A !SZŰZ MÁRIÁRÓL NEVEZETT

MAGYAR FERENCES RENDTARTOMÁNY

ISCHEMATIZMUSA

1995.

i f r

P A X e c B O T X I O 4) !

*■ L e z á r v a : *1995. október 19-én,

A lkan tara i Szent Péter ünnepén

KiadjaA Szűz M áriáról Nevezett

M agyar Feren ces R endtartom ány 1053 Budapest, Ferenciek tere 9.

A kiadásért felel:P. Tornyos Kálmán OFM

tartom ány főn ök

Mariaita Provincia Sckina(izmn8< 1 1995.

A KISEBB TESTVÉREK RENDJÉNEK PATRÓNÁJA

A szeplőtelenül fogantatott

BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA

g o o a

A RENDTARTOMÁNY PATRÓNÁJA

A mennybefelvett

BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA I

i

A Mariana Provincia Schematizmusa Z 1995.

......................*--------- v.V»»MI

RENDÜNK VEZETŐI

II. Ján o s Pál pápa

M iniszter generális

P. HERMANN Schalück

Vikárius generális

P. GILLES Bourdeau

Megválasztva: 19"78. 10.16. Hivatalába ünnepélyesen beiktatva: 1978.10. 22.

A németországiSzent Kereszt Provincia tagjaMegválasztva: 1991. 0"7. 13.

A kanadai Szent. József provincia tagja.

G enerális definitorokP. ANTONIO Montes

P. ROBERT Karris

P. PETER Williams

P. MAURICE C..West

P. JOSEPH Baetens

P. LUIGI Perugini

P. EMMANUEL F. Hosko

P. CORNELIO Moya Ramos

Ibériai konferencia

Angolnyelvű konferencia

Afrika és a Szentföld

Ázsia, Óceánia, Ausztrália

Nyugat-és Kelet- Európai

konferenciák

Olasz konferencia

Szláv konferencia

Latin-Amerikai konferencia

WMtU’-V/WMWiUKUi

2

A Mariana Provincia Schcmatizmusa / 1995-

Tisztségek a rendi vezetésben

P. PIERANTONIO Norcini Általános titkár

P. JAMES Perluzzi A missziós evangelizáció

titkára

P. SEBASTIANO Kremer Tanulmányi és nevelési titkár

P. PIER Damiano Rinaudo Általános ökonomus

P. KARL. Schafer A Ferences Világi Rend

általános asszisztense

P. HERBERT Schneider A Ferences Nővérek

Hivatalának vezetője

P. JOHN Quigley A „Béke és Igazságosság”

hivatalának vezetője

3

f “ — — .................. .

Tártományfönök

P. Tornyos KÁLMÁN

Tartományfőnök helyettes:

P. Sill ABA

Deflnitorok

P. Borostyán KUND

P. Horváth ALBIN

P. Huszár JEROMOS

P. Kovács BÁNK

Provinciái titkár

P. Pócza SZALVÁTOR

Ökonomus

A fariau; A-ovüicia chiinatizmusa / 1995.

Folyamatos továbbképzés felelőse

P. Kis CSONGOR II*

Ferences Világi Rend provinciái asszisztense

P. Kovács KALLISZT ♦ ♦ ♦

4

A Vlaríaoa Provincia S d iuatizmus t 1995.

v.T.-.v t .v í v í v . . . ■ .•.•.v .v .v .v .w /.v a v .v a *.v .v .v /*,.v .v .w .v .v a %%\,w%v .v w .‘a v w .'

A O IA R ÍA D A P R O V rp crA R ö v r D c ö R C é p e c e >

| Biztos történelmi források szólnak arról, hogy a ference-|lsek magyarországi letelepedése még Assisi Szent Ferenc életé-1 i| ben megtörtént. Az első névleg ismert magyar ferencest Ábra-jl ¡1 hámnak hívták - nomen est ómen ! - és nevével már 1221-ben | ;! találkozunk a német földre küldött testvérek közt. Több, déli |

irányból indított letelepedési kisérlet kudarca után az első ma-| | gyár földre jutó testvérek Nyugat felől, a Duna vonalát követve |I és valószínűleg Bécsből kiindulva jutottak el Esztergomig, ahol i |első szerény hajlékukat felépítették. 1233 után már a német-!II osztrák provinciától független rendtartományt alkottak. A fe-j l| rences krónikák szerint az első tartományfőnök Boldogemlékű | János testvér volt / +1247 /, akit Nagyolasziban / Frankavilla, a I

Ü Szerémségben / temettek el és sírjánál több csoda történt vol-| Ina. A rendtartomány hivatalos neve: A Feren cesek M agyar-i || országi Rendtartom ánya.

IV. Béla király és az udvarához tartozó főurak támogatásával 1 || házaik száma gyorsan növekedett. A tatárjárás alkalmával a ¡ferencesek magyarországi főnöke és a dominikánusok főnökei p közös levelet intézett a nyugat - európai testvérekhez a tatárokf | pusztításairól. Ez a levél teljes egészében ránkmaradt és ma isi II fontos történelmi dokumentum.

A tatárok elvonulása után a ferences élet új erőre kapott, jj || mihamar igazi virágzásnak indult és 1282-ben a rendtarto-^ ¡1 mányban 8 őrségben / custodia / már 40 rendház nevét ismeri I p a rendi krónika. 1313-ban pedig, ugyancsak 8 őrségben 43 !| || kolostorról tudunk. Árpádházi királyaink, majd Róbert Károly, |

Nagy Lajos és a Hunyadi család baráti támogatását élvezték. A| || rendtartomány tagjait nemcsak missziós munkára, de diplo-1 || máciai szolgálatra is gyakran felkérték. f

.........5

A Mariana Provlacla Sdumatizmusa ! 199$.

i A XV. században a szerte terjedő renaissance - szellem n em j ¡kedvezett a szerzetesi életnek, fegyelemnek s mint a magyarl | egyház egészében, a ferences szerzetesi életben is bizonyost ¡lanyhulás jelei mutatkoznak. De az általános rendi életben is | hasonló jelenségnek vagyunk tanúi és a Rend egészehez ha- ;j Isonlóan a magyar ferences életben is sokan sürgették az ere- j |deti fegyelem visszaállítását. Külföldön: Spanyolországban, l I Franciaországban, Itáliában egymás után indultak meg a kü j ¡lönböző reform mozgalmak. Az olasz földről kiinduló obszer- i ¡váns irányzat másutt is követőkre talált. A magyarországi rend-!! ¡tartományban 1454-ben Igali Fábián, majd 1508-ban SegösdiÜ ¡Lukács tartományfőnökök vezetésével az egymást követő káp-1 ¡talanok szigorú intézkedéseket léptettek életbe a fegyelem és a ; t szegénység je g é b e n kívánt megújulás érdekében,i 1517-ben, amikor X. Leó pápa a több ágra szakadt rendben! | a megújulás igényével lépett fel, Segösdi Nagy Antal tartomány-1 ¡főnök /1508-1523/ már mint a reformot elfogadó és az obszer i ijváns családhoz tartozó magyar ferencesek képviselője szerepek | jiaz egybehívott római általános káptalanon. A biztos reménnyel :'í induló mozgalmat azonban döntően fogja leállítani a török bi­li rodalom terjeszkedési politikája, aminek következtében az or- 1 jjszág több mint egyharmad része muzulmán megszállás alá ke-ji |rül. s:

| Időközben azonban délről az olasz befolyás alatt álló és az | | obszerváns irányzathoz tartozó bosnyák Bosna Argentinae | ¡Provinciából /alapítási éve: 1339/40-re tehető/ a ferences test-í i vérek lassan Magyarország belseje felé haladva, egymás utáni ¡alapítják meg apró rezidenciáikat. Amikor e tartomány magyarf | testvérei elégséges számban lesznek, elérik, hogy római enge-| fdéllyel 1447-ben önálló, magyar Vikariátust állítsanak fel. A| •mohácsi csata előtti években, pontosítva: 1523-ban került sor a| Iburgosi általános rendi nagykáptalanra és ezt követően a gya-| ¡korlatban már két önálló magyar rendtartományról beszélhe-| jjtünk.

6

Sí vtarlana Provincia Se teuiatizmusa % 1995-

A reformhoz csatlakozott rendtartomány, amely ekkor ve-| ¡szí fel hivatalosan a Szűz M áriáról Nevezett Magyar Rend-* .tartom ány nevet és az obszerváns famíliából származó, -Jii azelőtt vikariátus - az Isteni M egváltóról Nevezett / Salva-1i torianus / M agyar R endtartom ány elnevezést. Ez időtől | d beszélhetünk tehát két különálló magyar ferences rendtarto-Smányról. |

Amikor a törökök megszállják Budát -és berendezik a meg- ? szállt területen a saját közigazgatásukat, a katolikus egyház fel-1

:ső hierarchiája más vidékre menekül. A helybeli plébániai pap-:;: i;i ság vagy elveszik híveivel együtt, vagy kihal. A megszállt terű-is illetek egyedüli papjai a vándor ferencesek lesznek, akiket mi-ii | hamar követnek a jezsuiták és a ferencesekéhez hasonló misz-ji isziós központokból járják a hódoltság falvait, pusztáit, városait| ¡titokban, a letartóztatás, a bebörtönzés vagy a rabszolgapiacok| | állandó veszélyei között. De - tudjuk - gyarló az ember. Mint-i :ha a muzulmán világ által ránkzúdított nyomorúság még nemj ¡lett volna elég, a magyarok közt súlyos harcok törnek ki a f : protestantizmus előretörése következtében kirobbant valláshá-f ■ború miatt. Középen a török, észak-keleten és Erdélyben pedig| ¡a katonai vagy politikai hatalomra jutott protestáns vezetők: ¡üldözik a testvéreket, pusztítják házaikat. A krónikák tele van-i ¡Inak a testvérek üldöztetésének szomorú híreivel. A helyzeti ¡szinte végzetes romlására csak két adat: a mariánus provinciá- \ 1 bán mindössze 4 ház maradt a magyarországi részen; Pozsony, 1 | Sopron, Ormosd Fridau , és Varasd. Ezekben már csak 30 í ¡testvér élt ... A salvatorianus provinciának szintén csak négyf ¡háza áll még: Gyöngyös, Szeged, Szakolca és Csiksomlyól!ii mintegy 30-32 testvérrel.

IE szomorú adatokat az l606. évi toledói rendi nagykápta-J ¡lan jegyzőkön^eiből tudjuk. Igaz, keserves körülmények kö-f sí zött, de mégis élt még mind a két rendtartomány.' .v i ím h w .v K v .v . v w a v a v * v .?}w .w w .vs« « w a v .- • ....... \v.v. - .v.

7

A M arian n P r o v in c ia S c h c in a t iz m u s a / 1 9 9 5 .

Erdély sajátos politikai helyzete tette szükségessé, hogy az |erdélyi testvérek önálló szervezetet állítsanak fel.I így született meg 1640-ben önálló őrségük custodia , ¡amely 1729-ben önálló rendtartományi rangot kapott és védő­iszentjéül Szent István királyt választotta.| A török megszállás vége felé a mariánus rendtartomány dű­li nántúh és észak-magyarországi házai pusztulásával számban ¡igen legyengült, míg a szlavóniai és nyugati , horvátországi ¡részeket megvédték a török pusztítástól a birodalmi csapatok. | Mivel ezek nagy többségükben szlovén és horvát nyelvterüle- Iten voltak, önállósági törekvéseik megerősödtek és Taurity ¡P ál vezetésével Rómától a mariánusoktól való függetlenségü- ji két kérték. Ez irányú törekvéseiket a bécsi császári udvar kez- iídettől fogva támogatta. 1655-ben zágrábi székhellyel önálló | őrséget szerveztek tehát. A bécsi udvar közbenjárására és a ¡mariánus provincia ellenezése dacára VII. Sándor pápa 1656. | január 10-én az őrség felállítását jóváhagyta, majd elnyerte |önálló rendtartományi jellegét l 66l-ben. Védőszentje a zágrábi | püspökséget alapító Szent László király lett. Házai ekkor még | csak szlovén és horvát nyelvterületen voltak.| A felszabadító háboiú befejeztével és a magyar egyházi hie- ¡rarchia felállítása illetve újrarendezése után, szükségesnek lát- | szott a ferences élet kereteinek újraszabályozása is. Mindenek­ig előtt a zilált viszonyok megszűntével, a reguláris életet kellett | helyreállítani. Még a harcok idején Magyarországra látogatott a ¡rendi generális Fem an d o Péter, aki az érsekújvári Te Deum ¡után úgy intézkedett, hogy a töröktől visszavett területeken az | alsó-magyarországi házakat a mariánusok, a felső- |magyarországiakat a salvatoriánusok kapják. Szavait eligazítás­inak szánta, nem volt pontos. Ezért sem a mariánusokat, sem a | salvatoriánusokat nem nyugtat ta meg. Az erdélyiek és | ladiszlaiták meg azt nehezményezték, hogy őket mégcsak meg | sem említették.| Az általános elégedetlenség megnyugtatására Róma ekkor | magyar földre küldte generális vizitátori hatalommal Lazzari

A ta r ia n a P r o v in c ia S c h *m a tiz m u s ; / £ 9 9 5 .

s- Álltai központi tanácsost, aki mindegyik fel meghallgatásai sután úgy rendelkezett 1689-ben, hogy a ladiszlaiták letele-| ;:pedhetnek a Dráva mentén és attól délre. f

Míg a mariánus és szak atoriánus provinciák közt a határt | :c:gy Szakolca - Nyitra - Vác által megjelölt szimbolikus vonali ¡jelenti. Ettől délre és nyugatra a mariánusok, északra és keletre |i pedig a szalvatoriánusok telepedhetnek új vagy telepedhetnek | ¡vissza régi kolostoraikba. Ez a döntés is sok vitára adott okot, | | de mégis 50 évig szabta meg a rendtartományok közös határát. | í: Ebben a térben kellett újra életre kelteni a ferences életet. f

Ezt a megújulást szolgálta 1665-ös és 1720-as mariánus tar-| íitományi gyűlés, ahol a régiek és a fiatalok közt is igyekeztek l megtalálni a közös élethez elengedhetetlen konszenzust és ajj | tervek harmonizálását.

