A REZI DOLOMIT RÉTEGTANI HELYZETE A KESZTHELYI-HEGYSÉGBEN

Budát T a m á s — K ovács Sándor i

M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H — 1143

ETO 552 54 551761(244 37*1/2)

T á r g y s z a v a k földtani terkepezes, sztratigiafia, dolomit, jel­lemző fauna, Conodonta (Metapolignathus slovakensis), nőn emelet, Keszt-

helyi-hegyseg

A Keszthelyi-hegyseg 1 20 000 móretaianyú reambuláló földtani tér­képezése során új rétegtam eredmények születtek a fődolomit es a klasszikus értelemben vett „kössem letegek” közötti rétegsort illetően A lemezes, margas dolomit es a sejtureges, pados dolomit váltakozásából álló osszletet új retegtam egységkent, Rezi Dolomit Formáció néven javasoljuk elkülö­nítem A fődolomitot közvetlenül fedő lemezes, márgas, tűzkoves dolomit kora a Metapolygnathns slovakensis Conodonta faj alapjan felső-nón (szevati)

A Középhegységi osztály a Balaton-felvidék 1 20 000 méretarányú tér­képezési programja során 1982 —83-ban végezte el a Keszthelyi-hegység föld­tani felvételét A térképezés és az őslénytani vizsgálatok eredményeként néhány új felismerés született a felső-triász képződmények rétegtam helyzetét illetően, melyek közül a fődolomit fedőképződményeire vonatkozókat Peregi Zs , K oloszár L , Budai T , Csillag G és T K ovács T térképezése alapján ismertetjük

Litosztratigráfiai ismertetés

A Keszthelyi-hegység tömegének túlnyomó részét kitevő fődolomit köz­vetlen fedőképződménye a lemezes, márgás kifejlődésű dolomit Ez a képződ­mény főleg a Rezi-medence kornyékén, valamint kisebb elterjedésben Cser- szegtomajon, Vállus mellett, valamint a Balatongyöröktől É-ra kb 3 km-re levő Bodorhálás-tető kornyékén fordul elő (1 ábra) Vékonyréteges, vagy lemezes elválású, de a rétegeken belül is megfigyelhető mikrorétegzettség (2 ábra) Világosszürke, kissé márgás, afanentes szövetű, erősen bitumenes Egyes szintjeiben tűzkő-betelepülés található (3 ábra) A tűzkő általában sötét­szürke, szintén mikrorétegzett, átlagos rétegvastagsága 8 —10 cm Oldási maradékában H K ozur halpikkelyeket és szivacstűket talált A dolomit helyenként annyira márgás, hogy a levelesen elváló kőzet kézzel is szétmor­zsolható

Fedőjében sejtureges, pados dolomit található, mellyel kb 100—150 m vastagságú, váltakozó rétegsort alkot Ez a dolomit általában barnásfehér, cukorszovetű, szintén bitumenes A lemezes dolomittól eltérően tartalmaz

kT3 „Kössem rétegek” , rT3 lemezes dolomit, sejtureges dolomit, fT3 fődolomit, VT3 karín márgaés mészkő,

* Conoclonta lelőhely

Fig 1 Outcrops of Triassic formations in the Keszthely Mountains bT3 Kossen-beds, rT3 laminated dolomite, vesicular dolomite, fT3 Hauptdolomit, VT3 Karman marl

and limestone, * locality of conodonts

makrofaunát, amelyre kagylókőbelek jellemzők legfeltűnőbb bélyegei a sejt- uregek, melyeknek egy része feltehetően algák átkristályosodott maradványa A lemezes dolomit—sejtureges dolomit átmenete legjobban a csókakői bányá­ban tanulmányozható (4 ábra), bár itt a sej tureges dolomit erősen elporlott

A kétféle dolomit váltakozásából álló rétegsor a lemezes dolomit kizáróla­gossá válásával megy át a fedő „kössem rétegekbe” Ez az átmenet azonban

2 ábra Vékonyréteges, mikrorétegzett, márgás dolomit a vállusi vízmosásban(Fotó V a s J )

Fig 2 Platy, laminated, marly dolomite in a gully near Vállus (Photo J Vas)

