Upload
lekien
View
218
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Tiszta Technológiai Fejlesztések inkubációjának irányelvei és gyakorlata Európában
0
2
Tiszta Technológiai Fejlesztések inkubációjának irányelvei és gyakorlata Európában
készült a
„Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating cleantech
incubator hotspots in Europe” kiadvány alapján
Szerkesztette:
Fogarassy Csaba
Gödöllő – Budapest, 2104
0
3
Tiszta Technológiai Fejlesztések inkubációjának irányelvei és gyakorlata Európában
Szerkesztette:
Fogarassy Csaba
Fotók és tördelés:
Szőke Linda
Ábrák, grafikák, fordítás:
Fülöp Zsolt
ISBN: 978-963-269-449-8
Kiadja a Szent István Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft.
2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
Telefon: 06 (28) 522 000
Ügyvezető igazgató: Lajos Mihály
0
4
Tartalomjegyzék
Előszó ....................................................................................................................................... 10
1 A kézikönyv használata ................................................................................................. 12
2 A kutatási munka háttere .............................................................................................. 21
2.1 A kézikönyv megírásának célja ............................................................................. 21
2.2 A könyv készítői, az európai szakértői team ........................................................ 22
2.3 Vizsgált klaszterek listája ......................................................................................... 24
2.4 Tiszta technológiai fejlesztések környezete .......................................................... 24
2.5 A kézikönyv felépítése ............................................................................................ 27
3 Transition thinking – az átalakuló gondolkodás .......................................................... 30
3.1 Transition thinking-alapelvek ................................................................................. 30
3.2 A transition thinking-menedzsment gyakorlata ................................................... 35
4 A cleantech inkubációt jellemző ökoszisztéma ......................................................... 38
4.1 Európai és nemzeti irányelvek az innovációra .................................................... 38
4.2 Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) programjai ...................... 39
4.3 Transznacionális irányelvek – Norvégia és Svédország ...................................... 40
4.4 Regionális fejlesztések alapösszefüggései ........................................................... 42
Németország, München Klaszter bemutatása ........................................................... 42
Spanyolország, Barcelona Klaszter bemutatása ....................................................... 43
Finnország, Helsinki Klaszter bemutatása .................................................................... 43
Hollandia, Delft/Rotterdam Klaszter bemutatása ...................................................... 44
4.5 Innovációs fejlesztések közbeszerzési folyamata ................................................ 44
Finnország, Helsinki Klaszter gyakorlata ....................................................................... 44
4.6 Triple Helix (egyetem-vállalkozás-állam) együttműködése ............................... 45
Egyesült Királyság, Peterborough Klaszter gyakorlata............................................... 45
Olaszország, Torino Klaszter struktúrája ........................................................................ 46
0
5
4.7 Best practice javaslatok a fejlesztési környezet kialakítására ........................... 46
5 Innovatív ötletek generálása ........................................................................................ 48
5.1 Innovatív környezet ................................................................................................. 48
Finnország, Helsinki Klaszter ........................................................................................... 49
8 megújulóenergia-kutató központ, Norvégia ........................................................... 49
5.1.1 Alapkutatások támogatása ........................................................................... 50
Kutatási támogatás a Lünd/Malmö Klaszterben, Svédország ................................. 50
5.1.2 EEA és Norvégia hozzájárulásai 2009–2014 – Magyarország ..................... 51
5.1.3 Ötletteremtés oktatása ................................................................................... 51
Ötletteremtési program – Ideon Science Park, Svédország, Lünd .......................... 51
5.1.4 Felderítés és interjúk ......................................................................................... 52
Delta Valorizációs program (VPdelta). Delft, TU Delft, Hollandia ............................ 53
Vállalkozói oktatás Unternehmer TUM, München, Németország ............................ 53
5.2 Technológia- és tudástranszfer.............................................................................. 54
5.2.1 Vállalkozói tudat .............................................................................................. 55
5.2.2 Vállalkozói oktatás ........................................................................................... 55
5.3 Techtranszfer Irodák (TTI) ........................................................................................ 57
Új Széchenyi Terv – Magyarország, Gödöllő Klaszter ................................................. 58
5.4 Javaslatok az ötletteremtés hatékonyságának növelésére ............................. 60
6 A startup-vállalkozások kiválasztása ............................................................................ 61
6.1 Ötlet- és üzletiterv-versenyek ................................................................................. 62
6.2 A preinkubációs fázis .............................................................................................. 63
6.3 A formális inkubáció kiválasztási folyamata ........................................................ 65
6.3.1 Bizottság kialakítása a startup értékeléséhez .............................................. 65
6.3.2 Kiválasztási kritériumok .................................................................................... 66
6.3.3 Kiválasztási stratégiák az inkubátorházban ................................................. 67
6.4 A szellemi tulajdonjog támogatása ...................................................................... 68
0
6
6.5 Javaslatok a kiválasztási kritériumok megfogalmazására ................................ 70
7 Inkubációs infrastruktúra és üzleti szolgáltatások ....................................................... 72
7.1 Irodatér funkció startup” vállalkozásoknak ......................................................... 73
7.2 Tesztelő- és demonstrációs intézmények ............................................................. 75
7.3 Üzleti támogatás ..................................................................................................... 76
7.4 Tréning és coaching ............................................................................................... 76
7.5 Közvetítés és kapcsolatépítés ................................................................................ 77
7.6 Inkubáció és klasztermenedzsment-csapatok .................................................... 79
7.7 Javaslatok az inkubációs szolgáltatások létrehozására .................................... 82
8 Az inkubációból való kilépés fázisa.............................................................................. 85
8.1 Az inkubáció időtartama és a monitoring ........................................................... 86
8.1.1 Az inkubációs fázis időtartama ...................................................................... 86
8.1.2 A monitoring eszközei ...................................................................................... 87
8.2 Növekedési infrastruktúra és támogatás ............................................................. 87
8.3 Közvetítés a piac felé ............................................................................................. 89
8.4 Javaslatok az inkubációs program befejezésére ............................................... 89
9 Cleantech startupok finanszírozása ............................................................................. 91
9.1 Startup-támogatások és a cleantech specifikációk szintjei.............................. 91
9.2 Finanszírozás az ötlet- és technológiateremtés fázisában ................................ 93
9.2.1 A technológia piacképessé tételének közcélú finanszírozása.................. 94
9.2.2 Helyi koncepciók finanszírozása .................................................................... 95
9.3 Piacközpontú üzleti és termékfejlesztés támogatása ........................................ 96
9.3.1 Elővállalkozói kölcsönök .................................................................................. 96
9.3.2 Informális befektetők és üzleti angyalok ....................................................... 96
9.3.3 Előfinanszírozási keret ....................................................................................... 97
9.4 Finanszírozás a piacra lépés és növekedés fázisában ....................................... 98
9.4.1 Regionális befektetési alap ............................................................................ 99
0
7
9.4.2 Kockázati tőke és vállalati kockázati tőke megjelenése ........................... 99
Koppenhágai cleantech” klaszter, Koppenhága, Dánia ...................................... 100
9.5 Javaslatok finanszírozási technikák alkalmazására .......................................... 101
10 Az inkubáció üzleti modelljei ................................................................................... 103
10.1 Az inkubáció négy üzleti modellje ...................................................................... 104
10.2 Stratégiák üzleti modellek fejlesztésére .............................................................. 109
10.3 Javaslatok az inkubációs modell kialakítására ................................................. 111
11 Inkubációs teljesítmény ............................................................................................ 113
11.1 Teljesítménymérő rendszerek ............................................................................... 113
11.2 Kulcsfontosságú teljesítményindikátorok (KPI) a cleantech inkubáció
folyamataiban .................................................................................................................. 117
11.2.1 Hatásossági KPI-k ............................................................................................ 118
11.2.2 Hatékonysági KPI-k ........................................................................................ 118
11.2.3 Fenntarthatósági KPI-k .................................................................................. 119
11.3 Javaslatok az inkubációs teljesítmény mérésére .............................................. 120
12 A cleantech inkubáció európai kihívásai.............................................................. 121
12.1 A cleantech inkubációk környezetének hosszú távú konszolidációja ........... 121
12.2 Az ötletteremtés hatékonyságának erősítése ................................................... 122
12.3 A kezdő tőke hozzáférhetőségének javítása .................................................... 122
12.4 Célorientált infrastruktúrák és inkubációs szolgáltatások ................................ 124
12.5 Kilépési stratégiák a cleantech startupok számára ......................................... 125
12.6 Inkubációs üzleti modellek megkülönböztetése ............................................... 126
12.7 A cleantech inkubáció teljesítménymérésének javítása ................................ 126
13 Logicenter koncepció (best practice itthon) ....................................................... 128
13.1 A magyar adaptációs folyamat logikája (dizájn & kommunikáció) ............. 131
13.2 Fenntartható rendszertervezés és a Rubik logika ............................................. 132
Záró gondolatok .................................................................................................................. 135
0
8
ÁBRAJEGYZÉK ....................................................................................................................... 136
FELHASZNÁLT FORRÁSOK ..................................................................................................... 137
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ....................................................................................................... 138
0
9
10
Előszó
A „Tiszta Technológiai Fejlesztések inkubációjának irányelvei és gyakorlata
Európában” című kézikönyv a CIE (Cleantech Incubation Europe) INTERREG IVC-
projekt terméke. Maga a kutatási program azért jött létre, hogy Európa-szerte
összegyűjtse és megossza azokat a legjobb gyakorlatokat a cleantech vagy tiszta
technológiai fejlesztések területén, amelyek segíthetik a szektorban létrejövő új
vállalkozások (startupok) elindítását. A program kiemelt célja, hogy elterjessze a
vállalkozói gondolkodásmódot, azt a szemléletet, amely erősítheti a gazdasági
növekedést, és felgyorsíthatja a fenntartható fejlődésbe vezető átalakulási
folyamatokat. A magyar változat összeállítása során alapdokumentumnak
tekintettük a „Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating
cleantech incubator hotspots in Europe” című szakmai összeállítást, melyben kutatási
program során vizsgált inkubációs központok és az azokat támogató egyéb európai
infrastruktúrák részletes leírását találhatjuk meg. A magyar adaptáció ugyanakkor
nem tartalmazza az elvégzett nemzetközi vizsgálatok, elemzések mélyebb részleteit,
viszont a könnyebb megértés elősegítése érdekében belekerültek olyan, a hazai
fejlesztési környezet számára kevéssé ismert elméleti kiegészítések, mint a transition
thinking (átalakuló gondolkodás) és transition management
(átalakulásmenedzsment) fogalmai és az ezekhez tartozó értelmezések. A kézikönyv
utolsó fejezetében cleantech innovációk megvalósításához kapcsolódó hazai
modell és az ezt támogató inkubációs lehetőségek is bemutatásra kerülnek, mely a
nemzetközi tapasztalatok egyfajta magyar, a hazai gazdasági környezetre
vonatkozó adaptációjának tekinthető.
A speciális hazai részletek kidolgozását, illetve a nemzetközi projekt aktualitását
igazolják a hazai vállalkozókat és az Európai Uniót is érintő, naponta felbukkanó
energia- és egyéb fejlesztéspolitikai problémák. A klímaváltozás hatásainak egyre
nagyobb mértékű megjelenése a váratlan gazdasági kiadások között, illetve a
megbízható és fenntartható energiatartalékos rendszerek egyre inkább
megkövetelik a nemzeti szintű, ugyanakkor európai hatású egyértelmű stratégiák
megalkotását. Eljött az ideje, hogy egy olyan közös fejlődési stratégiát határozzunk
meg, mely lehetővé teszi Európának, hogy maga mögött hagyja a fosszilis
energiahordozók felhasználásán alapuló technológiákat, minimalizálja az üvegház-
11
hatású gázok kibocsátását, és maximalizálja a saját termelésű megújulóenergia-
felhasználás arányát.
A gazdasági válság okozta piaci gondok miatt a piaci rendszerek önállóan nem
képesek megoldani a tiszta fejlesztések, új innovációk gazdasági érvényesülését.
Mindenki számára világos, hogy ezek a fejlődési utak nem csak a környezetvédelmi
célok okán lesznek fontosak a jövőben, hanem kiemelkedő szerep jut ezen
szektornak a munkanélküliségi problémák kezelésében, a lokális gazdasági
rendszerstruktúrák megerősödésében, illetve egy hatékony köztulajdonhoz és
magántulajdonhoz kapcsolódó együttműködési gyakorlat kialakításában. A tiszta
technológiákat adaptáló startup-vállalkozások reményeink szerint aktívan részt
vesznek ebben a mindenki számára előnyös folyamatban, melynek konkrét
környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyei vannak.
Úgy gondolom, hogy ez a kézikönyv, amely az európai legjobb gyakorlat és azokban
működő infrastruktúrák elemzésén alapszik, a hazai adaptációval együtt hasznos
tanácsokkal szolgálhat minden „innovátor” számára. Kiemelt cél volt a kézikönyv
összeállítása során, hogy a legjobb módszerekkel ismertethessük meg azokat a
döntéshozókat és a meghatározó piaci szereplőket, akiknek kiemelt szerepük van a
tiszta technológiai inkubációs folyamatok sikeres megvalósításában.
Gödöllő – Budapest, 2014. október
Dr. Fogarassy Csaba
a magyar nyelvű adaptációs
kötet szerkesztője
12
1 A kézikönyv használata
A kézikönyv elsősorban azokat a főbb eredményeket mutatja be, melyeket az
INTERREG IVC által támogatott Cleantech Incubation Europe (CIE) projekt hozott
létre. A hat európai országból létrehozott konzorcium elsősorban a hazai (Finnország,
Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Magyarország és Hollandia)
innovációs programokban végzett elemzéseket 2011 és 2014 között, de a vizsgálatok
kiterjedtek további európai országokra is. A projekt célja az volt, hogy felismerjük és
megosszuk a tiszta technológiában működő startup (induló) vállalkozások inkubációs
folyamatára vonatkozó irányelveinek, stratégiájának és részfolyamatainak legjobb
gyakorlatait Európa-szerte, és rávilágítsunk azokra a konkrét kihívásokra, melyekkel a
tiszta technológiai szektorban tevékenykedő startupok szembesülnek vállalkozásuk
működtetése során.
A kézikönyv segít a döntéshozóknak és az inkubációs hálózatok tagjainak, hogy
hatékony eszközöket, gyakorlatokat és irányelveket ismerjenek meg. Ezek a
felfedezések segíthetik őket abban, hogy termékeny táptalajt teremtsenek a
cleantech-szektorban kialakuló vállalkozások számára. Úgy hisszük, hogy ezek a
fenntartható üzleti stratégiák lehetnek később a stabil, regionális szintű gazdasági
növekedés alapjai.
A legjobb gyakorlatokat bemutató példákat több mint tizenhárom európai eseten
keresztül vizsgálták meg a kutatásban részt vevők, azokat az európai régiókat
választva, ahol sikeres cleantech inkubátorprogramok indultak és ígéretes cleantech
innovációs klasztereket működtetnek. A legjobb gyakorlatokat Ausztriából, Dániából,
Finnországból, Franciaországból, Magyarországról, Olaszországból, Hollandiából,
Norvégiából, Spanyolországból, Svédországból, Svájcból és az Egyesült Királyságból
gyűjtötte össze a projekt. A tiszta technológiai inkubáció legjobb gyakorlatainak, és
az azt segítő hasznos eszközöknek általánosabb leírása mellett a kézikönyv konkrét
példákat is bemutat a legjobb gyakorlat végrehajtására. Részletesen elemzi azokat
a szervezeteket és intézményi mechanizmusokat is, melyek az eszközrendszer
alkalmazásában segítséget nyújtanak.
13
Ahhoz, hogy megismerhessük a legjobb gyakorlatokat, a leírásokban egy olyan
cleantech inkubációs modellt definiáltunk, mely négy kritikus fázisból áll az
inkubációs folyamatláncon belül. Ezek a fázisok a következők:
az üzleti ötlet és technológiai megoldás megtalálása,
a tudástranszfer, a kiválasztás,
az inkubálás és
a kilépés fázisai.
A minden fázisra jellemző legjobb gyakorlatok az érintettek együttműködésére,
oktatására, üzleti szolgáltatások biztosítására, finanszírozásra vonatkoztathatók. Az
inkubációs folyamat környezetét, a cleantech inkubációs ökoszisztémát az európai,
nemzeti és regionális politika is befolyásolja. Ezeken a szinteken az európai gyakorlat
szerint a leghatékonyabb beavatkozás, ha az üzleti környezetet direkt módon
stimuláljuk. Röviden összefoglalva a következők szerint:
Nemzeti és regionális politikát alakítunk ki a fenntartható innovációra és a
fenntartható gazdasági növekedésre (mely szorosan kapcsolódik az EU
20/20/20 céljaihoz), hogy növeljük a K+F beruházásokat a tiszta fejlesztések
területein. Nemzeti és regionális piaci keresletet teremtünk, hogy a fejlesztési
folyamatokba aktívan bevonjuk a befektetőknek és a gazdasági
társaságokat, melyek a tiszta technológiai fejlesztéseket végző vállalkozások
partnerei lehetnek.
Közbeszerzési stratégiákat készítünk, amelyek a tiszta technológiai innovációs
programokat támogatják, és lehetővé teszik a startup-vállalkozásoknak, hogy
potenciális fogyasztókat találjanak az állami szervezetek esetében is.
Olyan nemzeti és regionális politikát hozunk létre, melyek erősítik a
klaszterfejlesztést a változások sikeres végrehajtásához (kritikus tömeget
építünk) a cleantech-szektorban, és megalapozzuk a Triple Helix
együttműködést (egyetem-állam-piac).
A cleantech inkubációs folyamat első pontja az ötletelés vagy Ötletek
generálásának fázisa. Ez a fázis új fejlesztések és a megfelelő szakmai tudás
megkeresését jelenti. Az ötletek generálásának fázisában új termékek és
szolgáltatások kialakítása történik. Az új üzleti ötletek felfedezésén keresztül
14
emelhetjük be elképzeléseinket az innovációs termékek körébe. A legjobb gyakorlat,
ami leginkább stimulálja az ötletelést, a következő:
Megfelelő alaptámogatást biztosítunk a tiszta technológiákat támogató
megoldások, és a fenntartható innovációt előtérbe helyező technológiák
kutatására. Ez teremti meg az újszerű találmányok piacra juttatásának
lehetőségét, és olyan innovációs technológiákét is, melyeket általános
termékekké és szolgáltatásokká lehet alakítani.
A vállalkozói gondolkodásmód kialakítása. Az egyetemeken kutatókat és
diákokat képzünk és oktatunk a vállalkozásműködtetés alapjaira, üzleti
gondolkodásra. Sikeres vállalkozói példákon, sikertörténeteken keresztül
megalapozzuk a vállalkozói gondolkodás széles körű elismerését, versenyeket,
kommunikációs és népszerűsítő programokat rendezhetünk ennek
támogatására.
Technológiatranszfer irodákat alapítunk, vagy nemzetközileg elismert
szakértőket, kompetens szakmai vezetőket nevezünk ki egyetemeken és/vagy
kutatóközpontokban, akik a tudományos és innovációs közösség széles körben
történő terjesztéséért, és az életképes találmányok, technológiák és
cleantech-megoldások felkutatásáért felelősek.
A Kiválasztás fázisában a tiszta technológiák területén tevékenykedő startupok közül
kiválasztjuk azokat, akiknek ígéretes üzleti megoldásaik vannak. Elemezzük
tevékenységüket annak érdekében, hogy a legjobbak egy üzleti alapú inkubációs
támogatási programban vehessenek részt. Ahhoz, hogy a kiválasztási fázis
hatékonyságát erősítsük, a következőekben leírt legjobb gyakorlat követése ajánlott.
Így biztosítható leginkább az ígéretes startupok kiválasztása, és az utánpótlás
folyamatos biztosítása:
Szakmai versenyeket (pl. Venture Competition, UK) rendezhetünk, és a
vállalkozókat arra ösztönözzük, hogy életképes üzleti ötleteket találjanak ki. A
legjobb ötleteket, melyeket később az inkubációs támogató programba is
bevonhatunk, a versenyszellem serkentésével támogassuk. Ez segít nem csak
az értékelésben, de a leginkább ígéretes ötletek kiválasztásában is.
15
Inkubációs program előtt támogatást nyújtunk a vállalkozóknak, hogy segítsük
őket üzleti tervük, modelljük és csapatuk erőteljes megalapozásában. Az
inkubáció előtti program abban is segíthet, hogy egyfajta szűrőként működjön
a kiválasztás folyamatában, és segítse a vállalkozókat a kockázatok
csökkentésében. Ha jól informáltak és megalapozott döntésekkel kezdik el
működtetni a cégüket, megelőzhetjük a későbbi csalódásokat.
A szellemi tulajdonjogok kezelésének terén nyújthatunk hathatós segítséget az
új vállalkozóknak, annak érdekében, hogy már a kezdeti lépésekben
biztosítsuk szerzői jogaikat, és egyúttal lehetővé tegyük termékeik és
szolgáltatásaik fogyaszthatóvá tételét.
Tapasztalt értékelő bizottságokat hozhatunk létre, akik azokkal az
inkubátorokkal, vagy inkubációs programokkal vannak kapcsolatban, melyek
a startupok üzleti terveit, képességeit és elhivatottságát értékelik. Különböző
profilú partnereket hívhatunk a kiválasztási programokba, akik lehetnek
magánbefektetők, bankárok, vállalkozók, inkubátormenedzserek, tudósok
és/vagy technológiatranszferért felelős vezetők.
A harmadik fázisban, az Inkubáció során a startupok részt vesznek egy konkrét
inkubációs programban. Az inkubáció során a tiszta technológiák terén
tevékenykedő startupokat a célirányosan létrehozott inkubációs infrastruktúrákhoz
való hozzáféréssel (különböző irodák, K+F laboratóriumok, tesztelő és demonstrációs
intézmények) és inkubációs szolgáltatásokkal – mint pl. tréningek, és coaching, üzleti
támogatás és közvetítés – támogathatjuk. A cleantech inkubációs infrastruktúrákkal
és szolgáltatásokkal kapcsolatban a legjobb gyakorlatok a következők lehetnek:
Inkubációs irodatereket alakíthatunk ki a startup-cégeknek a lehető
legkorábbi növekedési stádiumban. Itt megfelelő hely van találkozók
megtartására, kapcsolatépítésre és spontán együttműködések kialakítására,
az innovatív gondolatok továbbfejlesztésére.
Ötletek és koncepciók megosztása más szervezetekkel rendkívül célszerű
stratégia. Tesztelő és demonstráló intézményeket (kiállítási területeket)
hozhatunk létre a tiszta technológiai területén kísérletező vállalkozók számára.
Főként a tőkeintenzív K+F területeken, mint például a megújuló energia,
16
energiatárolás, bioalapanyagok, illetve hulladék- és vízgazdálkodás lehet
jelentősége a pilot rendszerek megismerésének. A startupok számára könnyű
hozzáférést kell biztosítanunk a sikeresen működő K+F intézményekhez és
egyetemi kutatócsoportokhoz, vagy a sikeres kutatóintézményekhez.
Tréning és coaching programokat indíthatunk nemzetközi szakértők
bevonásával. Kiemelt figyelmet kell fordítani a cleantech-piacok jellemző
üzleti folyamataira, az üzleti készségek megszerzésére.
Termelési és szakértői hálózatokat hozhatunk létre az inkubátorközpont körül,
hogy a startupok számára könnyű legyen kapcsolatot teremteni a
partnerekkel, szakemberekkel, jövőbeli kliensekkel és befektetőkkel.
Célorientált klaszterszervezeteket hozhatunk létre a cleantech-innovációk
területén, hogy a startupok kapcsolatot teremthessenek az ipari partnerekkel
és a releváns tudásbázissal rendelkező piaci partnerekkel. Speciális inkubáció
utáni szolgáltatásokat nyújthatunk az inkubátorközponton keresztül, mellyel a
kis- és középvállalkozások tartós növekedését biztosítjuk. A regionális
cleantech-klaszterek segítik a helyi innovációs klaszter nemzeti vagy
nemzetközi szintre lépését.
A negyedik, végső fázisban a startupok kilépnek („Exit”-szakasz) a formális
inkubációs programból vagy inkubátorból, és a saját erejükre támaszkodva folytatják
tevékenységüket (általában 2-4 év). A legjobb gyakorlatok a startup-cég
kiléptetésére az inkubátorprogramból a következő lehetnek:
Világos kilépési stratégiát határozunk meg az inkubátoron belül, ami tiszta és
egyértelmű minden inkubált startup-cég számára. A hatékony kilépési
stratégia már az inkubációs fázisban kezdődik, szisztematikus célokkal és
mérföldkövekkel, valamint a kezdeti inkubációs fázisban produkált
teljesítmények értékelésével.
Az inkubációs programból való kilépést könnyíthetjük, ha a startupokat hosszú
távú hozzáférésről biztosíthatjuk egyes közösen használható különleges
infrastruktúrával kapcsolatban (tesztelő és demonstráló intézmények,
gyártásért felelős intézmények stb.).
17
A cleantech inkubációs folyamat minden szakaszában, a különböző startup-
vállalkozásokra specializált finanszírozási forrásokat szükségesek bevonnunk. A korai
állapotban a kezdőtőke megszerzése az egyik legnehezebb feladat a vállalkozók
számára, mellyel minden cleantech-szektorba újonnan belépő szereplő is szembesül.
Különösen nagy jelentősége van ennek, ha a befektetői igények kiemelten
magasak, és a választott szektor infrastruktúrája tőkeintenzív. Hogy a cleantech
startupok számára lehetővé tegyük a „halál völgyén” való átkelést, a következő best
practice-t vagy legjobb gyakorlatokat alkalmazhatjuk:
Támogatói programokon keresztül segíthetjük a startupot, hogy könnyen
hozzájusson a K+F-szektor finanszírozásához. Ez általában megköveteli az
egyetemek, az inkubátor és a nemzeti K+F-ügynökségek közötti szoros
együttműködést.
Kialakíthatunk alacsony kamatú elővállalkozói kölcsön-termékeket, hogy a
startup-cégek fenntartsák magukat a kezdeti években. Ezeket az
együttműködéseket az inkubátor intézményben kell megszervezni,
szorosan együttműködve a bankokkal, a kormánnyal és/vagy az
egyetemekkel.
Szoros kapcsolatot kell létrehozni a business angel (kockázati
tőkebefektetők/pénzügyi megmentők) hálózatok, az inkubátorház és a
startupok közössége között. Mindenképpen be kell vennünk „üzleti
angyalokat” coachnak, mentornak vagy „bentlakó vállalkozónak”, hogy
üzleti alapon támogathassák a kiszemelt startup-vállalkozásokat.
Célorientált cleantech befektetési alapot hozhatunk létre, mely jobban
megfelel a tiszta technológiával foglalkozó startup-vállalkozások kockázati
profiljának (hosszabb megtérülési idő, változó szintű kihívások). Ez a
finanszírozási forma megoldható megosztottan, állami- és magán
befektetésekből.
Az inkubátor körül jól informált hálózatot építhetünk ki az egyszerűbb
finanszírozás érdekében. Fontos a cleantech-szektorban megjelenő
startupok számára, hogy a saját ágazatukban már jól működő cégekhez
kapcsolódni tudjanak (pl. energia-, víz-, közműműködtetés stb.), melyek
később fő vásárlóik, vagy beszerzési partnereik lehetnek.
18
A tiszta technológiai inkubációs alapelvekre, irányelvekre, stratégiára és működésre
irányuló legjobb gyakorlat sokat segíthet a vállalkozóknak és döntéshozóknak, hogy
energikus és kreatív inkubációs ökoszisztémákat hozzanak létre.
A legjobb inkubációs gyakorlat mellett a megfelelő üzleti modell létrehozására is
kiemelt fontosságú. A jelenlegi gyakorlat szerint működő modellek a részvényesek
különböző szintű beavatkozásán alapulnak, és alapvetően a szerint változnak, hogy
a finanszírozás állami- vagy magánforrásból származik. A négy alapmodell a
következő:
tudományos valorizáció,
helyi fejlesztés,
magánberuházás vagy
szponzorációs üzleti modell.
Célszerű definiálnunk a cleantech inkubációs folyamatok teljesítménymérési
rendszereinek alapjait, mégpedig úgy, hogy az érintett részvényesek (állami és
magán) konkrét érdekeit is számításba vegyük, és segítsünk a döntéshozóknak a
megtérülési mutatók kalkulálásában.
Az elmúlt évben szerzett tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a cleantech
fejlesztések vagy inkubációs folyamatok egyik legnagyobb kihívása a megfelelő
finanszírozás biztosítása. A cleantech fejlesztések esetében különösen ki kell emelni a
megvalósítás környezetét, az üzleti ökoszisztéma speciális karakterisztikáját. Sok
esetben találkozunk olyan új technológiai megoldással, amely nem piacosítható (pl.
a közösségi közlekedés alrendszereit támogatja) terméktulajdonságot hordoz. Ilyen
esetekben főként szükséges a sikeres üzleti megoldás kialakításához, hogy az egyes
fejlesztési régiók és nemzeti szintű gazdasági fejlesztési koncepciók pontosan meg
legyenek határozva, mert csak ezeken a pontokon indukálódhat kereslet a
cleantech-szektor termékei vagy szolgáltatásai iránt. Fontos, hogy az egyes
intézkedésekkel kritikus tömeget építsenek ki a döntéshozók, és felismerjék a
potenciális versenyelőnyt generáló lehetőségeket mind regionális, mind európai
szinten.
19
Remélhetőleg a kézikönyv valóban komoly áttekintést nyújthat az elérhető legjobb
gyakorlatokról a tiszta fejlesztésekkel kapcsolatban, és ezáltal segíthet a
döntéshozóknak, hogy hamar felismerjék a leghatékonyabb eszközöket és
irányelveket, melyeket Európában már próbára tettek. Természetesen a legjobb
gyakorlatok listája kimeríthetetlen, hiszen a döntéshozók és gyakorlati szakemberek
folyamatosan fedeznek fel és hoznak létre újabb és újabb elemeket az inkubáció
folyamatának gyorsítására, javítására.
Annak érdekében, hogy a tapasztalatcsere, valamint a legjobb gyakorlatok
megosztása a cleantech inkubációval kapcsolatban növelje Európa gazdasági
aktivitását, fontos, hogy gondozzunk és a későbbiekben is fejlesszük, támogassunk az
európai együttműködési programokat ebben a szektorban. Az INTERREG IVC-
program kiemelten jó alkalmat jelentett a nemzetközi tudásmegosztás
megvalósítására.
A Szent István Egyetem Klímairodája az országos Klímairoda-hálózat mintairodája
20
21
2 A kutatási munka háttere
Ezt a kézikönyvet azért állítottuk össze, hogy útmutatóként szolgáljon azon legjobb
irányelvek és gyakorlatok európai szintű alkalmazásához, melyek elősegítik a
regionális szintű tiszta technológiai inkubáció folyamatát. Szeretnénk olyan példákkal
szolgálni minden európai régió számára, melyek alkalmazásával zöldebbé és
tisztábbá tehetik gazdaságukat.