Rövidesen mégis új határrendezés történt, éppen a közös f il béke érdekében, amikor a bányavidéki, hajdan bosnyák alapi-1 ■i tású, de már magyar rendházak kérték és kapták meg tartó-1 ; mány alapítási te nmükhöz a római jóváhagyást. így született! |meg 1757. június 15-én XI. Benedek pápa jóváhagyásával:, | és áldásával a K apisztrán Szent Ján o sró l Nevezett Rend- f í tartom ány.

A minden oldalról komoly elszántsággal és nem titkolt lelke-1 isedéssel megkezdett új szerzetesi közösségi életet mihamar | ; keserves korlátok közé szorította II. József uralkodása, aki az| | akkor diadalmaskodó felvilágosodás szellemében igyekezett f ¡letörni a szerzetesi életet. Mindent, még a gondolkodást és af ¡tanítást is állami ellenőrzés alá törekedett nyomorítani. A csá-f ¡szári udvar hivatalnokai szabták meg a tanítási elveket, ők el-1 ¡lenőrizték az oktatói és nevelői kar kinevezését, sőt még a li-| sturgiába is beleszóltak. A legkárosabb befolyást erre a korral ¡mégis az Isten nélküli felvilágosult filozófia jelentette, amitől |i majd a császár halála után két generáció alatt tud csak szaba-j, ¡dúlni a magyar társadalom és az egyház.\\ |

9

A. Maríana Provincia Scheinatizuiusa / 1935.

Alig rázta le magáról a jozefinizmus béklyóit a szellemi-1 1 kulturális-vallásos élet, és kezdett szabadon lélegzeni, amikori sXIX. század is meghozza a maga sajátos problémáit. De minti ¡már azelőtt is megtörtént, a külső világ káros befolyásaira márf ¡belülről, saját erejében és energiájában bízva reagált az egyhá-l |zi, főképpen a szerzetesi világ. Ezt mutatja Szent Ferenc rend-1 Ijének belső története is. A megújulás ezúttal „nyelvek” szerinti | jelentkezik és ebben a mind erősebb folyamatban, ahol a j ¡riformati, osservanti, valamint a sarutlanok /: discalceati vagy! ijdéchaux :/, az alkantaraiak : alcantarini :/ és a recolletti i; recollets :/ néven külön-külön utakon indulnak ugyan, de egy p ¡cé l felé törekednek: a belső megújulásra. íj

Ez a sok fajta „kis család’" már-már a rend egységét fenye-jj |gette, amiért is XIII. Leó pápa sürgetésére egybehívták az új, | ¡általános nagykáptalant 1896-ban. Az elvi hozzájárulás meg .. I szerzése után maga a pápa igyekezett véget vetni a későbbi jj | vitáknak, amikor 1897. október 4-én közzé tette a Felicitate fquadam kezdetű enciklikáját és elrendelte a különböző ágak! tömörülését a reform jegyében. Magyar földön ezeknek a|| külföldi famíliáknak igazi gyökerük nem volt, mégsem ment a| reform végrehajtása zökkenő nélkül. A rend központi vezető-1 sége által nagyvonalaiban és részletesen megtárgyalt és a pápa | által elrendelt reform ismertetésére Magyarországra érkezett j: Flem ing általános tanácsos.

Mivel a római reformot a szalvatoriánus provincia nem fo- ?] gadta el, ezt a rendtartományt a római központ feloszlatta. A | többi provincia élére Fleming definitor generális „generális | commmisariusokat” nevezett ki: a mariánusok részére Ozorai jj Izidort, a kapisztránusok részére Lutz Mártont, a ladiszlaiták jj

" részére Vosnyák Vendelt, és Erdélybe László Polikárpot. Majd j | Tamás Alajos személyében új általános és ezúttal m agyarj ¡vizitátort nevezett ki az országos helyzet felmérésére. Szem é-1I lyes fellépésének, nyitottságának és disponibilitásának köszön- |j hető, hogy ez a vizit igazi testvéri hangulatban zajlott le, bár itt-1

| ott a feszültség jelei is megmutatkoztak.

10

'& MarianaProvincia Sci* maiizmu.. / 1995.

Az előző öt provinciából : mariánus, kapisztránus, la-| diszlaita, szalvatoriánus és stefanita. három provincia maradt |

[meg: a mariánus, a kapisztránus és a stefanita. |A hajdan mariánus vagy kapisztránus provinciákhoz tartó- f

|| zó Drá\ án túli és a ladiszlaiták déli házaiból megalkotta az új | ihorvát nyelvű rendtartomány, Szent Cirill és Metód véd-| iinöksége alatt. A megszűntetett szalvatoriánus provincia házait iiii megosztotta a mariánus és kapisztránus rendtartományok kö-| ¡ízött. Az új erdélyi, stefanita provinciában nem történt jelentős | ¡i változás. Az új keretben működő mariánus provincia első kine-f :vezeti, majd választott tartományfőnöke mellett már ebben az | I időben kitűnnek a rendtartomány későbbi vezetői: Bendes|i Valérián, Buttykai Antal, Hársligethy-Vinkovits Viktor és | | Scheirich Bonaventura.

Az első világhábom elvesztése és az ezt követő gyászos tria- iijI nőni béke megcsonkította az ország területét. Az új politikai íj határok megkövetelték a rendtartományok határainak újra-1

..rendezését. A stefanita provincia új feltételek mellett és nehéz| | körülmények között ugyan, de tovább folytatja életét. A mari-| ¡ánus provincia Duna feletti és a kapisztránus provincia észak-1 ¡magyarországi házait az új szlovák provincia örökölte, amely| ¡így kezdettől fogva 14 házzal indulhatott. A déli határokon túlraf | szorult két kapisztrán rendház a horvát Szent Cirill és Metód | | |provinciához csatoltatott, három pedig az erdélyihez. f| A m ariánus provinciát a történelmi változások újra súlyo-| Ii san érintették. Elveszítette felvidéki magyar és szlovák rendtag- f lljait, mind a három nevelő központját: noviciátusát, szeráfi kol­légiuma! és teológiáját. Nem kisebb veszteségnek számít a|

ii rendtartomány pozsonyi központi levéltárának elvesztése. En-I ¡nek ellenére a talpraállás biztos úton haladt. 1931-ben megnyi-| || totta Esztergomban a Szent Antal Kollégium ot és G im názi-1 |umot, amely kifejlődve az ország katolikus gimnáziumai közöttII élvonalba keiül.:i...................................... .................................. .......

11

A M a r ia n a P r o v in c ia S c h t-m atiz m u sa / 1 9 9 5 .

¡ Űj teológiát épített Szombathelyen és noviciátusát is sike I Írült megfelelően berendezni Bucsuszentlászlón. A hivatások sem maradtak el: a II. világháború után a tartományi névtár!

¡ szerint 1948-ban a rendtartománynak 272 tagja volt, ebből 1371 íjvolt pap, 34 klerikus, 101 dolgozó testvér. A rendtagok 17 ¡rendházban élték az evangéliumi életet Szent Ferenc regulája;: ¡szerint. Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Pápa, ¡V eszprém , Sümeg, Bucsuszentlászló, Nagykanizsa, Esz- I ftergom , Andocs, Felsősegesd, Nagyatád, Zalaegerszeg, ¡K apuvár, Káptalanfüred, Kiskanizsa, Pestszentlőrinc. i| Minden ok megvolt a bizalomra, amikor 1950. szeptember 7-1 lé n az Elnöki Tanács rendelete megvonta a magyarországi! ¡szerzetesektől a működési engedélyt. A későbbi m egegyezés§ ¡szerint az új politikai hatalom a rend tagjaira bízta két engedé-‘| ¡lyezett katolikus gimnázium vezetését. Egyiket Esztergomban, -Il - ami már megvolt - és a másikat Szentendrén, amit szinte a| | semmiből kellett létrehozni. Az első tanári és nevelői karban I f mindkét tartomány tagjait megtaláljuk.¡ Az egyházi - vallási ügyekben felelős kormányzati szerv, az \ | Állami Egyházügyi Hivatal, hivatkozva az Elnöki Tanács 1950. ¡ ¡szeptember 7-i döntésére, sem a Mariana, sem a Kapisztranaii ¡Rendtartományt nem nevezte őket többé nevükön és nem i: \ idézte nevükön leirataiban. A ferencesekre bízott két katolikus I ¡gimnázium nevelői karának biztosítására „új rendi egységet”! ¡állított fel: Szent Feren c Rendjének M agyarországi Rend­ís tartom án ya elnevezéssel. így idézi e kor két hivatalos ma- : ¡gyár egyházi kiadványa is, az 1982-ben publikált Esztergomi fSchematizmus és 1984-ben Lékai László esztergomi bíboros ¡ ¡érsek előszavával megjelent Magyar Katolikus Almanach, meg-| s adván hivatalos latin nevét is: Provincia Fratru m M inorum | in Hungaria.

) Az engedélyezett rendházak névsorában csak azok nevei : í szerepelhettek, akiknek az ÁÉH működési engedélyt adott.

12

A Mariana Provincia Schematizmusa / 1995

Az utánpótlás biztosítására előbb évenkint csak kettői noviciust engedélyezett, később a bencés és a piarista rendta-| gokhoz hasonlóan, a hivatásukra készülő klerikusok számát I

il globálisan állapította meg. |A működési engedélyt az ÁÉH bármikor visszavonhatta, s|

: akkor a tartományfőnök köteles volt a „büntetett” rendtárstól \ megválni. A működési engedéllyel rendelkező rendtagok is | csak az ÁÉH engedélyével választhatták meg a tartományfőnö-jj köt. |

Róma természetesen a két rendtartomány eltörlését és szigo- jj prú állami felügyelet alá való helyezését nem fogadta el, ezért a j ¡hivatalos rendi statisztikákban ./ Acta Ordinis / és a Vatikáni ¡Szerzetesi Kongregáció kimutatásaiban a két rendtartomány|i ; neve továbbra is szerepelt 39 éven át, szigorú következetesség­gel.

A kommunizmus bukása után az 1950-es tiltó rendeletet I ji 1989. aug. 30-án az akkori Német kormány visszavonta. A i mariánus rendtartomány újra megkezdte működését. Az újjá-1 i építés megkezdődött, bár világos, hogy 40 esztendő pusztítását f rövid idő alatt helyrehozni nem lehet. De tudjuk a Bibliából: | „ A m egnyesett fa m indig kizöldül.”

B ozsóky P. G erő

80 08

13

A]

áíw»

123456789101112131415161718192021222324252627282930313233

Provincia -matlzmusa / 1995.

•asz: Tartományfonök:. . . ........ . . 4,^ ..*

Tartományfonökségideje:

|íános,a francia királyi családból 1239 - 1247Jakab 1247 - 1260János n. 1260 - 1270Péter 1270 - 1288István 1288 - 1295ftarnabás 1295 1298Adrianus 1298 - 1301Haymo 1301 - 1314András 1314 1323János m . 1323 - 1334Márk 1334 - 1335Péter 1335 - 1339Márton I. 1339 - 1343Márton n . 1343 - 1354Kelemen 1354 1363János IV, sienai 1363 - 1367Ferenc 1367 - 1379Miklós 1379 - 1386Újlaki Mihály 1386 1409Szőlős János 1409 - 1415Verőczei Bertalan 1415 - 1426Szombathelyi Péter 1426 - 1437Egri András 1437 - 1443Szeghy Pál 1443 - 1450Pizzái Antal 1450 -Vörcsöki Pál 1450 - 1452Igali Fábián 1452 - 1477Esztergomi Benedek 1477 - 1490Segösdi Lukács 1490 - 1497Szekcsey Gergely 1497 1502Bácsai András 1502 - 1507Segösdi Lukács 1507 - 1508Nagy Antal 1508 - 1523

343536373839404142434445464748495051525354555657

585960616263646566

A Mariana Provincia Schematízmusa /

rsz: Tartomány. miök: Tartomáuyfímökségideje:

Lippai Feren c 1523 - 1529K örösi Gergely 1529 - 1531Lippay Feren c 1531 - 1533Miklai Mátyás 1533 - 1536D ebreczeni Péter 1536 - 1539Bélközi Máté 1539 1541B aranyai Im re 1541 - 1544Terebezdi Ján o s 1544 - 1546Szegedi Gergely 1546 - 1550Bélközi Máté 1550 - 1551M ekcsei Péter 1551 - 1557Szem ecsei K ristóf 1557 - 1559Szegedi Feren c 1559 - 1561C songrádi Feren c 1561 - 1563Szegedi Feren c 1563 - 1566Csongrádi Feren c 1566 - 1573B orhi Mátyás 1573 - 1592G rodeczin Gábor 1592 - 1597D raskovics Feren c 1597 - l600Gyulai M árton 1600 - 1603Ebeczky Sándor 1603 - 1606D raskovics Feren c 1606 - l6 l0Volta Bonaventura 1610 -1614Ebeczky Sándor 1614 - ..........K opcsányi Pap M árton, vic. prov. 1614 - l 6l 6Rudnai Ján o s l 6l 6 - 1620Baza A n tal» olasz 1620 - 1623Végh Feren c 1623 - 1626Baza Antal 1626 - 1629Robustelli Feren c 1629 - 1635Végh Feren c 1635 - 1636Taurity Pál 1636 - 1640Taurity Pál 1640 - 1643Kirinics Gábor 1643 - 1646

Al

Se

6768697071

72^374^5~67 7

78

798081828384

8586878889909192939495

96

Provincia Schcmatizmusa, ‘ 1999.

