A Névtelen szellem közleményei II. kötet

7/23/2019 A Névtelen szellem közleményei II. kötet

http://slidepdf.com/reader/full/a-nevtelen-szellem-koezlemenyei-ii-koetet 1/87

A NÉVTELEN SZELLEM KÖZLEMÉNYEI

ESZTER MÉDIUM ÚTJÁN

II. KÖTET

KIADJA: PÁTKAI PÁL BUDAPEST, 1931.

A NÉVTELEN SZELLEM IMÁJA

Nagy Isten, szeretet Istene, kinek fényessége és dicsősége betölti az eget és a Földet, és elárasztja a mindenséget, Hozzád kiáltunk! j"ság, tökéletesség és igazság Istene adj nek#nk kegyelmet és emeld fel a mi lelk#nket a szellemiségnek arra a fokára,ogy $éged megismeress#nk, ogy $éged megértess#nk! Isten#nk, j" %tyánk, mi a&r", tökéletlen b'nösök, kik &orb"l lett#nk ésismét &orrá lesz#nk, álmélkod(a kérdezz#k önmagunkt"l) kicsoda az ember, ogy $e, *ram, megemlékezel r"la+ $udjuk, *ram,ogy az ég megközeltetetlen (olt a Földről és $e elk#ldötted a szeretet megtestestőjét, ogy a mennyet leozza a Földre, ogy a

mi megfásult sz(#nkbe életet árasszon az Ige által- és $e atalmat adtál Neki mennyen és Földön, ogy megtélje a Földön élőket. /lk#ldötted őt, *ram, ogy a (ilág lássa meg a $e nagy szeretetedet őbenne. $e adtál neki ele(entő életet, ogy aki isz 0benne,egy is el ne (esszen, anem örök életet nyerjen, ogy mindnyájan megtartassanak arra a na&ra, amelyen minden elm1lik, de a $ebeszéded, amely életet adott, semmiké&&en el nem m1lik. add, *ram, ogy ez a 2élek megsokasodjék és megerősödjék azokban, akik keresik az utat, mely Hozzád (ezet. 3zentlélek, $e nagy és imádásra mélt" istenség, ki meg(ilágtod a milelk#nket, ki benn#nket ne(elsz, és az igazsággal tá&lálsz, aki kiragadsz minket a Föld &oráb"l és el(ezetsz az /szmék (ilágában,kér#nk $éged, jöjj és (égy lakozást a mi lelk#nkben! /gyengesd a mi gondolatainkat és éleszd a mi érzelmeinket azzal a szent t'zzel, amellyel egykor a régiek lelkét be(ilágtottad!

%z összetört és szétullott egyázakat tereld *ram, a 4eg(ált" köré, ogy megismeressék a tulajdonké&&eni 5ásztort, az /gyet, ogy az 0 sza(ára allgasson minden né& és minden nemzet. 6breszd fel, *ram, a te szolgáidat a földi b'nök rabságáb"l,ogy az istenség magas /szméjét keressék és asd át őket i(atásuk magasztos tudatá(al és kötelesség#k megértésé(el, ogy anyájat ne az ellentét, a sátán (ezesse, anem a tiszta szent /szme, ogy meg(ált"itokká legyenek még azok is, akik a neézcsal"dások ker#lő 1tjain járnak. tekints alá, szeretet Istene, e földi (ilágra és k#ldd el ozzánk a (ilágosság arcosait, ogy a

sötét b'nökben al(" emberiséget felrázzák, mg nem késő. 7#ldd el a te 3zentlelkedet a ké&mutat"koz, az álszenteskedőköz,ogy a b'nt felismerjék és elagyják, és az igazat, a j"t kö(essék. %jándékozd meg, *ram, a szen(edőket ittel és (igasztalással, ak#zdőket 1j erő(el és a kimer#lteket reménységgel, ogy a it (ilágossága ki ne aludjék e Földön! %dd *ram, ogy a $e3zentlelked által minden lélek megismeresse a $e akaratodat és kö(etesse azt. add *ram nek#nk is a $e 3zentlelked ajándékát, ogy el ne mer#lj#nk az anyagba, és meg ne botoljunk az ellentét által lerakott &r"bákban. Isten#nk, emeld fel a milelk#nket, tisztts meg és szentelj meg minket, ogy mindnyájan a tieid leess#nk, ogy benn#nk is az az egyetemes erőforrásbuzogjon, amelyben $e lakozol 3zent %tyánk, a szeretetben! 8men.

BEVEZETÉS

MI AZ ÉLET CÉLJA?

Mindnyájatokat üdvözlünk az Úr Jézus Krisztus nevében. Kedves testvéreim, jól fiyeljétek me, amit most mondok nektek,mert !asznát ve!etitek az "ton, "y a m"landó, mint az örökéletben. Mert ezek nélkül az ismeretek nélkül sokszor ferde utakratévednétek. #zek nélkül az ismeretek nélkül el$sal titeket a tévelyés szelleme, mely a ti m"landó testi életetekben, a sötétsében,a tudatlansában érezteti leinkább a !atalmát. % tudatlansá mindi félrevezeti az embert, mert a dolo valódi meismerésének ondolatát, foalmát nem !elyesen alkotja me, és &y !ajótörötté válik és az életet ny'nek, te!ernek érzi maán, s amikor reáne!ezedik a s"ly, azt !iszi, jobb lenne me!alni, mert !a me!al, kib"jik a te!er alól. %z élet minden örömével, fájdalmával,szenvedésével eyütt ké(ezi azt, amit tulajdonké((en ez alatt a szó alatt értünk. Mert nem az az élet, amit ti emberek életnek ondoltok. Mert nem$sak a k&vánatos, az örömteljes és boldosáot okozó érzések és álla(otok azok, amelyekre szüksée van aléleknek, hanem szükséges a fája!"m# a szen$eés# a meg%&'(á!)a)ás és m*nen ezze! já&' n+"m"&,ság *s# h"g+ az é!e))e!jessége) n+e&jen# h"g+ az é!e) k*fejezhesse magá)- %z ember lélek) és a léleknek a vételen, kiszám&t!atatlan mélyséetulajdonké((en az élet.

#z az a titok, amelynek véére az ember az * ondolataival nem jut!at, róla foalmat nem alkot!at, mert az ember nem ismeria tulajdon életét sem, annál kevésbé ismeri a saját lelkét. + mivel az * maa lelkét nem ismeri, !oyan ismer!etné a felebarátjáét#zek olyan titkok és mélyséek, amelyekbe emberi ondolatokkal lemerülni nem le!et. % le!et*séek, és es!et*séek óriásiméreteivel kell számolnunk, amikor $sak ey ember lelkének a ondját is maunkra vesszük. -riási le!et*séek számaival kellmebarátkoznunk) és ezeket a le!et*séeket !atásaikban és köl$sön!atásaikban a mi ondolatainkkal akik szintén teremtettlények vayunk nem tudjuk kimer&teni, nem tudjuk felfoni, mert oly óriási ezeknek a számtörvénye, !oy ez ey örökéletet is

betölt. M* m*nn+ájan az .&.kké$a!'ság g+e&meke* $ag+/nk0 ez az .&.kké$a!'ság (e).!)* a m* !én+ünke)# a m* !e!künke)ha)ása*$a!# h"g+ e ha)ás"k n+"mán m* k.!1s.nha)áské%%en m/nká!k"j/nk# é!jünk# )e&em)sünk# a!k"ss/nk "!+an



!ehe)2ségeke)# "!+an %"z*)3$/m"ka)# ame!+ek a m* és az .sszesség &észé&e ("!"gság") e&emén+eznek- %zonban !oyanle!etsées ezt elérni, !oyan le!etsées ezt mevalós&tani, amikor az ember nem tudja mé azt sem, mi a jó és mi a rossz

+ miután e kett* között nem tud különbséet tenni, te!át eyszer az eyikt*l vonzatva, a másiktól tasz&tva, máskor (edimeford&tott !atások alatt !alad a fejl*dés "tján, eyszer rosszat, másszor jót $selekedve. /e!át az ember e két vélet között avonzás és tasz&tás törvényének enedve éli le életét, !oy kell* életta(asztalatokat vonjon le tanulsául, és a kell* tanulsáok nyomán folytassa az életet tovább. Milyen szomor"nak és nyomor"sáosnak látszik az élet addi, am& az ember lelke e kétvonzás között különbséet tenni nem tud, am& nem !atározta el maát, !oy tulajdonké((en !ová is tartozzék0 # földi vilá azok közé a viláok közé tartozik, a!ol mé nin$s kialakulva sem a jó, sem a rossz. #bben a vilában a vándorló lélek$so(ortok sok fájdalom le!et*séét tükrözik vissza és !ordozzák maukban. #zek a le!et*séek mindaddi fenyeetik az ember lelkét, am& azabszol"t jó!oz nem tért, maát a!!oz !ozzá nem ka($solta. Mivel ez a szomor" álla(ot él, van, te!át az Úr vételen keyelme és

szeretete leny"l az ember!ez és olyan es!et*séeket ad a 1öldön él* és vándorló lélek$so(ortok kezébe és elébe, amelyes!et*séeket *k szabad akaratból jeyezzétek me jól szabad akaratból fel!asznál!atnak a mauk javára, !oy ebben az ideoda való vonzás és tasz&tás viláában mindi szilárdabb, mindi biztosabb lelki tám(ontot találjanak az * lelki meer*södésük!özés az életben való el!elyezkedésük!öz.

Mert a lélek arra van !ivatva, !oy az életben elfolalja a !elyét, s amint mondtam2 teremtsen, alkosson és azokban ale!et*séekben munkálkodjék, amelyek mindi el*tte állanak, amelyekben benne él, mozo, mert 3sten ondoskodó szeretete *toda áll&totta be. És h"g+ az em(e&* !é!ek ),! nag+") ne )é$ehessen# azé&) az 4& megsza()a az em(e&* é!e) na%ja*)# és eg+5eg+)es)(en $a!' )a&)'zk"ás *ejé) é$ekhez k.).))e- #zeket az éveket (edi olyan álla(otok!oz röz&tette, amelyek a lélek fejl*désifokozatá!oz mérten mindi a lejobb le!et*séeket biztos&tják számára $sak azért, !oy azokból tanulsáokat von!asson lemaának. #zeknek a tanulsáoknak a nyomán aztán olyan foalmak, törekvések, érzések és váyak alakulnak ki a lélekben,amelyek már el*revetik fényüket és vonzzák és kiemelik a lelket az alsóbbrend' foalmak álla(otából. /i már ta(asztalatbóltudjátok azt, !oy ey ember mennyit valós&t!at me az életb*l. /i már tudjátok, !oy t"l nayot, önmaát felülm"lót senki sem$seleked!etik, mert lelkében el vannak rejtve azok a ké(esséek, amelyek szerint $seleked!etik. Senk* ).((e) nem )ehe)# senk*

magasa((a)# nemese((e)# *gaza((a) nem 1se!ekehe)*k# m*n) amenn+*&e 2) é&)e!me és é&zés$*!ága ké%es3)*- #zért az életlenayobb adománya az, !oy minden lélek kifejez!eti maát az * fokozatá!oz, az * lelki természeté!ez méltóan.

4s minél inkább kifejezi maát a lélek, annál nayobbat !alad el*re az * fokozata szerint, annál tökéletesebb az * tudása, az *lelkének tanulsálevonása. Mindey, akár jót, akár rosszat $selekedett, mert a jóból jó tanulsáot, a rosszból (edi fájdalmastanulsáot von le. Ehhez szükséges a szabadság. +züksées, !oy az ember szabad leyen, különöské((en !oy a lélek szabadleyen, !oy olyan foalmak, olyan kemény és sz'k korlátok ne !atárolják körül az életét, amelyekben mé aliali tudja maátkifejezni, melyekben ali tud mozoni, !oy méis valamiké((en el*rejut!asson az "ton. 5iszen lát!atjátok, !oy az emberek tömeei ter!es életükben minden tudás nélkül is szinte ösztönszer'en érzik a szabadsá k&vánatos voltát és k&vánják aszabadsának édes, lanyos leve*jét, amelyet a lélek besz& maába, !oy kifejez!esse bens* tartalmát. #zt a szabadsá után valótörekvést minden !elyen, minden né(nél, minden nemzetnél lát!atjátok, s*t lát!atjátok ezt már a yermekeknél is) és méis annak da$ára, !oy ez után sóváro, ezért kiált és e(ed a vilá, méis rabiában nyö. 6em abban az iában, amelyet 3sten ad reá, vayamelyet 3sten nevével akarnak reárakni, !anem a b'n iájában, melyet a sátán, a sötétsé fejedelme rak a testtel, a születéssel azember nyakába.

%li!oy ondolkozni tud, a tudatlansá, az ismeret !iánya folytán máris belejut a b'n rabsáába, és itt !elyes meismerés!iányában meteremti maának mindazokat a !átrányokat, amelyeket a tudással b&ró, a látó és érz* lélek elkerül, mivel!oy látja atörvénytelensé !átrányait. /e!át kedves testvéreim, ennek a !aladásnak a szolálatába áll az, aki iyekszik ismereteket szerezni,aki tudását yara(&tani akarja és ezt a meszerzett ismeretet és tudást a tudatlannak, a yenének, a !átramaradottnak felse&tésére!asználja fel. /udás0 7ajon eyáltalában tud!ate az ember valamit anélkül, !oy a sátán szolálatába ne áll&taná azt 7ajon nem!asználjae ki a metévesztés fejedelme az ember fejletlenséét, tökéletlenséét 7ajon nem a sátán sualmazzae a félm'veltet,az ismeretnek fele "tján meállót arra, !oy (énzért, !atalomért, kiváltsáért odadobja a sátánnak a tudományt, és veyen rajtamaának, az * testének kényelmet, di$s*séet, elismerést, anyai javakat és vele eyütt *öt, !i"sáot, testi el*nyöket + amikor mindezzel betelt, vesz maának 3stent*l való eltávolodást, a lejobb tudástól való elszakadást. Mert azt !iszi, !oy az * tudásánk&vül nin$s más tudás, nin$s más viláossá, s maát 3stennek ké(zelve, meszédül a testi életnek (illanatában, és mert az 3stennelvaló összeköttetést meszak&tja, a 5ozzá való raaszkodást meszünteti, eyszerre $sak "y érzi, !oy ino, s*t elt'nik a talaj alába alól és !ull lefelé, !ulló$silla módjára.

% tudás, az ismeret, minden a viláon a lef*bb jó, amivel az ember rendelkez!etik. % tökéletlensében él* lélekre nézveazonban ez is mindi me(róbáltatást jelent. Mert nem le!et a szellem !aladásának az a foka, amelyen az * tudásával ésismeretével meáll!at, és azt mond!atná2 86in$s szükséem tovább 3sten keyelmére, nin$s szükséem arra, !oy 3sten ondoljonrám, !oy imádkozzam 5ozzá és maamat alárendeljem az 9 akaratának.: %mikor már ezt ondolja és lelkében érzi, akkor már leis !ullott arról a szellemi maaslatról, amelyen ké(zelte maát. 6ayon sok fejl*dött szellem, aki már egy-egy korban elérte amaa fejl*désének lemaasabb (ontját, beleesik a testnek b'niájába, a tévedéseknek ebbe a tévedésébe. #zeknek bukása,le!ullása borzasztó következményekkel jár, nem$sak a saját részükre, !anem azok részére is, akik !ittek az * tudásukban, akik !ittek az * ismeretükben és valamikor iaznak ondolták azokat. #zek szintén velük eyütt !ullanak alá. %z általuk teremtettkorszellem réen mesemmisült és feloszlott az örökkévalósában, de tévedéseik eredménye memaradt. %zután ezeket az eykor felemelkedett nay szellemeket elta(ossák az utánuk következ* kor szellemei, akik náluk kisebbek, yenébbek voltak ésismeretük is sz'kebb kör' volt, de metartották az 3sten iránt való enedelmesséüket és /*le való füésüket.

#zek a ki$sinyek feljebb emelkednek, ezek a ki$sinyek !atalmasabbakká lesznek azoknál, akik már el*bb valamelykorszellemet teremtettek, de amely korszellemnek feloszlását bukásuk okozta. ;yermekeim0 #y ilyen feloszló korszellemnek azutolsó óráit élitek itt e 1öldön. 6em "y mondom, mint!a a ti id*mér*tökkel mérném annak az utolsó korszellemnek, annak atudománynak és vilánézetnek utolsó óráit, amely tudománynak és ismeretnek a v&vmányai el*tt ma $sodálkozva álltok me ésállnak me mindazok, akik a korszellemnek körforásában testet öltöttek és testet fonak ölteni. 6ay ondolatok, nay eszmék emelkedtek ki a sötétséb*l a szellemisébe és az embereknek ezrei, százezrei !ódoltak nekik. 7olt id*, amikor "yszólván alimaradt más, mint ezeknek a nay szellemeknek a ondolkozása és érzésviláa. %!oyan *k ondolkoztak és éreztek, és a!oyanfoalmaikat az iazsáról mealkották, aszerint alakult az az emberek sz&vében és lelkében is. /e!át a né(ek és nemzetek iseszerint fejl*dtek, tökéletesedtek. /i is ey ilyen korban éltek, amelyet az id*k véére t'zött ki az Úr keyelme. 4s mindazok, akik



ebben a korszakban doloztak, akár jót, akár rosszat $selekedtek, az id*k véére tartoznak beszámolni2 tartoznak vay !ozzá, vayellene szólni az iazsának, vay vele, vay ellene $selekedni, mert $selekvésre, munkálkodásra !&vja *ket a /örvény.

/iteket is &y !&vott a meszületésre, az életben való !elyfolalásra, !oy érezzétek át azokat a !atásokat, amelyeket vala!a a titévedésetek folytán maatoknak meteremtettetek. 4s uyan$sak élvezzétek azokat a !atásokat is, melyekben !'ek és iazak voltatok, amelyekben munkálkodtatok, !oy a számadás na(ján ey lélek se leyen, aki ezt mond!assa2 8<ram, nem tudtam, nemláttam, nem volt alkalmam jót vay rosszat $selekedni0: Igen# m*naz"knak# ak*k $a!aha szám"))e$2) 1se!eke)ek# &ész) ke!!$enn*ük a $*!ág e&2*nek &enezésé(en- 6ész) ke!! $enn*ük# h"g+ fe!szejék és e!f"g+asszák az"ka) a g+üm.!1s.ke)#ame!+eknek mag$á) $a!aha g"n"!a)a*kka!# é&zése*kke!# 1se!ekee)e*kke! e!$e)e))ék e m,!an' $*!ág(an- 7iszont azoknak aréi jó ondolatoknak, azoknak a réi iaz eszméknek !atásait, amelyek vala!a a lelkekben éltek, amelyek vala!a *ket a jóraintették és meyökereztek, ey elkövetkezend* létben mesokszorozódva lát!atják majd mauk körül lerakódni. %z élet $élja az,

!oy a lélek minél nayobb teljesséel kifejez!esse maát. 5oyan fejez!etné azonban ki maát a lélek másként, mint a sajáttermészetével Senk* sem 1se!ekehe)*k j"((a)# sze((e)# *gaza((a)# $ag+ g"n"sza((a)# m*n) am*!+en az 2 !e!kének f"k"za)a#é&zése# m*n) am*!+en az 2 $ág+a# me!+e) f.!* é!e)é(en *gaznak és $a!'nak h*))-

/e!át nem az a valósá, amit ti maatokról sokszor elfoulva ondoltok, amit maatokról !isztek, mert !iszen ti maatok felettmindi eny!ébben, mások felett mindi szior"bban &téltek földi éltetekben, !anem az a valósá, amit az élet bennetek kivált, amit

bennetek valósáá tesz az érzések és ondolatok viláában. %z érzéseknek és $selekedeteknek !armonikus eyüttm'ködéséb*lszármazó !atások, melyeket a földi életben elértek2 mutatják me a valósáot. M*né! *gaza((an é!)ek# m*né! 2sz*n)é((en1se!eke)ek# m*né! j"((an és ).ké!e)ese((en k*fejez*)ek maga)"ka)# anná! eg+enese(( a )* /)a)"k# anná! )*sz)á(( amegkü!.n(.z)e)2 ké%essége)ek a j'(an ,g+ m*n) a &"ssz(an- +zerettek, és nem találtok szeretetre 6e !ideüljön el a tisz&vetek. Jól $selekedtek, és rosszat ka(tok !elyette 6e szomorkodjatok felette. M*nen j' és m*nen &"ssz megma&a aszámaás"k na%já&a- % jóval és iazzal jó eredményt, a rosszal rossz, onosz eredményt arattok. Nem az a fontos, hogy mit kaptok a múlandó világból, hanem az a fontos, hogy mit vetettetek el benne. 4s mi, akik tudjuk, mi akik látjuk a maban azeredményeket s az es!et*sében a fejl*déseket s a fejl*désnek a feltételeit és le!et*séeit, azt mondjuk tinektek2 j"((# ha )* s3&)"k

ás jajga))"k# m*n)ha más"k jajga)nak# né!kü!.znek és szen$enek )*m*a))a)"k-Mert könnyeitekben, fájdalmaitokban, $salódásaitokban máris benne van a boldosának, az iaz érzéseknek jutalma, m&

ellenben a !amis boldosában a szenvedésnek és fájdalomnak mava van elültetve, mely bizonnyal kikel és meérleli fájdalmasyümöl$seit. %z élet az a folyamat, amellyel a lélek kifejezi maát. /i tudjátok azt testvéreim, !oy én tiközöttetek so!asemveszem fel a b&ró szere(ét. 4n so!asem &télek. /i látjátok, !oy én so!a korlátokat nem vonok körétek, !oy azt mondjam2 ezt$selekedjétek, azt me ne $selekedjétek. %zt is lát!atjátok, !oy a domák köveivel sem é(&telek körül benneteket. 4n aztmondom tinéktek2 sza(a"k $ag+)"k- M*nenk"& a )* 1se!ekee)e*)ek az"k# ame!+ek )*)eke) e!3)é!nek# $ag+ fe!men)enek# és a)* é&zése*)ek az"k# ame!+ek )*)eke) e!2((&e $*sznek# $ag+ e!ma&asz)a!nak- % ti lelketek természete az, amely az 3stentörvényével összeka($solódva üdvösséetekre vay kár!ozatotokra fejl*dik. /i szabadok vaytok, mint a!oy 3sten is meadja aszabad akaratot minden teremtett léleknek. =sak a b'n az, amely leiázza az embert. %ki te!át b'nben van, az a b'n iájábannyö. =sak a tudatlansában tévely*k vannak ez alatt az ia alatt, mert *ket olyanok, akik a viláot is me akarnák dönteni,$sak!oy *ket szolálják, bizonyos ondolatokkal, érzésekkel, félelemkeltéssel, vay a !itnek bizonyos formuláival iézetbe ejtik,miáltal a lelkiismereti szabadsáukat elveszik, és rabsába döntik *ket.

%zért, !a ezek a lelkek rabsáukban b'nt követnek el és e $selekedeteikben mé boldook is, mert tudatlansáuk folytán azt!iszik, !oy jót $selekednek, mert !a tudnák, !oy mit $selekednek, nem tennék azt, az 3sten törvénye, a szeretet mebo$sátjavétkeiket, $sak azért, !oy fejl*désüket eyenesse. >e !a mebo$sátja is a vétkeket, vayis felfüeszti az iazsának s"jtókezét, és el!alvány&tja a b'n következményeit, azonban a b'n árnyéka nyomon k&séri a lelket) a le!et*sé mé mindi ott áll azelbukásra, a tévedésre0 S ha Is)en eze&sze& meg("1sá) *s a !é!eknek# m*nh*á(a7 m3g a !é!ek a maga )é$eésé)2! .nkén)e!szakan* nem aka&# $ag+ fe! nem aján!ja magá) Is)ennek# és (e!e nem "!$a Is)en *gazságá(a# Is)en *géjé(e# a*g a (8n&a(ságá(an ma&a- M& ott la((an a lélekben a b'nnek, a tévedésnek $s&rája, addi mé van es!et*sé arra is, !oy elbukjék,!oy a mélyre zu!anjon, addi mé ki van téve annak, !oy a szenvedésnek, me(róbáltatásnak következményeit érezze, amelyek *t kiyóy&tják tévelyéseib*l a következmények ismerete által. /e!át amint mondtam, az élet $élja az, !oy a lélek önmaátkifejez!esse. #z a teljes szabadsá. %zonban a természet is jóel*re ondoskodik arról, !oy a onosz lélek es!et*séeit ésle!et*séeit ne enedje t"l nay szabadsára, mert !iszen a onosz lélek mé a mennyben is rombolást, rendetlenséet és

boldotalansáot sz&tana maa körül./e!át a rombolási, az esési, a bukási le!et*séet a természettörvény korlátozza, de é((en "y korlátozza az ember !aladását is,

mert korlátozzák azok a körülmények, amelyek közé *t lelkének fejlettséi foka szerint a keyelem törvénye !elyezte, amikor testbe küldte, !oy "j ta(asztalatok y'jtése véett a 1öldön mejelenjen. Azé&) !eg+en az em(e& m*n*g mege!ége$e# s"hase$ág+'jék $a!am* nag+&a# s"hase ke&essen é&$én+esü!és)# és ne ).&ekejék fe!je((# m*n) amenn+*&e 2) ké%essége fe!eme!*-

6e keressen senki váyainak olyan kieléülést, melyet a törvény a le!et*séek !atárain k&vül !elyezett. Mindenki !asználja kiazokat a le!et*séeket, melyeket a ;ondviselés ny"jt neki, és a t*le tel!et* lenayobb (ontossáal véezze el azt a feladatot,melyet az Úrtól nyert. Ne aka&j"n fe!e))é(( (.!1se!ken*# ne aka&j"n fe!e))é(( *gazság"s !enn*# és ne aka&j"n fe!e))é((ha)a!mask"n*- ?endezzétek be "y a ti élteteket, !oy az isteni iazsá szerint meáll!assátok !elyeteket. 4s !a !&ven

betöltöttétek életeteket, lett léyen az bármilyen yarló is a saját &téletetek szerint, az Úr sokat b&z reátok, kiemel benneteket a!étközna(isából és nayobb, felel*sséel teljesebb munkát b&z reátok, melynek elvézése az els* (illanatokban szintekétséesnek t'nik fel el*ttetek.

Mert olyan nay le!et*séeket !ordoz maában, !oy a kis feladatok!oz szokott ember szinte meszédül a nay távlatoktól, ésszükséesnek találja, !oy teljes erejével és teljes !itével az Úr iazsáá!oz támassza maát s egész é!e)é)# !e!ké)# eshe)2sége*)#m*nen) fe!aján! az 4&nak# h"g+ 1sak (e )/ja az) ).!)en*- %z ember tévedésekben él, és ill"ziókban rinatja maát, amikor azt!iszi maáról, !oy * a nayot, a felel*ssételjesebb feladatot iazabban, jobban tudná betölteni, mint a felebarátja. 6emmondom, van "y sokszor, !oy a ki$siny lélek, aki meismerte, !oy a rossz2 rossz és a jó2 jó, talán !&vebben és iazabban betöltiazt a feladatot, amit a felette lév* er*sebb lelkek !iányosan töltenek be. És mégse z,g"!'jék az em(e&# hanem n+/g"jék (e!eIs)en &ene!ésé(e- Is)en )ü&e!mes és enge* a &"ssza) *s meg).&)énn* az eshe)2ségek ha)á&a*n (e!ü!- %z ember te!át so!asenézze iriy szemmel a onosznak d"skálódását a k&vánatos földi jókban, mert a onosznak minden di$s*sée és boldosáaelm"lik !irtelen, mint a!oy a köd és (ára eloszlik a 6a( meleét*l.



% onosznak di$s*sée és öröme nem állandó, mert !a 3sten metaadta t*le a le!et*séet, mesz'nik ey szem(illantás alatt.5iába akkor minden iyekezet, !iába minden fondorkodás. /i bizonyára láttátok már és látni is fojátok földi életetekben (orba!ullani a onosznak !atalmát, di$s*séét, örömét, ideilenes boldosáát, !oy az a szenvedések kikutat!atatlan messzeséébenérjen véet. #nnek ellenében 3sten felemeli a jót, az iazsára törekv*t és ad neki nyualmat és békesséet, mert elérkezettnek látja az id*t arra, !oy a jó fejl*d!essék. 3sten meadja a le!et*séet jónak és rossznak is, mert szüksées, !oy 3sten es*t adjon"y a jónak, mint a onosznak földjére, !oy a konkoly is menöveked!essék a abonával eyütt. Mert "y a jónak, mint arossznak me kell érnie. Is)en )ehá) megaja a !ehe)2sége) ,g+ a j'nak# m*n) a &"ssznak# h"g+ eg+én*ségé) k*m/)a)hassa#h"g+ m*nen megh"zza a maga $*&ágjá) és g+üm.!1sé)# me&) g+üm.!1sé&2! *sme&n* meg a fá) és magjá&'! a ga("ná)-

5oy!a a ti életetekben nem tudnátok sem jót, sem onoszt létre!ozni, mi módon vár!atnátok a jutalmat az iazsátörvényét*l azon a nay na(on, amikor be kell számolnotok az életetekr*l, !a a ti lelketek fejl*dése nin$s befejezve, !a nem

tudjátok, !oy a jó!oz, vay a rossz!oz tartoztoke % fejl*désb*l nem von!atja ki maát senki. % rossznak jóvá, a jónak jobbákell lennie. % fejl*dés folyamán minden jónak me kell tisztulnia és iazulnia, !oy medi$s*ül!essen. #zt 3sten törvénye &yk&vánja. %m& memarad az ember tévedéseiben, addi a salak !ozzá van ta(adva. % b'nnek ezt a salakját mé 3sten sem ve!eti leaz ember lelkér*l, ez iazsátalansá volna. # tévelyésekt*l maatoknak kell meszabadulnotok és ez máské((en nemle!etsées, $sak összeütközések által. Ezek az .sszeü)k.zések h"zzák !é)&e a %&'(áka)0 am3g nem g+2zee!meske)ek (8n&e$a!' haj!ama*)"k fe!e))# ,j&a meg ,j&a fe! ke!! $enne)ek a ha&1") és ,j&a meg ke!! ü)k.zn.).k a ham*sságga!# h"g+ az# am*(enne)ek ham*s és ).&$én+)e!en# !e$á!jék# am* %e*g j' és *gaz# az# m*n) a )* meg)*sz)/!) )e&mésze)e)ek# e!2&e ha!ahass"n-



I- 6 ÉSZ

A SZENTLÉLE9

A SZENTLÉLE9 SZ:ZATA

9%zokban az időkben kitöltök az én lelkemből minden testre és &r"fétálnak a ti fiaitok és leányaitok- a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti (éneitek álmokat álmodnak. : 6s minden test meglátja az én erőmet, az én atalmamat és kiárasztom az én

kegyelmemet mindenekre, akik keresik és kutatják az igazságot.; @Joel A2ABC/e!át az utolsó id*kre, az id*k levéére, amikor a 1öld már az * befejez* turnusá!oz közeledik, miel*tt mé teljesen

besötétednék, kitölti az Úr az 9 lelkét minden testre. /e!át, miel*tt bezárulna a menny, miel*tt a 1öldr*l a viláossá suaraielvonattatnának2 az 3azsá lelke kitöltetik. 9%z utols" időkben kitöltök az én lelkemből;, azt mondja az Úr. 7alóban kitöltetett a+zentlélek, !oy meer*s&tse és me(e$sételje mindazt, amit a Meváltó az 9 munkájával teremtett és itt !ayott a 1öldön azemberek részére. 6em a szellemek részére töltetik ki a +zentlélek ajándéka, !anem az emberek részére, akik a keyelembenvannak, akik az élet suaraiban sütkéreznek) ezeket !inti be az %tya mennyei ajándékkal, aki nem sz'nik me eltévelyedettyermekei!ez szeretetével leny"lni, !oy metisztoassa, felemelje, meiaz&tsa és meszentelje *ket, !oy medi$s*ül!essenek.Ki nem sz'nik me vezetni mé azokat sem, akik lemélyebbre buktak, de a lelkükben ott él a váy2 felemelkedni, jónak ésiaznak lenni s *!ozzá közeledni, akit*l az életet nyerték. %kiknek lelkéb*l nem !alt ki mé a boldosá utáni váy. %kikben mévan mennyei suár, mennyei iazsá, amely minden b'nök és tévedések da$ára is irány&tja *ket.

4s !a ey (illanati tart is ez az irány&tás, !a y*zelmet nem is arat!at azokban a (illanatokban a szeretet, 3sten módot ésalkalmat ad nekik, !oy "jból és "jból (róbálkoz!assanak, !oy !azajut!assanak, !oy me(i!en!essenek. % (ünkösd jelent*séeaz, !oy a Délek kitöltetett minden testre, akikben mevan a !ajlandósá az 3azsá keresésére és elfoadására, valamint arra,!oy az * lelküket 3sten felé emeljék, és az onnan jöv* viláossáot elfoadják. 3sten az abszol"t #y. 9 az élet, a viláossá, a!aladás, a boldosá, a beteljesülés. Minden 9benne, 9általa van. 9 &éretében memondotta réen, !oy 9azokban az időkbenkitöltök az én 2elkemből minden testre;. %zok az id*k már réen elkövetkeztek, de a keyelem folytán mé mindi tartanak. #zek az id*k zárják be azt a turnust, mely alatt minden léleknek, aki be&rva találtatik az élet könyvébe, me kell találnia az utat 9!ozzá2a boldosá!oz. Me kell találnia akár a szenvedés és me(róbáltatás, akár a boldosá árán) mert !ol felemel, !ol les"jt akörforás kereke. >e a javulásra !ajlandó emberi léleknek mindi el*remutat az "tja a kibontakozás felé, amely kibontakozás

(ontról(ontra, részr*lrészre, enesztel*déské((en jön $sak létre. 6em máról!olna(ra, nem eyik (er$r*l a másikra, mint a!oyan azt az emberek ondolják, !anem $sak lassan, fokrólfokra.

Mert !iszen a lélek minden részének tisztává, tökéletessé kell lennie, !oy !elyet folal!asson 3sten =saládjában, a tökéletesek orszáában. % b'nös léleknek (edi minden része "y el van torzulva, "y el van !ajolva az iazsától, !oy (á&m*!+en nag+ *saz aka&a)a# (á&m*!+ nag+ *s a ).&ek$ése a&&a# h"g+ magá) k*ké%ezze# semm*ké%%en sem )/ja az) $éghez$*nn*- ;a1sak Is)enkeg+e!me 2) "!+an á!!a%")(a nem he!+ez*# me!+ az 2 !e!kének m*n*g a !egh*án+"sa(( &észé) ja$3)ja k* és m*n*g ,j&a meg,j&a "a he!+ez*# ah"! a !egszükségese(( %&'(áknak $an k*)é$e a !é!ek- % keyelem minden állomáson ott áll, !oy a lelketfiyelmeztesse arra az iazsára, amely *t mindi közelebb és közelebb viszi 3sten!ez. Minden lélek!ez más és más "ton szól akeyelem 3stene. 6in$s két lélek, aki eyformán ébredt volna fel, nin$s két "t, mely teljesen meeyeznék, s &y minden léleknek különkülön kell utat törnie maának a sötétséen és tudatlansáon át. 3stennek minden lélek!ez külön szava van. Eár ezek aszavak eyöntet'en és eyformán !anzanak, méis minden lélek a maa természetének mefelel*en ka(ja me azokat amey*z*déseket, azokat az irány&tásokat, melyek az * lelki természetének mefelelnek.

+ bár a lélek els* fellobbanásában ott van az iazi lán, ott van a léleknek az a nay, odaadó !álája, szeretete, á!&tata és öröme,mely az * /eremt*jé!ez siet, azonban az élet vándor"tján méis kialszik ez a t'z. 4s !a ez $sak szalmalán, (arázsnélküli t'z volt,ismét visszaesik az emberi lélek abba a !amuval és (orral le(ett álla(otba, mely a lelket mebén&tja, és az anya!oz köti.+züksées te!át, !oy az emberi lélekben a (ünkösdi szó, a (ünkösdi jelensé, a +zentlélek szava fel!anozzék. +züksée vanmindenkinek különkülön arra, !oy !ozzá az Úr az * saját természete szerint, azaz "y szóljon, a!oy azt az * természeteleinkább fel tudja foni, fel tudja dolozni a maa részére. %zért szüksée van minden léleknek a +zentlélekre, a +zentlélek kitöltésére. %zonban arra is szüksée van az embernek, !oy sz&vét, lelkét készen tartsa, s felajánlja az * <rának, /eremt*jének,!oy az * odaadásán és munkássáán, az * szeretetén keresztül a +zentlélek szava fel!anoz!assák, !oy folyton "jabb munkáraind&tsa, !oy reményséel és szeretettel rayo!assa be lelkének viláát, máskülönben az élet !ar$aiban elyenül, kimerül ésösszeesik az "t (orában. +züksée van mindenkinek a +zentlélek ajándékaira.

+züksées, !oy az ember lelkében fely"ljanak a (ünkösdi tüzek, !oy e tüzek viláossáánál visszatekint!essen arém"ltba, amikor az els* (ünkösdi t'z kiy"lt, !oy ezt a tüzet á(olja, tá(lálja a saját lelkében, !oy folyton lelkesed* lánal,folyton lelkesed* szeretettel töltse be azt a !ivatást, amelyre *t az Úr, az * odaadása szerint el!&vta. 5a valakinek a lelkébenkiyulladt a (ünkösdi t'z, !a valaki érzi a lelkében az Úrtól való el!&vatást a munkára, !a valakinek a lelkében vissz!anot keltetta reménysé, mely az &éret által meyökeresedett, !oy2 96n (eletek (agyok a (ilág (égezetéig,; @Máté AB2AFC !a valakimey*z*dést nyert abban, !oy Krisztus $sakuyan mindi uyanaz marad, szüksées, !oy felemelkedett lélekkel készen tartsamaát a +zentlélek besuárzására. Mert e nélkül az ember az * ki$sinyséében, er*tlenséében nem te!et semmit. %karja bár alejobbat, a leszebbet, a leiazabbat, !azusáá válik, !elytelen $selekedetté süllyed minden jóakarata, mert az ember ala(természete rossz és !ibás. Szükséges# h"g+ a Szen)!é!ek (es/gá&zása á!)a! az em(e&nek &"ssz# h*(ássá !e)) )e&mésze)e

f"k&'!5f"k&a megszé%ü!j.n# f"k&'!5f"k&a á)$á!)"zzék7 ,jjá)e&em)2jék- Mert a réi ember a réi természetben semmiké((ensem áll!at me az &éret szerint való találkozásnál 3sten el*tt.% réi ember, a 1öld embere a !alálé, a kár!ozaté) $sak az "j ember, aki Krisztusban "jjászületett, aki átment a

t'zkeresztséen, akit átsuárzott a (ünkösdi lán2 áll!at me az Úr el*tt. Mert nem * az már, aki él, !anem él benne a feltámadottKrisztus, aki benne és általa munkálkodik és vére!ajtja az 9 tervét2 teremti, alak&tja a 1öldet) tiszt&tja a meromlott természetet,és iazzá teszi a !azuá vált, meromlott életet. #z az "jjáteremt* Délek, ez az "jjáteremt* +zellem él az &éretben. #z az er* él*,mozó !atalommá válik az ember lelkében és ebben az él*, mozó er*folyamban látja és érzi me a földi ember az *



el!ivatottsáát. #zekkel az er*kkel meazdaodva érzi az ember, !oy a lelkében él az Úr, !oy benne munkálkodik az által aDélek által, az által a +zellem által, mely eyre !atalmasabban és er*sebben követeli az életet maának) és érzi a lélek, !oykörülötte mint válik árnyékká és semmivé az anya !atalma és mint válik reá nézve a !alálnak réme közömbössé. Mert a!oyan aföldi test ereje, !atalma, iazsáa és követel*dz* természete felbomlik és összeroskad, uyanabban a mértékben é(ül fel az *mennyei teste2 az isteni yermek, aki a +zentlélek által urává lesz a m"landónak.

4s ez az örökkévaló természet terjeszkedik széjjelebb és széjjelebb az * akaratával és sz&vja fel mindazokat az er*ket, s !ozzamind közelebb és közelebb azokat a távlatokat, melyekr*l azel*tt foalma sem volt. 4reznie kell az embernek, !oy milyen nay!atalom a Délek !atalma és milyen ki$sinnyé válik a test követel*dz* !atalma, mely (edi azel*tt nay és !atalmas volt. >e aDélek !atalmával szemben eltör(ül, mesemmisül, mi!elyt kiemelkedik a földi ember lelkéb*l az a !atalmas, mennyei 7alaki,amint tudatossá válnak azok a mesejtett törvények, azok a mesejtett dolok, melyekr*l ezidei a földi testben bizonysáot nem

tudott szerezni az * földi értelmével és tudományával. 4reznie kell, mint válik a földi törvény, a tudomány semmivé a nayobbtudomány és a nayobb törvény el*tt, mely é(("y felemészti az ala$sonyabbat, mint a!oyan a fény felbontja és felemészti asötétséet. 1öldi testvéreim0 /i maatok lát!atjátok a rajtatok bekövetkezett $sodákban az 3sten Delkének nay !atalmát. Gedi ti alelketeknek mé nem minden részét adtátok át teljesséel az Úrnak, mert ti mé a 1öldb*l sokat metartottatok maatoknak. % tilelketeknek mé $sak ey része$skéjét !atotta át a viláossának az a suara, mely át foja alak&tani eész lelki valótokat.

>e már ez a kis része$skétek is érzi, !oy milyen más az élet, milyen más az a viláossá, mellyel most b&rtok) milyenmesszire láttok, s milyen sokat tudtok felfoni abból, amit "y neveztek, !oy lát!atatlan és ért!etetlen. /i már látjátok, mintzsuorodik össze a földi vilá festett ké(e, amikor az isteni viláossá reávilá&t. /i már látjátok, !oy az iazsában mint látszik me a tévedés, a !iábavalósá, a tökéletlensé, mert az 3sten Delke átvilá&totta lelki szemeitek el*tt a valósáot. Dátjátok azt is,!oy a fizikai törvény !atalma mint foszlik széjjel és a ti lelketekben, mint $áfolja me a szellemi törvény a fizikait. Mindi

jobban és jobban látjátok, !oy nem a ti látszatviláotok a valósá, !anem az, ami e möött van. % láthatatlan világ, mert abbanvan a lát!ató vilában metörtén* események yökere, mert onnan indul ki és oda siet vissza minden. /i már tudjátok azt, !oy alát!atatlan vilá füönye takarja el a földi szemek el*l azokat a jelenséeket, melyek leyenek bár az eyénre nézve kedvez*ek

vay kedvez*tlenek mindenkor az * !aladásának "tját munkálják és a lélek javulását irány&tják. Dátjátok, !oy nin$s véletlen, ésnem ötletszer'en van az élet berendezve, mert minden az es!et*séek és le!et*séek !atalmának enedve véez törvényszer'mozást, amely törvény át!á!atatlan és memás&t!atatlan.

>e azt is tudjátok, !oy e felett a törvény felett is van mé ey törvény2 az isteni kegyelem trvénye, mely ezeken a viláokonkeresztül is közvetlen összeköttetést tart fenn az ember lelkével. 4s ez a keyelmi törvény azt mondja az embernek2 h*gg+ és(3zzá!# me&) én $e!e)ek $ag+"k a $*!ág $égeze)é*g és e!kü!.m h"zzá)"k a V*gasz)a!')- #lküldöm !ozzátok az én Delkemet éskitöltök abból minden testre, és (rófétákká válnak az eyszer' emberek, akik so!asem sejtették, akik so!asem ondolták, !oyvala!a is az * lelkükön keresztül az éi $soda metörtén!etik. 3sten Delke $selekszi ezt a $sodát, és $selekedni foja mindaddi,am& a menny ka(ui be nem záródnak. 1iyeljetek reá testvéreim0 6yissátok ki szemeiteket és keressétek 3stennek azt a nay

bizonyossáát, amellyel a ti szemeitek el*tt is me akarja (e$sételni azt a nay iazsáot, melyet kijelentett az Héretben. Az)aka&ja meg%e1sé)e!n*# h"g+ < nem hag+)a és nem hag+ja e! az < g+e&meke*)# me&) a $*!ág $égeze)é*g $e!ük $an és e!kü!*h"zzáj/k az < Szen)!e!ké)# h"g+ ezen ke&esz)ü! *n)enz3$ .sszek.))e)és) )a&)s"n fenn $e!ük# h"g+ m*nen sz' és 1se!ekee))a!á!ja meg az /)a) <h"zzá- Me&) Is)en m*nen&2! )/"más) $esz# és a keg+e!em á!)a! s"k nehéz szám).&$én+) fe!("n)-

Mebo$sát a metér*nek, felemeli az elesettet, és er*ivel felfoja a yenét. %ki eltévesztette az utat, annak azt memutatja,aki (edi yene a !itben, azt meer*s&ti és elküldi !ozzá az 9 +zentlelkének bizonysáát, !oy az iazsáot meismer!esse.=+e&meke*m> !i mindnyá"an az #tolsó id$knek sszeszedett kalászai vagytok, akik elmaradtak azokból a kévékb$l, amiket az %r a menny angyalaival hosszú id$kn át sszegy&"tetett és elvitetett a menny szér&"ébe . $i elmaradtatok, mert engedetlenek (oltatok s ezért mindeddig nem látattátok meg a fény országát. Nem allottátok meg a mennyei sz"t, amikor az angyal sz"lt ozzátok. $i nem kerestétek az igaz utat, mert 1gy éreztétek és 1gy láttátok, ogy j" az 1gy, aogyan ti cselekedtek. 6selmaradtatok azokb"l a cso&ortokb"l, amely cso&ortok már beérkeztek. $i itt maradtatok az utols" időkre és az <r munkásai, akik most (égzik az utols" gereblye(onásokat a Földön, titeket is összeszednek és ké(ékbe, cso&ortokba gy'jtenek, ogy ti is olyanlelkek közé állassatok be, akik már előbb megallották az <r (" sza(át, elagyták té(elygéseiket, és mag#kat az %rra b'zták. %

jelenlei (ünkösd szava, a jelenlei szélvész, ami meremeteti a viláot, titeket is szól&t most ebben a szóban2 szellemtan. /iteket is szól&tott és ti felfiyeltetek e szóra, s meértettétek, !oy nektek már nem a tévelyések "tján van a !elyetek, mert

ti már az 3stennek !ajlékába vaytok !ivatalosak, a!ová már réen !&vott benneteket, ti azonban nem tudtatok odajutni. Mostte!át minden er*tökkel fiyeljetek az Úr szavára, mely a +zentlelken keresztül szól !ozzátok, össz(ontos&tsátok oda mindenfiyelmeteket, !oy vajon mit akar 9 Mit k&ván 9 t*letek Ne fé!je)ek> Is)en nem k3$án semm* "!+an)# am* a )* e&2).ke)megha!aná- < 1sak az) k3$ánja# h"g+ n+*ssá)"k meg a )* sz3$e)eke) és !e!ke)eke)# h"g+ az < *gazságá)# az < $*!ág"sságá)(e!es/gá&"zhassa és é&ezzé)ek á) az) a sze&e)e)e)# ame!!+e! (enne)eke) Magáh"z h3$"ga)> 4rezzétek me az 9 szeretetét ésismerjétek me, !oy 9 a szeretet 3stene s nektek $sak jót akar. 4rezzétek me és lássátok be, !oy a tévelyések "tján nem

jut!attok be abba a vilába, a!ol a ti fájdalmaitoktól, szenvedéseitekt*l mentesekké le!ettek, a!ol ter!eiteket lerak!atjátok.%djátok át maatokat teljesen, !oy 3sten +zentlelke "jjáteremt!esse a lelketek érzéseit és meer*s&tse szemeiteket a látásra, !oylássátok me azt az iazsáot, amelyre szükséetek van, !oy az élettel, vayis a ti tévelyéseitekkel való !ar$ot diadalmasanme!ar$ol!assátok.

#bben a küzdelemben, testvéreim, *)) az e!!en)é) $*!ágá(an szüksége)ek $an eg+ )/"mán+&a# ame!+ né!kü! nem("!"g/!ha))"k- Ennek a )/"mán+nak %e*g eg+e)!en k*fejez2 sza$a7 a szeretet. Tan/!ja)"k meg sze&e)n*> Mert !iszen az 9tör(énye egyetlen tör(ény csak, és ez a szeretet tör(énye. 6e tanuljatok az ellentétt*l0 6e keressétek a sokféle !i" iazsáot.Maradjatok me az eyszer' iazsánál2 a szeretet iazsáánál mé akkor is, !oy!a eyey (illanatra fájdalmat okozna nektek,mé !a eyey (illanatra lemondást kell is érte yakorolnotok. /anuljátok me, !oy a szeretet mindennél nayobb és mindennél!atalmasabb) a szeretet az a $sodaszer, mely feloldja, és !atásaiban teljesen mesemmis&ti a b'nt, a tévelyést és meviláos&tja azember lelkét. 5a a szeretet törvénye szerint éltek, a szeretet tökéletes munkát véez rajtatok. A maga)"k *gazságá) ne ke&essé)ek#hanem ke&essé)ek Is)en *gazságá)# me!+ m*nenk"& és m*nen(en a sze&e)e)- /anuljátok me azt, !oy a szeretet mellett méaz alázatossában is ki kell a ti lelketeknek fejeznie maát. Mert !a nem tudtok alázatosak és szeretetteljesek lenni, le!ettek bár aletudományosabbak, a leiazabbak, méis visszamaradtok és nem is jut!attok be oda, a!ová az Úr az 9 iaz yermekeit !&vja -

A sze&e)e)(en és a!áza)"sság(an $an az a 1s"a)e$2 e&2# me!+ az em(e& !e!ké(en a nag+ ha&1") a .!e! megha&1"!ja .



#bben a !ar$ban (edi szükséetek van az Úr Delkének adományára. +zükséetek van arra a viláossára, mellyel 9 a tilé(éseiteket mevilá&tja, mellyel a ti $selekedeteitek el*tt nektek taná$sot ad, titeket meer*s&t és bátor&t. 4ert iszen tudjátok,ogy az élet, melyet a 0öldön éltek, a (al"ságos életnek csak árnyké&e, csak másolata. 8lom ez csu&án, amelyből fel kell ébrednetek, bármilyen boldogoknak (agy boldogtalanoknak érezzétek is magatokat. Ha majd az álom (éget ér és a ti lelketek acsal"dásba ull (issza, akkor látjátok csak meg, mennyire nem volt érdemes a tévedések világában egy pillanatig is olyanigazsághoz ragaszkodnotok, mely #tóbb mégis (sak fá"dalommal és (salódással fizetett. %zért keressetek olyan iazsáot, amely

bár ennek a vilának, ennek a 1öldnek és testnek nem kedvez, azonban kedvez a léleknek, mely örök és a $éljai is mindenkor örök $élok maradnak. 3yekezzetek ezeket mevalós&tani, mert a $él mindenkor az a !atalmas nay törvény2 a szeretet törvénye. %zemberi élet különböz* álar$okat szab eyikmásik lélekre, és !a a lélek ezt az életet valónak !iszi, !ovatovább beleéli maát abbaaz álar$ba, és azt !iszi, !oy valóban * az, akit neki a földi vilá tükre mutat.

% szenved*, a yötr*d* lélek azt !iszi, !oy nin$s joa semmi!ez, amit az élet ad!atna neki. 5átra marad, te!át és mindenb*lkifosztva járja véi az élet "tjait. >e a lelkében bár!a nem is mutatja ott él a szomor"sá, az eléedetlensé 3sten iránt, akiszerinte nem iazsáosan osztotta be földi életét. % másik lélek (edi, mivel a 1öld talán azdaabban öltöztette fel, mertkedvez*bb álar$ot kész&tett számára, amikor a tükörbe tekint, "y látja és érzi, !oy az *. Eár tudja és érzi, !oy bens* lelkiviláa nem eyezik me a küls*vel, méis jólesik neki, !oy kedvez az álar$, !oy mindent kedvez* sz&nben tüntet fel. %mikor azonban mind a kett*nek el kell az álar$ot dobnia, amikor mind a kett* a maa valósáos énjének tudatára ébred, eyik sem leszmeeléedve önmaával. 5iábavaló volt "y a kedvez*, mint a kedvez*tlen élet, !a az ember nem értette me az Úr szavát, !anem töltötte be az Úr törvényét) !iábavaló volt a jó$selekedet, !iábavaló volt a munka után való törtetés, !iábavaló volt mé aszenvedés is, nem jutott el*bbre a lélek. #yetlen leszükséesebb dolo van2 megérteni )riszt#st* betlteni )riszt#s trvényét+selekedni azt, amit k'ván az embert$l* hogy szeretetet ad"on, és szeretetet ébresszen maga krül a lélek.

%ki meérti Krisztust, annak a szeretetb*l fakadó iazsáot kell sza(or&tania a 1öldön, !oy minden könny, minden bánatelmosódjék, !oy véül minden lélek meismerje az iazsáot és a szeretetet, az Úr naysáát és az 9 szeretetét földiyermekei!ez. /estvéreim0 6in$s más iazsá ezen k&vül, mely az ember lelkét el*bbre vinné a fejl*désben. 5iába emleetitek a

(oány 9karmát;, a jóvátételt, a mefizetést2 nem !asznál semmit. 6em tudtok semmit jóvátenni, nem tudtok semmit !elyre!ozni,!a$sak Krisztus szellemébe maatokat bele nem élitek, !a$sak Krisztus akaratát nem $selekszitek. =sak Krisztus által, $sak Krisztussal te!ettek valamit jóvá a 1öldön. )riszt#s lelkének kell a ti életetekben visszatükrz$dnie, hogy a világ lássa meg bennetek )riszt#st* akkor (selekedtek valamit. Mert a ti akaratotokból, a ti iazsáaitokból nem te!ettek semmit jóvá. 5iszeneyetlen b"zaszemet sem teremt!ettek, melyben az életet ti maatok fejlesztenétek0 4s &y, !a valamit elrontottatok, !a valamitiaztalanná tettetek, miké((en te!etnétek azt iazzá, amikor ti maatok sem vaytok iazak0 indaddig nin(s bennetek az igaznak gykere és élete, am'g nem formál"átok magatokat )riszt#s életéhez, )riszt#s trvényéhez. sak akkor tehettek mindent "óvá, ha el$bb az trvényét teszitek magatokban életté.

9t (edi nem te!etitek maatokban életté, !a $sak teljesen át nem adjátok 6eki maatokat. /e!át nem$sak ey részét, vay afelét lelketeknek, !anem az eész lelketeket. Mert Krisztus a ti eész lelketeket akarja "jjá teremteni, átsuározni. 5oyan jelentek me az örökkévalósá viláában, !a nem az eész lelketeket adjátok át 6eki 6yomorékon akartok mejelenni Krisztusorszáában Mert amit Krisztus lelke át nem formál, "jjá nem teremt, az nem él. /e!át amit nem adtatok át 6eki a ti lelketekb*l,az a részetek !alott, az nem nyert életet. %zért, yermekeim, !a valaki maát teljesen át nem adja Krisztusnak, semmiké(( sem

nyer!eti me az 9 tökéletes mennyei alakját. 7alaki mé szereti a 1öldet, szereti a 1öldnek el*nyeit és javait, s no!a ezek azel*nyök és javak ellenkeznek Krisztus iazsáával és az 9 törvényeivel, méis raaszkodik !ozzájuk, és szeretné metartanilelkének eyik részével Krisztust, az iazsáot, a másik részével (edi a 1öld!öz raaszkodik. %kkor, amely része elfoadtaKrisztust s amely részét át!atotta az 9 Delkének ereje2 a léleknek az a része él, a másik része (edi, a melyet nem adott át2 !alott.%z ilyen lelkile bénák és nyomorékok semmiké(( sem me!etnek be a mennyek orszáába.

%kik el!ayják a 1öldet és annak k&vánsáait) a testiséet és mindazokat a váyakat, melyek ennek a 1öldnek és a testnek kedvesek s a Krisztus Delkét maukba foadják és szolálnak 6eki abban az értelemben, amely értelemben a szolálattételk&vánja2 azok élnek. >e akik lelküknek $sak ey részét adják át, vay $sak a lelküknek eyey felloboó lánja az, amivelmaukat Krisztus!oz kötik, azok lelkének $sak ey bizonyos része él és $sak azok a ki$siny lánok tesznek tan"sáot odaát az *érzéseikr*l. %zért testvéreim, akikre eyszer rásuárzott a (ünkösdi lán, akik meérezték lelkükben a (ünkösdi tüzet, amely *ketfelemelte s Krisztus!oz vezette, azok ne !ayják kialudni ezt a tüzet a lelkükben, á(olják azt folytonfolyvást, !oy örökké éjenaz 3sten di$s*séére. 7iyázzatok testvéreim, !oy lelketekben mindi ez az örök t'z lobojon, hogy a /ldhz ragaszkodóéleteteknek minden fellobogó érzése lassan-lassan feláldoztassék. ert amint az áldozati oltáron elhamvad a küls$-én, a fldi ember, azon módon, az áldozatból felfelé trekv$ füstben ott él, szervezkedik és alak#l az rkké él$ mennyei alak, a kriszt#si gyermek* az ú""áteremtett szellemember. ert (sak az a hivatott az rkéletre, akit a 0zentlélek teremtett ú""á.

>e ez nem máról!olna(ra, nem eyik óráról a másik órára, !anem az id*k folyamán születik "jjá az örök életre - Ezé&)szükséges a h"ssz, keg+e!m* *2 )es)$é&e*m# s azé&) h"ssza((3)"))a meg az 4& az /)"!s' na%"ka)# h"g+ m*naz"k# ak*k (e$annak 3&$a az é!e)k.n+$é(e# mag/k(a $ehessék az é!e)e) a' )üze)# ame!+ e!s"&$asz)ja# és fe!ége)* (ennük a m,!an')# és,jjászü!* az .&.kké$a!')- /i, akiket szól&tott az Úr, tudjátok me, !oy az Úrnak $éljai vannak veletek0 >e ne álmodozzatok azokról a nay $élokról, amelyek az emberek el*tt talán kiváltsáosakká, nayokká tennének benneteket. /i ne akarjatok !atásokatkiváltani. /i ne iyekezzetek azon, !oy embereket tan&tsatok a ti iazsáaitokra) nem !&vott mindenkit az Úr áldozat tételre. 6em!&vott mindenkit az Úr arra, !oy maát azon az oltáron feláldozza, melyre a vilának szüksée van, !oy mint az iazsának el*munkásai feláldoztassanak. 6em0 /i leyetek eyszer'ek és szerények - 1rtsétek meg azt, hogy tinektek még nem másokonkell m#nkálkodnotok, hanem legels$sorban nmagatokon* a sa"át lelketek nemes'tésén. 4s !oy ennek mennyire &y kelllennie, $sak akkor fojátok melátni, amikor a fiyelmeteket a ti saját bens*tökön véijártatjátok.

=sak akkor látjátok me, !oy mennyi !iábavalósá van mé ott, amelyeket fel kell áldoznotok a szeretet oltárán, melyeketm& fel nem áldoztok, semmiké((en sem jut!attok közelebb Krisztus!oz. 6em, mert azok a !iábavalósáok olyan vasta réteetké(eznek a ti lelkeiteken, !oy nem vaytok ké(esek me!allani az Úr szavát, amikor !&v benneteket, amikor közölni akarjaveletek a ti eyéni életetekre vonatkozó utas&tásait s me!ayásait. =e a figyeltek és igyekeztek lelketeket az <rnak felajánlani,meglátjátok az elkö(etkező &#nkösdi csodát. Dátni, érezni és ta(asztalni fojátok, !oy a (ünkösdi t'z átvilá&tja és átmele&ti a tisz&veteket és lelketeket. +*t nem$sak a lelketeket, !anem a testeteket is, és tökéletesen átváltoztok. ;a %e*g ezen azá)$á!)"zás"n ke&esz)ü!j/))"k7 !á))"k és ha!!")"k- Lá)n* f"gjá)"k a sajá) eg+én* &ene!)e)ése)eke)# és fe!*sme&*)ek a )*



he!+e)eke)# me!+e) nek)ek e $*!ág(an e! ke!! f"g!a!n")"k0 fe!*sme&*)ek h*$a)ás")"ka)# s az) h3$en# %"n)"san# az 4& aka&a)asze&*n) (e *s )/já)"k maj ).!)en*- /e!át amikor az Úr benneteket munkára szól&t, ne a nayot keressétek, a!ol maatokrólmefeledkezve mindi $sak a küls*n, a lát!atón doloz!attok) dolozzatok ti $sak maatokon, és iyekezzetek arra atökéletessére, amelyet el kell érnetek) mert amg magatokon a munkát el nem (égzitek, semmiké&&en sem (álattok alkalmassáarra, ogy másokon munkálkodjatok.

+züksées azért, !oy az ember els*sorban önmaán véezze el azt a mefiyel*, azt a tiszt&tó munkát, amely minden!iábavalósáot, b'nt, tévedést felismerni törekszik, és amikor felismerte, 3sten se&tséével iyekszik attól me is szabadulni. A).((*) (3zzá)"k az 4&&a# me&) eg+eü! ,g+sem )*sz)/!ha))"k meg# .nmaga)"k)'! ,g+sem hag+ha)já)"k e! a (8n)# me&) a )*e&2).k# a )* aka&a)")"k# a )* )e&mésze)e)ek ahh"z g+enge- Is)en Le!ke az# ak* )*(enne)ek é%3)# ak* )*)eke) meg)*sz)3)# akitibennetek meer*s&ti a jót és az iazat. 3sten Delke az, aki titeket "jjáteremt, "jjáalkot. /i maatoktól, yermekeim, nem volnátok

ké(esek semmire. 4s amikor ti mindezt megértitek és megérzitek) alázatosakká (áltok. #z az alázatossá aztán ké(essé tesz titeketarra, !oy munkálkodjatok az 9 sz*l*jében. Mert akik mé !araosak, és a mauk iazát keresik, akik mé a sajátmey*z*désükb*l nem ké(esek enedni, s*t mé az * iazukat, !atásukat másokban, mint okvetlenül mefoamzó iazsáotakarják viszontlátni, vay az * !atásuknak eredményét türelmetlenül másokra kényszer&teni2 azokat mé nem 3sten Delke irány&tja.Az Is)en Le!ke á!)a! $ezé&e!) !é!ek s"hasem k*a(á!# és s"hasem ha&1"! "!+an feg+$e&ekke!# am*!+enekke! az e!!en)é) ha&1"!-Is)en Le!kének m/nkája az eg+sze&8ség# *gazság# megé&)és# sze&e)e)# meg("1sá)ás és e!nézés-

%kik ezekt*l az erényekt*l már át vannak !atva, azok 3sten Delkének munkásai, mert 3sten akarata szerint $selekszenek. >eakik mé türelmetlenek, !irtelen !ara"ak, és $sak saját személyüket akarják el*térbe tolni, azok nem 3sten Delkét*l át!atottlelkek. 6em, mert ezek mé a mauk akaratát $selekszik, s mivel a mauk akaratát $selekszik, véeredményben jó munkát semvéez!etnek. Mindazon, amit er*szakkal, !atalommal és kényszerrel véeztek, leyen bár az a lejobb rajta van az emberi8én:nek nay akarni és !atni váyása, te!át nem 3sten Delke irány&tja azt. /estvéreim0 Sz"kjá)"k meg# h"g+ a )**gazsága*)"knak ne ke&esse)ek e&2szak"s é&$én+esü!és)- ;ag+já)"k Is)en Le!ké) m/nká!k"n* . Deyetek mindi eyszer'ek,szel&dek, türelmesek, elnéz*k, szerények és mások!oz szeretetteljesek. %!ol a sz&vekb*l a szeretet melee és viláossáa suárzik,

ott 3sten Delke munkálkodik. Itt nem kell er*szakot alkalmazni) ott nem kell !atásokat kiváltani az emberek lelkéb*l, mert 3stenDelke elvézi azt. 6s a (alamit Isten 2elke (égez el, azt a sz(ekbe #lteti- te!át nem k&vülr*l, az emberi akarat által véezteti el.%mit (edi 3sten a sz&vekbe ültetett, azt onnét nem eykönnyen té(!eti ki a vilá és az ellentét.

%zért !a valamit $selekedni akartok, ne maatokért, vay a viláért, !anem az 3sten Delkéért $selekedjétek azt. Deyetek 3stenakaratának közvet&t*eszközei. Ne )* aka&ja)"k0 hag+já)"k Is)en Le!ké) aka&n* és 1se!eken*- E&zzatok abban, !oy a lélek elvézi azt, mert az ember önmaától nem ültet!et a lelkekbe semmi jót. >sak az #ltetet más lelkébe j"t és igazat, aki maga is j"és igaz. >e akkor már nem * $selekszik, !anem $selekszik benne az 3stennek Delke. 5a ti eyszer'ek és alázatosak iyekeztek lenni, és maatokat 3sten Delké!ez alkalmazzátok, s lelketeket eész teljesséében felajánljátok 6eki, akkor a ti lelketek bár!avi!arokon és me(róbáltatásokon kell is keresztülmennetek békés és $sendes lesz, mint a tó vize, amelyen !a a felsz&nenfodroznak is a !ullámok, de a mélyben $send és béke uralkodik. %z 3sten Delké!ez ta(adt lélek, aki önakaratáról le tud mondani,nem rendül me a küzdelmek láttára. #zek az eészsées lelkek. #zeket az élet me(róbáltatásai nem törik annyira össze, !oyelesésükb*l felemelkedni ne tudnának, mert !a 3sten Delke szükséesnek találja a me(róbáltatást, me is er*s&ti *ket ame(róbáltatás elviselésére.

Mindenekfelett azt ajánlom nektek testvéreim, !oy a ti eész lelketekkel raaszkodjatok Krisztus!oz és az 9 iazsáá!oz.Kérjétek a +zentlelket, !oy árassza ki reátok mindenkor az * ajándékát, és az Úr mindeyikre különkülön yönyör'séesrayoást áraszt szét, mert a +zentlélek ajándéka a jó és iaz minden lélekben más és más formában tükröz*dik vissza. %+zentlélek mindi mást és mást formál, bár lényeében uyanaz marad, &y !a eymásban melátjátok az Úr Delkének ajándékát,ne nézzétek ezt iriyséel, ne!ezteléssel, vay talán eléedetlenséel, !anem örömmel. Mert akik iazán az 3sten Delké!ezta(adt lelkek, azoknak eymásban is, me az ajándékban is örömüket kell lelniük. 4s amikor ezt látja az Úr, 6eki is öröme telik yermekei örömében és meáldja és meszenteli azt. Is)en s"hasem azé&) h*n)* e! az < ajánéká)# h"g+ az eg+én) k*eme!jeá!)a!a# hanem azé&)# h"g+ m*nn+ájan az Eg+(en és a Lé!ek(en .&ü!je)ek0 me&) m*nn+ájan eg+ek $ag+)"k az 4& Jéz/s9&*sz)/s(an- Mindazoknak, akik metérnek, s akik felveszik az Úr keresztjét, és az 9 "tján járnak, leyenek bár ki$sinyek ésiénytelenek, vay nayok és !atalmasak a szeretetben eyé kell forrniuk, mert $sak "y válnak nayá mind.

%z Úrnak öröme $sak akkor telik be, !a sz&vvel, lélekkel átérzitek azt, amit 9 !ayott nektek2 9szeressétek egymást.;+zeressétek eymást testvéreim, akár kisebb, akár nayobb fokban van me lelketekben a (ünkösdi ajándék. %kiben mé $sak kisebb fokban van me az Úr ajándéka, az törekedjek jobban az Úr!oz ka($solódni, !oy nayobb fokban nyerje me azt. 6eemberi ki$sinyesséekkel törekedjék, !anem azzal a finom váyal, a léleknek azzal a finom érzésével, mely mindi er*sebben ésintenz&vebben vonja *t az Úr!oz, !oy az * lelke átváltozzék, s "jjá teremt*djék - %kinek (edi már mevan, be$sülje me azt azel*re adott nay mennyei ajándékot, amellyel mintey lefolalózta, eljeyezte *t maának az Úr, mint a!oyan a v*leényeljeyzi a menyasszonyt) mintey me(e$sételve azzal, !oy az az övé. Ak*ke) az 4& 3g+ e!jeg+ez magának# ak*k(en ez azajánék ész&e$ehe)2$é $á!*k# az"k&a az 4& (*z"n+"s k*n1seke) (3z# ame!+ek&2! nek*k e! ke!! szám"!n*/k# me!+eke) nek*k k.z.!n*ük ke!! az"kka!# ak*k még nem $"!)ak ké%esek ez) az ajánék") e!f"gan* s mag/kh"z $"nzan*- 4g+ $eg+é)ek )ehá)ez) az ajánék")# m*n) ak*k )/ják és é&z*k# h"g+ e! ke!! szám"!n*/k m*nen&2!-

%rra törekedjetek, !oy minél iazabb, minél !&vebb és tisztább lelkiismerettel tudjatok elszámolni, !oy ebb*l az ajándékbólne jusson semmi a földi testnek, mert minden di$s*sé, minden naysá s minden di$séret az <rat illeti me, akit*l ka(tátok azt.%z Úrnak mindi voltak és ma is vannak kiválasztott szellemei, akiket nem azért választott ki, mint!a többek vay különbek volnának #l*tte, !anem mert az * lelki természetük lejobban mefelel annak, !oy az 9 munkáját velük véeztesse el. >e jajnekik, !a nem az 9 munkáját vézik0 Jaj nekik, !a azt az ajándékot, amit az Úrtól ka(tak, el(azarolják, és vele az * földi énjüketszoláltatják, vay olyan javakat szereznek rajta, amelyek nem az Úrnak, !anem az * eyéniséüknek válnak di$s*séére0 Azé&)#ha m*nenk*nek szüksége $an a!áza)"sság&a# s"ksz"&"san nag+"(( szükségük $an az"knak# ak*knek az 4& m*n)eg+meg%e1sé)e!ésü! az"ka) a ké%ességeke) a)a# ame!+eke) )* 3g+ ne$ez)ek7 0zentlélek a"ándéka. %kiket te!át munkálkodásra!&vott el az Úr, "y munkálkodjanak, "y véezzék a feladatot, mint akik tudják és érzik, !oy az * ké(esséeikre lelkitermészetük folytán alkalmasak. %z Úrnak ezek az el!&vatottai leyenek nayon óvatosak a $selekedeteikben, mert rajtuk sokkal!amarább látszik me minden olyan folt, mely az isteni törvénnyel, az iazsáal és szeretettel ellenkezik.

%zok (edi, akik mé nem érzik maukban az isteni ajándéknak nayobb fok" kitöltését, akik mé $sak ki$siny fokban b&rják



azt, leyenek se&t*i, mekönny&t*i az isteni Délek kiáradásának. 6e vessenek annak átat0 6e ne!ez&tsék me az iazsászétáradását a(ró, emberies ki$sinyesséeikkel, mert tudnivaló, !oy akik a +zentlélek ellen vétkeznek, nayon de nayonvétkeznek, mert a 3zentlélek ellen (al" b'n sem itt, sem a más(ilágon meg nem bocsáttatik. %z ilyen lelkek eleve elzárják mauktól a le!et*séet, !oy reájuk is kiárad!asson a 3zentlélek ajándéka. %zért mindenki tartsa tiszteletben és szeretetben a+zentlélek ajándékát, s tekintse 3sten ajándékának azt a ké(esséet, mellyel azért ajándékozza me a 1öldön él* embereket, !oy!iyenek, és adjon érte !álát, !oy vannak az Úrnak olyan kiválasztott lelkei, akiken keresztül azok!oz is szól!at, akik ménin$senek olyan álla(otban2 !oy rajtuk közvetlenül keresztül!atol!asson a mennyei !an. #zek a lelkek törekedjenek mey*z*dést szerezni, és imádkozzanak azokért, akiken keresztül mey*z*dés!ez jut!atnak. >e imádkozzanak azok is, akikenkeresztül szól!atnak innen, akiken keresztül menyilatkozik a szó, a !an, akiken keresztül szól az Úr Delke, mert tudnivaló, !oytiszta edényeken kereszt#l tisztábban angzik a sz".

% b'nökkel és té(elygésekkel megfertőzött &iszkos edényeken kereszt#l is angzik a sz", csakogy ezekez ozzáta&ad até(edés- ozzáta&ad a azugság, a rosszakarat és az önzés- ozzáta&ad a nagyra(ágyás, a gőg, a i1ság, a testiség s az előnyök megszerzésének szándéka, és ez nagyban lefokozza értékét a legnagyobb, a legtisztább igazságnak is. Azé&) )es)$é&e*m# a!egj"((# am*) m*nn+ájan meg)ehe))ek az# h"g+ m*nenk* $*zsgá!ja meg .nmagá) és *g+ekezzék *gazzá !enn*- 6e keresse, nekutassa a mások tévedéseit, mert azokért * nem felel*s) de ienis felel*s a saját lelkéért, a saját lelkének természetéért. Mertakinek a lelkében ott él mé a !i"sá, a di$s*sé s uralkodás váya, a maka$ssá, önzés és testisé, annak mé sok eltakar&tanivalója van. >e nem le!etnek iaz eszközei az Úrnak azok sem, akik mindenféle tisztátlan dolokban !isznek, ésazoknak el*retörését mekönny&tik. %z ilyenek semmiké((en sem le!etnek iaz szóviv*i az Úrnak, mert amennyi j"t az igaz (iet a lélekbe, ugyanannyi jogot a gonosz is formálat ozzá. 3 ugyanakkor, amikor az igazság felébreszti a lélek természetét, felébred benne az igaztalan is és össze(egy#l az igaz a amissal s gy tisztátalan eszközzé (álik még a a legjobbat akarja is. %zért amintmondtam leels*sorban mindenkinek önmaára, az * saját lelkére kell a lenayobb fiyelemmel lennie.

>e miután az ember semmire sem ké(es önmaától s &y az önmaa lelkét me nem tiszt&t!atja, azért mindenkinek, aki meakar tisztulni, aki me akar javulni, szóval2 aki "jjá akar születni, fel kell maát ajánlania az Úrnak sz&vvel, lélekkel, !oy az Úr az

9 +zentlelkével át!at!assa, metiszt&t!assa, s a jóban és iazban meer*s&t!esse. #zek után a +zentlélek mindarra metan&tja azemberi lelket, amire $sak szüksée van, mert senki sem ért!eti me sem az iazsáot, sem a jót a +zentlélek se&t* ereje nélkül.+züksée van azért mindenkinek arra, !oy a +zentlélekért imádkozzék. +züksée van mindenkinek arra, !oy az Úr kibo$sássareá a +zentlelket, mert $sak a +zentlélek te!eti er*ssé a lelket, $sak * ru!áz!atja fel az ember lelkét ké(esséekkel, * jobb&tja,munkálja, teremti "jjá és vezeti, er*s&ti diadalról diadalra az élet vándor"tján. %ki már a +zentlélekkel át!atva !alad, annak részérenin$sen sem id*ben, sem térben távolsá, !oy az Úr!oz siet!essen, !oy az Úrral összeköttetést !oz!asson létre, mert benne már az Úr él és munkálkodik. 6em kell már várnia az id*k vételensééi, amikor az Úrral találkoz!at, mert !iszen a +zentlélekben ottél az Úr akarata, ott él maa az Úr, aki a $selekedetekben memutatja maát az emberi léleknek.

% +zentlélek vezeti, bátor&tja, sualmazza és ey él* elvben összeköttetést tart fenn folyton folyvást a metért és metér*lelkekkel. %zért akik az Isten 2elkétől (ezéreltetnek, azok Isten fiai. Mit vártok akkor mé testvéreim Milyen $sodára vanszükséetek, !oy földi álmaitokból felébred!essetek 4bredjetek fel és a ti sz&veteket, lelketeket adjátok át 9neki, !oy 9$seleked!essek bennetek, !oy 9 akarjon és rendelkezzék veletek és ti $sak az 9 akaratát vé!ezviv* eszközök leyetek. 5oy!amindezt meérti a lelketek, meértettétek !ivatásotokat is és rötön metudjátok, mit kell $selekednetek, !oy !elyesen, jól éljetek

és békessében leyetek, !oy szeretetet fakasszatok eymásban és örülni tudjatok eymásnak. 5a lélekben teljesen átadjátok maatokat az Úrnak, akkor már az övéi vaytok) és !a az övéi vaytok, akkor titeket már nem $sáb&t a vilá !amis boldosáa,amely $sak látszat a jóban, mé a lenayobb jóban is. ert mindenekfltt a legnagyobb "ó* )riszt#s. Ak*k azé&) ("!"g"k aka&nak !enn*# <) f"gaják a sz3$ük(e# h"g+ $ezesse és ,jjá)e&em)se 2ke)- Fogadjátok 7risztust a sz(etekbe, ogy bennetek ésáltalatok 1jjáteremtesse e (ilágot, ogy amikor elkö(etkezik az este, amikor a Na& már leszáll és a &#nkösdi t#zek kialusznak a(ilágon, mindnyájan egy#tt legyenek azok, akiket az <r magának megtart, akiket be akar (inni a lakodalmas ázba, mielőtt az ajt"bezárulna.

/udjátok most már, mi a kötelesséetek T/já)"k m*) aka& az 4&? Sze&e)e))e! á)a!ak3)an* a $*!ág")# h"g+ megsz8njék a("!"g)a!anság# megsz8njék a (8n# a szen$eés- 5oy mindazok, akik !isznek 9benne, meváltassanak a szenvedést*l és itt e1öldön való élett*l, ogy ne kelljen nekik 1jra meg 1jra (isszajönni#k, s fel(enni#k a test neéz tör(ényét. 2ogy ne kell"enbolyongani#k, hanem egyenesen 2ozzá siethessenek mindazok, akik hivatalosak, akiknek be kell érkezniük, még miel$tt nemkés$. 3kiknek van fülük a hallásra, hall"ák és t#d"ák meg, mit akar az %r. +iessetek te!át testvéreim0 Kész&tsétek el a lelketeketminden na( és minden órában, !oy a (ünkösdi t'z, a +zentlélek szava, ereje át!assa a lelketeket, !oy meért!essétek az Úr szavát, !oy az irány&t!asson benneteket, !oy életeteknek minden idejében készen leyetek arra, amit az Úr veletek akar. Hyakkor, !a már meértettétek 9t, melátjátok, !oy nin$s törvény, nin$s !atalom, ami titeket itt a szenvedések viláábanlekötöz!etne, mert az 4&ná! $an a sza(a3)ás és e&2# és < a Szen)!é!ek *gazságá$a! sza(aá )esz )*)eke) a (8n)2! s a(8nh2és)2!- Nem szükséges "óvátenni, nem szükséges a karma trvényét pontról-pontra betlteni, mert az trvénye* aszeretet .

7alaki te!át meérti az 9 akaratát és betölti az 9 törvényét, azt az 9 törvénye felemeli a ne!éz törvény uralma alól, smeszabad&tja a b'n öltözékéb*l, !oy felöltöztesse mennyei ru!ába. 4s akkor az 9 %tyja elé viszi, mint a!oyan a tékozló fi" isaz 9 szeret* atyja elé került. Úy fojátok ti is érezni és ta(asztalni az atyai szeretet meleét, mint a!oyan 9 me!ayta nektek abban a (éldabeszédben. 6e id*zzetek te!át a ne!éz karma törvényében, !anem inkább siessetek. 6e késedelmeskedjetek a

bo$sánatadással, !oy ti is bo$sánatot nyer!essetek. Deyetek készen az elnézéssel is, !oy ti is elnézést nyer!essetek. Deyetek türelmesek és enedelmesek, eyszer'ek és szerények, !oy ezekr*l az erényekr*l meismerjen titeket az Úr. ;yermekeim0 %z Úr nevében elb"$s"zom t*letek. 6em "y, mint!a lélekben is eltávoznám, !anem $sak "y, !oy emberi !anon nem minden !étenszólok !ozzátok. ?$.i. ez a tantás az @ABC. é(i zár"#lésen angzott el.D Délekben azonban veletek vayunk mindnyájan. 7#lönbenis az én beszédemből, az én tantásaimb"l mertettek egész é(en át annyit, ogy azzal a ti sz(eteket, lelketeket megtöltetitek. 4inden beszédnek, minden tantásnak az (olt a célja, ogy a lelketeket 7risztusoz emeljem mind közelebb és közelebb.

Já&ja)"k 9&*sz)/s ,)ján# 1se!ekejé)ek az < aka&a)á)# és akkor nem választ el bennünket sem id* sem tér eymástól. Miveletek vayunk érzésben, ondolatban azon a szálon keresztül, amit ti a mi érzéseinkb*l, ondolatainkból maatokéivá tettetek.4s !a a ti sz&vetek meérzi, és lelketekben annak kifejezést adtok, akkor mindenkor maatok körül fotok érezni bennünket, mertmibennünk éltek, a mi érzéseinket $selekszitek. Mi (edi Krisztusban élünk, 9benne (edi mindnyájan eyek vayunk és



találkozunk. 3d* és tér nem játszik bele a mi összetartozásunkba. Mi mindenkor veletek vayunk, amikor $sak a ti lelketeknek arraszüksée van. Igyekezzetek a ka&ott tantások emlékét a lelketekben megőrizni. /zen a szálon kereszt#l mindig magatokoz(onzattok minket- előtt#nk nincs sem első, sem utols"- nincs ki(álasztott, sem elagyott. 4i mindnyájan szeret#nk mindnyájatokat, mert ti (el#nk egy#tt mindannyian egyek (agytok az <r előtt és gy mielőtt#nk is. Mi nem sz'nünk me titeketyeneséeitekben támoatni, !oy er*sek leyetek, amikor javulni és tisztulni akartok.

6em sz'nünk me a ti akaratotokat er*s&teni, mikor arra szüksé van, !oy az összetartozásnak lelkét er*ssé és nayáteyétek, nem sz'n#nk meg imádkozni értetek, s mi is kérj#k, ogy imádkozzatok érett#nk, mert az imádság összeköti a lelkeket. Ha az <r elé egy#ttesen járulunk imádságainkkal, akkor az <r 2elke eggyé tesz, eggyé forraszt benneteket a szeretetben. 3szeretet pedig olyan er$, amelynek nem állhat ellen sem id$, sem hatalom. Most (edi yermekeim, az Úr áldjon me titeket az9 +zentlelkének erejével és viláossáával0 Ka($soljon össze benneteket a szeretetnek er*s, szétszak&t!atatlan szálaival és

munkálkodjék az 9 +zentlelkével tirajtatok és ti bennetek. /eyen titeket nayá és er*ssé a jóban, !oy mindannyian, akik találkozni founk a ti lelketekkel, részesül!essünk abban az örömben, amely az Úrnak öröme, !oy mindannyian örül!essünk tibennetek, tirajtatok, mert a mi lelkünkön keresztül a szeretet 3stene örül, !oy össze!ozott titeket mivelünk, és mi is örülünk,ogy mentett#nk az <rnak olyan lelkeket, akik elmaradtak és ismét megtaláltattak. %z <r áldjon meg titeket, és az 03zentlelkének erejé(el tartson össze benneteket, !oy so!a el ne kelljen válnunk, !anem mindnyájan 9benne és 9általa éljünk mindörökké. men.

AZ @6@9 J: 9ZATSAN TÉ6T ;:T A ;V< LEL9ÉBEN

=sak az abszol"t jó és iaz a fennmaradó érték. % többi m"landó. Korábban vay kés*bben, de okvetlenül bekövetkezik alélekben a t"lzs"foltsának az az érzése, !oy renete salak y'lt föl benne s ez az érzés annyira nyomasztóvá és kellemetlennéválik, !oy a lélek szabadulni k&ván t*le. %mikor ennek tudatára ébred a lélek, kivetk*zni k&ván !ibás természetéb*l. #kkor következik el mindenre, mé a lekisebb jóra is az elismerés (illanata, !a addi mevetve félre is dobta azt a tévely* lélek. Mi,akik tudjuk, !oy ez &y van, azt is tudjuk, !oy a földi ember természete nayon is yene, yarló, tévedésekre és b'nökre!ajlandó és sz&vesen belemayarázza a rosszba a jót, !oy maát iazolja, és viszont a jóban a rosszat iyekszik kimutatni, méakkor is, !a nay&tó üveet kell is !ozzá !asználnia. 4s mi mindezeket látva, méis !irdetjük, s*t sz&vesen !irdetjük nektek a jónak és iaznak örök diadalát. 6em fáradunk el a nevelésben, mert tudjuk, !oy !a most nem is értitek me teljesséel Krisztus tanát,mert az 3azsá és +zeretet mé nem tud teljesen yökeret verni a lelketekben, e!j2 az *2# am*k"& &áem!ékez)ek maj ezek&e az*gazság"k&a# ame!+eke) )an3)"))/nk# me&) )a%asz)a!n* f"gjá)"k ezeknek e!!ená!!ha)a)!an e&ejé) a sajá) (ens2 $*!ág")"k(an-

Mindenki, aki valamely iazsáról tudott, mert azzal érintkezésbe került, ráemlékszik arra nem$sak földi, !anem szellemiéletében is. %nnál inkább ráemlékeznek azokra a szellemi iazsáokra, amelyekr*l földi életükben !allottak az emberek. #y

(illanat alatt viláossá támad az értelemben és el*áll az emlékezés, !oy örömöt vay bánatot okozzon. Hy lesztek ti ismindnyájan. Mert !a én $sak azért beszélnék, !oy annak !atását a ti földi életetekben lássam, iazán szeényes kilátásaimlennének és mindazoknak uyan$sak szomor" lenne a reményséük, akik valamely jó $selekedetben szoroskodnak a 1öldön.3azsá szerint a jónak jó következményeinek kellene lennie, de tudjátok, !oy a abonába a konkoly is belekeveredik, mert asötétsé fejedelme minden jó ma közé el!inti a maa konkolyát. %zután me a talaj is fert*zött) ezért nem !oz!at sokszor a jóma sem yümöl$söt a földi életben, és !a !oz is, $sak ien keveset és silányt !oz, mert elnyomja azt a onosz terméke, a az. >efordul az id* kereke és minden kedvez*tlen után kedvez*bb alkalmak és álla(otok következnek. %mi ma árnyékával elnyomta a

jót és iazat a lélekben, az !olna( már a !ozzá !asonlóban ellensére talál és kikezdi a kártékony fére a rossznak yökerét alélekben s el!ervad, mesemmisül a rossz $sak azért, mert nin$s létjoa a maradandó létben.

% jónak azonban mevan a létjoa, és !a az akadályok mesz'ntek, akkor a lélek meer*södik és yara(odik a jóban. %kkor már nem kell tanulnia a jóról, mert a lélek már benne él a jóban. %mikor a lélek a javulásban idái jutott, akkor jön el azeredmények ideje a mi számunkra. %kkor már meértitek és aszerint is értékelitek a mi munkánkat veletek szemben, merttudjátok, !oy mi is a jó tulajdonké((en. ;a m* sze!!emek 1sak e&&e a .!&e és 1sak a f.!* é!e)&e é%3)enénk a m*fá&a"zása*nka)# (*z"n+ ne$e)séges (a!gaság") 1se!ekenénk# me&) m*n/n)a!an !á)n/nk ke!!# m*n) "m!*k .ssze# m*n)ká&)+a$á& a m* !egsze(( é%3)kezésünk *s . Dátnunk kell, mint !ervadnak el, mint zsuorodnak össze a lenayobb lelkesedések éstörekvések, és mint fulladnak bele a testisé mindenna(i !ar$ába azok az eszmék, amelyek !ivatva lennének a lelkeket felemelni.

6em0 5a ez &y volna, nem találnánk érdemesnek a munkát a földi emberek érdekében. %zonban mi nem$sak a rosszat látjuk,!anem a jót is, mert azt is látjuk, !oy az ember maasabb énje, mint raadja maá!oz azokat az értékeket, melyeket itt a 1öldönnyer, !oy azokkal a maa !ar$át me!ar$ol!assa a saját viláában, abban a titkos énben, a!onnan az irány&tás jön a küls*vilába. 4s !a a földi ember !ibázik is, !a el is bukik a testi énben, méis ey lé($s*fokkal maasabbról néz alá küzdelmeinek sz&n!elyére, a testre és annak viláára.

#y fokkal méis viláosabb értelemmel b&rálja már a dolokat, melyek *t, a szellemet körülveszik, ey !ullámrezésselmélyebben !atol az érzések titokzatos mozásába és ey észreve!etetlen meérzéssel élesebb a mekülönböztet* ké(essée a jó ésrossz között az általunk ny"jtott ismeretek nyomán. %mint lát!atjátok, !ossz" "tja van a jónak, m& az ember lelke maáévá teszi,és nay munka vár rá, mert az anyaban kés*n érik me, mé !a a lélek el is foadta azt) mert a !ibás természeten keresztül ienne!éz azt mevalós&tani. e ("!"g az# ak* h*(ás )e&mésze)én má& ,&&á )/")) !enn* és meg$a!'s3)ja a (enne !e$2 j')# me&)ahh"z k.ze! $an má& a j'nak á!ása még akk"& *s# ha nem !á)ja annak e&emén+é) f.!* é!e)é(en0 menyuvásában azonban

benne van már a sima, küzdelemnélküli lét közelsée, kibeszél!etetlen boldosáának és elért sikereinek bizonyossáa, amit már t*le senki és semmi el nem ve!et. %ki azonban mé nem tart ott, az mé sokat botlik. /e!át yóyuljatok me yermekeim

yarlósáaitokból és tekintsetek fel Krisztusra) < megm/)a))a nek)ek# m*n) ke!! é!ne)ek- 9 az örök viláossá) ak* <) k.$e)*#Dé&)$e az < eszméjé) az nem jár a sötétben, mert az 8élet: viláossáa rayo el*tte, azaz az abszol"t jó örökkévaló értéke, melymindent mesemmis&t, ami neki ellenáll, azonban 9t maát senki és semmi me nem semmis&t!eti. 5a ezt az iazsáot szem el*tttartjátok, nem tud a sátán oly könnyen !álójába ker&teni benneteket.



