Gergely Kristóf (pályázó)

a „Nyírség álmodója”

Krúdy Nyíregyházája

2018

2

Tartalomjegyzék

Címlap .................................................................................................................................. 1

Tartalomjegyzék .................................................................................................................. 2

A témaválasztás személyes indoklása ................................................................................ 3

A pályamunka rövid ismertetése ....................................................................................... 3

Krúdy Gyula életpályája és irodalmi tevékenysége ......................................................... 4

Krúdy Nyíregyházája .......................................................................................................... 6

A szülői ház .......................................................................................................................... 7

Az író nyíregyházi gimnáziumi diákévei (1891-1895) ...................................................... 8

Krúdy Gyula: Nyíregyháza büszkesége ............................................................................ 9

Megyeszékhelyünk megjelenése a műveiben .................................................................... 10

Összegzés .............................................................................................................................. 10

Felhasznált irodalom ........................................................................................................... 12

Internetes források ........................................................................................................... 13

Internetes források (Címlap) ........................................................................................... 13

Nyomtatott források ........................................................................................................ 13

Képek (Krúdy-emlékjelek és helyek Nyíregyházán) ........................................................ 14

Utószó (Krúdy szellemi szintézise) ................................................................................. 20

3

A témaválasztás személyes indoklása

Témaválasztásomat személyes okok, és a téma aktualitása indokolja.

A pályázat kiírásában az alábbi követelmények voltak megfogalmazva:

A tudományos munka megírása „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és történelmi vármegyéi

(Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung) múltjának történetéből” címmel volt meghirdetve.

Elvárás volt, hogy 10-30 oldal terjedelmű legyen a dolgozat, figyelve a formai és a tartalmi

követelményekre, melyet augusztus 31-ig lehet beadni.

11 témakör közül lehetett választani. Nem sokat hezitáltam akkor, amikor megláttam. Egyből

tudtam, hogy a „Krúdy Gyula Nyíregyházája” című lesz az én szakmai munkám témája.

Miért is? Személyes okok állnak a leginkább mögötte. Gergely Kristóf vagyok, magyar-

történelem szakos középiskolai tanár. Jelenleg egy nyíregyházi szakgimnáziumban tanítok.

Régi álmom vált most valóra. Mindig is szerettem volna azt, ha ki tudok dolgozni egy olyan

témát valamilyen pályamunka keretében, amelyben ötvözni tudom a két tudományterületet. A

jelenlegi ilyen. Irodalom, helytörténet, és részben történelem is egyben.

Felsőoktatási tanulmányaimat a Nyíregyházi Egyetemen folytattam, és már a tanulmányaim

alatt sokat jártam a város és a megye kulturális helyein, éppen ezért figyelem gyakran az

intézmények honlapjait, ahol ráleltem erre a pályázatra is. Egyik egyetemi tanárom

meghívására időközben tagja lettem a Magyar Történelmi Társulatnak, sok konferencián és

rendezvényen voltam jelen a levéltárban, a múzeumban, a könyvtárban és az egyetemen,

éppen ezért úgy döntöttem, hogy eljött az ideje annak, hogy egy-két pályázat megírásából is

kivegyem a részem.

Mint említettem, a cím kiválasztását a téma aktualitása is indokolja. Hatodik éve élek

Nyíregyházán, történelem-magyar szakos tanár vagyok, az általam választott, országosan

ismert író is helybeli, éppen ezért nem is lehetne időszerűbb témát választani, mint a jelenlegi.

A pályamunka rövid ismertetése

Ha egy irodalmi személy életével foglalkozunk, akkor elengedhetetlen pár gondolatot írni az

életéről és a munkásságáról. Munkám eleje ezt fogja képezni, majd kifejtem a pályázat

témáját (Krúdy Nyíregyházája, a szülői ház, nyíregyházi diákévei, megyeszékhelyünk

megjelenése a műveiben, a város büszkesége), végül összegzem munkámat, feltüntetem a

felhasznált irodalmakat, s bemutatom azokat a képeket, amelyeket a Krúdy Gyulával

kapcsolatos emlékhelyeken készítettem.

Pályamunkám elvárt feladata az, hogy ismertessem, hogy milyen is volt Krúdy idejében az

élet Nyíregyházán, és hogyan érezte magát az író a városban, azaz milyen is volt „Krúdy

Nyíregyházája.” Minderre Krúdy műveiből és a fennmaradt forrásokból kapunk választ.