Tartományíö nők Főnökségideje:

Folnai Bernardin I646 - 1648Kovács Ambrus 1648- 1651Taurity Pál 1651- 1654Malomfalvy Gergely 1654 - 165~Móri Szilveszter 1657 - 1658Litomericzky László, vic. prov. 1658 - 1659Podgyaisics Ágoston 1659 - 1662Bapcsánszky Didák 1662 - 1665Ramocsaházy Rémig 1665 - 1668Korlátovics Róbert 1668 - 1671Miskey Félix 1671 - 1674Szenkviczy Pál 1674 - 1677Korlátovics Róbert 1677 - 1678Bapcsánszky Didák, vic. prov. 1678 - 1680Ramocsaházy Rémig 1680 - 1683Cziráky Antal 1683 - 1686Terbus Bonifác 1686 - 1689Miskey Félix 1689 - 1692Mányai Domonkos 1692 - 1695Cziráky Antal 1695 - 1696Remethey Nárcisz, vic. prov. 1696 - 1698Csatáry Atanáz 1698 - 1701Kuzmann Dániel 1701 - 1709Afray Antal 1709 - 1712Schneider Dénes 1712- 1715Ramocsaházy bernardin 1715 - 1718Sebach Kaopisztrán 1718 - 1721Pordányi András 1721 - 1724Pozsonyi Antal 1724 - 1727Sebach Kapisztrán 1727 - 1730Pordányi András 1730 - 1731Kelecsényi Ferenc 1731 - 1735Pozsonyi Antal, commissarius prov.Pankl Sebestyén 1735 - 1738

Sor

97"9899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118

119120121122123124125126127128129

A MarJaua Provincia Schematlzmusa /

Tartomáuyfonölc

Heinegger Péter 1738-1741Szente Gáspár 1741 - 1744Thul Mátyás 1744 - 1747Heinegger Péter 1747 - 1750Dominkovits Modeszt 1750 - 1753Szentgyörgyi Rajmund 1753 - 1756Berczkó Joakim 1756 - 1759Dominkovits Modeszt 1759 - 1762Háczay Márton 1762 - 1765Haász Mihály 1765 - 1768Kosa Jenő 1768- 1771Hruskovits Kajetán 1771 - 1774Hrachsa Rajmund 1774 - 1777K üsajenő 1777- 1780Chmel József 1780- 1783Hrachsa Rajmund 1783 1791Balogh Bernát 1791 - 1794Krchnyák Alfonz 1794 - 1797Wolfics Rajmund 1797 - 1800Karevics Rudolf 1800 - 1803Krchnyák Alfonz 1803 - 1806Moser János 1806 - 1807Muckenhuber Fülöp, vic. prov. 1807 - 1810Németh Kanut 1810 - 1812Greguska Antal 1812 - 1815Holtzer Balázs 1815 - 1818Kováts Ágoston 1818 - 1821Greguska Antal 1821 - 1824Wagner János Kap. 1824 - 1827Franits Zsigmond 1827 - 1830Golessény Pantaleon 1830 - 1833Wagner János Kap. 1833 - 1836Horváth Lipót 1836 - 1839Golessény Pantaleon 1839 - 1842

A M i

S*W!

130131132133134135136137138

139140141142143144145146

147148

14915015115215315415515615715815918

Provincia > L natizmusa t 1919!$.

Ide^eWagner János Kap. ...1842 - 1845Franlts Zsigmond 1845 - 1848Golessény Pantaleon 1848 - 1851Weithofer Alajos 1851 - 1854Koppán Jenő 1854 - 1857Golessény Pantaleon 1854 - I860Dank Agáp I860 - 1863Piry Cyrjék 1863 - 1866Kubiss Mór 1866 - 1868Balázs ovit s Odorik, vic. prov. 1868 - 1869Czwlkl Krizosztom 1869 - 1872Piry Cyrjék 1872 - 1875Farmady Msartinián 1875 - 1878Farmady Martinián 1878 - 1881Farmady Martinián 1881 - 1884Görög Kázmér 1884 - 1887Dostál Gaudenciusz 1887 - 1990Skrobánek Florid 1890 - 1891Nagy Illuminât, comissarius prov. 1891 - 1893Strobánek Florid 1893 - 1896Strobánek Florid 1896 - 1898Faragó Aurél, vic. prov. 1898-Somogyi Ciprián, vic. prov. 1898 - 1900Ozorai Isidor 1900 - 1903Ozorai Izidor 1903 - 1906Bendes Valérián 1906 - 1909Ozorai Izidor 1909 - 1912Olsovszky Mans zvét 1912- 1915Buttykay Antal 1915 - 1918Buttykay Antal 1918 - 1921Bendes Valérián 1921 - 1924Bendes Valérián 1924 - 1927Vinkovits Viktor 1927 - 1930Vinkovits Viktor 1930 - 1933

A Mariana Provincia SchemaUzmusa / 1995-

Sor Tartományfónökidege

160 Scheirich Bonaventura 1933 1936lói Scheirich Bonaventura 1939 - 1939162 Hársligethy-Vinkovits Viktor 1939 - 1942163 Vargha Teodorik 1942 - 1945164 Burka Kelemen 1945 - 1948165 Burka Kelemen 1948 - 1968166 Pusztay Gábor 1968 - 1983167 Halmai Semjén 1983 - 1988168 Kovács Bánk 1988 - 1990169 SillAba 1990 - 1993170 Tornyos Kálmán 1993 - .......

19

&. '.aarmm rrovmc j Seb w t i m ■ / 1993.

A RENDTARTOMÁNY KOLOSTORAI

1950 előtt 17 kolostorban működött a rendtar-1 jitomány. Jelenleg öt kolostort kaptunk vissza. Esztergomban jij jj folyamatos a ferences jelenlét, mert a Kapisztrán tartomány : f vezetésével ma is kolostor, gimnázium és kollégium működik y |benne. A rendtartomány elvileg nem mondott le a többi ko-|l lostoráról sem, de csak akkor kéri vissza, amikor személyi jj (feltételei megteremtődnek. í

Kapuvár

Pápa

sztorgom Budapest

Pestsze

SzombathelyVeszprém Székesfc

Sürjieg «r^^ptalanfüred Zalaegerszeg

Nagykanizsa • KiskanLzsa

•Segesd

Nagyatád

JSrinc

20

A Mariana Provincia Schematlzmusa / 1995-

BUDAPEST jTitulus: ALKANTARAI SZENT PETER (október 19.)

Cím: H 1053 Budapest, Ferenciek tere 9.S 1 1 7 - 3 3 2 2 , 1 1 7 - 3 9 7 0

E helyen már 1288-ban állt az a templom, amelyet IV. Béla király építtetett. A török hódoltság idején elpusztult, vértanú halált haltak a kolostor lakói, közöttük Vásárhelyi\ A ndrás is. 1690-ben I. Lipót császár dekrétuma megerősítette a rendtartományt a templom és a kolostor birtoklásában. A msotani templomot 1743-ban szentelték fel. Tornyát később megmagasították és 1863-ban helyezték el csúcsán a keresz­tet. 1876-ban kezdték az új kolostor építését. 1928-ban szen­telték fel a templom négy új harangját.

1950-ben a szerzetesrendeket feloszlatták, a kolostori nagy részét államosították, és csak egy kis része maradt egy­házi kezelésben. A templom gondozását átvette az Esztergomi;

;Főegyházmegye. Dr. Paskai László bíboros, érsek 1990-ben aj templomot visszaadta a rendnek.

Profil: lelkipásztori fe la d a to k ellátása, k iem elkedően a\ gyóntató szolgálat.

Személyi állomány:P. Tornyos K álm án

tartom ány fő n ö k , h á z fő n ö k P. Kis C songor

tem plom igazgató, vikárius P. Pócza Szalvátor

| P. Borostyán Kund, defin itorP. Czigány Em m anuel Fr. Tóth K reszcensz Fr Csabai Nolaszkusz Fr. Fehértói Miklós Fr. Bézsenyi Rafael

21

a M á rta n á Provincia Sclicmatizmusa / 1995.

I I SZOMBATHELY |

Titulus: ARPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET (novem ber 19.) Cím: H -9700 Szom bathely, Aréna u. 1 a.

@ : 06 - 9 4 - 311 - 689á

1360-ban alapította Kálmán, győri püspök. Sok viszon- | tagságon ment át. Sennyei István győri püspök gondoskodása ¡nyomán 1632-34 között felújították, majd 1634. augusztus 2- ¡án felszentelték. 1926-tól falai között működött a rendtarto- í mány teológiai főiskolája. 1930-tól plébániai feladatokat is ¡kap, majd kultúrházat épít mellé a rend. A II. világháború sok | kárt okozott, de hamarosan kijavították.| 1950-ben a szerzetesrendeket feloszlatták. A templo-fmot gondozásba vette az egyházmegye. A kolostort államosí­tották. Levéltárat és Vakok Intézetét helyezték el benne.| 1989. szeptember 1-én Dr. Konkoly István megyés­ig püspök úr visszaadta a rendnek a templomot és a plébánia | vezetését. Kolostori életet helyszűke miatt csak 1991-ben le­lhetett megkezdeni. Ekkor visszakaptuk a kolostor kis részét. ¡Az 1995-ös év fordulatot jelent: a rend tulajdonjogilag vissza­ír nyerte az egész épületegyüttest. A használatba adás csak 1 - 2 ¡év múlva történik meg.| Profil: lelkipásztorkodás, ifjúsági központ.

Személyi állomány:

P. SillAbaa tartom ány vikáriusa, házfőnök plébán os

P. Bognár K apisztrán P. Szabó Elek

|| P. Tóth TurulFr. Sipos Fulgenc

22

«¡‘Hl:

A Mariana Provincia Schcmaiizmusa 11995.

Titulus: SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY (Június 27 .) íjCím: H - 7562 Segesd, József A. u. 2. ij

S : (01- postán keresztül!) |

A valamikor híres kolostort a Marczali család alapította és f sí építette fel 1289-ben. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült | ||templommal együtt szentelték fel 1295-ben. A török hódoltságiII idején teljesen elpusztult. A Széchenyi család bőkezű adományai-1 |i ból és a szerzetesek szorgos munkájával, amelyet a jótevők adó-1 Imányai is segítettek, l":'52-ben elkészült a rezidencia. 1779-től kon-| || ventté lett. |

1945-ben a templom tornyát felrobbantották. A háború kö-|i|I vetkeztében a kolostor egy része is rombadőlt. A rendtagok szer-1 vezésével, a hívek áldozatos munkájával már 1949-ben felépült a f

•torony jelenlegi formájában. 1949-ben megtörtént a megáldása is. f1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása miatt a rend el-1

Ü hagyni kényszerült a kolostort és templomot is. A templom gondo-f ||zását átvette az egyházmegye. Az államosítás a kolostor nagy részét i l| elvette, csak néhány helyiség maradt egyházi tulajdonban és hasz- j || nálatban. A régi kolostorban szociális otthon nyert elhelyezést.

1989-ben a rend újra elkezdhette működését. A megállapo- f •i clás több fázisban történt, míg kialakult a jelenlegi helyzet. Azt \egész épületegyüttes a rend tulajdonába került, a szociális otthon: működését a rend szerződésben biztosítva, átengedte a használatot í

j - 5 évre.Profil: búcsújáróhely.

ij Búcsúk: Szent László király, Nagyboldogasszony,II Kisboldogasszony;| Személyi állomány:

P. Szabó T iham ér :i| házfőn ök, p lébános

Szeretnénk recesszus zárdán ak használni. - Missziós, lelkigya-\ korlatos felkészülésre kifejezetten alkalmas.

23

& Marian» Provincia ScbtűiatfTmusa 1995.