3 ábra Tűzkőréteg a márgás dolomitban (vállusi vízmosás) (Fotó V a s J ) Fig 3 Chert-layer in marly dolomite Gully near Vállus (Photo. J. V a s )

12 M A F I É v i je le n té se 1984

4 abra Lemezes dolomit —sejiureges dolomit váltakozó letegsora a csókakői banvában (Fotó V a s J )

Viq 4 Alteination of lammated and vesiculai dolomité in the Csókakő quany (Photo T V a s )

— felszíni fel f árás hiányában—csak fúrásban látható A Rezi-medencében mélyült Rzt 1 sz fúrásban a sejtureges dolomitra lemezes dolomit (5 ábra), majd erre kb 180 m vastag márga—agyagmárga—mészmárga—mészkő vál­takozásából álló rétegsor következik (6 ábra)

A fődolomit és a kössem rétegek közötti dolomitos litológiájú rétegsort már L óczy L (1913) ismertette a Rezi-medence kornyékén Részletesen leírta az általa ismert feltárásokat, különösen a Rezi melletti Akasztódombot, amely a kössem ősmaradványok leggazdagabb, klasszikus lelőhelye (B ockh J , L óczy L , 1912) A kössem rétegek alatt elkülönítette a „vékonylemezes hasadékos” dolomitot, a , rögös, szirtes” dolomitot, valamint a „palás, leme­zes, tűzkőgumós’ ' dolomitot, melyeket a fődolomit fedő rétegeinek tartott (1 táblázat) Szentes F (1953) a Keszthelyi-hegységben végzett bauxit- kutatásról írt jelentésében ugyanezeket az egységeket különítette el azzal a kis különbséggel hogy ő az akasztódombi makrofaunás mészkő alatti lemezes

dolomitot már a kössem rétegekhez sorolta (1 táblázat) A jelentéshez mellé­kelt 1 25 000 méretarányú földtani térképen az átmeneti dolomitoknak új elterjedési területeit tüntette fel, bár véleményünk szerint ezeknek egy része a vékonyréteges típusú fődolomithoz sorolandó (pl Rezi vár kornyéke)

B ohn P (1979) szerint a kössem faunát tartalmazó mészkő a vékonyréte­ges dolomiton belüli lencsés kifejlődés, mely az Akasztódombon közvetlenül a fődolomitra települ Bohn P ezek szerint a sejtureges, pados dolomitot és az alatta levő lemezes, márgás dolomitot nem különítette el a fődolomittól A sejtureges dolomit fölötti ..lemezes dolomitot ugyanakkor összevonta a kös­sem faunát tartalmazó mészkővel, Rezi Pormáció néven (1 táblázat)

Véleményünk szerint a fődolomit feletti felső-triász rétegsor egy dolomitos (alsó) és egy meszes (felső) litológiájú rétegtam egységre osztható Mindkettő rétegsora változatosnak mondható a monoton fődolomithoz képest Az alsó szakaszra a lemezes — márgás dolomit és a sejtureges, pados dolomit váltako­zása jellemző, a lemezes dolomit dominánssá válásával a feku és a fedő felé A fölötte levő meszes rétegsorban márga, agyagmárga, mészmárga és mészkő (lumasella) váltja egymást

A felső, meszes rétegosszletre a hagyomány és az alpi analógia alapján a Kössem Pormáció nevet javasoljuk, míg az alsó, dolomitos egységet új név­vel, Rezi Dolomit Pormációként kívánjuk elkülönítem a Pődolomit Formá­ciótól

<

5 abm Sejtureges, mtraklasztos dolomit átmenete lemezes dolomitba Rezi Rzt 1 sz fúrás

Fig 5 Transitional beds between vesicular, intraclastic dolomite and laminated dolomite Borehole Rzt 1

6 ábra Lemezes dolomit átmenete a kössem márgába Rezi Rzt 1 sz fúrás Fig 6 Transitional beds between laminated dolomite and kossen marl Borehole Rzt 1

1 táblázat — Table 1

A fődolomit fedőképződményeinek rétegtani beosztásai Stratigraphic subdivisions of the formations overlying the Hauptdolomit

