ÁRA: 250 FT

A TARTALOMBÓL:

Balázs Géza:Fábry Sándor stílusa

Nagy L. János:Hullámok a Weöres-tengerbõl

Nádasdy Ádám:Ne fõzd mindig ugyanazt!

Kövecses Zoltán:Metaforálunk

Nádasdy Borbála:„Erõs páncél a nyelv…”

Mészáros Márton interjúja

Kiss Margit:Elmés szavak Mikestõl

Beke András:Hangok a Marsról

Kemény Gábor:Kvaterkázzunk Wacha Imrével!

Seres Kristóf:Jókai és a retorika

És: 2016 szavai,2017. évi pályázatok,

programok

ÉdesÉdes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

2017. FEBRUÁR2017. FEBRUÁR XXXIX. ÉVF. 1. SZÁMXXXIX. ÉVF. 1. SZÁM

AnyanyelvünkAnyanyelvünk

Beck Ö. Fülöp:Mikes Kelemen (1908)

Anyanyelvek napja, febr. 21.51. magyar nyelv hete, ápr. 25.

TARTALOM

Pályázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Büky László: „A põ, ha engemély, kimár” . . . . . . . . 4

Balázs Géza: Miért érdekes? Fábry Sándor stílusa 5

Pankovics Gergõ: Tárgyi és határozói bõvítményeka mondatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Kemény Gábor: Új szavakat tanulok.Üvegplafon. Kémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Nagy L. János: Hullámok a Weöres-tengerbõl . . . . 8

Ne fõzd mindig ugyanazt!Nádasdy Ádámmal beszélget Balázs Géza . . . . 9

Metaforálunk.Kövecses Zoltánnal beszélget Balázs Géza . . . . 10

Kiss Margit: Elmés szavak Mikestõl . . . . . . . . . . . 11

Holczer József: Szentember – szent ember. . . . . . . . 12

Dóra Zoltán: De mi az a stb.? . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Elek Lenke: Hogy a majmok meg ne sértõdjenek…Politikai korrektség a nevezéktanban. . . . . . . . . 13

Mészáros Márton: Nádasdy Borbála:„Erõs páncél a nyelv…”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

H. Varga Márta:Édesanya-nyelvbõl édes anyanyelv . . . . . . . . . . . . 15

Beke András: Hangok a Marsról.Egy szimulált ûrutazás fonetikai tanulságai. . . . 16

Kemény Gábor: Kvaterkázzunk Wacha Imrével! . 17

Seres Kristóf: Jókai és a retorika . . . . . . . . . . . . . . 18

Minya Károly (összeállította): www.manyszi.hu . . 19

Hírek – tudósítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20–21

Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Keresztrejtvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Új szavak, kifejezések (93.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

K. G.: Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . 24

Ez az év Arany János éve. 200 éve született Arany János,aki nélkül „dadogna a modern magyar költészet” (HT, köl-tõ). Február 21-én, az anyanyelvek napján a Petõfi IrodalmiMúzeumban Arany János évadnyitó konferenciát rendez azAnyanyelvápolók Szövetsége, amelyen bemutatjuk BekeJózsef háromkötetes Arany-szótárát, a legfrissebb és majd-nem legterjedelmesebb magyar írói szótárt.

Ez az év a reformáció kezdetének 500. évfordulója. Al-kalom arra, hogy megismerjük, megértsük, mit adott a re-formáció Európának és a világnak. Ezért választottuk az 51.magyar nyelv hete fõ témájának a reformáció nyelvi hatá-sát; s a megnyitó helyszínéül (fél évszázad után elõször) egyhatáron túli intézményt, a nagyváradi Partiumi Keresztény

Egyetemet. Április 25-én itt nyitjuk mega magyar nyelv hetét. Törekszünk a ma-gyar nyelv hete rendezvénysorozat ki-

szélesítésére, ezért megállapodtunk a Tudományos Isme-retterjesztõ Társulattal (mely 1967-ben elindítója volt a ma-gyar nyelv hetének) további, helyi programok szervezésé-rõl.

2017-ben ismét lesz nyelvésztábor. Az AnyanyelvápolókSzövetsége kiemelten támogatja az országos anyanyelvirendezvényeket (Implom és Simonyi helyesírási verseny,Eötvös- és Kossuth-szónokverseny, Kazinczy- és Szép ma-gyar beszéd verseny), valamint a határon túli anyanyelvirendezvényeket.

Emelt díjkerettel írjuk ki a 2017. évi anyanyelvi pályáza-tot, de meghirdetjük a Deme László-ösztöndíjat is. 2017.november 13-án a Vigadóban rendezzük meg a magyarnyelv napi gálát.

Végezetül: ebben az évben lesz 25 éve annak, hogy a je-lenlegi szerkesztõség elkezdte munkáját. Hálás szívvel kö-szönjük olvasóink, a nyelvmûvelés, az anyanyelvápolók bi-zalmát, figyelmét!

A szerk.

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, októberben és decemberben –a Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságának és aMagyar Nyelvtudományi Társaságnaka szakmai támogatásával.Kiadja: az Anyanyelvápolók SzövetségeFelelõs kiadó: Juhász JuditFelelõs szerkesztõ: Grétsy LászlóSzerkesztõség: Balázs Géza balazsge@due.hu,Kemény Gábor kemeny.gabor2@yahoo.com,Bobák-Hajdu Tímea (titkár) ea.szerkesztoseg@gmail.com.Szerkesztõbizottság:Balázs Géza, Grétsy László,Heltainé Nagy Erzsébet,Juhász Judit, Kemény GáborA szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi u. 16.Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: ea@anyanyelvapolo.hu,ea.szerkesztoseg@gmail.comA szerkesztõség csak a megrendelt írásokértfizet honoráriumot. Meg nem rendelt kéziratotnem õrzünk meg, nem küldünk vissza.Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.huFax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõ: Könyvtárellátó Kht.Ára: 250 Ft.Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1500 Ft/év.Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

az Emberi ErõforrásokMinisztériuma,

a Nemzeti Kulturális Alap,

a Magyar MûvészetiAkadémia,

a Consequit Csoport,

a Magyar FejlesztésiBank

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt.Nyomás: mondAT Kft.

2017

Beck Ö. Fülöp (1873, Pápa – 1945, Budapest). Szobrász, amodern magyar szobrászat és éremmûvészet egyik úttörõje.

1888-tól 1893-ig a budapesti Iparmûvészeti Iskola ötvösszakán tanult. 1892-ben velencei tanulmányúton járt, majd1894-ben ösztöndíjjal Párizsba került. Onnan pályázott a mil-lenniumi kiállítási emlékérem megalkotására, amit meg isnyert. 1897-ben Münchenben, 1898-ban az Iparmûvészeti Mú-zeumban volt éremkiállítása, ahol elõször szerepelt nálunk azérem önálló mûfajként. A párizsi világkiállításon 1900-banezüstérmet nyert, ezután Olaszországban és Németországbanjárt tanulmányúton. 1906-ban Milánóban nagydíjat nyert.

Késõbb figyelme egyre inkább a szobrászat felé fordult.1910-tõl Gödön épített mûtermében készítette szobrait. Elsõönálló kiállítása 1914-ben volt az Ernst Múzeumban. Épület-plasztikával is foglalkozott (Corvin Áruház reliefjei, 1926). Az1930-as években több síremléket is mintázott. 1944-ben buj-kálni kényszerült, 1945 január végén nyomtalanul eltûnt.

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 3

Hobbik, hobbinyelvek.Anyanyelvi pályázat, 2017.

A kulturális kormányzat és az Anyanyelvápolók Szövetségemeghirdeti a 17. anyanyelvi pályázatot, melynek témája: Hobbik,hobbinyelvek. A pályázat célja a magyar nyelv értékeinek föltárá-sa, megóvása, nyelvi örökségünk megõrzése és életre keltése, gya-rapítása, az újabb nemzedékkel való megismertetése. A hobbi –rendszerint szabad idõben végzett, nem anyagiakért folytatott –kedvenc idõtöltés, szórakozás, szenvedély, hóbort, korábbi kifeje-zéssel: passzió. Célja az önmegvalósítás, az önfejlesztés, a vágyakkiélése, a személyiség sokoldalú kibontakoztatása. A hobbi lénye-ge, hogy „szerelembõl”, kedvtelésbõl, „amatõrként” ûzik. Végsõsoron bármi lehet hobbi, amit az ember szívesen csinál. A hobbiszervezi az egyén és a közösség életét, hasznos elfoglaltságot ésörömöt jelent, ezért a hobbinyelvet azért is tartjuk fölfedezendõ-nek és fontosnak, mert hozzájárul a személyiség kiteljesítéséhez.Korábban természetes volt, hogy az emberek meghatározták hob-bijukat, azt beépítették napirendjükbe, elmélyültek benne, és szí-vesen beszéltek róla. A hobbi leírása, illetve a róla való beszéd: ahobbinyelv. A hobbinyelv besorolható a csoportnyelvek vagy azún. szociolektusok körébe. Tipikus egyéni hobbik: olvasás, rajzo-lás, rejtvényfejtés, bármilyen mûvészeti ágban való elmélyedés.Tipikus társasági hobbik a következõk: sakk, társasjáték, gombfo-ci, kártyázás, sport, tánc. Kreatív hobbik: kisvasutazás, számító-gépes játék, barkácsolás, kézmûveskedés, fotózás. Gyûjtõhobbik:bélyeg, gyufacímke, plakát, firkálás, felirat. Különleges, extrémhobbik is vannak: autogramgyûjtés, mesterséges nyelvek alkotása.Ami valakinek foglalkozás, az másnak hobbi is lehet: fõzés, ker-tészkedés, borászat, mûvészeti tevékenység: zenélés, éneklés, raj-zolás stb.

A pályamunka állhat egy hobbi leírásából, a hobbihoz kapcso-lódó szókészlet (sajátos szókincs, frazeológia) leírásából, lehetõ-ség szerint kisszótár melléklettel. Saját hobbi leírása is lehet a pá-lyázat tárgya. Az ezermester- és hobbiboltok kínálata ötleteket ad-hat a hobbik, hobbinyelvek gyûjtéséhez.

A pályamunkák javasolt terjedelme: 10–25 000 leütés.

A bírálóbizottság elnöke: Grétsy László professor emeritus,tagjai: Balázs Géza egyetemi tanár (ELTE), Minya Károly fõisko-lai tanár (NYE). A tartalmi és filológiai szempontból legjobbnakminõsített pályázatok díjazásban részesülnek, a nyertes pályázókmunkáiból készülõ válogatást megjelentetik. A pályázat benyújtá-sával a pályázó hozzájárul dolgozata közléséhez, szerzõi jogai akiadóra szállnak. A kiadott dolgozat szerzõje a kiadványból tiszte-letpéldányt kap.

Díjak: A pályázat díjazására 1 000 000 Ft áll rendelkezésre. Adíjak lehetnek pénzdíjak és tárgyjutalmak. A bírálóbizottság fenn-tartja a jogot a díjkeret felosztására, visszatartására.

Beérkezési határidõ: 2017. augusztus 15. A pályázati anyagotelsõsorban elektronikus formában (e-mailben, csatolt fájlban) kellküldeni. A szervezõk kivételes esetben elfogadnak csak papír for-mában beküldött pályamunkát is. A beérkezett pályázatote-mailben visszaigazoljuk! Ímélcím: ea.szerkesztoseg@gmail.com.

Az eredményhirdetés és a pályázati anyagból szerkesztett kötetbemutatása 2017. november 13-án, a magyar nyelv napján lesz.

A pályázat kötelezõ tartozéka egy adatlap a következõ nyilat-kozattal és adatokkal:

Nyilatkozat: Alulírott nyilatkozom, hogy a Hobbik, hobbinyel-vek címû pályázatra beküldött pályamunkám teljes egészében asaját, eredeti, másutt nem közölt alkotásom, s annak szerzõi jogát(amennyiben azt a pályázat kiírói egészében vagy részleteibenmegjelentetni kívánják) a kiadónak engedem át. Megadandó ada-tok: a pályamunka címe, a pályázat besorolása: egyéni – közösségi– ifjúsági kategória, a szerzõ neve, címe, telefonszáma, ímélcíme,saját kezû aláírása. A Nyilatkozatot postán kell beküldeni: Anya-nyelvápolók Szövetsége, Hobbik, hobbinyelvek pályázat, 1053Budapest, Károlyi u. 16.

Deme László-ösztöndíjAz Anyanyelvápolók Szövetsége ösztöndíjat alapít a magyar

nyelvtudományban, nyelvi ismeretterjesztésben, nyelvmûvelés-ben, a nyelvi kultúra ápolásában kiemelkedõ eredményt felmutatószemélyeknek.

A pályadíj összege: 1 M Ft, amelyet minden évben a magyarnyelv napján ünnepélyes keretek között adnak át. Egy évben leg-följebb két pályadíj adható (a pályadíj nem osztható meg, viszont abírálóbizottság fenntartja a jogot a díj visszatartására).

A pályázat feltételei: a 40. életév be nem töltése; legalább 2, tu-dományos kritériumoknak megfelelõ, nyelvészeti témájú, magyarnyelvû publikáció (tudományos folyóiratban); legalább 5 egyéb(ismeretterjesztõ) publikáció; a magyar anyanyelvi ismeretterjesz-tésben, kultúraápolásban, mûvelõdésszervezésben kifejtett egyébtevékenység. Akésõbbiek során új teljesítménnyel korábbi nyertespályázó is benyújthat pályázatot.

A pályázat tartalma: rövid életrajz, interneten elérhetõ, ellen-õrizhetõ anyagok, két olyan személy megnevezése (e-mail-cím,telefonszám elérhetõségekkel), aki a bírálók kérésére a szakmaiadatokat hitelesíti, vagy akitõl a pályázó személyére ajánlás kérhe-tõ. Terjedelem: legföljebb 2 oldal (5000 leütés).

A 2016. évi pályadíjat 2017 tavaszán adja át a Szövetség. A pá-lyázat beküldésének határideje: 2017. március 15. Apályázat kizá-rólag e-mailben küldhetõ be: ea.szerkesztoseg@gmail.com. Azelbírálás határideje: 2017. március 30. Abírálóbizottság két felkértnyelvészbõl, valamint az ASZ elnökségének egyik tagjából áll.

A 2017. évi pályadíjra 2017. augusztus 31-ig lehet pályázni. Adíjátadás 2017. november 13-án, a magyar nyelv napján lesz.

Az ASZ elnöksége

Szólásaink, közmondásainkhasználatáról

Felhívás Kárpát-medenceimagyar tanítókhoz-tanárokhoz

Egyetlen nép nyelve sem lehet erõs szólásainak és közmondá-sainak ismerete nélkül. A történelem rostáján át nem hullott szólá-saink titka a népi bölcsesség idõtlen érvényessége. Szólások nél-kül elképzelhetetlen az ízes-színes, alkotó nyelvhasználat. A nagy-városi közösségek napi érintkezési gyakorlatában azonban épp an-nak a folyamatnak vagyunk tanúi, amelynek során a kreatív nyelv-használat gyorsuló mértékben teret veszt: mind kevesebbszer hal-lunk beszédhelyzethez illõ szólást, még ritkábban találó közmon-dást. Helyzetértékelésre van szükség: hol, milyen korú fiatalokmennyire ismerik, mennyire tudják/akarják/merik/félik használninemzeti szóláskincsünk elemeit. Keressük az okokat, nem hallgat-juk el az eredmények kedvezõ és kedvezõtlen felét sem, a bajokpontos ismerete nélkül ugyanis érdemben segíteni sem lehet. Ezértfordulok minden, magyar nyelvterületen élõ-tanító-alkotó tanár-kollégához. Segítsenek azzal, hogy elkérik tõlem a felmérés kér-dõívét, és annak kitöltésére legalább egy osztályukkal szánnakharminc percet. A kérdõív kitöltése – két oldal – szórakoztató éstanulságos, egyáltalán nem izzadságos, unalmas munka! Kitölthe-tõ papíron, de, ha a lehetõségek adottak, akár a Google Google-form-felületén is. Az adatközlõk természetesen névtelenek marad-nak, a kérdõívet kitöltõtõl csak állandó lakhelyét, nemét, életkorátés iskolatípusát, valamint nyelvismeretét kérdezzük. Segítõ kollé-gák jelentkezését a szolasmentes@gmail.com címen várjuk 2017.május 31-ig. E címrõl kapják a pdf-formátumú vagy világhálóskérdõíveket is. A visszaküldés módját esetenként ugyanitt egyez-tetjük majd. A felmérés eredményeit 2017 második félévében is-mertetjük az Édes Anyanyelvünk és a Magyar Nyelvõr hasábjain,ill. az E-nyelv Magazin Szólásmentés rovatában. (Pomozi Péter)

Édes Anyanyelvünk 2017/1.4

„Mit tudják ezek a mai halandzsálók, mi volt az akkorés ottan, mikor a halandzsa megszületett ott, a mi aszta-lunknál – a nyelv õskora, költészete, kultúrája, minden!” Akávéházi asztalnál két költõ hozza létre a halandzsát Ka-rinthy Frigyes Mint vélgaban címû karcolatában. Elõszörkuruc hangulatú verset írnak: „Huj, koszmabég, huj,kereki! / Vatykos csuhászok vereki! / Dengelegi!…” Ezutánszonettet költenek Fájdala… címmel „a francia dekaden-sek modorában”: „A põ, ha engemély, kimár – / Demindegegy, ha vildagár…” Sajnos, a karcolat elbeszélõjeezen kívül csupán a befejezésre emlékszik: „…mertengemély mindet bagul, / Mint vélgaban a bégahur!…” Ka-rinthy a magyarban nem létezõ szavakból alakította ki azáltala halandzsának nevezett nyelvezetet. A kávéházbanvalaki szóba elegyedik az egyik vendéggel – „Csak aztakartam tudni, hogy a pincér ebben a kávéházban iskiszera méra bávatag, ha lehet” –, végül kölcsönkér tõle ötkoronát, és kap is, hiszen a vendég teljesen megzavarodott.Azt hiszi: kezdõdõ elmezavara van, mintha magyar nyelvûbeszédet hallana, mégsem tudja fölfogni némely részét.

A nyelvi szerkezet valóban magyar. Ha csupán a záróverssort nézzük: mint-tel kapcsolt jelzõi mellékmondatraismerhetni, továbbá a vélgaban ragos névszóra (-ban ragoshatározóként), majd a határozott névelõre, amely után fõ-név szokott következni, így a bégahur bizonnyal fõnév.

A XX. század egyik költõzsenije, Weöres Sándor szinténírt efféléket, többnyire nem magyar elemekkel, hanem ki-talált nyelven. Egyik verse nem csupán ilyen nyelven vanmeg, hanem magyar fordításban is: Barbár dal (Képzelteredeti és képzelt fordítás). Utolsó versszakaiban jól látha-tó a weöresi nyelvszerkezet némely vonása:

Vá pudd shukomo ikede Földed tüskét teremjenvá jimla gulmo buglavi ele tehened véres tejet adjonvá leli gulmo ni dede asszonyod fiat ne adjonvá odda dzsárumo he! jaman! édesapád eltemessen! ajaj!

A képzelt eredetiben például a vá (a magyar szöveggelösszevetve) úgy viselkedik, mint a magyar egyes szám 2.személyû birtokos személyrag: vá pudd ’földed’, vá jimla’tehened’, vá leli ’asszonyod’, vá odda ’édesapád’.

A vá szó(elem?) másutt is szerepel {magyar nyelv} :{képzelt nyelv} viszonyban az Arany kés forog címû vers-ben:

arany kés forog naur glainre ikia telt szívben és fönn vobe gollu vá

arany kés forog naur glainre ikifény pattog éles szilánk tian plitei keumu tiéarany kés forog naur glainre ikia telt szívben és fönn vobe gollu vá

se határ se út hom vonnon mífény pattog tian pliteia telt szívben vobe gollu

éles szilánk keumu tiéarany kés forog naur glainre ikia telt szívben és fönn vobe gollu váfény pattog éles szilánk tian plitei keumu tiése határ se út hom vonnon mí

A vobe gollu vá sornak a telt szívben és fönn a megfelelõ-je, a vá tehát ’fönn’ jelentésûnek tartható, a vobe ’(a) telt’jelentésûnek – ha a jelzõ az elképzelt nyelvben is a jelzettszó elõtt áll –, a gollu a ’szív’ jelentésû fõnévnek felel meg(és így szinte mindegyik magyar szó helyettesíthetõ). Az eversbeli vá tehát nem azonos jelentésû a weöresi költõinyelvbõl föntebb ismertetettel.

Ugyancsak megtalálható a vá A holdbeli csónakos szín-játékban. Egyik szereplõje, a Lapátos hindu ugrál és éne-kel örömében, mert valamilyen híradásáért száz aranyatkapott:

Erdõ járnyi, gally szennyisoha többet nem mennyi,mától kezdve ur lennyi,mint a kutya pihennyi.Om vá! om vá! nidhájó vá! om vá!

Ez a vá a nyugat-dunántúli nyelvjárást felidézõ rész ele-meitõl – ur ’úr’, szennyi ’szedni’, lennyi ’lenni’, pihennyi’pihenni’– élesen különbözve szanszkrit imaformula ré-sze, amely rendkívül szent, de ugyanakkor értelmetlenszóhalmaz.

Az is Weöres nyelvi bravúrjai közé tartozik, ahogyan sa-ját sírversét – (Itt nyugszik W. S.) – kezdi:

Mántikaténi katá… Már arcod esõben elolvad,hûs földben kisimúl csöngei boglya-hajad.

E disztichon elsõ sorában a mántikaténi katá mint sír-vers(kezdet) ókori gyászdalokat követ (a verselésben is).Ugyan mantikaténi szó nincs a klasszikus görögben; vanazonban ìáí�éêá (mantika) ’jóslással kapcsolatos, jós-’ mel-léknév (neutrumi alak), illetõleg ebbõl képzett, fogalmatjelentõ fõnév (’jóslás; jóslással kapcsolatos dolgok’). A weö-resi szó téni része nem azonosítható az ógörögbõl. Még le-hetne példákat mutatni Weöres költészetébõl ilyenféle je-lenségekre, amelyek zömében alig sejthetõ, milyen nyelviszerkezet vezérelte a költõt.

