A Számítógép Részei

7/17/2019 A Számítógép Részei

http://slidepdf.com/reader/full/a-szamitogep-reszei-568e6f0c38217 1/12

A számítógép részei I.A digitális számítógép olyan elektronikusan működő berendezés, amely az adatokbevitelét, eldolgozását, tárolását és az adatok kivitelét tárolt program alap!ánautomatikusan végzi.

A digitális számítógépek, a kettes számrendszerben tárolt adatokat és utasításokat képesekértelmezni. Ezért a beérkező és a megjelenítendő adatokat mindig a megfelelő formába kellalakítani. Pl. Sz!egből bináris számsorozattá "kódsorozattá# !ag$ bináris számsorozatbólsz!eggé "karktersorozattá#.

A számítógép m%kdésé&ez elenged&etetlen a megfelelő &ard!er és a m%kdtetés&ez

sz'kséges szoft!erek. A k!etkező fejezetben a &ard!erről a számítógép megfog&ató részérőlkapunk általános képet.

A számítógép elépítése

A digitális számítógép alapegységei"#. pro$esszor,

%. memória,&. a be' és kimeneti egységek illesztő áramkörei.

http://informatika.gtportal.eu/index.php?f0=szotar






A pro(esszor ")P*+ )entral Pro(essing *nit# a számítógép kzponti feldolgozó eg$sége.

A )P* feladatai-. ezérli a számítógép m%kdését, a memóriában tárolt program alapján.

/. Aritmetikai és logikai m%!eleteket !égez.

0ogikai m%!eletek 1A2A34S, 5S, A26,...Aritmetikai m%!eletek sszeadás, ki!onás, szorzás, osztás....

A )P* te&át az ag$. 1ud számolni és irán$ítani.*g$anakkor (sak azt (sinálja, ami a programban le !an ír!a. Azt !iszont g$orsan ésmegbíz&atóan.

A memória tárolja a programot és az adatokat.

A be' és kimeneti egységek illesztő áramkörei "pl. !ideó kárt$a# le&ető!é teszik a prifériák"be7 és kimeneti eg$ségek# (satlakoztatását. A perifériák a számítógép kzponti eg$ségé&ezkí!'lről (satlakozó eszkzk, amel$ek az adatok ki7 !ag$ be!itelét teszik le&ető!é.

(ikropro$esszor

8égen a számítógép kzponti !ezérlő eg$sége ")P*# igen sok áramkri elemből "elektron(ső,

tranzisztor !ag$ integrált áramkr# állt. A sok áramkr sok &el$et igén$elt, és nag$on drága!olt.

A 9:7es é!ekben siker'lt előszr az ;ntel (égszakembereinek eg$ )P*7t eg$etlen áramkrn meg!alósítani.Az eg$ áramkrn "eg$ tokon# bel'l meg!alósított kzponti feldolgozó eg$séget ")P*#ne!ezik mikropro(esszornak .

A mikropro(esszorral m%kdő számítógépek a mikroszámítógépek .

A mikroszámítógépek megjelenése tette le&ető!é a személyi számítógépek )*+'k





elterjedését. Személ$i számítógépekkel sok &el$en találkoz&atunk iskolában, ott&on,áru&ázakban, irodákban... Ennek ellenére a személ$i számítógépek a mikroszámítógépeknek(supán eg$ kis (soportját alkotják.

<ára már eg$ áramkrn teljes számítógépeket is készítenek. Ezek az egy tokos

mikroszámítógépek . <egtalál&atók minden&ol autóban, mosógépben, !ideóban...

A pro$esszor elépítése

A pro(esszor legfontosabb eg$ségei-. ezérlőeg$ség ")*#/. Aritmetikai7 logikai eg$ség "A0*#

=. 8egiszterek

-ezérlőegység )+ A )* "(ontrol unit,# gondoskodik az utasítások le&í!ásáról, értelmezéséről és !égre&ajtásáról.

Aritmetikai' logikai egység )A/ Az A0* "arit&meti( logi(al unit# !égzi el a pro(esszor regisztereiben el&el$ezett adatokkal azutasításokban kijellt aritmetikai "számtani# és logikai m%!eleteket. >épes sszeadásra,ki!onásra, szorzásra és osztásra, logikai m%!eletekre "pl. 5s, ag$, >izáró7!ag$, 1agadás...#.

