A terápiák költséghatékonysági értékelése

A terápiák költséghatékonysági A terápiák költséghatékonysági

értékeléseértékelése

GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft.

Skultéty LászlóSkultéty László

2004. november 23.

1/24


1054 Budapest, Tüköry u. 3.

Tel/Fax: 269-4501

Az egészségpolitika kihívásai általában

• Technológiai fejlődés

• A demográfia problémái

• Az igazságosság igényének

növekedése

2/24 GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft.Dr. Kincses Gyula szíves hozzájárulásával publikáljuk

Betegségek társadalmi terhének mutatói

3/24 GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft.

• Halálozás

• Korai halálozás mutatói (elvesztett életévek)

• Várható egészség

• Életminőség csökkenés

• Gazdasági terhek

Forrás: Dr. Vokó Zoltán: Epidemiológia és egészségügyi statisztika. A SOTE EMK tantárgyi segédanyaga

Gazdasági terhek, nézőpont


Gazdasági terhek• Közvetlen költségek

– Közvetlen egészségügyi költségek– Közvetlen nem-egészségügyi költségek

• Közvetett költségek– Közvetett egészségügyi költségek– Közvetett nem-egészségügyi költségek

Nézőpont• Ágazati irányítás• Szolgáltató• Finanszírozó• Társadalom• Adófizető• Beteg

Magyarországi költségek, járó- és fekvőbeteg ellátás


Alzheimeresként Kvázi Alzheimeresként Összesen

BNO F00, G30 F07

Betegszám aktív ágyon 464 1671 2135

Esetszám aktív ágyon 547 1973 2520

Ápolási nap 7230 23853 31083

Költség (HBCS alapon) 63 millió Ft 240 millió Ft 303 millió Ft

2004-es ár 5000 beteg 17000 beteg

Első vizsgálat 34266 171 millió Ft 581 millió Ft

Kontroll évi 1X 4699 23 millió Ft 78 millió Ft

Házi szakápolás 2850 Ft/alkalom (10) 170 millió Ft

Magyarországi költségek – gyógyszer /1.




Az Aricept, az Exelon és az Ebixa patikai forgalma, 2003 1-8. hó - 2004 1-8. hó (millió Ft)

Forrás: PharmMIS, GKI-EKI Kft.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

2003 1-8. hó 2004 1-8. hó

Aricept Exelon Ebixa



Az Aricept, az Exelon és az Ebixa terheinek megoszlása

(patikai forgalom), 2003 IV. negyedév

Forrás: OEP, PharmMIS, GKI-EKI Kft.

5%

70%

26%

Biztosítói teher (kórházi forgalom)

Lakossági teher

Biztosítói teher (gyógyszertámogatás)

Magyarországi költségek – közvetlen nem-egészségügyi és szociális


• Szociális ellátórendszer gyenge, a demenseket nem fogadja be (sem emberi erőforrás mennyiségében, sem képzettségében nem alkalmas)

• Ebédkiszállítás: 240 Ft/adag - 438 millió Ft

• Gondozó családtag díjazása: 13 e Ft/hó - 780 millió

FtGDP 18260 milliárd Ft

1 foglalkoztatottra jutó GDP 4,7 millió Ft

1 munkanapra jutó GDP 18,6 ezer Ft

5000 beteg esetében a családtag évi 5 napos kiesése 466 millió Ft

5000 beteg esetében a családtag 4 órás munkaideje 11,6 milliárd Ft

Az Alzheimer költségek struktúrája


• A közvetlen nem-egészségügyi és a közvetett költségek nagyon jelentősek

• A fejlett országokban (erős szociális háló) nem-egészségügyi és a közvetett költségek betegségteher 70%-át is kitehetik

• Csak biztosítói szempontú vizsgálat nehezen fogadható el • Viszonylag kevés a hozzáférhető adat Magyarországon

(valószínűségek és gyakoriságok)

• Külföldi modell adaptációja szükséges

• Nézőpont jelentősége

Az orvos szakmai felelőssége a hatékonyságra is kiterjed


• Fontos szem előtt tartani:– Ami nem hatásos, az biztosan nem költséghatékony!

– Ami hatásos (eredményes), az még nem biztos, hogy költséghatékony!

– Minden gyógyszervásárlásra vonatkozó döntés egyben döntés arról, hogy valami másnak a finanszírozásáról lemondok (haszonáldozati költség)

– Az egyén szintjén

– Az egészségügyi budget szintjén

– A nemzetgazdaság szintjén

• Cél: haszon maximálás – „áldozat” minimalizálás

Mit mutat a költséghatékonyság?


• Relatív egy másik terápiához (vagy nem kezeléshez) képest

• Inkrementális – változást figyel

• Eredmény többféle lehet, pl: – QALY – minőséggel korrigált életévek

– Explicit: pl. kórházba kerülésig eltelt idő

• Költség/QALY= 1 „minőségi” életévet ennyiért tudunk megvásárolni

• Költség/QALY küszöbérték: mennyit vagyok hajlandó fizetni egy megnyert QALY-ért?

• A küszöb országonként nagyon eltérő lehet

A gazdasági elemzés módszere I.


