A A

neuroendokrinneuroendokrin

rendszerrendszer

TTöörtrtééneti neti ááttekintttekintééss

�� A XIX. A XIX. szdszd--banban foglalkoztak vele elfoglalkoztak vele elııszszöörr�� BasedowBasedow pajzsmirigy betegspajzsmirigy betegséégg

�� AddisonAddison mellmelléékvesekkvesekééreg hireg hiáányny

�� 1892 1892 éélettani lettani kongersszuskongersszus�� Ahol a 72 Ahol a 72 ééves ves SecardSecard áállllííttáása szerint testi sa szerint testi éés szellemi s szellemi

teljesteljesííttııkkéépesspessééggéét a bikahere hasznt a bikahere hasznáálatlatáának knak kööszszöönheti.nheti.

�� SteinavSteinav--VoronovVoronov majomhere majomhere ááttüültetltetéés emberbe s emberbe –– negatnegatíív v eredmeredméény.ny.

�� A XX. A XX. szdszd. elej. elejéén az endokrin rendszer felfedezn az endokrin rendszer felfedezéésese�� ÉÉletfontosletfontos--e a mirigy me a mirigy mőőkkööddéése?se?

�� TTúúlmlmőőkkööddééshez +1 mirigyet shez +1 mirigyet üültettek be kltettek be kééssııbb mirigybbb mirigybııl l kkéészszíített kivonatot fecskendeztek be, majd mesterstett kivonatot fecskendeztek be, majd mesterséégese gese úúton elton elııáállllíítotttottáákk--szintetizszintetizááltltáákk-- az adott hormontaz adott hormont

(ACTH magyar vonatkoz(ACTH magyar vonatkozáás)s)

Az idegi Az idegi éés a ks a kéémiai szabmiai szabáályozlyozáás egyms egymááshoz shoz

valvalóó viszonyaviszonya

HypothalamusHypothalamus –– HipofHipofíízis zis -- PerifPerifééririááss mirigymirigy

�� A gyors alkalmazkodA gyors alkalmazkodáás: idegis: idegi

�� A tartA tartóós alkalmazkods alkalmazkodáás: hormons: hormonáálislis

�� JogosJogos--e e neuroendokrinneuroendokrin rendszerrrendszerrııl beszl beszéélni?lni?

�� Igen, mert Igen, mert egyegy biolbiolóógiai giai ééletfolyamatot letfolyamatot ttööbbbb mirigy mirigy

mmőőkkööddéése szabse szabáályoz:lyoz:

�� NNöövekedvekedéés, s, éérréés szabs szabáályozlyozáása: sa: hypofizishypofizis, pajzsmirigy, , pajzsmirigy, nemi mirigyek.nemi mirigyek.

�� MagatartMagatartáás szabs szabáályozlyozáása (szexusa (szexuáális magatartlis magatartáás is): s is): agyalapi mirigy, pajzsmirigy, agyalapi mirigy, pajzsmirigy, gonadokgonadok

�� HomeosztHomeosztááziszis szabszabáályozlyozáása: mellsa: melléékpajzsmirigy, kpajzsmirigy, mellmelléékvesekkvesekééreg, mellreg, melléékvesevelkvesevelıı ((LangerhansLangerhans sz.)sz.)

MirigyekMirigyek

1.1. Agyalapi mirigyAgyalapi mirigyadenohipofadenohipofííziszis

neurohipofizisneurohipofizis

2.2. PajzsmirigyPajzsmirigy3.3. MellMelléékpajzsmirigykpajzsmirigy4.4. MellMelléékvese kvese kkééreg reg

velvelıı5.5. HasnyHasnyáálmirigy (99% lmirigy (99% exokrinexokrin, ,

1% endokrin 1% endokrin LangerhansLangerhansszigetek szigetek hormonja:inzulinhormonja:inzulin))

6.6. Nemi mirigyek ( fNemi mirigyek ( féérfi, nrfi, nııi) ketti) kettııs s funkcifunkcióó: : hormont+ivarsejtethormont+ivarsejtet is is termeltermel

A A mirigymirigy......