0egiszterek A pro(esszor belső tároló elemei, mel$eket ?munkamemóriaként@ &asznál. Az aktuálisutasítás&oz éppen sz'kséges adatok és memória(ímek tárolódnak itt.

(emória






A memória tárolja a számítógépm%kdésé&ez sz'kséges programokat és adatokat. A memóriában az adatokat sorszámozottrekeszekben tárolják. Eg$ adott rekesz sorszámát memória$ímnek ne!ezz'k.

A memória legkisebb (ímez&ető eg$sége a memóriarekesz.

A memóriarekeszek száma &atározza meg a memória méretét "kapa(itását#. A memóriakapa$itásának mérőszáma a b$te. ">, <, 2#

A memória(ímek to!ábbítása a $ímbuszon trténik.

Azt az időtartamot, amel$ az ol!asási paran(s kiadása és az informá(ió megjelenése kztteltelik, 1ozzáérési )elérési időnek ne!ezz'k és nanose(undumban "ns# mérj'k.

(emóriák unk$ióiA személ$i számítógépekben = alap!ető memória típust k'lnbztet'nk meg-. Bperatí! tár /. )a(&e=. 8B<7;BS

1o!ábbi memóriák talál&atók a periféria illesztő "(satoló# kárt$ákon és a perifériákban.

Operatív tár

Cag$ kapa(itásD, de !iszon$lag lassD ír&ató7ol!as&ató memória "8A<#.








1artalmazza a &áttértárolókról és a be!iteli perifériákról beol!asott programokat és adatokat.

A pro(esszor az operatí! memóriában talál&ató programutasításokat &ajtja !égre, és az itttalál&ató adatokkal !égzi el a kijellt m%!eleteket.Pl. Sz!egszerkesztésnél A sz!egszerkesztő program utasításait &atja !égre a pro(esszor. A

memóriában tárolja a fel&asználó által begépelt sz!eget.

<inden be!itt adat előszr a 8A<7ba íródik, és ott ker'l feldolgozásra. ;tt &el$ezkednek el ésezen a ter'leten dolgoznak az aktuálisan m%kdő programok is.

Cache

A g$orsítótár "(a(&e memor$# kis kapa(itásD, de g$ors ír&ató7ol!as&ató memória "8A<#.

A pro(esszor sokkal g$orsabban képes dolgozni, mint operatí! memória. A g$orsítótár ug$ankis kapa(itásD, de képes r!id elérési idő alatt a pro(esszor számára biztosítani a sz'kségesadatokat.

A g$orsítótár a pro(esszor és az operatí! memória kztt &el$ezkedik el a g$akran &asználtutasításokat, adatokat tartalmazza.A g$orsítótár típusai-. első "első szint%, 0-, 0e!el-# (a(&e ami a pro(esszorral eg$ tokban,/. >'lső "második szint%, 0/, 0e!el/# (a(&e az alaplapon &el$ezkedik el,

ROM-BIOS

A bekap(solás után lefutó tesztprogramot és az alap!ető &ard!erkezelő rutinokat tartalmazó,

alaplapon el&el$ezett (sak ol!as&ató memória "8B<#. Ez tartalmazza a setup programot is,ami!el módosít&atjuk a )<BS 8A< tartalmát.

Alaplap

Az alaplapon a számítógép m%kdésé&ez elenged&etetlen áramkrk talál&atóak. Eg$ rész'kfien beforraszt!a, míg mások "pl. a pro(esszor, a memóriák# (satlakozókban &el$ezkednekel. Az alaplap biztosítja az áramkrk kztti kommuniká(iót és a rajta talál&ató (satlakozók

ré!én modulárisan bő!ít&ető!é teszi a számítógépet.

Alaplapon talál&atók*ro$esszor oglalat 7 *g$anabba a foglalatba tbbféle pro(esszor is el&el$ez&ető.(emória1elyek 7 Az itt el&el$ezett memória modulok száma és kapa(itása &atározza meg azoperatí! memória kapa(itását.A sínrendszerek )buszok vezérlő áramkörei 7 első buszok, ;3E, A2P, SA1A, *S...A bővítőkártyák $satlakozói 7 Ezekbe &el$ez&etj'k el a !ideó kárt$át, &angkárt$át...02( 3I24 7 A bekap(soláskor !égre&ajtandó programot tartalmazza.+(24 0A( F A &ard!er m%kdésé&ez sz'kséges informá(iókat tartalmazza. "pl. !ideókárt$a , &áttértárolók típusa, az operá(iós rendszert tartalmazó &áttértároló azonosítója, dátum,idő ...#Akkumulátor 7 A gép kikap(solt állapotában is m%kdő órát és a )<BS 8A<7ot látja el





energiá!al.5ra!el generátor F Az általa előállított jel mint eg$ metronóm 'temezi a számítógépm%kdését.

