-lat, ellenőrzés, értékelés.

Óvodavezető, óvodapedagógu-sok

Folyamatos

Óvodapedagógusok, peda-gógiai munkát segítők to-vábbképzési terve, beisko-lázási terv elkészítése.

Humán erőforrás minő-ségközpontú fejlesztése.

Jelentkezés, ter-vezés, elfogadás.

Óvodavezetők 5 év, illetve évente

A helyi igényekből fakadó, az óvodák sokszínűségének további megőrzése, megva-lósítása.

Sokoldalú programkínálat az alternatív óvodai neve-lési program választható-ságának biztosítása.

Fejlesztő progra-mok

Óvónők, dajkák. Folyamatos

Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglal-kozás.

Egyenlő esélyek az isko-lakezdéshez.

Differenciált bá-násmód.

Óvodavezető, óvónők, dajkák.

Folyamatos

A 3-7 évesek óvodai elhe-lyezése iránti igények ki-elégítése.

100 %-os óvodai elhelye-zés.

Iskolaérettség vizsgálata, szak-szolgálatok.

Óvodavezető, óvónők, szakszol-gálati munkatár-sak.

Folyamatos, az iskola-kezdés előtt.

Az óvodai felvételek és a férőhelyek kihasználtságá-nak folyamatos követése.

A férőhely kihasználtság optimalizálása az egyes intézmények adottságaira tekintettel.

Körzethatárok rugalmas alakítása a kerület demog-ráfiai helyzetének alakulásához.

Oktatási Iroda Óvodavezető

Évente

Belső ellenőrzési rendszer működtetése.

A folyamatos méréssel, értékeléssel képet kapni a hozzáadott pedagógiai értékről.

Ellenőrzés, mérés, értékelés.

Óvodavezető Évente

A gyermekek fejlesztési igényeinek feltárása szak-szerű diagnosztizálással, a kimenet mérése Difer–módszerrel.

Időben megtörténik a gye-rekek, tanulók szűrése, lehetővé válik a korai fej-lesztés.

Szűrések, vizsgá-latok.

Óvodavezető Pedagógiai Szak-szolgálat

Évente

5

Speciális, a Mákvirág óvodára vonatkozó elvárások: (1173 Budapest, Újlak u. 108.)

Állapot Javaslat Minőségfejlesztési tevékenység

Önállóan végzik a Comenius I. modell kiépítését. Mű-ködik a belső ellenőrzés rendszere, az óvodapedagógu-sok önelemzése, a partnerek igényeinek felmérése.

A minőségirányítási gyakorlat kiterjesztése az in-tézményműködés valamennyi területére. A szabá-lyozók elkészítése a beazonosítható kulcsfolyama-tokra.

Mérés-értékelés Fejlődési személyiséglapok (bemenet-kimenet összeha-sonlítása). Programbeválás – eredményvizsgálat (3 évenként).

Az ellenőrzés, mérés, értékelés helyi gyakorlatának dokumentált követése, tökéletesítése. A DIFER–mérések folytatása az óvoda kimenet mérésére, a hozzáadott pedagógiai érték összeha-sonlító elemzése érdekében.

Minőségirányítási elvárások

Sikerkritériumok, Várható

eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósí-tás,

gyakorisá-ga,

határidő Hagyományápolás a művé-szetpedagógia eszközeivel.

A maradandó értékeket megismerik a gyerekek.

A jeles napokhoz kapcsolt művésze-ti foglalkozások.

Óvodavezető Folyamatos

2. Óvodánk minőségpolitikája

2.1. Jövőképünk

Mi, a Mákvirág Óvoda megújulásra kész csapata, a kerület olyan óvodája szeretnénk maradni, ahol munkánkat továbbra is a gyermekek szeretete hatja át.

Ahol közvetlen kapcsolatokra építve, a legkisebb- és legnagyobb partnereink igényeit is minél szélesebb körben ki tudjuk elégíteni, rugalmasan alkalmazkodva a kihívásokhoz.

Ahová a szülők óvodánk programja miatt, célirányosan hozzák gyermekeiket, maximálisan part-nerek az óvoda életében, ismerik óvodánk hagyományait, és segítik annak megvalósulását. Ahol a szülő biztonságban érezheti és tudhatja gyermekét.

Ahol az óvoda fejlődése, és a gyerekek fejlesztése érdekében együttműködünk más nevelési in-tézményekkel is, széleskörű kapcsolatrendszert építve ki.

Ahol az egészséges életmód, az egészséges életvitel már hozzátartozik mindennapjainkhoz, és igényként jelentkezik nemcsak óvodánk, de a családok életében is!

Ahol közvetlen tapasztalatszerzés útján, megtanulják a régi, magyar néphagyományok őrzését, ápolását, és tiszteletben tartását.

Ahol a gyermekek személyisége olyan képességekkel gazdagodik, amelyek alkalmazásával alko-tó tagjává válik csoportjának, családjának, az életnek. Ahol az óvodásaink kisgyermekkorukat kitel-jesedve, boldogan és felszabadultan élhetik, életkori sajátosságaiknak megfelelően sok játékkal és játékosan tölthetik. Ahol a gyermekek kedvükre mozoghatnak és van idő az elmélyült beszélgeté-sekre, az egyéni törődésre.

Ahol az intézmény dolgozói céltudatos, pontos, lélekkel teli munkavégzéssel dolgoznak, közös-séget formálnak oly módon, hogy az egyéniségük feladása nélkül összetartanak, és önmaguk építése mellett kollegáik csiszolásában is segítenek, valamint nyitott szívvel fogadják a segítő szándékú kritikát.

6

Ahol az igényesség, tolerancia, az udvariasság, egymás elfogadása és tiszteletben tartása alapve-

tő emberi tulajdonság, és ez megnyilvánul gyermekeink nevelésében, és a munkatársi kapcsolata-inkban is.

Ahol biztosított a minőségi munkavégzéséhez az egyének szakmai és specifikus fejlődése, és ahol a minőségi munkában mindenki részt vesz, erejéhez mérten.

Mindezen értékek segítségével, továbbvitelével európai igényeknek és színvonalnak megfelelő nevelési intézménnyé szeretne válni. Amiről majd néhány év múlva gyermekeink elmondhatják: „Én egy nagyon jó óvodába jártam, a Mákvirágba”! Küldetésünk

Mi egy új közösséget nyújtunk gyermekének, a Mákvirág Óvoda családját, mely hagyományai-val, ünnepeivel a szülőktől távol töltött órákban meleg, szeretetteljes otthont biztosít a gyermekek számára.

Segítséget nyújtunk lakótelepi környezetünkben mozgással, jó levegővel, helyes táplálkozással, tiszta környezettel az egészséges életvitel megalapozásához.

A gyermeki lélek ápolását népi kultúránk, néphagyományaink szépségeivel is erősítjük. Játék és változatos tevékenységek által felfedeztetjük velük a bennük, alkotásaikban és környe-

zetükben rejlő szépséget. Az együtt töltött idő önmaguk és társaik feltétlen elfogadása mellett egyéni és közösségi érté-

kekkel gazdagítja jelenüket és jövőjüket. Mindezeket egy lelkes, nyitott, sokoldalúan képzett, szülőkkel jól együttműködő nevelőközösség

valósítja meg. Mottó: „Igaz értékeink tetteinkben, gyermekeink mosolyában mutatkozik meg.”

A minőségirányítási elveink • Partnerközpontúság, partnerkapcsolatok. • Eredményes és hatékony működés, melyben ismert és elfogadott a rendszerszemlélet, szabá-

lyozottak a folyamatok. • A folyamatos fejlesztés eredményeként fejlődik a szervezet kultúrája. Az óvodavezetés elköte-

lezettsége tükröződik aktív részvételében és a kitűzött célok megvalósításában, a munkatársak felelősséggel vesznek részt a fejlesztő csoportmunkában.

• A folyamatos fejlesztést segítjük a tényeken alapuló döntéshozatallal, a mérés-értékelés ered-ményeinek felhasználásával, fejlesztési projektek indításával.

Minőségpolitikai nyilatkozatunk Feladataink törvényes, szakszerű és hatékony végrehajtása, folyamatos működtetése és javítása

céljából határoztuk meg minőség-politikánkat. Rendszeres önértékeléssel és környezetünk – önma-gunk által is formált – igényeinek megfelelő szolgáltatással kívánjuk működtetni kiépülő minőség-fejlesztési rendszerünket, mely a Comenius program elvei szerint valósul meg.

Működésünk hosszú távra szóló elveit óvodai nevelésünk és szervezeti működésünk szinkronja alapján fogalmaztuk meg. Értékeink megvalósításának gyakorlatában mindenkor a játékosság a fő irányelvünk. Elveink megvalósításában a szemléleti egység alapján a közösen döntött és elfogadott sajátosságaink mindennapokban érvényesülő gyakorlata jellemez minket.

Óvodai nevelésünk a szabad és élmény dús játék, hidat képez a családi meleg elfogadó és az is-kolai elváró, megerősítő módszerek között.

Ezek középpontjában nevelésünk kiinduló pontja áll, személyiségfejlesztés a művészetpedagógia eszközeivel, az egészséges életmód kialakítása, néphagyományok ápolása, az egyénenkénti képes-ségfejlesztés, a tudatos és rendszeres munkavégzés dominál. Módszereink kiemelt jellemzője a kö-vetkezetes kivárás gyakorlata mellett a mindennapokban megnyilvánuló simogató elfogadás.

Mindezzel védjük a gyermek azon jogát, hogy életkorának, érdeklődési körének és képességei-nek megfelelő tevékenységekben vegyen részt.

7

2.2. Az óvoda minőségcéljai

1. Célunk, hogy nevelőmunkánk eredményeként a gyerekek testileg, lelkileg egészségesek, ki-

egyensúlyozottak, nyitottak legyenek. Alapozódjanak meg az egészséges életmód szokásai. Alakuljanak ki azok a készségek, képességek, amelyek megkönnyítik az óvoda-iskola átme-netet, és alkalmassá teszik őket az iskolai életmód megkezdésére.

2. Helyi Nevelési Programunk hatékony megvalósítása, folyamatos nyomon követése.

3. Gyermekvédelmi tevékenység kooperációja, hatékonyságának javítása.

4. Óvodapszichológusi hálózat működtetése.

5. Az intézmény belső működési rendje, belső ellenőrzési rendszer működtetése.

6. Szervezeti kultúra fejlesztése, munkahelyi klíma javítása, pedagógusok együttműködése.

7. A belső értékelési munkaközösségek és a támogató csoport munkájának összehangolása az in-tézmény eredményesebb működése érdekében.

8. Partnereinkkel való kommunikáció kialakítása, továbbfejlesztése.

9. Partneri igény-elégedettség mérése.

10. A gyermekek egyéni mérése, értékelése.

11. Óvodai PR kiépítése, óvodai arculat megteremtése.

12. Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítők továbbtanulási kedvének fokozása.

13. A teljesítményértékelés.

Hosszú távú céljaink (3-4 év) Középtávú céljaink (2-3 év) Rövid távú céljaink (1 év) 1. 6. 12. 1. 2. 3. 4. 5. 7. 11. 13. 1. 8. 9. 10.

8

2.3. Sikerkritériumok

Minő-ségcél

Sikerkritérium Mérés módszere Feladat Felelős Határidő

1. Az általános iskolába lépő gyermekeknél csökken a tanulási ku-darcokkal, beilleszkedé-si zavarokkal rendelke-ző gyermekek aránya.

Gyermekek megfigye-lése, hatékony mérő-eszközök alkalmazása, készítése. DIFER

A beiskolázás tervszerű-ségének javítása, az óvoda - iskola átmenet összehangolása, javítása, a beiskolázási rend ki-alakítása.

Óvodave-zető Óvodape-dagógusok

2006 -tól folyamatos

2. A HNP megvalósítása látványosabb, eredmé-nyekben lesz mérhető. Javul a nevelés minősé-ge.

Eredményvizsgálat A munkaközösség részé-re konkrét feladatszabás, munkájuk tervszerűség-ének kialakítása, össze-hangolása, ellenőrzése.

Óvodave-zető, Munkakö-zösség vezető.

2008. 12. 31.

3. A gyermekvédelmi tevékenység hatékony-sága nő.

Korai szűrés, preven-ció, felmérés, rendsze-res értékelés, beszá-moló.

Az óvoda gyermekvé-delmi tevékenységének kialakítása, az érintett szervezetek munkájának jobb összehangolása.

Óvodave-zető, Gyermek-védelmi felelős.

2007. 12. 31. ill.

folyamatos

4. A nevelőtestület és a szülők szakmai segítsé-get kapnak nevelési – pszichológiai problémá-ik megoldásához. Keve-sebb lesz a nehezen kezelhető, kudarcokkal küzdő gyermek.

Megfigyelés, est meg-beszélések, szakmai vizsgálat.

A gyermekek megfigye-lése, azonnali beavatko-zás, kapcsolat felvétel a szakemberrel a probléma észlelésénél. Közvetlen tanácsadás, segítség-nyújtás.