I ZALAEGERSZEG |;X

Titulus: JÉZUS SZENT SZIVECím: 8 9 0 0 Zalaegerszeg, Gasparich u. 1.

@ : 06 - 92 - 312 - 1 5 2;;

1925-26 között épült IV. Károly király emlékére. A :;rend letelepedésének, a templom és kolostor építésének fő . mozgatója Gróf Mikes János, szombathelyi püspök. Az ő jj utasítását követte Mindszenty József, akkor zalaegerszegi plé­b án o s, később esztergomi érsek és hercegprímás. Az ő kez- | deményező és segítő munkáját támogatták a város, valamint a | hívek nagylelkű adományai. A templomot 1927. szeptember 125-én szentelték fel. Plébániai tevékenységet folyat.

1950-ben államosították. Majd 1989-ben visszakapta a rend. Elsőnek sikerült minden viszonylatban rendezni a jogi

| helyzetet és a teljes használati jogot is.Jelenleg a rendtartomány jelöltháza.Hozzátartozik mint filiális: Bucsuszentlászló és Sümeg.

| Profil: lelkipásztori központ, jelöltház, KOLPING szervezet zalaegerszegi központja;

\Személyi állomány:

\P. Kovács Bánk, definitor

házjonök, p lébán os P. Huszár Jero m o s, definitor Fr. Horváth Ján o s, teológiai tanulm ányait

végzi, kertész;Hanczik K ornél, jelölt Füzi-Foki András, jelölt

. :; wtt. .'fffBÍÜKÍKVKWW.-—• ...............

24

A Máriáiul Provincia ^«fa^miiiziiuusa. 1995.

BUCSUSZENTLÁSZLÓ

Titulus: SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY (jú n iu s 27.)I Cím: 8925 Bucsuszentlászló, Arany J. u. 15.

@ : 06 - 92 - 362 - 018(Zalaegerszegi kolostor filiája)

A hagyomány szerint Szent László király építette a va- | | lamikor mocsarak között rejtőző kis kápolnát, amelyet a Bol- ij ¡dogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A település is a ' szent király nevét viseli. Ezt a kis szentélyt és a hozzá csatla-i* ¡kozó helyet Széchenyi Pál veszprémi püspök bízta a rendtar­tom ányra 1694-ben. 1714-ben letették a nagy templom alap- | kövét. Az építkezést, amely teljesen a hívek adományaiból |történt, lassan sikerült befejezni 1724-ben. A korábbi kis ká- ipolna a szentélynél kapcsolódik a templomhoz. 1720-ban a ¡templom plébánia lett. A trianoni békeszerződés után átren-: | deződött a rendtartomány. Itt került elhelyezésre a kispapok; ¡noviciátusa.

1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, a templo- lm ot az egyházmegye gondozta, a kolostort pedig államosítot­tá k . Néhány szoba maradt vissza a plébánia használatára. A | kolostor nagy részében ma is szociális otthon működik. 1989-: ¡b en a templomot és a kolostor kisebb részét visszakapta a íirend. A plébánia az egyházmegye megbízásából több filiát lát jel.| Profil: p léb á n ia i tevékenység, búcsújáróhely.| Búcsúk: Szent László, K isboldogasszony,

Fogolykiváltó B oldogasszony1| Személyi állomány:| P. Horváth Albin, definitor,| házjon ök , p lébán os

25

A Marlana Provincia Schematizmusa / 1995.

SÜMEG

Titulus: SARLÓS BOLDOGASSZONYI Cím: 8330 Sümeg, Szt. István tér 7.

© 06 - 8 7 - 352 - 983| (Zalaegerszeg filiá ja )

A templom és kolostor Széchenyi György veszprémi ¡püspök nagylelkű adományából teljesen újonnan épült 1652- |ben és átvette a rendtartomány l680-ban. A templomot 1654 | szeptember 29-én szentelte fel az alapító püspök.

Az 1950-es szerzetesrendeket feloszlató rendelkezéssel |a kolostort itt is el kellett hagyni, majd államosították. A |templomot az egyházmegye vette gondozásba.

A rendtartomány elsőként kapta vissza 1989-ben, Sar- | lós Boldogasszony havában.

j Profil: lelkipásztori tevékenység, lelkigyakorlatos ház, búcsújáróhely.

?Búcsúk: M ária Szent Szíve, Sarlósboldogasszony,

Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony.a

Személyi állomány:

P. Kovács Kalliszt, házjonök,\ templomigazgató| P. Vitéz Baán

P Kiss K onrád

26

A Marian:« Provincia Scheiuatizuuisa / 1995.

K olostorok, am elyeknek visszaadás folyam atban van:

A tervezett terminus annak függvénye, hogy a i rendartomány személyi állománya miként alakul, mikorra!; erősödik meg úgy, hogy működtetni tudja e kolostorokat.

* * * * * * *

SZEKESFEHERVÁR )

Titulus: SZENT IMRE HERCEG

A templomot és kolostort IV. László király alapította \ 1280-ban. A várost 1583-ban elfoglalták a törökök és a kolos-ji tort is teljesen elpusztították. 1720- bán kezdődött el az ú jjá-! építés. 1784. október 26-án szentelték fel. 1930-ban teljesen: felújították. A II. világháború alatt légitámadás és háborús; károk okoztak nagy veszteséget. 1945-ben a károkat kijavítot-i ták.

1950-ben a rendet feloszlatták, a kolostort államosítot-i ták. A templomot az egyházmegye gondozza. Az egyházme-j gye azonnal átadná, a város pedig Ígéretet tett, hogy fokoza- j tosan kiüríti a kolostort arra az időre, amikorra a szerzetes-: rend visszatérhet.

VESZPRÉM I

Titulus: SZENT ISTVÁN KIRÁLY

p A testvérek letelepedését Sennyei István püspök kezdemé- : jinyezte és szorgalmazta 1681-ben. A káptalan nagylelkűsége! í: bővítette a szerény kolostort 1727-ben.

27

A Mariaaa Provincia actt „matizmusa 199$.

w.v.v.«Aw.wAí»;íívm ■1909 április 2-án végzetes tűzvész pusztította el a ko-1

' [ostort. Adományok révén sikerült újjáépíteni. |1950-ben a szerzetes rendeket feloszlató törvény miatti:

ja kolostort elhagyni kényszerültek a testvérek, amelyet azutáni j államosítottak. A templomot az egyházmegye vette gondo-ji zásba. Az egyházmegye hosszú alkudozással elérte, hogy ajj

¡kolostor teljesen egyházi kezelésbe kerülhessen, ahol papi! jj otthont és egyházi múzeumot rendezett be. f| Szendi József érsek úr többször is kinyilvánította szán- jjIdékát, hogy azonnal visszaadja a kolostort a rendnek, ha a| j rend vissza tud térni Veszprémbe. ji

PA PA iTitulus: KISBOLDOGASSZONY

ij Gróf Eszterházy Ferenc és hitvese alapította 1677-ben, ji| a felszentelés éve pedig 1680. || A feloszlatás előtt a rend gimnazista kispapjai laktak a || kolostorban mindaddig, amíg az esztergomi gimnázium bejj | nem tudta őket fogadni. || 1950-ben, a rend feloszlatása után a kolostort államosí-lí tották, a templomot az egyházmegye vette gondozásba. I

i Í ij 1989-ben, amikortól a rend újra működhetett, a kolostoriis már olyan rossz állapotban volt, hogy annak felújítása messze ||meghaladta a rendtartomány erejét. 1995-ben megállapodási| született az egyházmegye és a rend között, hogy a rend visz-jj¡szakéri, az egyházmegye pedig katolikus iskolát fog benne|működtetni, azzal a feltétellel, hogyha a személyi állomány |megengedi, legalább egy ferencest küldjünk igazgatónak. Ha jj

|j lelkipásztori szolgálatot tudunk vállalni, annak feltételeit is j¡biztosítja az egyházmegye. jit ...... - ... . ...................................... _ ... J28

A Marlana Provincia Scheinatizmusa / 1995.

ANDOCS

Titulus: NAGYBOLDOGASSZONYl i

1725-ben kezdték építeni és Padányi Bíró Márton, f Üveszprémi püspök 1747-ben szentelte fel. Az I. világháborúi jután szerzetestestvérek újoncháza volt.

1950-ben a rendek feloszlatása miatt a templomot az i ¡egyházmegye vette gondozásba. A kolostort tévedésből nem: i\ államosították ugyan, de általános iskolát helyeztek el benne, í IA rend visszaigényelte a használati jogot, mert KALOT Népfő- ( ¡iskolát szeretne benne közös vállalkozásként működtetni. i

Profil: búcsújáróhely, plébánia, ifjúsági központ.

NAGYATÁDIII _

| Titulus: SZENTKERESZT** >

f Nagyatádi Csinderi Ferenc alapította 1740-ben Tornya |11844-ben épült fel. A II. világháború alatt sokat szenvedett, | ¿négy hétig volt a harcok első vonalában. A tornyát a német | ¡csapatok felrobbantották. A hívek áldozatkészségéből 1945-1 | re a torony is és a templom is újjáépült. ij| 1950-ben a rendek feloszlatása után a templomot az jj| egyházmegye vette gondjaiba. A kolostort államosították. Tu-| ¡rista szálló működött benne. 1991-ben visszakaptuk. Jelenlegi! ¡a plébánia használja. Az egyházmegye nagyon kéri, hogyj| | amint lehetséges térjen vissza a rend. Ezt személyi feltételeink | | sajnos nem engedik. s

Profil: lelkipásztorkodás, ifjúság gondozása;

«««MHWIWÍSC''

29

A Marimia Provincia Schctnatizunisii / 199$.

NAGYKANIZSA I

Titulus: SZENT JÓZSEF

Kanizsai János, esztergomi érsek alapította a kolostort 11418-ban. Török idők alatt a kolostor elpusztult. Perge Kristóf jj miután a romokat eltakarította, 1696-ban újjáépítette. Lelki- g

| pásztori tevékenységet végzett.1950-ben a rend feloszlatása miatt a templomot átvette?!

fáz egyházmegye, a kolostort pedig államosították. Különféle i célokra használták. Legutóbb: kollégium és városi könyvtár. A | jírend akkor kapja v issza, amikor a város fel tudja építeni új s könyvtárát, valamint személyi feltételeink lehetővé teszik. Aj] ¡kolostor kis részét már visszakaptuk, ahol a M áltai Szeretet-l szolgálat folyat szociális tevékenységet. A Feren ces V ilági: R end is szépen működik.

Profil: plébániai tevékenység, népmissziók;

1

NAGYKANIZSA III. / Kiskanizsa

Titulus: SARLÓS BOLDOGASSZONY£

Csak 1941-ben bízta a templomot a rendre az egyház­imegye. 1950-ben a rendek feloszlatása miatt újra az egyház­it megye gondozza. Visszakérni nem lehetett, mert az egyház- l község tulajdona. Az egyházmegye örömmel látná a rend ¡visszatérését, amint ezt a személyi feltételek lehetővé teszik.

Profil: plébánia.

30

A Mar i . i Provincia Scheaiatizmusa $ 1995»

Titulus: ASSISI SZENT FERENC 5

A hívek adományaiból épült kis kolostor és kápolna, 3 [amelyet 1941. december 21-én szenteltek fel. A kápolna ha-1 [marosan kicsinynek bizonyult és már 1942-ben felépült a na-1 sigyobb templom. [íj

1950-ben a rendet feloszlatták és így a templom az[|[ i| egyházmegye gondozásába került, akolostort pedig államosí-| [tották. Lakók vannak benne.

A rend visszakérte, és megállapodott a várossal, hogy a |;; lakásokat kiürítik, arra az időre, amire a rend kéri. Ha a sze-l

7 1 ?.

¡mélyi feltételek lehetővé teszik, szeretnénk megkezdeni mű-J ¡ködésünket. |

Profil: plébánia.í: !

KAPTALANFUREL

A rendtartomány időben legutolsó vállalkozása. Lelki | [gyakorlatos ház és kis kápolna épült az alsó részen. A felső| [[részen pedig elkészült az altemplom és a kripta. Terveink ¡szerint lelkigyakorlatos ház épült volna és azzal kapcsolódó-! ián az üdülőtelep lelki gondozását ellátó templom.

1950-ben a rendet feloszlatták, az alsó részt államosí- [í ¡[tották, a felső részt pedig az egyházmegye gondozza. Az ál-1 ílamosított rész jelenleg az Igazságügyi Minisztérium üdülője. | 12000-re ígérték az államosított rész visszaadását. [[[

Tervezett profil a két ferences gimnázium tanulóinak |: továbbképző üdülő tábora. Világi Ferences Rend tagjai részé- [:

ij re továbbképzés és lelkigyakorlat.

31

A Mariana Provincia Sch<man'/.musa / 1995.

liSZTHERGOM

Titulus: SZENT ANNA I

| A rend 1240-ben foglalta el első kolostorát Esztergom-1¡bán, amelyet IV. Béla király építtetett. A török idők alatt e| ¡kolostor elpusztult. 1700-ban kezdték építeni a mait és a ; ¡templomot. 1931-ben a rend gimnáziumot és kollégiumot| | alapított. Ezeket 1948-ban államosították.| A rendek feloszlatása miatt a kolostor is e sorsara jutott;;’;11950-ben. Az államosítás után két hónap elteltével létrejött a ; ¡megegyezés az állam és az egyház között. E megegyezési; ¡alapján a rend visszakapta esztergomi intézményeit.

