Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT RENDSZER KIALAKÍTÁSA Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 3.3. 12-12-2013-0001)
Helyzetfelmérés és a TeMRendszer alapjainak meghatározása
Budapest, 2014.október 13.
Készített: M.S Concord Tanácsadó
2
Tartalomjegyzék
Előzmények, elvégzett feladatok összefoglalása ........................................................................................ 3
1. Magasszintű célok meghatározása és lebontása .................................................................................... 4
1.1 Kontaktpont irodák hálózata ............................................................................................................. 4 1.2 Bázisiskola Pillér, életpályamodell ..................................................................................................... 7 1.3 Kommunikáció, PR, Web Pillér – információs, kommunikációs és média-szolgáltatások............... 10 1.4 Projektműködés támogatása........................................................................................................... 11 1.5 Intézményi működés támogatása ................................................................................................... 14
2. A tervezett TeMRendszer alapjainak bemutatása ................................................................................ 15
A teljesítményértékelés folyamata és leírása ........................................................................................ 16 TeMRendszer javasolt nyomtatványai .................................................................................................. 20 Kontaktpontokon lehetséges kompetenciák ........................................................................................ 24
3. Az Új Nemzedék Projekt társadalmi környezete ................................................................................... 27
4. Az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program hivatalos honlapjának elemzése .................................. 42
5. Interjúk: UNP Kontaktpontoknál és Báziskoláknál tett látogatások tapasztalatai .................................. 46
3
Előzmények, elvégzett feladatok összefoglalása
Jelentésünk az Új Nemzedék Központ működéséhez kapcsolódó szervezeti
teljesítménymenedzsment rendszer (TeMR) kialakításához az első fázisban elvégzett
feladatokat, lépéseket és eredményeket mutatja be.
Az elmúlt időszakban dokumentumok elemzését végeztük el, interjúkat készítettünk a
szakmai és intézményi vezetőkkel, illetve munkatársakkal, statisztikai adatokra épülő
elemzést és a hivatalos honlap rövid elemzését készítettük el. Meghatároztuk az UNP
magasszintű célrendszerét és a teljesítményértékelési rendszer kialakításához szükséges
munkaköri rendszert, valamit kidolgoztuk az értékelési relációkat.
Ennek során az UNK központjában 10 interjút készítettünk, vezetői megbeszéléseket
tartottunk, illetve 12 kontaktponton vettünk fel interjúkat. Munkatársaink részt vettek
osztályfőnöki órákon, és kitelepült eseményeken is. A következő napokban keressük meg a
Bázisiskolákat, személyes tapasztalatok megszerzése érdekében.
Elkészítettük a kompetenciakatalógushoz szükséges elsődleges kompetenciák jegyzékét, a
legnagyobb szakmai területre, a Kontaktpont Hálózatra vonatkozóan.
Jelentésünk öt nagyobb részből áll:
(1) Az UNNK/UNP magasszintű céljainak összefoglalása, nagyobb egységekre,
projektfunkciókra való lebontása.
(2) A TeMRendszer munkaköri kiterjedtségének, folyamatának, értékelési módszertanának
meghatározása.
(3) A kompetencia profilok kialakításához szükséges első verzió elkészítése.
(4) Statisztikai elemzés az UNP társadalmi környezetéről, illetve a hivatalos honlap TeMR
szempontú elemzése
(5) Kontaktpont interjúk tapasztalatai.
4
1. Magasszintű célok meghatározása és lebontása
A célok meghatározása és lebontása a szervezet sajátosságai miatt két ágon zajlik: egyrészt
az egyes részlegek szerint, másrészt a tevékenységi körökben érintettek szerint.1
Intézményi/Projekt cél: Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben tanuló diákok
esélyegyenlőségének növelése és az életpálya építés támogatása érdekében. Ennek
megfelelően a nemzeti ifjúság-politika módszertani szolgáltatója és szakmai támogatója,
illetve végrehajtó szerve.
Az projekt elsődleges célcsoportja a 12-20 éves korosztály, másodlagos célcsoportja
fiatalokkal foglakozó szakmai és civil szervezetek, önkormányzatok, egyházak, és minden
olyan intézmény, amely kapcsolatba kerül az érintett korosztállyal.
A 12-20 év közötti, iskolarendszerű képzésben résztvevő tanulók és fiatalok iskolai
sikerességének, életpálya tervezésük folyamatának, valamint társadalmi integrációjuknak és
a munka világába való belépésre történő felkészítésüknek elősegítése, az ifjúsági korosztály
igényeinek megfelelő, egységes és átfogó szolgáltatási rendszer kialakításával.
1.1 Kontaktpont irodák hálózata
Alaprendeltetés, fő célok:
Az Új Nemzedék Plusz projekt és a Kontaktpont-hálózat egyik legfőbb küldetése, hogy a
fiatalok számára kellő információt, orientációt nyújtva elébe menjen a jövőkép hiányából
fakadó problémáknak, megteremtve a kiegyensúlyozott felnőtt lét alapjait.
Ennek érdekében teljeskörűen támogatja, hogy a magyar ifjúsági intézményrendszer
szolgáltatásait úgy használja az új nemzedék, mint a legfrissebb információkkal feltöltött,
naprakész és rendkívül gyors rendszert. A projektek és munkatársainak képesnek kell lennie
arra, hogy a fiataloknak segítséget adjon kitűzött céljaik elérése érdekében; megalapozott
célok kitűzésével, és az életpálya célok eléréséhez szükséges útvonalak megtalálásával.
A kontaktpont hálózat e célokat döntően a köznevelés/közoktatás helyszínein és rendszerén
kívül megvalósuló programokkal éri el.
1 Például a kontaktpontok kapcsolatban állnak a bázisiskolákkal is, azaz kapcsolódnak a BIP pillérhez.
Hasonlóan ehhez, a kitelepüléseknél, rendezvényeknél, illetve a weboldalnál kapcsolódnak a kommunikációs
pillérhez is.
5
SZEMÉLYES ÉS VIRTUÁLIS INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS
Alcél1: biztosítani a fiatalok számára az ’információhoz’ való jogot. Alacsony belépési
küszöbű szolgáltatás (azaz mindenki számára azonnal elérhető), amelynek alapvető célja a
fiatal célcsoport számára az életpályaépítéshez szükséges információk személyes és nem
személyes úton történő átadása.
Megvalósításban érintett munkakörök: Irodavezető, kommunikációs munkatárs,
programkoordinátor. Az értékelés során figyelemmel kell lenni a feladatok elosztására, a
főfeladatok kiemelésére.
SZEMÉLYES ÉS CSOPORTOS TANÁCSADÁS, IFJÚSÁGFEJLESZTŐ MUNKA
Alcél2: személyre, vagy csoportra szabott tanácsadás, segítségnyújtás, amely az
információszolgáltatással szoros kapcsolatban áll. A tanácsadás célja, hogy a fiatal, illetve a
segített csoport minden tagja jobban átlássa, megértse problémái hátterét, eljusson az
önismeret egy magasabb fokára, képes legyen dönteni és változtatni tudjon élethelyzetén.
Megvalósításban érintett munkakörök: Irodavezető, kommunikációs munkatárs,
programkoordinátor. Az értékelés során figyelemmel kell lenni a feladatok elosztására, a
főfeladatok kiemelésére.
FELKERESŐ ÉS KÖZÖSSÉGI FEJLESZTŐ MUNKA AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN, KÖZÖSSÉGI
TEREKBEN
Alcél3: A szolgáltatás célja a fiatalok elérése a közösségi terekben, iskolákban, egyéb
fiatalok által gyakran látogatott helyeken, az információszolgáltatás és a közösségfejlesztés
elősegítése, kulcsszemélyek megtalálása.
A fiatalok elérése e szolgáltatás nyújtásakor az offline közösségi terekben, egyéb, fiatalok
által gyakran látogatott helyeken történik. A cél az információszolgáltatás és a
közösségfejlesztés elősegítése. A felkereső ifjúsági munka során – a tanácsadáson túl – a
közösség szempontjából „kulcsszemélyek” megszólítására, közösségfejlesztés, kortárssegítők
képzésére kell törekedni. A felkereső alkalmakkor információk nyújtása is megtörténik.
Az irodai tanácsadó szolgáltatásoknak megfelelő tevékenység kihelyezett helyszíneken is
megvalósul, így oktatási intézményekben, közösségi terekben, civil szervezetek székhelyén.
6
A tanácsadás különböző témákban kérhető:
életvezetési/mentálhigiénés/pszichológiai témák
továbbtanulási, pályaorientációs, munkavállalási tanácsadás
jogi (diákjogi, szociális) tanácsadás
Megvalósításban érintett munkakörök: Irodavezető, kommunikációs munkatárs,
programkoordinátor. Az értékelés során figyelemmel kell lenni a feladatok elosztására, a
főfeladatok kiemelésére.
SAJÁT RENDEZVÉNYEK ÉS KITELEPÜLÉSEK
Alcél4: Az adott megye életében meghatározó fesztiválokon, rendezvényeken (pl.
állásbörze) való interaktív részvétel. A standokra látogatók megismerik a Kontaktpont iroda
munkatársait és szolgáltatásait, a főprojekt elemeit és kapcsolatokat építhetnek.
Megvalósításban érintett munkakörök: Irodavezető, kommunikációs munkatárs,
programkoordinátor. Az értékelés során figyelemmel kell lenni a feladatok elosztására, a
főfeladatok kiemelésére.
ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS FELKÉSZÍTŐ ALKALMAK
Alcél5: Karriertervezés, karrierépítés, munkapiaci kulcskompetenciák fejlesztése. A
karriertervezés, karrierépítés, mint szolgáltatás három fontos területre fókuszál:
A karrier tervezése – elméletek, preparációk, önéletrajzok, képzések.
Hazai, illetve külföldi tapasztalatszerzés segítése, az első tapasztalat megszerzése
(egyszerűsített foglalkoztatás, adminisztráció, önkéntesség, részmunkaidő,
szerződéskötés stb.).
Belépés a konkrét munkapiacra.
Megvalósításban érintett munkakörök: Irodavezető, kommunikációs munkatárs,
programkoordinátor. Az értékelés során figyelemmel kell lenni a feladatok elosztására, a
főfeladatok kiemelésére.
Értékelési szintek a Kontaktpont Pillér alapcéljai és az 1-5 alcélok megvalósulása során:
1. Kontaktpont Pillér értékelés: végzi az Igazgató/pillérvezető (szervezeti önértékelés) és a
projekt szakmai vezető. Ellenőrzi vezető projektmenedzser. Alapvetően az elért mérhető
eredményekre irányul.
2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (8 munkakör, 84 fő).
7
Igazgató/Szakmai pillérvezető: önértékelés és szakmai vezetői értékelés, beosztotti értékelés
(3 + 20 fő mentor)
Igazgatói titkárságvezetők: önértékelés, pillérvezető (Igazgató) értékelés.
Kontaktpont országos koordinátor: önértékelés, szakmai pillérvezetői értékelés, beosztotti
értékelés (1+20 fő)
Országos koordinátor asszisztens: önértékelés, pillérvezető (Igazgató) értékelése,
kontaktpont országos koordinátor értékelése
Kontaktpont vezető: önértékelés, kontaktpont országos koordinátor értékelése, beosztotti
értékelés (2 fő/kontaktpont=40 fő)
Programkoordinátor és kommunikációs munkatárs (2 fő): önértékelés és kontaktpont vezető
értékelése.
Horizontális értékelés minden esetben kérhető, illetve indítható, ahol releváns lehet.
A pillér és munkatársainak teljesítményértékelésén túl a 2. táblázat mutatja az egyéb
értékelési relációkat, az intézményi működéssel és a projekt más területeivel való
kapcsolatokat.
1.2 Bázisiskola Pillér, életpályamodell
A kutatás-fejlesztési projekt célja az életpálya-építés folyamatát támogató komplex, a
magyar köznevelés rendszerébe rugalmasan implementálható modell megalkotása és
tesztelése a befogadó közeg átfogó, többoldalú vizsgálata, valamint a hazai és nemzetközi jó
gyakorlatok kritikai elemzése alapján.
A kutatás célja feltárni, hogy mely szempontokat integráló koherens koncepció szerint kell
kifejleszteni a modell részét képező, az életpálya-építési folyamatot támogató eszköztárat, az
annak alkalmazását szolgáló pedagógiai módszertant, és hogyan, milyen szolgáltatásokkal
kell támogatni a modell bevezetését az eltérő típusváltozókkal jellemezhető
intézményekben.
A modell tesztelése, megalkotását követően köznevelési intézményekben történik a projekt
kísérleti szakaszában. A tesztelési folyamat több dimenziós mérését követően értékelni kell a
kísérleti szakasz eredményeit. Ez alapján szükség szerint módosul a kifejlesztett eszköztárat
és a támogató szolgáltatáscsomagot.
Alapcél: Az életpálya tervezés fontosságának tudatosítása a köznevelés szereplőiben, az
életpálya-építés támogatása a középiskolások körében, a kulcskompetenciák
hagyományos/formális középiskolai oktatástól eltérő módszerekkel történő fejlesztésével,
döntően az iskolarendszeren belül, annak érdekében, hogy a diákok alapos önismeretre
tegyenek szert, és fejlődjenek a sikeres életvezetéshez szükséges kulcskompetenciákban.
A Bázisiskola program egymásra épülő elemekből áll: elméleti és módszertani kutatás,
taneszköz fejlesztés, tesztelés és tantermi/iskolai alkalmazás.
8
Alcél1: életpálya modellprogram kidolgozása
Alcél2: bázisiskolai programok (tantervek, támogató képzések, továbbképzések) kidolgozása,
akkreditálása és bevezetés támogatása (tesztelés, mentorálás)
Alcél3: a kidolgozott programok bázisiskolai alkalmazása, megvalósítása.
A BIP pillér feladatstruktúrája
A Bázisiskolai Program projekt-pillér szakmai feladataiért a BIP Programiroda felel. A
Bázisiskolai Program projekt-tevékenységeinek ellátásában az alábbi közreműködők vesznek
részt.
Az UNK Bázisiskolai Programiroda alkalmazottai:
- 1 fő szakmai pillérvezető,
- 3 fő szakértő (alprogramvezető/programelem-koordinátor),
- 1 fő asszisztens
A beszállító cégek taneszköz-fejlesztői, szakértői, kutatói, trénerei, mentorai,
szervezetfejlesztői
A tesztelő tanárok, iskolai koordinátorok (kb. 200 fő) megbízásos jogviszonyban
A BIP Programiroda főbb feladatai, tevékenysége:
A) alapfeladat:
az összes fenti közreműködő különféle, a K+F folyamatba tartozó résztevékenységének
koordinálása, folyamatos harmonizálása; a folyamatok tervezése, irányítása, szervezése,
dokumentálása, monitorozása; a szintetizáló záró kutatási beszámoló és szakmapolitikai
ajánlások elkészítése a teljes folyamat elemző értékelése alapján.
