Kisebbségi kultúrákKisebbségi kultúrák

ZsKF 2006. őszi szemeszterZsKF 2006. őszi szemeszter

Rövidített jegyzet!!!Rövidített jegyzet!!!

Fogalmak – kultúra I.Fogalmak – kultúra I.

KULTÚRAKULTÚRA

   ~: ~: 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és

szellemi értékek összességeszellemi értékek összessége 2. A művelődésnek valamely területe, illetve 2. A művelődésnek valamely területe, illetve

valamely korszakban, valamely népnél való valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulásamegnyilvánulása

3. Műveltség (i) színvonal3. Műveltség (i) színvonal 4. Valakinek művelt volta, műveltsége 4. Valakinek művelt volta, műveltsége 5. Valaminek kulturált volta5. Valaminek kulturált volta 6. Termesztés, művelés, tenyészet (tud.) (Larousse)6. Termesztés, művelés, tenyészet (tud.) (Larousse)

Fogalmak – kultúra II.Fogalmak – kultúra II. egy adott társadalomra, társadalmi csoportra egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normákjellemző normák

és és értékekértékek, mindennapi és tudományos , mindennapi és tudományos ismeretekismeretek, irodalmi, , irodalmi, művészeti, zenei művészeti, zenei alkotásokalkotások és és ember alkotta tárgyi ember alkotta tárgyi környezetkörnyezet. A társadalmi lét alapfeltétele a kultúra megléte. A . A társadalmi lét alapfeltétele a kultúra megléte. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el és a későbbi viselkedés (attitűdök) alapjául szolgál. és a későbbi viselkedés (attitűdök) alapjául szolgál.

Még Még szélesebb értelembenszélesebb értelemben a kultúra körébe tartozik minden a kultúra körébe tartozik minden olyasmi ami nem genetikusan öröklődik (tárgyak, épített olyasmi ami nem genetikusan öröklődik (tárgyak, épített környezet, és a szellemi javak). környezet, és a szellemi javak).

Az egyén Az egyén kulturális tőkével kulturális tőkével rendelkezik (iskolázottság, rendelkezik (iskolázottság, műveltség, tapasztalat általában a tudáshoz való hozzáférés műveltség, tapasztalat általában a tudáshoz való hozzáférés lehetősége), a humán (munka) erőforrásokkal való lehetősége), a humán (munka) erőforrásokkal való gazdálkodás fontos szereppel bír a társadalmi javak gazdálkodás fontos szereppel bír a társadalmi javak termelésében. (Andorkatermelésében. (Andorka))

Fogalmak – kultúra III.Fogalmak – kultúra III.

NormákNormák ÉrtékekÉrtékek IsmeretekIsmeretek AlkotásokAlkotások Tárgyi környezetTárgyi környezet Nem genetikusan öröklődikNem genetikusan öröklődik

Fogalmak – szubkultúra I.Fogalmak – szubkultúra I. Valamely elkülönülő vagy jellegzetes társadalmi Valamely elkülönülő vagy jellegzetes társadalmi

csoportot jellemző életmód.csoportot jellemző életmód.

Értékek, normák, szimbólumok, viselkedésmódok Értékek, normák, szimbólumok, viselkedésmódok együttese, amely egy meghatározott sajátosságokkal együttese, amely egy meghatározott sajátosságokkal rendelkező társadalmi csoportra jellemző, és amely csak rendelkező társadalmi csoportra jellemző, és amely csak részben tér egy tágabban értelmezett összkultúrától.részben tér egy tágabban értelmezett összkultúrától.

Szubkultúrát alkothatnak Szubkultúrát alkothatnak

a) pl. azonos nemű, korú, faji származású, foglalkozású a) pl. azonos nemű, korú, faji származású, foglalkozású egyének csoportjai; egyének csoportjai;

b) bevándorlók; b) bevándorlók; c)társadalomból valamilyen módon kirekesztett egyének, c)társadalomból valamilyen módon kirekesztett egyének,

vagy a szélsőséges nézeteket vallók. (Larousse)vagy a szélsőséges nézeteket vallók. (Larousse)

Fogalmak – szubkultúra II.Fogalmak – szubkultúra II.

A társadalom általánosan elfogadott kultúra A társadalom általánosan elfogadott kultúra értékeit elvető, sajátos viselkedési normákat értékeit elvető, sajátos viselkedési normákat kialakító csoportok (pl. szekták, a társadalom kialakító csoportok (pl. szekták, a társadalom perifériáján élők) kultúrája. (Markó)perifériáján élők) kultúrája. (Markó)

egy nagy társadalmon belül élő kisebb egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport kultúrája, amely eltér a társadalmi csoport kultúrája, amely eltér a többség kultúrájától. (Andorkatöbbség kultúrájától. (Andorka))

Fogalmak – szubkultúra III.Fogalmak – szubkultúra III.

ElkülönülElkülönül Jellegzetes társadalmi csoportJellegzetes társadalmi csoport Részben eltér a tágan értelmezett kultúrátólRészben eltér a tágan értelmezett kultúrától Általános kultúra értékeit elvetőÁltalános kultúra értékeit elvető Kisebb társadalmi csoportKisebb társadalmi csoport

Pl. periférián élőkPl. periférián élők BevándorlókBevándorlók Közös nézeteket vallókKözös nézeteket vallók : hasonlóság és különbség problematikája; saját : hasonlóság és különbség problematikája; saját

kultúrán belüli különbségekkultúrán belüli különbségek

Fogalmak – nemzet I.Fogalmak – nemzet I.

1.1. Történelmileg kialakult tartós emberi Történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelyet közös nyelv, közös terület közösség, amelyet közös nyelv, közös terület és gazdasági élet, s a kultúrában és gazdasági élet, s a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátosságok megnyilvánuló közös lelki sajátosságok tartanak össze.tartanak össze.

2.2. Feudális országokban a nemesi Feudális országokban a nemesi kiváltságokkal bírók összessége. (Tört)kiváltságokkal bírók összessége. (Tört)

3.3. NépNép

4.4. Nemzetség, ill. család (Larousse)Nemzetség, ill. család (Larousse)

Fogalmak – nemzet II.Fogalmak – nemzet II. Legtöbbször az Legtöbbször az egy nyelvet beszélő nép egy nyelvet beszélő nép

többsége által alkototttöbbsége által alkotott, de idegen származású , de idegen származású és más nyelvet beszélő népcsoportokat és és más nyelvet beszélő népcsoportokat és fajokat is magába fogadni képes tudatos vagy fajokat is magába fogadni képes tudatos vagy tudatosan keresett tudatosan keresett politikai közösségpolitikai közösség, a nemzet , a nemzet számára meghatározó többek között a számára meghatározó többek között a közös közös történelemtörténelem. (Markó). (Markó)

AAzokból áll, akik zokból áll, akik tagjainak vallják tagjainak vallják magukatmagukat, illetve akiket ez a közösség tagjaként , illetve akiket ez a közösség tagjaként elfogad. A nemzet összetartozását (identitását) elfogad. A nemzet összetartozását (identitását) a a közös kultúra, nyelv, szokások, történelem, közös kultúra, nyelv, szokások, történelem, lakóterület adjalakóterület adja. .

Fogalmak – nemzet III.Fogalmak – nemzet III. „„Francia nemzetfogalom” Francia nemzetfogalom”

(államnemzet):(államnemzet): a nemzet a nemzet tagjatagja mindenki, aki mindenki, aki az adott az adott állam polgáraállam polgára. .

„„Német nemzetfogalom” (kultúrnemzet)Német nemzetfogalom” (kultúrnemzet) tagja az, aki a nemzeti kultúrához tartozónak tagja az, aki a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magátvallja magát. .

Fogalmak – nemzet IV.Fogalmak – nemzet IV. Tartós közösségTartós közösség Politikai közösségPolitikai közösség Közös nyelvKözös nyelv Területi egység (vö. körülhatárolhatóság)Területi egység (vö. körülhatárolhatóság) Lelki adottságok (megelőlegezve: identitás)Lelki adottságok (megelőlegezve: identitás) Közös történelem (vö. etnocentrizmus)Közös történelem (vö. etnocentrizmus) Önálló vállalás (döntés)Önálló vállalás (döntés) Többségi befogadásTöbbségi befogadás Állampolgár vs. közös kultúra (nyelv) Állampolgár vs. közös kultúra (nyelv)

államnemzet vs. nyelvnemzet államnemzet vs. nyelvnemzet

Fogalmak – államFogalmak – állam Meghatározott földterületen élő emberek kormányzattal Meghatározott földterületen élő emberek kormányzattal

és szuveneritással rendelkező közössége; és szuveneritással rendelkező közössége; szuveneritással és viszonylagos önállósággal szuveneritással és viszonylagos önállósággal rendelkező (társadalmi) szervezet. rendelkező (társadalmi) szervezet.

Ország (Larousse)Ország (Larousse) Az emberi együttműködés legszervezettebb egysége, Az emberi együttműködés legszervezettebb egysége,

amely rendelkezik a fizikai erőszak törvényes amely rendelkezik a fizikai erőszak törvényes alkalmazásának monopóliumával; az államnak van alkalmazásának monopóliumával; az államnak van államalkotó népcsoportja (lakossága), területe, és e államalkotó népcsoportja (lakossága), területe, és e terület és lakosság felett korlátlan és oszthatatlan terület és lakosság felett korlátlan és oszthatatlan főhatalma. (Markó)főhatalma. (Markó)

ΣΣ : kormányzat, szuveneritás, törvényes erőszak, : kormányzat, szuveneritás, törvényes erőszak, államalkotó népcsoport, területállamalkotó népcsoport, terület

Fogalmak – nemzetiségFogalmak – nemzetiség

Az államon belül kisebbségben élő, nem a Az államon belül kisebbségben élő, nem a többség nyelvét beszélő népcsoport.többség nyelvét beszélő népcsoport.

Nemzeti hovatartozásNemzeti hovatartozás Valakinek, valaminek nemzeti jellege Valakinek, valaminek nemzeti jellege

(Larousse)(Larousse)

Fogalmak – kisebbség I.Fogalmak – kisebbség I. „… „… a kisebbségek olyan lakosai valamely országnak, a kisebbségek olyan lakosai valamely országnak,

akik nemzetiségük, vagy nyelvük, vagy vallásuk akik nemzetiségük, vagy nyelvük, vagy vallásuk tekintetében különböznek az illető állam tekintetében különböznek az illető állam lakosságának többségétől, tudatában vannak lakosságának többségétől, tudatában vannak kisebbségi voltuknak és megvan bennük az akarat, kisebbségi voltuknak és megvan bennük az akarat, hogy megóvják népi, nyelvi vagy vallási hogy megóvják népi, nyelvi vagy vallási sajátosságaikat” (Hugo Wintgens, 1930)sajátosságaikat” (Hugo Wintgens, 1930)

Egy ország többségi lakosságától Egy ország többségi lakosságától származásban, származásban, nyelvben, kultúrában és felekezetilegnyelvben, kultúrában és felekezetileg eltérőeltérő és és önálló önálló politikai csoporttudattalpolitikai csoporttudattal rendelkező népcsoport. rendelkező népcsoport. (Markó)(Markó)

Fogalmak – kisebbség II.Fogalmak – kisebbség II. Nemzeti kisebbségNemzeti kisebbség egy adott társadalom azon egy adott társadalom azon

tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama, vagy ennek létrehozására amelynek van állama, vagy ennek létrehozására törekszik.törekszik.

   Nemzeti kisebbségnek általában azokat a Nemzeti kisebbségnek általában azokat a

népcsoportokat tekintik, melyeket nyelvi, kulturális, népcsoportokat tekintik, melyeket nyelvi, kulturális, történelmi, érzelmi kapcsolatok fűznek egy másik történelmi, érzelmi kapcsolatok fűznek egy másik országban élő nemzethez, az anyanemzethez. Ily országban élő nemzethez, az anyanemzethez. Ily módon egy saját államisággal bíró nemzetnek más módon egy saját államisággal bíró nemzetnek más országokban élő csoportjai.országokban élő csoportjai.

Fogalmak – kisebbség III.Fogalmak – kisebbség III. Faji (etnikai) kisebbségFaji (etnikai) kisebbség alatt olyan népcsoportot érthetünk alatt olyan népcsoportot érthetünk

(bár e tekintetben sincs hivatalosan elfogadott egységes (bár e tekintetben sincs hivatalosan elfogadott egységes megállapodás), amely valamely rá jellemző tulajdonságokat - megállapodás), amely valamely rá jellemző tulajdonságokat - nyelvi, kulturális, etnográfiai, vallási, származási, esetenként nyelvi, kulturális, etnográfiai, vallási, származási, esetenként antropológiai jellegzetességeket hordoz, s a nemzeti antropológiai jellegzetességeket hordoz, s a nemzeti kisebbség, nemzetiség, nemzet fejlettségi szintjeit általában kisebbség, nemzetiség, nemzet fejlettségi szintjeit általában nem éri el.nem éri el.

A A vallási kisebbségvallási kisebbség mint kategória a kisebbségi létnek talán a mint kategória a kisebbségi létnek talán a legrégebbi válfaja, hiszen már a középkor feudális legrégebbi válfaja, hiszen már a középkor feudális monarchiáiban – melyek nem nemzeti, nemzetiségi alapon monarchiáiban – melyek nem nemzeti, nemzetiségi alapon szerveződtek, s a nyelvi különbségeknek sem tulajdonítottak szerveződtek, s a nyelvi különbségeknek sem tulajdonítottak jelentőséget – a hit, az egyházak, a vallási különbségek jelentőséget – a hit, az egyházak, a vallási különbségek (különösen a reformáció áramlatai után) óriási szerepet (különösen a reformáció áramlatai után) óriási szerepet játszottak a társadalmak, társadalmi csoportok játszottak a társadalmak, társadalmi csoportok elkülönülésében, szembenállásában, kapcsolataiban. elkülönülésében, szembenállásában, kapcsolataiban.

Fogalmak – kisebbség IV.Fogalmak – kisebbség IV.

Nyelvi kisebbségNyelvi kisebbség kategória is létezik, bár kategória is létezik, bár leszögezhetjük, hogy egy nyelvi különbségeket leszögezhetjük, hogy egy nyelvi különbségeket mutató népcsoport általában kulturális, történelmi, mutató népcsoport általában kulturális, történelmi, származási eltéréseket is hordoz, így máris az etnikai, származási eltéréseket is hordoz, így máris az etnikai, vagy nemzeti kisebbség kategóriához kanyarodtunk vagy nemzeti kisebbség kategóriához kanyarodtunk vissza.vissza.

Fogalmak – kisebbség V.Fogalmak – kisebbség V.

Klasszikus kisebbségKlasszikus kisebbség alatt általában olyan régóta kisebbségi alatt általában olyan régóta kisebbségi sorban élő népcsoportokat értenek, melyek kényszerből sorban élő népcsoportokat értenek, melyek kényszerből (határváltozások, kitelepítések) kerültek más államok (határváltozások, kitelepítések) kerültek más államok fennhatósága alá (pl. magyar kisebbség a szomszédos fennhatósága alá (pl. magyar kisebbség a szomszédos országokban, katalánok, a lengyelországi németek) bár ez sem országokban, katalánok, a lengyelországi németek) bár ez sem mindig igaz – gondoljunk a XVIII. mindig igaz – gondoljunk a XVIII. sszázadi telepítések mellett zázadi telepítések mellett az Alföld török hódoltság alatt megüresedett területeire az Alföld török hódoltság alatt megüresedett területeire önkéntes bevándorló szlovákokra, németekre. önkéntes bevándorló szlovákokra, németekre.

Az új kisebbségekAz új kisebbségek újabb keletű, önkéntes migrációval újabb keletű, önkéntes migrációval kerültek kisebbségi sorba, így példaként említhetnénk a kerültek kisebbségi sorba, így példaként említhetnénk a bevándorlókat, vendégmunkásokat.bevándorlókat, vendégmunkásokat.

