A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA · Fejlesztőpedagógia alapjai 2 fő Gordon kommunikációs alaptréning pedagógusoknak 1 fő Hatékony együttműködés az iskolával

A PÓSA UTCAI ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PÓSA UTCAI ÓVODA

4031 Debrecen, Pósa u. 49.

Intézmény OM - azonosítója:

030893

Készítette:

Pósa Utcai Óvoda Nevelőtestülete

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

11/2017.

határozatszámon elfogadta:

……………………………………… Nevelőtestület nevében névaláírás

Véleménynyilvánító:

………………………………………….. Óvodai Szülői Szervezet nevében névaláírás

12/2017.

határozatszámon jóváhagyta:

…………………………………………………….

Óvodavezető

Ph.

Hatályos: a kihirdetés napjától 2017.11.01-től

A dokumentum jellege: Nyilvános

A Pósa Utcai Óvoda Nevelőtestülete által 2017. 10.25.-én elfogadott

dokumentum. Felülvizsgálat ideje: 2018.08.27.Módosított dokumentum.

Iktatószám: 357/35/2017.

Pedagógiai Program – Pósa Utcai Óvoda Debrecen

2

TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám

Bevezetés 3.

1. A Pedagógiai Program jogszabályi háttere 4.

1.1. A Pedagógiai Program küldetése-filozófiája 5.

2. Óvodánk 6.

2.1. Az intézmény jellemző adatai 6.

2.2. Az óvoda bemutatása, helyzetkép 7.

2.3. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 8.

2.4. Eredményeink 11.

3. Gyermekkép, óvodakép, pedagóguskép, dajkakép 12.

4. Óvodai nevelésünk célja, feladatai 14.

4.1. Alapelvek, értékek 14.

4.2. A Pedagógiai Program célrendszere, célkitűzése 14.

4.3. Programunk nevelési feladatrendszere 15.

4.3.1. Az egészséges életmód alakítása 15.

4.3.2. Az érzelmi,az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés 18.

4.3.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 19.

5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 21.

6. Az óvodai élet szervezeti keretei, tevékenységközpontok rendszere 26.

7. Ünnepek, ünnepélyek, rendezvények, események 32.

8. Az óvoda kapcsolatai 33.

8.1. A család bevonása az óvodai életbe 33.

8.2. Az óvoda együttműködései 33.

9. A pedagógiai munka dokumentációi, tervezés 36.

9.1. A gyermekek fejlődésének mérése, megfigyelése, nyomon

követése, gyermekportfólió

36.

9.2. A nevelőmunka tervezése, az óvodai élet szervezésének

dokumentumai

38.

10. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 40.

11. Esélyteremtő óvodánk pedagógiai-szakmai programjai 41.

11.1. Multikulturális tartalmú nevelés 41.

11.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, fejlesztése 45.

11.2.1.

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése:

- sajátos nevelési igényű gyermekek

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

- tehetséges, tehetségígéretes gyermekek

45.

11.2.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségét, a szociális hátrányt csökkentő pedagógiai

tevékenységek, szakmai programok megvalósítása

50.

11.3. Inkluzív nevelésünk kiemelt, támogatott pedagógiai folyamatai,

módszerei, eszközei

64.

12. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 69.

13. A Pedagógiai Program megvalósítását támogató eszközök és felszerelések 70.

14. Programspecifikus szakirodalom 74.

15. Legitimációs záradék 75.


3

BEVEZETÉS

Óvodánk nevelőtestülete - a szülői szervezet vélemény nyilvánítása mellett- elkészítette a

LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE ÓVODAI PROGRAM felhasználásával PEDAGÓGIAI

PROGRAMJÁT.

1994-1997-ig részt vettünk a program magyarországi adaptációs munkájában. A programba

beépítésre kerültek a nevelésügy nemzetközileg elismert képviselőinek elmélete mellett, a hazai

óvodai neveléstörténet hagyományai, értékei és saját óvodánk szakmai eredményei is.

Az Alapprogram szakmai és jogi garanciát ad arra vonatkozólag, hogy az óvodák pedagógiai

programja egységes elvekre, keretekre épüljön. Így minden óvodáskorú gyermek ugyanazon

alapelvek, feltételek, szakmai követelmények mellett fejlődhessen, és a tudatos óvodapedagógiai

irányítással éretté válljanak az iskola elkezdésére.

Az óvodapedagógusok befolyásoló szerepe, modell- és mintaadása, nevelőmunkája mellett,

szeretetteljes, családias légkörű óvodánk biztosítja:

a gyermekek eltérő szükségleteire, képességeire épülő nevelést, tanulást,

a családi nevelést kiegészítő hátránycsökkentést,

a tevékenységek rendszerét,

a szülők bevonásának gyakorlatát,

az inkluzív nevelés – integráció megvalósítását,

a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtését,

multikulturális nevelést óvodába kerüléstől, iskolába lépésig.


4

1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

2016.évi LXXX törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények

módosításáról

A 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, ill. az

ezt módosító 137/2018.(VII.25.) Kormányrendelet 1§. 1. melléklete

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve

2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben

történő végrehajtásáról


5

1.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÜLDETÉSE -FILOZÓFIÁJA

A világ rohamos változásaival, a modern élet stressz hatásaival szemben különösen óvni és védeni

kell a gyermekeket. Egyre nagyobb a szülők és az óvodapedagógusok felelőssége, hogy megőrizzék a

gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezzük a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal,

amellyel eligazodhatnak a világban.

A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai

változtak a társadalmi folyamatok hatására. E változások a pedagógiai munkánkban is

hangsúlyeltolódásokat hozott. Pedagógiai munkánk hangsúlyai a gyermekek egyéni különbségei,

eltérései, a családi nevelést kiegészítő sajátos szocializáció, az egyedi tevékenységközpont rendszer, a

szülők és a dajkák óvodai életbe való bevonása, az esélyteremtő, tehetségtámogató, fejlesztő - segítő -

gondoskodó munka köré rendeződnek.

A gyermekek életmódbeli különbözőségeiből adódóan nagyobb hangsúlyt kap a mozgásfejlesztés, az

egészséges életmód szokásainak kialakítása, egészségfejlesztő program működtetése mellett az

esélyteremtés.

A játékban tanulás koncepciójának érvényesítése megkívánja a szabad játék védelmét.

A sokszínű kultúra és a multikulturális érték beépül a tevékenységtartalmakba.

A programunk sajátos rendszere lehetővé teszi a gyermekek változó, eltérő szükségleteinek

figyelembevételét, a hiányzó szokások kialakítását, az óvodásgyermekek vegyes csoportokban történő

nevelését, az eltérő családi értékek és kultúrák tolerálását, a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek és családok fokozottabb mentális, érzelmi, és szociális támogatását.


6

2. ÓVODÁNK

2.1. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI

Az intézmény neve: Pósa Utcai Óvoda

Székhelye: 4031 Debrecen, Pósa utca 49.

OM azonosító: 030893

Alapító Okirat száma: OKT-91092-3/2017.

Intézmény típusa: óvoda

Felvehető maximális létszám: 140 fő

Alapító szerv neve és székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város

Önkormányzata

4024 Debrecen, Piac utca 20.

Fenntartó és működtető neve, székhelye:


Önkormányzata


Irányító szerv neve, székhelye:


Önkormányzata Közgyűlése


Az intézmény működési köre: Debrecen Megyei Jogú Város Közigazgatási

területe

Az intézmény közfeladata és a 2011.évi

CXC törvény 4§. 1. pontja szerinti

alapfeladata:

óvodai nevelés

Szakágazat száma, megnevezése: 851020 Óvodai nevelés

Az intézmény vezetője, pedagógiai

program benyújtója: Kardosné Nagy Mária óvodavezető


7

2.2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA, HELYZETKÉP

Debrecen egyik városszéli településrésze a Nagysándor-telep. Elnevezése az évtizedek során többször

változott. Korábbi neve Téglavető volt, melyet az itt működő téglagyárak alapján kapta. A ma

használatos Nagysándor-telep elnevezés az 1849-ben lezajlott csata emlékére emelt és az Aradon

mártírhalált halt Nagysándor József honvédtábornok nevét viselő emlékmű (emlékdomb) közelsége

adta.

Az óvoda 1930-ban épült, szolgálati lakással, majd kaszárnyaként szolgált. Az 50-es években az

iskolaépítések idején, pedig iskolaként funkcionált. 1975-ben társadalmi munkával 5 csoportosra

bővítették a kiszolgáló helyiségekkel együtt.

1996-ban a megszűnt bölcsőde épületét kétcsoportos óvodává alakítottuk át, mely a Pósa utca 1. sz.

alatt, az iskola szomszédságában volt. Telephelyi intézményünk a 2016/2017 –es nevelési év végéig

működött.

1997-től óvodánk valamennyi csoportjában a Lépésről – Lépésre Óvodai Program szerint szerveztük

az óvodai életet, melynek magyarországi adaptációs munkájában részt vettünk.

Nevelőtestületünk 2000-2003-ig teljesítette a Comenius Minőségfejlesztési Program követelményeit,

büszkék vagyunk a „Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program Teljeskörű

Minőségirányítás modellje bevezetésében való részvételért” járó emlékplakettet, és továbbra is az

eredményes pedagógiai munkára törekszünk úgy, hogy minden partnerünk elégedett legyen

munkánkkal.

Az Óvodai Integrált Pedagógiai Rendszert, 2005-2007-ig dolgoztuk ki és jelenleg is működtetjük

óvodai fejlesztőprogramként.

2008. szeptember 01.-től 2015.október 31-ig fogadtuk a Befogadó Állomáson élő menekült,

menedékes, befogadott, oltalmazott, kérelmező státuszú óvodáskorú gyermekeket, akiket a

Multikulturális Óvodai Nevelési Programunk szerint neveltünk.

A településrész általános iskolája 2017. júniusban megszűnt.

A családi házas településrész falusias jellegű. Az óvoda a főutcán helyezkedik el, mely jól

megközelíthető a beóvodázási körzet egészéről.

A bevásárlóközpontok és az ipari park közelsége nemcsak munkahelyet biztosítanak, hanem nagyon

sok élmény és tapasztalatszerzési lehetőséget nyújtanak a gyermekeknek.

A „lapos”, a „halmok” természetvédelmi területek, a növény és állatvilág jó néhány egyede itt

található meg. Ezért a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása,

valamint a környezettudatos magatartás megalapozása értékként kerül be programunkba.


8

2.3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI

FELTÉTELEI

HUMÁN ERŐFORRÁS

Pedagógusok száma:

10 fő óvodapedagógus

1 fő fejlesztő pedagógus

1 fő óvodavezető

Nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítők

száma:

5 fő dajka

1 fő pedagógiai asszisztens

1 fő óvodatitkár

Egyéb segítő munkatársak: 1 fő udvaros, fűtő

2 fő konyhai alkalmazott

A NEVELŐTESTÜLET SZAKKÉPZETTSÉGI MUTATÓI:

Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok száma: 11 fő

Tanító, fejlesztő-differenciáló pedagógus 1 fő

Másoddiplomás képzésben részt vett pedagógusok

száma, szakterület megnevezésével: 1 fő bűnmegelőzési koordinátor

Szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma,

szakterület megnevezésével:

1 fő vezető óvodapedagógus

1 fő tehetségfejlesztő

1 fő kommunikáció, disputa

1 fő pedagógia

Szakértői névjegyzék 1 fő köznevelési szakértő

Pedagógus I fokozat 9 fő

Pedagógus II fokozat 2 fő

Mesterpedagógus /szakértő-tanfelügyelő-auditor/ 1 fő


9

AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI MUTATÓI:

Akkreditált továbbképzés megnevezése: (szakterület) Résztvevők

száma:

3-8 éves egyedi fejlődésmenetű gyermekek nevelése 1 fő

ÁBPE- továbbképzés 1 fő

Adatbázis kezelés alapok 1 fő

A halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma származású gyermekek

korai óvodába kerülésének megszervezését segítő program

4 fő

A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása 2 fő

Alapfokú számítástechnikai ismeretek 1 fő

Alternatívák az erőszakkal szemben 2 fő

A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága 1 fő

A szabad játék mint az esélyegyenlőség előmozdításának egyik eszköze 1 fő

Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése 2 fő

Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek

integrációja érdekében

5 fő

Bevezetés a Lépésről-lépésre Óvodai Programba 2 fő

Családpedagógiai tanácsadó 1 fő

Epochális rendszerű óvodai nevelési program 1 fő

EU továbbképzés 2 fő

Fejlesztőpedagógia alapjai 2 fő

Gordon kommunikációs alaptréning pedagógusoknak 1 fő

Hatékony együttműködés az iskolával 5 fő

Horizontális szempontok pályázat megvalósítása során 2 fő

IPR menedzsment 1 fő

IPR vezetőképzés 2 fő

Iskola-és óvodavezetők európai továbbképző programja 2 fő

Kedvesház pedagógia 1. 3 fő

Kedvesház pedagógia 2. 3 fő

Képzés gyermekvédelemben, ill. gyermekvédelmi szakellátásban részesülő

gyermekekkel foglalkozó, közoktatásban érintett pedagógusai számára

2 fő

Komplex prevenciós óvodai program 1 fő

Lépésről-lépésre minősített óvodai program 16 fő

Marketing, reklám, és kommunikációs menedzser 1 fő

Máshogy segíteni 1 fő

Mentálhigiénés alapképzés 5 fő

Minőségbiztosítás az óvodában 4 fő

Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére 1 fő

Projekttervező 1 fő

Számítógép és internet alapismeretek 5 fő

Számítógép-kezelői ismeretek, operációsrendszerek 3 fő

Tanulási nehézségek prevenciója és speciális korrekciója 3 fő

Beóvodázási felelősök képzése 2 fő

Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése – Angol 12 fő

Persona Doll konfliktuskezelő módszer 5 fő

Tanfelügyelői, szakértői képzés 1 fő

ECDL 1 fő


10

TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁG:

Szakmai megújító képzések

Szakmódszertani képzések

Esélyteremtő, hátránykompenzáló képzések

A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK

ÓVODÁN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA:

Szakmai munkaközösségek működtetése, beszámoló készítése, gyűjtőmunka, hospitálások,

előadások tartása, tudásmegosztás, jó gyakorlatok dokumentálása, szakmai programok,

bázisintézményi feladatok, esélyteremtő óvoda.

ÉLETPÁLYAMODELL / PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK/

PEDAGÓGUS

TANFELÜGYELET VEZETŐI TANFELÜGYELET

INTÉZMÉNYI

TANFELÜGYELET

2016. 1 fő 2017.02.09. 2017.09.22.

AZ ÓVODA BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERE:

1. Szakmai munkaközösségen belüli képzés /tudásmegosztás/

2. Nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés/prezentáció, előadás, korreferátum, team

munka/

3. Önképzés

AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI:

Célunk: az egészséges és biztonságos külső és belső környezet biztosítása.

Az óvoda területe: 3690 m2, ebből az épület nagysága 668 m

2. Az 5 csoportos óvoda füves,

fás udvarral rendelkezik, mely mozgásfejlesztő fajátékokkal telepített, s ez által biztosított a

megfelelő mozgástér a gyermekek számára.

A csoportszobák mérete 49-56 m2 közötti, melyek felújítottak, rendezettek. A

melegítőkonyhánk 140 főre tervezett. Raktárként a pince és a padlás szolgál.

A csoportszobákban biztosítottak a gyermekbarát bútorok, berendezések, eszközök, ezek

folyamatos cseréje, ill. a játék és foglalkoztatási eszközök pótlása is rendszeres.

Logopédiai – fejlesztőszoba és fejlesztőeszközök állnak rendelkezésre a speciális fejlesztések

megvalósításához.

Nevelői szobában számítógép, nyomtató és fénymásoló áll az alkalmazottak rendelkezésére.

1999 óta van tornaszobánk raktárral együtt, melyben biztosított valamennyi mozgásfejlesztő

eszköz (bordásfal, Tini-kondi, kéziszerek stb.). Ez a helyiség szolgál a közösségi

rendezvények helyszínéül is, kihasználtsága maximális.

Műfüves pálya épült fenntartói pályázatból 2017-ben.


11

2.4 EREDMÉNYEINK

DÍJAK, CÍMEK, PLAKETTEK: Szerzés éve: Érintettek:

Miniszteri dicséret 1985. 1 fő

„Debrecen Megyei Jogú Város Közoktatásáért” díj 1999. teljes nevelőtestület

Munkatársi cím 2001. 1 fő

Eötvös emlékplakett 2003. 1 fő

Comenius 2000 2003. intézmény

Év IPR óvónője 2012. 1 fő

Kiváló pedagógus díj 2013. 1 fő

Bázisintézményi cím 2017. teljes nevelőtestület

Esélyteremtő óvoda 2017-2020 teljes intézmény

Munkatársi cím 2018. 4 fő

3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, DAJKAKÉP

GYERMEKKÉP:

Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre.

A kisgyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei,

a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként,

életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.

A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet

szerepe meghatározó.

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú: el-, és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség

kibontakoztatására törekszünk. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyilvánulásoknak sem

társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

Biztosítjuk:

- szeretetteljes gondoskodást;

- különleges védelmet;

- a gyermeki jogok gyakorlását;

- kultúra és hagyományápolást,

- az esélyegyenlőséget,

- a multikulturális nevelésen alapuló integrációt,


12

- a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek az önazonosság

megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását;

- a sajátos nevelési igényű gyermekek, tehetséges gyermekek és hátrányos helyzetű,

valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek inkluzív, integrált nevelését.

ÓVODAKÉP:

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője a

gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és

nevelésének optimális feltételeit.

Az óvoda funkciói: - óvó-védő,

- szociális,

- nevelő-személyiségfejlesztő.

Kiemelt:

– a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése, a bizalom,

– a gyermekek egyéni készségeinek-képességeinek kibontakoztatása,

– a gyermeki szükségletek kielégítése,

– érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása,

– a szabad játék szerepe, helye,

– a gyermekek egyéni képességéhez igazodó tevékenységek közvetítése,

– a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében

biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az multikulturális nevelésen

alapuló integrációt, az emberi jogok és alapvető szabadság jogok védelmét.

– különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni és csoportos fejlesztő, differenciáló

pedagógiai tevékenység mellett a beilleszkedés segítése - a társak általi el-és befogadással,

– városunkban munkát vállaló külföldi családok gyermekei.

Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges belső

pszichikus feltételek fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a

gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását.

A NYITOTT ÓVODA, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva,

szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését

vállalja fel.

Óvodánk küllemében is és a nevelőmunka tartalmi színvonalát tekintve is maradjon a településrész

kiemelkedő intézménye. A nyitottság megtartása, növelése mellett a tágabb környezet igényeire is

építve, szakmailag önálló nevelési intézményként működik.

Nyitott óvodánk jellemzői:

a családi nevelés meghatározó a gyermek személyiségfejlődése során: kultúrát, értéket

közvetít és képvisel,

a családok megismerése (családlátogatás, csoportkabala) elsődleges, fontos a türelem,

elfogadás, empátia a gyermek érdekében, a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel,

olyan közösségi rendezvények, események szervezése, melyek a családok együttműködésére

épülnek (kultúra-közvetítés, szabadidő szervezés),


13

a veszélyeztetett gyermekek alapellátásban való gondozása, a veszélyeztető tényezők

megszüntetésére törekvés, széles körű intézményi és társadalmi kapcsolatokon keresztül,

szülőbevonás, az óvodai élet történéseinek aktív részesei a családok, családtagok.