A SZENTLÉLE9 MFN9ÁJA

% +zentlélek mekeresi "y belül, mint a k&vül valókat, és mindent fel!asznál az iazsá minél teljesebb mevilá&tására) azisteni szeretet mélysées és iaz voltának memutatására. Minden lélek eyey tükre a +zentléleknek) de fájdalom, az emberi

érdekek és a különböz* okoskodások nayon el!omályos&tják ezt a tükröt. Úy, !oy az az emberi 8én: mellett $sak minttökéletlen árnyék jelen!etik me, mint az 8én:nek k&sér*je. +ajnos, ez a lenayobb es!et*sé a 1öldön) a bevett vallásoknál ésalakulatoknál sablonossá kell válnia annak az eszmének, melyet semmiféle emberi ay és emberi sz&v me nem ért!et, fel nemfo!at, mert méreteiben és erejének !atalmas suárzásában emberile utolér!etetlen. #nnek korlátokat sem áll&t!at fel az ember semmiké((en, mert minden emberi szem(ont $sak az eyénisé befoadóké(essééi terjed) azon t"l, azt !iszi az értelem, nin$ssemmi. Milyen ki$sinyes, yermeki tudatlansáa ez a léleknek. %kár$sak a yermek, amikor elkezd ondolkozni, és tájékozóösztöne kutatni kezd a térben, s azt !iszi, !oy a!ol az é lát!ató kékje leér a földre, ott vée van a vilának és kezd*dik amennyorszá.

Kés*bb azonban, amikor már nayobb lesz és a szemével nem lát!ató !elyeket is bejárja, akkor látja, !oy bármilyen messzemenjen is, sem az "ynevezett vilá véét, sem a menny feljáratát nem találja, mert azt ta(asztalja, !oy mindenütt eyformánmaasan van felette, s belátja, !oy yermeki !ite o(tikai $salódáson ala(ult. Hy van az ember is, amikor mé éretlen2 amintmeismeri az iazsának ey darabkáját, azt !iszi, !oy már birtokában van az eész iazsá, és ezzel a !ittel metalálja amennybe való feljáratot, mert szerinte a menny leért a földre. T/a)á(an )ehá) ha)á&) sza( ennek# és az) m"nja7 n*n1s )"$á((-Ez a "gma. %mikor (edi a fejl*dés "tján el*bbre jutott, és tisztultabb értelmével kissé mélyebben bele!atolt az iazsába, aztta(asztalja, !oy é((en olyan messze van a valósától, mint azel*tt. 1olytonos fejl*dés az élet. 4s az élet vándor"tján soksok állomást el!ayunk, mindi azzal a $éllal, !oy valamivel ismét közelebb jutottunk a vé$él!oz2 3sten!ez. %z ember szellememélysées, és természetében é((en olyan kikutat!atatlan, mint maa az 3sten. Mert kiszám&t!atatlan fejl*dések, es!et*séek,yönyör'séek, boldosáok és szé(séek $s&rái vannak elrejtve isteni természetében.

4s ezeknek kia(ad!atatlan forrásai ny&lnak me minden eyes lélekben, !a metérése által 3stennel összeköttetésbe jut.%zonban uyan&y a onosz es!et*séek is er*re ka(!atnak, !a az 3stennel való ka($solat meszakad. Mert fejl*dni le!et arosszra is. %zonban az emberi ész ezeket az esélyeket mé nem tudja nyomon követni. 5isz mé az önmaa es!et*séeit semké(es sem a jóra, sem a rosszra tökéletesen melátni, mert $sak a saját látó!atárán belül ké(es tájékozódni. %z életben amintlát!atjátok vannak jobb belátással b&ró lelkek és vannak ien sz'k látó!atárral rendelkez*k. #zek a mauk ki$siny iazsáának tudatában rendesen a letürelmetlenebbek, a le!anosabbak és a leszior"bbak. #zek mé nem tudják azt, !oy az *látó!atárukon t"l is van vilá, mé (edi értékes és szé( vilá) nem tudják, !oy van élet és fejl*dési le!et*sé, mivel azt *k ménem látják, oda be!atolni nem tudnak. %mikor azonban már ennek az iazsának ismeretére *k is eljutottak, $sendesebbekké,

belátóbbakká, elnéz*bbekké lesznek sz'kebb látókör' testvéreikkel szemben) és akkor *k is elismerik és !anoztatják, !oy bizony sokkal több titok van az é és föld között, mint azt az ember elondolni ké(es.

Hy van ez az isteni böl$selet meismerésével "y a 1öldön, mint a 1öld felett. % látó!atár folyton tául, a befoadóké(essénayobbodik) és mi, akik vala!a szintén meesküdtünk volna arra, !oy $sak addi van a vilá, ameddi ellátunk, és $sak azlétezik, amit fel tudunk foni2 mindi alázatosabb !ittel emeljük fel tekintetünket %tyánk!oz, 3stenünk!öz, várva, !oy felemelje atitkok sokréte' fátyolát, mely minden lebbenésével $sodálatos szé(séekkel ajándékozza me értelem és érzelemviláunkat.Me&) (*z"n+ s"k $an e!&ej)$e# !e)aka&$a e!2))ünk# sze!!emek e!2)) *s a(('! a 1s"á!a)"s gazagság('!# me!!+e! a m* A)+ánk Is)enünk &ene!kez*k- %zonban a!oyan !aladunk és fejl*dünk, "y vezet bennünket beljebb és beljebb az 9 viláába, az 9orszáába) és mi elálló lélezettel és $sodálattal állunk me minden eyes alkotása el*tt, !oy a lenayobb yönyör'séelmetanul!assuk azt, !oyan és miké((en él!essünk vele) mert az már a miénk, nekünk adja az 3sten, !oy örüljünk és boldook leyünk. Hy sza(orodik a fejl*dés során a mi azdasáunk, mint mindenkié, aki !isz a mi %tyánkban 3stenünkben, és meértiazt, !oy nekünk az 9 "tjain kell járnunk.

Ak* ez) nem h*sz*# az nem *s engee!meske*k Is)ennek# az még a maga a!k"))a )é$es ,)"n já&# ah"! f"!+)"n 1sak szegén+e*k és g+engü!# m3g a n+"m"&,ság és g+.)&e!em ká&h"za)á(a nem z/han. 5a elondoljuk azt, !oy aza!áza)"sságga! m*nezeke) a j'ka) megn+e&he)* és a szenvedést, a rosszat elkerül!eti az ember, elszorul a sz&vünk azenedetlensében él*k sorsa iránt, akiket ezen a szálon keresztül fova tart a onosz. 4s a sz&vünkben vételen szánalom kélirántuk, akik $sak azért esnek el a boldosától, mert nem tudnak alázatosak lenni. %kik elfoadják Jézus Krisztust 3sten fiának,azok elfoadják az alázatossá törvényét is, elfoadják a szeretetben való meváltást, és munkásaivá válnak az 9 3éjének terjesztésében. %kik (edi nem ismerik el Jézust Meváltónak, téves utakon járnak, és !iábavaló okoskodással akarják azüdvösséet elnyerni. /évelyéseikben (edi az üdvössé !elyett a kár!ozat "tjára jutnak. #zek a boldotalanok vay so!asem,vay ember által kiszám&t!atatlan idei nem látják me 3sten szé( viláát, a mi %tyánk orszáát, a!ol (edi *ket is várja aziralom és a szeretet, !oy *ket is boldoá teye.

A SZENTLÉLE9 MFN9ÁSAI

Szen) "!g"k 1se!ek$ésé(en ke!! é!n*e az em(e&nek# !oy a !alál ne találja készületlenül, és !oy ne leyen a 1öldrabszolája. % jó 3sten is sokkal többet ad ezen az "ton az embernek, lelki értelemben, mint!a $sak "y viseli maán a !itet, mint aru!án a ombot. % lélek elfárad a földi életben, !iszen semmi jóban és iazban nin$s része addi, am& minden jónak nevezettdoloal $sak a testnek akar kedvezni. Mind !amis érték ez, mely a testtel eyütt nyomtalanul elt'nik, szertefoszlik. #yetlenértékül a 1öldön is $sak a lélek békéje marad, amelyet $sakis "y le!et meszerezni, !a folytonfolyvást á(oljuk az örökéletbe



vetett !ittel. %z örökélet !ite "j viláot, "j kilátásokat tár az ember lelki szemei elé és a lélek $sak ezekb*l mer&t!et maának annyier*t és annyi bátorsáot, !oy szembeszáll!asson lenayobb zsarnokával2 a testtel és ennek törvényével, mely a m"landósá alávan !elyezve s &y a lelket is bizonyos !omályos !anulatba !ozza, metéveszti, és a metévesztés által szolává min*s&ti. #z azemberek nyomor"sáa és a sátán !atalma a 1öldön. #bbe a !omályba tévednek bele a yene lelkek, akik (edi maukkal !ozták a javulás ondolatát és törekvését a földi életbe, mint emberek azonban méis b'nt b'nre !almozva, tévedésb*l tévedésbe esnek.

Gedi lelkük tud az örökéletr*l, szellemükben !ordozzák az iazsá meismerése után való váyat, de lelki szemeik me!omályosodnak a földi életben, a test rabsáában, és fel$serélik az örök értéket a m"landóval, a szabadsáot a rabsáal, a

boldosáot a boldotalansáal, a békét a kétsébeeséssel. Mert a test zsarnoki !atalma alól nem iyekeztek idejében szabadulni.%z embernek szüksée van arra, !oy kedélyviláában a mennyei iazsáok, mint vilá&tó szövétnekek, mindi éjenek ésvilá&tsanak, különben elszunnyad a lélek és a f*zsarnok, a test kedély!anulata lesz "rrá felette. #zt a vilá&tó eszközt bizony

yakran "jból és "jból me kell tölteni. >e vajon !onnan venne a szeény földi ember e!!ez való olajat, !a nem volna ey so!a kinem a(adó forrásunk0 Ez a f"&&ás a Szen)3&ás .&.k(e1s8 !a%ja*n (e)8k és m"na)"k a!akjá(an $an !efek)e)$e# mint eytetsz!alott, !oy minden lélekben különkülön, más és más alakban keljen életre és vilá&tson, mele&tsen !ossz" id*kön keresztüla különböz* testi életekben s vilá&tson, vezessen tovább az örökéletben. 4s valamint a !alottból a lélek, "y !iányzik a viláossáa bet'kb*l, a mondatokból, !a azt a +zentlélek át nem vilá&tja, fel nem támasztja.

% +zentlélek (edi minden korban, minden álla(otban máské(( vilá&tja át a bet'k értelmét, mert a!oyan a lélek fejl*dik éséled, azonké((en látja bel*le az iét viláosabban el*rayoni. +ok testét*l mefosztott lélek, belátva tévelyéseit és !ibáit, esenma már tá(lálékért, er*ért, mert am& a test rabsáában nyöve élt, sok szenvedésre szolált reá, m& véül é((en emeszenvedéseiben látta be tévedéseit. % rosszat ismerte következményeir*l, de a jóról, az iazról semmi foalma sem volt. %zértnin$s az ilyeneknek viláossáuk, erejük, bátorsáuk, $sak s&nyl*dnek, keserenek reménysé nélkül. 5oyan induljanak el jobbatkeresni, mikor !iányzik a jóról való foalmuk Mert az a jó, amit ismernek, nin$s el*ttük, nin$s módjukban !ozzáférni. % testi jó,a testi iazsá már köddé, (árává vált részükre. Ilyan valamire van te!át els*sorban is szükséük, ami a léleknek er*t, bátorsáotad, irányt szab neki és vezeti is *t ebben az irányban. Ez az *&án+ %e*g az &ás"k megé&)ése# az az"k sze!!emé(en $a!' é!e)# a

1se!ekee)ek(en $a!' )es).!)ése a Szen)!é!eknek és a (enne $a!' m/nká!k"ás# az e&&2! $a!' g"n"!k"zás és a (enne &ej!2é&zések *&án+3)ása. #z az, ami ezekre a szeény testvérekre ébreszt*le és irány&tóla !at.

#z azért van ilyen emberekre ien nay szüksé a 1öldön) nem$sak abból a szem(ontból, !oy a 1öldön él*k között is boldoabb leyen az élet, és kevesebb leyen a szenvedés, !anem !oy ezeken keresztül élet sz'r*djék azokba a szomor"szférákba is, a!ol amint mondám ilyen keserves az élet. % 1öld lékörének t"lnyomó részét ezek a szomor" szférák teszik kiés bizony siralmas ezek lakóinak az álla(ota. %zért mondom, !oy aki javul a 1öldön, az nem$sak a maa földi életét teszinyuodttá és békéssé a !it által, nem$sak a saját jöv*jét munkálja az örökkévalósában, !anem !asznára van a m"ltnak is, azelfeledett, az eltemetett m"ltnak. Mert 3sten keyelme a !alottakból ismét eleveneket támaszt) bár a test el(orladt, a lélek azonban"j !elyet kér maának az anyaban, és &y "j tér ny&lik ismét a (róbának. ;a )ehá) )* má& é!e)e)ek(en küz.).k a (8n e&ejee!!en# e küze!me*)ekke! n+"m"ka)# a!ak/!a)"ka) hag+)"k há)&a- Hangotoknak csengésé(el, kezeteknek munkájá(al, sz(eteknek minden tiszta érzésé(el, gondolataitok (illámlásszer' cikázásá(al egy:egy erőullámzást idéztek elő, amelyből tá&lálkozat az 1j egyén, és akar(a, nem akar(a, a megkezdett irányt (álasztja majd, mert az * réi iránya elenyészett a (orral. Hyáll!attok ti emberek szolálatába az 3sten +zentlelke akaratának. Azé&) .&ü!.k én nag+"n# ha az"k# ak*k a sze!!em$*!ágga!

é&*n)keznek# sz"&ga!masan m8$e!*k a !e!küke)-

A SZE6ETETB<L VÉ=ZETT MFN9A É6TÉ9E

%z 3sten nevében vézett munka a lélek viráa, mellyel az 4let szé(séeit azda&tjuk. %zét az életét, melyet sokan ó!ajtanak,sokan átkoznak, és sokan eldobnak mauktól, mert el!ordoz!atatlan te!ernek érzik maukon. Gedi az élet mindennek nem oka.#zt $sak a b'nben ver*d* ember látja &y. %z élet szé(, jó, iaz és ártatlan, és minden bajtól és fájdalomtól mentes, m& atévelyésb*l fakadó b'n me nem fert*zi az ember lelkét. Minden bajnak és fájdalomnak oka maa az ember lelke. Mindenid*ben, "y a m"ltban, mint a jelenben az ember volt az, aki lelki termékeivel be!intette a viláot, az 4letet. + amikor elkövetkezik az ideje annak, !oy mindazzal a onosszal találkozik, amelyet el!intett akkor (anaszkodik az életre és ó!ajtja a!alált, a mesemmisülést. 3lyen bala és iazsátalan az ember, m& a böl$sesséet me nem ismeri. Mé a saját lelkének javátsem ké(es memunkálni, !a$sak az isteni keyelem memunkálva készen eléje nem teszi. +*t mé akkor sem ké(es azt elfoadniés a saját érdekében fel!asználni. 3lyen körülmények között mit te!etünk mi szellemek, akik az <rat ismerjük, és áldásaiértvételen !álát érzünk sz&vünkben, mint !oy iyekszünk ember és szellemtestvéreink fiyelmét az áldások 3stene felé terelni,!oy *k is meismer!essék az örök jó és szé( forrását.

% természet, az élet, mely telve van a b'n és tévelyés következményeivel, testi és lelki fájdalmakkal, szenvedésekkel,me(róbáltatásokkal2 $sak azt ad!atja, amit az ember belevetett. 3nnen nem vár!at semmit az ember, ami jobb, tisztább és iazabbörömmel azda&t!atná az életet. Csak az .&.kké$a!' )*sz)a és j' f"&&ásá)'!7 Is)en)2! j.he) számá&a az az en+hü!és)#g+'g+/!ás) és ("!"g/!ás) (*z)"s3)' e&2# me!+&e az em(e& !e!ke $á&- 3de irány&tjuk tekintetünket, innen várunk mindent mi is,miel*tt bármit is ó!ajtanánk. /e!át az embereknek is me kell ismerniük az életnek azt az örökkévaló, felbe$sül!etetlen nayértékét, !oy életükben a keyelem mindi velük van, mé a lemélyebben bukott b'nös lélekkel is. 4s mindenkinek mindenkor módjában van az 3sten jósáát és szeretetét meismerni, amelyet az Úr Jézus által adott tudtára eltévelyedett yermekeinek. ltalatudtuk me, !oy az 3sten nem örvend a b'nös yötrelmeinek, szenvedéseinek, !anem a b'nbo$sánat keyelmével siet a metér*

b'nös elé, !oy az iazban és annak törvényében maát kifejlesztve, metalál!assa azt a boldosáot, melyet lelke és teste is

keres. #zt az iazsáot !irdetni a vilának szóval és tettel, az emberi lélek mennyei virázását mutatja.#zzel a törekvésével az ember maradandó emléket é(&t maának azáltal, !oy az isteni keyelemben másokat is részes&t. Azem(e& !e!kének !egsze(( $*&ága az a h*)# me!+ 1se!ekee)eke) és ennek k.$e)kez)é(en e&emén+eke) )/ fe!m/)a)n*- 5a az atalaj, a!ová lelkünk viráainak mava !ull, mé szikes és sovány, ne b"s&tson el minket. Kikel az, !a kés*n is, !a $senevészfejleményeket terem is, de méis !asonlót terem. 5a a vilá és a b'n el is nyomja a fejl*dést, és viráot nem is !oz!at abban amásik lélekben, eyel*re $sak ey szé( emlékkel azda&tottuk e viláot, melyet méis szebbé tettünk és áldásává lettünk azéletnek. 5a $sak ey fájó sz&vre !intettük is a viasztalás balzsamát, !a $sak ey szem(árról szár&tottuk is fel a könnyeket, !a $sak



ey sz&vet ind&tott is yorsabb doboásra az az öröm, melyet mi okoztunk neki a mi !itünkb*l fakadó szeretetünkkel, !a $sak eykétséesked*t vezettünk is a bizonyossá "tjára2 már $an é!e)ünknek é&)éke# $an !é)j"ga a !e!künknek "))# ah"! az .&.m.k és("!"gság"k *gazak és )a&)'sak- -!, mert nem olyan könny' ám az embernek ezt a joot meszereznie0 6em oly könny' e

b'nnel átitatott viláot és ennek embereit mey*zni arról, !oy nem az az iazsá, amit *k éreznek és ondolnak önmaukról ésmásokról.

6em oly könny' el!itetni velük, !oy nin$s más!oz jouk, $sak amit 3sten adott0 Nehéz e!h*)e)n*# h"g+ a &"sszé&) j'$a! ke!!f*ze)n*> % *ös természet'ek nem tudják, nem akarják el!inni, !oy az engedelmesség 4sten el$tt nagyobb az áldozatnál. Mertnem tudnak beleilleszkedni abba a ondolatba, !oy nayobb szeretet a menyuvás 3sten akaratában és a !it, a bizalom az 9

jósáában és ondviselésében, mint az a tökéletlenséükben elké(zelt áldozat, amelyet adni vélnek 6eki. -!, az ember természete, m& me nem tér, $s"nya természet. Dázadozó, türelmetlen, változó, elvakult, felületes, oktalan, önmaáról sokat

feltételez és könnyen befolyásol!ató ezeken a !ibákon keresztül. 5iába tudja értelmével fölfoni a jót, m& érzelmével nemasszimilálja, addi mindi !amis lesz az eredmény. 6e!éz !ar$ot v&v az ember saját alsóbb természetével, mert az iaz jónak ne!éz érvényesülnie nála, !a az er*teljes yökeret nem vert benne. 5iába beszél, akár anyalok nyelvén is, a szó el!anzik !atástalanul. 4letét, emlékét bele(i a feledés (ora s a következ* nemzedék már ondtalanul játszik s&rja felett. Mert mi ey élet

3steni tulajdonsáok nélkül az élet minden di$s*séével, örömével, boldosáával, vay fájdalmával eyütt nem emelkedik maasabbra, mint az emberi test ösztönei. 4s &y az élet elvész, szétfoszlik a test emlékeivel eyütt. >e isteni tulajdonsáokkalmessze el!ayja a 1öld röét, !oy boldosá utáni váyának !onába jusson. %z ilyen tulajdonsáokkal b&ró lelkek nem állnak "tjában senkinek. Nem e&2szak"sak# nem h*$a!k"'k0 mag/k k.&ü! nem h*n)enek fája!ma)# e!égee)!ensége)# $ag+e!kese&eés)- S ha még*s a g"n"sz k*já)ssza# meg1sa!ja# $ag+ (á&m* m'"n é&ez)e)n* aka&ja $e!ük ha)a!má)# nem á!!nak e!!en) g"n"ssza!# hanem a &"ssza) *s j'$a! $*sz"n"zzák# és .&.me) !e!nek a j'1se!ekee)(en magáé&) a j'é&)# nem %e*g a$e!ejá&' magasz)a!ásé&)- %kik ilyen életet élnek, és !itüket az enedelmesséel teszik er*ssé és !atalmassá, azoknak élete nemm"lik el a m"landóval. #zek benne élnek az örökkévaló isteni törvényben s a beszédeik és $selekedeteik nem merülnek alá afeledés !omályába, mert élnek, !atnak, doloznak és me!ozzák a szellem részére az eredményt d"s kamatokkal eyütt.



II- 6 ÉSZ

A 9E=GELEM

A 9E=GELEM T@6VÉNGE

>i$s*sé az 3stennek s békessé a 1öldön az embereknek0 Mindazoknak az embereknek, akik a /e nevedet félik, akik se&tséül !&vják, b&znak Eenned, 5ozzád fordulnak, és ltalad várják életüknek, lelküknek meviláos&tását, metiszt&tását,meiazulását. %kik 5ozzád ka($solódnak az imádsában, akik eybeforrnak a reménysében) abban a reménysében, melyet /eadtál az embereknek. %bban a reménysében, melyet /e küldöttél, !oy valakik !isznek /ebenned, el ne vesszenek, !anem örök életet nyer!essenek. -!, mert a sátán mindenütt ólálkodik. % veszedelemnek, a kár!ozatnak szelleme, a romlásnak, a (usztulásnak lelke ott jár a nyomában mindennek, ami fény, iazsá, tisztasá, boldosá, te!át élet és maradandó. Itt jár nyomában ezeknek asötétsé, az árny, a félelem, a yötrelem, a szenvedés, a !alál. %z embernek nin$s menekülése, nin$s reménysée, $sak eyedül/ebenned, $sak eyedül /eáltalad, !a /e leny"lsz !ozzá, s fölemeled *t. %zért, testvéreim, mindent el kell vetnie az embernek maától, mint amikor a !ajó süllyed, minden ter!et kidobálnak. #z leyen az ember lelkének is a feladata. "!+)"n *g+ekezzék m*nen)2! sza(a/!n*# am* $égze)essé $á!ha)nék számá&a# $ag+ $égze)essé )ehe)né az em(e& !e!kének s"&sá)# $sak eyedül a

(uszta életet, a ké(esséet, a reményséet tartsa me az ember az által az &éret által, amelyet vettetek és vettünk mindnyájan azÚr Jézus által.

Mert semmit sem mond!at az ember maáénak ezen a 1öldön) semmije sin$sen, árva, szeény és yöne) mert amikor azt!iszi, !oy er*s, !irtelen yönévé válik, és yávasá le(i me) amikor azt !iszi, !oy áll, akkor bukott el, és amikor azt !iszi,

!oy minden fölött rendelkezik, akkor látja me, !oy mé a saját élete és teste fölött sem rendelkezik. %z embernek semmijesin$s, amiben eliazod!atnék, reményséét követ!etné, azon k&vül, ami adatott a mi %tyánktól az Úr Jézus 1öldre jövetele által./e!át bármi történjék is veletek, emeljen bár a !&r, a di$s*sé, a szeren$se kereke, vay s"jtson le benneteket a sors az örvényl*mélysébe, az élet !ullámai közé2 mindenké((en $sak ey er*ssée van az embernek2 a reménység, az Isten gérete, amely adatott a mi *runk által. ;*á(a ne$ez* magá) az em(e& ke&esz)én+nek $ag+ s%*&*)*sz)ának# h3$2nek# $ag+ (á&m*fé!e eg+házh"z)a&)"z'nak7 am*k"& az é!e) $*ha&á(an meg%&'(á!)a)ás"k $esz*k k.&ü!# e!$esz)* a )a!aj) a !á(a a!'!# ha !e!ké(en a &emén+ség#az Is)en(en $a!' (*z"a!"m nem e&2s és nem )/ f.!eme!ken* "a# a szfé&áknak a((a a $*!ágá(a# ah"! m*nen) h*sz# &emé!azé&)# me&) Is)en)2! $an.

Deyen bár az ember a böl$sessének lemaasabb fokán, a szeretetnek és jósának is bizonyos fokára felemelked!etik,föláldoz!atja önmaát is2 mind!iába, nem te!et semmit önmaától, mert az ember nem ura semminek) eyedüli ura és fenntartójamindennek 3sten, a mi %tyánk. Hy te!át senkinek sem elbizakodásra, sem kétsébeesésre oka nin$s. Deyen bár valaki alemaasabb $s"$son, vay a lenayobb mélysében, a sors akár fölemeli, akár les"jtja, mindenütt 3sten kezében van. 9mekeyelmez és elmarasztal. 6in$s semmiféle fordulat, semmiféle törvény, mely az ember lelkét a b'n kötelékéb*l

kiszabad&t!atná azon k&vül, amelyet 3sten az emberrel az 9 szövetséében, iéjében közöl) nin$s azon k&vül semmi, ami!eztámaszkod!atnék és &y az id*ben, a m"landósában ott áll az ember létében inadozva, a saját téves böl$sessée és a Minden!atókeyelme között való választás el*tt. 4s ebben az álla(otában majd a kétsébeesés, majd a boldosá vonja maá!oz. Majd azörömök!öz ka(kod, majd a szenvedésekben yötr*dik. Mindez (edi $sak azért van, !oy az ember az élet forataaibanmetanuljon !inni és b&zni 3stenben, az * /eremt*jében.

#zért mondom nektek, !oy lássatok. Dássátok me azt, !oy semmi sem emel!et föl titeket, és semmi sem változtat!atja mea sorsotokat, eyedül $sak 3sten, %ki mindenekfölött rendelkezik, %kinek mindenek szolálnak, mert /*le száll alá minden, ami jóés iaz. 4s ez ellen a rendelkezés ellen nin$s !atalom, leyen bár a lenayobb er*nek birtokában. 5atalmasnak tart!atja ésfitotat!atja maát bárki, szellem vay ember, mindeyiknek me kell !ajolnia az 3sten akarata el*tt, mert nem te!et ellenesemmit. Szükséges# h"g+ az em(e& ennek )/a)á(an m*nen nag+nak ké%ze!) )/"mán+á&'!# .nh*))ségé&2!# (.!1sességé&2!.nmagá)'! m"nj"n !e és )é&jen á) az eg+sze&8séghez# az a!áza)"sságh"z- 6e iyekezzék semmit kimayarázni a törvénnyel éstudománnyal. 3sten akarata az els*. 9 <ra az id*nek, a m"landósának, a változásnak. % változás viláában alulról fölemel, ésfentr*l les"jt és letasz&t!atja azokat, akik #llene $selekednek, akik az iazsá ellen vétkeznek. Merövid&t!eti azoknak

ténykedését, akik nem félik az 3stent és $sak a saját ondolatuk, és érzésük szerint $selekednek. +züksées te!át, !oy ti emberek,féljétek ezt a !atalmat, !iyetek benne és bizalmatokat az 9 keyelmébe és szeretetébe vessétek, mely az 4& á!)a! aa)")) a.!.n e!énk# h"g+ 1se!ekejük Is)en aka&a)á) m*nenk"&# m*nen a!ka!"mma!# m*nen *2(en-

%z id* a változandósá viláában !amar lejár és akaratlanul, váratlanul ott terem az ember mellett a kérd*re vonó !an2Em(e&# m*) 1se!eke)é! f.!* é!e)e(en? ;"g+an engee!meske)é! a )e F&anak# Is)enenek? M*kén) ).!).))e (ena%ja*a)? M*n) $a!'s3)"))a meg az < aka&a)á)? 4s az ember, amikor !allja ezt a !anot, kétsébeesik, mert !iábavalónak

bizonyul minden böl$sessée, mely m"landó vilái életében naynak, fényl*nek, di$séretesnek találtatott és mentséére am"ltjában, az életében olyan ondolatokat keres, amelyekkel jót és nayot akart és ért el) de ezek, mert $sak *, az ember, akarta,semmiké((en sem eyeznek me 3sten akaratával, törvényével. %zért ezek nem mentséére, fölemelkedésére és eny!üléséreszolálnak a nay (illanatban, !anem vádlókként lé(nek föl ellene. #zek a (illanatok nay és komoly id*k a lélek életében ésne!éz, nayon ne!éz a léleknek ezeken keresztülesnie. Mert az id*t nem ismer* vételensében elk&sérik az emlékek a lelket ésszemben állnak mindi a fényes, tiszta tükörla((al, melyet az 3sten törvénye folytonfolyvást a tudás embere elé áll&t. 4s e((en a)*sz)a !a%(an az em(e& h*á(a$a!'sága* '&*ás* nagg+á n2nek meg# és am*k"& (e!e)ek*n) az *gazság !a%já(a# !á)ja# h"g+

é!e)ének m*nen %e&1é) h"g+an ).!).))e e!# m*ke) 1se!ekee))7 j') és &"ssza)-% lélek ilyenkor szeretné, !oy!a vissza$sinál!atná az id*ben, a m"landósában történteket, és bármily nay áldozatok árán iskisim&t!atná, és fényessé te!etné a !omályossá vált részt, és me nem történtté te!etné azokat. Most látja, !oy a !iábavalósának ondolata és váya er*sebb volt, az id* (edi eltelt, elm"lott a !iábavalósáokkal és nem tudta a 1öldön bevéezni azt a feladatot,amelyet testöltése el*tt vállalt. 6ay és komoly (illanatok ezek a szellem életében és sokszor nayon lever* és szomor"!anulattal térnek me a nay!an" emberek, akik akarták uyan a jót, de nem $selekedték me. Mert ebben a nay akarásban az



ember akarata volt benne) a m"landó ember személyének, a kiválósának keresése, amely mindi !iábavalóvá teszi a nay és szé(dolot, s a $selekvés értékét leszáll&tja. % romlandó és m"landó személy lefokozásával (edi a munkának értéke is elm"lik.B"!"g az"n(an az a !é!ek# ak* ezen a )ük.&!a%"n s"k (ána)")# fája!ma) és sz"m"&,ság") !á) e!2)8nn*# me!+e) eg+ é!e)en á)&ej)ege)e)) a !e!ké(en- Me&) a sz"m"&,ság e !e%!e m.g.)) a (e$égze)) fe!aa)") !á)ja# melyet !a nem is olyan tökéletesen oldottme, méis $sak !asznosat vézett azzal a törvénnyel szemben, amelyet * valónak és iaznak ismert el.

Lrömmel látja, !oy !asznált az elszenvedett szomor"sá és fájdalom, és bár törekvésén mindenesetre rajta van az ember yarlósáa, ki$sisée, er*tlensée, a !ullámzásban való bizonytalansáa, de méis ráütötte (e$sétjét a !it, a bizonyossá s ebben aformában valamennyire mevalós&totta 3sten akaratát az életében. 4s amikor ezt átértékeli az iazsá törvénye, békét, nyualmat,meeléedést, boldosáot és össz!anot teremt a lélek részére abban a vilában, a!ol 3sten keyelméb*l lakást ened neki az3azsának Delke. Me&) h*szen az em(e& ).ké!e)!en !én+# ).ké!e)ese) a!k")n* ké%)e!en- Eár ott van el*tte 3sten, mint (élda és

#szme, és mint ilyen, követésre buzd&tja az embert, és mevalós&tásra iyekszik az ember lelkét b&rni, de mivel az ember métökéletlen, &y ké(telen a lejobbat, a le!elyesebbet, a leiazabbat is a maa értéke szerint kidolozni. Mert mindi $sak az *saját lelke fokozatá!oz ké(est tud munkálkodni. %mikor a lejobb $élt szolálja, s a leiazabban $selekszik bár!a maasabbfokozatról nézve, téved is akkor annak az értéke fölülm"l minden értéket, amit a 1öldön az emberek be$sülnek, és nayratartanak, mert akkor az ember az * lényéb*l való lejobbat adta és Is)en az *!+en !é!eknek m/nkájá) nem annak a(sz"!,) é&)ékesze&*n) j/)a!mazza- ;*szen e((en $an a keg+e!em# h"g+ Is)en az em(e& !e!kéhez# és j'&a ).&ek$éséhez sza(ja a m/nkaé&)éké).

#z adja me azután az ember lelkének azt a nay er*!atalmat, amely a jöv*ben mé nayobb munkára, mé iazabb ésvalódibb fejl*désre, a tökéletesedés "tján való nayobb !aladásra teszi ké(essé. #bb*l te!át az a tanulsá, !oy az embernek, bár ki$siny, yöne, yarló alkotás mert !isz b'nben foantatott a keyelem által, mely 3stent*l szállt alá meviláos&ttatik alelke és az iaz!oz !asonló iazat, a jó!oz !asonló jót és a szé(!ez !asonló szé(et törekszik létre!ozni, mevalós&tani a 1öldön.És am*k"& e!k.$e)kez*k az *2# h"g+ a ).&$én+ számaás&a sz'!3)ja f.! az em(e& !e!ké)# Is)en keg+e!em(2! az /)ánza)") *s a$a!'* sze&*n) f*ze)* és j/)a!mazza meg- És 3g+ a ham*s j'é&)# 1s/%án a j'aka&a)é&)# az *gaz&a $a!' ).&ek$ésé&) Is)en "!+an

fejee!m*en f*ze)# j/)a!maz# h"g+ a ham*s j'é&) az *gaz j'nak (*&)"ká(a j/))a)ja az em(e& !e!ké)# me&) még ak3sé&!e)ezéseke) *s $a!'* nag+ m/nkának szám3)ja. % 1öldön te!át minden $sak utánzat0 5ol van a földi tudomány a valóditudomány!oz és a böl$sessé a valódi böl$sessé!ez ké(est0 5ol van a boldosá, a meeléedettsé, a !armónia a valódi

boldosá!oz, a valódi meeléedettsé!ez, a valódi !armóniá!oz ké(est% le$sekélyebb szell* kétséessé, semmivé teszik azokat az emberek okulására. e magá) az é&zés)# a j'aka&a)")#

ame!!+e! az em(e& Is)en(e $e)e)) h*))e! $égz* fe!aa)á)0 ez) az é&zés)# ez) a ).&ek$és)# ame!!+e! az em(e&nek !e!ke .nmagá('!a !egj"((a)# a !eg*gaza((a) *g+eksz*k an* H ez) az é&)éke) megj/)a!mazza Is)en. Mondom2 leyen bár az eredmény nemeészen kielé&t*, leyen bár tökéletlen, méis tökéletes jutalmat nyer érte az ember. %z eész földi vilá változásoknak alávetettálla(otok átmeneti sorozata) álom!oz !asonló álla(ot a valósáos vilá!oz ké(est. %zért nem érdemes az embernek törtetni a!azusá viláában, s a látszatért tülekedni, azt mevalós&tani akarni és arra er*ket, ondolatokat, id*t (azarolni, mert !iszen alátszat viláa "yis semmivé válik, s ey rossz eredmény után árnyékot vet a lélekre, amely fantomként véi k&séri, s amikor avalósá viláába jut, !oy örüljön, nem tud sem (i!enni, sem örülni. Azé&) )es)$é&e*m# f"n)"s az# h"g+ *gazak és 2sz*n)ék !eg+e)ek0 h"g+ *gaz és 2sz*n)e é&zésekke! é!jé)ek $ég*g az é!e)e)0 h"g+ am*) az em(e&eknek m/)a))"k# az $a!'ság !eg+en-

Ajá)"k a )* !e!ke)ek(2! a !egj"((a)# a !eg*gaza((a)- Ne !eg+e)ek )e))e)2k- % tettetés elvesz&ti er*töket, eészséeteket, boldosáotokat, örömötöket a testtel eyütt és földi életeteknek $su(án azok az

emlékei maradnak me, amelyek a m"landó életben a test!ez kötöttek voltak. Maatok is annál szeényebbek, er*tlenebbek lesztek, minél inkább !ódoltatok a tettetésnek s az eredmények is, melyeket földi életetekben szereztetek, elsorvadnak. ;"g+hasze&e)e)&2! (eszé!)ek# !eg+en az )e))e)és né!kü!* sze&e)e)- 6e mutassatok nay áradozásokat, $sak annyit, amennyi iazilényeetekben van. 3yekezzetek a lelketekb*l minél több jót felsz&nre !ozni, kitermelni) minél odaadóbb, önzést*l mentesszeretetet !ozni föl minden na(, minden órában. Am*k"& %e*g a meg%&'(á!)a)ás"k# m*n) k3sé&)ések# m*n) á&n+ak é!2).k(eá!!nak# ne !eg+e)ek k*1s*n+h*)8ek# hanem *g+ekezze)ek a )* megsze&ze)) h*)e)eke) )e!jes $é&)eze)é(en "aá!!3)an* aküz2)é&&e# h"g+ a meg%&'(á!)a)ás"k(an H amenn+*&e e&2).k és ké%essége*)ek f"!+)án 1sak !ehe)séges H *aa!masaná!!ja)"k meg. ;y*zzétek le a k&sértések árnyait) ne enedjétek, !oy azok y*zzenek le titeket. Mert minden küzdelem, akár y*zelemmel, akár vereséel véz*dött, azt az er*t sokszorozza me, amelyet ti szám&tásba vettetek, s amellyel küzdöttetek.

%zt ne !iyétek, !oy !a bizonyos me(róbáltatásokon t"lestetek, már az so!a vissza nem jön részetekre0 3enis visszajö!et,!a ley*zötten !aytátok el a küzd*teret. +züksées azonban, !oy tudatában leyetek annak, !oy az az er*, amellyelküzdöttetek, mesokszorozódva rendelkezésetekre álljon, vayis ezt a tudatot maatokban ébren tartsátok. /e!át akár ley*zöttek,akár y*z*k vaytok, mindenké((en arra az er*re, !atalomra van szükséetek, amellyel küzdöttetek, amelynek se&tséével!atalmat vettetek az ellentéten. %mikor *szintesér*l szólok, ez alatt nem a tettetett *szinteséet értem, !anem azt az iazi*szinteséet, mely a szeretetnek eyik olyan kisuárzó áa, amellyel el*re le!et jutni a szeretet viláában) valódi *szinte szeretet,amellyel eymás!oz, az eész vilá!oz és 3sten!ez vonzattok. %zért vizsáljátok me önmaatokat2 nem $sak ráer*ltetett, félelemszülte, nem $sak fölvett ru!ae az a szeretet, amit mutattok, amelybe mé bele kell n*nötök ? Az 2sz*n)eség nem a(('! á!!# h"g+eg+más h*(á*)# g+a&!'sága*) f.!fejé)ek# megszég+en3)$e eg+más) ke!!eme)!enségek(e s""&já)"k7 hanem az# am* a!eg)e!jese(( j')# *gaza) m/)a)ja k*# és (*za!ma) *g+eksz*k é(&esz)en*.

%z *szintesének az a $élja, !oy bizalmat ébresszen a másikban, s !a ezt nem sikerül elérnie, akkor jobb, !a az *szintesé!allat, s várakozik addi, ameddi az meé(ül, kifejl*dik olyan érzéssé, mely $élját eléri. %z *szintesé viláában, aszellemvilában nem le!et a tettetés álar$ával járni, mert ott minden, ami tettetés, minden, ami !azusá, feloldódik, melátszik,

felbontja az iazsának suara. %z iazsának suara átvilá&t a lelkeken, a sz&veken és memutatja, mi van a leelrejtettebbzuában. + a lélek !iába takarat, !iába iyekszik kend*zni és !azu szólamokkal menteetni maát, mind !iábavalóvá válik.%zért jobb, !oy!a *szinték vaytok és iyekeztek "y is élni. >e arra is törekedjetek, !oy emberés szellemtársaitok iskimutat!assák el*ttetek széyenkezés nélkül az * érzéseiket. /ovábbá szokjátok me azt, embertestvéreim, !oy ne ütközzetek me semmin, ne $sodálkozzatok semmin, ne nézzétek se maatokat, se másokat olyan szior" szemmel, mint akik nem értik aziazsáot és nem tudják, mir*l van szó, amikor számadásra !&v az 3azsá. Ig+ekezze)ek maga)"k(an *s# más"k(an *s a j')# az*gaza) és szé%e) fej!esz)en*# a f.!*) és ).&$én+)e!en) e!hag+n*-

4s rötön nézzetek lebens*tökbe, !oy vajon ezek a törvénytelen érzések nin$seneke me bennetek is 4s !a mevannak2



er*s akarattal és vállvetett közös er*vel iyekezzetek t*lük meszabadulni. Ne aka&já)"k eg+más&'! a !e%!e) !e&án1*gá!n*# és ne.&ü!je)ek a más"k )é$eésének# me&) m*nen *!+nem8 *g+ekeze) a )* szég+ene)ek&e és meg(")&ánk"zás")"k&a $á!*k# ésmindezért tinektek kell elszámolnotok és rátok lesz az vissza!atással, amit másoknak a meondolatlansáal és koránvaló&téléssel szereztetek. Minden fájdalom és yötrelem, melyet másnak okoztok, vissza!at reátok és fölkeresi lelketekben azokat azelrejtett zuokat, amelyekbe törvénytelen érzéseiteket, tudatlanul bár, elraktároztátok. #zek az érzések azután a ti részetekre "jme(róbáltatásokat szülnek. #zért szüksées az elnézés, a nay és mélysées !allatás, miel*tt &téletre ny&lnék az ember ajka.+züksées a sajnálkozás, a részvét, melyb*l azonban nem szabad a szior"sá (ál$áját kiny"jtani és vala!oy el ne törjétek azt0Me&) am*!+en é&zésse! és g"n"!a))a! 3)é!kez)ek eg+más f.!.))# /g+anaz az é&zés és g"n"!a) f"g ).&$én+) ü!n* f.!.))e)ek# és(*z"n+ nem menekü!he) meg senk* a k.$e)kezmén+ek e!2!# ha1sak eg+ %a&án+a $an *s !e!ké(en a ).&$én+)e!enségnek-

Gedi eész sokasáa van ezeknek a földi ember lelkében, miért is a földi ember nin$s joos&tva arra, !oy (ál$át törjön,

&télkezzék, vay örüljön az önmaa által meálla(&tott, másokban melátott !ibák és yöneséek fölött, mert az eyik ebben, amásik amabban yöne. Mindebb*l az emberek részére az a tanulsá, !oy $sak eyütt, eymást támoatva, se&tve, er*s&tve,iaz&tva és viasztalva !alad!atnak el*re azon az "ton ebben a földi életben, amely kevés örömmel, sok jajjal, könnyel van tele. %zember élete sok me(róbáltatással teljes, mert !iszen sok !ibája, yarlósáa, a földiek!ez való raaszkodása, a földi, m"landóéletnek kedvez, de nem kedvez a maradandó életnek és azoknak az értékeknek, melyeket a lélek maának meszerezni szeretne.%z embernek a saját lelke er*sebbé válik a maasabb viláokon való id*zése alkalmával, és * maa keresi azokat a (ontokat ésütközéseket, amelyekkel leesnek, leválnak, lere(ednek a földi érzések az ember lelkér*l, amelyek meátolták *t azel*re!aladásban. Mert más a lélek és más a test ondolata. /i (edi, testvéreim, testile ondolkoztok. Azé&) az em(e& ne $eg+ek"m"!+an $a!'knak az"ka) a ja$aka)# ame!+ek )es)* é!e)ének ke$eznek-

Ne $eg+e ajánéknak se# hanem )ek*n)se az"ka) meg%&'(á!)a)ásnak- Me&) am*k"& ajánéknak és "!+an é&)éknek )a!á!ja#ame!+ nek* !á)sza) sze&*n) ke$ez# s ez a g"n"!a) 2) a k*$á!)ság"sság é&ze)é(e &*nga)ja7 akk"& nag+") )é$e# és '&*ás*) z/hana!á az 2 ).&ek$ése*(en- Le!k* sze&en1sé)!enségek# .ssze"m!ás"k é&*k# ame!+ek 1sak kés2((en# a s3&"n ),!* é!e)(en !á)szanak meg és )8nnek f.!- +okszor "y találjátok, !oy iazsátalansá történt) méltatlan mebántások és me nem érdemelt büntetések

érnek benneteket. %z Hrás (edi a !it által "y tan&t titeket, !oy azokat, akik 3stenben !isznek és az 9 "tjain járnak, az 3stenmindenben mese&ti, mindent az * javukra ad. #z valóban "y is van. Vannak szen$eések# ame!+eke) )*# sze!!emh3$2k#s"ksz"& a pogány karma sze&*n) ,g+ mag+a&áz)"k# h"g+ m*n) "k"za)* ).&$én+# m*n) a (8nnek (8nh2ése é&nek )*)eke)#ame!+e) $a!aha e!k.$e))e)ek# s megn+/g")"k e((en- Az *gazság") az"n(an nem ke&es*)ek# nem k/)a)já)"k# nem ke&es*)ek asze&e)e) é&)e!mezésé)# me&) h*szen# $é!ekeése)ek sze&*n)# az *gazság )e!jesee)) (e- Eizony nem testi iazsá az, !oy 3sten 1ialeszállt az 9 fény!azájából, !oy az elesetteket és elveszetteket metartsa, metiszt&tsa és fölemelje.

% szeretet iazi értelmezése (edi az, !oy leyen bár valaki a b'nben, a tévedésben elesve2 a tudásban azdaabb, azismeretben viláosabb lélek a szeretett*l ind&ttatva az elesettet, a bukottat fölemelni se&ti, neki a jó felé !aladásban támoatásáravan. Jólle!et, ebben a munkában a se&tsére siet* is sokszor elyönül, vay ráfrö$$sen a sár, beszennyezi a szenny, a b'n, atévedés. Mert !iszen, !a valaki !ozzány"l a sárban fetren*!öz, !oy azt fölemelje, * maa is be(iszkolódik, * maa is szenved.Mert esetle "jra visszaesik az, akin se&teni akar, s maával rántja a se&t*t is, és amikor ennek következtében !ozzáér, a ru!ája

be(iszkolódik s meüti maát a törvény kiálló köveibe2 akkor nem le!et rásütni az iazsának azt a bélyeét, !oy *t is az okozatitörvény sebezte me. %z okozati törvény az eész vilára, b'nre, tévedésre ki!at uyan, de az okozati törvény fölött uralkodik a

szeretet, mely minden áldozatra ké(es. /i nem tud!atjátok azt, !oy ki és mikor ütközik bele a törvény bet'ib*l kiálló szeletk*be,és efölött nem sza(a e!s*k!an")"k azza! az 3)é!kezésse!# azza! a %"gán+ *gazságga!# h"g+ az "k"za)* ).&$én+ )e!) (e &aj)a-!inektek a kegyelem a trvényetek, az igazságotok5 me&) ha nem h*sz)ek az 4& keg+e!mé(en# és nem )a&)já)"k <) e!ége&2snek# akk"& a )* h*)e)ek semm*$e! sem fe!je(($a!' a %"gán+ *gazság"k ka&ma ).&$én+éné!.

5a nem yakoroltok iralmassáot az elbukottakon, és nem siettek fölemelni azokat, akik yönéknek látszanak2 vajonszám&t!attoke ti keyelemre, az isteni keyelemre Mert nem áll!at me a maa erejéb*l eyetlen teremtett lény sem, $sak akeyelem, a szeretet által. %zért testvéreim, ebb*l a tév!itetekb*l yóyuljatok ki. 6in$s más !atalom, nin$s más er*, mint azisteni keyelem, isteni !atalom. A sze&e)e)nek e&eje az# me!+ ez) a $*!ág") k*eme!* sa&ka*('!# az e!!en)é) f"&gásá)megakaá!+"zza és az *s)en* keg+e!em ).&$én+e fe!é haj)ja $*ssza. %zért azt mondom nektek2 a se&tésre való áldozat naykörültekintést k&ván) és !a ti nem vaytok ké(esek áldozni, vay mások részére ennek erejét és !atalmát metaadjátok2 akkor tisemmivel sem vaytok mé maasabban azoknál, akik 8a bet' szerint: várják és keresik az * meiazulásukat. /i ne leyetek

(oány iazsáal telitett lelkek) !ozzátok Krisztus lejött, !oy titeket fölemeljen. 5anem leyetek a szeretetben böl$sek, akeyelem várásában reményked*k, és akkor ezt az iazsáot adja tinektek a ti 3stenetek, és ezen a mai na(on is leny"jtja tinektek a+zentlélek az * erejét, amely mevolt és mevan, mióta az 3sten törvényét (rédikálják, mind a vilá elejét*l vééi.

#zt adom, mint a valósának eyetlen le!et*séét, elétek, !oy azon az "ton, azokon a nyomokon !aladjatok, amelyeket 9mejárt és adott azokban az &éretekben, melyek le vannak fektetve az Hrásban. #zen k&vül nin$s törvény, mely a lelket kiemelje ane!éz természettörvényb*l, amelyet "y nevezünk, !oy2 okozati törvény. /i arra törekedjetek, !oy 3sten törvényeivel mindentekintetben !armóniában leyetek, mert akik jónak, tökéletesnek !iszik maukat, azok a lekisebb kiálló kövön is elbuknak éselesnek. 5oyan mond!atja az ember maáról, !oy * jó 5iszen nin$s iaz ember, nin$s, aki ne szorulna rá a keyelemre, a

b'nbo$sánatra és metérésre- Ak* ).ké!e)esnek# fehe)e)!ennek és *gaznak é&z* magá)# az maj e((en a sze!!em$*!ág(anmé!+e((&e es*k# m*n) az# ak* )a!án a ).&$én+(2! k*!é%$e# ).&$én+)e!ensége) 1se!ekee))# aká& g+.ngesége# aká& )/a)!anságaf"!+)án. Mert !iába tudjátok, !oyan kellene jónak lenni, !iába ismeritek a törvényt a le(ontosabban és az iazsáokat, amelyek szerint el kell járnotok, a az a ti életetekbe nincs beler(a, ogya az 1ssá és (érré nem (ált bennetek. %ddi mé bennetek vanaz ellentét törvénye, amely az 3sten törvényével ellenkez* irányba keret titeket, !oy azon az "ton !aladjatok, amelyet az ellentétsualmaz és mutat nektek.

5a 3sten törvényében !ibáztok, és !a azok közül $sak eyet is merontotok, már elvesztettétek a ti érintetlenséeteket. 4s ki az,aki me nem rontotta 3sten törvényét /e!át !a mindnyájan merontottátok, s félrelé(tetek a keskeny és iaz "tról) ham*nn+ájan &ász"&/!)a)"k a keg+e!em&e7 sze&essé)ek és )ám"gassá)"k eg+más). #y testnek és ey léleknek tartsátok maatokat, mert $sak &y nyer!etitek el az üdvösséet, a keyelemnek lelke által, amely !a nin$s veletek, akkor !iábavaló a tiéletetek, !iábavalók a ti jó$selekedeteitek, iazsáaitok) !iába a tudomány, a di$s*sé2 ey lé(ést sem !aladtok el*re. 5iába vanmé a s&ron t"li élet is, az sem ny"jt örömet, viasztalást, fölemelést, meviláos&tást, mert a törvény er*s lán$$al kötöz me

benneteket azzal a kötelékkel, amely a ti természetetekben és a 1öld természetében van. % szabadsá az, ami fölemel!et. %z igazi



szabadság &edig csak 7risztusnál (an. #z a való, iaz szabadsá, amely feloldoz a bet' törvényéb*l, és az iazsá törvényébeátemel) és !a ez az iazsá már feloldott benneteket, nem tud a sátán "jra bele!ajtani a rabszolasába. $eát a 7risztusnál (al" szabadságért kell k#zdeni. Ilyan szabadsá ez, amely nem a küls* formák szerint való. #z nem a küls* mejelenésekt*l fü.

%z életben ez a szabadsá a látszatba lé(tennyomon, (er$r*l(er$re beleütközött és beleütközik. % látszat szabadsából nemer&tsetek te!át iazsáot, bátor&tást, reményséet, mert a látszat törvény elfoszlik, semmivé válik, s vele eyütt elm"lik areményetek, iazsáotok és bátorsáotok is. 3sten az, %ki mindenekfölött szabad és szabaddá te!et titeket a formáktól és

jelenséekt*l, amelyek $sak a változandó vilá a(ró (orszeme$skéi, amelyek a lélekre, az * törvénytelensée folytán, rárakódtak az életben, a !aladás "tján. #zek a lerakodások ott s"lyosb&tják a ter!eket, a!ol mé tudatban sin$senek, mert mé nem ébresztetteföl az 3sten az ember lelkében azt a részt, a!ova ezek az a(ró, lát!atatlan s"lyok lerakódtak. Mit tudtok ti abból, vajon bennetek nem azok a lát!atatlan ind&tó er*k munkálkodnake, amelyek az eltévelyedett embertestvéren talán é((en most ülnek tort, és

vezetik bele a $salódásba, !oy a tévedések között meismerje az iazsáot0 4s rátok talán kés*bb kerül a sor, !oy ti is belekerüljetek abba0 %zért az ember legyen nagyon szerény, nagyon alázatos, nagyon kör#ltekintő és "(atos. %z "(atosság segti őt kiemelni a b'nődések neéz láncolatáb"l- mert minden meggondolatlanság, eldobált sz", iába(al" cselekedet elmarasztalja azember lelkét a szigor1 tör(énnyel szemben.

Azé&)# )es)$é&e*m# s"k az á))ek*n)en*#5 s"k a megg"n"!n* $a!'- Leg+e)ek a!áza)"sak# eg+sze&8ek# 2sz*n)ék#sze&e)e))e!jesek- És (á&m*) m/)ass"n a kü!s2 $*!ág")"k# a )* !e!ke)ek !eg(ensejé(en *gaz é&zés !eg+en# am* (enne)eke)m/nká&a se&ken)# 1se!ekee)&e# *mák"zás&a (/z3)- A (eszée)ek %e*g !eg+en )*sz)a és 2sz*n)e# a sz3$nek !eg)*sz)á((é&zésé)2! á)ha)"))# me&) ené!kü! (á&m*) 1se!ekehe))ek# (eszé!he))ek# &emén+kehe))ek7 s"hasem h"zza meg nek)ek a $á&$a5$á&) j/)a!ma). Deyen számotokra ez az év, amelybe belekezdettetek, ey "j élet kezdete, leyen ez a ti békemeismer* id*tök,önmaatokba tekintve szemléljétek maatokat szoralmasan. Keressétek mindazokat a (ontokat, amelyekben!átramaradottsáaitok vannak, s amikor szoralmasan keresitek, me fojátok azokat találni. Kérjétek 3sten keyelmét, !oyviláos&tsa me a ti lelki szemeiteket. %kkor majd belátjátok, !oy minden, ami emberi, minden, amit az ember értékesnek ésnaynak tart, !iábavalósá) minden, amit a látszat mutat, tökéletlen, kezdetlees, és minden, ami itt k&vánatos2 (or és !amu,

értéktelen semmisé a valósá!oz ké(est.#zt a valósáot már ti a lelketekben fölismeritek a váyban, a törekvésben, a tiszta iazsá!oz való raaszkodásban.

?aaszkodjatok te!át az iaz, a memás&t!atatlan valósá!oz, amit 3stenben találtok me. 5a ennek a valósának a taná$sánindultok el, leyen bár életetek rövid, eseményekben jelentéktelen2 sokkal nayobbat, di$s*bbet, valódibbat értek el a tiéleteteknek idejében, mint azok, akik e látszatvilá szerint nayot $selekszenek, és az élet változandósáai!oz alkalmazkodva akülvilának, a látszatnak doloznak, m& a belül értékeset el!ayják. #rre a bens*re, erre az értékesre leyen a lenayobbondotok. #zért éljetek, $selekedjetek, dolozzatok. Maatokra, a saját !itetekre, eymás szeretetére támaszkodjatok. %szellemvilában ezzel é(&tsétek azt az életet, azokat az es!et*séeket, amelyek a jöv*ben várnak reátok. Mondom2 !oy!a a tiéletetek nem iaz, $sak látszat szerint való, !iába $selekedtek bármily nemeset, szé(et és jót2 szétfoszlik, mesemmisül, s miként aváltozandó vilá, elm"lik, azért $selekedeteitekben az iazat (ontosan kidolozva uralkodjék a szé( és iaz érzés. #z értékessé ésnayá tesz benneteket. 4s én "y szeretném, !a mindnyájatokban eyüttesen és különkülön ez a valósáos ember, a lelki ember minél tökéletesebben alakulna ki, s minél iazabban munkálkodnék itt a látszat viláában. Mert !iszen annál nayobb a boldosá,az öröm, az össz!an közöttetek, minél nayobb a szeretet bennetek. 5a &y eyüttesen suározzátok ki a vilára uyanazt a

szeretet, az vissz!anzik a ti lelketekben, s visszatér !ozzátok. 6ektek, a ti lelketeknek erre a szeretetre van szüksée, s !a ezt eléritek, akkor azdaok vaytok) akaratlanul is vezet*ivé,

irány&tóivá váltok a valósának, a természetnek és ebben a ti munkátokban, meiazulásotokban mindi tökéletesebb alakulatokattudtok teremteni, ami "y a vilának nyereséévé, mint a ti lelketeknek iazi jutalmává válik. Deyetek jók) szófoadó, jó tanulók,szeretetteljes testvérei eymásnak, se&t*i és irány&tói a tirátok szoruló szellemvilának. 5a nem vaytok ilyen ki$sinyek, iazak és bátrak, akkor a szellemvilának sem le!ettek irány&tói, munkásai, mert !iszen a lelketek $selekedetei, se&t*ké(esséei nem!aladják t"l a változandó vilá !atárát) szellemetek itt marad, nem iazul!at, !a ferdén fejl*dött, mert nem ké(es felölteni maáraa lelki ru!át- Leg+e)ek h8ek# *gazak# 2sz*n)ék# sze&e)e))e!jesek# eg+sz'$a!7 Is)en aka&a)a sze&*n) $a!' é!e)e) é!je)ek# és akk"&(á&m*!+en k*1s*n+ 1se!ekee)e)# (á&m*!+ je!en)ék)e!ennek !á)sz' m/nká) $égez)ek *s# az ha)ása*(an ha)a!mas mé&e)eke) .!)#és *&án+3)'*$á $á!)"k .nmaga)"knak és a )*)eke) k.&ü!$e$2 )e&mésze)nek- #z (edi értéket ké(ez a ti részetekre "y ebben,mint a másik életben. Deyetek te!át !'ek és melátjátok, !oy 3stennek keyelme milyen azdaon suárzik vissza reátok, ésmilyen "jjáteremt* munkát véez rajtatok. Maatok "yis !iába akartok, mert a ti akaratotok metörik az ellentét !ullámverésein.#nedjétek 3sten akaratát bennetek és rajtatok szabadon munkálkodni. /i $sak enedelmeskedjetek, $sak foadjatok szót és$a!'s3)sá)"k meg az"ka) az e!$eke)# az"ka) az *géke)# ame!+eke) meg*sme&)e)ek- Hy fotok iazakká lenni és fokozatosannayobbakká és er*sebbekké válni. Járjatok az Úr "tjain0

E=GEL ISTEN 9E=GELMÉBEN BZ;ATFN9

% tökéletlen lélek ritkán tartja me azt a boldosáot, melyben id*nkint része van, mert a felületessé és elbizakodásfelülkerekedik a lélek erényein, és elnyomja a tiltakozást a b'nnel szemben és enedi maát a tévelyések !ullámain eltávol&tani a

boldosától. Minden fájdalomnak és $salódásnak, mely a lelket a 1öldön és mindenütt éri, a b'n és az arra való !ajlandósá azoka) ennek talaja (edi a tökéletlensé. %zért a 1öldön él* emberre, !a innét teljesen me akar szabadulni, kétféle feladat vár2 atökéletesedés és a b'nt*l való metisztulás. #z a kett* valójában annyira ey, !oy nem is le!et eyiket a másiktól elválasztani, dea földi álla(ot és az ember testies felfoása méis elválasztja ezeket eymástól. Á!)a!á(an az) h*sz*k az em(e&ek# h"g+ a (8n

1sak a 1se!ek$és(en &ej!*k- Ezé&) *s $á!asz)ják e! e ke))2) eg+más)'! . Úy is van ez, !a a dolot földi szemmel nézzük. #ztéveszti me a letöbb szellemet is, mert mé 2k sem a magasa(( &en8 ).&$én+en ke&esz)ü! )ek*n)*k a f.!* á!!a%")"ka)#me!+ek má& a (8n f"!+"mán+a*# hanem az á!!a%")"k szem!é!ésé(2! *n/!nak k* . Hy aki a nay b'nökt*l némile mentesnek érzi maát, mert földi életében maát azoktól metartóztatta, könnyen azt ondolja maa fel*l, !oy * már jó és tökéletes.

#bb*l a tévedéséb*l aztán a bajoknak eész sorozata származik, önmaa és mások számára oly me(róbáltatások $s&ráját vetiel ezzel a tévedésével, melyek miatt sok mealázás és szenvedés válik szükséessé, !oy ezek által a felfoása a !elyes iránybaterel*djék. M*nen (8n 1s3&ája a )é$eés- A s"k k.z.)) az"n(an a !egs,!+"sa(( az em(e&nek a sajá) e&ejé(e és ké%ességé(e



$e)e)) h*)e és (*za!ma. És %e*g azé&) a !egs,!+"sa((# me&) még seg3)en* sem !ehe) &aj)a# m3g az *!!e)2 )é$eésének )/a)á&anem é(&e# me&) nem f"ga e! semm*) a másé('!- Ez a g2g- A g2g.s !é!ek a maga e&ejé(en (*zak"$a még az Is)en)2! *se!f"&/!# és meg)agaja az < ).&$én+é$e! szem(en az engee!messége). #zeknek a lelkeknek mondja 3sten a/&z(aran$solatban, !oy2 96n (agyok az <r, a te Istened, én teremtettem az eget és a földet.; /ovábbá mintey fiyelmeztetésülazt mondja, !a me nem térnek2 9/ltörlöm e nemzetséget a földnek sznéről.; %zaz sorsára !ayja, nem ondol vele. Már (ediakivel, vay amivel 3sten nem ondol, azt a b'n átka me*rli, elko(tatja. 4n a tan&tásaimban mindenkor a keyelemre ford&tom azemberek tekintetét, amely nem embert*l, !anem 3stent*l jön. Mert nin$s az a fájdalom, amit me nem tudna eny!&teni, s nin$s az anyomor"sá, a!onnan fel nem tudna emelni valakit az isteni keyelem.

%zért leyen bár az ember a földi életben a leboldoabb, elveszti azt tökéletlensée folytán, !a nem az 3stenbe, az 9ondvisel* szeretetébe, !anem a saját erejébe és te!etséébe !elyezi bizalmát. #y (illanat $sak, és a szilárdnak tetsz* talaj

összeomlik az ember lábai alatt. % földi életben sok mindenfélének az össz!anban tartására van szüksé, !oy ey kismenyuvás jö!essen létre. >e !a a lélek mindi szilárd ala(okra, isteni iazsáokra é(&t, akkor jö!etnek a változások, jö!et a!alál, a nyomor"sá, vay más $sa(ások2 merendül uyan a lélek, de el nem esik. + !a el is esik, a !elyes foalmakratámaszkodva ismét felkel!et, és fel is kel, me&) $an eg+ sz*!á& %"n)# a me!+hez h"zzák.)he)* a !e!ké)7 a kegyelem. Ez) ke!! af.!* em(e&nek e&2sen f"gn*a# ehhez ke!! &agaszk"n*a . Ez a %"n) annak a )/a)a# h"g+ Is)en s"hasem hag+ja e! az"ka)#ak*k <(enne (3znak- 6em mondom, !oy aki &y él, többé már nem téved, mert !iszen a jóra törekv* ember természete is b'nös.4s mé akkor is, !a önmaát sanyaratásra adja, !a az élet javait, örömeit me sem &zleli, vele van a b'n, és vele maradmindaddi, m& az Úr attól me nem szabad&tja. >e az a szent törekvése a léleknek, az az enedelmessé és az 3sten akaratábanvaló teljes menyuvás ké(essé teszi az embert minden körülmények között az iaz jóra. 4s amennyiben ezen az "ton is eltéved,az 3sten keyelme nem !ayja *t a tévedésében, se&tséére siet és kiemeli *t tévedéséb*l.

96ISZTFSBAN ISTEN 9E=GELME SZÁLLTT A @L6E

% b'n "tján járó ember sz&vének minden részét elfolalja az álnoksá. 4s amikor !asonlót !asonlóval büntet a törvény, nemle!et szavad ellene. 3sten meadja a jó és a onosz tudását és !ozzá az érzést is) és !a valaki méis a rosszat választja, nin$smenekülés a szenvedés el*l, m& a tévedésnek utolsó részét is le nem !ántotta maáról a b'nös. A g"n"szság nem ).&$én+# 1sak k.$e)kezmén+e a )é$eésnek- %zért 3sten nem adta ezt mint sokan ondolják a jó mellé tan&tóul, $sak a rossz mellé. Is)en aé&)e!me)# sze&e)e)e)# aka&a)")0 és a h"zzá %é!á) *s# me!+ á!)a! a j') m*n) ("!"gság")# a &"ssza) %e*g m*n) szen$eés)*sme&)e)* meg az em(e&&e!. 5a valaki a tisztasáot a tisztátalansáal $seréli föl, ezzel mé nem jut le eyszerre a (okollal!atáros 1öldre, mert "jra (róbál!at, !iszen szabad akarata van. % szabad akarat ta(asztalást !oz, a ta(asztalás (edi tudást, a tudás

böl$sesséet, a böl$sessé !atalmat, és a !atalom ismét teljes szabadsáot és boldosáot eredményez. Me&) am3g a !é!ek nem).ké!e)es# n*n1s )e!jes sza(asága# 1sak sza(a aka&a)a- Ez f"n)"s- Az em(e& nem sza(a sze!!em# s2) még m* sem $ag+/nk az"k- 3sten #y a maa teljesséében. % teremtmény az övé, te!át 6eki van !atalma felette.

%z 3sten szeretet2 azért ami /*le származik, az $sak a lejobb, a letökéletesebb le!et. /e!át jó, tiszta szellemek az 9teremtményei. % jósáuk és tisztasáuk azonban (róbára tétetik, amikor maas ké(esséeik tudatára ébrednek. 6ay erejüket,!atalmukat az össz!anban kell kifejezésre juttatniuk, !oy a tökéletesséet elnyer!essék. Miután (edi 3sten Dényéb*l $sak ey

(arány van bennük, mert lényüknek többi része a természet er*ib*l származik2 te!át rájuk is az a feladat vár, !oy ezt az 3stenb*lszármazó részt fejlesszék, azaz lelkük er*it átszellemies&tsék. #!!ez mevan a tudás le!et*sée és eyben a (éldaadásé is. %természet által vezettetnek, mely mint mondám lényüket ké(ezi. >e miután a szabad akarat is mevan, te!át a bukásra valóle!et*sé is mevan, mert er*iket a !elytelen irányba is fel!asznál!atják. Hy történik a bukás és a bukással a szabadsáelvesztése. % szellemeket is a !atalom érzete !ozza tévedésbe akár$sak az embereket, m& vére annyira lesüllyednek, !oy asok rosszban mé a jónak a foalma is kivész bel*lük - A &"ssza) az"n(an n+"m"n k3sé&* a szen$eés# és 3g+ a &"ssznak k.$e)kezmén+e# a szen$eés *n3)ja a sze!!eme) *smé) a j'nak ke&esésé&e- Szen$en* az"n(an nem ke!! szükségké%%en# aszen$eés nem ke!!# ez 1sak k.$e)kezmén+-

3sten Delke betölti a vilámindenséet, 9 árasztja szét a vilára a jót, a boldo&tót, a szé(et, az iazat. % viszonylaos istensé,az elbukott, alantas szellem árasztja a rosszat. 3sten #y és az 9 teremtménye is ey. Tehá) a sze!!eme) *s)en* szá&mazása$*sz"n+!ag"s )e&em)2m/nká&a ké%es3)*# e m*/)án e!)é&) a j')'!# &"ssza) )e&em) . %z örök 3sten, !a "y akarná, teremtményét*lvisszave!etne ezt a joát, de nem teszi, !anem törvénybe zárja a törvénytelent, vayis a fejleményt, de nem az 9bel*le származószellemet. % szellem szabad, és saját el!atározásától fü, !oy a jót, vay a rosszat választja. A &"ssza) ).&$én+ ha)á&"!ja# asze!!eme) %e*g sajá) aka&a)a k.)* a &"sszh"z- Am*k"& a sze!!em megsz8n) &"ssza) aka&n*# fe!$ehe)* a j')# e $e!e eg+ü)) ag"n"szság") *s h"zzák.)* a ).&$én+. 7ayis azokat az er*ket, melyeket a szellem merontott, !ozzáköti átalak&tás, feldolozásvéett. #nnek rendbe !ozására van a szellemnek ereje és !atalma, mert lényének ereje az abszol"t jó, és létezésének titka ez.Eenne 3sten van, és a!oy ez az isteni szikra törvény szerint fejl*dik, aszerint árasztja a szellemlényre a boldosáot. A szen$eés)ehá) nem ).&$én+es# 1sak k.$e)kezmén+e a (8nnek és mindaddi 3stent szenvedteti az ember önmaában és másokban, m& a

b'n "tján jár.% onoszsá te!át nem 3sten nevel*eszköze, !anem az eyén tévedése. #zt a tévedést kell az emberb*l kiirtani és mesz'nik a

szenvedés. A Meg$á!)' szen$eése sem Is)en aka&a)a $"!)# hanem a sajá) á!"za)kész sze&e)e)e kész)e))e e&&e . %zzal 9teljesen tisztában volt, !oy ez a 1öld az ellentét viláa és azért !ozott áldozatot, !oy másoknak ne kelljen szenvedniük és nemazért, mint!a az 3sten akarata lett volna. %ki e!!ez nem ért, jobb, !a nem beszél róla. Krisztus születésével az ltala !ozotttökéletes #szmény öltözött testbe. 5alálával nem$sak az #szmét !ayta itt, !anem itt!ayta azokat a fluidokat @er*ketC is,

amelyeket ittléte alkalmával metiszt&tott, vayis átszellemies&tett, mert ezek a fluidok e vilá anyaából valók voltak. # 1öldön ezaz eyedüli tiszta er*, melyet se&t*ül és emelés $éljából adott e vilának. %z Úr Delkének ereje az 3azsá és a +zeretet. 4s azon ana(on, amikor 9 ismét eljövend, err*l ismeri me az övéit. %z Úr Delkének ereje és viláossáa vezéreljen benneteketélet"tjaitokon. #z tan&tson, ez yóy&tson, ez vilá&tson és szenteljen me benneteket a ti szenvedéseitekben és t'réseitekben.



A SZENVEÉS A 9E=GELEM ESZ9@ZE

5a a lélek a 1öldön !aladni akar, mindi az árral szembe kell kerülnie. %ki nem küzd, az nem munkálkodik) azt sodorja a b'ntörvénye folyton lejjebb és lejjebb. ;yermekeim, me le!etünk eléedve, !a ezt a b*viz' folyót, ezt az áradatot $sak ey (illanatrais feltartóztat!atjuk, mert véké((en "y sem le!et a természetét memás&tani. % rossz a maa elvakultsáában $sak !add menjen)különben mey is az a maa "tján. % nem eészen rosszat azonban feltartóztat!atja ro!anásában sokszor az isteni keyelemnek ey jóel*re elkész&tett akadálya, melynek eyik eszköze a ter!es munka, az öresé, a betesé, a !alál. T* nem *s h*sz*)ek g+e&meke*m# h"g+ Is)ennek menn+* j' szánéka# menn+* ke$es g"n"sk"ása $an e!&ej)$e ezek(en az ,g+ne$eze))1sa%ás"k(an- E! sem )/já)"k ké%ze!n*# menn+* seg3)2 kéz# menn+* megha!!ga)ás&a kész fü! $an a szen$e2 em(e&*ségsz"!gá!a)á&a á!!3)$a ezeken az á!!"más"k"n, !oy akik ezeken a sz'r*kön @öresé, betesé, stb.C ezekben szenvedéseket rejt*

álla(otokban meakadnak, azokat könyörül* se&tséel az isteni szeretet felé irány&tsák. % 1öldön kevesen vannak olyanok, akik a nekik juttatott javakért !álaadással élnek, vay a szenvedésekben béket'réssel imádkoznak.

% közönsées lélek, sajnos, elfelejtkezik az * mennyei %tyjáról. % jókért sem !álát nem ad, sem törvényesen nem él velük, éseszébe sem jut, !oy keresné, kutatná, vajon mi volna az * 3stenének akarata *vele. Mert felfuvalkodottsáában természetes ésérdemszerinti ajándéknak tekinti a földi jólétet. %zonban ali!oy meakad 3sten ondoskodó törvényének állomásán, vayismi!elyt utolérik a $sa(ások siet elfelejtett 3stené!ez imádkozni, !oy okvetlen adja vissza neki, amit t*le elvett. #ymefeledkezett lélekt*l ez is imádsá) de milyen !ossz" "tja van az ilyennek, m& a menyuvás!oz, a béké!ez elérkezik0 5ányfordulót, !ány testöltést kell neki metennie, am& az iazsáot belátja0 +ok me(róbáltatást véiszenved az ilyen, m&metanulja azt, !oy 3sten szeretete nem akkor rayo leinkább a földi emberre, amikor mosolyova süt reá a 6a(, !anemamikor villámvillámot követ és a dörések mereszkettetik eész valóját. 5isz a mosolyó na(sütésben les a vadállat isáldozatára, a kártékony rovarok is ilyenkor f"rják, ássák be maukat a nemes növények életer*s testébe, !oy onnan az életnedvetkisz&vják. % !éja is ilyenkor les a alambra, s*t a méres k&yó is a na(sütésben a leveszedelmesebb.

>e !a beborul az é, a lát!atárt elsötét&tik a fel!*k, és a !ide szél !atalmas orkánná daadva süv&t véi a tájon, !oyel*futárja leyen a döréseknek és villámlásoknak, melyek minden él*lény el*tt &téletszer'en !anzanak. %ztán meny&lnak az é$satornái, és zu!oó $se((ekben ontják maukból a vi!ar mavát, akkor minden ártalmas fére eltakarodik, minden ártó szándék me!unyászkodik. % vérszomjas fenevad, a méres k&yó, a raadozó madár és minden ellentétet szoláló életelv elmenekül avi!ar el*l védett !elyére. Ki az, akinek ilyenkor is kinn kell járnia Ki az, aki nem fél a vi!ar leer*sebb tombolásában sem =sak az iaz, a törvényes, az 3sten szerint való lélek, aki ártatlan ar$$al szemléli a vi!art) s !a borzon is t*le, de nem fél, nem rette,mert tudja, !oy neki 3stent*l meszabott kötelesséei vannak, és nyuodt lélekkel teljes&ti is azt. ;*gg+é)ek e!7 a $*ha&(an# azes2(en és a $*!!ám"kka! meg$*!ág3)")) ,)"n ha!a' nag+"(( (*z)"nság(an !ehe)# m*n) az# ak* a na%s/ga&as ,)"n já& . Mert avi!arok utasai2 a szenved*k, közelebb vannak 3sten!ez) mert a vi!arban nin$sen az emberi léleknek másban bizakodása, $sak az *metartó 3stenében. 4s ebben a bizakodásában nem is $salatkozik, mert 3sten er*s kézzel vezeti ki az övéit abból a reneteb*l,melyben több a veszedelemre, mint az eny!ülésre vezet* "t, a!ol nayobb az alkalom az elesésre, mint a meállásra és több azes!et*sé a !alálra, mint az életre.

Az *s)en* sze&e)e) azé&) a)a a fája!ma)# a szen$eés) az em(e&* é!e)(e# m*n) a $*ha&) a )e&mésze) &enjé(e# h"g+ á!)a!aa !é!ek e&2* meg)*sz)/!janak . 6ézzétek me, !a soká nin$s es*, !a soká nin$s szél, nem eltikkade minden és a kártékony férek !oyan elsza(orodnak, a leve* (edi metelik (orral és (iszokkal. /e!át !a valakit nem ér semmiféle szenvedés ésme(róbáltatás, annak könnyen elszennyesedik a lelke, mert elsza(orodnak a(róbbnayobb törvénytelen váyai. +*t nem eyszer a kár!ozatba viv* b'nök is utat találnak a lelké!ez. >e amint jön ey betesé, ey $sa(ás, ey fájdalmas $salódás, vayszeénysé !a mé nem salakosodott el a lélek teljesen, ezeknek a szenvedéseknek a !atása alatt felfrissül, kitakar&tja maábóla felsza(orodott él*sdieket, és 3stenbe vetett !ittel nekiindul a vi!arnak. 3az, !oy a sok vi!ar letördeli az áakat, lerázza azéretlen yümöl$söket is és tönkreteszi a yene (alántákat, mert !a nin$s mélyen a yökerük a földben, nem állják a vi!art.Kimossa a zá(or, elveri a jé az ilyen lélek sokat &ér* termését. #z is el*fordul, amikor a tiszt&tó vi!ar véivonul a viláon. #z amostani id*, melyben éltek, szintén ilyen tiszt&tó id*, amikor a vi!ar a nemes yümöl$sfákat sem k&méli. >e $sak két szemyümöl$s maradjon is a termésb*l, akkor is memutatjuk a vilának, !oy az a fa méis mennyei yümöl$söt termett, $sak azért,mert mennyei allyal volt beoltva.

#zek a mostani id*k nem kedveznek az iaznak. =sak az "tonálló természet'ek örülnek a !ará$solt zsákmánynak. % vi!ar minden alkalommal felkavarja az "t (orát, szemetjét. Hy az id*knek vi!ara is felkavarja a lelkekben "y az iaz, mint a tisztátalanérzéseket) és ki te!etne róla más, mint az ember, !oy oly sok a szemét, a (iszok, a b'n a lelkekben0 %z értékes dráakövek és azarany ilyenkor lent marad a (orban. #zeket, mivel s"lyosabbak, mint a (or és szemét, nem ka(ja fel a vi!ar. #zekre mostráta(odnak, vay besározzák. % vi!arban vay menekül mindenki, vay mé zsákmányra les. 3lyenkor nem kelend* a mennyeiérték. >e az nem baj, yermekeim. Mi 3stenben vetett !ittel álljuk a vi!art, mely felettünk tombol, mely jólle!et, most nem kedveza mennyei (alántának, azonban eljön ennek az ideje is. %ddi, yermekeim, szorosan tartsatok össze, kéz a kézben, ne!oy a vi!ar elsodorja a yenébbet. %ki az élet vi!arából védettebb !elyre akar menekülni, nem jól teszi. 5iszen ti is tudjátok, !oy sokszor é((en a lemaasabb é(ületeket, fákat, sziklákat s"jtja a villám) és nem eyszer a futót menekülése közben éri a villám$sa(ás. /ine ondoljatok a menekülésre) ti ne fussatok) !anem amint le!et, lassan !aladjatok a $él felé. E&zzatok0 Minden állomáson ottvannak a se&t*kezek és a se&tséet kér* !anokat me!allató fülek0 3sten szeretete intézi ezt &y0

T@6VÉNG ÉS 9E=GELEM

% 8szemet szemért: a természettörvény menyilatkozása. #z azt jelenti, !oy az iazsá viláában semmi sem merülfeledésbe, semmi sem marad !atás nélkül. %zért az ember természetes álla(otában, mint a zsidók voltak Krisztus el*tt ennek atörvénynek tartozik enedelmeskedni. #z iazsáos, mert a metévedt ember !oyan enesztelné ki a törvény sziorát 5oyantörli le a letöröl!etetlen b'nt, !a a metörténtet me nem történtté tenni nem le!et 5oyan állt az iazsáos törvény elé Mivelvéd!eti maát Ki ment!eti maát a törvénnyel szemben Ilyan lélek a 1öldön nin$s, aki so!asem vétkezett volna, te!át törvényszerint mindnyájan elvesztünk, mert senki iazsá szerint me nem szabad&t!at minket. /e!át az isteni keyelem és szeretet



iazsátalansá!oz ny"l és feláldozza önmaát. ldozatával kieyenl&t*dik az iazsá és betöltetik a !iány. Az Is)en ).&$én+e# asze&e)e) m*nen&e szé).m!esz)e)) ("!"g3)' s/gá&# me!+ )e&em) és fenn)a&)- Ez) 2&z* az *gazság ).&$én+e- Az em(e& ez) asze&e)e)e) &a("!ja meg a (8nne!# ennek az *s)en* sze&e)e)nek m/nkájá) gá)"!ja meg m*nen e!!en)é)es g"n"!a)á$a! ésé&zésé$e!.

=selekedetével (edi öli, (uszt&tja az életet, melyet a 3zeretet teremtett. #z a b'n. % b'n következménye (edi a szenvedés és a b'n!*dés. % rossz önmaát bünteti. 4s beáll!ate valaki a rossz se&t*társául büntetlenül 6em0 Mert aki rosszat $selekszik,felel*s érte. 7ajon, aki a onosznak onosszal fizet, jót $selekszike %ki téed ar$ul üt és te !asonlóké(en visszaütöd *t, szeretnifoe az téed jobban, mint azel*tt 7ay letörlöde azzal a te fájdalmadat, vay széyenedet 7ay mesemmis&tede a rajtadesett sérelmet 6em0 Mert a onosz be&rta azt a történések la(jára saját &téleteké((en. Ak* a g"n"sz) g"n"ssza! $*sz"n"zza# amaga &észé&e *s /g+an"!+an 3)é!e)e) sze&ez0 )ehá) m*) n+e& $e!e e ha a é!aké% sze&*n) a más*k "&1áa) *s "a)a&)"#

megszün)e)e annak ha&agjá) e!!ene# fe!eme!) kezé) meg(én3)" és ezá!)a! a g"n"sz )"$á(( fej!2ésé) megakaá!+"z" . %szeretet (edi, mely addi a tevékenykedést*l el volt zárva, ismét meindul és törvényes erejével !at) te!át teremtettél ott, a!ol a!alál mesemmisülése már kiterjeszkedett, &y veszed erejét a b'nnek, !a a !áborató ellen nem felelsz !áboratással, !anem

békessées maradsz, 3stent*l várván a te szabad&tásodat. %ki a maga igazságát semmiké&&en nem agyja, anem aozmindenáron ragaszkodik, az nem a békesség, anem a ábor1ság lelkétől (ezetteti magát.

5a te!át valaki el akarja (erelni a te értéktelen ru!ádat, add át neki az értékeset is, aki kényszer&t téed ey mértföldnyiremenni, menj el vele kett*re. Ne sajná! a sze&e)e) 1se!ekee)é)# aká& *gazság"s# aká& *gazság)a!an f"&má(an ké&* az) )2!eem(e&)á&sa. Mert amennyivel te az iazsáoson felül $selekszel, azaz többet adsz, többet elnézel, többet t'rsz, többet szenvedsz2azzal az iazsá szior" &téletét eny!&ted önmaad és szeretteid számára. B"!"g em(e& az# ak* a .!.n *!+m'"n szen$emé!)a)!an ü!.z)e)és)# me&) ezze! "!ja és ("n)ja a (8n ha)a!mas e&ejé) és szagga)ja a $as!án1"ka)# me!+ekke! a mé!+ségha)a!ma* )a&)ják f"g$a a !e!keke)- Krisztus "tja az alázatossá és enedelmessé "tja, a szel&dsé, az elnézés, a mebo$sátás éstürelem "tja. %z áldozatkész szeretet szelleme2 mindent odaadni és semmit el nem venni) önmaát föláldozni2 ezek azok a b'vöser*k, amelyek el*tt a természettörvény szior" és mev&v!atatlannak látszó bástyái leomlanak. #zeken a ne!éz vasajtókon emeli

át az Úr szeretete és keyelme azokat a lelkeket, akik az 9 "tjain járnak, akik az 9 tan&tása szerint élnek. #zek, !a vétkeztek isvalamiben, nem sietnek elmenekülni az iazsá törvénye el*l, !anem z"olódás nélkül t'rik el a feddést, a dorálást, mert tudják,!oy tökéletlenséük nem zárja ki a tévedést, a tévedés a b'nt, a b'n a b'n!*dést. %z iazsáukat nem keresik, mert tudják, !oy3stennél van a vés* iazsá, és 3sten keyelmére támaszkodva várják szabad&tásukat és b'neikb*l való feloldoztatásukat, amit elis nyernek.

A9I9NE9 E=G ESZMÉNG9 VAN

%z 3sten felé törekvés olyan érzése a léleknek, mint a testnek a tá(lálék, a nyualom és az er*. #zek nélkül !asznave!etetlennéválik a test, amazok nélkül me!al a lélek. Mert amely lélekben nin$s szeretet, nin$s reménysé, nin$s $él, amely felé törekszik,arra a test !alála után olyan !ossz" éjszaka vár, melynek véét elé kivárnia. 4s méis mily sokan választják ezt a sorsot0 5ánylélek alszik az 3sten keyelmének nyitott ajtaja el*tt, a!onnan (edi az örökélet, a boldosá, a tökéletesedés széles suárözönnelömlik le a 1öldre s a földi életen keresztül az ellentét viláába, a!ol kialudt a viláossá és az élet, mert nin$s 3sten, nin$s jósá,nin$s iazsá és szeretet. %z isteni szeretet amint mondtam ezek!ez is metalálja az utat, és a földi életen keresztül folytonéleszti és ébreszti az elaludt ellentét szellemeket, !oy felsz&vja *ket, és a körforás törvényébe ka($solva velük is munkátvéeztessen. #zek a kemény és el!omályosult értelm' lelkek nem mauktól öltenek testet és nem is azért, !oy javuljanak, !anemkényszer'séb*l. #zek ne!ezen kóstolják me az életnek ezt a boldosáot árasztó oldalát, mert mé nem ébredtek fel ennek meismerésére. #zek $sak a b'nnek, a testnek akarnak élni) s*t élnek is, !a te!etik.

%z iaznak, a jónak, az isteni életnek ezek nem követ*i) *ket $sak a nay és k&nos következmények tan&tják me az iazsámeismerésére, !oy aztán, !a meismerték, továbbad!assák azoknak, akik mé a !alál kábulatában vannak. %zok, akiket atörvény ereje felébresztett, mindi a !ozzájuk leközelebb állók által jutnak összeköttetésbe az isteni keyelemmel. Kezdetben aszeretetnek ezek is mé $sak a küls* formájával és az iazsának $sak a látszatával b&rnak, nem (edi a lényeével mindaddi,am& lélekben me nem térnek. %m& nem követik teljes alázattal azt az 3deált, aki meölte földi testében a b'n természetét, ésátszellemies&tette az ember lelkét 3sten természetévé. %ki eyszer ezt a (ontot, ezt a sarokkövet metalálta és arra é(&tett, azátlé(ett a !alálból az életbe, az id*leesb*l az örökkévalósába. Mindey, !oy az anyai viláon, vay a szellem!azában vanemár, de ez a lélek már az életnek oly d"s ajándékával rendelkezik, mely nem a maa élete többé, !anem azé, akinek életét felvette.%zok az értékek, melyeket a lélek az Úr "tján szerzett, nem m"lnak el, sem me nem romolnak. #zek az értékek mindenáramlatban "jraszületnek, mert minden áramlatnak a javát ké(ezik. #zért nem lesz sem a szeretet, sem az iazsá so!a el$sé(elt,elavult domája a léleknek, mert minden korban, minden álla(otban "jraszületik abban az örök #szmében, mely az embert 3stenfelé vezérli.

%zokat a lelkeket (edi, akik ey ilyen iaz eszmében eyütt !ar$oltak, eyütt fáradtak, ey reménysében éltek és ey $élértlelkesedtek, mindennél er*sebb kötelék tartja össze. % vér köteléke feloldódik a s&rnál. %z ember lelkének !iábavaló, id*leesszeretete, mely $sak ösztöni, szintén elfakul, szürkévé válik mé a s&r el*tt, vay utána nemsokára. %zonban azok, akik szellemieyesülésben találkoztak a 1öldön, akiknek ey eszményük volt, azoknak köteléke nem!oy lazulna, !anem id*vel mindiszorosabbá válik. Mert a!oyan közeledünk a $élunk!oz, "y ened a titok szoros folalatja is körülöttünk és mi mindi jobbanmeismerjük eymásban a saját lelkünk !iányzó részét, a nay eésznek örökbe$s' darabkáját, akiben "y rayo 3sten ar$ulata,a!oyan az nekünk lekedvesebb. M*) g"n"!)"k# m* az em(e& h*$a)ása? Az# h"g+ *sme&je meg magá(an Is)en sza$á) és

aka&a)á)# )"$á((á# h"g+ *sme&je meg m*nenk*nek az é&)éké) *s# me&) az em(e& nag+ é&)ék . Mindenkiben óriási értékek szunnyadnak a b'n vasta takarója alatt. #zt a takarót lefejteni és az értékeket felszabad&tani volna eyel*re a s(iritizmus feladatais, velünk eyüttdolozva 3sten Irszáának é(&tésén, a onosz eltörlésén s a b'n és !alál mesemmis&tésén.



A;L NINCS ISTEN# TT NINCS ÉLET

6em$sak a szeretet szálai azok, melyek !ozzátok f'znek, !anem az én fontos üyeim eyikének sikeré!ez is szükséesek vaytok nekem. % fontos üyeim közül eyik lefontosabb az, !oy a fizikai vilában, vayis a 1öldön is tart!assak fenn olyanállomásokat, amelyekt*l azt vár!atom, !oy a lelkeket az iazsá "tjára irány&tják, és uyan$sak ezeken keresztül ismét másokat,!oy vére az a !omály, amelyet a különböz* vallások az iazsá !elyes ismeretének !iányában teremtettek me, szétfoszoljon és!elyébe a viláossá és az iazi, meért* szeretet lé(!essen. Mert a !omályban mé az is ta(oatva !alad, aki már a lelkiszemeivel is lát, te!át amint mondani szokták jó ember. % viláossában azonban az ala(jában rossz !ajlam" ember is könnyentájékozód!at, s !a nem is ké(es azonnal a lejobb belátásra jutni, de lealább méis meérti a dolok mibenlétét. A m* 1é!/nk a

)an3)ássa! az# h"g+ k.z.s ja$/!ás) é&jünk e! eg+sze&&e m*n a ké) !é)f"&má(an7 a .!.n és a sze!!em$*!ág(an- 5oy azemberi yeneséekb*l kiemelked* földi ember $élja is az leyen, amit minden lélek ezer me ezer foadalommal meer*s&tvemaa elé t'z születése alkalmával, de amelyet a letöbbször nem b&r vé!ezvinni.