Óvodape-dagó-gusok, Pszicho-lógus

2007. 09. 01-től

folyamatos

5. Kialakul az intézmény működési - és belső ellenőrzési rendszere. Az intézmény törvénye-sen és hatékonyan mű-ködik.

Szabályzók felülvizs-gálata Éves auditterv, ütem-terv készítése.

A vezető munkatervében rögzíti az elvégzendő feladatokat, pedagógiai, tanügy-igazgatási, mun-káltatói és gazdálkodási vonatkozásban.

Óvodave-zető

2007 - től fo-lyamatos

6. Személyes fejlődés, konfliktuskezelés, kellő önismeret, a munkavég-zés hatékonyságának növelése, az egyének-ben rejlő képességek kibontakozása, kiegyen-súlyozott munkahelyi légkör.

Önképzés, önismeret, továbbképzés, csoportos és egyéni beszélgetések.

Tudatos szervezetfej-lesztés, tervezés.

Óvodave-zető

2008.09.01- től

folyamatos

9

7. A munkaközösség és a

támogató csoport mun-kája összehangolt, az intézményi működés mérhetően hatéko-nyabb.

Team munka össze-hangolása, mérések.

Munkatervben rögzített, egyeztetett feladatok végrehajtása, prioritások figyelembe vétele. Kulcsfolyamatok lesza-bályozása.

Óvodave-zető, Munkakö-zösség vezetők.

2007. 12. 31.

8. Folyamatos és állandó kommunikáció van partnereinkkel. Az in-tézményben működik az információs rendszer a szervezeti struktúrának megfelelően.

Tervezés, ellenőrzés. Korrekt, hatékony in-formációs rendszer ki-alakítása és működteté-se.

Óvodave-zető

2006-tól fo-lyamatos

9. A partnerek 80%-a elé-gedett a partnerközpon-tú működéssel.

Kérdőív A partnerek igényeinek megismerése, elvárásai-nak beépítése a nevelő-munkába, folyamatos információsere az elért eredményekről.

2006-tó fo-lyamatos

10. A rendszerrel a szülők és az iskolák elégedett-sége 80 %-os.

Gyermekek mérésére, értékelésére szolgáló mérőlapok.

A csoportra- és a gyer-mekekre vonatkozó mé-rési – értékelési rend-szerrel a gyermekek fejlődésének hatékony nyomon követése.

Óvodape-dagógusok

2006. szep-tember 1-től folyamatos

11. Az óvoda megismerte-tése, elismertségének növelése.

Menedzsment Az Internet lehetőségei-nek széleskörű kihaszná-lása.

Óvodave-zető

2008.12.31.

12. A pedagógusok 80 %-a eleget tesz a hétévente kötelező továbbképzési kötelezettségnek. Új programunkhoz el-engedhetetlen kompe-tenciák megszerzése.

Továbbképzési terv Beiskolázási terv

Jól felkészült, új mód-szerek alkalmazására kész, megújulásra képes nevelőtestület működte-tése.

Óvodave-zető

2008. 12. 31.

13. A dolgozók elégedett-sége 80%-os a rendszer működtetésével kapcso-latban.

Önértékelés Óvodavezetői értéke-lés Egymás értékelése Erőforrástervben vál-lalt feladatok teljesíté-se

Intézményi szintű belső önértékelésre épülő tel-jesítményértékelési rendszer működtetése.

Óvodave-zető

2008/2009-es tanévtől

folyamatos

3. Óvodánk minőségfejlesztési rendszere

Minőség

Emberi erőforrások menedzselése

Mérés, elemzés, javítás

A dolgozók kiválasztása, betanítása

Humán erőforrás fejlesztése

Belső audit

Humán erőforrás értékelése, ösztönző rendszer működtetése

Támogatófolyamatok

Partneri kapcsolatok működtetése

Partneri kommunikáció

Partneri igény – és elégedettség, elégedetlenség mérés

Intézkedési terv készítése, megvalósítása

Nevelés, szakmai működés

A Helyi Nevelési Program beválásának vizsgálata

Teljesítményértékelés

PR arculat

A csoport előrehaladásának értékelése

A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése

Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataink

Beiratkozás

A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése

Fő folyamatok

A vezetés elkötelezettsége, felelőssége

Teljes körű önértékelés

Az óvoda tervezési rendszere

Vezetői ellenőrzés

Az intézmény értékelés területei, éves értékelés

Jogszerű működés, jogszabály tisztelet

Az intézmény belső működési rendje

Az intézmény információs rendszere

Az óvodánk szervezeti struktúrája

Támogató szervezet és vezetőjének fő feladatai

Vezetési folyamatok

célok

10

11

3.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Cél: Az intézmény vezetése biztosítja minőség iránti elkötelezettségét a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez.

Biztosítja a szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályzók előírásainak betartásával, a HNP és a minőségpolitikai nyilatkozat ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervének készítésével és az - ötévenkénti – teljes körű önértékelés lebonyolításával.

Az intézményvezető kapcsolatot tart fenn, és koordinálja a partnerekkel az együttműködést, biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását, menedzseli az intézményt, felügyeli a rendszer működését, és személyes példaadással segíti a rendszer megvalósulását.

Az intézmény vezetése a közoktatás egészét érintő változásokra azonnal reagálva törekszik, azon ismeretek megszerzésére, amelyeket személyükön keresztül hatékony segítségként és iránymutatásként tudnak nyújtani a nevelőtestületnek a nagy horderejű szakmai feladatok intéz-ményi szintű megvalósításához.

A stratégiai célok meghatározásához döntési alternatívák készülnek, amely alapján, a döntés előkészítés fázisában az érintettek javaslatot tehetnek a végső célok meghatározására. A döntést konszenzus alapján az intézmény vezetése hozza meg.

A célokhoz kapcsolt sikerkritériumok kitűzése a folyamatos fejlesztésre, javításra készteti az alkalmazottakat.

A vezetés egyik legfontosabb feladatának tartja a munkatársak megnyerését, bevonását az egységes értékrend kialakítása érdekében.

A munkatársak továbbképzésre történő beiskolázásával a vezetés, a szakmai, egyén óvodape-dagógusi kompetenciák erősödését segíti elő.

Szervezetfejlesztés során alapvető feladata, és stratégiája az intézmény vezetésének:

• A szervezeti stratégia egyértelmű, világos megfogalmazása, oly módon, hogy az, minden dol-gozó számára ismert legyen,

• A munkatársak által elfogadott közös értékek kimunkálása, annak követése, • A kommunikációs rendszer kiépítése, működtetése, • A valós problémák megismerése, és megismertetése a dolgozókkal (partneri igény- és elége-

dettség méréssel), • Szakmailag kvalifikált vezetés alakítása, aki igényt tart a beosztottak véleményére, • A teljesítmények differenciált honorálása, • A szociális problémákkal küszködők problémáinak megismerése és azokra megoldás keresé-

se.

12

A szervezetfejlesztés

problémakörei Az azonosí-tás eszközei Megoldási javaslatok Munkatársak bevonása a fejlesztési

feladatokba Személyes fejlődést és teljesítményt el-lenőrző rendszer kialakítása és működ-tetése (ellenőrző rendszer, önértéke-lés).

Klímateszt, személyes interjú, be-szélgetés

Objektív kritériumok, értékelési rendszer meghatározása. Egyé-nileg történő vezetői értékelés és rendszeres önértékelés.

Egyéni véleményezés és állásfoglalás után kerül közös elfogadásra. Alkal-mazásának eredményeit folyamato-san elemezzük. A belső ellenőrzés feladatai megoszlanak a testület tag-jai között. A működtetés mélyíti egymás alaposabb megismerését, a másikra való „figyelés” gyakorlatát is.

Ellentétek, konfliktu-sok láttatása, feloldá-sa, a problémák nyílt és őszinte feltárása.

Klímateszt

„Tartalékaink és belső értéke-ink” személyiségfejlesztő tré-ning.

A konfliktusok nyílt, az érintettek bevonásával történő közös tisztázása.

Vezetői stílus: -Döntéshozatal, fel-adatmegosztás széle-sítése.

Klímateszt, személyes interjú.

Több, kötetlenebb együttlét, a személyes beszélgetések számá-nak növekedése, mellyel tovább mélyül a munkatársak „fontos-ság érzése”, az informáltság és tájékozottság biztosítása.

Team munka, feladathoz kapcsolt egyéni hatáskör. A szakmai csoportok feladat szerinti működése biztosított, tevékenységi körük meghatározott. Javaslataikra építünk. Egymás látogatásával, ellenőrzésével a döntéshozatal legideálisabb szinten történő működtetése. Minden munka-társ véleményének meghallgatása, figyelembe vétele.

Intézményi motiváci-ós rendszer kidolgo-zása, működtetése.

Klímateszt, személyes beszélgetés.

Ösztönző rendszer kidolgozása,„Mákvirág díj” létrehozása, az egyes emberek közösség előtti elismerése/kiemelése, Kapcso-laterősítő, szervezetfejlesztő tevékenységek.

Teljes dolgozói körben történő véle-ményeztetés és elfogadás, egyéni karrierterv elkészítése.

Az egyénekben rejlő lehetőségek mélyebb kiaknázása.

Klímateszt, Ismeretfej-lesztő tréning

A megszerzett képességek kiak-názása, egyéni karriertervek készítése.

A népi kismesterségekben jártas fog-lalkozásokat tart. A továbbképzése-ken résztvevők beszámolnak tapasz-talataikról.

Az intézmény vezetése a dolgozók motiválásakor a belső és külső motivációs tényezők összehan-golására törekszik, mert az egyéni és intézményi érdekek találkozásától várja a munkatársak aktív részvételét az intézmény céljainak megvalósításában. Ezért készül egyéni karriertervet tartalma-zó beiskolázási terv.

Az intézmény által képviselt értékek közvetítésének eszköze a dolgozói teljesítményértékelő rendszer.

13

3.1.1. Jogszerű működés, jogszabálytisztelet (Folyamatszabály: Mkk. 1. sz.) Cél: Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében a vezetés biztosítja az intézmény használói számára, hogy az intézmény működé-sét szabályozó jogi dokumentumok (törvények, különböző szintű rendeletek, fenntartói és intézmé-nyi szintű belső szabályzók) hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Minőségfejlesztési tevékenységünk tartalmi elemeit és folyamatát az alábbi jogszabályok, szabályo-zók és fenntartói rendelkezések határozzák meg:

• A 3/2002.(II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. • A 2003. évi LXI. törvény, • Kt. 85. §. Fenntartói közoktatási feladatellátást meghatározó intézkedési terv: 373/2000. (VI.

15.) • Önkormányzat Minőségirányítási Programja: 135/2006. (III. 16.) Kt., • Az 1993. évi LXXIX. Kt. 40. § (10) (11), mely szerint az IMIP-nek tartalmaznia kell az in-

tézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá pedagógus munkakörben alkalmazottak tel-jesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.

• Kt. 104. § (5) „Az intézmény évente átfogó beszámolót ad a fenntartónak”. • Kt. 133. § (5)” Az óvodák, és az iskolák 2007. március 31-ig küldik meg a fenntartónak a

MIP-et jóváhagyás céljából”. Jogi szabályzók hozzáférhetősége, megismerése, betartása

Az intézmény működését szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szin-tű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktuali-záljuk. Az intézmény-specifikus Oktatási Közlöny, valamint Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek 1-1 példánya az intézményvezető irodájában ta-lálhatók meg. Az IMIP megtalálható az óvodavezetői irodában és a minőségügyi vezetőnél.

A megismerés biztosítása Az intézményben a helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok

megismerése. A közlönyben, ill. postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát első-

ként az óvodavezető tekinti át. A működést befolyásoló információt körlevélben teszi közzé, ill. az érdekelt személyhez továbbítja. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megis-mertetési célból munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja.

Ezen kívül biztosítja az érdekvédelmi fórumok részére, az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkoztatásainak ismertetését.

Ha a szabályozás az intézmény működésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskö-rébe utalja.

Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az óvodavezető, valamint a gazdasá-gi vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik.

A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogsza-bályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályzók betartásának biztosítása két úton valósul meg az intézményben:

• Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betar-tásának folyamatos figyelemmel kísérése.

• Másrészt az Óvodavezető az érdekképviseleti fórumok (szakszervezet, közalkalmazotti ta-nács) számára a véleményezési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kont-roll működését teszi lehetővé.

2006. szeptemberében elvégeztük a belső szabályozók jogi megfelelősségének vizsgálatát, melynek eredményét az Mkk. 1. sz. mellékletben összesítettünk.

14

3.1.2. Az óvoda tervezési rendszere, stratégiai és operatív szintjei (Folyamatszabály: Mkk. 2. sz.) Cél: A tervezési feladatok meghatározásával és szabályozásával az óvodánkban, mint szervezetben a munkánk kiszámítható, egymásra épülő és ellenőrizhető tevékenységekkel valósuljon meg. Sikerkritérium: A tervezett programok 75%-a az ütemezett időben valósul meg.