2.1 A kézikönyv megírásának célja
Ma már általánosan elfogadott tény, hogy az erős gazdaságok növekedése egy
hosszú távon fenntartható egyensúlyi állapoton keresztül valósulhat meg. 2012-ben
Rio de Janeiróban, az Egyesült Nemzetek Harmadik Fenntartható Fejlődésért
Konferenciáján a különböző országok megállapodtak abban, hogy az „integráció és
a társadalmi, gazdasági és környezeti célok kiegyensúlyozott egységesítésére” kell
törekedni minden gazdasági érdekrendszernek. A konferencia után sok döntéshozó
célul tűzte ki, hogy zöldebb és fenntarthatóbb gazdaságot hozzanak létre. Az Európa
Tanács igyekszik egy körfolyamatokra épülő gazdaságot létrehozni, ahol az
erőforrásokat újrahasznosítják, és nagyon szeretnék, hogy az EU okos, fenntartható és
céltudatos gazdasággá váljon 2020-ra.
A tiszta technológiai folyamatokból származó termékek és szolgáltatások
elengedhetetlenek egy zöld gazdaság számára. A tiszta technológiai tudás
használata arra irányul, hogy a jelen generáció környezeti hatásait és ökológiai
lábnyomát csökkentsük, ezzel egyidejűleg növeljük az életszínvonalat és megőrizzük
a bolygónkat a jövő generációjának.
A kézikönyvben a tiszta technológia (cleantech) definíciójaként a Koppenhágai
Tiszta Technológia Klaszter által meghatározottak szerinti fogalmat használjuk: tiszta
technológia (cleantech) „minden tevékenység, ami olyan folyamatokat, termékeket
állít elő vagy alkalmaz, melyek hozzájárulnak a megújuló energia, vagy fenntartható
anyagok termeléséhez. Csökkentik a természeti erőforrások használatát az
erőforrások vagy energia gazdaságosabb kihasználásával, emellett redukálják a
fosszilis energiahordozók által okozott környezeti károkat, valamint a különböző
termékek fogyasztásához kapcsolódó szennyezési problémákat.”
22
Egy innovatív gazdasági rendszer központi elemét olyan startup-vállalkozások
adhatják, melyek öt évnél fiatalabbak, önálló, független vállalkozásként működnek,
alapvetően 250 alkalmazottnál kisebb létszámmal rendelkeznek, nemzetközi üzleti
vállalkozást folytatnak, vagy annak indítását tervezik, egy új találmány vagy már
létező új technológiai alkalmazás segítségével.
Egy kreatív ötlettel indulnak, eladnak vagy szállítanak egy terméket, folyamatot,
vagy szolgáltatást; kockázatvállaló attitűdjük megfelelő, és hajlandóak az innovatív
gondolkodásmódra. Egy olyan technológiailag komplex szektorban, mint a tiszta
technológiai innovációk piaca, az üzleti inkubátoroknak kulcsszerep jut a startup-
cégek növekedésében, a sikeres üzleti működés elérésében, és a termékeikkel való
piacra lépésben. Egy üzleti inkubátor alapvetően olyan szervezet, amely a startupok
indulását, és sikeres vállalkozásokká fejlődését azzal támogatja, hogy speciális
szolgáltatást ajánl, mint például munkaterület-kialakítás, coaching, a szakmai
csapatok megfelelő emberekkel való kiegészítése, elérési csatornák biztosítása a
befektetők számára, segítség a nemzeti, illetve nemzetközi piacokra való belépéskor.
Fontos ugyanakkor, hogy az inkubátor megfelelő kilépési stratégiákkal is ellássa a
startupokat, melyekkel elhagyhatják az inkubátorházat, immáron felnőtt vállalatként.
Ezekből kiindulva tehát világos mindenki számára, hogy az üzleti inkubáció, vagy
inkubátorház-tevékenység több mint egy pár bérelhető irodából álló épület.
2.2 A könyv készítői, az európai szakértői team
A Cleantech Incubation Europe – CIE-program 2011–2014 között futó kutatási
program. A projektpartnerek Európa szinte minden pontját képviselték a kutatási
program során, a finn Helsinkiből, a francia Essonne-ból, az angol Peterborough-ból,
az olasz Torinóból, a magyarországi Gödöllőről és a holland Delftből is jelentős számú
kutató bevonására került sor a 3 év során. A kutatók figyelmüket elsősorban a „ki,
mit, mikor és hogy” kérdésekre irányították a tiszta technológiai inkubáció
folyamatával kapcsolatban. A feltett kérdéseken keresztül sikerült bemutatni azokat
a kutatási eredményeket, amely Európa tizenhárom országában a legjobb
gyakorlatot jelenthetik a tiszta technológiai fejlesztéseket megvalósító klaszterekben.
A legjobb gyakorlat (best practice) olyan eszköz vagy szolgáltatás (avagy
gyakorlatok és erőforrások készlete), mely sikeresnek bizonyult a tiszta technológiát
bevezető vállalkozók számára a jó üzleti környezet kialakításában. A könyvben
23
bemutatásra kerülő legjobb gyakorlatok olyan általános gyakorlatot jelentenek,
melyeket nagyon könnyen egy másik inkubátorhoz, vagy inkubációs folyamathoz is
hozzá lehet társítani. Az EU több pontjáról felvázolt eszközök, mint a preinkubációs
program, kezdetek előtti finanszírozás, coaching, speciális kiválasztási
mechanizmusok és üzletfejlesztési támogatások, segíthetik a startup-vállalkozókat
abban, hogy intenzívebb lehessen növekedésük és kiszámíthatóbbak,
kockázatmentesek legyenek az első üzleti hónapok, évek.
A Cleantech Incubation Europe (CIE)-program szakértői csapata
24
2.3 Vizsgált klaszterek listája
A Cleantech Incubation Europe-program során a projekt szakemberei 13 európai
országban végeztek felmérést, készítettek elemzéseket a jelenleg működő cleanteh
klaszeterek működéséhez kapcsolódóan, melyek a következők voltak:
» Barcelona, Spanyolország
» Cambridge/Peterborough, Egyesült Királyság
» Koppenhága, Dánia
» Delft/Rotterdam, Hollandia
» Essonne, Franciaország
» Gödöllő, Magyarország
» Graz, Ausztria
» Helsinki, Finnország
» Malmö/Lund, Svédország
» München, Németország
» Oslo, Norvégia
» Torino, Olaszország
» Zürich, Svájc
2.4 Tiszta technológiai fejlesztések környezete
A tiszta technológiai fejlesztések környezete, ökoszisztémája az a háló, amely a
releváns szereplők kapcsolatrendszerének összességét jelenti. Megtalálhatóak benne
mindazok, akik az inkubátorszervezetekre, és a kezdeti üzleteikre befolyással
lehetnek. Ez a hálózat befektetőkből, tudásközpontokból, szaktekintélyekből és már
sikeres vállalatokból áll.
Egy regionális cleantech- ökoszisztéma alapja a tiszta technológiai fejlesztéseket
széles körűen támogató inkubációs program. A CIE kutatási program során
elhatároztuk, hogy az európai inkubáció legjobb gyakorlatait leszűrjük a tizenhárom
klaszterből és integráljuk azokat a tiszta technológiai inkubáció négy különböző
fejlődési fázisába. Az első fázis a felkészülésről szól, nevezetesen az ötletelésről,
brainstormingról, amely a kezdő vállalkozók feladata. A második fázis a potenciális
startup-vállalkozások kiválasztása az inkubációs programba való belépéshez, a
25
harmadik maga a konkrét inkubációs folyamat, amely végül a negyedik fázishoz
vezet, mely pedig a – remények szerint profittal történő – kilépési szakasz az
inkubációs a programból.
A teljes folyamat egy ötlettel kezdődik, amikor találunk egy személyt, akinek van egy
remek üzleti terve, amit fel kell hozni egy vállalkozás szintjére ahhoz, hogy
kiválasztható legyen az inkubációs programba való bejutáshoz. Aztán sikeresen
elinduljon, majd néhány évvel később kilépjen a programból mint felnőtt, sikeres
vállalkozás. A fent megnevezett négy fázisban a következő eszközök alkalmazása
nélkülözhetetlen az inkubációs folyamat során: oktatás, hálózatépítés, üzleti
szolgáltatások, finanszírozás, infrastruktúra, szervezés és stratégia. A hálózatépítésben
érintett szereplők az inkubációs program során nagyon fontos szerepet töltenek be.
Általában függetlenek a nemzeti és regionális kormányzástól. Ilyen szerepet
rendszerint az egyetemek, tudásközpontok, magán- és közcélú befektetők, ipari és
üzleti szolgáltatók kaphatnak.
Minden inkubációs program, függetlenül annak méretétől vagy kiforrottságától, ezen
szabályozási környezet által befolyásolt. Ez a technológiai és szakmai környezet az
egyik azok közül a kulcsfaktorok közül, amelyek befolyásolják a végső struktúrák
kialakulását, a helyi erőforrások elérhető teljesítményét, ezáltal természetesen egy-
egy inkubációs projekt sikerességét.
A szereplők és eszközök, amelyek a sikeres inkubáció receptjének részeit képezik, az
1. ábrán feltüntetett módon kapcsolódnak össze. Érdekes megfigyelni, hogy a Triple
Hélix-modell kapcsán már említett egyetemi felületek milyen erősen és több szinten
ágyazódnak be a tiszta technológiai inkubáció különböző szakaszaiba. Kormányzati
szerepkör elsősorban az inkubációs programok indítása során, illetve az eredmények
hatékony felhasználásában, a piaci rendszer, a beárazható cleantech termékek és
szolgáltatások befogadásában jelentős, itt van kiemelt szerepe. A kormányzati
szerepkör elhibázása, vagy kellő ismertek hiánya sok esetben oda vezet, hogy a jól
felépített technológiai inkubációs folyamat nem tudja megfelelő piaci szegmensbe
kibocsájtani termékeit, mivel vagy az üzleti és szabályozási környezet megfelelő
képessége, vagy a kormányzat részéről remélt piaci befogadóképesség (kereslet)
hiányzik.
26
R
ELE
VÁ
NS S
ZER
EP
LŐK
Egyetemek,
kutatóközpontok
Egyetemek,
kutatóközpontok
Egyetemek,
kutatóközpontok Magánbefektetők
Nemzeti kormányok,
önkormányzatok Magánbefektetők
Közcélú- és
magánbefektetők Üzleti szolgáltatók
- Ipar Ipar Nemzeti kormányok,
önkormányzatok
- Üzleti szolgáltatók Üzleti szolgáltatók -
- - Nemzeti kormányok,
önkormányzatok -
A Tiszta Technológiai Inkubáció
folyamata
Ötletteremtés
Szelekció
Inkubáció
Kilépés
LEG
JO
BB
GY
AK
OR
LATO
K
Oktatás Technológia és
tudástranszfer Preinkubáció Tréning és Coaching -
Kapcsolatok Innovatív
környezet -
Közvetítés és
kapcsolatok Közvetítés
Üzleti
szolgáltatások -
Szellemi
tulajdonjogok (IPR)
támogatása
Üzleti támogatás -
Finanszírozás
Alapvető
kutatási
finanszírozás
Ötlet- és üzleti
tervversenyek
Ötlet- és
technológiateremtés
támogatása
Piacközpontú üzlet- és
termékfejlesztés
támogatása
Támogatás a piacra
lépés és növekedés
során
Infrastruktúra - - Irodatér, tesztelő és
demonstráló intézetek
Növekedés és az
infrastruktúra
támogatása
Szervezetek Techtranszfer
Irodák (TTO)
Formális
kiválasztó
folyamatok
Inkubátor- és
klasztermenedzsment-
szervezetek
-
Stratégia Innovatív
környezet
Stratégia a
nyertesek
kiválasztására
Az inkubáció üzleti
modelljei
Kilépési folyamat
részei és az
inkubációs folyamat
teljesítménye
1. ábra – Tiszta technológiai rendszer ökoszisztémája
27
2.5 A kézikönyv felépítése
A kézikönyv elsősorban azzal a céllal készült, hogy a döntéshozókat segítse a legjobb
gyakorlat megtalálásában úgy, hogy közben pozitív üzleti légkört is teremtsenek a
régiójukban működő tiszta technológiai alkalmazásokkal foglalkozó startup-
vállalkozásoknak. A könyvben leírt esettanulmányok tematikusan épülnek fel annak
érdekében, hogy konzekvensen bemutassák „a siker receptjét” az inkubációs
folyamat minden fázisában. A végső cél az, hogy egy pozitív és segítőkész hálózat
felépítése lehetővé váljon az inkubációs program körül. Azt reméljük, hogy minden
döntéshozó adaptálni tudja a fenntartható tiszta technológiai inkubáció kötelező
lépéseit.
Az innovációs folyamatokhoz tartozó inkubációs tevékenységek tárgyalásának első
részében azokat az átalakuláshoz szükséges rendszerelemeket mutatjuk be, amelyek
a transition thinking, illetve a transition management témakörébe tartoznak. Ezek
nélkül az irányított átalakítási rendszerelemek nélkül a tiszta fejlesztési folyamatok
hatása kiszámíthatatlan és sokkal kisebb hatékonyságú lehetne.
A második fejezetben a nemzeti és regionális politika szerepét, jelentőségét írjuk le. A
döntéshozók itt világos képet kapnak arról, ha egy megfelelő, működőképes tiszta
technológiai inkubátorprogramot akarnak létrehozni, elő kell hozzá készíteniük a
terepet is, az innovációs környezet nemzeti és regionális szinten történő
meghatározásával.
A harmadik fejezet azokra a beavatkozási eszközökre koncentrál, melyek stimulálják
az ötletelés fázisát. Az ötletek generálása nem determinisztikus folyamat, olyan
környezetre van hozzá szükség, ahol a tudás szabadon áramlik, cserélődik. Több
konkrét folyamatot is felismerhetünk ezen a területen:
a tiszta technológiák alapkutatásának finanszírozása,
kreatív oktatókurzusok szervezése,
a tiszta technológiát kutatók megismerése és véleményük megkérdezése,
egyetemeken megfelelő cleantech tudástranszfer-irodák felállítása,
a cleantech inkubátorok és egyetemek közti jó kapcsolat megteremtése,
28
a figyelem felhívása, rávezetés a vállalkozói gondolkodásmód megújítására.
A negyedik fejezet mélyebben foglalkozik a kiválasztás folyamata során használt
eszközökkel. Ebben a sérülékeny fázisban, ahol minden startup-vállalkozás még
embriószerű, korai állapotban van, nagyon fontos, hogy megfelelő, speciális
segítséget nyújtsunk nekik szellemi tulajdonuk menedzselésében. Sok tiszta
technológiai koncepció, ötlet alkalmas a jogi védelemre, ami a startup-
vállalkozásoknak versenyelőnyt biztosíthat.
Az ötödik fejezet kiemeli a kulcsfontosságú inkubációs szolgáltatásokat és
infrastruktúrákat, melyek segítik a tiszta technológiában részt vevő startupokat.
A hatodik fejezet az egyik legfontosabb és leginkább kritikus fázissal, az inkubátor
elhagyásának kérdésével foglalkozik.
A hetedik fejezetben a hangsúly azokon a folyamatokon van, amelyek a cleantech
inkubáció leginkább létfontosságú aspektusára vonatkoznak, például arra, hogy
hogyan kell pénzügyileg finanszírozni a startupokat. Mivel a tiszta technológiában
tevékenykedő startup-vállalkozásoknak specifikus tulajdonságaik vannak (pl. a
méretük, nagy tőkeigényük, hosszú életciklusuk és bonyolult szabályozási hátterük), a
döntéshozóknak tisztában kell lenniük a meghatározó nehézségeikkel. A startupok
akkor szembesülnek a legnehezebb problémákkal, amikor a tőkebefektetéseket
próbálják magukhoz vonzani. Sajnos a sokkal hosszabb megtérülési periódusuk miatt,
illetve a gyakran változó műszaki szabályozási feltételek következtében a cleantech
startup-vállalkozások sokkal kevésbé preferáltak, mint pl. az IT vagy gyógyszeripari
kezdeményezések.
A nyolcadik fejezet a négy ideális üzleti modelltípust mutatja be, a tiszta technológiai
inkubációk esetében. Ezen modellalkalmazások a résztvevők különböző fokú,
intenzitású beavatkozásain alapulnak, és leginkább attól függ a végső struktúra,
hogy a projekt magán vagy állami finanszírozású, lehet: tudományos valorizáció,
helyi fejlesztés, magánbefektetés és szponzorált program.
A kilencedik fejezet arról szól, hogy melyek a cleantech inkubáció kulcsfontosságú
teljesítménymutatói, mint pl.: átlagos éves privát befektetések a tiszta technológiai
startupok-ra vetítve, megjelenő új startupok száma évente, az inkubált sikeres
startupok száma, munkahelyenként átlagosan felmerülő költség, illetve átlagos
29
bevétel, melyet az egyes cleantech startupok állítanak elő az inkubáció alatt. A
kézikönyv zárásaként bemutatásra kerül az a Rubik Logicenter-koncepció, amely a
CIE kutatási program során végiglátogatott intézmények legjobb gyakorlatának
SWOT-értékelése és a funkcionális dizájn kommunikáció együttes alkalmazásával, a
YES!Delft inkubációs központ (a világ második legsikeresebb központja) magyar
adaptációjának tekinthető, így jó alapot adhat egy hazai pilot inkubációs
létesítmény létrehozására.
30
3 Transition thinking – az átalakuló gondolkodás
A tiszta fejlesztések és innovációk megvalósításának folyamata speciális gondolati
átrendező munkát igényel, melyet mind a technológiafejlesztők tekintetében, mind
a politikai döntéshozók és pénzügyi szakemberek esetében új eszközrendszerrel és
módszertannal támogathatunk.
A transition thinking a fenntarthatósági fejlesztés olyan normatív és gyakorlati
megközelítése, amely különböző tudományágak ismereteit tömöríti, gyakorlati
tapasztalatokkal kibővítve. A fogalom alapötlete szerint a legfőbb cél társadalmi
mozgalom létrehívása új közösségek, partneri kapcsolatok, szociális hálózatok
kialakításán keresztül. Ez a társadalmi összefogás segít abban, hogy kellő nyomás
nehezedjen a döntéshozókra, a politikai közösségre, melyen keresztül szavatolni lehet
a hosszú távú iránymutatást, célokat az átalakulási folyamatokban. A megközelítés
feltételezi, hogy a meghatározó szereplők proaktívan tekintenek a jövőbe. Az
általánosan átalakuló európai társadalom esetében kiemelt jelentősége van annak,
hogy ebben az átalakulási folyamatban aktív részesei, vagy csak érintett szereplői
lehetünk ennek a gyors változásnak.
3.1 Transition thinking-alapelvek
A legfontosabb alapelvek megfogalmazása a holland Erasmus Egyetem kutatóitól
származik. A transition thinking és transition management-elmélet alapgondolata az
– amely többek közt visszavezethető olyan komplexitás- és ökoszisztéma-elméleti
kutatásokra –, hogy a fenntarthatóság magába foglal olyan fundamentális, illetve
rendszerszintű változásokat, amelyek több szereplőtől függenek. Egy low-carbon (kis
anyag- és energiaigényű) társadalom kialakulása – melynek létrejöttét még egy-két
generációval későbbre teszik – teremtheti meg a különböző állapotoknak olyan
egyensúlyhelyzetét a társadalomban, amely már az ökoszisztémáink működésében is
megfigyelhető. Ez a fogalom kombinálódik a transition management-folyamatban a
sokszereplős hálózati ötletekkel és a többszintűfolyamat-menedzsmenttel (Multi Level
Perspective).
31
Történelmi tanulmányokból tudjuk, hogy meghatározó technológiai áttörések,
termékek vagy rendszerszintű innovációk esetében a következő „szintek”
kölcsönhatásai figyelhetők meg:
Makroszintű társadalmi-, és műszaki tényezők: ezen tényezők hátterében
általában hosszú távú társadalmi, politikai és kulturális erők állnak, és általában
nagy tömegeket érintenek meghatározóan. Például a demográfiai
robbanások vagy a gyors városiasodás következtében kialakuló társadalmi és
kulturális változások. De ide tartozik a klímaváltozás és annak felismerése, hogy
ennek kialakulásban különböző emberi tevékenységek is szerepet játszanak.
Illetve a jelenleg zajló pénzügyi válság vagy az olajárak csökkenése is képes
megváltoztatni a makrokörnyezetet. A makrokörnyezet fejlődési fázisai
általában nyomást gyakorolnak a következő szintre annak érdekében, hogy
változások következzenek be, vagy egy új stabilitási pont alakuljon ki.
Köztes társadalmi- és műszaki keretrendszerek: érvényben lévő gyakorlatok és
ezekhez kapcsolódó szabályrendszerek, melyek megteremtik a különböző
társadalmi-műszaki rendszerek működésének és irányításának feltételeit, mint
például az élelmiszer- vagy energiaellátó rendszerek és az ezekhez
kapcsolódó szállítmányozás vagy közműhálózat. Gondoljunk itt a jelenleg
érvényben lévő infrastrukturális előírásokra, műszaki szabványokra, pénzügyi
megegyezésekre (például a könyvelés vagy a bankszektor területén) vagy
éppen a biztonsági tanúsítványokra stb. E rendszerelemek a különböző
múltbeli igények kapcsán alakultak ki, és relatív stabilitást biztosítanak. Éppen
ennek következtében az újítások (innovációk) általában a
hatékonyságnövelés járulékos eszközei, és nem eredményeznek nagyobb
változásokat, inkább a szervezetek eredeti állapotának fennmaradását és
megszilárdulását eredményezik. Legjobb példa erre a széntüzelésű erőművek
hatékonyságának növelésre fordított folyamatos korszerűsítések, a rövid távú
megtérülést szolgáló befektetések vagy olyan nemzetközi infrastrukturális
beruházások, melyek a nemzetek közötti, már meglévő energetikai
rendszereket optimalizálják vagy kapcsolják össze. Ebből kifolyólag a
keretrendszereknek jelentős szerepe van számos innováció megakasztásában,
illetve abban is, hogy ezek az alternatív innovációk egyáltalán megjelenjenek
32
és fennmaradjanak. A fenti okok miatt, valamint a megfelelő alternatívák
megtalálásához és kidolgozásához a jelenleg érvényben lévő keretrendszerek
kritikus és átfogó elemzése – mint a keretrendszert uraló gondolkodásmóddal
történő szakítás – nagy jelentőséggel bír.
Mikroszinten ható tényezők vagy más néven piaci rések, piaci lehetőségek: a
Niche-ek protektív teret biztosítanak olyan úttörő innovációk kipróbálására,
amelyek rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy széles körben elterjedtté
váljanak és alkalmazzák őket. Ennek megfelelően a Niche-ek általában nem
felelnek meg teljes mértékben a keretrendszerek feltételeinek, nem
illeszthetőek pontosan azokba. Történelmi példa lehetne megint a villanykörte,
ami eredetileg a Világkiállítás egyik különlegessége volt, használata sokáig
gyárépületekre és néhány nagyvárosi üzlet kirakatára korlátozódott, és csak
évekkel később kezdett megszokottá válni a háztartásokban vagy az
utcákon. Mai példa a Niche-ekre a közös gépkocsihasználatra irányuló
kezdeményezések, az elektromos taxikat kiszolgáló utcai töltőállomások
megjelenése vagy a szövetkezeti rendszerben létrehozott napelemfarmok
vidéki és városi felhasználásai. Jelenleg ezek mindegyike jól elhatárolhatóan
működik az őket körülvevő keretrendszerektől.
2. ábra – „Makrokörnyezet – Keretrendszer – Niche” kísérletek (MLP)
33
Az MLP alkalmazása a történelmi események elemzésében rámutatott arra, hogy az
átmenetek (transitions – nagyléptékű átalakulások, amelyek egyik állapotból a
másikba vezetnek) vagy úttörő innováció legtöbbször azokkal az újító
gondolkodókkal indulnak el, akik lehetőséget látnak az innováció
működőképességében. Függetlenül attól, hogy ezek az újítások sikeresek vagy sem,
illetve hogy az elképzelések társadalmi-műszaki változásokat eredményeznek e, az
innovációk mindig függnek a külső körülményektől (2. ábra).
Néhány példa arra vonatkozóan, hogy ezek a rendszerszintű innovációk milyen
útvonalakon léphetnek a rendszerbe:
Makroszintű változások nyomást gyakorolhatnak a keretrendszerekre (regimes)
és szerkezeti átalakulásokat eredményezhetnek. A klímaváltozás például
nyomást gyakorol a közlekedési és energetikai szektorokra, változásokat vált ki
a technikai kutatás területein és a közigazgatásban is. Az értékek és
ideológiák széleskörű kulturális eltérései, illetve politikai koalíciók megváltozásai
is okozhatnak feszültséget a keretrendszerekben. Ezzel párhuzamosan negatív
külső gazdasági hatások (externáliák) is nyomás alá helyezhetik a rendszert,
vagy más rendszerek instabilitása is átterjedhet a keretrendszer elemein belül
(egészségügyi kockázatok vagy biztonsági aggályok). Ezeket a külső
gazdasági hatásokat gyakran kívülálló szervezetek, társadalmi
érdekcsoportok, tudományos szakértők erősítik problémává (pl. Greenpeace).
Technikai-műszaki problémák is kiválthatják a szereplők (vállalatok, mérnökök)
érdekeltségét abban a tekintetben, hogy új műszaki megoldások után
kutassanak vagy befektessenek ezen innovációkba. Folyamatosan fennálló
problémák például alááshatják a bizalmat a meglévő technológiákkal
kapcsolatban, és megváltoztathatják az elvárásokat az új műszaki
megoldások tekintetében.
Vállalatok közötti stratégiai szintű ellentétek és piaci versenytényezők is utat
nyithatnak a keretrendszereken belül. Az egyik ok, amiért a vállalatok K+F-
beruházásokat eszközölnek az az, hogy ezen új technológiák kifejlesztése
versenyelőnyökhöz juttathatja őket (vagy az országukat). Habár a K+F-
projektek többsége járulékos fejlesztésekre irányul, a legtöbb társaság
radikálisabb változásokat eredményező fejlesztéseket is támogat. Egyes
34
vezető cégek akár úgy is dönthetnek, hogy egy meghatározott Niche-t
támogatnak, melyről úgy vélik, hogy hosszú távon stratégia potenciállal
rendelkezik. Mivel a vállalatok figyelemmel követik és reagálnak egymás
tevékenységére, ezért bizonyos stratégiai döntések hirtelen felgyorsíthatják
egyes új technológiák fejlődését, és végül mindezek elindíthatnak egyfajta
„láncreakciót” vagy nagyobb mozgalmakat eredményező „utánfutó-
effektust”.
3. ábra – A rendszerinnovációk dinamikája a „Többszintű rálátás” (MLP) szemszögéből
Már meglévő feszültségek esetén az is elképzelhető, hogy egy gyökeres változást
hozó innováció kihasználja ennek az állapotnak az előnyeit és betör a
tömegtermékek piacára. Mindez versenyhelyzetet teremt a fennálló rendszeren
belül, és képessé válhat annak megváltoztatására, vagy éppen kiváltására is. Ez
természetszerűleg szélesebb körű változásokat is eredményez a politikai,
35
infrastrukturális és felhasználói gyakorlatok tekintetében. Ez a szerkezetváltások
időszaka vagy – ahogy Shumpeter fogalmazott –: „a kreatív rombolás szélvihara”.
Mindez új szereplők belépését és régi szereplők kilépését eredményezheti az ipari
struktúrákban. Végeredményben egy új rendszer és a hozzá kapcsolódó új
keretrendszer jön létre, melyet a társadalmi csoportok kapcsolatrendszere igazít,
kialakítva és fenntartva az újonnan létrejött társadalmi-műszaki struktúrát. Az így
kialakult keretrendszer már képes befolyásolni a szélesebb makroszintű folyamatokat,
azaz a makrokörnyezetet is (lásd a 3. ábrát: A rendszerinnovációk dinamikája a
TÖBBSZINTŰ RÁLÁTÁS (MLP) szemszögéből).
3.2 A transition thinking-menedzsment gyakorlata
Az átmenet/átalakulás-menedzsment (transition management, TM) a
fenntarthatósági innováció olyan normatív és gyakorlati megközelítése, amely
különböző diszciplínák ismereteit tömöríti, gyakorlati tapasztalatokkal kibővítve. A
fogalom alapötlete a társadalmi mozgalom létrehívása új közösségek, partneri
kapcsolatok, szociális hálózatok alakulásán keresztül. Ez a társadalmi összefogás segít
abban, hogy kellő nyomás nehezedjen a döntéshozókra, a politikai közösségre,
melyen keresztül szavatolni lehet a hosszú távú iránymutatást, célokat az
átalakulási/átmeneti folyamatokban. A megközelítés feltételezi, hogy a
meghatározó szereplők proaktívan tekintenek a jövőbe.
4. ábra – A transition-menedzsment szakaszai
36
A transition-menedzsment alapvetően állapotokat különböztet meg a
folyamatokban (4. ábra):
kezdeti szakasz,
gyorsulási szakasz és
stabilizációs szakasz (az új egyensúly).
Ez látható a fenti ábrán. Az alapkérdések a transition-menedzsmentben a
következők: hogyan tud a jelenlegi nem fenntartható társadalmi attitűd
fenntarthatóvá válni, és milyen módon válik mérhetővé ez az átalakulás. Az első
kérdésre nehezen kapjuk meg a választ, mert sok olyan elemet tartalmaz a
fenntarthatósági kritériumok halmaza, amelyeket nem biztos, hogy egyértelműen
tudunk értelmezni. A szóban forgó, nem szokványos életmód-irányítás attól függ,
hogy a résztvevők, szereplők tudatában vannak tetteik következményeinek, ami a
társadalom különböző szintjein történő fejlesztéseket érinti, cselekvésük jobban
összehangolt, jól strukturált, és megfontolt átalakulás felé mutat (Roorda et al., 2012).
Az átmenetkezelés elmúlt évtizedbeli elméleti felfedezései és gyakorlati tapasztalatai
azt mutatják, hogy négy különféle irányítási tevékenység rajzolódik ki, ha
megfigyeljük a szereplők viselkedését a társadalmi átmenetek kontextusain belül:
Stratégiai: társadalmi szinten zajló tevékenységek, melyek hosszú távon bontakoznak
ki, összetett társadalmi problémák strukturálásához kapcsolódnak, és alternatív
jövőképet alkotnak.
Taktikai: alrendszeri szinten megvalósuló tevékenységek, melyek a rendszer
struktúrájának felépítéséhez és lebontásához kapcsolódnak (intézmények,
szabályozás, fizikai infrastruktúrák, pénzügyi infrastruktúrák és így tovább).
Operatív: rövid távú és hétköznapi döntésekhez és cselekvésekhez kapcsolódó
tevékenységek. Ezen a szinten a szereplők újraalkotják a rendszer struktúráit, illetve
eldöntik, hogy átstrukturálják vagy megváltoztassák-e azokat.
Reflexív/visszaható: a létező helyzetnek és azok kellemetlen vonatkozásainak
többszintű értékelése. Vitákon, strukturált kiértékelésen, elemzésen és kutatáson
keresztül a társadalmi ügyek folyamatosan strukturálódnak, újragondolják és kezelik a
problémákat.