A rend működését 1950-ben az tette lehetővé, hogy a| IK apisztrán Szent Já n o sró l Nevezett testvér rendtartomány el-jj ¡vállalta az iskolát, valamint a két rendtartomány tagjainak szo-| Iros testvéri együttműködése biztosította a személyi feltétele-f jfket. |

A ferences jelenlét - az együttműködés szép példája-1 Iként - ma is biztosított. |

!? 80 0 8 |

| A szerzetesrendek feloszlatása a Mariana Provinciát válságos : 1 helyzetbe hozta, szinte: halálra ítélte. Sokak érdeklődésére tarthat j ¡számot , hogy ki milyen körülmények között élte át ezeket az éve-| I két, szolgálta Szent Ferenc szellemében a híveket és az egyházat. ¡Ezért a rendtartomány adatbankjából vázlatosan közlünk néhány! ¡fontosabb adatot. Talán rávilágít arra, hogy milyen változatos kö-| ¡rülmények közé helyezte a Gondviselés a testvéreket és segítette | ! őket, hogy7 az evangélium kovászaiként éljenek. |i|..b..... t

32

A » tana Provincia Seb« uiailiiimsa / '*Ü8.

A testvérek névsora rövid é l e t r a j z i adatokkal

t 45. Fr. Bagyinszki ÁGOSTONí Szeged - főiskolai hallgató.>j $| 47. Fr. Bátyity JÁCINT }| Szeged - főiskolai hallgató.í|

38. Fr. Bezzegh KELEMENI Szeged - főiskolai hallgató.I I| 39- Fr. Bézsenyi RAFAELjj Budapest - sekrestyés.

|| 19. P. Bischof ARTÚRsj 1945. Nagykanizsa, káplán. - 1950. Juta, káplán, |11951. Nemesdéd, káplán. - 1952. Tűrje, majd Zalabér. - 1960. | | Vigántpetend, káplán. 1960. szeptember 17 -tői Őrtilos, plébános, f ¡Működése alatt 1966-ra felépítette a plébániát és a templomot. Há-f ¡rom templomot lát el. |i %

10. P. Bognár KAPISZIRÁN j!; 1939-től államosításig Szombathelyen teológiai ta-fjinár. - 1940. hittudományok doktora. - 1950. Győrvár, káplán és j| ¡hitoktató. - 1950. október 1 - tői Zalaegerszeg II. ( ferences ) káp-í! lilán, hitoktató. - 1955. szeptember 1- tői Nagypáli, lelkész. - 1955. | | november 20-tól Zalaegerszeg II., káplán, hitoktató. - 1957. de-1 ¡cember 15-től Semjénházán, plébános. - 1989. szeptember 15-től | i| Szombathely, ferences templom és kolostor, káplán. |

22. P. Borostyán KUND1947. hittudományok doktora, Esztergomban pre-1

:| fektus, majd Budapesten syndicus. - 1948. Szombathely, káplán. -| ij 1950. Egervár, majd Oltárc, káplán. - 1951. megvonták papi| iiműködédési engedélyét. - 1951. Kovács püspök úr hívására Szom-1 !; bathelyen szentszéki jegyző és hitoktató. |

33

A Madaua Proviocla Scitematlzniasa / 1995.

- 1952-től a fentieken kívül egyházközségi pénzbeszedő. Az |ÁEH „agitálás miatt” ez utóbbi munkát megtiltotta. 1953-tól | Szombathely - Kálvária: sekrestyés, harangozó és segédmunkás. - | Az ÁEH ezt is megtiltotta. - 1954. Szombathely, vakok intézete, ¡kertész, mindaddig, amíg a két gyomorvérzés miatt abba kellett ¡hagynia. - 1955. novemberétől a sárvári állatkórházban | állategészségőr. 1967-ben behívták a vállalat központjába, ahol ¡pénzügyi előadói munkakörben dolgozott. - 1971-ben a | „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetést kapta. - 1980-tól ke ¡reten kívül, mint gyóntató, hitszónok működik a Pesti Ferences | Templomban. 1989-től ugyanezt teszi, szerzetesként. Kétszer | definitor.

21. P. BozsókyGERŐ1947. Budapest, tanárjelölt. - 1948. ösztöndíjas, Pá-

l rizs bán. - 1952-től Sorbonne: Az Élő Keleti Nyelvek Intézetében ¡szakfordítói képesítést szerez, közben a Francia Rádiónál a Vallá ¡sos Hírek hírmagyarázat megbízatással dolgozik. - A II. Vatikáni ¡Zsinatra mint újságíró akkreditálva.- 1969-től 1971-ig szanatórium­iban. - 1973-tól Párizs II. tanulmányi házában vikárius, majd ¡ugyanott gvardián.- 1966-78 között tevékenyen vesz részt a papi és ¡szerzetesi továbbképzésben. Meghívott előadó franciaországi, í marokkói a szentföldi továbbképzésekre. - Levéltári kutatásokat!:I végez: Bécsben, Rómában és Jeruzsálemben. - 1986-tól a párizsit j tartományi központban. Jegyzeteit rendezi, cikkeket ír francia la- s ¡pokba, folyóiratokba, könyvet publikál. ( Pl: Segesdi Krónika,\ Kereszteshadjárat stb.) - Aktív pihenésként kertészkedik.- Fennma­rad ó „ szabad idejében élvezi a nyugdíjas öregek megérdemelt | nyugalmát és békéjét”.

31. Fr. Csabai NOLASZKUSZ| 1946. Budapest, kisszakács. - 1947. Esztergom, sza-|bó. - 1948. Székesfehérvár, szabó. - 1949. Bucsuszentlászló, szabó. ¡- A rendek feloszlatása után szüleinél élt Szom bathelyen, os-j jftyasütéssel foglalkozott. - Politikai okok miatt Szombathelyen ¡nem maradhatott. - Lakásépítési Nemzeti Vállalatnál, segéd­ig munkás.

34

A Mariaoa Provincia Schcmatizmu^a / 199$.

- 1951-től Chinoin gyár, segédmunkás, majd raktárkezelő. | |- 1954. Budapest, Szabolcs utcai kórház, udvaros. - 1954. | lH onvédség, tisztikonyha, oktató és szakács. - 1955. Chinoin| | gyár segédmunkás, majd az ioncserélő 1984. nyugdíjba megy. - jjI Ettől kezdve a Pesti Ferences templomban sekrestyés. - 1989. | $ Sümeg, szakács. - 1991. Budapest, sekrestyés.

i 29. p. Czigány EMMÁNUEL1944-től Székesfehérvár, szakács. - 1946. kisszakács,

Esztergomban. - 1950. Békéscsaba, kényszertartózkodás. - A ren-1 dek feloszlatása után fizikai munkás a Ganz gyárban. - Ezekben a | nehéz években kapta a papi hivatás kegyelmét. - Négy éven ke-i! resztül mindennapos iskolába járt, majd leérettségizett. Az utolsó gimnáziumi évében az esztergomi intézménynél működött. Érett-1

í' ségi után a Szegedi Hittudományi Főiskolán elvégzi teológiai ta-í ; nulmányait és 196l-ben pappá szentelik. A veszprémi egyházme-j pgyében több helyen káplán, majd Kötcsén plébános. Itt befejezi a r templomépítést és új plébániát épít. Az volt a szándéka, hogy ají p szétszóratásban élő szerzetes testvéreinek otthont tudjon adni. ij j. Utoljára Szentgálon részlegnél csoportvezető, egyben a gyár 3l ¡konyhájának ellenőre. - plébános. - 1989-ben a tartományfőnök j [atya hívására újra kezdi a szerzetesi életet. A kezdés bizonytalansá- \ ■ gai után Budapesten káplán.

43- Fr. Diósdi MARCELLSzeged - főiskolai hallgató.

II

| 37. Fr. Fehértói MIKLÓS| Tanult mestersége szabó. Katonai szolgálatot tel­jesített. Vallásos meggyőződése és a ferences rendhez való ragasz­kodása miatt „nem kívánatos” elem volt Mélykúton. Ezért Buda- Ipestrepti.. 14 évig dolgozott a HFM Szövetkezetben, majd 13 évet a ij Solidaritasban. Itt Csongor atyán keresztül közelebbi kapcsolatba ikerült a ferences renddel. 1987-ben kérte felvételét. 1989 után a:: Pesti ferences kolostor lakója és a rendtartomány szabója.

35

A » tartása i fovnma ich* uiailzmusa i 199$.

j 41. F^Fejes ANTAL...Budapest - a Pázmány Péter Tudományegyetemi;

|j Hittudományi Karának hallgatója, a Pasaréti Növendékház lakója. ¡j

6. P. Fekete GÉZA 11937. Veszprém, hitszónok. - 1938. Zalaegerszeg,-\

jS hitszónok. - 1941 Csáktomya, hitoktató. - 1943- Nagykanizsa, hit- jj ¡oktató, hitszónok. 1944. Kiskanizsa, káplán. - 1945. katona. Jelen-1 | lég Németországban tartózkodik. |

§ 36. Fr. Fekete VALENTIN| 1948. Bucsuszentlászló, kisszakács. - Innen bevo-|iLnult katonának. -Jelenleg a Mariaenzersdorfi ferences kolostor p | lakója. Í

i 33- Fr. Fekete TEOBALD1948. Felsősegesd, kolostori szolgálatra. - 1949- Esz-|j

\ tergom, ugyanaz. - 1950. Békéscsaba, kényszertartózkodási hely. - j j ¡1950. szeptemberétől Szombathely, kereskedelmi dolgozó. - Ru-% | dapest, Szabolcs utcai kórház alkalmazottja, majd Bakáts téri plé-1 | bánián sekrestyés. - Később, Esztergomban hivatalsegéd. - 1989. jj í Zalaegerszeg, kolostor szolgálatára, majd betegség miatt a P an-1 || nonhalm i Szerzetesi Otthon lakója. |j

48. Fr. Galambos JAKAB iSzeged - főiskolai hallgató. |

40. Fr. Horváth JÁNOS jjA háború előtti években időleges fogadalmas szer- jj

|j zetes testvér volt. - Katonaként nyugatra került, mint önkéntes mű- jj ;ködött a francia megszálló csapatoknál Ausztriában.- Franciaor-| . szágban élt és szerzett nyugdijat. - Hazajött és kérte felvételét ajj rendbe.- A Generális atya engedélyével Zalaegerszegen novicius és ij

¡vendég- hallgató a budapesti Piarista Hittudományi Főiskolán, -jj j| Szabadidejében kertész Zalaegerszegen. I|

36

A Mariana Provincia Schematizmusa / 1995*

f" 32. P. Horváth ALBINIdőleges fogadalmas klerikus testvér volt a rendek i|

I feloszlatásakor. - Sok nehézség után (munkaszolgálatos - bányász) | isikerül elvégeznie a teológiát és 1961-ben pappá szentelik. IBuzsákon, Csabrendeken, Miháldon, majd Lengyeltótiban kapott § ibeosztást. 19 évig Taszáron plébános. - Vigántpetenden, találja ajii Kegytemplom plébánosa és házfőnök. Az egyházmegye megbízá-1

isából több filiát lát el.

46. Fr. Horváth BERNÁTSzeged - főiskolai hallgató.

12. P. Huszár JEROMOSTanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudo­

mányegyetem Hittudományi Karán, majd a szegedi Tudomány-:! egyetem bölcsészeti Karán végezte. Okleveles középiskolai ta-j inár és filozófiai doktor. - 1944. Esztergom, gimnáziumi tanár. -|ii 1948. iskolák államosítása után Felsősegesd, káplán. - 1950-től Esz-\ | tergomban gimnáziumi tanár. - 1965-től ugyanott igazgató. Évtize- i! ;deken keresztül Katolikus Iskolák szakfelügyelője. - 1990. Zala- i:: egerszeg, hitszónok és gyóntató. Öt ízben definitor.

7. P. Karvas LEVENTE1940. Felsősegesd, káplán. - 1941. Pápa, majd Nagy-'i

| kanizsa, káplán. - 1942. Kapuvár, majd Felsősegesd, káplán. - 1943. ?; Budapest, gyóntató. - 1950. a rendek feloszlatása után a pesti fe- | irences templomban sekrestyés. - 1981-től Budapest -Tabán, kisegí­ti tő lelkész, sekrestyés. - Jelenleg szobához kötött beteg.

42. Fr. Kercza ASZTRIKSzeged - főiskolai hallgató.

ji20. P. Kis CSONGOR

1947. Budapest, hitszónok, könyvtáros és tanári | íi vizsgára készül. - 1950. a rendek feloszlatása után kereten kivűlili íí Pestszentlőrinc-Kertváros, valamint a székesfehérvári egyházmegyé- : i ben kisegítő, közben a Hittudományi Akadém ia hallgatója|

..................................... ......... ........... ...................... . . . . . .v .v . .. .. ..v/:v. . . .v ;.v .v ;v .v .v .v^ v .. .............

