37
A reformpedagógia A reformpedagógia eszmetörténeti eszmetörténeti és és mentalitástörténeti mentalitástörténeti előzményei előzményei

A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei

  • Upload
    hoang

  • View
    27

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei. Reformpedagógia: Közös alapelvek mentén szerveződő olyan pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a hagyományos iskola átformálását-megújítását tűzik ki célul. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

A reformpedagógia eszmetörténeti A reformpedagógia eszmetörténeti és és

mentalitástörténeti előzményeimentalitástörténeti előzményei

Page 2: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

• Reformpedagógia: Reformpedagógia: Közös alapelvek mentén szerveződő olyan Közös alapelvek mentén szerveződő olyan pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a hagyományos iskola átformálását-hagyományos iskola átformálását-megújítását tűzik ki célul.megújítását tűzik ki célul.

• A reformpedagógiai gondolatok a 19. század A reformpedagógiai gondolatok a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve szerveződtek jól utolsó évtizedeitől kezdve szerveződtek jól körülhatárolható irányzatokká.körülhatárolható irányzatokká.

Page 3: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

A reformpedagógiai irányzatok A reformpedagógiai irányzatok „zászlóbontása” a századfordulót „zászlóbontása” a századfordulót

megelőző évtizedekbenmegelőző évtizedekben • Az első angol „Új Iskola”: Abbotsholme - Az első angol „Új Iskola”: Abbotsholme -

1889, 1889, • II. Vilmos német császár iskolareformja - II. Vilmos német császár iskolareformja -

1890, 1890, • Ellen Key: „A gyermek évszázada” - 1900.Ellen Key: „A gyermek évszázada” - 1900.

Page 4: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Abbotsholme, 1889

Page 5: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

A gyermek évszázada. Ellen Key könyve első – svéd nyelvű – kiadásának címlapja (1900)

Page 6: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Ellen Key, 1907

Page 7: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

A reformpedagógia két lényeges mozzanataA reformpedagógia két lényeges mozzanataaa) A tradicionális, „régi” iskola kritikája ) A tradicionális, „régi” iskola kritikája

– megcsontosodott, túlhaladott módszerek, megcsontosodott, túlhaladott módszerek, – „„csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, – a tudomány rendszerét mereven követő a tudomány rendszerét mereven követő

tantárgyak,tantárgyak,– az elavult tantervek és tankönyvek az elavult tantervek és tankönyvek

egyeduralma, egyeduralma, – sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, – merev iskolarendszer.merev iskolarendszer.

Page 8: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

bb) A gyermek köré rendelődő pedagógia új jelszavai, ) A gyermek köré rendelődő pedagógia új jelszavai, radikális retorikájaradikális retorikája

– Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: kizárásával: • új (iskola) - régi (iskola), új (iskola) - régi (iskola), • progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), • jövő (iskolája) - múlt (iskolája).jövő (iskolája) - múlt (iskolája).

– Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése:szembesítése:• gyermekközpontúság gyermekközpontúság tananyag-központúság, tananyag-központúság, • cselekvésközpontúság cselekvésközpontúság passzív befogadás, passzív befogadás, • sokoldalú képességfejlesztés sokoldalú képességfejlesztés „egydimenziós”, „egydimenziós”,

értelemközpontú tanítás.értelemközpontú tanítás.

Page 9: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Anker: Dorfschule, 1848

Page 10: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Nagyvárosi iskola tanterme a századfordulón

Page 11: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Württenberger: Auf der Schulbank, 1909

Page 12: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

A „régi” iskola karikatúrája

Page 13: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Fizikai munka - Abbotsholme, 1889

Page 14: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Tanműhely a századfordulóm

Page 15: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

A reformpedagógiai gondolkodásmód A reformpedagógiai gondolkodásmód pedagógiatörténeti gyökerei: pedagógiatörténeti gyökerei:

• A reformpedagógia előzményeit három A reformpedagógia előzményeit három ösvényen haladva derítjük fel:ösvényen haladva derítjük fel:

– 1. Pedagógiai reformgondolatok fölbukkanása a 1. Pedagógiai reformgondolatok fölbukkanása a nevelésről elmélkedő szerzőknél.nevelésről elmélkedő szerzőknél.

– 2. Az iskolával kapcsolatos kritikai attitűd 2. Az iskolával kapcsolatos kritikai attitűd felerősödése.felerősödése.

– 3. Az emberi mentalitás és viselkedéskultúra 3. Az emberi mentalitás és viselkedéskultúra változásai a 18-19. században.változásai a 18-19. században.

Page 16: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

1. A reformgondolatok eszmetörténeti 1. A reformgondolatok eszmetörténeti előzményei (Eszmetörténeti vázlat)előzményei (Eszmetörténeti vázlat)

• Rotterdami Erasmus (1469–1536): Rotterdami Erasmus (1469–1536): – A nevelés szükséges:A nevelés szükséges:– „„A természet kitűnő talajú, noha még A természet kitűnő talajú, noha még

megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe ...” megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe ...” – „„A gyermekkornak a kellemes és gyermekies A gyermekkornak a kellemes és gyermekies

dolgok felelnek meg, ... a mogorvaságnak és dolgok felelnek meg, ... a mogorvaságnak és darabosságnak hiányoznia kell.”darabosságnak hiányoznia kell.”