37
A transition management azt feltételezi, hogy ezek a tevékenységeknek specifikus
tulajdonságokat kellene felmutatniuk abban, hogy a folyamatban milyen szereplők
vesznek részt, milyen típusú folyamatokkal vannak kapcsolatban, és milyen típusú
terméket szállítanak, amelyek lehetővé teszik a specifikus rendszereszközök és
folyamatstratégiák kidolgozását. Példaként említhetjük a résztvevők megválogatását
(célcsoport kijelölését), a specifikus átmenethez kapcsolódó kihívás
megfogalmazását, a szükséges folyamatok típusát, a különféle eljárások, illetve
folyamateszközök használatát.
Annak érdekében, hogy Magyarország társadalom- vagy üzleti környezet
fenntarthatóságához való attitűdjét megismerjük, illetve a fogyasztási szokások
alapján világos képet kapjunk arról, hogy ezek a folyamatok támogatják-e, vagy
inkább gátolják a társadalom fenntartható rendszerekhez, a low-carbon-életmód
általánossá válásához kapcsolódó törekvéseit kell megvizsgálnunk. A fenntartható
fogyasztási struktúrákba való átmenet jellege alapján mondhatjuk meg, hogy a
megismert rendszerfolyamatokhoz milyen transition management-stratégiát
rendelhetünk (stratégiai, taktikai, operatív, reflexív). Európa különböző országaiban
ennek a transition management-folyamatnak lehetnek-e eltérő megoldásai,
alapvető különbségei.
Fogarassy és társai (2014) által végzett fogyasztói vizsgálatok bizonyították, hogy
Magyarországon jellemző „taktikai irányítási tevékenység” lehet az átalakulási
folyamat karakterisztikája, azaz főként alrendszeri szinten megvalósuló
tevékenységek dominálhatnak, melyek a rendszer struktúrájának újraépítéséhez és a
korábbi rendszerelemek lebontásához kapcsolódnak (intézmények, szabályozás,
fizikai infrastruktúrák, pénzügyi infrastruktúrák kialakítása és így tovább). A
fenntarthatóságba való átmenet kezelése és felgyorsítása a magyar fogyasztás és
szolgáltatások esetében elsősorban „taktikai transition-menedzsment”-eszközök
alkalmazásával, azaz árszabályozással, központi- vagy állami beavatkozás révén
változtatható. Kiemelt szerepe van tehát a politikai döntéshozóknak abban, hogy a
transiton management folyamata, azaz az átalakulás maga milyen hatékonysággal,
milyen feltételrendszerek (közvetlen szabályozás, infrastrukturális feltételrendszer,
támogatási/hitelezési feltételek) mellett zajlik.
38
4 A cleantech inkubációt jellemző ökoszisztéma
Annak érdekében, hogy Európa megtartsa vezető szerepét az innováció világában,
olyan újragondolt fejlesztői környezet kialakítása szükséges, amely alkalmas az új
technológiai megoldások befogadására. A cleantech-szektorban sokkal
hatékonyabb fejlesztéspolitikára van szükség a hivatalok részéről, mivel itt az állami
beavatkozás sokkal erősebben jelen van, mint más szektorok esetében. A tiszta
technológia alkalmazása egy alternatív gazdasági modellből ered, melyben az
erőforrások újrahasznosulnak ahelyett, hogy elhasználódnának. Ez a gazdasági
szemlélet teljesen eltérő politikai megközelítést igényel. A megfelelő kormánypolitika
nagyon fontos hajtóerő az innovációteremtésben, mivel az európai megközelítés az
innovációs befektetésekhez kapcsolódóan, többnyire állami támogatásokból áll. A
privát befektetések szerepe sokkal kisebb ebben a szektorban, mint általában.
Megfigyelhető, hogy a legtöbb üzleti inkubátorszervezetnek nincs konkrét ipari, vagy
szektorális profilja, az inkubációt támogató programjaikat mindenféle startup-nak
ajánlják, akik a közelükben felbukkannak. Jelenleg csak néhányat találunk egész
Európában, amelyek speciálisan a cleantech-szektor induló vállalkozásait célozták
meg. A célirányos állami beavatkozások jelentősen növelhetnék a cleantech-
szektorba belépők arányát, de ehhez tudatos helyi és regionális innovációpolitikára,
és hosszú távú tervezésre van szükség.
4.1 Európai és nemzeti irányelvek az innovációra
Az európai tiszta technológiai fejlesztések elsősorban a közösség elhivatottságára, és
az azt érő stimulációkra alapoznak. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti lelkesedés, mely a
tiszta technológiai fejlesztések folyamatát beindítja, általában a hatóságoknál van.
Az Európai Unió 2020-ra nagy ambíciókkal állított fel terveket a klíma- és
energiacélokkal kapcsolatban. Ezek a célok, melyeket „20-20-20” céloknak is hívnak,
három kulcsfontosságú prioritást állítanak 2020-ra, mégpedig a 20%-os csökkenést az
EU-s üvegházhatású gázok kibocsátásában az 1990-es adatokhoz képest, az EU
energiafogyasztásának megújuló forrásokból származó részének 20%-ra növelését,
valamint általánosan az energiafogyasztás hatékonyságának 20%-os növelését. Bár
a „20-20-20” célokat minden tagállam próbálja elérni, és a tiszta technológia-
rendszerek alkalmazása nagyban hozzájárulhat a célok megvalósításához, azért
39
még mindig nagy különbségek vannak az nemzeti cleantech-politikákban, melyek
kimondottan a tiszta technológiai rendszerek felhasználására vonatkoznak. Egyes
országok több mint egy évtizede már nagyon nagy politikai segítséget nyújtanak a
tiszta technológiai rendszerek támogatására, hogy a K+F-befektetések révén
megfelelő nemzeti- és nemzetközi piaci kereslet jöjjön létre. Ezzel ellentétben néhány
országban semmilyen cleantech-politika nincs, amely támogathatná a tiszta
technológiák elterjedését. Ezekben az esetekben, mind a startup-ok, mind az
inkubátorszervezetek kénytelenek a saját kezdeményezőkészségükre támaszkodni,
illetve a helyi befektetőkre, vagy a szórványos regionális támogatásokra
hagyatkozni.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT) 2008-ban hozta létre az Európa
Parlament és az Európai Tanács, hogy Európa innovatív kapacitását és befolyását
növeljék, és Európa K+F-rendszerét a fenntartható növekedés és versenyképesség
hajtóerejévé tegyék. Az eszközök, melyek hozzájárulnak ezen célok eléréséhez, a
Tudás- és Innovációs Központok („Knowledge Innovation Centres” – KIC) lehetnek,
melyeket olyan K+F üzleti közösségként ismerhetünk meg, amelyek tematikusan
hoznak össze üzleteket, kutatásokat és oktatási programokat (pl. a klíma, ICT és
energiaszektorokra nézve). Az általunk megvizsgált klasztereknek is van partnere
valamelyik KIC-hálózatban.
4.2 Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) programjai
A Climate-KIC a klímaváltozással kapcsolatos innovációkat segíti a kis- és nagy
vállalkozásoknál, helyi és globális összefüggésben, a privát és közcélú rendszerek
összekapcsolásával, elsősorban nemzetközi partneri viszonyon keresztül. Minden
partner a tudás és innovációs közösségbe integrálja az iparággal kapcsolatos
tapasztalatait, melyekkel a közösségek nemzeti, vagy regionális központokon
keresztül vannak kapcsolatban. A Climate-KIC új partnerségeket teremt, hogy ezáltal
integrálja a kutatást, az üzletet és az új technológiai megoldásokat, mellyel az
innovatív ötletekből termékeket, szolgáltatásokat és munkahelyeket teremthetnek.
Az ETH Zurich és a TU Delft a Climate-KIC oktatási partnerei közé tartoznak. Barcelona
is profitál az InnoEnergy-KIC-ben való részvételből (Ibéria), mely lehetővé teszi
számukra, hogy az energetikai fejlesztések területén a startupokra koncentráljanak,
40
és erős külső befektetői hálózatot hozzanak létre. Az InnoEnergy-KIC Ibériában a
megújulóenergia-szektoron belül elsősorban a szél, nap, hullám és apály-dagály
energiával foglalkozik, de vannak demonstratív projektek a koncentrált napenergia
termeléssel (CSP) kapcsolatban Spanyolországban és Portugáliában is.
4.3 Transznacionális irányelvek – Norvégia és Svédország
Annak ellenére, hogy az észak-európai ország fosszilis energiahordozóval jól ellátott,
több kiváló állami program létezik Norvégiában is a tiszta technológiai fejlesztésekre.
A zöld bizonyítványos piac Svédország és Norvégia között remek példa a
transzparens és kiszámítható politikai kezdeményezésre, mely segíti a cleantech-
szektor növekedését. Többéves egyeztetés és alkudozás után, 2012-ben Norvégia
úgy döntött, hogy belép a svéd zöld bizonyítványok piacára. Ezt követően a norvég
megújulóelektromosenergia-előállítók egy teljesen új támogatási rendszerrel álltak
szemben, mely további befektetéseket motivált, és segítette Norvégiát, hogy elérje a
30 TWh-s megújuló előállítási volument 2016-ra. Ez egy megfelelően magas kvótával,
és jól megalapozott szabályozással működő zöld piac, mely a leginkább
versenyképes megújuló technológiákat tudja költséghatékonyan kordában tartani.
Ezek a cleantech-vállalkozások a zöld bizonyítványok rendszere nélkül nem lennének
képesek a piacra lépésre. A piacok összeolvasztása Svédországban és Norvégiában
még tovább segítheti a gazdasági hatékonyság növelését.
A különböző nemzeti kormányok általában különböző gazdasági és környezeti
politikával rendelkeznek. Több példa is van arra, hogy két politika egymással
ellentétes irányt képvisel, pl. ahol a gazdasági növekedés a környezeti
felelősségvállalásnál előbbre való, ott a környezetvédelmi szabályozás sokkal lazább
és rendszerint egyáltalán nem következetes. Néhány ország sikeresen kombinálta a
gazdaságfejlesztést és a tiszta technológiák alkalmazását úgy, hogy a kettőből
létrehoztak egy speciális nemzeti politikát a fenntartható innovációra, és a
gazdasági növekedésre. Az innovációban érdekelt cégek kihasználhatják az egész
ország pozitív, tiszta technológiai atmoszféráját, a rendelkezésre álló támogatást, és
egy olyan piacot, mely készen áll a növekedésre, és igényli a cleantech-szektor
termékeiket. Jó példák lehetnek a tudatos nemzeti politikára specifikus
41
szabályozással a Finnországban és Dániában megtalálható klaszterek: Finnországban
a Helsinki Klaszter, valamint Dániában a Koppenhágai Cleantech Klaszter.
Finnország, Helsinki Klaszter
A finn kormány célkitűzéseiben a tiszta technológiai rendszerek bevezetése évek óta
igen nagy szerepet játszik. A K+F-szektorba való közcélú befektetések a GDP 4%-át
teszik ki évente, mely a világon a harmadik legmagasabb arány. A tiszta
technológiára mint üzleti lehetőségre, és horizontális tevékenységként fókuszálnak,
melyet minden üzleti szektorra le kívánnak vetíteni. Cleantech specifikus szabályozást
vezettek be 2012-ben, amely stratégiai programjuk legfontosabb eleme. A program
arra irányul, hogy a cleantech-szektor jelenlegi bevételét egy évtizeden belül
megduplázza (mely így már 2018-ra elérheti a 40 milliárd eurót). Ezzel több mint 40
intenzív növekedésű céget hozhatnak létre évente, és közel 40.000 munkahelyet
teremthetnek 2020-ra. Azt a célt tűzték ki, hogy a cleantech-befektetések arányát a
teljes befektetési portfólió arányában legalább 15%-ra növeljék.
Dánia, Koppenhágai Klaszter
Dániában határozott nemzeti célkitűzés van a gazdaság zölddé tételére, illetve a
teljes energia-önellátás elérésére. A stratégiai irányelvet az 1975-ös olajkrízis során
fogalmazták meg, ebben az időszakban Dánia 99%-ban volt rászorulva a külföldi
olajforrásokra. Most arra törekszik, hogy az energiatermelés terén egyértelműen
önellátó legyen. Dániának ambiciózus célja, hogy a megújuló energia részaránya a
teljes fogyasztásban 2020-ra legalább 30 % legyen! (Ez 10%-kal magasabb célkitűzés,
mint amit az EU meghatározott.)
Ennél fogva a dán kormány erős ipari támogató szerepet tölt be, és határozott
lépéseket tesz, hogy hosszú távon egy, a fosszilis energiahordozóktól mentes, zöld, és
mégis exponenciálisan növekvő gazdaság jöjjön létre. A megvalósítás útja az, hogy
állami forrásokkal támogatják a hosszú megtérülési idejű befektetéseket, valamint
mesterséges piacot hoztak létre a megújulóenergia-szektorra, és a cleantech
megoldásokra.
42
4.4 Regionális fejlesztések alapösszefüggései
Vizsgálataink szerint mind Finnországban, mind Dániában a fenntartható fejlődésre
vonatkozó nemzeti célkitűzés a fő hajtóerő. Ezzel szemben Németországban van
nemzeti és regionális szintű innovációs politika is, és mindkettő a tiszta technológiai
rendszereken alapuló növekedés fontosságát hangoztatja.
Németország, München Klaszter bemutatása
Németországban nagyon erős a nemzeti cleantech irányelvek keretrendszere,
ezáltal megalapozott a megújuló energiára épülő infrastruktúrája. 2012-ben a tiszta
technológiák szektora több mint kétszeresére növekedett, és előre láthatóan 2025-re
eléri a 4,4 billió eurót, mely nem csak munkahelyeket teremt, de globális piaci
részesedését is megtartja. Az olyan területeken, mint az erőforrás-hatékonyság, vagy
a fenntartható szállítás és újrahasznosítás, a német cégek részesedése a tervek
szerint 125%-kal 674 milliárd euróra növekszik. Fokozatosan növelik 15%-os piaci
részesedésüket, s ezzel egy időben a tervek szerint 1.000.000 új munkahelyet is
teremtenek. Németország ugrásszerűen növelni szeretné a megújulóenergia-
felhasználás szintjét, elsősorban a nap- és szélenergia-termelésre koncentrál,
miközben folyamatosan elszakad a nukleáris energiától.
A müncheni régió Németország egyik legerősebb gazdasági régiója, nemzetközi
szinten ugyancsak az egyik legerősebb régiónak számít. Bajorország fővárosa
München, az ország teljes GDP-jének kb. 18%-át adja. A gazdasági növekedése
kicsivel a nemzeti átlag felett van (2,9%, 2012-es adat). Emellett a munkanélküliség is
alacsonyabb, mint az ország többi részén. Ez a délnémet régió gazdasági központja,
és otthont ad több olyan nagy nemzetközi cégnek, mint a BMW, mely pl. nemrég
adta ki legújabb, 100%-ban elektromos energiával működő autóját. A Müncheni
régióban a tiszta technológia az innovatív termékeket, az egészséges környezetet
biztosító folyamatokat, a természetes erőforrások megőrzését és hatékony
felhasználását, valamint a szennyezés, és más, a környezetre meghatározó hatást
jelentő klímaveszélyek csökkentésének spektrumát fedi le, megfelelő
életkörülményeket biztosítva. A Bajor Szövetségi Kormány hosszú távon
Bajorországban kiemelt fókuszterületnek nyilvánította a tiszta fejlesztések szektorát.
Megállapításra került az a tény, hogy azok a cégek, melyek a kutatásra szakosodtak,
43
gyorsabban növekednek, és stabilabbak a krízisek során. Ezért a Bajor Szövetségi
Kormány 2020-ra 3,6%-kal akarja növelni befektetéseit a K+F-szektorban.
Spanyolország, Barcelona Klaszter bemutatása
A régió nagyon erős a társadalmi kapcsolatokban, nem csak Spanyolországban,
hanem az országon kívül is jelentős kapcsolati tőkével bír, melyeket a cleantech-hez
kapcsolódó különböző konferenciák, bemutató rendezvények terén hasznosít
elsősorban. A klaszter főszereplője a Fira Barcelona, ami az egyik legfontosabb
kiállítási központ Európában. Nemzetközi presztízse szoros kapcsolatban van a
Barcelona márkanévvel, melynek évszázados múltja van. Mint gazdasági hajtóerő,
ez az egyik legjobb platform az üzletekhez, cégek nemzetközi bemutatásához,
termékmarketinghez, hálózatépítéshez és tudástranszferhez. A Fira Barcelona
gazdasági hozzájárulása Barcelona város és környékének bevételeihez, 2,5 milliárd
euróra becsülhető. A kereskedelmi központ egyik legfontosabb jellemzője a K+F-
szektorok, szakemberek és vállalkozók támogatása. Ahhoz, hogy a vállalkozás a
globalizáció kihívásait sikerrel vegye, kombinálta a vállalati tapasztalatokat,
innovációt és technológiai fejlődést a versenyképességgel. A Fira egy olyan
konzorcium, melyet a Barcelonai Városi Tanács, a Katalán Autonóm Kormány, illetve
a Barcelonai Kereskedelmi Kamara alkotnak, így tulajdonképpen az autonóm
vállalati menedzsment és a köztulajdon kombinációja.
2013-ban Barcelona volt az elektromos autó fővárosa, és itt tartották az Elektromos
Jármű Szimpóziumot („Electric Vehicle Symposium”, EVS), ami ebben a szektorban a
világkongresszusnak tekinthető. A város a posztot az amerikai Los Angelestől örökölte,
és lett a házigazdája a 27. EVS-nek.
Finnország, Helsinki Klaszter bemutatása
2007 és 2013 között Finnországnak létezett egy klaszteralapú „Szakmai Tudásközpont
Programja” („Centre of Expertise Programme”, OSKE), ahol összegyűjtötték az
országban szétszóródott szaktudást és a kutatási erőforrásokat. Itt 21 különböző
tudásközpont lett 13 különböző klaszterbe csoportosítva. A finn tiszta technológia
klaszter (Helsinki Klaszter) ezek egyike, és négy regionális tudásközpontot ölel fel,
melyek kizárólag a tiszta technológiákra specializálódnak.
44
Hollandia, Delft/Rotterdam klaszter bemutatása
Delftben és Rotterdamban a regionális tisztatechnológia-stratégiát egy egyensúlyi
állapot jelöli, amely a helyi piac főbb szereplői között áll fenn, úgy, hogy saját
célrendszerük mellett figyelembe veszik a régió gazdasági növekedési céljait is. Két
fontos cleantech tématerületet lehet a megemlíteni Delft esetében, a víz/delta
technológiát, illetve az ipari biotechnológiát. A fő cél, hogy új munkahelyeket és
gazdasági növekedést teremtsenek, főleg a cleantech-szektor növelésével.
Nincsenek minősített célpontok a szektorba belépő startupok vagy franchise-ok
számára, de vannak célkitűzések, elvárások az általános növekedésükre nézve.
Nagyon egyedi jelenség, hogy regionális cél tartalmazza, fogalmazza meg a
cleantech startup-vállalkozások és telephelyek, valamint a „tudományos parkok”
fejlesztését.
4.5 Innovációs fejlesztések közbeszerzési folyamata
Meglehetősen fontos és sürgető feladat a cleantech innovációk terén, hogy a
kormányok komolyan vegyék az innovációkat érintő közbeszerzéseket. Szigorú és
tiszta zöld közbeszerzési stratégia és irányelvek szükségesek az innovációs és
inkubációs programok elősegítéséhez. A kormányok részéről a megfelelő hozzáállás
például különböző adókedvezmények felajánlása lehetne a cleantech-termékekbe
való befektetések esetében. A városoknak tagadhatatlan szerepe van a tiszta
innovációk segítésében, azáltal hogy a startup-vállalkozásoktól szerezik be
termékeiket, szolgáltatásaikat. A közbeszerzési folyamatok újratervezésénél
elengedhetetlen, hogy hozzáférhetőbbek és egyszerűbbek legyenek a startupok
számára. A startup-vállalkozások rendszerint képtelenek tendereket nyerni, mert nem
férnek bele a megadott kritériumokba. Túl fiatalok, vagy egyszerűen a méretük túl
kicsi.
Finnország, Helsinki klaszter gyakorlata
Helsinki városa már jelenleg is aktívan alkalmaz tiszta technológiában tevékenykedő
startup-vállalkozásoktól származó technológiákat több "zöld város" fejlesztési
tervében: energiahatékonyság a közösségi életterek használatában, alacsony
emisszió és új technológiák a tömegközlekedésben, okszerű hulladékgazdálkodás,
távfűtés alkalmazása, víz- és levegőminőség javítása. A városnak jó kilátása van saját
45
cleantech-szektora számára az elérhető bővülési és növekedési lehetőségek
tekintetében. Emellett a finn cleantech-klaszter támogatja a pilot és demonstrációs
infrastruktúrák kiépítését.
4.6 Triple Helix (egyetem-vállalkozás-állam) együttműködése
A kormányok támogatják a célorientált klaszterfejlesztési szervezetek felállítását,
amely lehet egy speciális együttműködési program a különböző érdekelt felek
között. Ennek szereplői lehetnek civil szervezetek, a regionális kormányzat,
inkubátorok, egyetemek, tudományos parkok, bankok, nyugdíjalapok, vállalatok,
kutatóintézetek, tanácsadó cégek és a kockázati tőkebefektetők. Egy ilyen hálózat
előnyt jelenthet a startupoknak, mert könnyen találnak segítőket, valamint esetleges
vevőket, vagy piacot termékeiknek. Az inkubációs program is aktívan dolgozik azon,
hogy az érdekelt felekkel hálózatot építsen, továbbá táplálja azokat a kialakult
együttműködéseket, amelyek már most léteznek.
Az aktív együttműködés a különböző szereplők és a régiók között kiemelten lehetővé
teszi az erős gazdasági növekedést. A következő szereplő meghatározóak ebben a
kontextusban: egyetemek, vállalatok és kormányok. Ez az együttműködés a „Triple
Helix-együttműködés”. A Triple Helix együttműködésnek különleges státusa van, mert
az innováción keresztül ez képezi a termékeny alapot a gazdasági növekedéshez. Az
innovációs klaszter maga biztosítja a Triple Helix-együttműködést, melynek tagjai: a
vállalatok, a befektetők, az oktatási és tudományos intézmények és a hatóságok. A
hatóságok szerepet játszhatnak abban, hogy az ilyen jellegű együttműködés
sikerességét előmozdítsák.
Egyesült Királyság, Peterborough Klaszter gyakorlata
Peterborough városa ad otthont az EcoCluster-nek, mely egy sikeresen növekvő
interaktív hálózat, mintegy 350 vállalkozással, vállalkozókkal, befektetőkkel,
tudományos partnerekkel és kutatókkal (pl. Cranfield University, Anglia Ruskin
University, University Centre Peterborough és a Peterborough Regional College)
dolgoznak a cleantech-szektorban, melyet támogat az állami szféra (Opportunity
Peterborough, és a Peterborough-i Városi Tanács) is. Az EcoCluster tipikus és sikeres
üzleti klaszter. Ez a formáció megkönnyíti az együttműködést, a szinergia és az
46
ismeretek átadását a meghatározott Triple Helix-szerkezetben, a vállalkozások, az
állami szektor és a felsőoktatási intézmények egy meghatározott földrajzi területén
(Peterborough és környéke), egy adott ágazatra nézve (tiszta technológia).
Peterborough vezető szerepet vállal az Európai Stratégiai Klaszter Partnerségben,
mely klaszterhálózat az Európai Tanács által finanszírozott „Öko-Innovációs Klaszter
Partnerség (EcoCluP)”-projekt része. A hálózat 2500 ökoinnovatív és cleantech
vállalkozást ölel fel Európa-szerte, és segít megkönnyíteni az együttműködést a
klaszterek között. Az új generációs klaszterkezdeményezés ötlete az Európai
Bizottságtól származik, melynek célja, hogy az Európai Unióban hatékonyabban
működjenek együtt klaszterek. Az Európai Tanács úgy véli, hogy a globális kihívásokra
nem lehet megoldást találni egy-egy elszigetelt klaszteren belül.
Olaszország, Torino Klaszter struktúrája
A torinói cleantech klaszter a piaci szereplők széles csoportjából áll, néhány főbb
csomóponttal. A klaszter tagjai megbíznak egymásban és a külső partnerek
szolgáltatásaiban, a klaszter maga is jó kapcsolatokat ápol külső érdekeltekkel. Ez
egy jó példa az érintett felekkel történő magas szinten kooperáló hálózati
működésre, mely, mint itt is, rendszerint három részből áll. A legfontosabb, hogy a
tudás megteremtéséből (a két egyetem a torinói Politecnico di Torino és a Università
degli Studi di Torino) az induló vállalkozások létrehozásából, az inkubációból (Torino
két inkubátora az I3P, a Politecnico di Torino innovatív vállalkozásokat inkubáló
szervezete, és a 2I3T, az Università degli Studi di Torino inkubátora), és a piaci
részesedés növeléséből, melyet az úgynevezett „Environment Park”, egy
tudományos és üzleti park támogat, megfelelő ökoszisztémát hozzunk létre.
4.7 Best practice javaslatok a fejlesztési környezet kialakítására
Annak érdekében, hogy egy virágzó cleantech-klaszter érdekeltségeinken túl is
támogatható legyen, a nemzeti hatóságoknak támogatniuk kell a releváns éghajlat-
és energiapolitikai célokat, melyeket az EU 2020-ra írt ki. Úgy segíthetik a célok
megvalósulását, hogy célirányos nemzetközi politikát hoznak létre a fenntartható
innováció és a gazdasági növekedés területein. A legjobb európai cleantech-
klaszterek már most is kihasználhatják az EIT által létrehozott KIC-eket, és megkezdték
az együttműködést ezekkel a hálózatokkal. A régióknak összpontosítania kell a
47
konkrét fejlesztési témákra, melyekről a vállalkozók már bebizonyították, hogy erősek
és biztosan megfelelnek azon feltételeknek, melyek maximalizálják az állami
beruházások eredményeit és pozitív hatásait.
Fontos feltétel továbbá, hogy a kormányok támogathatják a cleantech cégeket
azzal, hogy első ügyfelükké válnak. Előnyben részesítik őket, amikor cleantech
termékeket és szolgáltatásokat közbeszerzési úton vásárolnak. A kormányok
alapvetően finanszírozással és kisegítő létesítményekkel támogathatják a Triple Helix-
együttműködést a régiókban.
48
5 Innovatív ötletek generálása
Az innovatív ötletek generálásának célja, hogy új, sikeres és megvalósítható
termékek vagy szolgáltatások legyenek a piacon. Annak érdekében, hogy egy
klaszterben vagy régióban átfogó high-tech-portfólió jöjjön létre, jól működő
innovációval és startup-vállalkozásokkal, rendkívül innovatív környezetre van szükség.
A legtöbb ötletet az egyetemi környezeten belül két csoport realizálja és valósítja
meg: a diákok és a kutatók. Az alábbiakban egy innovatív környezetet és a
kapcsolódó technológiákat, illetve az ismereteket vizualizáló folyamatot mutatunk
be (5. ábra).
5. ábra – Ötletek generálsásának folyamata
5.1 Innovatív környezet
A Cleantech Incubation Europe programmal végzett kutatás kiemelte annak
fontosságát, hogy az innovációs környezethez mennyire fontos az ötletteremtés. A
kutatók szoros együttműködésben lévő „közössége” a kreativitás egy jó „központja”
lehet új ötletek kigondolásához és az innovációhoz. Ebben a közösségben a tudás
szabadon áramlik, vagy szebben megfogalmazva, ilyen közösségben „a tudás a
közvagyon”, ahogy azt Elinor Ostrom, az Indiana University 2009-es közgazdasági
Nobel-díjas professzora magyarázta a hallgatóságnak. Szinte az összes fontos áttörés
a tárgyalóasztalnál, a heti labortalálkozókon történik, amikor mindenki együtt van, és
megoszthatják a legújabb adatokat és eredményeket. Ez a jellemző egyetemi
környezet, ahol a kutatók és a diákok folyamatosan ösztönzik egymást, ami azt
jelenti, hogy nehéz, ha nem lehetetlen rámutatni egyetlen személyre, mint az ötlet
feltalálójára. Ez az együttműködési környezet az, amely folyamatosan prezentálja a
Innovatív
környezet
Alapkutatási
finanszírozása
Ötletteremtés és
oktatás
Fejvadászat és
interjúk
Technológia- és
tudástranszfer Vállalkozói tudat Vállalkozói oktatás
49
nyilvánosság számára az új ismereteket, technológiai megoldásokat és az új
találmányokat.
A CIE-konzorcium számos példát talált a legjobb gyakorlatokra (részletesen leírva
lentebb), amelyek pozitívan befolyásolják az innovációs környezetet a klaszteren
vagy (tudományos) közösségen belül, ezek lehetnek: (1) az alapkutatás
finanszírozása, (2) az ötletek generálásának tanítása, és a (3) fejvadászat, interjúk.
Általában ezeket az eszközöket használják a high-tech inkubátorok, vagy a
tudásközpontok, például egyetemek vagy kutatóközpontok, mivel főként ezek az
intézmények képesek hatékonyan kialakítani az innovatív környezetet és,
reményteljes tehetségeket támogatni. Ők azok, akik ötleteiket néhány lépéssel
messzebbre is tudják vinni, például egy saját cég elindításával. Minden eszköz
hozzájárulhat a konkrét cleantech újítások elősegítéséhez, ha elkötelezett módon
hoznak létre újabb és újabb oktatási és kutatási programokat.
Finnország, Helsinki Klaszter
A finn cleantech-klaszternek fő sikertényezői abból adódnak, hogy az ország
lakossága pozitív attitűddel fogadja, és támogatja az innovációt és az innovatív
vállalatokat, melyek így kihasználhatják az ehhez kapcsolódó fogyasztás kedvező
üzleti környezetét. Finnország a világ egyik vezető fejlesztője, egyszerre több
ágazatra és a gyorsan fejlődő cleantech iparágakra nézve is (mint pl. a
hulladékgazdálkodás és energetika). Ez a szemlélet működik már 1930 óta, ami
fényévekkel megelőz sok más nemzetet. A napjainkban is vezető, klasszikus iparágak,
mint például a cellulóz- és papíripar, a vegyipar és távközlés folyamatosan áttérnek
a zöldebb és fenntarthatóbb technológiákra. Ők is beveszik a cleantech innováció
elemeit saját termelési folyamataikba.
Finnországban a tiszta fejlesztésekhez kapcsolódó kis-és középvállalkozások döntő
szerepet játszanak az új munkahelyek teremtésében: a 2001–2010 között létrehozott
új munkahelyek 100%-ban a kis-és középvállalkozásoknál születtek.
8 megújulóenergia-kutató központ, Norvégia
2009 februárjában a norvég kormány létrehozott 8 világszínvonalú kutatási központot
a tengerparti szélenergia hasznosításával kapcsolatos technológiára hazai és
nemzetközi viszonylatban, napelemes fejlesztésekre, bioenergetikai innovációra, a
50
megújuló energia komplex rendszereinek tervezésére, a nulla emissziós épületek
építésére, valamint felszín alatti szén-dioxid tárolására. Ezekben a központokban
alapkutatások és alkalmazott kutatási munkák is zajlanak.
5.1.1 Alapkutatások támogatása
Az alapkutatást általában három forrásból szokták finanszírozni:
Közvetlen támogatás a kormánytól, például a tudományért és az oktatásért
felelős minisztériumtól. Az éves finanszírozás nagysága a végzett hallgatók és a
megjelent cikkek számától függ.