Karinthy Frigyesnek egyszer a fiával folytatott kicso-da-micsoda játékban saját halandzsaversét kellett kitalál-nia, de sehogyan se jött rá a megoldásra. Karinthy Ferencelõször „A micsoda, ha kicsodát mit csinál / De milyen, hamit csinál…”, majd „A kicsoda, ha hogyan mit csinál / demikor…” átírásban tette föl a megfejtendõ versezetet.Egyszer csak Karinthy rájött a megoldásra: „Apám tenye-rével az asztalra csapott. – A põ, ha engemély, kimár, demindegegy, ha vildagár! Ugye, te csirkefogó, mondom,hogy rosszul kérdezed. Az engemély nem engem helyettvan, az nem kicsodát, mert nem tárgy. És nem is hogyan,mert nem határozó, hanem csakis jelzõ! Milyen?Engemély! Hogy lehet ezt nem érezni?”

Büky László

„A põ, ha engemély,kimár…”

Tisztelt Olvasóink!Lapunk valamennyi postahivatalban elõfizethetõ. Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjai a lapot a meg-

jelenés napján postacímükre megkapják, amennyiben tagdíjukat idõben befizetik. A 2016. december 31-ig befi-zetett tagdíjak esetében 2017 februárjától, a késõbb befizetett tagdíjak esetében a befizetést követõ másodikhónaptól tudjuk küldeni a lapot. Visszamenõlegesen a lapot nem tudjuk biztosítani.

A szerkesztõség

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 5

Minden bizonnyal a modern humor és kabaré egyik megújí-tójaként kell tekintenünk Fábry Sándorra, aki elõbb a Hócipõ„kéthetilapban”, késõbb a rádiókabaréban és televíziós show-mûsoraiban mutatta be sajátos, újszerû stílusát. Stílusának fõjellemzõje a hétköznapi jelenségek, tárgyak világának szaksze-rûen ironikus, nosztalgikus kritikája. Azért is megújító, mertrészben mentorálásával, részben követõiként bontakozott ki amagyar stand up comedy, valamint intézményesült formája, anevében is magyarrá lett dumaszínház.

TárgykultúránkFábry látleletei felfoghatók úgy is, mint szemiotikai és nyel-

vi tárgy- vagy tájképsorozatok, tárgyi és nyelvi emlékek. A so-rozat egyes darabjai részben nevetésre ingerlõ pótmegoldásoka szocializmusból, részben a találékony ezermesterek alkotá-sai. A Dizájn center címû könyvben például ilyenek szerepel-nek: Bo-bo-bodega (bódék), Kacsaláb city (építkezés), A pad(betonpadok), Csettegõ de csucsu (csettegõ: saját kezûleg esz-kábált teherautók), Pószboksz (postaládák), Pecakomfort (hor-gászstégek), Gardenazuhi (kerti zuhanyzók), Honi bassztopp(buszmegállók), Trisztán és Vizolda (vizeldék), Harap-lak (ku-tyaházak), Lesi lócák (kispadok), Házunk, kertünk (várak, tör-pék, tavak), Madárijesztõk (itt utal Kovács Ákos néprajzkutatógyûjtésére és kiállítására is), Tépéefek (tiltott pálinkafõzõ-ké-szülékek, itt utal Balázs Géza könyvére és kutatásaira) stb. Aszemiotikai és nyelvi tájkép összekapcsolását mutatja példáula Kis lak áll a… (víkendházak -lak felirattal) fejezet, amelybena nyaralóházak folklorisztikus, kissé primitív, giccses, tréfásfelirataiból szemelget: Isz-lak, Fog-lak, Vár-lak, Napsugár-lak,valamint: Feleségem-Akarattya… Egyedi leleménnyel és stílus-ban beszél mindennapi tárgyaink folklórjáról, tárgyi anyanyel-vérõl. Rádöbbent, hogy valójában milyenek is voltunk, va-gyunk tárgyaink tükrében.

Polgárt lötybölni

„Az a bõ kilencmillió eközben élt, ahogy tudott, variálta aházilag áthúzott sezlonyt a Panni-fallal és az epedázott Erikaheverõt a szalmazsákkal. Késõbb kidobta a világítós rökamiét[!] és csõbútort, aztán átment variába, majd szekrényfalra vá-gyott.” Mesterien túlbonyolított, felsorolásos, a végletekig hal-mozó, ám mégis egyszerû bõvített mondatban elénk varázsoljakorunk hõsét: „A mai, részben már polgárosulni vágyó, a lapoktársasági rovatában rotációban szereplõ újgazdag réteg ikon-csempészetben megõszült esztrádzenészekbõl, kvantanamérá-zásba [!] begörcsölt KISZ-führerekbõl, csókjelenetekbenedzõdött pártbürokratákból, tanácsi lakások átjátszásán meg-tollasodott zugügyvédekbõl, a farmer- és orkánkabát-csempé-szet hasznából trikotázst nyitó veterán élsportolókból, csalás-ba belefeketedett gebines vendéglátósokból, valutázó taxisok-ból, hardverrel csencselõ médiasztárokból, a nepperekkelösszejátszó bizományi becsüsökbõl, bort vizezõ csaposokból,megvesztegethetõ lakásügyi elõadókból, temetõi koszorúkatvándoroltató virágkötõkbõl, svarcban forduló szippantósok-ból, HTO-val manipuláló benzinkutasokból és kapcsolt része-ikbõl áll... Ebbõl a díszes csapatból kellene hát kultúrateremtõpolgárokat lötybölni a jövõ öntõformáiban. Szép föladat!” Abõvített mondatban szerepelõ újgazdag réteg a (poszt)szocia-lizmus tipikus figuráiból van összegyúrva. Néhány szerkezettalán magyarázatra szorul: „kvantanamérázás”: „Guantana-mera, guajira guantanamera” (spanyol polbeat dal), „HTO-valmanipuláló”: az államilag támogatott háztartási tüzelõolajjalvisszaélõ.

Buhera

Miután megvan a riportszerûen bemutatott, leginkább talá-ló kifejezésekkel illetett ismert társadalmi háttér, korunk jel-lemzõ figuráinak ironikusan szemlélt arcképcsarnoka, követ-

kezik egy példa a Fábry Sándor-féle korai tárgykultúra-leírás-ból: „A Dallasból koppintott »living« nélkülözhetetlen elemea kandalló, persze központi fûtéses háttérrel, hobbi-jelleggel.Folklorizálódott formája a villany üzemû, mûanyagból kom-ponált izzó fahasábokat imitáló hordozható verzió vagy a házi-lag falba buherált, »alaménom« hõvetõvel, fehérre fugázott,pirosra mázolt rusztikus téglakerettel ellátott, vasalócekásszalvillanyfûtött hõsugárzó.” A leírásban felbukkan Fábry számosstilisztikai megoldása. A divatos angol szavak átvétele és fone-tikus, magyaros írása: living; szleng: buherált; népieskedõ meg-nevezés: alaménom ’alumínium’; vagy éppen kevéssé ismertszavak forgalomba hozatala: vasalócekász. A cekász ismeretleneredetû szó, jelentése: elektromos ellenállások készítéséreszolgáló fémötvözet. Jellemzõje a nagyon is hétköznapi, ala-csonyabb kulturális szinthez tartozó jelenségek tudományos(mûvészettörténeti) komolyságú kifejezésekkel való illetése:folklorizálódás, imitáló, verzió. Valamint a tudományos tárgyle-írásoknál alkalmazott, halmozott jelzõs szerkezetekkel való le-írás: „fehérre fugázott, pirosra mázolt rusztikus téglakerettelellátott, vasalócekásszal villanyfûtött”.

Egyentopi

A tárgyleírásokat rendszerint kiegészíti a tárgyat alkotóvagy használó ember jellemzése, esetleg egyéb használati, vi-selkedésbeli szokások. „Kivált a mûszálas anyagok korában abõr remek tulajdonsága, hogy beléje pállik az ember sejhaja.Izgalmas manõver, amint a hölgyek a farpofák közé cupfoló-dott szoknyát megkísérlik föltûnés nélkül kicsippenteni. Re-dundáns, de voltaképp praktikus verzió, amikor a bõrgarnitú-rára az elõbb jelzett okból nedvszívó báránybõrt dobnak, la-zán.” Aprólékos, részletekbe menõ, pontos, szakszerû, mûvé-szettörténeti és iparmûvészeti szlenggel teletûzdelt szöveg, né-mi egyéni, emfatikus és népies szótorzítással: sezlony, rökamié,fotõj, a tabuszavakat finomkodóan kerülõ megnevezésekkel:sejhaj. Fábry az angol mellett különösen a német eredetû sza-vakat kedveli, amelyek mára különösen archaikusnak tûnnek,s egyfajta „békebeli”, „monarchiás”, polgári színt kölcsönöz-nek szövegének: „Új Gründerzeit köszöntött ránk, függöny-spannolás, pártirodák klüplifüggönyei, cakkumpakk”. Fábryegyedi varázsa a sajátos szóalkotásmód: lemackónadrágoso-dott, mozgalmárok, egyentopi, szoknyázott. Fábry Sándornak aszakszerûség humorával és a humor szakszerûségével átszõttírásai nem nélkülözik a társadalmi mondanivalót (ami a kaba-ré õsi jellemzõje): „Minden réteg fölfele igyekszik, fölfele kop-pint. A paraszt igenis a polgárt, a városit (ládd paraszt-ba-rokk), a kispolgár a nagypolgárt, a nagypolgár az arisztokratátmímeli. A hiány ingerszegény esztendeit bepótlandó mindentakar, méghozzá azonnal. Meg is kapja, mit szem-szája megkí-ván, kivéve egyet: a tradíciót...” Íme tehát a kulcsszó: a tradíció,azaz a hagyomány. Tárgyakban, kultúrában, nyelvben. Ame-lyet ironikusan szemlél, ám egyúttal félt is. Együttérzéssel mu-tatja be a torzulásaiban esendõ, a kivetett, magára hagyott em-bert. Elõbb mintha másokon nevetnénk, azután magunkon,mert magunkra ismerünk. „Feredõzünk” ebben a színes, válto-zatos, nyelvileg akrobatikus szövegben, nosztalgiázunk a tár-gyakkal és a szavakkal. S ha figyelünk, akkor rájövünk, a tárgy-és nyelvmûvészetben van valami közös parancs: Változtasdmeg (tedd jobbá) életedet!

Balázs Géza

Miért érdekes?Fábry Sándor stílusa

Fábry Sándornak a Hócipõben megjelenõ Dizájn centerrovatáról (Dallasból koppintott living) 1995-ben közöltnyelvi ismertetést a Tetten ért szavak (Mindennapi tárgya-ink és szavaink). 2006. január 10-én és 24-én Nyelvi dizájncenter címmel Fábry Sándor volt a mûsor vendége. Egyespéldák Fábry Sándor Dizájn center címû kötetébõl valók(Bohumil Kft., 2005). Szemiotikai-nyelvi jellemzõire utalBalázs Géza: Jelzavar. A szemiotikai tájak topográfiája cí-mû tanulmányában (in: Balázs Géza és Pölcz Ádám szerk.:Tájszemiotika. MSZT, Bp., 2015).

Édes Anyanyelvünk 2017/1.6

Vajon az igei állítmány jelentése mikor, mennyire és hogyanhatározza meg az igei vonzat típusát, mikor követel meg tárgyi,s mikor határozói vonzatot? Minthogy a tárgyas igéknek atárgy mindig kötött bõvítményük, azaz vonzatuk, ezért a kér-dést a vonzatosság kérdésével összefüggésben kezelem, kizá-rólag az igei állítmányú mondatokban.

A mondat egy eseményt ír le. A mondatban megjelenõmondatrészek az esemény valamely szereplõjét vagy körülmé-nyét ábrázolják. A mondat állítmánya, az ige jelentésében se-matikusan eleve tartalmaz bizonyos figurákat, szereplõket,melyek a mondatban az igei vonzatok formájában jelennekmeg. A Rómeó szereti Júliát szerkezetben például az ige mellet-ti két vonzat a Rómeó és a Júliát mondatrészek, hiszen tudjuk,hogy a szeretéshez szükség van valakire, aki érez, illetve valaki-re vagy valamire, aki/ami iránt az illetõ az érzelmet megéli.Természetesen a mondathoz csatlakozhatnak további szabadbõvítmények, például módhatározó (forrón) vagy okhatározó(a kedvességéért). A mondat vonzatai különbözõ mondatrésziszerepekben jelennek meg. Mivel az ige nevezi meg az ese-ményt, jelentésétõl függ, mely igei vonzat milyen mondatrésziszerepben áll.

(1) Bálint almát vásárol.(2) Bálint almáért fizet.Az elsõ mondatban a cselekvõ, Bálint a grammatikai alany

szerepében jelenik meg, viszonyragot nem kap. A dolog, amitBálint vásárolt, a mondatban tárgyi szerepben áll és tárgyragotkap (almát). A második mondatban az alma már nem tárgyi,hanem célhatározói szerepbe kerül, és az -ért határozóragotkapja. A fizet is tárgyas ige, az árucikk mégsem tárgyi szerep-ben áll. Ha a „mit fizet?” kérdést feltesszük, a mondatot ki istudjuk egészíteni: pénzt fizet, ám e mondatokban a fizetõesz-közt csak akkor kell megjelölni, ha új információval szolgál.Legyen tehát pénz helyett fizetõeszköz a gyufaszál:

(3) Bálint gyufaszálakért vásárol almát.(4) Bálint gyufaszálakat fizet az almáért.A (3) mondatban a vásárol ige mellett az almát mondatrész

tárgyként, a gyufaszálakért pedig határozóként szerepel, míg a(4) mondatban éppen fordítva. Pedig a két mondat megközelí-tõleg ugyanazt az eseményt írja le.

A vásárol és a fizet igék szereplõi ugyanazok: a cselekvõalany mellett az árucikk és a fizetõeszköz. Az ige jelentése ha-tározza meg, hogy ezek a szereplõk (tartalmi bõvítmények) mi-lyen mondatrészi szerepben álljanak. A Magyar értelmezõ ké-ziszótár szerint a vásárol ige jelentése: ’pénzért tulajdonáulmegszerez valamit’. Ezzel szemben a fizet ige jelentése: ’áruért,munkáért, szolgáltatásért stb. ellenértéket, pénzt ad’. A két igetehát ugyanazt az eseményt két különbözõ irányból közelítimeg. Emellett a két ige jelentése annyiban is különbözik egy-mástól, hogy a fizetés mozzanata a vásárlás egyik részesemé-nye.

A Magyar grammatika szerint a tárgy azt nevezi meg, amirea cselekvés irányul, míg tehát a fizetés során a fizetõeszköz vanelõtérben, addig a vásárlás során az árucikk. A mai magyarnyelv címû régebbi egyetemi tankönyv az asztalt nézi – az asz-talra néz példát hozza fel arra, hogy a határozóban kifejezettfogalomra a cselekvés csak részlegesen vagy közvetve, a tárgy-ban kifejezettre pedig teljes egészében, egységében, közvetle-nül hat. Bár erre a tárggyal váltakozó határozóval hoztak felpéldát, jelen esetben is igaz, hogy a vásárlás mint esemény in-kább az árucikkre irányul, a fizetõeszköz pedig csupán az ese-mény végén kerül elõ. Egybecseng ezzel az, amit HadrovicsLászló ír funkcionális magyar mondattanában: a tárgy a cse-lekvés egész folyamán érintkezésben marad a cselekvéssel, ésnem lehet a mondat tárgya az, ami csak a cselekvés végén

érintkezik az igével. Épp ezért a vízbe ugrom helyett semmondhatjuk azt, hogy vizet ugrom.

A vásárol ige tárgya tehát azért az árucikk, mert erre irányula cselekvés, s ez az, ami a cselekvés során végig érintkezésbenmarad az eseménnyel. Ugyanezen okból tárgya a fizet igének afizetõeszköz.

(5) Bálint gyufaszálakért vesz almát.(6) Bálint gyufaszálakért vételez almát.(7) Bálint gyufaszálakat költ almára.Az (5)–(7) mondatok azt mutatják be, hogy a vesz és a véte-

lez igék a vásárol igéhez hasonlóan közelítik meg az eseményt,s ahhoz hasonlóan az árucikk áll tárgyi szerepben, míg a fizetõ-eszköz határozó. A költ kifejezés vonzatai ellenben a fizet von-zataihoz hasonlóan szervezõdnek. Bizonyos szerkezetekbenazonban az ige az eseménynek ugyanazt a szereplõjét (tartalmibõvítményét) tárgyi és határozói mondatrészként is megtûrimaga mellett.

(8) Bálint gyufaszálakat fizet az almáért.(9) Bálint gyufaszálakkal fizet az almáért.A (8) és a (9) mondatok a tárggyal váltakozó határozóra

mutatnak példát. Tompa József a két mondatrész használataközti jelentéskülönbségrõl is említést tesz, és erre a javítja a há-zat – javít a házon szerkezetpárt hozza fel. A javítja a házat ese-tében ugyanis a cselekvés az egész házra kihat, míg a javít a há-zon esetében a háznak csupán egy részét javítják meg. A (8) ésa (9) példamondat esetében azonban a jelentéskülönbség sok-kal kevésbé szembeötlõ. Talán csak annyi, hogy a tárgyi mon-datrész használatakor inkább magára a tárgyra, míg az eszköz-határozói mondatrész használatakor inkább a fizetés aktusárakerül a hangsúly.

Egyes igék olyan határozói bõvítményekkel rendelkeznek,melyeknek funkciója a tárgyéra emlékeztet. Ezek a tárgyszerûhatározói bõvítmények a tárgyhoz hasonlóan a cselekvésnekvalamely objektumra való irányulását fejezik ki.

(10) szeret valakit(11) fél valakitõl(12) rajong valakiért(13) féltékeny valakireA négy ige négy bõvítménye ugyanazt a funkciót tölti be: azt

a szereplõt jelöli, akire (vagy amire) az ige által kifejezett érze-lem irányul. Mégis ez a szereplõ a (10) szerkezetben tárgykéntjelenik meg, a további három szerkezetben pedig különbözõhatározóragos bõvítményként. A bõvítmények és igéik jelen-tésviszonya nagyrészt megegyezõ. Nyilvánvalón etimológiailagvan valamiféle motiváltság a határozórag jelentése és az ige je-lentése közt. Mivel tehát ezek a határozói bõvítmények tárgy-szerûek, nem egy ilyen ige esetében a határozók tárggyal is vál-takozhatnak (fél valakitõl/valakit, retteg valakitõl/valakit).

A határozói értékû tárgyak olyan tárgyragos névszók, me-lyeknek funkciója különbözõ határozófajtákéra emlékeztet.

(14) Vészhelyzetben sokat számít a megfontoltság és arutin.

(15) Csak fél órát feküdtünk a tûzõ napon.(16) Mélyet sóhajtott.A (14) mondat tárgya (sokat) például a fok-mértékhatáro-

zói, a (15) mondat tárgya (fél órát) az idõhatározói, a (16) mon-dat tárgya (mélyet) pedig a módhatározói funkcióhoz áll közel.Sok esetben ezek a tárgyragos vonzatok fel is cserélhetõk amegfelelõ határozóval (pl. mélyet sóhajtott – mélyen sóhajtott).

Megállapíthatjuk, hogy az ige jelentése határozza meg,hogy az általa leírt esemény mely szereplõje milyen mondatré-szi szerepben álljon. Általában a tárgyragos vonzat azt fejezi ki,amire a cselekvés irányul. Ugyanakkor viszont az igének nem avonzatok mondatrészi szerepére, hanem az általuk betöltöttfunkcióra van szüksége, így bizonyos tárgyak mellett vagy he-lyett tárgyi szerepû határozót vesz maga mellé, bizonyos hatá-rozók helyett pedig határozói értékû tárgyat.

Pankovics Gergõ

Szerzõnk az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom MA szakhallgatója. (A szerk.)

Kis magyar grammatikaaz iskolában

Tárgyi és határozóibõvítmények a mondatban

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 7

Új szavakat tanulokÜvegplafon

Az üvegplafon metaforája az angol-amerikai szociológiábanjött létre (glass ceiling, átvitt értelemben ’láthatatlan, de áttörhe-tetlen akadály’), onnan került bele a nemzetközi és a hazai médiaszóhasználatába.

Errõl az elnevezésrõl a leggyakrabban felkeresett internetes en-ciklopédia a következõ felvilágosítást nyújtja: „Az üvegplafon ki-fejezés olyan esetekben használatos, amikor egy szakképzett sze-mély elõmenetele egy szervezet hierarchiáján belül csak egy bizo-nyos szintig lehetséges. Ennek lehet oka a hátrányos megkülön-böztetés nemi, faji, eszmei stb. alapon” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Üvegplafon).

A metafora elõtagja, az üveg anyagnévi jelzõ azt fejezi ki, hogyez az akadály elsõ pillantásra nem látható, a plafon utótag pedigazt, hogy valami gátat szab a felemelkedésnek. Ez az akadály in-formális jellegû, de ettõl még nem kevésbé áthatolhatatlan. Csak-hogy míg az alkalmazás, elõléptetés egyéb kritériumai (iskolaivégzettség, szakmai gyakorlat, nyelvtudás stb.) konkrétan megvannak határozva, addig errõl a kiválasztási szempontról hivatalo-san egyetlen szó sem esik.

Az üvegplafont fõként a nõk és a kisebbségek kapcsán szoktákemlegetni, de idetartoznak a beszéd-, látás- és hallászavaros embe-rek, általában a fogyatékosok munkavállalása elé tornyosuló aka-dályok is. Elsõsorban azonban a nõk munkahelyi érvényesülésétakadályozó tényezõkre, körülményekre értik. A szakirodalom az1970-es évek óta alkalmazza azoknak a szervezeti sajátosságok-nak az összességére, amelyek megakadályozzák a nõket abban,hogy egy bizonyos, általában középvezetõi szintnél feljebb jussa-nak a vállalati hierarchiában. (A meghatározást egy a világhálónolvasható, de szerzõjének nevét fel nem tüntetõ tanulmányból ve-szem.)

Akármilyen komplex jelentéstartalmat hordoz is ez a metafori-kus kifejezés, összetevõi, az üveg és a plafon sokat megõriznekeredeti konkrét értelmükbõl. Ez lehetõvé teszi, hogy a szövegösszefüggésében olyan elemek kapcsolódjanak hozzájuk, ame-lyek valamilyen jelentésbeli kapcsolatban vannak az üveg és a pla-fon fogalmával. Ennek következtében a fokozatosan elvonttá sá-padó kifejezés alkalmilag visszanyerheti szemléletességét.

Lássunk erre a megújításra-megújulásra néhány példát a világ-hálóról!

Nõi szakma lett a HR? Repedezik vagy törhetetlen az üvegpla-fon? (cím);

Egyre erõteljesebben kopogtatják az „üvegplafont” […] a nõimunkavállalók;

Rengeteg üvegplafont zúztunk össze[,] és szõnyeget csináltunkaz üvegszilánkokból. Most elsöpörjük a múlt tettetését és elfogult-ságát, hogy a nõk képesek legyenek új határokat meghaladni.