Page 17: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

• Juan Luis Vives (1492–1540)Juan Luis Vives (1492–1540)– A kényszer nem nevel, csak behódolást vált ki:A kényszer nem nevel, csak behódolást vált ki:– „„Az emberi lélekben csodálatos vágy él a Az emberi lélekben csodálatos vágy él a

szabadság után. Engedi, hogy gyakorolják, de a szabadság után. Engedi, hogy gyakorolják, de a kényszerítést nem tűri.”kényszerítést nem tűri.”

• Michael de Montaigne (1533–1592) Michael de Montaigne (1533–1592) – Kritikus gondolkodásra van szükség:Kritikus gondolkodásra van szükség:– „„Rostáljon meg a gyermek mindent, és ne fogadjon Rostáljon meg a gyermek mindent, és ne fogadjon

el semmit tekintély alapján.”el semmit tekintély alapján.”– „„A kollégium nálunk ifjú rabok börtöne.”A kollégium nálunk ifjú rabok börtöne.”

Page 18: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

• Francois Rabelais (1493 v. 94-1553):Francois Rabelais (1493 v. 94-1553):– A természet a legjobb nevelő közeg: A természet a legjobb nevelő közeg: – A „kert” mint pedagógiai toposz:A „kert” mint pedagógiai toposz: „...réten „...réten

avagy más füves helyen átalmentükben avagy más füves helyen átalmentükben megvizsgálták a fákat és növényeket, megvizsgálták a fákat és növényeket, egybevetvén azo kat a régieknek könyveivel, egybevetvén azo kat a régieknek könyveivel, akik ezekről írtak vala...” akik ezekről írtak vala...”

Page 19: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

• Johannes Amos Comenius (1592-Johannes Amos Comenius (1592-1670):1670):

– Omnia sponte fluant, absit Omnia sponte fluant, absit violentia rebus:violentia rebus:

– „„A természet semmit sem hajt A természet semmit sem hajt erőszakkal előre, csak ami már erőszakkal előre, csak ami már belül megérett és kitörni készül.”belül megérett és kitörni készül.”

– „„Az ütésnek-verésnek semmi Az ütésnek-verésnek semmi hatalma sincs arra, hogy általuk a hatalma sincs arra, hogy általuk a tudomány szeretetét ébresszük a tudomány szeretetét ébresszük a lelkekben.” lelkekben.”

Page 20: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

– „„Legyen az iskola kellemes hely, és hozzon a Legyen az iskola kellemes hely, és hozzon a szemnek kívülről-belülről gyönyörűséget.”szemnek kívülről-belülről gyönyörűséget.”

– A tanítás „...pálca, szigor, kényszer nélkül, a A tanítás „...pálca, szigor, kényszer nélkül, a lehetőséghez képest könnyen, kellemesen és lehetőséghez képest könnyen, kellemesen és mintegy önkéntesen történjék.”mintegy önkéntesen történjék.”

Page 21: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

• Jean-Jacques Rousseau (1712-1778):Jean-Jacques Rousseau (1712-1778):– Pozitív, elfogadó gyermekszemlélet: Pozitív, elfogadó gyermekszemlélet:

„„Minden jó, amidőn kilép a dolgok Minden jó, amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből.”alkotójának kezéből.”

– Az önkibontakozás segítése:Az önkibontakozás segítése:„„Negatív nevelés”.Negatív nevelés”.

– „„Pedagógiai naturalizmus” - a természet, mint Pedagógiai naturalizmus” - a természet, mint az ismeretszerzés színtere.az ismeretszerzés színtere.

– Nevelő jellegű pedagógiai helyzetek Nevelő jellegű pedagógiai helyzetek teremtése. teremtése.

Page 22: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Két illusztráció az „Emil” egy francia nyelvű kiadásából

Page 23: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

• Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827):Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827):

– A „kéz, a fej és a szív” kiművelésével A „kéz, a fej és a szív” kiművelésével segítségnyújtás az emberi boldoguláshoz.segítségnyújtás az emberi boldoguláshoz.

– „„Az ember tanítása ... nem más, mint segítséget Az ember tanítása ... nem más, mint segítséget nyújtani a természet önkibontakozásra irányuló nyújtani a természet önkibontakozásra irányuló törekvésének.”törekvésének.”

– A szemléltetés új dimenziói: „Anschauung” –A szemléltetés új dimenziói: „Anschauung” – a dolgok, jelenségek belsővé vált a dolgok, jelenségek belsővé vált megtapasztalása. (A népiskolai pedagógiában megtapasztalása. (A népiskolai pedagógiában széles körben elterjedt, nálunk a „beszéd- és széles körben elterjedt, nálunk a „beszéd- és értelemgyakorlat” tantárgy módszertanát jelentős értelemgyakorlat” tantárgy módszertanát jelentős mértékben befolyásolta.)mértékben befolyásolta.)