PEDAGÓGUSKÉP

elfogadják és tisztelik a kisgyermeket,

ismerik a családokat (szükségletek, értékek, kultúra),

ismerik a szülők véleményét, elvárásaikat az óvodai nevelőmunkáról,

bevonják a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatást és szolgáltatást végeznek

(fejlesztőpedagógus, családgondozók, gyermeknevelési tanácsadás, utazó logopédus, utazó

gyógypedagógus, utazó pszichológus, utazó fejlesztőpedagógus),

folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket,

kapcsolatot építenek ki a gyermekek tágabb családi környezetével is,

működtetik a jelzőrendszert, közvetítő szerepet töltenek be a speciális szolgáltató és szociális

intézmények között,

közösen biztosítják a tapasztalat- és élményszerzés lehetőségét,

be és elfogadják a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket,

örömmel fogadják és gondoskodnak a migráns, külföldi gyermekekről.

DAJKAKÉP

A nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatárs:

gondoskodó, figyelmes, csendben segítő,

tiszteli és elfogadja a kisgyermeket, velük szemben barátságos, kedves,

szülőkkel szemben odafigyelő, együttműködő,

ismeri a szülők véleményét, elvárásait,

személyiségvédelem, titoktartás jellemzi,

tevékenységekben aktívan, előre egyeztetett, megszervezett módon együttműködik a

pedagógusokkal és gyermekekkel /játékban, gondozási feladatokban, gyermekek kísérésében,

udvaron játéktevékenység biztonsága érdekében.


14

4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATAI

4.1. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK

1. Individualizálva szocializálás: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet,

megbecsülés és bizalom övezze, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek

kibontakoztatását segíti, a pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodnia.

Közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, szokás- és normarendszerének

megalapozása.

2. Sajátos tevékenységközpont – rendszer biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák

színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási

lehetőségeit. Ez a rendszer ötvözi a szervezeti kereteket, és integrálja a fejlesztés tartalmát.

3. A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a

szülők felelősségét. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra, a gyermekekkel

való törődésre, a nevelésre.

4. A program, az óvoda lehetőségeit, a szülők igényeit, a családok helyzetét és a gyermekeket érintő

társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve, támogatja a fejlesztő pedagógus, pedagógiai

asszisztens, dajka feladatainak beépítését a tevékenységek körébe.

4.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLRENDSZERE, CÉLKITŰZÉSE

Az óvodáskorú gyermekek egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési-érési jellemzőinek

figyelembevétele mellett az óvodába lépéstől iskolába lépésig - nemi, faji, vallási, nyelvi és

nemzetiségi hovatartozásától függetlenül - fejlődésének támogatását és személyiségük

harmonikus fejlesztését célozza meg: az egyszeri és megismételhetetlen egyén (gyermek)

adottságainak, képességeinek és szükségleteinek (testi, lelki, szellemi) kibontakoztatása által, az

egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével, hagyományaik, kulturális értékeik

ápolásával, kiemelt védelem és gondoskodás mellett.


15

PROGRAMUNK NEVELÉSI FELADATRENDSZERE

4.3.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

CÉL

Az óvodában eltöltött időben minden kisgyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétet szolgáló

egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen

működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az óvodai nevelés kiemelt feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Figyelmet fordítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján az

egészségfejlesztéssel, prevencióval összefüggő feladatokra: egészséges táplálkozás, egészséges

életmód, mozgás öröme, a balesetek megelőzése.

FELADATOK:

– az egészséges életvitel igényének alakítása;

– a gyermekek testi fejlődésének elősegítése;

– az egészséges életmód szokásainak kialakítása;

– az egészség megőrzése, edzése és a prevenció;

– az érzékszervek egészséges működésének segítése;

– a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése;

– környezettudatos magatartás kialakítása – környezetvédelem, megóvás és az egészséges

környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása.

Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban

kiemelt jelentőségű.

Kiemelt feladatunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése:

– a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényének kielégítése;

– a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése,

– a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a

testápolás, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés szokásainak

alakítása,

– a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet

kialakítása,

– a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása,

– specialisták segítségével – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve-prevenciós

korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása.

A legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak

alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és a hátrányok

korrekcióját, a prevenció fontosságát. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása hangsúlyosabb.

Mozgásfejlesztés: A játékos mozgás a teremben, udvaron, a szabadlevegőn, eszközzel, eszköz nélkül,

spontán vagy szervezett,irányított formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon.

A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok: A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó

tevékenység. A gondozási feladatok végzése, az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata.

Csakis a testi szükségletek kielégítése után jut el a kisgyermek a biztonság, a jól érzem magam –


16

állapotba. Biztosítjuk a kellemes, jó légkört, a sorakozás, várakozás nélküli, az intimitás meglétét, a

tisztálkodással, öltözéssel, wc használatával kapcsolatban.

Célunk az, hogy a kisgyermek váljon önállóvá, saját maga ellátása terén, majd társai, mások

segítésére is legyen kész.

Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek igényeinek figyelembevétele a gondozás területén is

elvárt.

A személyi higiénia az óvodai testápolás egyik legfontosabb elvárása. Váljon igényükké a

mosakodás, a fésülködés tevékenysége, a fogápolás a szájhigiénia. Prevenciós tevékenységünk

kiemelt feladata a fertőző betegségek megelőzése: alapos kézmosás, fertőtlenítő eljárások

megismertetése. Gondoskodunk a megfelelő szobahőmérsékletről, a csoportszobák jól

szellőztetéséről,, a megfelelő világításról és a takarítottságról.

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA:

A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk nyitott,

azaz a településrész egyik meghatározó intézménye. Az óvoda elhelyezkedése, természeti környezete

különleges adottságokat, jellegzetességeket, értékeket nyújt felfedezésre. Fontos, hogy ezeket a

környezeti, természeti értékeket építsük be a projekttartalmakba, ill. tevékenységekbe egyaránt.

ERŐFORRÁSOK

– Az óvoda alkalmazottai közül többen ezen a településrészen élnek, így van rálátásuk az

adottságok, értékek területi elhelyezkedéséről. Volt óvodásunk lelkes környezet és

természetvédő könyvét használjuk fel a megismertetéshez. A lakossággal való nagyon jó

kapcsolat, mint erőforrás további lehetőség. Évek óta így működik óvodánkban a parlagfű-

mentesítési témaprojektünk.

– Az anyagi erőforrások tekintetében a családokkal való jó együttműködés hatására a

gyűjtőmunka rendkívüli hatékony.

AZ ÓVODA KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJAI:

– a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás

szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

– a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása,

– rendszerszemléletre nevelés

– fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése,

– érzelmi és értelmi környezeti nevelés,

– optimista életszemlélet kialakítása

– tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

– tolerancia és segítő életmód kialakítása.

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK:

– a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés,

természetvédelmi feladatok

– a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység

formájában

– parlagfű-mentesítési akció megrendezése, hagyományként,

– környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés, lakó és

óvodakörnyezet közös megóvása)

– személyes higiéné elsajáttítatása


17

– az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése,

– egészséges étkezés

– anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása,

– csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága,

– az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása.

AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDŐ, FEJLESZTŐ PROGRAMJA

Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés

fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási

sratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros

következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra.

A teljeskörű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett

tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők résztvételét

úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet bizosítunk a gyermekek egészséghez,

biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak,

amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki:

– az egészséges táplálkozás

– mindennapos mozgás

– a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető

magatartás prevenciója,

– bántalmazás, erőszak megelőzése,

– balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás

– személyi higiéné.

CÉL:

– Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása

– Az egészséges életmód kialakítása (helyes táplálkozás, étkezés, különösen a magas

cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának

csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, ill. tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a

mozgás szeretete).

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI ELEMEK:

– az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása

– nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák)

– élményszerző napok rendszere.

SZABADON VÁLASZTHATÓ ELEMEK:

– környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók

– részvétel egyéb programokon

– pályázatok, versenyek

KAPCSOLATRENDSZER, KOMMUNIKÁCIÓ:

– a nyitott óvodai rendszerünk jó példát mutat, hogy az óvodánk környezeti nevelési

tevékenysége közügy.

– a pedagógustovábbképzésben is tervezzük ilyen tárgyú képzésen való résztvételt.

4.3.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT

KÖZÖSSÉGI NEVELÉS


18

Legfontosabb feladatunk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, derűs, kiegyensúlyozott,

szeretetteljes légkör vegye körül: óvodába befogadás történik, melyben meghatározóak a kedvező

érzelmi hatások, az egy csoportban dolgozó pedagógusok és segítők, és a gyermekek közötti pozitív

el-és befogadó attitűd.Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, hogy megismerje szűkebb és tágabb

környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a

szülőföldhöz és a családhoz való kötődés alapja.

Személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, a gyermek erősségeinek és esetleges hátrányainak

feltárása, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek megismerése, másságának elfogadása

mellett értékek közvetítése: be-és elfogadás, az önzetlenség, együttérzés, segítőkészség,

munkaszeretet, ragaszkodás mellett.

A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat:

- a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét;

- a saját szükségletek kifejezésének képességét (testi, lelki, szellemi);

- érzelmi biztonság (elfogadás, szeretet, önzetlenség, együttérzés);

- a kulturált magatartás szokásait (alapvető illemszabályok az emberi kapcsolatokban);

- az önfejlesztő magatartást (segítőkészség, együttműködés);

- a másság tolerálását;

- a társakkal való együttműködést (csoporton, óvodán belül );

- a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, kreativitás képességét;

- a művészetek, a természeti-társadalmi környezet iránti érzékenységet.

A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság tiszteletével támogatjuk a

szocializáció szempontjaiból fontos feladatokat, magatartásformákat:

- a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiájának megteremtését;

- a kontaktuskeresését, a kommunikálás és a társalgás technikájának elsajátítását;

- a társas konfliktusokban - a felnőtt minimális segítségével - a megoldások keresését;

- az önszabályozás, önkontroll alakulását;

- a közös tevékenységekben az irányelveknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők

vállalását;

- a gyermekek játékszükségleteinek kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés

kiteljesedését.


19

4.3.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS

MEGVALÓSÍTÁSA

AZ ANYANYELVI FEJLESZTÉS FELADATAI:

- a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése;

- a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése;

- az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása,

- a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére

szükséges figyelem,

- az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben s gyermek természetes

beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése,

- az óvodai nevelésben a gyermekek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire építve

biztosítjuk a változatos tevékenységet, élményeket az őket körülvevő természeti társadalmi

környezetből,

- az óvodapedagógus rendszerezze a megszerzett tapasztalatokat és élethelyzetekben gyakorolja

azokat az észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, kreativitás fejlesztése

mellett,

- valamennyi óvodai tevékenységformában megjelenő és megvalósítandó feladat

az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formái a beszélő környezettel, helyes

mintaadással és szabályközvetítéssel – a javítgatás elkerülésével – valósuljon meg.

Az anyanyelv fejlesztésének alaphelyzetei: mindennapos verselés-mesélés, egyéb kezdeményezési

helyzetek, melyekben történik a „beszélő magatartás” megalapozása, kialakítása. Az értelmi

fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és

kívánságaikra építve: a cselekvés, a tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét megteremtve

modell-, mintaadás mellett fontosnak tartjuk:

- az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat az

élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichés funkciók intenzív

fejlődését;

- a hagyományok ápolását;

- a természet, az élőlények szeretetét és védelmét;

- az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést.

AZ ÉRTELMI NEVELÉS FELADATAI:

- a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése,

bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása,

- az értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás,

alkotóképesség fejlesztése,

- a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

- a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése; a gyermeki

önkifejezés biztosítása;

- a szociális technikák megalapozása;

- a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés;

- a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat

fejlesztése;


20

- a reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása,

formálása;

- a személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása,

- érzelmi biztonság megteremtése;

- gyermek-dajka közötti kapcsolat erősítése (gondozás, segítés, tisztelet);

- szokás és normarendszer kialakítása, mely a csoportépítés egyik alapja;

- a nehezen szocializálható, hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos

helyzetű, elhanyagolt, vagy tehetséges gyermekek nevelése sajátos törődést igényel, szükség

esetén megfelelő szakemberek bevonásával.

A gyermekek óvodai életét szükséges céltudatosan alakítani, mivel a rendszeresség érzelmi

biztonságot teremt számukra, állandóság, folyamatosság, rugalmasság jellemzői mellett.

Az óvodapedagógus szerepe legyen elfogadó, segítő-támogató attitűdje a gyermekekkel

szemben.

A dajka a nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazott.

Az óvodapedagógusok mellett végzett tevékenysége a gyermekek gondozását, segítését

szolgálja. Fontos az egyeztetett, összehangolt munka, mert csak így teremthető meg a nevelési

egység hatékonysága, eredményessége.

A migráns, külföldi gyermekek nevelése során valamennyi dolgozó feladata, hogy teremtsen

lehetőséget egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerésére, elsajátítására (beszélgető

kör, tradíciók, ünnepek, ünnepélyek, hagyományápolás, vallási események).

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek

mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

Nyitáskor óvodapedagógus fogadja a gyermekeket, játéktevékenységet biztosít. Zárásig a

szülők szintén óvodapedagógustól veszik át és viszik el óvodából a gyerekeket. A sajátos

nevelési igényű gyermekeket utazó gyógypedagógus közreműködésével gondozzuk, segítjük,

fejlesztjük elfogadás mellett, az ép társakkal integráltan.

Az épület, a csoportszobák, a berendezések olyanok, hogy szolgálják a gyermekek

biztonságát, kényelmét, azok tegyék lehetővé a mozgás és játékigényük kielégítését.

A csoportszobákban a gyermekek számára elérhető helyen, jelöléssel ellátva vannak a tárgyak,

eszközök. Fontos a felnőtt felügyelete a gyermekek biztonságára való figyelem.


21

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ

ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

MOZGÁS

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó

mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának,

formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és

finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének

szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási

formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés

kedvező egymásra hatása.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a

kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek

befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Támogatja a helyes

testtartást, izomegyensúly kialakulását.

A játékos mozgás a teremben és udvaron, a szabad levegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán

vagy irányított formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon.

A mindennapos mozgás szervezése és lebonyolítása az egészséges életmódra nevelés egyik

tevékenysége, amelyet az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek

számára lehetővé teszünk. A mozgás váljon örömforrássá, kedvvel és aktívan vegyenek részt benne a

gyermekek mindenféle kényszer nélkül. Tervezése a tematikus tervben 2-4 hétre valósuljon meg,

majd projekttervben egy hétre előre készüljön el.

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés része a gyermekekkel kapcsolatos

mindennapos tevékenységnek. A mindennapi ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, éneklés,

énekes játékok, a zenélés nyújtsanak örömet a gyermekeknek.

Az élményt nyújtó közös éneklés során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás

szépségét. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása

megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos

eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) a

zenei kreativitás fejlesztésében, alakításában.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi

gyermekek hovatartozását, kultúrájuk hagyományaik beépítését.

Nagyjelentőségű a spontán utánzás, a gyermekek által kértek gyakorlása, a mindennapi

tevékenységek részévé válik.

A zene és a mozgás együttes pozitív érzelmi hatásait erősíti a gyermektánc.


22

VERSELÉS, MESÉLÉS

Az érzelmi biztonság megoldásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a

többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók versek. Ezek

ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzelmi élményt adnak.

A népi-népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok a magyarság

történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi-, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek

egyaránt helye van. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás, a kisgyermek mentális

higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

Segítjük a kisgyermekek saját vers és meseköltését azok mozgással, ábrázolással történő

kombinálását, ill. az óvodapedagógusok rögzítik a gyermekek által alkottakat, hiszen ez az

önkifejezés egyik módja.

A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek egyaránt szerepelnek a repertoárban.

A mindennapos önként választott bábozás a gyermeki önkifejezést, beszédfejlesztést és

mentális, érzelmi attitüdök kifejezését segítik.

Dramatikus játékban való szerepvállalás szintén a gyermeki önkifejezést, beleélő képességet,

helyzet-, és jellemkomikumok megjelenítését szolgálják.

E pedagógiai módszert a pedagógusok saját előadásuk (báb, és meseszínházi) során mintaként

adják.

RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

Az óvodapedagógus feladata:

- az ábrázoló tevékenységhez az egész nap folyamán biztosítja a teret, lehetőséget, eszközt,

anyagot,

- ismertesse meg a gyermekekkel az eszközök használatát, a technikákat, eljárásokat;

- a gyermekek személyiségfejlesztéséhez használja fel a rajzolás, festés, mintázás, építés,

képalkotás, kézimunka, ábrázolás fajtáit;

- ismertesse meg a gyermekeket a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel,

- törekedjen az igényességre.

Ezek a tevékenységek az egyéni képességhez, készséghez igazodva segítik a kisgyermekek képi

kifejezőképességét, komponáló, térbeli tájékozódó, rendező, az élmény és fantázia világ valamint a

gyermek kép-forma-szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodás fejlődését, esztétikai

érzékenységüket, szép iránti nyitottságukat. Érvényesüljön a differenciálás a módszerekben,

eszközökben, technikában egyaránt.


23

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS:

CÉLJA: az óvodásgyermek kompetenciájának fejlesztése oly módon, hogy az óvodapedagógus

tanulástámogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A folyamatos, utánzásra, vagy spontán tevékenységre épülő tanulás a teljes személyiség fejlődését,

fejlesztését támogatja. Mindez az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban,

szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Az óvodapedagógus a gyermek cselekvő aktivitására, érdeklődésére épített közvetlen tapasztalásra

biztosítja a felfedezés lehetőségét, azok örömét, a gyermek kreativitásának erősítését.

A gyermek felfedezi a környezetét, közben tapasztalatot, élményt szerez. Megismeri a szülőföld, az

ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való

tartozás élményét, a nemzeti, családi, és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét,

védelmét.

A tanulás formái:

- az utánzásos,

- a minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás,

- a spontán játékos tapasztalatszerzés,

- a cselekvéses tanulás,

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra-, érdeklődésre épülő ismeretszerzés,

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,

- gyakorlati problémamegoldás.


- a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítse a gyermekek

személyiségének kibontakozását,

- a projektmódszer alkalmazásával épít a gyermekek érdeklődésére (Mit tudnak? Mit szeretnének

megtudni? Mit tudtak meg?)

- a gyermekek a tevékenységekben megvalósuló tanulásirányítása során személyre szabott, pozitív

értékeléssel segítse.

A projekttervezés legfontosabb elemei:

a. mit tudnak a gyermekek?

b. mit szeretnének megtudni?

c. mit tapasztaltak meg, éltek át a tevékenységek során?

A gyermekek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődés segítése, támogatása

tartalmi szempontból két egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magába:

1. Az első kör: a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal

kapcsolatos tapasztalatoktól – a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed.

2. A második kör: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető

matematikai tapasztalatokat integrálja.


- tegye lehetővé a gyermekek részére a környezet tevékeny megismerését,

- biztosítson elegendő időt, alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat-

ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására,

- segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési-választási képességének fejlődését a

kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.


24

A heti egy élményszerző nap segíti a megismerés a felfedezés közvetlen módját adni, míg a

komplex integrált tevékenységek során a tevékenységbe ágyazott eligazodás, tájékozódás és

alkalmazás válik hangsúlyossá.