Független finanszírozású, nem állami szervezetektől tudományos
alapkutatásokra. Az éves támogatás attól függ, hogy hányan pályáztak
sikeresen az európai vagy nemzeti kutatási alapokra.
Szerződéses finanszírozás vállalatoktól vagy közintézményektől.
A cleantech alapkutatásokba való nemzeti szintű befektetés alapvetően fontos az
innovációk elterjedésében, mert a történelem számtalanszor bizonyította már, hogy
a legfontosabb találmányok az egyetemek kutatási laborjaiban születnek. Az
innovációs teljesítmények tekintetében az EU-ban Svédország, Németország, Dánia
és Finnország a legeredményesebbek. A legnagyobb befektetők a K+F-szektorban:
Svédország (a GDP 3,3%-a), Finnországban (3,1%-a), Ausztria (2,5%-a), Dánia (2,4%-a)
és Németország (2,3%-a).
Kutatási támogatás a Lünd/Malmö Klaszterben, Svédország
A svéd kormány a kutatásokra összesen 30,33 milliárd svéd koronát szánt 2012-ben. A
központi kormányzat a legnagyobb finanszírozója a kutatásoknak, melyek
alapvetően a felsőoktatási intézményekben realizálódnak. A legfontosabb közvetlen
állami hozzájárulásokat a kutatási tanácsok biztosítják, amelyek a Svéd Innovációs
Rendszerek ügynökségei. Kutatásfinanszírozási forrás jön továbbá az alapítványoktól,
az EU-tól, az önkormányzatoktól és a megyei tanácsoktól is. Az ipar több mint
háromszor annyit fektet be a K+F-be, mint a központi kormányzat. Azonban szinte
minden K+F beruházás, amit az ipar szféra generál, továbbra is az üzleti szektorban
marad.
51
5.1.2 EEA és Norvégia hozzájárulásai 2009–2014 – Magyarország
Norvégia, Izland és Liechtenstein egy kölcsönös megállapodást írt alá mintegy 40
milliárd forint kiosztására az átalakulásban lévő, volt szocialista EU-s országoknak
Magyarországon. Ez 2011. október 12-én Gödöllőn, a vasútállomás Királyi
Váróteremében történt. A European Economic Area (EEA) és a Norway Financial
Mechanisms előnyben részesíti a nagyobb volumenű magyar–norvég közös
kezdeményezéseket, például a környezetvédelem területén. Ezek a források már
évek óta a legjelentősebb pénzeszközök a magyar civil társadalomnak, és a
különböző kutatási együttműködéseknek. A 150 millió euró, azaz kb. 40 milliárd forint
büdzsével Magyarország a harmadik legnagyobb kedvezményezettje az EEA-nek és
a Norvég Alapnak, a címzett uniós országok közül. A támogatásokat, melyek
egyelőre 2016-ig biztosítottak, a fenti három ország adja a szolidaritás szellemében.
Az összes forrás mintegy 96%-át Norvégia állja.
A támogatások általános célja, hogy csökkentsék a gazdasági és társadalmi
egyenlőtlenségeket, valamint hogy erősítsék a kétoldalú kapcsolatokat a hozzájáruló
államok és a kedvezményezett tagállamok között. A 12 támogatott program közül a
legnagyobb összeg a környezetvédelmi, a kétoldalú kutatási együttműködést segítő,
és a civil szervezetek kapacitásának fejlesztésére irányuló projektekre lesz elérhető.
5.1.3 Ötletteremtés oktatása
Az ötletteremtés, más néven ötletelés, az ötletek generálásának kreatív folyamata, új
ötletek kigondolása és kommunikációja. Ez a fázis arra ösztönzi a gondolkodókat,
hogy legyenek mások, és ezáltal sok lehetséges megoldást találjanak ki. Az
ötletteremtés az oktatáson belül kiterjedhet egy kurzusra, például brainstorming-
technikák tanulására, vagy teljes egyetemi karokra, melyek a kreativitásnak vannak
szentelve. Ilyen lehet például az ipari terméktervező mérnöki vagy építészeti képzés.
Az ötletteremtést ösztönözheti továbbá egy meglévő, működő cég vagy intézmény,
amelynek az innováció a fő profilja. Pozitív hatást jelent az erős kapcsolat a piaccal.
Ötletteremtési program – Ideon Science Park, Svédország, Lünd
Az Ideon Park programokat futtat olyan cégeknek, akik startup vállalkozásokba
szeretnének befektetni. Az Ideadle nevű társaság jó példa azokra a vállalkozásokra,
akikkel az Ideon dolgozott, ők ablakot és ajtókat gyártanak. 3500 alkalmazottal
52
működnek 10 országban, és 600 millió eurós forgalmuk van. Immár 50 éve a piacon
vannak, de elvesztették az innovációs képességüket. Ezért a vezérigazgató felhívta,
és támogatásra kérte az Ideont. Az inkubátor és a cég együttes erővel létrehozott
egy programot. A program eredményeként 7 új innovációs termék került piacra.
5.1.4 Felderítés és interjúk
A felderítési tevékenységek úgynevezett „bányászati” eszközök egyetemek és
kutatóközpontok kezében, hogy érdekes ismereteket magukba foglaló kutatásokat
termeljenek ki, nagyon nagy innovációs potenciállal. A felderítőknek feladatuk az
alapvető készségek és kompetenciák felkutatása, kutatási tevékenységek
ellenőrzésére, és fontos, hogy azonosítsák a legígéretesebb innovatív ötleteket.
Ehhez a felderítők jó kapcsolatokat hoznak létre, és tartanak fenn a kutatókkal.
Amikor a szellemi tulajdonjogok (IPR) birtoklása a kérdés, a felderítők tanácsot
adnak, és előkeresést hajtanak végre. Keresnek bármilyen tudást, ami kapcsolódik a
találmányhoz, és magában foglalja a korábbi szabadalmakat, kereskedelmi
cikkeket, publikációkat, nyilvános vitákat, kiállításokat, nyilvános használatot vagy
értékesítést, bárhol a világon. Ez a keresési program segít bizonyítani az új és nem
egyértelmű jogi feltételeket, amelyek a szabadalomszerzéshez szükségesek. A
felderítők képesek azt is meghatározni, hogy van-e potenciális piaca a
találmánynak, illetve mi az általános piaci helyzet, kik (milyen cégek) a lehetséges
versenytársak a piacon, és mennyire nehéz a piacra jutás.
Együttműködve a kollégáikkal és más szakemberekkel, a felderítők választják ki a
legmegfelelőbb módját annak, hogyan valorizálják a tudást, és adott esetben
hogyan hozzanak létre startup-vállalkozást az adott találmány esetében. A
felderítőknek és felderítő programoknak alapjaiban ismerni kell a tudományt és a
piacokat, készen kell állniuk, hogy beszéljenek a tudósokkal és kutatókkal, hogy
képesek legyenek egy innovatív ötlet alapvető értékét azonosítani, az innovatív
ötletet egyszerű szavakkal leírni, és képesek legyenek kommunikálni az innovációk
potenciális hasznát a piacon. A felderítők általában az iparból érkező szakértők,
például korábbi vezetők, illetve oktatók, akik már eltöltöttek néhány évet a
pályájukon.
A fejvadászat a cleantech inkubációs folyamat fontos része, mivel a felderítők azok,
akik képesek nagy potenciálú találmányokat keresni, innovatív ötleteket találni adott
53
területeken, szervezeti egységekben. Ezért az ő jelenlétük jelentősen megnövelheti a
cleantech startupok számát az innovatív környezetben.
Delta Valorizációs program (VPdelta). Delft, TU Delft, Hollandia
A Delta Technology valorizációs program, röviden VPdelta, olyan program, amely
egy delta technológiai klaszterből építkezik, célja pedig az, hogy az innovatív
kezdeményezéseket segítse. A kezdeményezés alapvető célja, hogy támogassák a
startup-vállalkozások, kutatási és oktatási intézmények, valamint civil szervezetek
közötti együttműködést. Megpróbálja kitölteni a hézagokat a Delfti Műszaki Egyetem
(TU Delft) által fenntartott K+F-ökoszisztéma, valamint a YES!Delft high-tech
inkubátorház vállalkozói között. A VPdelta-csapat 8 főből áll, akik különböző szakmai
háttérrel és szakértelemmel rendelkeznek, ők azok, akik az innovatív projektekre és a
startup-vállalkozásokra figyelnek. Eddig 70 sikeres innovatív projektet választottak ki a
K+F-ökoszisztémából.
Vállalkozói oktatás Unternehmer TUM, München, Németország
Az Unternehmer TUM az innováció és vállalkozások létrehozásának
inkubátorközpontja a Müncheni Műszaki Egyetemen. Elősegíti a vállalkozó szellem
megalapozását a hallgatókban, oktatókban és szakemberekben, új
startupvállalkozásokat és üzleteket hoz létre. A tudósoknak és vállalkozóknak az
Unternehmer TUM különböző képzéseket is szervez:
Vállalkozói képzési program: speciális képzési programok doktorjelöltek
számára, különösen a TUM Doktori Iskolától.
Startup-vállalkozók éjszakája: különböző események keretei között kínálják a
speciális programokat a résztvevőknek, ahol meghallgathatják a
tapasztalatokat, és tippeket kaphatnak az TUM öregdiákjaitól saját sikeres
üzletük elindulásáról. Emellett tájékoztatást nyújt támogatási lehetőségekről,
valamint konkrét felajánlásokról.
Techno-vállalkozói labor: értékeli a kutatási eredmények vagy az új
technológiák piaci lehetőségeit.
„Találd meg a lehetőséged” Műhely: lehetséges technológiai alkalmazásokat
keres, és a piac megértését segíti elő.
Startup coaching: aktív tanácsokat ad a kezdő vállalkozások indulásához.
Üzleti modell program: támogatás innovációk és vállalkozás létrehozására.
54
A magas hallgatói létszámnak köszönhetően az új ötletek megjelenésének aránya
igen magas. A kiválasztási folyamat aktív, és az inkubátor szervezet minden évben
számos javaslatot tesz új innovációk bevezetésére. Közösen az egyetemmel sok
versenyt és különböző kampányokat szerveznek minden évben, mint például a
Piemonte Start-kupa, és az Üzleti Terv verseny.
5.2 Technológia- és tudástranszfer
A technológia-és tudástranszfer fogalma úgy határozható meg, mint elméleti tudás
és készségek alkalmazhatóvá tétele a társadalom egésze számára. Gazdasági
szempontból ez tartalmazza a hasznosítás összes értékét, és a társadalmi és kulturális
értékek megteremtésének lehetőségeit. A folyamatban részt vevők, akik az elméleti
tudást alkalmazzák, vállalatok, kormányzati szervek, civil szervezetek és
magánszemélyek lehetnek. Amint az a korábbi fejezetben is látható volt, számos
felsőoktatási intézmény már létrehozott Technológia Transzfer Irodát (TTI), vagy
Tudástranszfer Irodát (TTI), hogy kapcsolatba lépjenek a külvilággal, és ott
hasznosítsák a rendelkezésre álló tudást.
Technológiatranszfer, DTU, Koppenhága, Dánia
A DTU Tech Transfernek egy külön támogatási programja van cleantech
feltalálóknak, a koppenhágai Cleantech Cluster program részeként. Van egy
egyszerű alapkritérium-rendszerük a cleantech találmányokra, és olyan cleantech
projekteket/ötleteket/találmányokat keresnek, melyeket üzletté alakíthatnak a
jövőben. A startup finanszírozási büdzsé átlagosan, amely kb. 30 projekt számára volt
elérhető 2008 és 2013 között, kb. 700.000–1.000.000 euró / projekt volt. A kiválasztást
egy belső bizottság végezte, melynek tagjai tudósok, üzletfejlesztők és egy
Intellectual Property/szellemitulajdon-specialista voltak. A felsőoktatásból kikerülő
startup-vállalkozók vagy franchise-ok számára a szellemi tulajdon kezelését az
egyetemi Techtranszfer Iroda végzi. A diákok teljes jogot kapnak a szellemi
tulajdonhoz, és minden bevételhez, amit azok hoznak. A gyakorlatban viszont az
egyetem lesz a jogtulajdonos, ha egy új találmány születik, a bevételek harmadolva
járnak mindenkinek – az egyetemnek, a tanszéknek és a feltalálónak (mindegyiknek
33%).
55
5.2.1 Vállalkozói tudat
A cél a tudatosan felépített folyamatok kidolgozásán túl a diákok és kutatók
ösztönzése és támogatása, hogy motiváltak legyenek látókörük bővítéséhez, ha egy
dinamikus vállalkozást szeretnének létrehozni. A vállalkozói tudat erősítése és ezen
szegmens népszerűsítése kihívást jelentő versenyek szervezésével lehetséges, melyek
kiemelik a jövőbeli lehetőségeket is. Az események témái változóak – pl. műhelyek és
üzleti utak – hogy a diákok megtapasztalják a vállalkozói élet rejtelmeit, az üzleti
tervezési versenyek rendezése, hogy segítséget és tanácsot kapjanak azok a diákok,
akik meg akarják kezdeni a saját cégük beindítását.
Az egyetemi környezeten belül a Tudás Transzfer Iroda, a tanszékek, és a high-tech
inkubátorok mind-mind felelősek azért, hogy a diákok tudtára adják a lehetőséget,
hogyan lehetnek sikeres vállalkozók.
YES!Delft-diákok – Delft, Hollandia
Amellett, hogy pedagógiai tevékenységeket szervez a Delft-i Műszaki Egyetem (TU
Delft), a YES!Delftnek egy aktív tudatosító programja is van. A YES!Delft-diákbizottság
4 taggal kapcsolódva a YES!Delfthez számos promóciós tevékenységet és
rendezvényt szervez a vállalkozói szellem ösztönzésére a diákok körében a TU Delften.
Ez magában foglalja például a Globális Vállalkozói hetet, inspiráló előadásokat,
startup karrier rendezvényt, vállalkozói kirándulásokat vezető innovációs
központokba a világon (Szilikon-völgy, Izrael, Rio de Janeiro, Sanghaj), és az 1-2-Rajt
programot (a háromnapos műhely a diákoknak és PhD-hallgatóknak, hogy
dolgozzanak ki egy üzleti tervet). Az az elsődleges célja a YES!Delftnek és diákjainak,
hogy elérjék azt a 17.000 diákot a TU Delften, akiket arra ösztönözhetnek, hogy
fontolják meg, gondolkodjanak a vállalkozási lehetőségekről és indítsanak saját
céget.
5.2.2 Vállalkozói oktatás
Az utolsó évtizedben hasznos törekvések indultak abból a célból, hogy a vállalkozási
ismeretek a felsőoktatási rendszer részévé váljanak, egyfajta módjaként annak, hogy
fejlesszék a vállalkozói hozzáállást, készségeket, viselkedést és attitűdöt, és hogy
növeljék a fiatalok foglalkoztathatóságát. Az elmúlt években a gazdasági vagy
menedzsmentiskolák tanterveiben a vállalkozástéma már kötelező tantárgyként
szerepel.
56
Ezzel párhuzamosan az egyik nehézség az uniós tagállamok egyetemein az egyre
növekvő számú PhD-hallgató, akiket nem tud a tudományos világ alkalmazni. Más
utakat kell találniuk az érvényesülésre, és ennek az egyik legjobb módja, hogy
támogatjuk őket új vállalkozások létrehozásában. A doktori iskolák speciális kurzusain,
szemináriumokon, szakmai gyakorlatokkal kis- és középvállalkozásoknál és az induló
vállalkozásoknál felerősíthetik a doktori képzés során megszerzett tudás hasznos
adaptációját a társadalmi és gazdasági folyamatokban.
Vállalkozói oktatás Unternehmer TUM, München, Németország
Az Unternehmer TUM diákjainak az alábbi hasznos kurzusokat szervezi:
Manage&More – A Vállalkozói Minősítési Program: a Manage&More
programon keresztül az Unternehmer TUM kvalifikálja a vállalkozói
tehetségeket minden egyetemről a folyamatos szakmai utánpótlás építéséért.
Minden félévben 20 hallgatót választanak ki a müncheni egyetemekről erre a
18 hónapos programra. A Manage&More a projektekben a gyakorlati,
vállalkozói kvalifikáltságra összpontosít: interdiszciplináris csapatban való
részvétel során a résztvevők kidolgoznak és végrehajtanak üzleti
koncepciókat, hogy innovatív, piacképes termékeket és szolgáltatásokat
hozzanak létre.
Előadás „Innovatív vállalkozóktól”: közép- és nagyvállalatok menedzserei és
vezetői engednek betekintést a stratégiáikba, megosztják tapasztalataikat a
növekedésorientált cégekről, és előadásokat tartanak a cégalapításról. A
vállalkozók és az alapítók bemutatják, hogyan alakult a karrierjük az üzleti
életben, és milyen tapasztalatokra tettek szert a folyamat során. Kockázati
tőkések tárják fel a különböző lehetséges eseteket és kockázatokat az
üzletrészszerzés fázisában.
Alapfokú Üzleti Terv-készítő szemináriumok: a résztvevők saját üzleti ötleteiket
hozzák létre, ellenőrzik a piacképességüket interjúk és üzleti tervek formájában
strukturált eredményeik bemutatásával. A cél az, hogy elismertessék, és
konkrétan be is vezessék az üzleti lehetőségeket a gyakorlatba.
Tavaszi- és nyári iskola: a tavaszi iskola egy intenzív szeminárium, mely során a
kiválasztott mesterdiákok és résztvevők, akik éppen doktori képzésüket
teljesítik, kiképzést kapnak az üzleti életben előforduló mindennapos
57
teendőkkel és eseményekkel kapcsolatban. A Nemzetközi Nyári Iskola
résztvevői olyan üzleti ötleteket fejlesztenek ki, melyek a társadalom számára
relevánsak, és ezeket az ötleteket megfelelő módon prezentálják.
Vállalkozói oktatás – Dánia, Koppenhága Klaszter
A Next Generation egy oktatási program, melyet a három legnagyobb dán
egyetem közösen végez. Közösen akarják megvalósítani az innovációt, és kialakítani
a vállalkozói jellemet, az egyetemi tantervek keretein belül. Emellett a program
létrehozói azon is dolgoznak, hogy megfelelően támogassák a sok zöld- és startup-
vállalkozót, akik már jelen vannak a diákok között. Olyan kurzusokat ajánlanak a
diákoknak, melyek műhelyek és nyári iskolák keretei között ajánlanak innovációs és
vállalkozói témájú képzéseket, illetve segítséget több, széles körben tevékeny
nagykövettől. A Next Generation program partnerei: a Koppenhágai Üzleti Iskola, a
Koppenhágai Egyetem, a Dán Műszaki Egyetem (DTU), a Vállalkozói Alap Dánia, a
Koppenhágai Üzleti Szolgáltatások, a Vállalkozói Kupa Dánia, illetve a Symbion.
5.3 Techtranszfer Irodák (TTI)
Több egyetem állított fel Technológiatranszfer Irodákat (TTI), vagy Tudástranszfer
Irodákat (TTI), melyek a külvilággal vannak kapcsolatban, elsősorban a valorizáció
elősegítésére. A valorizáció fő célja a transzfer folyamatának tanácsadása és
támogatása, például köz- és privát finanszírozás felderítése és megszerzése, jogi
dokumentumok beszerzése, vagy üzletek elindítása. A munkatársak felelősek a
tanácsadásért, illetve a támogatások gyűjtésének lebonyolításáért a tudományos
kutatók vagy a kutatócsoportok részére. Emellett gyakran részt vesznek a
finanszírozás megszerzésében, a hálózatbővítésben.
TTO – TU Graz, Graz, Ausztria
A grazi klasztert a dinamikus munkakörnyezet egyszerű és logikus felépítése jellemzi. A
TU Graz ezen irányelv mentén működik, ezáltal képes a kutatókból a legjobbat
kihozni. Céljuk nem az, hogy megváltoztassák a kutatók gondolkodását, és
vállalkozókká neveljék őket. A jó tudósoknak tudósoknak is kell maradniuk
véleményük szerint. Azonban a doktori fokozatukat frissen megszerzett hallgatók, akik
nem konkrétan tudományos karriert keresnek, képesek kell, hogy legyenek egy
58
üzletbe belevágni – őket támogatják, keresik meg konkrét kampányok és
lehetőségek útján. A TU Graz Transzfer Irodának nincs specifikus célcsoportja a
cleantech újítások tekintetében.
Új Széchenyi Terv – Magyarország, Gödöllő Klaszter
2013-ban adta ki a Szent István Egyetem az Új Széchenyi Terv keretein belül
megvalósuló projektdokumentációját. A címe: A Szent István Egyetem oktatási és
kutatási hatékonyságának növelése. A kutatási hagyomány biztos múltra tekint vissza
a Szent István Egyetemen (SZIE). Mintegy elismerésképp a tudományos
teljesítményéért, a SZIE 2010-ben jelölést kapott a „kiváló egyetem” címre, amelyet el
is nyert. A tudományos együttműködés más egyetemekkel, vagy más felsőoktatási
intézményekkel, oktatási és kutatóközpontokkal központi szerepet tölt be. Egyre
inkább fontossá vált az is, hogy kapcsolatait hatékonyabban ápolja az üzleti
szektorral.
Mintegy első lépésként, egy kiadványt készített elő az egyetem, bemutatva a
kutatócsapatokat és minden kutatási területet, fejlesztéseiket, valamint kiemelten az
innovatív és tanácsadói szolgáltatásaikat. A TÁMOP-4.2.1-08/1/KMR-2008- 0003
program keretén belül született meg a Technológiatranszfer Csoport 2010 őszén.
Küldetése, hogy megerősítse a kapcsolatot az egyetem és az üzleti élet szereplői
között, a következő lépéseken keresztül:
Kurzusok rendezése a szellemi tulajdon védelméről, innovációs
menedzsmentről és a vállalkozói létről.
Új, innovatív ötletek gyűjtése a kutatócsoportoktól, és azok helytállóságának
felmérése potenciális alkalmazáshoz. Elősegíteni a piacra lépés lehetőségét
az ígéretes ötletek számára (termékek, szolgáltatások), és jogi, ill. gazdasági
tanácsok közvetítése.
Újszerű kutatás, szellemitulajdon-védelem (pl. szabadalmaztatás), és egyetemi
szabadalmak karbantartása, melyekbe külső szakembereket is bevonnak.
Hozzájárulás a szerződéskötésekhez, a kutatási szerződések megírása, valamint
a kutatási teljesítmény mérése.
Támogatás a franchise rendszerben működő vállalkozások létrehozásában,
melyek a szellemi tulajdonjogból való üzleti haszonszerzést segítik.
59
Belső és külső konzultációk a kutatási eredmények felhasználásáról,
adminisztratív problémák feloldása, mely lehetővé teszi a kutatócsoportok
számára a tökéletes működést.
A Szent István Egyetem innovációs központjának, a RUBIK LOGICENTER
épületéneknek előzetes látványterve
60
5.4 Javaslatok az ötletteremtés hatékonyságának növelésére
Minden európai ország számára fontos, hogy hosszú távú befektetéseket tudjanak
eszközölni a cleantech klasztereik innovatív környezetének fejlesztésére azáltal, hogy
az alapkutatásba, ötletteremtésbe és oktatásba fektetnek, valamint felderítő
programokat indítanak a cleantech-szektor céljainak megfelelően. Egy lehetséges
irányvonal van, követni kell az Európai Unió lisszaboni stratégiáját, azaz legalább a
GDP 3%-át be kell fektetni a kutatásfejlesztés támogatásába. Ez az ambiciózus cél
(melyet 2000-ben határoztak meg) tömören megtalálható a következő mondatban:
„...legyen Európa 2010-re a leginkább kompetitív, és legdinamikusabb, tudásalapú
gazdaság a világon”. Mint az látható, ez a jelentős befektetés a K+F-szektorba még
nem történt meg minden országban, így Európa nem is nevezhető a
legversenyképesebb gazdasági térségnek a világon.
Az inkubációs folyamat fejlesztésének megkezdéséhez termékeny táptalajt az a hely
jelenti, ahol nagyarányú innovatív ötlet generálódik, mely folyamat egyenletes és
folyamatos. Hasonló innovatív környezet megteremtése, és a képesség arra, hogy
technológiát és tudást konvertáljunk monetárisan mérhető egységekké, mind-mind
olyan tipikus munkafolyamatok, melyek tökéletesen illeszkednek az egyetemek és a
kutatóközpontok profiljába.
Ezzel párhuzamosan szintén fontos a befektetések fenntartása, hogy a cleantech-
klaszterek technológiáját és tudását azáltal tegyük anyagi haszonná, hogy
befektetünk a vállalkozói öntudatba, és a tiszta technológiáknak szánt oktatási
programokba. Ahhoz, hogy hosszú távon növeljük a befektetés sikerességét, bölcs
döntés a befektetést specifikus cleantech területekre koncentrálni, melyek
megfelelnek a régió/ország adottságainak is.
61
6 A startup-vállalkozások kiválasztása
A „minőség a mennyiség helyett” filozófia alkalmazható az ötletek és startupok
felmérése, kiválasztása során, másrészt viszont a kiválasztás fontos
menedzsmentfeladat az inkubáció folyamatában, mivel a hatékony erőforrás-
elosztás fontos alapja. A kiválasztás azt a folyamatot jelöli, melynek során azonosítjuk
azokat a cégeket, melyek „törékenyek, de ígéretesek”, míg elkerüljük azokat,
melyeken nem lehet segíteni üzleti inkubációval, és azokat is, amelyeknek nincsen
szükségük inkubációra.
Az első lépés a kiválasztási procedúrában a rengeteg ötlet megismerése, melyekből
kiválasztjuk azokat, melyek egyediek, és érdemes őket felmérni további üzleti
potenciál szempontjából. Ezen üzleti hatásmechanizmusok és tudományos ismeretek
kombinációja miatt két fontos „kapu” támogatja a kiválasztás folyamatát: ötlet- és
üzleti terv versenyek, valamint a formális inkubációs kiválasztó folyamat.
Minden támogatási program, mely azoknak a startup-vállalkozásoknak lett
létrehozva, akik jelenleg még nincsenek kiválasztva egy üzleti inkubátorban való
részvételre, arra irányul, hogy javítsa a kezdeti ötlet- vagy üzleti tervezés
hatékonyságát, preinkubációnak nevezünk. Néhány olyan régióban, melyeket a
CIE-projekt is vizsgált, felállítottak egy célorientált preinkubációs projektet, mely
felkészíti a startupokat a kiválasztási folyamatra.
Ötlet- és üzleti
tervversenyek Preinkubáció
Formális inkubáció
kiválasztási folyamata
Szellemi tulajdonjogok (IPR) támogatása.
6. ábra – A kiválasztási mechanizmus folyamata
A szellemi tulajdonjog megszerzésének támogatása felajánlható arra a célra, hogy
valamiképp kifejezzük az ötlet egyediségét, és hogy kompetitív előnyt adjunk a
startup-vállalatoknak a szabadalmaztatáshoz. Az inkubációs folyamat bármely
62
pontján felajánlható ez a támogatási segítség, de javasolt korai stádiumban
alkalmazni, például az ötletteremtés fázisában, mivel az ötlet publikálása után
szabadalmat kérelmezni már nem lehet. A fentebb látható ábra a kiválasztási
mechanizmus folyamatát mutatja be.
6.1 Ötlet- és üzleti terv versenyek
Az ötletversenyek általános célja, hogy elősegítse a vállalkozói öntudat építését, és
bátorítsa a csapatokat arra, hogy egy használható üzleti terv koncepciójával
álljanak elő, felmérjék a termék megfeleltethetőségét, és potenciális sikerét a
piacon. Fontos, hogy megtalálják azokat a kritikus hibákat, melyeket a jövőben ki kell
küszöbölni. Néha maga az inkubátor is (társ)szervezője ezeknek a versenyeknek. A
startup-vállalkozásokat vagy feltalálókat arra kérik, hogy prezentáljanak egy rövid
összefoglalót innovatív elképzelésükről, és arról, hogy hogyan kívánják azt a piacra
vinni egy üzleti terv, vagy üzleti modell segítségével.
A verseny maga olyan esemény, ahol a startup-vállalkozókat arra kérik, hogy egy
zsűri, vagy tanács előtt prezentáljanak. A bírák értékelése főként az ötlet
egyediségén, és a csapat vállalkozói attitűdjén alapul. Egy, vagy több startup-
vállalkozót neveznek ki győztesnek, jutalmuk a győzelem mellett pedig a
kapcsolatépítés lehetősége, coaching és/vagy pénzjutalom, függően attól, hogy ki,
és milyen céllal szponzorálja a rendezvényt. A pénzjutalom és a megjelenés, valamint
a kapcsolatépítés lehetősége mellett a versenyzők száma az alapján is változik, hogy
milyen aktív és hatásos a marketing, és a verseny promóciója. Ha a nyertes még
nincsen benne semelyik inkubációs programban, gyakran megkérik őket, hogy
jelentkezzenek valamelyikbe. Az ötletverseny remek módszer ahhoz, hogy
megtaláljanak és kiválasszanak cleantech ötleteket helyi, regionális, nemzeti és/vagy
nemzetközi szinten.
Startup kupa – regionális üzleti terv verseny – I3P, Torino, Olaszország
A Piemonte régióban a startupok versenyét két lépésre osztják: ötletversenyre, és
üzleti terv versenyre.
1. Az ötletverseny „nyílt felhívás”, mely egész évben fut, bárki jelentkezhet, a világ
bármely tájáról. Minden évben április 30-án kerül sor a versenyre, ahol minden
leadott ötletet körültekintően értékelnek. A választóbizottság I3P-szakemberekből áll,
63
akik coachok, oktatók, illetve speciális területek szakemberei. 2013-ban a Startupok
kupájára 314 ötlettel neveztek be. Ezek közül 139-et találtak érdemesnek a második
fázisra.
2. Az üzleti terv verseny egy szelektívebb lépés, melyben a projekteket újraértékelik,
de nem csak az ötletet, de magát a csapatot, a szellemi tulajdon
menedzsmentjének stratégiáját, az üzleti tervet és az üzleti modellt is. A
választóbizottság itt már nem csak az I3P „belső szakembereiből” áll, hanem
professzorok, külső szakemberek, menedzserek különböző vállalkozásokból,
befektetők és kockázati tőkések is részt vesznek benne. 2013-ban a 139 elfogadott
üzleti tervből 15-öt vettek be inkubációs folyamatba. A legjobb 3 kapott egy kisebb
pénzjutalmat (kb. 20.000 euró), valamint az 5 legjobb projekt versenyezhetett a
Premio Nazionale per l'Innovazione (PNI) nevű nemzeti versenyen is.
6.2 A preinkubációs fázis
A preinkubációs folyamat arra szolgál, hogy az üzleti tervek környezetében
tanuljanak és fejlesszenek a startupok, ahol kurzusokat végezhetnek el azzal a céllal,
hogy saját üzleti ötletüket fejlesszék ki, és támogatást is kaphassanak ehhez. A
preinkubáció egy előszűrő az új, használható üzleti ötletek megismerésére, és igen
nagy előnye, hogy ha részt vesznek ebben a folyamatban, akkor elkerülhetik az
üzletépítés nagyobb költségeit, és esetleges csalódásait. A preinkubációs támogatás
azokkal a nehézségekkel foglalkozik, melyekkel a tudósok a vállalkozói szférában
gyakran találkoznak – nem megfelelő gazdasági ismeret, a fejlesztett termékek vagy
szolgáltatások ismeretlen piaci potenciálja, magas pénzügyi kockázatok és
tőkehiány, illetve nem megfelelő személyes készségek, és a szellemi tulajdon
értékének nem megfelelő ismerete.