1.1. AnatAnatóómimiáájaja

2.2. Hormonja Hormonja éés annak hats annak hatáásasa

3.3. Klinikai vonatkozKlinikai vonatkozáásaisai

4.4. MMőőkkööddéésséének szabnek szabáályozlyozáásasa

AnatAnatóómiai fejlmiai fejlııddéése ase a

kküülslsıı csiralemezbcsiralemezbııll mezodermmezodermáábbóóll--neurohipofizisneurohipofizis a ta tööbbibbi--mellmelléékvesevelkvesevelıı

KKéémiailagmiailag

FehFehéérjerje AminosavAminosav SzterSzteráánvnváázaszas--adenohipofizisadenohipofizis --pajzsmirigypajzsmirigy --mellmelléékvesekkvesekééregreg--neurohipofneurohipofííziszis --mellmelléékvesevelkvesevelıı --nemi mirigyeknemi mirigyek--mellmelléékpajzsmirigykpajzsmirigy--hasnyhasnyáálmirigylmirigy

Klinikai vonatkozKlinikai vonatkozáásbansban

alulmalulmőőkkööddééss ttúúlmlmőőkkööddééss((hypofunctiohypofunctio)) ((hyperfunctiohyperfunctio))

SzabSzabáályozlyozááss�� HipofHipofíízisen keresztzisen keresztüül l feedfeed--backback mechanizmusmechanizmus = =

a hormon hata hormon hatáása vissza hat, pajzsmirigy, sa vissza hat, pajzsmirigy, mellmelléékvesekkvesekééreg, nemi mirigyekreg, nemi mirigyek

�� Direkt Direkt feedfeed--backback = mirigy hormonja vissza hat, = mirigy hormonja vissza hat, hasnyhasnyáálmirigy, melllmirigy, melléékpajzsmirigykpajzsmirigy

�� Idegi szabIdegi szabáályozlyozááss = azokn= azoknáál amelyek a kl amelyek a küülslsııcscsííralemezbralemezbııl fejll fejlııdtek, dtek, neurohipofneurohipofííziszis, , mellmelléékvesevelkvesevelıı

BorsBorsóó nagysnagysáággúú mirigy kmirigy kéét lebennyelt lebennyel

1. 1. AdenohipofAdenohipofííziszis –– elelüülslsıı lebeny lebeny -- kköözzéépspsııcscsííralemezbralemezbııl fejll fejlııdikdik

2. 2. NeurohipofNeurohipofííziszis -- hháátulstulsóó lebeny lebeny –– kküülslsııcscsííralemezbralemezbııl fejll fejlııdikdik

FunkciFunkcióó: karmester : karmester -- -- organiserorganiser

HipofHipofííziszis

AdenohipofAdenohipofííziszis hormonjaihormonjai

1.1. NNöövekedvekedéési hormon (STH), si hormon (STH), somatothropsomatothrop s.hs.h..2.2. MellMelléékvesekkvesekééregre hatregre hatóó (ACTH) (ACTH)

adrenocorticotropadrenocorticotrop h.h.3.3. Pajzsmirigy stimulPajzsmirigy stimuláállóó (TSH) (TSH) thyeoidthyeoidáátt s.hs.h..4.4. FolliculusFolliculus stimulstimuláállóó hormon (FSH)hormon (FSH)5.5. SSáárgatestre hatrgatestre hatóó (LH) (LH) luteinizluteinizáállóó, , ffiffi (ICSH)(ICSH)6.6. TejelvTejelváálasztlasztáást stimulst stimuláállóó (LTH) (LTH) laktotroplaktotrop h.h.

4 4 –– 5 5 –– 6 hormonok = 6 hormonok = GonadotropGonadotrop hormonokhormonok

AdenohipofAdenohipofííziszis1. N1. Nöövekedvekedéési hormonsi hormon

�� SajSajáát hormon, mert t hormon, mert öönnáállllóó hathatáása vansa van�� FehFehéérje termrje terméészetszetőő�� HatHatáása:sa: serkenti a hosszserkenti a hosszúú cscsööves csontok vves csontok véégi gi

nnöövekedvekedéésséét (porcsejtek nt (porcsejtek nöövekedvekedéésséét serkenti)t serkenti)�� Anyagcsere hatAnyagcsere hatáások: sok:

fehfeh.. 3.3.szh.szh. zszsíírr++

fehfeh.. szhszh.. zszsíírr11..