B) részletes feladatok
1. a kutatási és fejlesztési részfolyamatok tervezése, harmonizálása, szervezése,
koordinálása és dokumentálása, kapcsolattartás a beszállítókkal:
a K+F specifikációk véglegezése, a nyertes beszállítók szakmai felkészítése; az egyes
beszerzési csomagok teljesítésének követése, értékelése, javítása, elfogadása, belső
szakértői műhelyviták kezdeményezése és lefolytatása, szervezése, dokumentálása
2. a teszteléshez, általában az iskolai megvalósításhoz a közreműködő tanárok felkészítése:
akkreditált tanár-továbbképzések koncipiálása, kidolgozása és megtartásának irányítása,
képzők felkészítése, résztvevői handoutok megalkotása
3. a taneszközök beszállítók általi fejlesztésében a megrendelői oldal szakmai képviselete,
a termékek monitorozása, értékelése, a szükséges egyeztetések és javítások
kezdeményezése, a termékek elfogadása
9
4. a bázisiskolákban a kifejlesztett taneszközöket tesztelő tanárok és iskolai koordinátorok
munkájának irányítása és folyamatszabályozása; a tanári munka tervezéséhez és
megvalósításához szükséges dokumentumsablonok előzetes megszerkesztése, majd a
beszámolók összegyűjtése és szintetizáló elemzése
5. a három programelem (Életpálya-építési, Vállalkozói, Művészeti) tartalmi fejlesztésének,
megvalósításának, intézményeken belüli és intézményközi együttműködésének valamint
elméleti, módszertani és gyakorlati folyamatainak harmonizálása, az érintettek közti
együttműködés kezdeményezése
6. folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció az iskolákkal, tanárokkal; iskolán kívüli
központi programok (pl. táborok) szervezése
7. a tesztelési tevékenység, az egyéni tanári pedagógiai munka mentorálásához szükséges
szakmai tartalmak, elvárások megfogalmazása és számonkérése, a szükséges
dokumentáció megtervezése, megszerkesztése, a mentori jelentések értékelő
feldolgozása
8. a tesztelési folyamat részeként az intézményi szintű iskolai tevékenységek definiálása,
monitorozása, értékelése; az ezt támogató szervezetfejlesztési tevékenység szakmai
elvárásainak megfogalmazása, eredményeinek feldolgozása
9. a K+F körébe tartozó mérés-értékelés szakmai fókuszainak megfogalmazása, elemeinek
definiálása, valamint az érvényesítendő módszertan kidolgozása közösen a beszállítóval;
a mérések szervezése az iskolákban
10. az érintettek közötti tudásmegosztás, tanulóhálózat kiépítésének kezdeményezése,
tartalmi elemeinek definiálása, működésének támogatása
11. időközi és projektzáró dokumentumok, kutatási jelentések, tanulmányok, szakpolitikai
ajánlások, cikkek írása, szerkesztése
12. disszeminációs tevékenységek, kiadványok, programok tervezése, szervezése,
megtartása.
Értékelési szintek a Bázisiskola Pilléren belül:
1. Pillér-értékelés: végzi a pillérvezető (szervezeti önértékelés) és a projekt szakmai vezető.
Ellenőrzi a vezető projektmenedzser (Projektmenedzsment Igazgatóság). Alapvetően az elért
mérhető eredményekre irányul.
2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (4 munkakör, 5 fő):
Szakmai pillérvezető: önértékelés és szakmai vezetői értékelés, beosztotti értékelés (4 fő)
Alprojektvezető (2 fő): önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés, horizontális kérhető,
illetve indítható (ahol releváns)
Életpálya koordinátor: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés, horizontális kérhető,
illetve indítható (ahol releváns)
Program asszisztens: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés, horizontális kérhető,
illetve indítható (ahol releváns)
10
A pillér és munkatársainak teljesítményértékelésén túl a 2. táblázat mutatja az egyéb
értékelési relációkat, az intézményi működéssel és a projekt más területeivel való
kapcsolatokat.
1.3 Kommunikáció, PR, Web Pillér – információs, kommunikációs és média-
szolgáltatások
Alapcél: Fiatalok átfogó információs igényeinek kiszolgálása média- és kultúrafogyasztási
szokásaikhoz igazodó tartalmakkal, eseményekkel és rendezvényekkel.
Alcél1: A projekt egészét kiszolgáló portál kifejlesztése, tartalom-feltöltés és szerkesztőségi
feladatok ellátása.
Alcél2: A projekt átfogó és specifikus céljainak bemutatását szolgáló pályaorientációs, illetve
interaktív műsorok és tartalmak gyártása és bemutatása.
Alcél3: PR-alapú kommunikáció és rendezvények megvalósítása.
A céloknak megfelelően az értékelési folyamat során mérhető paraméterek mellett az alábbi
szakmai szempontokat is figyelembe kell venni:
Kreativitás, új funkció kifejlesztése és megvalósítása.
Külső szakmai és kormányzati kapcsolatok és kapcsolódási pontok kezelése.
Belső kapcsoltok kezelése, együttműködés a Projekt más elemeivel – Kontaktpont
Hálózat, Bázisiskola program.
Rendezvények, kitelepülések kommunikációs, PR és Web oldalának (eszközeinek,
feltételeinek) megteremtése.
A Honlap Projekten belüli központ/ csomópont szerepének biztosítása, erősítése.
(Honlapra terelés).
A beszállítói kapcsolatok kezelése.
Elszámolások projektszerűségének biztosítása.
SmartNet használata.
Értékelési szintek a kommunikációs és WEB pilléren belül:
1. Pillér-értékelés: végzi a pillérvezető (szervezeti önértékelés) és a projekt szakmai vezető.
Ellenőrzi az vezető projektmenedzser (Projektmenedzsment Igazgatóság). Alapvetően az
elért mérhető eredményekre irányul.
2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (6 munkakör, 6 fő).
Szakmai pillérvezető: önértékelés és szakmai vezetői értékelés, beosztotti értékelés (5 fő).
Rendezvény menedzser: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés.
11
Kommunikációs munkatárs: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés.
Főszerkesztő: önértékelés és szakmai pillérvezetői értékelés, beosztotti értékelés (2 fő).
Szerkesztő: önértékelés és főszerkesztői értékelés.
Grafikus: önértékelés és főszerkesztői értékelés.
Horizontális értékelés minden esetben kérhető, illetve indítható, ahol releváns lehet.
A pillér és munkatársainak teljesítményértékelésén túl a 2. táblázat mutatja az egyéb
értékelési relációkat, az intézményi működéssel és a projekt más területeivel való
kapcsolatokat.
1.4 Projektműködés szakmai és projektmenedzsment támogatása
A Projekt megvalósításának támogatása két oldalról történik. Egyrészt szakmai támogatást
nyújt a projekt pillérék számára a szakmai vezetés, másrészt a projektmenedzsment
igazgatóság folyamatosan támogatja és nyomonköveti a projekt-elemek megvalósulását és
biztosítja a projekt megfelelőségét.
Alapcél a szakmai támogatás során: az Új Nemzedék Projekt megvalósításának belső
szakmai és módszertani támogatása.
Alcél1: a kapcsolódó folyamatok és szervezeti működés fejlesztése.
Alcél2: a Projekt teljes szakmai megvalósulásának irányítása és folyamatos nyomonkövetése.
Alcél3: ügyfélkapcsolati képzés és ügyfélelégedettség-mérés.
Alcél4: megvalósítók (kiemelten kontaktpont munkatársak) kompetenciafejlesztése.
Alcél5: tananyagok, akkreditált képzések, és a pillérek megvalósításához szükséges szakmai
anyagok, kézikönyvek, stb. kifejlesztése és a megvalósítás folyamatos nyomonkövetése.
Értékelési szintek a Szakmai vezetés területén:
1. Szakmai pillérek előrehaladásának értékelése: végzi a szakmai vezető (szervezeti
önértékelés) és a vezető projektmenedzser (Projektmenedzsment Igazgatóság). Ellenőrzi az
ügyvezető. Alapvetően az elért mérhető eredményekre irányul.
2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (3 munkakör, 3 fő)
Szakmai vezető: önértékelés és a vezető projektmenedzser értékelése.), beosztotti értékelés
(2 fő).
Szakmai vezető asszisztens: önértékelés és szakmai vezetői értékelés.
Szakmai asszisztens: önértékelés és szakmai vezetői értékelés.
12
Alapcél a Projektmenedzsment támogatás szempontjából: A projektmenedzsment fő
feladata a Támogatói Szerződésben rögzített tevékenységek irányítása és összehangolása,
annak érdekében, hogy a projekt elérje célját.
A projektmenedzsment feladatköre számos különböző típusú tevékenységet foglal magában,
többek között:
A munka megszervezése.
Az emberi- és más erőforrások beszerzése.
A feladatok kiosztása.
Vezetési tevékenységek.
A projekt végrehajtásának ellenőrzése.
Előrehaladás követési és jelentési feladatok ellátása.
Korrekciós akciók tervezése és végrehajtása.
Dokumentációs és kommunikációs tevékenységek végzése.
A projektmenedzser a teljes projektvégrehajtás és irányítás felelőse. Irányító szerepet tölt be
a projekt megvalósítása során. Legfontosabb feladatai közé tartozik:
A projekt és a projektben résztvevők átfogó koordinálása, motiválása, munkájának irányítása.
Kockázatkezelés és minőségbiztosítás.
A projekt előrehaladásának ellenőrzése és irányítása.
A monitoring adatok alapján a közreműködő szervezet és az irányító hatóság tájékoztatása a projekt pillanatnyi állapotáról és előrehaladásáról.
A pénzügyi vezető a pénzügyi terület felelőse. Ezzel kapcsolatos feladatai:
A projekt költségvetésének állandó nyomon követése.
Az egyes kifizetések nyilvántartása, és ezek alapján a projekt időszakos kifizetési kérelmeinek elkészítése.
Közreműködés a projekt előrehaladási jelentések, változás bejelentési kérelmek, szerződésmódosítási kérelmek összeállításában, különös tekintettek a változások pénzügyi vonatkozásaira.
Felelős a projekt kontrollingért.
Projektmenedzser (PM)
A projektmenedzser az a személy, akinek a fő feladata a projektfolyamat kézbentartása, a
projekt team vezetése. A projektmenedzser felelős a teljes projektért, a projektben végzett
munkáért, a kitűzött célok eléréséért. Irányítja, ellenőrzi, értékeli az egyes csapatok
munkáját, és rendszeresen tájékoztatja az ügyvezetőt az előrehaladásról, illetve a pillanatnyi
állapotról, a döntést igénylő kérdésekről. A projektmenedzser részt vesz a projekt
definiálásában, megtervezésében, irányításában, beszámolókat készít a projekt állásáról.
13
A projektmenedzser feladatai:
- a csapat (team) munkájának irányítása,
- kommunikáció biztosítása a projektszereplők között,
- felelősségek, hatáskörök meghatározása,
- megfelelő munkalégkör kialakítása, konfliktuskezelés,
- munkavégzéshez a személyi és tárgyi feltételek megteremtése,
- részvétel a projekt tervezésében: célmeghatározás, feladatfelbontás (WBS), erőforrás,
határidő meghatározása,
- ellenőrzi a projekt végrehajtását, nyomon követ, dokumentál.
A projekt-munkacsapat (team): A projekt sikerét jelentős mértékben meghatározza az, hogy
milyen a munkacsapat összetétele. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a team akkor igazán
produktív, ha abban egyszerre többféle munkastílusú tag van, azaz a csapatban egyaránt
vannak: szakmailag naprakész, gyakorlatias, kreatív, precíz, kritikus, nyitott egyéniségek.
Az általuk elvégzendő tevékenység(ek) időtartamától függően más és más időpontokban és
időtartamban vesznek részt a projekt munkájában.
A team tagjai nemcsak a cég dolgozói lehetnek, hanem külső személyek is (pl. beszállítók,
ügyfelek, szakértők.) A teamek ideiglenesen jönnek létre, ezért fontos, hogy a tagok
tanuljanak meg együtt dolgozni, kommunikálni egymással.
Értékelési szintek a Projektmenedzsment területén:
1. A Projektmenedzsment tevékenység értékelése: végzi a vezető projektmenedzser
(szervezeti önértékelés) és az ügyvezető. Alapvetően az elért mérhető eredményekre
irányul.
2. Teljesítményértékelési rendszer tekintetében érintett munkakörök (5 munkakör, 9 fő)
Vezető projektmenedzser: önértékelés és az ügyvezető értékelése, beosztotti értékelések (4
fő).
Projekt pillérvezetők: önértékelés és vezető projektmenedzser értékelése, beosztotti
értékelés (1fő/ pillér).
Projekt pénzügyi vezető: önértékelés és vezető projektmenedzser értékelése, beosztotti
értékelés (1 fő).
Projekt asszisztensek: önértékelés és projekt pillérvezető értékelése.
Projekt pénzügyi vezető helyettes: önértékelés és projekt pénzügyi vezetőértékelése.
Horizontális értékelés minden esetben kérhető, illetve indítható, ahol releváns lehet.
A pillér és munkatársainak teljesítményértékelésén túl a 2. táblázat mutatja az egyéb
értékelési relációkat, az intézményi működéssel és a projekt más területeivel való
kapcsolatokat.
14
1.5 Intézményi működés támogatása
Alapcél: a projekt működési feltételeinek biztosítása, illetve a projekten kívüli intézményi célok és
feladatok megvalósítása.
Az Intézményi működés mérési és értékelési szempontrendszerének kialakítása a következő fázisban
történhet meg. Előfeltétele az Intézményi stratégiai és célok kitűzése, amely jelen fázisban külső
környezeti tényezőktől függ.
Érintett szervezeti részlegek
Ügyvezetés
Gazdasági Igazgatóság
HR igazgatóság
Ifjúsági Szolgáltatási Igazgatóság – Intézményi vetülete
15
2. A tervezett TeM Rendszer alapjainak bemutatása
Első lépésben a humán erőforrás igazgatósággal rögzítettük a TM rendszerhez kapcsolódó
munkakörcsoportokat. (1 sz. táblázat)
A szervezet TeMRendszerébe bevont értékelési szinteket határoztunk meg, amelyet a 2. sz. táblázat
tartalmaz, amely során a 360 fokos értékelésnek alapjait fektettük le.
A rendszer folyamatát vizuálisan is ábrázoltuk, azzal a megjegyzéssel, hogy a folyamat és a mellékelt
értékelőlapok a következő fázisban kerülnek véglegesítésre, a humán és szakmai vezetéssel közösen.
Hasonlóan ehhez, a kompetenciák véglegesítése, kiegészítése és korrigálása is ebben a fázisban
történik meg.
1. táblázat: TeM Rendszer értékelési szintjei és munkakörei
felsővezetői
pozíció középvezetői
pozíció
szervezeti egység
vezető poz.
beosztott poz.
létszám az adott
pozícióban
1 ügyvezető igazgató 1
1
2 irodavezető
1 1
3 logisztikai vezető (projekt)
1 1
4 gazdasági igazgató 1
1
1
5 pénzügyi munkatárs
1 1
6 beszerzési koordinátor
1 1
7 HR igazgató
1 1
1
8 HR munkatárs
1 1
9 Ifjúsági szolgáltatási igazgató 1
1
1
10 igazgatói titkárságvezető (projekt)
1 1
11 igazgatói titkárságvezető (intézmény)
1 1
12 kontaktpont központ-országos koordinátor
1
1 1
13 országos koordinátor asszisztens
1 1
14 vezető projektmenedzser 1
1
1
15 projekt pillérvezetők
1
3
16 projektasszisztensek
1 3
17 projekt pénzügyi vezető
1
1
18 projekt pénzügyi vezető helyettes
1 1
16
felsővezetői
pozíció középvezetői
pozíció
szervezeti egység
vezető poz.
beosztott poz.
létszám az adott
pozícióban
19 szakmai vezető
1 1
1
20 szakmai (vezető) asszisztens
1 1
21 szakmai asszisztens
1 1
22 szakmai pillérvezető (BIP)
1
1
23 alprojekt koordinátor
1 1
24 alprojekt koordinátor
1 1
25 életpálya koordinátor
1 1
26 program asszisztens
1 1
27 szakmai pillérvezető, koordinátor (komm.)
1
1
28 rendezvény menedzser
1 1
29 kommunikációs munkatárs
1 1
30 főszerkesztő (webszerkesztőség)
1
1
31 szerkesztő
1 4
32 grafikus
1 1
33 Kontaktpont vezető
1 20
34 program koordinátor
1 20
35 kommunikációs munkatárs
1 20
36 mentor
1 20
összesen: 4 8 5 25 119
vezető pozíció: 12
11+1
munkakör összesen: 36
A teljesítményértékelés folyamata és leírása
Az UNK vezetési/irányítási rendszerének része a teljesítménymenedzsment rendszer (TeMR).
Ez szokásos esetekben kiterjed:
- a szervezeti szintű kulcskompetenciák (pl. ifjúságpolitikai módszertani szolgáltatások
fejlesztése, vagy ilyen szolgáltatás nyújtása) azonosítására;
- a küldetéssel összhangban a szervezeti kompetenciák fejlesztésére;
- a küldetéssel összhangban levő célok szükségesnek tartott mélységű lebontására;
- a célok eléréséhez szükséges egyéni kompetenciák azonosítására, értékelésére és
fejlesztésére.
