A TARTALOMBÓL: A megfelelő KÉMIKUSOK LAPJA

MAGYARKÉMIKUSOKLAPJA


A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA MEGJELENÕ FOLYÓIRATA • LXXIV. ÉVFOLYAM • 2019. NOVEMBER • ÁRA: 850 FT

Nemzeti Kulturális Alap

A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Alaptámogatja

A TARTALOMBÓL:

A megfelelő szürkeállomány rendelkezésre áll az innovációhoz, csak használni kellene

A kiadvány a Magyar Tudományos

Akadémiatámogatásával készült

Analitikai kémiai kutatások Szegeden

62. Magyar Spektrokémiai Vándorgyűlés 2019. november 11–13. SDG Családi Hotel és Konferencia Központ (Balatonszárszó, Csárda utca 39–41.)Rendezvény honlapja és online jelentkezés: http://www.spektrokemia.mke.org.hu/Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Schenker Beatrix, [email protected]

XIV. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia2019. november 11–13.SDG Családi Hotel és Konferencia Központ (Balatonszárszó, Csárda utca 39–41.)Rendezvény honlapja és online jelentkezés:https://www.mke.org.hu/KAT2019/Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Schenker Beatrix: [email protected]

Kozmetikai Szimpózium 20192019. november 21.Hotel Bara, Budapest, Hegyalja út 34.Fő témakörök:� Bőrdiagnosztikai eredmények felhasználása a termékfejlesztésben� Új formulák és hatóanyagok� A kozmetikai termékek konzerválása� Antimikrobás növényi anyagok felhasználása a kozmetikai

készítményekben� Bőrtáplálás belsőleg alkalmazott táplálékkiegészítőkkel� A fényterápia kozmetikai alkalmazásának kérdéseiA rendezvény honlapja és online regisztráció: https://e-conf.com/kozmetika2019/registration/TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: Schenker Beatrix, [email protected]

LXXIV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM ● 2019. NOVEMBER ● DOI: 10.24364/MKL.2019.11

HUNGARIANCHEMICAL JOURNAL

LXXIV. No. 11. NovemberCONTENTS

Analytical chemistry research at the Chemistry Department, University of Szeged 334

GÁBOR GALBÁCS, ISTVÁN ILISZ, ZOLTÁN GALBÁCS, and ANTAL PÉTER

The appropriate grey matter is ready for innovation, it should bejust applied. An interview with Dennis Gabor Prize winnerZoltán Kónya 340

TAMÁS KISSProteoglycans and their investigation by instrumental techniques342

GÁBOR TÓTH, KÁROLY VÉKEY, LÁSZLÓ DRAHOS,and LILLA TURIÁK

Bruckner Room LectureSynthesis of multivalent carbohydrates and their interactions with bacterial lectins 344MAGDOLNA CSÁVÁS

From grain to atomic mass 346GYÖRGY INZELT

Nature at 150 350GÁBOR LENTE

Neverbeen elements. Austrium 351GÁBOR LENTE

Book reviewA Life from Mosaics (by István Hargittai) 352TAMÁS KISSThe Sword and the Crucible (by Dóra Bobory) 353KRISTÓF KEGLEVICH

Cloud PokingCentauria 355DEZSŐ CSUPOR

Chembits 356GÁBOR LENTE

The Society’s LifeChemistry Conference 2019: Implementation and evaluation of a new concept 358

ZSUZSANNA KARDOS, PÉTER SZALAY, and CSABA SZÁNTAY, JR.

News of the Month 363

HelyesbítésA lap szeptemberi számában Huszár Csaba, Kis-Tamás Attila, GajáryAntal szerzőktől „Imidazolinok szintézise” címmel megjelent cikkben aszerzők affiliációjaként tévesen Sanofi-Aventis szerepelt. Nevezett szer-zők a Chinoin nyugdíjas munkatársai, amint az a cikk februárban meg-jelent első részéből egyértelműen ki is derül. Az a cikk Sanofi/Chinoinaffiliációval jelent meg. A szerzők ezt a cikket is ezzel az aláírással küldtékbe. A felelős szerkesztő, a vállalat ismételt névváltoztatását követve, meg-gondolatlanul változtatta meg az affiliációt. Ez hiba volt. Amennyibenezzel akaratlanul is a vállalatnak vagy valamely munkatársának sérelmetokoztunk volna, szíves elnézésüket kérjük.

Az MKL szerkesztősége

november 11–13. 62. Magyar Spektrokémiai Balaton-Vándorgyűlés és XIV. Környezet- szárszóvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia

november 21. Kozmetikai Szimpózium 2019 Budapest

Konferenciák, rendezvényekRendezvénynaptár – 2019

● alaptagdíj: 10 000 Ft/fő/év ● nyugdíjas (50%): 5000 Ft/fő/év ● közoktatásban dolgozó kémiatanár (50%) 5000 Ft/fő/év● ifjúsági tag (25%): 2500 Ft/fő/év ● gyesen lévő (25%) 2500 Ft/fő/év

Tagdíjbefizetési lehetőségek:● banki átutalással (az MKE CIB banki számlájára: 10700024-

24764207-51100005)● a mellékelt csekken ● személyesen (MKE-pénztár, 1015 Budapest, Hattyú u. 16. II/8.)Banki átutalásos és csekkes tagdíjbefizetés esetén a név, lakcím,

összeg rendeltetése adatokat kérjük jól olvashatóan feltüntetni.Ahol a munkahely levonja a munkabérből a tagdíjat és listás átutalás

formájában továbbítja az MKE-nek, ez a lista szolgálja a tagdíjbefizetésnyilvántartását.

Borsodi Vegyipari Napok2019. november 28.MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Díszterem, Miskolc, Erzsébet tér 3.

A HÓNAP HÍREI

Amikor e sorokat írom, „még nyílnak a völgyben a kerti virágok”, és napközben él-vezhetjük a kora őszi napsugárzás kellemes melegét. Az előrejelzések szerint ugyan-akkor napokon belül nagyot fordul időjárásunk, jönnek a borongós, esős napok és je-lentősen csökkenni fog a levegő hőmérséklete is. Mire mostani lapszámunk az olva-só kezébe kerül, valószínűleg már a tél első megnyilvánulásaival is találkozott.

Az utóbbi időben mind gyakrabban szembesülünk az időjárás szélsőséges alaku-lásának megannyi, esetenként egyre nagyobb „amplitúdójú” jelével. E témakörhözkapcsolódó hír: idén szeptember 23-án New Yorkban rendezték meg az ENSZ tizen-harmadik klímakonferenciáját. Ezen minden részt vevő ország felvázolta, hogy ép-

pen mit tesz, valamint a közeljövőben mit kíván tenni a 2015-ös párizsi klímaegyezményben vállalt fel-adatainak betartásáért, többek között a szélsőséges időjárási jelenségek kiváltó okainak csökkentéséért.Amint várható volt, a világot ugyan nem váltották meg a klímacsúcson részt vevő politikusok, de érde-mi elhatározásokat azért bejelentettek. A leglényegesebb történés kétségkívül az volt, hogy több országnövelte pénzügyi hozzájárulását az úgynevezett Zöld Éghajlati Alaphoz. Magyarország is ide tartozik, minapelemeket és elektromos buszokat ígértünk a klímavédelem érdekében. A klímacsúcson 66 ország fo-gadta meg, hogy szigorúbban veszi a 2050-es határidőre meghatározott klímasemlegességet és 59 országmindenképpen szigorít a klímacéljain már 2020-ra is. Ugyanerre a határidőre India, Kína és az Euró-pai Unió is új, hatékonyabb terveket dolgoz ki a témában. Tizennégy magas emissziót produkáló, a kibo-csátások 26%-áért felelős ország, köztük az USA, azonban nem kívánja módosítani eddigi célkitűzéseit.Nem sikerült például elérni, hogy 2020 után már ne épüljön több szénerőmű, pedig ez nagyon fontos len-ne a 2050-re betervezett karbonsemleges célok eléréséhez. A kép tehát felemás.

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy Földünk jövőjét nem bízhatjuk kizárólag politikusokra, a nagy cégekvezetőire, vagy éppen az ENSZ-re; mindannyiunknak megvan a maga felelőssége ez ügyben. Mindenkihozzájárulhat a változáshoz, anélkül, hogy a másikra várna. Jó hír, hogy egyre többen felismerjük, felis-merik ennek jelentőségét: mindaz, amit ma a világban a környezettudatosság növekedése, a fiatal ge-nerációk ez irányú, nagyon tudatos és határozott fellépése kapcsán tapasztalunk, mindenképpen biztató,pozitív fejleménynek tekinthető.

Ahhoz, hogy változást kezdeményezzünk környezetünkben, elengedhetetlen tágabb és szűkebb világunkminél alaposabb megismerése és megértése. Az MKL egyik fő célkitűzése éppen e megismerés támogatása.Mostani lapszámunkat is ennek jegyében állítottuk össze. Az olvasó találkozhat analitikai és szerves ké-miai tárgyú közleményekkel, általánosabb kémiai vonatkozású cikkekkel, az ezerjófüvek rejtélyeivel, be-pillanthat a mindig sok érdekességet felvonultató Vegyészleletekbe, és interjút közlünk az SZTE GáborDénes-díjjal kitüntetett professzorával is.

Kérem, forgassák érdeklődéssel mostani lapszámunkat. Remélem, sikerül néhány kellemesen és hasz-nosan eltöltött percet szereznünk Önöknek.

Szerkesztõség:Felelõs szerkesztõ: KISS TAMÁSSZE KE RES GÁ BOR örö kös fõ szer kesz tõ,Olvasószerkesztő: SILBERER VERATervezõszerkesztõ: HORVÁTH IMRE

Szerkesztők:ANDROSITS BEÁTA, BANAI ENDRE,LENTE GÁBOR, NAGY GÁBOR, PAP JÓZSEF SÁNDOR, RITZ FERENC,ZÉKÁNY ANDRÁSSzerkesztõségi titkár: SÜLI ERIKA

Szer kesz tõ bi zott ság:SZÉP VÖL GYI JÁ NOS, a szer kesz tõ bi zott ság el nö ke, ANTUS SÁN DOR, BIACS PÉ TER, BUZÁS ILO NA, HANCSÓK JE NÕ, JANÁKY CSA BA, KA LÁSZ HU BA, KEGLEVICH GYÖRGY, KO VÁCS AT TI LA,LIPTAY GYÖRGY, MIZSEY PÉ TER,MÜLLER TI BOR, NE MES AND RÁS, ifj. SZÁNTAY CSABA, SZA BÓ ILO NA,TÖM PE PÉ TER, ZÉKÁNY ANDRÁS

Kap ják az Egye sü let tag jai és a meg ren de lõkA szer kesz té sért fe lel: KISS TA MÁS

Szer kesz tõ ség: 1015 Bu da pest, Hattyú u. 16.Tel.: 36-1-225-8777, 36-1-201-6883 Fax: 36-1-201-8056 Email: [email protected]

Ki ad ja a Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le teFe le lõs ki adó: ANDROSlTS BE Á TANyom dai elõ ké szí tés: Planta-2000 Bt.Nyomás: Europrinting Kft.Felelős vezető: ENDZSEL ERNŐügyvezető igazgató

Ter jesz ti a Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le teAz elõ fi ze té si dí jak be fi zet he tõk a CIB Bank10700024-24764207-51100005 sz. számlájára „MKL” meg je lö lés selElõ fi ze té si díj egy év re 10 200 FtEgy szám ára: 850 Ft. Kül föld ön ter jesz ti a Batthyany Kultur-Press Kft., H-1014 Bu da pest, Szent há rom ság tér 6. 1251 Bu da pest, Pos ta fi ók 30.Tel./fax: 36-1-201-8891, tel.: 36-1-212-5303

Hirdetések-Anzeigen-Advertisements:SÜ LI ERI KA

Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le te,1015 Bu da pest, Hattyú u. 16. Tel.: 36-1-201-6883, fax: 36-1-201-8056, e-mail: [email protected]

Ak tu á lis szá ma ink tar tal ma, az ös sze fog la lók és egye sü le ti hí re ink, illetve archivált számaink hon la pun kon(www.mkl.mke.org.hu) ol vas ha tók

In dex: 25 541HU ISSN 0025-0163 (nyom ta tott)HU ISSN 1588-1199 (online)DOI: 10.24364/MKL.2019.11

A lapot az MTA MTMT indexeli, és a REAL,továbbá az Országos Széchényi Könyvtár(OSZK) Elektronikus Periodika Adatbázisa és Archívuma (EPA) archiválja

MAGYARKÉMIKUSOK LAPJA

A Magyar Kémikusok Egyesületének– a MTESZ tagjának – tudományos ismeretterjesztõ folyóirata és hivatalos lapja

HUNGARIAN CHEMICAL JOURNALLXXIV. évf., 11. szám, 2019. november

KEDVES OLVASÓK!

TAR

TAL

OM

Címlapunkon:Analitikai kémiai kutatások az SZTE Kémiai Intézetében

HAZAI KUTATÓMŰHELYEK BEMUTATKOZÁSAGalbács Gábor, Ilisz István, Galbács Zoltán, Péter Antal:

Analitikai kémiai kutatások a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetében 334VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNYA megfelelő szürkeállomány rendelkezésre áll az innovációhoz, csak használni kellene.

Beszélgetés Kónya Zoltán Gábor Dénes-díjas kutatóprofesszorral 340Tóth Gábor, Vékey Károly, Drahos László, Turiák Lilla:

A proteoglikánok és műszeres analitikai vizsgálatuk 342Bruckner-termi előadásCsávás Magdolna: Multivalens szénhidrátok szintézise és bakteriális lektinekkel való kölcsönhatásának vizsgálata 344

AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERÉNEK NEMZETKÖZI ÉVEInzelt György: A gabonaszem súlyától az atomsúlyig 346Lente Gábor: Sosemvolt elemek. Ausztrium 351KÖNYVISMERTETÉSKiss Tamás: Találkozások könyve (Hargittai István: Mozaikokból egy élet) 352Keglevich Kristóf: Könyvgyűjtő alkimista a kora újkori magyar mágnások

között – az alkímia pozitív megvilágításban (Bobory Dóra: Batthyány Boldizsártitkos tudománya) 353

KITEKINTÉSCsupor Dezső: Ködpiszkáló. Ezerjófüvek 355VEGYÉSZLELETEKLente Gábor rovata 356EGYESÜLETI ÉLETKardos Zsuzsanna, Szalay Péter, Ifj. Szántay Csaba:

MKE Vegyészkonferencia – 2019: egy új irány megvalósítása és értékelése 358A HÓNAP HÍREI 363

Szépvölgyi Jánosaz MKL szerkesztőbizottságának elnöke

is jelentős eredmények születtek a csoportban az analitikai min-ta-előkészítési és atomspektroszkópiai mérési eljárások területén,többek között az arzén, ólom és higany különböző közegekbentörténő analízisével, illetve szilárd minták közvetlen, elektroter-mikus elpárologtatóval (ETV) kapcsolt ICP–AES, illetve induktívcsatolású plazma-tömegspektrométeres (ICP–MS) elemzésévelkapcsolatban (az ETV és ICP–MS műszerek ekkor még csak bel-ga kooperáció formájában voltak elérhetők). A kutatócsoport eb-ben az időszakban több hazai és nemzetközi körelemzésben, il-letve környezetanalitikai irányultságú felmérésben (így például atiszai cianidszennyezés hatásait vizsgáló kutatásokban) is siker-rel vett részt elemanalitikai módszerek kidolgozásával és alkal-mazásával.

Galbács Gábor 1997-ben önálló kutatócsoportot (Lézer- és Plaz-maspektroszkópiai Kutatócsoport) alapított, amely azóta is fo-lyamatosan működik. A tanszék korábban analitikai spektro-szkópiával foglalkozó kutatóinak fokozatos nyugdíjba vonulásá-val kb. 2000-től ez a kutatócsoport lett a tanszéki analitikaispektroszkópiai kutatások felelőse. A csoport az azóta elteltmintegy két évtized alatt jelentősen bővítette kutatási profilját,műszerparkját és kapcsolatait. Kooperációs pályázatok révén azévek során több nagyműszer (Agilent 7700x ICP–MS, AppliedSpectra J-200 tandem LA/LIBS spektrométer stb.), optikai, elekt-ronikai és minta-előkészítési eszközök (pl. mikrohullámú feltáró,fluoreszcenciás mikroszkóp, pormentes lamináris fülke, lézer-fényforrások, nagy sebességű adatgyűjtők és jelgenerátorok stb.)beszerzésével egy jól felszerelt nyomelemanalitikai és lézerspekt-roszkópiai laboratórium jött létre. A kutatócsoport közreműkö-désével eddig hetvennél több hallgatói munka (diplomamunka,szakdolgozat, projektmunka, OTDK-dolgozat) és több PhD-érte-kezés (pl. Jedlinszki Nikoletta, Metzinger Anikó, Balázs János, Ko-hut Attila, Kálomista Ildikó) készült el, és jelenleg is három fia-tal kolléga (Kéri Albert, Palásti Dávid Jenő, Janovszky Patrick)végzi itt PhD-kutatómunkáját. A csoport az évek során az SZTETTIK legtöbb tanszékével, de különösen az Optikai és Kvantum-elektronikai Tanszékkel, valamint a tanszéken belül a Bioszer-vetlen Kémiai Kutatócsoporttal közös projekteket hozott létre,emellett kiterjedt kapcsolatrendszert épített ki nemzetközi (bel-ga, amerikai, svéd, német, holland, spanyol, osztrák, lengyel) ku-tatócsoportokkal, illetve hazai intézmények (pl. MTA Energiatu-dományi Kutatóközpont, Wigner Fizikai Kutatóközpont, Debre-ceni Egyetem, MTA Atommagkutató Intézet, Szegedi BiológiaiKutatóközpont, Nemzeti Szakértői és Kutató Központ stb.) kuta-

BevezetésAz analitikai kémia tudományterületi határait mindig is nehézvolt meghúzni, hiszen nagyon sok természettudományos kuta-táshoz szükséges a mennyiségi vagy minőségi analitikai kémiavalamilyen műszerét, eljárását alkalmazni, ennek megfelelően tá-gabb értelemben az analitikai kémia művelői közé tartoznak akereskedelmi műszerek rutin alkalmazásával foglalkozó, más ké-miai vagy társtudományi területeken eredményeket elérő kuta-tók is. A szerkezetvizsgáló, anyagvizsgáló vagy spektroszkópiaimódszerek tudományterületi besorolása is nehézkes, részbenezen területek multidiszciplináris jellege miatt. Az analitikai ké-miai alapkutatások profilja azonban egyértelmű, hiszen ide so-rolandó a kémiai komponensek analízisére szolgáló új műszerek,mérőeszközök kifejlesztése, az analitikai eljárások szelektivitásá-nak vagy érzékenységének fejlesztése, illetve az analitikai méré-si adatok új kiértékelési eljárásainak kidolgozása.

Az analitikai kémiával foglalkozó kutatók körének megjelölésea fentiek miatt a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetébensem egyszerű és nem független a figyelembe vett időtávlatoktólsem. Így, bár az elmúlt évtizedben jelentős kutatási eredménye-ket értek el a kémiai szenzorok fejlesztéséhez felhasználható újnanoszerkezetek kutatása területén is például Dékány Imre ésmunkatársai (Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék), illetveKukovecz Ákos és munkatársai (Alkalmazott és Környezetkémi-ai Tanszék), az analitikai kémiai alapkutatások fő felelőse a Szer-vetlen és Analitikai Kémiai Tanszék volt, ezért a jelen áttekintőközleményt is az itteni műhelyekre koncentrálva készítettük el.

A lézer- és plazmaspektroszkópiai kutatócsoporttörténete és eredményei

A tanszéki analitikai atomspektroszkópiai módszerfejlesztések,főként láng- és elektrotermikus atomizátoros atomabszorpciósspektrométerekre (FAAS, ETAAS) építve, Veres Sándor, CsikkelnéSzolnoki Anna és Galbács Zoltán részvételével kezdődtek, az1980-as években. Ezek a kutatások, amelyek elsősorban nehéz-fémek környezeti és biológiai közegekben történő meghatározá-sához kapcsolódtak, számos ipari és kutatási együttműködéshezvezettek. 1992-ben egy Jobin-Yvon induktív csatolású plazma atom-emissziós spektrométer (ICP–AES) is a tanszékre került, ami je-lentős bővülést hozott a kutatási projektek és a tudományoseredmények számát tekintve. 1992-ben kapcsolódott be a kutatá-sokba Galbács Gábor. Az 1990-es évektől már nemzetközi szinten

334 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Galbács Gábor – Ilisz István – Galbács Zoltán – Péter Antal SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék | [email protected]

Analitikai kémiai kutatások a Szegedi TudományegyetemKémiai Intézetében

HAZAI KUTATÓMŰHELYEK Sorozatszerkesztő: Keglevich György és Dormán György

Galbács Gábor 1997-ben önálló kutatócsoportot (Lézer- és Plaz-maspektroszkópiai Kutatócsoport) alapított, amely azóta is fo-lyamatosan működik. A tanszék korábban analitikai spektrosz-kópiával foglalkozó kutatóinak fokozatos nyugdíjba vonulásá-

tóival és több kutatás-fejlesztéssel foglalkozó céggel. Számos tá-mogatott kutatási projektet, köztük nemzetközi finanszírozásúa-kat is, valamint több tucat kutatás-fejlesztési projektet (ezek kö-zül több műszerfejlesztésre irányulót) is sikeresen megvalósította csoport.

Az elmúlt több mint 20 évben a kutatási profil az analitikaispektroszkópia igen széles spektrumát fedte le. Az eredményekés publikációk közül válogatva az alábbiakban tematikusan, ki-vonatosan tekintjük át a csoport tevékenységét.

A lézerindukált plazmaspektroszkópia (LIBS) a kutató-csoport egyik legaktívabb kutatási területe, amelyben műszer-építési és módszerfejlesztési eredmények egyaránt születtek. ALIBS spektroszkópia atomemissziós méréstechnika: egy nagy in-tenzitású lézerimpulzus mintafelületre való fókuszálása révén aminta anyagát pontszerűen lebontja, és abból rövid élettartamúmikroplazmát hoz létre (1. ábra), amelynek emisszióját egy gyors,

szinkronizált működésű spektrométer figyeli meg. A spektrumujjlenyomatszerűen jellegzetes a mintára, így mennyiségi és mi-nőségi analízist is lehetővé tesz, a minta minimális destrukciójamellett. Gyors, nem igényel minta-előkészítést, távolról is végre-hajtható a mérés, és nyomanalitikai, sőt izotópszelektív megha-tározást is lehetővé tesz. Robusztussága, sokoldalúsága és a mű-szer kompaktsága miatt az utóbbi években az ipar egyre több te-rületén, sőt az űrkutatásban (pl. a Curiosity marsjárón) is alkal-mazott [1].

A kutatócsoport kísérletei többek között bebizonyították, hogykét vagy több lézerimpulzus és térben integráló detektálás alkal-mazásával jelentősen jobb analitikai teljesítményjellemzőket (pl.akár két nagyságrenddel jobb kimutatási határokat, szélesebbkoncentrációtartományban való alkalmazhatóságot stb.) lehet el-érni, mint a hagyományos LIBS elrendezésekkel [2, 3].

A sikeres kísérleti fejlesztések, K+F projektek közé tartozott amikrofluidikai chipek készítése és alkalmazása kis (nL–µL) tér-fogatú folyadékminták LIBS minta-előkészítésének és analízisé-nek elősegítésére ([4], 2. ábra); veszélyes (pl. radioaktív vagy bi-ológiai) minták terepi mérésére alkalmas, különböző gázatmo-szférában is működni képes ablációs cellák fejlesztése, továbbáegy félautomatikus [5], ipari megbízásra készített többimpulzu-sos LIBS műszer megtervezése és megépítése. Új analitikai mód-szerek kifejlesztésére is sor került például aranyötvözetek nagypontosságú analízise [6], biológiai minták nyomelem-eloszlásá-

nak térképezése, nanorészecskék koncentrációjának meghatáro-zása, urán-oxid nukleáris üzemanyagok nyomszennyezőinekmeghatározása céljából [1]. Sikeres kutatási területnek bizonyulta minták osztályozása, azonosítása is LIBS spektrumaik alapján;a kidolgozott módszerek eredményesen alkalmazhatók voltakpéldául szenek, aeroszolok, papírok és nyomatok, forrasztófémötvözetek vizsgálatára, többek között az energetika, a környezet-védelem és a bűnügyi szakértői tevékenységek területén [7–10].

A csoport legújabb LIBS projektjei a térbeli heterodin (spatialheterodyne, SH) detektálási elv gyakorlati megvalósításához kap-csolódnak. Ez a korszerű, interferometrikus detektálási elv az el-mélet szerint a szokásos diszperziós spektrométerekénél na-gyobb felbontású, nagyobb érzékenységű, kompakt és robusztusspektrométerek létrehozását ígéri. A 2018-ban kezdődött, fizikuskollégákkal együttműködésben végzett projekt egy SH–LIBS spekt-rométer építésére, optimalizálására, analitikai és optikai karak-terizálására, valamint alkalmazására irányul (3. ábra).

1. ábra. A lézerindukált plazmaspektroszkópia működési elve.Egy nagy intenzitású lézernyaláb fényét a minta felszínére (belsejébe) fókuszáljuk, ami a nagy teljesítménysűrűség miatt a fókuszfoltban a minta anyagát lebontja, és mikroplazmát kelt. A spektrométer (spektrográf) a lézer működésével mikroszekun-dum pontossággal szinkronizáltan figyeli a rövid élettartamú mikroplazma emissziós spektrumát

2. ábra. Mikrofluidikai chip egy lehetséges kapcsolása LIBS detektálással, kis térfogatú (nL–µL) folyadékminták előkezelésére,például fémionok kromatográfiás elválasztására. A mikrofluidikaichipből kifolyó folyadék a mikroszkóp tárgylemez-hordozójábankialakított kis gödörben gyűlik össze és szárítható be. Ezután a LIBS-mérés végrehajtható rajta. D = fénygyűjtés iránya, L = gerjesztőlézernyaláb irányaLent: a mikrofluidikai chip fotója, a nagyításon a csatornában el-helyezett C–18 kromatográfiás töltet szemcséi is láthatók [4]

3. ábra. Kompakt térbeli heterodin LIBS spektrométer-elrendezésa kutatócsoport laborjában. Bal oldalon: a lézerindukált mikro-plazma keltésére szolgáló lézerfényforrás és a mintát befoglaló,zárt ablációs kamra, mely utóbbit szükség esetén szabályozottgázatmoszférával lehet ellátni. Jobb oldalon: az interferometrikuskísérleti elrendezés nagy sebességű kamerával és motorosanmozgatott optikai elemekkel, pormentes környezetben. A rendszerkét része között a fényvezetést száloptika biztosítja, ez a képennem látható

LXXIV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM ● 2019. NOVEMBER ● DOI: 10.24364/MKL.2019.11 335

HAZAI KUTATÓMŰHELYEK

Lézer-tápegység

Lézer-fejegység Gyűjtőlencse

Gyűjtőlencsék

Spektrográf

PC

Optikai szál

Lézerindukáltplazma

Szinkronizáló/vezérlőelektronika

Minta

L

PDMS mikrofluidikai hálózat

Üveg tárgylemez (hordozó)

D

200 µm

rendezések (WM–DLAAS), amelyekkel Rb esetében 0,6 µg/L, Liesetében 2,2 µg/L kimutatási határértékeket ért el a csoport; ezeka határértékek azóta is a legjobbak [16, 17]. Említésre érdemesmég ezen a téren egy mikro-spektrofluoriméter sikeres megépí-tése is, amely diódalézeres gerjesztéssel, akár 20 µm-es területen(pl. mikrofluidikai csatornában) is képes fluoreszcencia-spektru-mokat rögzíteni.