4

Krúdy Gyula életpályája és irodalmi tevékenysége

Ha meghalljuk Krúdy Gyula nevét, akkor egyből a jelenlegi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

székhelye jut az eszünkbe, de ha irodalmi berkekben járunk, akkor Nyíregyháza hallatán

egyből a közismert íróra gondolunk.

1878-ban született Nyíregyházán, jómódú családban. Az elemi iskolát (1883–1887)

Nyíregyházán (ma általános iskola alsó tagozat), az alsó

gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) (ma felső tagozat) és Podolinban (1888–1891),

a felsőt (ma középiskola-gimnázium) ismét szülővárosában (1891–1895) végezte, s itt is

érettségizett. 1

A Krúdy család az első két gyerek megszületése

után – balszélen látható Gyula2 A kisdiák Krúdy3

Irodalomszeretete hamar megnyilvánult. Gimnáziumi évei alatt közel száz novellát írt. Már 15

évesen publikált, majd a későbbiekben tagja volt a Nyugatnak is. 1896-ban Budapestre

költözött, ahol 1933-ban halt meg. Két felesége volt Krúdynak. 1899-ben vette el Spiegler

Bella tanítónőt, akitől 1919-ben vált el, majd nem sokkal később ismét megházasodott,

második feleségét Rózsa Zsuzsannának hívták. Az irodalom szeretete nem volt véletlen,

ugyanis rokonságban állt Mikszáthtal, és Adynak pedig jó barátja volt.

Az érettségi után rövid ideig újságírással foglalkozott (Debrecen, Nagyvárad), majd felkerült

a fővárosba.

Krúdy igazi életművész volt. Rengeteget írt, de nem csak a munka és a tudományokban való

elmerülés tették ki a mindennapjait. Különc életet élt, szeretett utazni, enni, inni, és a szebbik

nem is igen vonzó volt számára. Mindemellett szeretett kártyázni és lóversenyekre járni.

Akkoriban ez a két szórakozási forma az írók körében közkedvelt szerencsejátéknak

számított. Ugyan peches kártyás volt, és a lóversenypályán sem volt szerencsés, de ő akkor is

szívesen űzte ezeket.4 Azt írták róla, hogy bárhova ment, mindig betért egy új étterembe.

1 Péter, 1994, 1157-1158. 2 http://www.krudy.hu/Szakirod/TobiasAron/TACs&i63_10.html (2018-08-05) 3 U.o. (2018-08-05) 4 Hatvany, 1963, 276.

5

Korában már lehetősége lett volna villamossal, vagy földalattival utazni (Budapesten), de ő a

legtöbbször lovas kocsival utazott a fővárosban, mert az volt a kedvenc közlekedési eszköze.

Nem véletlen „ül” kocsiban a színház előtt, a Bessenyei téren.

Élete végén testi fájdalmak gyötörték. Legyengüléséhez nagyban hozzájárult az életstílusa.5,6

Munkásságának vizsgálatakor nem árt tisztázni azt, hogy ki is Krúdy Gyula. Ha röviden

szeretnénk rá válaszolni, akkor azt mondhatjuk, hogy író, (mindemellett modern magyar

prózaírás kiváló mestere, és hírlapíró is volt), de lényeges egy kis irodalmi áttekintést

tartanunk ahhoz, hogy megértsük, mely műfajokban is alkotott leginkább.

Három műnem van: a líra (versek-óda, elégia, epigramma……), az epika (eposz, regény,

novella), és a dráma (tragédia, komédia, tragikomédia). Mindemellett még

megkülönböztetünk egy ún. átmeneti műfajok kategóriát is.

A költő a líra műnemén belül tevékenykedik, leginkább verseket ír.

Az író fogalmának vizsgálata összetettebb. Alkothat az epika műnemében, és a drámáéban is.

A műfordító pedig idegen műveket fordít le magyarra (általában drámát és regényt).

