A Siker Es Boldogulas Titka

8/18/2019 A Siker Es Boldogulas Titka

1/161

A SIKER

ÉSBOLDOGULÁS

T I T K AI R T A :

ALEXY E

ÖTÖDIK KIADÁS

MAGYAR KÖNYVKIADÓ


2/161

Akkumulátor*

Siker

H a t a l o m B o l d o g s á g

„A telepathikus jelenségek alapoka és eredménye" c. fejezethez.


3/161

Minden jog fenntartva.


4/161

El szó.

Minden ember vágyának és törekvésének vég-

célja a siker és boldogság.S mégis, miért roskadoznak a legtöbben a boldog-

talansága a sikertelenség, a kínzó szenvedélyek és atesti-lelki fájdalmak keresztje alatt? . . . Mert vá-gyaik teljesülését eszközlő erőt a külső tényezőkben,nem pedig saját magukban keresik.

Ha beható vizsgálat alá vesszük azoknak egyéni-ségét, kik vagy a társadalmi élet terén vagy a tudo-mány, művészet vagy az ipar körében kiváló sikereketarattak. akkor arra a meggyőződésre jutunk, hogynagyjaink mindenkor önerejükből önállóan vívták kieszméik és elhatározásaik diadalát, mert egyéniségük-

ben valami titkos szellemi hatalom rejlett, mely meg-acélozta energiájukat és kitűzött céljuk elérésére irá-nyított tehetségeiket a legélénkebb aktivitásba hozta;minek következtében dicsőség, öröm, nagyrabecsülés,csodálat és jólét kísérte őket életük útján.

E kiváló emberek benső egyéniségét és életnéze-

teit lélek és élettani boncolás alá véve, sikerült fel-


5/161

kutatnom a legfőbb erőforrást, hogy ebből minden jóra törekvő embertársam sikert, egészséget és bol-

dogságot meríthessen. A szellemi hatalom kútfejéhez vezető utat e mű-

vecskémben jelöltem ki.Szerencsétlenséggel és bánattal küzdő Felebará-

taim! — lapozgassák hát érdeklődéssel és eredmény-nyel e könyvet, melyben összegyűjtöttem az életmű-vészet boldogító napjának sugarait, hogy általukszíves Olvasóim örömtől és sikertől beragyogott új

életre ébredjenek.


6/161

I. Tájékoztató.

,,Minden a tied, ha kívánságaid szellemi erődben

gyökereznek." — E jelmondat legyen földi pályafu-tásod talizmánja; ez legyen győzedelmes fegyvered.De ím hadd áruljam el neked ama mindenható

varázsszer összetételét, amely boldog, jómódú ésmegelégedett emberré teszi azt, aki jól használja.

A szer vénye: erős akarat, határtalan kitartás és

végtelen önuralom. Hogy miként éljél e három főpa-rancsolattal, hogy varázserejüket teljes hatalmukbana te javadra kifejtsék, azt majd a következő fejezetek-

ből tudod meg.De előre bocsátom, tanulnod kell, még pedig

szorgalmasan és figyelmesen, akárcsak egy idegennyelvet vagy valamely ismeretlen tudományt akarnálelsajátítani. Mert nem mulatságos boszorkányság ám,melynek kulcsát ím kezedbe adom, hanem mély tu-domány — az élet tudománya, a magasabb önmeg-ismerés művészete. Épp azért irántad való jóakara-tom egész erejével figyelmeztetlek: ne fussad át e fejezeteket csak úgy ímmel-ámmal, hanem napon-


7/161

ként csupán egyet olvassál el, hogy szavaimnakvalódi, mély értelmét megrögzíthesd elmédben s

gondolataim véreddé válván, eszméim tetteidben tes-tet ölthessenek.


8/161

II. A gondolatról.

Hogy megérthessük egymást, elsősorban tisztá- ban kell lenned azzal a bebizonyított igazsággal, melyazt hirdeti: „A gondolat tárgy." Mert e tételen épül

föl majd tudásod és hatalmad erőssége.Ugyanis a gondolat nem valami eszmebuborék,mely pillanatnyi lét után nyomtalanul megsemmisül,hanem épp úgy nyomot hagy maga után az agy te-kervényes állományán, mint akár az irón a papíron.Tehát a gondolat nemcsak dinamikus1) erő, hanemúgyszólván kézzelfogható tárgy, mint bármely más

szilárd anyag; tulajdonképen csak egy finomabbalak ja az anyagnak, vagyis észlelhető megnyilvánu-lása a láthatatlan léleknek.

Szavaim igazságát bizonyítják a newyorkiSmithonian tudományos intézetben az erre vonatko-zólag történt kísérletek. Ugyanis több hírneves szak-tekintély szemeláttára sikerült állandó gondolatirányúszemélyeknek gondolatképeit egy erre a célra pre-

parált,2) nagyon érzékeny fényképlemezen megörökí-teni. Az aggodalom és félelem gondolatai homályos.

1) mozgató, működő,2) előkészített.


9/161

sűrű felhők alakjában mutatkoztak a lemezen. A fél-tékenység, harag, gyűlölet és irigység gondolatavalami nehéz tömeg képét adta. Az öröm, a szeretet

és a harmónia, eszméje pedig mint világos fénysugár jelentkezett a lemezen.A gondolat anyagi volta mellett bizonyít, hogy

Crookes tanár és több e téren gyakorlott egyéngondolatkoncentráció3) által képesek egész könnyed-séggel megindítani az ingát és félrebillenteni a mér-leget. Ő k még pedig úgy járnak el, hogy minden

gondolatukat az inga lengésére összpontosítják; azagyidegek e feszültsége által villamos áram keletke-zik, amelynek ereje mozgásba hozza az ingát.

E tény lehetőségéről magad is meggyőződhetsz.Ugyanis cérnára vagy hajszálra erősíts egy gyűrűt;a szál végére kötött gömböcskét vedd hüvelyk- ésmutatóujjaid közé. Most irányítsd minden figyelme-det a gyűrűre s ha helyesen jársz el, meglásd, a gyűrűcsakhamar mozgásba jön. — A lengést itt szintén azeszmeerő okozza, mely villamos áram alakjában su-gárzik ki az ujjak hegyén.

Különben nem is szükséges, hogy tanaim igazo-lására a legújabb pszicho-fizikusok kísérleteivel és bizonyítgatásaival álljak elő, hiszen mindannyianérezzük a gondolat hatalmát. — Ki ne ismerné a

dermesztő ijedtséget, a dühöngő haragot, az emésztőgyűlöletet, az epesztő aggodalmat, a sorvasztó vá-gyat és féltékenységet, a lélekemelő szeretetet és avidám örömet? A felsorolt érzelmekből fakadó gon-dolatok mindegyike a maga módja szerint hat a testatomjainak vegyi összetételére, miáltal bizonyos ér-zések keletkeznek, melyek minemüségük szerint

kellemesek vagy kellemetlenek, egészségesek vagy

gondolat összpontosítás.3

8


10/161

egészségtelenek. Míg a félelemtől, dühtől és fájd a-lomtól eredő érzelmek, illetőleg gondolatok valóság-gal megmérgezik, elsorvasztják a testet, addig az

öröm és megelégedés szellemi produktumai jólesőérzést árasztanak a testre , ruganyossá teszik az iz-mokat, szóval örök ifjúságot kölcsönöznek.

Mivel pedig a gondolat az őt körülvevő anyagraoly tetemes befolyást gyakorol, a fizika törvényeiszerint maga sem lehet más, mint szubsztancia. Ezelvitathatatlan tényt Prentice Mulford tétele igenérthetően és világosan igazolja: "Csak egy anyag lé-tezik, de az különféle alakot vesz fel ; a legfino-mabb anyagnem a folyékony gáz vagy áramszerű gon-dolat."

Midőn gondolkozunk, agyunkban egy végtelenülfinom étherikus szubstancia4) jön rezgésbe, melymind szélesebb, mind tágasabb hullámgyűrűket ír le.De ezt a gondolatszubstanciát nem láthatjuk, sem

nem ízlelhetjük. Tovahaladási módja egyenlő a vilá-gosságéval; mert ugyanolyan hullámokban, de jóvalnagyobb sebességgel, minden szubstancián és min-den folyadékon keresztül rezeg- És miként a világos-ság elhomályosul és elalszik, úgy az öntudatos gon-dolkozás is elhomályosul, megszűnik némely beteg-

ség vagy agysérülés folytán. De mihelyt visszatér az

öntudat, az agy atomjai között ismét mozgás és hul-lámzás keletkezik.A gondolat aktív5) és nyugodt világosságból áll,

E két fényforrás működése villamos gondolathullá-mokat eredményez, melyek agyunkon, csontjainkonés izmainkon áthatolva a bennünket környező leve-gőbe, illetőleg az étherbe áramlanak, A mindenséget

4) lényeg (finom anyagnem).5) működő.

9


11/161

10

betöltő éther végtelen tenger, mely közvetíti a gondo-latot és a befolyást.

A gondolatok — aszerint, hogy általánosak(negativek) — vagy meghatározottak (pozitívek) —

kétféle módon terjednek tova az étherben.6) Még pedig míg az általános, azaz nem koncentrált gondo-latok fokozatosan gyöngülő hullámíveket írnak le,addig az összpontosított gondolatok az agy fényfor-rásából meghatározott egyenes irányban haladnakrendeltetési helyükre.

A nem koncentrált gondolatok valamely általá-nos nagy területet hullámoznak be, amiért is gyön-gébb hatásúak. Ezzel szemben a koncentrált gondo-latok mindig valamely szorosan meghatározott do-

logra irányulnak: egész erejüket egy helyen össz- pontosítván, világos, hogy kellő törvényszerűségmellett óriási hatalmat képesek kife jteni. Mert a

kitartással mindig ugyanazon irányba menesztet tegyforma erejű gondolatok idővel akaratunk végre-hajtására kiszemelt egyén elméjébe furakodnak —

bármily szigorúan őrzi is az illető szellemi várát.Ettől a perctől kezdve az illető agyában gondolataink

befolyáshoz, sőt vezető szerephez jutnak. E pszichi-kai7) törvénynek a fizikai8) síkon is számtalan bizo-nyítéka akad.

Igazságát legvilágosabban igazolja ama általá-nosan tapasztalható tény, hogy a szakadatlanulugyanazon helyre hulló vízcsöppek még a legkemé-nyebb követ is kivájják. Ily ki tar tással . koncentrál terős gondolatok az emberi hatalom alapvetői, me-lyeken a siker építi fel fénypompás örömtanyáit.

7) szellemi. 6) a levegőnek legtisztább alkatrésze.


12/161

11

Tehát bátran felkiálthatunk Emersonnal, a hírne-ves bölcsésszel: „Oh gondolat, — te hatalmas kor-mányzója a mindenségnek!" S valóban a gondolat ve-

zetékének elektromos szálai behálózzák az egész vilá-got, mindenütt mozgást és életet idézvén elő; hisz agondolkozás maga az élet, maga a legfőbb erőforrás,

mert belőle származnak az összes ideák és cseleke-detek.

Az az ember, kinek gondolatai az energiára9)irányulnak — energikus,10) ki sokat gondol a bátor-ságra, az bátor; kinek szellemében a törekvés és

bizalom él, annak cselekedeteit siker koronázza.Ellenben, aki minduntalan elcsügged s afölött sopán-kodik, hogy ő ezt vagy azt nem tudja, erre vagy arranem képes, az mindig bekötött szemmel halad elFortuna11) mellett. Az ilyen ember jajveszékelésbenvesztegeti el erejét, elkeseredetté és nyomorulttáválik. Hiszen a biblia is mondja: „ Milyen a gondola-

tod, olyan vagy te." Tehát valamennyien saját gon-dolataink teremtményei vagyunk. Hogy pedig minéltökéletesebbek, minél hatalmasabbak legyünk, sokatés helyesen kell gondolkodnunk, mert ez az életneklegelső követelménye.

