28
A településfejlesztés A településfejlesztés aktuális feladatai aktuális feladatai Jármi Gyöngyi Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály II. Plan-net Konferencia, Nyíregyháza, 2012. április 5.

A településfejlesztés aktuális feladatai

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A településfejlesztés aktuális feladatai. Jármi Gyöngyi Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály II. Plan-net Konferencia, Nyíregyháza, 2012. április 5. Aktuális feladatok. Szabályozási feladatok (Építési törvény, kapcsolódó Korm.rendeletek) - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

A településfejlesztés aktuális A településfejlesztés aktuális feladataifeladatai

Jármi GyöngyiBelügyminisztérium

Területrendezési és Településügyi Főosztály

II. Plan-net Konferencia, Nyíregyháza, 2012. április 5.

2

Aktuális feladatok

• Szabályozási feladatok (Építési törvény, kapcsolódó Korm.rendeletek)

• ROP pályázati kiírások 2012-ben (AT módosítás, pályázatok előkészítése, új 4/2011. Korm.rend.)

• Felkészülés a 2014 utáni támogatási periódusra:– Integrált Területi Beruházások (ITI)– Fenntartható városok európai referenciakerete

(RFSC)

3

Szabályozási feladatok

• Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) módosításának tervezete első olvasatban elkészült → Országos Építésügyi Fórumon 2012. ápr. 10-ig véleményezhető (ápr. 30. KIM, majd közigazgatási egyeztetés)

• Ezt követően a kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosításainak tervezetei is felkerülnek a Fórum honlapjára

4

Felkészülés a 2014 utáni támogatási periódusra Mi várható?

• Célok: Kohéziós politika városi dimenziójának erősítése (EU2020 prioritásai!), erősíteni kell az integrált szemléletet, városok szerepét

• Európai Bizottság 2011. okt. 6-án közzétette a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabály-tervezeteteket (egyeztetésük megkezdődött)

• Városokat érintően: – EU2020-hoz való hozzájárulás, fókusz a 11 tematikus célra– Integrált Területi Beruházások (ITI): forrás: ERFA (5%), ESZA, mire: integrált terület-/városfejlesztési

stratégiák végrehajtása (speciális célterület), hogyan (opc.): menedzsment feladatok helyben

5

A Lipcsei Charta végrehajtását segítő fenntartható városfejlesztés

európai módszertana (RFSC)

6

ElőzményekA városfejlesztésért felelős miniszterek döntései:

• Lipcsei Charta a fenntartható városokról (2007)– az integrált megközelítés elősegítése, kiemelt figyelem a

leromlott városrészeknek, stb.• Marseille Nyilatkozat (2008)– a Lipcsei Charta célkitűzéseinek megvalósítását segítő

eszközrendszer kidolgozása – francia kezdeményezésre „referenciakeret” létrehozásának

elindítása (MS/I mcs létrehozása)• Toledo Nyilatkozat (2010)– az RFSC első, ún. „tesztverzió” bemutatása– az RFSC tesztelése az európai városok bevonásával

7

Mi az RFSC?• „Reference Framework for Sustainable Cities - a toolkit for

integrated approach” » egy eszköz a városok számára • Interaktív webes alkalmazás • Célja a fenntartható és integrált városfejlesztésről szóló párbeszéd

elősegítése:– a városokon belül– a városok között– a városi érintettekkel– az ágazatok között– a szintek között (helyi, regionális, nemzeti, európai)

8

Eredmények, további lépések

• 2010. december: az RFSC 1. verziója elkészült, 60 európai „tesztváros” kiválasztása (tagállami koordinációval, 3 hazai város vehet részt – Szentes, Szolnok, Nyíregyháza, tesztelés nemzetközi és hazai szakértők segítségével)

• 2011. március 15-16: tesztelést indító konferencia• 2011. I. félév: RFSC tesztelése a Nemzeti Támogató Csoport

bevonásával• 2011. II. félév: tapasztalatok beépítése és anyag elfogadása, • További lépések: 2012. I-II. élév: (dán-ciprusi elnökség) fordítása és terjesztése (szakértői workshop-ok: ápr. 18. Debrecen, ápr. 26. Pécs, máj. 17. Budapest)

9

http://rfsc.tomos.fr

www.rfsustainablecities.eu

10

Hálózatok

11

Határozza meg városa kihívásait és találjon társ-városokat

12

13

Szerezzen hasznos tapasztalatokat az európai fenntartható városfejlesztési példákon keresztül

14

Négy fő eszköz

25 kérdés a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatosan

• Magában foglalja az európai célkitűzéseket és irányelveket

• A kérdések a fenntarthatóság 4 pillérén alapulnak

– gazdaság– társadalom– környezet– menedzsment

Egy-egy célkitűzéshez több tevékenység tartozik

15

Gazdaság• A városok/régiók/térségek gazdasági vonzerejének növelése

• A helyi gazdaság tudás- és tapasztalatcserén alapuló fejlesztése

• A városok kapcsolódásának biztosítása, és hatékony infrastruktúra kialakítása.

• A helyi termékek fenntartható előállításának és felhasználásának, valamint a helyi szolgáltatások fenntartható igénybevételének elősegítése.