LÓCZY L 1913 Szentes F 1953 BOHN V 1979 Budai T — K oloszár 1984

1,

Kössem rétegek Kössem Formáció

, fVékonyleme zes, hasadékos” dolomit

kössem rétegek Rezi Formációlemezes, márgás dolomit *oo'■cS

„Rögös, szirtes” dolomit

„réteges — pados

sejtnreges—pados dolomit— lemezes— márgás dolomit

suo-pS0

„Palás, lemezes,tűzkógumós”dolomit

szaiukoves”dolomit Fodolomit Formáció

váltakozó rétegsora '6Q

lemezes, mái gás tuzkoves dolomit

N0)£

Fődolomit fődolomit Fodolomit Foimáció

Az 1982—83-ban végzett térképezések az „átmeneti dolomitokra” vonat­kozó eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze A korábban ismert elő­fordulási területeken (Rezi-medence kornyéke) pontosan sikerült feltérképezm az egyes képződmények elterjedését és egymással való váltakozásukat Lé­nyegesebb azonban a „rezi dolomit” új kibukkanásamak felfedezése a Ván- volgytől K-re eső vonulatban (vállusi vízmosás, Bodorhálás-tető), valamint Cserszegtomaj kornyékén Ezeknek elsősorban a Keszthelyi-hegység szerkezeti felépítéséről kialakult korábbi elképzelések újraértékelésében van fontos szerepük, hiszen a korábbi irodalom szerint (Bohn P 1979) a Ván-volgytől K-re nem fordulnak elő fődolomitnál fiatalabb képződmények A másik lényeges és új eredmény a lemezes, márgás, tűzkoves dolomit bio- és kronosz- tratigráfiai helyzetének tisztázása, Conodonták alapján

Bio- és kronosztratigráfiai értékelés

A vállusi vízmosásban kibukkanó, levelesen elváló, dolomitos márgából (7 ábra) hidrogénperoxidos feltárással viszonylag gazdag Conodonta fauna került elő (Kh 9 sz minta), amely kizárólag a Metapolygnathus sbvakensts K özük faj egyedeiből áll Ugyanezen faj' néhány egyede került elő az említett vízmosáshoz csatlakozó tűzkoves árokból (Kh 11 sz minta), valamint a csóka­kői kőbányából is (Kh 12 sz minta) A lelőhelyek mindegyike a lemezes dolomit felső részében, néhány méterrel a sejtes dolomit legalsó betelepülése alatt van Ui ""r

A Metapolygnathus slovakensis-1 K oztjr’ (1972) a Szilicei-takaró rhaeti zlambachi márgájának egy allodapikus mészkő betelepüléséből írta le, egyetlen

7 ábra Leveles elválású, margás dolomit a vállusi vízmosásban A Conodonták a kalapáccsal jelolt rétegből kerültek elő (Fotó. Vas J )

Fig 7 Laminated, marly dolomite in a gully near Vállus Conodonts were found m the layer marked with hammer (Photo - J V a s )

— mai ismereteink szerint már bizonyítottan —, patologikus egyed alapján Ezért szükségessé vált a faj teljes revíziója és új diagnózis felállítása, amelyet nagymértékben megkönnyíteti, hogy K ovács S több ízben tanulmányozhatta L K r ystyn (Bécs) Timor-szigeti, Ammonitesekkel ellenőrzött szelvényéből származó gazdag anyagát (A részletes őslénytani leírást lásd az idegennyelvű, szövegben )

A klasszikus Timor-szigeti, „Ammomtieo rosso” fáciesű hallstatti mészkő szelvényében Metapolygnathus abnephs (H u c k r ie d e ) és Metapolygnathus slo- vakensis Koz u r közti átmeneti alakok az alauni alemelet (kozépső-nóri) Cyrtopleuntes bicrenatus zónájában lépnek fel, a M slovakensis pedig a Hima- vatites hogarti és Halontes macer zónákban Az egyébként is erősen kondenzált szelvényben a szevati emelet (,,Rhabdoceras suessi zóna” ) nagy része hiányzik, csak annak felső részére utaló Conodonták fordulnak elő — ezek is csak kis számban —, de M slovakensis nélkül így biztos, hogy a faj jelen van az alauni alemelet 2 és 3 zónájában, de nincs adatunk a szevati alsóbb részén való előfordulásáról A 3 zónában való nagy egyedszáma miatt azonban valószínű­nek tűnik, hogy a szevatiba is átnyúlik

