1

Boda Eszter, Herpainé Lakó Judit

A rekreáció elmélete és módszertana 4. Az animáció szerepe a szabad-idő-eltöltésben, az animáció te-rületei

Eszterházy Károly Főiskola

2

A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 4.

KÉSZÜLT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETÉ-

NEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

Szerzők

Herpainé Lakó Judit

Boda Eszter

Szerkesztő

Dr. Révész László, Dr. Bíró Melinda

Szakmai lektor

Dr. Mayer Krisztina

Anyanyelvi lektor

Vasné Varga Judit

Készült: a TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001

''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon projekt kereté-

ben

ISBN 978-615-5621-03-1

Az Eszterházy Károly Főiskola tankönyve

A kiadványért felelős

az Eszterházy Károly Főiskola rektora.

Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában.

2015

3

A kötet szerzői:

Herpainé Lakó Judit

Testnevelő tanár, okleveles művelődésszervező,

adjunktus (EKF)

Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett testnevelő tanár

és művelődésszervező diplomát. Tanulmányait a Pécsi

Tudományegyetemen folytatta tovább, ahol okleveles

művelődésszervezőként végzett. Emellett megtanulta a

fazekas mesterséget, számos kulturális célú civil szervezet

tagja, vezetője lett. Gyerekkora óta szervez kulturális,

közművelődési és sportprogramokat, rendezvényeket.

Tájfutás sportágban segédedzői végzettséggel rendelkezik,

jelenleg is aktív szenior versenyző és versenybíró,

versenyrendező. Főiskolai tanulmányai végeztével az egri

Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban

művelődésszervezői, kultúraközvetítői munkát kapott. Majd az Eszterházy Károly Főiskola

Közművelődési Tanszékére került, ahol 14 éven keresztül tanított. 2015 óta a Sporttudományi

Intézet adjunktusa. Több felsőoktatási szak akkreditációs munkáiban vett részt, akkreditált peda-

gógus-továbbképzések létrehozója és oktatója, Európai Uniós és hazai projektek megvalósítója,

projektmenedzsere. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskola Nevelés- és Sporttudományi Pro-

gramjának doktorandusza.

Boda Eszter

Sportmenedzser, főiskolai tanársegéd (EKF)

Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett sport-szervező

diplomát 2009-ben, eseményszervező és rekreáció-

turisztika specializációval kiegészítve. 2011-ben a Semmel-

weis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar és a

Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi

Karának közös mesterképzésének keretében sport-

menedzserként végzett. 2014-ben a Fitness Akadémián

szerzett aerobik sportedzői végzettséget. Jelenleg

doktoranduszhallgató a Debreceni Egyetem, Ihrig Károly

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Is-

kolájában. 2015 februárjától dolgozik az Eszterházy Károly

Főiskola Sporttudományi Intézetében. Főbb kutatási

területei közé tartozik a rekreáció, ill. a sport- és szabadidő gazdaság.

4

Tartalom 1. Bevezető gondolatok.............................................................................................................. 6

2. Az animáció jelentése, jelentősége, területei ....................................................................... 7

2.1. Az animáció jelentése ..................................................................................................... 7

2.2. A turisztikai animáció ................................................................................................... 13

2.3. Az animáció kialakulása ............................................................................................... 19

2.4. Az animáció megjelenése Magyarországon ............................................................... 25

2.5. Az animátor (animateur, animatore, guest-relations-manager) .............................. 27

3. Szabadidős intézmények ...................................................................................................... 42

3.1. Kulturális intézmények: ............................................................................................... 42

3.2. Kulturális egyesületek, civil szervezetek: ................................................................... 43

3.3. Szórakoztató intézmények ........................................................................................... 43

3.4. Sportlétesítmények ....................................................................................................... 43

4. A pszichológia alkalmazása az animációban, különösen a turizmusban ....................... 44

5. Az illem, az erkölcs és a turizmus kapcsolata ................................................................... 49

5.1. A legelterjedtebb erkölcsi irányzatok: ........................................................................ 50

5.2. Az erkölcsi cselekedetek fő jellemzői: ........................................................................ 51

5.3. Az animátor szakmai etikája (Dankó, 2010): ............................................................ 52

6. Animációs (aktivizáló) módszerek...................................................................................... 53

6.1. Ösztönzés ...................................................................................................................... 54

6.2. A visszajelzés művészete: ............................................................................................ 54

6.3. A konfliktus és kezelése ............................................................................................... 59

7. Különféle képességű és életkorú csoportok animálása rekreációs helyszíneken és

turisztikai célállomásokon ................................................................................................... 62

7.1. A kisgyermekkor és a korai gyermekkor (3–7 év) animációja ................................. 63

7.2. A gyermek- és serdülőkor (8–16 év) animációja ....................................................... 63

7.3. Az ifjúkor (17-20/21 év) animációja .......................................................................... 65

7.4. A felnőttek animálása (21-65 év) ................................................................................ 65

7.5. Időskorúak animálása (66 fölött) ................................................................................ 67

7.6. Speciális képességűek/fogyatékkal élők animálása ................................................... 68

7.7. Sportanimáció és játékvezetés ..................................................................................... 69

8. Felhasznált irodalom ............................................................................................................ 74

9. Animációs programszervezési ismeretek ........................................................................... 76

9.1. Személyi és technikai feltételek ................................................................................... 76

9.2. A rendezvények szervezésének szakaszai .................................................................. 77

10. Gyermekanimáció ................................................................................................................. 82

10.1. Célcsoport specifikus animációs programok ............................................................ 82

10.2. 3-6 éves korosztály jellemzői, animációs programkínálata ...................................... 83

10.3. 7-11 éves korosztály jellemzői, animációja ................................................................ 86

10.4. Kézműves foglalkozás részletes forgatókönyve: ...................................................... 90

5

10.5. Játékos szellemi vetélkedő forgatókönyve ................................................................. 95

10.6. 12-16 éves korosztály jellemzői, animációja .............................................................. 11

11. Felhasznált irodalom: ........................................................................................................... 26

6

Boda Eszter

„Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni.”

(Csíkszentmihályi Mihály)

1. BEVEZETŐ GONDOLATOK

A rekreáció tantárgy keretén belül számos hasznos ismeretet szerezhetett már a hall-

gató, melyek igyekeznek életünket és életminőségünket jobbá tenni. A felgyorsult min-

dennapok, az állandó stressz és rohanás szépen lassan mérgezik az emberek testét és

lelkét. A rekreáció, mint azt már korábban tanultuk, kiváló lehetőség ezen folyamatok

megállítására és visszafordítására, hiszen, ha élménydúsan és minőségileg is megfelelően

töltjük a rendelkezésünkre álló szabad felhasználású időt, akkor élhetjük meg a leisure-t.

Emellett az ember társas lény, szeret társaságban tevékenykedni. A későbbiekben ezt a két

tényezőt ötvöző dologról fogunk tanulni, ami nem más, mint az animáció. Biztos sokan

láttak már különböző létesítményekben, különböző környezetben olyan embereket, akik

igyekeztek jó hangulatot teremteni és aktivizálni az embereket egy-egy érdekes, sokszor

mókás feladattal vagy tevékenységgel. A továbbiakban részletesen megismerkedünk ezzel

a területtel és foglalkozással.

„Szeretetteljes módszer arra, hogyan lehet az embereket szórakozás, sport-

vagy akár kulturális téren aktívvá tenni”

(Finger-Váczy, 2002)

7

2. AZ ANIMÁCIÓ JELENTÉSE,

JELENTŐSÉGE, TERÜLETEI

2.1. Az animáció jelentése

Mint aki dolgozott ezen a területen, saját szavaimmal úgy tudnám összefoglalni a szó

jelentését, hogy az emberek szabadidő alatti élményeinek gazdagítása, a rekreatív idő növe-

lése, valami felejthetetlen nyújtása. A másik oldalról, vagyis az animátor szemszögéből

vizsgálva a dolgot, így összegezném: olyan munka, ahol lehetőségünk nyílik kreativitásunk

és rugalmasságunk megcsillogtatására. Természetesen ez személyes megfogalmazás, ezért

tekintsük át, mit írnak róla a szakirodalmak. Eredetét vizsgálva a francia-latin animare-

animo: éltet, feltüzel szótőre vezethető vissza. Kicsit bővebben azt jelenti, hogy valaki egy

közösséget valamilyen tevékenységre aktivizál, lelkesít, buzdít, bátorít, bíztat.

Újabban a szabadidő ipar egyik kulcsfogalma lett, a pihenés vagy az üdülés során

felkínált programok igénybevételére történő motiválás a fő mozgatója.

Az animáció közös cselekvésre történő ösztönzés, a szabadidőben átélt élményszerzés.

Az animáció azzal, hogy befolyásolja a szabadidő-eltöltés tartalmát és formáit, közvetlenül

vagy közvetve társadalmi funkciót lát el.

Szabadidő szervezés szempontjából megkülönböztethetjük, amikor a szabadidős pro-

gram választása az animációs kínálat köré csoportosul, más esetben csak kiegészíti, kí-

sérőelemként tartalmazza (Herpainé, 2015). Az animáció vagy a program tartópillére, vagy

kiegészítő eleme. Pl. tornázni indulunk, vagy a strandon pihenve kedvet kapunk a vízi tor-

nához, illetve azzal a szándékkal indulunk a kézműves vásárba, hogy kreatív foglalkozáson

vegyünk részt, esetleg a városban sétálva és fagyizva kedvet kapunk a kézművességhez, és

csatlakozunk a programhoz. Természetesen a kettő nem választható el egy határozott

vonallal egymástól.

Az animáció tehát szórakoztató tevékenységként terjedt el, mégpedig olyan tevéken-

ységként, amely pozitív töltetű, vagy a negatívból pozitív felé elmozdító, de nézzük mely

területeken használható még:

8

A turisztikai szakemberek számára hatékony eszköz arra, hogy az üdülők

magányosságának, letargiájának, passzivitásának erejét vegyék.

A terapeuták anti-pszichiátriaként művelik.

A pedagógiai szakemberek a csoportmunka módszertani alapelvévé fejlesztették

az ifjúsági munkában és a felnőttképzésben.

A színházi emberek új kommunikációs médiának tekintik.

1. kép: Rajzfilm animálási folyamata

9

Az UNESCO és az Európai Tanács a kulturális demokrácia felé vezető úton

haladó mindennapok kultúrájának szinonimájaként kezeli (Finger-Váczy, 2002).

A „felhasználási területek” sokszínűségéből is látszik, hogy összetett fogalomról van

szó. A szakirodalmakban négy nagy területen találkozhatunk vele:

1. Az egyik leggyakoribb használata a filmgyártásban, a számítástechnikában van,

amely során az élettelen rajzokból, tárgyakból képsorozatot készítenek, életre keltve ezáltal

őket. Vagyis élettelen dolgok „felélesztése”. Ide sorolhatók többek közt a rajzfilmek,

bábfilmek, gyurmafilmek, számítógépes animációk vagy az árnyékfilmek is (pl.: Magyar

népmesék, Mekk Elek az ezermester, Az erdő kapitánya, Vuk, Ludas Matyi, Vili a veréb,

Macskafogó, Simson család stb.).

2. A második nagy terület a szociokulturális-animáció, melynek célja a szociális

segítés, illetve a kultúraközvetítés és művelődés. Egy komplex egyén- és csoportfejlesztő

tevékenység, melynek segítségével az egyének, csoportok képessé válnak kulturális, tár-

sadalmi igényeik megfogalmazására, kibontakoztatására és gyakorlására (Pordány, 2002).

Théry és Lagrange szerint minden animáció, ami elősegíti az egyének vagy csoportok

közeledését egy aktívabb és kreatívabb életmódhoz, fokozza az alkalmazkodó képes-

ségüket, kommunikációs képességeiket, s ezzel segíti a közösség életében való részvételt,

hangsúlyozva a résztvevők egyéniségét és függetlenségét (Théry-Lagrange, 1966, idézi

Pordány 1997). Jelenti az ösztönzést, lelkesítést a nevelésben, szociális gondozásban,

közösségfejlesztésben (Harangi-Magyar, 1984, idézi Kraiciné, 2005). A szociokulturális

animáció lehetőséget és segítséget nyújt a krízishelyzetbe kerültek, valamint a tartósan

hátrányos helyzetűek számára, támogatja fejlesztésüket, stabilizációs törekvéseiket, ezáltal

az esélyegyenlőtlenséget próbálja csökkenteni, valamint a társadalomban megbúvó alapel-

lentéteket megpróbálja feloldani (Herpainé, 2015). A pedagógiában a gyermekek és fiata-

lok iskolán kívüli szabadidős foglalkoztatását értik rajta, a felnőttképzésben a résztvevők

öntevékenységén és együttműködésén alapuló módszerek jelzőjeként szokták alkalmazni.

Kulturális területen alkalmazva tehát: lelket önteni egy közösségbe, ezáltal aktivitást

előidézni. Hermann Geisecke a pedagógiai beavatkozásként történő felfogásból kiindulva

5 alapformát különböztet meg:

10

a. Oktatás: az egyetlen pedagógiai megközelítés, ami a valódi élethelyzettől távol

valamifajta tanulást lehetővé tesz, a „tartalékok felhalmozása” típusú tanulás,

ami egy előre meg nem látható élethelyzet kezelésére való felkészülést jelenti.

b. Tájékozódás: ahhoz, hogy egy helyzetben megfelelően, odaillően és a kívánt

módon tudjunk viselkedni, információkra van szükség. Az információk annál

inkább fontosak, minél strukturáltabb a pedagógiai terület, minél kevésbé előre

szabályozott a tényleges helyzet (pl. a turizmus során előforduló számtalan

szituáció).

c. Tanácsadás: a tanácsadás kiindulópontja a tanácsot kérő embert foglalkoztató

konkrét probléma. Az ő dolga, hogy a tanácsot megfogadja-e vagy sem.

d. Előkészítés: szervezés, rendezés. Egy tanulási szituáció illetve az ehhez

szükséges körülmények kialakítása. Ez a szabadidő-pedagógia egyik leggyakrab-

ban használt eszköze.

e. Animálás: kezdeményezés, ráhangolás. Egy adott szituációban rejlő tanulási le-

hetőségeket kezdőállapotba hozni és a tanulási folyamatot újra elindítani. A

fogalom magában rejt valamit abból is, amit motiválásnak hívnak (Finger-Váczy,

2002).

Gesiecke szerint a szabadidő-pedagógia ebben az értelemben az egyetemes pedagógia

része. Véleménye szerint, amikor az ember szórakozik, azt azért teszi, mert nem akar

semmit tanulni, csak az adott pillanatot és annak jókedvű eltöltését tűzi ki célul. Eközben

azonban óhatatlanul is elkerülhetetlen, hogy „ragadjon rá” valamiféle új ismeret, csak ez

nem tervszerű, és végképp nem lehet előre kiszámítani (Finger-Váczy, 2002).

Más értelmezésben a szociokulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet a

különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek keretében alkalmaznak, ame-

lynek legfőbb célja az állam szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása és

közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása. Célja a szociális segítés, illetve a

kultúra közvetítése és a művelődés. Ez azt jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a

munkavállalók és munkanélküliek, a fiatalok és öregek, az alternatívok, deviánsok és a jól

szocializáltak, valamint a fogyatékosok és az egészségesek között húzódó alapellentéteket

(esélytelenség) megpróbálja feloldani.

11

Az animációs munka lehetőséget ad arra minden embernek, hogy a csoportban és a tár-

sadalomban elvégzett munkája által felfedezze önmagát. Ezzel segíti a csoportban, illetve a

társadalomban eltérő körülmények között élő emberekkel való kapcsolat kialakítását, val-

amint a kölcsönös tiszteletét mások felé. Általánosan elmondható, hogy ez a szabadidős,

vagyis munkaidőn kívüli aktív tevékenység, így szükségletünk és szórakozási igényünk

szerint változó, hogy ki mennyire vesz részt benne.

2. kép: Csoportfoglalkozás

3. A harmadik, manapság egyre jelentősebb terület a turisztikai animáció, mellyel

üdüléseink, utazásaink, szabadidős programjaink keretein belül találkozhatunk. Magyar

(2003) szerint a különböző kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-központokban,

sportcentrumokban és egyéb, az idegenforgalomban megjelenő helyszíneken megvalósuló

tevékenység, aminek célja közös az aktivitás, aktivizálás segítségével emlékezetes élményt

nyújtani a résztvevőknek.

Az alábbi megállapítások a turisztikai animáció fogalmának még teljesebb körű megis-

merésében segédkeznek (Finger-Váczy, 2002):

az animáció ösztönzés, bíztatás, ráhangolás

az animáció üdülésre, szabadságra vonatkozik

az animáció az üdülés közben érvényesülő ösztönzés, bíztatás

az animáció elsősorban csoportokra irányul

az animáció elősegíti és javítja a kapcsolatteremtést, a kommunikációt

az animáció válasz az emberek üdülés alatti szociál-kommunikatív igényeire

az animáció szolgáltatás

az animáció az animátorok munkaterülete

12

Ezek alapján a fogalma az alábbiak szerint összegezhető: az animáció az üdülés és a

szabadidő alatti közös tevékenységre való ösztönzés, bíztatás, felhívás (Finger-Váczy,

2002). A turisztikai animációban a játékos, élményt központba állító tevékenységek

kerülnek előtérbe, melynek célja a szórakoztatás, a pihenés alatt megélt élmények gya-

rapítása. A foglalkozásokat az animátorok vezetik. Róluk később még részletesebben

írunk.

Az interneten az alábbi megfogalmazás a legelterjedtebb: „A turisztikai animáció a

világon egyre több szálláshelyen elérhető, élményközvetítő szolgáltatás. Az ilyen szál-

láshelyeken (legyen az szálloda, kemping, ifjúsági centrum, apartman stb.) legalább egy

hivatásos animátor, vagy legtöbb esetben egy egész animátorcsapat dolgozik azért, hogy

az ott szabadidejüket töltő vendégek a lehető legtöbb új élménnyel gazdagodjanak” (Wik-

ipédia).

A turisztikai animáció kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-centrumokban, sport-

létesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szol-

gáltatás, amelynek célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti

kapcsolatok kiépítésével és játékos programok lebonyolításával. Ennek érdekében a közös

tevékenységekre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges

feladatául.

A turisztikai animáció célja azonos érdeklődésű emberek számára megteremteni a le-

hetőséget arra, hogy a kikapcsolódás ne a megszokott szabadidős tevékenység legyen, fel-

oldani az emberek gátlásait. Aktív tevékenységet biztosítani családoknak, pároknak és

egyedülállóknak.

Itt megjegyeznénk, hogy az

animációs programok nagy része a

gyerekeken keresztül igyekszik eljutni a

családokhoz. A családos emberek túl-

nyomó többsége akárcsak napi szaba-

didejét, úgy az éves szabadságát is a

gyerekei, unokái köré szervezi. Az az

állítás, hogy „a felnőtt is jól érzi magát,

3. kép: Sportanimációs program

13

ha a gyerekek jól szórakoznak” mindenfajta programra igaz. A foglalkozások alatt –

csakúgy, mint az üdülőhelyi animáció idején – a felnőttek vagy bekapcsolódnak, vagy a

kapcsolódó kínálatból érdeklődésüknek megfelelőek felé fordulhatnak. A családokra is

közösségfejlesztő hatású a közös animáció. Olyan programokra látogatunk el együtt, vagy

olyan dolgokat csinálunk együtt, amelyeket szervezés hiányában egyedül nem tudnánk

megvalósítani.

Az animáció központi elemei tehát a játék, a közös élmény és a társas együttlét igénye.

Az Európai Tanács értelmezésében az animáció teljesen új tevékenységi kört jelöl a kö-

tetlen szituációkban történő indirekt motiválás, ráhangolás és segítségnyújtás terén,

mindemellett a szabadidő-kultúra kulcsfogalmának és fontos képzési területének tartják.

Az animáció lehetővé teszi a kommunikációt, felszabadítja a kreativitást, segíti a

csoportképződést, és megkönnyíti a kulturális életben való részvételt. Az új tevékenységi

kör fontos sajátossága, hogy nemcsak verbális eszközöket használ, hogy intellektuális, ér-

zelmi és szociális-kommunikatív területekre is kiterjed, és még ott is hatékony, ahol az

emberi beszéd már csődöt mond (Finger-Váczy, 2002).

2.2. A turisztikai animáció

Típusai:

rekreációs animáció

rekreációs témaparkok

vízi parkok, aquaparkok, élményfürdők: szezonális turisztikai parkok, éves

élmény- vagy kalandparkok, ahol a hangsúly a vízi attrakciókon van

animáció az egészségmegőrzés jegyében

termálturizmus/gyógyturizmus animációja

sporttevékenységek (sport-animáció) – aktív, passzív

animáció a lelki kondicionálás jegyében: pl. a Magic Life klubokban (Shaolin papok)

kulturális animáció

múzeumok animációja – megismertetés, ismeretátadás, közös in-

formációfeldolgozás

14

várak, kastélyok: egyre több válik kastélyszállóvá – története, lakói, híres

emberek

egyéb kulturális animáció: fesztivál, falunap, természetjárás, natúrparki

öko-túrák

egyéb helyszínek: nyelvtanulási lehetőségek, irodalmi utak, zenei művek,

színházi előadások

„látvány-animáció” – nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek

gasztronómiai animáció

bor-utak, sajt-utak, főzőtanfolyamok, gasztronómiai fesztiválok

a tipikus szórakozások animációja

presztízs jellegű animáció – vannak olyan helyek, ahová el kell mennie a

turistának élete során, vagy például egy olyan esemény, amit látnia kell

(pl. híres festőművész kiállítása)

kaland-animáció – lakatlan szigetek, katasztrófaturizmus, kaland- és

túlélő túrák

4. kép: Kalandtúra

Tevékenységi területeit az alábbi kategóriába sorolhatjuk:

15

Társas együttlét, melynek célja a kontaktusteremtés, barátok szerzése, az elma-

gányosodás kerülése, pl. ismerekedős estek, grillpartik, kártya partik, táncos es-

tek.

Hobbisport, ami esetében a kikapcsolódáson, szórakozáson, csapatok

összehozásán, a jó közérzet biztosításán van a hangsúly. Lényeges, hogy nem

teljesítmény vagy verseny, hanem előképzettség nélküli szórakozásorientált

játék, ezért figyelni kell a terhelhetőségre.

Kreatív tevékenységek, ezek célja a játékosság és az önmegvalósítás. Szál-

lodákban kizárólag gyermekeknek szervezett foglalkozások, de gyakran a szülő

is leül az asztalhoz és szívesen készít bármit.

Játék és kaland, aminek célja a megszokott, mindennapi tevékenységtől való el-

szakadás, pl. kirándulás, rafting, hegymászás, szörf.

Bárhogyan is csoportosítjuk, az világosan látszik, hogy a turisztikai animáció minden

területe az élményen keresztül az emberek egymásra találásáról és ezáltal a kon-

taktusteremtésről szól, a szabadidő alatti közösen megélt tevékenységekről és élményekről.

Már 1973-ban megfogalmazásra kerültek az alábbi konkrét tartalmi jegyek, melyek még

teljesebbé tették az animáció fogalmát:

kezdeményezés, serkentés, javaslat

aktivitás, mozgás, sport

társaságkedvelés, barátságosság, szórakozás

kapcsolat

öröm, élvezet, változatosság

Ez alapján már levezethető az animáció három minőségileg eltérő fokozata (Finger-

Váczy, 2002):

az animáció folyamata (serkentés, kezdeményezés, javaslat)

az animáció tartalma (társaság, mozgás, aktivitás)

az animáció hatása (öröm, élvezet, kapcsolatteremtés, élmény)

Funkciói: (Finger-Váczy, 2002)

16

fogadás, köszöntés

tájékoztatás

vendégekkel közösen csinálni valamit

különlegesség szervezése

segítségnyújtás a másokkal való megismeréshez

jelenlét, megközelíthetőség, elérhetőség

ellátás, kiszolgálás

törődés, gondoskodás

érdeklődés, érdeklődés bemutatás

elbúcsúzás, elbúcsúztatni

Célja:

a nyaralással eltöltött idő színesítése és gazdagítása (intenzívebb, változatosabb

nyaralási élmény)

az egyéni aktivitások fokozása (olyan kipróbálása, amit otthon a hétköznapok-

ban nem tenne)

kapcsolatteremtések fokozása

a kommunikáció mélyítése és kiépítése

több móka, öröm, élvezet

esély adása arra, hogy az animáció alatt megszerzett élmények a vendégekben

tovább dolgozzanak

az életminőség javítása az üdülés alatt

új ismeretek szerzése (indirekt tanulás)

A turisztikai animáció legfőbb feladata, hogy a szálláshelyre érkező vendégek minél

elégedettebben, minél több új élménnyel gazdagodva utazzanak el a szálláshelyről. Nem

titkolt cél, hogy eközben minél többet költsenek a szállodában, valamint később is

térjenek vissza oda. Ehhez az animátoroknak rendkívül összetett elvárásoknak kell

megfelelniük, és igen szerteágazó feladatkörökben kell helytállniuk nap mint nap. Az

animáció ugyanis sokkal több, mint egyszerű programszervezés. Az animátor élményeket

ad a vendégeknek, miközben a szálláshelyen egyfajta sajátos házigazda szerepet is betölt,

17

hiszen személyes, akár bizalminak is tekinthető vendégkapcsolatai révén közvetítőként

léphet fel a személyzet és a vendégek között. Gyerekek, felnőttek, családok, baráti

társaságok, dolgozói kollektívák egyaránt részt vehetnek a programokon, a jó animátor

tudja, hogy az adott társasághoz melyek a legtesthezállóbb programok (Wikipédia).

