0

A Széchenyi István Egyetem

Műszaki Tudományi Karának

önértékelése

2009-2013

Győr, 2014. január

1

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés …………………………………………………………………………………………….2

1. A Műszaki Tudományi Kar általános helyzetképe ..................................................................3

1.1. Honnan –hová tart a kar ...........................................................................................................3

1.2. Az előző akkreditáció ajánlásai a kar számára, az eltelt időszakra tervezett

fejlesztések és azok megvalósulása…………………………………………………………14

1.3. C-SWOT analízis ...................................................................................................................17

2. A kar kulcsfontosságú eredményei ..........................................................................................21

2.1. Oktatás ....................................................................................................................................21

2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység ..................................................................42

2.3. Gazdálkodás ...........................................................................................................................50

3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) .........................................55

3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények) .......55

3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése ...................................55

3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere .....................................................................57

3.4. Az oktatók minőségének biztosítása ......................................................................................58

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások .......................................................59

3.6. Belső információs rendszer ....................................................................................................61

3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ..........................................................................62

Függelék (hallgatói és oktatói létszám, szakok)

Melléklet (tantermek, laboratóriumok)

2

BBeevveezzeettééss

Az intézményakkreditációs kari önértékelést a Kari Önértékelési Bizottság (KÖB) állította össze,

amelynek tagjai:

Dr. Égert János egyetemi tanár, dékán, tanszékvezető,

Dr. Fátrai György egyetemi docens, általános dékánhelyettes, tanszékvezető,

Dr. Horváth András egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes,

Dr. Nagy Szilvia egyetemi docens, tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese,

Dr. Kuczmann Miklós egyetemi tanár, az ipari kapcsolatok dékánhelyettese, tanszékvezető,

Dr. Horváth Balázs egyetemi docens, tanszékvezető, a Kari Minőségbiztosítási Testület (KMT) elnöke,

Horváth Gábor egyetemi adjunktus, a dékáni titkárság vezetője.

Az önértékelési bizottság az önértékelés elkészítésének ideje alatt heti gyakorisággal, a dékáni

kabinetülések előtt ült össze, amelyekről feljegyzések készültek. A bizottsági ülések alkalmával az egyes

fejezetek felelőseinek kijelölése, majd az elkészült anyagok véleményezése és összehangolása, a további

lépések meghatározása került megvitatásra. A bizottság tagjai a teljes időszak alatt folyamatosan

kommunikáltak egymással, a tanszékvezetőkkel, a tanszékeken dolgozó kollégákkal, és azokkal az egyetemi

központi szervezeti egységekkel, amelyek az adatokat szolgáltatták. Az egyetemi Önértékelési Bizottság

munkájában a Műszaki Tudományi Kar folyamatosan részt vett.

Kar akkreditációjának törvényi feltételei:

Egyetemi karként az a szervezeti egység akkreditálható, amelyen

a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt – teljesül.

A kar teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói létszáma 206 fő.

a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal,

s a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak – teljesül.

A kar tudományos fokozattal rendelkező oktatóinak aránya 54,6%.

az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű

nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt – teljesül.

A vizsgált öt éves időszak átlagában a kar nappali képzésben részvevő aktív hallgatóinak létszáma

3981,2 fő volt (az átoktatás figyelembevételével), a kar teljes munkaidőben foglalkoztatott,

tudományos fokozattal rendelkező oktatói létszáma 116 fő, így az egy oktatóra jutó hallgató szám

az elmúlt öt éves időszakra 34,32.

Mivel a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók száma a közeljövőben biztosan növekedni fog,

a hallgatói létszám növekedése viszont nem várható, ezért biztosra vehető, hogy az egy tudományos

minősített oktatóra jutó hallgató szám nem fog 35 fő fölé nőni.

a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori

iskolájának törzstagja – teljesül.

Az Infrastrukturális Rendszerek Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskola 12 fő törzstagja a Kar

teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója.

A Műszaki Tudományi Kar az intézményakkreditációs eljárás egyetemi karra vonatkozó valamennyi

feltételének megfelel.

Az anyag Függeléke az akkreditációs útmutató kötelező táblázatait és az utólag kért szakfelsorolást

tartalmazza, a Melléklet pedig a Műszaki Tudományi Kar további fontosnak ítélt adatairól, a rendelkezésre

álló tantermekről és laboratóriumokról ad áttekintést.

3

11.. AA MMűűsszzaakkii TTuuddoommáánnyyii KKaarr áállttaalláánnooss hheellyyzzeettkkééppee

1.1. Honnan – hová tart a kar

A kar megalakulása és szervezeti fejlődése

A Széchenyi István Egyetem jogelődje a Széchenyi István Főiskola, mely 2002-ben nyerte el az

egyetemi címet. A főiskolai hagyományokból adódóan a megalakuló Műszaki Tudományi Kar három

intézetre oszló szervezeti felépítéssel indult (Építéstudományi és Környezetmérnöki Intézet, Informatikai és

Villamosmérnöki Intézet, Közlekedési és Gépészmérnöki Intézet). Az évtized második felére a tanszékek

többszöri átszerveződése után két intézetből álló struktúra épült ki: Jedlik Ányos Gépész-, Informatikai és

Villamosmérnöki Intézet, valamint Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet. 2012. január 1.-én a két

intézet megszűnt, így azóta a kar egységes tanszéki szerkezetben 20, illetve 2013 nyarától 21 tanszékkel

folytatja munkáját.

A magyarországi hagyományoktól eltérően, a kar nagyon széles műszaki és informatikai képzési,

valamint az ehhez kapcsolódó természettudományos és pedagógiai tanszéki spektrumot fog át. Ez a felépítés

inkább az angolszász típusú “School of Engineering and Science“-hez hasonlítható. A kar a hallgatói létszám

alapján Magyarország legnagyobb mérnöki és informatikai (valamint műszaki pedagógusképző) egyetemi

kara, és az egyetem több mint 60%-át teszi ki (mintegy 7000 hallgatóval).

A Műszaki Tudományi Kar holnapjának címe: http://mtk.sze.hu.

A kar képzési rendszere

A karon három szakterületen: a műszaki, az informatikai és a (műszaki és informatikai) pedagógiai

területen folyik egyetemi képzés.

2009-ben a karon 11 (9 műszaki, 2 informatikai) egyetemi alapképzési (BSc), 1 egyetemi osztatlan (öt

éves, műszaki) és 8 (7 műszaki, 1 informatikai) egyetemi mesterképzési (MSc) szakon folyt képzés, amely

2013-ra 12 (10 műszaki, 2 informatikai) BSc, 2 (1 műszaki, 1 pedagógiai) osztatlan és 12 (9 műszaki, 2

informatikai, 1 pedagógiai) MSc szakra bővült. A karon jelenleg 1 MSc szakon, illetve 1 MSc és 1 BSc szak

specializációján folyik az oktatás idegen (német) nyelven.

A 2014-ben induló Logisztikai mérnöki BSc, a magyar nyelvű Gépészmérnöki és Műszaki menedzser,

valamint az angol nyelven induló Infrastruktúra építőmérnöki MSc szakkal kiépül a kar középtávon is

stabilnak tekinthető képzési struktúrája, amely teljes mértékben kitölti a rendelkezésre álló képzési

kapacitásokat. A 2014-re kialakuló szakstruktúra 13 (11 műszaki, 2 informatikai) BSc, 2 (1 műszaki, 1

pedagógiai) osztatlan és 15 (12 műszaki, 2 informatikai, 1 pedagógiai) MSc szakot tartalmaz. Ezek közül 1

MSc szakon német, 1 MSc szakon angol és 2 specializáción német nyelven történik az oktatás

(http://mtk.sze.hu/a-kar-szakjai).

A fenti BSc, osztatlan, és MSc képzési struktúrát 6 szakirányú továbbképzési szak egészíti ki, amelyek

azonban nem indulnak minden évben.

A karon korábban működő felsőfokú szakképzések folyamatosan futnak ki. Az informatikai

szakterületen 2 szakon rendelkezünk az új rendszerű felsőoktatási szakképzésben (FOSzK) indítási

engedéllyel, azonban a kar jelenlegi oktatási kapacitásai nem teszik lehetővé a FOSzK szakok indítását.

A karon működő Infrastrukturális Rendszerek Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskola

(http://mmtdi.sze.hu/) 2005-ben kezdte meg működését. Az iskola tudományágai: építőmérnöki, informatikai

és közlekedésmérnöki tudományok. A Doktori Iskolába eddig felvett 186 doktorandusz hallgatóból 68-an

szereztek abszolutóriumot, 51 doktori cselekmény indult és 26-an szereztek doktori fokozatot. Ezen kívül az

Iskola 3 külföldön szerzett doktori fokozatot honosított. A kar Habilitációs Bizottsága 2011-ben kezdte meg

működését. A Bizottság eddig 11 sikeres habilitációs eljárást folytatott le.

Kutatási tevékenység

A karon számos nemzetközileg jegyzett tudományos műhely működik, külföldi szakmai kapcsolataink

a környező országoktól Európán kívüli kapcsolatokig terjednek ki. A kar minden évben számos hazai és

nemzetközi tudományos rendezvény házigazdája. 2008. óta angol nyelvű nemzetközi tudományos folyóiratot

ad ki Acta Technica Jaurinensis címmel (http://mtk.sze.hu/acta-technica-jaurinensis), amelynek jelenleg

működésbeli, internetes felületi megújítása, indexálása, DOI-azonosítóval történő ellátása és impakt

4

faktorossá tétele van folyamatban. A kar aktívan részt vesz az évente megrendezésre kerülő szeptemberi

egyetemi Akadémiai Nap és a novemberi Magyar Tudomány Ünnepe szakmai rendezvénysorozatában.

A kar különös figyelemmel kíséri és támogatja oktatóinak tudományos tevékenységét. A tudományos

kutatás tevékenység támogatására kari K+F támogatási rendszert dolgoztunk ki, amely normatív szabályok

alapján támogatja oktatóink publikációit, konferencia részvételét és a kari belső kutatási főirányokat.

A kar tanszékei közel 600 szakmai, tudományos kapcsolatot ápolnak az ipar, a közigazgatás, az

egyetemi és más kutatóközpontok szereplőivel. A kar támogatja a hazai és nemzetközi szakmai konferenciák

rendezését, neves külföldi tudósok meghívását rendezvényekre, valamint rövidebb vagy hosszabb

vendégprofesszori látogatásra, mindezekkel segítve a kar oktatóinak és doktoranduszainak a nemzetközi

tudományos életbe történő szerves bekapcsolódását.

A kar munkatársainak tudásbázisán működött a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET)

(http://tud.sze.hu/jarmuipari-regionalis-egyetemi-tudaskozpont-jret-), működik az egyetemi Járműipari Kutató

Központ (JKK) (http://tud.sze.hu/jarmuipari-kutato-kozpont) és négy kari kutatócsoport. A JRET-ben, a JKK-

ban a tanszékeken és a kutató csoportokban folyó kutatómunkát pályázati és ipari megbízásos kutatási

források finanszírozzák.

Küldetés, értékrend

A Műszaki Tudományi Kar küldetése, hogy az észak-nyugat magyarországi régió és a földrajzilag

szomszédos magyarlakta dél-nyugat szlovákiai terület (szlovák állampolgárságú hallgatóink száma

meghaladja a 150 főt) meghatározó műszaki és informatikai egyetemi képzési helye, doktori, tudományos és

ipari kutatási központja legyen. Célja, hogy a hazai műszaki és informatikai felsőoktatás egyik jelentős

tényezőjévé váljék, és ennek következtében a nemzetközi szakmai élet ismert résztvevője is legyen.

A fenti küldetés az egyetem, illetve annak meghatározó legnagyobb kara geopolitikai elhelyezkedéséből

és a környezet gazdasági és társadalmi igényeiből egyenesen levezethető. Feladatunk, hogy a kar jövőbeni

további fejlődésével kapcsolatos stratégiai elképzeléseinket a fentiekben megfogalmazott küldetés

megvalósításának rendeljük alá.

A kar értékrendjét a főiskolai gyökerekből eredő gyakorlatorientált tudást nyújtó képzés, valamint az

egyetemi színvonalból adódó mély és széles körű elméleti tudás átadása, a kutatás és a tudományos

tevékenységek fokozott súlya együttesen határozza meg. A bolognai rendszerre való átállás során és utána is

lehetőségünk volt olyan tantervek kidolgozására, amelyek ezt a két értékrendi elemet szerves egységben

tartalmazzák. Tananyagfejlesztő tevékenységünk és ipari kutatásaink jól tükrözik a gazdaság szereplőivel való

szoros kapcsolatot. A tudományos tevékenység értékrendi szerepét jól dokumentálja a posztdoktori kutatások,

a publikációs és konferencia-részvételi pályázatok, valamint a publikációs és innovációs nívódíj rendszere

(melyek elnyerésében kar oktatói kiemelkedő szerepet játszanak).

Jövőkép

A Műszaki Tudományi Karnak a bolognai rendszerű képzésre való áttérés különösen jó lehetőséget

kínált fel az egyetemi (MSc) szintre való átállásban, hiszen az alakuláskor az egyetemi képzések mellett széles

szakstruktúrában folyt a 3 éves főiskolai képzés is, melyek alapozó tárgyakkal való kibővítésével, az elméleti

képzés elmélyítésével hatékony egyetemi alapképzési (BSc) tanterveket tudtunk kialakítani az összes

korábban oktatott főiskolai szak mellett több új BSc szakon is.

Mára megvalósítottuk azt a stratégiai elképzelésünket, hogy a kar bármely szakán BSc diplomát szerzett

mérnökök és informatikusok a karon MSc (mérnöktanárként MA) szinten folytathassák egyetemi

tanulmányaikat.

Stratégiánkban kulcsszerepet játszik a Multidiszciplináris Doktori Iskola, amely a mesterképzési

szakokra épülve, egyrészt saját minősített oktatói utánpótlásunk legfőbb forrása, tanársegédeinknek

tudományos környezetet biztosítva a kutatáshoz, a szakmai előmenetelhez, másrészt a régió ipara számára a

felsőbb vezetői utánpótlás egyik forrása is lehet. E hármas szerkezet mellett tovább kívánjuk bővíteni a

szakirányú továbbképzések választékát is.

A kar megalakulása óta konzekvens humán erőforrás politikával folyamatosan növeltük a

tudományosan minősítettek arányát. Az elmúlt 5 évben a minősítettek aránya 40%-ról 54% fölé nőtt.

Stratégiai elképzelésünk, hogy az oktatói gárdában jelenleg is folyó és a következő években is folytatódó

generációváltás során a minősítettek arányát a hazai elit egyetemek szintjére emeljük.

5

Az elmúlt évek fejlődése eredményeként a karon erős kompetenciaterületek rajzolódnak ki. E területek,

a teljesség igénye nélkül, a jármű- és gépgyártás, az intelligens informatika, a logisztika és a közlekedés- és

infrastruktúratervezés. Ezeken a területeken a kar nemzetközileg is elismert kiválósági központtá szándékozik

válni.

Szervezeti felépítés

A karon huszonegy tanszéken (http://mtk.sze.hu/tanszekek), a Doktori Iskolában (http://mmtdi.sze.hu/)

és a kari Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratóriumban (http://rf.sze.hu/) folyik oktatási és kutatási

tevékenység. A kar négy kiemelt tanszékének munkáját a karon belül az AUDI Hungaria Járműmérnöki

Tanszékcsoport koordinálja. A kar igazgatási, adminisztrációs szervezeti egysége a Dékáni Titkárság. A kar

határozathozó testülete a Kari Tanács (http://mtk.sze.hu/kari-tanacs). A kar szervezeti felépítését az alábbi

organogram (http://mtk.sze.hu/a-kar-szervezeti-fekepitese) szemlélteti:

A kar szervezeti felépítése

A Kari Tanács munkáját az Oktatási Bizottság (http://mtk.sze.hu/oktatasi-bizottsag), a Tudományos

Bizottság (http://mtk.sze.hu/tudomanyos-bizottsag), a Kari Minőségbiztosítási Testület, valamint a szakok

6

Szakbizottságai (http://mtk.sze.hu/szakbizottsagok-nevsora) segítik. A dékán informális tanácsadó testületei a

Dékáni Kabinet és a Kari Tudományos Tanács (http://mtk.sze.hu/kari-tudomanyos-tanacs).

A tanszékek tevékenységének rövid ismertetése

Alkalmazott Mechanika Tanszék (http://amt.sze.hu/)

A tanszék a mechanika tantárgyak oktatását végzi a kar 8 BSc és 6 MSc szakja számára. A tanszék 6

BSc és 5 MSc tantárgyához papíralapú és elektronikus jegyzetet, segédletet is bocsát a hallgatók

rendelkezésére, a Doktori Iskolában 2 tantárgy gondozója. A tanszékhez jól felszerelt labor tartozik

mechanikai mérések elvégzésére. A labor felkészült kisebb méretű szálerősített kompozit alkatrészek

gyártására és mechanikai vizsgálatára is.

A tanszék tudományos kutatási területei: mérnöki statikai, szilárdságtani, dinamikai, rezgéstani és

csatolt termomechanikai feladatok megoldása, a mérnöki mechanika numerikus módszereinek

továbbfejlesztése és alkalmazása lineáris és nemlineáris problémák megoldására, a végeselem módszer

mérnöki mechanikai alkalmazásai és a módszer továbbfejlesztése, valamint szálerősített kompozit anyagok és

viszkoelasztikus anyagok mechanikájának modellezési és kísérleti módszereinek kutatása. Valamennyi

kutatási területen a tanszék mérnöki alkalmazási kompetenciákkal is rendelkezik.

AUDI Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport (http://ahjtc.sze.hu/)

A Tanszékcsoporthoz tartozó tanszékek: Anyagtudományi és Technológiai, Belsőégésű motorok,

Járműgyártási, Járműfejlesztési.

A Tanszékcsoport célja, hogy a csoporthoz tartozó tanszékeken folyó oktató és kutató munkát a

szokásos tanszékek közötti kapcsolatoknál jobban összehangolja. Fő oktatási cél, hogy különösen a

járműiparhoz köthető mérnöki szakokon (járműmérnöki, gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki,

közlekedésmérnöki, villamosmérnöki, mérnök informatikus stb.) a képzés profilját, jellegét és színvonalát a

legkorszerűbb járműipari elvárások ismeretében modernizálja, továbbfejlessze. Gondot fordít arra, hogy a

jármű- és a motorgyártás szempontjából ma meghatározó szakmai ismereteket magas színvonalon, ipari

szakemberek bevonásával oktassa. A szakmai képzésen túl nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az oktatásba

ne csak a műszaki tartalmakat, hanem mindazokat a kompetenciákat is bevonjuk, ami egy mai modern ipari

környezetben szükséges ahhoz, hogy valaki sikeres mérnökké, vagy sikeres szakemberré váljon.

Ennek megvalósítására az oktatásba be fognak épülni olyan oktatói és hallgatói projektek, amelyek

során a résztvevők valós ipari feladatokat oldanak meg. A Tanszékcsoport oktatóinak lehetősége nyílik arra,

hogy szakmai gyakorlat keretében részt vegyenek az AUDI magyarországi vagy külföldi telephelyein a

termelő munkában, és így megismerjék annak aktuális szempontjait. Fontos számunkra, hogy a hallgatók

elsajátíthassák valós ipari projektekbe bekapcsolódva azokat az ismereteket is, amelyek korábban nem

szerepeltek az egyetemi mérnökképzésben megfelelő súllyal. Köztük olyan szakmán túli kompetenciákat,

mint nyelvtudás, tárgyaló készség, kommunikációs ismeretek, vezetési tapasztalatok, konfliktuskezelés és

prezentációs készség.

A Tanszékcsoporthoz kapcsolódó szervezetként az ipari kutatási megbízások lebonyolítására létrejött az

Audi Hungaria Intézet, amely az Universitas Győr Nonprofit Kft. részeként valamennyi piaci szereplő

számára nyitott, és garantálja a kutatási adatok és eredmények bizalmas kezelését. A kutatások fő területei a

járműiparhoz kapcsolódnak, kiemelve az anyagtudomány, az anyagvizsgálat, a tribológia, a gyártmány-

fejlesztés, a gyártási munkafolyamatok és a gyártásszervezés jelentőségét, és különös figyelmet szentelünk

ezen területek egymás közötti kölcsönhatásának a vizsgálatára. Ezek az összehangolt kutatások egyértelműen

a csúcsminőségű, megbízható, a környezetet kevésbé terhelő, energetikailag a jövőbe mutató és természetesen

gazdaságosan gyártható biztonságos termékek előállítása szolgálatában állnak. Az így megvalósított ipari

projektek kiváló lehetőségeket nyújtanak oktatóink tudományos előmeneteléhez is.

Anyagtudományi és Technológiai Tanszék (http://att.sze.hu/)

A tanszék a Gépészmérnöki, a Járműmérnöki, a Mechatronikai mérnöki, Közlekedésmérnöki, valamint

a Műszaki menedzser BSc és MSc szakokon oktatja és fejleszti az anyagismereti és anyagtechnológiai

tartalmú tantárgyakat, továbbá a Doktori Iskolában is több tantárgyat gondoz. Jelentős a hallgatói

laborgyakorlatok mennyisége a tanszékhez tartozó hallgatói és kutatói laboratóriumokban. Évente mintegy 80

hallgató készíti szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a tanszéken.

A tanszék jelentős részt vállal a Járműipari Kutató Központ, valamint a Járműipari Regionális

Tudásközpont kutatási feladatainak teljesítéséből, kutatási projektek, ipari K+F megbízások tervezése,

7

vezetése és kidolgozása területén. Jellemző, hogy a tanszéken gondozott K+F projektekben hallgatók is

rendszeresen, folyamatosan együtt dolgoznak az oktatókkal, kutatókkal, mérnökökkel. A nemzetközi

együttműködések közül kiemelendő, hogy az elmúlt években EU kutatási projekt és TEMPUS egyetemi

együttműködési projekt konzorciumi tagjaként dolgozott a tanszék.

Belsőégésű Motorok Tanszék (http://www.auditanszek.hu/)

A 2007-ben alapított Belsőégésű Motorok Tanszék oktatási- és fő kutatási tevékenysége a belső égésű

járműmotorok területére koncentrál. A tanszék a kar alapképzési szakjain 4 szakirányon oktatja a

járműmotoros tárgyakat, a Járműmérnöki MSc szak Belsőégésű motorok specializációján a szakirányú

specializáció valamennyi tárgyát német nyelven oktatja. A specializációt választó hallgatók a tanulmányaik

mellett az AUDI motorfejlesztői részlegénél gyakornoki minőségben is tevékenykednek. Az MSc

diplomamunkákat a hallgatók a tanszéken, az AUDI Motor Hungaria Kft. motorfejlesztő részlegénél és a VW

konszern németországi üzemeiben készíthetik.

Az elmúlt három évben a tanszéken kialakult egy korszerű méréstechnikai infrastruktúrával támogatott,

világszínvonalú laboratóriumi bázis, melyet az oktatásban és kutatásban egyaránt használnak.

Járműfejlesztési Tanszék

A 2013-ban létrehozott új tanszék fő oktatási célja a járműmérnöki, gépészmérnöki és mechatronikai

mesterképzés tantárgyi kínálatának olyan irányú bővítése, amely lefedi a modern járműfejlesztés mérnöki

feladatköreit és bővíti a hallgatók szakmai felkészültségét a járműfejlesztési komplex ismeretek, az

alkalmazott áramlástan, a járműakusztika, valamint a járműszerkezetek szilárdsága és élettartama

témakörökben.

Továbbá cél olyan ipari projektek által biztosított alkalmazott kutatások beindítása, amelyek reális

lehetőséget nyújtanak egy új tudásközpont kiépítéséhez a jármű- és hajtáslánc-hatékonysági kutatások,

járműakusztikai alkalmazott kutatások, valamint a járműszerkezetek szilárdsága és élettartam kutatásai terén.

A tanszék az oktatás gyakorlati és a kutatások kísérleti hátterét modern laboratórium kiépítésével tervezi

biztosítani.

Járműgyártási Tanszék (http://jt.sze.hu/)

A tanszék a Gépészmérnöki, a Mechatronikai mérnöki, valamint a Műszaki menedzser szakokon BSc,

MSc hallgatók oktatásában vesz részt. Évente mintegy 80-100 hallgató készíti szakdolgozatát,

diplomamunkáját a tanszéken. Fontos feladata az önálló hallgatói tevékenység gondozás, a TMDK

tevékenység támogatása, a munka eredményességét országos díjak bizonyítják.

A tanszék jelentős részt vállal a Kooperációs Kutató Központ, valamint a Járműipari Kutatóközpont

kutatási feladatainak teljesítéséből. A tanszék munkatársai számos TÁMOP pályázatban közreműködnek,

ellátnak szakmai vezetési feladatokat is. Döntően a tanszék munkatársai végzik a „PRACTING”

gyakorlatorientált képzéssel összefüggő szervező tevékenységet. A tanszék aktív nemzetközi kapcsolatokat

ápol külföldi felsőoktatási intézményekkel.

Automatizálási Tanszék (http://automatizalas.sze.hu/)

A tanszék fő oktatási feladata a villamosmérnök-képzés BSc és MSc szintű szervezése és működtetése,

az automatizálási szakirány gondozása. Szerepet vállal még a mechatronikai mérnökképzés, a gépészmérnök-

képzés, a mérnökinformatikus képzés és a műszaki menedzser szak elektrotechnikai, elektronikai

alaptárgyainak oktatásában. A tanszék fő kutatási területei: speciális aszinkron hálózatok, programozható

logikai vezérlők, mikrovezérlők, robotika, villamosenergia-átalakítók, villamos hajtások, elektromágneses

térelmélet, rendszerelmélet, irányításelmélet, lágyszámítási technikák, megújuló energiaforrások,

teljesítményelektronika.

Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék (http://eet.sze.hu/)

A tanszék több egyetemi szak alapozó és törzstárgyait oktatja. Az építészmérnöki egyetemi alapképzés

(BSc) és az osztatlan öt éves, valamint a Szerkezettervező építészmérnök MSc építész mesterszak irányítását

és gondozását végzi. A BSc szintű építészmérnök alapképzés elsősorban az épületek kivitelezésére, a

megvalósítás előkészítésére képesít. Az BSc szintű képzés épülettervezési (design) irányultságú, az MSc szak

kimeneti célja pedig konstruktőri képességek, készségek megalapozása, kifejlesztése.

A tanszék kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel bír, amelyek közül kiemelkedik a

Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB). A tanszék munkatársainak szerkezet és termékfejlesztő K+F

8

tevékenysége mellett 2011-től részt vesz az ATRIUM (Architecture of Totalitarian Regimes of the XX

Century in Urban Management) című nemzetközi projekt munkájában.

Építészettörténeti és Városépítési Tanszék (http://www.sze.hu/ept/)

A tanszék két alaptárgyat oktat különböző szakokon építész és építőmérnök hallgatóknak. Az

építészettörténet kimagasló teljesítményeinek és a városok mindennapi struktúráinak tanulmányozásával a

tervezéshez nélkülözhetetlen ismereteket nyújt az épített környezet formanyelvéről. A tanszék kutatásai a

modern és a jelen kor építészetének történetére valamint a történeti városok rekonstrukciójára, helyi

védelmére és városfejlesztési stratégiáira terjednek ki.

Épülettervezési Tanszék (http://muteremhaz.sze.hu/epulettervezesi-tanszek)

A tanszék a különböző szintű építészmérnök-képzés elméleti és gyakorlati tervezési tárgyait oktatja az

első tanévtől a diplomáig. A műterem jellegű, egyéni és csoportos formában folyó oktatás az Építész

Műteremház lehetőségeinek maximális kihasználásával történik. A tanszék fontos feladatának tartja a

tantárgyak folyamatos továbbfejlesztését és a tervezési feladatok évről-évre történő frissítését. Kiemelt

irányok az oktatásban a vidék építészete, a környezettudatos építés és az építészet-művészet határterületei. Az

oktatási célok megvalósítását szolgálják a tanszék által szervezett nyári alkotótáborok és hallgatói

tervpályázatok.

Az építész-képzés szempontjából különösen fontos a szakmai kapcsolatok fenntartása és fejlesztése

(alkotóhetek, diplomabizottságok, nemzetközi projektekben való részvétel, előadások és kiállítások

szervezése, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás), valamint Győr város kulturális életében való

jelenlét.

Fizika és Kémia Tanszék (http://fizkem.sze.hu/)

Oktatási területen a tanszék fő feladata a Műszaki Tudományi Kar mérnök szakjain az alapozó fizika és

kémia kurzusok, illetve speciális szakmai és választható természettudományi kurzusok tartása. Részt vesz

továbbá az MSc szakok természettudományi kurzusainak oktatásában is. A tanszék Fizika Laboratóriuma és

Kémia Laboratóriuma főként oktatási célokat szolgál.

A Fizika Laboratórium rendelkezik egy speciális plazmafizikai mérésekre szolgáló berendezéssel, mely

tudományosan releváns mérések helyben történő végzését teszi lehetővé. A tanszék a környezeti kémia

területén folytatott kutatásait, környezeti minták szervetlen és szerves szennyezőinek analitikai kémiai

vizsgálata témakörében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Mérőállomásával együttműködve végzi. Különböző hazai és külföldi partnerekkel, illetve az egyetem más

tanszékeivel együttműködve az alábbi témákban folynak alkalmazott fizikai kutatások: fúziós plazmák

diagnosztikája, fényterjedés-szimuláció és digitális képfeldolgozás, optimalizációs módszerek fejlesztése,

röntgendiagnosztikai eljárásokból származó sugárterhelések optimálása.

Informatika Tanszék (http://it.sze.hu/)

A tanszék a mérnök- és gazdaságinformatikus alap- és mesterszakok képzéséért felel. A tanszék az

informatikai alapozó tantárgyak mellett a vállalatok működését támogató korszerű, általános és speciális

informatikai megoldások fejlesztésével, működtetésével, az intelligens rendszerekkel és az informatikai

biztonság kérdéseivel kapcsolatos tantárgyakat gondozza. Az alap és mesterképzés mellett részt vesz a doktori

képzésben is.

Az oktatás mellett a tanszék a korszerű információs és kommunikációs technológiák vállalati

alkalmazása, az intelligens megoldások, az Automatizálási Tanszékkel közösen robottechnika és – legújabban

– a humanoid robotok témájának kutatásával foglalkozik. A tanszék oktatási és kutatási tevékenységét a

bővülő laboratóriumi háttér, illetve a hazai és nemzetközi egyetemi és kutatóintézeti kapcsolatok segítik.

Környezetmérnöki Tanszék (http://kornyezet.sze.hu/)

A tanszék elsődleges oktatási feladata a Környezetmérnöki BSc szak gondozása, törzstárgyainak és

szakirányos tárgyainak oktatása, de az egyetem több BSc ill. MSc szakjának képzésében is részt vesz,

elsősorban a Műszaki Tudományi Karon belül. A tanszék kezelésében külön labor nincs, de szoros

(elsősorban oktatási) kapcsolata van a kémiai, geodéziai, geotechnikai, építőmérnöki laborokkal. Külső

tanszéki csoportja az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Mérőállomása.

9

A tanszék a környezettudományok, a környezetgazdálkodás, a regionális tudományok, valamint a

szervezéstudományok területén végzi kutató munkáját. A tanszék fő kutatási területe a természeti és

környezeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás lehetőségeinek elemzése; összefoglaló fogalomként

az ún. „környezetelemzés” és ennek részeként a környezetállapot-értékelő módszer fejlesztése, valamint a

regionális fejlesztési programok fenntarthatóságának ex-ante vizsgálatára kifejlesztett komplex tudástér

modell alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. A tanszék másik jelentős kutatási irányvonalát a megújuló

energiák és a hulladékgazdálkodás jelentik.