A mikro és a makrokörnyezet, a szülőföld, hagyományok, szokások, értékek szeretete, őrzése,

ápolása valamennyi kisgyermek számára kiemelt jelentőségű.

Az óvodapedagógus – a vegyes csoportok okán – dajka, szülősegítő bevonásával oldja meg,

hogy a 3-4 évesek miatt az 5-7 éves gyermekek élményszerzése szervezett, megoldott legyen,

biztosítani szükséges a széleskörű tapasztalás lehetőségét.

A mikrokörnyezet megismertetése után (óvoda területe) a makrokörnyezet (város területe) ill.

távolabbi tájakra való eljutás is tervezhető körültekintő szervezéssel, szülők hozzájárulása

elengedhetetlen.

Térképek, földgömb, lexikonok, könyvek, atlaszok a megismerés fontos eszközei.

JÁTÉK

A programban a szabad játék fogalmának használata jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt

tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett,

ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai, kezdeményezései, és az

óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik.

A gyermekek a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és

fejlettségüktől függően választhatják.

Ezekre a helyzetekre szolgál „az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység” elnevezés. Ezeket a

gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben

az óvodapedagógus szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és

kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat

tervszerűbben közvetítő, kezdeményezett, vagy irányított játéknak is minősíthetők.

A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő,

feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös

élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a

szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív,

élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés felvállalt funkcióinak

érvényesítését jelentik. A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja.

A SZABADJÁTÉK IDŐTARTAMA

(szeptembertől – augusztus 31-ig)

3-4 évesek

számára

4-5 évesek

Számára

5-6 évesek

számára

6-7 évesek

számára

délelőtt

6-12-ig 6 óra 5 óra 4 óra 3,5 óra – 3 óra

délután

12-17-ig

15

2 óra

1500

től

2 óra

1430

tól

2,5 óra

14-től

3 óra

összesen 8 óra 7 óra 6,5 óra 6 óra


25

A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és a

kellemetlen élményeiket újraélik a játékban. Nem minden átélt helyzet jelent élményt, és nem minden

élmény indukál játékot. Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációikból tud

következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér

különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges

személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ezek

a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Fontos tehát a gyermekekkel közösen

megbeszélni, hová mennének szívesen „élményszerzésre”.

A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai, befolyásolják azoknak a témáknak a

számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető. A téma, a tartalom, és a szerepek

a játék fontos elemei. A felajánlott tevékenységekben a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet

tölthet be. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák

több szempontú megközelítése, és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat.

MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A MUNKAVÉGZÉS LEHETŐSÉGEI:

A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A

gyermekek önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógusok

közreműködésével, majd később szívesen végeznek munkát társaikért is.

A leggyakoribb munkafajták:

- az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely a gyermekek önállóságát,

önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti;

- a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, a gyermekek

önként vállalt, alkalmi tevékenységei (salátakészítés, sütés..);

- a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések, takarítás,

díszítés, a terem átrendezése, ajándékok készítése..);

- az élő környezet rendszeres ápolása (növények, állatok gondozása);

- az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások (a

tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok);

- a játékfajtákkal egybeeső munkák (önként vállalt barkácsolás, a játékeszközök javítása..);

- együttműködés a szülőkkel, a csoportokért felvállalt munkában.


- tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekekkel való együttműködés, folyamatos, konkrét, reális

vagyis a gyermeknek saját magához mért fejlesztő értékelés;

- önként-örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység biztosítása (önkiszolgálás, naposi és

egyéb munka, környezet-növény-állatgondozás.)

- a munkajellegű tevékenységek nevelőértékének megerősítése ( a saját és mások elismerésére

nevelés, attitűdök alakítása).


26

6. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZETI KERETEI,

TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE

CSOPORTSZERVEZÉS

A csoportok életkori összetételének kialakítása függ a jelentkezett gyermek életkorától, a gyermekek

személyiségétől, a szülők igényeitől.

Óvodánkban vegyes csoportok működnek, amelynek kialakításában meghatározó a szülők igénye,

kérése. Ezáltal testvérek, rokongyermekek kerülhetnek egy csoportba, illetve a szülők ragaszkodása

az előző gyermek óvodapedagógusához is a bizalom jele.

Tekintve, hogy az iskolába elmenő gyermekek helyén mindig változó korosztályú gyermekek

kerülnek, a vegyes csoportok fennmaradnak. Előnyei számosak, hiszen a családokban is egyszerre

nevelődik több eltérő életkorú gyermek. Láthatóak a gyermekek közötti kor, képesség-készségbeli

különbségek, a tehetség megmutatkozik.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei,

hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek integrált nevelését valósítjuk meg, vegyes életkorú és

összetételű csoportokban, melyben ügyelünk az arányok betartására.

Elsődleges a gyermekek csoportban történő állandóságának biztosítása, hogy ugyanazok az

óvodapedagógusok kísérjék végig 3, ill. 4 évig felmenőrendszer szerint, az eredményesen

együttműködő óvodapedagógusok-dajka nevelői egységének támogatása mellett.

NAPIREND, HETIREND

A napirend biztosítsa a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését megfelelő időkeretben. Stabil

elemek az étkezések, a szabad levegőn való tartózkodás, a játéktevékenység és a pihenés ideje.

Májustól augusztusig un. nyári napirend készül. Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől

függően rugalmasan változnak. Az adott gyermekcsoportra alakítsák ki az óvodapedagógusok mind a

napirendet, mind a hetirendet.

A játék kitüntetett szerepe mellett az egyéb tevékenységek közötti harmonikus arányok megtartása

szintén fontos.


27

NAPIREND az életkortól függően:

Időkeretek

TEVÉKENYSÉGEK

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6 évesek 6-7 évesek

600

órától

SZABADJÁTÉK

- Mozgásfejlesztés

(kötelező vagy

kezdeményezett),

- Felajánlott,

választható

tevékenységek

- Folyamatos vagy

kötött tízóraizás

SZABADJÁTÉK


(kötelező vagy

kezdeményezett),

- Felajánlott,

választható

tevékenységek

- Folyamatos vagy


SZABADJÁTÉK


(kötelező vagy

kezdeményezett),

- Választható,

vagy kötelezően

választható

felajánlott

tevékenységek

- Folyamatos vagy


SZABADJÁTÉK


(kötelező vagy

kezdeményezett),

- Választható vagy

kötelezően

választható

felajánlott

tevékenységek

- Folyamatos vagy


1200

óráig JÁTÉK A

SZABADBAN

JÁTÉK A

SZABADBAN

JÁTÉK A

SZABADBAN

JÁTÉK A

SZABADBAN

1200

órától

Ebéd (kötött

formában, előtte

testápolás)

Ebéd (kötött

formában előtte

testápolás)

Ebéd (kötött

formában előtte

testápolás)

Ebéd (kötött

formában, előtte

testápolás)

1500

óráig

PIHENÉS

PIHENÉS

PIHENÉS és/vagy

felajánlott

tevékenység

PIHENÉS és/vagy

felajánlott

tevékenység

1500

1700

ig

Folyamatos

uzsonna

SZABADJÁTÉK

(felajánlott

tevékenységek)

JÁTÉK A

SZABADBAN

Folyamatos

uzsonna

SZABADJÁTÉK

(választható,

felajánlott

tevékenységek)

JÁTÉK A

SZABADBAN

Folyamatos

uzsonna

SZABADJÁTÉK

JÁTÉK A

SZABADBAN

Folyamatos

uzsonna

SZABADJÁTÉK

JÁTÉK A

SZABADBAN

Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak.


28

Az óvodai élet megszervezésében tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az

életkori eltérésekre és az azonos korosztály egyéni igényeire is. A napirend helyes életritmust

biztosító stabil pontjain túl, a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való

alkalmazkodást szolgálja.

Az eltérő fiziológiai szükségleteket figyelembe vesszük (alvás, evés-ivás, mozgásigény).

A napi étkezések közül az ebéd időpontja kötött. Tízórai és az uzsonna időpontja a gyermekek

szükségletei szerint alakítható. Ezeket az óvodán kívüli tényezők jelentősen befolyásolják. A

családok helyzete, szokásai, a lakáskörülmények, a reggeli óvodába érkezés ideje. Természetesen egy

meghatározott időkereten belül biztosítható a folyamatosság a délelőtti és a délutáni étkezéseknél. Ez

a megkötés a gyermekek egészségének védelmében fontos.

A hetirendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat

alapozó tevékenységek és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a

rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak

befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a

hetirendben a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja

lehetséges.

A HETIREND ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ELVEI:

A hetirendben életkortól függően naponta biztosítani kell a rendszeres mozgásfejlesztést. A

keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett, vagy kötött formában. Heti két

alkalommal minden korosztály számára kötelező a mozgás tevékenység. A 3-4 évesek

számára novembertől fokozatosan vezethető be – a gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva – a

kötelező részvétel. Más napokon az óvodapedagógus felajánlja a mozgásfejlesztő

szabályjátékokat a résztvevők részképességeinek fejlesztésére törekedve.

A vegyes összetételű csoportokban minimum havonta egy alkalommal célszerű a nagyoknak

saját korosztályával, illetve tehetségígéretes gyerekeknek (más csoportbeliekkel) közös

művészeti tevékenységet szervezni (pl. játszóház, kézművesség).

A felajánlott választható műveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerű úgy alakítani,

hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség, a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad

játék keretein belül szervezhetők a korábban már jelzett elvek alapján. A 3-4, 4-5 éves

gyermekeknek a felajánlott tevékenységek választhatók. A vegyes összetételű csoportokban, a

5-7 éveseknek kötelezően választható, differenciált tevékenységei a kisebbek számára önként

választható lehetőséget jelentenek. Ugyanakkor az óvodapedagógus döntésétől függően az

őszi hónapokban, vagy egész tevékenységek jellegétől függően (például: művészeti

tevékenységek) a nagyok számára a választható, felajánlott tevékenység is lehet domináns

keret.

A választható és / vagy kötelezően választható tevékenységek egy-egy napon a személyi

feltételektől függően 2-3 féle tevékenységközpontban (integrált feldolgozással)

kezdeményezhetők. A tevékenységek közül az óvodapedagógus a gyermekek választásai és a

résztvevők fejlettsége alapján, valamint a tevékenység jellegétől függően dönti el, hol van a

közvetlen részvételére, mintájára és segítő közreműködésére szükség (pl.: technikák

bemutatása, és ezzel egy időben a homok asztalnál terepasztal készítése, miközben a

technikákkal készült eszközöket is felhasználva a másik óvodapedagógus kezdeményezhet

ének-zenei tevékenységet). A gyermekek a kezdeményezett helyzeteket szabadon

továbbfejlesztik, és összekapcsolhatják más tevékenységközpontban folyó játékkal.


29

A mozgásfejlesztés kerete és időtartama változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött

formában. Heti két alkalommal kötelező a mozgás szervezése tornaszobában, ill. az udvaron,

a tornateremben 3 éves kortól fokozatosan bevezetve a részvételt. A többi napokon a szabad

mozgás valamennyi formája valósuljon meg. A tornaszoba használati rendjét a hetirendek

egyeztetése után az óvodavezető készíti el. A csoportvezető óvodapedagógusok felelőssége,

hogy a gyermekcsoporthoz mérten (összetétel, nagyságrend) egyszerre, vagy mikrocsoportos

formában foglalkoztatja a gyermekeket. A tornaszoba biztonságos működtetése max. 12

gyermek számára megfelelő (figyelembevéve a mozgástér, és mozgásfejlesztő eszközök

nagyságát, körét a balesetmentes foglalkoztatást.)

Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenységet az 5-7 éveseknek heti 2

alkalommal kötelezően szervezzük.

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységekre minden nap legyen lehetősége a

gyermekeknek, mely a szabad játék keretén belül történik.(a vizuális eszközök a gyermekek

elérhetőségi magasságában biztosítottak, ill. minden csoport rendelkezik festőállvánnyal).

Élményszerző napot heti egy alkalommal terveznek-szerveznek az óvónők, amely a

csoportépítés, a szocializáció, a társaskapcsolatok erősítését szolgálja, ill. a gyermekek,

családok megismerése a cél.

A szervezeti keretek a 3-5 évesek számára felajánlott és választható, az 5-7 évesek számára

kiegészül a kötelezően választható felajánlott tevékenységekkel.

A választható és/vagy kötelezően választható tevékenységeket heti 2 napon integrált feldolgozással

három vagy több tevékenységközpontban kezdeményezzük vegyes összetételű csoportokban.

A Lépésről – Lépésre óvodai programból átvett tevékenységközpontú szemlélet legfőbb

megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésben

meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munkajellegű tevékenységeket.

A tevékenység az aktív személyiség megnyilvánulása, az óvodáskorú gyermek szükségleteinek

kielégítője, összekötőszál a belső világ és a külső környezet között. A tevékenységben, annak

minőségében tükröződik a gyermek fejlődése, miközben az eredményes cselekvések, műveletek

visszahatnak a belső feltételek alakulására. Az önkifejezés, a kontaktusteremtés, kapcsolattartás

fontos eszközei a tevékenységek, amelyek az óvodáskorban a cselekvésre, manipulációra, a közvetlen

szenzomotoros tapasztalásra épülő értelmi aktivitást is magukba foglalják. E szemlélet alapján a

gyermekek természetes életterében zajló és szervezendő tevékenységek, cselekedtető helyzetek

szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásában,

óvodáskorban meghatározó szerepe van tehát a tevékenységeknek.

A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű tevékenységekre, a gyermekek

szükségleteinek megfelelően.

A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó. Számuk, a körülhatárolt terek nagysága,

felszerelése, berendezése változik. A gyermekek a játékban átrendezik a teret. Kivételt képez az

ábrázolás eszköztára és a homok – víz asztal.

A 7 tevékenységközpont a következő:


30

1. A családi és egyéb szerep – szituációs drámajáték központja, valamint a gyermekek saját

szükségleteire szervezett munkajellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés);

2. Irodalmi, ének – zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok

kezdeményezésének központja;

3. Homok – víz asztali tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok

kezdeményezésének központja;

4. Építőjátékok, barkácsolás, szerepjátékok központja (mozgásfejlesztő játékok

kezdeményezésére alkalmas);

5. Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézi munka, kézműves, konstruáló

tevékenységek);

6. Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja;

7. Természetismereti központ – az udvar, a külső környezet.

A tevékenységközpontok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet jelentenek. A

gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel, és a nyersanyagok felhasználásával.

Szükségleteiknek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Kevesebb kész eszköz, több

kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A folyamatos játékot, a gyermekek

tájékozódását segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcon az eszközök helyét jelzik. A gyermekek

öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A csoportszobában több napon át

folytatódó játékban, a terem nagyságától függően, megőrzik a kialakított tereket, építményeket. Az

eszközök elrakása elsősorban a művészeti tevékenységeknél szükséges (festékek,..stb.). A kártyák az

élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat is gazdagítják (sorba rendezés, leképezés,

stb.). Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek

színtere, a gyermekek természetes élettere.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE

A játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont –

rendszerben folynak. Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló nagycsoportos

formában szervezett mozgásfejlesztés (testnevelés).

A felajánlott tevékenységek: rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek

be, közvetlen tapasztalást biztosítanak tevékenységekbe ágyazva (nem a hagyományos didaktikai

folyamatban).

A felajánlott tevékenységek variációi:

a.) Kötelező, nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés

Vegyes életkorú óvodai csoportokban a nagyok részére kötelező, alkalmanként más

csoportbeli saját korosztályukkal közösen. Hasonlóan szervezhető az alkalmanként nagyoknak

kötelező ének - zenei tevékenység.

b.) Kötelezően választható tevékenységek

Az óvodapedagógus több tevékenységközpontban ajánl fel lehetőségeket a nagyoknak,

amelyekből választhatnak. A döntés kötelező, a választás szabad. A választást követően a


31

gyermekek a tevékenységet szabadon alakítják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését

követően érdeklődésüknek megfelelően váltanak.

c.) Választható tevékenységek

A szabad játék keretein belül, annak zavarását elkerülve, spontán helyzetekből, gyermeki

kezdeményezésekből, vagy felajánlással, indirekt módon történik a tevékenységek célirányos

továbbfejlesztése (pl.: egy ének – zenei tevékenység kezdeményezése, egy kialakult helyzet

továbbfejlesztése). Az óvodapedagógus ezt a tevékenységformát dominánsan alkalmazza.

A kisebb gyermek számára minden felajánlott tevékenység VÁLASZTHATÓ.

INTEGRÁLT MŰVELTSÉGTARTALOM A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEKBEN

Az integrált ismeretfeldolgozás hagyományai az óvodai nevelésben, elsősorban a művészeti

tevékenységekben alakultak ki (mese- dramatizálás- énekes betétek- színpadi kellékek készítése). Ez

a szemlélet közel áll az óvodáskorú gyermek világlátásához. Az integrálás mozaikszerű, foglalkozási

ágakra osztott ismeretek helyett, a tevékenységekben komplexen jelenlévő problémák különböző

aspektusból való közelítését és megoldását jeleni. A projektrendszer adja az integráció lehetőségeit.

Milyen integráló szálak, projektek szolgálják a tevékenységekben a személyiségfejlődést?

- A legismertebb a témaprojekt, amely közös élményre, előkészületekre épül, és egy téma

köré szerveződnek a felajánlott tevékenységek (állatkerti élmény: - a manipulációs

tevékenységközpontban, a homokasztali tevékenységben, vagy a barkácsoló, ábrázoló

tevékenységben);

- A gyermekek által készített eszközök indukálhatnak sokféle tevékenységet a központokban;

- Az ünnepi készülődések, munkajellegű tevékenységei integrálják a matematikai,

környezetismereti, művészeti tevékenységeket, felajánlott helyzeteket (mérés, egyensúlyérzék

fejlesztése, ritmusok a környezetben, a matematikai tapasztalatokban, zenében, a testben…)

Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesíti. A

gyermekeknek további választási lehetőségei vannak (eszközt, technikát, feladatot, együttműködési

formát, vagy önálló tevékenységet választhat).

Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben is tekintettel van az egyéni szükségletekre, a

fejlődési ütemre, és az eltérő érdeklődésre.


32

7. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, RENDEZVÉNYEK, ESEMÉNYEK

Pedagógiai Programunk egyik specifikuma „a család bevonása az óvodai életbe”.

Ebben a megközelítésben jelentőséggel bír a rendezvények, ünnepek szervezése, hagyományok

megőrzése a hagyományos kapcsolati formákon túl a szülők, családok aktív közreműködése mellett,

bevonásukkal valósuljon meg. A szülők, családok legyenek részesei a történéseknek.

A programban írtak alapján a következő alapelemeket emeljük ki:

valamennyi szervezett rendezvény során érzelmileg gazdagodjanak a gyerekek,

közös programok szervezésével a „mi” tudat erősítése,

szabadidős programok szervezésével a kultúraközvetítés felvállalása, ezáltal az óvoda

erőforrásainak gyarapítása,

a család és az óvoda kapcsolatrendszer kiteljesítése a sokféle rendezvény, tevékenység

által.