Alaplapk6lső $satlakozói

Az A1G szab!án$D számítógép7&ázaknál a legtbb k'lső "azaz a gép &ázán kí!'lre mutató#(satlakozó eg$ meg&atározott méret% és &el$zet% Dg$ne!ezett &átlapi (satlakozó fel'letentalál&ató.7 / db PSH/ (satlakozó "0ila a billent$%zet, zld az egér számára #7 /7I7J "!ag$ tbb# *S -.-H/.: (satlakozó7 integrált &angkárt$a esetén = !ag$ tbb =,K mm7es ja(k speaker kimenet"ek#, line7in és mi(

bemenet7 integrált 2A esetén 37S*, ésH!ag$ 3;7 integrált &álózati kárt$a esetén általában - db 8L7IK *1P (satlakozó7 régebben - db pár&uzamos n$omtatóport, - !ag$ / db soros port






4ínrendszer

A sínrendszer !ag$ más né!en buszrendszer " bus s$stem# szab!án$os !ezetékrendszer a

számítógép eg$es részeg$ségei kztt teremt kap(solatot.

Az adatsín "adatbusz# biztosítja az adatát!itelben részt!e!ő eszkzk kztt azadatkap(solatot. Mol az eg$ik, &ol a másik eszkz k'ldi rajta az adatokat.

A $ímsín "(ímbusz# a (íminformá(ió to!ábbítására szolgál. A (ím alapján trténik azadatát!itelben részt!e!ő eszkz ki!álasztása, és a belső memóriarekeszek !ag$ regiszterekmeg(ímzése.

A vezérlősín "!ezérlőbusz# !ezetékei !ezérlik az eg$es eszkzket, időzítik az adatát!itelt. pl. jelzik &a a pro(esszor éppen a memóriából kí!án ol!asni, és azt is, &og$ a memória el&el$ezte

már a kért adatot az adatbuszon.

>'ln sínrendszer kti ssze a pro(esszort és memóriát.

>'ln sínrendszer biztosítja a grafikus (satoló kárt$a illesztést. "pl. A2P#

>'ln sínrendszer biztosítja az eg$éb periféria (satoló kárt$ák illesztést. "pl. P);#

4zámítógép 1áz

A számítógép vázát a 1áz alkot!a, amelyben spe$iális rögzítési

le1etőségek vannak a részegységeknek.

iztosítania kell-. A megfelelő mere!séget, a biztonságos m%kdés&ez./. A m%kdés kzben keletkező &ő el!ezetését.=. A m%kdési zaj mérséklését.

1bbféle típusD "méret%Hfelépítés%# &ázzal találkoz&atunk.

Mini házak:

kisebb konfigurá(iók&oz kész'lnek. Cé&a spe(iális mikro, !ag$ mini alaplapokat igén$elnek.Előn$'k a kis méret.







Midi házak:

általános fel&asználásra kész'lnek. iszon$lag jól bő!ít&etőek.

Nagy torony házak:

nag$ teljesítmén$% sszeállítások&oz &asznál&atóak. Etrém mértékben bő!ít&etőek. Nőelőn$e a jó &%tés.

Fekvő házak:

a O&ag$omán$osO számítógép&áz. A munka&el$ berendezése alapján a mini "esetleg a midi#toron$ &ázak fektetett !áltozata.

A számítógép1áznak, a tápegységnek és az alaplap kialakításának össze kell illenie.

7ápegység

A tápeg$ség "áramforrás#, amel$ a számítógép alkotóelemeit látja el a sz'kséges árammal, pontosabban a sz'kséges érték% és ter&el&etőség% stabil fesz'ltségekkel.

A stabil fesz'ltségek előállításán kí!'l-. Nig$eli az általa előállított fesz'ltségeket./. A rendszer indításában is kzrejátszik "Poer7good jel#.=. Saját áramkreinek &őmérséklete alapján !ezérel&eti a &%tő !entilátorokat.