Közlekedésépítési Tanszék (http://kep.sze.hu/)

A tanszék szakterülete a műszaki infrastruktúra, ezen belül különösen a közlekedési létesítmények

tervezése, építése, fenntartása, üzemeltetése valamint a települések fejlesztése és működtetése. A tanszék

oktatási feladata a fenti szakterületen mérnökök képzése és továbbképzése, valamint kutatás, fejlesztés,

tervezés és tanácsadás. A 2005 óta működő Építőmérnöki BSc szak mellett a tanszék 2009 óta gondozza az

Infrastruktúra építőmérnöki MSc szakot, amely főleg a levelező oktatásban népszerű és 2014-től angol

nyelven is indul.

A tanszék gondozza „Az épített infrastruktúra fenntartható fejlesztése” kutatási területet. Oktatói főleg

az útügy és a vasútépítés szakmai szervezeteiben vállalnak aktív szerepet és e területeken ápolnak szoros ipari

kapcsolatokat. A tanszék az elmúlt időszakban több nemzetközi projektben vett részt (RoSCoe EU-Asia,

Trendy Travel, ASPIS, AT-HU VKM)

Közlekedési Tanszék (http://ko.sze.hu/)

A Tanszék feladata a közlekedéstudomány és határterületeinek oktatása, kutatása és fejlesztése.

Tudományos és szakmai tevékenységében a közlekedési ismeretek bővítése, hazai terjesztése, szakmai

partnerei igényeinek kielégítése, valamint nemzetközi kapcsolatok létesítése és fenntartása a fő feladat. Főbb

kutatási területek: közlekedési rendszerek modellezése, biztonságos és környezetbarát közlekedési rendszerek

kialakítása, közforgalmú közlekedés fejlesztése, minőségbiztosítás és minőségirányítás fejlesztése a

közlekedésben, regionális közlekedés kialakítása.

Az oktatási-kutatási tevékenységek magas szinten tartása érdekében a Tanszék munkatársai

rendszeresen szerveznek szakmai rendezvényeket (Közlekedéstudományi Konferencia, KözleKlub, stb.), és

aktív tagjai az egyetemi kutatóközösségnek (TÁMOP422C, TÁMOP422A, GSP-EU-FP7, AT-HU VKM, AT-

HU SiEBaBWe)

Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék (http://logisztika.sze.hu/)

E tanszék olyan szakmai profilt képvisel, ami egyedülálló a magyar felsőoktatásban. Elsősorban

szállítási-, fuvarozási-, szállítmányozási vállalatok számára képez szakembereket, de az itt végzett hallgatók a

termelő és kereskedelmi vállalatok logisztikai rendszereinek kialakítására, tervezésére, működtetésére és

fejlesztésére is képesek.

A tanszék BSc és MSc szakokon is oktat tantárgyakat. Kutatási területe többek között a különböző

típusú vállalatok logisztikai rendszerének fejlesztése, termeléslogisztikai, raktározási, disztribúciós

optimalizálás; mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazási lehetőségei a logisztika területén; csomagolási

rendszerek fejlesztése, tesztelése.

Közúti és Vasúti Járművek Tanszék (http://kv.sze.hu/)

A tanszék fő oktatási és kutatási területe a jármű-üzemeltetéshez és diagnosztikához kötődik. Fontos

kutatás terület még az elektromosan hajtott járművek kutatása és fejlesztése, amelyet a tanszék a Járműipari

Kutatóközponttal közösen művel. A tanszék több szak hallgatóit oktatja, így a BSc képzésben a járműmérnök,

a gépész-, a közlekedés-, a mechatronikai mérnök, a mérnöktanár és a műszaki menedzser, valamint az MSc

képzésben a járműmérnök hallgatók képzésével foglalkozik.

A tanszék kiemelt területként foglalkozik a beiskolázással, így szoros kapcsolatot tart fenn a szakirányú

középiskolákkal. A győri középfokú intézményekkel együtt több közös pályaorientációs projektet is működtet.

2013-ban erre tekintettel a tanszék konferencia sorozatot alapított Járművel a zöldebb jövőért címmel,

amelynek első témája a Járműdiagnosztikai és oktatási kihívások a 21. században volt.

Matematika és Számítástudomány Tanszék (http://math.sze.hu/)

A tanszék az egyetem, elsősorban a Műszaki Tudományi Kar és a Gazdaságtudományi Kar szinte

minden szakja tantervének alapozó matematika és informatika tárgyait, valamint főként a mérnök és

10

gazdasági informatikus szakok szakmai és más szakokhoz kapcsoló alkalmazott matematikai, ipari

szimulációs és operációkutatási tárgyait oktatja.

A tanszék kutatással foglalkozó kollektívája több interdiszciplináris tudományos kutatás-fejlesztési

projektben vesz részt, együttműködve az egyetem több más tanszékével, illetve a Járműipari

Kutatóközponttal, közös projekteken dolgozva, matematikus vezetés mellett. A tanszék külföldi és hazai

kapcsolatrendszere szerteágazó; nemzetközi színtérről is tudott az egyetem és a tanszék számára kutatási

forrásokat bevonni. Kiemelt kutatási területei a differenciálegyenletek numerikus módszerei, adatbányászat,

optimalizálás, nagy teljesítményű számítások. Az ipar és gazdasági élet több szereplőjével kutatási szerződést

kötött és sikeresen teljesített a tanszék, főként ipari szimulációs témában.

Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék (http://mgt.sze.hu/)

A tanszék a gépészmérnöki-, közlekedésmérnöki, mechatronikai mérnöki, műszaki szakoktató és a

műszaki menedzser BSc szakokon, a közlekedésmérnök, mechatronikai mérnök, járműmérnök MSc szakokon

folytat oktatási tevékenységet. Az oktatott tantárgyak a szakmai törzs-, természettudományi és szakmai

tantárgyak közé tartoznak. A tanszék a Gépészmérnöki BSc valamint a Mechatronikai mérnöki BSc és MSc

szak gondozója.

A tanszék kutatási tevékenységének főbb irányai: elektroaktív polimerekből készült szenzorok és

aktuátorok fejlesztése, motorgyártásnál alkalmazott csavarozási technológiák kutatása, statikailag határozatlan

tengelyek csapágyazási problémáinak vizsgálata, valamint aktív számítógép billentyűzet (keyboard)

fejlesztése. Jelenleg 7 oktató folytat PhD cselekményt.

Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék (http://se.sze.hu/)

A tanszék az építő- és az építészmérnöki alapképzésekben, valamint az osztatlan építészképzésben a

Mechanika, a Tartószerkezetek, a Mérnöki módszerek és a Geotechnika tárgycsoportokat oktatja. Az

építőmérnöki alapképzésben a szerkezetépítési specializáció gazdája. Fontos szerepe van a szerkezettervező

építészmérnöki mesterképzésben. Az infrastruktúraépítő mesterképzésben eddig néhány tárggyal működött

közre, 2014 őszétől azt geotechnikai specializációval bővíti, angol nyelvű tárgyakat is kínálva.

Fő kutatási területe a talaj-szerkezet kölcsönhatás modellezése, a földrengésre való tervezés, a

tartószerkezetek minősítése és a mérnökképzés fejlesztése. Az elmúlt években átlagosan 35, felerészben angol

nyelvű publikációt jelentetett meg. A geotechnikai csoport kiemelkedő szerepet játszik a hazai szakmai

közéletben (szabványosítás, továbbképzések, nemzetközi kapcsolatok). A tanszékhez szerkezetvizsgáló és

geotechnikai laboratórium tartozik, melyek felszereltsége az utóbbi években sokat fejlődött.

Tanárképző Központ (http://tk.sze.hu/)

A Műszaki Tanárképző Tanszék 2013. július 1.-vel Tanárképző Központtá alakult, amelynek továbbra

is a fő oktatási tevékenysége a műszaki pedagógus-képzés, a műszaki szakoktató BSc, a tanár-mérnöktanár

MA és a 2013 szeptemberétől elindított új, osztatlan mérnöktanári szakon. Emellett a Központ részt vállal az

egyetem Zeneművészeti Intézete hallgatóinak pedagógiai képzésében is.

A tanszék szakmai-tudományos munkája a műszaki pedagógusképzés tartalmi fejlesztéséhez

kapcsolódik. Elsősorban a neveléstudományok, kiemelten a műszaki pedagógia területén rendelkezik kutatási

kompetenciákkal. Tudományos tevékenységének fő iránya a korszerű pedagógiai-technológiai eszközök és

módszerek kutatása. Ezek közé tartozik az e-learning tananyagfejlesztés és a Virtuális Tanulási Környezetek

kutatása (VTK), a Lifelong Learning módszertani kutatások, a hallgatói web-használat vizsgálata

adatbányászati módszerekkel, valamint különböző projektek szakmai vezetése.

Távközlési Tanszék (http://tat.sze.hu/)

A tanszék oktatási feladatainak gerincét a BSc, illetve az MSc szintű villamosmérnök-oktatás szakmai

törzstárgyainak és szakirányú tárgyainak ellátása adja, beleértve a gyakorlatorientált képzés laboratóriumi

méréseit is. A Távközlési Tanszék szerepet vállal a kar további mérnökszakjainak tárgyaiban, elsősorban MSc

szintű tárgyak oktatásával. A tanszék kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a távközlést oktató

európai egyetemek körében, és laboratóriumainak felszereltsége nemzetközi összehasonlításban is

példaértékű.

A tanszék oktatói és kutatói több szálon kapcsolódnak konzorciumi, egyetemi, illetve kari

pályázatokhoz az elektromágneses kompatibilitás, digitális műsorszórás, mobil és IP alapú távközlés,

intelligens közlekedési rendszerek és járműakusztika területén. A Távközlési Tanszék szolgáltatja – az

országosan egyedülálló – Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium szakmai felügyeletét is.

11

Kari laboratórium (http://rf.sze.hu/)

A Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium fő tevékenysége rövid hatótávolságú, rádiófrekvenciás

vezeték nélküli kommunikációt alkalmazó berendezések szabvány szerinti vizsgálata. Ezen vizsgálatok fő

célja, hogy a mérési eredmények alapján igazolható legyen a hatékony frekvenciagazdálkodást előíró R&TTE

EU direktíva követelményeinek történő megfelelés. Az egyes berendezésekre üzemi frekvenciatartományuk és

funkciójuk alapján különböző vizsgálati szabványok vonatkoznak. A vizsgálatainkat az egyes

termékcsoportokra vonatkozó szabványok határozzák meg.

A rádiófrekvenciás emisszió vizsgálatok köre: sugárzott emisszió vizsgálat a 9 kHz – 40 GHz

frekvenciatartományban, vezetett emisszió vizsgálat a 9 kHz – 40 GHz frekvenciatartományban.

Rádiótechnikai vizsgálatok adás üzemmódban: frekvenciastabilitás, kimenő teljesítmény, szomszédcsatornás

teljesítmény, tranziens teljesítmény. Rádiótechnikai vizsgálatok vétel üzemmódban: érzékenység,

érzékenység-csökkenése különféle zavaró körülmények között.

A Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium az MSZ EN ISO/IEC 17025: 2005 szabvány szerint

felkészült, rádió berendezések alapvető frekvenciagazdálkodási követelményeinek vizsgálatára létesült, a

Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által 10 harmonizált európai szabvány szerint akkreditált, és az

Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) minisztere által kijelölt független vizsgáló laboratórium.

Tanszéki laboratóriumok

A tanszéki laboratóriumok fő feladata: lehetőség biztosítása a (gyakorlatorientált) mérnök- és

informatikusképzéshez szükséges ismeretek elsajátítására, mérések, kísérletek elvégzésére, konstrukciós

feladatok megvalósítására, technológiai folyamatok gyakorlati megismerésére. A laboratóriumok

felszereltségének korszerűsítésében az elmúlt öt évben a kar jelentősen előrelépett. A laboratóriumok

felszereltségének javítása kiemelt kari és tanszéki feladat.

A tanszéki laboratóriumok listáját a Melléklet 5. táblázata tartalmazza.

A Kar vezetése

A kart a dékán vezeti. A dékán munkáját a kar vezetésében négy dékánhelyettes támogatja:

az általános dékánhelyettes,

az oktatási dékánhelyettes,

a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese és

az ipari kapcsolatok dékánhelyettese.

A dékáni titkárságon dolgozó négy adminisztratív munkatárs és három tanulmányi ügyintéző munkáját

a dékáni titkárság vezetője irányítja. A Dékáni Kabinetet a dékán, a dékán helyettesei és a dékáni titkárság

vezetője alkotja.

A Kar döntési rendszere

A kart érintő személyi, oktatási, tudományos kutatási, ipari és nemzetközi kapcsolatok ügyében a Kari

Tanács hoz döntéseket. A Kari Tanácsnak 31 szavazati jogú és 8 tanácskozási jogú tagja van. Szavazati joggal

rendelkező tagok: a dékán (1 fő), a Tanszékcsoport vezetője (1 fő), a kar tanszékvezetői (21 fő), a választott

közalkalmazott (1 fő) és a hallgatói képviselők (6+1 fő). A Kari Tanács összetételének kialakításánál az a fő

szempont, hogy azok a személyek legyenek a Tanács szavazati jogú tagjai, akiknek majd végre kell hajtania a

Kari Tanács határozatait, továbbá hogy a hallgatóság is kellő súlyú képviselettel rendelkezzen. A Kari

Tanácsra napirendi pontot, megvitatandó témát előterjeszteni a Tanács eljárási rendje (http://mtk.sze.hu/kari-

tanacs-eljaras-rendje) alapján lehet.

A Kari Tanácsnak két olyan állandó bizottsága van, amelyek minden Kari Tanácsülés elé kerülő témát

megvitatnak és véleményeznek. A kari Oktatási Bizottságnak tíz tagja van, vezetője az oktatási

dékánhelyettes. A szintén tíz tagú Tudományos Bizottság munkáját a tudományos és nemzetközi kapcsolatok

dékánhelyettese irányítja. A Kari Tanács a tanév során havi rendszerességgel tart üléseket. A Kari Tanács

további állandó bizottsága a kari Minőségbiztosítási Testület, amelyben a kar minden tanszékének van

képviselője és amelynek a Kari Tanács által megbízott, a minőségbiztosítási kérdésekben járatos vezető oktató

az elnöke.

Az egyes szakokat érintő oktatási kérdéseket (szak akkreditáció, tanterv, tantárgyak, tantárgyfelelősök,

stb.) a szakbizottságok ( http://mtk.sze.hu/szakbizottsagok-nevsora) vitatják meg és tesznek javaslatot a Kari

12

Tanácsnak. Az oktatással kapcsolatos előterjesztések csak az illetékes szakbizottság javaslatára kerülhetnek a

Kari Tanács napirendjére.

A kar egyik informális operatív testülete a Dékáni Kabinet. A Dékáni Kabinet a dékán vezetésével a

tanév során heti rendszerességgel hétfőnként ülésezik. A Dékáni Kabinet osztja szét a karon az oktatási,

kutatási stb. operatív feladatokat és intézi a kar aktuális ügyeit. A Kar másik informális operatív testülete a

kari Tudományos Tanács. A kari Tudományos Tanács tesz javaslatot a dékánnak a publikációs és konferencia

támogatási források felhasználására.

Az érdemi oktatási, kutatási, oktatásszervezési stb. munka a kari tanszékeken folyik a tanszékvezetők

irányításával. A tanszékek vezetői évente egyszer összefoglaló jelentést készítenek a Dékánnak a Tanszék

elmúlt évi munkájáról és megfogalmazzák a következő év feladatait. A tanszékvezetők évente egyszer

megadott szempontok szerint írásban értékelik minden oktató munkáját is. A dékán a benyújtott jelentések és

értékelések alapján véleményezi a tanszékek és a tanszékvezetők munkáját. A véleményezésben felhívja a

tanszékvezetők figyelmét a tanszék és a vezető munkájában fellelhető hiányosságokra és felszólítja az

érintetteket a hibák kijavítására.

2011-ben a Dékáni Kabinet minden tanszékvezetővel kb. egy órás megbeszélés keretében megvitatta az

adott tanszék előtt álló fő feladatokat, különös tekintettel az oktatás racionalizálására és a tanszéki

kutatásszervezés kérdéseire. 2012-ben ugyanilyen formában került sor megbeszélésekre, amelyeknek

súlypontja az oktatási párhuzamosságok megszüntetése és a tanszéki laborok helyzete volt az előző évi

megbeszélésen kitűzött feladatok teljesítésének értékelése mellett.

Minden év végén, a következő évi HR terv véglegesítése kapcsán a dékán minden tanszékvezetővel

külön megbeszéli az adott tanszékre vonatkozó személyügyi helyzetet és fejlesztési terveket, amelyeket

tanszékenként írásban rögzítenek és aláírásukkal véglegesítenek. Ugyanezt az eljárást követtük 2012 végén, az

oktatói helységek újraelosztásának megindításakor is.

Az oktatási döntések mechanizmusa

Az új képzési programok (BSc, osztatlan, MSc, Szakirányú Továbbképzési szakok) indításának

előkészítése, valamint a szakok tanterveinek aktualizálása a karon a Kari Tanács által elfogadott

szabályzatnak megfelelően történik (http://mtk.sze.hu/szakbizottsagok-mukodesi-rendje). A BSc, az osztatlan

és az MSc szakok tanterveit (tantervei tervezetét) a Kari Tanács által megbízott szakbizottságok állítják össze,

illetve tehetnek javaslatot tantervek módosítására. A Szakirányú Továbbképzési szakok tanterveit (tantervei

tervezetét) a kar dékánja által megbízott előkészítő bizottságok állítják össze, illetve tehetnek javaslatot a

tantervek módosítására. A szakbizottságok névsorát a Kari Tanács évente egyszer aktualizálja, a jelenleg

érvényes névsort 2013. októberi ülésén fogadta el.

A Kar szakjainak tanterveit, ezek módosításait a Kari Tanács fogadja el, és a dékán terjeszti tovább a

Szenátus elé jóváhagyásra. Új tantervet, illetve tanterv módosítási javaslatot a Kari Tanácson kizárólag az

adott szak felelőse terjeszthet elő. Az előterjesztést előzetesen minden esetben meg kell tárgyalnia az illetékes

szakbizottságnak és egyeztetnie kell a módosításban érintett tanszékek vezetőivel, valamint a Tanulmányi

Osztály oktatásszervezési megbízottjával. A tantervmódosítások időbeni ütemezését és előterjesztésének

módját a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) 31. §-a, valamint a Kari Tanács előkészítésének eljárási

rendje (http://mtk.sze.hu/kari-tanacs-eljaras-rendje) szabályozza.

A hallgatók személyes tanulmányi, oktatási ügyeiben a kari Kreditátviteli és a Tanulmányi Bizottság

hoz döntést a TVSz-ben rögzített módon.

A dologi működési források felosztásának rendszere

A Műszaki Tudományi Kar és tanszékeinek működéséhez szükséges források biztosítása döntően a

központi, egyetemi (alapvetően költségvetési) éves előirányzatokból történik, amit egyes esetekben kari

bevételek egészítenek ki. A tanszékek a kari leosztott költségvetési forrásokat kutatási, pályázati, ipari

megbízásokból származó forrásokkal egészítik ki. A tanszékekre leosztott költségvetési források dologi

kiadásokra és óraadói díjakra fordíthatók. A kar központi kezelésben tart egy korlátozott keretet a Dékáni

Titkárság működtetésére, a záróvizsgák lebonyolítási költségeire és „vis major” esetek megoldására.

A korábbi években a kari központi források elosztása „bázis szemléletű” módszerrel történt, azaz

lényegében az előző évi elosztási arányok alapján történt a források elosztása. A módszer feltételezte, hogy a

13

tanszékek által teljesített oktatási és kutatási feladatok lényegében változatlanok, tehát az erőforrások

elosztásánál az előző év arányait nem indokolt számottevő mértékben módosítani.

Miután ez a módszer nem alkalmas arra, hogy figyelembe vegye a szervezeti egységek változó

teljesítményét, és mivel a karon a szakterületek súlya között az elmúlt két évben jelentős eltolódások

következtek be, ezért a kar 2014-től új költségvetési forráselosztási rendszerre tér át.

A humán erőforrás (HR) fejlesztés

A Műszaki Tudományi Karon a főállású oktatók átlagos életkora 2008-ban 50 év, jelenleg pedig 45,05

év. Az oktatói karban tehát a generációváltás eredményesen zajlik, miközben az oktatói kar minőségét

jellemző tudományosan minősített oktatói arányában is jelentős, 40%-ról 54,6%-ra történő javulást tudtunk

elérni. A professzori kar létszáma az elmúlt 5 évben a jelentős számú nyugdíjba vonulás ellenére lényegében

nem változott. A karon 2012-ben 6, 2013-ban pedig 4 egyetemi tanári (professzori) kinevezésre került sor. A

karnak jelenleg (2013 végén) 16,5 aktív egyetemi tanára és 6 professzor emeritusa van.

A kar az egységes egyetemi humán erőforrás (HR) tervezés keretében körültekintően foglalkozik a kari

emberi erőforrások tervezésével és fejlesztésével. Ez azt jelenti, hogy minden év őszi félévében a következő

naptári évre vonatkozó HR terv készül, amely végleges formáját (tartalmát) a vezetői szintek (egyetemi, kari,

tanszéki) közötti egyeztetés után nyeri el.

A kar HR fejlesztési preferenciái:

az oktatói kar további fokozatos fiatalítása,

a tudományos fokozattal rendelkezők számának és arányának növelése,

a kar professzori testületének erősítése,

a viszonylag egyenletes tanszéki oktatási terhelés biztosításához szükséges erőforrás

átcsoportosítás; a külső körülmények változásához, a szakok változó hallgatói létszámához, a

szakok karon belüli súlyának módosulásához történő rugalmas alkalmazkodás.

A kari HR fejlesztési döntések alapjául a tanszékek egy közalkalmazottra vetített fajlagos oktatás

teljesítménye szolgál.

A vezetés külső és belső kapcsolati rendszere

A kar dékánja állandó tagja a Rektori Konferencia Műszaki Szakbizottságának (MRK MSZB) és

Informatikai Szakbizottságának (MRK ISZB). A kar vezetése intenzív személyes és szakmai kapcsolatokat

ápol a BME Villamos és Informatikai, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, Építőmérnöki, Építészmérnöki

és Gépészmérnöki Karával, a Pannon Egyetem Mérnöki Karával és Informatikai Karával, a Miskolci Egyetem

Gépészmérnöki és Informatikai Karával, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karával és a Nyugat-

magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karával.

A kar intenzív ipari, társadalmi kapcsolataival összhangban a kar vezetése rendszeresen találkozik,

konzultál az országos nagyvállalatok, köztük a kar első számú stratégiai partnere, az AUDI Motor Hungaria

Kft., a Nyugat-magyarországi régió kis és közepes vállalatainak, Győr város és Győr-Moson-Sopron megye

önkormányzatának, valamint a megyei Mérnöki Kamara, a Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ vezetőivel

oktatási és kutatás-fejlesztési kérdésekben.

A kar problémamentes, harmonikus kapcsolatokat ápol az egyetem felső vezetésével, az egyetem többi

karának és intézetének vezetőjével, valamint az egyetemi és kari Hallgatói Önkormányzat vezetőivel,

képviselőivel.

A jelenlegi állapot összefoglaló értékelése

A Műszaki Tudományi Kar jelenleg méreteit tekintve a magyarországi felsőoktatási intézmények

legnagyobb műszaki és informatikai kara. 2013-ban az egyetemi karok rangsorában az első helyes nappali

felvételi jelentkezések számában ötödik, a felvett hallgatók számában pedig az első helyen állt.

A kar jelenlegi (2014 őszén induló) 13 alapképzési, 2 osztatlan és 15 mesterképzési szakból álló képzési

struktúrája összhangban van az északnyugat-magyarországi régió társadalmi, gazdasági igényeivel, lefedi a

kar képzési kapacitásait és csak jelentős erőforrás bevonással lenne bővíthető tovább. Ezért a kar képzési

kínálatának bővítését sem rövid, sem középtávon nem tervezzük.

A kar oktatói létszáma alacsony, azonban az egyre kedvezőbbé váló minősítettségi arány (54,6%) és a

generációváltás következtében folyamatosan javuló átlagéletkor (45,05 év) biztosítja a színvonalas oktatást és

az ennek alapját szolgáltató kutatást és fejlesztést, mely utóbbit nagymértékben meghatározza az egyetem

kedvező gazdasági környezete, a nagyszámú iparvállalati kapcsolat is. Az alapképzési szakok

14

gyakorlatorientált jellegének erősítéséhez, a mesterképzési szakok oktatási színvonalának emeléséhez a kar

jelentős támogatást kap a régió iparvállalataitól. A kar kiemelt feladata jelenleg az MSc szakok és a doktori

képzés alapjául szolgáló magas elméleti színvonalú alapkutatások volumenének növelése.

Megítélésünk szerint 2014 elejére a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara a hazai

műszaki felsőoktatás élmezőnyének meghatározó szereplőjévé vált.

1.2. Az előző akkreditáció ajánlásai a kar számára, az eltelt időszakra tervezett fejlesztések, és

azok megvalósulása

Ajánlások és a megtett intézkedések

1. A Műszaki Tudományi Karon az oktatók közel harmada néhány éven belül nyugdíjba megy. … az

intézmény tudományos képessége átmenetileg csökkenni fog. (4. – 5. oldal)

A karon a generációváltás, az oktatói kar fiatalítása átgondoltan, szervezett keretek között

folyamatosan zajlik. Az érintett személyek kezdeményezésére, illetve tanszéki, kari kezdeményezésre

történő nyugdíjazások miatt távozó kollégáinkat – ha nem is könnyen – de sikerült motivált fiatal

oktatókkal pótolni.

A kar oktatói átlagéletkora az elmúlt öt évben 50 évről 45,05 évre csökkent, a tudományos

minősítéssel rendelkező oktatók aránya pedig 40%-ról 54,6%-ra növekedett. A prognosztizált

„tudományos képesség csökkenés” nem következett be.

2. Javasolt a műszaki tanárképzés további erősítése. Ebben az MTK országosan is kiemelten jó helyzetben

van.

A kar, illetve a Tanárképző Központ az elmúlt időszakban minden tőle telhetőt megtett a műszaki

tanárképzés erősítésére: a Mérnöktanár MA szakhoz több tanterv változatot dolgozott ki főiskolai, BSc

és egyetemi végzettséggel rendelkező jelentkezők számára és 2013-ban meghirdette az osztatlan

egyetemi Mérnöktanár szakot három szakiránnyal.

A mérnöktanárképzés iránt az elmúlt időszakban azonban mérsékelt volt az érdeklődés. Az MA

szakot általában elegendő számú jelentkező hiányában nappali tagozaton nem tudtuk elindítani. A

levelező tagozatú képzésre viszont van kereslet. Pozitív eredménynek tekinthető, hogy a 2013-ban első

alkalommal meghirdetett osztatlan Mérnöktanár szakot az egész országban csak Győrben sikerült

nappali tagozaton elindítani (igaz, nem túl nagy létszámmal).

3. Fontos, hogy az eltérő fejlettségű részek kiegyenlítődjenek, ill. javasolt elgondolkodni a felhasználói

oldalon kevésbé igényelt területek fokozatos visszafejlesztésén.

A kar szoros kapcsolatot ápol a régió iparával és más intézményeivel, továbbá folyamatosan

figyelemmel kíséri a munkaerőpiac, a felhasználói oldal igényeit. Ez alapján történik a karon az egyes

szakterületek arányának változása. „Mesterséges”, karon belüli autonóm, a fenti tényezőktől független

döntéseket a képzési területek aránya vonatkozásában eddig sem hoztunk és ezután sem szándékozunk

hozni.

Az elmúlt években lényeges visszafejlesztés történt a Műszaki szakoktató BSc szak és a

Településmérnöki MSc szak vonatkozásában. A Műszaki szakoktató BSc szakot nem minden évben

indítottuk el, a Településmérnöki MSc szakot pedig meg sem hirdetjük minden félévben. Ezek a

változások a felvételre jelentkezők és a felhasználói igények változásával összhangban történtek.

Több szakon specializációkat (korábbi elnevezés szerint szakirányokat) szüntettünk meg, vontunk

össze. Jelentkezési létszámokhoz kötötten szabályoztuk, szigorítottuk a specializációk létesítését,

meghirdetését és indítását.

4. A környezetmérnöki képzésnél meg kell találni azt a profilt, amely egyedivé teszi a kar ilyen

képzésformáját.

A Környezetmérnöki Tanszék – megítélésünk szerint sikeresen – törekszik az „egyedi profil”

kialakítására. A profil súlyponti területei a komplex környezetelemzés és környezetállapot-értékelés,

valamint a megújuló energiák és a régió ipari adottságait figyelembevevő ipari hulladékgazdálkodás. A

15

tanszék a 2014. év folyamán tovább dolgozik képzése egyedi profiljának kialakításán, és körvonalazta

oktatási célját: a hazai ipar első számú kiszolgálója szeretne lenni a környezetmérnök vonalon,

elsősorban a járműipar területén; és ehhez az egyik szakirányát a régió (elsősorban járműgyártási)

iparának igényeihez alkalmazkodva tervezi átalakítani.

5. Bár a tantárgyi tematikai minősítése szigorúan nem tartozik e vizsgálat feladati közé, megemlítendő,

hogy a tanszékek kutatási profiljának az egyetem prioritásának irányába „fésülése” megnövelné a

kutatás ütőképességét és a kritikus tömeg elérésének is segítene (pl. plazmafizika, a Fizika és Kémia

tanszék most felfutó témája)

A kar folyamatosan törekszik a kutatási tevékenység szétforgácsoltságának csökkentésére, és

néhány területen az ütőképes kutatási kritikus tömeg elérésére. Ugyanakkor nem szándékozzuk

munkatársaink kutatási szabadságát sem korlátozni.

A kritikus tömeg elérését támogatták többek között a korábbi évek Belső Kutatási Főirány

pályázatai, a Járműipari Regionális Tudásközpont és a Járműipari Kutató Központ tevékenysége,

valamint a több egyetem és kutatóhely együttműködésében megvalósuló oktatásfejlesztési és kutatási

projektek. Példaként említhető meg erre a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködés

(TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0002) projekt.

A kar fontosnak tartja az olyan alapkutatásokat, amelyek mérnöki problémákhoz kapcsolódnak,

pl. az említett plazmafizikai téma komoly informatikai és gépészmérnöki projektekhez kapcsolódik,

nem egy, a kar profiljától idegen elméleti kutatást jelent.

6. Ha az országban valaki, akkor az SZE humánpolitikája célul tűzhetné, hogy a tudományos fokozattal

rendelkezők lehetőleg szerezzenek ipari gyakorlatot is.

A tudományos fokozattal rendelkező oktatók túlnyomó többsége rendelkezik ipari gyakorlattal is,

részben azzal, hogy több évet töltött el az iparba, részben pedig azzal, hogy folyamatosan részt vesz

ipari kutatási projektek megvalósításában.

Az elmúlt években több nagy ipari, tervezői, fejlesztői tapasztalattal és tudományos minősítéssel is

rendelkező új munkatársat kaptunk az építész és építőmérnöki területre, de a járműmérnöki terület is

bővült egy tudományos minősítéssel rendelkező vezető munkatárssal, aki németországi ipari vezetői

állásból és egy másik munkatárssal, aki a RÁBA középvezetői állásából érkezett a karra.

A kar és az egyetem vezetése - a jelenlegi szűk mozgástér ellenére - mindent megtesz annak

érdekében, hogy az oktatói kar ipari gyakorlattal rendelkező tudományos minősítéssel rendelkező

kollégákkal gazdagodjon. Az AUDI Hungaria Motor Kft.-vel kialakult szoros együttműködésünket is

felhasználjuk arra, hogy oktatói testületünket ebben a szellemben bővítsük. A Belsőégésű Motorok

Tanszék korábbi német vezetőjét egy szintén német, ipari gyakorlattal rendelkező tudományosan

minősített kollégával pótoltuk és ugyanilyen kvalitású szlovákiai magyar kollégát nyertünk meg a

Járműfejlesztési Tanszék vezetésére. Mindketten az AUDI Hungaria Motor Kft. ajánlásával kerültek a

karra.