#yrészt azért, mert az alsó szellemvilá felfel$sa(ó !ullámzása az ember lelkének el(i!ent !ajlamait folyton éleszteti,másrészt (edi azért, mert az anyai létben össze$satolt különböz* szellemi réteek a saját ala$sony ösztöneikkel kivi!etetlennéteszik azokat a jókat, melyeket a lélek foadalmai közé felvett. Az em(e&* !é!ek küzés és szen$eés né!kü! eg+ !é%és) sem )ehe)e!2((&e- Mert "y a saját, mint a mások b'nei bilin$seknél er*sebb kötelékkel tartják vissza, és a jónak kivitelét minden létez*es!et*séekkel meátolják. #bben a b'n!almazban van a sátán ereje és az emberi ki$sinyessében, tökéletlensében vannak elrejtve a sátán feyverei, melyeket akkor vesz iénybe, amikor akar. Az em(e& )/a)!ansága és h*)e)!ensége $"!) m*nenk"& asá)án a&an+(án+ája# me&) mé&he)e)!en k*aknázha)' !ehe)2ségek (*&"a!ma számá&a az em(e&* !é!ek mé!+sége . %milyennay le!et*séek ny&lnak fel a lélek titokzatos mélyér*l, amilyen $sodálatos teremt*ereje van az #szmének a boldosá ésyönyör'sé viláai felé2 olyan !atalmas és kifoy!atatlan lefelé, a süllyedés felé is. %z erköl$si folt, melyet a lélek (usztánkönnyelm'séb*l észre sem vesz, és &y nem is tisztoat, folyton nayobbodik, kés*bb (edi fert*z* seb!ez !asonlóan mélyül,rot!ad és ennyesedik. % törvénytelen életelem, a b'n felemészti a lélek lenemesebb !ajlamait is, és id*vel mint veszedelmesfert*z* b'nös lesz elkülön&tve a minden jóval való érintkezés le!et*séeit*l és kiszoláltatva a b'n keser' következményeinek.

%z ilyen b'nösök $sak ien nay id*közönként jö!etnek a 1öldre testöltés $éljából. #zek különben a 1öldön sem jut!atnak semmi jó!oz, mert a le!et*séek !&jával születnek. Mindazáltal ez már az 3sten keyelme részükre, mert ey ilyen testöltésselismét beka($solja *ket a természettörvény a maa fejleszt* körzetébe. Vannak az"n(an enné! *s &"ssza(( he!+ze)ek7 ah"! má& a

ja$/!ás !ehe)2sége *s megsz8n)- Ezek# m*/)án a sze!!em* )/&n/s/k má& !ejá&)# a sa!akh"z 1sa)"!$a $á&ják a $égs2 3)é!e)e)7 aze!)á$"!3))a)ás)- A meg)é&e)!en !e!keknek ez a $égs2 á!!a%")a ("&za!mas és &e))ene)es# me&) szám/k&a sem en+hü!és# sem%*henés nem j.he) !é)&e. #zeknek a szenvedése állandó, mert ezeknek a viláából a jó szám'zve van. 3tt $sak a különböz* b'nök és azok eredményei élnek az ellentéteszme életle!et*séeiben. #z az élet azonban már oly sz'k és oly villamos, !oy id*r*lid*rea !alál merevsée látszik már rajta. 4let azonban a !alál fayos mozdulatlansáa alatt is van2 ey dermedtté vált élet) melynek

borzalmassáa elké(zel!etetlen. I)) $an a (8n $égs2 sze!!em* á!!"mása- I)) n*n1s Is)en . + am& ez a salak a !ozzá$satoltszellemekkel az örökkévalósának ey másik le!et*sé' állomásá!oz nem ér, és valamely !asonló er*vel nem találkozik, !oy "jviláalakulás kezd*d!essék, addi nin$s le!et*sée a mozásra.

Ez %e*g "!+ h"sszaa!mas# és "!+ s"k *2(e )e!*k# h"g+ az) !ehe) m"nan*7 ezek&e má& az .&.kké )a&)' ha!á! á!ma("&/!). 3tt már nem le!et beszélni életr*l) itt már az emlékezés is ré mesz'nt. %!ol nin$s 3sten, ott emlékezés sin$s, mert azemlékezés 3sten ajándéka, és mint ilyen a tökéletessé!ez szüksées kelléke a léleknek. %z emlékezés kinyit!ató és bezár!atóálla(ota olyan ajándék, amit $sak szellemek értenek me iazán. % 1öldön nay es!et*sée van a léleknek, !oy felfelé vaylefelé veye az "tját, !oy a tiszta jó, iaz életet mint ajándékot foadjae el /eremt*jét*l, vay (edi kövesse a maa választottarosszat, a szenvedéssel teljeset2 a !alált. 6em is ondolja az ember, !oy a lelki bajok!oz, szenvedések!ez milyen ol$són jut!at!ozzá. #y kis !azudott jó, ey kis ké(zelt öröm kell $sak, s máris meszerezte maának. % onosz eszme az emberi testb*l veszierejét és tá(lálékát. De!et azonban a testi élet ey mennyei életnek a mava és yökere is) és mi ezt szeretnénk adni azemberisének azok által, akik már némile !allatnak a mennyei szóra. T* nag+(an e!2seg3)he)*)ek ,g+ a sze!!emek ja$/!ásá)#m*n) az em(e&ek meg)é&ésé)# ha e!s2s"&(an a maga)"k meg)é&ésé$e! !ehe)2$é )esz*)ek a &aj)a)"k ke&esz)ü! $a!'m/nká!k"ás)# ha e!s2s"&(an )* f"gjá)"k fe! !e!ke*)ekke! az *gazság") és h"z)"k á!"za)") annak az Eszmének# ame!+meg$á!)"))a a $*!ág")- Ez az Eszme %e*g# am*n) )* *s )/já)"k# a szeretet eszmé"e.

6A=AJÁT9 ME= A 9E=GELEM AJÁNÉ9ÁT>

% !ide, a mele, a viláossá, a sötétsé, a na((al, az éjszaka2 mind az ember természetének mefelel* ellentétek, melyeketmintey rávet&t a vilára az összemberi mejelenés. Mé itt, e mérsékelt é!ajlat alatt is mennyire érez!et* a különbsé0 Gedi a titesti er*itek ennek a váltakozó természetnek a lemaasabb (roduktumai, mert bennetek ka($solódik eybe a két vélet, s méismilyen ter!esnek érzitek a tél !ideét és a nyár meleét. e*g e&&e szükség $an# me&) )* még nem (3&ná)"k e! eg+f"!+)á(ansem a )a$asz# sem az 2sz en+heségé)# me&) nem $á!asz)'nék k* (enne)ek a szükséges *egne$* ha)ás# am* a !é!ek&e és a!é!ek magasa(( &en8 )e&mésze)é&e fe!é!énk3)2!eg ha)- 5a majd a 1öld már ey bizonyos fejl*dési fokon t"lmey, akkor már ezekre a !atásokra nem lesz szüksé. %kkor a 1öld már olyan yümöl$söt, olyan állatviláot termel ki, amellyel mindez (ótol!atólesz. %kkor már kevesebb fájdalom, kevesebb fáradsá és több öröm jut @az elkövetkezend* 1öldönC az embernek osztályrészül, ésideéletének már nem kellenek a nay változatok, a nay ütközések, és méis nayobb lesz az élet eredménye, mint a mai

embernek. %kkor már a sátánnak kevesebb !atalma lesz az ember felett, mert a testi er*k is jobbak, finomabbak, átlátszóbbak lesznek. % jónak nayobb lesz az ereje) "yszólván a jó lesz az uralkodó a 1öldön. 6em mondom, !oy rossz már nem lesz, delétjoosultsáa már $sak kevéssé válik érez!et*vé.

%zért akinek 3sten meadja most a viláossáot, a !itnek lelkét, az raadja me az alkalmat, mert most, ennek a korszaknak avéén sokat te!et a saját jöv*je érdekében. %ki most elmulasztja a javulást, az !elyre!oz!atatlan !ibát követ el. Mert amikor "jbóla testöltés !ullámzásába kerül!et, akkor már $sak mefert*zött életer*k állnak majd rendelkezésére. %z ember so!asem !alad!atja



t"l a korát sem érzésben, sem értelemben, $sak lelki mesejtésével tekint!et el*re és !átra a m"ltba. #z (edi már természetenfelüli ajándék, amit nem a test és vér ad, !anem az isteni Délek vet&t az ember lelkére, mint médiumi jelenséet. >e amintlát!atjátok, nem minden médiumi ké(essé eyenl* érték') nem azért, mint!a az isteni Délek személyváloató lenne, !anem mertnem minden lélek ké(esséei vannak eyformán ki$siszolva, azért nem is tud mindent felfoni, és !'en röz&teni. Mé az eyenl*fokozat" médiumok között is vannak árnyalati eltérések. %z azonban mé nem volna baj, !oy !iányosan röz&tik, $sak valamiké((en elmás&tva ne adják le az általuk befoad!ató iazsáot. 5oy a vilá iazán metud!assa azt, !oy az anyai élet aszellemi életnek $sak yarló másolata, a léleknek (róbája és a szellemnek !aladási eszköze. És h"g+ az em(e&*ség é&)se meg#h"g+ a nag+ e&emén+# a $égs2 á!!"más# ah"! a j/)a!"m és %*henés $á& a sze!!em&e# nem *)) a .!.n# a )é&(e és *2(esz"&3)")) á!!a%")(an# hanem az .&.kké$a!'(an# a $ég)e!en(en $an- ;"g+ $égü! megé&)se# h"g+ az é!e) eg+e)!en nag+).&$én+e a sze&e)e)-

%!ol szeretet van, ott van iazsá is, s a!ol iazsá van, ott felbomlik a titokzatos és félelmetes !omály és mesz'nik ametorlás eszméje. %!ol szeretet van, ott rend és böl$sessé uralkodik, és a !it me a reménysé viszi el*re a lélek törekvéseit az3sten orszáa felé. Mert ez a $él, amit a földi vándornak el kell érnie. #zt !irdetjük mi a médiumok "tján, ezért munkálkodunk,ezért fáradunk, !oy az ajt"k bezárása előtt mindazokat odajuttassuk, akik lelkükben !ordják uyan 3sten &éretét, de yenék az"tra rálé(ni, s !a már rá is lé(tek, ne!ezen tudnak rajta !aladni. #zekért imádkozunk, !oy 3sten Delkének erejével eybey'jtve*ket maunkkal vi!essük a (i!enés !elyére. B"!"g az# ak*) Is)en Le!ke megé&*n) és e!f"gaja a h*)nek sza$á)# me!+ h3$ja#n'ga)ja a meg)é&és&e# a ja$/!ás&a- 3sten orszáába b'nnel ter!elt lélek be nem jut!at, !iábavaló minden váyakozása. 3de $sak azok jut!atnak be, akiket az Úr szól&t, akiknek lelkében az isteni Délek szava vissz!anot keltett. %zért ti, akiket szól&tott az Úr, nesajnáljátok m"landó életetek na(jait, melyeket az Úr nevében való munkában töltöttetek el, mert a munkálkodó id* lejár, és akik iazak voltak, és !&vek az Úr dolában, az iazak jutalmát veszik. %z ilyenek ne!éz élete áldássá válik, a szenvedések ésme(róbáltatások az örömök viráait !ullatják a lelkek "tjára. %kkor látjátok majd me, milyen böl$s az 3sten, !oy az 9ajándékait ilyen keser' és kemény burokkal takarta el a tévelyés szellemei el*tt. 5ordozzátok sz&vesen a ter!eket, mert ez nem!iába van &y rendelve. 5iyetek a jó y*zelmében és $selekedjétek azt mindvéi. 3stennek ondja van reátok.



III- 6 ÉSZ

A SZE6ETET

A SZE6ETET A LE=<BB J:

%z iaz érték nem vész el. Deyen bár a lele!etetlenebb körülmények közé is szor&tva, 3sten utat és módot nyit a jónak a

maasba emelkedés!ez. #bb*l semmi sem vész el) az iaz jónak mé a le$sekélyebb része is memarad, !oy értékét "y azemberek, mint a szellemek meismer!essék. 5iszen !a a jó é((en olyan $sekély érték' volna, mint amennyire a földi emberek be$sülik, $sakuyan nem volna érdemes ey mozdulattal sem törekedni a jóra. 4s !a $sak az adná me az értékét annak, amit mimásoktól a jóért viszonzásul ka(unk, bizony siralmas volna a jónak a sorsa az életben. >e nem &y van. % jó abszol"t érték, akár !asonló vissz!anot ad, akár nem. Me&) nem az a f"n)"s# m*) és menn+*) é&)ünk e! $e!e# hanem az# h"g+ m*(ennünk mag/nk(an m*!+en és menn+* $"!) az a j' é&zés# ame!+e) )én+ken* enge)ünk- Mert az érzések viláában a !asonló vonzza a!asonlókat, !oy er*sböd* rezésekkel tovább érvényes&t!esse !atalmát. #z az érzés véül kimély&tve, metiszt&tva ismét részekreoszlik, !oy menayobbodva veye körül az *t létre!ozó szellemet, és ezáltal sok "jabb es!et*séet teremtsen. Hy azdaodik alélek a jónak áldásaival.

%ki lélekben szeény, az az érzéseknek !&ján szeény s leyenek bár neki földi kin$sei, méis nyomorultabb az elvetettnél,mert nem tudja élvezni azt, amije van. %ki azonban a jót, mint iazi értéket me tudja be$sülni, annak a kevés is boldosáotny"jt. %zért eyik része az alázatossának a meeléedés is, mert a sokra váyódásban benne van már a léleknek az er*szakosérzése, mely azt is meköveteli, amire semmi érdeme nin$s. #z (edi már lázonásba viszi az embert. 6em mondom, !oy

sokszor nem indokolt valakinek a lázadozása, mert aki valamiben !iányt nem szenved, az nem érzi a váyat, mely *t a !iány (ótlására készteti. Az"n(an a $ág+aka) m*né! ke$ese((&e s az *gén+eke) m*né! k*se((ek&e sza(n* (.!1sek )/"mán+a .+okszor mondtam már, !oy az alázatossáal mindent el le!et érni, ami $sak elér!et*. Tehá) h*á(a$a!' e&2%aza&!ás a f.!*

ja$aké&) $a!' esengés0 enné! s"kka! haszn"sa(( a !em"nás# me&) am*&2! .nkén) !em"n/nk# az má& nem k3n"z# és nem/&a!k"*k a !e!künk.n# me&) az"n má& m* /&a!k"/nk# és 3g+ a m*enk az-

%z emberek nay része azonban nem is arra váyódik, amit * kiondol, !oy jó lenne, !anem arra, amit másnál lát, ami mást boldo&t. /e!át nem mindi maát az értéket k&vánja, !anem a más embertársa boldosáát. 3tt van te!át a dolo lényee2 olyankin$seket keresni az élet nay kin$seskamrájában, amik eyedül a mieink, amiket el nem ve!et sem az ember, sem az id*, sem a!alál, vay a m"landósá. #z leyen az ember törekvése. #zt (edi a jónak szeretete és követése által ér!eti $sak el. Eár!oyanváltozzék az életben a !elyzet, a jó mindi eljut a $él!oz, mert a jó örökkévaló érték. % szeretetet nem emészti me az élet, sem elnem é. S ha a sze&e)e)&e nem *s j.n $*sz"nzás# az nem )esz semm*)- Nem !esz szegén+e(( az# ak* a)a# me&) megka%ja ")) és,g+# ah"g+an nem *s $á&)a# nem *s &emé!)e- %zonban jaj annak, aki mellett elsu!an a szeretet, és a kezét nem ny"jtotta ki érte,!oy meraadja ezt az érzést0 Mert jeyezzétek me jól2 mindi az érzés a fontos, te!át nem az, amit az érzés ny"jt. %z a fontos,

!oy meszületette már a lélekben az az érzés, amellyel a szeretetet, a jót maá!oz vonz!atja. Mert amint már mondtam2 mindenelfoy, minden elko(ik, sz&ne!ayottá válik, de a szeretet érzése el nem m"l!at, mert minden szóban, minden fellobbanásbanönmaát "jjászülve $sodásabbnál $sodásabb jelenséeket !oz létre, !oy boldo&tson.

% szeretet vonzóer*. % szeretet !atalom. %kire a szeretet nem !at, az mé $sak kezd* az élet iskolájában. %zonbanmindenkinek me kell ezt tanulnia, !a boldo akar lenni. Je!sz' !eg+en7 nem e!$enn*# hanem an*0 me&) az az en+ém# am*)a)am- %mit ka(ok, az $sak másodlaos. 6ay öröm az is, de $sak akkor, !a azt többel viszonoz!atom. %ddi ez az érzés $sak küls* burok és akkor veszi vissza az *t kibo$sátó lélek, amikor akarja. %zonban ami az enyém, azt nem ve!eti el t*lem senki)odaka($solom, a!ová akarom. #z (edi !atásaiban kiszám&t!atatlan nyereséet jelent, mert metermékeny&t!etem vele mások lelkét, és !atártalan mennyiséet arat!atok ott, a!ol $sak akarok és a!ol termékeny a talaj. Mert ez is fontos. /e!át aki nem tudszeretni, az nem tud szeretetet ébreszteni sem. 4s leyen bár d"san ellátva földi javakkal2 szeény az. E!!en(en gazag az# ak*(ensze&e)e) $an# még ha az an+ag* $*!ág(an szegén+sége) j/))a)")) *s számá&a a s"&s# 5 még*s .$é az é!e) é&)éke# me!+ megh"zzaa kama)"ka)# me!+eke) a j.$2 e!2&e k*f*ze) nek* a )2ke /)án-

A SZE6ETET MINT @SSZETA6T: E6<

Mindnyájan részei vayunk a nay eésznek. Eár különkülön is ey eészet ké(ezünk, de eyik a másik nélkül méis!iányos. %ki lelkünknek természet szerint rokona, te!át !asonló váyaktól f'tött, az leyen bármilyen álla(otban, méis a misz&vünknek ritmusát érezzük az * lelki rezéseiben is, és &y önmaunkat fedezzük fel benne. #z a tudat a mi lelkünknek

boldosáot és kieyenl&t*dést ny"jt, és a !iányok nay részben (ótolva vannak. Mindent elkövet te!át a szeretet, !oy az esetlemelazult szálat meer*s&tse, vay !a elszakadt, összekösse, $sak!oy a lelkünknek ezt a !iányzó részét el ne vesz&tsük. Mert akitvala!a szerettünk, az lényünknek kieész&t* része lett természet szerint, és annak !elyét senki és semmi be nem tölt!eti és nem

(ótol!atja, mert minden lélek az * sajátos természetével oly ka($solatot, oly rezést vált ki, mely a maa sajátossáaival "jalakulásoknak adja me a ké(z*dési le!et*séet. %ki $sak kevesekkel tud szeretetben összeka($solódni, annak kisebb le!et*séek ny&lnak me, te!át sz&nekben, formákban szeényebb marad. %z ilyen lélek nem terjeszked!etik ki lélekben oly távlatok felé,melyek bár el*tte állnak, de mert a szeretetben szeény, te!át át!atni nem b&rja azokat. % szeretet uralja mindazokat az érzés és

ondolatviláokat, melyeket a szellem már át b&r vilá&tani, és fel tud ismerni.3tt minden!ol el!elyez!et a maa ondolataiból, érzéseib*l annyit, amennyit valóra is vált!at a saját természetének erejével és

ké(esséeivel. %zért nem (ótol!atja senki a másikat, mert a lelkek különkülön más !atást, más rezést váltanak ki eymásból.;yakori eset, !oy akik eykor eymást ismerték, több testöltés után akár mint emberek, akár mint szellemek összetalálkoznak.%z emlékek uyan, melyek az alakkal eybetartozó életkörülményeket *rizték, már elmosódtak, mert olyan réen volt és olyannay távolsá állt kett*jük közé id*ben és térben, !oy!a a szellem ezt kikutatni akarná, elfáradna a keresélésben. 4s méis,



amikor találkoznak, a $sodálatosan finom rezésre, mely a lélekb*l el*tör, felfiyel a lélek és az eykor réen abbamaradt érzés,az eykor réen elszakadt kötelék fel"jul és folytatódik tovább ott, a!ol abbamaradt. % szeretetre szeretet, a y'löletre el*ször $sak ellenszenv, mevetés, kés*bb (edi, a ké(z*d* eseményekkel ka($solódva, kialakul a y'lölet. %z embernek a földi életbensok alkalom ny&lik jó érzés!ullámzásokat teremteni, amelyekkel kellemes érzést örök&t me maának. M*/)án ezek(2! ag"n"!a)5 és é&zés&ezgések(2! a!ak/! k* az em(e& j.$2je# é&emes j' mag") $e)n* és a &"ssza) g+"m!á!n* . Mert a rossz érzésrezéseit nem $sak az érintkez* lelkek, !anem mé az ezek er*!ullámzásának körzetébe es*k is meérzik és boldook, vayszenvednek alatta.

%z er*k, amint eml&tettem, össze!ozzák a feleket üyeik rendezésére. #zekben az esetekben a kieyenl&t*dni kényszerül* felek között nay szere(et játszik a vérséi, a !atalmi és az anyai kötelék, amelybe !elyeztetnek. /e!át nem a vonzódás szerint áll&tjaössze a feleket a törvény, !anem a kieyenl&t*dés szüksée szerint. 5a nem volnának az embereknek b'neik, !ibáik és tévedéseik,

akkor a vonzódás törvénye lenne a nemzetek, a $saládok és $so(ortok testöltése körül az eyedüli törvény. Hy azonban a törvényels*sorban a kieyenl&t*dést akarja létre!ozni s $sak azután, amikor az ember a tévedésekt*l már szabad, lé( át az érzelmi fejl*désterére. %m& azonban az ember érzelmi viláát a küls* befolyástól metiszt&t!atja, és a szeretetét mély lelki érzéssé fejleszt!eti,sok $salódás éri, mert a szeretetnek amint ti is tudjátok sok fokozata van. A sze&e)e) !egmagasa(( megn+*!a)k"zása azá!"za)készség(en n+*!$án/! meg- Ez a sze&e)e) az# ame!+&2! 9&*sz)/s (eszé!# m*n) !egnag+"(( sze&e)e)&2! a .!.n#mondván2 9Nincsen senkiben nagyobb szeretet, mint aki életét adja barátaiért.; #z a boldosáot adó és váró szeretet az, amire azemberek váynak. Ez) a $ág+/ka) az"n(an s"k 1sa!'ás és szen$eés ke&esz)ez* m*na*g# am3g 1sak meg nem )an/!ja azem(e&# h"g+ aj"n# e é&)e ne $á&j"n $*ssza semm*)-

%ki már ilyen érzéssel tud adni, azt nem éri sem fájdalom, sem $salódás, !a nem is ka( vissza semmit. 7annak azonban, akik mé nem ad!atnak sem anyai javaikból, sem a szeretetükb*l, mert mé nem ébredt fel a lelkükben a váy arra, !oy adjanak.#zek inkább várnak, s*t többet várnak, mint ami *ket meilletné, mert azt ondolják, !oy ez nekik jár. #zek a szeretetet mé $sak tanulják) ezek mé $sak kóstolatják az életet fakasztó mennyei italt. #zeket inkább szánjátok, mint bántsátok, mert ezeknek, am&a szeretetnek erre a tisztultabb fokára eljutnak, sokat kell szenvedniük a saját természetük miatt. % szeretetre mindenki vár,

mindenki váyik. >e nem a formára, !anem a valódi, lélekszerinti érzésre. %kiben már van, aki már tud vele bánni, aki már tudörömet, boldosáot ny"jtani, azt mi nem fojuk mell*zni, azt mi nem fojuk el!ayni. Mit ondolsz yermekem2 olyankönnyelm'ek vayunk mi, !oy ekkora értékeket $sak "y felteszünk a kártyára 6em0 Mi dolozunk, küzdünk, !oy ami amienk volt, az a mienk is maradjon. Mé a látszólaos szeretetnél sem erény, !a el!ayja azt, akivel szeretetben eyesült, annálkevésbé az a valódinál. %ki eyszer a szeretetével a sz&vünkbe utat nyitott, leyen az bár !ibás, vay b'nös, az a mi lelkünknek része lett. %mi annak fáj, nekünk is fáj. %mi annak öröm, nekünk is öröm, mert bens* természetünk váya összeforrasztott, eyétett vele. Hy te!át ti is eyé lettetek velem a szeretetben.

MÁS9AT SZE6ETNI7 BL=SÁ=

%!!oz, !oy valami kifejl*d!essék, id* és alkalom kell. 5a nin$s szenvedés, nin$s emelkedés sem. =sak a nay böjtök, a nayszárazsáok alkalmasak arra, !oy a b'nök és tévelyések eredményeit el(uszt&tsák. % lélek ezek nélkül a böjtök nélkül so!asemtudná me, mi a jó, mi a rossz valójában, mert mindi a testnek kedvez* álla(otokat tartaná jónak. #bbe a $salódásába az viszi

bele, !oy a b'n!*dést nem érzi nyomban b'nének elkövetése után, $sak akkor, mikor már az eredmények mutatkoznak. #zek azeredmények !ozzák aztán létre a szenved* álla(otokat. Me van &rva2 9Ha (alaki b'nt kö(et el, : a b'n szolgaságába esik;, mertazok a kényszer!elyzetek, melyekben a lélek a kés*bbi id*kben ver*dik amit emberi ésszel sem fel nem fo!at, sem me nemváltoztat!at mind maa teremtette eredményei a léleknek. % tévedés $sak abban van, !oy azok, akiknek látszóla ey id*resikerült elkerülniük ezeket az eredményeket bár a b'neik és !ajlandósáaik szerint rászoláltak azokra azt !iszik, !oy ezmindvéi sikerülni fo nekik. % következ* fordulónál (edi ott vár a $salódás reájuk) mert az iazsá az, !oy 9mindenkit meg&r"bál az <r, mielőtt fiá(á fogadja;.

Mé !a metért és mejavult is, akkor is véi kell vonulnia azokon az es!et*séeken, amelyeket maának eykor meteremtett. #z az "t, yermekem, ne!éz2 a folytonos küzdés e(ed* váyat fakaszt a sz&vben a jobb és iazabb élet után. +amikor már érezné, amikor már meértené a jót, a nemeset, az iazat, amikor már váyódnék utána, elt'nik el*le mint a (ára, ésme$salódva érzi maát az ember mindenben és mindenkiben. Az em(e& a ("!"gság /)án* $ág+ak"zásá(an e!fe!ej)*# h"g+m*nenk* ("!"g aka& !enn*0 és 1sak h"sszas küzés és szen$eés /)án é&)* meg az em(e& az) az *gazság")# h"g+ a!egnag+"(( ("!"gság a más"k ("!"g3)ása# még ha az &észünk&e fája!ma) )e&em *s# még ha !e ke!! *s é&)e m"nan/nk $a!am*&2!. >e !ozzájárulni a más boldosáá!oz méis $sak a letartósabb és a leértékesebb öröm és boldosá számunkra. %kiezt meérti és "y él, az már rálé(ett a !elyes "tra, az iazira, amelyen eyéni boldoulását is elér!eti. Mert *!+m'"n egész!e!ké$e! (e!eé!he)* magá) a más !e!ké(e# és ).((é nem é&z* h*án+á) annak a ("!"gságnak# am*) ke&ese))# me&) az "sz)a)!an/!az .$é !e))- %z ember tévedésében mindi osztatlan boldosára váyik, mely eyedül $sak az övé és senki másé. #zért kell$salódnia) ezért kell véijárnia a szenvedések iskoláját, !oy ezt elfelejtse és belássa, !oy ez nem valósul!at me so!a a

boldotalansá árnyéka nélkül.Mert nin$s di$s*sé yalázat nélkül, nin$s y*zelem ley*zött nélkül, nin$s azdasá szeénysé nélkül, nin$s maassá

mélysé nélkül, és &y nem le!et boldosá sem boldotalansá nélkül, am& azt a máséból veszi el az ember. Am*k"& $a!ak*sze&e)e)(2! m*nen&2! !em"n# am*k"& m*nen) "aa másnak a(('!# am* !á)sz'!ag az .$é# akk"& az .&.kké$a!' é&)ékü! az.$é !e))- Ez) senk* e! nem $ehe)* )2!e s"ha ).((é. >e am& az ember az örömöket okozó dolokat követeli, amelyek tán ey id*re

boldoá tennék, akár menyeri azokat, akár nem2 a $salódás árnyéka követni foja. M*nen k*n1sné! é&)ékese(( a más"k

é&ek né!kü! $a!' sze&e)ése- 3lyen szeretetet ébreszteni, ilyent metartani, ilyenért dolozni, fáradni, elnézni, t'rni ésmebo$sátani2 nayobb értéket jelent az ember számára, mintsem azt az els* (illanatban meért!etné, vay felfo!atná. %szeretetnek ilyen módon való yakorlása az isteni tulajdonsáokat !ozza felsz&nre az ember életében és a természetben is, amelyreaz ember minden $selekedetével !atást yakorol. A sze&e)e)nek *!+en m'"n $a!' g+ak"&!ása e! nem m,!' ("!"gság ésg+.n+.&8ség f"&&ásá$á $á!*k nem1sak a sajá) &észé&e# hanem a más"k &észé&e *s-



AZ I=AZI SZE6ETET7 ÁLZAT

% javulás bizony ne!éz. +okszor a durva b'nökb*l eész könnyen meyóyul a lélek, m& a ki$siny, jelentéktelennek látszó b'nök s"lyos következményeket eredményeznek. Különösen veszélyes, !a az ilyen tévedés az iazsának valamely alakjában bontakozik ki, mert a joosnak vélt érzés és $selekedet nay széls*séekbe téved!et bele. 5a az életben az eseményeketszemlélitek, azt ta(asztaljátok, !oy nayon sok dolo van a 1öldön, amit nem le!et iazsáal meoldani, !anem $sak a szeretetönmetaadó áldozatával. %zt azonban nem le!et és nem szabad senkinek sem mekövetelnie, !oy *érette !ozzanak áldozatot,mert !a az áldozatot követeléssel er*szakolták ki, akkor az s"lyos vádként fo arra a lélekre ne!ezedni, aki kikövetelte azt. %z

áldozatot mé akkor is $sak a lenayobb !álával szabad elfoadni, !a azt sz&vesen, szeretetb*l !ozták. Eár minden áldozattétel bele van véve az enesztelés törvényébe mert $sakis az áldozatok által jut!at el*bbre a fejl*dés de $sak a szeretetb*l !ozottáldozat !at oldóla és bontóla a vilá b'neinek mekötöttséére. %ki az áldozatot meköveteli, s"lyos lelki ter!et szed velemaára. % szeretet áldozata tiszta és "y mond!atni2 szent, mert önmaát éeti el a szeretet oltárán, $sak !oy a nay éi érzés$sorbát ne szenvedjen.

%z áldozat!ozatal nay és szent titkok mélyséét tárja fel a szellem el*tt, mert emberile memayaráz!atatlan iazsáok!ozviszi közelebb. Azé&) a sze&e)e) s"kka! nag+"(( az *gazságná!# (á& !én+egé(en eg+ $e!e- %zonban az iazsá annyira yarló ésváltozó a földi életben, !oy a szeény b'nös lélek nem tudja meérteni, mert a saját emberi szem(ontjából nézve semmik&vánatosat nem vár!at t*le a maa részére. A sze&e)e) a!akjá(an az"n(an eze& meg eze& $á!)"za)á(an *s k3$ána)"s e!2))e#me&) a sze&e)e) még a !ega!a1s"n+a(( f"&má*(an *s en+h3)2!eg# és &emén+) ke!)2en ha) az em(e&* !é!ek&e . Mé az önz*szeretetnek is mevan a maa létjoa a lélek fejl*désének alsóbb fokain, !abár ez a szeretet mé nem boldo&tó, mert ebben atörekvések $sak az ön$élok felé ford&tják a lélek fiyelmét. Mert amikor azt szeretem, aki enem szeret, akib*l az én énemnek valami !aszna van, aki az én $éljaimba beleilleszt!et*, akkor $sak maamat szeretem. 3lyen esetben, !a az illet* ellene áll az énváyaimnak, az én akaratomnak, és kika($solja maát az én érdekeim köréb*l, akkor könnyen bekövetkez!etik, !oy már nem isszeretem, s*t esetle me is y'lölöm, me&) az .nz2 sze&e)e) k.nn+en $á!)"z*k á) g+8!.!e))é. %z ilyen szeretet !ullámzik. 5olszenvedélyes, t"lzó, és loboó lánal é, !ol !irtelen kilobban, vay lassan kialvó közönybe fullad, !a uyan a !ara és azindulat y'löletté nem süllyeszti alá.

3z 4sten 6elkét$l áthatott lélek szeretete nem lobog magas, perzsel$ lánggal, nem túloz, nem keresi a maga lelkének kielégülését még a szeretetben sem, hanem egyenletes melegséggel veszi krül szeretete tárgyát és krültekint$ gondossággal trekszik annak érzéseit, vágyait kielég'teni. Mert az *gaz* sze&e)e) akk"& ("!"g# ha ("!"g3)ha) . %mikor eljutott a lélek erre afokozatra, akkor az élet áldozatot követel t*le. 4s ez nem is le!etsées máské((en. =sak az ad!at valamit, akinek van. /e!át, !oyaz áldozati oltár be ne ye(esedjék, az eyszer'bb ké(essé' szellemek, akik 3sten felé törekszenek, kisebbnayobb áldozatot!oznak a szeretet oltárára, és küldetést vállalnak a 1öldön az iazról és jóról ien !omályos tudás" szellemek $so(ortjában. 3tt azellentétes természet'ek között ért!et*, !a az áldozatot !ozók lelkéb*l kisuárzó jóakarat és iaz törekvés nem kelt !asonlóvissz!anot. 5iszen az emberek nay részénél mé a törekvés is !iányzik a jóra) és !ol van mé a törekvés a mevalós&tástól0/e!át yanakodóvá és félénkké válik az ember mé a jóval szemben is, és óvatossáa t"lmey a !atáron. #z zárja el aztán eyik ember lelkét a másikétól. #zek azok az át!atol!atatlan falak, amelyeket sokszor a sátán feyvertárából vett eszközökkelvédelmeznek mé azok is, akik lelkük mélyér*l tán iaz, tiszta érzéssel felelnének a jóra, !a a bizalmatlansától nem volnának mefert*zve.

Mennyi !iábavaló b"sulásnak, fájdalomnak ve!etnék elejét az emberek, !a lelkükben iazabbak volnának eymás!oz0 Mennyirossz következménynek vánák el az "tját, !a embertársaikkal annyi jót $selekednének, amennyit *k a mauk számára iényelnek0Maától értet*dik, !oy önmetaadás és lemondás nélkül nem jut!at senki el*re, ey lé(ést sem. Miután lé(tennyomonösszeütközések vannak, ennélfova mindi áldozatot kell !ozni a yenébbért, a !omályosabb értelm'ért, a szeretetbenelmaradottért, az önz*ért. Dé(tennyomon mealáztatásnak, yan"s&tásnak, rosszakaratnak és $salódásnak van kitéve a jóratörekv* lélek a 1öldön. 4s méis ez a munkálkodó élet termi a leboldo&tóbb emlékeket a szellem részére. % tiszta áldozat, !anem is járt azzal az eredménnyel a 1öld részére, amit ó!ajtottunk, nay és értékes kin$sévé válik a sz&vünknek, mert általa eynem ismert vilá ny&lik me a számunkra. #zt nem érti me, aki mé a vilá iazsáa szerint keresi és találja me az élet $élját.#zt $sak az érti, aki a szeretetnek arra a fokára eljutott, a!ol már maunkról mefeledkezve, a bennünk rejl* jó a vételen jóforrásával ka($solódva az örök boldosá kifoy!atatlan tár!ázát látja meny&lni maa el*tt.

Mert 3sten a letökéletesebb szeretet, 9t $sak a szeretetben ismer!etjük me. %ki mé nem tud önmaából valamit adni, azaznem tud áldozatot !ozni, az nem ismeri az 3stent) és az nem is le!et boldo. Az *gaz* á!"za) az# me!+e) ,g+ a/nk# h"g+ nemszám3)/nk e&emén+&e# $ag+*s a sajá) énünk &észé&e nem $á&/nk semm*)# am* ke$ez2 $"!na# hanem magáé&) a j'é&))esszük a j')# h"g+ haszná!j/nk $e!e ")) és annak# ak*nek a&&a a m* meg3)é!ésünk sze&*n) szüksége $an# Is)en)2! $á&$a a

j'nak e!2mene)e!é). #z az 3stennek tetsz* áldozat. % jó áldásosztó ereje metermi a mi lelkünk részére is a maa yümöl$sét ott,a!ol nem is vártuk, mert sok !omály eloszlik, sok tévedés kiiaz&ttatik, sok b'n kienesztel*dik, és sok onosz következményelmarad, mert meoldotta, felbontotta a szeretet törvénye. #bb*l is lát!atjátok, !oy áldozat nélkül nem jut semmi el*re. Minden

jó és minden iaz, amit velünk közölt az 3sten, áldozat eredménye. %zért te!át aki ezt meérti, az áldozzék jó sz&vvel a szeretetoltárára) !isz amit odaadtok, az "yis m"landó, te!át értéktelen, az isteni szeretet (edi örökérték' kin$seket ny"jt nektek !elyébe.

AZ 46 ÁLZATA A LE=NA=GBB SZE6ETET

Az 4& m*nenekfe!e)) j'> Ann+*&a j'# h"g+ az < j'ságá) a m* é&)e!münkke! f.! nem f"gha)j/k- Mé !a (ontról (ontrametartjuk is az 9 törvényét, !a mindent tudunk is, amit tud!atunk, !a böl$sesséünk sz&ntiszta rayoása eyéniséünketkörülsuározza is, mésem tudjuk meérteni, mésem tudjuk fölfoni, mi az a nay jósá, ami 9bel*le kiárad, am& me neméreztük azt a boldosáot, amelyet az érez, aki!ez 9 szól, akinek sorsát 9 a kezébe veszi, akinek lelkét maá!oz vonzza. %kkor,$sakis akkor kezd a sz&vünkben dereneni valami sejtelem arról a szeretetr*l, mely a bukott b'nös lelkek között mindennél



mélyebbre rejtett titok marad. Eár tudjuk, !oy ez a szeretet van, beszélünk róla, váyunk utána, mert érezzük, !oy van alelkünkben ey fenntartott !ely, melyet semmi be nem tölt!et, és fájdalmas !iányt érzünk emiatt2 mésem tudjuk, !oy az aszeretet lényeében mi$soda. /udjuk, !oy valami !atalmas er*, teremt*, fenntartó, örökt*l fova, örökkévaló,mesemmis&t!etetlen valósá) olyan ala(, melyen viláok és örökkévalósáok nyuodnak. /örvények, iazsáok keletkeznek ésolvadnak ismét bele az *slénybe2 a szeretetbe. >e a valójában, lényeében mésem tudjuk, mert nem ismerjük) és addi nem istud!atjuk, mi a szeretet, mi a jósá, mi a boldosá és mi a mi létezésünk $élja, am& az Úr ezt velünk me nem ismerteti, am& 9!ozzánk le nem !ajol, reánk nem néz, és !anjának ey rezdülésével !ozzánk nem szól.

%kkor eyszerre minden mélysées titok menyilatkozik el*ttünk, és a lelkünkbe viláossá ömlik be azon az érzésenkeresztül, mely ey (illanat alatt keletkezik és elönti eész valónkat, !oy maával raadja lényünk értékesebb részét és felemeljeoda, abba az ismeretlen vilába, a!ova váytunk, de a!ová a maunk erejével semmiké((en el nem jut!attunk. #z az ismeretlen

vilá sem itt, sem ott, sem a térben, sem a téren k&vül nem talál!ató, !anem $sak eyedül maunkban, lelkünknek abban a befalazott és mélyen elrejtett részében, amelyben mint ey kin$ses kamrában a lenayobb érték' dráak* "y van el!elyezveminden lélek mennyei öröksée2 a szeretet lényee, az iaz, a tiszta, a romlatlan természet' szeretet. % szeretet uyan a romlotttermészetb*l sem !al ki, de mint önszeretet, az önz* ember részére $sak szenvedésteljes eredményeket teremt. Mert az önz* ember szeretete is ey neme uyan a szeretetnek, ez azonban memételyezi az életet, és $sak kár!ozatot teremt boldosá !elyett. +ok ember azért nem tudja, mi a szeretet áldása, azért nem ismer!eti me az Úr szeretetét, mert mé nem ismeri, mert mé nem tudjami az7 á!"za)"san sze&e)n*# m* az7 más"k .&.méé&)# ("!"gságáé&) a mag/nké) fe!á!"zn*# h"g+ a más"ké(an *smé)meg)a!á!hass/k az)- %mikor az ember az Úr szeretetében ezt a nay és iaz érzést meismerte, amikor a lelkét ennek meolvasztó ereje átjárta, értelmér*l eloszlik a köd, sz&vének titkot rejteet* ajtajáról letisztul a rozsda, és meny&lik az Úr el*tt.

4s akkor elfoszlik a ká(rázat, melyet a m"landó élet k&nál a testi embernek. #ltör(ül el*tte a vilá minden !i" örömeivel, önz*és tettetett szeretetével és eyetlen érték marad a lélek számára "y a földi életben, mint az örökkévalósában2 az *gaz sze&e)e)-Mert meérzi, !oy minden más szeretet $sak id*lees és !iábavaló. Jaj annak, aki ez ellen vét) aki nem ezt a törvényt követi, akinem ennek szerez érvényesülést0 Jaj annak, aki meátolja ennek az iaz szeretetnek a fejl*dését) aki nem enedi ezt szó!oz jutni0

%z nem jut!at be 3sten orszáába0 %nnak nin$s semmi jussa abban az öröksében, melyet 3sten minden lélek számára elrendelt ateremtés (illanatában. Mert elásta mélyen a sz&vének, lelkének ezt az értékes mennyei örökséét a tévedések és b'nök !almazaalá, amelyek mevastaodva, s'r', kemény és !ide kéret alkottak lelkének mennyei érzései köré. 4s am& ez fel nem olvad, átnem (u!ul, am& $sak ez a kére me nem lazul, addi a szenvedések *rl* vasfoai té(ik, szaatják a lelket, !oy az iaz szeretet

be!atol!asson a lélek mélyére, és életre keltse az ott szunnyadó mennyei maot. %z Úr mindenkit !&v a metérésre, 9 azokra isvár, akik ma mé nem érzik az 9 szeretetének meleét, akik ma mé nem !isznek a szeretet nay, mindeneket felülm"lóértékében, akik ma mé kinevetik, ki"nyolják azt az iazsáot, melyet az önzetlen szeretet (aran$sol, te!át akik vétenek ez ellena nay törvény ellen) 9 ezeket is mind várja az 9 kifoy!atatlan türelmével.

%nnál inkább vár titeket, akiknek lelkében vissz!anzik már ez az érzés, akik meismertétek 9t. + no!a meismertétek,mésem tudjátok ki 9. 6o!a tanuljátok az 3éket, tanuljátok a szeretetnek menyilatkozását az életen keresztül és vezet* erejét,

böl$sesséét, !asznál!atósáát emberile táryaljátok, méis elválasztjátok 9t az 3ét*l. %z 3ét szónak, 9t (edi személynek ondoljátok. 6em0 9 a +zeretet maa0 9 a szeretetnek a Delke a maa lényeében. #zért azt mond!atom2 kiben mennyi a szeretet,annyira van benne kiábrázolódva a Krisztus. Kiben mennyire érvényesül a szeretet, annyit é(&t maának 3sten orszáában. Mert

3sten orszáa 8tibennetek: van. 3sten orszáa a sze&e)e) 1se!ekee)e*(en )e&jeszke*k# nag+"(("*k# ha)a!mas"*k nem1sak e.!.n# !anem a lát!atatlan vilában is. % szeretet (edi nem$sak az alamizsnálkodásban nyilatkozik me. Megn+*!a)k"z*k az*&ga!masság(an# az e!nézés(en# a )ü&e!em(en# a meg("1sá)ás(an# a sze!3ség(en és az a!áza)"sság(an *s- %zért annak aléleknek, aki érzi maában azt az iazi szeretetet, !oy mást boldo&tson, annak me kell önmaát taadnia. #z az els* (illanatrane!éznek látszik, mert el*fordul, !oy olyanokat kell istá(olnunk szeretetünkkel, akik azt mé $sak me sem értik. >e az Úr velünk van. Mefoja a kezünket, !a látja, !oy inadozunk, !oy meer*södve folytat!assuk utunkat felfelé, a $él felé.

A LE=;ATALMASABB E6<7 A SZE6ETET

%z érzés a lélek természetének folyománya, és mint ilyen, viszonylaos élettel b&r. +em a szeretetnek nay és b* forrását, sema y'löletnek er*szakos lánját eyszerre elnyomni, mesemmis&teni nem le!et. %zért az isteni ondviselés már el*reondoskodott olyan meden$ékr*l, a!ová "y az eyikb*l, mint a másikból a felesleet levezetik, és a közömbössének yóy&tására !asználják. #z titok) de nem azért, mint!a nem volna szabad elmondani, !anem $sak azért, mert ezt az isteniondoskodó takarékossáot nem sokan ismerik. % szeretet szálai köl$sönösen kieyenl&t*dni k&vánnak) ezért marad a lélekben a$salódás érzése, !a elfoadásra nem talál. % szeretet nay érték, a mi lényünkb*l kiváló ledráább lénye, melyet a lélek, mintminden jónak és értékesnek a !abját, a felsz&nre !ozza, !oy rajtunk $sillojon, és a mi eyéniséünk fokozatát !irdesse. Ak*nek asze&e)e)(2! s"k $an# az gazag# me&) $e!e más"ka) *s ("!"g3)ha) és magának *s s"k5s"k .&.m.) és ("!"gság") $ásá&"!ha)&aj)a- % léleknek természetében van az, !oy boldo&tson, de viszont * is boldo akar lenni a viszonzott szeretetben. #z (edisokszor $sak azért nem sikerül, mert az eyes lelkekben a beléjük !intett szeretetmao$skák $sak !ossz" id* után $s&ráznak ki,!oy menövekedve, viszonoz!assák azt a folyamatot, mely *ket létre!ozta.

Már (edi amint mondtam mindenkire fájdalmasan !at, !a a szeretete elfoadásra nem talál és nem vált ki viszonzást. #zmint a vérz* seb soká fáj és ne!ezen yóyul, m& lassanlassan mesz'kül a fájdalom miatt a szeretet $satornája és mindikevesebb ömlik ki a dráa !abzó lelki er*kb*l, véül teljesen ela(ad, mert vay a feledés, vay a közöny elzárja az "tját. %zonbanszinte váratlanul ismét felny&lik lelkünk $satornája, !a uyanazzal, akit szerettünk össze!oz a sorsunk, és "jra ismétl*dik az el*bbi

álla(ot. %zért, !a valakit iazán szerettünk, so!asem tudunk iránta teljesen közönyösek lenni) a szeretet bármiféle formában, demé az id*k vételenében is menyilatkozik. +okszor !ossz" id*k m"lnak el, m& az általunk el!ullatott szeretetre viszonzásttalálunk, de a lelkünkben akkor is örömöt és boldosáot okoz, mert a mi érzéseinket ka(juk vissza, amikor ey réi tartozásteyenl&t ki a természettörvény. % szeretet felett nem le!et oly könnyen na(irendre térni, mint amilyen könnyen azt kimondják azemberek. % szeretet !atalmas er*, mely mindennel da$ol2 élettel, !alállal, id*vel és fájdalmakkal. #lko(ik a vas, szét(orlik a k*,elm"l!at ez az eész vilá2 de a sze&e)e) nem m,!*k e! s"ha-

7onz és dolozik tovább, átalakul, meváltozik küls*ben, de lényeében mindi uyanaz marad. % szeretet ellensée2 a



y'lölet szintén !atalmas er*, de nem örökélet') és korántsem oly er*s, !oy a szeretet finom, de át!ató er*it le b&rná y*zni. + !aey jelentéktelennek látszó szeretet!ullám, @mely az #yetemesb*l kivált suár $su(ánC életké(es talajt keresve téved valakire,olyan !atalmas, mennyivel er*sebb az a szeretet, mely folytonos $serél*désben edz*dött, sza(orodott és eredményekbenmeazdaodott0 #zt le!etetlen mesemmis&teni. 6in$s az a messzesé sem id*ben, sem térben, mely ezt az érzéstmesemmis&t!etné, vay vele mebirkóz!atnék. % szeretet is, a y'lölet is bilin$set rak a lélekre. % szeretet bilin$se azonbannayobb és er*sebb, mint amit a onosz rak a lélekre tökéletlen y'lölett*l f'tve. >e am& a y'lölet bilin$se fájdalmas te!er aléleknek, addi a szeretet alkotta rabsáot nem érezzük te!ernek és elvisel!etetlennek, mert valójában ez a rabsá a mi mennyeitermészetünknek mefelel* szabadsá.

4s é((en, mert a szeretetnek ez a rabsáa nekünk boldosáot és örömet jelent, ennélfova folyton növekedik bennünk aszeretet, mely mindi er*sebb és "jabb váyakat ébreszt a lelkünkben, és a !atárt eyre szélesb&ti körülöttünk, mi aztán ezeket a

menövekedett, kitá&tott !atárokat beé(&tjük lényünk szé( és iaz foalmaival. 4s itt id*zünk soká, ien soká, feledve mindent,ami a m"ltra emlékeztetne bennünket. #bben a szeretetközössében eymásban mindi "jabb és "jabb szé(séekre találunk, ésmindi jobban összeforr a lelkünk, "y !oy az elválás ondolata óriási szenvedéssel járna már részünkre. /e!át, !oy ez be nekövetkezzék, elkövetünk mindent, !oy ez a rém bennünket ne fenyeessen. Lsszeka($soljuk szorosan érzés ésondolatviláunkat és da$olunk b'nnel, b'n!*déssel, tévedéssel. >olozunk és lemondunk sok, eyéniséünknek kedvez*el*nyr*l eymásért !a máské((en nem le!et de a szeretetünk táryát nem !ayjuk a bajban, tévedésben. Mert ami neki fáj, aznekünk mé jobban fáj. Mert !iszen a lényünk lefinomabb, leérzékenyebb fényburkának, a szeretetnek fáj annak a fájdalma,akit abba beburkoltunk.

ISTEN A9A6ATÁNA9 BET@LTÉSE AZ# ;=G E=GMÁST SZE6ESS9

6e!ezebb az embernek feladnia az elveit, mint a várát. 5a ez olyan könny' dolo volna, akkor már az eész emberisémetért volna. %kiknek mé a t*le távol es* dolok fontosak, $sak vitatkozzanak felette) az értelmet ez is éleszti, de fontosabb azember lelkére nézve, m& a testben van, !oy a !elyes irányban fejl*djék. 5iába tudja az ember a letökéletesebb iazsáokat, !anem iyekszik azokat mevalós&tani. A sze&én+ és a!áza)"s !é!ek e!2sz.& m*n*g a k*se(( fe!aa)"ka) "!ja meg# és 1sak az/)án $esz* e!2 a nag+"((aka)# me&) am*hez $a!ak* még n*n1sen ez$e# az) nem *s ké%es e!h"&"zn*- g+ $an ez m*nen(ena .!.n. 4s !a a keveset nem érti me az ember, a nayra méinkább ké(telen. Jobb az embernek, !a mindenekel*tt tud az életfolytatásáról és jót, rosszat meismerve, értéke szerint sorolja azokat, és $sak azután böl$selkedik, vitatkozik oly dolok felett,amelyek az * !aladására nézve nem fontosak. %zért én nektek nem mondok so!a olyant, ami az értelmeteket me!aladja. 7annak olyan dolok is, amelyeket mé én sem tudok (ozit&v módon bemutatni, melyeknek mélyére mé nem tudok !atolni. =sak sejtem,!oy vannak) azért az ilyen (roblémák nélkül ien jól le!et !aladni, !iszen minden meadatik a fejl*dés során.

Mire való lenne akkor a messze fekv*t keresni, amikor mé a közelivel sem birkóztunk me Jó és !asznos a szeretetyakorlása, az iazsá ismerete és a szellemi értelemben való viláossá. #z memutatja nekünk, !oy mi a fontos, mi nem. %zeyüvé valók keressék eymás társasáát, mert az ember akkor tud tökéletesen vizsázni, !a többekkel eyütt van. % maány jóuyan az elmélkedésre, a felemelkedésre, a maába szállásra, e $*zsgázn* 1sak em(e&)á&sa* k.z.)) )/ az em(e&- I)) a'*k a!ka!"m a )ü&e!em# az a!áza)"sság és sze&e)e) g+ak"&!ásá&a- %z emberek szeretete különböz*, de az isteni szeretet más, mint azemberi szeretet. 3sten ismeri az 9 teremtett yermekeit, és mindenkinél közelebb van !ozzánk, mert ey so!a me nem sz'n*ka(o$s, az élet ka($sa tartja össze a lelkünket 9vele. #z az a titok, amelyet az ember teljesen me nem ért és semmivel sem

(ótol!at. Csak az Is)en sze&e)e)e ).ké!e)es# Ak* m*nenk*) eg+f"&mán sze&e)- 4s amikor ey érzésben, ey ondolatban és ey$élban többen eyesültök, bennetek az 9 szeretete nyilvánul me, mert Isten akaratának és ter(einek (égez(itele az, ogyegymást szeress#k. #bben sokan munkálkodunk) munkálkodjatok ti is, !oy az ebb*l fakadó öröm és boldosá minél többekrekiáradjon.

A J:SÁ= TE6MI A LE=É6TÉ9ESEBB E6EMÉNGE9ET

%z ember azt ondolja, !oy !a meismerte a dolok lényeét, ké(es minden esetben !elytállni) de ez tévedés. %z ember, !a

mé olyan viláos is az "tja, metor(an a leels* kis borulat árnyékának !atása alatt. %z ember kis!it'. +okszor mé a nay éser*s vi!arokat kiállt lelkek is me!átrálnának, !a minden el*kész&tés nélkül állna eléjük a nay (róba, amelyen át kell esniük.%zonban !a lassan, lé(ésr*llé(ésre meedz*dnek a dolok vé!ezvitelére, mire itt az id*, már nem is tudnának mást választani,mint amit a sors nekik kiszabott. Mindenkinek a maa erejé!ez mért munkát oszt a vézet. %d vele azonban bizonyos boldosáotis, mely "j er*t, "j bátorsáot, "j lelkesedést, örömöt és el!atározást fejleszt ki a lélekben, !oy az ember el*tt álló nay feladatok elvézésé!ez se&tse. Minél jobban távolodik a lélek az anyai vilá ny"jtotta örömökt*l, annál szebb, jobb és élvezetesebb munkavár reá. Minél inkább az érzések és ondolatok viláában id*zik az ember lelke azzal a szándékkal, !oy ott oldja me azokat a

(roblémákat, melyeket az élet sokszor összekuszál, annál nayobb eredményekre szám&t!at. %nnál is inkább, mert ezeket a 1öldönmeoldani "ysem le!et.

#zek a sebek itt yóy&t!atatlanok maradnak. % 1öldön sok mindenre $sak a !alál ny"jt kieyenl&t* meoldást abban az eyiazsában, !oy "yis minden mesz'nik. 4s ezzel a fájó s onosz meoldással meelészenek azok, kik az anyai vilában jólérzik maukat- e am*n) az an+ag* $*!ág haz/g ("!"gsága megsz8n*k# eg+sze&&e sz"&ga!masa(( !esz a !é!ek az *gazságke&esésé(en. %z érzések !ol durvulnak, !ol finomulnak, aszerint, amilyen iazsárészt választ követésre méltónak az ember. M&

vére ezekben a $salódásokban is kifárad és eler*tlenedik a lélek "yannyira, !oy nem ké(es már a maa erejére támaszkodni.#bben a te!etetlen álla(otában a keyelem törvénye az, amely összeszedi, !oy neki "j $élokat mutasson, a lélekben (edi "jváyakat ébresszen, és "j iazsáok elé áll&tsa azt, aki önmaát már elveszettnek !itte. #z mind a ondolatok és érzések viláábanmey vébe. 3tt azokra, akik az élet küls*, !azu $silloását már meutálták és a valódi szé(séek és a valódi értékek utánváynak, nay és szé( munka vár. Mert mindenki részére készen áll a feladat, amit el kell véeznie. %m& valaki ezt el nemvéezte a lejobb tudása és te!etsée szerint, addi nin$s a részére semmiféle öröm vay boldosá sem a 1öldön, sem a



szellemvilában.S"ksz"& ,g+ )8n*k f.!# h"g+ a .!.n a g"n"sz!e!k8 em(e&nek ke$ez2 a s"&sa- Ez az"n(an 1sak !á)sza)- #z $sak ey

m"ló fényvillanás $su(án a!!oz a soksok szenvedés!ez ké(est, amelyben már része volt és mé része lesz, m& a valósáos élettörvényébe bele nem dolozza maát. Az em(e&) az )esz* fe!s2(( &en8$é# ha az *gazságé&) szen$e# ha a mé!)a)!an/! é&)(án)'ás"ka) e!)8&* (ékésen# a $*ssza)"&!ás g"n"!a)a né!kü!# Is)en&e (3z$a az *gazság)e$és)- %ki &y jár el, az az érzések viláában !atalmas er*ket mozat me és békessées t'résével az iazsáoknak összekuszált szálait feldolozza, és az életbenérvényre juttatja, békessére való törekvésével az er*ket nem büntetésre, !anem áldásra alak&tja át. Hy !at!at mindenki a földivilá er*ire jav&tóla és tiszt&tóla. 4s ilyen módon önmaát is meszabad&tja a természettörvény ride számadásától. #z az élet aziazi Krisztusban való élet) tartozzék bármilyen felekezet!ez, kövessen bármilyen iazsáot2 aki a rosszat jóval viszonozza, annak nem közönsées földi örömök teremnek.

%z ilyen élet már a földi léten t"lterjed*, maradandó boldosáot, békét, menyuvást és kieyenl&tést !oz létre. Mert azérzések viláában $sak az marad me örömnek, boldosának, ami az iaz jóból származott, ami már nem szorul mebánásra,!elyre!ozásra. %z iaz, tiszta érzés, mé !a !elytelenül van is alkalmazva, !a méltatlanra (azarolja is a lélek, akkor is me!ozza amaa jó eredményét, arra, aki azt az érzést létre!ozta, és munkálkodni enedte. Mert minden kétféle eredményt mutat2 az eyik az,amit vele másokban kiváltunk, a másik (edi a saját lelkünk érzelmi álla(ota. %mit másoknál mint !atást észlelünk, az nemmindi iaz) az mé nem mind valósá a részünkre. >e amit maunkban, a saját lelkünkben mint !atást észlelünk, az iaz valósá.%z már teljes érték' a mi részünkre. Me&) az *gazság ).&$én+e ,g+ aja az) nekünk $*ssza# ah"g+an m* a)/k- 5a valakit*l ami jó$selekedetünkre !asonló jót ka(unk vissza, vay esetle jobbat és iazabbat a mi érzéseinknél, tekintsük azt mindiajándéknak, és !álával emlékezzünk me róla. Hy nem esik a lélek abba a !ibába, !oy követel*vé válik az élettel vayembertársaival szemben.

5a (edi kevés, vay é((en semmi jót sem ny"jt életünk során a vézet feleletül a mi jósáunkra, akkor sin$s elveszve az a jó,amit mi a vilának adtunk. Mert azoknak, akikre eddi a szeretetünket és bizalmunkat (azaroltuk, mesz'kül ez a forrás, nekünk

(edi kib*vül másfelé, mert kinyitja az élet az eddi nem ismert lelkek sz&vét és felénk árad a szeretet, a bizalom száz és százféle

alakban metisztulva, meer*södve és mesz&nesedve. Mindent 3stenre kell b&zni, 9 adja me a jutalmat mindenkinek abban azid*ben és amaz alkalomkor, amikor és amiben 9 jónak látja. %zért, aki !isz és b&zik Eenne, !oy 6ála semmi el nem vész, az "yossza be m"landó földi életét, mint aki minden fillérjét olyan !elyre y'jti, a!ol fel!asználják uyan, de sokszoros kamatokkaleyütt vissza is ka(ja azt. %zért én azt mondom yermekeim2 érdemes munkálkodni, érdemes t'rni és szenvedni. Mert az életelm"lik, !iszen a 1öldön semmi sem állandó, de a j'1se!ekee) "!+an é&)ék# me!+ sem meg nem a$/!# sem e! nem f"g+- Ez(*z)"san megh"zza g+üm.!1sé)-

AZ I=AZI ELEBA6ÁTI SZL=ÁLAT

Minden lélek!ez a maa nyelvén kell szólni. #z annyit jelent, !oy so!ase a mi eyéni természetünk, so!ase a mi eyéni&zlésünk leyen a diktáló, !a !asználni és szolálni akarunk, !anem azé, akinek az érdekében a mi szolálatunkat véezzük.;yermekeim0 %ki diktálni akar és szeret, az mé rászorul arra, !oy *t szolálják) és ez a mi szemünkkel nézve alárendeltálla(ot. Bá&m*!+en k3$ána)"s !eg+en *s a f.!* em(e& e!2)) az /&a!k"ás# a más"k fe!e)) $a!' ha)a!mask"ás $ag+ ha)n*$ág+ás# sze!!em* szem%"n)('! néz$e ez *gen a!a1s"n+ á!!a%")a a !é!eknek- 6em "y értjük mi ezt, mint!a a me!unyászkodást,a védelem reménysée nélkül való életunalom letariájába süllyedést tartanánk értékesnek, nem, ez a másik vélet. Az *gaz*sz"!gá!a) a j'(an# a j'é&)# az *gazé&) és a szé%é&) $a!' m/nka- És *)) e!s2s"&(an a !e!keken $a!' m/nká!k"ás) ke!!megem!3)en*# mely olyan munka, mint a kertészkedés) a!ol a sikert elénk festi a reménysé yönyör'sées álma, mely ké(essétesz bennünket a lelken ráódó kártékony él*sdiek el(uszt&tására anélkül, !oy a nemes részeket mesértenénk a mi

beavatkozásunkkal. >e !a oktalan kertész módjára meondolatlanul ny"lunk a kártékony rovar után, és mérekkel akarjuk el(uszt&tani *ket, a növény, vayis a lélek nemesebb !ajtása is bele(usztul!at.

#zen a téren nay el*viyázatossára van szüksé. 7iszont !a az *szinteséet eészen kizárjuk, és semmiféle irtószert nem!asználunk, akkor me a rovar (uszt&tja el a nemes !ajtásokat. Minden növénynek, léleknek a maa természeté!ez való törvényevan. % kemény, er*s növény kib&rja a kemény törvényt, a yene azonban $sak a yenét b&rja ki. /inektek (edi már tudnotok kell, !oy az olyan munkás, aki a azzal eyütt a nemes növényt is kiyomlálja, nem szám&t!at jutalomra. %z *szintesé is ilyenyomlálás. #zt azonban nem a rosszban, !anem a jóban kell el*ször yakorolni. M*nenk*nek meg ke!! an* a magáé)- A j') ésszé%e)# a nemes és *gaz ).&ek$és) m*nenk"& meg*!!e)* az e!*sme&és# a (8n) a )é$eés) %e*g m*nenk"& meg*!!e)* a feés# asze!3 *n)e!em- e a g+enge# (á& ).&ek$2 !e!ke) meg*!!e)* a j'aka&a), )ám"ga)ás# a fe!eme!keés&e és meg)é&és&e $a!'se&ken)és *s- /e!át nem &téletben, ráolvasásban, merovásban kell *t részes&teni, mert tudnivaló, !oy minél yenébb és

beteebb a lélek, annál érzékenyebb és annál nayobb fájdalmat okoz neki minden !ozzány"lás, mé az avatott kézt*l is. #zekettudva és ezek!ez alkalmazkodva bizonyos fok" yenédséel és fiyelemmel kell bánni a bete lelkekkel, !a mementésiszándékaink vannak. A sze&e)e) és f*g+e!messég a !egj"(( )aná1sa'- %ki ilyennel nem rendelkezik, nem vállal!at maasabbrend' munkát az Úr kertjében.

4s én "jból mondom nektek2 minekünk, kik az élet könyvébe be&rattunk, akik maunkon az Úr (e$sétjét !ordozzuk, nemszabad ala$sony eszközökkel doloznunk. 7étkeztek, vala!ányszor eymás felett könnyelm'en, mey*z*dés nélkül &télkeztek.

6em mondom, nem le!ettek a váó!&dra vitt ju!ok!oz !asonló tudatlansában) a védekezésre me van enedve az iazsákeresése, de, m*n*g j"((# ha )* szen$e)ek á&)a)!an/!# m*n) ha )2!e)ek szen$e más7 ez f"n)"s &á)"k néz$e- %z Úr nem !ayjael az ártatlanul szenved*ket) amikor itt az id*, a részletiazsáot is kinyilatkoztatja a maa teljesséében, és az ártatlanul szenved*

lényét nemes di$s*sséel vonja be. %ki &y nyeri el a maa iazolását, az menyerte az üyét fenn és lenn. #zt taná$solnámnektek, !oy &y járjatok el, mivel tudom, !oy mindnyájan a romol!atatlan di$s*séért (ályáztok. 4s !a erre (ályáztok, me kelldorálnom benneteket, mert a romlandóról mé mindi nem mondtatok le eészen. %li ey kis me nem érdemelt te!er állutatokba, siettek kikerülni azt, és !oy maatokat védjétek, a leélesebb karddal vadalkoztok be!unyt szemmel, !oyvalamiké((en $sak eyetlen méltatlan feltevés se érjen a közeletekbe. #lismerem, !oy mé yenék vaytok nay dolok vé!ezvitelére. >e g+engesége)ek )/a)á(an !eg+e)ek !ega!á(( sze&én+ek# a!áza)"sak és engee!mesek# és )an/!ja)"k sz3$esen-



AZ <6SZELLEME9 SZE6ETETE

5a a !&vek, lélek szerint eybe vannak forrva, nin$s az az akadály, melyet át nem !idalna a szeretet. %z ellentétnek azonbané((en az a lef*bb $élja, !oy ezt a lélekben való eyesülést teye le!etetlenné, mert ez az az er*, amellyel minden szándékát,minden eddii é(&tkezését, !atalmát lerombol!atjuk, és !elyébe felé(&t!etjük lelkünkben 3sten tem(lomát, !oy ott lakozzék 9 a+zentlélekkel. #z taad!atatlanul ne!éz munka, mert az emberi lélek !ibákkal és b'nökkel teljes, no!a a jóravaló iyekezetnek sin$s !iányában. % kevés jóravaló iyekezet mellett uyanis, mint a vadonban el!ullatott viráma mellett, "y tenyészik az ember lelkében a b'n, a dudva, a tövis és a $salán is. Úy be van árnyékolva az emberi lélek a onosznak k&vánsáaival, mint az *serd*k mélye az árnyékkal. 3lyen az arány benne a jó és a rossz között. % metért léleknek ezekb*l az el!anyaolt reneteekb*l kell3sten kertjét kim'velnie. %zért minden lélek metérése és a b'nb*l való meyóyulása renete munkának az eredménye) azértnekünk vételen örömöt szerez, !a eyey ilyen lelket !ozzá$satol!atunk 3sten orszáá!oz. Am3g az em(e& a .!.n é!# e! semké%ze!he)*# menn+* m/nká) a az"knak a sze!!em)es)$é&e*nek# ak*k a sze&e)e) é&zésé)2! á)ha)$a megmen)ésé&e $á!!a!k"znak-

Mert az emberi fül általában oly kevéssé foékony az * sualmazásaikkal, akár$sak a másnyelv' né(ek beszédjével szemben)nem is tudja mir*l van szó, $sak a jelekb*l következtet, de azt is $sak !omályosan. =sak akkor ámul el, amikor földi testét levetveide metér, s már némile javult, $sak akkor érti me azt a nay fáradozást és iyekezetet, amelynek mint ember is * volt aköz(ontja) és ekkor nem tud érte eleet !álálkodni. %zért mi mindnyájan minden iyekezetünkkel azon vayunk, !oy azok közül,akik nem eészen süketek az iazsá me!allására, mindi többeket felébresszünk és mementsünk, és ezáltal a továbbifejl*dés!ez vezet* utat mind jobban és mindi többek számára kiszéles&tsük. Mert mi !asznunk van bel*le, !a $sak ittott eyeyébred a !itre s azután me!al % 1öldön elfelejtik *t és vele eyütt az * !itét, az * "tját is. >e !a nem$sak eyesek, !anemtömeek tömörülnek a !it zászlaja alá, nayobb utat ké(esek kiváni a reneteb*l és &y a yenébbeknek is mekönny&tik a!aladás "tját. Minél nayobb utat törnek azután a reneteben, annál több lélek jut!at az iazsá meismerésé!ez és ismer!eti fela következ* fordulónál a számára kit'zött !elyes "tirányt. 6em kell többé ta(oatóznia, $salódnia, k&sérleteznie, mert az "t nyitvamaradt utána, $sak !aladnia kell azon tovább.

4s ez már vételenül nay keyelem, mert mé !a munkáját elvéezve nem is jön többé vissza a 1öldre, innen aszellemvilából irány&t!atja visszamaradt szeretteit, akiket sajnál, s akiknek boldosáával növekedik az * boldosáa is.+o!asem tud!atjátok, nin$seneke a szellemvilában ebb*l az életetekb*l uyan ismeretlen, de ey másik életb*l jól ismert ésnayon szeretett !ozzátartozóitok, akikért "jra me "jra ké(esek lennétek felvenni a !ar$ot a földi élettel. %zért so!a nemtud!atjátok azt sem, kinek, vay kiknek fo jót tenni földi !aladásotok. ;a az 4& *gé*nek és %é!aaásának sze!!emé(en é!)ek#1se!eke)ek és é&ez)ek# m*nen aj)' n+*)$a á!! e!2))e)ek a sze!!em$*!ág(an# s2) még a .!.n *s0 me&) 9&*sz)/s ).&$én+e a!egmagasa(( ).&$én+ k/!1sa és )* sza(a"k $ag+)"k á!)a!a- 7iszont, !a ezt a törvényt, a szeretet törvényét meértitek, s aszerintnem $selekedtek, nem ny&lnak me az eny!ülés és boldosá viláai számotokra, mert !ét lakattal vannak azok elzárva a fert*zöttlelk' szeretetlen szellemek el*l. %zonban meny&lnak az alázatosoknak, a szeretetteljeseknek, kik !isznek és b&znak az Úr &éretében, békessében várnak, t'rnek és keresik az iazsáot-

A LE=SZENTEBB 9@TELESSÉ=

5a bánatos lélek jön !ozzátok viasztalásért, az * meviasztalása mindennél el*bbre való munkátok leyen. +e&tsetek eymáson amennyire módotokban áll, az élet vándor"tján, de se&tsetek különösen a bánatos sz&v'eken, akik viasztalás utánváyódnak, mert ennél nin$s nayobb és szentebb kötelesséetek. %z ember lelke a bánatban nayon !amar !ajlik a jóra és a bánat

a lealkalmasabb ideje annak, !oy az é felé terelje a könnyekkel telt szemek tekintetét. %kinek iaz, lélekszerinti bánata van, aztszeretettel me is viasztal!atjátok 0 1sak ak*ke) a )es)* j'!é)(en $ag+ az an+ag* ja$ak(an é&) /)"! $a!am* (aj# az"ka) nem!ehe) meg$*gasz)a!n*. 5a te!át ilyenekre találtok, mert okvetlenül találtok, minél kevesebbet adjatok nekik az iéb*l, mert ezek $sak félremayarázzák jóakaratotokat, s*t ki"nyolnak benneteket. %z életben mindenkinek kell különféle me(róbáltatásainak lennie) ez alól senki sem le!et kivétel. M& a 1öld me nem tisztul, addi &y kell annak lennie. % te lelked átat nem vet!et olyanfolyónak, mely árad és maa alá temeti az értékeset az értéktelennel eyütt.

7árd me te!át azt az id*t, amikor a folyó visszatér medrébe, mert véezetül minden !amissá mesz'nik, el(usztul, és $sak az iazsá marad me örökké. =sak az a valódi iazsá, amelyet a szeretet jóvá!ay, és az a valódi szeretet, melyet az iazsátámoat. Azé&) ha a .!.n e! aka&" é&n* az)# h"g+ em(e&)á&sa* sze&essenek# akk"& fe!)á&ha)" /g+an e!2))ük az*gazság")# e 1sak akk"&# ha e&&e ké&nek# s akk"& *s m*n*g 1sak a k.)e!es )*sz)e!e)# /$a&*asság és j' ne$e!és á!)a!megk.$e)e!) f"&má(an- #l*bb te!át me kell várnod, m& a lélek tökéletlenséére ráeszmél, és a b'nismeretre önmaábanmeérik. -!, mert a saját b'neire nayon ne!ezen eszmél, m& a mások b'nei iránt nayon foékony az ember) minéltökéletlenebb, annál foékonyabb. #bb*l származik a 1öldön a letöbb veszedelem. S"hasem )/ha)já)"k# m* a

!egfája!masa(( %"n)ja em(e&)á&sa)"k !e!kének- Azé&) m*n*g k3mé!n* ke!! az)# ak* még az *gazság&a é&e)!en . #!!ez nay,ien nay türelemre és körültekintésre van szükséetek, mert a b'nben lev* emberi lelkek!ez a bejárás nayon kom(likált. 4smivel az ilyen lelkek!ez a boldosá sem talál!at utat, maától értet*dik, !oy sokat kell szenvedniük.

%zért tan&tunk mi titeket, !oy leyetek eyszer'ek, *szinték, tiszták, telve szeretettel és jóakarattal eymás iránt, mert nem aza $él, !oy örökké a tettetés viláában szenvedjetek b'neitek, tévelyéseitek miatt, !anem, !oy meismerve azokat,szabaduljatok me a földi élet ne!éz rablán$aitól. A (8n )esz* szükségessé a )e))e)és)# a )é$e!+gések %e*g e!h*)e)*k az em(e&&e!#



h"g+ 2 j' és ).ké!e)es0 ezé&) a j'nak f"!+)"n ke&ü!2 /)aka) ke!! k*)a!á!n*a# h"g+ a )é$e!+g2 !é!ekhez h"zzáfé&k2zhessék# me!+e!2! a &"ssz e!)"&!asz"!)a az eg+enes /)a)# az *gazság"). %m& a jó ezt a kerül* utat járja, addi az iazsának is szunnyadnia kell,vay lealább is ali lát!ató sz&nekkel szabad $sak doloznia, !oy valamiké(( a rossz mé inkább fel ne ébredjen a lélekben,amikor a b'nös lélek önmaát meismeri, s emiatt feljajdul. %zért annak a szeretetnek, mely itt a 1öldön munkálkodni akar ésédes testvérét, az iazsáot y*zelem!ez juttatni akarja, olyan naynak, olyan !atalmasnak kell lennie, !oy áldozatokra, mé

(edi nay áldozatokra is ké(es leyen. Mé akkor is talán $sak ey kevés sikert fo elérni, de azzal is me kell eléednie, mertnay dolo a !amissá orszáában az iazsáot meyökeres&teni0



IV- 6 ÉSZ

AZ I=AZSÁ=

ISTEN I=AZSÁ=A MÁS# MINT AZ EMBE6E9 I=AZSÁ=A

%z életben mindenkit bele( az anyai vilá (ora, füstje. Mert a!ol olyan kormos és (iszkos a lékör, mint a 1öldön, ott nemszáll!at arany(or. Hy aztán, bármilyen fe!éren essék is le a !ó, mire elérkezik az olvadás ideje, beszennyez*dik és elvesztirayoó fe!érséét. %zonban azt a feladatot, amely rendeltetése volt, elvéezte, mert betakarta a fay ellen a zsene !ajtásokat) saz "j tavasz számára felolvadt nedveivel meáztatta a földet. Hy van ez az emberrel is) m& a 1öldön van, leyen bár a maasabbszférák iazsáaival tel&tve, !ófe!ér eszméit és érzéseit méis bele(i a földi élet a(róbbnayobb tévedéseinek (ora. Mindenkitmek&sért a földi élet iazsátalansáa, onoszsáa, tévedése. És s"ksz"& e!fe!ej)* a !é!ek az)# h"g+ )/!aj"nké%%en nemsz'&ak"zn*# hanem m/nká!k"n* j.)) a .!&e- % munka (edi nem abban áll mint a!oy azt sokan ondolják !oyGilátusként mossuk kezeinket és mindent*l, ami (iszkos, ami di$stelen következményekkel jár!at, tartózkodjunk. 5anem sokszor

bizonyos munkában azt sem kerül!etjük el, !oy mefeledkezve mindenr*l, amit az óvatossá és el*viyázatossá diktál, mimaunk is eltévedünk a nay "tveszt*ben.

3lyenkor aztán meté(i ru!ánkat a tövis, mevérezi lábunkat az éles k*, és elfáradva, kimerülve várjuk a reelt, az ébredést,amikor se&tséünkre siet a viasztalás anyala, és kivezeti lelkünket a tévedések viláából, !oy ismét metalál!assuk önmaunkat és lelki irányunkat, amelyen elindultunk. #z a munka, iaz, szenvedéssel jár) de ey ta(asztalattal ismét azdaabbak lettünk, ey észrevétellel ismét yara(odott meismerésünk. #z (edi már a mienk marad) ezt nem ve!eti el t*lünk senki. %z

ember, miután sok mindennel nin$s tisztában, okoskodik, &télkezik és az iazsáal nay !anon dobálódzik. %z els* (róbájánálazonban, amikor nem "y találja a dolokat, a!oyan * szeretné, metor(an, fennakad, és nem tud ey lé(ést sem el*re menni,mert szerinte óriási akadály állja "tját a !aladásban - Ez) az akaá!+) %e&sze m*n*g más(an !á)ja# s"hasem .nmagá(an# me&)az em(e& e!fe!ej)* az)# h"g+ m*nenk*(en .nmagá) !á)ja# és .nmagá) )a!á!ja ,g+ fen)# m*n) !en)- A $é)kez2(en# a h*(áz'(annem aka&ja meg*sme&n* az e!hag+"))# $ag+ még e! sem hag+")) &ég* énjé)# ak*nek j'!ese)) az *gazság e!!en $a!' 1se!ek$és# a(8n.

% nemesen érz*ben, a fennkölten ondolkodóban (edi nem akarja észrevenni azt a (éldát, amelyet neki és mindenkinek követnie kellene, !a a jobbat, az iazabbat akarná az életében mevalós&tani. 6em látja me az áldozatot, amelyet az ilyen lelkek !oznak, mert nem akarja melátni. Lsztönszer'le érzi uyanis, !oy akkor neki is me kellene !oznia azt, ezért eyszer'enelsiklik felette, és a maa alkotta iazsába burkolózik. #z az a bizonyos yarlósá, amit oly sokszor emleetnek az emberek,mely az ember lelkét elszak&t!atatlan szálakkal köti a 1öld (orá!oz. #tt*l a yarlósától (edi mé a lejobbaknak látszó emberek sem mentesek. % látszat viláában, a 1öldön, mindenkit fova tart a látszat iazsáa, a felsz&nes jó metéveszt* foalma. %zértne!éz az iaz jónak metalálnia az utat a sz&vek!ez, mert nem ké(es az emberek lelkében a felsz&nes jósába vetett !itet

eykönnyen lerombolni. Gedi mennyi onoszsá !"zódik me e möött a jósá möött0 Mennyi fájdalmat, mennyi $salódást,mennyi szenvedést kell véikóstolnia a léleknek, m& ezekt*l a !elytelen foalmaktól melyek tulajdonké((en az anyabólszármaznak metisztul és az iaz jót ismerni el !aladásának ala(feltételéül0

Mennyi bánat és szenvedés éri azokat, akik az élet simább oldalát élvezve @vayis kisebb bajokkal, kisebb fájdalmakkalküzdveC másokra szinte elvisel!etetlen ter!eket raknak rendelkezéseikkel, me$sontosodott nézeteikkel, !elytelen iazsáaikkal04s ezeket az emberek nem is tartják b'nnek, vay tévedésnek. Gedi mennyi fájdalmas emléket keltenek vele mások lelkében0 %szomor" az eészben az, !oy am& az ilyen yarlósáokból me nem yóyult a lélek, mindaddi rabja tévedéseinek, s &ymindi sza(or&tja kellemetlen, fájdalmat okozó adóssáait a földi vilá lékörében. + mire elfáradva és véiszenvedve meismeria nay, a vés* iazsáot, összeroskad a véelát!atatlan következmények s"lya alatt. Eizony nem lenne ey lélek sem, aki a1öldr*l diadalmasan, önerejére támaszkodva tisztán távoz!atna) mert a lélek elfárad, és a fáradtsától összeroskad. %z "t (ora

befedi, a ru!ája meszürkül és té(ett lesz a b'nnel való küzdelemben. %zonban ott van az Úr b&ztatása2 az Úr &érete, a b'nbo$sánat iazsáa, a szeretet, az áldozat $sodája, amellyel betakarja a !&v* és alázatos lelket, amelybe felöltözteti azokat, akik nem a mauk iazsáában, !anem az 9 iazsáában bizakodva keresik a kieyenl&t*dést 3stennel. M* *s !enne az em(e&(2!# ha

Is)en *gazság"s aka&na !enn* $e!e szem(en? B*z"n+ a ká&h"za)('! nem sza(a/!ha)na meg senk*# $a!ak* 1sak e .! sz3nénmegje!en)- Me&) n*n1s eg+ *gaz em(e& sem- N*n1s "!+an# ak* nem )é$e# n*n1s# ak* (8n) nem 1se!eksz*k- S"ksz"& még akk"&*s# am*k"& a !egj"((a) aka&ja.

% b'n (edi é((en "y, mint a meáradt folyó, elönti a tájat, bebor&t mindent értékeset a szemét!ez sodorja s eyütt!öm(ölyeti az élet, m& a !alál törvénye fel nem tartóztatja, vay el nem választja eyiket a másiktól. 3en2 a !alál törvénye az,mely a maa ride iazsáossáával meáll&tja az életet, s levetk*zteti az embereket a látszat köntöséb*l, !oy a valósá ru!ájátadja mindeyikre, &y lesz aztán sok meté(ett és (orral bele(ett szellemru!a fe!érré és sok rayoó tisztának látszó, k&nosanrendes, @azaz küls*sées erényekben azdaC lelki ru!a !ervadt, száraz virá!oz !asonló, élettelen, fakult sz&n'vé0 %z élet,yermekem, sokféle sz&nt játszik2 !ol sötét, boronó, !ol villámokat szóró, !ol (edi na(sütéses, vidám, örömteljes. 5ol a békésössz!an eybeolvadó yönyör'sée, !ol (edi a dübör* mennydörés borzalma raadja maával a lelket. %z életnek ez asokféle változata mind kivált valamit bel*lünk s valami "jat !oz felsz&nre a lelkünk mélyéb*l2 olyant, ami mé nem volt, amit ménem ismertünk maunkban. %mir*l talán nem is tudjuk, !oy van. 4s ezekb*l az "j $sodákból, ezekb*l az ismeretlen szé(séekb*lvay szörny'séekb*l rakódik össze "j énünk, melyben az "j érzések, az "j ondolatok és "j váyak "j boldosáot, vay "j

szenvedéseket !oznak a részünkre. K&vánatos te!át, !oy az élet mozalmas és tevékeny leyen minden oldalon, !oy a réitévedések !elyébe "j bizonyosabb iazsá jö!essen, mely közelebb visz bennünket 3sten iazsáá!oz2 a szeretet!ez, a mindentmeért* és mindent mebo$sátó szeretet!ez.



96ISZTFS A LE=<BB I=AZSÁ=

A ),!z")) sze&én+ség *s eg+*k f"&mája a g2gnek és a fe!)8nn* $ág+ásnak . A sze&én+ség *s 1sak az *gazság ha)á&a*n (e!ü!e&én+# az"n ),! má& $ag+ )/a)"s szám3)ás# )ehá) (8n# $ag+ )/a)!an )é$eés# megh/n+ászk"ás . Mindennek mevan az okaés $élja. %z iaz jó so!asem a tudatlan ártatlansának az eredménye. Minden léleknek el kell érnie azt az érettséi fokot azérzésekben, a $selekedetekben és váyakban, !oy tisztában leyen vele2 miért, mi $élból tesz valamit az ember % szerénysének is mevan a mayarázata az alázatossára való törekvésben. Igazán sze&én+ek 1sak akk"& !eszünk# ha má& )/j/k és é&ezzük#h"g+ .nmag/nk)'! semm* j' fe!e)) nem &ene!kezünk# am*k"& (e!á)j/k# h"g+ m*nen) a m* A)+ánk j'ságá('! n+e&ünk- %z

embernek a 1öldön sok mindent me kell tanulnia. g+ !ege!s2s"&(an meg ke!! )an/!n*a a mé!)a)!an megg+a!áz)a)ás)# a g,n+)#az a!a%)a!an megg+an,s3)ás) és a &ága!maka) mé!)'ság)e!jesen De nem g2g.sen e!$*se!n*# és meg ke!! )an/!n*a aze!*sme&és)# a magasz)a!ás)# az ünne%e!)e)és) *s eg+sze&8 és a!áza)"s !é!ekke! h"&"zn*- %z 3stenben él* lélek mindezt könnyenme tudja tanulni, mert !itével és bizalmával !ozzáta(ad az * 3stené!ez, és menyuodva várja, m& a könnyen !evül* lelkek indulata le$sendesedik, és ké(esek lesznek melátni az iazsáot- Az *gaz és )*sz)a ).&ek$ésekke! )e!jes !é!ek m*nen szég+enenk.nn+en fe!ü!eme!ke*k# me&) az e!f"g/!) és !eg).((sz.& g+a&!' !e!keknek a $é!emén+e semm*) sem je!en)he) az *gazság)a!a%za)án á!!'nak .

%z iazsáot !azusáá senki nem változtat!atja át büntetlenül. #ljön az id*, amikor az ember kénytelen lesz belátnitévedését és akkor minden vád és minden széyen, amit másra szórt, reá !ull vissza. Az *gazán Is)en(en (3z' !é!ek akk"& semé&z* magá) em(e&)á&sa* fe!e)) á!!'nak# ha az"k .nkén) eme!*k 2) mag/k f.!é# s ha 2k mag/k k3ná!ják fe! sz"!gá!a)a*ka) aze!&aga)a)ás %*!!ana)á(an# me&) az *!+en !é!ek má& )/ja az)# h"g+ az em(e&* !e!kek hang/!a)a nem á!!an'# s nem m*n*ghe$ü! szen) e!&aga)a)ás(an# és a (á!$án+a* e!2)) nem m*n*g haj) )é&e)# feje)# kü!.n.sen nem# ha az"k é!2 em(e&ek-Mindenkinek jó tudnia azt, !oy aki fent van, az le is es!etik. /e!át aki embertársai fölé került, az maradjon testvére azoknak, akik mauk fölé emelték, leyen !asznára embertársainak. 6e várja és ne enedje, !oy azok !asználjanak neki. Eármilyen különösen!anozzék is, de az az iazsá, !oy aki szeretetb*l másnak szolál, másnak !asznára van, az uralja amannak érzéseit a szeretetenkeresztül, s amazt mintey adósává teszi. Mindezt az iazsá és szeretet törvényén keresztülsz'rve az életben alkalmazni tudni,"y !oy az ember maa se vallja kárát, és mást se bántson me, nay lelkier*t és finom áttekint* ké(esséet iényel. %zért ezt$sak az 3sten szent Delkével való állandó ka($solódás "tján le!et meszerezni.

%kit sorsa emberek közé áll&tott és a !anulatok !ullámzásának ki van téve, jól teszi, !a $sak fél füllel !allat "y adi$s*&tésükre, mint a yalázkodásaikra, !oy se az eyik, se a másik ne jut!asson közel a lelké!ez. Mert édes mére az eyik sfélelmetes fenevad a másik, amely $sontokat me*rl* vasfoával kité(i a !itet és a reményt a lélekb*l, meemészti a szeretetet, és!elyébe a bossz" mavát !ullatja. Az *gaz(an m*nenen ke&esz)ü! megá!!n*# h*nn*# (3zn* és $á&n* )/n* az *s)en* seg3)ség(en7ez az *gaz* h8ség és &agaszk"ás# me!+e) Is)en $á& az 2 g+e&meke*)2!- 6e feledjétek el, !oy a mi <runk is véiment ezen aváltozatos élet"ton. % közvélemény !ullámzása felemelte a királyi tróni és utána yalázatos kereszt!alálra juttatta - e < nemeg+sze& hang"z)a))a7 KEm(e&ek)2! nem $eszek *1s2sége)- Am*k"& !e!kese)ek é&)e# eg+ke$8 szának"zássa! néz)e a&aj"ng' ).mege)0 és am*k"& E!!ene f"&/!)ak# *mák"z")) az"ké&)# ak*k Knem )/)ák# m*) 1se!ekszenek- Delkének

belsejében tudta, !oy mit, miért tesz. Ma már ti is viláosan látjátok, !oy 9 nem küls*, anyai eredményekért dolozott, !anemörök id*kre szóló áldozatot adott, örök, nay értékeket szórt széjjel az 9t me nem ért* vilának. 7oltak, akik kés*bb meértették ezt az áldozatot. #zek aztán önként mentek a !alálba szent rajonással, mert örültek, !oy az Úr az * életüket is elfoadtaáldozatul. 3ki megérti )riszt#st, az kveti t.