A csoport folyamatosan foglalkozik spektroszkópiai adatki-értékelési eljárások (pl. új kalibrációs módszerek, jelkorrekcióstechnikák, statisztikai eljárások) és műszervezérlő számítógépesprogramok fejlesztésével. Az 1990-es évek elején sikerült megír-ni az egyik világviszonylatban is első, személyiszámítógép-alapú,grafikus felhasználói felülettel rendelkező röntgenabszorpciósspektroszkópiai (EXAFS) kiértékelő programot. Az évek alatt szá-mos más kémiai rendszerhez, műszeres méréstechnikához, spekt-rométerhez, szenzorhoz készült vezérlő és adatkiértékelő számí-tógépes program vagy modell.

A csoport kidolgozott egy új, a lineáris korrelációs együtthatóhasználatán alapuló kalibrációs eljárást, amely előnyösen alkal-mazható minden többkomponensű minta összetételének spekt-roszkópiai úton való meghatározására. Az eljárás a kalibrációhozaz egyik komponens tiszta állapotban felvett spektrumának és aváltozó összetételű kalibráló minták spektrumának összehason-lításából származó lineáris korrelációs együttható értékét alkal-mazza. A módszer robusztus, és nagy előnye, hogy a kalibrációsgörbék az alkalmazott spektrométer érzékenységének és/vagyalapvonalának lineáris megváltozása esetén is változatlanul hasz-nálhatók. Ez az analitikai spektroszkópia gyakorlatában lehetővéteszi, hogy kompakt, hordozható spektrométerek esetén az eltá-rolt kalibrációs görbéket hosszú időn keresztül is használhassuk[18, 19].

Fizikus és mérnök kollégákkal együttműködve a csoport olyannemzetközi kísérleti fejlesztésekben is részt vesz, amelyek célja ananorészecskék új, fizikai elven működő, sokoldalú szikrakisülé-si plazma keltésén alapuló előállítási eljárásainak kidolgozása,ilyen elvű generátorok építése, illetve a szikrakisülési plaz-mákban lejátszódó folyamatok megismerése. Nagy időfelbon-tású spektroszkópiai és képalkotó eljárások alkalmazásával le-hetséges volt részletesen vizsgálni ezen plazmaforrás optikai éselektromos tulajdonságait és ezeknek az előállított nanorészecs-kék jellemzőivel való összefüggéseit, továbbá az elektródok felü-letén lejátszódó eróziós folyamatokat [20, 21] (5. ábra). Ezen ku-tatások eredményei közé tartozik egy benyújtott nemzetközi sza-badalom is [22].

Az utóbbi években nemzetközi és hazai együttműködések ke-retében optokémiai szenzorok és molekuláris szondák fej-lesztésében is közreműködik a kutatócsoport. Ezek az eszközökfőként száloptikák, repetitív mikrostruktúrák és fluoreszcenciásjelképzés alkalmazásával működnek, és elsősorban toxikus vagyélettani folyamatok indikálására alkalmas fémionok meghatáro-zására szolgálhatnak [23, 24]. A fejlesztett vegyületek, eszközökalkalmazása elsősorban orvosi diagnosztikai és környezetanali-tikai területeken lehet hasznos.

Az elválasztástechnikai kutatások története és eredményei

A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken, a megalakulásátkövetően, széles körű gázreakciókinetikai kutatások indultak, nyo-másméréses technikát alkalmazva. Az 1960-as évek közepén há-zilag egy gázkromatográfiás (GC) készüléket állítottak össze, gőz-

Az évtizedek alatt az induktív csatolású plazmaspektro-metria (ICP–AES, ICP–MS) számára, azt újszerű minta-előkészí-tési és mintabeviteli eljárásokkal kombinálva számos (ultra)nyom-analitikai módszert fejlesztettek ki, majd alkalmaztak más tudo-mányterületek projektjeiben. Ezek a projektek gyakran irányultakanyagtudományi, bioszervetlen kémiai, környezeti kémiai, gyógy-szertudományi, biológiai és geológiai minták elemzésére.

Az utóbbi 4–5 évben született, ide vonatkozó alapkutatásieredmények közül kiemelkednek a nanorészecskék karakterizá-lására kidolgozott módszerek, amelyek a modern egyrészecskeICP–MS (spICP–MS) méréstechnikán és annak kísérleti fejlesz-tésén alapulnak. A méréstechnika alapját a nanorészecskék ult-rahíg diszperzió formájában való beporlasztásakor rögzített, idő-függő jelprofilok statisztikai kiértékelése képezi (a működési el-vet a 4. ábra mutatja be). A méréstechnika jelképzésével, kísér-

leti paramétereinek hatásvizsgálatával, zavaró hatásaival és telje-sítőképességének felmérésével behatóan foglalkozott a csoport,és elsőként fejlesztett ki új módszereket különböző alakú, össze-tételű és szerkezetű nanorészecskék többféle tulajdonságának (pl.összetétel, méreteloszlás, kompaktság) vizsgálatára is [11–13]. AzspICP–MS módszerek nagy előnye más, nanorészecskék detek-tálására és jellemzésére szolgáló módszerekkel szemben, hogysokoldalú, gyors, nagyon szelektív, diszperziók közvetlen vizsgá-latára is alkalmas, és az eredmények statisztikailag megbízhatók,mert több ezer részecske adatainak feldolgozásán alapulnak.

A diódalézeres atomspektrometria területén az egyik elsőeredmény volt a kutatócsoportban egy új, számítógép-vezéreltmeghajtóegység kifejlesztése és építése diódalézeres atomspekt-rometriai kísérletek céljaira [14]. Optikai elrendezések épültekmeg a diódalézer fényforrások hangolási jellemzőinek javítására,továbbá az irodalomban elsőként egy hangolható diódalézer fény-forrással működő kísérleti elrendezés induktív csatolású plazma-atomforrásban különböző elemek, például lítium, direkt atomab-szorpciós (DL–AAS–ICP) és atomfluoreszcenciás (DLEAFS–ICP)meghatározásának céljára [15]. Még jobb teljesítőképesség eléré-sét tették lehetővé a diódalézer fényforrással működő hullám-hossz-modulációs atomabszorpciós spektroszkópiai kísérleti el-



4. ábra. Az egyrészecske ICP–MS módszer jelképzése. Felső sor,balról jobbra: a) nagyon híg vizes közegű nanodiszperzió-mintabeporlasztása, cseppekre szétoszlatása, b) a plazmán való áthaladáskor a cseppek oldószertartalmának elpárolgása, a részecskék lebomlása és ionizációja, c) alkalmasan megválasztottintegrációs idő mellett a detektor az egyes részecskéktől származójelcsúcsokat külön regisztrálja. Alsó sor: a jelcsúcsok magasságaa részecskékben található anyagmennyiséggel, vagyis a mérettel(térfogattal, tömeggel) arányos; hisztogramon gyakoriság szerintábrázolva a jeleket, kirajzolódik a méreteloszlás-görbe (a valósadatokon alapuló grafikon arany nanorészecskék keverékénekesetét mutatja be)

a) b) c)

fűtésű termosztáttal, hővezetőképesség-mérő detektorral. Ezzela készülékkel főleg sav-kloridok hőbomlásának termékeit ele-mezték. Szabó Zoltán távozása után a gázkinetikai kutatásokHuhn Péter vezetésével folytatódtak. Az első komplett gázkro-matográf, egy hővezetőképesség-mérő detektorral felszerelt Pa-ckard 7800 típusú készülék, 1968-ban érkezett a Tanszékre. Ezena készüléken szénhidrogének (metán, etán, propán, bután, vala-mint olefinek) pirolízisének termékeit elemezték. Az 1970-es évekközepén egy Carlo Erba Fractovap 2400 készülék érkezett a tan-székre, lángionizációs detektorral ellátva. Ezzel a készülékkel fő-leg folyadékfázisú oxidációs reakciók termékeloszlásának meg-határozását végezték, valamint azo-alkánok preparatív tisztítását.1977-ben egy Packard 430 GC került a Tanszékre, amely kapillá-riskolonna-csatlakozással, valamint hővezetőképesség-mérő, láng-ionizációs és nitrogén-foszfor detektorral rendelkezett. Ezzel akészülékkel főleg azo-alkánok termikus bomlásának termékel-oszlását vizsgálták, majd később növényvédő szerek elemzésérehasználták. Az 1980-as évek végére a gázreakció-kinetikai kutatá-sok abbamaradtak, és ezzel a gázkromatográfia is háttérbe szorult.

Burger Kálmán tanszékvezető működése alatt új kutatási irány-ként a nagy hatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) fejlő-désnek indult. 1987-ben egy Labor–MIM HPLC, majd 1992-benTEMPUS-támogatással egy Waters HPLC (kis nyomású gradiens-képzővel, diódasoros és fluoreszcenciás detektorral) érkezett aTanszékre, és ezekkel a készülékekkel indultak el a HPLC kutatá-sok Péter Antal irányításával. 2003-ban a Kémiai Tanszékcsoportfinanszírozásának köszönhetően egy Agilent GC–MS, HPLC–MS,illetve egy kapilláris elektroforézis-készüléket vásároltunk. Eze-ket a készülékeket Dombi András vezetésével elsősorban klóro-zott szénhidrogének fotokatalitikus átalakításának és környezetiszennyezők nagy hatékonyságú oxidációs eljárásokkal elvégzettmineralizációjának vizsgálatára, az átmeneti termékek azonosí-tására kezdték alkalmazni.

2005-ben a kromatográfiás műszerpark tovább bővült egyújabb Waters folyadékkromatográffal (nagy nyomású gradiens-képző, többcsatornás detektor, automata adagoló). A HPLC ku-tatási témák Péter Antal vezetésével zajlottak a Tanszéken, ésszorosan kapcsolódtak az élettudományi kutatásokhoz. Több bi-

ológiai, biokémiai és szerves kémiai intézettel együttműködve afő kutatási irány az aminosavak, peptidek és rokon vegyületekelválasztásával, új módszerek kidolgozásával foglalkozott. A té-mák nagy része a királis elválasztások területére esett, de az ami-nosavak nem királis elválasztása is jelentős hangsúlyt kapott [25].

Királis elválasztástechnika. A gyógyszeripar a biológiailagaktív anyagok kutatása területén megkülönböztetett figyelmetszentel a királis vegyületeknek. Az enantiomerek különböző vi-selkedésének feltérképezése a gyógyszermolekulák esetében óri-ási jelentőségű, hiszen amíg az enantiomerpárok egyik tagja azelvárt biológiai aktivitással rendelkezve pozitív szerepet játszik(eutomer), addig a másik enantiomer (disztomer) gyakran ha-tástalan, rosszabb esetben akár nemkívánatos problémákat (mel-lékhatásokat) okozhat. Királis vegyületekkel természetesen nem-csak a gyógyszeripari termékek között találkozhatunk, az élel-miszer-adalékanyagok, mezőgazdaságban használt vegyszerekvagy éppen az illatanyagok képviselői között is igen jelentősszámban fordulnak elő. A tiszta enantiomerek előállítására há-rom lehetséges mód kínálkozik: 1) racém keverékek elválasztása,2) királisan tiszta forrás alkalmazásán alapuló előállítások, 3)enantioszelektív szintézisek. Bármelyik előállítási módot választ-ják is, elengedhetetlen feltétel a királis tisztaság ellenőrzése. Eb-ből következően a mai modern elválasztástechnika egyik fontosfeladata a királis vegyületek, különösen a biológiai és/vagy gyógy-szerkémiai jelentőséggel rendelkező anyagok enantiomerjeinekmegkülönböztetése. Akár környezeti, akár élelmiszeripari min-ták analízise a feladat, akár gyógyszerfejlesztés vagy gyógyszer-ellenőrzés céljára kell analitikai meghatározást kidolgozni, jól rep-rodukálható, nagy érzékenységű, sztereoszelektív és robusztusmódszerekre van szükség. Ezeknek a feltételeknek leginkább anagy hatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) felel meg, determészetesen sok esetben a gázkromatográfia, a szuperkritikusfluidkromatográfia (SFC) vagy a kapilláris elektroforézis is meg-oldást kínálhat a spektroszkópiai technikák alkalmazása mellett.

A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken a királis elvá-lasztások területén folyó kutatásokat Péter Antal vezette be az1990-es években. Az évek során számos gyümölcsöző együttmű-ködést épített ki a tudományterületen meghatározó jelentőségű



5. ábra. Rézelektródok között, nitrogén-gázban keltett szikrakisülési plazma térbenés időben integrált emissziós spektruma, a fontosabb spektrumvonalak megjelölésével.A jobb felső sarokban: a réz elektródanyaghozrendelhető Cu I 521,82 nm spektrumvonalintenzitásának időbeli alakulása a szikra-kisülés kezdetétől számítva, mikroszekun-dumos időskálán. A spektrumvonalak inten-zitásából a plazma hőmérsékletének és az elektródanyag koncentrációjának időbeli függését meg lehet határozni, ami a szikrakisüléssel keltett nanorészecskékképződési folyamatait alapvetően befolyásolja[20]

6

5

4

3

2

1

0300

×106

350 400 450 500 550 600 650 700 750

Wavelenghth [nm]

Inte

nsity

[a. u

.]

800

Az elválasztások hőmérsékletfüggőségének vizsgálatával meg-határozott termodinamikai adatok felhasználása segítségével fon-tos következtetésekre jutottak az elválasztásnál szerepet játszókölcsönhatások természetére, továbbá a megfelelő állófázis éskromatográfiás munkakörülmények kiválasztására vonatkozóan.A közvetlen folyadékkromatográfiás módszereket aminosav-enan-tiomerek preparatív előállítására is hasznosították. Ilisz István2005-ben csatlakozott a Péter Antal vezette kromatográfiás cso-porthoz, 2013-tól pedig a kutatócsoport vezetője lett. Az utóbbi év-tizedben a kutatócsoport munkája során főként a HPLC technikaalkalmazására épülő enantioszelektív elválasztásokat vizsgálta[26–40].

Az enantioszelektív felismerési folyamatok nagyon összetet-tek, egyértelmű és általánosan érvényes összefüggések csak na-gyon ritkán fogalmazhatók meg. A napjainkban leggyakrabbanalkalmazott, szilikagélhez kovalens kötéssel rögzített szelektorenantiomerfelismerő képességére épülő királis állófázisok alkal-mazásakor a kromatográfiás elválasztás alapja jellemzően az,hogy az elválasztandó enantiomer és a szelektor között kialaku-ló kölcsönhatások révén időlegesen diaszteromerpár képződik.Az állófázis felületén reverzibilisen végbemenő, diasztereomer-pár képződését eredményező reakciókat az (1) és (2) egyenletekszemléltetik. Az eltérő retenciós viselkedés a diasztereomer kép-ződéséhez vezető reakciók egyensúlyi állandóinak különbözősé-gére vezethető vissza.

Ks

(R)-Sz + (S)-E ⇌ [(R)-Sz --- (S)-E] (1)

KR

(R)-Sz + (R)-E⇌[(R)-Sz --- (R)-E] (2)

A fenti egyenletekben (R)-Sz az R konfigurációjú szelektort,(S)-E és (R)-E az S vagy R konfigurációjú enantiomert, KS és KR

az S vagy R konfigurációjú enantiomer által a szelektorral kiala-kított diasztereomer-komplexképződés egyensúlyi állandóját je-löli.

A kutatócsoport vizsgálatait általában kettős cél jellemzi: egy-részt az együttműködő partnereink által előállított anyagok enan-tiomertisztaságának jellemzésére alkalmas módszer fejlesztése,ahol a rendelkezésre álló királis állófázisok alkalmazásával fel-térképezik, hogy a különböző állófázisok közül melyeket érdemesaz adott feladatra felhasználni, másrészt egy adott állófázis tu-lajdonságainak, elválasztóképességének, enantioszelektivitásának

kromatográfiás jellemzése különböző mo-dellvegyületek segítségével.

A kutatócsoport elsődleges célja a sze-lektor és a mintavegyület molekuláris szer-kezete és a retenciós tulajdonságok közöt-ti összefüggések feltárása. A vizsgált po-tenciális farmakonok eltérő biológiai éskémiai tulajdonságokkal rendelkeznek,de a szerkezeti analógiák és a vizsgálatoksorán alkalmazott királis állófázisok jóalapot szolgáltatnak a szerkezet és a re-tenciós tulajdonságok között megfigyeltösszefüggések értelmezésére. Az alapku-tatást szolgáló vizsgálatok során az alábbifőbb célok fogalmazhatók meg:

nemzetközi kutatókkal és hazai kutatócsoportokkal. A hazai tá-mogatás mellett a kutatások kivitelezésének elengedhetetlen fel-tétele volt Péter Antal külföldi partnereinek anyagi hozzájárulá-sa [Dirk Tourwé (Belgium), Daniel Armstrong (USA), WolfgangLindner (Ausztria), Myung Ho Hyun (Dél-Korea), Chiral Techno-logies Europa, Phenomenex]. Vezetésével új, közvetett folyadék-kromatográfiás módszereket alkalmaztak nem fehérjealkotó ami-nosavak és származékaik sztereoizomerjeinek elválasztására. Eh-hez a munkához új királis származékképző szereket terveztek ésvezettek be. A diasztereomerek elválasztásához igen nagy számú,fordított fázisú kolonna vizsgálatát végezték el. A 2000-es évek-től új királis állófázisok felhasználásával közvetlen folyadékkro-matográfiás módszereket dolgoztak ki sztereoizomerek elválasz-tására. Ennek keretében elválasztásokat végeztek koronaéter-,makrociklusos glikopeptid-, ciklodextrin- és cellulózalapú királiskolonnákkal. Néhány gyakrabban alkalmazott királis szelektorszerkezetére a 6. ábrán mutatunk be példát.



Ciklodextrinek és ciklofruktánok általános szerkezeti sémája

(+)-(18-Korona-6)-2,3,11,12-tetrakarbonsav szelektor szilikagélen rögzítve

Ikerionos Zwix(+)-kolonna szelektora

6. ábra. Néhány gyakrabban alkalmazottkirális szelektor szerkezeteA vankomicin és a teikoplanin A2–2 molekula szerkezete

• potenciális farmakonok mint modellvegyületek vizsgálatávalaz enantioszelektív elválasztás során alkalmazható királis sze-lektorok feltérképezése,

• a modellvegyületek kromatográfiás paramétereinek megha-tározásán keresztül az eluens-összetétel és a különféle adalé-kok minősége és mennyisége elválasztásra gyakorolt hatásánakértelmezése,

• jelentős szerkezeti analógiát mutató vegyületek segítségévela szerkezeti jellemzők változtatásával járó hatások tanulmá-nyozása, a szerkezet királis felismerésre gyakorolt hatásánakértelmezése,

• a hőmérséklet kromatográfiás paraméterekre gyakorolt ha-tásának tanulmányozása, termodinamikai paraméterek meg-határozása, az elválasztási folyamatokban tapasztalt azonos-ságok és különbségek termodinamikai értelmezése,

• az elválasztás lehetséges mechanizmusának feltérképezése.

Az említett kutatási feladatok eredményeit hasznosítva lehe-tőség nyílik gyógyszerkémiai és biológiai jelentőséggel rendelke-ző, királisan tiszta vegyületek élő szervezetekben kifejtett hatá-sának tanulmányozására, célzott hatású készítmények kifejlesz-tésére. A szerkezet és a retenciós sajátságok felderítése tudomá-nyos alapot biztosít a folyadékkromatográfiás királis állófázisokalkalmazási körének bővítéséhez, új típusú állófázisok tervezésé-hez. A kutatócsoport által kidolgozott új, közvetlen nagy haté-konyságú folyadékkromatográfiás meghatározások alkalmasakaz enantiomerek elválasztására, alapul szolgálhatnak különfélehatóanyagok királis tisztaságának ellenőrzésére, preparatív elvá-lasztások kidolgozására.

A királis elválasztások területén a kromatográfiás szempont-ból nagyon hatékony UHPLC-típusú királis oszlopok bevezetésejelenti napjainkban az egyik legnagyobb kihívást. Megjelentek a2 µm-nél kisebb átmérőjű, teljesen porózus részecskékkel, illetvea részlegesen porózus (mag-héj szerkezetű) részecskékkel töltöttoszlopok, melyekkel növelhető az oszlop csúcskapacitása és csök-kenthető az elemzési idő. A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tan-székről 2018-ban a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszeranali-tikai Intézetébe átköltözött elválasztástechnikai kutatócsoport ajövőben az ultranagy hatékonyságú és a kétdimenziós rendszerekalkalmazási lehetőségei fele kíván elmozdulni, követve ezzel az el-választástechnika legújabb trendjeit.

Zárszó

Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az analitikai kémiai alap-kutatások (sok más tudományterület alapkutatásaihoz hasonló-an) az utóbbi egy-két évtizedben az egész világon jelentősen visz-szaszorultak, illetve átstrukturálódtak – a kutatások lényegébenmár csak a spektroszkópia, elválasztástechnika és szenzorika te-rületén intenzívek. Véleményünk szerint a folyamatokat alapve-tően meghatározza, hogy mára az analitikai mérési feladatoktöbbsége csak műszeres eljárásokkal végezhető el, az analitikaiműszerek zöme pedig eléggé elterjedt, sorozatgyártott, nagy-mértékben automatizált. Ebből adódóan alapszintű, rutin alkal-mazásukhoz egyre kevesebb szakmai hozzáértés szükséges. Ígyaz analitikusok legtöbbje ma valójában nem közvetlenül analiti-kai kémiai alapkutatással foglalkozik, hanem olyan mérési ered-mények előállításával, amelyek más területek alapkutatási ered-ményeihez járulnak hozzá. Mindazonáltal az analitikai alapku-tatás nem szűnt meg, azonban az ehhez szükséges ismeretekkelegyre kevesebben rendelkeznek. Úgy gondoljuk, hogy ezért is kü-

lönösen értékesek a még megmaradt hazai analitikai kémiaialapkutatási műhelyek, amelyek fenntartása, támogatása a tu-domány és a társadalom számára egyaránt fontos lenne. ��

HIVATKOZÁSOK[1] G. Galbács, Anal. Bioanal. Chem. (2015) 407, 7537.[2] G. Galbács, V. Budavári, Zs. Geretovszky, J. Anal. At. Spectrom. (2005) 20, 974.[3] N. Jedlinszki, G. Galbács, Microchem. J. (2011) 97, 255.[4] A. Metzinger, A. Nagy, A. Gáspár, Zs. Márton, É. Kovács-Széles, G. Galbács, Spect-

rochim. Acta (2016) 126B, 23.[5] A. Metzinger, É. Kovács-Széles, I. Almási, G. Galbács, Appl. Spectrosc. (2014) 68, 789.[6] G. Galbács, N. Jedlinszki, G. Cseh, Z. Galbács, L. Túri, Spectrochim. Acta (2008) 63B,

591.[7] A. Metzinger, D.J. Palásti, É. Kovács-Széles, T. Ajtai, Z. Bozóki, Z. Kónya, G. Galbács,

Energy Fuels (2016) 30, 10306.[8] G. Galbács, N. Jedlinszki, A. Metzinger, Microchem. J. (2013) 107, 17.[9] A. Metzinger, R. Rajkó, G. Galbács, Spectrochim. Acta (2014) 94B, 48.[10] D. J. Palásti, A. Metzinger, T. Ajtai, Z. Bozóki, B. Hopp, É. Kovács-Széles, G. Galbács,

Spectrochim. Acta (2019) 153B, 34.[11]I. Kálomista, A. Kéri, D. Ungor, E. Csapó, I. Dékány, T. Prohaska, G. Galbács, J. Anal.

At. Spectrom. (2017) 32, 2455.[12] A. Kéri, I. Kálomista, D. Ungor, Á. Bélteki, E. Csapó, I. Dékány, T. Prohaska, G. Gal-

bács, Talanta (2018) 179, 193.[13] A. Sápi, A. Kéri, I. Kálomista, D. G. Dobó, Á. Szamosvölgyi, K. L. Juhász, Á. Kuko-

vecz, Z. Kónya, and G. Galbács, J. Anal. At. Spectrom. (2017) 32, 996.[14] G. Galbács, Z. Galbács, and Zs. Geretovszky, Microchem. J. (2002) 73, 7327.[15] G. Galbács, Z. Galbács, O. Axner, Zs. Geretovszky, Spectrochim. Acta (2005) 60B,

299.[16] G. Galbács, Appl. Spectrosc. Rev. (2006) 41, 259.[17] O. Axner, G. Galbács: Laser spectrometric techniques in analytical atomic spectro-

metry, Encyclopedia of Analytical Chemistry, Wiley, 2012.[18] G. Galbács, I. B. Gornushkin, B.W. Smith, J. D. Winefordner, Spectrochim. Acta

(2001) 56B, 1159.[19] G. Galbács, I. B. Gornushkin, J. D. Winefordner, Talanta (2004) 63, 351.[20] A. Kohut, L. Ludvigsson, B.O. Meuller, K. Deppert, M.E. Messing, G. Galbács, Zs.

Geretovszky, Nanotechnol. (2017) 28, 475603.[21] A. Kohut, G. Galbács, Zs. Márton, Zs. Geretovszky, Plasma Sources Sci. Technol.

(2017) 26, 045001.[22] Eljárás és berendezés szikrakisülési részecskegenerátor monitorozására (Galbács

Gábor, Geretovszky Zsolt, Kohut Attila), P1900246.[23] I.L. Szekeres, S. Bálint, G. Galbács, I. Kálomista, T. Kiss, F. H. Larsen, L. Hemming-

sen, A. Jancsó, Dalton Trans. (2019) 48, 8327.[24] G. Galbács, H. Szokolai, A. Kormányos, A. Metzinger, L. Szekeres, C. Marcu, F. Pe-

ter, C. Muntean, A. Negrea, M. Ciopec, A. Jancsó, Bull. Chem. Soc. Japan (2016) 89,243.

[25] Szepesy L.: A kromatográfia és rokon elválasztási módszerek története és fejlesz-tése Magyarországon, Edison House Kft., Budapest, 2007.

[26] I. Ilisz, A. Bajtai, W. Lindner, A. Péter, J. Pharm. Biomed. Anal. (2018) 159, 127.[27] A. Bajtai, G. Lajkó, I. Szatmári, F. Fülöp, W. Lindner, I. Ilisz, A. Péter, J. Chromatog.

