1022 Budapest, Marczibányi tér. 3. Tel: 212-57-04/233www.addeturiskola.hu

/2008.

Az Addetur Alapítványi

Szakiskola és Középiskola

PEDAGÓGIAI (nevelési és szakmai)PROGRAMJA

Érvényes: a 2008-as tanévtől visszavonásig

Mottó:

Ha egy gyerek szidalmakban él, megtanulja az ítélkezést.

Ha egy gyerek haragban él, megtanulja a harcot.

Ha egy gyerek félelemben él, megtanulja a rettegést.

Ha egy gyerek szánalomban él, megtanulja az önsajnálatot.

Ha egy gyerek gúnyban él, megtanulja a szégyent.

Ha egy gyerek féltékenységben él, megtanulja az irigységet.

Ha egy gyerek szégyenben él, megtanulja a bűnbánatot.

Ha egy gyerek biztatásban él, megtanulja az önbizalmat.

Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a türelmet.

Ha egy gyerek dicséretben él, megtanulja az önbecsülést.

Ha egy gyermek megértésben él, megtanulja a szeretetet.

Ha egy gyerek helyeslésben él, megtanulja magát szeretni.

Ha egy gyermek elismerésben él, megtanulja, hogy jó, ha célja van.

Ha egy gyerek önzetlenségben él, megtanulja a nagylelkűséget.

Ha egy gyerek tisztességben és őszinteségben él, megtanulja mi az igazság és a becsület.

Ha egy gyerek biztonságban él, megtanulja, hogy bízzon magában és a többiekben.

Ha egy gyerek barátságban él, megtanulja, hogy jó a világban élni.

Ha egy gyerek nyugalomban él, megtanulja megtalálni a saját békéjét.

/Dorotthy Law Nolte/

Pedagógia programunkat e felelősség mentén fogalmaztuk meg.

2

TARTALOMJEGYZÉK:

A. PREAMBULUM

l. Az intézmény adatai

2. Bevezető

3. Helyzetelemzés

B. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

4. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiaialapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggőpedagógiai feladataink

8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos célok

10. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítőprogramok

11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

13. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái,továbbfejlesztésének lehetőségei

14. Környezeti nevelés és egészségnevelési program

C. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

15. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, azok heti kötelező és szabadonválasztott tanítási órái, nem kötelező tanórák, szabadidős foglalkozások

3

16. Az iskola által alkalmazott tantervek megnevezése, annak tananyag és követelményrendszere (melléklet)

17. Az alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásánakelvei és szempontjai

18. Az iskola magasabb évfolyamába lépés és az iskolában maradás feltételei

19. Az iskolai beszámoltatás, a tanuló teljesítménye, az ismeretek számonkérésének követelményei, magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái

20. Az egyes modulok értékelése és minősítése valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

21. Az érettségi vizsgák rendje

22. A középszintű érettségi vizsga témakörei

23. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

24. Érvényességi rendelkezések

D. MELLÉKLETEK

25. A mozgássérült fiatalok mozgásfejlesztésének programja

26. Tantervi és módszertani útmutató gyengénlátó tanulókat oktató-nevelő többségi iskolák számára

27. Tantervi és módszertani útmutató autista tanulókat oktató-nevelő többségi középiskolák számára

4

A. PREAMBULUM

l. Az intézmény adatai

1.1. Az iskola hivatalos elnevezése:

ADDETUR Alapítványi Szakiskola és Középiskola

1.2. Az iskola székhely:

1022 Budapest, Marczibányi tér 3.

1.3. Az iskola fenntartója:

ADDETUR Alapítvány1022 Budapest, Marczibányi tér 3.

1.4. Az iskola működési engedélye, módosítások:

Működési engedély száma: 14-2840-5/2008.Jogerőre emelkedés dátuma 2008. 10. 04.

1.5. Az iskola földrajzi működési területe:

Budapest és környéke Pest megye Szabad iskolaválasztás jogán az ország bármely területe az iskola befogadóképességének

függvényében

1.6. Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személyként működő költségvetési szerv /1. sz. melléklet: Alapító Okirat/

1.7. Az intézmény gazdálkodása:

Önállóan gazdálkodó szervezet.

1.8. Az iskola alaptevékenysége:

Alaptevékenységek:- felzárkóztató képzés (1 éves)- általános szakiskolai képzés (2 éves)- szakiskolai képzés folytatásaként szakképzés (1, 2, 3 éves)- szakközépiskolai képzés (2 éves)- gimnáziumi képzés (5 éves) idegen nyelvi (angol) előkészítéssel- felnőttképzés

A vállalkozással végezhető tevékenységek:

5

- az alaptevékenységgel összefüggő vagy azt helyettesítő és kiegészítő szolgáltató tevékenység;

- szolgáltató és termelő tevékenység során előállított termékek értékesítése;- eszközök és helyiségek bérbeadása.

1.9. A képzés formái, profiljai

Felzárkóztató oktatásFelvételi kor: 15 év és 25 életév közöttSzakiskolára felzárkóztatható fiatalok számára

Szakiskolai képzés a) Általános jellegű képzés Feltételei kor: 14. és 23. életév között (9. és 10. évfolyam). Pályaorientáció: könnyűipari, valamint ügyviteli jellegű.

c)Irodai asszisztens 33 346 01 1000 00 00

Képzési idő: az általános iskola, illetve a szakiskola befejezése után 2 tanév (felzárkóztatás orientált tartalommal és rehabilitációs kiegészítéssel, illetve szakmai képzés). Feltételi kor: 16. életév betöltése.

d) Női szabó 33 542 05 0010 33 03 Képzési idő: az általános iskola, illetve a szakiskola befejezése után 3 tanév

(felzárkóztatás orientált tartalommal és rehabilitációval, illetve szakmai képzés).

Feltételi kor: 16. életév betöltése.

Szakközépiskolai képzésSzámítástechnikai rendszergazda, számítógéprendszer-karbantartó elágazás54 481 03 0010 54 05Képzési idő: érettségi után 2 tanév

GimnáziumKépzési idő: az általános iskola befejezését követő egy tanévben idegen nyelvi (angol) előkészítés, majd 4 tanév az OM által jóváhagyott óratervi keretben, általános célú tantervi anyaggal.

FelnőttképzésElsősorban mozgássérült, érettségit és/vagy szakmát szerezni kívánó felnőttek számára

Megjegyzés: a szakiskolai szakokon központi közismereti és szakmai, valamint helyi tantervek alapján folytatjuk a képzés. A közismereti tárgyak tartalmát pontosítottuk a mozgássérültek rehabilitációját segítő mozgásnevelési gyakorlatokkal. Ezért a helyi tanterveket (programokat) a szakiskolában 1, 2 illetve 3 tanévre készítettük el.

1.10. Az alapítás éve:

1993.

6

1.11. Az érvényben lévő alapító okirat száma, kelte:

14-2840-2/2008.2008. 08. 22.

1.12. A tantestület értékrendje:

Belső értékek:

szakmai igényesség hitelesség következetesség személyesség, odafigyelés, inklúzió együttműködés, segítőkészség szociális érzékenység teljesítmény türelem támogató környezet hagyományaink harmónia, teljesség szeretetteljes légkör komfort

Külső értékek:

akadálymentesség felszereltség komfortossághoz szükséges tárgyi és személyi feltételek

1.13. A tantestület által választott mottó

„Kérlek fogadj el olyannak, amilyen vagyok, s akkor egyre jobb leszek!keménységed és elvárásaidzorddá és undokká tesznek.De ha szeretsz, jóságod sugarábanújra megszelídülök,és elfogadlak én is.Ha csak az eredményeimalapján tartasz értékesnek,elveszek.De ha pusztán önmagamértszeretsz, sikert sikerre halmozok.Semmit se tégy, csak szeress,és én felnövök magamhoz.”

Simon András

7

2. Bevezető

Iskolánk 1993-ban szerveződött azzal a pedagógiai és szakmai céllal, hogy a halmozottan sérült (elsősorban mozgássérült) és hátrányos helyzetű, ép értelmű, önálló életvitelű fiatalok nevelését és képzését szakiskolai és középiskolai keretek között, akadálymentes környezetben megoldja.Az elmúlt évek alatt a kezdeti állapothoz képest az új képzési irányoknak megfelelően változott az iskola neve. A szakiskolások és a szakmunkástanulók mellett 1997. szeptember 1-től az érettségizettek szakmai képzését is beindítottuk, továbbá a gimnáziumi tanulók oktatását is átvettük a Kós Károly Gimnáziumtól. Kronológiai sorrendben az alábbiakban foglalhatók össze az említett változások:

1. Induláskor az iskolának csak szakmai képzési irányai voltak: szőnyegszövő, számítógép-kezelő és nőiruha-készítő. Közben az igényeknek megfelelően bővült a szakmai-struktúra. Beindítottuk a Számítástechnikai szoftver üzemeltető oktatást az érettségizett fiatalok bevonásával. Fontos és jelentős lépésnek tartjuk ma is az említett szakirány beindítását, illetve a meglevő képzések folytatását.

2. Szintén az 1997/98-as tanévben indítottuk a 4 éves gimnáziumi oktatást a MÁI Hermina úti részlegében. A szakiskola pedig bővült a pályaorientációs szakaszú textil és ruhaipari, illetve számítástechnikai irányultsággal.

3. 1998. szeptember 1-jétől áttértünk a szakiskola 9. évfolyamon az általános képzésű, de szakma-előkészítést is nyújtó megoldásra - a tankötelezettek bevonásával. Ezzel az iskola a szakképzési és gimnáziumi oktatás mellett új tartalmú 2 + 3 tanévig tartó oktatásra tért át. Az újszerű szakmai képzés a NAT ismeretanyagára épül. Sikeres volt a felnőtt korú fogyatékos fiatalok nappali tagozatú képzése is. A hozzánk jelentkezettek többsége halmozottan sérült fiatal volt. Ők voltak azok, akiket a régiók oktatási központjai nem fogadtak, de esetenként ennek ellenére támogatást nyújtottak.

4. 2008. szeptember elsejétől az OKJ változása miatt új szakmai képzéseket vezetünk be. A Nőiruha-készítő képzést a Női-szabó, a számítógép-kezelő, használó képzést a 2 tanéves irodai asszisztens, a Szoftver-üzemeltető képzést pedig a 2 tanéves Számítógéprendszer-karbantartó képzés váltja fel. Ettől a tanévtől minden képzésünk elérhető lesz esti tagozaton a felnőtt mozgássérült emberek számára is.

Iskolánk fő célkitűzése továbbra is a sajátos nevelési igényű, elsősorban mozgássérült, hátrányos helyzetű, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű ill. roma származású fiatalok általános és szakmai képzése akadálymentes környezetben, speciális, integrációs módszertan alkalmazásával, amely lehetőséget teremt valóságos inklúzió megvalósulására. Tanulóink számára ezért lehetővé tettük – a lehetőségeinkhez mérten - az iskolán belüli átjárhatóságot, az alap - és középfokú szakmai képzést, valamint a gimnáziumi tananyag elsajátítását. A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képesség fejlesztést és kompetencia alapú oktatást, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak teljes körű figyelembe vételével.

Az iskola tevékenységének rövid leírása:

Iskolánk azzal a céllal jött létre, hogy segítse a mozgássérült fiatalok beilleszkedését a társadalomba és javítsa a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésüket. Az iskola 15 éves működése alatt ennél sokkal többet ért el: az országban egyedülállóan integrálta a

8

közoktatásban tandíjmentesen a sajátos nevelési igényű (mozgás-, látás-, hallássérült, problémás szociális háttérből érkező, pszichés zavarokkal küzdők, stb.) diákokat. Az intézmény a 8. 9. és 10. osztályt, vagy középiskolát befejezett fiatalok középszintű oktatását és szakmai képzését biztosítja védett körülmények között, akadálymentes környezetben. Az intézmény a különböző szakokon, a központilag előírt és helyi programokkal kiegészítve elméleti és szakmai tartalmú képzést folytat. A Gimnázium 5 évfolyamos, amely évfolyamonként egy osztállyal működik.A Szakiskolában a 9. és 10. évfolyamon informatikai, könnyűipari ill. ügyviteli jellegű pályaorientációs programmal kiegészített képzést nyújtunk. A 10. osztály elvégzése után a tanulók 2 vagy 3 tanéven keresztül Irodai asszisztens, illetve Női szabó szakmát tanulhatnak.Az érettségizett fiatalok a 2 éves Számítógéprendszer- karbantartó képzésben vehetnek részt.Az iskola a Mozgássérültek Állami Intézete (MÁI) épületén belül működik. A MÁI egyben rehabilitációs elhelyezést is biztosít a mozgássérült, naponta bejárni nem tudó fiatalok számára.Feladatunknak érezzük, hogy a nálunk nevelt, oktatott, foglalkoztatott, különböző akadállyal élő fiatalok, az életre ne egy számukra elszigetelt környezetben készülhessenek fel, hanem abban a világban, ahol később meg kell találniuk a helyüket, amelyben a lehető legönállóbban be kell illeszkedniük. Ehhez kívánunk számukra minden tekintetben optimális környezetet biztosítani, az önálló életvitelre való felkészülést segíteni az életük e különösen jelentős szakaszában. Ezt segíti a mozgássérültek esetében egyénre szabott mozgásterápia, fizikoterápia, gyógylovaglás, sportfoglalkozások, a tanulásban akadályozott, vagy más pszichés-, viselkedési problémával küzdő fiatalok egyéni, személyre szabott, kompetencia alapú fejlesztése. A szabadidő hasznos eltöltésére gazdag szakköri kínálatunk, továbbá kulturális és sportrendezvények állnak mind a speciális nevelési igényű, mind az ép fiatalok rendelkezésére.Munkánk során tanúi lehetünk annak, hogy olyan fiatalok, akikről talán már a társadalom, a többségi oktatás lemondott, jó eredményeket érnek el a tanulásban a megfelelő speciális, személyre szabott megsegítéssel. Érettségi vizsgát tesznek, továbbtanulnak a felsőoktatásban, szakmát tanulnak, vagy más OKJ-s képzésben vesznek részt. Ezen felül, amin talán a legfontosabb, embernek érezhetik magukat azáltal, hogy egészséges társaikkal képesek együtt élni, dolgozni, sőt egymást szeretettel elfogadni, befogadni, egymással akár életre szóló barátságokat kötni.A hozzánk járó egészséges fiatalok (akik sokszor komoly beilleszkedési zavarokkal kerülnek iskolánkba), az itt töltött évek során életük hátralévő részére érzékennyé válnak a szegregáció okozta problémákra, képessé válnak arra, hogy befogadják és segítsék a valamiféle „mássággal” rendelkező társaikat. Célunk tehát - egyfajta társadalmi szerepvállalásként -, működő módszerünk külvilág számára történő bemutatása, szemléletünk kommunikálása.

3. Helyzetelemzés

3.1. Az iskola helye a szűkebb környezetben

Iskolánk Budán a II. kerületben, közlekedési szempontból jól elérhető helyen található.

Kapcsolatunk van: II. kerület önkormányzatával és intézményeivel Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal illetékes ügyosztályaival Mozgássérültek Állami Intézetével

9

kerületi kollégiumokkal Marczibányi Téri Művelődési Központtal Alapítványi és Magániskolák Egyesületével

Iskolánk nyitott minden kapcsolatfelvételre, amely az iskola életének folyamatosságát és fejlődését segíti.

3.2. Az iskola kapcsolata tágabb környezetben a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel

Kapcsolatot tartunk a következő szolgáltató intézményekkel, annak érdekében, hogy fiataljaink a számukra megfelelő fejlesztésben, oktatásban és nevelésben részesüljenek:

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

Látásvizsgáló Országos Szakértői Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

Helyi és regionális Pszichiátriai Intézetek Kerületi és regionális Nevelési Tanácsadók Helyi és regionális Tanulási Képséget Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottságok Helyi és regionális Pedagógiai Szakszolgálatok Helyi és regionális Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Helyi és regionális Gyermekjóléti Szakszolgálat Független Pedagógiai Intézet

3.3. Elvárások a társadalmi kapcsolatok tükrében

3.3.1. Elvárások önmagunkkal és iskolánkkal szemben

A központi általános és szakmai követelmények teljesítéséhez igazodnak.Nehéz lenne behatárolni, hogy a szülők, a tanulók, a fenntartó, a szakhatóságok vagy a mindennapi kihívások elvárásai közül melyek az elsődlegesek, melyek a fontosabbak. Számunkra a tanítással összefüggőek egyformán lényegesek, mert szeretnénk egyetemlegesen megfelelni a felénk támasztott elvárásoknak. Ilyen megfontolásból végeztünk felmérést a "felhasználói" körben is, akik segítik célkitűzéseinket. Folyamatosan elemezzük a felvetődő igényeket és javaslatokat, és összegezzük az iskolánkkal szembeni jogos igényeket, elvárásokat.

3.3.2. A szülői és tanulói elvárások

Lényegileg, megegyeznek iskolánk célkitűzéseivel és ezek az alábbiakban fogalmazhatók meg:

nyújtsunk korszerű ismereteket a tanulók számára úgy az elmélet, mint a gyakorlat terén,

fejlesszük a tanulók képességeit, amelyek megalapozzák a szakmai intelligenciájukat, nyújtsunk segítséget a szülőknek gyermekeik nevelésében,

10

adjunk lehetőséget a tanulók továbbfejlődésére, a gyengébbek felzárkóztatására, a tehetségek kibontakoztatására, a személyre szabott nevelésre, oktatásra,

készítsük fel a tanulókat az élet megpróbáltatásaira, adjunk segítséget a végzetteknek abban, hogy megtalálják helyüket az életben, biztosítsunk lehetőséget a tanulóknak szabadidős tevékenységekre (kulturális, sport,

szakkörök, stb.) anyagilag támogassuk a rászoruló családok gyermekeit.

Természetesen a felsorolt elvárások teljesítése mellett pedagógusaink igényét is figyelembe vettük.

3.3.3. Az iskola szülői háttere, a tanulóközösség összetétele

azok a szülők, akiknek sajátos nevelési igényű, vagy hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, ép értelmű és önálló életvitelre alkalmas gyerekük van, és akik részt vállalnak gyermekeik oktatásában, nevelésében;

olyan tanulók, akik azonosulni tudnak célkitűzéseinkkel és elképzeléseinkkel, és mindent megtesznek azért, hogy tudásukat és gyakorlatiasságukat állandóan gyarapítva értékes és képzett emberekké váljanak;

olyan szülők és tanulók, akik elfogadják pedagógiai és szakmai programjainkat; olyan pedagógusoknak, akik az oktató-nevelő munka elhívatott képviselői és vállalják

a sajátos nevelési igényű és hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok integrált oktatásában-nevelésében jelentkező problémák kezelését, megoldását.

3.3.4. A társadalmi és fenntartói elvárások

Látszólag könnyű megfogalmazni, hiszen az iskola fenntartását, irányítását az érvényes törvények, szabályok behatárolják. Ez azonban valóban látszólagos, mert az utóbbi években történt törvényi változások sokrétű koordinációs munkát igényelnek az iskola részéről. E téren a jó munkakapcsolat megtartása a célunk. Törekszünk az iskola életét meghatározó törvényi rendelkezések betartására, a piacgazdasági változások figyelemmel kisérésére és a sajátos nevelési igényű, továbbiakban SNI fiatalok adottságaihoz, elvárásaihoz igazodó szakmai és pedagógiai feltételek megteremtésére. Olyan profilok kialakításában gondolkodunk, amelyek hosszú távon megoldják a végzett fiatalok munkába állását, foglalkoztatását, ezzel lehetőséget adva az öngondoskodásra és a társadalomba történő tényleges integrációra.