DOKUMENTUM TARTALMA ELKÉSZÍTÉSÉNEK A RENDJE

ÉRTÉKELÉS

Helyi Nevelési Program

-Megfelel az O.O.N.P.-nak. -Néphagyományőrző program. -Alapelvek, célok, feladatok tevé-kenységek, gyermek- és ifjúságvéde-lem, szülő, gyermek, pedagógus együttműködési formái, a nevelési program végrehajtásához szükséges nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.

Elkészíti: Nevelőtestület

Elfogadja: Nevelőtestület

Módosítja: Nevelőtestület

Jóváhagyja: Fenntartó

- Ha a törvény nem rendeli el másként, évenként érté-keli a nevelőtestület, be-számoló formájában tanév nyitó– és záró értekezle-ten.

MIP -Minőségpolitika, minőségirányítási, és minőség fejlesztési rendszer

Elkészíti: Óvodavezető, minőségirányítási vezető

Elfogadja: Alkalmazotti közösség

Jóváhagyja: Fenntartó

- Évenkénti értékelés, nyitó és záró értekezleten.

SZMSZ és mellékletei -Munkáltatói feladatok tervezése

-Munkavédelmi szabályzat, Tűzvédelmi szabályzat, Szabadságolási terv, Átruházott jogkörök.

Elkészíti: -Óvodavezető

- Évenkénti értékelés nyi-tó– és záró értekezleten.

-Gazdálkodási tervezés -Költségvetés tervezése, Selejtezési, leltározási, egyéb gazdálkodási tervek, Beszerzés, Karbantartás, Továbbképzési terv, Humán erőforrás tervezése.

-Óvodavezető -Megbízott

- Évente

Vezetői pályázat -Pedagógiai program -Vezetői program

Elkészíti: pályázó

Véleményezi: Nevelőtestület, SzK. Jóváhagyja: Fenntartó

Ideje: Öt évenként

Továbbképzési program

-Szakvizsgára, továbbképzésre, finan-szírozásra, Helyettesítésre vonatkozó alapprogram.

Elkészíti: Óvodavezető

2006–2010-ig

15

DOKUMETUM TARTALMA ELKÉSZÍTÉSÉNEK A RENDJE ÉRTÉKELÉS

Éves munkaterv és mellékletei (továbbképzési terv, gyermekvédelmi mun-katerv, munkaközösségi mun-katerv)

-A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásai. (helyzetelemzés)

-A nevelési év kiemelt feladatai (nev. programból lebontva)

-A minőségirányítási rendszer építé-sének, működtetésének éves ütem-terve.

-Csoportbeosztások, megbízatások, munkaköri leírások átadása.

-Az intézményi szintű rendezvények és ünnepélyek tartalma és időpontja.

-A nevelés nélküli munkanapok idő-pontja és programja.

-A nevelési időn túli egyéb foglalko-zások és azok rendje.

-A minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés elvének elfogadá-sa.

-A minősítés ütemezésének elfogadá-sa.

-Az ellenőrzési tervek elfogadása, melyeket az ellenőrzési jogkörrel rendelkezők készítenek

Elkészíti: Óvodavezető Elfogadja: Nevelőtestület

Évente a nevelési évnyitó és záró értekezleteken.

Belső ellenőrzési ter-vek

Pedagógiai Tanügy-igazgatási Munkáltatói Gazdálkodási Egyéb

Elkészíti: Óvodavezető Évente az óvodavezető

Éves minőségügyi fejlesztési terv

-Aktuális feladatok -A meglévő leszabályozott feladato-kat, hogyan tudjuk kijavítani, és el-lenőrizni, értékelni.

Elkészíti: Támogató szervezet vezetője

Alkalmazotti közösség

Dokumentumok érvé-nyessége, felülvizsgá-lat rendje

3. 2. 1. pontban rögzítettek szerint Elkészíti: Óvodavezető 1 év

Belső Értékelési Munkaközösség (HNP és Mérés-értékelés)

Vezetői ajánlás Munkaközösségi terv: - feltáró mérési eszközök, - intézkedési tervek, - összesítés a fejlesztési eredmények-ről.

Elkészíti: Munkaközösségek- Vezetői

Jóváhagyja: Nevelőtestület

Évente a nevelési évnyitó és záró értekezleteken.

Gyermekvédelmi munkaterv

- Lista a hátrányos és veszélyeztetett gyerekekről - Veszélyeztetettség okait vizsgáló szempontsor - Javaslatok, esetmegbeszélések

Elkészíti: Gyermekvédelmi Felelős

Elfogadja: Nevelőtestület

Óvodavezető

Csoportnaplók nevelési és ütemtervei

Helyi Nevelési Programmal koherens, egységesen értelmezett, áttekinthető, könnyen kezelhető, törvényi előírá-soknak megfelelő.

Elkészíti: Óvodapedagógusok

Óvodavezető

16

3.1.3. Vezetői ellenőrzés (Folyamatszabály: Mkk. 3. sz.) Cél: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a folyamatos fejlesztéshez.

A meglévő állapotok, folyamatok követelményekhez, előírásokhoz, normákhoz való ténymegállapí-tó viszonyítása. A célokat és a folyamatokat gátló tényezők feltárása, javaslat annak kiküszöbölésére, a felelősség megállapítására. A rendszeres és szabályozott ellenőrzés, értékelés csökkenti a szubjektivitást és az ötletszerű döntéshozatalt. Sikerkritérium: Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megjelennek az intézményi értékelési rendszerben.

Feladata: • Az intézményben végzett nevelőmunka ellenőrzése, • Az írott dokumentumok, követelmények, normák összehasonlítása, megfeleltetése a valódi

működéssel, • Visszacsatolás a valóság, a gyakorlat és az elképzelt célok összevetése érdekében verbális,

közvetlen, illetve közvetett tapasztalatszerzés formájában. • A nevelőmunka belső ellenőrzése kiterjed annak egész területére, a komplex foglalkozások és

foglalkozáson kívüli időre is. • A nevelőmunka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az óvo-

davezető a felelős. • Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a nevelési évre elkészített

ellenőrzési terv tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni. • Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lebonyolításáról az óvodavezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti az óvodavezető-helyettes, a munkaközösség-vezető, illetve a minőségbiztosítás kiépítéséért felelős személy.

• Az óvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. • Az óvodában az ellenőrzés és értékelés alapja a pedagógiai munka hatékonyságának mérése. • Az értékelés a kitűzött célok és feladatok gyakorlattal való szinkronja alapján tényszerű ösz-

szehasonlítással történik. • A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a nevelési év során valamennyi

pedagógus munkája értékelve legyen. A pedagógus kérésére minősítést szükséges írni. • A konkrét megállapításokat tartalmazó objektív tényfeltáráson alapuló, segítő szándékú tevé-

kenység tapasztalatairól dokumentáció készül, melynek elemzése az érintettek jelenlétében önelemzés és véleménynyilvánítás formájában történik.

• Elrendelhető: kötelező hospitálás, hiánypótlás, képzésen való részvétel, fegyelmi felelősségre vonás, javító team működése, folyamatszabályozás, módszertani útmutató kötelező használa-ta.

Az ellenőrzés tárgya:

• Dokumentumok ellenőrzése, • A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése, • A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, (a gyermekek szokás- és szabályrendszere, normák, a

programban meghatározott „fejlődés várható eredménye óvodáskor végére” sikerkritériuma), • A helyi nevelési program nevelési gyakorlatának nyomon követése ellenőrzése.

Általános elveink: • Az ellenőrzés tartalmának konkrét meghatározása, • Az előző ellenőrzés tapasztalatainak figyelembe vétele, • Az ellenőrzés hatására innovációs folyamatok megindítása, • A kompetencia határok tisztázása.

17

Belső ellenőrzésre jogosultak: • Az intézmény vezetője (a teljes intézményi működési és pedagógiai munkáért felelős, ezért az

intézményi szintű ellenőrzés is elsősorban az ő kompetenciája. • A munkaközösség-vezető az általa irányított szakmai területre vonatkozólag jogosult ellen-

őrizni, az intézményvezető felkérésére. • Ellenőrzést végezhet a nevelőtestület által az ellenőrzésre feljogosított pedagógus is. • Az óvodapedagógusok elsősorban önellenőrzést végeznek, és saját munkájukat értékelik.

Ellenőrzési szabályaink: • Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal egyeztetni kell az ellenőrzés formáját,

módszerét, időpontját, időtartamát, • Az ellenőrzés megállapításait megkapja az ellenőrzésben érintett, • Az ellenőrzés megállapításaival egyet nem értés esetében, kérhető legyen a felülvizsgálat, • A minősítés a sikerkritérium megvalósulására vonatkozzon, • Az ellenőrzés dokumentumait a nevelőtestület számára hozzáférhetővé kell tenni. • A gyakorlati munka ellenőrzése során elsődleges szempontunk az önálló munka tiszteletben

tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés az elfogadott elvek számonkérése.

Az ellenőrzés során követelményeink:

• objektivitás, melynek feltétele az összeférhetőség és tényszerűség, • tervszerűség, • folyamatosság, • következetesség, • demokratizmus biztosítása.

A pedagógiai ellenőrzés belső színterei intézményünkben Neveléssel kapcsolatos

tevékenységek

Óvodán kívüli tevé-kenységek és kapcso-

latok rendszere

Pedagógiai attitűdök Egyéb

Csoportellenőrzés a HNP alapján, évente meghatározott külön-böző nevelési célokkal

Szülőkkel közösen szervezett programok

Pozitív bánásmód Gyermekvédelem

Dokumentumok (cso-port-, mulasztási napló, egyéni fejlettségmérő lap)

Kirándulások Empátia Munkaközösségek mű-ködése

Rendezvények, ünne-pek, szülői fórumok, fogadóórák

Közművelődési intéz-mények látogatása (művelődési ház, mú-zeum, könyvtár)

Egyéni fejlesztés. Házirend betartása

Program specifikus szolgáltatások

Sportlétesítmények használata (uszoda, tornaterem, stb.)

Szociális érzékenység Továbbképzéseken részvétel, annak kama-toztatása

Eszközök kiválasztása, felhasználása, gazdasá-gossága.

Erdei óvoda Az egyén tiszteletben tartása mellett a gyer-mek szocializációjának megvalósítása

Egyéb szakmai csopor-tok működése

18

Pedagógiai gyakorlatunk ellenőrzésének szintjei:

• a gyermekek fejlettsége (egyéni fejlettségi lapon rögzítve), annak ellenőrzése, hogy a gyer-mek önmagához képest mennyit fejlődött egy adott időszak alatt,

• az óvodai csoportok szokás és szabályrendszere - a csoportok játékának, a társas kapcsola-tok alakulásának, és a gyermekek viselkedés kultúrájának ellenőrzése,

• az óvodapedagógusok gyakorlati munkája - a végzett munka értékeinek, a megújulási ké-pesség és innovációs fejlesztés ellenőrzése.

Az intézményi belső ellenőrzés egyéb színterei

Tanügy-igazgatási feladatok

Munkáltatói feladatok

Gazdálkodási feladatok

PR - tevékeny-ség

Egyéb

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· ·

Gyermek felvétel, átvétel lebonyolítása,

·

Gyermekcsoportok kialakítása,

Éves statisztika elkészítése,

Mulasztások pontos jelölése, összesítése,

Nevelési év rendje (nevelés nélküli munkanapok számá-nak és idejének meg-határozása és közlé-se),

Nyári zárva tartás feladatainak ellátása,

Dolgozók munka-rendjének kialakítása

Szülői Szervezet tanüggyel kapcsola-tos feladatainak segí-tése

·

Gyermekek egész-ségügyi ellátásának figyelemmel kísérése

Beiskolázás meg-szervezése

Gyermekvédelmi munka ellátása

Személyzeti munka (beso-rolás, átsoro-lás, jubileumi jutalom, jutal-mazás, megbí-zás)

A munkaidő pontos betartá-sa (túlmunka elszámolása)

A dolgozók munkavégzése

Szabadságo-lási terv elké-szítése

Szociális juttatások

Kollektív szerződés fe-lülvizsgálata

Költségvetés elkészítése

Karbantartási feladatok

Épület felújí-tási feladatok

Tárgyi felté-telek javítása

Alapítvány működtetése

Helyiségek bérbeadása

Leltározás selejtezés

Nyilvántar-tások vezetése

Az intéz-mény közéleti tevékenysége

Az intéz-mény mene-dzselése

Kapcsolattar-tás más intéz-ményekkel, szervezetekkel stb.