AZ ÁLZAT ISTENI I=AZSÁ=

Küzdjetek és dolozzatok, mert a küzdésre a léleknek szüksée van, 6em jó, !a el!ayja maát a lélek, mert akkor azesemények te!etetlen labdájává válik. M*nen e&2%&'(a haszná&a $an a !é!eknek# aká& s*ke&&e! já&) a küze!em# aká& nem-#l$süedni nem szabad, mert no!a az er*fesz&tést mindi a siker reményében vézi az ember, a y*zelmet mésem mindi, s*t$sak ien ritkán ér!eti el. Mikor (edi a lélek elérte $élját, ez már többé nem jelent számára er*fesz&tést, de ez a y*zelem a

leközelebbi $él elérését is könnyebbé tette. Minden y*zelemmel ey állomás!oz érkezik a lélek, amelynél me(i!en!et, és er*ty'jt!et a következ* ne!éznek tetsz* küzdelem!ez, mely a fejl*dés "tján el*tte áll. %z ilyen kis (i!en* állomásokat a lélek mejeyzi maának, mert átmenetile boldonak és meeléedettnek érzi maát. #z a boldosáa azonban nem állandó, mert a

(i!enéssel a lélek er*i meduzzadnak, és iényei e!!ez mérten menövekednek. Hy aztán !amarosan azon veszi észre maát,!oy elért boldosáát is szeényesnek és foyatékosnak találja, ösztönszer'le munká!oz fo te!át, vay (edi a ké(esséeitiyekszik yara(&tani, !oy ey mé nayobb szabás" munkát vállal!asson. Gersze már nem az el!ayott és meuntmunkaterületen, !anem más utakon és más módokon, de mindi az eyéniséének mefelel* természetben.

3tt aztán ismét "j tanulnivalók, "j küzdelmek és "j $élok állnak el* s velük eyütt "j, eddi nem ismert örömök és boldosáok sorakoznak fel el*tte. /e!át nin$s meállás és nin$s unatkozásra való id* az örökkévalósában. %zonban ilyen ter!es éselvisel!etetlennek látszó küzdelem $sak ott vár az iazsá követ*ire, a!ol a b'n ennyire el van !atalmasodva, mint a 1öldön.Magá$a! a &"ssza! $a!' &emén+)e!ennek !á)sz' küzés a !ege&2se(( sze!!emeke) *s k*fá&asz)ja# és (*z"n+ s"ksz"&e!1süggesz)*- % b'n viláa annyira kemény és idom&t!atatlan, !oy abban $sak a legnagyobb alázatossággal le!et valami jótmefoanatos&tani. 4s mé akkor sem terem az a maal azonos yümöl$söt, $sak asonl"t . %zonban már ez is eredmény, mert a

!elyzet lealább az ala(vonalaiban valami változást mutat, és !ossz" id* m"ltán valamit méis $sak javul az élet a 1öldön. +ajnos,a jónak yümöl$se $sak ien kés*n mutatkozik. 4s ez a !ossz" fejl*déstörvény mindenre vonatkozik. >e nem$sak a jónak lass" afejl*dési le!et*sée, !anem a rossz terjedésének is mevan a maa akadálya, bár ennek a mozási szabadsáa a 1öldön sokkalnayobb, mert a váyak viláában több a törvényellenes, mint a szabályozott érzés.

% szabályokba a jónak is bele kell ütköznie, am& ki nem n*tt azokból és maa is szabállyá nem lett. % szabályok azonban $sak alkotott formák, melyeket letöbbnyire a mauk idejében nem foadnak el az emberek, mert az emberisé felfoása $sak kés*bb



éri utol korának kiválósáait. %zok, akik az átlaból kiemelkedtek, füetlen&tik maukat a szabályoktól. 4inden kornak (annak ilyen ki(ételes emberei, kik nincsenek a tömeggel egy nézeten. /zek maguknak alkotnak nézeteket) 1jtanak j"ra, (agy rosszra. +mivel az eyszer' áttekintés' emberek nem tudják oly yorsan me&télni, melyik a jó és melyik a rossz, te!át ideenkednek minden "j&tástól. 6in$s azonban olyan rossz a 1öldön, amelynek valamely réteben jó !atásai, eredményei ne mutatkoznának. 4suyan$sak nin$sen olyan jó sem, amelynek eyesek számára rossz eredményei ne mutatkoznának. B*z"n+ e!fe&ü!) és k*)a%"s"))*gazságnak ,)ján já&'k a !egj"((# a !eg*gaza(( e!$ek fe!é *s sana szemme! )ek*n)enek# ha az az e!$ az 2 megsz"k"))*gazsága*k)'! e!)é&# $ag+ annak !é)j"g"s/!)ságá) $eszé!+ez)e)*- 4inden igazság csak addig szé& és tiszta, mg a tömegszellem figyelme rá nem terelődik. %mikor már (alamely igazság a tömegé lesz, (eszt a tisztaságáb"l és ragyogásáb"l , mert a tömefeldolozza azt a saját &zlése szerint, !oy vele maát azonos&t!assa.

%zért nem t'ri me kés*bb a kivételeket sem és üldözi mindazokat, akik a melév* iazsá !elyett mást akarnak a vilának

adni. /e!át aki valamely eszmé!ez ka($solódott leyen az fent vay lent szemben találja maát e vilá általánossá letttörvényével, &y aztán, !a eredményt akar elérni, küzdelmek elé kell állnia) ez (edi mindenkor áldozatot követel. %z áldozatadáste!át fontos tényez*jévé vált e vilának. Az á!"za) s"hasem az *gazságnak ke!!# h*szen az ané!kü! *s &ag+"g# hanem ke!! a(8n# a )é$e!+gés megsemm*s3)ése é&eké(en. ldozat nélkül nem tudna az iazsá y*zelem!ez jutni. %z áldozat mindifájdalmas lemondással jár) de a lemondás árán meszereztük azt, ami mindennél nayobb2 az azok felett való uralmat, amikr*llemondtunk. %mir*l a 1öldön lemondunk, azt nem ve!eti el senki t*lünk, mert !a maunk mondunk le valamir*l, az már a miénk.% vilá uyan sokszor k&nálja mé azután is azokat a javakat, amikr*l lemondtunk, de mi azokat már többé nem valljuk amaunkéinak, mert a mi kin$sünk nayobb, értékesebb. Azé&) ak* á!"zn* )/# nag+"(( a ha)a!mas"kná!0 me&) a m,!an'&'!$a!' !em"násá$a! megsze&z* az .&.kké$a!')- 6em szabad $süedni so!a. %z iazsá "tján járva bár ideiórái szenvednikell, de a vézet már a mienk s nem a sorsé. Mert mi maunknak alkottunk vézetet azzal a jóval, amelynek szolálatábasze*dtünk.

LE=GETE9 I=AZA9 ÉS SZE6ESSÉTE9 E=GMÁST>

7ala!ányszor "j emberek, "j szokások, "j rendszerek jönnek divatba, mindi zavar van a 1öldön. Deyen az ember természetes, !' tükörké(e lelki énjének és akkor kevesebb $salódás éri *t "y a földi, mint a szellemi életben. >e ez a tükörké(leyen aztán könnyen elvisel!et* mé a jobb, iazabb réiók lakói számára is. %rra kell törekedni, !oy az *szintesé mely lelkimez&telensének mond!ató ne a fájdalmas nyomoréksáot, !anem a lelki é(séet mutassa. /e!át nem arravaló az, !oy eymás!ibáiból, yöneséeib*l széyenletes látványossáot $sináljon az ember, !anem !oy abból a lélek szé(sée $sillo!asson ki.#zért nem vayok én barátja semmiféle rendszernek, el*&rt formasának, feyelemnek) mert az bár letom(&tja a durva szöleteket,kinövéseket, de "tját állja a szebb és nemesebb érzések menyilvánulásának is. %zért ennyi tanulás után már mindenkinek önmaában kell annyi finom meérzésének lennie, !oy onosz dolot ne $selekedjék, vay durvább ki!áásokkal me nefert*zze az eysées fluid állományát.

+zabadsáotok tudatában ne leyetek szolái az ellentétnek mely konkolyt iyekszik !inteni a közössébe !anem leyetek er*s, ley*z!etetlen !ar$osai a szeretetnek, mely !ód&tó "tjára indul bennetek. Mert ti eyáltalán semmit nem nevez!ettek maatokénak, $sak azt, amit a szeretettel vettetek me a vilától. Semm* f.!.)) sem &ene!kez)ek# 1s/%án ann+* f.!.))#amenn+*) a )* 9&*sz)/s)'! n+e&) $*!ág"sság)"kka! á)$*!ág3)$a (ens2).k(en fe!"!g"z)"k és assz*m*!á!)"k a )* )/a)")"k(an- #zörökérvényesen a tiétek. Mert !a nem tudjátok átvilá&tani a sötét, titokzatos ködöt, melyben éltek, mozotok, eyetlen lé(ésetek sem biztos) mindenütt ellenálló er*kkel kell !ar$olnotok és a y*zelem bizonytalan. /e!át mi a fontos %z, !oy felismerjétek maatokban, !oy milyen érzések és ondolatok azok bennetek, amelyek 3sten akaratának ellenállának. #zek (edi2 a *, a!i"sá, az érzékenykedés, a szere(elni vay !atniváyás, az uralkodási ösztön, a maka$ssá, az ön!ittsé, a fölöttébb valóiazsáossá, a !ara, önzés, fösvénysé, y'lölet, bossz", iriysé. #zek bár kezdetben $sak a(ró !ibáknak látszanak is, és !améoly eny!e formában jelentkeznek is, óriási nayokká n*!etnek, !a elkényezteti *ket az ember.

Már (edi, !a ezeket maatokban élni eneditek, nem boldo&tására, !anem me(róbáltatására lesztek eymásnak.A!áza)"sság# .n(e*sme&és7 ezek !eg+enek é!e)e)ek f2 %a&ag&af/sa*- /örekednetek kell eymás szeretetét, rokonszenvétkiérdemelni) az 8illik: és 8nem illik: jelszavát nem kell er*szakolni, !anem a boldo&tani váyásnak bens* érzésével !atnieymásra) ezeket i(arkodjatok maatokévá tenni, s !a ezt sikerül valamiké(( elérnetek, akkor már a maatok boldosáát is nayrészben elértétek. 6e leyen a ti törekvésetek so!a önz*, se a ti személyeteknek kedvez* $él, !anem leyen az a köznek kedvez*2akkor feyelmezni is tudjátok majd maatokat. #z annyit jelent, !oy fölmerül* esetekben alkalmazkodni tudtok eymás!oz. Ne(eszé!je)ek eg+más&'! és eg+más e!!en# az *!!e)2nek sem )á$"!#5 sem je!en!é)é(en# ke!!eme)!enü! ha)' "!g"ka)- Ne)é)e!ezze)ek f.! eg+más&'! (án)'# $ag+ sé&)2 "!g")- 6e adjatok kifejezést mebotránkozásotoknak mé akkor se, !atestvéretek $sakuyan tévedett is valamiben "y, !oy az annak fájdalmat okozzon.

/ürelemmel és szeretettel !allassátok me eymást. 6e yakoroljatok eymással szemben félelmet kelt* és k&méletlen b&rálatot. 7árjátok ki eymás beszédjét a vééi. Ilyan kifejezést ne !asználjatok, ami a másik értékét kisebb&tené, merteyformának kell maatokat tekintenetek ebben a szóban2 K)es)$é&- %kiben szeretet és alázatossá van, annak mindaz a kellékemevan, ami az el*rejutás!oz szüksées. >e mivel kevés bennetek a szeretet s mé kevesebb az alázatossá, azért &rom nektek ezeket el*. >e !a ti ezeket $sak (a(&ron !ayjátok, mé !a sz&narany bet'kkel &rnám is, nem !asználna nektek. &já)"k (e ezeke)sz3$e)ek(e és akk"& nem !esz szükség semm*fé!e "&gá!ás&a# sem %a&ag&af/s&a# sem /)as3)ás&a0 ezek akk"& m*nf.!.s!egesekké $á!nak- Eékessé, össz!an, imádkozásra kész !anulat uralkodjék köztetek. % többit b&zzátok reánk. 6e leyetek ideenked*k se eymás!oz, se !ozzánk. Deyetek szellemek, akik ey rövid id*re levetik a földi élet ny'ét és az 3sten felé vezet*

"ton eymásra találva, örülnek eymásnak.

AZ I=AZ É6TÉ9 NEM VÉSZ EL

% jó és iaz érték nem vész el so!a, leyen bár az ey idei !omályban, észrevétlenül, ismeretlenül, mert eljön az id*, s a



!aladás törvénye lesö(ri róla a (or és !amu le(lét. + amint az els* (illanatban rásuárzik a fény, fel$sillan az örökké eyformaérték' dráak*. #zek!ez az értékek!ez ki &y, ki "y jut !ozzá. %z eyik ello(ja, a másik be$sületesen meveszi. #yik di$sekszik vele, a másik elduja, de mindeyik azért $selekszik vele &y, mert értéknek tartja. %z emberi lélek "y van alkotva, !oy amitmásnál lát, amit más szeret, aminek valaki értéket tulajdon&t, arra váyat érez, azt maának ó!ajtja mindaddi, m& nem elé fejletta!!oz, !oy önmaából a saját ké(esséei!ez mérten valami eyéni szé(et, jót, valami eredetit !ozzon el* a lelke mélyér*l. #z avalódi m'vészet, amikor valaki az eredetit, a természetest tudja adni, akár &rásban, akár zenében, vay ké(ekben stb. Mert azemberi mesterkéltsé mindi rajta !ayja mindenen a maa tökéletlenséének bélyeét. Minden kornak mevan és mevolt amaa sajátos irodalma, m'vészete, de mindeyiken rajta van a kor bélyee is.

%ki ett*l a bélyet*l mentes valamit tud adni az embereknek, az az eredetit adja. Mert ez az isteni természet menyilvánulása bennünk, amely a lélek mélyér*l fakad. +ajnos, a lélek mélyséének eme menyilatkozását sokszor !ossz" id*re bele(i a feledés

(ora, !amuja, a mell*zés, a !omály, ez a nay semmi, mely az iazi értékkel, az isteni valósáal da$olva a maa vásárilármájával teletömi a füleket és elká(ráztatja a szemet a sz&nek vad oriájával. + a testen keresztül elveszti a lélek tájékozóké(esséét, me!azudtolja önmaát és beleszédül a mámor karjaiba, mely véül ride és sivár kijózanodással véz*dik. #z a lelkifeleszmélés, ez az ébredés k&méletlen, vad szenvedéssel jár, mert a törvény teljes sziorával kezdi me a jav&tás munkáját. #bben afárasztó robotban, ebben a kimer&t* álla(otban váyódva ondol a lélek a maa iazi !azájára, a!ol minden jó valósá már ésminden szé( elér!et*. 4s felelevenedik az emberi tudat alatt a jónak, a tökéletesnek ké(e és a valósáot a lelkében elrejtett isteniszikra, !ol szeényes, !ol ká(rázatos sz&nekkel látja, mert eléje festi azt az örök nay m'vész, a természettörvény.

4s metanulja, !oyan kell a szerteszét dobált szé(et és iazat összerakni "y, !oy eészet ké(ezzen. Metanulja szavakbaöltöztetni ondolatait, melódiákba érzéseit és lelke !anulatának ritmikus !ullámzást adni, !oy ezzel a mások lelkében lev*!asonló érzéseket és ondolatokat életre ébressze. Mert ami szé( bennünket bukottakat elraadott, és ismeretlen !azánkbavisszavitt, melyet réen elfeledtünk, melynek emlékét bele(te a b'n salakja, melynek mé a létezését is metaadtuk ez a szé(nem sz'nt me létezni. =sak a bukás által el!omályosult a ondolatok szé(sée, az érzések titokzatos mélysée, mely telve van átnem élt örömökkel, el nem ért boldosáal. %z ezek után való váyakkal emlékezünk arra a b'nbeesés el*tti álla(otra, amikor

mé a maunk alkotta boldosáot nem tartottuk értéknek, és nem $seréltük el érte a ka(ottat, az 3stent*l adottat. #z jut eszünkbe,amikor valami iazán szé(et, iazán jót, eredetit, természeteset látunk vay !allunk, amikor ey $somóba szedve az eredetiben, atermészetesben a mi lelkünk bánatát, boldotalansáát látjuk menyilatkozni.

%mikor a lelkünk el nem s&rt könnyeit a más szemében látjuk élet!'en rayoni, amikor a mi váyaink a más lelkén!ullámzanak véi, és a mi szé(r*l való foalmaink a más lelkében $sillonak, bár mi maunk mé sem sz&nt, sem !anot nemtudtunk neki adni. #z a mennyei szell* ébreszti fel a lélek rejtett er*it, mozatja me érzéseit, és szel&d sim&tással törvényesred*kbe iazatja azokat, a lélek ru!ájáról (edi letiszt&tja a 1öld !azu (orát, az enyészet !amuját és emeli feljebb és feljebb a!aladás lé($s*jén. Ez a ).&ek$és7 az *gaz j') é&$én+&e j/))a)n* a haz/gság $a $*!ágá(an# nem ma&aha) m*n.&.k&ee&emén+)e!enü!- #l kell jönnie az id*nek, amikor minden lélek felfiyel arra a szóra, arra a !anra, mely eredeti, természetes,te!át iaz. 1elfiyel, mert mindenki "y érzi, !oy az * bens*jéb*l, az * lelke mélyér*l tört utat az a !an, az a szó, mellyel az *lelke adja tudtul a vilának, !oy elé volt a rabszolasából és szabadsára váyik benne az isteni szikra, az eltemetett szellemieyénisé. /e!át ak* az 4& sze!!emé(en é! és m/nká!k"*k# az ne (,s/!j"n# ha nem k3sé&* *s nag+ s*ke&# g+"&s e&emén+fá&a"zásá)- Az *gazság g+2z és ha)a!mas e&ejé$e! *aa!&a $*sz* az"knak fá&a"zásá)# &emén+keésé)# ak*k sz"!gá!a)á(a

szeg2)ek-

NE LE=GETE9 ELETTE I=AZSÁ=SA9>

ldott az a lélek, aki az ösvényeken Krisztust választja vezet*ül0 %z a lélek nem sz'kölködik lelki viláossában, nemszomjazza, nem é!ezi az iazsáot, és nem nélkülözi a szeretetet, mert az Úr meelé&ti és meyóy&tja, bármely sebb*l vérezzék is. 4n a mi <runknak ey ien tövises "ton !aladt szolája vayok, ki már réen elszakadtam a 1öldt*l. %z Úr feladatot b&zottreám, melyet általad @t.i. a médium általC akarnék elvéezni. 6em földies névvel, sem emberek el*tt tetszet*s szavakkal, sem (editermészetfeletti !atalommal, !anem eyszer'séel és szeretettel. %zzal a szeretettel, mely az Úrtól maradt reám és azzal amindent összetartó, de mindent felforató iazsáal, amivel $sakis azok mernek bánni, akik minden !i"sától és minden

bossz"váytól mentesen kerülnek a munka köz(ontjába. 4n szeretettel és imádsáal tan&tok szior", kemény törvényeket.Mindent elnéz*, de semmit sem felejt* szemmel szemlélem a b'nöst, aki uyan szellemile már !ajlik, de lelkile mé keménya!!oz, !oy ey bizonyos modell után enedje maát mintázni.

;yermekeim, a 1öldre tökéletes eyénisé $sak nay ritkán kerül, mert a 1öld természete nem b&rja el!ordozni a nálánál jobbat. #z a ti földi életetek olyan, mint!a $siszoló m'!elyben lennétek. % lelkeknek eymással való s"rlódása !ozza létre asimulékonysáot. + miután mindnyájatoknak van el!aynivaló rossz tulajdonsáa, te!át eymás felett ne &télkezzetek. Az em(e& afe!e(a&á)ja fe!e))* 3)é!kezés(en !eg+en e!néz2# ne %e*g fe!e))e *gazság"s# me&) ak* fe!e))e *gazság"s# annak a h*(á*# k*se((5nag+"(( )é$eése* *s nag+3)' ü$egge! ke&ü!nek e!(3&á!ás a!á. %ki t"l szior"an &tél, az szeretetlensében részesül. 3sten azonbannem "y &tél, mint az emberek. 3sten a ki$sinyt*l ki$sit, a naytól nayot vár. >e ti emberek sokszor a jelentéktelent, a ki$sinytnaynak és a nayot ki$sinynek látjátok. %meddi ember az ember, nin$s lezárva az eredménylista. + mindamellett, !oy valakisokkal jön a vilára, a !alál után, az elszámolásnál szeénynek bizonyul!at. Mert a ki$siny tévedések sokszor nayobb bajtokoznak, mint a beismert nay b'n, melyet a b'nös el!ayni készül.

3lyen ki$sinynek látszó !iba a mások meszólása. 7eszélyesebbek az a(ró t'sz"rások, !a azok mérebe vannak mártva, mint anay kardváás, !a méakkora sebet üt is. Az *gazság j'# szé% és ü$.s# s2) )*sz)3)' *s# ah"! )e&em)# azaz "!+an he!+en# ah"!

megm/nká!) a )a!aj- e m*nenk"& szen$eés) "k"z' "))# ah"! a k"nk"!+) szagga)'k a k"nk"!!+a! eg+ü)) a ga("ná) *sk*)é%*k . 4n akikkel érintkezem, azoknak látom a !ibáit) de minek mondjam me0 Minek ijesszem me *ket, !a az iazsákésével beleváok Kérdés, eltalálome a baj yökerét 3nkább mevárom te!át, m& a lélek felébred, és * maa kér fel az orvosim'tétre. %kkor már tudom, !oy a szabadulás váya adta *t a kezembe. A )* .!e)eken n*n1s )*sz)a j'# sem )*sz)án &"ssz0 ezé&)s"k &"ssza) e! ke!! nézn* ke$és j'é&)# és s"k j') ke!! )enn* eg+5eg+ ke$és j' e&emén+ é&eké(en- /i, mint emberek mé nemvaytok jók, de váyódtok, !oy azokká le!essetek. 3sten (edi memutatta nektek az e!!ez vezet* utat, te!át !aladjatok rajta.=sak!oy yakran ti is belekeveredtek a földies észjárásba, és akkor a lelketekben lev* értékek !áttérbe szorulnak.



AZ ÉLET MINENBEN I=AZSÁ=T SZL=ÁLTAT

%ki tiszta törekvésben él, az a szé(séel is, vayonnal is, !atalommal is a jót szolálja. 4n mindenben a sz&vet és lelketnézem. Mindenféle földi dolo $sak eszköz a lelki $él elérésére. 5a mindenki $sak az eyszer'séet, a közönséeset, az általánostkedvelné, nem fejl*d!etnék a 1öld. %zért az ember mindent élvez!et, ami szé( és jó, de $sak a törvény keretein belül. 6em b'n,!a az ifj" élvezi az ifj"sá édes bolondsáait. Deyen kedvel*je zenének, dalnak, amikor annak ideje van. +zeresse a tudományt és

minden nemes folalatossáot. >e lef*ké((en szeresse 3stent, s az örök szé( isteni #szmét) lelkesedjék az iazért, leyenalázatos, s !a b&r valamivel az Úr áldásaiból, !asználja fel azt a maa és mások javára. Mindenben szeresse a szé(et és jót) tiszteljeés be$sülje me a böl$set, az iazat. + !a valakit szeret, szeresse azt iaz és tiszta szerelemmel és leyen !ozzá !' a s&ri. >eabban, akit szeret, ne a testet keresse, !anem a lelket, mert a test $sak $salódást okoz!at. Mindennel le!et törvényesen élni a1öldön. % azda fel!asznál!atja vayonát, nem kell ko(lalnia, nélkülöznie, !a üdvözülni akar, viszont a szeénynek sem kellszéyellnie a szeényséét.

% azda adja me mindenkinek, ami annak jár és leyen b*kez', a szeény (edi ne iriykedjék, és !a ka(, foadja el, ésáldja érte 3stent. %z alázatossá azdanál is szeénynél is szé( erény, m& a * utálatot ébreszt. %zért akinek van valamije,teyen "y, mint!a nem volna, s akinek nin$s, teyen "y, mint!a mindene volna. M*nennek a j') ke!! sz"!gá!n*a- Ak* nem ,g+

já& e!# ah"g+ az) az 4& ).&$én+e e!23&ja# kese&$es !esz annak a !eszám"!ása- Ak*nek a )e&mésze)es ja$ak('! $an s"k# aj"naz"knak# ak*knek ezek(2! ke$és j/)"))# ak*nek a sze!!em*ek(2! $an s"k# aj"n annak# ak*nek e((2! $an ke$és- Hykieyenl&t*dnek az ellentétek. %kinek 3sten sokat adott, adjon bel*le vissza, mert amit az ember a sz'kölköd*k között oszt szét, azt3stennek adja. %mint me van &rva2 9%ki az én kicsinyeim köz#l eggyel is j"t tesz, : Eelem teszi azt, (alaki &edig ezek köz#l egyet ismeg(et : /ngem (et meg.; =selekedjetek te!át jót, amennyit $sak tudtok) 9ingyen ka&tátok, ingyen adjátok.; 5iszen tudjátok,!oy minden, ami a 1öldön jó, /*le van. %mi (edi rossz, az az ördöt*l van.

6e osztoassátok te!át embertársaitoknak az ördö ajándékait, akkor elkerülitek az * szenvedését, amelyben része van2 akár!ozatot. %rra a kérdésre, !oy kinek mit és !oyan fizessen vissza az ember, $sak azt mond!atom, !oy mindent elintéz atermészettörvény. %zt azonban kijelentem, !oy mindenki vissza foja fizetni, kinek mivel tartozik. %z &rás azt mondja2 9%djátok meg mindenkinek, ami(el tartoztok);, akinek enedelmesséel, annak enedjetek, akinek félelemmel, azt féljétek, akinek !álával,annak !álát adjatok, akinek szeretettel, annak szeretetet. %kinek jó $selekedettel tartoztok, annak $selekedjetek jót, akinek fáradsáal, annak fáradsáal fizessetek. Mert mindenkinek a maa értékét kell meka(nia. 5a valakinek a keserves fáradsáalkeresett (énzét iaztalanul elveszi valaki jólle!et talán nem eészen rosszindulatból azt annak nem (énzzel fizet!eti vissza,!anem uyanolyan fáradsáos munkával. %ki embertársától jót vett, az uyanolyan jó$selekedetekkel, melyeket nem !álált me,vay rosszal viszonzott, adósa embertársának.

%zért nay balasá a m"landósá viláában rosszat vetni, amikor az ember jót is vet!et. Jó, !a az ember nem$sak maáért él,!anem másokért is. Mert !a semmit nem tesz másokért, $sak rosszat, akkor $sak a rossz vissza!atását ka(ja - Tehá) ak* az Is)en)2!ka%")) f.!* ja$akka! j'! gazá!k"*k# az nag+ haszná&a $á!*k !e!k* é&eke*nek- Azé&) ak* az) á!!3)ja# h"g+ a gazagságká&á&a $an a !é!eknek# )é$e- É%%en ,g+ )é$e az *s# ak* e!!ene $an a )/ásnak# me&) m*nen j'# am* j' 1é!) sz"!gá!- Csak nefe!ej)se)ek e! m*nenhez a!áza)"s sz3$e) ké&n*# me&) ez a f2- A szegén+ ke$é!+sége é%%en "!+an (8n# m*n) a gazagé# és aszegén+ em(e& (.!1sessége sem k*se(( é&)ék# m*n) a gazagé . ;yermekeim0 % 1öld ey nay iskola. 3tt aki nem vézi el afeladatát, akár szola, akár "r, eyformán lakol az anya szellemét*l, az "ynevezett sorstól. 1oadjátok azért a sz&veitekbeKrisztust, !oy 9 vezet!essen benneteket, !oy felment!essen a további küzdést*l a keyelem által. 1oadjátok el az 9 3éjét,mint 3stent*l jöv*t, !oy ez az 3e tá(lál!assa a ti lelkeiteket, mert ez az 9 teste és vére, ez ad nektek er*t a további küzdés!ez és!aladás!oz.

AZ <SZINTESÉ=6<L

5a az 3sten nayon iazsáos lenne a szeény, b'nös lélek!ez, nem lenne semmi öröme az embernek. >e 3sten jó, felettébb jó,"y !oy azt az ember el sem ké(zel!eti. %z ember nem ké(es semmit meérteni abból, ami ismeretkörén k&vül esik. % doloknak !elyes meértése az ember bens* lelki viláából veszi kezdetét. +enki a jót me nem ért!eti, !a$sak önmaában nin$sen me a

jónak bizonyos fokozata. % szé(et sem veszi észre, !a lelkének fejlettsée folytán önmaában a szé((el nem rendelkezik. %ki bizonyos dolok melátásánál önmaából indul ki, közel van az iazsá!oz. 6em a teljes iazsá!oz, !anem az általa elér!et*leközelebbi iazsá!oz. %ki keyetlen, bossz"álló természet', az az iazsáot keyetlennek, metorlásnak látja. %ki elnéz* ésiralmas, az eny!&ti az iazsá szavát. Mindenkire nézve a saját törvénye a mértékadó. Ak*nek é!e)é(en a sze&e)e) $"!) a f2*gazság# az sze&e)e))e! f"g )a!á!k"zn*# ha (8ne* és )é$e!+gése* n+"mán az *gazság ké&2&e $"nja *s- 5ol talál!ató te!át aziazsá /alán a szenvedésben, a bossz"ban, vay az üldöztetésben 6em0 %z iazsá szava !allat @m& az emberi szó vádlókéntszere(el.C %z iazsá szé() tiszta yönyör'sé.

Ilyan az, mint a kristályviz' (atak, melynek átlátszó v&zében minden melátszik, leyen az értékes és szé(, vay értéktelendolo. Minél több ey lélekben az érték, annál nayobb szüksée van az átlátszó tisztasára. 4s viszont2 minél több az értéktelen,a !iábavaló, annál kevésbé k&vánatos számára az átlátszó iazsá. 5át mé akkor, !a kir&vó b'nök, elrettent*, félelmetes

onoszsáok rejt*znek a lélek mélyén0 Menn+*&e há)&án+"s $"!na a&&a a !é!ek&e az *gazság á)!á)sz' )ük&e> Ezé&) és 1sak*sezé&) $an megenge$e a ja$/!' !e!kek k.z.)) a .!.n a )aka&' $*se!e)e . # nélkül a takaró nélkül utálattal fordulnának el a jobbérzés' emberek a onoszabbaktól. #zért, akinek van mit takaratnia, az nem is mulasztja el a le(lezést. %kinek (edi nin$s mittitkolnia, takarnia, az ny&ltan és *szintén beszél és $selekszik. % meismeréssel b&rók, az eyüvé tartozók között azonban nin$s!elye a takarónak, közöttetek eymás iránt mindi *szintesének kell uralkodnia. 5a a bens*tök viláa a küls*tökkeleyenszer'vé válik, nem lesz szükséetek a tettetésre, az álszenteskedésre. Mindi a bens* természetes érzés leyen a f*, a



domináló. >e amikor az *szinteséet akarjátok követni, viyázzatok, !oy a felettébb való iazsáoskodásba és &télkezésbe neessetek, mert akkor ti is kétsz&n'ekké váltok.

Mert uyanannak az iazsának a tükrébe, melyet más elé ford&totok, maatok nem néztek bele, és más mértékkel mértek másnak, mint maatoknak. 7annak dolok, melyekr*l az &rás is beszél, de amelyek füönnyel vannak eltakarva a k&ván$siskodóemberek és szellemek el*l. #zeket ti titkoknak nevezitek. %zonban minden titok kivilálik eykor, és minden !omály eloszlik mondja az Hrás de el*bb mindenre me kell érni, minden!ez me kell el*bb szerezni nem$sak az ismeretnek bizonyos fokát, deazt a lelki tisztasáot is, amely ké(essé teszi az embert arra, !oy er*ben és böl$sessében yara(odva ké(es leyen elviselni atitkok kinyilatkoztatását. #z nem azért van &y, mint!a 3sten titkolózni k&vánna. 6em0 =su(án azért, mert amint mondám azemberi léleknek minden ismeret!ez fejl*dnie kell, mert az id*el*tti ismeretek ártanának az embereknek s a szeret* %tya ezt nemakarja. #zért mi sem fedünk fel bizonyos titkokat, akik átlátunk a nálunk ala$sonyabb fokozat"ak viláán, ondolkodásán és

érzésein, $sak akkor, amikor már látjuk, !oy az emberek értelmi és érzelmi viláa erre meérett. >e mé azután is lesznek bizonyos dolok, amelyeknek titokban kell maradniuk az eyén lelki fejl*dése szem(ontjából.

%ki $salódásnak nem akarja maát kitenni, ne adjon a látszatra, akár jó, akár rossz leyen is az. #zért nem jó a látszat után valóyors &télkezés. Eár sokszor elárulja a küls* a bels*t, sokszor árulója a léleknek eyey szemrebbenés, ey tekintet, eyelsá(adás, de mé az is le!et $su(án látszat. >e nem eyszer az erény me a b'n is $sak takarója a lélek iazi természetének, mertnem mindi az elkövetett b'nök a lélek fokmér*i, !anem a mélyén la((anó váyak, amelyek $sak alkalmat várnak akibontakozásra. 6em mindi az az erény sem, ami annak látszik, !a me is valósul a jó. +okszor az erény látszata alatt undok

b'nök !"zódnak me a lélek red*iben. %zért aki már ey kevés ta(asztalat felett rendelkezik, nem !ivalkodik sem a !itével sem azerényeivel, senki felett nem &télkezik, sem az iazsáát felettébb nem !ajtoatja, mert jól tudja, !oy amely mértékkel * másoknak mér, uyanazzal mér neki is a törvény. %z 2sz*n)eség nem a((an &ej!*k# h"g+ az *gazság á)!á)sz' )ük&é) az em(e&ek eg+más e!é)a&)sák# és a((an a (8n)2! e!)"&z/!) ké%más&a h3$ják fe! a f*g+e!me)- Az eg+más *&án)* 2sz*n)eségnek m*n*g sze&e)e)(2!#e!nézés(2!# meg("1sá)ás('! és (e!á)ás('! ke!! fakan*a# !oy a jóakaratnak yóy&tásra ké(es, bizalomkelt* meleét ésfelemel* erejét érezze a lélek, !oy ezáltal önmaa vet!esse le lelki !ibáiról, tévedéseir*l a le(let.

=sak az ilyen önlele(lezés, !elyesebben lelki menyilatkozás válik üdvére és !aladására a léleknek, mert felemel* ésmetiszt&tó !atást !oz létre. %z éretlen lélekr*l, mé !a er*szakkal ka(arják is, nem !ámlik le a b'n. +*t minden !ozzány"lásraélesebben jajdul föl, és er*sebben védi maát, mert mé ey a b'nével, !iszen a b'n yökere a lélek természetében van. 7alakiter*szakkal kibontoatni takarójából olyan dolo, mint az élve bon$olás. %z ilyen eljárást én so!a nem néztem jó szemmel. Éss"ha sem a)am "!+an %é!á)# h"g+ $a!ak*) megszég+en3)e))em $"!na más e!2))# %e*g !e)) $"!na &á e!ég a!ka!"m- Azé&) éns"ha nem sz8n.m meg hang"z)a)n* az) az *gazság")# h"g+ a )e!jes *gazság Is)enné! $an- Mi lenne, !a 3sten ezt az iazsáotkeyelemmé nem változtatná részünkre, akik bukottak vayunk 5iyétek el, nayobb és di$s*bb a lélek az elnéz* szeretetben,mé !a $salódik is, mint a maa makulátlan iazsáában, mely minden $salódást kizár. Mert a lenayobb $salódás azé, aki nemakar $salódni. %z iazsá itt mé szomor" valósáokat mutat, melyek elzárják a valósától a lelket. %z elnéz* szeretetreményséet fakaszt a jöv*re nézve, a jelenre (edi eny!ületet ny"jt, és &y t'r!et*vé teszi az életet, s*t örömmel suározza beazt.

LE=GETE9 :VATSA9 AZ <SZINTESÉ==EL>

;yene jellem' emberekt*l nem sok eredményt le!et várni a javulás terén. %z emberekkel való érintkezésünkben látjuk, !oyvannak, akik maka$sok, *ösek, érzékiek, !araosok) !isz memutatja mindeyik, mi az * eyéniséének a jellezetes !ibája,mert mindeyik olyan irányt követ, amilyen a !ibája) $sak a yene jellem' nem követ !atározott irányt. % yene jellem'eknélnem kristályosodik ki sem az erény, sem a b'n. %z ilyen ember átmeneti álla(otot él, né!a több életen keresztül, m& $sak aszenvedések és me(róbáltatások ey !atározott irányba nem lökik, amelyben metörik a lélek lany!asáa és iyekszik !elyzetéb*l szabadulni. 6em le!et az események elé váni. 3sten kertjében nem szabad az éretlen yümöl$söket leszedni. J'!)/já)"k# h"g+ a sze&e)e))e!jes f*g+e!mez)e)ésen ),! senk*$e! szem(en nem mehe))ek# s2) m* sem mehe)ünk# me&) az) aha)ás) &*)kán é&né e! az em(e& a más*k !e!ké(en# am*) 'haj)ana# s"kka! hama&á(( az e!!enkez2jé)- Jeyezzétek me2 minélfejletlenebb valamely lélek, annál kevésbé ké(es az iazsáot el!ordozni.

% fejletlen lelkekkel való bánás!oz sok türelem kell) és mé &y is el kell készülve lenni a lerosszabbra, mert a !ála és beismerés ritka virá ezen a téren, annál több a tövis és a $salán, mely sokszor mesebez vay lealább is me$s&(. %z Úr nevébenmunkálkodónak mindenre el kell készülve lennie. 5iszen az <rat is y'lölték, te!át a jónak és iaznak !ar$osát is y'lölni foják.Mert aki a sötétben, vay !omályban szeret élni, az ellene van a viláossának, mely az * tévedéseit nyilvánvalókká teszi. 6emle!et az eseményeknek eléje váni azért, mert am& a lélek a saját tévedéseinek yümöl$sét nem szemléli s azokról tudomást nemszerzett, nem !iszi el a jóakarójának, !oy melyik (alánta milyen yümöl$söt terem) az elbizakodott lélek (edi a maaokoskodásában mindi kedvez*bben &téli me b'neit, tévelyéseit, mint a!oyan azok a jóakaró fiyelmeztet* szemébenvisszatükröz*dnek. A sajá) (8ne*$e! szem(en m*nen em(e& e!f"g/!)0 és 1sak eg+ k*s g2g !eg+en a !é!ek(en# má&*s*gazság)a!anság")# k3mé!e)!ensége) és &"sszaka&a)") $é! fe!feezn* a sze&e)e))e!jes f*g+e!mez)e)és a!a)).

4s azonnal kész a me nem értésb*l származó szeretetlensé, a sért* visszaváás, a bizalmatlansá, az el!ideülés. /e!át azördönek ezt az el*re elkész&tett vermét, melyet a yene és fejletlen lelkek mélyén ásott, ti kerüljétek el. Dejobb mindenkinek asaját belátására b&zni a jöv*jének memunkálását. %zért azt ajánlom2 a!ol sok a fejletlen és !ibás jellem' lélek, és valakinek tudtára akartok adni valamit, ott lejobb, !a általánossában beszéltek. Mindi az emberi lélek b'nössée és meátalkodottsáateszi szükséessé a kerül* utat) az iazsának, sajnos, kerületnie kell) a !azusá el*tt azonban, mely a lélek yenéinek !&zele,

!oy a (okol és kár!ozat mérét be$sem(ész!esse a lélekbe, eyenes "t áll, azt !amar és minden vizsálatás nélkül elfoadják,$sak azért, mert az ember önmaát is bizonyos $silloó ká(rázatban szemléli. %z ember mindent, amit * szé(&t, vay az átlabólkiemelni látszik, nay tetszéssel foad. #bben rejlik ien sok lélek boldotalansáa. #z (okol a lélek számára, de édes (okol,amit*l meszabadulni ien ne!éz, mert a b'nöket, tévedéseket, !azu, $silloó le(el bor&tja, és ez alatt a !azu, $silloó ká(rázatalatt mint b'zös !ulla, !"zódnak me a b'nök és velük a szenvedések.

#zt mi tudjuk és látjuk) és mésem ránt!atjuk le az önszé(&tés $silloó takaróját ezekr*l az enyészetet szoláló lelki sebekr*l,m& a lélekben föl nem ébred a váy a szabadulásra. %zért mi $sak várunkvárunk, !oy mikor érik me az a b'n a b'n!*désben



arra, !oy már nem kell neki a !azusá $silloó takarója, és mi a léleknek se&tséére le!etünk. % lelkeknek ez a lass" érésesokszor elkedvetlen&ti a jobb és tisztább szellemeket és el!ayják a s(iritiszta yülekezeteket. 3lyenkor aztán élelmes $salók

befolyása alá kerülnek a nem javuló s(iritiszták. Minél jobban szeretik a !&zelést, a nay szeretet !anoztatását, minélnayobbaknak, okosabbaknak tartják maukat, annál jobban lé(re mennek, és a lefur$sább !elyzetekbe kerülnek. #zt tartsamindenki szeme el*tt, !oy el ne bukjék0 Is)enhez nem !ehe) máskén)# m*n) a!áza)"sságga! k.ze!en*# és ennek !ege!2sz.& és!egf2ké%%en a (8n(e*sme&és(en és az a))'! $a!' )*sz)/!ás(an ke!! a !é!ek(en az .n)/a)h"z fé&k2zn*e- %ki &y kezd el javulniés imádkozni, az már bátran vállal!at munkát a szeretetben. >e akkor is $sak ien sok türelem, várni tudás és elnézés áránremél!et valami kis yümöl$söt.

NE BIZA9JAT9 A LE6@=ZTETT EMBE6I I=AZSÁ=9BAN>

6in$s olyan ember az életben, akinek emlékeiben $su(a szé(, nemes és di$sekedésre okot adó dolok volnának elraktározvaminden salaktól mentesen. %z ember nem tökéletes lény, és &y nála minden szé( és iaz érzés és ondolat az ala$sonyból, amevetettb*l válik ki a meismerés folytán. 7annak emberek, akiknek több a nemes, tiszta érzése és ondolata, mint másoknak.#z a lélek már réebbi életeiben is dolozott a jó és rossz szétválasztásán. #z a lélek a fájdalmas ta(asztalatok árán már el*bbmeérezte, !oy mi az értékes az életben, !oy mi a metartani és mi az elvetnivaló. +zomor", !oy a letöbb emberen annyirael!atalmasodott a b'n, !oy ezeken a fájdalmas ta(asztalatokon többször is át kell esnie, m& a lélek a tudatban me tudjaröz&teni az eredményeket, am& teljes fiyelmével azt a !ibát veszi munkába, amely miatt annyi fájdalmas emlék !almozódott fel

benne. Minél inkább bele tud szöv*dni a tévelyés a jónak elismert elvek árnyalataiba, minél inkább az * eyéni iazsáainálálla(odik me valamely lélek a jót illet*le annál kevésbé tud meszabadulni !ibás természetét*l. Mert az a jó, amellyel összevan forrva a lélekben a rossz, a téves, az árnyalatokban mindi iazolni látszik a téves iazsáot. Ezé&) nehéz a (8ne*k)2!meg)*sz)/!n*/k az"knak# ak*k az ,g+ne$eze)) ja$/!ás néhán+ fáz*sán má& ),! $annak# ak*k a $a!'*# megne$eze)) ésmegne$ezhe)2 (8n.ke) má& !eg+8&)ék mag/k(an# s2) a j'nak $a!ame!+ f"&májá) g+ak"&"!ják *s-

É%%en ezek&e a Kj'k&a# ezek&e a nehezen a!ak3)ha)' K*gazak&a $á&nak a !egneheze(( é!e)ek és é!e)k.&ü!mén+ek#eg+sze&8en azé&)# me&) az *gaz j') nehéz k*"!$asz)an* a sa!ak"s j'(' l. Mert ezek a !ibás lelkek raaszkodnak uyan a jó!oz, demé nem rendelkeznek azokkal a finom lelki erényekkel, amelyek a jót minden felt'nés nélkül érvényre tudják juttatni és a rosszatme tudják fékezni, s !atóerejét korlátok közé szor&tani. #!!ez nay lelkier* szüksées. #z az a nemes !ar$, melyben $sak az

jut!at diadalra, aki feltétlen !inni tud a jónak értékében, aki minden körülmények között áll!atatos és kitartóan raaszkodik azörök jó elvei!ez, aki tud b&zni és várni azok mevalósulásában. #zt a !itet azonban a !ibás lélek önmaától meszerezni nemtudja, $sak akkor, !a 3stennel folytonos közössébe ka($solja maát, !oy benne 3sten Delke munkálkod!assak. Azé&) j"((# ha azem(e& nem aka& nag+")# e&ejé) fe!ü!m,!') $éghez$*nn*0 j"((# ha k*se(( a $ág+a még az ,g+ne$eze)) j'&a *s# m*n) h"g+),!!2j.n a 1é!"n. 6em jó, !a a földi ember sokat tud. +okkal jobb !a (ontosan betölti !ivatását, melyet számára a ;ondviseléskijelölt. Mert a felületes életek és a felületes tudások között ott la((ananak azok a !ézaok, amelyekbe belerakódik atökéletlensé eredménye, ami aztán elvisel!etetlenné teszi azt a tudást és azt a jót, amit felületes vázként maára vett a lélek, samit kés*bb önmaában me!asonulva kell eldobnia maától.

;yermekeim, me kell barátkozni azzal a ondolattal, !oy az ember tökéletlen lény. #z a tudat alázatossá teszi a lelket,menyirbálja az önbizalmat és az embert önmaával szemben körültekint*bbé, óvatosabbá teszi. Ez a )/a) nem enge*# h"g+eg+5ké) g+enge e&én+é)2! e!ka%a)$a má& a )e!jes ).ké!e)esség (*&)"ká(an !e$2nek ké%ze!je magá) az em(er. Me&) s"ksz"&$a!'já(an ezek a nag+&a )a&)")) e&én+ek nem más"k# m*n) kén+sze&z/(("n+"k a !e!ken# me!+ek 1sak gá)"!ják az)m"zgásá(an. #zért jók azok a széyellni való visszaemlékezések, melyek id*nkint a jóval eyütt a !ibákat is feltárják a lélek el*tt. 6em vélees itt semmi, $sak a léleknek az a belátása, amely mindi "jra me "jra meálla(&tja maáról, !oy nekiismeretre, szeretetre és mindi több és több alázatossára van szüksée, és arra, !oy iaz raaszkodással ka($solja maát az iaz

jónak forrásá!oz2 az örökkévalósá 3stené!ez, !oy $élját minél !amarább meközel&t!esse. % léleknek ez az eyetlen iaz,maradandó és értékes erénye fejl*dik ki a különböz* $salódások, esések, felfelé emelkedések és ismét vissza!ullások nyomán.Mert belátja, !oy eyedül $sak isteni se&tséel tudja a feladatát kielé&t* módon elvéezni.

NE ÉEL=ESSÉTE9 ;IBÁIT9AT>%z élet kanyarós "tján mindenféle lélek, leyen az fejlett vay fejletlen, eyformán !alad!at. 6em mondom, roy eyforma

yorsasáal, vay eyforma er*vel és kitartással, !anem mindenki számára eyformán mevannak a le!et*séek az *fejlettséé!ez mérten a !aladás!oz. 6em fut!atja me senki a sáros, vay (oros utat anélkül, !oy el ne (orosodjék, vaysárosodjék, am& átázol rajta. %zonban mi!elyt el!ayja a (oros vay sáros utat, iyekezzék maát metiszt&tani, s aminttovább!alad az "ton, azt foja ta(asztalni, !oy nem mindenütt eyforma az "t. % 1öldön a jó a rosszal váltakozik) a kellemes akellemetlennel, a szeretet a y'lölettel, az öröm a bánattal, az édes a keser'vel. 6em állandó sem a szenvedés, sem az öröm, mertaz eyik is, a másik is me(róbáltatásul adatik. +enki sem zárkóz!at el eyik el*l sem, mert mindenkinek van a sorsában eyikb*lis, másikból is. =sak az eyiket el*bb utoléri a szenvedés, mint a másikat. 4s méis, amikor az ember akár az öröm, akár aszenvedés !atása alá kerül, a látszat könnyen tévedésbe ejti, mert a tökéletlensé mindi maával !ozza a tévedés le!et*séét. +a!ol tévedés van ott b'n is van.

5iszen minden tévedés következménye b'n) ez a le!et*sé azonban nem zárja ki azt, !oy az ember abból me ne

tisztul!asson. 5a az ember nem tévedne, és a tévedését nem dédeletné, nem volna b'n, és vele eyütt nem volna boldotalansásem a viláon. >e mivel szenvedés és boldotalansá van, te!át az "t a tévedés yökeré!ez vezet. 6e !iyétek, !oy az életbenmindi az a !ibás, aki a (o$solyába lé( és (iszkos lesz t*le. Mindi a (o$solya el*idéz*jének szándékos vay tévedésen ala(ulórosszasáa az oka azoknak a következményeknek, melyek ebb*l származnak. Mindi az elvek, az elondolások azok, melyek ayakorlatban vay jól és áldásosán beválnak, vay (edi átkosan memételyezik a sz&veket és lelketeket és következményeikbenelvisel!etetlen te!ernek bizonyulnak. Mert minden, ami nem !elyes, ami nem iazsáos és jó, az ember lelkének bilin$sévé válik,





feltevéseiben másokat is sz&vesen felru!áz ezekkel a tulajdonsáokkal. Mindenki "y vélekedik, !oy *, !a nem is jobb másoknál,!a nem is tökéletesebb, de lealább is van olyan jó. #z olyan általános felfoás, !oy ezen nem is kell meütközni. %mikor már azönz* természet' ember maa felett valakit el tud ké(zelni, az illet*t olyan rendk&vüli er*kkel és tulajdonsáokkal tudja $sak elké(zelni, amelyek a természetet jóval felülm"lják. % baj ott van, !oy az ember érzés és érzés között nem tud átmenetetelké(zelni) ké(zeletben nem tudja azokat az a(ró, átmeneti árnyalatokat követni, amelyeken a véletek ereje metörik.

4s é((en ezek a felületes szemlél*nek lát!atatlan árnyalatok ké(ezik a léleknek lenayobb (róbáit s ennélfova az el*rejutásakadályait. %zt, !oy kiben mennyi és milyen érzések vannak, mi nem tudjuk memondani. 4((en "y nem tudjuk a lélekbenelrejtett er*ket sem !atásaikban kiszám&tani. =sak %ki el*!&vta a lelkünket a semmiséb*l és felru!ázta isteni er*kkel, s adott!ozzá bizonyos mennyiséet a mindensé titokzatos természeti er*ib*l, az tudja, ki milyen ondolatot *riz lényeében, 9 tudja$sak, !oy milyen $él elé áll&totta, és milyen munkával b&zta me a teremtés (illanatában. Mi $sak keressük folyton a !ozzánk

!asonlókat, akikkel ondolat és érzésviláunk eyez, mert ez is természetünk!öz tartozik. %zt ti is tud!atjátok, !oy az isteni!armóniából való kilé(ésünk az összetartozó eysének metörése volt, te!át bármilyen szé&en ragyogjon is a lelk#nk, mégis csak a&r" t#körszilánkjai (agyunk Isten gondolat(ilágának. % teljes egészet csak akkor és ott fogjuk alkotni, amikor már mind egy#tt lesz#nk a mi %tyánknál- akkor egybeforr az eltört nagy t#kör és benn#nk Isten arca és lénye t#krözik. Nem k#lön:k#lön, anemmindnyájunkban egy#tt, egyszerre.

/z a (égső cél. / cél felé futunk. /zt a beteljes#lést szomjazza minden lélek, amit teljes boldogság ne(e alatt ismer (agy sejt. /z a természet#nk isteni része s mi(el ez a asonl"ság tör(ényét keresi, teát a asonl"k némileg boldogok is, a egy#(éker#letnek. /z teremtette meg a szférákat, a bolyg"kat és a k#lönböző na&okat. 6s ugyanez ozza létre az emberek között abarátságot és a szeretetet is. % onosz $élja ellenben a y'lölet sz&tása, ez az * er*forrása. #z "ton az eysébe tartozókatszétszórja, és a ki$sit mé kisebbre tördeli, $sak !oy az isteni eysé ondolatát mesemmis&t!esse. %mi te!át nem olyan, mint *,ami nem erre törekszik, azt felmorzsolja, s addi rombol, m& véül * maa is mint eszme a romok alá jut. % tökéletlen felsz&nalatt a fiyelmes szemlél* mé tökéletlenebb ala(ot talál. + a b'n, melyet láttok, romboló !atásaiban a onosz eszmének ey métökéletlenebb mavában, az ellentétes érzések !ordozójának, a sátánnak lelkében van elrejt*zve. % sátán amint ti is tudjátok

szintén szellem, te!át isteni szikra, akár$sak azok, akik tiszták maradtak. >e a lelke, ez a titokzatos $soda, az életnek ez a!ullámzó ereje, elváltozott, mert nem felfelé, az eyesülés felé törekszik, nem az összeolvadásban, a !asonlók vonzásában keresiaz * részlees boldosáát, !anem amint mondtam, az a(róból mé a(róbbat, a tökéletlenb*l mé tökéletlenebbet akar alkotni.

6em mint!a * ezt &y akarná, de!oy) * is nayot, !atalmasat akar létre!ozni, de mert ala(természetét nem tudjameváltoztatni, ennélfova nem is tud tökéletessére szert tenni. #zért aztán er*szakos, !amis, keyetlen, ravasz és !azu,$sak!oy az iazat utánozza. % viláot eyetlen ala(ondolat tartja fenn2 ez a változ!atatlan iazsá. % sátánnak is ezt kelleneutánoznia. >e mivel tökéletlen, te!át mi!elyt az iazsá!oz közel ér, romba d*l az é(&tkezése. 3tt a 1öldön az anya az *é(&tkezésének a f* eleme. #zen az anyaon keresztül tart * fova mindenkit) eyiket yenébben, a másikat er*sebben. Mivelazonban mé az <rat is mekörnyékezte az anya !atalmánál fova, &y te!át ezen keresztül minden lélek!ez van bejárata. 3stenkezében azonban az anya is olyan eszköz, mint minden más, ami lelkünknek része. %z élet!ez olyan szüksées járulék az anya,mint a fel!ev&tett kemen$é!ez a (arázs. +züksées te!át, !oy a kemen$e mele maradjon, !oy a lélekb*l kiváljak "y az arany,mint a salak. Jaj azonban azoknak, kik az 3sten kezében lev* eszközt, te!át az anyaot $élnak tekintik az életben0 #zeknek bizony$sak salakot fo a lelkükb*l a kemen$e kiváltani és bemutatni, amikor már ki!'lt.

%li tekint körül az ember, a földi élet máris elm"lik, mint a kemen$e füstje, s !a az ember $sak az anyanak élt, szeénymarad és a lélek sok salakja 'zi, !ajtja azt a kis iaz érzést és ondolatot, melyet az anyaon át nem enedett szó!oz jutni a onosztermészet. 3lyenkor a szellem azon veszi észre maát, !oy sok a vádló és sok a követel*) sok az adóssá és sok a szoronatónyomor"sá. + amikor a szellem ezt látja, a lekényszeredettebb testöltést is örömmel vállalja, $sak!oy törleszt!essen. % b'nöslélek el*tt a lekétsébeejt*bb jöv* állana, !a az 3sten le nem !ajolna !ozzá, és az iazsáot fel nem bontaná, át nem változtatnákeyelemmé, és a keyelemmel fel nem emelné és me nem tiszt&taná a b'nöst. %zután az ember lelke minden fordulónál, mindentestöltésnél másként látja az anya !atalmát maa möött elt'nni) és amint ko(ik az anya !atalma, annak arányában vesz&t asátán is az erejéb*l. %kinél az anya nem $él, !anem $sak eszköz $élja elérésé!ez, aki nem látja oly k&vánatosnak, olyan$sáb&tónak, arra nézve akkor sem veszélyes, !a sok, akkor sem, !a kevés van bel*le, mert munkája véén leteszi az eszközt éstiszta ru!ába öltözik. >e am& valaki itt van a 1öldön, am& át nem öltözött, mindenki olyannak nézi *t, mint amilyen szándékkalés érzéssel * !asonul az anya viláá!oz.



V- 6 ÉSZ

ÉLET ÉS 9ZELEM

4JJÁSZLETÉS

4lünk0 % tudatnak az a foka, a léleknek az böl$sessée, amely ebben a szóban van kifejezve, az eyistensének a titka. Ilyanóriási maaslat, melyr*l széttekintve látjuk $sak, mi az2 nem élni, nem lenni, nem érezni az élet mozását bennünk. 3nnen tekintvea mesemmisülés, a !alál, a nem létezés már szörny'sées le!etetlensének t'nik föl el*ttünk. %z életnek ez a nay lenniakarásaisteni törvény bennünk, mert amikor nem akarunk lenni, amikor nin$s $élunk, nin$s váyunk, már maát a !alált !ordozzuk lelkünkben. % !alál is titok, é((en "y, mint az élet. #z a kett* kieyenl&ti eymást. % !alálnak, a nemlétezésnek valami borzasztórossznak kell lennie, miután az élet véet nem ér*, boldosáot rejteet* titok, amelyet kikutatni kötelesséünk. #zt a kedveskötelesséet az 3sten természeti törvényeink közé !elyezte, s mi élünk, kutatunk, dolozunk maában az életben az életért, és azéletben elrejtett boldosáokért. Minden eyes felfedezés mér!etetlen öröm kifoy!atatlan tár!ázává válik lelkünknek, s véül alelkünk összeszedi az összes életkin$seket2 az életet, és akkor mi is mér!etetlen nayokká, !atalmasokká, vételenekké,örökkévalókká váltunk és beleolvadtunk az istensébe2 a nay titokba, mert mi is azokká lettünk.

% (arányi isteni szikrák, melyek az élet titkából ki(attova izzón !ullanak szét a teremt* istensé körül, majd $sillaokká,majd !atalmas na(okká, véül a na(ok fénymasszájává válnak és elt'nnek a fényben, az örök fény birodalmában. #z az "tja a milelkünknek, a semmiséb*l el*!&vott szellem(arányoknak, akikre, mé miel*tt lettünk volna, az élet titka rásuárzott) és akövetkez* (illanat már visszatükrözte a suarat, mefoamzott az élet a !alálban, a valami a semmiben. %z élet ilyen terjedése a

folytonosan munkálkodó, (i!enést nem ismer* teremtés. A )e&em)mén+nek# a k*1s*n+ )*)"knak a nag+ )*)"kh"z7 a Te&em)2h.z$a!' ka%1s"!'ása .&.kké fenná!!'# s e ka%1s"!a) aja meg a ha!aásh"z# a nagg+á !e$éshez az e&2)# ez )á%!á!ja és n.$esz)* afej!2és(en a sze!!eme)- % fejl*d* isteni $s&ra, a (arány is felfo!atatlan nay titok ura, és e titoknak nyilvánossára !ozásával,felfedezésével arányos a fényben és naysában való yara(odása. %z élet és !alál veyüléke2 a viláossá és sötétsé különfélevonzást yakorol a lélekre. % viláossá az isteni, a sötétsé a semmiséi titkok felé vonja. %z isteni fényszikra2 a szellemtermészetszer'le 3sten felé váyik, m& lelki, a másodlaos fény, a sötétsé felé vonzza *t.

%z emberré lett lények már zu!anó isteni szikrák, kik elvesztették irányt'jüket, és a sötétsé vonzásába teljesen beleestek)azonban az éltet* er*, az élet örökkévaló titka velük van, és nem !ayja el *ket so!a többé, $sak törvényekre osztva önmaát,k&séri *ket a lemélyebb zu!anásukban is. #z az, amit természetnek mondotok, ami önmaában szintén titok, amely uyan$sak kifürkész!etetlen, mert mikorra bel*le valami részt meismeritek, már el*ttetek áll ey "j, ey mé $sodásabb valami. %z ember isilyen titka a természetnek önmaa el*tt és a vele ey álla(otban él* emberek el*tt. >e nem titok az ebb*l az álla(otból kin*ttszellemek el*tt, akik már el!ayták ezt a fokozatot. % lét a földi ember el*tt a böl$s*t*l a ko(orsói terjed, amikor eléje áll a naytitok2 a !alál. 7éiérzi az ember is a lét örömét abban a fokban, amely az * álla(ota szerint érez!et*, és é((en "y meborzon a

!alál ondolatára, mint a maasabb létálla(otban lev* a mesz'nés le!et*sée el*tt. >e mivel az emberi lét a nemlétezést*l ménem esett messze, azért beletör*dik, de bele nem nyuszik az elm"lás ondolatába. Az em(e&* á!!a%") a sze!!em* á!!a%")h"zhas"n!3)$a "!+an# m*n) eg+ fé!á!"m# am*) &egge! á!m"*k $ég*g a f.!* em(e&7 é(&en *s $an# nem *s# a!sz*k *s# nem *s-

#zért van a földi ember szellemi kedélyében mé !elye az önyilkossá és yilkossá ondolatának. =sak akkor rezzen össze,!a a !alál közvetlen el*tte áll, és olyankor, amikor nem várja, mikor mé $éljai vannak az életben. #zek a $élok mindi különfélék a szellemi ébrenlét álla(ota szerint. 4s e $élok, az élet rejtélyének kutatásai, a különböz* titkok felé vezet* utak már, s !a ezen az"ton találja a !alál ondolata, összeborzad, és borzadályos ellenszenvvel viseltetik iránta. %z isteni keyelem a zu!anásában k&sér*titok ebben a borzonásban, mely ébreszti és ösztönszer'le !ajtja a szellemet az élet nay titkának a keresése felé, a!ol a

boldosá forrásai ny&lnak me számára. Minden fájdalom, minden borzalom, minden rémület, ami az élet elvesztésének ondolatával jár, ebb*l az élettörvényb*l lé( el*) és nay szüksée van erre az embernek, !oy a sötétséb*l a viláossára, a!alál bizonyos álla(otából az élet rayoó "tjára lé(jen. Minden, ami 3stent*l j*, $sak jó le!et) és méis itt, e mélyre esett vilábantenernyi szenvedés és fájdalom árán tanulja $sak me az ember, !oy nem jó az "t, amelyen !alad. Is)en hag+ja# h"g+ az em(e&megg+2z2jék a sajá) ).ké!e)!enségé&2!# g+engeségé&2!# s2) g"n"szságá&'!# me&) az em(e& e!!en)é)es )e&mésze)e 1sak*s ez

/)án a megg+2z2és /)án ké%es e!f"gan* az *s)en* j') és *gaza)# ame!+en ha!a$a e!kez* sajá) ("!"gsága é%ü!e)é) é%3)en*-5a a szellem yene, é(ülete is yene lesz, s nem ad maradandó lakást, boldo&tó nyualmat a léleknek. Hy folytonfolyvást"j é(&tkezésre, "j munkára, "j er*(azarlásra van szüksé. % természettörvény vezet* és tan&tó ereje az, amely a kutató szellemeteyre mélyebben és mélyebben vonzza bele a $élok és váyak vételen reneteébe, s amely vére a testi én létle!et*séének !atárain t"lemeli. 3tt van a !it viláának kezdete, az örökélet els* kis yenefény' mé$se, mely a vételen titkok titka felé vezet*utat mutatja. %mikor ide ért az emberi szellem, innen öntudatosan !alad!at felfelé, vay lefelé, az élet, vay a !alál felé, a létezésvay nemlétezés felé. #z a szabad választás már az öntudatos szellemé, akare továbbzu!anni, vay visszatérni 3sten!ez. #z eyey életturnust, eyey korszakot jelent, amely id* alatt rotálva elválik a salak a tisztától, és a tiszta felemeltetik, a salak elsö(örtetik. % szellemek korszakának ez a turnusa a kár!ozatra, vay az örökéletre visz. Krisztus ey ilyen korszaknak a véénöltött testet, !oy a korszak befejezésére mementse azokat, akik fejl*désüket befejezve a tisztulást nem érték el. %mit az Úr mondott, mind ezekre vonatkozott.

4s amit akkor mondott, ma mé er*sebben mondja, mert a lelkek fejlettebbek, az értelem teljesebb, de a jóakarat kevés, !oyazt meértsék az emberek2 93z#kség néktek 1jonnan sz#letnetek, mert a 1jonnan nem sz#lettek, semmiké&&en nem meettek be a

mennyek országába;. % földi test immár nem öntudatlan ru!ázata a szellemnek, mert értelme fejlett, érzelmei kifinomultak. >enem az iaz és tiszta felé fejlesztve, !anem é((en a bukás felé. % lélek nem a szabadsá felé, !anem a rabsá felé !ajlik) te!átöntudatosan, minden küls* természeti se&tsé nélkül kell az immár eléé fejlett szellemnek mekülönböztetnie a jót a rossztól,és !a az isteni jót szellemi értelmével felfota, követnie kell azt a fizikai vilában, mé !a természetes testi énje ellene van isannak. A fe!*sme&) j') és *gaza) a !é!ek fe&én fej!2.)) á!!a%")a fe!e)) ,&&á# $eze)2$é ke!! )enn*e a sze!!emnek- A fejl*désreszánt id* elm"lt. %z emberisé, !a memarad ebben az álla(otában, vayis, !a ebben az irányban !alad tovább, el(osványosodik,



alászáll szellemi maaslatáról. 5oy ez me ne történ!essék, jött Krisztus és el!ozta az 3sten evanéliumát. 3sten szellemének szava ez az ember szellemé!ez) a nay 4let, az örökkévalósá, a /*le eltávolodott ki$siny szikráit maá!oz vonzó 4lettitok beszélebben a ki$siny élet(arány!oz, aki már meérti 9t.

%z "jraszületés, mint 3stent*l adott szóbeli törvény, az ember lényén természetes átalakulást, "jjáteremtést véez, amely uyanlátszóla, testi szemmel nézve semmi "jat vay $sodaszer't nem mutat, de a lelki testen óriási átváltozást visz vébe. % szellemsaját lelkében is küzdelmes $satateret talál, !a érzelmi viláába tekint. Mert a szellemi énben elismert jó és iaz me!ód&tja a lélek fejlettebb érzelmi viláát, és ey fels*bb öntudatban $so(ortos&tja össze, amely önmaában ey eészet ké(ez, és ez éles szemmelvizsálja az alsóbb @testi öntudatC énjében vébement, elkövetett törvénytelenséeket. M*né! nag+"(( )é&) h'3) meg Is)en *géjeaz é&ze!m* $*!ág(an# anná! messze((&e $*!ág"s"*k meg é&)e!m* $*!ága- Vag+*s# ak*nek az é&ze!m* $*!ága nem fej!e))# annak é&)e!m* $*!ága a sze!!em* *gazság"k *&án) nem f"gék"n+# bár le!et az anyai életben tudós, vay más nayra tartott te!etsé. %z

értelmi vilá viláossáa az érzelemben meleséé és vonzássá, boldo&tó és boldosáot elfoadó szeretetté válik, mely teremt*munkájával életet, delejesséet suároz ki maából. + amint ez a delejessé a lélek er*iben el!elyezkedik, s $selekedeteinek,ondolatainak emlékeiben az eddi elfoadott jónak és iaznak ellenkez*jét ismeri fel, fájdalmas érzésben össz(ontosulva teremtime a b'nbánat könnyeit.

% b'nbánat minden más bánattól különbözik, mert a lélek keser'sée viasztal!atatlan. #rre nin$s orvossá, nin$s viasz) ezt am"landó vilá körülményei nem tudják elfeledtetni, mert ez a bánat örökkévaló lényünknek az örökkévalótól történt elszakadásfeletti keser'sée. #z a keser'sé el!ordoz!atatlan, kib&r!atatlan volna, !a onnan felülr*l jöv* !an b&ztatást, bátor&tást nemsuározna alá. #z maa a !alál volna, !a az ember bens*jében nem vissz!anzanék az isteni törvény vonzó ereje. % b'n átka a!alál) a b'n felismerése a !alál közelséét, a mesemmisülés borzalmát ébreszti a lélekben. Ki$soda áll!atna me ez el*tt atermészettörvény el*tt önmaában bizakodva, mikor felette, alatta és bens*jében is e rettenetes törvény teljes sziorával találjaszemben maát 3sten, ki e törvényeket alkotta, böl$sen elrendezett mindent) memutatja a fejlett léleknek az iazsáot, !oymemutat!assa, s ért!et*vé teye az iralmassáot, amelyet vele $selekedni akar. Mert ki$soda látott olyan tökéletlen orvost, akifel nem viláos&tja a beteet baja veszélyes voltáról, miel*tt a m'tétet vére!ajtja + !a a földi emberek eszesek, mennyivel

böl$sebb a mennyei %tya0% b'n felismerése eyenl* a !alállal. % b'nbánat eyenl* a !alál borzalmával, amely lelki dermedtsében véz*dnék, !a itt az

isteni keyelem nem várna a lélekre. %z iaz b'nbánattal eltelt szellem nem meri remélni b'nének bo$sánatát, m& lelke a !alál bizonyos fázisain át nem esett, m& át nem szenvedte a mardosó fájdalmat, amely felemészti utolsó maamentési ondolatait is. A)"m%a $e&g2és s.)é)jé(2! a !egmé!+e(( a!áza)"sság é&zésé(en meg).&$e k*á!) a !é!ek az 4&h"z7 F&am seg3)s# me&) e!$eszek>Innen a mé!+ség(2! fe!).&2 !e!k* hang az ,jjászü!e)és e!s2 k*á!)ása , amikor már a lélek levetette réi énjének, mely!ez a b'nök ta(adtak, önáltatásra szánt eész ondolat és érzésviláát, s eyedül a bánat maradt körülötte, me a szenvedésben feléetettondolat és érzésvilá !amuja, amelyben ülve várja a szabad&tást. %kkor, és $sakis akkor jön el a bo$sánat, az "jjászületés,amikor az Úr szava, mint a tiszta vizeknek $se((jei memossák a lelket óriási b'ntudatától, s a reménysé életet adó $se((jeit$se(eteti be a szenvedést*l elyötört sz&vbe. Mint a szomjas föld a lanyos es*t, "y issza be a lélek az Úrtól jöv* iazsáokat ésviasztalásokat.

Úy raaszkodik az Úr!oz s az 9 törvényé!ez, mint a folyondár a töly!öz, mint a mementett az életment*!öz, mert !iszenme!alt és a lelke méis él a b'nbo$sánat reménysée által. %z "jjászületésben benne van az "j élet $élja, váya, reménysée.

6em a réi ember élete ez többé, mert az me!alt b'neinek, tévedéseinek felismerése által s a !alál elvitte réi váyait, $éljait,mivel azok a váyak a !alálból, a mesemmisülés vonzásából eredtek és a m"landó!oz, az id*lees!ez f'zték. >e a szellem, azörök isteni felébredve meismerte tévedését és er*s akarattal az örökkévaló törvények felé ny"jtotta ki kezét. 9%z elsők elm1ltak,me, 6n mindent meg1jtok ,: mondja az Úr. 9%dok nékik 1j testet és 1j lelket, amellyel az én beszédemre allgatnak, és az én1taimon járnak.; %z "jjászületett szellemi öntudat "j váyakkal, "j $élokkal "j utakon !alad, a!ol az Úr törvénye különféle testi éslelki er*kkel ru!ázza fel az "jonnan születettet. Új sz&vvel, "j lélekkel jár az ismeretek mezején, amelyen minden tá(lálót, mindener*s&t*t a saját lelke er*s&tésére, fejlesztésére ford&t!at. % lélek növekedik, er*södik) az isteni jó és iaz, mint friss vérkerinés járjaát a lelkét, és mindaz, amit szellemi öntudatában jónak és iaznak ismer el, lelki természetében mint isteni törvény mevalósulva

jelenik me.A f"&ma# me!+ /)án a !e!k* eg+én*ség a!ak/!# m*n*g $a!ame!+ eszmén+* nag+ság# ak* a f.!* em(e& ké%ze!e)$*!ágá(an

m*n) a )*sz)aság és szen)ség megszemé!+es3)2je é!)- %z eész szellemi élet %!!oz alakul, és véül teljes !asonlósá áll be. #z aszellemi átalakulás !osszabb id*t vesz iénybe a lélek fejlettséi foka szerint. 6em máról!olna(ra, mint azt az emberek !iszik)né!a ey teljes élettartam, né!a több élet szüksées a!!oz, !oy a m"landó vilá emberének lelke a !alál után teljes és kielé&t*

boldosáot találjon az örök életben. Mert a meismert iazsáok "jabb, fokozottabb fényt suároznak a lelkére, és ennek aviláossáánál sok a(ró tökéletlensére talál a kutató szellemi 8én:. #zeknek a kitisztázása ké(ezi lef*bb feladatát a szellemnek.#z azonban már ey más, az el*bbi $élokkal és váyakkal össze nem !asonl&t!ató munka. % !alál, mely a test törvényeinek természetes folyománya, itt, ebben az esetben $sak átváltozást jelent a léleknek2 az anyai burokból való kivetk*zését, aromlandóból a romol!atatlanba, a m"landóból az örökkévalóba történt átköltözését, mellyel teljes szabadsáát nyeri vissza. Me&)m*nen sz8k k"&!á)"k k.zé sz"&3)")) )e&mésze)).&$én+ a sze!!em &a(ságá) je!en)*# ame!+ ké%essége*) !ef"k"zza-

%z isteni jó és iaz a földi ember kedélyviláában mint &rott bet', vay kemény természettörvény tud $sak az öntudat mélyére!atni. % 1öld természettörvényét*l meszabadult szellem azonban lebens*bb énjének kedélyviláával foja fel az isteni jót ésiazat, amely bens*jéb*l suárzik küls* burkolatára. Eens*jében b&rja az élet nay titkát, amely összeköti *t az élettel, mely életet* már feldoloz, és saját jó és iaz meismerése szerint é(&t fel, és ezáltal teremti me az * !azáját, a!ol lelke (i!enést és

boldosáot talál. %zért az &rott bet' korlátokat von az ember elé, m& a szabadon áradó isteni eszme, melyet az 3sten felé törekv*szellemi eyénisé lebens*bb kedélyével fo fel, teljes szabadsáot biztos&t az ember lelkének, $sak ereje leyen !aladni a

belát!atatlan örök titok felé. %z élet fel van fedezve) s ez az élet a vételen, az örökkévaló boldosáot rejteet* titok, melyetkikutatni kötelesséünk) amelyben élve mi maunk is az élet kifoy!atatlan tartályai lettünk, mert eszméink, érzéseink,$selekedeteink életet suároznak, anyaot bontanak) és &y átmentünk a !alálból az életbe. %z "jjászületés fájdalma b*venkár(ótolva van, mert akár!oy tomboljon a sötétsé !atalma b'nös testünkben, lelkünk fájdalmában elé, mesemmisül am"landó!oz való váyaink, $éljaink é(ülete és abban a fokban é(ül fel az "j, az örökkévaló é(ület, amely fokban összeroskad aréi.

Krisztus, aki az "jjászületés szükséesséét !anoztatta, a mekeresztelkedést is $élul t'zte ki az embereknek, mint a mennyei



életnek els* mozzanatát az emberi ké(zeletben, amellyel az ember lelki kedélyére !atni akar, !oy nyitva álljon az isteni jónak ésiaznak befoadására. A megke&esz)e!keés# ha ez) a !e!k* megn+*!a)k"zás) nem e&emén+ez*# semm*s a !e!k* $*!ág(an- Azem(e&* !é!ek zá&$a ma&a# még ha a kü!s2 $a!!ás"sság k.$e)e!mén+e*nek %é!ásan fe!e! *s meg# ame*g a (e!s2 !e!k* $*!ágá) nem $esz*# és meg nem é&)* az 4& sza$á)- %mely (edi szól a természettörvényben, szól a !alál által, az élet által, szól az &rott

bet'ben, szól álomlátás által. +zól szior"an, szól szel&den, szól a mennydörésben és a szel&den suttoó szell*ben, szól aszeretetben, az iazsában, a $sa(ásokban, a fájdalmakban, az örömben és a bánatban. +zól Mózes által, szól Krisztus által, szól azél*k és !oltak által.

M*nen hang ha&s"gja# n+.g*# s'haj)ja# %a&an1s"!ja# h3$ja# ké&* az em(e&)# e !e)8n2 k"&szak /)"!s' )é$e!+g2 j/ha*)7 7!ér"etek meg, mert elkzelgetett a mennyek országa, és immár az a"tó el$tt van.8 e az) *s m"nja7 73ki ú""á nem születik,semmiképpen nem mehet be a mennyek országába.8 %ki "jjá nem születik, az élvén me!alt, mert élete az élet nay titkának

utolsó fokozata, amelyen t"l kiéett (arázs !amuja sötétlik. 4lete uyan el nem vész, mint a!oy nem vész el az olaj, !a a mé$seskialszik) de !a kialszik, sötétsé és feledés bor&t be mindent. % melesé ki!'l, az olaj medermed. Mesemmisül az élet. #lvészminden öröm, minden jó a !alálban. % lélek sötétben, boldotalanul várja a feltámadást, amely soká, nagyon soká fog késni , mertvisszautas&totta a maka$s szellem 3stennek, az %tyának életet adó !&vását. Ki$soda mond a (orban di$séretet 6eked <ramKi$soda áldja a te nevedet %zért éljünk) !arsova kiáltsuk keletnek és nyuatnak, délnek és északnak, !oy mi élünk, mert él

bennünk az Úr, aki feltámadott s nekünk az örök életet kiv&vta életével és !alálával0

ISTEN NEVEL< 6ENSZE6E AZ ÉLETBEN

Minden lélek számára kell ey id*nek jönnie az életében, !oy a lebens*bb természete kifejezésre jut!asson. 6em értem énez alatt a szellemi 8ént:, !anem az ember lelkének azt a részét, melyre valamikor nayobb ondot ford&tott. +okszor eész életek lejárnak abból az eyetlen $élból, !oy ey ien mélyre került érzés, mely a lélek fejl*désé!ez szüksées, felsz&nre jut!asson.Dát!attok a nay azdasában és fényben él*k között is eléedetlen lelk' embereket, akiknek te!er a vilái el*kel*sé ésmindenké(en szabadulni szeretnének t*le, s váyva tekintenek az eyszer'sében, tán szeénysében él*k viláába, mert lelkük mélyén ott szunnyad ey emlék abból az id*b*l, amikor *k ilyen eyszer'en éltek, de a lelkük természete kieléült, mert ey

bizonyos érzésük a felsz&nre jutott és kifejez!ette maát. %z ember lelke nem olyan eyszer' és könnyen áttekint!et*, mint azt tiondoljátok s nem olyan könny' az embernek a lélek váyviláa felett "rrá lennie. Me kell el*bb ismernie, ki kell el*bbta(asztalnia a váyott álla(otot, !oy az tartós vonzást ne yakorol!asson a lélekre, amennyiben káros !atás". Azé&) enge* meg*2nkén) az 4&# h"g+ az em(e& a maga ).&ek$ése* sze&*n) é!hessen a .!.n# h"g+ .nmaga g+2z2hessék meg1se!ekee)e*nek a ha)ása*('! az"k j' $ag+ &"ssz $"!)á&'!- #zért van, !oy a !ará$soló természet'nek látszat szerint sokszor kedvez a szeren$se) a könnyelm', lé!a embert mint!a az *rz*anyala vezetné nem történik baja) a vakmer*nek minden jólsikerül-

Ez az"n(an m*n 1sak !á)sza)# me&) am*k"& a mé&)ék (e)e!)# am*k"& a !é!ek e!éggé k*me&3)e))e ez) a )e&mésze)é)# 5 az"k"za)a* ).&$én+ sze&*n) a más*k $ég!e)(e ke&ü!- Ez a más*k $ég!e) az)án (2$e!ken* f"g m*naz"k(an az esé!+ek(en#me!+ek e*g fe! $"!)ak függesz)$e# és az okozati törvény a lélek elferdült természetének eredményeit, mint yóy&tó orvossáot!asználja fel a váyak ellen. %zok a lelkek, akik természetük szerint uralkodni szeretnek mások felett, szintén több ilyen

(róbaéletet élnek véi, m& a közé(utat meismerik, azaz maukban kialak&tják. %z uralkodás után (edi, !oy a lélek ebb*l a!ibájából yóyul!asson, okvetlen a kénytelen enedelmeskedés következik. #z vele jár az els*vel) ez a kett* vonzza eymást.B"!"g az# ak* a k.zé%/)a) ,g+ az eg+*k# m*n) a más*k $ég!e)(en meg)a!á!ja- Me&) a ké) $ég!e) k.z.)) ha!a$a *sme&* 1sak meg a !é!ek az) az *gazság")# ame!+ 2) )é$e!+gése*)2! megsza(a3)ja- 7annak azonban a léleknek szebb, maasabb rend' váyaiis, melyek eyey vezekl* élet alatt nem jut!atnak kifejezésre, mert a körülmények nem ny"jtanak le!et*séet reá. #zek uyan

jók, törvényesek és iazak is, mésem me!etnek teljesedésbe, és $sak a sóvárás marad me utánuk a lélekben. 5a (edi a lélek méis eljut az ilyen kis sziet!ez, boldoan ny"jtja ki a kezét és adja át maát azoknak az érzéseknek, !oy bel*lük er*ket vonjonmaá!oz. +okszor !ossz" idei ebb*l tá(lálkozik, és "jból me "jból visszatér ezek!ez az emlékek!ez, mé életének kés*bbi idejealatt is, !oy elyönyörködjék és me(i!enjen azokban.

AZ ÉLET VÁ=GA9B:L ÁLLMindenkit meviselnek az élet zivatarai. 6ézd me a viráokat, milyenek eyey orkán után, !a es* nem jav&totta ki a

rombolást, olyan té(ett, !ervadt az emberi lélek is az élet me(róbáltatásainak vi!arai után. %mi a lélekben szé(, üde és élett*lduzzadó, az "y a küls*ben, mint a kedélyben menyilvánul. %zonban az ilyen vi!arok után a kedély már nem az a der's!ullámokat tovább&tó er*, mint rendes álla(otában, mert a finom rezésekre berendezett érzékszerveket bor"s !ányódások ésvillámok té(ik, melyek kimer&tik és le!anolják a lelket. #z az embernek nem iazi énje. 3lyen álla(otában a beszédje és$selekedete a lélekben felyülemlett fáradtsá salakját !ozza na(fényre. Mert amint a testben elének bizonyos er*k, és marad$sak azok !amuja, é((en "y a lélekben is minden fájdalom és $salódás után marad vissza ilyen salak. #l*fordul, !oy sokszor annyira felsza(orodnak ezek a salakok, !oy a lélek érz*ké(essée is mebénul azon a !elyen, a!ol izatva volt. #z mindenvezekl* "ton !aladónál el*fordul. #zért lát!atók olyan nyomott kedély' emberek a 1öldön. #zek mind nay vi!arokon,szenvedéseken átment lelkek, akik uyan már elfeledték réi fájdalmaikat, de azok nyomát viselik az "j testben is.

3lyen fáradt és vénlelk' yermek és ifj" ien sok van a 1öldön, aki vay nélkülözi a viasztalást és reményséet, vay nem is

ké(es azt befoadni. 3sten meadja a le!et*séet mindenkinek az el*rejutás!oz, de kivételt nem tesz senkivel. Mindenkinek amaa iyekezetével kell el*resietnie. Hy vaytok ti is mindnyájan, mindeyik*töknek mevan a maa ter!e, amit !ordoznia kell)$sak az eyik !amarább mebarátkozik vele, mint a másik. %z élet $su(a váyakból áll. 5a nin$s váy, nin$s ösztönz* er*.%zonban váy és váy között nay a különbsé. %z eyszer', tiszta örömök után való váyat nem szabad mevetnie az embernek,mert !a meveti, a b'n jut el*térbe. ltalános váy a boldosá utáni váy. Mindenki boldo szeretne lenni, de érte senki semsz&vesen küzd. #l*fordul azonban, !oy aki küzdött érte, @látszat szerintC rosszabbul jár annál, aki nem is tudja, !oy milyen





arany2 me*rzi értékét akkor is, !a sok van bel*le, akkor is, !a kevés. % földi élet $sak !amis $silloása szé(séekben b*velkedik,és ez köd és (ára a!!oz a fény!ez ké(est, mely a valósának ey suarából tör el*. #y (illanatra tán $sáb&tóla !at, de !autánany"l az ember, elveszti értékét. %zért inkább a szenvedés !eyes kövein vándoroljon az ember, és (u!a (i!en*!ely várja a$élnál, mint meijedve a szenvedésekt*l, a (u!a, kényelmes utat válassza, és lelkét a szeekkel kivert fek!ely várja. Me&) a$án"&# ha 1é!já) e!é&)e# e!fe!ej)* ,)já) és megg+'g+/! a se(0 e ha ,)ja $égez)é$e! 1sa!'ás é&*# kese&8en f"gja )a%asz)a!n*#h"g+ j"(( !e)) $"!na az a ke$és &"ssz a f.!* é!e)(en# m*n) a )a&)'s és s"k &"ssz a sze!!em$*!ág(an-

MA6AAN: É6TÉ9E9É6T 9ZJN9>

6ayon ne!éz az emberekkel meértetni rendeltetésüket. 5a elmerülnek az á!&tatos érzésekbe, akkor tisztán szellemi életetszeretnének élni, s az anyaot mevetik, mint !ozzájuk nem méltó rossz köntöst, !a (edi er*sebben belemerülnek a földi életbe,akkor me félnek a !aláltól, mint ey rettenetes veszedelemt*l, mely *ket minden örömükt*l mefosztja. Eizony van, akinek indokolt a félelme, de nektek, akik szellemi életet is éltek, semmi okotok sin$s félni t*le. =sak azt ne ondoljátok, !oy a földiembernek olyan érdemei vannak, !oy a szellemi élet kezdetével eyszerre meszabadul!at az anya korlátai közül0 Mert azanyara mé ott is szüksé van, a!ol az á!&tat oly mély, oly szent, mint ey elrejtett oltár. %z anya, bár finomabb kivitelben, delétezik minden!ol. I)) a m* $*!ág/nk"n é%%en ,g+ $an *2 az *mák"zás&a# m*n) a m/nká&a és a sz'&ak"zás&a0 e!egf2ké%%en m*nenk"& és m*nen(en $an he!+e és *eje a sze&e)e) g+ak"&!ásának# me&) ez az é!)e)2 e!eme *)) m*nennek- %szellemi élet és a földi élet között $sak az a különbsé, !oy itt a !asonlók a !asonlók között élnek) ez azután vay élvezet, vayyötrelem. 3tt a !asonlók vonzásának ereje oly er*s korlátokat emel az eyes $so(ortok közé, !oy eyik a másik!oz nem fér!et.% $élokat a 1öldön !elyesen meválasztani annyi, mint!a a szeren$sekerékb*l nyer* számot !"ztok.

%zok a szeren$sések és boldook, akik földi életük idején vándorlásuk alatt olyan értékeket kerestek és találtak, melyekért aföldi életben is váyva váyott dolokat vásárol!atnak. % boldosá, a szeren$se, a azdasá, béke és össz!an az ember el*tt isk&vánatos, azonban a 1öldön ezeket be$sületesen iaz "ton ritkán le!et elérni) mert ezek a 1öldön $sak a sátán $salétkei, amikbe !a

belekóstol a lelki ember, elfanyalodó ábrázattal !ayja ott, mert meérzi, !oy nem az az iazi. %z iazsá ismeretével b&ró lélek érzi már, !oy nin$s itt maradandó lakása, és !oy itt minden $sak átmeneti. 4s szinte le!etetlennek tartaná, !oy az Úr ide, ebbe arövid és tökéletlen létbe !elyezte volna el az 9 iaz yermekeinek a jutalmát. Mekönnyebbülten só!ajtunk azonban fel a !alálután és !álát adunk 3stennek, !oy nem a 1öldre !elyezte a mi örömünket és boldosáunkat, a!ol örök retteésben kellenelennünk, mert minden (er$ben elvennék azt t*lünk az er*szakosak, a onoszok. %z iazaknak a 1öldön b*ven kijut a fájdalombólés szenvedésb*l. #nnek azonban &y kell lennie, !oy a onoszok vádja 3sten ellen metörjön. Mert amikor az iazak ne!éz ter!étés szenvedéseik nyomát szemlélik, menémulnak és mesz'nik a feleselésük 3stennel. 3sten akkor sem iazsátalan azonban azövéi!ez, !a ezek méltatlanul szenvednek is.

6em azért, mint!a 3sten örömét találná abban, !oy ezek szenvednek. Is)ennek .&.me )e!*k az < *gaz g+e&meke*nek ah8ségé(en# a((an a h8ség(en# me!+ nemes (üszkeségge! meg$e)* a g"n"sz)# és szen$e$e (á&# e k*)a&) a j' me!!e))- #zek már nem a jutalomért jók és iazak, !anem azért, mert a jó és iaz isteni vonzását érzik maukban. M*né! nag+"(( e&2$e! ).& e!2a !é!ek(2! a j' a .!.n# anná! ).(( szen$eés &á a fe!e!e)- #zt viasztalásul mondom azoknak, akik a jóért és iazértszenvednek. #z a jó, mely a 1öldön $sak sz'k !atárok között mozo!at, a szellem!azában kiterjeszkedik, és "j viláot é(&t. 3tt már semmi sem áll "tjában a fejl*désének. Mert a jónak az a jutalma, !oy fejl*d!etik, !oy sza(orod!at, alkot!at, és boldo&tóle!et*séeket !oz!at ki a lélek titokzatos mélyér*l. %z ilyen lelkeket se&ti az Úr, és áldásaival azda&tja, emeli és tiszt&tja. Hyte!át fokrólfokra teljesedik a lélek er*vel, !atalommal, di$s*séel, azdasáal, fénnyel és (om(ával. Mert királyi örökséünk örök mélysé' forrása ny&lik me számunkra, !a az isteni iazsáot és jósáot meismertük és maunkévá tettük, !a !ar$oltunk érte és diadalt arattunk a földi életben. Mert !ar$olnunk kell er*sen, !oy !itünk koronáját el ne ve!esse t*lünk a sátán.

% földi élet a küzdelem ideje. Küzdjetek te!át be$sületesen a meismert iazért és jóért, melynek nem e 1öld a !azája, azonbanszenvedni itt kell érte. 3sten meadja, amit nektek szánt, azonban nektek sem szabad ölbe tett kézzel várnotok, k&sértvén 9t.