17
A teljesítményértékelés (TÉ) a Teljesítménymenedzsment Rendszer (TeMR) egyik folyamata.
Célja a szervezeti célok szervezeti egység szintű elérésének, illetve az ehhez szükséges egyéni
teljesítmény értékelése, illetve az egyéni teljesítmény fokozása érdekében szükséges
beavatkozások azonosítása és megvalósítása?.
A TÉ bemenő adatai
Vezetők2 esetében:
- a szervezeti egységgel szemben támasztott belső követelmények (szervezeti célok
lebontásából fakadó lokális célok),
- a szervezeti egységgel szemben támasztott projekt követelmények (projekt célok
lebontásából fakadó lokális célok),
- a szervezeti egységre lebontható külső visszajelzések adatai,
- a szervezeti egységre jellemző teljesítménymutatók (pl. látogatások, rendezvények
száma; személyesen elért ügyfelek száma; költségvetési keretek betartása stb.),
- vezető személyére vonatkozó visszajelzések (beosztottaktól, releváns társvezetőktől),
- munkaköri leírásban (és/vagy munkaszerződésben) szereplő követelmények;
- önértékelés.
Beosztottak esetében:
- a szervezeti egységre jellemző teljesítménymutatók, amennyiben személyre is
lebonthatóak (pl. ügyfelek, látogatások, rendezvények száma, PM esetében az
elszámolások szabályszerűsége, beszerzések megfelelő lebonyolítása,
változáskezelési folyamat kézbentartása, szakma megvalósulás biztosítása – TÁMOP
indikátorok)
- egyéni szintre delegált feladatok teljesülése;
- munkaköri leírásban (és/vagy munkaszerződésben) szereplő követelmények;
- vezetői visszajelzések;
- önértékelés.
A TÉ eredményei, kimenő adatai
Minden munkatárs esetében a TE folyamat eredménye:
- a munkakör betöltésének való megfelelés igazolása;
- a rendkívüli teljesítmény elismerésének alapja;
- a teljesítmény fokozásának (a személyes hatékonyság növelésének) tervezett módjai.
2 Vezetők alatt azokat értjük, akik mások munkájának irányításáért és eredményességéért felelnek
18
A fentebb leírt input-output között megvalósuló folyamatot az alábbi ábrák vázolják:
TeM Rendszer folyamatábrája
Önértékelés
Értékelő lapok egyéni kitöltése
Felettesi (és társvezetői)
értékelés előkészítése.
Értékelő lapok érintett vezetők általi kitöltése
Teljesítményértékelő megbeszélés
• Értékelt/közvetlen
felettes
• Előző időszak
értékelése.
• Célokban való
megegyezés.
• Egyéni fejlesztési
terv készítése.
Nyomonkövetés
• Egyéni fejlesztési
tervek elkészítése.
• Folyamatos dialógus,
és személyes
fejlesztés.
• Javaslatok a vezetés
számára a további
fejlesztésekről.
Értékelt munkatárs véglegesíti az értékelő lapot. Megjegyzésekkel
látják el, egyén és a közvetlen felettes is.
Felettes vezető elfogadja, majd a rendszeren belül
formálisan is rögzíti.
Beosztáshoz rendelt inputok
- célok, elvárások
- eredmények
Elismerés, jutalmazás
Felettes vezető gondoskodik a kimagasló teljesítmény
elismeréséről.
19
20
2. táblázat: a TeMRendszer értékelési mátrixa
Szervezeti egységekÉrtékelők (lent)/ akiket értékelnek (jobbra, a
fejlécben)
ü
gy
ve
zető
ig
azg
ató
I
rod
ave
zető
lo
gis
ztik
ai
veze
tő (
pro
jekt
)
g
azd
asá
gi
iga
zga
tó
p
én
züg
yi m
un
katá
rs
be
sze
rzé
si k
oo
rdin
áto
r
HR
ig
azg
ató
HR
mu
nka
társ
Ifj
úsá
gi
szo
lgá
lta
tási
ig
azg
ató
ig
azg
ató
i ti
tká
rsá
gve
zető
(p
roje
kt)
ig
azg
ató
i ti
tká
rsá
gve
zető
(in
tézm
én
y)
kon
takt
po
nt
ors
zág
os
koo
rd.
ors
zág
os
koo
rdin
áto
r a
sszi
szte
ns
ve
zető
pro
jek
tme
ne
dzs
er
pro
jekt
pil
lérv
eze
tők
pro
jekt
ass
zisz
ten
sek
pro
jekt
pé
nzü
gyi
ve
zető
pro
jekt
pé
nzü
gyi
ve
zető
he
lye
tte
s
sza
km
ai
ve
zető
sza
kma
i (v
eze
tő)
ass
zisz
ten
s
sza
kma
i a
sszi
szte
ns
sza
km
ai
pil
lérv
eze
tő
alp
roje
kt k
oo
rdin
áto
r
alp
roje
kt k
oo
rdin
áto
r
éle
tpá
lya
ko
ord
iná
tor
pro
gra
m a
sszi
szte
ns
sza
km
ai
pil
lérv
eze
tő,
ko
ord
iná
tor
ren
de
zvé
ny
me
ne
dzs
er
kom
mu
nik
áci
ós
mu
nka
társ
fő
sze
rke
sztő
sze
rke
sztő
gra
fiku
s
Ko
nta
ktp
on
t ve
zető
pro
gra
m k
oo
rdin
áto
r
kom
mu
nik
áci
ós
mu
nka
társ
me
nto
r
Ért
ék
elt
be
osz
táso
k (
és
ne
m
sze
mé
lye
k!)
szá
ma
Ügyvezetés ügyvezető igazgató 1 1 1 1 1 1 6
Irodavezető 1 1
logisztikai vezető (projekt) 1 1
Gazdasági Igazgatóság gazdasági igazgató 1 1 1 1 1 5
pénzügyi munkatárs 1 1
Beszerzés beszerzési koordinátor 1 1 2
HR Igazgatóság HR igazgató 1 1 1 3
HR munkatárs 1 1 2
Ifjúsági szolgáltatási Igazgatóság Ifjúsági szolgáltatási igazgató 1 1 1 1 1 1 6
igazgatói titkárságvezető (projekt) 1 1
igazgatói titkárságvezető (intézmény) 1 1
kontaktpont országos koordinátor 1 1 1 3
országos koordinátor asszisztens 1 1 2
Projektmenedzsment Igazgatóság vezető projektmenedzser 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16
projekt pillérvezetők 1 1 1 1 1 1 1 1 8
projektasszisztensek 1 1 2
Projekt pénzügy projekt pénzügyi vezető 1 1 1 1 1 5
projekt pénzügyi vezető helyettes 1 1 1 3
Szakmai vezetés szakmai vezető 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9
szakmai (vezető) asszisztens 1 1
szakmai asszisztens 1 1
BIP pillér szakmai pillérvezető 1 1 1 1 1 1 1 7
alprojekt koordinátor 1 1
alprojekt koordinátor 1 1
életpálya koordinátor 1 1
program asszisztens 1 1
Kommunikáció pillér szakmai pillérvezető, koordinátor 1 1 1 1 1 5
rendezvény menedzser 1 1
kommunikációs munkatárs 1 1
Webszerkesztőség pillér főszerkesztő 1 1 1 1 1 5
szerkesztő 1 1
grafikus 1 1
Kontaktpont irodák: Kontaktpont vezető 1 1 1 1 4
program koordinátor 1 1 2
kommunikációs munkatárs 1 1 2
mentor 1 1 1 1 4
Értékelést/visszajelzést kap, db 6 1 1 5 1 2 3 2 6 1 1 3 2 16 8 2 5 3 9 1 1 7 1 1 1 1 5 1 1 5 1 1 4 2 2 4 116
21
TeMRendszer javasolt nyomtatványai
Teljesítményértékelő lap I. Önértékelés - Beosztottak
1. Általános információk
Név, munkakör ELŐRE KITÖLTÖTT MEZŐ
Értékelési időszak ELŐRE KITÖLTÖTT MEZŐ
Értékelés időpontja SZABAD MEZŐ
2. Teljesítmény értékelése 2.1. Előző időszaki célok megvalósítása
Célok és/vagy részletezett feladatok Értékelés (5: kiváló)
1.
2.
3.
4.
5.
2.2. Kompetenciák értékelése
Általános kompetenciák Értékelés (5: kiváló)
1.
2.
3.
4.
Szakterületi Értékelés (5: kiváló)
1.
2.
3.
4.
2.3. Megjegyzések az értékeléshez (indoklás, adatok, tények)
22
3. Teljesítményértékelés eredménye – önbesorolás a számszerű eredmények (átlagok) és a szöveges megjegyzések alapján.
Értékelési kategóriák Jelölés
kiváló teljesítmény
jó teljesítmény
közepes teljesítmény
gyenge teljesítmény
elégtelen teljesítmény
4. Teljesítményértékelésből eredő munkaköri és személyes fejlesztési célok Célkitűzések meghatározása a következő teljesítménymenedzsment ciklusra (az ÚNP alapcéljai, és a szervezeti célok alapján) Következő időszak céljai
4.1 Munkához kapcsolódó célkitűzések Mérési, értékelési szempont – ha releváns
1.
2.
3.
4.
5.
4.2 Személyes fejlődési célkitűzések Mérési, értékelési szempont – ha releváns
1.
2.
3.
4.3 A vezető feladatai a célok megvalósítása érdekében
1.
2.
3.
..……………………………………. Aláírás
23
Teljesítményértékelő lap – alternatív formátum
Teljesítményértékelő megbeszélés A teljesítmények közös azonosítása és elismerése + fejlődési lehetőségek számbavétele.
Név/kód Értékelési időszak (év, hónap, nap)
A teljesítmény iránti elkötelezettség
Értékelés rangsor – 1-10 skála (mit tett)
Szervezeti/ stratégiai célok
Egyéni célok
Mérési lehetőségek
Időtáv Elért eredmények
Hajtóerők a magas teljesítmény eléréséhez
Nyitottság A „személyiség varázsa” Szakmai aspirációk (Általános, szakmai, munkakörhöz kötött speciális, vezetői, stb.)
Értékelés (1-10) Igazoló állítások/bizonyítékok
Értékelési rangsor (1-10 skála – hogyan)
Egyéni fejlődési/fejlesztési lehetőségek, tervek
Erősségek, fejlesztési tervek
Fejlesztési akciók Időtáv Előrehaladás mérése
Aspirációk
Rövidebb távon
Hosszabb távon
Megjegyzések
Saját megjegyzésem
Közvetlen vezetőim megjegyzése
Közvetlen vezető feletti vezető megjegyzése
Összesített értékelés (1-10 skála)
..……………………………………. ..……..……..……………………..
Aláírás Aláírás Értékelő Értékelt
24
Kontaktpontokon lehetséges kompetenciák
Általános
kompetenciák
meghatározása
Megfigyelési szempontok
Szóbeli kommunikáció Az irodát felkereső kliensekkel közvetlenség, egyenrangúság
érzékeltetése. Barátságos, nyitott hozzáállás tanúsítása.
Írásbeli kommunikáció Precizitás.
Logikusan felépített, koherens szöveg alkotására való képesség.
Kezdeményezőkészség Kreativitás - kreatív részvétel az adott iroda munkájában.
Folyamatos fejlődésre való igény, illetve a fejlődésre való nyitottság,
rugalmasság.
Együttműködési
készség
Mind a munkatársakkal, mind az irodát felkereső fiatalokkal szemben
tanúsított empátia.
Fejlesztő tanácsadói szerep, azaz a fiatalok döntésének támogatása,
de nem helyettük való döntéshozatal. Közreműködés a korábbi
egyenrangúságot is szem előtt tartva.
A kliens önismeretének fejlesztésére való hatás.
Problémamegoldó
képesség
Felmerülő problémáknak a megoldására javaslattétel, a megoldás
során konstruktív közreműködés.
Elkötelezettség Feladat jelentőségének szem előtt tartása.
Környezettudatosság Az irodában keletkező hulladékok szelektív gyűjtése, és
környezettudatos hozzáállás - példát mutatva a fiataloknak.
Fiatalok környezettudatos magatartásra való ösztönzése, tanítása.
Szervezőkészség Gyors helyzetelemzés, rugalmas alkalmazkodás a körülményekhez.
Szereptudatosság és
önismeret
Saját kompetenciakör ismerete. Szükséges készségek tudatos és
folyamatos fejlesztése.
25
Szakterületi kompetenciák
meghatározása Megfigyelési szempontok
Pályaorientációs ismeretek Pályaválasztás előtt álló klienseknek való
segítségnyújtás.
Az egyes szakmák jellemzőinek ismerete, az azokhoz
szükséges kompetenciák ismerete, klienseknek való
szemléletes bemutatása.
Pályaválasztás technikai részleteinek
ismerete
Középiskolai, szakiskolai, felsőoktatási felvételi
eljárások ismerete.
Közvetlenül pályaválasztás előtt álló klienseknek a
jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók átadása.
Felkészültség, naprakészség Helyi igények és problémák ismerete.
Jó kapcsolat a hasonló vagy kapcsolódó tevékenységet
végző szervezetekkel, így például az
iskolaszövetkezetekkel.
HR tapasztalatok Álláskeresési technikák bemutatása, segítségnyújtás az
önéletrajz- és motivációs levél írásában.
Interjúszituáció gyakorlása, azon való megjelenéssel
kapcsolatos tudnivalók átadása.
Drogprevenciós tapasztalatok,
szociális munka
A szociálisan nehéz helyzetben lévő fiatalok
problémáinak ismerete, tájékozottság a
segítségnyújtási rendszerek működéséről.
Külföldi/EU-s programok ismerete Tájékozottság a külföldön elérhető tanulmányi
ösztöndíjakról, és egyéb lehetőségről, amik ezt a
korosztályt célozzák.
Szakterületi kompetenciák
meghatározása - Vezető Megfigyelési szempontok
Közösséget összefogó-, szervező
készség, vezetői képességek
Helyi igények és problémák ismerete.
Foglalkozások, rendkívüli osztályfőnöki órák tartása az
iskolákban.
Stratégiaalkotási képesség Főbb szempontok, súlypontok kijelölése.
A kommunikációs munkatárssal való ismertetése.
Adminisztráció Szükséges, munkát segítő adatbázisok körének
meghatározása.
Kommunikációs készségek Partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás.
26
Szakterületi kompetenciák
meghatározása - Koordinációs
munkatárs
Megfigyelési szempontok
Kiterjedt kapcsolathálózat Rendezvényekkel kapcsolatos tevékenységek - akár
informális, ismertségi szinten való - szervezése
Adott térségben lévő különböző szervezetekkel,
intézményekkel (múzeumok, iskolák stb.) való
együttműködési lehetőségek keresése, megvalósítása.
Programok szervezése Megyei programok összeírása, részvételek szervezése.
Osztályfőnöki órákra óratervek egyeztetése.
Vállalkozási ismeretekről tanácsadás, vállalkozó attítüd
fejlesztése. Szakmabemutatók szervezése.
Operatív feladatok ellátása Iroda folyamatos nyitva tartása, eszközök beszerzése,
működés biztosítása.
Betanítás Új kollégák, önkéntesek munkájának segítése,
különösen annak kezdeti szakaszában. Lényeges a
szervezeti felépítés, valamint az adott munkakörrel
járó feladatok részletes bemutatása.
Szakterületi kompetenciák
meghatározása - Kommunikációs
munkatárs
Megfigyelési szempontok
Sajtófigyelés
Médiában való megjelenés folyamatos koordinációja a
vezető által kijelölt kommunikációs stratégiával
összhangban.
Sajtókapcsolatok ápolása Kapcsolattartás a helyi médiumokkal.
Online kommunikáció Az írásbeli kommunikációban, mint általános
kompetenciában való tehetség.
Cikkek írása, honlapra felkerülő anyagok szerkesztése,
közösségi oldalakon való megjelenés irányítása.
Adminisztráció Fiatalok email címeinek rendszerezése, azokon
keresztül folyamatos információnyújtás.