Modellezés

a) A betegség miatti lehetséges diagnosztikai, kezelési, rehabilitációs és gondozási beavatkozások tételes számba vétele (minőségi számbavétel)

b) a beavatkozásokhoz valószínűségek és gyakoriságok hozzárendelése (mennyiségi számbavétel)

c) a költségek hozzárendelése az egyes egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó érvényes biztosítói térítési díjtételek alapján

d) a költségek kiszámítása, csoportosítása és összegzése

A gazdasági elemzés módszere II.


A modellezés előnyei

1. Nem szükséges hozzá nagy terjedelmű adatbázisok átvizsgálása

2. Valamennyi betegség-entitás esetén azonos a technika (becslésen illetve irodalomból ismert valószínűségi és gyakorisági adatokon alapszik)

3. Olyan algoritmus alkotható, melybe az input adatok (gyakoriság, valószínűség, stb.) változásai könnyen bevihetők

A gazdasági elemzés módszere III.


A modellezés hátrányai

1. Nem a tényleges finanszírozói (biztosítói) kiadásokat tükrözi, hanem egy (általában a szakma által ideálisnak ítélt) virtuális protokoll költségeit veszi számba

2. Az egyes gyógyító beavatkozások alkalmazásának valószínűségi és gyakorisági számadatai nagyrészt becslésen alapulnak

3. A nemzetközi irodalomban fellelhető költségelemzések döntő többsége nem modellezéssel, hanem a tényadatok vizsgálatával készült (vagy a két módszer kombinációjával)

Alzheimer-kezelés hatásossága(irodalmi áttekintések)


• Donepezil

– Wolfson et al 2000, Livingstone et al 2000

• Rivastigmine

– Birks et al 2004, Wolfson et al 2000,2002, Livingstone et al 2000

• Memantine

– Areosa and Sherriff 2004

Mindegyik gyógyszer hatásosnak bizonyult az irodalmi áttekintések alapján

Alzheimer költséghatékonyság vizsgálatok


• Donepezil– 9 publikált gazdasági elemzés (Stein 1997, Stewart 1998, Jönsson 1999, O'Brien 1999, Neumann 1999,

Ikeda 2002, Fagnani 2003, Wimo 2003, AD2000 2004) Eredmények: 1200-7000 font/QALY

• Rivastigmine– 4 publikált gazdasági elemzés (Stein 1998 Fenn & Gray 1999 Hauber et al 2000a, Hauber et al 2000b)

Eredmények: 1200-16000 font/QALY

• Memantine – 2 publikált gazdasági elemzés (Francois et al 2004, Jones et al 2004) Eredmények: -3000-500 font/QALY

Eredmények• kb - 3000 (megtakarítás) 16000 font/QALY között • Igen széles skála (sok tényező függvénye a költség/QALY)• Nehezen hasonlíthatók össze• Általában helyi adaptáció indokolt• Memantine – kicsit más a célcsoport, nem közvetlenül összehasonlítható a többi terápiával

Miért különböznek a modell-eredmények ennyire?


• Vizsgált célpopuláció

• Intézményi struktúra

• Outcome mérőszámok (pl. QALY)

• Figyelembe vett költségek

• Vizsgált időtáv

• Bizonytalanság nagysága (szignifikancia, mintanagyság)

Középsúlyos és súlyos Alzheimer betegek modellezése /1.


• Monoterápia modell

• Jones és munkatársai, Egyesült Királyság, 2004

• Cél

A gyógyszeres (Memantine) kezelés összehasonlítása nem gyógyszeres kezeléssel középsúlyos és súlyos Alzheimer betegek esetében; klinikai és gazdasági eredmények



Modell

• A betegség progressziójának szimulálása 3 kritikus szempont kombinációjával: kognitív állapot (MMSE pont), önállóság, ellátás helye

• Időtáv: 2 év

• A vizsgált betegek kezdetben középsúlyosak vagy súlyosak, önállóak vagy ápolásra szorulnak és otthon vagy intézményben kezelik őket

• Két csoport követése: memantinnel kezeltek és gyógyszeres terápiában nem részesülők

• A betegek 6 havonta kerülhetnek egyik állapotból a másikba

• A 3 szempont kombinációjával összesen 13 különböző állapot = (3x2x2)+1xhalál



• Végpontok (outcome-ok)

– ‘ápolásig eltelt idő’

– ‘intézménybe kerülésig eltelt idő’

– QALY-minőséggel korrigált életév-nyereség

• Várható költségek

– Magyar költségek intézményi és gyógyszerköltségek

Modell eredmények - Magyarország


2 éves időtávon a memantine:

• Mindegyik alpopulációban eredményesebb terápia bármelyik végpontot vizsgáljuk

• 3 alpolulációban költségmegtakarításra van esély költségvetési szinten

• Költséghatékonyság valószínűsége költségvetési szinten– Középsúlyos Alzheimer betegek esetében: 83,6% - 99,9%– Súlyos Alzheimer betegek esetében: 58,3% - 72,4%

Korlátok:

• Más intézményi struktúra (ápolás, intézménybe kerülés)

• Más költségstruktúra

• Más kezelési gyakorlat

• Más betegpopuláció?

Forrás: Lundbeck, GKI-EKI Kft. 2004

Tanulságok


• Csak gyógyszeres terápiák léteznek

• Ezek hatásosak

• Drágák, de költséghatékonyak finanszírozói szempontból (TB, költségvetés)

• Társadalmi nézőpont szükséges

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!


24/24

Documents

A terápiák költséghatékonysági értékelése