Page 24: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Az eddigieket összefoglalva Az eddigieket összefoglalva megállapítható:megállapítható:

• A reformpedagógiát megelőlegző gondolatok A reformpedagógiát megelőlegző gondolatok fejlődésében nincs „cezúra”, fejlődésében nincs „cezúra”, a fejlődés folyamatos. a fejlődés folyamatos.

Page 25: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

2. Az iskolakritika megerősödése:2. Az iskolakritika megerősödése:

2. 1. Az egyre tömegesedő iskolai oktatással 2. 1. Az egyre tömegesedő iskolai oktatással kapcsolatos ambivalencia, majd kritika a kapcsolatos ambivalencia, majd kritika a képzőművészetben is tetten érhető. képzőművészetben is tetten érhető.

Page 26: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Nussbiegel: „Klasszikus iskola” 1825

Page 27: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Kühl: In der Schulklasse, 1889

Page 28: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Waldmüller: Nach der Schule, 1841

Page 29: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

2.2. Iskolakritika „kívülről”: orvosok figyelmeztető 2.2. Iskolakritika „kívülről”: orvosok figyelmeztető cikkei a 19. század első évtizedeitől kezdve cikkei a 19. század első évtizedeitől kezdve

• Német orvosok:Német orvosok:– Karl Ignaz Lorinser (1836): túlterhelés Karl Ignaz Lorinser (1836): túlterhelés „az „az

idegrendszer tömegének megnövekedése”. idegrendszer tömegének megnövekedése”. – „„A legszorgalmasabbak a legesendőbbek.”A legszorgalmasabbak a legesendőbbek.”– Hermann Cohn (1867): túlzott szellemi Hermann Cohn (1867): túlzott szellemi

igénybevétel igénybevétel fejfájás, rövidlátás, emésztési fejfájás, rövidlátás, emésztési panaszok.panaszok.

Page 30: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

• Paul Hasse (1880): az iskolai túlterhelés pszichiátriai Paul Hasse (1880): az iskolai túlterhelés pszichiátriai tünetekhez vezethet.tünetekhez vezethet.

• Vita az iskolai túlterhelésről (22 ezer aláírás).Vita az iskolai túlterhelésről (22 ezer aláírás).

• Az ellentábor hangja: a túl sok kellemes foglalatosság Az ellentábor hangja: a túl sok kellemes foglalatosság ártalmas, a 14-16 éves fiatalságnak szigorú nevelésre ártalmas, a 14-16 éves fiatalságnak szigorú nevelésre van szüksége.van szüksége.

• II. Vilmos német császár tanügyi reformja (1890): II. Vilmos német császár tanügyi reformja (1890): óraszámcsökkentés (a gimnáziumokban heti 16 óraszámcsökkentés (a gimnáziumokban heti 16 órával kevesebbet írtak elő), latin-görög stúdiumok órával kevesebbet írtak elő), latin-görög stúdiumok anyagának mérséklése.anyagának mérséklése.

Page 31: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

3. Új mentalitás, új embereszmény kibontakozása3. Új mentalitás, új embereszmény kibontakozása

• A gyermekkel kapcsolatos attitűd fokozatos A gyermekkel kapcsolatos attitűd fokozatos átformálódása. (A változás jelei a átformálódása. (A változás jelei a képzőművészetben.)képzőművészetben.)

Page 32: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Cassatt, Mary: Maternal kiss, 1896

Page 33: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

• A családi szerepek differenciálódása a 19. A családi szerepek differenciálódása a 19. században. században.

• Az apa helyzetének, szerepének Az apa helyzetének, szerepének átértékelődése. Az apa-gyermek kapcsolat új átértékelődése. Az apa-gyermek kapcsolat új elemei. (Képeslapok család-ábrázolásai.)elemei. (Képeslapok család-ábrázolásai.)

Page 34: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Straka: Der Neugeborene, 1892 (Über Land und Meer)

Page 35: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Az Én Ujságom című gyermeklap címlapja, 1903

Page 36: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

• Az embereszmény változásai a 19. század második Az embereszmény változásai a 19. század második felére: felére:

– Új embertípus születése: a fogyasztó Új embertípus születése: a fogyasztó („konzumáló”) ember, aki már nem „evilági („konzumáló”) ember, aki már nem „evilági aszkétaként” akar élni (Max Weber szavaival), aszkétaként” akar élni (Max Weber szavaival), hanem felfedezi saját belső világát, egyre hanem felfedezi saját belső világát, egyre differenciálódó igényeit, kielégítésre törő differenciálódó igényeit, kielégítésre törő magasabb rendű szükségleteit. magasabb rendű szükségleteit.

– Gyermekeinek színvonalas, sokoldalú nevelést, Gyermekeinek színvonalas, sokoldalú nevelést, oktatást akar biztosítani. Ebből a körből kerülnek oktatást akar biztosítani. Ebből a körből kerülnek ki az első „új iskolák” (reformpedagógiai ki az első „új iskolák” (reformpedagógiai programot megvalósító internátusok) programot megvalósító internátusok) „megrendelői”.„megrendelői”.

Page 37: A reformpedagógia eszmetörténeti  és  mentalitástörténeti előzményei

Abbotsholme lakói színielőadáshoz készülődve