Néhány inkubátor vagy egyetem célorientált cleantech preinkubációs, vagy
vállalkozásindító programokat folytat. Ezek a programok azon cégeknek, illetve
magánszemélyeknek jöttek létre, akiknek innovatív cleantech ötleteik vannak, de
még nem készek az inkubációs programokra, mert még nem felelnek meg minden
szelekciós kritériumnak. Alig néhány hét alatt segítenek a résztvevőknek specifikus
támogatásokkal, melyeket az üzleti ötletük és tervük kidolgozásához, a piac
64
teszteléséhez, erőforrások megtakarításához tudnak felhasználni. Mindezt azzal a
céllal teszik, hogy erősítsék üzleti pozíciójukat, és előkészítsék őket az inkubációs
kiválasztási mechanizmus főbb sajátosságaira. A preinkubáció szolgáltatásai, melyek
a kibontakozóban lévő vállalkozók részére lettek kifejlesztve, gyakran ingyenesek,
vagy csak jelképes összegbe kerülnek. A szolgáltatások alapvetően azon alapulnak,
hogy a résztvevő milyen egyéni munkát végez annak érdekében, hogy a
tréningeken megszerzett tapasztalatokat megfelelően adaptálni tudja a későbbi
tevékenységébe. A preinkubáció remek megoldás arra, hogy befolyásolja a
potenciális startupok üzleti javaslatainak minőségét, és hogy megismerjük a leendő
vállalkozókat. Ugyanakkor remek megoldás arra is, hogy az inkubációs programokat
hirdessük a diákoknak az egyetemeken.
LaunchLab – YES!Delft, Delft, Hollandia
A YES!Delft LaunchLab egy olyan egyedi program, melyet kimondottan startup
vállalkozók számára találtak ki, azoknak, akiknek technikai jellegű ötletük, erős B2B
fókuszuk, illetve a tudományos élet iránti preferenciáik vannak. A program célja,
hogy különféle ötleteket teszteljenek a piacon, értékeljék a hozzá kapcsolódó üzleti
modellt, és befektetőt találjanak, lehetőleg 3 hónapon belül. A programot olyan már
sikeres módszerekre alapozták, mint a Lean Launch Pad, a Business Model Canvas,
illetve a Business Model Generation. A résztvevők közösen dolgoznak 9 másik
csapattal, hogy teszteljék az üzleti modelljükről alkotott elképzeléseiket. A fő cél,
hogy „kilépjenek az épületből”, találkozzanak jövőbeli vásárlóikkal, üzleti
partnereikkel és finanszírozóikkal. A résztvevők három hónapon keresztül hetente
találkozót tartanak, amely meetingek arra szolgálnak, hogy prezentáljanak
egymásnak és beszélgessenek, valamint érdekes menedzsmentszakkönyveket
mutassanak be, és személyes coaching folyamatokban vegyenek részt. A YES!Delft
LaunchLab részvételi díja 750 euró (az első csapattagnak), illetve 500 euró (a további
tagoknak). A program legalább 2.500 euróba kerül fejenként, az extra költségeket
pedig a YES!Delft állja. A célorientált „klímaváltó” LaunchLabot a Climate-KIC
európai K+K-program támogatja.
65
6.3 A formális inkubáció kiválasztási folyamata
A potenciális startupoknak, akik hajlandóak inkubációs programba lépni, gyakran
egy kiválasztó és értékelő folyamaton kell keresztül menniük, mely a következő
általános lépésekből áll:
1) Jelentkezés: ötlet, üzleti modell és/vagy terv beadása.
2) Prezentáció: egy nemzet(köz)i bizottság előtt rövid prezentáció bemutatása.
3) Elvárások megismerése és menedzsmentje: ismerkedés a programban való
részvétellel, az elvárható eredmények megfogalmazása, pl. egy olyan kidolgozott
terv beadása, melynek egyértelmű céljai vannak.
4) Monitoring: a tervezett eredmények, folyamatok követése, mely a startup-
vállalkozások menedzselésének folytatását, vagy az inkubációs programból való
kilépését jelentheti.
Ahhoz, hogy hatékonyan osszák el a startupok támogatására biztosított forrásokat,
egy formális kiválasztó folyamat felállítása az első lépés. Általában két eszközt lehet
meghatározni a kiválasztó folyamat sztenderdizálására: egy kompetens bizottság
felállítása, illetve a kiválasztási kritériumok gondos kialakítása. Ezután különböző
kiválasztó stratégiákat lehet kialakítani, mert a kiválasztás nem csak kritériumok,
hanem alkalmazkodás vagy következetesség kérdése is. Ebben a fejezetben két
fontos stratégiát írunk le.
6.3.1 Bizottság kialakítása a startup értékeléséhez
A bizottság tagjai hasonló profillal rendelkeznek, mint a bíró, aki az ötlet értékeléséért
felelős egy ötlet- és üzleti terv versenyen, aki lehet például egy magánbefektető,
bank, vállalkozó, üzleti coach, inkubátormenedzser. A bíróval ellentétben azonban a
választóbizottság összeállítása hosszabb távra történik, és lehetnek benne nemzeti,
vagy nemzetközi szinten dolgozó személyek. Gyakran egy konkrét területen dolgozó
szakemberek csoportját – mint pl. a tiszta technológia – kérik fel arra a célra, hogy
elmondják a véleményüket és tanácsokat adjanak. Az inkubációs támogatás
futamideje függ az évente megtartott találkozók számától, melyről a bizottság dönt.
66
Nemzeti kiválasztó bizottság – YES!Delft, Deflt/Rotterdam Klaszter, Hollandia
A bizottságnak hat tagja van. Kettő ezek közül a pénzügyi szférából jön (egy bankár
és egy befektető), kettő tapasztalt vállalkozó, és kettő egyetemi küldött (A TU Delft
TTO vezetője, illetve a startup irányelvek menedzsere).
Nemzetközi kiválasztó bizottság – Science Park Graz, Graz, Ausztria
Mielőtt megkezdődik a projekt coachingja, szigorú kiválasztási folyamatban kell részt
vennie a vállalkozónak és tervének. Egy kiválasztói tanácsadói bizottság értékeli a
startup/üzleti tervet, és eldönti, hogy a projekt megfelelő-e arra, hogy belépjen a
Science Park Graz inkubátorába. Ez a tanács a Science Park Graz csapatának
tagjaiból, és két inkubációban/startup-vállalkozások terén nemzetközileg elismert
szakemberből áll; különböző városokból érkező delegáltak, különböző területek
szakemberei, pl. a manchesteri tag, aki Manchesterben indított hasonló
kutatóparkot, és nemzetközileg elismert konzultáns. Fontos kapcsolati tőkét
jelentenek az inkubációs programhoz, és a Science Park Graz kapcsolatépítésben is
igyekszik kihasználni a segítségüket.
6.3.2 Kiválasztási kritériumok
A bizottság olyan kritériumokat használ a program során, melyek sztenderdizálják a
kiválasztás folyamatát, hogy biztosan a lehető legmagasabb „potenciális siker”
érdekében és annak megfelelve legyenek a startupok között elosztva az erőforrások.
Két kiemelt faktor van, melyek kritikusak a startup-vállalkozások potenciális sikeréhez
– így a bizottság is mindig kiemelt figyelmet szentel ezeknek – melyek a
termék/szolgáltatás, és a vállalkozó(k). A „termék/szolgáltatás”-szempontrendszer
részei az olyan témák, mint az értékpropozíció, innovativitás, alkalmazhatóság és
növekedési potenciál. A „vállalkozó(k)” témában felállított speciális kritériumok olyan
témákat fednek le, mint például a csapatösszeállítás, a készségek, kapcsolatok és
attitűd kombinációja. A cleantech projektek esetén elvárt kiválasztási kritérium a
befektetés megtérülése. Mivel a tiszta technológiába való invesztálás egy hosszú
távú befektetés, általában 4-6 év közötti megtérülési idővel, nagyon fontos a
bemutatkozó csapat számára, hogy a lehető legpontosabban becsüljék meg a
releváns időszakra vonatkozó költségeket és hasznokat.
67
Kiválasztási kritériumok – UnternehmerTUM, München, Németország
Az UnternehmerTUM közvetlen támogatást nyújt a startupok számára több
aspektusból is. Ők egy technológiára orientált inkubátor-, innovátor- és üzletteremtő
közeg. Minden belépő startup-vállalkozó átmegy egy több multifázisú kiválasztási
folyamaton és értékelésen, mely a következő elemeket tartalmazza:
– Technológia: Mennyire modern? Újszerű? Lehet szabadalmaztatni? Mik az előnyei?
– Üzleti modell: Meggyőző és magával ragadó?
– Piac és alkalmazhatóság: Mekkora a potenciális piac? Globális?
– Csapat: Erős, vállalkozói jellegű és tapasztalt a csapat? Képesek egy vállalkozás
működtetésére?
– Gazdaságba való beilleszkedés: Mi a hozzáadott értéke a régió nagyobb
vállalatainak teljesítményéhez? Hogyan férnének bele a TUM hálózatába?
6.3.3 Kiválasztási stratégiák az inkubátorházban
Ha figyelembe vesszük az inkubátor tág meghatározását, mint egy kiindulási pontot,
beleértve a nem high-tech és high-tech inkubátorokat is, két választási stratégiát
lehet megkülönböztetni:
- A győztes kiválasztása megközelítés: az inkubátorok vezetői megpróbálják ex-
ante azonosítani a potenciálisan sikeres vállalkozásokat. Ha a végletekig ezt a
megközelítést alkalmazzák, akkor az inkubátorházak hasonlítanak a magán
kockázatitőke-befektető társaságokhoz.
- A legerősebb túlélése megközelítés: az inkubátorok vezetői alkalmazhatnak
egy kevésbé szigorú kiválasztási kritériumokat tartalmazó megközelítést is,
melyben nagyobb számú céget választanak, és a piacokra hagyatkoznak,
hogy a szelekciót elvégezze, illetve hogy idővel megkülönböztessék a
győzteseket a vesztesektől.
A high-tech inkubátorok vezetői között, úgy tűnik, hogy egy folyamatos vita áll fenn
arról, hogy vajon lehetséges-e elkülöníteni a potenciális sikert a lehetséges kudarctól.
Ennek ellenére a legtöbb megkérdezett inkubátorvezető alkalmazza a győztes
kiválasztása megközelítést, az egyéni induló támogatására költhető eszközök – mint
pl. a pénz és az idő– szűkössége miatt. Ezen túlmenően, ezek a potenciális nyertesek
68
magas hírértéket jelentenek, ami pozitívan befolyásolja az inkubátorról alkotott
képet.
„A nyertes kiválasztása” – Accelerace programme – Dánia, Koppenhága, Symbion.
A Symbion inkubátorház a kiváló növekedést mutató induló vállalkozások és
vállalkozók számára egy egyedülálló kombinációját nyújtja az üzleti fejlesztésnek,
üzleti képzésnek és a tőkeszerzésnek. A Symbion az Accelerace-programot ajánlja a
startup-vállakozások számára (időtartama 6 hónap). A startupok kiválasztását az
Accelerace-programban egy tipikus „győztesek kiválasztása” megközelítés előzi
meg. Az első lépés egy hatékony szűrés a mintegy 100 üzleti terv közül. Félévenként
20-30 indulót emelnek ki, hogy részt vegyenek a „kiválasztottak táborában”. A
kiválasztó bizottság résztvevőit egy zsűri/testület tagjai alkotják, akik minden dán
kockázati tőkeintézetet képviselnek, feladatuk, hogy értékeljék a kiválasztott üzleti
terveket. 10-15 indulót választanak ki, hogy részt vegyenek az Accelerace-
programban. 6 hónap után a kockázati tőketanács választ ki 1 vagy 2 startupot,
hogy megkapják az első forrást a Symbion-alapból. A kockázati tőkeintézményt is fel
kell készíteni, hogy megfelelő szakmaisággal kövesse nyomon ezt a Symbion-
befektetést a jövőben (12-18 hónap). A startup-vállalkozásoknak nem kell fizetni az
Accelerace-programban való részvételért, a költségeket fedezi a befektetési alap.
6.4 A szellemi tulajdonjog támogatása
A szellemi tulajdon (IP) olyan, nem anyagi javakat jelent, melyek a kreativitás és az
innováció eredményei, amelynek lehet tulajdonosa is, hasonló módon a fizikai
tulajdonhoz. Az „Intellektuel property/IP”-törvény szabályozza a kreatív munka
tulajdoni és használati feltételeit. Néhány szellemi tulajdonjog (IPR) létezik anélkül,
hogy a regisztráció szükségessé válna, mint például a szerzői jog. Azonban más
szellemi tulajdonjogok, például a szabadalmak, akkor jönnek létre, ha egy sikeres
bejelentkezés után a készítő regisztrálja a jogi haszonélvezetet. Néhány szellemi
tulajdonjog, mint például a tervezési jogok és védjegyek, létezhetnek be nem
jegyzett, és bejegyzett formában is. Az IP-törvény területi hatályú, azaz a szellemi
tulajdonjogok eltérőek lehetnek országonként. Ötleteket nem lehet
szabadalmaztatni az egyedi elemek közzétételét követően.
69
Egyetemi kontextusban az IP-t lehet az elért- és kutatási eredményeknek tekinteni.
Egyedülálló high-tech ötletek alkalmasak IP-regisztrációra, és adhatnak a high-tech
startupoknak némi versenyelőnyt. Ezért az IP-t gyakran használják mint egyfajta
informális szűrőt, vagy formális kiválasztási kritériumot. Mint a többi tulajdon esetén,
lehet kereskedelmi értéke az IP-nek, amely különböző útvonalakon keresztül valósul
meg, beleértve az licenszelést, vagy a szellemi tulajdonjog eladását. A szellemi
alkotások jogának összetettsége miatt a legtöbb egyetemen egy IP Rights
Management Team felelős az IP-irányelvekért, például hivatott meghatározni az
egyetem IP-igényléseit a munkavállalók és a diákok szellemi tulajdonára.
VTT Technical Research Centre – Finnország, Espoo.
A Global Cleantech Innovation Index szerint Finnország 1. helyen áll az állami K+F-
munka, és 2. helyen az újítások támogatásában. Ez az eredmény összefüggésben
lehet a VTT Műszaki Kutatási Központtal, melyet Finnország alapított 1942-ben. Ez a
legnagyobb alkalmazott multitechnológiai kutatási szervezet Észak-Európában,
mintegy 3000 alkalmazottal, és 316 millió eurós forgalommal (31.12.2012). A VTT egy
olyan nonprofit szervezet, mely a finn innovációs rendszer részeként a Munkaügyi és
Gazdasági Minisztérium alá tartozik. A szervezet modern technológiai megoldásokat
és innovációs szolgáltatásokat kínál, és széles tudásbázisa miatt képes kombinálni a
különböző technológiákat, új innovációkat teremteni, továbbá jelentős
világszínvonalú technológiákat és alkalmazott kutatási szolgáltatásokat nyújtani,
ezáltal javítva ügyfelei versenyképességét és kompetenciáit. Hat behatási területet
tekint a szervezet speciálisnak, mely területeken esetenként nagy kihívásokkal
találhatják szembe magukat: ezek a biogazdaság, az erőforrások kezelésében
hatékony iparágak, tiszta világ, digitális világ, az alacsony széntartalmú
energiaforrások és az emberi jólét. A VTT kutatásai újabb és újabb találmányokat
szülnek, szoftvereket és egyéb jogvédelemben részesíthető technológiákat
termelnek, amelyek közül néhányat az ügyfél kap a szerződési feltételek szerint, míg
a többi a VTT szellemi tulajdonjogi eszközei közé kerül. A VTT szabadalmi portfolió
(2012) lefed 363 szabadalomcsaládot, 1250 szabadalmat és alkalmazást, 2 millió €
szabadalmaztatási költséget (ebből 1,7 millió € a beruházások, és 0,3 millió € a
karbantartási költségek), 2,5 millió euró éves bevételt a licenszbevételekből, és 17
high-tech vállalatot. VTT 4 fő módszerrel dolgozik, hogy kereskedelmi forgalomba
hozott technológiáik a legnagyobb hasznot hozzák: 1) kereskedelmi
70
K+Fszolgáltatások 2) szellemi tulajdonjogi licenszelés 3) technológiatranszfer
szolgáltatások és 4) új kockázati befektetések. A kiválasztott útvonal függ a
technológia jellegétől, a szellemi tulajdonjogok erejétől, az ügyfélkapcsolatoktól és a
csapat kompetenciáitól. A VTT a díjalapú szolgáltatásaira kereskedelmi árazást
használ.
DTU TechTransfer Office – Dánia, Koppenhága, University of Technology Denmark
A DTU Tech Transfernek egy külön támogatási programja van tiszta technológiát
feltalálók részére a koppenhágai Cleantech Cluster (CCC) programon belül. A
tudományos startupok, vagy koncessziók számára az egyetem TechTransfer Hivatala
foglalkozik az IPR-rel. Az IP-t és az ebből realizált bevételeket 100%-ban a diákok
birtokolják. A munkavállalók számára, akik az egyetemen dolgoztak ki egy
találmányt, az egyetem kéri, és birtokolja majd a szabadalmat, de a szabadalomból
származó bevételek egyenlően oszlanak el a 3 fél között: az egyetem, a tanszék és a
feltaláló (mindegyiknek 33% jár).
6.5 Javaslatok a kiválasztási kritériumok megfogalmazására
Összefoglalva a fejezet következtetéseit, meg kell említeni, hogy nem találtuk meg a
legjobb gyakorlatot a kiválasztási eljárásra, illetve kiválasztási kritériumokra, melyek
kifejezetten a cleantech startup-vállalatokra vonatkoznak. Úgy tűnik, a tiszta
technológiában elinduló startupok ugyanazt a kiválasztási és inkubációs folyamatot
követik, mint bármely más high-tech startup. Egy kiválasztási szempont, mint például
az „(in)direkt éghajlatvédelmi hatás”, fontos tényező lehet a cleantech startupok
kiválasztási folyamatában. Ennek ellenére egyik vizsgált térségben sem alkalmazták
ezeket a kritériumokat a kiválasztási eljárás során. A motiváció az éghajlatváltozással
összefüggő kritériumok hiányában lehet az, hogy a(z EU-s) támogatási szabályok
szerint csak általános támogatásra költik a pénzt az induló vállalkozások, valamint,
hogy megtiltják egy adott területen startupok klaszterének támogatását. A másik ok,
amiért nem vették figyelembe az éghajlatváltozás befolyásolásával kapcsolatos
kritériumokat, hogy néha nehéz értékelni a speciális, szektorra jellemző kritériumokat,
mint a CO2-csökkentés vagy a kevesebb energiafelhasználás… stb előnyeit. A hatás
71
nagymértékben függ a tényleges piaci megfeleltethetőségtől, mint például a piaci
részesedés, és a tényleges termékhasználat 5-10 éven belül.
Az ötletek kiválasztása, mint például egy ötlet- és üzleti terv verseny és a
preinkubáció, úgy tűnik, hogy megfelelő eszközök a témaspecifikus támogatások
meghatározásához, mint például egy adott hálózat kiépítése vagy finanszírozási
lehetőségek hatékony kiaknázása. Azáltal, hogy a„startup-vállalkozásokat
csoportosítják a hasonló területeken, mint például az orvosi, az ICT-s, illetve
természetesen a cleantech-szektorban, segítik a folyamatok egyszerű és hatékony
lebonyolítását.
A csapat összetétele és a vállalkozók nagyon fontos elemei a diskurzusnak, amikor a
kiválasztási kritériumokról beszélünk. A vállalkozói attitűd hiánya miatt Európában,
összehasonlítva más országokkal – mint például az USA –, céget alapítani és
beindítani egy igen összetett kihívás. Azon pályakezdők, akik az (technikai)
egyetemekről kerülnek ki, jó jelöltnek tűnnek az alacsony életszínvonal-igényük és
nyitott hozzáállásuk miatt, de hiányzik részükről a megfelelő munkahelyi tapasztalat.
Azok az emberek, akiknek sokéves munkatapasztalata van már, úgy tűnik, szintén jó
jelöltek a kapcsolataik és a készségeik miatt, de gyakran hiányzik belőlük a
vállalkozói attitűd, és gyakran magas költségekkel járnak, annak okán, hogy már
meglévő jelzálogkölcsönökkel rendelkezhetnek. A megfelelő réteg valahol a két típus
között van.
A világos és szigorú kiválasztási eljárás az inkubátorok védjegyévé válhat, amelyre
más hatóságok, például a magánbefektetők és a bankok is támaszkodhatnak.
72
7 Inkubációs infrastruktúra és üzleti szolgáltatások
A fő cél, és a siker egyik kulcsa bármely kiváló és nagy teljesítményű inkubátor
számára, hogy felgyorsítsák a támogatott startupok fejlődését, és kineveljenek minél
több sikeres fiatal vállalkozót egy strukturált inkubációs program segítségével. Ezt a
programot olyan eszközök segítségével ültették át a gyakorlatba, mint például az
irodai tereken és a tesztelő és demonstráló intézményeken keresztül nyújtott fizikai
támogatások, másrészt üzleti szolgáltatásokkal, mint például a mediálás és
networking eszközök, tréning és coaching, a vállalkozások támogatása és az egyéb
kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket rendszerint az inkubátor vezetősége, és a
külső szakértők nyújtanak (7. ábra). A következőkben az inkubációs infrastruktúra és
az üzleti szolgáltatások bemutatására kerül sor.
Ezen az egyszerűsítésen túlmenően fontos megjegyezni az inkubátor
ökoszisztémájának és tevékenységeinek összetettségét. Az inkubációs központok,
melyeknek komplex helyi menedzsmentje és üzleti stratégiája van, különféle
arculatokkal és portfóliókkal rendelkeznek. Ezek az ismertetőjegyek azok, melyek a
különböző üzleti inkubációs programokat megkülönböztetik.
Irodatér Szokásos
cleantech
startup
Közvetítés és kapcsolatépítés
Tréning és coaching
Tesztelő- és demonstráló
intézmények Üzleti támogatás
7. ábra – Az inkubációs infrastruktúra és üzleti szolgáltatások
Ebben a fejezetben a különféle támogató eszközök leírása olvasható, melyek
szorosan kapcsolódnak a legjobb gyakorlatokkal, amiket a CIE-esettanulmányok
találtak, melyeket személyesen is megtapasztaltak és támogattak inkubátorok
igazgatói, a kutatók és a program koordinátorai. Néhány „legjobb gyakorlatot” a
különböző inkubátorszolgáltatások közül részletesen is bemutatnak annak
73
érdekében, hogy kihangsúlyozzák, hogy ezek a fontos szolgáltatások
megalapozhatják a startup-vállalkozások jövőbeni sikeres működését.
7.1 Irodatér funkció startup-vállalkozásoknak
Egy inkubátor általában számos lehetőséget biztosít a startup-vállalkozóknak, akik az
inkubációs programba belépnek, miután a kiválasztási folyamat lezajlott. Az
alapvető inkubátorok általában egy kis irodát szolgáltatnak minden startup–
vállalkozásnak, általános irodai berendezésekkel, közös tárgyalóteremmel, relaxációs
helységgel, szabad hozzáférést a gazdasági és menedzsment anyagokhoz és az ICT-
eszközökhöz, mint például a nagy sebességű internet és a távközlés. A vizsgált
esettanulmányok során a CIE-projekt, az átlagos irodaméretet az induló vállalkozások
között változóan 500 és 6000 m²-re becsülte, akár egy egyetemi kampuszon, egy
tudományos parkban, vagy egy közös irodaházon belül. Általában az inkubátorok
létesítményeik mintegy 60-80%-át ajánlják fel a startup-cégeknek, egyes esetekben
10-20%-ot az üzletet bérlőknek, továbbá mintegy 10%-ot közös területként és
adminisztratív részlegként. Az irodai helyiségek, laboratóriumok és más létesítmények
használata az inkubátorban ingyenes, hiszen ezek szerepelnek az inkubátor által
kínált előnyök között, de esetenként ezzel ellentétben lehetnek díjkötelesek is. Az
átlagár egy hivatalos inkubátornál a bérelt irodaterületért Hollandiában évente 100
euró és 140 euró között mozog négyzetméterenként. Néhány esetben, mint például
a Science Park Graz esetében, az irodák ingyen használhatóak. Egy olyan inkubátor,
amely túl drága, elrettentheti az startup-vállalkozót.
Lehetnek rendelkezésre álló helyek az inkubátor épületében is, vagy esetenként az
érintettek hálózatának felajánlásával egy másik cég vagy kutatóközpont
telephelyén. A további logisztikai infrastruktúrák is fontosak mind a startup, mind a
lehetséges ügyfelek és befektetők számára, mint például a terület stratégiai helyein
és a szállítási központban. Ezek az infrastruktúrák nem kevésbé fontosak, mint az
alapvető helyek, és továbbra is bizonyíthatóan elengedhetetlenek ahhoz, hogy a
startup-vállalkozás kényelmét és a sikerét biztosítsuk.
Magyarország, Gödöllő Klaszter
A régióban két inkubátor van: az OKISZ Inkubátor, és a MOHA Ház. Az OKISZ-nak több
tapasztalata van (törzsgyökeres szervezet, melyet 1923-ban alapítottak) és 7 FTE-
alkalmazottal futnak, de csak részlegesen van portfóliójukban az innováció. A MOHA
74
Ház relatíve új inkubátor, de remek szakmai és üzleti tapasztalatuk van, mely
határozottan arról tanúskodik, hogy komolyan veszik az inkubátor munkáját. A MOHA
Ház magas színvonalú infrastruktúrát ajánl, kiválóan alkalmazkodnak az
ingatlanmenedzsment terén előforduló helyzetekhez, s bár még nincs saját laborjuk,
van szervertermük, adatkezelő helyiségük, és remek IT infrastruktúrájuk.
Képrészlet a gödöllői Klímairoda kreatív dizájn falából
Erős és történelmi kapcsolatok inkubátorok és egyetemek közt – Torino Klaszter
A torinói cleantech klaszter tevékenysége három fő részre osztható: a tudástermelés
(Politecnico di Torino és Università degli Studi di Torino), startupok indítása (I3P és 2I3T)
és a piaci fejlesztés (Environment Park). Két különböző egyetem vesz részt az
együttműködésben, egyikük elkötelezett a mérnöki és építészeti ágazatokban, de
kapcsolódik a menedzsment tudományokhoz is (Politecnico di Torino), a másik pedig
(Università degli Studi di Torino) minden egyéb tudományos területen aktív.
Mindkettőnek van egy inkubátora, amely szoros kapcsolatot ápol a finanszírozó
intézménnyel. Az folyamat alatt és után elsajátítható kompetenciák magas szintűek.
További előnye a kis távolság az oktatási intézmény és az inkubátor létesítményei
között.
Az I3P a Torinói Műszaki Egyetem egyetemi kampuszán található, ez az ötletek és a
vállalkozók fő forrása, közvetlenül származtatva a műszaki tanulmányokból és a
tudományos kutatásból. Ez az egyetem egy az alapítók közül és a helyi
75
intézményekkel , mint a Kereskedelmi Kamara, az innovációs politikák fejlesztési
területi szövetsége, a FinPiemonte, és a Torino Wireless, közösen jelenlegi részvényes
is.
7.2 Tesztelő- és demonstrációs intézmények
Néhány konkrét infrastruktúra-hozzáférést lehet biztosítani a startupoknak a felszerelt
laboratóriumokban, prototipizáló, tesztelő és demonstráló létesítményekben. A
startup néha előnyt szerezhet a kedvezményes díjakra, használható
laboratóriumokra és tesztelésre alkalmas létesítményekre, egyetemeken és más
vállalati helyszíneken, melyhez pozitívan hozzájárul a kapcsolat az inkubátor és az
érdekelt felek között. Függetlenül attól, hogy ezek a létesítmények jelen vannak-e,
illetve hozzáférhetőek-e, rendkívül fontosak a cleantech startupok számára.
Prototipizáló- és laborintézetek – Németország, München Klaszter
A Müncheni Műszaki Egyetem több különböző prototípus-létesítményt és
laboratóriumot tart fenn, magas színvonalú technológiai berendezésekkel, mint
például a több millió eurós szélcsatornák és üzemanyagcella-vizsgálati
létesítmények. Ezek a vizsgálati létesítmények állnak rendelkezésre az Unternehmer
TUM inkubátornál is, mely ugyanebben a régióban található.
Bioprocess bemutató intézet – YES!Delft, Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia
A Delft University of Technology (TU Delft), a DSM, a Purac, valamint a helyi és
regionális önkormányzatok az ERFA támogatásával létrehozták a Bioprocess
bemutató intézetet (BPF), hogy az ipari biokutatási (technológiai) folyamatokat
lehetővé tegyék. A startupok, akik számára mindenképp szükséges egy hely a kis
sorozatú gyártáshoz és összeszereléshez, valamint kapcsolódnak a közlekedés,
építőipar, és a tengeri/parti jellegű termékekhez, igénybe vehetik az RDM (Port of
Rotterdam) Campus Rotterdam gyártási helyét. Az RDM Campuson 11.500
négyzetméter áll rendelkezésre az innovatív és a technikai portfóliójú vállalatoknak,
viszonylag alacsony bérleti díjakkal.
76
7.3 Üzleti támogatás
Amellett, hogy az inkubátorházak szolgáltatnak irodai, tesztelő és demonstráló
helyeket, minden inkubációs program nyújt további speciális üzleti támogatást is,
hogy segítsen a startup-cégeknek megválaszolni a piaci és üzlettel kapcsolatos
kérdéseit. Az üzleti támogatás magában foglalja a menedzsment vagy külső
szakértők és tanácsadók által végzett tevékenységeket, mint például az üzleti
stratégia kialakítása, az értékesítés és a marketing, vagy a webdizájnt. Gyakran
általános jogi szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például az új termékkel kapcsolatos
szellemi tulajdonjogokra, új cég mint jogi személy létesítésére és a szabályozás
betartására vonatkozó tanácsadás.
7.4 Tréning és coaching
Egy másik inkubációs szolgáltatás a tréning és a coaching, amely a startup-
cégeknek tanácsokat ad a kihívások mindennapos kezelésére. Például technológia
kereskedelmi forgalomba hozása, prezentációs/pitch ismeretek, az emberi
erőforrások, a piaci lehetőségek azonosítása, és az ügyfélkapcsolatok kialakítása.
Külső szakértőket és/vagy tapasztalt vállalkozókat lehet kinevezni, hogy fellépjenek a
mentor- és coachszerepekben az inkubációs fázisban. A mentor is részt vesz a
folyamatban, hogy segítséget nyújtson a termékkel és a piaccal kapcsolatos
ismeretek megszerzésében.
Symbion, Dánia, Koppenhága Klaszter
A Symbionnál átlagosan 25-30 induló vállalkozás megy végig a támogatási
programokon minden évben, 3-6 hónapos coachinggal. A Symbion az Accelerate-
et ajánlja a startup-cégeknek, amely tartalmazza:
Együttműködés és coaching, ahol egy tapasztalt üzleti fejlesztő csatlakozik a
csapathoz, és hozzájárul stratégiai és operatív szinten, hogy összegyűjtsék és
ellenőrizék a piaci, szakértői és az ügyfél inputot.