Aszerint, hogy valakinek élénk vagy renyhe agondolkozóképessége. kisebb-nagyobb mennyiségű

energia fejlődik agyában. Az energia pedig nemegyéb, mint az említett aktív világosság működésé-nek terméke, mely utóbbi, mint egy villamosáramalkotta burok veszi körül az egyént. Ez, vagyis azenergia minősége és mennyisége határozza meg azillető személy befolyásának és vonzóerejének, fokát.

11) szerencse istennője. 9) eleven erő. 10) tetterős .


13/161

vall, ellenben a világos, bágyadt fényű, parányi szem- bogár csekély eszmeerőnek jele s azt bizonyítja,hogy az illető nem gondolkozik önállóan, vagyis má-sok befolyása alat t áll. Minél bágyadtabb a szem,annál élénkebben tükrözi vissza a külső világossá-got; viszont minél határozottabb kife jezésű a szem,annál kevésbbé fogékony a külső világosság iránt,annál erősebben ragyog sa já t fényétől, energiájátó l.Ez az úgynevezett önsugárzás csalhatatlan bizonyí-téka az életerőnek, egészségnek és energiának. Elelki elektromosság pedig nem egyéb, mint foszforesz-káló gondolat.13)

Első sorban tehát a szellemi energia fejleszté-sét tedd feladatoddá. — Vonulj el naponként negyedvagy félórára egy teljesen sötét és csöndes helyi-

ségbe, hol senki sem zavar. Feküdj le vízszintesens lassan, óvatosan nyújtózkodjá l ki, ma jd feszítsdmeg izmaidat és hirtelen hunyd be a szemedet.Eközben tedd gondolatod tárgyává leghőbb vágya-dat. Ilyképen izomerődnek gondolat-energiává valóasszimilálódása, áthasonulása folytán behunyt sze-med előtt valami csöndes világosság jelenik meg,

mely idővel mind fényesebbé és nagyobbá válik. Né-melyek ezt a világosságot homlokukon vagy agy-velőjükben lá tj ák; de vannak., kik képesek onnane fényt maguk elé a levegőbe vetni, hol kisebb-nagyobb fényforrásként szemlélhetik. Megjegyzendő,hogy e kísérlettel csak akkor szabad megpróbálkoz-nod, ha egészséges vagy s teljesen nyugodtnak érzedmagad.

l2) szembogár.13) az agy foszfortartalmának égése.

12

A legnagyobb mennyiségű energia az agyvelő- ben van felhalmozva, ahonnan a szem tükrözi vissza.A tág, ragyogó pupilla12) tetemes energiakészletre


14/161

13

Úgy körülbelül 2—3 heti kita rtó pontos gyakor-lás után már valószínűleg szép eredményeid lesz-nek. Ekkor tarts 3—4 napi pihenőt. Ez idő alatt fejtski élénk szellemi tevékenységet s lehetőleg keresd

úgy a munkában, mint a szórakozásban a változatos-ságot; mert az ily életmód szüntelen éles gondolko-zásra készteti az agyat, miáltal tetemes mennyiségűvillanyos energia fejlődik benne.

Majd ismét vonulj vissza. Feszítsd ki izmaidataz előirt módon. Pár percnyi nyújtózkodás után igye-kezzél törzsödet, végtagjaidat, fejedet, szóval mindentestrészedet teljes nyugalmi helyzetbe hozni. Ekkorüss egész gyöngén lehunyt szemhéjaidra. S ha mosta teljesen besötétített helyiségben gyorsan felnyitodszemedet, kékes vagy vöröses lángocska, esetleg

fénygyűrű lobog fel előtted. Ez a néhány pillanatigtartó tünemény nem egyéb, mint a megzavart elektromatomok 14) természetes sziporkázása.

Íme tehát az első lépés a szem magnetikus15)tüzének felismerésére, — Azon erőt pedig, mely agondolat energiát továbbítja és az egyén által ki je-lölt helyen sikeres befolyáshoz juttatja, magnetikusáramnak nevezzük. Ennek jelentőségéről és hatá-sáról majd a következő fejezetben foglak felvilágosí-tani. — Addig is vésd szavaimat mélyen lelkedbe sel ne mulaszd az említett kísérletek naponkénti gya-korlását.

14) parány.

15) delejes.


15/161

III. A magnetizmus hatalmáról.

A múltkor már némi célzást tettem arra vonat-kozólag, miszerint a magnetizmus nem egyéb, minta gondolatot illetőleg az akaratot közvetítő áram.Ennek ereje és minősége határozza meg valamelyszemély egyéni viszonyát embertársaihoz és a világ-hoz; szóval a magnetizmus az egyéni élet fokmérője.

Tudjuk, hogy a világrendszert a mágneses és azelektromos erők működése kormányozza és ta r tj afönt ; arról is meg vagyunk győződve, hogy az égi-

testek izzó szubstanciájának folytonos égési procesz-szusa16) által, vagy nagy tömegük gyors forgása kö-vetkeztében hőelektromosság keletkezik, melynekdelej tartalmához mérten az égitestek kisebb vagynagyobb vonzerőt gyakorolnak egymásra. Ugyanis aterjedelmesebb, sűrűbb magnum-aurával17) rendel-kező tömegek önkéntes szolgájukká teszik a gyen-

gébbeket s ar ra kényszerítik, hogy fluid-körükben18

)keringjenek,A tiszta logika szerint pedig a makrokozmosz19)

16) folyamat .

17) dele jt kisugárzó fénykoszorú. 18) a kisugárzó áramkör .

19) Mindenség, a nagy világegyetem.


16/161

15

tőrvényei állanak a mikrokozmoszra20) is. Tehátmiként az égitestek, úgy minden ember rendelkezikvitalis,21) azaz mágneskészlettel. Persze itt is, —

hasonlólag az égitesteken tett tapasztalatokhoz: ki-nek agyfelületén az energiával telített gondolatokgyors munkája folytán vagy bizonyos szerveiben or-ganikus indukciók 22) által súrlódási villamosság ke-letkezik, az nagyobb vonzerőt és befolyást gyakorolembertársaira, mint akiben ez az erő csak latens23) ál-lapotban van.

Ez az oka ama általánosan megfigyelhető tény-nek, hogy némely ember minden cselekedetét sikerkoronázza s noha netalán a természet nem is paza-rolta külsejére azt, mit közvélemény szerint szépnek,megnyerőnek szokás nevezni, mégis mindenki tisz-teli, szereti és bizalommal viseltetik iránta.

Efajta egyénekkel ellentétben vannak ismétolyanok, kik nyögve, segélykiáltozva hiába igyekez-nek sorsuk kerekét a győzelem ösvényére hengerí-teni, az mindig vissza-vísszazökken a hasztalan eről-ködés s az elkeseredés okozta hátramaradás útvesztősarába. íme, az ily lényt mindenki ösztönszerűlegkerüli, noha fűnek-fának ki tárja panaszos lelkét,hogy embertársai részvétteljes szeretetét megnyerje.S szegény minden elkeseredett küzdelme dacára a

megvetett, kigúnyolt marad; erőtlen vágyainak lan-kadt szárnyai hasztalan csapkodnak a győzelem nap-sugara felé; ingadozó jelleme miatt sehol sem akadszerető szívekre.

S miért mindez? . . . Mert réveteg vágya ésminduntalan irányt változtató törekvése csak ver-

20) az egyed, a kis világ.

21) élte tő erő. 22) szervi működés.

23) parlagon heverő.


17/161

gődés, de nem céltudatos akarás. Hisz csakis a min-den sikertelenség! kételyt kizáró határozott volació24)

emel a diadal parnasszusára.25)

Az említett két egyéni ellentét igazolására úgya történelem lapjain, mint a mindennapi élet színesképeskönyvében is számtalan példára akadunk. Gon-

doljunk csak a múlt századok nagyjaira. Az örökdicsfénnyel körülvett uralkodók, államférfiak éshősök dicső cselekedetei vagy akár a ha jdankorvértanuinak csodatettei szószoros értelemben vévemég ma is mintegy magnetizálnak bennünket, bámu-latot és tiszteletet parancsolván ama nagy életmű-

vészek iránt.A magnetikus erőnek hatása volt az, mi a nagy

szellemeket még nagyobbá tette, mi a kiváló egyéni-ségeket az ellenállhatatlanság. a csodálat glóriájá-val vette körül. A hírneves férfiak és asszonyoktudva vagy nem tudva ezt az erőt használták céljaik

elérésére. Hisz az analógiák 26) feljegyzései szerintmár az ó-kor bölcsei is be voltak avatva a vitali-tás27 ) törvényeibe. Pl, az „Attikai kódex"28) ígyemlékszik meg azokról: ,,A vitalitás törvényeinekismerése az emberi szervezetben és a szellembenminden értéket felülmúló erők fejlesztésére és meg-tartására képesít. S kinek ama hatalom isteni folyama

egész valóját át meg áthatja, az páncélozva van min-den gonosz ellen, melynek ezer és ezer ember esik.áldozatul."

Egy ó-kori latin író pedig így beszél az emberben szunnyadó erőkről: „Ha a művészet terén

24) akarat .25) hegy Phoki sban Görögorsz., hol a monda szerint a

győzedelmes istenek laktak.26) az összehasonlítás tudománya. 27) dele jes erő,

28) régi kéziratos könyv.

16


18/161

17

valami nagyot, örökéletűt óhaj tunk véghezvinni, haa társadalmi életben a megfizethetetlen elismerés éstetszés tudományát ak ar juk elsajátítani, vagy ha

bárminemű üzleti sikerekre törekszünk, akkor azatrakció29) törvényeinek ismerése elkerülhetetlenülszükséges, S ha e tudományt helyes módon értéke-sítjük, úgy magunk leszünk kívánságaink mesterei,"

De nemcsak a ha jdankor szürkületében, hanem jelen századunkban is úgy a fejedelmi palotákban,mint a közélet terén a magnetizmus viszi a vezér-szerepet. Mi más lehetne oka, hogy alacsony szár-

mazású emberek szegényes környezetükből a leg-magasabb állásokhoz küzdhetik fel magukat? Meg-kapó példa erre Rasputin szereplése az orosz udvar-nál. Ez a parasztból lett vándorszerzetes, aki való-ságos csodája a magnetikus erők hatalmának, nem-csak a cári családra s az udvar ra gyakorolt óriási befolyást, de úgyszólván egész Oroszország titkos

diktátora volt.Tudjuk, hogy voltak és vannak oly uralko-dók és államférfiak, kik magnetikus vonzerejükfolytán óriási hatalmat gyakorolnak a népre.Az ily kiváló emberek egyénisége még évszázadokmultán is élénk érdeklődést kelt; míg más, talán ha-sonló jó tulajdonságokkal megáldott, de gyönge jel-lemű személyek nevein közönyösen tovasiklikelménk.

Mily bámulatos befolyást gyakorol pld, valamelynagy hadvezér energiája ezer és ezer harcosra! Deegy szerény fiatal hadnagy is győzelemre vezetheticsapatát, ha elegendő eréllyel és bátorsággal ren-delkezik, mely erők az akaratkörébe eső egyeneklelkét át meg áthatván, azok is rendüle tlenekké lesz-

nek, mert a magnetizmus rejtett működésének háló-

az erő hatalma.