Krúdyt íróként tartjuk számon, azon belül is az epika műnemén belül tevékenykedett, a kört

szűkítve pedig azt mondhatjuk, hogy regény-és novellaíró volt. Márai Sándor, a század jeles

írója így emlékezik meg róla: „Krúdy Gyula a magyar nemzet egyik legnagyobb prózaírója,

de lehet, hogy később ébred rá a nemzet, hogy a legnagyobb volt.”7

Azért lényeges ezt látni, mert az emberek nagy részének általában a drámaírók nevei

(Shakespeare, Katona József) jutnak az eszükbe a legtöbb esetben.

Adyt leginkább költőként, Krúdyt íróként, Kosztolányit pedig íróként, költőként, és

műfordítóként tartjuk számon.

Nevének hallatán három műve jut leginkább az eszünkbe. A Szindbád-novellák, a Podoloni

kísértet, és A vörös postakocsi című regénye, amelyek igazán jelentős szellemi alkotások.

Minden irodalmi személy tartozik valahova, a legtöbb elkötelezi magát valamely irányzat

mellett, de vajon mi igaz Krúdyra?

Schöpflin Aladár a következőket írja róla: „Soha semmihez nem tartozott, irodalmi irányhoz

vagy iskolához, párthoz, társasághoz, - még az emberek társaságához sem. Élte a saját maga

alkotta életét, és írt a saját maga alkotta módon.”8

Krúdy neve hallatán szerencsére az embereknek általában nem az életstílusa szokott az

eszükbe jutni, hanem az író méltán elismert irodalmi tevékenysége. Nem véletlen, hiszen ő is

hozzájárult városunk hírnevének az öregbítéséhez.

5 http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Krudy.htm (2018-08-08) 6 Sőtér, 1965, 371-373. 7 Krúdy, 2002, 3. 8 Tóbiás, 1964, 299.

6

Krúdy Nyíregyházája

Nagyon találó a pályamunka címe. Én többféleképpen értelmezem. Egyrészről értelmezhető

úgy, hogy milyen is volt Krúdy számára Nyíregyháza, de úgy is, hogy egy átlag polgár

számára, egy munkás számára, az utca embere számára milyen is volt jelenlegi

megyeszékhelyünk. Sőt úgy is, hogy milyennek képzelte el maga az író. Azért, mert tudjuk

jól, hogy a műveiben, melyben megeleveníti az ifjúkorát és a diákéveit (Szindbád-novellák,

Podolini kísértet), gyakran keverednek a valós és a fiktív események, azaz a megtörtént, és az

elképzelt világ, s egyben maga a város. Erre fogok választ adni a következő sorokban.

Krúdy szerette szülővárosát, melyet a műveiben is gyakran megidéz. Egy vallomásos

levelében a következőket írta: „Az én olvasóim sohasem kérdezték: hol születtem? Minden

írásomból kitűnik, hogy nyíregyházi vagyok, aki büszke származására. Harminc esztendeig

mindig Nyíregyházáról írtam. Könyveim éppúgy jelentik a régi Nyíregyházát, mint akár a

város múzeumai.”9

Az 1800-as évek végén, Krúdy gyerekkorában Nyíregyháza nem úgy nézett ki, mint

napjainkban, maga a város is serdülőkorát élte, úgy, mint az író.10 A város lakossága 1890-

ban 27170 fő volt, az 1900-as évek elejére pedig éppen hogy elérte a 33 ezret.11

Krúdy megyeszékhelyre született, ugyanis két évvel a születése előtt, 1876-ban Nagykálló

helyett Nyíregyháza lett Szabolcs vármegye központja. (Trianon előtt vagyunk, a történelmi

Magyarországon, ekkor még nem volt egyben Szabolcs, Szatmár és Bereg.) Ez azért is

lényeges, mert ő már egy fejlődő városba született, ugyanis ide költöztek a hivatalok, és a

népesség száma is kezdett emelkedni,12 s a település a nagy Magyarország 20. legnagyobb

városa lett (a 143 közül)13. A település ettől függetlenül megőrizte még a falusias jellegét, és

az országos politikában is alig hallatta a szavát.14 A város kulturális életében kétarcúság volt

megfigyelhető a század végén. A település ugyan már kinőtt a falusorból a lélekszám

tekintetében, de még nem volt történelmi múltja és öröksége, hogy városnak nevezhesse

magát, ámbár próbált mindent megtenni, hogy behozza a lemaradását. Az irodalmi életet a

helyi költők versei jelentették, melyeket a szerzők a korban alakult egyesületeknek az