Pályázatokon való részvétel, ezek eredmé-nyessége

Munka – tűz – vagyonvé-delem Rendszeres

orvosi ellátás megnevezése Gyermek

balesetek megelőzése Dekoráció Tisztaság

19

3.1.4. Az intézményértékelés területei, az éves értékelés Cél: Az intézmény rövid és középtávú értékelési rendjének áttekinthetővé tétele a célok, felelő-sök és időrend meghatározásával. Az intézmény működésének, a szabályozásoknak, a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Sikerkritérium: A tervszerű értékelési rend naprakész működése. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok javítása beépül a napi munkába, és a PDCA/SDCA logika alapján javul az intéz-ményi munka. Az intézmény értékelését az intézményvezetés évente elvégzi, az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek részére (fenntartó, szülők, alkalmazottak) nyilvános-ságra hozza. Az értékelés során vizsgáljuk az intézményi működés eredményességét és hatékonyságát. Az eredményesség a szabályozásnak és a partneri elvárásoknak való megfelelést jelenti, a hatékony-ságot pedig az eredmény elérése érdekében felhasznált ráfordítás alapján ítéljük meg. Az ered-mények alapján dönt a vezetés a szükséges intézkedések elvégzéséről. Az intézkedéseket intéz-kedési terv alapján készíti el az intézmény.

A mérés, értékelés megnevezése A vizsgálat módszere

A vizsgálat időpontja

A vizsgálatot végző személy

Indikátorok A táblázat alatti

felsorolásban

összehasonlítás, elemzés

október 15.

óvodavezető

Anamnézis kérdőív óvodakezdéskor óvodapedagógusok Bemeneti szűkített mérés

megfigyelés november óvodapedagógusok

A fejlődést mutató mérések

megfigyelés, mérés, gyermekrajz elemzése

Kiscsoport: május 31. Középső csoport: május 31. Nagycsoport: november 30.

óvodapedagógusok

A gyermek fej-lettségének vizs-gálata

Iskolára való felké-szültség mérése

DIFER Január 30. óvodapedagógusok

A nevelési év értékelése mérés, elemzés június 15. óvodavezető, munkaközösség-vezető

Teljesítményértéke-lés

Vezetői önértékelés

önértékelés, vezetői értékelés egymás értékelése

június 15. alkalmazottak, óvodavezető, MIP vezető

Partneri igény- és elégedettségmérés

mérés, elemzés A partneri mérés szabály-zata szerint

MIP vezető, támogató csoport

A szervezeti kultúra állapot mérése

Klímateszt A partneri mérés szabály-zata szerint

MIP vezető, támogató csoport

A MIP éves értékelése Mérés, elemzés Június 15. MIP vezető A MIP felülvizsgálata mérés, elemzés négyévente MIP vezető,

támogató csoport A HNP beválás vizsgála-ta

mérés, elemzés négyévente MIP vezető, munkaközösség-vezető, nevelőtestület

Teljes körű önértékelés mérés, elemzés ötévente MIP vezető, támogató csoport, teljes alkalmazotti kör

20

Az értékelés az alábbi területeket érinti:

Területek Az éves értékelés módjai Adatok, indikátorok 1.1. FELTÉTELRENDSZER

Tárgyi feltételek o Épület, környezeti jellemzők o A minimális felszereltség o A HNP teljesítéséhez szükséges

eszközök

Adatbázis Önértékelés Éves statisztikai elemzések

Épület állapota, környezete, cso-portszobák száma, konyha, könyv-tár, nevelői szoba, egyéb kiszolgá-ló helyiségek. Férőhely, kapacitás

Társadalmi feltételek (mikro és makro-környezeti elemek) o Elvárások, elégedettség o Szociokulturális háttér

A partneri igényfelmérés értéke-lésének megküldése a fenntartó-hoz Adatbázis Önértékelés

Elégedettség-mutatók Gyereklétszám, szociálisan hátrá-nyos helyzetű, veszélyeztetett, magatartási-tanulási problémás gyerekek aránya.

Pénzügyi feltételek o Intézményi költségvetés o Egyéb források, pályázatok,

alapítvány

Pénzügyi ellenőrzés alapján Adatbázis Önértékelés

Központi költségvetésből norma-tív támogatás Pályázati támogatás, Alapítvány.

1.2. HUMÁN TÉNYEZŐK Az óvodapedagógusok minősé-ge o Korosztályi arányok, végzett-

ség, kompetencia o Mesterségbeli tudás, kompeten-

cia fejlesztés, a nevelés minő-sége

o Pedagógiai munkát segítők, dajkák

Önértékelés Továbbképzések célvizsgálata

Számított pedagógus álláshely, tényleges pedagógus létszám. Pedagógiai munkát segítők. Képesítési előírásoknak való meg-felelés, bértábla. HNP-vel szinkronizált továbbkép-zések teljesítése.

Eredményesség o Iskola készültség, o Nevelési eredmények, o Gyermekek iskolaérettsége, ta-

nulási képességek, o Tanulási motiváció, attitűd, o Szociális és pszichológiai kész-

ségek.

Pedagógiai mérés-értékelés. Gyermekek mérési eredményei, a hozzáadott pedagógiai érték elvé-nek érvényesülésével. Gyermek elvándorlás, ha megha-ladja a 2 %-ot. Szocializációs készségek.

1.3. SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS Struktúra és vezetés o Tanügy-igazgatási tevékenység,

dokumentáció, szabályozottság. o A vezetés minősége (vh. is), el-

fogadottsága.

Törvényességi ellenőrzés Az intézményi minőségfejlesz-tés részeként elvégzett mérések értékelésének megküldése a fenntartónak. Magasabb vezetői önértékelés a megbízás 4. tanévében.

Szabályozottság, szervezettség, törvényesség, tanügy-igazgatási tevékenység. A vezetés elfogadottsága, minősé-ge, információáramlás.

21

Szervezeti kultúra o Értékek, célok, elvek, normák, o Problémamegoldás, konfliktus-

kezelés, o Nevelőtestületi klíma.

Önértékelés Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett, szervezeti kultúrára vonatkozó mérés- érté-kelés eredményeinek megküldése a fenntartónak.

Klímateszt, alkalmazotti elége-dettség. Konfliktusok, problémamegoldás.

Pedagógiai folyamatok o Nevelési program, o Korai szűrés és fejlesztés, diffe-

renciált követés.

Önértékelés A nevelési év kiemelt vezetői ellenőrzési szempontja

Pedagógiai-nevelési program mi-nősége, értékek, célok, intézményi specialitások. Pedagógiai elvek, gyakorlat, a folyamatok irányítottsága. Az iskolai életmódra való felké-szítés eredményei, Gyermeki különbségek kezelése.

Külső kapcsolatok Partneri elégedettség, interjú Szülőkkel, más ágazati partnerek-kel való kapcsolattartás. Kapcsolat más intézményekkel, együttműködés, PR.

Nyilvánosság biztosítása Honlap, médiák 3.1.5. Teljes körű önértékelés (Folyamatszabály: Mkk. 4. sz.) Cél: Az intézmény teljes körű önvizsgálata meghatározott területek, szempontok és mutatók alapján. Sikerkritérium: A szervezet működésével a partnerek 85%-a elégedett.

Az intézmény ötévente (intézményvezető választás előtti évben) teljes körű irányított önértéke-lést végez, melyet kiterjeszt a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szerve-zeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is.

A teljes körű önértékelést a KMD modell alapján végzi az intézmény vizsgálva az adottságokat és eredményeket. A teljes körű önértékelés hiteles és folyamatos nyomon követése érdekében, az indikátorrendszerben kidolgozott szempontok szerint, rögzítésre kerülnek az éves mérési eredmé-nyek.

22

3.2. Az intézmény belső működési rendje Az óvodavezető megtervezte és biztosítja az intézmény belső működésének rendjét. 3.2.1. Az intézmény információs rendszere Cél: Az intézményben az információáramlás gyors és hatékony működtetésének megoldása. Az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás és információ áramlás útjának egyértelművé tétele. Sikerkritérium: Az információ áramlás működésével a partnerek 85%-a elégedett.

Információs rendszer működése intézményi szinten:

• Naponta, személyes megbeszélés az óvodavezető-helyettessel. • Feladattól függően hetente (kéthetente) hétfőnként nevelőtestületi megbeszélés. • Információs füzet alkalmazása a mindenkit érő kérdésekkel kapcsolatban. • Munkaközösség vezetőkkel megbeszélés negyedévente ill. a munkaközösségi foglalkozáso-

kon, munkafolyamatba illesztve. • A gyermekvédelmi felelős félévente szóbeli tájékoztatót ad, ill. esetmegbeszélés szükség sze-

rint. • Érdekképviseleti szervek vezetőivel havonta egyszer vezetői értekezleteken aktuális téma

kapcsán. • Technikai dolgozókkal munkatársi értekezleten alkalomszerűen. • Adminisztratív dolgozóval napi munkafolyamat kapcsán.

Szülők

Közössége

23

3.2.2. Az óvodánk szervezeti struktúrája Jelölések: Vezetés: Nevelőtestület:

FENNTARTÓ Szakszervezet

Vezető

KözalkalmazottiTanács

TámogatóSzervezet Vezetője

Vezető-helyettes

Támogató Szervezet

Belső Értékelési Munkaközösség

Óvodapedagógusok

Óvodatitkár

Dajkák

Gondnok

Munkaközösség Vezető

SzK Vezetők

3.2.3. Támogató szervezet vezetőjének fő feladatai (Folyamatszabály: Mkk. 5. sz.)

• Felelős a minőségfejlesztési rendszer kiépítéséért, a működtetéshez szükséges feltételek bizto-sításáért és nyomon követéséért.

• Irányítja és kontrollálja a minőségfejlesztési rendszer kiépítését és gyakorlati működését. A fejlesztési tervekben vállalt feladatok teljesítésére alakult csoport munkáját támogatja

• Feladata az intézményi minőségfejlesztési rendszer irányítása. • Elkészíti a minőségfejlesztési munkatervet (fő célkitűzések, minőségügyi feladatok meghatá-

rozása, megvalósításuk koordinálása). • Javaslatot tesz az óvodai munkarend oly módon történő kialakítására, hogy a csoport hatéko-

nyan és eredményesen végezhesse munkáját. • Feladata a minőségfejlesztési csoport működési feltételeinek biztosítása, munkájuk támogatá-

sa, értékelése, ellenőrzése. • Kapcsolatot tart és információt nyújt a partnerek felé. • Koordinálja a minőségfejlesztési feladatokat a rendszer kiépítésére készült munkaterv alapján. • Az óvodavezető támogatásával a minőségfejlesztési rendszer gyakorlati feladatait közvetlenül

irányítja. • A minőségfejlesztési munkába aktívan bevonja a minőségfejlesztési csoport tagjait, a nevelő-

testületet és egyéb dolgozókat. • A minőségfejlesztési munka során keletkezett dokumentációkat rendezi, a minőségfejlesztési

irattárban tárolja. • Az intézményvezető megbízásából az intézményi feladatok gyakorlati végrehajtásáról beszá-

mol. • Az óvodavezető felkérésére részt vesz a minőségfejlesztési rendszer kiépítésében közreműkö-

dők munkájának értékelésében. • Részt vesz az OM és egyéb szervezetek minőségfejlesztési fórumain, találkozókon, folyama-

tosan képzi magát. A minőségfejlesztési csoport vezetőjének ellenőrzési joga:

A minőségfejlesztési csoport tagjainak, valamint a munkatervben megjelölt feladatok végrehajtá-sáért felelősök feladatvállalásának ellenőrzése. A minőségfejlesztési csoport vezetőjének döntési joga:

Döntési helyzetekben a minőségirányítási rendszer kiépítésével összefüggő kérdésekben szava-zategyenlőség esetében véleménye dönt. A minőségfejlesztési csoport vezetőjének javaslattételi joga:

• A minőségfejlesztési munkaterv elkészítésében, • A minőségfejlesztési munka során felmerült kérdésekben, • A fejlesztési tervek végrehajtásával megbízott felelősök kijelölésében, • A feladatok megoldásához szükséges módszerek és az ellenőrzés, értékelés módjának megvá-

lasztásában, • Jutalmazási javaslat a kiemelkedő munkát végző kollégák esetében, • Soron kívüli megbeszélések összehívásában.

Minőségfejlesztési csoport tagjai:

• Aktívan részt vesznek a minőségfejlesztési rendszer kiépítésében és működtetésben, segítik a minőségfejlesztési csoport vezetőjének munkáját.

• A csoport vezetőjének távolléte esetén, ha szükséges, átveszik annak felelősségi körét.

24

3.3. Nevelés, szakmai működés

3.3.1. A gyermekek értékelése Cél: Olyan rendszer kidolgozása, amely gyermekközpontú szemlélettel, folyamatos megfigyelés módszerével rögzíti a gyermek egyéni fejlődési menetét, az óvodába lépéstől az iskolakészültség állapotáig. A mérések eredményeinek hiteles, reális, tapintatos interpretálása a szülők felé. Sikerkritérium: Az egyes gyermek képességeinek 100%-os ismerete. A szülők és az iskola 95%-os elégedettsége. A gyermekek fejlődésének mérése, értékelése A mérést az értékelés eszközének tekintjük. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvénye-sülnie kell. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fej-leszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon-követése, mérése, elemzése értékelése és a további fejlesztési menet meghatáro-zása. Kiemelt jelentőségű a gyermekek személyiségének folyamatos, céltudatos, pedagógiai megfi-gyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. A rögzített adatokról mindenkor – egyéni fogadóóra keretében – a szülőket tájékoztatni kell, akik aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek a tájékoztatáson, illetve nyilatkoznak egyetértésükről a rögzítettekkel kapcsolatosan. Miért mérünk?