19/161

18

jából senki sem tudja magát kivonni. Aki e szubti-lis30) s mégis az egész világot uraló erő varázskörébekerül, azt önkéntes rabszolgájává teszi. Ez a definiál-

hatatlan valami az, miáltal némely ember olyfascinálólag31) hat, — ez azon erő, mely helyesenalkalmazva hatalmat, befolyást, boldogságot és szép-séget kölcsönöz.

Ezeket olvasva, talán megdöbbenve kiáltaszfél: ,,Oh miként lehetséges oly erőket magasztalni,melyeknek használatával felebarátaink energia-

hiányát önön javunkra fordí that juk! Hisz a magnetiz-musadta hatalommal élni annyi, mint a lelki szegé-nyek gyönge, ingatag szellemi kunyhóiból fényes, bevehetetlen várkastélyt emelni magunknak!"

Csalódol! Te is, mint legtöbben, a magnetizmusmibenlétét összetéveszted a hipnotizmussal.32)Ugyanis, ha a hipnózis nem gyógykezelés, vagy másüdvös célból hat a szubjektre,33) akkor az idegenanyag átvitele más idegszubstanciába úgyszólvánméreggé fajul, A hypnotizőr elbűvöl, miként a mese-országok alakjai, mert az érzékek kormányát magá-hoz ragadja, A magnetizőr ellenben oly varázst gya-korol, mely a valóságon, a természetességen alapszik.Ami pedig a természet rendszeres törvényei szerintmegy végbe, az csak Isten akarata beteljesülésének

mondható.Tehát a magnetizmus gyakorlása minden embertcsak fennköltté tehet s egyéniségét az öntudatos vég-cél betöltésének magasztos fokára emeli. A magne-tizőr környezetére megnyerőleg, nem pedig leigázó-lag hat; mert embertársaira oly befolyást gyakorol,hogy szerencsének, kitüntetésnek tart ják, ha ily

31) elbájolólag, megnyerőleg. 30) finom, alig észlelhető32) ellenállhatatlanul hatalmába kerítő bűverő .


20/161

19

tökéletes egyéniség barátságát megnyerhetik és nekiszolgálatjára lehetnek. Szóval ez az erő csak. örömet,áldást, életerőt és vidámságot lop oda, hol hiány

van benne.A magnetizmus vonzza a férfit a nőhöz, ez köz-vetíti szerelmüket. Leghatalmasabb teremtő erejeazonban az önfentartási ösztönben nyilvánul meg,mely az anyai szeretetben éri el legfenségesebbmanifesztációját; hisz az anyai szeretet nem egyéb,mint szüntelenül áldozó, önzetlenül adakozó mag-

netizmus.A föld és nap, e két óriási test közötti magno-elektromos viszony sok életjelenségnek világos ma-gyarázatát ad ja . Ugyanis a nap a világűr közép-

pontján a magnetizmus hatalmas tartálya; ellenbena föld az elektromosság hordozója. Mivel pedig anap magnetikus ere je működésének kifejthetésérenagymennyiségű villanyosságot emészt föl, azért

magához vonzza a földet, viszont bolygónk a naptólnyeri mágneskészletét. — A növények gyökerét aföld elektromossága lefelé, csíráját pedig a nap mag-netikus ereje felfelé vonzza; hasonlóképen, míg avillanyossággal telített emberi tes tet a föld tart jafogva, addig a lélek megmagyarázhatatlan erői mag-netikusok lévén, a magasba ragadják az emberi szel-

lemet. A lélek égfelé törő vágya a föld népénekösszes vallásaiban megnyilvánul, úgyszintén az asz-tronómiára és léghajózásra való hajlandóságaiban iskifejezést nyer.

De miként a makrokozmoszban, úgy a parányimikrokozmosz-egyedben is észlelhetjük a nap és aföld viszonyánál bebizonyított törvényt. Az ember

asztrálteste

34

) akár a föld tengelye, — egy mágnest

35

)

35) delejes vas. 34) lelki test.


21/161

20

képvisel; az organizmus pedig különböző elektromos forrásokat tartalmaz, melyek a legtöbb élettény-kedést kísérik. Így pl. az agy gondolatfelületein ke-

letkezett súrlódási villamosság, valamint az idegekés véredények működése által létrejött termoelek-tromosság a belső nyálkahártyákra és az egész te stfelszínére is kiterjed, Ezenkívül a világosság, nyomás,indukciófelosztás és kémikus processzusok az

egyenlőtlenül felmelegedett testrészekben, úgyszin-tén az endeszmozeban36) és exoszmozeban37) kon-

taktelektromosságot

38

) eredményeznek. De bármi-nemű legyen a villamosság, mindig csak működéseáltal meghatározott bizonyos ideig idézheti elő a testatomjainak molekuláris39) mozgását vagy az erőfor-rást körülvevő éther bizonyos rétegeinek áramlását.

Ellenben a magnetizmus, mely iránt nemcsak avas, nikkel stb,, de minden test különböző fokú haj-landóságot mutat , toníkussá40) lett elektromosságazaz tartós atomlengés és a villanyos ingerlés általeredményezett folytonos fluidáramlás. A mondottak-

ból tehát kiviláglik, hogy ahol a természetben villa-mosság és magnetizmus találkozik, ott mozgás és élet jön létre.

De azért ne gondold, hogy a magnetizmus és avillamosság ellentétes erők. Dehogy is! Hisz már az

előbbi fejezetben említettem, hogy mindkettőugyanazon forrásból, vagyis a gondolaterőből, illető-leg energiaindukcióból ered, következetesen lénye-gük egy és ugyanaz, csupán eredményeikben térnekel. E szempontból tekintve, úgy viszonylanak egy-máshoz, mint a meleg a hideghez. Ugyanis igen

36, 37) ellenséges hatású főételnedvek .38) érintkezési (vegyületi) villamosság.39) az anyag legkisebb részének paránya. 40) állandó erő.


22/161

21

szenzitív41) egyének a villamosságot mint melegáramot, a koncentrált magnetizmust pedig minthűvös fuvalmat érzékelik.

Különben e két erő szoros összetartozását Dubois Reymond kijelentése is igazolja: „Azt talál-tam, hogy a szőrmével dörzsölt spanyolviasz nemcsakelektromos, de bizonyos körülmények között magne-tikus is."

Az említettek tehát világosan bizonyítják, hogya magnetizmus és villamosság nem külön-különerők, hanem egymásnak direkt folyományai: azaza villamosság magnetizmust, a magnetizmus pedigtartós villamosságot eredményez. Erre vonatkozólag

Dr. Gratzinger a következőképen nyilatkozik:"Ha egy nagy mágnesrudat több darabra törünk,

akkor apró, kétpólusos mágneseket nyerünk, melyvasdarabkákon a déli és északi sarkok analogikus42)elhelyeződését épp úgy kell elképzelnünk, mint azt

a Volta-féle oszlop cink és réz egymásra való hatá-sánál tapasz talhatjuk, Ilyformán az ember elektro-tonikus sejtjeinek összetétele egy mágnest ad, mely-nek egyik pólusa43) a periferiában44) — nevezetesenaz idegdus kezekben, másik pólusa pedig az agybanés a hátgerincvelőben van."

E kijelentés határozott megértésére vonatkozó-

lag tanácsos, ha ismerjük Marschall Hall new-yorki tanár ,,Kettős idegsystema" című könyvéneklegalább rövid tar talmát. Szerinte a meghosszabbí-tott gerincvelőben kettős rendszer uralkodik. Amellső gerincvelő, mely a fehér állományt tartal-mazza, a mozgató idegek kiinduló pont ja, a hátsó

41) érzékeny.42) egymáshoz hasonló.

43) sark. 44) kerüle t.


23/161

22

pedig a neurilem45) nevű idegfluiddal van telítve,melynek közvetítésével vérünk, limfánk,46) szóvalegész organizmusunk át meg átéledvén mintegy érző

lélekké válik. Ez a lelki erőkkel szoros összekötte-tésben levő idegfluid az a szellemi esszencia.47) mely-nek finomsága határozza meg az illető egyén intelli-genciáját,48)

A magnetikus erőhatásnál a magnetizőr és a be-folyásolt egyén idegfluidjai kölcsönös megegyezésfolytán szoros összeköttetésben állnak egymással,

A magnale magnum49

) tehát nem annyiraanyagi, mint inkább étherikus szubstanciának mond-ható, mely bizonyos törvények betartása mellettminden testet, minden tömeget egyaránt betölt ésátszellemít. Mert Isten egyformán osztotta fel a ja-vakat, csak rajtunk múlik, hogy azokat ki is tudjukhasználni.

Most majd e törvények használatával ismertet-lek meg. Amint az imént említettem, a magnale-magnum étherikus szubstancía. Tehát , ha az t aka-rod, hogy idegfluidod magnetizmussal teljék meg,akkor azt mély lélegzés által ki kell vonnod azétherből.

Állj arccal dél, háttal észak felé, vagy mi még jobb, feküdj le egészen vízszintesen, hogy lábad dél,

fejed pedig észak felé irányuljon, mert így tökéletesmágnestűt képezel. Most feszítsd hátra vállaidat és azorrodon át végy mély lélegzetet úgy, hogy tüdőd egé-szen megteljék tiszta ozonnal,50) űzd a belehelt leve-

45) a legerősebb, legfinomabb ídegáram. 46) tápdús vérnedv,47) összpontosí tott erő.48) értelem.

49) magnetikus fluidáram.50) oxigénnel telt levegő.


24/161

23

gőt tüdőd alsó részébe oly formán, hogy mellkasodatbehúzod és csak hasizmaidat működteted. Majd egészerővel leheld ki a (magnetizmust megemésztő) szén-

oxiddal telt levegőt. Tégy így minden reggel, esetlegeste is mintegy 12-szer egymásután. Ily módon tüdődoxigéntartalma átáramolván a szívgödör mögött levő

szolarusz plexus51) nevű idegcentrumba.52) honnan, agerincvelőbe hatol, miáltal az étherből kivont magne-tizmus a neurilembe gyülemlik meg, míg a levegőtöbbi részei új vértestecskék felépítésére és az idegek

táplálására szolgálnak,„A helyes lélegzés egészséget és boldog-ságot biztosit mondja egy angol bölcsész. Va-lóban a mindennapi tapasztalat is azt bizonyítja,hogy ha a szabad lélegzetvételt a félelem vagy aszervezet renyhe működése meggátolja, akkor azinorganikus53) idegek táplálékhiánya következtébenmegbetegszik a fizikum,54) Tehát egész energiánkkaloda kell hatnunk, hogy respiráció55) szerveink rend-szeresen funkcionáljanak. Mivel pedig a tüdő az ideg-centrumok konduktora,56] tehát a törvényszerű lé-legzés, az organizmust felüdítő ózon nemcsak a vér-keringést és az emésztést élénkíti, de a félelmet ésfáradságot is elűzi, a fájdalmat pedig csillapítja.

Ha az előírt lélegzetgyakorlatot végzed, egye-

dül ar ra összpontosítsd gondolataidat, hogy magne-tikus akarsz lenni. Minden belélegzésnél mondd las-san és érthetően:

„Most bátorságot lehelek be."

51) a gyomorgödör tá ján a szív alatt levő ideg csomópont.

52) idegközpont .53) belső szervek .54) test . 55) kiválasztó, kilélegző.56) vezető je, befolyáso lója.


25/161

24

Kilélegzésnél; „ezentúl nem ismerem a félelmet"Belélegzésnél: ,,most vonzóerőt lehelek be; senki

sem tud nekem ellent állni. Most tetterőt lehelek be;

minden munkámat siker kell, hogy koro-názza!" — Végül feszítsd ki hir telen izmaidatés egy utolsó, mély lélegzetvétellel mondjad: „Tes-tem teljesen lelkem uralma alatt áll és azzá tehetemszemélyemet, amivé akarom!" — Majd pihenjél né-hány percig és elmélkedj a mondottak fölött.