összejövetelein adtak elő. Tevékenykedett a városban egy ún. Casino-egylet is, melynek

rendszeres olvasója volt Krúdy felsős diákkorában.15 Kezdetben nem volt színház

Nyíregyházán. Később ugyan megépült, de sajnos nem volt rá társadalmi igény, kevesen

9 Krúdy levele Nyíregyháza város közgyűléséhez. 1928. okt. 26. Nyíregyháza Állami Levéltár 10 Katona, 1971, 1. 11 Frisnyák-Hajnal, 2003, 161. 12 Katona, 1971, 10. 13 Szabolcs vármegye monográfiája. Bp. 1900. Szerk: Borovszky Samu. 123. 14 Katona, 1971, 12-13. 15 U.o. 15-17.

7

látogatták a darabokat.16 „Az első előadáson a város és a vármegye minden előkelősége

megjelent, a nyolcadik előadás azonban már üres nézőtér előtt folyt le.17

Láthatjuk azt, hogy a Millenium éve nem hozott minden település számára jelentős átalakulást

és fejlődést. A honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére minden településen

készültek, de jelentős fejlesztések (építkezések) a fővárosban mentek végbe. Egyrészről az

anyagi támogatásoknak köszönhetően, másrészről pedig a polgárosultabb fővárosban nagyobb

is volt rá az igény, mint vidéken. Ennek ellenére dicséretre méltó az, hogy Nyíregyháza

igyekezett behozni a lemaradását. Bármilyen is volt ez az új megyeszékhely, egy biztos.

Krúdy szerette, és büszke volt rá. Az 1890-es években új folyóiratok jelentek meg. Az eddig

meglévő Nyírvidék mellett napvilágot látott két hetilap, a Szabolcsi Szabadsajtó, és a

Nyíregyházi Hírlap. Krúdy Nyíregyháza irányába érzett tiszteletét az is jelzi, hogy amikor

már Pesten élt, akkor is rendszeresen elküldte írásait szeretett folyóiratába, a később

megalakult Szabolcsi Híradóba.18

A 19. század végére Nyíregyháza a polgárosodás útjára lépett. Egyre nagyobb igény

mutatkozott az olvasásra és a művelődésre. Létrejött a Bessenyei-kör, emléket állítva

megyénk szülöttének, Bessenyei Györgynek, nőtt a folyóiratoknak a száma is, és a minőségük

is jónak volt mondható.

Krúdy nagyon szerette a nyíregyházi éveit, amelyek visszatükrözték is egyben az ő alkotói

elhivatottságát.

A szülői ház

Krúdy tágas, kertes házban nőtt fel. Hosszú épület volt, mely öt szobából állt. Az apja ügyvédi

irodája is itt volt. Aki a lakásba belépett, az érezhette, hogy úri családnál jár. Divatos bútorok

díszítették az épületet, és a vizitszobát zongora ékesítette. A hatalmas udvaron volt a

cselédszoba, a konyha és az istálló, és a tornafelszerelések sem hiányoztak a gyerekek nagy

örömére. Az udvar hátsó oldalán szőlőskert volt. Krúdyék vendégszeretőek voltak, sokan

megfordultak náluk, több családdal összejártak esténként. Gyula már fiatalon szeretett

kocsikázni, oda volt a lovakért, és kedvelte a zenét is.19

A Krúdy emlékkönyvben olvasható egy történet, melyből kiderül az, hogy hova járt szívesen.

Egyszer van megemlítve a szövegben, de más feljegyzésekben is olvastam, hogy egy ún.

Zöldág nevű kocsmába szeretett járni (legalábbis többször volt ott), amely nem volt messze a

16 U.o. 18-19. 17 Az 50 éves Nyírvidék albuma. 51. 18 Katona, 1971, 20-21. 19 Katona, 1968, 52-55.

8

szülői házhoz (ez derül ki a szövegekből). Nem tudom, hogy hol van, ugyanis kerestem, de

nem találtam ma ilyen nevezetűt. Vagy megszűnt, vagy nevet változtatott száz év alatt.

Krúdy szülőháza20

(Az épület az egykori Kállói, ma Szent István utca elején található)

Az író nyíregyházi gimnáziumi diákévei (1891-1895)

Azért kívánom inkább a gimnáziumi éveit részletezni, mert több feljegyzés született, mint az

elemiből.