Megítélésünk szerint a jelenlegi jogszabályi környezet, valamint az ipari és költségvetési/egyetemi

szektor közötti jövedelembeli szakadék nem támogatja a nagy tapasztalatú ipari szakemberek bevonását

az egyetemi oktatásba, kutatásba. A kar szűkös humán erőforrás helyzete jelenleg nem teszi lehetővé,

hogy tudományosan minősített oktatóinkat ipari gyakorlatuk felfrissítése céljából hosszabb időre

nélkülözzük.

7. Az Intézmény alapképzése (BSc) kiváló volt már főiskolaként is. Az egyetemként való sikerességének a

kulcseleme a most induló mesterképzéseknek szakmailag magas szintű és egyben piacképes kialakítása.

Az e téren elért eredmények nyilvánossá tétele, pl. az egyetem honlapján, fontos vonzerő is lenne.

Az egyetem és a kar 2011-ben új portálrendszerre tért át. Az áttéréskor célul tűztük ki, hogy a kari

és a tanszéki honlapok minden olyan információt tartalmazzanak, amelyekre hallgatóinknak,

együttműködő partnereinknek és a karon folyó tevékenység iránt érdeklődőknek szükségük lehet. A kar

16

és a tanszékek legfontosabb információinak angol nyelven is elérhetőknek kell lenniük. A német nyelvű

képzésben résztvevő tanszékeknek német honlap változattal is kell rendelkezniük.

A korábbi állapothoz képest történt ugyan előrelépés, azonban a honlapjaink

információtartalmának megújítása, frissítése folyamatos feladatunk. A feladat súlyával összhangban ez

a kérdés a kari tanácsok rendszeresen ismétlődő napirendi pontja.

8. A bizottság a kar oktatóinak tankönyvírási kedve méltánylása mellett felhívja a figyelmet arra, hogy az

alapképzéshez már bizonyítottan bevált és kiváló tankönyvek léteznek a nemzetközi forgalomban.

Meggondolandó ezek egyikének – másikának lefordítása is, mint ellátási stratégia; az MSc szinten már

a nyelvtudást is szolgálja egy – egy idegen nyelvű tankönyv.

A kar elmúlt időszakban további eredményes tananyag fejlesztési tevékenységet folytatott,

amelynek eredményeként tovább bővült az elektronikus formában is rendelkezésre álló BSc és MSc

tananyagok választéka. A nemzetközi forgalomban rendelkezésre álló, bizonyítottan bevált

tankönyvek lefordítását nem tartjuk célszerű megoldásnak. Sokkal inkább elképzelhetőnek tartjuk és

tervezzük ezeknek az idegen nyelven meghirdetett képzéseinknél történő felhasználását.

9. A MAB javasolja a kar publikációs jegyzékének a most országossá váló Köztestületi Publikációs

Adattárral történő harmonizálását.

A kar az oktatók, kutatók publikációinak nyilvántartásánál a kari publikációs adatbázis

használatáról áttért a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis használatára. Oktatóinkat

ösztönözzük az MTMT-ben nyilvántartott adataik folyamatos aktualizálására.

10. A tények, tapasztalatok alapján nem „lelkesítő” az új (2008 évi) helyi tudományos folyóirat, azaz az

Acta Technica Jaurinensis megindítása, főleg nem az indítás érvrendszere alapján. Ha azonban már

van ilyen folyóirat, nem szabad engedni az ilyenkor ismert „alulról jövő” nyomásnak, amely a helyi

folyóiratok „referált” voltát formálissá igyekszik süllyeszteni. Az ilyen jellegű folyóiratokat arra kell

használni, hogy az ismeret, minőségi folyóiratokban röviden megjelent cikkek hosszabb kifejtésének

fóruma legyen (értekezések, kutatási jelentések, stb.)

Fontosnak és szükségesnek tartjuk, hogy a kar rendelkezzen saját tudományos folyóirattal. A

folyóirat az elmúlt évben jelentősen megújult: feltártuk a működtetés nehézségeit, megvizsgáltuk,

hogyan lehetne a cikkek színvonalát növelni és hogyan juthatnánk el a nevesebb egyetemeken működő

szerzőkhöz. A folyóirat szakmai színvonalát szigorú bírálati rendszerrel tervezzük javítani.

A folyóirat szerkesztő bizottságát átszerveztük, több lelkes, ambiciózus fiatal oktató vesz részt a

szerkesztőmunkában, akik megújították a folyóirat honlapját is (http://acta.sze.hu). A korábbi

számokban megjelent cikkek az archívumban elektronikusan elérhetők. Az új cikkek fogadása, bírálata,

javítása 2013 óta elektronikusan történik. Ezáltal az egyes cikkek előélete felkutatható, naplózható; ez a

folyóirat tervezett impakt faktorossá válásnak fontos feltétele. A cikkeket 2014-től DOI-azonosítóval is

ellátjuk, aminek hiánya ma már nem megengedhető.

Az eddig megjelent évfolyamokkal összhangban ezután is évente négy számot tervezünk kiadni, és

minden számban átlagosan 12 lektorált cikket kívánunk megjelentetni. A beérkezett cikkek bírálatára

minden esetben két független opponenst kérünk fel. Az elektronikus formában történő elérhetőség

mellett meg kívánjuk őrizni a klasszikus papír alapú formát is.

11. Az önértékelésben a „szabadalom” vagy „találmány” szó elő sem fordul – ez egy műszaki kar esetében

nagy hiányosság, még akkor is, ha közismert, hogy szinte lehetetlen a nagyiparral közös kutatások

szabadalmaiban akár csak kis „SZE –résztulajdont” megszerezni. Az SZE munkatársai azonban

feltalálók lehetnek, és az ő érdekeinek a képviselete fokozatosan megerősítheti az intézmény saját

szellemi termék –védelmi munkáját. Erre törekedni kell.

A kar munkatársainak szabadalmairól és találmányairól a kari önértékelés 2.2. pontja ad

tájékoztatást.

17

12. A multidiszciplináris doktori iskola a jelen helyzetben fenntartandó megoldás, de az évek haladtával

meg kell találni a minőségi, szakmai osztódásnak a lehetőleg helyben lakó és egyben alkalmas vezetőit.

A doktori iskola az elmúlt időszakban stabilan működött. A kar fontosnak tartja az iskola

továbbfejlesztését, ami további tudományterületek megjelenését és az egyes területek önállósulását is

jelenti. Az egyes szakterületek önállósulása a következő években várható.

13. Az oktatás minőségbiztosítás kérdései jobban kidolgozhatóak. Továbbá, a doktori iskola tematikái is

profitálnának, ha a kutatásokat is a minőségbiztosítás elvei szerint szabályozott folyamatokat

kialakítva, ezeknek megfelelő dokumentálással végeznék.

A kar az elmúlt időszakban törekedett arra, hogy az oktatási és kutatási tevékenységet átlátható

módon szabályozza. Ennek érdekében a kari tanács több új kari szabályzatot, valamint eljárásrendet

fogadott el.

Tervezett fejlesztések és megvalósításuk

A felvételi kampány, hallgató toborzás területén:

2012-ben kari Felvételi Bizottságot hoztunk létre, amely szervezi és koordinálja a kari felvételi

kampányt. Korábban a felvételi kampány szervezése kizárólag egyetemi szintű feladat volt.

A hallgató toborzásban javítottuk a kari Hallgatói Önkormányzattal való együttműködést, ami

lényegesen javítja a kampány hitelességét.

Az oktatás területén:

Újabb BSc, MSc és osztatlan szakok sikeres akkreditációjával bővítettük a kar képzési kínálatát.

Folyamatosan megújítottuk, aktualizáltuk a meglevő szakjaink tananyagát, törekedve a

párhuzamosságok megszüntetésére és a karon belüli és a karok közötti szinergiahatások jobb

kihasználására.

Lényegesen javítottuk hallgatóink jegyzetekkel, oktatási segédletekkel történő ellátását különös

tekintettel az elektronikus formában létrehozott tananyagokra, új oktatási technológiák alkalmazására.

Kiemelt feladatként kezeltük az oktatói kar „hallgatóbarát attitűdjének” javítását.

Az oktatással kapcsolatos hallgatói panaszok kezelésére ad hoc bizottságokat hoztunk létre (pl. építész

diplomamunkák, a Mérés tárgy követelményei), amelyek megoldották a felmerült problémát.

Az oktatói kar minőségi indikátorai vonatkozásában két területen történt jelentős előrelépés:

Jelentős mértékben sikerült növelni a tudományos fokozattal rendelkező oktatók arányát.

A folyamatos generációváltás következtében az oktatói kar átlagos életkora megközelíti az ideálisnak

gondolt 40-45 év közötti értéket. A generációváltás következtében a tanszékvezetők átlagéletkora is

jelentősen csökkent, ami a kar jövője szempontjából alapvető fontosságú.

A kari folyamatok szabályozására és átláthatóvá tételére több kari szabályzat született:

A Kari Tanács működését eljárásrend összeállításával szabályoztuk.

Elfogadtuk a szakbizottságok működési rendjét, a szakbizottsági névsorokat éves gyakorisággal

aktualizáltuk.

Egységes kari Záróvizsga Szabályzatot dolgoztunk ki, egységesítettük a szakdolgozatok (BSc) és

diplomamunkák (MSc, osztatlan) formai követelményeit.

Folyamatosan aktualizáltuk a publikációs és konferenciatámogatási, illetve a belső kutatási főirányok

szabályzatait.

Stabilizáltuk és megújítottuk a kari tudományos folyóirat működését.

18

1.3. C-SWOT analízis

A Műszaki Tudományi Karra vonatkozó C-SWOT analízis legfontosabb megállapításait (Korlátok

(Constraints), Erősségek (Strengths), Gyengeségek (Weaknesses), Lehetőségek (Opportunities), Veszélyek

(Threats)) az alábbi nyolc területen vizsgáltuk:

- Szervezet,

- Kereslet, kínálat,

- Kutatás,

- Humán erőforrás,

- Gazdálkodás,

- Eszközök,

- Kapcsolatok,

- Kommunikáció.

Szervezet

Korlátok: Hazai egyetemi kar - tanszék struktúra típusú szervezeti felépítés viszonylagos rugalmatlansága.

Erősségek: Folyamatosan megújuló tanszéki struktúra, rugalmas alkalmazkodás az oktatási piaci

változásokhoz, egyetemen belüli karközi oktatási együttműködés feltételei adottak (átoktatás) és

jól működnek.

Gyengeségek: Nagy szervezeti egység nehezen irányítható, szakterületközi együttműködések egyelőre

viszonylag gyengék.

Lehetőségek: Szervezeti struktúra megújulásában rejlő lehetőségek, szakterületközi együttműködések

erősítése, szinergia hatások még jobb kihasználása.

Veszélyek: Nehezen irányítható nagy szervezeti egység esetleges irányítatlansága, szakterületközi versengés

az együttműködés helyett.

Kereslet, kínálat

Korlátok: Keresleti oldal területi lehatároltsága okozta igénykorlát. Szabályozott kapacitáskorlát a kínálati

oldalon.

Erősségek: Hagyományosan ismert és elismert, nagy múltú képzések (műszaki, informatikai). Piacképes,

keresett képzések. Jól működő felnőttképzési módszerek, jelentős kutatási potenciál.

Gyengeségek: Alacsony a külföldi diákok aránya. Egyenlőtlen kutatási kínálat a szakterületek között.

Lehetőségek: Kedvező piaci környezet indukálta új képzési kínálat. Szervezett kutatási feladatok kiterjesztése

az oktatók kritikus tömegére.

Veszélyek: Kedvezőtlen demográfiai folyamatok és változó szabályozás (csökkenő hallgatói létszám).

Erősödő versenytársak a felsőoktatási piacon. A hallgatói létszám és az előképzettség színvonala

időnként csökken.

Kutatás

Korlátok: Korlátozott számú pályázati lehetőség források elnyerésére, korlátozott szabályozási háttér a

kutatási eszközök egyes csoportjának megújítására, fejlesztésére.

Erősségek: Széles bázisú ipari kapcsolatrendszer, sok éves tapasztalat az alkalmazott kutatások területén.

Gyengeségek: Kicsi az eszközpark fenntartására, megújítására, fejlesztésére fordítható erőforrás. A magas

elméleti színvonalú alapkutatások alacsony száma. Csökkenő számú kutatási és oktatási

tapasztalattal is bíró tapasztalt munkatárs.

Lehetőségek: Továbbszélesedő ipari kapcsolatrendszer, komplex kutatási területek lefedésére alkalmas

célorientált kutatócsoportok kialakítása, a doktori iskola és a Járműipari Kutató Központ (JKK)

nyújtotta tudományos potenciál kiaknázása.

Veszélyek: Kutatási eszközpark megújításának korlátoltsága visszahat a kutatások számára és minőségére.

Személyes kapcsolatokra épülő ipari kapcsolatrendszer.

Humán erőforrás

Korlátok: Állami finanszírozási keretek korlátozzák a személyi állomány folyamatos fejlesztését, szükséges

bővítését.

Erősségek: Minősített oktatók növekvő száma és aránya. Sok tettre kész, rugalmas, motivált fiatal munkatárs.

19

Gyengeségek: Csökkenő számú, nehezen pótolható tapasztalt egyetemi tanár, egyenetlen korfa, lassan

növekvő számú akadémiai doktor és akadémikus. Rendkívül alacsony közalkalmazotti bérek.

Lehetőségek: Doktori iskola humán erőforrás megújító hatása, folytatódó oktatói, kutatói generációváltás,

csökkenő átlagéletkor. Kutatási, ipari kapcsolatokból származó bérkiegészítés.

Veszélyek: Vezetői utánpótlás bizonytalansága, korfa aránytalansága miatt magas az igen fiatal és az idősebb

(és nyugdíjas) korú oktatók aránya, emiatt alacsony a tapasztalt középkorú (40-60 éves), de

motivált munkatársak aránya.

Gazdálkodás

Korlátok: Állami finanszírozási keretek szabályozói korlátai.

Erősségek: Stabil, takarékos, hiány- és hitelmentes gazdálkodás.

Gyengeségek: Rugalmatlan, bürokratikus elszámolási rendszer, korlátozott bevételi oldal, valamint nem

kellően hatékonyan működő kiadási oldal.

Lehetőségek: Kutatási pályázati források további bevonási lehetőségei, vendéghallgatók képzésének bevételei.

Veszélyek: Változó szabályozói környezet. Ipari támogatások változékonysága, kiegyensúlyozatlansága.

Eszközök

Korlátok: Korlátozott beszerzési lehetőségek (egyes esetekben, pl. informatikai eszközök esetén tiltás, máshol

körülményes közbeszerzés).

Erősségek: Koncentrált, (szinte) egy tömbös campus, költséghatékony üzemeltetés.

Gyengeségek: Eszközpark egy része elavult, épületek egy része felújításra szorul (pl. a laborépület).

Lehetőségek: Hasonlóan a jelenleg is folyó és már lezajlott munkálatokhoz, az eddig kimaradt épületek is

megújíthatók.

Veszélyek: Elavult eszközök nem kellően hatékonyan használhatók, aránytalanul bővített kapacitások egy

része az egyes területeken csökkenő hallgatói létszám miatt kihasználatlan maradhat.

Kapcsolatok

Korlátok: Korlátozott számú a régióban fekvő potenciális ipari partnerek száma.

Erősségek: Széleskörű, többszintű ipari kapcsolatrendszer, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer,

meghatározó régiós szerep.

Gyengeségek: Személyfüggő (oktatóhoz kötött) ipari és nemzetközi kapcsolatrendszer.

Lehetőségek: Új piaci kapcsolatok, vezetői piaci szereplőkkel történő egyre szorosabb együttműködés.

Veszélyek: Gyorsan változó gazdasági környezet, változó személyi állomány.

Kommunikáció

Korlátok: E területen nincsenek a működést közvetlenül befolyásoló korlátok.

Erősségek: Többszintű (kari, tanszéki, szakterületei) kommunikációs rendszer.

Gyengeségek: Eseti „információelárasztás” folytán elsikkadhatnak a lényegi információk, lassú, korlátozott

belső információáramlás, „corporate image” kidolgozottsága, ismertsége, emiatt használata is

alacsony.

Lehetőségek: Internetes kommunikációs csatornák tudatosabb, szakszerűbb használata, bővülő

médiakapcsolatok.

Veszélyek: Tudatosabb kommunikációs stratégiát folytató vetélytársak előnybekerülése.

Összefoglalás

A Műszaki Tudományi Kar rövid és hosszú távú célrendszere az alábbiakban foglalható össze, mely

bizonyítja a kari vezetés minőség centrikus elkötelezettségét.

A Műszaki Tudományi Kar rövid távú célrendszere a kar piaci pozíciói, oktatási és kutatási

tevékenysége valamint az ezeket megvalósító személyi állomány tekintetében a következő:

- Piaci pozícióink megtartása és esetleges kismértékű bővítése. A BSc szakok hallgatói létszámát

megtartani, az MSc szakjaink hallgatói létszámát növelni tervezzük.

- Oktatási tevékenységünk piaci igényeket is követő folyamatos megújítása, frissítése, az alapértékek

megőrzése mellett.

20

- Kutatási tevékenységünk mennyiségi és minőségi mutatóinak (források megszerzése, aktív kutatók

száma) megtartása és javítása a kutatási hangsúlyok koncentrálása mellett.

- Személyi állomány további megújítása, a generációváltás folytatása, a minősített oktatók arányának

további növelése.

A Műszaki Tudományi Kar hosszú távú célrendszere a kar piaci pozíciói, oktatás és kutatási

tevékenysége valamint az ezeket megvalósító személyi állomány tekintetében a következő:

- Piaci pozíciónk stabilizálása, a régióvezető Műszaki Tudományi Kar „cím” megőrzése.

- Oktatási tevékenységünk rendszerének megőrzése, a képzési kínálat széleskörűségének fenntartása.

- Kutatási tevékenységünkben a régió (esetleg az ország) vezető specialistájának lenni a kiemelt 4-5

kutatási területen.

- Személyi állományunk koreloszlásának egyenletesebbé tétele, minősítettségi arány magas szinten tartása,

bővülő, stabil egyetemi tanári kar kialakítása.

21

2. A kar kulcsfontosságú eredményei

2.1. Oktatás

A kar szakjai

A Műszaki Tudományi Kar műszaki, informatikai és műszaki pedagógiai területen kínál képzéseket. A

bolognai rendszerre való 2004/2005-ös áttérést követően 2008-ra kialakult a kar szakstruktúrájának gerince,

amit 2014-re sikerült az előzetes elképzeléseinknek megfelelően a mérnöki és informatikai területen teljessé

tenni. A teljessé tétel azt jelenti, hogy minden olyan BSc és MSc szakon folyik képzés, amelyhez a karon,

egyetemen belül rendelkezésre állnak oktatási kapacitások, és amelyre a győri és az északnyugat-

magyarországi régióban gazdasági, társadalmi igény mutatkozik. A műszaki pedagógusképzésben történő

központi átalakításokat követve pedig megindítottuk az osztatlan, egyciklusú mérnöktanár-képzést.

Ezzel elértük, hogy minden alapképzési szakunkról a karon belül több mesterszakon is folytathatják

tanulmányaikat alapképzési szakot végzett hallgatóink, valamint minden, a stratégiai tervben rögzített, a győri

gazdasági térség számára fontos szakot sikerült elindítanunk. A kar BSc, osztatlan és MSc szakjainak számát a

2.1. táblázat foglalja össze.

A kar szakjainak szakterületi megoszlása 2.1. táblázat

Szakterület Alapképzés Mesterképzés Osztatlan képzés

Műszaki 11 12 1

Informatikai 2 2 -

Pedagógiai - 1 1

Az alábbiakban az egyes képzési szinteken (BSc, osztatlan, MSc/MA, szakirányú továbbképzési)

indított szakjainkat soroljuk fel az indítás első évének feltüntetésével.

Alapképzési szakok

1. Mérnök informatikus (2004)‏

2. Építőmérnöki (2005)‏

3. Gépészmérnöki (2005)‏

4. Közlekedésmérnöki (2005)‏

5. Mechatronikai mérnöki (2005)‏

6. Villamosmérnöki (2005)‏

7. Építészmérnöki (2006)‏

8. Gazdaságinformatikus (2006)‏

9. Környezetmérnöki (2006)‏

10. Műszaki menedzser (2006)‏

11. Műszaki szakoktató (2006)

12. Járműmérnöki (2011)

13. Logisztikai mérnöki (2014)‏

Osztatlan szakok 1. Építész osztatlan (2005)‏ 2. Mérnöktanár osztatlan (2013)

szakirányok:‏ közlekedési,

gépész, mechatronikai,

informatikai

Mesterképzési szakok 1. Járműmérnöki magyar nyelven (2007)

2. Mechatronikai mérnöki (2007)‏

3. Mérnöktanár MA (2007)‏

4. Mérnök informatikus (2008)‏

Infrastruktúra építőmérnöki magyar nyelven (2008) .5‏

6. Közlekedésmérnöki (2009)‏

7. Logisztikai mérnöki (2009)‏

22

8. Villamosmérnöki (2009)‏

9. Településmérnöki (2010)

10. Szerkezettervező építészmérnöki (2010)

11. Gazdaságinformatikus (2011)

12. Fahrzeugingenieur német nyelven (2012)

13. Gépészmérnöki(2014) ‏

14. Műszaki menedzser (2014)

15. Infrastructural Civil Engineering angolul (2014)

Szakirányú továbbképzési szakok 1. Logisztikai és szállítmányozási menedzser (BSc)

2. Közlekedési műszaki szakértő (BSc/MSc)

3. Vasúti pálya-jármű rendszer BSc szakmérnök

4. Haszongépjármű üzemeltető BSc szakmérnök

5. Logisztikai rendszerszervező BSc szakmérnök

6. Képzők képzése MA szakirányú továbbképzés

A szakok a MAB kívánalomnak megfelelő formában történő felsorolását a Függelék 3. táblázata

tartalmazza.

Az egyetemi alapképzési és osztatlan szakokat minden évben az őszi, normál felvételi eljárásban

indítjuk nappali és levelező/távoktatás tagozaton. Ettől az általános szabálytól eltérően a Közlekedésmérnöki

és a Műszaki menedzser alapszak távoktatási tagozaton minden keresztfélévben (februári kezdés) is indul. A

mesterképzési szakokat minden (normál és kereszt) félévben nappali és levelező tagozaton is meghirdetjük.

Az alapképzési szakok közül a Műszaki szakoktató, a mesterképzési szakok közül pedig a Településmérnöki

szak nem indult el az elmúlt időszakban minden évben, mert nem mindig volt megfelelő számú jelentkező. A

szakirányú továbbképzési szakokat igény esetén, nem minden évben indítjuk.

A régi rendszerű felsőfokú szakképzési (FSz) szakjaink közül gépipari mérnökasszisztens és

mechatronikai mérnöki mérnökasszisztens szakokon vannak még hallgatóink, de ezek kifutó szakok. Az új

rendszerű felsőoktatási szakképzési (FOSzK) szakoknál a szakindítás jogát elnyertük a mérnökinformatikus és

gazdaságinformatikus szakokon. Több, számunkra fontos terület, mint pl. a gépipari mérnökasszisztens szak

képzési és kimeneti követelményei (KKK-ja) még nem jelent meg. A felsőoktatási szakképzési szakok

szerepe a karon azután fog tisztázódni, amikor megjelennek a felsőoktatás rendszerének országos szintű

átalakításáról a végleges rendelkezések.

23

A felvett és végzett hallgatók száma és aránya

2.1. ábra: A karra jelentkező hallgatók állandó lakóhely szerinti eloszlása

A 2.1. ábra a karra jelentkező hallgatók területi eloszlását szemlélteti. A Műszaki Tudományi Karra

meghatározó létszámban a Balaton középvonalától északi-nyugatra fekvő dunántúli területről jelentkeznek

hallgatók. A fenti térkép a jelentkező hallgatók területi eloszlását szemlélteti. Ez a területi eloszlás is igazolja

a kar döntően regionális szerepét.

A 2.2. és a 2.3. táblázatok mutatják be az elmúlt öt éves időszakra az évenként felvett és végzett

hallgatók létszámát. Végzettnek az abszolutóriumot szerzett hallgatókat tekintjük.

A felvett és beiratkozott hallgatók száma 2.2. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013 Összesen

Nappali

alapképzés (BA/BSc) 1130 1161 1334 1356 1207 6188

doktori képzés (PhD/DLA) 13 21 23 21 20 98

egységes, osztatlan képzés 24 11 18 11 28 92

felsőfokú szakképzés 72 71 46 42 231

mesterképzés (MA/MSc) 46 147 116 106 73 488

Nappali összeg: 1285 1411 1537 1536 1328 7097

Részidős

alapképzés (BA/BSc) 384 439 446 409 350 2028

mesterképzés (MA/MSc) 54 369 303 264 199 1189

szakirányú továbbképzés 12 10 11 33

Részidős összeg: 450 818 760 673 549 3250

Kari összes: 1735 2229 2297 2209 1877 10347

24

A végzett hallgatók száma 2.3. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013 Összes

Nappali

felsőfokú szakképzés 12 40 44 35 43 174

alapképzés (BA/BSc) 205 393 454 483 446 1981

mesterképzés (MA/MSc) 6 19 61 84 66 236

egységes, osztatlan képzés 10 10

doktori képzés (PhD/DLA) 8 12 8 10 11 49

egyetemi képzés 98 103 72 35 16 324

főiskolai képzés 112 44 24 10 6 196

Nappali összeg: 441 611 663 657 598 2970

Részidős

alapképzés (BA/BSc) 131 133 163 198 149 774

mesterképzés (MA/MSc) 35 23 66 141 178 443

szakirányú továbbképzés 17 24 13 10 11 75

egyetemi képzés 22 12 2 1 37

főiskolai képzés 140 36 20 7 6 209

Részidős összeg: 345 228 264 357 344 1538

Kari összes 786 839 927 1014 942 4508

A 2.2 és 2.3 táblázat adatai azt mutatják, hogy a kar beiskolázási és végzési mutatószámai stabilak. Az

is látszik, hogy a vizsgált időszakban fokozatosan csökkent és vált elhanyagolhatóvá a bolognai rendszer előtti

képzésekben végző hallgatók száma. A képzési rendszer átalakulásának (a hagyományos párhuzamos

rendszerről a lineáris bolognai rendszerre történő átállás) hatása és az országos szinten is változó felvételiző

létszám nehezen teszi összehasonlíthatóvá a felvettek és végzettek arányát, hisz a végzés BSc szakon legalább

3,5 évvel a felvétel után történik. Ezt figyelembe kell venni az alábbi táblázat értelmezésében, mely évenként

és összesítve mutatja a végzettek és felvettek számarányát a fontos képzési szintek és a kari összesítés

esetében.

A képzési szerkezet átalakulása és a fokozatosan növekedő hallgatói létszám eredménye, hogy az

alapképzési és mesterképzési szakokon az arány fokozatosan nő, hisz pl. 2009-ben a 2005-ös induló BSc

képzések azon diákjai végeztek, akik mintatanterv szerint tanultak, de a végzősök száma a magasabb felvételi

létszámú 2009-es évhez van viszonyítva. A kari összes számarány ilyen irányú változását mérsékli, hogy

2009-ben még jelentős számú régi, főiskolai képzésben végző hallgatónk is volt.

A végzett és felvett hallgatók számának aránya az új (bolognai) rendszerben 2.4. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013 Összes

Nappali

alapképzés (BSc) 18,1% 33,9% 34,0% 35,6% 37,0% 32,0%

mesterképzés (MA/MSc) 13,0% 12,9% 52,6% 79,2% 90,4% 48,4%

Nappali összeg: 34,3% 43,3% 43,1% 42,8% 45,0% 41,8%

Részidős

alapképzés (BSc) 34,1% 30,3% 36,5% 48,4% 42,6% 38,2%

mesterképzés (MA/MSc) 64,8% 6,2% 21,8% 53,4% 89,4% 37,3%

Részidős összeg: 76,7% 27,9% 34,7% 53,0% 62,7% 47,3%

Kari összes 45,3% 37,6% 40,4% 45,9% 50,2% 43,6%

A végzett és felvett hallgatók számának arányai a fent leírtak miatt a bolognai rendszerű szakokon az

utolsó, 2013-as évben mutatják leghűbben a végzési arányokat. Ezek a számok alapképzésben 40%,

25

mesterképzésben 90% körüliek. A fenti végzési arányok nem térnek el a magyarországi műszaki és

informatikai felsőoktatási intézményekben megszokottól.

A 2013/14-es tanév keresztféléves jelentkezési adatai a kar eredményes megújított felvételi

kampánytevékenységét tükrözik: az összes jelentkezők száma 22%-kal, az első helyes jelentkezők száma

pedig 29%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Hallgatók száma és aránya finanszírozási forma szerint

A finanszírozási formák súlya jelentősen más képet mutat nappali és részidős képzésekben, ezért e két

eset mindegyikét megmutatjuk külön-külön, majd kari összesítésben is.

Finanszírozási formák szerinti eloszlás nappali tagozaton 2.5. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013

Állami részösztöndíjas hallgató létszám 64 18

arány 1,2% 0,3%

Államilag támogatott hallgató létszám 4194 4174 3901 3944 3950

arány 84,5% 81,4% 73,6% 73,6% 74,6%

Költségtérítéses hallgató létszám 772 951 1399 1350 1325

arány 15,5% 18,6% 26,4% 25,2% 25,0%

Kari összes hallgató: 4966 5125 5300 5358 5293

Finanszírozási formák szerinti eloszlás részidős (levelező és távoktatási) tagozaton 2.6. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013

Állami részösztöndíjas hallgató létszám 71 39

arány 2,9% 1,7%

Államilag támogatott hallgató létszám 432 813 933 912

arány 0,0% 17,7% 32,3% 38,3% 39,7%

Költségtérítéses hallgató létszám 2226 2012 1702 1434 1348

arány 100,0% 82,3% 67,7% 58,8% 58,6%

Kari összes: 2226 2444 2515 2438 2299

Finanszírozási formák szerinti eloszlás kari összesítésben 2.7. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013

Állami részösztöndíjas hallgató létszám 135 57

arány 1,7% 0,8%

Államilag támogatott hallgató létszám 4194 4606 4714 4877 4862

arány 58,3% 60,9% 60,3% 62,6% 64,0%

Költségtérítéses hallgató létszám 2998 2963 3101 2784 2673

arány 41,7% 39,1% 39,7% 35,7% 35,2%

Kari összes: 7192 7569 7815 7796 7592

A fenti arányokra a következő fő megállapítások tehetők:

Nappali tagozaton az államilag támogatott képzések dominálnak. Ezek aránya a vizsgált időszakban

kisebb csökkenést mutatott (kb. 84%-ról 75%-ra).

Részidős képzések esetén 2010-ben nyílt meg az államilag finanszírozott státusz lehetősége. Azóta

majdnem 40%-ra nőtt az államilag finanszírozott hallgatók aránya ezen a tagozaton.

A kari összesítés a nappali tagozat értékeihez áll közel, hisz itt lényegesen nagyobbak a létszámok. A

legfrissebb adatok szerint kb. 65-35% a megoszlás az államilag finanszírozott és a költségtérítéses

formák között. Az is látható, hogy a vizsgált időszakban összesítésben az államilag támogatott helyek

darabszáma és aránya kismértékű növekedést mutat.

A finanszírozási formák közti ilyen megoszlást a karon kedvezőnek tartjuk. Ez azt is tükrözi, hogy a kar

szakstruktúrája az állami szintű preferenciákkal (a műszaki, informatikai és műszaki pedagógiai szakterület)

és a gazdasági igényekkel egyaránt összhangban van.