A (2018) 1563,180.[28] R. Sardella, A. Macchiarulo, F. Urbinati, F. Ianni, A. Carotti, M. Kohout, W. Lind-

ner, A. Péter, I. Ilisz, J. Sep. Sci. (2018) 41, 1199.[29] T. Orosz, E. Forró, F. Fülöp, W. Lindner, I. Ilisz, A. Péter, J. Chromatog. A (2018)

1535, 72.[30] T. Orosz, N. Grecsó, G. Lajkó, Z. Szakonyi, F. Fülöp, D. Armstrong, I. Ilisz, A. Péter,

J. Pharm. Biomed. Anal. (2017) 145, 119.[31] G. Lajkó, N. Grecsó, G. Tóth, F. Fülöp, W. Lindner, I. Ilisz, A. Péter, Chirality (2017)

29, 225.[32] G. Lajkó, N. Grecsó, G. Tóth, F. Fülöp, W. Lindner, A. Péter, I. Ilisz, Molecules (2016)

21, 1579, 1.[33] N. Grecsó, E. Forró, F. Fülöp, A. Péter, I. Ilisz, W. Lindner, J. Chromatog. A (2016)

1467, 178.[34] G. Lajkó, N. Grecsó, R. Megyesi, E. Forró, F. Fülöp, D. Wolrab, W. Lindner, A. Péter,

I. Ilisz, J. Chromatog. A (2016) 1467, 188.[35] G. Lajkó, T. Orosz, N. Grecsó, M. Palkó, F. Fülöp, W. Lindner, A. Péter, I. Ilisz, Anal.

Chim. Acta (2016) 921, 84.[36] N. Grecsó, M. Kohout, A. Carotti, R. Sardella, B. Natalini, F. Fülöp, W. Lindner, A.

Péter, I. Ilisz, J. Pharm. Biomed. Anal. (2016) 124, 164.[37] I. Ilisz, N. Grecsó, R. Papoušek, Z. Pataj, P. Barták, L. Lázár, F. Fülöp, W. Lindner, A.

Péter, Amino Acids (2015) 47, 2279.[38] G. Lajkó, I. Ilisz, G. Tóth, F. Fülöp, W. Lindner, A. Péter, J. Chromatog. A (2015) 1415,

134.[39] I. Ilisz, N. Grecsó, E. Forró, F. Fülöp, D.W. Armstrong, A. Péter, J. Pharm. Biomed.

Anal. (2015) 114, 312.[40] A. Aranyi, I. Ilisz, A. Péter, F. Fülöp, C. West, J. Chromatog. A (2015) 1387, 123.



A tudományos kutatásban jól állunk. Minőségi egyetemeink és azMTA kutatóintézményei jórészt közel világszínvonalon dolgoz-nak. A fejlesztésben is – köszönhetően az újabb időkben elterje-dőben levő, közös ipari és kutatási pályázatoknak – szintén nö-vekvő eredményességgel tevékenykedünk. A baj a kormányzatmeglátásával és a teljes piaci megvalósulással járó innovációvalvan, amelyre a nemzetközi trendek is utalnak. Hogy látod a sa-ját kutatási területeden: mennyire volt nehéz partnert találni azegyes fázisok sikeres megvalósításához?Ezzel teljesen egyetértek; kutatási potenciálunk igen komoly,amint azt a számtalan nemzetközi dolgozat és az azokra kapotthivatkozások is mutatják. Ugyanakkor azt is meg kell érteni, hogyaz innováció nem egyenlő automatikusan azzal, hogy sok pénzérkezik a kutatás-fejlesztésbe – ez egy hosszú út, aminek mi Ma-gyarországon az elején vagyunk. Látni kell, hogy az oktatásunkstruktúrája nem így van felépítve; sokkal inkább a tudás meg-szerzésére ösztönözzük már az általános iskolától fogva a gyere-keket (ez jellemzően passzív tudás), és nem a tudás aktív hasz-nálatára. Ahhoz, hogy Magyarországon a K+F+I lánc megfelelő-en működjön, már az általános iskolákban is szemléletváltásravan szükség. Jelenleg ott tartunk, hogy az egyetemeken megpró-

A díjat a nanocsövek és nanokompozitok előállításáért és azokipari alkalmazása területén elért munkásságodért kaptad. A díj-átadón nyilatkoztad, hogy a díj megerősít abban, hogy a tudo-mányt az innováció irányába vigyük. Munkátok valóban megva-lósítja a kutatás, a fejlesztés és az innováció egységét. Kifejtenédezt néhány konkrét példán is?Amikor sok-sok évvel ezelőtt elkezdtem a diplomamunkámat,majd a PhD-témámat, fel sem merült bennem ez a kérdéskör.Azért lettem kutató, mert érdekel a körülöttem lévő világ, és sze-retnék minél többet megismerni és megérteni belőle. Idővel az-tán többször is előkerült az a gondolat – először csak röpke ötle-tek szintjén, azután komolyabban is –, hogy mit lehetne az újeredményekkel, az új tudással kezdeni a hétköznapokban. Ebbena folyamatban nagy szerepet játszott témavezetőm és mentorom,Kiricsi Imre professzor, akinek már akkor több szabadalma voltkülönböző területeken.

A nagy „lökés” akkor érkezett, amikor 1997-től szén nanocsö-vekkel foglalkoztam Belgiumban, B. Nagy János professzor labo-ratóriumában. Ezek a nanoszerkezetek teljesen újak voltak mégakkor (1991-ben fedezték fel őket!), és nyilvánvaló volt, hogy ko-moly tudományos és ipari/gazdasági potenciál rejtőzik bennük.Ekkor született az első szabadalmunk, amit azóta is használnak.Ebben az esetben az segített a tudományos eredmények „piaco-sításában” és gazdasági hasznosításában, hogy nagyfokú igénymutatkozott a szén nanocsövek ipari alkalmazására, és a mi ku-tatásaink világszinten is élenjárók voltak a területen.

Ezután már tudatosan kerestem/kerestük a lehetőségeket, ho-gyan lehet az eredményeinket hasznosítani – ehhez folyamatosantárgyaltunk az ipari partnerekkel. Azt ugyanis meg kell érteni,hogy abból magában nagyon ritkán lesz fejlesztés és innováció,ha valaki a laborban „l’art pour l’art” kutatgat; a legtöbb esetben– az én esetemben mindig így volt – szükség van egy ipari „gon-dolatra”, aminek a megoldása vezethet hasznosítható eredmé-nyekhez és a végén az innovációhoz. És ez az ipari „gondolat” vagyigény nem feltétlen egy kidolgozott ötlet, sőt a legtöbb esetbencsak egy szikra, amiből a végén tüzet lehet csiholni.


A megfelelő szürkeállományrendelkezésre áll az innovációhoz,csak használni kelleneBeszélgetés Kónya Zoltán Gábor Dénes-díjas kutatóprofesszorral

Amint arról lapunk hasábjain is hírt adtunk, a 2018. évi Gábor Dénes-díj egyik kitüntetettje Kónya Zoltán, a Sze-gedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára és tudományos rektorhelyettese. Bár kicsit elhúzódott az in-terjú megjelenése, az időközben történtek a téma aktualitását mit sem csökkentik. Mivel Kónya Zoltánnal több mint20 éve kollégák vagyunk, engedjék meg, hogy a beszélgetés során tegeződjünk.

Munka közben

VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNY

báljuk a hallgatókat bevonni a K+F+I tevékenységbe, ami nagyonjól is működik, de még egyszer mondom, ezt a szemléletet sok-kal korábban el kell kezdeni átadni.

Konkrétan a kérdésre válaszolva: nem éreztem soha nehéznekipari partnereket találni közös munkára, de tudni kell, hogy külön-böző statisztikák szerint a magyar kkv-k nagyon kis része akarténylegesen és aktívan innoválni, ami probléma, és véleményem sze-rint visszavezethető a fentebb említett „régi vágású” szemlélethez.

Mivel lehetett a partnereket az egyes lépésekben együttműködésrekapacitálni, katalizálni?Az ipari partnereket az érdekli, hogyan lehet a termékük/teve-kénységük/szolgáltatásuk színvonalát emelni, és hogyan lehet aköltségeket csökkenteni. Ha a kutatói háttér ezekre valamiféle le-hetőséget tud adni, illetve ezt a lehetőséget megfelelően be is tud-ja mutatni, akkor az ipari partnereket nem kell ezen túl motivál-ni. Természetesen itt nagyon fontos a bizalom; azt vallom, hogyelőször adni kell valamit az ipari partnernek, és ha az a valamiműködik (legyen ez egy új anyag, egy módosított technológiavagy bármi hasonló), akkor érdemes konkrétan projektről éspénzről beszélni.

Vannak olyan vélekedések, hogy az innováció nem elsősorbanszürkeállomány, hanem pénz kérdése. Mi a véleményed erről?A kkv-knak ma már nagyon sok lehetőségük van arra, hogy in-novatív megoldásokkal kisebb-nagyobb mértékben megváltoztas-sák, módosítsák a tevékenységüket. Ilyen lehetőségek vannak Ma-gyarországon is, de közvetlen uniós források is rendelkezésre áll-nak erre. Ugyanakkor az első lépések megtétele mindig a legne-hezebb; ha az első lépések sikeresek, akkor már könnyebben men-nek a következők, ha viszont nem, akkor az évekre visszavethetiaz adott kkv ilyen irányú gondolkodását. Ezért van szükség azegyetemek és kutatóintézetek segítségére, mert ahogy mindket-ten gondoljuk és hisszük, a megfelelő szürkeállomány rendelke-zésre áll, csak használni kellene. Véleményem szerint tehát ez nempénz kérdése, egyszerűen sokszor nincs igény a fejlődésre, a kkv-kinkább a fennmaradásra koncentrálnak. De nem vethetjük el akutatói felelősséget sem! Kutatóink nagy része még mindig a tu-domány ,,elefántcsonttoronyából” figyeli az eseményeket. Sokkaltöbb kutatói-ipari találkozásra lenne szükség, mert azok a bizo-nyos fentebb említett ipari „gondolatok” ezeken a találkozókon ke-rülhetnek elő, és ezeknek a szárba szökkenéséből jöhetnek létreazok a projektek, melyek végül az innovációhoz vezethetnek.

Mint a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese már van va-lami rálátásod az egyetem kutatási tevékenységére. Hogy látodaz egyetem innovatív kutatási potenciálját? Kincstári optimizmusnak hangzik, de tényleg úgy gondolom,hogy a Szegedi Tudományegyetem mind tudományos potenciál-jában, mind a kutatási eredmények hasznosításában is élen jár or-szágosan. Természetesen vannak karaink, ahol ez a tevékenységerőteljesebb, és van, ahol kevésbé, de minden karunkban megvana megfelelő lehetőség. Persze van még hová fejlődni. Sokat dolgo-zunk az egyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóságávalazon, hogy minél szélesebb körben tudjuk segíteni azt a folyama-tot, amikor egy ötletből projekt, majd új szellemi termék keletkezik.

Természetesnek tűnik, hogy nem lehet ugyanazt az innovációsképességet elvárni egy természettudományos projekttől, mint egymagyar irodalomtörténeti kutatástól. Ugyanakkor mindkettő nél-külözhetetlen eleme lehet egy ország kutatási potenciáljának.

Nem gondolom, hogy ily módon meg kellene különböztetni egytermészet-, társadalom- vagy gazdaságtudományos projektet.Bármilyen területen is jön létre egy szellemi termék, az ugyan-olyan súllyal esik latba egyetemünkön, amikor azt gondozzuk –legyen szó itt akár a szabadalmaztatásról, akár a hasznosításitárgyalásokról.

Az elmúlt évtizedben a kormányzat részéről a felsőoktatás és akutatás területén erős központosítási törekvések jelentek meg.Hogyan látod, mennyire engedik az egyetem kezében megmaradtdöntési lehetőségek, hogy az intézmények megfeleljenek alapve-tő kötelességüknek a fiatal generáció magas színvonalú felsőfo-kú képzése és a nemzetközi tudományos K+F+I-ben való minéleredményesebb részvétel terén?Egyetemünk, véleményem szerint, oktatási és kutatási területenteljesen független és autonóm. Egyrészt nem tapasztaltam olyanjeleket a rektori hivatalban, ami ezt kétségessé tenné, másrésztnem is hiszem, hogy a 21. században Európában ezt az autonómjelleget bárki is megkérdőjelezné – legyen akár tudós, politikus,vagy bárki más. Természetesen a politikai folyamatok hatássalvannak a magyar egyetemekre, ami furcsa érzés, de az SZTE-neddig is és ezentúl is a minőség és a tudás a legfontosabb. A rek-tori vezetés elkötelezett, hogy egyetemünk a kutatás, az oktatás,a betegellátás és a társadalmi hasznosság területén is megerősítserégiós és országos vezető szerepét, sőt nemzetközileg is fokozniszeretnénk a láthatóságunkat.

Az SZTE-n nagyszámú akadémiai kutatócsoport működik. AzOrszággyűlés által elfogadott törvény szerint ezeknek 2019. szep-tember 1-től megváltozik a jogállása. Tudjuk, mi lesz az ott dol-gozók sorsa?Tudomásom szerint az akadémiai kutatócsoportok esetén csaka finanszírozó változott, a szakmai munka tovább folytatódikminden egyéb változás nélkül. Ezt mint rektorhelyettes és mintaz MTA–SZTE Reakciókinetikai és Felületkémiai Kutatócsoportvezetője is remélem.

Talán zárhatom egy könnyebb kérdéssel. Remek gárdát sikerültösszegyűjtened az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken.Hol töltöd szívesebben manapság az idődet: a Tanszéken vagy aRektori Hivatalban?Még mindig elsősorban kutatónak érzem magam.

Kívánunk pályádon további szakmai és közéleti sikereket! A ma-gánéletben pedig teljességet, kiegyensúlyozottságot, hogy ehhezmeglegyen a biztos háttér! Kiss Tamás


A családdal, a Gábor Dénes-díj átvételekor


Tumoros környezetben jelentős változások következnek be aproteoglikánok szerkezetében, azonban a változások okai és kö-vetkezményei jelenleg nem ismertek.

A fehérje-GAG interakcióknak számos funkciója lehet: egysze-rű immobilizálás vagy proteolízis elleni védelem, de akár a fe-hérje biológiai funkciójának szabályozása is. Az ilyen és más in-terakciók miatt a proteoglikánok számos biológiai folyamatbankritikus szerepet játszanak, például szervképzés a fejlődés emb-rionikus szakaszában, angiogenezis, véralvadás szabályozásavagy a lipidek metabolizmusa. Ez a széles szerepkör nagy érdek-lődésre tart számot, a funkció és a szerkezet kapcsolatának meg-értése mind analitikai, mind biológiai szempontból érdekes ésbonyolult feladat.

A proteoglikánok jelentős szerkezeti változatosságot mutatnak:számos fehérje alkothatja a vázat, egy vagy két GAG-osztálybatartozó poliszacharid is kapcsolódhat hozzájuk, a kapcsolódóGAG-láncok száma egytől (dekorin) több százig (aggrekán) ter-jedhet, valamint az egyes GAG-láncok szerkezete (szulfatáltsá-ga) is nagy változatosságot mutat a bioszintézisük sajátságaimiatt. Mivel ezek a poliszacharidok gyakran jóval nagyobb mé-retűek a fehérjéknél, a létrejött proteoglikánok tulajdonságaitjelentősen meghatározhatják a GAG-láncok. A GAG-ok jelentősélettani szerepet töltenek be növekedési faktorok és növekedésifaktor receptorok ko-receptoraként. A GAG-ok legfontosabb sze-repe immobilizált növekedési faktor gradiensek létrehozása ésfenntartása, valamint a szerkezeti stabilitás segítése az ECM-ben.

A proteoglikánok vizsgálati lehetőségei

A proteoglikánok vizsgálata tradicionálisan immunológiai mód-szerekkel valósítható meg: már évtizedek óta rendelkezésre állnakaz egyedi vegyületekre szelektív antitestek. Azonban napjaink-ban a műszeres analitikai technikák rohamos fejlődésével felme-rül a kérdés, hogy lehetséges-e nagy áteresztőképességgel egyet-len mintából több – akár egymástól nagyon eltérő tulajdonságú– proteoglikán szerkezeti azonosítása és mennyiségi meghatáro-zása. A célvegyületek nagy mérete miatt (akár több 100 kDa) je-lenleg műszeres analitikai technikákkal nem lehetséges egészben(intakt módon) vizsgálni ezen vegyületeket. A glikánok fehérjék-től nagyon eltérő kémiai tulajdonságokkal bírnak szerkezet, old-hatóság, polaritás, stabilitás stb. tekintetében, így külön analiti-kai módszerek kifejlesztése szükséges a vizsgálatukhoz.

Elsőként nézzük meg a fehérjék vizsgálatát! Ennek legfőbbműszeres analitikai eszköze a tömegspektrometria (MS), melysorán ún. lágy ionizációs technikák (ESI és MALDI) alkalmazása

A proteoglikánok felépítése, funkciói

A fehérjék napjaink egyik leginkább vizsgált vegyületei, orvosi,biológiai, kémiai és gyógyszertudományi irányokban egyaránt.A fehérjék biológiai funkciójuk betöltéséhez számos változásonmennek keresztül szintézisüket követően. Kialakul a másodlagos,harmadlagos és negyedleges szerkezet, a peptidlánc egyes termi-nuszai enzimatikusan lehasadnak, valamint létrejönnek az ún.poszt-transzlációs módosulások (PTM-ek) a fehérjéken. A PTMolyan kovalens módosítást jelent, mely során nem fehérje jellegűcsoportok kapcsolódnak a fehérjéhez vagy távoznak el róla. Aleggyakoribb módosulások az oxidáció, nitrálódás, metiláció, ace-tiláció, ubikvitináció, glikoziláció és foszforiláció. A PTM-ek nemegyszerű „dekorációként” szolgálnak, hanem alapvetően befo-lyásolják az egyes fehérjék aktivitását, lokalizációját, életidejét,valamint más fehérjékkel való kölcsönhatásait.

Napjainkban az egyik leggyakrabban vizsgált PTM a glikozilá-ció, amely során szénhidrát-szerkezetek kapcsolódnak a fehérjemeghatározott aminosavjainak oldalláncához, és így glikoprotei-nek jönnek létre. Ezek egy alosztályát képzik a proteoglikánok,amelyek esetén nagyméretű lineáris poliszacharidok (glükózami-noglikánok, GAG-ok) kapcsolódnak a fehérjevázhoz. A kapcsoló-dás szerineknél, tetraszacharid összekötő régión keresztül törté-nik. A proteoglikánok sematikus szerkezetét az 1. ábra mutatja.

A proteoglikánok két fő elhelyezkedési területe a sejt felszíneés az extracelluláris mátrix (ECM). Az ECM főbb komponensei aszakítószilárdságot és rugalmasságot biztosító rostba rendeződőfehérjék (pl. kollagének és elasztinok), a tapadást biztosító gli-koproteinek (pl. fibronektin, laminin) és az erőhatásoknak ellen-álló hidrogéles szerkezetet létrehozó proteoglikánok. A proteo-glikánok változatos szerkezetüknek köszönhetően számos sejt-működést (például jelátvitelt, növekedést vagy apoptózist) befo-lyásoló funkcióval rendelkeznek.



Tóth Gábor – Vékey Károly – Drahos László – Turiák Lilla Természettudományi Kutatóközpont, Szerves Kémiai Intézet, MS Proteomika Kutatócsoport | [email protected] | [email protected] | [email protected] | [email protected]

A proteoglikánok és műszeresanalitikai vizsgálatuk

1. ábra. A proteoglikánok általános szerkezeti felépítése. A központi fehérjékhez kapcsolódó GAG-ok ismétlődő diszacharid-egységekből állnak (A: hexuronsav/galaktóz, B: hexózamin)

Fehérjeváz

Fehérjeváz Összekötő tetraszacharid

szerin

xilóz

GAG-lánc

ngalaktóz galaktóz glükuronsav

szükséges. Általánosan használt, elválasztástechnikával kombi-nált módszer a nanoméretű, ultranagy nyomású folyadékkro-matográfiával való kapcsolás (UHPLC–MS), amely lehetővé teszikomplex minták vizsgálatát, és egyes esetekben érzékenységnö-vekedést jelent a többi tömegspektrometriás módszerhez képest.Leggyakoribb megközelítés az ún. „bottom up” (lentről felfelé)technika, melynek alapja a fehérjék enzimatikus hasítása pepti-dekké. Ezt a folyamatot különböző proteolitikus enzimek segít-ségével végzik, a legáltalánosabban alkalmazottak a tripszin, ki-motripszin, az endoproteináz Lys-C, Arg-C, Glu-C és Asp-N, va-lamint a pepszin. A keletkező peptidkeverékek tömegspektro-metriás mérése során felvett eredmények ezután összevethetők akülönböző adatbázisokban rendelkezésre álló in silico peptid-tö-megspektrumokkal, így a szoftveres kiértékelés segítségével va-lószínűségi alapon meghatározhatóvá válik a mintákban azono-sított peptidek (részleges) aminosavsorrendje. Ezután a jelen lé-vő karakterisztikus peptidek segítségével azonosíthatók a min-tát alkotó fehérjék.

A peptidek elválasztására leggyakrabban két kromatográfiástechnikát alkalmaznak. A fordított fázisú kromatográfia során amolekulák hidrofobicitása, míg a hidrofil interakciós kromato-gráfia (HILIC) során a vegyületek polaritása alapján történik azelválasztás. A két technikában kihasznált eltérő kölcsönhatásokkövetkeztében ezek a módszerek egymást kiegészítő információtszolgáltatnak, így gyakori az alkalmazásuk kétdimenziós kro-matográfiás elválasztásokban. Kijelenthető, hogy ugyan folya-matosan fejlődik a fehérjék azonosításának technikája, alapelve-it tekintve sztenderdizált módon alkalmazható módszerek ala-kultak ki.

Ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg a GAG-ok vizsgálatasorán, ugyanis a vegyületcsalád műszeres analitikai vizsgálatamég kialakulóban van. Nem állnak rendelkezésre a teljes vegyü-letcsoportra általánosan alkalmazható munkafolyamatok, és je-lenleg kizárólag néhány kutatócsoport foglalkozik a technikákfejlesztésével. Nézzük most ezek vizsgálati technikáit!

Négy alapvető GAG-osztály különböztethető meg: hialuronán,keratán-szulfát, kondroitin-szulfát/dermatán-szulfát, és heparán-szulfát/heparin. A különböző osztályok műszeres analitikai vizs-gálata hasonló alapokon nyugszik. A kis méretű (max. 20 kDa)láncok meghatározása megvalósítható – elektroforetikus vagy fo-lyadékkromatográfiás elválasztást követően – elektroporlasztá-sos ionizációs tömegspektrometriával vagy speciális technikákatalkalmazó MALDI tömegspektrometriával. Azonban általános-ságban a vizsgálandó láncok jóval hosszabbak, tömegük akár a100 kDa-t is meghaladja. Ezért vizsgálatukhoz elengedhetetlenenzimatikus hasítási lépés alkalmazása a minták előkészítése so-rán, így elérhető egy jóval kisebb változatosságot hordozó di-szacharid- vagy oligoszacharid-keverék vizsgálata. Alkalmazottenzimek például a hialuronidáz, a kondroitináz-ABC, vagy a he-parin-liáz enzimek.

Az enzimatikus emésztés két mechanizmus alapján történhet.A GAG-liázok eliminatív mechanizmussal hasítanak, így kialakulegy telítetlen kötést hordozó hexóz-egység a molekula nemredu-káló végén. A GAG endohidrolázok azonban hidrolízis során telí-tett csoportot eredményeznek a redukáló és a nemredukáló mo-lekulavégen is.

Kiemelnénk példaként a legnagyobb szerkezeti változatosságotmutató heparán-szulfát (HS) osztályt, ahol a bioszintézis során apoliszacharid-lánc mentén kialakulnak szulfatált és nem szulfa-tált régiók, és ezek aránya és váltakozása meghatározó jelátvite-li információt hordoz. A HS-láncok emésztéséhez három külön-

böző bakteriális liáz enzim érhető el a kereskedelmi forgalomban.Mindhárom a glükózamin-hexóz kötést hasítja, azonban a deg-radáció helye eltérő. A Heparin-liáz I az N-szulfatált régióban ha-sít, a Heparin-liáz III az N-acetilált régión fejti ki aktivitását, míga Heparin-liáz II-nek mindkét régióra nézve van némi katalitikusaktivitása.

Az enzimatikus emésztést követően keletkező diszacharidokanalíziséhez számos elválasztástechnikai módszer áll rendelke-zésre. Néhány példát kiemelve: fordított fázisú kromatográfia(származékképzés után vagy ionpárképzéssel), méretkizárásoskromatográfia (SEC) és a különösen poláros vegyületekre gyak-ran alkalmazott porózus grafit- (PGC) vagy amid-HILIC kroma-tográfia. Azonban ezen módszereknek számos hátránya van. Afordított fázisú elválasztáshoz a diszacharidok származékképzé-se szükséges, amely a többlépcsős kémiai folyamat miatt jelentősmintaveszteséget okoz, míg az ionpárképzés kerülendő a tömeg-spektrometriás detektálás során. A grafitoszlopokról a nagy po-laritású komponensek nem eluálhatók, míg a jelenleg kereskedel-mi forgalomban kapható HILIC kolonnákon a szulfatálatlan di-szacharidoknak nincs kellő visszatartása. A méretkizárásos mód-szerek hátránya a mérések hossza mellett, hogy a detektálás érzé-kenysége alacsony, azonban a hialuronán-láncok emésztése so-rán keletkező oligoszacharidok elválasztására jelenleg ez az egyet-len alkalmazható eljárás.

Kutatócsoportunkban nemrégiben kifejlesztésre került egykromatográfiás módszer, amelynek segítségével kiküszöbölhető-vé váltak a fent említett hátrányok. Kombinált retenciós mecha-nizmusú HILIC és gyenge anioncserés kölcsönhatásokon alapulótöltetet alkalmazva egy egyszerű, izokratikus kromatográfiásmódszer alkalmazásával akár 10 fmol diszacharid kimutatása islehetővé vált saját töltésű kapilláris oszlopokon.

A kromatográfiás módszerek mellett jelen vannak a kapilláriselektroforézisen alapuló módszerek is, azonban a szükséges ér-zékenység miatt kizárólag a lézerindukált fluoreszcencián alapu-ló detektálás (CE–LIF) alkalmazható megfelelően a célvegyületekbiológiai mintákban való meghatározására.

Általánosan kijelenthető, hogy a GAG-ok kémiailag labilisak éskiemelkedően változatos szerkezetűek, így az elválasztásukat kö-vető tömegspektrometriás analízisük számos nehézséget tarto-gat, azonban kizárólag MS alkalmazásával érhetők el a biológiaiminták vizsgálatához szükséges kimutatási határok. A vizsgálatoksorán kiemelten lágy ionizációs módszerek és speciális tandemtömegspektrometriás beállítások alkalmazása szükséges a teljeskörű szerkezeti információ kinyeréséhez. Az enzimatikus emész-tés során keletkező, különböző mértékben szulfatált diszachari-dok arányának meghatározása fontos lépés lehet a különböző be-tegségekhez vezető mechanizmusok megértéséhez.

A fent részletezett módszerekkel végzett általános munkafo-lyamatot a 2. ábra írja le.