4. Az animáció negyedik részterülete a rendezvény animáció, mely a rendez-

vényszervezéshez kapcsolódó feladatokat fedi le (tervezés, szervezés, lebonyolítás és

utómunkálatok). Dankó (2010) szerint a rendezvény animáció fogalma hasonlít tar-

talmában a korábban bemutatott turisztikai animációhoz.

Magát a fogalmat Edouard Limbos, az animáció jeles francia professzora ültette át a

közösségi életre. A filmipari animációt leszámítva az összes többi megegyezik abban, hogy

az egyén, vagy egy/több csoport belülről fakadó aktivitását mozdítja elő, fejleszti, serkenti.

Közös bennük az is, hogy az aktivizáló foglalkozást, tevékenységet vezető személyt

mindegyik esetben animátornak hívják. Természetesen nemcsak a szakemberek által

szervezett és lebonyolított animációs programok léteznek. Beszélhetünk hétköznapi ke-

retek között megvalósuló, saját magunk által szervezett animációról is. Ilyenkor a hivatalos

animáció kifejezés helyett a játék megfogalmazást használjuk. Például amikor családi vagy

baráti összejöveteleket tervezünk, sokszor előkerülnek a legkülönfélébb társas-, kártya-,

vagy egyéb játékok, melyek az adott közösség összekovácsolását és a közös élmény szer-

zését hivatottak elősegíteni. Ez alapján tehát animációról beszélhetünk itt is (Herpainé,

2015.)

A Finger-Gaylor féle anagramma (1990) kreatívan összegzi az animation szó betűivel

az animációs tevékenység lényegét és főbb jellemzőit:

Anregung = javaslattevés, kezdeményezés

Neugierde = kíváncsiság

Interesse = érdeklődés

Motivation = indíték

Aufforderung = felkérés, buzdítás

Tatigkeit = tevékenység

Impuls =ösztönzés

Offenheit =nyitottság

18

Nachwirkung =utóhatás

Animáció egy „európai” kifejezés az üdülés és a szabadidő területén, és ezzel együtt

állandó része a szolgáltatási kínálatoknak. Az „animáció” kifejezés és az ebből levezetett

fogalmak majdnem mindegyike az európai nyelvben, illetve a Földközi-tenger térségének

nyelveiben is megtalálhatók:

a francia nyelvben (hiszen alapjában véve francia találmányról van szó): Animation (fe-

lélesztés, felélénkítés), Animateur (játékmester egy szabadidőközpontban, ellentétben a

Monituer-rel, aki képzett sportoktató), Animatrice

a francia nyelvben (hiszen alapjában véve francia találmányról van szó): Anima-

tion (felélesztés, felélénkítés), Animateur (játékmester egy szabadidőközpont-

ban, ellentétben a Monituer-rel, aki képzett sportoktató), Animatrice

az olaszoknál: Animazione, Animatore, Animatrice

spanyol nyelvterületen, ahol jelentése közelebb áll a szórakoztatáshoz: Ani-

mación, Animador, Animadora

szerb-horvát nyelvterületen: Animacija, Animátore

Törökországban: Animasyion, Animatör, Animatörler

Csupán az angol nyelvterülten alakult másképpen a fejlődés, mivel ott más gazdasági

terület (film- és számítógépipar) idejében „lecsapott” a fogalomra, így az animáció jelen-

tése ott a trükkfilmek figuráinak mozgását jelenti. A turizmus területére alternatív

megnevezésre volt szükség, ami jelentésében és tartalmában visszaadja a fogalom lényegét,

de mégis más. Erre született meg a Guest Relations, illetve az Active Guest Relations.

Ebből levezetve Guest-Relations-Manager, Active-Guest-Relations-program, vagy akár

Activity-program szóhasználat az elfogadott és bevált az angoloknál.

Mivel az ösztönzés, a motiválás is szerepel a fogalmat körülíró szavak között, sokan

hajlamosat azt gondolni, hogy manipuláció is egyben. Ennek tisztázása végett tekintsük át

az alábbi táblázatot, és nézzük meg a két fogalom közötti különbségeket:

19

ANIMÁCIÓ MANIPULÁCIÓ

Nyílt Észrevétlen, rejtett

Kötetlen Ellenőrizhetetlen

Önkéntes Nem önkéntesen veti alá magát valaki

Saját akaratból történik (a vendég

saját motivációja)

Külső akaratból történik (külső cél: a

manipulátor egyéni célja)

1. táblázat:

Sokat szóltunk már arról, hogy az animáció valamilyen közös tevékenységre bíztat,

ösztönöz, az üdülővendégek kívánságaira kínál választást. Ebben rejlik összetettsége és

nehézsége, hiszen nem mindenki vágyik a közösségi programokra, illetve a különböző

emberek különféle tevékenységek iránt érdeklődnek. Tehát komoly kihívás olyat kitalálni,

ami közel mindenkit érdekel és meg is mozgat. Szerencsére segítségünkre vannak olyan

fogalmak, mint az élmény (akár új ismeretek által) és a játék. Játszani – Huizinga óta

tudjuk, hogy – minden ember szeret, a minél több élmény átélése pedig emberi létünk

egyik célja, vagyis a tökéletes recept egy remekbe szabott animációs programhoz, ha öt-

vözzük a kettőt.

Összefoglalásképp nézzünk meg egy utolsó megfogalmazást az animáció másik jelentős

francia professzorától, Lucian Trichaudtól: ,,Az animáció segíthet mindannyiunkat abban,

hogy egy társadalmon, egy közösségen belül megtaláljuk hovatartozásunkat, megkönnyíti

számunkra az identifikáció, az azonosulás folyamatát, felébreszti és fejleszti bennünk a

találkozás, a párbeszéd, a megértés, a kölcsönösség, a társadalmi beilleszkedés szükségle-

tét. Az animáció megkönnyíti az egyének ill. csoportok közötti kölcsönös megértést. Segíti

az egyéni és csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot, kreativitást.” (Trichaud, 1967,

idézte Juhász, 1997).

2.3. Az animáció kialakulása

Kialakulását különböző változások befolyásolták, főként az USA, Olaszország és a volt

Szovjetunió területén zajló átalakulások, azonban különösen a 30-as években folyó szo-

20

ciális csoportmunka fejlődése gyakorolt rá hatást. Ifjúsági közösségekben és ifjúsági

szervezetekben fedezték fel először, hogy mennyire fontos a fiatalság részvétele a szociális

és szabadidős területeken. Ezzel szoros összefüggésben van az „Ifjúság és kultúra házai”-

nak felbukkanása a 40-es években. Ennek köszönhetően már a II. világháború után kiala-

kult az államilag támogatott és elismert, minősített „animateur” képzés. Ennek egyenes

következménye volt, hogy a particitív (személyes részvételen alapuló), szociokulturális

animáció szellemiségét a szabadidő- és üdülési szférába is hamar átültették. Az 50-es

évekre a turisztikai animáció kezdeményei megjelentek a francia családi üdülőfalvakban,

amelyek kínálatukba kezdettől fogva integrálták a különféle animációs programokat. A

célok sokfélesége ellenére az összes animációs próbálkozás közös vonzása, hogy olyan

nyílt helyzeteket/szituációkat teremtenek, melyekben elkerülhetetlen, hogy az emberek a

környezetükben lévőkkel megismerkedjenek, bátorságot öntenek beléjük annak érdeké-

ben, hogy a kommunikációs gátakat, kapcsolatteremtési akadályokat, gátlásokat leküzdjék,

és akár az érzelmi védettség és szociális biztonság érzetét adják számukra.

A turisztikai animációról szóló nézeteket a szociokulturális animáció harcosai vehe-

mensen és sokszor félreértve vitatják. Abból indulnak ki, hogy a szabadidő-kulturális

munka kiindulási alapja az igény, hogy az emberek új kommunikációs formákat ismer-

jenek meg. Ennek okait elsősorban a kommunikációszegény munkahelyi környezetben és

a kapcsolatok kialakulása ellen ható lakókörnyezetben kereshetjük, amely révén az em-

berek természetes találkozóhelyeik többségét elvesztették. A szociális kapcsolatok

színterei korábban az alábbi helyszínek voltak a közösségek életében:

három generációs család

házon belüli és a ház előtti térség (városban)

udvar (falun)

a falu főtere

a templom kijárata

vásár

kocsma, kávéház vagy szatócsbolt

Ezek a mai lakókörnyezetekben – a lakótelepeken és a peremvárosokban – már nem

adottak. Változás kellett. Kialakulását elősegítette, hogy a második világháború végét

21

követően beindult egyfajta gazdasági növekedés, valamint a sugárhajtású repülőgépek ter-

jedésével a világot átölelő tömegturizmus is jelentős fejlődésnek indult. Az egyre gyorsabb,

kényelmesebb és egyre megfizethetőbb utazási lehetőségekre válaszul gigantikus szál-

láshelykomplexumok jöttek létre, ahol egyszerre akár több ezer ember is üdülhetett. A

szállodák a strandokon, medencéken kívül nem tudtak egyéb programlehetőségeket aján-

lani vendégeiknek, akik így a szállodán kívül keresték az elfoglaltságot, és ott is költötték el

a nyaralásra szánt pénzük jelentős részét. Hamar felismerték a szállodatulajdonosok, hogy

ez így nem halad jó irányba. Ekkora merült fel a gondolat, hogy mi lenne, ha igyekeznének

a vendégeket a szálloda falain belül tartani valamivel, és hatni rájuk a programok által,

hogy jövőre is visszatérjenek.

Az 1960-as években az első animátorokat még GO-ként, vagyis „Gentle Organizer”-

ként emlegették. Feladatuk akkor még nem volt annyira összetett, programok szervezését

és a vendégekkel való kapcsolattartást jelentette. Mivel a szolgáltatás francia nyelvterületen

(elsősorban Észak-Afrikában, főleg Tunéziában) kezdett terjedni, így elnevezése is erről a

nyelvterületről származtatható.

Az animáció talán legismertebb megjelenése a Dirty Dancing című film, ahol Johnny

Castle (Patrick Swayze), a főhős nem más, mint a Kellerman Hegyi Tó Hotel mai ér-

telemben vett táncanimátora (Wikipédia).

5. kép: Johnny Castle (Patrick Swayze) esti szórakoztató műsoruk közben

22

A 70-es évek óta az animáció nem kizárólag az exkluzív szabadidőklubok kiváltsága,

hanem a társadalom számos területén működő szakma lett, beágyazódott a társadalmi-

gazdasági trendekbe.

A turizmus területén az elmúlt évtizedekben megjelent lehetőségek tovább erősítették

létjogosultságát és kialakulásának szükségességét. (Finger-Váczy, 2002) De mik voltak az

animációt megalapozó változások a turizmusban? Ezt vegyük most sorra.

Egy új fogalom megjelenése (legyen szó bármilyen fogalomról az élet területén) minden

esetben valamiféle (társadalmi) változást feltételez. Ebben az esetben is így történt. A ki-

induló alap a városi, illetve a nagyvárosi orientációjú társadalom, melyet a személytelenség,

a médiafüggőség és az általános kapcsolatszegénység jellemzett. Jost Krippendorf, svájci

turizmuskutató az alábbi táblázatos formában foglalta össze a fejlődés lényeges elemeit:

A tudományos növekedés faktorai:

Indító szikra Tudományos-technikai haladás, tömegtermelés

Következmények Növekvő jólét: emelkedő jövedelmek, reáljövedelem

növekedés

Városiasodás: egyhangú lakóövezetek és iparvidékek, a

városi népesség növekedése

Mobilitás: tömeges motorizáció, a közlekedési infra-

struktúra kiépülése

Szabadidő növekedése: a munkaidő csökkenése

Ár „Eltársadalmasodás”: az élet szabályozottságának

növekedése, a hagyományos közösségek feloldódása

Individuális stressz: gépies és funkcionalizált munka és

életvitel, a környezet minősége romlik, a társadalmi

nyomás erősödik

Megoldás Turizmus: mint felszabadító szabadidő-eltöltési forma,

a mindennapok világától távol pihenő, üdülő területeken.

2. táblázat:

23

A társadalomban bekövetkezett átalakulások és a turisztikai kínálat szerkezetében tör-

tént változások kihatással voltak az üdülővendégek kapcsolati és információs lehetőségeire

is. A tömegturizmus kezdetleges megjelenési formái kevés interakcióra adtak lehetőséget.

A kisebb, családias hangulatú vendégházak házigazdái a több ezer férőhelyes szállodákban

nem tudták tovább ellátni ugyanazokat a feladatokat (1950-es évektől kezdődően). Nap-

jainkban divat lett újra kisebb vendégházakban ez a házigazda/vendégváró szerepkör. De

mi ez a házigazda szerep, és miért kapcsolódik az animátori munkához:

Az üdülés közbeni kezdeményezés (vagyis mai értelemben vett animáció) korá-

bban a házigazda szereprésze volt minden hotelvezető és panziótulajdonos

számára.

A házigazda minden vendég számára egyértelműen azonosítható felelős és

természetes személy volt, nem csak egy „funkcióhordozó”.

A házigazda-vendég kapcsolat személyes kapcsolat volt, és az üdülők

tájékoztatására, motivációra és kapcsolatteremtésre vonatkozó igényeit jórészt

kielégítette.

A gazda elbeszélget a vendégekkel és tanácsot ad, hova érdemes kirándulni, mi-

lyen cipőt vegyen fel hozzá, személyesen közreműködik az üdülőhelyen

működő vállalkozásokban, és esténként megkérdezi a vendégeket, hogy töltöt-

ték a napot, s hogy tetszett nekik a környék.

A panziók, szállodák viszonylag kicsik voltak, áttekinthető rendben várták a vendége-

ket, könnyen jött létre kapcsolat a vendégek között, hisz ugyanabban a házban töltötték

szabadságukat. Ezek a kis vendéglátóhelyek ma sem haltak ki teljesen, sok működik

közülük ma is az Alpokban és az Alpokalján, a középhegységekben és az európai

partvidékeken. A házigazda „kiesése” csupán egy a sok változás közül, szedjük ezeket is

csokorba.

A legfontosabbak turisztikában bekövetkező változások az animáció kialakulása szem-

pontjából (Finger-Váczy, 2002):

az utazási intenzitás növekedése (195424%, 1970 41,6%, 1988 65%,

198967%)

24

a vendégek számának növekedése

szálláslehetőségek bővítése (nagy hotelek, üdülőközpontok)

új szállásformák bevezetése (üdülőfalvak, klubok)

nagyfokú racionalizálás és kevesebb személyzet

a turizmus új szervezési formáinak bevezetése (apartmanok, time-sharing stb.)

Ezen tényezők teljes mértékben megváltoztatták a vendéglátó szerepét. A kapcsolat

közte és a vendég közt személytelenné, kialakulása olykor akár lehetetlenné is vált. A

nyaralók közti kapcsolatok felszínesebbek lettek vagy ki sem bontakoztak. Tovább ne-

hezítette a helyzetet a nyaralók és a helyi lakosok létszámának arányában bekövetkezett

jelentős mértékű eltolódás. Érdekességként nézzünk néhány adatot erre:

Az 1970-es években csak a 4 legnagyobb német keleti-tengeri üdülőközpontban

19.000 pótvendégágyat telepítettek rövid idő alatt.

A 3-5000 férőhelyes üdülőközpontok gyakran 1-2000 fős települések

szomszédságában találhatók meg.

A turizmus ezen irányba történő fejlődése redukálta azon kínálatot, melyet addig az

üdülőhelyi környezettől várt a turista, vagyis az útmutatást, serkentést, kapcsolatteremtést.

A kapcsolatteremtés csökkentett kínálata mellett pedig egyre nőtt a kevés utazási tapaszt-

alattal rendelkező üdülők száma, akiknek nagy szükségük lett volna a tanácsra, útmutatásra

és programötletekre.

Ez a két trend megjelenése világossá tette, hogy igény volt valami újra a szociál- kom-

munikatív szolgáltatások területén. A hagyományos szolgáltatások mellett (melyek többek

között a szállítás, maga a vendéglátás vagy a fizető-vendégszolgálat) megjelent az

üdülőhelyi szabadidő szervezés, az üdülőket aktivizáló kulturális és egyéb rendezvények

kínálata. Turizmus-kutatók szerint az egyik legfontosabb elvárás a szolgáltatókkal szem-

ben a vendégek teljes mértékű kiszolgálása szociális, tehát gyakorlatilag ennek is

köszönhető az animáció megszületése.

Az animátor tehát a kezdeti időkben a házigazda szerepét is átvette. A „jó házigazda”

funkcióiról a turisztikai animáció funkcióinál már olvashattunk, hiszen ezek nem választ-

hatók külön egymástól.

25

A feladatokat nem szükséges egy embernek ellátnia, sőt a mai animációban bevált szo-

kás, hogy egész team dolgozik együtt a vendégek szórakoztatásáért. Az animációt gyakran

definiálják szolgáltatásként, mely a funkciókat olvasva nem meglepő. Napjainkban,

elsősorban külföldi szállodákban ugyanúgy elvárják az animátorok foglalkoztatását, mint a

recepciósét, londinerét vagy a bárpincérét.

A turisztikai animáció külföldön akkor vált népszerűvé, amikor fiatalok csoportja egy

újfajta üdülési formát hozott létre Mallorca szigetén. Ezeket a fiatalokat azért hívták a

vendégek mellé, hogy a nyaralásuk ideje alatt szórakoztassák őket. Tehát Franciaországban

jelentek meg az első úgynevezett turisztikai animátorok. Gerard Blitz és Gilbert Trigano

voltak azok, akik sikerre vitték a mai napig is létező és üdültetésben élen járó Club Medi-

terranée nevű utazási vállalkozást (1950), vagyis a Club Medet (1957). Tervük szerint egy

nagy turisztikai vállalkozást akartak indítani, azonban nem volt elég tőkéjük a kezdéshez.

Annyi pénzt gyűjtöttek össze, ami ahhoz volt elég, hogy egy kisebb

üdülőterületet béreljenek. Kezdetben ismerőseiket hívták meg, majd

egyetemistákat és fiatalokat. A Club Med ma a világ öt kontinensén 61

klubszállodát kínál egzotikus országokban és Európán belül, 23

klubszálloda pedig a hegyekben várja a téli sportokat kedvelő vendégeket.

Külföldi országok esetében nem mindenhol terjedt el az animáció. Néhány ország,

amely az élen jár: Olaszország, Tunézia, Egyiptom, Törökország, Spanyolország,

Görögország (főként a szigetvilág). Tunéziában például külön szakmának számít.

2.4. Az animáció megjelenése Magyarországon

Magyarországon először 1931-ben a Pesti Hírlap Nyelvőre című zsebkönyvben jelenik

meg a szó Tolnai Vilmos magyarázata által, aki szerint az „animál, animiroz” jelentése:

„éleszt, elevenít, élénkít, kedvet kelt, jókedvre gerjeszt, felvidít, vidámít, biztat, buzdít,

lelkesít, sarkall, serkent, rábeszél.” (Gesztesi, 1991).

A 2000-es években jelentős beruházások kezdődtek az idegenforgalmi szálláshelyek

piacán. Az „életben maradás” sok új szálláshelyet arra kényszerített, hogy létrehozzon egy

olyan szolgáltatást, amivel valami újat nyújt, és ezáltal odavonzza a vendégeket. A

megoldás az animációban volt. Hatásos volt és olcsó, ezért egyre több hazai szállásadó

6. kép: Club Med logója

26

választotta ezt a megoldást. Természetesen az idegenforgalmi animációt tekintve teljesen

más szemszögből vizsgálhatjuk a hazai és a külföldi szállodákat. Magyarországon

leginkább a Balaton és egyéb tóparti, vízparti környéken találunk olyan szállodákat, ame-

lyek lehetőséget biztosítanak az animációra.

A nagyobb üdülőhelyeken, amelyek kívül esnek a balatoni régión, még elvétve (azon-

ban egyre növekvő számban) találunk olyan szállodákat, ahol ilyen ajánlatokkal próbálják

odacsábítani a vendégeket. Számokban kifejezve ez kb. 10%-ot jelent, ami meglehetősen

kevés. Számos 100-200 szobás szálloda ezek szerint semmiféle programlehetőséget nem

kínál az odaérkezők gyermekeinek vagy az aktív pihenésre vágyóknak, s ezzel el is veszíti

ezt a réteget. Nagy potenciál van tehát benne, érdemes kihasználni.

A Balatonon elsősorban a legfőbb cél, hogy a gyermekes családok szívesen látogassa-

nak el a magyar tengerhez. A Balaton vendégforgalmi adatai alapján szükség van a

versenyképesség javítására a térségben. A marketingtevékenység részeként a Balatoni Re-

gionális Idegenforgalmi Bizottság turisztikai animációs rendszer kiépítését szorgalmazta a

balatoni régióban. Igaz, a turisztikai animáció a Balaton kínálatában már jelen volt, és a

Magyar Szállodaszövetség balatoni régiójának 64 szállodája közül 21 példamutatónak

minősíthető. A Balatontourist Rt., a Siotour Rt. kempingjeiben, a Hotel Ezüstpart, a Club

Tihany és a Hotel Magistern szállodákban, a Kolping Hotelben mind-mind jól működő

animációval találkozhatunk.

A belföldi turizmus fellendülésével nagy kereslet mutatkozik olyan szállodákra, ahol a

családok minden tagja jól érezheti magát. A külföldi turisták is igénylik ezeket, hiszen

náluk elterjedt és népszerű ez a szolgáltatás (németek, lengyelek, olaszok, spanyolok stb.).

Éppen ezért nem csak a balatoni régióra jellemző már manapság az animáció alkalmazása,

hanem már más területeken is találkozhatunk ilyen szolgáltatásokkal akár egész évben

(például a Velencei-tónál a Velence Resort&Spa, vagy Noszvajon az Oxigén Hotel & Zen

Spa stb.).

27

7. kép Ele-Fülöp és a gyerekek, animációs program a Velence Resort&Spa-ban

2.5. Az animátor (animateur, animatore, guest-relations-manager)

Animatőr, melynek több jelentése is használatban van:

1. Szabadidő-tanácsadó, modern foglalkozás az idegenforgalom területén. Kezdetben

csak az üdülőklubokban dolgoztak animatőrök, ma már a nagy szállodákban is.

Képzettség és komoly szakvizsga előzetes megszerzése manapság már nem követel-

mény, általában intenzív felkészítés előz meg egy-egy szezont. Az animátorok

szórakoztatják és foglalkoztatják a vendégeket, sport- és szabadidőprogramokat

szerveznek és előmozdítják a vendégek közötti kapcsolatokat (Finger-Váczy, 2002).

2. Franciaországban állami diplomával rendelkező, a Németországban működő szociális

munkásokhoz hasonló alkalmazottak, akik a szociális nevelésben és felnőttképzésben

dolgoznak (Finger-Váczy, 2002).

Az animátor aktív közreműködést biztosító programok, események kezdeményezője,

szervezője, irányítója, résztvevője, aki érdeklődést ébreszt és részvételi lehetőséget biztosít

az üdülővendégeknek.

28

Az animátornak rendelkeznie kell az alábbi alaptulajdonságokkal:

jó kommunikációs képesség

rugalmasság

képesség a megváltozott helyzetre történő gyors reagálásra

nyitottság a vendégek (gyermekanimáció esetében a gyerekek) felé

hitelesség

diszkréció

Szakmai kompetenciák:

szakképzettség turizmusban, animációban

műveltség, kreativitás

nyelvismeret (legalább két nyelven)

sportban való jártasság

program- és rendezvények szervezése és lebonyolítása

A megfelelő minőségű animációs szolgáltatás jelentős bevétel a szállodának. Animátori

munkáim során számos olyan esettel találkoztam, hogy a vendég kifejezetten az animátori

programok miatt fizetett be az adott szállodába (és volt hajlandó plusz felárat fizetni

ezért!). A szállodák bevételein keresztül a turizmus fejlődését és felvirágzását is elősegíti.

Egyre több ország számol ezzel a jelenséggel, így az animátorok oktatására is egyre

nagyobb hangsúlyt fektetnek.

8. kép: Aqua fitness

29

9. kép: Egy jó animátor ismérvei

Az animátor sokrétű feladatkört lát el a kiscsoportok létrehozása és fenntartása során,

valamint a lokális társadalom életében egyaránt.

Fő feladatai a következőek:

betölti a házigazda szerepét, mindenkivel jó viszonyt igyekszik kialakítani

példát mutat

munkájával fejleszti a helyi társadalom kulturális igényeit

serkenti a különböző csoportok önkifejezését

társas együttlétre ösztönöz

szorgalmazza a helyi kulturális szokások megőrzését és továbbadását

összehangolja a csoportot és a csoportos munkát

foglalkozik az egyénekkel és az egyéni problémákkal is

biztosítja a kezdeményezés és az egyéni felelősség felébredését

építi az egymás mellett élő csoportok közötti kapcsolatokat

kezdeményezi a jó működéshez szükséges változtatásokat

nem tör a csoport élére, hanem konszenzusra, megegyezésre törekszik

A sokrétű feladatkörből és a különféle működési területekből adódóan az animátori

munka során különböző animátorszerepek alakulhatnak ki sajátos csoportkörökben

tevékenykedve.