Vezető által kijelölt adatbázisok összeállítása,
folyamatos bővítése, fejlesztési javaslatok
megfogalmazása a gyakorlati tapasztalatok (érkező e-
mailek, telefonos megkeresések stb.) beépítésével.
Operatív feladatok ellátása Operatív feladatok tekintetében koordinációs
munkatárssal való együttműködés.
Levelezések kezelése, telefonok.
27
3. Az Új Nemzedék Projekt társadalmi környezete
A program eredményességének és hatásosságának értékelését a szolgáltatási terület
demográfiai viszonyai alapján lehet értékelni. A célcsoport 12-20 év közöttiek, de tágabb
értelemben a szolgáltatásokat magasabb korcsoport is igénybe veheti. Munkapiaci
szempontból 15 év felett kezdődhet a konkrét elhelyezkedési6vállalkozási tanácsadási
munka, 12-15 éves korcsoport esetében alapvetően pályaorientációs tanácsadás végezhető.
A kontaktpontok szerepe minden megyében más és más, az a feladatuk, hogy az adott térség
körülményekhez igazodjanak, és a megfelelő segítséget tudják nyújtani a fiataloknak.
A demográfia környezet elemzésénél négy szempontot vettünk figyelembe:
megyei népességszám, 12-20 év közötti korcsoportban
gazdasági aktivitás 15-74 éves korosztályban (a statisztika adatok nem tartalmazzák a
célcsoportra vonatkozóan lebontott adatokat)
foglakoztatási adatok
oktatási intézmények száma
Népességszám, 12-20 év közöttiek aránya
A KSH adatai szerint 2013-ban Magyarország lakónépessége 9.908.798 fő. Legtöbben a
fővárosban laknak, a teljes népesség mintegy 18 százaléka él itt. A megyék közül Budapestet
követi legnagyobb lakosságszámmal Pest megye (12%), ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén
megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 7, illetve 6 százalékkal. Legkevesebben Tolna és
Nógrád megyében élnek (2-2%).
A teljes népességen belül a 12-20 év közöttiek száma 2013-ban 981.358 fő, azaz a teljes
népesség 10 százalékát alkotják. A megyék többségében az országos aránnyal megegyező
arányban található ez a korcsoport, ez alól kivétel Budapest (8%), ahol az országos arányhoz
képest alacsonyabb, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (12%), ahol pedig magasabb a
fiatalok aránya.
Gazdasági aktivitás
A lakosság gazdasági aktivitását 3 mutatóval fejezzük ki: a foglalkoztatási rátával, a
munkanélküliségi rátával, és az aktivitási aránnyal. Magyarországon 2012-ben a 15-74 éves
lakosság 56 százaléka volt foglalkoztatott. A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz
(foglalkoztatott és munkanélküli) viszonyított aránya ekkor 11% volt az országban. A
gazdaságilag aktívak (foglalkoztatott és munkanélküli) aránya a népességen belül 63% volt.
28
Ezen országos arányokat alapul véve vizsgáljuk meg a megyei arányokat. Az országos átlagnál
lényegesen magasabb a foglalkoztatási ráta Budapesten (64%), Győr-Moson-Sopron
megyében (62%), Vas megyében (62%), Komárom-Esztergom megyében (61%) és Zala
megyében (60%). Hasonlóan magas, 59% körüli a foglalkoztatási ráta Pest megyében,
Veszprém megyében és Fejér megyében. Az országos aránynál lényegesen alacsonyabb,
50% alatti a ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nógrád megyében és Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében.
A munkanélküliségi ráta ennek megfelelően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nógrád
megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, messze meghaladja az
országos arányt, 16-17 % körüli. A megyék közül Komárom-Esztergom megyében, Vas
megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.
Az aktivitási arány országos átlag feletti Budapesten (71%) és Zala megyében (68%). Az
átlagnál alacsonyabb Somogy (59%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (58%).
Foglalkoztatási adatok
A 15-24 éves foglalkoztatottak közül a legtöbben Budapesten élnek (a foglalkoztatottak 15
százaléka), ezt követi Pest megye (13%). A megyék többségében 3-6 százalékuk él. A
legkisebb arányban Tolna és Nógrád megyében (2-2%) élnek a korcsoportból.
Oktatási intézmények
A KSH 2012-es adatai szerint az országban közel 6000 oktatási intézmény működik: 3251
általános iskola, 690 szakiskola, 153 speciális szakiskola, 877 gimnázium, 921 szakközépiskola
és 66 felsőoktatási intézmény.
Ezen intézmények megyénkénti száma igazodik az adott megye lakosságszámához, az
intézmények célcsoportjának számához. Ennek megfelelően látható, hogy a legnagyobb
népességszámmal rendelkező Budapesten van az általános iskolák 11 százaléka, a szakiskolák
12 százaléka, a speciális szakiskolák 16 százaléka, a gimnáziumok és a szakközépiskolák 20,
illetve 21 százaléka, és a felsőoktatási intézmények 52 százaléka. A második legnagyobb
lakosságszámmal rendelkező Pest megye szintén kirívóan magas intézményszámot mutat, az
általános iskolák 10 százaléka, a gimnáziumok 8 százaléka és a felsőoktatási intézmények 5
százaléka található itt.
Tolna és Nógrád megye rendelkezik a legkisebb lakosságszámmal, ennek megfelelőn
ezekben a megyékben található a legkevesebb oktatási intézmény.
Fontos kiemelni, hogy a felsőoktatási intézmények tekintetében a koncentrálóság is
szembetűnő. A 66 intézményből 34 darab Budapesten működik. A megyék közül Zala3, Vas,
3 A KSH összesített adatai csak a felsőfokú képzési intézmények székhelye szerinti statisztikai adatokat
tartalmazzák, és az OKJ-s képzések nem szerepelnek a felsőfokú képzések között. Zala megyében hét
29
Tolna, Nógrád és Békés megyében egyáltalán nem található olyan intézmény, amelynek a
központja a megyében lenne, a többi megyében pedig átlagosan 1-3 felsőoktatási intézmény
működik saját megyei központtal. Ezek a tények meghatározzák a megyei Kontaktpont
Irodák elvárható és tényleges teljesítményét. Azokban a megyékben, ahol nincs intézményi
központ várhatóan a továbbtanulni vágyó diákoknak lényegesen nehezebb a helyzete
(elköltözés, távolság a családtól, többletköltségek stb.).
A fenti összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a 12-20 év közötti korosztály
legnagyobb számban és a legelőnyösebb helyzetben Közép-Magyarországon (Budapesten,
Pest megyében) és Közép-, illetve Nyugat-Dunántúlon (főként Győr-Moson-Sopron és
Komárom-Esztergom megyében) van. Ezekben a régiókban adódik számukra a legtöbb
lehetőség a tanulmányok tekintetében, és itt a legnagyobb az esélyük arra, hogy
foglalkoztatottá váljanak.
Nehezebb a helyzetük a fiataloknak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében, ahol a fiatalok számára már a megfelelő oktatási intézmény elérése is
problémákba ütközhet. Ezeken a területeken az országos átlagnál magasabb a
munkanélküliség, alacsonyabb a foglalkoztatási ráta. A fiatalok (15-24 évesek)
foglalkoztatási aránya viszont a többi megyéhez képest magasabb ezeken a területeken,
ami utalhat arra, hogy ez a korosztály itt nem a továbbtanulást választja, hanem a
megélhetés biztosítása érdekében munkába kell, hogy álljon.
kihelyezett főiskolai/egyetemi kar, központ működik, amelyek székhelye nem a megyében van. Vas megyében
négy, Tolna megyében szintén négy intézmény található. Békés megyében három helyen érhető el kihelyezett
képzés (döntően OKJ-s képzés) más településen lévő felsőoktatási központtal. Nógrád megyében a statisztikák
szerint nincs felsőfokú tanintézet.
30
1. tábla: Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Budapest 1.735.711 132.309 8% 31.700
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 18% 13%
15%
2. tábla: Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék
Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Budapest 64,2 9,4 70,8
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
3. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Megyék Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Budapest 358 85 24 176 191 34
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
Arány 11% 12% 16% 20% 21% 52%
4. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év
közöttiek száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Bács-Kiskun megye 519.930 53.141 10% 12.000
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 5% 5%
6%
5. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Bács-Kiskun megye 56,9 9,5 62,9
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
31
6. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Bács-Kiskun megye 181 33 9 41 41 3
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 6% 5% 6% 5% 4% 5%
7. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség
száma
12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Baranya megye 377.142 37.422 10% 8.100
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 4% 4%
4%
8. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Baranya megye 52,2 14,8 61,3
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
9. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Baranya megye 145 29 11 38 31 2
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 4% 4% 7% 4% 3% 3%
10. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Békés megye 359.153 37.047 10% 8.700
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 4% 4%
4%
32
11. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Békés megye 54,0 12,1 61,5
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
12. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatás
Békés megye 114 22 5 39 37 0
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
Arány 4% 3% 3% 4% 4% 0%
13. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség
száma
12-20 év
közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a
lakosságon belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 682.350 78.076 11% 13.000
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 7% 8%
6%
14. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi
ráta (%)
Aktivitási arány
(%)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 48,1 17,4 58,2
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
15. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatás
Borsod-Abaúj-
Zemplén megye 300 64 10 57 63 2
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 9% 9% 7% 6% 7% 3%
33
16. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a
lakosságon belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Csongrád megye 409.571 40.761 10% 6.700
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 4% 4%
3%
17. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Csongrád megye 56,0 10,7 62,7
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
18. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Csongrád megye 114 41 7 35 53 2
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 4% 6% 5% 4% 6% 3%
19. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a
lakosságon belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Fejér megye 421.086 41.886 10% 10.300
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 4% 4%
5%
20. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék
Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Fejér megye 59,3 10,3 66,2
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
34
21. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Fejér megye 142 33 10 36 54 3
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 4% 5% 7% 4% 6% 5%
22. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év
közöttiek száma
12-20 év közöttiek
aránya a
lakosságon belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Győr-Moson-
Sopron megye 448.312 43.344 10% 13.800
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 5% 4%
6%
23. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Győr-Moson-Sopron
megye 62,5 5,3 66,0
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
24. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatás
Győr-Moson-Sopron
megye 172 26 8 35 46 3
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 5% 4% 5% 4% 5% 5%
25. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a
lakosságon belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Hajdú-Bihar megye 541.352 60.539 11% 11.300
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 5% 6%
5%
35
26. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék
Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Hajdú-Bihar megye 51,8 13,6 60,0
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
27. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Hajdú-Bihar megye 150 33 9 49 57 2
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 5% 5% 6% 6% 6% 3%
28. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Heves megye 306.336 31.680 10% 5.900
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 3% 3%
3%
29. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Heves megye 52,0 14,4 60,8
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
30. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Heves megye 125 18 6 20 27 3
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 4% 3% 4% 2% 3% 5%
36
31. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a
lakosságon belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Jász-Nagykun-Szolnok
megye 386.654 40.618 11% 9.100
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 4% 4%
4%
32. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Jász-Nagykun-Szolnok
megye 55,2 11,4 62,3
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
33. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Jász-Nagykun-Szolnok
megye 229 100 6 96 74 2
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 7% 14% 4% 11% 8% 3%
34. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a
lakosságon belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Komárom-Esztergom
megye 302.451 29.860 10% 9.100
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 3% 3%
4%
35. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Komárom-Esztergom
megye 61,1 7,9 66,3
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
37
36. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Komárom-Esztergom
megye 108 23 6 24 24 2
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 3% 3% 4% 3% 3% 3%
37. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség
száma
12-20 év
közöttiek száma
12-20 év közöttiek
aránya a
lakosságon belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Nógrád megye 200.755 20.398 10% 3.500
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 2% 2%
2%
38. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Nógrád megye 49,4 17,5 59,9
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
39. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Nógrád megye 97 12 5 20 15 0
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 3% 2% 3% 2% 2% 0%
40. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Pest megye 1.218.172 125.699 10% 28.200
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 12% 13%
13%
38
41. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Pest megye 59,5 9,1 65,5
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
42. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Pest megye 316 45 6 74 57 3
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 10% 7% 4% 8% 6% 5%
43. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Somogy megye 318.096 32.480 10% 6.000
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 3% 3%
3%
44. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%)
Somogy megye 53,0 10,3 59,1
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
45. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Somogy megye 138 25 5 22 29 1
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 4% 4% 3% 3% 3% 2%
39
46. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség
száma
12-20 év
közöttiek
száma
12-20 év
közöttiek aránya
a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 563.653 68.575 12% 11.600
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 6% 7%
5%
47. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye 50,3 16,2 60,1
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
48. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 131 30 6 37 34 1
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 4% 4% 4% 4% 4% 2%
49. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év közöttiek
száma
12-20 év
közöttiek aránya
a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Tolna megye 229.942 22.831 10% 4.400
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 2% 2%
2%
50. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Tolna megye 54,2 9,6 59,9
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
40
51. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Tolna megye 87 15 4 19 17 0
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 3% 2% 3% 2% 2% 0%
52. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma
12-20 év
közöttiek
száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Vas megye 255.294 24.553 10% 7.300
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 3% 3%
3%
53. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%)
Vas megye 62,0 6,1 66,0
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
54. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Vas megye 101 17 3 15 23 0
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 3% 2% 2% 2% 2% 0%
55. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év
közöttiek száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Veszprém megye 351.165 34.459 10% 9.200
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 4% 4%
4%
56. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Veszprém megye 59,4 11,0 66,7
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
41
57. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Veszprém megye 137 24 8 28 28 3
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 4% 3% 5% 3% 3% 5%
58. Népességszám, koreloszlás 2013 (KSH)
Megyék Népesség száma 12-20 év
közöttiek száma
12-20 év közöttiek
aránya a lakosságon
belül
15-24 éves
foglalkoztatottak
száma (2012)
Zala megye 281.673 25.680 9% 6.100
Magyarország 9.908.798 981.358 10% 216.000
Megyei arány 3% 3%
3%
59. Gazdasági aktivitás a 15-74 éves lakosságban, 2012 (KSH)
Megyék Foglalkoztatási ráta
(%)
Munkanélküliségi ráta
(%)
Aktivitási arány
(%)
Zala megye 60,1 11,9 68,2
Országos átlag 56,1 11,4 63,2
60. Oktatási intézmények száma, 2012 (KSH)
Általános
iskola Szakiskola
Speciális
szakiskola Gimnázium
Szakközép-
iskola Felsőoktatás
Zala megye 106 15 5 16 20 0
Magyarország 3251 690 153 877 921 66
arány 3% 2% 3% 2% 2% 0%
42
4. Az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program hivatalos
honlapjának elemzése – különös tekintettel az ifjúságsegítő kontaktpont irodák
aloldalaira4
Az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program keretén belül igen aktív kommunikáció valósul
meg az online térben. Alapvetően a http://ujnemzedek.hu/ weboldalra épül, mely központi oldalon
számos cikk olvasható. A cikkeket tekintve elmondható, hogy egyértelműen a fiatalságot célozzák, e
törekvés mind tartalmilag, mind formailag megmutatkozik. A fiatalok számára hasznos és egyben
érdekes kérdéseket járnak körbe, a megjelenő írások nyolc kategóriába kerülnek besorolásra (amit
különböző színekkel is jelölnek), így a „Z-generáció”, „Közösségi háló”5, „Suli”, „Meló”, „Infó”,
„Lazulj!”, „Jó tudni”, „Multimédia” és a „Fesztivál”.
Minden fent említett témakörben egyaránt megtalálhatóak az aktualitásokról tájékoztatást
nyújtó (így pl. „Suli” kategóriában az érettségi, diákhitel) és az érdekességekkel foglalkozó cikkek is
(kollégiumi élet, elsőévesek nehézségei), melyek rövid, ugyanakkor a lehető legtöbb információt
átadni igyekvő; igényes, mégis egy-egy szlenget megengedő, laza stílusú írások.