2. ábra. A proteoglikánok tömegspektrometriás vizsgálatának általános folyamatábrája

Fehérjékemésztése

Peptidkeverék

Oligoszacharidkeverék

Műszeres analitikaimérések

GAG-okemésztése

Adatfeldolgozás

Eredményekértékelése

Összefoglalva elmondható, hogy a proteoglikánok az élő szer-vezet fontos építőelemei, de egyelőre csak kevéssé ismertek. Szer-kezetvizsgálatuk, műszeres analitikájuk elsősorban tömegspekt-rometrián alapul. Analízisük speciális mintaelőkészítést és komp-lex mérési technikát igényel, melyek még ma is fejlesztés alattállnak. A most kidolgozás alatt álló analitikai módszerek ígérete-sek, reményeink szerint akár néhány éven belül sokkal többettudhatunk meg erről a fontos vegyületcsoportról. A cikk témájátképező ismeretanyag néhány jelentős közleményét az irodalom-jegyzékben listáztuk. ��



lektinek szénhidrátkötő fehérjék, ame-lyek számos immunfolyamatban részt

vesznek, szerepük van a sejtek agglutiná-ciójában, továbbá fontos virulencia-fakto-rok [1]. Oligovalens, reverzibilis kötődésükszénhidrát-specifikus, kulcsszerepük van abakteriális fertőzések kritikus lépésében,amely a gazdasejt felületéhez való adhézi-ós folyamatban fejeződik ki. Az antibioti-kumos kezelések alternatívájaként a bak-teriális lektineket célzó antiadhéziós terá-pia az első frontvonal lehet a patogénekkelszemben, hiszen a mikroorganizmus mul-tivalens glikoklaszterekhez kötődve nemképes a szervezetben lehorgonyozni. Kuta-tásaink során többértékű glikoklaszterekszintézisét valósítottuk meg, vizsgáltuk afehérje-szénhidrát kölcsönhatás tulajdon-ságait, a multivalencia szerepét, az antiad-héziós terápia alkalmazásának lehetősé-gét. A baktérium és a gazdasejt közötti kom-munikációért, az adhézió kialakulásáértfelelős sejtfelszíni lektinek szénhidrátkötő-helyeit a lektin specificitásának megfelelőszénhidrátokkal kívánjuk telíteni, a köl-csönhatás mértékének megsokszorozódá-sát multivalens hatástól reméljük. CélunkGram-negatív bakteriális lektinek dend-ron-típusú, multivalens szénhidrát-ligan-dumainak szintézise antiadhéziós terápiacéljából, lektin-szénhidrát kölcsönhatásokvizsgálata, biofilmképzés gátlása.

Multivalens fukozidokés galaktozidok szintéziseés kölcsönhatásuk lektinekkel

A multivalens glikoklasztereket metil-gal-lát- és pentaeritrit-vázra építettük fel, eti-lén- és tetraetilénglikol oldalláncokat al-kalmazva hídmolekulaként. A szintézistazid-alkin click-reakcióval valósítottuk meg,a hordozókra az α-L-fukópiranóz és ß-D-galaktopiranóz propargil glikozidját kap-csolva. A tri- és tetravalens fukozidok [2](1, 3 és 2, 4), valamint tri- és tetravalensgalaktozidok (5, 7 és 6, 8) potenciális több-

értékű ligandumai fukóz- és galaktóz-spe-cifikus bakteriális lektineknek (1. ábra).

Az agglutináció inhibíciójának mérésé-vel jellemezhető a lektin-szénhidrát köl-csönhatás (1. táblázat), amelyből kide-rült, hogy a tetraetilénglikol láncot tartal-mazó tetravalens fukozid (4) ígéretes ve-zérvegyület számos fukóz-specifikus lek-tin esetén (1. táblázat, 3., 4., 5. és 7. sora),hiszen akár három nagyságrenddel jobbpotenciált mutat, mint a lektinek termé-szetes liganduma, az L-fukóz. Galaktozi-dok esetén is az analóg szerkezetű 8-astetravalens származék bizonyult a P. aeur-

IRODALOM[1] J. D. Esko, K. Kimata, U. Lindahl, Proteoglycans and Sulfated Glycosaminoglycans,

Essentials of Glycobiology (2. kiadás), Cold Spring Harbor Laboratory Press, NewYork, 2009.

[2] L. Hu, M. Ye, X. Jiang, S. Feng, H. Zou, Anal. Chim. Acta. (2007) 598, 193.[3] N. Perrimon, M. Bernfield, Nature (2000) 404, 725.[4] J. Zaia, Mass Spectrom. Rev. (2004) 3, 161.[5] J. Zaia, OMICS, (2010) 14, 401.[6] V.L. Gill, U. Aich, S. Rao, C. Pohl, J. Zaia, Anal. Chem. (2013) 85, 1138.[7] L. Turiák, G. Tóth, O. Ozohanics, A. Révész, A. Ács, K. Vékey, J. Zaia, L. Drahos, J.

Chrom. A. (2018) 1544, 41.[8] L. Turiák, O. Ozohanics, G. Tóth, A. Ács, A. Révész, K. Vékey, A. Telekes, L. Drahos,

J. Prot. (2019) 197, 82.

Bruckner-termi előadásCsávás Magdolna DE Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerészi Kémiai Tanszék

Multivalens szénhidrátok szintézise és bakteriális lektinekkel való kölcsönhatásának vizsgálata

A

1. ábra. Multivalens fukozidok (1, 2, 3, 4) és galaktozidok (5, 6, 7, 8) szerkezete


ginosából izolált galaktofil lektin legjobbligandumának.

Multivalens D-mannozid-tartalmúglikoklaszterek

Az előállított multivalens mannozidok α-(1-2)-S-kötésű pszeudomannobiozidot tar-talmaznak, amelynek szintézise regio- éssztereoszelektív, fotoiniciált tiol-alkén ad-dícióval [3] történt a 10-es telítettlen en-doglikálra.

A 13-as vegyületet azid-alkin click-re-akcióval kalixarénekre, metil-gallát- és pen-taeritrit-hordozókra kötöttük, nyerve egybivalens (15), egy trivalens (16) és két tet-ravalens (14 és 17) mannozidtartalmú ve-gyületet [4].

Önszerveződő glikokonjugátumok

A multivalens hatás elérésének másik le-hetséges módja lipofil láncokkal módosí-tott glikokonjugátumok előállítása. A 13mannotiobiozidot hexadecil-, (18) illetvefullerenopirrolidin (19) oldalláncokkal mó-dosítva olyan önszerveződő, terminálismannozidokat tartalmazó klaszterekhez

jutottunk [5], amelyek bizonyítottan nano-méteres aggregátumokat hoznak létre.

A mannozidok (16, 17, 18 és 19) kölcsön-

hatásait a Burkholderia cenocepacia man-nóz-specifikus BC2L-A lektinjével vizsgál-tuk (1. táblázat, jobb oldal).


2. ábra. α -(1-2)-Kötésű pszeudomannotiobiozid (13) szintézise tiol-én addícióval

3. ábra. Multivalens mannozidok (14, 15, 16, 17) szerkezete

4. ábra. Önszerveződő mannozidok szerkezete

Lektin-szénhidrát kölcsönhatások

Összefoglalás

A bakteriális lektinek potenciális multiva-lens ligandumainak szintézise és a multi-valencia elvén alapuló fehérje-szénhidrátkölcsönhatás vizsgálata az antiadhéziós te-rápia területén nyerhet alkalmazást. Kü-lönböző szénhidrátokkal (D-mannóz, L-fu-kóz, D-galaktóz) borított multivalens szén-hidrátok ígéretes ligandumai lehetnek bak-tériumok szénhidrátkötő fehérjéinek, így

antiadhéziós terápia révén blokkolnák a bak-tériumok kötőhelyeit, ezáltal megakadályoz-va súlyos betegségek kialakulását. ��

Köszönetnyilvánítás. A kutatás az NKFIH (K119509),a MTA Bolyai János Posztdoktori Ösztöndíj, az EurópaiUnió és Európai Regionális Fejlesztési Alap (GINOP-2.3.2-15-2016-00008) és az Innovációs és TechnológiaiMinisztérium ÚNKP-2019-4 kódszámú Új Nemzeti Kivá-lóság Programjának szakmai támogatásával készült.

IRODALOM[1] Carbohydrate Recognition: Biological Problems, Methods,

and Applications (ed.: B. Wang, G. Boons), Wiley, 2011.

[2] G. Jancaríková, M. Herczeg, E. Fujdiarová, J. Houser, K. E.Kövér, A. Borbás, M. Wimmerová, M. Csávás: Chem. Eur.J. (2018) 24, 4055–4068.

[3] L. Lázár, M. Csávás, M. Herczeg, P. Herczegh, A. Borbás:Org. Lett. (2012) 14, 17, 4650–4653.

[4] M. Csávás, L. Malinovská, F. Perret, M. Gyurkó, Z. T. Ily-lyés, M. Wimmerová, A. Borbás: Carbohydr. Res. (2017)437, 1–8.

[5] M. Csávás,T. Demeter, M. Herczeg, I. Timári, K. Kövér, P.Herczegh, A. Borbás: Tetrahedron Lett. (2014), 55, 6983–6986.

LIGANDUM ÉRTÉKŰSÉG POTENCIÁL LEKTIN LIGANDUM ÉRTÉKŰSÉG POTENCIÁL LEKTIN

1. L-FUKÓZ 1 1 PHL D-GALAKTÓZ 1 1 PA-IL2. 1 3 979 PHL 5 3 64 PA-IL3. 2 4 1806 PHL 6 4 128 PA-IL4. 3 3 1030 PHL 7 3 128 PA-IL5. 4 4 3784 PHL 8 4 256 PA-IL6. 4 4 128 AFL7. 4 4 1024 RSL D-MANNÓZ 1 1 BC2L-A8. 4 4 128 AAL 16 3 1.3 BC2L-A9. 4 4 256 AOL 17 4 2.2 BC2L-A

10. 4 4 32 PA-IIL 18 ÖNSZERVEZŐDŐ 8 BC2L-A11. 4 4 16 BC2L-C 19 ÖNSZERVEZŐDŐ 4 BC2L-A

1. táblázat. Lektin-szénhidrát kölcsönhatások vizsgálata, a ligandumok potenciálja a lektinek természetes ligandumaihoz hasonlítva (lektinek: PHL a Photorabdus asymbiotica, AFL az Aspergillus fumigatus, RSL a Ralstonia solanacearum, AAL az Aleuria aurantia, AOL az Aspergillus oryzae,PA-IIL a Pseudomonas aeruginosa fukolektinje, BC2L-C a Burkholderia cenocepacia szuperlektinje; PA-IL a Pseudomonas aeruginosa galaktofil lektinje; BC2L-A Burkholderia cenocepacia mannóz-specifikus lektinje)

vett tudományos kutatásról, és olyan atomfogalom kialakulásá-ról a kémiában, amely a mai értelmezésünkig vezetett. A termé-szettudományok, így az akkor még nem elkülönült kémia és fi-zika (sőt botanika, orvostudomány) az új kísérleti módszerekkel,a folyamatosan fejlesztett eszközökkel egyre pontosabban mér-tek. A világ jobb megismerését a kor gondolkodása is nagybansegítette. A felvilágosult uralkodók pedig azért támogatták a ku-tatás ügyét, mert a találmányok gazdagabbá tették az országotés erősebbé a hadseregüket. A kialakuló kémia sok mindent örö-költ az alkímiától az eszközök és módszerek tekintetében, de amiszticizmust már elutasították a tudósok. Pontos mérések és té-nyek. Csak ezek és ezek matematikai kezelése került a közép-pontba. Rájöttek arra, hogy az anyagok, de még a fény is fel-bontható és újra egyesíthető. Új jelenségek, például az elektro-mosság és a mágnesesség mozgatták meg a tudósok fantáziáját.A 18. században és a 19. század első felében születtek és kezdtekdolgozni azok, akik e történet hősei.

Megszületik az atomsúly fogalma és mérésének módja

Ahhoz, hogy egyáltalán eljussunk az atomsúlyhoz, a kémia leg-fontosabb törvényeinek megfogalmazásán keresztül vezetett azút. Ezek a következők: a tömegmegmaradás törvénye, az állandósúlyviszonyok törvénye és a többszörös súlyviszonyok törvénye.E törvényeket már jelentős mennyiségű kísérleti eredmény értel-mezéséből vonták le. Ezek a törvények vezettek az atomok léte-zésének feltételezéséhez, és ahhoz, hogy kémiai reakciók sziszte-matikus véghezvitele alapján, tömegmérés útján relatív atomsú-lyokat állapítsanak meg. Egyes anyagok kémiai reakcióinak va-riálásával, például egy-egy fém különböző sóinak, oxidjainak lét-rehozásával és egy viszonyítási atomsúly kijelölésével az egyes ele-mek relatív atomsúlyai megállapíthatók. Tehát mérni kell a tö-megváltozást, miközben egy fém-oxidból kiredukáljuk a tiszta fé-met, vagy a fémnek karbonátjai, szulfátjai, szulfidjai stb. töme-gét kell összevetni. Hosszú ideig a kémiai analízisek alapján szá-molták az atomsúlyokat. Ehhez járult a gőzsűrűségek mérése gá-zok esetében, az atomtömegek meghatározása Avogadro törvénye[3] és a gáztörvények alapján, illetve az elektrolízis során leválttömeg (oldódó fém vagy fejlődött gáz mennyisége stb.) mérése ésa tömeg-töltés (Faraday törvénye) alkalmazása. Természetesenaz elemeket fel is kellett fedezni. Ebben a minőségi analízis ját-szott alapvető szerepet, vagyis az, hogy egyes elemek sajátos ké-miai reakciókat adnak, és reakciók megfelelő sorozatával elvá-laszthatók egymástól. Az atomsúlyok megállapítása a mennyisé-gi analízisre maradt, ahol az anyagok gondos tisztítása is elen-

mitrij Ivanovics Mengyelejev (1834–1907) nem tudta volnaösszeállítani a periódusos rendszerét, ha 1869-re már nem

álltak volna a rendelkezésére aránylag pontos atomsúlyok és másadatok az elemek kémiai és fizikai tulajdonságairól [1]. Ezeketnem ő mérte, hanem számos tudós leleményes és verejtékes mun-kájának eredményeként már megállapítást nyertek. Amikor a pe-riódusos rendszer történetét tárgyalják, általában foglalkoznak azelőzményekkel, kiváltképp az elemek felfedezésével és felfedezői-vel, egyes elemcsoportok tulajdonságainak sajátságaival és az eze-ken alapuló korai rendszerezési törekvésekkel. Aránylag csekély fi-gyelem irányul arra, hogy az atomsúlyokat kik és hogyan hatá-rozták meg. A kitartó munka mellett a kutatóknak meg is kellettegyezniük az alapvető kérdésekben. Ilyen volt az atom léte és fo-galma, valamint a súly (tömeg) meghatározása. Küzdeni kellett amértékegységek kavalkádjával is, illetve azzal, hogy egy-egy mér-tékegység országonként, sőt városonként más mennyiséget jelen-tett [2]. Így volt ez a grannal is. A sok súlyegység közül azért vá-lasztottam a grant (egy szem gabona súlyát, értéke általában64,79891 milligramm), mert Jöns Jacob Berzelius (1779–1848), akitörténetünkben meghatározó szerepet játszott, milligramm mel-lett granban is megadta a súlyokat, ugyanis a természettudósoknagy része még nem vette át az új, francia módit.

A kémikusok újabb és újabb kémiai (analitikai, elválasztás-technikai) eszközöket és módszereket fejlesztettek ki, ezek alkal-mazásával egyre megbízhatóbb adatokhoz jutottak. Évtizedekenkeresztül töretlenül bővültek az ismeretek, és vitatkoztak a tudó-sok. Tudósok között a konszenzus ugyanolyan nehezen alakul ki,mint tudatlanok között. Szerencsére az 1860-as évekre, a karls-ruhei vegyészkongresszust követően – amelyen a kor összesnagysága és hőseink közül Mengyelejev, valamint Lothar Meyer(1830–1895) is részt vett –nagyobbrészt sikerült megegyezni. [APesti Egyetemet Theodor Wertheim (1820–1864) képviselte, akitmég abban az évben Than Károly váltott a tanszék élén.] Így mármegvoltak az alapok a periódusos rendszer megalkotásához,amelynek 150. évfordulóját idén ünnepeljük. Az ünnepet Men-gyelejev rendszeréhez kötjük, de ne feledkezzünk meg arról, hogyLothar Meyer (1830–1895) periódusos rendszere is ugyanúgy 150éves, és megérdemli tiszteletünket.

A kezdetek

Az atomsúly története nem kezdődhet mással, mint az atommalés a súllyal. Tudjuk, hogy az anyag parányi építőköveiről már azókorban is gondolkodtak, és használtak mérleget és súlyokat [2].Mindazonáltal elég a 18. század közepétől-végétől kezdenünk atörténetünket. Igazán ekkortól beszélhetünk a mai értelemben


Inzelt György ELTE TTK Kémiai Intézet | [email protected]

A gabonaszem súlyától az atomsúlyigD

A PERIÓDUSOS RENDSZER ÉVE

gedhetetlen volt, többszörös lecsapás, mosás, kristályosítás, szá-rítás stb. E lap – főleg idősebb – kémikus olvasóinak nem kell el-magyarázni, hogy a gravimetria milyen munka- és időigényes te-vékenység. Az elemek felfedezése általában nagyobb hangsúlytkap. Ma azt mondanánk, hogy nagyobb a piár-értéke, a fáradsá-gos mennyiségi analízist kevésbé becsülik. Ahhoz, hogy Mengye-lejev és elődei egyáltalán gondolkodni tudjanak a periódusosrendszeren, mindkét információra szükség volt: az elemek felfe-dezésére és az atomsúlyok megállapítására, valamint a kémiai ésa fizikai tulajdonságaik ismeretére. John Dalton (1766–1844) aszázad elején még csak 20 elemmel tudott foglalkozni (lásdalább). Egyébként Lavoisier könyvében (1790) is nagyjából ennyielem szerepel, ha a mai elemeket számítjuk. A földfémek oxidja-it még nem tudták elbontani, ezért azokat is még elemeknek te-kintette. Mengyelejev már 63 elemmel dolgozhatott (volt köztüknem létező elem, két elem keveréke is [4]), amelyeknek már többtulajdonsága sokkal pontosabban ismert volt. Nagy sikerét to-vábbi elemek megjóslásával érte el, mivel észrevette, hogy két, ké-miai viselkedésében hasonló elem között hiányzik egy, hiszen atöbbi ilyen csoportban az atomsúlyok különbsége nagyjából szisz-tematikusan változott. Megjegyzendő, hogy egy új elem létezésé-nek felismerése, illetve tiszta állapotban való előállítása és azatomsúlyának megállapítása között gyakorta évek vagy évtizedekteltek el (lásd például a tellúr történetét [5]). A 19. század nagyrészében a kémiai analízis volt a fő eszköz. Később a felfedezés-ben a színképelemzés jutott nagy szerephez, az atomsúly megha-tározásában – már a 20. században– a tömegspektrometria. Azelső elem, amelyet színképelemzéssel fedeztek fel, a hélium volt1870-ben, és nem a Földön, hanem a Nap spektrumában. Későbba Földön is megtalálták a nemesgázokat, és már meg lehetett ha-tározni az atomsúlyukat.

A tömegmegmaradás törvényének megállapításához – mikéntminden törvény létrejöttéhez – sok kutató járult hozzá, de An-toine Laurent Lavoisier (1743–1794) szisztematikus kísérleti mun-kával alátámasztott elmélete (1789) hozta meg az áttörést.

Az állandó súlyviszonyok törvényével kapcsolatban JeremiasBenjamin Richter (1762–1807) német kémikus nevét emelhetjükki, aki bevezette a sztöchiometria fogalmát (1792–94), és a fran-cia Joseph Louis Proust (1754–1826) hősiességét hangsúlyozhat-juk, aki több száz vegyület gondos analízise elvégzésével kereke-dett felül az ellentétes felfogást valló Claude Louis Berthollet-val(1748–1822) szemben. Berthollet egyébként kiváló vegyész volt,sőt ma már tudjuk, hogy vannak nem-sztöchiometrikus vegyü-letek is, de hibás felfogása erősen visszavetette a kémia fejlődé-sét. A hősiességet azért használom, mert Proust-nak nemcsakegy szakmai nagysággal szemben kellett az igazát bizonyítani,hanem mert ellenfele Napóleon egyik kedvenc tudósa és a fran-cia szenátus alelnöke is volt. Proust 1794-ben kifejtett elméletétvégül csak az 1810-es években fogadták el. Egyébként Proust az1800-as évek elején Spanyolországban dolgozott, de Napóleon se-rege felégette a laboratóriumát, és visszakényszerítette Francia-országba.

A többszörös súlyviszonyok törvényeAz angol John Dalton munkássága tetőzte be a folyamatot, ésszolgált alapul a további fejlődéshez. 1804 és 1808 közötti mun-káiban egyértelműen leszögezte, hogy léteznek legkisebb részecs-kék, amelyek egy-egy elemnél azonos kiterjedésűek és súlyúak(atomsúly), viszont az egyes elemeknél ezek a tulajdonságok kü-lönbözőek (1. ábra). Az oszthatatlan atomok meghatározott arány-ban tudnak egyesülni.

Meg kell még emlékeznünk William Prout (1785–1850) angolkémikusról. Ő jelölte ki azt a viszonyítási alapot, amely szüksé-ges volt a relatív atomsúlyok megállapításához (1815). Szerinte atöbbi atom hidrogénatomokból épül fel, atomsúlyuk a hidrogénatomsúlyának egész számú többszörösei. Sajnos, már túl ponto-san mértek. Berzelius és mások kimutatták, hogy más elemekatomsúlyai jelentősen eltérnek az egész számú többszöröstől.Majd 100 évet kellett várni, míg felfedezték az izotópokat. Ha egyelemnek többféle súlyú izotópja van, akkor a súly természetesennem egész szám, hanem az arányuktól függően változik. De Prout-nak igaza volt, a kémiai tulajdonságok a protonok számától függ-nek. Ernest Rutherford, amikor 1920-ban felfedezte a hidrogénatommagját, hódolni akart Prout zsenialitása előtt, és bár végüla proton (prótos – görögül első) névre esett a választás, fontol-gatta a proutont is. Így is őrzi Prout emlékét a proton, mert ő eztaz alapvető részecskét protyle-nek nevezte.

Általában a nagyon precíz mérések és az észlelt kis eltérésekkritikusak egy-egy elmélet megdöntésében és az újnak születé-sében. Néha némi lezserség is fontos, hogy csak a lényeget lássuk.Így Mengyelejev híres, periódusos rendszerről szóló publikációi-ban alig találunk tört számot az atomsúlyoknál (összesen 13-at,és azok is maximum 1 tizedesig vannak megadva), pedig a hid-rogén atomsúlyát kereken 1-nek vette, és ennél már voltak pon-tosabb mérések. Lothar Meyernél sokkal több (51) törtszám sze-repel, századértékig megadva.

Berzelius elévülhetetlen érdemei

Egy nagyszerű svéd tudósnak jutott az a szerep, hogy laboratóri-umában fáradhatatlanul munkálkodva megkoronázza és össze-foglalja az eredményeket. (A svéd tudomány néhány évtized alattióriási fejlődéséről és a svéd tudósokról egy korábbi cikkünkbenírtunk [5].) Analitikai, módszerfejlesztési munkássága révén nagytekintélyre tett szert, és ennek következtében a kémia történeté-nek talán legnagyobb tudományszervezőjét is tisztelhetjük sze-mélyében. Utazásai során találkozott a kor kiváló tudósaival, fo-lyamatosan levelezett is velük, a fiatal generáció számos későbbikiválósága nála tanult. Évente összefoglalta az új eredményeket akémiai területén. Számunkra életművéből az alábbiak fontosak.Bevezette a vegyjeleket az elemek latin nevének első, illetve elsőkét betűjét használva. Így van ez ma is a periódusos rendszerben.


1. ábra. A Dalton-féle elemek, 1803


törvény szerint helyes értéket kapott. Ezt a törvényt szilárd anya-gok, főként fémek esetében igen jól lehetetett használni. A sza-bály „pontatlansága” legnagyobbrészt a fajhő hőmérsékletfüg-géséből adódott. Ennek a jelenségnek vizsgálatával viszont telje-sen új szemlélet alakult ki a fizikai kémiában.

Dulong neve ma már kevésbé ismert, de neve ott van a legne-vesebb 72 francia tudósé között az Eiffel-torony első emeletén (4.ábra).

Az izomorfizmusAz izomorfizmus felfedezése és értelmezése is sokat segített a ve-gyületek összetételének meghatározásában, és így az atomsúlymegállapításában. Eilhard Mitscherlich (1794–1863) elmélete sze-rint azonos számú atom azonos kristályformát hoz létre, amelyfüggetlen az atomok kémiai természetétől. Tehát ha ismerjük egyadott kristályformához tartozó összetételt egy vegyület esetében,akkor az izomorf vegyület is ilyen összetételű, tehát el lehet dön-teni, hogy például FeO vagy Fe2O3 a vegyület összetétele.

Milyen atomsúlyokkal dolgozott Mengyelejev és Meyer?

Ha megnézzük Mengyelejev 1869-es (beküldés 1869. április 5.) és1871-es, illetve Lothar Meyer 1864-es és 1870-es (1869 decembe-rében beküldött) cikkeit, megtaláljuk fő forrásaikat. Meyer pon-tosan idéz. Alapvetően Pettenkofer, Dumas munkáit és Gmelinkézikönyvét használta, de hivatkozik Dulong és Petit, Reich ésRichter, Cl. Winkler, Wöhler, Regnault méréseire is egyes ele-meknél. Mengyelejevnél is szerepel Pettenkofer és Dumas, né-

Dalton elméletét elfogadta, és terjesztette. Korának legpontosabbatomsúly-táblázatát publikálta 1828-ban (2. ábra).

Felfedezett három elemet is: a szelént, a szilíciumot és a tóri-umot, valamint Wilhelm Hisinger svéd geológussal közösen egynegyediket is, a cériumot (amit tőlük függetlenül Martin Hein-rich Klaproth német vegyész is felfedezett).

Nézzünk meg egy Berzelius-féle atomsúly-megállapítást 1836-ból. Kálium-klorátot (KClO3) hevített. Megállapította, hogy 100részből 39,15 rész oxigén távozott el, és 60,85 rész KCl maradtvissza. A kloridot AgCl formájában leválasztotta, 100 rész KCl-ból192,4 rész AgCl-ot kapott, 100 rész ezüstből pedig 132,75 részezüst-klorid lesz. Ebből arra következtetett, hogy a klór atomsú-lya az oxigénének 2,2136-szerese (az oxigén atomsúlyát 16-nakvéve), így 35,4176 adódik, ami egész jól egyezik a mai használtértékkel, amit az IUPAC 35,446–35,457 g/mol intervallumban admeg. Nemcsak ezt a kísérletet ismételte meg többször, hanemgázsűrűséget is mért. Abból a kísérletből 220-as értéket kapott.Hidrogénre számítva 17,735-ös atomsúlyt adott meg. A fele értékabból adódott, hogy a hidrogént kétatomosnak tekintette.