30

Ilyenek lehetnek:

szervező

leginkább a kezdeti stádiumban jellemző

adminisztrációs tevékenység, összejövetelek szervezése

szószóló

a lehető legritkábban forduljon elő

bizonyos helyzetekben azonban elengedhetetlen

ügyelni kell arra, hogy ne képviselje senkinek sem az érdekeit a többiekénél

nagyobb mértékben

kihívó

leginkább a hátrányos helyzetű csoportok kapcsán érdemes ezt a szerepet

választani

küzdenie kell az előítéletekkel és a diszkriminációval

igen nehéz szerep

fejlesztő

bíztatnia kell a tagokat a szereplésre, öntevékenységre és érdekér-

vényesítésre

támogató

igen sokszínű szerep

már létrejött és működő csoportok esetében érdemes ezt a szerepet választani

Limbos (1985) az alábbi animátorszerepeket és animátortípusokat különböztette meg:

1. technikus animátor: pl. fotókör, kerámiaműhely vezetője, turisztikai animációban a dj

2. sporttal foglalkozó animátor: pl. kajakozás, barlang-kutatás tanítója, sportos fo-

glalkozások lebonyolítója

3. kulturális animátor: pl. filmfórum, irodalmi klub irányítója, fakultatív programokon a

kísérő animátor

4. társadalmi-nevelő animátor: pl. ifjúsági otthon, iskola területén

5. intézmények animátora: pl. ifjúsági ház, alkotóműhely keretében

6. relációs (kapcsolati) animátor: pl. vitaest, véleménycsere koordinátora

7. lakókörzetek animátora: pl. a helyi lakosság szervezője

8. képző animátor: pl. animátorképzés, továbbképzés, szakosodás oktatója

31

Alapszabályok az animátor munkában:

Minden olyan dolgot ajánljunk a vendégnek, amit ő otthon soha nem szokott

csinálni.

Soha nem kényszerítjük a vendéget a részvételre (hiszen az

üdülését/szabadságát) tölti, de segíteni kell mindenkit abban, hogy ne maradjon

ki a játékból a kora, súlya vagy egyéb fogyatékossága miatt.

Vonjuk be a törzsvendégeket, ha új programot kell kitalálni/megvalósítani, ér-

tékelni fogják.

10. kép: A turizmus heti ritmusa

Az animáció szervezésének folyamata (Dankó, 2010):

1. Előkészítés – tájékozódás:

a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség, környezete stb.)

résztvevők összetételéről

az adott szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről, árszínvonaláról

sport- és játéklétesítményeiről

32

helyi vezetők, megbízók kérései

a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az animáció terén

2. Animátori csapat kialakítása:

külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat, vagy maguk to-

boroznak

meg kell határozni a team nagyságát

ki kell jelölni, ki az, aki alkalmas koordináló, vezető animátornak (játékvezető,

háziasszony)

különböző területre specializálódott animátorok megkeresése

3. Programterv kidolgozása

a vezető animátor az összegyűjtött információkat elemzi az animátorokkal

együtt

ötletek cseréje

részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét meghatározása, szétosztása

előkészítési munka

4. Programok hirdetése

fontos feladat a programok reklámozása, szórólapok, hangosbemondó,

mikrofon, szócső, személyes invitálás

leghatásosabb a személyes érdeklődés felkeltése

hatásos, ha különböző érzékelési területekre hatunk:

látás – plakátok, szórólapok, meghívókártyák

hallás – személyes invitálás, hangosbemondó stb.

ízérzékelés és szaglás – látványkonyha, borkóstoló

tapintás – agyag, gipsz, váratlan, hirtelen fellépő inger

Lássunk egy példát a programajánlatra:

Programajánlatuk olyan, mint a svédasztal, mindenki talál benne számára érdekeset:

Sportlehetőségek, kirándulások, túrák, a környék adta lehetőségek kiaknázása,

csak gyalogosan átélhető élmények fókuszba állítása.

33

Társasjátékok, vetélkedők, amelyekben mindenki győzhet, nem csak a

szakember.

Ismerkedési estek, táncmulatság kollektív, a sarokban ülőket középre perdítő

játékokkal.

Esténként musical, revü vagy kabaré előadás a vendégek közül napközben

felfedezett új tehetségek bevonásával stb.

Az animátorképzés külföldön és itthon

Mivel napjainkban külön szakmaként is emlegetik az animátorságot, ezért óhatatlanul is

szükségessé vált megfelelő színvonalú képezés létrehozása, ahol minden animátor kellő

pszichológiai, szociológiai, andragógiai, sportági, anatómiai és élettani ismereteket szerezhet.

Minden képzésnek az alábbi szakaszokra bontva kellene megvalósulnia:

fogékonnyá tétel, informálás (előkészítő szakasz)

ütemezett képzés

továbbképzés (későbbi szakasz)

szakosodás egyes szakterületre

A gyakorlati életben azonban meglehetősen kevés példát és alkalmat találunk ilyen

képzésekre, pedig az igény valós, ezt mutatta például a pár évvel ezelőtt Budapesten

megrendezett animátorképző tanfolyam iránti nagymértékű érdeklődés.

Külföldön, mivel elterjedtebb szakmáról van szó, a képzésre külön iskolák alapultak,

ahol komoly gyakorlati felkészítés folyik (ezek időtartama akár 1-2 év is lehet). A képzés

árát a jelentkező finanszírozza. Ismerkedjünk meg két animációban élen járó ország

képzési rendszerével.

„Franciaországban a 17. életévét betöltött jelentkezőnek el kell végeznie a BAFA nevű

animátori képzést. A képzés ideje alatt a kommunikációs és véleménynyilvánítási, illetve a

felelősségérzet és kezdeményezőképesség készségét sajátítják el a jelöltek. Rengeteg pluszt

ad a résztvevőnek, fejleszti önértékelését, segít kialakítani a leendő animátorban egy saját

pedagógiai irányvonalat. A képzés legfőbb célja, hogy a megszerzett tudást nem csak

elméletben, hanem gyakorlatban is hasznosítani tudják. Legyen képes animációs fo-

glalkozások tervezésére, végrehajtására és értékelésére. Tudjon csapatban dolgozni, képes

34

legyen kapcsolatot teremteni felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. A képzés rendszere

háromszintű. Először az elméleti alapok és a megfigyelés a fontos, majd a gyakorlat, végül

az értékelés. Tehát a BAFA elvégzése feljogosítja a képzést elvégző személyt az animációs

foglalkozások megtartására. A következő szint a BAFD, mely magasabb pozíció elérésére

ad lehetőséget. Elvégzőjét feljogosítja animátori központok vezetésére. Az elvégzéséhez

követelmény a betöltött 21. életév. Ennek a képzési rendszere négyszintű: elméleti alapok,

majd gyakorlat, végül az elméleti tudást egy önálló tanulmányban kell bizonyítani. A kur-

zus kéthetes gyakorlattal fejeződik be egy szabadidős központban. Az animátori

központok mellett játszóházak is működnek, amelynek célja, hogy helyet adjon az

animációs szolgáltatásoknak. Az animátor szerepe létfontosságú a játszóházban, hiszen ő

vezeti a játékokat, elmagyarázza a gyereknek és a felnőtteknek a játék szabályait.

Az Olaszországban dolgozó animátorok nem rendelkeztek államilag elismert bizonyí-

tvánnyal. A piemonti Vedogiovane 2002-ig animátorképzéssel foglalkozott, melynek során

az egészségügyről, a szociológiáról, a pszichológiáról, a gyermekek védelméről és az ok-

tatási módszertanokról tanulhattak a résztvevők. Az aktív foglalkozások keretein belül

elsajátíthatták a gyakorlati tudnivalókat. 2002-től az egyetemek belátták, hogy nagy igény

van az animátorokra, ezért az „Universitá degli Studi di Torino” pedagógiai tanszéke

elindította a „nevelés és képzés” nevű szakirányát, amely tökéletesen megfelelt az animát-

ori munkák követelményeinek. Később egyre több egyetem vette át a képzést, mely során

pedagógia, pszichológiai, egészségügyi, jogi és művészeti ismereteket szereztek”

(www.szallodamenedzsment.ektf.hu).

Magyarországon ez kicsit másképp alakult ki. „Az animátorok rendszerint szakirányú

főiskolai vagy egyetemi (pedagógiai, művészeti, idegenforgalmi, sport vagy gazdasági)

oklevéllel rendelkeznek, az animációhoz szükséges szakképzettséget és gyakorlatot pedig a

felsőoktatás posztgraduális képzésein, a nagy üdülőklub láncok (Robinson, Aldiana, Club

Mediterranée) belső tanfolyamain vagy munka közben, a gyakorlatban szerzik meg.

Több egyetem és főiskola a turizmus-vendéglátás alapszak, a sporttudományi szakok és

az idegenforgalmi szakmenedzser felsőfokú szakképzés keretein belül ad lehetőséget az

animációs tudás elsajátítására. Rekreáció szakirányon belül animáció című tantárgyként

vagy wellness-animáció szakirány formájában, illetve ezek kombinációiban. Képző in-

tézmények, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Heller Farkas Főiskola,

35

Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapesti Kommunikációs Főiskola, Szolnoki Főiskola,

Semmelweis Egyetem, Szent István Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pécsi

Tudományi Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományi Egyetem.

A turizmus szakok célja olyan szakemberek képzése, akik az általános közgazdasági is-

meretek elsajátításán kívül magas szinten ismerik a turisztikai szakma területeit, és legalább

két idegen nyelven beszélnek, továbbá kellő ismerettel rendelkeznek tanulmányaiknak a

felsőoktatási képzés második ciklusában, mesterszakon történő folytatásához.

A sporttudományi szakok jelenlegi célja olyan szakemberek képzése, akik BSc szinttel

már az idegenforgalom, a fizikai munkatevékenységet szolgáló személyi edző, a vállalkozói

létforma stb. területén is hasznos munkavégzésre képesek. A szakirányon végzettek ké-

pessé válnak a rekreációhoz, a sporthoz kapcsolódó egyéb területeken is szervezői, pro-

gramvezetői, animátori és egyéb instruktori feladatok betöltésére, így hozzájárulhatnak a

szabadidő kulturált eltöltéséhez, a jobb életminőség, az egészségtudatos magatartás kiala-

kításához. Az animáció tantárgy keretein belül olyan tudásra tehetnek szert, amely képessé

teszi őket animációs programok megtervezésére, előkészítésére és lebonyolítására. Az

elméleti tudás mellett fontos szerepe van a gyakorlatnak, hiszen ismerniük kell az

animációs programok jellemző eszközeit, sportokat, azok szabályait és játékokat”

(www.szallodamenedzsment.ektf.hu).

Természetesen nem csak felsőfokú képesítés szerzésére van lehetőség. Középszinten az

OKJ animátor szakképzés várja az érdeklődőket. Ez a fajta oktatási forma jobban koncen-

trál a jelentkezők kompetenciáinak fejlesztésére és gyakorlati tudására. Témakörök között

megtalálhatók például az önmenedzsment, turisztikai alapismeretek, szállodai és rendez-

vény animáció módszertana, szállodai és rendezvény animáció elmélete, programtervezési

ismeretek, animáció elmélet.

A mai felgyorsult világban nem ritkán fordulnak elő úgynevezett intenzív animát-

orképzések. „A képzés egy hete alatt a jelentkezők állandóan együtt vannak, közös pro-

gramokon vesznek részt, hogy jobban megismerjék egymást. A szervezők előre tudják,

hogy kik fognak együtt dolgozni és milyen munkakörben, ezért közös feladatokat kapnak,

így jobban megismerik a társukat, hiszen a munka során csak egymásra támaszkodhatnak.

A játszóházban alszanak, ezzel felkészítik őket arra, hogy nem minden szálloda biztosít

36

megfelelő szálláshelyet az animátoroknak. Maguk után kell elpakolni és takarítani, önál-

lóságra nevelik a jelentkezőket. Nem vendégként lesznek a nyaralóhelyen, hanem munka-

vállalóként. A szállodáknak gyermek és sport animátorokra van szükségük, ezért a képzés

ideje alatt mindkettőhöz szükséges tudást el kell sajátítaniuk. Előre lehet látni, hogy ki mi-

lyen animátor lesz, hiszen mindenki másban erősebb, ezért a képzés egyik napján csak

gyerek animációhoz szükséges dolgokat sajátítanak el, például arcfestés, gyerektorna,

gyermekmozgásos játék, csillámtetoválás készítése, különféle kézműves technikák, mini

diszkó. A másik napon sporttal kapcsolatos tevékenységet: aerobicot, strechinget, labda-

játékokat, vízi sportokat, különféle golyós játékokat illetve azok szabályait és levezetését

ismerik meg. Fontos, hogy át is tudják adni a megszerzett tudást. A képzés végén

vizsgáznak, annak alapján döntik el a szervezők, hogy ki melyik szállodába kerül. Az in-

tenzív képzés révén egy olyan szakmába kerülhetnek a jelöltek, amely iránt kereslet mutat-

kozik mind a hazai, mind a nemzetközi turisztikai piacon”

37

11. és 12. kép: Animátor képzés Béres Alexandra vezetésével Zalakaroson

A turisztikai animáció klasszikus típusai:

3. táblázat: A turisztikai animáció klasszikus felosztása

A sport és az idegenforgalom szoros kapcsolatban vannak egymással, hiszen a szállodai

szolgáltatások kiválóan bővíthetők a szabadidősport segítségével, széleskörű igényt

elégítenek ki és nem utolsó sorban hozzájárulnak a jó közérzet megvalósításához. A sport

animáció értelemszerűen a sport szervezésével foglalkozik, elsősorban a felnőtt koroszt-

ályt igyekszik megcélozni, de sok esetben az ifjabb vendégek is szívesen csatlakoznak a

fizikai aktivitást végző csoporthoz. Nagyobb szállodákban külön foglalkoztatnak

szárazföldi és vízi sportanimátort/sportanimátorokat. Mindkét esetben kiemelt szerepet

érdemel a balesetvédelem, erre fokozottan ügyelni kell! A programok összeállításánál

Animáció

Sportanimáció GyerekanimációEsti animáció

38

figyelembe veszik a hely adottságait (tárgyi feltételek, szabad területek/pályák, le-

hetőségek) és a vendégek igényeit. Szárazföldi sportok esetében rendkívül népszerűek

mindig és mindenhol a labdás sportok (foci, röplabda, kosárlabda és ezek tengerparti vál-

tozatai), az ütős és golyós sportok (tollas, tenisz, petanque/boccia, mini golf), illetve

népszerűnek számítanak a különböző táncos és aerobik irányzatok (alakformáló torna,

pilates, streching, zumba, step aerobik, hastánc, jóga stb.).

Jól frekventált szállodákban lehetőség nyílhat sokkal extrémebb programok lebonyolí-

tására is (pl. sziklamászás, lovaglás, siklóernyőzés), gyakorlatilag a kreativitás és a szálloda

adottságai szabnak határt az ötletek megvalósításában.

Vízi sportos animátorok legnépszerűbb foglalkozásai a vízi torna, vízi zumba, a labdás

sportok vizes változatai (vízilabda, vízi kosárlabda, vízi röplabda, vízi foci), valamint

ügyességi játékok a vízben (sorversenyek, vetélkedők).

13. kép: Vízi torna a Bogácsi strandon

A sportanimátortól elvárás az adott sport ismerete és megfelelő szintű előképzettsége

azon a területen, ahol dolgozik (szakmai, anatómiai, élettani), valamint a sport iránti

érdeklődés és a sportos megjelenés.

Egy tartalmas vakáció emléke a gyerekek fejében sokkal nehezebben halványul el, mint

a felnőttekében. A szülő pedig annál jobban ki tud kapcsolni az üdülés alatt, minél kev-

ésbé unatkozik gyermeke. A gyerek animáció értelemszerűen a kisgyermekeket igyekszik

foglalkoztatni egészen serdülőkorig, és nem egyenértékű a gyermekfelügyelettel. Az

animálás az úgynevezett mini klubban történik, ahol minden eszköz és kellék a rendel-

kezésre áll egy izgalmas program lebonyolításához. Kézműves foglalkozások, tematikus

39

napok, mozgásos játékok, családi vetélkedők, a lényeg, hogy minél több élményhez jut-

tassuk a gyermekeket. Nagy felelősség van tehát a gyerekanimátorok vállán, hiszen a

visszatérő vendégek száma nagyban függ munkájuktól.

14. kép: Gyermek animációs foglalkozás

A gyerekanimátortól elvárás a pedagógiai előképzettség és az érdeklődés, a kreativitás, a

gyerekek szeretete, az életkori sajátosságok ismerete, hiszen a gyerekek sokkal

érzékenyebbek, folyamatos fejlődésben vannak, emiatt fontos, hogy ismerjük milyen pro-

gramok és játékok érdeklik őket, mennyi ideig tudnak figyelni.

A gyermek animáció az utóbbi évtizedben lett az animáció kulcsfontosságú területe. A

sok munka mellett a szülőknek nincs elég idejük a gyerekekre, viszont a nyaralások alkal-

mával kompenzálni szeretnék ezt a hiányt. A felnőttek szeretnék kipihenni magukat a

nyaralás alatt. Ezt az igényt ismerték fel már jóval korábban a klubhotelekben, és nyújtot-

tak, nyújtanak ma is széleskörű gyermek animációs szolgáltatásokat. Nemcsak a szolgál-

tatás, hanem az is meghatározó az élmény szempontjából, hogy milyen az animátor. Nem

szabad azonban összetéveszteni a gyermek animátort a gyermekmegőrzővel!

Az esti műsor kiemelt fontosságú, hiszen akkor már a vendégek többsége befejezte a

fürdőzést, megvacsorázott és várja, hogy szórakoztassák, vagyis az esti animáció során a

foglalkoztatás mellett a szórakoztatás kerül előtérbe. Alapvető célja a társasági élmény le-

40

hetőségének megteremtése. Természetesen minden este van gyerek- és felnőtt program. A

gyerekek mini diszkóban vehetnek részt. Ez a 30-60 perces táncos mulatság a nap legjob-

ban várt eseménye a legkisebbeknél. Ismert dalokra (nemzetközi és helyi egyaránt), egy-

szerű koreográfia és a jó hangulat garantált. A mini diszkót követően kezdődik a felnőttek

showja. Turisztikai desztinációtól, illetve az adott turnus összetételétől függ, hogy mit

szerveznek az animátorok, de a leggyakrabban ismerkedős estek vagy zenés táncestek,

játékos vetélkedők, színpadi showk a vendégek bevonásával és különféle bemutatók for-

dulnak elő. Az esti animáció alatt folyamatosan zajlik az úgynevezett guest contact,

aminek célja a vendégek bárosítása és bevonása a műsorba.

Program Leírás Példa

Ismerkedős est Az érkezés napján lebonyolított

program ismerkedős játékokkal, a

vendégek fogadására és informá-

lására.

Welcome ital, clubtánc

tanulás.

Zenés táncest A kapcsolatteremtést előmozdító

programok.

Beach party, animátorok

táncprodukciója.

Játékos vetélkedő Tréfás ügyességi, akár logikai

játékok, feladatok végrehajtatása a

vendégekkel, népszerű játékok a

kapcsolatteremtést szolgálva.

„Ki mit tud”, Superman

show, Miss Kleopátra

show, vetélkedés a

legjobb pár címért, Men

vs. Women show,

bingó.

Színpadi show Rövid történetek, komédiák

megjelenítése a színpadon, ven-

dégek fellépése rövid produkciók-

kal, ezek igyekeznek a vendégeket

„marasztalni” és megfogni.

Talent show, animátor

show, szépségverseny,

táncverseny, jelmezbál.

Bemutatók A helyi kultúra jeles képviselőinek

fellépése, lehet táncos, énekes,

bűvész, bohóc, sportoló.

Salsa est, folklór est,

Magic show.

4. táblázat: Esti animációs program bemutatása

41

15. kép: Családi animációs program

16. kép: Mini diszkó

42

3. SZABADIDŐS INTÉZMÉNYEK

(készült: Herpainé Lakó Judit: Szellemi rekreáció könyve alapján)

Tanulmányaink során beszéltünk már a szabadidőben végezhető tevékenységekről, a

tevékenységeket vezető emberekről, de ezek helyszínéről és intézményeiről még nem esett

szó. Többféleképpen csoportosíthatjuk őket. Akár az animáció területei szerint is, hiszen

más jellegű létesítmények fognak például a szociokulturális animációhoz kapcsolódni,

mint a turisztikai animációhoz.

A szociokulturális terület intézményi rendszeréhez kapcsolhatók például a kulturális in-

tézmények. Ezek az intézmények a művelődésnek, a kulturális, szellemi élet egészének

vagy meghatározott részének irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését

ellátó szervezetek. Klasszikusan a kulturális intézményrendszerben dolgozó szakalkalma-

zottak szervezik és biztosítják a szellemi rekreációs alkalmakat, melyek az alábbi in-

tézményekben jöhetnek létre (Herpainé):

3.1. Kulturális intézmények:

Közművelődési intézmények: művelődési otthon, ház, központ, szaba-

didőközpont, közösségi ház, ifjúsági illetve gyermekház, faluház; általános

művelődési központ; kulturális és sportlétesítmény; egyéb közművelődési szol-

gáltatást ellátó intézmény.

Tudományos intézetek, intézmények: akadémiák, kutatóhelyek,

közgyűjtemények (múzeumok, levéltárak, műemlékvédelmi intézmények).

Oktatási intézmények: köznevelési és felsőoktatási intézmények.

Művészeti, szórakoztató intézmények: irodalmi társaságok, írószövetségek,

színházak, színházi jellegű intézmények, operaházak, filharmóniai társaságok,

hivatásos énekkarok és zenekarok, balett- és táncszínházak, képző- és ipar-

művészeti kiállítóhelyek, galériák.

Tömegkommunikációs eszközök és intézmények: könyvkiadók, könyvterjesztő

cégek, sajtószerkesztőségek, kiadók, közszolgálati és kereskedelmi tévé- és

43

rádióadók, közösségi rádiózás, filmszínházak, multiplex mozik, filmstúdiók

(Kormos, 1996).

3.2. Kulturális egyesületek, civil szervezetek:

tudományos egyesületek: ismeretterjesztő társulatok, népfőiskolák

művészeti egyesületek: népművészeti, film, zenei stb. egyesületek

közművelődési egyesületek (Kormos, 1996)

3.3. Szórakoztató intézmények

Mára már erősen köthetőek a turisztikai animációhoz is. Lássuk, milyen intézmény-

típusokat különböztetnek meg:

könnyűzenei szórakoztatás intézményei: zenei szervező központok, kon-

certszervezők

vendéglátóipari szórakoztatás intézményei: diszkók, szabadidős komplexumok

cirkuszművészet intézményei: cirkuszművészeti műsorok szervezői és

megvalósító vállalkozásai

vidámparkok

állat- és növénykertek

arborétumok (Kormos, 1996)

3.4. Sportlétesítmények

Az aktív szabadidő-eltöltés, sportanimáció létesítményei, helyszínei:

kondicionáló termek

uszodák (fedett és nyitott): úszás és vízi sportok létesítménye

stadionok: labdajáték vagy atlétika szabadtéri űzésére lelátóval és öltözőkkel

torna- és játékcsarnok: gimnasztikai és labdajátéksportok fedett létesítményei, le-

látó nélkül

sportcsarnok: egy vagy több sportág céljára szolgáló fedett létesítmény lelátóval,

közönségkényelmi és tájékozódási berendezésekkel ellátva

44

multifunkcionális parkok/felnőtt játszóterek

sporttelep: többféle sportág űzésére fölszerelt (főként labdajáték és atlétika), me-

ly általában idényjellegű működésű, jellemzi a labdajátékpályák nagy száma

(Kőrössi-Szalánczi, 1994)

Természetesen a speciálisabb, és ezáltal ezek közé nem besorolható létesítmények kate-

gorizálására az egyéb címszó alatt kerülhet sor.

17. kép: Felnőtt játszótér

4. A PSZICHOLÓGIA ALKALMAZÁSA

AZ ANIMÁCIÓBAN, KÜLÖNÖSEN A

TURIZMUSBAN

Az animáció sokrétű funkciójáról sokat beszéltünk már, most tekintsük át, hogy a

pszichológia hogyan hat rá. Számos jelentős területen befolyásolja az emberi személyiség

alakulását. Segít például megtalálni vagy kialakítani az egyén identitását, fejleszti képes-

ségeit, hozzásegíti vonatkozási csoportjának megtalálásához, ahol szükségleteire választ és

reakciót kaphat. Animációs módszerekkel az animált csoport esetében kibontakoztatható

az egyéni és csoportbeli aktivitás, valamint a csoportban és az egyénekben rejlő mo-

tivációk, lehetőségek. E tényezők alapján – s ezek mellett – a következők lehetnek az

45

animáció fő céljai, feladatai a csoportos és egyben az egyénre koncentráló munkában

(Juhász, 1997):

Lehetőséget adni az önfelfedezésre, az egyéni motivációk és szükségletek felis-

merésére és kidolgozására.

Alkalmat biztosítani önkifejezésre, önkitárulkozásra, a saját vonatkozási keretek

legteljesebb kiélésére.

Megteremteni a csoportos és a társadalmi életben való részvétel feltételeit.

Támogatni a szabadon kidolgozott problémák, szükségletek és törekvések

megfelelő célhoz való csatlakozását.

Ösztönzést, segítséget adni a célok eléréséhez.