Hagyományok, rendezvények, események:

Óvodai ünnepek:

mikulás,

karácsony,

húsvét,

gyermeknap,

farsang,

születésnap,

névnap

Óvodai kirándulások: közvetlen és tágabb környezetben

Sport-, szabadidős programok:

játékok napja,

kihívás napja,

gyümölcsnap,

játszóház,

táncház,

meseszínházi előadás

Óvoda-család rendezvényei,

tevékenységei:

munkadélutánok,

majális,

családi vetélkedők,

szülői klubok,

kölcsönzések,

évzáró,

anyák napja,

apák napja,

Óvoda egyéb rendezvényei:

egészségügyi programok,

rajzverseny,

kiállítás,

idősek köszöntése,

őszi vigasság,

pünkösdi-király választás.


33

8. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE

8.1. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE

Az átvett Lépésről – Lépésre óvodai program harmadik alappillére a családok bevonása az óvodai

életbe. Az óvodák hagyományos, jó együttműködését új szemlélettel és új formákkal gazdagíthatja az

óvodapedagógus. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepét a legtöbb

esetben igyekszik betölteni. Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére

vállalkozik. A társadalmi folyamatok nemkívánatos hatására és egyéb okok miatt a család funkciói

sérülhetnek. Előfordul, hogy az óvodának át kell vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat

is, a gyermekek érdekében. Ilyen esetben az óvoda jelenti a gyermek számára a biztonságot, a családi

fészek melegét. Ezekben a családokban is keresni kell az együttműködés nagyon vékony, de

reményeket keltő szálát, a gyermekszeretet. Lényeges a családokhoz közeledés szemlélete. Az

óvodapedagógus képes elsősorban arra, hogy a család és az óvoda közötti hidat kiépítse.

Az óvodapedagógus vállalja fel, a kapcsolatkeresésében a kezdeményező szerepet. A jól működő

családok szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetben lévő

családoké. Az óvodapedagógus kellő tapintattal és körültekintéssel segítheti, hogy a családokban a

szülők feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Ezt kívánja meg a gyermekek érdeke, a

nevelőmunka sikeressége.

8.2. AZ ÓVODA EGYÜTTMŰKÖDÉSEI

A kapcsolatrendszer elemei: közvetlen, közvetett és legfontosabb partnereink

Gyermekek

Szülők

Alkalmazottak

Fenntartó

Köznevelési Intézmények:

- Általános Iskolák

- Debreceni Óvodák

- Lépésről-Lépésre Óvodai Programmal működő óvodák

Egyéb intézmények:

- HBM-i Pedagógiai Szakszolgálat

- Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

- Rendőrség

- Idősek Klubja,

- Felnőtt és Gyermekorvosok, védőnők,

- Civil szervezetek,

- DIM,

- HUNGAST

ÓVODÁBA LÉPÉS ELŐTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK


34

CSALÁDOKKAL

Nyílt napok és óvodai rendezvények alkalmával a kisgyermekes családok betekintést kaphatnak

intézményünk életébe, megismerkedhetnek az óvoda alkalmazottaival, nevelőmunkánkkal. Az

óvodapedagógusokkal történt előzetes egyeztetés után lehetőségük van a gyermekeknek néhány óra

erejéig részt venni a csoport életében, ismerkedni az óvodával, felnőttekkel, csoporttársakkal.

VÉDŐNŐI HÁLÓZATTAL

A védőnői hálózat segítségével – azonos a védőnői körzet a beóvodázási körzettel - a gyermekek

óvodai beíratásának támogatása történik.

BÖLCSŐDÉKKEL

Szülői értekezlet alkalmával tájékoztató, bemutató előadás keretében ismerkedhetnek meg a

bölcsődés gyermekek szülei óvodánkkal, nevelési programunkkal.

CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT:

Az ellátásban részesülő veszélyeztetett gyermekekről információt szolgáltatnak és segítik az érintett

családok gyermekeinek óvodai beíratását

ÓVODAI ÉLET ALATTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS

„Az óvodapedagógus képes elsősorban arra, hogy a család és az óvoda közötti hidat kiépítse. Az

óvodapedagógus vállalja a kapcsolatkeresésben a kezdeményező szerepet. A jól működő családok

szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetben lévőké. Az

óvodapedagógus kellő tapintattal és körültekintéssel segítheti, hogy a családokban a szülők

feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék.

Ezt kívánja meg a gyermekek érdeke, a nevelőmunka sikeressége.”

A szülők folyamatos tájékoztatásának szabályait az SZMSZ tartalmazza. A szülői részvétel

(szabályai, formái)- család bevonása – az intézmény életében óvodai programunk egyik sajátossága.

A szülői képviselet tekintetében óvodánkban jelenleg nem működik óvodaszék.

A Szülői Szervezet a szülők – törvényben meghatározott jogainak érvényesítése és kötelességeinek

teljesítésére szolgáló szervezet.

Felépítése: - csoportok szülői képviselete (min. 2 fő)

- intézményi szintű szülői képviselet (Szülői Szervezet).

A Szülői Szervezet szabályzat szerint működik.

Az óvoda kapcsolataiban nagyobb hangsúly helyeződik az óvodai nevelést segítő intézményekre,

ebben a rendszeres, folyamatos együttműködést kiemelve.

ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLATA

Általános iskolákkal való kapcsolat

A két fő óvoda-iskola összekötő az elsődleges kapcsolattartó, szervező. A hagyományos formákon túl

(látogatások, esetmegbeszélések, játszóház, bál, szülői értekezlet tartása, közös rendezvények,


35

ünnepségek) közös pályázatírásban és megvalósításban veszünk részt, szakmai műhelymunkában

egyeztetjük a pedagógiai munkánk eredményeit, fejlesztési feladatokat.

ÓVODAI ÉLET UTÁNI KAPCSOLATOK

Az általános iskolákból az első évben információ gyűjtése a gyermekek haladásáról, méréseik

eredményeikről. Bemutató órákon volt óvodásaink meglátogatása.


36

9.A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI, TERVEZÉS

9.1. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK MÉRÉSE, MEGFIGYELÉSE,

NYOMONKÖVETÉSE, GYERMEKPORTFÓLIÓ

Óvodánk nevelőtestülete által összeállított gyermekportfóliót készítünk, minden egyes gyermekről. A

portfólió részei:

1. A gyermek fejlődésének dokumentumai: anamnézis, 3-4-5 éves védőnői státuszok, mérések,

megfigyelések dokumentumai, rajzteszt.

2. A gyermek fejlesztésének dokumentumai: egyéni fejlesztési napló, produktumok, gyermekmunkák,

fotók.

3. Egyéb dokumentumok: verseny-pályázati eredmények, fotók, díjak, oklevelek, dicséretek.

4. Nyomon követés dokumentumai: „Mi leszek, ha nagy leszek?” „Iskolába készülök…” gyermekek

által készített rajzok, munkák, leírások, óvodapedagógus által készített nyomon követési adatlap.

Évente a bemeneti és kimeneti méréseket, megfigyeléseket rögzítik az óvodapedagógusok. El kell

készíteni a rajzfejlettséghez szükséges emberrajzot. A bemeneti mérést október 31-ig kell elvégezni.

Azoknál a gyermekeknél, akik év közben érkeznek óvodánkba, két hónap elteltével kell elkészíteni a

bemeneti mérést. Azoknál a 3-5 éves gyermekeknél, akik januártól érkeznek, csak a kimeneti mérést

április 30-ig kell elkészíteni az óvodapedagógusoknak. A tanköteles korú gyermekek kimeneti mérése

január 31-ig készül el, hogy iskolaérettség megállapítása egyértelmű legyen. Ugyanezen

időpontokhoz kötött a DIFER mérés minden 4-6 éves halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermeknél,

ill. a visszamaradt tanköteles korú gyermekeknél.

A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása

Cél: a gyermekek megfigyelése után minden gyermek egyéni képességszintjének és pszichikus

funkcióinak felmérése, erre épülő tudatos, tervszerű differenciált egyéni, speciális fejlesztés

megvalósítása egyéni fejlesztési terv alapján, a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni fejlettségi

szintjét figyelembevevő türelmes, lassú, pedagógiai hozzáállás mellett.

Az alkalmazás feltételei: innovatív pedagógusok, pedagógiai asszisztens segítsége mellett, az óvodai

élet szervezeti keretei között, tevékenység biztosítása mellett csoportszobában, tornaszobában,

udvaron, fejlesztőcsoportban.

Tartalmi leírás:

Az óvodába lépés első két hónapja a megismerésé. Majd ezután készítik el az óvodapedagógusok a

gyermekekre szóló egyéni fejlettséget mérő lapokat, család, vagy emberrajzot. A mérést 3-5 évesek

esetében majd április végén, míg a tanköteles gyermekek esetében január hónapban végzik el az

óvónők.

A program két fő területre bomlik: megfigyelés, mérés és fejlesztés.

A képességek, készségek fejlettsége meghatározzák a gyermek sikeres iskolai teljesítményét, a

kulturtechnikák elsajátítását. Az óvodáskor alapozó e tekintetben, működése az iskoláskorban válik

jelentőssé. A beszéd-és nyelvi zavarok és a részképesség gyengeségek jól felismerhetőek. Az ezekhez

szükséges megfigyelések alapjául szolgálhatnak a tudatosan felépített, egyénre szabott fejlesztések,

tervezés, megvalósítás.


37

Az óvodábalépés első két hónapja a megismerésé. Majd ezután készítik el az óvónők a gyermekekre

szóló egyéni fejlettséget mérő lapokat, család, vagy emberrajzot. A mérést 3-5 évesek esetében majd

április végén, míg a tanköteles gyermekek esetében január hónapban végzik el az óvónők.

A program két fő területre bomlik: megfigyelés, mérés és fejlesztés.

A képességek, készségek fejlettsége meghatározzák a gyermek sikeres iskolai teljesítményét, a

kulturtechnikák elsajátítását. Az óvodáskor alapozó e tekintetben, működése az iskoláskorban válik

jelentőssé. A beszéd-és nyelvi zavarok és a részképesség gyengeségek jól felismerhetőek. Az ezekhez

szükséges megfigyelések alapjául szolgálhatnak a tudatosan felépített, egyénre szabott fejlesztések,

tervezés, megvalósítás.

A fejlesztés területei:/ képességek, készségek, pszichikus funkciók/

- anyanyelvi képesség /beszéd és nyelvi funkciók/

- értelmi képesség, kognitív készség

- szociális képesség

- vizuális képesség

- laterális dominancia

- mozgásfejlettség

- akarati képesség

- tájékozódás a testen, a térben és a síkban

- keresztcsatornák működése

- sorrendiség

- finommotorika.

Az eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek vizsgálatával, megfigyelésével pontosan

meghatározhatók a diszfunkciós területek. Fontos a gyermekek mozgásállapotának ismerete, hiszen

ez mutatja az idegrendszeri fejlettséget is. Ezeknél a gyakorlatoknál a gyermek sorozatos

sikerélményhez jut.

Egyéni fejlődési napló

Célunk: minden egyes gyerek személyiségének, egyéni fejlődésének rendszeres, folyamatos

megfigyelése, nyomon követése azonos mérők alkalmazása mellett.

Feladat:

az egységes mérőeszköz alkalmazása mellett a gyermek egyéni fejlettségi szintjének

rögzítése az eljárásrend előírásai szerint.

Felülvizsgálat évenkénti elvégzése

Új mérési technikák, megfigyelési módszerek megismerése, kipróbálása, beépítése a

rendszerbe a gyermek minél jobb megismerése céljából.

Várható eredmények:

- az óvodai nevelőmunka eredményeként a különböző szociokulturális háttérrel és különböző

fejlettséggel rendelkező gyerekek befogadása, együttműködése valósul meg egyéni, differenciált,

képességszintre épülő fejlesztése mellett (megfigyelés, mérés, nyomon követés).

A gyermekek személyiségfejlődéséről képességfelmérő módszerrel szerzünk információt, melyet

személyiségnaplóban vagy felmérő lapon rögzítünk. Ennek alapján jelöljük ki az elkövetkező időre

szóló feladatokat.

Az óvodába lépést követő 2 hónap a gyermek megismerését, megfigyelését szolgálja. Ez, az első

mérés melyet új gyermekek esetében érkezésétől számított két hónap elteltével készítik el az


38

óvodapedagógusok. A következő mérések ideje függ a gyermekek korától: 3-5 éveseket április 30-ig

mérjük másodszorra az erre rendszeresített mérőlapon, míg a 6-7 éves gyermekeket január 31.-ig

mérjük, mely alapot képez a beiskolázáshoz, a pedagógiai szakszolgálathoz vagy egyéb szakértői

bizottságokhoz benyújtandó óvodai szakvélemény elkészítéséhez.

További egyéb mérési módszerek, eszközök használata a pedagógiai szabadság tekintetében nem

igényel egyeztetést, de abban az esetben, ha a nevelőtestület kiegészíteni, változtatni szeretne, akkor a

nevelőtestület nyílt szavazással dönt az egységesítés mellett. A többségi döntés valamennyi

óvodapedagógusra érvényes.

Az óvodapedagógus indirekt módon tevékenységekben, felajánlott szituációkban segíti a gyermek

fejlődését egyéni ill. mikrocsoportos (szociocsoportos) formában.(amikor a gyermek vagy még nem,

vagy már nem játszik, nem elmélyült tevékenységben, ill. délutáni pihenőidő alatt a gyermek alvási

szükségleteihez igazodva).

A külföldi vagy migráns gyerekek fejlesztését és fejlődését szintén az egyéni fejlesztési napló

tartalmazza. (részükre a magyar nyelv tanításának személyre szabott feladatait). A gyerekek részére

egyéni fejlesztési terv készül, mely a személyiségnapló részét képezi.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséről egyéni fejlesztési naplót vezetünk, ill. a

személyiségnaplóban rögzítjük a megfigyelteket, a mérési eredményeket.

9.2. A NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE, AZ ÓVODAI ÉLET

SZERVEZÉSÉNEK DOKUMENTUMAI

A tematikus (havi projektrendszerű) terv maximum 4 hetes rendszerében tervezik az

óvodapedagógusok a megvalósítandó témákat / projekteket. A tematikus terv rendszere kapcsolódhat

évszakokhoz, jeles napokhoz, de biztosított az óvodapedagógusok szakmai, módszertani szabadsága.

Projekthét témák, például: parlagfű-mentesítés /1-2 hét/, gyümölcshét, farsang, advent /4 hét/

Tartalmaznia kell:

- cél, feladatrendszer, képességfejlesztés területei, feladatai

- tevékenység/foglalkozás szerinti megbontás az ONAP alapján

- a tevékenységek/foglalkozások, munkafolyamatok integrált feldolgozásának témái, anyagai

- módszer, eszköz, forrásmegjelölés meghatározás

A heti- és napi tervnek megfelelő projektekben (1 vagy 2 hétre szóló) tervezett tevékenységekről heti

tervet (projektet) ill. az integrált napokról napitervet készítenek az egy csoportban dolgozó

óvodapedagógusok közösen. Egyeztetés, megbeszélés szükséges a gyermekekkel, a dajkával, a

szülőkkel. A megvalósulási szintet, további fejlesztési feladatokat reflexióban rögzítik.

A projekttervet minden esetben ki kell függeszteni a szülők tájékoztatására a projekthét első napjáig,

ill. egy példány az óvodai irattárba kerül. A gyermekcsoport összetétele, a gyermekek érdeklődése

meghatározó: a gyermekekkel is készítsenek az óvodapedagógusok rajzos tervet, mely a

csoportszobában kerül kifüggesztésre. A csoportszoba dekorációja, tárgyi eszközei tükrözzék az adott

projektet.

KÖTELEZŐ DOKUMENTUMOK:


39

Felvételi előjegyzési napló /készíti: óvodavezető/

Felvételi és mulasztási napló /készítik, vezetik: óvodapedagógusok/

Óvodai csoportnapló /vezetik: óvodapedagógusok/

Óvodai törzskönyv/ vezeti: óvodavezető/

Tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény /készítik:

óvodapedagógusok/

Statisztika / készítik: óvodavezető, helyettes vezető/

– Vezetésük a rendeletben meghatározott módon szükséges.

– A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a

testi, szociális, érzelmi erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat

képességekre, készségekre, részleteire lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes

időszakára kiterjedően.

– Egyéni személyiségnapló mellett az egyéni fejlesztési tervek vezetése kötelező.

– Projekttervek, szervezési feladatok, élményszerzések, szülősegítők és egyéb egyeztetések

dokumentuma.

– A gyermekek egyéni orvosi, egészségügyi dokumentációja.

– Pályázatok által előírt egyéb dokumentumok vezetése.


40

10. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉG

„... hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő

nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség

megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.” (Gyvt.

38.§ (1))

Az intézményben gyermekvédelmi felelősök látják el e feladatokat megbízás alapján; feladat, hatás és

jogkör megállapítása mellett. Minden évben legalább egyszer beszámolói kötelezettségük van a

nevelőtestület, ill. a Fenntartó és Gyermekvédelmi Intézmény számára. Minden dolgozó kötelessége a

jelzőrendszer működtetése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása.

Az intézményben folyó gyermek és családvédelmi munkáért az intézményvezető a felelős.

(beszámolói, jelentési kötelezettség terheli).

Családgondozás, szociális segítés, támogatás

Az óvodapedagógus ismeri azokat az erőforrásokat, amelyek enyhítenek a gondokon, amelyeket a

családok többsége támogatás nélkül képtelen megoldani. Gyermekvédelmi felelősök feladata, hogy

tegyenek a krízishelyzetben lévő családokért, gyermekekért.

Az óvodapedagógusok elsősorban a társadalmi erőforrások és a családok közti információáramlást, a

segítő kapcsolatok felvételét tudja támogatni. A legjobb anyagi és kulturális körülmények között élő

családokban is sérülhetnek mentálisan a családtagok, a gyermekek, a megromlott emberi kapcsolatok

következtében. Vannak szülői csoportok, akik az óvodapedagógus közvetítésével, a hasonló

problémákkal küszködőkben erőforrásokra lelhetnek (pl.: az elvált szülők, az enyhén sérült

gyermekek szülei).


41

11. ESÉLYTEREMTŐ ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI-SZAKMAI PROGRAMJAI

11.1. MULTIKULTURÁLIS TARTALMÚ NEVELÉS

A magyar közoktatásban mind nagyobb számban vannak jelen nem magyar állampolgárságú

gyermekek. Óvodáztatásukra ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a magyar kisgyermekekre.

Alapító Okiratunk szerint 2008. szeptember 1-től láttuk el a hazájukat elhagyni kényszerülő, migráns

gyermekek óvodai nevelését. Óvodánk az Ipari park szomszédságában található, tehát számítunk

külföldi szakemberek családjainak ideköltözésére, óvodás gyermekeik fogadására.

A nevelőmunkát befolyásolja még a családok magyarországi tartózkodásának célja, jövőbeni terveik.

Ez a multikulturális program megteremti azokat az alapokat, amelyekre a későbbiekben támaszkodni

lehet a külföldről érkező családok gyermekeinek óvodai nevelésében.

A MULTIKULTÚRÁLIS NEVELÉS FORMÁI:

Óvodánk minden, vegyes életkorú csoportjában lehetőség van a migráns, külföldi gyermekek

fogadására.

Kiemelt a magyar nyelv és kultúra megismerése, elsajátítása, ill. a közös nevelés során a más

ajkúak nyelvéhez és kultúrájához való nyitott és megértő magatartás kialakítása.

A migráns, külföldi gyermekek egyéni fejlesztési terv szerinti nevelése a többi kisgyermekkel

együtt, egy csoportban, onnan nem kiemelve folyik.