E gyakorlat után eleinte talán kissé kábult le-

szel, mert tüdőd a megszokottnál több ózontartalmafolytán élénkebb működésre készteti agyvelődet ésidegeidet, miáltal szervezetedben villamosság jönlétre. Ez elektro-magnetikus áram, mint gyönge bi-

zsergés érzékelhető keletkezési forrásaiban, u, m.az agyban és a hátgerincben, valamint a kisugárzáshelyén az ujjak hegyén. Azonban tanácsos a magno-elektromos indukciót szabályszerű tornagyakorlatok

által az egész organizmusra kiterjeszteni.Miután tehát kellőleg kipihented magad, ugorj

gyorsan talpra s arcod előtt keresztbe tett karjaidatlóbáld tizenkétszer.

1. Forgasd karjaidat a vállcsuklóból 12-szer.2. Emeld fel ka rj aida t vállmagasságra, eközben

hajlítsd be alsókarjaidat úgy, hogy jobb- és balkezed

ujjai a mellkason Összeérjenek. Azután egész erővellökd fel karjaidat 12-szer mindig az előbbi helyzetbevisszatérve.

3. Tedd kezeidet csípőre és hajlítsd felső teste-det 8-szor jobbra és 8-szor balra,

4. Forgasd törzsödet 8-szor csípőre tet t ke-zekkel,

5. Tedd kezeidet csípőre és hajlí tsd felső tes-tedet 8-szor jobbra és 8-szor balra.6. Forgasd törzsödet 8-szor csípőre tett ke-

zekkel.


26/161

25

7. Emeld kar ja idat fejed fölé és haj lítsd megfelső testedet úgy, hogy kezeid lábujja idat érintsék,

8. Emelkedj 25-ször lábujjhegyre,

9. Ereszkedj 8-szor térdre anélkül, hogy teste-det meghajlítanád.10. Vegyél többször lélegzetet a karok mozga-

tása kíséretében.11. Emeld magasra kar ja idat , végy mély léleg-

zetet és miközben leereszted karjaidat , lé legezzélki lassan.

Megjegyzendő, hogy e gyakorlatokat jól szel-lőztetett helyiségben, vagy mi még tanácsosabb, aszabadban kell végezned. S hogy az így nyert mag-netizmust megőrizhesd, fekvőhelyednek mindigészak-déli irányban kell lennie.

Lehetőleg alud j nyitott ablak mellett, mert al-vás alkalmával legmélyebben lélegzünk. Tudvalevő-leg még a nedves lábak által is sok energia megyveszendőbe. Ezér t tanácsos meleget tartó, erősanyagból készült cipőt viselni, esetleg abba fonottüvegtalpat alkalmazni, mely izolálja az elektro-magnetikus erőket.

S most végül még egyszer figyelmeztetlek, hogyhajnalra kelve sohse mulaszd el az említett gyakor-latokat, Tekintsd azokat a reggeli imával azonos

kötelességednek, mellyel a természet bölcs törvé-nyeinek kell adóznod, ha boldogulni akarsz. Meg-lásd, ezután testben és lélekben megifjodva, igazerőben gyökeredző reménnyel látsz majd a munkádhoz.

Most tehát már tudod, hogy miben rejlik a min-denható erő és hogyan kell azt magunkban felébresz-tenünk és összegyűjtenünk. Jövő alkalommal annak

fejlesztési kellékeiről szólok majd egyet-mást.De ajánlom, eddigi ismereteiddel se dicsekedjsenkinek, beszéljen helyetted inkább szorgalmas ta-nulmányozásod sikeres eredménye.


27/161

IV. A hit és önbizalom ereje.

„Mindent, amit imátokban kértek, higyjétek,hogy megadatik nektek és tietek leend," Márk. 11.,24, „Bizony-bizony mondom nektek, ki bennem éscselekedeteimben hisz, az mindazokat cselekszimajd, amiket én cselekedtem, sőt még nálamnál isnagyobbakat fog tenni," — Legnagyobb Mesterünk-nek, Jézusnak e szavai ar ra tanítanak, ha hiszünkaz isteni mindenhatóság belénk oltott csírájában, úgy

a lelki erők törvényszerű fejlesztésével a szellemihatalom gazdag gyümölcsöt termő fává növekszik bennünk s majdan nem lesz oly kívánságunk, me-lyet e fa meg ne teremne.

Ha hiszed, hogy amit cselekszel, jó és sikere el-maradhata tlan, úgy mind tökéletesebb és tökélete-sebb tetteket vihetsz majd véghez. Ha bízol ma-

gadban, hogy lelked magasabb ítélőképessége a, he-lyes útra tereli tehetségedet, akkor a benső akarat- ban rejlő hit ereje felemel és hatalmas szárnycsapá-sokkal ragad végcélod felé. Ha igaz hit tölti be lel-kedet, akkor csakhamar felragyog előtted az igazság,napja.

Hisz azt már tapasztalatból is tudod, hogy aki bízik önerejében, az gyorsabban éri el kitűzött cél- ját, mint aki önmagában és másokban kételkedve


28/161

nem mer egy lépést sem előre tenni; mert a hit, azönbizalom bámulatos erőt kölcsönöz az akadályoklegyőzésére.

Azért, ha a magnetizmusból eredő hatalmatmagadévá akarod tenni, úgy erősen kell bíznod ma-gadban, hogy azt el is tudod sajátítani.

Ha valamiben sikert akarsz aratni, akkor hinnedkell, hogy azt, amit kívánsz, biztosan eléred; mertel tudod érni.

E szó: „tudom", óriási horderejű, mivel minden

kételyt megsemmisít. Aki pedig kétkedés nélkül hisztehetségeiben és bízik önerejében, annak szellemifunkciója oly gondolathullámokat vet, melyek azok és okozat törvényeinél fogva másokat is arrakésztetnek, hogy megbízzanak benne és tehetségeitelismerjék.

Ellenben az, ki magában sem bízik, annak mára lélek reflexhatása folytán modora, személyisége is

olyanná fajul, hogy mások meg éppen nem táplálnakiránta bizalmat. Hisz a közmondás is azt tar t ja :„Csak bizalom ébreszt bizalmat."

Tehát űzz el lelkedből minden kételyt. Mert akételyek elnyomása által nyert erő egyenlő hatal-mat képez a hit erejével . Minden nehézséget köny-nyen legyőzhetünk, ha pozitív célunkat a bizalom

negatív ténykedésével támogatjuk. Hisz a biblia ismondja: ,,A hit munka nélkül mit sem használ, de amunka hit nélkül sem ér többet." — Azért teddfel magadban, hogy ezentúl hittől és bizalomtól át-hatva, tehetségedhez képest a lehető legtökéleteseb- ben elvégzed a reád bízott munkát. S így meglásd,embertársaid mind több, mind nagyobb dolgokat bíz-nak majd reád. Ez pedig úgy a magad, mint az őszemükben is magasabbra s magasabbra emel. mi

persze nemcsak szellemi és társadalmi, de anyagihaszonnal is jár.

27


29/161

Ezért, ha néhanapján netalán valami nehezedreesnék is, de benső éned érzi, hogy képes reá, úgy

bízzál benne és mondd magadnak hangosan és be-

hatóan, hogy el tudod azt végezni, mer t tudnod kell.S akkor ma jd eloszlanak kételyeid és elhatározásodmegérlelődik. Bízzál az örök törvényben, miszerinttehetségeid s velük együtt munkád ugyanazon prin-cípiumok 57) szabályai szerint fejlődik, melyek a föld

belsejében a búzamagot csiráztatják, érlelik s akkorma jd minden tettedet elismerés és csodálat koszo-rúzza.

Lásd, az az ember, ki nincs meggyőződve tehet-ségeinek értékéről, nagy cselekedetet sohasem vihetvéghez, mert nem bízik benső erejében s épp ezértmindig csak fél munkát végez, a sikert pedig mások-nak juttatja.

Ugyanis, ki a benne szunnyadó erőnek nincs teljesen tudatában, annak munkája is csekély értékű.Azért figyelmeztetlek, légy öntudatos, hogy magadonés másokon segíthess; mert csak ha hiszünk és bízunk,gyújthatunk mások szívébe hitet és bizalmat; csak ha boldogok vagyunk, tehetünk másokat igazán boldoggá.

Kinek nincs önbizalma, az igénytelen kis sa jkaaz élettenger óceánján, mellyel erős akaratú ember-társai kedvük szerint játszadoznak. S mivel az örö-

kös ingadozás és kétkedés folytán az ily negatív ember egyénisége elhomályosul, ennek következtében jelleme annyira meggyöngül, hogy egyedül nem istud bolyongásának határozott célt kitűzni, hanemmindig csak másokba kapaszkodik s aláveti magátminden befolyásnak. Míg ezt az állapotot le nemküzdi, addig nem számíthat boldogságra, sem sikerre.

28

ok, lényeg.


30/161

29

Igyekezz tehát támaszodat önerődben megta-lálni, hogy ne másokban keressed azt. Hiszen csaktőlünk függ, hogy az élet küzd terén vezérek vagy

közkatonák legyünk-e; hogy úri vagy r a b sz o l g a so r -sot él jünk? Mily büszke, fenséges érzés, ha önér-zetesen magasra emelt fővel járhatunk gyöngeségükigájában nyögdécselő embertársaink között s minőisteni tudat, ha nem érezzük szükségét, hogy vala-kinek netalán ideig-óráig tartó kegyétől függjünk.Azért legyen minden cselekedet oly tökéletes, hogyne szorulj mások segítségére vagy tanácsára; mert

tudd meg: a kölcsönzött javakat ezerszeres kamattalkell visszafizetnünk.

„Egyedül önmagában ember csak az ember." —Egyedül lelkünk benső szózata lehet csalhatatlan ta-nácsadónk, Önerődre, önbizalmadra támaszkodvatörtess célod felé. Esetleges sikertelenségek ne riasz-szanak vissza; mert ha nem volna sikertelenség, ak-

kor a siker sem létezne. Különben a magnetikus ember nem is ismeri a sikertelenséget, ő mindent sikerrévarázsol. Hisz a sikertelenségek legyőzése által nyerterő biztosítja a sikert. Számodra csak azért teremje-nek tövisek, hogy megtaláld kőztük a rózsát. Legyentehát a kővetkező napokban a nehézségek leküzdésemagnetikus energiád próbaköve . . .

Most, hogy lelki énem nálad időzvén, szellememlelkedbe mélyed, tisztán látom emlékeidnek s gondo-lata idnak tükörképeit. Közöttük ott borong a túlzottszerénység szülte bátortalanság, tanáraidtól és fel-

jebbvalóidtól való szorongás. A bátortalanság és szo-rongás pedig nem egyéb, mint az önbizalom hiánya.E valósággal betegséggé fajult rossz szokást gyökeré- ben kell orvosolnod, azaz igyekezz magadban ön-

bizalmat ébreszteni.Ha levert vagy s bizalmad megerősítésre szo-

rul, zárkózzál egy félórára szobádba. Az első 5 per-


31/161

30

cet használd szabályszerű, mély lélegzésre. Majdképzeld magad elé valamely rettegett feljebbvalódatés szólítsd meg komolyan, nyugodtan, mint azt az

illetővel való személyes érintkezés alkalmával ten-néd. Fő, hogy a megszólított egyént a lehető leg-élénkebben képzel jed magad elé. Mondanivalóidatgondold meg jól, csak azután beszélj; még pedig ért-hető, telt és határozott hangon. Minden szótagot tisz-tán ejts ki; szóval tégy úgy, mintha a megszólítottszemély tényleg jelen volna.

