A nyelvhelyességi szabályokkal A nyelvhelyességi szabályokkal

kapcsolatos metanyelvi tudás formálásakapcsolatos metanyelvi tudás formálása

Szabó Tamás PéterSzabó Tamás PéterMTA Nyelvtudományi IntézetMTA Nyelvtudományi Intézet

ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori IskolaELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola

II. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz KonferenciaII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz KonferenciaBudapest, 2008. február 8.Budapest, 2008. február 8.

A PhD-kutatás központi kérdéseA PhD-kutatás központi kérdése

az önkéntes és a kikényszerített nyelvi igazodás mechanizmusaaz önkéntes és a kikényszerített nyelvi igazodás mechanizmusa

nyelvhelyességi szabályok értelmezésének kérdése elsajátításuk nyelvhelyességi szabályok értelmezésének kérdése elsajátításuk szempontjábólszempontjából

közoktatási gyakorlat és feladatokközoktatási gyakorlat és feladatok

A kérdés beágyazottságaA kérdés beágyazottsága

szocializáció és szabálytanulás:szocializáció és szabálytanulás: Mérei (1988 – megírás: 1970); Collett (1977); Tajfel (1980); Fabó Mérei (1988 – megírás: 1970); Collett (1977); Tajfel (1980); Fabó (1984); Somlai (1997).(1984); Somlai (1997).

etnometodológia, népi nyelvészet: etnometodológia, népi nyelvészet: Niedzielski–Preston (2000); Domonkosi (2007b); Niedzielski–Preston (2000); Domonkosi (2007b); Lanstyák (2007a, 2007b).Lanstyák (2007a, 2007b).

tanuláselmélet (konstruktivista): tanuláselmélet (konstruktivista): Nahalka (2001, 2002); Korom (2005); Csíkos (2007).Nahalka (2001, 2002); Korom (2005); Csíkos (2007).

oktatásszervezés és -fejlesztés: oktatásszervezés és -fejlesztés: Bourdieu (2003); Ferge (2003); Meleg (2003); Kálmán (2006).Bourdieu (2003); Ferge (2003); Meleg (2003); Kálmán (2006).

(iskolai) nyelvművelés:(iskolai) nyelvművelés: Tolcsvai Nagy (1989, 1991); Kiss 1998; Kontra (szerk. 2003); Tolcsvai Nagy (1989, 1991); Kiss 1998; Kontra (szerk. 2003); Sándor (2006); Domonkosi (2007a).Sándor (2006); Domonkosi (2007a).

Az előadás céljaAz előadás célja

bemutatni a nyelvhelyesség-oktatás néhány társadalmi vonatkozásátbemutatni a nyelvhelyesség-oktatás néhány társadalmi vonatkozását felvázolni a nyelvhelyességi szabályok legfőbb jellegzetességeitfelvázolni a nyelvhelyességi szabályok legfőbb jellegzetességeit az elméleti vonatkozások mellett gyakorlati példákat is említeni öt az elméleti vonatkozások mellett gyakorlati példákat is említeni öt

részvizsgálat tapasztalatai alapjánrészvizsgálat tapasztalatai alapján

visszajelzést, segítséget, ötleteket kérni a további kutatáshoz...visszajelzést, segítséget, ötleteket kérni a további kutatáshoz...

Metaismeret és metanyelvMetaismeret és metanyelv

a jelenlegi közoktatás és a meta-területeka jelenlegi közoktatás és a meta-területek metaismeret-központú oktatás (Pléh 2002; Sipos 2002)metaismeret-központú oktatás (Pléh 2002; Sipos 2002) tudástranszfer hiánya: metaismeret és alkalmazás független (Korom tudástranszfer hiánya: metaismeret és alkalmazás független (Korom

2005)2005) a metakogníció fejlesztése nem elégséges szintű a metakogníció fejlesztése nem elégséges szintű

(Csíkos 2007)(Csíkos 2007)

mi a metanyelv?mi a metanyelv? „„a vizsgálat tárgyát képező természetes v. mesterséges nyelv a vizsgálat tárgyát képező természetes v. mesterséges nyelv

valamennyi elemét (kifejezését, nyelvtani és jelentéstani valamennyi elemét (kifejezését, nyelvtani és jelentéstani jellemzőjét) magasabb logikai szinten egyértelműen meghatározó jellemzőjét) magasabb logikai szinten egyértelműen meghatározó fogalomrendszer”fogalomrendszer”(IdSz. 1976: 538)(IdSz. 1976: 538)

Iskolai fejlesztés 1.Iskolai fejlesztés 1.

