Embed Size (px)
Citation preview
A S Z O M B A T H E L Y I I M Ű S Z A K I S Z A K K É P Z Ő
I S K O L A É S K O L L É G I U M
P É T E R F Y S Á N D O R K O L L É G I U M Á N A K
H E L Y I P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A
H E L Y I N E V E L É S I T E R V E I
2 0 1 1
1
T a r t a l o m j e g y z é k
1. Törvényi alapvetés ...................................................................................................................................................................... 4 2. Alapelvek .................................................................................................................................................................................... 4 3. Az érdekelt iskolák pedagógiai programjának figyelembe vétele ............................................................................................... 4 3.1.Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái ....................................................................................................... 4 4. A kollégium pedagógiai sajátosságainak összefoglalása: ............................................................................................................ 5
4.1. A kollégium beiskolázási területe: ..................................................................................................................................... 5
4.2. A kollégium által ellátandó alaptevékenység: ................................................................................................................... 5
4.3. A gazdálkodás feltételei: .................................................................................................................................................... 5
4.4. A kollégiumi feltétek: ........................................................................................................................................................ 5
4.5. Humán erőforrások ............................................................................................................................................................ 5
5. A kollégium jelemzői, adatai, a pedagógiai munka személyi- és tárgyi – működési feltételei ................................................... 7 5.1. Személyi feltételek:............................................................................................................................................................ 7
5.2. Csoportbontásban végzett pedagógiai feladatok: ............................................................................................................... 8
5.5.A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók számának alakulása: ............................................................................... 10
5.6.Elégtelenre minősített tanulók számának alakulása: ............................................................................................................... 10
5.7.A Helyi Pedagógiai Program megvalósításának épületi-infrastrukturális feltételei, tárgyi feltételek: .................................... 10
5.7.1.A kollégium épületének legfőbb jegyei: ........................................................................................................................... 10 5.7.A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......... 11
Mikro- és makrokörnyezeti feltételek............................................................................................................................................ 12
5.7.1.Mikrokörnyezeti jellemzők: ............................................................................................................................................. 12 5.7.2.Makrokörnyezeti tényezők: .............................................................................................................................................. 12
5.8.A kollégium kapcsolatai: ......................................................................................................................................................... 12
5.8.1.Az iskolák és a kollégiumok közötti kapcsolattartás jelentősége: .................................................................................... 13 5.8.2. A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: ...................................................... 13 5.8.3.A szülőkkel való kapcsolattartás formái: .......................................................................................................................... 13
5.9.A kollégium szervezeti felépítése ............................................................................................................................................ 14
5.10.A kollégium irányítási-szervezeti struktúrája ........................................................................................................................ 14
5.11.A kollégium irányítási - szervezeti sémája ............................................................................................................................ 14
6.A kollégium funkciói ..................................................................................................................................................................... 15 6.1.Alapfunkciók: .......................................................................................................................................................................... 15
6.1.1.Feltételteremtő funkciók: ...................................................................................................................................................... 15
6.1.2.Szociális funkció .................................................................................................................................................................. 15
6.1.3.Kollégiumpedagógiai funkciók: ........................................................................................................................................... 15
6.1.3.1.Nevelés .......................................................................................................................................................................... 15 6.1.3.2.Tanítás, oktatás, képzés ................................................................................................................................................. 15
7.A kollégiumi nevelés alapelvei, célkitűzései .................................................................................................................................. 16 8.A kollégiumi nevelés feladatai ....................................................................................................................................................... 17 9.A kollégium által közvetített értékek ............................................................................................................................................. 18
9.1.Az érzelmi élet szempontjából fontos értékek: ........................................................................................................................ 18
9.2.Etikai, világszemléleti értékek ................................................................................................................................................. 18
9.3.A műveltség, a tudás, a tanulás értékként való elfogadása ...................................................................................................... 19
9.4.Egészséges életmód ................................................................................................................................................................. 19
9.5.Kulturális, művészeti értékek .................................................................................................................................................. 19
9.6.A természeti értékek és azok védelme ..................................................................................................................................... 20
9.7.A világ globális problémáinak megértése................................................................................................................................ 20
9.8.A kollégiumban társadalmi szerepekre nevelünk, ehhez kapcsolódó értékek ......................................................................... 20
9.8.1.Állampolgári szerep ......................................................................................................................................................... 20
2
9.8.2.Értelmiségi szerep ............................................................................................................................................................ 20 9.8.3.Dolgozói szerep ................................................................................................................................................................ 20 9.8.4.A fogyasztói szerep .......................................................................................................................................................... 20 9.8.5.A család tagjának szerepe ................................................................................................................................................. 21
10.A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA EREDMÉNYESSÉGE ................................................................................................ 21
10.1.Minőségcéljaink .................................................................................................................................................................... 21
10.2.A célok teljesülésének értékelési - ellenőrzési mechanizmusa .................................................................................................. 22 10.3.A pedagógusok teljesítményének értékelése ......................................................................................................................... 22
10.4.Az önértékelés szempontjai a következők: ........................................................................................................................... 22
10.5.A pedagógusok értékelésének szempontja a kollégiumvezető és munkaközösség-vezető értékelésében ............................ 23
10.6.A kollégiumvezető teljesítményének értékelése .................................................................................................................... 25
10.7.Az intézményi önértékelések ................................................................................................................................................. 25
10.8.Belső mérések, értékelések .................................................................................................................................................... 25
10.9.Külső értékelések: ................................................................................................................................................................. 25
10.9.1Fenntartó és más ellenőrzést végzők általi értékelések: ...................................................................................................... 26
11.A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ........................................................................... 26
11.1.A tanulói tevékenység szervezésének elvei: .......................................................................................................................... 26
11.2.A kollégiumi tevékenységek szerkezete .................................................................................................................................... 26 11.2.1.A kollégiumi foglalkozások rendje ..................................................................................................................................... 26
11.2.2.Felkészítő foglalkozások .................................................................................................................................................... 26
11.2.3.A csoportos foglalkozások ................................................................................................................................................. 26
11.2.4.A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások ................................................................................................................... 26
11.2.5.Az egyéni törődést és gondoskodást biztosító foglalkozások ............................................................................................. 27
12.A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei . 27 13.A hátrányos helyzetű tanulók részére szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások
terve ................................................................................................................................................................................................... 28 13.1.A tevékenység célja: .............................................................................................................................................................. 28
13.2.Az integrált nevelés megvalósítása: ...................................................................................................................................... 28
13.3.Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: ............................................................................................................................. 28
13.4.Sajátos bánásmódot igénylő tanuló: ...................................................................................................................................... 28
13.5.Lelki sérülés, trauma: ............................................................................................................................................................ 28
13.6.Veszélyeztetett diák: .............................................................................................................................................................. 28
13.7.Határozottan veszélyeztetett: ................................................................................................................................................. 28
13.8.Nehezen nevelhető: ............................................................................................................................................................... 28
14.A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 29 15.Tanulói szerveződési csoportok, formák ...................................................................................................................................... 30
15.1.Tanulói szervezeti formák: .................................................................................................................................................... 30
15.1.1.A tanulócsoport: ................................................................................................................................................................. 30
15.1.2.Az évfolyam: ...................................................................................................................................................................... 30
15.1.3.A szobaközösség: ............................................................................................................................................................... 30
15.1.4.Diákkörök, érdeklődési körök, klubok: .............................................................................................................................. 30
15.1.5.A diákönkormányzat: ......................................................................................................................................................... 30
15.1.6.A közgyűlés: ....................................................................................................................................................................... 30
15.2.Tanári szerveződési formák: .................................................................................................................................................. 30
15.2.1.A tantestület: .................................................................................................................................................................. 30 15.3.Szülői szerveződési formák: .................................................................................................................................................. 31
15.3.1.A Szülői Munkaközösség: .............................................................................................................................................. 31
3
16.A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, a kollégiumi felvétel..................................................................... 31 17.A tanulók fejlődésének értékelése ................................................................................................................................................ 31 18.A kollégium nyilvánossági rendszere; a pedagógiai program nyilvánossága............................................................................... 33
18.1.A Pedagógiai Programról való tájékoztatás, a megismertetés formája, rendje ...................................................................... 34
18.2.A Pedagógiai Programhoz való hozzáférhetőség biztosítása................................................................................................. 34
18.3.A Pedagógiai Programmal kapcsolatos tájékoztatás kérés és adás rendje ............................................................................. 34
19.A kollégium hagyományrendszere, továbbfejlesztésének terve ................................................................................................... 34 20.Humán erő-forrásgazdálkodási, fejlesztési, továbbképzési tervek ........................................................................................... 35
20.1.A kollégiumi nevelőtanárral szemben támasztott követelmények ......................................................................................... 35
21.Anyagi - gazdasági erőforrás - bővítés ..................................................................................................................................... 36
22.A nevelő - oktató munka fejlesztési területei ........................................................................................................................... 37
23.Jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási formák ......................................................................................................................... 38 23.1.Jutalmazások ......................................................................................................................................................................... 38
23.2.Elmarasztalások ..................................................................................................................................................................... 38
24.A diákönkormányzati tevékenység rendszere .............................................................................................................................. 39 24.1.A diák-önkormányzati tevékenység célja: ............................................................................................................................. 39
24.2.A diák-önkormányzat feladatai: ............................................................................................................................................ 39
25.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek ................................................................ 40 26.A szülő, a gyermek, a tanuló, kollégista, a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei .................... 41
26.1.A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: ................................................................ 41
26.2.A szülőkkel való kapcsolattartás formái: ............................................................................................................................... 41
27.A helyi pedagógiai program készítésének mechanizmusa ........................................................................................................... 42 28.A kollégiumi foglalkozások kerettanterve és éves óraszáma ....................................................................................................... 42
28.1.A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma a kerettantervi témakörökre vetítve ...................................................... 43
28.2.A tanulás ................................................................................................................................................................................ 45
28.3.Énkép, önismeret, pályaorientáció......................................................................................................................................... 47
28.4.Európai azonosságtudat. egyetemes kultúra .......................................................................................................................... 49
28.5.Környezettudatosság ............................................................................................................................................................. 50
28.6.Testi és lelki egészség ........................................................................................................................................................... 52
28.7.Felkészülés a felnőtt szerepeire. aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,gazdasági nevelés ..................................... 55
28.8.Hon- és népismeret ................................................................................................................................................................ 58
28.9.Egyén és közösség ................................................................................................................................................................. 61
4
1. Törvényi alapvetés
A kollégium Helyi Pedagógiai Programjának összeállításánál az 1993 évi LXXIX. törvényt, ennek
1996. évi LXII. törvény általi módosítását; az 1/1998 (VIII.24.), a 46/2001 (VIII.31.), a 3/2002 (II.15.), a
44/2002. (VI.18.) OM rendeleteket, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramját, az ehhez kapcsolódó, a
kollégiumi foglalkozások kerettantervét meghatározó, a 46/2001 OM rendeletet módosító 36/ 2009(
XII.23.) OKM rendeletet, valamint a fenntartó, a bázisiskolák, a szülők és diákok által megfogalmazott
elvárásokat, az intézményi hagyományokat, az intézmény előtt álló lehetőségeket, távlatokat vettük
figyelembe.
Tájékoztatni kívánjuk az igénybe vevő szülőket és diákokat, a leendő tantestületi tagokat és minden
érdeklődőt a kollégiumban folyó nevelő-oktató munkáról. Belső törvénye, eszköze a kollégium
tantestületének.
A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Péterfy Sándor Kollégiumának Helyi
Pedagógiai Programja tartalmazza a kollégium nevelési filozófiáját, célkitűzéseit, a kollégiumi tevékenységi
köröket, feladatokat, a megvalósítás módszereit, a gazdasági feltételeket és a helyi nevelési terveket.
2. Alapelvek
Kollégiumi nevelő-oktató munkánk alapelve, hogy a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában
fogalmazottaknak megfeleljünk. Tevékenységünk illeszkedjen a NAT műveltségterületeihez és a NAT-ban
megfogalmazott kulcskompetenciák fejlődését segítse tanulóinknál. Kiemelt figyelmet fordítunk a szóbeli és
írásos anyanyelvi kommunikációra, a tanulók idegen nyelvi kommunikációjának, matematikai,
természettudományos és digitális készségeinek fejlesztésére. Segítjük megtalálni diákjaink számára a
hatékony és önálló tanulás személyre szabott módszereit, fejlesztjük diákjaink szociális és állampolgári
kompetenciáját. A kollégium, mint a közösségi együttélés terepe kiváló lehetőséget biztosít a tanulók
kezdeményezőképességének kibontakoztatására, törekszünk a vállalkozói készségek fejlesztésére
diákjainknál. Igyekszünk pozitív irányba formálni tanulóink esztétikai igényét és ízlését, tudatos befogadóvá
nevelni őket az igényes művészet alkotásaira és fejlesztjük önkifejező képességüket.
3. Az érdekelt iskolák pedagógiai programjának figyelembe vétele
A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Péterfy Sándor Kollégiuma törekszik, hogy
a bázisiskolákkal szoros kapcsolatot építsen ki. Tevékenységében lehető leginkább figyelembe veszi az
érdekelt iskolák célkitűzéseit, tevékenységét. Az együttműködés alapfeltételeinek tekintjük, hogy a
Pedagógiai Program összeállításánál figyelembe vesszük az érdekelt iskolák Pedagógiai Programját.
3.1.Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái
Kollégiumunk 18 bázisiskola diákjait fogadja. Kiemelten szoros együttműködésre törekszünk azokkal
az iskolákkal, ahonnan tanulólétszámunk meghaladja a 10 főt. A bázisiskolák közül kiemelkedik a Gépipari,
Informatikai Műszaki Szakközépiskola való kapcsolatunk, amelyhez szervezetileg is kapcsolódunk, hiszen
mind a két intézmény része a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégiumnak. Ebből az iskolából
érkezett diákjaink több , mint 40 %-a.
A kollégium munkája az iskolai tevékenységekre épül és kiegészíti, megerősíti, összegzi az iskolában
elsajátított ismereteket, képességeket. Ennek a feladatnak csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha az
iskolák és a kollégium szoros kölcsönhatásban működnek, ismerik egymás tevékenységét. A rendszeres
kapcsolattartás vezetői szinten írásos, vagy telefonos kapcsolattartás útján valósulnak meg. A vezetői szint
mellett igen nagy jelentősége van az osztályfőnökök és csoportvezető tanárok kapcsolattartásának.
Nevelőtanáraink rendszeresen tájékozódnak az iskolai osztályfőnököktől a tanulók előmeneteléről és
magatartásáról. Tájékoztatást adnak a diákok kollégiumi életéről. Szükség esetén a tervezett alkalmak
mellett rendkívül esetmegbeszélést tartanak. Ellenőrzik a tanulók által bediktált és az osztálynaplóba
bejegyzett érdemjegyeket, félévi és év végi eredményeket. Az iskolák igazgatóit, az osztályfőnököket
rendszeresen meghívjuk a kollégiumi rendezvényekre és a csoportvezető tanárok is eleget tesznek ilyen
5
jellegű meghívásoknak. Közös nevelési értekezleteket szervezünk. Félévi és év végi értékelő beszámolónkat,
a tanév helyi rendjét megküldjük a bázisiskolák számára. A nyíltnapok alkalmával lehetőséget kapunk
kollégiumunk bemutatkozására. Egyes iskolákban a kollégiumi beiratkozás is iskolai keretek között történik.
A középiskolákban tanító kollégáink plusz lehetőséget kapnak tanítási órákon diákjaink még jobb
megismerésére. Az iskolákban tapasztaltakról visszacsatolás történik a csoportvezető tanárok felé. Dolgozat
előkészítésekre, tantárgyi felzárkóztatásra, tehetséggondozásra újabb lehetőségek nyílnak.
4. A kollégium pedagógiai sajátosságainak összefoglalása:
Folytatni szeretnénk azokat a tevékenységeket, melyek a szülői ház és a nevelőtestület közös
törekvéseiből fakadnak, melyek szellemében a lehető legjobb teljesítményt és legharmonikusabb
személyiségfejlődést kívánjuk biztosítani az egyén és közösség pozitív egymásrahatása által.
Kollégiumpedagógiánk a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó összesítő,
integráló pedagógia. Pedagógiánkban hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek fejlesztése mellett a
kollégiumi közösségi tudat építése. Törekszünk a tanulók személyiségének, családból hozott értékeinek
fejlesztésére, az iskolai követelményeknek való megfeleltetésre, a képességek szerinti pályaválasztás
segítésére. Tartalmas szabadidős lehetőségeket biztosítunk diákjainknak. Foglalkozásrendszerünk
kompetenciaalapú fejlesztést biztosít az önismeret, a közösségi kapcsolatépítés, a szociális készségek, a
hatékony tanulási módszerek, az egészséges életvitel, a természeti és társadalmi környezethez való
viszonyulás területén. Diákjainkat nyitottságra, a másik ember iráni tiszteletre, toleranciára neveljük.
Ösztönözzük közéleti szereplésüket. Kollégiumunkat jó légkör jellemzi, amely a tanárok és diákok közötti
kölcsönös bizalomra épül.
4.1. A kollégium beiskolázási területe:
Zömében Vas megye területe, de növekedett a Dunántúl többi részéről, illetve 1-1 esetben országos
beiskolázási körzetből érkezők száma.
4.2. A kollégium által el látandó alaptevékenység:
Középfokú képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása, a bázisiskolákban folyó érettségire épülő
nappali tagozatos képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása. Biztos háttér nyújtása az eredményes
tanuláshoz, mindennapos felkészüléshez.
4.3. A gazdálkodás feltételei:
A kollégium működésének gazdasági feltételeit a fenntartó állami normatívákra épülő támogatásából,
pályázati pénzekből, szülői felajánlásokból, a Szolgálat Alapítvány támogatásából és a tanulók által fizetett
étkezési térítési díjakból biztosítjuk.
A kollégium költségvetési keretből, a törvények, jogszabályok, helyi önkormányzati rendeletek,
fenntartói elvárások alapján nem önállóan, hanem az iskolának alárendelten gazdálkodik.
A kiadások legnagyobb részét az energia költségek és az élelmezési költségek teszik ki. A tanulók a
nyersanyagnorma 50-100 %-át fizetik a megfelelő igazolás leadása után, a törvényben foglaltak szerint.
4.4. A kollégiumi feltétek:
A kollégiumi lakhatás, az eszközök, berendezések, a tanulást segítő tevékenység, a lakhatás
igénybevétele ingyenes a diákok számára.
A működő gazdasági forrásokat próbáljuk gyarapítani a pályázati pénzek elnyerésével, a Szülői
Szervezet támogatásából vásárolt eszközökkel, a diákcélú alapítványunk, a Szolgálat Alapítvány
támogatásának igénybevételével.
A kollégium orvosi rendelőjében heti 2 alkalommal rendel orvos, a többi napokon a közeli orvosi
rendelőben keresik fel diákjaink.
4.5. Humán erőforrások
A kollégium tantestülete 1 fő kollégiumvezető, a nevelőtanárokból, könyvtáros tanárból áll.
6
A tantestület többsége egyetemi diplomával rendelkezik, 2 – 3 szakos végzettségű. Többen közülük
számítástechnikai ismeretekkel, nyelvismerettel, nyelvvizsgával rendelkeznek. A tantestületben a fiatal, a
közép és tapasztaltabb korosztály egyaránt megtalálható.
A tantestület létszáma a vezetővel együtt 9,5 fő.
A fő tantárgyakból a tehetséggondozó – felzárkóztató foglalkozásokat az intézményen belül meg
tudjuk szervezni. A tanulást segítő tevékenység keretében számítunk a kiemelkedő képességű diákokra is,
hogy diáktársaikat és egymást segítség minél jobba eredmény elérésében.
A kollégiumvezető a pedagógiai tevékenység irányítása mellett vezeti a tanügyi nyilvántartásokat,
irányítja a technikai dolgozók munkáját, továbbítja az ehhez kapcsolódó nyilvántartásokat.
A gazdálkodási, pénzügyi-számviteli tevékenységet az iskolai gazdasági csoport végzi.
Az épület állagának megóvását, a hibaelhárítást a karbantartó végzi.
A portások a személy- és vagyonbiztonság megőrzésében működnek közre.
Az épület tisztaságáról saját takarítóink révén gondoskodunk.
A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Péterfy Sándor Kollégiumának alkalmazottai
és diákjai törekszenek a minél színvonalasabb kollégiumi élet megteremtésére.
7
5. A kollégium jelemzői, adatai, a pedagógiai munka személyi- és tárgyi –
működési feltételei
A kollégium hivatalos elnevezése:
Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola Péterfy Sándor Kollégiuma
A kollégium címe:
9700 Szombathely, Magyar László utca 2.
A kollégium fenntartója:
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
5.1. Személyi feltételek:
A pedagógiai programot megvalósítók köre:
Főállású, pedagógus képesítéssel rendelkező: 9,5 fő
További foglalkoztatottak:
- portás 2
- takarító 4
- karbantartó 1
7 fő
Főállású dolgozói létszám összesen: 16,5 fő
A kollégiumi tanulók száma: 195 fő
Ebből leány 60 fő
Szervezett tanulócsoportok száma: 7
Átlagos tanulói létszám/csoport: 27,8 fő
8
5.2. Csoportbontásban végzett pedagógiai feladatok:
1. kötelezően választható speciális ismeretet adó diákkörök /a diákkör jellegétől függően/
2. személyiségfejlesztő csoport- és kisközösségi foglalkozások
3. tehetséggondozás, számonkérés, korrepetálás
4. a kettőnél több évfolyamból összetevődő csoportok csoportfoglalkozásai
5.3.Tanulói összetétel iskolák szerinti bontásban a 2011/2012-es tanévben:
2011-2012 Évfolyam
F
fiú L
lány 9. 10 11. 12. 13. 14.