3.4. Az oktatás terepe:

Budapest, II. kerület Marczibányi tér 3. Mozgássérültek Állami Intézetének A és C épülete

3.5. Személyi feltételek:

Az iskola dolgozóinak létszáma: 24 fő, ebből: főállású pedagógus 17 fő óraadó pedagógus 5 fő

kisegítő: 2 fő

A pedagógus létszám megoszlása:

11

igazgató 1 főigazgató helyettes 1 főfőállású tanár 15 főóraadó tanár 5 fő

Összesen: 22 fő

A kisegítő dolgozók megoszlása:könyvelő: 0,7 főiskolatitkár 1,0 főpénztáros 0,3 főkonduktor 1,0 főrendszergazda: 0,3 főgyógypedagógiai asszisztens: 1,0 főtestnevelő-gyógytestnevelő: 1 fő

Pedagógusok szakterületi bontásban közismereti tárgyat tanít 15 fő, ebből egyetemet végeztek 12 fő

főiskolát végeztek 3 főszakmai elméletet tanít 1 fő, ebből főiskolai és műszaki tanár végzettségű 1 főszakmai gyakorlatot tanít 4 fő, ebből főiskolát végzettek 3 fő

A nevelőtestület szakmailag és pedagógiailag jó felkészültségű. Szerencsés, hogy a távozottak helyére felvettek általában igen hamar beilleszkednek, és az évek során kellemes munkahelyi légkör, jó kollektíva alakult ki. Hátrány, hogy a pedagógusok nem rendelkeznek gyógypedagógiai végzettséggel a törvény által előírt képesítésük mellett, de hiányosságaikat az intézmény át- és továbbképzési terve szerint folyamatosan pótolják. Nagy segítséget nyújt e téren a pedagógus-továbbképzés központi támogatása, amely lehetővé teszi az intenzívebb pedagógus át- és továbbképzéseket.

A testület tagjai az új technikák és technológiák ismertetésével segítik a hallgatók munkáját. Sajnos elképzeléseiket, törekvéseiket az iskola nem mindig tudja támogatni a szűkös anyagi helyzete miatt.

3.6. Tárgyi feltételek:

Iskolánk 15 éve működik és néhány változást már megélt. Tárgyi eszközeink lassú ütemben gyarapodtak, beszerzéseink a tantervi változásokat követik.Jelenlegi feltételeinket a következők jellemezik.

Helyiségeink:

a) az elméleti oktatáshoz:- 8 tanterem (általános képzéshez)- 1 tornaterem

b) a gyakorlati oktatáshoz:- 1 ruhaipari tanműhely- 3 számítógépterem

12

c) az ellátó helyiségeink:- 1 tanári szoba- 1 vegyesraktár- 1 konduktori terem- 1 fejlesztőpedagógiai terem- 1 titkársági helyiség- 1 igazgatói iroda

d) egyéb – az intézettel közösen használt - helyiségek:- 1 leányöltöző- 1 fiúöltöző- 1 ebédlő- 1 büfé- 1 orvosi rendelő- tornaterem

Oktatási eszközök:

a) számítástechnikai és multimédiás eszközök:- számítógép hálózat, internet hozzáférési lehetőséggel (65 db számítógép,

korszerűsítésük folyamatos)- 5 interaktív tábla- projektorok - DIGI multimédiás doboz- Tv, video, hanghordozók

b) az oktatáshoz alkalmanként használt szemléltető eszközök- térképek- oktató táblák, képek- makettek- könyvek stb.

c) szakmai oktató és szabadidős eszközök- varrógépek, vasalók stb.- hímzőgép- szővőkeretek- elektromos égetőkemence

Fejlesztő eszközök

a) mozgásfejlesztő segédeszközök (speciális székek, priccsek, labdák, személyemelőgép, kardiokerékpár stb.)

b) kognitív fejlesztő eszközök (logikai játékok, társasjátékok, programcsomagok, könyvek stb.)

Tantermeink berendezése jó állapotú. Fejlesztési terveinkben első helyen szerepel a természettudományos tantárgyak taneszközeinek bővítése.

3.7. Az iskola anyagi feltételei

13

3.7.1. Költségvetés

Az iskola nevelési és szakmai programjának megvalósítását a személyi és tárgyi feltételek biztosítják. Működési költségeink általában folyamatosan emelkednek. A szakképzési alapra befolyt célzott támogatási összegekből eddig csak a szakmai képzés legfontosabb eszközeit sikerült beszereznünk. Pályázati pénzekből pedig az egyéb területek fejlesztését oldottuk meg, kismértékű önerő felhasználásával. Az iskolai oktatás személyi és tárgyi feltételei folyamatosan javulnak, de az egyre növekvő elvárások egyre több ráfordítással járnak. Az eszközök üzemeltetése és fenntartása, karbantartása és a bérleti díj emelkedése egyre nagyobb terhet ró az iskolára és a fenntartóra.Minden lehetőséget kihasználunk. A fenntartó által biztosított pénzügyi keretet saját vállalásokkal bővítjük (pl. női-ruhákat készítünk, bérmunkát vállalunk, vagy számítógéptermeket és a varrodát bérbe adjuk stb.). Számítunk a normatív állami támogatás emelkedésére és reméljük, hogy a kiírt pályázatok útján jelentős fejlesztések válnak elérhetővé. A csoportfinanszírozás bevezetése jelentős nehézségeket ró iskolai költségvetésünkre.

3.7.2. Létszámgazdálkodás

A 2008/2009-es tanévben 12 osztályt kívánunk indítani. Ez a szám két osztállyal több az elmúlt tanévben indított osztályok számával. A központi és a helyi tantervek alapján számított a pedagógus létszámigény az alábbiak szerint alakul:

Tantárgy Ellátandóóraszám

Szükséglet/ fő

Tanárelegendő többlet hiány

Magyar nyelv ésirodalomTörténelem

3221

1,450,95

++

MatematikaFizika

257,5

1,140,34

++

Kémia 5 0,23 + BiológiaFöldünk és környezetünk

10

8

0,45 0,36

+

+Testnevelés és sport* 20 0,91 +Természetismeret, egészségtan

14 0,64

Számítástechnika 14 0,64Angol nyelv 28 1,27 +Német nyelv 17 0,77 +Szakmai előkészítő + szakmai gyakorlat

2137

0,951,68 +

Rajz és vizuális kultúra 5 0,23 +Társadalomismeret 4 0,18 +Ének-zene 7 0,32 +Mozgókép és média 5 0,23 +Emberismeret és etika 1 0,05 +Filozófia 1 0,05 +Osztályfőnöki óra 12 0,55 +Szabás szakrajz 3 0,12 +

14

Ruhaipari anyag és áruismeret

4 0,16 +

Viselettörténet, modellrajz

1 0,04 +

Szerkesztés, modellezés

3 0,12 +

Ruhaipari technológia 5 0,25 +Ruhaipari géptan 1 0,04 +Munka és környezetvédelem

1 0,04 +

Modellezési gyakorlat 2 0,08 +Szabás gyakorlat 2 0,08Ruhaipari gépismeret 1 0,04 +Vállalkozási ismeretek 4 0,16 +Szg. Kez, szoftverh, munkasz.

7 0,32 +

Projektmanagement 6 0,27 +Hardveres, szoftveres feladatok

8 0,36 +

Számítógépes rendszerek kiép.

8 0,36 +

Szg-pes rendsz. telepítése

3 0,12 +

Műszaki angol 6 0,27 +Szg kez. gyakorlat 7 0,32 +Hardveres, szoftveres f el. gy.

6 0,27 +

Szg. rendsz. kiép. gy. 4 0,16 +Szg. rendsz. telep. gy. 3 0,12Pályaorientáció-fejlesztés

5 0,25 +

Rehabilitációs óra 125 5,7 +Asszisztensi teendő 30 1 +

3.8. Az iskola szervezeti felépítése, irányítása

Az iskola többcélú, egységes intézmény.Tanulmányi, szervezeti egységei: gimnáziumi és szakképzési évfolyamok Az iskola szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

3.8.1 Az igazgató és az igazgatóhelyettes

Az igazgató és az igazgatóhelyettes munkájának tartalmát a munkaköri leírások és az SZMSZ tartalmazza.

3.8.2. Az iskola vezetősége

szűkebb vezetőség tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesMegbeszéléseit hetente (illetve szükség szerint) tartja, folyamatosan végzi a munkatervben rögzített feladatok folyamatelemzését.

15

Feladata, hatásköre: a munkatervi feladatok szervezése, ellenőrzése, tapasztalatok értékelése, döntés-előkészítés, igazgatói hatáskörben döntések meghozatala.

kibővített vezetőségének tagjai: az alapítvány elnöke, kuratóriumi delegáció, az igazgató,

igazgatóhelyettes, a minőségbiztosítási támogató csoportvezetője, a szülői szervezet képviselője, munkaközösség vezetők, iskolatitkár, a diákönkormányzatot segítő tanár, a diákokat érintő napirendeknél az iskola diákigazgatója

3.8.3. Intézményi közösségek

A nevelőtestületA nevelőtestület a többször módosított közoktatási törvény 56., 57. §-a szerint működik.

Szakmai munkaközösségAz iskolában a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működnek szakmai munkaközösségek.

Szülői SzervezetA szülők iskolai képviseletét a Szülői Közösség látja el. Tagjai az osztályonként delegált, és önként jelentkező szülők. A szülői szervezet a közoktatási törvényben előírt módon működik.

DiákönkormányzatA diákönkormányzat a közoktatási törvény és Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik. Nagy hangsúlyt fektetünk a diákönkormányzat közösségi nevelésben betöltendő szerepére.

DiákközgyűlésA diákközgyűlés a törvényben előírt módon működik.

OsztályközösségA közös tanulócsoportba felvett diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége nyilvános jelölés után titkos szavazással megválasztja az osztály diákbizottságát, és küldötteket delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe.

A tanulók egyéni problémáikkal az iskolai életre vonatkozó javaslataikkal az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz és a vezetőihez, az iskolai diákvezetőséghez, az iskolagyűléshez és más, - iskolán kívüli - diákfórumokhoz fordulhatnak.

Minőségbiztosítási támogatócsoport Feladata, hogy feltárja és segítse a nevelő-oktató munkát. Feltérképezi az intézmény partnerkapcsolatait, a partnerek elvárásait, hogy az iskola, mint szolgáltató minél pontosabban tudjon megfelelni a kívánalmaknak. Segíti, hogy az iskolavezetés és a tantestület előtt világosan megfogalmazott célok és feladatok legyenek, és azok megvalósítását megfelelően ütemezze. Elkészíti az Intézményi és Minőségirányítási Programot és segíti annak végrehajtását.

3.9. Tevékenységek

Az értékek közvetítését, a célok megvalósítását tantárgyi órakeretekben, tanórán kívüli tevékenységekben végezzük. A kötelező tantárgyakat és a szabadon választható tevékenységeket, az óraszámokat az iskola helyi tanterve tartalmazza.

3.8.1. Tanórai keretben oktatott tantárgyak:

16

gimnáziumi képzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, élő idegen nyelv (angol és német), matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, társadalmi ismeretek, mozgókép és médiaismeret, emberismeret és etika, bevezetés a filozófiába, vállalkozási ismeretek, testnevelés (normál, könnyített-, gyógytestnevelés, mozgásterápia)

általános szakiskolai képzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, élő idegen nyelv (angol), matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő(textil és ruhaipari illetve számítástechnika jellegű), testnevelés (normál, könnyített-, gyógytestnevelés, mozgásterápia)

női szabó szakiskolai képzés:

irodai asszisztens szakiskolai képzés:

számítástechnikai rendszergazda képzés:

felnőttképzés:

3.9.2. Tanórán kívüli tevékenységek:

Kötelező jellegű

Heti rendszerességgel: mentori foglalkozások, korrepetálások, tehetséggondozás fejlesztőpedagógiai terápiák: diszlexia, diszgráfia, diszkaklulia reedukáció,

részképességfejlesztés, tantárgyi megsegítés önismereti csoport (osztályfőnöki ajánlásra)

Alkalmanként: gólyaavató, szalagavató iskolanapok: sportnap, vetélkedők, kreatív foglalkozások stb. iskolai ünnepélyek

Szabadidős tevékenységek

Heti rendszerességgel: gyöngyfűzés szőnyegszövés, foltvarrás dráma bibliaóra sportszakkörök

Alkalmanként: mozi-, színház- és múzeum-látogatás kirándulások belső és külső tanulmányi és sportversenyek

17

3.10. Mindennapi élet

Az iskola mindennapi életében a külső és belső szabályzatok (pl. közoktatási tv., a tanév rendje, az iskolai SZMSZ, házirend) rendelkezései az irányadóak.

3.10.1. Kiadványaink:

tanévenként iskolai digitális évkönyv iskolaújság kisfilmek

3.10.2. Házigazdák voltunk a következő rendezvényeken:

területi sportversenyek, kerekesszékes kosárlabda bajnokság színházi drámatagozatos előadás

3.10.3. Tanulóink eredményei:

Az iskola szakmai színvonalának eredményeképpen egyre inkább a köztudatba kerül, hogy súlyos mozgássérült fiatalok is képesek eredményes érettségi vizsgát tenni. Évente növekszik azon tanulóink száma, akik emelt szintű vizsgára jelentkeznek (12 tanulóból 2006-ban 1 fő, 14 tanulóból 2007-ben 1 fő, 2008-ban 13 tanulóból 5 fő). Mozgássérült tanulóink bekerültek egyetemi, főiskolai oktatásba is, ahol megállják a helyüket. Erre korábban nemigen volt példa.

Részt veszünk országos és helyi (szakmai és tanulmányi) versenyeken, ahol rendszeresen díjakat kapnak tanulóink versmondásból; vers, dalszöveg és prózaírásból, szakmai munka készítésére, továbbá sporteseményeken több tanulónk országos helyezéseket ért el.

B. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

4.1. Pedagógiai alapelvek

4.1.1. Általános elvek:

Egyetemes emberi kultúra tisztelete Nemzeti kultúra, nemzeti értékek ápolása A társadalom és a helyi közösség által közösen elfogadott értékrend átadása Eddig kialakult hagyományok tisztelete és újak meggyökereztetése Egészséges életre nevelés Környezet védelme Mentálhigiéniás védelem A „másság elfogadása”

4.1.2. Integráció és inklúzió

18

Iskolánk sajátossága, hogy SNI, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és nem speciális nevelési igényű fiatalokat integrálva nevel, oktat. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a következő feltételek megvalósulása elengedhetetlen:

Pozitív attitűd kialakítása a negatív előítélet elkerülése érdekében Befogadó környezet kialakítása, társadalmi környezet érzékenyítése Függőségi kapcsolat kialakítása az együtt tanulás és a közös tevékenységek

pozitív élményként való megélése által Egyéni képességek és a tudás kamatoztatása közösségben Önmagával elégedett ember Az eddig felszínre nem került rejtett képességek felfedezése,

kibontakoztattatása, kompetencia alapú oktatása, fejlesztése

4.1.3. Egyéni fejlesztés, egyedi elbírálás

Pedagógiánk alapvető célja, hogy minden iskolánkban tanuló fiatal a számára optimális nevelésben, oktatásban, fejlesztésben részesüljön. Célunk, hogy azon képességeiket, amelyben jók, minden oldalról megtámogassuk, amelyek pedig hiányosak azon területeken megsegítésben részesüljenek. Célunk továbbá, hogy olyan képességek és tudás birtokába juttassuk tanulóinkat, amelyeket az életben feltétlenül képesek alkalmazni. A megfogalmazott célok megvalósulása érdekében tartjuk fontosnak az Egyéni Fejlesztési Tervek elkészítését.

A terv elkészülésének alapfeltételei:

Diákjaink minden oldalú megismerése Egyénre szabott célok és feladatok megfogalmazása rövid és hosszú távra

egyaránt minden területen (tanítási órák, egyéni fejlesztés, mentorfoglalkozások stb.)

Dokumentálás (alaphelyzet, fejlődési tendenciák, célok újra fogalmazása, összegzés)

Konzultáció és együttműködés a fiatalokkal foglalkozó pedagógusokkal, a szülőkkel egyaránt

4.2. Nevelési célok

Iskolánk célja az SNI, elsősorban mozgássérült, és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok nevelése, szakmai és közismereti tantárgyak oktatása.

Nevelésünk középpontjában mindig a tanuló áll, aki egyénileg, csoportban vagy osztálykeretben tanul és

- a személyiségének fejlesztésével foglalkozunk;- megoldjuk a beilleszkedésével, magatartásával összefüggő problémáit,

segítjük tevékenységét;- a diákönkormányzat bevonásával megkönnyítjük a közösségbe való

beilleszkedését;- jogát érvényesítjük;- érdeklődését folyamatosan fenntartjuk;- a korszerű és tudományos szakmai és közismereti ismeretek elsajátítására

ösztönözzük;- a mindenkori értékrend megadásával mintákat adunk.

19

Nevelési céljaink közül fontosnak tartjuk:- az erkölcsi,- a testi,- az esztétikai,- az értelmi,- és a munkára nevelést.

Igen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink- kötelességtudóvá váljanak,- humanizmusra,- szolidaritásra,- egészséges életmódra neveljük.

Fontosnak tartjuk a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megoldását.

4.2.1. Iskolánk eredménycéljai

Eredménycéljainkon a társadalmi igényeknek megfelelően változtatni kívánunk az új technológiák és a változó igények miatt. A változásokat módszereink megválasztásában, az oktatás szervezésénél is figyelembe vesszük Kellő körültekintéssel járunk el a tananyag összeállításban és a követelményszintek megállapításában, amely az Egyéni Fejlesztési Terv kidolgozására épül.

Eredménycéljainkat a következőkben foglalhatjuk össze: Tudatosan törekszünk arra, hogy céljainkat elérjük, és feladatainkat megoldjuk;

összességében: a tanítás- tanulás folyamata zökkenőmentesen bonyolódjék. Ügyelünk arra, hogy az ismeretek és gyakorlatok széleskörű és korszerű

tartalommal teljesedjenek ki a tanulók tudatában.. Folyamatosan fejlesztjük tanulóink gondolkodásmódját, problémamegoldó

képességét, kommunikációs készségét. Fontosnak tarjuk, hogy művelt, munkát szerető, továbbtanulásra és igényességre

törekvő diákokat engedjünk életútjukra. Az önálló életkezdéshez, a munkába-álláshoz, a minőségi munkavégzéshez a

szükséges ismereteket maradéktalanul átadjuk.Az előzőek biztosításához elengedhetetlen az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása.

4.2.2.. Iskolánk működési céljai

A tanulás, tanítás feltételeinek biztosítása érdekében:

A technika gyors fejlődésével folyamatosan lépést kell tartanunk. Az elektronikus adathordozó eszközök korszerűsödése megköveteli a helyi tanterv kiegészítéseit, a tárgyi feltételek javítását. E téren végzett munkákkal függ össze az alábbi kimutatás, amely beszerzéseinket orientálta az elmúlt tanévben.