• Foglalkoztatási típusok és a munkahelyhez jutás lakossági igényekhez történő igazítása.

• Diverzifikált helyi gazdaság fenntartása vagy fejlesztése.

16

Társadalom

• A közszolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása • A jó minőségű oktatásban és képzésben való részvétel biztosítása

mindenki számára. • Az egyenlő esélyeket szem előtt tartó, magas színvonalú

egészségügy támogatása.• A lakhatás és a lakókörnyezet minőségének biztosítása.• A társadalmi bevonás és lehetőségeinek támogatása• Kulturális és szabadidős lehetőségek és az ezekhez való hozzáférés

biztosítása mindenki számára.

17

Környezet

• A klímaváltozás hatásainak csökkentése és a városok alkalmazkodó-képességének növelése.

• A biodiverzitás megőrzése és elősegítése.• Szennyezések csökkentése• A természeti erőforrások minőségének és hozzáférhetőségének

megőrzése.• Az épített környezet, közterek és a városi tájkép magas

minőségének és funkcionalitásának megőrzése és elősegítése.

18

Menedzsment

• Integrált jövőkép kialakítása a város fenntartható fejlődéséről.• Fokozott figyelem a hátrányos helyzetű városrészekre.• A város irányítási rendszerének szervezése a fenntartható

városfejlesztés szempontjai szerint• Az integrált, fenntartható városfejlesztés finanszírozásának biztosítása,

irányítása• A folyamatok nyomon követése és kiértékelése.• Együttműködés a különböző szintű hatóságokkal.• A városi érintettek és lakosok aktív bevonásának elősegítése• A kapcsolatépítés és tudáscsere elősegítése

19

A saját stratégia/projekt kialakítása

Milyen esetekben használható?• Pontosabb kép a célokról és azok

lehetséges hatásairól• Stratégia készítéséhez• Célok teljesülésének

összehasonlítása• Új ötletek megújítandó stratégiához

A fenntartható városfejlesztési stratégia vagy projekt kidolgozása az integrált megközelítést alkalmazva

20

Szinergiák és ellentmondásokPéldák

21

Az integrált megközelítés ellenőrzése

Milyen esetekben használható?• Meglévő stratégia gyenge pontjainak fejlesztése• Hatások fokozott figyelembevétele• Egy stratégia/projekt értékelése

Az integrált megközelítés ellenőrzése egy városfejlesztési stratégia vagy projekt kapcsán

22

23

A város fejlesztési tevékenységének javítása a leromlott városrészekben

A városfejlesztési politika javítása a hátrányos helyzetű városrészekben

Milyen esetekben használható?

• Fokozódó kihívások• Nehézségek és hiányzó jó

példák• Speciális beavatkozásokat

igénylő tématerületek

24

A folyamatok nyomon követése lépésről lépésre

A fejlődés nyomon követése

Milyen esetekben használható?

• Stratégia/projekt nyomon követése

• Indikátorrendszer vizuális bemutatása

• Stratégia eredményeinek kommunikációja

25

Hatékonyabb kommunikáció

• a fenntartható és integrált stratégiákról, projektekről

• különböző csoportok között– fejlesztési részleg a városi önkormányzaton belül– választott képviselők – tervezők, gyakorlati szakemberek és szakértők– lakosok és érintettek– helyi, regionális, nemzeti és európai szintek képviselői

• szemléltethető és alátámasztható döntéshozatali folyamatok által– az egyes alternatívák hatásainak és eredményeinek összevetése– a koordináció fejlesztése– a meghozott döntések indoklása

26

Jobb eredmények• a fenntartható fejlődést jobban szem előtt tartó városi stratégiák és projektek

készítése

• az integrált gondolkodás és cselekvés erősítése– a lehetséges szinergiák feltérképezése és tudatosítása– figyelem felkeltés a hiányosságok és ellentmondások vonatkozásában– költség-takarékosság hosszú távon

• az előrehaladás kiértékelése lépésről lépésre– a változtatások iránti szükséglet felmérése

• készségfejlesztés a város irányítása terén– tanulás lépésről lépésre, különös hangsúlyt fektetve a folyamatokra– hasznos példák és szemléltető anyagok felkutatása más városok példáján– társ-városok közti tudáscsere és tanulás

27

Közös európai platformNem bírálja és elemzi a városokat

de lehetőséget teremt a kritikus önértékelésre, tudatos döntéshozatalra

Nem célja a városfejlesztés „szabványosítása”de egyenlő feltételek állnak rendelkezésre az egyeztetéseken alkalmazható nemzeti és helyi szinten

A városokat nem mérik össze, nem rangsoroljákde a különböző megközelítéseket, eredményeket összehasonlíthatják

Nincsenek kötelezettségek a városok számára, nem előfeltétel a finanszírozási forrásokhozde a városok hozzájárulnak a közös európai célok (EU 2020) eléréséhez

Díjmentes hozzáférés, és nem kötődik hozzá pénzügyi támogatás viszont díjmentes e-tanulás, tudáscsere, és a készségfejlesztés

28

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!