37

A M a r ia n a P r o v in c ia S c h e u ia tiz m u s a . 1 9 9 5 .

- 1956. a hittudomanyok doktorává avatják. - Három évtizeden : ¡át munkáspapként dolgozott: hétköznap kesztyűipari dolgozó,J l vasárnap kisegítő lelkész. - 198- . Érd-Újváros, plébános helyettes.-* ¡1990. február 1-től kisegítő lelkész, majd szeptember 1-től temp-p is lomigazgató a belvárosi ferences templomban. - 1992-ig a rendtar-¡j Itomány területén, Dunántúlon szervezi a Ferences Világi Rendet. |j

Budapesten foglalkozik rendi fiatalok tanulmányi ügyeivel és a j § folyamatos továbbképzés felelőse. A bíboros úr felkérésére átme-p ¡netileg ellátta a Váci utcai Szt. Mihály templom (Angolkis- p iasszonyok) igazgatói munkáját. P

2. P. KLss KONRÁD |1929. Pápa, - 1934. Bucsuszentlászló, - 1935. Pápa,\

[193*1 Szomabethely - 1941. Esztergom, 1944. Szombathely, szabó. ■ ¡Bevonul katonának és Németországban hadifogságba esik. - 1950 : ¡ben Szombathelyen titokban pappá szentelik, amikor a dolgok;. Ikonszolidálódtak Pasaréten teológiát tanul.. A rend feloszlása utánp ¡31 éven át a budapesi Állatkertben dolgozik. - 1989-től Sümeg, \ ¡hitszónok, gyóntató és a Ferences Világi Rend spirituális asszisz-p jjtense.

24. P. Kovács KALUSZT| 194-7. Szombathely, lelkipásztor. - 1948. Budapest-11 Belváros, hitoktató. - 1950. Pestszentlőrinc, hitoktató. - 1950. szep-p ¡temberétől a váci egyházmegye kötelékében Szokolyán káplán, | ¡majd Orgoványban, adminisztrátor. 14 évet működött itt, befejezte:-: a templomépítést. Öt tanyai, egy központi iskolában hitoktató. -| 1965. Pestszentllőrinc-Kertváros, plébános. - Két ízben sikerült p

l bővíteni a kápolnát. 1992-től a FVR tartományi asszisztense. - 1994.| szeptember 8-tól Sümeg, házfőnök.

28. P. Kovács BÁNK1951. Zalaegerszeg, káplán. - 1955. Tófej, káplán.

>1955. Zalaegerszeg, Jézus Szíve plébánia, káplán. - 1959. Nova, : ^káplán. - 1960. január 25. az ÁÉH utasítására az egyházmegyébőlí; elbocsájtották. Bőrkesztyű szabászként, majd anyagkönyvelési p csoportvezetőként dolgozott a Solidaritasban. - 1963. szeptember p16. Gencsapáti. káplán.

38

A Mariana Provincia Schematizmusa / 1995-

p - 1964-től Zalalővő, káplán, majd admi, - 1967. ugyanott plé-1 bános. Felépíti a plébánialakot, tatarozza a zalapataki és a|

| zalamindszenti templomot, 1981-ben orgonát épít, 1984-ben új 5 | hitoktató terem készül. - 1987. Sárvár, plébános. - 1988-tól tar-1 tom ányjon ök. - 1989. szeptember 15. Zalaegerszeg, plébános, és;

| jelöltek vezetője. Kétszer definitor.

8 •:1. P. Magyar ARNOLD

Teológiai tanulmányait Sienában fejezte be (Itália). \ j- 1936- I960. Bolivia, misszionárius, i 960. Güssing, - 1962. San- § p tiago de Chile, - 1964-től Eisenstadt, - 1967-től Graz, hitszónok, j| I gyóntató. Beszél: magyarul, németül, spanyolul, olaszul és olvas s ¡franciául.

I 34. P. MátéTEODÓZGimnáziumi tanár, majd hosszú évekig igazgató;

| Esztergomban, később Szentendrén. - Jelenleg Budapest, Pasarét, a j¡Ferences Hittudományi Főiskola igazgatója és tanára.íj

23- P. Mórocz ISTVÁN1947. Esztergom, nevelőtanár. - 1948. az iskolák ál-1

¡lamosítása után Nagyatád, káplán. - 1950. Jászberény, kényszertar-1 iitózkodási hely, majd két és fél hónapig Kiskanizsa, káplán. - Ek-lj I kor az egyházmegyéből elbocsájtották, és utána segédmunkás,I szeszfőző, finomító, kazánfűtő, segédmunkás, majd adminisztrátor, jj- 1956. Becsbe menekül. - Lelkipásztori munkát végez a béccsi me- Inekült táborokban és lágerlelkész Klostemeuburgban,. - 1958-tól f |P. Molnár Bertrand helyetteseként magyar lelkipásztor Bochun liszékhelyyel. Egy év múlva ugyancsak magyar lelkipásztor: a| freiburgi, speyeri és trieri egyházmegyében. - Mannheim székhely-1

(ilyel a következő városokban végezte szolgálatát: Saarbrücker,' p Kaiserslautem, Bad, Kreuznach, Heidelberg, Karlsruhe, \ ' Pfortsheim, Baden-Baden, Offenburg, Freiburg, Villingen. - 1990. | ¡szeptember 1-től, Kismarton, házxfőnök.

39

A Mariatia Movütcur s ematlznmsa ' 1995.

35- P- Nádor ALBERT| Németországban működött magyar lelkészként. -| Hazatérése után a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtarto-1 jj mányban kért beosztást. - Jelenleg a nagyszőlősi missziban: ¡misszionárius.

| 5. Fr. Pelnn GILBERT |jj 1928. Pápa, - 1931- Andocs, - 1932. Esztergom.,¡1943- Szombathely, szakács. - 1945. Esztergom, kertész.- 1946. jj l Bucsuszentlászló, szakács, - 1948. Esztergom kertész. - 1950. kény : |szertartózkodási hely, Békéscsaba. - Utána Vaskeresztes. - 1951.i: \Esztergom, rendi kertész. - 1962. dorogi kórházban kertész.- 1987. | | nyugdijban.

:13- P- Pócza ÁRPÁD

jj 1943. Zalaegerszeg, káplán. - 1944. Szombathely, jj¡káplán. - 1946. Pápa , hitszónok.- 1947. Kiskanizsa, káplán, hitok | |tató. - 1950. Jászberény, kényszertartózkodási hely. - 1950. Segesd - < jj. 1954. Sümegcsehi. - 1958. Nagyatád, káplán. - Csatka, plébános. -

1986. Mezőszilas, plébános. - 1989. Segesd, Somogyszob, lelkész. - :: 1994. Veszprém, papi otthon.

3. P- Pócza SZALVÁTOR|j 1937.Esztergom, prefektus. - 1939. Budapest, tanár-1¡jelölt. - 1943. Esztergom, gimnáziumi tanár. - 1946. Esztergom, álta-| jjlános iskolai igazgató. - 1948. Budapest, a tartományfőnök szemé-1 flyi titkára. - 1950. segédmunkás a betonútépítő vállalatnál, majd azjj jj Éttermi és Büfé Vállalatnál, majd anyagkezelő a Betonútépítő Válla- jj fiatnál. - 1971. Reanal Vállalatnál raktáros. - 1973. nyugdíjba megy,| ¡kisegítő a Bakáts téri plébánián. - 1989. - tői visszatérhetett a szer-1; izetesi közösségbe, és a pesti ferences kolostorban, hitszónok,?; | gyóntató. jj

l 44. Fr. Rácz PIUS jj| Szeged - főiskolai hallgató. |f i

9- Fr. Rádonyi ZOLTÁNi 1934. Székesfehérvár, sekrestyés. - 1939. Budapest,jj portás. - 1940. Esztergom, portás. - 1942. Szombathely, sekrestyés. -

40

A áriára Provincia Sdicmalb iuusa, ' 1995.

A rendek feloszlatása után különböző templomoknál sekrestyés, |i jelenleg nyugdíjban és kisegítő a zugligeti Szent Család plébánián. jj

51. Fr. Rockenbauer LÁSZLÓSzécsény - novicius. ?

27. P. SillABA jA rendek feloszlatása után teológiai tanulmányait a

budapesti Hittudományi Akadémián fejezi be. - 1952. Körmend, ji Egervár, káplán. - 1953. teológiai doktorátust szerez. - 1955. í Nagypáli, lelkész. - 1956. szentszéki jegyző, egyházmegyei könyvtá- % ros. - 196l-től a fentiek mellett lelkész, Szombathelyen. - 1971.1 Táplánszentkereszt, oldallagosan Tanakajd, plébános. - 1975-től | kerületi esperes, központi szolgálatban szentszéki kötelékvédő. - jjj 1986. a szombathelyi székesegyház plébánosa, egyházmegyei | könyvtárigazgató. - 1989.szombathelyi rendházban gvardián és | plébános. - 1990. a fentiek mellett tartomány/önök. - 1993- tar- is tományjőnök helyettes, gvardián, plébános, egyházmegyei könyv-1 tárigazgató. |

25- Fr. Sípos FULGENC j1936. Zalaegerszeg, sekrestyés. - 1938. Nagykani-1

zsa, sekrestyés. - 1940. Andocs, novicius. - 1942. Kapuvár, sekres-| tyés. - 1947. Szombathely, sekrestyés. - 1949. Kiskanizsa, sekres-| tyés. - 1950. Jászberény, kényszertartózkodási hely. - A rendek fel- f oszlatása után polgári alkalmazottként Szombathelyen, sekrestyés. - 1 1990. újra rendtagként, Szombathely, sekrestyés, ugyanekkor! definitor. - 1993-tól egészsége miatt nyugállományban. i|

4

4. P. Szabó ELEK |Hittudományok doktora. - 1930. Szombathely, teo-|

lógiai tanár. - 1948-tól ugyanott igazgató. - A rendek feloszlatása I után teológiai tanár a szombathelyi egyházmegyei szeminárium- j bán, továbbá szentszéki bíró és zsinati vizsgáztató. - 1952. székes-; egyházi gyóntató.- 1990. visszatérhetett a rendbe és Szombathe-l lyen gyóntató. Kétszer definitor.

41

A M á r ta n á P r o v in c ia S c h e m a tiz m u s a / 3 9 9 $ .

16. P. Szabó TITUSZ || Hittudományok doktora. - 1946-tól a SzerülBonaventura a d CJaras Aquas Muri ka közösség munkatársa. - 1960-1

¡tói Róma, Antonianum, tanár. - 1980-tól a Szenttéavatási ügyek • ¡Kongregációjában dolgozik. - 31 publikációja jelent meg teológiai,! jjmariológiai, egyházat illető és hagiografikus témákban. -Jelenlegi! |Messinában él és dolgozik.

18. P. Szabó TIHAMÉR1942. Zalaegerszeg, káplán. - 1943. Érsekújvár, majd |i

lNagykanizsa, majd Alsodomború (Muraköz), - 1944. Zalaegerszeg, | | káplán, - A rendek feloszlatása után az egyházmegye kötelékében: | ¡1950. Ikervár, majd Vasegerszeg, káplán. - 196- . Vönöck, plébános.! I- 1989. ismét rendi kötelékben Segesd, házfőnök, plébános.

149. Fr. Szász ZSOMBOR

1 Szeged - tanuló. |

50. Fr. Tokodi ANGELUSZSzécsény - novicius. ij;

17. P. Tornyos KÁLMÁN || 1944. tartományfőnök személyi titkára. - 1945. vizi-jiItátor generális titikára. - 1946. Esztergom, prefektus. - 1948. a kalo- i jllikus iskolák államosítása után hitoktató, Esztergomban. - 1950. i | Békéscsaba, kényszertartózkodási hely. - Ugyanezév őszén a % | Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartomány felkérésére, jj |Esztergom, gondnok. - 1980. Budán, vikárius.. - 1983. Esztergom, % | az érseki palotában házgondnok. - 1989. Budapest belvárosi kolos- ) ¡tor, házfonök, definitor. - 1993- tartom ányifőn ök és-házfőnök.