Hálózat: hozzáférés az ügyfelekhez, a szakértőkhöz és a befektetőkhöz, hogy a
startup-vállalkozások sikeresen működjenek majd a piacon. Mind a lehetséges
vevőknek, mind az eladóknak való bemutatáskor segít a termék prezentációs
fázisában.
77
Képzések és szakmai műhelyek szervezése az üzleti és a vállalkozói világ
legújabb trendjeiről, mely betekintést nyújt a hasznos eszközökbe és
módszerekbe, mint például a szegmentáció, üzleti modellek, a szellemi
tulajdonjogok, az értékesítés és marketing.
Unternehmer TUM, München Klaszter, Németország
Az UnternehmerTUM-nál a jelöltek és a startupok is részt vehetnek hasonló, jól
felépített programokban, mint:
„Startupok éjszakája”: rendezvények, melyek a jelölteknek és a startup-
cégeknek lehetőséget adnak, hogy hallhassák a Müncheni Műszaki Egyetem
(TUM) öregdiákjainak tippjeit és tapasztalatait sikeres üzletkezdésükről. Emellett
információt szolgáltatnak a támogatási lehetőségekről, illetve konkrét
támogatásokról.
Technológiai vállalkozói labor: kutatási eredmények vagy technológiák piaci
lehetőségeinek értékelése.
„Találd meg a lehetőséged” műhely: az olyan lehetséges alkalmazások
megtalálása, melyek a technológiára, fejlesztésre, és a piaci mechanizmusok
megértésére vonatkoznak.
Startup Coaching: tanácsadás és a megvalósítás aktív támogatása a startup-
cégeknek.
Gyakorlati MBA az innovációra és vállalkozások létrehozására.
7.5 Közvetítés és kapcsolatépítés
Alapvetően fontos a jövőben a vállalat hozzáférése az inkubátor érdekeltjeinek
hálózatához, hogy megismerkedhessenek a szakemberekkel és az öregdiák-
szervezetekkel, hogy hosszú távú szakmai kapcsolatokat építsenek a felsőoktatási
intézményekkel, melyek a régióban találhatóak, továbbá hogy egy erős és stratégiai
vállalati és intézményi hálózatba integrálódjanak, valamint elkezdhessék gondozni
kapcsolataikat a stratégiai partnerekkel. A sikeres high-tech inkubátor, mely gyakran
alkalmazza a szigorú kiválasztási folyamatot, néha azt az előnyt élvezi, hogy vonzza a
befektetőket, illetve befektetési alapokat, és hozzáférhet a (nem) kereskedelmi
hitelekhez.
78
YES!Delft inkubátor, Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia
A közvetítés az induló vállalkozások és az érintett felek között (pl. a befektetők,
kutatóintézetek, az üzleti partnerek, kezdeti ügyfelek, tanácsadók/szakértők és más
vállalkozók) az egyik fő tevékenysége a Delft Műszaki Egyetem (TU Delft) YES!Delft
nevű inkubátorának. A közvetítés fontosságát figyelembe veszik szinte minden a
YES!Delft által a startup-vállalkozásoknak szervezett tevékenység során. Az alábbi
tevékenységeket szervezik a hagyományos coaching és tanácsadás mellett,
amelyek részei az inkubációs programnak is:
Minden évben a YES!Delft megrendezi éves YES!Delft hálózati rendezvényt,
ahol a startupok találkoznak formális és informális befektetőkkel, kutatókkal,
tanácsadókkal, kormányzati szervezetekkel, üzleti partnerekkel és kezdeti
ügyfeleikkel. Évente mintegy 700 ember vesz részt a hálózatépítési céllal
megrendezésre kerülő rendezvényen. A programokon az ígéretes induló
vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák üzletüket a
nagyközönségnek, és bemutatókon ismertessék új termékeiket/szolgál-
tatásaikat.
Minden évben a YES!Delft szervezésében megrendezésre kerül a Meet the VC
esemény, ahol több mint 40 vezető kockázatitőke-befektetőt és befektetői
alapítványt kérnek fel, hogy bemutatkozzanak a releváns startupok
csoportjának. A kiválasztott vállalkozók bemutathatják üzleti terveiket és
beruházási igényeiket.
Ha a startup-cégeknek szüksége van a hozzáférésre bizonyos ügyfelekhez és
befektetőkhöz, a YES!Delft inkubációs vezetője hozza őket kapcsolatba a
hálózattal, melyet a partnerekkel és a barátokkal az inkubátor ad-hoc alapon
alakított ki.
UnternehmerTUM, München Klaszter, Németország
Mikor a networking a téma, az UnternehmerTUM elengedhetetlennek tartja az
iparági kapcsolatokat. A közelség a nagy nemzetközi cégek központjaival az
UnternehmerTUM sikerének egyik meghatározó pontja. Az inkubálásban részt vevő
startupok kapcsolódhatnak a széles nemzetközi értéklánchoz. Az elérési útvonalat a
sikeres nagyvállalatokhoz – Münchenben esetében például a nagy
energiavállalatok biztosítják, mint az EON és az RWE.
79
Fontos feladata egy klaszternek vagy inkubátornak, hogy azok az induló
vállalkozások, melyek azonos ágazatban tevékenykednek, könnyebben
megismerhetőek legyenek a külvilág számára. Ha egy klaszter vagy inkubátor sikeres,
sikeressége egyben a védjegyévé is válhat, ez egyben pozitív hatással is lehet a
támogatott induló vállalkozásra is.
Finnország, Helsinki Klaszter
A Viikki Environment House Finnország legenergiatakarékosabb irodaháza, melyet
Helsinki város Környezetvédelmi Központja, és a University of Helsinki használ. Ez az
innovatív épület számos előnyét élvezte az energiahatékonysági megoldásoknak és
termékeknek, melyeket a finn cleantech kis- és középvállalkozások fejlesztettek ki.
Azzal, hogy közösen, egy térben dolgoznak a felhasználókkal, és a helyes gyakorlatot
alkalmazzák, a Környezetvédelmi Központ célja, hogy teljesen szén-dioxid
semlegessé váljon 2015-ig. Az épület teljes energiafogyasztása az építési előírásoknak
csak a fele. Az alacsony energiafogyasztás megvalósítása főként általánosan
használt technikai megoldásokkal történik.
St John’s Innovációs Központ, Cambridge, Egyesült Királyság
A befektetők a legfontosabb külső szereplők a Cambridgeshire régióban, valamint a
mentorok és a trénerek, akik a befektetők mellett támogatást nyújtanak. A
kapcsolatokat általában a mentorok, trénerek és a St. John’s Innovációs Központ
személyzete irányítják. A legsikeresebb vállalatok általában azok, amelyeket
tapasztalt mentorok támogattak, akik képesek a vállalatokkal a fejlesztéseken és a
kulcsfontosságú képességbeli hiányosságok felismerésén (például ha nem
rendelkeznek megfelelő kereskedelmi készségekkel) együtt dolgozni. A St. John’s-nak
erős és alapos az öregdiáksággal ápolt kapcsolata, amelyet széles körben fel is
használnak.
7.6 Inkubáció és klasztermenedzsment csapatok
A személyzet, amely egy inkubátorközpont és egy inkubációs program
működtetéséhez szükséges, általában egy 1-5 fős teljes munkaidős belső
munkatársakból álló csapatot takar. Ezen belül különböző szerepeket lehet
megkülönböztetni, mint pl. ügyvezető igazgató, marketing menedzser, inkubációs
80
menedzser, rendezvény menedzser, irodavezető(k) és recepciós. Az Európában
vizsgált cleantech inkubációs esettanulmányokból kiderült, hogy a legtöbb inkubátor
személyzetében nincs állandó cleantech szakértő.
Egy irányító testület, mely minden releváns érdekelt fél képviselőiből áll, rendszeresen
értékeli az inkubátor vezetősége által végrehajtott inkubációs program teljesítményét
és hatékonyságát. Elengedhetetlen az inkubátor megszerzett jó hírnevének
megtartásához az a képesség is, hogy megfelelő szinergiával
menedzsmenttanácsadást nyújtson, technikai és stratégiai segítséget és képzést
biztosítson, fiatal vállalkozásokra szabott tanácsadással szolgáljon. Az inkubátoroknak
a startup-vállalkozások létrehozásában és a vállalkozói képességek fejlesztésében
betöltött szerepe elengedhetetlen, és egy inkubátor hírnevét is erősen befolyásolja a
fent említett folyamatokban való sikeressége.
A cleantech-klaszterek szervezése úgy tűnik, hogy egy komplex feladat, a több
érintett és a saját érdekek képviselete miatt. A jól működő klaszterszervezetek
kiemelkedő teljesítményt nyújthatnak a szerepek és feladatok szigorú felosztásával,
valamint a külvilág felé való kommunikáció minőségének megfelelő szintre
emelésével.
Science Park Graz és ECOWorld Styria, Ausztria
Az inkubátorok képzési és oktatási programokat kínálnak a startup-vállalkozásoknak,
melyek értékesítési, marketing, jogi, pénzügyi, befektetői készségi, szellemi
tulajdonjogi, projektmenedzsmenti, csapatfejlesztési és árképzési folyamatokkal
foglalkoznak. A Science Park inkubátorház is kifejlesztett egy mentori programot a
startup-cégeknek. Ami a hálózati kapcsolatokat és oktatókat illeti, a Science Park
hálózata tapasztalt vezérigazgatókat és vezetőket tudhat maga mellett szinte az
összes nagy cég részéről, ami a régióban működik. Egy tapasztalt vezetőt felkérnek
arra, hogy mentorálja a startupot az inkubációs program során, és biztosítson
coachingot legalább negyedévente egyszer. Másrészt a Science Park egy
tudományos szakértő segítségét is kéri mentornak a startup mellé, aki jártas a K+F-
folyamatokban. Általában a tudományos szakértők (vagy tanárok) a TU Graz (vagy
más egyetemek) Technológiai Transzfer Hivatalának segítségével működnek, attól
függően, hogy a szükséges szakterület ismereteivel rendelkeznek-e. A Science Park
közvetít is a startupok, a befektetők, és más pénzügyi intézmények között, amelyek
81
támogathatják, vagy befektethetnek az új társaság termékébe. Ők közvetítenek a
legfontosabb állami finanszírozó szervezeteknek, de létrehoztak egy business angel
hálózatot is, hogy regionális (és nemzeti) szinten felkeltsék az érdeklődést az
„angyalokban”, azzal a céllal, hogy forrásokat fektessenek be a startup-vállalkozások
ötleteibe (lásd: finanszírozás). Az ECOWorld Styria a startup-cégeknek számos
hálózatépítési lehetőséget kínál együttműködve a potenciális üzleti partnerekkel,
befektetőkkel és tanácsadó cégekkel. Szerveznek különböző hálózatfejlesztési célú
eseményeket (pl. a cleantech innováció klub), és bemutató rendezvényeket az
induló vállalkozások számára.
A stájerországi klaszter ereje az együttműködésben és a kommunikációban rejlik,
mely megmutatkozik a feladatok szigorú megosztásában, és a tiszteletben, melyet jól
prezentál partnereinek innovatív területen elért számos sikere.
Felelős klasztermenedzsment – Incuballiance, Essone Klaszter, Franciaország
Itt a Plateau de Saclay-on szerencsések vagyunk, hogy a megfelelő környezet
létezik, és kedvező is számunkra. Alkothatunk csoportokat és témákat. Mi vagyunk a
középpont (fókusz). A kompetenciák léteznek ugyan nélkülünk, és ki is egészíthetik
egymást, de a szereplők nem találkoznak egymással. A cleantech témával
kapcsolatban számos piaci szereplőt összehozunk, akik egyébként nem találkoztak
volna.
Miért nem működik néha mégsem az együttműködés? A fő probléma a kulturális és
viselkedési különbségekből adódó eltérések okozta nehézségek kiküszöbölése.
Minden, amelynek alapja a tudományos világ és az állam szabályozása alatt áll,
hiányában van a kockázatvállalásnak és a döntéshozatal lassúságára épül,
ellentétben az üzleti életben megszokott aktívan működő folyamatokkal, a
magasabb kockázattal és a rövid időt igénylő döntési folyamattal. Vannak, akik
szeretnének segíteni másoknak, bár nem ugyanaz a mentalitásuk. Azoknál a
projekteknél, melyek indulófélben vannak, szükségünk van a gyorsaságra, a
hatalomra viszont kevésbé. A hatóságok képviselik a hatalmat. Kénytelenek vagyunk
harcolni azért, hogy a két világ megértse egymást. Ehhez kell, hogy a nyilvános
inkubátor szívében sok szakember dolgozzon.
82
7.7 Javaslatok az inkubációs szolgáltatások létrehozására
Nem minden felsorolt szolgáltatásra van feltétlenül szükség, hogy létrehozzunk egy
sikeres inkubációs programot, de hogy képesek legyünk fenntartani az optimális
teljesítményt, egy átfogó szinergiát kell megteremtenünk a gyakorlat és az üzleti
szolgáltatások között. Egy elkötelezett cleantech inkubátor követelményei eltérőek
lehetnek, de nagyon fontos, hogy egy inkubátor rendelkezzen a megfelelő, praktikus
és átfogó szolgáltatások körével. Amint azt korábban már olvashattuk, szinte minden
fontos áttörést jelentő ötlet a konferenciaasztalon, a heti labortalálkozón szokott
megjelenni. Ezért egy inkubátorépület, melynek elég területe van arra, hogy
szocializálódjanak a dolgozók, kiváló hely az eszmecseréhez, a tudástranszferhez és
a hálózatépítéshez. Az egyik legnagyobb kihívást minden régióban az infrastruktúra
és a létesítmények jelentik, berendezni egy épületet, mely alkalmas az
együttműködés ösztönzésére, különösen az inkubációs fázisban lévő és növekvő
vállalkozásokban, nagy feladat. Gyakran az irodai terek sem elég nagyok a gyorsan
növekvő startup-vállalkozásoknak. Általában azoknak a startup-cégeknek, akiknek
több hely kell a tesztek és kísérletek számára, alternatív operatív telephelyeket
keresnek az inkubátoron kívül, de néha csak a cleantech-klaszteren vagy az
országon kívül találják meg azt.
Ezért javasoljuk a regionális cleantech-klasztereknek, beleértve a helyi
önkormányzatokat és az egyetemeket, valamint a cleantech-iparágat, hogy
hozzanak létre megfelelő és konkrét létesítményeket az ilyen típusú cleantech
startup-cégeknek, nagy erőfeszítést fordítva a prototipizációra, a gyártásra és
demonstrációkra is alkalmas helyszínekre. Ily módon ezek az új vállalatok nagyobb
valószínűséggel maradnak a térségben, ami a további munkahelyteremtés járulékos
haszna lehet, és támogatja a helyi gazdaságokat. Tekintettel a pénzügyi és
ingatlanpiaci válságra, a befektetők és a projektfejlesztők haboznak annak
eldöntésében, hogy részt vegyenek-e ilyen infrastruktúrák fejlesztésében. Időt vesz
igénybe, hogy ezt észrevegyék, viszont az egyértelműen megállapítható, hogy az
ilyen klaszterlétesítmények a legjobb gyakorlatokat alkalmazó inkubátorok
kulcsfontosságú sikertényezői, és nagyon fontos a tiszta technológiák adaptálásának
sikerességében is.
83
A következő javaslatunk az, hogy az inkubátormenedzsment úgy dolgozzon ki
minden szolgáltatást, hogy azok a startupok igényeinek teljes mértékben
megfeleljenek. Néha nagy eseményeket terveznek az inkubátor épületében, mely
befolyásolja a munkahelyi légkört, és hozzájárul az inkubátor ismertségéhez is. Az
inkubátor vezetőségének feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt a startupok
érdekei, az érintettek, valamint az inkubátor érdekei között.
A lefolytatott interjúk az inkubátorvezetőkkel azt mutatják, hogy amellett, hogy
megannyi általános inkubációs szolgáltatást biztosítanak, a legtöbb, kategóriájában
legjobb programok kapcsolatban állnak a kutatóegyetemekkel és
laboratóriumokkal, olyan területeken, ahol nagy koncentrációban vannak jelen a
technológián alapuló vállalatok és a kapcsolódó üzleti támogatói cégek. Az ipari és
szakmai hálózatok a jól bevált gyártó és bemutató létesítmények mellett szintén
kulcsfontosságú tényezői a cleantech inkubációs klasztereknek. Ezért javasoljuk, hogy
megfelelően ápolják a klaszter ipari infrastruktúráját és a kialakult hálózatot, mivel
ezek megfelelő fenntartása minden egyes régióban kulcsfontosságú a cleantech
inkubátorban működő startup-vállalkozásoknak.
Ezzel párhuzamosan ajánlott bevonni egy célorientált cleantech-klaszterszervezetet,
amely szakértelmével támogatja a nyújtott szolgáltatásokat az inkubáció alatt és
utána is (fokozva a kis- és középvállalkozások növekedési ütemét). Feladatuk, hogy
javítsák a már meglévő intézményi és vállalkozói források inkubátor körüli cleantech-
hálózatát, mint például az ipari partnerek és a felsőoktatási intézmények, hogy fontos
infrastrukturális, és üzleti szolgáltatási fejlesztéseket hozzanak. A klaszterhálózat –
melyben sok az érdekelt – összetettsége miatt azt tanácsoljuk, hogy a szerepek és
feladatok szigorú megosztása, valamint ezen felosztás világos kommunikációja a
külvilág felé kiemelt körültekintéssel és precizitással történjen. Javasoljuk, hogy
vizsgálják felül az inkubációs program által nyújtott szolgáltatások körét,
hatékonyságukat folyamatosan mérjék fel, tekintettel az inkubátormenedzsmentre és
az érdekelt felekre, például egy irányítótestületen belül.
Összegezve az elmondottakat, előnyös hatásokkal jár, ha több különböző kiegészítő
stratégiát veszünk figyelembe, mikor egy inkubációs vállalkozástámogatási program
a tiszta technológia legjobb gyakorlatait implementálja. Az ilyen kiegészítő stratégiák
közé tartoznak a további finanszírozási lehetőségek, hely a kilépő vállalkozók
84
számára, továbbá extra regionális támogatást adni a védett környezetet elhagyó
startup számára. A fejlesztések támogatása az üzleti szolgáltatóhálózatnál ösztönni a
felsőoktatási intézményeket az üzleti inkubációs programok támogatására. Ez azt
jelenti, hogy a klaszter- és inkubátorszervezetek nem csupán a központi inkubációs
programot, de pre- és posztinkubációs szolgáltatásokat is nyújtanak.
A közös együttműködés mindig pozitív eredménnyel zárul…
85
8 Az inkubációból való kilépés fázisa
Miután a hivatalos inkubáció véget ért, a vállalkozás elég erős kell, hogy legyen
ahhoz, hogy önállóan is működni tudjon az inkubátoron kívüli életben és a piaci
versenyben. Ez a vállalkozás életének egyik legkritikusabb szakasza. Ugyanakkor
korlátozott számban, de vannak jól bevált gyakorlatok, amelyek támogatják a
startup-vállalkozókat abban, hogy elérjék a kilépési pontot, mikor elhagyhatják az
inkubációs programot. Gyakran az inkubátorszervezetnek van egy alkalmazott
felügyeleti eszköze, hogy meghatározza az inkubációs fázisban a startup
„egészségügyi” állapotát, és megállapítsa, hogy kész-e a programból való kilépésre.
Azonban a legtöbb inkubátor és inkubációs program rögzített időtartammal
dolgozik, ezen a meghatározott időtávon túl nem tudják támogatni a startupot.
Néhány inkubátor és inkubációs program kínál úgynevezett „növekedést támogató”
szolgáltatásokat és létesítményeket azon startup-cégeknek, melyek magas
növekedési potenciállal rendelkeznek, de még nem állnak készen az inkubációs
program befejezése után önmaguk fenntartására. Minden inkubációs program
közvetítői tevékenységeket nyújt ahhoz, hogy támogassák a startup-cégeket a
kilépésben, különösképp, ha a beruházásokat – a startup-vállalkozások
tevékenységébe – az érdekelt felek eszközölték (8. ábra).
Kilépési folyamat lépései
Növekedési infrastruktúra és
támogatás
Kilé
pé
s
Inkubációs fázis
időtartama Üzleti támogatás Irodahelyiségek
Monitoring folyamat Növekedő cleantech vállalatok
Közvetítés
8. ábra – Inkubációból való kilépés
86
8.1 Az inkubáció időtartama és a monitoring
Szinte minden inkubációs támogató program esetén vannak szabályozások és
megkötések a startup támogatás idejére vonatkozóan. Az inkubációs periódus
hossza inkubátorról inkubátorra változik, és a kilépésre optimális időpont is változó,
általában hat hónap és három év között, függően a startup-vállalkozás fejlettségétől
és termékeik sajátos jellegétől.
8.1.1 Az inkubációs fázis időtartama
Azok a startupok, akik olyan termékeket terveznek, melyeknek relatíve rövid a
„piacra léptethetősége”, mint pl. az ICT és a fogyasztóorientált termékek, rövidebb
inkubációs programokat követnek. A legtöbb tiszta technológiában startup-
vállalatoknak hosszabb a „piacra léptethetőségi ideje”, így az ezeknek a cégeknek
szánt inkubációs programok általában két és három év időtartam között mozognak.
UnternehmerTUM, München Klaszter, Németország
Az inkubációs fázisnak rugalmas az időtartama, mely függ a startup-vállalkozótól és
az inkubációs programtól, melyben részt vesz. Több értékelési pont van az inkubációs
folyamat során. Az UnternehmerTUM biztosít inkubáció utáni szolgáltatásokat is, pl. a
vállalatok legmegfelelőbb finanszírozási formájának megkeresésében. Emellett van
öregdiák-hálózatuk is, ahol a sikeres vállalkozók tanácsokat adnak a startup-
cégeknek.
St John’s Innovációs Központ, Egyesült Királyság
Itt nincsenek irányelvek az inkubációs támogatás határidejére. Az átlagos határidő
általában több mint hat hónap, bár lehetnek kivételek. A startupok igyekeznek
mielőbb kilépni a piacra (függően a büdzsétől). Az inkubátor ajánl olyan
szolgáltatásokat is a nehezebben útnak induló startup-vállalatoknak, mint például a
különböző módszerek kipróbálásának lehetősége. Ha ez nem működik,
megpróbálhatják megváltoztatni a technológiai bázist, vagy az üzleti modellt.
Azonban a startup-csapat tévedhet, vagy esetleg nem hajlandó a változtatásra. Az
inkubátoralap kiválasztási fázisa során általában képesek felismerni ezeket a hibákat,
és a folyamat során számításba veszik a potenciális kudarcot is, mint a folyamat egy
részét.
87
Svédország, Lünd/Malmö Klaszter
Az inkubáció két éven át tart, de a startupok jelentkezhetnek további egy év
támogatásra, ha az inkubátornak van tartalék irodatere és kapacitása. Az
inkubátorból való kilépés feltétele, hogy a vállalat stabil növekedésben legyen, és
pozitív legyen a pénzforgalma, vagy legalább rendelkezzen finanszírozással,
partnerekkel és startup piaci részesedéssel.
8.1.2 A monitoring eszközei
Néhány inkubátor olyan monitoringeszközöket fejlesztett ki, melyekkel fel tudják mérni
a startup-vállalkozás inkubációs program alatti és utáni „egészségügyi állapotát”. Az
inkubációs fázis alatt a menedzsmentcsapat és/vagy coachok számára javasolt,
hogy rendszeresen beszéljék meg a startupok fejlesztési tervét és az ahhoz
kapcsolódó mérföldköveket, valamint amennyiben a startupok nem érik el az
előzetesen meghatározott célokat és mérföldköveket, határozzák meg az alternatív
lehetőségeket. Hogy az elvárásokat megfelelően kezeljék, a kilépési kritériumokat
már magába az inkubációs szolgáltatási egyezségbe be kell emelni, és bele lehet
illeszteni a mérföldkövek tervezésébe, valamint a startup benchmarkingjába is. A
kilépés után az inkubátornak célszerű fenntartani a kapcsolatot az inkubált startup-
céggel, hogy minél többször, és minél tovább tudjanak adatokat gyűjteni annak
érdekében, hogy a megszerzett eredményeket értékelni tudják. Az vizsgált adatok
közé be kell venni a startupok eladásait és bevételeit, foglalkoztatási adatait, túlélési
rátáit, valamint a startup munkájának, termékeinek és szolgáltatásainak piaci
értékével kapcsolatos információkat.
8.2 Növekedési infrastruktúra és támogatás
Több kimenetel létezik a startupok inkubációból való kilépése esetén. A startupok
kilépnek az inkubációs programból, és
1) önállóan folytatják tevékenységeiket,
2) megvásárolja őket (vagy összeolvad velük) egy nagyobb, sikeres vállalkozás,
3) befejezik a működését, vagy
88
4) részt vesznek az inkubátor úgynevezett „növekedési” programjában, melyet az
inkubátor vagy az érintett részvényesek ajánlanak.
Ezek a „növekedési” támogató és infrastrukturális programok azért vannak, hogy
támogassák a magas növekedési potenciállal rendelkező startup-cégeket abban,
hogy az inkubációs fázis után is képesek legyenek fenntartani magukat. Terveiket –
melyeket célorientált támogatásra, vagy infrastrukturális szükségletekre (pl. irodatér,
K+F-labor stb.) vonatkozó igényeik kielégítésével valósítanak meg – tovább
támogatják, amennyiben ezeket még nem tudják a startupok maguknak
finanszírozni. Ez különösen fontos a cleantech vállalkozások számára, melyek
tőkeintenzív infrastruktúrára szorulnak, vagy hosszabb a K+F előhaladási idejük, illetve
piacképességük fenntartásához szükséges időigényük.
A növekedést támogató programok gyakran tartalmaznak célorientált támogatást
ahhoz, hogy a magánbefektetőket érdekeltekké tegyék, továbbá hogy magas
szintű készségekkel rendelkező alkalmazottakat tudjanak felvenni, vagy hogy a
regionális adóigényléseiket rendezzék azoknak, akik elhagyják az inkubátort. Emellett
ajánlhatnak inkubációs intézeteket és nagyobb irodatereket extra díjért cserébe, és
támogathatják egy üzleti szolgáltatóhálózat fejlődését is. A növekedési infrastruktúra
és a támogatási program tervezése már az inkubációs program befejezése előtt
ajánlott, hogy a startupok teljesen felkészültek legyenek, mire elérkezik az idő, hogy
kilépjenek az inkubációs programból.
Inkubáció utáni szolgáltatások – München Klaszter, Németország
Az UnternehmerTUM is nyújt inkubáció utáni szolgáltatásokat, pl. a vállalatokat
támogatásokkal segítik a munkájuk finanszírozásának biztosításában. Emellett van
öregdiák-hálózatuk is, melyben a sikeres vállalkozók mentorálják a startup-cégeket.
89
8.3 Közvetítés a piac felé
Az európai esettanulmányokban, melyeket ebben a projektben elemeztünk, nem
voltak olyan célorientált „növekedési” szervezetek vagy intézmények, melyek azért
felelősek, hogy növekedési infrastruktúrákat és támogatást nyújtsanak. A legtöbb
esetben az inkubátor ezeket a szolgáltatásokat pluszként nyújtja. Gyakran, bár nem
mindig, a jól szervezett folyamatokban minden inkubációban érdekelt részvényesnek
van résztulajdona a növekedő vállalatban, mint pl. a Technológiai Transzfer Hivatal,
az egyetem, vagy a befektetők. Az inkubátorok néha olyan inkubációs öregdiák-
szervezetet indítanak és tartanak fenn, melyek coachingot, vagy más kezdeti
támogatásokat nyújtanak a startup-cégeknek.
„Üzleti vakrandi” események – Incuballiance, Esonne Klaszter, Franciaország.
Az InkubAlliance összeköti a startupokat az üzleti fejlesztőkkel (menedzserek, akiknek
van tőkéjük és szabadidejük is, akik tudnak és be is akarnak fektetni a startup-
cégekbe). Eddig hét alkalommal rendezték meg, és a 200 „vakrandi” esemény során
a projektek 20%-a talált fejlesztőkre. A kezdeti ötlet a következő: rengeteg szenior
szakember van, akiknek nehéz a munkaerőpiacon elhelyezkednie, miután hosszú
karrierjük a végéhez közelített. Közülük válogattuk ki azokat, akik érdekeltek a
startupok támogatásában. Létrehoztunk a LinkedInen egy csoportot, és 80 olyan
menedzsert hívtunk meg, akiknek nemzetközi karrierjük van. Először is, elmagyaráztuk
az üzletvezetőknek, hogy legtöbbször nem lesznek az általuk teremtett vállalat
vezérigazgatói. Kiválasztottunk olyan fejlesztőket, akik a karrierjük és bemutatott
munkásságuk alapján a projektekben érdekeltek lehetnek. A csapat akkor kerül
konszolidációra, amikor egy fejlesztő integrál egy projektet. Remekül működik:
minden projekt, melyet konszolidáltak, gyakorlatilag azonnal megindult az üzleti
sikerré válás útján.
8.4 Javaslatok az inkubációs program befejezésére
Az inkubációs program befejezése kritikusan fontos pillanat a startupok sikerére való
tekintettel, és nagyon fontos továbbá az is, hogy precízen szem előtt tartsuk,
támogassuk és tervezzük ezt a folyamatot is, legalább annyira, mint minden más
szolgáltatást, melyet az inkubációs periódus alatt nyújtunk. A különböző növekedési
90
és fejlődési lehetőségek, melyek rendelkezésre állnak a periódus végén, legyenek a
legjobbak a startup számára, és tekinthessük őket egyben a legjobb támogatási
forrásnak is.
Pár legjobb gyakorlatot találtunk Európa-szerte, de a kilépési stratégiák, valamint a
támogatási gyakorlatok még mindig nyílt témák a jövőbeli fejlesztés asztalán. Az első
javaslat, hogy explicit kilépési stratégiákat alakítsunk ki, és hogy a releváns érintett
részvényesekkel azokat rendszeresen beszéljük meg. Ennek további része lehet a
célorientált infrastruktúrákhoz (pl. munkahelyiségek, gyártásért felelős intézmények,
laborok stb.) való hosszabb távú, a program idejét meghaladó hozzáférés biztosítása
is. A startup számára jó kilépési stratégia kidolgozása mindig az inkubációs periódus
alatt történik meg, explicit célokkal, és a startup teljesítményének értékelésével,
javaslattétellel. Az új vállalkozókat célszerű értesíteni a lehetséges kimenetelekről, és
hogy javasolt jól meghatározni a tervezett elérendő céljaikat és mérföldköveiket
ezután, oly módon tovább dolgozni, hogy ezeket elérjék. Egy inkubátor kilépési
irányelvei emellett erős befolyást gyakorolnak az inkubátor teljesítményére, és fontos
szerepet játszanak abban, hogy az inkubációs program erőforrásait hatékonyan és
hasznosan osszák szét a startupok között. Tiszta és egyértelmű kilépési stratégia nélkül
az a veszély fenyegeti az inkubátort, hogy erőforrásai túl sokáig állnak a startup
rendelkezésére, melynek eredményeképp a startup egy alacsony növekedési
potenciálra esik vissza.