A szociális, nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése az életkori sajátosságok

figyelembevételével, az óvodai nevelési tervvel szemben támasztott követelményeknek

megfelelően, játékos módszerekkel, tevékenység és munkaformákkal folyik.

Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik.

A migráns, külföldi gyermekek számára egyéni, magyar nyelvi fejlesztő tevékenységeket,

foglalkozásokat tervezünk és valósítunk meg.

A MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERE

A) KONCEPCIÓ

A multikulturális program a külföldi, migráns gyermekek integrációját interkulturális pedagógiai

szemlélettel segítő megoldás. A program megvalósítása sokféle, mivel nagyon eltérő körülmények

közül jönnek a gyermekek, eltérő szinten ismerik és beszélik a magyar nyelvet, különböző

tapasztalataik vannak a tanulás, tapasztalatszerzés terén és képességbeli eltéréseik is jelentősek.

Számolunk a nagymértékű fluktuációval: a gyermekekkel a nevelési év során bármikor létesíthetünk

és szüntethetünk meg jogviszonyt.

Programunk kiemelt eleme a szülőbevonás, ill. a családokkal való kapcsolat. Ezt befolyásolhatja a

szülők elvei, státuszukkal kapcsolatos törekvéseik.

Az óvodapedagógusok mindent kövessen el azért, hogy elfogadják őket, megbízzanak bennük a

szülők, és ezáltal biztonságban érzik majd gyermeküket és szívesen engedik óvodába.

Kihívás legyen ez a pedagógusoknak is, hiszen új feladat elé állítja őket: más módszerekkel, egyénre

szabott feladatokkal és eszközökkel, és más értékelési móddal kell dolgozniuk.

A gyermekcsoportba korábban már járó gyermekeket is át kell vezetni a változáson, melyben a

megismerésnek és az elfogadásnak kiemelt szerepe van.

Biztosítanunk kell a migráns, külföldi gyermekek mielőbbi sikeres beilleszkedését a magyar

köznevelési rendszerbe oly módon, hogy a gyermekek által hozott kultúra, szokások, hagyományok


42

ne sérüljenek, saját anyanyelvük gazdagodjon. Kölcsönös megértés és tolerancia – ez hassa át az

óvodai nevelést.

Az óvodai multikulturális program koncepciójának elemei:

Magyar, mint idegen nyelv elsajátítása, tanulása:

A magyar nyelvet idegen nyelvként ismertetjük meg a gyermekekkel. Ehhez felhasználjuk a

társak segítségét- titkos segítő a csoportban – ill. a jelrendszer kibővített alkalmazását. A

személynek szóló kommunikáció alapvető eleme az odafordulás, érthető beszéd és megfelelő

artikuláció. A projekt rendszerben történő tanulási folyamatban sokféle módszert alkalmazunk

az aktív szókincs növelésére.

Inkluzív nevelés.

A játékos, tevékenységbe ágyazott tanulás .

Nevelői együttműködés, továbbképzés, kooperáció.

A MULTIKULTURÁLIS PROGRAM ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI:

A nem magyar állampolgárságú gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik

igénybe az óvoda szolgáltatásait.

Nyelvi, kulturális hátterük, nevelési-oktatási előzményeik, korábbi óvodai szocializációjuk,

mindezeknek a gyermekekre gyakorolt hatása miatt különleges. A magyar gyermekekkel együtt,

azonos feltételek mellett biztosítsuk az óvodai nevelést, alapot adjunk az iskolai előmenetelhez, ill.

segítsük elő a sikeres társadalmi integrációt. Az egységes alapdokumentumként kezelt szakmai

program megvalósítása, amennyiben van ilyen gyermek az óvodában.

A MULTIKULTURÁLIS PROGRAM HELYE ÉS SZEREPE A KÖZOKTATÁS RENDSZERÉBEN:

Ezen szakmai program fejlesztő eszköz, mely támogatja a pedagógust abban, hogy a magyar

hagyományoknak és a köznevelési sajátosságoknak megfelelően felkészülten fogadja, gyarapítsa és jó

viszony kialakítása mellett együtt nevelje a gyermekeket.

B.) STRATÉGIA

A multikulturális óvodai nevelés során az óvoda hosszú távú és hatékony eljárásokat alkalmaz a

migráns, külföldi gyermekek neveléséhez. Az óvodai stratégia tartalmazza a nevelést segítő cél-,

feladat-, és eszközrendszert, kiegészített azokkal az elemekkel, melyek a együttes nevelés esélyeit

növelik.

Erősségek:

- a gyermek, mint individum elfogadása, megismerése, fejlesztése;

- sokrétű és sokszínű tevékenységrendszer biztosítása;

- megfelelő létszámú óvodai csoportok;

- gyermekközpontúság;

- szülőbevonás kiemelt gyakorlata, a családi házzal való kiemelt kapcsolat,

- projektpedagógia alkalmazása;

- integrált pedagógia alkalmazása;

- inkluzív nevelés;

- kiemelt szocializáció: élmény és tapasztalatszerzés, csoportnormák: szokás és

szabályrendszer, ünnepek, hagyományok, rendezvények, kapcsolatok, együttműködések;

- sajátos nevelési igényű gyerekek fogadása, nevelése, fejlesztése;

- egyenlő hozzáférés biztosítása.


43

Fejlesztendő területek:

- magyar nyelv tanítása, aktív szókincs fejlesztése;

- szocializáció erősítése;

- gondoskodás és védelem.

ALAPELVEK:

1. A multikulturális szemlélet: az óvoda értékként veszi figyelembe a gyermekek

állampolgársága, anyanyelve közötti különbséget.

2. Az integráció elősegítése: biztosítjuk a magyar nyelv tanulását, Magyarország kultúrájának

megismerését, segítjük a nem magyar állampolgárságú és anyanyelvű gyermekeket

anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében.

3. Az alkalmazkodóképesség és kompetencia elvének érvényesítése oly módon, hogy tekintettel

vagyunk a gyermekek tudás, tapasztalatszintjének állapotára, a nevelési év során bármikor

létesíthetünk óvodai jogviszonyt, ill. szüntethetjük meg azt, valamint beilleszkedésüket

pszichés traumák nehezíthetik. E tényezők miatt hátrányos helyzetük kompenzálása az óvoda

feladata.

4. Gondoskodás és különleges védelem –a gyermeket megillető jogok alapvető szabadságjogok

tiszteletben tartása. Gondtalan, boldog gyermekkor biztosítása (öröm, játék, társak).

A MULTIKULTURÁLIS PROGRAM NEVELÉSI CÉLJA ÉS FELADATAI:

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) ill. külföldi gyermekek

óvodai nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi

integritásuk, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosítását, védelmét.

A nyelvek és kultúrák közötti közeledésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges

identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes

személyiségek nevelése, fejlesztése.Az anyanyelv és kultúra megbecsülése és ápolása, ill,

mások anyanyelvének és kultúrájának megismerése, megértése az együttes nevelés

eredményeképpen.

Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, majd a társadalmi integrációhoz

szükséges magyar nyelv megtanítása, az ország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása,

kultúra, hagyományok megismertetése és megértése által.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyerekeiknek óvodai nevelésében

biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésben

alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

A menekültgyermekeket a befogadó ország állampolgáraival „azonos bánásmódban”

részesítjük az óvodai nevelés során.

Minden óvodánkba járó gyermek- függetlenül nemi, faji, etnikai, nemzetiségi hovatartozásától –

közös óvodai nevelése valósuljon meg, az együttes játék, munka és egyéb tevékenységek során.

Ismerjék meg egymás országát, kultúráját, anyanyelvét, szokás és hagyományrendszerét.


44

ALAPVETŐ JOGOK:

1. A gyermekek mindenek felett álló érdeke

2. A diszkrimináció tilalma

3. A részvétel joga

4. A kulturális identitás tiszteletben tartása

5. Bizalmas adatkezelés

6. Tájékoztatás

7. Intézmények, szervezetek közötti együttműködés

8. Átmeneti gondoskodás biztosítása (egészségügyi ellátás, oktatás és képzés)

A CÉLMEGHATÁROZÁSBÓL EREDŐ FELADATOK:

1. A gyermekek mindenek felett álló érdekének, azaz személyes jogaik és szabadságuk, valamint

fejlődésükhöz szükségleteik biztosítása, emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme.

2. A magyar állampolgárságú és anyanyelvű, valamint a menekült, menedékes, menedékjogot

kérő, oltalmazott és befogadott jogi státuszú bármilyen anyanyelvű gyermekek együtt

nevelődjenek és a lehető legtöbb időt töltsék együtt.

3. Csoportba sorolásnál minden óvodai csoportban helyet biztosítunk számukra, megfelelő

arányok figyelembevétele mellett, inkluzív nevelést valósítunk meg.

4. Vegyes életkorú és összetételű csoportokat működtetünk, melyben ügyelünk az arányok

betartására (pl. hátrányos helyzetű gyermek, menekült gyermek, halmozottan hátrányos

helyzetű gyermek).

5. A gyermekek jogairól szóló 1989.évi egyezmény 2 cikke kimondja a megkülönböztetés

tilalmát. Ezért egyes területekre nagyobb figyelmet fordítunk a gyermekek helyzetéből adódóan

(előítélet-mentesség, esélyegyenlőség biztosítása, inkluzív, multikultúrális, integrált óvodai

nevelés).

6. Minden kisgyermek számára hozzáférhető ingyenes óvodai nevelésben való részvétel

biztosítása.

7. A gyermekek védelmében és harmonikus fejlődésében minden egyes nép hagyományai és

kulturális értékei jelentősek. Szükséges hagyományaik, népszokásaik megismerése, ápolása az

egészséges kulturális környezet helyreállítása.(vallási ünnepségekről való igazolt távollét).

Önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, integráció lehetősége.

8. Az óvodai felvétel dokumentumainak és a gyermekek adatainak, körülményeinek bizalmas

kezelése valósuljon meg. Kiemelten kezeljük az adatvédelmi törvény és a gyermekek

személyiségi jogainak védelmét.

9. Együttműködési Megállapodás keretén belül kiemelt a tájékoztatás kötelezettsége. Mind a

szülők, mind a szociális munkás, mind a gyermek és családsegítő szolgálatok felé a

jelzőrendszer működtetése. Törekedni fogunk a közvetlen vélemény és tájékoztatás

megvalósítására.

10. Az óvodai nevelés teljes idejére átmeneti gondoskodás biztosítása: egészségügyi ellátás,

nevelés-oktatás.


45

A NEVELÉST TÁMOGATÓ ESZKÖZRENDSZER

Eredményes nevelésünk meghatározói a jól megválasztott és alkalmazott eszközök, módszerek.

Minden országban más és más követelmények, elvárási szintek jelennek meg.

Kiemelt elemek:

a származási országok eltérő közoktatása miatti szocializációs, tanulási különbségek kezelése;

tapasztalatok, ismeretek mélysége, egyéni fejlesztés;

ismeret és tapasztalatszerzés módjainak kidolgozása, alkalmazása, segítés-fejlesztés;

kiemelt befogadást, beilleszkedést segítő pedagógia;

családgondozás, családpedagógia beépítése;

az elválást könnyítő, elaboráló pedagógia;

különleges bánásmód alkalmazása a pedagógiai folyamatban;

együttműködés az intézményen belül pedagógusok között;

együttműködés a családdal, a befogadó állomással, családsegítő, gyermekjóléti szolgálattal;

együttműködés a különböző szakmai szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel.

11.2. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE,

FEJLESZTÉSE

11.2.1. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE:

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ, BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI

NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ, TEHETSÉGES, TEHETSÉGÍGÉRETES GYERMEKEK

A SAJÁTOS NEVELÉST IGÉNYLŐ GYERMEKEK BEFOGADÁSA ÉS FEJLESZTÉSE

Az alapprogramban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára

szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános

célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására fejlődik az alkalmazkodó készség, az

akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény

szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja

a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget

kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.

CÉLUNK:

Az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek inkluzív és integrált nevelésének megvalósítása oly

módon, hogy:

- az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,

- fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,

- a sajátos nevelési igényű gyermekekhez igazított nevelés, fejlesztés, gondoskodás biztosítása.

A többségi óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni

fejlesztést igényel.

Óvodánk a szakember által integrálásra javasolt gyermekek nevelését vállalja fel.


46

FELVÉTEL, BEFOGADÁS

Az óvodai előjegyzéskor kérjük a kisgyermekek jelenlétét. Ekkor a szülőtől elkérjük a meglévő

orvosi, szakorvosi véleményt, diagnózist a kisgyermekről. Abban az esetben, ha beíratáskor nem

derül ki a kisgyermek különbözősége, sajátos nevelési igénye, akkor a következő eljárásrend szerint

történik a befogadás:

Az óvodapedagógusok feladata:

- a kisgyermekről anamnézis felvétele;

- megfigyelésre, mérésre épülő bemeneti mérés elkészítése mérőeszközeinkkel (október 31.);

- az óvodapedagógusok- szülővel történő egyeztetése, megbeszélés lefolytatása;

- szakvélemény kérése

- egyéni fejlesztési terv készítése a szakvélemény alapján;

- szakember, specialista igénylése, módszertani segítségkérés, ön és továbbképzés.

Az óvodapedagógusok érzelmileg azonosuljanak az SNI gyermekekhez, illetve a csoportban való

jelenlétükhöz.

A szülők, a gyermekcsoport, a dajka felkészítése szükséges az ilyen gyermekek fogadására. Türelem,

megértés, segítés, támogatás jellemezze a befogadás utáni állapotot. Utazó gyógypedagógus

igénylése.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY KIFEJEZI:

- a gyermek életkori sajátosságainak a részleges vagy teljes körű módosulását;

- a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét.

ALAPELVEK:

- minden gyermek fejleszthető;

- segítő- támogató szemlélet;

- egyéni bánásmód;

- a gyermek meglévő képességszintje a kiindulási alap; - minden gyermek fejleszthető

- a gyermek meglévő képessége a kiinduló alap

- élmények, tapasztalatok

- szükségleteik maximális kielégítése

- a pedagógus a feltételeket teremti meg

- sajátos igényekhez való jog, a teljes élethez való jog

- gyerekek fejlesztése 3 irányú (tevékenységorientált spontán, feladatorientált)

- képesség-kultúrára épülő egyéni bánásmód, differenciálás, feladatorientált fejlesztés

- feladat- és személyes élmény integrálása a fejlesztésre

- ahány SNI-s gyerek, annyi személyiség; ahány személyiség, annyi személyes élmény, és

integráló fejlesztés.


47

FELADATOK:

- a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók

differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;

- annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő

teljesítményre is képes lehet,

- rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni

foglalkoztatásának megvalósulásához;

- az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő

tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült

gyermek családjával,

- óvodapedagógusok érzelmileg azonosuljanak az SNI gyermekekkel, illetve a csoportban való

jelenlétükhöz,

- adaptivitás és teljesség szemlélete.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK

MÓDSZERTANI SZEMPONTJAI

A nevelési-fejlesztési feladatait a nevelési terv, illetve a gyermekportfólió tartalmazza, a

feladatokat az egyéni fejlesztési tervben rögzítjük;

A fejlődés, nyomon követés területei, módszerei megegyeznek a többi gyermekével

Együttműködés az SNI gyermekek szüleivel

Kapcsolat rendszer kiépítése a specialistákkal, a Szakértői Bizottság

véleményének, fejlesztési javaslatainak alkalmazása

Az élmények és tapasztalatok felhasználása a fejlesztésben

Törekedni kell a szükségleteik maximális kielégítésére

Képességkultúrára épülő egyéni bánásmód, differenciálás, feladatorientált fejlesztés.

a gyermekek fejlesztése 3 irányú

tevékenységorientált spontán feladatorientált


48

BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI (BTM) ZAVARRAL KÜZDŐ

GYERMEKEK NEVELÉSE, FEJLESZTÉSE

Óvodánk befogadja, neveli és fejleszti azokat a gyermekeket, akik a Pedagógiai Szakszolgálat által

megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdenek.

Célunk: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján, az

egyéni fejlesztés biztosítása mellett, az integrált nevelés során a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézségek enyhítése.

Tanulási problémákkal küzdő gyermek:

A tanulási nehézséggel küzdők (pl. lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi,

szociális, kulturális, nyelvi hátrányok).

Tanulási zavarral küzdők (pl. figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba).

Magatartászavarok miatt problémás gyermek:

Visszahúzódó és depresszív viselkedésű gyermek (félénk, csendes, zárkózott).

A csoportos és a párban folyó fejlesztést alkalmazzuk, a testreszabott, differenciált egyéni munka

kiegészítésével.

Ellenséges, agresszív viselkedésű gyermek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív).

Inkább egyéni feladatokkal fejlesztjük. Az egyéni vállalások, követelmények következetes

számonkérése az eredmények kiemelése, megerősítése motiválja a gyermeket, segíti a beilleszkedést,

a társak általi elfogadást.

Az óvodapedagógus feladata a BTM –s gyermekek nevelése során:

A gyermek bevonása minden tevékenységbe – játék, munka, tanulás.

Elfogadó, bátorító, örömteli légkör biztosítása.

Egyéni fejlődési ütem tolerálása.

Önbizalom növelése, helyes önkép formálása.

Egyéni – vagy mikrocsoportos fejlesztés.

Rendszeres konzultáció a szülőkkel és a szakemberekkel.

A fejlesztés formái és lehetőségei:

A szakvéleménybe foglalt iránymutatások figyelembevételével tervezzük (egyéni fejlesztési terv)

nevelőmunkánkat, a differenciált képességfejlesztést.

Törekszünk az egyéni – és mikrocsoportos foglalkoztatási keretek között alkalmazni a

fejlesztőpedagógia módszer és eszköztárát. Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőt gyermeke

fejlődéséről.


49

TEHETSÉGES, TEHETSÉGÍGÉRETES GYERMEKEK FEJLESZTÉSE

A tehetséggondozás, a tehetségígéretes gyermekek fejlesztése az esélyteremtés fontos pedagógiai

tevékenysége számunkra, melyet képességeinknek, tudásunknak megfelelően önállóan, vagy

szakember segítségét kérve törekszünk a megvalósítani.

Az egyéni fejlesztés céljait és feladatait a gyermekek fejlesztésére vonatkozó általános célrendszer

figyelembevételével fogalmazzuk meg. A gyermekek számára érthető, és betartható szokásokat,

szabályokat és feladatokat tervezünk, melynek szerves része a lassabban fejlődő, vagy kimagasló

képességű gyermekekre való figyelés és feladatadás.

Megfelelő, változatos módszereket alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő gyermekek

számára. Differenciált tevékenységeket, helyzeteket teremtünk. Az együttműködés, segítségnyújtás

módját, mértékét a csoporttársak részéről történő elfogadást, személyes példánkkal alakítjuk.

Tehetséges gyermek: Tehetségesnek azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik alapján magas szintű

teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.

Legfontosabb célkitűzésünk a tehetséggondozás terén:

A kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek fejlesztése, személyiségük optimális

fejlesztése, megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben

bujkáló kiváló képességeket, a kreatív tehetségígéretes gyermekek további gondozása, gazdag,

változatos program keretében.

Önállóan, vagy szakember segítségét kérve valósítjuk meg, biztosítva a tárgyi eszközöket.