A honlapon 2013 októberéből olvashatóak az első cikkek, ekkor még 50 körül, a következő
hónapban már jóval 100 felett volt, míg 2013 decembere óta átlagosan havi 200 felett van a feltöltött
írások száma. A cikkek témakörök szerinti megoszlásának vizsgálata alapján megállapítható, hogy
kiugróan magas a „Jó tudni” kategóriában született írások száma, a cikkek több mint negyede e
kategóriához köthető, ez talán betudható annak, hogy a többihez képest igen tág kategóriának
számít. A második és harmadik helyen a „Suli” és a „Lazulj!” témakörök állnak, melyekben az összes
cikk körülbelül 15 százaléka jelenik meg; utána az „Infó” és „Meló” következik 10-10 százalékkal;
majd a „Multimédia”, „Z-generáció”, „Közösségi háló” 7 százalékkal. A legkevesebb cikk a „Fesztivál”
témában jelent meg, nyilvánvalóan annak szezonális jellege miatt (áprilisban töltötték fel e
kategóriában az első írásokat).
A cikkeken túlmenően e nyitóoldalról érhető el az ifjúsági munka könyvtárának önálló
honlapja, a kontaktpontok térképe, a bázisiskolai program aloldala és a diáklaptár aloldala. Az iménti
felsorolásból azonban elemzésünkben csak az ifjúságsegítő kontaktpont irodák oldalaival
foglalkozunk mélyebben, hiszen ez alapján kaphatunk képet az egyes irodákban folyó munkáról.
A Kontaktpont Irodák oldalai ugyanazon felépítéssel rendelkeznek, a főoldalon mindegyik
irodának a saját cikkei olvashatóak, majd a „Kapcsolat” menüpont alatt minden iroda pontos címe,
elérhetősége, illetve a munkatársainak elérhetősége található. A másik két menüpont azonban
egységes, mind a „Gyakran Ismételt Kérdések”, mind a „Mire jók a kontaktpontok? (VIDEÓ)” azonos
tartalommal rendelkező részei ezen aloldalaknak.
Az ifjúságsegítő kontaktpont irodák oldalai kapcsán megállapítható, hogy a megjelenő cikkek
alapvetően az adott városban/megyében – egyrészt az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program
keretében, másrészt egyéb szervezés keretén belül – megrendezésre kerülő eseményekkel
4 Jelen elemzésünk a honlap indulásától a 2014. szeptember 15-ig tartó időszakra vonatkozik.
5 E két kategória a „Ki vagy?” menüponton belül található. Ugyan más menüpont esetében is vannak
alkategóriák, mivel azonban ez esetben a „Z-generáció” és a „Közösségi háló” témában íródott cikkek eltérő
színnel vannak jelölve, így az alkategóriákat tekintjük kiindulópontnak.
43
kapcsolatos tudnivalókról tájékoztat, illetve az ezekről készült beszámolókat töltik fel. Egyebekben a
nyitóoldal tartalmából táplálkozik, hiszen az ott megjelenő cikkeket ajánlja olvasásra. Így tehát
megállapítható, hogy a kontaktpont irodák honlapjain a helyben megrendezésre kerülő, illetve az
adott irodával kapcsolatos eseményeken kívül más témában nem kerülnek megjelenítésre cikkek,
mert azok mind a nyitóoldalon koncentrálódnak, illetve onnan kerülnek továbbosztásra ezen
aloldalakra.
Az egyes irodák oldalait elemezve megállapítható, hogy a megjelent cikkek száma igen széles
skálán, 4 és 21 között mozog; átlagosan kevesebb, mint 10 cikk jelent meg kontaktpontonként a
vizsgált időszakban. A feltöltött cikkek 4 kategóriába sorolhatóak, így
1. a saját szervezésű programok;
2. a más szervezet(ek) által szervezett programok, melyeken azonban az ifjúságsegítő
kontaktpont irodák képviseltetik magukat;
3. a programajánlók;
4. a beszámolók.
A saját szervezésű programok kategóriába azon eseményekről szóló cikkek is besorolásra
kerültek, melyeket egy vagy több másik szervezettel karöltve szerveznek és valósítanak meg a
kontaktpont irodák, ilyen együttműködésről az e kategóriába sorolt cikkek körülbelül 14 százaléka
számolt be. A kontaktpont iroda munkatársai által szervezett események/programok alapvetően
három kategóriába sorolhatóak, így a „Tanácsadás – tanulás, pályaválasztás, munkavállalás”,
„Szabadidő tartalmas eltöltése, egészségre nevelés” és „Kiállítások”.
Az első kategóriába sorolható a például pesti és nyíregyházi iroda saját szervezésében megvalósult
szakmabemutatók, illetve a székesfehérvári iroda munkatársai által szervezett kötetlen beszélgetés
egy sikeres focistával. Sok alkalma van a fiataloknak a kontaktpont irodákban megrendezésre kerülő
előadásokon részt venni, ahol ösztöndíjakról, diákmunkáról és egyéb hasznos tudnivalókról
hallhatnak, de említhetnénk a miskolci iroda önismereti előadását; vagy a nyíregyházi irodában,
cserediákok által tartott előadásokat; illetve a kecskeméti angol chatklubot, mely a nyelvi készségek
fejlesztését tűzte ki célul. Ezek egy része egyszeri alkalommal megrendezett esemény, van köztük
azonban programsorozat (így például a chatklub) is. A veszprémi iroda egyik cikke pedig arra hívja fel
a figyelmet, hogy szívesen tartanak előadást osztályfőnöki óra keretében az általános- és
középiskolákban.
A „Szabadidő tartalmas eltöltése, egészségre nevelés” kategóriában is sok kreatív ötlettel
találkozhatunk, melyekkel a kontaktpont irodák mozgósítani igyekeznek a fiatalokat. Így a
békéscsabaiak „VízpartON! Itt a helyed!” című rendezvénye, ahol civil szervezetek és sport
egyesületek bevonásával hívták fel a sportolás fontosságára a fiatalok figyelmét. A szegediek
Társasjáték Klubot szerveztek, mely heti rendszerességgel kerül megrendezésre, illetve
akadálymentes bulikat is tartanak. Az egriek, szekszárdiak és tatabányaiak fotópályázatot hirdettek a
szabadidő eltöltése témájában. Utóbbi iroda pedig egyedülálló módon (legalábbis csak ők készítettek
cikket az eseményről) egy alkalommal „Félév-értékelő” beszélgetésre invitálta a fiatalokat, annak
érdekében, hogy összegezzék a megvalósult programokat, eredményeket, illetve egyeztessenek a
jövőbeni tervekről. A salgótarjáni iroda munkatársai két alkalommal is a drogprevenció jegyében
szerveztek programot, illetve egy véradást is lebonyolítottak.
44
Végül a harmadik alkategória a „Kiállítás”, egyes irodákban (Békéscsaba, Miskolc, Szeged, Eger,
Veszprém) ugyanis lehetőség nyílik a fiatal tehetségek számára, hogy bemutathassák műveiket,
melyek körülbelül egy hónapon keresztül tekinthetőek meg az irodákban.
A más szervezet(ek) által szervezett programok, melyeken képviseltetik magukat a
kontaktpont irodák, témájukat tekintve igen széles skálán mozognak. Megjelennek diákmunka
börzén; szabadidős börzén; drogprevenciós napon; Csobbanj Európával elnevezésű eseményen, mely
EU-ban rejlő lehetőségekről szólt; helyi fesztiválokon (például I. Fehérvári Ifjúsági Feszt, Kaposfest,
veszprémi utcazene fesztivál); megjelentek táborokban; karriertréningen. Minden rendezvényen
igyekeznek az irodákat népszerűsíteni, bemutatni munkájuk lényegét. A cikkek alapján a fiatalok
érdeklődőek és nyitottak, mernek kérdezni a kontaktpontos munkatársaktól. Ezen alkalmakkal az
iroda dolgozói mindig készülnek különböző társasjátékokkal, önismereti- és közösségépítő játékokkal,
személyiségtesztekkel, kvízekkel.
A programajánló kategóriába sorolt cikkek az adott városban megrendezésre kerülő
kulturális, szabadidős programokra hívják fel a figyelmet, melyeken ugyan a kontaktpont iroda
dolgozói nem jelennek meg, de a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését jelentheti a fiatalok
számára.
A beszámolók az 1-3. kategóriákba besorolt rendezvényekről tudósít (illetve minden iroda esetén
született egy, az iroda megnyitójáról szóló cikk, ezek e kategóriába kerültek besorolásra).
A kontaktpont irodák összesen közel 200 cikke összességében egyenletesen oszlik meg e
négy kategória között, mindegyikhez a cikkek egynegyede tartozik. Ám, ha az egyes kontaktpont
irodák szempontjából vizsgáljuk, akkor úgy, ahogy a megjelent cikkek száma, úgy az irodák cikkeinek
kategóriák közötti megoszlása is igen változó, e mennyiségbeli különbségekre tekintettel igen
nehezen összehasonlítható a munkájuk. Illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy
tevékenységüknek ez csupán azon része, melyről született cikk, így az, hogy ez mennyiben tükrözi
valódi munkájukat, szintén irodánként eltérő lehet, általános érvényű következtetések levonása így
nem javasolt. A született cikkek számára továbbá az adott város sajátosságai is hatással vannak,
bizonyos városokban élénkebb lehet a kulturális élet, így több eseményen tudnak megjelenni/több
programot tudnak ajánlani. Jelen elemzésben – az előzőekben és a továbbiakban egyaránt – az egyes
irodák konkrét tevékenységének kiemelése csak kiragadott példa, mely példák kizárólag arra
hivatottak, hogy némi rálátást adjanak az akcióik típusaira, és nem azok mennyiségére és/vagy
minőségére.
Az alábbiakban a kategóriák feltöltése után kapott, számszerűsített eredményekről adunk
számot, azonban fontos kikötés, hogy azok az irodák, melyek kevesebb, mint 8 cikket jelentettek
meg, nem kerültek be az alábbi elemzésbe, mert a kevés cikket író kontaktpontoknál torzított
eredményeket kapnánk, így inkább a nagyobb esetszámmal érdemes foglalkozni, hogy biztosan
plauzibilis eredményt kapjunk. Ennek értelmében a békéscsabai, budai, miskolci, pécsi, salgótarjáni,
szolnoki és zalaegerszegi irodák munkatársai által írt cikkek nem kerülnek részletezésre.
Az ifjúságsegítő kontaktpont irodák cikkeinek négy kategóriába történő besorolását
követően tehát az alábbi eredményeket kaptuk. Egyes irodák (Debrecen, Kaposvár) oldalán nem
született cikk saját szervezésű programról, három iroda (Tatabánya, Nyíregyháza és Eger) esetén
azonban 5-6 ilyenről is lehet olvasni, ezek az irodák e kategóriában jelentették meg a legtöbb cikket.
Ezen eredmények más képet mutatnak azonban, ha az adott iroda összes megjelent cikkeinek
szempontjából elemezzük a kategóriát, és nem az adott kategórián belüli arányokat vizsgáljuk.
45
Míg Tatabánya esetén ez bejegyzéseik közel kétharmadát jelenti; addig Nyíregyháza és Eger esetén –
mely irodák átlag feletti számú cikket jelentettek meg – cikkeik alig felét-harmadát takarja.
A második kategóriában született összességében a legtöbb cikk. Átlagosan irodánként majd’
3 olyan cikket számlálhatunk, melyek olyan programokra invitálják a fiatalokat, melyeket ugyan más
szervezet(ek) rendeztek, de azokon az ifjúságsegítő kontaktpont iroda munkatársai is megjelennek.
Nyíregyháza kivételével minden iroda jelentetett meg legalább egy ilyen cikket, de egyes irodák 6-7-
et is. A veszprémi iroda oldalán jelent meg a legtöbb ilyen tárgyú írás, melyet a kecskeméti és a
kaposvári iroda követ.
Ha azonban adott iroda cikkeinek kategóriák közötti megoszlása szempontjából elemzünk, akkor
látható, hogy míg Veszprém esetén ez csak a cikkeiknek harmadát jelenti, Kecskemétnél pedig 40
százalékot, addig Kaposvár esetén ez a cikkek kétharmadát takarja. E szempontból kiemelendő még a
pesti iroda, ahol a cikkek közel fele e kategóriában született, illetve Szekszárd, itt szintén 40% körüli
ez az érték.
A programajánló kategória összes cikkének 20 százalékát a debreceni kontaktpont
munkatársai jelentették meg, a második és harmadik helyen – fele ennyi cikkel – az egri és veszprémi
iroda írásai állnak.
Debrecen esetén elmondható, hogy cikkeik 70 százaléka a programajánló kategóriába sorolható, az
egri iroda cikkeinek alig harmada, a veszprémi iroda írásainak alig negyede tartozik e témakörbe. A
szombathelyi irodát érdemes kiemelni, akiknél a cikkek fele programajánló.
A beszámolók kategóriáról elmondható, hogy egyedi az adott irodák cikkeinek
szempontjából, mivel az itt megjelent cikkek száma láthatóan arányban áll az első három
kategóriában megjelent cikkek számával, azaz inkább ott olvasható több beszámoló, ahol több
megjelenésről írtak az irodák munkatársai. Továbbá nem jellemzőek a kiugróan magas
számok/arányok, szemben a másik három kategóriával, ahova ugyan a többi kategóriához hasonlóan
a cikkek egynegyede tartozik, de megoszlásuk nem ilyen kiegyensúlyozott, hanem számos kirívó érték
szerepel (mint az a korábbiakban látható volt).
Vizsgálatunkba a közösségi oldalak közül a Facebookot mint a legkeresettebb közösségi oldalt
vontuk be, melyen igen aktívan jelen vannak. Az Új Nemzedék Plusz ifjúságpolitikai program
Facebook profiljának 2011 júniusa óta több mint 15 ezer lájkolója gyűlt össze. Facebookos aktivitásuk
alapvetően a nyitóoldalnak nevezett http://ujnemzedek.hu/ oldalra támaszkodik, 85-90 százalékban
az ott megjelentetett cikkeket osztják meg, körülbelül 10%-ban eseményeket, alkalmanként pedig
egyéb aktualitásokról készítenek bejegyzést. Átlagosan napi 2 közzétételük van, melyet körülbelül 3-6
felhasználó lájkol. Igen változó, hogy mely témakörből osztanak meg írásokat, ez alapján nem
vonható le általános érvényű következtetés.
46
5. Interjúk: UNP Kontaktpontoknál tett látogatások tapasztalatai
1. A szolgáltatás és munkatársak legfőbb céljai
Beépülni a város/megye ifjúsági életébe.
Összefogni, együttműködni az önkormányzati és civil ifjúságsegítő szervezetekkel.
(Pl. Szolnok – Aba Novák Kulturális Központ)
Városi szervezetekkel ellentétben az egész megyében tevékenyek.Ez fontos, mert van olyan
város (pl.Kecskemét), ahol 11 különböző ifjúsági közösségi tér működik, tehát nekik nem egy
sokadikká kell válniuk, hanem inkább szintetizálniuk kell ezek tevékenységét, vagy
kiegészíteniük.
A szerep milyensége természetesen városonként eltérő. Közösségi tér funkciója az eddig
látott irodáknak igazából nincs, vagy kevés – egyszerre 4-15 fő fogadására alkalmasak. Ebből
következően helyben inkább egyéni tanácsadásra nyílik lehetőség.
Vagy partnerirodához helyezik ki a saját programjukat. (pl. Kecskemét)
Kulcsszerepe van az osztályfőnöki óráknak. Persze ebben is akad vetélytárs (Kecskemét,
helpi.hu), de egyeztetnek és próbálják egymás tevékenységét kiegészíteni.
Online és telefonos ifjúsági tanácsadó szolgáltatások erősítése.
Az Újnemzedék szolgáltatás ismertté tétele a helyi/megyei tévében, rádióban, újságokban
Ifjusági rendezvényeken, fesztiválokon a szolgáltatás népszerűsítése
2. A munkatársak legfontosabb kompetenciái
Általános:
Empátia
Kommunikációs készség
Kreativitás
Szervezőkészség
Kapcsolati tőke megléte a helyi ifjúságsegítő szektorban
Általános szakmai:
Középiskolai, szakiskolai, felsőoktatási felvételi eljárások ismerete
Pályaorientációs ismeretek.