Boldogan, és büszkén emlékszik vissza erre az időszakra az író.

Olyan kitűnő tanárok tanították a Nyíregyházi Főgimnáziumban (ma Evangélikus Kossuth

Lajos Gimnázium), mint például a máig ismert Vietórisz József21, de a legtöbbet Porubszky

Pálnak köszönhette, ugyanis ő fedezte fel művészi vénáit. „Hogy író lettem, azt neki

köszönhetem.” – Mondta Krúdy.22 Irói szárnyait már ekkor kezdte kibontani. Részt vett az

önképzőkörök tevékenységein, és az irodalmi pályázatokon is.

Olyan karakteres pedagógusok foglalkoztak vele, akik hamar megszerettették vele a

tudományterületet. Nem véletlen, hiszen amikor csak tudott, akkor olvasott.23

Kijelenthetjük, hogy a nyíregyházi diákévei olyan nagy hatással voltak rá, melyek már a

kezdetektől megalapozták és végigkísérték írói szárnybontogatásait és műveltségét.

Olvasottságát javarészt ebben a korban szerezte meg.

Emléktábla a mai Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium falán24 Nyíregyházi Főgimnázium25

20 http://www.krudy.hu/Szakirod/KatonaBela/KBFNym_73.html (2018-08-11) 21 Katona, 1987, 345. Latin-görög szakos tanár, s igazgató volt a gimnáziumban, és mindemellett költő is.

(Jelenleg Nyíregyháza kiváló pedagógusait szokták jutalmazni minden évben Vietórisz József-díjjal.) 22 Szabó, 1970, 47. 23 Katona, 1968, 15-16.

9

Krúdy Gyula: Nyíregyháza büszkesége

„Ennek a városnak voltam az írója.” – Mondta.

Krúdy a „Nyírség álmodója” is volt, ugyanis a szabolcsi világ, a táj, az emberek és

Nyíregyháza elevenen élnek a műveiben.26

1924-ben, a Nyírvidék egyik tudósításában így írtak erről a kapcsolatról: „…ebből a csodákra

képes, sajátos egyéniségű világból sarjadt Krúdy Gyula, a modern magyar mesélés fejedelmi

írója, akinek minden mondatában az akácos Szabolcs szíve dobog.”27

Az író is szerette települését. Egyik utolsó levelében a következőket írta: „Nyíregyházára

vágyom. Ott szeretném öreg napjaim eltölteni az erdő egyik villájában. De vajon elérem-e ezt

a boldog időt, nem tudom.”28

A 20. század elején megjelent vármegyei monográfiában a következőket írták róla:

„legtermékenyebb szépíróink közé tartozik, akinek fiatal kora dacára sok sikere volt.”29

Geduly Henrik evangélikus lelkész az alábbi módon vélekedik a 18 éves ifjúról az 1896-ban

megjelent várostörténeti monográfiájában: "A nyíregyházi születésű s irodalommal foglalkozó

férfiak sorában megemlítendő még (…) legifj. Krudy Gyula, ki mint a Nagyvárad munkatársa,

majd a Fenyvessy Ferenc szerkesztésében megjelenő Magyar Ujság belmunkatársa a novella-

írás terén aratott sikert.”30

Írói nagyságát az is jelzi, hogy halála után három évvel, 1936-ban már utcát neveztek el róla,

melyet Szohor Pál akkori polgármester terjesztett elő.31 A hírt így kommentálta a Nyírvidék

Szabolcsi Hírlap: (a hosszas idézetben először a város szépségei vannak felsorolva, ami így

folytatódik): „…..s az új Nyíregyháza az ő nevét örökíti meg, őt őrzi a halhatatlanság

számára. Nyíregyháza példát adott az irodalmi értékek megbecsülésére, amikor Krúdyról

utcát nevezett el.”32

Ő nemcsak Nyíregyházára büszke, hanem arra is, hogy szabolcsi származású. Mi is büszkék

vagyunk rá, és szerencsére ez a térség rajta kívül számos híres irodalmárt tudhat magáénak.

Ha a történelmi Szabolcsot vesszük alapul, akkor ide való Bessenyei György is (Tiszabercel).