26

A folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok

A képzést jellemző őszi féléves adatsorokat a kívánt formában a Függelék 1. táblázata tartalmazza. A

táblázatban található számadatok az előzőekhez hasonlóan stabil helyzetű szakstruktúrát mutatnak. A

terjedelmi okokból itt nem részletezett szak-szintű elemzések szerint vannak olyan szakjaink, melyek felvételi

adatai romlanak, de ezek nagyrészt az országos tendenciák tükröződései (pl. az építő- és építészmérnöki

területen, ahol a háttérül szolgáló iparág válsága az alapvető oka az érdeklődés csökkenésének), de a jelenleg

népszerűbb szakok (pl. gépész- és járműmérnök képzés) felvételi eredményei ezeket nagyrészt ellensúlyozzák.

2.2. ábra: A kar hallgatói létszámának képzési forma szerinti megoszlása

A kar őszi féléves összes hallgatói (aktív és passzív) létszámának alakulását oszlopdiagramok mutatják

be az elmúlt 10 évre. A tavaszi féléves hallgatói létszámok általában 500-600 fővel alacsonyabbak (2.8.

táblázat). Az első diagram a nappali, levelező és távoktatási tagozaton arányát szemlélteti, a második

diagramon pedig a bolognai rendszerre történő átállás folyamata követhető nyomon.

2.3. ábra: A kar hallgatói létszámának képzési szint szerinti megoszlása

27

A diagramokból még az is látható, hogy a kar hallgatói létszáma az előző öt éves (2003-2008)

időszakhoz képest egy kb. 20-25%-kal magasabb értéken látszik stabilizálódni.

Az aktív nappali tagozatos hallgatói létszám 2.8. táblázat

2009

tavasz

2009

ősz

2010

tavasz

2010

ősz

2011

tavasz

2011

ősz

2012

tavasz

2012

ősz

2013

tavasz

2013

ősz Átlag

4207 4674 4308 4778 4273 4898 4387 4911 4386 4913 4573,5

A kar aktív nappali tagozatos hallgató létszáma az öt év átlagában 4573,5 fő. Valamennyi szakunkon

azonban a gazdasági és humán, valamint a nyelvi és jogi tantárgyakat az egyetem más karaihoz tartozó

szervezeti egységek munkatársai végzik. A Neptun-rendszer adatai alapján az osztatlan és BSc szakjainkon a

tantárgyak 80%-át karhoz tartozó tanszékek, 20%-át pedig más szervezeti egységek munkatársai oktatják. Az

MSc/MA szakjainkon ez az arány 86,6%, illetve 13.4%. Ha ezeknek az arányoknak hallgatói létszámokkal

súlyozott átlagát vesszük, akkor elmondhatjuk, hogy átlagosan szakjaink tantárgyainak 18,5%-át, az egyetem

más, nem a karhoz tartozó tanszékei oktatják.

A Műszaki Tudományi Kar is átoktat az egyetem többi karára (főként matematika, informatika és

logisztika tárgyakat), de az ottani alacsonyabb hallgatói létszámok és a kevesebb átoktatott tárgy miatt ennek

mértéke a kapott átoktatás 30%-ára tehető. A fenti gondolatmenetre való tekintettel jogosan állítható, hogy az

átlagos aktív nappali tagozatos hallgatói létszámunk 12,95%-kal csökkenthető, azaz 0,8705x4573,5=3981,2

főnek tekinthető.

A hallgatók beiskolázásának javítására használt eszközök, módszerek

Az utóbbi években országosan egyre jobban jelentkezik az érettségizők számának demográfiai okokból

bekövetkező csökkenése. Az, hogy ez ne járjon a karra felvett diákok számának lényeges csökkenésével,

komoly odafigyelést igényel. Ennek érdekében a következő lépéseket tettük:

A kínált szakok palettájának igazítása a munkaerő-piaci igényekhez. Így indítottuk az utóbbi öt évben

például a Járműmérnöki és a Logisztikai mérnöki alapszakot, valamint a Szerkezettervező

építészmérnöki, a Gazdaságinformatikus, a Gépészmérnöki és a Műszaki menedzser mesterképzési

szakot. Az a tapasztalatunk, hogy a felvételizők számára örvendetes módon egyre fontosabbá válnak az

elhelyezkedési szempontok, így az ilyen új szakok nagy vonzerővel bírnak.

Kiemelt figyelem a felvételi kampányra. Korábban is sokat tettünk a felvételi kampányban annak

érdekében, hogy a középiskolás diákok érdeklődését felkeltsük szakjaink iránt, mint pl. tájékoztató

füzetek nyomtatása, Nyitott Kapuk rendezvények, középiskolai látogatások. Ezeket megtartottuk, de a

hatékonyabb szervezés érdekében 2012 őszén a Kari Tanács létrehozta a Kari Felvételi Bizottságot, mely

e népszerűsítési formák esetén a korábbinál hatékonyabb működést tesz lehetővé. Az egyetemi Felvételi

Bizottsággal együttműködve a kampányban a szakok egységes stílusú üzenetei, kampányarcai jelentek

meg, a középiskolai látogatásokon attraktívabb prezentációkkal veszünk részt és a korábbinál sokkal több

helyre mennek ki a kar és szakjaink képviselői. A klasszikus kampányelemeken túl FaceBook-os

kampány, középiskolásoknak kiírt pályázatok, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal való

együttműködés, a tudomány-népszerűsítő alkalmak (pl. Kutatók Éjszakája) is mind segítik azt, hogy a

középiskolások figyelmét felhívjuk a kar nyújtotta továbbtanulási lehetőségekre.

A témában kifejtett erőfeszítések eredményesnek tekinthetők. Ez egyrészt a fenti adatokon is látszik:

csak az elmúlt évben mutatkozik enyhe csökkenés a felvettek létszámában, de ez az országos csökkenésnél

kisebb mértékű. Az alábbi táblázatból az látható, hogy a kar országos súlya az alapképzés területén (a kar

szakjain) az elmúlt öt évben közel 40%-kal, 10,6%-ról 14,5%-ra növekedett.

Az alapképzési szakokra felvettek részaránya az országos létszámokhoz viszonyítva 2.9. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013

10,6% 11,3% 11,8% 13,3% 14,5%

Tehát az általunk meghirdetett szakokon növeltük részesedésünket az országosan felvételt nyert

hallgatók körében, ezért a 2013 év enyhe visszaesése a felvettek létszámában csak az országos negatív

demográfiai trenddel magyarázható.

28

Mesterképzésen a hasonló számok idősoros vizsgálata erősen torzított, mert még 2009 után is sok

helyen alapítottak és indítottak új képzéseket. A mesterképzési számadatok mostanra kezdenek stabilizálódni,

így csak azt az adatot közöljük, miszerint 2013-ban a kar által indított mesterképzési szakokon az országosan

felvett diákok 20,8%-át vettük mi fel, ami a kar műszaki, informatikai egyetemi képzésbeli súlyával

összhangban áll.

Az oktatás és tanulás eredményessége

A problémás területek felmérése

A hallgatói vizsgaeredmények alapján megnéztük, milyen tárgyakból történik a legtöbb ismétlővizsga.

2011 márciusában egy részletes elemzés is született, mely az összes hallgatót figyelembe vette, akit addig

bármelyik BSc vagy MSc szakunkra felvettünk. Ez a felmérés pontosabb, mint a globális számokra, pl. az

évenkénti végzettek/felvettek arányának számolására támaszkodó számítások, hisz pl. utóbbit terheli a

késleltetésből fakadó bizonytalanság.

Az egy adott évben végzettek számát a képzési időnyivel korábban felvettek számához kellene

viszonyítani. A képzési idő viszont nem egy meghatározott hossz, hisz a kreditrendszerben természetes, ha

valaki pl. szakmai gyakorlat, vagy munkavállalás miatt nem 7 félév alatt végez el egy BSc szakot.

A következőkben a 2011-es vizsgálatra, illetve a 2013-ban gyűjtött adatokra támaszkodva mutatjuk be a

kar oktatási helyzetét.

A végzettek aránya

A Neptun tanulmányi rendszer adatai alapján olyan felmérést is végeztünk, amely egyesével követte

végig hallgatóinkat. Ebből az derült ki, hogy alapképzési szakokon a valaha felvett hallgatók átlagosan 41%-a

távozott sikertelenül a képzésből. A maradék 59%-ból kb. 40% már végzett, így 19%-nyi diák még végezhet

valamikor a jövőben. Ugyanezek a mesterszakokon jobb arányt mutatnak: ott a sikertelenül távozó hallgatók

aránya 13% volt, azaz 87% potenciálisan elvégezheti a képzést.

A részletes elemzés szerint azok az események, melynek során a hallgató sikertelenül távozik egy

szakról 2/3-részben az első két félév során bekövetkeznek. A hallgatókkal és a HÖK-kel való konzultáció

alapján a sikertelen tanulmányok fő okai, hogy az alapképzési szakos hallgató

nem tud a felsőoktatás számonkérési formáihoz, követelményeihez alkalmazkodni;

a középiskolából gyenge alapokkal érkezik;

rájön, hogy választott szakja iránt mégsem érez megfelelő érdeklődést.

A követelményekhez való alkalmazkodást a Gólyatáborban és Felkészítő Napokon adott részletesebb

tájékoztatással, a középiskolai gyenge alapok pótlását felzárkóztató tananyagok készítésével és alapozó,

választható kurzusok (pl. Matematika 0.) meghirdetésével igyekeztünk ellensúlyozni. Az egyetemi képzés

jellegéből adódóan az, hogy egy hallgató él-e ezekkel a lehetőségekkel, rajta múlik, a hiánypótlást nem tettük

kötelezővé.

A mintatanterven felüli félévek száma

A kreditrendszerű képzésben bizonyos mértékű „túlcsúszás” természetes, és nem minden esetben jelenti

a hallgató vagy a képzés hibáját. Például egy, az előírtnál hosszabb szakmai gyakorlat, egy komoly projektben

való részvétel okozhatja, hogy a hallgató félévet halaszt vagy előre tervezetten kevesebbet teljesít, mint az elvi

30 kredit/félév. Az sem ritka, hogy egy hallgató anyagi helyzetének javítása miatt munkát vállal tanulmányai

során, ezért végez a mintatantervnél több félév alatt. A „túlcsúszás” tehát nem feltétlen a képzés hibáját jelzi.

Ennek ellenére megvizsgáltuk a túlcsúszást jellemző fő mutatókat.

A túlcsúszás mértékét jellemző számadatok 2.10. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013 Összes

Abszolvált (fő) 837 837 926 1041 950 4591

Ebből túlcsúszó (fő) 420 474 551 624 551 2620

Túlcsúszás aránya 50,2% 56,6% 59,5% 59,9% 58,0% 57,1%

Átlagos túlcsúszás (félév) 2,73 2,46 2,80 2,85 3,08 2,80

29

A túlcsúszó hallgatók aránya és az átlagos túlcsúszás mértéke láthatóan enyhe növekedést mutat, ami

azzal magyarázható, hogy a 2004–2006 közt induló és egyre növekvő létszámú alapképzések esetén, aki

2009-ben, vagy 2010-ben végzett, azok közt kisebb arányban lehettek jelentősen túlcsúszók.

A fentebb említett részletes felmérés a jelentős mértékű túlcsúszás egyik lehetséges okaként bizonyos

szakokon kiemelkedően hosszú tantárgyi előtanulmányi követelmény láncolatokat azonosított. Ezekben az

esetekben felkértük az illetékes szakbizottságot az előtanulmányi lánc indokoltságának felülvizsgálatára és

ahol szakmai érvek miatt nem lehetett ezt rövidíteni, a tárgyak mindkét félévben (őszi, tavaszi) történő

meghirdetését kértük, hogy egy sikertelen vizsga ne okozzon éves csúszást a végzés idejében.

A passzív hallgatók aránya

A túlcsúszásról elmondottakhoz hasonlóan bizonyos mértékű passzív félév szám nem jelez problémát,

hanem a rendszer természetes része, mely lehetővé teszi, hogy egy hallgató pl. magánéleti problémáiból adódó

elfoglaltságai ne tegyék lehetetlenné egy szak elvégzését. A Függelék 1. táblázatában közölt részletes

adatokból az összes hallgatók közt a passzívak arányának éves változását mutatja a következő táblázat.

A passzív hallgatók aránya az összeshez képest 2.11. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013 Összes

Nappali 5,9% 6,8% 7,6% 8,3% 7,2% 7,2%

Részidős 17,7% 19,4% 18,5% 18,6% 17,7% 18,4%

A táblázatból látszik, hogy részidős képzésben a passzív félévek aránya nagyobb, ami a képzés

jellegéből könnyen érthető jelenség. Az számok nem jeleznek veszélyes jelenségeket. A kismértékben

növekvő tendencia a 2013-ban megfordulni látszik, ami feltehetően az új Nemzeti Felsőoktatási Törvény

alapján a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatba átvezetett szigorúbb szabályok eredménye.

A félév passziválások, halasztások oka igen változatos, nehéz statisztikailag elemezhető adatforráshoz

jutni a témában. Tipikus okok:

Betegség.

Külföldi gyakorlat.

Hosszabb szakmai gyakorlat.

Magánéleti problémák. (Gyakran a hallgató dolgozik a passzív félévben, hogy tanulmányait folytatni

tudja.)

Középiskolai tanulmányok folytatása. (Több középiskolában érettségi után lehet egy plusz évet

maradni, melynek során extra szakmai vagy nyelvi képzést nyújtanak. Ilyen esetben gyakori, hogy a

hallgató végigcsinálja a felvételi folyamatot, de passzív félévvel kezd az egyetemen.)

„Időkérés.” Néha egy hallgató elbizonytalanodik, ezt a szakot kell-e végigcsinálnia, mint amin

jelenleg van. Ekkor egy kis gondolkodási időt ad a passziválás lehetősége.

A diplomázók és záróvizsgázók aránya, a nyelvvizsga kérdése

Az egész magyar felsőoktatásban jelentkező jelenség, hogy a sikeres záróvizsgát nem követi minden

esetben a diploma megszerzése, mert ahhoz még nyelvvizsga-követelményeket is teljesíteni kell. Ezért egy

adott évben a kiadott diplomák száma kisebb, mint a sikeres záróvizsgáké. Ezeket az adatokat mutatja be a

2.12. táblázat, mely a Függelék 1. táblázata adatain alapul:

A diplomaszerzés és a sikeres záróvizsgák számának aránya 2.12. táblázat

2009 2010 2011 2012 2013 Összes

Nappali 77,3% 81,5% 78,0% 78,6% 79,4% 79,1%

Részidős 60,6% 53,0% 71,9% 66,9% 75,8% 66,1%

Látható, hogy nappali tagozaton átlagosan 21%, levelezőn és távoktatáson 34% körüli a „hiány”, azaz

ennyi azoknak az aránya, akik nyelvvizsga-követelmények nem teljesítése miatt nem jutnak diplomához

egyelőre. A statisztikai ingadozás ellenére ebben kissé javuló tendencia fedezhető fel, aminek egyik oka lehet

az egyetemen indított ingyenes nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamok népszerűségének és a hallgatói

tudatosságnak növekedése.

A táblázat értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy itt olyan diploma-szerzések is

szerepelnek, melyek esetleg 2-3 évvel korábbi záróvizsgához kapcsolódnak. Ezekből az adatokból tehát azt

30

jelenthetjük ki, hogy eddigi nappalis hallgatóink 79%-a előbb-utóbb teljesítette a nyelvvizsga-

követelményeket, míg részidős képzésekben ez az arány 66%.

Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka

A kar oktatói aktív konzultációs szerepet vállalnak az egyetem Tudományos és Művészeti

Diákköreiben. A kar minden szemeszterben rendez Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciát

(TMDK). A 2011-es, illetve 2013-as Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) a korábbiakhoz

képest jelentősen nőtt a résztvevő hallgatók száma és eredményességük is. Ennek egyik oka az, hogy az MSc

képzésben résztvevő, az OTDK-n általában jobb eredményességgel szereplő hallgatóink közül egyre több

tudta megméretni magát, hiszen számuk nőtt, másik tényezője pedig az, hogy a kar és az egyetem vezetése

kiemelten fontosnak tartja a hallgatók tudományos munka iránti érdeklődésének felkeltését.

A kari TMDK konferenciák novemberben és áprilisban kerülnek megrendezésre, részvételi és helyezési

statisztikájuk a 2.13. táblázatban látható.

A kari TMDK konferenciák adatai 2.13. táblázat

2008

tavasz

2008

ősz

2009

tavasz

2009

ősz

2010

tavasz

2010

ősz

2011

tavasz

2011

ősz

2012

tavasz

2012

ősz

2013

tavasz

Résztvevő 59 67 0 66 62 112 0 56 78 41 14

Helyezett 32 29 0 38 41 61 0 26 45 26 8

OTDK indulási

jogot nyert 18 30 0 18 25 48 0 25 34 27 8

A kar hallgatóinak elmúlt 10 évbeli OTDK részvételét és eredményeit (az előadott és a díjazott

dolgozatok számát) a 2.14. táblázat foglalja össze.

Az OTDK konferenciák adatai 2.14. táblázat

2003 2005 2007 2009 2011 2013

Induló 13 9 21 24 42 38

Helyezett 7 5 5 9 16 7

A beadott és a kari TDK konferencián előadott dolgozatok abszolút száma elfogadható hallgatói

aktivitást tükröz, érdekes a 2010-es kiemelkedő eredmény, mely a 2011-es OTDK-ra is észrevehető hatást

gyakorolt. Ha ezeket a számokat azonban a hallgatói létszámmal vetjük össze, akkor nyilvánvaló, hogy ezen a

területen még előrelépésre van szükség.

Az oktatók oktatási terhelése

Az oktatói kar valamennyi tagja teljesíti az NFtv.-ben szereplő heti minimális óraszámot. Megítélésünk

szerint a Műszaki Tudományi Kar oktatóinak oktatási terhelése a magyarországi mérnöki és informatikai

karok oktatási terhelési átlagánál lényegesen nagyobb. Ez egyenes következménye a kar viszonylag magas

hallgatói létszámának és viszonylag alacsony oktatói létszámának.

Véleményünk szerint az óraszám önmagában csak abban az esetben alkalmas az oktatási teljesítmény

mérésére, ha a tanórákon kb. azonos létszámú hallgató vesz részt. Ezért a kar egy olyan oktatási

terhelésmérési és terhelésértékelési rendszert dolgozott ki és alkalmaz 2011 óta a karon belüli humán erőforrás

elosztásra, illetve 2014-től a karon belüli dologi és óraadói keret elosztására, amit alkalmasabbnak tartunk az

oktatási terhelés mérésére. Az oktatási terhelésmérésre mindig az őszi félévben kerül sor és az adott naptári év

oktatási terheléseit jellemzi. Két mérőszámot állítunk elő. Az egyik az egy tanszékre vonatkozó abszolút

mérőszám, a „tanszéki oktatási volumen”, a másik pedig az egy közalkalmazottra vonatkozó fajlagos

mérőszám, az egy alkalmazottra vonatkozó „teljes értékű hallgatószám”.

A mérőszámok előállítása alapjául két adatbázis szolgál:

- a Tanulmányi Osztálytól kapott oktatási adatok a naptári év félévéről a Neptun tanulmányi rendszerből

(tantárgyak, kreditpontok, hallgatói létszámok),

- a Bér- és Számviteli Osztály Munkaügyi Csoportjától a tanszékek redukált közalkalmazotti létszámáról.

31

A mérőszámok előállításának alapgondolat az, hogy az oktatási teljesítmény a kreditpontok alapján

mérhető. A kredit a hallgató tanulmányokban való előrehaladását méri, azaz ez a leginkább megfogható

mennyiség, ami egy tanszéknek, egy oktatóknak a képzéshez való hozzájárulását jellemzi.

Az abszolút mérőszám előállításához tanszékenként összeadjuk minden kurzusra a hallgatók számának

és a tantárgy kreditértékének szorzatát. Ezt a számot az egy tanórán, kurzuson résztvevő hallgatók számától

függően korrigáljuk. Véleményünk szerint ugyanis a kurzus hallgatói létszámának növekedésével nem nő

arányosan az oktatói munkaráfordítás, hiszen egy előadást nagyobb létszámú hallgatóságnak is meg lehet

tartani. Ugyanakkor a vizsgák, zárthelyik és konzultáció a létszámmal közel arányos munkát jelentenek. Ezért

alkalmazunk egy c-vel jelölt kurzuslétszám korrekciós függvényt, ami egyfajta “korrigált létszámot” határoz

meg az egyes kurzusokra a tényleges létszám függvényében.

Ez a c függvény (piros) szakaszonként lineáris: 20-nál kisebb létszám esetén az eredeti értéket adja

vissza, a 21–50 közötti hallgatók már csak 0,7-et érnek, az 51–100 közötti hallgatók 0,5-öt, 101–200. között

0,3-at és 200 felett pedig 0,2-őt számítanak. A függvényt a 2.4. ábra mutatja be. Az egyenes (zöld) a korrekció

nélküli esetet szemlélteti.

2.4. ábra: A hallgatói kurzuslétszám korrekciós függvény

A tanszéki oktatási volumen kiszámítása az alábbi egyszerű összefüggéssel történik:

K

TszVol c( L ) Kr(T ) L( K )

A c kurzuslétszám korrekciós tényező (függvény) a kurzust felvevő hallgatók L számától függ (2.4. ábra), A

Kr kreditszám attól függ, hogy milyen T tantárgyról van szó, és az L a K kurzust felvevő hallgatók számát

jelöli.

Az abszolút mérőszámból a fajlagos mérőszámot a tanszék közalkalmazotti létszámával történő

osztással kapjuk. Annak érdekében, hogy ez a mérőszám ne legyen túl sok számjegyű, ezért 60-nal elosztjuk.

A 60-nal történő osztás magyarázata az, hogy a hallgatók a mintatantervek szerint félévenként 30 kreditet

vesznek fel, így a vizsgált 2 félév alatt 60-at kellene felvenniük. A tanszéki oktatási volumen 60-ad része tehát

valamiféle “főállású, vagy teljes értékű” hallgató számot ad minden tanszékre. A teljes értékű hallgatói számot

a tanszék közalkalmazottainak számával osztva kapjuk a tanszék egy közalkalmazottra vonatkozó fajlagos

oktatási terhelési jellemzőjét.

A kari és egyetemi szintű vezetők is tanszékekhez vannak rendelve, ott viszont nem várható el tőlük

olyan mennyiségű oktatási teljesítmény, mint a nem vezetői feladatokat is ellátó kollégáktól. Ennek

figyelembevételét a vezetői funkciót vállaló munkatársak kisebb súllyal történő beszámításával érjük el a

tanszék közalkalmazotti létszámának meghatározásakor.

Az egyes vezetői funkcióknál a következő szorzófaktorokat használjuk:

• Rektor, dékán: 0-s szorzó. (Nem számít bele a tanszéki létszámba.)

• Rektor- és dékánhelyettes: 0,5-ös szorzó.

32

• Doktori Iskola vezető: 0,5-ös szorzó.

• Tanszékcsoport-vezető: 0,5-ös szorzó.

• Rádiófrekvenciás Laboratórium-vezető: 0,5-ös szorzó.

A fajlagos mérőszám, az egy közalkalmazottra vonatkoztatott teljes értékű hallgató szám kiszámítása az

alábbi összefüggéssel történik:

K

korr korr

c( L ) Kr(T ) L( K )TszVol

TÉH60 N 60 N (T )

.

Az összefüggésben korrN (T ) a T tanszék korrigált közalkalmazotti létszáma.

A 2.15. és a 2.16. táblázat a 2013.-as naptári évre mutatja be tanszékenként a fajlagos, illetve abszolút

oktatási terhelési mérőszámokat.

Az egy közalkalmazottra vonatkoztatott teljes értékű hallgató szám 2.15 táblázat

Tanszék Nappali Levelező Összes

Járműfejlesztési Tanszék 0 0 0

Tanárképző Központ 2,2 3,2 5,3

Közlekedésépítési Tanszék 4,7 4,2 8,9

Belső Égésű Motorok Tanszék 5,4 2,1 7,5

Közúti és Vasúti Járművek Tanszék 5,7 3,3 9

Épülettervezési Tanszék 5,7 0 5,7

Környezetmérnöki Tanszék 6,1 2,4 8,6

Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék 7,2 2,6 9,8

Építészettörténeti és Városépítési Tanszék 7,2 0,2 7,4

Távközlési Tanszék 8,2 4,5 12,7

Automatizálási Tanszék 8,6 6,7 15,3

Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 9 0,7 9,7

Anyagtudományi és Technológiai Tanszék 9,3 4,8 14,1

Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék 9,6 7,4 17

Közlekedési Tanszék 9,6 9,2 18,8

Fizika és Kémia Tanszék 11,3 4,7 16

Járműgyártási Tanszék 12,2 4,7 16,9

Informatika Tanszék 12,4 4,9 17,3

Alkalmazott Mechanika Tanszék 13,2 5,6 18,9

Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék 14,1 6,2 20,3

Matematika és Számítástudomány Tanszék 18,5 6,1 24,7

2011-ben a nappali tagozatra vonatkozó legkisebb érték 1,5, a legnagyobb pedig 24,3 volt. Az elmúlt

két évben valamelyest sikerült csökkenteni a tanszékek között „történetileg” kialakult oktatási terhelésben

mutatkozó különbségeket.

A tanszékek teljes oktatási volumene 2.16. táblázat

Tanszék Nappali Levelező Összes

Járműfejlesztési Tanszék 0 0 0

Tanárképző Központ 904,2 1339 2243,2

Belső Égésű Motorok Tanszék 2425,5 967,2 3392,7

Építészettörténeti és Városépítési Tanszék 2598,2 63 2661,2

Épülettervezési Tanszék 4266,8 0 4266,8

Környezetmérnöki Tanszék 4335,1 1723,8 6058,9

Közlekedésépítési Tanszék 5356,7 4813,3 10172,1

Közúti és Vasúti Járművek Tanszék 5445 3187,5 8633,1

Anyagtudományi és Technológiai Tanszék 5590,4 2894,4 8485

Fizika és Kémia Tanszék 6465,9 2670,8 9142,7

33

Közlekedési Tanszék 6912,7 6617,4 13542,1

Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 7260,9 580,4 7841,3

Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék 7784,4 2757,9 10544,5

Távközlési Tanszék 7856,5 4313,2 12169,7

Alkalmazott Mechanika Tanszék 7915,2 3377,7 11325,9

Automatizálási Tanszék 9016,8 7049,6 16074,6

Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék 9781,5 7533 17324,9

Járműgyártási Tanszék 11324,2 4350,8 15677,8

Informatika Tanszék 12643,5 5019,4 17662,9

Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék 13583,8 5907,8 19505,1

Matematika és Számítástudomány Tanszék 28924,5 9508,6 38507,1

Az elmúlt két évben a kar „oktatási volumene” a hallgatói létszámbővüléssel arányosan növekedett. Az

átlagosnál jobban nőtt a gépészmérnöki, járműmérnöki és mechatronikai mérnöki képzéshez kapcsolódó

tanszékek oktatási teljesítménye és csökkent az építőmérnöki és építészképzésben résztvevő tanszékeké.

Hallgatói konferenciák, öntevékeny hallgatói szakmai aktivitás

A kar tanszékei ösztönzik és támogatják hallgatóinknak a kötelező oktatási feladatokat meghaladó

szakmai tevékenységét. Jelentősebb kari hallgatói szakmai rendezvények:

A „Formula Student” projekt keretében a kar hallgatói a Bécsi Műszaki Egyetem hallgatóival

együttműködve csapatmunkában versenyautót terveznek. A projekt célkitűzése: komplex műszaki,

gazdasági és verseny feladat sikeres megoldása, beleértve a financiális feltételek megteremtését is. 2013-

ban az AUDI Motor Hungaria Kft. támogatásával önálló kari csapat alakult és fog indulni a következő

Formula Student versenyeken.

A Gépész- és Mechatronikai mérnök Hallgatók Országos Konferenciájára a kari HÖK szervezésében a

gépész- és mechatronikai mérnökképzéshez kapcsolódó tanszékek szakmai támogatásával mindig a

tavaszi félévben kerül sor, 2013-ban már hetedik alkalommal Győrben. A konferenciára 2013-ban az

ország valamennyi gépész- és mechatronikai mérnökképzést folytató felsőoktatási intézményéből és két

szlovákiai egyetemről érkeztek hallgatók, akik csapatmunkában valóságos ipari feladatokat oldottak meg

és mutatták be a megoldást szakmai zsűri előtt.

Az Informatikus Hallgatók Országos Konferenciája a kari HÖK és a Jedlik Ányos Szakkollégium

Informatikai Szekciójának szervezésére kerül megrendezésre, évente a tavaszi félévben, 2013-ban immár

második alkalommal. A hallgatók kis csoportokban oldanak meg az informatikai vállalatok, illetve az

egyetem által kiadott feladatokat és mutatják be eredményeiket szakmai zsűri előtt.

A Tésztahíd Építő Verseny helyi, országos és nemzetközi szervezésben zajlik. A kar hallgatói a

versenyhez a BMF kezdeményezésére csatlakoztak és rendeznek kari versenyt is. A kari versenyen jól

szereplő hallgatók jutnak tovább az országos, illetve a nemzetközi versenyekre, ahol már számottevő

eredményeket is elértek. A kari versenyt az építőmérnök hallgatók szervezik a Szerkezetépítési Tanszék

támogatásával. A versenyen induló csapatokban más szakok (gépész, építész, műszaki menedzser,

mechatronikai mérnöki, stb.) hallgatói is aktívan részt vesznek.

Az Alternatív Hajtású Járművek Versenye (Széchenyi Futam) szintén évente kerül megrendezésre a

Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont szakmai támogatásával. A versenyen a hallgatók önállóan

tervezett és gyártott alternatív hajtású járművekkel vesznek részt.

A Shell Eco Marathon versenysorozaton is eredményesen szerepel a kar hallgatói csapata. A napelemes

járművek tervezését, előállítását és a hallgatók versenyen történő részvételét a Közúti és Vasúti Járművek

Tanszék támogatja.

Az Építész Alkotóhét az egyetemi építészmérnök illetve az osztatlan ötéves építész képzés szerves

részeként, az őszi félév elején kerül minden évben megrendezésre az Épülettervezési Tanszék

szervezésében. Az alkotóhét egy hetes intenzív – a társegyetemek által delegált hallgatókat is bevonva

végzett - közös alkotómunkát jelent évenként változó témák alapos körüljárásával. A feladatmegoldás

team-munkában, neves építészek aktív segítségével történik. Az egy hét közös munkája az egyetem

aulájában megrendezésre kerülő – az elkészített alkotásokat bemutató – kiállítással zárul.

34

A kar körülbelül 60 európai egyetemmel rendelkezik Erasmus kapcsolattal. A kar Tanszékei nagy

számban hirdetnek meg tantárgyakat angol és német nyelven a partner intézmények hallgatói számára.

Vállalkozó szellemű hallgatóink általában féléves részképzéseken vesznek részt a partnerintézményekben. A

csereprogram keretében évente közel 30 hallgatónak tartunk angol vagy német nyelven kurzusokat és kb.

ugyanennyi hallgatónk tölt el 1-1 félévet az európai partneregyetemeken. A kiutazó hallgatók számát és a

megszerzett kreditek számát a 2.17. táblázat foglalja össze.

Kiutazott hallgatók az Erasmus program támogatásával 2.17. táblázat

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

Fő 18 27 30 24 26

Kredit 79 126 143 113,5 137

A 2009-2013 időszakban egy TÁMOP program keretében mintegy 30 nemzetközi tekintélyű professzor

és kutató látogatott el az egyetemre és tartott szemináriumot, illetve doktori iskolai kurzust a karon, Indiától

Ausztráliáig a világ számos országából.