Meglásd gyermekem, e gyakorlat önbizalmat éserélyt önt lelkedbe, sőt mi több, ha majd feljebbvalóidelé - lépsz, beszédeden, modorodon bizonyos meg-nyerő nyugodtság fog honolni. Mert fönnebbi gya-korla t megértette veled, hogy lényedet csak kellőegyensúlyba kell hoznod az illető embertársad egyé-niségével, hogy szavaidnak, vagyis óhajodnak foga-natja legyen.

Azért tanácslom, ne feledd a bizalom két főpa-rancsát:

I. Higgy saját énedben, mint az örök életprin-cipium legmagasabb kifejezésében.

II. Bízzál felebarátod jóindulatában. Tiszteld te-hetségeit és higgy lelkében szunnyadó isteni tulajdon-ságaiban.

Szóval bízzál benne, mint istentől való emberben s pedig ugyanoly erővel s bensőséggel, mikéntmagadban; mert jegyezd meg: amilyen szemüvegenát nézed te a világot, azon át néz ő is téged.

Irtsd ki hát lelkedből a bizalmatlanság és kételydudváját , hogy ott szabadon fejlődhessen a hit ra-gyogó virága. Mert csakis a tántoríthatatlan hit köl-

csönöz lényednek oly magnetikus kisugárzást, olyvarázshatalmat, mely felebarátaid szeretetét, bizalmátés rendíthetetlen hitét biztosítja számodra.


32/161

V. Miként szabadulhatunk meg a félelemtől.

„A hit és önbizalom hiánya szüli a félelmet,mely a nyugalom és a boldogság megrablója; sőt a

fizikai halál előidézője." Pedig ha a félelem lénye-

gének gyökerére hatolunk, belát juk, hogy az tulaj-donképpen abszolúte semmi; vagyis nem egyéb, minta helytelen ítélőképesség szülte agyrém. És mégis,az emberiség legnagyobb része e szörny rabszolga- járma alatt nyög. Hisz kerek e földön nincs olyannéptörzs, nincs oly hivatáskör, hol az úgyszólvánragályos betegséggé fajult félelem fel ne ütötte volna

tanyáját, A félelem baktériumai a tévútra tereli öntudat-ban rejlenek. Ugyanis minden tapasztalat és szülőinkáltal belénk plántá lt érzés bizonyos benyomást hagyemlékezetünkben. E benyomások összege öntuda-tunk kvalitásában nyilvánul meg. Még pedig, ha kel-lemes vagy kellemetlen emlékeinkre, esetleges téve-déseinkre úgy tekintünk vissza, mint elkerülhetetle-nül szükséges leckékre, melyekből okulást kell sze-reznünk a jövőre, akkor, ha helyesen értelmeztük és jól megtanultuk a reánk mért feladatunkat, máskorelkerülhetjük a nehéz lecke ismétlésének fáradsá-gait, fájdalmait s így annál biztosabban és gyorsab-

ban juthatunk a siker és a tökéletesség révébe. Ez


33/161

32

a példa definiálja58) a normális59) önbizalomtól átha-tott öntudatot.

Ha azonban az emlékezetünkben felhalmozott kel-lemetlen eseményeket olybá vesszük, hogy újólagosmegismétlődésüktől félnünk és rettegnünk kell, mertnincs erőnk azoknak elkerülésére, akkor csakhamarkrónikus60) pesszimistákká61) fa ju lunk és mint ilye-nek, le kell mondanunk minden örömről és sikerről-Mert ha nem bízunk ellentállási erőnkben, ha félünka jövőtől, akkor öntudatunkat sötét képek, betegesgondolatok népesítik be, melyek megmérgezik lelkün-

ket, testünket, elkeserítik egész életünket.Hisz tapasztala tból tudjuk, hogy amidőn agyun-kat gond és félelem terheli , nem képes az oly ter-veket szőni, melyek örömöt és sikert hoznának, re-ánk, Hol félelem honol, ott nem keletkezik egyetlendicső tett, egyetlen jó cselekedet sem. A félelemmég sohasem szült egyetlen igazán nemes gondola-

tot, még sohasem tett napsugarassá és meleggé egyet-len otthont sem.Miként kuszált húrokból egy Liszt vagy Mozart

se tudott volna varázsdallamokat kicsalni, úgy ha afélelem szétzilálja a lélek húrjait s közvetve az ide-geket is, akkor az energia és a teremtőerő meg-

bénul, elménk pedig a hasztalan erőlködés folytánelgyöngül.

Szóval a félelem gátat vet minden haladásnak. Nyomában csak a kétségbeesés és betegség jár.Ugyanis elernyesztvén az idegeket, organizmusunkelveszti ellenállóképességét s így mindenféle beteg-ség könnyebben befészkeli magát testünkbe.

58) értelmez.59) szabályos,60) megrögzöt t.61) sötét vil ágnézet. .


34/161

33

A ragálynak éppen a félelem a legbuzgóbb ter- jesztője. Ugyanis, ha félünk valamitől, akkor ön-kénytelenül a rettegett dologra koncentráljuk gon-dolatainkat, miáltal a bajt mintegy magunkhoz vonz-

zuk; ha azután ennek következtében tényleg meg-lep a betegség, a félelem által elvesztegetett erő hí- ján nem tudunk ellene küzdeni, hanem önként meg-adjuk magunkat.

De a félelem nemcsak előidézője és közvetí tőjea legkülönfélébb bajoknak, hanem önmagában véveis valóságos betegség. Ugyanis, ha félünk, összeszo-

rul mellkasunk, miáltal kevés levegő juthat tüdőnkbe,ez pedig, mint tudjuk , az életerő és a magnetizmuscsökkenésével jár.

Gates tanár kísérletei kiderítették, hogy a féle-lem által a véredények összeszorulván, a szervekműködésükben megakadályoztatnak; minek követ-keztében bizonyos savak és gázok gyülemlenek fel,Ezekből pedig oly kémiai vegyületek keletkeznek,melyek a májra, vesére, szívre, agyra és az idegekrenagyon kártékonyan hatnak. Hányszor, meg hány-szor halljuk, hogy valaki nagy ijedség vagy félelemfolytán hirtelen megőszült, sőt elmebeteggé lett!

A félelem tehát zavarólag hat az agy és a ge-rincvelő celláira,62) miáltal a magnetizmusképző-dést is megakadályozza. Ezenkívül a legtöbb eset-

ben a félelem okozza a sárgaságot s gyógyíthatatlanvérbajt, úgyszintén az embrió63) hibás képződésétis. Sőt az aggodalmaktól és félelemtől gyötört anya

még magzatába is átplán tá lja e minden örömet el-nyomó dudvát; miáltal az isteni bizalommal telt vé-dőszellem helyett áldatlan ármányra bízza gyermekeéletét S e borús homlokú kísértet úton-útfélen szár-

62) sejtjei. 63) magzat-csira,


35/161

34

nyát szegi törekvéseinek s elhomályosítja előtte Is-ten minden emberre egyenlő áldást osztó napját. Azily emberben a félelem átörökölt ösztönné fa ju l,melynek leküzdése sok energiát követel.

Tehát nagy szerencsétlenség a fogékony g y e r -meklélekre nézve, ha szülői folytonos ret tegés ésgond kőzött élnek; mert bebizonyított tény, hogy agondolatok bizonyos atmoszférát64) teremtenek,melynek minősége szerint alakul ki a benne tartóz-kodók természete és jelleme. Így az oly egyének, kik-nek lelkét már kora if júságukban valami bizonyta-

lan, valami láthatatlan iránti remegés tölti el, félik aszegénységet, a szerencsétlenséget, embertársaik íté-letét, a betegséget és a halált, szóval minden bizony-talan fogalom és kép az iszonyat kifejezésének vészt- jósló felhője gyanánt nehezedik lelkükre.

Hol pedig a pozitív felelem nem létezik, ott en-nek helyét a negatív önbizalomhiány fogla lja el. Az

önbizalomhiányban szenvedők nem bíznak bensőjü-ket bevilágító isteni sugárban; tehát félik a sorsot,félik a holnapi napot, — ,,Ah, mi rosszat hoz majda holnapi nap?!" — Így töprengnek sokan és a jö-vőt hajmeresztő ijedelmekkel, rémítő eseményekkelnépesítik be, melyek legtöbb esetben sohasem vál-nak valóra. Különben is valamely szerencsétlenség-től való félelem sokkal nehezebben viselhető el, mint

maga a csapás, mert időközben rendesen enyhítő kö-rülmények és apró örömök lépnek fel, melyek nagyotkönnyítenek a kereszt súlyán.

A félelem kárhozatosságára vonatkozólag At-kinson, a világhírű pszichológus, egyik előadásábana következő példát hozta fel: Egy atya halálos ágyánígy szólt a fiához: „80 őszt értem el és ezalatt bőven

ki jutott nekem a gondból és szenvedésből, a leg-


36/161

35

több kint és aggodalmat azonban mégis csak a bal-sorstól való félelem okozott, mely belátom, teljesenalaptalan volt. Életem legnagyobb csapásának tehátmagát a félelmet mondhatom. Ezért intelek fiam, ha

boldogan és nyugodtan akarsz élni, tartsd távol ma-gadtól még a félelem gondolatát is."

Én is figyelmeztetlek, ne adj helyet lelkedben a jövő iránti aggodalomnak. Élvezd a jelent és bízzálmagadban, hogy holnap is épp oly jól elvégzed majdkötelességedet, mint akár ma. Gondold meg, hogya világ fokozódó követelményeivel arányosan nö-

vekszik erőd is. Féltél -e valaha, hogy az éjszaka,nem ér véget s hogy a nap nem kél fe l? Kételked-tél -e valaha a virághintő, örömosztó tavasz eljöve-telében? És miként a sötét éjszakát világos nappalváltja fel, miként a rideg telet rügyfakasztó, ábrán-dos tavasz követi, úgy a természet kiegyenlítő tör-vénye szerint bánat után őröm és őröm után ezzel

arányos bánat jár. Tehát nincs okunk a jövőtől valóaggodalomra.Szabadítsd hát meg magadat e szörny szorongat-

tatásától, mely elveszi tőled a levegőt, a világossá-got és megrontja testedet, lelkedet. Hisz a legtöbbnyomor, szerencsétlenség és sikertelenség, sőt go-noszság is a félelemtől ered. Spinoza szavai szerint:„A félelem a sátán hálója, mellyel az emberiségetmegejti és áldozatait céljainak eszközeivé teszi."Hány meg hány ember vetemedik sikkasztásra, rab-lásra, sőt gyilkosságra, mert fél a nyomortól vagyvalamely szociális állásnak elvesztésétől! Számtalanüzletember csak azért megy tőnkre, mert nyilvá-nossá lett aggodalmai következtében elveszti hitelét.

A mondottakból kiviláglik, hogy a félelem egy

faja a gyávaságnak, mely a gyönge jellemű, idegesembereket keríti hatalmába. S ím, ezek észrevehe-tőleg lépten-nyomon megbotlanak és sikertelenül


37/161

36

vándorolják be életük pá lyáját ; ellenben azok, kiksemmit sem félnek, fegyvertelenül is merészkedhet-nek a pusztára, anélkül, hogy megtámadnák őket avadállatok.