47
Helyi munkaadók ismerete, diákmunka- és iskolaszövetkezetek
Motivációs levél, önéletrajz írás ismerete
Külföldi/EU-s programok ismerete – Erasmus Plus
Munkakörhöz kötött speciális:
Alapvetően: ebből kevés van – mindenki csinál mindent
Hierarchia nem érvényesül
3. A szervezeten belüli (kontaktpont) munkamegosztás
Alapvetően mindenki csinál mindent, nincsenek éles határok.
Vezető:
Kapcsolatfelvétel az iskolákkal (rendkívüli osztályfőnöki óra) –tárgyalás, szervezés
Koordinációs munkatárs:
Rendezvények szervezése
SMARTNet kezelése
Kommunikációs munkatárs:
Szórólapok, plakátok tervezése, beszámolók írása a honlapra, helyi kommunikációs stratégia
kidolgozása
4. A teljesítmény értékelése
A vezetőség felől:
Nagyon kevés, csak a jelenléti ívek alapján értékelnek, egy-egy “mintaprojekt” kiemelése a
vezetőség részéről
A vezetőség felé:
Helyi szervezetektől sokat lehetett tanulni, ami jól kiegészíti a ’központi’ irányítást.
A munkatársak felé:
Időközi értekezleten, szupervíziós megbeszéléseken.
Bizonyos irodákban folyamatosan, egymással kommunikálva, célzottan egy-egy projektről
(pl. Székesfehérvár).
A munkatársaktól:
Szóbeli dicséret, apró gesztusok szintjén inkább csak pozitív.
A mentor felé:
Ellentmondásos a szerepe, van, ahol értékes szakmai segítségével, van olyan hely, ahol
kevésbé segít.
48
Problémák
Az időszakos költségvetési problémákat helyi partnerekkel összefogva oldják meg:
finanszírozzák a marketing, catering, egyéb költségeket (pl. Kecskemét)
Saját facebook profil szabályellenes, csak a központi lehetséges – lassú, nem ér el annyi
potenciális látogatót
Megoldás: zárt csoportot hoznak létre (pl. Szolnok), vagy privát facebook profiljukat adják
meg a célcsoportnak, azon keresztül kommunikálnak, esetleg partnerintézmények oldalán
kommunikálnak. E-mailes kommunikáció ebben a korcsoportban kevésbé elterjedt, mint a
facebook.
Magas arányú fluktuáció (Tatabánya, Székesfehérvár, Szolnok, de Kecskeméten nem
jellemző), Veszprémben új munkatársak vannak – a projekt időtartamának bizonytalansága
okozza, valamint az aránylag alacsony fizetés.
Irodavezetői értekezleten egy-egy “mintaprojekt” is bemutatásra kerül, az elismerés erre
korlátozódik.
KAPOSVÁR
1. A szolgáltatás és munkatársak legfőbb céljai
A legfontosabb szolgáltatásnak a rendkívüli osztályfőnöki órákat tartják, mert ezzel lehet a
legtöbb fiatalt elérni. Egyéb szolgáltatások: szaktanácsadás szakemberek bevonásával is pl.
jogi, pszichológiai, vállalkozói, önéletrajzírás a gyakorlatban, albérletkereséssel kapcsolatos
segítség.
Az iroda nagyon frekventált helyen van (Együd Árpád Kulturális Központ épületében), viszont
közösségi térként nem tudnak funkcionálni (max. 15-16 fő) – véleményük szerint a klubok
nem tartoznak a profiljukhoz, inkább tanácsadó irodaként működnek. Az épületben nagyobb
termeket megkapják ingyen, ahol akár az osztályfőnöki órákat is meg tudják tartani. Naponta
2-5 fő fordul meg náluk az irodában.
Aktív együttműködés helyi civil szervezetekkel (Kaposvári Fiatalok a Városért Egyesület,
Kaposvári Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület, Éléstár Egyesület).
Nagyon fontos cél a problémák teljes körének megismerése helyi szinten.
Programok tekintetében jó volt az indikátor-számuk, de mindenképpen szeretnék a
lefedettséget növelni az interaktív osztályfőnöki órák tekintetében, valamint a megyei
rendezvényeken is tervezik a folyamatos jelenlétet.
49
2. A munkatársak legfontosabb kompetenciái
Általános:
Precizitás, barátságosság, közvetlenség
Szakmai:
Felkészültség, naprakészség, helyi igények és problémák ismerete, jó kapcsolatok az
iskolaszövetkezetekkel, egyetemi végzettség
3. A szervezeten belüli (kontaktpont) munkamegosztás
Osztályfőnöki órákra általában 1-2 fő megy ki. Legtöbb problémát közösen oldják meg.
Vezető:
Adminisztráció, partnerekkel való kapcsolattartás, adatbázisok összeállítása
Koordinációs munkatárs:
Megyei programok összeírása, óratervek egyeztetése
Kommunikációs munkatárs:
Cikkek írása, sajtófigyelés, fiatalok email címeinek rendszerezése, azokon keresztül
információnyújtás, média, adminisztráció
4. A teljesítmény értékelése, mérhetősége
Havi munkaterv, minden hónap végén írják a beszámolót, melyet közösen átbeszélnek a
munkatársak.
Az eredmények mérhetősége: a beszámolókból a lefedettséget jól lehet látni. Egy-egy
program sikeressége úgy mérhető a legjobban, hogy mennyivel többen keresik fel őket
közvetlenül utána.
Problémák, fejlődési/fejlesztés lehetőségek
Az egységes Új Nemzedék Facebook-oldal szerintük jobb mindenkinek, mivel könnyebben
kordában tartható.
A központi irodával jó a kapcsolat, kommunikáció, de mivel a megyei irodák közt többnyire
csak regionális szinten van kommunikáció, ezért lehetne akár több közös programot
szervezni az összes iroda munkatársai számára.
Országos adatbázist lehetne építeni az álláslehetőségekről, melyet ők megyei szinten el is
kezdtek.
Spotnapok, egészséges életmódra nevelés területén szívesen szerveznének programokat,
rendezvényeket, ehhez azonban a költségvetés szabadabbá tétele szükségeltetik, mely által
eredményesebb lehetne a kontaktpont (pl. eszközök beszerzését megkönnyítené).
50
PÉCS
1. A szolgáltatás és munkatársak legfőbb céljai
Fő irány náluk is a rendhagyó osztályfőnöki órák tartása olyan sok megyei iskolában,
amennyiben csak lehetőséget kapnak rá, mivel úgy érzik, hogy nagy igény van rá. Egyik
kiemelt céljuk, hogy minél több iskolába eljussanak, és minél többször hívják őket vissza.
Háttérirodaként működnek elsősorban, az irodában egyéni tanácsadásra van lehetőség (3-5
fő naponta, de vannak olyan napok is, amikor senki).
Folytatni akarják az iroda népszerűsítését célzó munkálataikat is (pl. szórólapozás,
rendezvényeken való részvétel).
Szakmai jellegű programokat önállóan nem szerveznek, de mindenhol próbálnak ott lenni és
besegíteni. Inkább csak közvetítőként működnek a fiatalok és a különböző helyi
önkormányzati, munkaügyi és civil szervezetek között – amiben úgy érzik, hogy nem
kompetensek, azt továbbadják, a lényeg, hogy a fiatalnak segítséget tudjanak nyújtani
valamilyen formában. Fontos megjegyezni azonban, hogy a Pécsett a civil szervezetek
rendkívül leterheltek.
Céljuk volt egy kapcsolati hálózat kialakítása, a jövőben ennek bővítése. (Jelenleg sok
szervezettel állnak partneri viszonyban: Pillér Egyesület, Tetthely, Menedék, Faág Egyesület
stb.)
2. A munkatársak legfontosabb kompetenciái
Általános:
Türelem, tolerancia, jó kommunikációs készség, pozitív személyiség
Szakmai:
Ifjúságpolitikával kapcsolatos aktualitások ismerete (országos és megyei, helyi szinten is),
felkészültség, előadói készség, tanári tapasztalatok
3. A szervezeten belüli (kontaktpont) munkamegosztás
Mindenki mindennel foglalkozik, nehézkesen működne az iroda, ha a feladatok
nagymértékben szét lennének osztva. Emiatt a feladatkörök is összemosódnak.
Vezető:
Kapcsolatfelvétel iskolákkal, partnerekkel, programokon való részvétel, adminisztráció,
keretek megadása a munkához, osztályfőnöki órák megtartása
Koordinációs munkatárs:
Kitelepülések megszervezése, programok gyakorlati megvalósítása, osztályfőnöki órák
megtartása
Kommunikációs munkatárs:
Iroda folyamatos nyitva tartása, levelezések kezelése, telefonok, sajtókapcsolatok
4. A teljesítmény értékelése, mérhetősége
51
Hetente egyszer a munkatársakkal közösen értékelik a programokat, és a mentorral is külön
megbeszélést tartanak.
Nagyon nehéz mérni az eredményeket, mivel maga a program túl rövid ideje fut –
bemutatkozó, megismertető fázis. Emiatt a mérhetőség akkor lenne indokolt, ha tovább
tartana a program.
A statisztikák nem feltétlenül mérvadók, csalóka eredményeket mutathatnak, mivel
előfordulhat az is, hogy egy osztályfőnöki óra után a fiatalok csak azért mennek be az
irodába, mert szimpatikusak voltak nekik a munkatársak (nem információszerzés céljából).
Az iskolákba történő visszahívás viszont egyértelműen annak az indikátora, hogy jól végezték
a munkájukat, és hasznos, eredményes volt az óra.
Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek
Egyéni szinten probléma nekik az iroda mérete, valamint a megközelíthetősége (frekventált,
de eldugott helyen van).
Pécs iskolái leterheltek más ifjúsági szervezetek és az egyetem által – ifjúsági munkát
tekintve a város telített.
Túlzott, túl sok adminisztráció lassítja a munkát. SMARTNet kihasználtsága alacsony.
A célcsoportnak véleményük szerint egy olyan szolgáltatásra lenne szüksége, melyet a
kontaktpont iroda, a civil szervezetek, az iskolák és egyéb intézmények (pl. Iparkamara,
Munkaügyi Hivatal) közösen támogatnak, összedolgoznak, és azon vannak, hogy a fiatalt egy
irányba tereljék. Valami ilyesfajta szolgáltatást kell nyújtania a kontaktpont irodáknak is, de
ennek még nincs neve – kb. ilyen személyi tanácsadóként kellene funkcionálnia.
ZALAEGERSZEG
1. A szolgáltatás és munkatársak legfőbb céljai
Megyei szintű működés, de eddig inkább csak Zalaegerszeget és környékét sikerült elérniük.
Céljuk, hogy a megyében is kiterjesszék tevékenységüket több település elérésével.
A korábbi sikeres együttműködést a továbbiakban is tervezik fenntartani az ifjúsági, civil és
egyéb szervezetekkel (Meló-Diák, Fürge-Diák, FIT, Diáksziget Ifjúsági Iroda, Iparkamara, ZFOK
Karrier Iroda és Diákcentrum – Erasmus plusz, művelődési házak, Pedagógiai Szakszolgálat,
Családsegítő Szolgálat).
Terveik között szerepel a profiljuk kibővítése pszichológiai és jogi tanácsadással, valamint
grafológus meghívása foglalkozásokra.
Különböző rendezvényeken, programokon, médiában való megjelenés (pl. Kutatók éjszakája,
nyári fesztiválok, pályaválasztási kiállítás, Petőfi Rádió).
Iskolai felkereső munka: rendhagyó osztályfőnöki órák tartása – pályaorientáció. Szülői
értekezletek tartása.
52
Hely szűkössége miatt közösségi tér nem tudnak lenni, de tanácsadások mellett szeretnék
folytatni a különböző klubrendezvények tartását az irodában (alternatív klub, álláskereső
klub, játékklub – állandó programok).
2. A munkatársak legfontosabb kompetenciái
Általános:
Nyitottság (ezt tartják a legfontosabbnak!)
Informális kapcsolatok megléte a városban és a környéken
Szakmai:
HR tapasztalatok: önéletrajz- és motivációs levél írásának ismerete, álláskeresési technikák
Drogpreveciós tapasztalatok, szociális munka
Vállalkozásindítási tanácsadás (a koordinációs munkatárs ismereteinek köszönhetően)
Új munkatárs (1 hete): kulturális közalkalmazott – rádiós műsör elkészítése, megszervezése.
3. A szervezeten belüli (kontaktpont) munkamegosztás
Kompetenciához és tapasztalatokhoz mérten a tanácsadásban mindenki részt vesz. A
rendezvények szervezésében is mindenki aktívan közreműködik.
Vezető:
Foglalkozások, rendkívüli osztályfőnöki órák tartása az iskolákban, kommunikációs stratégia
kialakítása.
Koordinációs munkatárs:
Vállalkozási tanácsadás, rendezvényekkel kapcsolatos tevékenységek szervezése –
informális, ismertségi szinten
Kommunikációs munkatárs:
Hírek, koordináció, sajtófigyelés, honlapra felkerülő anyagok szerkesztése
4. A teljesítmény értékelése, mérhetősége
Szóbeli értékelések, dicséret formájában
Programértékelések, stábmegbeszélés kb. hetente – programok utómunkálatai, tervek
megbeszélése.
Mérhetőség: Hányan keresik fel őket egy akció után? Visszajönnek-e? Ajánlják-e másoknak az iroda
szolgálatásait?
Iroda működése: 10-15 főig kompatibilis, naponta 2-3 ember fordul meg náluk.
Szülők, tanárok érdeklődésének fontosságát is kiemelték.
Problémák, fejlődési/fejlesztés lehetőségek
SMARTNet kezelése problémás, lassú.
Városi és megyei erőforrások kiaknázása a munkájuk során: pl. pályaorientációs tesztlabor
kihasználatlan
53
Saját költségvetés hiánya fennakadásokat okoz, nincs rugalmasság, nincs keret arra, hogy programot
szervezzenek (pl. klubokhoz saját költségre szerzik be az eszközöket, ajándékokat).
Hiányzik a formális kommunikációs tér az ifjúsági szakmai közösségben – csak informálisan működik.
- Hiánypótlás: rendszeres találkozásokra épülő szakmai fórumra lenne szükség.
- A kontaktpontok zárt Facebook csoportjában sincs tapasztalat-megosztás.
- Hivatali út, bürokrácia megnehezíti a működést.
- Tapasztalat megosztására a képzés hiányosságai miatt is szükség lenne: egyedi esetek
megbeszélése.
Nincs saját Facebook oldal, mivel nem kontrollálható, pedig nagy igény lenne rá.
SZOMBATHELY
1. A szolgáltatás és munkatársak legfőbb céljai
Legfontosabb szolgáltatások: vállalkozói tanácsadás, pályaorientáció, életvezetési
tanácsadás, információnyújtás. Pályaorientációs cégek munkáját segítik és kiegészítik.
Megyei szintű működés (szinte teljes lefedettség a megyében) partnerségi kapcsolatok
fenntartása más ifjúsági és civil szervezetekkel pl. FIT (Fidesz Ifjúsági Tagozat) segítségével
kisebb településekre is eljut a szervezet.
A szombathelyi irodával egy épületben található a LOGO Ifjúsági Szolgálat és az Esélyek Háza
irodája is, melyek jelenléte az iroda segítségére van abban, hogy közösségi térként is
funkcionáljon (ezt a funkciót nagyon lényegesnek tartják az iroda munkatársai, hiszen több
fiatalt tudnak bevonzani általa).
A régióban lévő kontaktpontokkal kölcsönös segítségnyújtás (regionális viszonylatban
hasonló szituáció, hasonló problémák).
Rendhagyó osztályfőnöki órák – felkereső ifjúsági munka
A városi DÖK tagjai náluk tartják a megbeszéléseiket, mely által az iroda munkatársai
közvetlenül is tudják segíteni munkájukat és működésüket.