1.peif. 1.peif. szhszh. szint +. szint +2.perif. 2.perif. szhszh. . éégetgetéés s --3.glokoneogenesis 3.glokoneogenesis --4.perif. 4.perif. szhszh. . éégetgetéés s --5.perif. zs5.perif. zsíírréégetgetéés +s +

542

A nA nöövekedvekedéési si hormonhormon......Klinikai vonatkozKlinikai vonatkozáása:sa:1.1. SOK SOK

óóririáásnsnöövvééssnem a kosarasok , nem a kosarasok , betegek, gyengbetegek, gyengéék. k. AcromegaliaAcromegaliakialakulkialakuláása felnsa felnııtt tt korbankorban

2.2. KEVKEVÉÉS S ttöörpenrpenöövvééss

araráányos de nyos de szellemileg, fizikailag, szellemileg, fizikailag, szexuszexuáálisan picit lisan picit elmaradottabbakelmaradottabbak

NeurohipofNeurohipofííziszis

(t(táárol! nem termel)rol! nem termel)

Hormonjai: Hormonjai: 1.1. vazopresszinvazopresszinantidiuretikusantidiuretikus hormonhormon

2.2. oxitocinoxitocinfehfehéérje termrje terméészetszetőő hormonokhormonokVizeletelvVizeletelváálasztlasztáástst cscsöökkentkkentıı

hihiáánynyáában 30l vizelet ban 30l vizelet üürrüülne.lne.Klinikai v.:Klinikai v.: vvéérnyomrnyomáás ns nöövelvelıı

hathatáása van mivel a sa van mivel a vvééredredéényeket nyeket öösszehsszehúúzza, zza, diabetesdiabetes insibitusinsibitus

MMééh izomzath izomzatáát szt szüülléés alatt s alatt öösszehsszehúúzza emlzza emlıımirigyek mirigyek ssíímaizomzatmaizomzatáátt öösszehsszehúúzza.zza.

SzabSzabáályozlyozáás:s: idegiidegi

2. Pajzsmirigy2. Pajzsmirigy

AnatAnatóómimiáája:ja: legnagyobb mirigylegnagyobb mirigyHormonjaHormonja:: tiroxintiroxin ((tetratetra--jjóódd--tironintironin), ), tritri--jjóódd--tironintironinAminosav termAminosav terméészetszetőő hormon.hormon.HatHatáása:sa:nnööveliveli a szervezet a szervezet

alapanyagcseralapanyagcserééjjéét. Hit. Hiáánynyáában ban kb.30%kb.30%--kal kal

lenne alacsonyabb.lenne alacsonyabb.A perifA perifééria gyufria gyufáája!!!ja!!!

5.5.

fehfeh.. 66.. szhszh.. zszsíírr33

++

fehfeh.. szhszh.. zszsíírr

1.1. 2.2. 4.4.

1. Perif. Szh. égetés + 2. Perif. feh. égetés +3. Máj glikogenolízis +4. Perif. zsírégetés + 5. Belek szh. felszívódás +6. Glikoneogenezis +

A pajzsmirigy...A pajzsmirigy...KKlinikai vonatkozlinikai vonatkozáásasa

�� AlulmAlulmőőkkööddéés:s:

-- nnöövekedvekedéés css csöökkenkken

-- szellemi szint csszellemi szint csöökken= kken= kretenizmuskretenizmus

-- szexuszexuáális fejlettslis fejlettséég g cscsöökkentkkent

ArAráánytalan tnytalan töörprpéék, mert a k, mert a vvéégtagok rgtagok röövidek!videk!