Mivel a három megye eggyé lett a Trianon után, ezért ide soroljuk a Szatmárban és a

Beregben született írókat és költőket is. Olyan emberek emelik a térség színvonalát, mint

24 http://beszelamarvany.lapunk.hu/tarhely/beszelamarvany/dokumentumok/krudy_02.pdf (2018-08-12) 25 U.o. (2018-08-12) 26 Ilyés, 2003, 408. 27 Nyírvidék, 1924.október 30. 2. 28 Szabolcsi Hírlap, 1993. május 14. 4. 29 Borovszky, 1901, 216. 30 Geduly, 1896,198. 31 Ilyés, 2003, 410. 32 Nyírvidék Szabolcsi Hírlap, 1936. április 2. 5.

10

Kölcsey Ferenc, Czóbel Minka, Móricz Zsigmond, vagy Váci Mihály (már a legismertebbeket

említve).

Megyeszékhelyünk megjelenése a műveiben

Krúdy mindig is büszkén vállalta fel kötődését szeretett városához. Hősei többnyire

kisemberek, hivatalnokok és kereskedők (majd később dzsentrik) voltak, s korai

elbeszéléseinek kisvárosi rajzain egyre felismerhetőbb volt az akkori Nyíregyháza képe.33

Műveiben jelen van a nosztalgia. Szép emlékek fűzik a településéhez. A valóságot írja le, egy

kis fikcióval megfűszerezve. A nyíregyházi diákéveit a Szindbád ifjúságában, és A vörös

postakocsi című regényében eleveníti fel. Szindbád élete igaz az író egész földi létére. Krúdy

az ő utazó szerepébe bújik, és rajta keresztül próbálja szemléltetni a világot az olvasóval.

A ’Régi Nyíregyházi hősök’ című művében a város szépségeiről olvashatunk. Ír a Bujtos

gyönyöréről, az orosi szőlők alatt, a város határában lévő Csárda-tóról, ahova sokat járt

fiatalon, az ábrándos Szentmihály utcáról, ahol a legszebb lányok laktak, a Tokaji utcáról,

ahol mindig szerenád, és a Selyem utcáról is, ahol mindig rozmaringillat volt. A Sóstón

kedvenc hegedűse, Benczi Gyula muzsikált, és írt a már eltűnt sárga Európa-szállodáról, és a

Bessenyei-kert helyén terjeszkedő Rózsakerti-féle nagyvendéglőről is. Az ’Első utazás

repülőgéppel a Nyírségbe’ című művében pedig megeleveníti a nyírségi kocsikázásait.

Összegzés

Munkásságának nagyságát az is jelzi, hogy már életében komoly elismerést kapott, megkapta

a Baumgarten-díjat34, és az utókor is büszke irodalmi tevékenységére. Utcák, terek,

intézmények vannak róla elnevezve, sőt nagyságának emléket állít a róla elnevezett díj is.

Minden évben fesztivált rendeznek a tiszteletére Nyíregyházán,35 és a szülővárosában Krúdy

napokat is tartanak.36 Szakmai berkekben is nagyra tartják. A nyíregyházi középiskolákban a

magyartanárok előszeretettel teszik be Krúdyt az irodalom szóbeli érettségi tételei közé. (A

szaktanároknak a feladatok összeállításában némileg szabad kezük van, s ezt a központilag

sajnos nem kötelező tételt is be szokták tenni általában.) Nem véletlen, hiszen van mire

büszkének lennünk.

33 Katona, 1968, 81-83. 34 Irodalmi díj és jutalom, melyet 1923-ban alapított Ferenc Ferdinánd esztéta, műkritikus. Olyan személyeknek

adják oda, akik kimagasló irodalmi tevékenységet folytatnak. http://www.bibl.u-

szeged.hu/exhib/evfordulo/kerenyi/baum.html (2018-08-15) 35 Bodnár, 2007, 65-66. 36 https://www.programturizmus.hu/ajanlat-krudy-nap-nyiregyhaza.html (2018-08-15)

11

A dolgozatban olyan képek vannak jelen, melyek javarészt Krúdy korából származnak. A

képek fejezetben pedig azok vannak feltüntetve, amelyek mind a mai napig emléket állítanak

neki. Felkerestem a városban a legtöbb máig meglévő olyan emlékhelyet, utcát, épületet,

amely az ő nevét viseli, és készítettem pár fényképet, melyet itt bemutatok, s pár gondolatban

ismertetem az alábbi képek történetét. Igyekeztem mindvégig a témánál maradni, és

szándékosan nem részleteztem az irodalmi tevékenységét, a szatmárnémeti, podolini, és a

budapesti éveit. Örömmel dolgoztam ki ezt a testhezálló témát.

