Upload
sari
View
33
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
dr. Jeney Orsolya helyettes államtitkár KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS MAGÁNJOGI JOGALKOTÁSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG. A szabályozó állam a kodifikációban. A szabályozás fogalma. Az állami cselekvés egyben szabályozást is feltételez. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A szabályozó állam a kodifikációban
.
A szabályozás fogalmaAz állami cselekvés egyben szabályozást is feltételez.
Tág értelemben a szabályozás minden olyan állami cselekvés, amely a társadalomra érdemi hatással bír.
pl. : állami támogatások, stratégiai dokumentumok
Szűk értelemben a szabályozás módja lehet1. állami szabályozás,2. társszabályozás,3. önszabályozás
Az önszabályozásaz önszabályozás rugalmasan képes követni a piaci viszonyok és a technikai fejlődés alakulását
lényege a szabályokat a civil vagy szakmai szervezetek állapítják meg, és ők gondoskodnak az érvényesítésükről
példák szabványalkotás agrár területen a terméktanácsok termelési,
feldolgozási és forgalmazási tevékenysége Reklámetikai Kódex megalkotása, érvényesítése
előnyök/lehetőségek
rugalmas rendszer a megalkotott szabályok eleve elfogadottak a
kötelezettségek alanyai számára, ezáltal nő a normakövetési hajlandóság
hátrányok/veszélyek
általánosan elfogadott önszabályozó szervezetek hiányában nem működőképes
esetenként nem átlátható a normaalkotás és -érvényesítés
a meghatározó piaci erejű szereplők a szabályalkotásban is visszaélhetnek erőfölényükkel
a rendszer alanyai könnyen kivonhatják magukat a normarendszer érvényesülése alól
hiányoznak a közigazgatási eljárásban meglévő garanciák
A társszabályozáslényege Az állam a szabályok megalkotását és betartásuk
ellenőrzését a szakmai szövetségekre delegálja.
Az állam szerepe a továbbiakban a rendszer felügyelete, a működéssel szembeni elvárások megfogalmazása, értékelése. Elégtelen eredmények esetén az állam fenntartja a lehetőséget a közvetlen beavatkozásra.
példák Magyar Ügyvédi Kamara működéseMagyar Lapkiadók Egyesületének működése
előnyök/lehetőségek
az állami szabályozás valamennyi előnye érvényesül nő a szabályok elfogadottsága, hiszen maguk az
érintett szereplők alkotják meg a normákat a szabályozás költségeit jelentős részben az „iparág”,
és nem az adófizetők viselik
hátrányok/veszélyek
bonyolult rendszer, különösen figyelmes jogalkotást igényel
Az állami szabályozáslényege a szabályokat az állam alkotja meg, betartásukat –
intézményein keresztül – saját maga ellenőrzi
példák jogalkotás
előnyök/lehetőségek megfelelő szankcióalkalmazási eszköztár a szabályozás alanyai/tárgyai nem vonhatják ki
magukat a szabályrendszer hatálya alól demokratikus, átlátató (alkotmányos garanciák)
hátrányok/veszélyek erőforrás igényes a gyakorlatban nem minden esetben kivitelezhető az érintettekkel történő elfogadtatása időnként külön
erőfeszítéseket követel rugalmatlan, nehezen módosítható
Az állami szabályozás során figyelembe veendő szempontok
1. A szabályozási szükséglet felmérése; honnan hová tartunk ? (stratégia, viszonyítási pontok)
2. A beavatkozás szintjének, mélységének meghatározása (rendszerszerű gondolkodás!)
Az adósságkritérium eléréséhez szükséges strukturális egyenlegcél
-12
-10
-8
-6
-4
-2
0
2
4
6
19
95
19
97
19
99
20
01
20
03
20
05
20
07
20
09
20
11
20
13
20
15
20
17
20
19
20
21
20
23
20
25
20
27
20
29
20
31
20
33
20
35
20
37
Egyenlegcél: az új elvárások szerint
a GDP százalékában
-12
-10
-8
-6
-4
-2
0
2
4
6
19
95
19
97
19
99
20
01
20
03
20
05
20
07
20
09
20
11
20
13
20
15
20
17
20
19
20
21
20
23
20
25
20
27
20
29
20
31
20
33
20
35
20
37
Egyenlegcél: az új elvárások szerint
a GDP százalékában
3. Az érdekek asszimilálása, egyeztetési folyamat
• Társadalmi egyeztetés:
ÁLTALÁNOS EGYEZTETÉS – kötelező
KÖZVETLEN EGYEZTETÉS – elsősorban a stratégiai partnerekkel
• Közigazgatási egyeztetés
4. Megfelelő szabályozási alternatívák a tarsolyban
Az állami szabályozás során figyelembe veendő alapelvek
1. a normaszöveg elkészítése előtt előzetes hatásvizsgálat készítése
2. kellően absztrakt megfogalmazás3. pontos, precíz normaszöveg, amely nehézségek
nélkül alkalmazható és minden szükséges életviszonyt rendez
4. cél: időtálló szabályozás5. a jogszabály elfogadása után a jogalkalmazási
gyakorlat figyelemmel kísérése6. meghatározott idő után a jogszabály alkalmazásának
teljes körű vizsgálata (utólagos hatásvizsgálat)
Az igazságügyi tárca fokozott felelőssége
ellátja a jogalkotás során a társadalmi, gazdasági konzultációs feladatokat,
felelős a jogalkotás minőségének fejlesztéséért,
a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében véleményt nyilvánít a miniszteri rendeletek tervezetéről, koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket.