6ektek é((en "y, s*t talán kétszer olyan fiyelemmel kell számolnotok a le!et*séeket, mint másnak, mert t*letek elka(ja asátán, és az övéinek adja. T* még nem é!he))ek sze!!emek m'já&a0 &eá)"k néz$e még !é)ez*k az an+ag# me&) )es)(2! és!é!ek(2! $ag+)"k# azé&) a szeme)ekke! és keze)ekke! az an+ag* é!e)(en# e a sz'vetekkel a szellemi életben való értékeket keressétek. Mert !a a sz&vetekkel is a 1öld!öz vaytok kötve, elvesztitek az irányt és az örökkévalókról a !iábavalókra tértek át. %tisztán szellemi élet, az imádkozás á!&tata, mely ey kis id*re felüd&ti a lelket, nem le!et (roramja a földi embernek, mert emberikötelesséei is vannak. 5a azonban az emberi kötelesséek is a szellemi jót és iazat szolálják, akkor eléri a földi ember az életmaasabb rendeltetését2 a szellemiekért való küzdést és vele a diadalt az anyaon. A m*nenna%* ken+é&é&) $a!' küzés é%%en"!+an f"n)"s# m*n) a sze!!em* $*!ág"sságé&) $a!' küzés- Mert am& a lélek nem jutott el az önfeláldozó szereteti, addi minden,ami a test sanyaratására történik, b'n. Mert a test a lélek nevel* és fejleszt* meleáya. A )es) szen$e)e)ése (8n a)e&mésze)).&$én+ e!!en-

AZ ÉLET EJLESZT< IS9LÁJA

Mindenkinek a lelkében vannak dráakövek, aki az iazsá "tján járt és jár, mert ezek az iazsá "tjain vannak elszórva. +vala!ányszor a földi salak, a földi b'n és tévedés fel!as&tja a lábunkat és le!ajolunk, !oy letöröljük vérz* sebünket,mindannyiszor eyey $silloó yémántot talál a lelkünk2 ey rayoó iazsáot, melyet !a felveszünk és metartunk, sok

kin$set y'jt!etünk a földi lét szenved* "tján. +okan azonban ey sajnálatos tévedésnek esnek áldozatul. 4s sokan vannak itt aszellemvilában olyanok, akik bizonyos stanáló álla(otban renete id*t töltenek anélkül, !oy valami érdemesebb tudományra,vay ta(asztalatra tennének szert. #zek a szellemek uyan a földi b'nökt*l már metiszt&tották maukat, de ezen felül semmiérdemet sem szereztek mauknak arra, !oy ey maasabb, szellemibb álla(otba kerüljenek, a!ol az élet lüktet* el*retörésében alelkükben "jabb és "jabb váyak ébred!etnének. #!elyett a vallás szent misztériumába, mint ey ködbe beleta(adnak, és ezáltal azéletnek nem minden oldaláról, !anem $sak ey bizonyos részér*l vesznek tudomást. 4s ezt nevezik *k örök életnek. #zek a



szellemek maukban !ordják a !alál illatát) és amikor ismét a 1öldre kerülnek, bizonyos elm"lási emlékezéssel fonak mejelenni.

#zek a 1öldön is $sak"y, mint a szférákban, be!unyt szemmel járnak, és sokszor nayot botlanak, amikor aztán a másik oldalról ébred fel a lelkük. #zek, !a az életben meütköznek, vay $salódnak, ien yakran önkezükkel vetnek véet életüknek.#zek azok, akik so!asem akarnak okulni) akik a szenvedések orszá"tján nem akarják az iazsá yémántszilánkjait felszedni,mert minden fájdalmukra külön mennyei yóy&rt várnak a!elyett, !oy az "ton körültekintenének. Gedi az élet küzdelem. +am& a léleknek ilyen durva anyai viláon kell a maa "tját járnia, addi szenvedve ismeri fel azt is, amit el kell !aynia, me aztis, amit fel kell szednie. +zenvedve ismeri fel b'nei és tévedései eredményét, szenvedve látja me, !oy mit mulasztott el és mitkellett volna metennie, !oy a jó eredményt élvez!esse. Minden kornak vannak !ibái és tévedései, "y az ifj"kornak, mint azérettebbnek) de vannak erényei is. +okszor már a földi létben felismeri az öntudatra ébredt szellem azt, amit jól, és azt, amit

rosszul $selekedett. 4s ez a körülmény rá nézve jó és kedvez*, mert itt mé le!et jav&tania) de !a a szellemvilában jön ennek ismeretére, akkor már kés*, mert itt $sak medd* b"sulás jut a részére, ami mindaddi tart, m& az "jjászületéssel "j es!et*séek nem ny&lnak számára. J' az em(e&nek az é!e) m*nen "!a!á&'! k*ké%zés) n+e&n*# j' meg*sme&n*e a &"ssza) *s# h"g+ afája!mas fe!*sme&ésse! eg+5eg+ *gazságga! gazag"jék-

Jó azonban idejében meismernie a jót és az iazat is, !oy amikor a lélek az eredményt összeszámolja, az iaz és jóeredménye eyens"lyba !ozza a mérleet a tévedések eredményeivel. Mert !a sokkal több a tévedés, mint a jó és iaz, akkor

bizony ne!éz sors vár a lélekre, akár a 1öldön, akár a szférákban. A .!.n nag+ há)&án+á&a $an a !é!ek m*nen "!a!&'! $a!'k*ké%zésének a zá&a* é!e)- Az"k&a a f*a)a! !e!kek&e# ak*k "a e!zá&k'znak# nehéz meg%&'(á!)a)ás"k $á&nak a k.$e)kez2é!e)(en- Lehe) a .!.n *s sz8z*es )*sz)aság(an é!n* és az *s)en* keg+e!em )an/!mán+"zásá(a me&ü!n* ané!kü!# h"g+ ezé&)zá&á(a ke!!ene menn*. De!et lemondani, le!et az iazsáért szenvedni anélkül, !oy * maa az iazsá ellen a lekevesebbet isvétené. Me&) nem a((an $an a ke&esz)én+* h*) 1s"ás e&eje# h"g+ mag/nka) n.$e!jük nag+&a a )/"mán+(an és asze&e)e)(en# hanem h"g+ ez) m*nenk*&e á)&/házhass/k és az é!e)nek m*nen m"z/!a)á) ).ké!e)ese((é# j"((á és sze((é)eg+ük . 6e $sak ey ki$siny zu leyen a lélekben az 3sten imádásának szentelve, !anem az eész lélek az isteni iazsá fényében

tündököljék. 6e leyenek a lélekben elduott, széyellnivaló érzések és ondolatok, !anem !a vannak ilyenek, ki kell azt a részttakar&tani. %z emberi léleknek minden indulata és törekvése ey f*$élt szoláljon2 az isteni jó és iaz érvényesülését "y azeyeseknél, mint a $so(ortoknál, s akkor könnyebb lesz a javulás, és nem kell a k&sértések özönével küzdeni.

%zok a szellemek, akik nem látják me a szellemi yémántszilánkokat a (orban, és $sak a tövissz"rások fájdalmát érzik, sazért a fájdalomért külön jutalmat várnak, meakasztják a !aladást. %zok me, akik nem várnak jutalmat, s*t ezt a jutalmatkinevetik, mert nem is !isznek benne, és az iazsá "tján járni sem akarnak2 ezek azok, akik a lelkük méres tüskéivel a !aladás"tját tele!intik. #ljön azonban mindenkire az id*, amikor akár!oyan kerüli is az iazsá "tját, méis rá kell arra lé(nie, !oy azel!ullatott tövisek az * lábába is belesz"rjanak. #zeknek fájdalma és ver*dése mindaddi el nem m"lik, m& a lelkükben lev*tüskebokrot2 a b'n és tévedés anyját az iazsá és szeretet lánja fel nem éeti. #z az éetés (edi nay fájdalommal jár. %zilyenek mellé adja az isteni keyelem a reménysé érzetét, melyet a szenvedés mellé ad. %zok azonban, akik az iaz "ton !aladvamesebesülnek, mind metalálják azt a mennyei iazsáot, !oy akik az *rat kö(etik, minden ja(ukra (álik. Mert mindenfájdalmukból eyey mennyei iazsá sarjad, és minél többet szenvednek, annál azdaabban térnek me az örökkévalósába.#zeknek lelkén nem ta(ad a !alál illatából semmi, nem ta(ad mé a titokzatos vallási reményséb*l sem, mert *k az élet

azdajai, kik a fájdalom árán metanulták azt, !oy mit kell meszerezni, és mit kell el!ayni. %z életben ezt kell az embereknek metanulniuk.

A VILÁ=SSÁ=É6T 9ZENI 9ELL

Mi szellemek nem könnyen inat!ató ala(okra é(&tünk, mint ti emberek, !anem az isteni törvényre, melyet a mi lelkünkben!elyezett el az Úr. #nnek a törvénynek éltet* ereje a szeretet, mely olyan, mint ey kifoy!atatlan forrás a lelkünkben. Ilyan ez azérzésünk, mint ey memozd&t!atatlan szikla, melyre jö!et a földrenés, jö!et az özönv&z, ey id*re bebor&t!atja a köd, de el nema(aszt!atja, me nem semmis&t!eti semmi. 4n mindnyájótoknak javát akarom. 5a én szólok, mindi $sak a köznek szólok)mindaddi, am& külön fel nem kér valaki, !oy személyesen adjak felviláos&tást az * üyében. 5a valaki a yülekezeti életbe

beleilleszkedik és az irány&tás szerint él, az javul és tisztul anélkül, !oy külön folalkoznom kellene vele. #z a természetes!aladás és fejl*dés menete. % külön adott utas&tás már fennakadást jelent. Mert !a keresztül is se&tjük az embert eyes !elyénvalótaná$$sal, az mé nem az * érdeme. % léleknek maának kell metalálnia a kell* alkalmakra való taná$sot) és !a !elyesen$selekedett, akkor az már az * érdeme, amit nem ve!et el t*le senki.

#zért nem adok sz&vesen személyes üyben taná$sokat, és bizonyos dolokat is azért nem vilá&tok me, mert minden léleknek önmaát kell átdoloznia a tudatlansá s'r' ködén. A !é!eknek meg ke!! é&ezn*e# h"g+ m*k"& 1se!eksz*k j'! és m*k"& &"ssz/!-e&sze ez a fej!2és mene)én s"k )é$eésse! já&# me&) s"ksz"& a &"ssz j'nak !á)sz*k és a j' &"ssznak- >e !iszen é((en az afeladata az embernek, !oy a látszat viláában, vayis a 1öldön tanulja meismerni a valódit, az iaz jót és össze ne tévessze azutánzattal, a látszatszerinti jóval. %mikor már az ember természete a meismert jó után alakul, könny' a !aladás, de am& azembernek a saját természete ellen kell küzdenie, addi sok er* el(azarlódik a bels* én !elyes irányba terelésével. %zért jó, !a azember lelke eléedetlenkedik, mert akkor keresi, kutatja a lét !elyesebb meoldását. % böl$sel* &y jön rá sok olyan iazsára,melyet a következtetések által nyer. % léleknek ez az eléedetlensée vezeti rá az embert a +zent&rásban is sok olyan titkosdolora, melyeket $sak lelkile tud mevilá&tani, &y aztán átterel*dik az ember fiyelme a látszat viláából a valósá viláába,azaz a lelki vilába és f*bb ténykedéseit abban vézi el.

#záltal életr*léletre fontosabb lesz a lelki, vayis a bels*, iaz viláa, mint a küls*, és fokozatosan meer*södik bels*lényee, "y !oy szellemile is fokozottabb mozást véez!et. #záltal viszont az élet körzete is nayobbodik, melyet maa körülle&r, azaz amire a lelkének !atásait rányomja. <yan$sak ebben leli mayarázatát, !oy az anyai ember miért van sötétben a!alála után2 mert lelki er*ivel a lass" forás" anyanak $sak ien kevés részét tudta !atásokkal ellátni s miután lelki életet nem élt,az anyaból, vayis a testb*l a le nem küzdött nyers ösztönök durva be!atásaira foékony ideszférája keletkezik, mely véültom(asáot és lelkile érzéketlenséet !oz létre. #zek a lelkek !aláluk után $sak kés*bb ébrednek öntudatra. #lm"lt életük eseményeit uyan$sak kés*bb foroják le, és kés*bb öltenek testet is. A sze!!em*!eg é&e)) em(e&ek ezek)2! e!)é&2!eg ).((e)



szen$enek# e g+"&sa((an és ).((e) é!nek0 és /g+an1sak s"kka! k.nn+e((en *s ja$/!nak# m*n) ak*k 1sak )es) sze&*n) é!)ek-

ÉLJETE9 MÉ6TÉ9LETESEN>

%z eészsé két, s*t !áromféle er* rendes forásából jön létre. 4s (edi a szellem törvényes fejl*désének és a test állatifejl*désének kell ey (ontban találkoznia az emberi alakban. %z emberben e két er* eyesüléséb*l származó !armadik, az emberi

8én: jelenik me. #z az 8én: mindi a f* elv ) a másik kett* $sak mint se&t* eszköz tá(lálja, er*s&ti ezt. % szellem, amint tudjátok,nem él!et $su(án szellemi életet, már $sak azért sem, mert az * bukása által szellemi !azájának emléke is mindjobban elmosódik.5a ez nem &y volna, elvisel!etetlenné válnék részére a test, az anya élete. 7iszont az állati test, a !armadlaos életer* semelé&t!eti ki minden váyát, no!a azok a lélek tükrében nayon is meszéd&t*en $sillonak el*. 5a a test váyai a lélekbenelfoadásra találnak, akkor a lélek ezeket a váyakat kisz&nezi, feld&sz&ti, !oy a szellem által elfoad!atóvá teye és ezáltal *, alélek is élvezzen. +zóval a váy kieléülésében véli a lélek a maa örömét metalálni - Az"n(an $a!ahán+sz"& a !é!ek a )es)k3$ánsága*) )e!jes3)*# a sze!!em e!g+engü! a )es))e! szem(en# és a )es)* e&2k $esz*k á) az /&a!ma) az em(e&* Kén fe!e))-

5a (ld. a yomor üres, ösztönszer'le felébred a váy a testben az evésre. % lélek átveszi a váyat és ondolkozik, !oymiké((en fokoz!atná az élvezetet, te!át jobb ételekre ondol. + !a a léleknek ez a váya teljesül, akkor a következ* alkalommalmár nem jó neki ey eyszer', de tá(láló eledel, amire a testnek szüksée van. g+ ke!e)keze)) a !ak"mák és a &af*ná!) é)e!ek k/!)/sza- E&&e %e*g a )es)nek n*n1sen szüksége- #y másik eset2 % test (i!enni k&ván, mert fáradt. % lélek itt is módos&tja a testiváyat) * már nem elészik me az eyszer', tiszta fek!ellyel, mely a szélt*l, es*t*l, !idet*l védve van, neki (u!a, (ely!es áyés selyem áynem' szüksées, mert a lélek már ezt az érzést is feld&sz&tette. + mert neki a (u!a, kényelmes fek!ely élvezetet

ny"jt, te!át !ovatovább már fáradtsá nélkül is (i!enteti a testet, mert az jó és kellemes érzés. Hy jön létre a restsé, a (ety!üdtsé. 3lyen módon van a testnek sok más váya is, melyeket a lélek k&vánatossá téve áll&t a szellem elé - A !eg).(( em(e&é!e)e 1s/%a *!+en fe!es!eges# e a !é!eknek ke$es hasz"n)a!anság"k megsze&zésé(2! á!!- M* *s $"!na ez a s"k )es)nek sz"!gá!'fe!es!eges m/nka és fá&aság más# m*n) hasz"n)a!anság# h*szen ez m*n m,!an'0

4s méis annyira szokásává vált ez az embereknek, !oy azt !iszik, nin$s is el*ttük más $él és más öröm az életben, mint $sak az, amit ezen az "ton elér!etnek. Maától értet*dik, !oy a testnek szüksée van a tá(lálkozásra, de $sak olyanra, ami alétfenntartás!oz szüksées. +züksées a (i!enés és az alvás is, mert az er*k az alvás és (i!enés tartama alatt térnek vissza, amikor a szellem a szellemi térre siet, a testi, vayis állati életer*nek (edi a szervek jav&tását és fejlesztését kell véeznie, !oy emunkája révén majd ey maasabb rend' létformába jusson. %mint mondám, az ember ezalatt alszik) s amint az er*k munkájukatelvéezték, frissen, ki(i!enve ébred fel, !oy további munkáját * is véez!esse. %z alvás ideje alatt a lélek az * ténykedésével aszellem szabadsáát nem korlátoz!atja, sem le nem köt!eti. % lélek ta(oató eszközei a testen keresztül az ideek. 5a az ideek érzékenysée er*sen ki!asználódik, vay t"lzottan felfokozódik, m'ködése abnormális lesz. /e!át minél kevesebbet a felesleesmunkából és minél több össz!anot az életben0 #z leyen a feladat. =sakis &y tudja a lélek a szellemi iazsáokat visszatükrözni.

EN=EJ9 MA=FN9AT ISTEN ÁLTAL VEZETTETNI

dvözöllek yermekem az Úr Jézus nevében, %kit imádunk és di$s*&tünk mindörökké, mert 9 az 3sten 1ia, kit elküldött az%tya érettünk, bukott yermekeiért, !oy mekeresse és metartsa azokat, akik eleit*l fova be&rattak az élet könyvébe.;yermekeim, amir*l tinektek $sak a test "tján van tudomásotok, arról nekem már mevan a bizonyossáom) én a fa nedvében már látom a kifesl* viráot, és az érett yümöl$söt is látom, amikor az már a fát el!ayni készül. Dátom, amint $sendesen érik, amintfelduzzad eyey es* után) az &zt, zamatot, az eyéniséének mefelel* lejobbat a na(suár adja majd belé. % sz&nt, az illatot a

bels* lénye kisuárzása fejezi ki. #z a bels* lénye az, ami a maot életké(essé, $s&rázóvá érleli, amikor kifejl*dve, nayánövekedve, "j életkörülmények közé ültetve "j lényeet mutat, "j !ivatást tölt be és yümöl$söt terem majd az "j lénye, az "j fa,$sodásabbat az els*nél, mert az Úr keze ültette, az Úr keze á(olja, ojtja és nyeseeti. %z ember maától és maából nem !oz!atsemmit el*, amit vala!a nem az !elyezett volna beléje. 3sten nem "y ondolkozik, mint az 9 bukott yermekei s az 9 akarata és

akaratának vé!ezvitele sem olyan, mint az embereké.%zért az 9 "tjai ember által kikutat!atatlanok, felfo!atatlanok és véére nem jár!atók. 5iába minden okoskodás, minden

tudomány. Minden !atalomnak látszó er* olyan $sak, mint a !alványan (isloó mé$s viláossáa a teljes fényben rayoó na(viláossáá!oz ké(est, melynek fényesséét emberi szem el nem b&rja. Azé&)# am*k"& az em(e& $a!am*) ké)es "!"gnak !á)#$ag+ $a!am*&2! nem )/ he!+es f"ga!ma) a!k")n*# !egj"((# ha magá) Is)en&e (3zza# és *mák"z$a $á&ja az Is)en hangjá) asz3$é(en fe!1senü!n*- +okszor mondtam már, !oy nem az az iazi élet, ami itt a 1öldön annak látszik. 6em az a feladata azembernek, amit mint ember maa elé t'z, !anem az, amivel 3sten b&zta me. 4s méis me kell oldania azokat a titkosmeb&zatásokat, melyek (róbaké(en "tját állják a !aladni akaró léleknek. +*t !a ezeket az 3stent*l ka(ott titkos meb&zatásokatnem jól oldja me, minden törekvése !iábavalónak bizonyul az el*rejutásban. Mindenki maában !ordja azokat aseédeszközöket, melyeket !a !elyesen !asznál, könnyen meérti és könnyen meoldja a kérdést, melyet az életben a sorsa eléjead azokban az eseményekben, amelyek möött az ember, bár nem sejti, méis óriási es!et*séek vannak jóra is, rosszra is.

=sak ey árnyalat, és már el is !ibázta. +okszor a lejobbat akarja, és méis !ibásan $selekedik. /e!át ilyen alkalommal nemtámaszkod!at az ember sem okoskodására, sem önerejére, sem a meismert iazsára, !anem $sak eyedül az 3sten vezetésére.

Mert bár!oyan $selekszik önmaától, minden!oyan rosszul $selekszik. 5a azonban az 3sten menyitja és felfedi az általaelrejtett utakat és es!et*séeket, eyszerre meérti az ember, !oy 3stennek miféle szándékai vannak vele és azokkal azeseményekkel, amelyek sokszor eész váratlanul, és akaratán k&vül következnek be. S"ksz"& )ek*n) az em(e& fé!e!emme! és&e))egésse! "!+ "!g"k e!é# me!+ek a kés2((* *2k f"!+amán nag+ .&.m.k és em(e&*!eg k*szám3)ha)a)!an ("!"gság"k f"&&ása*$á $á!nak- M*nené&) aja)"k há!á)# am*) az 4& nek)ek a"))- Me&) m*nen é&)ékes# am*) az em(e& fe!ü!&2! ka%ha)-#zt kelletlenül visszadobni a lenayobb !álátlansá. 5a most nem is látjátok a véet, a dolok kimenetelét, !a nem is áll el*ttetek



tisztán és ért!et*en az Úr akarata, ne dobjatok el maatoktól az ért!etetlent, a meoldatlant, a $éltalannak látszót, $sak azért, mertez mé el*ttetek rejtélyes. 7árjatok békén, türelemmel.

%z id*ben szunnyadnak azok az események, melyek számon kérik t*letek azokat a javakat, melyeket ti a maatokénak !ittetek és azt véltétek, szabadon te!ettek vele, amit akartok. Nem> Eg+ em(e& sem é! magának- E!s2s"&(an m*nn+ájan Is)ennek é!ünk# mert 9 !ozott ki bennünket a nemlétezés !omályából, 9 mutatta me az életet azokban az érzésekben, melyek refleNiókként bennünk keletkeztek, 9 mutatta me a váyakban is azt a boldosáot, melyet keresnünk kell utolsó er*nkkel ésutolsó ondolatunkkal is, mert ez természettörvény. Kellenek a $élok, kellenek a váyak, !oy bennünket tevékenyséresarkaljanak. Kellenek a szoronattatások is, !oy a lélek el ne tes(edjen, 7ay letariába ne essék, mert sem a tes(edés, sem aletaria nem eészsées álla(ota a léleknek. %z örökkévaló értékek keresése és meszerzése é((en "y fáradsáal ésküzdelemmel jár, mint a földi értékek meszerzése. =sak!oy az örökkévaló értékekért való küzdés a léleknek nem az elavuló

érzések unottsáot eredményez* álla(ota, mint a testieknek életnélküli birtoklása, mert ezek a küzdelmek már életterjeszkedések,azaz a teremtésnek bizonyos le!et*sée, mely ey örökké él*, mozó viláot tár elénk.

#zt a viláot mi kormányozzuk, mert ez a miénk, mert a mi érzéseinkkel teremtettük me. #z az érzésünk (edi !asonl&t azanyának a yermeke iránt érzett szereteté!ez. + mert bár minden anya szereti yermekét, méis elfa$sarodik a sz&ve, !a az övénélszebb, jobb, okosabb yermeket lát, jól viyázzunk arra, !oy !a már annyit fáradunk és szenvedünk és rajtunk áll, !oy alejobbat és leszebbet alkossuk me a mi lényeünkb*l, mely eykor majd a jöv*nket ké(ezi. Úy $selekedjünk és viselkedjünk,!oy az alkotásunk $sakuyan a le!et* lejobban sikerüljön. 5oy ez a váyunk mevalósul!asson, leels*sorbanenedelmeskednünk kell 3stennek, azután me kell vizsálnunk, !oy milyen le!et*séeket ad mint eszközöket a kezeink!ez,!oy azokkal doloz!assunk. Mindent me kell be$sülni, amit 3sten ad. #ldobni nem szabad semmit, mert esetle olyankor veszi3sten vissza az 9 ajándékát, amikor már látjátok annak $élját és k&vánatos voltát.

#z (edi már az enedetlensének méltó büntetése. 3sten akaratával senki sem ellenkez!etik büntetés nélkül, mert a tévelyésmindi önmaát bosszulja me. 5a valamit nem értetek, inkább más oldalról szemléljétek a dolokat, !oysem mindent rötönleromboljatok. Mindenre mejön a felelet felülr*l, !a el*bb nem, kés*bb. +enki sem visel!eti sem a jót, sem a rosszat mint sajátját

tartósan) le kell vetnie jót is, rosszat is ey na(on. %z id* mindent el*!oz és meérlel, azért nem érdemes az embernek messze a jöv*be el*retekintenie és ott keresnie azt, ami talán el*tte van a !olna( (irkadásában. 3stenben, 3stennél minden meviláosodik.%z 9 ondviselésében b&zva nin$sen !omály, nin$sen akadály, nin$sen id*, nin$s emberi szám&tás, nin$s emberi akarat, és nin$ssem mélysé sem maassá, melyet fel ne tudna bontani, át ne tudna !atni azzal a nay és titkos er*vel, mellyel "y a naymindenséet, mint a ki$siny emberi lelkek sorsát kormányozza az 9 emberile kikutat!atatlan $éljai szerint.

LE=GN9 ALÁZATSA9# ;A ;ALANI A9A6FN9

% sok !iábavalósáal $sak késleltetitek "y a maatok, mint a mások lelkének a kibontakozását. 5a ti, akik 3sten Delkét*lszól&tva vaytok, és az Úr munkásainak valljátok maatokat, a !iábavalósáok "tveszt*jében bolyontok, !oyan tudjon aziazsá meismerésé!ez jutni a !itetlen ember és szellemvilá /i emberek különböz* természetetek szerint mindnyájan

bizonyos $élt vaytok !ivatva elérni a 1öldön) és az 4& azé&) aja a $*!ág"sság")# h"g+ !ássa)"k# és ne )é$e!+egje)ek-M*nenk*nek a maga he!+én# a maga á!!a%")á(an %é!á) ke!! sz"!gá!)a)n*a- Meg ke!! m/)a)n")"k# h"g+ az e!m,!an'k fe!e))h"g+an g+2zee!meske)ek0 és ezze! nem1sak a maga)"k &észé) h'3)já)"k meg# hanem ha g+2zee!meske)ek# $*!ág"s3)'!ám%ása* !esz)ek a $*!ágnak- %zért te!át ki$siny és nay vállvetve, eyütt érezve, eyütt dolozva vézi el a nayot, amit azeyes ember, az eyes szellem so!asem tudna elvéezni. %z álla(otok folyton változnak) ma az eyik, !olna( a másik van fenn,ma az eyiknek, !olna( a másiknak rayo az iazsá na(ja) a ki$siny, jelentéktelennek látszó eyén !olna(ra már viláotmerend&t* eszmék születésének eszközévé vál!at.

%zonban ey a fontos és szüksées, !oy minden lélek az 3sten akaratának enedelmes eszköze leyen. /e!át az alázatossá ésenedelmessé a f*dolo, mert anélkül nem jut!at el*bbre 3sten üye a 1öldön. ;a )/ná)"k# h"g+ menn+* (aj)'!megsza(a/!ha)ná)"k az eg+sze&8 és semm*)m"n'nak !á)sz' a!áza)"sság g+ak"&!ásá$a!# ha )/ná)"k# menn+*)é%3)he)né)ek e ke$és ké%ességge! eg+ é!e) a!a)) *s7 meg)e!nék a !e!ke)ek sze!3 (éké$e!# és há!á) aná)"k még aszen$eéseké&) *s- 5iyétek el, !oy jobb ey na( az életb*l alázatossáal, mint ey öröklét az ellenszeülés birodalmában.Mert az alázatossáal ey na(, ey szem(illantás alatt is meszerez!etitek az enesztelés kul$sát, és boldoan é(&t!ettek azörökéletre, de az ellentétes érzésekkel feltartóztat!atjátok 3sten akaratát, és $sak rombolást idéztek el*. N*n1s az é!e)(enk3$ána)"sa((# m*n) az a!áza)"sság# a )8&és és a sze!3ség- %z 3sten akaratában való alázatos menyuvás sokszor a ter!ek viselésével b&z me benneteket, és ezek a ter!ek a !it által elolvadnak, mesemmisülnek, !oy a bizalom "j reményséek ké(étfesse a lelketek látó!atárára, amit el is ér!ettek, mert a kienesztelt törvény elvonul az utatokból, és se&t*tökké válik.

+orsotok me!ódol nektek, mert az Úr tibennetek lakozó Delke által feljebbvalók lettetek a törvénynél és &y !atalma nin$stöbbé felettetek. % krisztusi lélek számára $sak ey "t van2 a keskeny és szenvedésekkel merakott, mely felfelé vezet. %szenvedélyekkel f'tött, könny'vér', váyakkal ter!elt lelkek ezt az utat elkerülik) *k a könnyebb, szélesebb utat keresik) ez (edia mélyre vezet. /i az ár ellen eveztek, *k az árral lefelé. Hy te!át a y*zelem is a tiétek lesz. <tatokat azonban mé sok szemét,szenny, b'n és !iábavalósá torlaszolja el. #zekt*l tiszt&tsátok me maatokat. 4s amint !aladtok, folyton viyázzatok ésimádkozzatok, !oy k&sértésbe ne essetek, mert lélekben uyan a jót keresitek és akarjátok, de a ti testi álla(ototokban méissokszor a rosszat $selekszitek. 7iyázzatok nayon, !oy a sátán, a tévelyések atyja el ne széd&tsen benneteket) mert !ameszédültök, !iába tudjátok a jót, mésem azt a jót fojátok $selekedni, ami a szabadulást !ozza me számotokra, !anem azt,ami a testnek kedvez, ami a rabsára visz-

M*né! ).((sz.& *mák"zza)"k )ehá) Is)ennek aján!$a !e!ke)eke) és k*)á&$a sz3$e)eke)# h"g+ az 4& szen) Le!ke á!!an'an(e!es/gá&"zhassa a $*!ág"sság") és e&2)# me!+ !é%és&2! !é%és&e a he!+es /)a) m/)a)ja , a he!+es é&zés) ke!)se f.!0 az) az é&zés)#ame!+ 9&*sz)/sé- %ki maában és az érzéseiben nem a Krisztust !ordozza, azt a sátán a tévelyések szálán elvonja az iaz "tról ésakkor !iábavaló lesz a ti áldozatotok, a ti szenvedésetek, tudásotok, böl$sesséetek, mert $sak a sátán aratását yara(&tjátok vele.%zért yermekeim, leyetek alázatosak, mint a mi Meváltónk alázatos volt miérettünk. Deyetek elnéz*k, mebo$sátok, amint 9elnézi és mebo$sátja a mi !ibáinkat, vétkeinket. + !a 9 Úr lévén, szolálta a mi lelkünk szabadulásának üyét, ti is szoláljatok eymásnak lelki jókkal. Deyetek er*sek a !itben és b&zzatok, mert 9 tud rólatok. #y (illanati sem !ayott el benneteket. 4((en



azért reméljétek, !oy amint 9 a di$s*séel mekoronáztatott, ti is elveszitek az 4let koronáját, !a mindvéi !'ek és kitartók lesztek. %z eész földi élet $sak ey rövid (róba2 ey álom, mely rövidesen véet ér. + !a az iaz jó követ*i voltatok, akkor számotokra az isteni jó következik az örökkévalósában. 3sten az 4let, az 3azsá, a Eoldosá, a +zeretet. 4ljetek 9benne, akitKrisztus által meismertetek és akkor Eenne éltek a mennyben már itt, m"landó életetekben is.

MZ=ÁS AZ ÉLET 9IEJEZ<JE

% !"svéti ünne(ek el*tt mindi több a munka a földi szférákban. 3lyenkor fokozott er*vel !ozzá kell járulnunk az ünne(i!anulat keltésé!ez, !oy minél több lélek szabadsáot nyer!essen. <yanis ilyen alkalommal sokan nyernek b'nbo$sánatot ésmetisztulást, réi vétkeib*l való feloldozást, !a kell*ké((en átdolozták maukat a (róbákon. 5"svét ünne(e mindi különös

fénnyel rayo "y a 1öldön, mint a szférákban él* lelkek viláában. 3lyenkor kezd meindulni az élet) ilyenkor ébred az alvótermészet. %z élet utáni váy is er*sebb ilyenkor, mert minden átöltözni k&ván) "j testben, "j ru!ában k&ván minden mejelenni,!oy az alvó ké(esséek felébred!essenek, és tevékenyked!essenek. Mozás az élet kifejez*je) ezt oly ne!ezen értik me azemberek, no!a a természet is ezt beszéli, ezt mutatja2 születni, n*ni, viráozni, yümöl$sözni és véül elszórni a maot, !oy azkikeljen ey "j létezés álla(otában. %m& azonban ez bekövetkezik, álmodik minden a m"ltról és az elkövetkez* jöv*r*l, mert ale!ullott *szi falevéllel az élet is (i!enni tér. % !alál minden és mindenki részére törvény itt a változások viláában. 3tt mindennek alá kell merülnie, !oy ey következ* fordulóval felsz&nre jut!asson.

Mert sem a 8fent:, sem a 8lent: álla(ota mé nem vélees a 1öldön. 3tt minden keyelemb*l van, és a !aladást szolálja. %zer*k eymás!oz ka($solódva vonzzáktasz&tják eymást folyton el*re, !oy minden kis (arány, ami az életet szolálja, a nay4let!ez közeled!essék. Minden a nayobb!oz, a tökéletesebb!ez vonzódik) minden az 3sten közelébe iyekszik, !oy minttökéletes teremtmény ébredjen "j életre, "j boldosára. #z a !atalmas váy kereti alakulásokba azokat az er*ket is, melyekb*l atermészet mer&t, !oy teleszórja a viláot és a szférákat szé(séel és örömmel, !oy ideilenes boldosáot teremtsen azok részére, akik meálmodták lelkükben a jobbat, a tökéletesebbet azokban a (illanatokban, amikor 3sten lelke az * lelkükbe

belesuárzott. %kik !ittek ebben a meálmodott, mesejtett iazsában s eldobták mauktól a rosszat, a !amis jót, !oy a valódi,az iaz jó érvényesül!essen az életükben) akik !ittek az örök jó értékében és lelkük m"landó részét feláldozták annak mevalósulásáért, amit 3sten lelke mutatott me nekik.

+ mivel a m"landó értéken vásárolták me az örökkévalót, ezzel a $selekedetükkel röz&tették a jót, és uralkodó törvénnyéemelték a 1öldön. M*nen eg+es !é!ek a 1se!ekee)é$e! $ag+ a j')# $ag+ a &"ssza) &.gz3)*- S k* m*) &.gz3)e))# annak e&emén+e*) aja nek* $*ssza az .&.kké$a!'ság ).&$én+e- 9* m*n) 1se!eksz*k# k* m*n) é! f.!* é!e)é(en# az) )a!á!ja meg az.&.kké$a!'ság $*!ágá(an- 5oy átmenetile !ol tartózkodott a lélek, a testbene vay a szellemek birodalmában, az mindey,mert átváltódik "y az eyik, mint a másik álla(otból) és itt is, ott is uyaney törvény az uralkodó !atalom. %zoknak aszellemeknek szomor" álla(ota, akik a !amis jóért küzdöttek, ezen az iazsátörvényen nyuszik, és a tisztább a szellemek

boldo álla(otát is ez tartja meinat!atatlan biztonsában. 6e vak&tson el te!át senkit e látszatvilában a délibáb $salóka ké(e, ne!ayja maát senki a kedvez* alkalom által metévesztetni, mely könny', fáradsánélküli, örömteljes életet k&nál az iazsáotelnyomó léleknek. Mert ezek mind a onoszsának mavai, melyek bármilyen el*viyázatossá mellett is kikelnek,meer*södnek, és minden jó le!et*sének a fejl*dését le!etetlenné teszik az ember életében.

7ajon miért kell oly sokat szenvedni a 1öldön Miért kell minden kis jó eredményért olyan kemény !ar$ot v&vni %zért, mertaz ember lelke nem tud !inni a jó és iaz memás&t!atatlan értékében. %z ember lelke telve van a b'n sebeivel2 a !ibákkal,yeneséekkel és rosszra való !ajlamokkal, amelyek mind a tévelyés eredményei. A !é!ek %e*g m*na*g )é$e!+eg# am3gfe!)é)!enü! nem h*sz Is)en(en# m*n) eg+e)!en )e&em)2 és fenn)a&)' ha)a!"m(an# aki a tökéletes jósá és iazsá, akinek törvényei a (orszemt*l kezdve a $sillaviláok milliárdjain át mindenütt érvényesek. %m& a lélek ezt el nem !iszi, nem tudenedelmeskedni 6eki, kivonja maát a jó !atóerejéb*l és a saját ki$sinyes és felületes foalmaival olyan ellen iazsáot alak&t ki,mely szerint azt !iszi tévelyésében, !oy 3sten nélkül is boldoul. 3lyen foalmaival (edi $sak a saját sorsát rontja. Mertminden, ami nem 3stené, ami nem /*le van, visszatartja az embert az iazi boldosá elnyerését*l s az iazi örömök anélkül, !oymeérint!etné *ket, elfutnak el*le, a szenvedések és fájdalmak azonban mesokasodnak a tévedéssel eyütt, &y meter!elveroskadozik a lélek a sok rossznak következményeit*l, s !ovatovább ali tud már jót, vay akár rosszat is $selekedni.

+ miután ereje nin$s, mindi ne!ezebben jut!at el*bbre, mindi kisebb le!et*séeket tud teremteni ténykedéseinek teréül.7éül az értelem eltom(ul, az érzelem mefásul és beáll a szellemi !alál. ;a !á)ná)"k# menn+* h"!) ene&g*a feksz*k a .!an+agá(an# me!+ az 2) m"zga)' sze!!em* mag") )aka&ja# ha !á)ná)"k# menn+* megfás/!) é&zés és e!)"m%/!) g"n"!a) ke! ,)&aa )e&mésze) fe!sz3$' ha)a!mának enge$e# h"g+ e!$égezze k.&,)já) az 2) *&án+3)' ).&$én+)2! 8ze)$e# és ha )* !á)ná)"k# menn+*h"má!+(a me&ü!) em!ékezés é(&e fe! az é!e)e) %a&an1s"!' *s)en* aka&a) ha)ásá&a7 !e("&/!ná)"k Is)en $ég)e!en nag+ságae!2)). %z életet (aran$soló isteni akaratra felébredt emlékezések maukkal !ozzák a !omályt, a sötétséet is, és amikor ténykednikezdenek, a sötétsé is terjed. >e a viláossá, mely 3stent*l suárzik alá, felbontja a sötétséet. % viláossá fiai !ar$olnak asötétsé fiaival, a tudás a tudatlansáal, az iazsá a !amissáal, a bizonyossá a bizonytalansáal, a jó a rosszal, és ez a !ar$mindaddi tart, m& az isteni jó és iaz tökéletesen át nem !atja e viláot, am& minden !omály el nem m"lik, és minden fájdalomme nem sz'nik. %ddi mi sem te!etjük le a feyvert, am& minden atomot át nem vilá&t 3sten viláossáa, am& minden lelketteljesen át nem !at a boldosá érzete.

Me&) m*nen !é!eknek meg ke!! é&ezn*e az)# h"g+ Is)en a !egf2(( j'ság és a !egnag+"(( ("!"gság# me&) < a sze&e)e)# <az é!e) és < m*(ennünk é! és m*nekünk <(enne ke!! é!nünk- #zt mindenkinek me kell értenie, !oy a jöv*ben ne a tévely*természetének enedjen, mely a szenvedésbe sodorja, !anem 3stennek, aki a jót és iazat akarja velünk és általunk mevalós&taniaz életben, !oy ez veyen körük %zután már mindey, bár!ol leyünk is, a vételensének bármely (ontján2 maunkkal vi!etjük

a mi menyei viláunkat. Mert so!asem a !ely a rossz, !anem mindi az álla(otok a rosszak. #zért küzdünk, ezért fáradunk, !oymeve!essük e viláot a tévelyés szellemeit*l. 4s azért kell az id*lees életben oly sokat szenvedniük is azoknak, akik iazánakarnak élni, mert a b'n ereje sodorja a tömeet a maa er*szakos rabsáába, és aki ennek ellenáll, annak szenvedést okoz. Jézus,akinek örök id*kre szóló szeretet$selekedetét !irdetik ezek az ünne(ek, mey*zte ezt a !atalmat. >iadalt aratott b'nön és!alálon. Krisztus meáll&tja a b'n diadalszekerét és kiszabad&tja azokat, akik 5ozzá kiáltanak szabadulásért. Meoldja a b'nkötelékét és kiemeli a szolasá járma alól a lelket, mebo$sátja tévelyéseit és eltörli a b'n következményeit, !oy a metér*

b'nös a mennyei iazsának követ*je le!essen.



MINENBEN# AMI ELEMEL<# ISTEN LEL9E ÉL

%ki szent életet él és jót $selekszik, abban az Úr szent Delke él) abban 9 dolozik, 9 é(&ti az Úr tem(lomát. %z "jJeruzsálemet, az "jjáalakult 1öld f*városát is a +zentlélek é(&ti. 9 ala(ozza me az Úr királyi székét és birodalmát, 9 közvet&t!ozzánk és !ozzátok, 9 él fábanvirában. % természet (om(áját és a lékörök különböz* álla(otait 9 árasztja el élettel. 8-!,3sten0: ez az 9 szava ti!ozzátok, mikor az orkán fákat té( ki) mikor mennydörés morajlik a vidék felett és villámok $ikáznak az

éen. %kkor is, mid*n az é mosolyo és az édes, viráillattal ter!es szell* lelkedi át!atva szel&den simoat, vay amikor az estyöny!armatja "j életet ad a növényzetnek, 9 szól, mikor a zene láy akkordjaiban érzések születnek, melyek nem e viláravalók, és az ének felemel* !anulatot ébreszt. Minden, ami a sz&vet, lelket tisztább élet felé emeli, és onnan eyey érzést (lántálaz emberi sz&vbe, minden, ami szé( és nemes, a +zentlélek munkája.

A CS==E<9;@Z

3sten ondoskodott arról, !oy yermekei se ki ne fáradjanak, se el ne ernyedjenek. ;ondoljatok arra, !oy az Úr éjjelna((alme!allatja a benne b&zók imáját és lebo$sátja !ozzájuk szolálatkész szellemeit, akik a kimerülni akarót "j er*vel, a fáradtat

(i!enéssel, a $süed*t reményséel yóy&tván, alkalmassá teszik a további küzdésre. % onosznak enedelmesked* ember lelke rabszola) azonban vannak olyan utak és módok, melyeken keresztül a rabszolalélek!ez is odafér!et a jó. /ermészetesen,

m& a onosznak b* és kényelmes "t áll rendelkezésére, melyen akadálytalanul $élt ér, addi a jónak $sak ien sz'k ösvénye van,és azon is ezerféle akadállyal kell meküzdenie, am& eyey ondolat, vay érzés!ullám rezését a b'n rabszolájá!oz tudja juttatni. 5a földiesen okoskodtok2 földi eszetekkel át!"zzátok szellemi barátaitok leszebb szám&tását. Ne s*&ánk"zza)"k ké)ség(eese))en kemén+e(( %&'(á*)"k m*a))# kü!.n(en mé!)a)!an"k !esz)ek a&&a# h"g+ h*)e) $esse)ek e! más"k sz3$é(en- A!e!kek 1sak "!+an h*)nek h*sznek# ame!+ sz*!á& a!a%"k"n n+/gsz*k0 má& %e*g a )* ké)séges g"n"!a)a*)"k és é&zése*)ek nag+"n *s *nga)ják a h*) "sz!"%á)- Mindenki a saját !ite szerint kér, és "y is adatik neki. %nnak, aki jobb, mint ti, máské((enintézik sorsát, mint a tiéteket. Az em(e&ek nem az 2 )/!aj"n k3$ánsága*k# hanem !e!kük 1é!ja* sze&*n) $eze))e)nek- 3sten, bár me(róbálja a lelkeket, de elesni nem !ay senkit, aki 9!ozzá kiált.

NE VÁ6JAT9 AZNNAL VAL: E6EMÉNGE9ET

%z éi életet nem a 1öld (orában éljük le, de yökerének onnan kell kiindulnia. % földi élet leyen bár kellemes és boldo&tó,

azért az éinek méis (usztán !alvány kó(iája $sak) &y te!át a földi test a léleknek $sak (róbául, tanulásra adatott. %z életet alélek éli, akár itt, akár a 1öldön) az érett szellemek tudják ezt, és a 1öld javait azoknak adják oda, akik mé szellemile rövidlátók és $sak a durva anyaban tudnak jól munkálkodni. Nem a f.!* ja$ak h*án+a az *gaz* szegén+ség# hanem az é&zések fej!e)!ensége- 7alamint a fény kialudtával (i!enni tér a munkában elfáradt ember, és bátran alszik el a sötétben is2 azonké((en afejlett léleknek is b&zva és !ittel kell a saját ne!éz éjszakáját véi(i!ennie. Mert !a ki is alszik a fény, nem szabad feledni, !oyaz éj da$ára is mevan mé a 6a(, mely mele&t, éltet és !oy ismét reel lesz. %zért, !a az érzéseknek nem is kedvez a 1öldzord természettörvénye, nem szabad azt mondanotok2 jobb azoknak, akik me!altak. %z éjszakában is van élet, mely a másna(reelére vár) de a !alálban nin$s. Kinek nin$s &zlelése, szalása, !allása és látása, $su(án $sak ta(intása, az nem élvez!eti aviláossáot, a zenét és dalt, az illatot, az édesséet, !anem mindenb*l $sak a sarkot, érdesséet vay simasáot) az !iányosanélvezi az életet, mert minden!ez szervek kellenek.

%z élet különböz* jó és rossz oldalait $sak összes szervei birtokában ismer!eti me az ember. g+# ak*(en n*n1senek k*fej!2$e a !e!k* é&zések# az "!+an# m*n) a sze&$ek h3ján $a!' n+"m"&ék- És m*) g"n"!sz# h"g+an fej!2nek k* a !e!k*é&zések? A szen$eések és *zga!mak á!)a!- Mi!elyt a lélek az ösztöni vilából é(iesen kin*, azon a !elyen izattatik, amely

érzéknek fejl*dnie kell) szelleme fiyelmét ide össz(ontos&tja a természet és mekezd*dik a ké(z*dés. #z a ké(z*dés mindadditart, m& eyenl* nem lesz lelkile a 1öld fokozatával) ez jelenti a (róbát) a (róba után (edi a finom&tás következik. A f*n"m3)ásmá& "!+an "!"g# h"g+ fáj# e nem )es)*!eg# hanem !e!k*!eg- é!á/! a )e s"&s" *s f*n"m3)ás és á)sze!!emes3)2 f"!+ama)0 azé&)ne z,g"!'jál. 5a !iányzik is a k&vánt alkalom a!!oz, !oy szeretetét b* folyamatban suároz!assa ki a lélek, azért tud *dolozni) !a kifelé nem is, !át akkor befelé és talán nayobbat, szebbet m'vel, !a befelé dolozik. /ud!atode te azt, !oy az afolyamat, mely benned reszketteti me az eész természetet, el!al vay meakade benned, vay nem meye t"l és szé(en folyik az éltet* természetben tovább Mit tudod te, !oy nem változike át és ölt testet, nem !ozzae mozásba az étert és a testeket nemkötie eymás!oz, !oy áldássá vay átokká tömörülve jutalmazzon, vay büntessen

:h# k*1s*n+h*)8 f.!* em(e&ek> ;á) nem )/já)"k# h"g+ a !á)ha)' $*!ág"ka) a !á)ha)a)!an e!$ek a!ak3)ják és m"zga)ják#h"g+ semm* sem $ész e!# semm* sem sz8n*k meg# m*e!2)) e!$égez)e m/nkájá)? % vasat az akarat tette szilárddá, a !eyeket aondolatok tömör&tették. Mikor kérditek. /án tena( vay ma /&z vay százmillió évvel ezel*tt Mindey, nin$s id*, $sak élet van és !aladás ey bizonyos $él felé s ez a tökéletessé. >e ti mindjárt azt akarjátok látni, !oy lelketek ereje szemlél!et*alak&tást véezzen. /ürelmetlenséetek visz benneteket k&sértetbe. %z Úr me!alt az emberekért és a b'nökért és az emberek

tovább vétkeznek) az Úr látja ezt, és mésem (uszt&tja el *ket, !anem !ayja, !oy a saját természetük eméssze fel *ket, !oyaztán metérvén, *k emésszék törvénytelen természetüket. %zok, akik er*sen kérnek valamit, elnyer!etik, és nyereséük az Úr szerint van) de akik kérés nélkül ka(ják, elvesztik azt, mert az ördö szerint vették el. 6e aódjatok semmi felett) az Úr me*rziaz övéit. 6em szabad az embernek maát a 1öldön t"l fontosnak és nayjelent*sé'nek tartania, de teljesen jelentéktelennek sem,mert az Úréi vayunk, és a!ová 9 !elyez minket, ott a mi !elyünk. #yik a 1öldön kell, a másik odaát. 5oy az els* járe jobbanvay a második, azt ti nem tudjátok, 9vele, 9benne mindenütt ott!on vaytok, de nélküle !azátlan árvák.



A ;ALÁL6:L

Mindenkinek véi kell mennie a saját természetének mefelel* szférákon, le kell vetk*znie minden földit. %z utolsó ka(un alélek lemaasabb érzéseivel le!et átjutni. %z, amit !alálnak neveztek, nem más, mint az els* természetes burok leválása, amitkövet a többi, mert az els* lékör fluidjaiban "j !alállal kell meismerkednie annak, aki a 1öldön nem mint lélek, azaz szellem élt-Az an+ag"k !e$á!ásá) ne$ezzük ha!á!nak- Az"knak# ak*k nem )/nak a&&'! az é!e)&2!# ame!+e) magasa(( &ég*'k(an ke!!

á)é!n*ük az em(e&eknek és sze!!emeknek# *gen )e&hes az an+ag)'! $a!' meg$á!ás , de akik "y élnek a 1öldön, mint szellemek,akik !itük, értelmük és akaratuk szerint javulnak, tisztulnak, azok többékevésbé olyan átváltozási folyamatot kezdenek me azanyaban, amely a !alál által teljesen befejez*dik) azok átmennek a !alálból az életbe. Mindenkinek más és más a !alál és a !alálutáni ébredés. %kiket földi életükben szeretet és jótörekvés !atott át, azok a !alálból átszenderednek ey (ozit&v életre) minteymetalálják önmaukat, mert a testi 8én: a (ozit&v 8én:nek $sak durva másolata, mely a valósában az eyénnél le!et jobb, vayrosszabb.

%zért ey a $él2 a viláossá után való törekvés) azon dolozni, !oy a viláossá fényében tiszta érzések és ondolatok tükörké(ei létesüljenek. A ha!á! nem ("&zasz)'# 1sak a (8n# am* !é)&eh"zza- E!hag+n* a (8n) ann+*# m*n) $égké%%enmegsza(a/!n* a ha!á!)'!. ;a fé!)ek a ha!á!)'!# *nká(( fé!je)ek a (8n)2!# me&) a ha!á! 1sak "k"za)# m3g a (8n maga az "k .Deyetek eymásnak szeret*, jó testvérei és a szenved*knek is leyetek részvétteljes és er*s (ártfoói, mert a szeretet oldja a b'nt,az szabad&tja me a lelkeket a (okol tüzét*l, mely benne é minden lélekben, aki a 1öldön keresi az üdvöt. % !ara, bossz",iriysé, kevélysé, mások iránti sz&vtelensé, érzékisé, ráalom, az iaz "ton el nem ér!et*knek bármilyen kerül* "ton valómeszerzése2 ezek ké(ezik a (okol szöv*székét) ezek ker&tik be a lelket, és a !áló $sak a !alál (illanatában ny&lik me, de nemazért, !oy elenedje, !anem !oy lejjebb száll&tsa a lelket a szenvedések !elyére. /i kerüljétek ezeket0 3sten ad nektek er*t, !oya !áló köteleit elkerüljétek) de !a már me is foott, szak&tsátok el maatokat a test k&vánsáaitól és éljetek a maassából jöv* éstiszta boldosá felé viv* törvényekben. 5a fáj is a testnek, !a szenved is a lélek, de a !áló eyre yenébb lesz, m& véreelszakad, és a tiszta eszmék !azájába száll&t titeket a félelmetes !alál, mely mire közel ér !ozzátok, átváltozik szé(, tiszta anyallá.

%kit*l nem kell retteni, !anem az Úr kiküldött (ostását látni benne, aki a felment* üzenetet !ozza nektek. %z eyesek élete a$so(ortok életét*l különböz* módon nyer kifejezést. % tisztasában való eyesülés az Úr akarata, m& a b'nben való eyesülés asátán akarata. Dáttok az Úr akaratát követ* ien ki$siny tömörüléseket, de láttok a sátán eszméje szerint nay kiterjedés'tömörüléseket) ez utóbbiaktól vonjátok el maatokat, mert az * sorsuk a !alál) $satlakozzatok az Úréi!oz, mert az övék az élet03sten meadja a mindenna(i kenyeret és meadja a mindenna(i szabadulást, 9 azt akarja, !oy az emberek szeressék eymást, azördö ellenben azt akarja, !oy y'lölködjenek. %z ember él és keresi az üdvöt, de a!ol metalálná, az a !ely az * természetének nem rokonszenves, mert a földi ember $sak féli 3sten fia, másik fele a sátán szülötte2 ez a test. %kik az emberi természetnek élnek, azok nem 3sten fiai és leányai, azok a 1öldéi és testüknél fova !alál a sorsuk és a !alál lelkük üdve vay kár!ozata. %különböz* életek a !alál különböz* nemeinek mekész&tései. 4ljetek az Úrban és feltámadtok di$s*sében) kerüljétek a b'nt, mertáltala kár!ozatban támadtok fel.

A =AZA=SÁ= TE6;E

%z élet mindenkinek rejteet me(róbáltatást. =sak nem mind eyszerre jön. 6in$s ey sem, aki kivétel volna a sors kezében.Eala az az ember, aki belerinatja maát a kiváltsáossá álla(otába, mert bizony mindenkinek mindenb*l le kell vizsáznia.Úy a azda, mint a szeény (róba alatt van, te!át sem az elbizakodásra, sem a kétsébeesésre nin$s oka az embernek. 1el kellébrednie "y a jóból, mint a rosszból, tudatára kell ébrednie annak az iazsának, !oy $sak azok az érzések, azok a $selekedetek maradnak me részére értékeknek, amelyeket ezekben az álla(otokban az isteni törvénnyel össz!anban érzett, vay $selekedett.Minden álla(ot m"landó, mé a szférákban is. Mé a zavartalan békessé viláa is elt'nik a lélek el*l, !a nem szerzett földiéletében a !osszabb otttartózkodásra érdemeket. % szellemvilában nem le!et sokái tétlenül élni, mint a 1öldön, mert a !aladás

törvénye "j váyakat olt a lélek érzéseibe, "j feladatok elé áll&tja az eyént, és a jöv* !omályából "j $élok t'nnek el*. Mindez a boldosára törekv* lelki természet sarkalására történik. /e!át nin$s meállás. % ma szenved*i le!etnek a !olna( élvez*i, és a ma boldojai az elkövetkezend* jöv* eléedetlenked*i, z"olódói.

#zek azonban, mint mondám, mind m"ló dolok) nem érdemelnek nayobb ondot és fáradsáot, mert nin$s a 1öldön sem a jólétben, sem a boldosában meközel&t*le sem a léleknek az a kieléülése, mely után sóváro. Mindent $sak addi látk&vánatosnak a földi jókból az ember, m& azokat a váyak szemüveén át szemléli. %mikor elérte, vay !a esetle nem isnélkülözte azokat, észre sem veszi, !oy mevannak. M*nen m,!an'- A f.!* j'knak 1sak az em(e& h*(ás )e&mésze)e)/!aj"n3) nag+ f"n)"sság")- Ezek /)án a j'k /)án $a!' $ág+ak a (8n )e&mésze)ének $á!aéka*# h"g+ megá!!a%3)hassa a!é!ek# m*!+en (8n(en szen$e. % azdasá letöbbször szeényséet eredményez, mert a azdasában t"lten*, önz*, mindentössze!ará$soló természet' emberek mauknak és $saládjaiknak kiváltsáos életet akarnak biztos&tani. % 1öldön ez aránylakönny', mert vay er*szakkal, vay ravaszsáal keresztülvi!et*. 4s bizony kevesen vannak olyanok, akik 3sten áldásaként asaját szoralmuk és takarékossáuk révén azdaodtak me) már $sak azért is, mert az emberi ké(esséek különböz*k2 eyik ember könnyelm', a másik talán kevésbé értelmes, a !armadiknak me talán é((en a sors$sa(ások következtében !ull ki a kezéb*l

az a rész, melyet neki az isteni ;ondviselés a földi javakból kimért.+ mint az é!es vadak a (rédára, "y esnek rá az "ynevezett élelmesek ezekre a földi értékekre. 4s mindez azért vanmeenedve, !oy a yarló emberek életének tartalma leyen. Mert ezeknek a számára $sak önz* szeretet van mé, a másik embert, vay általában az eész mindenséet $sak annyiban értékelik, amilyen mértékben *ket szolálják. #z (edi valójában nemszeretet, !anem önzés. + !a ez az önzésük tá(ot nem nyer!etne, nem volna, ami *ket a sötétséb*l kiraadja. >e *k mé nemtudják, !oy mindez átmeneti álla(ot, $sak a jelent nézik és minden törekvésük az, !oy önzésük kieléüljön s az, amit





VI- 6 ÉSZ

A ME=TÉ6ÉS

A BNBCSÁNAT6:L

% különböz* álla(otokat és fokozatokat a b'n !ozta létre. 3sten nem büntet so!a) 3sten maa a szeretet) azonban ezt a szeretetetnem b&rná el a yene lélek az iazsá ismerete nélkül. % b'n mindi önmaát bünteti. ?ossz yökérb*l rossz (alánta !ajt ki) arossz (alánta (edi rossz yümöl$söt terem. + !a a rossz nayon el!atalmasodik, felemészti létre!ozóját. Hy a b'n büntetéseönmaában yökerezik. 5iyétek el, !oy nem oly fájdalmas a b'n metorlása, mint !a a b'nöst el!ayja 3sten iazsáa. +é((en ezt, az isteni iazsá !atóerejét iyekszik feltartóztatni a sátán az emberi lélek yarlósáain keresztül, !oy a yóy&tó

balzsam a lélek fert*zött részé!ez ne ér!essen. % sátán te!át minden módot fel!asznál arra, !oy a beültetett b'n$s&rát fejlessze, ésaz isteni törvényt*l elszietelje a lelket. E((en a ).&ek$ésé(en s"ksz"& még az"k *s seg3)ségé&e $annak# ak*k mag/ka)fehe)e)!en é!e)8eknek )a&)ják# ak*k mag/ka) menn+e* e&én+ek (*&)"k"sa*nak ké%ze!*k . %z emberi lélek, !a mé "y telvevan is a jó és iaz után való törekvéssel, !a a szeretet eészen az áldozatkészséi ki van is fejl*dve, de az iazsá el*tt, mely nemdi$sér, !anem fedd, mindi betakarózik, és nem ened mélyebb be(illantást a belsejébe mé azoknak sem, akikr*l me vany*z*dve, !oy teljesen jót akarnak neki.

Ez a g+engeség %e*g nem más# m*n) a g2gnek (*z"n+"s $*sszama&a) n+"ma# a h*,ságnak eg+ "))fe!ej)e)) á&n+éka0 aa1 kemén+ségé(2! f.!engee)) agana)# me!+ még m*n*g é&zéken+# ha az *gazság fe!éje k.ze!e*k- %zért nem tudtak akeresztény ey!ázak sem ey nayobb, ey tisztább enesztelési iazsáot felismerni az Úr !alálában, mint a zsidók véráldozatát

a b'nbo$sánatot illet*le. 4s e!!ez az idejét és álla(otát m"lt iazsá!oz raaszkodnak ma is, me&) nem )/nak (eha)"!n* azEszme szen)é!+é(e# s2) még 1sak (e%*!!an)an* sem )/nak# me&) ")) á!! e!2))ük a haz/gság á&n+a# me!+ a meg(án)")) *s)en**gazság") az á&)a)!an Em(e&5Jéz/s szen$eése*(en !á)ja k*e!égü!n* és megn+/g"n*- Ezze! a )é$eésse! mege&2s3)*k azem(e&* nem $égze)é)0 az)# h"g+ szen$eés né!kü! n*n1s (8n("1sána) . M& eyik részr*l az emberisé sz&vesen veszi, !oyérette 3sten eyszülött 1ia ártatlanul szenvedett és me!alt, !oy *t meváltsa, a másik részr*l az iazsáot mint 3sten rettenetesfeyverét rettei, imáiban so!a sem meri fel sem eml&teni, $sak 3sten iralmas voltára !ivatkozva kéri a b'neinek a Krisztusvérével való elfedezését. #z a kétféle felfoás mezavarja, és bizalmatlanná teszi az ember lelkét az * szeret* %tyjával szemben,és az iazsá 3stenét elválasztja a szeretet 3stenét*l, aki (edi ey és uyanaz.

N*n1s eg+ &e))ene)es# eg+ &ága $é&) sz3$esen szem!é!2 Is)en# és eg+ m*nen) fe!á!"z' sze&e)2 Is)en- Ez 1sak a )é$eés éshaz/gság fá)+"!án ke&esz)ü! !á)sz*k 3g+# me&) a g"n"sz üg+eskeése és &a$aszsága *"m3)"))a 3g+ az em(e&* g"n"!k"ás) a(8n.n ke&esz)ü!, !oy valamiké(( az isteni iazsá me ne nyilatkoz!assak, és az emberisé me ne ismer!esse az isteni Jót és3azat. A (8n("1sána) a!a)) nem az) é&)e))e az 4&# h"g+ a (8nnek semm*fé!e k.$e)kezmén+e* nem !esznek# )ehá) ak* h*sz# azmeg $an men)$e a (8nh2és)2!0 6em0 3sten mebo$sát2 ez annyit jelent, !oy 3sten le!ajol a b'nös lélek!ez, és keyelmet ny"jt

neki a b'nb*l való szabadulásra. Az"n(an nem a (ün)e)és)2! $a!' e!menekü!éshez n+,j) seg3)sége)# hanem e!e$en ka%1s"!a)"))a&) fenn a meg)é&2 (8n.sse!# h"g+ )é$eése*(2!# (8ne*(2!# )/a)!anságá('! az *gazság *sme&e)e á!)a! megsza(a3)sa 2)- %ki3stent*l akkora keyelmet nyert, !oy az isteni iazsá felrázta *t b'neinek álmából, és általa az utat is melát!atta, !oy !ol és!oyan szabadul!at le!amarább2 az raadja me az alkalmat, mert bizonyára elérkezett !ozzá 3stennek nay szeretete. %

b'nbo$sánat annyi, mint feloldoztatás a réi törvény alól, mely fova tartja a b'nöst. #z (edi a b'n beismerése által valósul me.%m& valaki nem tudja, !oy fova van, nem tud meszabadulni. %m& valaki nem tudja, !oy mi a b'n, és nem kéri 3stent, nemszabadul!at me t*le. Azé&) az 4& !egnag+"(( ajánéka az Ige $*!ág"sságának e&ejé(en $an-

Ez) ka%ja m*nen meg)é&2 !é!ek ) ez vezeti, ez er*s&ti, ez fejleszti a lelket, !oy meküzd!esse a maa nay !ar$át a b'n, atévedés ellen, mely változatosan mindi "jabb alakban állja "tját a fejl*désben. Az em(e&&e! a (8n h*)e)* e!# h"g+ az *s)en**gazság szen$e)e)*. <yan$sak a b'n !iteti el, !oy az embernek menekülnie kell 3sten iazsáos tekintete el*l) ez akarjameakasztani 3stennek !atóerejét, !oy a b'nbe tévedt lelket a b'n következményeire fiyelmeztesse. %mint mondtam, minden

b'n tévedésb*l ered) s !oy a tévedést a szellem felismerje és el!ayja, 3sten az 9 félt* szeretetével az elveszni készül* lelketmeismerteti b'neinek következményeivel, !oy a b'n!*dés szenvedést okozó álla(otában a lélek az iazsáot meismer!esse, és

az iaz "tra lé(!essen. 3sten az 9 yermekeit boldoá akarja tenni. Ak* )ehá) megé&)* Is)en szánéká) a szen$eés(en# az("!"gan aja á) !e!ké) ennek a )*sz)3)' f"!+ama)nak# me&) a szen$eés(en ég 1sak !e a (8n&e $a!' haj!an'ság a !é!ek&2! . %szenvedés te!át dráa kin$s) és elmond!atjuk, !oy akit földi életében nem ért szenvedés mindamellett, !oy b'nös életetfolytatott 3sten attól távol van. Keser' orvossáa ez a léleknek, de !asznos, mert akire szenvedést ad az Úr, azt me is viasztalja.%kinek mélyen érz* sz&vet adott, abban elfér a bánat is, a szenvedés is) és a mennyei öröm is, mely $sordulti tölti me a sz&vét,amikor látja, !oy az Úr azért adott a sz&vébe bánatot, !oy mélyebbre vájja ki a medret az iazi boldosá el!elyezésére.

A BN@9 MÁ6:L ;LNA6A NEM VÁLNA9 E6ÉNGE99É

% földi életben mindenkinek (róbát kell állania és (edi többnyire abban, amiben feltétlen er*snek !iszi maát2 az eyik a!itben, a másik a szeretetben, az alázatossában, a t'résben, az elnézésben, a mebo$sátásban. Mert az iazsá mé nem a tiétek.3stennél van minden dolonak a yökere. #zért nem is &tél!et senki a másik felett) uyanis aki &tél, önmaát &téli el, mert nem

tud!atja, !oy a következ* óra nem az * (róbáját !ozzae már. %ki ismeri a ne!éz utat, mely a maasba visz, az nem &tél, az nem büntet, !anem szánakozik a b'nösön. 6ekünk akik se&tséül vayunk !ozzátok rendelve az a !ivatásunk, !oy a lelketeketébren tartsuk) !oy aztán ti mennyit valós&totok me a jóból, az a ti saját eredményetek. % s(iritizmus követ*i a lekülönböz*bbeyéniséekb*l vonzattak össze) vannak az átlaon felüliek, me vannak az átlaon aluliak is közöttük. %zonban ez utóbbiak semannyira selejtesek mé, !oy !asznál!atatlanok volnának.

#zek között is sok olyant lát!attok, akiknél kis lelki !iba nay eséseket eredményezett. >e azt is lát!atjátok, !oy mennyi



értékes dráayöny !ever a (orban, akiket !a az isteni keyelem kiemel a (orból és (iszokból, ey kis tisztoatás után yorsanvisszanyerik fényüket, rayoásukat, s mint az eszmének munkásai vállalnak munkát az Úr sz*l*jében, és munkálkodnak azokon,akik k&vül estek a vallások korlátain. #zek a lelkek, amikor az iazsáot meismerik, ien vállalkozó szellem', lelkesedést*lloboó és az eszméért rajonó eyénekké válnak, akik miel*bb el akarják érni az * boldosáukat. %zonban ne !iyétek, !oyakiket az isteni keyelem &y kiemelt, azonnal tiszta anyalokká lesznek0 % lélek természetében lev* !ibák és yeneséek nemoly könnyen változnak át erényekké. 4s én miután ezt tudom és látom, te!át erre össz(ontos&tom minden fiyelmemet, !oyalázatossára neveljem ezt a sokféleké((en ondolkozó sereet, s !a 3sten létjoosultsáot ad az én munkámnak, ez be is fokövetkezni.

BÉ9ET6ÉSSEL ISTEN ELÉ

%z Úr leyen veletek yermekeim minden munkátokban, törekvésetekben, !oy el ne tévesszétek szem el*l azt a maasztos$élt, amelyért minden eszköz me van enedve, !oy azt meközel&t!essük. Mondom2 minden eszköz jó és szent, mert szenttéteszi azt a szentek +zentje, akinek b&rása nayobb az eész vilá azdasáánál. Mert minden 9benne van. Minden, amiyönyör'sées, ami isteni, az örökkévaló #szmében van eyütt. 3stenben, az örök +zellemben foamzott me a szellemek életre!&vásának váya. Fg+an1sak eg+ sze!!em )a&)ja .ssze az egész $*!ágm*nenség $ég)e!en (*&"a!má)# és eg+ sze!!em(en $an a1é!ja *s0 m*nennek e((en ke!! .ssz%"n)"s/!n*a# e((en ke!! )a!á!k"zn*a- És ez az eg+ sze!!em az Is)en- 3stenben élünk,mozunk, és 9!ozzá sietünk. 9t keressük váyainkkal, és uyan$sak 9t találjuk me a lekisebb jó eredményben is. Miután ezttudjuk, boldook vayunk és !isszük, !oy mé boldoabbak is leszünk. Mert a tökéletessé el*$sarnokában már viláosabbanlátjuk a messze jöv*t. /isztább a látó!atára annak a vilának, mely körülvesz bennünket. 3tt már nayobb a mozásunk ésnayobb a szabadsáunk is.

% viláosabb látás messzi el*reveti suarait az örökkévalósában, és mi tájékozást nyerünk nayban afel*l az iazsá fel*l,amely iazsá a küls* ember el*l 3sten mélysées titkában van elfedve. #zt a titkot az ember sem me nem ért!eti, sem fel nemfo!atja, $sak érez!eti. 4rezni azonban kénytelen, amikor a törvény szees ostorának $sa(ásai a léleknek mélyébe váódnak,amikor minden $sa(ás nyomán ismeretlen fájdalom $sa( fel az értelem felé és minden fájdalom után ey el*tte eddi ismeretlenérzés lé( fel. -!, mert van ám sokféle fájdalom0 7an szel&d, menyuvó, $sendes fájdalom és van sz&vet té(*, vad fájdalom is,mely né!a mé az ideszférát is fel*rli. 3lyen vad fájdalom a b'nösöké is, akik a földi élet el!ayása után b'neik eredményeit,onoszsáaik sza(orodását látják, amint az tovább rombol. #zek azok a nay b'nösök, akik tudatlansáuk folytán er*iket a sátáneszméjével kötötték össze. 3tt a szellemvilában szemlél!etik b'neik fejleményeit, amelyeket már semmiké(( sem átol!atnak me. 4s a lenayobb fájdalmat é((en az okozza, !oy nem átol!atják me azt, mert a $selekvések terér*l lelé(tek anélkül, !oy

b'neiket mebánták volna, és testüket feláldozták volna lelkük mementéséért.#z a tudatlansá mozatja a jelenséek eme viláát, a 1öldet is, a!ol most éltek. #zt a tudatlansáot !asználja ki a sátán, !oy

ebbe elvet!esse a konkolyt, a onosz eszmét, az isteni #szmének ellenséét. 3sten az 9 !ossz"t'résével mélysées titkot rejteetel*ttünk. #zt a titkot er*szakkal felfednünk nekünk sem szabad) s*t amikor már ez nekünk menyilvánul, akkor is széyenkezvekérjük 3stent, !oy fedezze azt be örökre a mi szemeink el*l, !oy ne lássunk semmit a titkokból. 4s az ember a jelenséek viláában, miután az 3sten !ossz"t'résének titkát nem ismeri, milyen türelmetlenül követeli a metorlást, a bossz"t, $sak!oy a

b'nös er*szakkal kényszerüljön a jó!oz0 Ez) /g+an nem azé&) )esz*# h"g+ az# ak*&e ha&agsz*k# a j'nak á!ásá(an &észesü!j.n#hanem 1sak azé&)# h"g+ a szen$eés az) *s /)"!é&je- % jónak követése a jelenséek viláában bizonyos lemondást és áldozatotk&ván. #lfelejtik azonban az emberek, !oy a jónak követése bizonyos el*joot is jelent a jöv* boldosáának elnyerésére, és akitakár a kényszer, akár a saját !ajlandósáa vitt a jónak követésére, az 3sten!ez közeledett.

%kiket azonban sem a kényszer, sem a saját váyaik nem visznek rá a jónak követésére, azok elesnek a jónak áldásától. +miután 3sten !ossz"t'rése sem vénélküli, te!át kiválik a két eszme közül a lélek és vay az eyik, vay a másik eszme be!atásaalá kerül, azaz vay 3sten iralmassáá!oz közeledik, vay eltávolodik attól. A )/a)!anság mezején m*nen gaz $3gan é! éssza%"&"*k# a )/ássa! (e$e)e)) !é!ek(en az"n(an 1sak &*)kán )e&em k"nk"!+- Tehá) )/n* és h*nn*7 ez a je!sz' a szfé&ák"n-Az &ás"k(an *s meg $an 3&$a7 KB"!"g"k a $*!ág"sságnak f*a*# me&) 2k Is)en fén+é(en fü&.nek és $*!ág3)anak a s.)é)(en- :7an eset rá, !oy az árnyék felkel a suár ellen) de !a a suár el nem b"vik a fel!*k möé, nem tud diadalt venni rajta. Meesik azis, !oy a viláossáot árasztó lám(ákat bedobálják sárral, és el!omályosulnak. Mindazáltal el nem alusznak. >e leyentürelmetek, és a $él meközel&tése leyen mindenekfölött való, s akkor meszentel*dik a fájdalom, mely *t bolyonásaiban éri,meszentel*dik az áldozat is, leyen bár az a lekisebb. Me&) nag+ és szen) "!"g )8&n* és szen$en* a 1é! e!é&éséé&)# s nag+ ésszen) "!"g a g"n"sz á!)a! (e$e)e)) )e&ü!e)e) a )/ás# az *sme&e) és a h*) á!)a! meg)*sz)3)an*-

A9I 9IN<TT A @L 6ÁB:L

Nem az a szen)# ak* a kü!s2 $a!!ás"sság sze&*n) Kszen) é!e)e) é!# hanem az# ak* má& (e!s2 fe!eme!keésé$e! szem!é!*m*naz)# am* k.&ü!.))e h/!!ámz*k . % szent és tiszta vilánézet már nem ad alkalmat a onosz áramlatnak, !oy bármely elvnél,

bármely vilái érzésnél meköt!esse azt, aki lélekben fel tudott emelkedni. %zért az embernek els* és lef*bb kötelessée itt a1öldön az, !oy javuljon. Az .&.g g"n"!a)a és $*!ágnéze)e az# h"g+ am* em(e&*!eg# $ag+*s a )es)nek j'# az) e!2)é&(e á!!3)ja-Gedi ami a testnek jó, nem jó a léleknek, ami viszont a lélekre van jó !atással, az a testre ne!ezedik te!erként, mert ez a kett*2 alélek és a test elve ellentétben van eymással. 5a ez a kett* valamiké((en meeyez, akkor a lélek fejl*désében beáll a tes(edés.

A $*!ág esemén+e* az"ka)# ak*k !é!ek(en má& fe! )/)ak eme!ken*# fe!há("&3)ják- Ennek 3g+ *s ke!! !enn*e# me&) ezeknek )es)sze&*n) az em(e&ek üg+éé&) *s ha&1"!n*/k ke!!- Mert itt a 1öldön az emberi testb*l kell kin*ni a lélek viráainak. %z emberi testaz a meleáy, amelybe beültetik a nemesebb viráok mavait, !oy az eljövend* mennyek orszáának már kész virázó ésyümöl$söz* erd*i leyenek. %z emberi testbe kell el!inteni az el*feltételeket2 az iazsáot és a szeretetet, !oy a természetnek leyen mi után fejl*dnie, amikor mintákért fordul az *t irány&tó szellemfluidok felé.

+ azoknak, akik az általános ala(vet* munkának munkásaivá lettek, nem$sak maukért, !anem az összesért is dolozniuk és



szenvedniük kell. Ennek a nag+ m/nkának )e&$ez2je és é%3)2je 9&*sz)/s# ak* h"g+ a $*!ágnak %é!á) m/)ass"n# !ej.)) a.!&e, szenvedett és me!alt békén, $sendesen, !oy az iazsá mélysées és a szeretet maasztos elvét örökséül adja azemberi természetnek. Mintey tiszt&tó fürd*t adta ezt a szellemeknek, !oy abban mefürödve a lélek lerázza a b'n szennyét és atörvény bilin$sét. %kik te!át lelki fejlettséük szerint már ebbe a forásba jutnak, akik már az iazsá eszméjében mint tényked*eyének munkát vállal!atnak, azok a t"lsó (arton állók részér*l y'lölettel találkoznak. #zt ta(asztalva nem szabad ellany!ulniuk,mert *k nem a !olt er*k irány&tását vannak !ivatva vezetni, !anem azt a folyton er*sböd* áramot, mely ténykedik, !ar$ol és y*z.Hrva van2 9aki (égig megáll, az #d(öz#l.; A $ég*g megá!!ás a!a)) nem eg+ é!e) a!a)) $a!' maka1s k*)a&)ás é&)en2 a j' me!!e))#hanem a f"!+)"n"s fej!2és a!a)) ,ja(( és ,ja(( %&'(ák %&"$"ká!ása# sz'$a! kü!.n(.z2 )es).!)ések $á!!a!ása# és a %&'(ák(an$a!' megá!!ás- + !a ezek során a 1öld vonzása kimerült, vayis az eyénnel szemben elvesztette erejét, akkor az eyén felülemelkedik rajta, és szabaddá válik.

%m& "y nézitek az eseményeket az életben, mint emberek, addi sokat nem értetek me, mert mint emberek $sak a készeredményt látjátok. Más az"n(an az *gaz* szen)ek $*!ágnéze)e# 2k m*nen(en a j') !á)ják# még a fája!mak(an ésmega!áz)a)ás"k(an *s- =+e&meke*m# Is)en *gazsága m*nen) ja$a)"k&a a a f.!* é!e)(en és megaja az e&2)# meg aza!ka!ma) *s# h"g+ az em(e& magá) a (8n)2! meg)*sz)3)hassa . >e az ember sokszor teljesen eltér* $élokat lát maa el*tt) azért aföldi életben való metérés nayobb, mint a szellemvilában való t&z metérés, mert amint az Úr mondotta2 9a lélek ugyan kész,de a test erőtelen.; %zért az Úr so!asem azt nézi, ki milyen b'nben szenved, !anem azt, !oy akare meyóyulni + !a akar,meáldja ezt az iaz el!atározást, és keyelmébe foadja a metér*t. + !a valaki a (róbáiból diadalmasan szabadul, ien nayrészt elvesz&t a b'neib*l, vayis a ter!et leveszi róla az Úr, és a 1öld törvénye kieyenl&tve látva a tartozást, távozni !ayja a b'n

beteét. % meyóyult lélek már nem oly könnyen jön vissza a 1öldre, lefeljebb se&tési szándékból, amikor * yóy&t másokat.%z ilyen lelkek te!át küldetésben vannak, és a +zentlélek vezeti *ket jóban, rosszban. %z ilyen lélek már nem érez váyat a b'nre,!a visszajön is a 1öldre, mert erköl$si fejlettséénél fova utálja azt. #z neki természetes, mert ley*zte a b'nt.

A SZELLEMI EJL<ÉS < ELTÉTELEI@eyszer'sé, alázatossá, *szintesé és szeretetC

%z ismeretnek minél maasabb fokára jut fel a szellem, annál ter!esebb az alantas érzés' és ondolkozás" lelkekkel valóérintkezés a földi, emberi testben is. >e vannak szellemi szférák, amelyek nem érintkez!etnek eymással közvetlenül, a !asonlók vonzása és az ellentétek tasz&tási törvényénél fova. #rre kellenek a közvet&t*k, vayis médiumok, akik nem uyanazon elvekb*lkifolyóla, mint a 1öldön, neveztetnek &y, !anem a természetük szerinti beosztásuk folytán válnak médiumokká s az ellentétek át!idalása és eybeolvasztása a feladatuk. ;ondol!ató, !oy ien szé( és értékes munka az, amit véeznek. >e nem sokái b&rják a munkát eyfolytában, bár lelkükben ien élénk a váy, mert ameddi ellentétr*l van szó, addi a béke és !armónia le!etetlen,ütköz*állomások *k itt, és !a felváltják *ket az "jak, sietve !"zódnak beljebb a saját szféráikba. Mert jönnek, eyre jönnek azok afe!ér viráok a 1öld felsz&nér*l, akik mefe!ér&tették már ru!ájukat a Eárány vérében. #zek folalják el eme ne!éz állomásokat,!oy levetk*zzék, s elfelejtsék emberi mivoltuk emlékeit s a(róbb !ibáikat, tévedéseiket lerakva akadálytalanul !aladjanak el*re a

boldosá felé.#zek az a(róbb !ibák, yeneséek teszik ké(esekké *ket arra, !oy ütköz*kövei leyenek az alsóbb !ullámveréseknek. Igen

sz"m"&,# h"g+ az em(e&* e&k.!1s.k "!+ !azák# h"g+ a .!.n megszü!e)e)) sze!!emek n+"!1)*ze &észe nem )/ja meg)a!á!n*az eg+én* )e&mésze)ének megfe!e!2 fej!2és* f"&má)# és kén+)e!en e!2(( k'("&"!n* és 1sa!'n*# h"g+ e 1sa!'ás"k /)án)a!á!j"n &eá a&&a az ,)&a# ame!+ nek* megfe!e!. Mi ezt tudjuk, s folyton azon iyekszünk, !oy az embereket 2sz*n)eség&e ésa!áza)"sság&a neveljük. 5iába a leszebb tan&tás, a lenayobb áldozat, !iába a tudomány, a böl$sessé, a leszentebb törekvés is2akinek ez a két erény nin$s me a lelkében, az személyével $sak a bábeli z'rzavart növeli a 1öldön és a szférákban. +ok "ymetéved, !oy nay id*be telik, m& tévedéseinek "tveszt*jéb*l kitalál. 3tt a munka azok számára, akik ezeket a labirintusokatmár áttanulmányozták. 6ekik vezet*kké, irány&tókká kell lenniük azokban az eszmékben és érzésekben, amelyek véelát!atatlankanyarulatokba torkolnak. 6in$s uyanis meold!atatlan (robléma, nin$s felfo!atatlan iazsá, nem kom(likált a lélek,akármilyen leyen is, nin$s semmi bonyolult2 minden eyszer', sima és tiszta, am& b'ntelen . % b'n teszi bonyolulttá a lélek sorsát0 % b'n von s'r' fátyolt a lélek szeme elé, amelyen keresztül a lét vay nemlét titokzatossá, !ozzáfér!etetlenné válik.

% b'n az, amely eltorz&tja a lelki ar$ot. 4s fájdalmasan felszisszen az érz* szellem, !a az iazsá tükrét (illantja me, mertszéyelli maát lelki r"tsáában és szenved alatta. %zért utálja a viláossáot, az *szinteséet, mert abban a saját lelkitökéletlenséét menay&tva látja, !anem jólesik neki a !&zelés, a !amis szé(sé. 4s !abár tudja a lélek, !oy az nem iaz,szomjas lelkét méis $sit&tja vele, mert kell az * lelkének a narkotikum az * nyomor"sáos álla(otában. #zt nevezik kötelez*udvariassának, tiszteletadásnak, jóneveltsének. %zt mondom kell , enélkül uyanis nem le!etne élni, mert !a ez sin$s, akkor azemberek !ibáinak, b'neinek reneteében teljesen kiveszne a jó, a nemes, az iaz, elnyomná a dudva, a $salán, a vad k"szónövényés le!etetlen volna az élet, mert a durvasá, a vadsá és az állati ösztönök uralnák az életet. Nem *s azé&) ká&h"z)a)"m a kü!s2s*maság")# a haz/g szé%sége)# m*n)ha szám8zn* aka&nám az em(e&ek é!e)é(2!# hanem 1sak azé&)# me&) haz/g# és nem$a!'*- Csak azé&)# me&) e! aka&ja h*)e)n*# s2) e! *s h*)e)* az em(e&ekke!# h"g+ 2k j'k# (e1sü!e)esek és *gazak . + mivel eztel!iszik, nem találják szükséesnek a javulást, s nem ismerik el, !oy nay szükséük van az isteni keyelemre, amely *ketid*r*lid*re felemeli.

6em ismerik el, !oy tökéletlenek, !oy minden alkotásuk m"landósára van kár!oztatva. 6ayoknak !iszik maukat, és*ösek maradnak mé akkor is, amikor már fejük felett vészjósló felleek sötétlenek. 6em törnek me, nem lesznek alázatosak,nem kezdenek javulni, nem térnek me !ibáikból, b'neikb*l és $sak a !azu boldosá után futnak. %z iazat elti(orják,

!aszontalan üveyönyökért dráa értékeket dobálnak el. S ha $égü! az *gazság&a fe!é(&enek# 5 me&) a szen$eés fe!é(&esz)*2ke)# 5 akk"& ,g+ e!&e)esze!*k !e!kük aj)ajá)# h"g+ az"n ke&esz)ü! nem ké%es az *gazság h"zzáj/k fé&n*- I!+enk"& ke!e)keznek a k"m%!*ká!) !e!kek kü!.nfé!e (e)egsége*# me!+ek )é$eés(e ej)*k 2ke) és az"ka) *s# ak*k seg3)ségük&e s*e)nek . A nag+z8&za$a&# a (8n és fája!"m á)5 meg á)já&ja a !e!ke)# m*n) a fé&gek a g+üm.!1s.) és $ége!á)ha)a)!an ü&egek# kan+a&g's#n+aka)eke&) "k"sk"ás"k# (.!1se!keések ké%z2nek# m*n) az e!!en)é) eszme meneéke* az *gazság e!2!- A szen)es3)e))eszmék "k"sk"'* ezek(2! h"z)ák nem eg+sze& $*!ág&a az *gazság g+*!k"sa*)0 az"ka) az 3)é!e)eke) és fe!)e$éseke) , amelyeket a

b'nös lelkek mo!ón foadtak, mert a b'nt takarta, elnézte, s &y az iazsá szavát elfojtotta, vay rosszakaratnak min*s&tette azt.



#zért nem le!et két "ton !aladni, s ezért nem le!et Krisztust és a testi ént eyütt, ey testben követni. #yiknek szenvedniekell az életben, mert !a a lélek élni akar, akkor szenvednie kell a testnek, a testi embernek. ldozni kell azon az oltáron, amelyiaz, tiszta és szent. ldoznunk kell, !oy iazak, tiszták és szentek leyünk. 5a adunk valamit, adjuk a ledráábbat, amivel a1öldön rendelkezünk. %djuk a mi sz&vünket, a mi iaz váyódásunkat az örök jónak, a változ!atatlan iaznak, annak a szentnek éstisztának, aki makula nélkül való, akit so!a be nem foott az árnyék. 5a &y $selekszünk, akkor a mi életünk vée nem lesz

bolyonás és keresés a boldosá után, !anem a boldosá a lélek kin$se lesz már itt e 1öldön is. %kkor nem kell messziállomásokról indulni, ütközni és felsz&vni a rossz !atását, mert a testtel eyütt leválik a rossz s vele eyütt annak !atása is észavartalan béke, lelki össz!an és viláossá lesz az élet jutalma a maradandó !azában. %zért a metérés els* feltétele azalázatossá és *szintesé. #bben munkálkodjék a szeretet, mert e két fundamentum nélkül !azusáá lesz minden) elrabolja asátán, amit a lélek nay fáradsáal é(&tett. %m& nin$s me az é(ület, addi nin$s !ová vinni lelki értékeinket. Deyetek iazak,

leyetek *szinték és a sátánt kizártátok maatokból. Deyetek alázatosak, és nem árt!at nektek, mert $sak a !ozzá !asonlókatfoja a feyvere.

A TE6MÉ9ETLEN =EÁ6:L

+ok ilyen fa volt és van ma is, amely yümöl$s !elyett $sak lombozatot !oz. Már messzir*l szembet'n* a fának terméketlenvolta, mert a száraz füefa is memutatja, !oy volte rajta termés s é((en &y a lélekben is felfel$sillámlik olykor a m"lt életbenszerzett jó és iaz, de !a sem a m"lt, sem a jelen nem mutat termést, akkor a lélek is, mint a terméketlen füefa, a t'zre vettetik. #zmint memás&t!atatlan iazsá folalja maában az &téletet. % keyelmi törvényr*l, az 3sten !ossz"t'résér*l nem szeretnek !allaniaz emberek, s*t vannak szellemek is, akik ferdén foják ezt fel. % b'nbo$sánatról szóló keyelmi törvényt általában ienkiford&tott formában tan&tják, és &y ien széles tér ny&lik a tévelyés szellemének, !oy el!itesse az am"y is er*sen b'nre !ajlóemberiséet. #z a füefa (éldája leyen nektek "tmutató az iazsá meismerésében. 6em eyszer !ayta az Úr az &télet bor"s!anulatát mé azokra a lelkekre is szállani, akiket szeretett, s*t nayon szeretett. %z iazsá !atalmát az Úr so!a le nemnyirbálta. >e ott, a!ol felületes, *ös, kevély lelkek iazsátalanul &télkeztek, bár a küls* bet' és forma szerint az * részükön álltaz iazsá, k&méletlenül meszéyen&tette *ket, mert * mindenkor és mindenben a szellem mélyséeit kereste és odairány&totta afiyelmet.

#zek az 9 $selekedetei voltak a meala(ozói annak a !itnek, amely a követ*k lelkében kié(ült. %z &télet !anulatát és rombolómunkáját vitte vé!ez a tem(lomtiszt&tásban, amikor szembe!elyezkedett azokkal a onosz és aljas szokásokkal, amelyek mefert*ztették 3sten tem(lomát. % tettetés álar$a alá rejtett onoszsáokkal v&vott !ar$ot akkor is, mid*n a farizeusokat és a!ivatalos tem(lomi embereket dorálta és feddte. Az *gazság sza$a s"hasem ke$es az em(e&nek# még ha az az Is)en)2! j.n *s-e*g e nag+ szüksége $an e&&e az em(e&nek> %zért ismerjétek me 9t, mint a onosznak !atalmas ley*z*jét, aki eltakar&tja aonoszt, meemészti az 9 szemének suarával) eltörli a !amissának "tját a rajta járókkal eyütt, és diadalra viszi az iazsáot ésaz ebben munkálkodókat. >e m& ez melesz, addi a keyelem na(ja, a !ossz"t'résnek ideje van. 4((en ez az a dráa kin$se a

b'nös léleknek, amiért örökké !álásnak kell lennie. /e!át a kiszáradt füefa leyen emlékeztet*je minden léleknek arra, !oy azÚr szava elveszt!et és meeleven&t!et. %zonban a metér* és maát mealázó b'nössel szemben vételen az Úr iralma.