Segíteni a különböző helyzetű emberek egymás mellett élését és kapcsolatát, a

másság megértését. Ezekkel az animációs célfeladatokkal megvalósítható egy

közös cél érdekében végzett csoportos tevékenység, melynek lehetséges menetét

az alábbi ábra szemlélteti:

5. táblázat: Egyéntől a csoport kialakulásáig

46

E tevékenységmenet alapján már felvázolhatók a szociokulturális animálásnak a fő

jellemzői és hatásai (Juhász, 1997).

Az animáció az a tevékenység, mely

ösztönző, segítő jellegű

nevel az iskolán/munkaidőn kívül

megfelel az emberek kezdeményező kedvének, szükségleteinek, törekvéseinek,

szórakozási igényeinek

önkéntes részvételen alapul

nyitott: bárki, bármely korú, nemű stb. részt vehet benne

nem támaszt előzetes követelményeket

elősegíti a megvilágosodást, az objektivitást, az alkalmazkodóképességet és a

kreativitást

általában csoportban valósul meg sokoldalú lehetőségeket kínáló intézmények-

ben, klubokban

pozitív töltetű csoporthangulatot képes kialakítani, melyben az egyének jól érzik

magukat

a különböző helyzetű, életmódú emberek egymás mellé kerülésével lehetőséget

ad szélesebb látókör kibontakozására

Az fent felsorolt jellemzők kialakulása természetesen nem megy egyik napról a másikra,

egy folyamat, melynek kibontakoztatása egy háromfázisos eljárási módszeren alapul

(Juhász, 1997):

1. fázis: a csoport megfogalmazza önmagát, céljait, törekvéseit

2. fázis: az egyének elhelyezik magukat ebben a csoportban, s ezen keresztül a tár-

sadalomban

3. fázis: a csoport közös erővel változtatásokat indít el egy jobb minőségű életért

Az animátori munkával kapcsolatban megállapítottuk korábban, hogy rendkívül össze-

tett, interdiszciplináris terület. Például sokszor találkoznak az animátorok különféle prob-

lémákkal, melyeket azonnal tudni kell kezelni. Gyakran előforduló problémaként je-

lentkezhetnek az alábbiak (Juhász, 1997):

47

1. A csoportszellem alakulásával kapcsolatos problémák: megelégedettség vagy csalódás

létrejötte, mely erősen befolyásolja a csoport létét.

Ez függ:

a csoportmunka sikerességétől

a csoport légkörétől, melyet meghatároznak:

különféle tárgyi feltételektől (helyszín, dekoráció, komfort stb.)

társas-érzelmi szempontoktól (bizalom, jókedv, lelkesedés stb.)

a csoport értékeitől (ideológiai, vallás, politika stb.)

2. A strukturálódás, alcsoportosodás okozta gondok: amikor a csoportból egy kisebb

réteg maggá alakul, illetve az alcsoportok klikkekké alakulnak, szintén erősen be-

folyásolja a csoport létét, szétzilálhatja annak kialakult szerkezetét.

3. A szerepek problémái: melyek sztereotípiákat, beidegződéseket szülnek, és a csoport

egyes tagjait pozitív, másokat negatív jellemzőkkel ruháznak fel, mely által egyesek ki-

válhatnak a csoportból. Ilyen szerepek például a vezető, a mókázó, a segítőkész, a

lármázó, a magányos, a kétbalkezes stb.

4. Az agresszivitás megjelenése: különböző múltbeli vagy egyéb frusztrációk hatására –

erősen befolyásolja a csoportlégkört.

5. A változtatással szembeni ellenállás kibontakozásának problémái: nagy rizikófaktor,

de szerencsére elkerülhető, ha az animátor, a szakember csak javasol, nem utasít.

6. Egyéni célok megtalálása a csoportcélokban: fontos tényező, e révén érezhetik a

csoporttagok identitásukat, helyüket a csoportban.

7. A vezető stílusából és a csoport viszonyulásából adódó konfliktusok (Kurt Lewin

alapján felállított vezetési típusok):

a) autoriter vezető: aki a csoporttal saját álláspontját akarja követtetni a

csoportvéleményt figyelmen kívül hagyva. A csoport vagy lázad ez ellen, vagy

elfogadja, és aláveti magát. Ebben az esetben rendkívül sok múlik a vezető szemé-

lyiségén.

48

b) laissez-faire vezetési módszer: ún. laza stílus, ahol a csoport vezet, a csoportvezető

nem szól bele a dolgok menetébe. Ez sok esetben anarchiát szül, a csoport

alcsoportokra bomlik, és megindul a harc a klikkek között.

c) asszociatív, demokrata vezető: egyenlőségre törekszik, együttműködik a csoporttal,

így a célok elérhetőkké válnak. Ennél a vezetési stílusnál akadályt jelent a nagy

létszámú illetve fejletlenebb csoport, a rövid rendelkezésre álló idő, a berögzült

szokások, hagyományok, sztereotípiák.

Végigolvasva a gyakoribb problémák listáját is láthatjuk, hogy az animátoroknak szám-

talan konfliktushelyzettel kell szembenézniük, melyekkel tapasztalatlanságuk vagy épp a

képzés és felkészítés hiánya miatt sokszor nem sikerül megküzdeniük. Egyre növekszik az

igény a szakmára, hirtelen lenne szükség nagy mennyiségű munkaerőre, így nincs le-

hetőség hosszas tréningekre. Az animátorok sokszor a terepen találkoznak először a prob-

lémák többségével, pedig megfelelő ismeretek hiányában fennáll a veszélye akár a csoport

felbomlásának is. Ezért fontos az animálási ismeretek minél szélesebb körben való

elfogadtatása és oktatása, hogy minél több spontán csoport alakulhasson, és kielégítően

működhessen együtt a társadalom többi csoportja között (Juhász, 1997).

Természetesen turisztikai animáció esetében nincs idő arra, hogy egységes és jól

működő csoport alakulhasson ki az üdülőkből, hiszen folyamatosan cserélődnek a ven-

dégek és 1, 2 vagy maximum 3 hetet töltenek az adott desztinációban. Ott még nagyobb

felelősség nehezedik az animátorokra, ezért is fontos, hogy kizárólag olyan emberek je-

lentkezzenek erre a munkára, akik képesek ezzel szembenézni. Csoportkovácsolásra 1-2

nap van, és minden turnus végén felbomlik a „közösség”, illetve nehezítő tényezőként

egy-egy turnus közben is csatlakozhatnak újabb és újabb tagok. A feladat tehát nem egy-

szerű, de annál szebb!

„Amikor egy csoport tagjai vagyunk, az az elnyomhatatlan vágy olvasható le

az arcunkról, hogy igazán a csoport részei legyünk.” (Daniel Pennac)

49

5. AZ ILLEM, AZ ERKÖLCS ÉS A TU-

RIZMUS KAPCSOLATA

Elsőre talán furcsa lehet ennek a három fogalomnak az összekapcsolása, de mivel a tur-

izmus jellegzetesen szolgáltatási terület, rögtön érthető, miért fontos mind az illem, mind

az erkölcsösség jelenléte és ismerete.

Az illem viselkedési szabályok összessége a társadalmi érintkezésre, a másokkal való

viselkedésre vonatkozóan. Ez biztosítja azt, hogy kellő tisztelettel bánjunk egymással, és

kellő fontosságot tulajdonítsunk egymásnak. Koronként kissé eltérhet, alapja és értelme

azonban változatlan, mert az emberi méltóság megőrzése érdekében létezik.

Alapszabályainak ismerete elvárás tehát és nem csak a turizmusban dolgozók, hanem

minden egyes ember számára.

A legalapvetőbb területek a köszönés, a kézfogás, a tegeződés-magázódás kérdésköre,

illetve az idegenforgalomban számos illemszabály van életben, melyek ismerete növelheti

a vendég-elégedettséget.

Animátorként talán az egyik legkritikusabb a tegeződés-magázódás helyes használata.

Sok animátor-közvetítéssel foglalkozó cég úgy véli, mivel az animátor a házigazdaként van

jelen az adott szállodában, így tegeződve szólítsa meg a vendégeket, mint régi jó is-

merősöket. Azonban ezt sokan tolakodásnak vehetik, és konfliktus alakulhat ki. Nézzük át

az illemszabályt erre vonatkozóan, ki kinek ajánlhatja fel a tegeződést:

az idősebb a fiatalabbnak

a nő a férfinak

a vezető a beosztottnak

a mester a tanulónak

A jó animátor pillanatok alatt, reálisan fel tudja mérni, ki az, akit tegezhet, és ki az, aki

ezt nem fogja jó néven venni. Mivel lazább környezetben történik a találkozás és az inter-

akció, így az emberek a mindennapitól eltérően, lazábban viselkednek. Főleg, ha külföldön

50

történik ez a szituáció, ott gyakoribb az azonnali tegező viszony kialakulása (mondván „mi

magyarok tartsunk össze egy idegen országban is”).

Az erkölcsösség már a középkor óta fontos szerepet tölt be a mindennapokban. A Kis-

lexikon meghatározása alapján a következőképpen foglalhatjuk össze:

„Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és

rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. A közösségi szinten elfogadott

úgynevezett közerkölcs szabályai társadalmi csoportonként, országonként, kultúránként,

régiónként változnak” (Kislexikon).

5.1. A legelterjedtebb erkölcsi irányzatok:

A hedonista erkölcs: legfőbb feladatának azt tekinti, hogy megmutassa az utat

abban, hogy létünk teljességét a gyönyörre való törekvésben találjuk meg. A

klasszikus hedonizmust a kürénei ógörög iskola képviselte, melynek elindítója

Arisztipposz (kb. ie. 435-355) volt.

Az eudaimonista erkölcs: hívei szerint az erkölcsi tevékenység kiindulópontja

nem a pillanatnyi gyönyör, hanem a tágabb értelemben vett boldogság jelenti.

Erkölcsi jónak tartják mindazon fizikai és szellemi értékeket, amelyek együttesen

az ember, mint biológiai és társadalmi lény boldogságát eredményezik.

Kiemelkedő eudaimonista gondolkodók: Demokritosz (ie. 460-370), Epikurosz

(ie. 341-270), Feuerbach (isz. 1804-1872), de hasonlót találhatunk számos keleti

tanításban is.

Az utilitarista erkölcs: az etika alapját abban látja, ami az ember számára

hasznos.

Naturalista kozmológiai erkölcs: ezt az erkölcsöt az egyetemes világtörvényben

találja meg. Ilyen felfogású a herakleitoszi „logosz”, a konfuciánus „mennyei

béke” és a pithagoreus „égi összhang” is.

Evolúciós erkölcs (pl. Herbert Spencer), mely szerint az erkölcs a biológiai

evolúció terméke, fázisa, amely fajunk fennmaradását, létét szolgálja.

51

Valláserkölcsi irányzatok nagy része az erkölcs abszolút forrásaként valamilyen

objektív természetfeletti szellemet jelöl meg. Ilyen meggondolások találhatók

Platónnál, az indiai brahmanizmusban, Hégelnél, de a monoteista vallásokban is.

A racionalista erkölcs az emberi pszichikum ésszerűségét tekinti az erkölcs

forrásának (Kant), mások az emóciókban keresik (emocionális erkölcs: Shaftes-

bury és követői).

Az erkölcsi alaptörvény a következő: „Tedd a jót, és kerüld a rosszat!” Az erkölcsi

normák megismerésében és elfogadásában az emberi értelem és érzelem, míg végre-

hajtásában az akarat játszik fontos szerepet. Az erkölcsi törvények három területen

jelennek meg az emberi magatartás szabályozásában:

1. saját magunkkal kapcsolatos feladatok területén

2. én-te kapcsolat, vagyis a kisközösségek területén

3. a szociális kapcsolatok vonatkozásában

Azt, hogy az ember hogyan alkalmazkodik a normákhoz, moralitásnak (erkölcsi maga-

tartás) nevezzük. Jellemünk is ehhez kötött, szoros összefüggésben fejlődnek ki személyi-

ségünkben.

5.2. Az erkölcsi cselekedetek fő jellemzői:

tudatosság és szándékosság

lelkiismerettel való megegyezés

kötelező, de mégis önként akarja az ember betartani

a nevelés során belső értékké válnak (interiorizálódnak)

befolyásolja a világnézet és az ebből eredő értékrend

Mivel emberekkel kerül kapcsolatba az, aki animátornak áll, mindenképpen

erkölcsös/etikus és illemtudó magatartást kell tanúsítania és feddhetetlennek kell lennie a

kellemetlenségek elkerülése végett. Nézzünk néhány gyakori szituációt, ki hogyan oldaná

meg?

52

® Az ötcsillagos szállodában gyerekanimátorok vagyunk. Az egyik tehetősebb szülőpár megkör-

nyékez bennünket, hogy plusz pénzért vállalnánk-e a gyermekeik felügyeletét a munkaidőnk le-

járta után is? Mi az etikus viselkedés?

® Sportanimátorként ideje nagy részét a felnőttek körében tölti az animátor. Az egyik ellentétes

nemű szülő egyértelműen az animátor tudtára hozza, hogy tetszik neki és szeretné meghívni egy

italra a munkaidő végén. Mit tegyen az animátor?

® Gyerekanimátorként megkörnyékez egy szülő bennünket, hogy jelentősebb összegért csak és kizá-

rólag az ő gyermekével foglalkozzunk. Mi tévők legyünk?

® Az esti animáció alkalmával az egyik vendég egy alkoholos koktéllal lep meg bennünket, mond-

ván fűzzük szorosabbra a kapcsolatot. Mit tegyünk?

Ilyen és ezekhez hasonló szituációk bármikor előfordulhatnak, fontos tehát, hogy

helyesen és a helyén tudjuk kezelni a helyzeteket.

5.3. Az animátor szakmai etikája (Dankó, 2010):

Ne sértsd mások érdekeit!

Minden embert tekints partnerednek!

A félelmek és gátlások emberi dolgok!

Fogadj el minden résztvevőt olyannak, amilyen!

Hozd ki minden résztvevőből a legtöbbet!

Feltétlenül bízzál a vendég tudásában, képességeiben!

Segítsd őt, hogy felismerje igényeit és érdekeit, hogy ezeket önállóan is

megvalósíthassa!

53

6. ANIMÁCIÓS (AKTIVIZÁLÓ) MÓD-

SZEREK

Az aktivizálás egyik leggyakrabban használt módszere az ösztönzés, bíztatás, öszt-

ökélés, bátorítás, más szóval barátságos felszólítás a tevékeny folyamatra. Ez történhet

irányítottan vagy öntudatlanul. Hatásosak, hiszen minden érzékszervvel érzékelhetőek.

Hogyan jelenik ez meg a gyakorlatban? Lássuk!

Szemek: minden, ami írásos információ (plakátok, szórólapok, akár egy rajz), il-

letve ha látja a vendég magát a programot, sokszor kedvet kap a csatlakozáshoz.

Fülek: közvetlen beszélgetések, a különféle programajánlók bemondása

mikrofonba, zene lejátszása.

Orr: a kellemes illatok kellemes emlékeket ébresztenek bennünk, melyek

gyakran ösztönöznek cselekvésre, tevékenységre.

Ízlelés: szokták mondani, hogy az ember gyomrán keresztül vezet az út a siker-

hez. Nem véletlen, hogy a kisgyermek mindent a szájába véve próbál is-

mereteket szerezni a dolgokról, tárgyakról. A felnőttek is szívesen kóstolnak,

ízlelnek.

Tapintás: a bőrünk általi információ és benyomásszerzés is lényeges az életünk-

ben, merjük bátran használni ösztönzés eszközeként is.

54

18. kép: Az öt érzékeszervünk

6.1. Ösztönzés

Magát az ösztönzést három nagyon egyszerű kérdés feltevésével célszerű leírni, ezek:

1. Hogyan történik az ösztönzés? Pl. közvetlenül vagy közvetetten, személyesen, mé-

dián keresztül, egy szituáció által, valamilyen eszköz segítségével stb.

2. Mi által kerül sor az ösztönzésre? Személy, tárgy, létesítmény, információ stb.

3. Mikor hat az ösztönzés? Még a tevékenység előtt, a tevékenység alatt vagy utána.

Ösztönzés területén nagy szerep jut manapság a médiának és a reklámoknak, de ne

felejtkezzünk el egy hatásos és ingyenes lehetőségről sem, mely az úgynevezett

„szájreklám”, vagyis amikor más emberek elmondják tapasztalataikat, benyomásaikat, s ezt

hallva kedvet kapunk az adott tevékenység kipróbálására. Animátori munkáim során talá-

lkoztam olyan vendégekkel, akik azért jöttek abba a desztinációba, mert ismerőseiktől hal-

lották, hogy nagyon jó animációs program van a szállodában. Őket tehát az ismerőseik

pozitív tapasztalatai ösztönözték az adott tevékenység/dolog kipróbálására. Ahhoz, hogy

jól és hatásosan tudjunk aktivizálni, fontos, hogy megnyerőek és népszerűek legyünk ab-

ban a közösségben, ahol ösztönözni szeretnénk, illetve folyamatosan adjunk visszajelzést

az emberek számára.

A népszerűségre számos módon szert tehetünk, lássunk a 6 leghatásosabb módot:

1. Mutass őszinte érdeklődést mások iránt.

2. Mosolyogj.

3. Jegyezd meg, hogy minden ember számára az anyanyelve a legédesebb és a legfon-

tosobb szava a saját neve, vagyis néhány kedves szó a vendég anyanyelvén és a név

szerinti megszólítás csodákra képes.

4. Hallgasd figyelmesen, és bátoríts másokat, hogy önmaguktól beszéljenek.

5. Beszélj olyan dolgokról, amelyek a másikat érdeklik.

6. Őszintén éreztesd a másikkal, hogy kettőtök közül ő a fontosabb.

6.2. A visszajelzés művészete:

Tartsd szem előtt, hogy a visszajelzést a másikért adod.

55

Ne akard a másikat megváltoztatni, de segíts neki, ha változni akar.

Beszélj saját érzéseidről, gondolataidról, amelyek a másik ember meghallgatása-

kor jelennek meg benned.

Ne értékelj.

Ne hozz ítéleteket.

Ne „címkézd” fel az embereket.

Beszélj röviden és érthetően.

Visszajelzést úgy adj, ahogy te is kapni szeretnél.

Az ösztönzés mellett az alábbi módszerek jelennek meg leggyakrabban az animációs

tevékenységek során, melyek jellemzőek a szociokulturális animációra, és részben

használhatók a turisztikai animáció során is (Herpainé, 2015):

Vita: vagyis tájékoztatás, elemzés, döntés, gyakorlás, önképzés, értékelés, pihen-

és, lazítás.

Szabad vita: A csoport tagjai az animátorral vagy nélküle, teljesen szabadon

vitáznak egymással.

Előnye: a csoporttagok arról beszélhetnek, amiről akarnak.

Hátránya: néha mindenki egyszerre beszél.

Útkereszteződés: a csoport több alcsoportra oszlik, és megvizsgálják a témát.

Egy bizonyos idő elteltével plenáris ülésen hallgatják meg egymás jelentéseit.

Előnye: a témát alaposan elemzik, és könnyű a véleménycsere, mivel a tagok

száma kicsi.

Hátránya: nem minden téma megvitatására alkalmas a módszer.

Szakaszos vita: több csoport a probléma/kérdéskör több szakaszát vitatja meg.

Előnye: nagy a motiváció; érdeklődési körre szabott.

Hátránya: „sok bába közt elvész a gyermek”, időben elhúzódó a széttagoltság

miatt.

56

Ötletroham: mindenki megfogalmazza a témával kapcsolatos – akár

megvalósíthatatlannak tűnő – ötletét.

Előnye: mindent elfogadnak.

Hátránya: az ötletek rendszerezése sok munkát igényel.

Esettanulmány: minden résztvevő kap egy dokumentumot, melyben egy prob-

lémahelyzetet fejtenek ki.

Előnye: tudatosítani lehet azt, hogy nézeteink különbözőek, és hogy egymást

különbözőeknek kell elfogadnunk.

Hátránya: előfordulhat, hogy az eset túlságosan idegen a csoport számára.

Tanúvallomás: egy meghívott személy beszél az élményeiről, egy elvégzett ele-

mzésről, egy utazásról vagy valamilyen sajátos eseményről.

Előnye: a „tanúval” közvetlenül lehet kommunikálni.

Hátránya: témától való elkanyarodás, elkalandozás.

Inaskodás vagy gyakorlás: a csoport tagjainak gyakorolniuk kell az animátor-

szerepet, meg kell tanulniuk véleményük jobb kifejezését, egy tevékenység be-

mutatását.

Előnye: konkrét szituáció megélése, gyakorlati tanulságok.

Hátránya: a résztvevők zavarba jöhetnek.

Ülésrend: minden tag felszólalhat, elmondhatja a véleményét, javaslatait, min-

dezt azonban legfeljebb két percben.

Előnye: egyenjogú részvételt biztosít.

Hátránya: nagy létszámú csoportban kivitelezhetetlen; egyhangúság veszélye.

Kerekasztal: néhány önként jelentkező körbeül és hangosan megvitatja a témát.

Ez idő alatt a többiek sem mondhatnak semmit, csak megfigyelnek és jegyzetelnek.

Előnye: a téma alapos kivesézése; olyan személyek vitatkoznak, akik maguk je-

lentkeztek, általában érintettek és jól ismerik a témát.

57

Hátránya: csak néhány ember aktivizálódik.

Panel: a javasolt témáról néhány tag (maximum 6 fő) a csoport előtt véleményt

cserél. A hallgatók bármely pillanatban cédulákat küldhetnek a beszélgetők val-

amelyikéhez, kérdést tehetnek fel, pontosítást kérhetnek, vagy vitába szállhatnak

egy gondolatával.

Előnye: a félénkebbek is kifejezhetik magukat (írásban).

Hátránya: előfordul, hogy amikor egy üzenetre válaszolnak, a feltett kérdés már

nem aktuális.

Forgószínpad: több vitacsoport alakul, és ha lehet, külön helyiségekbe mennek.

(Pl. 4-5 fős csoport alakul, ahol a tagokból egy a titkár, a többiek 1-től 4-ig

számozzák magukat.) 10-15 perc elteltével az 1-es számot viselők átmennek a

szomszédos csoporthoz…

Előnye: a vitát mozgás, átalakulás jellemzi. A csoporteredmény nagyszámú ré-

sztvevő hozzászólásának terméke.

Hátránya: az újonnan érkezőknek néha bizonyos nehézségeket okoz a már

megkezdett beszélgetésbe, vitába való bekapcsolódás.

Szerepjáték: a csoporttagok (vagy egy részük) egy javasolt helyzet szereplőinek

helyébe képzelik magukat, és megpróbálnak úgy reagálni, ahogyan szerintük az

elképzelt személyek tennék.

Előnye: az elképzelt személy gyakran elmond olyasmit is, amit az őt megjelenítő

tag nem merne kifejezésre juttatni.

Hátránya: egyesek számára nagyon nehéz mások helyzetébe képzelni magukat.

6x6: a csoportot kis, 6 fős csoportokra kell osztani. A 6 fős csoportok 6 percen

keresztül közösen megvitatják a témát. Ezután valaki jelentést tesz…

Előnye: gyors és ösztönző hatású. Mindenki tudja, hogy az idő kevés, ezért a

lényegre törnek.

Hátránya: az erős személyiségek elnyomhatják a visszahúzódóbbakat.

58

Sajtóelemzés: a csoport újságokat, folyóiratokat, cikkeket elemez, és az ered-

ményeket, a statisztikákat vizuális táblákon tünteti fel, ábrázolja.

Előnye: az objektív ítéletalkotás kitűnő technikája.

Hátránya: törekedni kell a valódi objektivitásra.

Minden aktivizáló folyamat fontos részét képezi az értékelés, ami vonatkozhat akár a

technikai feltételek, illetve a személyek közötti kapcsolatok elemzésére is. Turisztikai

animáció során legtöbbször nincs lehetőség komplett 3 szakaszos értékelés végig-

gondolására, de a szociokulturális terület gyakran alkalmazza. Az értékelés első szakasza a

visszacsatolás, amikor a múltbeli eseményeket vizsgáljuk meg. Ez jelenti az értékelés

alapelemét. Az elemzés történésekből indul ki, melyeket a csoport tagjai másként éltek át

és másként érzékeltek. A második szakaszt a jelen elemzése jelenti. Ez választ keres arra,

hogy mivel magyarázhatók a múlt történései, és mennyiben érintik a jelen céljait. A har-

madik fázis a jövőre vonatkozó álláspontok értékelését jelenti és vizsgálja, hogy a

megvalósításhoz szükség van-e új módszerek, technikák alkalmazására vagy sem (Dankó,

2010). Az értékelésnek különféle fajtái léteznek (Dankó, 2010):

A spontán értékelés akkor jöhet létre, ha úgy ítélik meg, hogy a csoport vagy

annak egy tagja által megélt esemény, történés hatást gyakorolhat, gátolhatja

vagy feloldhatja a magatartást. Az értékelés nem előre tervezett ebben az eset-

ben, de a körülmények kedvezőek az értékeléshez.

A pontos értékelés előre meghatározott időpontban történik. Az értékelési el-

járásmódok változhatnak, a séma azonban azonos marad, először a megállapítás

történik meg, aztán a tisztázás, végül pedig a helyesbítés. (Dankó, 2010)

Egyéni értékelés (5-6 fő) csak kiscsoportok mellett lehetséges. Ilyen esetekben

minden tag elmondja vagy leírja véleményét, ehhez a társak hozzászólhatnak, a

vita összegzését, tartalmi ismertetését az animátor végzi.