Feladataink:

kreatív gyermekek felismerése, megfigyelése

kreativitásuk motiválása, ösztönzése

szükségletük kielégítése: megismerési, elfogadási, alkotási vágy kielégítése, a feladatok

sokszínűségének megteremtése

elkallódás elhárítása

harmonikus fejlesztés, egyénre szabott tervezéssel

különböző helyzetekben segítségnyújtás

fejlődésük segítése kreatív nevelés eszközeivel.


50

11.2.2. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYT CSÖKKENTŐ PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉGEK , SZAKMAI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA

ESÉLYTEREMTŐ ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE

CÉLUNK:

Az óvoda körzetében élő valamennyi, 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beóvodázása

valósuljon meg; együttműködő partneri kapcsolat kiépítése a szülői házzal, gyermekjóléti és

családsegítő szolgálatokkal, szakmai- és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal, civil

szervezetekkel, annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése valósuljon meg; hatékony

óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk- a gyerekek rendszeres óvodába járása mellett-, hogy

iskolaéretté váljanak, és egyenlő eséllyel várják az iskolakezdést.

Tartalmi elemek:

Szervezési feladatok

Nevelőtestület együttműködése

Pedagógiai munka kiemelt területei

Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos

munka

Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen a gyermekjóléti,

családsegítő szolgálat, védőnői hálózat, szakmai szolgáltatók, civil szervezetek

Óvoda-iskola átmenet támogatása

Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

Intézményi önértékelés, eredményesség

A pedagógiai tevékenységünk szempontsora:

- A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya megfelel a

törvényi szabályozásnak;

- Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő

fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására és együtt nevelésére;

- Az intézményben minél több szülővel partneri kapcsolat épül ki,

- Szakmai programok biztosítása, jó gyakorlatok beépítése és készítése a gyermekek

esélyteremtésére.

SZERVEZÉSI FELADATOK

Óvodánkban vegyes csoportok működnek, amelyek kialakításában meghatározó volt a szülők igénye,

kérése: testvérek, rokongyerekek egy csoportba kerülését kérték, illetve a nagyobb gyermek

óvodapedagógusához való ragaszkodás, bizalom meghatározó.

Mivel az elkerülő iskolás gyerekek helyett mindig változó korú gyermekek érkeznek, így a vegyes

életkorú csoportok fennmaradnak. Előnyei számosak, hiszen a családokban is egyszerre nevelődik

több életkorú gyermek. Láthatóak a gyermekek közötti életkori, fejlettségbeli, érésbeli, képesség-

készségbeli eltérések, a tehetség megmutatkozik.


51

ÓVODAI BEÍRATÁS

Feladat

megnevezése:

Felelős: Határidő: Dokumentumok: Eredmények:

Beóvodázási felelős

megbízása Óvodavezető 09.01. megbízás

Az óvoda

környezetében

élő valamennyi

HHH és HH

3 éves

gyermekek

beóvodázása

Kapcsolatfelvétel

védőnőkkel Kijelölt személy 12.01-01.30. Éves munkaterv

Gyermekjóléti

szolgálattól az

alapellátásban

részesülő, illetve

veszélyeztetett,

gyerekek listája,

családlátogatás

Kijelölt személy,

óvoda-

pedagógusok

01.30.

Analitika

CSOPORTALAKÍTÁS

Minden nevelési évben a gyermekcsoport kialakításánál figyelembe vesszük a halmozottan hátrányos

helyzetű, hátrányos helyzetű, migráns, külföldi, sajátos nevelési igényű gyerekek arányát.

Felelős: óvodavezető

AZ IGAZOLATLAN HIÁNYZÁSOK MINIMALIZÁLÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

Érzelemgazdag, családias óvodai légkör kialakítása,

Nyitott, bizalomra épülő kapcsolat a szülői házzal,

Egészséges életmódra nevelés, prevenció

Tájékoztatás távillétről /üzenőfüzet, telefon/

Az óvodai napirend, hetirend követése a szülők részéről, a házirend betartása,

A hiányzások dokumentálása napi, rendszeres, folyamatos figyelemmel kísérés, a

gyermekvédelmi felelősökkel, gyermekjóléti, családsegítő szolgálatokkal való kapcsolat.

AZ ÓVODA NYITVATARTÁSA

Szükség szerint felmérjük a szülők nyitvatartással kapcsolatos igényét, elégedettségét.

Ha szükséges, kezdeményezzük a fenntartótól a nyitva tartás módosítását.

A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Rendszeres team munka, valamennyi óvodapedagógus részvételével, tapasztalatszerzés,

módszertani-esetmegbeszélés, hospitálás, szolgálja a pedagógusok hatékony munkavégzését.

TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁG:

Szakmai megújító képzések

Szakmódszertani képzések

Esélyteremtő, hátránykompenzáló képzések


52

A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK

ÓVODÁN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA:

Szakmai munkaközösségek működtetése, beszámoló készítése, gyűjtőmunka, hospitálások,

előadások tartása, tudásmegosztás, jó gyakorlatok dokumentálása, szakmai programok,

bázisintézményi feladatok, esélyteremtő óvoda.

A PEDAGÓGIAI MUNKA KIEMELT TERÜLETEI

AZ ÓVODÁBA LÉPÉS

Az óvodai előjegyzés során elsőbbséget élveznek a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos

helyzetű, az óvodaköteles gyerekek. Minden gyermekről elkészül a bemeneti mérés, mely tartalmazza

a gyermekről készült anamnézist, DIFER mérés, rajzteszt, megfigyelésre épülő képességfelmérést.

Felelős: óvodapedagógusok

Határidő: október 30.

SZOCIALIZÁCIÓ

Célunk: A gyerekek jó közérzetének kialakítása, amely növeli a biztonságérzetet, nyitottabbá teszi a

gyerekeket társai felé, és a szeretett felnőtt mintájának követésére ösztönzi őket. Az intézményes

nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés.

A szocializáció összetett folyamat, amelyben a gyermekek sokféle tapasztalatot szereznek. A

fejlődést támogató óvodapedagógus átgondolt, a gyermekekre figyelő nevelő munkájával befolyásolja

a folyamatot. A gyermekek között jelentős eltérések vannak a szociabilitást, az együttműködés

szokásait, az alapvető magatartásmódokat tekintve. Ezek a különbségek részben az egyéni jellemzők,

másrészt a családi nevelés hatására alakulnak ki. Gyakori jelenség a tehetséges gyermekek erős

„énközpontú” beállítódása, amely nehezebben befolyásolható a társakkal való együttérzés és

együttműködés irányába.

A tevékenységrendszer az alapja a 20-25 fős óvodai csoportban a gyermekek kis létszámú

mikroközösségei létrejöttének, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok

és az elmélyült tevékenységek kialakulásához.

Az óvodás korú gyermek szociális viszonyai kezdetben helyzeti eredetűek. A hely, a téri

összetartozás meghatározó a „mi”-tudatban. A szocializáció feltételei: a kontaktus másokkal, a

társakkal, a személyes kommunikálás lehetőségei. A tagolt tér kisebb csoportosulásra ösztönöz,

tartalmasabb intrakciókra ad esélyt. A gyermekek érzelmi kötődései nem ugyanolyan erősek minden

gyermek irányában. A szeparációs lehetőségek erősítik a baráti kapcsolatokat. Ugyanakkor a

gyermekek teljes szabadságot kapnak, szociális szükségleteiktől függöen a terek formálásában. A

mobil berendezés jól szolgálja a gyermekek változó elkülönülési vagy együttműködési igényeit.

A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. A

tevékenységközpont-rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket a gyermekek és az óvodapedagógus

közösen alakítják. A játéktér szabadsága és gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai

között ésszerű korlátokkal valósul meg. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében

indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, lehetővé téve a folyamatban a gyermekek

aktív közreműködését.


53

Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában:

- a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé

páros kapcsolat erősítése);

- a közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével;

- a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet

hagyományainak kialakítása és ápolása;

- a viselkedéskultúra megalapozása

- a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek

aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal;

- a mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott, szervezett keretekben;

- a társas szabályjátékok levezetése;

- a hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés;

- a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk

bevonásával;

- a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában

(csoporttársak, a család és az óvodapedagógus részvételével);

- a gyermekeket érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele;

- a jeles napok, ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben;

- a tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: az együttérzés, az

önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés;

- a konfliktusok megbeszélésének és rendezésének bemutatása indirekt formában, demokratikus

légkörben;

- ösztönzés a megkezdett tevékenység befejezésére;

- a gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére való motiválás;

- az elképzeléseket, a közös terveket összehangoló stratégiában a játszótársként, alkalmanként

bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása;

- a gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez

igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal.

A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programban azok az eszközök, felszerelések,

tablók és táblák, amelyek láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és társaik, barátaik felé

irányuló törődés jelei. Ezeknek az elkészítésében az óvodapedagógus kezdeményező szerepet vállal.

Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a szervezett beszélgetőkör. Ez utóbbi társalgás

szintjén, a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és gondolatok egymással

való megosztását, az összetartozás érzését és tudatát szolgálja. Alkalom arra is, hogy azokra a

gyermekekre is felfigyeljenek, akiket a napi tevékenységben elkerültek, akikkel alig kommunikáltak.

Az intézményes nevelésbe való beilleszkedés, beszoktatás, elősegítése:

- nevelési tervbe befogadási terv készítése;

- játszóházban, meseszínházi előadásokon, nyílt héten való ismerkedés;

- a gyermekek ajándékokkal fogadása


54

- a gyermek jelet választhat magának;

- a szülő dönti el, anyás beszoktatást választja-e, vagy sem;

- szoptatásra lehetőség biztosítása az elkülönítő helyen,

- a kisgyermek személyes tárgyait behozhatja az óvodába;

- a befogadás egyéni ütemhez igazítása.

KOMMUNIKÁCIÓ, ANYANYELVI NEVELÉS

Egyre több kisgyermek kerül úgy óvodába, hogy nem beszél, vagy csak szavakkal kommunikál,

illetve beszédhibával küzd. Mindez akadályozza megértését, kapcsolatkiépítését.

A migráns gyerekek magyar nyelven egyáltalán nem beszélnek. Mivel az óvodába lépésnek nem

feltétele a beszéd, így az óvodapedagógusok feladata a valamennyi tevékenységbe beépített a

Pedagógiai Programban is meghatározott anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása.

Magyar nyelv tanítása (utánzás, gyakorlás)

A kontaktusteremtés, a kommunikációs önkifejezés eszközeinek fejlesztése

Aktív szókincs növelése, nyelvi kifejezőkészség alakítása,

Beszédértés, beszédészlelés fejlődések elősegítése

Formái: beszélgetőkör, báb-, drámajáték, nyelvi játékok, DIFER mérés

Szakember bevonása a fejlesztésbe

ÉRZELMI NEVELÉS

Célunk: A gyerekek jó közérzetének kialakítása, amely növeli a biztonságérzetet, nyitottabbá teszi a

gyerekeket társai felé, és a szeretett felnőtt mintájának követésére ösztönzi őket. Az intézményes

nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés.

A szocializáció összetett folyamat, amelyben a gyermekek sokféle tapasztalatot szereznek. A

fejlődést támogató óvodapedagógus átgondolt, a gyermekekre figyelő nevelő munkájával befolyásolja

a folyamatot. A gyermekek között jelentős eltérések vannak a szociabilitást, az együttműködés

szokásait, az alapvető magatartásmódokat tekintve. Ezek a különbségek részben az egyéni jellemzők,

másrészt a családi nevelés hatására alakulnak ki. Gyakori jelenség a tehetséges gyermekek erős

„énközpontú” beállítódása, amely nehezebben befolyásolható a társakkal való együttérzés és

együttműködés irányába.

A tevékenységrendszer az alapja a 20-25 fős óvodai csoportban a gyermekek kis létszámú

mikroközösségei létrejöttének, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok

és az elmélyült tevékenységek kialakulásához.

Az óvodás korú gyermek szociális viszonyai kezdetben helyzeti eredetűek. A hely , a téri

összetartozás meghatározó a „mi”-tudatban. A szocializáció feltételei: a kontaktus másokkal, a

társakkal, a személyes kommunikálás lehetőségei. A tagolt tér kisebb csoportosulásra ösztönöz,

tartalmasabb intrakciókra ad esélyt. A gyermekek érzelmi kötődései nem ugyanolyan erősek minden

gyermek irányában. A szeparációs lehetőségek erősítik a baráti kapcsolatokat. Ugyanakkor a

gyermekek teljes szabadságot kapnak, szociális szükségleteiktől függöen a terek formálásában. A

mobil berendezés jól szolgálja a gyermekek változó elkülönülési vagy együttműködési igényeit.

A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. A

tevékenységközpont-rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket a gyermekek és az óvodapedagógus

közösen alakítják. A játéktér szabadsága és gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai

között ésszerű korlátokkal valósul meg. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében

indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, lehetővé téve a folyamatban a gyermekek

aktív közreműködését.

Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában:


55

- a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé

páros kapcsolat erősítése);

- a közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével;

- a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet

hagyományainak kialakítása és ápolása;

- a viselkedéskultúra megalapozása

- a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek

aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal;

- a mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott, szervezett keretekben;

- a társas szabályjátékok levezetése;

- a hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés;

- a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk

bevonásával;

- a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában

(csoporttársak, a család és az óvodapedagógus részvételével);

- a gyermekeket érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele;

- a jeles napok, ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben;

- a tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: az együttérzés, az

önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés;

- a konfliktusok megbeszélésének és rendezésének bemutatása indirekt formában, demokratikus

légkörben;

- ösztönzés a megkezdett tevékenység befejezésére;

- a gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére való motiválás;

- az elképzeléseket, a közös terveket összehangoló stratégiában a játszótársként, alkalmanként

bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása;

- a gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez

igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal.

A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programban azok az eszközök, felszerelések,

tablók és táblák, amelyek láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és társaik, barátaik felé

irányuló törődés jelei. Ezeknek az elkészítésében az óvodapedagógus kezdeményező szerepet vállal.

Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a szervezett beszélgető kör. Ez utóbbi társalgás

szintjén, a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és gondolatok egymással

való megosztását, az összetartozás érzését és tudatát szolgálja. Alkalom arra is, hogy azokra a

gyermekekre is felfigyeljenek, akiket a napi tevékenységben elkerültek, akikkel alig kommunikáltak.

Az intézményes nevelésbe való beilleszkedés, beszoktatás, elősegítése:

- nevelési tervbe beszoktatási terv készítése;

- játszóházban, meseszínházi előadásokon, nyílt héten való ismerkedés;

- a gyermekek ajándékokkal fogadása

- a gyermek jelet választhat magának;

- a szülő dönti el, anyás beszoktatást választja-e, vagy sem;

- szoptatásra lehetőség biztosítása az elkülönítő helyen,

- a kisgyermek személyes tárgyait behozhatja az óvodába;

- a beszoktatás egyéni ütemhez igazítása.

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, PREVENCIÓ


56

Célunk: biztosítjuk az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak

alakítását, a szükségletek és mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és az esetleges

hátrányok korrekcióját. Egészségtudat kialakítása, egészséges táplálkozás alakítása.

A mozgás, a ritmus, az átváltozás, a lazítás, az alakoskodás, a bábjáték mind-mind ezt szolgálják. A

tapasztalatszerzési folyamatban projekt formájában is megismerik, felfedezik az emberi test csodáit, a

védelem az óvás szükségességét. A szülők bevonása itt jelentős pedagógiai felelősség, az ő nevelésük

is hatékonyabbá válik.

Az óvoda biztosítja a textíliákat (ágynemű, törülköző, stb.), illetve azok tisztántartásáról is

gondoskodik. A Pedagógiai Programban is nagyobb hangsúlyt kap a mozgás, a mindennapi

testnevelés, a heti 2 mozgásfejlesztés mellett. Az egészségvédelmet szolgáló pályázatok beadására

továbbra is kerüljön sor.

Felelős: pályázati felelős.

Várható eredmény: a gyermekekben kialakult a megfelelő egészségtudatos szokásrendszer,

egészséges életmód, a testi és lelki egészségvédelem.

TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG TUDATOS FEJLESZTÉSE

Minden műveltségtartalomba, tevékenységbe beépítésre kerül a „másság”, az eltérő bőrszín, kultúra,

hagyomány elemek, szokások megismerése.

A gyermekek „énkönyve”, „családkönyve ”a csoportban segítő szülő hozzájárul az eltérő adottságok,

képességek, szokások, nembeli, érésbeli, vérmérsékleti különbségek, a családok értékrendjeinek,

sokféleségüknek megismerésére.

Kiemelt területek:

Egészséges életmódra nevelés

Anyanyelvi nevelés (kommunikáció, kifejezés kultúra, beszédértés, beszédkészség)

Hagyomány és kultúra elemek, eszközök megismerése, alkalmazása

Családbevonás az óvodai életbe (minta, modellnyújtás, bizalom kiépítése, pedagógiai

módszerek átadása)

A GYERMEKEK ESÉLYTEREMTÉSÉT SZOLGÁLÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK:

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ELVEK, FELADATOK:

Beóvodázási körzetünk infrastrukturális változása (ipari parkok, bevásárlóközpontok között) teljes

mértékben kihatott a népesség, lakosság összetételére, életkörülményeik, a szociokulturális

környezetük változásaira. Az új lakótelepről folyamatosan nő az érdeklődés intézményünk irányába

és nő a bizalom is. Az óvodánkba járó gyermekek részére szociális támogatás igényelhető.

Beóvodázási körzetünkben van megfelelő számú óvodás utánpótlás. Esélyegyenlőségük növelése

érdekében a gyermekek már 3 éves kortól kerüljenek be az intézményi nevelésbe.

A tehetségígéretes gyermekek felkarolása, kibontakoztatása, gondozása is kiemelt szerepet kap.

Célunk a meggyőzés, a bizalom erősítése a nyitott óvoda által, fontos a program

gyermekközpontúsága, a családias, hangulatos légkör bemutatása.

ALAPELVEK:


57

Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a rendelkezésünkre álló adatok, tények és eddigi

értékeink alapján az alábbi alapelvek, feladatok, felelősség megállapítására került sor.

Óvodánk célrendszere kiemeli a gyerekek megismerését, elfogadását, képességszintre épülő

fejlesztését, a tehetség gondozását, a kompenzációt, felzárkóztatást. A csoportszobák

felszereltsége megfelelő a program előírásainak, biztosított a szakember ellátottság. A nyitott

óvoda feltételezi a szülői házzal való szoros kapcsolatot, a szülőbevonás által. A szociális

segítés (gyermekjóléti és családsegítővel való kapcsolat) tovább erősíti a családok

működőképességét. A vegyes csoportok működése erősíti a bizalmat, kapcsolatot a szülői

ház és az óvoda között.

Az esélyteremtés lehetőségei az egyéni fejlesztés, játszóházi programok, szülőkkel történő

egyeztetés, fejlesztő pedagógus alkalmazása kapcsán. A Pedagógiai Programunkban kiemelt

a gyermekek döntési választási joga, a szocializáció-kapcsolatok, élményszerzés biztosítása.

Mindezek növelik a gyermekek esélyeit, hogy értékeikkel tisztában legyenek, legyen

véleményük, legyenek határozottak, és minden élethelyzetben találják fel magukat.

ÁLTALÁNOS FELADATOK

– Beiratkozás előtt nyitott óvodai hét keretében a szülők betekintést nyerhetnek az óvodai

életről, a játszóház pedig a gyermekek részére szóló ismerkedési lehetőség az óvodai élettel.

