Upload
yazid
View
52
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A reneszánsz művészet ; előtte KITEKINTÉS – a közel- és távol-keleti kultúrák művészetére. A moszlim építészet kibontakozása. 691. Sziklamecset. Jeruzsálem. Jeruzsálem látképe a Sziklamecsettel. A moszlim monumentális építészet VIII. sz. 715. Damaszkusz, Nagymecset. Mekka, Kába szentély. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A reneszánsz művészet; előtte
KITEKINTÉS – a közel- és távol-keleti kultúrák művészetére
A moszlim építészet kibontakozása
691. Sziklamecset. Jeruzsálem
Jeruzsálem látképe a Sziklamecsettel
A moszlim monumentális építészetVIII. sz.
715. Damaszkusz, Nagymecset
Mekka, Kába szentély
XV. sz. Kék mecset. Konstantinápoly / Isztambul
Kék mecset
XV. sz-i perzsa miniatúra
Tadzs Mahal. XVII. sz. közepe
INDIA művészete IV–VII. sz.
Az indiai művészet klasszikus korszaka (kultikus művészet)
Buddhista, majd újra fellendülő hindu művészet
Adzsanta barlangszentélyei és kolostorai – 28 kivájt kultuszhely (Kr.e. I – a VII. sz.)
Adzsanta, Gupta-kori buddhista kultuszhelyek (V –VII. sz.)
1. vihára (szerzetesi barlang-kolostor) bejárata
19.csaitja (barlangszentély)
homlokzata
Indiai buddhista építészet. Sztúpa: eredetileg ereklyetartó halomsír Tégla, kősztúpák, égtájak felé tájolt
díszkapuk – kultikus építészet, szobrászat
Száncsi, 1., 3. sztúpa
Buddhista építészet. Borobudur, Jáva, VIII. sz.
A Borobudur légi felvételről
Gandhára művészete (Kusán kor) az „indo-görög” művészet Kr.e. I – VI. sz.
Gandhára szobortöredék, III. sz.
Bp., Akadémiai Kiadó, 1977.
Hellenisztikus hatások
Buddha, Gandhára. III. sz.
Hellenisztikus szobortöredék
Alexandria, Kr. e. III. sz.
Indiai hindu művészet
Buhvanesvár, Muktésvara templom.XI. sz. elejeVisnu sztélé
Khmer birodalom (IX –XIII. sz.)hindu és buddhista kultúra hatása
XII. sz. közepe. Angkorvat.
Angkorvat, 1150
Hindu (Síva-) és buddhista ikonográfia
Japán, Nara, Tósadai-dzsi templom, VIII. sz. közepe (XII. sz-i újjáépítés)
A reneszánsz művészet – a XV. századi Itália
Firenze, Santa Maria del Fiore, dóm. (torony: Giotto, 1334; kupola: Brunelleschi, 1436.)
A gótikus és a reneszánsz templomépítészet stílusjegyeinek különbsége
Reims, Notre Dame katedrális, XIII. sz. Mantova, Sant’Andrea templom, XV. sz.
Vitruvius: 10 könyv az építészetről. I. sz. eleje. 1416: „felfedezés”
1521. Vitruvius kiadás, illusztrációk (Korinthoszi oszlop; építészeti részletelemek)
Brunelleschi: Pazzi kápolna, Firenze, XV. sz. közepe
Alberti: Sant’Andrea templom, Mantova (1470) Az antik Róma építészeti elemeinek felhasználása: diadalív-
motívum; klasszikus fejezetű pillérek; félköríves ablakok Timpanon, kupola (kereszthajó négyezeti kupolája) Kazettás dongaboltozat
Antik építészeti formaelemek: az egyházi és világi építészetben
Pienza, Dóm; II. Pius pápa palotája. XV. sz. közepe
Leon Battista Alberti: Palazzo Rucealli. Firenze, 1448.
Reneszánsz palotaépítészet. XV. sz. közepe
Firenze, Medici-Riccardi palota. Urbino, hercegi palota udvara