Fogalmak – kisebbség Fogalmak – kisebbség ΣΣ Nemzetiségi különbségNemzetiségi különbség Nyelvi különbségNyelvi különbség Vallási különbségVallási különbség Önálló csoporttudat (identitás)Önálló csoporttudat (identitás)

Formái:Formái: Nemzeti ~ Nemzeti ~ →→ anyaország anyaország Faji/etnikai ~ Faji/etnikai ~ →→ sajátos (eltérő) tulajdonságok sajátos (eltérő) tulajdonságok Vallási ~ Vallási ~ →→ többségtől eltérő vallás többségtől eltérő vallás Nyelvi ~ Nyelvi ~ →→ többségtől eltérő nyelv többségtől eltérő nyelv Klasszikus ~ Klasszikus ~ →→ történetileg kialakult, kényszer hatására történetileg kialakult, kényszer hatására Új ~ Új ~ →→ önkéntes migráció önkéntes migráció

Kapcsolódó fogalmak I.Kapcsolódó fogalmak I. EtnikaiEtnikai/néprajzi/néprajzi csoport, etnikum: csoport, etnikum: egy adott egy adott

társadalom azon csoportja, amely tagjai olyan társadalom azon csoportja, amely tagjai olyan közös kulturális identitással bírnak, amely közös kulturális identitással bírnak, amely különbözik a többségtől vagy a többi etnikai különbözik a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai kisebbség kevésbé csoporttól. Az etnikai kisebbség kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség. Vagy éppen nemzeteken átnyúló kisebbség. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást jelez (pl. a több különböző identitást jelez (pl. a több különböző anyanyelvvel rendelkező cigányok, vagy anyanyelvvel rendelkező cigányok, vagy zsidók). zsidók).

Kapcsolódó fogalmak II.Kapcsolódó fogalmak II.

Két altípus különböztethető meg: Két altípus különböztethető meg: a) azok a csoportok, amelyek sajátos „mi” tudattal a) azok a csoportok, amelyek sajátos „mi” tudattal

rendelkeznek (közös eredet, rendi kiváltságok, területi rendelkeznek (közös eredet, rendi kiváltságok, területi elkülönülés) pl. székelyek, hajdúk, kunok, jászokelkülönülés) pl. székelyek, hajdúk, kunok, jászok

b) a környezetük ragasztja az adott csoportra a gyakran b) a környezetük ragasztja az adott csoportra a gyakran gunyoros elnevezést különfajta előítélet: más vallás, gunyoros elnevezést különfajta előítélet: más vallás, feltételezett más eredet, nyelvi elszigetelődés, elvándorlás, feltételezett más eredet, nyelvi elszigetelődés, elvándorlás, közigazgatási-területi különállás alapján. közigazgatási-területi különállás alapján. (Kósa-Filep)(Kósa-Filep) Pl.Pl. németeknémetek: cipszerek, szászok: cipszerek, szászok; ; RománokRománok: mócok, mokányok, oltyánok, : mócok, mokányok, oltyánok,

muntyánok, moldoványok;muntyánok, moldoványok; SzlovákokSzlovákok: tirpákok, hornyák (gömöri): tirpákok, hornyák (gömöri); ; DélszlávokDélszlávok: lálók, bunyevác, sokác: lálók, bunyevác, sokác; ; UkránokUkránok: huculok, rusznyákok: huculok, rusznyákok; ; LengyelekLengyelek: górálok.: górálok.

Kapcsolódó fogalmak III.Kapcsolódó fogalmak III. Etnokulturális csoport: Etnokulturális csoport: a néprajzi kutatás határolja a néprajzi kutatás határolja

el különféle jellegzetességek (pl. vallás, viselet, el különféle jellegzetességek (pl. vallás, viselet, nyelvjárás, házasodási szokások) alapján nyelvjárás, házasodási szokások) alapján környezetétől. Az érintett személyek sokszor környezetétől. Az érintett személyek sokszor egyáltalában nincsenek ilyen különbözőségük egyáltalában nincsenek ilyen különbözőségük tudatában, és a környezetük sem feltétlenül tartja őket tudatában, és a környezetük sem feltétlenül tartja őket eltérő csoportba tartozónak. (Kósa-Filep)eltérő csoportba tartozónak. (Kósa-Filep)

Táji csoport: Táji csoport: olyan csoport, amelynek alapját, vagy olyan csoport, amelynek alapját, vagy keretét kisebkeretét kisebbb-nagyobb táj vagy vidék alkotja. (pl. -nagyobb táj vagy vidék alkotja. (pl. bodrogköziek, nyírségiek, sárköziek)bodrogköziek, nyírségiek, sárköziek)

Vallás, nemzetiség, kisebbségVallás, nemzetiség, kisebbség

Vallás I.Vallás I.

18. század végéig a katolikus vallás államvallásnak 18. század végéig a katolikus vallás államvallásnak számított Magyarországonszámított Magyarországon

század végétől megjelent a „törvényesen bevett század végétől megjelent a „törvényesen bevett felekezetek” fogalma felekezetek” fogalma

1791-ben született két törvény az evangélikusokat, a 1791-ben született két törvény az evangélikusokat, a reformátusokat és a görögkeletieket is bevett felekezetté reformátusokat és a görögkeletieket is bevett felekezetté nyilvánította nyilvánította

18481848: : az unitáriusokat is a bevett felekezetek közé soroltákaz unitáriusokat is a bevett felekezetek közé sorolták 18951895: : az izraelita vallásaz izraelita vallást ist is bevett felekezetté bevett felekezetté

nyilvánítnyilvánítottákották

Vallás II.Vallás II.

17871787 - - Thirring Gusztáv számította ki a Thirring Gusztáv számította ki a felekezeti arányokatfelekezeti arányokat:: a római és görög katolikusok együttesen 61,2%a római és görög katolikusok együttesen 61,2%,, az evangélikusok 9,5%, az evangélikusok 9,5%, a reformátusok 15,1%, a reformátusok 15,1%, a görögkeletiek 12,9%a görögkeletiek 12,9% izraelita vallásúak 1,3%izraelita vallásúak 1,3%

zsidóság emancipációja zsidóság emancipációja 1790: törvénybe foglalták, hogy a zsidók a „városokban 1790: törvénybe foglalták, hogy a zsidók a „városokban

megtartassanak”, kivéve a bányavárosokat, amelyek megtartassanak”, kivéve a bányavárosokat, amelyek hagyományosan nem engedték a zsidóságot letelepedni.hagyományosan nem engedték a zsidóságot letelepedni.

1840-ben újabb törvény mondta ki, hogy a zsidók – ismét csak 1840-ben újabb törvény mondta ki, hogy a zsidók – ismét csak a bányavárosokat kivéve – akárhol „szabadon lakhatnak”a bányavárosokat kivéve – akárhol „szabadon lakhatnak”

18601860:: a zsidók jogait rendeletileg kiterjesztették a földbirtok a zsidók jogait rendeletileg kiterjesztették a földbirtok vásárlására és a bányavárosokba való betelepedésrevásárlására és a bányavárosokba való betelepedésre

1867: XVII. Törvénycikk: az izraelita lakosok – az 1849-es 1867: XVII. Törvénycikk: az izraelita lakosok – az 1849-es epizód után ismét – „polgári és politikai jogokban” részesültek epizód után ismét – „polgári és politikai jogokban” részesültek (nem kollektív jogok)(nem kollektív jogok)

1895-ös törvény, a bevett vallássá nyilvánítás, a recepció 1895-ös törvény, a bevett vallássá nyilvánítás, a recepció jelentette. Ez már nem az egyénekre, hanem a felekezetre mint jelentette. Ez már nem az egyénekre, hanem a felekezetre mint vallási közösségre vonatkozott. vallási közösségre vonatkozott.

izraelita egyetemes gyűlésizraelita egyetemes gyűlés 1868-691868-69: a megváltozott helyzethez kapcsolódóan : a megváltozott helyzethez kapcsolódóan

három irányzathárom irányzat alakult ki, a fő kérdés: alakult ki, a fő kérdés: felekezeti belső felekezeti belső életet hogyan lehetne hozzáigazítani az újonnan életet hogyan lehetne hozzáigazítani az újonnan kialakult külső szabályokhozkialakult külső szabályokhoz::

Válaszok:Válaszok: ortodox irányzatortodox irányzat: : semmit sem kell változtatni, sőt az semmit sem kell változtatni, sőt az

életformában adott engedményeket vissza kell venni és életformában adott engedményeket vissza kell venni és szigorúan betartani a hagyományos vallási előírások szerinti szigorúan betartani a hagyományos vallási előírások szerinti életformátéletformát

neológ irányzatneológ irányzat: : a nemzet polgárosodásával adottak a politikai a nemzet polgárosodásával adottak a politikai feltételek az izraelita vallású honpolgárok polgárosodására is, feltételek az izraelita vallású honpolgárok polgárosodására is, vagyis alkalmazkodni kell a körülményekhezvagyis alkalmazkodni kell a körülményekhez

„„status quo ante” status quo ante” irányzat: irányzat: szakadás előtti állapot szakadás előtti állapot helyreállítását szorgalmaztahelyreállítását szorgalmazta

Vallási kapcsolatokVallási kapcsolatok ÁttérésekÁttérések: lehetővé vált a felekezetváltás: : lehetővé vált a felekezetváltás: előzőleg be kellett előzőleg be kellett

jelenteni a szándékot mindkét egyháznak, különböző jelenteni a szándékot mindkét egyháznak, különböző feltételeknek kellett eleget tennifeltételeknek kellett eleget tenni

vegyes házasságokvegyes házasságok: : római katolikus pap előtt megkötendőnek római katolikus pap előtt megkötendőnek nyilvánította. Vegyes házasságra csak bevett felekezethez nyilvánította. Vegyes házasságra csak bevett felekezethez tartozók között kerülhetett sor.tartozók között kerülhetett sor. Gyerekek vallása: apa Gyerekek vallása: apa katolikus katolikus →→ gyerek is katolikus; apa nem katolikus gyerek is katolikus; apa nem katolikus →→ gyerek gyerek követhette az apa vallását; Erdély: nemek szerint követhette az apa vallását; Erdély: nemek szerint megörökölték a vallásukatmegörökölték a vallásukat

reverzális intézményereverzális intézménye: : reverzálisreverzális levelet (vallási vegyes levelet (vallási vegyes házasság esetében) az egyik fél adta a másiknak, s azzal házasság esetében) az egyik fél adta a másiknak, s azzal lemondott arról, hogy gyermekei az ő vallását kövessék.lemondott arról, hogy gyermekei az ő vallását kövessék. Gyakorlat: Gyakorlat: helyi plébánosok vegyes házasságból származó helyi plébánosok vegyes házasságból származó gyerekeket önhatalmúlag katolikus vallásúnak kereszteltékgyerekeket önhatalmúlag katolikus vallásúnak keresztelték

Kitérés/kilépésKitérés/kilépés

1895. XLIII. tc. teremtett először jogi 1895. XLIII. tc. teremtett először jogi lehetőséget arra, hogy valaki lehetőséget arra, hogy valaki felekezeten kívüli felekezeten kívüli legyenlegyen →→ felekezeten kívüliek gyermekei felekezeten kívüliek gyermekei számára előírta, hogy valamilyen bevett vagy számára előírta, hogy valamilyen bevett vagy törvényesen elismert vallásban kell törvényesen elismert vallásban kell nevelkedniüknevelkedniük ( (legkésőbb a tanköteles kor legkésőbb a tanköteles kor eléréséig kellett dönteniükeléréséig kellett dönteniük))

felekezetiség a leghagyományosabb felekezetiség a leghagyományosabb etnokulturális tartalom hordozójaetnokulturális tartalom hordozója volt volt

Magyarok számaMagyarok száma a II. József korabeli népszámlálás nem kérdezett a II. József korabeli népszámlálás nem kérdezett

anyanyelvet, sem nemzetiséget anyanyelvet, sem nemzetiséget Különféle becslésekKülönféle becslések::

Jászi Jászi Oszkár 2,3 millióra (29 %) becsülte Oszkár 2,3 millióra (29 %) becsülte Szabó Szabó István, a neves társadalomtörténész 3-3,5 millióra István, a neves társadalomtörténész 3-3,5 millióra

(36-43 %) tette (36-43 %) tette az 50% alatt maradtaz 50% alatt maradt „„Lexicon locorum”Lexicon locorum” (helységnévtár (helységnévtár, 1773, 1773) szolgált) szolgált a a

becslések alapjául becslések alapjául →→ feltüntette a településeken uralkodó feltüntette a településeken uralkodó nyelvetnyelvet

89208920 település település 98%-át egynyelvűnek jelölték meg, és csak 98%-át egynyelvűnek jelölték meg, és csak 1,7%-ot tüntettek fel kétnyelvűként1,7%-ot tüntettek fel kétnyelvűként

39%-ában a magyar, 29%-ában a szlovák és 9%-ában a 39%-ában a magyar, 29%-ában a szlovák és 9%-ában a román számított domináns nyelvnekromán számított domináns nyelvnek

Megnevezés Polgári népesség Összes népesség

18801880 18901890 19001900 19101910

Magyar 6403687 7356874 8648678 9938134

Nem magyar összesen

7324935 7776620 8150622 8276593

Százalékban

Magyar 46,65 48,61 51,48 54,56

Nem magyar összesen

53,35 51,39 48,52 45,44

asszimilációasszimiláció

a zsidóság asszimilációs készsége és a zsidóság asszimilációs készsége és hajlandósága minden többi csoportét messze hajlandósága minden többi csoportét messze meghaladta, a ténylegesen elmagyarosodott meghaladta, a ténylegesen elmagyarosodott népességben legnagyobb súllyal – a zsidók népességben legnagyobb súllyal – a zsidók mellett, de talán őket megelőzve – a katolikus mellett, de talán őket megelőzve – a katolikus és evangélikus németség és tótság szerepelt”.és evangélikus németség és tótság szerepelt”.

Probléma: a nyelvi identitás kérdése, ki, Probléma: a nyelvi identitás kérdése, ki, milyen anyanyelvűnek vallotta magátmilyen anyanyelvűnek vallotta magát

cigányságcigányság cigányság cigányság nehezen illeszthető a felekezeti megközelítésbe nehezen illeszthető a felekezeti megközelítésbe

((leginkább a római és görög katolikusok, valamint a görögkeletiek leginkább a római és görög katolikusok, valamint a görögkeletiek sorában találjuk őketsorában találjuk őket)) 1890-ben 96 000 főt regisztráltak 1890-ben 96 000 főt regisztráltak 1893-ban azonban, az első nagy cigányösszeírás 1893-ban azonban, az első nagy cigányösszeírás

végrehajtásakor a származásból indultak ki, e szerint 275 000 végrehajtásakor a származásból indultak ki, e szerint 275 000 főt számláltak főt számláltak

Három csoportot állítottak fel: az állandóan letelepedett, a Három csoportot állítottak fel: az állandóan letelepedett, a huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó, valamint a huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó, valamint a vándorcigányok kategóriáját vándorcigányok kategóriáját

Az állandóan letelepedetteknek csak 29%-a vallotta magát cigány Az állandóan letelepedetteknek csak 29%-a vallotta magát cigány anyanyelvűnek, 25%-a románnak és 39%-a magyarnak. anyanyelvűnek, 25%-a románnak és 39%-a magyarnak.

A huzamosabb ideig egy helyben tartózkodók is hasonló megoszlást A huzamosabb ideig egy helyben tartózkodók is hasonló megoszlást mutattak. mutattak.

A vándorcigányoknak azonban 62%-a nevezte magát cigány A vándorcigányoknak azonban 62%-a nevezte magát cigány anyanyelvűnek, 23%-a magyarnak és csak 12%-a románnak anyanyelvűnek, 23%-a magyarnak és csak 12%-a románnak

itt is megindult a magyar nyelv terjeszkedéseitt is megindult a magyar nyelv terjeszkedése

Magyarok - nemzetiségekMagyarok - nemzetiségek Kiegyezés után:Kiegyezés után:

alapvető emberi jogokalapvető emberi jogok biztosítása biztosítása bíróságok előtti egyenlőségbíróságok előtti egyenlőség összes állampolgár – a kisebbségeket is beleértve – egyenlő összes állampolgár – a kisebbségeket is beleértve – egyenlő

jogállásjogállásaa nemzetiségek jogainemzetiségek jogai: : anyanyelv használatanyanyelv használata, egyenlő a, egyenlő jog jog

bármely állás betöltésérebármely állás betöltésére →→ szavatolták szavatolták kisebbségekhez kisebbségekhez tartozók személyes szabadságáttartozók személyes szabadságát

A kollektív nemzeti jogokat és képviseletet elutasították. A kollektív nemzeti jogokat és képviseletet elutasították. Deák FerencDeák Ferenc: : „Magyarországon csak egyetlen, oszthatatlan „Magyarországon csak egyetlen, oszthatatlan

politikai nemzet van; a magyar.” →politikai nemzet van; a magyar.” → törvényhozás és a törvényhozás és a kormányzat, valamint a felsőbb bíróságok hivatalos nyelve kormányzat, valamint a felsőbb bíróságok hivatalos nyelve a magyar volt. a magyar volt.

Bevezették az ingyenes és kötelező elemi iskolai oktatástBevezették az ingyenes és kötelező elemi iskolai oktatást polgárjogokat szorosan ellenőrizték és korlátoztákpolgárjogokat szorosan ellenőrizték és korlátozták

(korlátozták az egyesületek működését, gyűlések, (korlátozták az egyesületek működését, gyűlések, sztrájkgyűlések korlátozása, vörös zászló tiltása stb.)sztrájkgyűlések korlátozása, vörös zászló tiltása stb.)

politikai antiszemitizmuspolitikai antiszemitizmus I. I.