Alcsoportokban (7-8 fő) történő értékelésre akkor kerül sor, ha a csoport nagy

létszáma miatt az érdemi munka érdekében több-kisebb ún. alcsoportban ér-

tékelnek először, majd e vitákat tükröző jelentések alapján a nagy csoport össze-

gzi a véleményeket.

59

Az egy csoportban (10-12 fő) történő értékelés mellett mindenki elmondhatja a

véleményét, de előfordul, hogy az erősebb érdekérvényesítő tulajdonságokkal

rendelkező tagok túlzottan határozott fellépése a szerényebbekre negatívan hat,

akik így nehezebben mondják el véleményüket.

6.3. A konfliktus és kezelése

Nem ösztönzési technika, de fontos terület. Mivel animáció során emberekkel találko-

zunk és dolgozunk együtt, így óhatatlanul is számos probléma létrejöhet. Ezek lehetnek

személyesek és munkahelyi konfliktusok. Létrejöhetnek például információhiány, érde-

kellentétek, különböző meggyőződés és érzelmi beállítottság, elítélő magatartás vagy egyet

nem értés miatt.

Kialakulásának folyamata az alábbi stációkon megy keresztül:

lappangás

észlelés

átérzés-érzelmi reakciók

kézzel fogható cselekvés

megoldások keresése

utóhatások

Kezelésének alapformái a következők:

Elkerülés: nem nézünk szembe az adott konfliktussal, inkább a „szőnyeg alá

söpörjük”.

Halogatás: későbbi időpontban tervezünk szembenézni a konfliktushelyzettel,

ezzel próbálunk időt nyerni arra, hogy átgondoljuk a helyzetet, s ezáltal megfele-

lően tudjuk kezelni. Közben pedig előfordulhat, hogy magától megoldódik a

probléma.

Alkalmazkodás: teljes mértékig elfogadjuk a másik érveit és igazodunk hozzá.

Kompromisszumkeresés: a közös megoldás keresése a cél, ezért mindkét fél

enged az álláspontjából.

Versengés: nincs együttműködés, a saját érdek és érvek elfogadtatása a cél.

60

Problémamegoldás: nyertes-nyertes állapot elérése, vagyis olyan megoldás

keresése, amelynél mindkét fél érdekei, nézetei helyet kapnak.

19. kép: Konfliktuskezelés lehetséges módszerei

Konfliktushelyzetben a megnyerésnek az alábbi 12 módját szokták emlegetni a

szakemberek:

1. Minden vitát megnyerhetsz, amit el sem kezdesz.

2. Hallgasd meg mások véleményét, és soha ne mond másoknak, hogy nincs igaza.

3. Gyorsan és határozottan valld be, ha tévedtél.

4. Barátságos hangon kezd a mondanivalódat.

5. Úgy kérdezz, hogy a partnered helyeseljen.

6. Hallgatni arany, beszéljen a partnered.

7. A dicsőség legyen a másiké.

8. A dolgokat főként a másik szempontjából nézd.

9. Értsd meg mások gondolatait és kívánságait.

10. Abból indulj ki, hogy mindenki becsületes.

11. A szemléltetés teljes siker.

12. Hívd ki versenyre a másikat.

Animátorként a nyertes-nyertes megoldásra kell törekedni, főleg ha két vendég közötti

konfliktus feloldásáról van szó. A továbbiakban nézzük meg ennek a gyakorlati lépéseit:

1. 1-2 mondatban fogalmazzuk meg a probléma okát (fontos a türelem és az indula-

tok megfelelő kezelése).

61

2. Ezt követően megkérjük a másik felet, mondja el véleményét a problémáról (hall-

gassuk végig, ne reagáljunk indulatosan, maradjunk higgadtak és nyugodtak, ha

nem vállalja a konfrontációt a másik fél, próbáljuk kérdésekkel segíteni megnyí-

lását).

3. Mondjuk vissza az általa megfogalmazottakat saját szavainkkal – értő figyelem gya-

korlása – (törekedjünk arra, hogy megértsük teljes mértékig a másik felet, mert csak

így léphetünk tovább).

4. Elmondjuk saját véleményünket.

5. A probléma kimondása, egyetértés a probléma létezésében (fontos az egyetértés,

mert csak abban az esetben lehet közös megoldásra jutni, amennyiben a cél is

közös).

6. Megoldási javaslatok gyűjtése (minden lehetőséget vessünk papírra).

7. A megoldás kiválasztása (közösen, a mindkét fél számára elfogadhatót válasszuk).

8. Nyomon követés (időnként érdemes visszacsatolni, hogy valóban sikerült-e

megoldani a konfliktust, és a felek hogyan érzik magukat).

Lássunk néhány konfliktuskezelési alapszabályt:

A problémát kizárólag négyszemközt, vagy az érintettek jelenlétében szabad

előhozni!

Fegyverkezzünk fel kellő mennyiségű higgadtsággal, megértéssel és türelemmel!

Törekedjünk a nyertes-nyertes problémamegoldásra!

A vendégnek (még ha nincs is esetleg) mindig igaza van!

Készüljünk kompenzációs ajánlattal végszükség esetére!

62

7. KÜLÖNFÉLE KÉPESSÉGŰ ÉS

ÉLETKORÚ CSOPORTOK ANIMÁLÁSA

REKREÁCIÓS HELYSZÍNEKEN ÉS TU-

RISZTIKAI CÉLÁLLOMÁSOKON

Minden embert más érdekel, minden életszakaszban különbözik az aktivitási kedv,

ezért is fontos különbséget tenni. Erre az egyik legcélravezetőbb megoldás az életkor szer-

inti csoportosítás. Animációs programokon való részvételt 3 éves kortól javasolnak, de

természetesen szülővel együtt a kisebbek is csatlakozhatnak egy-egy foglalkozáshoz. Az

alábbi táblázat remekül összefoglalja a különféle életkorú emberek jellemzőit:

Életszakasz Életkor Legfontosabb jellemzők

Korai és kis-

gyermekkor 3–7 év

természetes mozgások, játékosság,

mozgásos játékok

Gyermek- és

serdülőkor 8–16 év

koordináció kialakulása, sportágválaszt-

ás, sportolás

Ifjúkor 17–20/21 év általános aktivitás, sportaktivitás

Felnőttkor 26–65 év teljesítmény, később kondicionálás

Időskor 66 évtől egészségmegőrzés

6. táblázat: Az életkori szakaszok az animációban

Rekreáció tantárgy keretén belül korábban már foglalkoztunk a különféle életkori

szakaszban lévő emberek élettani változásaival, életkori sajátosságaival, így erre építve

tekintsük át az animáció lehetőségeit korosztályonként.

63

7.1. A kisgyermekkor és a korai gyermekkor (3–7 év)

animációja

Motiváció: a szórakozás, játék, a

hasonló korú barátokkal való együttlét,

kreatív tevékenység az animátor irányí-

tásával.

Jellemzőik: mozgékonyság, nincs

félelemérzetük, rövid ideig képesek

figyelni, hamar elunják a tevékenységet,

a példaképek szerepe nagyon erős,

igyekeznek imponálni a vezetőnek,

szeretik felkelteni a felnőttek

érdeklődését, az önállósodás kezdetének

időszaka, könnyen motiválhatók (főleg

versenyhelyzet teremtésével).

Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások vezetése során egyszerű in-

strukciókat adjunk, ne túl nehéz feladatokat tervezzünk, ezek legyenek változa-

tosak, melyekbe esetenként a szülőket is bevonhatjuk (Nádori-Gáspár-Rétsági-

Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

Néhány javasolt tevékenység: mozgásos játékok (fogó-, utánzós játékok),

mozgásos versenyek, egyszerűbb kreatív foglalkozások.

Népszerű tematikák: hercegnők és lovagok, állatok, tündérek és manók,

mesenap.

7.2. A gyermek- és serdülőkor (8–16 év) animációja

A két korosztály sokban hasonlít egymásra, mégis érdemes animáció szempontjából to-

vábbi két részre osztani őket. Először nézzük a 8-12 éves korosztályt:

Motiváció: hasonló korú barátokkal való együttlét, szórakozás.

Jellemzőik: hosszabb ideig képesek figyelni, szeretnek tanulni és megérteni dol-

gokat, spontán érzelemkitöréseket produkálnak, érdeklődésük gyorsan változik,

20. kép: Mini diszkó

64

értékrendjük kezd kialakulni, a versenyhelyzeteket kedvelik, keresik önmagukat,

kezdik érzékelni a nemi különbségeket, felelősségtudatuk erősödik, de érzéseiket

gyakran elrejtik, a barátságok, személyes kapcsolatok kiépülése fontossá válik

számukra.

Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások során az egyszerű versenyjátékok

mellett már bonyolultabb feladatot adhatunk. Biztosítsunk lehetőséget az önálló

szereplésre, de a csoportmunkára is. Szervezhetünk sportos programokat egy-

ségesen, de akár külön a lányoknak és a fiúknak, jutalmazzunk egyéni és csopor-

tos teljesítményt egyaránt (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-

Gáldi, 2011).

Néhány javasolt tevékenység: kreatív kézműves foglalkozások, fejtörő játékok,

sportjátékok.

Népszerű tematikák: kalóznap, indián nap, vizes nap, szuperhősök napja, bohóc

nap.

13-16/17 éves korosztály, serdülőkor:

Motiváció: a családi kötelékből és az ellenőrzés alól való kiszakadás, kellemes lé-

gkörű összejövetelek, ahol mód van az önkifejezésre, lehet vitatkozni,

szórakozni, mozogni.

Jellemzőik: szerepkeresés a csoportban, logikai érzékük fejlődik, erős szexuális

érdeklődés, az értékrend változása, a szülőktől való függetlenségre törekvés, az

általános aktivitás, sportaktivitás erős.

Amire fokozottan figyeljünk: foglalkozásaik legyenek koedukáltak, de

szervezzünk nem koedukált programot is. Adjunk esélyt, hogy kifejezhessék

kreativitásukat, egyéniségüket. A programok összeállításánál, amennyire le-

hetséges, keltsük bennük a szabad választás érzését. Az élményszerző pro-

gramok tartalmazzanak ellenőrzött, de kicsit kockázatosabb tevékenységet is, je-

lentsenek egyidejűleg kihívást és sikerélményt, tudjuk kezelni az esetleges le-

blokkolásokat (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

65

Néhány javasolt tevékenység: labdajátékok, táncos mozgásformák, vízi ve-

télkedők, személyiségfejlesztő játékok, műszaki-technikai feladatokkal teli,

művészeti, önkifejezést előtérbe helyező foglalkozások.

Népszerű tematikák: fordított nap, tini sztárok, tehetségek napja, olimpiai nap.

7.3. Az ifjúkor (17-20/21 év) animációja

Motiváció: újdonságok, krea-

tivitás kiélése, szabad akarat.

Jellemzőik: a serdülőkort

követő megnyugvás időszaka,

újra nyitottá válnak a világ fe-

lé, fontossá válik a zene, a di-

vat, a politika, a kulturális

programok.

Amire fokozottan figyeljünk: adjunk esélyt, hogy kifejezhessék kreativitásukat,

egyéniségüket, véleményüket. Az élményszerző programok tartalmazzanak ex-

trémebb tevékenységet is, melyek jelentsenek egyidejűleg kihívást és sikerélmé-

nyt (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

Néhány javasolt tevékenység: labdajátékok, táncos mozgásformák, vízi ve-

télkedők, személyiségfejlesztő játékok, műszaki-technikai feladatokkal teli,

művészeti, önkifejezést előtérbe helyező foglalkozások.

Népszerű tematikákat külön megemlíteni ettől a korcsoporttól kezdődően gyakorlatilag

felesleges, mert bármilyen kreatív vagy érdekes ötlet nyerő lehet.

7.4. A felnőttek animálása (21-65 év)

Mivel nagyon tág az életkor kategória, érdemes még tovább bontani.

Fiatal felnőttek (21-30/35 év)

Motiváció: bekapcsolódni a csoportéletbe, felelősséget vállalni, véleményt

cserélni, hasznos mozgásos és kulturális tevékenységen részt venni.

21. kép: Vízi vetélkedő

66

Jellemzőik: legjobb mozgatórendszeri állapot, kiegyensúlyozottság, kialakult

személyiségjegyek, karrierépítés és családalapítás.

Amire fokozottan figyeljünk: ne csak a testet foglalkoztassuk, hiszen ez a

korosztály már fogékony a kultúrára is, sokan családalapítás kezdetén vannak,

így előtérbe kerülnek a kisgyermekes programok, azonban szervezzünk felnőtt

programokat is, ne csak közösöseket (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-

Woth-Gáldi, 2011).

Néhány javasolt tevékenység: mozgásos tevékenységek, gasztronómiai pro-

gramok, kulturális művelődés lehetősége.

Középkorú felnőttek csoportja (31/36-45/50 év)

Motiváció: családdal együtt lenni és közben feltöltődni.

Jellemzőik: kialakult értékrend, felelősségtudat, heterogén érdeklődés, eltérő

egészségi és kondicionális állapot.

Amire fokozottan figyeljünk: elsődleges cél, hogy foglalkozásaik irányuljanak a

mindennapi munka fáradalmainak kipihenésére, energiájuk újratermelésére.

Lényeges szempont a személyes kiteljesedés, a képességek kipróbálása, valamint

az ismeretek bővítése. A kikapcsolódás során fontos tényező lehet a családi

együttlét, ezért családi játékokat is szervezzünk, de önálló felnőtt foglalkozások

is szerepeljenek az aktív és passzív programokban. A sportos vagy kulturális

jellegű vetélkedők, versenyek szabadon választhatóak legyenek, a programokban

való részvételre ne erőltessünk túlzottan senkit. Fontos követelmény még az

animátor személyének hitelessége, pontossága és következetessége (Nádori-

Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

Néhány javasolt tevékenység: társasjátékok, kisebb intenzitású mozgásos

tevékenységek.

Érett felnőttek csoportja (46/51-60/65 év)

Motiváció: családdal együtt kikapcsolódni és közben feltöltődni.

Jellemzőik: eltérő egészségi és kondicionális állapot, stabil társadalmi tel-

jesítmények időszaka.

67

Amire fokozottan figyeljünk: a változókor okozta egészségügyi változásokat

vegyük figyelembe minden mozgásos program szervezése során, hasonlóan a

középkorúakhoz a foglalkozásaik irányuljanak a mindennapi munka

fáradalmainak kipihenésére, a feszültségek és a stressz levezetésére, energiájuk

újratermelésére. Lényeges szempont a személyes kiteljesedés, a képességek

kipróbálása, valamint az ismeretek bővítése. A kikapcsolódás során fontos

tényező a családi együttlét, ezért családi játékokat is szervezzünk, de önálló

felnőtt foglalkozások is szerepeljenek az aktív és passzív programokban (a

passzív programok irányába kezd eltolódni a mérleg). A sportos vagy kulturális

jellegű vetélkedők, versenyek szabadon választhatóak legyenek, a programokban

való részvételre ne erőltessünk túlzottan senkit (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-

Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

Néhány javasolt tevékenység: társasjátékok, kisebb intenzitású mozgásos

tevékenységek, jóga, pilates, relaxálás, kirándulás, nordic walking-gal egybekötött

városnézés/környék bejárás.

7.5. Időskorúak animálása (66 fölött)

Motiváció: értékesség és hasznosság bizonyítása, az elszigetelődés

kiküszöbölése, pihenés, unokákkal együtt töltött hasznos idő megélése, társasági

életben való aktív részvétel.

Jellemzőik: eltérő egészségi állapot, hosszabb pihenési szakaszok igénye, erősen

kötődnek megszokott tevékenységeikhez, gyakran tartózkodás a közösségi

élettől.

Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások alkalmával alakítsunk kisebb

csoportokat a különböző játékos tevékenységekre, tartsuk tiszteletben az egyéni

igényeket, és legyünk türelmesek. Erősítsük önbizalmukat, értékeljük speciális

ismereteiket. A programok során biztosítsunk lehetőséget a játékokba való al-

kalmi bekapcsolódásra is. Gyakorlatvezetéskor az idősekkel szemben ér-

vényesüljön az udvariasság és a kedvesség (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-

Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011).

68

Néhány javasolt tevékenység: kirándulás, városnézés, táblás és kártyás játékok,

könnyed átmozgató foglalkozások, nordic walking, vízi torna, szellemet fo-

glalkoztató játékok.

7.6. Speciális képességűek/fogyatékkal élők animálása

Motiváció: közösségben megélt élmény, integráció a csoportba.

Jellemzőik: fogyatékosságuk eltérő típusú és mértékű lehet, különbözőképpen

kell velük bánni.

Amire fokozottan figyeljünk: a foglalkozások során fontos feladat a speciális fel-

tételek megteremtése, a résztvevők képességeinek és igényeinek felmérése, majd

egy közösen összeállított program elkészítése, melybe igyekezzünk a többi

egészséges résztvevőt is bevonni. A foglalkozások típusát, időtartamát, in-

tenzitását a csökkent képesség függvényében kell megválasztani. Amennyiben

szükséges, módosítsuk (könnyítsük) a játékszabályokat, a türelem és az in-

tegráció segítése a legfontosabb szempontok (Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-

Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011). Rendkívül fontos szerep hárul az animátorra, aki

legyen képes az integrálásra és a motiválásra, ismerje a fogyatékossággal járó

problémákat.

Néhány javasolt tevékenység: egyszerűbb mozgásos játékok, kézműves fo-

glalkozások, zenés programok.

22. kép: Aqua zumba

69

23. kép: Arcfestés

7.7. Sportanimáció és játékvezetés

A sportanimációról röviden már szóltunk a könyv egy korábbi fejezetében, gyakorla-

tilag ide sorolható minden olyan ösztönző tevékenység, amely valamilyen sportági játékra

vagy mozgásra történik. Megkülönböztetünk szárazföldi és vízi sport animációt,

természetesen korosztály szerint is történhet a differenciálás, de számos más szempont

szerint is csoportosíthatjuk (pl. szabadban vagy zárt térben végzett, téli vagy nyári,

eszközzel vagy eszköz nélkül végrehajtható, sportjátékok vagy népi játékok stb.).

A sportanimátor tölti be a játékvezető vagy más néven a játékmester szerepét, ezért

fontos, hogy tisztában legyen a játékhoz kapcsolódó összes szabállyal, információval,

balesetvédelmi szempontból minden kockázattal, ezen kívül ismerje a célcsoport-

specifikus animáció élettani alapjait és motivációs tényezőit.

Feladatai közé tartozik többek között (Kovács, 2004):

Előkészítés, tervezés (a játékok kiválasztása, a célcsoport előzetes feltérké-

pezése, a helyszín alapos bejárása és megismerése, a konkrét program kiala-

kítása, pontos, precíz előkészületek közvetlenül a játék előtt).

Motiválás (már a megjelenéssel /öltözék, hajviselet, kiegészítők/ és az animátor

játékvezetési stílusával is /hanghordozás, előadásmód/, motiválás későbbi

játékokra).

70

Az emberek „összehozása” (játék előtti tájékoztatás, csapatösszehozó játékok).

A szabályok pontos és következetes betartatása (pártatlan bíráskodás).

Kiemelt odafigyelés a játék alatt, maga a játékvezetés (feladatot ad, próbajátékot

vezet, ébren tartja az érdeklődést).

Balesetmegelőző intézkedések (figyelemfelhívás, eszközök ellenőrzése).

Szükség esetén elsősegély nyújtása.

Visszajelzés, értékelés (bíztatás, részeredmények közlése).

Eredményhirdetés (pontok/eredmények összesítése, jutalmak előkészítése, dí-

játadás, minden résztvevő teljesítményének elismerése szóban).

.

24. kép: Vízi aerobic

A sporttevékenységek esetében kiemelt fontosságot érdemel az életkor-specifikusság,

vagyis egyáltalán nem mindegy, milyen programot szervezünk egy 7 éves kisfiúnak vagy

egy 65 éves nagymamának. Az animátornak tisztában kell lennie ezekkel a specifikumok-

kal, melyeket rekreációs tanulmányai alatt elsajátított. Ismételjük át az ide kapcsolódó leg-

fontosabb szabályokat:

A legkisebbek kifogyhatatlan energiaforrással rendelkeznek. Lefárasztani szinte

lehetetlen őket, és a figyelmük is igen gyorsan lankadni kezd. Azonban imádnak

játszani, lételemük a játék. Figyeljünk arra, hogy számukra is érthető szabályok-

kal játszunk, és főként a természetes mozgásokat preferáló mozgásformák széles

tárházából válasszunk számukra játékokat. Mindig telitalálat a különböző fogók,

bújócska, olyan feladatok, ahol szerepjátékok vannak. Számukra még nagyon

71

fontos, hogy legyen a játékhoz partner, így az a legszerencsésebb, ha össze-

gyűjtjük a hasonló korú gyerekeket, és együttesen foglalkoztatjuk őket.

12 éves korig bármilyen szórakoztató tevékenységben benne vannak a gyerekek.

Nagyon fontos azonban a játékot vezető személyisége, ha az animátor megfogja

őket, onnantól kezdve nem lesz gond a motiválással és az aktivizálással. A

természetes mozgások mellett előtérbe kerülnek a labdás és ügyességi feladatok,

mozgásuk egyre ügyesebb és koordináltabb. Ezt a korosztályt legjobban a

versengéssel lehet motiválni.

A serdülők esetében más a helyzet. Ők az eltávolodás időszakát élik, így

számukra az olyan tevékenységek az ösztönzők, ahol kifejezhetik önmagukat,

együtt lehetnek barátaikkal és a hasonló korú, különböző nemű kamaszokkal.

Ifjúkorban az érdeklődés széles skálán mozog, minden résztvevőnél más és más.

Nagyra értékelik, ha szabadon választhatnak a változatos programkínálatból. Az

extrém és divatos dolgok népszerűnek számítanak náluk.

Fiatal felnőtteknél szerencsés olyan programok szervezése, ahol véleményt

cserélhetnek, együtt lehetnek barátaikkal és párjukkal, szerepet vállalhatnak

valamilyen csoportmunkában. Kulturális és sporttevékenységek egyaránt szóba

jöhetnek.

A középkorú embereknél a legfőbb motiváló erő, ha a családjukkal együtt

tevékenykedhetnek. A sporttevékenységeknél fokozottan figyelni kell a sérülés-

veszélyre és a terhelésre. Hosszabb, alaposabb bemelegítés indítsa, és laza, kel-

lemes levezetés zárja a foglalkozásokat.

Az idős emberek többsége a pihenés alatt inkább passzívan szereti tölteni sza-

badidejét. Mozgásos program ajánlásakor inkább az alsóvégtagot megmozgató

tevékenységeket vegyük előre (városnézés, kirándulás, nordic walking stb.).

72

25. kép: Nordic walking

A sportprogramok levezetésének szabályai:

Még a sorversenyek előtt is melegítsük be a csapatot!

Szabadtéri animációnál figyeljünk az alábbi dolgokra: az animátor álljon a nappal

szemben, Ha tehetjük, keressünk árnyékosabb helyet, ne a legnagyobb melegre

időzítsük a nagyobb terheléssel járó programokat.

Ismertessük először szóban a gyakorlatot, majd mutassuk be!

Törekedjünk a gimnasztika órán tanultak alkalmazására, vagyis kiinduló

helyzetet, gyakorlatot és ütemezést előre közöljünk a résztvevőkkel.

Mozgás közben javítsuk a hibákat és dicsérjünk/bíztassunk!

Ha strechinget tartunk, előzze meg legalább gimnasztikai jellegű bemelegítő

gyakorlatsor a nyújtást.

A baleset megelőzése érdekében az alábbi kérdéseket tegyük fel minden foglalkozás

előtt:

Nem csúszós, forró a talaj?

A röplabdaháló rögzítve van?

73

Van-e a résztvevőkön ékszer?

A pályán vannak-e sérülést okozó „akadályok” (pl. gödör, bucka, üvegszilánk,

szemét stb.)

Ami tilos!

A sorversenyeket a fal megérintésével lebonyolítani.

A kidobós játékokat kemény labdával játszani.

Futkosni a medence körül.

Nekifutásos beugrások a medencébe.

Vízbe lökős játékok.

74

8. FELHASZNÁLT IRODALOM

Asztalos R.: Hostess tevékenység animáció, előadásanyag, www.turizmusmarketing.com

Finger C. – Váczy S. (2002): Az animáció alapjai. KJF, Székesfehérvár

Pusztai G. – Váczy S. (2002): Esti animáció. KJF, Székesfehérvár

Barabás Zs. (2002): Sport animáció. KJF, Székesfehérvár

Herpainé L. J. (2015): Szociokulturális animáció, Tananyag – módszertani segédanyag

Dr. Juhász E. (1997): Az animáció mint művelődési – művelési tevékenység In:

Rubovszky K (szerk.) Művelődéstudományi tanulmányok. [Acta Andragogiae et

Culturae sorozat 16. szám.] Debrecen: KLTE, pp. 25-34.

Kovács T. A. (2004): A rekreáció elmélete a módszertana, Fitness Kft., Budapest

Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Turisztikai_anim%C3%A1ci%C3%B3 (lekér-

dezés: 2015. augusztus 13. 10 óra 12 perc)

Juhász E. (2000): A kiscsoportok lélektanának vázlata. In: Éles Cs. – Kálmán A. (szerk):

Kihívások és közvetítések. [Acta Andragogiae et Culturae sorozat 18 szám] Debrecen

Kislexikon: http://www.kislexikon.hu/erkolcs1.html (lekérdezés: 2015. augusztus 16. 14

óra 20 perc)

Dr. Dankó L. (2010): Animáció-programszervezés, oktatási segédlet, Miskolc

Dr. Nádori L., Dr. Gáspár M., Dr. Rétsági E., H. Dr. Ekler J., Szegnerné dr. Dancs H.,

Dr. Woth P., Dr. Gáldi G. (2011): Sportelméleti ismeretek, Pécsi Tudományegye-

tem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Ká-

roly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. internetes elérés:

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0025_Nadori-Dancs-Retsagi-

Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch05s02.html (lekérdezés: 2015. augusztus 5.