Összes létszám f
fiú l
lány f
fiú l
lány f
fiú l
lány f
fiú l
lány f
fiú l
lány f
fiú l
lány
1.Bolyai 1
1
1
1
0
0 1
1
2.Élelmiszeripari 1
1
1
1
0
0 0
1
1
3.Gépipari 8
80
7
78
2
2 1
19 2
2 1
17 0 1
10 0 1
13 0 1
12 0 7
7 0
4.Hefele 2
2
2
2
0
0 1
1 1
1
5.Herman 5
5 5
0
0 2
2 2
2 1
1
6.Horváth B. 1
16
1
13
3
3 1
1 3
3 3
3 2
2 3
3 1
1 3
3
7.KDG 1
18
8
8
1
10 1
1 2
2 5
5 2
2 3
3 2
2 3
3
8.Kereskedelmi 5
5
0
0
5
5 1
1 2
2 1
1 1
1
9.Művészeti 2
20
5
5
1
15 1
1 3
3 1
1 2
2 2
2 2
2 1
1 4
4 1 4
4
10.NLG 2
22
1
12
1
10 2 2
2 3
3 4
4 3
3 6
6 4
4
11.POTE SZKI 3
3
0
0
3
3 3
3
12.Puskás 4
4
4
4
0
0 2
2 1
1 1
1
13.Savaria 2
2
0
0
2
2 1 1
1 1
1
14.Teleki 1
10
1
1
9
9 1
1 5
1 5
5 3
3
15.Vép 1
1
1
1
0
0 1
1
16.Waldorf 3
3
3
3
0
0 1
1 1
1 1
1
17.Perfekt 1
1
0 1
1 1
1
18.City College 1
1
1
1
0
0 1
1
Összesen 1
195
1
135
60 2
26 1
9 3
31 1
15 2
22 1
10 31 1
14 1
18 1
12 7
7 0
0
9
5.4
2011/2012. tanév képzési irányok szerinti létszám
Összes tanuló (fő) lányok fiúk
Szakközépiskola
Gépipari 2 59
Hefele 0 2
Herman 0 4
Horváth Boldizsár 3 10
Kereskedelmi 3 0
Savaria 2 0
Puskás 0 2
Rendészeti,Vép 0 1
Művészeti 11 5
Gimnázium 21 83
Bolyai 0 1
Nagy Lajos 10 12
Kanizsai 10 8
Teleki 9 1
Waldorf 0 3
Szakképző iskola 29 25
Gépipari 0 19
City College 0 1
Élelmiszeripari 0 1
Herman 0 1
Horváth Boldizsár 0 3
Kereskedelmi 2 0
Művészeti 4 0
Perfekt 1 0
POTE SZKI 3 0
Puskás 0 2
Teleki
összesen 10 27
10
5.5.A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók számának alakulása:
2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
86(42,15%) 91(45,5%) (45,45%) 85 (44,4%) 85(41,46%)
5.6.Elégtelenre minősített tanulók számának alakulása:
2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
4(1,96%) 5(2,5%) 8 (3,83%) 6 (3,11 %) 8 (3,9%)
A kollégiumi nevelő-oktató munka a pedagógia sajátos területe. A magas szintű szaktárgyi
felkészültség mellett nagy szerepet kapnak a tanári munkában a pedagógiai képességek és adottságok.
Fontos az empátia, a tolerancia, a tanári önállóság, a konfliktuskezelő képesség és a csapatszellemű
munkavégzés.
A kollégiumi nevelőtanárnak és az intézménytípusnak a diákok felé ösztönző eszköze alig van, ezért a
tanárok személyiségük erejével tudják kedvező irányba befolyásolni diákjaikat.
A kollégiumi tanári munka a tanulási folyamat irányítása mellett magában foglalja a diákok teljes körű
tevékenységének gondozását.
A megváltozott társadalmi körülmények, a hátrányok növekedése miatt a személyi feltételek egyre
fontosabb szerepet kapnak.
A tantestület szakos megoszlása sokszínű. A főtárgyak zömében tudunk házon belüli korrepetálást
szervezni, irányítani tudjuk a tanulási folyamatot.
7 csoportvezető tanárunk közül 3 rendelkezik egyetemi diplomával, egy fő 2012 nyarán fejezi be az
egyetemi tanulmányait, 1 fő végez mentortanári képzést, egy kolléga főiskolai végzettségű.
Diákönkormányzatot segítő tanár 1 fő. Az ifjúságvédelmi feladatokat a fejlesztő pedagógus végzettségű
kolléganő látja el, reszortfeladatként.
5.7.A Helyi Pedagógiai Program megvalósításának épületi -infrastrukturális
feltételei, tárgyi feltételek:
5.7.1.A kollégium épületének legfőbb jegyei:
1. Elhelyezkedése: A kollégium a szombathelyi diáknegyedben helyezkedik el.
Helyi és távolsági buszközlekedés révén minden irányból gyorsan megközelíthető.
2. Építés éve: 1975 3. Lakószobák alapterülete: 1096 m
2
4. 1 tanulóra jutó lakóterület: 4,57 m2
5. 1 tanulóra jutó légköbméter: 4,95 m3
6. Épület jellemzői: 4 emeletes, alagsori helyiségekkel
7. Állapota: korának megfelelően elhasználódott, felújítása folyamatban van
8. Fűtés módja: távhő, egyedi csatlakozással
9. Elektromos rendszere: hálózati
10. Vízellátása: hálózati
11. Csatornázása: hálózati
12. Befogadóképesség: 240 fő
13. Étkeztetés: vásárolt élelmezés épületen belüli főzőkonyhával
14. Lakószobák száma: 44
15. Tanulószobák száma: 9
16. Nem tanteremnek minősülő funkcionális helyiségek száma, megnevezése:
17. Aula: 1, közösségi tér: 1, könyvtár: 1, konditerem: 2, számítógépes terem: 2, stúdióhelyiség:
1, tornaszoba: 1, rendezvényterem: 1, szakköri helyiség: 3, hall: 1, orvosi szoba: 1, teakonyha: 7, büfé: 1.
18. Orvosi ellátás: heti 2 alkalommal kollégiumon belül, többi napon körzeti rendelőben.
11
5.7.A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő -oktató munkát
segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A kollégium épülete Szombathely belvárosában, a nevelési – oktatási - művelődési intézmények
gyűrűjében található.
A távolsági buszpályaudvar és több helyi járatos buszmegálló az épület közelében van. Az
intézménytől pár száz méter távolságra helyezkedik el a Fedett uszoda, a strand, a Műjégpálya. A természeti
környezet közelségét az épület szomszédságában folyó Perint - patak és a Csónakázó-tó jelenti.
A kollégiumot 1975-ben, eredetileg is középiskolai kollégium céljaira építették. Az épület 4 emeletes.
A pince részben a rendezvényterem, tornaszoba (ebben alakítottuk ki a fiúk számára a konditermet),
pingpong szoba, szociális helyiségek, karbantartó műhely található. A rendezvénytermet diákkörök és
ünnepségek, versenyek tartásához használjuk fel.
A földszinten a társalgó, étterem, orvosi szoba, betegszobák és a porta helyezkedik el. Az étterem
ebédlője is az ELAMEN ZRT. üzemeltetése alatt működik, de ünnepségek, rendezvények tartásához
egyeztetés után igénybe vehetjük.
Az I. emeleten a tanügy-igazgatási – ügyviteli – gazdasági irodák, pénztár, a könyvtár, a
számítástechnika terem, vizesblokk, tanári szoba mellett lakószobák is helyet kaptak. Az I. emeleti
számítástechnika teremben interaktív tábla segíti a nevelő-oktató munkát. A rendezvények színvonalas
megrendezését projektor, valamint a stúdió felszerelése segíti.
A II – III – IV. emelten a lakószobák, vizesblokkok, tanulószobák vannak. A III. emeleten helyezkedik
el a leány számítástechnika terem, a IV. emeleten pedig leány konditermünk és a háztartástan diákköri
helyiségünk található.
A kollégiumban korszerű infrastruktúrával, szórakoztató elektronikai eszközökkel felszerelt közösségi
terek állnak a tanulók rendelkezésére.
A kollégium épületét 1992-ben részlegesen felújították. Az épület tiszta, rendezett, a korlátozott anyagi
lehetőségek ellenére tetszetős lakókörnyezetet biztosít. 44 lakószobájában 240 tanuló számára van
elhelyezési lehetőség. Leány és fiú tanulókat egyaránt fogadunk.
A tanulószobák folyosóként találhatók. Ezekben videó-DVD – tv nézési lehetőség biztosított. Minden
folyosón teakonyha áll a tanulók rendelkezésére.
A kollégium könyvtára biztosítja a tanuláshoz szükséges ismeretek megszerzését. A helyben olvasás,
kölcsönzés lehetősége mellett internetes csatlakozással számítógép is áll a tanulók rendelkezésére. A
könyvtári újságok, folyóiratok beszerzését az intézmény és a diákönkormányzat közösen végzi.
A számítástechnika termek felszerelését a SULINET program tette lehetővé, a feltételrendszert
folyamatosan korszerűsítjük. A kollégiumban az internethálózat segíti a diákok felkészülését.
A kollégiumban főzőkonyha működik, az ELAMEN ZRT. üzemeltetésében, a diákok, a szülők
egyetértésével tanévkezdéskor választhatnak, hogy a napi háromszori étkezési lehetőséből, mely alkalmakat
kívánják igénybe venni. Azoknak a diákjainknak, akik egész napos iskolai elfoglaltságaik miatt az ebédet
iskolájukban kívánják elfogyasztani és az iskolai konyha az ELAMEN ZRT-hez tartozik, a kollégium
rendeli meg az ebédet.
A kollégiumi büfé kínálata a bonyolult napi- és órarendek miatt szinte elengedhetetlenül szükséges. A
büfé azért is fontos, mert az őszi-téli hónapokban nem kell diákjainknak a sötét estéken a városba menni, ha
megéheznek.
12
Mikro- és makrokörnyezeti feltételek
5.7.1.Mikrokörnyezeti jellemzők:
Kollégiumunk Szombathelyen működik. Szombathely a megyei jogú városok egyike, ezért
iskolahálózata kiépített.
Intézményünk jelentős szerepet tud vállalni a város oktatáspolitikai koncepciójának megvalósításában.
A prosperáló képzések, a középiskolai hálózat működése elképzelhetetlen kollégiumi háttér nélkül.
A feladat teljesítését szolgálja az épületi - tárgyi adottságai. 1975-ben az épületet eredetileg is
kollégiumnak építették. A kollégiumban működik főzőkonyha. A tágas termek, helyiségek rugalmasan
alakíthatók a felmerülő igényekhez.
A kollégiumi tevékenységek rendszerénél mindig szem előtt kell tartani, hogy a tanulók többsége
szerény anyagi háttérrel rendelkezik.
A tanulók egy részénél fogalmazódik meg csak a kötelező iskolai tantárgyakra való valamilyen szintű
felkészülés mellett az önművelés, a kollégiumi ismeretszerzési lehetőségekkel történő gazdálkodás belső
szükségessége. A nevelőtanári és tantestületi odafigyelés, a szülői ház és a diákok megnyerése által a tanulók
nagy részénél kialakítható ez az igény.
Az igénybevevők egy töredékénél azonban még a legnagyobb törődés mellett is csak ad hoc jelleggel
érhető el eredmény, kezdeményezze tevékenységünk akár az iskolai elvárásoknak való jobb megfeleltetést
vagy egyéb ismeretszerzési lehetőségek felkínálását.
5.7.2.Makrokörnyezeti tényezők:
A tanulóink zömében Vas megye falvaiból és kisvárosaiból érkeztek.
A szocializációs problémákkal küzdő településekről érkező diákoknál gyakrabban fordul elő
beilleszkedési, magatartási zavar.
A kistelepülésekről jövőknek az iskolai szakos ellátottság hiányában, a gyakori tanári fluktuáció miatt
komoly tanulásbeli hátrányokat kell pótolni.
Térítési díjtámogatást a lakóhelyi önkormányzatok nem biztosítanak, a gyermekvédelmi támogatás
megítélése az egyetlen forrás a nehéz helyzetben lévő diákok számára. A gazdasági válság hatása erőteljesen
érződik a diákok körében. Az étkezési térítési díjkedvezmények csökkenésével a térítési díj jelentősen
megnövekedett. Ezért elkerülhetetlen volt az étkezések választhatóságának bevezetése. Vas megye és
Szombathely ipari fejlődése az élénkülés után, a válság hatására, majd ismételt élénkülés hatására
változékony képet mutat. A munkaerőpiacon, csak. a minőségi munkaerő, a több, illetve hiány szakmával
rendelkezők számíthatnak biztos elhelyezkedésre. Tanulóink akár gimnáziumban, akár szakképző iskolában
tanulnak, potenciális alanyai lehetnek ennek a munkaerőigénynek.
A kollégiumi nevelőmunkával ezért törekszünk azon újszerű személyiségjegyek kimunkálására, a
kompetencia alapú nevelés-oktatásra, amely képessé teszik diákjainkat a megfogalmazott igények
teljesítésére.
5.8.A kollégium kapcsolatai:
Az iskola és a kollégium szakmai önállóságának megtartása mellett tevékenységét a fenntartó
irányítása alapján végzi.
A szakmai tevékenységgel kapcsolatos beszámolási kötelezettséget az Egészségügyi és Közszolgálati
Osztály Nevelési és Oktatási Irodáján keresztül végezzük. Az Egészségügyi és Közszolgálati Osztály
Nevelési és Oktatási Irodájának segítsége igen fontos az épület karbantartási és felújítási problémáinak
megoldásánál is. Költségvetési, törvényességi tekintetben a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának
megfelelő osztályán gyakorolják a felügyeletet.
A kollégium szoros kapcsolatot tart a bázisiskolákkal. Képviselőink részt vesznek a bázisiskolai
programokon, saját programjaira, közös nevelési feladatokra meghívjuk a bázisiskolák képviselőit, lehetőség
szerint együttműködési megállapodást kötünk az iskolákkal.
A csoportvezető tanárok kötelesek az iskolákban tájékozódni a tanulók előmeneteléről, tájékoztatást
adni a kollégisták szorgalmáról, magatartásáról.
A kollégium éves programját legkésőbb október 15-ig megküldi a bázisiskoláknak.
13
5.8.1.Az iskolák és a kollégiumok közötti kapcsolattartás jelentősége:
A diák számára a kollégium második otthon, a nevelőtanár, pedig hét közben a szülői szerep -
felelősség és jogok- hordozója. Az iskolában folyó munkában fontos nevelési partner a kollégiumi
nevelőtanár. A kollégiumi nevelőmunkában számítunk a szaktanárok, az osztályfőnökök, és a gyermek - és
ifjúságvédelmi felelősök együttműködésére.
A feszített iskolai tempó mellett kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak a kollégiumi nevelőtanár számára
a tanulók személyiségének, életkörülményeinek megismerésére.
Tapasztalatainkat az osztályfőnökkel, szaktanárokkal való találkozás során megbeszéljük. Az iskolai
szülői értekezleteken való részvétellel a szülőt is közvetlenül be tudjuk kapcsolni a szükséges háromoldalú
együttműködésbe.
5.8.2. A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái:
A kollégium feladata a szülő, mint nevelési partner elvárásainak megismerése. A tanulók
személyiségének, otthoni körülményeinek, problémáinak jobb megismerése csak a szülőkkel való kapcsolat
révén lehetséges. A diákok személyiségfejlődésének elősegítése közös követelmények felállításával.
Az oktatási törvényben biztosított jogok gyakorlása a szülők és szervezeteik számára.
A kollégiumi munkába betekintést nyerhetnek a szülők.
Közös célokat fogalmazunk meg szakmai és eszközbeli fejlesztés terén.
5.8.3.A szülőkkel való kapcsolattartás formái:
- iskolai szülői értekezlethez kapcsolódóan fogadóórák szervezésével,
- kollégiumi szülői értekezleteken,
- kollégiumi rendezvényeken,
- a Szülői Munkaközösség megbeszélésein,
- alkalomszerűen,
- írásos és elektronikus érintkezési formákon keresztül.
A kollégium kapcsolatot tart a városi és megyei kollégákkal, rendezvényeire meghívja a többi
kollégium képviselőit.
Kollégiumunk tagja az Országos Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetségnek.
A tantestület tagjai egyéni szándékuk szerint kapcsolódnak a városi Pedagóguskamara
tevékenységébe.
Igénybe vesszük a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Pedagógiai
Szolgáltató Központja által biztosított szakmai szolgáltatásokat.
A Vas Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési és Ifjúságvédelmi Osztálya bűnmegelőzésünk és
ifjúságvédelmünk hatékonyságát bővíti.
A Megyei Könyvtárral közösen szervezünk foglalkozásokat könyvtárhasználati témakörben.
Kulturális kapcsolataink közül az AGORA Szombathelyi Kulturális és Turisztikai Központtal való
együttműködésünket emeljük ki.
Diákjaink közül igazolt és amatőr szintű versenyzőink vannak a város különféle sportegyesületeiben.
Az Elamen Rt. a főzőkonyha működtetésével lényeges szerepet játszik a kollégiumi ellátásban.
14
5.9.A kollégium szervezeti felépítése
1. A kollégium szervezeti formája:
- iskolához integráltan működő
2. Fenntartó szerint:
- önkormányzati fenntartású
3. A tanulók életkorát tekintve:
- középfokú képzésben és a bázisiskolákban folyó érettségire épülő nappali tagozatos képzésben
- résztvevő tanulókat fogadó kollégium
4. Nemek tekintetében:
- koedukált
5. Létszámát tekintve:
- nagy létszámú
6. Belső szerkezeti felépítését tekintve:
- tanulócsoportokra épülő
5.10.A kollégium irányítási -szervezeti struktúrája
Igazgatás:
1. A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium: Igazgató:
feladatköre:
- irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági tevékenységét az SZMSZ szerint
- irányítja a nevelő-oktató munkát, gyakorolja a munkáltatói jogokat
- a pedagógiai program alapján gondoskodik a megvalósítás optimális személyi, - tárgyi, valamint
módszertani feltételeiről, szervezéséről
- képviseli a kollégiumot a külső szervek előtt
hatásköre: intézményi szinten teljes körű
2. Kollégiumvezető:
feladatköre: nevelő-oktató munka irányítása
hatásköre: igazgatóval egyeztetési kötelezettsége van a nevelő-oktató munka irányítása tekintetében;
irányítja a nevelő-oktatómunkát, irányítja a tanulási folyamatot, a diákköröket és szabadidős
elfoglaltságokat. Irányítja a rendezvények lebonyolítását és a bázisiskolákkal való kapcsolattartást.
megbízó: a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója
3. Csak pedagógusokból álló testület
neve: tantestület
hatásköre: oktató-nevelő munkával kapcsolatos kérdésekben, és a Közoktatási Törvény által
meghatározottak szerinti jogosítványok gyakorlása
mandátuma: kinevezések alapján
létszám: 9,5 fő
összetétele: kollégiumvezető, csoportvezető tanárok, nevelőtanár, könyvtáros tanár = 9,5 fő
5.11.A kollégium irányítási - szervezeti sémája
Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és
Kollégium igazgatója
Kollégiumvezető
Alkalmazottak
Nevelők
15
6.A kollégium funkciói
6.1.Alapfunkciók:
6.1.1.Feltételteremtő funkciók:
1. Oktatáspolitikai funkció
2. A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása
3. A tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása
4. A továbbtanulás lehetőségének biztosítása
5. Az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való részvétel
6. A társadalmi munkamegosztásban való részvétel elősegítése
6.1.2.Szociális funkció
1. Az élet szociális alapjainak megteremtése
/ Szociális ellátás és az ellátás biztonsága /
2. Szociális "védőháló" az egyén és közösség számára
3. Az otthon, a "második otthon" kialakításának lehetősége
4. A tanulás anyagi - tárgyi feltételeinek biztosítása
6.1.3.Kollégiumpedagógiai funkciók:
6.1.3.1.Nevelés
1. Családhelyettesítő funkció
2. Szocializációs funkció
3. Személyiségformáló funkció
4. Nevelési értékeket közvetítő (etikai) funkció
5. A tanulók szociális kompetenciáját fejlesztő funkció
6. Állampolgári ismereteket adó funkció
7. A tanulók kezdeményezőképességét fejlesztő funkció
8. Esztétikai nevelés és művészeti tudatosság fejlesztése
9. A tanulók önkifejező képességének fejlesztése
6.1.3.2.Tanítás, oktatás, képzés
1. Az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése
2. A hatékony és önálló tanulás módszereinek megismertetése
3. Felzárkóztatás
4. Tehetséggondozás
5. A tanulók írásos és szóbeli anyanyelvi kommunikációjának fejlesztése
6. A tanulók idegen nyelvi kommunikációjának fejlesztése
7. A tanulók matematikai kompetenciájának fejlesztése
8. A tanulók természettudományos kompetenciájának fejlesztése, a környezettudatos
magatartásra nevelés
9. Digitális kompetenciát fejlesztő funkció
10. Pályaorientáció, pályaválasztás
11. Kiegészítő + hobby + szabadidős tevékenységek tanítása
12. Életmódadó funkció
16
7.A kollégiumi nevelés alapelvei, célkitűzései
"A pedagógia hit, mely.... kettőt feltételez:
hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők,
s hogy az eddiginél többre taníthatók."
(Németh László nyomán)
A magyar kollégiumi múltat a tehetségnevelés, a tehetséggondozás tradíciója hatotta át.
E kollégiumok védőszárnyai nélkül gyerekek nem jutottak volna el oda, ahová kollégiumi segítséggel
eljutottak. A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások miatt napjainkban ismét kiemelkedő szerep jut
az esélyegyenlőség megteremtésében a kollégiumoknak. A megváltozott körülmények megerősítették a
kollégiumok szerepét a nevelési- oktatási intézmények sorában.
Tevékenységünkkel, eredményünkkel ezt akarjuk alátámasztani.
A kollégium filozófiája:
Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyerekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus és
humanista elvek alkalmazása;
A nevelés folyamatát a diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet hassa át;
Az alapvető erkölcsi normák érvényre jutása;
Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele;
Az integrált nevelés: a sajátos nevelési igényű diákok elfogadtatása a tanulói környezettel, a
bennük rejlő értékek feltárása és a közösségbe, a társadalomba való beilleszkedés segítése.
A pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze.