KMINENE9 SZABA9 NÉ9EM# E NEM MINENE9 ;ASZNÁLNA9---

% vilá fiainak van törvényük, s !a annak !atárain belül mozonak, nem ütik me maukat. % szellemi embereknek is vantörvényük, és ez a törvény szabaddá tesz a vilá törvényét*l, mert a sza(aság/k é%%en a((an á!!# h"g+ fe!e))e $annak a $*!ág).&$én+ének . 6em mellettük, sem felettük, !anem alattuk tombol a !ullámverés, mely szirt!ez $sa(ja azokat a vilái embereket,akik nem elé üyesek a korlátokat kikerülni. %zért a szellemi ember nem iazod!at azok!oz a rendeletek!ez, melyek a!ullámverésnek részei, mert bár törvényeseknek látszanak, mésem azok. %mi (edi törvénytelennek látszik anyai szem(ontból,törvényes le!et felülr*l nézve. %zért nem &télkez!etik senki könnyelm'en felebarátja felett, mert az, aki szior"an &tél, önmaát&téli el. %z én nézetem az, !oy am& a lelkiismeret szabad és el tudja választani az iazat a !amistól, addi nin$s baj. % bajazután jön, !a már a lélek nem szabad, !anem önz* $élok !atalmába került.

T* em(e&ek $ag+)"k# és az em(e&* !é!ek nem akk"& $é)kez*k# am*k"& Is)en aka&a)á) aka&ja $éghez$*nn*# hanem am*k"&sajá) aka&a)á) Is)en aka&a)á$a! szem(ehe!+ez*. ;a $a!ak* !egj"(( megg+2z2ésé$e! (aj) "k"z *s# ke$ese(( a (8ne# m*n)annak# ak* j'! )/ja# h"g+ &"ssza) 1se!eksz*k# e még*s meg)esz*# 1sakh"g+ .nz2 1é!ja*) e!é&je . Mindenkit me(róbál az ördö,mé(edi nem ott, a!ol er*s, !anem amely részen yenébb. %(róbbnayobb yarlósától ti sem vaytok mentesek, és &y azeyiket a másikon keresztül iyekszik eltér&teni és én azért mondtam, !oy viyázzatok, és eg+más g+engeségé)# em(e&*es(*z"n+)a!anságá) *g+ekezze)ek e!fe!ej)en* és nem ),!e&2s szemü$egen ke&esz)ü! (3&á!n*- 5a azt mondanád az embereknek2adjatok a ti felesleeitekb*l, mert az én testemnek szüksée van erre, !oy éljen nayon kevésnek jutna eszébe, !oy vanfeleslee, mert ilyenkor senkinek sin$s. %zonban, !a az * mauk beszédjén szólsz !ozzájuk, s azt mondod2 adjátok me, ami azenyém jo szerint bár fo$sikoratva, de meadják mé a (rédán osztozkodó fenevadak is, mert ezt meértik -

;a az em(e& a szükséges&e *gén+(e $esz* a .! ).&$én+e sze&*n) $a!' ja$aka)# nem $é)kez*k# e ak* fe!es!eg&e és),!)engés&e haszná!ja# az $é)kez*k még akk"& *s# ha az az .$é# me&) a szükség!e)en k3$ü! es2 fe!es!eg Is)en 1é!ja*&af"&3)an'- Ez a 1é! %e*g az em(e&ek )an3)ása# sze!!em* fej!2ésük e!2m"z3)ása# )es)* szen$eése*k en+h3)ése#meg%&'(á!)a)ása*k k.nn+3)ése. 4s !a mé oly törvénytelennek látszik is az erre szoláló eszköznek a származása, törvényessé

te!eti a kezel*je. Gl. valakire nay öröksé vár, ami össze!ará$solt javakból áll. % se&tésnek a maa !elyén és idején valóalkalmazása meszenteli az átkozott vayont, és enesztel*le !at arra az átokra, amely !ozzáf'z*dött. >e átokká vál!atik aleiazabb (énz, a lejoosultabb eyén kezében is, !a azzal kés*bb $sak ey iaz, be$sületes embert is mefoszt az *fejl*désé!ez szüksées, feltételekt*l.



ELEL<SSÉ= AZ I=AZSÁ= SZELLEMÉVEL SZEMBEN

Minden m"landó) mé a nay bajok, a nay szenvedések is "y t'nnek fel eykor az emlékeink között, mint amikor tüskésrózsabokorba akadunk, és ey ki$sit ne!ezebben tudjuk maunkat a tövisek marasztalásától meszabad&tani. %mi elm"lt, már $sak emlék marad) az emlékek (edi könnyen eltakar!atók a jelen kellemesebb benyomásaival. >e !a azoknak a bajoknak, melyek azembert a jelenben érik, a yökerei a m"ltból tá(lálkoznak, azokat sem meszüntetni, sem el!ár&tani nem le!et. %zért iyekezzék mindenki a jelenben olyan mavakat vetni, melyek a jelenben !a nem is boldosáot de némi menyuvást, a jöv*ben (ediörömteljes jelent teremjenek. /e!át azok a ondolatok, melyek a jó és iaz elméletét tárják az ismeretekben szeény ember ésszellemtömeek elé, sokkal inkább életrevalók és nayobb érték'ek, mint a nay küzdelmek a kész események ellen, melyek azemberek életében már meértek. % földi életben nayon kevés olyan dolot le!et memás&tani, aminek jönnie kell, ami már eljött.

+ajnos, az emberek oly felületesek, !oy am& mindenkit eyformán nem s"jt valamely b'n vay tévedés, addi nem isondolnak arra, !oy az rossz. Hy te!át mindenkinek véi kell mennie azokon a szenvedéseken és fájdalmakon, amiket valamely

b'n vay tévedés okoz, $sak azért, !oy meismerjék annak !atását, és mint rosszat kerüljék. ;a az em(e&ek az *gazság")megsz3$!e!nék# és megé&)en* *g+ekeznének# má& &égen j"(( és )*sz)á(( sze!!em !engené á) a $*!ág") . e m*) !á))"k na%ja*)"k(an *s? Neme az"k *s# ak*k az *gazság") má& *sme&*k# a sajá) száj/k 3ze sze&*n) *g+ekeznek az) f"&má!n*? Ezé&)("!+"ng a $a!!ás"k nag+ &észe )é$es /)ak"n. Am*k"& %é!á/! az *geh*&e)2k az) á!!3)ják# h"g+ a (8n.k (*z"n+"s f"&maság"k meg)a&)ásá$a! e!).&.!)e)nek# nem )é$e!+egnek5e? ;á) e! !ehe) ké%ze!n*# h"g+ a meg).&)én)e) meg nem ).&)én))é )ehe)* (á&k**s? 3en, eltöröltetnek a b'nös !ajlamok, !a a lélek már szak&tott velük. >e a b'nöknek !atásai élnek tovább mindaddi, m& menem szüntetik *ket) vayis véet nem vet az ember a tévedés terjeszkedésének, melyet a b'n "tján követett. 6em elé azonban a!elyes irányt követni, a f* az, !oy eredményeket is tudjon felmutatni a lélek.

%z ember az * !alálával kilé( a tényked* er*k mozatási körzetéb*l) azonban azok az emlékek, azok a tényked* er*k,melyeknek az ember tévedésével életet adott, nem semmisülnek me, !anem továbbdoloznak az anyai vilában a szellemlenayobb fájdalmára. Mert a lelki s&kokon a b'nöknek !atásai tisztábban látszanak, mint a 1öldön, és bizony nem tud sem

békesséet, sem menyuvást találni a szellemi életben, !a látja, milyen !almazzá y'l fel az * tévelyéseinek !atása, mintsza(orodik a ter!e, melyet le nem vet!et és el sem !ay!at, m& * maa is nem se&t elfoyasztani azokat a keser' yümöl$söket,melyeknek mavát a 1öld fejl*désének törvényébe elvetette. 9ü!.n.sen á!! ez az"k&a# ak*k $a!aha ).&$én+eke) a!k"))ak# $ag+&ensze&(e sze)ék az"ka) az *gazság"ka)# me!+ek nek*k /g+an ke$ez)ek# más"knak az"n(an %/sz)/!ás) és e!kese&eés)"k"z)ak- I!+enek7 3&'k# m8$észek# %"!*)*k/s"k# nag+ $ag+"n"k# ha)a!mak &észese*0 $eze)2 és kezemén+ez2 )ehe)ségek ,g+ a)/"mán+"k(an# m*n) a g+ak"&!a)* é!e)(en# k*knek m"z/!a)a* /)án *&án+/! a ).megek é!e)e- #zeknek nay a felel*sséük,!a nem eyezik me a munkájuk és ténykedésük 3sten törvényével.

4s ey ilyen el!ibázott élet után szomor" életek következnek, amikor rájuk szakad a nay te!er2 a b'nök és szenvedések óriási!almaza, melyekb*l kiszabadulni és "j irányt változtatni nay feladat, és bizony nem mindi sikerül. Különösen nem ey élet alatt.Azé&) ak* az 2 fej!2ésé) Is)en&e (3zza# az nem k3$án semm*) a(('!# am*) a .! n+,j)ha)# sem ha)a!ma)# sem *1s2sége)#hanem mege!égsz*k azza! az eg+sze&8$e!# am*) nek* Is)en n+,j)- % téves utakon járó földi ember so!asem tud!atja azt, !oynin$se befolyásolva 6em a sátán akare az * yeneséén keresztül !atalmat yakorolni %zért akit 3sten valamely felel*sséel

járó !elyre küld mivel elé érettnek látja arra, !oy ké(esséeit (róbára teye, leyen alázatos és !' yermeke 3stennek./udakozza az Hrásokat és keresse a böl$sesséet) mert nem tud!atja a yene földi ember, !oy milyen nayot es!etik ey ki$siny

botlással is. Ak* (á&m*(en $eze)# !eg+en sze&én+0 ne ke&esse az 2 eg+én* *1s2ségé)# se az 2 eg+én* *gazságá)# hanem ke&esseIs)en *1s2ségé)# és akk"& meg)a!á!ja m*n*g# m*nen(en a k*$eze)2 /)a)- -!, mennyire fáj az nekem, !oy mé ti is milyenmessze vaytok attól, !oy ilyen eyszer'ek és alázatosak tudnátok lenni. Mennyi $salódásnak kell mé benneteket is érnie, am&enem teljesen meértetek) és mennyi tüskének kell mesebeznie mé a ti lelketeket is, !oy az eyszer', közelálló isteniiazsáot a lelketek irány&tójául elfoadjátok0

Gedi az eész viláon melendülnek már azok a !atalmas kerekek, melyeket a lát!atatlan kezek !oznak mozásba) és e!!ez alendület!ez a földi embernek $satlakoznia kellene, !oy tovább!aladjon vele. %zonban e!!ez a munká!oz, ezek!ez a kerekek!ez$sak azok ny"l!atnak, akik már az * eyéni di$s*séükr*l lemondtak, a küls*séek iránt nem foékonyak és már elfoulatlanszemlél*k, de annál inkább ismer*i és követ*i az isteni 3e bels* lényeének. #zeknek a többnyire eyszer' embereknek azer*fesz&tései eleinte "y t'nnek föl az emberek el*tt, mint!a !iábavalók volnának, kés*bb azonban nay tisztessé, s*t !ódolat éselismerés emeli föl nevüket az ismeretlensé !omályából. %zt elárul!atom, !oy én is benne vayok a lend&t*k sorában. 5oy ti is

benne leszteke, a ti fejl*désetekt*l fü. Az én e!$em az eg+sze&8ség# az a!áza)"sság# a sze!3ség# a 1senes m/nká!k"ás és a(ékességes )8&és- Ak* $e!em aka& j.nn*# ezeke) ke!! fe!.!).zn*e- #zenk&vül a szeretetnek azzal a mennyiséével és láysáával iskell b&rnia, mely *t az elesettek viasztalására ké(essé teszi. /ovábbá a tévely*k iránt szánalommal kell viseltetnie) *ket el nem&télnie és ki nem "nyolnia, !anem mebo$sátania mé az ellene vétkez*nek is. #zek amint már eykor mondottam lesznek az"j korszak ala(vet*i. /e!át nem !iába dolozunk, mert nay és iaz bért fizet az Úr mindazoknak, kik az 9 munkájábantevékenykednek.

MINEN EMBE6 A MI ÉNN9NE9 E=G 6ÉSZE

Is)en e!2)) m*nen eg+es !é!ek ke$es0 )ehá) szé% m/nka az# aká&k*n "!g"z/nk# aká&k*) ja$3)/nk az < ne$é(en- %munka értékét az adja me, !oy nem rendelkezünk szabadon senki lelkével sem. +*t mé az alkalmakat is keresni kell, !oymikor, mely (onton és !oyan fér!etünk eyey lélek!ez, !oy elfoad!atóvá teyük el*tte a mi iazsáunkat, melyet !a

elfoad, meszabadul!at réi b'neit*l, tévedéseit*l. %mit már oly sokszor mondtam, most is $sak azt mondom2 nin$s szorosabb éskeményebb bilin$s a b'n és tévelyés bilin$sénél. #zt senki me nem old!atja. #bb*l senki ki nem szabad&t!atja az embert,eyedül $sak az Úr, az 3e által. %z ember ebb*l ké(telen volna kiszabadulni, mert é((en a menekülési váyával amikor már azisteni törvény ereje szoronatja olyan ajtókat nyitoat, olyan le!etetlenséeket feszeet, melyek nem!oy kivezetnék a b'nb*l,!anem ellenkez*le, a mélysébe sodorják. 4s méis mily sokan keresik ezt az utat0 5iába2 az emberi rövidlátás ké(telen aziazsá felismerésére.



Ké(telen (edi azért, mert mindi $sak önmaából indul ki és természetesen uyanoda tér is vissza felyülemlettonoszsáaival. Mert a tévedés $sak zsene korában tévedés, mire fel$se(eredik, már b'n az s mire meérik, már kár!ozat. 4s alélek sokszor t'n*dik maában2 mi is az oka vételennek látszó szenvedéseinek % kibontakozásnál a !aladó lélek elé rémeskövetkezményekkel mered a b'n, és át!atol!atatlan akadályt ké(ez számára) ennél az akadálynál metor(an a lélek és összeesik.% reménytelensé a levés* menedéket is elsötét&ti el*tte és belesodródik a kétsébeesésbe. % fizikai élet !ullámzásából, mely!ol fel, !ol ledobálja a szenved*t, eyszerre $sak a (art!oz $sa(ódik. >e nem azért, !oy menyuodjék a lélek, !anem !oytovábbver*djék, mint a !al v&z nélkül. 5a ezeket a szomor" álla(otokat nézzük, önkéntelenül feltolul a kérdés2 6in$se !átszüksée az embereknek és szellemeknek 3sten keyelmére 5iszen nin$sen senki, aki az életek során nem vétkezett volna, vay a

jöv*ben ne vétkeznék, $sak azért, mert tökéletlenséénél fova nem látja át az élet nayszer' rendeltetését, és ebben 3sten akaratát,mely lassan, minden er*szak nélkül beolvasztja "y az eyeseket, mint a $so(ortokat abba az isteni tervbe, mely eleit*l fova el

van rendelve az emberisé sorsa fel*l.Minden lélek, kit az élet a maa szé(séével és részlees iazsáával me!ód&tott az örökkévalósá számára, beleesik ebbe a

kavaró és !ullámzó áradatba. 4s itt kell neki doloznia, m& $sak az utolsó salak is le nem tisztul róla. %mikor már metisztult,felsz&vja *t a di$s*sées szellemi élet, mely nem !ullámzik, nem kavaro, !anem eyenletes mozással !alad el*re kirendelt

(ályáján. #z a mennyorszá. % mennyei élet a maa eyenletes !aladásával olyan mélyséeket tár fel, melyek az örökké mozó,!ánykódó fizikai vilá el*l el vannak rejtve. #miatt az a bizonyos boldosá sem ér!et* el a 1öldön, amit az emberi lélek aváyaktól 'zetve !olt lent, !ol fent keres, !ol az erények t"lzásában, !ol a b'nök (osványában. #z azonban váy maradmindaddi, m& az ember lelke az életben önmaát tekinti els*nek. %z 8én:, ez az örök rejtély, mindaddi ködbe burkolva jelenik me az ember el*tt, m& a test béklyójában örömét leli. 4s mé rejtélyesebbé válik számára, amikor a test le!ullik róla, s aszáuldó vi!ar szele elka(ja a lelket, és viszi ismeretlen életbe, ismeretlen álla(otokba.

#z mindaddi rejtély is marad az ember el*tt, m& a nyuvó(ontot a saját bens*jében me nem találja. #y ki$siny b'n mavasok szé( fejl*désnek eredményét elrabol!atja a lélekt*l, !a nem találta me ezt a nyuvó(ontot. Nem eg+ é&)ékes !é!ek ,)$esz)2(e )é$e azá!)a!# h"g+ a nemes# szé% e&én+ek me!!e)) meg)8& eg+ k*1s*n+ (8n)7 az)# h"g+ m*n*g .nmagá('! *n/!)

k*. %zt !iszi, !oy a másik ember nem *, s ami a másiknak fáj, az nem neki fáj. 4s a léleknek ez az érzése az 3sten &tél*széke el*ttolyan b'n, amiért ne!éz (róba jár) $sak azért, !oy a jöv*ben metanulja a lélek, h"g+ nem1sak én $ag+"k Kén# hanem az amás*k em(e&)á&sam *s az én Kén5emnek eg+ &észe- %ki az életben nem ismeri fel a Krisztus iazsáának töredékét, az !iába!allatja akár az anyalok böl$sesséét is) amellett elsiklik minden, az nem veszi észre a tanulnivalót. % b'n önmaát bünteti.3sten szabad&tása azonban a jót mindenki részére mindi nayobb és nayobb fokban teszi !ozzáfér!et*vé. %z 9 iralmassáaoldoz és bont, melyet az 9t követ*knek is véezniük kell anélkül, !oy a rossz létjoát ey (illanatra is elismernék. 3yekezzetek meismerni az iazsáot, !oy betölt!essétek !elyeiteket 3sten di$s*séére és a saját !aladásotokra.



VII- 6 ÉSZ

A J: SZL=ÁLATA

A LE=9ISEBB J:É6T IS 9ZENI 9ELL

%z élet eredményeit memás&tani nem le!et. Ilyan bizony&ték ez, ami le nem taad!ató. Mert az ember lelke az *ténykedéseivel belenyomja szellemi ar$ulatát a természet er*ibe, és ez a ké( $sal!atatlanul me*rzi annak a nyomait, !oy ki mintélt. %z öröm, a bánat, a fájdalom, az izalom, mind másmás rezést váltanak ki a lelkekb*l. #zek a rezések aztán é(&tenek, vay

(uszt&tanak aszerint, !oy milyen irányban fejt ki er*ket az ember. %zért !anoztatom én mindi a metérés szükséesséét, mertezáltal az ember eész lelki viláa "jjáalakul. 5a az ember folyton $sak ember marad az élet minden vonatkozásában, vayis nemtörekszik a lelki életre, akkor !amarosan mebotlik és elesik ey elfelejtett szalmaszálban is. %zért mondom, !oy elfelejtettdolon, mert a szándékossá és a bekövetkez* körülmények nem mindi fedik eymást. %z ember szándéka sokszor jó akövetkezmény azonban nem mindi üt jól ki. #z viszont ford&tva is le!et, !a az isteni böl$sessé a $él érdekében a rossz szándékotkövetkezményeiben jóra változtatja. 6e !iyétek, !oy mindi az !ozza me a várt jót, amit jó szándékkal ind&tanak el2ellenkez*le is történ!etik. Különben is nem mindi az a jó, amit az ember jónak ondol.

%m& az ember mindent $sak testi szemeivel néz, addi $sak felületesen látja me az iazsáot. %zért z"olódik az emberilélek és ien yakran me is !asonlik önmaával, mert nem tud belenyuodni azokba a vak véletlennek látszó rendezetlenséekbe,melyeket a !ibás, b'nös emberisé önmaa és eymás részére jónak &tél. %z ember folyton $sak !ibázót keres, !oymebosszul!assa maát valamely általa !elytelennek tartott eredmény okozóján. %mint minden rossznak mevan az okozója, "y

mindenkor mevan a jónak is lát!atatlan létre!ozója. 5iába er*lködik az ember a bossz"állással, ezzel nem irtja ki a tévedést, a b'nt) és é((en "y !iába keresi, kutatja a jónak forrását is, !oy azt a maa részére kisaját&tsa, nem találja me azt, am& maa islassanlassan me nem érik a jónak asszimilálására. % jónak eredményeit kisaját&t!atja uyan ey kis id*re, de !a önmaában nem

b&rja a jót, az eredmények is elkallódnak a kezén. Hy te!át mindenki odajut, !oy amit vetett, $sak azt arat!atja. Medönt!etetleniazsá ez, melyen senki nem változtat!at. =sak az isteni keyelem eny!&t!et ezen a b'nbo$sánat által. Senk* a j') meg nem)a&)ha)ja# m3g az) a maga é&eme*$e! meg nem sze&ez)e-

4s uyan$sak senkit sem le!et mefosztani a jótól, !a azt már bens*jében b&rja, amely mint eszmény, mint érzés a lelkébenkifejl*dött. + !a ey kevés id*re el is távolodik t*le annak a bizonyos eszménynek a mevalós&t!atása, amely az iaz jónak részétké(ezi2 a következ* fordulónál @vayis ey "jabb testöltés alkalmávalC már maá!oz vonzza azt. Mert az eyenl*en min*s&tetttermészeteknek találkozniuk kell a mauk eredményeivel. % látszat viláában, vayis a 1öldön, bizony "y látja az ember, mint!aennek é((en az ellenkez*je történnék. % rosszérzés' és rosszakarat" emberek kisaját&tják a jónak termékeit és d"slakodnak azokban. % szeretetet iába !ajtják, a be$sületesséet kinevetik, s a yenéken !atalmaskodnak. M& az eyszer', az iaz és !itbenél* ember, akinek mevolna "y a sz&ve, mint az esze az életet jobbá tenni, a szenvedést kisebb&teni, a szé(et és jót el*bbre vinni

és fejleszteni2 $sak szenvedve tudja maát továbbvonszolni az élet "tjain. %z ilyen lelkek látszat szerint ki vannak szoláltatvaazoknak, akiknek az iaz jóról, amint mondani szokták, foalmuk sin$s. Sz"m"&, a !á)sza) ké%e és ké)ség(eej)2 az á&n+ék#me!+ az em(e& e!2)) á!!# 1sakh"g+ fe! ne *sme&hesse a $a!'ság") az á&n+ m.g.))- Ez az á&n+ék# me!+ az em(e&) e!*jesz)* ése!$ak3)ja a $a!'ság"s "!g"k fe!*sme&ésé$e! szem(en# a (8n k.$e)kezmén+e a .!.n.

#tt*l nem látja me az ember azt a bizonyossáot, amely a ká(rázat möött folyton munkálkodva mozatja, !ajtja bele azeseményeket a látszat viláába és min*s&ti az eredményeket, a jót s a rosszat eyformán röz&ti a változ!atatlanban, a vézetben,mely szior" következetesséel beteljesedik "y az eyes emberek, mint a $so(ortok életében. #z a bizonyossá folytonvetk*zteti és öltözteti a lelkeket) s m& a sz&nek le nem ko(nak, me nem fakulnak, tart a rövid álom, !oy mindi iazabb, jobb éstisztább eredmények azda&tsák a valósá viláát. % földi vilá a b'nbe és tévedésbe mélyen belesüllyedt lelkek !azája. #zek mé nem tudják, !oy a boldosá nem a ká(rázatos küls* élet keretei között talál!ató fel. Eár!oyan !ajszolják is az örömöket,

bármennyire iyekeznek is meszerezni azokat a javakat, melyek oly k&vánatosaknak látszanak addi, m& el nem érik *ket2!iábavaló er*(azarlást visznek vé!ez. Mert mire elérik, mire élvezni akarják a sóvárott eredményt, elvesztik azok rájuk nézvevonzóerejüket és mesemmisülnek azok a lélek számára. %z ember önmaában $sak akkor találja me azt a nay kieléülést, azt a

bizonyossáot, er*t, békét és össz!anot, mely minden értéknek b&rásá!oz se&ti, !a 3stenben él, !a az isteni jót és iazat foadjael vezet* elvnek. 5a ezt elfoadja, az isteni iazsá fénye átvilá&tja a félelmetes árnyékot el*tte, s átlát azon a valósá viláába ésmebizonyosod!at az iaz jó örökké tartó értékér*l.

%kkor felveszi a !ar$ot az árnyakban me!"zódó félelmetesséekkel szemben, mert már tudja, !oy 3sten iralmas éskeyelmes és *t küzdelmében nem !ayja el. %nnál kevésbé, mert 3sten a jónak eredményeit é((en "y munkába szól&tja, minta!oyan a rossz eredmények mesemmis&tésé!ez is meadja az alkalmat- Is)en 5 am*n) )* *s )a%asz)a!ha))á)"k 5 %&'(á&a )esz* azem(e& h*)é)# h8ségé)# k*)a&)ásá)# e e!esn* nem hag+ja az *nga"z')- A &"ska'&a nem &ak e!$*se!he)e)!en )e&heke)# s aze!fá&a)nak megaja a %*henés). % szomjazónak memutatja a !'s&t* forrást, és lé(ésr*llé(ésre vezeti azokat, akik Eelé!elyezik bizalmukat. Eár a küls* vilá ma mé le!et ride és sivár, de !olna(ra már "j élet, "j le!et*sé tárja ki ka(uit azok el*tt,akik !isznek a jó és iaz örök értékében. ;yermekeim, ez az érték nem vész el. #zt nem eszi me a rozsda, és nem leszsz&ne!ayott, fakó, mert folyton me"juló fénnyel, rayoó sz&nekkel, szebb és tökéletesebb örömökkel emelkedik ki azelkövetkezend*k viláából, !oy mindi tökéletesebb keretet ké(ezzen és mindi több boldosáot !intsen el azoknak !aladási"tján, akik életükkel és $selekedeteikkel a látszat viláában érvényre juttatták az isteni jót és iazat. #zt a boldosáot senki el

nem ve!eti azoktól, akik a jóért és iazért küzdöttek. #z a boldosá az 3sten ajándéka azoknak, akik !ittek az 9 beszédének.



MINEN J: ME=MA6A @6@96E

6in$s az a kemény k*, melyet a természet (orrá ne *rölne, nin$s az a szilárd vas, mely me nem láyulna bizonyos be!atások folytán) bármilyen ellenálló leyen is a keménysée, a nay er* metöri és el!ajl&tja. ;yermekeim, ne!éz dolo a most elvetettmanak a növekedését, virázását és yümöl$sözését kivárni. >e !a so!asem vetünk, so!asem arat!atunk. %zt (edi tudjátok,!oy mindi azt aratjuk, amit vetettünk. % mi vetésünk nem e vilára szóló munka) a mi reményséünk nem e rövid lejárat"élettartamra szóló várakozás, amelyért izulnunk, türelmetlenkednünk kellene, !oy !át!a me!i"sul, !át!a elviszi az élet faya,vay árvize 6em0 Mi az örökélet so!a el nem m"ló áramlatába vetjük reményséünket, mert tudjuk, !oy amit vetünk, az jó ésiaz, isteni eredet', romol!atatlan érték, melyet az id* változandósáa nem befolyásol. %mit mi $selekszünk, nem e m"landó vilákönnyen elér!et* sikeréért tesszük. %mit mi teszünk, az meállja a !elyét a változandósáal szemben) böl$s*k rinása,

yermekálmok ká(rázata, ifj"i lobbanékonysá s az a szürke feledékenysée nem árt neki. 6em árt mé maa a ko(orsó némasáa, a temet* $sendje sem, mert mindezek felett él az az örökké mozó, maát "jjászül*

természetben, az érzések irány&tásában, a teremt* szózatban, mely évezredek m"lva is üdén, tisztán $sen "jra me "jra a lébenés a sz&vek mélyén, mert az iazsá az. J') és *gaza) 1se!eken*# $ag+ (eszé!n*# .nmag/nk&'! megfe!ekez$e á!"zn* a sze&e)e)"!)á&án ann+*# m*n) )e&em)en* ,j $*!ág"ka)# ,j é!e)e)- Mert valami nem iazi jó, $sak a jónak látszatával b&r, elm"lik) de amiiaz, ami 3stent*l való jó, az da$ol a természet változandósáával, az él és "jabb formákká tömörülve keresi a létben a maa!elyét- ;a %*!!ana)n+*&a e! *s h"má!+"s"*k a !á)'ha)á&# ha )a!án szen$eés) h"z *s j/)a!m/! az é!e)# a k.$e)kez2 f"&/!'ná!má& !e).&!* a m,!an'ság %"&á) &'!a az *gazság keze és a h"má!+('! ,j &ag+"gássa!# ,j 1é!!a! ).& e!2 a sze&e)e) és *gazságe&eje. 4s aki ezt vala!a maából kibo$sátotta, aki ennek munkálkodó erejét el*szól&totta, azt szolálja, és eléje !ozza azt, aminek elérése véett életre !ivatott, &y te!át minden ondolat, minden szé( és jó iránti lelkesedés, nemes felbuzdulás, amelyet vala!atett követett, a valósában mint eredmény fo el*ttetek állani.

S"ksz"& m"n)am má& nek)ek g+e&meke*m# h"g+ nem $ész e! semm*# s2) még a &"ssz sem $ész e!# am3g 1sak a maga,)já) (e nem $égez)e- Gedi a rossznak az a vézete, !oy (usztuljon, mert mindennek el kell m"lnia, ami az örök Jó elvével nem!asonul. >e !a $sak ey (arányi jó van is benne, amelyet fel le!et !asználni2 elvézi a maa körforását, és $sak azután oszlik szét, !a a benne lev* (arányi jó kibontakozott és elérte !atását. %nnál inkább memarad te!át az iaz jó, melyet a tiszta jóakaratind&tott "tjára. % munka, melyet nekünk és nektek is véeznünk kell, nay, mert az ellentét is er*s a maa állásában) de am& azellentét folyton ki van téve az id* viszontasáainak, addi az iazsá rendületlenül, memozat!atatlanul állja a !elyét,változandósáot nem ismerve. %z iazsá nem küzd er*szakos feyverekkel. %z iazsá ráér várni2 *t nem süreti aváltozandósá, és eléri $élját. Am* j' és *gaz# az ),!é!* a k"%"&s')# ),!é!* az ,j (.!1s2)# az ,j g+e&mekjá)ék"ka) és e!2).& má&f"&má(an# más k.&ü!mén+ek k.z.))# e m*n*g az) a 1é!) k.$e)$e# ame!+é&) e!*n3))a)"))- %zért viyázzatok ti emberek a jóraés rosszra "y a k&vánsáaitokban, mint beszédeitekben, vay $selekedeteitekben.

Me&) am* eg+sze& g+.ke&e) $e&)# az é!n* f"g# me&) é!e)e) a)a)"k nek* az é&ze!me*)ekke!- 4s !oy!a minden él, nem le!etmindey nektek, !oy milyen eredményeket terem az majd a számotokra. %ki a jónak és iaznak mavát veti el, az vár!atja isannak jó eredményét, de jaj annak, aki rosszat vet el, akár érzésben, akár váyakban, vay $selekedetekben, mert azt is fel kelldoloznia, me kell emésztenie. Tes)$é&e*m# nag+ a )* fe!e!2ssége)ek m*nenk*$e! szem(en# ak*$e! 1sak s"&s")"k .sszek.)(enne)eke)- 4s az Úr azért adja a viláossáot, !oy a lélek felébredjen a valósá meismerésére, s teremtsen maának ey jobb

jöv*t) mert az a kor, amelyben éltek, metelik a ti lelketek érzéseivel és az lesz a ti ott!onotok. 4s !a ez s'r' s kellemetlen lesz,akkor sem szabadul!attok me t*le, bár!oy akartok is. %zért, !a az a vilá, az a kor, amelyben éltek, nem ért me benneteket, ne

b"suljatok. 6e b"suljatok azon se, !a a szeretet !elyébe me nem értést ka(tok. Deyetek $sak mindenkor !ittel és reményséeltelve, mert tiétek az élet értékesebb része2 a "v$. Mert a ti !itetekkel, s reményséetekkel és szeretetetekkel a jelenben mevetitek az ala(ját a jobb jöv*nek. Deyetek türelemmel és alázatossáal telve és b&zzatok a jónak örökké !ató erejében, és reményséetek nem lesz !iábavaló.

ÉLJETE9 ;ITBEN ÉS LE=GETE9 I=AZA9>

+ajnos, a szellem!&v*k sem mind eyformán törekv*k, vannak köztük is ien yenék, akik uyan nay örömmel foadták aviláossáot, de !amar na(irendre is tértek felette, mert meszokták a ondolatot, !oy nin$s elm"lás, és azzal, !oy a durva

b'nökt*l távol tartják maukat, azt !iszik, mindent elvéeztek. 4s mé jó, !a eléedetlenek önmaukkal- e ha meg $annak e!ége$e a sajá) ja$/!ás/kka!# akk"& má& (e!e *s es)ek a sze!!em* g2g(e . #z (edi veszedelmes dolo, mert maukat másoknál jobbnak tartva &télkez*kké és felettébb iazsáosokká válnak. Hy furakodik be a sátán észrevétlenül a lélekbe, a!onnétmindenekel*tt a meszerzett alázatossáot irtja ki. %zután a türelmet, az elnézést, az enedelmesséet és belátást teszile!etetlenné. %mikor már mindezekkel vézett, a mé melév* szeretetre bo$sátja rá a bizonytalan, zavaros !atásokat éskiemelkednek a lélek sima tükréb*l a kételkedések, a bizalmatlansáok, az érzékenykedések és me nem értések !ullámai, és alélek tükre többé nem az isteni 3e ké(ét mutatja, !anem az ember bens*, forronó, eléedetlen, békétlenked* természetének salakos kitöréseit. #zek a villámló kitörések, melyeket az indulatok f'tenek, már nem é(&teni, !anem rombolni törekszenek. #bbena törekvésben már a sátán az "r. 7all!atja maát az ember bármiféle vallás"nak, s(iritisztának, vay akár !ivatalánál fova 3stenszolájának2 abban a (illanatban !'tlen lett 3sten!ez, mert me!ódolt az ördöi elvnek.

#zek után a vi!arok után !iába látja már az ember, !oy minden szé(re és jóra való iyekezetének munkája milyen !amar semmivé lett0 %zt, amit lerombolt, olyan rövid id* alatt, mint a!oy lerombolta, nem, tudja fölé(&teni, mert az é(&tkezést addi elsem kezd!eti, m& a romokat el nem takar&tja, s az utat szabaddá nem teszi. %z 1j é&tkezést 1j ala&okon leet csak megkezdeni.

<yanazokon az ala(okon sem a más lelkében, sem a maa üdvére nem le!et továbbé(&tkezni, mert a réinek emléke folyton ottk&sértene, és a bizalmatlansá szell*jét*l összeomlanék az é(ület. Jeyezzétek me emberek2 sem 3stennel sem emberrel nem le!etvé nélkül k&sérletezni. 5iába kiabálja a *ös, ön!itt ember2 84n mindent jóváteszek) én mindent rendbe !ozok0: #z nem t*lefü. Csak ha Is)en ,j a!a%"ka)# ,j !ehe)2ségeke) n+,j)# h"g+ az"k&a é%3)hessen# akk"& é%3)he)- ;a Is)en nem n+,j)!ehe)2sége)# az em(e& semm*) sem )ehe)# 1sak a &"m"k k.z.)) szen$ehe) &eneze)!en !e!k*á!!a%")á(an- Azé&) az em(e&m*n*g az"n !eg+en# h"g+ az Is)en)2! n+,j)")) a!ka!maka) ,g+ haszná!ja k*# h"g+ az"k('! !e!k* e!2n+e* szá&mazzanak-



#zeket az el*nyöket (edi $sak akkor !asználja ki, !a lelkile nem (i!en, !átra so!asem tekint, $sak el*re) és !a jönnek a (róbák az életben, azokat "y tekinti, mint az 3sten által meenedett alkalmakat, amelyek által a rossz !elyébe jót vet!et.

+okszor mondtam már és most is $sak azt mondom. 6em szabad &télkezni. +e a maa iazsáát ne keresse az ember, !anem az3stenét, mert az ember iazsáa $sak olyan, mint a törött tükör2 $sak részben tükrözi vissza a jót és iazat. 3sten iazsáa a teljesiazsá, 9 a tökéletes jósá és szeretet. És ha < nem )asz3) e! magá)'! senk*)# hanem fe!eme!* és meg)*sz)3)ja a (8n.s)# akk"&ha az em(e& h8 k.$e)2je aka& !enn* A)+jának# Is)enének7 )ehe)5e más) m*n) <? +o!asem szabad az ember ön!ittséének szó!oz jutnia. %mikor az ember mérleel, és !atárvonalat !"z, önmaa elé !"zza azt. 5asonl&tásokat $sak 3sten és önmaa közöttte!et, és akkor a teljes valójában melátszik az ember tökéletlensée. Az em(e& s"hase $eg+e !e )ek*n)e)é) Is)en&2!# me&) k*zá&jamagá) a j'nak á!ása*('!- >e vajon, !a el*ttünk nem járt volna jó (éldával az isteni +zeretet, ismer!etnénke mi is a jót Eizonynem0 Krisztus memutatta az utat, amelyen 9 is szenvedve járt s mintey viasztalásul azt mondta2 azoknak, akik az 3stent

követik, fájdalmaik, szoronatásaik vannak, mint a szül* asszonynak) de amikor meszületik az isteni 3e szerint való ember, alélek szabaddá válik földi kötelékét*l és örül az eredménynek, mint a szül* asszony az * yermekének. %z ember is, amikor levetette !ibás természetét, b'nre való !ajlamait, örül, !oy az Úr szenvedni !ayta, mert belátja, !oy a szenvedés a lélek választóvize.

%kikre mé az Úr nem bo$sát (róbát, szenvedést, akiknek mé nem voltak lelki és testi fájdalmai, azokat 3sten mé távol tartjamaától. %zokat mé nem vonzza, nem serkenti, mert mé nem fiak, $sak fatty"k) a 1öld törvénytelen yermekei, kik ménin$senek be&rva az élet könyvébe. #zek k&vül valók, mint a (oányok) azonban eljön rájuk is a számadás ideje, amikor *k a9szemet szemért; törvény szerint fizetnek, mert nekik mé nem jár a keyelem. Mert !a az erdei vadaknak is b'n!*dniük kell avétekért amint me van &rva mennyivel inkább az értelmes embernek >e aki "y szenved, mint ártatlan, az adjon !álát3stennek, !oy szenved!et, mert az * szenvedése, fájdalma ideiórái tartó (róba $sak, me!+nek )ü&e!mes e!h"&"zásá(an azIs)en *1s23))e)*k- Leg+en ez nek)ek# k*k á&)a)!an/! szen$e)ek# .&.m.).k&e# me&) ezek a szen$eések %&'(ak.$e* annak#h"g+ )* a keg+e!em &észese* $ag+)"k- S am*k"& ezek $ége) é&nek# a g"n"sznak $e&eségé) *s meg!á)já)"k# me!+e) a )*)ü&e!me)ekke! n+e&)e)ek meg a j'nak . #z az iazi isteni szolálat. % szeretetnek, a türelemnek, a !itnek és reménysének teljes

diadalra jutása a testben. #z a kemény munkaalkalom, a!ol mindenkinek me kell mutatnia, mennyit ér a 1öldön. 3tt van az a!ar$mez*, a!ol küzdeni kell mindaddi, m& az Úr fel nem váltatja arról a !elyr*l, a!ová áll&totta. %zért mondom mindi2 6eleyetek szentesked*k, tudományoskodók, iazsáoskodók. Deyetek eyszer'ek, természetesek, *szinték és iazak. >e ez atermészetessé ne a küls* !ibás ember yarló természete, !anem az isteni lélek bennetek való menyilatkozása leyen. 5a &yéltek, !it által éltek.

KMFN9ÁL9JAT9# M= NAAL VA=GN

+zeretem, !a a földi emberek kevésnek találják a jó üy érdekében vézett munkát, és nem telnek be vele t"l korán. Eizony azember nem tud!atja, !oy 3sten mennyi id*t szánt neki munkára, mennyit szenvedésre és mennyit az örömökre. %z id*benfelváltva sorakoznak azok az alkalmak, melyeket 3sten az embernek ad s ezekkel az alkalmakkal mintey kormányozza az ember lelkét. ;a az em(e& m*n*g és m*nen(en engee!mes az Is)ennek# és nem z,g"!'*k# nem szá!! %e&(e az 2 é!e)é) (e"sz)'ha)a!"mma!# m*n*g meg)a!á!ja a he!+es *2)# m*k"& m*) ke!! 1se!eken*e# h"g+ az j'! !eg+en )é$e- 5a az ember földi életébenmindazt !&ven el tudná véezni, amit 1öldre jövetele el*tt maában eltökélt, akkor nayon boldo volna ez a vilá, akkor szenvedés !elyett $su(a öröm volna itt az élet. >e nem &y van, mert az embernek a saját lelkében lev* onosszal is me kellküzdenie, ez (edi szenvedéssel jár. 5oy a lélek ezekt*l a onosz !ajlamoktól meszabadul!asson, le!etetlenné kell tenni *ket atudatban, mert am& a tudat folalkozik velük, addi a váyak sem !alnak me. 5a a léleknek nem volna szabadsáa a$selekvésben, !a neki alkalom nem adatnék, so!asem ismerné me az ember a saját lelkében rekedt rossz !ajlamokat, melyek miatt oly sokat kell szenvednie. >e az alkalmak felsz&nre !ozzák ezeket, !oy kifejezésre jut!assanak, és !atásaikkal észrevétessenek a tudatban, !oy a lélek aztán számol!asson velük. %m& a b'neinek következményeit nem látja a fejletlen szellem,addi nem ké(es azokat sem felismerni, sem beismerni.

#rre való te!át a rövid földi élet, !oy különböz* alkalmakat szoláltasson a b'nök felismerésére. A f.!* é!e)ek sze&e%ek 1s/%án0 ma eg+*knek j/) a %a&an1s"!' sze&e%e# h"!na% a más*knak- Ak* ma %a&an1s"!)# a k.$e)kez2 sze&e%(enengee!mesken* f"g- Ez az"n(an nem szám3)# hanem 1sak az# h"g+ k* h"g+an ).!)* (e sze&e%é)# k* m*) $a!'s3) meg az"k('!az *gazság"k('!# ame!+eke) é!e)ek s"&án# kese&$es )a%asz)a!a)"k á&án megsze&ze))- Mert azt minden lélek belátja, akár el*bb,akár kés*bb, !oy van ey 3azsá, mely!ez az ember iazsáának !ozzá kell alakulnia, és van ey !atalmas törvény, melynek enedelmeskednie kell. #zt mé a leelvetemültebb, a leellenszeül*bb szellemek is elismerik. #nnek da$ára mésem ké(esek a

jót elfoadni vezet* elvnek, mert jót eyáltalán nem tudnak $selekedni, mert mé mindi azzal áltatják maukat, !oy id*velmedönt!etik ezt a !atalmat. ;yermekem, akik nem !isznek a jónak vélees y*zelmében, akik taadják az iazsának !atalmát,akik mauknak !azu boldosáot teremtenek földi életükben, azok mé mind a b'n kábulatában vannak, azok mé mind aszenvedések "tját !osszabb&tják. Mert az az iazsá, mely fenntartja a viláokat, szior" törvényt tart fenn. #z a törvény azt, amivele eyenszer' felsz&vja, és áldásaiban részes&ti, ami (edi vele ellentétes, azt addi morzsolja, y"rja, m& el nem oszlik, át nemváltozik.

%zért ilyen ride és szenvedésekkel teljes az élet a 1öldön, mert ez az eész vilá sz&nülti töltve van b'nnel és az erre valóonosz !ajlamokkal, mert minden lélek kitölti az * szabadsáában lelkének természetét, és !ajlandósáai után indulva b'nt b'nre!almoz, !oy meismerje azokat a következményekr*l, amelyek a saját és mások életét szenvedésekkel töltik me. Ezek e!!ennemes eszk.z.kke! ha&1"!n* Is)en sze&*n) $a!' 1se!ekee)- Ka(jon bár sebet az ember lelke, vay essenek áldozatul az életének

örömei és boldosáa mint a!oyan eész biztosan áldozatul is fonak esni nem szabad, !oy ez az embernek szerfelett nay bánatot okozzon, mert ez a jó y*zelmében vetett !itet merend&tené. 5inni és b&zni kell0 5iszen az Hrásokban is olvas!atjátok29Nincs senki olyan, aki kétannyit nem ka&na elyette az örökké(al" életben mindazokb"l, amiket el(esztett.; 4s az Úr tena( is,ma is és mindörökre uyanaz. 6em változott és nem fo meváltozni. Krisztus so!asem !ayja el azokat, akik az 9 iazsááért!ar$olnak, nem !ayja *ket maukra a küzdelemben, velük van, és y*zelemre se&ti *ket. %kik 9benne !isznek, azokatmeszabad&tja a tévedések !omályától, !oy tisztán látva biztosabb lé(tekkel !alad!assanak el*re. %z Úr mindenkinek meadja azid*t és az alkalmat. %ddi kell munkálkodni, am& fent van a 6a( azután me(i!enünk.



=GA96LJAT9 ELNÉZÉST TÉL9EZÉS ;ELGETT

%mint nem le!et a természet rendjén er*szakkal változtatni, é((en "y az ember természete sem változtat!ató me er*szakkal.=sak !a kell* elfoadó er*kkel b&r a lélek, akkor foadja el az iazsáot. #r*szakkal le!et uyan !atásokat kiváltani, de so!asem

bizonyos, !oy a k&vánt !atás foe jelentkezni. %z emberi lélek nem re(ül!et át olyan akadályok felett, melyeket mé nem ismer,melyeket mé ki nem ta(asztalt, $sak azokon tud átsiklani, amelyekb*l már mele!et*s ta(asztalata van. %zért mindenkit me kell!ayni el*bb érni, !oy valaminek az elfoadására ké(essé leyen. ;*á(a m/)a)ja $a!ak*# h"g+ (*z"n+"s "!g"ka) megé&)e))#ez) a %&'(a m/)a)ja maj meg- %z er*szak minden léleknél rombolóla !at. Azé&) az *s)en* ).&$én+ sem (ün)e) &.g).n# nem

ü) &aj)a a (8n.s.n# hanem *2) enge nek* a meg)é&és&e# a (e!á)ás&a# s akk"& a keg+e!m* ).&$én+ fe!$esz* a (8n.s !e!ké) ésnek* ,j 1se!ek$és* a!ka!ma) n+,j)- + !a ezt a lélek iyekszik elfoadni, s iyekszik azt meérteni, többet $selekedett, mint!aszázszor véiszenvedi azt, amivel * másoknak fájdalmat okozott, s amivel a fejl*dési rendet munkájában meakadályozta.

% b'n!*dés minden esetben rombol) tör, z"z, (uszt&t, sokszor a rosszal eyütt a jó termékeit is el(uszt&tja a lélekben, "y, !oy"jra kell kezdeni, "j ala(okra kell fektetni a lélek boldosá után való törekvéseit. %kik az isteni iazsá üyét el*bbre akarják vinni a 1öldön, azoknak tulajdonké((eni munkája az, !oy azokra a lelkekre, akik nem a !elyes "ton járnak, jó !atástyakoroljanak, !oy velük is mekedveltessék a jót és iazat, !oy elfoadókká teyék *ket a lelkükben rejt*z* adományaik,lef*ké((en a szeretet, türelem és elnézés révén. Itt, a!ol ezek !iányoznak, nin$s anya, amelyb*l é(&teni le!etne. 5a 3sten is azember !elytelen iazsáa szerint mérné a lelkek sorsát, nem üdvözül!etne ey sem. #yetlen ember sem ütné me a kérlel!etetleniazsá mértékét, mert !ol itt, !ol ott !ibázik az ember) sokszor a lejobb akarattal sem tud meoldani bizonyos dolokat. %látszat ien sokszor $sal, s a !elytelen vilá&tásban !ol nayoknak, !ol ki$sinyeknek látszanak azok a dolok, amelyek szere(etvisznek életünkben. 5a a (ártatlan &tél* me!allatja a két ellentétben álló felet, látni foja, !oy az iazsá bár ey, de miutánmindeyik a saját szemüveén nézi, más formát mutat az eyik és mást a másik oldalról, mert mások a körülmények és mások ale!et*séek mindkét oldalon.

% 1öld mé nem az a !ely, a!ol a vés* iazsá kialakul!atna, mert itt mé sok tökéletlensé, !azusá és tévedés vanfel!almozva, amit akarva, nem akarva meszületése alkalmával maára vesz az ember. A f.!* é!e)(en *gazán j' e&emén+) 1sak e!nézésse! !ehe) e!é&n*- %!ol ez nin$s, ott me!asonlásba kerül a lélek. Me&) ha nem )/ )8&n*# ha nem )/ e!nézn*# és nem )/meg("1sá)an* és em(e&)á&sá&'! a j') nem )/ja fe!)é)e!ezn*# akk"& az a !é!ek a g+8!.!e) és (*za!ma)!anság mé&gé) h"&"zzamagá(an- %ki jó és iaz életet él, annak mindi többet kell t'rnie, mint másnak, mert több fejletlen lélek van testben a 1öldön,mint fejlett, és ezek a fejletlenek nem értik me azt, aki felettük van, mert nem tudják áttekinteni a maasabb fejl*dési fokonlev*nek ondolat és érzésviláát. % maasabb értelemmel b&ró lélek azonban áttekinti és ismeri azokat a ruókat, melyek anyersebb és fejletlenebb lelkek ondolat és érzésviláát mozatják, és 3g+ az 2 )ü&e!mé$e! és e!nézésé$e! seg3)* a g+engé((e) afej!2és ,)ján-

AZ EMBE6SZ:LÁS6:L% jó 3sten mindi bizonyos okból, $élból enedi $sak a onoszt látszóla diadalmaskodni. 6em mindi büntetés az, amit az

ember annak tart. +okszor $sak a büntetés távoltartására szoláló akadály. Mert letöbbször a onosznak ien nay tervei vannak az emberrel) és !a az isteni ondviselés a kisebb tervét eyey széyennel lele(lezi, ez kellemetlen uyan az emberre, a lélek mementésére azonban ien !at!atós eszköz. /i ne nézzetek se jobbra, se balra, !anem !aladjatok az eyenes "ton el*re, 3stenre

b&zva azokat a ondokat, melyekkel a onosz mesterkedéseinek id*ben átat vet!ettek. %z Úr meáldja minden lélek önzetlen,nemes törekvését és a leelrejtettebb mélyséekb*l is a felsz&nre !ozza a mefelel* eredményeket. Mert az iazi nay !ar$ a lélek mélyén mey vébe, a felsz&nen $sak a könny' ké(mutatás "szik. %z árral eyütt a kiti(ort "ton $sak a kisméret' átlalelkek !aladnak2 akik meelészenek a látszattal is, s*t irtóznak mindent*l, ami nayobb mozást, nayobb !ullámzást okoz a léleknek.%z ilyen élet a (i!en* életüket él*, vay a robot!oz beosztott kényszermunkások élete, nem azoké, akikben a jöv* nayes!et*séei szunnyadnak.

#zek az átlalelkek a 1öld robotosai. #zeknek szüksées a korlát, a feyelem, máské((en nem tudnák azt sem

mekülönböztetni, !oy melyik "t az, amelyen a leközelebbi állomást elér!etik. %z élet nay feladatait $sak a nayobbmélyséekkel és emelkedésre való nayobb le!et*séekkel b&ró lelkek $sinálják véi. #zek oldozzák, vay kötözik a szálakat.5ol felemelkednek, !ol lesüllyednek, mindazáltal olyan durva b'nökbe, melyeknek már neve van, nem esnek bele, lefeljebbtévednek, $salódnak és me!asonlanak. #zeken a küzd* lelkeken szeret "nyolódni a vilá. #zeken (róbálja ki az erejét, a *jét,a !araját és mevetését. #zekre a lelkekre, akik az átlanál nayobbak, tisztábbak, jobbak, önti ki a vilá a szennyét, mert aonosz !ajlam", de yáva lelkek örülnek a más szenvedéseinek látásán, és !a $sak te!etik, iyekeznek az elesett fölé kerülni. #zaz ol$só öröm könnyen meszerez!et* nekik. =sak ey kis fáradsába kerül és kész az önmaasztalás az elesett rovására. Ez)ne$ez*k %!e)+kának- #z nem az a kimondott nay b'n, mellyel a büntetést az emberek okvetlen kier*szakolják a törvényt*l) ez$sak a kényelmesen elny"jtózkodó eb vakkantása, de méis bántó és aljas eredményt szül* tulajdonsáa az embernek.

4s az emberi léleknek ezt a ki$siny, de elé méres $si(kedését amint mondtam nem is nevezik b'nnek, $sak azért, mertmeszokták az emberek. #z, mivel eészen természetükké vált, te!át elvál!atatlan t*lük. #z vele jár a fokozatukkal. #zzel a rosszszokással szemben nem le!et védekezni, mert benne van a leve*ben, benne van a szemekben, a szájban és benne van asz&vverésében annak, aki ezt szereti yakorolni. %zonban a vészó mésem az övéké, mert az 3sten nem enedi me, !oy az, aki

elesett, el(usztuljon, !a 5ozzá kiált se&tséért. %nnál kevésbé enedi el azt, aki nem esett el, $sak le!ajolt, !oy az "tjában lev*akadályt eldobja. Ak*nek az *!+en a!a))"m"s !e!kek)2! %&'(ája $an# ne $eg+e az) k"m"!+an- #zek $sak a sátánnak a(ró $sa!olókutyái, akik az els* erélyes, iaz !anra elb"jnak, és félve sz'kölnek. %kinek ilyen alattomos természete van, aki szereti más!ibáját, baját, yeneséeit szell*ztetni és bens* örömöt érezve, maát iyekszik jónak és fedd!etetlennek feltüntetni, az sokat foszenvedni a fájdalmas sz"nyo$s&(ésekt*l, amikor ezek az érzések vissza!atnak reá) mert törvényszer'en vissza fonak !atni.

%z ilyen rossz szokásnak fájdalmas és k&nzó az eredménye. 6em tudom eléé óvni azokat, akik az Úr "tján akarnak !aladni,



!oy ebbe a ki$sinynek látszó !ibába bele ne essenek. 6em tudlak eléé óvni benneteket, !oy eymásról rosszat ne beszéljetek,rosszat fel ne tételezzetek mindaddi, m& $sak arról me nem y*z*dtetek. % titokban való feltevések és kisz&nezések a lejobbesetben is káros !atással vannak az emberre, mert véeredményben mindi vissza!atnak a szerz*jükre, !a azok a valósának menem felelnek. %zért "y a beszédeitekben, mint a ondolataitokban mindi a lejobb akarat és a letisztább érzés leyen az ind&tó.Mert a jóakarat jót, a rosszakarat (edi rosszat !oz létre. 5iyétek el2 az ellensé is meeny!ül, !a é((en szeretettel nem is, delealább nyuodt érzéssel ondoltok rá. Ez) )* anná! *nká(( meg)ehe)*)ek# me&) )* má& )/já)"k# h"g+ a !á)sza) $*!ága e!m,!*k#m3g az é&zések $*!ága# me!+ a )* hazá)"k# s"ha e! nem m,!*k- ))# ha )* gazag"k $ag+)"k# /&a!k"n* f"g)"k e!!ensége*)eken-

;yermekeim0 %kiben nin$senek jó érzések, az a szellemvilában ien szeény, mert minden onosz érzés, mint a fére, alélekb*l tá(lálkozik, t*letek vonja el az er*t, am& $sak le nem y*zitek. %z a lélek, aki földi életében a tisztább lelk', jóratörekv*embertársát mebántotta, nem tud menyuodni addi, am& vele az üyét ki nem eyenl&tette. #z azonban máské((en nem

intéz*d!etik el, mint !oy szolálnia kell neki2 máské((en nem jut!at közelébe. %ki szolál, azon !atalmaskodik az * ura. 4ssokszor nem is az "r, vayis az, aki ellen vétett, !atalmaskodik felette, !anem ey !aladottabb szolatársa. %z (edi nem mindey,!oy ki rendelkezik felette. Tehá) ak* /&a!k"n* aka& más"k"n a sze!!em$*!ág(an# az )an/!j"n meg nehez)e!és né!kü! )8&n*ezen a $á!)"zan' $*!ág"n- 7iszont, aki nem akar szolálni és t'rni a t"lviláon, az ne bántson senkit földi életében. 6e beszéljenembertársáról rosszat se szemben, se a !áta möött. +enkit*l semmit el ne tulajdon&tson) ami nem az övé, azt me ne tartsa és

békessée lesz "y itt, mint a szellemvilában.

VI=GÁZZAT9 A NGELVETE96E>

Kerüljétek a !iábavaló beszédeket0 Kerüljétek a vilái salakos ondolatokat, melyek $sak b'nök keltésére valók. Kerüljétek a!araos kifakadásokat is, melyek mint a mére, mint a lán, meéetnek és meté(nek minden szé( és jó felé való törekvést. + !anem is fojt!atják el, !a nem is éet!etik össze teljesen a keletkez* (alántákat, de a lélek békéjét mindenkor feld"lják. 9rizzétek me a lelketek békéjét. 3sten békessée az a $sodás er*, az az érlel* 6a(, amely által a szé( és tiszta ondolatok, a lelket"jjáteremt* és felemel* érzések meszületnek, és az öntudatban !elyet folalnak. + mivel ti oly ien szeme el*tt vaytok aszellemvilának, ajánlatos rátok nézve, !a "y az emberi, mint a lelki téren jó (éldát mutattok a metérésre érett szellemeknek.#zek a szellemek, !a t*letek jó (éldát látnak, lelkük érzéseivel !ozzátok ka($solódnak és titeket támoatni fonak a jóban ésiazban való el*bbre !aladásotokban a titeket körülvev* él*sdi szellemek $so(ortjával szemben. Mi szellemek, akik 3stenkeyelméb*l titeket oktatunk, jól tudjuk, !oy a földi élet akármilyen jóra törekv* leyen is, nem mentes a tévedésekt*l, a

b'nökt*l. /udják ezt azonban az él*sdi szellemek is, és azért követnek oly buzón benneteket, mert tudják, !oy mindi vannak !ulladékok, amelyekkel *k tá(lálkoz!atnak.

+ !a a b'nnek $sak ey ki$siny !ulladéká!oz is !ozzájut!atnak, boldook2 ezzel menteet*znek, ez az * iazolásuk. 5aazonban az iaz és jó érzések !ulladékait ka(ják, akkor metérnek. /e!át a rendetlensé, a zavar, a me nem értés, afélremayarázás mindi az ellentétnek kedvez* !ullámzást !oz létre. S"ksz"& a%&' )é$eéseke) 1sak azé&) k"&(á1s"!nak fe!#h"g+ ezek a &a(!' sze!!emek e&2ke) !"%hassanak- Az e!!en)é)nek f2 $ág+a# h"g+ a za$a&"s(an ha!ászhass"n- 7alakitmeijeszteni, valakit kétsébe ejteni nem ok és $él nélkül való szokása. % kisebbnayobb vi!arok $sinálásában nem mindi anay okok és okozatok a f* tényez*k. 3lyenkor $sak az ellentét által kiküldött vi!ar$sinálók akarnak ey kis er*zsarolástvé!ezvinni. Azé&) &ésen !eg+e)ek# h"g+ m*nen 1seké!+ség fe! ne *nge&e!jen (enne)eke)- %z az ember, aki érzései ésondolatai felett uralkodik, aki tudja, !oy minden eyes önmaán aratott diadal az *t követ* él*sdi er*k és szellemek felett isy*zelmet jelent, az viyáz az el!ullatott er*ire) az viyáz az életben el*forduló a(ró !iábavalósáokra is. #z nem válik

játéklabdájává az él*sdi szellemek szenvedélyeinek, s*t jó (éldaadásával me is szabadul t*lük, mert tá(lálék !&ján kimerülnek a!aszontalan k&sérletezésben, és elmennek más!ová szeren$sét (róbálni. 7ay (edi !ozzásze*dnek tanulás $éljából. Hy te!át a1öldön is meszabadul!at az ember bizonyos szellem$so(ortoktól, bizonyos rossz szokásoktól, !iábavalósáoktól, !a kevesebbk&sértésnek teszi ki maát.

%kik bizonyos elveket kit'ztek mauk elé, leyenek azok!oz !&vek. 6e enedjék me te!át mauknak mé a ki$siny, jelentéktelennek látszó !iábavalósáokat se. Mert ezek a mauk ki$sinyséében uyan nem látszanak veszélyeseknek, azonbanelsza(orodva szokásaivá vál!atnak az embernek és el!atalmasod!atnak a lélek felett. %kkor (edi már komoly k&sértéseketeredményez!etnek. 3lyen a(ró, semminek látszó, ki$siny él*sdi a (letyka is, amely mé nem a komoly, nay támadásokat !ozzalétre. #leinte $sak az "jdonsá inerével !at az izalmakat kedvel*k lelkiálla(otára, kés*bb azonban már az izalom fokozásáramenay&tva, kisz&nezve adja tovább az illet*, !oy a !atást másoknál is élvez!esse. %zt ti már tudjátok, !oy ez mit eredményez.#bb*l is az él*sdi szellemek nyernek tá(lálékot. >e !a az ember mindezeket összeezi, látni foja, !oy semmi jó !aszna ebb*lnem származik, s*t kárára van. Me kell te!át ondolnia, !oy ilyen izalmakat k&vánjone. <yan"y ráfizet a könnyen izuló,villamos természet' ember is, aki önmaában eyenetlen er*ket termel) mert *t is ezek az eyenetlen, !armóniátlan er*k nyutalan&tják majd. 7ay aki olyan izalmakra váyik, amelyek folytán mások fölé emelked!etik. #z is, !a tudná, mily dráánfizeti me majd azt a (illanatnyi kieléülést, !a látná, mily !atalmas örvények kavaronak ilyenkor körülötte az éterben, és !oymilyen sok, !asonló izalmakra é!es szellem keresi *általa a kieléülést, merettenne-

Me&) a $*!!ám"ka) 1*káz' s.)é) fe!h2k# a $*ha&"kka!# sze!ekke! )"m("!' jéges2 1sak ha!$án+ más"!a)a a ha&ag$' !é!ek f"&&"ng' á!!a%")ának- És m*nez s"ksz"& 1sak azé&)# me&) a $*!!am"s e&2k "!+ feszü!)ség(en )a&)ják az *egszfé&á)# h"g+ fe!ke!! &"((ann*/k# k* ke!! égn*ük (*z"n+"s e&2knek# h"g+ a sze!!emek )én+kehessenek- #z a kieléülés minél többször ismétl*dik, annál nayobb villamossáot !oz létre, és feszültebbé teszi az atmoszférát. 5a az ilyen lélek másra önt!eti ki!arajának mérét, akkor azt sebzi me vele. 5a azonban olyan !elyzetben van, !oy szabadon nem arázdálkod!at, akkor

önmaába fojtja, na(oki !ordozza az inerültséet maában és a saját ideszféráját ronálja vele, mely véül lelki és testi beteséet okoz. Azé&) *egesek# (e)egek az em(e&ek m*!!*'*# me&) g"n"szság/kka! ,g+ az .nmag/k# m*n) a más"k !e!ké(en*s $*!!am"sság") s8&3)enek7 sz'$a! n+/g)a!an3)ják eg+más). #z olyan betesé, amelyb*l mindaddi nin$s yóyulás, m& azisteni iaz és jó tudata az ember értelmi és érzelmi viláát át nem !atja. Me kell te!át az embereknek érteniük azt az iazsáot,!oy senki sem árt!at a másiknak anélkül, !oy önmaának többet ne ártana. %mikor már belátja az ember, !oy oktalankirobbanásainak $élja nin$s, a természete sem k&vánja tovább, és a !araot !iábavalónak &téli.

;*gg+é)ek e!7 senk* ,g+ meg nem )"&"!ja a &"ssza)# m*n) a &"ssz .nmagá) ha)ása*(an- A mé!)a)!an/! é&) (án)a!"m&a



m*n*g az !eg+en a $*gasz# h"g+ az 4& m*nenk*nek megf*ze) é&eme* sze&*n) . %mit mondok, nem viasztalásul mondtam,!anem törvényként. 3en sokan mé szellemek is, renete idei elb"sulnak bántódásuk felett. + amikor a szellemvilábanmeismerik bántalmazóikat yötrelmes szenvedéseikben, felébred sz&vükben a részvét, és sokszor *k mauk mennek nekik eny!ülést ny"jtani. ;a az em(e& m*nen *gazságnak g+.ke&é) Is)en(en !á)ja# )ehá) a &aj)a ese)) sé&e!me) nem s*e) n+"m(anmeg)"&"!n*# hanem az 3)é!e)e) Is)en&e (3zza# megg+'g+/! *zga!mas !e!k* (e)egségé(2! és a (éke á!"))# 1senes $*zén s*k!*k )"$á(( e!2&e é!e)e haj'ja- /e!át eyedül a béke az, amely a $sendes tó!oz !asonl&tva visszatükrözi az eet a 1öldön. % béke az,amely a mennyek örömét és boldosáát mutatja, mint a $sendes tó vize a 5oldat és a $sillaokat. /e!át !a vannak is az életmélyséeiben szörnyek, el(usztulnak ezek, !a tá(lálékot nem ka(nak. %zért imádkozzatok és szeressétek eymást. 4s ami a f*2teyetek jót. /'rjetek békén és &y kövessétek az <rat. 5a &y éltek, a ti beszédeitek, imáitok vissz!anra találnak azoknak is alelkében, akik irántatok talán rosszakarattal voltak, azonban az isteni jó és iaz lefeyverezte *ket.

A LAN=GMELE=SÉ= A 9@Z@NG@SSÉ= TA9A6:JA

3en sajnálatos dolo a szenvedélyes embereknél, !oy am& ki nem robban és el nem önt mindent a láva, addi nem le!et akedélyeket le$silla(&tani. /e!át mindi kell jönnie ey bizonyos fok" szenvedésnek, aodalomnak, félelemnek, amelyek a kiáradtszenvedélyeknek átat vessenek, !oy el ne nyeljen minden nemes érzést, minden viláos ondolatot az indulat, az a szennyes ár,melyet az ember b'nei, tévedései daasztanak oly !atalmassá, amely minden szé( szóval, jóakarattal da$olni ké(es a szenvedélyek !ullámzásának idejében. %mikor az ember a szenvedélyek uralma alatt van, nem az iazi én, az örökéletre el*!&vott szellem avezet* és irány&tó, !anem azok az er*k, melyeket nem tudott mé !ámba foni és a saját $éljainak meközel&tésére fel!asználni.#zek a szenvedélyekké tömörült lelki er*k eyébként mind értéket ké(viselnek) de mé nyersek, $siszolatlanok és &yveszélyesek. Mire ezek az er*k ki$siszolódnak és az akarattal kormányoz!atókká lesznek, már elfáradnak, melassulnak, éskevésbé lesznek veszélyesek, s mé nayobb inerekre is $sak ali!oy memozdulnak.

#zek az er*k átjav&tott, "jjáteremtett álla(otukban a lelkesedést, munkab&rást, kitartást és kötelessétudást szolálják. /e!átnem le!et, és nem kell kiirtani ezeket az érzéseket sem, mert !a ezeket kiirtanák, az ember olyanná lenne, mint a é(. %szenvedélyes természet az ember lényének elrontott alakulata) é((en azért ezt az elrontott alakulatot me kell jav&tani és a rendesmederbe terelni, s akkor mint a lélek !aladásának meyors&tó tényez*je áll el*ttünk. /e!át jó, !a a belátás mindi kéznél van,!oy miel*tt kirobbanna, és másokban kárt te!etne a felforrt szenvedély, a rendes medrébe terel!esse az ember. 6em mindi az a

jó, aki so!asem vét senki és semmi ellen. +okaknál $sak a lany!asá és közönyös természet tart fenn !atárokat. #zeknek el(u!ultlelkét átjárja az életunalom és a lelki restsé. Mert bizony az a jósá, mely inkább (assz&v, mint akt&v, sok esetben $sak a lélek restséének, közönyösséének a takarója. % lanymelesé, a minden iránt való közönyössé küls* menyilatkozása a maradiszellemek jellemvonása, akik mindent*l, ami a meszokottól eltér, irtóznak.

/e!át bár én a feyelmezetlen és meondolatlan társasáot mefeddem mert ez kötelesséem mindamellett nem &télem eladdi, m& metérésre és maába szállásra való !ajlandósáot látok benne. %zért én jóakarattal fiyelmeztetlek benneteket2y*zzétek le a sz&vetek nemes és buzó !ajlamaival a nyerseséet, a *öt, a tévelyést, és mutassa me mindenki különkülön,!oy érdemes az el!ivatottsára, melyre *t 3sten kiválasztotta. 5a ezt me tudjátok mutatni, akkor boldoan fejezem beküldetésemet köztetek. M*nenk* ha&1"!ja meg a maga ha&1á) )e&mésze)ének a!s'((&en8 e&2*$e! és $*se!je a fája!ma)# asé&e!me) %anasz és z,g"!'ás né!kü!- *zessen a &"sszé&) j'$a!# s az e&emén+ meg!e%2 !esz- Ne nézzen senk* se j"((&a# se(a!&a# 1sak e!2&e és (efe!é# .nmagá(a- 6e fájjon az senkinek, !oy ki !oyan intézi el az üyeit, s kivel van !átralékban,azonban eymás mementéséért mindent kövessetek el. 5a ezeket mefoadjátok, akkor iazi szeretettel lesztek eymás!oz, és*szinte örömöt élveztek majd eymás társasáában.

A SZ6=ALMAS MÁ6TA5LEL9E9

+okszor eml&tettem már, !oy a földi életben is a szellemi rész a fontos. Mert mire ide a szellem!azába érnek az olyan lelkek,akiknek é!e)e 1sak,g+ hemzseg a s"kfé!e a%&' k.)e!ességek)2! 5 me!+ek m*n) é!2s* &"$a&"k sz3$ják a !é!ek e&2*) 5e!g+engü!nek és 1sak &*)kán !é%*k á) a f.!* szfé&ák ha)á&á)- Az em(e&nek ez a sz"&ga!ma# ez a s"k&a *g+ek$ése nem (8n

/g+an# e nem *s e&én+. Mert az anyaiakban való szoralom uyan eljuttatja ezeket a lelkeket, akik miel*tt meszülettek, arestséb*l és tunyasából való tisztoatást t'zték mauk elé $élul, a +zent&rásban olvas!ató Mártalelkek állomására, de a Márialelkek amint azt Jézus kijelentette ezeknek felette állnak, mert *k a jobbat, az értékesebbet, a maradandót választották. %z Úr

bár medi$séri a földiekben szoralmas, jó és be$sületes törekvést, de di$séretében fiyelmeztetés és szemre!ányás is folaltatik.Mert fáj az örökkévaló Jónak, !oy azda áldásával nem áraszt!atja el az ilyen sokra törekv* lelket $sak azért, mert az 9 orszáanem e vilából való. /i már tudjátok, !oy minden, ami a 1öldön k&vánatos és jó, m"landósának van alávetve. 4s bármilyennemesen $silloó törekvés leyen is a lélekben, !a az nem a szellem el*bbre jutását $élozza, velejár a fájdalom, a lemondás és a

bánat.7ajon amikor a lélek az * mennyei er*it bizonyos földi $élok elérésének érdekében áll&tja munkába, nem az er*k (azarlásae

ez 5iszen m"landó $élokért és !azu utánzatokért fárad0 M& !a az ember a szellemi 8én:je szemeivel tekint szét a vilába ésmindent a szellemi $élok szolálatába áll&t az anyai vilá utánzata !elyett, mennyei valósáot nyer!et, mely maradandó szé((elés jóval azda&tja *t. % Mária lelkek meértek az iazsára te!át a jobbat, az örökkévalót választják és am& ez a jobb, ez aszüksées $él nem érte el beteljesülésének le!et*séét, addi a földi szoralmatossá és törekvés !alasztást szenved. A f.!* é!e)

%a&an1s"!' e&2szak"ssága megk.$e)e!* a !egszükségese((e)# me&) a )es) e&2* &.$* k.&f"&gás) $égeznek . %ddi (ersze a lélek er*i, mefékezve a mennyei és az iaz felé való sóvárásukban, s&nyl*dnek) és mivel!oy a lélek er*i nem olyan er*szakosak,mint a test követelései, te!át sokaknál teljesen !áttérbe szorulnak. #zt az álla(otot !asználja ki a sátán a maa izató, és

boldosára $sáb&tó $selvetéseire.%z ilyen el!anyaolt lélek kész (rédájává válik a b'nnek, mert beleviszi a sátán a testet kényeztet*, a testet szé(&t* és

dédelet* szoralom "tveszt*jébe, melyen eltéved a lélek és beleesik a testben elér!et* váyak süret* kielé&tésének



!ajszolásába. 3lyen emberek fáradnak a meazdaodásért, a di$séretért, az elismerésért és tekintélyért) de semmi esetre semlelkük tisztulásáért. >e akármilyen szé( sikert ért is el ezen a téren, az nem szolált lelki !aladására, mert ez a törekvéselbizakodottá, *össé, ön!itté és nem ritkán fösvénnyé, tel!etetlenné és felfuvalkodottá teszi a lelket. 5asznále vajon az ilyenélet a fejl*dés elérésében a szellemnek Eizony nem !asznál. 3lyen esetekben a $salódás az, mely rávezeti a lelket !iábavalóer*(azarlásának tudatára. /e!át els* a szellemi $él0 Miután (edi a földi testben földi eszközökkel közel&t!et* $sak me a szellemi$él, földi eszközök!öz kell ny"lni, de az eszköz so!ase szoláljon $él yanánt. Jobb azért, !a az ember szám&tásaiban éstörekvéseiben maát átmeneti álla(otban lev*nek tekinti, mert különben azt !iszi, !oy a nay kényelemben mindi memarad!at,és törekvéseit $sak az anyara irány&tja.

AMIT 9EVESEN TFNA9 ELÉ6NI

% 1öldön tartós örömr*l, boldosáról mé $sak beszélni sem le!et. 5álával töltsön el azért mindenkit az a tudat, !oy!a azéletében meismer!ette az ezek!ez vezet* utakat, és leküzdötte szenvedélyeit, melyek folytonos ütközésekkel !ábor&tották meéletét. %ki ezen a szellemi fokozaton t"l van, az !a nem is tartósan, de méis maáénak vall!atja az élet lejavát, mé akkor is, !aa 1öldön szenvedve kellett az életet véiélnie. Me&) a (e!s2 (éke# az *gazságnak *sme&e)e és annak k.$e)ése a !é!ek &észé&es"k e&2s3)2 )á%!á!ékh"z j/))a)ja az em(e&)# és (*z)"s3)ja &észé&e az"ka) a ja$aka)# me!+ek $ág+a*nak megfe!e!2 (e)e!jesü!ésé)

je!en)*k- #z már nay eredménye a földi életnek, amit bizony kevesen tudnak elérni. #yrészt azért, mert nem tudnak !inni, b&zniés várni, másrészt, mert nem tudják !eves szenvedélyeiket korlátok közé szor&tani, nem tudnak uralkodni felettük. 7éül mert nemakarják az élet ter!ét !ordozni, azaz nem aka&ják e!*sme&n* az) az *gazság")# h"g+ az em(e&nek *nká(( )8&n*e ke!! azem(e&)á&sá)'! j.$2 *gazság)a!anság")# m*n) nag+"((# $ag+ has"n!' g"n"szságga! $*sz"n"zn* az)- %z emberek &y sza(or&tják a mauk és mások részére a b'nt és annak következményeit2 a szenvedéseket. + !a mé valaki $sak annyira jutott el, !oy rosszatnem tesz uyan, de a más rosszasáát nem tudja sem elnézni, sem mebo$sátani, ezzel a közös te!er viselése alól szabadulni akar,mert maát jobbnak, iazabbnak tartja a többinél) s !a ez nem sikerül neki, békétlenkedik, z"olódik, vay mevetéssel s"jtjaembertársát.

%z ilyen lélek szintén nem jut el az enesztel*dés szel&debb törvényébe, !ol a mebo$sátás kieyenl&t*, békés !armóniájauralkodik. B"!"g em(e& az# ak*) az é!e) f"&ga)agá(an meg%&'(á! az 4&# és m*nen %&'(a /)án meg*gaz3))a)$a )ek*n)he)$*ssza annak !ef"!+ásá&a# me&) meg)a!á!ja !e!ké(en az"ka) a hézag"ka)# me!+eke) a meg%&'(á!)a)ás"k(an sze&ze)))a%asz)a!a)"kka! egész3)he) k*. Mert a jól vézett (róbák után meazdaodik a lélek böl$sessében. #bben a böl$sessében már sokkal több a bizonyossá, az er*, sem!oy azt az élet eseményei befolyásol!atnák. %z ilyen lélek eltekint már az emberi szemek el*tt k&vánatos dolok felett2 nem ó!ajtja azokat többé, mások ki$sinyes, yarló véleménye nem bántja, mert tudja, !oy afelsz&nes életet él*k ondolkozása és érzése $sak a tökéletlensé ey szietét ké(ezi az örök tökéletessére törekv* élet!ullámzásában. 6em ó!ajtja már a di$s*séet sem, mely !i" és m"landó, !anem váyódik az iaz jósára, mely áldást !intmindenfelé és boldo&t. #z az örök érték' boldosá az, mely meazda&tja az életet, és jobbá teszi a viláot, a b'nterjeszkedését (edi átolja, a szior" törvényt oldja és az enesztel*dés!ez közelebb viszi a lelket. 4s mindezt mete!eti azember arasznyi földi életében, !a enedelmeskedik 3stennek, ha a!áza)"s !e!k8 és a meg%&'(á!)a)ás"k(an (ékességes )8&2- #zazonban $sak attól telik ki, aki a test k&vánsáai felett már "rrá lett.

MINEN9I ABB:L A# AMIJE VAN

+okan $sak azért foadják el mások taná$sát, mert restek ondolkozni. >e a maradisá so!asem el*nye a léleknek) azeészsées lélek mozoni, alkotni váyik, olyan átélésekre szomjazik, melyek "j !atásokat ké(esek bel*le kiváltani és "jmeismeréseket meala(ozni. % tevékenykedés, a munka, akár szellemi, akár anyai téren az a serkent* er*, mely a lélek mélyér*lfel!ozza annak termékeit, jót "y, mint rosszat. %kinek $sak rossz van a lelke tár!ázában, az eyebet nem !oz!at el* bel*le, mertmindenki $sak abból ad!at, amije van. % földi ember földi természetében azt $selekszi, amire *t lelki természete ind&tja. % tolvajtlo(ásra, a yilkost yilkolásra, az árulkodót árulásra, a *öst uralkodásra, az istentaadót önisten&tésre, a !amisat !azudozásra.Hy aztán mindenki mellett az életben ott tan"skodik a $selekedete. %ki iazán meismerte a rosszat rossznak, az el!ayja a

rosszat és iyekszik követni a jót. %zonban nem mindi az a mérvadó, amit $selekszünk, !anem, !oy azt milyen váytólind&ttatva és milyen akadályokon keresztül $selekedtük. +okszor ezer akadály állja "tját annak, amit me kellene $selekednie azembernek, és emiatt nem vi!eti vé!ez. %mit nem volna szabad metennie, belesodorják az embert bizonyos kényszer!atások, ésolyat tesz, amivel bens* váyai ellentétben állnak.

Mindenki külön életet él és mindenki a saját $éljait akarja elérni, leyenek azok jók, vay rosszak. 4s ami az eyiknek a váyaiszerint jó és el*nyös, az a másik részére fájdalmasan !átrányos le!et, mert az eyéni boldoulásnak mindi árnya van, m& a lélek az isteni iazsá meismerésének fokozatára fel nem emelkedett. 5a eyszer ide eljutott, akkor már a sa"át (él"ait a mások boldog'tásában talál"a meg, mert ez az igazi (él, mely eleit*l kezdve vonzotta az ember lelki természetét. #zt a maasztos $élt$sak a lemondás által ér!etjük el. M*nen&2! !em"nan* ann+*# m*n) m*nen fe!e)) &ene!kezn*- Gersze olyanról lemondani,amit "ysem le!et elérni, nem lemondás. ;anem am*) meg$a!'s3)ha)na az em(e&# és mégsem )esz* az *gazság ke$éé&)# az) azIgazság megsze&z* nek*# ha a je!en(en nem# akk"& a j.$2(en# me&) ez az 2 "sz)á!+&észe- Mindent meszerez az embernek az3azsá lelke, $sak b&zni, várni és !inni kell abban, !oy az iazsá !atalmasabb a !amissánál, a szeretet a y'löletnél. 5inni kellazt, !oy a jó er*sebb a szenvedésben és mealáztatásban is, mint a rossz a kier*szakolt !atalom birtokában. 5inni kell, !oy az

alázatossában nayobb, fenséesebb !atalom van, mint a *ös és ön!itt uralkodásban, a szerénysében több és értékesebbtartalom, mint a !i" di$s*sében és di$sekedésben. %z enedelmessében nayobb a y*zelem, mint az ellenállásban, az elnézéstöbb és boldo&tóbb eredményt mutat fel, mint a szior"sá. e m*ne((en h*nn* ke!!> Me&) ak* ez) nem h*sz*# az nem *s ké%es3g+ é!n*- 7ay !a (róbál is &y élni, ez az élet nem fakaszt lelkéb*l örömet, !anem a ko(orsó !anulatát.

Már (edi ez az, amit az Úr 8befeket&tett or$ával való böjtölésnek: nevez. %kik &y $selekszenek jót, akik &y mondanak le,azoknak ez mé ne!éz áldozat, mert mey*z*dés nélkül $selekszenek. % Krisztust követ*nek viadva kell el*renéznie, mert ami



ma fáj, az !olna( már örömre változ!at. %mire ma váyom, az !olna( már enyém le!et, mert m*nen fe!e)) a m* Is)enünk &ene!kez*k- + !a mi az 9 akaratának, törvényének utat váunk a !amissáoknak és me(róbáltatásoknak ebben a viláában,m*nen) mega nekünk# am* j'# am* *gaz és é&)ékes# 1sak h"g+ (ennünke) Magáh"z eme!jen# me&) m* az < g+e&meke*$ag+/nk- %z életben folyton fordul a kerék. %ki ma fent van, !olna( már lekerül!et. 6ézzetek szét2 milyen iriy szemmel nézik alent valók a fent lév*ket. 6ézzétek, milyen ravaszsáal szerzik me az ördö fiai és leányai az élet örömét, (om(áját és !azu

boldosáát. #zek mé é!esek. #zek mé fejletlen, érzéketlen lelkek, akiknek mé sokat kell küzdeniük, m& lelkükben kialakulaz a tudat, !oy mindezekre a léleknek nin$s szüksée a!!oz, !oy boldo le!essen. #zek mé olyanok, mint az é!es !ernyók afán. >e akik már lemondani, elnézni tudnak, akiknek már nem fáj, !a elvesz&tik is azt, ami az anyai ember el*tt értéket jelent,azoknak már szárnyaik n*nek és nem messze van t*lük az id*, amikor b"$s"t mond!atnak a fának, és a na(suaras lébenörül!etnek a szabadsának.

AZ ÉLET CÉLJA A EJL<ÉS

%z élet $élja2 fejl*dés. %mit te!át rossznak ismertünk me, azt el!ayjuk a jóért) amit (edi jónak ismertünk me, aztel!ayjuk a jobbért. Mert tudjátok, !oy vannak a jónál jobb iazsáok is, melyek mé nayobb fénnyel suározzák be "y a jót,mint a rosszat. #nnél a fénynél aztán sokszor kit'nik, !oy a szemét közé dráayönyök és yémántdarabkák is kerültek, mertaz, akiéi voltak, nem viyázott eléé reájuk. #zeket a dráasáokat, akárki találja is me, értéknek tartja) mert !a azonnal nemismeri is fel, eljön az id*, amikor felismeri az értékét, és nayon mebánja, !a könnyelm'en bánt vele. 6em jó, !a az ember aföldi életben többet tud me, mint amennyit az értelmével fölfo!at. #zért nekünk nayon me kell ondolnunk, mib*l mennyitad!atunk, !oy me ne ártson a földi értelmeteknek. % sok tudás !elyett leyetek inkább szerények és alázatosak. % jöv*t*l nevárjatok sokat, !oy boldosáal tölt!essen el benneteket a valósá, !a várakozáson felül teljesedik be váyatok. 3tt aszellem!azában már jobban el tudjátok !ordozni a valósáot. E&zzatok mindenkor 3sten vételen jósáában, keyelmében ésiralmassáában. 5a ti iralmasok lesztek, !a ti mebo$sátotok, !a ti enesztelékenyek tudtok lenni, jusson eszetekbe a sokkalinkább %z, mert ami jó bennetek van, azt is mind /*le ka(tátok.

És akk"& meg!á)já)"k# h"g+ Is)en nem (ün)e)# hanem meg("1sá)- Nem ü!.z hanem az ü!.z.))nek $ée!me)# aze!fá&a)nak %*henés)# a kese&8ségge! s,j)"))nak $*gasz)a!ás)# a szen$e2nek en+hü!és)# és a (e)egnek g+'g+/!ás) n+,j) 5 haaz) h*))e! és (*za!"mma! Ná!a ke&es*# T2!e $á&ja- % szeretet 3stene a mi Meváltónkban teljesséel memutatta maát. 4s lám,az emberek mé most sem ismerik 9t) folyton $sak azt nézik, mi !asznuk le!etne az 9benne való !itb*l 7annak olyanok is, akik felületesen uyan, de méis melátják 9t) azt azonban már nem tudják és nem akarják melátni, !oy a felebarátjuknak isuyanannyi !aszna van az 3stenben való !itb*l, mint nekik, mert maukat jobbaknak és tökéletesebbeknek !iszik. %zt, !oyeyformán 3sten teremtése az emberi lélek, ne!ezen le!et beléjük ültetni, mert általában keménysz&v'ek és az erényeikre !auyan vannak ien rátartósak. % szerénysé és elnézés ien sok !iányt át!idal. %z elnézés sokat letakar és türelemmel vár, m& a

belátás felsz&nre !ozza azokat az iaz jóra való törekvéseket, melyek mé sokaknál a lélek mélyén szunnyadnak. #zekben alelkekben mé nem született me a !it. #yiknél el*bb, másiknál kés*bb születik) de bármily kés*n is, eyszer me kell születnie.#rre várni sokszor nay me(róbáltatás, mindazonáltal érdemes érte dolozni, mert az eredmény mindenesetre mejön.

5oy ki éri me a földi életben, s ki veszi annak !asznát, azzal mi ne tör*djünk, ez nem a mi dolunk. Mi "yis találkoznifounk a mi érzéseinkkel) !a most nem, akkor a jöv*ben. 5a a közel jöv* borult !anulatot mutat is nem baj) a abonának sem

jó a !irtelen mele és szé( id*) az elvetett manak el*bb me kell duzzadnia és meerjednie, !oy yökerek n*!essenek bel*le.%mi (edi már &y meyökeresedik, az nem mey ey!amar tönkre. 6e féljetek te!át a me(róbáltatásoktól, a szenvedésekt*l,mert velünk van az Úr, !oy ezt az elvadult reneteet, a földi életet 3sten kertjévé te!essük. Jólle!et ez kemény munka és bizonysokszor elfáradunk, sokszor mesebzi sz&vünket a tövis, sokszor é!ezzük és szomj"!ozzuk a boldosáot és menyuvást, sokszor a szemünkbe !ull a (or, de lelkünk mélyén ott él a váy a k&vánatos $él elérése után és nem !ayja letenni a szerszámokatkezünkb*l. 4s metöröljük ar$unkat az izzadtsától és (ortól, szemeinket a könnyt*l és "jra nekilátunk a munkának és irtjuk areneteet. + amerre !aladunk, !intjük a szeretet, a !it, az alázatossá és reménykedés mava$skáit az emberek sz&vébe éskönyörünk annak yara(odásáért. 3lyen a mi munkánk. #z a munka vár reátok is, akik az Úr nevében akartok munkálkodni.

KA9I9 AZ ISTENT SZE6ETI9# AZ9NA9 MINEN JAVF96A SZL=ÁL3sten minden lelket me(róbál, miel*tt az örökkévaló értékéb*l valamit ráb&zna. 3őt az alacsonyabb rend' értékeket sem

osztogatja a sors csak 1gy (életlenségből, mert ezek is &r"bául adatnak, ogy (ajon ké&es lesz:e a lélek az igazi értéket megbecs#lni, a azokra ker#l a sor+ + !a az értéktelennel jól vizsázott, akkor jön el a jutalmazás ideje. 7életlen nin$s. %z $sak "y látszik né!a, mint!a az ember találná a jót vay a rosszat. 5iába keres, !iába kutat az ember, !a mé annyi érték van iskörülötte, nem látja me azokat, !a 3sten a lelket fiyelmessé nem teszi azokra. %z élét vándor"tján so!asem tudja az ember, mirelé( rá, mit ta(os el, !a a !elyet me nem nézi, a!ová lé(ni akar. % fiyelmes szemlél*, az éber szellemember sok tanulsáot von!atel azokból az eseményekb*l, amelyek az * és a mások életében lejátszódnak. Deyen az fájdalom, vay öröm, boldosá, vaynyomor"sá, mind tanulsául szolál!at, mert nyomot !ay a lelkeken. 4s ez a nyom az, melyen elindulva mindi a jobbat, a$élravezet*bbet keresi az ember. Me van &rva a +zent&rásban, !oy 9azoknak, akik az Istent szeretik, minden ja(ukra (álik.; 3en,mert az alázatos lélek mindenben meismeri 3sten kezét, és bizonyossáal látja, !oy az, amit neki 3sten adott, mindenben az *

javát szolálja. Nem maga a szen$eés# nem maga a g+.)&e!em# $ag+ az .&.m az# ame!+ a !é!eknek ja$á&a $an# hanem az az

é&zés és ha)ás# am* ezeke) n+"m"n k3sé&*.%z 3stent*l való füés, az 3stenbe vetett reménysé és bizalom érzete az, mely az ember lelkét az események fölé emeli, és *ta mebizonyosodás mev&v!atatlan várába juttatja. Az *!+en !é!ek é&z*# h"g+ nem a hán+a))a)ás# a s,&!'ás az é!e) 1é!ja# hanemannak a %"z*)3$ é&zésnek# $ag+*s annak az *gazságnak a meg*sme&ése# ame!+ 2) Is)enhez k.ze!e(( h"zza- Ennek )/a)á&aaz"n(an 1sak akk"& é(&e a !é!ek# am*k"& e!fá&a$a ke&es* a (éké)# a ha&m'n*á) Is)enne! és az egész )e&mésze))e! . %léleknek ez a békessére való iyekezete tartós és nay örömöket terem "y itt a m"landó vilában, mint az örökkévalósában.