Az alauni 2 zónabeli alakok platformja már típusos, ,,kehely-szerűen” felhajló, cannája azonban még átmeneti jellegű, hátrafelé fokozatosan alacso- nyodik A mieinkkel megegyező alakok, melyek cannája hátrafelé ugrásszerűen, minden átmenet nélkül alacsonnyá válik, a timori szelvényben az alauni 3 szintet jellemzik Ennek alapján a lemezes dolomit vagy a kozépső-nóri felső részébe, vagy a felső-nón alsó-részébe tartozik

Távolabbi ősföldrajzi kapcsolatok

A rezi dolomit rétegtani helyzete révén megfelel az alpi Plattenkalknak, amely ugyancsak a fődolomit és a kössem rétegek kozott lép fel Ez egy elzárt fáciesű, jól rétegzett, magas szervesanyag-tartalmú, a fődolomithoz képest felerősödő előtéri tormelékbeszállításról — amelyre palás agyag betelepülései utalnak — tanúskodó képződmény A fmomtormelékes anyag felszaporodása már a „kössem esemény” előjele

A rezi dolomit ugyancsak elzárt fáciesű, erősen bitumenszagú, és több dm-es palás agyag—palás dolomárga betelepüléseket szintén tartalmaz A monospecifikus Conodonta fauna is bizonyos elzártságra utal Ugyanakkor az a tény, hogy a típusosán pelágikus Conodonták egyáltalán előfordulnak, továbbá a feltehetően kovaszivacstű-eredetű tűzkőgumók a kapcsolatok időn­kénti nyíltabbá válásáról tanúskodnak L K r y s t y n szóbeli közlése szerint ezért az alpi, magasabb kozépső-nóri korú, ugyancsak tűzkoves, Halorella jiedata-s dolomit („pedatadolomit” ) felé is kell valamilyen kapcsolatnak lenni Ez a pelágikus potschem mészkőfácies egy alfáciese

Megjegyezhetjük, hogy a Pilis-hegységi Eekete-hegyi Mészkő Formációból Nagy GÉzÁval közösen gyűjtött mintákból ugyancsak Metapolygnatus slova- kensis-bői álló Conodonta fauna került elő a közelmúltban A két középhegységi Conodonta-tartalmú formáció — a karbonát-platform fáciesek fedőjében — a kapcsolatok időnkénti' és korlátozott nyíltabbá válásával lehet összefüggés­ben K r y sty n szerint (szóbeli közlés) a medencefáciesek hirtelen megjelenése valószínűleg azzal a kimélyulési eseménnyel lehet kapcsolatos, amely az Északi-Mészkőalpokban nagy elterjedésben észlelhető a kozépső-nóri tetején

Köszönetnyilvánítás

A Kézi Dolomit Formáció korának megallapítasat nagymértekben elősegítette a L e o p o l d K r y s t y n (becsi egyetem őslénytani tanszéké) meg nem publikált Tnnor-szigeti (Indonézia) Conodonta-anyagával való osszehasonlítas Koszonetunket fejezzük ki hozzájárulásáért, hogy adatait itt felhasználhattuk, továbbá egyes kérdések megvita­tásáért

Köszönet illeti O r a v e c z n e S ch eeeer ANNAt es L ászló LsTVANNÉt, akik Foia- mimferakra irányuló feltárás során az első Conodontákat. találták es azokat Kovács S rendel kezesere bocsátották

IRODALOM - REFERENCES

B o h n P 1979 A Keszthelyi-hegyseg regionális földtana — Geol Hung sei Geol 19 37-42

B o h n P 1979 A Kézi Rz-4 sz fúias vegleges ictegsoia In A Rezi-4 sz fúrás földtani adatai — Foldt Int Adattár 822/8, közirat

B o c k h J —L o c zy L 1912 Nehány rhaetiai korú kovulet Zalavarmegyei Kézi vidéké­ről — A Balaton kornyékének paleontológiája 2 7 1 — 8

B d d t ie o v K 1977 Revision of the Laté Tnassic platfoim Conodonta — Geol Balcanica 7 (3) 31 -48 Sofia

Kovács S — K o z u r H 1980 Stratigiaphisohe Reichweite der wichtigsten Conodonten (ohne Zahnieichenconodonten) der Mittel- und Obertnas — Geol Palaont Mitt 10 (2) 47 — 78 Innsbruck