18751875: : Istóczy Győző első antiszemita beszédétIstóczy Győző első antiszemita beszédét tartotta a tartotta a magyar parlamentbenmagyar parlamentben

zsidóságot az országot elözönlő „támadó kasztnak” zsidóságot az országot elözönlő „támadó kasztnak” nevezte.nevezte.

„„egy specifikus nemzeti vallással bíró népfaj” egy specifikus nemzeti vallással bíró népfaj” „„az európai nemzetek meghódítása és, ha lehetséges, az európai nemzetek meghódítása és, ha lehetséges,

kiirtása, nem ugyan kard és tűz által”, hanem pénzügyi kiirtása, nem ugyan kard és tűz által”, hanem pénzügyi és gazdasági erővel és gazdasági erővel

„„élethalálharcot kell vívnia”, különben „két-három élethalálharcot kell vívnia”, különben „két-három generáció alatt Zsidóország” lesz, „új Palesztina”, ahol a generáció alatt Zsidóország” lesz, „új Palesztina”, ahol a magyarok másodrangú állampolgárrá válnak. magyarok másodrangú állampolgárrá válnak.

gúnyos kampány indult meg a zsidó bevándorlás ellengúnyos kampány indult meg a zsidó bevándorlás ellen „„keresztény nemzet elleni zsidó összesküvés” keresztény nemzet elleni zsidó összesküvés” „„zsidó állam visszaállítását” javasolta Palesztinábanzsidó állam visszaállítását” javasolta Palesztinában

politikai antiszemitizmuspolitikai antiszemitizmus II. II. 18821882: : Ónody GézaÓnody Géza antiszemita hadjárat antiszemita hadjárat

megtervezésmegtervezésee tiszaeszlári tiszaeszlári perper antiszemita atrocitások több megyében antiszemita atrocitások több megyében

rendkívüli állapot bevezetését eredményeztékrendkívüli állapot bevezetését eredményezték Antiszemita írások, újságok és karikatúrák Antiszemita írások, újságok és karikatúrák antiszemita gúnylap, a Herkó Páter vezette be antiszemita gúnylap, a Herkó Páter vezette be

a a JudapestJudapest kifejezést kifejezést A politikai antiszemitizmus nem vált a magyar A politikai antiszemitizmus nem vált a magyar

nacionalizmus integráns részévé. nacionalizmus integráns részévé.

Magyar nacionalizmus jellege I.Magyar nacionalizmus jellege I. kisebbségellenes, asszimilációs nacionalizmus uralta kisebbségellenes, asszimilációs nacionalizmus uralta

a magyar politikáta magyar politikát Tisza KálmánTisza Kálmán: : asszimiláció a kisebbségek jól asszimiláció a kisebbségek jól

felfogott érdekefelfogott érdeke erőltetett asszimilációs politika jellemezerőltetett asszimilációs politika jellemezőő kisebbségek képviselőit lényegében kirekesztették a kisebbségek képviselőit lényegében kirekesztették a

magas hivatalokbólmagas hivatalokból Erdély: a népesség 60%-a román, ennek ellenére Erdély: a népesség 60%-a román, ennek ellenére

hivatalnokoknak csak a harmadát rekrutálták a román hivatalnokoknak csak a harmadát rekrutálták a román etnikumbóletnikumból

igazságszolgáltatást magyarosítottigazságszolgáltatást magyarosították (formálisan ák (formálisan engedélyezték a kisebbségek nyelvét)engedélyezték a kisebbségek nyelvét)

Magyar nacionalizmus jellege II.Magyar nacionalizmus jellege II. elemi és a középfokú oktatásbanelemi és a középfokú oktatásban sem tudták az sem tudták az

anyanyelvet használni anyanyelvet használni →→ iskolarendszer az iskolarendszer az asszimiláció legfőbb eszközévé váltasszimiláció legfőbb eszközévé vált

1903-ban 190 középiskolából csupán 14 nem volt 1903-ban 190 középiskolából csupán 14 nem volt magyarmagyar

1907-ben az új oktatási törvény négy évben szabta 1907-ben az új oktatási törvény négy évben szabta meg a folyékony magyar írás- és szóbeliség meg a folyékony magyar írás- és szóbeliség elsajátításának kötelezettségételsajátításának kötelezettségét

általános iskoláknak csak 20%-ában folyt nem általános iskoláknak csak 20%-ában folyt nem magyar nyelvű oktatásmagyar nyelvű oktatás

a kisebbséghez tartozó gyerekeknek csak harmada a kisebbséghez tartozó gyerekeknek csak harmada tanulhatta anyanyelvéttanulhatta anyanyelvét

elfojtottak mindenfajta nemzeti mozgalmatelfojtottak mindenfajta nemzeti mozgalmat

Magyar nacionalizmus jellege III.Magyar nacionalizmus jellege III. 1871 és 1885 között sajtóperek1871 és 1885 között sajtóperek: vád az: vád az erdélyi román sajtó erdélyi román sajtó

ellenellen → „nemzeti gyűlölet szítás → „nemzeti gyűlölet szításaa”” 19071907:: Csernován Csernován a szlovákok által épített templom a szlovákok által épített templom

szentelésekorszentelésekor a csendőrség tüzet nyitott és tizenhárom a csendőrség tüzet nyitott és tizenhárom parasztot megöltparasztot megölt..

népesség felét kitevő nemzetiségeket a képviselők kevesebb népesség felét kitevő nemzetiségeket a képviselők kevesebb mint 2%-a reprezentáltamint 2%-a reprezentálta

magyar politikai rendszer azonban még így is magyar politikai rendszer azonban még így is összehasonlíthatatlanul liberálisabb volt, mint az orosz vagy a összehasonlíthatatlanul liberálisabb volt, mint az orosz vagy a balkáni rezsimekbalkáni rezsimek →→ legtöbb esetben a büntetések enyhék legtöbb esetben a büntetések enyhék voltak voltak

magyar politikai elit az angol és a francia példát kívánta magyar politikai elit az angol és a francia példát kívánta követnikövetni: : homogén nemzetállamhomogén nemzetállam →→ egyetlen hivatalos nyelvegyetlen hivatalos nyelv →→ igyekezett a nemzetiségeket asszimilálniigyekezett a nemzetiségeket asszimilálni →→ elutasította más elutasította más nemzeti kisebbségek autonómiaigényeitnemzeti kisebbségek autonómiaigényeit

Magyar nacionalizmus jellege IV.Magyar nacionalizmus jellege IV. a magyar népesség aránya közel 8%-kal nőtt a a magyar népesség aránya közel 8%-kal nőtt a

dualizmus időszakának utolsó három évtizedében,dualizmus időszakának utolsó három évtizedében, a magyarok gyarapodásának 30%-át (egymillió a magyarok gyarapodásának 30%-át (egymillió

embert) az asszimiláció biztosítottaembert) az asszimiláció biztosította növekedés nagyrészt a városok 400 000 növekedés nagyrészt a városok 400 000

elmagyarosodó német és elmagyarosodó német és 200 000 asszimilált zsidó lakosságának tulajdonítható 200 000 asszimilált zsidó lakosságának tulajdonítható 1880 és 1910 között1880 és 1910 között a magyarul beszélő kisebbségek a magyarul beszélő kisebbségek

száma megkétszereződött ugyan, de még ekkor is száma megkétszereződött ugyan, de még ekkor is csak a csak a kisebbségek 22%-a beszélt magyarulkisebbségek 22%-a beszélt magyarul

Magyarországi kisebbségekMagyarországi kisebbségek Jelenlegi kisebbségek kialakulása a II. vh. utánJelenlegi kisebbségek kialakulása a II. vh. után Béke-megállapodások lényegét tekintve a trianoni Béke-megállapodások lényegét tekintve a trianoni

terület- és népességrendezési elveit követtékterület- és népességrendezési elveit követték Kényszermigrációk: német kitelepítések, magyar-Kényszermigrációk: német kitelepítések, magyar-

cseh-szlovák lakosságcsere egyezménycseh-szlovák lakosságcsere egyezmény Zsidó holokauszt, cigány holokauszt (Porrajmos) Zsidó holokauszt, cigány holokauszt (Porrajmos)

hatása, ennek eredményeként identitás kérdése; zsidó hatása, ennek eredményeként identitás kérdése; zsidó kivándorláskivándorlás

Magyarországi kisebbségeket erős asszimilációs Magyarországi kisebbségeket erős asszimilációs tendencia jellemzi, ennek főbb okai: vegyes tendencia jellemzi, ennek főbb okai: vegyes házasságok, konfliktusmentes együttélés a házasságok, konfliktusmentes együttélés a többséggel, kényszermigrációk emlékezete; a hatalom többséggel, kényszermigrációk emlékezete; a hatalom vallásellenességevallásellenessége

Nemzetiségi kisebbségek Magyarországon 1941 és 1990 között Nemzetiségi kisebbségek Magyarországon 1941 és 1990 között anyanyelv szerint (fő)anyanyelv szerint (fő)

19411941 19491949 19601960 19901990

NémetNémet 475000475000 22 50022 500 5100051000 3700037000

SzlovákSzlovák 7600076000 26 00026 000 3100031000 1300013000

RománRomán 1400014000 15 00015 000 1600016000 90009000

SzerbSzerb 55005500 5 0005 000 45004500 30003000

HorvátHorvát 3790037900 20 00020 000 3300033000 1800018000

SzlovénSzlovén 48004800 4 5004 500 -- 26002600

Kisebbségek, önkormányzatiság, képviselet a Kisebbségek, önkormányzatiság, képviselet a magyarországi kisebbségek körébenmagyarországi kisebbségek körében

1993. évi LXXVII. törvény 1993. évi LXXVII. törvény 13 magyarországi kisebbség helyi és országos kisebbségi 13 magyarországi kisebbség helyi és országos kisebbségi

önkormányzatokat választhat önkormányzatokat választhat első kisebbségi önkormányzatok az első kisebbségi önkormányzatok az

1994. december 11-i magyarországi önkormányzati 1994. december 11-i magyarországi önkormányzati választásokkal egy időben lezajlott kisebbségi választásokkal egy időben lezajlott kisebbségi választásokon, illetve választásokon, illetve

az 1995. november 19-i kisebbségi önkormányzati az 1995. november 19-i kisebbségi önkormányzati választásokon leadott szavazatok alapján jöttek létre.választásokon leadott szavazatok alapján jöttek létre.

1993-ban elfogadott törvény értelmében Magyarországon 1993-ban elfogadott törvény értelmében Magyarországon honos népcsoporthonos népcsoport:: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbségszlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség

magyarországi bolgárokmagyarországi bolgárok

1990-ben 1370 személy vallotta magát bolgár anyanyelvűnek1990-ben 1370 személy vallotta magát bolgár anyanyelvűnek Becsült létszám: 3500Becsült létszám: 3500 elődei, kertészek, kereskedők 1914-ben Budapesten létrehozták a elődei, kertészek, kereskedők 1914-ben Budapesten létrehozták a

Magyarországi Bolgárok EgyesületétMagyarországi Bolgárok Egyesületét iskolát és kápolnátiskolát és kápolnát építettek építettek Budapesten, Miskolcon és Pécsett, majd 1931- Budapesten, Miskolcon és Pécsett, majd 1931-

ben a Nagyvárad tér közelében felépült a Szent Cirill és Metód bolgár ben a Nagyvárad tér közelében felépült a Szent Cirill és Metód bolgár ortodox templomortodox templom

1957-ben közadakozásból elkészült a Bolgár Művelődési Ház1957-ben közadakozásból elkészült a Bolgár Művelődési Ház 1995 óta a Bolgár Országos Önkormányzat a magyarországi bolgárok 1995 óta a Bolgár Országos Önkormányzat a magyarországi bolgárok

legfőbb érdekképviseleti szervelegfőbb érdekképviseleti szerve 44 vidéki bolgár kisebbségi önkormányzat működik vidéki bolgár kisebbségi önkormányzat működik kétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirata, a Haemuskétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirata, a Haemus Magyar Televízió havi rendszerességgel sugároz bolgár kisebbségi műsortMagyar Televízió havi rendszerességgel sugároz bolgár kisebbségi műsort intézmények intenzív kapcsolatrendszert építettek ki anyaországukintézmények intenzív kapcsolatrendszert építettek ki anyaországukkalkal

magyarországi cigányokmagyarországi cigányok 1. 1.

etnikai kisebbség (nem rendelkezik anyaországgal!!!)etnikai kisebbség (nem rendelkezik anyaországgal!!!) 1990-es népszámlálás során 142 683 magyar állampolgár 1990-es népszámlálás során 142 683 magyar állampolgár

vallotta magát cigány nemzetiségűnekvallotta magát cigány nemzetiségűnek becslések szerint számuk jelenleg 450-500 ezer fő becslések szerint számuk jelenleg 450-500 ezer fő ellenére 14 ellenére 14 %% még mindig elkülönített telepeken é1 még mindig elkülönített telepeken é1 (Cs- (Cs-

lakások, telepek)lakások, telepek) Oktatás:Oktatás:

1992-93-as tanévben összes általános iskolai tanuló 7,12 1992-93-as tanévben összes általános iskolai tanuló 7,12 százaléka volt százaléka volt roma származású; erőteljes szegregáció roma származású; erőteljes szegregáció jellemző; 1993: jellemző; 1993: 25-29 éves 25-29 éves romák 77%-a elvégezte a 8 romák 77%-a elvégezte a 8 osztályosztály

középiskola és felsőoktatás: nőttek a különbségek a nem középiskola és felsőoktatás: nőttek a különbségek a nem roma lakossághoz viszonyítvaroma lakossághoz viszonyítva

nyelvi és kulturális szempontból erősen tagolt kisebbség nyelvi és kulturális szempontból erősen tagolt kisebbség

magyarországi cigányokmagyarországi cigányok 2. 2. 19941994: : Minoritás Alapítvány létrehozta a Cigányság Kutató IntézetétMinoritás Alapítvány létrehozta a Cigányság Kutató Intézetét Néprajzi Múzeumban létrejött egy cigány néprajzi dokumentációs Néprajzi Múzeumban létrejött egy cigány néprajzi dokumentációs

központközpont 1990-től több időszaki cigány lap jelent meg1990-től több időszaki cigány lap jelent meg Kisebbségi műsorok: Kisebbségi műsorok: Cigányfélóra Cigányfélóra (MR)(MR),, Patrin (MTV) Patrin (MTV) munkanélküliségi ráta 45-55% között mozog, de kistelepüléseken gyakori munkanélküliségi ráta 45-55% között mozog, de kistelepüléseken gyakori

a 90-95% isa 90-95% is 1993. évi LXXVII. törvény 1993. évi LXXVII. törvény vette fel a cigányságotvette fel a cigányságot a tizenhárom elismert a tizenhárom elismert

kisebbség közékisebbség közé (előtte: 1961-es párthatározat szociális csoportról beszélt (előtte: 1961-es párthatározat szociális csoportról beszélt kisebbségként nem létezett) kisebbségként nem létezett)

1994. decembere – 1995 novembere között: 415 + 61 önkormányzat 1994. decembere – 1995 novembere között: 415 + 61 önkormányzat alakult; valamint az OCKÖalakult; valamint az OCKÖ

sajátos helyzetsajátos helyzet: : míg a többi nemzeti kisebbségi önkormányzat míg a többi nemzeti kisebbségi önkormányzat tevékenysége alapvetően tevékenysége alapvetően a kultúra, a művelődés, az oktatás és a hagyományőrzés területeihez a kultúra, a művelődés, az oktatás és a hagyományőrzés területeihez

kapcsolódik, addig kapcsolódik, addig a cigány önkormányzatoknak ezenkívül szociális, egészségügyi, a cigány önkormányzatoknak ezenkívül szociális, egészségügyi,

valamint foglalkoztatási feladatokkal is meg kell birkózniukvalamint foglalkoztatási feladatokkal is meg kell birkózniuk

magyarországi görögökmagyarországi görögök

1990. évi népszámlálás1990. évi népszámlálás: : 1640 görög anyanyelvű 1640 görög anyanyelvű élél Becsült létszámuk: 4-4,5 ezer főBecsült létszámuk: 4-4,5 ezer fő 16. sz-tól vannak jelen, főleg kereskedők16. sz-tól vannak jelen, főleg kereskedők újabb hulláma 1948-50-ben érkezett Magyarországraújabb hulláma 1948-50-ben érkezett Magyarországra

görög polgárháború menekültjeigörög polgárháború menekültjei Görög nyelvoktatás - Beloiannisz mellett- Budapesten, Görög nyelvoktatás - Beloiannisz mellett- Budapesten,

Miskolcon, Tatabányán, Sopronban és Szegeden Miskolcon, Tatabányán, Sopronban és Szegeden hívő görögség a görögkeleti ortodox vallást gyakorolja hívő görögség a görögkeleti ortodox vallást gyakorolja 1993-ban megnyílt a Kecskeméti Görög Kulturális Központ 1993-ban megnyílt a Kecskeméti Görög Kulturális Központ 1995-ben megalakult a Görög Országos Önkormányzat. A 1995-ben megalakult a Görög Országos Önkormányzat. A

fővárosi mellett öt vidéki kisebbségi görög önkormányzat fővárosi mellett öt vidéki kisebbségi görög önkormányzat működik.működik.