Másodszor, a startup-cégeknek folyamatosan tanulnia kell a magánbefektetőktől
(mint pl. a kockázati tőkések), hogy mindig tiszta kilépési stratégiát határozzanak
meg, mikor egy befektetési forrásból részesülnek. Emellett lehetnek olyan
magánbefektetői tapasztalatok és gyakorlatok, melyek segíthetik ezt a folyamatot,
és adaptálhatóak a cleantech inkubációs folyamatba is.
91
9 Cleantech startupok finanszírozása
A startup-vállalkozások növekedésének és sikerének egyik fő gátló tényezője a
kezdeti tőke hiánya az indulás legkorábbi stádiumaiban. Ha nincs meg a kezdeti
tőke, akkor a startupok dolga nehezebb, mikor az ún. „halál völgyén” kell átjutniuk –
mely az a fázis, ahol a K+F-befektetések és üzleti fejlődés még mindig túltesz
fontosságában és súlyában az eladásokon, illetve a bevételeken (azaz a
profitképességen).
A fejezetben bemutatjuk a nyolc legjobb gyakorlatot a finanszírozási eszközök
felhasználására, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a startupok számára a kezdeti
tőke elérhetőségét biztosítsuk, kifejezetten a cleantech szektorra vonatkoztatva.
Ennek a legjobb gyakorlatnak a részeként jelen lehetnek általános finanszírozási
eszközök bármilyen startup-vállalkozástípus finanszírozására, de találtunk olyan
specifikus finanszírozási eszközöket is, melyeket tiszta technológiában működő
startupok segítésére alkalmaznak az Európa területén vizsgált klaszterek
valamelyikében. A legjobb gyakorlatokat az esettanulmányokból vett példák
segítségével fogjuk illusztrálni.
9.1 Startup támogatások és a cleantech specifikációk szintjei
Általában a finanszírozás típusa változó minden egyes startup-cégnél, mely
kiválasztásának alapja a startup-vállalat életciklusa, valamint a különböző
kockázati profiljai. A kezdés korai fázisában (vagy már a kezdés előtt), ahol a
technológia létrejön (feltalálják, és áthelyezik a gyakorlatba), az állami
finanszírozás jelenléte a legfontosabb, mivel a kockázatok még mindig nagyon
magasak, és az üzleti potenciál is azonosításra vár. Miután a kezdeti technológia
létrejött, a startupok olyan termék- és üzleti fejlesztésre koncentrálnak, melyek a
tényleges vásárlóknak és piacoknak lesznek megfeleltetve. Ebben az időszakban
a bevételek és profit még mindig fontosabbak, mint a prototípusokba, alfa/béta
sorozatokba és kezdeti gyártásba való befektetések. Ezalatt az úgynevezett „halál
völgye fázis” alatt egy lépcsőzetes átállás történik a állami finanszírozásról a
magánbefektetésekre (vagy a kettő kombinációjára). Amikor a startup belép a
piacra lépés és növekedés fázisába, és bizonyította az üzleti modell növekedési
92
potenciálját, a befektetési kockázatok kisebbek lesznek, és a magán/piaci
finanszírozás a kockázati tőkésektől – mely kezdeti közbeszerzésekhez és
tenderekhez vezeti a startupot – gyakoribb és kényelmesebb lehet (lásd a 9.
ábrát).
9. ábra – Startup-támogatás és a „Halál Völgye”
Bizonyos típusú cleantech startupok extra nehézségekkel találják magukat szemben,
mikor üzletük növeléséhez kell forrást találniuk, és át kell kelniük a „halál völgyén”
ahhoz, hogy realizálják a konkrét növekedést. Azoknál a startup-cégeknél, akik a
megújuló energia, és a bioüzemanyagok szektorában tevékenykednek, ahol az
innovációknak nagy befolyásuk van a létező, nagy infrastruktúrákra, a kockázati tőke
bevonzása még nehezebb. Ezt a nehézséget a cleantech startupok három speciális
tulajdonsága okozza:
Méret: a termékgyártás vagy kivitelezés volumenének növelése (még az első
sorozatok esetén is) tőkeintenzív folyamat lehet a cleantechszektorban.
Felépíteni egy új termékvonalat (még ha kezdeti is) pl. bi-üzemanyagokra,
szélturbinákra vagy napelemekre, igen költséges feladat (5-250.000.000 euró),
ami magas kockázatokat teremt a befektetőknek, ha az üzleti modell
hatékonysága még nem bizonyított, és az eladások aránya még alacsony.
A magas tőkeigény, és a hosszú életciklusok az iparágban: az új termékek
vagy technológiák a nagyobb infrastruktúrákba való integrálásra kerülnek (pl.
93
energia-, víz-, hulladékgazdálkodás stb.), vagy helyettesítik azt, hosszú
infrastrukturális életciklussal, és magas tőkeigénnyel. Az infrastruktúrák
tulajdonosai ritkán cserélik azt (az átlag életciklus 30-40 év), és a fix költségek
általában nagyon magasak. A startup eladásai és növekedése ezért nem
mindig egyszerűen valósulnak meg, így a befektetési kockázatok magasak.
A szabályozásoknak való megfelelés fontos ahhoz, hogy a piachoz
hozzáférjenek, így belépési korlátokat teremtenek a startup-vállalkozásoknak,
különösképp az energiapiacon, a hulladék- és vízgazdálkodás piacain, mivel
ezek az iparágak kemény szabályozás alatt álló piacok, szektorok. Ez
korlátozza a megfelelő innovációs és üzleti modell megteremtésének
lehetőségeit, és magasabb kezdeti költségeket jelent a termék- és
üzletfejlesztésnek, ha meg akarnak felelni az elvárt kritériumoknak.
A fentebb említett jellemzők (méret, magas tőkeigény és hosszú életciklus,
szabályozások) bizonyos cleantech startupok esetén azt jelentik, hogy nehezebb
megszerezni a (magán) tőkét, mivel magas kockázatokkal, és hosszabb megtérülési
periódusokkal futnak. Az utóbbi néhány évben sok más típusú tiszta technológiában
megjelenő startup-céggel is találkozhatunk, melyeknek nincsenek ilyenfajta
megkötései méret és életciklus tekintetében – a cleanweb vagy smart-tech esetén,
ahol a szenzorok, az ICT és a webtechnológia alkalmazott pl. a
fenntarthatóerőforrás-használatra, a szállítási megosztásra, vagy az
újrahasznosíthatóenergia-elosztásra. Ezeken a területeken a növekedési problémák,
vagy magas tőkeigénnyel kapcsolatos problémák ritkábban merülnek fel.
9.2 Finanszírozás az ötlet- és technológiateremtés fázisában
Egy a fontos kezdeti fázisok közül – ha egy innovációt vagy egy új találmányt
(például egy olyat, melyet egy tudós vagy diák talált fel) akarunk piacképes
termékké vagy szolgáltatássá változtatni, esetleg a prototípus, vagy koncepciót
bemutató eszköz építése – mely fázisban felmérik az ötlet technológiai vagy piaci
képességét. Az első prototípusépítés vagy koncepciós teszt után a vállalkozók
felmérhetik az alkalmazhatóságot, és definiálhatják a fejlesztendő területeket, vagy
a legrosszabb esetben elvethetik a koncepciót/prototípust, illetve az üzleti ötletet.
A sikeres európai cleantech inkubáció különböző eseteiben találtunk két releváns
példaértékű gyakorlatot, melyek ebben a fázisban a finanszírozással foglalkoznak:
94
1) a technológia piacképessé tételének nemzeti és közcélú finanszírozása, illetve
2) helyi koncepció finanszírozása.
9.2.1 A technológia piacképessé tételének közcélú finanszírozása
Nemzeti szinten az EU különböző országai más-más közcélú finanszírozási eszközöket
(támogatásokat) hoztak létre, hogy támogassák az egyetemi kutatásból származó
innovatív technológia piacképessé tételét. A finanszírozás általában 100.000 és
300.000 euró közt mozog (mely minden költséget fedez), és elsősorban prototípus-
fejlesztésre, a gazdasági és technológiai alkalmazhatóság felmérésére szánják.
Általában csak az egyetemi kutatóknak van lehetőségük ezt a típusú támogatási
konstrukciót igénybe venni, továbbá együttműködhetnek a leendő ügyfelekkel vagy
potenciális üzleti partnerekkel (startup-cégekkel vagy már meglévő vállalattal) a
projekt során. A finanszírozással elsősorban azt célozzák meg, hogy lehetővé váljon a
technológia és tudás áramlása az egyetemről a piacképes termékbe vagy
szolgáltatásba, illetve magára a piacra. Ez a fajta finanszírozás gyakori eszköz az
olyan kutatók/tudósok támogatására, akik az egyetemeken állítanak elő hasznos
innovációkat. Egyfajta első lépés egy startup vagy franchise vállalat felállítására,
támogatva a prototípusuk fejlesztését, vagy a piaci potenciál felmérését, mielőtt
eldöntik, hogy érdemes-e létrehozni erre alapozva egy új céget.
Közcélú finanszírozás – TU Delft, Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia
Az STW Valorizációs támogatás (első fázis/alkalmazhatóság tanulmányozása: 25.000
euró, 2. fázis/valorizációs projekt: 200.000 euró) csak egy az egyetemen dolgozó,
vállalkozói ambíciókkal rendelkező kutatók számára kiadott támogatási források
közül, mely főként azokat segíti, akik találmányaikra és tudásukra alapozva akarnak
pénzügyileg és technológiailag alkalmas terméket/szolgáltatást fejleszteni. A tudósok
erre a támogatásra évente kétszer pályázhatnak a Technology Foundation STW-nél
(mely gyakorlatilag állami finanszírozású). Az értékelési kritériumok szigorúak, és az
ellenfelek erősek. A tudósok általában ezt a támogatást arra használják fel, hogy
prototípusokat/koncepciós eszközöket építsenek, vagy egy potenciális vásárlóval,
illetve iparági partnerrel közösen felkészüljenek a startup vagy franchise vállalat
felállítására.
95
Közfinanszírozás – Norvégia, Oslo
Norvégia rengeteg erőfeszítést tett annak érdekében, hogy elérje a nemzeti célokat,
melyek a következőek: 2070-re a teljes energiafelhasználás 60%-át megújuló
energiából akarja finanszírozni, és karbonsemleges országgá válni 2030-ra. 2000 óta
az állami szervezetek és a közcélú alapok sikeresen adaptáltak számos cleantech
innovációt. Több szeminárium program és projekt is létrejött a startupok számára,
becslések szerint a norvég startup–vállalkozók 15-25%-a a cleantech-szektorban
dolgozik.
9.2.2 Helyi koncepciók finanszírozása
További finanszírozási eszköz a prototipizálás és a koncepció megfelelőségének
bizonyítására az ún. „koncepciós alap”. A fő különbség az állami finanszírozáshoz
képest, melyet a technológiatranszferbe fektetnek az, hogy ez sokkal inkább helyi
szinten szervezett és menedzselt (általában egyetemeken és már meglévő helyi
partnereknél),, hogy megfelelően támogassa a találmányokat, melyek az egyes
szervezetekből, vagy magából az intézményekből indultak útnak. A koncepciós alap
finanszírozási forrásaira jelentkezhetnek startup-vállalatok, melyek az egyetemről
származnak, vagy tudósok, akik az egyetemen dolgoznak. A fő cél ezzel a fajta
finanszírozással támogatni az első prototípusok elkészültét és továbbfejlesztését
(melyek még nem piacképes termékek), valamint hogy felmérjék annak gazdasági
és technológiai alkalmasságát.
Koncepciós alap – Koppenhága Klaszter, Dánia
A Dán Műszaki Egyetem (DTU) külön támogatóprogramot állított fel a tiszta
technológiák terén tevékenykedő feltalálóknak, illetve találmányaiknak a
Koppenhágai cleantechklaszter-program részeként. Ez egy koncepciós alapot is
jelent, mely segíti a cleantech startupok és megoldásaik számára a „halál
völgyének” áthidalását. Miután egy belső bizottság gondosan kiválasztja a jelölteket
(melynek tagjai tudósok, üzletfejlesztők és IPR specialisták), a DTU átlagosan 8
koncepciós projekt részére ajánl fel finanszírozási forrást minden évben, egyenként
70.000-100.000 euróval. Ezeket a támogatásokat a prototípus prezentálására és
kisebb bemutatókra (melyekkel bizonyítani tudják a koncepciót), valamint
96
piackutatásra és piacképességi, technológiai felmérésre kell felhasználni. Csak a DTU
tudósai igényelhetik ezt a támogatást.
9.3 Piacközpontú üzleti és termékfejlesztés támogatása
Amikor a startupok formálisan belépnek az inkubációs programba, és az inkubátor
már elvégezte a kiválasztási folyamatot, a vállalkozó, aki a céget megalapítja (és a
társai/társalapítók) jogosult az ún. „elővállalkozói” vagy „puha kölcsönre”.
9.3.1 Elővállalkozói kölcsönök
Az elővállalkozói kölcsön általában egy relatíve kis pénzösszeg (15.000 - 25.000 euró),
melyet a vállalkozó személyes kölcsönként kap (nem vállalati kölcsön), hogy
megfelelően támogatva legyen abban, hogy vállalkozását elkezdhesse.
Használhatják saját szükségleteikre (bevétel), vagy a vállalati működés
megalapozására, illetve K+F-alapként. A személyes kölcsönök általában
alacsonyabb kamattal futnak, mint a banki kölcsönök, csak egy bizonyos idő után
kell őket visszafizetni (néhány év, ún. „halasztott visszafizetés”), és abszolválhatóak
akkor is, ha a startup elbukik (puha kölcsön). Több esetben is előfordul, hogy ezek az
elővállalkozói kölcsönök az egyetemekről jöttek, akik egy bankkal közösen adták, a
kormánytól kölcsönözve a fedezetet (pl. ha kölcsönök 50%-a állami támogatásból
származik).
Science Park inkubátor, Graz Klaszter, Ausztria.
A Science Park Graz inkubátora olyan 10.000 eurós elővállalkozói kölcsönt nyújt a
vállalkozónak, melyet az inkubációs program elhagyása után kell visszafizetni
(átlagosan 18 hónap után), kamatok nélkül. Ezt a kölcsönt a vállalkozó bármire
felhasználhatja, de főként a napi szükségletek kielégítésére használandó a
vállalkozás startup fázisában, amikor még nincsen megfelelő bevétel ahhoz, hogy
saját fizetésüket biztosítani tudják. A Science Park Graz inkubátorai azért tudják
ezeket az elővállalkozói kölcsönöket biztosítani a vállalkozóknak, mert tagjai a
nemzeti Academia Business támogatási franchise-programnak (AplusB).
9.3.2 Informális befektetők és üzleti angyalok
Az első fázis során (átlagosan 1-3 év) a startup-cég számára fontos finanszírozási
forrás az informális befektetők, vagy úgynevezett üzleti angyalok által adott
97
támogatási forrás. Ők általában szenior vállalkozók vagy tisztségviselők, akik
hajlandóak saját pénzüket fiatal és ígéretes startup-cégekbe fektetni. Az „üzleti
angyalok” befektetései átlagosan 50.000 és 500.000 euró között mozognak, mely
saját tőkéjükbe folyik vissza, vagy alakítható kölcsönként funkcionál. Az üzleti
angyalok nem csak tőkét adományoznak, de általában (előszeretettel) támogatják
a startup-vállalkozókat tapasztalatukkal és iparági/vásárlói ismereteikkel is. A legtöbb
esetben az üzleti angyalok helyi, regionális vagy nemzeti hálózatokban
tevékenykednek, melyek ismerete megkönnyíti a partnerkeresést, illetve az ország
nagyobb inkubátoraival is kapcsolatokat ápolnak. Több inkubátor rendez üzleti
angyaloknak szánt befektetési partnerkereső rendezvényeket, melyekre startup-
vállalkozóikat, és releváns informális befektetőket hívnak meg.
St. John’s Innovációs Központ, Cambridge, Egyesült Királyság
A St. John’s Innovációs Központ a Cambridge-i Egyetem saját inkubátora, melyet
1987-ben hoztak létre. Évente 80-90 helyi startupot támogatnak, de inkubációs
programjuknak tagja további 300 vállalkozás, vagy több nem helyi startup is. A St.
John’s mind formális, mind informális befektetőkből nagyon szoros kapcsolati
rendszert alakított ki, akik az inkubációs programjukhoz kapcsolódnak. Üzleti
coachaik és külső mentoraik, akik a startup-cégeket üzletfejlesztésben, stratégiában
és hasonló területeken segítik, általában maguk is üzleti angyalok. Az angyal-
befektetők, akik az Egyesült Királyságban adóznak, hozzáférnek olyan adó-
visszatérítési igényekhez, melyeket az Egyesült Királyság kormánya biztosított arra a
célra, hogy elismerjék az angyal-befektetők által vállalt kockázatokat, és hogy
megmutassák, mennyire támogatják ezt a kisvállalkozások számára elengedhetetlen
finanszírozási tevékenységet. Az adó-visszaigénylések általában befektetésenként 30
és 50% közötti visszatérítést jelentenek a befektetőknek.
9.3.3 Előfinanszírozási keret
A startup-vállalkozások korai életszakaszában (általában 1-3 év) a vállalat gyakran
magasabb tőkebefektetésre szorul, hogy piacképes terméküket vagy
szolgáltatásukat kifejlesszék, megtervezzék a gyártási folyamatot, és felállítsák a
vásárlói körüket. A kockázati tőkések számára általában a startup-vállalkozásokba
98
való invesztálás túl kockázatos (alacsony számú vásárló és alacsony bevételek). Ez
alatt a fázis alatt a startupok képesek informális befektetőket megnyerni, de vannak
célorientált „előfinanszírozási alapok” is, melyek kimondottan a startup-vállalkozások
elindulásának ezen szakaszára koncentrálnak, és gyakran a specifikus szektorokban
elérhetőek (például a tiszta technológia, egészségügy vagy ICT). Általában több
partner és befektető hozza össze a tőkét egy adott előfinanszírozási alapban, hogy
korai stádiumú, magas kockázatú kezdeményezésekbe fektessenek. Több esetben is
előfordul, hogy a nemzeti kormányok is támogatják ezek felállítását, és hozzájárulnak
támogatásokkal is. Az előfinanszírozási alapok átlagosan 250.000 és 1.000.000 euró
között adnak kölcsönöket, mely saját tőkéjükbe folyik vissza. Ha az előfinanszírozási
alap tulajdonosa (vagy érdekeltje) egy pénzügyi intézet/bank, esetleg más formális
befektetők vagy kockázati tőkések, a további befektetési szándék felmerülése is
lehetséges, így a kapcsolatokat is könnyebb kiépíteni.
TU Delft, Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia
A startupok kérhetnek előfinanszírozást (egy limitált önrészért cserébe), mely 500.000
és 1.000.000 euró között mozog, és három különböző forrásból táplálkozik. Két
kimondottan tiszta technológiára kialakított forrás létezik (a Holland Greentech Alap
23.000.000 eurója, illetve az ICOS, tiszta fejlesztési tőkealap 8.000.000 euróval),
valamint egy reptéri/szállítási alap (Mainport Innovation Fund, 8.000.000 euróval).
Ezeket az alapokat a Delft Műszaki Egyetem (TUD), illetve az iparági és pénzügyi (pl.
kockázati tőkések és/vagy bankok) állították fel, minden releváns fél hozzájárul az
alap létrehozásához. A Gazdasági Minisztérium kölcsönei (pl. támogatás) tovább
növelik ezt az alapot, mintegy 50%-os hozzájárulással. Az iparági partnerek emellett
konkrét iparágakkal és piacokkal kapcsolatos tudásukat is hozzák, melyet a pénzügyi
intézetek a pénzügyekkel és portfóliómenedzsmenttel kapcsolatos ismereteikkel
bővítenek tovább. Az egyetem és inkubátora fontos forrásai a potenciális startup-
vállalatoknak, de az alap nyitott minden startup számára egész Hollandiában.
9.4 Finanszírozás a piacra lépés és növekedés fázisában
Regionális szinten az esetek azt mutatják, hogy vannak olyan példák a befektetési
kezdeményezésekre, melyek a tőke és a regionális részvényesek összefogásával
99
támogatják a regionális gazdasági növekedést, munkahelyteremtést, és stimulálják a
helyi vállalkozói réteget.
9.4.1 Regionális befektetési alap
A regionális befektetési alap általában része egy nagyobb regionális gazdasági
növekedési célnak, melyet az állam állított fel. A regionális befektetési finanszírozás
képes támogatni a helyi és regionális startup-vállalatokat, illetve kis- és
középvállalkozásokat. Képes továbbá egy vállalat első növekedési fázisának korai
stádiumára koncentrálni (termelés növelése és piaci terjeszkedés). Az inkubációt
támogató regionális alap az egyik fontos forrása a potenciális, befektetési forrásokra
igényt tartó startup-vállalkozások számára.
Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia
Az Innovation Quarter (IQ) regionális befektetési ügynökség 30.000.000 eurós
befektetési alappal gazdálkodik, melyet a regionális szinten jelen lévő startup-
cégekbe, illetve kis- és középvállalkozásokba fektetnek be, konkrétan azoknak nyújt
támogatást, akiknek magas a növekedési potenciáljuk. Az alap finanszírozási kerete
2015–2016-ra 100.000.000 euróra fog növekedni. Az IQ be tud fektetni azon startupok
növekedésébe, akik (általában) már elhagyták az inkubátort, de még szükségük van
magas kockázattal járó befektetésekre, hogy növekedésük biztosított legyen, mielőtt
a nagyobb kockázati tőkések látókörébe kerülhetnének. Az IQ-alap csak olyan
startup-vállalatoknak (és kis- és középvállalkozásoknak) érhető el, akik a dél-holland
régió területén vannak bejegyezve. A dél-holland terület a következő nagyvárosokat
öleli fel: Delft, Leiden, Rotterdam, Hága, Westland. A Gazdasági Minisztérium és a
régió főbb oktatási intézményei (Delft Műszaki Egyetem, Erasmus Egyetem, Leideni
Egyetem), valamint az akadémia egészségügyi központjai hozták létre ezt az alapot.
Az IQ befektetéseinek központjában a tiszta technológia, az élet- és
egészségtudományok, illetve a biztonságtechnika állnak.
9.4.2 Kockázati tőke és vállalati kockázati tőke megjelenése
Amikor a startupok átlépnek a növekedés állapotába, képesek a piacra önállóan
kilépni és önállóan növekedni, bizonyított a technológiájuk, termékük és üzleti
modelljük, valamint elérik a pénzügyi egyensúlyt is. Ekkor a kockázati
tőketulajdonosok és vállalati kockázati tőkések elkezdenek érdeklődni a felkínált
befektetési lehetőség iránt (általában 1.000.000-5.000.000 euró összegben, mely saját
100
tőkéjükbe folyik vissza). Ebben az állapotban a startup-vállalatoknak szükségük van
nagyobb tőkebefektetésekre (hogy szélesítsék a gyártásért felelős intézmények
hatáskörét és az elosztási hálózatot). Ez általában azt jelenti, hogy a„startup-
vállalatok az inkubációs folyamat végén járnak, sikeres, „növekvő” vállalatokká
válnak (úgynevezett „gazellákká”), és hamarosan elhagyják az inkubációs
programot. Vannak remek példák inkubátorokra (vagy programokra), melyek
támogatják a vállalatot ebben az átmeneti fázisban, és tovább segíti például az
üzlettárs-keresésben, és a tréning/coaching biztosításában, hogy „készen álljon” a
vállalkozói létre. Fontos megjegyezni, hogy nem csak egyéni kockázatitőke-
tulajdonosok relevánsak a (cleantech) startupok számára, de fontos szerepet tölt be
a vállalati kockázati tőke is, mely már azon létező vállalatok tulajdona, akik ígéretes
technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat keresnek, melyek tovább erősíthetik
üzleti potenciáljukat. A vállalati kockázati tőke előnye, hogy általában a startup
együtt tud működni a már létező vállalattal (mint elsődleges vásárlóval a K+F
tevékenységek során, vagy elosztási és eladási téren). A már meglévő vállalatok
felismerik, és finanszírozzák befektetéseikkel az ígéretes startup-
cégeket/technológiákat, akár meg is szerezhetik a tulajdonjogokat, és integrálhatják
is a startupt közép távon.
Koppenhágai cleantech-klaszter, Koppenhága, Dánia
Startup-vállalatok is részt vehetnek az Accelerate inkubációs programban, mely a
DTU Symbion inkubátorának programja (a Dán Műszaki Egyetem része). Az
Acceleration-program során a startupok minden inkubációs támogatást
megkapnak, melyre szükségük van a növekedés és a siker érdekében. Mind a
kezdeti befektetők, mind a kockázati tőkések jó kapcsolatban vannak az
Accelerate-programmal, és együtt vesznek részt az inkubációs folyamatban a
kezdetektől fogva (a startupok kiválasztásától). Minden félévben kb. 10-15 startupot
választanak ki az Accelerate-programban való részvételre, melynek döntésért felelős
bizottsága (mely az üzleti terveket értékeli) részben nagy dán kockázati tőkésekből
áll. Miután már fél évet eltöltöttek az Accelerate-programban, ez a bizottság azokat
a startup-cégeket választja ki a további folyamatokra, akik a DTU Symbion
befektetési alapjából kapnak majd kezdeti tőkét. Ezután a kockázati tőkéseknek fel
kell készülniük arra, hogy maguk is befektessenek a startupvállalkozásokba (előjoguk
van a befektetésre az Accelerate-programban részt vevő startupok esetén). Ez az
101
inkubációs és befektetési konfiguráció lehetővé teszi, hogy az ezt követő
kockázatitőke-befektetések megfelelően illeszkedjenek az inkubációs folyamathoz,
és hogy a kockázati tőkések már a korai szakaszban részeivé váljanak a
folyamatnak. Ez a technika pedig mind a startupnak, mind a kockázatitőke-
befektetőknek lehetővé teszi, hogy megbízhatóbban mérjék fel a befektetés, illetve
az együttműködés jövőbeli értékét.
9.5 Javaslatok finanszírozási technikák alkalmazására
A korai tőkeinjekció bevonzása alapfeltétel ahhoz, hogy a startup a cleantech-
szektorban növekedhessen, és sikeres vállalattá váljon. Viszont ez az egyik
legnagyobb kihívás egy cleantech-szektorba újonnan belépő számára,
különösképpen akkor, ha a növekedési befektetések, és a létező iparági
infrastruktúrák tőkeintenzívek. Hogy lehetővé tegyük a startupnak, hogy sikeresen
átkeljen a „halál völgyén”, szükséges a kiegyensúlyozott és megfelelően pozicionált
befektetési alapok létrehozása. A cleantech inkubációs ökoszisztémában mind
közcélú, mind magánpénzekből származó forrásoknak meg kell felelniük a különböző
kockázati profiloknak, melyek a startupok életciklusának különböző fázisaira
jellemzőek. A kulcsjavaslatok a legjobb gyakorlatokra, a vizsgált esettanulmányok
alapján a következők:
Segítenünk kell a startupot, hogy könnyen hozzájusson a K+F-szektor
finanszírozásához. Ez általában megköveteli az egyetemek, az
inkubátorközpont és a nemzeti K+F-ügynökségek közötti együttműködést.
Felállíthatunk alacsony kamatozású elővállalkozói kölcsönre szóló
egyezségeket az egyes vállalkozóknak, hogy könnyebben fenntarthassák
magukat az első, kezdeti években. Ezt az inkubátorházban kell megszervezni,
együttműködve a bankokkal, a kormánnyal és/vagy az egyetemekkel.
Szoros kapcsolatot létesítünk az üzleti angyalhálózatok, az inkubátor és a
startup-vállalkozók közössége közt. Mindenképpen be kell vennünk üzleti
angyalokat coachnak, mentornak vagy „bentlakó vállalkozónak”, hogy
hatékonyan tudják támogatni a startupokat.
Célorientált cleantech befektetési alapot hozunk létre, mely jobban megfelel
a cleantech startupok kockázati profiljának (hosszabb megtérülési idő, változó
102
szintű kihívások). Ez a befektetésfinanszírozási konstrukció működtethető
megosztottan közhasznú és magán-befektetésekből. Emellett vegyünk be,
vagy csatlakoztassunk a folyamathoz kockázati tőkéseket vagy vállalati
tőketulajdonosokat a (tiszta technológiában) már meglévő, startupok
számára releváns vállalatoktól, hogy megfelelően pozicionáljuk a további
befektetési egyezségeket, és esetleges vállalati összeolvadásokat (vagy
felvásárlást).
Az inkubátor körül jól informált hálózatot építünk ki vállalkozói
tőkefinanszírozásból, és a vállalati vállalkozófinanszírozási forrásokból (pl.:
vegyük be őket a kiválasztási folyamatba, rendezzünk kockázati tőkéseknek
szánt nyílt napokat). Ajánljunk tréningeket és coachingot a startup-cégek
vezetőinek, hogy elősegítsük a vállalkozói felkészültségüket. Fontos a tiszta
technológiában kezdő startupok számára, hogy az inkubátor a startupok
szektorában már megalapozott cégek vállalkozó-finanszírozási folyamataihoz
kapcsolódni tudjon (pl. energia, víz, közmű, önműködtetés stb.) melyek
később, vagy már most fő vásárlóik, beszerzési partnereik (lehetnek).
Erre a legjobb gyakorlatra alapozva egy jól pozicionált, és kiegyensúlyozott
finanszírozási és tőkeforrás építhető a (tiszta technológiában) startup-vállalkozások
számára, hogy támogassuk őket növekedésükben, és a siker elérésében.
103
10 Az inkubáció üzleti modelljei
Az inkubáció üzleti modelljei jelentik a legizgalmasabb témát szakmai körökben,
mivel ezek a modellstruktúrák azok, amelyek egy-egy tevékenységhez
kapcsolódóan meghatározhatják, mi lehet a követendő stratégia, mi lehet a sikeres
inkubálás kulcsa. Az inkubátorok (vagy inkubátorprogramok) üzleti modelljei
prezentálják az általános megközelítését annak, hogy hogyan ragadja meg az
inkubátor az értéket, amit a szolgáltatásaival megteremt, hogyan biztosítja a
bevételeit, vagy hogyan részesül támogatásokban, ha nincsenek direkt bevételei.
Minthogy egy inkubátor fő vásárlója, pl. egy startup-cég, aki általában nem képes
kifizetni a szolgáltatások teljes díját, így az inkubátorokat általában más közcélú vagy
magánbefektetők finanszírozzák, akik érdekeltek a cleantech inkubáció
folyamatában.
A következőkben először bemutatjuk a négy fő, inkubátorok által alkalmazott üzleti
modellt (10. ábra), melyek a finanszírozás forrásában (közcélú vagy
magánkarakterisztikájúak lehetnek), illetve az inkubációs folyamatban való
részvényesi beavatkozás (tulajdonosi arányok, részvények mennyisége) alapján
különböztethetőek meg. A fejezet második részében körvonalazzuk a
megkülönböztető stratégiákat, melyeket az inkubátorok használnak, tekintettel a
finanszírozási forrásokra, és a bevételek megteremtésének folyamatára. Az utolsó rész
összefoglalja az üzleti modellekre vonatkozó fejlesztési javaslatokat a cleantech
inkubátorok, és inkubációs programok részére.