Az utolsó példát Ban Ki Munnak, az ENSZ fõtitkárának nõnapinyilatkozatából veszem. A politikus (vagy beszédírója?) szelleme-sen fejleszti tovább az eredeti képet: üveg + plafon � összezúzzuk� üvegszilánkok � ezeket is elsöpörjük.

Új fejlemény, hogy az üvegplafon kifejezés pártpolitikai össze-függésben is felbukkan. Amikor a jobboldali ellenzék pártja egyvidéki választókörzetben egyéni országgyûlési mandátumot szer-zett, az errõl szóló egyik tudósítás ezt a címet kapta:

Tényleg áttörte a Jobbik az üvegplafont?Magában a cikkben is folytatódik az üvegplafonnal való sze-

mantikai játék:… a Jobbik feletti „üvegplafon” […] valójában [a] párton be-

lül van. […] a „polgáribb elemek” még nem találták meg a pártot,a feléjük történõ nyitás a szélsõségesek visszaszorítását vonja ma-ga után. A kemény mag viszont meg szeretné õrizni súlyát a pártonbelül. Ez az a mentális és hatalomtechnikai üvegplafon, amit aJobbiknak eddig nem sikerült áttörnie. Ha azonban mindez sike-rülne is, a túl sok csörömpölés elriaszthatja a „nyugodt erõt” ke-resõ választói tömegeket.

Mondanom sem kell, hogy ennek a fejtegetésnek engem mostnem a politikai része érdekel (ez nem is volna a mi lapunkba való),hanem az, hogy a cikkíró azzal újítja meg az üvegplafon metaforá-ját, hogy az áttörést (ebben még nem lenne semmi eredeti) csö-römpölés követi.

Így újulhat meg egy már-már közhellyé váló nyelvi kép a szö-vegkörnyezet által. Vagy ide illõbb módon: a szerzõ áttörte a köz-helyszerûség üvegplafonját.

KémiaA kémia az idegen szavak szótárának meghatározása szerint

anyagok molekuláris szerkezetével, szerkezeti egymásra hatásá-val és ennek ipari, gazdasági hasznosításával foglalkozó tudo-mányág; magyar szóval vegytan, vegyészet. Ennek tudatában egykissé meglepve hallom a Bartók rádió komolyzenei magazinjában,hogy „nagyon jó a kémia a két énekes között”. Néhány nap múlvaegy történelmi ismeretterjesztõ tévécsatorna mûsorában üti meg afülemet, hogy „jól mûködött a kémia Walsingham és Erzsébetkirálynõ között”. Ilyesmi tehát régebben is volt.

Amióta van internetem, ilyenkor nyomban utánanézek a világ-hálón az új vagy – mint ebben az esetben – új jelentésben elõfordu-ló szónak. Ezúttal is hamar megkaptam a választ egy képes hetilaponline kiadásának cikkébõl: „Fantasztikus a kémia közöttünk” –lelkendezik egy tévés mûsorvezetõ abból az alkalomból, hogyegyütt fog szerepelni a szarkasztikus humoráról ismert szerkesztõ-vel. Nagyon várja már a közös munkát, mert „biztos benne, hogy akorábban már mûködõ összhang tökéletes lesz most is. »Ugyanazta parfümöt használja, mint 2007-ben, amit nagyon kedveltem. Ígymár biztos, hogy fantasztikus lesz a kémia köztünk.” Ezek szerint akémia ebben az értelemben nem egyéb, mint kölcsönös vonzalomkét ember között, amely esetenként nem nélkülözi a szexuálismozzanatokat sem.

Az új szójelentés forrása ezúttal is az angol nyelvben találhatómeg. Az internetes enciklopédia elég terjedelmes szócikket szen-tel a chemistry (relationship) fogalmának. (Magyar változata egy-elõre nincs, vagy nem találtam meg.) A chemistry (kémia) szó me-taforikus használata feltehetõen azon a párhuzamon alapul, amelya különféle vegyi anyagok társulási hajlandósága és az emberek

egymás iránti vonzalma között fedezhetõ fel. Más szóval: az em-bereknek is vannak szabad vegyértékeik, amelyek révén összekap-csolódnak egymással.

Most nem néztem utána, milyen régi az angolban ez a szóhasz-nálat, de a kétezres évek közepén már bizonyára létezett. 2005-benaz angol Girls Aloud „lánybanda” Chemistry címmel adta ki har-madik stúdióalbumát (dalaik feltehetõleg nem a Mengyelejev-táb-lázatot zenésítették meg), 2008-ban megjelent egy PerfectChemistry, azaz Tökéletes kémia címû regény, amelynek tárgyaegy külvárosi gimnázium két diákja közötti szerelmi kapcsolat:„amikor a pomponlányok csapatkapitánya, Brittany Ellis melléAlex Fuentest, egy helyi bûnbanda tagját osztják be tanulópárnakkémiaórán, az eredmény borítékolható: ezek ketten robbanékonyegyveleget képeznek. A fiatalok egyike sem számol azonban egymeglepõ kémiai reakcióval: a szerelemmel” (a magyar nyelvûkönyvismertetõbõl). Végül 2014 márciusában mutatták be a BetterLiving Through Chemistry (Mûködik a kémia) címû amerikai fil-met, amely egy szürke kisvárosi gyógyszerész szerelmi fellángo-lásáról szól. Ebben az esetben tehát a kémia kétszeres szójáték, mi-vel a film fõhõse patikus.

Gimnazista koromban, az 1960-as évek elején, a kémiával csakmint tantárggyal kerültem kapcsolatba. Az igazat megvallva nemtartozott a kedvenceim közé. Még a mateknál és a fizikánál is ke-vésbé kedveltem, ami nem volt kis szó. Úgy látszik, nem alakult kiközöttünk a kémia, nem voltak szabad vegyértékeink egymás szá-mára.

Kemény Gábor

Édes Anyanyelvünk 2017/1.8

Weöres-kutatásai és az Implom József helyes-írási verseny szakmai vezetése kapcsán sokan is-merik. Ez utóbbi verseny 30. rendezvényét éppen2017. február 23–25. között rendezik Gyulán, azErkel Ferenc Gimnáziumban. Nagy L. Jánosegyetemi tanár 2016-ban töltötte be 70. életévét.Ebbõl az alkalomból kérdezte Balázs Géza.

– Melyek pályád meghatározó állomásai?

– Pályám indulása Kiskunhalashoz köt:1970-ben hat évre a Szilády Áron Gimnázium-ba mentem. Halason igen jól éreztem magam:kiváló vezetõk, remek kollégák körében dol-goztam. A szakmai igényeim megmaradtak:hallgató koromból megõrzõdött a szintaktikairánti érdeklõdés. A diákokkal is jó kapcsola-tom alakult ki: osztályommal kétszer is szüreti munkaversenytnyertünk. Ugyancsak szerencsés idõszakban, 1976-ban pályáz-tam meg és nyertem el a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolamagyar nyelvészeti tanszékének állását.

– Mivel járt a szegedi fordulat?

– Szegeden Deme László környezetében természetes volt anyelvmûvelõ mozgalomba való bekapcsolódás: nyelvmûvelõcikkekkel, elõadásokkal. Békési Imre hatására a szintaxispraktikus és elméleti vonatkozásait vizsgáltam bölcsészdoktoriértekezésemben (Tagadó nyelvi formák a KRESZ-ben, 1981).Rozgonyiné Molnár Emma példája a hallgatókra figyelés és akövetkezetes oktatói munka irányába vezetett. Vele kezdtük ela középiskolai helyesírási verseny irányításának máig tartó fo-lyamatát. Fontos állomás a Magyar Nyelvõrben megjelent cik-kem (1986) a mondatszerkezet beleértett (implikálódott) ele-meirõl. Ezt követõen sorra jöttek a cikkek, tanulmányok, elõ-adások, 1993-ban kandidátusi, 1999-ben habilitációs, 2003-banMTA doktori értekezés. A Párizs mellett élõ Fónagy Iván, ahazalátogató Petõfi S. János, az amszterdami Kibédi VargaÁron, a kolozsvári Szabó Zoltán és Péntek János folyamatosansegített szakmai utamon. Kiemelkedik Szathmári István szere-pe, aki meghívott az ELTE stíluskutató csoportjába. Ebben amûhelyben fordultam az alakzatkutatás irányába, kiemelten akeresztezõdõ jelentések alakzatainak vizsgálatához (2008,Alakzatlexikon, 2013, Keresztezõdõ jelentések világában).

– Kik voltak a „mestereid”?

– Részben már említettem õket. Deme László és Fábián Pála helyesírási mozgalomban, Szathmári István a kutatói közös-ségben, Petõfi S. János és Békési Imre a szemiotikai kutatások-ban, Fónagy Iván, Kenyeres Zoltán, Lator László és Sebõ Fe-renc Weöres Sándor költõi nyelvének elemzésében, Péntek Já-nos és Wacha Imre a nyelvváltozatok és a szöveghangzás terü-letén.

– Melyek a közösségeid?

– Az egész pályámon a közösségek segítõ hatásának kö-szönhetem elõrehaladásomat: a stíluskutató (vagy stilisztikai)kutatócsoportnak, szerzõtársaimnak (Kereskényi Miklós,Palotásné Nagy Éva, Kertész Józsefné, Benkes Zsuzsa, PetõfiS. János, Péntek János, Vörös László); számos kollégának aKárpát-medencei nyelvmûvelésben és helyesírásban, a gyulaiErkel Ferenc Gimnázium támogató közegének, ahol a helyes-írási versenyeket rendezzük.

– Mikor találkoztál Weöressel?

– Weöres Sándor költõi nyelve Petõfi S. János jubileuma al-kalmából (1991) kezdett vonzani; személyesen sajnos sosemtalálkoztunk. A legtöbb személyes emléket Sebõ Ferenc és La-

tor László közvetítésével, a vasi emlékeket Tóth Péter segítsé-gével ismertem meg.

– Miért érdekes és fontos a kiazmus?– A kiazmus, az ellentétes megfordítás alakzata érdekes,

mert a megfogalmazó, a szerzõ tudatosan szer-keszti a megfordított sorrendet; hatásos, mertszinte erõszakosan ragadja meg az olvasó fi-gyelmét; általános, mert sokféle területen fejtiki hatását – erre is Weöres szövegei irányítottákrá a figyelmemet.

– Ha Weöres-kutatásaidat befejezed, kihezfordulnál szívesen?

Nem hiszem, hogy be tudom fejezni Weöres-kutatásaimat valaha. Ezért is adtam 2014-es kö-tetemnek ezt a címet: „Hullámok a Weöres-tengerbõl”. Boldog lehetnék, ha – az egészségés a támogatás révén – eljuthatnék a kritikai ki-adás alapjaiig. A legközelebb a számítógépesfeldolgozás idején voltam ehhez – az OTKA-pályázat (2002) jóvoltából.

Nagy L. János 70 évesRészletek Békési Imre köszöntõjébõlA második világháború után az elsõ békeév 1946: ekkor

született június 22-én Kiskunhalason Nagy János. A MélykútiÁltalános Iskola és a kalocsai I. István Gimnázium után a sze-gedi JATE-n szerzett magyar–orosz szakos középiskolai tanáridiplomát 1970-ben. 1976-ig a kiskunhalasi Szilády Áron Gim-názium tanára, ez évben pályázott a Juhász Gyula TanárképzõFõiskola nagy múltú Magyar Nyelvészeti Tanszékére. Ez a tan-szék 1928-ban Szegeden, a Polgári Iskolai Tanárképzõ Fõisko-lán a Kolozsvári Egyetem professzoraként érkezett Erdélyi La-jos egyetemi magántanár irányításával kezdte meg munkáját; sa tanszék idõk folyamán olyan munkatársakkal gyarapodott,mint Csefkó Gyula, a magyar szóláskincs távlatokat nyitó kuta-tója, Nyíri Antal, a JATE BTK késõbbi tanszékvezetõ egyetemitanára, Inczefi Géza jeles földrajzinév-kutató, Benkõ László,az elsõ magyar költõi szótárnak, a Juhász Gyula-szótárnak aszerkesztõje, illetõleg Török Gábor neves József Attila-kutató,a nyelvészeti stilisztika egyik elsõ képviselõje. Nagy Jánosméltó követõjüknek bizonyult. 1976-tól fõiskolai tanársegéd,adjunktus, docens, majd 1994-tõl fõiskolai tanár; 2000-tõl pro-fesszor. Szegedre kerülve leíró magyar nyelvtani tárgyakat,ezekkel együtt nyelvmûvelést, beszédtechnikát, beszédmûve-lést, retorikát tanított. Bölcsészdoktori értekezését 1981-benvédte meg (Tagadó nyelvi formák a KRESZ szövegében, Sze-ged). Szintaktikai tárgyú cikkek után érdeklõdése Weöres Sán-dor költõi nyelve felé fordult. Weöres költészetének Nagy Já-nos általi retorikai megközelítése az alakzatkutatás számárahozott számottevõ eredményeket. 1990-tõl 2012-ig a Szemioti-kai Szövegtan mûhelyében, 1995-tõl 2008-ig az ELTE BTK-nmûködõ stilisztikai kutatócsoportban dolgozott. Könyvet szer-kesztett Török Gábor (1929–1996) emlékére. Alakzati tanul-mányainak kötete: Keresztezõdõ jelentések világában. Weöres-kutatásainak összefoglalását 2014-ben Hullámok a Weöres-tengerbõl címû kötetében publikálta. Nagy János Weöres-kuta-tásainak jelentõs eredménye, hogy létrehozta a virtuális editioprinceps változatot, az Egybegyûjtött írások IV. kiadásának(1986) közlésmódja alapján. Sebõ Ferenccel együtt Weöresverszenéjérõl tartott elõadásokat 1995 és 1998 között. Számoskonferenciát szervezett Benkes Zsuzsával, Békési Imrével,Rozgonyiné Molnár Emmával, Petõfi S. Jánossal együtt, pl.A kis herceg nemzetközi konferencia (1996), Weöres-konfe-rencia (2003, 2013), Kodály Zoltán, a nyelvmûvelõ (2007).Kiemelkedõ szerepe van 1988-tól a középiskolai helyesírásiverseny (1992-tõl Implom József Középiskolai HelyesírásiVerseny) megalapításában és mûködtetésében: 2006-ig a zsûrititkára, azóta a zsûri elnöke; 2006-tól az Implom József-díjkuratóriumának titkára. Nagy János a döntõk eredményeit ésaz elõadások szerkesztett szövegét kötetekbe, majd 2008-igCD-kbe szerkesztve közölte.

Hullámoka Weöres-tengerbõl

Forrás: u-szeged.hu

3x70

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 9

– Új színt, új stílust hoztál a nyelvészeti is-meretterjesztésbe. Mi indított erre az útra?

– Egyrészt a tanári vénám: rámutatni,hogy amit eddig hitt az olvasó-hallgató, aznem biztos, hogy úgy van. Módosítani, ár-nyalni az emberek gondolkodását, ne legye-nek olyan nyugodtak, hogy van jó és rossz, fe-kete és fehér. Másfelõl két nagy hatású nyel-vészettanárom: Antal László és Telegdi Zsig-mond is ilyesmit sugárzott.

– Angol nyelvész vagy: angol nyelvenugyanúgy szólnál a közönséghez, mint ma-gyarul?

– Az angol-amerikai közönséghez másképp lehet szólni, kétokból. Õk úgy 1940–60 között estek át azon a szemléletváltá-son, ami a magyar közönségnek még újdonság volt a 90-esévekben (és talán ma is), azaz hogy a nyelvész dolga a megfi-gyelés és nem az ítélkezés. Másfelõl – és ez a fontosabb – az an-golt számos változatban beszélik, mûvelt emberek is, megbe-csült politikusok is, tehát ma már nem lehet azt hirdetni, hogypéldául a brit angol jobb, mint az amerikai. A magyarnak ilyen„tisztes” változatai nincsenek, sokan úgy érzik: csak egyféle-képp lehet helyesen beszélni. Ez téves, és ezt a magyar közön-ségnek még sulykolni kell. (Bárcsak alkalmazna a Magyar Rá-dió délvidéki, székelyföldi, felvidéki, zalai kiejtéssel beszélõbemondókat, mûsorvezetõket!)

– Sokszor leírtad, elmondtad: nyelvmûvelésre nincs szük-ség, de a nyelvi kulturáltság számodra is fontos. Nincs ebbenellentmondás?

– Nyelvmûvelésre szükség van, ha e tevékenység célja anyelvhasználók eszköztárának bõvítése. Például: „Ne csak aztmondd, hogy ronda, tudj róla, hány jó, kifejezõ szavunk van er-re, használd azokat is: rút, csúnya, csúf, ocsmány, rusnya, leprastb. Ez hasznos, mert olyan, mint a jó szakácskönyv: ne fõzdmindig ugyanazt, itt van sok jó recept. Azt is el lehet mondani(persze ez már inkább magyartanári feladat), hogy ezt vagy azta formát a mûvelt emberek lenézik, helytelennek tartják (pl.originált csomagolás). Amire nincs szükség, sõt erkölcstelendolog, az az, ha egy szakember a saját (vagy társadalmi cso-portja) ízlését úgy állítja be, mint nyelvészetileg helyeset, és amás használatot helytelennek bélyegzi. Mintha a mi nemércsük igealak nyelvészeti értelemben helytelenebb volna,mint a mi nem értjük (holott ezt semmiféle nyelvészeti érv nemtámasztja alá). Amit magyar anyanyelvûek használnak, aztnem lehet helytelennek bélyegezni. Nincs olyan ember, aki netudná helyesen az anyanyelvét – az más kérdés, hogy nyelv-használatát sokan helytelennek tartják. Ez a lényeg: ha valakiazt mondja: „ne használd ezt-meg-ezt, mert helytelen”, az ha-zudik. Ha azt mondja: „ne használd, mert helytelennek tart-ják”, akkor igaza lehet, és hasznos mint nyelvmûvelõ vagypedagógus vagy illemtanár, nevezhetjük bárhogy.

– A magyar nyelvmûvelés nevével, tartalmával vagy stílusá-val van baj?

– A név szép és jó. A tartalom már kevésbé, mert nagyrészt– nem mindig! – az elmúló, használatból kikopó elemeket si-ratja, ahelyett, hogy ugyanekkora érdeklõdéssel mutatná föl aszületõ újat. Nem ritka, hogy a nyelvmûvelõ a szubjektív véle-ményét, értékítéletét a nyelvészet köntösébe bújtatja. A nyelv-mûvelõk stílusa meg hajlamos az öreges zsörtölõdésre, minthaegy divatlapban csak a klasszikus úri-nõi divat elmúlását pró-bálnák lassítani, és nem fordulnának érdeklõdéssel a divat(olykor akár hóbortos vagy ízléstelen) újításai felé. Figyeldmeg: maga a divat szó is milyen elítélõen hangzik sok nyelvmû-velõ szájából. Miért is?

– Nyelvész és nyelvmûvelõ: kibékíthetet-len ellentét?

– Nem, csak világossá kell tenni, mikorszólalunk meg ebben, illetve abban a minõ-ségben. Vannak szavak, kifejezések, amiketki nem állhatok, de nem illik ezekrõl lesújtó-an nyilatkozni, mert nyelvész vagyok. Néhamegteszem, de olyankor hatszor elmondom,hogy ez magánvélemény, szubjektív, indokol-hatatlan. A szülészorvos tudja, hogy a magzatfejlõdése szempontjából mindegy, hogy aszülõk össze vannak-e házasodva. Mint orvosezzel nem is foglalkozhat. Mint szülõ, mintcserkészvezetõ, mint politikus, mint valamelyegyház presbitere természetesen mondhatja,ha úgy gondolja: „Emberek, ne csináljatokgyereket házasságon kívül!” Baj akkor van,ha azt a látszatot kelti, hogy ezt az orvostudo-mány alapján teszi.

Ma kaptam egy levelet idõs barátnõmtõl, tanárnõ, mûfordí-tó, gondos stiliszta. „Kedves Ádám, ezt olvasom: A Kubára le-csapott hurrikán. Szerintem ez már sok egy érzõ kebelnek. Deminimum röhejes. Szerinted?” Én csettintek, milyen remekadat, õ meg azt várja, hogy nyelvészi fegyvertárammal össztü-zet nyissak rá. De a nyelvészet nem erre való (ahogy a szülészetsem erkölcsprédikálásra). Ráadásul a példa fontos: míg a régi-ek (a barátnõm is, és nyelvhasználatomban én is, hiszen kényesöreg stiliszta vagyok!) úgy mondanánk: lecsapó hurrikán, mertnekünk az -ó, -õ és a -t, -tt különbsége cselekvõ–szenvedõ kü-lönbség (a labdát lecsapó játékos – a lecsapott labda), addig aszemünk láttára zajlik egy izgalmas mondattani változás, mely-ben e két igenév különbsége átáll az igeszemléletrõl az elõide-jûségre: lecsapó hurrikán, ha most csap le, lecsapott hurrikán,ha tegnap.

– Van magyar nyelvész példaképed vagy mestered?– Telegdi Zsigmondtól tanultam az általános nyelvészetet.

A magyarra vonatkozólag legtöbbet Gombocz Zoltán, SzépeGyörgy, Kiefer Ferenc írásaiból és személyétõl tanultam.

– Van olyan tanítványod, akire büszke vagy?– Ó, igen, több is. Például Szabolcsi Anna professzor (New

York University) vagy Surányi Balázs professzor (Pázmány),hogy csak kettõt említsek, akik nem lettek a kollégáim.

– Nemrég újraolvastam Babits Dante-fordítását. Szégyel-lem bevallani: némely versszaknak háromszor is neki kellettfutnom, egyszerûen nem értettem. A rendkívül sajátos (bonyo-lult, nem hétköznapi) szórend volt a fõ oka. Babitsban van ahiba, vagy bennünk, esetleg bennem?

– Babitsban van a „hiba” – vagy mondjuk így, õ a felelõsezért. Neki célja volt, hogy kifejezetten nehéz szöveget hozzonlétre. Babits a szecesszió idején fordította az Isteni színjátékot:célja volt a gazdag díszítés, az indázó mondatszerkezet. Az ere-deti Dante nem nehezebb, mint Shakespeare, mégis könnyebbArany ötven évvel régebbi Hamletje, mint Babits Commediája.

