A realizmus

A realizmus

• A romantikával egyidejűleg XIX. sz. elejétől a századforduló időszakáig terjedt el az európai festészetben, irodalomban. Az 1850-1870 közötti két évtizedben a legjelentősebb.

• Az elnevezés a latin real”valós” szóból származik.

• A realizmus elnevezést először Gustav Courbet fr. festő kiállításának címeként használták.

A realizmus fogalma 1.

• A realizmus művészeti, irodalmi irányzat.

• Alapját a valóság pontos és részletező megfigyelése adja.

• Célja a közösségi lét valóságának, az egyén és a közösség kapcsolatának az ábrázolása.

• A romantika ellentéte,de merít is belőle.

• A heroikus témákat felváltotta a mindennapi élet objektív bemutatása.

A realizmus fogalma 2.

• A képzelet helyett a tárgyilagosság a legfontosabb.

• Az egyedivel szemben az általánost és a tipikust helyezi középpontba.

• A típust mutatja be, tipikus embereket tipikus körülmények között ábrázol,a társadalomról tablót készít, pontos képet ad a társadalomról.

Történelmi háttér

• Kapitalizmus világrendszerré válik

• Túltermelési válságok, harc a piacért

• Megnő a társadalmi mobilitás

• Vezető nagyhatalmak:Anglia, Németország, Ausztria-Magyarország Olaszország

• 1867-ben Osztrák –Magyar Monarchia

Eszmei háttér

• Darwinizmus: Charles Darwin evolúciós elmélete –A fajok eredete(1859)

• Pozitivizmus: filozófiai irányzat, a helyes tudományos ismeretek a tényekre épülnek,megalapítója Auguste Comte

• Tudományos szocializmus: a nemzetközi proletármozgalmak ideológiai háttere, kidolgozója: Karl Marx, Friedrich Engels

Realizmus a festészetben

• A realizmus első jelentkezése barbizoni iskola:az akadémikus szabályok ellen léptek fel, kivonultak a természetbe, plein air festészet (a szabad ég alatt festettek). Hatottak az impresszionizmusra.

• Elvetették a vallási, mitológiai és allegorikus témákat.

• Az apró részleteket is ábrázolták.

• Oroszországban:Vándorkiállítási Társaság

Gustav Courbet:Kőtörők

Gustave Courbet:Ornans-i temetés

Repin:Hajóvontatók a Volgán

Munkácsy Mihály: Siralomház

Munkácsy Mihály: A rőzsehordó nő

Munkácsy Mihály: Ásító inas

Munkácsy Mihály: A baba látogatói

Szinyei Merse Pál:Majális

Tornyai János:Bús magyar sors

A realizmus az irodalomban 1.

• A valóságos, gyakran megtörtént események megírása,

• A mindennapi életből ismert jellemek megformálása,

• A szereplők alkatának és társadalmi helyzetének megfelelő stílusú párbeszédek alkalmazása,

• A leírások dokumentatív értelemben is hitelesek és érzékletesek.

A realizmus az irodalomban 2.

• Az író a valóság bemutatásához a hosszas, részletező leírásokat használja,

• Minden apró részletet nagy gonddal részletez.

• Cselekményvezetése egyenes vonalú, az epizódok, mellékszálak elmaradnak.

• A cselekmény izgalma helyett a főhős lelkét ábrázolja.

• Hősei hétköznapi emberek, hétköznapi tulajdonságokkal bíró típusok.

A realizmus az irodalomban 3

• Típusok a magyar irodalomban:a dzsentri, a paraszt, a feltörekvő polgárok,

• Tipikus helyszín: a kocsma, a birtok és a falu

• Típusok a francia irodalomban:a feltörekvő fiatalember, az arisztokraták,

• Tipikus helyszín: a szalonok világa és a kisváros

• Típusok az orosz irodalomban: a kishivatalnok

• Tipikus helyszín: a hivatalok

Európai realista írók

• A realista irodalom csaknem egy időben jelentkezett az orosz és a francia irodalomban

• Stendhal (1783-1842)

• Honoré de Balzac (1799-1850)

• Gustave Flaubert (1821-1880)

• Lev Nyikolajevics Tolsztoj( 1828-1910)

• Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809-1852)

• Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881)

• Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)

Stendhal(1783-1842)

Honoré de Balzac (1799-1850)

Gustave Flaubert (1821-1880)

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910)

Nyikolaj Vasziljevics Gogol(1809-1852)

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij(1821-1881)

Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)

A realizmus jellemző műfajai

• Líra:dal, elégia, tájleíró költemény

• Dráma: analitikus dráma, szalondráma(Molnár Ferenc), népszínmű, operett

• Epika: novella, elbeszélés, kisregény, regény, karrier regény,