Céljuk a projekt folytatása, kisebb programok elindítása
2. A munkatársak legfontosabb kompetenciái
Általános:
„Személyiség varázsa” – személyes kapcsolatok kialakításában nagyon fontos
Célcsoporthoz korban közeli munkatársak, mely megkönnyíti a kommunikációt a fiatalokkal
(nagyobb bizalom)
Szakmai:
Ifjúságsegítésben szerzett tapasztalatok
Tanári képesítés
54
3. A szervezeten belüli (kontaktpont) munkamegosztás
Jelenleg ketten dolgoznak az irodában, mivel a kommunikációs munkatársat áthelyezték, és
az új kiválasztása folyamatban van. Itt is mindenki mindenben segít.
Vezető:
Működés, szakmai elemek, óravázlatok elkészítése, rendhagyó osztályfőnöki órák
megtartása (ha van rá lehetőség, akkor többen tartják).
Koordinációs munkatárs:
Programok koordinálása, statisztikák vezetése, rendezvények, SMARTNet, partnerekkel való
kapcsolattartás.
Kommunikációs munkatárs:
Sajtóval való kommunikáció, honlapra felkerülő anyagok szerkesztése, rendezvényeken való
részvétel.
4. A teljesítmény értékelése, mérhetősége
A munkatársak között heti szinten szóbeli megbeszélés.
Mentor: helyben van, nagyon jó a kapcsolat, tanácsadásával és visszajelzéseivel folyamatosan segíti a
munkát.
Nem lehet mérni az eredményeket – időtényező. Csak egyéni eseteket, tapasztalatokat tudnak
felsorolni (pl. ha jó kapcsolat alakult ki, akkor a fiatalok visszatérnek megosztani az eredményeiket,
sikereiket). De a pozitív visszajelzéseket egyértelműen számon lehet tartani.
Statisztikák vezetése: általában naponta 6-8 fő fordul meg náluk.
Egymástól is tanulhatnának az egyes kontaktpontok – lehetne írásban is értékelni.
Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek
Magasabb szintre szerintük nem lehet emelni a jelenlegi munkát, a kontaktpontok szerepe
most kezd körvonalazódni.
Eszközökkel való ellátottság: fontos lenne a 21. századdal felvenni lépést, mivel nagyobb tömegeket
nem lehet megmozgatni a régi játékokkal.
SMARTNet: lehetne nagyobb időintervallum a feladatok lezárására.
A központtal való kommunikáció szintjén eleinte voltak fennakadások, de ezek letisztultak –
jó a viszony, de a még mindig lassúnak mondható kommunikáció olykor gátolja a munkát.
Logisztikai problémák (pl. rendezvényekre eszközök kölcsönzése).
Központi marketing: pl. Helló, Meló! A Szakmák Showja – bevonhatnák a nagyobb volumenű
projektekbe a vidéki pontokat is, mivel így a vidéki fiatalság is sokkal jobban magáénak érezné a
programot, és felkeresné a helyi irodákat.
55
KONTYFA KÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA, BUDAPEST
1. A program működése, a programban résztvevő munkatársak legfőbb céljai
A programban összesen 7 osztály (2 általános, 5 középiskolai) vesz részt.
Az életpálya-építéssel, a pályatervezéssel és életvezetési kompetenciák fejlesztésével
kapcsolatos feladatokat, foglalkozásokat többnyire az osztályfőnöki órákba építik bele, de az
egyes pedagógusok a szaktantárgyak óráiban is alkalmazzák.
Nagyon fontos programelem a témahét, melyből náluk kettő van egy évben (ősszel és
tavasszal). Az iskolában ez nem volt újdonság, már több mint 10 évvel a program indulása
előtt tartottak ilyen heteket. Emiatt nekik könnyebb volt ezeket rendszeressé tenni, beépíteni,
mivel a diákok is hozzá voltak már szokva. Ennek ellenére a BIP adott egy plusz „löketet”,
mivel a kötelező adminisztráció előrelendítette az ezzel való tudatos foglalkozást. A legutóbbi
ilyen hét tematikája pl. az elfogadás, tolerancia, és a fogyatékkal élők esélyegyenlősége
voltak. A tavaszi témahetek mindig valamilyen kirándulás keretei közt valósulnak meg,
melybe beépítik az életpálya-építős játékokat, foglalkozásokat.
A program keretén belül rendezik meg a BIP-tábort is, mely egy 3 napos, tréning-jellegű
hétvége. A táborba legutóbb 40-46 tanuló vett részt (50 fő volt a limit), akik saját jelentkezés,
vagy osztályfőnöki javaslat alapján kerültek kiválasztásra (osztályonként ez kb. 6 fő).
A BIP-nek köszönhetően sokkal konkrétabban, fókuszáltabban tudnak foglalkozni ezekkel a
témákkal, de nem tekintik magukat karrier-tanácsadóknak.
Rövidtávú céljaik között szerepel (főként egyénileg), hogy a módszereket, feladatokat,
játékokat minél inkább beépítsék a tananyagokba, különösen a szaktantárgyakra fókuszálva
(pl. történelem). Hosszú távon szeretnének kidolgozni egy életpályaívet 12 évfolyamra
lebontva, mely iránymutatásul szolgálna ahhoz, hogy melyik életkorban mit kell/érdemes
fejleszteni, milyen készségeket kell tanítani.
2. A résztvevő pedagógusok legfontosabb kompetenciái, munkamegosztás
Összesen 8 tanár vesz részt náluk a programban:
5 fő életpálya-építés
1 fő művészeti
1 fő retorika
1 fő kreatív írás
(vállalkozói kompetencia-fejlesztés náluk nem működik)
(önismereti tréningek konkrétan nincsenek, mivel ez beleépül az összes foglalkozás
tematikájába)
56
Tananyagként a BIP - tudásbázis gyűjteményt használják. Handout: tesztek, feladatok, linkek
a pályaválasztással kapcsolatban.
Tanárok nagy része tréner – kooperatív tréningeken vettek részt.
A kompetenciák közül a kreativitást tartják a legfontosabbnak, mert ez hozzájárul ahhoz,
hogy a pedagógus könnyebben el tudjon szakadni a hagyományos, frontális oktatási
módszerektől.
Ne legyen túl merev a pedagógus!
Fiatalként sokkal könnyebb alkalmazkodni a BIP módszereihez.
Igyekeznek a többi kollégát is bevonni a programba – pl. a témahetek alkalmával
tulajdonképpen az osztályfőnököknek kellett kitölteni azt tartalommal, feladatokkal.
Iskolai koordinátor feladata: adminisztráció, kapcsolattartás, levelezőlisták figyelemmel
követése, feladatok kiosztása a témahetek alkalmával
A koordinátor révén működik a tapasztalatcsere más iskolákkal (pl. óravázlatok cserélése,
ötletek megosztása). Ennek ellenére nehéz fenntartaniuk a kapcsolatot más iskolákkal.
3. A teljesítmény értékelése, mérhetősége
Pályaválasztással kapcsolatos ismereteket, tehát magát a tájékozottságot lehetne mérni előtte-
utána tesztekkel a tanulók körében. (Mit tudott előtte és mivel van tisztában utána?)
Önismeretet mérni nem lehet.
Olyan iskolákban lehetne leghatékonyabban mérni a program hatását, ahol egyáltalán nem
jelentek meg ezek a módszerek, és teljes mértékben hagyományos oktatás volt. Pl. a témahét-
rendszer kialakulása egy eredmény lehetne ott, ahol ez nem volt előtte.
Jelenleg a bevont pedagógusok és gyerekek számában lehet leginkább látni azt, hogy hány
embert ér el a program, de azt, hogy a program milyen pluszt adott nekik, csak hosszútávon
lehet mérni (pl. 10 év múlva megkérdezni őket, hogy mit kaptak a programtól).
4. Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek
Nehézséget okoz, hogy az információáramlás akadozik, és nem mindig egyértelműek az
elvégzendő feladatok. Előfordul, hogy más információt kapnak mind a központtól, mind a két
mentortól is, ezért nem egyértelmű, hogy mit kell csinálni (út közben átalakulnak a
feladatok?). A nehéz kommunikáció persze leginkább a koordinátor életét nehezíti meg.
Határidőket be kell tartaniuk, azonban a központ néha később közöl fontos információkat.
A BIP program nagyon eszközigényes, melyre nincsenek meg a megfelelő források,
támogatások. Mivel nem lehet pénzt lehívni a módszerek alkalmazásához szükséges
57
eszközökre, ezért saját forrásokra támaszkodva, saját eszközeiket kell használni, ha a program
működését szeretnék garantálni.
Szakmai vezetők folyamatos cserélődése is zavart okoz a programban, mivel egy új szakmai
vezető általában új módszereket követel meg, ezáltal nehéz követni az elvárásokat.
ÚJBUDAI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM, BUDAPEST
1. A program működése, a programban résztvevő munkatársak legfőbb céljai
A programmal kapcsolatos foglalkozások, tréningek és rendezvények tulajdonképpen az
iskola minden diákját elérik valamilyen formában.
A foglalkozásokat, tréningeket, gyakorlatokat mind az osztályfőnöki órákon, mind pedig a
szaktantárgyi órákon alkalmazzák. Mindemellett bizonyos szabadtéri gyakorlatokat az
osztálykirándulásokon is kipróbálnak.
Egy tanév során számos program, rendezvény megvalósul. Ilyen pl. a Szakmák Napja, mely
épp a beszélgetés napján került megrendezésre. A 11. és 12. évfolyam tanulói online
jelentkezés segítségével eldönthették, hogy melyik szakma érdekli őket a választások közül. A
diákok szülei által tartott előadásokon közelebb kerülhettek az egyes szakmákhoz. A 9. -10.
évfolyamos tanulók mindeközben drogprevenciós, stresszoldással, internetes zaklatással és
párkapcsolatokkal kapcsolatos előadásokat hallgathattak. Mivel az életpálya-építés,
szakmaválasztás számukra még nem releváns, ezért rendeznek egészségnapokat is, illetve az
emberi jogokkal, toleranciával, elfogadással kapcsolatos programokat.
Próbálkoztak egy BIP-csoportot is elindítani, mely arról szólt, hogy a bázisiskolás tanárok
felváltva tartottak egy-egy órát pályaválasztási témában, ahol tanultak pl. önéletrajzot,
motivációs levelet írni. Ez sajnos nem lett sikeres, mivel 8. órában volt, és a diákok részéről
elveszett az érdeklődés.
Egyéb programok, témahetek: Állatok Napja, Egészséghét, állami ünnepekhez kapcsolódó
témahetek, főzőversenyek, szakokhoz tartozó témahetek, sportnap, JAG-napok (kevert
csoportok, nem osztályok versenyeznek), könyvtári kedd, dráma-retorika napok, szobor
szerda stb.
Kiemelt céljuk, hogy minél többet tudjanak segíteni a gyerekeknek azáltal, hogy naprakészek,
és követik az új trendeket. Ehhez az szükségeltetik, hogy a tanároknak legyen lehetőségük a
továbbképzésre, fejlesztésre/fejlődésre.
2. A munkatársak, résztvevő pedagógusok legfontosabb kompetenciái, munkamegosztás
Először 7 tanár kapcsolódott be a programba:
3 életpálya-építés
1 vállalkozási kompetenciafejlesztés
58
1 retorika
1 térforma
1 kreatív írás
A témák közül nehéz volt választaniuk, mert mindenképpen csak egyet lehetett tanáronként
(vagy-vagy). Ezt nem tartják célravezetőnek.
A szervezetfejlesztési feladatok miatt további 22 tanár kapcsolódott be a programba (jelenleg
a tantestület felének köze van a programhoz). Az iskola pszichológusa is bekapcsolódott a
programba, ő is tart pl. tanulásmódszertan órákat.
Tanagyaként ők is használják az online gyakorlatgyűjteményt, de például az
iskolapszichológus is be lett vonva a programba, és ő is gyűjt nekik anyagokat. Használják
továbbá a továbbképzéseken megtanult gyakorlatokat is. Tapasztalatuk szerint a legtöbb ilyen
gyakorlattal az a probléma, hogy inkább kisebb csoportban működnek jól, viszont az
osztályok általában 30 fő körüliek, ez pedig megnehezíti az alkalmazásukat (nincs elég hely,
kapacitás a tanár részéről). A másik probléma az időkeret, ugyanis az általában jellemző 45
perces órákba nagyon nehéz beleférni (nem tudnak ennyi idő alatt megnyílni a diákok). Az
ilyen tréningekre min. 1,5 órát kellene szánni, főként csoportmunka esetén.
3. A teljesítmény értékelése, mérhetősége
Mentorrendszert nagyon jónak értékelték, az ő munkájukat kellene a továbbiakban is
támogatni.
Nagyon örülnek a kapcsolati tőkének, melyet a program során szereztek – idő hiányában
azonban nehéz tartani a kapcsolatot más, a programban résztvevő iskolákkal.
Alapvetően nem tartják mérhetőnek ezeket a témákat („Olyan dolgot akarnánk tárgyiasítani,
ami nem tárgyiasítható.”). Csak utólagosan lehetne erről nyilatkozni, nyilván több év eltelte
után, de véleményük szerint ennek megfogalmazása a vezetőség feladata.
4. Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek
Túlzott adminisztráció terhes: nem egyértelműek a nyomtatványok, feleslegesen sok a
beszámolási kötelezettség, ami rengeteg időt elvesz.
Túlzottnak érzik az ellenőrzést a felsőbb vezetés részéről, mely egyáltalán nem megalapozott
(pl. online kérdőív, mely privát élettel kapcsolatos kérdéseket tartalmaz). Kötelezettségeket
állít fel a központ számukra, miközben ők nem segítik kellően a működést. A számonkérés
miatt csak kevesen tudnak bízni a folyamatban.
Szervezési problémák nehézséget okoznak a munkában: nem lehet követni, hogy mit kell
csinálni. Határidők betartása nehéz, mert néhol túl rövid. Sokszor fordult elő, hogy már túl
későn tájékoztatták őket pl. egy képzési lehetőségről, emiatt nem tudtak részt venni.
59
Elégedetlenség a feltételekkel: az iskola alapesetben is eszközhiánnyal küzd, nem kellően
felszerelt, emiatt több segítséget vártak volna el a felszereltséggel kapcsolatban, mert így
nincs biztosítva a feltételrendszer a munkához (pl. indulócsomag jó lett volna, mely tartalmaz
filceket, flipchartot stb.).
Mindenképpen szükségesnek tartják egy üvegzseb megosztását a program résztvevőivel, hogy
átlátható legyen az anyagi háttere a programnak.
A tanárok részéről nagyon nagy igény van a továbbképzésekre, mert a program által eddig
kínált tanfolyamok nagyon színvonalasak voltak, a mentorok pedig felkészültek.
Eszközökkel való támogatást is szorgalmaznák.
TELEKI BLANKA KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, BUDAPEST
1. A program működése, a programban résztvevő munkatársak legfőbb céljai
A módszereket főként osztályfőnöki órán alkalmazzák, de pl. társadalomismereten is előkerül,
valamint tanítás után szakkör jelleggel működnek a foglalkozások. Szaktantárgyakon is
kipróbálták már a módszereket, de a kerettanterv követése miatt nem tehetik meg, hogy
rendszeresen alkalmazzák, mivel a tananyaggal is haladni kell.
Összesen 5 osztály érintett náluk a programban. Tematikus hetük keretében tartottak
karriertervezési hetet (5 nap), melyben az iskola összes osztálya és pedagógusa részt vett.
Ilyen típusú rendezvényeket már korábban (a BIP előtt) is csináltak, csak azok rövidebbek
voltak.
A programot náluk főként a bekapcsolódott pedagógusok lelkesedése tartja fenn. A
programnak köszönhetően a pedagógiai programjukba is beépítették az életpálya-építést.
Sokat kellene/lehetne még tanulni, főként más iskoláktól, de nehéz kooperálni. Minden iskola
hozzáállása más, ennek ellenére elviekben működik a kommunikáció, csak technikailag nehéz
kivitelezni a tényleges együttműködést, tehát igazi tudásmegosztás szervezetten nem
működik. A kapcsolat tehát jó más iskolákkal, de ezt a kapcsolatot nem tudják hasznosítani,
melynek egyik oka pl. feszített munkatempó, tanterv.
Egyik legfontosabb céljuk az lenne, hogy a 9. osztályosok számára fejlesztési terveket
csináljanak, valamint a szülőket is jobban bevonják.