12

Felhasznált irodalom

Bodnár, 2007

Borovszky, 1901

Frisnyák, 2003

Geduly, 1896

Bodnár István: Sóstó, a Nyírség Oázisa.

Örökségünk Kiadó Bt., Nyíregyháza, 2007.

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi

és városai. Szabolcs vármegye. Apolló,

Budapest, 1901.

Frisnyák Sándor (szerk) – Dr. Hajnal Béla

(írta): Nyíregyháza. Nyíregyházi Főiskola

Földrajz Tanszéke, Nyíregyháza, 2003.

Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik

évben. Jóba Elek Nyomda, Nyíregyháza,

1896.

Hatvany, 1963

Ilyés, 2003

Ilyés, 2008

Katona, 1968

Hatvany Lajos: Beszélő tájak. Magvető

Könyvkiadó, Budapest, 1963.

Ilyés Gábor: A nyíri pajkos. k.n.

Nyíregyháza, 2003.

Ilyés Gábor: „Beszél a márvány”

Nyíregyháza szobrai és emléktáblái.

Nyíregyházi Városvédő Egyesület,

Nyíregyháza, 2008.

Katona Béla: Krúdy Gyula emlékkönyv az

író születésének 90. évfordulójára. Szabolcs

Megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza,

1968.

Katona, 1971 Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971.

Katona, 1987

Krúdy, 2002

Katona Béla: Kisebb hazám. Szabolcs-

szatmári irodalmi olvasókönyv. Szabolcs-

Szatmár Megyei Tanács, Nyíregyháza, 1987.

Krúdy Péter: Krúdy Gyula élettörténete.

Felelős kiadó: Krúdy Anna, h.n., 2002.

Péter, 1994

Sőtér, 1965

Péter László: Új magyar irodalmi lexikon.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.

Sőtér István: A magyar irodalom története V.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.

13

Szabó, 1970 Szabó Ede: Krúdy Gyula. Szépirodalmi

Könyvkiadó, Budapest, 1970.

Tóbiás, 1964

Tóbiás Áron: Krúdy világa. Fővárosi Szabó

Ervin Könyvtár, Budapest, 1964.

Internetes források

http://beszelamarvany.lapunk.hu/tarhely/beszelamarvany/dokumentumok/krudy_02.pdf

(2018-08-12)

http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/evfordulo/kerenyi/baum.html (2018-08-15)

http://www.eklg.hu/index.php/magunkrol/iskolank-tortenete/ (2018-08-16)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Krudy.htm (2018-08-08)

http://www.krudy.hu/Szakirod/KatonaBela/KBFNym_73.html (2018-08-11)

http://www.krudy.hu/Szakirod/TobiasAron/TACs&i63_10.html (2018-08-05)

http://www.programturizmus.hu/ajanlat-krudy-nap-nyiregyhaza.html (2018-08-15)

Internetes források (Címlap)

http://beszelamarvany.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1204445 (2018-08-02)

https://www.honismeret.hu/ (2018-08-02)

https://www.mtmt.hu/josa-andras-muzeum (2018-08-02)

http://www.mzsk.hu/ (2018-08-02)

http://www.nye.hu/felveteli/ (2018-08-02)

http://www.nyiregyhaza.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Krudy-Gyula-szobra-Hazateres.html

(2018-08-02)

http://www.szabarchiv.hu/drupal/ (2018-08-02)

Nyomtatott források

Az 50 éves Nyírvidék albuma. 51.

Krúdy levele Nyíregyháza város közgyűléséhez. 1928. okt. 26. Nyíregyháza Állami Levéltár

Nyírvidék, 1924.október 30. 2.

Nyírvidék Szabolcsi Hírlap, 1936. április 2. 5.

Szabolcs vármegye monográfiája. Bp. 1900. Szerk: Borovszky Samu. 123.

Szabolcsi Hírlap, 1993. május 14. 4.