- környezetfüggőség elve: helyi sajátosságok, szükségletek, megrendelők kívánságainak
figyelembevétele;
- integráció elve: nevelési rendszerben működő hatásmechanizmusok összehangolása; a család, az
iskola és a bentlakásos intézmény általi hatásmechanizmusok összesítése és összhangba hozása;
- komplexitás elve: a család és a laikus, természetes segítők koordinációja;
- differenciálás elve: " személyesség tényező " alapvető feladat;
- a család prioritásának elve: - család partnerként kezelése;
- a közösség prioritásának elve: a kollégium tárgyi és személyi feltétele igénybevételének
lehetőségével hozzájárul, hogy a kollégiumi szolgáltatások köré közösségek kapcsolódjanak;
- komfortosság elve: a kollégium súlyt helyez arra, hogy a tanulók jól érezzék magukat az
intézményben, a kollégiumi szolgáltatások színvonala elfogadható legyen és érzékelhető legyen az
otthonosságra és a környezetkultúrára, környezetvédelemre törekvés.
- prevenció elve: sikertelen életszakaszok megelőzésére irányuló törekvés, deviáns viselkedésekre
fordított fokozott figyelem, - ifjúságvédelem
- a kompetenciaalapúság elve: a diákok a kollégiumban elsajátított ismeretek és magatartásformák
segítségével legyenek képesek a rájuk váró feladatokat gyakorlat orientáltan, sikeresen megoldani,
- szakmai igényesség elve alapján a kollégium szakemberei arra törekednek, hogy tájékozottak
legyenek a kollégiumi pedagógiai - nevelő munka legújabb eredményeiről.
17
8.A kollégiumi nevelés feladatai
A kollégium célja az értékközvetítés.
Az érték kettős funkciót tölt be: egyrészt fejleszti a közösséget, másrészt az egyén fejlődését is
biztosítja.
Ahogyan az egyének által alkotott közösség életvezetése változik, úgy változik a közösségben élő
egyének életvezetése is.
A társadalomnak, a szűkebb környezetnek elvárásai vannak az egyénekkel szemben. Megfelelni
ezeknek csak építő, értékeket létrehozó életvezetéssel lehet. Kollégiumunk segítséget kíván nyújtani a
konstruktív életvezetés kialakításához. Nevelőmunkánk során komplex személyiségfejlesztést végzünk.
Olyan magatartási és tevékenységi formákat alakítunk ki, amelyek segítik a diákok helyes életrendjének
kialakulását.
Ahhoz, hogy a nevelést megfelelő módon kezdhessük meg, meg kell ismernünk a kollégiumi diákság
összetételét nemben, korban és neveltségben. A kiindulási alap a hozott erkölcsi és magatartási értékek
összessége, amelyet formálnunk vagy változtatnunk kell a nevelés során.
Az így kialakított személyiség belső sajátosságainak rendszere, mint meghatározó ösztönözni fogja az
egyént arra, hogy közösségi és egyéni értelemben is fejlesztő módon tevékenykedjék.
Tanulást segítő tevékenységünk fontos feladata, hogy minél szélesebb körű általános műveltséget
adjon. Tanulóink ismerjék a különböző tanulási módszereket, az egyre bővülő információ források
tárházát, sajátítsák el a korszerű informatikai eszközök használatát.
A sajátos nevelési igényű tanulók tanulási folyamatát fokozottan kívánjuk segíteni.
A tanulási feltételek biztosításán túlmenően egy olyan, az egész kollégiumi munkára kiterjedő
rendszert akarunk megvalósítani, mely magában foglalja a szociális tanulást, a hátrányok pótlását, a
tehetséggondozást, az egészséges életmódra felkészítést.
Fontos feladat a diákok tanulási kötelességtudatának kifejlesztése és a rendszeres tanulás igényének
kialakítása.
Meg kell tanítanunk a munka tiszteletét.
Törekvésünk az, hogy diákjaink a közéleti munka fontosságáról is szerezzenek tapasztalatot. A
közéletben történő eligazodás és bekapcsolódás megkívánja, hogy az ehhez szükséges képességeket
kiműveljük, az együttműködés elemi szabályait begyakoroltassuk.
Fegyelem szükséges ahhoz, hogy elfogadtassuk a követelményeket és eredményesen dolgozhassunk.
A nevelőmunka fontos eleme a jó tanár-diák kapcsolatot. Célunk a diákokban az empátia és a
tolerancia fejlesztése. Lényeges szerepet kell betölteni a nevelőmunkában a szeretetnek, a megértésnek. Meg
kell tanítani a diákokat a konfliktusok kezelésére. Az együttélés szabályozói a napirend és a házirend.
Törekedni kell a kollégium hangulatának, belső esztétikájának megteremtésére, a közvetlen környezet
formálására. A saját és környezeti esztétikumok nemcsak higiéniai, hanem gazdasági szerepe is van.
A kollégium további célja az, hogy a diákokat megtanítsa arra, hogy az életük, teher- és munkabírásuk
érdekében egészséges életmódot folytassanak.
Fel kell ébreszteni bennük a mozgásigényt.
A higiéniai szokások folyamatos gyakoroltatásával és rendszerességével érhetünk el eredményt.
Célunk a mentálhigiénia területén készségek és képességek fejlesztésével a testi- lelki harmónia
megteremtése.
18
9.A kollégium által közvetített értékek
9.1.Az érzelmi élet szempontjából fontos értékek:
1. Szeretet, rokonszenv, kötelesség, felelősség, segítségnyújtás,szociális érzékenység, a
társadalom kisebb-nagyobb közösségeibe való bekapcsolódás
- Szüleik, testvéreik szeretete, tanáraik, társaik, a környezetükben lévő embertársak tisztelete, a másság
elfogadása: rokonszenv.
- A küldő és befogadó környezet, szülőföldjük, hazájuk szeretete. Környezetük megbecsülése.
- Felelősségérzet, felelősségtudat, felelősségvállalás, kötelességtudat, a kötelesség vállalása
önmagukkal, társukkal, szerelmükkel, környezetükkel, kisebb - nagyobb közösségekkel szemben.
- nemzeti értékeink, hagyományaink megismertetése és ápolása
2. Önismeret, önbizalom, önbecsülés, önfejlesztés
- Önmegfigyelés, önismeret, erényeik tudatos erősítése, a hibák kiküszöbölése önmaguk elfogadása.
- Önbecsülés, egészséges önbizalom. Ismerjék értékeiket, adottságaikat, törekedjenek ezek
fejlesztésére.
3. Szorgalom, akaraterő, céltudatosság, jellemesség
4. Kreativitás, rugalmas gondolkodás, humor
- Érdeklődés, örülni tudás.
- Humorérzék.
- Segítség a szomorkodásra hajlamos társakon.
- A siker élményként való megélése.
- Konfliktusok feloldására, a lehangolt periódusok feloldására, a nehézségeken való átlendülésre való
képesség.
9.2.Etikai, világszemléleti értékek
- Az élet, a gyermek, a család védelme, tisztelete, szeretete.
o A gyermekvállalás felelősségének és szépségének megismertetése. A család, mint az ember
életét leginkább befolyásoló primer közösség tisztelete. A több- és sokgyermekes családmodell társadalmi
hasznosságának és értékteremtő létének megismertetése. A magzati élet tiszteletének, védelmének a
szemlélete.
- Az egymáshoz való alkalmazkodás, az illemtudó viselkedés, a tisztességes, az erkölcsös, a becsületes
emberi magatartás.
- Egymás iránti türelem, segítségnyújtás a bajban, tanulásban, érzelmi gondban. A személyi, a magán
és a közösségi tulajdon tisztelete, védelme, az etikai, esztétikai, természeti és az ember által létrehozott
értékek becsülése, a szülők és munkájuk megbecsülése.
- A másik nemmel való erkölcsös kapcsolat kialakítása. A diákszerelem személyiségépítő legyen.
- Fegyelem, fegyelmezettség, pontosság, szorgalom, kitartás, akaraterő, kritikai szemlélet,
rugalmasság, igazmondás, gerincesség.
- A diákos betyárbecsület és a hibák eltussolása közti különbségtétel képessége.
19
9.3.A műveltség, a tudás, a tanulás értékként való elfogadása
- A tanulmányi munka irányítása, megszervezése. Gondoskodás a szükséges tanulmányi segítségről, a
nyugodt felkészülés lehetőségéről.
- Minden kollégistánk a képességeinek megfelelően teljesítsen, optimális legyen a megterhelése, hogy
képességei fejlődjenek.
- A tehetséges tanulók felkutatása, tehetségük gondozása, alkotóképességük kibontakoztatása.
- A gyengébb tanulók felzárkóztatása, hiányaik pótlása, segítségnyújtás.
- a tanulók írásbeli és szóbeli kommunikációjának fejlesztése
- Nyelvismeret, nyelvtanulás, idegen nyelven való kapcsolatteremtés és tartás képességének
kialakítása, a munkavállaláshoz szükséges idegen nyelvi ismeretek fejlesztése;
- a tanulók logikai –matematikai képességének fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás és látásmód
kialakítása
- Életpályára való felkészülés, orientáció.
- Együttműködés a versenyekre való felkészülésben, a tájékoztatásban a többlet ismeret nyújtásában.
- a digitális technikák megismerése és alkalmazása, az információtechnológiai eszközök használati
szabályainak megtanítása
9.4.Egészséges életmód
- A higiénés szokások kialakítása, rögzítése. A test, a pszichés, a mentális egészség védelme, a
tisztasággal, a tisztálkodással, a takarítással kapcsolatos szabályok betartása.
- A rendszeres életvezetés, az egészséges bioritmus kialakítása, a szenvedélybetegségektől való
elhatárolódás.
- A testedzés, a sportolás, a szabad levegőn tartózkodás.
- A betegségek megelőzése. A túlzott gyógyszerfogyasztástól való tartózkodás, a helytelen
fogyókúrázás mellőzése.
- Italozástól, dohányzástól való tartózkodás.
- A drogok teljes elutasítása.
- Fertőző és nemi betegségek ismerete, megelőzése.
- Tiszta párkapcsolatok, a nemi élet megkezdésének minél későbbre halasztása, az AIDS-veszély
megelőzése.
- Erejüknek, idejük, lehetőségeik általános ismerete, helyes beosztása.
- Szorongások, félelmek (tanároktól, tanóráktól, tantárgyaktól, dolgozatoktól) feloldása.
9.5.Kulturális, művészeti értékek
- Kulturált magatartás, viselkedés, jó ízlés, megfelelő öltözködési szokások, a kirívó haj- és
ruhaviseletek elkerülése, kiegyensúlyozott életvitel.
- A szabadidő kulturált, a személyiséget gazdagító eltöltése.
- Értékes könyvek olvasására, tartalmas filmek megnézésére, múzeumlátogatásra, színházlátogatásra
szoktatás.
- Az esztétikai élmények igényének felkeltése, az esztétikum észlelése, felismerése, befogadása,
átélése, igazi élménnyé tétele.
- A tehetséges növendékek esetében a művészi alkotó tevékenységre,önkifejezésre ösztönzése való
ösztönzés.
- Annak tudatosítása, hogy a természet szépségei, a műalkotások, az irodalmi művek, a filmek, a
zeneművek, a táncok stb. ismerete az általános műveltség része.
- A tehetséges tanulók művészeti csoportokba, egyesületekbe irányítása, előmenetelük figyelemmel
követése
20
9.6.A természeti értékek és azok védelme
- A természet, a természet kincseinek a védelme minden fiatal kötelessége.
- A levegő, a víz, a talaj, az erdők tisztaságának védelme azért is kötelesség, mert gyermekeinknek,
unokáinknak is szüksége lesz rájuk.
- A környezet szennyezőivel szemben fellépni kötelesség.
- A fák, füvek, virágok szeretete, védelme, értékes állatvilágunk féltő őrzése kötelességünk. - A
környezettudatos magatartás fejlesztése, a föld és élő környezet megóvása fontosságának megismertetése, pl.
szelektív hulladékgyűjtés szabályainak elsajátítása
- a tudatos vásárlói magatartás kialakítása
9.7.A világ globális problémáinak megértése
- Pozitív szemlélet kialakítása a világ környezeti pusztításának, a terrorizmusnak, a kábítószer
terjesztésének és fogyasztásának a megakadályozására.
- A kollégisták lépjenek föl a szenvedélybetegségek ellen, de elsősorban önmagukat tudják ezektől
megőrizni.
- Testi és lelki tisztaság, erkölcsös kapcsolatok! Így védekezhetnek az AIDS, a nemi és fertőző
betegségek ellen.
- Legyen humanista emberhez illő véleményük a világ problémáiról.
- A globális látásmód fejlesztése,
9.8.A kollégiumban társadalmi szerepekre nevelünk, ehh ez kapcsolódó értékek
9.8.1.Állampolgári szerep
A diákot a környezetében zajló események ismerőjévé, részesévé akarjuk nevelni. Gyakoroltatjuk a
szervezést, tervezést, irányítást. Fontos az egyéni, a csoport és a társadalmi érdekek egyeztetésének
készséggé fejlesztése. Tudjon élni, dolgozni, tanulni a csoportjában, legyen tudatában az alá és
fölérendeltségi viszonyoknak; éljen a kapott információkkal, lehetőségekkel. A szabadság nem egyenlő a
szabadossággal.
9.8.2.Értelmiségi szerep
A felsőoktatási intézmények felé orientálódó tanítványaink társadalmi szerepe kibővül azzal, hogy
nagyobb felelősséggel, gondolkodó, esetleg alkotó, irányító polgárként kell részt venniük a társadalom
életében. Annak tudatára kell tehát nevelnünk, hogy tudásuk arra szolgál, hogy ne csak önmaguk javára,
hanem környezetük, az ország, a társadalom, a többi ember javát, előre haladását is szolgálniuk kell. Arra
kell őket megtanítanunk, hogy az önnevelés, az önművelés, az önkontroll folyamatos feladatuk, valamint
hogy az értelmiségi lét emberi, társadalmi és életminőséget is jelent.
9.8.3.Dolgozói szerep
A kollégiumban a növendéket olyan tevékenységek részesévé tesszük, amelyek folyamán
önkiszolgáló, termelő, vagy szellemi munkában, vagy azok együttesében, illetve azok szervezésében vesz
részt. E körben az utasítás elfogadására, az engedelmességre nevelés ma is fontos terület, még akkor is, ha
nagy jelentőséget kap az önállóság, az egyéni ügyesség, az önszabályozás, a vállalkozói készség, az
önellenőrzés, a kezdeményezőkészség, a kreativitás, az önfejlesztésre való beállítódás és az ezekre való
nevelés.
9.8.4.A fogyasztói szerep
A kollégiumi nevelés során felkészítjük a növendékeket az igényes, ugyanakkor racionális
fogyasztásra az anyagi, a kulturális, illetve az információs értékek területén. Arra kell nevelni, hogy ne
legyenek pusztító, romboló fogyasztói az ember által létrehozott és a természeti javaknak, hanem az
egyensúly megtartására törekedjenek. A természeti és társadalmi értékek védelmét, takarékos felhasználását
építsék be fogyasztói szerepükbe.
21
9.8.5.A család tagjának szerepe
A gyermekek társadalmi életre való felkészítése elsődlegesen a családon keresztül történik, s csak ezt
követi az iskola és a kollégium. A kollégiumi nevelés családpárti. Ezt sugallja növendékeinek
tevékenységeiben, nevelési módszereiben, életvezetésében. A család, a családi élet fontosságának tudatára
neveli növendékeit.
10.A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA EREDMÉNYESSÉGE
Az eredményes kollégiumi nevelőmunka fontos segítője az Intézményi Minőségirányítási Program,
melynek részét képezi a kollégium minőségcéljainak meghatározása.
10.1.Minőségcéljaink
A kollégium tanulmányi eredménye félévkor 3, 7 év végén 3, 9 felett legyen.
Kiemelkedő diákjaink aránya félévkor a 35 %- ot, év végén a 40 %- ot haladja meg.
Az elégtelenre teljesítők aránya félévkor 12%- ot év végén 6 % alatti legyen.
A lemorzsolódási aránykollégiumi szinten ne haladja meg a 10 %-ot, (kivéve az iskolaváltásokat, a
fegyelmi úton távozókat).
Végzős diákjainknál a továbbtanulási arány érje el a 80 %- ot.
Legalább a csoport 10 %-a vegyen részt tanulmányi és másik 10%-a, egyéb területekhez kötődő
versenyeken.
A kollégium tanulóinak 50 %-a kapcsolódjon be valamilyen kollégiumi színtű rendezvény
szervezésébe, rendezésébe vagy működjön közre szereplőként.
Legalább a kollégium tanulóinak 25 %-a kapjon kollégiumvezetői dicséretet.
A nevelőtestületi, kollégiumvezetői figyelmeztetések száma ne haladja meg, a kollégiumi létszám
25 %-át.
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók beilleszkedésének segítésére
fokozott figyelmet fordítunk.
Törekszünk a kompetenciaalapú nevelő-oktató munka feltételrendszerének, foglalkozási hátterének
megteremtésére.
Közismereti tárgyakból rendszeresen segítjük diákjaink előmenetelét, a felzárkóztatások mellett
rendszeresen végzünk tehetséggondozó foglalkozásokat.
Törekszünk az egyénre szabott törődés és a közösségépítés összhangjának megteremtésére.
Tanáraink napi munkájukban alkalmazzák a korszerű információtechnológiai eszközöket és fejlesszék
tanulóik digitális kompetenciáit.
Tanáraink és diákjaink legyenek elkötelezettjei a testi és lelki egészségnek és az egészséges
életmódnak. Tanulóink számára minél több sportolási alkalmat tudjunk biztosítani.
Ismerjék diákjaink nemzeti hagyományainkat, és ünnepségeink érintsék meg tanulóink érzelmeit,
fejlesszék magyarságtudatukat.
Kiemelt figyelmet fordítunk az állampolgári léthez kötődő, a köz- és magánéletben szükséges napi
ismeretek elsajátítását célzó információk közvetítésére.
Folyamatosan figyelmet fordítunk a tanulói környezet szépítésére, a környezettudatos magatartás
fejlesztésére, a szelektív hulladékgyűjtésre.
22
10.2.A célok teljesülésének értékelési - ellenőrzési mechanizmusa
Ssz. Kik
szembesítik az
eredményeket
a célokkal?
Milyen
módszerekkel?
Milyen
időközökben?
1. A tantestület Elemzés-
értékeléssel,
beszámolók alapján,
statisztikai adatok
összevetésével
Félévente és a
nevelési értekezletek
alkalmával
2. A kollégista
diákok, a
kollégiumba
felvételüket kérő
diákok
Benyomások
alapján, más
kollégiumokkal való
összevetéssel
Folyamatosan, a
jelentkezés benyújtásakor
3. A diákok
szülei, a
kollégiumba
felvételüket kérő
diákok szülei
Benyomások révén,
szülői szervezetek
értékelése alapján, más
kollégista diákok szüleitől
kapott tájékoztatás alapján
Folyamatosan, a
szülői szervezetek
tájékoztatójához kötötten,
alkalomszerűen
4. A fenntartó Elemzés - értékelés,
beszámolók,
felmérések alapján
Folyamatosan
5. A bázisiskolák
köre
Benyomások, a
kapcsolattartás,
információcsere, diákok
által elmondottak alapján
Folyamatosan
10.3.A pedagógusok teljesítményének értékelése
A pedagógusok teljesítményének értékelési alapja az egyes tanárok teljesítményét részletező félévi és
év végi beszámolók és önértékelések.
10.4.Az önértékelés szempontjai a következők:
1. Tanulócsoportjának induló és félévi záró létszáma, esetleges lemorzsolódások száma, oka
2. Tervezett és elért tanulmányi eredmény, az eltérés oka
3. Kiemelkedők és elégtelenek aránya a csoportban
4. Diákjai által elkövetett számottevő fegyelmi vétségek
5. Diákjai versenyeredményei
6. A személyre szabott tanulói törődés megvalósítása
7. Tanulócsoportja által vagy a kolléga által (vagy részben általa) szervezett kollégiumi,
8. iskolai szintű rendezvények, programok
9. Milyen intézmény érdekében végzett tevékenységbe kapcsolódott be továbbképzések
10. Milyen javaslatai vannak a közös munka érdekében
23
10.5.A pedagógusok értékelésének szempontja a kollégiumvezető és
munkaközösség-vezető értékelésében
A kollégiumban dolgozó pedagógusok munkájának értékelésénél elsősorban az alábbi szempontokat
vesszük figyelembe:
A csoportvezetői tevékenységét milyen színvonalon végzi:
(a) A tanórákon biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket, s a diákokat a tanulásra készteti;
(b) folyamatosan ellenőrzi a tanulók jegyeit, s törekszik arra, hogy a rosszul teljesítők rövid időn
belül javítsanak eredményeiken; (az odafigyelésre, az állandó késztetésre, tanulásra való motiválásra
bizonyíték a tanulók jegyeiben történő pozitív irányú változás agy a jól teljesítőknél a stabilitás)
(c) munkaidejében rendszeresen részt vesz a tanulók korrepetálásában, felzárkóztatásában
(d) a csoportjában lévő diákokkal rendszeresen foglalkozik, ismeri tanulói családi, szociális
hátterét;
(e) kellő figyelmet fordít a magatartási problémás tanulókra, s megpróbálja a diákokat a helyes
útra terelni, ha szükséges büntetést szab ki;
(f) rendszeres kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel, szülőkkel;
(g) a csoportjában lévő diákok rendszeresen részt vállalnak a kollégiumi rendezvények
szervezésében, lebonyolításában;
(h) csoportnaplóját pontosan, és rendszeresen vezeti
(i) kapcsolatot tart diákjai szüleivel és osztályfőnökeivel
Főszolgálati tevékenységének eredményessége:
(a) ügyeleti munkáját igyekszik mindig pontosan kezdeni, és munkaidejében rendszeresen a
kollégiumban tartózkodik, esetenként ez idő alatt csak a kollégiumi ügyek intézése miatt van távol
(b) a rá bízott tanulók a napi takarítás után rendet és tisztaságot hagynak maguk után; a
rendrakást minden alkalommal személyesen ellenőrzi
(c) ügyel arra, hogy diákjai vigyázzanak a kollégium tárgyaira, bútorzatára, rendjére és
megbecsüljék, óvják az intézmény tárgyi felszereltségét
(d) A napirend és házirend betartását ellenőrzi és önmaga is betartja
(e) A főszolgálata alatt elkövetett házirendsértéseket és rongálásokat észleli, felderíti és
közreműködik a felelősségre vonásban
3. A kollégium céljai érdekében ismeretszerzésben, önképzésben, továbbképzésben vesz részt.
4. Rendszeresen segíti és támogatja az újonnan érkezett dolgozókat, a pályakezdőket.
5. A kollégium érdekében (pl.: váratlanul megbetegedett munkatársak helyettesítése, nem várt
ügyelet ellátása esetén) túlórákat vállal.