K o z u r H 1972 Die Conodontengattung Metapolygnathus Hayashi 1968 und ihrer stratigiaphischer Weit — Geol Palaont Mitt 2(11) 1— 17 Innsbruck

K o z u r H —M o s t l e r H 1971 Piobleme dei Conodontenforschung in der Tuas — Geol Palaont Mitt 1 (4) 1 —19 Innsbruck

L o c zy L 1913 A Balaton kornyékének geológiai kéj zódményei és ezek vidékek szennti telopedese — A Balaton Tud Tan Eiedm I (1) 179—183

L o c z y L Se n 1916 Die geologische Foimationen der Balatongegend und ihre regionale Tektonik — Res Wiss Eifoisch Balatonsee 1 (1) 716 Wien

N o g a m i Y 1968 Tnas-Conodonten von Timoi, Malaysien und Japan (Paleontological Study of Portuguese Timor, 5) — Mem Fac Sei , Kyoto Umv , Sei Geol Min 34(2) 115-136

P e r e g i Zs 1983 A Rezi Rzt 1 sz fúrás rétegsora — Foldt Int Adattár, 822/9 kézirat Sz e n t e s F 1953 Jelentes az 1952 évben Magyaioiszagon a Keszthelyi-hegysegben

végzett bauxitkutató munkálatokról — Bauxit 38 V e g h S 1964 A Deli Bakony raeti képződményéinek földtana — Geol Hung ser

Geol 14 109

CONTRIBUTIONS TO THE STRATIGRAPHY OF THE REZI DOLOMITE FORMATION [METAPOLYGNATHUS SLOVAKENSIS

(CONODONTA, UPPER TRIASSIC)FROM THE KESZTHELY MTS (W HUNGARY)]

byT B u d a i — S K o v á c s

Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion út 14

H —1143XJDC 552 54 551.761(234 373 1 / 2)

K e y w o r d s geologic maps, stratigraphy, dolostone, index fauna, Conodonta (Metapolygnathus slovakensis), Nonan, Keszthely Mts

Introduction

A monospecific conodont association, consisting exclusively of the rep­resentatives o f Metapohjgnathus slovakensis K oztjr, 1972, has been found m the bituminous, grey shale intercalations of the Rezi Dolomite Formation m the Keszthely Mts at the western end o f Lake Balaton The microfauna has been separated by maceration of the shales with hydrogen peroxide Detailed re-mapping of the area and finding of these microfosssils have enabled us to establish the stratigraphic position of the Rezi Dolomite Formation with more accuracy

Stratigraphy of the Rezi Dolomite Formation

The Rezi Dolomite Formation newly defined here consists of two litho- types The first, more widespred one is constituted by light brownish grey, platy to bedded often bituminous dolomites and dolomitic marls, m some places with grey chert nodules or lenses, and intercalations of grey, clayey or marly shales Cherts contain badly preserved sponge spicules which suggest their origin from siliceous sponges Light brownish grey, banked, vuggy dolo­mites cqnstitute the second type, which occurs mainly as a several tens of meters thick intercalation m the higher part of the first one However, in the borehole Rzt 3 the two lithotypes are alternating with each other The estimated thickness is about 150 meters

The formation is underlain by Hauptdolomit, which builds up the bulk of the Keszthely Mts , and overlain by the marly — shaly Kossen Formation, rich m macrofauna This group of strate has already been distinguished by L ôczy (1916), though without a specific name B ohn (1979) used first the term “Rezi Formation” , however, he included m it both the platy, charty dolomites and the typical Kossen beds In our opinion, however, they constitute two characteristically distinct lithostratigraphic units and the first should be distinguished as an independent formation It is older than the North Alpine Kossen Formation.