Demonstrátori tevékenység

A Műszaki Tudományi Kar legtöbb tanszéke alkalmaz tehetséges MSc hallgatókat demonstrátorként,

illetve laboratóriumi mérnökként, ez utóbbit általában részfoglalkoztatásban. A demonstrátorok és fiatal

labormérnökök szerepe a tanszékek ipari kutatási projektjeiben is jelenős, a nemzetközi szintű kutatásokban

kevésbé vesznek részt. Az oktatásban főleg a gyakorlatok, laboratóriumi gyakorlatok előkészítésében és

tartásában hasznosak, többen közülük korábbi tudományos és művészeti diákköri résztvevők, OTDK-

helyezettek, és részt vesznek fiatalabb TMDK-zó hallgatótársaik mentoraként is a tudományos diákköri

mozgalomban. A demonstrátoraink egy része marad PhD képzésre is, s néhányan már végzés után a

tanszékeken tanársegédi állásban alkalmazásra kerültek.

Korábban az egyetem több TáMOP projektjében is szerepelt TMDK-val kapcsolatos mentori,

demonstrátori tevékenység. Demonstrátornak nemcsak mester, de kiemelkedően tehetséges BSc szintű

hallgatók is részt vehettek, akik közül néhányan a 2013-as OTDK-n is helyezést értek el. Mentornak csak

olyan hallgatók jelentkezhettek, akik korábban eredményt értek el a tudományos diákköri munkájukban.

Szakkollégiumok

Baross Gábor Műszaki Szakkollégium

A szakkollégium ünnepélyes megalakulására 2002. október 15-én került sor. Célja, hogy lehetőséget

biztosítson tagjainak - az egyetem képzési rendszerét kiegészítve - komoly, elmélyült tanulásra és kutatásra

(TDK, laboratóriumi munka) az őket érdeklő speciális témákban (pl. építőművészet, települések világa, a

műszaki élet elméleti és gyakorlati oldala, stb.) Célja továbbá, hogy a tagok az egyetem kollégiumában együtt

lakjanak, így legyen biztosítva az aktív közösségi élet és a tanulás, kutatás folyamatossága is.

A szakmai tevékenység alapját a féléves, kiscsoportos kurzusok képezik, ahol meghívott szakemberek

segítségével dolgoznak fel egy-egy kiválasztott témát. Cél a kiválasztott témákhoz kapcsolódó gyakorlati

tapasztalatok megszerzése is a lehetőségekhez mérten. A kurzusok elvégzését, lezárását az alapvetően írásos,

néhány esetben szóbeli beszámolás jelenti.

2003 nyarán felépült a Szakkollégium bázisának szánt külső egyetemi kollégium, mely a

Szakkollégiumi működés minden feltételének megfelel. A szakkollégium taglétszáma 55-65 fő között

változik.

Jedlik Ányos Szakkollégium

A Jedlik Ányos Szakkollégium 2009-ben alakult. Közvetlen jogelődje és szakmai megalapozója az

eredetileg a villamosmérnök hallgatók számára és az ő közreműködésükkel szervezett „TAI-s Önképző Kör”,

a SZEnergy Team, mely az alternatív hajtású járművek fejlesztésében vesz részt, illetve a SZEngine csapat,

amely a Formula Student versenysorozaton vesz részt.

A szakkollégiumnak van egy Informatikai Szekciója, illetve újonnan alakult egy Formula Student

versenyautót fejlesztő csapata. A szakkollégium taglétszáma jóval 100 fölötti a három nagy létszámú

versenyautó fejlesztő csapat miatt, de ezek tagjainak nagy része külső tag, aki nem lakik a szakkollégium

kollégiumi szobáiban. Tervezzük a szakkollégium kisebb csapatokra, szakkollégiumokra történő bontását.

35

Közlekedési és Logisztikai Szakkollégium

2013-ban alakult a „Szabó szoba” öntevékeny logisztikai körére alapozva a Közlekedési és Logisztikai

Szakkollégium (KOLOSZ). Korábban több angol és német nyelvű TMDK szekciót rendezett a csapat, s az

Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is eredményesen szerepeltek.

Doktori Iskola

A karon működő Infrastrukturális Rendszerek Multidiszciplináris Doktori Iskola három tudományágban

jogosult doktori fokozat odaítélésére:

Építőmérnöki tudományok,

Informatikai tudományok,

Közlekedésmérnöki tudományok.

Képzési cél

A multidiszciplináris műszaki doktori program elsődleges célja az, hogy az abban résztvevőket a

témához kapcsolódó kérdéskörökben nemzetközi szinten önálló kutatásra, a lehetséges együttműködési

irányok meghatározására, valamint azok program szintű kidolgozására, illetve menedzselésére felkészítse.

A képzés feltételei a következők:

alaposan felépített és részletesen kidolgozott szakmai oktatási program,

az egyes témakörök oktatásához hazai és nemzetközi szaktekintélyek bevonása,

rendszeres és tartós tudományos együttműködés kiépítése külföldi egyetemekkel, valamint a program

résztvevői számára belföldi és külföldi tanulmányutak biztosítása,

kapcsolattartás a témakörrel foglalkozó hazai kutatóintézetekkel és döntéshozó szervezetekkel,

részvétel a térséget érintő országos, regionális és térségi programok megvalósításában.

Oktatási forma

A képzés nappali és levelező formában, kreditrendszerben folyik. Az abszolutórium megszerzéséhez

szükséges 180 kreditet az alábbi táblázat szerinti összetételben kell megszerezni.

A megszerzendő 180 kredit megoszlása tevékenységtípusonként 2.18. táblázat

Ajánlott megosztás Tanulás Kutatás Alkotó tevékenység

Módszertani és általános alapozó tárgyak 20

Szakmai alapozó tárgyak 16

Szakirányú tárgyak 24

Kutatások 60

Tudományos publikáció 44

Oktatás* 16

Összesen 60 60 60

Arány 1/3 1/3 1/3

* tanórák tartása, tananyagok előkészítése, fejlesztése, konzultáció

A megszerzendő 180 kredit megoszlása félévenként 2.19. táblázat

Félév 1 2 3 4 5 6 Összesen

Tanulmányi munka 20 20 12 8 - - 60

Kutató munka 6 6 10 12 12 14 60

Alkotó

tevékenység

Publ. - - 4 6 18 16 44

Okt. 4 4 4 4 - - 16

Összesen 30 30 30 30 30 30 180

Doktorandusz hallgatói statisztikák

Összesen 186 fő nyert felvételt a doktori iskolába annak megalakulása óta. A 2.20. táblázat az iskola

létszámadatait mutatja be a felvétel éve szerinti bontásban.

36

A Doktori Iskola számadatai 2.20. táblázat

Képzési forma / évfolyam 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen

Felvettek - nappali 22 15 20 16 13 20 23 25 19 173

Felvettek - levelező 2 0 0 0 0 0 0 0 0 2

Felvettek - egyéni 3 2 1 1 0 1 0 1 2 11

Felvettek - összesen 27 17 21 17 13 21 23 26 21 186

Felvettek közül abszolváltak 21 11 13 11 5 7 0 0 0 68

Abszolváltak aránya (%) 78% 65% 62% 65% 38% 64%

Felvettek közül a fokozatszerzési

eljárást megkezdte

20 11 11 7 1 1 0 0 0 51

Felvettek közül szigorlatozott 17 8 5 5 0 0 0 0 0 35

Jelenleg aktív 0 0 3 1 1 7 16 18 19 65

Jelenleg passzív 0 0 0 1 3 3 6 2 2 17

Felvettek közül védett 14 4 4 4 0 0 0 0 0 26

Védettek aránya (%) 52% 24% 19% 24% 0% 27%

Felvettek közül törölve 6 6 5 2 3 2 1 6 0 31

Töröltek aránya (%) 22% 35% 24% 12% 23% 10% 4% 23% 0% 17%

Felvettek közül átlépett másik

képzésbe 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1

A Doktori Iskola vezetésének szándéka az, hogy lehetőleg mindenki nappali képzésben vegyen részt.

Levelező tagozatra csak nagyon indokolt esetben, az indulás évében fogadtunk jelentkezőket, egyéni képzésre

pedig csak olyan hallgatókat veszünk fel, akik jelentkezéskor lényegében már rendelkeznek a doktori

cselekmény elkezdéséhez szükséges publikációkkal, illetve olyan tézisértékű eredményekkel, melyek alapján

az értekezés várhatóan egy éven belül elkészíthető. Így alakult ki, hogy a valaha felvett 81 hallgatóból 2

levelező-, 11 egyéni képzésre, a többi 173 nappali tagozatra került. A nappali tagozatosok közül az évek alatt

mutatott teljesítmény alapján 2 esetben engedélyeztük az egyéni képzésre való áttérést.

Idáig 68 doktorandusz hallgató szerzett abszolutóriumot, 51 esetben indult meg a doktori cselekmény,

amiből 35 jelölt a szigorlatán is túl van, és 26 fokozatot is kiadott a Doktori Iskola. Külföldön szerzett doktori

címet eddig 3 esetben honosított a műszaki tudományi doktori iskola.

Oktatói statisztika

A doktori képzésben a SZE oktatói közül 29-en, más egyetemekről 4-en vesznek részt előadóként.

Témavezetőink száma: 22 belső és 5 külső, törzstagok száma 12.

Szakmai aktivitás

A doktori tanulmányok előrehaladtával a doktoranduszoktól erősödő publikációs tevékenységet várunk.

A doktorjelölti státusz eléréséhez elvárt publikációs kritériumok között szereplő legalább 1 bírált folyóiratcikk

és legalább egy, külföldi megjelenésű, idegen nyelvű, bírált publikáció biztosítja azt, hogy a fokozatszerzési

eljárást elkezdő hallgatók igen nagy százaléka eljusson egy sikeres védésig. A hallgatók saját szakterületen

megjelenő publikációs fórumaikon kívül a kar saját publikációs fórumain is közlik eredményeiket.

Az „Acta Technica Jaurinensis” folyóirat eddigi egy reguláris és két tematikus számában a cikkek 2/3

részében doktorandusz hallgató is van a társszerzők között. 2007-től pedig évente vagy kétévente a doktori

iskola hallgatóinak kiválasztott tanulmányaiból jelent meg kötet „Műszaki és informatikai rendszerek és

modellek” címmel.

A doktori iskola törzstagjai magas színvonalú konferenciákon, folyóiratokban fejtik ki publikációs

tevékenységüket doktoranduszaikkal, és más, többnyire nemzetközi hírű szerzőtársaikkal, illetve gyakran

kapnak felkérést szerkesztett kötetek fejezeteinek megírására, s már több monográfiát is megjelentettek. A

törzstagok közül többen a kar tudományos folyóiratában is rendszeresen megjelentenek közleményeket, van

aki tematikus számokért is felelős.

37

Habilitáció

Az Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi

Doktori Iskola 2011. óta ad ki habilitációs okleveleket. A Doktori Iskola Habilitációs Bizottsága eddig 17

habilitációs eljárást folytatott le eredményesen. A habilitációs követelményeket 2014 januárjában szigorítjuk:

a doktori fokozathoz szükséges publikációs pontszám ötszöröse és 30 független hivatkozás megléte lesz a

habilitációs követelmény.

A végzettek elhelyezkedése, pályakövetése

A Műszaki Tudományi Karon tanulmányokat folytató hallgatók szakjait az elhelyezkedési lehetőségek

szempontjából négy nagyobb csoportba, szakterületbe soroltuk. Az egyes szakok szakterületi besorolását a

2.21. táblázatban foglaltuk össze. Végzett hallgatóink munkaerő piaci helyzetét az alábbi négyes

csoportosításban mutatjuk be.

A kar szakjainak szakterületekbe történő beosztása 2.21. táblázat

Csoport/szakterület BSc szak Osztatlan szak MSc szak

1. Építőmérnöki, építész

és környezetmérnöki

Építőmérnöki

Környezetmérnöki

Építészmérnöki

Építész Infrastruktúra-építőmérnöki (magyar)

Infrastruktúra-építőmérnöki (angol)

Településmérnöki

Szerkezettervező-építészmérnöki

Műszaki menedzser

2. Gépészmérnöki,

mechatronikai és

járműmérnöki

Gépészmérnöki

Járműmérnöki

Mechatronikai mérnöki

Műszaki szakoktató

(gépész)

Mérnöktanár

(gépész) Gépészmérnöki

Járműmérnöki (magyar)

Járműmérnöki (német)

Mechatronikai mérnöki

Mérnöktanár (gépész)

3. Közlekedési,

logisztikai és

műszaki menedzser

Közlekedésmérnöki

Műszaki menedzser

Logisztikai mérnöki

Műszaki szakoktató

(közlekedés)

Mérnöktanár

(közlekedés) Közlekedésmérnöki

Műszaki menedzser

Logisztikai mérnöki

Mérnöktanár (közlekedés)

4. Informatikai és

villamosmérnöki

Mérnökinformatikus

Gazdaságinformatikus

Villamosmérnöki

Műszaki szakoktató

(informatikus)

Mérnöktanár

(informatikus)

Mérnök informatikus

Gazdaságinformatikus

Villamosmérnöki

Mérnöktanár (informatikus)

Az egyetemen működő diplomás pályakövetési rendszer adataiból látható, hogy hallgatóink rendkívül

jó munkaerő piaci pozícióval rendelkeznek, végzés után gyorsan, a tanult szakmájukban el tudnak

helyezkedni. A felvételi és a pályakövetési adatokból is látszik, hogy a karon folyó mérnök- és

informatikusképzés döntően Győr, az északnyugat-dunántúli régió és kisebb mértékben Budapest gazdasági

igényeinek kielégítését szolgálja.

A végzettek elhelyezkedésének földrajzi eloszlása 2.22. táblázat

Szakterület Év Budapest Győr Külföld Magyarország

más megyéi

A nyugat-dunántúli

régió megyéi

Építőmérnöki, építész,

és környezetmérnöki

2013 10,97% 17,42% 5,81% 45,16% 20,65%

2012 12,40% 30,23% 3,88% 31,01% 22,48%

2011 17,19% 26,56% 1,56% 29,69% 25,00%

2010 17,50% 8,75% 0,00% 48,75% 25,00%

Gépészmérnöki, 2013 5,94% 36,63% 8,91% 29,70% 18,81%

38

mechatronikai és

járműmérnöki 2012 8,33% 32,14% 7,14% 26,19% 26,19%

2011 9,80% 15,69% 5,88% 39,22% 29,41%

2010 9,84% 29,51% 3,28% 18,03% 39,34%

Közlekedési,

logisztikai és

műszaki menedzser

2013 22,37% 21,00% 4,11% 29,22% 23,29%

2012 11,45% 22,90% 3,05% 37,40% 25,19%

2011 15,27% 25,19% 2,29% 35,88% 21,37%

2010 18,48% 14,13% 0,00% 40,22% 27,17%

Informatikai és

villamosmérnöki

2013 36,81% 24,73% 4,40% 17,58% 16,48%

2012 13,64% 25,45% 8,18% 24,55% 28,18%

2011 28,33% 35,00% 5,00% 15,00% 16,67%

2010 14,29% 26,53% 4,08% 26,53% 28,57%

Végzett hallgatóink legalább 50% körüli mértékben mind a négy szakterületen a Nyugat-Dunántúlon,

illetve Budapesten helyezkedik el. Az építőmérnöki, építész, környezetmérnöki területen végzetteknél

legnagyobb a régióban és Budapesten elhelyezkedettek aránya. A gépész, mechatronikai és járműmérnöki

területen egyértelműen a győri és nyugat-dunántúli elhelyezkedés dominál, összhangban az adott területek

ipari szerkezetével. Az informatikai és villamosmérnöki területen végzetteknél a budapesti munkahely

dominál. Viszonylag kevesen kezdik meg szakmai pályafutásukat külföldön. A kis arányú külföldi

pályakezdés azonban legtöbb szakterületen növekedő tendenciát mutat, ami csak akkor tekinthető pozitívnak,

ha néhány év külföldi tapasztalatszerzés után a végzett szakemberek hazatérnek.

Végzett mérnök- és informatikus hallgatóink döntően a választott szakterületükön helyezkednek el.

Ebben annak igazolását látjuk, hogy a kar szakszerkezete összhangban van az országos és régiós gazdasági,

társadalmi igényekkel. Kiemelkedően magas a gépész-, mechatronikai és járműmérnöki szakterületnek a

szakterülethez kötődő elhelyezkedési aránya.

A végzettek elhelyezkedési szakterülete 2.23. táblázat

Szakterület Év Kapcsolódó

szakterületek

Más mérnöki

szakterület

Saját tanulmányok

szakterülete

Egy egészen más

szakterület

Építőmérnöki,

építész és

környezetmérnöki

2013 49,21% 9,52% 30,95% 10,32%

2012 54,17% 4,17% 20,83% 20,83%

2011 59,38% 1,56% 23,44% 15,63%

2010 n.a. n.a. n.a. n.a.

Gépészmérnöki,

mechatronikai és

járműmérnöki

2013 81,52% 0,00% 14,13% 4,35%

2012 95,45% 0,00% 4,55% 0,00%

2011 71,15% 3,85% 17,31% 7,69%

2010 n.a. n.a. n.a. n.a.

Közlekedési,

logisztikai és

műszaki

menedzser

2013 72,25% 5,76% 9,95% 14,14%

2012 75,86% 6,90% 17,24% 0,00%

2011 67,42% 6,82% 13,64% 12,12%

2010 n.a. n.a. n.a. n.a.

Informatikai és

villamosmérnöki

2013 65,32% 3,47% 26,01% 5,20%

2012 83,33% 0,00% 16,67% 0,00%

2011 55,17% 3,45% 25,86% 15,52%

2010 n.a. n.a. n.a. n.a.

39

A végzettek elhelyezkedési ideje 2.24. táblázat

Hallgatóink elhelyezkedési esélyei a felsőoktatásban végzettek átlagánál lényegesen jobb. Még a két

„gyengébb” szakterületen is a hallgatók fele 1 hónapon belül állást talál. A két „erősebb” szakterület 2/3-os,

3/4-es 1 hónapon belüli elhelyezkedési aránya arra utal, hogy ezeken a területen nagy számban vannak olyan

hallgatók, akiknek már a végzés pillanatában, vagy már a végzés előtt van a szakterületükön állása.

A kezdő kereseteket bemutató táblázat is igazolja végzett hallgatóink jó munkaerő piaci pozícióit. A két

„gyengébb” és a két „erősebb” szakterület nemcsak az elhelyezkedéshez szükséges időben, hanem a végzett

hallgató kezdő fizetésében is megmutatkozik.

A végzettek havi keresete 2.25. táblázat

Szakterület Év 100e Ft

alatt

101-200e

Ft

201-300e

Ft

301-400e

Ft

401-500e

Ft

501e Ft

felett

Építőmérnöki,

építész és

környezetmérnöki

2013 16,13% 50,97% 21,29% 7,10% 1,29% 3,23%

2012 0,93% 71,03% 14,02% 6,54% 4,67% 2,80%

2011 25,00% 66,67% 5,00% 1,67% 0,00% 1,67%

2010 39,19% 41,89% 14,86% 0,00% 4,05% 0,00%

Gépészmérnöki,

mechatronikai és

járműmérnöki

2013 14,85% 19,80% 18,81% 27,72% 6,93% 11,88%

2012 3,28% 62,30% 27,87% 1,64% 1,64% 3,28%

2011 10,00% 56,00% 24,00% 4,00% 4,00% 2,00%

2010 57,63% 37,29% 3,39% 0,00% 1,69% 0,00%

Közlekedési,

logisztikai és

műszaki

menedzser

2013 16,89% 41,10% 28,77% 8,68% 2,28% 2,28%

2012 2,94% 58,82% 26,47% 7,84% 0,98% 2,94%

2011 9,24% 72,27% 15,97% 0,00% 0,00% 2,52%

2010 39,77% 50,00% 6,82% 2,27% 0,00% 1,14%

Informatikai és

villamosmérnöki

2013 18,13% 18,68% 24,73% 25,27% 8,24% 4,95%

2012 4,17% 59,38% 18,75% 11,46% 0,00% 6,25%

2011 10,91% 63,64% 14,55% 3,64% 3,64% 3,64%

2010 46,81% 34,04% 8,51% 8,51% 2,13% 0,0%

Szakterület Év 1 év 1 hónap 2 hónap 3 hónap Fél év Több

mint 1 év

Nem

válaszolt

Építőmérnöki,

építész és

környezetmérnöki

2013 10,53% 48,12% 10,53% 15,04% 13,53% 2,26% 0,00%

2012 3,83% 51,67% 4,88% 7,71% 9,03% 3,60% 19,28%

2011 1,32% 51,32% 11,84% 9,21% 15,79% 10,53% 0,00%

2010 3,08% 53,85% 4,62% 13,85% 21,54% 3,08% 0,00%

Gépészmérnöki,

mechatronikai és

járműmérnöki

2013 2,20% 74,73% 7,69% 3,30% 10,99% 1,10% 0,00%

2012 5,15% 44,90% 9,32% 13,97% 8,68% 0,00% 17,98%

2011 1,69% 62,71% 11,86% 10,17% 10,17% 3,39% 0,00%

2010 0,00% 45,45% 14,55% 12,73% 27,27% 0,00% 0,00%

Közlekedési,

logisztikai és

műszaki

menedzser

2013 1,96% 50,98% 6,37% 9,31% 23,04% 8,33% 0,00%

2012 2,77% 47,57% 11,97% 8,16% 12,46% 4,10% 12,97%

2011 7,38% 47,65% 3,36% 14,09% 16,11% 11,41% 0,00%

2010 3,80% 48,10% 11,39% 16,46% 17,72% 2,53% 0,00%

Informatikai és

villamosmérnöki

2013 2,27% 74,43% 3,98% 8,52% 9,66% 1,14% 0,00%

2012 5,07% 66,93% 5,18% 6,76% 9,17% 2,41% 4,48%

2011 1,56% 60,94% 3,13% 10,94% 9,38% 14,06% 0,00%

2010 0,00% 65,85% 4,88% 17,07% 7,32% 4,88% 0,00%

40

A kari Hallgatói Önkormányzat tevékenysége, kapcsolata a kari vezetéssel

A kari Hallgatói Önkormányzat (HÖK) látja el a kar hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét a

hallgatókat érintő kérdésekben-. Gyakorolja a felsőoktatási törvényben, a vonatkozó kormányrendeletekben és

valamennyi egyetemi szabályzatban megfogalmazott, a hallgatókat megillető jogokat, segíti a tanulmányi és

szociális ügyek intézését, dönt a hallgatók számára folyósított állami támogatások felosztásáról.

Tevékenységével egyfajta hidat képez a kari vezetés, az oktatók és a hallgatók között. Felépítését, működését,

feladat- és jogkörét a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya tartalmazza

(http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly) melyet a Szenátus hagy jóvá. A

törvényben leírt feladatokon és kötelezettségeken kívül számos tevékenységet lát el a szervezet.

A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői:

- hallgatói képviselő,

- hallgatói szakfelelős,

- hallgatói kari elnök, alelnök,

- hallgatói szervezet vezetője,

- részönkormányzat vezetője

- egyetemi HÖK elnök által megbízott tisztségviselő,

- egyetemi elnök, alelnök.

A tisztségviselők választása: (http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly)

A Hallgatói Önkormányzat választásait egy erre a célra felállított független bizottság felügyeli és

bonyolítja le. A hallgatói képviselők választása: a jelölt képviselőre az adott szak adott évfolyamos aktív

státuszú hallgatója szavazhat.

Hallgatói szakfelelősök választása: A hallgatói szakfelelős a hallgatói szakbizottság vezetője. A

hallgatói szakfelelőst a hallgatói szakbizottság szavazati jogú tagjai (megválasztott hallgatói képviselők), egy

évre, kétharmados többséggel, titkos szavazással választják.

Kari HÖK vezetők választása: A hallgatói kari vezető a hallgatói kari bizottság vezetője. A hallgatói

kari vezetőt a hallgatói kari bizottság szavazati jogú tagjai két évre, kétharmados többséggel, titkos

szavazással választják.

A szakbizottságok havonta legalább egyszer, a kari bizottságok félévente egyszer üléseznek. A

gyűlésekről minimum két nappal előtte a tagoknak meghívót kell küldeni a napirendi pontokkal együtt.

Minden ülésről egy hitelesített jegyzőkönyv készül.

A kari Hallgatói Önkormányzat feladatai:

- Rendszeres támogatások bírálása, felosztása

- Hallgatói rendezvények szervezése

Szakmai rendezvények

Tanulmányi kirándulások

Gólyatábor

Kari/Szak rendezvények

Közös egyetemi szervezésű rendezvények

Országos rendezvények

- Hallgatók tájékoztatása

- Egyetemi szerepvállalás.

A 2008-2013 közötti időszak részletesebb áttekintése

Érdekképviselet

Az elmúlt években megújításra került a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya. A tantárgyi tematikák

ellenőrzésének, illetve a vizsga vizsgálat rendszerének kisebb átalakításaira is sor szükség volt a

közelmúltban. A kari HÖK képviselői részt vettek a vizsgaelégtelenek számának, illetve a képzési idő

maximalizálásának meghatározásában. A cél az volt, hogy egy átlátható feltételrendszer alakuljon ki, mely a

képzések minőségének fejlesztéséhez nagyban hozzájárul.

Támogatási rendszer

A támogatási rendszer is nagy változáson ment keresztül az elmúlt években. A hallgatók a Hallgatói

Támogatások Rendszerében (HaTáR) tölthetik ki kérelmeiket, a rendszeres szociális, a költségtérítés

41

mérséklés és a lakhatási támogatás kérelmek adattartalma kiegészült. Mindez a kérelmek könnyebb nyomon

követését, egyszerűbb ellenőrzését szolgálja.

Szervezeti Nyílt Nap

A rendezvény először 2011-ben került megrendezésre, mely alkalmával az egyetemen működő hallgatói

és egyetemi szervezetek, szakkollégiumok, illetve a TMDK mutatkoznak be a hallgatók számára. A cél az,

hogy a hallgatók megismerjék az ezekben rejlő lehetőségeket, illetve kedvet kapjanak a csatlakozásra, hogy

tanulmányaik mellett egyéb kompetenciáikat is fejlesszék.

Felvételi Kampány

2011 év végén még nagyobb szerepet kapott a Hallgatói Önkormányzat az egyetem és a kar felvételi

kampányában. A Nyitott Kapuk és az Educatio az egyetem felvételi rendezvényeinek két legnagyobb

programja, ezek szervezésében és lebonyolításában aktívan közreműködik a Hallgatói Önkormányzat is.

Új hallgatói szervezet létrejötte

2011-ben megalakult a Hallgatói Média és Portálkezelő Csoport, amelynek tagjai minden hallgatói és

egyre több egyetemi rendezvényen fontos szerepet töltenek be. A szervezeti tagok négy munkacsoportba

tagozódnak: fotó, design, írott média és adminisztrátor munkacsoport. A szeportal.hu oldal mellett pedig már

a my.szeportal.hu oldal is üzemel, amelyen keresztül a hallgatók a támogatásokhoz kapcsolódó pályázati

adatlapokat tölthetik ki.

Működési Kézikönyv

Mivel a hallgatói szervezetek mindegyikében nagy a fluktuáció, ezért szükség volt egy kézikönyv

megírására, mely segíti az újak hatékonyabb munkavégzését. Az útmutató 2013-ban készült el, természetesen

a feladatok bővülésével folyamatosan bővítésre kerül.

Karrier tevékenység

2004-ben kezdte meg működését az egykori Karrier Iroda, mely ma már a Kommunikációs és

Szolgáltató Központ egyik fő elemeként működik. Az Iroda az Egyetemmel és a Hallgatói Önkormányzattal

közösen feladatának tekinti a hallgatók segítését felmerülő problémáik megoldását. Fontos célkitűzése a

fiatalokkal való törődés, tanácsadás a diploma megszerzése, életpálya tervezése és a célok elérése

vonatkozásában. Az Iroda kiemelkedő fontosságú feladata kettős célt foglal magába: egyrészt gyakorlati

helyek hirdetésével segíteni a még aktív, gyakorlati tapasztalat megszerzése előtt álló hallgatókat, valamint a

végzős hallgatókat állásajánlatokkal ellátni, ezáltal elhelyezkedésüket segíteni. Másrészről a kínálati oldalt

kívánja segíteni a megfelelő szakemberek felkutatásában.

Az iroda különösen nagy figyelmet fordít a hallgatók számára kötelező szakmai gyakorlatok

elvégzésének segítésében is, amely megnyilvánul többek között a megfelelő vállalatok felkutatásában,

bevonásában, illetve a szükséges dokumentumok kezelésében, az adminisztrációban.

Az iroda a Műszaki Tudományi Karral egy speciális gyakorlati formában, a Practing gyakorlatban

működik együtt. 1996-ban az Európai Unió Phare programjának támogatásával indult el a PRACTING

gyakorlatorientált mérnökképzési program a Egyetemen, illetve annak jogelődjében. A szakmai felkészítésben

az AUDI Hungaria Motor Kft., az OPEL Magyarország Autóipari Kft. és a Rába Járműipari Holding Rt.

mellett a hazai és a nyugat-európai közlekedési, szállítmányozási, gépipari szakma több mint félszáz

meghatározó vállalata vesz részt. A cél az iparban gyakorlati jártassággal is rendelkező mérnökök felkészítése,

a hallgatók ismereteinek bővítése, a modern technológiák és a cégek napi tevékenységének megismertetése.

Az ipari gyakorlati képzés idejére a hallgatók számára az ösztöndíjat a PRACTING Alapítvány biztosítja. A

Practing gyakorlati lehetőségek félévente történő összegyűjtésében és meghirdetésében az Iroda

együttműködik a Practing Irodával, s segítséget nyújt az érdeklődő hallgatóknak.

A kari vezetés és a kari HÖK kapcsolata

A kar vezetése és a kari HÖK között az együttműködés az elmúlt öt évben rendszeres, folyamatos és

problémamentes volt. Minden felmerülő problémát sikerült mindkét fél megelégedésére rövid időn belül

megoldani. A kari vezetés és a hallgatói képviselők közötti kapcsolatok szervezett formái:

- A hallgatók képviselői a SzMSz-nek megfelelő számban vesznek részt a kari tanács munkájában.

- A kari HÖK vezetők minden félév elején és a diplomaosztó ünnepi kari tanácsülés előtt meghívást

kapnak a dékáni kabinet ülésére.

- A dékán és helyettesei a gólyatáborok aktív szereplői, a hallgatói rendezvények rendszeres résztvevői

42

- A kari Hallgatói Önkormányzat részéről a kar vezetése közvetlen, eseti visszajelzéseket kap a hallgatók

problémáiról. Első lépésben a tanszékvezetők feladata ezek kezelése, a tanulságok levonása. A kari

vezetés csak szükség esetén avatkozik be a probléma megoldásba.

- A kari Hallgatói Önkormányzat képviselői minden félév elején átvizsgálják a meghirdetett összes

tantárgy követelményeit és ütemtervét. Amennyiben szabálytalanságot vélnek felfedezni, erről

tájékoztatják a tanszékek vezetőit. Az észrevételeket általában tanszéki szinten sikerül rendezni.

Amennyiben nem, akkor a dékán által felkért ad hoc bizottság dolgoz ki megoldást.

- 2012-ben a kari Hallgatói Önkormányzat „Kiváló oktató” díjat alapított, amelyet félévenként két

oktatónak ítél oda az oktatási dékánhelyettessel kiegészített hallgatói bizottság. A díjak átadására

minden félév végén a diplomaátadó Ünnepi Kari Tanácsülésen kerül sor.

2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység

A Műszaki Tudományi Karon rendkívül szerteágazó kutatási feladatok és fejlesztési munkák, összetett

projektek futnak, amelyek nagy hányada a Győr környéki ipari és gazdasági szereplőkkel közösen zajlik.

Számos kapcsolat él távolabbi magyarországi, sőt külföldi céggel, egyetemmel és kutatóközponttal is.

Elmondhatjuk, hogy a jelenleg futó K+F-projektek és tudományos munkák lefedik a mérnöki tudományok

teljes spektrumát. Érzékeljük, hogy a sikeresnek mondható egyetem-ipar kapcsolat nagy hatással van a kar

fejlődésére, az oktatás orientálására, az oktató-kutató munkatársak szakmai fejlődésére és kompetenciáira,

ugyanakkor előnyös hatásait tapasztaljuk hallgatóink gyors elhelyezkedésében is.