Azért, ha tudod, hogy valaki ártani akar neked,légy azon, hogy ellenségedet barátoddá varázsoldát. Elsősorban el kell űznöd magadtól még azt agondolatot is, hogy bárki rossz szándékkal viseltet-nék irántad. Mert, ha félsz, hogy valaki javaid ellentörhetne, akkor mintegy te nyitsz neki utat, hogygonosz szándékát végrehajthassa,

A szeretet a legerősebb páncél, mely mindenmérges nyíl ellen megvédelmez. Ha az emberekrőlmindig a lehető legjobbat gondoljuk, úgy minden el-lenséges befolyást ártalmatlanná teszünk- Míg azigazságtalanság gondolatait melengetjük szívünkön,mindaddig céltáblái vagyunk mások rosszakaratá-nak és úgy testünk, mint lelkünk szenved a kárt é-kony idegen befolyás alatt

Swedenborg szavai szerint: ,,A félelem és gondgonosz földi ösztönöktől tápláltatván, nemcsak a tes-tet, de a lelket is megrontja, mert képtelenné tesziazt a magasabb szellemi hatások befogadására. Kik-nek lelke mindig telve van gonddal és félelemmel,azok ellenszegülnek az életnek, az igazságnak és a jónak. Az emberiséget tehát meg kell szabadítani a

gondtól és félelemtől, mert akkor a szerencsétlen-ség fele elhárult a világról,"

Ezért neked és általad mindazon felebarátaid-nak, kiket a félelem és tétova kétely az élet tenge-rén céltalanul ide-oda hány-vet — jó tanácsot aka-rok adni, mely legnagyobb gondolkozóink tapaszta-lataiból szűrődött le: Ne félj! Ne aggódj! Ne bízd

magadat a befolyások és a sors vezetésére, hanemlégy bátor és vedd sorsodat saját kezedbe, hogy azttetszésed szerint kormányozhasd, irányíthasd! Ne


38/161

37

gondold, hogy környezetedben van valami, ami elzárés akadályt gördít haladásod elé, hanem tudd meg,hogy a világrendező törvény éppen egyéniségednekmegfelelő helyre állított, hogy kötelességeid hűsé-ges teljesí tése által megszabadítsd magadat valódiéned hatalmát láncokba verő bilincsektől.

A szabadulásnak egyedüli útja pedig az önmeg-ismerés. Gondold meg, hogy te is ugyanazon isteniforrásból eredő ember vagy, akinek hatalmától ret-tegsz; tehát a gondviselés ugyanannyi erőt adomá-nyozott neked is a gonosz befolyás megsemmisíté-

sére, mint annak, kinek ellenséges szándékaitól félsz.Elmélkedj egész nyugodtan és józan ésszel félelmedokáról s csakhamar belátod majd , hogy tenmagadvagy aggodalmad megteremtője, mert annak forrása benned, az idegeidben rejlik.

Ennélfogva, miután némi szellemi önmegisme-résre tet tél szert, idegeid működését kell rendsze-

resítened. Ezt illetőleg pedig a legegyszerűbb mód,ha egyenesen idegcentrumodra, azaz a gyomorgödörtáján levő szolarusz plexusra igyekszel hatni.

Ugyanis, míg az agy az önkéntes gondolkozásés az intelligencia székhelye, addig a tisztán ideg-szubstanciából álló u, n. abdomínális szolarusz ple-xus vagy másodagy, az öntudatlan mozgások és azérzelmek különböző árnyalatainak ellenőrzője. Bi-zonyítja ezt, ha pl. valakinek fejét golyó fúrja át, azillető csak öntudatát veszti el, de szíve és tüdejemég akár órákhosszat is működhetik; a testi halálazonban csak akkor következik be, midőn az idegekműködésükhöz szükséges tápanyagot elfogyasztot-ták vagy ha vérömlés által az idegcentrum szubstan-ciája megsérül. De a gyomorgödörre mért erős ütés

elegendő arra, hogy az öntudatlan funkciókat, léleg-zést és szívműködést megszüntesse s rögtöni halál tidézzen elő.


39/161

38

Mivel pedig az érzelmek, hangulatok és öntu-datlan mozgások a szolarusz plexusból indulnak ki,azért ha gond, fá jdalom, düh, várakozás, lámpaláz,félelem vagy bárminemű kedélyhangulat közepette

érzelmeinken uralkodni akarunk, úgy elsősorban azabdominális agy működését kell rendszeresítenünk.

A szolarusz plexust a tüdőszárnyakra és az alsó-test izmaira gyakorolt elasztikus65) nyomás által be-folyásolhatjuk, E feszültséget egyedül a rendszereslélegzés által érhetjük el. Ezért ha áldatlan érzel-mek rohannak meg s ura akarsz lenni kedélyhangu-

lataidnak, egyenesedj ki, vesd hátra fejedet és vál-laidat s mondd magadban hideg megfontolással ésteljes lélekjelenléttel: „Nem félek semmitől!" vagymás alkalommal: „ Megsemmisítettem gondjaimat!"stb. Ezután végy mély lélegzetet, űzd a levegőt tel-

jes erővel tüdőd alsó részeibe, hogy a nagy feszült-ség tetemes nyomást gyakoroljon az alsótest ré-gióira66 ), közvetve a szolarusz plexusra. Igyekezz enyomást 2—3 pillanatig megtartani, azután leheld kia megsűrűsödött levegőt. Megjegyzendő, hogy léleg-zés alkalmával nem szabad a tüdő felső részét isszétfeszíteni, mert akkor a. belehelt levegőt neműzheted el oly vehemenciával67) az alsótest felé,mivel a mellkas kitágítása által a nyomás megoszlik.A kilélegzésnél pedig, ha szétfeszíted a tüdőszárnya-

kat, akkor a mérges gázokkal telt levegő egy részea mellkas üregeiben reked.

Normális kedélyhangulatban ne élj e módszer-rel, mert akkor az megszokottá lesz és szükség ide- jében nem fejthet ki oly erős hatást. Különben is azegész önuralmi gyakorlatnak csak 2—3 percig sza-

65) rugalmas. 66) réteg. 67) heves.


40/161

39

bad tartania. Helyes eljárás mellett semmi körül-mények között sem válhat ártalmassá, mert az egészfolyamat nem egyéb, mint benső masszázs, melyhelyreállítja a rendes vérkeringést.

Ugyanis, ha félünk, aggódunk, gyűlölünk vagy bárminemű indulat bánt, valami megmagyarázhatat-lan szorongást érzünk keblünkben. Ennek oka pedignem egyéb, mint hogy az érzelmek elvezetik a szola-rusz plexustól a vért és a szív vagy az agy felé hajt-

ják azt, minek következtében a szolarusz plexus bi-zonyos vonagló mozgások között összeszorul. Ha

tehát az abdominális agyat az említett törvényszerűel járással ismét megtöltjük levegővel, közvetve vér-rel, akkor az megint normális állapotba jut s az ide-gek folytatják rendszeres működésüket,

Hogy pedig e normális állapotot állandósíthasd,tereld el gondolatodat félelmed vagy bánatod tá r-gyáról valami ezen te ljesen kívül eső, lehetőleg kel-

lemes dologra. Meglásd, így gyorsabban megtörhetedkínzó kedélyhangulatod hatalmát, mert egyszerrekét dologra nem gondolhatunk. Ha pedig gondolko-zásunk tárgya kellemes vagy hasznos, úgy kétszereshasznot meríthetünk ténykedésünkből; először is agonosz indulatok elűzése által helyet engedünk lel-künkben a szerencse és a siker eszméinek, másodszor pedig az önuralom által nagyban fejlesztjük szellemierőnket.

Magad is meggyőződhetsz róla, hogy egészen ujvilág nyílik meg előtted, ha akár szabad akaratod-dal, akár az általam tanácsolt módszer segítségévelkor lát lan ura leszel érzelmeidnek. Te hata lmasnakés nagynak érzed majd magadat, mert az igaz törek-véseidet a reá fordított munkával vagy akarat tal

arányos siker követi. Atkinson is így beszél egyikértekezésében: ,,Az az energia és életerő, melyet azemberiség a félelemre és bánatra pazarol, tökélete-


41/161

40

sen elegendő volna a tényleges szerencsétlenségekleküzdésére és a valódi siker kivívására."

Azért, mielőtt bevégezném e fejezetet, még egy-szer a lelkedre kötöm: szabadítsd meg magadatmielőbb a félelem és a vele rokon gonosz indulatokminden örömet megemésztő minotaurusától , Merthidd meg, nincs a világon semmi, mitől félnünk kel-lene, hacsak nem maga a félelem. Bátorság, ez legyen

tehát vezérszavad.


42/161

VI. A hiú vágyak és szenvedélyek átváltoztatásamagnetikus energiává.

,,Mindennek megvan a maga dí ja", tar t ja egyrégi közmondás, A magnetizmus elsajátításának ára

a hiú vágyak és szenvedélyek elnyomása.A vágy bármily alakban jelentkezzék is, mindigerőt tartalmazó szellemi áram, melyből az óhaj el-nyomása által energiát vonhatunk ki.

De mihelyt engedsz valamely haszontalan vágy-nak, erőt pazarolsz el és bizonyos mennyiségű ener-giától fosztod meg magadat, melyet esetleg valamely

állás megnyerésére, befolyás érvényesítésére vagymás pozitív cél elérésére használhatsz fel, A vágyatne tekintsed hátránynak, hanem mint a siker kivívá-sára alkalmas eszköznek, mely boldogságodat bizto-sítja.

Íme, ily hatásos erő rejl ik a legtöbb érzelem éskedélyhangulat megnyilvánulási vágyában; így pl. a

türelmetlenség, a düh, az ingerültség, lustálkodás,érzékiség, de főként a hiúság különféle neme mindmegannyi erőforrás. Az utóbbi tu la jdonság a leg-gyakoribb, ennélfogva leginkább veszélyezteti ener-giánkat, Többé-kevésbbé minden ember dicséretretörekszik; de éppen azok, kik a dicshimnuszokat leg- jobban hajhásszák, legkevésbé érik el vágyaik telje-


43/161

42

sülését, mert apró-cseprő óhajokban fecsérlik el szel-lemi áramukat, melyet pedig a haszontalan vágyaklenyűgözése által ellenállhata tlan vonzerővé vagy

óriási sikereket biztosító energiává összpontosíthat-tak volna.,,Miért mondod ezt nekem, hisz tudod, én nem

keresem a di csér etet ., gondolod jóhi sz eműleg .. .Meglehet, hogy a pozitív hiúság nem bánt, de

van ám annak számtalan felismerhetetlen al ak ja sgyakran nem is vesszük észre, hogy szinte öntudat-lanul dicsvágyunk kielégítésén fáradozunk. Így pl.

bizonyára emlékszel oly pillanatokra, midőn valamiolyast akartál mondani vagy tenni, mellyel másokatvagy közvetve sa já t személyed fontosságáról, fen-sőbbségéről, esetleg egyéni tehetségeidről véltélmeggyőzni. Ez az emberi és állat i természet egy-aránt uraló ösztönszerű hajlam nem egyéb, mint kö-zönséges tetszésvágy.

Ha az átlagember becsületére váló dolgot mű-veit, úgy ellenállhatatlanul ösztökéli valami, hogyazt minden barátjának és ismerősének a lehető leg-gyorsabban tudomására hozza; miért is megragadjaa legelső kínálkozó alkalmat , hogy közhírré tegyecselekedetét, Ilyforma hajlandóságban szenved azemberiségnek legalább is 90 százaléka, A legtöbben

nem akarják belátni- hogy a dicsvágy maguk és má-sok jóízlése ellen vétő módon elismerés ha jhászásá raösztönöz, mely kicsinyes törekvésnek embertársaikrészvétlenséggel, sőt gúnyos vagy sajnálkozó mosoly-lyal adóznak,

A magnetikus ember sohasem beszél magáról,minek természetes következménye, hogy embertársaiannál többet beszélnek róla . Mivel pedig tartózko-

dásánál fogva őt sohasem ismerik ki, sokkal nagyobbérdeklődéssel, csodálatta l és elismeréssel adóznakneki, mint annak, ki társalgási művészetét arra hasz-


44/161

43

nálja, hogy hallgatóitól szinte kierőszakolja, hogyhiúságának: hízelegjenek.