9 óra 1 perc)

Kormos S. (1996): Közművelődési intézmények és szervezetek. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest

75

Kőrössi É. – Szalánczi G. (1994): Épülettervezés- jegyzet, Főiskolai Nyomda, Győr; in-

ternetes elérés: http://arc.sze.hu/eptervea/jegyzet_Epulettervezes.pdf (lekérdezés:

2015. augusztus 25. 17 óra 43 perc)

Edouard L. (1985): Kulturális és szabadidős csoportok animálása, Népművelődési Intézet,

Budapest.

Gesztesi J. (1991): Az animáció elmélete és gyakorlata, (Szöveggyűjtemény hazai és kül-

földi szakirodalmakból). Kézirat, 1. kötet, Győr.

Pordány S. (2002): Felnőttkori tanulás, közművelődés; Microtoll Kiadó, Budapest

Pordány S. (1997): A szocio-kulturális animáció oktatása és gyakorlati alkalmazása Ma-

gyarországon. Szín, (1. évf.) 1-2. sz. 17–20. old. ISSN 1416-6925

Teljes szöveg: Elektronikus Periodika Archívum http://www.epa.oszk.hu (lekérde-

zés: 2015. augusztus 29. 16 óra 10 perc)

Théry, H. G. – Lagrange, M. (1966): Equiper et animer la vie sociale. Centurion, Paris 174.

Harangi – Magyar (1984) idézi Kraiciné Sz. M. (2005): Az ifjúságsegítők kulcskompetenci-

ái, Új Ifjúsági Szemle, 2005. 9. 22-35.

Magyar M. (2003): Turisztikai animáció. BGF-KVIFK jegyzet, Budapest.

Finger, C. – Gaylor, B. (1990): Animation im Urlaub. Starnberg: StfTe.V.

Trichaud, L.(1967): internetes elérés:

http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/page.php?127 (lekérdezés: 2015.

augusztus 28. 15 óra 56 perc)

Szállodamenedzsment.hu: internetes elérés:

http://www.szallodamenedzsment.ektf.hu/dvd/tananyagok/szabadido_menedzsm

ent.html

76

Herpainé Lakó Judit

9. ANIMÁCIÓS PROGRAMSZERVEZÉ-

SI ISMERETEK

Ahhoz, hogy a korábban említett célkitűzések megvalósulhassanak, különböző típusú

rendezvények szükségesek. Ezen programok körültekintő megszervezésével

hozzásegíthetjük az egyéneket és a közösségeket a rekreálódáshoz, pihenéshez,

fejlődéshez.

A rendezvények megvalósulásához szükséges feltételeket két részre oszthatjuk, az egyik

tényező a humánerőforrás és a résztvevők csoportja, ők lesznek azok, akik a rendezvény

szervezésének, megvalósulásának személyi feltételeit biztosítják. A másik csoport pedig a

technikai, tárgyi feltételek csoportja, mely a tágabb-szűkebb infrastrukturális hátteret jelen-

ti. Nem minden esetben szükséges, hogy minden szereplő megjelenjen a rendezvényen, ez

mindig a rendezvény nagyságától, fontosságától, jelentőségétől függ.

9.1. Személyi és technikai feltételek

Személyi feltételek: (Sáskáné, 2005)

a. szakmai résztvevők (akik szakmai oldalról vezetik a rendezvényt, felelősek

szakmailag az adott témáért, célért – pl. előadók, házigazdák, ötletgazdák)

b. résztvevők (látogatók): akik érdeklődést mutatnak a rendezvény iránt

c. közreműködők (vagy alvállalkozók): az összes programgazda, helyszínfelelős és

valamennyi szolgáltató (szálloda, étterem, szállítócég, dekorációs cég, nyomda

stb.)

d. szervezői stáb: magában foglalja a szervezésben és a lebonyolításban aktívan ré-

sztvevő felelős személyeket. Őket irányítja egy rendezvény- vagy proto-

kollfőnök. A stáb nagyságát a rendezvény nagysága befolyásolja. További

jellemzők: egymással csapatmunkában dolgoznak = egymásra való utaltság, fol-

77

yamatos kommunikáció, információcsere, ellenőrzés, segítségnyújtás (pl.: fo-

glalkozásvezetők, animátorok).

e. sajtó: akkor szükséges a sajtó, ha a rendezvény témáját vagy résztvevőit tekintve

sajtófigyelem középpontjába kerülhet a rendezvény. Egy sajtófőnök kinevezése

szükséges, az ő útmutatásai alapján helyi ill. országos, vagy nemzetközi szintű

sajtó szervezése szükséges.

f. VIP-vendég: lehet szakmai résztvevő és lehet egyszerű résztvevő (látogató) is.

Fogalma: az a személy, aki gazdasági, társadalmi, politikai életben, a közéletben

betöltött szerepe vagy tudományos munkássága, vagy a rendezvényen betöltött

szerepe miatt megkülönböztetett figyelemben részesül érkezéstől elutazásig.

Technikai háttér: (Sáskáné, 2005)

a. infrastruktúra: a rendezvény helyszíne és adottságai (termek, megközelíthetőség,

higiénia, parkolási lehetőségek stb.), a tágabb környezet (megye, város) infra-

struktúrája (a város infrastrukturális adottságai), több helyszín esetén a hely-

színek egymás közötti távolsága (elhelyezkedése) stb.

b. b) konkrét technikai eszközök (fizikai értelemben): szervezés alatti eszközök

(mobiltelefon, internet, fax, számítógépek stb.), lebonyolítás alatti technikai

eszközök (kivetítő, hangosítás, tolmácsberendezés stb.)

c. c) segédanyagok: szervezési segédanyagok (pl.: forgatókönyv), rendezvényes

segédanyagok (pl.: meghívó, kartonpapír, olló stb.)

d. d) pénzügyi forrás: saját tőke, szponzori tőke, mecenatúra, részvételi díjak,

pályázati források.

9.2. A rendezvények szervezésének szakaszai

A rendezvények szervezését négy fő szakaszra osztjuk, a tervezés, szervezés az előké-

születi munkálatokat jelenti, aztán a lebonyolítás következik, mely a programunk

megvalósítása, végül az utómunka feladatait kell elvégeznünk. A tervezés, szervezés az

összes munkatevékenység 60-80%-át, míg a lebonyolítás és az utómunka 20-40%-át teszi

ki a rendezvényszervezési feladatok során. A következőkben az egyes szakaszokhoz

kötődő legfontosabb feladatokat, szempontokat foglaljuk össze.

78

Tervezőmunka (előkészítés, tervezés): (Sáskáné, 2005)

A tervezőmunka során állítjuk össze a programunk, rendezvényünk alapparamétereit

(helyszín, időpont, létszám meghatározása, program, költségvetés, célcsoport).

ötlet,

az alapparaméterek meghatározása (helyszín, időpont, létszám meghatározása),

előzetes programterv készítése,

ajánlatkérés az alvállalkozóktól,

előzetes költségvetés,

forrás-meghatározás (miből valósítom meg a rendezvényt),

helyszínbejárások,

jogi felkészülés (szerződésminták előkészítése),

meghívandó kör és a VIP-kör meghatározása (címlista), esetleg médiaterv elké-

szítése (olyan rendezvénynél, ahol sokakat akarok megmozgatni).

Szervezőmunka (szervezés):

döntés az alvállalkozók között (pl. melyik nyomdával dolgozom),

megrendelés,

szerződéskötés,

a program eldöntése,

forgatókönyv-készítés,

a költségvetés pontosítása,

szponzori szerződések,

a belső segédanyagok folyamatos készítése (részvételi lista naprakész frissítése),

szervezői stábbal folyamatos munkamegbeszélés,

a meghívottak felé a meghívólevelek (vagy jelentkezési lapok) kiküldése,

médiaterv készítése (amennyiben szükséges).

Lebonyolító munka (lebonyolítás):

utolsó helyszínbejárás,

végső egyeztetés az alvállalkozókkal,

79

forgatókönyvek véglegesítése és kiosztása a közreműködőknek,

a szervezői stáb „kiköltözése” a helyszínre (mindig a szervezői stáb az első, és

nem az alvállalkozók),

utolsó munkamegbeszélések,

a résztvevők fogadása és ellátása,

háttérirányítás.

Utómunka:

köszönőlevelek alvállalkozóknak és résztvevőknek,

belső értékelés (tanulságok levonása),

teljesítésigazolások (teljesített az alvállalkozó) és számlaigazolások (kifizethető a

számla),

a kifizetések intézése,

referencia-dosszié (archiválás a rendezvény minden egyes anyagáról, kimenő és

bejövő levelezés, iratok rendszerezése, fényképek a rendezvényről).

A rendezvényszervezés sikeréhez mind a négy szakaszban összehangolt, jól előkészített

munka szükséges. Vannak azonban olyan preferált kérdések, melyekre különösen oda kell

figyelnünk munkánk során. Ilyenek az alvállalkozói kapcsolatok, amelyek akkor kerülnek

igazán előtérbe, ha sok külső szolgáltatást veszünk igénybe. Fontos terület a belső mun-

kaszervezés, a stábok felosztása, a megfelelő információáramlás, az együttműködés.

Ahhoz, hogy a fentebb leírtak jól működjenek, szükséges írnunk egy vagy több for-

gatókönyvet, melyek segítik a feladatok gyors áttekintését és gördülékeny megvalósítását.

A precíz, pontosan kidolgozott költségvetés pedig lehetőséget ad arra, hogy naprakészek

legyünk rendezvényünk kiadásaival és bevételeivel kapcsolatosan.

Megfelelő alvállalkozói kapcsolatok:

Szempontok az alvállalkozó kiválasztásakor:

nem áll-e csődeljárás alatt,

milyen referenciái vannak, a referenciák szúrópróbaszerű ellenőrzése; engedi-e

az élesben történő leellenőrzést

80

milyen mértékű a rugalmassága és a kreativitása (mennyiben tud azonosulni a

rendezvénnyel),

több oldalas ajánlatot ad-e le vagy csak egy oldalban ad ajánlatot (minél több

variáció van, annál sokrétűbb),

mennyire tartja szem előtt a megbízó érdekeit,

milyen a szakmai felkészültsége.

A kölcsönösen korrekt munkakapcsolat (folyamatos kommunikáció, egymás értesítése

a változásokról, írásban történő megerősítés és visszaigazolás, pontos előlegfizetések, fol-

yamatos ellenőrzés, határidőre történő kifizetés). Ehhez szükséges a rendszeres munka-

megbeszélés, egyeztetés.

Belső munkaszervezés:

A szervezők között kiváló legyen

az összhang,

az együttműködés,

a folyamatos kommunikáció,

a segítségnyújtás,

az ellenőrzés.

Ez csak az állandóan, folyamatosan összehívott munkaértekezletekkel valósítható meg.

Forgatókönyvek készítése:

A forgatókönyvek az igények és körülmények változásai miatt állandóan változhatnak.

A forgatókönyvek típusai:

komplex forgatókönyv: teljes egészében tartalmazza a rendezvényen szükséges

feladatok ellátását minden helyszínre vonatkozóan, megjelölve a felelőst és a

határidőt is.

rész-forgatókönyv: egy feladatkörre vonatkozóan tartalmazza az összes elvég-

zendő tevékenységet (pl.: nyomda – meghívók, ültetőkártyák stb.).

81

helyszíni forgatókönyv: az egy helyszínre vonatkozóan tartalmazza az összes el-

végzendő feladatot (pl. Szépművészeti Múzeum: fogadás, dekoráció, hangosítás,

hostess, vendéglátás feladatai).

A komplex forgatókönyv tartalmazza a rendezvényszervezés kezdő pillanatától az

utómunkálatok befejező mozzanatáig történő összes tevékenységet, feladatot, azok fele-

lőseit, tárgyi, technikai és humánerőforrás feltételeit és egyéb paramétereit. A következők-

ben felsoroljuk a legjellemzőbb átgondolandó feladatokat: helyszínek, szálloda, ven-

déglátás, programok, utaztatás, szállítás, biztonság, technikai eszközök, dekoráció, részt-

vevőkkel kapcsolatos teendők, közreműködő személyzet, nyomdai feladatok, ajándékozás

(reprezentáció), protokoll, szakmai előkészítés (pl. előadástémák kijelölése), dokumentá-

ciós anyagok, marketingtevékenység, sajtóval kapcsolatos teendők, jogi, pénzügyi háttér,

egyebek (pl. engedélyek beszerzése parkoláshoz vagy utcaszakasz lezárásához), utómunka.

Költségvetés:

Kiadási oldal (költségek):

komplex forgatókönyv elemei számszerűsítve

anyagköltség (rezsiköltség – saját iroda, posta, telefon, fax használata, fordítás

költsége)

tartalék (10% – minden esetben kötelező a kalkulálása)

szervezési jutalék (általánosságban 10% – minél nagyobb a rendezvény, annál

kisebb ez a jutalék).

A költségoldal tervezésénél figyelni kell: amennyiben olyan szolgáltatás van, ahol

valutában van az ár, akkor az árfolyamváltozással is kalkulálni kell, vagy a szer-

ződéskötéskori árfolyamon kalkulálunk.

Fontos még: nettó vagy bruttó költség (egy esküvő esetén bruttó összeg, cégek

megrendelésénél pedig általában nettó, de feltüntetjük, hogy + ÁFA).

Bevételi oldal:

részvételi díjak stb.

saját tőke

szponzori támogatás

pályázati pénzek

egyéb pénzforrások

hatályos jogszabályok, adótörvény figyelése.

82

10. GYERMEKANIMÁCIÓ

(Várhelyi–Müller–Torday–Kovács 2009, Könyves–Müller–Ködmön 2013 irodalmak fel-

használásával)

A különböző generációk jellemzőit alaposan ismernünk kell ahhoz, hogy életkori

specifikációikat, elvárásaikat és a társadalomban elfoglalt helyüket figyelembe véve tudjunk

számukra megfelelő szabadidős, rekreációs programokat biztosítani.

A programok megválasztásához szükséges még tisztában lenni az animációs helyszín

(szálloda, közművelődési intézmény, iskola stb.) infrastrukturális és természeti adottságai-

val, melyek a programok hátterét adják.

Az animációs programok célja, hogy fejlesszék a képzelőerőt, a konstruktivitást és a

koncentrációt. A tevékenységek kreativitásra ösztönözzenek, törekedjünk a minél tel-

jesebb körű komplexitásra, és biztosítsunk minél több lehetőséget az együttdolgozásra,

munkálkodásra. A tevékenységek kapcsán az egyéni képességek különbségeinek ne legyen

meghatározó szerepe, hiszen az kudarcélményt okozhat, holott a cél a tét nélküli – kudarc

nélküli – részvétel. Sokszínű, kötetlen formában az alkotás, az önmegvalósítás élményének

átélése a legfontosabb célkitűzésünk. Nem érdemes a program témáját és tartalmát szűk

keretek közé szorítani, de egy pontos tervet azért mindenképpen készítenünk kell (ré-

szletes, komplex forgatókönyv), melytől szükség esetén el lehet térni.

A következőkben az egyes korosztályok igényeit mutatjuk be, illetve a kedvelt szaba-

didős tevékenységeiket és azokat a programokat, melyek alkalmasak a szabadidő hasznos

és aktív eltöltésére. Bemutatunk néhány forgatókönyvet, mely segítséget nyújthat a ter-

vezési munkában.

10.1. Célcsoport specifikus animációs programok

Gyerekanimáció

A gyerekek önállóan nem jelennek meg szabadidős, rekreációs programokon, hanem

általában a szülők vagy a család egyéb tagjának kíséretében érkeznek. Fontos, hogy a

gyerekek igényeit ki tudjuk elégíteni, mert egy megelégedett gyerekhez általában két me-

gelégedett szülő tartozik. A szülők csak akkor tudnak pihenni, kikapcsolódni és igénybe

83

venni a számukra kínált szabadidős szolgáltatásokat, amennyiben biztosan tudják, hogy a

gyerek(ek) jó helyen van(nak), animátor felügyeletével és kortárscsoportjaikkal játszanak.

A gyerek animáció célja, hogy a megszokott környezettől eltérő helyszínen játékos

formában, szórakoztatóan, szervezett keretek között tölthesse szabadidejét a gyermek. A

gátlásos gyerekek is megnyílnak, új dolgokat fedeznek fel, játszani látják a szüleiket, a

szülők is kilépnek a hétköznapi szabályok gyűrűjéből, boldog a család.

Egyre népszerűbb a szállodai, üdülőhelyen tartott animációs irányzat, mivel egyre

növekvő kereslettel találkozhatunk, hiszen a családok részvétele a hazai és külföldi

kereskedelmi és magánszálláshelyeken növekvő arányt mutat. Igen közkedveltek a

közművelődésben megjelenő animációs kínálatok is, melyek leggyakrabban játszóházak,

tematikus rendezvények vagy nagyrendezvények, fesztiválok részeként jelennek meg a

kínálatban. A köznevelés rendszerében a tanórán kívüli szabadidős tevékenységek keretein

belül is találkozhatunk animátorokkal, szabadidő-szervezőkkel, művelődésszervezőkkel.

Meg kell említenünk azokat a vállalkozásokat is, amelyek kifejezetten gyerekzsúrok és

egyéb gyerekrendezvények szervezésével foglalkoznak szigorúan üzleti alapon, hiszen az

itt dolgozók is animációs módszerekkel bonyolítják le a programokat.

Akármelyik színtéren is szervezünk gyermek animációs programot, mindegyiknek

legfőbb célja, hogy jó élménnyel térjen haza a gyermek és a szülők, kísérők is. Lehetőség

szerint mindannyian ki tudjanak kapcsolódni, szórakozni úgy, hogy eközben együtt vannak.

10.2. 3-6 éves korosztály jellemzői, animációs programkínálata

Ez a korosztály az óvodások csoportja, jellemző rájuk, hogy igen nagy a mozgási-

gényük, hiszen 3-6 éves kor között fejlődik ki az idegrendszer domináns mértékben. Egy 6

éves gyerek agya 80-90%-ban már kifejlődött. Az idegrendszer kifejlődése többlet oxigént

igényel, melyet a gyerekek mozgás által biztosítanak. Ezért is tapasztalhatjuk azt, hogy

szinte egész nap aktívak, mozgékonyak és fáradhatatlanok. Számukra nélkülözhetetlen a

sokféle mozgásos játék, hiszen ez az egészséges testi és értelmi fejlődést biztosítja. Ebben

a korosztályban a mozgásfejlődés is jelentős minőségi és mennyiségi változáson megy

keresztül. A 3 éves gyerek az ember természetes mozgásaiból a járást, futást, ugrást,

dobást már végre tudja hajtani, melyek mozgáspontossága, koordinációja az első

84

gyermekkorban (4-7 év) tovább folytatódnak. Ebben a korban a gyerekek már fent em-

lített, megtanult mozgásai tökéletesednek, vagyis pontosabbá és koordináltabbá válnak a

gyakorlás során. Az életkor előrehaladtával egyre inkább képessé válik a különböző

mozgásváltozatok és mozgáskombinációk reprodukciójára.

A gyerekeknek tehát elsősorban azok a sportjátékok javasolhatók, melyek az ember

természetes mozgásait (járás, futás, ugrás, dobás, cipelés, kúszás, mászás, hordás stb.) tar-

talmazzák. Fokozott mozgásvágyuk és versengési kedvük lehetővé teszi, hogy többféle

mozgásos játékot, versengéseket szervezzünk nekik.

A kreatív foglalkozásokat, a kézügyességet fejlesztő manuális tevékenységeket is

szívesen végzik. Ennél a korosztálynál a cél a kitartó figyelem fejlesztése. Ezek a

gyermekek az induktív következtetések megfogalmazásához tapasztalati, főleg játékos

úton jutnak el, de a játék önmagában nem elég.

A gyermekek rekreációs foglalkozásait a játékosság kell, hogy jellemezze. A játék kellő

motivációt jelent a gyerekeknek a tevékenység űzésére, és élményt nyújt. Szeretik az álla-

tokat, melyek felkeltik az érdeklődésüket. A gyermekek csak rövid ideig képesek a figye-

lem megtartására, a koncentrálásra, ezért a nekik tervezett játékos programok ne legyenek

hosszúak, 20-30 perces foglalkozás után iktassunk közbe rövid szüneteket, majd váltsunk

más tevékenységre, mert rövid ideig képesek figyelni, hamar megunják. A magyarázataink

rövidek legyenek, de érdeklődést keltőek.

Kevésbé önállóak, igénylik a rekreációs szakemberek, animátorok segítségét. A fo-

glalkozásvezető személyisége, rátermettsége, kreativitása szab határt a gyerekpro-

gramoknak. A feladatok jelentsenek a gyermekek számára olyan szintű kihívást, melyeket

sikerrel tudnak teljesíteni, azonban ezért a sikerért meg kelljen dolgozni, küzdeni.

A gyerekek felnéznek a rekreációs programok szervezőire, az animátorokra, az általuk

szervezett foglalkozásokon jól érzik magukat, a gyerekeket kell a foglalkozások

középpontjába helyezni, a foglalkozás vezetője a háttérből segítse, támogassa a gyerek

önmegvalósítási törekvéseit.

Javasolt beltéri, zárt térben űzhető (indoor) tevékenységek, játékok:

Kézügyességeket igénylő foglalkozások lehetnek például a festés, rajzolás, hűtőmágnes-

készítés, hajtogatás, könyvjelző készítése, só-liszt gyurma, dekorgumi figura készítése,

85

bábkészítés (ujjbáb, síkbáb, fakanálbáb). A néphagyományra épülő tevékenységek közül a

tojásfestés, egyszerű csuhébaba készítés stb.

Zárt térben tartott programként érdemes olyan rekreációs tevékenységeket is választa-

nunk, mely a különböző élethelyzeteket, hétköznapi vagy ünnepi szituációkat, eseménye-

ket segítenek feldolgozni a kicsik számára, természetesen mindezt szórakoztató formában.

Ilyen lehet például a bábjáték, videózás (mesefilmek), szerepjátékok, bohóc-est.

Egyéb helyszíneken szervezhető foglalkozások: ovis úszás, gyerekvacsora, gyerek

diszkó, gyerekzsúr, gyerek játszóház, gyereksátor a fiatalabbaknak, ahol számukra

lenyűgöző mesevilágba kerülnek.

A fentebb felsorolt tevékenységeknél fontos szempont, hogy gyorsan, egyszerűen elké-

szíthetőek legyenek, és az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő

kihívást jelentsen a megvalósításuk.

A só-liszt gyurma régi jól ismert játék, só-liszt és víz keverékéből gyurmát készítünk,

majd a masszából kis sodrófa és formák segítségével figurákat alkothatunk, kiszárítjuk, és

akár ki lehet festeni vagy kisütni. A dekorgumi figura készítése is nagy örömet okozhat a

gyerekeknek, az animátor dekorgumi lapból egyszerű formát rajzol meg előre, amiket az-

tán a gyerekek kivágnak, összeillesztenek, szemet rajzolnak vagy ragasztanak rá, és máris

kész a bagoly maci, madár, kutyus, zsiráf stb., amit később otthon bárhová felakaszt-

hatnak, vagy ha mágnest teszünk a hátára, szépe emlék lehet a hűtőre rakva. A

dekupázsolással, más néven szalvéta technikával könnyen elkészíthető, mégis rendkívül

mutatós és esztétikus dolgokat csinálhatnak a gyerekek. Nem igényel különösebb

kézügyességet, mégis érdekes képeket, tárgyakat készíthetnek belőle úgy, hogy az

előzetesen lealapozott felületre a szalvéta felső, mintás rétegét ragasztják rá speciális ra-

gasztóval. Készíthetünk dekorációt fa, műanyag, papír alapra, de követ, gyertyát textilt stb.

is dekupázsolhatunk.

A filc anyag nagyon kedvelt a gyerekek körében, hiszen vidám színeivel, puha an-

yagának köszönhetően kedves dolgokat tudnak belőle a kicsik készíteni, például előké-

szített alapanyagokból ujjbábot.

Javasolt szabadtéri (outdoor) tevékenységek, játékok:

86

A szabad levegőn nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi programokból

válogathatunk: homokvár építés, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés, gyerek aerobic,

játszótér, mozaikkészítés, növényültetés, gyerekolimpia, homokvárépítés, piknik. A temat-

ikus napok közül igen népszerű a Kalóz nap, Boszorkány nap. Fontos esemény minden

óvodáskorban lévő gyermek számára a Mikulás látogatása, ehhez kötődően Mikulás-partit

szervezhetünk. Különösen élvezik az állatok közelében vagy állatokkal együtt végre-

hajtható tevékenységeket, mint például a lovaskocsizást, a lovasszánon utazást, az állatsi-

mogatást, a kutyás ügyességi bemutatókat, az állatkerti látogatásokat.

A mozgásos játékok közül a fogójátékok a legegyszerűbb játékok, melyek könnyen

elsajátíthatóak. A gyors megindulás, megállás révén kiválóan fejleszti a gyorsaságot, a kon-

dicionális és koordinációs képességeket.

Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó, célbarúgó versenyeket, illetve

küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás). A sor- és váltóversenyek jó alkalmat adnak a

játékos keretek közötti versengésekre, melyeket tréfás mozgásos feladatokkal tehetünk

érdekesebbé. Nagyon fontos szempont, hogy az értékelésnél mindenkit dicsérjünk meg.

A vízben is sokféle játékos motiváló program lehet: medencés játékok, fröcskölőcsata,

halacska horgászat: kis felfújható medencéből kell kifogni a halakat. Ha pontot érő halat

fognak, felajánlott jutalmat kapnak érte. Játszótéri programok, vadaspark, meseszínház,

bűvész, kézműves műhely is érdekli ezt a korosztályt.

Téli programként kiváló szabadidő-eltöltési lehetőség a hóemberépítés, szánkózás, il-

letve a sízés, korcsolyázás alapjainak megtanulása is ebben az életkori szakaszban

kezdhető el.

10.3. 7-11 éves korosztály jellemzői, animációja

Ezek a gyerekek az iskoláskorú, alsó tagozatosak vagy a felső tagozat elején járnak. Ez a

célcsoport sem jelenik meg önállóan a szabadidős, rekreációs programokon, hanem a csa-

láddal, esetleg az osztályközösséggel, barátokkal érkeznek a rendezvényekre.

Mozgásfejlődésüket a nemek közti testalkati, fiziológiai és motorikus különbségek

határozzák meg. Javul a motorikus tanulási képesség, melynek eredményeként rengeteg új

mozgást képes a gyerek elsajátítani, viszonylag megfelelő színvonalon. Javul a

87

mozgásainak ritmusa, csökken a mellékmozgások száma, javul a mozgás gazdaságossága,

pontossága, koordináltsága. A mozgás technikai tökéletesedésével, a képességek fejlődésé-

vel a teljesítmény javulása is megfigyelhető. Az iskolaérettség kritériuma a motorikus

érettségen és céltudatos mozgásvégrehajtáson túl az akaratlagos figyelem, az emlékezőké-

pesség, a feladattudat kialakulása, az analitikus gondolkodás, az akarat elemi érettsége, az

elemi rajzkészség, stb., mely alkalmassá teszi ezt a korosztályt sokféle szabadidős tevéken-

ység űzésére.

Ezek a gyermekek már tovább képesek figyelni és koncentrálni egy-egy feladatra,

tevékenységre, ezért a nekik tervezett játékos programok már hosszabbak is lehetnek, de

ne legyenek 45 perc – 1 óránál hosszabbak, a foglalkozás után célszerű szünetek közbeik-

tatása.

A játékos programok és versengések ennél a korosztálynál is motiváló hatásúak.

Igénylik a foglalkozásvezető, az animátor jelenlétét, szívesen játszanak az irányításukkal.

Sokkal önállóbbak, mint a 3-6 éves korosztály.

Javasolt indoor tevékenységek, játékok:

Rossz idő esetében is nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi pro-

gramokból válogathatunk: festés, rajzolás, barkácsolás, társasjáték, gipszfestés, origami,

szárazvirág kompozíció készítése, levélpréselés, falikép készítés, játékkészítés, ajándékké-

szítés, gyurmázás, üvegfestés, adventi koszorú készítése, puzzle, csokoládé bonbon ké-

szítése, vetélkedő a kultúra témaköréből. Motiváló programok még az alábbiak:

tánctanulás, mozgásos társasjáték, táblás társasjáték, tésztaékszer készítés, üvegmatrica

festés, magkép készítés, papírhajtogatás, fakanálbáb, hungarocell formákból dísztárgy vagy

figurák készítése, fakanálbáb készítés, ékszer és ékszerdoboz készítés. A hagyományos

népi mesterségek közül a csuhé, a gyertyamártás, a fazekasság, a tojásfestés, a

gyöngyfűzés, a nemezelés, a szövés, a fonás, a hímzés, a szalmadísz készítés, a mézeska-

lács, a bőrözés, a vesszőfonásgyékény igen népszerű tevékenysége a célcsoportnak.

Tésztaékszer készítés: tésztából fonal segítségével gyönyörű ékszerek készíthetőek, amit

a gyerekek azonnal elkezdhetnek viselni.

88

Üvegmatrica festés: a jól ismert üvegmatrica motívumok készítése. A kontúrok már

előre el vannak készítve, így a kézműves asztalnál már csak festeni kell. A kész műveket

elviszik a gyerekek, hogy otthon feltehessék az ablakra.

Magkép készítés: magokból és különböző formájú tésztákból fonallal és krepp papírral

kiegészítve csodaszép képek készíthetőek.

Papírhajtogatás, fakanálbáb, hungarocell: a kavicson túl a másik legegyszerűbb

alapanyag a papír. Nagyon sok színben, formában biztosítják a gyerekeknek az alkotás

örömét. Bátran készíthetnek belőle tárgyakat, vagy akár origamit is hajtogathatnak. A fa-

kanálból remek bábokat készíthetnek, segítségével megeleveníthetik a meséket. A gyere-

kek nagyon szeretnek vele dolgozni, hiszen alkothatnak, és minden, amit készíthetnek,

nagy kincs számukra, emellett kedves meglepetés a felnőtteknek. A hungarocell szintén jól

megmunkálható, ajándékokat, tárgyakat, kedves díszeket, ötletes, vidám dolgokat ké-

szíthetne belőle.

Ékszer és ékszerdoboz készítés: a rendelkezésre álló anyagokból sokféle ékszer ké-

szíthető, a gyerekek ügyessége és kreativitása animátorok segítségével ékszerek egész gar-

madát eredményezi. Legyen szó gyöngyről, tollról, fagyöngyről vagy akár rézdrótról, és az

ezeket tartó egyedi díszítésű dobozokról.

Mézeskalács készítés és díszítés (fenyőfa): az adventi időszak egyik legfinomabb

süteménye a mézeskalács. A fűszerek fahéjas, szegfűszeges, ánizsos illata, a méz édessége

a mézeskalács készítésekor betölti a helyszín levegőjét. Mézeskalács tészta receptje: 40 dkg

finomliszt, 15 dkg (3 evőkanálnyi) méz felmelegítve, 15 dkg porcukor, 10 dkg olvasztott

vaj, 2 db tojás, 1 kiskanálnyi szódabikarbóna, 1 citrom reszelt héja, mézeskalács

fűszerkeverék. A porcukrot a tojásokkal kikeverjük. A lisztet összekeverjük a fűszerekkel

és a szódabikarbónával, majd hozzáadjuk a vajat, a mézet és a kikevert tojásokat. Össze-

gyúrjuk az egészet, majd egy napig hűvös helyen pihentetjük. Másnap lisztezett deszkán

vékonyra nyújtjuk a tésztát, és különböző méretű csillag alakú formákat szaggatunk. A

szaggatás után a legnagyobb csillag kivételével a többi csillag közepét szívószállal

kilyukasztjuk.

A formákat kivajazott tepsibe rakjuk, tojásfehérjével a tetejüket megkenjük, díszítjük,

majd előmelegített sütőben világosra sütjük (kb. 190 fokon néhány percig). Vigyázzunk,

89

meg ne égjen! Ha a mézeskalács megsült és kihűlt, a legnagyobb csillag közepébe fog-

piszkálót szúrunk, s ráfűzzük a különböző méretű csillagokat csökkenő méretsorrendben.

A tetejére a legkisebb csillag vagy dísz kerülhet.

Papír szőlődísz: a színes papírokat 2,5 cm-eként becsíkozzák a gyerekek, majd

felvágják. A csíkokat elfelezik vagy 3 részre vágják, mivel a szőlőszemek sem egyformák,

nem kell pontosan mérni a csíkok méretét. A darabokból különböző méretű gurigákat

ragasztanak. Az asztalon rendezzék szőlőfürt formájúra a gurigákat. Ha elégedettek az

eredménnyel, szép sorban ragasszák őket egymáshoz. A merített papírból kivágják a

szőlőlevelet. A drótból formáznak szőlőindát, az indát ragasszák a levélhez, majd a levelet

a szőlőfürthöz. Így elkészült a szőlőfürt, ami nagyon szépen mutat ajtó- vagy

ablakdíszként.

Fonalpolip: a pamutfonalat tekerjük egy könyv köré körbe, a könyvről vágjuk le a fona-

lat az egyik oldalán, majd kössük össze jó szorosan a fonalakat az el nem vágott végétől

körülbelül 5 cm távolságban, majd ez alatt 4-5 cm-re, ez lesz a feje. A többi pamutból 8

részre osztva készítjük el fonással a lábakat. Az arcát (szem, száj) papírból vágjuk ki és

ragasztjuk fel a fonalra.

Dióhéj állatok készítése (katicabogár, teknősbéka, béka, bálna): az animátor rögzíti ra-

gasztópisztollyal a teknős, bálna vagy béka uszonyait, lábait. Ezután a gyerekek lefestik a

dióhéjat, így a festék eltakarja a ragasztópöttyöket. Ha megvan az alapszín, megfestjük az

ettől eltérő részleteket, foltokat és arcokat. Hagyjuk megszáradni a dióhéjakat.

Levél girland: a merített papírra rárakják a gyerekek a falevelet és körberajzolják, majd

kivágják. Ezt többször megismétlik (különböző formájú leveleket rajzolnak körbe).

Veszünk egy rafia szálat, és sorba felragasztjuk rá a kivágott papírleveleket egymás alá. A

rafia aljára egy darab tobozt kötünk. Készen van az őszi ajtó- és ablakdíszünk.

Levél lenyomatos kép készítése zsírkrétával: kartonpapírból kivágott levélformákat

adunk a gyerekeknek. A papírleveleket különböző formában egymás mellé teszik a gyere-

kek, erre ráraknak egy színes papírt. A zsírkrétával besatírozzák a papírt, így előtűnnek a

levélformák. Az elkészült képet felragasztjuk egy kartonpapírra. A kartonpapír széleit, fa-

levél mintát lyukasztóval körbedíszítjük. Rafiából akasztót készítünk a képnek.

90

A fenti példákon kívül számtalan lehetőséget, kreatív szabadeltöltési módot tartogatnak

a kézműves tevékenységek, melynek dokumentálására álljon itt egy forgatókönyv minta.

10.4. Kézműves foglalkozás részletes forgatókönyve:

Kézműves foglalkozás

A rendezvény neve: Kézműves foglalkozás – Papírgömb szarvas

Időpont, időtartam: 60 perc

Helyszín: Művelődési Ház

Célkitűzés: Kézműves foglalkozás szervezése 7-9 éves gyerekeknek

Személyi háttér, foglalkozás szervezői: 1 fő szervező + 2 fő animátor

Célcsoport: 7-9 éves gyerekek

Várható létszám: kb. 20 fő

Tervezési, szervezési feladatok:

A feladat megnevezése Határidő Felelősök

A szükséges eszközök feltérképezése okt. 20. főszervező

Ötletelés a kézműves foglalkozás témá-

járól, az elkészítendő tárgyakról okt. 24. főszervező, animátorok

Alapanyagok összeírása és megvásárlása nov. 10. főszervező

Mintapéldányok elkészítése nov. 14. főszervező, animátorok

A kézműves foglalkozás plakátjának

megtervezése, nyomtatása nov. 21. főszervező

Játszóház előkészítése a foglalkozáshoz. dec. 19. főszervező, animátorok

Foglalkozás lebonyolítása dec. 21. főszervező, animátorok

91

Lebonyolítási forgatókönyv:

Idő-pont

Szükséges eszközök

Segítség Művelet/ műveletek

Fázisfotó

15:00 szükséges

eszközök

előkésztése:

olló, grafit

ceruza, szí-

nes karton-

papírok

az animá-

torok se-

gítenek a

gyerekek-

nek a

szükséges

eszközök

előkészí-

tésében

Szükséges eszközök

előkészítése: sablo-

nok elkészítése: elő-

re elkészített min-

ták, körberajzolása,

majd kivágása pl.:

szarv, orr, paták, fej,

száj

15:10 barna színű

kartonpapí-

rok, grafit-

ceruza, vo-

nalzó

az animá-

torok se-

gítik a

gyereket a

mérések-

ben

A szarvas gömb

alakú testének elké-

szítéséhez szükséges

5 db 1 cm széles

papírcsíkok meg-

szerkesztése és ki-

vágása

92

15:20 vonalzó,

ceruza

A papírcsíkokat

megjelöljük közé-

pen és a két végén,

hogy hol fogjuk

kilyukasztani

15:30 tű, papír-

csík

az animá-

torok se-

gítenek a

gyereknek

a lyukasz-

tásban

kilyukasztjuk az

adott pontokat

15.35 0,8 mm, 15

cm hosszú

drót,7 db

arany fa-

gyöngy,

kúpfogó

az animá-

torok elő-

készítik a

szükséges

eszközö-

ket

előkészítés

15.40 drót, fa-

gyöngyök,

kúpfogó

az animá-

torok se-

gítenek a

gyereknek

a drót

hajlításá-

nál

a drótra felfűzünk

egy fagyöngyöt,

majd meghajlítjuk

93

15:45 drót, fa-

gyöngyök,

kúpfogó

az animáto-

rok segíte-

nek a gye-

reknek a

fogásokban

Az adott dró-

tunkra felfűz-

zük a papír-

csíkokat, így

egy tízágú csil-

lagot kapunk

15.50 6 db fa-

gyöngy,

papírcsíkok

az animáto-

rok segíte-

nek a gye-

rekeknek a

fogásoknál

A papírcsíko-

kat, a végük-

nél fogva, az

utolsó szem

fagyöngyöt,

felfűzzük a

drótra, majd

hurkot kötünk

rá, hogy fel

tudjuk akasz-

tani

94

A fotókat Kisné Szabó Orsolya készítette.

Utómunkálatok:

15.55 sablonok,

elkészült

papírgömb,

ragasztó,

előre meg-

vásárolt

műanyag

szemek

az animáto-

rok segíte-

nek a ra-

gasztásnál

a papírgömbre

felhelyezzük a

fejet, szarvat,

patákat

Időpont Feladat/feladatok Helyszín Feladatok

felelőse Tárgyi

feltételek

dec. 19.

Dokumentáció

(fotók, ütemterv

archiválása)

Művelődési

Ház főszervező

a foglalkozáson

készített képek,

dokumentációk

dec. 20.

Beszámoló készíté-

se az intézmény

internetes oldalára,

képek feltöltése

Művelődési

Ház animátorok

asztali számító-

gép, fényképe-

zőgép

dec. 22.

Foglalkozás értéke-

lése, tanulságok

feljegyzése

Művelődési

Ház

főszervező, ani-

mátorok dokumentációk

95

Költségvetés:

KIADÁSOK BEVÉTELEK

Plakátok készítése

Az intézmény rendelkezik

a szükséges eszközökkel,

feltételekkel.

A gyerekek pályázati forrás

bevonásával ingyenesen

vesznek részt a programon.

A foglalkozáshoz

szükséges eszközök

kartonpapírok 700 Ft

ragasztók 1200 Ft

1 db 25m-es drót 600Ft

5 cs. gyöngy 1250 Ft

ÖSSZESEN 2750 Ft ÖSSZESEN 0 Ft

Egyéb helyszíneken számos színes programot szervezhetünk, ilyen például a

gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr, gyerek activity parti, néptánc, vetélkedő szerve-

zhető ennek a korosztálynak.

10.5. Játékos szellemi vetélkedő forgatókönyve

Résztvevők: 80-100 fő, harmadik évfolyamos tanulók

Ötlettől a célig

A játékos vetélkedő a „Kihívás Napja” országos rendezvénysorozathoz kapcsolódik. A

mozgalom 1982-ben Kanadából indult, ahol is két szomszédos város vezetői elhatározták,

hogy egy egész napos verseny keretében döntik el, melyikük városa a sportosabb. A meg-

mozdulás szerte a világban, így Európában is meghonosodott. 1991-ben Magyarországon

is megrendezésre került. Eddig 1590 település vett részt a vetélkedésben. Iskolánk is

lelkesen csatlakozott a sportot kedvelők csapatához, és évek óta különböző rendez-

vényekkel, sportolási lehetőségekkel hívják fel a figyelmet a mozgás fontosságára. A meg-

mozdulás célja az, hogy kedvet teremtsen a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz. A

dec. 23.

Beszámoló készíté-

se, pénzügyi és

szakmai elszámolás

Művelődési

Ház főszervező

dokumentációk,

képek

96

sport művelése mellett idén fontosnak tartottam azt is, hogy a gyerekek elméletben me-

gismerkedjenek a sport történelmével, a különböző sportágakkal, híres sportolóinkkal.

A rendezvény neve: Sportoljunk elméletben!

Időpontja, időtartama: 2014. november 12. szerda 14-16 óra (2 órás program)

Helyszíne: iskola

Célkitűzései: A sport, ezen belül az olimpia történelmének megismertetése. Neves

olimpikonok, sportolók életének, munkásságának bemutatása. Különböző sportágak be-

mutatása, extrém sportokkal való ismerkedés. Kellemes, játékos vetélkedő keretein belül a

sport megszerettetése, az egészséges életmódra nevelés.

Célközönség: Az iskola harmadik évfolyamos tanulói

Várható létszám: 80-100 fő

1. Az előkészítés részletes forgatókönyve

Előzetes feladat megnevezése Határidő Felelősök

A program megnevezése, az ötlet bemutatása,

egyeztetés. Az iskolai rendezvénynaptárba beil-

leszteni a programot.

2014. szeptember 10. főszervező

A feladatok kiválasztása, a vetélkedő összeállítása. 2014. szeptember főszervező

Plakát tervezése. 2014. szeptember szervezők

Iskolarádióban a vetélkedő meghirdetése. 2014. szeptember 21. főszervező

Projektfeladatok kiadása az osztályoknak. 2014. szeptember 21. főszervező

Egyeztetés az osztályfőnökökkel, az ebédlő lefog-

lalása a meghirdetett időpontra. 2014. október 10. főszervező

Oklevelek, jutalmak elkészítése, beszerzése. 2014. október 17. szervezők

Az alsó tagozatos igazgatóhelyettes meghívása a

versenyre. 2014. október 20. főszervező

Dekoráció tervezése, elkészítése. 2014. október 30. főszervező

Kivetítő, laptop, projektor igénylése a titkárságtól. 2014. október 20. Jánosi Eszter

Egyeztetés a takarító személyzettel az ebédlő ki- 2014. november 3. főszervező

97

takarításáról.

Iskolarádióban ismételten a verseny hirdetése. 2014. november 3. főszervező

Az osztályfőnökökkel folyamatos egyeztetés a

projektfeladatokról, esetleges igények jelzése, ami

a bemutatáshoz szükséges.

2014. október-

november főszervező

Az ebédlő kitakarításának felügyelete, asztalok,

székek elrendezése. Szükséges eszközök elhelye-

zése. A vetítéshez szükséges eszközök beállítása,

kipróbálása. Dekoráció felrakása.

2014. november 12. főszervező

szervezők

Oklevelek, jutalmak előkészítése. 2014. november 12. szervezők

A rendezvény lebonyolítása. 2014. november 12. főszervező

szervezők

98

2. Szervezési és lebonyolítási forgatókönyv

Időpont Határidő Feladat Helyszín Műszaki felté-

telek Személyi feltételek

Tárgyi felté-telek

Egyéb rende-zői feladatok

Kifizetési módok,

összegek Felelős

A fel-adat

felelő-se

2014. szept. 2014.szept. 10.

A program megnevezése, ötlet

bemutatása, rendezvénynaptár-

ban elhelyezése.

tanári

szoba tantestület főszervező

FI

2014. szept. 2014. szept. vége A vetélkedő összeállítása, a fel-

adatok kiválasztása. otthon

internet,

nyomtató főszervező főszervező

FI

2014. szept. 2014. szept. vége Plakát tervezése. otthon számítógép,

nyomtató főszervező

Jánosi

Eszter

2014. szept.

21. 2014. szept. 21. A vetélkedő meghirdetése.

stúdiószoba,

aula

a stúdió teljes

felszerelése főszervező

A plakát elhe-

lyezése az iskolai

faliújságon.

főszervező

FI

2014. szept. 2014. szept. 21. Projektfeladatok kiadása az osz-

tályoknak. iskola nyomtató

osztályfőnö-

kök géppapírok

A feladatok

szétosztása,

határidők meg-

beszélése.

főszervező

FI

2014. okt. 2014. okt. 10.

Az ebédlő lefoglalása a kitűzött

időpontra, folyamatos egyezte-

tés az osztályfőnökökkel.

iskola

konyhai

személyzet,

ebédeltetős

kollégák,

főszervező

FI

99

iskolavezetés

2014. okt. 2014. okt. 17. Oklevelek tervezése. tanári szoba számítógép,

nyomtató szervező szervező

OBT

2014. okt. 2014. okt. 17. Jutalmak megvásárlása. áruház személykocsi szervező

Számlára vásár-

lás! A számlák

átadása a DÖK-

nek.

készpénz

1240,-

800,-

3600,-

15.000,-

szervező

OBT

2014. okt. 20. Az alsós igazgatóhelyettes meg-

hívása a versenyre.

helyettesi

iroda főszervező

FI

2014. okt. 2014. okt. 20. Laptop, kivetítő igénylése a

titkárságról. titkárság iskola titkár szervező

JE

2014. nov. 2014. nov. 3. Az ebédlő kitakarításának meg-

beszélése a takarító nénikkel.

takarító

személyzet

Az ebédelési

rend figyelése,

időpont egyezte-

tése

főszervező

FI

2014. 2014. nov. 3. Ismételt hirdetés az iskolarádió-

ban. stúdió

a stúdió teljes

felszerelése főszervező

FI

2014. okt.-

nov. 2014. nov.

Folyamatos egyeztetés a pro-

jektfeladatokról, esetleges igé-

nyek összegyűjtése a bemuta-

iskola osztályfőnö-

kök főszervező

FI

100

táshoz.

2014. nov.

12.

2014. nov. 12. 13.

óra

Az ebédlő kitakarításának fel-

ügyelete, az asztalok, székek

elrendezése.

ebédlő takarító

személyzet

elegendő

asztal, szék

főszervező,

szervező

FI, JE

2014. nov.

12.

2014. nov. 12.

13.30

A vetítéshez szükséges műszaki

berendezések beállítása, kipró-

bálása. Dekoráció elhelyezése.

ebédlő

laptop, vetítő,

fényképező

Konnektorhoz

gyerek nem

nyúlhat!

szervező szervező,

főszervező

JE

2014. nov.

12.

2014. nov. 12.

13.30

Oklevelek, jutalmak előkészíté-

se.

Egészségügyi láda elhelyezése.

ebédlő szervező

feltöltött

egészségügyi

láda, elkészített

oklevelek,

ajándékok

szervező,

főszervező

OBT

2014. nov.

12.

2014. november

12. 14. óra A rendezvény lebonyolítása. ebédlő

4 csapat,

igazgató

helyettes,

szervezők

szervezők,

főszervező

101

3. Utómunkálatok lebonyolítási forgatókönyve

Időpont Határidő Feladatok Helyszín Műszaki feltételek

Személyi feltételek

Tárgyi feltéte-lek

Egyéb rende-zői feladatok

Kifizetési módok,

összegek

A feladat felelőse

2014. nov.

12. 30.

2014. nov.

12. 18. óra

Az ebédlő vissza-

rendezése, takarítása. ebédlő

Köszönet a

takarító nénik-

nek.

főszervező

2014. nov.

12.

2014. nov.

12. 18. óra

A műszaki berende-

zések visszahordása. titkárság iskolatitkár

hiánytalan és

működőképes

berendezések

Köszönet az

iskolatitkárnak. szervező

2014. nov.

13.

2014. nov.

13.

Az eredmények köz-

zététele a honlapun-

kon.

tanári számítógép,

internet szervező

Fényképek csa-

tolása. szervező

2014. nov. 2014. nov.

vége

Beszámoló írása az

iskolavezetésnek. számítógép főszervező

2014. nov. 2014. nov.

vége

Elszámolás a szám-

lákkal a DÖK felé. számlák

Köszönet a

DÖK vezető-

jének.

főszervező

2014. nov. 2014. nov.

vége

Kiállítás a projektfel-

adatokból.

aula,

faliújság gombostű főszervező

4. Költségvetés

Kiadások Bevételek

4 db ugrókötél 1240,- Diákönkormányzat támogatása 20.640,-

4 db labda 800,-

4 db tollas szett 3600,-

5 db gimnasztikai labda 15.000,-

Összesen: 20.640,- 20.640,-

A játékos vetélkedő menete, feladatai:

1. Előzetes feladat: mind a négy osztály egyéni projektfeladatot kapott. A felkészülésre

közel két hónap volt. A munkában részt vehetett az egész osztály, de mindenhol volt egy

felelős, aki összefogta, irányította a felkészülést. Ezt a tanulót az osztályfőnök választotta

ki. A feladatok a következők voltak:

Az olimpia története.

A téli olimpiák története és versenyszámai.

A labdajátékok története, fajtái.

Extrém sportok.

A csapatoknak 10 perc állt rendelkezésükre, hogy bemutassák a kapott feladatot. A be-

mutatás egyéni módon, minden kikötés nélkül történhet.

Elérhető pontszám: 10 pont

2. Olimpiai kvíz játék:

Egy 15 kérdésből álló kvízjátékot állítottunk össze a csapatoknak. A feladatsor előre ki-

nyomtatva, összetűzve várta a versenyzőket az asztalokon. A megoldásokat karikázással

kellett jelölni. A feladatra 10 percet kaptak a csapatok.