1. Az iskolaérettség, illetve -éretlenség gyanújának megállapítása miatt. 2. A gyermekről egy objektív, teljes képet tudjunk alkotni, mely a gyermek fejlesztésének irá-

nyát is jelzi. 3. A szülőt tudjuk tájékoztatni a gyermek általános fejlettségéről. 4. A nevelési tanácsadó, valamint egyéb szakértői bizottság részére is objektív, teljes képet tud-

junk adni. 5. Meg kell vizsgálnunk, hogyan valósulnak meg a HNP célkitűzései (pl. a hangsúlyos területe-

ken fokozottabb fejlődés figyelhető-e meg). Egyéni fejlettséget mérő lapok (Mkk.: 6. sz.)

A konkrét mérés elvégzéséhez tizenhárom mérési terület kijelölésére került sor, melyeket az intézmény nevelőtestülete határozott meg. Az egyes mérés területeihez tíz-tíz szempont tartozik, melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk, a szempontok mellé 0-tól 5-ig tartó becslési skála tartozik, amely által a megfigyelésre épülő mérés regisztrálható.

Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem értékíté-letet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő elhelyezés útján. Az elkészített táblázatokba évente egyszer (májusban) kerül sor a számjegyekkel történő rögzítésre.

A gyermek fejlődésének nyomon követése érdekében az óvodába lépést követően két hónapon belül történik az első diagnosztikus mérés rögzítése, valamint az iskolába lépőknek novemberben kerül eredmény a lapjára.

A számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-, százalékot, szóródást, stb. számítani, vala-mint nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését a különböző nevelési te-rületeken. A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és ok-feltárásra is hasznosíthatók.

25

A gyermek egyéni dossziéjának tartalma: 1. A nevelőtestület által elfogadott mérőlapok, (az egyéni dossziék elkészítése, mérőeszközök

bemutatása a tájékoztató szülői értekezleten), 2. Anamnézis lap, (erre a legoptimálisabb módszer a családlátogatás alkalma, négyszemközti

megbeszélésen, az óvónő tölti ki), 3. Környezettanulmány családlátogatásról, melyet az óvónő készít el:

o Felvételt nyert gyermekek családjánál óvodába lépés előtt, o Újonnan jött (középső vagy nagycsoportokban) év közben érkező gyerekeknél fo-

lyamatosan, a szülőkkel való előzetes egyeztetés alapján. 4. Az első óvodába léptető orvosi igazolás, 5. TAJ-kártya fénymásolata, 6. Allergia, gyógyszerérzékenység, egyéb gyermeket korlátozó egészségügyi problémákat igazo-

ló orvosi igazolás, 7. Emberábrázolás (kiscsoportban 1. a többiben 2. esetleg családrajz). 8. Bemeneti szűkített mérés, óvodakezdéskor, novemberben. (Testi szükségletet, higiéniai neve-

lést, érzelmi stabilitást, játékot és anyanyelvi nevelést töltjük ki!) 9. A fejlődést mutató mérések:

o Kiscsoport: május 31. o Középső csoport: május 31. o Nagycsoport: november 30. o Iskolára való felkészültség DIFER szerint: január 30.

10. Tájékoztató lap, összegzés a gyermek mérési eredményeiről, fejlesztési javaslatok. (Tájékoz-tatás irányított fogadóóra keretében. A szülő az összegző lap aláírásával igazolja, hogy a tájé-koztatást megkapta.)

11. Egyéb szakvélemények, logopédus, pszichológus, orvosi, neurológiai stb. 12. Visszamaradó tanköteles gyermekek fejlesztési útmutatója. 13. A jó képességű gyermekek fejlesztési eszközei, módszerei. 14. Egyéb rendkívüli bejegyzések, szülővel, óvodavezetővel aláíratva. 15. Iskolai beiratkozáshoz az óvodai szakvélemény, aláíratva a szülővel.

3.3.2. A csoport előrehaladásának értékelése Cél: A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás- és szabályrendjének megfigyelése, mérése, elemzése, értékelése, a kapott eredmények alapján továbbfejlesztés. A csoport előrehaladá-sának figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának - „hozzáadott értékének” megha-tározása. Sikerkritérium: A csoportnaplóban – évente, csoportra – tervezett sikerkritériumok optimális meg-valósulása, a csoportok egyenletes ütemű fejlődése. Intézményünkben a nevelési tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések eredményeit sikerkritériu-mokhoz viszonyítva mérjük. Méréseink:

• szociális helyzet mérése (a törvényi előírásoknak megfelelően), • szociometria, • készség és képesség mérése, csoport és egyéni szinten, • tanköteles korú gyermekek szűrése DIFER módszerrel minden év januárjában, • az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az

óvodába lépéstől évenként az iskolába lépésig tart.

26

Az intézmény vezetése az előző nevelési év tapasztalatai, és ellenőrzései alapján jelöli ki a fej-

lesztendő területet. Ez képezi az értékelési folyamat kiinduló pontját. Nevelő munkánk hatékonysá-gának növelésére tett intézkedéseink meghozatalakor a partnerek igényeinek, elégedettségének és elégedetlenségének eredményeit is figyelembe vesszük.

3.3.3. A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése

A csoport és a gyermekek harmonikus egyensúlyban történő fejlődése, a nevelés hatékonysága párhuzamosan kerül mérésre, értékelésre, figyelembe véve az esetlegesen felmerülő hangsúlybeli eltolódás hátrányos hatását.

A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. A terv rugalmasan kezelhető, nem megmásíthatatlan.

Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év, nevelési - fejlesztési tervezése, az alábbi táblázatos rendszerben.

Sikerkritérium % Kor/év Terület

Elvárt eredmény

Elért ered-mény

Különbség Ok Feladatok

Egészséges élet-mód

Mentális nevelés Játék Munka Tanulás Értelmi nevelés Mozgás Környezet Matematikai ta-pasztalatok

Mese-vers Zenei nevelés Vizuális nevelés Anyanyelv

Az óvodapedagógusi munka hatékonyságát a csoport egészének neveltségi szintje mutatja,

amelyhez csoportonként tényfeltáró elemzés is társul. A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó két óvodapedagógus munkájának megfigyelésé-re épül, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire.

27

3.3.4. Gyermekvédelem Gyermekintézmény lévén természetes az egyéni sorsokkal való törődés, a családgondozás, a gyer-meki - és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. Cél: A prevencióra való törekvés, a korai felismerés, folyamatos értékelés.

Sikerkritérium: • Feltárni mindazokat az okokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését hátrá-

nyosan befolyásolják, akadályozzák; • Minden gyermek eljusson fejlődésének azon optimális fokára, mely által képes lesz egyéni

készségének és képességének megfelelően az iskola megkezdésére; • A gyermekek, szülők és dolgozók körében a „másság” elfogadtatása.

Feladatunk:

• Lehetőségeinken belül megadni minden segítséget a hátrányok kompenzálásához a család-gondozás és az egyéni bánásmód keretei között, ehhez intézményi gyermekvédelmi felelős biztosítása;

• A gyermeki– és a szülői jogok megismertetése és érvényesítése az intézményben; • Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése; • Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel; • A gyermek képességének megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása; • Együttműködés a gyermekvédelmi partner társszervekkel; • A gyermeket, a családot megillető kedvezményekhez való hozzájutás elősegítése.

Az óvodavezető feladata:

• A gyermekvédelmi feladatok megszervezése, gyermekvédelmi fogalmak tisztázása; • A gyermekvédelmi felelős továbbképzésének támogatása, a gyermekvédelmi munka hatéko-

nyabb, minőségileg tartalmasabb működtetése szempontjából; • A gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógusok közötti folyamatos kommunikáció kiala-

kítása; • A gyermekvédelmi munkával kapcsolatos dokumentáció alkalmazása, folyamatos naprakész

vezetése az óvodai csoportnaplóban.

Elveink: A gyermekvédelem fontos alapelve a nevelési hatások összehangolása a fejlődő személyiség ve-

szélyeztetettségének megelőzése érdekében. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Ezt tiszteletben tartva erősítjük a szülők felelősségérzetét, hangsúlyozva a családi nevelés fontosságát.

Személyes kapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel. A titoktartási kötelezettség természe-tesen minden, családokat érintő kérdésben érvényesül.

Az óvodák hagyományos együttműködését a családokkal új szemlélettel, új formákkal gazdagít-juk. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepét a legtöbb esetben igyekszik betölteni. Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A társadalmi folyamatok nemkívánatos hatására és egyéb okok miatt a család funkciói sérülhetnek.

Előfordul, hogy az óvodának át kell vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat is, a gyermek érdekében. Ilyen esetben az óvoda jelenti a gyermek számára a biztonságot, a családi fé-szek melegét. Ezekben a családokban is keressük az együttműködés lehetőségét.

Lényegesnek tartjuk a családokhoz való közeledés szemléletét. A kapcsolatkeresésben, kapcso-latteremtésben a kezdeményező szerepet vállaljuk.

28

A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerését ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint a krízishelyzetben lévő családokét. Tapintattal és körültekintéssel segítjük a szülőket abban, hogy feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Ezt kívánja meg a gyermek érdeke, a ne-velőmunka sikeressége.

A gyermek családi körülményeinek figyelemmel kísérése, fejlődésének követésével együttesen történik. Az esetleges elakadás feltárásának folyamatában megjelenik a családi nevelés feltérképe-zése is. A megfelelő, őszinte kapcsolat a szülőkkel alapvető feltétel a problémák közös megoldásá-hoz.

Az intézményünkben történő gyermekvédelmi munka koordinálását gyermek- és ifjúság-védelmi felelős látja el. A gyermekvédelmi felelős feladatai:

• A gyermekvédelmi felelős szociális eredetű pedagógiai problémákkal foglalkozik; • Koordinálja a szociális és a pedagógiai tevékenységeket, partneri kapcsolatot alakít ki az

együttműködésben más szakemberekkel; • Gyermekvédelmi esetek, a hátrányokkal küzdő gyermekek kiszűrése, felmérése, családlátoga-

tás; • Gyermekvédelmi teendők koordinálása az óvoda vezetőjével, a csoportban dolgozó óvodape-

dagógusokkal és a dajkákkal; • Állandó kapcsolattartás az Önkormányzat Szociális Osztályával, a Pedagógiai Szakszolgálat-

tal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Családsegítő Központtal.

Törekszünk arra, hogy megelőzzük a veszélyeztetett státus kialakulását. Súlyos esetekben azonban, elkerülhetetlen a veszélyeztetett helyzetben élő gyermek, nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel szempontjai: 1. A gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők: (Veszélyeztetett helyzetben élő gyermekeknek

tekintjük, akit családjában, környezetében ismétlődő fizikai; vagy lelki bántalmazás, zaklatás, erőszak, elhanyagolás ér és ezt nem ellensúlyozza semmi.) • A gyermek testi fejlődését, egészségét veszélyeztető okok; • Pszichés károsodás; • Tágabb környezet ártalmai, • Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés; • Elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi-lelki bántalmazás, • Súlyos érzékszervi károsodás illetve betegség,

2. Hátrányos helyzetben élő gyermek: (Az, akit a környezet időszakosan, vagy folyamatosan

gátol abban, hogy adottságaiknak megfelelően fejlődjön. Halmozottan hátrányos helyzetűnek tartjuk a gyermeket, ha a felsorolt tényezők együttesen vannak jelen.) • A szülők alacsony iskolai végzettségéből adódó hátrány; • A család rendkívül alacsony jövedelemszintjéből adódó hátrány; • Rossz lakáskörülményekből fakadó hátrány; • A szülők munkanélküliségéből adódó hátrány; • A család-stabilitás hiányából, rendezetlenségből adódó hátrány (felbomlott családok, csonka

családok); • Emocionális (érzelmi) eredetű vagy genetikai (öröklött) hátrány; • A szülők alkoholizmusából adódó hátrány.

29

A megszűntetés feladatai: • A felzárkóztatás megszervezése; • Egyéni tehetséggondozás; • A hátrányok csökkentése érdekében egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése; • A szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltése érdekében; • Segítő szakemberek igénybevétele a problémák típusának megfelelően; • Együttműködés a társszervekkel, jelzőrendszer működtetése.