Új beszerzés: 5 db interaktív tábla, kiegészítőkkel; szavazórendszer; térképek; CD-k; szakkönyvek; interaktív történelmi atlasz; hálózatba kapcsolt gépek számának növelése; metszetek.

A szakmai tantárgyak fejlesztési terveit a központi tantervek fokozatos bevezetésével valósítottuk meg.

20

A kulturált iskolai környezet megtartása érdekében

Tanulóinkban a rend, tisztaság, esztétikum megteremtése, megőrzése iránti igény kialakítása kiemelt iskolai célprogramok keretein belül és a mindennapos élet során.A szülők, részvételét, segítségét igényeljük és elfogadjuk.

A tanulói érdekvédelem biztosítása érdekében

Iskolánk diákönkormányzata az osztályonként választott diákokból szervezett bizottság irányításával, a szabályzatuknak megfelelően működik. A diákfórumot az iskola pedagógusainak közreműködésével az iskolai tanulók szervezik.Az iskola a diákönkormányzat tevékenységét segíti és biztosítja a törvény adta jogaik gyakorlásához szükséges feltételeket.

A diákönkormányzat tagjai az iskola kijelölt pedagógusával tartják a kapcsolatot, és közösen tevékenykednek.

A pedagógus önművelési, intézményi tanulási, minőségi, szakmai munkavégzése érdekében

Támogatást nyújtunk szakkönyv-vásárláshoz. Lehetőséget biztosítunk számítógép, és internet használatára. Szakmai továbbképzések szervezésével segítjük pedagógusaink szakmai fejlődését, igény szerint támogatjuk kollegáink továbbtanulását.

A pedagógusok érdekvédelmének biztosítása érdekében

Támogatjuk a pedagógusaink szakszervezeti részvételét. Az iskola fenntartója és vezetője felé formális és informális keretek között kommunikálhatják észrevételeiket, kéréseiket.

A környezet számára nyújtandó közművelődési szolgáltatások

Szülők szakmai tanácsolása különböző fórumokon, sportversenyek, kulturális rendezvények szervezése.

4.3. Az iskolai nevelő-oktató munka részcéljai, feladatai, eszközei, sikerkritériumai

Az iskolai munkában résztvevő klienscsoportok a következők:

Nem SNI tanulók

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (közöttük roma származású tanulók)

- szociális nehézségekkel küzdő

SNI tanulók:- mozgássérült,- tanulásban akadályozott (pl.:részképesség és tanulási zavarok, enyhe

értelmi fogyatékosság),- beilleszkedési, magatartás és viselkedés problémás,- látás és hallássérült (kis arányban),- belszervi,

21

- halmozottan sérült,- autista tanulók

4.3.1. Általános pedagógiai célunk minden évfolyamunkra és oktatási csoportunkra, hogy tanulóink képesek legyenek a tényleges együttélésre, a másság elfogadására, a toleranciára.

4.3.2. A O. gimnáziumi évfolyam pedagógiai céljai, alapelvei:

Idegen nyelvi alapozó év. Az anyanyelvi és matematikai eszköztudás kialakítása, megfelelő szintre hozása, a különböző tanulási technikák megtanítása, a logikai műveletek gyakoroltatása.

4.3.3. A z 1-4. gimnáziumi évfolyam pedagógiai céljai és alapelvei:

Ezekben az osztályokban bővítjük a diákok látókörét, megteremtjük az általános műveltség mélyítésének lehetőségeit, segítjük önálló világlátásuk kialakulását, közreműködünk életcéljaik megtalálásában.

Felkészítjük őket az érettségire, a felvételi vizsgára és a felsőoktatásban való helytállásra, a szükséges képességek és ismeretek megtanításával. A kötelező érettségi tantárgyakon túl kiemelten kezeljük a szellemi terheléshez szükséges, kondíciót biztosító testnevelést.

A célok akkor valósulnak meg, ha a tanulók a O-4. gimnáziumi évfolyamig eleget tesznek a félévi, év végi tantárgyi minimum követelményeknek. Eredményesen, képességeiknek megfelelően leérettségiznek, és felvételt nyernek az általuk megjelölt felsőfokú intézménybe vagy OKJ-s képzésre.

Ellenőrzés: folyamatos szaktanári írásbeli és szóbeli értékelések, kisérettségi. Az ellenőrzést szaktanárok, igazgatóhelyettes, és igazgató végzik.

4.3.4. A 9-10 évfolyam általános szakmai képzésének pedagógiai részterületei és alapelvei:

Az általános szakképzés célja, hogy felkészítse a fiatalokat az általuk választott szakma lehető legjobb mértékű elsajátítására. A két alapozó év során a fiataloknak lehetőségük van arra, hogy a közismereti tárgyakban jelentkező hiányosságaikat pótolják, az egyes szakterületekhez szükséges alap képességeket a megfelelő szintre fejlesszék, és az érdeklődési területüknek, valamint képességeiknek megfelelő pálya irányába orientálódjanak. Ebben a folyamatban, a fiatalok képességeinek felfedezésében, és felfedeztetésében, a reális jövőkép kialakulásában a velük foglalkozó pedagógusoknak kiemelt szerepük van.

Az általános szakmai 10. esetenként 9. évolyamon tanuló fiatalok számára az osztályfőnök a tantestülettel és az igazgatóval történő egyeztetés után felkínálja az egyes szakképző évfolyamokra, esetleg a gimnáziumba való jelentkezés lehetőségét. A szakképzés megkezdésének feltétele a 16. életév betöltése.

4.3.5 . A szakképzési évfolyamok (1-3, 1-2 évfolyam) pedagógiai részterületei és alapelvei:

Célunk, hogy a szakképzésben részvevő fiataloknak az iskola által oktatott szakmákban lehetőséget adjunk a szakma magas szintű elsajátítására, a szakképesítő bizonyítvány megszerzésére és igényt alakítsunk ki az élethosszig tartó tanulásra.

Célunk továbbá felkészíteni a képzésben résztvevőket az igény szerinti szakirányú (művészeti, média) továbbtanulásra.

A szakképzős évfolyamokon tanulók esetében olyan szakemberek képzése a célunk, akik a különféle alapanyagok és technikák ismeretében jó minőségű, esztétikus, a

22

funkcióknak megfelelő tárgyakat tudnak készíteni. Hazánk népművészeti értékeinek átörökítésére, hagyományaik őrzésére ösztönözzük diákjainkat. A társadalomban nélkülözhetetlen kapcsolattartási képesség, kommunikációs kultúra és technikák elsajátíttatása a cél.

A célok akkor valósulnak meg, ha a tanulók eredményesen és képességeiknek megfelelően teszik le a szakmunkásvizsgát, sikeresen tovább tanulnak.

Az ellenőrzést az elméleti és gyakorlati szakoktatók, igazgatóhelyettes, igazgató végzik.

4.3.6. Iskolánkba évente érkező új tanulók csoportjára vonatkozó pedagógiai célok és alapelvek:

A problémamentes beilleszkedés elősegítése a tanulás és közösségi élet területén a gyermek és családi környezetének megismerése, a fejlesztés irányainak kijelölése a gyors beilleszkedés segítése az iskola mindennapjaiba

Igény és szükség szerint egyéni fejlesztés, hátránykompenzációs foglakozások, korrepetálás, felzárkóztatás, értékelés

4.3.7. A fejlesztő foglalkozások pedagógiai céljai és alapelvei:

A tanulást segítő képességek fejlesztése, a tantervi követelményekben szereplő alapvető olvasási, szövegértési helyesírási, matematikai képességek fejlesztése, megszilárdítása mellett biztos alap megteremtése a megfelelő szinten történő tovább haladáshoz. A minimummérések (matematika, olvasás, helyesírás) megfelelő teljesítményt mutassanak.

A szaktantárgyak esetén a kerettanterv, az iskola helyi tantervében meghatározott minimum követelményeinek minél hatékonyabb elsajátíttatása.

A visszajelzéseket szóban és írásban a fejlesztőpedagógus adja a tanulónak, az érintett tanároknak és az iskolavezetésnek.

4.3.8. A bejáró tanulók csoportjára vonatkozó pedagógiai részcélok:

Tegyük lehetővé, hogy minden bejáró tanuló részt vegyen a tanórán kívüli foglalkozásokon.

4.3.9. A sportcsoportokra vonatkozó pedagógiai célok és alapelvek:

Egészséges, edzett fiatalok nevelése, tanulóink mozgásigényének kielégítése, közösségi nevelése és személyiségfejlesztése. Ennek részletes feladatait és követelményeit az iskola Egészség- és környezetnevelési programja, valamint a fizikai állapotmérésről szóló fejezet tartalmazza.

Az iskola órakeretétől függően a tanulók és a szülők igényéhez igazodva délutáni sportfoglalkozásokat szervezünk (úszás, kosárlabda, ugrókötél, labdarúgás, szabadidősport, stb.).

Célunk és feladatunk az, hogy tanulóink minél nagyobb arányban vegyenek részt a délutáni foglalkozásokon (mindennapi testnevelés) és sportversenyeken.

23

4.4. A célok megvalósítását szolgáló oktatási és nevelési tevékenységformák

Iskolánk a Nemzeti Alaptantervnek és az arra épülő kerettanterveknek megfelelően biztosítja minden tanulónak az ismeretszerzést. A jobban terhelhető, kiemelkedő képességű diákok számára tehetséggondozó programokat, valamint az arra rászorulóknak felzárkóztató foglalkozásokat nyújtunk.

A hatékonyság növelése érdekében bevezettük a korszerű pedagógiai módszereket, a kompetencia alapú oktatást, a differenciálást, a csoport- és projektmódszert, alkalmazzuk a kooperatív technikákat.

Lehetőséget biztosítunk, hogy a tanulók elsajátítsák a tanulási módszereket és megismerkedjenek a különféle tanulási technikákkal. Az egészséges életmódot és a környezeti nevelést szolgáló foglalkozásokat is biztosítunk iskolánk összes évfolyamán.

A készségfejlesztő tárgyak körében több gyakorlati ismeretet is a tantárgyi kereteket átlépve csoportosítunk. A rajz és vizuális kultúra tantárgy keretében grafikai és festészeti ismereteket, a tárgyi néprajzot, és a kézművesség alapjait is tanítjuk.

A testnevelésre mindennap lehetőséget biztosítunk, célunk, hogy mindennapra jusson mozgásos tevékenység.

A gimnáziumi évfolyamokon az érettségi és a szakirányú továbbtanulás előkészítése a feladat. Lesz, aki az iskola szakiskolai tagozatán tanul majd szakmát; lesz, aki felsőfokú tanulmányokra készül.

Az emelt és középszintű érettségire való felkészítésre az érvényben lévő kétszintű érettségi szabályzat szerint biztosítunk lehetőséget.

Lehetőséget biztosítunk a szülői és tanulói igény esetén a kötelező szaktantárgyakból, valamint a választott tantárgyakból az előrehozott érettségi vizsga letételére.

A 0. gimnáziumi osztály a nyelvi előkészítést szolgálja.A felzárkóztató osztályban az arra alkalmasnak vélt fiatalokat a szakiskolai képzésre

készítjük fel.Választható fakultációk biztosításával megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a

gimnázium utolsó két évében a tanulók magas óraszámban foglalkozhassanak az ő érdeklődési körüknek megfelelő tantárgyakkal.

Szakiskolás tanulóinknak biztosítjuk a múzeumokban végezhető gyűjtőmunkát, alkotó műhelyek, szakmához tartozó egyéb programok (pl. divatbemutatók) látogatását, kiváló szakemberek előadásainak meghallgatását.

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

Iskolánk az általa követendő értékek közvetítése érdekében, az alábbi személyiségjegyek fejlesztését tartja fontosnak:

önállóság, önbecsülés, önbizalom önismeret, önreflexió felelősségvállalás kreativitás érdekérvényesítés tanulás, mint igény és képesség személyes célrendszer, hit szociális alkalmazkodó-képesség (kiemelten a mozgássérült és nem mozgássérült

fiatalok együttélése; továbbá az SNI, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint roma származású fiatalok együttélése)

együttműködési készség tolerancia

24

5.1. A nevelés színterei: feladatok és eszközök minden évfolyamon

5.1.1. Önálló életre nevelés a mozgássérült fiataljaink esetében

A mozgássérült személy saját minden irányú képességeinek feltérképezése az egyén bevonásával. Ezt követően az önálló életvitel kialakítása, felkészítés az önálló életre.

Ennek területei

Mindennapi életének önálló megszervezése Önellátási tevékenységek (pl. öltözködés, étkezés) Önálló közlekedés módja (intézményen belül és szűkebb és tágabb

lakókörnyezetében) Személyes hivatalos ügyek önálló intézése (pl. bevásárlás, banki és postai ügyek stb.) Szabadidős tevékenységek lehetőségeinek feltérképezése, kiválasztása

5.1.2. Az alapkészségek, képességek elsajátítása, fejlesztése

olvasási és szövegértési készség fejlesztése, olyan alapok biztosítása (értő olvasás, lényegkiemelés), mely elengedhetetlen az eredményes munkához

az olvasás örömének felfedeztetése, a könyv megszerettetése, megbecsülése, szakkönyvek, lexikonok használatában jártasság kialakítása

magyar és idegen nyelvi kommunikációs és nyelvhelyességi, helyesírási készség kialakítása és fejlesztése

számolási készség fejlesztése, mértékek megismertetése, eredményes használata a problémamegoldó gondolkodás kialakítása olyan alapvető tanulási technikák, készségek, az önálló tanulás hatékony

módszereinek elsajátíttatása, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az új ismeretek befogadására

lehetőség teremtése az arra képes tanulók számára, hogy bizonyos készségtárgyakat (rajz, tánc és dráma, színjátszás, ének) már idegen nyelven is tanulhassa. (játékos, kedvteremtő céllal)

a tanulási módszerek és eljárások elsajátítása, a kommunikációs készségek fejlesztése teherbírásuk, a precíz munka iránti igényességük növelése

5.2. Értelmi nevelés

Legfontosabb feladataink ezen a területen:

az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése

a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása az értő olvasás fejlesztése, megszerettetése az emlékezet erősítése a gondolkodási kultúra fejlesztése az önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatása könyv és könyvtárhasználat igényének kialakítása kreativitásra nevelés változatos, igényes nyelvhasználat, az olvasás megszerettetése, olvasóvá nevelés logikai műveletekben való jártasság fejlesztése

25

helyes következtetésre való készség fejlesztése versenyekre való felkészítés, tehetséggondozás megfelelő alapokat biztosítson a választott irányú továbbhaladáshoz a technika, és a tudomány vívmányainak figyelemmel kísérése, tanítási órákon,

tanórán kívüli foglalkozásokon, egyéni információgyűjtések során a korszerű, hatékony és egyénre szabott tanulási módszerek és eljárások elsajátítása, a

kommunikációs készségek fejlesztése tanórán és tanórán kívül.

5.3. Erkölcsi nevelés

A nevelés szempontjából az erkölcs azon normák, törvények összessége, amelyek a személyiségbe beépülve szabályozzák az egyénnek önmagával és másokkal szembeni magatartását. Az erkölcsi nevelés akkor lesz hatásos, ha az iskolai élet minden területét átfogja, rendszeres, tervszerű és a pozitív minták követésére alkalmat teremt. Elengedhetetlen a hiteles mintaadás a pedagógus részéről. Minden pedagógus és tanuló felelős azért, hogy az iskola házirendjében foglaltakat maradéktalanul betartsa.

Az erkölcsi neveléssel kapcsolatos feladatok:

az évezredek során kialakult írott és íratlan normák, valamint az iskolánkban közösen elfogadott szabályok megismertetése és betartatása

a nemzeti kultúrákhoz való kötődés kialakítása, a pozitív viszonyulás megerősítése értékorientált nevelés megtanítani diákjainkat a tetteikért való felelősségvállalásra, arra, hogy tiszteljék

szüleiket, a felnőtteket és a társaikat egyaránt. igényt teremteni az egymás közti pozitív viszony megteremtésére (a durvaság,

agresszivitás elkerülése szóban és tettben, megfelelő hangnem stb.) szolidaritásra nevelni mások jogainak, becsületének és tulajdonának tiszteletben tartására nevelni.

5.4. Esztétikai nevelés

Az esztétikai nevelés egyrészt az esztétikumra nevelést, másrészt az esztétikum által való nevelést jelenti.

Iskolai vonatkozásban a gyerekek olyan képességeinek fejlesztését értjük esztétikai nevelés alatt, melyeknek birtokában felfogják, átérzik, helyesen értelmezik a szépet a természetben, a társadalmi életben, alkotó tevékenységükben.

Az esztétikai neveléssel kapcsolatos feladatok:

a „szép” iránti igény felkeltése esztétikus környezet megteremtése anyanyelvi és irodalmi nevelés az igényes beszéd és írás kialakítása néprajzi, művészeti értékeink védelme a mozgáskultúra fejlesztése vizuális nevelés zenei nevelés esztétikus öltözködésre, megjelenésre nevelés a szélsőséges viselkedési és megjelenési formák kerülésére való nevelés a metakommunikáció, tekintet, gesztusok, testtartás, hanghordozás jelentőségének

megismertetése

26

5.5. Munkára nevelés

Az életre való felkészítésben központi szerepe van. A munkára nevelés az egész nevelési folyamatra kiterjed, tehát az egész személyiséget fejleszti

A munkára nevelés feladatai:

a tanulás során rendre, pontosságra nevelés takarékos gazdálkodás kialakítása baleset megelőzési ismeretek közvetítése önállóságra, együttműködésre nevelés lehetőséget adni a tanulóknak, hogy kipróbálhassák képességeiket, helyes munkaszokások kialakítása, továbbfejlesztése a munkához való pozitív viszony kialakítása problémaérzékenységre nevelés reális jövőkép kialakítása (pályaorientáció) társadalmi szerepének felvállalása

5.6. Közösségi és családi életre nevelés

A kultúrát, a szokásrendet, a közösségi élet szabályait a gyermek jórészt a családban tanulja meg, illetve kellene megtanulnia. A család egészsége a felnövő gyermek lelki egészségének döntő tényezője. Fontos, hogy a gyerek családi körülményeiről minél többet tudjunk.

a harmonikus családi élet modelljének bemutatása a szeretet, a megbocsátás, szolidaritás értékeinek közvetítése közös felelősségérzet kialakítása az egészséges párkapcsolat, mint minta bemutatása a családtörténet, rokonsági fogalmak bemutatása pozitív magatartásformák erősítése közös szabályalkotás, döntéshozás, felelősi rendszer kiépítése csoportos beszélgetések szervezése embertársaink iránti tiszteletre nevelés (együttes tevékenységekkel, a csoportérdek normáinak elfogadtatásával) a közösségek éves és havi feladatainak megtervezése osztályok közösséggé formálása tanulók pozitív hatással legyenek társaikra a baráti kapcsolatok és az empatikus közösségi érzés kialakítása, értékeinek

megismertetése

5.7. Egészséges életmódra- és testi nevelés, környezeti nevelés

Az ember egészsége és a környezet egészsége szorosan összefügg, egymást feltételezi. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő,

tevékeny részvételével alakíthatók ki. Biztosítani kell a feltételeket az egészségre neveléshez és a testi neveléshez.