14. P. Tóth LUKÁCS || 1941. táborilelkészi tanfolyam, majd szeptembertől iíFelsősegesd, káplán, hitoktató. - 1942. Nagykanizsa, hitoktató.11944. katonai szolgálaton a keleti fronton. Novembertől 1945. júni-| ¡usáig hadifogoly - Hazatérve Nagykanizsa, hitoktató. - 194~. | ÍKiskanizsa, házfőnök, plébános. Templomot ápít. - 1950. Jászbe - |

I................................................................................................................ ...........f

42

A lariana Provincia S»;«««- matfc uusa / 199^

I: rény - kényszertartókodási hely, majd Ugod, káplán. - 1 ¡1951.ZÓMZ, plébános. - 1955. Zirc, 1960. Bakonyszűcs, plébános. ¡1961. Káptalanfa, plébános. - 19"70. Herend, plébános. - 1983. | | Kolontár, plébános. - 1987. Veszprém, papi otthon. f

Működése alatt végzett nagyobb felújítások: Lókút, templom § |:l külső felújítás; Bakonyszűcs Kálvária felújítás; Káptalanfa, szószéki || restaurálás, templomkülső felújítás; Kolontár, templomkülső felújí-\ || tás, új padok; Herend, templom statikus megerősítése, liturgkius tér\ 1 kialakítása, emlékmű a két háború hőseinek, deportáltak emléké-jj ;; nek és 23 székely katonának. || ' |

30. Fr. Tóth KRESZCENSZ1944. Budapest, sekrestyés. - A rendek feloszlatása ijj

¡után 1950. Budapest, kazánfűtő. - 1952. Orvosi Műszergyár, raktá- ji ros. - 1955. szakmunkásbizonyítványt szerez. - 196_7-től Modell!;!

j Fodrász Szövetkezetnél, pedikűrös. - 1981. nyugdíjba megy. -| ¡1982. a vak gyermekek Szt. Anna otthonában társadalmi! ¡munkában gondozó. - Ugyanakkor házfelügyelő. Bp. I. Fő u. 52 J | sz. alatti házban.- 1989-től rendi keretben a belvárosi templom-1 ■i bán, sekrestyés. |í I

15- P. Tóth TURUL |1943. tábori lelkész, Muraközben. - 1944. |

ij Érsekújvár, hitszónok, hitoktató táborilelkész. - 1946. a háborús | ¡események miatt a Szent Szalvátor provinciában működik, Kassání ¡és több kisebb faluban. - 1950. után Komáromszentpéter, plébános. |

1985. Róm ába menekül. - Magyar apostoli gyóntató. - Kivándo-| | rolt magyar családok lelkésze, később a magyar zarándokok veze- f ¡tője Róma főbb templomaiban. - 1991. Szombathely, káplán.i II 26. Fr. Tóth GENTOJS \í 1941. Esztergom, ferences kollégium. - 1945. Buda- ij\pest, portás. - 1949. Andocs, gazdaságvezető. - 1950. Jászberény, \ s kényszertartózkodási hely, majd Esztergom, szemináriumi munkás. ;j- 1951. Esztergom, Szt. Anna plébánia, sekrestyés. - 1953- Budapest, \ p Beloinaisz gyár, munkás.

43

A. Mariana Provincia Scbematizxausa / L995-

- 1953. Budapest, Koltói Anna kórház, műtős. - 1955. Budapest,% iBajcsy-Zsilinszky kórház, műtős, majd Központi Szemináriumnban, | i portás. - 1965. Ecclesia Szövetkezet, csomagoló. - 1968. Bp.-Belv. | I templom, sekrestyés. - 1969. Bp. Luxus Áruház, áruátvevő. - 19 r i.. j: nyugdíjas. - 19^~-80-ig fogorvos mellett asszisztens. |* Z

8. P. Várhelyi VIDj; 1940. Szombathely, káplán. - 1944. Andocs, magisz jtér. - 1946. ugyanitt vikárius, népmissziónárius. - 1950. a rendek |

|feloszlatása után egyházmegyei szolgálatban. Utolsó állomáshelye::;; | Borzavar, plébános. Egészségi állapota miatt állandó gondozásra f s szorul. Ezt a család biztosítja, ezért engedéllyel kolostoron kívüli | tartózkodik.

11. P. Vitéz BAÁN1941. Szentantal kolostor, káplán, hitszónok,

házita-nács tag. - 1943. Veszprém, hitszónok, - 1944. Nagy­kanizsa, hitoktató, majd táborilelkész. - 1947. Kapuvár, hit­szónok, népmisszió-nárius. - 1950. a rendek feloszlatása, Bu

| dapesten gyárimunkás. - 1957-től Yuongstown, Ohio magyar I misszió. - 1961. Farrel Pennsylvania, plébános. - 1964. i Barberton, Ohio, plébános, iskolaigazgató. - 1973- Youngstown, Ohio plébános. - 1988. ugyanitt házfőnök. -

11989. Fairfield, Connectikot, gyóntató, kisegítő. - 1990. haza­térv e, Sümeg templomigazgató, házfőnök. - 1994. Sümeg,| lelkipásztor.

A testvérek névmutatója betűrend szerint

saE JSéÜ: Rendi né* Szüle té» Hgjsz ÍOÍi ÜflQ. fog. Papazent.

45. Bagyinszki Péter Ágoston 1970.07.01. 1 9 9 3 .0905 .

47. Bátyity Jó z se f Já c in t 1970.01.23. 1994.09 04.

38. Bezzegh G ábor K elem en 1969 09 26. 1991.09.08. 1 9 9 5 0 9 .2 3 .

39. Bézsenyi Jó z s e f Rafael 1971.09.23. 1991 09.08.

19. B is c h o f Jó z se f Artúr 1921 .03-08. 1939 08.24. 1942.10.10. 1945-08.26.

10 . B og nár László K apisztrán 1914.11.02. 1 9 3 3 0 8 .2 7 . 1936.08.27. 1937.06.27.

44

i\ Mariaua Provincia Schetnatjzmusa / 199$.

stt N i«: Rendi n f r SzÖfe-BlK Egjsz .fog. f'n n . lóg i’artszent.

22. B orostyán Lajos Kund 1919.10.05. 1939 08.24. 1 9 4 2 .0 9 0 2 . 1942.10.18.

2 1 . B ozsóky Pál G erő 1922 .12 .18 . 1939 08.24. 1944.06.12. 1946 .06 .16 .

29. Czigány Ferenc Em m áim éi 1924.11.15. 1944.08.13. 1950.02.02. 196 l . 06.21 .

31. Csabai László Nolaszkusz 1923-01.27. 1946.08.20. 1989.05.02.

43. D iósdi G ábor M arcell 1970.08.11. 1 9 9 2 .0 9 0 6 .

37. F ehértó i Ottó M iklós 1928. 12 .06. 1989.02.07. 1994.08.08.

41. Fejes Ottó Antal 1972.09.23. 1992.09 06. 1995.09.23.

06. Fekete Bertalan Géza 1913-02.28. 1931 08.26. 1935-06.23. 1936 .06.21 .

33. Fekete Feren c Teobald 1924.02.24. 1948.07.09. 1984.09 08.

36. Fekete Jó z se f V alentin 1930.05 24. 1966.09.22. i 969.O9.2i .

48. G alam bos István Jak ab 1975 08.13. 1994.09.04.

40. H orváth Ferenc Já n o s 1926.09 14. 1993-06.01.

32. H orváth Im re A lbin 1930.11.13. 1947.08.27. 1989.06.13- 196 1 .03.19 .

46. H orváth László B ernát 1958.07.09- 1993.09.05.

12. H uszár Im re Jero m o s 1915-12.02. 1933 08.27. 1937.07.13. 1941.06.08.

07. K arvas Gyula Levente 1912.04.12. 1932.08.28. 1936.06.20. 1939 00.18.

42. K ercza Csaba Asztrik 1971.08.16. 1992.09.06.

20. K is Lehel C son gor 1 9 2 3 0 1 18. 1 9 3 9 0 8 .2 4 . 1946.02.01. 1946.06.16.

02. K iss M ihály K onrád 1908.06.11. 1929.08.11. 1933.01.06. 1950.06.12.

24. K ovács Antal K alliszt 1923.12.21. 1941.08.23. 1946.06.15. 1947.06.15.

28. K ovács Lajos B ánk 1927.02.06. 1943 09-02. 1951 03 30. 1951.11.04.

01. Magyar G yörgy A rnold 1910.04.24. 1928.09.02. 1932.06.23. 1 9 3 5 .0 7 .1 4

34. Máté K ároly Teodóz 1932.11.19. 1 9 4 9 0 8 .2 7 . 1956.05.30. 1957.07.07.

23- M ó j t o c z András István 1922.09.22. 1939.08.26. 1946.02.01. 1946.06.16.

35. N ádor László A lbert 1928.12.09. 1949.08.27. 1958.03.08. 1959 07.26.

05. Pehrn Jó z s e f G ilbert 1913-0328 . 1932.07.31. 1936.05.31.

13. P ócza D ezső Árpád 1 9 1 *0 2 .0 3 . 1934.08.27. 1939.06.17. 1942.10.11.

03. P őcza Sándor Szalvátor 1911.10.05. 1929.08.17. 1933 07.08. 1936.06.29.

44. Rácz István Pius 1972.10.23. 1992.09.06.

45

A Mariana Provincia Scheuiatizmusa 1995-

sz NrV! Re ndi név: Születés: Egysz log. IJ1111 ti >;' Pap&ze.ni.

09 R ádonyi Gyula Zoltán 1913.04.06. 1934.07.31. 1939.05 28.

51. R ockenb au er Istvá László 1972.11.26.

27. S ill Ferenc Aba 1 9 2 508 .12 . 1942.09.02. 1949 06.18. I 95O.O6.18 .

25. Síp os Lajos Fiügenc 1917.04.07. 1941.10.24. 1944.12.08.

04. Szabó Im re Elek 1913-10.22. 1929.10.25- 1934.11.04. 1936.11.01.

16 . Szabó István Titusz 1919 08.14. 1935 08.27. 1940.09 07. 1942.10.11.

18. Szabó V ince T iham ér 1 9 1 502 .12 . i 937.O8.26. 1940.08.27. 1941.06.15.

49 Szász Pál Z som bor 1975.04.24. 1994.09.04.

50. T okodi B en ce Angelusz 1976.06.22.

17. T ornyos Árpád K álm án 1 9 1 9 0 9 .0 7 . 1937.08.23. 1941.06.01. 1944.03-26.

14. T ó th B oldizsár Lukács 1916.08.25. 1934.08.27. 1937.08.28. 1940.06.16.

30. T ó th Feren c K reszcensz 1921.12.18. 1944.08.13. 1948.06.02.

15. Tóth Gyula Turul 1 9 1 904 .07 . 1935.08.26. 1940.06.15. 1943.06.19 .

26. T ó th Lajos G entilis 1914.01.02. 1941.11.28. 1944.12.02.

08. V árhelyi Jó z s e f Md 1912.06.08. 1932.08.28. 1936 .06.20. 1939.06.18.

11. Vitéz Feren c Baán 1917.03.06. 1933-08.27. 1939 06.17. 1 940 .06 .l6 .

A reiidtaiioiiiány « »a kívül élő testvéreit :

lev s Cíill;Bischof P. Artúr 8854 Őrtilos, plébániaBozsóky P. Gerő F-75014 Paris

7 Rue Marie-Rose Les Franciscains Fekete P. Géza D-8150 H olzkirchen

Erlkam 35. Johanneshaus Fekete Fr. Teobald 9090 P an n on h a lm a , Vár 1.

I Karvas P. Levente 1013 Budapest, Attila u. 11.Magyar P. Arnold A-8010 G raz , Franzikaner

Platz 14.

46

A M a r ia n a P r o v in c ia S c h e in a tiz m u s ; / 1 9 9 $ .

N év:

Mórocz P. István

Cím :

A-7000 Eisenstadt, ;Haydn Gasse 31. jj

| Pehm Fr. Gilbert 2500 Esztergom , Béke tér 14.Pócza P. Árpád 8200 Veszprém., Vár u. 33.Rádonyi Fr. Zoltán 1084 Budapest, Tolnai L. u. 24.

i Szabó P. Titusz 1-98121 M essina8i Via Regina Margherita 39.1 Tóth Fr. Gentilis 1053 B u dapest, Ferenciek tere 5. ii• Tóth P. Lukács 8200 Veszprém., Vár u. 33. 1

Várhelyi P. Vid 7621 Pécs, Rákóczi út 35-37. ijü

★ * *

.é

]R endtartom ány elhu nyt test\ é i£ i

| 1950.10.11. P. Hon’áth Atanáz, Horvátzsidány| 10.20. P. Pichler Emil, Zalaegerszeg| 10.21. Fr. Konecsny Róbert, Sümeg1 1951.06.05. Fr. Dávid ImreI 1952.05.10. Fr. Somlyó Balázs, Pápa

06.06. P. Wéber Bernát, Esztergom1 11.21. P. Schimicza Sebestyén, Felsősegesd1 1953.01.19. P. Királyfalvi Jenő, EsztergomP 12.10. P. Gulyás Gellért, Fonó i| 1954.09.08. P. Horváth Adorján, Pannonhalma| 12.24. P. Deák Florid, Budapest-Farkasréti temető: 1955.04.01. P. Pulyai Lambert, Esztergom

10.22. P. Apáthy Oszkár, Szombathely? 1956.01.04. Fr. Mérő Rupert, Tarján

02.05. Fr. Gurgulits Tarziciusz, Esztergom

47

A Martaua Provincia Sem oaatlzmusa / 1995-

R endtartom ány elhűnyt testvérei

1956.02.19. Fr. Vajda Benjami, Szombathely1958.02.04. Fr. Ihász Szeverin, Rákospalota-Köztemető

02.19. P. Tomsa Ambms, Pannonhalma1959.10.19. Fr. Kakszer Rókus, Pannonhalma 196l.04.23. P. Varga Teodorik, Budapest

06.04. Fr. Horváth Norbert, Pannonhalma 09.27. P. Karsay Vilmos, Budapest10.07. P. Horváth Domonkos, Szombathely10.21. P. Pálinkás Rogér, Pozsony

1962.02.04. Fr. Molnár Illés, Eswztergom02.03. P. Nagy Ernő, Pestszentlőrinc12.03. Fr. Németh Aurél, Pannonhalma

i963.O3.O9. Fr. Szmolár Berrin, Nagykanizsa07.21. Fr. Sipőcz Leander, Nyárád

1964.02.20. P. Scheirich Bonaventúra, Pannonhalma12.16. P. Süly Szaléz, Esztergom

i965.O3.27. Fr. Mészáros Vitái, Nagyhajmás11.05. P. Kocsis Ödön, Nyíregyháza

1966.03.26. Fr. Róka Jeremiás04.06. Fr. Neszmélyi Nikodém, Pannonhalma 12.23. P. Ibrányi Ervin, Budapest- Farkasréti t.

1967.01.26. P. Törzsök Ignác, Kaposvár05.18. P. Farkas László, Bágyogszovál06.04. P. Farkas János, Budapest

1968.02.22. P. Takács Gergely, Esztergom06.22. P. Nagy Arisztid, Esztergom07.09. Fr. Ragacs Hugolin, Pannonhalma08.10. P. Bánás Gyula, Tés08.21. P. Burka Kelemen, Esztergom12.06. Fr. Pénzár Dagobert

1969.08.21. P. Bakoss Ágoston, Káptalanfiired10.05. P. lakács Gyárfás, Buda pest-Újköztemető

1971.01.03. P. Pethő Lénárd, Szombathely04.11. P. Markó Marcell, Pannonhalma07.22. Fr. Szekszárdi Nicefor, Mór

48

& Mariaaa Provincia Sch matlzmusa $ 1.995.