Intézményen belüli tevékenységek, feladatok: • Óvodai szociális szolgáltatások felkínálása (étkeztetés, segélyjavaslat); • Logopédiai ellátás biztosítása; • Egyénre szabott fejlesztési tervek készítése, fejlesztés, a fejlesztés nyomon követése;

A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei:

személyi

- intézményi gyermekvédelmi felelős alkalmazása, - szakképzettség megszerzésének elősegítése, - az óvodai dolgozók képzése gyermekvédelmi továbbképzéseken, - technikai dolgozók folyamatos fejlesztése a témában,

dologi - egészséges, nyugodt környezet kialakítása,

anyagi eszközök - pályázati lehetőségek kiaknázása, - segélyszervezetek akcióinak megszervezése (Nagycsaládosok

Egyesülete, stb.) Kapcsolattartás a gyermekvédelmi társszervekkel:

A részletes kapcsolattartást az intézményi partnerazonosítás kommunikációs táblája tartal-mazza. Ebben a táblában minden partnerünket jelöljük, és szabály szerint frissítjük. Várható eredmény:

• Érvényesülnek a gyermeki jogok; • Megvalósul a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek felzárkóztatá-

sa, tehetségfejlesztése; • Folyamatos, egymást segítő kapcsolat alakul ki a rászoruló családok és óvoda között; • Csökken az esélyegyenlőtlenség.

3.3.5. Beiratkozás (Folyamatszabály: Mkk. 7. sz.) Cél: Az intézmény sokszínű tevékenységének széleskörű megismertetésével az óvodaválasztás, illetve a szükséges teendők megkönnyítése az érdeklődők számára. Sikerkritérium: Az óvoda 100%-os feltöltöttsége.

30

3.3.6. A Helyi Nevelési Program beválásának vizsgálata (Folyamatszabály: Mkk. 8.sz.) Cél: Az intézmény helyi nevelési programjának felülvizsgálata, módosítása, folyamatos fejlesztése. Sikerkritérium: A program tartalmi megvalósulásával a partnerek 85%-a elégedett.

Szempontjai a következők: 1. Célok, feladatok sikerkritériumokhoz rendelt vizsgálata. 2. Tevékenységrendszer vizsgálata az óvodáskor végére várható fejlődési eredmények összeha-

sonlításával.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja ↓

Az Óvoda Helyi Nevelési Programja ↓

Az Óvoda minőségfejlesztési programja ↓

Az Óvoda éves pedagógiai munkaterve ↓

Az Óvodai munkaközösség programterve ↓

A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programterve ↓

A gyermekek egyéni fejlettségét mérő és fejlesztési feladatait (prevenció, korrekció) tartalmazó dokumentum

Helyi nevelési programunk lebontásának dokumentumai, időkerete és megismertetésének módszerei a közvetlen partnereink körében az alábbiak szerint valósul meg:

Az ismertetés módja

Dokumentumok Időke-ret

Dolgozóval Fenntartó-val

Szülővel Gyerme-kek-kel

Iskolával, bölcsődé-

vel Intézmény éves pedagógiai mun-katerve

1 év Nevelési év-nyitó értekez-let, írásban

Meghívó az értekezletre, írásos pld.

Intézményi SzK értekezlet szóban

Munkaközössé-gek, éves munka-terve

1 év Munkatársi értekezlet

Gyermekcsoport nevelési terve 3 hónap Csoportnapló Éves értéke-

lés, írásban Értekezlet, fogadó óra, fali tábla

Szakmai nap

Gyermekcsoport tevékenységi terve 1 hét Csoportnapló Éves értéke-

lés, írásban Értekezlet, fogadó óra, fali tábla

Csoportszo-ba tábla Szakmai

nap

Csoportélet 1 hét Csoportnapló Értekezlet, nyílt nap, fogadó óra, fali tábla

Csoportszo-ba tábla

Gyermekek egyé-ni fejlesztési terve 1 hét Csoportnapló Fogadóóra

A gyermekek egyéni fejlődésé-nek nyomon köve-tése

Folya-matos

Csoportnapló Csoportmérési lapok

Egyéni mérő lap, fogadóóra

31

Amennyiben a folyamatos ellenőrzés során azt tapasztaljuk, hogy a tervek vagy részfeladatok

megvalósítása nincs összhangban a nevelési program elfogadott cél és feladatrendszerével, valamint az intézményi működés szabályozásával, az eltérések okainak feltárása után a nevelőtestületnek lehetősége van a szükséges korrekció megtételére. A csoportok minden év végén elemzik és értéke-lik munkájukat. A következő év ellenőrző munkájának szempontjait ennek alapján meghatározzuk meg. Az ellenőrzés során közös pedagógiai elveket, közös attitűdöt és követelményrendszert érvé-nyesítünk intézményi szinten.

3.3.7. Teljesítményértékelés (Lásd: Mkk. 9. sz.)

Cél: Az intézményi alkalmazottak munkájának reális értékelése a még eredményesebb munka-végzés érdekében. A gyermekkehez való tudatos, szakmailag megalapozott hozzáállás erősí-tése, ahol a minőség, maga a nevelés.

Sikerkritérium: A vezetői értékelés érje el a 80%-os eredményt. A dolgozói önértékelés – vezetői értékelés eredménye évről-évre közelítsen.

A folyamat lényege: • A teljesítményértékelés kommunikációs csatorna a munkatársak és a szervezet között, se-

gítve annak tisztázását, hogy mit várnak el egymástól.A munkavállalók teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fej-lesztésével az egyén és az intézményi célok összhangjának megteremtése.A teljesítmény-értékelés dolgozói önértékelésen alapul, amely a vezetői értékeléssel, valamint a dolgozók egymás munkájának értékelésével, összehasonlításával válik objektívvé.

• Az önértékelés, a vezetői értékelés azonos kérdőívvel történik, egymás értékelése, és az erő-forrás tervben vállalt feladatokról egy másik kérdőív segítségével.

• A teljesítményértékelésnél az értékelés fejlesztő szerepét hangsúlyozzuk, mely segít ab-ban, hogy az egyén tárgyilagosan hozzámérhesse saját tevékenységét a munkatársakéhoz.

• A kidolgozott szempontsor alapján az óvodapedagógus tájékoztatást kap munkájának ered-ményességéről-minőségéről, kölcsönös megállapodás születik az elvárható eredményekről, a fejlesztendő területekről. Így várhatóan javul a dolgozók önértékelése, a tudatos teljesítmény javítása.

• A vezető az értékelés során fejlődési irányt mutat a dolgozónak. A vezető követi a pedagógus egyéni fejlődését, és következetesen a szervezet erősségeire, a helyi sajátosságokra (hang-súlyokra) tervezi szervezetfejlesztő tevékenységét.

• Csak számon kérhető feladatot, teljesítményt lehet értékelni, ezért az óvodapedagógusok munkaköri leírásának is kell tartalmaznia ezeket a területeket.

Kérdőívek készítése: A kérdőívek kérdései évente felülvizsgálatra és módosításra kerülnek, termé-szetesen az összehasonlíthatóság szempontjából vannak állandó kérdések, amelyekkel a folyamatos fejlődést is nyomon lehet követni és vannak módosítások az aktualitások figyelembe vételével.

Értékelés szempontjai tág értelemben: • Szakmai tudás alkalmazása (tehetséggondozás, felzárkóztatás - differenciálás), • Kommunikációs kapcsolatok kezelése, • Megbízhatóság, felelősségvállalás, • Kapcsolattartás, együttműködés, közösségalakító tevékenység, • Komplexitás kezelés (feladat meghatározás terén átlátó-képesség, rendszerszemlé-

let),Magatartás- és személyes tulajdonságok (precizitás, empátia, humorérzék, stb.), • Munkafegyelem – adminisztráció, • Fejlesztés, képzés, önképzés – innováció, • Kötelező órán kívüli munkavégzés.

32

A vezetői értékelés és a dolgozói önértékelés, önelenőrzés szempontjai lehetnek:

Milyen területet? Hely Kit? Mi-kor?

Ki? Arány

1. Nevelési eredményesség • Tervezés, szervezés, • Az általa vezetett csoport munkájá-nak szervezettsége, • Mennyire tudatos a munkavégzés annak érdekében, hogy a csoportba járó gyermekek képességeik maxi-mumát tudják adni? • Értékelési kultúra, • Egyéni bánásmód, • Milyen módszereket, szervezeti formákat alkalmaz a differenciál ké-pességfejlesztés érdekében? • Gyermekek ismerete, • Iskolára való előkészítés, • Korszerű nevelési módszerek, • Hogyan értelmezi a pedagógiai módszertani szabadságot?

Csoportnapló, gyerme-kek egyéni dossziéja, Fejlesztési tervek, DIFER vizsgáló mód-szer.

Óvodape-dagógust

Óvodape-dagógust

Évente

Évente

Óvoda-vezető

Óvoda-pedagó-

gus

35% (10,5 kérdés)

2.Szaktudás • Módszertani kultúra, a pedagógiai, pszichológiai ismeret, jártasság, • HNP-nek való megfelelés, • Továbbképzési részvétel, • Pályázat írás, • Elmélet-gyakorlat egysége, • Csoportban végzett pluszmunka, • Óvodán kívüli programok, rendez-vények,

Csoportlátogatás, bemu-tató előadás, továbbképzési terv, ta-núsítványok, oklevelek, Szakmai publikáció, munkaközösség vezetés,Tervezés, szervezés, szülői értekezletek, Pályázatok írása.

Óvodape-dagógust

Óvodape-dagógust

Évente

Évente

Óvoda-vezető

Óvoda-pedagó-

gus

25% (7,5 kérdés)

3.Etika • Esélyegyenlőség biztosítása, • Munkafegyelem, • Közösségért végzett munka, • Milyen a kollektívában az együttműködési készsége? • Helyesen látja-e helyét a kollektí-vában? • Törvényességi szempontok.

Sport, és egyéb verse-nyeken való részvétel, Intézményi klíma.

Óvodape-dagógust

Óvodape-dagógust

Évente

Évente

Óvoda-vezető

Óvoda-pedagó-

gus

20% (6 kérdés)

4.Kommunikáció • Konfliktuskezelés, • Együttműködési készség, • Szociális érzékenység, • Kapcsolattartás: -gyermek - óvoda-pedagógus, • -szülő - óvodapedagógus, • -óvodavezető - óvodapedagógus.

A partnerek igény-és elégedettség mérése, Szülői értekezlet, foga-dóóra.

Óvodape-dagógust

Óvodape-dagógust

Évente

Évente

Óvoda-vezető

Óvoda-pedagó-

gus

20% (6 kérdés)

Pontértékek Nem jellemző 1 pont Kevésbé jellemző 2 pont Részben jellemző 3 pont Általában jellemző 4 pont Teljes mértékben jellemző 5 pont

33

Óvodapedagógus - óvodapedagógus évenkénti értékelésének szempontjai lehetnek:

Elméleti szakmai tudás képzettség: • Mennyire aktív a közösségben? Vannak-e ötletei, elmondja-e azokat? • Szakmailag mennyire fejleszti önmagát? • Olvas-e szakirodalmat? • Új ismeretek átadása, alkalmazása? • Dokumentációs rendszere mennyire precíz, naprakész?

A nevelőmunka hatékonysága a gyermekek neveltségi szintjének emelése érdekében: • Helyes szokások kialakítása? • Következetes nevelés? • Az egyéni bánásmód alkalmazásának tudatossága? • Az átlagtól eltérő gyermekek nevelésének hatékonysága? • A képességfejlesztés tudatossága, rendszeressége?

A játékban való tudatos tevékenysége: • A játékosság módszerének tudatos alkalmazása? • Eredeti játék ötletek megvalósításának segítése? • A játékon belüli nevelési helyzetek tudatos kezelése?

A gyermekek egészségének védelme: • A gyermekek lelki egészségvédelmének biztosítása? • Testi, higiénés szokások alakítása? • Edzettség, rendszeres testmozgás biztosítása?

A baleset megelőzés érdekében végzett munkája: • A gyermekek biztonságos felügyelete? • Balesetmentes környezet biztosítása?

Gyermekvédelmi feladatok teljesítése:

• A gyermeki jogok biztosítása a problémák feltárása, okkeresés? Kapcsolattartás:

• A gyermekekkel magatartása szeretetteljes, modellértékű? • A szülőkkel, a gyermekek érdekében segítőkész? • A közvetlen kollégájával korrekt, kollegiális? • A munkatársakkal nyílt, udvarias, emberséges? • A szakmai szervekkel együttműködő?

Közös tevékenységekben való szerepvállalás: • Együttműködési hajlandóság, segítőkészség? • A megbízatások vállalása? • Ünnepek, rendezvények lebonyolításának színvonala? • Pályázatokat, szakmai anyagokat készít? • Beszéde, kommunikációja példaértékű? • A környezet iránt igényes?