KafeneioKafeneio kétnyelvű folyóirat kétnyelvű folyóirat intenzív kapcsolatok az anyaországgalintenzív kapcsolatok az anyaországgal

magyarországi horvátokmagyarországi horvátok 1990. évi népszámlálás1990. évi népszámlálás: : 13 570 fő horvát nemzetiségű, 17 577 fő 13 570 fő horvát nemzetiségű, 17 577 fő anyanyelve anyanyelve a horváta horvát;;

több mint 17 ezer személy pedig anyanyelve mellett beszéli a horvátottöbb mint 17 ezer személy pedig anyanyelve mellett beszéli a horvátot Becsült számuk: Becsült számuk: 80-90 ezer fő80-90 ezer fő Községekben é1 a horvát népesség több mint 80 Községekben é1 a horvát népesség több mint 80 %-a%-a 1991-ben megalakult a Magyarországi Horvátok Szövetsége1991-ben megalakult a Magyarországi Horvátok Szövetsége (központ: Budapest) (központ: Budapest) OktatásOktatás

40 óvodában, 41 általános iskolában folyik horvát nyelvoktatás, 7 két tannyelvű40 óvodában, 41 általános iskolában folyik horvát nyelvoktatás, 7 két tannyelvű ált. ált. isk.isk.

Budapesten és Pécsett folyik középfokú horvát nyelvű oktatásBudapesten és Pécsett folyik középfokú horvát nyelvű oktatás tanárképzés: tanárképzés: Berzsenyi Dániel Tanárképző FőiskolaBerzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola;; pécsi JPTE főiskolai szintű pécsi JPTE főiskolai szintű

Horvát Nyelv- és Irodalmi Tanszéke végziHorvát Nyelv- és Irodalmi Tanszéke végzi; e; egyetemi szintű nyelvtanárképzés gyetemi szintű nyelvtanárképzés Budapesten vanBudapesten van

horvátok által lakott községek többségében hagyományőrző együttes, zenekar, énekkar horvátok által lakott községek többségében hagyományőrző együttes, zenekar, énekkar működikműködik; ; római katolikus vallásúakrómai katolikus vallásúak

mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum (bázismúzeum)(bázismúzeum) Hrvatski Glasnik című hetilapHrvatski Glasnik című hetilap; ; pécsi Horvát Színházpécsi Horvát Színház; országos és regionális kisebbségi ; országos és regionális kisebbségi

rádió- és Tv műsorok;rádió- és Tv műsorok; Horvát Tudományos Kutatók EgyesületeHorvát Tudományos Kutatók Egyesülete (1995) (1995)

magyarországi lengyelekmagyarországi lengyelek jelenleg 10-12 ezerre tehető lengyelek létszámajelenleg 10-12 ezerre tehető lengyelek létszáma lengyel kisebbség egyharmada Budapesten él, jelentősebb lengyel kisebbség egyharmada Budapesten él, jelentősebb

létszámú lengyel csoportok találhatók Győrött, Tatabányán és létszámú lengyel csoportok találhatók Győrött, Tatabányán és Miskolc környékénMiskolc környékén

19221922:: Vasárnapi IskolVasárnapi Iskola alapításaa alapítása II.II. vh. vh. idején 27 lengyel elemi iskolaidején 27 lengyel elemi iskola működött működött Balatonbogláron Lengyel Gimnázium és Líceum is Balatonbogláron Lengyel Gimnázium és Líceum is

működött működött Bem József Lengyel Kulturális Egyesület Bem József Lengyel Kulturális Egyesület (1958): (1958):

érdekképviselet ellátása is (!)érdekképviselet ellátása is (!) Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent

Adalbert EgyesületeAdalbert Egyesülete (1993) (1993) Lengyel Országos Kisebbségi ÖnkormányzatLengyel Országos Kisebbségi Önkormányzat

(1995), valamint 7(1995), valamint 7 vidéki kisebbségi vidéki kisebbségi önkormányzatönkormányzat

Folyóiratok: Folyóiratok: Glos Polonii Glos Polonii (időszakos); (időszakos); Magazyn Magazyn Potonijny Potonijny (havilap)(havilap)

magyarországi németekmagyarországi németek 1. 1. 1990-es népszámlálás: 1990-es népszámlálás: 30 82430 824 bbecsecsült számuk: kb. ült számuk: kb. 200-220 ezer 200-220 ezer legnagyobb számban legnagyobb számban Baranyában, Budapesten, Győr-Moson-Baranyában, Budapesten, Győr-Moson-

Sopron, Tolna, Pest, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun Sopron, Tolna, Pest, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében él, nagyrészt olyan településeken, ahol a magyarság megyében él, nagyrészt olyan településeken, ahol a magyarság többségben vantöbbségben van

nagymértékű nyelvváltásnagymértékű nyelvváltás jellemző jellemző korábbi érdekképviseleti szervük: korábbi érdekképviseleti szervük: Magyarországi Németek Magyarországi Németek

Szövetsége Szövetsége az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattal az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattal megszűntmegszűnt

Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos TanácsaMagyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (1996): 374 kulturális szervezetet tömörítő ernyőszervezet(1996): 374 kulturális szervezetet tömörítő ernyőszervezet

Magyarországi Német Iskolaegyletek SzövetségeMagyarországi Német Iskolaegyletek Szövetsége; ; Magyarországi Magyarországi Német GazdakörNémet Gazdakör jelentős szervezetei jelentős szervezetei

szekszárdi Német Színház szekszárdi Német Színház (1989-től önálló intézmény)(1989-től önálló intézmény) tatai Német Nemzetiségi Múzeum tatai Német Nemzetiségi Múzeum ((19721972-től)-től)

magyarországi németekmagyarországi németek 2. 2.

Neue ZeitungNeue Zeitung c. hetilap c. hetilap országos és helyi médiumokban kisebbségi műsorokországos és helyi médiumokban kisebbségi műsorok jelentős anyaországi kapcsolat, anyagi támogatás pl:jelentős anyaországi kapcsolat, anyagi támogatás pl:

pedagógusok szakmai és nyelvi továbbképzéséhez; pedagógusok szakmai és nyelvi továbbképzéséhez; iskolák anyagi és módszertani támogatásához; iskolák anyagi és módszertani támogatásához; tananyagok, tankönyvek, tantervek készítéséhez; tananyagok, tankönyvek, tantervek készítéséhez; ösztöndíjakat biztosít középiskolások, főiskolások és ösztöndíjakat biztosít középiskolások, főiskolások és

egyetemisták, tudományos kutatók számára; egyetemisták, tudományos kutatók számára; lektorokat, vendégelőadókat küld; lektorokat, vendégelőadókat küld; könyvtárakat támogat; könyvtárakat támogat; segíti a szekszárdi Német Színházat; segíti a szekszárdi Német Színházat; támogatja a magyar és német egyházak közötti támogatja a magyar és német egyházak közötti

együttműködéstegyüttműködést

magyarországi örményekmagyarországi örmények

1990. évi népszámlálás során 37 fő vallotta magát örmény 1990. évi népszámlálás során 37 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnekanyanyelvűnek

becslések szerint: becslések szerint: 3500 fő3500 fő ( (Armenia Népe Kulturális Armenia Népe Kulturális EgyesületEgyesület); és ); és 10 ezer fő10 ezer fő ( (Országos Örmény ÖnkormányzatOrszágos Örmény Önkormányzat))

1995-ig három szervezete működött:1995-ig három szervezete működött: „„ARMENIA" Magyar-Örmény Baráti KörARMENIA" Magyar-Örmény Baráti Kör (1987) (1987) Armenia Népe Kulturális EgyesületArmenia Népe Kulturális Egyesület (1992) (1992) Örmény Katolikus LelkészségÖrmény Katolikus Lelkészség (1922) (1922)

16 örmény kisebbségi önkormányzat16 örmény kisebbségi önkormányzat jött létre jött létre (Bp-en 10)(Bp-en 10) Örmény Országos ÖnkormányzatÖrmény Országos Önkormányzat (1995) (1995) Ararát című kétnyelvű folyóiratArarát című kétnyelvű folyóirat (1995) (1995)

magyarországi románokmagyarországi románok 1. 1. a trianoni határmódosításokkal nagymértékű a trianoni határmódosításokkal nagymértékű

létszámcsökkenéslétszámcsökkenés 1990-es népszámlálás: 1990-es népszámlálás: 10 74010 740 fő fő becsült számuk 20-25 ezer főbecsült számuk 20-25 ezer fő többségük a Romániával határos területeken él (aktív többségük a Romániával határos területeken él (aktív

kapcsolat az anyaországgal)kapcsolat az anyaországgal) Magyarországi Románok Országos ÖnkormányzatMagyarországi Románok Országos Önkormányzata a

(1995) + 12 helyi önkormányzat(1995) + 12 helyi önkormányzat Román Általános Iskola és GimnáziumotRomán Általános Iskola és Gimnáziumot, , kisebbség kisebbség

báziskönyvtárbáziskönyvtár, , nemzetiségi bázismúzeumnemzetiségi bázismúzeum Gyulán Gyulán Magyarországi Románok Kulturális SzövetségeMagyarországi Románok Kulturális Szövetsége, ,

Magyarországi Román Pedagógusok Egyesülete, a Magyarországi Román Pedagógusok Egyesülete, a Magyarországi Román Kutatók és Képzőművészek Magyarországi Román Kutatók és Képzőművészek KözösségeKözössége jelentős szervezetei jelentős szervezetei

magyarországi románokmagyarországi románok 2. 2. Oktatás:Oktatás:

5 kisebbségi általános iskola 5 kisebbségi általános iskola (Battonya, Elek, Kétegyháza, Gyula, (Battonya, Elek, Kétegyháza, Gyula, Méhkerék)Méhkerék)

Román óvónőképzés Szarvason, tanítónőképzés Békéscsabán, Román óvónőképzés Szarvason, tanítónőképzés Békéscsabán, tanárképzés Szegeden és Budapesten folyiktanárképzés Szegeden és Budapesten folyik

Jelentős hagyományőrző egyesületek: pl. Jelentős hagyományőrző egyesületek: pl. ElekElek és és Méhkerék Méhkerék tánccsoportja tánccsoportja Román Kutatóintézet Román Kutatóintézet (1993) (1993) történettudománytörténettudományii, nyelvészet, nyelvészetii és néprajz és néprajzi i

kutatáskutatásokok Magyarországi Román Könyvkiadó Magyarországi Román Könyvkiadó (1992): (1992): szépirodalmi és tudományos szépirodalmi és tudományos

publikációpublikációkk különböző médiumok román kisebbségi műsoraikülönböző médiumok román kisebbségi műsorai anyaországgal való kapcsolatanyaországgal való kapcsolat

1989-ig a román állam nem ismerte el a magyarországi kisebbséget 1989-ig a román állam nem ismerte el a magyarországi kisebbséget kedvezőbb helyzet, mint a más országokban élő román kisebbségeknekkedvezőbb helyzet, mint a más országokban élő román kisebbségeknek

1996-ban jelentős anyaországi támogatás 1996-ban jelentős anyaországi támogatás (nyomdapapír, egyházi (nyomdapapír, egyházi kegytárgyak, iskolai, laboratóriumi eszközök stb., körülbelül 40 ezer kegytárgyak, iskolai, laboratóriumi eszközök stb., körülbelül 40 ezer dollár értékbendollár értékben

ösztöndíjak adományozásaösztöndíjak adományozása pedagógus továbbképzések szervezésepedagógus továbbképzések szervezése

magyarországi ruszinokmagyarországi ruszinok 1920-as népesség-összeírás1920-as népesség-összeírás: : 15001500 fő fő 1990:1990: Két ruszin nyelvű település Két ruszin nyelvű település Mucsony és KomlóskMucsony és Komlóskaa Magyarországi Ruszinok Szervezete (MARUSZEMagyarországi Ruszinok Szervezete (MARUSZE) (1991): ) (1991):

célja az érdekképviseletcélja az érdekképviselet Mucsonyban 1994-ben ruszin helyi kisebbségi önkormányzat Mucsonyban 1994-ben ruszin helyi kisebbségi önkormányzat 1995-96-os tanévben Mucsonyban kísérleti jelleggel 1995-96-os tanévben Mucsonyban kísérleti jelleggel

megindult a ruszin nyelvoktatás megindult a ruszin nyelvoktatás Komlóskán a miskolci Herman Ottó Múzeum ruszin tájházat Komlóskán a miskolci Herman Ottó Múzeum ruszin tájházat

tart fenntart fenn Andy Warhol ruszin művészeti egyesületAndy Warhol ruszin művészeti egyesület (1995) (1995) Magyarországi Ruszinok Kutató IntézetMagyarországi Ruszinok Kutató Intézete (1996)e (1996) Ruszinszkij Zsivot Ruszinszkij Zsivot ruszin nyelvű újságruszin nyelvű újság MTV ruszin nyelvű adásaMTV ruszin nyelvű adása

magyarországi szerbekmagyarországi szerbek 1990-s népszámlálás: 2905 fő1990-s népszámlálás: 2905 fő Becsült számuk: 4,5-5 ezer főBecsült számuk: 4,5-5 ezer fő 16-18. sz-i migráció során települtek át16-18. sz-i migráció során települtek át Budapesten, Pest, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében élnekBudapesten, Pest, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében élnek folyamatosan fogyó kisebbség: oka az elöregedés és a születési szám csökkenésefolyamatosan fogyó kisebbség: oka az elöregedés és a születési szám csökkenése OktatásOktatás

20 20 %% rendelkezik felsőfokú végzettséggel rendelkezik felsőfokú végzettséggel 6 településen önálló szerb óvoda, illetve szerb óvodai csoport működik6 településen önálló szerb óvoda, illetve szerb óvodai csoport működik Nyolcosztályos szerb tannyelvű általános iskola csak Budapesten és Battonyán Nyolcosztályos szerb tannyelvű általános iskola csak Budapesten és Battonyán Fakultatív szerb nyelvoktatás 7 településen Fakultatív szerb nyelvoktatás 7 településen szerb tannyelvű gimnázium Budapesten működik szerb tannyelvű gimnázium Budapesten működik

Erős civil szféra jellemző: Erős civil szféra jellemző: 12 szerb klub működik12 szerb klub működik, , könyvtárkönyvtárak fenntartása, ak fenntartása, Pesti Szerb TeátrumPesti Szerb Teátrum (1991); (1991); Srpske narodne novineSrpske narodne novine (1991) önálló hetilap (1991) önálló hetilap Szerb Ortodox (Pravoszláv) EgyházSzerb Ortodox (Pravoszláv) Egyház fontos szerepet játszik az identitás fontos szerepet játszik az identitás

megőrzésében (erős vallási, kulturális kötődés)megőrzésében (erős vallási, kulturális kötődés) Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat (1995) + (1995) + 18 18 helyi helyi kisebbségi kisebbségi

önkormányzatönkormányzat

magyarországi szlovákokmagyarországi szlovákok 1. 1. 1990-es népszámlálás: 1990-es népszámlálás: 10 45910 459 fő fő becsült számuk: kb. 100 ezer főbecsült számuk: kb. 100 ezer fő lakosságcsere kb. lakosságcsere kb. 73 ezer 73 ezer főt érintettfőt érintett Szervezeteik:Szervezeteik:

Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége ((19481948), ), később később Magyarországi Szlovákok SzövetségeMagyarországi Szlovákok Szövetsége (1990 (1990))

Magyarországi Szlovák Fiatalok SzervezeteMagyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (1990) (1990) Magyarországi Szlovák Magyarországi Szlovák ÍÍrók és Művészek Egyesületerók és Művészek Egyesülete Szlovákok Szabad SzervezeteSzlovákok Szabad Szervezete Pramen Központi Szlovák EgyüttesPramen Központi Szlovák Együttes Szlovák Kutató IntézetSzlovák Kutató Intézet Magyarországi Szlovákok Keresztény EgyesületeMagyarországi Szlovákok Keresztény Egyesülete (1993) (1993) 1994 decemberében 40 helyi szlovák kisebbségi önkormányzat 1994 decemberében 40 helyi szlovák kisebbségi önkormányzat

jött létrejött létre Országos Szlovák ÖnkormányzatOrszágos Szlovák Önkormányzat (1995) (1995)

magyarországi szlovákokmagyarországi szlovákok 2. 2.