6. Tanácsaival, ötleteivel, segíti a kollégiumban folyó pedagógiai munkát.
7. Tevékenyen részt vesz a kollégium tárgyi, pedagógiai feltételeinek javításában (eredményes
pályázatokat készít)
8. Részt vállal a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában, új módszerek alkalmazásában
és bevezetésében.
9. Sportrendezvényeket szervez, és kapcsolatokat létesít más iskolákkal
10. Szabadidős programokat, kollégiumi rendezvényeket, vetélkedőket szervez.
11. Tanulókíséretet lát el.
12. Diákkört vezet vagy egy-egy kollégiumi terület (pl. DÖK, ifjúságvédelem, Alapítvány) irányítója.
13. A határidős feladatokat pontosan teljesíti
14. Rendelkezik-e az alábbi jellemző tulajdonságokkal:
- Gyermekszeretet
- Együttműködési készség
- Nagyfokú tűrőképesség
- Szilárd értékrend
- Önismeret
- Határozottság
- Kiemelkedő szaktudás
- Saját pedagógusi koncepció
24
- Tekintély
- Jó fellépés
- Érdekérvényesítési készség
- Közmegbecsülés
- Vezetői szakismerete
- Megfelelő összeköttetések
- Menedzseri képességek
15. a határidős feladatokat pontosan teljesíti
25
10.6.A kollégiumvezető teljesítményének értékelése
Az általa irányított terület, a kollégiumi nevelő-oktató munka mutatóinak alakulása.
A kollégiumi terület mennyire hat pozitívan vagy negatívan az intézmény megítélésére.
A kollégiumi napi- és házirend betartatása mennyire jellemzi az általa irányított nevelőtestület
munkáját.
A pályázati tevékenység eredményessége
A tanárok munkájához adott szakmai segítség, a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában,
új módszerek alkalmazásában és bevezetésében betöltött irányítószerep milyensége.
A tárgyi, pedagógiai feltételek javításában való közreműködés milyensége.
A kollégium bekapcsolódása a városi, megyei kollégiumok által szervezett versenyekbe az ott elért
eredmények.
A gazdasági munka (díjfizetés) kollégiumi területein végzett tevékenység segítése.
A kollégiumot érintő gazdasági tervek, elszámolások elkészítése
Az intézmény és a kollégium belső szabályzatainak elkészítésében való közreműködés
Nyitottság a tanulókkal való együttműködésre.
Az egyes tanulócsoportokról alkotott naprakész ismeretek milyensége.
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók integrációjának segítése
A kollégiumi foglalkozások rendszerének összeállítása és szervezése
A személyi feltételek biztosítása.
A kollégiumi rendezvények lebonyolításában való közreműködés
Kapcsolattartás más középiskolai kollégiumokkal és intézményekkel.
Kapcsolattartás a gyermekjóléti feladatokhoz kapcsolódó lakóhelyi szakemberekkel.
Kapcsolattartás a szülőkkel.
Az ellenőrzési tevékenység tapasztalatainak beépítése a munkába.
A problémás területek feltárása, illetve a hibák kijavítására szolgáló intézkedések.
Az intézmény belső szervezetei közti összhang megteremtése.
A belső mérések előkészítése és lebonyolítása.
10.7.Az intézményi önértékelések
Intézményi önértékelést félévente készítünk. Az önértékelésben áttekintjük a minőségcélok
megvalósulását, helyzetelemzésre építve tekintjük át az adott időszak feladatainak megvalósulását. Ennek
tükrében állítjuk össze a következő időszakra a kiemelt feladatok rangsorát.
10.8.Belső mérések, értékelések
Bemeneti és kimeneti mérést végzünk kilencedik és 12. évfolyamon a kollégiummal szembeni
elvárások megvalósulásáról és a kollégium által a tanulók fejlődéséhez való hozzáadott érték megítéléséről.
Méréseket kívánunk végezni a tanulók fejlődéséről és az intézményi légkörről 3 évenkénti forgó
rendszerben az alábbiak szerint:
1. év: diákok
2. év: szülők
3. év: pedagógusok
Méréseket, tájékozódást végzünk a bázisiskolákban a kollégiummal szembeni elvárásokról, a
diákjainkkal kapcsolatos tapasztalatokról, a lehetséges együttműködési formákról.
10.9.Külső értékelések:
26
10.9.1Fenntartó és más ellenőrzést végzők általi értékelések:
A szakértői vizsgálatok, törvényességi és más ellenőrzések általi tapasztalatokat összegyűjtjük és
ennek tükrében a feltárt hiány- vagy problématerületen, újratervezzük a munkát.
11.A tanulók életrendje, tanulása, szabadid eje szervezésének pedagógiai elvei
11.1.A tanulói tevékenység szervezésének elvei:
A személyiség elsősorban tevékenységben fejlődik, ezért a nevelési folyamatban hangsúlyozottan kell
meghatározni a tevékenységi formákat. A tevékenységek meghatározásánál az egyéni és közösségi
elvárásoknak egyaránt érvényre kell jutni.
A kollégiumi nevelő-oktató munka megszervezésénél figyelembe vesszük:
- az alapvető emberi szabadságjogokat,
- a gyerek jogairól szóló 1989. évi ENSZ egyezményt,
- a szülői elvárásokat,
- a demokratikus és humanista elveket,
- a kapcsolódó iskolák elvárásait,
- a tanulói igényeket,
- a tantestület összetételét,
- a fenntartói elvárásokat.
11.2.A kollégiumi tevékenységek szerkezete
A nevelési folyamat a tevékenységek egymásutánja, mely tervezett, szervezett, irányított cselekvéssor,
eredménye az értékek belsővé válása.
11.2.1.A kollégiumi foglalkozások rendje
A kollégiumban a kollégiumi közösségek számára csoportos foglalkozásokat, valamint a törvényben
meghatározott időkeretben egyéni foglalkozásokat tartunk.
A kollégiumi közösségek számára tartott foglalkozások: felkészítő, szabadidő eltöltését szolgáló, egyéni
törődést és gondoskodást biztosító, valamint a kollégiumi csoport nevelési feladatait, az egyéni és közösségi fejlesztést
megvalósító csoportos foglalkozások.
11.2.2.Felkészítő foglalkozások
Tanórai, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. A tanórai foglalkozásokon való részvétel minden
tanuló számára kötelező. A részvétel módjában van eltérés a tanulmányi eredményektől és magatartástól függően.
Ennek feltételeit a foglalkozásokon való részvétel és a foglalkozások választásának rendje fejezet tartalmazza.
A tanórák rendje: tanóra – előkészítés: 1545
- 16 00
1. tanóra 16 – 17
2 . tanóra 1715
– 18
3. tanóra 1815
– 19
A tanulási folyamatot segítik a felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások és számonkérések, melyeket az
egyes tanárok tevékenységét taglaló munkarendek tartalmaznak.
11.2.3.A csoportos foglalkozások
Hetente 1 órás időtartamban a tanulócsoportok számára a kollégiumban egységesen meghatározott napon tartott
foglalkozások, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján megszervezve. Az összetett csoportokban a
foglalkozás bontására van lehetőség. Időtartamuk 45-45 perc.
[hétfőnként 1930
– 21 között] A kollégium valamennyi diákja számára kötelező foglalkozások.
11.2.4.A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások
A tanárok szolgálati beosztási rendjéhez illeszkedően, hetente meghatározott napon és órában tartott
foglalkozások. Diákköri, sport, művészeti, kulturális foglalkozások, versenyfelkészítések, versenyek, diák-
önkormányzati tevékenység.
A kollégium által meghirdetett diákköri foglalkozásokból a 9 – 12. évfolyamos diákok egyet kötelező jelleggel
választanak, érdeklődési körüknek megfelelően.
27
11.2.5.Az egyéni törődést és gondoskodást biztosít ó foglalkozások
A tanulók személyiségfejlődéséhez és lelki gondozásához nélkülözhetetlen, szükség szerint, valamint irányított
formában végzett csoportvezető tanári tevékenységek.
Szülői írásos engedélyhez kötött:
- tanfolyamokon való részvétel
- a sportszakosztályok, kulturális egyesületek munkájában rendszeres részvétel
- tanórai időszakot rendszeresen érintő programokon,való részvétel vagy távolmaradás
Tartalmát tekintve a kollégiumi nevelés az alábbi 4 alaptevékenység köré csoportosul:
1. Az elfogadott értékekre támaszkodó erkölcsi nevelés, a jellem alakítása, fejlesztése.
2. A kollégiumi csoportba, közösségbe való beilleszkedés, a kollégiumhoz való pozitív viszony
alakítása.
3. A kollégiumi tanulás szervezése, irányítása, amely jelenti az életre, a különféle szerepekre
való felkészülést is.
4. A konstruktív életvezetés kialakítása.
12.A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását,
önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei
A kollégiumi nevelő-oktató munka egyik alapvető feladata, hogy az iskolai munka kiegészítéseképpen
fejlessze a tanulók képességeit és segítse a tehetséges tanulók továbbfejlődését. A tehetséggondozó
tevékenység minden korosztályban inkább egyénre szabott, mintsem életkorhoz kötött.
Tehetség alatt értjük az átlagosnál kiemelkedőbb meglévő vagy rejtett képességet.
A tehetséggondozás célja: a diák és környezete által felismert vagy fel nem ismert adottságok felszínre
hozása és fejlesztése, a képességek személyiségfejlődésbe való beépítése, a személyiségfejlődéshez való
felhasználása, a harmonikus személyiség megteremtésére irányuló törekvés.
A kollégium feladata a tehetséggondozásban: Felismerni és felismertetni a tehetséget, nemcsak a
tanulásban, hanem egyéb tevékenységi területeken is (sport, zene, művészetek, gyakorlati ismeretek,
kommunikációs kultúra, stb.)
A tehetséget felhasználni a személyiségfejlődéshez.
A tehetség kibontakozását helyes irányba terelni.
A nevelési partnereknek a tehetséggondozó munkában együtt kell működni. (iskola –kollégium -
család)
A diákkal együtt stratégiát kell kidolgozni a tehetség kibontakoztatására. A tehetséggondozás történhet
kollégiumon belül és kollégiumon kívüli tehetséggondozó műhelyekbe történő irányítással.
(Sportegyesületek, stúdiók, művészeti együttesek, tanfolyamok, stb.)
A diák tehetségének mértéke és a tehetség foka határozza meg a kollégium közreműködésének módját
a tehetséggondozásban.
A kollégiumi tanárok, különösen a csoportvezető tanárok, a nevelőtestület egyetértésével
kezdeményezik az egyes tehetséggondozási színterekre történő irányítást. Alkalmat teremtenek a tehetséges
diák számára, hogy tehetségét a közösség előtt bemutassa, másokkal összemérje, és elismerést szerezzen
szűkebb és tágabb környezetében.
A kollégiumi tehetséggondozás színterei:
- a tanulási folyamat
- a diákkörök
- szabadidős programok (érdeklődési körök, hagyományőrző programok, versenyek)
- csoportfoglalkozások
- egyéni foglalkozások.
28
13.A hátrányos helyzetű tanulók részére szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó,
társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve
13.1.A tevékenység célja:
Minden fiatal jusson el az önálló, felelősségteljes, autonóm személy érettségére. Ez magában foglalja a
társadalomba való beilleszkedést (tanulás - pályaválasztás – munkába állás, később családalapítás
képességét), az egészséges testi-lelki-szellemi fejlődést.
E célok megvalósításának színtere:
1. A család funkciói:
- gyermeknevelés
- érzelmi biztonság
- felelősségvállalás
2. Iskola, kollégium: nevelés, oktatás
3. Állami törvények: gyermek- és ifjúságvédelem
családvédelem
emberi - és állampolgári jogok
13.2.Az integrált nevelés megvalós ítása:
Kollégiumunkban az integrált nevelés megvalósítását biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók
életkoruknak, iskolai képzési szintjüknek megfelelően kerülnek tanulócsoportba való besorolásra. Az
integrált nevelés hatékonyabb megvalósítása érdekében 1 kolléganőnk tagja a városi esélyegyenlőségi
bizottságnak. 50 %-os étkezési kategóriába tartozó kedvezményezett tanulók száma és a kedvezményezettség jelleg szerinti
megoszlása
Rendszeres gyermekvédelmi
támogatásban részesül
tartósan
beteg
3 vagy több gyermekes családban nevelkedik
19 fő a tanulói létszám 9,7 %-
a
8 fő a
tanulói létszám 4
%-a
29 fő a tanulói létszám
15 -a
13.3.Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók:
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók közül azok, akinek szülei, gondviselői,
gyámjai legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el. A 19 hátrányos helyzetű tanulóból
halmozottan hátrányos helyzetű 3 fő. Részükre tantárgyi felzárkózató foglalkozásokat szervezünk.
13.4.Sajátos bánásmódot igénylő tanuló:
A környezeti tényezők (a családi környezet anyagi, technikai, szellemi, értelmi, iskolázottsági
elmaradottsága), az iskola személyi, tárgyi feltételei, a gyerek iskolai beilleszkedése, személyiségének egyes
összetevői gátolják abban, hogy a személyisége adottságainak megfelelően fejlődjön.
13.5.Lelki sérülés, trauma:
Legtöbbször külső hatásra elszenvedett "lelki seb", negatív élmény. Fájdalom, védtelenség érzése,
csalódás, kitaszítottság, jelentéktelenség érzése, frusztráció.
13.6.Veszélyeztetett diák:
Aki már elszenvedett valamilyen ártalmat (testi-lelki), de továbbra is ismétlődő bántalmazásnak,
zaklatásnak van kitéve, folyamatosan negatív élményeket él át, szocializációját veszély fenyegeti.
Fejlődésében környezete károsan befolyásolja.
13.7.Határozottan veszélyeztetett:
Akinek környezetében a többféle veszélyforráshoz több hátrány is kapcsolódik.
13.8.Nehezen nevelhető:
Értelmi fejlettsége nem tér el a társaitól, de pszichés megnyilvánulásaiban zavar tapasztalható.
(agresszivitás, kommunikációs zavar, túlérzékenység)
29
14.A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és
sportolási tevékenység szervezésének elvei
A kollégium nevéből, céljaiból, feladatköréből adódóan kiemelt fontosságúnak tartja a közösségi élet
fejlesztését. A tanulói személyiség fejlesztését, valamint a kollégium kisebb-nagyobb közösségeinek
fejlesztését párhuzamosan futó, egymást meghatározó folyamatnak tekintjük.
Az egyéni személyiség fejlesztési terv mellé, fejlesztési tervek készülnek a kollégium kisebb-nagyobb
közösségeire (szoba és tanulócsoport közösségekre). A fejlesztési tervek a tantestület által kidolgozott
szempontsor alapján kerülnek összeállításra. Évente kétszer a csoportvezető tanárok bejegyzései, beszámolói
alapján elemzést végzünk az egyes szobaközösségek, tanulócsoportok fejlődéséről. Ennek alapján elkészítik
a csoportvezető tanárok a következő félévre szóló fejlesztési stratégiát.
A kollégiumi közösségek nemcsak tervszerű fejlesztés révén haladnak előre, hanem a diákcsoportok
egymásra hatása, a kollégium hagyományrendszerének működtetése (ünnepségek, versenyek) kiemelten
szolgálják a közösség építést. A kollégiumi közösségi életbe való bekapcsolódás a kilencedik évfolyamon a
tanuló fogadásával kezdődik és a végzősök ballagásával zárul a gimnazisták estén, amennyiben az érettségi
vizsgákra otthon készülnek fel. Az érettségire épülő képzéseken tanuló diákok számára az érettségi vizsga
megszerzésével a kollégiumi lét nem ér véget. Vannak olyan diákjaink is, akik érettségire épülő képzésben
vesznek részt és azt megelőzően nem voltak vagy nem nálunk voltak kollégisták. Az intézményi légkör,a
sajátosságok, arculatformálás szintén szolgálják a közösségi tudat erősítését.
A művelődési és sportolási tevékenység szervezésével a tanulók testi-lelki egészségének megőrzésére,
fejlesztésére törekszünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók önművelődésének elősegítésére, a folyamat
irányítására. A csoportvezető tanárok figyelemmel kísérik és alakítják a tanulók önművelődését. Emellett a
kollégium kisebb- és nagyobb közösségeire építve szervezett formában házon belül és kívül művelődési
alkalmakat szervezünk és tanuló kíséretet, vagy részvételi lehetőséget biztosítunk.
A csoportfoglalkozások körében külön részt alkot az egyetemes kultúra és a tanulás témakörön belül
az információs kultúra. Emellett a kollégiumi ünnepségek, versenyek, hagyományőrző rendezvények kiemelt
lehetőséget biztosítanak a művelődésre. A kollégium szabadidős feltételrendszere is a tanulói művelődést
szolgálja. (könyvtár, számítástechnika)
A kollégiumi diákkörök egy része is a művelődés szolgálatában áll. (pl. filmklub) Az egyes
tanulócsoportok, némely esetben a kollégiumi tanulócsoportok valamely tagjai, vagy több tanulócsoport
közösen színház,- kiállítás,- koncert,- könyvtár,- stb. látogatást szervez tanári kísérettel. A kollégium
biztosítja az egyes tanulók érdeklődési körének megfelelően a részvétel lehetőségét kulturális
rendezvényeken, programokon. (mozi, színház, fesztivál) A tehetséges tanulók számára alkalmat
biztosítunk, hogy művészeti együttesekben tevékenykedjenek, vagy zeneiskolába, egyéb alkotó műhelyekbe
kapcsolódjanak be.
A tanulók testi egészségének megőrzését a harmonikus személyiség feltételeinek tekintjük, és
kiemelten szorgalmazzuk. Ebben meghatározó szerepet tölt be a sport, a sportolási alkalmak. A sportolási
tevékenység szervezése egyrészt a kollégiumi feltételrendszer működtetésével történik, másrészt a
diákoknak lehetőségük nyílik kollégiumon kívüli sportolási lehetőségek igénybevételére. A kollégiumon
belül a konditerem, a tornaszoba eszközeit használhatják a diákok. Emellett évek óta aerobic foglalkozáson
vehetnek részt. Sporteszközöket kölcsönzünk számukra (korcsolya, kerékpár). Nagy hangsúlyt fektetünk a
közösségi labdajátékok feltételrendszerének biztosítására. Az intézmény melletti sportpályák a főiskolától
béreljük. Intézményi hagyományaink kiemelkedő eseményeként október 23-a tiszteletére megyei atlétikai
emlékversenyt szervezünk. Csapataink, versenyzőink részt vesznek a többi szombathelyi kollégium által
szervezett versenyeken. A tehetséges diákok részére lehetőséget biztosítunk egyesületeken belüli
sporttevékenység műveléséhez.
30
15.Tanulói szerveződési csoportok, formák
15.1.Tanulói szervezeti formák:
15.1.1.A tanulócsoport:
A kollégiumi élet legmeghatározóbb egysége a tanulócsoport. Szervezésekor a pedagógiai munka
legoptimálisabb feltételeinek megteremtésére kell törekedni. Egy tanulócsoportba kollégiumunkban
átlagosan 27,8 tanuló tartozik. A tanulócsoport tevékenységéért a csoportvezető tanár felel.
A tanulócsoport a napirend egyes szakaszaiban a csoportvezető tanár irányításával egységben
tevékenykedik.
A tanulócsoport egyes szabadidős programok, kötetlen tevékenységek ideje alatt is meghatározó
szervezeti forma.
A tanulócsoport számára a csoportvezető tanár éves munkatervet dolgoz ki. A munkaterv tartalmazza a
csoportfoglalkozások és csoportszintű programok ütemezését.
A tanulócsoport a hagyományőrző programok valamelyikének is szervezője.
Tervei és értékelései a közösség mellett az egyén fejlődésének is fontos mozzanatai.
15.1.2.Az évfolyam:
Az egy évfolyamba tartozó diákok összessége. Hagyományőrző programok, szabadidős
tevékenységek, és kötetlen tevékenységek szervezésénél van szerepe.
15.1.3.A szobaközösség:
Az egy szobában lakó tanulók a kollégiumon belüli, primer közösséget alkotják.
15.1.4.Diákkörök, érdeklődési körök, klubok:
A HPP által meghatározott éves munkaterv szerint működő diákkörökbe, érdeklődési körökbe,
klubokba bekapcsolódó diákok összessége.
15.1.5.A diákönkormányzat:
A diákok által választott képviselőkből álló, a kollégiumi életet szervező, abban a Közoktatási Törvény
által biztosított jogosítványokkal rendelkező érdekvédelmi szervezet.
A DÖK vezetője az intézmény életében fontos szerepet tölt be. Tevékenységét a Közoktatási Törvény,
a kollégiumi és saját SZMSZ-e alapján végzi.
Képviselői részt vesznek a különféle állandó és ad hoc kollégiumi bizottságok munkájában.
/jutalmazással, fegyelmezéssel kapcsolatos bizottságok/
15.1.6.A közgyűlés:
A kollégiumi élet legmagasabb főszerve. Évente legalább 3 alkalommal a teljes tanulói közösség vagy
az általa delegáltak a kollégiumi működés egészét átfogó kérdésekben tájékoztatást kapnak, és kérdéseket
intéznek a diákönkormányzathoz és az intézmény tantestületéhez.
15.2.Tanári szerveződési formák:
15.2.1.A tantestület:
Az intézményben tevékenykedő tanárok és az igazgatóhelyettes által alkotott közösség.
Jogosítványait az oktatási törvényben és a kollégiumi SZMSZ-ben meghatározottak szerint gyakorolja.
31
15.3.Szülői szerveződési formák:
15.3.1.A Szülői Munkaközösség:
Az egyes tanulócsoportokhoz tartozó szülők által választott képviselőkből álló szervezet. Tagjai részt
vesznek a kollégiumi programokon, egyes esetekben szervezői azoknak. Tevékenységükkel az intézmény
szakmai munkáját és annak tárgyi feltételeit kívánják elősegíteni.