3illentyűzet






A billent$%zet a számítógép szab!án$os be!iteli eszkze. H e!iteli periféria.

Neladata, &og$ adatokat, illet!e utasításokat, paran(sokat !ig$'nk be a számítógépbe.

Angol ne!e ke$board. 8itkábban, de ne!ezz'k még kla!iatDrának és tasztatDrának is.

1ípusait a billent$%k száma és azok n$el! szerinti kiosztása alapján szokás megk'lnbztetni.

A mag$ar billent$%zeten k'ln billent$%k !annak a spe(iálisan mag$ar bet%kre "karakterekre#,az ékezetes magán&angzókra.

A billent$%zet PSH/ !ag$ *S (satlakozó!al (satlakozik a számítógép&ez.

3illentyűk $soportosítás

A billent$%zeten lé!ő billent$%ket alap!etően K (soportba le&et osztani,-. alfanumerikus billent$%kre,/. numerikus billent$%kre,=. unk$ióbillentyűkre,I. vezérlő és a kurzorvezérlő billent$%kre,K. !elentésmódosító billent$%kre.

Az alfanumerikus billent$%k kzépen talál&atóak.

;tt !annak a bet%k, számok, szókz és az írásjelek.

Az N és a L "illet!e a numerikus részen az K7s# billent$%n a !akon gépelők számára kis dudoris talál&ató, &og$ knn$ebben azonosítsák"megtalálják#.

A billen$t%k itt, a régi írógépeknek megfelelően &el$ezkednek el.

-ezérlő billentyűk Az alfanumerikus részen lát&atunk né&án$ spe(iális billent$%t is, amel$eket

paran(sbillent$%knek szoktunk ne!ezni

8nter 9 0eturn 7 "ejtsd enterHritrn+ ko(si!issza # Ma len$omjuk, akkor kezdi a számítógépa beírt paran(sot !égre&ajtja. Sz!egszerkesztő esetében, &a len$omjuk, akkor Dj bekezdéskeletkezik.

3a$kspa$e "ejtsd bekszpész, balra mutató n$íl# Ma len$omjuk, akkor a kurzor trli a tőle balra álló karaktert.









7ab 7 "tabulátor# Ma len$omjuk, akkor a kurzor a beállítás szerint tbb karaktert ugrik.

ová!!i vez"r#ő !i##enty$k:

:el 9 :elete " ejtsd dilit# Ma len$omjuk, akkor a kurzor trli a tőle jobbra álló karaktert.

Ins 9 Insert F"ejtsd inzert# Ez a billent$% a sz!egbe !aló beszDrási !ag$ a sz!eg fel'lírásimód kztt !ált.

84+ 7 "Es(ape,ejtsdiszkép#+menek'lés, kilépés,# Ma len$omjuk az ES) gombot, akkoráltalában az éppen futó programfol$amat megáll.

*rint4$rn F "prints(reen, ejtsd printszkrin# Ma len$omjuk, akkor a képern$ő tartalma a!ágólapra ker'l, íg$ le tudjuk másolni.

4$roll /o$k F "ejtsd szkrollok# kap(solóbillent$%, programfutást"programm%kdést# le&et!ele megállítani.

*ause93reak F "ejtsd paózHbrék# eg$ elindított programot le&et !ele ideiglenesen !ag$!églegesen megállítani.

%apoz& !i##enty$k:

;ome F "ejtsd &om# Ma len$omjuk, akkor a kurzor az adott eg$ség elejére ugrik.

8nd F "ejtsd end# Ma len$omjuk, akkor a kurzor az adott eg$ség !égére ugrik.

*gp F "page up ejtsd pédzs áp, oldal fel# segítségé!el felfele le&et lapozni, pl.sz!egszerkesztőben.

*g:n F "page don ejtsd pédzs dan, oldal le# segítségé!el lefele le&et lapozni, pl.sz!egszerkesztőben.

k'rzorvez"r#ők:

<yilak F &a len$omjuk őket, akkor a kurzor a jellt irán$ba mozdul.

=elentésmódosító billentyűk

Lelentésmódosító billen$t'k megn$omásás!al !ag$ fol$amatos n$om!atartásá!almeg!áltoztat&atjuk a tbbi billent$% segítségé!el be!i&ető adatokat, utasításokat. pl a S&ift éseg$ alfanumerikus billent$% eg$'ttes megn$omásakor elér&etj'k az A) nag$bet'it, !ag$ a

billent$%n lé!ő felső karaktert.