A Dulong–Petit-szabályBerzelius másokkal együtt nagy hasznát vette a párizsi műegye-temen dolgozó Pierre Louis Dulong (1785–1838) és Alexis Thére-se Petit (1791–1820) 1819-ben publikált atomhő-törvényének is. Őkazt vették észre 13 elem fajhőjének mérése során, hogy a fajhőmegszorozva az atomtömeggel közelítőleg állandó értéket ad (3.ábra). Berzelius is használta, bár ő jobban bízott az analitikában.Tévedett is az ezüst esetében, mert a gravimetriás eredménytAgO vegyületet feltételezve értelmezte, míg a Dulong–Petit-



2. ábra. Berzelius atomsúlyai az oxigénhez viszonyítva, amelynek az atomsúlyát 100-nak vette

3. ábra. Dulong és Petit (Ann. Phil. 1819) cikke nyomán (oxigénre vonatkoztatott atomsúlyok)

Product of theSpecific heats, Weight of the weight of eachthat of water atoms, that of atom by the

being 1 oxygen being 1 correspondingcapacity

Bismuth 0·0288 13·300 0·3830

Lead 0·0293 12·960 0·3794

Gold 0·0298 12·430 0·3704

Platinum 0·0314 11·160 0·3740

Tin 0·0514 7·350 0·3779

Silver 0·0557 6·750 0·3759

Zinc 0·0927 4·030 0·3736

Tellurium 0·0912 4·030 0·3675

Copper 0·0949 3·957 0·3755

Nickel 0·1035 3·690 0·3819

Iron 0·1100 3·392 0·3731

Cobalt 0·1498 2·460 0·3685

Sulphur 0·1880 2·011 0·3780

4. ábra. A legnevesebb francia tudósok neve az Eiffel-torony első emeletén (részlet)

hány más kutató is, de van, hogy nem sorolja fel őket, csak any-nyit, hogy „és mások”, és nem egyértelmű, hogy a táblázatokbanszereplő adatok kiktől származnak. Mindenesetre Pettenkofer ésDumas munkái mindkét tudósnál alapvető szerepet játszottak.Mengyelejevnek sokat jelentett a karlsruhei vegyészkongresszu-son kialakult vita, mert írásaiban elemzi Prout elméletét és elfo-gadja két, meghatározó szereplő, a francia Jean Baptiste AndréDumas (1800–1884) és az olasz Stanislao Cannizzaro (1826–1910)[3] elképzelését az atomokról, az atomsúlyról, a molekulákról, va-lamint megemlíti Gerhardt korábbi eredményeit. [Charles Frédé-ric Gerhardt (1816–1856) már nem élt (vegyszermérgezésbenhunyt el), de sokszor hivatkoztak rá. Mengyelejev 1869-es, orosznyelvű cikkében „Gerar”-ként szerepel. Vagy Mengyelejev nem ír-ta jól, vagy a nyomdász nem tudta jól elolvasni a külföldi nevet.Akkoriban a kéziratot még tényleg kézzel írták.]

Dumas inkább szerves kémikusként ismert. Az ő hatására ve-tették el Berzelius dualista elektrosztatikus elméletét, mert ki-mutatta, hogy szubsztitúciós reakciókban a hidrogén klórral he-lyettesíthető. Ez pedig Berzelius szerint lehetetlen, mert pozitívelem csak pozitívval cserélhetne. Számunkra pontos gőzsűrűség-mérései a fontosak, amelyek eredményeiből több mint 30 elematomsúlyát számolta ki 1826 és 1860 között. Dumas a hidrogénatomtömegét 1-nek vette, és erre adta meg az értékeket.

Max Joseph Pettenkofer (1818–1901) bajor kémikus orvosi, köz-egészségügyi tevékenységéről ismert igazán, ezekért a munkái-ért kapott nemességet is. Észrevette, hogy a hasonló tulajdonsá-gú elemek atomsúlyai közötti különbség szabályszerű, és a ko-rábbi triádok helyett az elemek nagyobb csoportjai közötti sza-bályszerű változást tételezett fel. Érdekes, hogy őt a legtöbbkönyv kihagyja a periódusos rendszer történetéből, pedig Men-gyelejev és Meyer is nagyra tartotta munkáját. Sajátos, hogy a ko-rábbi rendszeralkotási törekvésekre nem sok szót vesztegetnek,csak az angol William Odlingot (1829–1921) idézi Mengyelejev.Nem foglalkoznak John Alexander Reina Newlandsszel (1837–1898) és más elődökkel sem.

Mengyelejev 1871-es cikkében említi a belga Jean Servais Stas(1813–1891) által mért atomsúlyokat. Stas megérdemli figyelmün-ket, mert rendkívül precízen mért (5. ábra). Sajnos ma már aligismert a neve. Először Dumas-val együtt publikálta a szén nagypontossággal megmért atomsúlyát (12,000 ± 0,002) 1840-ben.

Nobel-díjak atomsúlyokért a 20. században

Az atomsúlyok meghatározásáért még a 20. század elején is le-hetett Nobel-díjat kapni. A Harvard Egyetem professzora, Theo-dore William Richards (1868–1928) 1914-ben nyerte el a kémiai



Nobel-díjat számos kémiai elem atomsúlyának pontos meghatá-rozásáért. Ő lett az első amerikai kémiai Nobel-díjas. [Ő volt amásodik Nobel-díjas az Egyesült Államokból, mert Albert Abra-ham Michelson (1852–1931) 1907-ben már megkapta a fizikai No-bel-díjat.] Persze, ez már más korszak volt, de azért még a hosszú19. század folytatása. Ugyanis Richards még kémiai módszereketalkalmazott, hiszen a tömegspektrométert még nem használták.Mindazonáltal ki tudta mutatni azt is, hogy egy elemnek többfé-le atomsúlya lehet, ami jelentősen hozzájárult az izotópok léte-zésének elfogadásához. Hihetetlen alaposan dolgozott. Feljegyez-ték, hogy a tiszta túlium előállításához több ezerszer kristályosí-totta át a bromátját.

A kémiai tulajdonságok mellett a fizikai tulajdonságok is pe-riodikusan változnak (6. ábra).

Mengyelejev 1875-ben újra megmérette Paul É. L. de Boisbaud-rannal (1838–1912) a gallium sűrűségét, mert kevésnek találta.Igaza is lett, a reakciónál használt nátriumból maradt szennyezésa fémben.

A tömegspektrométeres izotóptömeg-meghatározásért az an-gol Francis William Aston (1877–1945) kapott Nobel-díjat 1922-ben. Ebben nagy szerepe volt 1919-ben megalkotott tömegspekt-rográfjának. Arthur Jeffrey Dempster (1886–1950) kanadai–ame-rikai fizikus fejlesztette ki az első modern tömegspektrométert1918-ban (7. ábra). Ő fedezte fel a maghasadási reakcióban nagy

karriert befutott urán 235U-izotópot 1935-ben. Részt vett az atom-bomba létrehozásában is.

A 20. században is fedeztek még fel elemeket. Most nem atranszuránelemekre gondolunk [6], hanem nagy verseny indultmeg a hiányzó helyeket betöltő elemek felfedezéséért. A felfede-zés a röntgenspektrumok elemzésén alapul azóta, hogy HenryMoseley (1887–1915) 1913-ban felfedezte a róla elnevezett tör-vényt, ami kapcsolatot létesít a röntgenspektrum jellemző vona-lai és az elem periódusos rendszerbeli sorszáma (Z) között (ma

5. ábra. A Stas által meghatározott atomsúlyok a különbözőévekben (II), valamint Mengyelejev (I) és az IUPAC 1961-es adatai (III) (a jód 1865-ös adata nyomdahiba)

6. ábra. Theodore William Richards periódusos grafikonja. Különböző tulajdonságok az atomsúlyok függvényben (J. Am. Chem. Soc. 1915)

7. ábra. A nátrium és a kálium tömeg-spektruma (A. Dempster: Phys. Rev. 1918)

találnak olyan lelőhelyet, amelyben az adott elem izotóp-össze-tétele jelentősen eltér a korábbiaktól. Régebben jelentősebb vál-tozásokat is megállapítottak. Például a cirkónium atomsúlya„csökkent” a kis mennyiségű, de nehezebb hafnium felfedezésé-vel és kivonásával. Frank W. Clarke (1847–1931) geokémikus, azAmerikai Kémiai Társaság alapítója és első elnöke kezdte ezt amunkát, állított össze atomsúly-táblázatot, amit 1894-ben publi-kált. Még abban az évtizedben először német, majd más tudósokrészvételével hozták létre a nemzetközi bizottságot.

A nemzetközi atomsúlyokat még két skálán, az oxigén- és ahidrogénskálán is megadták (8. ábra). A szén 12-es tömegszámúizotópjára vonatkozó skálát az 1960-as évek legelejétől használ-

juk. Egy atom tényleges tömegét alapvetően az atommagban ta-lálható protonok és neutronok tömege adja meg, de ehhez kismértékben az elektronok tömege is hozzájárul, illetve ezt csök-kenti a kötési energiákból származó ekvivalens tömegvesztés,amit az Einstein-féle képlet (E = mc2) ad meg. Ha egy atom tény-leges súlyát adnánk meg, akkor a relatív atomsúlyokat el kelleneosztani az Avogadro-állandóval, ami NA = 6,02214076·1023 mol−1.Azaz 1 darab hidrogénatom tömege: 1,6605402 10–24 g. Ezt még masem tudjuk közvetlenül mérni, ezért használjuk a standard (rela-tív) atomsúlyokat már több mint 200 éve. Jól beváltak. ��

IRODALOM[1] Inzelt Gy., Természet Világa (2011) 169–173.[2] Inzelt Gy., Vegykonyhájában szintén megteszi. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2016.[3] Inzelt Gy., Természet Világa (2011) 363–365. [4] Lente G., Magyar Kémikusok Lapja (2019) 128. [5] Inzelt Gy., Magyar Kémikusok Lapja (2017) 382–386.[6] Inzelt Gy., Magyar Kémikusok Lapja (2019) 148–152. [7] Inzelt Gy., Magyar Kémikusok Lapja (2011) 106–107.



2019-ben nemcsak a periódusos rendszer 150. születésnapját ün-nepli a tudományos világ, hanem a jelenlegi egyik legjelentősebbtermészettudományos folyóiratét is: a Nature első száma ugyan-is 1869. november 4-én jelent meg. A folyóirat címe WilliamWordsworth (1770–1850) angol költő következő sorából szárma-zik: „To the solid ground of nature trusts the Mind that buildsfor aye”.

A Nature alapító szerkesztője, Sir Joseph Norman Lockyer (1836–1920) arról volt nevezetes, hogy 1868-ban felismerte a héliumspektrumvonalát a Napban, és hogy fél évszázadon át, 1919-ig ve-zette a folyóiratot. A főszerkesztői poszt utána is a hosszú távúmegbízatások közé tartozott: Sir Richard Gregory (1864–1952)1919 és 1939 között 20 évig, Sir John Royden Maddox (1925–2009)először 1966 és 1973, majd 1980 és 1995 között összesen 22 évig,Philip Campbell (1951–) 1995 és 2018 között 23 évig végezte ezt amunkát.

8. ábra. Hivatalos atomsúlyok 1903-ban

A Nature első számában négy kémiai jellegű cikk volt, mindmás folyóiratokban megjelent munka rövid kivonata. A témák azurán előállítása, az ón(II)-klorid és az arzén oxosavai közötti ké-miai reakció, a diklór-acetaldehid felfedezése és a bor színanya-gainak azonosítása voltak. Lente Gábor

150 éves a Nature folyóirat

rendszámnak hívjuk). Rutherford már 1911-ben kimutatta, hogya rendszám és a tömegszám között jelentős különbség van (azarany esetében a tömeg kétszeres). Antonius Johannes van denBroek (1870–1926) élt azzal a merész feltételezéssel, hogy nemegy puszta sorszámról van szó, hanem a rendszámnak fizikai je-lentése van, és egyenlő az atommag töltésével. Ezáltal értelmetnyert az is, hogy néhány elem sorrendjét már Mengyelejev is fel-cserélte kémiai és fizikai tulajdonságaik alapján.

Az egyik hiányzó elem felfedezésének története azért is külö-nösen érdekes a számunkra, mert hőse a magyar Hevesy György.Georges Urbain (1872–1938), a lutécium egyik felfedezője és fran-cia kollégái is azt állították, hogy felfedezték a hafniumot, és azúj elem ritkaföldfém. Hevesy és Dirk Coster (1889–1950) 1922 vé-gén egy cirkóniumásványt vizsgált röntgenspektroszkópiával, éssokkal erősebb spektrumvonalakat tudott produkálni, ami eltérta franciákétól, de tökéletesen megfelelt a Moseley-törvénynek. A72. rendszámú elemet Bohr 1913-as atommodelljének megfelelő-en nem ritkaföldfémként azonosították, hanem a 4. oszlopban,a cirkónium alá helyezték el. Bohr 1922. december 11-én tartottaNobel-előadását, ami a periódusos rendszer magyarázatárólszólt. A hafnium felfedezését itt hozta nyilvánosságra, miután azeredményeket az utolsó pillanatban megkapta Hevesyéktől. Ezzelelméletének ereje is fényesen igazolódott.

Hevesyék fémállapotban is előállították a hafniumot. A hexa-fluorid-komplexek oldékonysági különbségét használták ki, több-szöri frakcionált kristályosítással elválasztották a cirkóniumot ésa hafniumot. A hafniumot végül fémnátriumos redukció útjánnyerték.

A hafnium izotópjainak atomsúlyát Aston határozta meg tö-megspektrométerrel (Proceedings of the Royal Soc. 1 April, 1935)a Hevesytől kapott mintából. A következő tömegszámú izotópo-kat találta: 176, 177, 178, 179 és 180, amelyek előfordulási gyako-risága: 5, 19, 28, 18 és 30%. Ebből a hafnium átlagos atomsúlyáraa 178,4 ± 0,2 értéket kapta. Ma 178,49(2) g/mol a hafnium hiva-talosan elfogadott atomtömege [7].

120 éve az atomsúlyok hiteles táblázatát az IUPAC egyik bi-zottsága, a Commission on the Isotopic Abundances and AtomicWeights (a neve némileg változott az idők folyamán) teszi rend-szeresen közzé. Csekély változások még mindig vannak, főleg, ha

Ausztria minden bizonnyal a periódusos rendszer legmostohábbsorsú országa: négy különböző tudós is megpróbált elemet elne-vezni róla, de egyik sem állta ki az alapos tudományos vizsgála-tok próbáját.

A sorban az első egy selmecbányai professzor, Leopold An-ton Ruprecht (1748–1814) volt. Az ő nevét a magyar kémiatör-ténetben Ruprecht Antalként őrizték meg, s elsősorban a tel-lúr felfedezése kapcsán folytatott levelezését szokták említeniMüller Ferenccel (1740–1825, aki a nyelvi valóságot kicsit job-ban tisztelő néven Franz Joseph Müller von Reichenstein). Az1790-es évek legelején Ruprecht tanítványával, Matteo Tondival(1762–1835) együtt a magnézium-oxidban lévő, addig ismeret-len elemet próbálta meg előállítani, s ennek eredményeként ötolyan, általa elemnek vélt anyagot nyert, amelyek egyikét ha-zájának tiszteletére ausztriumnak nevezte el (Ruprecht, A. L.Crell’s Chem. Ann. 1792, 195). A 18. században még nem létez-tek vegyjelek, ezért ilyesmit Ruprecht nem is javasolt. Ma mársajnos nem lehet biztosan tudni, pontosan mi történhetett a kí-sérletek során, de az elem felfedezése tévesnek bizonyult, ezt1808-ban Humphrey Davy (1778–1829) a magnézium előállítá-sával bizonyította.

Majdnem egy évszázaddal később, 1886. május 6-án a BécsiTudományos Akadémián felolvastak egy levelet, amelyet a Prá-gai Német Egyetem professzora, Eduard Linnemann (1841–1886)küldött az osztrák kémikusok gyűlésének. A sors furcsa és tra-gikus fintora volt, hogy a levél megírása és felolvasása közöttiidőben Linnemann lehunyt. Az írás egy új elem felfedezésérőlszámolt be, amelyet a szerző a rétegszilikátok közé tartozó, mo-noklin kristályokat alkotó ortit nevű ásványból izolált (ma is-mert összetétele: (Ce,Ca,Y)2(Al,Fe)3(SiO4)3OH). A feltételezettelemnek az ausztrium nevet és az Aus vegyjelet javasolta, vagy-is ez lett volna a kémiatörténet első hárombetűs vegyjele. Eznem feltétlenül a valóságtól elrugaszkodott gondolat, hiszen ak-kor még senki sem lehetett biztos abban, hogy a létező elemekszáma nem haladja meg a kétbetűs vegyjelek által szabott kor-látokat. A beszámolót a szerző halála után publikálták (Linne-mann, E. Monatshefte für Chemie 1886, 7, 121). Az ortit sósavasfeltárása és szulfidcsapadékok többszöri leválasztása után azausztrium oldatban maradt, elemi kénnel kevert karbonátját si-került lúgos közegben csapadékként előállítani. A felfedezés ide-jén már 25 éve ismerték az atomspektroszkópia módszerét, abeszámoló 416,5 és 403,0 nm hullámhosszaknál megfigyelt, ko-rábban ismert elemhez nem rendelhető spektrumvonalakat ismegemlített. A hiba forrását egy francia kémikus, Paul ÉmileLecoq de Boisbaudran (1838–1912) még a publikálás évében

megtalálta: Linnemann ugyan ügyes analitikai módszerekkelazonosította a mintában csekély koncentrációban jelen lévő átme-netifémet, de egy jelentősebb szennyező komponens, az akkormég csak egyetlen éve ismert gallium elkerülte a figyelmét. Atörténet furcsa utóéletéről Richard Pribram (1847–1928), Czer-nowitz (Csernyivici) egyetemének professzora gondoskodott, akiegy 1900-ban megjelentetett dolgozatában ugyan megerősítetteBoisbaudran következtetéseit, viszont az ortit atomspektrumá-ban még újabb, korábban ismeretlen spektrumvonalakat vélt fel-fedezni (Pribram, R., Monatshefte für Chemie, 1900, 21, 148).Noha maga is azt állította, hogy az így azonosított elem semmi-képpen nem lehet azonos azzal, amit Lindemann írt le, mégismegtartotta az ausztrium névjavaslatot. A kémikustársadalomezt a cikket gyakorlatilag kommentár nélkül hagyta.

Bohuslav Brauner (1855–1935), a prágai Károly-egyetemen dol-gozó cseh kémikus megcáfolt munkája Ruprecht személyétől füg-getlenül is kapcsolatot teremtett az ausztrium név és a tellúr kö-zött. A történet kezdete még 1889-re nyúlik vissza, amikor Dmit-rij I. Mengyelejev (1834–1907) előadói meghívást kapott London-ba egy Michael Faraday (1791–1867) emlékének szentelt tudomá-nyos ülésre. Ekkor jósolta meg az általa dvitellúrnak nevezettelem létezését, amely a bizmutot követte a periódusos rendszer-ben kb. 212-es atomtömeggel. Brauner még 1882-ben, RobertBunsen (1811–1899) laboratóriumában dolgozva részt vett abbana munkában, amelyben az akkor elemnek gondolt didímiumrólbizonyították, hogy valójában két elem keveréke (lásd: MagyarKémikusok Lapja 2019, 75, 128). Azt gondolta, hogy hasonló stra-tégia a tellúr esetében is eredményre vezethet, és a tellúr ano-málisan nagy, a periódusos rendszerben őt követő jódét megha-ladó moláris tömegét az okozza, hogy egy másik elem is rejtőzikbenne. 1889-ben publikált is erre utaló kísérleti adatokat (Brau-ner, B. Chem. News 1889, 29, 295), bár az ausztrium nevet ebbena munkában még nem használta, ezt csak később, 1895-ben tet-te. Ekkor már a cériumról gondolta azt, hogy valójában két kü-lönböző elem keveréke, ezek sikeres elválasztásáról is beszámolt:az egyiket metacériumnak, a másikat ausztriakumnak nevezte(Brauner, B. Chem. News 1895, 71, 283). Brauner nagy tekintélyretett szert pályafutásának kései szakaszában, de tévedéseit nyil-vánosan soha nem ismerte el.

Így aztán mind a mai napig nincs Ausztriáról elnevezett elema periódusos rendszerben. Még egy érdekes tényt érdekes ki-emelni a történetből: a később tévesnek bizonyul négy „felfede-zés” egyike sem Ausztria területén történt.

Lente Gábor



1

S2

O3

S4

E5

M6

V

12

E13

M14

E15

K16

3.

7

O8

L9

T10

E11

L

Ausztrium


KÖNYVISMERTETÉS

argittai István könyve híres és kevésbé híres emberekkel va-ló találkozások leírásából tevődik össze. Ezek a találkozások

kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolták a szerző életét fi-zikailag – életben maradását, életfenntartásának lehetőségét – ésszellemileg is – tudományos pályájának alakulását, a kutatásanyagi alapjainak megteremtését –, de talán még inkább aztmozdították elő, hogy mindenre nyitott, kíváncsi, sokoldalúan tá-jékozott és tájékozódni akaró emberré váljon. Ezekből a mozai-kokból áll össze a szerző élete. Milyen is ez az élet a már nem fi-atal kutató számára, akinek az utolsó negyven évben kortársavoltam: nehéz, de hihetetlenül izgalmas és sikeres. Hogyan jel-lemzi ő az Utószóban egyetlen szóval? „Küzdelmes.” Igen, a könyvolvasása kapcsán meggyőződhettünk erről, és a szerző is hozzá-teszi az utolsó mondatban: a könyvben nem említett, de bennemaradó nevek, személyek révén „hihetetlen gazdagságot érzek,hálát és elégedettséget”.

Hargittai István tudományos tevékenysége elsősorban a szim-metria jelenségéhez kapcsolódik. Széles körben teremtett kap-csolatot a tudományok minden területén azokkal a tudósokkal,akik osztoztak érdeklődésében. Ebből nagyszerű együttműködé-sek, felfedezések, tudományos kapcsolatok, ismeretségek, barát-ságok, tudományos közlemények, könyvek születtek. Konok ma-kacssággal ragaszkodott ahhoz, hogy a szimmetriát a szaktudo-mányokon kívül a mindennapi életben is megmutatkozó jelensé-gekben is érzékeltesse, és láthatóvá, érthetővé tegye minden kor-osztály számára.

Ez a kialakult kapcsolatrendszer volt kiindulópontja annak atudósportré-sorozatnak, amely először angol nyelven készült No-bel-díjas, bár nem csak Nobel-díjas vagy csak később díjazott tu-dósokkal, majd egyre több részlete szerencsére magyar fordítás-ban is megjelent. Ezekben a beszélgetésekben azt kutatja Hargit-tai István, hogy mi vezeti a kutatót a felfedezés során, a megisme-rés folyamatában, a felfedezés olykor kacskaringós és néha ki-számíthatatlan, rögös útjain, s hogyan jut el a mámorító élmény-hez, a valódi felismeréshez. Ezekben az interjúkban igyekszik be-

mutatni a tudós embert is, tu-lajdonságaival, erényeivel, dehibáival, gyarló emberi gyen-géivel egyetemben. Hiszen őkis emberek. Igaz, egy terüle-ten nagyot alkottak. (Figyel-mükbe ajánlom a fiataloknaka Klein Györgyről szóló emlé-kezést.) Ezek a beszélgetésekaz idők folyamán HargittaiIstván életének központi ele-mévé váltak. Az sem lehet vé-letlen, hogy több könyvüket fe-leségével, Magdolnával együttírták. Sőt újabban ebbe a mun-kába fiuk, Balázs is tevékenyenbekapcsolódott.

A mostani könyv egyben korrajz is. Hargittai István Magyar-országon volt gyerek, fiatal, itt vált tudóssá. Volt a Horthy-kor-szak üldözöttje, a Rákosi-kor „osztályidegen származású”, meg-bélyegzett fiatalja (a sors micsoda fintora), majd a Kádár-korszakmásodik felében ösztöndíjjal a Lomonoszov Egyetemen tanult.Így aztán az olvasó megismerkedhet a Szovjetunió hruscsovi,majd brezsnyevi időszakával, a tudomány függetlenségét védőszovjet tudósokkal. Megismerkedhetünk az Egyesült Államokkalis, ahol a szerző sok helyen, sok időt töltött el kutatással, taní-tással, és ahol a legtöbb beszélgetése született kiválóbbnál kivá-lóbb tudósokkal. Bepillantást nyerhetünk a különböző oktatási,kutatástámogatási rendszerekbe is, és azok eredményességébe.Ezekből a tapasztalásokból is kirajzolódik a szerző hite, hitvallá-sa, a tudománnyal foglalkozók, a gondolkodó ember szabadságairánti elkötelezettsége, amely a mának is szól. Engedtessék mega könyvből egy idézet a tudományos felfedezések természetévelkapcsolatosan. A szerző Arthur Koestler Alvajárók című könyvétolvasva állapítja meg a következőket: „… a felfedezők egyrészt

Találkozások könyveHargittai István: Mozaikokból egy élet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019.

H

A moszkvai laboratóriumban pezsgő élet folyt. Ezt valószínűlega zsúfolt elhelyezés is segítette. Amikor 1953-ban felavatták a Lo-monoszov Egyetem új kampuszát a híres toronyépülettel, mindentágas volt. Mire én tanultam ott, a Kémiai Kar némelyik mellék-helységét is átépítették laboratóriummá. Vilkov [Hargittai Istvántémavezetője] nagy dolgozószobát kapott, mégis kicsinek tűnt,mert íróasztalán és könyvespolcán kívül oda került az elektron-diffrakciós kísérleti berendezés, egy külön kialakított sötétkam-ra a felvételek előhívására, több íróasztal a munkatársak számá-ra – de kevesebb, mint ahány munkatárs volt. Aztán ott zsúfolód-tunk mi, a végzős hallgatók, akik a diplomamunkánkon dolgoz-tunk. Nagy előnye volt ennek a zsúfoltságnak, hogy amíg vára-koztunk, hogy Vilkovval megbeszéljük munkánk további lépéseit,végighallgattuk a megbeszéléseit másokkal, tele tanulsággal. Min-den családi hangulatban folyt. Még két ilyen nagy szoba volt a mikutatási területünkön, minden szobában egy-egy Vilkovhoz ha-

sonló rangú vezetővel. A három részleg rendszeresen összegyűltközös szemináriumokra, amelyeken egy-egy munkatárs, néhamég egy-egy diák is ismertette munkáját, és ha más szovjet ku-tatóhelyekről, esetleg külföldről jött vendég, az is tartott előadást.Ezeket a szemináriumokat az előadásoknál is hasznosabbá tettéka viták. A legaktívabb a három szoba három vezetője volt, egyi-kük, NR, már csak a szereplés kedvéért is szeretett vitatkozni.Emlékszem, amikor szenvedélyesen érvelt valami mellett részle-tesen kifejtve véleményét, és teleírta a táblát képletekkel. Aztánvalaki felhívta a figyelmét, hogy a kiindulási tétele hibás volt,mert nem vette észre az előjelváltást. NR megállt egy pillanatra,aztán mintha mi sem történt volna, megismételte az érvelését,most már ellenkező következtetéssel, de ugyanolyan szenvedély-lyel. Akkor ez nem tűnt szimpatikusnak, ma sem, de az a képes-ség, hogy oda-vissza tudott érvelni, a tehetségére utal. Ma mártudom, hogy Amerikában ezt kifejezetten tanítják (annak, aki fel-vesz ilyen tárgyat), és vannak „vitakörök”, ahol gyakori feladat azoda-vissza érvelés.