„„az iskolának […] ki kell választania azokat, akiknek adottságai az iskolának […] ki kell választania azokat, akiknek adottságai legkönnyebben, legkevesebb erőfeszítéssel vagy ráfordítással legkönnyebben, legkevesebb erőfeszítéssel vagy ráfordítással fejleszthetők” (Ferge 2003: 210)fejleszthetők” (Ferge 2003: 210)

„„az iskola a társadalmi különbségeket képességbeli különbségekké az iskola a társadalmi különbségeket képességbeli különbségekké transzformálja” (Meleg 2003: 15) transzformálja” (Meleg 2003: 15)

rejtett tanterv (Szabó L. T. 1988) és sorok között olvasásrejtett tanterv (Szabó L. T. 1988) és sorok között olvasás

„„teljesen csak azt a kultúrához való viszonyt ismeri el az iskola, teljesen csak azt a kultúrához való viszonyt ismeri el az iskola, amelyet csak az iskolán kívül lehet teljesen elsajátítani” amelyet csak az iskolán kívül lehet teljesen elsajátítani” (Bourdieu 2003: 58) (Bourdieu 2003: 58)

Iskolai fejlesztés 2.Iskolai fejlesztés 2.

„„A verbális képesség nagy jelentőségre tesz szert minden olyan A verbális képesség nagy jelentőségre tesz szert minden olyan tantárgyban, amelyben a tanulóknak rendszeresen kell szöveget tantárgyban, amelyben a tanulóknak rendszeresen kell szöveget olvasniuk és megérteniük, illetve alapvető követelmény, hogy olvasniuk és megérteniük, illetve alapvető követelmény, hogy szóban és írásban ki tudják fejezni magukat. Fontossága azonban szóban és írásban ki tudják fejezni magukat. Fontossága azonban csökken, ha a tantárgy tanításában és tanulásában inkább a közvetlen csökken, ha a tantárgy tanításában és tanulásában inkább a közvetlen tapasztalás (első jelzőrendszer), a képek ismeretközvetítő szerepe tapasztalás (első jelzőrendszer), a képek ismeretközvetítő szerepe (vö. Bruner ikonikus kódjával) és a cselekedtetés (pl. kísérletezés) (vö. Bruner ikonikus kódjával) és a cselekedtetés (pl. kísérletezés) dominál” (Báthory 1997: 95)dominál” (Báthory 1997: 95)

vö. Kálmán (2006)vö. Kálmán (2006)

vö. Kálmán–Molnár (2007a, 2007b)vö. Kálmán–Molnár (2007a, 2007b)

Szabályrendszerek, szabályértelmezések Szabályrendszerek, szabályértelmezések és az elsődleges szocializációés az elsődleges szocializáció

Konstitutív szabály(elsődleges)

Restriktív (regulatív) szabály (másodlagos)

Képlete X itt Y ha P, akkor Q

Példák a (társas) cselekvés típusai;egy adott nyelv nyelvtana

illemszabályok;

nyelvhelyességi szabályok

Kifejtett-sége

implicit explicit

Érték-fogalma

értéksemleges értékelő mozzanatot tartalmaz

Konti-nuum

az elemek megítélése terén az adekvátság foka terén

Változás tempója

viszonylag lassú viszonylag gyors

Be nem tartása esetén

az adott cselekvés nem valósul meg

a cselekvést szankcionál(hat)ják

Collett (1977), Fabó (1984) és Somlai (1997) alapján

Maladaptív (konstitutív) modell Adaptív (restriktív) modell

A nyelvhelyességi szabályok a nyelvtanban vannak rögzítve

vö. „nincs olyan, hogy...”

