Az írás története I.Az írás története I.ÍrásrendszerekÍrásrendszerek

Készítette: Urbán Gabriella 2003.Készítette: Urbán Gabriella 2003.

Urbán Gabriella 2003.

Mi az írás?Mi az írás?

Nyelvileg kifejezett gondolatok rögzítésére szolgáló kisebb-nagyobb emberi közösségek által elfogadott egyezményes grafikai jelek rendszere.

Az írás előzményei

A mai értelemben vett írás kialakulása előtt az emberek már kitaláltak és használtak olyan segédeszközöket, amelyek segítséget jelentettek az elfelejtett momentumok felidézésében, illetve fontos események, dolgok közlését is lehetővé tették.

– Az írást megelőző jelrendszereknek a tanulmányozása: afrikai, ausztráliai, csendes-óceáni szigetvilágban élő természeti népeknél;

– az ún. civilizált népek is megtartottak népszokásként régi közlésmódokat.

Urbán Gabriella 2003.

Urbán Gabriella 2003.

Az írás előzményei

1. A tulajdonjegy2. A rováspálca3. A hírvivőbot4. A csomójelek5. A kagylófüzérek6. A barlangrajzok

Urbán Gabriella 2003.

1. A tulajdonjegy

A jószágok megjelölésére használt jel, „billog”, így jelezve a tulajdonos kilétét. Az állattartó gazdák egy vaspálcára rávésettek valamilyen kis ábrát, amelyet megtüzesítve az állatok bőrébe vagy szarvába nyomtak, a billoggal mások számára is egyértelművé téve a tulajdonos kilétét. A leggyakoribb jelek: madárláb, kereszt, kör, csillag, sarló, kehely, szív.

Urbán Gabriella 2003.

2. A rováspálca

Kelet-Európában a csikósok, juhászok, más állattartók, az emlékezet felfrissítésére.

❧ Elsősorban a kölcsönadott értékeket, adósságokat tartották. Az összeg nagyságára a rovások száma és alakja utalt. Módja: az összeg nagysága a botra kerülő bevágások (rovások) módjából és számából derült ki. Jelek: jobbról balra.

❧ Anglia: 1834-ig az adófizetést rováspálcákon nyugtázták. Ebben az évben égették el a rovásbotokat a parlament (!!!) épületében, amely ettől ki is gyulladt. A rováspálcákra való nyelvi hagyomány: "sok van valakinek a rovásán”.

Urbán Gabriella 2003.

3. A hírvivő bot

Üzenet felidézését segítő eszköz, vagy térkép a hírvivő számára. Az ausztráliai őslakosok fejlesztették ki. Az emlékezetet támogatta. Titkos üzenetek küldésére is alkalmas volt.

❧ Ha a küldött nem ismerte az üzenetet hordozó jeleket, akkor a feladó és a címzett biztosíthatták annak titkosságát.

Példa: „Véres kard”

Urbán Gabriella 2003.

4. A csomójelekSzámadatokra emlékeztető eszköz.Kínaiak, inkák, Nyugat- Afrika,

Salamon-szigetek Őslakói.„Csomó a zsebkendőn, rózsafüzér”.A kínai hagyomány szintén a

csomójeleket tartja az emlékeztetés legősibb eszközének.

❧ Bonyolultabb csomórendszer: az inkák, Peru őslakóinál.

Kipu: alapzsinórból és mellékfonalakból állt. A zsinór színe: a tárgyat jelezte, amire az adatok vonatkoznak: pl. a sárga az aranyra, a fehér az ezüstre, a zöld a gabonára.

Urbán Gabriella 2003.

5. A kagylófüzérCél az üzenetváltás megkönnyítése.”Arakó”Nyugat-Afrika néger törzsei, Guineai-öböl

lakói. A kagylók számából, helyzetéből olvasható az üzenet tartalma. (Pl. két kagyló nyílásával egymás felé fordítva a barátságot, fordított helyzetben pedig az ellenségeskedést jelzi.)

Észak-Amerika irokézek, üzenetváltásra. Már nemcsak a szám illetve a helyzet volt tartalmilag meghatározó, hanem a színek is, Ezeket a színezett füzéreket hívták vampumnak. Gyakran övet készítettek belőle, és ebbe szőtték bele magát az üzenetet.

Urbán Gabriella 2003.

KÉPTÁRA delaware indiánok wampumöve.

Kagylókból szőtt öv, az indiánok a barátsági szerződés megkötése után ajándékozták a telepeseknek.(1682.)Már nemcsak kagylófüzér.

Urbán Gabriella 2003.

6. A barlangrajzok

-Keletkezés: 30 000 – 10 000.- Funkciója: ismeretátadás,

rítuálék formájában.- Mas d’Azili kavicsok.

Urbán Gabriella 2003.

Az írásrendszerek fejlődése

A képírás;

A fogalomírás;

A szó- és szótagírás;

A betűírás.

Urbán Gabriella 2003.

A képírás (piktográfia)

- Természethű, konkrét tárgyak leegyszerűsített képe (piktogram).

- Jelentése: szó, vagy mondat.

- Bármely nyelven olvasható.

Urbán Gabriella 2003.

KÉPTÁRKépírások

Urbán Gabriella 2003.

A fogalomírás (ideográfia)

- Jelei: képek, már nemcsak a konkrét tárgyra utalnak, hanem a kapcsolódó elvont fogalmakra is.

- Jelentés: elsődleges jelentésen túl más összefüggés: elvont fogalom, név, földrajzi név, stb.,

- Értelmezése már társadalmi megegyezést feltételez, de bármely nyelven olvasható.

? ?

Urbán Gabriella 2003.

KÉPTÁRFogalomjelek

Urbán Gabriella 2003.

A szó és szótagírás

- A jelek egy-egy hangzócsoportot képviselnek (összekapcsolódik a jel és a hangalak).

- Hosszabb szavakat egyszótagú szavakat egymás mellé sorakoztatva írják.

- Valahogy így:

Urbán Gabriella 2003.

Képrejtvény = szóírásArany János képrejtvénye; valahogy így olvasták a szóírástMegfejted?

❧sás+kacsa+patkó+vályog= sáska csapat kóvályog

Urbán Gabriella 2003.

KÉPTÁRAzték szótagírás

„teocaltlan”= templomosok

- balra: lent ajak =te-nt-li- jobbra: lábnyomok = o-tli- fölötte: ház= cal-li- jobbra ettől: fogak= tlan-tli

Urbán Gabriella 2003.

A betűírás

- A szójelek kezdőhangzóit olvasták össze: akrofónia.

- A jel már csak egy hangértéket képvisel,- Nyelvhez kötött,- Kevés jellel korlátlan számú fogalom rögzíthető.

Akrofónia: a szóírás jeleinek alkalmazása azok kezdőhangjainak hangértékében; az akrofónia útján jutott el az ember az egyes hangokat jelölő betűíráshoz.

Urbán Gabriella 2003.

Felhasznált irodalom

❧ Kéki – Köpeczi Bócz: Az írás története Gondolat Bp. 1971.

❧ Kéki: Az írás története Vince kiadó Bp. 2000.❧ Georges Jean: Az írás, az emberiség emlékezete❧ Ceram: A régészet regénye Gondolat Bp. 1975.❧ Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története

Széphalom könyvműhely 2001.❧ Jakó Zsigmond- Radu Manolescu: A latin írás

története Európa Bp. 1987.