A kodifikáció folyamataI. A szabályozási igény felmerülése
(gyakran állásfoglalás kérések formájában, vagy a jogszabály átfogó felülvizsgálata során)
jellemzően jogalkalmazói oldalról (hatósági jogalkalmazók vagy az érintettek részéről)
Példa: egyéni vállalkozó halála esetén a jogszabály megengedte, de nem rendezte a pontos eljárási szabályait az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának (a bejelentés módja, határideje nem került rögzítésre)
A probléma a nyilvántartást vezető szervnél jelentkezett, aki állásfoglalást kért a minisztériumtól az eljárási szabályokra vonatkozóan
a jogalkotás előkészítéséért felelős minisztérium értesül a problémáról
A kodifikáció folyamata II.
II. A szabályozási igény vizsgálataa jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium megvizsgálja, hogy szükséges-e jogszabály módosítás?(szükség esetén közvetlen egyeztetést kezdeményezhet a területet képviselő stratégiai partnerekkel, civil, társadalmi szervezetekkel véleményük kikérése érdekében)
Példa: a minisztérium megkereste a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az Ipartestületek Országos Szövetségét, a Magyar Iparszövetséget, annak érdekében, hogy mutatkozik-e az igény egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására, ezért szükségesnek tartják-e a jogintézmény fenntartását, valamint megfelelő-e a minisztérium által készített szabályozási koncepció?
Az érdekképviseleti szervekkel, valamint egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervvel történt konzultációt követően világossá vált, hogy évente legfeljebb egy-két igénybejelentés érkezik az egyéni vállalkozó halálát követően arra vonatkozóan, hogy az özvegy vagy más örökös folytatni kívánja az elhunyt vállalkozói tevékenységét, ennek ellenére azonban igény van arra, hogy a jogszabály megengedje a tevékenység továbbfolytatását.Az egyéni vállalkozó halála esetén nincs elkülönült vállalkozói vagyon, a vállalkozói tevékenységgel felhalmozott vagyon külön nem örökölhető, az a hagyaték részét képezi. A vállalkozói tevékenység továbbfolytatása kizárólag a szerződéses viszonyokban jelent folytonosságot, mégis a kisvállalkozó vállalkozói kapcsolatainak, „hírnevének” fenntartása érdekében jogos igény mutatkozik arra, hogy a tevékenységet örököse továbbfolytathassa, és ne kelljen új vállalkozóként tevékenykednie.
felmerül a szabályozási szükséglet, a szabályozási irány tisztázott
A kodifikáció folyamata III.
III. Normaszöveg előkészítésea jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium a rendelkezésére álló ismeretek birtokában elkészíti egy átfogó törvénymódosítás keretében a jogszabálytervezet szövegét,a normaszövegről előterjesztés készül, amely tartalmazza a szabályozási szükséglettel kapcsolatos információkat a meghatározott sablon szerint
Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény átfogó felülvizsgálatával egyidejűleg az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására vonatkozó pontos eljárási szabályok megszövegezése megtörtént
rendelkezésre áll a normaszöveg első változata
A kodifikáció folyamata IV.
IV. A normaszöveg előzetes egyeztetéseelsődlegesen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hét államtitkárságán belül kerül egyeztetésre a jogszabályszöveg, a vélemények beérkezése után az első helyen felelős szervezeti egység szükség esetén átdolgozza a jogszabálytervezet szövegét
Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény ún. „belső egyeztetése” során nem érkezett érdemi észrevétel az érintett szövegre vonatkozóan, így annak módosítására nem került sor
a normaszöveg készen áll a közigazgatási egyeztetésre
A kodifikáció folyamata V.
V. A normaszöveg széles körű, ún. közigazgatási egyeztetése
1. a normaszöveget is tartalmazó előterjesztés megküldésre kerül valamennyi minisztérium, és egyéb közigazgatási, állami szerv (pl. bíróságok, állami adóhatóság) számára
2. az előterjesztés megküldésre kerül a területet képviselő társadalmi szervezeteknek,
3. a normaszöveg felkerül a Kormány honlapjára (www.kormany.hu), ahol e-mailen keresztül bárki eljuttathatja véleményét a normaszöveggel kapcsolatbanPélda: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés az ún. „közigazgatási egyeztetés” során közel húsz szervezetnek került megküldésre
A kodifikáció folyamata VI.
VI. A normaszöveg korrekciójaa beérkezett észrevételek alapján a normaszöveget korrigálja a
tárcaa beérkezett észrevételek a szabályozási iránnyal,a jogszabály tartalmával,kodifikációs hiányosságokkal (jogszabály-szerkezeti
problémák, elírások, pontatlan fogalmazás) kapcsolatosak.
Szükség esetén a beérkezett észrevételek függvényében az érintett szervezetekkel egyeztetésre kerül sor, ahol megvitatásra kerülnek a fontosabb észrevételek, ütköztetni lehet az eltérő álláspontokat.
A kodifikáció folyamata VII.
VII. Elkészül a normaszöveg egyeztetett változata
VIII. A Kormányülést megelőzően az előterjesztést a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyaljaHa a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet az előterjesztést megfelelőnek tartja, úgy azt a Kormány következő ülésén megtárgyalja
IX. A Kormányülésen a miniszterek döntenek a jogszabály-tervezet Parlamenthez történő benyújtásáról
A kodifikáció folyamata VIII.
X. A Parlament megtárgyalja, majd elfogadja a jogszabályt
XI. A jogalkalmazási probléma elhárult
A kodifikációs munkaKihívásokkal teli, izgalmas feladat, amely
1. átfogó tudást, kreativitást és kitartást igényel, és amelynek során
2. szükséges az eltérő nézetek és az állami érdekek megfelelő ütköztetése.
3. Kiemelten fontos a precizitás.4. „Ne törődjetek azzal, amit a kritika mond, egy
kritikusnak sem emeltek még szobrot.” (Jan Sibelius, finn zeneszerző)
Köszönöm a figyelmet!