Egyértelmű, hogy a gazdasági élet szereplőivel való szoros kapcsolat elengedhetetlen és szükségszerű

egy műszaki, informatikai kar esetében. A kar vezetése felismerte, hogy az egyetem, illetve a kar és az ipar

szereplői között a szoros kutatás-fejlesztési együttműködések rendkívül fontosak. A közös K+F-projektek

erősítik a kar kutatási potenciálját, közvetve pedig elősegítik a gyakorlatorientált mérnökképzést. A téma

fontosságát jelzi, hogy a kar ipari kapcsolatait dékánhelyettes koordinálja. Célunk, hogy kapcsolatainkat az

ipar és a gazdaság különböző szereplőivel tovább bővítsük és elmélyítsük.

Az egyetemen működő Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ részben a Műszaki

Tudományi Kar segítségével minden évben elkészíti Éves jelentését, valamint Kutatási kapacitások és

eszközök című katalógusát. Ezen online is elérhető adatok (http://tud.sze.hu) birtokában megállapítható, hogy

a kar 21 tanszéke közel 600 kapcsolatot ápol az ipar, a közigazgatás, az egyetemi szféra és a kutatóközpontok

különféle szereplőivel. Nehéz lenne minden résztvevőt felsorolni, a legfontosabbak a következők: AUDI

Hungaria Motor Kft., Rába Járműipari Holding Nyrt., Magyar Suzuki Zrt., Ganz Transelektro Rt., IBM

Magyarország Kft., E.ON Energiaszolgáltató Kft., Robert Bosch Kft., MOL Rt., ABB, Magyar Közút Kht.,

MÁV Zrt., Kisalföld Volán Zrt., Hídépítő Zrt., stb. Ezen listán túl a Nyugat-dunántúli régió valamennyi

szakirányú középiskolájával és számos kis- és közepes vállalatával, beszállítójával, kutatóközpontjával élő

kapcsolataink vannak.

Az Audi Hungária Járműmérnöki Tanszékcsoport, a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont és a

Járműipari Kutatóközpont nagy kutatási projektjei egyre több karon belüli, karok közötti és egyetemek közötti

együttműködést hoztak létre és fejlesztettek magas szintre. Elsősorban a járműgyártással kapcsolatos ipari,

állami és EU finanszírozású kutatások és fejlesztések hoztak létre természetesen összetartozó csoportokat a

kar tanszékei között, s ebbe elég tágan értelmezve a járműgyártást, a közlekedésépítési, villamosmérnöki,

informatikai és környezetmérnöki aspektusok is beletartoznak. Jó példa erre a „zöld hajtású” járművek

fejlesztése, vagy az intelligens közlekedési projekt, amelyekben a gazdász kollégákkal is együttműködtünk. A

Miskolci Egyetemmel, Pannon Egyetemmel, Kecskeméti Főiskolával, Óbudai Egyetemmel közösen elnyert

TÁMOP projektek egyetemek közötti kutatási és oktatási tapasztalatcserét is létrehoztak.

Az oktatóink, illetve korábbi végzett hallgatóink közül többen jelenleg külföldi egyetemeken,

kutatóintézetekben dolgoznak. Velük is folynak közös kutatásaink, még EU-s projektünk is. Az Universitas

Alapítvány segítségével vendégoktatói ösztöndíjjal külföldre, „sabbatical semester”-re kiküldött hat oktatónk

többsége még ma is együttműködik akkori fogadóegyetemével, és az ott szerzett tapasztalatait hasznosítja az

oktatásunk nemzetközi színvonalra emelésében is.

Az iparban elhelyezkedett hallgatóink igen nagy része visszajár az egyetemre, nemcsak egy MSc szak

elvégzése érdekében, hanem K+F projektek megrendelőjeként, külső konzulensként, államvizsga bizottsági

tagként, elősegítve ezzel azt, hogy a nálunk végzett hallgatók az ipari igényeknek megfelelő tudással

43

rendelkezzenek. Reméljük, idővel PhD bírálók is kerülnek ki a Doktori Iskolánkban végzett, és más – esetleg

külföldi – egyetemeken, kutatóintézetekben elhelyezkedett doktorok közül.

A karon folyó tudományos alapkutatások gerincét az Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és

Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola alkotja. Az Iskolában folyó tevékenységet

a 2.1. pontban már részletesen ismertettük.

Kutatási projektek

A kar a Járműipari Kutatóközponttal, illetve a Járműipari Regionális Tudásközponttal együttműködve

számos EU társfinanszírozású projektben vett részt:

Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont projekt (JRET)

o Pázmány Péter Program (RET-01/2005)

o Időtartam: 2005. november 1. – 2008. november 30.

o Vállalati forrás: 713 mFt; támogatás: 1,100 mFt; összesen 1,813 mFt

o Megvalósítók: Széchenyi István Egyetem, Borsodi Műhely Kft, Rába Futómű Kft, Sapu Bt.

Integrált Járműipari Termék- és Technológia Fejlesztő Rendszer (IJTTR)

o Nemzeti Technológia Program (OM-00154/2008)

o Időtartam: 2008. október 1. – 2012. március 31.

o Vállalati forrás: 362 mFt; támogatás: 894 mFt; összesen 1,256 mFt

o Megvalósítók: Rába Futómű Kft, Borsodi Műhely Kft, HNS Műszaki Fejlesztő Kft,

Széchenyi István Egyetem

LOG4SMes: IMPROVING LOGISTICS PERFORMANCE OF SMEs IN AUTOMOTIVE SECTOR

o Pályázat időtartama: 2006. január 2. - 2006. november 30.

o Elnyert támogatás összesen: 95.766,28 €, ebből a SZE részére: 24.260 €

o Részvétel típusa: konzorciumi tag

o Konzorciumi partnerek: University of Bergamo (Lombardia region), Fraunhofer Institute for

Manufacturing Engineering and Automation, IPA (Baden-Württemberg region)

INFCARE8: Integrált krónikus gyermekbetegek otthoni ápolásához integrált mechatronikai és

informatikai környezet fejlesztése

o A szerződés száma: OM-00326/2008

o Pályázat időtartama: 2009. január 2. – 2011. december 30.

o Elnyert támogatás összesen:502.846.000,-Ft, ebből a SZE részére:251.013.000,-Ft

o Részvétel típusa: konzorciumi partner

o Konzorciumi vezető: HUMANsoft Kft., Budapest

ORKRISZ: Transzferábilis Chirsofix-technológia kifejlesztése

o Projekt száma: chri-aut

o A szerződés száma: INNO-08-3-2009-0134

o Pályázat időtartama: 2009. augusztus 12. – 2011. április 30.

o Elnyert támogatás összesen:30.000.000,-Ft, ebből a SZE alvállakozóként: 30.000.000,-Ft

o Részvétel típusa: kutató partner

o Konzorciumi vezető: Orkrisz Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest

TÁMOP 4.2.1.B: Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és

Nyugat-Dunántúli Régióban

o Projekt száma: TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003

o Pályázat időtartama: 2010. április 30. – 2012. október 29.

o Elnyert támogatás összesen: 3.178.586.312,-Ft (támogatás intenzitás: 94,99%), ebből a SZE:

1.582.221.590,-Ft,-Ft

o Részvétel típusa: konzorciumi vezető

o Konzorciumi partner: Pannon Egyetem, Veszprém

TÁMOP 4.2.2.A: Nagy teljesítőképességű szerkezeti anyagok kutatása

o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0027

o Pályázat időtartama: 2012. október 1. – 2015. január 31.

o Elnyert támogatás összesen: 700.718.421,-Ft, ebből a SZE: 49.997.600,-Ft

o Részvétel típusa: konzorciumi partner

o Konzorciumi vezető: Dunaújvárosi Főiskola

44

TÁMOP 4.2.2.A: Járműipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatás az alakíthatóság hőkezelés és

hegeszthetőség témakörben

o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029

o Pályázat időtartama: 2013. január 1. – 2014. december 31.

o Elnyert támogatás összesen: 473.330.880,-Ft, ebből a SZE: 99.986.581,-Ft

o Részvétel típusa: konzorciumi partner

o Konzorciumi vezető: Miskolci Egyetem

TÁMOP-4.2.2. A: Hibrid és elektromos járművek fejlesztését megalapozó kutatások

o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0012

o Pályázat időtartama: 2012. 09. 01. - 2014. 08. 31.

o Elnyert támogatás összesen: 869.701.757,- Ft, ebből a SZE: 772.287.072,- Ft

o Részvétel típusa: konzorcium vezető

o Konzorciumi partnerek: Óbudai Egyetem, Kecskeméti Főiskola

TÁMOP-4.2.2. C: „Smarter Transport”- Kooperatív közlekedési rendszerek infokommunikációs

támogatása

o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0012

o Pályázat időtartama: 2012. 11. 01. - 2014. 10. 31.

o Elnyert támogatás összesen: 950.144.662,- Ft, ebből a SZE: 429.068.821,- Ft

o Részvétel típusa: konzorcium vezető

o Konzorciumi partnerek: Óbudai Egyetem, Kecskeméti Főiskola, Universitas Győr Nonprofit Kft.

Szimuláció és optimalizáció kutatócsoport is vezetett TÁMOP projektet

TÁMOP - 4.2.2-08/1/2008-0021: Szimuláció és optimalizáció - Matematikai alapkutatás nemzetközi

kutatói team kialakításával:

o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2-08/1/2008-0021

o Pályázat időtartama: 2008 - 2011.

o Elnyert támogatás összesen: 291 939 640,- Ft

o Részvétel típusa: egyedüli pályázó

Ezen kívül a több, az egész egyetemet érintő HEFOP, TÁMOP projektben vettek részt munkatársaink,

egyéni kutatóként, csoportként, hallgatóink szakkollégistákként, Tudományos és Művészeti Diákköri

Konferenciák résztvevőjeként, a disszeminációs projektekben oktatóink előadóként, a képzők képzése

projektekben továbbképzéseken, illetve több tananyag fejlesztési projektet is elnyertünk, közülük a

járműmérnöki és a mechatronikai tananyag esetén főpályázóként.

A karon EU FP7-es projektek is futnak, részben a JKK felügyelete alatt:

NANOSCRATCH: "To develop a scratch resistance coating using a molecular self assembly nano-

technology for plastic products.” – Molekulárisan változtatható nanotechnológiás karcálló bevonat

fejlesztése műanyag termékekhez

o Pályázat időtartama: 2009. szeptember 1. – 2011. augusztus 31.

o Elnyert támogatás összesen: 620.926,05 Eur, ebből a SZE:101.007,8 Eur

o Részvétel típusa: konzorciumi partner

o Konzorcium vezető: Asociación de Investigación de Materiales Plásticos y Conexas - AIMPLAS

o Konzorciumi partnerek: Avanzare Innovacion Tecnologica Sl, Polyraz Plastics Industries, Inea -

Informatizacja, Energetika, Avtomatizacija Doo, Grana Műszaki Műanyaggyártó Kereskedelmi És

Szolgáltató Kft, Technoplast Prototípus Ipari És Kereskedelmi Kft., Faurecia Interior Systems

Salc España Sl, Bsh Electrodomesticos Espana Sa, Instituto De Tecnologias Emergentes De La

Rioja

GSP: "Galileo Signal Priority"

o Pályázat időtartama: 2012-2013

o Elnyert támogatás összesen: 119.080 Eur

o Részvétel típusa: konzorciumi partner

o Konzorciumi vezető: PwP Systems, partnerek: Telematix, Politechnika Krakow

FUSENET: "The European Fusion Education Network"

o Pályázat időtartama: 2008.október 1-től

o Elnyert támogatás összesen: 12.060 Eur

45

o Részvétel típusa: konzorciumi partner

o Konzorciumi partnerek: 37 európai egyetem és kutatóintézet

Egy South East Europe Transnational Programme-unk van:

ATRIUM: " Architecture of Totalitarian Regimes of the XX Century in Urban Management "

o Pályázat időtartama: 2011. január – 2013. június

o Elnyert támogatás összesen: 1.932.044,00 Eur, ebből SZE: 104.880,00 Eur

o Részvétel típusa: konzorciumi partner

o Konzorcium vezetője: Forlì Önkormányzata, Olaszország

o Konzorciumi partnerek: 18 dél-kelet-európai egyetem, kutatóintézet, önkormányzat és civil

szervezet

Ezeken kívül több, Határon Átnyúló Együttműködési Program, INTERREG, illetve kormányközi TÉT

programunk van.

A kar munkatársai közül háromnak volt nyertes OTKA pályázata az elmúlt 5 évben, közülük kettő a

fiatal, illetve Posztdoktori kategóriában nyert, ez is mutatja a fiatal oktatóink kutatási tevékenységének egyre

erőteljesebbé válását az összes kutatási tevékenységen belül.

Az OTKA pályázatok adatai a következő táblázatban találhatók:

Kari OTKA pályázatok 2.26. táblázat

Azonosító A pályázat címe magyarul Projekt

állapot

Projekt

kezdete Típus

Kijelölt

zsűri

60909 Az emberi tényező beépítése a forgalmi

modell szerkezetébe lezárt 2006-02-01 F GÉK

73242 A végeselem-módszer alkalmazása mérnöki

szimulációkban lezárt 2008-04-01 PD IVM

105529

Logisztikai folyamatok optimalizálása

intelligens informatikai modellekkel és

algoritmusokkal

szerződött 2012-09-01 K IVM

A karon dolgozó kutató munkatársak közül többeknek jelentős hazai ösztöndíja is volt: 5 db Bolyai

János Ösztöndíjat kaptak a Magyar Tudományos Akadémiától, s idén egy Szentágothai és egy Magyary

ösztöndíjasunk is lett a Nemzeti Tehetségprogramból. Többen kaptak rangos hazai elismerést, Junior Prima

díjat, az MTA Veszprémi Területi Bizottságának doktori, illetve ifjú kutató díját, a Magyar Mérnöki Kamara

Környezetvédelmi Tagozatának „Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért” díját, s több más, értékes

kitüntetést.

Publikációs tevékenység

A kar publikációs tevékenysége örvendetesen fejlődik az utóbbi 5 évben, egyre több munkatársunk

jelentet meg impakt faktoros publikációkat. A publikációs tevékenységük nyilvántartására a minősített

oktatóink és kutatóink főleg a Magyar Tudományos Művek Tárát használják. A kari publikációs lista

összesítve az utóbbi öt évre megtalálható a kar honlapján a Tudomány menüpontban. A kar utóbbi öt évbeli

publikációs tevékenysége az alábbi táblázat, illetve grafikon szerint alakult, az adatok az MTMT-ből

származnak. A kar vezetése minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönzi oktatóinkat, hogy publikációs

adataikat töltsék fel. Ennek ellenére valószínű azonban, hogy az MTMT-ben nem szerepel valamennyi

publikáció. A valóságos adatok a 2.27 táblázatban közölttől tehát valószínűleg valamivel jobbak, különösen a

hivatkozások és a 2013-as éves adatok.

46

A kar MTMT-ből származó publikációs adatai 2.27. táblázat

Sorszám Év Tudományos

közlemény

Impakt

faktoros

közlemény

Összesített

impakt

faktor

Hivatkozás Független

hivatkozás

1 2007 279 4 8,006 66 59

2 2008 344 6 6,017 118 110

3 2009 357 20 23,799 102 95

4 2010 397 13 10,78 68 56

5 2011 387 18 12,609 36 30

6 2012 340 18 22,305 28 17

7 2013 132 9 12,462

összesen 2236 88 95,978 418 367

A publikációs adatokat grafikusan a 2.5. ábra szemlélteti.

2.5. ábra: A kar publikációs adatai

A kar publikációs tevékenységének egyre nagyobb aránya folyik impakt faktoros folyóiratban (a

korábbi 2003-2007 közötti időszak 40 alatti darabszámú impakt faktoros cikkéhez képest több mint duplája

most a szám), s bár még mindig domináns a konferenciák látogatása, ezek között egyre nagyobb teret kapnak

a nemzetközi publikációs adatbázisokban jegyzett, rangos nemzetközi konferenciák, melyet a kar a Kari

Tudományos Tanács megítélése alapján anyagilag is támogat. Szintén lehetőségük van munkatársainknak

folyóiratbeli publikációik támogatására pályázni (nem lektorált folyóiratokban történő publikálást nem

támogatunk).

A tudományos tevékenységünk nemzetközi visszhangja, hivatkozottsága még nem annyira jelentős,

mint amennyire szeretnénk, s ez is főleg az idősebb kollégák munkáira koncentrálódik. Örvendetes azonban

az a tény, hogy az utóbbi 5-10 évben kialakult egy olyan fiatal kutatókból álló, 10-15 fős csoport, akik

alkalmasak arra, hogy egyetemi tanárokká váljanak, s akik hivatkozottsága is kezd megfelelően alakulni,

Hirsch-indexük elérte a 4-et, sőt, közelíti vagy meghaladja a 8-at is.

A karon folyó publikációs tevékenység publikációtípus szerinti bontása a 2.28. táblázatban található.

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

1 2 3 4 5 6 7

Összes publikáció

Impakt faktoros

Impakt faktor

Független hivatkozás

47

A kar publikációs adatai 2.28. táblázat

Műsz

aki

Tudom

ányi

Kar

Publi

kác

iós

tevék

enysé

ge

200

7-2

01

3 M

TM

T a

lap

ján

Öss

zes

20

07-

20

13

.

86

56

6

31

9

33

3

27

8

33

20

70

3

10

7

64

8

12

0

27

9

1

16

9

18

6

1 5

10

9

36

7

Tu

do

mán

yo

s

65

2

53

17

1

39

9

35

5

16

30

Nem

tud

om

ányo

s

35

73

8 1 1

11

8

20

13

7

34

13

28

2 0

2

7 2

11

1 8

20

11

7

1 4

20

12

18

63

31

50

5 6

4

4 47

12

5 25

49

24

24

1

11

17

20

11

18

86

38

66

6 6

2

14

2

15

10

1 3

8

49

28

30

1

26

30

2010

13

111

64

60

3

1

3

2

2 8

15

17

58

1 3

6

33

1

20

56

2009

20

85

52

53

3

5

5

1

8 1

4

7 1

7

39

28

34

1

19

95

2008

6

102

61

47

2

2

5

8

24

16

8 1

0

30

21

35

1

13

110

2007

4

85

60

29

6 8

1

11

1

5

1

1 5

34

21

23

16

59

Év

IF-e

s kö

zlem

ény

Nem

IF

-es

közl

.

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

magya

r

ideg

en n

yelv

ű

Olt

alm

i fo

rmák

Eg

yéb

/Alk

otá

s

Fü

gg

etle

n i

déz

etek

Öss

zese

n

Tu

dom

ányos

Nem

tudom

ányos

Tu

dom

ányos

Nem

tudom

ányos

Tu

dom

ányos

Nem

tudom

ányos

Tu

dom

ányos

Nem

tudom

ányos

Tu

dom

ányos

Nem

tudom

ányos

Fo

lyóir

atci

kk

Kö

ny

v

Kö

ny

vré

szle

t

(kiv

éve

ko

nfe

renci

a-

kö

zlem

ény

)

Kö

ny

vré

szle

t/

Ko

nfe

ren

cia-

kö

zlem

ény

Eg

yéb

ko

nfe

renci

a-

kö

zlem

ény

Látható, hogy a folyóiratcikkeknek immár közel fele idegen nyelven jelent meg, s közel hatoda impakt

faktoros, s a konferenciáknál az idegen nyelvűek száma bőven túllépi a magyar nyelvűekét. Könyvek

tekintetében még mindig domináns a magyar nyelvűség, ami a magyar szakmai nyelv fejlesztése és

megtartása szempontjából előnyös. Az évenkénti átlag két idegen nyelvű szakkönyv számát jó lenne növelni,

de érdemes megjegyezni, hogy az angol nyelvű szakkönyvet írók között a fiatalabb nemzedék is képviselteti

magát.

48

A karon folyó kutatások, publikációs tevékenység pénzügyi támogatását a 2.3. pontban ismertetjük

részletesen.

Szabadalmak, találmányok

Az egyetemen a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ feladata a szellemi alkotások

kezelése, a hozzájuk kapcsolódó iparjogvédelmi lehetőségek feltérképezése, valamint a hasznosításukban való

közreműködés. Az egyetem szabadalmi tevékenysége lényegében a Műszaki Tudományi Karhoz kapcsolódik.

A különböző járműipari kutatás-fejlesztési projektek, vállalati együttműködések nem igazán kedveznek a

szabadalmaztatásnak, mivel az ipari partnerek nem érdekeltek az elért eredmények iparjogi oltalmának a

megszerzésében, az óriási iparági verseny miatt inkább titokban kívánják tartani elért eredményeiket, műszaki

megoldásokat. A Műszaki Tudományi Karról a munkatársak 2010-2012. közötti tevékenysége során az alábbi

fennálló oltalmak és elbírálás alatt lévő szabadalmi bejelentések keletkeztek:

Kari szabadalmak 2.29. táblázat

Ügyiratszám Elnevezés Típus Bejelentés napja

P1200339 Bolygómalom szabadalmi bejelentés 2012. május 31.

P1100733 Görgős kitámasztó szerkezet

egynyomú járművek számára szabadalmi bejelentés 2011. december 30.

P1100654 Hulladékhőt hasznosító boxer típusú

külsőégésű hőerőgép szabadalmi bejelentés 2011. november 29.

P1100655 Hulladékhőt hasznosító külsőégésű

hőerőgép szabadalmi bejelentés 2011. november 29.

P0800608

Változtatható löketű belsőégésű motor

passzív szabályozással HCCI

üzemmód megvalósítására

ideiglenes szabadalmi

oltalom alatt áll 2008. október 10.

U1200150 Fokozatmentes fordulatszám

szabályozó elrendezés

használati mintaoltalom

alatt áll 2011. december 23.

Művészeti tevékenység

A karon művészeti tevékenység az építészképzéshez kapcsolódó tanszékeken folyik. Az építészeti

tervezés oktatásának alapfeltétele, hogy az oktatók széles körű gyakorlati építész tervezői tevékenységet

folytassanak. Az Épülettervezési Tanszék oktatói szakmájukat gyakorló, elismert alkotók, munkásságuk lefedi

az építészeti tervezés teljes körét: lakó-, köz-, és ipari épületek, valamint belső terek és közterek tervezése.

Míg a tapasztalt, jellemzően tudományos (Phd) vagy művészeti (DLA) fokozattal rendelkező oktatók önálló

tervezői tevékenységet folytatnak, addig a tehetséges fiatal, doktori iskolájukat végző oktatók a tapasztalt

kollégák mellett társtervezőként, valamint a tanszéki kutatási projektekben és a doktori iskolák keretén belül

végeznek művészeti alkotó tevékenységet.

A művészeti alkotó tevékenységet elsősorban a megvalósult művek fémjelzik, de fontos szerep jut a

művek folyóiratokban való publikálásának, tervpályázatokon és kiállításokon való részvételnek. A Tanszék

oktatói számos elismert, publikált és díjazott épületek szerzői. A Tanszéken oktatók alkotómunkájuk

elismeréseként kapott díjai: Ybl-díj – három oktató, Pro Architectura Díj – két oktató, Kotsis Iván Érem – két

oktató, Média Építészeti Díja – három oktató, Prima Díj – egy oktató, Megye Építészetéért Díj – négy oktató.

A díjazott művek között (Média Építészeti Díja, Megye Építészetéért Díj) van a tervezésoktatás kereteit

adó Építész Műteremház is, melyet Tanszékünk két oktatója tervezett.

Az építészképzés alapozó, műszaki és művészeti eszköztárat, technikai és elméleti tudást kialakító

tantárgyainak hitelét nagyrészben az oktatók széles körű tervezői és alkotói tevékenysége adhatja. Az

Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék korábbi vezetője szervezte meg és alakította ki az építész hallgatók

művészeti képzését, amely hat féléven keresztül folyik a Rajz és kompozíció tantárgycsoport keretében.

A vizuális tárgyakat jelenleg oktató tanárok szakmájukat gyakorló, elismert alkotók, akiknek széles

tevékenységi köre az autonóm és alkalmazott vizuális művészetek számos ágára kiterjed: képgrafikával és

tervezőgrafikával, festészettel, fotográfiával és művészeti publicisztikával egyaránt foglalkoznak. Az elsők

között szerezték meg még hallgatóként az alkotói terület doktori (DLA) fokozatát, illetve folyamatban van

habilitált doktori (Dr. habil) fokozatszerzésük. Oktatóink több évtizede részt vesznek a fontosabb hazai és

49

külföldi, elméleti és gyakorlati vizuális szimpóziumokon, kiállításokon, műveik több hazai és külföldi köz- és

magángyűjteményben megtalálhatók, alkotói munkásságukat számos díjjal ismerték el, például: Derkovits-

ösztöndíjjal – 1 oktató, Barcsay-díjjal – 1 oktató, Kondor Béla-díjjal – 1 oktató, Megyei Tárlatok fődíjával – 2

oktató, Grand Prix Pannonia díjjal – 1 oktató, Országos képzőművészeti tárlatok díjaival – 2 oktató, Nemzeti

Kulturális Alap alkotói ösztöndíjával, több alkalommal – 2 oktató, Római Magyar Akadémia ösztöndíja – 1

oktató.

Az Építészettörténet és Városépítési Tanszék oktatóinak többsége alkotó építészként széles körű

tervezői, településtervezői, és pályázati tevékenységet folytat. Munkáikkal gyakran szerepelnek kiállításokon

és szakmai folyóiratokban. Többen alkotó módon veszik ki részüket a főépítészi és építéshatósági munkából.

Jelentős az oktatók kutatási, elméletírói aktivitása, amit Európai Uniós tervezési-kutatási projektek keretében

és szép számú publikációban fejtenek ki. A tanszék oktatóinak alkotómunkájuk elismeréseként kapott díjai:

Ybl-díj – kettő oktató, Alpár Ignác érem – egy oktató, Magyar Műemlékvédelemért érem – egy oktató,

Podmaniczky Frigyes érem – egy oktató, Hild János emlékérem – egy oktató, Kós Károly díj – egy oktató,

Széchenyi díj – egy oktató, Forster Gyula díj – egy oktató, Pázmány Péter díj – egy oktató, Magyar

Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje – egy oktató, Möller Károly érem – egy oktató, Prima Díj – egy

oktató, Palladio díj – egy oktató, Piranesi díj – egy oktató.

Nemzetközi együttműködések

A kar kiterjedt nemzetközi együttműködést folytat az Erasmus program keretein belül, kollégáink közül

évente egyre nagyobb számban pályáznak egyhetes külföldi oktatói tanulmányútra, s a Campus Hungary

program, illetve a Fulbright ösztöndíj is egyre népszerűbb.

Több TÁMOP projekt keretén belül is volt lehetőségünk munkatársainkat külföldre küldeni (Ausztriától

Japánig, az Egyesült Államokig számos országba), illetve külföldről vendégelőadókat hívni, többségük

körülbelül egy hetet oktatott és konzultált nálunk, de volt olyan is, aki egy teljes hónapig itt volt. Meghívott

vendégoktatóink például Volker Mehrmann, Ausztria, Pintér János, Németorszég, Eduardo Antonio Ruano de

Barros, Portugália, Mats-Olof Mattson, Ausztria, Tom Gedeon, Ausztrália, A. Veeraragavan, India, Tingwen

Huan, Egyesült Arab Emírségek, Shahnaz Ahahbazova, Azerbajdzsán, Myrtill Simkó, Ausztria, Doru Talaba,

Románia, Olle Johansson, Svédország, Ian A. Stroud, Svájc. A Belső Égésű Motorok Tanszék

szemináriumsorozatának előadói is szinte kizárólag külföldi szaktekintélyek.

Növekszik a nemzetközi tudományos életben való részvételünk, több HORIZON2020 programot

tervezünk elindítani. Főbb együttműködő partneregyetemeink:

Technische Universität Wien,

Technische Universität, Graz

Slovak Technical University, Bratislava

Bauhaus Universitat Weimar, Németország

Asian Institute of Technology

Thammasat University, Thaiföld

Prince Songkla University, Thaiföld

Auchland University of Technology, Új Zéland

University of Algarve, Faro, Portugália

Nanyang University of Technology, Singapore

National University of Singapore

Australian National University, Canberra

University of Sydney

Queensland University of Technology, Brisbane

University of Western Australia, Perth

University of California, Berkeley

Chinese University of Hong Kong

Tokyo Institute of Technology

Pohang Institute of Science and Technology

Korean Advanced Institute of Technology, Taejon, Korea

Yonsei University, Seoul

50

Windhoek Polytechnic, Namibia

Poli-technika Krakow

Universität für Bodenkultur, Wien

Czech TU Praha

TU Kraków, Lengyelország

Zilinská Univerzitá, Szlovákia

Dublin Institute of Technology

Ruhr-Universität Bochum, Németország

Universität Hannover

TU Delft

University College, London

TU Dresden

University of Newcasle

University of Huddersfield

Hochschule für Technik und Wirtschaft, Kempten

La Sapienza Egyetem, Róma

SWOV - Közlekedésbiztonsági Kutatóintézet, Hollandia

TU Berlin

Hochschule Ulm, Németország

Univerzitet u Novom Sadu, Szerbia

Fachhochschule Technikum Wien

Hochschule für Telekommunikation, Leipzig

University of Ljubljana

TU Chemnitz-WH Zwickau

TU Stuttgart

Johannes Kepler Egyetem, Linz

TU Stuttgart

Hamburgi Egyetem

Heriott Watt Egyetem

Pierre et Marie Curie Paris VI. Egyetem (Franciaország)

Cseh Akadémia Matematikai Kutatóintézet, Prága, (Csehország)

Alpen-Adria Universität, Klagenfurt

TU Sofia

Basel Universität, Svájc

University Brescia

King Abdullah University of Science and Technology, Szaúd-Arábia

University of Massachusetts

University of Transylvania, Brasov

University of South Carolina

Philipps Universität Marburg

2.3. Gazdálkodás

A Műszaki Tudományi Kar gazdálkodási tevékenysége az alábbi területekre terjed ki:

- Humán erőforrás gazdálkodás.

- Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló iroda és laborterülettel.

- Gazdálkodás a tanszékek és a Dékáni Titkárság dologi költségeivel.

- Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló normatív kutatástámogatási forrásokkal.

Humán erőforrás gazdálkodás

A Műszaki Tudományi Karon a főállású oktatók átlagos életkora az elmúlt öt évben 50 évről 45,05 évre

csökkent, ami a már korábban megindult oktatói generációváltás folytatódásának eredménye.

51

A kar oktatóinak korcsoportok szerinti eloszlását a 2.30. táblázat foglalja össze:

Az oktatói kar életkor szerinti megoszlása 2.30. táblázat

Oktatók életkora Korrigált

teljes munkaidős* % Teljes munkaidős nők Rész-munkaidős

25 év alatti

25-29 éves 23 10,82 5 4

30-34 éves 37,5 17,65 7 3

35-39 éves 32,75 15,41 11 3

40-44 éves 24,25 11,41 4 1

45-49 éves 20,5 9,65 2 1

50-54 éves 15 7,06 3 1

55-59 éves 11,5 5,41 1 5

60-64 éves 26 12,24 1 2

65 éves és idősebb 22 10,35 1

Összesen 212,5 100,00 35 20

Átlag életkor 45,05 év

*A korrigált teljes munkaidős létszám a teljes munkaidősre átszámított részmunkaidősökkel kiegészített

létszámokat tartalmazza. Ugyanez vonatkozik a 2.29. és 2.30. táblázatok adataira is.

A táblázat a folyamatos fiatalítási folyamat jelzése mellett a korfa beszűkülése által a (magasabban

minősített, alkotó ereje teljében lévő) 50-60 éves középkorosztály alacsony szintű képviseletére is

figyelmeztet.