14

Képek (Krúdy-emlékjelek és helyek Nyíregyházán)

A képen Krúdy Gyula szülőháza látható (ma Szent István utca, akkor Kállói utca volt). A

falon márványtábla található, melyen a híres idézete szerepel: „Ennek a városnak voltam az

írója.”

Evangélikus Főgimnázium. Ma Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. Itt töltötte az író

gimnáziumi éveinek egy részét. Az intézmény jogelődjét a 19. század elején alapították.37

„Én írónak születtem, semmi másnak.”- Olvasható a falon a közismert idézete.

37 http://www.eklg.hu/index.php/magunkrol/iskolank-tortenete/ (2018-08-16)

15

Itt időzött családjával Krúdy Gyula a nagy nyírségi író, a „Sóstó szerelmese”, 1924 nyarán, a

szülőváros vendégeként. Olvasható a Svájci-lak falán lévő emléktáblán.

A híres Krúdy Vigadó előtt. Egykoron Krúdy Szállónak hívták. Az épületet 1911-ben

építették Pazár István tervei alapján.38

38 Ilyés, 2003, 412.

16

A (mai) Krúdy Gyula Gimnázium 1969. szeptember 1-jén nyitotta meg a kapuit. Ekkor még

név nélkül várta a diákokat, de mivel a köz, ahol az iskola épülete állt, a Krúdy Gyula utcából

nyílt, így a népnyelv hamarosan Krúdyra keresztelte, amely aztán a hivatalos neve lett.39

Krúdy szobránál. A Mészáros Dezső alkotta szobor emléket állít a „Sóstó szerelmesének”,

mely a strandfürdő előtti parkban található, a tó mellett.40

39 Ilyés, 2003, 413. 40 Ilyés, 2003, 412.

17

A Krúdy moziban. 1971-ben itt mutatták be először az országban a nagysikerű Szindbád című

filmet. (Kicsit újszerű a kép, akkoriban persze nem így nézett ki.)

A Krúdy család síremlékénél. A szülőkön kívül itt nyugszanak Erzsike és Ilona nevű testvérei

is. (Északi temető, IX. parcella)

18

A Varga Imre szobrászművész alkotta szobor a Bessenyei téren. Születésének 125.

évfordulójára készült, 2003-ban adták át. Krúdy bronzba öntött alakja egy krómacélból

készült kocsiban ül.41

Berky Nándor szobrászművész mészkőből készült domborműve 1948-ban, az író halálának

15. évfordulójára készült, ma a Szent István utca 42. szám alatt található. Gyermekkorának

egy részét itt töltötte.42

41 Ilyés, 2008, 26. 42 http://beszelamarvany.lapunk.hu/tarhely/beszelamarvany/dokumentumok/krudy_02.pdf (2018-08-16)

19

A Svájci-lak előtt.

A Krúdy utcán. (Mert majdnem minden, ami Krúdy.)

20

Utószó

(Krúdy szellemi szintézise)

Krúdy emléke, szellemi hagyatéka – ahogyan azt Katona Béla egyik írásának a címe, Az élő

Krúdy is mondja – mindig élő maradt a szülővárosban. Humboldt, a nagy német

nyelvfilozófus híres tétele alapján a nyelv nem ergon, azaz nem „holt termék”, nem lezárt mű,

„készítmény”, hanem energia, vagyis eleven teremtőerő, állandó mozgás, működés. Ezt a

metaforát alkalmazhatjuk analógiaként: Krúdy nyelvből teremtett világa sem holt produktum,

hanem élő, sőt éltető szellemi energia. Olyan energia, amely Nyíregyháza város történetének

utóbbi évtizedeiben nem egyszer jelentős művészeti és tudományos tevékenységet ösztönző,

maradandó értékeket előhívó, azaz teremtő erővé tudott válni. Mi, a 21. század szellemi

követői/örökösei nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ez a szellemi hagyaték egyben

jelentős összetartó erő is, a „nyíregyháziság” szerves és nagyra becsülendő része.

Napjainkban a nyíregyháziak is ugyanezzel a szeretettel és büszkeséggel gondolnak a város

karizmatikus írójára, mint az elődök.

Joggal bízhatunk tehát abban, hogy Krúdy ezután is élő és éltető marad, Nyíregyházán – és

mindenütt máshol, ahol felismerik és őrzik az igazi szellemi javakat.

Nyíregyháza, 2018. augusztus 24. Gergely Kristóf

pályázó