�� TTúúlmlmőőkkööddéés:s:

-- ttúúlbuzglbuzgóó,,

-- testhtesthıımméérsrsééklet, klet,

-- pulzus emelkedett, pulzus emelkedett, --verejtverejtéékezik, kezik,

--fféélszeg lszeg

BasedowBasedow--kkóórr

StrummaStrumma, golyva., golyva.

A pajzsmirigy...A pajzsmirigy...

szabszabáályozlyozáása:sa: TSH vTSH véégzi gzi feedfeed--backbackmechanizmussal, tehmechanizmussal, teháát serkenti a t serkenti a pajzsmirigy mpajzsmirigy mőőkkööddéésséét visszacsatolt visszacsatoláás s rréévvéén. A hipofn. A hipofíízis analizzis analizáálja a vlja a véért ettrt ettııl l ffüügg a TSH termelgg a TSH termeléés mennyiss mennyiséége.ge.

EndEndéémimiáás golyvas golyva: egy adott ter: egy adott terüületre letre jellemzjellemzıı ahol kevahol kevéés a js a jóód. Ilyenkor a d. Ilyenkor a pajzsmirigy megnpajzsmirigy megnıı rengeteg rengeteg TSHTSH--tt termel termel de nincs jde nincs jóód.d.

3. A mell3. A melléékpajzsmirigykpajzsmirigy

AnatAnatóómimiáája:ja: A pajzsmirigy A pajzsmirigy áállomllomáánynyáában ban taltaláálhatlhatóó..

Hormonja:Hormonja: parathparath hormonhormon

PolipeptidPolipeptid hormon.hormon.

HatHatáása:sa: a va véér Car Ca2+2+ szintjszintjéének emelnek emeléése se eleléérrééssééhez, serkenti a bhez, serkenti a béélblbııl a Cal a Ca2+2+

felszfelszíívvóóddáást, a csontokbst, a csontokbóól meszet l meszet mobilizmobilizáál, csl, csöökkenti a Cakkenti a Ca2+2+ kivkiváálasztlasztáást a st a vesveséében.ben.

A mellA melléékpajzsmirigy...kpajzsmirigy...

Klinikai vonatkozKlinikai vonatkozááss: hi: hiáánynyáában az izom ban az izom ingerlingerléékenyskenyséége nge nıı, izomg, izomgöörcs, rcs, tettetáániniáássggöörcs kialakulrcs kialakuláása.sa.

SzabSzabáályozlyozáása:sa: direkt direkt feedfeed--backback, hipof, hipofíízis zis nnéélklküül kl köözvetlenzvetlenüül a vl a véér Car Ca2+2+ szintje szintje hathatáározza meg a hormon elvrozza meg a hormon elváálasztlasztáást.st.

4. Mell4. Melléékvesekvese

AnatAnatóómimiáájaja: A ves: A veséék csk csúúcscsáán elhelyezkedn elhelyezkedıımirigy, kmirigy, kéét rt réésze ksze kééreg reg éés vels velııáállomllomáány.ny.

Hormonjai:Hormonjai: szterszteráánvnváázaszas vegyvegyüületekletekMellMelléékvesekkvesekééreg hormonok:reg hormonok:

MineralokortikoidokMineralokortikoidok GlGlüükokortikoidokkokortikoidok AndrogAndrogééneknekAldoszteronAldoszteron. Na. Na2+2+ szhszh--otot vvéédi, mindenbdi, mindenbııl l anabolikusanabolikuskoncentrkoncentráácicióót emeli t emeli cukrot,cscukrot,csöökkentikkenti a a perifperif. . sztroidoksztroidok

cukorcukoréégetgetéést, st, fehfeh. zs. zsíír r ééget get serkenti, gyulladserkenti, gyulladáás s cscsöökkkk..