2. A munkatársak, résztvevő pedagógusok legfontosabb kompetenciái, munkamegosztás
Összesen 5 tanár vesz részt náluk a programban:
3 életpálya-építés
1 vállalkozói kompetenciafejlesztés
1 életpálya/vállalkozói (egy olyan tanár helyét vette át, aki elment)
60
(művészeti azért nincs, mert a program kiírása nagyon zavaros, érthetetlen volt, és úgy
gondolták, hogy nekik ezt nem lehet/érdemes elindítani)
A pedagógusok közül sokan már a BIP előtt is használták az élménypedagógiát, vagy a
kooperatív módszereket, de az ilyen típusú tanítási módszerek használata, a programban való
aktivitása tanárfüggő. A BIP-es programban résztvevő tanárok továbbképzéseket tartottak a
többi pedagógusnak, de a tapasztalatok szerint főként a fiatalokra jellemző a nyitottság.
A módszertani gyakorlatokat jónak tartják, különösen az önismereti részeket, mivel ezeket a
diákok is nagyon szeretik. Emellett a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos gyakorlatok is
népszerűek, viszont előfordult, hogy a különböző szűrők használata után nem talált
stresszoldó gyakorlatokat, emiatt más forrásból kellett ilyeneket keresni.
Legfontosabb kompetenciák (jó, elhivatott tanár tulajdonságai is egyben): türelem, emóció,
elhivatottság, koncentráció, kommunikáció, nyitottság, asszertív magatartás, empátia,
reflektivitás, logika, céltudatosság, következetesség. Kreativitásra igazából nincs szükség.
Nagyon sokat árthat, ha valaki ezt a típusú tanítási módot rosszul alkalmazza!
Tréningekre egyértelműen igény van, mert nagyon hasznosak voltak, de az is látszik, hogy
vannak olyan pedagógusok is, akik egyáltalán nem fogékonyak ezekre a módszerekre.
3. A teljesítmény értékelése, mérhetősége
Vannak olyan osztályok, ahol a BIP-es módszereket nem lehet alkalmazni, mivel a diákok
egyszerűen nem akarnak megnyílni. Bizonyos szaktantárgyi órák sem alkalmasak az ilyen
módszerekre. Lényegében mindez csak egy eszköz a sok közül, mely használható, de nem az
egyetlen jó eszköz.
Objektív mércékkel nem, illetve nehezen mérhető. Hosszú távú mérés esetén is nehéz
megítélni, hogy valóban a programnak volt-e bármilyen hatása az egyének életére,
életpályájára.
Az életpálya-építős modult minden egyes osztálynál végig kellene csinálni.
A pozitív visszajelzések a diákok részéről egyértelműen azt mutatják, hogy a program és a
módszerek működnek. A program számukra egyértelműen vonzó, a gyerekek díjazzák, hogy
kitüntetett figyelmet kapnak. Ennél már csak az lenne a jobb, ha több idő is lenne minderre.
4. Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek
A program szakmai oldalával egyáltalán nincs probléma, a mentorok lelkesek és segítőkészek,
lehet rájuk számítani, a pedagógusok pedig minden tőlük telhetőt megtesznek a sikerhez. A
gond az adminisztratív résszel van, mivel úgy érzik, hogy a dokumentációt nagyon
részletekbe menően várják el tőlük. „Púp” a hátukon az adminisztráció, egyértelműen
61
hátráltatja a hatékonyságot, rengeteg felesleges dokumentáció van. Mindemellett az
információáramlással is baj van, sok mindent átgondolatlannak ítélnek a program részéről.
Problémásnak tartják a diákportfóliókat is, mivel úgy gondolják, hogy ha valóban hiteles a
portfólió, akkor az az jelenti, hogy a diák megnyílt nekik. Viszont ha megnyílt, az már
egyáltalán nem publikus, nem tartozik külső szemlélőkre.
Az időkereteket egyértelműen meg kellene változtatni, akkor is, ha az oktatási programba
nem lehet hivatalosan beépíteni, illetve nem lehet a módszereket kötelezővé tenni. Ez
szükséges lenne ahhoz, hogy a szaktantárgyi órákra is minél többször be tudják vinni a
módszereket. (Kaphatnának akár órakedvezményt is, dupla osztályfőnöki óra is jó lenne.) Ha
jó a gyakorlat, akkor a 45 perc egyértelműen rövid, de mégis rengeteg tananyaggal
lemaradnak.
Tudásmegosztás területén lehetne még sokat fejleszteni: workshopokat lehetne tartani, ahol a
jó gyakorlatokat megosztanák egymással, vagy akár egy csoportos mentoráláson vennének
részt.
Az iskola (iskolák) berendezése, tehát a fizikai környezet nem alkalmas az ilyen módszerek
alkalmazására, mivel a termek átrendezése nem olyan egyszerű.
PESTSZENTLŐRINCI KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA,
BUDAPEST
1. A program működése, a programban résztvevő munkatársak legfőbb céljai
Az iskola vezetésének elképzeléseivel nagymértékben harmonizál a BIP kezdeményezése,
pontosan emiatt is csatlakoztak. Projektnapok, projekthetek folyamatosan részei a
mindennapoknak, mindent ennek fényében végeznek. Tulajdonképpen minden egyes osztályt
tanít legalább egy BIP-es tanár, így ilyen szempontból az egész iskola be van vonva.
Témahetek: egészséghét, költészet hete, ünnepvárás hete, téli olimpia hét – összesen min. 4
ilyen hét van egy tanévben. A témahetek szervezője mindig BIP-es kolléga, és az egész iskola
érintett benne. A témahetekbe tulajdonképpen mindent beépítenek a programból.
Idén nyáron szerveztek egy gólyatábort is, melynek keretében BIP-es módszereket
alkalmaztak, hogy az iskola új diákjait már a kezdetektől beavassák.
Céljuk, hogy a program működésététől függetlenül is folytassák a hasonló módszerekkel való
oktatást, de a legfontosabb, hogy a szemlélet mindenképpen maradjon meg (érdekes
feladatok, csoportmunka stb.). Mindezt nem elszigetelten szeretnék megvalósítani, egy-egy
csoportban, hanem az egész iskolára kiterjesztve. Annak ellenére, hogy az ilyen típusú órákra
többet kell készülni a pedagógusnak, azt gondolják, hogy megéri az energia-befektetést, mivel
a gyerekektől érkező visszajelzések nagyon pozitívak.
62
2. A munkatársak, résztvevő pedagógusok legfontosabb kompetenciái, munkamegosztás
9 pedagógus vesz részt a programban:
4 pályaorientációs
2 vállalkozói
2 művészeti
o 1 kreatív írás
o 1 szónoki beszéd, retorika
Folyamatosan törekednek az intézményi adaptációra, tehát mindig próbálják a többi tanárt is
megismertetni a programmal és a módszerekkel. Ebben az évben pl. egyre több pedagógus
vett részt próbaórákon. Más iskolákban is voltak próbaórákon, tehát nem csak a
továbbképzéseken, hanem más programban résztvevő tanároktól is sokat tanultak.
A módszereket nagyon jónak tartják, a gyerekek bevonhatók a feladatokba, csak az időkeret
van alulméretezve. A frissen bevont csoportokkal nehezebb csak a munka, mivel a gyerekek
nincsenek hozzászokva az ilyen típusú oktatáshoz.
Nyilvánvalóan ők is tesztelik a módszertangyűjteményt, azonban más forrásokból is
próbálnak ötleteket meríteni, mint pl. a sulinet.hu
Legfontosabb általános és szakmai pedagógusi kompetenciák, melyre szükség van a BIP
sikerességéhez: kapcsolatépítésre való hajlam, szervezőkészség, alternatív értékelési
módszerek alkalmazásának képessége, óraszervezési eljárások ismerete, elhivatottság, tapintat
Fejlett, indirekt értékelési módszer jellemzői:
Gyerekekben való hit és bizalom
Csoportalakításoknál önértékelés fejlesztése legyen a cél
Folyamatos pozitív visszajelzések (de negatív is kell!)
3. A teljesítmény értékelése, mérhetősége
BIP hatása: kétoldalú kommunikáció természetessé vált a diákok számára – elfogadják a
negatív visszajelzéseket is, és partnernek tekintik a programban résztvevő tanárokat. Az
értékelés legfontosabb része a szóbeli értékelés. A program hatása látható a diákok
motivációjának kialakulásában is, mivel többnyire motiválatlanul, céltalanul érkeznek a
középiskolába.
A módszereket a nyelvtanulásban és informatika órákon különösen hatékonynak, alkalmasnak
tartják. A tantárgyi eredményeknél azonban sokkal fontosabbnak tartják a
személyiségfejlődésben bekövetkezett változásokat.
Az eredményeket csak hosszú távon, visszatérve tudják mérni (pl. 3 év múlva), de a program
számos pozitívuma már most is megmutatkozik (pl. verses kötet a diákok részéről, akiket nem
63
érdekelt az irodalom, pályázati nyeremények, személyiségfejlődés tekintetében jelentős
változások figyelhetők meg a diákoknál, türelmük, empátiájuk, emberségük már most is
mérhető, valamint a tanárok is rengeteget fejlődtek a diákokkal való közös munka által).
A méréssel kapcsolatban elmeséltek egy lehetséges módszert, melyet egy miskolci BIP-es
iskola tanárától hallottak, aki alkalmazta ezt. Ő tanított BIP-es és nem BIP-es csoportban is
(kontroll- és kísérleti csoport), és a két csoportban íratott felmérők eredményeit
összehasonlította.
4. Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek
Nagyon érzik annak a hatását, hogy a program fél év csúszással indult az eredeti tervekhez
képest, mivel sokkal nehezebb volt tanév közben felvenni a fonalat.
Mennyiségileg nagyon sok a BIP adminisztrációja: mindent dokumentálni kell, fényképpel
kell bizonyítani a programok megvalósulását stb. Egy iskolának alapvetően rengeteg az
adminisztrációs kötelezettsége, így nehéz beleférni az időbe amellett, hogy közben nyilván
tanórákra is kell készülni, tanítani kell stb. Olyan érzésük van, hogy folyton azt kell
bizonygatni, hogy dolgoznak. Fontosnak és szükségesnek tartják a rendet és az ellenőrzést, de
örülnének neki, ha kevesebb adminisztratív elvárás lenne, mert akkor az energiákat sokkal
inkább az oktatásra tudnák fordítani.
A program működésére információhiány jellemző, melynek következtében előfordult, hogy
pl. nem tudtak elmenni táborozni (nem kaptak elég információt a lehetőségről). A
tanártovábbképzésekről is többször későn, és kevéssé informálták őket.
Az időhiányt mindennel kapcsolatban megemlítették, mint problémát. Egyrészt az órák
rövidek a módszerek használatára, másrészt a dokumentálás is sok időt vesz el, valamint pl. a
továbbképző tréningek is sokszor a tanítás rovására mennek, mivel egyszerre 9 pedagógus
kiesése megnehezíti az iskola működését (szünetben, nyáron kellene megtartani ezeket).
Mentorok munkájával meg vannak elégedve, azonban a művészeti ág mentorálását
hiányolják.
Nincs megfelelő eszközellátottság, anyagi támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy pl. be
tudjanak rendezni két „BIP-es” termet, tehát olyan teret, ahol könnyen lehet mozgatni a
bútorzatot és alkalmas csoportmunkára.
64
GYŐRI TÁNC- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA
ÉS KOLLÉGIUM, GYŐR
1. A program működése, a programban résztvevő munkatársak legfőbb céljai
Az iskolában elsősorban művészeti nevelés folyik, ezért a programból elsősorban a művészeti
ágra, valamint az életpálya-építésre fókuszálnak. Párhuzamos képzés folyik náluk: egy
osztályban kb. fele képzőművész, fele táncos.
A program elindulása nehézkes volt, de a projektet izgalmasnak tartják, rengeteg potenciállal.
Mind a diákok, mind a pedagógusok részéről pozitív volt a fogadtatás. Jelenleg két osztályban
van életpálya-építés, és három csoportban folyik a kreatív írás, retorika és a térképszín modul.
Az életpályás mentorral rendszeres a kapcsolat, viszont a művészeti mentorok november
hónapban jelentkeztek először.
Az elvárt foglalkozások számát ők túllépték, sokkal többet tartottak mindig. Szaktantárgyi
órákba is beépítették a módszereket pl. grafikai műhelyekbe, a kreatív írást a drámaórákon
alkalmazták, a retorikát pedig magyar órákon.
A tanév utolsó hetében tartottak egy nagyon nagy sikerű témahetet, melynek keretein belül
elsősorban a szakmák hátrányait szerették volna bemutatni. A diákok számára lehetőséget
biztosítottak, hogy kipróbálják az osztály másik felének szakmáját is („szakmacsere”).
Bemutatásra kerültek továbbá más szakmák is, más pályaképek, melyek alternatívák lehetnek
azoknak, akik mégsem maradnak a pályán. Mivel iskolájuk egy speciális szakképző
intézmény, ezért nekik már nem a célokra kell fókuszálni, mivel már azzal érkeznek, hanem
inkább alternatívákat kell nekik ajánlani.
Nyári táborba is szívesen mentek volna, de elmaradt.
Tematikus osztályprogram keretében legutóbb egyetemistákat hívtak meg elődadásokat
tartani a szakmájukról, valamint interaktív foglalkozásra.
Nagyon jó kapcsolatot ápolnak a többi győri BIP-es iskolával, kölcsönös óralátogatásokra is
sor került.
Céljuk, hogy a jövőben minden új osztályt (9.) bevonjanak a programba, és folyamatában
tudják végigvinni pl. az életpálya-építős projektet az elejétől kezdve. Mivel az iskola 13
évfolyamos képzést folytat, ezért céljuk az is, hogy a 7., 8. osztályosok is aktívan részt
vehessenek. Szeretnék folytatni a módszerek használatát a program folytatódásától
függetlenül. A programban résztvevők létszámának kibővítését is abban látják, hogy a bejövő
osztályokat bevonják (helykapacitás nincs).
65
2. A munkatársak, résztvevő pedagógusok legfontosabb kompetenciái, munkamegosztás
Összesen 6 pedagógus és 1 koordinátor vesz részt a programban:
3 életpálya-építő
1-1-1 művészeti (elosztva minden ágra)
A szervezetépítésre egy új kolléga csatlakozott, valamint plusz egy osztály lett bevonva a
programba.
A tanárok partnerként jelentek meg a diákok számára, folyamatosan megnyíltak nekik, épült a
bizalom, önismeret.
A módszertani anyagokkal maximálisan meg vannak elégedve, jól működnek a diákok
körében.
Az összefoglalt 8 pedagógus kompetencia elegendő (educatio). A lényeges, hogy az egyéni
foglalkozásokra, a tanulócsoportok segítésére és a szakmai fejlődés szinten tartására mindig
fordítsanak elég időt, és energiát. IKT eszközök használata.
Az iskola többi tanára is kiveszi a részét a különböző BIP-es rendezvények megvalósításából.
3. A teljesítmény értékelése, mérhetősége
A program már akkor is sikeresnek mondható, ha a résztvevők jól érzik magukat, és ez náluk
egyértelműen megvalósult.
Hosszabb távon lehet mérni központi kérdőívekkel, pályakövetéssel. Kérdőívek kitöltetése is
termékeny lehetne a bemeneti (9.) és kimeneti (12.) osztályok körében.
Az eredmények azonban már most is láthatóak a szemléletmód megváltozása, a nyitottság,
világra való rálátás indikátorai segítségével.
4. Problémák, fejlődési/fejlesztési lehetőségek
Az adminisztráció csökkenti a diákokra fordítható időt. Érthetetlen szintű a bürokrácia a
programban.
Mivel nem olyan sok tanárt kell mozgatni, ezért a koordinációval nincsenek problémák,
nehézségek. A határidőkhöz is mindig tudják magukat tartani, ez sem okoz problémát.
Nyilván eszközhiány van, de megpróbálják kihozni a legtöbbet abból, ami adott.
Fejlesztési lehetőségeket nem lehet még tisztán látni.