– Hogy látod a mai magyar nyelvi kultúra helyzetét?– Az internet hallatlan erjedést hozott, mindenki ír. Keve-

sen tudnak hatásosan, kifejezõen fogalmazni, erre még lehet-ne jobban tanítani az embereket. A vulgarizmusok, trágársá-gok használata, vagy pláne a butaságok, hazugságok terjeszté-se ijesztõ, de a nyelvész vagy a nyelvmûvelõ a mit?-tel nem fog-lalkozhat, csak a hogyan?-nal.

– Milyen lesz a magyar nyelv 25–50 év múlva?– Ugyanilyen, mint most. A kiejtésben tovább csökken ahosszú/rövid különbség. A „folyamatos” mássalhangzó elõtti nmég jobban felszívódik az elõtte lévõ magánhangzóba (szí’ház,ho’lap). A mondat eleji határozott névelõ tovább ritkul (Ga-rázsajtó nyitva van?). Terjed az embercsoportokat jelölõ fõne-vekre aki-val való utalás (az a család, aki…). A szókincsbennyilván folytatódik a nemzetközi szavak beáramlása, leginkábbangol közvetítéssel, de egyre nehezebb megmondani, honnan.A kroaszan/croissant például francia szó, de a magyarba talánBécsbõl került. Az olasz pizza elterjedésének nagy lökést adottaz amerikai Pizza Hut. A szponzor latin szó, de kb. 30 évvel ez-elõtt egész Európa elkezdte használni. Jövevényszavak nyilvántovábbra is jönnek, ahogy jöttek az elmúlt ezer évben.

Ne fõzd mindig ugyanazt!Nádasdy Ádámmal beszélget Balázs Géza

Névjegy: Nádasdy Ádám (1947) nyelvész, költõ, mûfordí-tó, esszéista, egyetemi tanár (ELTE). Nyelvi ismeretterjesztõírásainak gyûjteménye: Ízlések és szabályok (2003), Prédikálés szónokol (2008). Nemrégiben újrafordította Dante Isteniszínjátékát.

Patczai Márk felvétele

3x70

Édes Anyanyelvünk 2017/1.10

Kövecses Zoltán nyelvészt leginkább angol–magyar szlengszótárairól és metaforakönyvérõlismeri a magyar közönség. 2016-ban töltötte be70. életévét.

– Az ELTE Amerikanisztika Tanszékén dol-gozol. Angolul szeretsz inkább elõadni, vagy ma-gyarul?

– Mivel 40 éve vagy angol vagy amerikanisztikatanszéken tanítok (természetesen angolul), egysze-rûbb és könnyebb angolul elõadni. Ehhez hozzájá-rul az is, hogy kognitív nyelvészettel foglalkozom,amelynek a terminológiája szinte teljesen angolnyelven alakult ki, valamint az, hogy kutatásom tár-gya szinte kizárólag az angol nyelv. Az utóbbi alólkét fontos kivétel van: az egyik a magyar szleng ésa magyar idiomatikus kifejezések vizsgálata, a má-sik az a munka, amelyet a magyar gyökökkel kap-csolatosan végeztem.

– Erre rögvest rátérünk, de elõbb: honnan a szleng irántiérdeklõdésed?

–- A szleng kreativitása az emberi megismerõ tevékenység ki-tüntetett esete, tanulmányozása messze túlmutat a stigmákon,amelyeket ráaggattunk.

– És a metafora?– Számomra a metafora, a fogalmi metafora elmélete alapján,

egy gondolkodási mechanizmus, amelynek segítségével felépítjükazt, amit valóságnak nevezünk. Ez elsõsorban olyan esetekre ér-tendõ, amikor elvont jelenségekrõl van szó, olyanokról, mint azerkölcs, érzelem, szabadság, nemzet, gondolkodás, kommuniká-ció, politika, az elme mûködése, társadalom. A valóság ezen rész-leteit csak metaforákkal tudjuk értelmezni és létrehozni.

– Hogyan kezdõdött kapcsolatod a metaforaelmélettel?– Érdekes módon, vagy talán nem is olyan érdekes módon, a

metaforával mint nyelvészeti kérdéssel elõször akkor kerültemkapcsolatba, amikor a nyolcvanas évek elején az angol és magyarszlenget kezdtem el kutatni. 1980-ban kaptam egy Amerikábanélõ barátomtól egy kis könyvet, aminek a címe ez volt: MetaphorsWe Live By. Ezt elolvasva rájöttem, hogy az angol és magyar szlen-get lehetetlen mélységében megérteni a metaforák kreatív erejé-nek megértése nélkül. Ehhez segített hozzá Lakoff és Johnsonkönyve. A kis könyv meghatározta további pályámat, sõt nem túl-zás azt mondani, további életemet.

– A metafora a kognitív nyelvészet egyik alapkategóriája. Akognitív nyelvészet valamikor az 1990-es években bukkant felMagyarországon…

– A történet folytatódott. 1982–83-ban amerikai ösztöndíjjal(nem a magyar szervek választották ki az ösztöndíjasokat!) a kali-forniai Berkeley-ben voltam, ahol Lakoff-fal kezdtem együtt dol-gozni, részben pontosan azon az anyagon, amelyet az amerikaiszlengbõl gyûjtöttem a düh fogalmával kapcsolatban. A közösmunka eredménye egy közösen írt tanulmány lett, amely több he-lyen és változatban is megjelent. A tanulmány eredményei rámu-tattak azokra a fõ gondolatokra, melyek néhány évvel késõbb akognitív nyelvészet, vagy pontosabban a kognitív szemantikaalapköveivé váltak.

– Hol tart a kognitív nyelvészet?– A kognitív nyelvészet keresi a kapcsolatot a kognitív tudomá-

nyok eredményeivel, és igyekszik felhasználni ezeket a nyelv le-írásában. Erre jó példa a kognitív pszichológia Rosch által kidol-gozott kategória-elmélete, amely aztán a kognitív nyelvészetegyik sarokköve lett. Ugyanakkor a kognitív nyelvészet igyekszikhipotéziseket felállítani bizonyos kognitív folyamatok meglétéreés mûködésére, amelyek segítségével a nyelv megmagyarázható-vá válik. Természetesen mindkét fenti esetben kialakulhatnak vi-ták arról, hogy a kognitív nyelvészek helyesen alakították-e ki akognitív folyamatokról a véleményüket, illetve hogy indokoltanvezettek-e be bizonyos hipotetikus kognitív magyarázatokat anyelvi leírásban. Ezek a viták véleményem szerint általában

elõrevivõek, mert megtermékenyítik mind a kognitív nyelvésze-tet, mind a kognitív társtudományokat.

– Hány iskolája, mûhelye, kutatóhelye van ma a kognitívnyelvészetnek a világon, és ezek között hol állunk mi?

– Talán nem annyira kutatóhelyek, hanem inkább vezetõ egyé-niségek szerint lehet a kérdést értelmezni. Én úgy látom, hogy a

kognitív nyelvészetet alapvetõen négy csoportmunkája határozta meg: az elsõ Lakoff és Johnson,a második Langacker, a harmadik Talmy, a ne-gyedik Fauconnier és Turner. Bizonyos munka-megosztást tapasztalhatunk a csoportok között:Lakoff–Johnson, valamint Talmy elsõsorban akognitív szemantikával foglalkozott, Langacker akognitív nyelvtannal, míg Fauconnier és Turnermunkájának középpontjában az online nyelvhasz-nálat állt. Itt megjegyzem, hogy ezeket az irányza-tokat próbálom legutóbbi kutatásomban egységeselméleti keretbe állítani a metaforakutatás terüle-tén. Jövõre fog megjelenni az errõl szóló cikkem aCognitive Linguistics-ben. Én úgy látom, hogy amagyar kutatók egyik vagy másik irányzatot köve-tik, és a magyar nyelvre alkalmazzák az általuk he-lyesnek tartott elméleti keretet.

– Rendszeresen tanítasz külföldi egyeteme-ken. Tud-e a magyar nyelvész valami többletet adni a külföldihallgatóknak?

– A magam nevében tudok csak beszélni. Meggyõzõdésem,hogy a magyar szavak morfológiai átláthatósága számomra na-gyon sokat segített a metaforák kutatása terén. Ezzel persze nemakarom azt mondani, hogy a magyar nyelv egyedi lenne ebben atekintetben, csak annyit, hogy a nyelvek a lexikai egységeik átlát-hatósága (transzparenciája) tekintetében különböznek, és ezen askálán a magyar nyelv az átláthatóbbak közé tartozik.

– Többször elõadtál a Czuczor–Fogarasi-konferenciákon,melyeknek az volt a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a 19.századi, elsõ magyar nagyszótár értékére. Miben látod egy 19.századi szótár mai értékét, használhatóságát, üzenetét?

– Válaszom kapcsolódik az átláthatóság fogalmához. Czuczorés Fogarasi szótára a gyökökre épül. A gyökök azok az elemek,amelyek a magyar szavak nagy részének jelentését átláthatóvá te-szik, vagy ahogy a kognitív nyelvészet terminológiájával monda-nánk, jelentésüket motiválják. Errõl a kérdésrõl 2015-ben jelentmeg egy tanulmányom a Language and Cognition címû folyóirat-ban. Úgy gondolom, hogy a szótár különleges értéket képviselpontosan azért, mert a gyökrendszer révén segítséget nyújt a jelen-tések motiválásában. Ezt ki kellene használni a magyar lexikológi-ában és nyelvtanításban is, valamint részletes kutatással újra kelle-ne elemezni a szótár anyagát. Ennek a kutatásnak az eredményei újszempontokat nyújthatnának a magyar szókészlet struktúrájánakés kreativitásának jobb megértéséhez is.

– Milyen irányzatokat, kutatásokat kellene erõsíteni a maimagyar nyelvtudományban?

– Nyilván hazabeszélek, amikor azt mondom, hogy természe-tesen a kognitív nyelvészetet. Ennek az én szubjektív preferenciá-mon kívül több más objektív oka is van, de most ebbe nem szíve-sen mennék bele. Hátralevõ életemet nem meddõ vitákkal, hanemkreatív munkával szeretném eltölteni. A kognitív nyelvészet ered-ményei ott vannak mindenki elõtt, aki akarja, megismerheti õket,és rájön, hogy ez az irányzat olyan dolgokat „tud”, amelyeket másirányzatok nem, és mindezt az emberi megismerõtevékenységtanulmányozásának legmodernebb eredményeivel harmóniában„tudja”.

– Mi a véleményed a nyelvmûvelésrõl?

– Összhangban mindazzal, amirõl eddig beszéltünk, ha rajtammúlna, én a nyelvmûvelés céljait egy kicsit a szokásostól eltérõmódon rangsorolnám. Elsõsorban a nyelv kreativitására helyez-ném a hangsúlyt, és ezzel együtt arra, hogy a „jó beszélõ” a kreatívbeszélõ. A szleng kreativitásán keresztül a költészet kreativitása ismegragadható, és fordítva. Ez pedig nagy lehetõséget nyújtanaarra, hogy az emberekkel, fõleg a gyerekekkel, újra megszerettes-sük a beszédet, és örömtelivé tegyük számukra a nyelven történõmegnyilatkozást.

MetaforálunkKövecses Zoltán nyelvésszel

beszélget Balázs Géza3x70

Forrás: Partiumi KeresztényEgyetem

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 11

18. századi jeles prózaírónk nyelvé-nek értékeit számos szaktanulmányelemzi, kiemelve könnyed, társalkodóstílusát, ízes erdélyi tájnyelvi fordula-tait – de hozzá kell tennünk, hogy evizsgálatok túlnyomórészt a Törökor-szági levelek szókészletére összponto-sítanak. Jóval visszafogottabb érdek-lõdés irányul Mikes prózafordításaira,amelyek pedig a kritikai kiadás mint-egy hatezer oldalnyi fõszövegébõl hoz-závetõlegesen öt és fél ezer oldalt ölel-nek fel.

Nemcsak azért érdemes a teljesszerzõi szókészletet vizsgálnunk, merta készülõ Nagyszótár elõtti idõszakróladhat meghatározó képet a maga 1,5millió szavával, hanem azért is, mertsegíthet megérteni a nyelvújítás elõttiidõszak nyelvi folyamatait. A készülõ-ben lévõ Mikes-szótár (http://mikes-szotar.iti.mta.hu/) lehetõséget teremtarra, hogy az író szavait a korábbiak-tól eltérõ módon lehessen vizsgálni. Mikes valóságos szó-zsonglõr volt, szóalkotásai lenyûgözõek. Az összetételmint meghatározó szóalkotási forma dominál a korban, dea szóképzés egyedi formái is figyelemre méltók. Ritka, ed-dig kevésbé méltatott szavaiból mutatok be néhányat (ahelyesírást és a központozást a könnyebb érthetõség ked-véért a maihoz igazítva). Ezeket a szavakat a nagyobb ér-telmezõ, szótörténeti és tájszótárak nem említik, s eddigiszókereséseim során egy-egy elõfordulástól eltekintve má-sutt sem akadtam nyomukra.

A Catechismusból származó idézet egyben a definíciójátis megadja annak a latin kifejezésnek, amelyet Mikes azelmeszorítás szóval ültetett át magyarra: „A restrictiomentalis, mikor az elmémben olyan értelmet teszek fel,amelyet meg nem magyarázok azért, hogy a beszédembenmást megcsalhassak, úgy mint azt kérdik tõlem, hahallgattam-é misét, azt felelem, hogy hallgattam, én aztértem azon, hogy hallgattam, de tegnap, holott azt akarjáktõlem megtudni, ha ma hallgattam-é, én azt jól látom, hogya feleletem megcsalta azt, aki kérdezett, ezt híják tehátrestrictio mentalisnak, elmeszorításnak, mind e [= ez],mind az Aequivocum [= kétértelmûség] vétek, mert ha-zugság, mert valamikor mást akarnak megértetni mással,nem azt, amit gondolnak, a [= az] hazugság” (412). A Ka-tolikus Lexikonban a hazugság címszó alatt találjuk arestrictio mentalisra vonatkozó jelentést: ’illetéktelen, to-lakodó kérdésekre adott kitérõ v. (nagyon indokolt esetbenés ritkán) kétértelmû válasz’ (http://lexikon.katolikus.hu/H/hazugs%C3%A1g.html). A ’mellébeszélés, kétértelmûválasz’ elfogadhatónak látszik Mikes kontextusában, s ahazugság alaktól való megkülönböztetés is, ez utóbbi ön-magában több mint százszor fordul elõ az írónál. Elsõ olva-sásra talán nem is tûnik kifejezetten értelemtükrözõnekaz összetétel, azonban ha a szorítás ’korlátozás’, ’kény-szerítés’ vagy ’elõnytelenebb helyzetbe hozás’ értelmezé-seire gondolunk, akkor már kirajzolódik az a jelentéselem,amely a másik fél elõnytelen befolyásolására vonatkozik.

Beszédesebb alak az elmefáradság: „mivel a nékünk le-ányoknak nagy elmefáradság volna sok ideig egy dologra

függeszteni elménket” (Mulatságos napok, 46), amely je-len esetben a tartós figyelemnek az agy számára fárasztó,kimerítõ voltára utal. Az elme szónak a korban nagyongazdag, színes, ma már sajnos nem vagy kevésbé haszná-latos összetételeivel találkozunk, ilyen a szintén mikesielmetalálmány, de a Czuczor–Fogarasi-szótár címszavaiközt is szép számmal találunk hasonlókat, pl. elmecsavar-

gás, elmefaggatás, elmefárasztó, elme-súrlódás.

Az eretnekségkezdõ négy alkalom-mal fordul elõ az írónál „egy eretnek-ségkezdõ nemcsak azért a bûnért vét-kes, hogy elszakadott az Anyaszent-egyháztól, hanem még részesülni isfog mindazokban a vétkekben, ame-lyekben estek vagy esni fognak világvégiig mindazok, kik az õ tanításáravaló nézve elszakadtak vagy elszakad-nak az Anyaszentegyháztól” (Cathe-cizmusok, 1125).

Mikes fordításai az elbeszélõ világipróza mellett javarészt egyházi, ke-gyességi mûvek franciából történõ át-ültetései. Ezekben a fordításaibanegyes grammatikai jegyeket vizsgálvakirajzolódik az archaizáló jelleg, szó-összetételeiben azonban itt is megcsil-lan az írói alkotókedv, leleményesség.

„[...] felemelvén bennünk azt a haj-landóságot, mely csak a földi dolgok-

hoz hajlandoztat minket” (Épistolák, 766). A ma már külö-nösnek és egyedinek látszó hajlandoztat értelmezésébenaz etimológiai szótár hajlandó ’hajlékony’ (TESz.) és a táj-szótár általhajlandozik ’áthajlik’ (ÚMTSz.) bejegyzése ad-hat fogódzót. Vélhetõen Mikes szava e szócsalád elemeitgazdagítja.

Bár az irodalmi kánonban az író fordításait halványabbfény övezi a Törökországi levelek tündöklésével szemben,nyelvi szempontból mégis hiba volna mellõzni a vizsgála-tukat: emiatt esett a választás olyan szavakra, amelyekcsak a fordításokban találhatók meg. A Leveleskönyvbenfelbukkanó varrótûesõ expresszivitása mellett úgy tûnik,hogy a fordítások számtalan szóalkotói leleményt rejte-nek: a halálszolgálat, háborúságszeretõ, Megholt-tenger,buzgótlanság – hosszan sorolhatnánk – mind olyan sza-vak, amelyek a levelekben nem, csak a fordításokban for-dulnak elõ, és másutt sem vagy legalábbis nem gyakran ta-lálkozunk velük.

Mikesnél a fordítás egyfajta katalizátorként mûködhe-tett: bátran, ötletesen gyúrja a szavakat, s ennek a fordítá-sokon edzõdött szókészletnek a tanulmányozása közelebbvihet bennünket annak a nyelvi helyzetnek a feltárásához,amely a nyelvújítást épphogy megelõzte, s amely egybenarról is tanúskodik, hogy e mérföldkõnek számító nyelvifolyamat nem elõzmények nélkül kezdõdött el. Ma már aztis tudjuk, hogy a 18. században a nemzeti nyelvrõl valógondolkodásban, az útkeresésben komoly szerep jutott afordítások ügyének. Az író maga ekképp vélekedett errõl:„ha a fiakot csak arra vennék is, hogy a deák könyveketmagyarra fordítsák, úgy a tanulásokot a közönséges jórafordítanák […] és ha csak egy könyvet fordítana is meg éle-tében, azzal mind magának, mind másoknak használna”(62. levél). E szókészlet tanulmányozása nemcsak a letûntkorok kutatóinak rejt kincseket, hanem élénkítõen hatmindazok számára, akiket rabul ejt a szóalkotás szépsége,ereje, ötletessége.

Kiss Margit(MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)

Elmés szavak

Mikestõl

Mikes Kelemen

Édes Anyanyelvünk 2017/1.12

Mire ez az írásom napvilágot lát, alighanem megjelenikaz a néprajzi kiadvány, amelynek nyelvi lektorálására, kor-rigálására fölkértek. Nem végeztem etnográfiai tanulmá-nyokat, ugyanakkor azt sem mondhatom, hogy a folklóridegen lenne tõlem. Mindenesetre sokat tanultam „menetközben”, részleteiben áttanulmányozva és (ha kellett) javít-gatva a több száz oldalas, igényes és tanulságos könyv kéz-iratát. Nem szakkönyv lesz, hanem a nagyközönségnek, azérdeklõdõ olvasóknak szánta a szerzõ, Bereznai Zsuzsanna.A könyv címe: „Édes Szûzanyám, fogd a kezem...!” Alcímepedig: „Egy XXI. századi kecskeméti »próféta« lélekrajza”.

A próféta annyi mint Isten embere. Ismerõs fogalom azószövetségi Szentírás lapjairól. Ma is változatlanul az Isten-nek szentelt embert jelenti. Akit e kötet bemutat, elfogadta aprófétának nevezést, csupán azt kérte a szerzõtõl: tegye idé-zõjelbe. A lényegen azonban ez nem változtat.

A próféta fogalmával egyenértékûen többször szerepel akönyvben az egybeírt szentember kifejezés. Szótárainkbannem vagy nemigen találkozunk vele, ám a néprajz fogalom-tárának egyik mindinkább elõszeretettel használt kulcs-, il-letve minõsítõ szava. A népnyelv régóta ismerte, és ma is is-meri a szentember fogalmát, csak inkább „istenes ember”-tmond helyette. A szentember meghonosodását Bálint Sán-dornak, a híres néprajztudósnak köszönhetjük: épp 75 évejelent meg „Egy magyar szentember. Orosz István önélet-rajza” címû munkája. 1992 októberében Szegeden vallásinéprajzi konferenciát rendeztek e címmel: „Szentemberek –a vallásos népélet szervezõ egyéniségei és jeles alakjai”. Azutolsó három szó elhagyásával lényegében ilyen cím alattjelent meg az ott elhangzó elõadások zömét tartalmazógyûjtemény 1998-ban, szintén Szegeden.

Kissé nehéz röviden meghatározni, értelmezõ szótár szá-mára összefoglalni, ki, azazhogy mi is az a szentember. Bá-lint Sándorra és Bereznai Zsuzsannára támaszkodva próbá-lom az alábbiakban kifejteni e megnevezés tartalmát, mi-benlétét. A szentember – ha pedig nõ az illetõ, szintén egy-beírva: szentasszony – különféle hitbéli feladattal, mentali-tással megáldott, köztiszteletben álló személy. Fontos sze-repe van egy-egy közösség életében. Mint vezetõ személyi-ség: például búcsúvezetõ, elõénekes, sirató, imaalkalmakkézbentartója (szervezõje, elõimádkozója). De ugyanakkormegilleti a szentember név azt is, aki épp ellenkezõleg: ma-gányos emberként, „remeteként”, a hitben elmélyülve él;természetesen tudunk róla; olykor el is zarándokolnak hoz-zá bölcs tanácsát kikérve. A szentasszonyok a szakrális he-lyek, így a templom, az út menti keresztek vagy szobrokrendbetételén, díszítésén fáradoznak, tehát a köznapi dol-gokban tûnnek ki; helyenként templomanyának is nevezikõket. Szentember, szentasszony továbbá az is, aki rózsafü-zér-ájtatosságot vezet, de akadnak olyan, szintén szentem-bernek nevezett egyének is, akik különleges adottságokkalszolgálják a közösséget. Vannak közöttük egészen extra te-vékenykedõk, mint például gyógyítók, halottlátók, sõt akik-nek látomásaik vannak. Õk valamennyien laikus, azaz nempapi, nem szerzetesrendhez tartozó, ám egyházilag ellenõr-zött, nyilvántartott illetõk. Mindezt Bereznai Zsuzsanna ké-szülõ könyve ezzel egészíti ki: „Egy-egy esetben papi sze-mélyiséget is szentembernek nevez a nép: akit magát is anép fiának éreznek és tartanak; és akik a népi köztudatbanszentség hírében állnak – csodás eseteket, történeteket me-sélnek róluk, a hitelesség tudatával.”