16.A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, a kollégiumi felvétel
1. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól.
2. Kötelezően fel kell venni a kollégiumba azt a tanulót, akinek felvételét a gyámhatóság
kezdeményezte, illetve azt, aki intézeti elhelyezett és felvételét törvényes képviselője kezdeményezte.
3. A nem kötelező kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásánál felvételt nyerhet az, aki
valamelyik szombathelyi iskolában nappali tagozatos képzésben részesül; kollégiumi elhelyezés hiányában
az iskolai nevelést, oktatást nem tudja igénybe venni; bejárása nehezen oldható meg; a szülői házban a
tanuláshoz biztosított feltételek kedvezőtlenek.
4. Ha minden olyan tanuló, aki a 2. pontban említettek alapján felvételt nyert, kivéve a 6.
pontban felsoroltakat, s még további tanulók elhelyezésére nyílik lehetőség, felvehető a kollégiumba olyan
tanuló is, akinek a bejárása nem ütközik nehézségekbe.
5. Amennyiben a férőhelyek korlátozott száma miatt adott tanévre több kollégiumi igény
érkezik, mint a férőhelyek száma, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni azt a tanulót,
- aki a megelőző tanévben a kollégium diákja volt, eredményesen zárta az előző tanévet, közösségi
munkája, magatartása az elvárásoknak megfelelő volt,
- akinek bejárása nem, vagy nehezen oldható meg,
- akinek felvételét a családi háttér indokolja,
- aki a bázisiskolák diákja.
6. Annak a tanulónak a felvételi kérelmét, akinek magatartása, szemléletmódja a közösségre
rombolóan hat, a nevelőtestület elutasíthatja.
A felvételi kérelem elutasítása után a tanuló a város más kollégiumaiba kérheti felvételét.
7. Év közbeni át- és felvétel esetén mérlegelni kell a tanuló felvételének várható hatását a
kollégiumi közösségre.
17.A tanulók fejlődésének értékelése
A tevékenység célja a tanulók személyiségfejlődésének és a közösség alakulásának nyomon követése,
a folyamatos személyiség- és közösségi fejlődés elősegítése.
Az értékelés átfogja a nevelőmunka egészét. Egyrészt folyamatosan értékeljük az egyéni- és közösségi
teljesítményeket, másrészt kiemelt alkalmak során mélyebb értékeléseket, elemzéseket végzünk.
Az értékelés a kollégiumban az iskolától eltérő módon történik, összetett rendszert képez. Az értékelés
eredményessége feltételezi a nevelési partnerek /szülő, iskola, kollégium/ és a tanuló együttműködését.
Az eredményes értékelés érdekében konszenzusra kell jutni a nevelési partnereknek a meglévő és
különbözőséget mutató saját értékrendszereiket illetően. Ezért fontos mindegyik résztvevőtől a tolerancia és
a magas fokú empátiás képesség megléte.
A kollégiumi értékelés eredményessége az esetek egy részében jóval az értékelés után mutatkozik csak
meg. Néha hónapok, évek múltán várható pozitív visszacsatolás a tanuló részéről.
Az értékelés természetes igény és nevelési lehetőség az egyén és közösség részéről, elutasítása esetén a
személyiségfejlődés zavarára lehet következtetni.
A kollégiumi értékelések alkalmával értékeljük - elemezzük az egyén és közösség emberi
viszonyulásait, értékrendjét, valamennyi tevékenységi területen végzett munkáját, a komplex tanulási
tevékenységet.
Ki értékel? : Értékelést végez maga a tanuló és a diákközösség /önértékelés/. A közösségi értékelésnél
és egyéni értékelésnél is meghatározó a csoportvezető nevelőtanár ítélete.
32
A nevelőtestület az egyéni és közösségi előmenetelt folyamatosan és időközönként szempontokhoz
kötötten értékeli.
Értékelést végeznek a szülők, családonként, szűkebb-tágabb környezetükben és a Szülői
Munkaközösségben egyéni és közösségi szempontok szerint.
A diákok és diákközösségek értékelése nemcsak kollégiumhoz kapcsoltan történhet.
A bázisiskolák nevelőtestülete az iskolai előmenetel, a tanulói magatartás és a rendelkezésre álló
információk alapján értékeli a kollégista tanulókat és a diákközösséget.
Az értékelés formái:
1. Nevelési tevékenységbe épített folyamatos és alkalomszerű egyéni és közösségi
értékelések; szóbeli értékelések; írásos értékelések, dicséretek, elmarasztalások - kollégiumi ellenőrző
betétlapokon keresztül / csv. tanár, kollégiumvezető/.
2. Félévi, év végi teljesítményhez kötődő értékelésnél, jutalmazásoknál figyelembe kell
venni a közösség érdekében kifejtett tevékenységet, tanulmányi tevékenységet, magatartást, szorgalmat.
3. A kollégium „Az év kollégistája” díj odaítélésénél tárgyjutalomban részesíti a
legkiemelkedőbb tanulókat, akik több éven át példamutató magatartást, szorgalmat tanúsítottak és
kiemelkedő közösségi munkát végeztek.
A nevelőtestület és a diákönkormányzat dicséretben részesíthet egy - egy kisebb, nagyobb közösséget
is.
A Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet segítségével tárgyi jutalomban részesítjük azokat a tanulókat
vagy tanulói közösségeket is, amelyek a kollégium, vagy más kollégium által rendezett egy - egy
rendezvényen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak vagy helyezést értek el.
Az egyes szervezetekhez (SZM, alapítványok) való felterjesztések alkalmával a nevelőtestület és a
diákok közös értékelése alapján kell a javasolt tanulók sorrendiségét eldönteni. A Szülői Munkaközösség
által alapított díj az „Az év kollégistája”, mely nemenként, tanévenként kerül kiadásra.
A kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók jutalomkiránduláson való részvételt is nyerhetnek. A
kirándulás költségeihez, a kollégium lehetőségeihez mérten járul hozzá.
A tanulók értékelése nemcsak pozitív tartalommal történhet. Az elmarasztalás formáját az esemény
súlya határozza meg. Az elmarasztalás formája lehet: a csoportvezető ill. kollégiumi nevelőtanár szóban
vagy írásban figyelmezteti azt a tanulót, aki magatartásával megsérti a közösségi együttélés szabályait (a
napirendet, házirendet).
Amennyiben az írásos figyelmeztetés ellenére a tanuló magatartásában nem tapasztalható változás,
egyeztetést kezdeményezünk a szülőkkel. Ha a kezdeményezés nem volt eredményes, írásban meg kell
erősíteni.
A csoportvezető tanár iskolai látogatásai alkalmával az osztályfőnökkel megbeszéli tapasztalatait.
- A figyelmeztetés fokozatai:
o nevelőtanári figyelmeztetés
o nevelőtestületi figyelmeztetés
o kollégiumvezetői figyelmeztetés.
Amennyiben a fegyelmező intézkedések nem vezetnek eredményre, illetve a kollégium rendjének
megsértése többször ismétlődik vagy súlyos, abban az esetben a szülőkkel egyeztetést kezdeményezünk.
Amennyiben ezzel a lehetőséggel a szülők nem élnek vagy nem vezet eredményre, fegyelmi eljárás
megindítását kell kezdeményezni.
33
18.A kollégium nyilvánossági rendszere; a pedagógiai program nyilvánossága
Megszólíto
ttak köre
Ír
ásos
formá-
ban
Ide
je,
interval-
luma
Sz
óbeli
formá-
ban
Ideje
, interval-
luma
K
épi
formá-
ban
Id
eje,
inter-
val-
luma
Ele
ktro-
nikus
formá-
ban
Ideje,
interval-
luma
1. Tanulók x alk
alom-
szerű,
rendsze-
res
x alkal
om-szerű,
rendsze-res
x al
kalom-
szerű,
rendsze-
res
x rends
ze-res
2.Tanulók
speciális
csoportja
x alk
alom-
szerű,
rendsze-
res
x alkal
om-szerű,
rendsze-res
x al
kalom-
szerű,
rendsze-
res
x alkalo
m-szerű,
rendsze-res
3.Szülők
speciális
csoportja
x alk
alom-
szerű,
rendsze-
res
x alkal
om-szerű,
rendsze-res
x al
kalom-
szerű
4.
Fenntartó
x alk
alom-
szerű,
rendsze-
res
x alkal
om-szerű
5.Nevelőte
s-tület
x alk
alom-
szerű
x rends
ze-res,
alkalom-
szerű
1-2:
Az egyes tanuló tájékoztatása nyilvánossági tevékenységbe való bevonása és a visszacsatolás egyéni
beszélgetések, értékelő beszélgetések, a kollégiumi tevékenységek szervezésével, lebonyolításával
kapcsolatosan írásos, szóbeli, képi, és elektronikus formában történik.
A tanulók egyes speciális csoportjai /DÖK, érdeklődési körök, tanulócsoportok/ a kollégium
működésével, érdekvédelmi problémák megvitatásával /az oktatási törvény biztosította jogosítványok
alapján/, a hagyományőrző és csoportprogramokon lesznek részesei a kollégiumi nyilvánosságnak. Az
alkalomszerű és rendszeres szóbeli és írásos megnyilvánulások mellett a faliújságon keresztül a kollégiumi
élet mindennapjaival, aktuális tennivalókkal kapcsolatos információkat adjuk közre.
A kollégiumi rádió műsoraival, ünnepi megemlékezésekkel, a közösségi élet, a diákszolgálat
szervezésével kapcsolatos közérdekű információszolgáltatást végez.
Videóra rögzítjük, és közösségsegítő céllal felhasználjuk a közösségi és hagyományőrző programokat.
Fényképeket és tablókat készítünk a kiemelkedő eseményekről, a diákélet mindennapjairól.
3. Szülők:
Alkalomszerű nyilvánossági formák a nyílt napokon, fogadó órák alkalmával, szülői értekezleteken,
egyéni beszélgetések alkalmával adott-kapott tájékoztatások.
Rendszeresek: az írásos szülői tájékoztatások és visszacsatolási lehetőségekkel való kapcsolatkeresés.
/kollégiumi ellenőrzőkönyvi betétlapok, írásos tájékoztatók/
Szülői munkaközösség:
Tájékoztatók alkalmával, SZM üléseken, együttes tevékenységek tervezésénél, szervezésénél, az
intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben az oktatási törvény biztosította jogosítványok alapján.
34
4. Fenntartó:
Az oktatási és más vonatkozó törvények által leírtak szerint írásos jegyzőkönyvek, beszámolók,
adatszolgáltatás, tájékoztatók eljuttatásával. Alkalomszerű írásos és szóbeli információadások és
intézkedések kérésekor, együttes tevékenység végzésekor.
5. Nevelőtestület:
Az oktatási törvényben biztosított jogosítványok gyakorlásához adott és kapott írásos és szóbeli
információszolgáltatás és jogosítványgyakorlás révén; a szakmai munka tervezése és szervezése, a
kollégiumi tevékenységrendszer tervezése-irányítása, a dokumentumok megalkotása során, a tantestületi és
nevelési értekezletek és a napi kapcsolatok során.
18.1.A Pedagógiai Programról való tájékoz tatás, a megismertetés formája, rendje
Az intézmény Pedagógiai Programjáról tájékoztatót tartunk a beérkező, 9. évfolyamos diákok,
valamint az új kollégisták szüleinek. Az ismertetés, írásos összefoglaló útján elektronikus formában,
valamint a nyitó szülői értekezleteken történik. A Pedagógiai Program módosítása után a változtatásról
tájékoztatjuk az év eleji nyitó szülői értekezleteken az érintetteket.
18.2.A Pedagógiai Programhoz való hozzáférhetőség biztosítása
A Pedagógiai Program hozzáférhetőségét biztosítjuk az intézmény könyvtárában és a kollégiumi
honlapon. Emellett az érdeklődők a Pedagógiai Programba a kollégium könyvtárában is betekinthetnek.
18.3.A Pedagógiai Programmal kapcsolatos tájékoztatás kérés és adás rendje
A Pedagógiai Programmal kapcsolatosan tájékoztatásra jogosult a kollégiumvezető. A tájékoztatás
kérés az érdeklődők részéről történhet szóbeli, vagy írásos formában. A tájékoztatásadást annak megfelelően
kell tenni, hogy a kérés írásban vagy szóban érkezett. A tájékoztatáskérés történhet az intézmény által
szervezett alkalmakon, vagy spontán módon. A szervezett alkalommal feltett kérdésre a reagálást
nyilvánosan kell megtenni, vagy a kérdést megfogalmazó kívánságára egyéni tájékoztatás is adható.
19.A kollégium hagyományrendszere, továbbfejlesztésének terve
Kollégiumunk 36 éves múltra tekint vissza. A kollégiumi hagyományok a kollégium életében
kétpólusúan jelentkeznek. Egyrészt átfogják a kollégiumi élet mindennapjait: kifejezésre jutnak a kollégium
családias légkörében, a szülőkkel való szoros kapcsolattartás igényében, a fenntartóval, az iskolákkal,
osztályfőnökökkel való együttműködésre való törekvésben, a személyiségközpontú nevelőmunkában, a
konstruktív intézményi légkörben. Másrészt: hatványozott formában jutnak kifejezésre a kollégiumi
ünnepek, hagyományőrző programok megrendezésénél.
Kollégiumunk diákjait, a diákok, a nevelőtestület és a szülők közösségét egyaránt rendkívül erős
összetartozás tudat, egymásért érzett felelősség jellemzi. Ennek megnyilvánulási formái a közösen
kidolgozott pályázati projektek, a programok, rendezvények során való együttműködés, a mindennapok
feladatai közbeni együttes tevékenység és az egymás iránti bizalom az örömök, bánatok és problémák
megosztásában. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy tisztában vagyunk erősségeinkkel, gyengeségeinkkel, az egyéni
képességekkel, tehetségterületekkel ezekre építve és a tantestület részéről személyes példaadással kívánjuk
még erősebbé tenni a kötődéstudatot a hozzánk tartozókban. Régi diákjaink visszajárnak hozzánk, ránk
bízzák gyermekeiket. Kollégiumunk egyike a város kollégiumainak, mégis nevének kiejtése pillanatok alatt
egybe tud forrasztani addig ismeretlen embereket. Mi ad ehhez az erőt? Biztosan nem a Nagy Elemér tervei
alapján készült kocka épület varázsa, hanem az a kitartó és következetes pedagógiai munka, az egymásra
való odafigyelés és törődés, amely a kollégium mindenkori diákjaiból és tanáraiból árad. Egy leánycsoport
emlékeiből idézve:
„Egy kollégiumban eltöltött év után”
„Szeptember óta úgy érzem eléggé megváltozott az életem és a felfogásom is. Úgy érzem, eddig
burokban éltem, aztán ide kerültem és meg kellett látnom, milyen a világ valójában. Nem tudtam sok olyan
dologról, amiben most örömömet lelem. Nem tudtam új dolgokat kipróbálni, mivel nem találkoztam új
emberekkel, akik újdonságokat mutattak volna. Kezdek talán kiengedni és megtalálni magam. Úgy érzem
nagy változás kezdődik bennem… Pontosabb is lettem, de most ez egyre kevesebbszer fordul elő. Talán nem
aggodalmaskodom annyit, mint azelőtt.”
35
„A kollégium még mindig az egyik legbiztosabb pont, mióta közép suliba kerültem. Nem azt mondom,
hogy fenékig tejfel, mert néha megfordul a fejemben, mi lenne, ha elfutnék.”
„Változtatott rajtam a kollégiumi élet. Például sokkal jobban megbecsülöm az otthon eltöltött két
napot, mint valaha. Nem vitatkozom annyit a szüleimmel, bár még néha most is túl nagy a szám. Illetve talán
egy picit megtanultam ellátni magamat és megtanultam a pénz értékét is. Talpraesettebb és bőbeszédűbb
lettem. Jobban ki tudom magam fejezni.”
„Micsoda gyönyörű volt az első év a koleszban! Olyan jó csapat voltunk! Csak azt sajnálom, hogy az
új szobatársaink nem tapasztalhatták azt a szeretetet, ami itt volt! Persze most is van, csak nem annyira
tartjuk kézben.”
„Mit változtatott rajtam a kolesz? Szerintem sok mindent. Nagyon jó, hogy ennyi új emberrel
ismerkedtem meg… Először megijesztett, hogy ilyen sokan vagyunk, de most már csak a pozitív oldalát
látom. Lassan úgy érzem, mintha egy nagy család lennénk. Nagyon furcsa, amikor hazamegyek, és egyedül
fekszem le, nem tudok még a sötétben a többiekkel beszélgetni, az egy teljesen más világ. Egy nagyot
lapoztam azzal életem könyvében, hogy eljöttem ide.”
„Ha van olyan, amiről kijelenthetem, hogy soha az életben megbánni nem fogom az, amikor
eldöntöttem, hogy én bizony kollégista leszek, méghozzá: ITT!”
( Részlet a kollégium fennállásának 35. évfordulójára kiadott évkönyvből)
A nemzeti és kollégiumi ünnepeket az épületben és környékén is kifejezésre kell juttatni.
A tanév folyamán 3 nemzeti ünnepről emlékezünk meg külön nagyrendezvényeken.
Március 15-e környékén házi és a költészet napjához kapcsolódóan megyei szavalóversenyt
rendezünk. Március 15-e tiszteletére ünnepséget szervezünk. A magyar összetartozás napjára
programsorozattal készülünk.
Október 23-áról ünnepi műsorral emlékezünk meg. Emellett stúdión, faliújságon keresztül emlékezünk
meg az aradi vértanúk napjáról, a holokauszt emléknapjáról.
Hagyományos rendezvényeink: az I. évfolyamosok bemutatkozó estje, a Mikulás, a karácsonyi
gyertyafényes vacsora és ünnepség, a farsang, a ballagás.
Évente 3 alkalommal rendezünk közgyűlést. A Kollégiumi Stúdión keresztül egyéb megemlékezések,
ünnepségeket is szervezünk.
Hagyomány és megújulás egyszerre is jelen van intézményünkben. Az aulában lévő interaktív
közösségi falon követhetők képekben a tanév jeles eseményei, a versenyeken kiválóan szereplő diákok
érmeit, serlegeit, okleveleit kiállítjuk. Évente átadjuk a Szülői Szervezet és az intézmény közös elismerő
díját, az év kollégistája plakettet és a hozzá járó jutalmat. Hagyományaink közé tartozik, hogy a
Diákönkormányzat támogatja a tanulócsoportok kirándulásait. A kollégium fennállásáról 5 évente
emlékezünk meg, ünnepi műsorral és rendezvényekkel.
A kollégium aulájában a közösségi falnál magyar nemzeti zászlót helyeztünk el. Ünnepségeinken
hagyomány a zászlós bevonulás.
20.Humán erő-forrásgazdálkodási, fejlesztési, továbbképzési tervek
20.1.A kollégiumi nevelőtanárral szemben támasztott követelmények
- A kollégiumi nevelőtanár rendelkezzen pedagógus szerepkörének ellátásához szükséges
adottságokkal és képességekkel.
- Legyen jó beszédkészsége, közlő képessége, kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képessége.
- Legyen pedagógiai helyzetfelismerő és tájékozódó képessége.
- Rendelkezzen rögtönzőképességgel, képes legyen feloldani a környezetében és önmagában
jelentkező konfliktusokat.
- Tudatosan alkalmazza a metakommunikatív jeleket nevelőmunkájában.
- Legyen jó empátiás és szervezőkészsége.
- Érezzen elhivatottságot hivatása iránt.
- Legyen gyerekszerető, higgyen a felvázolt értékekben, emberi kapcsolataiban, emberi
együttműködésben legyen példamutató.
- Ismerje az örök etikai értékeket, fogadja el azokat.
- Tisztelje a tudást, szeresse hazáját.
- Legyen elhivatott a környezeti értékek védelmében.
36
- Ismerje és törekedjen az egészséges életmód megvalósítására.
- Legyen tájékozott a világ globális problémáinak felismerésében, tanúsítson együttérzést.
- Tartson lépést a világ változásaival.
- Legyen hivatástudata, pedagógiai beállítottsága.
A pedagógus mesterség jellemzői:
- A szakképzettség
- Szakmai ismeret
- Gyerekszeretet
- A pedagógiai tapasztalat
- A pedagógiai képzelet
- Önértékelő képesség
- Önmagunk, hivatásunk szerepvállalása
- A pedagógiai tapasztalat
- Szerep azonos viselkedés
- Kisszerűségtől való mentesség
Humán erőforrásként értékeljük a hatékony, együttműködésen alapuló tantestületi légkört. Igyekszünk
teret nyitni a tanári önmegvalósításnak, (pl. speciális ismeretet adó foglalkozások). Továbbképzési terveinket
a pedagógusok továbbképzéséről szóló belső szabályzatunk alapján kívánjuk megvalósítani. A
továbbképzésekkel törekszünk a törvényi előírásoknak megfelelni, egyetemi végzettségeket szerezni, illetve
a pedagógus szakvizsga letételére, mindemellett szem előtt tartani a kötelező 7 évenkénti továbbképzésben
való részvételt. Fontosnak érezzük a fejlesztő pedagógiai ismeretek gyarapítását és azon pedagógiai
problémákra szervezett továbbképzéseken való részvételt, melyek a napi munkánkat segítik.
Szorgalmazzuk a tantestületben az innovatív légkört, mind a gyakorlati nevelőmunkában, mind az
elméleti alapvetések megismerésénél.
21.Anyagi - gazdasági erőforrás - bővítés
Az intézményben folyó nevelőmunka gazdasági forrásai az alábbi területekről származnak:
a. állami támogatások
/ normatív és más közoktatási célú támogatások és hozzájárulások /
b. fenntartói hozzájárulás
c. intézményi bevételek
(intézményi saját bevételek és a tanulók által igénybe vett étkezési szolgáltatás díja)
d. szülői szervezettől kapott támogatás (ajándékozás)
e. pályázati úton nyert támogatások
f. A Szolgálat Alapítványtól kapott támogatás (ajándékozás)
A Szolgálat Alapítvány: 1992 óta működik. Létrehozói a kollégium dolgozói voltak.
Céljai között szerepel: a tehetséges, példamutató tanulók számára támogatás biztosítása, a közösségi
élethez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges eszközök biztosítása.
Az Alapítványt támogatja a kollégista tanulók szüleinek többsége.