#zek az örömök nem m"lnak el, mé !a a onosznak minden szám&tása, $selvetése sikerül is, mert a fájdalmakban ésszenvedésekben is (ozit&vum marad a lélek bens*jében lev* ez az öröm és béke. /estvéreim0 6em sz'nöm me benneteketfiyelmeztetni, !oy nem szabad semmit*l elzárkózni, !a valamiben se&tséet ny"jt!attok embertársaitoknak. Mert !iába akar azember se&tséet ny"jtani a szellemnek0 /ele&rt la( az már az élet könyvében, és az is marad mindaddi, am& "j la(ot nem nyitszámára a ;ondviselés. #z az "j la( 3sten keyelméb*l tiszta és a természettel is !armóniában van mindaddi, m& az érintkezésáltal ember és ember között !atások nem keletkeznek, és a !atások viszont !atásokat nem váltanak ki. % !&v* ember arra törekszik,!oy ezek a !atások jók és iazak leyenek. 4s !a ezért szenvednie kell, és !a $salódás és mealáztatás jut is osztályrészéül, méis

jobb és iazabb lesz számára a véeredmény, mint azok számára, akik kényelmes !elyzetben okoskodnak és fontoskodnak.+okkal inkább metisztul az, akinek szenvedés és $salódás jutott osztályrészül, mint akinek minden sikerült. Mindenkinek azt

ajánlom, !oy inkább küzdjön, mint !oy eltes(edve meisza(osodjék a vére. ?$.i. a testi (ért is a lélek (ére tá&lálja s a ez

ele(enen kering az érzések és gondolatok (ilágában, akkor a testben is meg(an az egészséges anyagcsere.D 5a az ember a t"lzottkényelemmel mes'r&ti az er*ket, kilenésekre válik !ajlamossá) !a azonban a szeretet által kiveszi részét a mások fájdalmából ésmeosztja az * örömeit azokkal, akik szenvednek, ezáltal amazok bajait és a saját adóssáait törleszti. #z azonban ne!ezen ért!et*szó mé a !&v*knek is, mert a !&v* ember is azt ondolja, !oy miután * jelenle nem szenved, te!át neki szenvedés nem is jár) ésfeldarabolja az emberi önzés, büszkesé és !i"sá révén azt a természett*l ka(ott eny!et adó szeretettakarót, mellyel a sajátfejletlen lelkének !ibáit eltakar!atná, a!elyett !oy mások szenvedéseit is betakarni se&tene vele. Mire minden meérik ésmeviláosodik, mindenki melátja majd, milyen rövid "tja lett volna a boldosá!oz, !a emberile nem okoskodik, !anem bels*természetére és jóérzéseire !allat.



VIII- 6 ÉSZ

A VÉ=ZET

EN=EJÉTE9 MA=AT9AT ISTEN ÁLTAL VEZETTETNI

%z Úr akarata mey teljesedésbe mindennel, amit nem az ember eyéni énje okoskodott ki, amit nem az önz* váy, vay a !i",

m"landósára &télt di$s*sészomj diktált az ember sz&vébe. Mert vannak érzések, váyak és ondolatok, melyeket nem am"landósából veszünk maunk!oz, !anem az örökkévalósából ka(unk, bár azok az els* (illanatra talán az alsóbb énnek látszanak is kedvezni. 7iszont vannak ien tiszta váyak, szentnek látszó érzések, ondolatok és törekvések, melyeket mé alekritikusabb szem sem merne a yan" árnyékával illetni, és méis ala$sonyrend' eredményeket !oznak létre, mert az a lélek,amely átvette ezeket a ondolatokat és érzéseket, nem tudott az eszméivel ey sz&nvonalon maradni, !anem leszállt ala$sonyabbtermészetébe és maával rántotta és elanyaias&totta azokat az eszméket és törekvéseket is. M& a másik lélek a kisebb fény', a$sekélyebb érték'nek látszó érzést és ondolatot is eszményi maassába emeli, mert felfelé törekszik, az elért iazsánál nem állme és a m"landósának nem kedvez, mert a távoli $élt látja szeme el*tt. 4s amit értéknek talált, nem dobja el, !anem metiszt&tjaés a maasabb réiókba emeli maával.

%z embernek nin$s eldobnivaló érzése, $sak az, amely a tiszt&tást nem b&rja el. #zek között els* !elyen áll a y'lölet és bossz"érzése, a onoszsá feyvertárának !atalmas robbantószere. 3de tartozik mé a !azusá, a metévesztés ká(rázatos szövevényeis, mely $silloó köntöst sz*, és b'bájos szé(sé'vé varázsolja a b'nt az ember szemei el*tt és ezen a !azusá fátyolán keresztülmutatja me a sátán az embernek a viláot, amelyben él. #zen keresztül mutatja me a $*!ág *1s2ségé)# és )esz* k3$ána)"ssá a

gazagság g+.n+.&8sége*)# a ha)a!"m nag+sze&8ségé)# a )es)*ség é!$eze)e*)# a )/"mán+ széü!e)es magasságá) és k3$ána)"s$"!)á)- Ezen a fá)+"!"n ke&esz)ü! néz$e az eg+sze&8ség# az a!áza)"sság# a h*)# a %/&*)án *gazság e!k"%"))# k*"(n*$a!' !*m5!"mnak !á)sz*k# és ezért nem is szerzi azt me az ember, m& $salódva nem ta(asztalja, !oy a rayoás möött, melyet avarázslat mutatott, milyen yötrelmes a valósá, és mennyi szenvedés vár reá. =sak ezek után ta(asztalja, !oy milyen ne!éz avarázslat !atalmát metörni. 3en yermekeim, mé akik maukat fedd!etetleneknek és nemeseknek !iszik és ondolják, azok isez alatt a varázslat alatt vannak, mert mind a saját énjük rayoásába vesz&tik bele tekintetüket és elb'völve az önmauk fényét*l,&télkez*kké és t"lont"l iazsáosakká válnak.

%z ilyenek mé akkor is, amikor a lejobbat akarják, tévednek, és tévedésükkel !alkan, észrevétlenül süllyednek alá abba avilába, melyet *k mauk teremtettek me2 az &télet viláába. N*n1s )e!jesen j'# n*n1s )e!jesen *gaz# $ag+ (.!1s em(e& a .!.n-Leg+en (á& az *sme&e)nek# a )/ásnak !egmagasa(( 1s,1sán# még*s ,g+ já&# m*n) a nag+ fá&aságga! fe!fe!é ).&2heg+mász'7 (á&m*!+en nag+ !eg+en az e!&aga)a)ása a magas(an é!$eze)) !á)$án+)'!# mégsem ké%es ")) magá) fenn)a&)an*#!e ke!! szá!!n*a a $.!g+(e# h"g+ a )es) fenn)a&)ásáh"z szükségeseke) megsze&ezze- %z ember is, leyen bár az ismeretnek, atudásnak birtokában, jót nem mindi te!et, $sak akkor, !a arra alkalma ny&lik. %zaz nem m*n*g az a j' 1se!ekee)# am*) )*

em(e&ek# annak g"n"!)"k a maga)"k é&)e!mé$e! és a!*g )ájék"z'' é&ze!mé$e!# hanem az# am*k"& "))# akk"& és ,g+1se!eksz*)ek a j')# am*k"& és ah"! az a'*k# és a((an a f"&má(an# me!+(en az) az 4& é%%en megk3$ánja )2!e)ek- Aza!ka!maknak ez a fe!*sme&ése nehéz- #bben bukik el a letöbb jóra törekv* lélek. +okan ebben $salódnak a lemélyebben ésebben merül ki az életerejük, mert nem tudják az alkalmakat "y ki!asználni, a!oyan azok jönnek. Mert mindi * akar , az ember,a maa emberi okoskodása szerint. 6em !ayja, !oy az Úr akarjon *általa.

6em !ayja maát a +zentlélekt*l vezettetni az *t meillet* munká!oz, és a vele járó jutalom!oz, *, az ember akarja a sajátmunkáját meszabni. #zért van a sok boldotalansá mé ott is, a!ol már az iazsáot meismerték. Mert *k nem maukatrendelik alá az iazsának, !anem az iazsáot vetik a saját értelmük !atalma alá. Nem f*g+e!nek# nem $*g+áznak a sz3$ük(enfe!1senü!2 hang&a# me!+ a sze&e)e) é!e)fakasz)' !ág+ me!egé$e! még a s3&"k&a *s $*&ág")# szé%sége)# meg(éké!és) és az*gazságga! eg+(ehangz' ha&m'n*á) )e&em)# hanem a&&a f*g+e!nek# h"g+ m*) m"n a kü!s2 én# az em(e&- % természetbenminden olyan szé(, össz!anzatos, eybeolvadó) $sak az ember sz&vét tudja lekés*bben !atalmába ejteni az isteni jó és iaztörvénye. =sak az ember lázad fel szüntelen /eremt*je ellen, mert test szerint ondolkozik és okoskodik. %zt !iszi, $su(ánakaratával is eléri azt, ami után a lelke váyódik. %zt !iszi, (usztán akaratával, 3sten se&tsée nélkül is mefizet!eti tartozását,

melyet valamikor a m"ltban $sinált. 6em0 Az em(e& semm*) sem )ehe) magá)'!# 1sak ha az Is)en e&&e nek* m'") és a!ka!ma)a a keg+e!em á!)a!- Mit tudod te ember, mikor te!etsz valamit jóvá 4s !oy mivel, vay kivel tedd azt 5onnan tud!atod, kiellen vétettél 4s kinek a lelkében !aytál sajó fájdalmakat

5onnan tud!atod te azt, !oy ki volt az, aki temiattad (anaszt emelt az örökkévaló iazsá 3stenénél +em te, sem más nemtud!atja, kit és mit rejt az emberru!a alatt számára a ;ondviselés. Azé&)# ha he!+esen aka&)"k é!n*# m*nenk*$e! szem(en ,g+ke!! $*se!kene)ek# m*n) ak*k )/ják# h"g+ ez az egész f.!* megje!enése)ek nem más# m*n) a m,!) (8ne*é&)# )é$eése*é&)$a!' $ezek!és és eg+ j"((# ).ké!e)ese(( é!e) e!2kész3)2 *sk"!ája- 5a itt jól vizsáztok, elmarad a jöv*ben a fájdalom, aszenvedés, és több lesz az öröm, a boldosá) nayobb lesz a viláossá, az ismeret és a tudás. Is)en(en 5 Is)en)2! m*nen&emegj.n a $á!asz# am*) m"s) s"ksz"& és "!+ s"kan ké&eznek *)) a f.!* $*!ág(an- 5ányszor !anzik a (anasz2 <ram, miértkellett vay miért kell ennek &y lennie 5iszen én nem akartam rosszat0 4s a felelet késik. 6em ad választ az id*, bezárkózik am"lt. 5allat a sötétsé, néma marad a $send. +okszor mé a szellemi életben sem fedi fel a törvény azokat az okokat, amelyek anay fájdalmakat szülik. =sak eyedül az 3sten keyelme virraszt a szenvedések völye felett, !oy azokat, akik b&zók ésenedelmesek, kiemelje onnét a viasztalás viláába. %zért ne kérdezd te se yermekem, !oy miért kellett mindennek &y lennie.

=sak mindi léy enedelmes, és enedd az Úr akaratát metörténni véi az életedben. Mindenkor b&zd maadat az Úrra.Mindenre 9nála van a mayarázat. 5a itt az id*, feléd !ozza a feleletet a jöv* és akkor leolvas!atod.



ISTENI VÉ=ZET7 MINNGÁJFN9 V@ZLÉSE

%kinek !ossz" id*re van szüksée a!!oz, !oy a 1öldt*l elszakad!asson, annak véi kell mennie azokon az állomásokon,amelyeken lassanlassan mindent leszednek az emberi lélekr*l, ami *t ké(essé tette arra, !oy a 1öldön !ossz" id*t töltsön. Mert!ossz" élet nay életer*t k&ván. 6em$sak "y, !oy er*s és eészsées leyen valaki, !anem "y is, !oy az élet ter!étel!ordoz!assa. %z életben mindenkire ki van a maa szellemi fejlettséé!ez mért te!ermennyisée szabva, mert mindenkinek másés más a te!erb&ró ké(essée. #y és uyanazon te!er alatt mindenki máské((en viselkedik, és más következményeket !oz létre.%z ember mindenre mindi lelki rátermettsée, !anulata, váyai, törekvései és belátása szerint felel, és a mindenkori jelenadottsáai szerint ké(es $selekedni. %zért, !a valami kétes az ember el*tt, ne vonjon le bel*le azonnal tanulsáot a maa részére,!anem jól fontolja me mindi azokat a dolokat, amelyeknek nayobb fontossáot tulajdon&t a maa és a mások életére nézve.

3lyen nay fontossáal b&r az &télkezés, a könnyen kimondott &télet, a szior" &télet.Menn+* fája!"m és fe!es!eges szen$eés f"&&ása a k.nn+e!m8 3)é!kezés# a k.nn+en e!"(")) sz'# a ká&.&.mme! $eg+3)e))

em(e&sz'!ás> Ezek m*n a sze&e)e)!enség(2! )á%!á!k"znak- %zért, !a az embernek nem is teljes a szeretete, ey kevésmeondolás és böl$sessé (ótol!atja a szeretet !iányát. 5a már nem is ad okot a felebarátunk a szeretetre, jó az ember sajátérdekének intését is tekintetbe venni. Mé akinek !ivatása az &télkezés, az is kényszer&tve van sokszor az eny!&t* körülményeketfiyelembe venni, mennyivel inkább kellene ezt azoknak tenniük, akik maukat az örökkévaló életre kész&tik el*0 Jobb,!asznosabb ey emberéletben a könnyebb, kisebb !ibákról leszokni, mint a nay áldozatok felé ny"jtani ki a kezet. %ki$sinyeknek látszó dolokkal nay és értékes eredmények "tját le!et el*kész&teni. % !ossz" élet sokszor ezt $élozza, különösenott, a!ol a nay (róbáknak és nay eseményeknek nin$s me a kell* talajuk, mert az élet ko$sija könnyen felborul!atna rajtuk. %zisteni keyelem sokszor azoknak a yenébb lelkeknek, akik é((en az ellenkez*jét $selekszik annak, amit $selekedniük kellene,nyuodalmas életet ad, $sak azért, !oy yeneséeik folytán minél kevesebb bajt $sinál!assanak a mauk és mások életében.

%zért ezeket sokszor olyan !elyzetekben, amikor már t"l messze terjedne a !atáskörük és kárt te!etnének, elmozd&tja a!elyükr*l. % 1öldön nem minden eyezik az 3sten akaratával, amit az 9 nevében $selekszenek az emberek. Nem m*nen) aka& az4&# am*) meg).&)énn* enge0 3g+ )ehá) nem m*nen ,g+ $an j'!# ah"g+an az ).&)én*k- e m*$e! az em(e&ek nag+"(( &észenem ke&es* az Is)en aka&a)á)# hanem a maga )é$e!+gése*nek ,)ján ha!a# azé&) j'nak ke!! !enn*e m*nennek ,g+# ah"g+an az).&)én*k . Mert !iszen "yis minden $sak töredéke annak, ami eészében dönti el az emberek sorsát jóra, vay rosszra.;yermekeim, imádkozzatok eymásért. +o!ase mulasszátok el kérni, !oy az 3azsá szelleme suározza be a lelketeket, !oyké(esek leyetek a jóra. Mé !a az a jó nem is valósul me azonnal. >e &y lealább el* lesztek kész&tve a jónak befoadására ésfelismerésére. %kkor azután melátjátok, mennyire tá&tjátok a kört a !elyes és jó számára, és mennyire mesz'külnek a rosszes!et*séei a részetekre. %z <r akarata) minél többeket az igazságra (ezérelni. %z igazság &edig az, ogy a j"nak ér(ényt szerezzetek minden időben, minden alkalommal és minden teremtett lélekkel szemben.

#z (edi nem abban áll, !oy ezt ti követeljétek másoktól, !anem !oy ti adjátok azt, ami a tiétek. Mivel (edi mindenki $sak a maáéból ad!at, mindenki $sak a maa lelkének termékeit !int!eti szét a vilában, ennélfova mindenki $sak azt arat!atja is,amit elvetett. +zeretetet, elnézést, mebo$sátást, szel&dséel (árosult jóakaratot vetni, a lejobb eredménnyel b&ztató aratást

jelenti. =sak nem szabad türelmetlenül várni az érést, !anem 3stenre kell b&zni a jónak növekedését. 4s amikor 3sten el!ozza azid*t, !oy az ember learat!atja a termést, és örömmel takar&t!atja el lelkében azokat a jó és boldo&tó eredményeket, amelyek

(illanatok alatt azdaá és !atalmassá te!etik *t2 ne bizakodjék el a maa erejében és ké(esséében, !anem adjon !álát 3stennek,!oy módot és alkalmat adott a jónak a növekedésre. 3en0 #zt 3sten a mi %tyánk &y akarja, &y tervezte, és ezt nektek is &y kellvére!ajtanotok, !oy a boldosá!oz eljussatok. E&zzatok mindi a jó és iaz tör!etetlen erejében, mely tökéletesen $sak 3stentrónja fel*l suárzik felétek. %zért mindenben 9!ozzá siessetek, 9t kérjétek, és 9 mindent me$selekszik, ami a ti számotokra jóés üdvös.

MINEN I=AZ J: IAAL6A JFT

%mit az ember okoskodik ki, az nem !ozza me azt az eredményt, amit az 3sten a maa jószántából ad, mert amikor már azemberi én okoskodik, máris me van fert*zve az es!et*séek tisztasáa, !a mé olyan jó is a szándék, mely *t vezeti. Kevésember ké(es a maa személyi vonatkozásaitól eltekinteni. Deyen bár a szándék a lejobb, a $él kés*bben méis eltolódik az

eyén személyes !atásai möé és a lélek törekvése elé az ember áll, !oy akaratát és véleményét érvényes&tse. %zért jobb, !a azeszmék !ar$ainál félreáll a személy. Mert !a az illet* yene jellem', nem tudja maát füetlen&teni az eszme diadalától, vay bukásától, és vay elka(atja maát a nem neki járó di$s*sé ká(rázatától, vay kedvez*tlen esetben a széyenteljes menekülés,vay az eszme metaadása következik. Jó, !a az ember so!asem téveszti össze az eszközt a $éllal, és nem feledkezik el arról,!oy nem azért van a 1öldön, !oy a jó és iaz neki szoláljon, !anem !oy * szoláljon annak eész életével, !oy * maa is

jóvá és iazzá le!essen. %m& az iazsá az emberi énnek szolál, addi minden di$s*sére a személy tart számot. %mint (edi eza di$s*sé mefoyatkozik, vay alább száll, az ember (ótolni iyekszik azt, mert elvisel!etetlen neki az a ondolat, !oy ne *leyen az els*.

/e!át a !atalom minden eszközével iyekszik mevédeni azokat a tévedéseket, melyek az iazsá mezébe öltöztetvene!ezednek a vilára, vay az embernek sz'kebb környezetére. #zen az "ton ne!éz meállni "y, !oy az ember eyszer' ésalázatos tudjon maradni, s a di$s*séet el!ár&tsa maától, amikor az mármár a nevé!ez és életé!ez f'z*dik, amikor a vilátombolva keresi a személyt, !oy felmaasztalja és !ódoljon neki. %mikor diadalra jut valamely eszme és vele eyütt annak meszemélyes&t*je is, amikor a !&r és di$s*&tés mint ey meáradt folyó felka(ja a személyt, és a diadalmámoros ár rinatja

ismeretlen le!et*séek felé. %mikor a lelkesedés, a rajonás $sa(onó sz&nes lánjai, melyek mint tüzek az éjszakában ey kisid*re fellobonak a lelkekben, !oy ká(rázatos fénnyel árasszák el a kiválasztottat. >e amint kialusznak ezek a lánok, a sötétsészörnyei2 az iriysé, a !i"sá, a *, az önzés, a !ara, a bossz" már ott lesnek a (rédájukra, s mint meannyi fenevadak !alk lé(éssel követik a személy!ez f'z*d* di$s*séet, !oy alkalomadtán mefosszák t*le az embert.

Ak* nem !esz mám"&"s a &eás/gá&z' *1s2ség fén+é)2!# ak*) nem szé3) meg a sz3nes !áng# hanem m*nen) Is)ennek )/!aj"n3) és m*nen) T2!e $á&# annak nem ke!! fé!n*e a fe!!"("g' )üzek k*a!$ásá)'!- Ak* nem $ág+'*k a *1s2ség&e# az a



h"má!+(an ma&a )"$á((&a *s# és az *gazság") a maga eszmén+* $*!ágá(an sz"!gá!ja )"$á(( akk"& *s# am*k"& a s.)é)ségsz.&n+e* ááz )/sá) $3$nak a szemé!+é&)# m*n) á!"za)é&)- %z ilyen lelkek tiszta emléket !aynak mauk után a 1öldön méakkor is, !a mint embereknek meszéyen&tést és mealáztatást kellett elt'rniük a vilától $sak azért, mert a vilá nem értette meeszméiket és $selekedeteiket. Minden iaz jónak el kell érnie diadalát, !a mé olyan le!etetlennek látszik is az. Úy a jó, mint arossz meért*ket keres, !oy elfoadóra talál!asson. %ki valamely jót meért, azt el is foadja) s !a több a meért* a me nemért*nél, az már diadalt jelent, !a küzdelmek árán is. + !a ey id*re félrelökve !ever is az eszme, felkel az és tovább !at anélkül,!oy a személy ellen bárki bármit is te!etne. Az 4&nak $an g"nja a&&a# h"g+ az *ejé&e e!$égze)) )e&$e*) $ég&ehaj)assaaz"kka! az eszk.z.kke! és esemén+ekke!# me!+eke) semm*fé!e ha)a!"m meg nem más3)ha) ).((é-

MINEN VÉTSÉ= ME=;ZZA BNTETÉSÉT

%z ember természete az összessé természeté!ez van ka($solva, te!át ami a többsé részére törvény, az az eyes ember részére is az, mé akkor is, !a az ember bár!oyan akarja és tudja is füetlen&teni maát t*le. %z ember természete a 1öld!öz, s*ta!!oz az éöv!öz van ka($solva, amelyben született. % természet meköveteli, !oy amikor itt az ideje, aludjék az ember, s !aki(i!ente maát, dolozzék. %mikor a 6a( lenyuszik és az állatok is alusznak, akkor már az embernek is szüksées a (i!enés,mert minden, ami a természetben van, ilyenkor már (i!en. Nem *s g"n"!já)"k# h"g+ az á!!a)"k&a# n.$én+ek&e m*!+en nag+szüksége $an az em(e&$*!ágnak- Fg+an*s az á!!a)"k e&2* sz3$ják fe! a !égk.&(2! az"ka) a k*á&am!ás"ka)# me!+ek az em(e&*sze&$eze)&e á&)a!masak !ennének- A n.$én+ek&e kü!.n.sen szükség $an0 nem1sak a )á%!á!k"zás szem%"n)já('!# hanem a!e$eg2 meg)*sz)3)ása á!)a! *s %')"!ha)a)!an m/nká) $égeznek eg+sze&8en azza!# h"g+ é!nek- És ezek a k*1s*n+# )/a)!ané!e)a!ak/!a)"k# ame!+eke) 1sak .sz).ne*k $eze)nek# nem !áza"zha)nak az em(e& e!!en# ak* 2ke) nem1sak# h"g+ nem sze&e)*#e e!!enségükké *s $á!*k ).&$én+)e!en é!e)é$e!-

Gedi az életnek ezek az a(ró, öntudatlan munkásai sokszor nayobb és értékesebb ajándékot adnak az embernek (usztánazzal, !oy élnek, mint a földi tudomány, mely ien sokszor a természetes élet ellen izatja az ember ké(zel*erejét. %z állatok ésnövények ösztöneikt*l vezetve sz'rik a leve*t és vey&tik a lékört a mauk eyszer' természetével, mely "y az emberi testre,mint általában az iderendszerre nay befolyást yakorol. #zek a ki$siny létes&tményei a természeter*knek na(nyutával (i!ennitérnek, "yszintén az emberisé nay része is) ilyenkor te!át a természet er*i is (i!ennek. %zért az, aki maát a nyuvás alólkivonja, iderendszerében bizonyos !iányokat szenved. #z eleinte $sak az ember !anulatán észlel!et*, kés*bb azonban, !a azeset többször ismétl*dik, az er*s test is leyenül, beteessé lesz, mert kifáradnak az ay lemezei és az iderendszer felvev* éstovább&tó vezetékei, ami maa után vonja azt, !oy az ember mindi jobban feledékennyé és szórakozottá lesz. %z anyaiembereknek sokféle iazsáuk van, és eészen természetesnek találják, !oy az eyik éjjelna((al dolozzék, a másik (edi éjjelna((al élvezzen és örüljön.

Mit ondoltok, mi az, ami a földi embert ilyen ferde iazsára juttatta #zt a ferde felfoást az * meromlott természete !oztalétre. #z ellen a lélekben elferdült iazsá ellen küzd az iazsára, a tisztasára és természetes jósára törekv* életelv2 a természet.#z nem sz'nik me tiltakozni és bossz"t állni az ellene vét* emberen, !oy jobb belátásra b&rja. % sok betesé is ebben lelimayarázatát. #zek szintén a lélek ferde iazsáismeretéb*l származnak, mint a!oy a b'nnel eyütt a következmény ismeteremt*dik. % b'nös uyan yakran elsiklik a törvény s"jtó keze alól, de ez $sak ideilenes menekülés, mert minél messzebbfut a következmények el*l, annál ne!ezebben tudja azokat jóvátenni. %zok a lelkek, akik a természet ellen vétenek, a szenvedést isattól vár!atják. %kik lélekben és természetben is vétenek, azok mind a kett*ben ellensére találnak. % természetben lev* !iányokatki(ótolni nem b'n, s*t átszellemes&t* folyamat, de éjszakázn* 1sak azé&)# h"g+ é!$ezzen az em(e&# $ag+ h"g+ )e!he)e)!en$ág+a*nak k*e!ég3)ésé&e m*né! ).(( %énz) ke&essen# (8n a )e&mésze) e!!en# !é!ek sze&*n) %e*g sü!!+eés a s.)é)ség fe!é-

Más eset az, amikor valaki azért éjszakázik, !oy ey szenved* betenek mekönny&tse éjszakai yötrelmeit. Ez fe!eme!2á!"za)- % természettörvény ellen uyan ez is vétsé amit az me is bosszul de lelki szem(ontból a test vesztesée nyeresée aléleknek. <yan$sak a lélek javára &ródik a szül*k éjszakai munkája is, akik yermekeiknek a kenyeret, a ru!át $sak ilyenáldozatok árán tudják meszerezni. e ak* más"ka) meg)e&he!$én az *!+en á!!a%")") e!2*éz*# az# $ag+ az"k ke&ü!nek m*n)(8n.s.k a )e&mésze)).&$én+ e!é# h"g+ (8ne*k m*a)) szen$ejenek . Mert ezeknek az okozatoknak *k az okozói. Hy azönyilkosok is nayrészben maukban !ordják önyilkossáuk okát, okozóját. 6em mindi maa az önyilkos, !anem sokszor azokozója !ordozza e b'n BFOF százalékának ter!ét, mert yilkosává, lélekyilkosává lesz annak, akit belekeretett a b'nbe. 6emmindi a tettes a b'nös) sokszor a $selekmény okozója sokkal nayobb b'nös. %zért, !a az ilyen eseteket látszat szerint &télitek me, sokszor tévedni fotok. %zonban, mivel sokszor a leondosabb mefiyeléssel sem le!et a f* okot metalálni, mert azmessze a m"ltban van, azért óvakodjatok a könnyelm' &télkezést*l0

A SZABAA9A6AT

A mé*/m ké&ése Veze)2jéhez7 /öbb &zben szerettem volna 5ozzád kérdést intézni, !oy van az, !oy bizonyos különte!etséel meáldott eyének el*re melát!atnak olyan eseményeket, melyek némelykor $sak évek multával teljesednek be 5aaz ember élete ennyire me!atározott (ályán mozo, !oy a jelenséek után &télve $sak azt te!eti, amit az er*k rá!atása folytántennie kell, !ol van akkor az ember szabad akarata 6em tudom, !elyese a felfoásom, de én a szabad akaratot "y látommevilá&tva amint azt a látszat és a ta(asztalat is mutatja !oy senki sem adja önmaát) vayis az ember a földi életben nem avalósáot juttatja kifejezésre, !anem mint a sz&nészek, $sak eyey szere(et játszunk. Úy érzem azonban, !oy ez eészen

mésem fedi a valósáot) mert !a mi $sak azt akar!atnánk, ami a szere(einkben van, akkor a b'nöst nem von!atná felel*ssére azisteni törvény. %z (edi kérlel!etetlenül felel*ssére von mindenkit.Úy látom te!át, !oy a szabad akarat sem !atártalan. 3sten szeretetb*l mevonja a le!et*séet az embert*l, !oy

tudatlansáából kifolyóla teljesen el ne merüljön a b'nben. % fejl*dés érdekében amint az meálla(&t!ató az isteni szeretet akeyelem által kétféle módon nyilvánul me részünkre. #ls* menyilatkozása *sid*k óta a testöltéssel ka($solatban jutottkifejezésre. #zen az "ton az isteni keyelem olyan asztráler*ket @fantomokatC juttat az embereknek, amely er*k *ket a javulásban



és fejl*désben el*bbre viszik. #zek az asztráler*k szabják me az ember $selekvési terét. % keyelemnek második menyilatkozása Jézus születésével nyert kifejezést. %z * élete és tan&tása mint vilá&tó szövétnek mutatja az utat és irányt azemberisének, amelyen !it által el is jut $éljá!oz az ember. 4s uyan$sak !it által tud különbséet tenni jó és rossz között is. /e!áta kereten belül szabad akaratból követ!etjük "y a jót, mint a rosszat. %mennyiben valamit tévesen fook fel, kérnélek szé(en,mayarázd me azt.

e!e!e)7 +ok tekintetben !elyes a felfoásod, $sak a szabad akaratot nem érted a maa valójában, és &y nem tudsz !elyeseredményre jutni annak jelent*séét illet*le. % szere( a!oyan te nevezed szintén nem eyezik teljesen az iazsáal, mertienis, mindenki önmaát adja. Kérdés azonban, !oy milyen mértékben ké(es az * maa lényeét kifejezésre juttatni Mert iensokszor a jelenséek $sak takarói az iazi lényenek, különösen abban az esetben, !a az eyén bizonyos küls*, vay bels*kényszer&t* körülményei folytán nem él!et lelki váyainak mefelel* életet. #z téveszti me sokszor az embereket, s*t a lelkeket

is, mert önmauk fel*l !amis következtetéseket vonnak le. %z ember földi élete sem szere(, amelyet el kell játszania, !anem alelkének ey felületrésze, amely sim&tásra, kieyenl&t*désre vár. %zonban ez olyan körülményes és sokoldal" memayarázásraszorul, !oy ezt &y (ár szóval bajosan tudnám !elyesen részletezni. % szabad akarat nem korlátlan, mint azt sokan !iszik, !anemey bizonyos me!atározott lelki terület, amelyen belül törvényes módon mozo!at a szellem és váloat!at azokban ale!et*séekben, melyek körülötte ké(z*dnek. A m,!) é!e)(2! e&e2 ha)ás"k &ensze&esen a je!en(en fejez2nek k* és sza(nak ha)á&"ka) k.&ü!.))e-

% születés és a földi vilában való !elyzetének a me!atározása dönt* sok ember részére. #zt nem a szellem !atározza me,!anem a törvény) itt a szabad akarat fel van füesztve. % test meválasztása sem esik az átlaszellemek szabadsáának körébe,te!át máris fü* viszonyban van a törvénnyel szemben. Az em(e& sza(a aka&a)a !egf2ké%%en a((an á!!# h"g+ )e)szésesze&*n) $á!asz)ha) a j' és &"ssz k.z.)) m*nen he!+ze)(en és m*nen á!!a%")(an- % valódi, az iazi eredmény "yis $sak azlesz, ami természet szerint meeyez a lélek váyaival és törekvéseivel. Eizonyos dolok el*re melátása (edi abban áll, !oyazok az események, melyek az anyai vilában bekövetkezni fonak, az asztrálvilában, már mint befejezettek nay részbenkészen állnak. 4rtsétek me2 nem a $a!'ság(an# hanem eshe)2ségek(en# me!+ek a $ág+ak és g"n"!a)"k ka%1s"!'ásá('!

a!ak/!nak egésszé- #bben a váy és ondolatvilában nem vesz mindi részt az emberi 8én:, a!ol é((en talán a leborzasztóbbdolok váltódnak ki részére, de részt vesz mindenkor a lélek, mely a m"ltnak emlékeit *rzi, és sokszor öntudatlanul vonzatik olymeoldások felé, melyek az emberi énnek nem rokonszenvesek, s*t félelmetesek és irtózatosak a jelenséek viláában.

% jöv* is azért van elrejtve az ember el*l, mert szabad akaratának erejével kikerülné a meoldást. %zt a meoldást, mely a jelenséeket nem veszi felettébb szior"an, inkább a !atást tekinti. % földi életben a b'n $sak jelensé, te!át elm"l!at. +*t az erényis az, és szintén elm"l!atik, !a az ember nem rendelkezik az abszol"t jónak valamely bizonyossáával. % földi vilában nem maaa b'n a fontos) s"kka! f"n)"sa(( és &"ssza(( a (8n&e $a!' haj!am- Mert am& a b'nre való !ajlam mevan, addi a b'n isel*fordul. % szabad akaratban nem !atároz, !oy mi van el*re elrendezve, mert ami metörténik, azt a jelenséek $sak felsz&nre!ozták a lélek mélyér*l. M*n*g az é&zések a f"n)"sak- Ak*nek é&zése* *gazak és j'k# annak még a ka&mája *s á)$á!)"z*k#aká&m*!+en 1s"%"&)"s/!ás k.zé j/ss"n *s-

=GIL9SSÁ= ÉS ;ALÁLBNTETÉS

%zt, !oy kinekkinek mi van rendelve, nem le!et "y eyszer'en kijelenteni. %zt azonban mond!atom, !oy (l. senk*nek s*n1s a &ene!)e)ésé(en az# h"g+ g+*!k"sság á!"za)a !eg+en0 mert !iszen ezt feltételezve uyanakkor a yilkosnak isrendeltetése volna, !oy yilkoljon0 Gedi a természettörvény !atalmas dör* !anon kiáltja oda a y'lölköd*, bossz"váyóembernek2 9Ne ölj!; Mert 9aki fegy(ert fog, fegy(er által kell neki is el&usztulnia;- és méis ölnek, méis yilkolnak az emberek.>e nem azért ám, mert kell, mert a vézete talán &y (aran$solja) nem, az ember azért öl, mert az ördöi er*k viszik, !ajtják amavézet felé, mely mindi a b'n vézete. 6em az ölés b&r $sáb&tó !atással, a maa borzalmassáával, az $sak ey kellemetleneszköz a onosz $él elérésére. %z áldozatnak azonban vé és (usztulás, lelki és testi összetöretés a borzalmak alatt. #zt aondolatot, ezt a (usztulást sokan, mé miel*tt rajtuk beteljesednék, lélekben véiélik. Mert a lélek érzi, !oy milyen er*k veszik *t körül. 4s azt is tudja, !oy az "t !ová vezet. E!)ek*n)$e az á&)a)!an/! meg.!) s az *gazságé&) $é&)an,ha!á!!a! k*m,!) !e!kek )*sz)a .n)/a)á)'!# m*n za$a&"s és fé!e!mek)2! 8z.)) á!!a%")(an ke&ü!nek az *!+en !e!kek a sze!!emhazá(a-

7ajon mi okoz!atná ezt más, mint a tisztátalan lelkiismeret 5asonló !asonlót vonz. ?itkán esik metért lélek yilkosok kezébe2 !a$sak nem valamely iazsá miatt. % lealantasabb lelkek izatószere a vayon, a kin$sek meszerzése. /ovábbá a

bossz", melyet sarkal a *. #lé sok áldozatot követel mé a !i"sá, az önzés, az iriysé és a keyetlenkedési váy is. % metértlélek, miután nem !almoz fel kin$seket, s !a van is neki, nem di$sekszik vele, mentve van a félelmekt*l. % metért lélek már nemönz*, nem durva és er*szakos, s*t mé aki ilyen, azt is iyekszik a maa alázatossáával menyerni. /e!át lát!atjátok, !oy aonosz óriási esélyeket vesz&t a javulóval szemben. % *ös, !i" és fösvény lélek !amar szembet'nik. +okszor iazán $sak a

büntetést*l való félelem, mint eyetlen es!et*sé védi me az embert a yilkossára !ajlamos lélek kezeit*l. Minden b'n !alálos b'n) !a els* fokozatában nem is látszik annak, de fejl*désében minden b'n a !alál torkában véz*dik. %z ember élete olyan, minta fel!*k járása. 5a a szél !ajtja, yors iramban !alad) !a szél$send van, sokái ey !elyben áll. % 6a( suaraiban né!a tündökl*,fe!ér és fényes) és méis, !a sok fel!* összeyülemlik, elfedi a 6a(ot és beborul a látó!atár.

#y b'n, vay mondjuk tévedés nem is látszik b'nnek, s*t né!a mé szé(nek is látják) és méis, !a sok van bel*le, már veszedelmessé válik, mert a sors, mint a szél járása, az es!et*séek felsorakozásával vi!art és veszedelmet !oz, amennyiben yors!aladásával a (róbák és es!et*séek tömeébe jut az ember. %ki ilyenkor felismeri a !elyzetet, ey kis er*fesz&tésselmeszabadul!at b'neit*l. #llenkez* esetben lekerül a b'nök mélyére. %ki valójában metér b'neib*l, te!át nem$sak szóban, az

"y alak&tja álla(otát, !oy bármilyen s'r' lesz is az es!et*sé a rosszra, meritkul abban az életelrendezésben, mely a metérésáltal kialakul. 7an uyan eset rá, !oy a metérés da$ára is meérik a b'n yümöl$se és el nem kerül!et* a leesése, de ez ritkaeset és sok es!et*sének kell közrejátszania, !oy ez létrejö!essen. A has"n!'ság s"k ka&masze&8 ese)e) h"z !é)&e# me!+eke) azem(e&ek e!ég h*(ásan &ene!)e)ésnek h*sznek . 6émelykor (edi az ellentétek kiélez*déséb*l jön létre a kritikus !elyzet.%zonban a jó er*knek a közrejátszása sokszor mé az ilyen eseteket is el!ár&tja. %ki !isz, és er*s a jóban, ne féljen az ilyenesetekt*l. 5a a jó er*k nem volnának, sokkal több onoszsá történnék. Hy azonban elvonul a váy, mert erejét veszti a jó és iazmellett) nem azért, mint!a a onosz lélek mebánná, !anem mert a le!et*séek nem kedveznek !ozzá.



% !alálbüntetés kell, mint ey korlát az emberek b'nre való !ajlandósáai elé. Különösen annak kell a !alálbüntetés, aki már lélekben elkészült a yilkossára. Kivételt ké(ez, aki !irtelen befolyás k&sértése alatt követte el tettét. 3lyen eset az, aki önvédelem,!irtelen !ara vay valamely nay mebántás, vay károsodás következtében yilkol. %zonban, aki rablási szándékból, *b*lvay !i"sából yilkol, az ilyeneknek a !alálbüntetés kijár. 3en metört és nay lelkifurdalásoktól szenved*knek le!etnemekeyelmezni $sak azért, !oy a lélek meer*söd!essék a jóban. % konok taadóknak azonban nem jár k&mélet, mert ezzel $sak a !asonló érzés'eket bátor&tják fel. % 1öld jelenlei fokozata mek&vánja a kemény eljárást. 7annak azonban esetek, amikor akörülmények, a nevelés, a korszellem és a !elytelen társadalmi elvek oltják a yene lelkekbe ezt a onosz b'nt. %z ilyenek el*ttsem a saját, sem a mások élete nem kedves. #zeket $sak be!ató lelki rá!atással kellene kezelni, !oy tévedéseikb*lmeyóyuljanak. 7annak azonban ezeken k&vül b*ven elnézett, tudott és letakart b'nök. #zek jobban memételyezik a lelkeket,mint az iazi tolvajok és yilkosok társasáa. Mert ezek a tisztessé kö(enye alatt $selekszenek) s*t mé némi erényt is vélnek

bennük felfedezni. #zek a leveszedelmesebbek.

A @LI ÉLET CSA9 ÁTMENETI ÁLLAT

3tt a földi vilában "y a lélek, mint annak álla(otai materializálódnak és alakot ölt a ondolat, mint szó, mint ie) leyen az aondolat vay ie a onosz eszme kisuárzása, vay az istenséé. Dassanként azonban kiéli, lejárja maát minden váy, tévedés ésondolat. Minden ember élete a 1öldön $sak ey jelensée az örök, változ!atatlan ala(ondolatnak. >e valamint a yémánt fénye,rayoása mé nem maa a yémánt, !anem $sak ey jelensée a dráak* tulajdonsáainak, "y ey földi életnek is $sak átmeneti, m"ló jelent*sée van az eyénisére nézve. % lélek eyes tulajdonsáai olyan álla(ot materializálása által (róbáltatnak ki, amilyenben eykor yenének bizonyult. % lelkek eymásrautaltsáa !ozza létre a jelenséeket, azaz azokat az eredményeket,amelyek annak az eyénisének értékére, fejlettséére és fokozatára adják me a (ontos osztályzatot, aki a jelenséeket, mintsuarakat maából kibo$sátotta. Az é!e) $égé$e!# m*k"& a )es)# m*n) eszk.z (e$égez)e k.&,)já) és az en+észe) ka&já(a 2!# a

je!enségek k*s/gá&zása $*!ág3)ja meg !é)&eh"z'jának é!e)é)# s am3g a )es) s3&já(an %*hen# a !é!ek a je!enségek $*!ága fe!e))# ag"n"!a)* és é&ze!m* szfé&ák(an szám!á!ga)ja !e)8n) m,!an' é!e)ének j' $ag+ &"ssz e&emén+e*)# me!+ek a $a!'ság e&ejé$e!s az *gazság ké&!e!he)e)!en és meg)é$ehe)e)!en sz*g"&,ságá$a! ha)nak $*ssza &eá-

#!!ez ké(est a lélek vay boldo, vay boldotalan álla(otban éli örökéletét, amely vay messze táuló látó!atárral akifoy!atatlan jó tár!ázát mutatja neki. 7ay sz'k !atárok között, a szenvedéseknek belát!atatlan mennyiséét sejteti a lélekkel. #két változat között éli az örökéletet az a lélek, aki bár a benne elrejtett ké(esséeiben !isz, de a földi életben, a jelenséek viláában oly yene volt rossz !ajlamaival szemben, !oy yarló !ite $sak kevés viláossáal s mé kevesebb er*vel tudtaellátni ondolat és érzésviláát. #zért sötét sz&nek, riasztó vissz!anok, bánat, lelki fájdalmak, ellenséek, üldöztetések válnak részére valóra az iazsá viláában, !oy a lélek ebben maát kiélje, ereje kimerüljön és bizonyos javulási folyamatonkeresztülmenve, azokban az álla(otokban jelen!essék me "jból a 1öldön, amelyeket * maa !ozott létre a saját részére. % jó 3stennem az a kertész, ki a fejletlen lelkeket, mint a fa fatty"!ajtásait id* el*tt lenyesi) 9 az a !ossz"t'r* 5atalom, aki minden!ajtásnak meadja a 1öldön a fejl*dési szabadsáot, !oy amely fa rossz yümöl$söt terem, az majd az &télet na(ján a t'zbevettetvén, a saját onoszsáa által emésztessék me. # 1öldön nin$s mennyorszá, nin$s valósá, $su(án látszata van a jónak is, arossznak is, mert a 1öld a jelenséek viláa. /i azonban, akik itt viláossában éltek, ne féljetek azoktól, akik az * lelkük sötétsééb*l onoszt szólnak, vay tesznek e viláon.

5iszen az Úr Jézust is rém&tette a sátán, de * mey*zte e vilá !atalmát. 4s !a ley*zte, akkor felettetek sin$s !atalma, akik !isztek. % onosz t*re mesebez!et, de 9 meyóy&t benneteket. 5elyezzétek bizalmatokat 9belé, és !itetekkel raaszkodjatok 5ozzá, mert 9 meadja nektek, !a kéritek, amiben sz'kölködtök. Az) az"n(an ne fe!ejé)ek s"ha# h"g+ m*nenk*) a maga1se!ekee)e*# é&zése*# g"n"!a)a* 3)é!nek meg- B"!"g !é!ek az# ak* meg)agaja m,!an' é!e)é)# és az .&.kké$a!'k sze&*n)1se!eksz*k j')# me&) m,!an' é!e)ének 1se!ekee)e* az .&.kké$a!' j'knak (*&)"k"sá$á )esz*k 2)- >e szeren$sétlen, szánalomraméltó az, ki m"landó énjét mindenek fölé !elyezi és elfelejtkezik az örökkévalók <rának rendeléseir*l, akaratának betöltésér*l és$selekszik utálatossáot és onoszt a jelenséek viláában. Mert az a sötétsé, amely a !alállal szemeire borul, a yötrelmek éjszakájának el*!&rnöke részére, amelyet nem vilá&t be a reménysé $sillaa. %z ilyent sajnálni kell és könyöröni érte, !oy méidejében melássa a veszedelmet. 3 spiritizm#s a harmadik ki"elentés, ame!+en ke&esz)ü! az em(e& !e!ke megg+'g+/!ha)-Vészha&ang ez az em(e&*ség &észé&e és a .! ),!zs,f"!) szfé&ájának segé!+k*á!)ása. 4((en azért munkálkodni kellyermekeim, menteni az é* !ázból, ami mé ment!et*, mert a vé!ez közel vayunk.



I- 6 ÉSZ

A SI6ITIZMFS

A SI6ITIZMFS CÉLJA AZ FTLS: :6A MFN9ÁSAIT @SSZESZENI

=sodák nin$senek) $sak a nem ismert doloknak a felsz&nre jutása az, ami az embereket mele(i. % lélek keres és kutat)ondolatát belef"rja a sötétsébe és a ondolat fénysuara, az a finom át!ató lénye a !asonló ondolati er*k!öz vonzatik,

azokkal eyesülve meer*södik, és mint "j meviláosodás tör el* s !alad eyenes irányban a $él felé. % vallásokban azért van asokfélesé no!a lényeile $sak keveset térnek el eymástól bizonyos iazsáok me&télésében mert az er*k nem tudnak !asonulni. % $él azonban ey, !iszen mindeyiket uyanaz az eszmény élteti. % törekvés, mely azokat lelkes&ti, szintén uyanaz,mert $sak árnyalati eltérések vannak bennük. >e eybe mésem olvad!atnak addi, m& azok a lelkek, akik az árnyalatoknak t"lnay fontossáot tulajdon&tanak, a tökéletessé maasabb fokozatára nem emelkednek. % (a(oknak jut az a kellemetlen feladat,!oy az Úr sz*l*jében árnyalatok szerint dolozzanak és a saját $so(ortjuk iazsáát a náluknál talán ala$sonyabb fokon állók

befolyásával szemben mevédelmezzék. #z eddi nem is volna baj, de !ol van ey is olyan, aki mint ember a maa $so(ortjának tévelyését a másik $so(ort el*nyére beismerné %nnak már nayon viláos értelm' és tiszta érzelm' embernek kell lennie, akiezt melátja és beismeri.

Mert ezzel a beismeréssel szembekerül annak a $so(ortnak a szellemével, amelybe tartozik, s ezzel bomlást és me!asonlástidéz el*. 4s az eredmény vay át(ártolás lesz a másik $so(ortba, vay ey nay me(róbáltatás. % könnyebb természet' lelkek ilyen esetben elkedvetlenednek, és közönyössé válnak az eszményükkel szemben, az érettebbek azonban ey maasabb ondolatréióban $so(ortosulnak, és tökéletesebb értelmükkel erjedésbe !ozzák az eész $so(ortot és vay !atnak és ley*zik azala$sonyabb n&vój" lelki $so(ort ellenállását, vay különválnak. Ezek)2! a szakaás"k)'! fé!nek az eg+házak és ezé&) nem*sme&he)*k e! a s%*&*)*zm/s) Is)en á!)a! a")) ).&$én+es eszk.znek- e nem *s a&&a a)a ez) Is)en az em(e&eknek# h"g+m*nenk* a maga m'ja sze&*n) mag+a&ázza az Igé) és m*nenk* k"&!á)!an sza(aság") é!$ezzen az em(e&ek és sze!!emek $eze)ésé&e 5 me&) nem m*nenk* e&&e $a!'. =sak akkor lesz erre való az ember, !a már az 3sten törvénye szerint való életben, aszeretetben, az alázatossában tántor&t!atatlan !itben és iazsáossában levizsázott. Kard nem való mindenkinek a kezébe, $sak annak, aki azt már foratni is tudja.

%kinek a lelkében mé több az indulat, a szenvedély a komoly meondolásnál és belátásnál és több a di$s*sé és azuralkodás váya, a felel*ssé és kötelesséérzetnél, akiben több a felületessé az ala(os betekintésre való ké(essénél, az as(iritizmus eszméjének terjedésében átló akadályt fo ké(ezni, leyen az illet* akár médium, akár körvezet*, vay más vezet*állásban lev* ember. % s(iritizmus eszméjének is nay !átrányára van az, !a nem arra való emberek vezetik, s akik arra valók lennének, azok szerényen félrevonulva, vay a me!asonlással küzdve kénytelenek az er*szakosok el*l kitérni. % szere(elniváyók miután nem 3sten szerint járnak, nem is 3sten lelkét*l vezettetnek) mert a +zentlélek által vezérelt lelkek már b&rnak azzala meérz* és meért*ké(esséel, !oy minden esetben tudják, !oyan, miké((en járjanak el !elyesen) te!át nem a mauk elondolása szerint, !anem a Délek szerint, mely *ket vezérli. 5oy ebben ien sokat !ibáznak, az onnét van, mert az embernek els*sorban mindi a saját okoskodása tetszik a lejobban. 4s ez azért van, mert test szerint él) ak* má& !é!ek sze&*n) é!# az nemke&es* a zaj"s küze!mekke! )e!3)e)) é!e)e)-

%kármilyen metiszteltetésben részes&tse is *t valamilyen $so(ort, mésem kerül!eti ki, !oy nézeteltérések, yan"s&tások ésme!ur$oltatások ne érjék, és &y az alázatossának, türelemnek és elnézésnek nay szere( jut. /e!át a vezet* eyénisének $sak szolálva le!et el*bbre juttatnia az eszmét a mé tökéletlen emberi szellemek között. Ilyan ember azonban kevés van, ak*.nze)!enü! sz"!gá!$a# m*n)eg+ magá&'! megfe!ekez$e# m*nenk*nek a ja$áé&) "!g"zzék# 1s/%án Is)en)2! $á&$asz"!gá!a)ának j/)a!má)- 3lyen ember, mondom, kevés van, s akik vannak, yakran azokat is félrelöki a metéretlen szellemi$s*$selék, !oy ey idei az akarnokok szemfényveszt* mutatványainak ta(soljon, !oy aztán ey alkalmas id*(ontban azokat isellökve, önmaa emelked!essek ki az ismeretlensé !omályából. %zért mey ne!ezen a s(iritizmusnak komoly el*térbenyomulása. 6em azt értem én ezalatt, !oy lassan terjed, és !oy k&vánatos lenne, !oy minél több leyen a s(iritiszta, nem. +*tellenkez*le, azt szeretném, !a minél kevesebb lenne, de ezek komoly, metért, vay metérésükön dolozó emberek lennének.4s ez vonatkozik leels*sorban a médiumokra és vezet*kre.

És ha ez 3g+ $"!na# akk"& az eg+házakka! eg+ 1é! fe!é ).&eke$e k*men)he)nénk az e!fá&a) !e!keke) a sá)án há!'já('!#m*e!2)) még a nag+ %/sz)3)' $*ha& megé&kez*k . % s(iritizmust, mint !armadik kijelentést azért adta az Úr az értelmile elééérett és érzelmile eléé fejlett emberisének, !oy általa !iyenek a Jóban. 6em a testnek kedvez* s lelket rontó jóban, !anema mindenre és mindenkire ki!ató iaz Jóban, mely nélkül nyomor"sá "y a földi, mint a szellemi élet. % látszatos jó yökere arosszban van eláazva, mely a lélek nay tévedéséb*l, a b'nb*l tá(lálkozik. 7ajon az anyaba süllyedt ember részére él* iazsáe az 3sten iéje, !a lé(tennyomon ennek iaz voltát és érvényes&t* erejét nem érzi, nem látja 7ajon !a me nem y*z*dik az életfolytatásáról, a s&ron t"li életr*l, !isze benne 4rdemesnek találjae az erényért lemondani, !a az áldozatot követel Eizonyáranem0 %z élet most, ez utolsó id*kben yorsabban lüktet, mint ezer évekkel ezel*tt. A f.!* sze!!emek sz*n)e !ázasan s*e)nek fej!2ésüke) (efejezn*# j'&a# $ag+ &"ssz&a- É&z*k# h"g+ nem messze az *2# am*k"& a !égk.& e&2* !e1sa%'$a a .!sz"!gá!a)á(a haj)a)nak# am*k"& meg f"g ).&)énn* az e!$á!ás# és a j'k a j'kh"z# a &"sszak a &"sszakh"z $"nza)nak# azeg+*knek ü$.sségé&e# a más*knak ká&h"za)á&a-

%kik !ittek és az iaz Jó szerint éltek, azokra boldosá vár, akik (edi a !amissá felé !ajoltak és a onosznak szolái voltak,

azokra fájdalom vár, akár s(iritiszták voltak, akár felekezetek!ez tartozók. % lélek er*i, melyek a ondolat és érzésvilábanfejl*dnek és a $selekedetekben ki!atnak a természetes vilára2 foják memutatni véérvényesen az ember értékét. Azé&) $anszükség a s%*&*)*zm/s&a m"s) ez /)"!s' *2k(en# h"g+ az em(e& g+2z2jék meg m*nen&2!# és még *ejé(en )é&jen meg- Asze!!em)an *sme&2* e!2)) $*!ág"san á!!# h"g+ a s%*&*)*zm/s nem1sak# h"g+ nem &"m("!ja !e az eg+házak á!)a! h*&e)e))*gazság"ka)# hanem *nká(( a!á)ámasz)ja# mege&2s3)* az"ka) az an+ag*as# &"m("!' $*!ágnéze))e! szem(en. %zonban,természetesen nem kedvez!et az ey!ázak uralomra törekvésének. Mert ez a törekvés a szeretet ellentéte, és mint ilyen, atürelmetlensé és viszály meleáya. % mi (roramunk2 az ellentétek át!idalása és a szeretetben és meértésben való munka. #zt



t'zte $élul elénk 3sten. % mi törekvésünk az, !oy minél több ember és szellem ismerje me 3sten szeretetét, se&t*készséét éserejét) és ismerjék me az iaz Jót) !ayják el a b'nt, és térjenek 3sten!ez, miel*tt erre nézve a le!et*sé mesz'nik, mert az *2k.ze! $an-

Ak* ez) a !e!ke mé!+én megé&)* és megé&n*# az h"zzánk 1sa)!ak"z*k# !eg+en az fe!ekeze)(en# $ag+ az"n k3$ü! . Mondom2 akiezt meérti, leyen az bár ie!irdet*, vay ey eyszer' földmunkás, az minden szavával az iaz Jót törekszik érvényre juttatni ésezáltal áldásává lesz e vilának. 4s 3sten, ki e vilának <ra, /eremt*je és 1enntartója, mejutalmazza az utolsó óra munkását.E'neit, tévedéseit letörli és *t ismét fiává foadja, és az 9 mér!etetlen azdasáából örökséet ad neki. % !alál, a változás, az&télet többé nem árt neki, mert az örök változ!atatlan béke viláában nin$s sem !alál, sem &télet. 3de már nem ér el a !ábor"sázaja. 3tt, ebben a vilában találkozni fonak mindazok, akik az Úr beszédjének !ittek) akik meértettek, !oy az Úr az, akimetérésre !&vja azokat, akiknek 9(an f#l#k a allásra;, akik meértik, !oy az 3ében az Úr az, aki !ozzájuk szól szellemek,

vay földi emberek által, és metérnek b'neikb*l. 5oy erre a munkára kit !asznál fel az Úr, szellemekete vay embereket azmindey. %z Úr Jézus Krisztusban mindnyájan eyek vayunk.

A SI6ITISZTA MFN9A ELAATA

Me van &rva2 86em le!et két "rnak szolálni) mert vay az eyiket szereti, vay a másikat y'löli az ember:. A fe!ekeze)*é!e) eg+esü!és) k3$án- És ez) h*))e!# megg+2z2ésse! sza(a 1sak sz"!gá!n*- Ak*nek h*)e# megg+2z2ése e!!enkez*k $a!ame!+1s"%"&)é$a!# az nem eg+esü!he) $e!ük )e!jes sz3$$e!# !é!ekke! . % munkálkodás mindi abban áll2 ey érzésben felemelkedni ésse&teni, támoatni a !itben yenéket és azoknak, akiknek lelki szemei !omályosak, kézzelfo!atóan memayarázni az 3ét,!oy el ne maradjanak a többit*l. >e ez a munka mé nem emel!et senkit a $so(ort fölé, !abár nay felel*sséel jár is. %z, akifeljebb emelkedett már az ismeretben társainál, mindi $sak se&tés $éljából merül!et alá a $so(ortba. 7endé senki sem le!et ott,a!onnan eyszer már kin*tt. Ak* a s%*&*)*zm/s *gazsága*(a (e!eé!)e magá)# az nem mehe) $*ssza ).((é az e!hag+")) 1s"%"&)(a-Iegen "&szág %"&á$a! (e!e%$e# ha még "!+ gazag és ("!"gság") n+,j)' ajánék") $*sz *s# a ).meg nem f"gja 2) megé&)en*#h*á(a m*nen j'aka&a)a- Meérteni *t $sak azok foják, akik már érezni kezdik a saját szárnyaik növekedését. % többiek részér*lmindi ellentétes érzések foják k&sérni munkáját, s el*bbutóbb sz&nt kell vallania, me kell neveznie !azáját, szellemének ott!onát.

+ mivel a felekezeti szellem$so(ort a s(iritizmus iazsáát, mint küls*t elveti maától, te!át a bels*, értékesebb lénye isszenved miatta. #z a sorsa a 1öldön minden iazsának, !oy abban a formában, melyet az emberek eyszer már elfoadtak,meismertek, nem jelen!etik me többé. Hy keletkeztek a különböz* felekezetek, $so(ortok és yülekezetek is. Mert a réi testenem foadta be az "j nézeteket. #zt mi sem változtat!atjuk me) 8Új bor "j töml*t, "j ru!a "j foltot k&ván:. Az 4&$a1s"&á$a! $a!'é!és %e*g "!+an "!"g7 k* h"$á )a&)"z*k# ")) $eg+en 4&$a1s"&á)- 9é) he!+en# $ag+ eg+sze& *))# eg+sze& "))# nem $ehe)4&$a1s"&á)# me&) 3g+ ké) ).&$én+) ke!! (e).!)en*e# %e*g az em(e& eg+e) *s a!*g ké%es (e).!)en* . %ki !ol itt, !ol ott veszÚrva$sorát, az ki van téve annak, !oy az er*k !ol ide, !ol oda vonzzák, ami $su(a küzdést és az ellentétes !atalommal valómérk*zést jelent. #zt nem ajánlom senkinek. A s%*&*)*zm/s nem fe!ekeze) /g+an# e g+ü!ekeze)* é!e)e) ).&ekszenek é!n*m*naz"k# ak*ke) m"s) sze fe! az /)"!s' ge&e(!+e$"nás- Azé&) *)) a &eneze)!en 1s"%"&)(an j"((an ke!! a "!g"z' kéz# m*n)a &eneze)) he!+en# a fe!ekeze)ek(en.

%ki azonban nem érez váyat a munkára, !anem a kedve vissza!"zza, az ka($solódjék bele a $so(ortba és leyen sz&vvellélekkel !' yermeke ey!ázának. >e ennek a s(iritizmust lealább részben me kell taadnia. % s(iritizmus iazsáai nem t'rik adomák korlátait és az átültetésb*l $sak kor$s iazsá keletkez!etnék, ami a szabad felfoás viláában !atalmas fává növekednék.%zok a lelkek, kiket az aratók már kévékbe kötöttek és várják az Úr szér'jébe való betakar&tásukat, nem okoznak ondot az aratómunkásoknak. %zokról ondoskodik az általuk elfoadott iazsá mindaddi, m& $sak a lelkeknek tá(lálékot és védelmetny"jtani ké(es. %zont"l (edi rendel az Úr minden lélek mellé olyan se&t*t, aki elvezeti *ket táabb, szabadabb vilába. >e ak&vül maradottak, az elesettek, akiket a sátán kiforatott !itükb*l, akik ki!ullottak a kévékb*l @az ey!ázakbólC ezek fontosabbak a szolálatot teljes&t* lelkek el*tt. /e!át, aki dolozni akar és felismerte ennek értékét, az itt dolozzék.

3az, !oy itt a s(iritizmus viláában kemény a munka és me lesz (róbálva a munkás ereje és türelme is, mert be kell lé(nie asátánnak mindenféle b'nnel befuttatott *serdejébe, s nem tud!atja az ember, !ol lé( tüskébe, !ol $savarodik k&yó a testére, vayesetle !ol lé( isza(ba, mely elnyeli. %zonban minden tal(alatnyi tér, amit a b'n féreit*l és a természet durvasáábólmetiszt&tottunk, a mienk. 6em vettük el senkiét, nem !ód&tottuk el más orszá alattvalóit, nem é(&tettünk más fundamentumára.3tt minden a mienk és a tietek. /e!át aki arravaló, !oy mé tanulnia kell, az tanuljon. %ki munkára való, az a tanulás mellettdolozzék is. #z a rendje a feln*tt szellemek életének) és én e szerint is osztom be a munkát köztetek. %zonban senkit semkényszer&tek a szeretetmunkára) a munka rokonszenv szerint jut kinekkinek. %ki "y érzi, !oy a felekezetben jobban át tudjaadni maát a munkának, az dolozzék ott. >e innét er*(ótlásra ne szám&tson.

NEM 9ELL VA9N ;INNI A SZELLEME9NE9

% szellemek nem szentek és nem $sal!atatlanok. %z * eszméik, elveik é((en olyan feltevések, mint akár az emberekéi, lefeljebb a valósz&n't jobban meközel&tik. % szellemek $salód!atnak az emberekben, és az emberek $salód!atnak aszellemekben. Me&) ezek sem m*nen)/'k- Azé&) (a!ga fe!f"gás az# h"g+ az em(e& *gazsága a!á(($a!' a sze!!emekéné!-Ak*k $ak"n h*sznek a sze!!emeknek# a sajá) ká&/k&a h*sznek- % szellemek se&tséével az emberek ey földi élet alatt több

életnek az elmaradt javulását !oz!atják be, vay kész&t!etnek el* mauknak missziós élet!ez való er*ket, alakulatokat. #zazonban $sak a min*s&tett lelkeknek le!etsées) akik az el*nyöket nem !asználják ki a saját javukra. >e akik a metérésben nemnyernek min*s&tést, mert yenéknek bizonyulnak, azok továbbra is $sak a !ulladékokon ráódnak. Ez az eszmek.&# as%*&*)*zm/s# nem $a!!ás# hanem g+8j)2meen1e az"k &észé&e# ak*ke) az *s)en* ).&$én+ nag+ &"s)ája !esz'&) . >e mert az o$s"között vannak olykor kiváltké((en fejlett b"zaszemek is, te!át ezek a fejlett, érett b"zaszemek értékessé teszik az o$s"t is.

%mikor én a szellemek közleményeit mint vé$élt, mint &rott törvényt !allom emleetni, mindannyiszor sajnálom azt a lelket,



aki a f*"tról a kerül* "tra tévedt, mert az eszközt a $él elé !elyezi. A h*széken+ség és h*) k.z.)) nag+ a kü!.n(ség0 a h*) *gazságés e&2, a !iszékenysé (edi $salóka lidér$fény2 yenesé és yávasá. %ki !iszékeny, annak $salódnia kell) de aki !isz, annak nem szabad $salódnia, mert aki !isz, az 3stent !&vja mindenben se&tséül és az ilyen me lesz k&mélve a $salódástól. 6em mint!ae!!ez nem férne közel a $saló szellem, !anem mert felismeri az álru!ába b"jt rosszat. %z iaz ne b"jjék álru!ába2 leyen azember, vay szellem. %ki iazsáot szól, szólja a maa nevében) !iszen "ysem önmaától szól, mert az 3azsának Delke ind&tjaerre. % !amissának a s(iritizmus viláában nem le!et !elye. %z ilyent idejében ki kell yomlálni. % s(iritizmusban van elé teremindenkinek a $selekvésre. e a je!sz' !eg+en7 s"k *gaza) és j') )enn*# ke$ese) $á&n* é&)e- A s%*&*)*sz)ának sze&én+nek#)8&2nek# h3$2nek és (*zak"'nak ke!! !enn*e# kü!.n(en nem j/)ha) e!2((&e-

AMI96 A VA9 VEZETI A VILÁ=TALANT

6ay !átrányára van a s(iritizmusnak, !oy sok a médium és a sok között kevés a jó, a be$sületes, a meb&z!ató. Nag+ (ajmég az *s# h"g+ az em(e&eknek nag+ &észe $ak"n h*sz és *gen s"ksz"& a $akh*)(2! a 1sa!'ás"k ,)ján h*)e)!enség(e j/) . Eár elé yakran !anzik az intés, az óvás a maasabb szellemek részér*l, de ez mind elszáll az emberek és a médiumok füle mellett,mert alázatossá !iányában el!iszik maukról, !oy *k jók és teljesen meütik a mértéket és &y belezu!annak a bajba, atévelyésbe. % (róbák el*l minden áron menekülni szeretnének, és tévedéseiket a szellemi közlésekkel iyekeznek menteni,amelyek sokszor $sak a médium felel*ssé nélkül való 8én:jét*l vay mé rosszabb esetben $éltudatos félrevezetésb*lszármaznak. %zért, !a valakinek szüksée van a metérésre, akkor els*sorban a médiumoknak van rá szükséük, mert enélkül avak vezeti a vilátalant, és mind a ketten a verembe esnek. % médium a yülekezet szeme, füle, szája, orra és ta(oató szerve. 5ate!át ezek közül a szervek közül valamelyik !ibás, akkor tévelyésekre vezet* eszközzé válik. 3lyen esetben mi !aszna van alelkeknek abból, !oy s(iritizmussal folalkoznak

#zeknek sokkal jobb, !a a réi kereteken belül maradnak, mert &y, !a tévednek is, $sak emberile tévednek. + !a nem tudnak valamit, jobb, mint!a rosszul tudják. 5a az Hrásokat nem is értik tökéletesen, nem olyan nay baj, mint !a rosszul mayarázzák, ésrossz taná$sokat osztoatnak, szóval konkolyt !intenek. 5iszen az életnek annyi szé( és nemes iazsáa és érzése van atermészetben is2 inkább ezek!ez folyamodnának, és ezeket me ne fert*ztetnék az emberek, már ezek az er*k mauk is el*bbrevinnék *ket a fejl*dés "tján. S"kka! e!2((&e# m*n) a (a("ná$a! )e!jes h*) és az a ké%ze!g2 )/ás# am*$e! a !eg).(( s%*&*)*sz)a&ene!kez*k# ak* h*,ságá(an megk.ze!3)he)e)!en# .nh*)) és a meg)é&és&e *gen s"ksz"& )e!jesen a!ka!ma)!an . #z áll bizony iensok médiumra is, akik között sajnos, kevés az alázatos munkás. >e é((en mert a s(iritiszták az el!ullatott kalászai a nayaratásnak, te!át nay elnézésben részesülnek. %zonban ez az elnézés sem vé nélküli, mert számukra is $sak bizonyos idei vannyitva ez az "t. /e!át nem a testöltések vételen le!et*sée, !anem a metérés választja ki *ket a nay rostának örökké mozó,fájdalmakkal teljes fejleszt* munkájából.

Is)en $ég)e!en keg+e!mé(2! e kés2* k"& e!h/!!a)")) ka!ásza* megg+2z2és) n+e&nek a&&'! az *gazság&'!# h"g+ $an é!e) as3&"n ),!- e am*n) m*nené&) fá&an* ke!!# ennek az *gazságnak a megsze&zése *s fá&aságga! já& . %zonban é((en ez afáradsá adja me mindennek az értékét, mert !a valami!ez könnyen jut az ember, az nem is értékes. #bb*l mayaráz!ató azemberi léleknek az a siralmas álla(ota, !oy a szellemiek iránt is oly közömbös, és oly kevéssé érdekli a jöv*) s mert könnyen

jutott !ozzá, te!át értéktelen neki. Hy eész fáradozása és áldozatkészsée kimerül abban a kevés ténykedésben, !oy elmey atem(lomba, vay az ülésekre és ott me!allatja ey vay két órán át azokat az el*adókat, akik é((en soron vannak.Me!allatja, de bele nem mélyed a táry szemléletébe, !oy arról eszme$serét folytasson, vay az életben azt kidombor&tsa, merta!oy az az óra elm"lik, !azaiyekszik mindenki. 7ay !a me is beszélnek valamit, oly szertartásossáal folyik az, !oy szintefélelmetessé válik az eyszer'bb felfoás" emberekre nézve.

ltalában szeretik a szavak összerakásának m'vészetét yakorolni a bens* érzés és meértés nélkül. 4s mellette (erszekritizálják eymást. #zt nevezik munkálkodásnak. Én %e*g az) m"n"m7 M*nenk* ann+* f*ze)és) sz"&"nga) maj a kezé(enama nag+ na%"n# am*k"& a sze!!em* é!e)&e $*&&a# amenn+*) az *s)eneszme é&eké(en f.!* é!e)é(en m/nká!k""))- %kkor már mindenki látni foja, !oy milyen kevés az, amit a kezében szoronat. %zt, !oy eyey szellemnek némi kis felviláos&tástadtok, $sak nem !iszitek munkának 5a az életben, a külvilában nem tudtok valakit a ti jóravaló iyekezetetekkel a jó és iazfelismerésére b&rni, bizony !iába beszéltek a szellemeknek, nem fo rajtuk a be!&zel*, édeskés beszéd. Nem )/)"k ha)ás)g+ak"&"!n* &áj/k# ha (ens2).k(2! h*án+z*k a k&*sz)/s* !én+eg7 az *gaz é&zés és a 1se!ek$és készsége- J' e&emén+) akk"&é&)ek e!# ha az é!e)(en %é!ás é!e)e) é!)ek-

A MÉIFM# MINT AZ I=AZSÁ= T96E

% jó 3sten minden lélek számára készen tartja a mey*z*dést, amelyre szüksée van !itének er*s&tésére. #zen felül azonbannem le!et semmit kier*szakolni azon a módon, a!oyan azt ti földi emberek szeretnétek. 6em le!et már azért sem, mert azes!et*séek sem állnak mindi rendelkezésünkre, "y, !oy ti abból a maatok értelme és fölfoása szerint mey*z*déstmer&t!essetek. Mert nem !iába mondjátok másvilának a szellemviláot, mert ez tényle más vilá. #z a vilá iazán mástörvényeken nyuszik, és más es!et*séek adják kezetekbe azokat a jelenséeket, amelyek szerint ti ezt a viláot érzékel!etitek ésa ti földi, fizikai törvényeitek nyelvére leford&t!atjátok. 4((en ilyen sokféle esélyei vannak a médiumi közléseknek. Tek*n)se)ek m*nen k*s e&emén+) Is)en keg+e!mének# me&) ezen a s8&8 k..n# az an+ag* $*!ág f"ga!mának k.én ke&esz)ü! a!*g!á)ha))"k eg+ !é%és) *s- Csak ha Is)en $*!ág"ssága á)has3)ja a k..)# akk"& !á)ha))"k0 és ak*# $ag+ am* akk"& e((e a

fén+s/gá&(a (e!ees*k# az !esz !á)ha)'$á eg+ %*!!ana)&a- %z anya törvénye addi mintey felfüesztve várja a füönyvisszalebbenését. 6ay titok ez nektek yermekeim, kik mé testben éltek. 4s uyan$sak nay titok a földi szférák szellemei el*tt is, akik uyan

a szellemvilában élnek már, de foalmaik az álla(otuk fel*l ali viláosabbak a földi emberéinél, vay é((enséel mé alatta isállanak azoknak. /e!át nem$sak nektek, földi embereknek, de mé nekik, az ala$sony fokozaton lev* szellemeknek is titokzatos ésfölfo!atatlan. Mert uye az a v&z$se((, mely a nay és vételennek tetsz* tenerben van, nem tudja, mely (illanatban !ajtja *t



fel, vay le az a titkos er*, mely az eészet mozatja, és !oy vajon mikor jut a (art fövényével érintkezésbe 4s azt sem tudja,!oy !a ott ey vés* !ullámmal ki$sa(ódik, meddi marad!at ott, mert nem ura, !anem $sak ey része$skéje annak a !atalmaseneriának. Hy van ez a szellemviláal is. %z emberek viláa röz&tett álla(ot", mint a fövénybe ta(adt v&z$se((, mert lass"bbforás" törvénye van. #nnek a két vilának, vayis e két törvénynek a találkozásából jönnek létre azok a titokzatos jelenséek,melyeket nem tud és so!asem fo fizikai törvénnyel röz&teni a tudomány. 4rtem alatta azt az anyaias tudományt, mely a lass"mozás" fizikai törvényen nyuszik.

4s !iába akar a földi ember ebb*l a ne!ezen mozat!ató törvényb*l kiemelkedni, nem tudja a szellemvilá foalmait fizikaimér*eszközeivel viszonylatba !ozni) h*szen még az á!"m$*!ág(an *s !ef"&3)ja és á)"!g"zza a !é!ek az á)é!) %sz*1h*ka*esemén+eke) f*z*ka* n+e!$&e# és a!akka!# f"&má$a! &/házza fe! az"ka) a g"n"!a)"ka) és f"ga!maka)# me!+ek 2) k.&ü!$esz*k 1sak azé&)# h"g+ em(e&* Kén5jé(en meg&.gz3)hesse- #z is a két vilá er*inek érintkezéséb*l, azaz a szellemvilának az anyai

vilá (artjai!oz való $sa(ódásából el*álló jelensé, mely sokszor a m"lt, sokszor a jöv* ké(ét, az elkövetkezend* álla(otot tükrözivissza a jelenben. % szellemek törvényszerinti mozdulatai, álla(otai eészen mások az eyik lélek vet&t*len$séjén át nézve, mint amásikén. >e uyanezt a fiyelmes lélekb"vár már látja a földi ember ondolkozásán, érzés!ullámzásán és vilánézetén ésmesejti, !oy ki milyen szféra lakója le!et, mert minden rend' szellem másként látja a nay, a vételen életet, melynek mindenmozzanata, leyen bár öröm, vay bánat, élvezet vay szenvedés, olyan, mint a szé(en $siszolt yémántkristály éle, mert mindenszellem, "j felfoó tükre az élet vételen sz&n(om(ájának.

Minden lélek abból a sark&tásból látja az életet, a környezetet, amelyet maának kiké(ezett. %bból a sark&tásból látja "y azisteni törvényt, mint a szellemtestvéreit. %bból nézi "y a szé(et, mint a $s"nyát, "y a jót, mint a rosszat. Hy minden médium ismás és más jelensé meismerésére válik alkalmassá az * lelkének sark&tása folytán. %zért nem le!et azt mondani2 te erre, vayarra eészen alkalmas vay, te!át ezt a teret általad teljesen kikutatom. 6em0 =sak annyit le!et ey eszközzel kikutatni, amennyiaz * felvev* len$séjének viláossáába beleesik. >e nem le!et el!amarkodva kimondani rá az &téletet sem, !a valamely k&sérletnem sikerül, !oy nem meb&z!ató médium. 6em le!et el&télni, !a a mey*z*dés nem jön me (aran$sszóra, mert nem mindile!et é((en azt a kört, azt az álla(otot földi formákba öltöztetni, !oy röz&tve leyenek. 4s mivel a röz&tés ne!éz dolo, nem

mindi jó a neveket, a !elyeket (ontosan le&rni, vay kibeszélni.7an uyan id* és alkalom rá, !oy az utolsó bet'i (ontosan sikerül ez is) de ez ritka eset. % lebiztosabb jelensé az érzés,

továbbá a körül&rás vay a ké(letbe röz&tés, !oy a foalom könnyen táuljon. % látás is nayon jó és nayon szé( ajándék) de ezsem mindi és mindenben $sal!atatlan, mert !a nem tökéletes a felvevés, akaratlanul, minden $saló szándék nélkül !iba $s"sz!at

bele. #bben az esetben sem szabad sem a médiumot, sem a médiumitást okolni. Különben jó el*viyázatosnak lenni, de a !irtelenvaló &télkezéssel bánatot okoz!attok eyey jóra és iazra törekv* léleknek. %zért mindi érjétek be azzal, amit 3sten azes!et*séek $so(ortos&tásával s(ontán, minden er*szak nélkül ad. 4s !a mefelel a valósának, adjatok érte !álát 3stennek. Mertminden tökéletes ajándék felülr*l jön. Minél tisztább a felvev* len$se, minél !'ebb az iazsá tükre, annál többérték' a kevés, a!omályos is, ami leadódik, mert valósá, nem (edi félrevezet*, metéveszt* jelensé.

A SI6ITIZMFS NEM VAL: MINEN9INE9

Nem m*nenk*nek $a!' a s%*&*)*zm/s és nem m*nen !é!ek a!ka!mas &eá . Minden szellemi rétenek mevan a maa!ivatása és szüksé szerinti munkája a 1öldön. /e!át mevan a vallásoknak is és a s(iritizmusnak is. % köze(es vallásos lelkek

jobb, !a nem lesznek s(iritisztákká, mert ezeknek nay része $sak a vak!it' és a szám&tó szellemeket vonzza, akikkel (edi jobb,!a nem érintkeznek az emberek. +züksées azonban a s(iritizmus azoknak, akik már vay t"ln*tték a domák korlátait, vay mé

bele sem n*ttek, vay eyáltalán közönyösek minden vallásos érzés iránt és $élt tévesztve a materializmus rabsáába estek.#zeknek sem azért szüksées a s(iritizmus, !oy általa visszatérjenek a domák!oz, !anem, !oy az 3sten keyelméb*l nyertiazsáaik által tudjanak türelmesek lenni a felekezetiesked*k tévedéseivel szemben. Mert bizony a felekezeteket is emberek vezetik, akik szintén nem mentesek a tévedésekt*l. 4((en "y nem mentesek a tévedést*l a tudomány m'vel*i sem, !a

beleesnek a *be, a t"lemelkedettsébe. #zt a két széls*séet van !ivatva valamiké((en összekötni a s(iritizmus. Gersze mostmé ien kezdetlees a forma, és mint minden át!idaló összeköt* eszme, !ol az eyik, !ol a másik részr*l ka( eyey lökést,tasz&tást. >e ez mé nem volna baj, nayobb baj az, !oy a sok tévely* lélek között nem tud eysées meértés létrejönni.

Azé&) e!s2s"&(an eg+5eg+ k.&(en "!+an fej!2.)) !e!kek&e $an szükség# ak*k a sajá) !e!k* megé&)ésükke! ésmegé&zésükke! e!!en )/nak á!!n* a ).ké!e)!enség(2! szá&maz' e&2s h/!!ám$e&ésnek- 6em $sak a földi, vayis a lát!atóvilából jöv*nek, !anem az odavonzott lát!atatlan er*kt*l ered*nek is. #z volna az a nayfontossá" dolo, amire nay s"lytkellene fektetnie minden szellem!&v*nek. Kellene, !oy minden körben vezet* ondolat leyen az embertársnak minél többetelnézni, elfelejteni) minél többet mebo$sátani, !oy alkalmat nyerjenek "y az emberek, mint a szellemek a javulás!oz szükséeskellékek meszerzésére. %kik ezt átérzik és eszerint is $selekszenek, azokra ez bizonyos ter!et is jelent) de el!"zódni a munkától,kika($solódni az ütközések le!et*sééb*l a lekényelmesebb ondolat. 5iszen, !a mindenki &y k&méli és k&mélte volna maát,so!asem jutott volna a vilá semmivel sem el*bbre. 5a $su(án a !ajózás veszedelmeire ondoltak volna, és nem akadtak volna aveszélyek da$ára is vállalkozó szellem' emberek, vajon volna eyáltalán kereskedelem Jólle!et, $sakuyan esnek áldozatul isemberek, de ez méis$sak kevés !ányada azoknak, akik !ajóznak, a nayobb rész méis meküzd a veszéllyel, diadalt arat ésnyereséel, azdasáal tér me "tjáról-

g+ $an ez a s%*&*)*zm/ssa! *s# me!+ m*n) /)"!s' a!ka!"m aa)")) Is)en)2! a h*) megsze&zésé&e az e!an+ag*as""))em(e&eknek- Sajn"s# nem m*nenk* ké%es az an+ag $as)ag &é)ege* a!a)) az *gazság")# m*n) fenn)a&)' e&k.!1s* e&2) a magaé&)e!mé$e! meg)a!á!n*. Gedi ez a $él, nem (edi az emberek szórakoztatása, sem (edi a szellemeknek az emberek életébe való

beavatása és viszont. A he!+esen fe!f"g")) s%*&*)*zm/s 1é!ja az# h"g+ e h*)e)!en# )aga' k"&sze!!eme)# me!+ a )/"mán+fe!!enü!ésé$e! *&án+3)' ha)a!"mmá n2))e k* magá)# 5 !e).&je# megsemm*s3)se- Tehá) sem )/"mán+5# sem $a!!áse!!enes nem!ehe) a he!+esen é&)e!meze)) s%*&*)*zm/s# me&) *gaz* &ene!)e)ése7 á)h*a!n* az akaá!+"ka) és .sszek.)n* e ke))2) . /e!átkiemeli a vallások iazsáait a küls*séekb*l, s felemelve az emberi ki$sinyes akadékoskodások fölé, memutatja azokat !&v*nek,!itetlennek eyaránt a maa tiszta rayoásában. Úyszintén belátja majd a tudomány is a s(iritizmus által, !oy nem le!etvalamit $sak féli tudni, féli ismerni és azt mondani2 nin$s tovább. Mert van0 +*t vételen a tanulnivaló azon t"l, a!ol a mai földitudomány áll. %zt le!et mondani2 a tudás mé $sak a kezdet kezdetén van. 6em telik bele PFQF év és a tudomány széyellni foja



mai állásfolalását, mert a most él*k unokái belátják, !oy *seik messze eltévelyedtek az iazsától.Mi tudjuk, !oy bár!ol jelöli is ki a véet a tudomány, tévedni fo, mert földi vées ésszel a vételent senki fel nem fo!atja,

mert sem eszköze, sem tudása nin$s a!!oz, !oy akár a vételen ki$sinyt, akár a vételen nayot me!atároz!atná. Úy atudomány, mint a vallás mindi annak a korszaknak a !atása alatt áll, amely!ez tartozik) és nem$sak a tudomány, de az ey!ázak is folyton alakulnak, változnak a korszellem !atása alatt. 3sten és az 9 iazsáa azonban változ!atatlan és örök, mert ez az ala(jaaz eész mindensének. % 1öldön is az iazsának $sak a külseje változik, formálódik, de a bels* lénye uyanaz, mert abszol"t#y tökéletes és jó, te!át változ!atatlan. %zt mondta az Úr2 Minden elm"lik, de az én beszédem, az 3e, az abszol"t iazsá semmiké((en el nem m"lik. %z ey!áz is, a tudomány is amennyit erre az 3ére é(&t, az maradandó, az örök.

% küls* forma, az id*, a korszak elm"lik, leko(ik, (orrá, !amuvá válik, de az iazsá örökké memarad. Hy, mivel!oy as(iritizmus sem ey korszellem szülötte mert mindi volt, mióta lélek van, mert mindi voltak emberek, akik nem$sak !itték, de

érzékelték is a szellemviláot te!át mint ilyen, mint iazsá, so!a me nem sz'n* ala(okon nyuszik. %z azonban más kérdés,vajon javukra volte az embereknek a m"ltban ez az ismeret, és !oy vajon ma is javára vane némelyeknek Úy !asználjáke eztis az emberek, !oy kárt nem vallanak vele %zonban volte vala!a olyan jó és áldásos valami a viláon, ami mindenkinek $sak

jót eredményezett volna és senkinek semmi rosszat 6in$s az az iazsá, nin$s az a jó, amit a onosz a saját rossz $éljaira fel netudna !asználni. #yedül 3sten az, aki mindenben és mindenb*l fel!asználja a jót és értéke szerint jutalmazza. %z ember ne törjemaát azon, !oy az 3sten által adott jónak átat vessen, mert a jó sem mindenkinek jó) van akinek a jó is kárára válik. Hy as(iritizmus is le!et rossz, !a azt az ember nem !asználja fel javulására.

A SI6ITIZMFS ÉS A TÁ6SAALM

A mé*/m ké&ése2 Kedves 7ezet*nk, sokszor ondolkodóba ejtenek a s(iritizmus létjoosultsáát illet*le azok a tények,!oy az ey!ázak kár!oztatják, a tudomány meveti, a földi emberek "nyolják) s*t mé a s(iritiszták különböz* felfoása,tévelyésb*l ered* szét!"zása is az én kételyeimet látszanak iazolni.

e!e!e)7 % s(iritizmus mé nem maa az eszme, a $él. % s(iritiszta ember mé nayon is !ernyó, mé nayon is a 1öld lakója amaa !ibáival, b'neivel, foyatkozásaival. =sak "!+an 2 még# m*n)ha eg+ *gen e!n+8)) &/háj, k"!/s eg+ nag+a&a( a&an+a))a!á! az "&szág,) %"&á(an- Mé $sak értékes&teni sem tudja nay kin$sét, mert nem tudja !oyan, miké((en. >e aki ért !ozzá, azel*ször is keres maának meb&z!ató !elyet, a!ová elrejtse, és olyanforma életet rendez be, mint!a már nem volna koldus, !oyamikor az * ronyait fel$serélte rendes emberi ru!ával, az emberekben bizalmat keltsen maa iránt, !oy a kin$s tényle az övé és&y tudja $sak értékes&teni azt. % s(iritiszta ember is, mint az "t (orában fetren* koldus, talált ey nay mindennél nayobb isteni iazsáot, melyb*l mint yémántból suárzik rá a fény. 4s mit $sinál ez a szeény, ronyos ru!áj" koldus >i$sekszik velef'nekfának, !oy milyen nay kin$se van- E&&e a $a!!ás"k az) m"nják7 (a&á)"m ez nem a )*é# ez az en+ém0 az én$ag+"n"m a!a%ja az .&.k é!e)# a !e!k* $*!ág# az e&én+ és a (8n fe!e)) $a!' 3)é!e) j"ga- Tehá) ha $an (e!2!e neke *s# akk"& )eez) !"%)a# és ezé&) meg(8nh2sz0 me&) meg $an 3&$a# h"g+ M'zes meg)*!)"))a-

% vilái tudomány me azt mondja rá2 szeény, me!ibbant elméj' bolond !oyan örül annak az üvedarabnak, azt !isziyémánt. >e !ayjuk *t örülni) !add leyen boldo, nem árt vele senkinek0 >e (róbálja $sak a s(iritiszta bizony&tani (róbálja$sak nyilvánosan az iazát !irdetni !át van mé tébolyda és kényszerzubbony. >e vannak szánakozó emberek is, akik mesajnálják *ket, különösen !a ez a mánia !asznot !oz a társadalomnak. 4s vannak olyanok is sokan, akik minden komolyabbkutatástól irtóznak) ezek félnek a s(iritisztáktól. % vilái böl$sek, akik elismert (ari(ákon lovaolnak, s nayszer' versenytrendeznek a !&rnévért és di$s*séért a bámészkodók mulattatására, ó! ezek !a utolsónak jönnek is be a versenyen, méis olymeközel&t!etetlen maasan érzik maukat, !oy az ilyen elvont témá!oz $sak nay ritkán, a saját életük rejtélyén keresztülszállanak le, !oy vele ey (illanatra tör*djenek. ;"g+ m* a s%*&*)*zm/s? 5 Ma s*n1s e!.n)$e és nem *s !esz# me&) a $*!ágsze&*n)* "k"s em(e&ek nem f"g!a!k"znak $e!e# az"k %e*g# ak*k s%*&*)*sz)áknak $a!!ják mag/ka)# nag+"(( &ész(en sze!!em*k"!/s"k# ak*k e!fe!ej)keznek a&&'!# h"g+ e((2! a k*n1s(2!# am*) a nag+ g+émán) ké%$*se!# .nmag/ka)# m*n) em(e&eke)ke!!ene fe!.!).z)e)n*ük# s az) a sza(aság")# a !e!k**sme&e) nag+ sza(aságá)# me!+e) az eszme a# a sajá) feg+e!mezésük&ehaszná!nák fe!-

Úy a médiumoknak, mint az eszme terjeszt*inek azt az összetartást, melyre szüksé van, nem$sak valami rákényszer&tettfeyelem nyomása alatt kellene elérniük, !anem az kellene, !oy a bens* váy, a bens* szeretet adja me azt a lökést az eyéolvadás!oz, mely a közös $él elérésében látja és találja me az * maa eyéni $élját is. %zután az a törekvés, mely több ilyen nayiazsá felsz&nre !ozását maáénak ismeri el ne keresse, !oy kinek a nevé!ez f'z*dik majd, !a metaláltuk azt. 4s több dolo,mely a m"landó vilá ká(rázatába tartozik, mind kivetend* volna, !oy a koldus s(iritiszta be$sületes ru!át ve!essen maának.#y szóval2 a vilá erényeket vár a s(iritisztától. 5a ey szerzetesrend a lenayobb ké(telenséeket veszi is fel a szabályai közé,de metartja azokat és áldoz reájuk, ez tekintélyt szerez annak a rendnek) viszont a lenayobb, a leszentebb eszme sem ké(eselismerést kiv&vni maának, !a saját !itvallóit ey táborban eyes&teni nem ké(es. A szé)h,zás "ka )ehá) az# h"g+ az eszmek.$e)2* nem e!ég j'k# nem e!ég sze&e)e))e!jesek# !em"n'k és á!"za)készek H sz'$a! nem e!ég "k"sak0 me&) am*n) má&m"nám# a s%*&*)*sz)ák e!h/!!a)")) ka!ász"k-

Már (edi senkinek nin$s oka büszkesére, akinek lelkéb*l "y ki!alt a !it, akinek lelkén "y el!omályosult 3sten ké(mása,!oy az isteni iazsáot ey (illanatra sem tükrözi vissza s(ontán menyilatkozásban az értelem és érzelemviláa, akik réenelszakadtak az 3stent*l és elfeledték a lelki jókat. #zek, mint a tékozló fi", moslékon élnek, s s&rnak azon, !oy milyen

boldotalanok és sokszor s&rtak már, !oy mindi eltértek a !azavezet* "tról. #zeket kell a szellemi jelenséeknek !azavezetniük,!oy a 1öldön eltévedt lelkük mekezd!esse a munkát. #bben a küldetésben millió és millió szellem vesz részt, akik lejönnek

$sak azért, !oy a földi életnek szellemi meleet és viláossáot közvet&tsenek. #zeket mint embereket nem le!et sem nevükr*l,sem di$s*séükr*l, sem el*kel* születésükr*l meismerni) ezeket $sak munkájuk tisztasááról, be$sületes törekvésükr*l, !itükr*lés szerényséükr*l le!et felismerni. #zek vezetik a viláot ismeretlenül élve, a vilá (edi mint rakon$átlan ló ro!an a maavaksáával el*re a lejt*n lefelé, mert azok, akik tudnának kormányozni nem akarnak, akik (edi nem tudnak azok tülekednek érte. %kik a viláot vezetik, folyton leszállnak, !oy eyey iazsáot emeljenek fel, s id*közben lemaradnak, mert ez a sátánérdeke. %kik fiyelmeztetik az embereket tévedéseikre, !ibáikra, nem kedves vendéek a 1öldön2 ezeknek nin$s divatjuk.