A nyelvhelyességi szabályok nem a nyelvtanban vannak rögzítve , hanem egyes nyelvtanok egymáshoz való viszonyát írják le

a nyelv nem (elégséges) ismerete kizárja az illetőt a beszélőközös-ségből

vö. „magyar ember nem mond olyat, hogy…”

megteremtődik a folyamatos önfej-lesztés és a tudatos nyelvi alkal-mazkodás

Az ilyen szemléletű nyelvhelyesség-oktatás célja:

Az ilyen szemléletű nyelvhelyesség-oktatás célja:

a beszélőközösség homogenizálása (az egyregiszterűség terjesztése), „téves beidegződések” felszámolása

a nyelvhasználat heterogenitásának őrzése, a tudatosan többdimen-ziójú személyiség fejlesztése, alternatív nyelvtanok tanítása (funkcionális-szituatív kettős-nyelvűségre nevelés)

Felcserélő || magolás Hozzáadó || fogalmi váltás

Kontinuum?Kontinuum?

[K++] [K++] → → → [→ → → [K] K] → → →→ → → [S] [S] → → →→ → → [R] [R] → → →→ → → [R++] [R++]

[K++][K++] erősen konstitutíverősen konstitutív[K][K] inkább konstitutívinkább konstitutív[S][S] semlegessemleges[R][R] inkább restriktív-regulatívinkább restriktív-regulatív[R++][R++] erősen restriktív-regulatíverősen restriktív-regulatív

Diáknál és tanárnál egyaránt!Diáknál és tanárnál egyaránt!

INFORMÁLIS KÖRNYEZET ÉS ELSŐDLEGES NYELVI INPUTINFORMÁLIS KÖRNYEZET ÉS ELSŐDLEGES NYELVI INPUT nem | kor | szocioökonómiai státusz | lakóhely urbanizáltságanem | kor | szocioökonómiai státusz | lakóhely urbanizáltsága anyanyelv | nyelvjárás(ok), kisebbségi nyelv(ek) és megítélésükanyanyelv | nyelvjárás(ok), kisebbségi nyelv(ek) és megítélésük kultúrafogyasztási szokásokkultúrafogyasztási szokások iskolán kívüli nyelvtanulás jellege és intenzitásaiskolán kívüli nyelvtanulás jellege és intenzitása

↓↓

EGYÉNI TELJESÍTMÉNY: A SZABÁLYFOGALOM KIDOLGOZOTTSÁGA EGYÉNI TELJESÍTMÉNY: A SZABÁLYFOGALOM KIDOLGOZOTTSÁGA (K++ | K | S | R | R++)(K++ | K | S | R | R++)

nem önvezérelt nyelvi hibajavítás során szerzett egyéni tapasztalatoknem önvezérelt nyelvi hibajavítás során szerzett egyéni tapasztalatok beszélőközösségekkel és regiszterekkel kapcsolatos attitűdökbeszélőközösségekkel és regiszterekkel kapcsolatos attitűdök nyelvi hibajavítás szituációfüggőennyelvi hibajavítás szituációfüggően grammatikalitás szituációfüggő megítélésegrammatikalitás szituációfüggő megítélése

↑↑

FORMÁLIS ISMERETSZERZÉSI KERETFORMÁLIS ISMERETSZERZÉSI KERET az elmúlt félév végén kapott érdemjegye magyar nyelvbőlaz elmúlt félév végén kapott érdemjegye magyar nyelvből az elmúlt két félévben kapott tanulmányi átlagaaz elmúlt két félévben kapott tanulmányi átlaga az iskolában alkalmazott magyar nyelvtankönyvaz iskolában alkalmazott magyar nyelvtankönyv az iskolai tananyag alapján összeállított teszt kitöltése során nyújtott teljesítményaz iskolai tananyag alapján összeállított teszt kitöltése során nyújtott teljesítmény

Fejlesszük?Fejlesszük?