kulturális szervezetekkulturális szervezetek 30 felnőtt énekkara, 30 felnőtt énekkara, 15 táncegyüttese, 15 táncegyüttese, 10 fúvószenekara, 10 fúvószenekara, 5 hagyományőrző együttese, 5 hagyományőrző együttese, számos gyermekénekkara, fúvósegyüttese, számos gyermekénekkara, fúvósegyüttese, 10 amatőr színjátszó együttese van10 amatőr színjátszó együttese van 44 regionális báziskönyvtár regionális báziskönyvtár + + települési és települési és

iskolakönyvtári hálózatiskolakönyvtári hálózat országos és regionális médiumokországos és regionális médiumok Szlovák Kultúra HázaSzlovák Kultúra Háza (1996, Békéscsaba) (1996, Békéscsaba) Cesta, Pravda a Zivot című ökumenikus folyóiratCesta, Pravda a Zivot című ökumenikus folyóirat

magyarországi szlovákokmagyarországi szlovákok 3. 3.

anyaországgal való viszony:anyaországgal való viszony: kiegyensúlyozatlankiegyensúlyozatlan kapcsolat 1945 után kapcsolat 1945 után a kétoldalú kisebbségpolitika eszközeként a kétoldalú kisebbségpolitika eszközeként

használták őket (vesd össze: román kisebbség)használták őket (vesd össze: román kisebbség) 1990-es évek közepétől javuló kapcsolat az 1990-es évek közepétől javuló kapcsolat az

anyaországgalanyaországgal aktív a civil szervezetekkel való kapcsolattartásaktív a civil szervezetekkel való kapcsolattartás

magyarországi szlovénekmagyarországi szlovének 1990-es népszámlálás: 1930 fő1990-es népszámlálás: 1930 fő becsült számuk: 5 ezer főbecsült számuk: 5 ezer fő alacsony a középiskolát és az egyetemet végzettek arányaalacsony a középiskolát és az egyetemet végzettek aránya Magyarországi Szlovének Szövetsége Magyarországi Szlovének Szövetsége ((19901990, , SzentgotthárdSzentgotthárd)) Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat ((FelsőszölnökFelsőszölnök) + ) +

6 települési önkormányzat6 települési önkormányzat Oktatás:Oktatás:

55 óvodában óvodában anyanyelvi képzésanyanyelvi képzés általános iskolában nyelvoktatás (150-180 tanulóval)általános iskolában nyelvoktatás (150-180 tanulóval) középiskolai oktatás a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály középiskolai oktatás a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály

Gimnázium Gimnázium Felsőfokú oktatásra a szombathelyi tanárképző főiskolánFelsőfokú oktatásra a szombathelyi tanárképző főiskolán

van lehetőségvan lehetőség + anyaországi helyek+ anyaországi helyek PorabjPorabje (kéthetilap), regionális kisebbségi műsoroke (kéthetilap), regionális kisebbségi műsorok aktív kapcsolat az anyaországgalaktív kapcsolat az anyaországgal

magyarországi ukránokmagyarországi ukránok

1990-es népszámlálások: 674 fő1990-es népszámlálások: 674 fő becsült számuk: 2 ezer főbecsült számuk: 2 ezer fő legtöbben még a Szovjetunió fennállása alatt legtöbben még a Szovjetunió fennállása alatt

érkeztek Mo-raérkeztek Mo-ra MagyarorszMagyarorszáági Ukránok Kulturális Egyesületgi Ukránok Kulturális Egyesülete e

(1993)(1993) Magyarországi Ukrán Értelmiség EgyesületeMagyarországi Ukrán Értelmiség Egyesülete

(1995)(1995) Gromada című ukrán nyelvű újságGromada című ukrán nyelvű újság (1995-től) (1995-től)

Magyarországi romákMagyarországi romák

Cigányság története 1.Cigányság története 1.

Észak-Indiából származó europid népÉszak-Indiából származó europid nép nyelve az indiai nyelvektől az i.sz. 1. évezred nyelve az indiai nyelvektől az i.sz. 1. évezred

fordulóján különült el fordulóján különült el áttelepülés Perzsiába áttelepülés Perzsiába bizánci birodalom befogadta a vándorló bizánci birodalom befogadta a vándorló

törzseket törzseket feltételezhető, hogy a török feltételezhető, hogy a török hódítás elől húzódtak Dél-Kelet-Európába a hódítás elől húzódtak Dél-Kelet-Európába a 14. sz. elején14. sz. elején

15. sz. folyamán Kárpát-medencén át 15. sz. folyamán Kárpát-medencén át vándorolva jutottak Nyugat-Európábavándorolva jutottak Nyugat-Európába

Cigányság története 2.Cigányság története 2. Jelenlét Ny-Eu-banJelenlét Ny-Eu-ban 1416 nagyobb csoportok jelentek meg Erdélyben, majd 1416 nagyobb csoportok jelentek meg Erdélyben, majd

Párizsból, Bolognából, Rómából vannak írásos emlékek Párizsból, Bolognából, Rómából vannak írásos emlékek jelenlétükrejelenlétükre

1420-as években Angliában és Spanyolországban is 1420-as években Angliában és Spanyolországban is megjelennekmegjelennek

kb. 10-15 éves tartózkodás után a nyugati világ kezdi kb. 10-15 éves tartózkodás után a nyugati világ kezdi kiszorítani őket kiszorítani őket jogi intézkedések, sokszor brutális jogi intézkedések, sokszor brutális büntetések (pl. gyakori az akasztás, csonkítás, verés, stb.)büntetések (pl. gyakori az akasztás, csonkítás, verés, stb.)

a cigányellenesség oka elsősorban a vándorló életmódból a cigányellenesség oka elsősorban a vándorló életmódból adódó ellenőrizhetetlenségadódó ellenőrizhetetlenség

visszavándorlás Közép-Eu-ba visszavándorlás Közép-Eu-ba elsősorban a Kárpát-medence elsősorban a Kárpát-medence és a lengyel területekre és a lengyel területekre megmaradásuknak a politikai megmaradásuknak a politikai viszonyok okozta helyzet miatt kerülhetett sor: Lo-ban: viszonyok okozta helyzet miatt kerülhetett sor: Lo-ban: rendezetlen politikai viszonyok, nincs szervezett állam; Mo-n: rendezetlen politikai viszonyok, nincs szervezett állam; Mo-n: török dúlás okozta problémáktörök dúlás okozta problémák

Cigányság története 3.Cigányság története 3. Közép-európai tevékenységük:Közép-európai tevékenységük: aktív kapcsolatok a lakossággal: postaszolgálatban aktív kapcsolatok a lakossággal: postaszolgálatban

való részvétel, információszállítás, kémkedés, való részvétel, információszállítás, kémkedés, hadsereg ellátásában való részvétel (fegyvergyártás és hadsereg ellátásában való részvétel (fegyvergyártás és javítás), kisebb falusi ipari termékek iránti igényének javítás), kisebb falusi ipari termékek iránti igényének kielégítése; gyakori a szezonális jellegű kielégítése; gyakori a szezonális jellegű vendégmunka is; különböző vasmunkák; vendégmunka is; különböző vasmunkák; várostakarítás; hóhérmunka, zenélésvárostakarítás; hóhérmunka, zenélés

a 16. sz. folyamán a terület tkp. biztosította a a 16. sz. folyamán a terület tkp. biztosította a megélhetés különböző formáit, otthonként megélhetés különböző formáit, otthonként funkcionált a terület, ennek okai:funkcionált a terület, ennek okai: megélhetés biztosításamegélhetés biztosítása a Habsburg cigányügyi politika lezárta az örökös a Habsburg cigányügyi politika lezárta az örökös

tartományok határait a cigány bevándorlók előltartományok határait a cigány bevándorlók elől

Cigányság története 4.Cigányság története 4. 16-17. sz. folyamán nem alakult ki kezelhetetlen 16-17. sz. folyamán nem alakult ki kezelhetetlen

konfliktus konfliktus nem kényszerültek életmódjuk nem kényszerültek életmódjuk feladására, az ország elhagyásárafeladására, az ország elhagyására

bizonyos fokú cigány autonómiát különböző bizonyos fokú cigány autonómiát különböző privilégiumok megadásával, oltalomlevelek privilégiumok megadásával, oltalomlevelek kiállításávalkiállításával

ebben az időszakban még nem jellemző az ebben az időszakban még nem jellemző az asszimiláció asszimiláció tartósította a cigány szokásrendet, tartósította a cigány szokásrendet, tiszteletben tartották a környezetük szabályaittiszteletben tartották a környezetük szabályait

18. sz. folyamán változás18. sz. folyamán változás állami irányítás a társadalmi rendezésreállami irányítás a társadalmi rendezésre közbiztonság megszervezéseközbiztonság megszervezése termelés újjászervezésetermelés újjászervezése adóztatás újjászervezéseadóztatás újjászervezése

Hatása: a roma kumpániák feltűnővé válnakHatása: a roma kumpániák feltűnővé válnak

Cigányság története 5.Cigányság története 5. konfliktusok a roma és parnó (fehér) lakosság között konfliktusok a roma és parnó (fehér) lakosság között

okaként a roma életmódot jelölték meg okaként a roma életmódot jelölték meg cél: cél: ennek a lerombolása, elsősorban a vándorló életmód ennek a lerombolása, elsősorban a vándorló életmód megszüntetése megszüntetése nyilvántartható, adóztatható nyilvántartható, adóztatható népesség, termelő életforma biztosítsa a megélhetést, népesség, termelő életforma biztosítsa a megélhetést, ezzel csökkennének a tulajdonosi villongásokezzel csökkennének a tulajdonosi villongások

Intézkedések:Intézkedések: szekerek elkobzásaszekerek elkobzása útlevelek bevonásaútlevelek bevonása kumpániák széttelepítésekumpániák széttelepítése gyerekek nevelő szülőkhöz való költöztetésegyerekek nevelő szülőkhöz való költöztetése lovak elvételelovak elvétele parasztruhába öltöztetés („új ember”, „új paraszt” parasztruhába öltöztetés („új ember”, „új paraszt”

elképzelések)elképzelések)

Cigányság története 6.Cigányság története 6. Hatása:Hatása:

roma közösségek ellenállásaroma közösségek ellenállása a megtelepített romák folyamatosan a megtelepített romák folyamatosan

megszöknek megszöknek az erőszakosan megszüntetett az erőszakosan megszüntetett kumpániák újra összeállnakkumpániák újra összeállnak

a társadalmi beillesztés helyett szembefordulás a társadalmi beillesztés helyett szembefordulás a roma közösségek megerősödnek a roma közösségek megerősödnek

Cigányság története 7.Cigányság története 7. 19. sz.19. sz.

az 1893. évi összeírás szerint a roma társ. 90%-a az 1893. évi összeírás szerint a roma társ. 90%-a megtelepedett, az év bizonyos szakaszában állandó megtelepedett, az év bizonyos szakaszában állandó lakóhelyén volt fellelhetőlakóhelyén volt fellelhető

kb. 250-300 ezer fő (a lakosság 10%-a) sorolható a kb. 250-300 ezer fő (a lakosság 10%-a) sorolható a kóborló cigányok csoportjábakóborló cigányok csoportjába

a korábbi szociális támogatói háttér – amely a a korábbi szociális támogatói háttér – amely a letelepítéshez volt fontos – megszűntletelepítéshez volt fontos – megszűnt

nagyipari termelés kialakulása nagyipari termelés kialakulása sok sok hagyományos cigány szakma megszűnt, vagy csak hagyományos cigány szakma megszűnt, vagy csak területileg szétszórva érvényesülhetett területileg szétszórva érvényesülhetett újfajta újfajta vándorlás vándorlás munkaalkalmak keresése (vándorló munkaalkalmak keresése (vándorló háziipar) háziipar) marginalizálódás marginalizálódás

Cigányság története 8.Cigányság története 8.Állami gondolkodás a romákkal kapcsolatban:Állami gondolkodás a romákkal kapcsolatban:

adminisztratív feladatként - s ekként megoldhatóként – adminisztratív feladatként - s ekként megoldhatóként – értelmezte a problémátértelmezte a problémát

közigazgatási területen igyekezett szabályozni: közigazgatási területen igyekezett szabályozni: nyilvántartások, toloncolás, koldulás tiltása, nyilvántartások, toloncolás, koldulás tiltása, gyermekvédelem)gyermekvédelem)

a deviáns magatartások kezelésére büntetőjogi eszközöket a deviáns magatartások kezelésére büntetőjogi eszközöket vezetett be (pl. szabadságvesztés, dologház)vezetett be (pl. szabadságvesztés, dologház)

a probléma folyamatosan szociális kérdéssé is vált, a probléma folyamatosan szociális kérdéssé is vált, kezelésére nem fordítottak figyelmet kezelésére nem fordítottak figyelmet elszegényedő elszegényedő társadalmi csoporttá válttársadalmi csoporttá vált

a 20. sz. elején már megfogalmazódtak a kiirtásra a 20. sz. elején már megfogalmazódtak a kiirtásra vonatkozó elképzelések a probléma kezelésérevonatkozó elképzelések a probléma kezelésére

Cigányság története 9.Cigányság története 9. 1945-ig jellemző kezelés:1945-ig jellemző kezelés:

A forrásokból úgy tűnik, a cigánylakosság hármas A forrásokból úgy tűnik, a cigánylakosság hármas tagozódása a Horthy-korszakra megszűnt, csak általában tagozódása a Horthy-korszakra megszűnt, csak általában cigányokat említenek a forrásokcigányokat említenek a források

A cigányügy továbbra is adminisztratív ügyként van jelen, A cigányügy továbbra is adminisztratív ügyként van jelen, amely kezelésében a minisztériumok — elsősorban a amely kezelésében a minisztériumok — elsősorban a belügy — játszottak vezető szerepet.belügy — játszottak vezető szerepet.

Az állami szakigazgatási ágak — mint például a Az állami szakigazgatási ágak — mint például a kereskedelemügyi, az oktatásügyi, a honvédelmi igazgatás kereskedelemügyi, az oktatásügyi, a honvédelmi igazgatás — áttételesen a letelepedést, integrálódást voltak hivatva — áttételesen a letelepedést, integrálódást voltak hivatva szolgálni, pl:szolgálni, pl:

cigányoknak sokszor és sok helyütt nem adtak iparengedélyt cigányoknak sokszor és sok helyütt nem adtak iparengedélyt kitiltották a megyén kívülről jötteket a vásárokból kitiltották a megyén kívülről jötteket a vásárokból Megtiltották, hogy a cigányok illetőségi megyéjük határain kívül Megtiltották, hogy a cigányok illetőségi megyéjük határain kívül

űzzék iparukat, valamint űzzék iparukat, valamint foglalkozásuk gyakorlása közben lovas szekeret használjanak foglalkozásuk gyakorlása közben lovas szekeret használjanak

Cigányság története 10.Cigányság története 10. Szociálpolitika jellemzők:Szociálpolitika jellemzők:

Egyfelől tiltották számukra (is) a koldulást, a Egyfelől tiltották számukra (is) a koldulást, a gyakorlatban nemcsak megtűrték ezt, hanem gyakorlatban nemcsak megtűrték ezt, hanem egyenesen intézményesítették: a hét különböző egyenesen intézményesítették: a hét különböző napjain más-más utcába mehettek kéregetni. napjain más-más utcába mehettek kéregetni.

1901 után a jogilag elhagyott, tehát olyan gyereket, 1901 után a jogilag elhagyott, tehát olyan gyereket, akinek nem volt tartásra kötelezhető eltartója, akinek nem volt tartásra kötelezhető eltartója, lelencházba utalták lelencházba utalták

intézkedéseiktől azt várták, hogy a fenyegetett intézkedéseiktől azt várták, hogy a fenyegetett cigányok tömegesen menekülnek ki az országból.cigányok tömegesen menekülnek ki az országból.

Cigányság története 11.Cigányság története 11. 1945 utáni időszak1945 utáni időszak 1947—48-ig tartó demokratikus időszak nagymértékben 1947—48-ig tartó demokratikus időszak nagymértékben

megváltoztatta a cigányságnak az egész társadalommal való megváltoztatta a cigányságnak az egész társadalommal való viszonyát viszonyát

a demokrácia az egyenjogúság elvét hirdette meg a demokrácia az egyenjogúság elvét hirdette meg Gazdasági téren viszont rontotta a cigányság helyzetét a Gazdasági téren viszont rontotta a cigányság helyzetét a

nagybirtokok felosztása, mivel ez munkaalkalmak elvesztését nagybirtokok felosztása, mivel ez munkaalkalmak elvesztését jelentette számukra. jelentette számukra.