Pontértékek Nem jellemző 1 pont Kevésbé jellemző 2 pont Részben jellemző 3 pont Általában jellemző 4 pont Teljes mértékben jellemző 5 pont

34

Vezetői értékelés szempontjai lehetnek az intézmény egyéb dolgozóinak évenkénti önellenőr-zésére, önértékelésére:

• Mi jellemző munkavégzésének szervezettségére, összehangolására? • Hogyan ítéli meg az intézményben elfoglalt helyét? • Milyen mértékben tud azonosulni az óvoda cél- és feladatrendszerével? • Véleménye szerint elfogadják-e a gyermekek, tudja-e irányítani a gyermekcsoportot? • Hogyan valósul meg a gyermekek óvodakezdése? Milyen a gyermekekkel való együttműködése? • Elegendő információt kap-e óvodai munkájához? • Vállalja e a felelőséget a hibáiért? • Mennyire valósul meg a tervezett (napirend, heti rend, stb.) napi életritmus szervezettsége? • Milyen szinten van a gyermekcsoporthoz való alkalmazkodása? • Mennyire felel meg munkaterületének tisztasága, rendje a kívánalmaknak? • Milyen színvonalú a munkaköri leírásban meghatározott tevékenységek végzésének rendszeressége,

pontossága? Hogyan valósul meg a másokkal való együttműködés? • Képességeinek megfelelően végzi-e munkáját? • Közösségben végzett munkája milyen színvonalú? Milyen a segítőkészségének mértéke, emberi maga-

tartása? Hogyan segíti az óvónők munkáját a csoportban, óvodában? • Nevelőpartnerként szolgál-e? Milyen a stílusa, kommunikációja? Munkaközösség vezetői értékelés: (a munkaközösségi tagok munkájára) • Mennyire aktív a munkaközösségben? Vannak-e ötletei, elmondja-e azokat? • Szakmailag mennyire fejleszti önmagát? • Segíti-e a kollégáit a munkaközösségben tanultakkal? • Dokumentációs rendszere mennyire precíz, naprakész?

Az értékelés eszköze: megfigyelés, beszélgetés. Összehasonlítás, elemzés: Az összehasonlítást, az áttekinthetőség szempontjából Radar diagrammal ábrázoljuk. Minden kér-dőív harminc db kérdésből áll, melyek max. 5-5 pontot érnek. A pontértékeket felvezetjük a dolgo-zói önértékelő-, a vezetői értékelő- és az egymást értékelő lapokról, kinyomtatjuk majd egyéni megbeszélés, egyeztetés után, meghatározásra kerülnek az erősségek, melyek a jutalmazás alapját képezik és a gyengeségek, melyek a fejlesztendő területeket határozzák meg. Az erőfor-rás tervben vállalt feladatok teljesítésére összeállított kérdőívet a támogató szervezet vezetője ellen-őrzi, és értékeli. A %-os eredmény kimutatása a dolgozók minősítését mutatja, amely egyben az ösztönző rendszer része. Az összesítés az alábbi táblázat szerint történik.

Név Dolgozói Önértékelés

(150 pont a maximum)

Vezetői érté-kelés

(150 pont a maximum)

Óvodapedagógus-óvodapedagógus

értékelése

(150 pont a ma-ximum)

Erőforrás tervben

vállalt fel-adatok telje-

sítése (kötelező

óraszámon felül teljesí-tett és vál-lalt felada-

tok) (150 pont a maximum)

Összesen

X 150 150 150 150 600pont=100%

35

3.4. Partneri kapcsolatok működtetése Az intézmény szabályozta a partnerek azonosításával, igényeiknek megismerésével és elégedett-ségének mérésével kapcsolatos folyamatokat. Az elégedettség mérése során feltárjuk a partnerek elégedetlenségét is, illetve annak okát az ab-ból következően célokat határozunk meg, és intézkedési tervet készítünk a lehetséges javításra, változtatásra.

Önértékelés

Partnerek azonosítása

Partnerek igény és elégedettség mérése

Elemzés

Célok, prioritások meghatározása

Ok elemzés, Intézkedési tervek készítése

Megvalósítás

Megvalósítás visszamérése, elemzés Elértük-e a kitűzött célunkat?

Igen Nem Standardizálás Korrekció

Teljes körű önértékelés

36

3.4.1. Partneri kommunikáció (Mkk. 10. sz.) Cél: A partnerek azonosítása a képviselők és a kommunikáció módjának meghatározásával. Sikerkritérium: A napi munka során jól alkalmazható partneri lista áll rendelkezésre. Az intéz-mény szabályozza a közvetlen és közvetett partnerekkel történő kommunikációját, az őket érintő információk teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét. Az intézmény minőségfejlesztő csoportja minden nevelési év elején – szeptemberben - azonosít-ja a partnereket és elvégzi az információs tábla frissítését. 3.4.2. Partneri igény- és elégedettség, elégedetlenség mérése (Lásd: Mkk. 11. sz.) Cél: A partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenségmérés hosszú távú tervezése és beépítése az intézmény működésébe. A partnerek igényeinek megismerése és elégedettségük mérése, elemzése. Az elemzés eredmé-nyeinek felhasználása az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. Sikerkritérium: A mérési rend biztosítja az ismételhetőséget és összehasonlíthatóságot. Fejlesztésünk kiinduló pontja a partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérése alapján ké-szített igénylista. A partneri igényekre akkor reagálunk, ha:

• több partner jelzi, • egy partnernél a megkérdezettek legalább 20 %-a jelzi, • a szülők, alkalmazottak megerősítik a csekélyebb számú felvetést, • a különböző partnerek véleménye szórást mutat, • a partner véleménye 10%-nál nagyobb mértékben esik vissza.

A problémák prioritását a minőségfejlesztő csoport végzi, akik elkészítik a problémakatalógust, a vezetés és a nevelőtestület bevonásával, a HNP céljaihoz igazítva. A partneri igény- és elégedettség-, elégedetlenség mérése az alábbiak szerint történik:

Közvetlen partnerek Kérdezés formája Fotók Gyermek Nyitott mese

Szülő Kérdőív Kérdőív Fenntartó Interjú Kérdőív Iskola Interjú

Alkalmazottak SWOT analízis Kérdőív Klíma teszt Vezetői önértékelő

kérdőív Közvetett partnerek Interjú

37

3.4.3. Intézkedési terv készítése, megvalósítása (Lásd: Mkk. 12. sz.) Cél: A kategorizált célokra hozott intézkedések elkészítése, végrehajtása, ellenőrzése, korrekció-ja és a korrekció megvalósítása. Az intézkedési terv a kiválasztott célok megvalósításának pro-jektszerű megtervezését jelenti. Az intézkedési tervek lépéseit rögzítjük az éves munkatervben, a feladatok cselekvési lépéseihez felelősöket és erőforrásokat rendelünk. Sikerkritérium: Az intézkedési tervek segítségével világosan láthatóvá válik mindenki számára az intézkedések megvalósításához vezető út, amely beépül az intézmény éves munkatervébe.

3.4.4. PR arculat (Lásd: Mkk. 13. sz.) Cél: Széleskörű tájékoztatás, pozitív kép nyújtása az intézmény működéséről és a konkrét szak-mai munkáról. Az intézmény népszerűsítése első sorban az intézményvezető feladata. A nevelőmunka népszerűsítése a szakmai munkaközösségek és szakmai csoportok feladata, me-lyet a minőségfejlesztő csoport vezetője felügyel. Sikerkritérium: A partnerek visszajelzései alapján 85%-os a tájékozottsági szint.

3.5. Emberi erőforrás menedzselése 3.5.1. A dolgozók kiválasztása, betanítása Cél: Olyan eljárás működtetése óvodánkban, mely optimális személyi feltételrendszert biztosít a nevelési programban meghatározott nevelő, fejlesztő tevékenységek elvégzéséhez, küldetésünk megvalósításához. A szabályzat tartalma:

Az éves munkaterv része a személyi feltételek áttekintése. Az adott nevelési év változásait figye-lembe véve, elemezni kell a meglevő emberi erőforrást. Amennyiben új dolgozó felvételére van szükség, az óvodavezető átgondolja, hogy:

• Milyen feladatra hiányzik az ember? • Belső átcsoportosításra van-e lehetőség?

A szabályzatot alkalmazzuk: • Óvópedagógusok felvételénél, • Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak felvételénél, • Egyéb dolgozók felvételénél.

Kiválasztás: Cél: Olyan munkatársak alkalmazása, akik elnyerik a szülők, gyermekek és alkalmazottak szim-pátiáját, azonosulni tudnak az intézmény alapelveivel, cél- és feladatrendszerével.

Az intézmény az egyenletes színvonalú szolgáltatás érdekében kiválasztási és betanulási rendet működtet. Ennek érdekében szabályoztuk a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak felvételét. A jogi előírások mellett az intézmény gondoskodik arról, hogy a felvételre kerülő munkatársak az intézmény értékeit elfogadják, szokásainkkal megismerkedjenek.

Sikerkritérium: A munkatársak elégedettsége 85%-os az új dolgozóval.

38

A kiválasztás során ellenőrizzük, hogy rendelkezik-e a jelölt a munkakör betöltéséhez szükséges,

a törvény által előírt feltételekkel:

Alkalmasság Feltétel Jogi alkalmasság Megfelelő iskolai végzettség, erkölcsi bizonyítvány Egészségügyi alkalmasság Érvényes egészségügyi kiskönyv Pszichológiai alkalmasság Kiegyensúlyozottság Pedagógiai alkalmasság HNP ismerete

Vizsgálandó terület Feltételek Tudás, képesség, készség • Képzettség és a képzés alatt elsajátított ismeretek, tudás hasz-

nálhatósága, • Eddigi munkatapasztalatok, • Általános intelligencia, tanulékonyság, taníthatóság, • Nyelvi kifejezőkészség, • Specifikus képességek,

Személyes irányultsága • Érdeklődési kör, • Egyéni értékrend, • Az adott munkára való motiváltsága, • Eddigi pályafejlődés, hivatástudat, • Karriercélok, ambíciók, egyéni jövőkép,

Személyiségvonások • Extrovertált, vagy introvertált, • Önálló, vagy önállótlan, • Versengő, vagy együttműködő, • Személyiségérettség, • Empátia szintje, alkalmazkodási képessége,

Fizikum • Egészségi állapot, • Testi alkalmasság, • Megjelenés, • Beszédhiba, • Pszichés egészség megléte,

Életkörülmények • Család, • Lakás és munkahely közti távolság, • Közlekedési lehetőségek.

Óvópedagógusok felvételénél a kiválasztás szempontjai:

• Azonosulni tudnak a Mákvirág Óvoda Helyi Nevelési Programjával. • Szakmai-pedagógiai érdeklődésük, beállítottságuk hasonló a programunkhoz, pedagógusaink-

hoz. • Folyamatosan magas színvonalon tudnak dolgozni. • Készek a folyamatos önképzésre, ismeretszerzésre. • Készek egy viszonylag magas létszámú nevelő közösségben dolgozni.

Az óvópedagógusok felvételének menete:

• A megfelelő szakmai önéletrajz benyújtása után személyes beszélgetés az óvoda vezetőjével, ismerkedés az óvoda épületével, dolgozóival.

• Beszélgetés a felvételi bizottság tagjaival (vezető helyettes; munkaközösség-vezető; a Közal-kalmazotti Tanács 1 tagja).

• A jelentkezők közül megfelelőnek vélt kollegának felkínáljuk annak lehetőségét, hogy meg-ismerje nevelési programunkat.

• Amennyiben azonosulni tudott programunk céljaival, feladataival, esetleges kérdéseit szemé-lyesen megbeszélheti az óvoda vezetőjével.

39

Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak, egyéb dolgozók felvételének menete:

• A megfelelő szakmai önéletrajz benyújtása után személyes beszélgetés az óvoda vezetőjével, ismerkedés az óvoda épületével, dolgozóival.

• A leendő alkalmazott feladatkörének ismertetése, tisztázása abból a célból, hogy a vele szem-ben támasztott követelményeknek meg tud-e felelni.

• Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a leendő alkalmazott beszélgethessen a technikai dol-gozók közalkalmazotti képviselőjével.

A dolgozók betanításának menete:

• Az alkalmazásra kerülő munkatársat megismertetjük konkrét feladataival. • A nevelőtestület figyelmét az új kolléga segítésére irányítjuk. • A próbaidő letelte után a vezető és a felvételi bizottság dönt a dolgozó további alkalmazásá-

ról. • A dolgozó betanításáért az óvodavezető a felelős.

3.5.2. Humán erőforrás fejlesztése Cél: A továbbképzés és az éves beiskolázás zavartalan működésnek biztosítása, az intézmény célki-tűzéseinek megfelelő – kihelyezett – továbbképzések biztosítása. Az intézményben kötelezően elő-írt pedagógus továbbképzési rendszer mellett törekszünk a belső továbbképzési rend működtetésére is. Elsődleges célunk a stratégiai célok, valamint az éves cselekvési program megvalósulásához szükséges képzések biztosítása. Sikerkritérium: Az elvégzett képzéseken szerzett tapasztalatok beépülnek a mindennapi munkába. A szerzett ismeretek átadásra kerülnek belső képzéseken. A működés szempontjából meghatározó partnerek – pedagógusok és nem pedagógusok – tovább-képzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és a HNP fi-gyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készül az éves beiskolázási terv, melyben a partneri igények is megje-lennek. A pénzügyi fedezetet az éves költségvetési keret biztosítja. Szorgalmazzuk a másoddiplomás képzéseket, hogy a gyermekek speciális igényeit saját dolgozók tudják kielégíteni. A külső továbbképzéseken szerzett ismereteket belső képzések során, a továbbképzésen résztvevő óvodapedagógusok szakmai megbeszélés keretében adják át a nevelőtestületnek. A belső tovább-képzések megszervezésével érjük el, hogy anyagi ráfordítás nélkül valósuljon meg az egymástól való tanulás. Óvodánkban önképzéssel, belső- és külső továbbképzéssel biztosítjuk a dolgozók szakmai fejlődé-sét. A továbbképzések rendjét szabályzatban rögzítettük: Ebben megjelöltük a belső továbbképzések irányát, nevelési programból kiemelt területek és a mi-nőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. Ehhez az ütemtervet évente ké-szítjük a nevelőtestület véleményének és javaslatainak figyelembevételével. A belső továbbképzés a teljes alkalmazotti körre vonatkozik. A külső továbbképzéseket az 5 évre készített továbbképzési szabályzat tartalmazza. Ennek figye-lembevételével készítjük el évente a beiskolázási tervet.