Rövid részlet a könyvből


udvarban való forgolódás azon-ban nyűg volt számára, nemérezte magát otthon a nagy-politikában, igyekezett kibújnia rangjával járó kötelezettsé-gek alól. Ugyanakkor az Osz-mán Birodalommal való fegy-vernyugvásra törekvő Habs-burg uralkodók tiltása ellené-re – mivel a Batthyány családnyugat-magyarországi birto-kai a török hódoltsági terüle-tek közelében feküdtek – többalkalommal vezetett törökelle-nes portyákat és hadjáratokat.Felesége is a közismerten tö-rökellenes horvát bán, Zrínyi

Miklós (a szigetvári hős) leánya, Dorica lett. Protestáns (a kálvi-nizmushoz húzó) meggyőződése is szembeállította a Habsbur-gokkal. A műveltségéről híres főúr idejét legszívesebben alkímiá-val, botanikával és könyvgyűjtéssel töltötte. Kb. ezer kötetet szám-láló könyvtárát külföldi megrendelések útján páratlan igényes-séggel és szisztematikusan alakította ki. Bobory a bibliotéka állo-mányából – mely csak részben maradt fönn – 105 természetfilo-zófiai művet azonosított. Batthyány laboratóriumát valószínűlegSzalónakon (ma Stadtschlaining Ausztriában) – régebbi véleményszerint Németújvárott (ma Güssing) – rendezte be, melyben őmaga is kísérletezett. A 16. század legnagyobb botanikusával, Ca-rolus Clusiusszal kötött barátságának köszönhetően intenzív ésmagas szakmai színvonalú növénytani tevékenységet is folytatott.Nemzetközi növény-cserekereskedelemben vett részt, új növény-fajtákat honosított meg – a paprika elsőként Batthyány szalóna-ki kertjében nőtt Magyarországon –, a birtokán működtetettnyomdában botanikai szakmunkát adott ki.

Az arisztokrata Batthyány 1560 táján lovagi körutat tett Euró-pában, beutazta a fél kontinenst, a francia királyi udvarban istartózkodott egy ideig. A magyaron és a latinon kívül németül,franciául, olaszul, spanyolul és horvátul is megtanult. Párizsbanszámos protestáns értelmiségivel ismerkedett meg, külföldi kap-csolatai később sem szűntek meg. Bobory könyve Batthyány le-velezése – elsősorban nem saját levelei, mivel ezek csak kis szám-

recenzeált mű Bobory Dóra 2007-ben a CEU-n megvédettbölcsészdoktori disszertációjának átdolgozott változata.

Munkája angolul The Sword and the Crucible. Count BoldizsárBatthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungarycímmel már 2009-ben megjelent (Newcastle upon Tyne, Camb-ridge Scholars Publishing). Bobory magyar könyvébe az időköz-ben publikált monográfiák és tanulmányok eredményeit is bele-dolgozta. A kötet jelentőségét főképp három dologban látom: azelső Batthyány Boldizsár személyének beemelése a magyar ter-mészettudomány történetébe, a második a dolgozat széles körűforráshasználata és nemzetközi bázisú szakirodalmi megalapo-zottsága, a harmadik az alkímia megítélésével kapcsolatos meg-látásai. Negyedrészt érdekes – bár aligha meglepő – körülmény,hogy egy bölcsész gyökeresen új adalékokkal szolgálhat a termé-szettudományok múltjának megismeréséhez.

Batthyányt a magyar kémia tudománytörténete nem ismeri.Sem Szabadváry Ferenc–Szőkefalvi-Nagy Zoltán A kémia törté-nete Magyarországon (Bp., Akadémiai, 1972), sem Szabadváry Amagyar kémia művelődéstörténete (Bp., Mundus, 1998), sem Ba-lázs Lóránt A kémia története c. kétkötetes munkája (Bp., Nem-zeti Tankönyvkiadó, 1996) nem foglalkozik személyével, pedig atörténészek már régóta írtak Batthyány 16. századi kémiai labo-ratóriumáról és kísérleteiről. Nem ismeretlen jelenség, hogy a kü-lönböző tudományok képviselői nem vesznek tudomást egymáspublikációiról, amint például sok, Görgei Artúr hadvezérrel fog-lalkozó történeti munka (hibásan) a tábornoknak tulajdonítja alaurinsav felfedezését, pedig ő a kókuszzsírban mutatta ki elő-ször a szóban forgó dodekánsavat. Mások úgy hiszik (megint-csak tévesen), hogy Mozart Varázsfuvola című operájában Ta-mino karaktere Müller Ferencnek, a tellúr fölfedezőjének állítemléket, aki Magyarországon született. Az általánosan elfogadottvélemény szerint Mozart Sarastro alakját mintázta magyaror-szági vonatkozású tudósról, a szász Born Ignácról, aki mineraló-gus volt. Müller pedig Franz Joseph Müller néven Alsó-Ausztriá-ban, Poysdorf városkában látott napvilágot.

Batthyány Boldizsár (1542–1590) a 16. századi Magyarország –pontosabban szólva a Mohács után háromfelé szakadt országHabsburg Monarchiába integrálódott része, a Magyar Királyság– legelőkelőbb és leggazdagabb főurainak sorába tartozott. A po-litikai elit tagjaként országos főméltóságokat is betöltött, 1564-től királyi tanácsos, 1568-tól királyi étekfogómester lett. A bécsi

Könyvgyűjtő alkimista a kora újkori magyar mágnásokközött – az alkímia pozitív megvilágításbanBobory Dóra: Batthyány Boldizsár titkos tudománya. Alkímia, botanika és könyvgyűjtés a tizenhatodik századi Magyarországon. (Mikrotörténelem 7.) Budapest, L’Harmattan, 2018.

A

KÖNYVISMERTETÉS

szkeptikusak, esetenként olykor tekintélyrombolásra is hajlamo-sak, gyakran tiszteletlenek a hagyományos elképzelések, axió-mák és dogmák iránt, és semmit sem szeretnek elfogadni anél-kül, hogy előzőleg meg ne kérdőjeleznék. Másrészt viszont any-nyira széles látókörűek és készek minden új befogadására, hogysokukat akár a hiszékenység is jellemezheti. A kétféle jellemvo-násból következik: a felfedezők rendszerint olyan egyének, akiknyitottak az újra és képesek arra, hogy már ismert és megszo-kott dolgokat is új megvilágításban lássanak és láttassanak. Az

elavult szétrombolása és valami újnak a megteremtése együtte-sen része az alkotó tevékenységnek.” (123. o.)

Az Akadémiai Kiadó bensőséges körülmények között mutattabe a könyvet: pályatársak, barátok méltatták a szerző küzdelmes,de sikeres életútját, és beszélgetések sora támasztotta alá szemé-lyes élményekkel, emlékekkel az írottakat és elhangzottakat.

Ajánlom a könyvet a pályája előtt álló fiatalnak, a pályáját já-ró kutatónak és a pályájára visszatekintő kollégának. Mindenkimeríthet belőle. Kiss Tamás


ban őrződtek meg, hanem a hozzá írt válaszok – alapján részle-tesen beszámol a főúr Elias Corvinus bécsi alkimista költővel, Fe-lician von Herberstein stájer arisztokratával, Johannes Homeliuskarintiai és Nicolaus Pistalotius itáliai származású orvosokkalfenntartott kapcsolatáról. (Legutóbbi Magyarországon műkö-dött.) Ezek a levelezőpartnerek egymást is ismerték, informálistudományos kört alkottak Batthyány körül. Herberstein báró bá-nyászati szakember volt, akinek birtokai közel feküdtek a Batthyá-nyak földjeihez, ezen túl az alkímia és a horgászat iránti szenve-délyük is összekötötte őket. Herberstein több magyar bánya ki-termelésében érdekeltséggel bírt; kohászati, fémelválasztási eljá-rásokról, a modernizációs törekvések kivitelezéséről levelezettBatthyányval, aki szalónaki vas- és rézbányái miatt volt érintettebben.

Batthyány levelezésében tehát a bányászat és az orvoslás kap-csán kap hangsúlyos szerepet az alkímia. Pálffy Miklóssal a rézés ezüst ötvözetéről tárgyalt, Nádasdy Ferenc a birtokán találtrézérc minőségével kapcsolatban kérte ki a véleményét. Batthyá-ny a jelek szerint (puskaporba való) salétromot is gyártott, miveltöbben kértek tőle. A medikusokkal orvosi recepteket és taná-csokat cserélt – a 16. században Magyarországon kevés egyete-met végzett doktor akadt, ezért a gyógyítást részben levelezésenkeresztül próbálták lebonyolítani. A kötetben számos – latinbólfordított – korabeli receptet olvashatunk, például köszvényre (ter-pentin, eper, nadragulya, fagyöngy sója, nem túl maró hatású vit-riol fölhasználásával) vagy fogfehérítésre. Ezek jól közvetítik azalkímia hangulatát. A kor orvostudománya még galénoszi ala-pokon nyugodott, amely szerint az emberi szervezet egészségéta négy testnedv aránya határozza meg. Ugyanakkor BatthyányParacelsus műveit is gyűjtötte (könyvtárában legalább 10 kötetvolt Paracelsus neve alatt). A svájci születésű jatrokémikus, orvosés természettudós azt vallotta, hogy az alkímia fő haszna agyógyszerkészítés, amelynek alapanyagai közé szervetlen erede-tűeket – antimon-, bizmut- és higanyvegyületeket – is bevont.(Bobory könyvének egyik fejezete Paracelsus életének és utóéleté-nek remek összefoglalását adja természetfilozófiai aspektusból.)

Mivel a könyvet bölcsész szempontok szerint írták, a kémiaitárgyú hivatkozások olykor nem a legszerencsésebbek, és a gyak-ran nehezen érthető alkimista receptekben szereplő anyagok azo-nosítása – ami a vegyész számára fontos lenne – nem mindigtörtént meg. A szerző Batthyány Boldizsár levelezésének közzé-tételén is dolgozik, talán abban sor kerül erre. Egy fejezet szól a16. századi laboratóriumról: referenciaképpen Tycho Brahe alkí-miai laboratóriumáról, illetve a szintén kortárs jatrokémikus,Andreas Libavius által megálmodott „kémiai házról” olvasha-tunk, majd a fönnmaradt adatok alapján Batthyányéról. Ez utób-biban volt kemence, lepárlóberendezések (a desztillálást akkori-ban vízégetésnek nevezték), azaz lombikok és retorták, továbbáolvasztó- és próbatégelyek. Bobory a drága – az üvegből készültlombikok gyakran törtek el – felszerelés mellett a legfontosabb,külön beszerzendő alapanyagokat is igyekezett rekonstruálni: an-timon, kénsav, salétromsav, ecet, higany, kén, cantharidum (akőrisbogár testének orvosságok készítéséhez használt kivonata).Batthyány a nyersanyagokhoz – ahogy könyveihez is – külföldikapcsolatain, mindenekelőtt Elias Corvinuson keresztül jutotthozzá. Corvinus ismerősei segítségével még laborsegédeket is ta-lált Batthyánynak. A laboratóriumban például lepárlással, szubli-mációval, putrefactióval (rohasztással), resuscitatióval (ásványokoldatba vitelével, „újjáélesztésével”) foglalkoztak; Herberstein egyiklevelében a görögtűz receptjét osztotta meg Batthyányval, de abölcsek kövét is keresték.

Világszerte kevés olyan forrás maradt ránk, amely a kísérle-tezésnek ezt a korai, nem akadémikus, hanem laikus időszakátrögzíti (16. század). Ismerünk néhány korabeli laboratóriumi nap-lót, de Batthyány e szempontból egyedülállóan gazdag levelezéseinkább teszi lehetővé a téma szisztematikus körbejárását. BoboryDóra kifejti, hogy az általános vélemény, mely szerint az alki-misták téveszméktől fűtött misztikus figurák voltak, akik alle-gorikus-szimbolikus nyelvezetük mögé sületlenségeket rejtettek,és legjobb esetben is csak véletlenül találtak fel egy-két eszköztvagy azonosítottak anyagokat, nem igaz. (Bár receptjeiket való-ban nehéz megfejteni.) Nem ábrándokat kergettek, hanem mód-szeresen, a szakirodalom és gyakorlati tapasztalatok fölhaszná-lásával álltak neki a kísérletezésnek. Batthyány amolyan vállal-kozó alkimistának tekinthető, aki részben a földjein található bá-nyák hatékonyabb kitermelése érdekében keresett új módszerekután, részben pedig olyan alkímiai projekteket is támogatott, me-lyek a nem nemes fémek nemessé való átalakításával kecsegtet-tek (ehhez a transzmutációhoz kellett a bölcsek köve). Az alkímiaa korban a jatrokémiával is összefonódott, és számos arisztokra-ta foglalkozott vele, elég Habsburg Rudolf császárra vagy IV. Ke-resztély dán királyra gondolnunk, de a spanyol El Escorialban isműködött egy „Őfelsége desztillátorainak” nevezett csoport.

Az alkímiát már a nyugati világban való megjelenése, a 12. szá-zad óta sok előítélet és félreértés övezte, mert a késő középkoriskolasztikus tudomány nem tudta rendszerébe illeszteni ezt aziszlám közvetítéssel érkezett eszmevilágot, ezért idegenkedett tőle.

Bobory föntebbi könyvén túl számos tudományos cikket és ta-nulmányt publikált, többnyire idegen nyelveken (angol, francia).A könyv elsődleges forrásbázisát Batthyány Boldizsár közel há-romszáz levele jelenti, ezek közül csak kettő magyar, a többi né-met, latin, francia. A szerző komoly erudícióját mutatja, hogy abőséges angol, német, francia és olasz szakirodalom mellett hol-land, svéd és szlovén nyelvűt is idéz. Szakterületén nemzetköziszinten is elismert kutatónak számít. Szomorú, hogy a hazai tu-dományos kutatóhelyeken ennek ellenére sem jutott álláshoz, je-lenleg Új-Zélandon él, szabadúszó történész, férjével két gyer-meket nevel.

Szólni kell egy-két mondatot a sorozatról is (Mikrotörténelem),amelynek részeként Bobory kötete megjelent. A napjainkban di-vatos mikrotörténelem egy egyén, egy falu, egy jól körülhatárolt,kis téma históriájának tüzetes vizsgálata révén az egyén történe-tét az általános szintjére emeli, vizsgálja mozgásterüket, össze-veti döntésszabadságukat a korabeli normarendszerrel. A mikro-történeti kutatások Amerikában, illetve Olaszországban kezdőd-tek az 1960-as, 1970-es években, Magyarországon az 1990-es évek-től vannak képviselői. Napjainkban a társadalomtörténet egyikvezető irányzata.

A 340 oldalas monográfia gördülékeny, jó stílusú. Komoly ér-téke, hogy hőse tevékenységét európai kontextusba emeli, ésmegismerteti a magyar kutatást az alkímia modern nemzetköziszakirodalmával. Tekintélyes hosszúságú forrás- és szakirodalmilista, alapos mutató és képmelléklet zárja. Külsőleg is tetszetős,szépen szerkesztett munka. Részletessége és precizitása miattnem könnyű olvasmány, főképp a tömör, szikár publikációkhozszokott reál szakembereknek. Mindemellett a tudománytörténetiránt érdeklődőknek melegen javaslom beszerzését és végigolva-sását. Remélem, hogy Batthyány Boldizsár arisztokrata, politikus,hadvezér, nagybirtokos, vállalkozó, mecénás, botanikus és nemutolsósorban alkimista személye és a könyv egyéb kutatási ered-ményei föltűnnek majd a kémiatörténeti munkákban is.

Keglevich Kristóf

KÖNYVISMERTETÉS


Ezerjófüvek

KITEKINTÉS

isztikusnak tűnő neve ellenére az ezer-jófű létező gyógynövény. Az ezer-

jófű név az írott forrásokban a 14. századóta fordul elő, s jellemzően a Centauriumnemzetség különböző fajait fedi1; egyikük,a kis ezerjófű (Centaurium erythraea) földfeletti része ma is gyógyszerkönyvi gyógy-növénydrog. A középkori forrásokban szer-teágazó javallatokat találunk, a modern fi-toterápiás szakkönyvekben azonban sok-kal kevesebb gyógyhatásról írnak: ezek el-sősorban keserű ízével összefüggésbe hoz-ható étvágy- és emésztésjavító hatásávalkapcsolatosak.

Hová tűnt az ezerjófű gyógyhatása? A jelenség megértéséhez néhányévszázadot vissza kell ugranunk az időben. Az ókorban és a középkor-ban a gyógyítás eszközei többnyire növényekből készültek. A növényekhatásait jellemzően tapasztalat útján azonosították (ha például egy nö-vény hasmenést okozott, akkor azt hashajtóként használták). Azoknaka növényeknek, amelyek hatása jól definiálható volt, már a régi korok-ban is kevesebb (de megalapozottabb) gyógyhatást tulajdonítottak.Azoknál a növényeknél, amelyeknek gyógyító hatása kevésbé volt „meg-fogható”, a vélt gyógyhatások köre általában szélesebb volt. A növénye-ket számos olyan betegség esetén is alkalmazták, amelyek gyógyításáranem voltak alkalmasak, de ezek legalább lelki támogatást jelenthettek abetegeknek. Ma már a szakemberek csak olyan hatásokat kapcsolnaknövényekhez, amelyeket kísérleti adatok vagy megalapozott tapasztala-tok igazolnak.

Az ezerjófű ókori és középkori népszerűsége szoros összefüggésbenvan a növény ízével: a keserű ízt régóta a gyógyhatással kötik össze, ésnem is véletlenül. Számos, erős hatású növényi vegyület, például az al-kaloidok, keserű ízűek. Ősi tapasztalat, hogy a keserű növények zömemérgező lehet, azonban kisebb mennyiségben gyógyászatilag is haszno-síthatók. A keserű anyagok egy részének nincsenek specifikus farmako-lógiai-toxikus hatásai, és ezek közé tartoznak az ezerjófű vegyületei is.Az ezerjófű keserű anyagai szekoiridoid típusú vegyületek, amelyek ke-serűértéke akár több millió is lehet. A centapikrin például még 4 millió-szoros hígításban is keserű (keserűértéke ennek megfelelően 4 000 000),ugyanakkor sem ilyen hígításban, sem koncentráltabb formában nemfejt ki gyógyhatást. De egy valamit mégis: ízéből adódóan javítja az ét-vágyat és az emésztést.

Annak ellenére, hogy az ezerjófű felhasználásával kapcsolatban kon-szenzus van a szakemberek körében, a nagyközönség számára elérhetőcikkek (például a bizalomgerjesztő nevű napidoktor.hu írása) gyakran aközépkori álláspontot tükrözik: „Teája jó gyomorgörcs, hasmenés, vér-szegénység és különféle sebek gyógyítására. Vértisztító és általános tisz-tító hatása van. […] Mérgezések és fertőzések esetén bevethető, és a zsí-rokat is oldja: a szív elzsírosodását, ereinek meszes lerakódását csök-kenti. Enyhébb tünetek, így az orrfolyás, arcüreggyulladás, nedves aszt-ma, hörghurut, nehézlégzés vagy tüdővizenyő tüneteinek megszünteté-sére is használják. Az ezerjófű nemcsak a vért, az elmét is tisztítja – lelki

hatása van: könnyeddé teszi az embert, anehézkességet csökkenti, segít felülemel-kedni a nyomasztó állapotokon, érzelmi ter-heken. Fokozza az idegi működést, segít agondok feldolgozásában és serkenti az arravaló képességet, hogy más szemszögbőlnézzük a dolgokat. Ezáltal az indulatokatis csillapítja. Fokozza a lelkesedést és azönbizalmat.”

Mindez távol áll attól, amit az ezerjófű-ről megalapozottan állíthatunk. Mégis, azilyen és hasonló túlzó állítások újra megújra előfordulnak különböző írásokban. A

jelenség gyökere az ismerethiány, no meg a gyógynövényekkel kapcso-latos felfokozott várakozás: amit a modern orvoslás nem tud meggyó-gyítani, azt megoldja egy gyógynövény. Sajnos, akik ebben hisznek,azoknak csalatkozniuk kell: a gyógynövények hatása ugyanolyan elve-ken, receptorok, enzimek, ioncsatornák befolyásolásán alapul, mint aszintetikus gyógyszervegyületeké. Jellemzően az azonos hatású gyógy-növények és gyógyszervegyületek támadáspontja is azonos: nyugtatók-nál például a GABA-receptor, hányingernél a szerotoninreceptor, szív-működés befolyásolásánál pedig az ioncsatornák. Csak és kizárólag nö-vényekre jellemző hatások nincsenek, így az sem várható, hogy bizonyosbetegségeket csak gyógynövényekkel lehet meggyógyítani. A növényi ésszintetikus gyógyszervegyületek szerkezetileg is rokonok lehetnek, sőtez a rokonság sokszor olyannyira szoros, hogy a szintetikus molekulakiindulási alapja egy természetes vegyület.

Egy dologban azonban biztosan speciálisak a gyógynövények: mígegy gyógyszer általában egy hatóanyagot tartalmaz, a növényekben ta-lálható vegyületek száma akár több ezer is lehet. Ebből adódóan a hatá-suk is komplexebb, mivel a növényi tartalomanyagok sokasága különféletámadásponton hathat. Előfordul, hogy a vegyületek egymás hatását erő-sítik (ez történik az orbáncfű esetén, amelyben a kémiailag is jelentősenkülönböző hiperforin és hipericin eltérő módon fejt ki antidepresszánshatást). Arra is van példa, amikor kémiailag rokon vegyületek egyidejű-leg azonos hatást váltanak ki (például a kurkuma kurkuminoidjai). Soknövényi anyag önmagában nem fejt ki jelentős hatást, de befolyásolhat-ják a „valódi” hatóanyagok felszívódását – a flavonoidok több gyógynö-vény esetén jellemezhetők ilyen „kisegítő” hatással. Leggyakrabbanazonban a növény vegyületeinek nagy része nem fejt ki érdemleges bio-aktivitást, a gyógyhatás egy vagy néhány tartalomanyag jelenléténekeredménye, amelyek nagyságrendileg markánsabb aktivitásúak a többivegyületnél. Ez az oka annak, hogy a gyógynövények zöme egy vagy leg-feljebb néhány gyógyhatással jellemezhető: a szívműködést javító növényegyúttal nem kiváló vizelethajtó, az antidepresszáns pedig nem mérséklia hasmenést. Kivételek persze vannak: az articsóka nemcsak epehajtóhatású, hanem egészen más mechanizmus révén is csökkenti a kolesz-terinszintet. De még a szabályt erősítő kivételek sem rendelkeznekezer-, száz- vagy tucatféle gyógyhatással. A gyógynövények nem cso-daszerek, hasznosságuk pedig egyáltalán nincs összefüggésben véltgyógyhatásaik számával. Ezért a jó gyógynövényszakember sem arrólismerszik meg, hogy meddig képes sorolni egy-egy növény gyógyhatá-sait…

Csupor Dezső

M

1 Ezerjófű néven ismert a botanikailag nem rokon nagy ezerjófű is (Dictamnus albus)– a névrokonság a széles körű felhasználásra utal.

Egy eltitkolt orosz nukleáris baleset nyomai2017-ben a legtöbb európai országban néhány napig a légköriaeroszolhoz kötött radioaktív ruténium–106 izotóp koncentráció-

jának hirtelen növeke-dését tapasztalták. Amért kísérleti adatokidőbeli és térbeli elosz-lásának alapján vég-zett, nemrég befejezettmodellszámítások arramutatnak, hogy a kibo-csátás forrása valaholaz Urál hegység délirészén lehetett, feltehe-tően a Majak üzemben,ahol használt nukleá-ris fűtőelemek feldolgo-

zását végzik. Más izotópok mennyiségével való összehasonlításarra utal, hogy a radioaktív ruténium nagyjából két évvel a kibo-csátás előtt keletkezett, valószínűleg olasz neutrínókísérletekhezhasználatos cérium–144 izotóp előállítása közben. Így minden jelarra mutat, hogy Oroszországban a polgári nukleáris ipar eltitkoltegy olyan balesetet, amely radioaktív anyag jelentős, bár embe-ri egészségre még nem veszélyes kibocsátásával járt.

Proc. Natl. Acad. Sci. USA 116, 16750. (2019)

Szénhidrogénfaló mélységi baktériumokA Csendes-óceánban lévő Mariana-árok csúcstartó a Földön:mélysége eléri a 11 000 métert is. Azt gondolhatnánk, hogy az

ott uralkodó hatalmas nyo-más már összeférhetetlenaz életjelenségekkel, való-jában azonban baktériu-mok elég népes populáci-ói élnek ott. A közelmúlt-ban végzett kísérletek sze-

rint az Oleibacter, Thalassolituus és Alcanivorax fajok száma vá-ratlan, ugrásszerű növekedést mutat a 10 400 méternél mélyeb-ben lévő rétegekben. Ezekben a baktériumokban az a közös,hogy telített szénhidrogéneket tudnak lebontani, s az így nyertenergiát az anyagcseréjükhöz felhasználni. Ennek megfelelőena környezetükben az alkánok koncentrációja is jelentős, bár en-nek a forrása jelenleg még ismeretlen. Ezen baktériumoknakakár a tengerbe kerülő olajszennyezés felszámolásában is nagyszerep juthat a jövőben. Microbiome 7, 47. (2019)

TÚL A KÉMIÁN

A történelem legrosszabb éveHabár a történészek eddig még nem alkottak egyértelmű skálátannak mérésére, hogy az egyes években mekkora negatív hatá-sok érték az emberiséget, egy ilyen versenyben valószínűleg nem

1349 (a nagy pestisjárvány éve) vagy1918 (spanyolnátha) végezne az elsőhelyen, hanem i. sz. 536. Ráadásul eztaz önmagában is rossz évet csak aligvalamivel pozitívabb évtizedek követ-ték. Ebben az évben Európát és Ázsiáttitokzatos köd lengte be, amelynek ha-tására az éves átlaghőmérséklet mint-

egy 2 °C-ot csökkent: Kínában nyáron is havazott, az igen gyen-ge termés következménye pedig a világon mindenhol példátlanéhínség lett. Az olvadófélben lévő svájci gleccserek nagyon pon-tos tanulmányozásával végre rájöttek a sötét kor beköszönténekokára: 536-ban egy nagy izlandi vulkánkitörés hatalmas mennyi-ségű vulkáni hamut juttatott a levegőbe, majd 540-ben és 547-benújabb jelentős kitörések erősítették a folyamatot. A nélkülözéskövetkeztében természetesen a higiéniás állapotok is romlottak:541-ben a Keletrómai Birodalom lakosainak egyharmada esett ál-dozatul egy bubópestisjárványnak. A sötét években Európa gazda-sága is mélyrepülésben volt: a negatív időszak végét a gleccse-rekben az i. sz. 640-es mintákban ismét megjelenő finom ólom-por jelezte, amely az újrainduló ezüstbányákból jutott a levegőbeés rakódott le a jég felszínére.

Science 362, 733. (2018)Antiq. 92, 1571. (2018)Quat. Sci. Rev. 222, 105585. (2019)


VEGYÉSZLELETEK Lente Gábor rovata

Ha észrevétele vagy ötlete van ehhez a rovathoz, írjon e-mailt Lente Gábor rovatszerkesztõnek:

[email protected]. A rovatszerkesztő korábbi írásait is tartalmazó blog elérhető a következő

internet-oldalon: ttp://lenteg.ttk.pte.hu/ScienceBits/index_magyar.html

PER

IÓD

USO

S K

ÜLÖ

NLE

GES

SÉG

CENTENÁRIUM

P. Sabatier, A. Mahle: Sur la réductioncatalytique des éthers acétiques halogénésComptes Rendus Vol. 169, pp. 758–761.(1919. november 3.)