Azért tanácslom, küzd le ama lealacsonyítóösztönt; mert a tetszvágy a legerősebb természetierők egyike, melynek finom, kifelé törekvő áramátakaratunkkal megköthetjük és visszavezethetjükmagunkba, miáltal ugyanolyan erejű ellenállhatatlanenergiára, illetve magnetizmusra teszünk szert.

Most pedig hadd vizsgáljuk meg a tetszvágynakrejtettebb alakjait, a meglepetés és a kifecsegés ha j -lamát. Hogy e vágyban mily nagy induktív erő rej-

lik, azt világosan bizonyít ja a következő gyakorieset: Akárhány ember, ha valami újságot hall, azon-nal közölni óhajtja azt barátjával, tehát sietve köny-nyít szívén, jobban mondva: elpazarolja energiáját.Pedig de okosabban tenne, ha az erőt megőrizné,miáltal céltudatos vágyainak tárgyát ellenállhatatla-nul magához vonzhatná.

Ha tehát bármily jelentéktelen hírt vagy véle-ményt óhajtsz közölni ismerőseiddel, ajánlom, netedd! Mert a kifecsegés ha jlamának leküzdése azelső lépés, miáltal elnyomott vágyadból sikerre ké-

pesítő magnetizmust fejleszthetsz.Ugyanis titkod agybateriádban68) bizonyos

mennyiségű magnetizmust fejleszt; ha tehát közlésivágyadnak ellentállsz, úgy oly erőt biztosítsz lelked-nek, mely kívülről hasonnemű erőket ragad magáhozs miként a jól elhelyezett pénz, bőséges kamatothoz.

Minél több titkot őrizel meg, minél tartózkodóbb,izoláltabb69) vagy, annál nagyobb lelkierő áll ren-delkezésedre, Hisz számtalan példa bizonyítja, hogyaz emberiség annak ítéli oda a hatalmat, kit titok-

68) agygépezet,69) elszigetelt.


45/161

44

zatos magasságban képzel maga fö lö tt „Csöndesvizek beláthatatlan mélységűek", mondja egy németközmondás. És tényleg va jh ki tudná a magnetikusember gondolatmélységét megállapítani, ő megért-hetetlen fenség kíváncsi embertársai szemében.

Neked is olyanná kell lenned! Azért őrizkedj aközönséges vagy éppen tolakodó viselkedéstől. Dea bizarr 70) modor is gyöngíti ám az általános vonz-erőt. Turnbull Victor szavai szerint: „Nem az ex-centrikus71) tehetséget bámuljuk, hanem elismerésseladózunk a tehetségnek excentrikussága dacára is."

Ügyelj, hogy embertársaid irántad táplált kíván-csi érdeklődését össze ne téveszd az igazi tisztelet-teljes érdeklődéssel, mellyel minden megfoghatatlaniránt viseltetünk. — Minden igyekezeteddel azonkell lenned, hogy még környezeted előtt is örök rej-tély maradj. Alkalomadtán költsd fel ismerőseidnekérdeklődését; erre vonatkozólag szolgáljon útmuta-

tásul a következő példa: Barátod valami meglepőtudósítással állít be hozzád. Ösztönöd hangos csodál-kozásra késztet; de te megfékezed magadat és ba-rátságos érdeklődéssel, minden megjegyzés közbe-vetése nélkül hallgatod meg a hírt. Barátodat bámu-latba ejti, hogy a szóban forgó eset, mely oly mélyenhatott rá, téged nem hoz ki nyugalmadból, sőt úgyveszed, mintha már régóta sejtetted volna s bekö-vetkezését most egész természetesnek látod,

S mi lesz e viselkedésednek következménye? . . .Barátod megilletődve tapasz ta lja bölcs előrelátáso-dat, melyet eddig nem is vélt észrevenni s irántadvaló érdeklődése fokozódni fog. Rendíthetetlen lelkiegyensúlyod pedig tiszteletet parancsol , S így rö-vid időn belül nagyot nő értéked és tekintélyed kör-

71) különcködő. 70) különös (nem természetes).


46/161

45

nyezeted szemében. Mindenki titokzatos, megérthe-tetlen és mély léleknek fog képzelni.

Mindaddig, míg e titokzatosság varázsa tart ,nagy hatalommal rendelkezel. De mihelyt kielégí-ted mások kíváncsiságát, az elektromos kisütéshezhasonló áramcsere keletkezik kőzted és a kíváncsis-kodók között. Te vettél és adtál s a kölcsönős ki-elégítés elektromos neutralízálást72) vont maga után;minek következtében a két fél között a vonzóerőegy időre megszűnt.

De a rendületlen nyugalom, tartózkodás és gon-

dosan megőrzött miszteriózítás73) által te a válto-zatlan erejű mágnest, ismerőseid pedig az ellenál l-hata tlanul hozzád vonzódó vasat képviselik ma jd .

A nagy emberek is mindig bizonyos miszteriózi-táshoz fólyamodtak sikereik elérésére. A híres párt-vezetők veszély idején, midőn szövetségeseik cser-

benhagyták, csakis egyéniségük titokzatos varázsa

által uralkodtak a zúgolódó tömegen. Szép pé ldájaennek történelmünkben a kurucok hőn szeretett ve-zére, Rákóczi Ferenc, később pedig a magyar sza-

badság királya, Kossuth Lajos. Mindketten bámula-tos befolyást gyakoroltak honfi társaik szívére ésgondolkozásmódjára. Oly nagy lelkihatalmuk volt,hogy még ellenségeik is elismerték szellemi fensőbb-ségüket,

Rákóczi keveset beszélt, szavai mindig tartal -masak és mélyértelműek voltak. Hangját , melybenvalami titokzatos mélabú rezgett, nem egy költő éne-kelte meg. Hasonlóképen Kossuthban is sok voltabból az ősmagyart jellemző büszke tar tózko-dásból. Még a legszorosabb hozzátartozói sem ismer-ték te ljesen az ő fennkölt lelkét. Személyét máig is

72) semlegesítés,73j titokzatosság.


47/161

46

ama áthatatlan, kifürkészhetetlen dicsfény övezi,melynek sugaraiban egy egész nép forró imá jaegyesül. — Kossuthot a bölcs önbizalom, a kiválónemes lélek hatalmas magnetizmusa és bizonyoscéltudatos zárkózottság a dicsőség magasla táraemelte.

Íme, úgy e hős vezérek jel lemrajzából, mint atörténelem többi kimagasló alakjai: Deák Ferenc, Szé-chenyi, Napoleon, Parnell, James Blaine, Bismarckstb.-inek életrajzi adataiból meggyőződést szerezhetsz,hogy egyéniségüknek alapját izoláltság képezte.

Azér t a zárkózottság az emberkerüléssel nemegy és ugyanaz, — Légy egyformán barátságos min-den embertársadhoz. Olykor-olykor éreztesd velükegy kifejezésteljes szóval, hogy szereted őket s biza-lommal viseltetsz jó tulajdonaik iránt, S így a pozi-tív gondolathullám visszaverődési törvénye al apjá nismerőseid fokozott nagyrabecsüléssel tekintenek

majd reád. Tehát, amint látod, amit izoláltság ala ttértek, az nem a szív istenemberi megnyilvánulása el-fo jtásának tana, hanem csupán a gyarló földi emberőserejében gyökeredző vágyak hatalmának felhasz-nálása egy magasabb rendű kívánság sikerének ki-vívására.

De azért ne gondold, hogy az ingerek örökös

elnyomása folytán utóbb a minden vágyat lehetet-lenné tevő szellemi és érzelmi apáthia74} áll be. El-lenkezőleg, a vágy majd megsokszorozódott erővelostromol, akárcsak a gáttal körülzárt folyó, jóvalnagyobb nyomást gyakorol medrére, mintha szabadutat engednek neki. Vágyaid kifo lyásának eltorla-szolása által nyert hatalmas erőt azután leghőbb óha- jod elérésére használhatod.

74) fásultság, egykedvűség.


48/161

47

Miután felvilágosítottalak, mily nagy magnetikusérték lappang a tetszésvágy -elnyomásában és a zár-kózottságban, most még arról akarlak meggyőzni,hogy minden kísértés egy-egy rejtett áldás. Szépenidealizálja75) ezt az egyik finomlelkű költőnk, Buf-dossy Miksa: „A szenteknek a bűn mocsara mel-lett kellett uta t vágniok." — Máshol pedig így ta -nítgat isteni lehelettől átszellemült hangon: „Nincsszebb, mintha ké t erős ellenség van az ember-

ben: nagy temperamentum, tűz — ezzel szembennagy szellemi erő, okosság és erkölcs. Fölbuzduló vér

ellenében fölbuzduló hit. — Ilyen versengés van avalódi jókban." E mélyértelmű szavakból kibonta-kozó szellemi sugarak ragyogják be lelkedet, hogyte, kiben még több a hevülékeny vér, mint a hig-gadt gondolat, e nagy igazság tudásának felhaszná-lásával kormányozzad és irányítsd if jú élted vágyaités törekvéseit.

„Ahol nagy a kísértés, ott nagy az életerő."A szellemi élet vagy idegerő pedig egyenlő je-lentőségű az energiával. Ki tehát a magnetizmustanát helyesen fogja fel, az szívesen lát ja a kísér-téseket, tudván, hogy passzív ellentállással nagyenergiára tesz szert; miáltal magnetikus batte riá já-nak 70) erőkészletét gyarapítja és személyes vonzere- jét emeli. Ki azonban enged a kísértésnek, az egyéniereje elektromos szikráit céltalanul sziporkáztatja,minek következtében bat ter iájának energiatartalmaés vonzóképessége csökken. Pedig a kísértés nemhatalmaskodhat ra jt ad , ha erősen hiszed, hogy letudod győzni. Ily módon elrabolt erődet sa já t cél- jaidra irányíthatod. Ez eljárással élve, idővel mindenkísértés ellen páncélozva leszel, mi pedig oly ered-

75) eszményíti.76) erőgyűjtő.


49/161

48

mény, melynek elérésén sokan élethossziglan fá ra -doznak.

De hadd világítsam meg oktatásomat a híres pszi-

chologus77

) Turnbull megkapó metaforájával78

): „Akísértés hasonló a bombához, mely lángoló gyutacs-csal esik le mellettünk. A tapaszta lat lan szét hagyja

pattanni és vigyázatlansága következményeit ugyan-csak megszenvedi. De azok, kik ismerik a bomba mi-neműségét és tula jdonságát , gyorsan és értelmesendologhoz látnak és kirántják belőle az égő gyutacsot;a bomba rombolási hatalma tehát megszűnt, ereje pe-dig most már tetszés szerint alkalmazható,"

E tétel ismeretét bizonyos szabályok betartásamellett saját lelkedben gyakorlatilag is értékesítheted.Ha valamely inger vagy kísértés lep meg, irányuljonminden gondolatod ez ingerre, hogy a szenvedély ki-fej tvén erejét, azt egész hatalmával hasznodra for-díthasd.

Midőn ezután a vágy fokozott vehemenciával ro-han meg, végy mély és hosszú lélegzetet, Eközbenmondd magadban: „Most vágyam egész erejét öntu-datosan magamévá teszem!" Azután mintegy 8 pilla-natig tartsd vissza a belehelt ózont és gondold: „Im-már teljesen elnyomtam vágyamat; erejének hatalmaegyedül a saját birtokom!" Majd végy még egy hosszú

lélegzetet és ismételd: „ Nyugodt és erős vagyok! Tö-kéletesen uralom magnetikus energiámat!"Ha időközben valami pozitív óhaj merül föl lel-

kedben, úgy a gyakorlat végeztével hozzáfűzheted pl.a következőket: ,,Szenvedélyem elnyomása általnyert erőt új hídépítészeti tervem sikeres kivitelére,vagy N. N. vonzalmának elnyerésére irányítom!" —Ugyanis az anyagban, hol ravaszul leselkedő, hol meg

77) lélekismerő.78) hasonlat.