40

3.5.3. Ösztönző rendszer működtetése Cél: A dolgozók motiválása, munkájuk eredményének differenciált elismerése az intézmény ösztönző rendszerének segítségével. Az intézmény alkalmazottainak ösztönzése az alapértékek magas szintű teljesítésére. Sikerkritérium: A dolgozók 85%-a elégedett az intézmény ösztönző rendszerének működésé-vel. A vezetés a havonta történő megbeszélések keretében értékeli az egyéni és csoportteljesítményeket, amely ösztönzőleg hat a színvonalas teljesítmények továbbfokozására, hiányosság esetén pedig fel-hívja a figyelmet a jövőbeli teendőkre. A munkatársak elismerése teljesítményértékelési rendszerben foglalt sikerkritériumokhoz történő megfeleltetés alapján történik. Jogszabályban biztosított lehetőségek:

• A minőségfejlesztési munkát, és a minőségi munkavégzést a 3/2002 (II. 15.) OM rendelet sze-rint anyagilag elismerjük. Felelős: az óvodavezető.

• A Továbbtanulással biztosított előmeneteli rendszer (156/2001.(IX. 12) Kormányrendelet) is ösztönző hatású:

o Szakvizsga megszerzése által előlépés „G” fizetési osztályba. o 7 évenkénti továbbképzés után a bérbesorolásban való előrelépés várakozási idejének

csökkentése. Felelős: óvodavezető.

• Jubileumi jutalom a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint. Felelős: óvodaveze-tő.

• Tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedő teljesítmény esetén a Kjt. 65§ /3/ be-kezdése szerint a bértáblában a soros előrelépés várakozási ideje csökkenthető. Az éves érté-kelés alapján az előlépésről az óvodavezető és helyettese dönt.

• Pótlékok (vezetői, munkaközösség vezetői). Belső karrier út Vezetői, középvezetői megbízatásokkal érvényesíthető.

• Óvodavezetői megbízás (pályázattal), • Óvodavezető-helyettesi megbízás (óvodavezetői megbízással), • Munkaközösség-vezetői megbízás (tantestületi szavazással), • Minőségfejlesztési csoportvezetői megbízás (óvodavezetői megbízással).

Fenntartói lehetőségek Kerületi kitüntetés: Életmű Díj Óvodai elismerés (Mkk 14. sz. melléklet)

• „Mákvirág Díj” alapítása. E díjat az adott nevelési tanévben a legsikeresebb, legelismertebb óvodapedagógus ill. technikai dolgozó kaphatja Pedagógusnap alkalmából.

• Karácsonyi, pedagógus napi ajándékcsomag, • Jutalom.

41

3.6. Mérés, elemzés A mérés, elemzés, javítás során, két szinten tervez intézményünk. Egyrészt az intézmény szint-jén, másrészt az egyes folyamatok szintjén. A leírt követelményeket intézményi szinten és a fo-lyamatok értékelési (C) és beavatkozási (A) szakaszában szabályozzuk. 3.6.1. Belső audit Cél: A szervezet minőségirányítási rendszerének karbantartása, javítása, fejlesztése. Az intéz-ményvezetés az általa meghatározott szabályozás szerint belső értékelést végez annak érdekében, hogy felmérje az alkalmazott folyamatok, szabályozások mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyire segítik az intézményi célok megvalósulását. Sikerkritérium: A nem megfelelősségre hozott intézkedések korrekciója után a módosított fo-lyamat eredményesen és hatékonyan működik.

4. A Minőségirányítási rendszer működésének tervezett rendje Feladat Érintettek,

végrehajtók Módszerek Erőfor-

rás Felelős Határidő Dokumentá-

lás A minőségirányítási gyakorlat kiterjesz-tése az intézmény működés valameny-nyi területére.

Alkalmazotti közösség Minőségfejlesz-tési csoport vezetője és tagjai

Comenius módszerek

Humán, idő, szá-mítógép, papír

Óvodavezető, Minőségfej-lesztési csoport vezetője és tagjai

2009.12.31. Munkaterv, CD, számító-gép

Szabályozók elkészí-tése a beazonosítha-tó kulcsfolyamatok-ra.

Nevelőtestület Intézkedési tervek

Humán, idő, szá-mítógép, papír

Óvodavezető, Minőségfej-lesztési csoport vezetője és tagjai, Mérés-értékelés mun-kaközösség

2008.12.31. Munkaterv, CD, számító-gép

Az ellenőrzés, mé-rés, értékelés helyi gyakorlatának do-kumentált követése, tökéletesítése.

Nevelőtestület Humán, idő, szá-mítógép, papír

Mérés-értékelés mun-kaközösség, Óvodavezető, A minőségfej-lesztési cso-port, tagok.

2007-től folyamatos

Munkaterv, CD, számító-gép

A DIFER- mérések folytatása az óvodai kimenet mérésére

Gyermekek

DIFER Humán, idő, szá-mítógép, papír

Mérés-értékelés mun-kaközösség

2006-tól folyamatos

Munkaterv, CD, számító-gép

Teljes körű önérté-kelés

Alkalmazotti közösség

KMD adott-ságok, eredmények

Humán, idő, szá-mítógép, papír

Óvodavezető, Minőségfej-lesztési csoport vezetője és tagjai

2010. Munkaterv, CD, számító-gép

42

5. A minőségirányítási program hatályba léptetése és felülvizsgálatának a rendje A Minőségirányítási Program felülvizsgálatát 4 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfele-lően végezzük.

Kötelező a MIP felülvizsgálata:

• A Helyi Nevelési Program,

• Az Önkormányzati (fenntartói) Minőségirányítási Program változása esetén,

• Ha a vezetői átvizsgálások során felmerült szempontok ezt indokolják.

Legitimációs záradék Véleményezések dátuma:

• Szülői választmányok: 2007. március 20. • Alkalmazotti közösség elfogadásának dátuma: 2007. március 20. • A minőségirányítási programot készítette: Molnárné Horváth Mária óvodavezető • A fenntartóhoz benyújtás dátuma: 2007. március 31. • A fenntartó jóváhagyásának dátuma: 2007. • A minőségirányítási program hatálybalépésének időpontja: 2007. • A minőségirányítási program felülvizsgálatának időpontja: 2009.

Budapest, 2007. március 8. Molnárné Horváth Mária s. k. óvodavezető

43

Mellékletek

Jegyzőkönyv

Ideje: 2007-03-20 Helye: Mákvirág Óvoda hivatalos helyiségében Jegyzőkönyvet vezeti: Verebélyi Lászlóné óvodatitkár Jelen vannak: Jelenléti ív szerint Téma: MIP elfogadása Az óvodavezető köszönti a nevelőtestületet. Ismerteti a MIP megírásának, módosításának törvényi hátterét, körülményeit, és a munka előzményeit. Kéri az alkalmazotti közösséget a MIP törvény által előírt módosításának elfogadására. A nevelőtestület azt egyhangúlag elfogadta.

k. m. f. Verebélyi Lászlóné. s. k. Hurbánné Csúcs Andrea s. k. Jegyzőkönyv vezető J. hitelesítő

44

Jelenléti ív

2007-03-20

Az óvodapedagógus neve Az óvodapedagógus aláírása

1. Klemm Ervinné s. k.

2. Bukucs György s. k.

3. Láng Károly Péterné s. k.

4. Ficzere Zoltánné s. k.

5. Dobi Pál s. k.

6. Vargáné Szűcs Anna s. k.

7. Hurbánné Csúcs Andrea s. k.

8. Horoszné Kiss Györgyi s. k.

9. Koroknai Hajnalka s. k.

10. Andóné Kelemen Mariann s. k.

11. Boros Lászlóné s. k.

12. Pál Kázmérné s. k.

13. Gerendai Zsuzsanna s. k.

14. Varga Adrienn s. k.

15. Szabó Ágnes s. k.

16. Hegedűs Andrásné s. k.

45

Jelenléti ív

2007-03-20

Technikai dolgozók névsora Technikai dolgozók aláírása

1. Baranyi Lászlóné s. k.

2. Baranyainé Kassiár Márta s. k.

3. Bartisek Lászlóné s. k.

4. Gólya Istvánné s. k.

5. Görög Gabriella s. k.

6. Jakab Pálné s. k.

7. Kocsisné Horváth Mária s. k.

8. Opoczki János s. k.

9. Pál Erzsébet s. k.

10. Pálvögyi Gyuláné s. k.

11. Tóth Anikó s. k.

12. Váradi Erzsébet s. k.

13. Verebélyi Lászlóné s. k.

14. Zsukk Andrásné s. k.

46

A Mákvirág Óvoda MIP teljesítményértékelési szempontjainak, és az értékelés rendjének véleményezése a Mákvirág Óvoda Szülői Közösségének

részéről (Szilárdné Réti Judit, az SzK elnökének képviseletével)

A teljesítményértékelés fontos része egy intézmény (de beszélhetnénk a vállalkozói szféra szereplő-iről is) működésének. A folyamatos munka-, helyzet-, kapcsolat értékelés elengedhetetlen a zökkenőmentes munka folyta-tásához, hiszen így könnyebben kiszűrhetőek az esetleges problémák, vagy talán csak félreértések, melyek megoldás nélkül több gondot okozhatnak. A Mákvirág Óvoda által kidolgozott értékelési rendszer összetett, a változás, változtathatóság lehe-tőségét hordozva magában, a standard értékek megtartása mellett. Nem egy egyoldalú értékelés, hanem rendszerben van, a rendszer összes „szereplőjének” bevonásá-val. Jó gondolat a különböző értékelések összevetése, reális képet alkotva ezáltal a vezető és az óvoda-pedagógusok önmagukhoz, illetve egymáshoz való viszonyáról. Nagyon lényeges, hogy az értékelés végeredménye nem csak a „fegyelmezésre”, a problémákra való rávilágításra korlátozódik, hanem az ösztönzésre, az erősségek meghatározására és ezen ke-resztül a jutalmazásra is odafigyel, amely nélkül – szerintem – lehetetlen egy embert „kimozdítani” a megszokott munkavégzéséből, jobb eredmények elérésére ösztönözni. Bár tudom, hogy a különböző kérdőívek kitöltése, az egyeztetések, megbeszélések további terheket rónak a vezető illetve az óvodapedagógusok vállára, mégis szükséges tehernek tartom, hisz a gyer-mekeink fejlődésnek lényeges alapköve a folyamatos fejlesztés. Budapest, 2007. március 20. Szilárdné Réti Judit s. k. A Mákvirág Óvoda SzK elnöke

47

VÉLEMÉNYEZÉS Az Óvodavezető által átadott IMIP részeként kidolgozott teljesítményértékelő rendszer ( a további-akban T.É.R.) fő koncepciója összességében a jogszabályoknak, és javaslatoknak megfelelően ké-szült el. A vizsgálandó területek és arányok elfogadhatóak számunkra. A konkrét kérdőív kidolgozásakor, javasoljuk az objektivitás érdekében a kérdések megfogalmazá-sának árnyaltabbá tételét, egyszerűsítését a „csak számon kérhető feladatot lehet értékelni”, mon-datnak a maximális figyelembe vételét. A T.É.R., mint mérőeszköz akkor használható, ha pontos, megbízható, és ellenőrizhető. Pontosan definiálni, mindenki számára egyértelműen érthetővé tenni azt, hogy egy-egy kérdéskör mit takar. Olyan konkrét kérdéseket érdemes feltenni, amire egyértelmű válasz adható. A T.É.R. szempontjából legfontosabb feladat, hogy az érintettek arra és úgy használnák, amire va-ló,akkor valóban képes rámutatni erős és kevésbé jó területekre, ami a munka minőségének javítá-sához vezethet. A vezető feladata, hogy a dolgozókkal megértesse, az értékelés szerepe nem a hibák keresése, hanem az óvodai munka színvonalának emelése. Ahhoz, hogy az értékelés működjön na-gyon szoros együttműködésre, és kölcsönös jóindulatra van szükség. Végezetül kérjük az Óvodavezetőt, hogy a konkrét kérdőív készítésénél a T.É.R. funkciói közül a hangsúlyt, a fejlesztő értékelésre, ne a minősítő értékelésre helyezze. Budapest, 2007-03-20. Marosvölgyi Ágnes s. k. A Gomba csoport Szülői Közösségének elnöke

48