– Az előjegyzés napján a szülőt a kisgyermekkel együtt fogadjuk, amikor szintén választhat

óvodapedagógust, csoportot, csoporttársakat. A tanulási folyamatban az egyéni ill.

mikrocsoportos foglalkozások a döntési, választási lehetőség biztosítása mellett a differenciált

egyéni fejlesztést valósítják meg.

– Minden kisgyermek egyéni fejlesztésben részesül.

– Bemeneti (év eleji) és kimeneti (év végi) mérések folytatása a meglévő mérőeszközök mérési

módszerek, megfigyelések segítségével megállapított fejlesztendő területek beépítése a

nevelőmunkába.

– A gyermekek fejlesztésében az egyéni, mikrocsoportos v. szociocsoportos fejlesztés a

hátrányok csökkentése, ill. tehetségfejlesztés tekintetében fontos.

– A gyermekek neveltségi szintjének fokozása oly módon, hogy a szokás-szabályrendszer

megalkotásába bevonjuk őket, így értékelik önnön maguk és társaik munkáját, tevékenységét.

Testi fenyítést /nyakon legyintést sem/ megszégyenítést, terrorizálást,csoportszobából való

kiküldést, tevékenységből való kizárást, élményszerzéstől való megfosztást nem

alkalmazhatnak az óvodapedagógusok.

– A projektrendszer működtetésében törekedni kell arra, hogy a gyermekek érdeklődése legyen

az alap (mit akarnak megtudni), majd ellenőrzzük, hogy mit tudtak meg, és mire használják

ezt a tudást. A projektrendszer a projekt-pedagógia és a kooperatív tanulás még hatékonyabb

elsajátítása.

– A képzési szándék támogatása (logopédus, fejlesztő pedagógus, nyelvtanulás) képzés terén.

KÖTELEZETTSÉG ÉS FELELŐSSÉG

Intézményünk rendelkezik érvényes Esélyegyenlőségi Tervvel. A tervben megfogalmazott célok és

feladatok kötelező érvényűek a nevelőtestület tagjaira.

Esélyegyenlőségi felelős kijelölt, feladatait a tervben megfogalmazottak szerint tervezi, hajtja végre a

teljes intézményi alkalmazottakkal együtt.

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések:


58

- az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása akkor valósulhat

meg, ha minden gyermek részére biztosítjuk az emberi méltósághoz való jogát.

- Minden dolgozó feladata, hogy az általa ellátott gyermek hozzájusson minden olyan

szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson.

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell:

- az intézményben biztosított szolgáltatások igénybevétele során

- a gyermeki jogok gyakorlása során

- felzárkóztatás, egyéni fejlesztés vagy tehetséggondozás biztosítása,

- gyermekcsoportban történő elhelyezéskor

- hit és vallásfoglalkozáson való részvétel nyilatkozat szerint

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Feladataink:

- a mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása

- praktikus ismeretek, tevékenységek, szokás és szabályrendszer kialakítása

- családi életre és egészséges életmódra nevelés

- a mozgás megszerettetésével az egészséget értéknek tekintő gondozásmód kialakítása, a

szabadidő tartalmas eltöltésének igényére való nevelés

- tolerancia, segítőkészség kialakítása, másság elfogadása.

Tevékenységek:

- differenciált fejlesztés,

- egészségnevelés

- mozgástevékenység rendszeres, hatékony biztosítása

- tehetségígéretes gyermekek felkészítése,

- egyéni fejlesztő foglalkozások

- élményszerzés biztosítása

- kulturális rendezvényeken való részvétel

- pályázatok írása

Szülőknek felajánlott segítség:

– szülői értekezletek, csoportmegbeszélések

– szülőkkel közös programok szervezése


59

GYERMEKVÉDELEMMEL, AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL,

SZOCIÁLIS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL KAPCSOLATOS MUNKA

(EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA AZ ÓVODÁN KÍVÜLI

SZERVEZETEKKEL)

GYERMEKJÓLÉTI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATTAL VALÓ KAPCSOLAT

A törvényi kötelezettségen túl (jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélések, közös

családlátogatások, kerekasztal beszélgetések) rendszeres, napi kapcsolat van a szolgálat

családgondozóival, akik figyelemmel kísérik a gyermekek állapotát, hiányzását, a szülők

együttműködését, a családok működőképességét.

Cél: azonnali intézkedés a gyermeket, családot ért probléma megoldására, ill. gyermekek

rendszeresen járjanak óvodába, a szülők meggyőzése, bizalmi kapcsolat kiépítése.

– Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, ill. szervezése: ruhák, játékok, könyvek

gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, kirándulások, táborok szervezése, rendezvények

látogatása.

– A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az

óvodából a szülők szegénysége miatt).

– Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása,

szükség esetén szakorvosi fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia- vizsgálatok)

kezdeményezése, megszervezése. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése a szülők

számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok.

– A védőnői hálózat segítségével – azonos a védőnői körzet a beóvodázási körzettel - a

gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos

tanácsadás.

Feladatmátrix:

FELADAT Szept Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc Ápr. Máj. Jún.

Rendszeres óvodába- járás

ellenőrzése

X X X X X X X X X X

Családlátogatás X X X

Jelentés készítése

hiányzásról,

gyermekvédelmi munkáról

X X

Esetmegbeszélés X X

Ruhanemű juttatás X X X

Gyermekvédelmi

munkaterv elkészítése,

beszámoló

X X

Felmérés elkészítése X X


60

SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLATTAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

A pedagógusok arra törekszenek, hogy a mérések alapján, a gyermekek megismerését követően a sok

részképesség hiánnyal, zavarral küzdő kisgyermek szakember elé kerüljön. Ezért már a 4 éves, de 5

éves gyermekek eljutnak a Pedagógiai Szakszolgálathoz, ahol csoportos, vagy egyéni fejlesztésen

vesznek részt, vagy a Szakértői Bizottság által kijelölt feladatok szerint, helyszíni vizsgálatokkal

segítik a gyermekek fejlesztését. Minden évben január 31-ig az általunk addig készült mérési

eredményekkel, véleményekkel (család, gyermekorvos, tesztek) együtt kérjük a gyermekek

vizsgálatát. Majd ezután történik a Szakértői Bizottság felülvizsgálata az iskolai beíratásig. Évközben

közös képzéseken veszünk részt, esetmegbeszélés történik a szolgálat szakembereivel, rendszeres,

folyamatos a szakmai együttműködés.

A szakmai szolgáltatókkal továbbá rendszeres a konzultáció a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv

közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása a cél. Pl. logopédia,

diszlexia prevenció, fejlesztő pedagógia stb.

CIVIL SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLAT ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

Elsősorban a településrészen résztvevő szervezetekkel vesszük fel és ápoljuk a kapcsolatot. Közös

pályázatok alkalmával, közös programokban való részvétel során óvodai szabadidős tevékenységek

támogatása. A civil szervezetek segítsége a családok működőképességének megtartásához is

szükséges, ezért az egyéb karitatív szervezetekkel is tartjuk a kapcsolatot

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSA

ISKOLAÉRETTSÉG ELÉRÉSÉT TÁMOGATÓ PEDAGÓGIAI MUNKA

Tanulási képességek megalapozása a Pedagógiai Program tevékenységei és keretei között valósul

meg. Egyéni fejlesztési terv alapján a részképesség zavar kialakulásának megelőzése, fejlesztés,

segítés. Megoldási késztetés, feladattartás, figyelemkoncentráció, alkotási vágy kialakítása.

Örömmel várják az iskolakezdést a gyerekek.

ISKOLAVÁLASZTÁS

Szükséges minél szélesebb körű kapcsolat kiépítése az általános iskolákkal, mivel óvodánkból a

gyerekek a város számos iskolájába adják be jelentkezésüket, illetve nyernek felvételt. A partneri

elégedettségi mérés adatai alapján a fejlesztési területek, feladatok jelölése. Meglévő kapcsolati

elemeken túl új területek kijelölése. Az előnybe részesítésre a szülők figyelmének felhívása

(halmozottan hátrányos helyzetű esetében). A gyermekek ismerkedjenek meg a körzetileg

illetékes általános iskolákkal. A szülők vegyenek részt megbeszéléseken, fogadják szívesen a

tájékoztató anyagokat.

KÖZÖS ÓVODA-ISKOLA ÁTMENETET SEGÍTŐ PROGRAM MŰKÖDTETÉSE

CÉLJAINK:

Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka /a tanulási képességek megalapozása, a

tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés,

monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása./


61

A gyermekek nyomon követése valósuljon meg az általános iskolák első osztályaiban

(folyamatkövető és értékelő megbeszélések óvónők és tanítónők között),

Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása /DIFER

mérés 5 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok/.

HÓNAP: TEVÉKENYSÉG:

Szeptember Óvoda-iskola összekötők megbízása, feladatok egyeztetése

Október Közös koszorúzás a Nagysándor Emlékműnél

November Iskola-óvodalátogatás a volt óvodapedagógusok és a leendő első

osztályos tanítónénik részéről

December Egyeztetés a szülőkkel

Január Tanköteles gyermekek fejlettségmérése, tanácsadóba javaslatok

megküldése

Szülői értekezlet a tanköteles gyermekek szülei részére

Február Jelentkezési lapok összegyűjtése, megküldése

Március Tanköteles gyermekek látogatása az iskolákba

Április Játszóházak az iskolákban, nyílt napok, nyitott hetek programok

Május Évzáró, ballagási ünnepség

Várt eredmények:

- a tanköteles gyermekek vágynak az iskolába,

- bizalommal fordulnak a leendő tanító nénijükhöz,

- rövid időn belül megismerik majd és elfogadják az iskolai szokás, szabályrendet

mely a gyermekekhez igazított folyamatos, rendszeres kapcsolattartás a partnerek

között.

SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS

SZEMÉLYES, KÖZVETLEN KAPCSOLATOK

Óvodánk a hagyományos kapcsolattartási formák mellett (szülői értekezletek, fogadó órák,

családlátogatás, nyílt napok, ünnepségek, rendezvények) a szülők aktív bevonására törekszik a teljes

óvodai élet tekintetében, ez programunk egyik alappillére is.

A szülő részvételi módja lehet szemlélődő, bekapcsolódó, bemutató.

Lehetőségek a bevonásra:

- szülői szobában a találkozásra lehetőség;

- logopédiai-anyanyelvi játékok;

- hírlevél, jegyzetek, füzet, kiadványok, ötletláda, hirdetőtábla, beszámolók;

- ismerkedő látogatás az óvodában,

- tájékozódó jellegű találkozások,

- reggeli átadás és délutáni gyermekátvétel ideje

- telefonbeszélgetések,

- csoportmegfigyelő,


62

- önkéntes,

- szülők közötti együttműködés,

- tájékoztató és oktatófoglalkozások,

- családi vetélkedők, gyermeknap, farsang, mikulás, majális, szüret, vásárok,

- egyéb közösségi rendezvények, szolgáltatások /gazdasági, egészségügyi, lakásügyi,

gyermeknevelési, gondozási/.

Intézményünk törekszik a személyes kapcsolat kialakítására minden szülővel. Biztosítjuk a

gyermekek egyénre szabott beszoktatását. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek

fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak

megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségeinek növelése.

BEFOGADÁS

A Befogadási Tervet a csoportnapló tartalmazza. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának

biztosítása elsődleges. Személyes tárgyak, eszközök behozatala megengedett, amellyel csökkentjük a

beszoktatás által okozott elválási, leválási traumát.

TÁJÉKOZTATÁS, ÉRTESÍTÉS, RÉSZTVÉTEL

A szülők közössége véleményezi, egyetértési, döntési jogkörrel rendelkezik adott csoporton belüli

kérdésekben. Fontos a rendszeres, napi, heti tájékoztatás a gyermekről, de a mérések eredményeiről

is tájékoztatjuk őket. A gyermekek munkáit rendszeresen kihelyezzük a faliújságra, ugyancsak így

tájékoztatjuk őket az óvoda életéről. A szülők - nyitott óvodánkban- részt vehetnek foglalkozásokon,

tevékenységekben a Pedagógiai Program szerint leírt esetekben, módon.

Betekintés mellett, aktívan, szülőbevonás keretében vehetnek részt a mindennapjainkban.

Egyéni beszélgetés, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak,

értékrendjének megismerése, a család erőforrásainak feltárása. Problémák megbeszélése, megoldása,

specialisták bevonása.

A szülői értekezleteken való részvétel 50% feletti legyen.

A szülői közösség felelőssége az azonos értékrend megteremtése érdekében.

FOGADÓ ÓRÁK, SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK, KÖZÖS EGYÜTTLÉTEK:

Egyéni beszélgetés, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásáinak,

értékrendjének megismerése, a család erőforrásainak feltárása. Problémák megbeszélése, megoldása,

specialisták bevonása.

A szülői értekezleteken való résztvétel 50% feletti legyen.

A szülői közösség felelőssége az azonos értékrend megteremtése érdekében.

ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK, ESEMÉNYEK

A Pedagógiai Program szerinti rendezvényeink, eseményeink megszervezésénél fontos a szülők

bevonása, véleményük, igényük, elvárásuk megismerése. (Mikulás, Karácsony, Farsang,

Gyümölcskarnevál, Pünkösd, Húsvét, Anyák napja, Évzáró, Ballagás, stb.).

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS, EREDMÉNYESSÉG

Indikátorok az intézményi önértékeléshez:

Hiányzási mutatók / csoport ill. intézményi szintű összegzés,elemzés/


63

Hozzáadott pedagógiai érték kimutatása/mérések, megfigyelések-csoportos, intézményi szintű

összegzés, elemzés/

Iskolakezdők, óvodában maradók, Pedagógiai Szakszolgálathoz, Szakértői Bizottság elé

küldött gyerekek száma /csoportonkénti, intézményi összegzés, elemzés/

Helyzetelemzéshez, cselekvési tervhez szociális háttér vizsgáló kérdőív /csoportos szinten,

intézményi szinten összegzés, elemzés/

Erősségek, fejleszthető területek /intézkedési-cselekvési terv alapja/

Együttműködések köre, tárgya, módja /jelenléti ívek, fotók/

HH, HHH és RGYK gyerekek száma /csoportonként, intézményi szinten összegzés/

Gyermekek eredményei /csoportonként és intézményi szinten/.

Az értékelés az éves munkaterv része, melyben kijelöljük a fejlesztés irányait, területeit, mértékét.

.


64

11.3. INKLUZÍV NEVELÉSÜNK KIEMELT, TÁMOGATOTT PEDAGÓGIAI

FOLYAMATAI, MÓDSZEREI, ESZKÖZEI

INDIVIDUALIZÁLÁS

Az óvodai nevelésben az életkori szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett az ember

egyediségére, a gyermekek közötti meglévő különbségekre irányul a figyelem.

Az individualizáló nevelés, fejlesztés, olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi

mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal.

Az individualizáció nevelés érdekében az óvodapedagógus érzékenyen reagál a különbségekre. Az

egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modell értékű a gyermekek számára is.

Az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget, és ösztönöz az együttműködésre,

támogatja a gyermekek szocializációját. Ez utóbbit is az egyéni sajátosságok ismeretében segíti,

eltérő módszerekkel, különböző, egyénre szabott mértékben.

Az individualizálás áthatja az egész óvodai életet és annak minden tevékenységét.

AZ INDIVIDUALIZÁLÁS ELVEI:

- a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve;

- az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének

érvényesítése (képességek, részképességek elemzése);

- a személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógus- gyermek között)

- a gyermek eltérő egyéni testi – lelki szükségleteinek figyelembevétele;

- az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása (a terem berendezésével);

- az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése

(állandó mozgástérrel);

- a személyesség biztosítása a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában;

- a gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése.

AZ INDIVIDUALIZÁLÁS LEHETŐSÉGEI A JÁTÉKBAN

A szabad játék fejlesztő hatását tekintve és időtartamban is a legfontosabb, domináns

tevékenység.

Az óvodai élet kezdő szakaszában a gyermek valódi játszótársa gyakran a felnőtt, az

óvodapedagógus, vagy a beszoktatásban közreműködő szülő. A bevonható társként jelenlévő

óvodapedagógus a gyermek egyéni igényei szerint segítheti az elakadó játékot. Fontos a

felnőtt és gyermek közötti személyes kontaktus, amely megnyilvánulhat a kommunikációban,

jelzésekben, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermek a felnőtt utánzására, a

minta követésére a társakkal való együttműködésre.Ezért ebben a tevékenységben adják a

gyermekek a legtöbb jelzést a személyiségükről. Ugyanakkor a család után ez a tevékenység

az a szocializáció tér, amelyben a kortárskapcsolatok alakulnak.

A szocializációt segíti az egyén erősségeire építő individualizáló nevelés. A személyiség

fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója egymástól elválaszthatatlan. A külső

hatások irányuktól függően azonban előidézhetnek nemkívánatos hangsúlyeltolódásokat. Az

egészséges személyiség megőrzi egyediségét, egyéniségét és ugyanakkor megtanulja az

együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait.


65

A gyermekek pozitív önértékelésének támogatásával az aktív személyiség önfejlesztő erőit

alapozza meg.

A tevékenységközpont – rendszer az a szintér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek, és

kapcsolatba kerülhetnek társaikkal.

A tevékenységközpont – rendszer biztosítja a 20-25 fős óvodai csoportokban a gyermekek kis

létszámú mikroközösségeinek létrejöttét, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a

személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához.

A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb

jelentősége. Ez a tevékenységközpont – rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket a

gyermekek és az óvodapedagógus közösen alakítják. A játék szabadsága és a gyermekek

önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg.

A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet tölt

be az óvodapedagógus, biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését.

A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programban azok az eszközök,

felszerelések, tablók és táblák, amelyeken láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és

társaik, barátaik felé irányuló törődés jelei. Ezeknek az elkészítésében az óvodapedagógus

kezdeményező szerepet vállal. Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a heti

rendszerességgel szervezett un. „beszélgető kör”.

Ez utóbbi a társalgás szintjén, a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és

gondolatok egymással való megosztását, az összetartozás érzését és tudatát szolgálja. Alkalom ara is,

hogy azokra a gyermekekre is felfigyeljenek, akiket a napi tevékenységben elkerültek, akikkel alig

kommunikáltak.

DIFFERENCIÁLÁS

A gyermekek közötti különbségekhez fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás a differenciálás.

Pedagógiai szemlélet, és pedagógiai módszer.

A differenciálás történhet:

- eszközzel,

- technikai megoldásokkal,

- tartalommal,

- szervezeti kerettel,

- munkaformákkal, és a

- képességszíntekkel.

Egy adott gyermekcsoportban a gyermekenkénti fejlődési szintekhez való alkalmazkodás

alapja a gyermekismeret.

Az óvodapedagógusok minden feladathelyzetben több fokozatban, minőségben terveznek, és

biztosítják a gyermekek döntési, választási lehetőségét.

Ha a gyermek az általa választott szintet teljesíti, sikerélménye lesz, mely továbblépésre

ösztönzi.

Szükséges a tudatos tervezőmunka, melyben érvényesíthető a differenciálás.


66

EGYÉNI HALADÁSI ÜTEMET SEGÍTŐ DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS

A gyerekek nevelése, fejlesztése egyéni fejlődési ütemére tekintettel a differenciálás sajátos

rendszerében történik. Az individualizációs nevelés, fejlesztés olyan megközelítés, ami a

gyerekek egyéni különbségeire épít.