Kimaradtak a földreformból, noha azelőtt megélhetésük Kimaradtak a földreformból, noha azelőtt megélhetésük jelentős részben a mezőgazdaságban végzett munkából jelentős részben a mezőgazdaságban végzett munkából származott. származott.

Az iskolába nem járó cigány gyerekek aránya 50% volt a Az iskolába nem járó cigány gyerekek aránya 50% volt a második világháború előtt, ez 1945 után gyorsan csökkent, második világháború előtt, ez 1945 után gyorsan csökkent, 1957 után az iskolaköteles korba lépők között ez az arány már 1957 után az iskolaköteles korba lépők között ez az arány már csak 10% volt. csak 10% volt.

Cigányság története 12.Cigányság története 12. jelentős fordulatot az MSZMP KB Politikai Bizottságának jelentős fordulatot az MSZMP KB Politikai Bizottságának

1961-es határozata hozott, amely a cigánykérdést nem 1961-es határozata hozott, amely a cigánykérdést nem nemzetiségi, hanem szociális ügyként határozta meg. nemzetiségi, hanem szociális ügyként határozta meg.

„„A cigánylakosság felé irányuló politikában abból az elvből A cigánylakosság felé irányuló politikában abból az elvből kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni és biztosítani társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni és biztosítani kell számukra a teljes állampolgári jogok és kötelességek kell számukra a teljes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, és ezek gyakorlásához szükséges politikai, érvényesülését, és ezek gyakorlásához szükséges politikai, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését." gazdasági és kulturális feltételek megteremtését."

„„Sokan nemzetiségi kérdésként fogják fel, és javasolják a Sokan nemzetiségi kérdésként fogják fel, és javasolják a ‘cigány nyelv´ fejlesztését, cigány nyelvű iskolák, ‘cigány nyelv´ fejlesztését, cigány nyelvű iskolák, kollégiumok, cigány termelőszövetkezetek stb. létesítését. kollégiumok, cigány termelőszövetkezetek stb. létesítését. Ezek a nézetek nem csak tévesek, de károsak is, mivel Ezek a nézetek nem csak tévesek, de károsak is, mivel konzerválják a cigányok különállását és lassítják a konzerválják a cigányok különállását és lassítják a társadalomba való beilleszkedésüket." társadalomba való beilleszkedésüket."

Tehát egyértelműen egy szociális válságkezelés köntösébe Tehát egyértelműen egy szociális válságkezelés köntösébe bújtatott asszimilációs törekvésről volt szó. bújtatott asszimilációs törekvésről volt szó.

Cigányság története 13.Cigányság története 13. 1965-ben indították el a cigánytelepek felszámolására 1965-ben indították el a cigánytelepek felszámolására

irányuló programot. Ennek keretében az állandó irányuló programot. Ennek keretében az állandó keresettel rendelkező cigányok kedvezményes keresettel rendelkező cigányok kedvezményes kamatú kölcsönt vehettek fel úgynevezett kamatú kölcsönt vehettek fel úgynevezett „CS"(csökkentett értékű) új házak építtetésére vagy „CS"(csökkentett értékű) új házak építtetésére vagy megüresedő régi parasztházak megvásárlására. A megüresedő régi parasztházak megvásárlására. A „CS" házak többnyire telepszerűen, egymás mellé „CS" házak többnyire telepszerűen, egymás mellé épültek, régi parasztházak vásárlására pedig épültek, régi parasztházak vásárlására pedig leginkább a sorvadó kistelepüléseken volt lehetőség, leginkább a sorvadó kistelepüléseken volt lehetőség, vagyis a települési elkülönülés új formái jöttek létre. vagyis a települési elkülönülés új formái jöttek létre. Ennek ellenére a cigányok települési és Ennek ellenére a cigányok települési és lakásviszonyai igen nagymértékben javultak.lakásviszonyai igen nagymértékben javultak.

Cigányság története 14.Cigányság története 14. ingatag alapokon álló felemelkedés a ingatag alapokon álló felemelkedés a

rendszerváltás után, pillanatok alatt rendszerváltás után, pillanatok alatt kártyavárként omlott össze kártyavárként omlott össze

MunkanélküliségMunkanélküliség Új vállalkozói réteg kialakulásaÚj vállalkozói réteg kialakulása Nagymértékű leszakadásNagymértékű leszakadás

Cigány nemzetségek 1.Cigány nemzetségek 1. Felosztásuk nyelvi alaponFelosztásuk nyelvi alapon

1. Cigány anyanyelvűek1. Cigány anyanyelvűek 2. Nem cigány anyanyelvűek2. Nem cigány anyanyelvűek

1. Cigány anyanyelvűek két alcsoportja1. Cigány anyanyelvűek két alcsoportja Kárpáti cigány nyelvet beszélők (Nógrád; Bp. környéke; Kárpáti cigány nyelvet beszélők (Nógrád; Bp. környéke;

köszörűs és ringlispiles cigányok)köszörűs és ringlispiles cigányok) Oláh cigány nyelvet beszélők (sok törzs és nemzetség, Oláh cigány nyelvet beszélők (sok törzs és nemzetség,

nevük általában a foglalkozást jelzik pl.: Lovari- nevük általában a foglalkozást jelzik pl.: Lovari- lókereskedők; Posotari – zsebtolvajok; Kherari – alkalmi lókereskedők; Posotari – zsebtolvajok; Kherari – alkalmi munkások; Colari – szőnyegkereskedők; Kelderari – munkások; Colari – szőnyegkereskedők; Kelderari – kézművesek, üstfoltozók; Cerhari – sátorosok; Masari – kézművesek, üstfoltozók; Cerhari – sátorosok; Masari – halászok; Bugari – dögösök; Curari – késesek; Drizar – halászok; Bugari – dögösök; Curari – késesek; Drizar – rablók; Gurvar - tepsikészítőrablók; Gurvar - tepsikészítő

Cigány nemzetségek 2.Cigány nemzetségek 2. 2. nem cigány anyanyelvűek két csoportja:2. nem cigány anyanyelvűek két csoportja:

Magyar anyanyelvűek Magyar anyanyelvűek romungro, rumungro: a romungro, rumungro: a kárpáti és az oláh cigányok leszármazottai, kárpáti és az oláh cigányok leszármazottai, nyelvvesztés, főbb csoportjai: zenészek; nyelvvesztés, főbb csoportjai: zenészek; vályogvetők, kosárfonók, alkalmi munkások, stb.vályogvetők, kosárfonók, alkalmi munkások, stb.

Román anyanyelvűek, szintén két részre oszlanak, Román anyanyelvűek, szintén két részre oszlanak, 1. román cigányok (Pl.: Elek, Méhkerék)1. román cigányok (Pl.: Elek, Méhkerék) 2. Teknővájó cigányok, ezen belül2. Teknővájó cigányok, ezen belül

Tiszaháti (Nyírség)Tiszaháti (Nyírség) Füstös (Füzesabony, Békéscsaba, Tiszafüred)Füstös (Füzesabony, Békéscsaba, Tiszafüred) Dunás (DunántúlDunás (Dunántúl

Ma tkp. 3 fő csoportról beszélünk: oláh, beás, és Ma tkp. 3 fő csoportról beszélünk: oláh, beás, és romungroromungro

Tudományos megközelítésekTudományos megközelítések 1. Statisztikai, szociológiai1. Statisztikai, szociológiai (a társadalom és a helyi hatalom (a társadalom és a helyi hatalom

képviselői cigánynak tartják; független az etnikai vállalástól; )képviselői cigánynak tartják; független az etnikai vállalástól; ) 2. etnográfiai2. etnográfiai (kritikai nélkül átveszi a társadalmi gyakorlatot, (kritikai nélkül átveszi a társadalmi gyakorlatot,

és a cigányként meghatározott „halmazban” próbál leírást és a cigányként meghatározott „halmazban” próbál leírást adni;a cigány csoportokat hiteles és nem hiteles források adni;a cigány csoportokat hiteles és nem hiteles források alapján igyekszik megkülönböztetni; gyakran csak a cigány alapján igyekszik megkülönböztetni; gyakran csak a cigány anyanyelvűek és a vándorló életmódot folytató cigányok anyanyelvűek és a vándorló életmódot folytató cigányok kerülnek a középpontba kerülnek a középpontba kimaradnak a letelepedett kimaradnak a letelepedett romungrok; gyakorta az ősiség kutatása áll a középpontbanromungrok; gyakorta az ősiség kutatása áll a középpontban

3. antropológiai3. antropológiai ( a nyelvtudás és a kulturális szokásrendszert ( a nyelvtudás és a kulturális szokásrendszert veszi alapul, bizonyos csoportokat kirekesztenek a veszi alapul, bizonyos csoportokat kirekesztenek a vizsgálatból; általában itt is a vándorló csoportok vizsgálata áll vizsgálatból; általában itt is a vándorló csoportok vizsgálata áll a középpontban)a középpontban)

4. etnikai önazonosság és vállalás4. etnikai önazonosság és vállalás (nehezen meghatározható (nehezen meghatározható az etnikai csoporthoz tartozás nyílt és titkos vállalása az etnikai csoporthoz tartozás nyílt és titkos vállalása a a társadalmi integrálódás lehetősége a külső jegyekben a társadalmi integrálódás lehetősége a külső jegyekben a politikai nemzethez való tartozást feltételezi politikai nemzethez való tartozást feltételezi

Havas Gábor-Kemény IstvánHavas Gábor-Kemény István kutatási kutatási eredményeieredményei

1993-1994 telén végrehajtott országos reprezentatív roma- (cigány) kutatás 1993-1994 telén végrehajtott országos reprezentatív roma- (cigány) kutatás eredményeieredményei

Kik a romák?Kik a romák? akiket a nem roma környezet annak tart. akiket a nem roma környezet annak tart.

Miért használható ez a megközelítés?Miért használható ez a megközelítés? Bele tartoznak azok, akikBele tartoznak azok, akik öntudatosan vállalják romaságukat, és azok is,öntudatosan vállalják romaságukat, és azok is, akik erőteljesen megindultak az asszimiláció útjánakik erőteljesen megindultak az asszimiláció útján

Oka: a nem roma környezet a sikeresen asszimilálódók roma származását Oka: a nem roma környezet a sikeresen asszimilálódók roma származását is számon tartjais számon tartja

A romák becsült száma:A romák becsült száma: a roma háztartások száma 107 833, a roma népesség száma 482 000, kereken a roma háztartások száma 107 833, a roma népesség száma 482 000, kereken

félmillió főfélmillió fő, , a roma lakosok Magyarország teljes népességéhez viszonyított aránya 4,69, a roma lakosok Magyarország teljes népességéhez viszonyított aránya 4,69,

kereken 5 százalék.kereken 5 százalék.

Regionális megoszlás (6 régió):Regionális megoszlás (6 régió): Kelet (ide soroltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg, Kelet (ide soroltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg,

Hajdú-Bihar és Békés megyét), Hajdú-Bihar és Békés megyét), az Alföld (Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok az Alföld (Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok

megye), megye), a budapesti iparvidék (ide tartozik Budapest, Pest, a budapesti iparvidék (ide tartozik Budapest, Pest,

Fejér és Komárom megye),Fejér és Komárom megye), Észak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád Észak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád

megyét), megyét), Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna, Zala és Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna, Zala és

Veszprém megye), Veszprém megye), Nyugat (Vas és Győr-Sopron megye)Nyugat (Vas és Győr-Sopron megye)

Regionális megoszlásRegionális megoszlás

a mintáb összesen

1971 1971 1994 2003 1971 1994Észak 65 000 2104 116 900 20,4 24,3 32,1 6,5 9

Kelet75 000-80 000 1712 95 100 23 19,8 19,7 5 6,3

Alföld 50 000 1041 57 833 16 12 9,4 3 4,1Budapesti iparvidék 60 000 1577 87 611 19 18,2 17,8 2 2,4Dél-Dunántúl 65 000 1978 109 889 20 22,8 17,5 4 6,5Nyugat 5 000 251 13 944 1,4 2,9 3,5 1,3 2

1994

teljes népességhezviszonyított arány(%)

roma lakossághoz

viszonyított arány (%)régió

létszám

létszám

Településtípusok szerinti megoszlásTelepüléstípusok szerinti megoszlás

település-típus

a mintába összesen

1971 1994 1994 1971 1994 2003Budapest 25 000 972 44 000 7,9 9,1 10,4vidéki város 45 000 2445 146 000 13,9 30,4 49,7község 250 000 5246 291 000 78,4 60,5 39,9

létszámok

településtípus létszámok arányok a mintában összesen

arányok (%)

Iskolázottság az ötvenes és hatvanas években a nem roma népesség iskolázottsági szintje

gyorsan emelkedett, és a romák és a nem romák közötti távolság szintén növekedett. (1971 – 73-74% szinte analfabéta); ma: kb. 75-80% elvégzi a 8 osztályt

Középiskola: elsősorban a szakmunkásképzők nyíltak meg a romák számára

probléma: általában nem “piacképes szakmákat” tanulnak a középiskolát végzettek aránya minden roma korosztályban rendkívül

alacsony. hátrány a bejutásnál: az általános iskola nyolcadik osztályában tanuló

nem roma gyerekeknek csaknem fele, míg a roma gyerekeknek három százaléka jut középiskolába.

ez a hátrány azután fokozódik: a középiskola negyedik osztályáig a lemorzsolódás a nem roma gyerekeknél kevesebb, mint a 14 %, míg a roma gyerekek esetében megközelíti a 40 %-ot.

Iskolázottság 2.Iskolázottság 2.

Felsőoktatás: a 60-64 éves, 55-59 éves, 45-49 éves, 40-44 éves, 35--

39 éves, 30-34 éves korcsoportban rendre azt tapasztaljuk, hogy a főiskolát végzettek aránya 1 százalék körül mozog

25-29 éveseknél már csak 0,6 százalék

Foglalkoztatottság nagyobb mértékben érintette az átalakulási folyamat a roma lakosságot

1971-ben a foglalkoztatottság közel azonos a nem roma lakossággal (nem roma: 87,7%; roma: 85,2%)

a munkaerőpiacról történő kiszorulás az 1980-as években elkezdődött, majd 1990 után felgyorsult

19941994

életkorteljes népesség* romák** 2003

15-19 12,9 17,720-29 68 3530-54 76,9 33,855-59 43,1 15,4összesen 63,4 30,8 21,4

a foglalkoztatottakaránya* (%)

Foglalkoztatottság 2.Foglalkoztatottság 2. A foglalkoztatott munkaképes korú nők aránya

(Forrás:* KSH munkaerő-felmérés, 1994. I. negyedév. ** Országos romavizsgálat.)Forrás:* KSH munkaerő-felmérés, 1994. I. negyedév. ** Országos romavizsgálat.)

életkor

teljes népesség* (%)

romák** (%) 2004

15-19 12,3 12,820-29 70,1 15,630-54 73,1 20,2összesen 63,1 17,5 16,3

Foglalkoztatottság 3.Foglalkoztatottság 3. a roma - nem roma különbség okai:

tradicionális értékrend (család fontossága, nemi szerepek közötti különbségek, gyerekhez fűződő viszony stb.)

földrajzi elhelyezkedés: általában azokon a helyeken élnek nagyobb arányban, ahol kevesebb a tartós munkalehetőség (+ szakképzetlen munkaerő)

Munkavállalási stratégiák 1. Munkavállalási stratégiák 1. 1. Szerző-mozgó életforma1. Szerző-mozgó életforma - bizonyos csoportokra jellemző a nomadizáló élet - bizonyos csoportokra jellemző a nomadizáló élet a megélhetés és a a megélhetés és a

vándorló életmód összekapcsolódikvándorló életmód összekapcsolódik - bázis-települések vannak jelen - bázis-települések vannak jelen téli szállások, rokonság lakhelye pl. az téli szállások, rokonság lakhelye pl. az

üstfoltozó cigányoknálüstfoltozó cigányoknál - szűkölő piac jellemzi tevékenységüket- szűkölő piac jellemzi tevékenységüket - nincs új egzisztenciális alternatíva - nincs új egzisztenciális alternatíva életmódból adódóan teljes életmódból adódóan teljes

iskolázatlanság jellemzőiskolázatlanság jellemző - munkalehetőségek szűkülése ezeket a családokat félbűnözői, bűnözői - munkalehetőségek szűkülése ezeket a családokat félbűnözői, bűnözői

egzisztenciába sodorhatjákegzisztenciába sodorhatják - a piacok fokozatos zsugorodása a hagyományos cigány foglalkozások - a piacok fokozatos zsugorodása a hagyományos cigány foglalkozások

átalakulnak, megszűnnek; cél: az eddigi életmóddal megszerezni a javakat; átalakulnak, megszűnnek; cél: az eddigi életmóddal megszerezni a javakat; Ilyenek: tollgyűjtés, vasgyűjtés, kereskedés bizonyos formái, bizonyos Ilyenek: tollgyűjtés, vasgyűjtés, kereskedés bizonyos formái, bizonyos szezonális tevékenységekszezonális tevékenységek

- szigorú állami szabályozás, gyakori zaklatás jellemző - szigorú állami szabályozás, gyakori zaklatás jellemző formálisan formálisan elfogadják a határokat, de igyekeznek minden eszközzel tágítani, a elfogadják a határokat, de igyekeznek minden eszközzel tágítani, a hatóságokat kijátszanihatóságokat kijátszani

- az életformára jellemző a nagycsaládi forma, a közös információszerzés - az életformára jellemző a nagycsaládi forma, a közös információszerzés és a javak elosztása jellemzőés a javak elosztása jellemző

Munkavállalási stratégiák 2.Munkavállalási stratégiák 2.