MellMelléékvese kkvese kééregreg

A A glikokortikoidokglikokortikoidok hathatáásasa::6.6.fehfeh. . szhszh.. zszsíírr

55

fehfeh.. szhszh.. zszsíírr

+

3 1 4

1. Perif. szh. égetés -2. Glikoneogenesis +3. Perif. feh. égetés +4. Perif. zsírégetés +5. Máj zsírmobilizáció +6. Máj feh. felvétel +

2

A mellA melléékvese kkvese kééregreg……Klinikai vonatkozKlinikai vonatkozáása:sa:

�� HiHiáány esetny esetéén gyulladn gyulladáásra sra valvalóó hajlam hajlam

ADDISONADDISON--kkóórr, leverts, levertséég, g, ellenellenáállllóó kkéépesspesséég g

cscsöökkenkkenéés.s.

�� TTúúlmlmőőkkööddéés esets esetéén: n: CushingCushing--betegsbetegséégg, ,

elhelhíízzáás felss felsıı testre, testre, holdvilholdviláág arc, szg arc, szééles les

vvááll.ll.

A mellA melléékvese kkvese kééregreg……

SzabSzabáályozlyozáása:sa: ACTH (ACTH (adenokortikotropadenokortikotrophormon) serkenti a mirigy hormon) serkenti a mirigy mmőőkkööddéésséét, t, FeedFeed--backbackmecanizmussalmecanizmussal..

MellMelléékvese velkvese velııHormonjaiHormonjai

Adrenalin Adrenalin NoradrenalinNoradrenalin

„„ RENREN”” hathatáásaisai

SympaticusSympaticus hathatáások, serkentik a szsok, serkentik a szíívmvmőőkkööddéést,st,

serkentik az anyagcserserkentik az anyagcseréét ht höörgrgııt tt táággíít szt szőőkkíítiktik--

ttáággíítjtjáák az ereketk az ereket

SzabSzabáályozlyozáása:sa: idegrendszer eredetidegrendszer eredetőő

A mellA melléékvesevelkvesevelıı……

hormonok anyagcsere hathormonok anyagcsere hatáásai:sai:

A perifA perifééririáás s szhszh. . éés zss zsíírréégetgetéést serkenti ast serkenti a

mmáájbjbóól l szhszh--otot mobilizmobilizáál, a vl, a véércukorszintetrcukorszintet

drasztikusan emeli.drasztikusan emeli.

fehfeh. . szhszh.. zszsíírr

fehfeh.. szhszh.. zszsíírr+

3

1

2 4

1. Máj glikogenolízis +2. Perif. szh. égetés +3. Cori-kör +4. Perif. zsírégetés +

5. Hasny5. Hasnyáálmirigylmirigy

AnatAnatóómimiáája:ja: A patkA patkóóbbéél hajlatl hajlatáában ban helyezkedik el khelyezkedik el küülslsıı elvelváálasztlasztáássúú mirigy mirigy kivkivééve a ve a LagerhansLagerhans--szigeteketszigeteket ezek belsezek belsııelvelváálasztlasztáássúúak.ak.

HormonjaiHormonjai: inzulin, : inzulin, glukagonglukagonFehFehéérje termrje terméészetszetőő hormonok.hormonok.SzabSzabáályozlyozáásasa: : direktdirekt--feedfeed backback, vagyis a , vagyis a

vvéércukorszint krcukorszint köözvetlenzvetlenüül szabl szabáályozza az lyozza az inzulin termelinzulin termeléést.st.

Az inzulinAz inzulin……

hathatáása: cssa: csöökkenti a vkkenti a véércukor szintet, rcukor szintet, serkenti a perifserkenti a perifééririáás cukor s cukor éégetgetéést, st, serkenti a serkenti a szhszh. szint. szintéézist (vzist (véérbrbııl jl jööjjjjöön ki a n ki a cukor), gcukor), gáátolja a tolja a glglüükoneogenesistkoneogenesist, a m, a mááj j zszsíírsav szintjrsav szintjéét emelit emeli

fehfeh. . szhszh.. zszsíírr

fehfeh.. szhszh.. zszsíírr

6 79

8

4

3

2

1

5

1. Perif. szh. égetés +2. Perif. szh. szint -3. Perif. feh. égetés -4. Perif. feh. szintézis +5. Perif. zsírszintézis +6. Máj feh. szint +7. Glukoneogenesis -8. Máj zsírszint +9. Máj szh. szint +

A hasnyA hasnyáálmirigylmirigy……

klinikai vonatkozklinikai vonatkozáásai:sai:

CsCsöökkent mkkent mőőkkööddééss: DIABETES MELLITUS : DIABETES MELLITUS nnéépbetegspbetegséég.g.