50/161

49

vadul tomboló kísértés oroszlánjának lenyűgözésérefordított szellemi és idegerő tökéletesen kidomborítja

pozitív vágyaid eszméjét. Tökéletes idea pedig a tör-vény rendje szerint tökéletes sikert eredményez.

Ezért tanácsolom: élj minél gyakrabban az emlí-tett gyakorlattal, mert ez nemcsak, hogy megkönnyítia lelki egyensúly helyreállítását, de mint az előbbi fe-

jezetben a másodagyról mondottakból meggyőződ-hettél, a tüdő szoros összeköttetésben lévén az érze-lemvilággal, a vágy elnyomása által keletkezett ésszabályszerű lélegzéssel megerősített energiát elnyeli

a szolarusz plexus; minek következtében úgy az ide-geid, mint a véred, közvetve összes szubstanciális al-katrészeid, ellenállhatatlan vonz- és szellemi feszerő-vel telíttetnek.

Már négy-ötszöri pontos eljárás után érezni fo-god fenti gyakorlat jótékony hatását, A vágy erejéneköntudatos visszatartása által agyadban és idegeidbenszellemi, sőt valósággal fizikai erőgyarapodást érzelmajd . Valahányszor egy igaztalan kísérletet űztél ellelkedből, mindannyiszor nagyot nő önbizalmad, ön- becsülésed, emberi méltóságod és hatalmad úgy a ma-gad, mint a mások szemében. — Erre vonatkozólag azangol Pszichika szociety™) Shakespearenak az anyagelnyomását tárgyaló nézetéről tartott vitájában ezeket jegyzi meg: ,,Az ember állati természetének megtaga-

dása, illetőleg elnyomása a legértékesebb szellemikincs a továbbfejlődés terén. Mert, aki teljesen ural-kodik testén és vágyain, az cél tudatos biztonsággalevez az élet tengerén. Aki csak pozitív vágyakat és

pontosan meghatározott célokat ismer, az mindentelér, amire törekszik. Érzelemvilágának szigorú ellen-őrzése folytán pedig gondolkozását mintegy rendsze-

resen iskolázza, minek következtében nem bízza magát

79) társaság.


51/161

50

az érzelmek szeszélyes fellobbanásának vezetésére,hanem józan meggyőződéssel határozza meg, hogy

tényleg mi kívánatos egyéniségére nézve. Azért nem isfecsérli el idejét és erejé t negatív óhajokra, hanemezeket számkivetve lelkéből, minden törekvését a po-zitív célok sikeres elérésére összpontosítja."

Mer t lásd, az inger elfoj tását eszközlő akarat-megfeszítés által nagymennyiségű öntudatos akarat-erőre tehetsz szert, mi pedig a mindenhatósághoz ve-zető útnak első lépcsője.

Kerülnöd kell tehát mindent, mi mélta tlan hoz-zád, mint Isten gyermekéhez és ezáltal meggátolnáelőrehaladásodat a magasba vezető pályádon. Azér télj bölcsen a gondviseléstől neked jut tatott erőkkelés kövesd az önkormányzat törvényeit, Tartsd magadtávol a rossztól és mindenben, mindenütt akard aszellemi jót.


52/161

VII. Az öntudat akarat.

Ma a félelem és a vágy legerősebb legyőzőjéről,az akaratról óhajtok neked beszélni,

A magnetikus akara terő a már tárgyalt önlegyő-zési törvények alap ján fejlesztet t energiakészlet cél-tudatos használata által képződik. Az akarat minő-ségét és erejét az önuralom nagysága határozza meg.Az önuralom összpontosított reflex indukciója az ahatalom, mely a vágyat, jobban mondva az óhaj takarattá erősbiti. Az akarat tehát nem egyéb, mint po- zitívvé lett vágy.

De vágy és akarat között nagy különbség rejl ik.

Ugyanis a vágy az érzelmi és érzéki ingerek kifolyása;az akarat pedig a szellemi energia tevőleges alakja.Tehát az óhaj, sőt még a fixírozott óhaj sem jelent po-

zitív akaratot, míg az szellem hatáskörébe át nemment, míg határozott gondolattá nem lőn.

Éppen a józan akarat az, miben a valódi ember atöbbi teremtménytől különbözik. Mert hisz a tapasz-

talat bizonyítja, hogy az állat is meghatározott óhajjalrendelkezik. Szükségleti kielégítésére úgynevezettösztöne készteti, mi nem egyéb, mint még az öntudat-lanság fokán álló elméje és érzelmei szülte kényszer.

Midőn pedig az ösztön valamely vágy beteljesíté-sére irányuló fixírozott elhatározást, ingert fakaszt ,


53/161

52

akkor az állat ügyet sem vetve a sikerre vagy sikerte-lenségre, vakon követi ösztönét. Mivel azonban csakérzékeinek engedelmeskedik, sikertelenség eseténnem tud azonnal cselekedete következményeiből

okulva, óhaja elérésére más, az előbbinél alkalma-sabb módot választani. Példa reá, hogy ha ragadozóállat megszokott vadászási mód ja szerint nem kerít-heti körmei közé áldozatát, megszégyenülve vissza-vonul.

Ami az állatnál megfontolatlan vak akarat, az azembernél az erőszakoskodás és önfejűség; mert ő épp

úgy, miként az állat, ügyet sem vetve a következmé-nyekre, egy meghatározott módon, bizonyos időbenóhajt valamit cselekedni, s bármi történjék is, mereválláspontjától nem tágít, mivel önfejűsége elzárja őtminden józan belátás elől.

Energiáját a kevés megfontolással könnyen kike-rülhető akadályok erőszakos legyőzésével fecséreli el;

később itt-ott már meg-megtörik akaratereje, mígvégre minden segítőeszközt elvetvén, pesszimistáváfajul s így saját erőszakoskodása áldozatává lesz,

S lám az általános balhiedelem az ily embereketruházza fel az „akaraterős" címmel. Pedig tet teikeredménye épp az ellenkezőről tanúskodik. Mikénturalkodhatna másokon, ki még magát sem tudja meg-fékezni? Az igazi akaraterő fokmérője, hogy valaki

mennyire uralkodik embertársain és mily értékű befo-lyást gyakorol környezetére.

Mint látod, a lelki energiában gyökeredző akarathatalma ugyancsak éles ellentétet képez az erőszakos-ság, az önfejűség és állati akarat fél eredményeivelszemben, Atkinson szavai szerin t: „Igazán akarniannyit tesz, mint ember lenni." Az akarat fogalma úgy

viszonylik az emberhez, miként a gondolat az észhez.Tehát akarat ala tt bizonyos szellemi képességetértünk; elismerésül, hogy a szellem kormányozza az


54/161

53

akaratot, viszont pedig az akarat uralja a szellemi te-hetségeket.

A mondottak bizonysága szerint az akarat talp-köve a szellemi erők épületének, mert miként azalapkő erejét és jelentőségét közvetlenül a többi épü-letrész adja meg, úgy az akarat is a szellemi képessé-gek zömétől nyeri hatalmát. Azonban viszont akaratnélkül az összes szellemi erők elveszítik értéküket.Eszerint az akarat az összetet t szellemi és érzelmierők kulminácíója.80) S minél öntudatosabbak, minélaktívabbak az akaraterő csomópontjából eredő suga-

rak, annál energikusabban, diadalmasabban hatolnaka cél felé, annál biztosabb a siker. Ugyanis az akaratöntudatos megfeszítése bizonyos gondolatrezgéseketokoz, melyek a pozitív kívánságot a cél felé hajtj ák.

Az ember boldogulási foka tehát mindenkor azakarat intenzivitásától81) függ. Hisz semmi sem léte-zik a lehetségesség körében, mit okszerű megfontolás-

ból leszűrődött szilárd akarattal el ne érhetnénk.Csakhogy természetesen a rendkívüli, tel jes sikerekkivívása már tetemes energiát és gyakorlott akarat-erőt követel.

Miként, ha valamely szervünket évek hosszú so-rán keveset használtuk, nem kívánhat juk, hogy azegyszerre hirtelenében hibátlanul működjék, hasonló-lag parlagon heverő tehetségeink hosszas tétlenségük-

ből ébredezvén sem hozhatnak azonnal tökéletes ered-ményt. Az akaratot épp úgy, mint más szellemi ké-

pességet, kitartó gyakorlással fokozatosan kell fejlesz-tenünk és növesztenünk, mert csak így érhetjük el leg-magasabb ideálunkat. Jól lehet az akarat neveléseeleinte sok nehézséget okoz és folytonos figyelmet igé-nyel, de ha meglevő energiánkat a céltudatosság teljes

80) összpontosítás,81) behatási erő.


55/161

54

értelmében használjuk, akkor minden sikertelenségki van zárva.

Az akarat szabálya, hogy kívánságunk mindig po-zitív legyen és semmi mellékkörülményben ne keres-

sen támaszt, mert mihelyt óhajunkat valamely ese-mény vagy személy hatásának alárendel jük, megfo-gyatkozunk önbizalomban s ennek következtében aka-ra tunkat szívóssá tevő szellemi energia étherszálaimeglazulnak. Az ilyfajta elerőtlenedéseknek csak úgyvethetünk gátat, ha célunk elérésére mindig direktgondolatiránnyal élünk.

E princípium elhanyagolásából ered a legtöbb balsiker. Hisz számtalan esetben tapasztalhatjuk,hogy sokan csak azért folytatnak oly nyomorúságoslétet, mert céltalanul bolyongnak életük útján s min-dent a jó szerencsére bíznak. Csakhogy a szerencsesem kínálgatja ám az embert a bőség szarvával! Alanyha kívánságtól még nagy út van Fortuna templo-máig, S még itt is, a közmondás szerint, a szerencseistenasszonya csak a bátrakat , az akaraterőseketajándékozza meg kegyeivel.

Kényes, önző asszony ám Fortuna, mert megkö-veteli, hogy ha valamit óhajtunk tőle, minden gondo-latunk, minden figyelmünk csak reá, illetőleg a sikerkieszközlésí módjára irányuljon. Kit lépten-nyomonminden új, a régínéi tündöklőbb színben feltűnő dolog

letérít elhatározása út járól, ki lelki szemeinek suga-rait szétszórja, azt gonoszul cserben hagy ja a sikerIstennője, Az ilyen entuzíastíkus82) emberek ugyanistetemes szellemi elektricitással rendelkeznek, de mi-vel ezt nem képesek egy szorosan meghatározott célraösszpontosítani, erejük értéktelenné válik.

Az egyenes, illetőleg direkt gondolatirány alkal-

82) lelkesítő.


56/161

55

mazásának művészete abban rejlik, hogy egy időbencsak egyetlen egy pontosan körülírt biztos célt tart-sunk szem előtt. Törekvésünknél még a legcseké-lyebb segédeszközt se hanyagoljuk el, hanem mindenerőnket, összes tehetségeinket" a meghatározott ered-mény sikeres elérésére irányítsuk. Ebbeli ténykedé-sünk közben azonban kerü ljünk mindent, mi direktvagy indirekte nem vonatkozik célunkra. Ha akadá-lyokra bukkanunk, azokat szép türelmesen, egyenkint,okszerű megfontolással kell kikerülnünk, vagy ha nemlehetséges, akkor meg kell velük vívnunk

Documents

A Siker Es Boldogulas Titka