Másik formájaMásik formája vállalati munkaviszonnyal próbálják összeegyeztetnivállalati munkaviszonnyal próbálják összeegyeztetni látszólag elfogadják a többségi társadalom presszióitlátszólag elfogadják a többségi társadalom presszióit megoldás: időszakos munkaviszony létesítése, vagymegoldás: időszakos munkaviszony létesítése, vagy állandó, de kötetlenebb munkaviszonyállandó, de kötetlenebb munkaviszony következésképp a szerző-mozgó életforma következésképp a szerző-mozgó életforma

sajátosságai továbbra is fenntarthatóksajátosságai továbbra is fenntarthatók

Munkavállalási stratégiák 3.Munkavállalási stratégiák 3. 2. Lakóhelytől távoli munkavállalás:2. Lakóhelytől távoli munkavállalás: építőipari brigádok építőipari brigádok - korlátlan felvevőpiac az építőipar - korlátlan felvevőpiac az építőipar sok kézimunkára volt sok kézimunkára volt

szükség szükség munkaerőhiány munkaerőhiány cigányság utánpótló szerepe cigányság utánpótló szerepe - alacsony szakképzettség vagy betanított munka elegendő- alacsony szakképzettség vagy betanított munka elegendő - az új környezetbe való beilleszkedést segíti, ha csoportosan - az új környezetbe való beilleszkedést segíti, ha csoportosan

vállalnak munkát vállalnak munkát egy ismerős közeg is kíséri az egyént egy ismerős közeg is kíséri az egyént - a közösségi fellépés kialakítja azt a tudatot, hogy sorsuk - a közösségi fellépés kialakítja azt a tudatot, hogy sorsuk

alakításában részt vehetnekalakításában részt vehetnek - a második gazdaságba folyamatosan bekapcsolódtak, magán - a második gazdaságba folyamatosan bekapcsolódtak, magán

építkezések növekedésével sok lehetőség építkezések növekedésével sok lehetőség jó kereseti jó kereseti lehetőségeklehetőségek

- probléma lehet: változik a családdal való kapcsolat- probléma lehet: változik a családdal való kapcsolat - brigádon belüli konfliktusok, belső hierarchia- brigádon belüli konfliktusok, belső hierarchia - erőteljes az érdekek képviselete, a brigád sok esetben együtt - erőteljes az érdekek képviselete, a brigád sok esetben együtt

tud mozogni (pl. felmondások, munkavállalás)tud mozogni (pl. felmondások, munkavállalás) Lásd még: Fekete vonat példájaLásd még: Fekete vonat példája

Munkavállalási stratégiák 4.Munkavállalási stratégiák 4. 3. Bejárók3. Bejárók - napi ingázás jellemző a közeli településekre (ált. - napi ingázás jellemző a közeli településekre (ált.

városokra), ahol az ipar biztosít munkátvárosokra), ahol az ipar biztosít munkát - alacsony kvalifikáltságot igénylő munkakörökben- alacsony kvalifikáltságot igénylő munkakörökben - a nők is az általánosnál nagyobb mértékben - a nők is az általánosnál nagyobb mértékben

vállalnak munkát (kétkeresős modell is kialakulhat), vállalnak munkát (kétkeresős modell is kialakulhat), dede

- sokszor a férfi a szerző-mozgó életformát követi- sokszor a férfi a szerző-mozgó életformát követi - lassú gyarapodás figyelhető meg- lassú gyarapodás figyelhető meg - a lakóhelyi szegregáció kis mértékben csökken - a lakóhelyi szegregáció kis mértékben csökken

Cs-házak problematikája Cs-házak problematikája

Település- és lakásviszonyok 1. 1971: nagyon rossz lakásviszonyok jellemzők erős lakóhelyi szegregáció roma háztartások 65,1%-a telepen található (“putris építkezési

mód”) a romák lakásainak 44 %-ban nem volt villany, csak 8 %-ban volt vezetékes víz, és csak további 16 %-hoz tartozott az épület telkén lévő kút stb. másik típus: a magyar lakásállomány legalacsonyabb színvonalú

részét magukba foglaló vagy eredetileg nem is lakás céljára létesült épületegyüttesek (volt uradalmi puszták, lerobbant munkáskolóniák, barakklakások, nyomortelepek, leromlott városi negyedek, munkásszállók, elhagyott vágóhidak stb.) alkották, ahova hatósági közreműködéssel költöztették be - többnyire a tudatos elkülönítés szándékával - a roma családokat.

Település- és lakásviszonyok 2.

1965: 1961-es párthatározat után meginduló telepfelszámolási program kedvezményes kamatú hitelkonstrukció;

két-három típusterv alapján az átlagos családi házaknál kisebb méretű és szerényebb kivitelezésű ún. Cs (csökkentett értékű) új házakat építtethettek;

vagy megvásárolhatták a megüresedő régi parasztházakat általában elnéptelenedő falvakban nyílott(nyílik) erre lehetőség telepek “újratermelődése”

1971-ben a romák 65,1 %-a, ma csak a 13,7 %-a él elkülönült telepen

vidéki városokban a legmagasabb és a fővárosban a legalacsonyabb a telepen élők aránya

Település- és lakásviszonyok 3. A telepi lakások százalékos aránya településtípusonként

településtípus 1971 1994 2003Budapest 29,5 - -vidéki városok 70 16,4 11,3községek 69,4 14,5 1,7összesen 66 13,7 6,3

Település- és lakásviszonyok 4. az északi régióban a telepi lakások aránya 28,9 %, a Dél-Dunántúlon 5,7%, a Budapest környéki központi régióban 3,0 %,

Észak-Dunántúlon pedig egyáltalán nincsenek telepi lakások Az előző és a jelenlegi lakás fekvése 1994

elõzõ jelenlegi

belterületi 68,1 80,5elkülönült telep 23,2 13,9tanya 2,9 1,4puszta, major 3,7 0,8egyéb, nem derülki 3,3 2,2

lakás (százalék)

Település- és lakásviszonyok 5. Lakóhelyi szegregációLakóhelyi szegregáció

a közvetlen környéken 1994 2003csak roma családok laknak 29,7 23,4vegyesen laknak romák és nem romák 29,1 22,3a többséget nem roma családok alkotják 29,4 17,2nem lakik több roma család 8,7 4,9nem lehetett megállapítani 3,1 0,3

Település- és lakásviszonyok 6. Azoknak az aránya, akiknek a szomszédságában csak, vagy

túlnyomórészt roma családok laknak, Budapesten a legalacsonyabb (6,5%)

és a vidéki városokban a legmagasabb (35,6%). a falvakban 30,5 % A Cs-lakások, a régi (nyeregtetős) parasztházak és a családi házak

együttvéve a teljes lakásállomány 71,2 %-át teszik ki. Budapesten igen magas (62%) a régi, leromlott bérházakban található

lakások aránya. a lakások 32,8 %-a egyszobás, (Teljes lakásállományban: 15,4%) 42,7 %-a kétszobás és (Teljes lakásállományban: 43,4%) 24,4 %-a három- vagy több szobás. (Teljes lakásállományban: 40,2%) (Ugyanezek az arányok jellemezték az összlakosság legalacsonyabb

jövedelmű csoportjának lakásait 1985-ben.) (Lásd Háztartásstatisztika, 1985, KSH.)

Település- és lakásviszonyok 7.

Néhány lakásjellemző 1971 1994 2003földes padló 61 10,1 n.a.villany 56,1 97,9 97,7vízvezeték(a vizet 100 méternél messzebbről kellett hordani)

n.a.(kb. 30%-nál

árnyékszék sem volt)

fürdőszobás lakások n.a. 4760,00% 57,6

vízöblítéses WC42,2 50,5

16,638,8 5,3

Együttélés jelenségeiEgyüttélés jelenségei

Diszkrimináció formái 1.Diszkrimináció formái 1. DiszkriminációDiszkrimináció: olyan megkülönböztetés, amit : olyan megkülönböztetés, amit

bizonyos csoportokra, vagy azok tagjaira -bizonyos csoportokra, vagy azok tagjaira -szándékosan, vagy tudatos szándék nélkül – szándékosan, vagy tudatos szándék nélkül – alkalmaznak; a kisebbségi csoportról alkotott alkalmaznak; a kisebbségi csoportról alkotott véleményen alapulvéleményen alapul

Nyílt, közvetlen diszkriminációNyílt, közvetlen diszkrimináció: egy jogszabály, : egy jogszabály, egy intézkedés, vagy személy egy intézkedés, vagy személy tudatos cselekedetetudatos cselekedete, , amely amely célja az adott kisebbség kirekesztésecélja az adott kisebbség kirekesztése, vagy , vagy hátrányos megkülönböztetése (pl.: éttermi kiszolgálás hátrányos megkülönböztetése (pl.: éttermi kiszolgálás megtagadása, megjelölve a megtagadás okát is; értsd: megtagadása, megjelölve a megtagadás okát is; értsd: nem szolgálom ki, mert cigány, „balhés”, „koszos”, nem szolgálom ki, mert cigány, „balhés”, „koszos”, stb.stb.

Diszkrimináció formái 2.Diszkrimináció formái 2. Rejtett diszkriminációk:Rejtett diszkriminációk:

Történelmi diszkriminációTörténelmi diszkrimináció: korábbi : korábbi diszkriminatív jogszabályok, hatósági diszkriminatív jogszabályok, hatósági intézkedések, vagy magánszemélyek intézkedések, vagy magánszemélyek diszkriminatív aktusai következtében diszkriminatív aktusai következtében a történelem során felhalmozódott a történelem során felhalmozódott hátrányoknak vagy a köztudatban élő hátrányoknak vagy a köztudatban élő előítéleteknek a következményeelőítéleteknek a következménye, ami a ma élő , ami a ma élő kisebbségek számára kisebbségek számára a jogszabályokban biztosított egyenlőség a jogszabályokban biztosított egyenlőség ellenére hátrányos helyzetet teremtellenére hátrányos helyzetet teremt (pl.: az (pl.: az oktatásügyben korábban jogszerű – vagy a jog által oktatásügyben korábban jogszerű – vagy a jog által nem tiltott – szegregációból eredő mai oktatási nem tiltott – szegregációból eredő mai oktatási problémák; értsd: cigány felzárkóztató oktatás)problémák; értsd: cigány felzárkóztató oktatás)

Diszkrimináció formái 3.Diszkrimináció formái 3. Aránytalan hatásAránytalan hatás: a látszólag semleges : a látszólag semleges

jogszabály, intézkedés a felhalmozódott hátrányok jogszabály, intézkedés a felhalmozódott hátrányok miatt a szabályozásból potenciálisan jelentkező miatt a szabályozásból potenciálisan jelentkező hátrány, nagyobb mértékben rontja az adott hátrány, nagyobb mértékben rontja az adott kisebbség (vagy védett csoport) helyzetét kisebbség (vagy védett csoport) helyzetét (Pl.: az oktatási szegregációból eredő (Pl.: az oktatási szegregációból eredő alulképzettségre vezethető vissza a alulképzettségre vezethető vissza a munkanélküliség; vagy a lakásépítési támogatások munkanélküliség; vagy a lakásépítési támogatások kamatainak megemelése jobban érintette az akkor kamatainak megemelése jobban érintette az akkor tömegesen munkanélkülivé váló romákat, mint a tömegesen munkanélkülivé váló romákat, mint a nem-romákat; nagyon sokuk házát elárverezték.nem-romákat; nagyon sokuk házát elárverezték.

Diszkrimináció formái 4.Diszkrimináció formái 4. Aránytalan bánásmód elveAránytalan bánásmód elve: magánszemélyek, jogi : magánszemélyek, jogi

személyek vagy állami szervek személyek vagy állami szervek nem egyenlő módon bánnak nem egyenlő módon bánnak a kisebbségekkel, ennek elismerése nélküla kisebbségekkel, ennek elismerése nélkül. Jellemzője, hogy . Jellemzője, hogy nehezen lehet bizonyítani. Erre alakult ki az az amerikai nehezen lehet bizonyítani. Erre alakult ki az az amerikai gyakorlat mely szerint, ha a jogi eljárás során a felperes gyakorlat mely szerint, ha a jogi eljárás során a felperes bizonyítani tudja, hogybizonyítani tudja, hogy A védett csoport (kisebbség) tagja;A védett csoport (kisebbség) tagja; Jelentkezett egy lakás, vagy munkaügyi hirdetésre;Jelentkezett egy lakás, vagy munkaügyi hirdetésre; Jelentkezését elutasították;Jelentkezését elutasították; Ezt követően elfogadták egy nem védett csoport tagjának jelentkezését; Ezt követően elfogadták egy nem védett csoport tagjának jelentkezését;

ésés Ő is rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amellyel a felvett személy, Ő is rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amellyel a felvett személy,

akkor igazát bizonyítottnak tekintikakkor igazát bizonyítottnak tekintik

(Mo-n is kezd kialakulni ez a gyakorlat.)(Mo-n is kezd kialakulni ez a gyakorlat.)

Diszkrimináció formái 5.Diszkrimináció formái 5. Szándékos diszkriminációSzándékos diszkrimináció: a törvény látszólag semleges, de : a törvény látszólag semleges, de

az alkalmazása lehet szándékosan diszkriminatívaz alkalmazása lehet szándékosan diszkriminatív pl.: adott településen, egymást ismerő emberek között, a pl.: adott településen, egymást ismerő emberek között, a romák igazoltatása indokolatlanul nagy; vagy banki romák igazoltatása indokolatlanul nagy; vagy banki hitelképesség vizsgálatnál a megszokottnál vagy indokoltnál hitelképesség vizsgálatnál a megszokottnál vagy indokoltnál több igazolást kérnektöbb igazolást kérnek

De Jure diszkriminációDe Jure diszkrimináció: az a jogszabály, amely mind : az a jogszabály, amely mind megfogalmazásában, szellemében és alkalmazási megfogalmazásában, szellemében és alkalmazási lehetőségeiben semleges, de lehetőségeiben semleges, de hatályba lépése a gyakorlatban hatályba lépése a gyakorlatban diszkriminációt okozdiszkriminációt okoz (pl.: bármely szociális támogatás, (pl.: bármely szociális támogatás, amelyiknek feltételei egy-egy kisebbségi csoport nagyobb amelyiknek feltételei egy-egy kisebbségi csoport nagyobb része számára nehezebben teljesíthetők, mint a kisebbségi része számára nehezebben teljesíthetők, mint a kisebbségi csoporthoz nem tartozók számára; anyagi kötelezettségvállalás csoporthoz nem tartozók számára; anyagi kötelezettségvállalás (1/3-ad rész önerő)(1/3-ad rész önerő)

Asszimiláció 1. AsszimilációAsszimiláció

az elhatárolódás csökkenésének folyamata, mely az elhatárolódás csökkenésének folyamata, mely két vagy több társadalom, illetve kisebb kulturális két vagy több társadalom, illetve kisebb kulturális csoportok találkozásakor jelentkezik. csoportok találkozásakor jelentkezik.

Befejezett folyamatként tekintve, ez korábban Befejezett folyamatként tekintve, ez korábban elkülöníthető elkülöníthető szociokulturális csoportok szociokulturális csoportok összeolvadásátösszeolvadását jelenti. jelenti.

Ha változóként fogjuk fel, akkor az asszimiláció az Ha változóként fogjuk fel, akkor az asszimiláció az interakció, a interakció, a kulturális érintkezés legapróbb, kulturális érintkezés legapróbb, kezdeti lépéseitől a csoportok teljes kezdeti lépéseitől a csoportok teljes összeolvadásáig terjedösszeolvadásáig terjed..