Az oktatók beosztás szerinti eloszlásának megváltozása az alábbi táblázat alapján tekinthető át. Az

elmúlt öt évben a generációváltási és az egyetemmé válási folyamat eredményeként jelentős mértékben

csökkent a főiskolai docensek részaránya és jelentősen nőtt az egyetemi tanársegédeké.

Az oktatói kar beosztás szerinti megoszlása 2.31. táblázat

Oktatók beosztása 2008. vége % 2013. vége %

egyetemi tanár 16,75 8,61 16,50 7,76

egyetemi docens 53,00 27,25 73,50 34,58

adjunktus 59,25 30,46 35,00 16,47

tanársegéd 27,00 13,88 64,50 30,35

főiskolai tanár 7,00 3,60 4,00 1,88

főiskolai docens 31,50 16,20 9,00 4,23

más tanár 10,00 4,68

Közalkalmazott oktatók összesen: 194,50 100,00 212,50 100,00

Megbízással foglalkoztatott részidős: 111,00 124,00

A tudományosan minősített oktatók számát a 2.32 táblázat tartalmazza. A táblázat adatai 2013. végére

vonatkoznak. A tudományosan minősített oktatók aránya jelenleg 54,6%.

Az oktatói kar tudományos minősítettsége 2.32. táblázat

Egyetemi

tanár

Egyetemi

docens Adjunktus

Tanár-

segéd

Főiskolai

tanár

Főiskolai

docens

Más

tanár Összesen

Létszám 16,50 73,50 35,00 64,50 4,00 9,00 10,00 212,50

Tud. min.

létszám 16,50 73,50 18,50 2,50 4,00 1,00 0,00 116,00

A kar az egységes egyetemi humán erőforrás (HR) tervezés keretében körültekintően foglalkozik a kari

emberi erőforrások tervezésével és fejlesztésével. Ez azt jelenti, hogy minden év őszi félévében a következő

naptári évre vonatkozó HR terv készül, amely végleges formáját (tartalmát) a vezetői szintek (egyetemi, kari,

intézeti, tanszéki) közötti többszörös egyeztetés után nyeri el. A kari HR terv két táblázatot tartalmaz: az egyik

a megszűnő közalkalmazotti jogviszonyokat (nyugdíjazások, távozások, megszűnő határozott időre szóló

52

kinevezések, előresorolás következtében megszűnő kinevezések stb.), azaz a felszabaduló forrásokat, a másik

pedig a tervezett új pályázatokat (új felvétel, előresorolás következtében létrejövő új kinevezés stb.), azaz a

szükséges új forrásokat tartalmazza. A táblázatok végleges változatában a felszabaduló bértömegnek jó

közelítéssel fedeznie kell az új alkalmazások, előrelépések bérigényét.

A humán erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás tervezését a lehető legkevésbé szubjektív

mérőszámokra alapozza a kar vezetése. A mérőszámok a tanszékek kurzusaira felvett hallgatók összes

kreditszámaiból, és a tanszéki oktatók, alkalmazottak létszámából képezhetők. A hallgatói létszámok

kurzusnagyságok arányában korrigáltak. A magasabb létszámú kurzusokat erős degresszióval vesszük csak

figyelembe. A tanszéki közalkalmazotti létszámok is csökkenhetnek kari és egyetemi szintű vezetői funkciók

figyelembevételével.

A mérőszámok alapján a kar vezetése egy tanszéki közalkalmazottra eső oktatási terhelés arányában

tartja szinten, növeli, vagy csökkenti egy-egy tanszék dolgozóinak létszámát, a teherelosztás mellett a

fokozatos fiatalítás és az oktatói minőség növelése érdekében.

A HR tervezés folyamata többlépcsős. A tanszékvezetők végleges nyugdíjazásokra, időszerű

előresorolásokra, esetleges indokolt pótlási elképzelésekre vonatkozó tervjavaslatainak kari szintű összesítése

után kerül sor az oktatási terhelési mérőszámokon alapuló, éves kari humán-erőforrási terv kidolgozására,

dékáni jóváhagyására. A gazdálkodás egyetemi és kari szempontoknak egyaránt megfelelő, egyeztetett tervét

a dékán és a rektor aláírása véglegesíti.

A kar HR fejlesztési preferenciái:

az oktatói kar további fokozatos fiatalítása,

a tudományos fokozattal rendelkezők számának növelése,

a kar professzori testületének erősítése,

a viszonylag egyenletes tanszéki oktatási terhelés biztosításához szükséges erőforrás

átcsoportosítás; a külső körülmények változásához, a szakok változó hallgatói létszámához, a

szakok karon belüli súlyának módosulásához történő rugalmas alkalmazkodás.

Az oktatói kar fiatalításának fő bázisát a közeljövőben a kar Doktori Iskolája jelenti. A kar a Doktori

Iskola tehetséges, szorgalmas hallgatóit tekinti az oktatói utánpótlás fő forrásának. Azokon a szakterületeken,

ahol a Doktori Iskolában nem folyik képzés, más doktori iskolák hallgatói, más egyetemek hallgatói, valamint

az ipar és a műszaki kutató intézetek fiatal szakemberei jelentenek merítési forrást. A „saját” Doktori Iskolán

kívül a kar oktatói az Universitas Győr Alapítvány anyagi támogatásával végeznek doktori tanulmányokat a

Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a BME, a Szent István Egyetem, a MOME, stb. doktori

iskoláiban.

A már tudományos fokozattal rendelkező oktatóinknak a kutatómunka folytatásához egyetemen belüli

posztdoktori pályázat nyújt segítséget. A kar vezetése szakmai, az Universitas Győr alapítvány ösztöndíjak

adományozásával pénzügyi segítséget nyújt ahhoz, hogy ambiciózus vezető oktatóink olyan színvonalú

oktató- és kutatómunkát végezzenek, amely az egyetemi tanári kinevezés elnyeréséhez vezet.

Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló iroda és laborterülettel

A kar tanszéki, oktatói irodái az egyetem tanulmányi épületének A, B, C, és D jelű szakaszainak a két

tantermi szint feletti felső emeleteit foglalják el. A növekvő mértékű személyi változások nyomán felmerülő

panaszok hívták fel a figyelmet az egyes tanszékek közötti egyenetlen helyiségeloszlás tarthatatlanságára: míg

egyes irodákat nem, vagy alig használtak, másokban elviselhetetlen volt a zsúfoltság.

A kar vezetése elhatározta és megvalósította az oktatói irodák tanszékek közötti normatív

újraelosztását. Az átrendezésnél hármas célt tűztünk ki:

Az iroda területek arányosak legyenek a tanszék nagyságával, a tanszék közalkalmazottainak számával.

Egy adott tanszék irodái a „történetileg kialakult” szétszórtság helyett lehetőleg egymás mellett

helyezkedjenek el.

Az átrendezés a lehető legkisebb költözéssel járjon.

A cellás rendszerű épületek irodafelosztása az ablakméretekhez igazodik. Célszerűen az ablakmodul

jelentette a normatív egységet. A tanszékvezetés és adminisztráció zavartalanságát a tanszékenként járó öt

ablakos irodaszakasz biztosítja. A tanszékek az egyetemi tanárok és emeritus professzorok 2-2 ablakra, a

főiskolai tanárok és az egyetemi docensek 1,5-1,5 ablakra, míg a többi oktató 1-1 ablakra jutó irodarészt

kaptak. Az átköltözés kisebb zavarokkal, kellemetlenségekkel járt, de az igazságosabb területelosztás mellett a

53

közeljövő várható személyi változásaira is felkészült állapotot teremtett. Az átrendezést 2013 tavaszán, fél év

alatt sikerült lebonyolítani és az oktatói irodák 35-40%-ára terjedt ki.

A kari laborterületek tanszékek közötti elosztása is négy évtized alatt alakult ki. Az egyes szakterületek

arányának változása a közeljövőben ezen a területen is intézkedést igényel.

Gazdálkodás a tanszékek és a dékáni titkárság dologi költségeivel

A kar működési költségeire évi 60-80 millió forint áll rendelkezésre az egyetem költségvetési

forrásaitól és a kar saját bevételeitől függően. A kari vezetés a Dékáni Titkárság működtetéséhez szükséges

minimális dologi költségeken kívül még egy kari „vésztartalékot” különít el az év közben felmerülő, előre

nem tervezett kari/tanszéki kiadások fedezésére, a működési költség fennmaradó, több mint 90%-át pedig a

tanszékek rendelkezésére bocsátja. A tanszékeknek a rendelkezésre bocsátott kerettel gazdálkodnak, ebből

fedezik a dologi, működési kiadásaikat és a meghívott külső előadók óraadói díjait.

A korábbi években a kari központi források elosztása a tanszékek között „bázis szemléletű” módszerrel

történt, azaz lényegében az előző évi elosztási arányok alapján történt a források elosztása. A módszer

feltételezte, hogy a tanszékek által teljesített oktatási és kutatási feladatok lényegében változatlanok, tehát az

erőforrások elosztásánál az előző év arányait nem indokolt számottevő mértékben módosítani. Miután ez a

módszer nem alkalmas arra, hogy figyelembe vegye a szervezeti egységek változó teljesítményét (az elmúlt

években a karon belül jelentős változások történek), ezért a kar 2014-től új költségvetési forráselosztási

rendszerre tér át.

Az egyes tanszékek költségvetési kereteit az alábbi módon fogjuk meghatározni:

a rendelkezésre álló keret 70%-át a tanszékek összes oktatási teljesítményének arányában,

a keret 15%-át a tudományos minősítéssel rendelkező oktatói létszám arányában,

a keret 15%-át pedig a tanszékek laboratóriumainak mérete arányában osztjuk szét.

Az itt említett indikátoroktól a kar vezetése naprakész információkkal rendelkezik. A tanszékek oktatási

teljesítményének mérésére olyan rendszer került kidolgozásra, mely az oktatási feladatok volumene alapján

fajlagos (egy közalkalmazottra eső) és abszolút (összes) pontértéket rendel minden tanszékhez. Az oktatási

teljesítmény meghatározásának alapja a megszerzett hallgatói kreditek száma, súlyozva egy degresszív

faktorral, ami növekvő létszámú előadások esetén csökkenő értékű.

Ez a keret szolgál az egész kar érdekében végrehajtott kisebb átalakítások finanszírozására is. Az elmúlt

évek beruházásai nyomán lényegesen átalakult az egyetem, ezen belül a kar épület-állományának térbeli

elrendezése, megnehezítve a campuson és az épületeken belüli tájékozódást. A helyenként esetlegesen

meglévő vegyes arculatú információs táblák, jelzések a szervezeti változásokat, helyi átrendeződéseket nem

követték. Ez hallgatóink és az ide látogató vendégek számára is sok esetben problémát jelentett.

A kari „vésztartalék” terhére a kar két építész doktoranduszhallgató közreműködésével (tervezés és

kivitelezés) kari információs rendszert épített ki. Ez két elemből áll: az egyik a főportával szemben elhelyezett

információs tábla és térkép, amely az épületszintek térbeli ábráival és háromnyelvű feliratokkal is segíti a

tájékozódást. A térképek egyszerűsített változatai a fontos megközelítési pontok mellett a külső

homlokzatokon elhelyezve az egyetem más területein is megkönnyítik az eligazodást.

A kari információs rendszer másik részét képezi a nagybetűs homlokzati feliratok elhelyezése az új

épületre. A város felől érkezőknek ezek jelzik, hogy a Széchenyi István Egyetemre, illetve a Műszaki

Tudományi Kar épületéhez közelednek. A külső feliratok a karhoz tartozó Hegesztő Laboratórium automata

berendezésen kivágott rozsdamentes, szálcsiszolt betűk felhasználásával készültek.

Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló normatív kutatástámogatási forrásokkal.

A kar normatív kutatástámogatásból rendelkezésre álló költségkerete az elmúlt öt évben 18 millió

forintról 8 millió forintra csökkent. A fenti költségkeretet a kar belső kutatási főirányok, illetve folyóiratban,

vagy konferencia-kiadványban megjelenő publikációk támogatására használta fel. A felhasználásra a kari

Tudományos Tanács szabályzatokat dolgozott ki, amely a kar honlapján elérhető:

http://mtk.sze.hu/images/MTK%20Tudományos%20Tanács/Publikacio-KonferenciaTamogatas_ MTK.pdf,

http://mtk.sze.hu/images/MTK%20Tudományos%20Tanács/BelsoKutatasiFoirany_MTK.pdf.

A támogatás elnyerése pályázat útján lehetséges, amelyet a kari Tudományos Tanács a szabályzati

szempontok alapján véleményez és tesz javaslatot a dékánnak a támogatás folyósítására.

54

A belső kutatási főirány pályázat fő célja a kar kutatási potenciáljának erősítésére és fő kutatási

profiljainak kialakítása. A pályázaton indulhatnak már működő és újonnan alakuló kutató kollektívák, attól

függetlenül, hogy egy tanszék keretében vagy tanszéki együttműködés keretében alakultak. A konferencia- és

publikációtámogatási pályázatnak elsődleges célja a karon folyó tudományos kutatási tevékenység ösztönzése

és ezzel az egyetemi oktatói életpályán történő előrehaladás (PhD, habilitáció, MTA doktori cím megszerzése,

adjunktusi, docensi, egyetemi tanári kinevezés elnyerése) támogatása.

2013-ban a rendelkezésre álló összeg olyan alacsony volt, hogy a kar ebben az évben csak publikáció és

konferenciatámogatási pályázatot hirdetett meg.

3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere)

3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok)

A Műszaki Tudományi Karon az egyetem egységes minőségbiztosítási rendszere működik, nem

alakítottunk ki ettől eltérő speciális kari rendszert. Az egységes Minőségbiztosítási Rendszer szervezetének és

működésének általános leírását a Szenátus által jóváhagyott Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza, mely

az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete.

A minőségbiztosítási rendszer lényege, hogy az önálló szervezeti egységek szintjéről, alulról

szerveződve minden oktatási és kutatási egység elvégzi a saját minőségi értékelését, majd ezt egy-egy

magasabb szint értékeli és jóváhagyja. Ez alapján történik meg a visszacsatolás a szervezeti egységekhez. A

rendszer működésének ciklusideje egy év.

A rendszer részletes leírását az egyetemi önértékelés tartalmazza.

3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése

A képzési programok jóváhagyásának menete

Az Oktatási Hivatalhoz (OH), illetve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz (MAB)

szaklétesítési, illetve szakindítási kérelmet a Kari Tanács véleményének kikérése után a Szenátus

támogatásával lehet benyújtani. Az előkészítés lépései:

A szak (képzés) létrehozásának, illetve szak indításának kezdeményezője rövid vázlatot dolgoz ki,

melyben a képzés indításának szükségességét támasztja alá becsült hallgatói létszám-adatokkal, a szak

munkaerő piaci indokoltságával és a szak oktatásába bevonandó tanszékek listájával. Ezt véleményezésre

leadja a dékánnak, aki a Dékáni Kabinet véleményét kikérve, az érintettekkel konzultálva döntést hoz

arról, támogatható-e a javaslat, megkezdődhet-e az előkészítő munka.

Pozitív döntés esetén a dékán felkér egy előkészítő bizottságot és kijelöli annak vezetőjét a szaklétesítési,

illetve szakindítási akkreditációs anyag összeállítására.

Az előkészítő bizottság beszerzi az érvényes OH és MAB előírásokat, szakindítás esetén a Képzési és

Kimeneti Követelményeket (KKK), majd ezek figyelembe vételével kidolgozza az akkreditációs anyagot.

Az akkreditációs anyagot a Kar Tanács Oktatási Bizottsága és Tudományos Bizottsága elővéleményezi és

csak ez után kerül az anyag a Kari Tanács elé, támogatás esetén tovább a Szenátushoz.

Eredményes akkreditációs eljárás esetén az előkészítő bizottság a Kari Tanács jóváhagyásával

Szakbizottsággá alakul.

Az itt vázolt eljárás során az előkészítő bizottság által összeállított anyagot több szempontból ellenőrzik

a kar különböző vezetői és szervezetei:

Az új képzési programok összhangja az egyetemi, kari stratégiával: dékán, Dékáni Kabinet, Kari Tanács.

A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) ellenőrzése: dékán, Oktatási

Bizottság, Kari Tanács.

A külső feltételeknek (pl. MAB) való megfelelés: dékán, Oktatási Bizottság, Kari Tanács, részt vevő

tanszékek vezetői.

Kapacitások felmérése: Oktatási Bizottság, Kari Tanács, részt vevő tanszékek vezetői.

Specializációk meghirdetése és indítása

55

A szaklétesítési, szakindítási eljárás nem gyakori esemény, így részleteit mindig az adott körülmények

közt kell megítélni, ezekre rögzített, számszerű szabályrendszer nem dolgozható ki. Nem adható pl.

univerzális szabály, milyen várható hallgatói létszám mellett lehet egy új szak indítását támogatni.

A specializációk indításának és meghirdetésének témája viszont már egyszerűbb, a feltételek jobban

számszerűsíthetők, ezért erről külön szabályzat született „Specializációk meghirdetésének és indításának

normatív szabályzása”címmel, amit a Kari Tanács a 2013. június 24-i ülésén fogadott el. Ez az egyetemi

Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot (TVSz) kiegészítve a szakok megelőző három évbeli felvételi létszámához

köti a meghirdethető és indítható specializációk számát. A TVSz korábban csak a BSc specializációk

indítására vonatkozó szabályokat tartalmazott. A szabályzás célja, hogy megakadályozza azt, hogy túl sok

specializáció között nagyon elaprózódjék az oktatás, ami az oktatási erőforrások gazdaságos felhasználását és

a MAB-követelményeknek való megfelelést is veszélyeztetheti.

Felülvizsgálat, visszacsatolás

A szakok tantervének folytonos korszerűsítése, gondozása a Szakbizottságok feladata. Ezek működését

az egyetemi SZMSZ csak fő vonalakban szabályozza, ezért a Kari Tanács 2013. június 24-i ülésén

szabályzatot fogadott el „Szakbizottságok működési rendje” címmel. Ez szabályozza a Szakbizottságok

összetételét, feladatait, működési rendjét.

Ebben kerül rögzítésre, hogy a tananyagok rendszeres felülvizsgálata a Szakbizottság feladata. Ebben a

felülvizsgálati folyamatban történik meg a munkáltatóktól, munkaerőpiacról jövő visszajelzésekre való

reakció. Ez sokszor már az által biztosított, hogy több szakbizottságnak külsős tagjai is vannak, de a

szaktárgyak oktatásában, a záróvizsga bizottságokban minden szakon vesznek részt iparban dolgozó óraadók,

akik visszajelzése a tanszékeken keresztül kerül a Szakbizottság elé.

A munkáltatóktól történő visszacsatolás több oktatásfejlesztési projekt témája is. 2013-ban pl. a

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0054 pályázat keretében készült el egy tanulmány, melynek szerzője az

egyetemtől független munkaerő-piaci szakértő és ebben a környező ipari cégek visszajelzéseit összegezte

mérnöki témájú alapképzéseinkkel kapcsolatban. Ez az elemzés is megerősítette, hogy a kar szakstruktúrája

jól illeszkedik a gazdasági elvárásokhoz, minden mérnöki és informatikus szakunk keresett a munkáltatók

között (bár az egyes ágazatok konjunktúrájának/dekonjunktúrájának megfelelően eltérő mértékben) és a

tárgyaink által adott kompetenciák is kívánatosak az iparban.

A hallgatók irányából történő visszacsatolás csatornái:

Közvetlen, eseti visszajelzések az oktatóknak, tanszékeknek a hallgatók, illetve a kari Hallgatói

Önkormányzat (HÖK) részéről. A tanszékvezetők feladata ezek kezelése, a tanulságok levonása, és ha

szükséges, tanterv-módosítási javaslat előterjesztése a Szakbizottság felé.

A kari Hallgatói Önkormányzat képviselői minden félév elején átvizsgálják a meghirdetett összes

tantárgy követelményeit és ütemtervét. Amennyiben szabálytalanságot vélnek felfedezni, erről

tájékoztatják a tanszékek vezetőit. Az észrevételeket általában tanszéki szinten sikerül rendezni.

Amennyiben nem, akkor a dékán által felkért ad hoc bizottság dolgoz ki megoldást.

Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) rendszer. A Neptunon belül a hallgatók

pontozhatják az oktatók teljesítményét. Sajnos, a kitöltési arány viszonylag alacsony, amit a HÖK

különféle jutalmak felajánlásával igyekszik növelni. A visszajelző rendszer fontos eleme a

minőségbiztosításnak, ezért a következő években a hallgatók további ösztönzésével javítani szükséges a

kitöltési arányt, legalább az 50%-os szintig.

Az OMHV rendszer nem támogatja a szervezeti egységenként történő összegzést, ezért a karon egy

olyan összegző, jelentéskészítő rendszer készült el, mely minden félév lezárásakor tanszékenként kigyűjti

és tárgyanként illetve oktatónként összegzi a véleményeket. A tanszékekre vonatkozó jelentést megkapják

a tanszékvezetők, a Dékáni Kabinet pedig áttekinti az egészet és a kirívóan problémásnak tűnő esetekben

kikéri a tanszékvezető véleményét és kéri (elrendeli) az ügy megoldását.

Választható tárgyak felvétele. A hallgatók az egyes tárgyakról azzal is véleményt mondanak, hogy melyik

választható tárgyat veszik fel. A tanszékek a kirívóan alacsony népszerűségű tárgyak tematikáját

újragondolják vagy ha nem látszik más megoldás, megszüntetik és esetleg más, hasonló témájú tárgyat

hoznak létre. A tanterv-módosítások rendjének megfelelően ilyen módosítások a Kari Tanácson

rendszeresen (évenként 20-30 tárgy esetén) tárgyalásra kerülnek.

56

A hallgatók előrehaladásának figyelemmel kísérése

A hallgatók előrehaladását az egyes tanszékek, időszakosan pedig a Szakbizottságok kísérik

folytonosan figyelemmel.

2011-ben egy átfogó kari felmérés történt, mely a Neptun adatai alapján az összes addigi alap- és

mesterképzési hallgató előrehaladását elemezte. A vizsgált fő paraméterek szakonkénti és nappali/levelező

bontásban a következők voltak: a képzésből sikertelenül távozók, a képzésben még részt vevők és a már

sikeresen végzettek aránya; a hallgatók átlagos kredit/félév teljesítménye; a végzettek betöltött aktív

féléveinek száma. Ezek a számok csak a képzési idő nagyságrendje alatt (legalább 3,5 év) változnak meg

lényegesen, ezért még nem tartottuk időszerűnek az elemzés megismétlését.

A tervek szerint hasonló felmérést a következő 2 évben újra elvégzünk. Ezen már a Felsőoktatási

Törvény és az egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosításának hatásai (pl. korlátozott számú

elégtelen és tárgyfelvétel) feltehetően látszani fognak.

A 2011-es átfogó kari felmérés alapján néhány problémásnak tűnő területen (kis kredit/félév sebesség-

érték, sok aktív félév a végzésig) a szakvezetéssel konzultálva néhány szűk keresztmetszetet (pl. túl merev

tantárgy-függőségi láncolat) sikerült feltárni, melyek korrekciója kis tanterv-módosítással korrigálható volt.

3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere

A hallgatói teljesítmények értékelési rendszerét a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) tartalmazza.

Az egyetemi szintű egységes tanulmányi feltételek biztosítása érdekében nincs külön kari szabályzat, csak

egyetemi szintű és ha bizonyos speciális követelmények csak a karra jellemzők, akkor az az egyetemi TVSz-

ben van kivételként megfogalmazva.

Az egyetlen terület, ahol külön szabályzás vált szükségessé, a szakdolgozatok, a diplomamunkák

kezelése és a záróvizsgák szervezésének kérdése. Ezekről 2012. szeptemberében a Kari Tanács kari

szabályzatot fogadott el „Záróvizsga Szabályzat” (ZVSZ) címmel, amit azóta néhány kisebb kérdésben

módosított. Ebben kari szintű egységes szabályzás van lefektetve a szakdolgozat/diplomamunka-kiírásokra, a

diplomakurzusok értékelésére, a diplomamunkák bírálatára és a záróvizsgák lebonyolítására vonatkozóan. A

cél a kari egységes szabályozás megteremtése volt úgy, hogy a szakok speciális követelményeihez való

alkalmazkodás is kezelhető legyen. Ezeket a szak specifikus kiegészítéseket a Záróvizsga Szabályzat

melléklete tartalmazza.

A TVSZ és ZVSZ jelenlegi állapota hosszú fejlődés eredménye, és az új igényekhez, megváltozott

körülményekhez történő rendszeres hozzáigazításuk folyamatosan megtörténik, a ZVSZ esetén kari

hatáskörben, a TVSZ esetén pedig a Kari Tanács kezdeményezésére a Szenátusban. A törvényi háttér

változásai miatt bekövetkező szabályváltozásokon túl évi átlag 1–2 változtatás történik, melyeket az

időközben felmerülő problémákra való reagálás vált ki. Így a jelenlegi szabályozás törekszik az összes

lehetséges probléma kezelésére, és a gyakorlat szerint ez meg is valósul, mert igen ritka az olyan hallgatói

panasz, vitatott eset, amely a TVSZ alapján nem rendezhető egyértelműen.

A TVSZ a tanszékek számára is kötelezettségeket ró ki: a vizsgaidőpontok meghirdetésének idejére, a

meghirdetett vizsgák kapacitására és időbeli ütemezésére vonatkozóan, valamint szabályozza, hogy a

tanulmányi teljesítmények értékelése csakis a szorgalmi időszak kezdetén közzétett követelmények szerint

történhet. Utóbbit az is támogatja, hogy 2011-től kezdődően a Neptun-rendszerbe is fel kell vinni a tantárgyi

követelményeket, így ezek megléte központilag is ellenőrizhető. Mind a tantárgyi követelményeket, mind a

kellő számú vizsgaidőpont kiírását a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) megbízottai ellenőrzik és a

hiányosságokról, észrevételekről a tanszékeknek visszajelzést adnak jegyzőkönyv formájában.

A követelmények kiírásáért és az értékelések szakmai részéért a tantárgyfelelősök, a tantárgyak előadói

és az illetékes tanszékvezetők felelősek. A tárgy jellegétől függően kerülnek alkalmazásra az egyes értékelési

formák. Tipikus számonkérési rendszer, hogy egy tárgy aláírásának feltételéül félév közi zárthelyik és/vagy

házi feladatok elvégzése van előírva (formáló értékelés), és a vizsgaidőszakban történik meg az összegző

értékelés a vizsga során. A vizsgáztatás menetét írott szabályok nem rögzíthetik részletesen a tantárgyak

sokfélesége miatt, de bevett gyakorlat, hogy a vizsgáztatás teljes folyamata több oktató együttműködését

jelenti:

A témakörök vizsgáztatásban betöltött súlyát, a vizsgafeladatok jellegét és formáját (írásbeli, szóbeli,

írásbeli és szóbeli) a tárgyfelelős határozza meg.

57

A konkrét vizsgaalkalmakat, a vizsgáztatást az oktatásban részt vevő oktatók (a tárgy előadója és/vagy

gyakorlatvezetői) bonyolítják le.

Ezek együttesen biztosítják azt, hogy a vizsgáztatás egyrészt kötődjön a tantárgyi tematikához, másrészt

az egyes területek számonkérési mélysége az adott félévben elhangzottakhoz igazodjék, így a hallgató elérje a

kívánt képzettség megszerzéséhez szükséges kompetenciákat, de ezt a félév során elhangzottakhoz igazodó

módon tegye.

A hallgatói panaszok kezelésének közvetlen csatornája az oktatóhoz, vagy a tanszékvezetőhöz való

fordulás. Ezt a kötelezővé tett konzultációs idők nyilvános meghirdetése teszi lehetővé. Sok hallgatót érintő,

vagy anonimitást igénylő esetekben nem közvetlenül a hallgató fordul az oktatóhoz, vagy a tanszékvezetőhöz,

hanem a HÖK-nél kezdeményezi a tanszék hivatalos megkeresését. Erre a HÖK-nek bejáratott visszajelzési

rendszere van ( http://hok.sze.hu/vizsgaertekeles/ ).

A tanszéki szinten el nem intézett kérdések a kari szintre kerülnek, ahol általában az oktatási

dékánhelyettes (esetleg ad hoc/eseti bizottság felkérésével) vizsgálja ki az ügyet és a dékán tájékoztatásával

intézkedik az ügyben. Erre a szintre évi 1 vagy 2 ügy jut el átlagosan és akkor többnyire elegendő a kar

vezetésének közvetítő szerepet felvállalni az érintett hallgatók és oktatók, tanszékek között. Az elmúlt öt

évben 2 esetben volt szükség a vitatott kérdés rendezésére eseti bizottságot összehívni, mely az érintett felek

széles körű meghallgatása után hozott mindegyik fél számára elfogadható döntést.

3.4. Az oktatók minőségének biztosítása

A kar vezetése kiemelten támogatja az (elsősorban fiatal) oktatók tudományos fokozatszerzését,

habilitációját és MTA doktori cím megszerzésére irányuló tevékenységét. Ennek egyik eszköze a normatív

kutatástámogatási keret karra leosztott része. Ennek felhasználási célját és módját a 2.2. pont ismerteti

részletesen. Az oktatói kar minőségét jelző legfontosabb indikátor, a tudományosan minősített oktatók aránya

az öt év alatt 40%-ról 54,6%-ra nőtt, az aktív professzorok létszáma lényegében nem változott, míg professzor

emerituszaink száma 6 főre nőtt.

2012-ben a kari Hallgatói Önkormányzat „Kiváló oktató” díjat alapított, amelyet félévenként két

oktatónak ítél oda az oktatási dékánhelyettessel kiegészített hallgatói bizottság. A díjak átadására minden

félév végén a diplomaátadó Ünnepi Kari Tanácsülésen kerül sor.

A „korszerű épület – modern eszközök – naprakész oktatók” elve alapján az oktatók szakmai és

pedagógiai felkészültségének folyamatos fejlesztése egyaránt kari és egyetemi cél. Az oktatók szakmai

tudományos továbbfejlődésének irányítása elsősorban tanszéki szakmai feladat, így a tanszékvezetők

irányításával zajlik. Emellett természetesen kari és egyetemi szinten is kiemelt feladat az ehhez kapcsolódó

rendezvények, aktivitások szervezése.

Ennek érdekében az elmúlt időszakban többféle intézkedés született és valósult meg:

- rendszeres szakmai előadások a karon oktatott különböző szakok tudományterületéhez igazodva, például

o JKK Akadémia a Járműipari Kutató Központban;

o A jövő mobilitása előadássorozat;

o AUDI Akadémia;

o KözleKlub;

o Baross Gábor Szakmai Napok;

o TÖK Szimpózium, a Távközlés Világnapja rendezvény;

- aktív oktatási és kutatási tevékenység a kar doktori iskolájában (Multidiszciplináris Műszaki Tudományi

Doktori Iskola);

- aktív kutatási tevékenység pályázati és ipari kutatási projektekben, illetőleg a tanszékeken;

- rendszeres továbbképzések a kar oktatóinak és kutatóinak (elsősorban TÁMOP támogatású projektek):

o csapatépítés;

o kommunikációs tréning;

o vezetői tréning;

o korszerű elektronikus oktatási módszerek;

- kari publikációs, konferencia előadás tartási támogatás, melynek eredményeként lehetőség nyílik a kar

oktatói számára magas színvonalú nemzetközi konferenciákon való részvételre;

- tudományos konferenciák szervezése, neves hazai és nemzetközi szakemberek meghívása.

58

Ezen képzéseken és oktatási és tudományos rendezvényeken a kar oktatóinak nagyobb része

folyamatosan aktívan vesz részt. Az oktatók, valamint az oktatási-kutatási tevékenységek támogatására 2010-

ben a hazai felsőoktatási intézmények között elsőként szervezeti kultúra felmérés történt. E felmérés egyetemi

szinten valósult meg, így az önértékeléshez kapcsolódó részek az intézményi önértékelésben szerepelnek.