Feladatok:

a gyermekek személyiségének megismerése

erősségek, hátrányok számbavétele, egyéni fejlesztés elvének érvényesítése /képességek,

részképességek/ elemzése

személyes kontaktus teremtése

az egyén testi-lelki szükségleteinek figyelembe vétele

az igény szerinti szeparáció lehetőségének megteremtése /a terem átrendezésével/

a gyerekre vonatkozó információk bizalmas kezelése

A felajánlott tevékenységek szervezeti keretei:

választható /egy időben többféle tevékenység/

kötelezően választható

kötött foglalkozás /testnevelés, ének-zene/

A tevékenység időtartamát a választott tevékenység esetében nem szabad meghatározni.

A gyermek a tevékenységet az óvodapedagógus átgondolt felajánlása alapján saját döntésének

megfelelően egyénileg vagy mikrocsoportban végzik. Az élettani jellemzők, az egyéni fejlettség, a

tevékenység jellege befolyásolják a forrásokat.

A kötelező foglalkozás differenciáltan szervezhető.

KOOPERATÍV TANULÁSSZERVEZÉS

A program alapelveiből a gyermekközpontúság az általános életkori és egyéni jellemzők a gyermek

szükségleteinek együttes figyelembevételéből következően alakul ki a nevelés, fejlesztés.

A felfedezésen alapuló tanulás a pedagógustól a feltételek megteremtését, a hozzásegítést, közvetítést

igényli meg.

Módjai: beszélgető kör, egyéni, individuális, kooperatív csoportmunka, témaprojekt.

A keretet a projekt adja. A feldolgozás folyamatában a szükségletekhez mérten dönt a pedagógus a

különböző módszerek használatáról. A legkisebb arányban a frontális forma fordul elő. A

tapasztalatszerzés és a készség, képességfejlesztés a differenciált rétegmunkán, az egyéni,

individuális fejlesztés és a kooperatív csoportmunkában valósul meg. Ezen belül egyéni, önálló

munka folyik. Itt nyílik lehetőség olyan egyéni fejlesztésre, amelyben a pedagógus és a gyermek, vagy

néhány gyermek együtt dolgozik.

A kooperativitás széleskörű lehetőséget ad, készségek, képességek fejlesztése, együttműködés,

munkamegosztás, csoporthoz tartozásra.

A pedagógusok ismerik és eredményesen, hatékonyan használják a kooperatív technikát

csoportjukban.


67

DRÁMAPEDAGÓGIA

Célunk: olyan helyzetek, esetek teremtése, amelyekben a drámapedagógia elemeivel, segítségével nő

a gyerekek empátiás képessége, kommunikációja, a pedagógus pedig jobban tudjon igazodni a

gyerekek eltérő képességeihez.

Feladat: A napi tevékenységek rendszerébe való beépítése és alkalmazása (játszóház, beszélgetőkör,

önálló tevékenységként alkalmazva)

Gabnai Katalin: Drámajátékok c. könyve alapján történik a feldolgozás

Szükséges a gyerekbarát környezet megteremtése:

a csoportszoba kialakítása

berendezése, a felszerelések gyermek magasságban való elhelyezése

csendesebb, hangosabb helyek elkülönítése

mobil, mozgatható bútorok

tevékenységközpontok (családi, irodalmi, vizuális, manipulációs, építő,

természettudományos, homok-víz asztal)

változatos, fejlesztő eszközök biztosítása

PROJEKTMÓDSZER

Programunk lényegéhez tartozik, hogy a gyerekek számára nem a pedagógus nyújtja az ismeretet, a

műveltségtartalmat, hanem a gyerek saját érdeklődése, tapasztalata a mérvadó. A központban a

fejlesztendő gyermek áll. A pedagógus, a környezet inspirálja, serkenti a gyermeket a felfedezésre,

hogy minél többet és sokoldalúbban tapasztaljanak a világból, kérdezzenek, válaszokat keressenek.

A gyerek fejlődését, mint egészet célozza meg, egységben fejlesztjük a fizikai, szociális, érzelmi,

kognitív területeket.

Az egység, a komplexitás jellemzi a tevékenységeket, integrált formában, nem

műveltségterületenként.

Egy téma, projekt köré épülnek a tevékenységek. Abból az axiómából indulunk ki, hogy minden

mindennel összefügg. Felfedezik, érzékelik, megtapasztalják, átélik a feldolgozás során ezeket az

összefüggéseket.

A projekt meghatározói:

Mit tudnak a gyerekek ?

Mi érdekli őket, mit szeretnének tudni ?

Mit tudtak meg a gyerekek ?

A projektek integrálják :

a tevékenységet

a képességeket (minden képesség kör fejlesztését támogatják)

a gyermekek külön- külön szerzett tapasztalatait, egyéni élményeit és megfigyeléseit

a tevékenységközpontokat

a különféle ingereket (vizuális, akusztikus, verbális, multiszenzoros)

az együttműködő gyerekek személyes érintettsége felfokozza az érdeklődést, az aktivitást, a

motiváltságot

A tematikus projektrendszer kialakításában a gyerekek érdeklődésének van meghatározó szerepe. Az

óvodapedagógus és a gyerekek ötletei folyamatosan tovább gazdagítják a projektet. A kutatásban a

gyerekeken kívül a szülők is részt vesznek közvetve vagy közvetlenül.


68

Növeli a szülő tekintélyét

Erősíti a szülő és a gyermek kötődését

Érdekesebbé teszi a szülő a témafeldolgozását

Izgalmasabb, motiváltabb a tapasztalatszerzés

A gyermek hátrányai kezelésére használjuk a korábban ismertetett Segítőkészség című kiadványt,

mely a fejlesztés területeit, játékos gyakorlatokat tartalmaz annak érdekében, hogy a gyerekek

sikereket érjenek el az iskolában, pozitív énképpel, értékekkel várjanak az iskolakezdésre.

Ez a differenciált fejlesztőmunka érinti a percepció, térlátás, irányérzék, verbális kifejezőkészség

területeit, finommotorika, szerialitás

Alapelvek:

Rendszeresség, folyamatosság, rugalmasság

A gyermekek önkéntes részvétele

Játékosság

Az egyszerűtől a bonyolultabb felé, a konkréttól az elvont felé haladás

CÉLUNK: a tevékenységközpontok rendszere, a szabad játék és a felajánlott tevékenységek keretei

között az aktív személyiség megnyilvánulása: az érdeklődést felkeltő, fenntartó, az egyéni

érdeklődést is figyelembevevő, sikert biztosító feladatok, a változatos tevékenységek a sokféle

eszköz, anyag használata, a választás, döntés lehetősége, a közösen végzett munka, a megismerés

öröme, a sokszínű lehetőség folyamatosan fenntartja és biztosítja a tapasztalás, felfedezés, siker

örömét.

Az alkalmazás személyi feltételei: óvodapedagógusok, dajka, szülősegítő, ped.assz., tárgyi feltételek

a csoportszoba témaprojekthez rendelt eszközei, gyűjtőmunka, élmények.

TARTALMI LEÍRÁS:

A programunk szerint a gyermekek képességének kibontakoztatásában meghatározó szerepe van a

tevékenységeknek. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű tevékenységekre, a

gyermekek szükségleteinek megfelelően. Ez a rendszer a szabad játék, az óvodapedagógusok által

felajánlott és válaszható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. A játék és munka

jellegű tevékenységeken túl a gyermek az óvodában utánoz, tapasztal, tevékenykedik. A felajánlott

tevékenységek formái:

- kötelező, nagy csoportos formában szervezett mozgásfejlesztés (5-7 éveseknek kötelező pl.

testnevelés, ének-zenei tevékenység,

- kötelezően választható tevékenységek: több tevékenység felajánlása után a döntés kötelező, a

választás szabad,

- választható tevékenységek.

Az óvodában a tanulás folyamatos, mert minden helyzetben a gyermek tapasztal, felfedez,

tevékenykedik.

A felajánlott tevékenységek: rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek

be, közvetlen tapasztalást tesznek lehetővé a tevékenységekbe ágyazva (nem a hagyományos

didaktikai folyamatban.)

A program nem ismeri a direkt kényszerítő megoldást.


69

A felajánlott tevékenységekben a differenciálás elve érvényesül. A gyermekeknek további választási

lehetőségük van (eszköz, technika, feladat, együttműködési forma, vagy önálló tevékenység

választása.)

Figyelembe kell venni az egyéni szükségleteket, fejlődési ütemet, eltérő érdeklődést.

A választáshoz legalább három féle tevékenységet kell felajánlani. A választást követően a gyerekek

a tevékenységet szabadon alakítják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését követően

érdeklődésüknek megfelelően váltanak.

Az érdeklődést felkeltő, fenntartó, az egyéni érdeklődést is figyelembevevő, sikert biztosító feladatok,

a változatos tevékenységek, a sokféle eszköz, anyag használata, a bizonyos fokú választhatóság, a

közösen végzett munka, a megismerés öröme fenntartja az érdeklődést, biztosítja az örömet a

tevékenység közben.

Korszerű óvodapedagógiai módszerek segítségével a gyermekek kezdeményezéseire támaszkodó

módszereket alkalmazunk: differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása,

szülőkkel való partneri együttműködés módszerei.

12. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a

kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges

fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben

majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor

figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség,

amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.

Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása

összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei

kielégítését szándékosan irányítani képes.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az

iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás

megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés

fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli

mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a

szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb

szerepet kap a felidézés,

- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem

tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban

van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető

formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ,

különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat

azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és

megérti mások beszédét,


70

- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei

foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés

alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok

gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés

alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti

és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei

vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan

egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító

elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és

gyermektársaival.

A szociálisan érett gyermek:

- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre

eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a

gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével

végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség.

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény

elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

A gyermekek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék. Eszköz tekintetében mindenkor

elsődleges a sokféle, tartós, kész, félkész, manipulációs és egyéb használatú játékeszközök biztosítása

a nagyfokú elhasználódás miatt a folyamatos pótlás biztosított.

A foglalkoztatáshoz szükséges eszközök körét a kész, félkész és az óvodapedagógusok által

készítettek alkotják, melyek mennyisége és minősége megfelelő.

Az óvodai verses, mesés könyvek megfelelő számban állnak rendelkezésre, míg az ismeretterjesztő,

tudományos, ill. szakkönyvek számát folyamatosan bővítjük lehetőségeink szerint. Az

óvodapedagógusok számítástechnikai ismeretei alapján számítógépet helyezünk el a

csoportszobákban is, melyet a gyermekek egyéni fejlesztéséhez, tehetséggondozáshoz használunk.

A PROGRAM JAVASOLT ESZKÖZKÉSZLETE

Bútorzat:

- egyszínű szőnyegek

- polcok (5-6 db mozgatható, kétoldalról nyitott)

- könyvespolcok (tároló)

- medence (homok - víz asztal)

- gyerek méretű asztalok és székek

- felnőtt szék

- a mozgásfejlesztéshez tornaszerek, kéziszerek

- kanapé


71

Építő- barkácsközpont:

- egy komplett építőkocka készlet keményfából - nagyobb méretűek

- üreges építőkockák (variálhatóság)

- szőnyeg

- emberek

- állatok (farm és/vagy állatkerti állatok)

- közlekedési kellékek

- kis és nagy autók, kamionok, tűzoltó autók, vonatok, buszok, repülők

- babaház

- dekorációs eszközök

- színes építőkockák

- választható kiegészítők, anyagdarabkák, pálcikák, gombok, szétszedhető órák, zsebrádiók,

anyagcsavarok, csőszerelékek, szerelőkulcsok, fa és textilhulladékok

Családi központ:

- asztal és négy szék

- babaágy

- tűzhely

- hűtő, mosogató–játékeszköz, (a hűtő és a mosogató lehet valódi, használható)

- babák (rongyból, saját készítésű, különböző életkorú)

- babruhák és takarók

- edények

- seprű, felmosó rongy

- tükör

- evőeszközök

- könyvek, folyóiratok

- telefon

- férfi és női ruhák

- táskák

- eszközök a különböző szerepjátékokhoz (fodrász, zöldséges, stb.), (kész és félkész eszközök,

a gyermekek, óvodapedagógusok által készített kiegészítő eszközök)

- mérőedények

- fakanalak

- tölcsér

- szűrő

- szemétlapát

- zöldségtisztító

- kancsó

- étkészlet

- sodrófa

- merőkanál, stb.

Manipulációs központ:


72

- kirakó (fa, gumidarabkák, kartonpapír, stb.)

- LEGO

- társasjátékok

- gyöngy és gyöngyfűzéshez

- játéktáblák

- színes mérőkockák

- egyszerű játékok (memória, színes kirakók, stb.)

- tárgyak szagláshoz, ízleléshez (fahéj, hagyma, kávé, citrom, narancs, szerecsendió)

- tárgyak tapintáshoz, osztályozáshoz (kagylók, kövek, kavicsok, magok, mogyoró, levelek)

- gyűjthető dolgok (gombok, kupakok, kulcsok, kagylók)

- autópálya-terepasztal

- építőkockák (asztali)

Művészeti-vizuális központ:

- festőállvány

- temperafesték (alapszínek: piros, kék, sárga, fehér és fekete)

- ecsetek

- papír: újságpapír, rajzpapír, színes papír

- ragasztó

- fehér és színes kréták

- zsírkréta

- vízálló festék

- olló (az életkori sajátosságoknak megfelelően) bal- és jobbkezes gyerekeknek

- fonal (színes, illetve különböző vastagságú)

- agyag, gyurma

- rongyok

- rajztáblák

- lyukasztó

- tűzőgép

- anyagok kollázs készítéséhez

- takarításhoz eszközök (szivacs, vödör, szappan)

- régi rongyok a terem padlójának betakarásához

- az évszaknak megfelelő természetes anyagok (csutka, termések, nád, szalma), műanyag

asztalterítők

Irodalmi központ:

- matracok és/vagy párnák

- könyvespolc könyvekkel olyan magasságban, ahol a gyerekek elérhetik

- könyvek: az érzelmekről (barátság, önzetlenség, segítőkészség)családról és a barátokról, a

mindennapi élet kihívásairól, a tudományról és a természetről, a szórakozásról és a fantáziáról

- a gyerekek által készített könyvek

- bábok

- filctábla képekben elbeszélt történetekkel

- tollak, zsírkréta, kréták, filctoll

- papírok


73

- ollók, ragasztók, lyukasztó, tűzőgép

- munkaasztal

Homok és víz asztal:

- homok és víz asztal

- mérőedények, tölcsérek, nagyító üvegek, ping-pong labdák, lapátok, kanalak, fecskendők –

minden műanyagból

- műanyag kötény a játékhoz

- eszközök a takarításhoz

Barkácsolás:

- munkapad

- valódi eszközök (kalapács, fűrész, satu, véső, csavarhúzó, fúró, fogó)

- puha, illetve keményfa

- faragasztó

Zenesarok:

- zenelejátszó eszköz

- sálak, szalagok, léggömbök

- népzenei albumok, lemezek

- klasszikus zenealbumok

- műsoros kazetták

- hangszerek különböző anyagokból (közösen készített eszközök)

Természet-tudományos központ:

- nagyítók

- földgömb, térkép (város, ország)

- metszetek (fák, virágok, stb.)

- fotók

- különböző témájú lexikonok, albumok, könyvek

- saját készítésű képeskönyvek

- gyűjtemények

- kísérlethez szükséges edénykék, üvegcsék

- tárolásra alkalmas kisméretű befőttesüvegek

- akvárium

- tablók aktuális képekkel

- munkalapok, feladatlapok, ceruzák, tollak, papírok

- tematikus tablók (tűzről, vízről, levegőről)

Udvari környezet:

- mászókák

- talicskák

- labdák különböző méretben

- homokozó lapátokkal, vödrökkel, műanyag formákkal

- nagy dobozok

- karikák


74

- és az elmélyültebb tevékenységekhez szükséges tárolók, asztalok, padok, székek, egyéb

eszközök

- az udvar tematikus felosztása alapján, a szabadban szervezhető tevékenységek egyéb

feltételei:

– fedett szín (családi játékhoz, kézműves tevékenységekhez)

– variálható színpad

– napernyők

– barkácsműhely

– kerti szerszámok tárolója

– szerepjátékokra alkalmas faépítmények (vár, labirintus, hajó, szekér, kunyhók, sátrak,

repülőgép, állatkert)

– a helyi hagyományok ápolását szolgáló építmények (kemence, tűzhely)

– a zöldövezet kellékei: kiserdő, kis élővíz a környékről telepített fákkal, növényekkel,

lefolyóval, vízinövényekkel, gyümölcsfák, virágos övezet évelő és egynyári virágokkal

– a vízasztal nagyobb változata (homok és vízi játékokhoz)

– az egyéni és csapatjátékokat biztosító, mozgásfejlesztő eszközök, kellékek

– a település jellegétől függő mobil, nagyobb méretű épületmakettek, amelyek sok funkciót

tölthetnek be (üzletek, családi ház, stb., posta, iskola).

14. PROGRAMSPECIFIKUS SZAKIRODALOM

- Lépésről-lépésre Óvodai Program Lépésről-lépésre Országos Szakmai Egyesület kiadványa

- Óvodai Program Tanári Kézikönyv Lépésről-lépésre Országos Szakmai Egyesület kiadványa

- Lépésről-lépésre Óvodafejlesztő Program Hajdúböszörmény 1997.

- Hortobágyi Katalin: Projekt Kézikönyv OKI Budapest 1991.

- Dr.Deliné Dr.Fráter Katalin: A differenciáló pedagógia alapjai, sajátosságai az óvodai

nevelésben Hajdúböszörmény 2010.

- A projektrendszer alkalmazási lehetőségei az óvodai gyakorlatban Hajdúböszörmény 1998.

- Szászné Csikós Klára- Varga Katalin: Segítőkészség Ec-Pec Alapítvány

- IPR az óvodai gyakorlatban Gyakorlati útmutató 2009.

- „Ott minden sokkal jobb, mint itt, cukor is van, méz is” Magyarországon élő bevándorlók

meséi

- Menekült gyermekek Védelem és gondoskodás irányelvek UNHCR

- Menekültvédelem Útmutató a nemzetközi menekült joghoz

- Másként segíteni De hogyan? Készségfejlesztő kézikönyv és példatár

- Kovács György- Bakosi Éva Játék az óvodában Debrecen, 2005.

- Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex óvodai prevenciós program,

- Kudarc nélkül az iskolában,

- Szászné Csikós Klára – Varga Katalin: Segítőkészség

- Lakatos Katalin: Szenzomotoros szemléletű vizsgálatok Az állapot és mozgásvizsgáló teszt

A Pedagógiai Program felülvizsgálatának módja, rendje:

5 évenként

szükség esetén törvény, jogszabály módosulásakor, átszervezéskor


75

15. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Pósa Utcai Óvoda Pedagógiai Programját készítette és elfogadta az óvoda

nevelőtestülete

Dátum: ………………………….. ……………………………………

Nevelőtestület nevében, aláírása

A Pósa Utcai Óvoda Pedagógiai Programját jóváhagyta az óvoda vezetője

Dátum:…………………………… ……………………………………

Óvodavezető aláírása

A Pósa Utcai Óvoda Pedagógiai Programjáról véleményét nyilvánította:

Dátum:…………………………….. …………………………………….

Szülői Szervezet nevében, aláírása

Documents

A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA · Fejlesztőpedagógia alapjai 2 fő Gordon kommunikációs alaptréning pedagógusoknak 1 fő Hatékony együttműködés az iskolával