Bereznai Zsuzsanna – mélyinterjúk, mûelemzések éspersze mûvek, „prófétai” megnyilatkozások tükrében –Szalai Sándort, e hatvan év körüli sokoldalú, színes egyéni-séget mutatja be. Az így ember- vagy olvasóközelbe kerülõ„próféta”-szentember többek között képzõmûvész (festõ,grafikus, zománcmûvész, szobrász), költõ, nem utolsósor-ban pedig egy plébániailag bejegyzett, számontartott vallásikisközösség (kis létszámú imaközösség) vezetõje. Igazi„genius loci”-ja, tehát indíttatásának elsõdleges helye aSzeged-Kiskunhalas tájéki Üllés község. Nagy nyeresége amegvalósuló kötetnek, hogy ezen vidéknek nemcsak nép-rajzi, hanem nyelvi, beszéd- és kommunikációbeli „kincse-it” is rögzíteni tudta a szerzõ a szentemberrel folytatott in-terjúk során.

E sorok írójának nemrég kezébe került egy hevenyészettföljegyzése 2004-bõl, amelyet a néprajzkutató szerzõ aztánbe is épített könyvébe egy ponton. Nos, nyugdíjazásom tá-jékán abban az iskolában segítettem a könyvtáros munkáját,ahol szentemberünk – igen így, egybeírva! – rajztanárkéntés rajzszakkör vezetõjeként tevékenykedett. Egy hatodikosdiák a következõt mondta két, szintén könyvet visszahozótársának: „Szalai tanár úr az mindent megért. Tudod, milyenszent ember.” Látjuk: akkor is, most is különírtam e kapcso-latot. A szent melléknév számos jelentése közül talán a’feddhetetlen’-t, a ’hiteles (ember)’-t ismerte el a fiú. Ha akülönírt „szent ember”-bõl elhagyom az „ember”-t, akkorlényegéban ugyanaz történik, mint mondjuk, a „farkas ál-lat” farkassá vagy a „szarvas állat” szarvassá egyszerûsödé-sekor: fõnevesülve szent lesz belõle.

A kis asszony és a kisasszony egybe- vagy különírásajelentésbelileg nagyon is indokolt. Érzésünk szerint – és eztaz egykori diák adta jelzõs szerkezet is megerõsíti – a szentember és a szentember – írjuk bár egybe vagy külön – afönnálló, talán kisebb különbség ellenére sem zárja ki egy-mást. Nyilván nem beszélhetünk teljes szinonimitásról, de akölcsönösség, a tartalmi-jelentésbeli rokonság kézenfekvõ.Garantáltan ez fog kiderülni a szóban forgó néprajzi kötet-bõl is. Nemcsak ennek kedvezõ fogadtatásában reményke-dünk, hanem abban is, hogy szótárainkba elõbb-utóbb vég-re bekerül az egybeírt szentember is.

Holczer József

Szentember –

szent ember

De mi az a stb.?

A gomba módra szaporodó rendezvények nevénekminden elemét nagy kezdõbetûvel írják a sajtóban. Te-szik ezt az újságírók és alkalmi tollforgatók annak elle-nére, hogy helyesírási szabályzatunknak mind a 11.,mind pedig a közelmúltban megjelent 12. kiadása a kiskezdõbetû mellett foglal állást. A 11. kiadás 146. pontjá-ban ezt olvassuk: „A rendezvények, rendezvénysoroza-tok, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb.nevét általában kisbetûvel írjuk” (kiemelés tõlem – D.Z.). A szabálypont így fejezõdik be: „Az intézményszerû-eket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Buda-pesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok stb.”A 191. pontban a példák száma eggyel bõvül: VadászatiVilágkiállítás. A stb. azonban itt is szerepel. A nagy kér-dés számomra éppen ez. Melyek azok a rendezvényne-vek, amelyek még ide sorolhatók? Nem tartom ugyaniselégségesnek a szabályzatnak ezt a megfogalmazását:„Intézményszerû (rendszeresen ismétlõdõ országosvagy nemzetközi) rendezvények, kiállítások, vásárokstb. nevét az intézményekével azonos módon írjuk.” �

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 13

Nevezéktan – igen, létezik ilyen kifejezés, a köznyelv-ben kevéssé fordul elõ, a szaknyelvben gyakran. A közel-múltban több hazai lapban címként is olvashattuk ezt a szót.

Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO ugyanisajánlást adott ki, amellyel „csökkenteni igyekeznek egyesbetegségek önkényes elnevezésének egyes embercsoportok(sõt, állatfajok vagy földrajzi régiók) számára sértõ, offen-zív jellegét, a politikai korrektség követelményének megfe-lelõen.”

A WHO ajánlása ilyennek ítéli például az ebola, a sertés-influenza, a Rift-völgyi láz, a Creutzfeldt–Jakob-betegségvagy a majomhimlõ elnevezését.

Itt már meg- és fennakad a laikus szeme, sõt az agya is.Rögtön utána pedig kérdések fogalmazódnak meg az em-berben.

Szóval – ennek mintájára – nem létezik a jövõben farkas-vakság vagy bárányhimlõ?

Akkor sem, ha évszázadok óta közismert betegségne-vekrõl van szó? A farkasok vajon tiltakoznának az ellen,hogy farkasvakságnak nevezzük a szürkületi gyengén lá-tást? És mi a helyzet a farkaséhséggel? Ezek a szavak volta-képpen rejtett hasonlatok; szoktuk is mondani: olyan éhesvagyok, mint a farkas. Megbántódnának a nyuszik a nyúl-ajak kifejezést olvasva?

A farkasvakság vagy a bárányhimlõ régi népi kifejezés,talán már akkor is használták ezeket, amikor az orvosok alatin megfelelõvel bajlódtak. A bárányhimlõ angolulchickenpox, azaz csirke- vagy tyúkhimlõ. Vajon az angolorvosok is átkeresztelik majd a betegségeket?

No meg: a madárhimlõ esetében a madarak népes család-jának mely tagja fog „demonstrálni”? A majomhimlõ a maj-mok mely faját sérti?

Ráadásul jó néhány betegség tényleg csak egyes állatfa-joknál fordul elõ – ez miért sértõ?

Jut eszembe: mi van a rózsahimlõvel? A növények is be-letartoznak ebbe a körbe – elvégre élõlények.

Ha gondot okoz a Creutzfeldt–Jakob-betegség, akkor milesz a Parkinson-kórral vagy az Alzheimer-kórral? Hiszenezek a fogalmak világszerte elterjedtek, mással nem helyet-tesíthetõk, többnyire ugyanis az azokat felfedezõ tudósrólkapták nevüket.

Éppen azért – például az Alzheimer esetében –, hogymegkülönböztessék a demencia más formáitól. Az pedig,ha egy bizonyos betegség egyes földrajzi régiókhoz köthe-tõ, talán visszavetné a turizmust? Attól még nem utaznakkevesebben Franciaországba, mert régen francnyavalyánakhívtak egyes szexuális úton terjedõ betegségeket. (MígFranciaországban éppen egy másik, szomszéd államról ne-vezték el azokat.)

A világszervezet szakértõi szerint a kutatóknak, azegészségügyi tisztviselõknek, az orvosoknak és az újság-íróknak más, semlegesebb, általános kifejezéseket kellenehasználniuk, olyanokat, mint súlyos légzõszervi betegségvagy újszerû neurológiai szindróma. Az ajánlás észszerûsé-gérõl még azok a kutatók sincsenek meggyõzõdve, akik ko-rábban maguk is problematikusnak találták a betegségekolykor szenzációhajhász elnevezését. Megítélésük szerint adirektíva unalmas, egymással könnyen összekeverhetõ el-nevezésekhez vezethet.

Mi errõl a véleménye az orvosoknak? Dr. Madarasi Ká-roly budapesti, II. kerületi háziorvos szerint a WHO szakér-tõi kissé elvetik a sulykot. „Az orvosi nyelvben az évszá-zadok folyamán rengeteg olyan kifejezés, szóösszetétel ho-nosodott meg világszerte – és Magyarországon is –, amitmeggyõzõdésem szerint jelenleg nem lehet más módon ki-fejezni. Évszázadok orvosgenerációi tanulták meg így, eztkövetõen a medicínában sikerrel alkalmazták, és alkalmaz-zák ma is az általuk megjelölt fogalmakat. Nagy kavarodástokozhatna az emberi gyógyítás során e fogalmak draszti-kus, kritika nélküli átnevezése. Mellesleg a mindenre kiter-jedõ »nyelvújítást« szükségtelennek érzem és szõrszálhaso-gatásnak gondolom, a gyakorló orvos szemszögébõl. A má-ra elterjedt kifejezések egy része népi eredetû, más részüketa betegségek, állapotok felfedezõjérõl nevezték el, tisztelet-bõl. Nem gondolom, hogy egy általános nyelvi tisztogatáskeretében ezeket eliminálni kellene. Ezért csak nagyon ritkaés valóban indokolt esetekben nyúlnék – megfontoltan – azorvosi kifejezések megváltoztatásához” – hangsúlyozta aköztiszteletben álló, népszerû háziorvos.

Egyetemi tanár ismerõsöm, dr. Gallatz Katalin szerinttúlbuzgóság az egész, ezeket a betegségeket, mint a majom-himlõ, madárinfluenza, vagy olyan fejlõdési rendellenessé-geket, mint a nyúlajak vagy farkastorok, az átlagember ígyismeri. Miért lenne jó ezeket átnevezni? Bár mindnek vanlatin megfelelõje, a legtöbb ember a népi kifejezéseket is-meri, és legtöbbször az orvosok is magyar nevükön kóris-mézik e betegségeket, legfeljebb a zárójelentésben szere-pelnek a latin nevükön.

Valóban furcsa lenne például a Creutzfeldt–Jakob-kórtmás néven illetni, mert akkor számos intézmény nevét,szakcikkek megfogalmazását, tanulmányok címét is megkellene változtatni.

Témánkkal megkerestük az egészségügyi államtitkársá-got, de mostanáig nem válaszoltak megkeresésünkre.

Elek Lenke

Hogy a majmok megne sértõdjenek…

Politikai korrektség a nevezéktanban

A 12. kiadás sem ad bõvebb eligazítást, sõt ebben ta-lán még nagyobb a bizonytalanság. A 191. pont szerint arendezvények, rendezvénysorozatok, társadalmi és poli-tikai mozgalmak, programok stb. nevét „ajánlatos kiskezdõbetûvel írni”. Majd így zárul a szabálypont: „De in-tézménynévként a nagy kezdõbetûs írás is elfogadható,például: Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadté-ri Játékok.”

A problémát egyfelõl abban látom, hogy egyik sza-bályzatban sincs pontosan megfogalmazva, hogy mit te-kintünk intézményszerû rendezvénynek. A két, illetvehárom példa kevés. A rendszeresen ismétlõdõ országosvagy nemzetközi rendezvények között jócskán találunkugyanis olyanokat, amelyeket nem írunk nagy kezdõbe-tûvel. Például: a magyar nyelv napja, csíksomlyói búcsú,nemzetközi orvoskongresszus. Ezzel ellentétben jóval ki-sebb horderejû rendezvények így szerepelnek a sajtó-ban: Bor- és Pálinkafesztivál, Csülökfesztivál, Hal- ésVadfõzõverseny.

Úgy vélem, a szabály indoklása hiányos, a példák szá-ma (a nagy kezdõbetûs írást illetõen) pedig kevés.

Dóra Zoltán

Édes Anyanyelvünk 2017/1.14

Nádasdy Borbála grófnõ 1956 után hagyta el Magyarországot.Bécsben filmszínésznõ, Franciaországban balettmester lett. Élet-rajzi ihletésû könyvei népszerûek, a memoárirodalom terén nyúj-tott teljesítményéért megkapta a Magyar Érdemrend lovagkereszt-jét. Ötvennyolc év után költözött vissza hazájába. Úgy látja, az em-ber leginkább az anyanyelvével tudja felvértezni magát az emigrá-cióban. Sokan úgy tesznek, mintha elfelejtenék anyanyelvüket, ak-centusokat vesznek fel, de Nádasdy szerint ez a korlátozott szelle-mi tõkébõl fakad. Az írónõ azt is elmondta, számára az éneklés volta legjobb fegyver a nyelvfelejtés ellen.

Ha az ember elhagyja az országot, ahol születik, talán a nyelv-vel tud leginkább védekezni a szomorúság ellen. Amikor1957-ben itt hagytam Magyarországot, ésBécsbe vitt az utam, megtartottam és on-nantól végig gyakoroltam az anyanyelve-met. Persze, meg kell tanulni a befogadóország nyelvét, de nem pusztán az a beil-leszkedés alapja. Ha csak az új nyelvrekoncentrál, nem biztos, hogy tökéletesenmegtanulja, viszont az szinte garantált,hogy az anyanyelvét elfelejti. Egyébként,ha nem emigráns az ember, a nyelv akkoris nagyon segít a megmaradásban. Talánerre a mi nyelvünk a legjobb példa, hi-szen különleges nyelvünk van. Azt val-lom, vannak olyan kifejezések, gondola-tok, amelyeket egy magyar csak az anya-nyelvén képes megfogalmazni és átadni.Amikor nehéz óráim voltak, a magyarirodalomhoz folyamodtam. Ha kezembe vettem egy magyar köny-vet – legyen az Jókai-regény vagy Arany János-költemény –, ak-kor abban mindig vigaszt találtam. Annyira gazdag a magyar iro-dalom, hogy az olvasó ezáltal szinte teljesen felvérteztetik. Erõspáncél a nyelv, az irodalom. Persze, sokszor tapasztaltam külföl-dön, hogy rövidebb-huzamosabb ideje ott élõ külföldiek erõs ak-centussal beszéltek. Ezt mindig szóvá is tettem, mert nem lehetigaz. Vannak, akik megjátsszák három hónap után…

Mi húzódhat meg emögött?

Egész egyszerûen: a butaság. A korlátozott szellemi tõke. Ezekaz emberek szerepet akarnak játszani. Ahogy mondani szokás,messzirõl jött ember bármit mondhat, messze van Moszkva, a cáris messze lakik. Tehát nem lehet ellenõrizni, hogy az, amit maguk-ról tartanak, mennyiben felel meg a valóságnak. Mi magyaroksokszor Nyugat-imádók voltunk és vagyunk is. Azt gondoljuk, ottgyökerezik az igazi kultúra. Azok, akik mindenféle akcentusokatvesznek fel, miközben az anyanyelvüket elfelejtik, azt hihetik ma-gukról, istenadta nagy kultúremberek. Pedig ez nincs így. Néhaelõfordul, hogy rászólok az ilyen nyelvhasználókra. Nem önfé-nyezésnek szánom, de én mégiscsak példa vagyok a jelenség el-lenkezõjére. Elõadásaimmal, öt kötetemmel járom az országot. Azegyik könyvtárban meg is kérdezték tõlem, hogyan létezik az,hogy ilyen szépen bírom a magyart. Nevetve válaszoltam, hogy aznem létezik, hanem ez így van. Mármint az anyanyelvi tudásom.

Mégis sokszor elmondja, Ön azért más nyelvet beszél, mintamit a jelenkori átlagos magyar nyelvhasználó.

Ezt így gondolom. Nyilván ennek oka lehet az is, hogy ötven-nyolc év után – másfél évvel ezelõtt – költöztem vissza Magyaror-szágra. Aztán ott van a szleng is. 1956 elõtt mi is beszéltünk szlen-get, de nem ilyen szinten. Az akkori nyelvet inkább jampecnekmondtuk, szerintem például a szia, a cucc, a menõ onnan maradt.Amiket végképp nem bírok, azok az angolból, franciából, német-bõl meghonosodott szavaink. Miért mondjuk azt a kép helyett,hogy imázs vagy imidzs, miért hívjuk a tervet projektnek, az emlé-kezetzavart déjà vunek? Minden alkalmazott szónak lenne magyarmegfelelõje.

Visszatérve az emigráció nyelvhasználatára: Kárpáti Ta-más, a Premier mûvészeti magazin fõszerkesztõje a napokbanemlítette, hogy melbourne-i látogatása során azt figyelte meg,a helyi magyar közösség tagjai egymás közt a „6-3-at” beszé-lik. Vagyis hat szó magyarul, három angolul. Ön mit tapasztaltausztriai és franciaországi évei alatt?

Azt, hogy minden az egyénektõl függ. Franciaországban voltakkülönbözõ szervezetek, többek között kisebbségi jogvédelemmelfoglalkozók. Azoknak a tagjai nem keverték a nyelvet, de a párizsikatolikus missziónál akadtak idõs emigránsok, akik már huzamo-sabb ideje éltek a francia fõvárosban. Õk valamennyire keverték anyelveket. Nagyon érdekes, hogy leginkább a befogadó országbabeilleszkedett értelmiségi réteg vegyítette kicsit a magyart a fran-ciával. Nálunk nagy ritkaságnak számított az, ha összejöttünk,mert meg kell hagyni, a franciaországi magyar emigráció nem túl-zottan járt össze. Viszont ilyen alkalmakkor nem volt jellemzõ az,hogy franciául vagy félig franciául, félig magyarul beszéljünk.Egyébként, ha már a kinti szervezõdéseket szóba hoztam, elmon-danám, hogy volt egy bizottságunk, amely eltökélte, hogy meg-

mutatja a franciáknak, mi is a magyarkultúra, de még az erdélyi, felvidéki ki-sebbségi létet is felvillantottuk nekik te-matikus programokkal, vendégekkel, ki-rándulásokkal.

Melyek azok a csoportok, amelyekmegõrizték magyartudásukat?

Ismertem egy magyar operettdívát,Münchenben találkoztam vele. Ott né-metül énekelte a Csárdáskirálynõt, és aztmondta, magyarul már el is felejtette aszöveget, holott az a magyar Kálmán Im-re mûve. Talán meglepõ lehet, bár azarisztokrata köröket kevésbé ismertem,de õk rendkívül szépen megõrizték a ma-gyart, még akkor is, ha némelyik raccsoltegy kicsit. (Nevet.) A Széchenyiek és a

Károlyiak négy-öt nyelvet beszéltek, de a magyart holtukig nemfeledték. Emlékszem arra, hogy a férjemmel, Jeannal Bécs mellettvoltunk egy arisztokratatalálkozón. Jean csak franciául beszélt.Ezen az összejövetelen a magyar arisztokraták pedig magyarul tár-salogtak. Amikor beléptünk, a háziasszony köszöntött, bemutatottminket, majd azt mondta, innentõl legyen a francia a társalgásnyelve, mert az úr nem beszél más nyelven. Onnantól a másik szo-bákban, még egymás között is franciául beszéltek a vendégek.Apponyi, aki már gyermekként elsajátította a nyugat-európai nyel-veket, például öt nyelven mondta el a védõbeszédét a trianoniegyezmény aláírása elõtt. Na, ez a hihetetlen európai szellemû kul-túra teljességgel pótolhatatlan a mai Magyarországon.

Mert úgy látja, az a nyelvtudás, amit ma sajátít el egy kül-földre szakadt, ott munkát vállaló magyar, nem elégséges?

Leszámítva a kivételeket, a többség csak felületesen tanuljameg az idegen nyelveket. Olyan szinten, amely létszükséges. Deaz említett arisztokraták magas mûvészetrõl, komoly politikáról,elvont dolgokról is folyékonyan, nagy szókinccsel tudtak értekez-ni azokon a nyelveken, amelyeket sajátjuk mellett elsajátítottak.

Olvasott magyar szerzõket az emigrációban?Igen, de tudja, a beilleszkedéshez a régi szerzõk, nem az újak

segítettek. A nekem „moderneknek” számítók közül Radnóti ésSzabó Lõrinc mûveit forgattam. Wass Albertet is nagyon szeret-tem, regényei mellett gyönyörû költeményeket írt. A Kard és ka-sza címû kötetét nagyon becsülöm, mert nemcsak nagyon szép,nagyon igaz is. Márairól is tudtunk, õt is olvastuk. A páratlan nyel-vezet, helytállás és a tragikus végkifejlet közös volt ezekben azírókban.

Mit tett a nyelvfelejtés ellen?Énekelni kell. Egész egyszerû dalokat, amelyek visszajönnek

az ember emlékezetébe. Azok sokat segítenek. Egy régi magyartáncdal butuska szöveggel éppen olyan sokat jelentett nekem, mintegy népdal.

Mészáros Márton

Az interjú teljes szövege az E-NYÉK címû elektronikus újság-ban olvasható: www.mnyknt.hu. (A szerk.)

Nádasdy Borbála:„Erõs páncél a nyelv…”

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 15

Szóhatár-eltolódásnak nevezzük azt a nyelvi jelensé-get, amelynek során az egymás után következõ szavakata nyelvérzék másként tagolja: az összetartozó részeketszétválasztja, a szóhatárokat áthelyezi, majd másként ol-vassa össze. A szóhatár-eltolódáson alapuló szókeletke-zés meglehetõsen ritka jelenség nyelvünk történetében,de a beszélt nyelvben, a nyelvjárásokban és a gyermek-nyelvben többször is elõfordul.

Klasszikus magyar nyelvi példa erre a jelenségre anévelõ eltolása, amely a beszélt nyelvben különösen gya-kori: a zongora > az ongora, a zacskó > az acskó, az isko-lába > a ziskolába, az apuval > a zapuval, zeng az ének >Zenga zének (Vámos Miklós egyik regényének címe).Nézzünk néhány szót, amelyek létrejöttében a téves ta-golás játszott szerepet.

A banya szó e jelenségnek köszönheti létezését: anagymamát hívták egykor jobanyának (vö. dédanya, ük-anya, szépanya). Ennek az összetett szónak az elõtagja (ajob) a jó melléknév középfoka (minthogy a középfoknakeredetileg nem hosszú, hanem rövid -b volt a jele, vö.idõsb, különb, egyéb), utótagja pedig az anya szó volt.Idõvel azonban a középfoknak megváltozott az alakja,jobb lett belõle, minek következtében lassanként fele-désbe merült annak a tudata, hogy ebben az összetétel-ben a jó középfoka rejlik. Ez pedig lehetõvé tette a szó új(téves) tagolását, amely a 17. század végétõl adatolható:jobanya > jó-banya. A jelentésváltozás a következõkép-pen mehetett végbe: minthogy a jó-banya szó jóságos,kedves öregasszonyt jelentett, az egyszerû banya márcsakis olyan öregasszonyt jelenthetett, akit nem illetmeg a jó jelzõ. Így keletkezett tehát a banya szó, amelynem egyéb, mint az anya, amelynek elejére odaragadt aközépfok jelének egykori -b-je.