Dating was greatly promoted by comparison of our conodont fauna with Dr . L K r ystyn ’s (Vienna) unpublished Middle Nonan material from an ammonite-controlled section from Timor island, Indonesia Our M eta p olyg - nathus slovakensis morphotype occurs in his material only in the upper part o f the Middle Nonan (Alaunian-3, macer-Zone, see m the palaeontological part) Accordingly, the Rezi Dolomite Formation can be assigned to the higher Middle Nonan (Alauman) or to the lower Upper Nonan (Sevatian)

The stratigraphic position o f the Rezi Dolomite Formation corresponds to the o f the Alpine Plattenkalk, occurring between the Hauptdolomit and the Kossen Formation According to Dr K rystyn ’s personal communica­tion, moreover, the cherty Rezi dolomite might correspond to the Alpine “ Pedatadolomit” (a subfacies of the Potschen limestone), as well Its site of sedimentation was a shallow, restricted mtrashelf basin, which, as witnessed by the occurrence o f conodonts and spicules, had from time to time some connection towards the high sea

Paleontological description

Genus. M eta p olygn a th u s H ayash i, 1968

M etapplygn ath u s slovakensis K ozxtr, 1972 emend

’ 1968 Gladigondolella abneptis (H ttckriede) —N ogami, pi 9, fig 3a —b 1972 Metapoly gnathus slovakensis n sp — K ozur, p 10—11, pi 7 fig 23 a —d 1980 Metapoly gnathus slovakensis K o zu r—K ovács et K ozur, p 15 fig 9 a —c

Emended diagnosis A small to medium-sized Metapolygnathus with characteristically upturned platform margins Marginal teeth are strong, spike- like Carina highest m the middle, gradually decreases posteriorly m height m earlier representatives, but very abrubtly in phylogenetically more advanced stages Keel wide, extends along the length of the unit Basal pit small, nar­row, with protruding margin and situated slightly posteriorly of the centre of the unit

Description In lateral view the unit shows a characteristic downward­stepping o f the basal edge (at the place of the pit), which is typical for most o f the Tipper Tnassic Metapolygnathus species The canna is the highest in the middle, then gradually decreases in height in phylogenetically earlier forms, but sharply drops down without transition m higher evolved ones Its high anterior part constituting half of the unit is free, except a small part where it joins with the anterior end of the platform This free blade is smooth, comprises in adult stage 4—5 completely fused denticles, only their tips are distinct The posterior half o f the canna is lowered to a median ridge m higher evolved forms and comprises 3—5 strong, distinct, spike-like denticles The distance between them increases posteriorly The considerably upturned platform margins have also strong, spike-like teeth, which, in the anterior part, are higher than those o f the median row The protruding margin of the basal pit is well visible at the downward stepping of the basal edge

In upper view the platform has a nearly symmetrical outline and the pos­terior half of the canna is straight on it The free blade is, however, slightly inward bent The upturned platform margins are subparallel The strong

teeth on them, similarly to those m the median row, are circle m cross-section, furthermore, they are stronger than the latters Their number on typical forms is 3—4 on each sides, while m extreme varieties, remmescent still of the forerunner, M abneptts, only 1 — 2 The platform end is more or less rounded and may be posteriorly denticulated, or blunted (especially m the latter forms, see PI 2, figs 1, 2, 5)

In lower view the wide keel extends along the whole length of the basal edge The narrow, inverted pit is located near to centre

Three clusters have also been found (two of them are shown on Pl 1. figs 1 and 2) The P-elements in them are joined slightly asymmetncaly against each other, m a way that teeth of both the carma and platform margins could slide up and down besides each other It implies that this apparatus served for cutting and probably for chewing of the nutriment

Ramiform elements of the Metapolygnathus-apparatus are reduced m this facies altogether only 4 enantiognathiform (‘ E ziegleii” morphoelement) ones have been found

Remarks The species has been established by K ozu r , 1972 on the basis of a single, but well preserved specimen It was found m an allodapical limestone intercalation (personal observation of S K ovács, with R M ock , 1979) of the higher Sevatian —Rhaetian Zlambach Marl Formation of Maly Mlmsky vrch, Slovak Karst (Czechoslovakia) This specimen has an accesory denticle on the inner side of the first tooth on its left platform margin (cf electroscan photos m K ovács et K ozur , 1980, PI 15, fig 9) This feature was thought at that time as being of diagnostic importance and was included m the original diag­nosis However, on the basis of the numerous exemplars of our collection and D r K r y s t y n ’s (Vienna) one from Timor, it is now evident, that the holo- type itself is a holotype itself is a pathologic form The species was assigned m age by K ozur , (1972) to the uppermost Norian-Rhaetian on the basis of the age of the enclosing Zlambach formation However, its occurrence in an allodapical limestone bed suggests, that it may have been redeposited from older sediments, which is supported by the later stratigraphic data, as well