Prof. Paul Sabatier (1854–1941) franciakémikus volt. 1912-ben Victor Grignard-

ral megosztva kapott kémiai Nobel-díjat szerves vegyületek fé-mek (főleg nikkel) által katalizált hidrogénezésében elért ered-ményeiért. A róla elnevezett Sabatier-folyamat mind a mai na-pig fontos: ez a szén-dioxid hidrogénezése metánná nagy nyo-máson és hőmérsékleten nikkel, ruténium vagy alumínium-oxid heterogén katalizátorok alkalmazása mellett.

A HÓNAP MOLEKULÁJA

A nemrégiben előállított széngyűrű (C18) a szén ismert allotróp módosulatainak eddig semcsekély számát gyarapítja. Benne sp hibridizációs szénatomokon alakul ki két, egymásra me-rőleges p-pályákból létrejövő, aromás jellegű gyűrű. Az 5 K-en végzett szerkezeti vizsgálatokszerint a molekulában hosszabb és rövidebb kötések váltakoznak, így a D9h pontcsoportba tar-tozik, vagyis az aromás szerkezet alapján várható teljes kötéshossz-kiegyenlítődés nem jönlétre (ez D18h szimmetriát okozna). Science 365, 1299. (2019)

Ammóniaszintézis vízből és levegőbőlAz ammóniaszintézis mind a mai napig az egyik legfontosabb avegyipari folyamatok között, ezért a Haber–Bosch-eljárás kifej-lesztése óta folyamatosan keresik, hogyan is lehetne még gazda-ságosabbá tenni. A közelmúltban japán tudósok azt mutattákmeg, hogy szamárium(II)-jodid és egy molibdéntartalmú katali-zátor használata révén a vízben vagy egyes alkoholokban lévő

hidrogénatomokat is belehet építeni az ammó-niamolekulákba. A folya-mat légköri nyomásonés szobahőmérsékletenis meglehetősen gyors.Jelenleg ipari felhaszná-lásának gátja az, hogy aszamárium(II)-jodid afolyamat közben lassan

más vegyületté alakul, amelynek kiindulási formába való vissza-alakítása igen sok hulladék keletkezésével jár.

Nature 568, 536. (2019)

Azt hiszed,hogy nyílik még a kék rózsa…A természetben nincsenekkék rózsák, de korunk gén-mérnöki módszereinek eza tény már nem jelent aka-dályt. A virágok kék színeleggyakrabban az antocia-

ninok közé tartozó delfinidin színanyag jelenlétének következ-ménye, de az eddig nemesített rózsafajokban nincs meg az en-nek előállításához szükséges enzim. 2007-ben egyszer már si-került ezt beépíteni a rózsagenomba, de a virág ennek ellenéresem volt igazán kék színű. A közelmúltban kínai tudósok egy má-sik kék pigment, az indigoidin előállítását kódoló bakteriális gé-neket juttattak a rózsagenomba – az eredmény egy látványosankék virág lett. Ennek kereskedelmi forgalmazását azonban gá-tolja, hogy a szín egy napon belül kifakul.

ACS Synth. Biol. 8, 1698. (2019)


Raman-spektromikroszkópiaatomszintű felbontássalA Raman-mikroszkópiás módszerek továbbfejlesztésével a kö-zelmúltban sikerült 100 pm felbontású képet készíteni egymolekula rezgési módusairól. Az már nagyjából negyven éveismert, hogy a fémfelületen megkötött molekulák Raman-akti-vitása akár hat nagyságrendet is növekedhet a megfelelőszerkezetű, elektromosan vezető felszín erősítő hatásának kö-szönhetően. Ezt a hatást aknázták ki minden korábbinál haté-konyabban amerikai tudósok, akik egy rézfelületre adszorbe-ált, kobaltot kötő tetrafenil-porfirin rezgési képét készítették elnagy felbontással. Az új eredményeknek van más jelentőségeis: az elméleti számolásokon kívül a rezgési módusok részle-tes analízisére ezentúl közvetlen kísérleti módszert is alkal-mazhatnak. Nature 568, 78. (2019)

VEGYÉSZLELETEK

Raman-fluoreszcenciaA fluoreszcencián alapulómódszerek általában érzéke-nyek, de kevésbé szelektívek,a Raman-spektroszkópiávalviszont pont fordított a hely-zet. Egy újonnan kidolgozott,

stimulált Raman-gerjesztett fluoreszcencia (SREF, stimulated Ra-man excited fluoresence) nevű technika megpróbálja a két mód-szer erősségeit egyesíteni. A mérés során a vizsgált molekulát kétlézerimpulzussal gerjesztett rezgésállapotba hozzák úgy, hogy akét lézer frekvenciája közötti különbség éppen megegyezik a rez-gési állapot frekvenciájával. Az így létrehozott állapotot még re-laxáció előtt egy harmadik lézerimpulzusnak teszik ki, amelygerjesztett elektronállapotot hoz létre, s innen kezdődik el a flu-oreszencia. A módszer működését izotópjelzett rodamin-B mole-kulák segítségével mutatták be: a fluoreszcenciajel szerkezeteezekből közel azonos volt, de az SREF segítségével mégis kü-lönbséget lehetett tenni a különböző izotopomerek között. Ez atulajdonság nagyon hasznos lehet sejtjelzéses biokémiai vizsgá-latok esetében.

Nat. Photonics 13, 412. (2019)

mikusi élet tág vertikumára. Ebből a szempontból nemcsak akonkrét szakmai tevékenységek megismerése érdekes, hanemhogy az egyes területeket kik, milyen intézményekben és milyensikerrel működtetik, továbbá, hogy ezek a területek milyen mó-don és mértékben adnak teret az alap- vagy célzott kutatások-nak, fejlesztésnek, innovációnak, oktatásnak, személyes fejlő-désnek. A pályakezdők számára egy ilyen rálátás különösen iz-galmas és fontos lehet. A hazai kémiai életnek ezeket az aspek-tusait azonban a szűkebb szakmai rendezvények nyilvánvalóannem tudják megfelelően „láttatni”.

Ezt felismerve az IB igyekezett újragondolni a nagy Vegyész-konferencia hazai tudományos életben betöltött szerepét, és eh-hez megtalálni a megfelelő formát. Az egyik fontos alapelv azvolt, hogy a Magyar Kémikusok Egyesülete, a neve által is tük-rözött „egyesítő” funkciójának megfelelően, elkötelezze magátegy olyan konferencia visszatérő megszervezése mellett, amely-nek legfőbb célja a magyar kémikusok (vegyészek, vegyészmér-nökök, kémiatanárok) által képviselt sokszínű szakmai tudás ésalkalmazási gyakorlat különböző területeinek megismertetése akémikusok tág közösségével. Itt sokszínűség alatt értendő a ké-miával kapcsolatos tevékenységi körök szakterületi diverzitása,ezek szerepe az alap- és célzott kutatásokban, az innovációban,illetve a teljes innovációs láncban, az oktatásban, továbbá mind-ezek intézményi megoszlása az egyetemi, kutatóintézeti és a ver-senyszféra területén. Szemben a kémia egyes szűkebb területeirefókuszáló konferenciákkal, illetve azokat kiegészítendő módon,a Vegyészkonferencia céljának tekintettük tehát, hogy integratívmultidiszciplináris szerepet töltsön be, így a hazai kémiai közös-ség szereplői jobban rálássanak egymás szakterületére, ezen ke-resztül pedig jobban értsék saját tevékenységük, személyük és in-tézményük helyét e tágabb szakmai hálózat vonatkozásában. Mind-ez hozzájárulhat ahhoz, hogy erősödjön a résztvevők szakmaiidentitása, az eddigieken túlmutatóan szélesedjen szakmai látó-körük, gazdagodjon személyes szakmai és szociális kapcsolati

június 24. és 26. között Egerben, az Eszterházy Ká-roly Egyetemen rendezte meg Egyesületünk a négy-

évente sorra kerülő, 2011 óta rendezett nagy összejövetelét „MKEVegyészkonferencia 2019” címen. Ahogy a Magyar KémikusokEgyesülete (MKE) honlapján olvasható volt, a korábbi hagyomá-nyokkal sok szempontból szakítva, a szervezők új alapokra he-lyezték ennek a rendezvénysorozatnak a koncepcióját. A kísérle-ti jellegű új megközelítésre az MKE Intézőbizottsága (IB) hosszasbelső egyeztetés és számos pro/kontra érv alapos megfontolásaután, ugyanakkor nem kevés kockázatvállalással szánta el magát.

Ahhoz, hogy értsük ennek okait, érdemes röviden felidézni aVegyészkonferenciák történetét, illetve, hogy mit is jelentett magaa „Vegyészkonferencia” kifejezés. A Vegyészkonferencia hosszúévekig az MKE több szakosztálya közül kettőnek, a szerves kémi-ai és az analitikai kémiai szakosztálynak volt a tudományos ta-lálkozója úgy, hogy egyik évben az előbbi, a másikban pedig azutóbbi rendezte meg (az analitikusok esetében sokszekciós for-mában). Később a szerves kémiai Vegyészkonferencia kétéventetörténő megtartása mellett az analitikusok csak minden olimpi-ai évben találkoztak. Az első olyan szervezés, ahol az MKE a ké-mia szinte minden területét összehívta egy nagy konferenciára2007-ben volt, az Egyesület alapításának 100. évfordulóján. Ebbőlaz alkalomból több mint 800 magyar kémikus gyűlt össze, amiszakmai és szimbolikus értelemben is igen jelentős esemény volt.Ez nagy élményt jelentett minden résztvevőnek, és sokan öröm-mel hallgattak bele a saját kutatási területüktől távolabb eső té-mákba is. Így született az elhatározás egy négyévente megrende-zendő közös nagy konferenciára, amelyek 2019-et megelőzően2011-ben és 2015-ben valósultak meg. A kétévente aktuális szervesVegyészkonferencia továbbra is működött a régi ritmus szerint, azanalitika viszont már csak a közös nagy konferenciák részekéntjelent meg a 100 éves konferencián, majd 2011-ben és 2015-ben is.Ezek a nagy konferenciák nagyrészt sokszekciós ülésekből álltak.

A 2019-ben megrendezendő nagy Vegyészkonferencia kapcsánaz egyik fontos kérdés az volt, hogy maradjunk-e a sokszekciósformátumnál, vagy váltsunk át egyszekciós megközelítésre. Akérdés többek között azért merült fel élesen, mert a könnyen el-érhető hazai és nemzetközi szakmaspecifikus rendezvények,mint például az MKE szakcsoportjai és az akadémiai munkabi-zottságok által szervezett ülések okán a nagy Vegyészkonferenciaegyes szekciói már sokszor nem bizonyultak kellően vonzónak.Ennek köszönhetően az utóbbi években nem volt ritka, hogy apárhuzamosan futó szekcióülések némelyikén a hallgatóság lét-száma kínosan alacsony volt, ami nyilván méltatlan helyzetbehozta az előadót is. Emellett a sokszekciós megoldás (számoskétségtelen előnye mellett) kevésbé elégítette ki azt a nagyon isvalós igényt, hogy koncepcionális rálátást nyújtson a hazai ké-


EGYESÜLETI ÉLET

Kardos Zsuzsanna1 – Szalay Péter2 – Ifj. Szántay Csaba3

1 Chinoin, a Sanofi Vállalatcsoport tagja, Prosztaglandin Üzletág | [email protected]

2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet | [email protected]

3 Richter Gedeon Nyrt. Szerkezetkutatási osztály | [email protected]

MKE Vegyészkonferencia – 2019: egy új irány megvalósítása és értékelése

2019

A Vegyészkonferencia hallgatósága

rendszerük, katalizálva az ebből kiaknázható együttműködése-ket, interdiszciplináris interakciókat és szinergiákat. Hangsúlytkívántunk adni annak is, hogy a konferencia a fiatalabb korosz-tály (pályakezdők, PhD- és egyetemi hallgatók) számára mind aszerzett új ismeretek és kapcsolatok, mind pedig a számukranyújtott szereplési lehetőség tekintetében hasznos legyen. Igye-keztünk továbbá a konferencia szakmai programjának felépíté-sével, illetve az előadók ilyen irányú orientálásával azt is bemu-tatni, hogy az egyes előadott témák hogyan illeszkednek az alap-és célzott kutatások, illetve az innováció láncolatába.

A kitűzött céloknak megfelelően választottunk rendhagyó for-mát: a tematikus szekciók mellett villámprezentációval színesí-tett poszterszekció, valamint moderált kerekasztal-beszélgetés isszerepelt a programban. Nem voltak párhuzamosan futtatott szek-ciók, hanem az egyes tematikus szekciókban a meghívott elő-adásokat egy hosszabb moderált paneldiszkusszió követte a szek-ció összes előadójának részvételével. Az előadókat arra kértük,hogy elsősorban koncepcionális üzeneteket közvetítő, „megis-mertető” jellegű, és a szakmailag sokszínű hallgatóság számárajól befogadható előadásokkal készüljenek, továbbá arra bátorí-tottuk őket, hogy előadásukban jelenítsenek meg személyes ele-meket, víziókat, problémafelvetéseket és térjenek ki tevékenysé-güknek a fent említett innovációs láncban betöltött szerepére is.Ez a megközelítés egyúttal teret és lehetőséget ad az előadó szá-mára, hogy olyan gondolatokat, szemléleti kérdéseket, nézőpon-tokat és problémákat mutasson be, amelyekre egy szakterületikonferencián általában nincs mód. A szóbeli előadások mellettkét poszterszekciót szerveztünk korlátlan résztvevői létszámmal.Itt az újdonság az volt, hogy a poszterbemutatók előtt a szerzőkegyike (jellemzően a legfiatalabb) rövid (2 perces) villámprezen-tációban ismertethette a munka lényegét abból a célból, hogy fel-keltse a hallgatóság érdeklődését, és odacsalogassa a közönségeta poszteréhez egy mélyebb diszkusszióra. Egy szakmai zsűrimindkét napon 3-3 egyenrangú díjat ítélt oda az általuk legjobb-nak tartott poszter/villámprezentáció kombinációnak, továbbámindkét napon egy-egy közönségdíjat is kiosztottunk. A konfe-rencia harmadik eleme pedig egy moderált kerekasztal-beszélge-tés volt a kémia oktatásának helyzetéről. Mindezt színesítette anyitó szekció, amelyet a Periódusos Rendszer Nemzetközi Évé-nek szenteltük, és a fizikusok, illetve a vegyészek szemszögébőlmutatta be Mengyelejev felfedezésének jelentőségét.

A konferencia szakmai bizottsága a szekciók tématerületeinekkiválasztásánál azt a vezérelvet követte, hogy azok együtt jól le-fedjék a magyar kémikustársadalom erősségeit, beleértve mindaz egyetemeken, mind a kutatóintézetekben, mind pedig az ipar-ban meglévő tudást és azok kapcsolódási pontjait. A hét témate-rület a következő volt:

● Gyógyszerkutatás● Környezetanalitika / élelmiszerkémia● Kémiai szenzorok● Olajipar● Anyagtudomány● Műanyag és bevonatkémia● Szintetikus kémia

A szekciók három-három meghívott előadóját, ha a téma eztengedte, az egyetemi, kutatóintézeti és ipari környezetből hívtuka fent említett céloknak megfelelően.

A kezdetektől úgy gondoltuk, hogy ahhoz, hogy ez a megköze-lítés a gyakorlatban sikeres és hasznos legyen, a résztvevőknek,mind az előadóknak, mind a hallgatóságnak is a megszokottól el-

térő mentalitással kell a konferenciához viszonyulnia. Az előadókrészéről a szakmai közlések világából át kell váltani egy didakti-kusabb, közérthetőbb, szemléletibb jellegű és személyesebb tónu-sú előadásmódra, „szélesebbre kell nyitni” a mondandót, amicsöppet sem könnyű! Az előadásoktól tehát azt vártuk, hogy aszakmai üzenetek mellett rendelkezzenek olyan, a fent említett el-vek mentén megfogalmazott „meta-üzenetekkel” is, amik önma-gukban is értékesek azok számára, akik a szakmai részletekbennem járatosak. Ennek megfelelően a fő előadások meghívásos ala-púak voltak. Ami pedig a hallgatóságot illeti, túl kell lépni azon aparadigmán, hogy a konferenciát valaki akkor tekinti hasznosnak,ha az számára szakterületi újdonságot vagy szereplési lehetőségetnyújt. Az idei Vegyészkonferenciát elsősorban azok számára kí-

vántuk hasznossá tenni (nagy hangsúlyt adva a pályakezdő gene-rációnak), akik a fent említett ismereteket keresik, amihez egyszélesebb értelemben befogadó attitűd, valamint a paneldiszkusz-sziókban és a poszterszekciókban aktív részvétel szükségeltetik.

A konferencián 156-an vettek részt, ebből 35 diák volt. Elhang-zott 22 előadás, és 69 posztert mutattak be. A poszterek szerzői kö-zül 29 fiatal vállalta a flash előadást.

A sok előkészítő munka után természetes, hogy a konferenciaszervezői és az IB tagjai kíváncsian várták, hogyan fogadja a ve-gyésztársadalom az újításokat. Mi élveztük a konferenciát, és úgyéreztük, ha nem is működött még tökéletesen az új koncepció(mint mindent, ezt is tanulni kell!), a céljait nagyrészben elérte.De ennél is fontosabb, hogy a résztvevők hogyan értékelik mind-ezt. Éppen ezért a résztvevők véleményének pontosabb megis-merésére egy 11+1 kérdésből álló kérdőívet állítottunk össze. Akérdésekre 1–5 pontos értékelést, illetve szóbeli véleményt is kér-tünk. A kiértékelés eredménye olvasható alább. A kérdőív egyespontjainál megadtuk az átlagpontszámot, valamint a szóbeli ér-tékelés rövid, a lényeget kiemelő összefoglalását.

1. Alapvető szakmai ideológia (Értékelés: 4,5)A résztvevők megelégedettséggel fogadták, hogy a szóbeli előadásokat egyszekcióban tartottuk, és így mindenkinek lehetősége volt az összes előadásmeghallgatására. Jó ötletnek tartották, hogy van egy fórum, ahol a külön-böző szemléletű, más-más területről érkező szakemberek megoszthatjákegymással a tudásukat, nézeteiket. Sokan megjegyezték, hogy jól haszno-sítható ötleteket kaptak saját témájuktól eltérő területek előadóitól. Java-solták, hogy az egyes témakörökhöz hallgatókat is hívjunk előadni.2. A fő előadások színvonala, haszna (Értékelés: 4,3)Az előadások színvonalával elégedettek voltak a válaszadók. Megjegyez-ték azonban, hogy néhány esetben az előadók túlságosan belementek aszakmai részletekbe, vagy olyan sok időt fordítottak a tankönyvi ismere-


EGYESÜLETI ÉLET

Oktatási kerekasztal. Balról: Szántay Csaba (Richter GedeonNyrt.), Prokainé Hajnal Zsuzsanna (Egri Dobó István Gimnázium),Tóth Zoltán (Debreceni Egyetem), Fazekas Ida (Eszterházy Károly Egyetem), Murányi Zoltán (Eszterházy Károly Egyetem)

tek elmagyarázására, hogy nem maradt idő a saját munka bemutatásá-ra. Többen dicsérték a periódusos rendszerről szóló két nyitóelőadást, azipari területeket bemutató előadásokat, és kiemelték Hajas János előadá-sát. Kritikaként megjegyezték, hogy nem minden előadó tartotta be arendelkezésre álló időkeretet, és így nem maradt idő a vitára.3. A paneldiszkussziók (Értékelés: 4,0)A 3-3 szakmai előadást követő paneldiszkussziót a legtöbben nagyon jókezdeményezésnek tartották, kiemelve, hogy újszerű, pörgős. A jól fel-készült moderátorok azonnali kérdései miatt nem követte a gyakran elő-forduló kínos csend az előadásokat. Néhányan sajnálták, hogy az elhú-zódó előadások miatt nem minden esetben maradt kellő idő, és javasol-ták, hogy a jövőben hosszabb időt tervezzünk a paneldiszkussziókra. Ke-vesebben voltak, akik jobban kedvelik az egyes előadásokat közvetlenülkövető vitát. Mások úgy látták, hogy a három, esetleg nem túl hasonlószakmai területet ismertető előadás után csak túlságosan általános kér-déseket lehet feltenni az előadóknak. Többen megjegyezték, hogy jobblett volna, ha a hallgatóság aktívabban segíti az üléselnököket.4. Poszterszekcióhoz kapcsolódó flash prezentáció (Értékelés: 4,4)A flash prezentáció bevezetésével kapcsolatban érkezett a legtöbb írás-beli válasz. A válaszadók hangsúlyozták, hogy nagyon jó és hasznos kez-deményezés, sőt volt, aki a legjobbnak ítélte, mert segíti a tájékozódásta nagyszámú poszter befogadásában, valamint a poszter készítői is be-mutatkozhatnak egy jól összefogott, szóbeli előadással. Megjegyezték,hogy jó volt látni a sok lelkes fiatalt, akik nagyon komolyan vették a fel-adatot. Azt is méltányoltak a válaszadók, hogy szigorúan vettük az idő-korlátot, bár a szervezőknek nem volt könnyű megszakítani a lendüle-tes bemutatókat. Kritikaként felhozták, hogy a két perc túl rövid, vala-mint a hallgatóság befogadóképessége is csökken 5-6 flash prezentációután, ezért célszerű lenne időközönként beiktatni egy kis szünetet. 5. A poszterek díjazása (Értékelés: 4,4)A válaszadók megjegyezték, hogy a poszterek színvonala jó, nemzetkö-zi szinten is megfelelő. A közönségdíj bevezetése elnyerte a válaszadóktetszését. Általában dicsérték a zsűri értékelését, és azt, hogy megegye-zett a közönség és a zsűri véleménye.6. Oktatási kerekasztal (Értékelés: 4,2)Dicsérték a résztvevők kiválasztását, azok nyílt véleményalkotását eb-ben a fontos témában. Megjegyezték, hogy a moderátor kiválóan vezet-te a beszélgetést, és javasolták ennek a diszkussziós formának a beve-zetését más területeken is. Jó lett volna azonban, ha nemcsak a pedagó-gusok, oktatók, hanem a döntéshozók is jelen vannak.7. Szervezés (Értékelés: 4,7)A válaszadók dicsérték az MKE-hez méltó, professzionális, hibamentesszervezést. Kritikaként azt hozták fel, hogy az előadóknál szigorúbbankellene venni a rendelkezésre álló idő betartását, hogy ne maradjon el azelőadásokat követő diszkusszió. Javasolták továbbá, hogy legyen egy kö-zös, sétálós kirándulás, és legalább a középső napon egy közös ebéd.8. Helyszín (Értékelés: 4,3)A helyszín, az Eszterházy Károly Egyetem Díszterme, csodálatos, méltókörnyezetet biztosított, de a nagy melegben hiányzott a légkondicioná-lás. A szépülő városnak is örült mindenki, ám annak nem, hogy a mun-kagépek zaja néha elnyomta a halkabb szavú előadók hangját.9. Esti fogadások (Értékelés: 4,8)Az első napi fogadás ételkínálatát néhányan kissé kevesellték, de a záróborházas vacsorát, a pince bemutatását, a borkóstolót, a finom ételeketminden válaszadó dicsérte. A dicséret mellett egy válaszban megjegyez-ték, ha a vacsora szerényebb, azaz olcsóbb lenne, több fiatal vehetnerészt a konferencián, és volt, aki a közös táncolást, éneklést hiányolta.10. Összességében a konferencia ismeretnövelő és szociális kap-csolatokat építő haszna (Értékelés: 4,5)Nagyon sok fiatal volt a konferencián, bizonyára sok egymást segítőszakmai és baráti kapcsolat alakult ki. Új ismeretekkel és új kapcsola-


EGYESÜLETI ÉLET

tokkal gazdagodtunk. A konferencia formabontó jellege üdítő, szemlé-letformáló volt.11. Összességében a konferencia hangulata (Értékelés: 4,8)A nagy meleg ellenére jó hangulatú volt a konferencia. Jó volt látni soklelkes fiatalt, különösen a flash prezentációt bemutatók igyekezetét.12. Egyéb megjegyzések, javaslatokA válaszadók megjegyezték, hogy kevesen képviselték a BME-t, a deb-receni és a szegedi egyetemeket.

A válaszok értékelése után megállapíthatjuk, hogy a megújult,általános tematikájú Vegyészkonferencia jó úton halad, de az ez évitapasztalat alapján még lehet és kell finomítani a megvalósításán.

Az egyszekciós szervezés a jövőben is követendő forma egyilyen interdiszciplináris konferencia esetében. A szervezők felada-ta, hogy az előadók figyelmét még erőteljesebben hívják fel akonferencia ideológiájának megfelelő előadói stílusra, a túlságosszakmai mélységek elkerülésére. Megfontolandó a paneldiszkusz-sziókra szánt idő megnövelése a moderátori szerep további erő-sítése mellett. A flash prezentációk bemutatását, amit nagy ér-deklődéssel és elismeréssel fogadtak a résztvevők, továbbra isfolytatjuk. Ugyancsak a szervezők feladata, hogy felhívják a pre-zentációt készítők figyelmét, hogy rövid bemutatójukban ne a té-májuk előzményeit, hanem a feladat fontosságát, egyediségét mu-tassák be hatékony képi eszközökkel.

Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy az új koncepció mind elő-adói, mind befogadói, mind üléselnöki és moderátori, mind szak-mai zsűrizési, mind pedig szervezési oldalról még „tanulási fá-zisban” van. Mint minden erőteljes kulturális változás esetében,teljesen érthető, és a várakozásunkkal is egybecseng, hogy az ér-tékelések megosztott képet mutattak. Miután azonban az új szer-vezési forma, annak kiforratlan vonatkozásai ellenére, döntőtöbbségben tetszést aratott, és miután a megvalósítás számos, ajövőre vonatkozó tanulságot feltárt, minden okunk megvan hinniabban, hogy ez a forma a jövőben még sikeresebb lesz. Ennek érde-kében azonban az is fontos feladata az MKE vezetőségének, hogynagyobb legyen a részvétel a konferencián, ehhez a megújulást ésannak eredményeit kell a tagsággal megismertetni.