41it F áltóbillent$%. Ma bet% billent$%!el eg$'tt n$omjuk le akkor nag$bet% lesz, pl. a7bólA lesz. Ma szám billent$%!el eg$'tt n$omjuk le, akkor a billent$%n lé!ő felső jel jelenik meg,

pl. =7as esetén a Q jel.

+trl 7 ")ontrol# ejtsd kontrol billent$%# Segéd billent$%. Ma !ele eg$szerre más billent$%ket

is len$omunk, akkor más7más paran(sot !égez el a számítógép. Pl. )trl +a kijelltobjektumot ki!ágjuk és a !ágólapra ker'l.

Alt F "ejtsd alt# Segédbillent$%. <ás billent$%kkel eg$'tt len$om!a tudjuk utasítani aszámítógépet k'lnbző paran(sok !égrá&ajtására. Pl. Alt N+ sz!egszerkesztőben legrd'l afájl men'.

Alt >r Segédbillent$%. <ás billent$%kkel eg$'tt len$om!a megjelenik az adott billent$% jobbalsó sarkában lé!ő jel.

?indo@s billent$% Ma len$omjuk, akkor megjelenik a startmen'.

+aps /o$k F Ma len$omjuk, akkor fol$amatosan nag$bet% jelenik meg. Rjbóli megn$omássalismét kisbet% jelenik meg.

<umerikus és unk$ió billentyűk

<umerikus billentyűk

A numerikus billent$%ket a billent$%zet jobb oldalán talál&atjuk. ;tt megtalál&atóak az sszesszámjeg$, és matematikai alapm%!eletek "sszeadás, osztás, szorzás, ki!onás# jelei is. A

billent$%knek (sak akkor ez a jelentés'k, &a len$omjuk eg$szer a Cum 0o(k billent$%t és

!ilágít az ennek megfelelő 0E3 a billent$%zeten. Ellenkező esetben kurzor!ezérlő billent$%ként m%kdik.

unk$ióbillentyűk

A billent$%zeten a legfelső sorban !an -/db N bet%!el kezdődő billent$%. "N-, N/, ... N-/#Ezeket ne!ezz'k funk(ióbillent$%knek.<indig az éppen m%kdő program &atározza meg azt a funk(iót"feladatot#, ami teljes'l, &alen$omjuk a billent$%t.





8gér

Az egér "mouse# a grafikus operá(iós rendszerek megjelenésé!el !ált nélk'lz&etetlen

perifériá!á.

Masználata nag$ban megknn$íti a számítógéppel !égzettmunkánkat. Az egér mozgatásá!al eg$ mutatót "kurzor# irán$ít&atunk a képern$őn, éssegítségé!el k'lnbző m%!eleteket !égez&et'nk el az ott talál&ató objektumokon.

<%kdés'k alapján két típisát kl'nbztetj'k meg-. 2ptikai egér Az egér az alatta lé!ő fel'letet !ilágítja meg, és a !issza!ert fén$sugárból &atározza meg amozgás irán$át. /. >olyós"me(&anikai# egér Eg$ gumi!al be!ont fémgol$ó mozgását k!eti két érzékelő korong az eg$ika f'ggőleges7 míg a másik a !ízszintes elmozdulás állapotát fig$eli.

+soportosítás a gombok száma szerint" 7 - gombos7 / gombos7 = gombos

7 1bb gombos7 2rgős F a kzépső gomb a grgő ">attintás nélk'l le&et segítségé!el a képern$őn &aladni#

4ltalában eg$ &ag$omán$os egéren két billent$% !an. Ma jobb kézre !an beállít!a az egér,akkor a bal gombbal paran(sot adunk "?okézunk@#, a jobb gombbal men't jelenít'nk meg."Ma len$omjuk a jobb gombot, akkor előugrik eg$ ablak, ami men't tartalmaz# Ma !alaki balkezes, akkor be le&et állítani, &og$ a két billent$% feladata "funk(iója# fel(serélődjn.

Az egér általában *S (satlakozó!al (satlakozik a számítógép&ez, de korábban léteztek sorosés PSH/ (satlakozós egerek is.

0aptopon gol$ó "?&an$ategér@#, !ag$ érintős egér tlti be az egér feladatát.



Documents

A Számítógép Részei