Patika szavunk is szóhatár-eltolódás eredményekéntkeletkezett. A görög apotheka szó ’raktár’ jelentésben

került át az európai nyelvekbe, pl. a németbe Apotheke,az oroszba anmeka alakban. A szókezdõ a hangot a ma-gyar nyelvérzék névelõnek érezte, és így tagolta a szót: apoteka, amibõl aztán idõvel a mai (a) patika lett. Ugyan-ez történt a lombik szóval is, amely az arab al-ambik át-vétele; ebbõl lett az angolban alambic, az olaszbanalambicco stb. A magyar nyelvhasználó itt is névelõt ér-zett a szókezdõ a hangban (furcsa véletlen, hogy az arab-ban is névelõ az al-), s elvonta: így alakult ki a mai lombikszó.

Feltehetõen az édes anyanyelvünk jelzõs szerkezet isszóhatár-eltolódásnak köszönheti létrejöttét: az eredetitagolás az édesanya-nyelv ’az édesanyánktól tanult nyelv’volt, ebbõl keletkezett szóhatár-eltolódással az édesanyanyelv. A téves tagolásban minden bizonnyal szere-pet játszott az, hogy az egyén érzelemmel (szeretettel ésragaszkodással) teli kötõdésének tárgyai (pl. haza, apa,anya) elég sûrûn fordultak elõ az édes melléknévvel al-kotott jelzõs szerkezetben: édes haza, édesanya, édesapa.A legkellemesebb íz érzetéhez közel álló édes melléknévmetaforikus használata egyébként meglehetõsen korán,már az Ómagyar Mária-siralomban megjelent: o en ezesurodum ’ó én édes uracskám’. Az édes jelzõ a 17–18. szá-zadban állandósult nyelvi megjelenítõjévé vált a meg-hitt, személyes kötõdésnek, és az édes melléknévvel al-kotott jelzõs kifejezések fokozatosan beépültek a közös-ségi tudatba.

Nélkül névutónk is szóhatár-eltolódásnak köszönhetimai alakját: háznál kívül / kül > ház nálkül > ház nélkül.

A szóhatár-eltolódást egyre inkább a múlt szóalkotóeljárásai között tartjuk számon, új szavak ugyanis mamár nemigen keletkeznek ilyen módon. A jelenségazonban ma is elevenen él és virágzik a nyelvi humor te-rületén: nyelvi játékként, különösen szóviccekben, nyel-vi tréfákban, olykor találós kérdésekre emlékeztetõ for-mában meglehetõsen gyakran fordul elõ (pl. – Mi az,fémbõl van és utazik? – Vas utas (vasutas); Annak, aki asátor tetején lakik, a sátor alja új hely (Sátoraljaújhely).

H. Varga Márta

Édesanya-nyelvbõl

édes anyanyelv

Õszinte felirat! (B. G.) Helyesírási vétség mint reklámfogás... (B. G.)

Édes Anyanyelvünk 2017/1.16

A különféle élettani és lelki állapotok beszédre gyakorolthatásának vizsgálata régóta áll az emberek érdeklõdésénekközéppontjában. Régóta ismert az a tény, hogy a beszéd,mindamellett, hogy információt közvetít, tükrözi lelki és fi-zikai állapotunkat is. Az elmúlt évtizedekben egyre na-gyobb figyelmet kapott az emberek egészségi, fizikai és lel-ki állapotának folyamatos megfigyelése gépi módszerek-kel. Ennek haszna abban áll, hogy egyrészt ezzel fokozato-san közelebb kerülünk az emberi viselkedés megértéséhez,másrészt pedig a gépi eljárásokkal az emberek mindennapiéletét támogathatjuk, segíthetjük. A beszédbõl például meg-állapíthatjuk a beszélõ fáradtságának fokát, vagyis hogy mi-kor aludt legutóbb. Ha az egyén fáradt, akkor beszédemonotonná, a hangok kiejtése elnagyolttá válik, és a hezitá-lások száma megnövekszik. Számos betegség van hatással abeszédre, mint például a reflux, asztma, demencia, afázia,Parkinson-kór, amelyek feltárhatók akusztikai elemzésekalapján. A hangszalag megváltozása esetén a beszéd érdes-sé, rekedtté válik. A fizikai állapot mellett a lelki állapotokis kimutathatók a beszédbõl. A kognitív terheltség szintjé-nek emelkedésével növekszik a beszédtempó, stressz alattmegnövekszik az alaphangmagasság. A lelki állapotokvizsgálatában kiemelt figyelmet kap az érzelmek akusztikaivizsgálata. Megfigyelhetõ például, hogy a semleges érzelmiállapothoz képest félelem, öröm és harag esetén a beszéd-ben megemelkedik, míg szomorúság esetén lecsökken azalaphangmagasság. Mindezen vizsgálatoknak egy különle-ges esete, amikor a beszéd hosszú távú változásait vizsgál-ják az arra ható változók mentén, mint például az elszigete-lõdés során bekövetkezõ szorongás, stressz. A beszédhosszú távú vizsgálata igen összetett, mivel sok tényezõnekkell megfelelni, mint például az azonos felvételi körülmé-nyek, az adatközlõk folytonos elérhetõsége. Mindezek mel-lett az idõben változó adatok modellezésére használhatóeszközök köre is szûkös vagy nem kielégítõ.

A szimulált Mars-utazás kiváló lehetõséget biztosít a be-széd hosszú távú vizsgálatára, különös tekintettel a bezárt-ság beszédre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A szimulá-ció megtervezésében és kivitelezésében az Európai Ûrügy-nökség, Oroszország és Kína vett részt. A kapszula (a szi-muláció helyszíne) az Orosz Akadémián kapott helyet. Akísérletben egy lehetséges Mars-utazást szimuláltak,amelynek idõtartama 18 hónap. 255 nap a Földtõl a Marsig,10 nap a Marsra szállás, 255 nap vissza a Földre (2010. jú-niustól 2011. novemberig). A vizsgálatban hat ûrhajós vettrészt, három orosz, két európai és egy kínai, mind férfiak. Aküldetés alatt az ûrhajósok több mint 100 kísérletben vettekrészt: fizikai (20), lélektani (21), biokémiai-immunológiai-biológiai (34), mikrobiológiai (8), mûködési és technikai(8). A szimuláció kiemelt eseménye a Marsra szállás volt,amikor is a legénység két csapatra oszlott: az egyik az anya-hajón maradt, a másik pedig Marsra szállt. A szimuláció so-

rán több stresszt kiváltó eseményt is elõidéztek a kutatók.Az egyik ilyen a teljes energia lekapcsolása volt, ez több na-pig is tartott. A másik a kommunikációs lehetõségek csök-kentése és zárolása. Az ûrhajósok elmondása szerint a kap-csolat megszûnése volt az egyik legnehezebb szakasz azutazás alatt.

Kutatásunk hanganyaga az ûrhajósok bejelentkezéseibõlépül fel, teljes idõtartama közel 22 óra. A beszélgetésektöbbsége orosz és angol nyelven történt, de elõfordul a kínaiés az olasz is, és nem ritka a kevert nyelv sem (példáulorosz-angol).

A UCL (University College London) és az IBMP(Institute for Biomedical Problems, Moszkva, Oroszor-szág) együttmûködésével azt vizsgáljuk, hogy az ûrhajósokbeszéde hogyan változik az idõ elõrehaladtával, illetvehogy a beszédbõl milyen fizikai és lelki állapotok térképez-hetõk fel. A kutatás egyik alapvetõ kérdése, hogy a beszéd-nek milyen akusztikai jellemzõit érdemes vizsgálni, ame-lyek együtt járnak a fizikai és a lelki állapotok változásával,nem módosulnak zaj hatására, és emberi beavatkozás nél-kül kinyerhetõk a beszédbõl. A kísérlet másik nagy kutatásiköre ezen akusztikai jellemzõk változásának modellezése,vagyis annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a beszédváltozása a véletlennek vagy valamilyen más változó hatá-sának tulajdonítható-e. A modell megalkotásában az elsõd-leges magyarázó változó a küldetés ideje (órában), a nap-szak (órában), az ûrhajósok által elmondott szövegek típusaés nyelve volt. Ezeken kívül a kutatás harmadik fontos kér-dése az anomáliák, a rendellenes, a megszokottól eltérõ be-jelentkezések megtalálása. Ennek jelentõsége abban áll,hogy a rendszer, amelyet létrehozunk, képes a földi kiszol-gáló személyzet számára jelentést, figyelmeztetést küldeni,hogy az adott beszélõ beszéde a megszokottól eltérõ fizikaivagy lelki állapotot tükröz.

Eddigi eredményeink szerint az ûrhajósok a szimulációkezdeti szakaszában motiváltak voltak, a fizikai és a lelkiállapotuk kiváló volt (1–3 hónap). Ez a szakasz volt a beil-leszkedési fázis. Ekkor például az átlagos alaphangmagas-ság magasabb volt, ami emelkedett lelki állapotra utal. Ezután volt az elsõ érzelmi leesés, amikor az ûrhajósok már el-sajátították az eszközök használatát, és csak a mindennapirutin maradt. Ekkor az alaphangmagasság csökkent, ez ala-csonyabb hangulati szintet jelent. Ennek a megváltozására aMarsra szálláskor került sor, amelyet csúcseseménynek ne-vezünk. Ezen idõszakban újra megnõtt a motiváció, az ér-zelmi állapot is magas volt, amely az alaphangmagasságbanis megjelent. A csúcsesemény után viszont jött a másodikhangulatesés, amely mélyebb volt, mint az elsõ. Ezt jelezteaz alaphangmagasság is, hiszen ezen idõszakaszban érte ela legmélyebb szintet. Ekkor nem maradt már más, mint kö-zel 8 hónap utazás a Föld felé, amely igen egyhangúnak,unalmasnak bizonyult. A lelki állapot csak az utolsó 10–15napban emelkedett, amikor újra közvetlen kapcsolat volt akabin és a földi kiszolgáló személyzet között. Ez tetten ér-hetõ volt az alaphang változásában is.

Eredményeink összhangban vannak a Mars-utazás másirányú vizsgálatainak eredményeivel, illetve az ûrhajósokutólagos beszámolóiban elmondottakkal.

Beke András

A szerzõ az intézet Fonetikai Osztályának tudományosmunkatársa, a UCL Speech, Hearing and Phonetics poszt-doktora.

A Nyelvtudományi Intézetmûhelyeibõl

Hangok a MarsrólEgy szimulált ûrutazás

fonetikai tanulságai

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 17

OlvasólámpaKvaterkázzunk Wacha Imrével!

A kvaterkázik, azaz ’társalogva borozgat’ (egyben persze’borozgatva társalog’) igét a Magyar értelmezõ kéziszótár máso-dik kiadása (2003) kiveszõben levõnek minõsíti. Kiveszõben vanmaga a vele jelölt cselekvés, a ráérõs beszélgetés, anekdotázás is.Már csak ezért is örömmel vettem kézbe régi kedves kollégám, a86. életévében járó, de ma is fáradhatatlanul munkálkodó WachaImre kötetét: Kvaterkázás (Derûs visszaemlékezések, anekdoták aXX. század második felének magyar nyelvészeirõl, nyelvmûvelõi-rõl).

A szerzõ több szempontból isa legalkalmasabb, sõt talán azegyetlen alkalmas kortársunk ar-ra, hogy egy ilyen kötetet „in-nen-onnan, saját emlékeibõl éspletykákból összehordogasson”(a belsõ címlapról). Az 1950-esévek elsõ felében végezte azELTE bölcsészkarán a magyarszakot, így még tanítványa lehe-tett többek között Pais Dezsõnek,Szabó Dénesnek és más jeles, azegyetemi oktatásból késõbbilyen-olyan okból kiszorított nyelvésznek. Az egyetem után azMTA Nyelvtudományi Intézetébe került, mégpedig annak a Nagy-szótáron dolgozó (de az anyagi feltételek szûkössége folytán idõ-vel a Petõfi-szótár megalkotására áttérõ), Gáldi László vezetteosztályára. Utóbb az intézet több más osztályán is tevékenykedett,többek között a mai magyar nyelv osztályán is. Így „osztálytárs-ként”, közvetlen munkatársként is tanúja lehettem Wacha Imrealapos szakmai tájékozottságának és vonzó emberségének. Ezutánnéhány évig az ELTE Fonetikai Tanszékén dolgozott, közben pe-dig folyamatosan részt vett a nyelvi ismeretterjesztésben, különöstekintettel az értelmes és szép magyar beszéd oktatására. Példáultöbb mint ötven éven keresztül volt zsûritag a Kazinczy-versenydöntõjében, és tanította tiszta beszédre a Rádió bemondóit.

Következésképp Wacha Imre mind az egyetemi, mind a kutató-intézeti körökben otthonosan mozog, és jól ismeri az ismeretter-jesztés, az anyanyelvi mozgalom tevékenységét is. Nevekkel fém-jelezve: ott volt Pais Dezsõ, Gáldi László, Lõrincze Lajos, PéchyBlanka, Deme László közvetlen környezetében, megfigyelhetteszokásaikat, emberi vonásaikat, olykor gyengéiket, és emlékezeté-be véste (sõt talán már ekkor fel is jegyezte) a velük történt mulat-ságos eseteket, anekdotákat.

De mi is ez a sajátos, újabban egy kissé háttérbe szoruló elbe-szélõ mûfaj, az anekdota? Az anekdota, mint ezt a kötet elõszavá-ból is megtudhatjuk, rövidebb, mint a novella, de hosszabb, mint avicc. Szerkezetét, stílusát a szóbeli elõadásmód sajátosságai szab-ják meg. Ezért is sok benne az ismétlés, a szereplõk ráérõs bemuta-tása, a körülmények részletezése. De nem idegen tõle a csattanó, agyors, frappáns lezárás sem. Az anekdota Mikszáthnál az alapvetõkifejezõeszköz rangjára emelkedett, de nyomára bukkanhatunkKrúdynál, sõt napjaink szépirodalmában, például Esterházynál is.

„Az anekdota sokszor kis történelmi korrajz is, mindig kis tár-sadalomrajz is, sokszor velejárója annak a kornak, azoknak a tár-sadalmi viszonyoknak a bemutatása, amelyben hõse élt és tevé-kenykedett” – olvashatjuk az elõszóban. A kötetben tárgyalt kor-szakot tömören így jellemzi: „Veszélyes idõszak volt az ötvenesévek elsõ fele. Akésõbbi is, de másként” (9). Ez utóbbit mint a szá-zad utolsó harminc évének aktív végigélõje csak megerõsíteni tu-dom.

A kötet szerkezetét a szerzõ kutatói és tanári tevékenységénekhárom fõ színtere tagolja három részre. Elsõként az egyetem, aPais professzor körül csoportosuló tanítványok és munkatársak vi-lága jelenik meg, többek között a Kruzsok, a nyelvészek heti rend-szerességgel „ülésezõ” társasköre. A következõ színhely a Nyelv-

tudományi Intézet és annak mindennapjai, például a farsangi ka-barémûsorok (ezek az én idõmben nõnapi táncos vigalmakká sze-lídültek, majd teljesen elhaltak). A harmadik szféra a gyõri és sá-toraljaújhelyi anyanyelvi versenyek, az ismeretterjesztõ elõadá-sok, tanfolyamok, kirándulások közege. A gazdagon illusztrált,hallatlanul szórakoztató kötet utószóval és névmutatóval zárul.

A mutatóról jegyezzük meg: jó, hogy van, mert általa könnyeb-ben megtalálhatjuk azokat, akikre elsõsorban kíváncsiak vagyunk

(az ilyen könyveket nem egyvég-tében szoktuk olvasni, bár ezt ígyis érdemes). Ezen felül a mutató-beli elõfordulás mennyisége jólkiemeli a kötet fõszereplõit: azegyetemrõl Pais Dezsõt, az inté-zetbõl Lõrincze Lajost, az anya-nyelvi mozgalomból Péchy Blan-kát. Hozzájuk fûzõdik a legtöbbtörténet, mert õk voltak ezekneka közegeknek a legnagyobbegyéniségei, fõszereplõi. De kö-rülöttük, mellettük felbukkannakolyan karakteres személyiségek

is, mint Gáldi és Deme vagy a finnugristák közül az „adatközlõ-ként” (adomamesélõként) is jeleskedõ Bereczki Gábor és PusztayJános.

Végül pedig ezt kell idéznem az utószóból: „Talán ezzel a né-hány szívderítõ kis történettel […] sikerült érzékeltetnem, hogy(nyelvész) tudósaink is hús-vér emberek, akik olykor élcelõdésre,csipkelõdésre is hajlamosak, hogy komoly tudósaink is vidám, já-tékos emberek” (278). A kötet olvastán az a benyomásom alakultki, hogy ennek a mondatnak az élérõl bízvást elhagyható a szerzõszerénységébõl odakerült talán.

A tárgyilagos ismertetéseknek szükségképpeni velejárója a ki-fogások, ellenvetések megemlítése. Itt azonban (és nem csupán akötet mûfaja miatt) ilyenek nincsenek. Legfeljebb azt állapíthatommeg sajnálkozva, hogy nem találom saját magamat a történetekszereplõi között. Úgy látszik, nem vagyok anekdotahõsnek való.Csak végigéltem ezt a korszakot, de nem mondtam vagy tettemsemmi mulatságosat. Így például a Lõrincze-gyertyák lekonyulá-sakor (100–101) magam is jelen voltam, sõt én tartottam a szüle-tésnapi köszöntõt, de éppen emiatt semmit sem vettem észre a töb-biek egyre fokozódó derültségébõl (mindez jól látható a Grétsy 80köszöntõ könyv 135. oldalán levõ fényképen).

Befejezésül ennek a „hiánynak” a pótlására hadd mondjak elmagam is egy kis történetet, amelynek a szerzõ és jómagam vol-tunk a szereplõi. Az 1980-as években jártunk, egy lassan oldódó,javuló hangulatú korszakban. A nyelvmûvelõ osztály munkatársaikirándulást tettek a somlói szõlõhegyre, és ott természetesen megis kóstolták a helyben termett igen finom, különleges ízû fehér bort(akkor még két szóba kellett írni). A borozgatók között ott voltWacha Imre is, aki sûrûn hangoztatta, hogy „nem vagyok boros”,és ujjaival is mutatta, milyen keveset kér a poharába. Így azután,amikor magam is éreztem, hogy a jóból is megárt a sok, így szól-tam a töltögetõ osztálytárshoz: „Én is csak egy wachányit kérek.”A wachányi ettõl kezdve állandó szava lett ennek a kis munkatársi,baráti körnek.

Hát ez nem volt valami nagy csattanó. Aki jobbakat is szeretneolvasni, szerezze meg Wacha Imre kötetét, amely tudtommal nemkerül könyvárusi forgalomba, de az anyanyelvi mozgalom berkei-ben minden bizonnyal hozzá lehet jutni. De siessünk, mert az ilyenmulatságos könyvek példányai hamar elkelnek a mostani humor-talan (és éppen ezért humorra szomjazó) korszakban. (Wacha Im-re: Kvaterkázás. Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest, 2016,296 oldal.)

Kemény Gábor

A könyv borítóján Kubínyi László rajza a Kruzsokról

Édes Anyanyelvünk 2017/1.18

Adamikné Jászó AnnaJókai és a retorika címûkönyve korszerû és klasszi-kus egyszerre, mert egy ré-gi-új módszer segítségéveltárja fel egy klasszikus íróregényeinek modern voná-sait. Elolvasva a könyvetvilágosan látszik, hogy a fi-lológiai pontosság és a pon-tos mûismeret egyaránt aszerzõ sajátja. Nem kétsé-ges, hogy Jókai összes mû-

vének elolvasása után született a kötet, s az sem, hogy amai divatos irányzatok helyett a retorikai elemzés mód-szerével ismerheti meg az olvasó Jókai életmûvének reto-rikai vetületét és eddig feltáratlan jellemzõit. „Jókai azegyetlen író, aki az ország minden helyén egyaránt odaha-za van, otthon úgy, ahogy az ember csak otthon lehet, meg-hitten és oldottan, meleg pillantással. Az embereket és adolgokat úgy nézi, hogy azok hozzá tartoznak és õ hozzá-juk tartozik” – idézi Hamvas Béla A magyar Hüperion cí-mû mûvét a szerzõ az epilógusban (254).

Jókai Mór regényei manapság méltatlanul háttérbeszoríttattak. A NAT, hálátlan módon, mellõzte a kötelezõksorából Jókait. A retorika pedig csak az elmúlt évtizedbenkerült vissza az iskolákba, a magyarórákra. Talán a hu-szonnegyedik órában történt ez a lépés, meggátolandó azigénytelen nyelvhasználat további terjedését, már-márnormává válását.

A kötet a klasszikus szerkesztési elvek alapján épül fel.Prológus és epilógus fogja közre a négy fõ fejezetet, melyekJókai regénypoétikáját, retorikai érvelését, regényszerke-zeteit és stílusát tárgyalják. Minden fejezet összegzésselzárul, melyben tömören összefoglalva található a fejezetesszenciája.

A prológus a megírás okait tartalmazza. Röviden ismer-teti a retorika történetét, a retorikai elemzés módszerét.Feltárja Jókai retorikai mûveltségét, felhívja a figyelmet avele kapcsolatos elõítéletek hibáira, bemutatja a forrás-ként használt anyagot. Egyszerre van jelen a tudományoskutató alapossága és objektivitása, a Jókait szeretõ olvasólelkesülése és a hajdani gimnáziumi tanár szempontrend-szere (12).

A Jókai regénypoétikája címû fejezet taglalja a Jó-kai-problémát, a kritikusok sztereotípiáit. A szerzõ felhív-ja a figyelmet arra, hogy Jókai regényei romance típusúak,tehát igazságtalanság számon kérni rajtuk a novel, a rea-lista regény ismérveit. Átfogják egész történelmünket azõsidõktõl a jövõ századig, ezért a regényeket nemcsak ke-letkezésük szerint, hanem cselekményük ideje szerint iskronologizálja. Egyetlen motívumot emel ki – a sok lehet-séges közül –, az árulás motívumát, amely Jókai-regényekegész sorának középponti témája – nem véletlenül 1849után.