„„teaching metalinguistic knowledge is not an appropriate means to teaching metalinguistic knowledge is not an appropriate means to improve students’ linguistic proficiency” (Alderson, Clapham and improve students’ linguistic proficiency” (Alderson, Clapham and Steel [1997] és mások eredményeit összefoglalva Szerencsi 2002: Steel [1997] és mások eredményeit összefoglalva Szerencsi 2002: 40)40)

„„Az implicit tudás kölcsönös előfeltételezésekkel jár, amiket közös Az implicit tudás kölcsönös előfeltételezésekkel jár, amiket közös életvilágunk, s annak kulturális magától értetődőségei tesznek életvilágunk, s annak kulturális magától értetődőségei tesznek lehetővé” (Somlai 1997: 125)lehetővé” (Somlai 1997: 125)

a formalitásfok megítélése ilyen jellegű implicit tudásra épül, és a formalitásfok megítélése ilyen jellegű implicit tudásra épül, és korántsem egyszerű feladat, korántsem egyszerű feladat, mert azt, hogy egy helyzet mennyiben mert azt, hogy egy helyzet mennyiben számít formálisnak, a beszélő maga ítéli meg, miközben a számít formálisnak, a beszélő maga ítéli meg, miközben a megválasztott formalitásfokú regiszter alkalmazásával maga is megválasztott formalitásfokú regiszter alkalmazásával maga is hozzájárul a beszédhelyzet formális jellegének fenntartásához vagy hozzájárul a beszédhelyzet formális jellegének fenntartásához vagy

módosításához (vö. Sándor 2006: 968)módosításához (vö. Sándor 2006: 968)

Fejlesszük!Fejlesszük!

1. állapotfelmérő tesztek készítése1. állapotfelmérő tesztek készítése

2. egyéni tapasztalatok csoportos megbeszélése2. egyéni tapasztalatok csoportos megbeszélése eltérő kulturális és SES-hátterű diákok elképzeléseinek ütköztetéseeltérő kulturális és SES-hátterű diákok elképzeléseinek ütköztetése

3. explicitté tenni, ami explikálható,3. explicitté tenni, ami explikálható, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy elkerüljük azt a helyzetet, ami abból adódik, hogy az iskola olyan implikált tudást tételez fel, ami abból adódik, hogy az iskola olyan implikált tudást tételez fel, ami a diákban nincsen megami a diákban nincsen meg

fogalomhasználat, órai nyelv: úgy fogalmazni, hogy tudjuk: főleg fogalomhasználat, órai nyelv: úgy fogalmazni, hogy tudjuk: főleg azok veszik szó szerint a mondottakat, akiknek a legnagyobb azok veszik szó szerint a mondottakat, akiknek a legnagyobb szüksége lenne megtanulni olvasni a sorok közöttszüksége lenne megtanulni olvasni a sorok között

PéldákPéldák

Öt vizsgálatÖt vizsgálat

a nyelv változásfolyamatainak és a nyelvművelő javak hatásának a nyelv változásfolyamatainak és a nyelvművelő javak hatásának megítélése; 450 kérdőív + 30 interjú; gimnazisták, főiskolások, megítélése; 450 kérdőív + 30 interjú; gimnazisták, főiskolások, egyetemisták; Budapest, Pécs, Szegedegyetemisták; Budapest, Pécs, Szeged

a határozott és a határozatlan névelő használatának megítélése; 80 a határozott és a határozatlan névelő használatának megítélése; 80 kérdőív; egyetemisták; Budapestkérdőív; egyetemisták; Budapest

a nem önvezérelt hibajavítás kapcsolathálóba ágyazottsága; 100 a nem önvezérelt hibajavítás kapcsolathálóba ágyazottsága; 100 kérdőív; gimnazisták; Budapestkérdőív; gimnazisták; Budapest

nyelvművelő javak szabályértelmezése; magyar, angol és francia nyelvművelő javak szabályértelmezése; magyar, angol és francia kiadványok; szövegelemzéskiadványok; szövegelemzés

próbakérdőív tesztelése: 21 általános iskolás, 24 magyar szakos próbakérdőív tesztelése: 21 általános iskolás, 24 magyar szakos egyetemista; Budapest. egyetemista; Budapest. Moderált feladatmegbeszélésModerált feladatmegbeszélés