A testi és egészség neveléssel kapcsolatos feladatok:

káros, függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez szükséges attitűdök és ismeretek közvetítése (dohányzás, alkohol, drog)

27

az egészséges életrend, napirend kialakítása alapvető higiéniai körülmények biztosítása a szabadidő helyes eltöltésére nevelés alapvető betegségek megismertetése, megelőzési módok bemutatása testnevelés: testi ügyesség, erő, állóképesség fejlesztése a testmozgás, sportolás fontosságának felismertetése sportolási lehetőségek megteremtése (szabadidős sporttevékenységek) a készségtantárgyakban az egészséges életmódra nevelés, a testmozgás

megszerettetése, a művészeti fogékonyság alapjainak lerakása, a kreativitás fejlesztése életvezetési ismeretek (külön tantárgyi keretben): a probléma- és konfliktusmegoldó

gondolkodás fejlesztése, önismereti tréning, személyiség-, vitakészség fejlesztése, motiválás, sikerélményekkel, és tréningekkel. Tartalmas közösségi kapcsolatok kialakítása, a korosztályt fenyegető veszélyek megismertetése.

5.8. Állampolgári nevelés

Az állampolgári neveléssel kapcsolatos feladatok:

a múlt hőseinek tiszteletére nevelés hazaszeretetre, a lakóhelyhez való érzelmi kötődésre nevelés a környezetünkben eredményes, lelkiismeretes munkát végző személyek

megbecsülése a népi kultúra megismertetése anyanyelvünk ápolása a szomszéd országokkal való kapcsolattartás lehetőségeinek megteremtése Az Európai Uniós tagságból eredő jogi- és társadalmi ismeretek elsajátítása hazánk, városunk, iskolánk jelképeinek megismertetése, tiszteletükre való nevelés Budapestnek, mint az ország fővárosának megismerése (híres szülöttei,

nevezetességei) az állampolgári jogok és kötelességek, az alapvető gazdasági ismeretek bemutatása az emberi és gyermeki jogok ismertetése színvonalas vitakultúra kialakítása az állam felépítésének, az Európai Unió szervezeteinek, és működésüknek bemutatása az iskolai demokrácia, az iskolai döntéshozatal bemutatása (pl. döntéshozatal az

iskolában, a diákszervezetek demokratikus működtetése)

5.9. Akarati nevelés

Tanulóink a rájuk váró feladatok végrehajtásában legyenek céltudatosak és kitartóak.

Az akarati neveléssel kapcsolatos feladatok:

önismeretre nevelés képessé tenni a gyerekeket arra, hogy a sikereket és kudarcokat feldolgozzák,

tanuljanak hibáikból a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése a szorgalom és az elkötelezettség kialakítása motivációs tényezők keresése

5.10. Érzelmi nevelés

28

Az a célunk, hogy az iskolában érzelem-gazdag légkör legyen, a tanár-diák és diák-diák viszonylatban a pozitív érzelmek, elfogadás és tisztelet domináljanak

Az érzelmi neveléssel kapcsolatos feladatok:

helyes gondolkodásminták kialakítása, amely az érzelmi élet meghatározója a környezeti hatásokra és önmaguk felé való szublimált érzelmek kialakítása, amely

helyes cselekvésre ösztönöz (konfliktuskezelés, feladatvállalás) saját érzésekért való felelősségvállalás megtanítani a fiatalok érzelmeik kulturált kifejezésére az elfogadás, a tolerancia képességének kialakítása és gyakorlása

5.11. Kommunikációs nevelés

Olyan kommunikációs kultúrát alakítunk ki, mely segíti a tanulók embertársaikkal való együttműködését, kultúrált érintkezését.

A kommunikációs neveléssel kapcsolatos feladatok:

megtanítani tanulóinkat arra, hogy véleményüket helyesen és egyértelműen nyilvánítsák ki, érveiket logikusan gyűjtsék össze (osztályfőnöki órák: a közösség életével kapcsolatos megbeszélések, szituációk elemzése stb., humán órák, önismereti csoport)

lehetőséget biztosítani több szóbeli feleletre, vizsgára ösztönözzük a diákokat arra, hogy tartsanak kiselőadásokat, gyakorlati bemutatókat

tanítási órákon biztosítsunk szereplési lehetőségeket tanítványainknak osztály és iskolai és iskolán

kívüli rendezvényeken, ünnepélyeken, versenyeken, pályázatokon (pl. diákigazgató kampány és választás)

a metakommunikáció, tekintet, gesztusok, testtartás, hanghordozás jelentőségének megismertetése

kommunikációs, retorikai technikák elsajátítása, kulturált vitakészség kialakítása külön órakeretben

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

A közösség olyan emberi együttélés, amelyet közös cél, értékrend, közösségi érdek köt össze.

Tanítványainknak közösségükön belül fejlődnek adottságaik, és ez képessé teszi őket személyiségük kibontakozására, mely kölcsönös ráhatás eredményeképpen érhető el. A közösség minden tagjának törekednie kell a helyes önértékelésre, a harmonikus társas kapcsolatok kialakítására. A felelősségvállalás, a tolerancia, más közösségekkel való jó kapcsolatra nevelés a cél.

Ahhoz, hogy közösségi ember legyen az egyén, a következőket kell megvalósítanunk:

a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

képessé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus kapcsolatok kialakítására és ápolására.

29

megtanítani a gyerekeket arra, hogy a konfliktusokat a megoldást elősegítő módon tudják kezelni, így társas kapcsolataik minőségét javítani.

közös normák, szabályok azonos értelmezése. olyan programokat szervezni, ahol a gyerekek közösen élnek át élményeket, és

közösen felelnek meg kihívásoknak, ahol felismerhetik közös érdekeiket. alkalmat adni a tolerancia képességének kifejezésére a szolidaritás lehetőségeivel való élés megteremtése

A pedagógiai irányítást, mely előfeltétele a tanulói öntevékenység kibontakoztatásának, elsősorban az osztályfőnököknek és mentoroknak kell biztosítaniuk. Érdekeltté kell tenni tanulóinkat, hogy sajátjuknak érezzék az iskola céljait, törekvéseit, és tevékenyen részt vegyenek a szervezésben, a rendezvények lebonyolításban is.

A pedagógus fontos feladata tehát az, hogy biztosítsa a közösség megbízottainak tevékenységét, rendszeres beszámoltatását és munkájukhoz ellenőrzéseken keresztül segítséget nyújtson.

6.1. Iskolánkban működő tanulóközösségek

6.1.1. OsztályközösségA közös tanulócsoportba felvett diákok osztályközösséget alkotnak. Az

osztályközösségek diákjai a tanórákat órarend szerint közösen látogatják.

6.1.2. Osztály diákbizottságAz osztályközösség mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége–

nyilvános jelölés után, a DÖK-SZMSZ-ében meghatározott módon titkos szavazással megválasztja az osztály diákbizottságát, és küldötteket delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe.

A tanulók egyéni problémáikkal, az iskolai életre vonatkozó javaslataikkal az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz és vezetőihez, az iskolai diákvezetőséghez, az iskolagyűléshez fordulhatnak.

6.1.3. DiákönkormányzatA diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott

iskolai diákvezetőség áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákvezetőség képviseli, és gyakorolja a diákönkormányzatot megillető jogokat. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. A tantestület és az iskolavezetés feladata a működési feltételek biztosítása mellett többek között diákönkormányzat ösztönzése arra, hogy éljen a lehetőségeivel.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá, vagy átdolgozásra visszaadja.

6.1.4. DiákközgyűlésAz iskola tanulóinak legmagasabb döntéshozó, tájékoztató-tájékozódó fóruma,

amelyen az intézmény minden diákja teljes joggal részt vehet. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesznek az iskola tanárai, valamint a diákok ügyeivel közvetlenül foglalkozó dolgozók. Működését, jogosítványait és feladatait a DÖK-SZMSZ szabályozza a fennálló törvények és az iskolai szabályzatoknak megfelelően.

Az diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze.

30

6.1.5. Tanórán kívüli tevékenységekÁltalános elv, hogy minden tanuló részt vehessen olyan tanórán kívüli

tevékenységekben, melyek tanulmányi munkáját, személyiségét pozitívan befolyásolják.

6.1.6. Szakkörök Tanulói igény szerint a lehetőségeinkhez mérten szervezünk szakköröket.

6.1.7. Kollégiumi lakóközösségek Az azonos kollégiumban, diák- vagy gyermekotthonban lakó fiatalok tágabb és szűkebb (szobatársak) közössége. Ők esetenként közös kötelező, illetve szabadon választott kollégiumi tevékenységekben vesznek részt.

7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarokkal, részképesség-zavarokkal küzdő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, roma származású valamint az SNI tanulók iskolai előmenetele gyakorta nehézségekkel teli. Éppen ezért a legfontosabb feladatunk a problémák, s azok okainak korai felismerése, pontos diagnosztizálása, és az általunk kezelhetetlennek tartott esetek kiszűrése a beiskolázási eljárás során.

Ezeknek a tanulóknak speciális, személyre szabott támogatásra van szükségük. Ehhez, kifejezetten e feladatokra képzett szakember szükséges. Ezért a saját alkalmazásban álló konduktor, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus-pszichopedagógus és gyógypedagógiai asszisztens munkája mellett szükség esetén külső szakember (ápolók, támogató szolgálat) segítségét is igénybe vesszük. Iskolánk kiemelten fontos feladatának tartja, hogy a nálunk dolgozó pedagógusok felkészültsége, a saját és külső szakemberek bevonása segítséget nyújtson mind a fiataloknak, mind pedig a szülőknek.

Ennek érdekében feladataink a következők:

a nevelőtestület felkészítése a magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarok és nehézségek kezelésére

mentor, konduktor, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus-pszichopedagógus egyéni foglakozásai

a tanítás/tanulás folyamatában a pedagógus megkeresi az alapkompetenciák stabil bázisait, arra építve kezeli a hiányosságokat, azaz egyéni fejlesztési terv szerint dolgozik

az iskolán belüli kezelhetőséget meghaladó esetekben megyei, országos szervekkel, intézetekkel való kapcsolatfelvétel

külső szakértők bevonása (nevelési tanácsadó, gyermekpszichiáter közreműködése) rendszeres kiscsoportos (pl. önismereti csoport), egyéni beszélgetések a nevelők ösztönzése arra, hogy támogatóként lépjenek föl, és segítsék a diákokat a külső

hatások értelmezésében.

8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

31

A tehetség, képesség kibontakoztatásának alapszínterei a tanórákon történő differenciált tananyag feldolgozás, szakkörök, tanulmányi és sportversenyekre valamint a közép és emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés. A fentiek érdekében életszerűen, az SZMSZ-ben megfogalmazott szabályok szerint működtetjük a szakköröket, versenyekre és az emelt szintű érettségire való felkészítést, valamint a Pedagógiai Programban, többek között annak 3.9.2. (Tevékenységeink) pontjában felsoroltakat elvégezzük.

A tehetségfejlesztés feladatai:

a tanítási órákon egyéni feladatokkal látjuk el, otthonra pedig egyéni kutatómunkával bízzuk meg őket (differenciálás)

a kiemelkedő képességgel rendelkező egyén lehetőséget kap az önálló, saját maga által szervezett tanulásra, amikor az ismeretek, készségek megszerzésének idejét, időtartamát és tempóját maga szervezi meg

lehetőséget teremtünk arra, hogy a diákok tapasztalatokat szerezhessenek az önálló problémamegoldásban

megtanítjuk őket hatékony tanulási készségek, stratégiák elsajátítására biztosítjuk számukra azt, hogy a képességeknek megfelelő szinten dolgozzanak eljuttatjuk diákjainkat olyan tapasztalatokhoz, amelyekből bátorítást kapnak az

elmélkedésre, töprengésre támogatjuk, bátorítjuk arra, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg a tehetséges tanulóknak lehetőséget adunk a versenyzésre.

8.1. Az egyéni képességek kibontakoztatásának színterei, eszközei

Iskolánkban több év távlatában és gyakorlatában kialakultak azok a tanulási színterek (tanórán és tanórán kívül), módszerek, eszközök, melyekkel eddig is törekedtünk mind a tehetséges, mind a gyengébb képességű tanulók készségeinek, képességeinek fejlesztésére, a részképesség zavarok megelőzésére, kompenzálására.

Az egyéni képességek kibontakoztatásának színterei, eszközei a képességek időben való felismerése, fejlesztése, tehetséggondozás.

8.1.1. Képességek felismerése, fejlesztése, tehetséggondozás

tanítási órákon alkalmazott változatos differenciált módszerekkel emelt óraszámú oktatással az idegen nyelv és más tantárgyak emelt óraszámú történő oktatásával szakkörök szervezésével iskolai tanulmányi, művészeti és sportversenyek rendezésével városi, regionális és országos tanulmányi és sportversenyeken való részvétel biztosításával a versenyekre való felkészítéssel képesség és haladás tempója alapján történő kiscsoportos foglalkozásokkal gazdag tevékenységkínálattal országos kompetenciamérésen való részvétellel iskolai könyvtár és az iskolai informatikai bázis használatával internet használat biztosításával

8.1.2. Gyengébb képességű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink segítése és felzárkóztatása

32

tanítási órákon alkalmazott változatos differenciálási módszerekkel (esetenként gyógypedagógiai asszisztens órán történő egyéni megsegítéssel)

konduktori, fejlesztőpedagógusi, gyógypedagógusi egyéni vagy kiscsoportos foglakozások szervezése szükség esetén

a hátrányok feltárása és kezelése a szaktanárok által személyes példamutatás, önzetlen emberi segítség egyéni képességekhez és felkészültséghez igazodó reális mennyiségű és a fejlődést,

felzárkózást biztosító feladatokkal fejlesztő foglalkozások biztosításával minden szaktanár megtanítja a saját szaktárgyi tanulásának hatékony módjait korrepetálások szervezésével lehetőséget biztosítunk, hogy a tanulók elsajátítsák a tanulási módszereket és eljárásokat, a

kommunikációs készségek fejlesztéséhez szükséges eszközöket az egészséges életmódot, életvezetési ismereteket és a környezeti nevelést szolgáló

foglalkozásokat is biztosítunk a felzárkóztató szakiskolai osztályban

9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos célok

9.1. Célunk, feladataink

A társadalmi feszültségek egyre nagyobb mértékben hatnak az iskola körzetében élő családokra, aminek következtében növekszik azon tanulók száma, akikre fokozott figyelmet kell fordítani, hogy pedagógiai programunkban megfogalmazott céljainkat, feladatainkat az elvárt szinten teljesítsük.

Célunk megelőzni és enyhíteni azokat a károsító és veszélyeztető körülményeket és hatásokat, amelyekkel a gyermek és kiskorú, fiatalkorú tanulóink megbirkózni nem tudnak.

Feladataink ezen a területen:

a családdal közösen keressük a megoldást, ha a szülő is együttműködik velünk ebben, szükség szerint hatósági eljárásokat kezdeményezünk olyan tanórán kívüli iskolai programokat (önismereti csoportokat) szervezünk, amelyek

segítséget nyújtanak a tanulók (szükség esetén családjuk) számára, egyéni problémáik megoldásához, illetve azok enyhítéséhez

együttműködünk a helyi családsegítő szolgálatokkal, a Nevelési Tanácsadókkal (tanácsadásra, terápiára küldés, iskolai közegben való megfigyelések végzése, elemzése) valamint Mozgássérültek Állami Intézetével

mentori hálózatot építettünk ki a tanulók pszichés és mentális megsegítése érdekében hátránykompenzációs technikákat ismerünk meg szakemberrel folytatott személyes

beszélgetések segítségével és alkalmazzuk azokat az elfogadás képességének kialakítására nagy figyelmet fordítunk mindig legyen képes pedagógus a tanulók S.O.S. jelzéseinek vételére az iskola elfogadott szabályainak betartásánál fontosabbnak tarjuk növendékeink

személyiségét

9.2. Legfontosabb gyermekvédelmi feladatok

Iskolánk kiemelten fontos feladatának tartja, hogy pedagógusaink, valamint a külső szakemberek segítséget nyújtsanak mind a gyermekeknek, mind pedig a szülőknek az iskolában és az iskolán kívül ható problémák megoldásához, kompenzálásához, kezeléséhez.

33

Ennek érdekében a következőket tesszük:

Az ifjúságvédelmi felelős felmérése alapján az adott tanévre szóló programot állítottuk össze a feladatok megoldása céljából.

A felmérés érinti a családi környezetet, és figyelembe veszi a helyi önkormányzat ez irányú tájékoztatását is. Ilyenkor az anyagilag veszélyeztettek részére külön segélyezési programot állítunk össze. Az egyéb veszélyforrásokat menetközben feltárjuk és a szükséges megelőző vagy beavatkozó tevékenységünket, program szerint rögzítjük.

Az iskola egyik legfontosabb feladata, hogy tanulóit védje és oltalmazza fizikai, szellemi és egyéb veszélyektől. Az iskolai, az otthoni és a környezeti káros hatások elhárítását, feldolgozását segíti. Ezt a munkát elsősorban az ifjúságvédelmi felelős látja el. A felsoroltak közül az iskola-szülő kapcsolatot tekintjük elsődlegesnek, mert legtöbb idejüket tanulóink az iskolában, illetve a szülői (kollégiumi) házban töltik. Fontos az osztályfőnök-diák-szülő (gondviselő, nevelő) közötti kapcsolat, amely elősegítheti a felmerült problémák megoldását, megbeszélését.

Külső segítséget nyújthat a Nevelési Tanácsadó Szolgálat, a helyi önkormányzatok, a BM ifjúságvédelmi osztály munkatársai, ellátnak valamint pszichológus, gyermekpszichiáter, orvos vagy egyéb szakember.

9.3. A feladatellátást végzők az iskolában

gyermekvédelmi felelős (az igazgató megbízására) osztályfőnökök mentorok fejlesztőpedagógus, pszichopedagógus tanulókkal kapcsolatban levő minden pedagógus

9.4. A gyermekvédelmi felelős kiemelt feladatai

A gyermekvédelmi felelőst az iskola igazgatója bízza meg határozott időre. A megbízott személy feladatait a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet (6) bekezdésében foglaltak, illetve az iskolai SZMSZ, és az annak mellékletét képező munkaköri leírás alapján látja el.

A gyermekvédelmi tevékenységben fontos szerepük van az osztályfőnököknek is, akiknek feladatuk, hogy a gyermek életkörülményeiben, tanulmányi munkájában, magatartásában, egyéb tevékenységében megmutatkozó negatív eltéréseket, rendellenességeket idejében feltárják, jelezzék a gyermekvédelmi felelősnek és tájékoztassák az osztályban tanító, illetve a tanulókat ellátó pedagógusokat.