Jókai és generációja még alapos retorikát tanult, éppenezért az akkori mûvek megértéséhez és elemzéséhez szük-ségesek a retorikai ismeretek, a retorikai elemzés. A Jókaiés a retorikai érvelés (inventio) címû fejezet többrétû. Jó-kai retorikai mûveltségét bizonyítja: kitûnõ szónok volt,regényeiben sok és sokféle beszédet olvashatunk; retorikaiszakszavakat fedezhetünk fel mûveiben, és alkalmazza aretorikai (valószínûségi) érvelés módszereit: a példát és azenthümémát, a toposz-logikát, valamint az értékekkel va-

ló érvelést. Külön pontban foglalkozik a szerzõ a humor re-torikai forrásaival: az érvelési hibával és a manipulációval.Elemzi Jókai különleges „retorikai mûveit” is (93–99), me-lyek tulajdonképpen retorikai paródiák: Egy hírhedett ka-landor a XVII. századból (a törvényszéki tárgyalás és a te-kintélyérv paródiája), a Félistenek bolondságai (Cicero-pa-ródia), A három márványfej (disputa-paródia az író és kép-zelt kritikusa között).

A Jókai és a regényszerkezetek (dispositio) címû fejezeta regényekben elõforduló különbözõ szerkesztési módokattárgyalja: bevezeti a fraktálszerkezet fogalmát. Bemutatjaa lineáris, a párhuzamos és a keretes szerkezet megjelené-sét a regényekben, külön alpontokba szedve jellegzetessé-geiket és különlegességeiket. A bevezetés, a befejezés és anarráció (127–140) sajátos módjai is tételesen felsorolva je-lennek meg; a cselekmény elindításának módja: drámaivagy vidám regénykezdet, a fõszereplõ jellemzése, leírás; ajó, a tragikus és a katartikus befejezések, sõt különlegesmegoldások: az olvasóra bízza a befejezést, választhat többlehetõség közül, egészen 20. századi módon. Külön al-fejezet szól Jókai zárójeles szerkezeteinek típusairól, kü-lönösen fontos a Genette-féle narratív metalépszisz meg-figyelése, felfedezése mûveiben. A szerzõ hangsúlyt fekteta regényekben korukat megelõzõ módon megjelenõintertextualitásra és intratextualitásra. A fejezet sikere-sen oszlatja el az igénytelenül felépített regényekrõl szólótévhiteket, mutatja be a tudatos szerkesztést, az újításo-kat.

A Jókai stílusáról szóló fejezet az alakzatok bravúroshasználatát és prózájának ritmikusságát, költõiségéthangsúlyozza. A világos, a helyes, az illõ és az ékes mindJókai stílusára jellemzõ jelzõk. Fontos szempontok ezekmanapság, amikor nem a retorikai és stilisztikai szerkesz-tettség a legjellemzõbb tulajdonsága azoknak a szövegek-nek, melyekkel a mindennapokban találkozunk. Jókai vá-lasztékos szókincse csak bõvíti az olvasó saját mentális le-xikonát. Az egyéni szóalkotások, a névadás, a tréfás etimo-lógia, a gondolat- és szóalakzatok – mind olyan retorikaieszközök, amelyeket nem is megtanulni kell, hanem zsi-gerbõl használni. Ehhez nyújt páratlan segítséget Jókai, ésezt mutatja be szemléletesen Adamikné Jászó Anna.

Az epilógus figyelemfelkeltés, de felhívás is. Amellett,hogy összegzi tapasztalatait és bemutatja téziseit, a szerzõrámutat, hogy Jókai méltatlan helyen van manapság. Jó-kai regényei érzelemben gazdagok, választékos stílusúak:átfogják egész történelmünket, nemcsak a tájakat, hanema korok levegõjét, a hajdan volt embereket is megismerhet-jük belõlük: mindegyik igazi oral history! Az sem mellékes,hogy a monográfia olvasása közben könnyû szert tenni re-torikai ismeretekre, az igazi retorikára (mert nemcsak Jó-kai körül, hanem a retorika körül is sok a félreértés).

Kinek ajánlható Adamikné Jókai és a retorika címûkönyve? Annak, aki szereti Jókait, és annak, aki nem. An-nak, aki szerint kell retorika, és annak, aki szerint nem.Az elõbbieket megerõsíti, az utóbbiakat meggyõzi. Hogyáltala sikerül-e Jókait az õt megilletõ helyre visszaemelni,nem tudom. Ha csak egy kicsit is hozzájárul ahhoz, hogy aJókai körüli káosz renddé álljon össze a fejekben, a megfe-lelõ fejekben, talán sikerül a magyar nyelv igényessége feléegy lépést tenni. Aki nyitott füllel jár-kel, tudja, hogy errea lépésre szükség van, a huszonnegyedik órában. (TrezorKiadó, Budapest, 2016.)

Seres Kristóf(Ungvári Egyetem)

Jókai és a retorika

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 19

Ha helyesen észszerû, akkor hogyanhelyes: szekrény + nyi?

A -szerû, -féle, -fajta stb. ún. képzõ-szerû utótagokat az új helyesírási sza-bályzat önálló utótagokként kezeli, tehátaz észszerû összetett szónak számít. A-nyi melléknévképzõrõl nem mondható elaz önálló utótaggá válás, tehát ott tovább-ra is alkalmazzuk az egyszerûsítés elvét:szekrénnyi.

Hogy írjuk helyesen: görög + katolikus?A görögkatolikus kifejezés a megváltozott helyesírású szavak

között szerepel, ma már egybeírjuk (AkH. 277. és 605).

Most olvastam egy blogban: „A helyesírási szabály változá-sai elõtt volt az eszencia (sûrített ízesítõ) és az esszencia (vala-minek a lényege), azóta minden esszencia.” Kérdésem: válto-zott a szabály, és tényleg „minden” esszencia lett? Vagy téved ablogger?

A helyesírási szabályzat 12. kiadásában nemcsak a szabálypon-tok és egy bõ szótár van, hanem egy melléklet is, amely a változá-sokat tartalmazza. Az egyik szó, amelynek változott a helyesírása,éppen a kérdezett szó. A11. kiadásban: eszencia (’sûrített ízesítõ’),de esszencia (’a lényege valaminek’). A 12., jelenleg érvénybenlevõ kiadásban: esszencia (’sûrítmény’,’lényeg’).

Az arany pöttyös, vörös pöttyös, bíbor pöttyös, rubin pöttyös,zafír pöttyös, kristály pöttyös szavakat egybe vagy külön, esetlegegyiket külön, másikat egybe kell írni?

A színneveket különírjuk a fõnévtõl (vörös pötty), így a mellék-névképzõs alakot is: vörös pöttyös. A nemesfémeket, drágaköve-ket jelentõ fõneveket ugyanígy írjuk, ha azok színt jelölnek: aranypöttyös, rubin (színû) pöttyös, zafír pöttyös, kristály pöttyös, felté-telezve, hogy nem a pöttyök anyagát jelentik. Az aranypöttyösegybeírva azt jelenti, hogy a pötty aranyból készült, ekkor azanyagnevekre vonatkozó szabály szerint egybeírjuk (AkH. 116.pont).

Hogy írjuk helyesen: táncosruha vagy táncos ruha?A helyes írásmód: táncosruha ’táncosok számára készült ruha’

(AkH. 111. pont).

Hogyan írjuk: tüsi hajú?A tüsi haj jelzõs szerkezet valószínûleg a tüskés haj szerkezet

rövidült és továbbképzett változata. A különírást a rövidebb alakesetében is megtartjuk: Viktória, a tüsi hajú lány.

Szlovénia lakóit szlovénoknak vagy szlovéneknek hívjuk?Mindkét alak él a nyelvben. A kétféle toldalékolás a szó (szlo-

vén) vegyes hangrendje és az utolsó magánhangzó (é) miatt ala-kulhatott ki. Ugyanis ha a szó utolsó szótagjában é vagy i, í van, atoldalékolás – itt a kötõhangzó – hangrendje ingadozhat: Athén-ban – Athénben, oxigénban – oxigénben. (Vö. A. Jászó Annafõszerk.: A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 2007.124).

Nébih vagy NÉBIH a helyes rövidítés?Az írásforma a mozaikszó keletkezésétõl függ. ANemzeti Élel-

miszerlánc-biztonsági Hivatal rövidebb formája szóösszevonás,vagyis nemcsak kezdõbetûket használtak fel benne, hanem szó-részt is. A helyesírási szabályzat 286/a pontja szerint a tulajdonné-vi szóösszevonásoknak csak a kezdõbetûjük nagy: Nébih. A csupanagybetûvel írt betûszókban viszont az eredeti teljes névbõl csak akezdõbetûk jelennek meg. Feltehetõen ezek mintájára keletkezetta NÉBIH változat.

Ronaldóval, Ontarióban – ez egyértelmû. De mi a helyzet amozaikszavakkal? Az UEFA-ban vagy az UEFÁ-ban?

A mozaikszavak toldalékolásakor írásban nem nyúlik meg aszó végén a magánhangzó (a, e, o, ö), tehát UEFA-ban. A kiejtés-ben természetesen igen: [uefában] (AkH. 288/a).

Ha szeretnék indítani egy bármilyen nevû projektet (pl.dreamcity), hogyan lesz helyes az írásmódja?

A projektek nevét általában nagy kezdõbetûvel írjuk:Dreamcity. Mivel az elnevezés fantázianévnek, márkanévnek te-

kinthetõ, a projekt szó csak tájékoztató-ként szerepel utána. Ezért a különírást ja-vasoljuk: Dreamcity projekt.

Gyakran hallani a sorosgyörgyözik,sorosgyörgyözés, sorosgyörgyözõ kifeje-zéseket. Hogyan kellene helyesen írniezeket, pl. Soros György-özõ?

A két- vagy többtagú tulajdonnévhezkötõjellel kapcsoljuk az (ige)képzõt, ésmegtartjuk a név nagy kezdõbetûs írás-

módját (OH. 165): Soros György-özik, Soros György-özés, SorosGyörgy-özõ.

A bója/bólya szót mindig más j-vel látjuk. Melyik a helyes?A helyes írásmód: bója (AkH. 88. pont). A ly-vel való írás oka

az lehet, hogy vannak olyan szavak, nevek, amelyekben az ly a he-lyes, pl. Bolyai János, a Bólya nevû erdélyi község neve, és ezvisszahat a bója nevû tárgy nevének az írására. Esetleg elbizonyta-laníthat a hasonló hangzású gólya szavunk is.

Hogyan kell helyesen írni a lasagne szó toldalékolt alakjait,például: lasagne + t?

A lasagne [lazannye] toldalékolt alakjai helyesen: lasagnét,lasagnénak (OH. 989).

Hogyan írjuk helyesen: sopianae-i vagy sopianaei?Az ae-re végzõdõ szavakhoz közvetlenül kapcsoljuk a toldalé-

kokat, a helyes írásmód: sopianaei (OH. 275).

Melyik a helyes: 17:00 vagy 17 óra?A magyar helyesírás szabályai a 300. szabálypontban ír az óra

és a perc írásáról: az óra és a perc szót folyó szövegben gyakran ki-írjuk, például: 10 óra 25 perc. Ha az idõpontot számjegyekkel ad-juk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot vagy kettõs-pontot teszünk, például: 10.35, 10:35. Ennek alapján a 17:00 óraés a 17 óra egyaránt helyes.

Mit jelent: vajuszik?A Czuczor–Fogarasi-szótárban szerepel a vajuszik szó, a vajú-

dik szó jelentésével rokon értelemben. A Magyar nyelvtörténetiszótárban az elvajuszik szó a következõ példamondattal szerepeltöbbek között: „A sereg igen el vaiot és el veszet vala az hoszszuhadakozásba” (Heltai). Más forrásokban is fellelhetõ a szó: „Mi-velünk az Úr meg-megalkuszik, / Ránk vigyáztában nem is alu-szik, / S gondjában meg nem vajuszik.” (Rimay János)

Ezt olvasom lépten-nyomon: népszavaztatott, népszavazta-tás, népszavaztatta, népszavaztatni… Szerintem ez fogalom- ésképzavar. Nincs is ilyen a magyar nyelvben. Vagy ha van is, ak-kor minimum pongyola, trehány nyegleség.

A nyelvben folyamatosan megjelennek új szavak. A nép-szavaztat ige is ilyen. Eleinte furcsának tûnik a kétségtelenül ironi-kus, de szabályos szóképzés. A népszavazás fõnévbõl elvonássalkeletkezett a népszavaz, ez szokatlannak hangzik elõször, deugyanúgy jött létre, mint pl. a fénymásolás fõnévbõl a fénymásolige. További képzõt kapcsoltak az így keletkezett igetõhöz:névszavaztat, s kapta a ’rákényszerítette a népszavazást’ jelentést.

A köhögsz vagy a köhögöl szó a helyes?Az igeragozásban az egyes szám 2. személyû igerag -l is lehet,

pl. eszel. A köhög ige egyes szám 2. személyû alakja: köhögsz. Aköhögöl változat feltehetõen tájnyelvi vagy játékos forma.

A Bulgáriában élõ népet bulgároknak vagy bolgároknaknevezzük? Melyik a helyes?

Az országnevet Bulgária alakban használjuk, ennek lakói abolgárok vagy népiesen bulgárok (Magyar értelmezõ kéziszótár).

Összeállította: Minya Károly

www.manyszi.hu

Kérdések és válaszok

Édes Anyanyelvünk 2017/1.20

A Magyar Nyelvõr Díjakat december22-én adták át az Országházban. 2016-banSzathmári István, az ELTE Mai MagyarNyelvi Tanszék professzor emeritusa, a sti-lisztika iskolateremtõ tanára, Hõnyi Ede, aföldrajzi nevek helyesírásának egyik meg-alkotója, Vancóné Kremmel Ildikó, anyitrai Konstantin Filozófus Egyetem do-cense kapta meg a díjat. Elismerõ okleveletkapott Gál Emese, az erdélyi magyarságfennmaradása érdekében végzett oktatóimunkájáért. (Az MTI nyomán)

*Megrendülten tudatjuk, hogy Kovács

Ferencné (Ónodi Irén), az Anyanyelvápo-lók Szövetségének korábbi elnökségi tagja,az Édes anyanyelvünk verseny, a magyarnyelv és irodalom OKTV bírálóbizottságá-nak tagja, a miskolci Herman Ottó Gimná-zium és a Diósgyõri Gimnázium beszéd-mûvelõ körének vezetõje, Kazinczy-díjasny. magyartanár elhunyt. Nyugodjék béké-ben! (KB)

A magyar nyelv ünnepeSzegeden

2016. november 10-én ünnepelte meg amagyar nyelv napját az AnyanyelvápolókSzövetségének szegedi csoportja és a Gá-bor Dénes Szakgimnázium a Szent-Györ-gyi Albert Agorában. Ez már a harmadikalkalom volt a közös ünneplésre, mindenévben más-más jellegû megemlékezéssel.Az esemény októberben egy 3 fordulósanyanyelvi vetélkedõvel kezdõdött. Ezen52 csapat vett részt Csongrád megye kö-zépiskoláiból, de csatlakoztak a határon tú-liak is: az óbecsei és az aradi gimnázium ta-nulói. A nyelvi játék talán azért lett ennyirenépszerû, mert a szervezõk összekötötték ahagyományt a modern technikával: inter-neten keresztül történt a kapcsolattartás, acsapatok egy idõben kapták meg a feladvá-nyokat, és két órán belül kellett a megoldá-sukat eljuttatni a szervezõkhöz. Bármilyenszótárt lehetett használni, nagyon hasznos-nak bizonyultak a szólásokat, közmondá-sokat tartalmazó gyûjtemények, de mégegy földrajzi atlasz is. A tájékozottság, gaz-dag szókincs mellett fontos volt a találé-konyság, gyorsaság, valamint a munka-megosztás csapaton belül.

A versenyt a csongrádi Batsányi JánosGimnázium RÉLIJA nevû csapata nyerte aszegedi Karolina Általános Iskola és Gim-názium Kicsi a bors, de erõs és Nagybarát-nõk nevû csapata elõtt. Végezetül Roz-gonyiné dr. Molnár Emma fõiskolai tanármondta el ünnepi gondolatait, majd szente-si, szegedi, óbecsei diákok az anyanyelv, azene és a tánc színeinek, ízeinek megjelení-tésével tették emlékezetessé a délutánt.(Némethné Balázs Katalin)

Maróti István-emlékdíj 2016.Kovács (Vadász) Zsuzsa

A budapesti Práter Általános Iskolanyugalmazott magyartanára. Több mintharminc éve kapcsolódott be az országosanyanyelvi mozgalmakba; elsõ beszédmû-velõ körét Székesfehérváron hozta létre;Budapestre kerülése után tehetséges nö-

vendékeibõl szakkört szervezett, késõbbtantestületének tagjait is bevonta a nyelv-ápoló munkába: mindkét közösségük pél-dás rendszerességgel oldotta meg a MagyarRádió Beszélni nehéz! címû mûsorának ki-ejtésjelölõ feladványait; az adássorozatszerkesztõi minden lehetséges elismerésiforma odaítélésével jutalmazták igényes,kitartó munkájukat: elnyerték a PéchyBlanka-jutalmat, és többször a Kazinczy-jutalmat. A Práter robotosaként, szolgála-tosaként szervezte-vezette iskolája anya-nyelvi programjait, irányításával éveken átadtak otthont kerületi versenyeknek, s1997-tõl az õ javaslatára és tengernyi áldo-zatos munkájával évente megrendezték azáltalános iskolai beszédmûvelõ körök Kár-pát-medencei Anyanyelvi Napját. Kiválómunkáját minõsíti, hogy az általa felkészí-tett tanulók rendszeresen eredményesenszerepeltek a különféle különbözõ szintûversenyeken. 2001-ben a Beszélni nehéz!rádiómûsor szerkesztõségének külsõsmunkatársa lett, 2007 óta a Magyar Katoli-kus Rádió Szóról-szóval címû mûsoránaktársszerkesztõje; a példamondatok megol-dásához hozzáfûzött magyarázatai tartal-masak, igényesek, a hallgatók körébenméltán népszerûek. 1991 óta vesz részt abeszédmûvelõ körvezetõk Kárpát-meden-cei továbbképzõ táborainak munkájában.

Munkáját a tökéletes megbízhatóság, apéldás ügyszeretet, a hivalkodás, magamu-togatás nélküli alázatos szolgálat jellemzi.Értékteremtõ munkájára mások is felfi-gyeltek: 2002-ben okkal vehette át a Kazin-czy-díjat. (KB)

Keppel GyulaA budapesti Weiss Manfréd Szakközép-

iskola nyugalmazott magyartanára. Elsõbeszédmûvelõ körét 1988-ban szerveztemeg, s bár rendkívül izgalmas pedagógiaiterepen dolgozik – a közel harminc év alattszakmunkásképzõs és szakközépiskolás fi-atalok részvételével mûködtette szakkörét–, lelkesedése, odaadása ma is töretlen. In-tézményükben az õ ösztönzésére alakult ta-nári kör. Növendékeivel rendszeresen el-juttatták a példamondatok megfejtését aMagyar Rádió Beszélni nehéz! címû mûso-rához, majd 2007 óta a jogutód Szóról-szó-val elnevezésû magyar katolikus rádióbeliadássorozathoz is hûségesek maradtak. Ta-nítványai 30 év óta ott vannak a Kazinczy-verseny gyõri országos, Kárpát-medenceidöntõin. 1989 óta rendszeresen és aktívanrészt vesz a beszédmûvelõ körök vezetõi-nek öntovábbképzõ táboraiban, ott elõadá-sokat, tárlatvezetéseket tart, a Budapestenrendezett két szakmai öntovábbképzõ hét-nek szervezõje-rendezõje volt. A XX-XXI.századi képzõmûvészetnek rajongója,gyûjteményébõl iskolájában az általa létre-hozott galériában több tucat kiállítást szer-vezett, amint a Vízivárosi Galériában is. Azirodalom iránti elkötelezettségét – egyebekmellett – megjelent versei is igazolják.Munkásságát 2002-ben Kazinczy-díjjal is-merték el; s bár nem intézménytõl kapott,de megemlítendõ a néhány éve iskolájukfalára rámázolt tanulói felirat: „KeppelGyula a király!” (KB)

2016 szavaiAz év szava: csok (Balogh F. András in-

doklása). A csok betûszó a „családi otthon-teremtési kedvezmény” rövidítése, amely2016 elsõ hónapjaiban lázba hozta a fiatalházasokat. A kedvezményes hitel, illetve avissza nem térítendõ nagyvonalú támoga-tás minden gyermekvállaló pár számáramegnyitotta a kedvezményes lakásvásárláslehetõségét. A csok legnagyobb tétele a há-romgyermekesek számára biztosított 10millió forint támogatás, ám a kisebb csalá-dok is jól járnak a gyerekszám szerint ki-alakított összegekkel. Az elcsattanó csókokgyümölcse valamikor a gyermek lesz, így acsókok gyümölcsének a helyét a csok hiva-tott elõsegíteni. Az elkövetkezendõ eszten-dõ megmutatja, hogy a csókra és csokranyíló ajkak és szemek a demográfiát is se-gítik-e. További javaslatok: brexit, kvóta.

Az év antiszava: párváltás (Balázs Gézaindoklása). „Párváltásban vagyok” –mondta nyeglén egy huszonéves lány, ezena szokatlan szófordulaton a csoportja általelvárt, folyamatos párkapcsolatok közti át-meneti állapotot értve. Tehát nem az érze-lem, nem a megküzdés, nem a minõség alényeg, hanem pusztán az, hogy legyen va-laki mutogatni való szeretõ. Az öntudatosés magabiztos szingli, valamint a párváltómás és más oldalról ugyannak az értékvesz-tett magatartásnak nyelvi kifejezõdése. To-vábbi javaslatok: bulibáró, bélradír.