Végezetül köszönjük mindenki segítségét, aki a konferencia si-keréhez hozzájárult. Az Eszterházy Károly Egyetemnek a hely-színt, az MKE titkárságának szervezést, az IB-ből alakult szakmaibizottságnak az előkészítést, az előadóknak, moderátoroknak,poszterkészítőknek, a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek a szín-vonalas szakmai hozzájárulást. De legfőképpen a résztvevőknek,hogy megtisztelték rendezvényünket. Köszönjük továbbá a vá-laszadóknak, hogy véleményükkel, ötleteikkel és javaslataikkalhozzájárultak az idei konferencia tapasztalatainak kiértékelésé-hez és a jövőbeli konferenciák eredményesebb szervezéséhez. A kon-ferencia sikeréhez nagymértékben hozzájárultak támogatóink ésa kiállító cégek, amiért szintén köszönetet mondunk:

KIÁLLÍTÓINK

1. Nemzetközi Kálmán Alajos-díjAz 1. Nemzetközi Kálmán Alajos-díj ünnepélyes átadására 2019.augusztus 21-én került sor a Bécsi Egyetem Nagy Dísztermében

a 32. Európai Krisztallográfiai Találkozókeretei között a család és az Európai Krisz-tallográfiai Szövetség (ECA) öt – mostaniés korábbi – elnökének a jelenlétében. Adíjazott Luigi R. Nassimbeni, a FokvárosiEgyetem professzor emeritusa, a nemzet-közileg is rendkívül elismert Szupramole-kuláris Kémiai Központ megalapítója, akiszupramolekuláris kémiai kutatásaiért, azárványvegyületek termodinamikájának,kinetikájának és elválasztási technikáinakterületén elért kimagasló eredményeiért,

valamint ipari folyamatokban a gyenge kölcsönhatások fontossá-gának felismeréséért részesült a kitüntetésben (https://ecanews.org/blog/first-alajos-kalman-prize-for-luigi-nassimbeni/). Nassim-beni professzor a díjátadás után tudományos előadásban mutattabe tevékenységét, legújabb eredményeit, kiemelve a tudásátadásfontosságát, a legifjabb generáció, doktoranduszai munkáit is. Azelőadása elején megemlékezett Kálmán Alajos professzor dél-afri-kai látogatásairól, arról, hogy a Nemzetközi Krisztallográfiai Unióalelnökeként milyen fontos szerepet vállalt az ország apartheidutáni tudományos nyitásában, s az utolsó 2009-es fokvárosi ésstellenboschi út alkalmával tartott, magával ragadó előadásairól.

Kálmán Alajos (1935–2017) Széchenyi-díjas magyar kémikus,az MTA rendes tagja, a krisztallográfia neves kutatója volt. 1996és 2007 között az MKE elnökeként is tevékenykedett. Fő kutatásiterülete a kémiai krisztallográfia és a molekulaszerkezet-kutatásvolt. Ő maga több tudományos és nemzeti díj birtokosa, szakte-rületén úttörőnek számító eredményeket ért el.

A róla elnevezett tudományos díjat Kármánné Herr Franciska,Kálmán András és Kálmán Csaba alapította a Magyar Kémiku-sok Egyesületénél, majd a díjat befogadta az Európai Krisztallo-gráfiai Szövetség, hogy megőrizzük egy kiemelkedő teljesítménytnyújtó tudós emlékét. A kitüntetés célja azon kutatók elismeré-se, akik a szerkezetkutatás területén az elmúlt 5-10 évben kima-gasló eredményeket értek el. A díj odaítélése hároméves ciklu-sokban történik: három évből kettőben nemzetközi díj, a harma-dikban hazai díj kerül átadásra.

A Nemzetközi Kálmán Alajos-díj meghirdetésére azokban azévekben kerül sor, amelyekben az ECA konferenciát tart. Az ECASIG13 „A molekulaszerkezet és a kémiai tulajdonságok kapcsola-ta” szakosztályának elnöke által összeállított díjbizottság – mely-be az MKE egy tagot delegál – dönt arról, hogy kinek adomá-nyozzák a díjat. A második díjátadóra 2021 augusztusában kerülsor Versailles-ban, a 33. Európai Krisztallográfiai Találkozón.

Minden harmadik évben adják át a hazai Kálmán Alajos-díjat.Ezekben az években a Nemzetközi Krisztallográfiai Unió tartkongresszust, és nem szerveznek ECA-konferenciát. Az alapítókaz MKE által kinevezett kuratóriumi elnökkel állítják össze a díj-bizottságot. A díj nem kötődikszakosztályhoz; egy oklevelet,egy bronz emlékérmet és pénz-jutalmat tartalmaz. A jutalompénzügyi fedezetét az alapítókbiztosítják, de bárki által tettutólagos felajánlásokat is elfo-gad az MKE.

Az első hazai Kálmán Ala-jos-díj átadására 2020-ban ke-rül sor. A díjazási felhívás azegyesületi honlapon és az MKL-ben jelenik meg március elején,a jelölt egy-két oldalban összefoglalt szakmai bemutatását és hi-vatkozási listáját várva. A jelöléseket 2020. március 31-ig fogadjaaz MKE Titkárság. A kitüntetés átadása ünnepélyes keretek kö-zött, az MKE Küldöttközgyűlésén vagy az adott évben a Kurató-rium által meghatározott tudományos konferencián fog zajlani.Kérjük, már most kezdjenek gondolkodni, kit javasolnak az elsőmagyar Kálmán Alajos díjra!

Bombicz Petra az ECA SIG13 elnöke

XX. EuroFoodChem konferenciaA EuChemS keretében működő Élelmiszer-kémiai Divízió (FoodChemistry Division, FCD) 2019. június 17. és 19. között Portóban(Portugália) rendezte meg a jubileumi XX. EuroFoodChem kon-ferenciát, amely a Divízió legrangosabb konferenciasorozata. Azeurópai élelmiszer-tudomány képviselőinek kétéves szakmai fó-rumára több mint 20 országból 310 résztvevő érkezett, 112 szóbeli


EGYESÜLETI ÉLET

Kálmán Alajos

Az ünnepségen (balról): Kálmán Csaba, Bombicz Petra, Kármánné Herr Franciska, Kálmán András, Luigi Nassimbeni és Udo Heinemann

Udo Heinemann, az ECA elnöke és Luigi Nassimbeni, a díjazott

A Semmelweis Egyetem oktatói közül Benedek Csilla a külön-böző édesítőszerekkel készült lekvárok minősítéséről, Juhász Ré-ka az élelmi rostokkal dúsított kekszek összehasonlításáról tar-tott előadást.

A SZIE Élelmiszertudományi Karának munkatársai és hallga-tói poszteren mutatták be legújabb eredményeiket az alábbi té-makörökben: nagy hidrosztatikai nyomással kezelt húsok minő-sége (Kenesei György), lipázenzim-termelés fokozásának lehető-ségei (Nagy Edina), kölesliszttel készült ostya vizsgálata (JakabIvett), lágysajtok minősítése aminosav-összetétel alapján (Kaltri-na Berisha).

A NAIK Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet munkatársa, Ta-kács Krisztina a gluténtartalom kimutatásának analitikai mód-szereit ismertette.

A konferencia jó hangulatú szakmai környezetet biztosított arésztvevők számára a személyes és a szakmai kapcsolatok kiépí-tésére és megerősítésére.

Hermánné Dr. Juhász Réka

VI. Nemzetközi Müller FerencKémiai EmlékversenyA 2019/2020-os tanévben a Bonyhádi Petőfi SándorEvangélikus Gimnázium és Poysdorf Város Önkor-mányzata (Ausztria), a Müller Ferenc Társaság újra

meghirdeti a 7–8. osztályos diákok számára a VI. Müller FerencKémiai Emlékversenyt.

Helyszín: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium ésKollégium. Időpont: 2019. december 13. péntek 10 óra.

Versenyünket meghirdetjük a Vajdaságban is, ahol külön selej-tezőt tartunk 2019. november 30-án, szombaton 10 órakorZentán, a Petőfi Sándor általános iskolában.

A verseny célja, hogy felkeltsük a diákok figyelmét a kémiaielemek sokszínűségére és változatosságára, felfedezésükre, elne-vezésükre, fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságaikra és felhasz-nálásukra. Jelentkezni egyénileg vagy csapatosan lehet (max. 2fő egy csapatban), egy iskolából több csapat is részt vehet a ver-senyen. A zentai selejtező fordulóban a részt vevő csapatok tesz-tet töltenek ki, majd ott rögtön ezt ki is javítjuk, és az első háromcsapat részt vehet a bonyhádi döntőn. A bonyhádi döntő kétfor-dulós, az írásbeli után a legeredményesebbnek bizonyuló 6 csa-pat nyilvános megmérettetésen méri össze tudását iskolánk dísz-termében, kvíz formájában.

Irodalomnak bármilyen szervetlen kémiai, a kémiai elemek fel-fedezésével foglalkozó szakkönyvet vagy internetes forrásokatajánlunk.

A verseny fődíja egy ausztriai kirándulás Bécsbe, illetve Poys-dorfba, Müller Ferenc szülővárosába. Természetesen a versenytovábbi helyezettjei is értékes nyereményekkel gazdagodnak.

Jelentkezni 2019. november 24-ig lehet a Bonyhádi Petőfi Sán-dor Evangélikus Gimnázium honlapján, a Versenyeink/Müller Fe-renc kémiaverseny menüpontban lehet.

Részletes információ a [email protected]ímen kérhető, illetve Fajka Valéria tanárnőnél lehet érdek-lődni, a [email protected] címen.

Jó felkészülést kívánunk, és szeretettel várunk minden érdek-lődő tanulót a versenyre!

Andorka Gábor Nagy István Fajka Valériaigazgató versenyszervező vajdasági szervező

előadás és 144 poszter került bemutatásra. Magyarországot 9résztvevő képviselte, ezzel az országok között a hatodik legna-gyobb létszámú delegációval vett részt a rendezvényen.

Az elhangzott előadások fő kutatási irányai: egyrészt a fő élel-miszer-alkotók mellett a nyersanyagban fellelhető polifenol-for-rások felkutatása (különösen élelmiszeripari melléktermékekből),másrészt az élelmiszer-biztonság megőrzése, illetve az élelmiszer-hamisítás elleni harc erősítése volt.

A magyar résztvevők három szóbeli előadással és hat poszter-bemutatóval járultak hozzá a konferencia sikeréhez. Simonné Dr.Sarkadi Livia, a Szent István Egyetem (SZIE) tanszékvezető egye-temi tanára, a EuChemS Élelmiszerkémiai Divíziójának korábbielnöke (2009–2014), a konferencia tudományos szervező bizott-ságának tagja, plenáris előadással nyitotta meg a nemzetközi kon-ferenciát. A professzor asszony a EuChemS FCD Czedik–Eysen-berg Lecturer rangos kitüntetésében részesült, melyet előadásaután a Divízió jelenlegi elnöke adott át.


EGYESÜLETI ÉLET

Magyar résztvevők a XX. EuroFoodChem konferencián (balról: Nagy Edina, Takács Krisztina, Juhász Réka, Benedek Csilla,Simonné Sarkadi Livia, Kenesei György, Kaltrina Berisha, Jakab Ivett)

HÍREK AZ IPARBÓL

Vegyipari mozaikÖtmilliárdból fejlesztett az Egis Körmenden. A galenikusüzem 5 milliárd forintos beruházással jött létre, amelyhez a vál-lalat 950 millió forintos vissza nem térítendő GINOP-támogatástnyert el. Az Egis olyan iparágban hozott létre egy csúcstechno-lógiát képviselő gyáregységet, amelynek rendkívül innovatív éskutatásigényes területei vannak, emellett magas hozzáadott ér-tékkel bíró termékeket állít elő, és van tere a hazai és a külpiaciértékesítés növekedésének is.

A galenikus gyógyszerek olyan betegségek kezelését célozzák,amelyekre jelenleg még nincs minden szempontból kielégítő gyógy-szeres terápia. (mfor.hu)

Szolgáltatóközpontot nyitott a Sanofi Budapesten. A beru-házással 350, magas hozzáadott értéket képviselő új munkahelyet

hoznak létre. Dominique Ca-rouge, a Sanofi Business Trans-formation globális alelnöke Ma-gyarországot jó választásnak ne-vezte, a cég elkötelezett a továb-bi bővítés mellett az országban.Elmondta, hogy öt egységük mű-ködik Magyarországon, közöt-

tük az egyik az új üzleti szolgáltatóközpont, és 1991 óta 230 mil-liárd forintot fektettek már be Magyarországon. A cégnek 110 évevan üzleti kapcsolata magyar partnerekkel.

Az új központ a Sanofi két globális szolgáltatóközpontjánakegyike, amely pénzügyi, könyvviteli tevékenységeket és HR-szol-gáltatásokat, valamint adatkezelést végez az európai és észak-amerikai érdekeltségek részére.

Letették a Mol 1,2 milliárd euróból épülő poliol-komple-xumának alapkövét Tiszaújvárosban, amely 2021-ben kezdimeg működését, és 200 embernek ad majd munkát. Az 1,2 mil-liárd euróból megvalósuló projekt a Mol eddigi legnagyobb orga-nikus beruházása.

A tiszaújvárosi Mol Petrolkémia lesz az egyetlen olyan cég Ma-gyarországon és az egész közép-kelet-európai régióban, amely akőolaj kitermelésétől kezdve a poliéter poliolok gyártásáig integráltértéklánccal rendelkezik.

Az üzem a Mol történetének eddigi legnagyobb organikus be-ruházása, összesen 1,2 milliárd euróból valósul meg. A magyarkormány 131 millió euróval (társasági adókedvezménnyel és be-ruházási támogatással) segíti a projektet. A Mol számításai sze-

rint az üzem évente közel 150 millió euróval járul majd hozzá aMol-csoport pénzügyi eredményéhez (EBITDA-hoz). A poliol maaz egyik legkeresettebb műanyag-alapanyag, az autógyártástólkezdve a ruhaiparon át a hőszigetelésig számos iparágban hasz-nálják. A tiszaújvárosi üzemben a ma elérhető egyik leghatéko-nyabb és környezetkímélő módszerrel állítanak majd elő poliolt,a thyssenkrupp Industrial Solutions és az Evonik által használtHPPO (hidrogén-peroxidból propilén-oxid) eljárással.

A Mol-csoport Enter Tomorrow üzleti stratégiájával össz-hangban 2030-ig 4,5 milliárd dollárt fordít közép-kelet-európaipetrolkémiai és vegyipari növekedési projektekre. Ennek egyikmérföldköve a poliol-beruházás, illetve a korábban átadott szin-tetikus gumigyár is. A Mol-csoport és a japán JSR Corporationszintetikus gumit (S-SBR) gyártó üzeme évente 60 000 tonnaműgumit állít elő, és több mint 100 új munkahelyet teremt Ti-szaújvárosban. A műgumi legfontosabb alapanyaga a butadién,amelyet szintén a Mol Petrolkémia 2015-ben átadott üzeme állítelő. (Mol)

2021-től akár a szerbiai importból is ellátható lehet Ma-gyarország teljes gázigénye. A kapacitásaukcióra hamarosansor kerülhet. Az ukrán–orosz tranzitszerződés kö-rüli bizonytalanság okáncsurig vannak a hazai gáz-tárolók. Soha nem volt mégolyan, hogy Magyarországösszes gáztárolója tele le-gyen, de most 6,3 milliárdköbméternyi gáz betározá-sa történt meg. Ráadásulaz MVM és a magyar ál-lam pénzt is tud ezzel keresni, mivel a Gazprom 950 millió köb-méternyi gázt tárol Magyarországon a további déli és nyugati irá-nyú szállításokhoz.

A bolgár hatóságok már aláírták azt a kivitelezési engedélyt,amelynek révén megvalósulhat az orosz gáz Magyarországra szál-lítása Bulgárián és Szerbián keresztül. Ez éves szinten 10 milliárdköbméter gáz beszállítását teszi majd lehetővé Szerbia irányábólMagyarország felé.

„Fontos a nemzetközi tapasztalat, de az mind-inkább, hogy hazahozzuk a tudást.” Kiemel-kedő tudományos, oktatói és tudományszervezőitevékenységéért József Nádor Emlékérmet vehe-tett át Nyulászi László, a BME VBK tanszékvezetőjea tudományos kutatásban és kutatóképzésben el-

ért kimagasló eredményeiért. (BME)Ritz Ferenc összeállítása


Sohár Pál „Kedvenc zenéim 2.” címmel tart előadástIdőpont: 2019. december 6., péntek, 15 óraHelyszín: MKE Titkárság előadóterme1015 Budapest, Hattyú u. 16. II. em. 8.

A HÓNAP HÍREI

„Magyar Gyógyszerkutatásért” díj, 2019Az „Alapítvány a Magyarországi Gyógyszerkutatásért” közhasznú szer-vezet kuratóriuma, az alapítókkal (Hermecz István, Schőn István és No-

vák Krisztina) egyetértésben a kimagasló hazaigyógyszerkutatási eredményeket elérő személyekelismerésére alapította 2006-ban a „Magyar Gyógy-szerkutatásért” díjat. 2019-ben a díjat a kuratóriumBlaskó Gábor akadémikusnak ítélte oda.

Blaskó Gábor vegyészmérnök, az MTA rendestagja, az Egis korábbi kutatási igazgatója (1989–2007), majd a Servier Kutatóintézet első igazga-tója (2007–2015) kiemelkedő szakmai eredményei

között tartjuk számon: több évtizedes tevékenységét az originális és ge-nerikus gyógyszerkutatásban, úttörő szerepét a hazai generikus gyógy-szerkutatás színvonalának megtartásában, az Egis generikus portfólió-jának megújításában, a Servier Kutatóintézetben irányítása alatt többoriginális gyógyszerjelölt vegyület megszületését, kiemelkedő tudomá-nyos publikációs és szabadalmi tevékenységét, egyetemi és ipari együtt-működést elősegítő munkásságát, folyamatos részvételét a szakmaiutánpótlás képzésben, akadémiai szakmapolitikai tevékenységét. Ösz-szegezve: Blaskó Gábor kiemelkedő mértékben járult hozzá a magyar-országi kémiai alap- és gyógyszerkutatás hírnevének fenntartásához ésöregbítéséhez, valamint közéleti tevékenysége által jelentős részt vállalta tágabb körben vett hazai tudományos kutatás és fejlesztés színvonalá-nak emelésében.

A „Magyar Gyógyszerkutatásért” díj eddigi kitüntetettjei: Szántay Csaba


MKE egyéni tagdíj (2020)Kérjük tisztelt tagtársainkat, hogy a 2020. évi tagdíj befizetéséről szí-veskedjenek gondoskodni annak érdekében, hogy a Magyar KémikusokLapját 2020 januárjától is zavartalanul postázhassuk Önöknek. A tagdíjösszege az egyes tagdíjkategóriák szerint az alábbi:

Pályázó neve Témavezető Egyetem Diplomamunka címe

Bognár Zsófia Gyurcsányi E. Róbert BME Vegyészmérnöki Enzimatikus eljárások alkalmazása mikroRNS-ek multiplexés Biomérnöki Kar meghatározásához képalkotó felületi plazmonrezonanciával

Buglyó Balázs Kurtán Tibor DE TTK Domino gyűrűzárási reakciók vizsgálata kondenzált királis O-hetero-ciklusok előállítására

Decsi Balázs Balogh Diána BME Vegyészmérnöki Metalloporfirin-alapú biomimetikus oxidálórendszer fejlesztése Balogh György Tibor és Biomérnöki Kar és alkalmazása töltött ágyas reaktorban

Efremova Anastasiia Sápi András SZTE TTIK Kémiai Intézet Optimizing noble metal free catalysts for CO2 activation towards highactivity and selectivity

Fecske Dóra Kasza György ELTE TTK Kémiai Intézet Hiperelágazásos poliglicidol- és poli(tetrahidrofurán)-alapú ABA Iván Béla triblokk-kopolimerek mint önszerveződő gyógyszerhordozó

nanorészecskék

Gina Annisa Gunarto Kiss Gyula PE Mérnöki Kar Chemical and optical characterization of winter rural aerosolKissné Menkó Orsolya Szalay Luca ELTE TTK Kémiai Intézet A kémiai és fizikai tévképzetek fejlődésének vizsgálataLantos Emese Tóth Ágota SZTE TTIK Kémiai Intézet Iminalapú oszcillátorok tervezése: iminek autokatalitikus hidrolíziseMayer Szabolcs Keglevich Péter BME Vegyészmérnöki Új, várhatóan daganatellenes hatású Vinca alkaloid- és flavonoid-

és Biomérnöki Kar származékok szintézise

Prekob Ádám Vanyorek László ME Műszaki Nitrobenzol katalitikus hidrogénezése szén nanocső hordozós Anyagtudományi Kar katalizátorok alkalmazásával

Sikora Emőke Vanyorek László ME Műszaki Klorátionok katalitikus hidrogénezése nanoszerkezetű katalizátorokAnyagtudományi Kar alkalmazásával

Simkó Irén Császár Attila ELTE TTK Kémiai Intézet On the computation of bound and unbound rovibrational states ofG. Szidarovszky Tamás weakly-bound molecular systems

Zagyva Tamás Balázsi Katalin ELTE TTK Kémiai Intézet Examination of novel electrosprayed biogenic hydroxyapatite coatingsBalázsi Csaba on Si3N4 and Si3N4/MWCNT ceramic composite

MKE-hírekNívódíjak, 2019A Magyar Kémikusok Egyesülete 2019. évi pályázatára beérkezett 31 színvonalas pályamunka közül a Műszaki-Tudományos Bizottság a következő13 pályázatot jutalmazta Nívódíjjal:

(2007), Knoll József (2008), Pallos László (2009), Korbonits Dezső (2010),Bajusz Sándor (2011), Tuba Zoltán (2012), Tőke László (2013), Görög Sándor(2014), Fogassy Elemér (2015), Magyar Kálmán (2016), Bogsch Erik (2017),Simig Gyula (2018). Fülöp Ferenc

a Kuratórium elnöke

Előfizetés a Magyar Kémiai Folyóirat 2020. évi számairaA Magyar Kémiai Folyóirat 2020. évi díja fizető egyesületi tagjaink szá-mára 1400 Ft. Kérjük, hogy az előfizetési díjat a tagdíjjal együtt szíves-kedjenek befizetni. Lehetőség van átutalással rendezni az előfizetést aTitkárság által küldött számla ellenében. Kérjük, jelezzék az erre vonat-kozó igényüket!

Köszönetet mondunk mindenkinek, aki 2019-ben kettős előfizetésselhozzájárult a határon túli magyar kémikusoknak küldött Folyóirat ter-jesztési költségeihez. Kérjük, aki teheti, 2020-ban is csatlakozzon a ket-tős előfizetés akcióhoz.

A HÓNAP HÍREI

62. Magyar Spektrokémiai Vándorgyűlés 2019. november 11–13. SDG Családi Hotel és Konferencia Központ (Balatonszárszó, Csárda utca 39–41.)Rendezvény honlapja és online jelentkezés: http://www.spektrokemia.mke.org.hu/Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Schenker Beatrix, [email protected]

XIV. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia2019. november 11–13.SDG Családi Hotel és Konferencia Központ (Balatonszárszó, Csárda utca 39–41.)Rendezvény honlapja és online jelentkezés:https://www.mke.org.hu/KAT2019/Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Schenker Beatrix: [email protected]

Kozmetikai Szimpózium 20192019. november 21.Hotel Bara, Budapest, Hegyalja út 34.Fő témakörök:� Bőrdiagnosztikai eredmények felhasználása a termékfejlesztésben� Új formulák és hatóanyagok� A kozmetikai termékek konzerválása� Antimikrobás növényi anyagok felhasználása a kozmetikai

készítményekben� Bőrtáplálás belsőleg alkalmazott táplálékkiegészítőkkel� A fényterápia kozmetikai alkalmazásának kérdéseiA rendezvény honlapja és online regisztráció: https://e-conf.com/kozmetika2019/registration/TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: Schenker Beatrix, [email protected]

LXXIV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM ● 2019. NOVEMBER ● DOI: 10.24364/MKL.2019.11

HUNGARIANCHEMICAL JOURNAL

LXXIV. No. 11. NovemberCONTENTS

Analytical chemistry research at the Chemistry Department, University of Szeged 334

GÁBOR GALBÁCS, ISTVÁN ILISZ, ZOLTÁN GALBÁCS, and ANTAL PÉTER

The appropriate grey matter is ready for innovation, it should bejust applied. An interview with Dennis Gabor Prize winnerZoltán Kónya 340

TAMÁS KISSProteoglycans and their investigation by instrumental techniques342

GÁBOR TÓTH, KÁROLY VÉKEY, LÁSZLÓ DRAHOS,and LILLA TURIÁK

Bruckner Room LectureSynthesis of multivalent carbohydrates and their interactions with bacterial lectins 344MAGDOLNA CSÁVÁS

From grain to atomic mass 346GYÖRGY INZELT

Nature at 150 350GÁBOR LENTE

Neverbeen elements. Austrium 351GÁBOR LENTE

Book reviewA Life from Mosaics (by István Hargittai) 352TAMÁS KISSThe Sword and the Crucible (by Dóra Bobory) 353KRISTÓF KEGLEVICH

Cloud PokingCentauria 355DEZSŐ CSUPOR

Chembits 356GÁBOR LENTE

The Society’s LifeChemistry Conference 2019: Implementation and evaluation of a new concept 358

ZSUZSANNA KARDOS, PÉTER SZALAY, and CSABA SZÁNTAY, JR.

News of the Month 363

HelyesbítésA lap szeptemberi számában Huszár Csaba, Kis-Tamás Attila, GajáryAntal szerzőktől „Imidazolinok szintézise” címmel megjelent cikkben aszerzők affiliációjaként tévesen Sanofi-Aventis szerepelt. Nevezett szer-zők a Chinoin nyugdíjas munkatársai, amint az a cikk februárban meg-jelent első részéből egyértelműen ki is derül. Az a cikk Sanofi/Chinoinaffiliációval jelent meg. A szerzők ezt a cikket is ezzel az aláírással küldtékbe. A felelős szerkesztő, a vállalat ismételt névváltoztatását követve, meg-gondolatlanul változtatta meg az affiliációt. Ez hiba volt. Amennyibenezzel akaratlanul is a vállalatnak vagy valamely munkatársának sérelmetokoztunk volna, szíves elnézésüket kérjük.

Az MKL szerkesztősége

november 11–13. 62. Magyar Spektrokémiai Balaton-Vándorgyűlés és XIV. Környezet- szárszóvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia

november 21. Kozmetikai Szimpózium 2019 Budapest

Konferenciák, rendezvényekRendezvénynaptár – 2019

● alaptagdíj: 10 000 Ft/fő/év ● nyugdíjas (50%): 5000 Ft/fő/év ● közoktatásban dolgozó kémiatanár (50%) 5000 Ft/fő/év● ifjúsági tag (25%): 2500 Ft/fő/év ● gyesen lévő (25%) 2500 Ft/fő/év

Tagdíjbefizetési lehetőségek:● banki átutalással (az MKE CIB banki számlájára: 10700024-

24764207-51100005)● a mellékelt csekken ● személyesen (MKE-pénztár, 1015 Budapest, Hattyú u. 16. II/8.)Banki átutalásos és csekkes tagdíjbefizetés esetén a név, lakcím,

összeg rendeltetése adatokat kérjük jól olvashatóan feltüntetni.Ahol a munkahely levonja a munkabérből a tagdíjat és listás átutalás

formájában továbbítja az MKE-nek, ez a lista szolgálja a tagdíjbefizetésnyilvántartását.

Borsodi Vegyipari Napok2019. november 28.MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Díszterem, Miskolc, Erzsébet tér 3.

A HÓNAP HÍREI



A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA MEGJELENÕ FOLYÓIRATA • LXXIV. ÉVFOLYAM • 2019. NOVEMBER • ÁRA: 850 FT

Nemzeti Kulturális Alap

A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Alaptámogatja

A TARTALOMBÓL:

A megfelelő szürkeállomány rendelkezésre áll az innovációhoz, csak használni kellene

A kiadvány a Magyar Tudományos

Akadémiatámogatásával készült

Analitikai kémiai kutatások Szegeden

Documents

A TARTALOMBÓL: A megfelelő KÉMIKUSOK LAPJA