Rendszeresen elvégzendő feladatok veszélyeztetett tanulók esetében:

a gyermekek veszélyeztetettségének felismerése a gyermekek veszélyeztetettségének enyhítése, segítségnyújtás az iskolavezetés és az osztályfőnökök tájékoztatása együttműködési kötelezettség az osztályfőnökökkel és az osztályban tanítókkal kapcsolattartás gyermek – és ifjúságvédelmi szervezetekkel családlátogatás dokumentációs feladatok

34

9.5. A veszélyeztetettség megelőzése

A veszélyeztetettség megelőzéséért a következőket kell elvégeznünk:

tájékoztatnunk a gyermeket, a szülőket a gyermekek jogairól, a gyermekek védelme, jólétének biztosítása érdekében működő szervezetekről, szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről

rendszeres tájékoztatót, felvilágosító programokat, előadásokat szerveznünk /drog, alkohol, dohányzás, testi-lelki bántalmazás stb. témákról)

a gyermekvédelmi felelős hetente egyszer fogadóórát tart szakmai értekezleteket, belső továbbképzéseket kell szerveznünk a kollégáknak az

egyes veszélyeztető tényezőkről, tüneteik korai felismeréséről osztályfőnöki órákon segítenünk kell a diákokat abban, hogy maguk is felismerjék

társaik veszélyeztetett helyzetét, tudják, kinek jelezhetik a problémákat

9.6. Leggyakrabban alkalmazott módszerek

tájékozódás tájékoztatás önismeret, önfejlesztés képességeinek kialakítása egyéni foglalkozások szakemberhez irányítás ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatok írása folyamatos konzultáció, együttműködés, fogadóóra a gyermek elfogadó szeretete a tanári felelősség hárításának elkerülése, elemző felvállalása

10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A diákok segélyezése

Szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat az iskola alkalmanként (félév és év vége előtt) segélyben részesítheti.Az elosztás elveit az iskola Szervezési és Működési Szabályzata tartalmazza.A segélyezési javaslatokat az osztályfőnökök gyűjtik össze és adják át az ifjúságvédelmi felelősnek és az igazgatónak, akik a rendelkezésre álló információk alapján, (önkormányzati igazolás, családlátogatás stb.) döntenek a segélyezés módjáról és nagyságáról.

A támogatás lehet:- pénzbeli;- tankönyv (használt könyv ingyenes átadása, alaptankönyvek használati díj ellenében

való átadása);- étkezési;- öltözködési (ruhanemű átadása, pénzbeli);- használt, de működőképes számítógépek térítéses vagy ingyenes átadása.

Diákétkeztetés

35

Iskolánk szervezi és a MÁI biztosítja tanulóinknak és dolgozóinknak a kedvezményes étkeztetését. Ebédlő és büfé áll az érdeklődők rendelkezésére. Tanulóink számára lehetőség van:

- térítéses,- térítésmentes és- részleges térítéses étkezésre.

11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

11.1. A tanulási zavart kiváltó legfőbb okok

Tanulási zavar, ha átlagos oktatási körülmények között egy gyermek nem tudja megtanulni az írást, olvasást, számolást, iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az életkori sajátosságainak és az adott évfolyam követelményrendszerének szintjétől.

Az alacsony teljesítmény néhány feltételezett oka:

központi vagy perifériális idegrendszeri sérülés a mozgásban jelentkező vezető és más társdiszfunkciókkal

tanulási zavarok, diszlexia, diszgráfia, diszskalculia, diszorthographia, melyek akadályozzák az alapkészségek elsajátítását

hiperaktivitás, figyelemzavar-szindróma, a kitartás, az iskolai elvárásoknak megfelelő koncentráció képességének hiánya, illetve elmaradottsága

részképességek zavara, vagy mentális gyengesége a tanulási motiváció hiánya szociokulturális hátrányok az iskola tanítási programja nem veszi figyelembe a gyermek életkorát, képességeit debilizáló szorongás a tanulási technika fejletlensége a tanári hatékonyság hiányosságai

11.2. Gyengébb képességű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink segítése

Újonnan érkezők felzárkóztatása

E program alapvető célja, hogy a tanulási kudarcnak kitett az általános iskolából érkező tanulók tanévkezdéskor először a hiányosságaikat pótolhatják. Szakmai jellegű előkészítő munka pedig a szakmai tananyag eredményes elsajátítását segíti.E program keretében tanulóink részére:

- kiegészítő foglalkozásokat, - tantárgyi korrepetálásokat,- egyéni mentorálást,- szakmai jellegű konzultációkat szervezünk.A problémák kiszűrése érdekében tantestületünk rendszeresen tart megbeszéléseket,

konzultációkat, akár teljes tantestületi körben is, ahol megbeszéljük a tanulót érintő kérdéseket, összevetjük a különböző szakemberek észrevételeit, javaslatait. E tevékenységünk révén a hátrányos helyzetű, beilleszkedési problémákkal, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók alkalmassá válnak az oktatás folytatására.

Hosszútávú megsegítés

36

tanítási órákon alkalmazott változatos differenciálási módszerekkel Egyéni képességekhez és felkészültséghez igazodó reális mennyiségű és a

fejlődést, felzárkózást biztosító feladatokkal fejlesztő foglalkozások biztosításával korrepetálások szervezésével

11.3. Az iskola lehetőségei, feladatai a fentiek kompenzálására

Iskolánk egyik fő profilja, hogy SNI fiatalokat (mozgássérült illetve más diszfunkciós) integrál. Ezért kiemelt fontossággal bír iskolánk életében, hogy ezen tanulók számára az önálló élethez és tanuláshoz szükséges kompetenciákat megtámogassuk.

11.3.1. Konduktív nevelési program

Minden tanév kezdete előtt – augusztus 21-e és 31-e között – a konduktorok elkészítik a Konduktív nevelési programot egyénre vagy kiscsoportra szabottan. A programot a mozgásnevelési órák keretein belül valósítjuk meg a 2008/2009-es tanévben is.

A konduktív nevelés céljai:- a pre-, peri-, vagy postnatális károsodás következtében központi idegrendszeri

sérültté vált személyek, illetve a spiromotorikus és perifermotorikus diszfunciósok szakszerű ellátása, rehabilitációja, felkészítése az önálló életvitelre, társadalmi alkalmazkodásra;

- a diszfunkcióst ortofunkcióssá tenni, azaz a helyes koordinált működés elérése, illetve megőrzése.

A konduktív nevelés feladatai:- a kitőzött – fenti célok eléréséhez – feladatok megtervezése;- a feladatok aktív végrehajtása rávezetéssel;- a tanultak alkalmazása, gyakoroltatása;- önálló gyakorlatok (ha lehetséges) bemutatása

A feladatok megoldásával el szeretnénk érni: - szenzoros, motoros, értelmi, érzelmi területek komplex fejlesztését;- a tanulók felkészítését az otthoni (kollégiumi) feladatok gyakorlására önálló vagy

segítővel támogatva.

A konduktív nevelés eszközei:

A mozgásnevelési órák speciális bútorzatát és eszközeit a szakemberek bevonásával állapítottuk meg és szereztük be.Az eszközfejlesztés szinte folyamatosan szükséges, mert csak így érhető el a tanulók szakszerű ellátása.

A konduktív fejlesztés értékelése:

A fejlesztési program teljesítésének egymásra épülő láncszemeit a konduktorok havonta értékelik írásban, de érdemjegyként az értékelés csak a tanév közepén és végén jeleníthető meg.

37

Tartós hiányzás esetén az egyéni program módosításra kerül, és az értékelés is csak az elvégzett munka teljesítése alapján végezhető el. Az egyéni célok, és feladatok minden esetben a tanulók előtt ismertetésre kerül és a szülők (gondozók, nevelők) előtt is ismert (betekinthetnek a programba).

11.3.2. Fejlesztőpedagógiai program

A fejlesztőpedagógia célja:

Azon tanulók megsegítése, akik a tanítás és tanulás folyamatában elakadtak SNI, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, roma származás, tanulási nehézség vagy zavar, beilleszkedési és/vagy magatartás problémák miatt.

Fejlesztőpedagógia feladata

Tevékenység folyamata

A tanulási zavarra vonatkozó szakértői papíron leírt diagnózis közös értelmezése, rendszerezése,

Diagnosztizáló felmérés tanév elején, Fejlesztési terv készítése formatív jelleggel, Terápia, Állapotfelmérés negyedéves ciklusokban, Célok újrafogalmazása, Év végén szummatív jellegű értékelés

Fejlesztőpedagógiai tevékenység kapcsolati rendszere

A gyerekek optimális fejlődése és a tanórán való aktív és megsegített részvétele érdekében kapcsolattartás:

szaktanárokkal, mentorral, osztályfőnökkel, iskolavezetőséggel, ellátó intézményekkel.

12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A technika gyors fejlődésével folyamatosan lépést kell tartanunk. Az elektronikus adathordozó eszközök korszerűsödése megköveteli a helyi tanterv kiegészítéseit, a tárgyi feltételek javítását. E téren végzett munkákkal függ össze az alábbi kimutatás, amely beszerzéseinket orientálta az elmúlt tanévben.

12.1. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök

Tantárgyak Kiegészítés Új beszerzés

Magyar nyelv és irodalom Új dokumentumok, CD segédanyagok

-

38

Történelem Térképek, CD-kInteraktív történelmi atlasz

Matematika Programok, szakkönyvek -

Idegen nyelv (angol,német) Nyelvi labor felszerelése

Informatika Programok, szakirodalom Internet csatlakozás, hálózatba kapcsolt gépek számának növelése, interaktív tábla, szavazórendszer

Fizika Programok, szakkönyvek Bemutatóeszközök, interaktív tábla

Földrajz CD-k, térképek, szakirodalom KőzetmintákBiológia

Szakkönyvek, programok, CD-s szemléltető filmek

Metszetek, emberi csontváz, interaktív tábla

Életvitel Filmek, programok

MűvészetekZongora, video, hanganyag

CD lejátszók, interaktív tábla

A szakmai tantárgyak fejlesztési terveit a központi tantervek fokozatos bevezetésével valósítottuk meg.

12.2. Az épületen belüli átalakítások

Az iskola a MÁI (Mozgássérültek Állami Intézete) épületében működik (bérli a helyiségeket).Az iskolai létszámváltozások, a képzési tartalom és struktúra változásai, illetve az új technológiák bevezetése a helyiségek számának és kialakításának módosítását teszik szükségessé tanévenként. Szerencsésnek ítélhetjük meg az iskola helyzetét, mert eddig teljességgel meg tudta oldani nevelés és szakmai feladatát. A 2008. szeptember 1-jei tanév indításához szükséges teremigény:

- 1 db tornaterem- 1 db tornaszertár öltöző helyiséggel- 3 db kisméretű terem a felzárkóztató, a női-ruha elméleti órák, a szakiskola 10. osztálya számára;-1 db kisméretű terem a konduktor munkaeszközeinek tárolása és ott folytatott foglalkozások lebonyolítására;- 3 db többfunkciós szertár, raktár kialakítása és berendezése;- 9 db nagyobb méretű, 15-20 fő befogadására alkalmas tanterem;- 1 db kisebb méretű fejlesztő tanterem.

Az eszközöket, gépeket általában a szakképzési alapból és a pályázatokon elnyert pénzből kívánjuk beszerezni.

13. A szülő, tanulók, pedagógus együttműködésének formái, további fejlesztésének lehetőségei

39

13.1. A szülő és az iskola kapcsolatának tartalma

Kiemelt feladatként kezeljük az iskola pedagógusainak közvetlen, őszinte és folyamatos kapcsolattartását a szülőkkel, a szülői közösségekkel. Ennek érdekében évente 3 alkalommal tartunk szülői értekezleteket. (Iskolakezdéskor, novemberben és március hónapban.)Negyedévenként megvizsgáljuk, hogy a tanulók rendelkeznek-e megfelelő számú érdemjeggyel. Félévkor, illetve év vége előtt 1 hónappal a gyengén vagy bukásra álló tanulók szüleit írásban tájékoztatjuk.

Kapcsolataink a következők szerint szerveződnek.:

Szülői értekezletek: tanévnyitó és az osztályozó konferenciák után mindig, illetve alkalomszerűen.

Típusai: iskolai szintű,o osztály szintű,o rendkívüli.

Nyílt fogadónap (félévenként). Tájékoztatás az ellenőrző könyv útján. Szaktanári fogadóórák (beosztás szerint). Konzultációk, személyes megbeszélések az érintettek között előre egyeztetett

időpontban.

Iskolánk igényli a szülők (gondozók) folyamatos érdeklődését, véleménynyilvánítását és javaslattételét minden iskolát, diákot és a nevelést-oktatást érintő kérdésben, ezért bevezettük az év eleji igényfelmérést.Iskolánk pedagógiai munkáját a Diákönkormányzat segíti. Nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, amely segíti pedagógusaink munkáját.

Tekintettel arra, hogy intézményünk országos beiskolázású (nem körzeti), ezért próbálkozásaink ellenére szülői munkaközösség és iskolaszék nem működik megfelelőképpen.

13.2. A tanuló és az iskola kapcsolatának tartalma

Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, a Házirend alapvetően szabályozza az iskola és a tanuló kapcsolatát. Szükséges azonban, hogy a tanulókkal, osztályközösségekkel mindennapi élő kapcsolatunk legyen, illetve tanulóink folyamatos tájékoztatásban részesüljenek, megtudják mindazon napi információt, mely szükséges az eredményes együttműködéshez.

Ennek terepei:

havonta egy, az éves időtervben meghatározott napon iskolagyűlés tanulókkal történő egyéni beszélgetések iskolai, osztályfaliújságok diákközgyűlés diákönkormányzat megbeszélései faliújságok internetes kapcsolat

40

14. Környezeti nevelési és egészség nevelési program

14.1. Az környezeti nevelés célja az iskolában

A nemzeti alaptanterv az iskolák környezeti nevelési feladatait minden műveltségi területre általánosan és konkrétan, az egyes műveltségi területekre is megfogalmazza.Ebből következik, hogy nem szorítkozhatunk sem egyetlen életszakaszra vagy tantárgyra, hanem csak a nevelés, oktatás egészére.

14.2. A környezeti nevelés kerettantervi előírásai

„A környezeti nevelés és oktatás a környezeti értékek felismerését és a környezetre vonatkozó fogalmak tisztázását szolgálja. Törekvése olyan képességek kialakulásának elősegítése, melyek szükségesek az emberi kultúrák és a környezet közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez, a környezetorientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó, tudatos és felelősségteljes cselekvési készség kifejlődéséhez.”

Iskolánknak nem alapfeladata környezetvédelmi szakemberek képzése, de környezeti nevelésünkkel elősegíthetjük tanulóink környezettel kapcsolatos magatartásának és életvitelének alakulását.

14.3. Iskolánk környezeti neveléssel összefüggő feladatai beépíthetőek:

az anyagi világ természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyakba (fizika, kémia, biológia),

az ember és környezete kapcsolatait sokoldalúan vizsgáló földrajz tantárgyba,

a különböző technológiák életünk mindennapjainak környezetre gyakorolt hatásait feltáró szakmai alapozó ismeretek tantárgyaiba,

a felelősségvállaló, környezettudatos állampolgári magatartást, környezeti erkölcsöt, személyes világnézetet alapozó történelem, társadalomismeret és emberismeret tantárgyakba,

a természet és épített környezetünk szépségeit, harmóniáját közvetítő anyanyelv és irodalom valamint a művészeti tantárgyakba,

az osztályfőnöki órák anyagába, az e célra szervezett iskolai munkatervi programokba (akciók,

ünnepségek, tanulmányi kirándulások) iskolai nevelésen kívüli lehetőségeinkbe (múzeumi programok, növény

és állatkerti programok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, környezetvédő civil szervezetek programjai).

14.4. A középiskolai környezeti nevelés előzményei és szükségszerűen érvényesülő szempontjai:

- a tanuló környezetkultúrájának gyökerei a család környezetkultúrájában,- környezeti ismereteket az általános iskola nevelési és oktatási folyamata

megalapozta,- az ember és a környezet megbonthatatlan kapcsolata a környezeti nevelés fő

célját jelenti,

41

- a környezeti nevelés összhangra törekszik a nevelés alapvető értékeivel, képviseli a humanizmust, toleranciát, demokratizmust,

- a felelős környezeti magatartás formálja a tanuló személyes aktivitását, tevékenységét, illetve arra épít.

- igyekszik a tanulókban tartós, maradandó irányultságokat erősíteni a közös és személyes jövő és boldogulás iránt.

- a hatékonyság érdekében törekedni kell a hitelességre, nyitottságra, együttműködésre, segítő emberségre.

14.5. A környezeti nevelés módszerei

az adott téma sokoldalú megközelítése (természettudományi és társadalmi), analizáló - szintetizáló megismerési folyamat mellett a holisztikus megismerési

folyamatra törekvés, lokalitás - globalitás szétválaszthatatlanságának bemutatása, élményhelyzetek biztosítása, folyamatos kommunikáció tanár - diák között az ember – környezete vonatkozásában.

14.6. Az iskolában megjelenő környezeti nevelési tartalmak a helyi tantervben

a) A közismereti tantárgyakban megjelenő ismeretek (témakörök)

(Lásd e téma függelékekként a helyi tanterveket!)

b) A szakképzéshez kapcsolódó környezeti nevelés

A szakmai terület képzési rendszerének ez ideig is szerves részét képezte a környezetvédelmi ismeretek oktatása. Pontos és részletes ismeretanyagot adtunk tanulóinknak szűkebb szakterületük tevékenységéről környezetvédelmi szabály- és eljárásrendjével kapcsolatosan.Az eddigieket kiegészítve még hatékonyabban tervezzük az egyéni és kolletív ökotudat létrehozását, megszilárdítását, szorosan kapcsolódva a fentiekben leírt közismereti környezeti neveléshez.Még kiemeltebben kezeljük az új termékek, gyártmányok és alkalmazott technológiák környezetvédelmi aspektusait. Hasznos ismereteket adunk a modern információs technológiák környezetvédelmi következményeiről, alkalmazásuk hasznáról, ebben rejlő lehetőségekről.A szakmai képzéseken belül érintőlegesen, de kitérünk a modern közgazdaságtan környezeti értékelésére. A környezeti makro- és mikroökonómia néhány elemére (fenntartható fejlődés, eltartó képesség, fenntartható ipari-, mezőgazdasági stratégiák, stb.), utalva a természeti erőforrások és a környezetszennyezés gazdaságtanára.

14.7. Környezeti nevelésünk tanórán kívüli programjai

Iskolai programok

szakkör: környezeti probléma alaposabb megismerését segítendő tanulmányi kirándulás: hazánk történelmi és természeti emlékhelyeire

szervezetten tanévenként az iskola munkatervében tervezetten:

Föld napja vetélkedő,

42

szelektív hulladékgyűjtési akció (száraz elem, műanyag, papír), plakát, fotó, grafiti készítése környezetvédelmi témakörből, osztályok tisztasági versenye.

Együttműködés

Részvétel a környezeti nevelés segítését célzó pályázatokhoz – a kiírás lehetőségei szerint, aTanév Rendjének megfelelően.Együttműködés a kerületi és tágabb környezetben működő hivatalos és civil szervezetekkel.

14.8. Az iskolai egészségnevelés lehetőségei:

ismeret közérthető átadása, az egészség megvédése a betegségek megelőzése céljából, az élet és az egészség alapvető értékeinek megtanítása, illetve ezek megóvására

magatartási alternatívák ajánlása. a tanulók motiválása az egészséges magatartás elsajátítása céljából. az iskolai környezet megfelelő kialakítása a testi-, lelki-, szociális fejlődés biztosítása

céljából. Ebben a pedagógusoknak is jelentős szerepük van a mintaadással, illetve azzal, hogy rávilágítanak az egészség, a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúlyra.