Asszimiláció 2. Asszimiláció alfolyamatai, mely befolyásolja a Asszimiláció alfolyamatai, mely befolyásolja a

mértékét:mértékét: a (biológiai) keveredés, a (biológiai) keveredés, a (pszichológiai) identifikáció, a (pszichológiai) identifikáció, a (kulturális) akkulturáció és a (kulturális) akkulturáció és a (strukturális) integráció. a (strukturális) integráció.

Ezek nem kötött rend szerint, hanem változatos Ezek nem kötött rend szerint, hanem változatos összetételekben, különböző sorrendeket követve összetételekben, különböző sorrendeket követve jelentkeznek. Mindegyiket befolyásolja a többiek jelentkeznek. Mindegyiket befolyásolja a többiek hatása, erőssége.hatása, erőssége.

Asszimiláció 3. 1. Az akkulturáció két vagy több csoport kapcsolatából eredő folyamat,

amely a kulturális hasonlóság növekedése felé halad, a kisebb és gyengébb csoportok tagjait (etnikai kisebbségek), vagy a bevándorlókat (törökök No-ban, erdélyi magyarok Mo-n, románok Spo-ban stb.), illetve azokat, akiket egy másik társadalomba hurcoltak jobban érintenek (rabszolgaság).

2. Az identifikáció pszichológiai folyamata: a különböző csoportokból származó egyének esetleg úgy gondolhatják, hogy ugyanahhoz a társadalomhoz tartoznak, egy új társadalomhoz, amely az egyének eredeti társadalmainak a

keveredése révén jön létre.

Az identifikáció azonban ennél jóval egyoldalúbb is lehet, például amikor A csoport tagjai B társadalommal, vagy B csoport tagjai A társadalommal azonosulnak. (pl. a határon túli magyarok románnak, szerbnek, szlováknak, stb.; a magyar anyanyelvű cigányok magyarnak vallják magukat: erőteljesen befolyásolhatja az adott ország kisebbségpolitikája is).

Asszimiláció 4. Integráció: a strukturális asszimiláció azon folyamata,

melynek során a két vagy több, korábban elkülönülő alsóbb szintű társadalmi egységből a közös interakciók szintjére jutnak az emberek.

Ezek az interakciók helyzetfüggők: Pl.: a gazdasági és politikai intézményekben érvényesülő

viszonylag személytelen kapcsolatoktól a szomszédságok, baráti körök és házasságok személyes kapcsolataiig terjedhetnek.

Asszimiláció 5. Fontos az egyéni és csoporttényezők megkülönböztetése.

Az egyéni integráció oly mértékben valósul meg, amilyen mértékben A és B csoportból származó egyének ugyanazokhoz a társadalmi csoportokhoz tartoznak, ide értve a magánjellegű társaságokat is, és a csoportokon belül az egyenlőség alapján lépnek kapcsolatba egymással.

A csoportintegráció, amelyet a leginkább a pluralizmus címkével illethetnénk, pedig annyiban valósul meg, amennyiben A és B csoportok ugyanazon jogokat és kiváltságokat élvezik, ugyanannyi esélyük van a politikai és gazdasági előnyök megszerzésére, és mint a társadalom egészének teljes jogú tagjai a felelősségen is osztoznak

Asszimiláció 6. a biológiailag elkülönülő és az eltérő örökségként

jelentkező külső jegyek vagy genealógia alapján megkülönböztethető csoportok esetén a változó feltételektől eltekintve, kisebb a valószínűsége pszichológiai, kulturális vagy strukturális asszimiláció bekövetkezésének.

Pl. (mo-i cigányság problémája: lásd romungrok: a külső jegyek alapján folyamatos diszkrimináció éri őket)

Ha bekövetkezik, akkor kérdéses a csoportstátusz: alacsony vagy magasabb státuszú csoporthoz tartozik majd.

A “vegyes” házasság jelentheti egyben a csoport leginkább akkulturálódott tagjainak átlépését a többségi társadalomba.

Asszimiláció 7. Az asszimiláció Az asszimiláció irányábairányába mutató erők különösen a következő mutató erők különösen a következő

tényezőktől függnek:tényezőktől függnek: Az érintett csoportok egymáshoz képest megállapított mérete (Frisbie és

Neidert, 1977; Blau, 1977). A csoportok közti kezdeti kapcsolatok jellege (Lieberson, 1961). A kapcsolatok gyakorisága. A különböző csoportok földrajzi koncentrációja, vagy szétszórtsága. A kulturális hasonlóság, illetve különbözőség mértéke, különösen a nyelv és a

vallás tekintetében. A faji hasonlóság és különbözőség mértéke (Murgúia, 1975). A gazdaság nyitottságának és terjeszkedési lehetőségeinek mértéke. A csoportok jogi és politikai helyzete. (Az ideiglenesen megtelepedők – vagy

mások – rendelkeznek-e az állampolgári jogok összességével? Eltolódik-e valamilyen irányban a politikai egyensúly?)

A diszkrimináció és az előítélet szintjei. A szülőhazához fűződő kapcsolat jellege és feltételei.

Disszimiláció 1.Disszimiláció 1. ~: az a folyamat, melynek révén a társadalmi különbségek

fennmaradnak, illetve a különböző szubkultúrákhoz kötődő csoportok elkülönülnek

Vajon mivel magyarázhatjuk, hogy az etnikai kötődés jelentősége

a kiterjedt fizikai és társadalmi mobilitás, a nemzetállam hatalma, a tömegtájékoztatási eszközök által uralt kommunikációs

hálózatok, sok helyen a nyelvi különbségek erőteljes csökkenése és az egyéb asszimilációs folyamatok ellenére is töretlen?

Disszimiláció 2.Disszimiláció 2. Magyarázatok:

az ősi kötődések erejének továbbélését hangsúlyozza — nemzethez fűződő elsődleges kötődés hiányában, vagy a nemzet hatalmából, igazságosságából való kiábrándulás, de akár egy mélyen gyökerező identitás megléte esetén is az ember megerősíti magát abban a hitében, hogy ez az ő népe, ősei népe

Az érvek egy másik csoportja azokat a nehézségeket emeli ki, amelyekkel az emberek egy nagy, heterogén és gyorsan változó társadalommal való azonosulás során szembesülnek. Az etnikai kötődés némelyek szerint segít megőrizni a közösségi érzést, segít kideríteni, kik is vagyunk, és legyőzni azt az érzést, hogy az ember csak egy számadat a névtelenek világában.

a széleskörű asszimiláció ellenére is fennmaradó és megújuló etnikai kötődés leginkább az etnicitás hasznosságával magyarázható a hatalomért, státusért és vagyonért folyó küzdelemben

Disszimiláció 3.Disszimiláció 3. Az asszimiláció és a disszimiláció társadalmi következményei Asszimiláció:

nagyobb egyenlőség gyengíti a diszkriminációt növeli az egyéni szabadságot elősegíti egy rugalmasabb társadalom kialakítását.

Disszimiláció: az állam kényszerítő hatalmával szemben az etnikai csoportok az

ellenállás központjait képezhetik képesek megvédeni az alapvetően egyoldalú asszimilációs

folyamatban pusztulásra ítélt értékes kulturális forrásokat csökkentik az anómiát (társadalmi normáktól való eltérés) és az

elidegenedettség érzését

Nemzetközi szabályozás, elvekNemzetközi szabályozás, elvek Első ilyen kísérlet a Népszövetség, amely a világháborúkat Első ilyen kísérlet a Népszövetség, amely a világháborúkat

lezáró békeszerződések kapcsán jöttek létre.lezáró békeszerződések kapcsán jöttek létre. Főbb elvek:Főbb elvek:

biztosítani kell az élet és a szabadság teljes védelmét, a biztosítani kell az élet és a szabadság teljes védelmét, a vallás szabad gyakorlásának jogát;vallás szabad gyakorlásának jogát;

teljes magánjogi és közjogi egyenlőségteljes magánjogi és közjogi egyenlőség bármely nyelv szabad használatának jogát a magán- és bármely nyelv szabad használatának jogát a magán- és

üzleti életben, vallási életben, sajtóban, nyilvános üzleti életben, vallási életben, sajtóban, nyilvános gyűlésekengyűléseken

a hivatalos nyelvtől eltérő anyanyelvű állampolgárok a hivatalos nyelvtől eltérő anyanyelvű állampolgárok nyelvüknek a bíróságok előtt való használata tekintetében nyelvüknek a bíróságok előtt való használata tekintetében méltányos könnyítésekre kaptak jogotméltányos könnyítésekre kaptak jogot

Nemzetközi szabályozás, elvek 2.Nemzetközi szabályozás, elvek 2. jogilag ténylegesen azonos bánásmód biztosítása, egyenlő jogilag ténylegesen azonos bánásmód biztosítása, egyenlő

jog jog saját költségükönsaját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat létesíteni, igazgatni, azokra intézményeket, iskolákat létesíteni, igazgatni, azokra felügyelni, azokban nyelvüket szabadon használni, felügyelni, azokban nyelvüket szabadon használni, vallásukat szabadon gyakorolnivallásukat szabadon gyakorolni

ahol ahol jelentékeny arányban laknakjelentékeny arányban laknak, megfelelő könnyítések , megfelelő könnyítések engedélyezését írták elő, hogy gyermekeiket az állami engedélyezését írták elő, hogy gyermekeiket az állami iskolákban is saját nyelvükön taníttathassákiskolákban is saját nyelvükön taníttathassák

ilyen településeken, kerületekben ilyen településeken, kerületekben méltányos rész méltányos rész biztosítását írták előbiztosítását írták elő mindazon összegekből, melyeket a mindazon összegekből, melyeket a közvagyon terhére állami, községi vagy más közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésben nevelési, vallási vagy jótékony célra költségvetésben nevelési, vallási vagy jótékony célra fordítottakfordítottak

Nemzetközi szabályozás, elvek 3.Nemzetközi szabályozás, elvek 3.

Jogorvoslat lehetősége: panasz a Népszövetség Jogorvoslat lehetősége: panasz a Népszövetség főtitkárának, aki az illetékes bizottságokhoz főtitkárának, aki az illetékes bizottságokhoz továbbította a panaszokat, akik ha jogosnak továbbította a panaszokat, akik ha jogosnak ítélték ítélték Állandó Nemzetközi Bíróság elé Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztettékterjesztették

1939-ig benyújtott 885 panasz többsége 1939-ig benyújtott 885 panasz többsége elakadt, néhány jutott a Bíróság eléelakadt, néhány jutott a Bíróság elé

Európa Tanács és kisebbségvédelem 1.Európa Tanács és kisebbségvédelem 1.

Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (1998)(1998) a nemzeti kisebbségek védelme az emberi jogok a nemzeti kisebbségek védelme az emberi jogok

nemzetközi védelmének szerves részét nemzetközi védelmének szerves részét nem az egyes államok belügye, hanem a nemzetközi nem az egyes államok belügye, hanem a nemzetközi

közösséget érintő kérdés közösséget érintő kérdés diszkrimináció tilalma diszkrimináció tilalma lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt szabad identitásválasztás jogszabad identitásválasztás jogaa védi a kisebbségek tagjait védi a kisebbségek tagjait akaratuk elleni asszimilációtólakaratuk elleni asszimilációtól nyelvi, oktatási és kulturális jogoknyelvi, oktatási és kulturális jogok biztosítása ( biztosítása (részt részt

vevehheettnek a közügyekbennek a közügyekben ) ) a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától,

amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak arra irányulnak

hiányosságaihiányosságai: : nem határozza meg a nemzeti kisebbség nem határozza meg a nemzeti kisebbség definíciójátdefinícióját; ; rendelkezésrendelkezéseiei állami kötelezettségeket állami kötelezettségeket fogalmazfogalmaznaknak meg kisebbségi jogok helyett meg kisebbségi jogok helyett

Európa Tanács és kisebbségvédelem 2.Európa Tanács és kisebbségvédelem 2. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája

(1998)(1998) nyelvi aspektusból közelíti meg a kisebbségi kérdéstnyelvi aspektusból közelíti meg a kisebbségi kérdést az aláírók az aláírók célokat és elveket kötelesek alkalmazni a célokat és elveket kötelesek alkalmazni a

területükön található minden regionális és kisebbségi területükön található minden regionális és kisebbségi nyelvrenyelvre

a kisebbségi és regionális nyelvek elismerése e a kisebbségi és regionális nyelvek elismerése e nyelvek megóvása érdekében határozott támogató nyelvek megóvása érdekében határozott támogató lépések szükségessége e nyelvek földrajzi körzetének lépések szükségessége e nyelvek földrajzi körzetének tiszteletben tartása és a regionális vagy kisebbségi tiszteletben tartása és a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magánéletben és közéletben, szóban és nyelveknek a magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának bátorításaírásban való használatának bátorítása

az államok vállalják, hogy minden egyes általuk az államok vállalják, hogy minden egyes általuk megjelölt nyelv tekintetében alkalmaznak legalább megjelölt nyelv tekintetében alkalmaznak legalább 35 bekezdést vagy albekezdést a Karta III. részében 35 bekezdést vagy albekezdést a Karta III. részében található rendelkezések közültalálható rendelkezések közül

Európa Tanács és kisebbségvédelem 3.Európa Tanács és kisebbségvédelem 3.

Európa Tanács Parlamenti KözgyűléseEurópa Tanács Parlamenti Közgyűlése Helyi Önkormányzatok Európai KartájaHelyi Önkormányzatok Európai Kartája: :

a helyi hatóságok hatásköra helyi hatóságok hatáskörétét és és jogosítványjogosítványait szabályozza, amelyait szabályozza, amely általában kihat a kisebbségek életére isáltalában kihat a kisebbségek életére is (részvétel a döntési folyamatokban)(részvétel a döntési folyamatokban)

Európa Tanács Emberi Jogi Európa Tanács Emberi Jogi Igazgatósága Igazgatósága (2001): (2001): diszkriminációellenes felülvizsgálatdiszkriminációellenes felülvizsgálat az az egyes országok jogrendszerébenegyes országok jogrendszerében

Európai Biztonsági És Együttműködési SzervezetEurópai Biztonsági És Együttműködési Szervezet EBESZ EBESZ elsősorban elsősorban politikai fórumpolitikai fórum, ,

dokumentumaidokumentumainak nincs joghatása nak nincs joghatása politikai politikai nyomásnyomás

biztonságpolitikai szempontból közelíti meg a biztonságpolitikai szempontból közelíti meg a kisebbségi kérdéstkisebbségi kérdést cél: európai béke; cél: európai béke; kisebbségi kérdéssel kapcsolatos ügyet kisebbségi kérdéssel kapcsolatos ügyet együttműködés és tárgyalások útján, rendezzenegyüttműködés és tárgyalások útján, rendezzen

Emberi Dimenzióról szóló konferenciákEmberi Dimenzióról szóló konferenciák: : a a résztvevő államok megerősítik, hogy a nemzeti résztvevő államok megerősítik, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak, mint kisebbséghez tartozó személyek jogainak, mint egyetemesen elismert emberi jogoknak a egyetemesen elismert emberi jogoknak a tisztelete elengedhetetlen tényezője a békének, tisztelete elengedhetetlen tényezője a békének, stabilitásnak és demokráciának a résztvevő stabilitásnak és demokráciának a résztvevő államokban.államokban.

Európai Unió

19931993 előttelőtt: : kisebbségek nyelvi örökségének védelmkisebbségek nyelvi örökségének védelmee Maastrichti SzerződésMaastrichti Szerződés: : kulturális sokszínűség elvkulturális sokszínűség elve; jogsérelem e; jogsérelem

esetén korlátozzák az államokatesetén korlátozzák az államokat Nizzai SzerződésNizzai Szerződés: ajánlásokat fogalmazhat meg : ajánlásokat fogalmazhat meg

akkor is az EU, ha fennáll a veszélye az alapelvek akkor is az EU, ha fennáll a veszélye az alapelvek megsértésénekmegsértésének

Európai Közösséget létrehozó SzerződésEurópai Közösséget létrehozó Szerződés: : „A „A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, és ezzel egyidejűleg regionális sokszínűségüket, és ezzel egyidejűleg előtérbe helyezi a közös kultúrát.”előtérbe helyezi a közös kultúrát.”

EuróEurópai Parlament „Küzdelem a rasszizmus ellen pai Parlament „Küzdelem a rasszizmus ellen a tagjelölt országokban”a tagjelölt országokban” c. ajánlása c. ajánlása

stb.stb.

Veszélyeztetett kisebbségek EurópábanVeszélyeztetett kisebbségek Európában

Az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának jelentései és ajánlásaiOktatási Bizottságának jelentései és ajánlásai

Európai cigányság (1993)Európai cigányság (1993) Jiddis kultúra (1996)Jiddis kultúra (1996) Aromán kultúra (1997)Aromán kultúra (1997) Urali kisebbségi kultúrák (1998)Urali kisebbségi kultúrák (1998) Csángó kultúra (2001)Csángó kultúra (2001)