A Helyi Pedagógiai Programban és a nevelési tervekben megfogalmazott célok, feladatok
végrehajtásához szükségünk van anyagi - gazdasági erőforrásaink bővítésére. Ezek nagyságrendjét és
mibenlétét már taglalta a Program korábbi fejezete. Jelen esetben a forrásbővítésre térünk ki:
A Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetséghez való tartozásunkkal, ott kifejtett tevékenységünkkel
ösztönözni kívánjuk a kollégiumok oktatáspolitikai szerepének növelését, s ennek az állami finanszírozási -
támogatási rendszerben való kifejezésre juttatását.
A nevelő - oktatómunka színvonalának emelése, a Helyi Pedagógiai Programban tervszerűen és
konkrétan megfogalmazott törekvésekkel kiemelten számítunk a fenntartó támogatására.
Tovább kívánjuk erősíteni pályázati tevékenységünket. Kiszélesítve a pályázatírásba bekapcsolódók
körét. A közösségi célú pályázatírások mellett fontosnak tartjuk az egyes diákokhoz kapcsolódó pályázatok
sikerét is.
A Szülői Szervezetekkel való együttműködés révén nemcsak a szervezet saját bevételei, hanem a
szülők személyes kapcsolatai is erőforrás bővítést jelenthetnek. A Diákönkormányzat saját bevételeinek
tudatos felhasználása is ösztönzi a kollégiumi közösségi élet színvonalának emelkedését.
37
22.A nevelő - oktató munka fejlesztési területei
Nevelő - oktató munkánkban stratégiai feladatként az alábbi tevékenységi területeket és célokat
kívánjuk meghatározni:
1. A családhoz való pozitív viszony és kötődés kialakítása. A családban elfoglalt "szerep"
vállalása; a szülők, idősek, testvérek megbecsülése; egyén és a család, mint közösség fejlesztő egymásra
hatásának erősítése.
2. A lakóhelyhez, nemzetiséghez, hazához való kötődés erősítése és az identitástudat fejlesztése,
a közös emberi értékek megismerésével az európai léthez való tartozás érzésének megalapozása.
Fontosnak tartjuk tehát az emberi kötődések kialakulását, megerősítését, amely a személyiség számára
fogódzót jelent a konstruktív életvezetésben, segítséget ad a személyiségromboló hatások elleni
védekezésben.
Hankiss János gondolatai szerint:
"Életünk folyamán kötődéseink sziklaszilárdak, gyengülnek, elszakadnak, más kötődéseknek adják át
helyüket, de előre menni csak kézen fogva, egyik kötéstől a másikig lehet, különben elveszünk."
38
23.Jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási formák
23.1.Jutalmazások
Az eljárás neve Az értékelés
alapja
Az értékelés
alanya / aki értékel /
Az értékelési
gesztus módja, lényege
Nevelőtanári
dicséret
Eredmények
elérésé-hez,
közösségért vég-zett
tevékenységhez
kötött
nevelőtanár ellenőrzőkönyv
i betétlapon írásban
Nevelőtestületi
dicséret
Közösségi
rendezvé-nyeken
való részvéte- lért,
elért erdménye-kért
nevelőtestület ellenőrzőkönyv
i betétlapon írásban
Kollégiumveze
tői dicséret
Az intézmény
kiemelkedő
színvonalú kép-
viseletéért, kiemelke-
dő teljesítményért
kollégiumvezet
ő
ellenőrzőkönyv
i betétlapon írásban
Év végi
dícséret
Tartósan
kiemelkedő
teljesítményért
kollégiumvezet
ő, nevelőtestület,
diákönkormányzat
Kollégiumi
közgyűlésen való
kihirdetéssel
Év kollégistája
díj
Több éven
áttartó példamutató
magatartásért,
tartósan kiemelkedő
teljesítményért,
kollégiumvezet
ő, nevelőtestület,
diákönkormányzat
Ballagáson
vagy kollégiumi
közgyűlésen való
kihirdetéssel és
emlékplakett
átadással
23.2.Elmarasztalások
Az eljárás neve Az értékelés
alapja
Az értékelés
alanya
Az értékelési
gesztus módja,
lényege
Nevelőtanári
elmarasztalás
Egyszeri és
ismétlődő mulasztás
és kötele-
zettségszegés
nevelőtanár ellenőrzőkönyv
i betétlapon írásban
Nevelőtestületi
elmarasztalás
Ismétlődő
mulasztás,
kötelezettségszegés;
magatartási vétség
kollégiumvezet
ő
ellenőrzőkönyv
i betétlapon írásban
Kollégiumveze
tői megrovás
Ismétlődő
mulasztás, súlyos
kötelezettség- szegés,
kirívó maga-tartási
vétség
kollégiumvezet
ő
ellenőrzőkönyv
i betétlapon vagy
szü- lőnek levélben
is
Fegyelmi
eljárás
fegyelmező
intézke- dések
fegyelmi
bizottság
megrovás
szigorú
39
eredménytelensége,
súlyos kötele-
zettségszegés, kirívó
magatartási vétség
/szülő,
diákönkormány
zat, nevelőtestület,
iskolai osztályfőnök/
megrovás
kizárás
24.A diákönkormányzati tevékenység rendszere
A kollégiumi diák-önkormányzati tevékenység, mint nevelési eszköz hozzájárul a tanulók
személyiségének fejlődéséhez. A kollégiumi életben a demokrácia, a helyi közéletben való közreműködés
csak a diákok aktív részvételével, saját ügyeik önálló intézésével teljesedhet ki. Erre a munkára alkalmassá
kell tenni a diákokat, szükséges speciális képességek, készségek kimunkálása és fejlesztése. Törekedni kell
arra, hogy a tanulók kapjanak lehetőséget az önálló gondolkodásra, a megvalósítás élményére, de vállalják
az ezzel járó felelősséget, a kockázatot is.
24.1.A diák-önkormányzati tevékenység célja:
A diákok érdekvédelme, érdekképviselete; szabadidős és kulturális programok szervezése,
véleményezés és együttműködés az oktató-nevelőmunka fejlesztésében, az oktatási törvényben és a
kollégiumi SZMSZ-ben a diákönkormányzatot érintő jogok gyakorlása, a kollégiumi krónika vezetése, a
kollégiumi diák-önkormányzati képzések, ülések megszervezése, kapcsolattartás más
diákönkormányzatokkal, a kollégiumi diákkörök, a tanulási tevékenység támogatása.
24.2.A diák-önkormányzat feladatai:
- A kollégium tanulóinak érdekképviselete (minden olyan fórumon, melyen a tanulókat érintő
kérdésekről szó esik),
- javaslattétel a kollégiumot érintő valamennyi kérdésben
- véleményalkotás a diákokat érintő kérdésekben
- képviselő(k) delegálása a diákokat érintő egyeztető megbeszélésekre, fegyelmi tárgyalásokra,
- javaslattétel a kiemelkedő diák- és közösségi teljesítmények jutalmazására
- a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítése
- a közgyűlések összehívása és levezetése, beszámolás a végzett munkáról
- a hozzá eljuttatott felvetésekre 30 napon belül válaszadás
- a diák-önkormányzati tisztségviselőkre való javaslattétel összegyűjtése és a tisztségviselőket választó
közgyűlés összehívása
- a házirend módosítására tett javaslatok összefoglalása és írásba foglalása a tantestület felé való
beterjesztéshez
- a diákönkormányzatot segítő pedagógus személyének meghatározása
A diák-önkormányzat hatásköre kiterjed:
- a hatáskörök gyakorlásáról való döntésekre
- a saját működéséről szóló kérdésekre
- a működéshez rendelkezésére bocsátott, illetve pályázati úton elnyert anyagi eszközök
felhasználására
40
25.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok,
tevékenységek
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az 1997. évi 31. törvény alapján végezzük. A kollégium
vezetője mellett a gyermek- és ifjúságvédelmet - a nevelőtestület egyetértésével - az intézményvezető által
megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el.
Emellett valamennyi kollégiumi tanárnak közre kell működni a hátránykompenzálásban, gyermek- és
ifjúságvédelemben.
Fontos a:
1. pedagógus - szülő - gyerek közötti jó kapcsolat
/együttesen oldják meg a problémát/
2. pedagógus - osztályfőnök - tanuló folyamatos, személyes kontaktusa
3. magas szintű gyermekismeret:
A tanulási vagy viselkedésbeli gondokat kiváltó okok és tünetek kezelésére a legjobb megoldás megtalálása.
4. Súlyosabb esetekben a lakóhelyi gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatfelvétel és
kapcsolattartás.
A pedagógus feladatai:
Megértő légkör, jó emberi kapcsolatok kialakítása, a tanítvány társas kapcsolatainak figyelemmel
kísérése, "életszituációk" létrehozása, együttes tevékenységekkel, feladatokkal való megbízása,
élményteremtés.
Tájékozódás a felnőttekhez való viszonyáról, szabadidő felhasználásáról, életcéljairól, tanulmányi
tevékenységéről, önismereti játékok és beszélgetések, szituációs és szerepjátékok.
A már kialakult betegek gyógyítása:
Kapcsolatfelvétel:
1. Nevelési Tanácsadó
2. Gyermek Ideggondozó /pszichológus, pszichiáter/
3. Rendőrség /Bűnmegelőzési és Ifjúságvédelmi Osztály/
4. Orvosi szakrendelések
Diák feladatai:
- öngyógyítás
o sport
o művészet, olvasás
- feszültségoldás, problémamegoldás
A kollégium igazgatóhelyettese gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához
szükséges feltételekről.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről a diákokat és szülőket
tanévkezdéskor a faliújságon írásban tájékoztatni kell. A tanév folyamán, a faliújságokon (fszt., 1. em., 3.
em.) jól látható hirdetménnyel kell a diákokat az ifjúságvédelmi felelős elérhetőségéről tájékoztatni.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a csoportvezető tanárok gyermek- és ifjúságvédelmi
munkáját.
Feladata:
a) a csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és
milyen időpontban fordulhatnak hozzá, arról, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot
ellátó intézményt kereshetnek fel;
b) a pedagógusok, szülők, diákok jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert
veszélyeztetett tanulóknál-a veszélyeztető okok feltárása érdekében törekszik a tanulók családi
környezetének megismerésére;
c) a fiatalkorú-bántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető,
veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot;
d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken;
e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a kollégium
igazgatóhelyettese indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint
41
illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében
meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás, térítési díj
hozzájárulás intézményhez történő utalása formájában való nyújtására;
f) a kollégiumban a tanulók, és a szülők által jól látható helyen közzéteszi az ifjúságvédelmi
feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia, ifjúsági lelki segély
telefon, fiatalok átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát;
g) tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az ifjúságvédelmi
felelős kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg
tanulók beilleszkedésének elősegítésére. A kollégiumi egészségnevelési programjában kábítószer ellenes
program kidolgozását segíti és figyelemmel kíséri annak végrehajtását. Szükség esetén intézkedés megtételét
kezdeményezi a kollégium igazgatójánál. Az ifjúságvédelmi felelős továbbtanulási, pályaválasztási
tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szülőknek a további középfokú és felsőfokú iskolai
tanulmányok megkezdéséhez.
26.A szülő, a gyermek, a tanuló, kollégista, a pedagógus együttműködésének
formái, a továbbfejlesztés lehetőségei
26.1.A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és
formái:
A kollégium feladata a szülőnek, mint nevelési partner elvárásainak megismerése. A tanulók
személyiségének, otthoni körülményeinek, problémáinak jobb megismerése csak a szülőkkel való kapcsolat
révén lehetséges. A diákok személyiségfejlődésének elősegítése közös követelmények felállításával.
Az oktatási törvényben biztosított jogok gyakorlása a szülők és szervezeteik számára.
A kollégiumi munkába betekintést nyerhetnek a szülők.
Közös célokat fogalmazunk meg szakmai és eszközbeli fejlesztés terén.
A tanulókövetéshez és a tanulók előmenetelének figyelemmel kíséréséhez szükség van a szülőkkel
való kapcsolattartásra. Elvárásaink közé tartozik, hogy betegség és más távollét esetén a szülők jelzést
adjanak a kollégium felé. Ugyanezt kérjük, ha a tanuló környezetében, vagy a tanulóval olyan esemény
történik, amely jelentősen befolyásolja a tanuló magatartását, fejlődését. Természetesen a csoportvezető
tanárok is adnak a szülők felé tájékoztatást a kollégiumi tartózkodás során előfordult, hangsúlyos
történésekről.
26.2.A szülőkkel való kapcsolattartás formái:
- iskolai szülői értekezlethez kapcsolódóan fogadóórák szervezésével,
- kollégiumi és iskolai szülői értekezleteken,
- kollégiumi rendezvényeken,
- a Szülői Munkaközösség megbeszélésein,
- alkalomszerűen,
- telefonos, elektronikus, írásos érintkezési formákon keresztül.
42
27.A helyi pedagógiai program készítésének mechanizmusa
A Helyi Pedagógiai Program készítése az 1996/97 - es tanévben indult el, a nevelésfilozófia és a célok
meghatározásával.
A 96/97- es tanév végén a nevelési tervek készítéséhez, kereszttantervi bontásban láttak hozzá
egyenként a tantestület tagjai.
A Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat 1-1 ülésén foglalkozott a programmal.
Ezt követően az alkotó csoport, figyelembe véve a javaslatokat készítette el az első olvasatot.
Az első olvasathoz tett kiegészítések figyelembevételével készült el a program és a nevelési tervek
újabb átdolgozása.
Az átdolgozott változat került beterjesztésre a nevelőtestület, és a diákönkormányzat elé. Ezt követően
a tantestület részéről újabb módosítási javaslatok érkeztek. Újabb átdolgozásra kerül sor mindaddig, míg
végleges, konszenzuson alapuló elfogadásra lehetőség nem nyílik.
A program bevezetésre került 1998. szeptember 1-től.
A program minőségbiztosítási fejezettel egészült ki 2001. március 13-án. A kiegészítéseket figyelembe
véve működik az intézmény 2001. szeptember 01-től.
A törvényi változásoknak megfelelően a Helyi Pedagógiai Programot 2004. tanévén átdolgoztuk.
Az intézmény jövőképével, a minőségirányítással kapcsolatos elképzelések külön intézményi
dokumentumban (IMIP) kerültek összefoglalásra.
A kollégium jogutóddal történt megszűnése után a Helyi Pedagógiai Programot 2007. októberében
átdolgoztuk és a Gépipari, Informatikai Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programjához
csatoltuk.
A Helyi pedagógiai Programot 2010. február-márciusában dolgoztuk át, és egészítettük ki a
csoportfoglalkozások kerttantervével. 2011. szeptemberében a szervezeti változások ( leválasztás a Gépipari,
Informatikai Műszaki Szakközépiskoláról és a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium
kereteibe történő integrálás) mentén hajtottunk végre módosításokat, illetve az adott tanévre vonatkozó
konkrét adatokkal láttuk el a dokumentumot.
28.A kollégiumi foglalkozások kerettanterve és éves óraszáma
A csoportfoglalkozások tervezésénél 37 nevelési héttel számolunk a 9-11. évfolyamon, a12-13-14.
évfolyamon pedig 33 nevelési héttel. A kerettantervi témakörök foglalkozásait a 9-11. évfolyamon 22,
illetve a12-13-14. évfolyamon 20 foglalkozásra határozzuk meg. A 9-11. évfolyamon 15, a 12-13-14.
évfolyamon 13 csoportszervezéshez kapcsolódó foglalkozás tervét határozzuk meg.
Kerettantervi témakörök
- Tanulás
- Énkép, önismeret, pályaorientáció
- Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
- Környezettudatosság
- Testi és lelki egészség
- Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági
nevelés
- Hon- és népismeret
43
28.1.A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma a kerettantervi
témakörökre vetítve
Témakör 9.
évfolyam
10.
évfolyam
11.
évfolyam
12.
évfolyam
13-
14.
évfolyam
Tanulás 4 3 3 1 1
Énkép, önismeret,
pályaorientáció
Európai
azonosságtudat.
Egyetemes kultúra
3 3 2 4 5
Környezettudatosság 2 2 2 2 3
Testi és lelki
egészség
4 4 4 4 4
Felkészülés a felnőtt
szerepeire
Aktív
állampolgárságra,
demokráciára nevelés.
Gazdasági nevelés
3 3 3 3 2
Hon-és népismeret 3 4 4 3 3
22
óra
22
óra
22
óra
20
óra
20
óra
témakör 9.évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13-14. évfolyam csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés énkép, önismeret,
pályaorientáció csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés
tanulás énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció testi, lelki egészség tanulás tanulás tanulás tanulás tanulás hon-és népismeret csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés környezettudatosság testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség Állampolgári és gazd. nevelés hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret európai azonosságtudat,
egy.kultúra csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés tanulás tanulás tanulás csoportszervezés csoportszervezés
énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret
csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra
európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség
európai azonosságtudat,
egy.kultúra hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés
csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra
tanulás tanulás tanulás énkép, önismeret,
pályaorientáció európai azonosságtudat,
egy.kultúra csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés
európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra európai azonosságtudat,
egy.kultúra csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés
tanulás európai azonosságtudat,
egy.kultúra énkép, önismeret,
pályaorientáció csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés
énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció énkép, önismeret,
pályaorientáció hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés
28.2.A tanulás
Időkeret
9. 10. 11. 12. 13-14.
4 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra
Tanulás
Célok:
A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók tegyenek szert a tanulás
szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására.
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az
egyénhez igazodó tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a
képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudáskonstruálási
módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának,
gondolatának elfogadását.
A tanulás-módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez,
kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán
kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak
megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni.
Fejlesztési követelmények:
Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat
figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.
Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani.
Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit.
Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási
technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli
megfogalmazását. Tudjon ,,felelés-helyzetben” teljesíteni.
Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket.
Tudjon szelektálni az információk tömegében.
Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket.
Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait.
Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges
dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására.
Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban
számoljon be a megoldásokról.
Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai.
Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon (IKT technológiák) alapuló információhordozók
használatában, alkalmazza azokat.
Feladat:
- A helyes tanulási szokások, stratégiák, időbeosztások kialakítása
- Felzárkóztatás, korrepetálás megszervezése;
- A tanulmányi munka folyamatos ellenőrzése, értékelése;
- Rendszeres kapcsolattartás osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel.
- A gyengébb képességűek rendszeres segítésének megszervezése;
- Könyvtár használata, irodalmi ajánlás tantárgyakhoz, témakörökhöz;
- Motiválás, szakmai segítség adás szaktárgyi és tanulmányi versenyeken való részvételre;
- A tehetség felfedezése és kibontakoztatása; tehetséges tanulóknak kibontakozási lehetőség teremtése
kisebb és nagyobb tanulóközösségekben
- Rendszeres tanulással, folyamatos önképzésigény támasztással és irányítással felkészítés választott
pályájukra, hivatásukra.
46
A fejlődés főbb jellemzői:
- hatékony tanulási módszerekről, bevált szokásokról beszélgetés;
- felzárkóztatás;
- tehetségkutatás, - gondozás, minden évfolyamnál
- érettségi és felvételi előkészítő foglalkozások;
- pályaorientáció, pályaválasztás;
- tehetségkutatás.
Kommunikáció:
A kommunikáció információk közlése, átvétele különböző jelrendszerek, közvetítő rendszerek útján.
Feladat:
- A szóbeli és írásbeli kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztése
- kultúrált kapcsolatteremtésre nevelés, szoktatás;
- a hatásos beszéd alapjainak, módszereinek megismerése, elsajátítása;
- önkifejező képesség fejlesztése;
- mindennapi életben történő eligazodás segítése kommunikációs rendszerek megismerésén keresztül
(könyvtár és médiakultúra)
- hogyan szerezzenek barátokat, hogy bánjanak az emberekkel;
- esztétikai nevelés (vizuális, - zenei, - mozgáskultúra);
- informatikai ismeretek elsajátítása, képi informatikai rendszerek megismerése, választási lehetőségek
mérlegelése;
- konstruktív konfliktuskezelés megtanítása; döntési képességek kimunkálása;
- a kollégium kisebb nagyobb közösségeihez való alkalmazkodás fejlesztése, egyén és közösség
pozitív egymásra hatásának kialakítása;
- a társadalom kisebb- nagyobb közösségeiben előforduló szerepekre való felkészítés;
- idegen nyelv: gyakorlási lehetőségek, rendszerező alkalmak szervezése
- képessé tenni az értékek felismerésére és elfogadására, a meggondolt véleményalkotásra, mások
igazságos megítélésére;
- a magyar, európai és világ kultúra és művészet jeles alkotóinak, alkotásainak megismerése;
- a művészeti értékek tekintetében befogadóvá nevelés;
- a tehetséges tanulók ösztönzése a művészi önkifejezésre.
A fejlődés főbb jellemzői:
Az 9-10. évfolyam tanulóival megismertetjük a vizuális kommunikáció, a zenei kommunikáció, nyelvi
kommunikáció, meta- és mozgásos kommunikációval kapcsolatos mikro- és makrokörnyezeti elvárásokat.
Képesség és készségfejlesztő foglalkozásokon törekszünk ezek gyakoroltatására, az önkifejezés, önfigyelés,
önkontroll fontosságának megismertetésére. 11-12. és felsőbb évfolyamon a tanulók megnyilvánulásaiban
elvárjuk a tanultak beépítését és a tudatos életvitelre épülő mindennapjaiban a kommunikációs ismeretek
megjelentetését.
9. évfolyam, 4 óra:
Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés.
10. évfolyam, 3 óra:
Az önművelés igényének kialakítása.
Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban.
A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli
feleletek stb.) gyakorlása valóság-közeli szituációkban.
47
11. évfolyam, 3 óra:
Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és
felvételi feladatok) kidolgozása.
A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses
adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein.
Könyvtártípusok.
12. évfolyam, 2 óra:
Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban.
Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás.
Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.
28.3.Énkép, önismeret, pályaorientáció
Időkeret
9. 10. 11. 12. 13-14.