14.8.1. Iskolánk egészségnevelésének főbb színterei:

a tanórák (elsősorban a biológiaórák, az osztályfőnöki és atestnevelés órák adott témáihoz kapcsoltan),

mindennapos testedzés lehetősége (a kötelező testnevelési, könnyített testnevelési és mozgásnevelési órákon kívül minden délután különböző sportolási lehetőségek várják a tanulókat: labdajátékok, kondicionáló torna stb.). Ennek beosztása a tanév helyi rendjének mellékleteként jelenik meg.

munkavédelmi és tűzvédelmi oktatások (az iskolai helyiségek, eszközök, gépek, berendezések szakszerű használatának ismertetése minden tanév elején, a tanműhelyekben az új technológiák alkalmazása előtt, és a rendkívüli szakmai programok előtt),

elsősegélynyújtási bemutatók, figyelünk a tanulók hangulatának változásaira, ha pedagógiai eszközeinkkel nem

érünk el eredményt, szakszolgálat igénybevételét javasoljuk, meghívott szakemberek által tartott előadások, közlekedési szabályokról, a „legális” és illegális drogokról és hatásukról a

pedagógusok, tanulók részvételével felvilágosító előadások, pedagógusok felvilágosító munkával, személyes példamutatással küzdenek a

dohányzás ellen, kiemelten kezeljük iskolánk helyiségeinek rendbetartását, tisztaságát. tantermeink szellőztetését rendszeressé tesszük, hirdető tábláinkon felhívjuk a figyelmet a káros szenvedélyek elkerülésére,

következményeire, figyelünk a tanulók egyenletes leterhelésére.

14.8.2. Speciális programjaink meghatározása, kialakítása

43

Az ifjúságvédelmi felelős koordinálásában rendszeresen tartunk minden évfolyam tanulói számára drogprevenciós foglalkozásokat. Tanévenként legalább két alkalommal sor kerül külső előadók (rendőrségi szakemberek, orvosok, meggyógyult egykori kábítószerfüggők) által tartott rendhagyó osztályfőnöki órákra. A biológia tantárgy helyi tantervébe, illetve az osztályfőnöki órák egészségnevelésre fordított időkeretébe drog-, dohányzásmegelőző és alkohol prevenciós foglalkozásokat iktattunk be.

14.8.3. Az egészségneveléssel, speciális programok megvalósításával kapcsolatos feladatok

14.8.4. Prevenció

Meghívott előadók segítségével beszélgetések az alkoholról, dohányzásról, drogról

Felvilágosító előadással egybekötött látogatás a tinédzser-ambulancián

Kortárssegítő tréningen való részvétel

Konfliktuskezelési technikák tanítása

Egészségnevelés

Pályaválasztási tanácsadás – előadó meghívása a Munkaügyi Központból

Az ifjúságvédelmi prevenciós munkát segíti az iskolapszichológus és az iskolában heti egy alkalommal rendelő – a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát is elvégző – iskolaorvos.

14.8.5. Szűrés

Hátrányos helyzetűnek célszerű tekinteni azokat a tanulókat, akik körülményeik miatt a társadalmi érvényesülésben akadályoztatva vannak, korlátozottak az alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségeik, a szociokultúrális hátterük az átlagoshoz viszonyítva alacsony.

Az állami gondozás alatt álló fiatalok száma iskolánkban a 2008/09-es tanévben 12 fő, ez tekintve, hogy tanulóink száma 167 fő, igen magas arányú. Az állami gondozott tanulóink nevelése kiemelt feladatot igényel tanárainktól.

A halmozottan hátrányos helyzetű, roma származású diákjaink a tanáraink segítő, egyéni bánásmódot alkalmazó nevelési módszereinek eredményeként az iskolai közösségbe megfelelően beilleszkedtek. Az anyagi helyzetüket nemcsak iskolai segélyekkel, hanem a számukra kiírt pályázatok benyújtásával is próbáljuk segíteni.

14.8.6. Együttműködés külső szervezetekkel

Az ifjúságvédelmi munkában a következő szervezetekkel építettünk ki kapcsolatokat:

Nevelési Tanácsadó

44

Fővárosi Munkaügyi Központ

Tinédzser Ambulancia

Kortárs-segítő csoportokat szervező intézmények: Semmelweis Egyetem, civilszervezetek

II. kerületi Oktatási Iroda

14.8.7. Drogprevenció

Programunkban a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentumban megfogalmazott egészségfejlesztést, mint komplex prevenciós módszert alkalmazzuk, amelynek lényeges eleme a pozitív egészségfogalom, valamint a különböző – egészséges életvitelhez szükséges – készségek fejlesztése. Iskolánkban a nevelés keretében történő megelőzést célzó primer prevenció akkor a leghatékonyabb, ha nem pusztán információra épül, hanem megtanítja a fiatalokat a szociális környezetükkel való bánásmódra és pozitív alternatívát is nyújt.

A drogprevenciós tevékenységünk elemei:

önismeret, énerősítés, énelfogadás konfliktuskezelés szorongásoldás a drogmentes életvitelhez szükséges készségek fejlesztése a drogfogyasztás pozitív alternatívái korrekt tájékoztatás a drogok fajtáiról, hatásairól a drogfogyasztás és árusítás jogi következményei életmód-klub szervezése kortárstalálkozó szervezése természetnap szervezése iskolai egészségnapok

14.8.8. Pedagógusaink és tanulóink és rendszeres egészségügyi szűrése, mérése

Közegészségügyi feladatok végrehajtása:

Az iskolában tanulók és a kollégiumban szakorvosi ellátást kapnak.

A közegészségügyi feladatok végrehajtása keretében végezett feladatok:

- szűrővizsgálat - orvosi vizsgálatok minden tanulónál terv szerint- tájékoztatás a különböző szűrővizsgálatokról- tisztasági vizsgálatok (közös használatú helyiségek rendszeres ellenőrzése),- elsősegélynyújtás, - balesetek jelentése, jegyzőkönyv készítése,- akut egészségügyi problémák esetén segítséget nyújtás a megfelelő egészségügyi

intézmény kiválasztásában.A fentiek meglétét az ÁNTSZ időszakosan ellenőrzi az iskolában.

45

14.8.9. Programjaink megvalósítása

Tanítási órákon, Osztályfőnöki órákon

9. évfolyamon

egymás megismerése közösségformálás önértékelés az egészséges, szilárd énkép alapjai a kudarctűrés képességének megszerzése a lelki egészséget veszélyeztető tényezők serdülőkori szorongás dohányzás alkohol „igenek és nemek az életben”

10. évfolyamon

kommunikáció barátságok konfliktuskezelés felelősség önmagunkért és egymásért családtervezés módjai szexuális úton terjedő betegségek AIDS

11. évfolyamon

a mozgás szerepe a szervezet egészséges működésében táplálkozás, étrend „én és a kilóim” lelki egészsége felnőtté válás

12. évfolyamon önismeret, pályaválasztás férfi-női szerepek család relaxáció jövőre irányulás – én ideálok hogyan álljunk helyt a munkaerőpiacon

Az osztályfőnöki órákon kívül elsősorban a biológia, a kémia, természetismeret, etika, és testnevelés órák helyi tantervébe építettünk a témához tartozó kapcsolódási pontokat.

46

C. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

14. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanóraifoglalkozások

15.1. A 2008/2009-es tanévtől alkalmazott óratervek

15.1.1. Felzárkóztató óraterve

Tantárgyak Heti óraszámMagyar nyelv és irodalom (nyelvi gyakorlatok) 3Matematika 2Természetismeret egészségtan 5Számítástechnikai alapismeretek 2Szakmai előkészítő 9Ének-zene 1Osztályfőnöki 1Történelem és társadalomismeret 2Testnevelés 2Pályaorientáció - fejlesztés 5Összes óraszám: 32

*Ezen az évfolyamon tanuló diákok tanév végén nem kapnak érdemjegyeket, elsősorban súlyos mozgássérült diákok alkotják a maximum 10 fős csoportot.

15.1.2. Szakiskolai óraterv

Tantárgyak Heti óraszám 9. évf. 10. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem 2 2Angol nyelv 3 3Matematika 3 3 Fizika 1 1Kémia 1 -Biológia 2 2Földrajz 1 1Társadalomismeret 1 -Számítástechnika 1 1Szakmai előkészítőRajz és vizuális kultúra

5** 7 0,5 0,5

Ének-zene 1 1Testnevelés/mozgásnevelés 2 2Osztályfőnöki 1 1 Összes óraszám: 27,5 27.5

** Irányultságok: - könnyűipari jelleg (női szabó gyakorlat)- ügyviteli jelleg (irodai asszisztens)

15.1.3. Gimnáziumi óraterv

Előkészítő 0. évfolyam

Tantárgyak Heti óraszámMagyar nyelv és irodalom 5Történelem 2Idegen nyelv (angol) 4Matematika 3Informatika 3Természetismeret/Egészségtan

3

Ének-zene 1Társadalomismeret 1Testnevelés 2Osztályfőnöki 1Összes óraszám: 25

15.1.4/1. Gimnáziumi óraterv

Tantárgyak Heti óraszám

9. évf. 10. évf. 11.évf. 12.évf.Magyar nyelv és irodalom*Történelem*Élő idegen nyelv (angol)*Élő idegen nyelv (német)Matematika*Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika (Számítástech.)Ének-zeneRajz- és vizuális kultúraTársadalmi ismeretekMozgókép és médiaismeretEmberismeret és etikaFilozófiaVállalkozási ismeretekTestnevelés

434431,52-22111----2

4344322222111---12

434442-2 11-1121-12

54444--2---112-112

Osztályfőnöki 1 1 1 1Mindösszesen: 31,5 35 35 37Tantárgyfelosztás szerinti összes óra 31,5 35 35 37

48

* kötelező érettségi tantárgy

15.1.4/2. Esti gimnázium óraterv

Tantárgyak Heti óraszám

9. évf. 10. évf. 11.évf. 12.évf.Anyanyelv, kommunikáció 1 1 1 1

Idegen nyelv 3 3 3 3

Történelem 1 1 1 2

Társadalomismeret 1 1 1  

Matematika 3 3 3 3

Fizika 1 1 1  

Kémia 1 1 1  Földünk és környezetünk 1 1    

Biológia 1 1 1  

Művészeti ismeretek 1 1 1 1

Informatika     1 1

Filozófia/etika       1

Szabadon tervezhető        

Informatika     1 1

Történelem 1 1 1  

Fizika  1 0,5   1

Kémia   0,5   0,5

Angol        Földünk és környezetünk       1

Biológia       0,5

Összesen 18 18 18 18

15.1.5. Óraterv az általános iskolát végzettek számára (nappali és esti)(16. életévet betöltöttek részére)

Szakma: Női szabóSzakmaszáma: 33 542 05 0010 33 03

49

T A N T Á R G Y A KHeti óraszámI. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam

11 12 13Elmélet:Szakmai idegen nyelv 36 36 64Viselettörténet 18 - -Osztályfőnöki 36 36 32Testnevelés (test kultúra) 36 36 32Marketing és vállalkozási ismeretek - 36 32Ruhaipari anyagismeret 36 - -Munka – és környezetvédelem 36 - -Szerkesztés - modellezés 108 108 64Ruhaipari technológia 108 72 128Elmélet összesen: 414 324 352

Elmélet igényes gyakorlat:Számítógépes gyártás előkészítés - 36 64Szerkesztés és modellezési gyakorlat 108 108 64Ruhaipari minőségbiztosítás - 36 16Elmélet igényes gyakorlat összesen: 108 180 144

Szakmai gyakorlat: Tűz – és munkavédelem - - 32Áruismereti gyakorlat - 36 32Marketingkommunikációs és váll. gyak.

- 36 32

Szabás gyakorlat 36 36 32Ruhaipari gépismeret 36 - -Ruhaipari szakmai gyakorlat 576 558 496Gyakorlat összesen: 648 666 624 Nyári szakmai gyakorlat (2 hét) 90 90 -Elmélet + gyakorlat összesen 1260 1260 1120

15.1.6. Óraterv érettségizettek számára (nappali és esti)

Szakma neve: Számítógéprendszer-karbantartóSzakma száma: 54 481 03 0000 00 00Képzési idő: 2 tanév (2000 óra)

T A N T Á R G Y A K Heti óraszám Heti óraszám13. évfolyam 14. évfolyam Elmélet

Gyakorlat Elmélet Gyakorlat

50

Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés

5 - 2 -

Projektmanagement 3 - 3 -Hardveres, szoftveres feladatok 5 - 3 -Számítógépes rendszerek kiépítése 3 - 5 -Számítógépes rendszerek telepítése - - 3 -Műszaki angol 3 - 3 -Számítógépkezelő gyakorlat - 5 - 2Hardveres, szoftveres feladatok gyakorlása - 3 - 3Számítógéprendszer kiépítése gyakorlat - 2 - 2

Számítógéprendszer telepítése gyakorlat - - - 3Testnevelés és sport - 1 - 1Osztályfőnöki 1 - 1 -

Összesen: 31 32

16. Az iskola által alkalmazott tantervek megnevezése, tananyag és követelményrendszere

(Lásd. csatolt mellékletben a tantárgyankénti tantervek)

17. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

17.1. A tankönyvek

A tankönyv kiválasztásának elvei

Tankönyveink kiválasztására nagy gondot fordítunk, különösen azért, mert a tankönyv a tanítás - tanulás egyik legfontosabb segédeszköze. A tankönyvkínálat nagy, a tankönyvárak pedig magasak. A kiválasztás a szaktanárok feladata, mint ahogy az új tankönyvek megjelenését is ők kísérik figyelemmel.

A kiválasztás szempontjai között szerepel a tankönyv:

tartalma, nyelvezete, taníthatósága, érthetősége, áttekinthetősége, a témák és könyvek egymásra építhetősége, lényegkiemelése, ábrák minősége és bonyolultsága, esztétikai kivitele, tartóssága és nem utolsó sorban az ára.

A kiválasztásnál a szaktanár egyéni elképzelését, véleményét természetesen figyelembe vesszük.A szaktanárok számára az új tankönyvek, szakkönyvek beszerzését vállaljuk. Így ők követni tudják az új technológiákat, módszereket.

51

A tankönyvtámogatás megállapításának módja

Tanulóink tankönyvtámogatását az osztályfőnökök szervezik és bonyolítják. A teljes összegű és a különböző mértékű támogatások odaítélését a tanulók szociális helyzetének vizsgálata előzi meg.A magas tankönyvárak miatt a végzős tanulóinktól begyűjtjük a használt tankönyveket, és ingyenesen átadjuk a rászorulóknak. Az iskola az egyre drágább tankönyvek miatt csak a rászorultakat, anyagilag rossz helyzetben lévő tanulókat tudja részben vagy teljesen támogatni. Bevezettük a rászoruló tanulók részére az ingyenes tankönyvkölcsönzési lehetőséget.

7.2. Taneszközök

A taneszközök a nevelési és szakmai program részét képezik.A taneszközök nemcsak a tanári ismeretközlést, hanem a tanulók ismeretszerzési tevékenységét is segítik a tanítás-tanulás folyamatában.Az iskola taneszköz szükségletét félévenként szaktanáraink végzik. Az iskolai szintű egyeztetés után adott szempontok alapján döntjük el a beszerzések sorrendjét, idejét. A beszerzéseknek összhangban kell állniuk a központilag kiadott eszköz és felszerelési jegyzékekben foglaltakkal.

Eszközigényüket szakmánként és évfolyamonként az alábbi fejlécű űrlap felhasználásával állítják össze.

Eszközigény

Évf.:………………….szakma:…………………..……………tantárgy:………………………..

Sorsz. Téma megnevezése és az eszköz neve

db/Ft Óraszámkb.

Tanári eszköz(db)

Tanulói eszköz(db)

18. Az iskolába kerülés és az iskolán belüli átlépés feltételei

Az iskolai felvétel alapja: 8. osztály sikeres befejezése, vagy érettségi bizonyítvány megléte, szakma - alkalmassági orvosi vizsgálat eredményessége, sikeres felvételi szóban (és/vagy írásban).

Felvételt nyer, aki: a tesztlapos felmérés (matematika és magyar) alapján a legjobbak közé

sorolható és szakmai alkalmassága orvosilag alátámasztott.

Megjegyzés: félévkor vagy év végén elégtelen tantárgyi jeggyel rendelkező tanuló és/vagy akit fegyelmi határozat elmarasztal, gimnáziumi felvételt nem nyerhet.

52

A magasabb évfolyamokba jutás feltételei:- az adott évfolyam tanulmányi kötelezettségeinek teljesítése (K.T. 71.§.(1).), vagy - különbözeti vizsga eredményes letétele.

19. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái

19.1. Az iskola ellenőrzési és értékelési rendje

A tanítás-tanulás folyamatának mérője a rendszeres ellenőrzés és értékelés. Ennek iskolánkban tájékoztató, visszacsatoló, orientáló, megerősítő és minősítő funkciója van. E funkcióknak megfelelően élünk a pedagógiai értékelés mindhárom típusával. (diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés)

Természetes velejárója az értékelésnek a pedagógiai szakmai munka belső értékelése team megbeszélések és időszakos óralátogatások keretében, amely nemcsak az eredményességről ad folyamatosan képet, hanem serkentőleg hat az iskolai munka végzésére.

A tanulói teljesítmények ellenőrzésének és értékelésének viszonyítási alapja:

a tantervi követelmények az iskolai Pedagógiai programja, Nevelési program részében rögzített célok a Házirend a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének szempontjai

Tanulói munka értékelése:

a korrekt, egységes szempontú tanulói értékelést és a visszajelzést. önértékelés fejlesztése pályaorientáció megsegítése motiváló és interiorizáló

Ellenőrzés és értékelés alapelvei:

legyen megalapozott, tükrözze a diák alapos ismeretét objektív, ugyanakkor személyre szóló legyen formái igazodjanak az életkori sajátosságokhoz kapcsolódjék hozzá tanulói önértékelés tükröződjön benne a tanár pozitív véleménye, a fejlődésbe vetett hite motiváljon, ne jelentsen ítélkezést diagnosztikus, formatív, szummatív rendszeres, nyilvános következetes, indokolt, körültekintő átfogó, lényegre törő és igazságos

A tanulói ellenőrzés és értékelés általános szabályai:

53

a szóbeli (vagy írásbeli) ellenőrzés - értékelés éves viszonylatban arányos, minimum havi gyakoriságú legyen,

a különböző tanulói produktumok (pl. házi feladat, szorgalmi feladat, pontozásos rendszer stb.) azonos szempontok és értékrend alapján legyenek minősítve;

a tanuló minden hónapban rendelkezzen érdemjeggyel; legyenek témazáró, illetve röpdolgozatok, de ezek ne helyettesítsék a szóbeli

ellenőrzéseket; a gyakorlati munka ellenőrzését a produktum jellemzőinek összevetésével szóban

vagy írásban végezzük; az év végi osztályzatok megállapításánál az egész évi teljesítményt vesszük

figyelembe. A gimnázium 3. osztályában május hóban próba-érettségit tartunk, amelynek

előkészítését az érintett tanárok bevonásával április hóban végezzük el.

Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez kapcsolt írásbeli feladatoknál alkalmazott elvek:

szolgálja az ismeretszerzés gyakorlatát; önálló feladatmegoldást szolgálja; jól kiegészítse a megérést szolgáló gyakorlás az elméleti felkészülést; az órán végzett gyakorlás, feladatmegoldás kiegészítését is lássa el; időben egy-egy tantárgyból a házi feladat megoldása maximum 30 percet igényeljen; gyakorlatias feladatok képezzék az anyagot; a számon kérésnél ne kerüljön a házi feladat megoldása osztályzásra, illetve csak

akkor, ha egyértelmű az önálló munkavégzés.