4((en &y azok a szellemnyilatkozatok sem kedvesek, amelyek a metérést, javulást süretik. +okkal rokonszenvesebbek



azok, amelyek !azu festékkel sz&nezett mennyorszái álla(otokat &érnek a metéretlen léleknek. #zért van annyi $salás aszellemek és metéretlen médiumok részér*l, mert a szellemek nay része szeretet után sóvárova *dön a szellemvilában és

boldo, !a az emberekt*l szeretetben részesül. 6em mondom, sz&vesséet is tesznek érte, de ez $sak amolyan mondva$sináltviszony ember és szellem között, mert !a az ember is szellemmé válik, nem ritkán féltékenyekké és uralkodni váyókká válnak eymással szemben, mert az érdekük közössé lesz. #z nem $él. % szellemek leyenek szellemek és akár szenvednek !ibáikért,akár (edi javulnak, iyekezzenek tökéletesedni, !ibáikat leküzdeni. %z ilyen összeköttetés nem törvényes, mert $éltalan. Hy azilyen s(iritizmus sem indokolt és "y az emberekre, mint a szellemekre veszéllyel jár. %z a s(iritizmus, amely a szellemvilálétezését bizony&tja be az embereknek javulás $éljából törvényes és indokolt, mé !a a leké(telenebb dolokat mutatja is be) demindenesetre a metérést mint nyereséet kell neki beszoláltatnia az iazsá (énztárába. %ki ebben szolál, akár szellem, akár ember, vay médium2 az törvényesen $selekszik.

>e ezenfelül, aki saját emberi $éljai elérésére, vay lelki !ibáinak takaratására törekszik2 vétkezik a s(iritizmussal is. Az a(aja a s%*&*)*sz)áknak# h"g+ ke$és az *gaz# .nze)!en !e!keseés és s"k a sze!!em* &"ng+# h*(a# g+engeség az .sszeg+ü!em!e))né%(en. >e id*vel ez is ki foja maát forrni, és ami jó, tiszta, az a fels* rétebe siet. 4s melesznek az eszmének a vezet*ké(visel*i azokban a szellemile fejlett és tisztult emberekben, akik az * életükkel, munkájukkal, szeretetükkel és böl$sesséükkelolyan küls* burkot fonak !"zni az eszmére, !oy $sakuyan el!iszi majd a vilá, !oy a s(iritizmus iazsáa nem a vallások ello(ott vayona. 6em a bolondok értéktelen üve$sere(e, nem ayrém, !anem valódi istenadta ajándék, mellyel e vilá $sak azdaabb lesz. 4s akkor, !a ronyos ru!a !elyett már iazi, szé(, értékes ru!ája lesz a s(iritizmusnak, tisztelettel néznek rá, ésakkor majd távol tudja maát tartani az eszme a $salóktól, a félénkekt*l- e m*k"& má& az eszme szé% és j' &/há(an já&# az.&.g 5 ak* e*g a &"ng+"s &/hák a!a)) (/j)"ga)"))# 1sá(3)ga)")) 5 má& maga *s é%%en "!+an &/há(a f"g fe!.!).zn* ésn+"m"n k.$e)* az *gazság"). >e miután a tiszta eszmé!ez akkor már nem fér!et !ozzá, a szellemi $s*$selék te!át vakon követimajd az utánzatot és &y méis be foja !ajtani a 1öldön a sátán a maa adóját azokból a lelkekb*l, akik so!asem !atolnak adolok mélyére, $sak a felsz&nen "sznak az árral.

A 6A=ANA ELLEN

Minden léleknek más a s(iritizmusa. %z alantas léleknek közönsées vak!it, nevetsées tévelyésekkel. % !aladó lélek aziazsáot keresi benne, az alázatos az Úr keyelmét, a szenved* a közeli eny!ülést. % reménytelen, a kétsébeesett a kieyenl&téstés enesztelést, mert tudja és érzi, !oy az * lelki nyavalyájával a törvényt eneszteli ki, te!át méltán szenved. %ki (edikételkedik és inadozik a !it iazsáaiban, annak a s(iritizmus szilárd ala(, melyb*l kiindulva !asznosan m'köd!etik2 szám'zi alélekb*l az elanyaiasodott szellemtelen vilánézetet és !elyébe a !itet ülteti) !a mé nem is a teljesen metisztult, mindensalaktól mentes !itet, de elismerteti az emberrel, !oy a s(iritizmus eszmeköréb*l kell az uralkodó ondolatvilának meszületnie,amely *t a boldoulás "tjára vezeti. %zt minden komoly kutató tudja, !oy a bebizony&tott szellemi élettel szemben már nem tudoly könnyen diadalmaskodni a taadás szelleme, mert ennek a !itnek már !"sa és $sontja van. 6o!a ez a !it nem a $sillaosmennyek ká(rázatos viláában született, nem is le!eletszer' sejtelmes és álmodozásra $sáb&tó jelensé, $sak ey er*teljes !an,amely azt mondja2 3tt vayok és élek. #z a !it viláában a s(iritizmus, mely no!a mé kezdetlees, de valósá és &y iazsá is.

% fejl*dés során azonban folyton eszményesül, tisztul és $silloóbbnál $silloóbb ru!ában jelenik me az emberek el*tt, azok el*tt, akiknek majd már nem kell az er*teljes !an, a kemény mey*z* jelensé, mellyel a tévelyés "tjáról tereli vissza a b'nöst,!anem akik már a bels* lényeét keresik az eszmének. %zok el*tt kitárul a menny ajtaja és a maasabb iazsáok és böl$sesséek mint fényl* $sillaok jelennek me, !oy ezeknek fényében a !it ru!ájába öltözköd!essenek. %mikor már a s(iritizmus ennyirekifejl*dött, akkor foja a vallások felett is az uralkodást mekezdeni. >e am& $sak a kezdetén vaytok, am& $sak mint durvavonás látszik, addi el kell készülve lennetek arra, !oy a vallások (a(jai és !&v*i mebélyeezik. e a s%*&*)*zm/s nem *s ah3$2k számá&a aa)"))# me&) nem az"knak ke!! meg)é&n*ük# ak*k h*sznek# hanem ak*k nem h*sznek- Ezé&)# ha eg+ház*em(e&eke) aka&)"k a )* h*)e)ek fe!2! fe!$*!ág"s3)an*# me2# g+üm.!1s)e!en m/nká) $égez)ek . 6e kifelé dolozzatok, !anem

befelé. %z okos s(iritiszta nem a !&v*t iyekszik s(iritisztává tenni, !anem a !itetlent. Mert mi !asznotok van bel*le, !a azemberek nay !ányada s(iritisztává lesz, de nem jó, nem iazi s(iritisztává % baj ott van, !oy ebben az eszmében sok a szellemi$s*$selék, mely telve van mé b'nökkel, sötétséel, félremayarázással. #nnek a $so(ortnak bizony kell az ostor.

4s vajon ki ve!etné kezébe az ostort, !a nem az, aki !isz és ey bizonyos rendszer' iazsának már szolál is 5a as(iritiszták már jót $selekszenek és mennyei erényekben azdaok lesznek, el fo $sendesedni a doráló szó az ajkakon, mert3sten meinti *ket) de am& ez a $so(ort a metéretlensében is *ös, maradi és eyenetlen addi $sak befelé dolozzatok.3nkább leyen kevés, de értékes, mint sok értéktelen szellem!&v*. Nem ke!! senk*) az 2 eg+házá)'! e!$"nn*# me&) ")) ).((é5ke$és(é még*s m*nen !é!eknek &ene!kezésé&e á!! a mega!a%"z")) fészek és az e!kész3)e)) )á%!á!ék0 és ha nem *sk*f"gás)a!an/!# e még*s fej!2*k a !é!ek eg+ (*z"n+"s f"&ma /)án . % s(iritizmus eszméjében azonban ki van téve a nay!ullámverésnek, mely a szellemvilá leel!ayatottabb részéb*l is éri az embert a vonzás törvénye folytán. 4s mi sem könnyebb asátánnak, mint az ilyen lelket lesodorni "tjáról. 5a minden körben lealább $sak két !árom iazsában fejlett lélek volna, akkor mé jó volna) de sajnos, é((en ford&tva van, mert a !azusában kit'n*en vizsázottak uralják sok !elyt a tere(et. %zért nem árt,!a ez ellen a salak ellen jön né!a eyey óvintézkedés. /i !allassatok békén és maradjatok az Úrnak enedelmes szolái.Deyetek iazak, alázatosak és szerények. 6e ti maatok, !anem a ti lelki erényeitek !irdessék a ti eszményetek jósáát és !itetek iazsáát. %kkor fényl* tan"i lesztek korotok "jjáébredésének.

NE BÁLVÁNGZZAT9 SEN9IT>%z ember maradjon embernek. 6e akarjon se maából, se azokból, akiket szeret, bálványt $sinálni, és mint ilyent áll&tani a

vilá elé. #yik ember a másikat ne bálványozza, mert ez é((en nem szeretet, bármennyire azt !iszi is az ember. #z nay tévedés,mert az ember nem szereti iazán a bálványokat, leyenek azok akár él* emberek, akár élettelen alkotások, lefeljebb tiszteli *ket,felru!ázza azokkal a tulajdonsáokkal, amelyek benne félelmet keltenek, mert olyan maasrend'eknek tartja *ket, !oy !ozzájuk



emelkedni nem ké(es. %zonban jó néven veszi t*lük, !a azok *!ozzá le!ajolnak, és mauk mellett met'rik. #zzel aztán az ember maát felmaasztalva érzi minden yámoltalansáa és érdemtelensée da$ára is. #z az eset áll fenn a médiumok maasztalásánális. +ajnos, kevés ember tudja maát ett*l a tévedést*l mentes&teni, mert akár di$s*&ttetni, akár di$s*&teni k&ván, mindenké(eneyféle a váy, mely az embert sarkalja. =sak ey bizonyos fokozaton t"l válik az ember semleessé az ilynem' váyakkalszemben. %kkor aztán már a nálánál tökéletesebbnek !itt emberben is $sak eyszer'en embert lát, és zavartalanul örül mindenátlaon felülinek, mert a különlees ké(essében 3sten ajándékát látja.

%ki már ezen a fejlettséi fokon áll, az már arra sem lesz büszke és rátartós, !a valamely rendk&vüli te!etsé *bennenyilatkozik me, mert érzi, !oy a di$s*sées mellett mé ott van a yalázatosnak a le!et*sée is. Mebo$sátani, elnézni $sak ezek az emberek ké(esek, mert "y a di$s*séesben, mint a tévedez*ben eyformán küzd* és ver*d* embert látnak, smindeyikben mindenkor önmaukat szemlélik. %z ilyen ember a másik embertársában menyilatkozó szé(et és jót iazán

elismeri és méltányolja a maa érdeme szerint, de so!asem bálványozza, mert akkor már nem szeret!eti. Kérjétek 3stent, !oyadjon nektek eészsées, él* !itet , mely nem emberekb*l alkotott bálványokat keres, !anem keresi a minden emberies máz nélkülvaló isteni iazsáot, mely minden embert eyenl*vé tesz. +e a médiumokban, se a szellemekben ne keressetek tökéletesséet,!anem lássátok me bennük az esend* testvért, akiket $sak az isteni keyelem tart fenn. ;yakoroljatok szeretetet, és éber fiyelemmel kövessétek a kijelentéseket is. Nem az a f"n)"s# k*nek m"nja magá) eg+ sze!!em# $ag+ m*!+en hangza)"s né$a!a)) (eszé!# hanem h"g+ m*) m"n- A mé!+ (.!1sességge! &ene!kez2 sze!!emnek má& n*n1s szüksége hangza)"s ne$ek&e#h"g+ k.$e)2ke) )a!á!j"n-

A ;ELGES MA=ATA6TÁS E=GMÁSSAL SZEMBEN

%z ember nem tudja elké(zelni, mi mey vébe embertársa lelkében és annak közvetlen, vay távolabb es* környezetébeneyey meondolatlan kijelentése alkalmával. %zért én nem sz'nöm me eléé !anoztatni köztetek az alázatossá ésszerénysé szüksées voltát. Mert !a tudtok is valamit, mindent mésem tud!attok, és !a valamennyire a kimondott durva

b'nökt*l távol tartjátok is maatokat, de a tévedésekt*l és ezeknek következményeit*l ti sem vaytok mentesek. %m& latens!ajlamok vannak az ember lelkében, ien okosan teszi, !a óvatosan viselkedik minden lé(ésénél, mert nem tud!atja, nem é((enabban kelle (róbát kiállania, amiben leer*sebbnek !iszi maát. % testvéri körökben a zavaros !ullámzások letöbbnyiret"lemelkedettsének és elszám&tásnak tulajdon&t!atók, ezek (edi a szenvedélyessének és türelmetlensének köszön!etik létüket.%z ilyesmit nem szabad el!ara(ódzni enedni, mert a s(iritiszta yülekezet nem é(ül!et fel (ontozatokon, sem leszöezettiazsáokon, melyek körülötte keretet ké(ezzenek. % jó irányban vezetett yülekezet átmenetet ké(ez a maasabb és azala$sonyabb szférák között. /i vándorok vaytok itt a 1öldön, eymásnak "titársai, akik !a !isztek, az "ton lassan bevált!atjátok !itetek értékeit embertársaitok lelkében.

M*né! ).(( sze&e)e)e) )/)"k k*$á!)an*# m*né! ).(( 1sügge2 sz3$(en )/)"k &emén+sége) ke!)en*# m*né! ).(( (8n(ene!)é$e) !e!ke) )/)"k megmen)en* az *gaz é!e) számá&a7 anná! gazaga((ak $ag+)"k- /e!át nem az a $él, !oy az iazsákétél' feyverével !adakozva minél többeket mesebes&tsetek, !anem az, !oy yóy&tsatok. 5iszen a b'n "yis bünteti önmaát.%z iazsá és a keyelem 3stennél van. /i bár!oyan is szeretnétek, k&vülr*l "ysem tudtok jobbá tenni senkit, $sak 3stennek Delke ké(es erre. 7ay azt ondoljátok, !oy a börtönök és a büntet* törvények jobbá teszik az embert 6em0 +*t sokszor rosszabbá0 %zonban a onoszsában elmerült léleknek is jólesik, !a emberiesen beszélnek vele. % bo$sánatadás és a visszatérésle!et*sée !amarabb változásra b&rja a b'nöst. 6em szabad senkit ki(ellenérezni, mebélyeezni a többiek között. #zzel amóddal én nem élek so!a, mert ez nem $élravezet*. % yülekezetnek, mint büntet* és iazsákeres* szervnek nin$slétjoosultsáa, $sak mint olyan $so(ortnak, amelynek tajai ey eszmében eymásra találtak -

;*szen a maga em(e&*es á!!a%")á(an m*neg+*k ann+* e!!enszen$es je!ensége) &ej)ege)# h"g+ eg+másnak nem .&.mé&e#hanem meg%&'(á!)a)ásá&a $ag+)"k . %ki a médiumoknak nem rokonszenves, azt ne foadjátok maatok közé. % többi nemváloat!at rokonszenv és ellenszenv között, lefeljebb nem lesz olyan élénk a barátsá. >e a kötelez* szeretet, a kötelez*nyájassá, eymás iránti elnézés, eymás mebe$sülése, tisztelése nem$sak nálatok, de mé a vilái emberek szokásaiban iselkerül!etetlen kellék a jó viszony fenntartásá!oz. #z a lekevesebb, amivel eymás iránt tartoztok. %z azonban nem szüksées,!oy önmaatokat me!azudtolva olyan barátsáot sz&nleljetek, ami nem létezik) de a többi felebarátaitoknál jobban kell eymástszeretnetek, mert ti testvérek vaytok. % réi (oány szokásokról, többek között az eymás !áta möött való ó$sárlásról le kellszoknia mindenkinek, mert ez onosz szokás. 4j&a 1sak az) m"n"m7 ak* )an3)an* aka&# és &ész) aka& $enn* a m/nká(an#annak j' %é!á$a! ke!! e!2! já&n*a# ,g+ a )ü&e!em(en# m*n) az e!nézés(en és a sze&e)e)(en-

+ aki iazán sz&vén viseli a yülekezet üyét, az az eész lelkének érzéseit, jóravaló törekvéseit odairány&tja, a!ol lejobbanszüksé van rá. /e!át nem az iazsá kemény doráló szavával, !anem iazi krisztusi lélekkel iyekszik menyerni a téved*t aziazsának. Mert $sak a lélek szól!at a lélek!ez és a sz&v a sz&v!ez, de az ember az ember!ez so!a nem beszél!et. Mert azt azöklöt, amely le akar s"jtani, ezer me ezer kiálló tüske foadja, ezer me ezer !azusá, kib"vó és alkalmat les* bossz" várja,!oy !asonló kellemetlenséeket okoz!asson. /ibennetek 3sten nem az embert kereste fel az 9 nay keyelmével, !anem alelketeket, !oy azt mementse és kiemelje az 9 szeretettörvényével az emberi tévelyésekb*l, melyeknek vée kár!ozat és !alál.7essétek le te!át lelketekr*l a tévely* ember nézeteit, szokásait, okoskodásait, és jelenjetek me a yülekezetben abban aru!ában, melybe az 3e öltöztetett benneteket. Ez az Ige %e*g az) m"nja7 KSze&essé)ek eg+más)0 s2) nem1sak eg+más)# emég e!!ensége*)eke) *s# h"g+ !eg+e)ek a )* A)+á)"knak f*a*# me&) )* *s 1sak 3g+ n+e&he))ek (8n("1sána)") és ü$.ssége)-

A T@6VÉNGESEN LEÉLT ÉLET E6EMÉNGE#z az id* a maa onosz áramlataival nem kedvez a $sendes, békés munkálkodásnak. % 1öldön él* ember nem te!eti azt, !oy

ne lásson, amikor lát, nem te!eti, !oy ne !alljon, amikor ord&tva ro!an el mellette a mai kor szelleme s durva, onosz !atásaivalmefert*zi maa körül a leve*t. #rre a fert*zésre felélénkülnek a !ajlamok szerint vonzódó lelkek, és tá(ot nyerve meer*s&ti*ket a korszellem a b'n terjesztésében és a onosz váyak lánolásában) a jóérzés' lelkek (edi összeborzadva a félelem





!alál és az unalom és értéktelen lomnak bizonyul minden, !oy ey id* m"lva nayobb, iazabb örömökre ó!ajtozzék a lélek. #ztazonban $sak 3stenben és 3sten törvényének betöltésében találja me. #rre az iazsára mindenki rájön) az is, aki örül, az is, akiszenved. % b'n mindenki el*tt !azu, ká(rázatos sz&nekbe öltözik, !oy k&vánatossá, $sáb&tóvá le!essen a lélek el*tt, az erénynek azonban nin$s szüksée $i$omára, mert !a a b'n erejét veszti, "y az isteni erények, mint a természet er*i se&tséül jönnek, !oytal(ra áll&tsák az elesettet.

+ajnos, az ember $sak lassan tanulja mebe$sülni a jót és mé lassabban $selekedni azt) de aki enedelmes és nem önmaában bizakodó, azt az isteni keyelem sok $salódástól menti me. Az *!+en em(e&# ha e! *s es*k# nem ma&a s"ká fek$e# me&) am*n)(e!á)ja $é)ké)# a seg3)2 kezek má&*s f.!eme!*k# h"g+ )"$á((ha!ahass"n . #z a ti kötelesséetek és munkátok is2 kezet ny"jtvaeymás se&tséére sietni, mert mindnyájan vándorok vaytok e 1öldön, mindnyájan ey $él felé siettek. >e nem azért vaytok,!oy büszkén !irdessétek az 3azsáot, !anem !oy fejet !ajtva az 3azsá el*tt, azt mások számára is k&vánatossá teyétek. %z

3azsá el*tt senki sem me!et el fenn!ordott fejjel, mert mindenki tévedéssel és b'nnel teljes, te!át tökéletlen és esend*. Ma métán fedd!etetlen, de !olna(ra már (ellenérre áll&t!atja *t t"lemelkedettsééb*l származó *je, elbizakodottsáa. Mert senki semtud!atja, miben kell (róbát állnia. %ki te!át böl$s az iazsá dolaiban, az nem keveredik &télkezésekbe, !anem !a elesik isembertársa, tudja, !oy am*!+en mé&)ékke! mé& 2 másnak# /g+anazza! mé& nek* *s a ).&$én+- 5a mé nem tudtok nay, kifelé!ató munkát véezni, dolozzatok szoralmasan befelé, maatokon és eymáson abból a $élból, !oy iazi nay, bens* örömötérez!essetek eymás!oz való tartozósáotok felett. %zzal az er*vel, amit &y fejlesztetek ki, "y az emberekt*l, mint aszellemekt*l jöv* !atásokat felsz&vjátok, át!ason&tjátok, és ezáltal mind a két vilá rokonszenvét menyeritek. #z mindenfontoskodó beszédnél többet ér.

AZ I=AZI <SZINTESÉ=

T* a sze!!em$*!ág k.ze%é(en é!)ek# ah"! m*!!*' és m*!!*' sze!!emszem )a%a &eá)"k# !es$e# h"g+ m*!+en a )* é&zése)ek# a )*g"n"!a)")"k# a )* sz"&ga!ma)"k és k*)a&)ás)"k a j'(an- + !a a ti ondolkozásotok és törekvésetek az 3sten akaratát tükrözivissza, akkor a szellemek között nayobb munkát véeztek, mint !a eész életetekben ülésekre jártok, és ott (rédikáltok. Jó leszte!át, !a viyáztok maatokra és tartózkodtok mindent*l, amivel embertársaitok lelkében rossz !atást váltotok ki. +okszor mondtam már, !oy az *szintesé yakorlása nem terjed!et addi, !oy az veszélyessé váljék arra is, akir*l szó van és arra is, aki

beszél. %z 3azsá nem k*, !oy azzal (ajkos yermekek módjára dobálódzatok, vakon, meondolás nélkül. % valódi iazsá aszeretet yümöl$se, amellyel $sak akkor k&nál!atjátok me eymást, !a erre az elfoadó ké(essé mevan a ti embertársatokban.Mert k&nos és veszélyes dolo az éretlen lelkek sebeit felszaatni és tökéletlenséeit (ellenérre áll&tani, !oy köz(rédájáváleyen a nálánál uyan$sak nem különb, de talán szeren$sésebb lelkeknek. Dássátok, én bár *szinte vayok, mésem vayok azon,!oy valakinek a !ibáira rámutassak, !a$sak az illet* nem ad rá külön módot és alkalmat. Mert a tan&tásnak és jav&tásnak ez amódja nem mi!ozzánk méltó.

+ebezni és fájdalmat okozni $sak a durva er*k, $sak az alantas érzés' szellemek és emberek vannak !ivatva, akik jobbmunkára mé alkalmatlanok és méltatlanok s &y a jobbnak áldásait sem érez!etik. #zek vézik el te!át a büntetést, amely

büntetésb*l uyan$sak *k is kiveszik a részüket. M* sze!!emek# ak*knek !e!ké) a sze&e)e)(2! $a!' seg3)és $ág+a ha)ja á)# ag+'g+3)ás# a $*gasz)a!ás és a &emén+ke!)és fe!aa)á) $égezzük )2!ünk )e!he)2 sz"&ga!"mma! és *g+ekeze))e!# me&) ezze! já& aza j/)a!"m# me!+ a 9&*sz)/s k.$e)2*hez mé!)'- /i azonban sokszor eltévedtek, mert a!ol yóy&tani kellene, ott sebeztek, a!olviasztalni kellene, ott bánatot okoztok, a!ol (edi *szintének kellene lenni, ott !azuá váltok, s a!ol keményen me kelleneállnotok, ott inadoztok. 4ert mindig elfelejtitek feladataitokat, !oy vannak körülöttetek er*k és szellemek, akik és amelyek t*letek várják, !oy *k is el*bbre jut!assanak. /estvéreim, !a nin$sen bennetek kell* alázatossá, kell* enedelmessé, elnézés éstürelem, !onnan kezd*djék akkor a kibontakozás 5oyan és miként ad!attok akkor a !amissában elmerült, de méis az iaz és a

jó után váyódó lelkeknek alkalmat a közeledésre Ilvassátok el a szent&rásban Rákeus (éldáját és $sodálkozzatok az Úr nayszeretetén és alázatossáán. Mit ondoltok2 vajon menyerte volnae az Úr Rakeus lelkét, !a annak !ázába térve els*sorban az *sok b'nét sorolta volna fel szemre!ányáské((en

6em0 %z Úr e!elyett a jósá és iazsá örömeit ismertette me vele, s az ezzel járó reményséet keltette fel benne. 4s Rakeus,miután felismerte az * b'nös lelkének nay !átramaradottsáát, önként szabadulni akart lelke yenéit*l. Rakeusnak uyanis avayonszerzés volt a lenayobb váya) és mi!elyt átérezte, !oy ebben süllyedt a lemélyebben, ett*l a !ibájától azonnal b"$s"tvett és az eredményt olvas!atjátok. 6em azokat a !ibákat kell valakir*l leté(ni, amely !ibák mé er*sen oda vannak ta(adva alelké!ez, !anem iyekezzetek a lelket belülr*l a jóval, és iazzal átvilá&tani és át!atni, !oy a lélek maa áll&tsa munkába a jót ésiazat, !ibái és b'nei ellenében. Nem sza(a k.nn+e!m8en 3)é!kezn*# me&) m*nen $*ssza)é& h"zzá)"k0 am*!+en 3)é!e))e! )*$ag+)"k más"k *&án)# /g+anazza! mé& nek)ek *s eg+k"& a ).&$én+- % felettébb való iazsáossá és a szior" &télkezésmefosztja a lelket fejl*dési le!et*séét*l, mert a szior" &télettel ey másik tévedésbe, ey másik b'nbe löki bele embertársát,mialatt eyoldal" nézetével az eyikb*l ki akarja *t menteni. /estvéreim0 /i akik már !isztek, mert 3sten keyelméb*lmey*z*dés!ez jutottatok, iyekezzetek másoknak is !asznára lenni. >e iyekezzetek els*sorban azok szerint az iazsáok szerint élni, amelyeket a szellemtan "tján meszereztetek, !oy aztán szolálva tan&t!assatok másokat. 5a &y $selekedtek, sok szellem rokonszenvét*l támoatva nay és értékes dolokat vi!ettek vébe földi életetekben.

MIÉ6T NEM 9ELL MINEN9INE9 MÉIFMITÁS6A T@6E9ENIE?

%mi azt a kérdésedet illeti, !oy miért óvok némelyeket a médiumizálástól, és általában a szellemvilá!oz valóka($solódástól, azt felel!etem2 amit a természet jónak lát letakarni, azt büntetlenül ey törvényben él* szellem sem takar!atja ki,mert veszélyeket tesz szabaddá a maa számára. /e!át aki ilyen ter!es m"lttal b&r, annak nem ajánlatos, !a médiummá fejlesztik.7ajon mit ad!atnak a vilának a szenvedélyek rabjai, a tévelyések fiai és leányai Jót semmi esetre sem, $sak b'nt és (os!adtleve*j' szférájuk !azu iazsáait. =sak a metérésre alkalmas lelkek, akik inkább befolyásol!atók a jóra, mint a rosszra,ka($solód!atnak bele veszély nélkül a szellemek viláába. /i tudjátok, !oy erre én viyázok. 4n nem enedem, !oy a lelkek



könnyelm'en a onosz (rédáivá le!essenek. 5iszen ti is tudjátok, !oy mindenki ki van téve a lelki "ton a környez*k befolyásának) !a azonban az ember metér és er*s akarattal és váyal az iaz "ton !alad, meszabadul!at onosz környezetét*l,s am& lelkile meer*södik, jobb környezetbe kerül. >e akinek a m"ltból nay tartozásai vannak, annak "jból vissza kell térnie,!oy a (róbáit véi$sinálja ott és abban, a!ol és amiben vala!a elbukott. %zért ne leyen az ember so!ase elbizakodott, !a jó, !akedvez* lelki és testi környezetbe kerül a 1öldön, mert senki sem tud!atja, !oy a m"ltból mé milyen tartozásai vannak, és akövetkez* alkalommal milyen álla(otba kerül.

- 6 ÉSZ

VE=GES 9@ZLEMÉNGE9

AZ É6ZÉS NA=GBB É6TÉ9# MINT A TFÁS

%z ember önmaában $sak yene lény, !a mé olyan nay és iaz eszmék f'z*dnek is a nevé!ez. Mert az eszmék nem az *eyéniséének a termékei, $sak lefeljebb maáévá teszi *ket, amikor teljesen azonos&tja velük maát. Nem az )esz nagg+á$a!ak*)# ha $a!ame!+ "!g") *sme&# hanem ha azza! má& eg+ensze&8$é !e))- M*n*g az Eszme aja meg az em(e& é&)éké)- %zmutatja me a lélek fokozatát, !oy milyen eszmé!ez raaszkodik, mit követ, mit valós&t me az életével. Minél maasabb rend',minél maradandóbb valamely iazsá, annál inkább biztos&tja a benne él*k fennmaradását. Hy az a jó és iaz, amely mindenváltozáson keresztül me tudja tartani a maa lényeét, a leértékesebb. #zt azonban az ember lelkének fel is kell ismernie, mekell tudnia érezni. #z az a mély titok, amit a közönsées földi ember értelmével át!atni nem tud, mert itt mindent !omály fed és a

jelen mindi z'rzavaros a földi létben. 5onnan is tudná az ember kiokoskodni, melyik az az eszme, amely örökké metartjaértékét 5iszen a böl$s*t*l nem olyan messze esik a ko(orsó, !oy mindennek (ontosan a véére tudna járni. #bben a (illanatnyilétben ien ne!éz volna eldöntenie, mi válik javára.

% letöbb ember yenesée és yarlósáa oly nay, !oy a maas és tiszta eszmék iránt ali válik foékonnyá ey élet alatt.%nnyira lefolalja a test és annak váyai, !oy nay meer*ltetésébe kerül kivonnia maát ezek !atásai alól, mé akkor is, !alelkét már át!atotta az eszmék szé(sée. /e!át akik keresnek, kutatnak, azok már érzik, !oy kell lennie ey olyan eszmeivilának, amelyben feloldódik a bizonytalansának az a köde, amely az ember értelme el*tt s'r' !omályba burkolja azt aziazsáot, melyre az eész létezés é(&tve van. Igen# é&z*k# és nem )/ják7 azé&) az é&ez2k k.ze!e(( $annak az *gazságh"z#m*n) a )/'k- Az é&ez2k m*n*g a sz3$ük.n ke&esz)ü! g+2z2nek meg a $a!'ság&'!# a )/'k e!!en(en az eszük.n ke&esz)ü!

j/)nak 1sak h"ssz, és )eke&$én+es ,)"n h"zzá- + mire az ész emberei odajutnak, az érz*k már réen el!ayják azokat azállomásokat a fejl*dés "tján. %kik (edi már éreznek, azok nem a saját érzésükkel, te!etséükkel jutnak el*re. #zeket az 3stenszent Delke vonja közelebb és közelebb a!!oz a (ont!oz, a!ol az * részükre kijelölt iazsá van elrejtve.

#z az er* szoronatja *ket lélekben az indulásra, ez nem enedi *ket (i!enni az elny'tt és levetett iazsáok foszlányai alatt.#z kereti *ket ismeretlen viláok "j, eddi nem sejtett virányai felé, !ol emberi szem által nem látott, emberi kézt*l nem érintettyönyör' ondolatok alkotják az iazsának eszményi viláát. A !é!ek (ens2 é&zése*# )*sz)a és szen) $ág+a* meg)a!á!ják az) ahazá)# me!+e) semm*fé!e )/"mánn+a!# $ag+ ).&$énn+e! meg nem k.ze!3)he) az em(e&# 1sak azza! a h*))e!# me!+e) eg+eü!Is)en aha) az em(e& !e!ké(e. #z az iaz !it, mely el*ször a sejtés titokzatos rezésével ébreszti fel az emberben a váyat a jobb,az iazabb, a tisztább élet után. #z vonja mind beljebb és beljebb az ismeretek viláába, !ol mindent, ami szé( és ami jó,iyekszik meszerezni a maa számára. #z adja tudtul az iazsára törekv* léleknek érzésben, mit tartson me, és mit dobáljon ela $silloó szé(séek közül, melyeket mint ismereteket keres*, kutatása "tján felszedett. Ez az é&zés az# ame!+ eg+ %*!!ana) a!a))á)ha)ja a !e!ke) eg+5eg+ *gazság "!$asása $ag+ á)é!ése k.z(en# és $ag+ mé!+en (e$és*# és &.g).n assz*m*!á!ja az) a sajá))e&mésze)é$e!# $ag+ k.z.m(.sen e! hag+ja hangzan* ané!kü!# h"g+ meg&aganá-

%kik $sak az eszükkel akarnak az 3sten orszáába belé(ni, azok el*tt bezárulnak az ajtók. Mert a lenayobb, a leszebbiazsáok is $sak mint rendeletek, törvények, mint bet'k !almaza állnak szemük el*tt) és ezek az ésszel keres*k másokra is azonmódon er*szakolják rá az * át nem érzett iazsáukat. #zek is !isznek uyan, de am& át nem !atják ezek az iazsáok azérzésviláukat, addi so!asem foják mekülönböztetni tudni, mit kell metartani, mit kell el!ayni. 6o!a az * !itük isuyanabból az eml*b*l tá(lálkozik, mésem tudják az eszményt metalálni azokban az iazsáokban, melyeket olvasnak ésta(asztalnak, és lelki természetük nem tudja kivonni a tá(láló anyaokat bel*lük, mert mé nem éreznek, lelkük bens*je mészunnyad, azért a Lé!eknek sza$á) nem ha!!ják- Ezek a $akh*)8ek# a "gma)*k/s"k# a (e)8 sze&*n) é!2k# a )é$e!+g2k# afe!e))é(( *gazság"s"k# az 3)é!kez2k# a haj)ha)a)!an"k# a K)/"mán+"s"k és az"k# ak*k h*$a!k"nak a h*)ükke! ése!h*$a)"))ság/kka!) ezek azok, akik mindi tanulnak, és so!asem tudnak, mert a lélek böl$sessée nem töltetett ki reájuk.

Ezek nem *sme&*k fe! az *gazság") a maga eg+sze&8 megje!enésé(en# em(e&* kéz)2! é&*n)e)!en á!!a%")á(an# me&) h*)ük )ek*n)é!+eken a!a%/!# és &y elkésnek minden!onnan, a!ová iyekeznek. Mert bár !anoztatják az alázatossáot, de lélekben nemalázatosak, no!a másokat er*sen intenek a türelemre, *k mauk türelmetlenek, szerényséet !anoztatnak, de *k t"llé(nek a!atárokon mindenben, szeretetr*l beszélnek, de az * sz&vük !ide marad. %z &éretekben azonban er*sen !isznek, mert *k maukat kiváltsáosoknak, érdemeseknek tartják. Ez a h*) 1sa!'ás) h"z# s 1sak e f.!* !é)(en n+,j) eg+eseknek mege!égeés)-#zért nem tud a 1öldön a Krisztus eszméje, az eyetlen maradandó eszme diadalmaskodni a nay tömeeken. #zért maradt az$sak eyeseké, akik meértik az Úr kijelentését, azt, !oy $sak lélekben és iazsában le!et közeledni 3sten!ez, az eszmények forrásá!oz. %kik &y közelednek, akik &y keresik az élet nay kérdéseire a meoldást, azok okvetlen me is ka(ják azt. #zek a+zentlélek vezetése nyomán rátalálnak az iazsára, akármilyen mélyen leyen is az a szenvedések és me(róbáltatások sötét

ködébe burkolva. Hy mindenki, aki a sz&vével !isz az eszmények viláában, biztos le!et abban, !oy az Úr nem !ayja el *t, !aeyel*re a szenvedések fel!*i elrejtik is el*tte az életet adó 6a(ot.

A TE6MÉSZETELLENESSÉ= SZM64 9@VET9EZMÉNGEI



Minden mebosszulja maát, amit az ember természetellenesen $selekszik, annyira, !oy nem$sak arra az eyénre terjed ki atermészet bossz"ja, aki vétett ellene, !anem szétárad annak minden !ozzátartozójára is. 1luidáris rokonsá esetén teljesen ideenemberekre is átszármaz!at a betesé, !a eyszer létre!ozatott. Ma már azonban annyira tartózkodók az emberek, !oy a nay

járványok és a !alálos kimenetel' beteséek nem tudnak "y elterjedni, mint valamikor réen, mert a testi tisztasára valótörekvés sokkal jobban el van terjedve. >e vajon mikor fo a lelki tisztasá érzése &y elterjedni 5iszen ez sokkal fontosabblenne0 5a lelkile tennének ennyi óvintézkedést az emberek a b'n terjedésének meakadályozására, akkor sokkal többet$selekednének, mint!a a tudomány felfedezéseivel az eész viláot me!ód&tanák is. Mert ezzel iazán "jrateremtenék azemberek önmaukat és az életüket. %z emberek azonban erre nem ondolnak, és &y a!ol eyey tévely* szellem mefordul,mindenfelé terjeszti a lelki raályt, a b'nt. 4s !a valaki $sak ey (illanati is szóba áll az ilyennel, máris mefert*zi maát, mertaz ilyen szellemb*l kiáradó ta(adó fluidum ráta(ad a másiknak lelki ru!ájára és az be(iszkolódik t*le. #z alatt mindazokat a

ondolat és érzésformákat értem, amelyek sajátos természetet alkotnak a meteremt*je körül.%zért amilyen valaki körül az atmoszféra, olyan * lelkile. 4s mivel adó és elfoadó, vayis !atásokat leadó és !atásokat

felvev* minden és mindenki, )ehá) ak* ja$/!n* aka&# annak az á!)a!a !ea")) j' ha)ás"k e!!ené(en (*z"n+"s menn+*ség8&"ssza) ke!! e!f"gan*a# h"g+ az) sajá) !e!k* e&2*$e! !eküzje és megeméssze- Ez) !e!k* )*sz)"ga)ásnak m"nj/k- +okanazonban elfelejtik ezt elvéezni a 1öldön, s azért a szellemvilában kell erre bizonyos id*t és er*t rászánniuk. Mert mé !a !itt ésmefelel* szellemi életet élt is valaki a földi testben, nem ébred!et ám azonnal a leteljesebb mennyei !anulatra a lélek, mert eyidei veszteelni kénytelen mint a !ajó a kiköt*ben am& a földi emlékek, vonzódások elfakulnak az "j élet be!atása alatt.#yiknél el*bb, másiknál utóbb telik le ez az álla(ot. %z ilyen álla(otban lev* szellemeket nem jó zavarni sem a nay s&rással, sema menyuodni nem tudó bánattal, mert ezzel $sak a lélek vesztel* idejét !osszabb&tják me földi !ozzátartozói. % s(iritiszták is!ibát követnek el, !a ilyeneket !&vnak. 6em mondom, !oy nem jö!etnek, de ez nin$s jó !atással rájuk. Aján!ják *nká(( *má$a!az 4& kezé(e a )á$"z') és sz"!gá!j"n m*nen sz"m"&k"' sz3$nek megn+/g)a)ásá&a az a )/a)# h"g+ ak*) sze&e)# é!- 9e&esseazé&) fe! g"n"!a)(an az e!)á$"z"))a)# annak m*n)eg+ (á)"&3)ás) és e&2) n+,j)$a# 3g+ hama&á(( !e$e)* a f.!* (aja*)# m*n)ha as3&ján $*&ág") $*&ág&a ha!m"znak *s-

%ki eyszer elment, az többé nem a 1öldé. + minél !amarább elszakad a 1öldt*l, annál !amarább felismeri a lélek "j !elyzetét,álla(otát és iyekszik is benne maát feltalálni. %mikor már ez bekövetkezett, akkor tud $sak ké(esséének mefelel* munkakörttalálni, a!ol $sak"y mint a 1öldön "!g"zn*a ke!!# e a megfe!e!2 .&.m.k(en és sz'&ak"zás"k(an *s &észe $an . #bben azálla(otban az élet jobb itt, mint a 1öldön, de $sak annak, aki törvény szerint élt és itt is olyan életet folytat. A ).&$én+)e!en é!e)e)é!2k&e az"n(an a sze!!emhazá(an s"kka! &"ssza(( k.$e)kezmén+ek $á&nak# m*n) a .!.n . + ami szintén nay baj2 mire alélek iazi természete ezt a törvénytelenséet felsz&nre juttatja, földi szám&tás szerint soksok id* elm"lik felette. +okszor összes!ozzátartozói el!alnak már, de * mé mindi az átmeneti szférákban veszteel. #zek azok, akik felemás életet éltek a 1öldön)álszentesked*k és finomkodók voltak k&vül, belül azonban romlottak és közönséesek, no!a a lelkük tisztátalan, az iényeik azonban t"l maasak. #zeknek a foalmaik mé !omályosak az iazsáról. #zekre azt le!et mondani, !oy szeren$sétlenek, mertne!ezen találják bele maukat "j !elyzetükbe. %z ilyen szellemek sokszor váyódnak vissza a 1öldre, mert ott sikerült nekik minden. #zek veszedelmesek a médiumokra, mert minden rosszakarat nélkül is meszállják *ket, mert részükre ien $sáb&tó aföldi élet.

#zeket ne!éz belátásra b&rni, mert maka$sok és tudálékosak) továbbá ien !atni váyók, er*szakosak és di$s*sé!ajszolók.

/ermészetesen mindent a jónak a kö(enye alatt tesznek. #ffajta szellemek mé eymásra nézve is veszedelmesek, annál kevésbéalkalmasak arra, !oy a szellemi iazsáot !irdessék. Gedi de szeretnék, de törtetnek érte0 #zek, szeények, soká a vesztel*benmaradnak, mert nem tudják nélkülözni a 1öldet, a kevert társasáot, a!ol jó is van, rossz is van. #zeknek szükséük van a jólátszatára, !oy titokban követ!essék a rosszat. Gersze a rossz következménye nélkül. 4s ez az átkos köd, melyet minden ilyenszellem maából, mint valami finom (ort kiáraszt, mert !azudik, amikor a rosszat szidja és !azudik, amikor a jót (ártolja, mertezzel is az * érvényesülését munkálja mondom, ez az átkos köd már sokakat metévesztett, sokakat me!asonlásba juttatott.#zek a szellem!azában az átmeneti szférákban élnek, azt le!etne mondani, a vesztezár!oz !asonló életle!et*séek között. >evannak olyan lelkek is, akik $sak ey (illanati id*znek itt ezek között, mert a vonzás törvénye "y átka(ja *ket, mint a mánes avasrésze$skét. #zen a szférán át vezet az "t a többi szférák!oz, nem$sak a jó, !anem a rosszabb szférák!oz is. #zen azonbanmindenkinek keresztül kell mennie, miel*tt iazi !azájába térne. Azé&) az) m"n"m7 *g+ekezze)ek maga)"k&'! !e&ázn* a .!%"&á)# h"g+ am*k"& á)j.)).k# m*né! hama&á(( *gaz* hazá)"k(a j/)hassa)"k-

A LÉLE9 9L@NB@Z< ;AN=FLATAI6:L

Minden léleknek van ey jobb és ey rosszabb ru!ája. % jobb ru!ában az ünne(l* !anulat, a felemelkedettebb érzések ésondolatok jutnak kifejezésre, az alsóbbrend' 8én:ben (edi ott la((an a sok !iábavalósá, a sok b'n, melyeknek foltjairárakódnak a lélekre, s amelyekt*l $sak az élet s"rlódásai szabad&tják me a szellemet. +okszor a lélek a jobb ru!áját annyiraelkülön&ti a rosszabbtól, a !étközna(itól, !oy mé önmaát is tévedésbe ejti ez a ru!a$sere. ;yermekeim0 Azé&) $ag+)"k a.!.n# h"g+ a hé)k.zna%* &/há)"ka) )*sz)3)sá)"k- Ez a hé)k.zna%* &/ha %e*g nem más# m*n) az em(e& )e&mésze)e# me!+ azé!e) a%&'((5nag+"(( "!ga*(an f"&"g és ezek(en !á)sz*k meg# menn+*&e fej!2.)) és menn+*&e $an á)*)a)$a az"k)'! azeszmék)2!# ame!+eke) "!+ nag+"knak és szé%eknek 3)é! ünne%!2 hang/!a)a7 a !é!ek fe!s2(( énje- /i emberek mindnyájan a!anulatok !atásai alatt álltok, eyik jobban, a másik kevésbé. #z é((en nem baj) s*t szüksées, !oy a lelketekben vissz!anotkeltsen minden szé( és jó, és minden, ami iaz. +züksées, !oy lelkesedés és nemes t'z támadjon ezek nyomán. >e !oy ezek a!anulatok !oyan és milyen formában keletkeznek, és milyen er*vel !atnak, az mindi az eyén lelki viláától fü.

7annak lelkek, akiknél ali le!et !anulatot kelteni, oly lom!ák, oly sz&ntelenek és érzéstelenek. 7annak viszont olyanok, akik könnyen elraadtatják maukat, nay lánal ének, de !amar ki!'lnek. 4s vannak, akik !ossz" idei sz&nesen rayova ének,akiknek minden tettük és érzésük továbbélteti azt a !anulatot, amelyet ey szé(, jó vay iaz dolo a lelkükben életre keltett. 4sezek, akiknek lelkében soká kitart, soká él a !anulat varázsa, mauk is ebben az érzésben élnek, és szenvednek bár, méis

boldook, mert a lelküknek más $élja van, mint az, amit*l szenvednek. #zek az eszmékért él*k, kiknek sz'k már az anyai vilá,akik a szellemi életbe váynak és azt akarják a földi vilának, mint elérend* (éldát memutatni. #y örök !anulat ezeknek alelkük, mert a szellemi szé( ott rayo bennük és körülöttük. Mindenkinek vannak ilyen (illanatai, és kell is, !oy leyenek, mert



máské((en a közöny jé(án$élja ayonszor&taná a lelkeket. %z ember lelkében !atást kiváltani nem$sak a szé( és jó, !anem aonosz is tud) és &y * is (ályázik a !anulatokra.

% !anulat amint azt ti is sokszor ta(asztal!atjátok nem mindi felemel* érzést, !anem olykor !araot, bossz"t,eléedetlenséet és z"olódást vált ki a lélekb*l. /e!át ilyenkor nem a szel&dsé, !anem inkább a vad kifakadás) nem az elnézés,!anem a yors &télkezés ondolata foja át a sz&veket) ilyenkor az enesztel*dés "tján vi!arok támadnak, amelyek elmossák a jóé(&tkezését. 3lyenkor a szenvedéllyé daadt !anulat árja raadja a lélek a(róbbnayobb tökéletlenséeit maával2 szemetet, b'nteyaránt) és ezt mind uyanabból a lélekb*l szedi össze a vi!ar, amelyben már az isteni jónak és iaznak oltára felé(ült.Deromboljuke ezt az oltárt, !oy a sok b'nt, szennyet le$sa(ol!assuk 6em0 % szentélynek állnia kell0 % vi!ar nem állandó, elülaz a lélekben meint. % szennyes ár elönti uyan a mennyei erények nemes (alántáit, s*t né!a ki is mossa, de azért azokatmesemmis&tenie mésem le!et. Mit tesz ilyenkor a szeretet /ovább ülteteti, á(olja és öntözi a kis (alántákat, am& azok

!atalmasokká, nayokká nem fejl*dnek. %mikor aztán nayok lettek, árnyékot bor&tanak a lélek ala$sony természetére és befedik azt a területet, amelyen azel*tt $sak dudva és szemét volt.

% mennyei természet, !a a lélekben meer*södött, nem t'ri me az ellentétet2 elnyomja azt. % mennyei természet le$sendes&ti alélek !araos !ullámzását, s a bossz" !elyett $sak közönyös érzés marad a lélekben. S ha a &"ssza) j'$a! még nem )/ja *s$*sz"n"zn*# e a &"ssza) má& nem $*sz"n"zza &"ssza!# és a &"ssz&a ez/)án má& m*n*g ke$ese(( és ke$ese(( !esz ahang"!'ás és k*se(( az esé!+# $*sz"n) a j'&a hama&á(( hang"!'*k a !é!ek- Békü!éken+ !e!ké(en .&ü! a j' *aa!án és azaze!2)) szen$eé!+es !é!ek a (ékességes )8&és $*&ága*) )e&m*- %z ilyen lélek, amikor a testét*l meválik, sokakat maával !oz,akiket földi életében menyert a jónak. #zzel a $selekedetével a Krisztus munkáját vitte el*bbre ey lé(éssel. %zért ti mindnyájan,akik alsóbb természetetekben mé a jóval ellentétes !anulatra is !ajoltok, minden váyatokkal törekedjetek a jóra és iazra, !oyebbe öltöztet!essétek fel a ti !étközna(i éneteket, !oy ennek rayoó tisztasáa tan"skodjék amellett, !oy a ti ünne(i 8én:etek nem küldetett !iába a testbe. 5a ezt meértitek és me$selekszitek, látni fojátok, milyen nemes !ivatást töltötök be. % ti lelketek

(edi állandóan a mennyei !anulatban id*zik, mert bennetek él Krisztus és ti 9benne, és ez a közössé nem szakad me so!a.

9INE9 SE=T;ETNE9 A SZELLEME9?

%!ol mé a !it viláának küls* ajtaja be van zárva, oda mi nem nyit!atunk be. Mi $sak azoknak ad!atunk, $sak azokatszed!etjük fel, akik már e vilának sz'k és szenvedésekkel teljes "tján elfáradtak, és ezekkel a $sonkabonkákkal, koldusokkaltöltjük me a király lakodalmas !ázát, mert az é(ek, a azdaok, a boldook, a meeléedettek, a !atalmasok és er*sek el vannak folalva az * boldosáukkal, az * szé(séükkel, az * !atalmukkal. #zek nem érnek rá velünk, s az eyszer'ekkel, szeényekkelés beteekkel a sz'k "ton találkozni. Mi nem akartunk a 1öldön sem fényleni, sem rayoni és !atalmaskodni. 4s di$s*séet semvettünk senkit*l, $sak a mi mennyei %tyánktól, aki nekünk az 9 orszáába vezet* utakat memutatta. 4s most is "y járjuk véia földi szférák sz'k sikátorait, mint !ajdan a földi testben. 6em !irdeti jöttünket senki, és távozásunkkor nem néz utánunk senki.#yszer' szellemek vayunk mi és az Úrnak ki$siny szolái, szolálói. Mi nem rayo!atunk a földi szférákon, mert ami rajtunk fénylik, az az Úr fénye, di$s*sée. #zt (edi a földi szellem nem ké(es melátni, mert !iányzik a szeméb*l az e!!ez való érzék.Mi nem ká(ráztat!atjuk el a mi saját fényünkkel senki szemét, és &y memaradunk a földi szellemek és emberek számáraeszménynek. %ki az eszmények viláában ismeretlen, arra mi semmi !atást yakorolni nem tudunk, mert az a vilá, melyben miélünk, nem földi, !anem éi törvényeken nyuszik.

#zért nem te!etünk me mindent, amit szeretnénk, vay amit ti szeretnétek. Mi $sak a mi viláunkban tudunk er*t kifejteni.>e amikor a mi viláunkban a földi emberek lelkei szenvedve kóborolnak, és nem eyszer eltévedve kimerülnek2 meté(ettlelkükre és vérz* sz&vükre mi adjuk a yóy&tó balzsamot, mi er*s&tjük a !itüket, mi $se(etetünk a lelkükbe reményséet,szeretetet és bizalmat. Mi yóy&tunk, de so!asem sebzünk. #zt elvézi !elyettünk a 1öld $salódása, !amissáa, alantas törvénye,és az ebben él* szellemek miriádjai. %z * doluk a javulás és jav&tás, !oy amennyit *k ütnek máson, uyanannyit üssön rajtuk más, amennyit *k lo(tak, $saltak, !azudtak, uyanannyira $salják me *ket is a !asonló szellemek. #zeknek ne!éz az életyermekeim. Mert az élet kétszer kett*jének szior" törvénye kijátsz!atatlan. Bá&m*!+en m"s"!+g's !eg+en *s az a&1a a).&$én+)e!en ("!"gság") é!$ez2nek# k.nn+es és s3&' a&11á f"g az $á!n*# ha a $a!'ság küsz.(é) á)!é%* a !é!ek- %ddi nemle!etünk nektek sem se&tséetekre, am& az ar$otokon nem folynak az iaz b'nbánat könnyei és a sz&vetekben nem forrt ki atiszta mennyei törvény iránti foékonysá) mert addi mé a 1öldéi vaytok, és a mi szavunkat $sak mint kellemes lelki$silinel*st !allatjátok, de a lelketekbe felsz&vni nem tudjátok.

A LÉLE9 ;ÉT9@ZNAI ÉS VASÁ6NAI 6F;ÁJA

+emmi sem változtatja el az embert jobban, mint a !étközna(i élet, a mindenna( ter!e, melyet !ordoznia kell. 5a a mindenna(dolába, szokásába beleviszi az ember a lelki életének $élját, azt teszi, amit a réi al$!imisták2 arannyá változtatja a nem nemesér$et. % embernek sin$sen nayobb feladata, mint ünne((é változtatni az élet eyszer' !étközna(jait. % szé(, a jó ne $sak ünne(iru!a leyen a lelken, !anem nélkülöz!etetlen ru!adarab, melyet a lélek mindenna( "jra felölt, !oy védje *t az id*járás,viszontasáai ellen. Minden munkában, minden ondolatban és minden érzésben benne kell ennek lennie, "y a vasárna(iá!&tatban, mint a !étközna(i közönsées életben) mert !a ez nem &y van, !anem a vasárna(i embert el kell választani a!étközna(i embert*l, akkor ezt a !ibát mint szellemek már nem (ótol!atjátok. +okszor a szellemvilában is a küls* formát veszik értékesnek, és &y van az, !oy a földi szférák szellemei az álszentesked*k között jól érzik maukat. >e a szellemek is

$salód!atnak az emberekben, mert az ember be van vonva ey burokkal és ez a burok, !a a jónak látszatával b&r, könnyenmetéveszt!eti az embereket és a !ozzájuk !asonló szellemeket.=sak a yakorlott szem veszi észre azt a delejes kisuárzást, mely a burok bels* részeib*l !alványan tör el* a jónak és iaznak

meismerése alkalmával. #z a mi bels* ismertet*jelünk. >e ez nem mindi vezet bennünket a földi embereknél biztoseredményre, mert a burok levetése után meváltozik az eész ké(. +okszor, !a le is !ámlik a küls* teljesen, ey mé vastaabb!omály burkolja be azt a fényt) ez ott mutatkozik, a!ol nay a jóra való törekvés és a szellemek felé er*s a váy, de a testi $élok, a



földi szokások, !iábavalósáok, szenvedélyek elnyomták a lélek jobb felé törekv* !ajlamait, és kivi!etetlenné váltak azok azéletben. 3lyenkor $salódnak a szellemek is az emberek lelkében. Azé&) !eg+enek a )* (eszée*)ek és 1se!ekee)e*)ek "!+an"k#m*n) az é&zése*)ek és g"n"!a)a*)"k# f2ké%% %e*g a !e!k* )*sz)á(( $ág+a*)"k- 6e leyetek !étközna(i emberek, !anem ünne(l*ru!átokat mindi felöltsétek, vala!ányszor az élet jelentéktelenebb alkalmával is eymással érintkeztek, !oy semmi !elytelen

beszéd, vay $selekedet el ne torz&tsa a ti szé(, lelki ünne(l* ru!átokat. Minden yenesé a lélek lefokozottsááról tesztan"sáot) és minél éretlenebb valaki, annál ne!ezebb belátásra b&rni. Ak* f*g+e!mez)e)# annak ez$e ke!! !enn*e a $*sszhange!$*se!ésé&e0 $*sz"n) a sajá) h*(á*nak az e!h"&"zásáh"z *s h"zzá ke!! sz"kn*a# h"g+ ha 2) más"k f*g+e!mez)e)*k-

%ki bele akar ny"lni a darázsfészekbe, az !"zzon fel keszty't, és minden részét jól fedje be, mert a mebolyatottdarázsfészekb*l több elszabadul, mint amennyit el(uszt&tani sikerül. /e!át aki ilyenre vállalkozik, az jól feyverkezzék feltürelemmel, elnézéssel és kitartással, mert az eredmény mindaddi rossz, m& az illet* belátást nem nyert. Könnyebb ey

orszának ey elveszettnek !itt !ábor"t menyernie, mint eyetlen emberi lelkét mey*zni az * b'nér*l, tévedésér*l, !a az *jemiatt azt beismerni nem tudja. %zért ez nay körültekintést és óvatossáot iényl* munka, és ezt so!ase véezze ey, !anemtöbben2 kett*!árom) mert több ész többet tud ajánlani. 4s !a az illet* elfoadó !anulatban van, mindi akkor kell ezt intézni,mert az éretlen yümöl$s merot!ad a fán, de mésem (ottyan le. Ez "!+an "!"g# h"g+ ak* eg+e) *!+en) megmen) a (8né)2!# aznag+"(( m/nká) $égze))# m*n)ha eg+ "&szág") n+e&) $"!na# me&) ak* "&szág") n+e&)# az) e! *s $esz)he)*# e ak* megn+e&)e afe!e(a&á)jának !e!ké) a j'nak és *gaznak# az) s"ha e! nem $esz3)he)*# me&) Is)ennek n+e&)e meg és Is)en(en m*nenünk meg$an és megma&a-

MIÉ6T VLT ÉTE6 AZ ELS<?

Médium mekérdi a 6évtelen szellemet, !oy Géter a(ostolt miért nevezik els*neke!e!e)2 Mert els* volt az Úr felismerésében, amit neki a +zentlélek sejteni enedett, és azért *t nevezte az Úr ala(vet*

sziklának, akire é(&teni le!et és kell. #zt a !itet b&zta az Úr Géterre, !oy á(olja "y k&vül, mint belül2 azaz "y a yülekezetekben,amelyeknek vezet*jévé tette *t az a !it, amit a +zentlélekt*l ajándékké((en ka(ott, és az eyeseknél, akik mé nem nyerték el a+zentlélek ajándékát2 a tiszta !itet) te!át a yülevész (oányok és a !itetlen zsidók között.

9é&és2 Mi szüksé volt a yülevész (oánysárae!e!e)2 % mindensében mindenkire szüksé van. Minden (ont !ézaot tölt be, s !a ez a (ont nem áll me a !elyén

rendületlenül és nem tölti be !ivatását, 'r marad utána, és azt az 'rt az ellentét tölti be, amely eltorlaszolja a !aladni k&vánó lélek "tját. %zért kell fáradnunk, !oy ett*l az 'rt*l az ellentétet elzárjuk, !elyébe mi teljes valónkkal beledolozzuk maunkat, és az 'rt

bené(es&tsük eyéniséünk termékeivel, és &y eyénile tökéletesedve !alad!assunk az összessé !aladó "tján) eymássaleymásért, és a mindnyájunk érdekét szoláló eyéni boldoulásunkért. Géter ennek a nay összessének ey ki$si (ontja volt amaa !elyén, a!ová az Úr áll&totta. ?éen volt ez, és azóta * már több (ontot is ké(es betölteni az Úr szent Delkének erejével, deala(vonása az, amib*l kiindulva a többi ké(esséeit is nyerte.

Mé*/m2 Miért kételkedett Géter eleinte az Úr feltámadásábane!e!e)2 Minden !&v* lélek azt érzi, ami közel van !ozzá) els* állomása a kétely. Géter !ite is inott, mikor látta az ellentétes

er*k óriási naysáát. %z * !ite is összeszorult, mikor elárvult lélekkel várta az Úr el&télésének fejleményeit. Mé az utolsó (er$ben is várta, !oy az é menyilatkozik. Mikor az els* fejsze$sa(ások el!anzottak, a szeeket az Úr testébe beverték, Géter lelkéb*l kia(adt a remény, és az ösztön ébredt fel2 az életösztön, összetörve, s&rva, jajatva vonult félre, mert "y érezte, mint!asz&véb*l (atakzanék a vér. %z esemény majd *rületbe kerette, és bizony a !ite is kialudt akkor. #lfelejtette azokat a beszédeket,amiket a Mester beszélt s $sak a $sendesen szenved*, vonaló, vérz* emberi testet látta maa el*tt. Hy ondol!atod, !oy milyenérzéssel volt Géter eltelve, mikor az Úr !elyett $sak üres s&rt talált. #l*tte is az els* yan" kelt életre2 ello(!atta valaki0 Mert!oy olyan k&nos !alál után feltámadjon, azt le!etetlen volt elfoadnia és !innie. =sak mikor * is mey*z*dött, mikor sajátszemével látta és beszélt vele, akkor !itt eészen. Most elé bizony&ték áll az emberek el*tt, elé tudományuk van a lát!atatlaner*kr*l, és mésem !isznek. % szellem más már, mint akkor volt) a vallás sem oly zord, nem oly nyers az erköl$s, méiskételkedtek.

Mé*/m2 Kedves 7ezet*m, !a se&tenél, !oy ez a kételkedés elm"ljék.Sze!!em7 6em te!etem. Maadért maad vay felel*s yermekem. 4n $sak b&ztat!atlak, er*s&t!etlek a !itben) de erre én nem

befolyásol!atlak, mert ez törvényellenes volna, és ilyet én nem te!etek. #z ön!ibádból kifolyó következmény, ami él, ameddi teel nem veszed az életét. ;y*zd le, és mesz'nt élni.

AZ ÁLTT 9ÉZ

% jó 3sten nem !ayja el a benne b&zókat, és !a az ördö él* sövénnyel ker&tené el azokat a forrásokat, a!onnan se&tsé jö!et,akkor is támaszt rést azon a ker&tésen. Mert !a a ;ondviselés me is enedi a sátánnak, !oy az emberek szeménme(róbáltatáské(( át!"zza a földi örömök ká(rázatos fátyolát, ezzel nem az a $élja, !oy az iazak is kétsébe essenek, !anemennek é((en az ellenkez*je, !oy azok, akik !ittel várnak, me is nyer!essék várakozásuk jutalmát. % b'n, ez a !atalmas k&yó,!&zeleve simul a lélek!ez, !oy bód&tó &éreteivel el!ód&tsa az embert az örökélett*l, a $éltól, a boldosától) s !a sikerült nekimekedveltetnie az emberrel az ellenszeülést, a törvényszeést, !ány szállal köti maá!oz áldozatát, !oy me neszabadul!asson0 7éivezeti a tévelyések labirintusain, !oy elfáradva, el$süedve mondjon le az emberi szellem minden

reményr*l, !oy vala!a is metalálja a kivezet* utat. Ez) a !a(*&*n)/s) já&ják a kü!.n(.z2 )é$e!+g2 fe!ekeze)ek# a (.!1se!ke2k#a fé!&e$eze)e))# h*széken+ s%*&*)*sz)ák# és a &ene)!en é!e)8 $*!ág*ak . #zek mindmind !álóban ver*d* !alak!oz !asonl&tanak,mert fova vannak a tévelyések !álójában, a!onnan nin$s szabadulás.

Csak a fe!*sme&) (8n 5és a (e*sme&) )é$eés )ág3)ja# szagga)ja a há!'szemeke)# h"g+ a sze!!em sza(a/!hass"n a(('! af"gság('!# ame!+(e a ).&$én+szegésse! ke&ü!). #bben a fosában sok a szenvedés, a mealáztatás, mert mint a !ámba foottállatot, "y !ajtja az embert az ellentéteszme eyre beljebb és beljebb a renetebe, a s'r'södésbe. % szenvedélyek, a váyak, az



érzések, a ondolatok mind szoláivá sze*dnek ama rettenetes !atalomnak, melyet kár!ozatnak !&vnak, s amely a lélek er*inél*sködik. Minél több a (aran$soló váy, a szenvedély, annál mélyebb (ontra süllyedt az emberi szellem, annál ne!ezebb azálla(otát felismernie és védekeznie. 5ányan s&rnak a szellemvilában, !oy a rabsá elvisel!etetlen fájdalmakat ró reájuk0 >eezeket nem le!et róluk levenni, mert a szellemnek maának kell leraknia ter!ét. >e !a senki sem tudja ezt a törvényszabta iátlevenni a másikról, van ey Kéz, mely mekönny&ti a s"lyos ter!eket, és szeretettel se&ti azokat a fáradt sz&vekr*l leemelniazáltal, !oy a bels*be ny"l bele és azt er*s&ti, yóy&tja, !oy ley'r!esse ádáz ellenfelét. #z a titokzatos er*, ez az áldott kéz ami <runké, aki a bels* ént, a szellemet ébreszti öntudatra.

%zután már a szellem szabad akaratból kéri az 9 se&tséét. Hy nyilvánul me a törvény iazsáa és 3sten iralmassáa ateremtmény szabadsáának korlátozása nélkül. #z a mélysées titok, mely a meváltás munkáját ért!etetlenné teszi az átlaemberi lelkek el*tt, és ez $sak akkor derül fel a szellemben, amikor a javulás és tisztulás "tját már féli mejárta. %kkor

nyilatkozik me szemei el*tt az eszményi Krisztus, mikor a durva b'nökt*l meszabadulva levetette !omályos értelmét a dolokatillet*le, és el*készült ey maasabb, tisztább élettörvény befoadására. Új vilá ez2 3sten orszáa 9nem e (ilágb"l (al";- s bár a!alandó lábaival mé a 1öld (orát ta(ossa, lelkében már amaz orszá yönyör'sées vidékei tükröz*dnek vissza. %z örökkévalóeszme viláa, a teremt*er* !atalmas áramának forrása ez, mely lebilin$seli szé(séével a lelket, és a 1öld örömei nem b&rják vissza!ód&tani az örökkévalósá küszöbér*l többé so!a. A f.!* )es) ha!á!a nem fé!e!me)es# hanem .&.m)e!jes é&zés) $á!) k* asze!!em(2!# me&) é&z*# h"g+ a ha!á! fe!"!"zza 2) /)"!s' )e&hé)2!7 a )es) nehézkes ).&$én+é)2!- g+ megsza(a/!) a (8n /)"!s'meneéké)2! *s# me&) g+2ze!me) a&a)")) &aj)a Is)en)2! n+e&) és sajá)já$á !e)) e&2*nek seg3)ségé$e!-

AZ É=< ÁLZAT6:L

A zs*'k ég2 á!"za)a 1sak sz*m('!/m $"!)- Ez a sz*m('!/m megsz8n)# e a $a!'ság(an égn*e ke!! az á!"za)* )8znek- %zsidók áldozati oltárán állatok !amvai y'ltek össze, de a lelkek áldozati oltárán az emberek !amvainak kell összey'lniük. Mertaz áldozat a test, a t'z az élet, ami meemészti. %ki Krisztus tanait sz&vvellélekkel követi, annak áldozati oltára so!asem üres,mert minden na((al, minden élettel eyey lelki !ibát, eyey testi k&vánsáot, azaz önmaából ey részt tesz rá. Hy lassanminden felemészt*dik bel*le, ami földi, ami állati és a lélek teljesen meszabadul a földi váyaktól, b'nökt*l. Dobo az áldozatit'z, és a lán felszáll az éterben az Úr trónjá!oz s lesz bel*le törvény, mely a vilá felett uralkodik, teremt, "j&t, jav&t. #z azáldozati oltár eyre szé(ül, tisztul, sarkai arannyal, szarvai yémánttal, és rubinnal ékes&ttetnek fel, és éjjelna((al b*ven loborajta a t'z. A fe!szá!!' *!!a) az *máság# me!!+e! a szen)ek e&2s3)*k a g+engé)# )ám"ga)ják a &"ska"z')- % lélekre nézve avezekl* (róba és a munkálkodó élet a letá(lálóbb.

A SZELLEME9 SZE6ETETÉ6<L

Mi nem "y értjük a szeretetet, mint ti, !anem eészen másként. /i a szeretetet mé vallási domának nézitek)

belekényszer&titek maatokat, azután el!iszitek, !oy ti iazán szeretitek eymást. Gedi ez a ti szeretetetek $sak !alvány utánzataaz iazinak, mert azt, amit maatoknak k&vántok, már más valakinél nem jó szemmel nézitek) ezt "y nevezik2 iriysé. 5avalakinek a sz&ve több szeretetet érez, mint a ti sz&vetek és többet metesz, mint ti, az már bolond el*ttetek) s*t azt is bolondnak mondjátok, aki mindent elt'r, !olott se&t!etne maán. Gedi tisztelnetek kellene *t érte. A f.!.n eg+eü! 1sak a Meg$á!)'sze&e)e)) *gazán# )*sz)án# me&) < senk*)2! sem $á&) semm*)0 )/)a# h"g+ j') még nem $á&ha)# azé&) nag+ sze&e)e)é) nem *s%aza&"!)a senk*&e kü!.n# hanem az .sszességé&) *mák"z"))# h"g+ megé&)sék <)- 3sten is az összesséet szereti) azért aztán azérzelmek fokától fü a boldosá is és akik eyey töredékben össz(ontosulnak és ott munkálkodnak, eyé lesznek aszeretetben a szeretet által. #yik is, másik is az összessében leboldoabb. #zért nem olyan a mi szeretetünk, mint a tiétek.

LÁTMÁS9 ?Eezetőnk megagyása szerint a karácsonyestét családi körben töltött#k, elmélked(e a m1ltr"l és a 4eg(ált" sz#letéséről.

/gysz"(al #nne&i angulat uralkodott. % médium @G "rakor csendesen elaludt s a kö(etkező látomást mondta el)D

I- ké%-Itt vayok, a!ol a Meváltó született. Dátom, amint sokan sietnek Eet!le!embe. Mindenfelé vásári z'rzavar. % sok né( között

ey fiatal, na(barn&tott ar$" n* is van ey férfivel, szeényes, ko(ott ru!ában. 4n is ott vayok velük és a város ut$áin járva, anay foadóba térünk, de már minden !ely el van folalva. Hy az ott lev* réi istállóba szállunk, ami uyan már nem istálló,!anem szálló!ely szeény sors" utasok számára. Mindenfelé szalma van el!intve. Mi a fal mellé kerülünk. Mária az éjjelt nemtudja nyuvással tölteni, mert szoronatják a fájdalmak és a nyutalansá. +'r'n ki s bejár, az eet nézi és só!ajtozik. 1él, !oyitt kell meszülnie az 3sten 1iát ideenben, s kéri az <rat, ne enedje ezt metörténni. Mire ey anyal j* feléje, viasztalja éskéri, !oy nyuodjék bele az Úr akaratába, menjen be és feküdjék le. Eemey, nyuodtan lefekszik és elalszik. lmában látja azanyalok sokasáát, akik az Úrral lejöttek. 1elébredve az Úr Jézust a viláon látja már meszületve, és mindnyájan áldják az3stent, !oy elküldötte a Meváltót. 4n is menézném, de nem b&rom látni a fényes fluidtól, amit az anyalok le!oztak köréje.#lmeyek innen, !&vnak.

II- ké%.% (ásztoroknál vayok kinn a mez*n. %lusznak eynek kivételével, ki a karámban lév* állatokat *rzi. 1elt'nik neki az állatok

nyutalansáa és valami veszélyt*l tartva, felkelti többi társait, mert a nyáj valamit érez. %mint ott tanakodnak, mejelenik azéen ey fényes $silla és ennek a fénysuarából eymás után lé(nek ki az anyalok) szinte telve van velük a mez*. 4nekelveközelednek a (ásztorok felé, kik el*ször merémülnek, de az anyalok szavára mauk!oz terve, meértik azok !&vó szavát, akik aMessiás születését jelentik nekik. % $silla után elmennek a városba eynek kivételével, aki a nyáj *rizetére ott marad. %z *ket



vezet* $silla meáll a foadó istállója felett, és fényével bevilá&tja a kis Jézus böl$s*jét, a jászolt. % (ásztorok azt !&vén, !oy aMeváltó valami királyi $saládból származik, "y kérdez*sködnek utána, !oy nin$se itt beszállva valami király, és amikor !allják, !oy nin$s, azt !iszik, tévedtek) de az istállóból ki!allatszó örömzajra észreveszik, !oy ott kell lennie a Messiásnak.Eemenvén, ott látják a kisdedet anyaloktól körülvéve, és leborulva imádják 9t. Mária addira már ey jósz&v' asszonytól ka(ottru!ába (ólyálta a kisdedet és a falnak d*lve (i!en, mosolyo. % ki$sikét eleinte nem le!et látni a nay fényt*l, ami reásuárzik. 4nis $sak most látom, milyen szé( ar$o$skája és !aja van. % (ásztorok, miután !ódolatukat bemutatták, kimennek, és mindenkinek !irdetik a Messiás eljöttét.

III- ké%.Most látom, amint meérkeznek azda és fényes k&sérettel teve!áton a máia tudósai tele rayoó dráasáokkal. 6ay

uraknak látszanak. % !áz el*tt el*ször az ére, aztán a !ázra néznek és az Hrásokat, a jeleket vizsálják. #ymás között

mayarázzák, !oy itt kell lennie, mert a jel és az Hrás összevá. Eemennek *k is, és a kis Jézus elé leborulva bemutatják !ódolatukat és áldják az 3sten jósáát. % tudósok és (ásztorok !irdetésére sokan jönnek, akik látni akarják a Messiást. 6e!ézéjszaka volt ez a onosztól uralt emberisének, mert a fluid vilában é* vörösfeketés tömörüléseket látok ey (ont felé vonatni,s az emberek nem tudják mire vélni a lelkükben vébemen* változást. 6e!éz, fojtó érzés üli me *ket, a torkuk összeszorul, "yérzik, mint!a fojtoatnák *ket. %z ellentét, amely eddi nem féltette uralmát, most a neki kissé mefelel* fluid" szellemeket@embereketC kezdi maa köré y'jteni, mert ez órától kezdve felveszi a !ar$ot a Meváltóval.

IV- ké%.7isszajöttem. 4jféli misén vayok. Dátom Máriát fényl* fluidru!ában, b* (alástját szétnyitva mosolyo és szedi össze az

imákat, !oy az Úrnak felajánlja, mert ez éjjelen 9t ünne(lik a mennyben. Mi %tyánk, ki vay a mennyekben0 Jöjjön el a teorszáod és a te orszáoddal a te iazsáod, iazsáoddal keyelmed, keyelmeddel békesséed, mert ez kell az embereknek lejobban, !oy a nay z'rzavarban ey (illanatra maukba tér!essenek és me!allják a kis !aran !&vó szavát, mely a Meváltószületésének örömet és boldosáot árasztó ünne(ét !irdeti. %zt a !&rt adja tudtul ki$sinynek, naynak, szeénynek, azdanak,

amit kétezer évvel ezel*tt a (ásztoroknak és a böl$seknek jelentett me 3sten2 !oy meszületett az Úr, a Messiás, a várvavárt7ilámeváltó, ki elvezeti az embereket a teljes boldosá felé. Ma ezt a !&rt valamennyi keresztény ey!áz !aranja !irdeti, deaz emberek mésem értik, mert nem érnek rá me!allatni. #lmennek a tem(lomba, imádkoznak a kisded Jézus jászolánál sok mindenért, $sak az örökélet boldosááért nem. +z&vük zavaros ké(et mutat a szellemek el*tt, lelkük anyai váyakat érez a szentkará$sony éjszakáján és nem értik a !aran szavát. Mely nekik nem a földi éjszakát !irdeti, amikor az ember alszik, !anem az *!aláluk éjszakáját, amikor a sz&v már mesz'nt doboni.

-!, *k ezt nem értik2 nem akarják érteni, !oy ez a betle!emi $silla az * viláossáukat alkotja a ne!éz b'nökkel ter!eltálla(otban. 6em akarják érteni, !oy ez az éjszaka az * felébredésükért adatott és a !aran szava meiazulásukért süreti *ket akará$sonyi éjszakán. Menjetek, menjetek a betle!emi jászol!oz mind, akik mé nem tudtok szeretni, akik mé nem tudtok alázatosak lenni. 3sten #ls*dje metan&t mindenre) böl$s*je a vilá !atalmasainak tan&tó iskolája, és a vilá szenved*inek !atalma,mert bel*le iazsá és szeretet suárzik, s azért mindenkinek szüksée van reá. 7iasztaló, örömet !irdet* szent éj ez ametér*knek és boldosá, üdvössé kezdete az Úr követ*inek, de sötét, álmodó éj az anyai embereknek, akiknek mé a !aranszól, !oy jöjjetek0 Dássátok az 3sten szent 1iát0 4bredjetek az életre, amely reátok vár itt, a!onnan mi is szólunk !ozzátok2

>i$s*sé az 3stennek, békessé a földi embernek, !oy fiyeljen) !oy viyázzon a lelkére, mert az Úr születése az 9 !alála, !a az3e ellen tesz. 3sten, jó %tyánk0 %dj a !aranoknak er*s $senést, !oy a sz&vek mélyéi !atoljon ez éjjelen0 men.

AZ I=AZI TESTVÉ6I SZE6ETET6<L

5iába (rédikálják a szeretetet az emberek és szellemek, m& azt a maa valósáában me nem értik, nem sokat érnek vele. Úy járnak, mint az orvos a két másmás baj" beteel, !a eyforma yóyszert ad nekik2 az eyik meyóyul, a másik me!al t*le.Mert a szeretet is öl!et, !a nem neki való !elyen alkalmazza az ember. 4n azt mondom2 inkább ne szeressétek eymást, !oysem

b'nös "ton, vay farizeusi módon szeressétek) mert a szeretet olyan szent, oly maasztos érzés a maa tisztasáában, !oy aztleala$sony&tani vétek. 3nkább leyen köztetek me!asonlás és iyekezzetek annak okát kiküszöbölni, mintsem !oy a küls* $ifra

burok alatt eyey j"dás$sókkal az ellentét kezébe adjátok a nálatok jobbat. 3nkább !áborojatok eymással, mint a tener, !a avi!ar korbá$solja, de amikor látjátok az Úr alakját a maa $sendes éi tiszta szeretetével !ozzátok közeledni, sz'njék !áborásotok, !allassátok 9t, amint !ozzátok szól a lelkiismeret szaván és rámutat !ibáitokra, mint !áborásotok okára. %kkor térjetek me eymás!oz és bo$sássátok me eymás vétkeit. 4s ami béke ezekb*l a !áborásokból fakad, az lesz a valódi szeretet,amit az Úr k&ván t*letek.

A ;AN=9 ;ATÁSÁ6:L

Milyen boldook le!etnek azok a 1öldön is, akik lelkükben már örülni tudnak azoknak az ártatlan, de értékes lelkimemozdulásoknak, melyek "y az ember, mint a szellem életében a $sendes vizeken való el*nyomulás!oz !asonl&tanak. 5iszennem mindi küzdés és szenvedés, nem mindi a mefesz&tett izom munkája az élet. 7an id*, amikor a lélek leteszi az evez*ket, s$sak $sendesen rinatózik érzésviláának a kék eet visszaver* tükrén. 3lyenkor, e $sendes (i!en* órákban, amikor az anyaivilából nem !at reá semmi zavaróla, tudja $sak a lélek fiyelmesen menézni az utat és távolsáot, melyet mé me kell tennie,

!oy a boldosá (artjain kiköt!essen. % váy is ilyenkor kel fel a lélekben az iaz és jó teljes meszerzése iránt, mert ilyenkor alélek mélyén tanyázó szörnyeteek el$situlva alusznak. 4s uyan$sak ilyenkor !anzik az ember lelkében a menny érzésviláának össz!anja is, miáltal az ember maa is össz!anra, békére és beteljesedésre váyódik, mert kifáradt a medd*küzdelemben, melyet a saját tökéletlenséével kellett v&vnia. 4s ilyenkor elfáradva jólesik ey (illanatra !innie, !oy nem messzemár a $él, a!ol me(i!en!et, a!ol a váyai, reményei mevalósulásba me!etnek.

Ez) a ke!!emes é&zés) $á!)ja k* a !é!ek(2! a zene# a a!0 ez h"zza k.ze! a )á$"!ság") és m/)a)ja a magas(an !e$2)



e!é&he)2nek- Azé&) meg ke!! (e1sü!n* az éneke)# a zené)# me&) ah"! a sz'nak nem n+3!nak meg a sz3$ek# ")) a zene )ág )e&e)n+*) és ha)n* ké%es- A zene# a a! j'&a *s# &"ssz&a *s eg+f"&mán hang"!ja a !e!ke)# és (ef"ga' ké%essé )esz* a 1senes# %*hen2*2k(en- #z a $sendes (i!en* id* különben az ember iazi élete és uyan$sak az az * iazi váya is, amely ilyenkor van felül.%kinek mé a dal és zene !allatásakor is az anyai törekvései, bossz"ja, vay más eyéb lelki nyavalyája van felsz&nen, az mémessze van a lelki yóyulástól, annál inkább a lelki boldosá elérését*l. %z mé nem tudja befoadni az össz!anra törekv*lelki érzéseket sem. >e aki már el tud merülni a !anok varázsába, annak a lelke már ébren van és várja felülr*l a !elyes"tmutatást. %z emberi !annak is van delejesen vonzó, vay villamosan tasz&tó !atása. % villamos, durva !an kellemetlen rezéstokoz a lélekben, mert nyutalan&tó, bántó, zavaró !atásokat kelt.

+ miután mindenkinek vannak a lelkében kellemetlen, salakos érzés járulékai, ezekre !atással van e durva villamos jelle'!an. Mert a !an rezése a lélek min*séének bizonysáa) vannak sz&nd"s !anok, amelyek mésem keltenek !atást, mert er*s

lökéssel bo$sátja ki a lélek. % !araos, vay inerekkel küzd* lelkeknek is ilyen rezés' !anjuk van) a szomor" és betelelkeknek $senésnélküli, rekedtes) a szior", kemény és !ide természet'eknek (aran$solni, uralkodni kész !anjuk enedelmesséet, me!unyászkodást kelt a yávákban, de szeretet nem. =sak akiknek sz&vében vannak érzések, azoknak a!anjuk jó a delejes vonzásra. 6em mondom, !oy mindi szé(, de jó, az az érzéseket kelt*. 7annak !anok, melyek mefelel*iskolázottsá után szintén jók lesznek, mindazáltal méis üresek, élettelenek, mert utánzatok $sak. 6em$sak az emberek, de aszellemek is érzékenyek a !anból kiáradó delejessére. #zért van sokszor, !oy amikor szellemekkel beszéltek, a leokosabbanfelé(&tett beszéddel sem tudtok elérni semmit, m& a delejesen $sendül* !anal kevéssel is több eredményre juttok.

A SZE6ELEM6<L

Az *gaz*# )*sz)a sze&e!em m*nen é&zék*es g"n"!a))'! men)es és akk"& ("!"g# ha ("!"g3)ha)- #z a fontos, mert azérzékisé önzésen ala(ul) az érzéki szerelem nem boldo&tja mé azt sem, aki belesüllyedt, mert az b'n. %z érzéki és szenvedélyesn* vay férfi mé szerelmesét sem boldo&tja, mert els*sorban jön *, a test, azután az érdek, és utána nay sokára a másik

boldo&tása. %z érzéki szerelem, különösen !a $salódást !oz létre, biztos, !oy bossz"t is !oz, mert ez az érzéki ember lelkének k&sér* és öltöz* fluiduma és nem eyszer yilkossáot is eredményez. A )*sz)a sze&e!em e!!en(en meg)agaja a )es)*sége) *s#1sakh"g+ ("!"g3)hass"n0 é!e)é) és m*nené) fe!á!"zza azé&)# ak*) sze&e)- 4s é((en ezért, mert oly nay, olyan mély érzés, nemtud a boldo&tás eszméjével meférni ey sz&vben a mások boldotalanná tétele. Hy a szeret* sz&v inkább szenved, és azérzelemt*l meszakad, de lemond arról, akit szeret, !a azzal a másiknak szenvedtetését elkerüli. Ak* *!+en nag+"n# *!+en mé!+ensze&e)# az nem !esz h8)!en sze&e!meséhez semm*fé!e é!e)k.&ü!mén+ek k.z.)) sem-

Az nem 1sá(3) e! senk*)# ak* má& másé# nem ka1é& és nem é(&esz) senk*(en "!+an &emén+eke)# ame!+eke) 2 nem )/ha)$a!'&a $á!)an*- %z nem lé!a) nem k&vánja a (er$ tovarö((en* yönyörét, mikor tudnivaló, !oy a m"ló (er$ után el nem m"lóyötrelem marad. E né!kü! az *gazán )*sz)a sze&e!em né!kü! m*nen é&*n)kezés (8n fé&f* és n2 k.z.))# me&) a sze&e!eme&ee)é) nem a f.!* )es) $ág+a*(an ke!! ke&esn*# hanem a !é!ek(en- %mi testi, az a testé és ami lelki, az a léleké és különböz*k "y nyilvánulásaikban, mint következményeikben. M& a tiszta felemel, metiszt&tja a lelket és ismeretlen, értelemmel alikövet!et* szférákba viszi, ismeretekkel, te!etséekkel azda&t2 addi az érzékies, a testi szerelem !azusára, tettetésre, $salásra,onoszsára, tobzódásra visz. % (aráznasá b'ne maában folalja a b'nök mindenrend' $s&ráját. 4s véül a testetlelketmerontva, fásultsáot, y'löletet, vilámevetést, önmaa iránti undort !oz létre. % (aráznasá boldotalanná teszi a testi embertés b'n!*d*vé a szellemembert. Mi$soda irtózat az, !a a b'nös kinyitja szemét, és yalázatát felismeri0 +zenvedésében nyö,széyenében (irul, és a tiszta érzések után sóváro, de !iába0

M& az utolsó undoksáot is véi nem szenvedi, nem ka( tisztább érzést, (edi ez az * boldosáának a tet*foka lett volna itt.>e azért van "j kezdet, !oy a saját szemével nézzen, ne a sátánéval. Kiki maa szemlélje a saját b'nét, és !a elé érettnek tartjaa saját lelke el*tt is beismerni, akkor vallja be. Minden ilyen kelevény, érésnek van kitéve - Is)en !á)ja m*nen a)"mjá)!e!ke)eknek# és ha nem# )*sz)a# akk"& megkenege)* a ).&$én+ á!)a! a fáj's he!+eke)- M*né! )*)k"sa((# anná! e&2se((en- %zdvöz&t* mondását2 9Ealaki asszonyra tekint gonosz k(ánságnak okáért, immár &aráználkodott azzal az ő sz(ében;, &y értsétek2nem !oy!a valaki szemmel néz, de !a a váyakkal néz, mert az már er*t, vayis a talajban a ma fejl*dését jelenti. #zt el kellnyomni, ki kell irtani, miel*tt a 6a(ot melátná. Azé&) m"n)a ez) az $.z3)2# me&) a $ág+ak(an má& a (8n mag$a é!- Tehá)nem akk"& ke!! a (8n) g+"m!á!n*# m*k"& má& megn2))# $ag+*s e!(/k)a)"))# hanem akk"&# am*k"& a $ág+# a 1sa!"ga)ás még1s3&ájá(an $an- 5a kin*tt, ne!éz vele elbánni, mert aminek yökere van, ki!ajt "jra. >e azért a váyak mé nem veszélyesek, !aleküzdésre, mebánásra mé okot nem adtak.

Documents

A Névtelen szellem közleményei II. kötet