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások

A Műszaki Tudományi Karon a képzési programokhoz a tanulás támogatására kiváló színvonalon

állnak rendelkezésre a szükséges infrastrukturális elemek, eszközök és berendezések, hallgatókat segítő

hallgatói szolgáltatások és megfelelő a hallgatók jegyzetekkel és oktatási segédletekkel történő ellátottsága is.

Oktatási infrastruktúra

Az egyetem és a kar épület- és eszközállománya az elmúlt években jelentős mértékben bővült, illetve

megújult. A beruházási összeg meghaladta a 13 milliárd forintot, amelyből 4 milliárdot új laboratóriumi

eszközök, berendezések beszerzése tett ki. Ezen kívül ebben az időszakban valósult meg a Belsőégésű

Motorok Tanszék új épületének kialakítása és laboratóriumainak felszerelése több mint 2 milliárd forint

értékben.

A kar által oktatási célra rendszeresen használt helyiségek elsősorban az A, B, C, D és E „tanulmányi”

épületekben, az „új tudástér” épületben, a laboratóriumi épületben és az egyes tanszékekhez kapcsolódó

szakmai kabinetekben találhatók. Ezek fő típusait, mennyiségét és befogadóképességét az alábbi táblázat

foglalja össze:

A kar rendelkezésére álló tantermek 3.1. táblázat

Helyiség típusa Száma Férőhely

Előadóterem 11 1754 fő

Tanterem 87 4160 fő

Szakmai kabinet 22 551 fő

Számítástechnikai kabinet 9 315 fő

Mérnöki laboratórium 56 580 fő

Nyelvi labor 8 95 fő

Az előadótermek mindegyike multimédiás rendszerrel felszerelt, és a tantermek nagy része is

projektorral ellátott. A kisebb termekben az oktatók a tanszékek által vagy az egyetemi Oktatástechnikai

Csoport részéről biztosított mobil eszközöket használhatják. Az oktatásra használt termek listáját a Függelék

3. táblázata tartalmazza.

A kar értékrendjében meghatározó gyakorlatorientált képzés fontos eszközei a laboratóriumok. A

mérnöki és informatikai laborok alapterülete meghaladja a 6000 négyzetmétert. Az elmúlt időszakban a

mérnökképzés szempontjából alapvető fontosságú laboratóriumi háttér műszerparkja is nagymértékű

fejlődésen, korszerűsítésen ment át. A gépészeti, mechatronikai, informatikai, logisztikai laboratóriumok a kar

tudásbázisán működő Járműipari, Elektronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ és a Járműipari

Regionális Egyetemi Tudásközpont tevékenységéhez kapcsolódóan újultak meg. Teljes mértékben, épület és

eszközállomány vonatkozásában is megújult a Belsőégésű Motorok Tanszék Motorvizsgálati Laboratóriuma.

Az Építészmérnöki BSc és Építész osztatlan szak számára a korszerűen felszerelt Építész Műteremház

közel 1000 m2-en nyújt lehetőséget az építész hallgatóknak és oktatóknak a műhelymunka minden részletére.

Az építészeti alkotást szolgáló két nagy műterem mellett konzultációs tér, team-munkára szolgáló alkotó tér és

közösségi-kiállítótér is helyet kapott az épületben.

A környezetmérnök BSc szakos képzést jól felszerelt külső laboratórium segíti, a speciális

környezetvizsgálattal kapcsolatos mérések az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és

Vízügyi Felügyelőség Mérőállomásán folyhatnak.

A kar laboratóriumi helyiségei állandóan rendelkezésre állnak oktatásra, tudományos diákköri munkát

vagy szakdolgozatot, diplomamunkát támogató tevékenységekre, oktatói kutatások biztosítására, ipari

megbízások ellátására, így kihasználtságuk folyamatos.

Egyetemi Könyvtár

59

A tudományos kutatást és az eredményes felsőfokú képzést jelentős mértékben támogatja a 2011-ben

megújult, az INNO-Share épületbe átkerült Egyetemi Könyvtár, mely nyilvános könyvtárként működő

felsőoktatási szakkönyvtár. A Műszaki Tudományi Karnak és a kar tanszékeinek nincs külön könyvtára, az

Egyetemi Könyvtárban minden művelt szakterülethez tartozó anyag megtalálható. A közel 4500

négyzetméteren elhelyezkedő Egyetemi Könyvtár minden szakmai igény kielégítő, széleskörű szolgáltatást

nyújt, melynek főbb jellemzői:

csaknem minden tudományterületet lefedő gyűjtőkör magyar és idegen nyelven, közel 300 ezer

dokumentum;

több mint 600 féle kurrens magyar és idegen nyelvű folyóirat;

könyvek, folyóiratok, jegyzetek, szakdolgozatok és diplomamunkák, doktori disszertációk, szabványok,

térképek, kották, AV-dokumentumok;

teljes szövegű és bibliografikus adatbázisok (WoS, SD, HBI, EBSCO stb);

nyomtatott és on-line elérhető szabványok;

akadálymentes könyvtár;

750 olvasói férőhely;

250 számítógépes munkaállomás;

15 egyéni kutatószoba;

Wifi;

24 órás online szolgáltatások (hosszabbítás, előjegyzés);

elektronikus katalógus (HUNTÉKA);

többnyelvű interaktív honlap;

korszerű tanulóhelyek, tanuló boksz-ok;

csoportmunkára alkalmas terek;

“gyermekkuckó”;

innovációs tanácsadó iroda (információbróker-szolgáltatás, PATLIB);

online tájékoztatás;

online játéktér (részletek a honlapon: lib.sze.hu);

könyvtári blog, chat;

öregbetűs honlap.

Kollégiumok

A szakmai közösségi élet kialakulásának döntő színhelye a kollégium. A Széchenyi István Egyetem két

épületben 1620 hallgató számára biztosít kollégiumi elhelyezést, melynek 35%-a áll az első évesek

rendelkezésére.

Az egyetemi campuson található Belső Kollégium három szárnyas épületegyüttese összesen 1158

férőhellyel rendelkezik. A szobák három ágyasak, tanulóasztalokkal, könyvespolccal, kábeltévével, internet-

csatlakozási lehetőséggel felszereltek. Kollégiumi szolgáltatások: fénymásolás, számítástechnikai kabinet,

büfé, kondicionáló terem, mosoda. A 462 hallgató elhelyezésére alkalmas Külső Kollégium helyi járatú

busszal 15 perces utazással érhető el az egyetemi campusról. A külső kollégium 2, illetve 3 ágyas szobákkal

rendelkezik.

A Műszaki Tudományi Karhoz kapcsolódóan három szakkollégium is működik:

a Jedlik Ányos Szakkollégium: elsősorban gépészmérnöki, járműmérnöki mérnöki, informatikus és a

villamosmérnöki szakos hallgatók számára;

a Baross Gábor Szakkollégium: elsősorban építész- és építőmérnök, valamint környezetmérnök hallgatók

számára;

a Közlekedési és Logisztikai Szakkollégium: elsősorban közlekedésmérnöki és a logisztikai mérnöki

szakos hallgatók számára.

Hallgatói tanácsadás

A hallgatók tájékoztatását a kar már a felvételi jelentkezés időszakában biztosítja. Az elérhető szakokról

a Felvételi tájékoztatóból, a kari honlap kezdőoldaláról és az online tanulmányi tájékoztatókból is van mód

információt szerezni. A képzés során a tantárgyfelvételhez mintatantervek és a Neptun tanulmányi rendszer

nyújtanak támpontot, személyesen pedig a tanszéki honlapokról és hirdetőtáblákról, a szakfelelősöktől,

60

szakirány vezetőktől, tantárgyfelelősöktől vagy a Tanulmányi Osztály munkatársaitól kaphatnak megbízható

útmutatást a hallgatók. Minden tanszéken hallgatói tanácsadó oktató áll a hallgatók rendelkezésére.

Az oktatók a meghirdetett konzultációs időben állandó jelleggel fogadják az érdeklődőket, de ezen

kívül is van mód konzultációra. A távoktatási (e-learning) képzésben résztvevők az egyes tantárgyakat kézben

tartó tutorokkal elektronikus úton - a Coedu-rendszerben - tudnak kapcsolatot tartani.

A kar, a tanszékek és a szakok folyamatosan kapcsolatban állnak a kari Hallgatói Önkormányzat

képviselőivel, ezzel is erősítve a kölcsönös, naprakész tájékoztatást és a felmerülő problémák folyamatos

megoldását.

A kar tanszékei elektronikus felületeiken és hirdetőtábláikon részletes információkat közölnek

tevékenységükről, munkatársaikról és azok elérhetőségéről, tantárgyaikról, kutatási területükről, aktuális

eseményeikről. Az oktatási információk a hagyományos tanszéki hirdetőtáblákon is a hallgatók

rendelkezésére állnak.

A hallgatók az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése rendszerben folyamatos visszajelzést adhatnak

tantárgyaik oktatásának tapasztalatairól. A tanszékek ezt kiértékelve fejleszthetik oktatási, szakmai,

oktatástechnológiai tevékenységüket.

Az egyetemen működő Alumni-, Karrier- és Információs Központ sokoldalú tevékenysége is elősegíti

szakjaink megismertetését az érettségizőkkel, támogatja hallgatóink szakmai érvényesülését, elhelyezkedését.

Idegen nyelvi képzés

A hallgatók nyelvi képzését az egyetem Idegen Nyelvi Oktatási Központja biztosítja. A sokrétű

hallgatói igények kielégítésére több nyelvvizsga rendszert is akkreditáltattak, speciális tantermeiket, nyelvi

stúdióikat pedig a legkorszerűbb eszközökkel installálták. A nyelvek diverzitását fenntartva, extra kínálattal -

angol, német, olasz, spanyol. francia, orosz illetve arab, japán, kínai, török és portugál - állnak hallgatóink

rendelkezésére.

Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek biztosítása

A hallgatók számára a sportolási lehetőséget a Testnevelési és Sportközpont biztosítja. A testedzéshez,

sportoláshoz a Széchenyi István Egyetem kiterjedt létesítményhálózattal rendelkezik. A 20mx35m-es

edzőcsarnok és a mellette található szabadtéri pályák egész nap használhatóak önálló foglalkozásokra. A

Bridge Oktatói és Hallgatói Klub új csónaktárolójának hajóparkja az evezős sportolási lehetőséget biztosítja.

A campuson található Városi Egyetemi Csarnokban a labdajátékok mellett az aerobik, tánc sportágak is

helyet kapnak. Az egyetemi csarnok hétköznaponként 8-16 óráig testnevelési foglalkozásokra és hallgatói

szabadidős sportfoglalkozásokra is hallgatóink rendelkezésére áll. A csarnok második emeletén erőfejlesztő-,

és kardio terem is megtalálható.

Az egyetemi sporttelepen atlétika, labdarúgó, kézi-, kosár- és teniszpályák mellett kondicionáló- és

küzdősport-terem várja hallgatókat. Igénybe vehető az Egészségügyi és Szociális Intézethez tartozó

kondicionáló-, és tornaterem, valamint a kollégiumi kondicionáló termek is, illetve a városi Vízi Sportcentrum

fedett uszodája az úszásórák keretein belül.

Kiegészítő szolgáltatásként az egyetemi polgárok sportszereket, sportoláshoz szükséges felszereléseket

vehetnek igénybe a Sportközpont szertáraiból. A fentieken kívül a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete

nyolc szakosztályában nyújt állandó mozgáslehetőséget az aktívan sportoló hallgatók számára.

Tudományos-ismeretterjesztő, művészeti, diákközéleti lehetőségek biztosítása

Az egyetemen évi két alkalommal, az őszi illetve a tavaszi félévben kerül megrendezésre a

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia a karok által képviselt szakmai területek szerinti

szekciókkal.

A Műszaki Tudományi Karon a Hallgatói Önkormányzat, illetve hallgatói öntevékeny csoportok

minden évben megszervezik a Gépész- és Mechatronikai Mérnökhallgatók Országos Konferenciáját, az

Informatika Szakos Hallgatók Országos Konferenciáját, az intézményi Tésztahíd Építő Versenyt, a Baross

Gábor Közlekedési Szakmai Konferenciát, az Alternatív Hajtású Járművek Versenyét és bonyolítják le a

Formula Student versenymotor építési hallgatói projektet és versenyt, valamint az Építész Alkotótábort.

61

3.6. Belső információs rendszer

A Műszaki Tudományi Kar az alábbi módon gondoskodik a képzési programjainak, és egyéb

tevékenységeinek eredményes működtetését biztosító információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről és

felhasználásáról, információs csatornák eredményes működtetéséről.

Az oktatási programok nyilvánossá tétele, elérhetősége

A tantárgyprogramok információ tartalmára, meghirdetési módjára és határidejére, valamint

alkalmazására a Tanulmányi és Vizsga Szabályzat pontos előírásokat fogalmaz meg. Az előírásoknak

megfelelően a tanszékek a következő félév tantárgyprogramjait a megelőző szorgalmi időszak végéig

aktualizálják és közzé teszik a Hallgatói Információs Rendszerben. Így a tantárgyfelvételi időszakban a

hallgatók részletes és aktuális információk alapján tájékozódhatnak a tematikákról és a követelményekről.

A kar tanszékei egységes struktúrájú honlappal rendelkeznek, ezzel is segítve a karon belül az

áttekinthetőséget. A honlapok fontos területe az oktatók és a tantárgyak adatai. Az egyes tárgyakhoz tartozóan

a félévközi feladatok, határidők, eredménylisták és egyéb hasznos, a tantárggyal kapcsolatos közérdekű

információk kerülnek elhelyezésre a felületen.

A kurzusok kezelése a Neptun-rendszer alkalmazásával történik, a tárgyak felvételétől az eredmények

rögzítéséig. Szintén ezen van lehetőségük hallgatóinknak elvégezni az oktatói munka hallgatói

véleményezését a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódóan. A véleményezés eredményei félévente

rendszeres kiértékelésre kerülnek a tantárgyakat gondozó tanszékeknél.

Az alkalmazottak és a hallgatók információellátottsága

Az egyetem és ezen belül a Műszaki Tudományi Kar szervezeti információi, működési szabályzatai és

ügyviteli előírásai elérhetőek az egyetem és a kar honlapján. Belső információs rendszerként a pár éve

kialakított SZE-portál területét használjuk, mely sokrétű alkalmazást biztosít.

Az egyetem központi oldalán folyamatos tájékoztatást kapnak hallgatóink, oktatóink és alkalmazottaink

minden, az egyetem és a kar működését érintő eseményről és tudnivalóról. A Műszaki Tudományi Kar

honlapjának címe: http://mtk.sze.hu.

Az informatikai rendszer kiépítettsége az igényeknek megfelelő, minden oktatói irodában rendelkezésre

áll legalább egy hálózati végpont, ugyanakkor a kar a rugalmas informatikai elérhetőség, illetve az épület

felújítási munkák okozta zavarok kiküszöbölése érdekében a 2013. év során vezeték nélküli rendszer

kiépítését hajtotta végre az oktatói irodákban. A működési folyamatok (tanulmányi, ügyviteli, gazdasági és

egyéb folyamatok informatikai rendszere) informatikai ellátottsága, követhetősége informatikai eszközökkel

így teljes mértékben megoldottnak és biztosítottnak tekinthető.

További információs csatornák

A korszerű informatikai rendszerek nyújtotta lehetőségekkel párhuzamosan a hagyományos

információáramlási csatornák is működnek. Ilyenek

- az egyetemi és kari vezetés szintjén a heti gyakoriságú rektori és dékáni kabinetülések, a havi gyakoriságú

szenátusi és kari tanácsi ülések, illetve kiemelt feladatok esetén a célorientált ad hoc bizottsági

megbeszélések,

- a tanszékek szintjén a havi, kéthavi gyakoriságú tanszéki értekezletek,

- az oktatói testület és a hallgatóság közötti hagyományos információáramlási formák az előadások,

gyakorlatok, konzultációk, kari és tanszéki hirdetőtáblák hirdetményei, a hallgatói fogadóórák, az e-mail

kapcsolatok, Neptun rendszeren belüli levelezés stb.

A hallgatóbarát oktatói attitűd kialakítására való törekvés magában foglalja azt is, hogy a kar vezetői és

oktatói nyitottak legyenek minden hallgatói probléma megbeszélésére és megoldására. A felmerülő problémák

megoldásának első lépése, hogy a szükséges információk eljussanak az érintettekhez. Véleményünk szerint ez

a rendelkezésre álló elektronikus és hagyományos információs csatornákon a karon megfelelően működik.

62

3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása

2012-től kezdődően az Egyetem a Nyugdíjas Egyetem rendezvénysorozat keretében a nyugdíjas korú,

az újdonságok iránt érdeklődő (elsősorban győri) hallgatóságot kapcsolta be az egyetemi életbe. A Nyugdíjas

Egyetem lényege, hogy minden szemeszterben 6-8 előadást rendezünk a Nyugat Magyarországi Egyetem

Apáczai Csere János Karával közösen, a szemeszterre beiratkozott nyugdíjas „senior" hallgatók számára. A

témák változatosak, hiszen a győri egyetemi karok és a Pannon Nyugdíjas Szövetség külön-külön gyűjtötték

össze témaötleteiket, amelyek közül azokat választottuk ki, melyek aktuálisak, a senior hallgatók számára

érdekesek és hasznosak lehetnek. Előadóink a két Egyetem oktatói, meghívott elismert tudósok, akik

közérthetően és a célcsoport számára élvezhetően mutatnak be egy-egy tudományos témát, kiemelt kutatási

eredményt. Az előadások helyszíne a Győr Város Egyetemi Sportcsarnok.

A Junior Egyetem előadásait elsősorban középiskolások számára hirdetjük meg, ahol a fiatal korosztály

ízelítőt kaphat a tudomány jelen állásáról, s arról, hogy az Egyetem oktatói, kutatói mily módon kapcsolódnak

egy-egy témához.

A Széchenyi Tudományos Est című rendezvényre az Egyetem társadalmi-gazdasági partnereit, oktatóit,

kutatóit, hallgatóit várjuk. Előadóink a Széchenyi István Egyetem oktatói. Ezen előadások nagy része a

Videotórium honlapján is fellelhető.

A kar minden évben részt vesz a Kutatók Éjszakája című rendezvénysorozatban. A nagy sikerű

esemény keretén belül rendezzük a Kiskutatók Akadályversenye című, óvodásoknak és általános iskolásoknak

tartott játékos versenyt, ahol a fiatal korosztály belekóstolhat a tudomány, az egyetemi élet, a laboratóriumok

hangulatába. A verseny után egész éjjel nyitott laboratóriumok formájában várjuk az érdeklődőket.

A campus területén található Mobilis Győr – A felfedezések Háza egy olyan interaktív kiállítási

központ és tudományos játszóház, amely rendkívül sok és szerteágazó tudományos programmal várja a

látogatókat. A Mobilis és a Műszaki Tudományi Kar nagyon szoros kapcsolatot ápol, hiszen az egyes

berendezések, demonstrációs eszközök a karról kerültek a Központba, és a kar oktatói számos alkalommal

tartanak bemutató előadásokat a központban.

A Kisalföld című napilap hasábjain rendszeresen jelennek meg riportok, cikkek az egyetem és a kar

eseményeiről, híreiből, ily módon tájékoztatva a közvéleményt az itt folyó oktató, kutató tevékenységről. A

Győr Plusz című városi hetilap is rendszeresen ad információt az egyetemi beruházásokról, rendezvényekről,

hírekről. Az azonos nevű városi rádió és televízió hasonlóképp informálja a győri régió érdeklődő

közvéleményét.

A Nyitott Kapuk című rendezvény keretében minden év elején várjuk az érdeklődő középiskolásokat és

hozzátartozóikat. A továbbtanulni szándékozók felvételi tájékoztatást, az egyetemi életbe való bepillantást,

laboratórium-látogatási lehetőséget kapnak ezen a napon.

Az egyetem és a kar rendszeresen részt vesz az EDUCATIO Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon

Budapesten, a legutóbbira 2013. január 18. és 19. között került megrendezésre a HUNGEXPO G

pavilonjában. A Hallgatói Önkormányzat tagjai és oktatóink a 90 területű egyetemi pavilonban

tájékoztatták az érdeklődőket az intézményben folyó munkáról. A pavilon részeként kapott helyet az AUDI

Hungaria Motor Kft., illetve a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ is, melyeknek kollégái látványos

kísérleteikkel kápráztatták el a végzős középiskolás diákokat és hozzátartozóikat. Az érdeklődők közül 450 –

nevét is vállaló – felvételizőt regisztráltunk, aki hosszabb tanácsadáson, illetve feladatokon (vérnyomásmérés,

vércukormérés, motorszerelés, pályaorientációs teszt, stb.) is részt vett.

Az egyetem honlapján ( http://uni.sze.hu/kezdolap ) egy külön Hírek mezőben tájékoztatjuk a honlapra

látogatókat az aktuális hírekről, az eseménynaplóban pedig naprakészen olvashatják az intézményben zajló

fontosabb eseményeket. Egy levelezőlista is él ugyanezen információk terítésére, az egyetem és a kar a

FaceBook-on is jelen van.

0

1

2

3

4

3. táblázat

Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar

képzési területek: műszaki, informatikai, pedagógusképzés

tudományterületek: építőmérnöki, informatikai, közlekedésmérnöki

alapképzések (BSc)

Építészmérnöki (N‏)

Építőmérnöki (N,L)‏

Gazdaságinformatikus (N,L)

Gépészmérnöki (N,L)‏

Járműmérnöki (N,L)

Környezetmérnöki (N,L)

Közlekedésmérnöki (N,T)‏

Logisztikai mérnöki (N,L)

Mechatronikai mérnöki (N,L)‏

Mérnök informatikus (N,L)

Műszaki menedzser (N,T)

Műszaki szakoktató (N,L)

Villamosmérnöki (N,L)‏

mesterképzések (MSc)

Fahrzeugingenieur német nyelven (N)

Gazdaságinformatikus (N,L)

Gépészmérnöki (N,L)

Infrastructural Civil Engineering angolul (N)

Infrastruktúra építőmérnöki magyar nyelven (N,L)

Járműmérnöki magyar nyelven (N,L)

Közlekedésmérnöki (N,L)

Logisztikai mérnöki (N,L)

Mechatronikai mérnöki (N,L)

Mérnök informatikus (N,L)

Mérnöktanár MA (N,L)

Műszaki menedzser (N,L)

Szerkezettervező építészmérnöki (N)

Településmérnöki (N,L)

Villamosmérnöki (N,L)

osztatlan képzések

Építész (N)

Mérnöktanár (N) ): közlekedési, gépész-mechatronika, informatikai szakirányok

5

tanári szakképzettségek (N):

Mérnöktanár osztatlan (N): közlekedés, gépészet-mechatronika, informatika szakirányok

Mérnöktanár MA (N,L): gépészmérnök, közlekedésmérnök, mérnökinformatikus szakirányok

doktori képzések (PhD)

Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola

Tudományágak: építőmérnöki, informatikai, közlekedésmérnöki

szakirányú továbbképzések:

Logisztikai és szállítmányozási menedzser (Bsc) (L)

Közlekedési műszaki szakértő (BSc/MSc) (L)

Vasúti pálya-jármű rendszer BSc szakmérnök (L)

Haszongépjármű üzemeltető BSc szakmérnök (L)

Logisztikai rendszerszervező BSc szakmérnök (L)

Képzők képzése MA szakirányú továbbképzés (L)

felsőoktatási szakképzések: (indítási engedély van, de eddig még nem indult)

Gazdaságinformatikus (N)

Mérnökinformatikus (N)

kifutó képzések:

főiskolai:

Építészmérnök (N‏)

Építőmérnök (N,L)‏,

Gazdaságinformatikus (N,L)

Gépészmérnök (N,L)‏

Környezetmérnök (N,L)

Közlekedésmérnök (N,L)‏

Műszaki informatika (N,L)

Műszaki menedzser (N,L)

Mérnöktanár (N,L)

Villamosmérnök (N,L)‏

egyetemi:

Építészmérnök (N)

Építőmérnök (N,L)

Közlekedésmérnök (N,L)

felsőfokú szakképzések:

Gépészmérnöki mérnökasszisztens

Mérnökinformatikus mérnökasszisztens

Villamosmérnöki mérnökasszisztens

6

Melléklet 4. táblázat

A Műszaki Tudományi Kar rendelkezésére álló termek

Sor-

szám Hely

Férőhely

(fő)

Sor-

szám Hely

Férőhely

(fő)

Sor-

szám. Hely

Férőhely

(Fő)

1. A-1 128

34. C206 25

67. J-1 130

2. A101 75

35. C301 122

68. J-2 80

3. A103 20

36. D-1 430

69. J-3 110

4. A-2 60

37. D101 25

70. J-4 60

5. A201 25

38. D102 25

71. MUTER1 20

6. A202 30

39. D104 48

72. MUTER2 20

7. A203 25

40. D105 25

73. MUTER3 20

8. A204 60

41. D201 30

74. S-1 25

9. A205 25

42. D202 30

75. S-2 25

10. A-3 60

43. D203 30

76. S-3 15

11. A-4 106

44. D204 20

77. S-4 25

12. A-5 106

45. D205 30

78. S-5 50

13. ACSI 25

46. D206 25

79. S-6 30

14. B-1 128

47. D207 40

80. S-7 50

15. B101 50

48. D301 15

81. TIGER 25

16. B102 60

49. D302 15

82. TILB 30

17. B104 40

50. D303 15

83. UT108 18

18. B-2 60

51. D304 15

84. UT109 18

19. B201 30

52. D305 25

85. UT111 12

20. B202 30

53. D306 122

86. UT207 15

21. B203 30

54. D411 25

87. UT214 15

22. B204 25

55. D511 25

88. UT215 15

23. B205 25

56. D610 25

89. UT216 15

24. B206 25

57. E 300

90. UT217 20

25. B-3 60

58. EUROPA 60

91. UT219 15

26. B6 42

59. F 200

92. UT220 30

27. C-1 260

60. G 100

93. UT221 15

28. C100 80

61. GEO 25

94. UT222 15

29. C201 30

62. GKP13 35

95. UT225 6

30. C202 30

63. GKP15 35

96. UT226 6

31. C203 25

64. GKP3 75

97. UT227 6

32. C204 30

65. HIDLA 25

98. UT229 20

33. C205 25

66. IG515 20

Összesen: 4848 fő

7

5. táblázat

Műszaki Tudományi Kar kari és tanszéki laboratóriumai

Laboratórium megnevezése Labor helye Labor mérete

Kari Laboratórium

Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium L3/20 110 m2

Alkalmazott Mechanika Tanszék

Alkalmazott Mechanika Laboratórium L-2/3 66 m2

Alkalmazott Mechanika Mérés-előkészítő

Laboratórium

L-3/19 20 m2

AUDI Hungária Járműmérnöki Tanszéki

Csoport

Anyagtudományi és Technológiai Tanszék

Röntgen Izotóp Laboratórium L3/15 124 m2

Anyagvizsgáló Laboratórium L3/22 70 m2

L3/17 118 m2

L3/16 64 m2

Hegesztő és Lemeztechnológiai Laboratórium L4/5 201 m2

Polimer-technológia Laboratórium L3/10 136 m2

Ipari Radiográfiai Labor L3/15

Nanotechnológiai laboratórium L2/2 56 m2

Járműfejlesztési Tanszék

Járműfejlesztési Laboratórium L4/2 120 m2

Közlekedési Tanszék

Közlekedés-szimulációs Labor /1 B-105 16 m2

Közlekedés-szimulációs Labor /2 B-106 16 m2

Közlekedés-szimulációs Labor /3 B-107 16 m2

Járműgyártási Tanszék

Lemeztechnológiai laboratórium L-4/20/5 104 m2

Gyártásautomatizálás laboratórium ÚT- 110 96 m2

Gyártásautomatika laboratórium L-2/10 46 m2

Forgácsoló laboratórium L-3/13 190 m2

Gyártási folyamatok laboratórium ÚT-109 75 m2

Gyártásoptimalizálási laboratórium ÚT-112, ÚT-108 76 m2

Hosszmérés-technika laboratórium L-3/18 156 m2

Három koordinátás mérő laboratórium L-2/1 55 m2

8

FESTO automatizálás-technika laboratórium ÚT-110 96 m2

Belsőégésű Motorok Tanszék

Nagymotor próbaterem AUDI épület 40 m2

Hidegteszt Laboratórium AUDI épület 178 m2

PIV Áramlástani laboratórium AUDI épület

Motor részegység és szerelő laboratórium AUDI épület 80 m2

Motor laboratórium AUDI épület

RNT laboratórium AUDI épület 8 m2

Tribológia laboratórium AUDI épület 60 m2

Mikroszkóp laboratórium AUDI épület 50 m2

Hallgatói (Formula Student) laboratórium AUDI épület 30 m2

Fizika és Kémia Tanszék

Fizika Laboratórium L1/106 43 m2

Kémia Laboratórium L2/5 95 m2

Közúti és Vasúti Járművek Tanszék

Járműhajtások laboratórium L2/4 105 m2

Járműszerkezetek laboratórium L2/7 127 m2

Járművillamosság- és elektronika laboratórium L2/8 103 m2

Járműdiagnosztika laboratórium L2/11 227 m2

Járműfenntartás laboratórium L2/12 205 m2

Alternatív járművek laboratórium L2/külső 78 m2

Járműmechatronikai és- intelligens Járművek

laboratórium

L3/23 45 m2

Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Mechatronikai Laboratórium Posta mögött 66 m2

Hő- és Áramlástan Laboratórium L-2/6 46 m2

Automatizálási Tanszék

Hardver technológia Laboratórium L-1/5 45 m2

Beágyazott rendszerek Laboratórium L-4/3 101 m2

Digitális hálózatok és automatikai elemek

Laboratórium

L-1/10 26 m2

Elektro- és méréstechnika Laboratórium L-1/101 137 m2

Automatika és informatikai Laboratórium L-1/102 136 m2

Autonóm és intelligens robotok Laborja ÚT-111 78 m2

Elektromágneses terek oktató és kutató

Laboratórium

L-1/14 és 15 35 m2

Jedlik Ányos laboratórium L-1/14 26 m2

9

Finommechanikai műhely L-1/13 17 m2

Távközlési Tanszék

Audio- és videotechnikai oktató és

kutatólaboratórium

L-1/120 70 m2

Műhold és kábeltévé laboratórium D 800 12 m2

Digitális vételtechnika laboratórium D711/a 21 m2

Elektronikai áramkörök laboratórium L-1/110 80 m2

Mikrohullámú technika labor L-1/4 84 m2

Televízió-technika labor L-1/25 13 m2

Mikrokontroller labor L-1/109 79 m2

Műhold és kábeltévé laboratórium D 800 12 m2

Nagyfrekvenciás laboratórium L3/20 20 m2

Rádiótechnika labor L1-24 22 m2

Távközlés-informatika labor L-1/7 94 m2

Távközlési labor L-1/8 1 m2

Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

Építőanyag Vizsgálati és Épületfizikai

Laboratórium

L- 4/8 140 m2

Közlekedésépítési Tanszék

Geoinformatikai Laboratórium L-4/1 148 m2

Útépítési Laboratórium L-4/6 147 m2

Informatika Tanszék

Beágyazott Rendszerek Laboratórium A/6 18 m2

Járműinformatikai és Intelligens Rendszerek

Laboratórium ÚT-219 34 m

2

Microsoft Laboratórium ÚT-223 17 m2

Apple Laboratórium ÚT-224 17 m2

Vállalatirányítási Rendszerek Laboratórium J. ép. S5 Az Állam és Jogtudományi

Karral közös használatú

Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék

Csomagolásvizsgáló Laboratórium Posta mögött 400 m2

Szerkezetépítési és GeotechnikaiTanszék

Geotechnikai Laboratórium L4/1 252 m2

Szerkezetvizsgálati Laboratórium L4/8 216 m2

MTK Doktori Iskola

Doktori Hallgatói Labor L1/118 17 m2