3 óra 3 óra 4 óra 3 óra 2 óra
Énkép, önismeret, pályaorientáció
Célok:
A tanuló ismerje meg önmagát, személyiségét, jellemét, képességeit, készségeit. Ismerje meg önmaga
viselkedési formáit, reagálását a különböző élethelyzetekben. Tudjon alkalmazkodni, beilleszkedni szűkebb
és tágabb környezetébe. Alakuljon ki benne az egészséges önbizalom, az önértékelés.
A megfelelő önismeret segíti a tanulót a későbbi iskola- és pályaválasztásában, valamint a
pályaalkalmasság megítélésében. Széleskörű tájékozottsággal és a foglalkozásokon való részvétellel a tanuló
ismerje meg a munka világát, a gazdasági és társadalmi helyzetet.
Feladatok:
Saját képességek ismerete, kapcsolatteremtési képesség, kreativitás, ötletesség, érdeklődés; tudatos
képességfejlesztés, az érdeklődés megváltozása, összefüggések keresése az érdeklődési területek és a
pályaelképzelés között.
Pályaválasztás, pályaalkalmasság, pályamódosítás, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör,
képesítés, képzettség fogalmai, pályák jellemzői - azonosságok, különbözőségek - pályaválasztás, a
továbbtanulás, szakmai tanulás lehetőségei, korlátai, a továbbtanulás dokumentumai; kitekintés a
munkaerőpiacra (hiányszakmák), a munkába állás lehetőségeinek ismerete, annak korlátai, követelményei. A
munkaerőpiaccal kapcsolatos ismeretek kialakítása: az emberi munka társadalmi értéke, a munkavállalás
feltételei, követelményei (munkavállaló, munkaadó, munkaerőpiac, foglalkoztatási viszonyok,
munkavállalási, munkaadási érdekek, munkanélküliség) a képzettségi szint és a pályamódosítás kapcsolata, a
munkanélküliség egyéni és társadalmi okai, hazánk munkaerő-piaci helyzetének felmérése álláshirdetések
alapján.
Fejlesztési követelmények:
- Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit.
- Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint
tudjon érvelni ellenük vagy mellettük.
- Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket.
- Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének.
- Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére.
- Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a
helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására.
- Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére.
- Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani.
48
- Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját
képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban.
- Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.
- Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.
- Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.
- Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit.
- Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van
jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.
- Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-
piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.
Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva
9. évfolyam: 3 óra
1. óra: Énkép, személyiségprofil, személyiségjellemzők, jellem.
2. óra: Megjelenés. Magatartás. Viselkedés.
3. óra: Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai
(pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-
bátorság).
10. évfolyam: 3 óra
1. óra: Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák
segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok.
2. óra: Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése; érvelés, vitatkozás ellenük vagy
mellettük.
3. óra: Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten,
csoportos kutatómunka (projekt) során.
11. évfolyam: 4 óra
1. óra: Az életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.
2. óra: A továbbtanulás, pályaválasztás lehetőségei, alternatívái belföldön és külföldön.
3. óra: Felsőoktatási intézményekkel való ismerkedés.
4. óra: Különböző cégekkel, üzemekkel, vállalkozásokkal való ismerkedés.
12. évfolyam: 3 óra
1. óra: Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés,
képességek, környezet stb.).
2. óra: Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a
pályaválasztási alapfogalmakban.
3. óra: Pszichés felkészülés a felvételi írásbeli és szóbeli vizsgákra; megjelenés, viselkedés fontossága.
13-14. évfolyam: 2 óra
1. óra: A munkavállaló jogai, kötelességei. A munkavállalás dokumentumai.
2. óra: Az álláskeresés folyamata és technikái. Állásinterjú, önéletrajz.
49
28.4.Európai azonosságtudat. egyetemes kultúra
Célok:
- A tanulók ismerjék meg más népek, nemzetek, etnikumok kultúráját
- Legyenek tisztában az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású
eredményeivel
- Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt
- Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében
kialakuló nemzetközi együttműködésről
Fejlesztési követelmények:
- A személyiségi - és az emberi jogok tiszteletére nevelés
- A nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése
- Toleranciára nevelés a más népek szokásaival, kultúrájával kapcsolatosan
- Az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság kialakítása
- Magyarságtudat megőrzése mellett európai polgárokká válás segítése
Feladatok:
- Pozitív viszony kialakítása a tanulókban az európai és az egyetemes kultúra értékeihez
- Az európai és globális világproblémák megismertetése
- Az európai egység fontosságának felismertetése
- Tájékozottság kialakítása Európáról és más földrészekről
- Magyarország helyének és szerepének bemutatása
Oktatási lehetőségek:
- Csoportfoglalkozás
- Egyéni foglalkozás
- Diákkör
- Tanóra, korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás
Tevékenységi formák:
Európával kapcsolatos szövegek elemzései, értelmezései az Internet, a könyvtárak és más
információhordozók igénybevételével
Az európai és a magyar művészet, a nyelv, a történelem, a tudományos élet közös pontjainak
megkeresése
Beszélgetések az európai és más földrészek népeinek hagyományairól, szokásairól
Beszélgetések napjaink történéseiről
Időkeret:
9. 10. 11. 12. 13-14.
3 óra 3 óra 2 óra 4 óra 5 óra
9. évfolyam – 3 óra
Európai Unió kialakulásának története
Legfontosabb intézményei
Alkotmánya
10. évfolyam – 3 óra
Az Európai és a magyar kultúra közös gyökerei
Európán kívüli kultúrák
A másság elfogadása: vallások, szokások, hagyományok megismerése
50
11. évfolyam -2 óra
Az európai kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése
Az Unió kultúrpolitikája
12. évfolyam – 4 óra
Magyarországi EU-s intézményrendszer bemutatása
Az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok
Ételek, országok, nemzetiségek
Életstílusok
13-14. évfolyam – 5 óra
Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák
A globális világ kihívásai és ellentmondásai
Határok nélküli Európa: Hogyan utazhatok az Európai Unióban
Továbbtanulási és lehetőségek az Európai Unióban
Munkavállalási lehetőségek és európai önéletrajz írása
28.5.Környezettudatosság
Környezettudatosság
Alapelvek
A környezeti nevelés folyamat, amelyben a harmóniára törekedve megtörténik azon értékek
felismerése és fogalmak meghatározása, amelyek segítenek az ember és környezete kapcsolatának
megismerésében, a kapcsolatok értelmezéséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében; hatást
gyakorolva a személyiségformálásra, a viselkedésmód kialakítására.
A kollégiumban folyó környezeti nevelés fő feladata a fenntartható fejlődés és fogyasztás elveinek
megismertetése, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása.
A diákok úgy válhatnak környezettudatos, a természetet féltő és védő felnőttekké, ha felismerik a
természet szépségeit, esztétikumát, ha képesek abban gyönyörködni, miközben természettudományi
kompetenciáikat is fejlesztjük; segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. A természeti és
társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk. Rávilágítunk az
egyén felelősségére, tetteinek súlyára és következményeire.
Az ember és környezete közti kapcsolatot a gazdaság, a politika, a technikai lehetőségek, a jog, az
egyenjogúság, a jólét, a társadalmi együttműködés, a munkabiztonság, az élethosszig tartó tanulás, az
analfabetizmus felszámolása, az iskoláztatás globális kérdéskörének rendszerében mintegy részfeladatként
kezeljük.
Céljaink
Diákjaink
- Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt;
- Alakuljon ki bennük közvetlen környezetük iránti igényesség;
- Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megóvásába;
- Életmódjukat a természet tisztelete, védelme jellemezze;
- Alakuljanak ki bennük Környezetbarát attitűdök, szokások;
- Ismerjék meg azokat a folyamatokat, melyek következményeként bolygónkon környezeti
válságjelenségek alakulnak ki;
- Alakuljanak ki és fejlődjenek a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák;
- Ismerjék fel a környezetszennyező anyagokat, a környezetkárosító tevékenységeket.
- Legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok megőrzésének
fontosságával.
- Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, váljanak tudatos fogyasztókká.
- Ismerjék meg a hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyamatait, valamint gyakorolják a szelektív
hulladékgyűjtést.
51
Időkeret:
9. 10. 11. 12. 13–14.
2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra
Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva
9. évfolyam
1. A diák felelőssége közvetlen környezetéért. A kollégium tisztaságának, rendjének megőrzése.
Az egyén feladata a víz- és energiatakarékosság terén. Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei városunkban.
2. Környezettudatos vásárlás. Reklámok, hirdetések. A termékek „életútjának” követése.
10. évfolyam
1. Városunk környezeti állapota, helyi környezeti problémák. A hulladékgyűjtés és –kezelés
módjai lakókörnyezetünkben.
2. Az életminőség változása az elmúlt évtizedekben. Javulás és romlás mérlege. Civilizációs
betegségek, allergia.
11. évfolyam
1. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Hazai
természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása.
2. Lakóhelyünkön található védett terület (pl. Kámoni vagy Jeli arborétum) megismerése
kirándulás, séta keretében.
12. évfolyam
1. A Föld, mint egységes rendszer. Az élővilág változása, a biodiverzitás csökkenése.
2. Intézmények, civil szervezetek, azok hatásköre, hatékonysága.
13. évfolyam
1. A globális környezeti problémák (üvegházhatás, éghajlatváltozás, elsivatagosodás,
túlnépesedés) értelmezése, háttere, következményei, hatásai, az egyén felelőssége.
2. A globális környezeti problémák (ózonpajzs elvékonyodása, savas esők) áttekintése, háttere,
következményei, hatása, az egyén felelőssége. Alternatív energiaforrások, a jövő üzemanyaga.
3. A globalizálódás veszélyei. Környezetvédelmi egyezmények.
Módszerek
- tanulói aktivitást igénylő módszerek
- viselkedési minták közvetítése, példamutatás
- szokások kialakítása
- ismeretek, tények, tapasztalatok közvetítése
- döntési helyzetek biztosítása, problémamegoldás
- meggyőzés.
52
28.6.Testi és lelki egészség
„Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése
A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő
életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet
belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket,
gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki
egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.
A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik
magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti feltételei révén hozzájárul az
egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához.
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése,
szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata.
A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a
környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi
szinten egyaránt.
A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált
kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra) nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva
segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz.
A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos
kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.”
Alapelvek
A Kollégiumi Nevelés Országos alapprogramjában szereplő témakör része a testi-lelki egészség
kialakításának feladata a kollégiumokon belül. A fent említett idézett bekezdés jól összefoglalja a lényeget,
azonban a helyi kollégiumi programban ennél többre kell törekedni.
A kollégium, mint a család, és az iskola mellett szereplő legnagyobb
szocializációs,interperszonalizációs közeg, nagyon fontos terepe a gyermekek, tanulók jellemfejődésének,
személyiségük kialakulásának.
A személyiség fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a testi-lelki egészség fejlesztése, ápolása, a
megfelelő életvitel kialakítása, a tudatosság felismerése a diákok részéről. Nagyon fontos a rekreációs
képességek kialakítása, a folyamatos pedagógiai fejlesztő tevékenység, és a primer szándékú prevenció a
testi-lelki egészségmegőrzés területén.
A harmonikus ember, aki tisztában van önmagával, és a őt körülvevő világgal, egészséges
életszemléletet képes kialakítani és továbbadni. A rekreáció, a mentális higiéné nagyon fontos a társadalmi
reprodukciós képesség fenntartása, és fejlesztése szempontjából. Az egészséges életmódnak életformává kell
válnia, élhető életkörülmények megteremtése egyéni feladat kell hogy legyen, és az egyénnek a megszerzett
ismeretekkel kell képessé válnia arra, hogy a Európai Unió kulcskompetenciákra irányuló alapelveivel
összhangban legyen képes cselekedni saját, és a társadalom boldogulása érdekében. Az egészséges,
kiegyensúlyozott ember képes a csak a társadalom hasznos tagjaként tevékenykedni, és segíteni
embertársait.
A kollégium, mint fontos szocializációs szintér ideáli terep a testi-lelki egészség fejlesztésében, a
diákok tudatos erre irányuló gondolkodásmódjának formálásában, gyakorlati tevékenysége támogatásában.
Meg kell teremteni a képességek, készségek, jártasságok kialakításnak feltételeit, amik segíthetik a diákok
tervszerű szervezett formában történő testi-lelki egészségének fejlesztését. A rekreáció, és a mentálhigiéné
alapjainak megismertetése a diákokkal szintén a kollégiumi nevelési feladatok közé kell. hogy tartozzon.
53
Nevelési célok, feladatok.
Nevelési céloknak tükrözniük kell a tudatosan megtervezett pedagógusi munkát, mely a testi- lelki
egészségkialakítására irányuló feladatokból áll. A nevelői munkának a színtere a kötelező tanórákon kívüli
heti rendszerességgel megtartott csoportfoglalkozás.
A csoportfoglalkozások keretén belül évfolyamokra le kell bontani a tárgyalandó témaköröket. A
témakörök megtervezése a csoportvezető nevelő feladata, és összhangban kell állnia az Országos Kollégiumi
Alapprogrammal, valamint a kollégium helyi sajátosságaival, és a tantestület elvárásaival. A témakörökön
belüli foglakozások évfolyamonként, (IX-XIII. Évf.) 4-4 órát tehetnek ki.
A témaköröknek tartalmazniuk kell az alábbi kulcsfogalmakat, amik a testi-lelki egészség
fejlesztésében legfontosabbak:
- Az egészséges életmód iránti igény kialakítása
- Felkészítés az egészséges életmódra
- Az életviteli szokások átalakítása, megváltoztatása
- Az új, felnőttkori életmódbeli változások ismerete
- Környezeti egészségre nevelés
- Tolerancia kialakítása embertársaival, a világgal szemben
- A társadalmi lét bemutatása
- Preventív egészségmegőrzés
- Betegségek felismerése, védekezés ellenük
- Baleseti, vészhelyzeti teendők, elsősegély
- Szenvedélybetegségek, egészségkárosító szokások ismerete
- Saját életvitelének, otthoni környezetének tudatos formálása
- Sport, szabadidő, rekreációs tevékenységek
- A szociális háló ismerete, helyünk a társadalomban
- Helyes világkép, szemléletmód
Fejlesztési követelmények.
A kollégiumban az egészséges életmódra neveléshez, a testi- lelki egészség kialakításhoz,
megteremtéséhez minden feltétel adott. A tágas közösségi helységek, az átlagon felüli technikai
felszereltség, a sportolási lehetőségek széles választéka, a nevelőtanárok szakmai felkészültsége
predesztinálja erre az intézményt. Fontos, hogy olyan külső szervezetekkel, intézményekkel legyen meg a
megfelelő kooperáció, akik szintén sokat tudnak segíteni a szakmai jellegű munkában. A fejlesztésekről a
kollégium pályázatok útján, a fenntartó segítségével, a szülői szervezettel együttműködve kell, hogy
gondoskodjon. Az intézmény életét a belső szabályozás, a megfelelően megtervezett, tudatos testi-lelki
egészség feltételrendszerének kidolgozása segítse. A házirendben megfogalmazott feladatok nagyban
elősegítik az erre irányuló munkát:
- A kollégium lakókörleteiben a felgyűlő szemét összegyűjtése
- A szelektív hulladékgyűjtés
- A kollégium környezetének tisztán tartása
- A diákok szűkebb környezetének tisztán tartása
- A diákok által használt közösségi helységek, eszközök tisztán tartása.
Kollégiumon belüli fejlesztést segítik:
- Tágas lakószobák, esztétikus közösségi helységek, tornaterem, klubhelyiség, konyhák.
A diákokat meg kell ismertetni a témakörökhöz kapcsolódóan e helységek szakszerű, rendeltetésszerű
használatával. Segíteni kell a hasznos tevékenységeket, ki kell alakítani bennük a megfelelő igényességet
környezetükkel szemben, valamint a funkcionalitásból adódó követelményeket meg kell ismertetni velük.
A sportolásnak, a mozgásnak életformává kell válnia. Segíteni kell az aktív sportolás megismerését.
Minden diáknak meg kell találnia a számára leginkább megfelelő sporttevékenységet, és lehetőséget
kell biztosítani hozzá. Tornaterem, edzőterem, külső sporttevékenységek támogatása, eszközök biztosítása.
Feltétlenül szükséges külső segítség bevonása. A témakörökön belüli foglalkozások keretein belül meg
kell hívni szakmailag felkészült előadókat, akár a rendőrség, akár a helyi egyetem, akár a szakszolgálatok
54
részéről. A külső előadók egy témakör, szakterület professzionális szakértői, akik nagyban hozzájárulhatnak
a diákok egészségneveléséhez.
Időkeret
9. 10. 11. 12. 13-14.
4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra
Az évfolyamonkénti feladatok
A következőkben a testi-lelki egészség témakörének feladatait, tárgyalandó részeit határozzuk meg,
évfolyamonkénti bontásban. Természetesen a témakörökön belüli feladatok, és témák változhatnak, az
igényekhez igazodhatnak. Az évfolyamonkénti rendelkezésre álló órakeret, 4-4 óra, melyet a tanórán kívüli
foglalkozások terhére kell megvalósítani.
9. évfolyam
A kollégiumi élet során meghatározó lehet az első itt töltött év. Ezért a IX. évfolyam diákjaira fokozott
figyelmet kell fordítani, testi, illetve lelki-mentális téren egyaránt. A csoportfoglalkozások keretein belül
megtartott foglalkozásoknak segíteni kell a beilleszkedési gondok elhárítását, az alkalmazkodó képesség
fejlesztését, és a közösségi szellem kialakítását. Valamint tartalmazniuk kell a megváltozott életfeltételek
miatti új életforma kialakítását.
1. Élet a kollégiumban: harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink.
2. Környezeti, közérzeti egészségünk: magunk, társaink, környezetünk egészsége, testi-lelki
jóléte, szabadidő szervezés, tervezés
3. Új kihívások: a megváltozott iskolai lét, kapcsolati, szokásrendszerek megismertetése.
4. Alkohol, drog prevenció: külső előadó meghívása.
10. évfolyam
A diákok ekkora már megismerkednek a nagyvárosi léttel, megtanulták elfogadni társaikat,
közösségként funkcionálnak. Elsajátították a társas együttélés szabályait, alkalmazkodtak az új
szokásrendszerekhez. Számukra a kitáguló, őket körbevevő világ új kihívásokat, új lehetőségeket kínál.
1. Társas kapcsolataink: a másik nem, viselkedési, etikai szabályok.
2. Konfliktusok kezelése, válsághelyzetek megoldása.
3. Nemi szerepek, barátság: partneri, szerelmi kapcsolatok, kötetlen beszélgetések formájában.
4. Élet a családban: megváltozott társadalmi kapcsolatok, szülői, kamaszkori felelősség, családi
élet szervezése.
5. Lelki problémáink: külső szakértővel aktuális mentális, lelki problémák feltárása
11. évfolyam
A diákok ekkora már otthonosan mozognak az új közegükben, kialakultak a kapcsolat,
szokásrendszereik, azonban a személyiségük folyamatos megerősítésre szorul. Meg kell mutatni nekik a
lehetséges alternatívákat, támogatni kell egyéni kezdeményezéseiket, fel kell ébreszteni bennük az igényt a
rendszeres fizikai tevékenységre, és a helyes életmódra kell nevelni őket.
1. A sport szerepe a hétköznapokban: sportolási lehetőségek bemutatása, sportágak
megismertetése, sportversenyek szervezése.
2. „Enni, vagy nem enni?”: a helyes táplálkozás fontossága, miből mit hogyan?
3. Primer prevenció: betegségek megelőzése, környezetünket, közérzetünket fenyegető
veszélyforrások
4. A természet szeretete: kirándulások, közös séták, arborétumok, szabadidőparkok látogatása
55
12. évfolyam
A korosztály tagjai előtt nagy feladatok állnak. Életük első komoly megmérettetésén túl a
pályaválasztás is aktuálissá válik. Ilyenkor fokozott odafigyelés, mentális támogatás szükséges a környezet
részéről.
1. Pályaválasztás, énkép: kötetlen beszélgetések az alternatív jövőről. Önismeret, érdeklődési
területek. A választás nehézségei: pályaválasztási tanácsadó meghívása.
2. Honnan jöttünk, hová tartunk? Társadalomismereti alapfogalmak
3. Testi-lelkiegészségünkért: mit tehetünk a hétköznapokban? Szűrővizsgálatok, egészségügyi
állampolgári kötelezettségeink, elsősegély nyújtási alapok, önmentés.
4. A stresszhelyzetek kezelése: relaxációs technikák, rekreációs, szabadidős tevékenységek
bemutatása
13 – 14. évfolyam.
Ez a korosztály már kialakult személyiségjegyekkel rendelkezik, ismeri, formálja, alakítja a
környezetét, tudatosan cselekszik.
Számukra a felnőtt lét elfogadása,a további útkeresés, a társas kapcsolataik fejlesztése a legfontosabb.
A nevelőtanárnak fel kell mérnie az igényeket, és ehhez alkalmazkodva kell megszerveznie a
foglalkozásokat.
Javasolt témák:
1. Társas relációk: élethelyzetek modellezése, konfliktuskezelés
2. Szocializációs, szociális alapfogalmak.
3. Mentálhigiéné a hétköznapokban: a testi-lelki egészség megóvása, célok, feladatok.
4. Helyünk a világban: a jövőképek elemzése, a család fontosságának hangsúlyozása.
28.7.Felkészülés a felnőtt szerepeire. aktív állampolgárságra, demokráciára
nevelés,gazdasági nevelés
Gazdasági ismeretek
Célok
1. Önálló életvitel kialakítása.
2. Szociális motívumrendszer kialakítása, megerősítése.
3. A társadalom szerkezetének és működésének megértése.
4. A kulcskompetenciák megerősítése, fejlesztése, kialakítása.
Matematikai kompetencia fejlesztése.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása.
Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése.
5. Versenyképesség erősítése.
Feladatok
1. Felkészíteni a diákokat az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, a családi
munkamegosztásra, a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra.
2. A tanulók takarékos és ésszerű gazdálkodásra nevelése.
6. Segíteni a tudatos fogyasztóvá válást és az eligazodást a gazdaság és a pénz világában.
3. Segíteni a társadalomba történő beilleszkedést.
4. Gazdasági alapismeretek, a tudatos fogyasztói magatartáshoz szükséges ismeretek
elsajátíttatása a kollégistákkal.
5. A gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása a
tanulóknak.
56
Időkeret:
9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13–14.évf.