Relations M slovakensi& developed from M abnephs (H u c k r ie d e ) by upward turning of platform margin, reduction m size and slendering of plat­form outline (e g disappearance of “ spatulate” platform end) These are the major differences against M abneptis A few extreme varieties m our material still show some “ inherited” transitional feautres with abneptis-like platform- outline (c f PI 2, fig 1, 2)

The very abrupt downward stepping of the carma, typical for phylogene- tically more advanced representative o f M slovakensis, is unknown m all other metapolygnathoids This type of carma is characteristic of Carboniferous shallow-water conodonta, like Adetognathus, Cavusgnathus and other

Juvenile forms (cf Pl 1 fig 3) are very similar to the holotype of M posterns (K ozur et Mostler, 1971, ÍP1 2 fig 4a—c), which derives from the Bicrenatus beds of Sommeraukogel Austria, m this level true M slovakensis is not yet present (see later) The only difference between these two figured forms is, that the carma of the latter does not drop down immediately after its highest denticle and its denticles are not so strongly fused The paratypes figured by K ozur et Mostler, 1971 on their PI 2, figs 5 — 6 , look different from M slovakensis, however, it is not quite clear, if they are con-specific with the holotype B udurov (1977, p 43) even included M slovakensis m the

synonimy list o f his “Epigondolella” postera, without any explanation How­ever, until a througful revision of M posterus is not done, we do not follow this synommification, first of all because of the stratigraphic difference

Stratigraphical range According to D r L K rystyn s (Vienna) unpubli­shed material from an ammonite-controlled section from Timor island, transitio­nal forms between M abneptis and M slovakensis occur m the bicrenatus- Zone (Alaun-1) Earlier representatives of M slovakensis with gradually lowering posterior canna are characteristic of the hogarti-Zone (Alaun-2), while typical ones with very abruptly downward stepping canna occur in the macer-Zone (Alaun-3) Higher up there is no well-dated record of it, but it is very likely present at least m part of the Sevatian On the other hand, oc­curence in the Rhaetian, if not redeposited, can most probably be excluded

Occurrence Zlambach Formation of Maly Mlinsky vrch, Slovak Karst, Czechoslovakia (K oztjr, 1972), Hallstatt limestone of ammomtico rosso facies, Timor Island, Indonesia (K r y s t y n , unpubl), Rezi Dolomite Formation of Keszthely Mts , Hungary (this paper), Feketehegy Limestone Formation (“Avicula limestone” ) of Pilis Mts , Hungary (S K ovács—G N a g y , unpubl)

Material 76 individual platform elements and 4 clusters

Acknowledgements

The age-determination of the Rezi Dolomite Formation has been greatly promoted by the comparison with Dr L e o p o l d K r y s t y n ’s (Paleont Inst Umv Vienna) unpub­lished conodont material from Timor island (Indonesia) We are greatly indebted for him for his approval, that we could use those data in the present work, as well as for discussions

Thanks are also due to Mrs A O r a v e c z -Sc h e f fe r and Mrs S LA szlo Sc h b e t e r , who found the first conodonts during forammifer investigations and put it to S KovAcs’s disposal

I. tábla — Plate I

1 — 2 M etapolygnathus slovakensis K ozur apparátusVállusi vízmosás (Kh 9 sz minta) — Gully near Vállus (sample Kh 9) la —b 2 pld , T-57372a—b 1 pld , T-5736

3—5 M etapolygn athu s slovakensis K ozurVállusi vízmosás (Kh 9 sz minta) — Gully near Vállus (sample Kh 9) 3a—d 6 pld , T-57434a—e 1 pld , T-57385a—d 2 pld , T-5739

1 — 3 , 5 100X4 66 X

A Rezi Dolomit rétegtam helyzete a Keszthelyi-hegységben 189

II tábla — Plate II

1 — 5 M etapolygnatlm s slovakensis K özije.Vallusi vízmosás — Gully near Vállusla —d 5 pld , T-57422a—d 3 pld , T-57403a—e 7 pld , T-57474a— f 8 pld , T-57485a—d 4 pld , T-5741

1 — 3 , 5 100X4a—e 66 X4f 170X