TerTeráápiapia:: 1.1.ééletmletmóód vd vááltoztatltoztatáás (s (szhszh. bevitel . bevitel cscsöökkentkkentéése se éés a fizikai aktivits a fizikai aktivitáás s nnöövelveléése.)se.)

2. tabletta szed2. tabletta szedéésese

3. injekci3. injekcióó

6. A nemi mirigyek6. A nemi mirigyek

Nemi jelekNemi jelek

ElsElsııdlegesdleges MMáásodlagossodlagos

KromoszKromoszóómmáálislis:: anatanatóómiai miai ((nemi szervek, sznemi szervek, szıırzetrzet))

44 db+ 2db nemi44 db+ 2db nemi funkcionfunkcionáális (lis (ffiffi--nnááll nagyobb izomzat, nagyobb izomzat, mméélyebb hang)lyebb hang)

Mirigy:Mirigy: pszichpszichéés (s (éérzelmi rzelmi vilvil. a n. a nııknknéél gazdagabb)l gazdagabb)

here, petefhere, peteféészekszek

6. 6. GonGonáádokdok

HypothalamusHypothalamus -- hypofhypofííziszis-- petefpeteféészek, hereszek, here

FSH, LH, FSH, LH, öösztrogsztrogéénn, , progeszteronprogeszteron, , tesztoszterontesztoszteron, ,

AA fféérfi nemi mrfi nemi mőőkkööddééss::HormonHormon:: tesztoszterontesztoszteronFSHFSH--spermiumspermium termeltermeléést serkentist serkentiLHLH-- hormon termelhormon termeléést serkentist serkentiICSHICSH-- intersticiintersticiááll. . cellcell. . stimstim. hormon. hormonDoppingDopping:: anabolikusanabolikus szteroidokszteroidok

A A gongonáádokdok……A nA nııi nemi mi nemi mőőkkööddéés:s:LelLelöökkııddééss1.1. RegenerRegeneráácicióó:: nnééhháány 3ny 3--5 nap, FSH szint n5 nap, FSH szint nıı grafgraf ttüüszszıı éérik rik

éés az s az öösztrogsztrogééntnt kezdi termelni.kezdi termelni.2.2. BurjBurjáánznzáás szakasza: s szakasza: ProliferProliferáácicióóss szakasz, tszakasz, tüüszszıı repedrepedéés: s:

ovulovuláácicióó.(k.(kéétt szakasz szakasz prepre éés s postpost ovulovuláácicióó) a petesejt a ) a petesejt a mmééhkhküürtbe kerrtbe kerüül, l, corpuscorpus haemoragicumhaemoragicum, FSH , FSH ggáátltlóódikdik éés s ezzel ezzel egyidegyidııbenben az LH naz LH nöövekedik, svekedik, sáárga rga testecsktestecskéékk--corpuscorpusluteumluteum--progeszteronprogeszteron szint nszint nıı..

3.3. SzekrSzekréécicióóss szakaszszakasz: m: mééhnyhnyáálkahlkaháártya megvastagszik rtya megvastagszik progeszteronprogeszteron szint tovszint továább nbb nıı..

MegtermMegterméékenykenyííttééssnemnem igenigen

Visszahat LH nVisszahat LH nıı az FSHaz FSH bebeáágyazgyazóódik a mdik a mééh nyh nyáálkahlkaháártyartyaéés s folliculinfolliculin--lellelöökkııdikdik áátalakultalakul-- placenta placenta úúj hormont kezdj hormont kezd

termelni CORION h. kimutathattermelni CORION h. kimutathatóóprogeszteronprogeszteron ami terhessami terhesséég vg vééddııhormonhormon

…é…és ms máár vr véége is!ge is!

KKööszszöönnööm a figyelmet!m a figyelmet!