3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra
Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam
Témakör Tartalmak, tevékenységek
A gazdasági fejlődés történeti áttekintése.
Gazdasági alapfogalmak az egyéni
életben, a családban és az államháztartásban.
Makro - és a mikro-gazdaság működése.
Egyedül élés pszichikai, gazdasági
problémái
A főníciaiak szerepe. Árucsere.
Valutaalapú elszámolások. EKG, KGST, EU
gazdaságpolitikája. Tanult ismeretek
rendszerezése.
Bevételi források, kiadás nemek, adók,
tartalékképzés, hitelfelvétel. Változó kamat,
kamatos kamat, THM, futamidő. Állami
költségvetés. Nemzeti jövedelem. Export, import
szerepe, aránya a magyar gazdaságban.
Beszélgetés. Hívóképek segítségével frontális
munkában az ismeretek feldolgozása.
Csoportmunka az ismeretek rögzítésére.
Legjelentősebb bevételi források ismerete.
Államadósság. Önismeret, azonosságtudat,
társadalmi hatások egyénre, családra.
Vállalkozási formák. Vállalkozások működése.
Beszélgetés. Tanulói kiselőadások.
Probléma-feldolgozás, megbeszélés.
A család szerepe a múltban, a jelenben.
Egészséges, jól működő családmodell
kritériumai. Társismeret, önzetlenség. A férfi-nő
kapcsolat ma – beszélgetés, vita. Egyéni
élmények a családi életben.
Irodalmi, művészeti alkotások elemzése.
Beszélgetés. Szemelvények olvasása.
Filmvetítés.
Egyén és család, mint a legkisebb
gazdasági egység
Egyéni-, családi költségvetés készítése. A
takarékosság szerepe, fontossága. Tudatos
fogyasztói magatartás kialakítása.
(Energiafelhasználás csökkentése,
környezetkímélő magatartás, csak a szükséges
cikkek megvásárlása, fogyasztóvédelem
szerepe.) A reklámok pozitív-negatív hatásai.
Projectmunka. Prezentáció. Reklámok,
szóróanyagok gyűjtése, elemzése. Vásárlói
érdekvédelemről prezentáció.
A kollégium, iskola, mint gazdasági
egység
Az iskola és kollégium gazdasági
működése. (Bevételek, kiadások.) Felújítások,
rongálások. Tanári előadás után beszélgetés.
Helyzetgyakorlatok.
A társadalom szerepe a gazdasági életben Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A
modern nemzetállamok ismérvei. Az alkotmány,
a hatalommegosztás, és a politikai pártok,
valamint az önkormányzatok szerepe.
Információk gyűjtése – könyvtárban, interneten,
sajtóban és médiában- feldolgozása és elemzése.
57
A történelmi és társadalomismereti tanulmányok
rendszerezése.
A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac
működése. A vitakészség (az érvelés, a másik
érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált
kifejezésmód) gyakorlása különböző
szituációkban. Kiszolgáltatottság érzése a
munkavégzés során. Munkahelyféltés,
többletmunka vállalása.
Projectmunka. Beszélgetés. Filmvetítés-
riportfilm készítése.
A háztartás Szerepek, feladatok a családban.
Házimunkák célszerű tervezése.
Időterv készítése. Háztartási eszközök
használatának elsajátítása. Egyszerű
konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg
ételek elkészítése) elsajátítása.
A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási
költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek).
Vásárlás. A szükséglet és a kínálat
megbeszélése. Költségvetés készítése. A
reklámok üzenete.
Tanulói beszámolók. Egyéni munka: idő-
és gazdasági tervek készíttetése. Vásárlási
helyzetek gyakorlása. Reklámfilmek elemzése.
A táblázatban dőltbetűvel jelöltük a tevékenységformát, a témakör feldolgozásának módját.
Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva
9.évfolyam
1. Szerepek, feladatok a családban.
Házimunkák célszerű tervezése.
Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés,
melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása.
2. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek).
Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.
3. Az iskola és kollégium gazdasági működése. (Bevételek, kiadások.) Felújítások, rongálások.
10. évfolyam
1. A család szerepe a múltban, a jelenben.
Egészséges, jól működő családmodell kritériumai. Társismeret, önzetlenség. A férfi-nő kapcsolat ma –
beszélgetés, vita. Egyéni élmények a családi életben.
Irodalmi, művészeti alkotások elemzése
3. A gazdasági fejlődés történeti áttekintése I. rész
4. A gazdasági fejlődés történeti áttekintése II. rész.
58
11. évfolyam
1. Legjelentősebb bevételi források ismerete. Államadósság. Önismeret, azonosságtudat,
társadalmi hatások egyénre, családra. Vállalkozási formák. Vállalkozások működése I. rész
2. Legjelentősebb bevételi források ismerete. Államadósság. Önismeret, azonosságtudat,
társadalmi hatások egyénre, családra. Vállalkozási formák. Vállalkozások működése II. rész
3. Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A modern nemzetállamok ismérvei. Az alkotmány, a
hatalommegosztás, és a politikai pártok, valamint az önkormányzatok szerepe.
Információk gyűjtése – könyvtárban, interneten, sajtóban és médiában- feldolgozása és elemzése.
12. évfolyam:
1. Bevételi források, kiadás nemek, adók, tartalékképzés, hitelfelvétel. Változó kamat, kamatos
kamat, THM, futamidő. Állami költségvetés. Nemzeti jövedelem. Export, import szerepe, aránya a magyar
gazdaságban. I. rész
2. Bevételi források, kiadás nemek, adók, tartalékképzés, hitelfelvétel. Változó kamat, kamatos
kamat, THM, futamidő. Állami költségvetés. Nemzeti jövedelem. Export, import szerepe, aránya a magyar
gazdaságban. II. rész
3. A történelmi és társadalomismereti tanulmányok rendszerezése.
A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek
megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Kiszolgáltatottság
érzése a munkavégzés során. Munkahelyféltés, többletmunka vállalása.
13-14. évfolyam
1. Egyéni-, családi költségvetés készítése. A takarékosság szerepe, fontossága. Tudatos
fogyasztói magatartás kialakítása. (Energiafelhasználás csökkentése, környezetkímélő magatartás, csak a
szükséges cikkek megvásárlása, fogyasztóvédelem szerepe.) A reklámok pozitív-negatív hatásai.
Projectmunka. Prezentáció. Reklámok, szóróanyagok gyűjtése, elemzése. Vásárlói érdekvédelemről
prezentáció.
2. A család szerepe a múltban, a jelenben. Egészséges, jól működő családmodell kritériumai.
Társismeret, önzetlenség. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. Egyéni élmények a családi
életben.
Irodalmi, művészeti alkotások elemzése
28.8.Hon- és népismeret
Fontos, hogy a hon- és népismeretet, néphagyományokat a pedagógus tárgyszerűen, ugyanakkor
élményszerűen, a korosztálynak megfelelő néprajzi ismerteket, tevékenységeket, érdekességeket kiemelve
tanítsuk. Próbáljuk átadni, közvetíteni azt a szemléletet, azokat az értékeket, amit a népi kultúra, mint a
nemzeti és az egyetemes kultúra része jelent. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan
figyelemmel kell kísérni: a szakkör, a tanulószoba, foglalkozások a tanulmányi versenyek, vetélkedők stb.
során kialakított, illetve megerősített pozitív attitűdök, személyiségvonások kiemelésének, a személyre szóló
fejlesztő értékelésnek rendkívül fontos szerepe van.
A hon- és népismeret keretében elsajátítandó ismeretanyag, valamint az elvégzendő tevékenységek
- a kollégium történetéhez (pl. Péterfy Sándor, Magyar László),
- a fafaragó szakkörhöz (magyar nép motívumvilág, jelképrendszer; kézművestechnikák;
szakirodalom: Malonyai Dezső: A magyar nép művészete; Ortutay Gyula: Magyar néprajzi lexikon stb.),
- a tanulószobához, a felzárkóztatáshoz (pl. történelem),
- a kollégiumi pályázatokhoz (Szemléletformálással a fa alapú termékek és az erdei környezet
fenntartható használatáért),
- kollégiumi rendezvényekhez, ünnepekhez (anyanyelv, hazaszeretet, múltismeret: pl. megemlékezés
az aradi vértanúkra, karácsony, március 15-ei megemlékezés; címer, zászló, Himnusz, Szózat),
- a versenyekhez, vetélkedőkhöz, csoportfoglalkozásokhoz (helyismeret, helytörténet: pl. a lakóhely
természeti adottságai, nevezetességei; a lakóhely és a szűkebb pátria történetének, nevezetes történelmi
eseményeinek megismerése, a szűkebb pátria kiemelkedő személyeinek tevékenysége, munkássága; a
lakóhelyhez és a szűkebb pátriához kötődő helyi elnevezések, mondák; a lakóhely, a szűkebb pátria
59
néphagyományainak, népművészetének megismerése, ápolása; a lakóhellyel és a szűkebb pátriával
kapcsolatos hon- és népismereti, néprajzi gyűjtőmunka, a gyűjtött anyag feldolgozása; esetleges tanulmányi
kirándulások: népi műemlékek, történelmi emlékhelyek, regionális gyűjtemények, levéltárak, tájházak,
múzeumok látogatása stb.) kapcsolhatók.
A népi kultúra számos eleme jelen van a különböző iskolai tantárgyakban, pl. a történelemben, a
családfakutatásban (származásra, foglalkozásra, eredetre vagy elszármazásra, tisztégre utaló nevek, idegen
eredetű nevek stb.), hagyományokban, melyek napi szinten szóba kerülnek, kerülhetnek. A foglalkozások és
tevékenységek célja, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és
alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a
szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a
személyiségébe. Különösen fontosnak tartom ezt globalizálódó, amerikanizálódó világunkban. A magyar
fiatalság körében gyakran felvetődik a külföldi munkavállalás kérdése. A kollégisták többsége foglalkozik a
szülőföld elhagyásának lehetőségével.
A legfontosabb a helyi sajátosságok figyelembevétele, pl. helyi néphagyományok.
A kollégium diákjai Magyarország különböző részein élnek: több régióban, több megyében (pl.
Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Vas, Veszprém, Zala stb.), nagy- és kisvárosokban, falvakban,
majorságokban stb. Származásuk eltérő, esetenként kisebbségekhez is tartoznak.
Célok:
- az érdeklődés felkeltése (vezetéknevek eredete; származás, eredet; családfakutatás; családi fényképek
felkutatása; beszélgetés a nagyszülőkkel, szülőkkel, rokonsággal)
- a hagyomány átadására és átvételére való késztetés, hajlam megteremtése
- nemzeti önismeret, egészséges nemzettudat megalapozása
- ismeretek nyújtása (pl. hon- és népismereti szakirodalommal [bibliográfiák, életrajzi adattárak,
enciklopédiák, lexikonok stb.] való ismerkedés, a könyvtárral, annak olvasótermével, helyismereti
részlegével, kölcsönzőtermével, zeneműtárával, kiállításaival [helyi írók, költők stb.] stb. való ismerkedés)
- identitás erősítése (önismeret, család, barátság, hagyomány, magyarságtudat, hazafiság stb.)
- értékrendszer, társadali normák közvetítése, szocializáció (A diákokban alakuljon ki egy olyan
attitűdrendszer, amelynek jellemzői a társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a
szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a
felelősségvállalásra való hajlandóság. Tagjaik között kialakul az összetartozás és a szolidaritás érzése. A
tanulócsoportok, mint közösségek biztosítják, hogy senki ne érezze idegennek vagy kirekesztettnek magát a
csoporttagok közül. A csoportok tagjai képesek közös céljaik érdekében eredményesen együttműködni, és
egyéni problémák megoldásában is segítséget tudnak nyújtani egymásnak. A csoportokon belüli
nézeteltéréseket képesek kulturált formában megvitatni, és olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket
azután mindenki el tud fogadni.)
A hon- és népismeret tanítása tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek saját
hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is megérthesse; a
nemzetiségek, a világ többi népének kultúráját is megismerhesse, tiszteletben tartsa. A tanulók a tárgyi és a
szellemi kultúra köréből vett példákon keresztül felismerik a magyar népi kultúra és a nemzetiségek, a
szomszéd, valamint a rokon népek közötti kulturális hasonlóságokat, különbségeket. A hon- és népismeret
tananyagának megismerésével, tevékenységeivel különböző pozitív attitűdök és személyiségvonások
alakíthatók ki, illetve fejleszthetők: pl. érdeklődés, beleélés, aktív, kreatív részvétel, ítéletalkotás, én-kép,
nemzeti azonosságtudat, szóbeli, írásbeli, képbeli kifejezőkészség; a világra nyitott, közösségi emberre
jellemző tulajdonságok erősítése. A néphagyományok sokszínűsége, a paraszti kultúra értékeinek
megismerése ösztönözheti a tanulókat a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak,
történelmi, vallási emlékeinek felfedezésére, a nyelvjárás megbecsülésére, a még emlékezetből felidézhető
vagy a még élő néphagyomány gyűjtésére.
A tanulók döntő többsége televízió nézéssel, vagy számítógépes játékokkal tölti szabadidejét.
Éppen ezért is alapvetően fontos, hogy a tanítás során ne csak elméleti ismereteket kapjanak a tanulók,
hanem cselekvő és alkotó módon vegyenek részt a tevékenységekben. Például sajátítsanak el, éljenek át egy-
egy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást; ismerjenek meg és
végezzenek kézműves tevékenységeket, honismereti, néprajzi gyűjtőmunkát. A különböző tevékenységek
60
végzése során könnyebben el tudnak jutni a tanulók a különböző fogalmak, jelenségek megértéséhez. A
lakóhely, a szülőföld, a magyar nyelvterület szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási
emlékeinek megismerésével a múlt tisztelete, a hazához való kötődés erősödik a tanulókban.
A néphagyomány különböző területeinek megismerésével, pl. a népi díszítőművészet, a népköltészeti
alkotások megismerésével fejlődik a tanulók esztétikai érzéke.
A hon- és népismeret a néphagyományok iránti érdeklődés felkeltésével, a művelődéstörténeti
ismeretek bővítésével elősegíti olyan tanulói magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a
hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése.
A hon- és népismeret segíti a társadalomba való belenevelődést, pl. a népszokások, népi játékok
eljátszásával erősödik a tanulók szabálytudata, a társakkal való kapcsolatok kialakításának képessége, ami a
társadalmi, közösségi viselkedés fontos eleme. A néphagyományoknak kiemelkedő szerepe lehet egy-egy
kisebb-nagyobb közösség összetartásában és a közösség megőrzésében is.
A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az
együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe
és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és
szimbólumait.
Időkeret
9. 10. 11. 12. 13-14.
3 óra 4 óra 4 óra 3 óra 3 óra
Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva
9.évfolyam
1. Szombathelyi séta. A város története. A kollégium névadója és a kollégium története.
2. Nemzeti ünnepeink és a történelmi múlt ábrázolása irodalomban, zenében,
képzőművészetben.
3. Nemzeti motívumkincsünk.
10. évfolyam
1. Világhírű magyarok, magyar legek.
2. Magyarok a nagyvilágban egykor és ma. „ Mégis magyarnak számkivetve”
3. ” Itt élned, s halnod kell” – nemzeti jelképeink
4. Nemzeti ereklyéink
11. évfolyam
Magyarország tájegységei, a tájegységei, népek, nemzetiségek a Kárpát-medencében
Népi hagyományaink
A határainkon kívül élő magyarság helyzete. Magyar ünnepek, hagyományok, kultikus helyek a
határainkon kívül élő magyarság és az anyaországi magyarok kapcsolatrendszerében.
„hogy valahol otthon legyünk benne”- lakóhelyek bemutatása, a pozitív lokálpatriotizmus
12. évfolyam
Helyünk a nagyvilágban, helyünk Európában.
Kézműves technikák megismerése és kipróbálása
Ünnepi díszek, díszített ünnepek és hétköznapok- magyar hagyományokhoz illő lakás- és
környezetdíszítés
13-14. évfolyam
„ahol jó magyarnak lenni”- felelősségünk nemzeti kultúránk ápolásában
Hagyományőrző közösségeink lakóhelyen, kultúrában, művészetben
A fiatalok felelőssége a magyarságtudat őrzésében- „ha én szülő leszek”.
61
28.9.Egyén és közösség
A kollégiumban eltérő méretű társadalmi összetételű településről, más-más családi szociokulturális
környezetből érkeznek a diákok. Attitűdjük, életviteli szokásaik mások, más az egyéni, értelmi és érzelmi
intelligenciájuk is, akárcsak az intra- és interperszonális képességűk és készségük. Éppen ezért a
kollégiumban lakva, de más-más iskolában tanulva az a feladatunk, hogy helyes énkép kialakítása után
együttműködő, érzékeny, összetartó kollektíva alakuljon ki, mely képes demokratikusan szervezni saját
közösségi életét.
A tanulás leghatékonyabb formája a cselekvés, ezért a diákok egyéni tapasztalatszerzését kell erősíteni,
azaz begyakorolható, megtanulható helyzetbe kell hozni őket. Tanulói aktivitásra és csoportmunkára kell
építenünk. Nagy szerepet szánunk a tanulói véleménynyilvánításnak, a vélemények megbeszélésének,
értékelésének. Ebben a folyamatban a tanár és a diák egymásnak szinte egyenrangú partnerei, abban a
folyamatban melyen együtt, egymásra reflektálva haladnak végig.
Az eredményes együttműködés alapfeltétele, hogy odafigyeljenek saját magukra (énkép), társaikra.
Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél sokszínűbben ismerjék meg egymást.
Az együttműködés, egymásra szorultság technikáit kell levezetni, erősíteni a versengés helyett.
Tanulóink probléma és empátia érzékenységét kell fejleszteni.
Megváltozik a tanár szerepe, a facilitátori szerep, azaz a tanulást, ismeretszerzést elősegítő szerep kerül
előtérbe. Partneri kapcsolat épül a tanár és a diák között. A tanár a csoportfoglalkozások előkészítője,
szervezője, lebonyolítója.
A tanár értékelő szerepe is módosul: nem értékeljük, nem dicsérjük és nem marasztaljuk el a tanulókat,
hanem visszaigazoljuk a fejlődést. Értékelést a feladatok végzése közben társaiktól kapnak. A tanárnak
alapos ismeretekre van szüksége tanítványairól, szorosan követniük kell verbális és non-verbális
interakcióikat minden együtt töltött időben.
Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam
Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban,
az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat, s lépjen fel egyre bátrabban, élve
a demokratikus eljárásokkal kortársai közt, e normák érvényesítéséért. Ismerje fel és legyen képes
csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Vegyen részt környezetében ilyen
szabályok értelmezésében, alakításában.
Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek
jelentőségét, és ennek tükrében alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit.
Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot.
Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen
az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus
magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő
helyet a csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő
jellemzőit.
Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét.
Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok
érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon
megfelelő segítséget kérni.
Alakuljanak ki személyes kompetenciái, tudja kezelni érzelmeit, működjön együtt másokkal.
Alakuljon ki személyes felelőssége, legyen magabiztos.
Gazdálkodjon az idejével.
Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle
színterein.
Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában alakítsa
tevékenységét.
Vállaljon feladatokat a közösségben.
Legyen tisztában a vállalt feladatok céljával, tartalmával, felelősségével, legyen képes hiteles
önértékelésre, mások igényes értékelésére.
62
Ismerje a problémamegoldás, konfliktuskezelés eszközeit. Törekedjen a konfliktusok feloldására,
alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit.
A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és
írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében.
A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A
kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a
toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít.
Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait.
Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ezek nyomán ismerje alapvető állampolgári
jogait és kötelességeit.
Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben.
Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot.
Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai
érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó
kötelezettségeket.
Időkeret:
9. 10. 11. 12. 13-14.
15 óra 15 óra 15 óra 13 óra 13 óra
63
Témakörök Tartalmak, tevékenységek
Személyes kompetenciák Hatékony ismerkedés
egymással
kollégiummal
nagyvárossal
kollégiumi élet szabályaival
Érzések/ érzelmek a mindennapi
kommunikációban
Hogyan kezeljük az erős érzéseket/
érzelmeket
Az odafigyelés az emberi kapcsolatok
kulcsa
Pozitív hozzáállás ereje
Hogy látnak engem? – a pozitív első
benyomás kialakítása
Önbizalom és a mások iránti bizalom
erősítése
Önmagunk és mások tisztelete
Asztertivitás, azaz közvetlen, őszinte és
tiszteletteljes kommunikáció
Az építő kritika
A stressz kezelése társas helyzetekben
Problémamegoldás és konfliktuskezelés Problémamegoldás készségei
Konfliktuskezelés és stratégiái
Hogyan viszonyuljunk a zaklatáshoz és a
megfélemlítéshez
Hatékony munkavégzés készségei Érdeklődés
Tekintély
Pénz- és időbeosztás
A teljesítmény értékelése
Közösségi tanulás készségei Személyes kapcsolatok
Közösség igényeinek felmérése
Projekttervezés
Közös munkavégzéssel járó problémák
64
Tartalmak
9. évfolyam
- Ismerkedés – egyénekkel
- kollégium életével
- a várossal
- Csoportszervezés
- Beilleszkedés (szabályok)
- Pénz és idő beosztása
- Bemutatkozó estre készülünk
- Szociometria
- Önismeret, önértékelés
- Új utak az emberi kommunikációban – én-közlések
- Konfliktusmegoldás vesztes nélküli módszere
- Stresszoldás – feszültségcsökkentés
10. évfolyam
- Másság elfogadása – harc az előítéletek ellen
- Konfliktusészlelés, és konfliktusérzékenység
- Alkohol és egyéb devianciák
- Emberi kapcsolatok, barátság, őszinteség
- Erények, erkölcs
- Férfi és nő kapcsolata, barátság, szerelem
- Konfliktushelyzetek és kezelésük
11. évfolyam
- Önismeret – pozitív és negatív jellemvonások
- Felelősség, bátorság, lelkiismeret
- Értékek, tolerancia
- Felnőtt – gyerekkapcsolat
- Fiatalok kortárs kapcsolata
- Értékrend, erkölcsi elvek és döntések
12. évfolyam
- Érték, értékorientáció
- A közjó, az ország és a nép szolgálata
- Életakarás
- Életcélok