Elérhető pontszámok: 15 pont

Amíg a zsűri javította a 4 feladatlapot, addig a verseny lebonyolítója megbeszélte a helyes

válaszokat a csapatokkal. A mellékletben a részletesen kifejtett válaszok megtalálhatóak.

1

Válaszok megbeszélése, javítása: 15 perc

3. Olimpiai kabalafigurák:

A következő feladatban pároztatni kellett az olimpiai helyszíneket a megfelelő kabalafigu-

rákkal. A feladat előre kinyomtatott cédulákon, egy borítékban volt elhelyezve az aszt-

alokon.

Los Angeles Smokey, skót terrier

München Charlie von Birkenhof, a csíkos bajor tacskó

Montreal Amik, a kanadai hód

Moszkva Misa, a medvebocs

Los Angeles Sam, a rétisas

Szöul Hodori, a szibériai tigris

Barcelona Cobi, a katalán pásztorkutya

Atlanta Izzy, az animációs figura

Sydney Olly, a kokabura

Athén Athéna és Févosz emberi alakok

Peking 5 Fu Wa baba

London Wenlock, az egyszemű mágikus lény

Megoldási idő: 5 perc

Értékelés a kivetítő segítségével. Bemutatni a kabalafigurákat, megbeszélni, hogy melyik

országhoz melyik figura társul. A csapatok önállóan pontozzák a jó megoldásokat.

Elérhető: 12 pont

Értékelés, megbeszélés: 5 perc

4. feladat: Soroljatok fel minél több magyar olimpiai érmet szerzett sportolót!

Legfeljebb 10-et. Írjátok mellé a sportágat is, amelyben az érmét szerezte!

2

Elérhető pontszám: 20 pont

Játékidő: 5 perc

A feladatot az előre kikészített lapon írták a tanulók.

Értékelés: a zsűri felolvassa a megoldásokat, megbeszélik a helyes és helytelen válaszokat,

így a csapatok megismerhetik az általuk nem ismert olimpikonokat is.

Értékelés:

Minden csapat kapott 1 labdát, 1 tollas szettet és egy ugrókötelet. Az első helyezett csapat

nyert 5 db gimnasztikai labdát.

3

Olimpiai kvíz

4

5

A kvízjáték megfejtései

6

7

8

9

10

Javasolt outdoor tevékenységek, játékok:

A szabad levegőn szervezhető programok a számukra: aszfaltrajz, karnevál, gyerek

show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, bocsa, strandfoci, gyerek tenisz, frizbi,

tollaslabda, mozaikkészítés, növényültetés, gyerek olimpia, homokvárépítés, piknik, Kalóz

nap, Boszorkány nap, Indián nap, lovas kocsizás, lovas szán. Fogójátékok, az egyéni

versengések, párokban versengések is népszerű programelemek.

Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó-, célbarúgó versenyeket, illetve

küzdőjátékokat, (kakasviadal, kötélhúzás), különböző labdás játékokat: kidobó, szabadulás

a labdától, pontszerző. Izgalmas feladatok még a sor- és váltóversenyek tréfás mozgásos

feladatokkal, vagy a vízben: medencés játékok, és banánozás.

Télen amennyiben elég hó van a hógolyó csata, hóember építés, szánkózás nagyszerű

program és a friss szabad levegőn való tartózkodás idejét növeli a gyerekeknél.

Kedvelt szabadidős tevékenységeik még: gyalog- és kerékpártúra, lovas oktatás, foci,

vízifoci, tekerős gokart, felfújható ugrálóvárak, óriás fajátékok, logikai és ügyességi

játékok, melyeknél nem is a méret az igazán óriási, hanem a találmány. Ezek azok a

játékok, melyek nem csak a gyermekek fantáziáját mozgatják meg. Hat éves kortól,

elsősorban gyerekeknek ajánlott, de felnőttek is kipróbálhatják. A nagy táblás játékok

között megtalálhatók a golyós és az egyéb ügyességi játékok. Készségfejlesztő hatással

bírnak. Fejlesztik az ügyességet, kreativitást, logikai képességet, toleranciát.

A hordólovaglás is népszerű: A két "bakon" fekvő fára húzott "hordót" kell úgy megü-

lni, hogy miközben egyensúlyozunk rajta, az ellenkező oldalra kell áthúzni magunkat az

oda rögzített kötél segítségével.

Igazi élmény-centrikus program a gólyalábon járás, a mászófal, a kötélhúzás vagy a

kalózkaland. A kalózkaland egy akadályverseny, amiben a gyerekek különböző izgalmas

kalandokba keverednek, miközben állomásról állomásra haladva a kincset keresik, amelyet

a végén egy kincsesládában találnak meg. Szervezhetünk gyerekolimpiát sportos játékokkal

gyerekeknek, ahol kipróbálhatják ügyességüket, kedvükre játszhatnak, versenyezhetnek

(ping-pong labda egyensúlyozás, karikadobás, futóverseny, felfújható csúszda…)

11

10.6. 12-16 éves korosztály jellemzői, animációja

Ezek a fiatalok a szabadidős tevékenységekben is aktívabbak, és szívesen vannak

felnőtt kíséret nélkül, hiszen megfigyelhető az önállósulás iránti igény és szívesen töltik

szabadidejüket a kortárs csoport társaságában. Maguk akarják ellátni a tevékenységük

irányítását. A serdülők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni,

szórakozni, sportolni lehet, családi kötöttség és ellenőrzés nélkül. A felelősségérzetük

azonban még elmarad a fiatal felnőttekhez képest.

A korosztály mozgásfejlődésére igen jelentős hatást gyakorol a serdülési növekedés,

amelynek eredményeként megváltoznak a testméretek, a testarányok, illetve a mozgás

biomechanikai feltételei. Ennek a testalkati-alaki változásnak eredménye a teljesítmények-

ben jelentkező átmeneti visszaesés, stagnálás. Az erő és állóképesség terén azonban je-

lentős a fejlődés. Igen jellemző ebben a korban a mozgásteljesítmények nemek közti

nagyfokú differenciálódása. A fiúknál ugyanis a fejlődés gyorsulását, míg a lányoknál a

lassulását figyelhetjük meg. Ebben a korszakban a sportolás, a sporthoz való pozitív at-

titűd mindenképp kedvező irányba fordítja a mozgásfejlődés és mozgásteljesítmény ala-

kulását, ugyanis az edzés ezt az átalakulást tovább módosítja.

Ezt a korosztályt a testi képességek, a versenyzési kedv, a mozgásműveltség magasabb

színvonala jellemzi. Mindenük a mozgás, szeretik a sportos szabadidő eltöltési formákat.

A foglalkozások időtartama már másfél, két óra lehet, mivel jobban bírják a terhelést, ké-

pesek figyelni. Az ennél hosszabb programoknál csökken a figyelem intenzitása, illetve a

fáradtság növekedésével a sérülés veszélye is nő. Az ennél hosszabb foglalkozást csupán

kupák, bajnokságok esetében érdemes rendezni, vagy az egész napos túráknál, lovaglásnál,

azonban ott is pihenőt célszerű közbeiktatni. A foglalkozások formájukat tekintve a

versenyektől a vidám családi vetélkedőkig egyaránt választhatóak.

A formabontás időszaka. Ez a korosztály mindenre kíváncsi, nyit az új, ki nem próbált

dolgok felé és szeretne minél többet tudni a körülötte zajló dolgokról. A serdülők bon-

takozó személyiségére, egyéniségére való tekintettel az egyéni igényeket jobban figyelembe

kell venni. A fiatalok ebben az életszakaszban előnyben részesítik a labdajátékokat, a

természeti és a küzdő sportokat.

12

Javasolt indoor tevékenységek, játékok:

A célcsoport számára kedvelt szabadidős aktivitások: modellezés, barkácsolás,

növényfestés, mozaikkésztés, kollázs-montázs készítés, üvegfestés, kerámiázás, fazekasság,

hímzés, varrás, linóleummetszet készítés, dekupázs technikák, ajándékkésztés, Tini Olim-

pia, Dj foglalkozás, Tini Party, részvétel a gyerek show-ban, karnevál. Sakk és

malomversenyek, activity parti, szellemi vetélkedők, scrabble, jenga, marokkó.

Karácsonyi dísz készítése

Szükséges alapanyagok és eszközök:

filclap

sablon (kartonlapból)

hímző fonal, cérna

gyöngyök

tű (egy kisebb és egy nagyobb lukú var-

rótű)

vatta

olló

Idő A készítés mozzanatai

5 perc

1. lépés

A szükséges eszközök és

kellékek előkészítése:

5 perc

2. lépés

Vágjuk ki a sablonokat. Én szívformát választottam, de bármilyen forma jó.

A sablon segítségével megrajzoljuk a filcre a formákat, majd olló segítségével

kivágjuk.

13

15 perc

3. lépés

Varrjuk fel az egyik filc da-

rabra a gyöngyöket tetszőle-

ges formában.

15 perc

4. lépés

Pelenkaöltéssel varrjuk ösz-

sze a két filcdarabot.

14

3 perc

5. lépés

Közben az akasztót is bevarr-

juk a szív felső részébe.

10 perc

6. lépés

Majd tovább folytatjuk a pe-

lenkaöltést.

3 perc

7. lépés

Mikor már csak egy kis részt

van hátra a varrásból, akkor

vattával kitömjük a szívfor-

mát.

5 perc

8. lépés

A végén szépen eldolgozzuk a

hímzőfonalat.

15

Fotók: Nagy-Kapusi Kata

Szervezhetünk nekik Utazás a Föld körül játékot, mely egy kb. 2,5 órás csapatépítő,

szórakoztató, show-jellegű játék, amelyben a játékosok csapatokat alkotva világ körüli

úton vesznek részt. 10 állomás teljesítésével bejárják a földrészeket és a különböző or-

szágokhoz tartozó játékos feladatok megoldásával teszik meg a „világ körüli utat”, ame-

lynek végén ünnepélyes eredményhirdetés keretein belül a győztes csapatot jutalom várja.

A játék a szállodában vagy egyéb beltéri helyszínen lebonyolítható. Hangulatos,

szórakoztató, tréfás, csapatépítő. Minden állomáson felkészült animátorok vezetik a

játékokat. A csapatok kalandlapot kapnak, amelyre folyamatosan vezetjük a pontjaikat, az

egyes állomásokon elért eredményeik alapján.

Ugyancsak érdekes program lehet még a „Kastélyshow”, mely – kaland, kockázat,

szerencse, rejtély egyben. A Kastélyshow egy 1,5-2 órás játékos, csapatmunkára ösztönző

vetélkedő. A programvezetők állomásonként ismertetik a rejtélyekkel teli kastély feladatait.

Az utazás során a játékosok a kastély hőseivel, régmúlt lakóival találkoznak és közben

keresik a boldogság kelyhét. A játékprogram feladatai: minden feladatot csapatépítésre

alkalmas egyedi játékmodulokból állítottuk össze. Ezeket a kastélyhoz illő szerepbe illeszt-

jük bele, hogy a játék élménye minél hatásosabb legyen. A játék indoor-ootdoor kompati-

bilis és érdekes és szórakoztató hangeffektek és jelmezek kísérik.

Szórakoztató vetélkedők, (csapatpuzzle, activity) vagy a társasjátékok is kedvelt

rekreációs programelemek ennél a célcsoportnál. A lentebb bemutatott halloween party

igen népszerű a tárgyalt célcsoport körében:

Halloween Party forgatókönyve

Halloween Party, avagy Boszorkányok és Vámpírok estje szellemes játékokkal

Ideje: 2013. 10. 25. 16.00-20.00 óráig

Helyszín: X.Y

A program célja: egy szórakoztató, játékos mulatság, mely az összetartozás, élményét

erősíti, miközben a gyerekek megismerkednek a Halloweenhez kapcsolódó szokásokkal és

játékokkal. Közösségépítés, egymás megismerése, együttműködési képesség fejlesztése,

helyes magatartásformák alkalmazása, toleranciafejlesztés, ügyesség fejlesztése

16

A rendezvény szervezői: 6 fő szervező, animátor

Segítő személyek:, technikus - műszaki eszközök, fényképezés, szülők- büfé, diákok-

dekoráció, berendezés

Résztvevők: 11-14 éves gyerekek kb. 80 fő

I. ELŐKÉSZÜLETEK

program igényének felmérése a gyerekek körében

program jellegének meghatározása

helyszín kiválasztása

feladatok összeállítása, értékelés/jutalmazás megbeszélése

időterv készítése a feladatokhoz

határidők, felelősök beosztása

költségvetés készítése

rendszeres munkaértekezlet, a szervezési feladatok előmenetele szempontjából

napi szintű kommunikáció a szervezési időszakban

gyermekek motiválása: beszélgetés a Halloweenről

segítők felkérése

műszaki eszközök ellenőrzése: erősítő, fényképezőgép

dokumentáció vezetése

A program több mozzanatból áll: jelmezverseny, szellemes játékok, tombola, diszkó, büfé

17

Plakátterv

18

II. A PARTY

A program időtartama: 4 óra

Kezdés 16.00 órakor a rendezvényteremben

1. Gyülekezés, köszöntés, programismertetés:

Előzetes feladat: ruhatár, öltöző biztosítása fsz.2 és 3-as terem

Előzetes feladat:

ebédlő berendezése, hangosításnak, eszközöknek, zsűrinek asztal , technikusnak,

zsűrinek, szervezőknek szék (9db), tanulóknak tornapadok (8db), ablakokra,

lámpákra, falra Halloweenes dekoráció, hangulatvilágítás (töklámpás, LED

fények) 5.-es diákok segítségével

Idő: 15 órától kb. 50 perc

Felelős: szervező

1-es teremben fehér papír szellemek elrejtése (50 db), terem besötétítése, UV-s

zseblámpák biztosítása (5 db)

Idő: 15 órától kb. 20 perc

Felelős: szervező

Aula berendezése (az aula az ebédlő előtt található) büfé asztalok, tombolavál-

táshoz külön asztal.

Előzetes feladat: tombolajegy beszerzése, kikészítése, árusító megszervezése (szülő), büfé

berendezése (minden osztály maga hozza az enni-innivalókat)

19

Idő: 15 órától kb. 50 perc

Felelős: szervező

16.00: A programfelelős köszönti a gyerekeket, ismerteti a programokat:

Szeretettel köszöntünk benneteket ezen a szellemes bulin, látom sokan jelmezben je-

lentek meg, aminek nagyon örülünk. Ma délután egy jelmezversennyel kezdünk, aki

szeretne elindulni a megmérettetésen az a programismertetés után jöjjön majd ehhez az

asztalhoz a sorszámért. A zsűri 2 gyermekből és 1 szülőből és 1 animátor-

ból/tanárból/rekreációs szakemberből/szabadidő-szervezőből áll. Az első három

helyezett jutalomban részesül.

Ezután játékos vetélkedőkre nevezhettek be, melyért kuponokat kaptok, amit a büfé-

ben válthattok be, tehát érdemes próbára tenni az ügyességeteket. A program végén

tartjuk a diszkót, itt az ebédlőben, közben lesz majd a tombola sorsolása.

Tombolát, melynek ára 100 Ft az aulában tudtok vásárolni. Ugyanitt működik a rémes-

en finom enni-innivalókat árusító büfé, melyet az egész este folyamán igénybe vehettek. A

diszkó este 8 óráig tart, és azzal együtt ér végét a Halloween Party.

Reméljük szellemes bulink lesz, és tök jól érzitek majd magatokat!

Idő: 5 perc

Felelős: animátor

2. Jelmezverseny

Előzetes feladat: zsűri kiválasztása, értékelő lap kiosztása, résztvevők számainak elkészítése,

kiosztása

20

Idő: 10 perc

Felelős: szervező

Kérjük, hogy a jelmezversenyen résztvevők az ebédlő előtt gyülekezzenek! A bevonulás

után gyertek a zsűri elé és mutatkozzatok be, a sorszámotokat is mutassátok meg. Ezután

leülhettek a többiek közé. A verseny eredményét a zsűri értékelése után egy kicsit később

közöljük.

A verseny levezetése

Előzetes feladat: halk aláfestő zene

Felelős: szervező

Idő: kb.30 perc

Feladat ellenőrzése, értékelése: rémesen vicces jelmezeket láthattunk, nagyon kíváncsi vagyok a

zsűri döntésére, akiknek nincs könnyű dolguk. Addig is, míg meghozzák döntésüket

játsszunk tovább!

3. Szellemes játékok

A következő szellemes játékokon vehettek részt, amin ha eredményesek lesztek a büfé-

ben beváltható kuponokat kaptok. A következők közül választhattok:

itt az ebédlőben Rémes tapogatás, A vérszívó vámpírok, Alma halászat, és Szellemes

étkezés lesz. Az ebédlő 4 sarkában lesz 1-1 játék, melyet pár perc múlva fel is ál-

lítunk.

a fsz.1-ben Szellemvadászaton vehettek részt,

az előtérben pedig Tök jó dobós játék vár titeket.

Mindezek alatt lehet tombolát is venni, és büfézni. A diszkót fél7-kor kezdjük, addig is

jó játékot mindenkinek!

Előzetes feladat: termek berendezése (fsz1, előtér előzetesen), ebédlő 4 sarkánál a 4 féle

játék, eszközök kihelyezése (kb. 10 perc), jutalom kuponok kikészítése

Játék idő: kb. 60 perc

Felelős:

fsz.1. – Szellemvadászat szervező 1.

előtér: – Tök jó dobós játék szervező 2.

21

ebédlő: Rémes tapogatás szervező 3.

A vérszívó vámpírok szervező 4.

Alma halászat szervező 5.

Szellemes vacsora szervező 6.

Játékok leírása: TEVÉKENYSÉG ESZKÖZÖK IDŐ

Mit rejt a doboz? rémes tárgyak

felismerése tapogatással

papírdoboz, plüss macska, denevér,

műanyag pókok, rovarok, gumicukor

hernyók, békák stb.

értékelés: felismert tárgyakként 10

Ft-os kupon

5 perc

Szellemvadászat: 4-5 fő egyszerre.

A besötétített teremben kis papír-

szellemek vannak elrejtve, ezeket kell

megkeresni 2 perc alatt.

papírszellemek, 1-1 UV-s zseblámpa

értékelés: legtöbb szellemet találó 50

Ft-os, 2. helyezett 20 Ft-os, 3. hely

10 Ft-os kupon

6 perc

Vérszívó vámpírok: ivóverseny,

málnaszörp műanyag pohárból, lyu-

kas szívószállal 4-5 fő egyszerre,

több fordulós játék

műanyag pohár, szörp, szívószál ér-

tékelés: fordulónként a nyertes 50 Ft-

os, 2. helyezett 20 Ft-os, 3. hely 10

Ft-os kupon

3 perc/

forduló

Szellemes vacsora: madzagon

(pókháló) lelógó pókok megevése

bekötött szemmel (társak irányíthat-

nak) 5 fő, többfordulós játék

gumicukor vagy mézeskalács pókok,

hernyók vagy Pombear szellemek,

zsineg, szembekötő. Nyertes 50 Ft-

os, 2. helyezett 20 Ft-os, 3. hely 10

Ft-os kupon

10 perc

Tök jó dobás: célba dobás dióval 3

különböző méretű tökbe, 5 dióval

3 papírdoboz egymáson, felfelé szű-

külő nyílások

3 papírdoboz egymáson , dió értéke-

lés: legnagyobb tök 1 pont, közepes

2 pont legkisebb 3 pont

összpontszám alapján: 2-5 pont 10

Ft-os kupon, 6-10 pont 20 Ft-os ku-

pon 11-15 pont 50 Ft-os kupon

10 perc

Almahalászat: nagy tálban vízben 2 nagy tál, víz, almák, papírtörlő ér- 5 perc

22

almák, az almát csak szájjal szabad

kivenni 2 perc alatt

tékelés: almánként 10 Ft-os kupon

Utómunkálatok: az ebédlőből 18.00 körül eszközök összeszedése, az eredeti rend

visszaállítása a diszkóhoz, a többi helyszínen elég később, ha igény van a játékokra, akkor

19 óráig tovább lehet játszani, utána történik az eszközök elrakása.

4. Jelmezverseny értékelése:

A diszkó kezdése előtt a zsűri elnöke értékeli a jelmezversenyt, jutalmak kiosztása

Előzetes feladat: jutalmak beszerzése

Felelős: szervező és a zsűri elnöke

Idő: 10 perc

Gratulálunk a nyerteseknek, igazán szellemes öltözékben jelentek meg! Most kezdődhet a

diszkó, ezalatt fogjuk majd a tombolát is kihúzni.

5. Diszkó

Előzetes feladat: hangtechnikai eszközök, diszkófények, zenék biztosítása

Felelős: szervező + technikus

Időtartam: 90 perc

6. Tombola sorsolás kb. 19 órakor

Előzetes feladat: nyeremények beszerzése (15 db), kikészítése

Felelős: 6-os osztályfőnökök

Időtartam: 15 perc

7. Program zárása 20 órakor

Előzetes feladat: 19.45-kor jelzés a diákságnak, hogy még 15 perc van hátra a buliból

23

Felelős: Molnár Fritsch László

20.00 Zene lehalkításával, a lámpák felkapcsolásával jelezzük a buli végét.

Búcsúzás: Az idei Halloween Party ezzel véget ért, reméljük, hogy mindenki nagyon jól

érezte magát, több játékon is részt vett, esetleg még a tombolán is nyert!

Köszönjük, hogy eljöttetek, kérjük, hogy a 6-osok segítsenek a termek rendjét visszaál-

lítani. További szép estét és jó pihenést kívánunk az őszi szünetre!

III. UTÓMUNKA

Köszönet a segítő szervezőknek.

Köszönet a segítő gyerekeknek, szülőknek.

Elszámolás a számlákkal, tombolával, büfé bevételével. A bevételek befizetése a

pénztárba.

A gyerekek véleményének feltérképezése beszélgetés útján.

A dekorációk, egyéb eszközök elraktározása.

Fényképes és rövid szöveges beszámoló a szervező honlapjára.

Munkaértekezlet a szervező kollégákkal: a program sikerességének értékelése, jó

tapasztalatok megosztása, az esetleges hibák megbeszélése, szervezési munkák,

határidők, költségvetés értékelése.

Szükség esetén a dokumentáció pontosítása.

24

Költségvetés

25

Forgatókönyv táblázatok:

Fotók: Siket Judit

Kedveltek a célcsoport körében, és eredményesen tudják játszani a különböző sza-

bályjátékokat, természeti sportokat: tenisz, asztalitenisz, kosárlabda, strandröplabda,

strandfoci, banánozás, szörf, vízisí, kenu, íjászat, hegyikerékpározás, lovaglás, gyalog- és

kerékpártúrák, kajak-kenuzás, aerobic jellegű tréningek. Buggy Trophy: egy extrém veze-

26

téstechnikai program, melyben ügyességi pályán teszik próbára rátermettségüket a

versenyzők.

Népszerű szabadidős aktivitásaik lehetnek még: terepgokartozás, vidám, tréfás

sportversenyek, mászófal, sziklamászás, paintball, disco, hegyi túrák vagy a búvároktatás.

11. FELHASZNÁLT IRODALOM:

Könyves, E. – Müller, A. – Ködmön, J. (2013): Az egészségturizmus fókuszai. Debreceni

Egyetemi Kiadó. Debrecen, 199-221.

Sáskáné Nádas, Á. (2005): Rendezvényszervezési alapismeretek I. ZSKF, Budapest

Várhelyi, T. – Müller, A. – Torday, J. – Kovács, B. (2009): Világtrendek a turizmus iparban.

Az egészségturizmus nemzetközi gyakorlata. Szolnoki Főiskola

Képek

1. kép: http://jmmk.eu/rajzfilmunnep-majus-12-en/

2. kép: (http://www.integrativ.hu/kepzesekrol/integrativ-csoportterapia.html)

3. kép: saját kép

4. kép: http://www.origo.hu/utazas/20110514-a-canopytol-a-helisiig-a-legjobb-

kalandturak.html

5. kép: http://pyxurz.blogspot.hu/2014/04/dirty-dancing-page-7-of-7.html

6. kép: http://logok.org/club-med-logo/

7. kép: http://www.csaladiudules.hu/hu/blog-hirek/ne-halogasd-a-szallasfoglalast-az-

oszi-szunetre_2015-10-11

9. kép: Dankó, 2010

10. kép: Asztalos

27

11-12. kép: http://zalakaros.info.hu/animatorok-hada-zalakaroson-beres-alexandra-

vezetesevel

13-16. kép: saját kép

17. kép: http://www.newjsag.hu/2014/04/01/a-felnottek-is-szeretnenek-jatszoteret/

18. kép:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0011_2A_7_modul/486/inde

x.html

19. kép: http://karrieriroda.nyme.hu/index.php/19289/?&L=1

20-21. kép: saját kép

22. kép: http://isztranauta.blog.hu/

23. kép (http://www.gajdapeter.hu/index.php?page=hirek&cid=799)

24. kép: saját kép

25. kép: http://www.hochzeiger.com/en/sommerferien-tirol/hiking-resort/nordic-

walking-strecken-tirol.html

Táblázatok

1. táblázat: Finger-Váczy, 2002

2. táblázat: Finger-Váczy, 2002

3. táblázat: saját szerkesztés

4. táblázat: Finger-Váczy, 2002

5. táblázat: Juhász, 1997

6. táblázat: Nádori-Gáspár-Rétsági-Ekler-Szegnerné-Woth-Gáldi, 2011