Mi a nyelvhelyességi szabály?Mi a nyelvhelyességi szabály?(á20. számú válaszadó)(á20. számú válaszadó)

„„Egy szónak az első betűje[!] csak a <lyuk> és ragozott alakjainál Egy szónak az első betűje[!] csak a <lyuk> és ragozott alakjainál kezdődik <ly> betűvel”kezdődik <ly> betűvel”

majd:majd:

Miért nem javít?Miért nem javít? – – „Mert nem illendő azt a személyt”.„Mert nem illendő azt a személyt”.

Őt miért nem javítják?Őt miért nem javítják? – – „Mert tudja, hogy az abban a helyzetben „Mert tudja, hogy az abban a helyzetben nem lényeges”nem lényeges”. .

Szituációfüggő megítélés 1.Szituációfüggő megítélés 1.

Szituációfüggő megítélés 2.Szituációfüggő megítélés 2.

Általános iskolások általában:Általános iskolások általában: „„Mert <hát>tal nem kezdünk mondatot”Mert <hát>tal nem kezdünk mondatot” „„tényleg nem kezdünk <hát>tal mondatot”tényleg nem kezdünk <hát>tal mondatot” „„Nem kellene <hát>tal mondatot kezdeni.”Nem kellene <hát>tal mondatot kezdeni.” „„Helytelen a mondat de...”Helytelen a mondat de...” „„Ha legközelebb figyel, biztos nem rontja el”.Ha legközelebb figyel, biztos nem rontja el”. „„Gyakran még a legjobb tanulók is így kezdik a mondatot, ezért nem lenne Gyakran még a legjobb tanulók is így kezdik a mondatot, ezért nem lenne

igazságos, ha emiatt egyest kap.”igazságos, ha emiatt egyest kap.”

Ritka:Ritka: „„A <hát> szóval bizonyos esetekben lehet mondatot kezdeni. Ebben a A <hát> szóval bizonyos esetekben lehet mondatot kezdeni. Ebben a

helyzetben nem igazán kell odatenni, de ez nem olyan súlyos hiba”helyzetben nem igazán kell odatenni, de ez nem olyan súlyos hiba” . (á20). (á20) „„Ha egyszer-egyszer becsúszik egy <hát>Ha egyszer-egyszer becsúszik egy <hát>[,][,] nem olyan vészes” nem olyan vészes”. (á12). (á12)

Magas szocioökonómiai státus (2 diploma és 1000+ könyv)Magas szocioökonómiai státus (2 diploma és 1000+ könyv)

Komplex vizsgálat terveKomplex vizsgálat terve

A formális és az informális ismeretszerzési közeg hatása a A formális és az informális ismeretszerzési közeg hatása a teljesítményre: önkitöltős kérdőívek + irányított frontális teljesítményre: önkitöltős kérdőívek + irányított frontális interjúkinterjúk

általános iskolások (8. évf.)általános iskolások (8. évf.) szakközépiskolások (utolsó évf.)szakközépiskolások (utolsó évf.) gimnazisták (utolsó évf.)gimnazisták (utolsó évf.)

Részvizsgálatok: irányított frontális interjúkkalRészvizsgálatok: irányított frontális interjúkkal 1., 2., 3. évfolyamos általános iskolások (a szabályfogalom kezdetei)1., 2., 3. évfolyamos általános iskolások (a szabályfogalom kezdetei) magyar szakos pedagógusjelöltek (szabályértelmezési és magyar szakos pedagógusjelöltek (szabályértelmezési és

módszertani kérdések gyakorlat kezdetén és végén)módszertani kérdések gyakorlat kezdetén és végén) magyar szakos tanárok (több korcsoport)magyar szakos tanárok (több korcsoport)

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

sztp@nytud.husztp@nytud.hu