Az év ifjúsági szava: filterbuborék(Veszelszki Ágnes indoklása). A filterbu-borék a közösségi oldalak tartalomkezelésimódjára utal, egyes vélemények szerintszerepet játszik politikai eseményekben is.A szó az angol filter bubble tükörfordítása,az eredeti kifejezést Eli Pariser használtaazonos címû kötetében (2011). A Facebooktartalommegjelenítési algoritmusa is szûrõ-ként (filterként) mûködik, amely a közös-ségi oldalon a felhasználónak a tevékeny-ségei (keresés, lájkolás, megosztás, kom-mentelés) alapján a számára leginkább tet-szõ, az õ (feltételezett) véleményének, ér-deklõdésének megfelelõ tartalmakat mutat-ja meg. Pariser megfogalmazásában: „aFacebook és a Google túl sok cukorkát éstúl kevés (egészséges) répát ad nekünk”.Ily módon a közösségi oldal használójaegyfajta véleménybuborékba kerül: a kö-zösségi média személyre szabott tartalmaialapján úgy gondolhatja, hogy a legtöbbember azonos véleményen van vele, mivela közösségi médiában nem találkozik más,a nézeteivel ellenkezõ nézõpontokkal. Ro-kon értelmû magyar kifejezése: vélemény-buborék. További javaslatok: óratemetõ(olyan tevékenység, amely feleslegesen na-gyon sok idõt emészt fel), sajtburesz (<sajtburger; Kenderesi Tamás úszó mondta2016 nyarán, az olimpiai bronzérme meg-szerzése után, hogy a verseny után ráférnenéhány „sajtburesz”).

Az év költõi kifejezése: tetthazafi –szájhazafi (Pomozi Péter indoklása). A 225éve született Széchenyi István közéleti írá-saiban többször is használta e szópárt, töb-bek között a magyar nemzet és nyelv jövõ-jének alapkérdéseit taglaló, A MagyarAcademia körül címû írásában (1842). Szé-chenyi viszolyog a lármás, pántlikás ma-gyarkodóktól, akiknek lelkesedése azonnal

HÍREK – TUDÓSÍTÁSOK

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 21

elillan, amint az elsõ komolyabb áldozatotmeg kellene hozniuk a nemzet és a nyelvjövõjéért. Ezért nevezi utóbbiakat meta-forikusan szájhazafiaknak, szemben a honjaváért olykor bár csendben, de okosan ésáldozatosan cselekvõ tetthazafiakkal. Szé-chenyi költõi szópárjának különös idõsze-rûséget kölcsönöz mai magyar közéletünk,melyben mintha újra látnánk az általa osto-rozott visszás jelenségeket.

Kiválasztás és szavazás: Magyar Nyelv-stratégiai Kutatócsoport, Magyar NyelviSzolgáltató Iroda, www.e-nyelv.hu. A2010–2015. közötti évek szavai megtalál-hatók a Jelentés a magyar nyelvrõl2010–2015. címû kötetben. Az év szavait aKossuth rádió Tetten ért szavak címû mû-sora mutatta be 2017. január 4-én.

KönyvekAnnus Gábor, Sulyok Hedvig, Tóth

Szergej szerk.: Írások az anyanyelvi kész-ségfejlesztéshez. Szegedi Egyetemi Kiadó,2016.

Balázs Géza & Takács Róbert: Körbe-járt Föld. Kulturális utazások a napsütöttesávban. ASZ, MNYKNT, Inter, Bp., 2016.(450 színes képpel)

Balázs Géza: Nyelvi barangolások.Napkút, Bp., 2016.

Balázs Géza – Minya Károly szerk.:Nyelvi esszék. Válogatás. ASZ-Inter, Bp.,2016.

Békési Imre: Nyelvész mestereim. Tu-dománytörténeti adatok és emlékek. Sze-gedi Egyetemi Kiadó, 2016.

Borbély Bartis Júlia – Borbély BartisEndre: Budapest utcaneveiben mesélõ tör-ténelem. II. bõv. kiadás, Székely Ház Ala-pítvány, Bp., é. n.

Cseke Péter vál. és szerk.: Szigetek –szórványok a Kárpát-medencében ésÉszak-Amerikában. Korunk, Kolozsvár,2016.

Erdély Judit: Fatikus beszéd. Megszólí-tások, köszönések, kapcsolattartó szokásoka székelyföldi nyelvhasználatban. AESZ,Sepsiszentgyörgy, 2012.

Juhász Dezsõ szerk.: Kerekasztal körül.Huszonöt nyelvészeti tanulmány. ELTEMagyar Nyelvtörténeti, Szociolingviszti-kai, Dialektológiai Tanszék, Bp., 2016.

Lõrincz Julianna: Bábel tornya alatt.Kontrasztív nyelvészeti alapismeretek.4Pont Nyomda, Eger, 2014.

Magyari Sára szerk.: Hamis barátok amagyar és a román nyelvben. Partium Ki-adó, Nagyvárad, 2016.

Mezei Márta: „Ami szép, szeretni!” Ta-nulmányok Kazinczy Ferencrõl. KazinczyFerenc Társaság, Sátoraljaújhely, 2016.

Prózától a líráig. Írások Nagy L. Jánostiszteletére. Szerk.: Tóth Szergej, Roz-gonyiné Molnár Emma. Szegedi EgyetemiKiadó, 2016.

Pusztay János: Nyelv? Politika? Esszéka nyelvi kulturális sokszínûség jegyében.Nap Kiadó, Bp., 2016.

Rozgonyiné Molnár Emma: Frazeoló-giai kaleidoszkóp. Tanulmányok a magyarszólásokról, közmondásokról. Tinta, Bp.,2016.

Szilvási Csaba: Barangolás a labda-rúgás szókincstárában. MLSZ, Budapest,é. n. (2016)

Szirmai Éva, Tóth Szergej, Újvári Editszerk.. A hatalom jelei, képei és terei.Egyetemi tankönyv. Szegedi EgyetemiKiadó, 2016.

Eseményekfebr. 21. 14.00 anyanyelvek napja:

Arany János 200 – emlékülés, azArany-szótár bemutatójával (Petõfi Irodal-mi Múzeum, a kezdési idõpont tájékoztatójellegû)

febr. 23–25. 30. Implom József helyes-írási verseny (Erkel Ferenc Gimn., Gyula)

ápr. 7. Sajtónyelvi konferencia (EKE,Eger)

ápr. 20–22. 52. Kazinczy-verseny (Ka-zinczy Gimn., Gyõr)

ápr. 25. 10.00 51. magyar nyelv hetemegnyitása, téma: A reformáció nyelvi ha-tása (Partiumi Keresztény Egyetem, Nagy-várad)

máj. 20. 20. Simonyi Zsigmond helyes-írási verseny (ELTE, Bp.)

jún. 2–4. Két értékvilág. V. Józsa Pétermûvelõdésszemiotikai szimpózium (Szom-bathely–Nagyrákos)

jún. 21–25. 4. nyelvésztábor + juniális(Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely)

jún. 24. Arany János-esszékonferencia(MNYKNT, Magyar Nyelv Múzeuma,Széphalom)

jún. 30–júl. 1. A nyelv közösségi pers-pektívája (PKE, Nagyvárad)

júl. 24–28. 2. Bihari Nyári Egyetem(Berettyóújfalu, Nagyszalonta)

aug. 27–szept. 1. 26. nemzetközi névtu-dományi kongresszus, Debrecen

szept. 29–okt. 1. Az idõ (Magyar Sze-miotikai Társaság, EKE, Eger)

nov. 6. Gátszakadás: a Biblia nemzetinyelveken (Budapest) + kiállítás az Erdélyi

Szépmíves Céh munkáiból (MNYKNT,Bp.)

nov. 13. A magyar nyelv napja (PIM,Budapest)

Tájékoztatóaz Édes Anyanyelvünk

terjesztésérõl

Lapunkat a postán lehet elõfizetni.Az Anyanyelvápolók Szövetségének(ASZ) tagjai a lapot a tagdíjuk rendezé-sét követõ második hónaptól kezdve amegadott címükön fóliázott formábanmegkapják a megjelenés napján. A szer-kesztõség visszamenõlegesen nem tudjabiztosítani a lapot.

Az ASZ-tagdíjat átutalással kérjükrendezni az OTP-nél vezetett11705008-20132015 sz. bankszámlára.A tagdíj 2000, illetve 1500 Ft/év (ta-nuló, nyugdíjas). Belépési nyilatkozatletölthetõ a honlapunkról (www.anya-nyelvapolo.hu). A beérkezett tagfelvé-teli kérelemrõl az elnökség két hónaponbelül dönt, a tagság azonban csak a tag-díjfizetéssel együtt válik érvényessé, éscsak addig tart, ameddig a tagdíjat fize-tik. Hogy a 2017. évi számokat idejébenmegkaphassa, javasoljuk, hogy a lehetõleghamarabb utalja át tagdíját az ASZbankszámlájára.

A tagsággal, tagdíjfizetéssel, lapter-jesztéssel kapcsolatos ügyekben az ASZirodavezetõje és az ÉA szerkesztõségititkára illetékes. Elérhetõségei: ea.szer-kesztoseg@gmail.com. Cím: 1053 Bp.,Károlyi u. 16.

Két szám között, folyamatosan azASZ honlapján találnak friss tudnivaló-kat, írott és képes beszámolókat szövet-ségünk életérõl: www.anyanyelvápo-ló.hu. Elektronikus formában itt olvas-hatók az ÉA korábbi számai is.

A Manyszi webboltja (http://www.e-nyelv.hu/bolt/) vállalta az ÉA terjesz-tését és a rendelkezésre álló korábbi szá-mok kiküldését. Az egyes számok ára250 Ft, ám a webbolt kénytelen felszá-mítani a postaköltséget is.

Az ÉA szerkesztõsége

A Hírek – tudósítások rovatba szánt in-formációkat a lap megjelenését megelõzõ40. napig lehet beküldeni a rovatszerkesz-tõnek: balazsge@due.hu.

A magyar nyelv napja Szegeden. Váradi Miklós Kornél felvételei

Édes Anyanyelvünk 2017/1.22

PONTOZÓGrétsy László rovata

Mindenekelõtt a múlt évi 4. számunkban közzétett rejtvé-nyek helyes megfejtését adjuk meg.

I. Fortélyos antonimák. 1. Vakablak. 2. Szûkülés, de jó ez is:tömörülés. 3. Televízió. 4. Tartár. 5. Ólom. 6. Naptár. 7. Napi-rend. 8. Nagybõgõ. 9. Leszállítás. 10. Kandúr. 11. Hõség. 12.Fennsík. 13. Félelem. 14. Búvár. 15. Állóvíz. Felkiáltójellel ishangsúlyozott „figyelmes” olvasóink azt is észrevették, hogy amegtalálandó szavak ábécérendben követik egymást, de nem amegszokott módon, hanem megfordított sorrendben, V-tõlÁ-ig.

II. Hét plusz egy. 1. Sebõ. 2. Zente. 3. Antal. 4. Libor. 5.Ámon. 6. Regõ. 7. Detre. A megfejtések kezdõbetûibõl kiol-vasható név: Szalárd.

III. Színkeresõ. 1. Dalmata – almazöld. 2. Baranya – arany-sárga. 3. Glazúr – azúrkék. 4. Kancsuka – csukaszürke. 5. Idió-ma – dióbarna. 6. Az Úr nevében – ébenfekete. 7. Tahó – hófe-hér, de elfogadtuk ezt is: neveletlen – lenszõke. 8. Püspökke-nyér – püspöklila. 9. Botulizmus – tulipiros. 10. Lövérek – vér-vörös.

IV. Szójátékos csattanó. Dehogy! Csak õ is egész életében azszeretett volna lenni.

A sorsolásban való részvételhez megkívánt 65 pontot elérõmegfejtõink közül a következõk nyerték el Daniss GyõzõÚjságíróiskola címû, a Tinta Könyvkiadónál megjelent mûvé-nek egy-egy példányát: Angyal Jenõné, Gyömrõ, Pázmány u.57. (2230); Bagi Ádámné, Szeged, Rákóczi u. 50/B (6725);Bárdos Marcell, Pécs, Semmelweis u. 7. (7623); Dörnyei Lász-ló, Celldömölk, Szentháromság tér 2. (9500); Dr. Farkas Zol-tán Mihály, Budapest, Thurzó u. 19. I/1. (1133); Halmos Erzsé-bet, Kazincbarcika, Tavasz u. 5. 1/4. (3700); Holló Lászlóné,Budapest, Kõvágó u. 6. (1108); Kiss Emese, Miskolc, Bálint u.4. (3534); Kovácsné Doroszlai Ágnes, Szolnok, Ispán krt. 5.VI. em. 6. (5000); Zagyvai István, Budapest, Bartók Béla út 28.(1111).

A Pontozó új feladványaiI. Balról is, jobbról is, lefelé is! Vannak olyan palindrom-

szavaink is, amelyek oda-vissza olvasva nem azonosak (mintpéldául a görög, kerek), hanem más szóvá válnak. Meghatáro-zásainkkal ilyenekbõl idézünk fel tízet. Ha megfejtõink helye-sen válaszolnak, akkor a balról jobbra olvasható szavak kezdõ-betûibõl felülrõl lefelé egy olyan valamit olvashatnak össze,ami többnyire gyerekeknek is, felnõtteknek is kedvükre való.Minden megtalált szóért 1 pont jár, tehát összesen 10 × 2 + alefelé olvashatóért 5, azaz összesen 25!

Balról Jobbról

1. Valaminek kapós volta: . . . . . Parcella: . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Ügyirat: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tagolatlan testû,. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . pirinyó állatka:. . . . . . . . . . . .

3. Könnyen formálható:. . . . . . . Budapesthez közeli. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . település: . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Abban az esetben: . . . . . . . . . Lábbal hajtott. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . szerkezet: . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Pázsitfûféle vízinövény: . . . . . Odensei lakos: . . . . . . . . . . . . . .

6. Fullánkos rovar: . . . . . . . . . . . Egyre veszít. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . nedvességébõl:. . . . . . . . . . . .

7. Betakar:. . . . . . . . . . . . . . . . . . Öklel: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8. Orientáció: . . . . . . . . . . . . . . . Bizonyos évszakban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . elõforduló: . . . . . . . . . . . . . . .

9. Szemmel érzékel: . . . . . . . . . . Lapos fenekû edény:. . . . . . . . .

10. Egyfajta szórakozóhely:. . . . . Rostos állományú szerv: . . . . . .

II. Vármegyék. Ma már sokan nem is ismerik az egykoriMagyar Királyság hatvanhárom vármegyéjének nevét. Ha ol-vasóink a következõ mondatok kipontozott betûit helyesentöltik ki, rábukkanhatnak néhány határon túli volt vármegyenevére! Mindegyik vármegyenév megtalálása 2 pontot ér, a te-litalálatos megfejtés tehát 16-ot.

1. A fuk . . . . ományozni nemigen szokott.

2. Ez a zsibvás . . . . lóban sokszínû.

3. Egy török nép, a ka . . . . pontán csatlakozottaz õsmagyarokhoz.

4. A kis csi . . . . . gel már vígan szaladgált.

5. Minden ajtót könnyen ki . . . . . . vasz kulcsod.

6. Sok janic . . . . . tromlétrán próbált bejutni a várba.

7. A kesztyût per . . . . . . ne hagytad a kocsiban!

8. A hirtelen keletkezõ tájf . . . átolta a továbbhaladást.

III. Azonos anyagból! Megfejtõink ezúttal olyan meghatá-rozáspárokat kapnak, amelyeknek tagjaira természetesen másszóval kell felelni, ám e szavak betûi, betûjegyei azonosak, azaza megtalálandó szavak egymás anagrammái. Rejtvényünkbenkilenc szópárt keresünk, de ennek megtalálásához tizennyolcmeghatározás szükséges. Az elsõ három keresett szópár tagjaihat betûbõl, illetve betûjegybõl állnak, a második hároméi hét-bõl, a harmadikéi pedig nyolcból. Minden szópár megleléséért1 + 1 pont jár, a hibátlan megfejtés értéke tehát 18 pont.

1. A/ Közhely: . . . . . . . . . . . . . . . . B/ Állatkertek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kedvenc állata: . . . . . . . . . . . . .

2. A/ Játékpénz: . . . . . . . . . . . . . . B/ Zsebkönyv:. . . . . . . . . . . . . . . .

3. A/ Sportos kiskabát:. . . . . . . . . B/ Valaminek a belsejébõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . egyenként elõvesz: . . . . . . . . . .

4. A/ Fiatal növény: . . . . . . . . . . . B/ Félárva: . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A/ Önborotva: . . . . . . . . . . . . . B/ Nagyra becsül: . . . . . . . . . . . . .

6. A/ Irányítás: . . . . . . . . . . . . . . . B/ Kedélyes lakmározás: . . . . . . .

7. A/ Szidalmaz: . . . . . . . . . . . . . . B/ Erõs félelem: . . . . . . . . . . . . . .

8. A/ Sifonér: . . . . . . . . . . . . . . . . B/ Erõszak: . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9. A/ Valakitõl elhódít:. . . . . . . . . B/ Puha lesz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (a gumimatrac): . . . . . . . . . . . .

IV. Szójátékos csattanó. Olvasóinknak megfejtésül A lakájtréfája címû, túloldali rejtvény csattanóját kell beküldeniük.Értéke 25 pont.

Az e számunkban közölt rejtvények együttes értéke 84pont, de már 60 pont is elég a sorsolásban való részvételhez. Afeladványok megoldását 2017. április 1-jéig küldjék el címünk-re: Édes Anyanyelvünk, Pontozó, Budapest, Károlyi u. 16.(1053), vagy a rovat vezetõjének ímélcímére: gretsyl@t-online.hu

Minden megfejtõnek jó szórakozást kívánnak a feladvá-nyok készítõi:

Grétsy László (I., III.),Láng Miklós (II.),

Schmidt János (IV.)

Édes Anyanyelvünk 2017/1. 23

Szójátékos csattanó

A LAKÁJTRÉFÁJA

– Jean, miért tárcsázilyen hosszasan és ilyen za-josan azon a telefonon?

(A lakáj válaszát lásd arejtvény számozott sorai-ban!)

Új szavak, kifejezések(93.)

Nem szótározott szavaktárháza

borozda – borozóbulibáró – Kis Grofó dalából elhíresült és a publi-

cisztikában is használatossá vált kifejezés a jómódú,mulatozó egyénre. Pl. „Én a bulibáró, sálomálomálo /Én a bulibáró, legyen buli bárhol / Sálomdilomdálom,Zsámó…”

bunyó – a bunyevácok egymás közötti neve (MN2016. jún. 25.)

csabaikum – békéscsabai jellegzetesség (különö-sen: csabai kolbász)

éjszakai bagoly – késõn fekvõ ember (MI 2016. aug.6.). Vö. hajnali pacsirta

gonzó – újfajta, szubjektív, tényeket és fikciót vegyí-tõ stílus (újságírás). A magyar sajtóban „tényeken túlivalóság” néven is nevezik. Magy.: 1. Bill Cardoso sze-rint a gonzo a dél-bostoni ír szlengben használt kifeje-zés, és arra az emberre mondják, aki egy ivóverseny vé-gén utolsóként marad állva, 2. a szó a francia-kanadaieredetû gonzeaux szóból ered, ami fényes ösvényt je-lent, 3. a kifejezés eredete James Booker NewOrleans-i blues-zongorista egy 1960-as évekbeli,Gonzo címû számára vezethetõ vissza.

gurulós bõrönd – az utóbbi évtizedre jellemzõ, ke-rekeken gördülõ útitáska

hajnali pacsirta – olyan ember, aki szeret koránkelni és akkor dolgozni (MI 2016. aug. 6.). Vö. éjszakaibagoly

hepehupás régió – a Szilágyság metaforikus neve(vö. Ady: „Hepehupás, vén Szilágyban…”)

hírfüggõ – folyamatosan híreket figyelõ, követõ(ember). Pl. „Hírverseny folyik, szokták mondani, amimostanra kitermelte a hírfüggõket is” (MI 2016. aug.6.).

kattintgató – folyamatos internetezõ, újabb ésújabb tartalmakat, platformokat fölkeresõ (személy).Pl. „Az örökös kattintgatókat, akik nem akarnak lema-radni semmirõl” (MI 2016. aug. 6.).

korababa – a koraszülött szépítõ, kedveskedõ meg-nevezése

leokéz – jóváhagynégykerekû esernyõ – az autó képes megnevezésepárváltás – két párkapcsolat közötti állapot. Pl.

„éppen párváltásban vagyok”.randiapp – okostelefonra telepíthetõ társkeresõ

applikációreggelizde – reggelizõhelytemplomablak-jelenség – boros- vagy pálinkáspo-

háron látható fénytöréses jelenségtûzke – a tûzõgép rövidített megnevezésevirágda – virágüzlet, virágoszsugorfólia – csomagolóanyag, amely hõ hatására

szorosan körbevonja a terméketA rovat 1998–2015. közötti teljes anyaga megjelent

az Új magyar szavak szótára címû kiadványban(IKU-tár). Kapható: www.e-nyelv.hu/könyvesbolt.

B. G.balazsge@due.hu

24

9 7 7 0 1 3 9 0 4 5 0 0 5 10071

Az adatokat gyûjtötteés kommentálta: K. G.

Kathleen Turner amerikai filmszínésznõ karrierjét a súlyos betegség valóban derékba törte.A kerékbe törés azonban mást jelent, egy embertelen, már régóta nem alkalmazott kivégzésimódot. Ne törjük kerékbe szólásainkat!

Ezt Arany Jánosról olvashattuk egy napilap évfordulónap-tárában. Bár így lett volna! De a Bolond Istók töredékben maradt,Arany csak az elsõ két énekkel készült el, utána nem folytatta. A200. évforduló közeledtével igyekezzünk jobban elmélyedni nagyköltõnk életmûvében!

Nem a pedagógusok váltak egyre terebélyesebbé, ha-nem a mozgalmuk. A félreértést az okozza, hogy a tudósí-tó nem akarta megbontani a pedagógusok mozgalma birto-kos szerkezetet. A megfelelõ szórend ez lett volna: „A pe-dagógusok(nak) Miskolcról induló és egyre terebélyeseb-bé váló mozgalma…”

Már megint a földrajz! (L. Afrika szarvát a tavaly jú-niusi számban.) Kuba nem dél-amerikai ország, hanemKarib-tengeri, karibi, esetleg közép-amerikai. Úgy lát-szik, nem kevesebb, hanem több földrajzórára lenneszükség. De legalább nézzük meg a térképen!

A fenti hirdetményt egy társasház faliújságjáróltulajdonítottam el. A kutya-szitter ötletes új szó, nyil-ván a bébiszitter mintájára. A világhálón közel 3000adatot találtam rá (ott már egybeírják: kutyaszitter).Figyelmet érdemel a szöveg néhány bájos alanyvál-tása, de a szerzõ nem hivatásos fogalmazó, ne bánt-suk érte. Inkább kívánjunk egy megbízhatókutyaszittert Szuminak és gazdájának!

A több jelzõ után a jelzett szó nem többes, hanem egyes számban áll: Még több vagány fazon… Fazonok-at írni nem vagányság,hanem tudatlanság!

ELV•ÉSZLELETEK

NYELVÉSZ • LELETEK