«^utun^ jaái^ 1L tiiv íestviérei

1972.03.08. P. Horváth Péter-Regalát, Kötcse06.07. p. Andreska Felicián, Marcaltő

1973.07.13. P. Szólás Ambrus, Bécs07.22. Fr. Selymes Simon, Róma09.04. P. Hársligethy-Vinkovits Viktor, Esztergom

1974.02.25. P. Forró Kamill, Esztergom04.06. P. Tóth Aladár, Ibafa06.17. p. Takács Vince, Szombathely06.22. P. Rónai György, Székesfehérvár07.01. P. Hargitai Venánc, Ólad09.15. P. Dezsényi Pompéliusz, Bárót, Szülök

1975.03.07. Fr. Németh Román, Sopron07.29. Fr. Tóth Gotthárd, Pannonhalma09.30. P. Balázsy Máriusz, Csácsbozsok12.02. P. Kovács Rajnér, Varászló

1976.01.23. P. Szórádi Béla, Szil03.11. Fr. Réfi Kornél, Pannonhalma04.03. Fr. Puskás Honorát, Esztergom04.12. P. Dömötör Ede, Dél-Amerika04.18. P. Horváth Szergiusz, Fertőszéplak

1976.05..20. P. Fodróczy Béda, Esztergom0~.18. P. Hajdú Antal, Esztergom

1977.02.06. P. Habetler Ipoly, Maria-Lanzendorf04.29. P- Bokor Csenger, Dunaújváros05.01. Fr. Németh Piacid, Pannonhalma11.26. Fr. Vasas Klárusz, Székesfehérvár

1978.01.10. Fr. Nagyváradi Guido, Verőcemaros02.27. Fr. Hartmayer Brúnó, Pannonhalma05.03. P. Király Pacifik, Budapest08.13- P. Benkő Krizsó, Hosszúpereszteg

1979.02.17. Fr. Székely Lajos, Pannonhalma05.23. Fr. Mandl Dániel, Nagykanizsa06.09. P. Érdi Vazul, Esztergom-Szrentgyörgymező

07.14. P. Szalóczy Pelbárt, Budapest1980.03.25. P. Siposs Kajetán, Pannonhalma

04.11. P. Móró Szolán-Ferenc, Pannonhalma’ •- irnnr~r~~r----nnn...... v rnrrTTnnmnnnnrnnnrrnnnmumnnr-MX........... 1 ............................................... .. .................................... .....................................

49

A Mariaua Provincia Schematizmusa / 1995.

R endtartom ány elhunyt testvérei

1980.04.28. Fr. Sárhegyi Makár, Mezőőrs09.09. Fr. Tonomár Adjut, Halászi09.24. Fr. Horváth Hugó, Pásztori10.21. P. Károly Barnabás, Zalavég12.06. P. Németh Piusz, Esztergom12.13. P. Haja Libor, Gyömrő

1981.01.16. P. Jakab Patrik, Szil02.16. Fr. Horváth Alfréd, Pannonhalma09.27. P. Miholcsek Miklós, Liszó10.02. P. Sáha Angelusz, Nagykanizsa10.22. P. Vados Pál, Székesfehérvár11.03. P. Szűcs Juvenál, Csót11.25. P. Barbély Honor, Caracas

1982.04.23. Fr. Ferenc Ferdinánd, Petőmihályfa09.11. P. Szikra Jusztin, Pannonhalma09.20. P. Horváth Fidél. Bucsuszentlászló10.19. P. Ambrus Máté, Bucsuszentlászló11.29. P. Kiss Elemér, Székesfehérvár

1983.03.12. P. Solymos Rezső, Szemenyecsörnye1983.03.26. P. Pusztay Gábor, Budapest; Kerepesi, t.

04.13. Fr. Szunyogh Gutbert, Róma04.16. P. Jahoda Mansvét, Budapest05.07. P. Kecskés Attila, valahol az USA-ban07.18. Fr. Bene Didák, Pannonhalma

1983.09.01. P. Bakoss Gáspár, Székesfehérvár10.15. P. Berkes Odiló, Nyíregyháza11.20. P. Csohány Cirill, Miskolc12.10. Fr. Molmár Marián, Pannonhalma

1984.05.27. Fr. Maráczy Orbán, Nápoly06.12. P. Pfléger Farkas, Graz06.28. P, Bosnyák Szilvér, Tótszerdahely10.03. Fr. Végh Kandid, Jeruzsálem

1985 03.04. P. Kósa Szalvátor, Szekesfehérvár05.30. P. Csontos Tivadar, Budapest-Kerepesi t.09.06. Fr. Hein Donát, Szombathely11.22. P. Polgár Demjén, Kiskanizsa

-J

50

A Mariana Provincia Scn inatizmusa / 1995.

R endtartom ány elhunyt testvérei

1986.01.03. P. Andreidesz Teofil, Székesfehérvár06.20. P. Tóth Hubert, Cirák08.20. P. Labancz Medárd, Budapest-Farkasréti t.1 1 .0 1 . P. Horváth Eusták, Pakod11.06. P. Kelemen Alán, Andocs

1987.04.09. P. Csontos Márton, Székesfehérvár07.11. P. Csaba Szil, Yuongstown, USA10.23. P. Farkas-Horváth Valér, Budapest

1988.08.04. P. Bozsóky Lehel, Felsősegesd08.20. P. Gerencsér Sándor, Esztergom09.28. P. Halmai Semjén, Budapest-Kerepesi t.

1989.01.10. P. Molnár Bertrand, Németország07.08. Fr. Ács Marcelin, Dombóvár07.12. P. Szabó Cirjék, Budapest-Kerepesi t.08.13. P. Illy Károly, Budapest11.05. P. Szabó Dávid, Kunszentmárton12.02. Fr. Nagy Romuald, Budapest-Kerepesi t.

1990.01.04. P. Németh Joakim, Veszprém10.18. P. Lenner Arkangyal, Trenton, New Yersey11.07. P. Nagy Anicét, Veszprém12.05. Fr. Virágh Florentin, Budapest12.05. Fr, Virágh Florentin, Budapest

1991.03.03. P. Zolotnoky Oktáv, Székesfehérvár03.04. Fr. Lökkös Nárcisz, Bucsuszentlászló04.22. Fr. Szakáll Szabin, Sümeg05.25. P. Dezsényi Henrik, Solymár06.18. Fr. Barabás Jób, Bucsuszentlászló08.05. Fr. Gelle Tádé, valahol misszióban08.11. P. Zsiga Kerubin, Esztergom10.24. Fr. Tóth Gaudenc, Pannonhalma11.26. P. Honvéd Polikárp, Budapest-Kerepesi t.12.30. P. Kertész Tamás, Zalaegerszeg

1992.07.09. P. Szokolay Bernardin, Sümeg07.22. Fr. Esztergályos Liberát, Budapest-Kerepes.12.23. P. Horváth Berárd, Székesfehérvár

1993.01.19. P. Debreczeni Előd, Iváncsa

51

A Mariana Provincia Sciicmatizmuf-j 1995.

Reiidtartoináfiy elhunyt testvérei

I 1993.01.22.05.18.09 . 10 .

11 . 10 .

12.06.

I 1994.02.24.04.05.07.01.10.25.12 . 20 .

§I

8 § S

i

Fr. Kádár Szende, KaposvárP. Józsa Rémig, GüssingP. Kerlezsa Lőrinc, EsztergomFr. Garamvölgyi Szilveszter, SzentesFr. Csák Özséb, SegesdFr. Balogh Arzén, PannonhalmaFr. Kovács Gedeon, PannonhalmaFr. Reizer Sámuel, MénfőcsanakP. Udvari Szilárd, SümegcsehiP. Dávid Xavér, Budapest-Szervita kripta

52

Fontosabb rendi címek:

A Kisebb Testvérek Rendjének Általános Kúriája Curia Generalizia dei Fratri Minori

Via S. Maria Mediatrice 25:1-00165 ROMA 8 : 00 39 6 68 49 19; Fax: 00 39 6 63 80 292

A Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Renatartomany címei:

Ferences Tartományfőnökség1024 Budapest, Margit krt. 23. 8 : 212-5628; Fax: 212-5150

Kapisztrán Szt. János Templomigazgatóság (Domus filialis) 1022 Budapest, Tövis u. 1 .8 : 212-5257

Ferences Hittudományi Főiskola1026 Budapest, Pasaréti út 137. 8 / Fax: 176-2261

Ferences Rendház2500 Esztergom, Bottyán J. u. 10. 8/ fax : 06 33 312-388

Ferences Rendház - Hittudományi Főiskola6725 Szeged, Mátyás tér 26. 8 / Fax: 06 62 311-788

Ferences Rendház-Hittudományi Főiskola (Noviciátus)3170 Szécsény, Haynald Lajos u. 9. 8 /Fax: 06 32 370-076

Ferences Rendház3200 Gyöngyös, Barátok tere 2. 8 : 06 37 311-971

Kápolna ( Residentia3233 Mátraháza, 9 . 8 : 06 37 374-058)

Ferences Rendház - Kegyhely3077 Mátraverebély-Szentkút 14. 8 : 22 (kézi kapcsolás

Nagyszőlős - Ferences MisszióUkrajna, 295540, Vinogradov, ulica Borkanyuka 5.8 /Fax: 00 380 314-321-808

A Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány

Ferences TartományfőnökségOrastie (Szászváros, str. Erou C.G. Moraru nr.3 Jud. Hunedoara, RO-2600 8/ fax : 00 40 54-647-597

A K özép-Európai Provinciák K onferenciája (MEFRA)

BÉCS P. Aiiton Bruck provinciálisFranziskanerplatz 4, A-1010 Wien, AUSZTRIA S 00 43 1 512-4578 / Fax: 00 43 1 512-1555

TYROLIA P. Wolfgang Heiss provinciálisAngerzellgasse 5; A-6010 Inssbruck, AUSZTRIA ® : 00 43 512 58 67 75

DÉL-TTROL P. Willibald Hopfgartner provinciálisVia Franciscani 1; 1-39100 Bolzani, OLASZORSZÁG. S : 00 0471 97 86 25 /fAX: 00 0471 97 59 44

HOLLANDIA P. Jan van Duijnhoven provi nciá lisPostbus 13009; NL-3507 LA Utrecht, HOLLANDI S : 00 31 30 331 552; / fAX: 00 31 30 312 441

FLANDRIA P. Walter Verhelst provinciálisKarmelietenstraat 6; B-2800 Mechelen, BELGIUM S : 00 32 15 203 271 / fAX: 00 32 15 219 598

P. Benedikt Borer provinciális Hofackerstrasse 19; CH-8032 Zürich, SVÁJC

P. Heribert Arend provinciális Klostergasse 17; D-59457 WerI, NÉMETORSZÁG S 00 49 2922 982 / Fax: 00 49 2922 982-154

P. Peter Schorr provinciális Immermannstrasse 20; D-40210 Düsseldorf 1, NÉMETORSZÁGS : 00 49 211 90 690 10 / Fax: 00 49 211 16 496 28

THÜRINGIA P. Claudius Gross provinciálisAm Frauenberg 1; D-36039 Fulda NÉMETORSZÁG S : 00 49 661 10 95 - 0 / Fax: 00 49 661 10 95-39

BAVARIA P. B enedikt Grimm provinciálisSt. Annastrasse 19; D-80538 München, NÉMETORSZÁG

00 49 89 211 26 150 / Fax: 00 49 89 211 26 111

SVÁJC

SAXONIA

COLONIA