19.2. Tanulmányi munka értékelése

19.2.1 Az ismeretek, képességek értékelésének rendszere, a beszámoltatás módja

19.2.1.1.A mérések ideje

DIAGNOSZTIKUS: FORMATÍV: SZUMMATÍV:új tanulási, nevelési- oktatási szakaszok megkezdésekor

9. osztály elején

Szakképzés megkezdésekorSzintvizsgáknál

O. gimnázium osztály elején

Minden felsőbb osztályba újonnan érkező diák esetén

a tanulási folyamat közben tanulási, oktatási-nevelési szakaszok végén (témazárók)

félévi beszámoló, tanév végén produktumok értékelése,

1-3. gimnáziumi osztály végén kis érettségi

érettségi vizsga

év végi szakmai vizsgákszakmai vizsgák képzés befejezésekor

54

19.2.1.2. A mérések célja

DIAGNOSZTIKUS: FORMATÍV: SZUMMATÍV:Minden osztályban a szaktanár és az adott osztályban tanítók tájékozódása az alapkészségek helyzetéről, a csoportba sorolás, folyamattervezés, egyéni fejlesztés érdekében.

A tanulási hibák feltárása, az eredményes tanulás elősegítése, visszacsatolás, motiválás és megerősítés, a teljesítmények minősítése.

a tanulói teljesítmények minősítése, céldiagnózis,elemző értékelés elkészítése,vizsgahelyzet átélése

19.2.1.3.A mérések tárgya

DIAGNOSZTIKUS: FORMATÍV: SZUMMATÍV:9-10. szakiskolai, 0. és 1. gimnáziumi osztály elején Alap-kultúrtechnikák alkalmazása: olvasásmegértés, olvasás, írás, helyesírás, számolás

Aktuális év elején tantárgyi tudás

tantervi témakörök

adott tantárgyon belüli összegző tudás és rendszerben való elhelyezésének képessége

19.2.1.4. A mérések viszonyítási alapja

DIAGNOSZTIKUS: FORMATÍV: SZUMMATÍV:tanév végi tantervi követelmények

tantervi követelmények, pedagógiai program

tantervi követelmények

19.2.1.5. A mérések formája

DIAGNOSZTIKUS: FORMATÍV: SZUMMATÍV:írásbeli: tantárgyi és képesség tesztek

szóbeli: felelet

szóbeli felelet: kérdések alapján, kész vázlat szerint, vázlatkészítéssel összekapcsolva, vázlat nélkül kiselőadás formájában, beszámolók páros és project feladatokról

írásbeli forma: tesztek, dolgozatok, pályázatok, projectek, térképek

a tantervi témakörök teljesítésének mérése írásban, szóban, gyakorlatban

minden szakiskolai és gimnáziumi osztályban írásbeli vizsga: tantárgyi tesztek valamennyi vizsgatárgyból, szóbeli vizsga: írásbeli vizsga alól felmentettek számára

55

tevékenységek végzése (készségtárgyak, szakképző évfolyamokon)

szakképző évfolyamokon írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga

4 gimnáziumi osztályban az érettségi (írásbeli és/vagy szóbeli vizsga)

19.2.1.6. A mérések értékelésének módja

DIAGNOSZTIKUS: FORMATÍV: SZUMMATÍV:Miden osztályban szöveges értékelés a fejlesztéseknél illetve a szülőkkel való személyes beszélgetés.

tanulónként %-os, vagy a mérés tárgyának megfelelően konkrét szöveges értékelés.

érdemjeggyel legalább havonta egyszer

%-os megfeleléssel

rövid szöveges értékeléssel

a tantervi témakörök, vizsgák érdemjeggyel,szakképző évfolyamok elméleti és gyakorlati vizsgáin osztályzattal, 1-3. gimnáziumi osztályban a kisérettségin osztályzattal (két jegynek számít),érettségi vizsgán a szokásos értékelésnek megfelelően

19.2.1.7. A mérések követelményei

DIAGNOSZTIKUS: FORMATÍV: SZUMMATÍV:a helyi tantervben rögzített, szintezett követelmények(a kritérium szint nem teljesítésének a tanuló számára nincs osztályzattal, érdemjeggyel kifejezett következménye)

19.2.1.8. A mérések sikerkritériumai

DIAGNOSZTIKUS: FORMATÍV: SZUMMATÍV:valamennyi újonnan érkező fiatal alkalmazott tudásáról diagnózis készül.

az osztályban tanítók közös megbeszélésen megismerik ezt.

a tennivalókat beépítik munkájukba.

havonta legalább egy érdemjegy

a szülők rendszeres tájékoztatása a tájékoztató füzet útján valamennyi érdemjegy bejegyzésével

mentori hálózaton és fejlesztő munka keretén belül évente kétszer szükség esetén gyakrabban rövid szöveges értékeléssel(a tanulónak önmagához

a záróvizsgák zökkenőmentes lebonyolítása

a tanulók tapasztalatokat gyűjtenek a vizsgahelyzetekről és osztályfőnökükkelelemzik azokat

56

viszonyított haladásáról illetve a követelmények teljesítéséről)

Külső személy bevonásával komplexebb segítő, támogató értékelés a szülő felé a tanulókról

19.2.1.9. A mérések dokumentumai

DIAGNOSZTIKUS: FORMATÍV: SZUMMATÍV:értékelő lapok, tesztek, dolgozatok

tanári tevékenység - és eljárás lista a fejlesztésről.

naplók, ellenőrzők. mérőlapok, tesztek,

jegyzőkönyvek,

bizonyítványok

19.2.2. Az ismeretek, képességek írásbeli értékelési rendszere 19.2.2.1.Írásbeli feladatoknál az osztályzatok megállapításának rendje:

91 - 100 % teljesítés jeles (5) osztályzat72 - 90 % teljesítés jó (4) osztályzat52 - 71 % teljesítés közepes (3) osztályzat36 - 51 % teljesítés elégséges (2) osztályzat36 % alatt teljesítés elégtelen (1) osztályzat.

A jelzett %-os aránytól a szaktanárok indokolt esetben eltérhetnek (pl.: háziversenyek, tehetséggondozás, felzárkóztatás stb.). Központilag kiadott értékelésnél azt kell követni! A gyakorlati munka ellenőrzése, értékelése kapcsán is ezt a módszert ajánlott követni.

19.2.2.2. Írásbeli számonkérés (beszámoló) rendje:

röpdolgozatok, felmérők csak a szakórán végezhetők az osztályban tanulók jelenlétében, közreműködésével;

a feladatok pontozása és az osztályzatok kialakítása a tanulók előtt ismertnek kell lennie;

javítás után az értékelést meg kell mutatni a tanulóknak; tanulói észrevétel esetén annak jogosságát elbírálva korrigálni kell – ha szükséges – az

érdemjegyet; a szokásos módon az osztályzatokról a szülőket is tájékoztatni kell; ha az osztály 50 %-a írásbeli feladatok megoldását eredménytelenül (elégtelen)

teljesítette, akkor ismételt felkészítés után az írásbelit meg kell ismételni.

19.2.3. Az ismeretek, képességek szóbeli ellenőrzéseknél az osztályzatok megállapításának rendje:

jeles (5); ha önálló, lényegre mutató, folyamatos, összefüggő a felelet,

57

jó (4); ha önállóan, kisebb segítséggel és bizonytalansággal, de a követelményeknek megfelelő a felelet,

közepes (3); ha pontatlan, több hibával, tanári segédlettel és kiegészítéssel, rendszerezés nélküli a felelet,

elégséges (2); ha nehézkes, erősen hiányos, az ismereteket csak kérdésekre felidéző, összefüggés nélküli: minimális értékű a felelet,

elégtelen (1); ha elfogadhatatlan tartalmú, összefüggéstelen, zavaros a felelet.

19.2.4. A tanuló magatartása, szorgalma, értékelésének és minősítésének követelményei

Szempontok a magatartás minősítéséhez

Magatartás Példás Jó Változó Rossz1. Fegyelmezettség

állandó,nagyfokú

megfelelő zavaró, kifogásolható,ingadozó

gyakran zavaró, erősen kifogásolható

2. Hangnem, viselkedéskultúra

kifogástalan,példaértékű,udvarias,tisztelettudó

egyenletes,kevéssé hagy kivetnivalót

udvariatlan, nyegle

durva,goromba,hangoskodó,közönséges

3. Közösségi és társas kapcsolat

aktív, pozitív,jóindulatú,segítőkész

kezdeményező,résztvevő

nem ártó, közömbös,vonakodó

negatív,ártó,megfélemlítő

4. Házirend betartása

betartó, illetve arra ösztönző

betartó részben betartó sokat vétő

5. Felelősségérzet Vállaló fejlődő ingadozó felelőtlen, megbízhatatlan

Szempontok a szorgalom minősítéséhez

Szorgalom Példás Jó Változó Hanyag1. Tanulmányi munka

céltudatosságra törekvő, igényes,pontos

figyelmes, törekvő

ingadozó igénytelen

2. Munkavégzés kitartó, pontos,megbízható, önálló

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen, önállótlan

megbízhatatlan, gondatlan

3. Kötelességtudatmagasfokú megfelelő, néha

ösztökélni kell

felszerelése gyakran hiányos, gyakran kell ösztökélni

hiányos, nincs felszerelése, állandóan ösztökélni kell

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunka

rendszeres, érdeklődő

esetenként ösztönzésre dolgozik

ritkán egyáltalán nem

58

19.3. A jutalmazás sajátos elemei iskolánkban:

Az arra érdemes tanulókat még könyvvel, oklevéllel, ajándéktárggyal és az ADDETUR Iskoláért emlékplakettel, esetenként ösztöndíjjal jutalmazzuk.

Dicséretek

Azt a tanulót, tanulói közösséget, csoportot, aki tanulmányi munkáját, tanórán kívüli tevékenységeit kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, példamutató magatartást tanúsít, valamely versenyen kiemelkedő eredményt ér el, közösségében tartósan jó szervezőként és irányítóként dolgozik, példát mutat toleranciából társainak önzetlen megsegítéséből, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.Elismerésként adható szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi írásbeli dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell írni.

Egyéb tárgyi jutalmak

A tanuló illetve a tanulói csoportok kiemelkedő munkájukért jutalmazhatók kirándulással, táborozással, színházlátogatással és a közös tevékenységhez kapcsolódó eszközökkel, felszerelésekkel.

Tanulmányi ösztöndíj

Ösztöndíj adható annak a tanulónak, akinek tanulmányi átlaga a félév és a tanév végén legalább 4,5. Az ösztöndíjak odaítéléséről és azok mértékéről, a nevelőtestület javaslatára, minden év szeptemberében és februárjában az igazgató dönt.

„ADDETUR Iskoláért” emlékplakett

Tanév végén egy tanuló és két dolgozó kaphatja meg. Az odaítélés feltétele az iskola érdekében folyamatosan végzett jelentős tevékenység. Az odaítélésről a diákok és dolgozók szavazatai alapján az igazgató dönt.

20. Az iskolai évfolyam sikeres befejezésének további feltételei

A sajátos nevelési igényű gyerekek számára a Közoktatási törvény alapján előírt fejlesztő foglalkozásokon való részvétel kötelező:

Mozgásfejlesztés Fejlesztő terápia (részképesség fejlesztés, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

reedukáció) Önismereti csoport

21. Az iskolában tehető vizsgák és központilag végrehajtott mérések rendje

21.1. Érettségi vizsga

59

Követelményeit az Érettségi vizsgaszabályzat határozza meg.A 12. évfolyam befejezése után az érettségi vizsga 4 kötelező és 1 kötelezően választható tantárgy követelményeinek teljesítése esetén eredményes.Bizonyítvány: a középiskolai végzettséget tanúsítja.Jogosít: felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, munkakör betöltésére, érettségire épülő tevékenység folytatására.Az érettségi vizsga letétele után a hallgatók az OKJ-ben "k"-val jelölt szakképzésekbe kapcsolódhatnak be, illetve főiskolákon és egyetemeken folytathatják tanulmányaikat.Az iskolában érettségi vizsgatárgyként választható az iskola helyi tantervében megnevezett bármely tantárgy.

21.1.1. Az érettségi vizsgára az alábbi tantárgyakból és szinteken készít fel az iskola:

tantárgy középszint emelt szintmagyar nyelv és irodalom igen igenmatematika igen igentörténelem igen igenangol nyelv igen igennémet nyelv igen igenrajz és vizuális kultúra igen igenének-zene igen igenföldrajz igen igenbiológia igen igenkémia igen igeninformatika igen igenmozgóképkultúra és médiaismeret igen igen

testnevelés igen igen

21.1.2. Az érettségi vizsgára bocsátás feltételei:

Az érettségi vizsgát megkezdheti az a jelentkező, aki az adott tantárgyból az iskola helyi tantervében előírt követelményeket teljesítette, és erről bizonyítványa van. Amennyiben a tanulmányok befejezése előtt kíván valaki érettségi vizsgát tenni, a követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán kell számot adnia. Az osztályozó vizsga 3 tagú bizottság előtt történik, írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.Követelményeit a vizsgázók a kijelölt vizsgaidőpont előtt minimum két hónappal megkapják.Az osztályozó vizsgáról készült jegyzőkönyv helyettesíti a bizonyítványt a tanulmányok befejezéséig.

21.1.3. Mentességek kezelése

A mentességre irányuló kérelmet a vizsgára jelentkező a jelentkezési lappal együtt nyújtja be az iskola igazgatójának. Az igazgató a kérelemhez csatolt szakértői vélemény alapján dönt a mentesség megadásáról.

60

21.1.4. A szülők és a vizsgázók tájékoztatása

Az iskola első ízben a gimnáziumi 2. évfolyam végén tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a vizsgára felkészítő foglakozásokról, a vizsgára jelentkezés feltételeiről, a választható vizsgatárgyakról és vizsgaszintekről. Tájékoztatja továbbá az érintetteket a mentességekkel kapcsolatos tennivalókról, az előrehozott érettségi vizsga lehetőségeiről.A 12. évfolyam elején a tájékoztatást megismételjük.

21.1.5. A középszintű érettségi vizsga témakörei

1. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI, MŰVÉSZETI TÁRGYAK, EGYÉB

1. Dráma1.1. Színház- és drámatörténet

Az ókori színház és dráma1.1.1. A középkori Európa színháza és drámája1.1.2. Az angol reneszánsz színház és dráma1.1.3. A spanyol barokk dráma és színház1.1.4. A francia klasszicista dráma1.1.5. A régi magyar dráma néhány alkotása1.1.6. A XIX-XX. századi magyar színház és dráma1.1.7. A modern polgári dráma és színház kialakulása1.1.8. Csehov és Sztanyiszlavszkij1.1.9. Brecht színháza és drámái1.1.10. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói1.1.11. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom

1.2. Színház- és drámaelmélet1.2.1. A drámai műnem sajátosságai1.2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció1.2.3. A dráma szerkezeti felépítése1.2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak1.2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai1.2.6. Színházi szakmák

1.3. Színházi műfajok1.3.1. A rituális játék / szertartásjáték1.3.2. A tragédia1.3.3. A komédia1.3.4. A realista színjáték1.3.5. Az abszurd és a groteszk1.3.6. Bábjáték1.3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház

1.4. Drámajáték1.4.1. Helyzetgyakorlatok1.4.2. Történet szerkesztése és megjelenítése1.4.3. Improvizáció1.4.4. Drámajáték1.4.5. Drámapedagógia

1.5. Mozgás-, tánc- és mozgásszínházi ismeretek

61

1.5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral1.5.2. Improvizáció zenére vagy témára1.5.3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása

1.6. Bábjáték1.6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkal-

mazása drámamunkában1.7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés

1.7.1. A beszédtechnika alapjai1.7.2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása1.7.3. Pódiumműfajok

1.7.4. Egyéni vagy közös daléneklés

2. Emberismeret és etika2.1. Az emberi természet2.2. Az erkölcsi lény2.3. Az erkölcsi cselekedet2.4. Az etika megalapozása2.5. Az erények és a jellem2.6. Társas kapcsolatok2.7. Erkölcs és társadalom2.8. Vallás és erkölcs2.9. Korunk erkölcsi kihívásai

3. Ének-zene3.1. Reprodukálás

3.1.1. Éneklés3.1.2. Műelemzés

3.2. Befogadás3.2.1. Zenetörténet3.2.2. Zenefelismerés3.2.3. Zeneelmélet3.2.4. Dallamírás

4. Filozófia4.1. Filozófiai problémák

4.1.1. Mi a filozófia?4.1.2. A létre vonatkozó kérdés4.1.3. A test-lélek probléma4.1.4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság4.1.5. Az én problémája4.1.6. Az idő filozófiai értelmezése4.1.7. Végesség és végtelenség4.1.8. Az érték problémája: a jó és a szép4.1.9. A szabadság kérdése4.1.10. Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus4.1.11. A környezet- és bioetika problémái4.1.12. Globalizáció és társadalom4.1.13. Hit és tudás

4.2. Filozófusok4.2.1. Platón4.2.2. Arisztotelész

62

4.2.3. Szent Ágoston4.2.4. Aquinói Szent Tamás4.2.5. F. Bacon4.2.6. Descartes4.2.7. Locke4.2.8. Berkeley4.2.9. Hume4.2.10. Spinoza4.2.11. Rousseau4.2.12. Kant4.2.13. Hegel4.2.14. Marx4.2.15. Comte4.2.16. J. S. Mill4.2.17. Schopenhauer

4.2.18. Kierkegaard4.2.19. Nietzsche4.2.20. Bergson4.2.21. Husserl4.2.22. Heidegger4.2.23. Sartre4.2.24. Bécsi Kör4.2.25. K. Popper4.2.26. Kuhn4.2.27. Wittgenstein

4.3. Korszakok, irányzatok4.3.1. Antik görög filozófia4.3.2. Patrisztika és skolasztika4.3.3. Felvilágosodás4.3.4. Német idealizmus4.3.5. Életfilozófiák4.3.6. Pozitivizmus; Logikai pozitivizmus; Analitikus filozófia4.3.7. Posztmodern

5. Magyar nyelv és irodalom5.1. Magyar nyelv

5.1.1. Ember és nyelv5.1.2. Kommunikáció5.1.3. A magyar nyelv története5.1.4. Nyelv és társadalom5.1.5. Nyelvi szintek5.1.6. A szöveg5.1.7. A retorika alapjai5.1.8. Stílus és jelentés

5.2. Irodalom5.2.1. Szerzők, művek

5.2.1.1. Életművek5.2.1.2. Portrék5.2.1.3. Látásmódok5.2.1.4. A kortárs irodalomból5.2.1.5. Világirodalom

63

5.2.1.6. Színház és dráma5.2.1.7. Az irodalom határterületei5.2.1.8. Regionális kultúra

5.2.2. Értelmezési szintek, megközelítések5.2.2.1. Témák, motívumok5.2.2.2. Műfajok, poétika5.2.2.3. Korszakok, stílustörténet

1.6. Rajz és vizuális kultúra1.6.1. Alkotás

1.6.1.1. Vizuális eszközök5.2.2.4. Vizuális nyelv5.2.2.5. Technikák

1.6.1.2. Tevékenységszintek5.2.2.6. Ábrázolás, látványértelmezés5.2.2.7. Megjelenítés, közlés, kifejezés

1.6.2. Befogadás1.6.3. Vizuális eszközök

1.6.3.1. Megjelenítés sajátosságai1.6.3.2. Technikák, tevékenységterületek1.6.3.3. Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Kifejezés és képzőművészet

1.7. Társadalomismeret1.7.1.Társadalomismeret

1.7.1.1. A társadalmi szabályok 1.7.1.2. Jogi alapismeretek1.7.1.3. Állampolgári ismeretek1.7.1.4. A család és a felnőtté válás1.7.1.5. Kultúra és közösség1.7.1.6. A társadalmi viszonyok

1.7.2.Jelenismeret1.7.2.1. Az új gazdasági és társadalmi világrend1.7.2.2. Kultúra és globalizáció1.7.2.3. Az életmód átalakulása1.7.2.4. A növekedés határai

1.7.3.Gazdasági ismeretek1.7.3.1. Vállalkozás, vállalkozó1.7.3.2. A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban1.7.3.3. A gazdasági környezet1.7.3.4. A marketing alapjai1.7.3.5. A vállalkozás finanszírozása1.7.3.6. Fogyasztó a piacgazdaságban1.7.3.7. Nemzetközi kereskedelem

1.7.4.Pszichológia1.7.4.1. A test és a lélek, az emberi én és a tudat1.7.4.2. A kognitív funkciók1.7.4.3. A beszéd és a kommunikáció1.7.4.4. A motiváció, az érzelmek és az akarat1.7.4.5. A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek

64

1.7.4.6. Lelki egészség és betegség

1.8. Testnevelés1.8.1.Elméleti ismeretek

1.8.1.1. A magyar sportsikerek1.8.1.2. A harmonikus testi fejlődés1.8.1.3. Az egészséges életmód1.8.1.4. Testi képességek1.8.1.5. Gimnasztika1.8.1.6. Atlétika1.8.1.7. Torna1.8.1.8. Ritmikus gimnasztika1.8.1.9. Küzdősportok, önvédelem1.8.1.10. Úszás1.8.1.11. Testnevelési - és sportjátékok1.8.1.12. Természetben űzhető sportok

1.8.2.Gyakorlati ismeretek1.8.2.1. Gimnasztika1.8.2.2. Atlétika1.8.2.3. Torna1.8.2.4. Küzdősportok, önvédelem1.8.2.5. Úszás1.8.2.6. Testnevelési- és sportjátékok

1.9. Történelem1.9.1.Az ókor és kultúrája

1.9.1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten1.9.1.2. A demokrácia kialakulása Athénban1.9.1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása1.9.1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány1.9.1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése1.9.1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

1.9.2.A középkor1.9.2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői1.9.2.2. A nyugati és keleti kereszténység1.9.2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése1.9.2.4. A középkori városok1.9.2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban1.9.2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában1.9.2.7. Az angol és a francia rendi állam működése1.9.2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

1.9.3.A középkori magyar állam megteremtése és virágkora1.9.3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása1.9.3.2. A honfoglalástól az államalapításig1.9.3.3. Az Árpád-kor1.9.3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos,

Luxemburgi Zsigmond idején1.9.3.5. A Hunyadiak1.9.3.6. Kultúra és művelődés

1.9.4.Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban1.9.4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

65

1.9.4.2. Reformáció és katolikus megújulás1.9.4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia meg-

születése Angliában

1.9.5.A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás1.9.6.Magyarország a Habsburg Birodalomban

1.9.6.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása1.9.6.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora1.9.6.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc1.9.6.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban1.9.6.5. Művelődés, egyházak, iskolák

1.9.7.A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora1.9.7.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári

Jogok Nyilatkozata1.9.7.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája1.9.7.3. A XIX. század eszméi1.9.7.4. Az ipari forradalom és következményei1.9.7.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón1.9.7.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik1.7.7.7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon1.9.7.7. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései1.9.7.8. A reformkori művelődés, kultúra1.9.7.9. A polgári forradalom1.9.7.10. A szabadságharc1.9.7.11. A kiegyezés előzményei és megszületése1.9.7.12. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában1.9.7.13. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

1.9.8.Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig1.9.8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék1.9.8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban1.9.8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus1.9.8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság1.9.8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa1.9.8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években1.9.8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai1.9.8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői1.9.8.9. A szocialista rendszerek bukása

1.9.9.Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

1.9.9.1. Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei1.9.9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői1.9.9.3. Művelődési viszonyok és az életmód1.9.9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái1.9.9.5. Magyarország részvétele a világháborúban1.9.9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon1.7.10.7. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig1.9.9.7. A szovjet felszabadítás és megszállás1.9.9.8. A határon túli magyarság sorsa1.9.9.9. A kommunista diktatúra kiépítése és működése1.9.9.10.Az 1956-os forradalom és szabadságharc

66

1.9.9.11.A Kádár-rendszer jellege, jellemzői1.9.9.12.A rendszerváltozás

1.9.10. A jelenkor1.9.10.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek

problémái1.9.10.2. Az európai integráció története1.9.10.3. A „harmadik világ”1.9.10.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés1.9.10.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai

1.9.11. A mai magyar társadalom és életmód1.9.11.1. Alapvető állampolgári ismeretek1.9.11.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban1.9.11.3. A magyarországi romák1.9.11.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság1.9.11.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

2. IDEGEN NYELV

2.1. Angol2.1.1. Személyes vonatkozások, család2.1.2. Ember és társadalom2.1.3. Környezetünk2.1.4. Az iskola2.1.5. A munka világa2.1.6. Életmód2.1.7. Szabadidő, művelődés, szórakozás2.1.8. Utazás, turizmus2.1.9. Tudomány és technika

2.2. Német2.2.1. Személyes vonatkozások, család2.2.2. Ember és társadalom2.2.3. Környezetünk2.2.4. Az iskola2.2.5. A munka világa2.2.6. Életmód2.2.7. Szabadidő, művelődés, szórakozás2.2.8. Utazás, turizmus2.2.9. Tudomány és technika

3. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

3.1. Biológia3.1.1. Bevezetés a biológiába

3.1.1.1. A biológia tudománya3.1.1.2. Az élet jellemzői3.1.1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

3.1.2. Egyed alatti szerveződési szint3.1.3. Szervetlen és szerves alkotóelemek

3.1.3.1. Az anyagcsere folyamatai3.1.3.2. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3.1.4. Az egyed szerveződési szintje

67

3.1.4.1. Nem sejtes rendszerek3.1.4.2. Önálló sejtek3.1.4.3. Többsejtűség3.1.4.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

3.1.5. Az emberi szervezet3.1.5.1. Homeosztázis3.1.5.2. Kültakaró3.1.5.3. A mozgás3.1.5.4. A táplálkozás3.1.5.5. A légzés3.1.5.6. Az anyagszállítás3.1.5.7. A kiválasztás3.1.5.8. A szabályozás3.1.5.9. Szaporodás és egyedfejlődés

3.1.6. Egyed feletti szerveződési szintek3.1.6.1. Populáció3.1.6.2. Életközösségek (élőhelytípusok)3.1.6.3. Bioszféra3.1.6.4. Ökoszisztéma

3.1.7. Öröklődés, változékonyság, evolúció3.1.7.1. Molekuláris genetika3.1.7.2. Mendeli genetika3.1.7.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok3.1.7.4. A bioszféra evolúciója

3.2. Fizika3.2.1. Mechanika

3.2.1.1. Newton törvényei3.2.1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya3.2.1.3. Mozgásfajták3.2.1.4. Munka, energia3.2.1.5. A speciális relativitáselmélet elemei

3.2.2. Termikus kölcsönhatás3.2.2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly3.2.2.2. Hőtágulás3.2.2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)3.2.2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje3.2.2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban3.2.2.6. Kalorimetria3.2.2.7. Halmazállapot-változások3.2.2.8. A termodinamika II. főtétele

3.2.3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás3.2.3.1. Elektromos mező3.2.3.2. Egyenáram3.2.3.3. Az időben állandó mágneses mező3.2.3.4. Az időben változó mágneses mező3.2.3.5. Elektromágneses hullámok3.2.3.6. A fény mint elektromágneses hullám

3.2.4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás3.2.4.1. Az anyag szerkezete3.2.4.2. Az atom szerkezete

68

3.2.4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek3.2.4.4. Sugárvédelem3.2.4.5. Elemi részek

3.2.5. Gravitáció, csillagászat3.2.5.1. A gravitációs mező3.2.5.2. Csillagászat

3.2.6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek3.2.6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei3.2.6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek

3.3. Földrajz3.3.1. Térképi ismeretek

3.3.1.1. A térképi ábrázolás3.3.1.2. Térképi gyakorlatok3.3.1.3. Az űrtérképezés

3.3.2. Kozmikus környezetünk3.3.2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben3.3.2.2. A Nap és kísérői3.3.2.3. A Föld és mozgásai3.3.2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában

3.3.3. A geoszférák földrajza3.3.3.1. A kőzetburok3.3.3.2. A levegőburok3.3.3.3. A vízburok földrajza3.3.3.4. A talaj3.3.3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

3.3.4. A földrajzi övezetesség3.3.4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek3.3.4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség3.3.4.3. A forró övezet 3.3.4.4. Mérsékelt övezet3.3.4.5. A hideg övezet3.3.4.6. A függőleges földrajzi övezetesség

3.3.5. A népesség- és településföldrajz3.3.5.1. A népesség földrajzi jellemzői3.3.5.2. A települések földrajzi jellemzői

3.3.6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe3.3.6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és

jellemző folyamatai3.3.6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata3.3.6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai3.3.6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása3.3.6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

3.3.7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok3.3.7.1. A világgazdasági pólusok3.3.7.2. A világgazdaság peremterületei3.3.7.3. Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok

3.3.8. Magyarország földrajza3.3.8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai3.3.8.2. Magyarország természeti adottságai

69

3.3.8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői3.3.8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe3.3.8.5. Hazánk nagyrégióinak természet- és társadalom-földrajzi képe3.3.8.6. Magyarország környezeti állapota

3.3.9. Európa regionális földrajza3.3.9.1. Európa általános természetföldrajzi képe3.3.9.2. Európa általános társadalom-földrajzi képe3.3.9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai3.3.9.4. Észak-Európa 3.3.9.5. Nyugat-Európa3.3.9.6. Dél-Európa3.3.9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom-földrajzi

képe3.3.9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

3.3.10. Európán kívüli földrészek földrajza3.3.10.1.A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe3.3.10.2.Ázsia3.3.10.3.Ausztrália és Óceánia3.3.10.4.Afrika általános földrajzi képe3.3.10.5.Amerika

3.3.11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai3.3.11.1.A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai3.3.11.2.A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi

következményei3.3.11.3.A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

3.4. Informatika3.4.1. Információs társadalom

3.4.1.1. A kommunikáció3.4.1.2. Információ és társadalom

3.4.2. Informatikai alapismeretek – hardver3.4.2.1. Jelátalakítás és kódolás3.4.2.2. A számítógép felépítése

3.4.3. Informatikai alapismeretek – szoftver3.4.3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai

3.4.4. Szövegszerkesztés3.4.4.1. A szövegszerkesztő használata3.4.4.2. Szövegszerkesztési alapok3.4.4.3. Szövegjavítási funkciók3.4.4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben

3.4.5. Táblázatkezelés3.4.5.1. A táblázatkezelő használata3.4.5.2. A táblázatok felépítése3.4.5.3. Adatok a táblázatokban3.4.5.4. Táblázatformázás3.4.5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 3.4.5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel

3.4.6. Adatbázis-kezelés3.4.6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai3.4.6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata3.4.6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

70

3.4.6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok3.4.7. Információs hálózati szolgáltatások

3.4.7.1. Kommunikáció az Interneten3.4.7.2. Weblap készítés

3.4.8. Prezentáció és grafika3.4.8.1. Prezentáció (bemutató)3.4.8.2. Grafika

3.4.9. Könyvtárhasználat3.4.9.1. Könyvtárak3.4.9.2. Dokumentumok3.4.9.3. Tájékoztató eszközök

3.4.10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)3.4.10.1.Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák3.4.10.2.Elemi algoritmusok típusfeladatokra3.4.10.3.Rekurzió3.4.10.4.A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat3.4.10.5.Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi

tantárgyakban3.4.11. A programozás eszközei (csak emelt szinten)

3.4.11.1.Algoritmus-leíró eszközök3.4.11.2.Programozási nyelv3.4.11.3.Programfejlesztői környezet

3.5. Kémia3.5.1. Általános kémia

3.5.1.1. Atomszerkezet3.5.1.2. Kémiai kötések3.5.1.3. Molekulák, összetett ionok3.5.1.4. Anyagi halmazok3.5.1.5. Kémiai átalakulások

3.5.2. Szervetlen kémia3.5.2.1. Hidrogén3.5.2.2. Nemesgázok3.5.2.3. Halogénelemek és vegyületeik3.5.2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik3.5.2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik3.5.2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik3.5.2.7. Fémek

3.5.3. Szerves kémia3.5.3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői3.5.3.2. Szénhidrogének3.5.3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének3.5.3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek3.5.3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek3.5.3.6. Szénhidrátok3.5.3.7. Fehérjék3.5.3.8. Nukleinsavak3.5.3.9. Műanyagok3.5.3.10.Energiagazdálkodás

3.5.4. Kémiai számítások3.5.4.1. Az anyagmennyiség

71

3.5.4.2. Gázok3.5.4.3. Oldatok, elegyek, keverékek3.5.4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban3.5.4.5. Termokémia3.5.4.6. Kémiai egyensúly3.5.4.7. Kémhatás3.5.4.8. Elektrokémia

3.6. Matematika3.6.1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

3.6.1.1. Halmazok3.6.1.2. Matematikai logika3.6.1.3. Kombinatorika3.6.1.4. Gráfok

3.6.2. Számelmélet, algebra3.6.2.1. Alapműveletek3.6.2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek3.6.2.3. Racionális és irracionális számok3.6.2.4. Valós számok3.6.2.5. Hatvány, gyök, logaritmus3.6.2.6. Betűkifejezések3.6.2.7. Arányosság3.6.2.8.Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-

rendszerek3.6.2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek

3.6.3. Függvények, az analízis elemei3.6.3.1. A függvény3.6.3.2. Egyváltozós valós függvények3.6.3.3. Sorozatok3.6.3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei

3.6.4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria3.6.4.1. Elemi geometria3.6.4.2. Geometriai transzformációk3.6.4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 3.6.4.4. Vektorok síkban és térben3.6.4.5. Trigonometria3.6.4.6. Koordinátageometria3.6.4.7. Kerület, terület3.6.4.8. Felszín, térfogat

3.6.5. Valószínűségszámítás, statisztika3.6.5.1. Leíró statisztika3.6.5.2. A valószínűségszámítás elemei

21. 2. Szakmai vizsga a szakmunkás évfolyamok végén

A részletes vizsgakövetelményeket a vizsga részeire, tartalmára és értékelésére vonatkozóan a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

72

21. 3. Szakmai vizsga

A szakmai vizsgáztatás általános szabályait jelenleg a 26/2006. NKÖM rendelet határozza meg.Szakmai vizsgát az alap- illetve az érettségi vizsga letétele után végzett szakképzés befejezése után lehet tenni. A szakképzés befejezése után szakmunkás végzettség szerezhető.

21. 4. Központilag végrehajtott mérések

Iskolánk számos központilag végrehajtott mérésben vett részt, amelyeknek célja volt többek között:

a végzett munka eredményességének megállapítása, az eltelt időszak eszközfejlesztésének kontrolálása, az iskola képzési irányának helyzetelemzése, a tanulók munkájának értékelése, elemzése, felmérés (adatlap kitöltése) útján (pl.: a

folytatandó kompetencia-mérés alapján). Ennek mintájára folytatjuk a mérést a gimnázium 11. évfolyamán a 2008/2009-es tanévben.

A felmérésekben - eddig is és várhatóan ezután is - az érdekeltek aktívan közreműködtek, illetve közreműködnek.

22. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Minden tanév elején védőnő és iskolaorvos fizikai állapotfelmérést készít az iskolánkban tanuló fiatalokról.

22. 1. Mozgássérült fiatalok esetén megfigyelési szempontok

Diagnózis, műtéti állapotok, társuló diszfunkciókElbocsátó intézmény (állapotjellemzés)Korábbi foglalkoztatási formaÁltalános jellemzés (változások előző állapothoz képest)AllergiaGörcskészségIzomtónus HelyzetváltoztatásÜlésÁllásJárásManipulációÍrás módjaBeszédszervek állapota

22. 2. Nem mozgássérült fiatalok esetén

73

2007/2008-as tanévben felmért képességek a következők voltak:

1, Kardio-respiratorikus állóképesség tesztjei: Cooper teszt (12 perces futás)

2, Motoros fittség tesztjei: helyből távolugrás felülések függeszkedés hajlított karral ingafutás fekvőtámasz 1 perc alatt 60 m-es síkfutás

3, Büntetődobás kosárlabdával Kislabda dobás Medicinlabda dobás Súlylökés

23. Érvényességi rendelkezések

A Pedagógiai program 2008. 06. 01-től a legközelebbi felülvizsgálatig (egy év múlva) érvényes.A módosítást kezdeményezheti a nevelőtestület bármely tagja, a szülői szervezet és a fenntartó ADDETUR Alapítvány kuratóriuma.

A módosítás indokai a következők lehetnek: az iskola nem teljesíti a pedagógiai programban vállalt

kötelezettségeit a pedagógiai program végrehajtásának költségvetési akadályai

vannak a pedagógiai programot érintő törvény módosítása a program bizonyos részei elavultak

A pedagógiai programot, elsősorban a helyi tanterv fejezetét évente felülvizsgáljuk.A pedagógiai program elfogadásához a tantestület két harmadának támogatására van szükség.A pedagógiai program megtekinthető az iskolában.

Szeretnénk a pedagógiai programunkkal szakmaiságunkat erősíteni, hogy a mindennapi tanítás az legyen, aminek lennie kell: AZ ÉN, MÁSIK ÉS A TANANYAG KÖZÖS FELFEDEZÉSÉNEK, FELTÁRÁSÁNAK ÉS KÜLÖNÖS EGYMÁSRAHATÁSÁNAK ÉLETTEL TELI FOLYAMATA.

Beterjesztő:

Kékesné Czinder Gabriella sk igazgató

A tantestület e programmal egyetért illetve jóváhagyásra javasolja:

2008. május 27.

74

Záradék

1. A pedagógiai programot tanévenként – június hónapban – aktualizálni kell a tanév tapasztalatainak figyelembe vételével és az új elképzelések realizálása céljából. A szükséges intézkedésekre a pedagógiai program végrehatása értékelésének követően kerülhet sorra. A fenntartót érintő módosítások esetén a fenntartó ismételt jóváhagyása szükséges.

2. A fenntartói jóváhagyást követően a program az intézményen belül a titkárságon és a tanáriban elhelyezésre kerül (megtekinthető, tanulmányozható).

3. A tanév közben tett észrevételeket a titkárságon gyűjtjük, illetve intézkedést foganatosítunk , ha lényeges beavatkozás szükséges a beadvánnyal kapcsolatosan a program menetében vagy tartalmában.

Fenntartónak átadva: Budapest, 2008. július hó 31. nap

A fenntartó a pedagógiai programot 2008. augusztus 01-én jóváhagyta.

75