Ötletteremtés Szelekció Inkubáció Kilépés
Kormány Egyetem Inkubátor Befektető Szolgáltató Szponzor
10. ábra – Az inkubáció üzleti modellje
Finanszírozás
Bevételek
104
10.1 Az inkubáció négy üzleti modellje
Egy inkubátor (vagy inkubációs folyamat) üzleti modellje gyakran támaszkodik
magára az inkubációs folyamat szervezetére, és a domináns részvényesekre, akik
ebben a szervezetben érdekeltek. Esetenként az egyetemek vannak az inkubációs
dinamika szívében, az ott feltalált találmányok, és megszerzett tudás valorizációja a
folyamat gyökere. A közhatalmi szervezeteknek vezető szerepük van, amikor egy
regionális vagy nemzeti célkitűzést helyi szinten kell implementálni. A
magánbefektetők (mint a kockázati tőkések vagy az üzleti angyalok) pedig akkor
játsszák a főszerepet, ha a cél azon profittermelő üzleti lehetőségek működtetése,
melyek megkötik az inkubációs folyamatot. A szponzoráció a maga részéről
leggyakrabban akkor vesz részt a mások által indított inkubációs
kezdeményezésekben, ha további intézményeket és szolgáltatásokat ajánl. A
bevételek és a finanszírozás forrásai (pl. az üzleti modell) egy cleantech inkubációs
folyamat során nagyban különbözhet, függően az adott inkubátortól.
A Szent István Egyetem aulája (az inkubáció lehetséges helye)
105
Tudományos fejlesztés
Helyi fejlesztés
DEL: Delft,
Hollandia
ESS: Essone,
Franciaország
FIN: Helsinki,
Finnország
ZUR: Zürich,
Svájc
TUR: Torino,
Olaszország
COP:
Koppenhága,
Dánia
MUN:
München,
Németország
GB:
Cambridge,
Egyesült
Királyság
BUD:
Budapest,
Magyarország
Szponzoráció
Befektetés
11. ábra – Közcélú (függ.) kontra magánbefektetések (vízsz.) az inkubáció üzleti modelljében
Amint már említettük, ebben a fejezetben négy különböző típusú üzleti modellt
fogunk bemutatni a (cleantech) inkubációs folyamatokra (11. ábra), melyeket az
DEL
TUR ZUR
COP
MUN
BUD
GB
ESS
FIN
106
különböztet meg, hogy az érintettek mennyire avatkoznak be, illetve hogy a
finanszírozás közcélú vagy magánforrásokból származik. Nem lenne helyes azt
kijelenteni, hogy létezik „tökéletes megoldás”, vagy egy adott legjobb gyakorlat,
melyet minden cleantech inkubátornak érdeke lenne alkalmazni. Ugyanakkor
elmondható, hogy a négy adott konfiguráció önmagában konzisztens, és megfelelő
célokat tartalmaz az érintettek érdekeinek képviseletére (11. ábra).
A tudományos valorizáció üzleti modellje magas szinten integrált inkubációs
struktúráknak ad életet, melyekben az egyetemek, kutatóintézetek, laboratóriumok
(gyakran egy adott intézeté), techtranszfer irodák és valorizációs szolgáltatások
(valamint iparági partnerek) szorosan együttműködnek. A modell többnyire az
inkubációtorintézetekre és szolgáltatásokra támaszkodik, melyek földrajzilag közel
helyezkednek el egymáshoz, gyakran egy oktató- és/vagy kutatóintézet területén. Ez
a modell képes legmélyebben kihasználni a piacképes és értékes tudományos
ismereteket, melyeket az intézet létrehoz, ezeket startup és franchise-vállalatokká
tudja aggregálni. Az inkubációs tevékenységeket többnyire az egyetemek és
kutatóintézetek finanszírozzák.
YES!Delft Inkubátor, Delft, Hollandia, és az I3P Inkubátor, Torino, Olaszország
A tudományos valorizáció üzleti modellje jelen van a Delft Műszaki Egyetem YES!Delft
high-tech inkubátorának szervezetében, és az inkubációs folyamat
finanszírozásában, valamint a Politecnico Torino I3P-jében, ahol az inkubátoroknak
szoros kapcsolata van mind az egyetemmel, mind annak kutató és vállalkozó
diákjaival. A helyi fejlesztés üzleti modellje magában foglalja az inkubáló és
valorizációs szervezeteket és tevékenységüket, melyek a régióban szétszórtan
találhatóak, így ezáltal egyfajta konzisztencia jön létre a közvetítő létesítmények
létrehozásával, melyek azért felelősek, hogy felkutassanak és összehozzanak
különböző érintetteket. Alapjában véve ez a tudományos fejlesztési struktúra
egészen másképp oszlik el a régióban, és rugalmasan veszi a politikai célok
változásai által állított kihívásokat.
Koppenhágai cleantech-klaszter, Koppenhága, Dánia, és az Essonne régió,
Franciaország
A helyi fejlesztés üzleti modellje részben jelen van a koppenhágai klaszterben, az
ehhez kapcsolódó inkubáló szervezetekben és tevékenységekben, illetve az Essonne
107
régióban Franciaországban, ahol a regionális kutatóintézetek, egyetemek, iparágak
és regionális fejlődési szervezetek (például a NovaGreen a tiszta technológia esetén),
a helyi önkormányzat és az IncubAlliance inkubátor közreműködnek. A finn klaszter
emellett helyi fejlesztésért felelős intézményként is tekinthető.
A tudományos valorizáció modelljével ellentétben, ennek a modellnek a
teljesítménye a közvetítő létesítmények azon képességéből ered, hogy az egész
régiót (klasztert) képes átlátni, hogy azonnal felismerjék – bőven a piacképességi
fázis előtt – az igazán ígéretes startup-cégeket, és átsegítsék őket a helyi inkubációs
ökoszisztémán. Ehhez az kell, hogy erős legyen a kapcsolati rendszer, és az üzleti
készségek. Az inkubációs tevékenységek finanszírozása főképp a helyi és regionális
önkormányzatok, illetve az inkubációs folyamatban érintett szervezetek
kapcsolatrendszeréből ered.
A magánbefektetés üzleti modellje a decentralizált startup-finanszírozás
koncepciójára épül, ahol a magánbefektetők kezükbe veszik a vezető szerepet,
mellyel sokkal kevésbé regionális innovációs klaszterbe, vagy területre korlátozott
hálózatot hoznak létre. A startupok kiválasztásának folyamatát kiterjesztik minden
potenciálisan profitot termelő kezdő cégre és üzleti ötletre, függetlenül a földrajzi
elhelyezkedésüktől vagy intézményi hovatartozásuktól. Ez a kiválasztási folyamat és
magánbefektetés, melyet a startupok más támogatási lehetőségei helyett
alkalmaznak, és melyek az inkubációs folyamat középpontjában vannak. Az
inkubációs folyamat finanszírozása főképp a magánbefektetőktől jön, akik (kis)
befektetést nyújtanak a startup-vállalatoknak. Nagyon rugalmas, és sikerorientált
modell, azonban megvan az a hiányossága, hogy nem kapcsolódik a regionális
gazdasági fejlődésért dolgozó tevékenységekhez és klaszterekhez.
TTP Ventures és a St. John’s Innovációs Központ, Cambridge, Egyesült Királyság:
A magánberuházások üzleti modellje megtalálható Nagy-Britanniában, konkrétan a
Carbon Trust - TTP inkubátornál (és a St. John’s Innovációs Központnál is Cambridge-
ben), és ugyan kisebb jelentőséggel, de Magyarországon, a Budapest régióban is. A
brit esetben a startupok inkubációja más formában történik, mint ahogy azt máshol
csinálják: az üzleti angyalok, illetve magánbefektetők, mint pl. a kockázati tőkések,
illetve a vállalati tőketulajdonosok sokkal inkább belefolynak az inkubációs
folyamatnak már a kezdeti fázisába is. Ez nagyobb piaci nyomást helyez a startup-
108
vállalkozókra, és a magánbefektetőkkel szorosabban kapcsolja össze őket. Ezen
magánbefektetők finanszírozzák (részben) magát az inkubációs folyamatot is. A
magyar esetben a kapcsolatokat arra használják, hogy konkrét ökoszisztémákat
építsenek adott projektekre, így a végső forma, melyet az inkubációs ökoszisztéma
felvesz, nem előre meghatározott.
A szponzorációs üzleti modell az inkubációs tevékenységek végrehajtását, illetve
annak a vállalkozói rétegre kifejtett stimulációját alkalmazza, akiket elsősorban az
érintettek szponzorálnak, közvetett haszonnal kecsegtetnek az inkubátor részéről, de
sokkal általánosabb érdeklődéssel rendelkezik a vállalkozói tudat erősítése iránt.
Gyakran nem maga az inkubációs fázis az egyetlen gond, hanem annak emelkedő
és zuhanó fázisai is: a vállalkozói öntudat adaptációja, a vállalkozói
gondolkodásmód terjesztésére szolgáló tréning, valamint az intenzív
kapcsolatteremtés a helyi iparral (kis- és középvállalkozások, valamint nagyobb
vállalatok) fontos ahhoz, hogy meginduljon a startupok fejlesztése. Ezeket a
tevékenységeket főként a közcélú vagy privát források finanszírozzák, melyeknek
célja a vállalkozói öntudat kiterjesztése, és a nemzeti, illetve regionális gazdaság
erősítése.
UnternehmerTUM, München, Németország
A müncheni inkubációs klaszter, főként az UnternehmerTUM inkubátor egy nonprofit
szervezet, mely a Müncheni Műszaki Egyetemmel áll szoros kapcsolatban. Céljuk,
hogy a vállalkozói réteget, és a startup-cégeket segítsék. Az inkubátort nagyban
támogatja Susanne Klatten asszony, a sikeres német vállalkozó, és a BMW egyik
tulajdonosa is.
Természetesen a legtöbb inkubátor és inkubációs program esetében, Európa-szerte,
ezeket a különböző ideális típusú üzleti modelleket egymással kombinálva használják,
mely többé-kevésbé függ az egyes érintettek beavatkozásának szintjétől. Dániában,
a koppenhágai cleantech-klaszter, illetve Svájcban a zürich-i cleantechökoszisztéma
a példa arra, hogy ezen különböző üzleti modellek egyes elemeinek kombinációit
alkalmazzák. Emellett a francia Essonne-ban mind a közcélú, mind a privát
befektetők beavatkozásai az inkubációs folyamatba egyre intenzívebbek és egyre
inkább kombináltak, beleértve a saját fejlesztésekbe tett invesztíciókat is.
109
IncubAlliance, Essonne Régió, Franciaország
Egy konkrét példa a legjobb gyakorlatok közül, melyet Essonne régiójában figyeltünk
meg, hogy a befektetőknek az önállósodási folyamat során központi szerepet adnak
a helyi cleantech inkubációs program folyamatában. Mint azt Pierre Perrot (az
IncubAlliance igazgatója) hangsúlyozta: „a (startup) projekt végső outputja nem lesz
olyan, mint a kezdeti projekt: vagy alkalmazkodnak a kereslethez, vagy eltűnnek. Ez
egy igazi darwini folyamat: a túlélők azok, akik képesek voltak alkalmazkodni. Ezért
hoztuk létre például az üzleti vakrandikat. Minden szemeszterben kapcsolatba hozzuk
a startup-vállalatok vezetőit az üzletfejlesztőkkel. Mindezidáig vakrandikat hét
alkalommal rendeztünk, ez alatt 200 találkozót hoztunk össze, és a projektek 20%-a
talált fejlesztőkre.” Ez a különleges gyakorlat egészíti ki a hagyományos kiválasztási
folyamatot Essonne-ban, mely azért nem képes hatékonyabban betölteni szerepét,
mert a cleantech-ökoszisztéma nem elég változatos. Az IncubAlliance ma már
elfogadja, hogy a cleantech projektek nélkülözik mind a technikai, mind a piaci
önállóság képességét. Az IncubAlliance inkubációs folyamatának fő célja, hogy ezt
a vállalati készséget kiépítse, és a jó ötleteket az azok iránt érdeklődő, és azokban
hinni képes üzletfejlesztőkhöz eljuttatassa. Kiemelt céljuk ugyanakkor, hogy a
projekteket vállalati befektetőknek is bemutatassák, akik a későbbiekben
esetlegesen befektetnek majd a projektbe.
10.2 Stratégiák üzleti modellek fejlesztésére
A legtöbb európai inkubációs program és inkubátorintézmény erősen támaszkodik a
közcélú finanszírozási alapokra, mivel a magánbefektetők, illetve magánfinanszírozási
alapok hiánya igen jelentős. A magánbefektetők részvételének növelése egy
közcélúan működtetett inkubátorban speciális módja annak, hogy az
inkubátorszervezet számára a finanszírozást bevonzzuk, de arra is lehetőség, hogy a
szinergiát fejlesszük, mely által az inkubációs folyamat minőségét javítjuk, és
felgyorsítjuk a startup-cég saját lábára állásának folyamatát. A létrejövő szinergia
nem feltétlenül csak pénzügyi jellegű. A közcélú- és magánszereplőknek olyan
specifikus kompetenciái és kultúrája van, melyek kiegészítik egymást, és
felhasználható az inkubációs folyamat erősítésére. A „kulturális szinergia” az az
együttműködés, melyet az olyan partnerek közti együttműködés tesz lehetővé, akik
110
különböző célokért dolgoznak, különböző módokon működnek, és más nyelveket
beszélnek. Ezt a szinergiát könnyen felhasználhatjuk az üzleti modell, vagy a
tudományos valorizáció elősegítésére is. A közvalorizációs intézmények (vagy az
egyetemi techtranszfer irodák) valóban fogékonyan kezelik a szabadalmi igényeket,
és hamar megtalálják azokat a releváns személyeket, akik segíthetik a piaci
lehetőségek kihasználását, ezzel csak minimális nehézségeket okozva.
Úgy tűnik, hogy ezeket a kulturális szinergiákat néha sokkal nehezebb kihasználni a
helyi fejlesztés üzleti modelljében. Ez a nehézség volt a fő ok arra, hogy felállítsák
Franciaországban a SATT-ot (Sociétés d'Accélération du Transfert de Technologies –
társaságok a techtranszfer felgyorsítására). A Párizs–Saclay SATT (melybe Essonne is
beletartozik) felállításának az volt a célja, hogy növeljék a regionális inkubációs
ökoszisztéma teljesítményét, méghozzá azt 10 éven belül a világon a legjobb 10-be
el is juttassák. Itt kimondottan az a cél, hogy megduplázzák a startup-vállalkozók
számát, és megtriplázzák a szabadalmak mennyiségét. Ezen ambíció részeként az
InkubAlliance inkubátora felvette küldetései közé a startupok önállósodásának
segítését, az innovatív startup-vállalatok inkubálása mellett.
A „szinergiák kihasználásának” kérdése – legyen az köz- vagy magán indíttatású,
esetleg mindkettő – kimondottan intenzív, amikor a startup-vállalkozások maguk is
tőkeintenzívek, és hosszú időre van szükségük az önállósodáshoz, mint az a tiszta
technológia esetén is elmondható. Bizonyos klaszterek tisztán magáncélból alakultak
és egyedi koordinációs és fejlesztési eszközöket teremtettek, hogy a startupok
növekedését, és üzleti fejlődését támogassák.
Posztinkubációs közösség – Essonne régió, Franciaország
A Durapôle remek példa arra, amikor a posztinkubációs folyamat egy innovációs
közösség formájában jelenik meg, melyben a startupok vesznek részt. Fiatal
vállalatok olyan csoportja ez, ahol az erőforrásaikat közösen használják, és
tapasztalataik felhasználásával, maguk hoznak létre cleantech-klasztereket az
Essonne régióban. Ennek hála, a startupok jobban felkészültnek érzik magukat arra,
hogy saját gazdasági növekedésüket biztosítani tudják. Emellett a partnerek
szemében pozitívabb képet tudnak kialakítani azáltal, hogy ezek a
kezdeményezések abban is segítik őket, hogy a helyi fejlődés gördülékenyebben
menjen.
111
10.3 Javaslatok az inkubációs modell kialakítására
A cleantech inkubáció területén az üzleti modellekkel kapcsolatos javaslataink a
következők:
A „helyi fejlesztés”, a „tudományos valorizáció” és a „magánbefektetés”
modelljeinek keverése javasolt, hogy nyitottabb kiválasztási folyamatot
tudjunk létrehozni (mely a változatosságot növeli), továbbá, hogy
felgyorsítsuk a startupok inkubációját és önállósodási folyamatát. Ahhoz,
hogy ez megtörténjen, érdemes olyan irányítási struktúrákat létrehozni,
melyek a konstruktív párbeszédeket segítik, és a kulturális konvergenciát,
valamint a köz- és magánbefektetők közötti szinergiát támogatják az
inkubátorban, és az inkubációs folyamatban.
Lehetővé tesszük a cleantech-klaszter startup-cégeinek fejlődését, melyet a
magánkezdeményezésekre alapozunk, és integráljuk a klasztereket az
irányítórendszerekbe, melyeket az inkubátorban építünk ki. A helyi
fejlesztéseket támogatjuk, valamint az inkubátor finanszírozási forrásait
diverzifikáljuk.
Szorosabb kapcsolatot építünk ki a helyi termelői rendszerekkel, a már
meglévő ipari szereplőkkel, és a startup-cégekkel, a szerződéses
kapcsolatok változatossá tételének segítségével.
112
113
11 Inkubációs teljesítmény
Az inkubációs teljesítmény mérése egy a kritikus kérdések közül, melyek azután
merülnek fel, hogy cleantech inkubációs folyamatot valósítunk meg, és felállítunk
egy inkubátort, vagy inkubációs programot. A kérdés, hogy hogyan fog teljesíteni, és
sikeresen segíti-e majd a cleantech startupok növekedését, és piacra jutását? Ez a
kérdés fontos minden érintett számára, akik az inkubációs folyamatban részt vesznek,
és akik befektettek a projektek megteremtésébe, illetve finanszírozzák működését,
függetlenül attól, hogy az köz-, vagy magánbefektetés. A következőkben áttekintjük
azt a teljesítménymérési megközelítést, mely segít abban, hogy az inkubációs
folyamat tevékenysége mérhetővé váljon, mely szorosan kapcsolódik az érintettek
érdekeihez és céljaihoz . Minthogy nincs tiszta, egyértelmű legjobb gyakorlat az
inkubációs teljesítmény mérésére, melyet a vizsgált európai esetekben
felfedezhettünk volna, a javasolt megközelítés ebben a fejezetben arra az általános
teljesítménymérési irányelvcsomagra épül, melyet a (cleantech) inkubációs folyamat
környezetére, környezeti állapotának felmérésére alkalmaznak.
11.1 Teljesítménymérő rendszerek
A gyakorlatban használt megközelítés arra, hogy az üzleti inkubációs folyamat
teljesítményét mérhetővé tegyük, a legtöbb esetben az „input-folyamat-output”
paradigmával van összefüggésben. Ennek a módszernek az alapja a specifikus
teljesítményindikátorok felállítása, melyek az egyes érintettek céljaihoz
kapcsolódnak, legyenek azok az inkubációs folyamatban azonosak, vagy
ellentétesek (lásd a 12. ábrán). Ebben a keretrendszerben könnyű definiálni a
hatékonysági méréseket (a befektetett anyagi források elért eredményeit), valamint
a fenntarthatósági méréseket (az innovatív projektek, az inkubátor
menedzsmentcsapata és a folyamat rendezése közti szinergia). Egy a főbb
pozitívumok közül ebben az Input – Folyamat – Output modellben az, hogy képes
azokat a teljesítményfaktorokat mérni, melyek szorosan kapcsolódnak az egyes
érintettek érdekeihez, és hogy változtatásokat is életbe léptessen, amennyiben
szükséges. Ez jellemző akkor, amikor a célokat nem érik el, vagy pont fordítva, mikor
könnyedén elérik őket. Egy másik előnye ennek a megközelítésnek, hogy a
114
teljesítmény mély megismerését teszi lehetővé, melyet az egész inkubációs folyamat
elérhet azzal, hogy megnevezi az egyes érintettek véleményét, és érdekeit.
Hatásosság
Hatékonyság
Pénzügy
Érintettek
tevékenységei Inputok
Folyamat
Outputok Menedzsment-
készségek
Projektek
Fenntarthatóság
12. ábra – Üzlet-inkubációs teljesítményrendszer
Azonban ez a keretrendszer rendelkezik korlátokkal is, melyeket fel kell oldani ahhoz,
hogy hatékonyan felhasználható legyen az inkubációs folyamatban. Először is, a
gyakorlat azt mutatja, hogy a megfelelő adat, amely a hatásosságot,
hatékonyságot és fenntarthatóságot figyelő indikátorokat jelöli, nem ismert, vagy
hozzáférhető minden érintett számára. Például, ha a közhatalmi szervezeteknek az
inkubátor helyi gazdasági fejlődésre tett szisztematikus hatásáról kell beszámolót
írniuk (támogatott projektek száma, létrejött munkahelyek száma, startupok
fejlesztésének ára stb.), akkor gyakran találják magukat szemben az elemzők azzal a
nehézséggel, hogy a startupok növekedését és befolyását hosszú távon is
figyelemmel kell kísérniük. Manapság komplikált – ha nem lehetetlen – minden, az
inkubált társaságok hosszú távú túlélését jelölő indikátort lemérni, és a direkt és
indirekt foglalkoztatás, valamint helyi gazdasági fejlődés terére kifejtett hatásukat
mérhetővé tenni. Ennél fogva, a teljesítmény adataihoz és indikátoraihoz való
hozzáférést pozicionálni, és optimalizálni is kell.
Másrészt nem minden inkubációs folyamatban érintett folyik bele egyformán a
projektbe, a folyamat részleteibe, minden állapotába. Bizonyos érintettek nem
folynak bele bizonyos inkubációs lépésekbe, főként azokba nem, ami „vakfolttá”
115
válik számukra, és amihez nem rendelkeznek irányító eszközökkel. Minden Triple Helix
érintett jelen van az „ötletteremtés” és az „inkubációs ’stricto sensu’” lépéseknél, de
nem mindig vannak jelen a „kiválasztás” és a „posztinkubációs” fázisok során. A
közhatalmi szervezetek például nem folynak bele mindig a startupok kiválasztásába,
bár szerepelnek az olyan eseményeken, melyek a startupok és projektek inkubátorba
hívására szerveződnek (versenyek, kapcsolatépítő események, öntudatfejlesztő
akciók stb.). Az egyetemek gyakran hiányoznak a posztinkubációs, illetve kilépési
fázisokból. A teljesítmények leadása tehát sok-sok szereplőtől függ, melyek az
inkubációs folyamat csak bizonyos fázisaiban vannak jelen. Az inkubációs
teljesítménymérő rendszereknek ennél az oknál fogva célszerű pozicionálni a
teljesítményméréseket, fázisokat és irányítási eszközöket.
Hogy feloldjuk a létező korlátozásokat az input-folyamat-output keretrendszerrel
kapcsolatban, javasolt beépíteni teljesítménymérő irányelveket, melyek a
következőek:
Teljesítménymérő rendszerek output karakterisztikái (CIE, 2014)
Stratégiai célok támogatása: a teljesítménymérő rendszernek a
szervezet stratégiai céljait támogatnia kell, és megfelelően
rugalmasnak kell lennie a stratégiai változtatások lehetővé tételéhez.
Megfelelő egyensúly: a teljesítménymérő rendszernek megfelelő
egyensúlyban kell lennie, és be kell tudnia építenie a következőket:
– Rövid- és hosszú távú eredmények
– Különböző teljesítmények (pl.: ár, minőség, szállítás, rugalmasság és
megbízhatóság)
– Különböző perspektívák (pl.: a vevőé, az érintetté, a versenytársé, a
belső- és innovatív szempontok)
– Különböző szervezeti szintek (pl.: globális és lokális teljesítmény)
Szuboptimalizálás elleni védettség: a teljesítménymérő rendszernek
védekeznie kell a „termelékenységi paradoxon” ellen. A
szuboptimalizálás elkerülése végrehajtható azzal, hogy felállítunk egy
tiszta kapcsolatot a vállalat vezetői és dolgozói rétegei között.
Korlátozott mennyiségű teljesítménymérések: a teljesítménymérő
rendszernek nem szabad túl sok teljesítménymérést tartalmaznia, mert
116
ennek az lehet a vége, hogy figyelmen kívül hagy adatokat, vagy
információs túltöltöttség áll fel.
Könnyű hozzáférhetőség: a teljesítménymérő rendszernek információt
kell biztosítania „megfelelő időben, megfelelő embernek”. A szükséges
információ könnyen hozzáférhető kell, hogy legyen, egyszerű módon
kell bemutatni, és érthetőnek kell lennie.
Specifikus teljesítménymérések: a teljesítménymérő rendszer célja tiszta
kell, hogy legyen. Szintén érthetően kell közölni, hogy ki fogja használni,
és ki fog cselekedni a teljesítménymérésre alapozva. Ez azt jelenti, hogy
megfelelő célok és időkeretek kellenek ahhoz, hogy elérhető legyen a
célkitűzés. Több szerző szerint a „termelékenység paradoxonja” arra
utal, hogy a gyenge teljesítménymérések negatív hatással lehetnek a
foglalkoztatott dolgozók viselkedésére.
Ezen irányelvek alapján a cleantech inkubációs folyamat teljesítménymérő
rendszere, és a kulcsfontosságú teljesítménymérő indikátorok (KPI), melyek hozzá
kapcsolódnak, két fő célt kell, hogy szem előtt tartsanak:
A teljesítménymérő rendszernek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy
csökkentse a stratégiai és technológiai változtatások hatását, hogy
hosszú távon is biztosítsa a létezést. Emellett a változtatásokat is
figyelembe kell vennie, valamint megfelelő mértékben
alkalmazkodónak is kell lennie ahhoz, hogy adaptálja a cleantech-
szektorban, vagy az inkubációban bekövetkezett technológiai
fejlődéseket.
Egyszerűnek is kell lennie ahhoz, hogy minden érintett elégedett legyen
vele, de megfelelően komplexnek is, hogy hasznos legyen mindenki
számára: a megfelelő információs források indikátorainak egyfajta
lehetőséggé kell válniuk, mellyel javítani lehet a szerveződést, és a helyi
cleantech inkubációs folyamat rutinját.
Ez azt jelenti, hogy az alacsony minőségű teljesítménymérés fejlesztése javasolt
annak érdekében, hogy elkerüljük az információtúltöltést, valamint a szükségét
annak, hogy más típusú teljesítményméréseket kelljen bevezetnünk, az output
tulajdonságokra és az érintettek célkitűzéseire vonatkozó szempontokkal. Ennélfogva
117
a teljesítménymérő rendszernek okosan kell kombinálnia az alapvető üzleti
indikátorokat az egyes startupok esetébenn (pl. megtérülés, növekedési ráta stb.). Az
érintettek célkitűzéseit (pl: az inkubált cégek száma, teremtett munkahelyek száma
stb. a közhatalmi szervezetek esetén, valamint a startupok/franchise-ok száma,
szabadalmak száma, kutatási szerződések száma stb. az egyetemi techtranszfer
irodák esetén), figyelembe kell vennünk bizonyos kulcsfontosságú adatokkal, melyek
a helyi cleantech inkubációs folyamatra vonatkoznak.
Emellett fontos az is, hogy a teljesítménymérő rendszer elősegítse az érintettek közötti
kapcsolatteremtést, hogy a különböző szervezeti szinteken felmerülő különbségekből
adódó nézeteltéréseket megfelelően kezelni tudja. Ez támogatja a szinergia
létrejöttét az érdekelt intézmények és szereplők között, és egyfajta eredményt is
produkál, amely a Triple Helix együttműködéstől elvárható. Az effajta kapcsolatok
forrásai lehetnek az ötletek, a technológiák és termékek gyártásából, munkahelyek a
teremtéséből, és új üzleti lehetőségek kihasználásából származó értékteremtés.
11.2 Kulcsfontosságú teljesítményindikátorok (KPI) a cleantech
inkubáció folyamataiban
Az előzőekben bemutatott vezérlő irányelvek alapján egy előzetesen kialakított
kulcsfontosságú teljesítményindikátor (KPI)-készlet javasolt. Ezek a KPI-k használhatóak
arra, hogy a cleantech inkubációs teljesítmény integrált nézőpontját megteremtsék,
a cleantech inkubációs folyamat fenntarthatóságát, hatásosságát és
hatékonyságát kiemelve. A definiált KPI-k a 13. ábrán láthatóak.
Az inputok, bemenő folyamtok mérésére 2 db KPI-indikátor került bevezetésre,
melyeket leginkább a menedzsmentteljesítmény mérésére, illetve a finanszírozás, a
pénzügyi kérdésekhez kapcsolódó teljesítmény mérésére használhatunk. Az
inkubációs folyamat mérése 4 KPI-indikátorral történik, az Exit stratégia teljesítménye
szintén 2 db indikátor eredményein alapszik.
118
Hatásosság
Hatékonyság
Pénzügy
Érintettek
tevékenységei
Inputok
Folyamat
Outputok Menedzsment-
készségek
Projektek
Fenntarthatóság
13. ábra – A cleantech inkubációs folyamat teljesítményi keretrendszere
11.2.1 Hatásossági KPI-k
KPI01: Magánfinanszírozás/startupok ezer euróra vetítve – megadja az átlagos
finanszírozás mértékét, melyet az egyes startupok évente bevonzanak az inkubációs
folyamat alatt. Ez az indikátor azért fontos, mert arra való, hogy mérhetővé tegyük a
cleantech inkubációs folyamat azon képességét, hogy startup-cégeihez vonzza a
befektetőket, pl. hogy felmérje a vele kapcsolatos gazdasági lehetőségek
fontosságát. A KPI01-et egyfajta hagyományos hatékonysági mérőeszköznek lehet
tekinteni, mely sugallja a startupok változatosságát az érintettek felé: inkubált
startupok száma, teremtett munkahelyek száma, létrejött franchise-ok száma,
szabadalmak száma, tudományos publikációk száma stb.
11.2.2 Hatékonysági KPI-k
KPI02: Új startupok/100.000 eurónyi közfinanszírozás – megadja a startupok átlagos
számát, akiket közcélúan finanszíroznak. Az inkubációs folyamat teljesítményét
100.000 eurónyi elköltött közfinanszírozási egységenként méri, és betekintést nyújt a
közcélú befektetések megtérülésébe az inkubációs folyamat során.
KPI03: Új munkahelyek/100.000 eurónyi közfinanszírozás – megadja az átlagos
létrehozott munkahelyek számát, melyeket közpénzből hoztak létre, és betekintést
KPI01
KPI02 + KPI03
KPI04 KPI05
KPI08 KPI10 + KPI09
KPI06 + KPI07
119
nyújt a társadalmi térítés mértékébe, illetve az inkubációra költött közpénzek
hatásaira. Ez a fajta „befektetési megtérülés” indikátor könnyedén kiterjeszthető
minden finanszírozóra, akik az inkubációs folyamatba fektetnek. Csak a
számszerűsítés miatt kell, hogy adaptálja az érintettek célkitűzéseit és érdekeit.
11.2.3 Fenntarthatósági KPI-k
KPI04: Kezdés óta eltelt évek – megadja az inkubátor „életkorát” (tapasztalatának
éveit). Vitatott, hogy egy minimális tapasztalat szükséges-e az inkubátornak ahhoz,
hogy hatékonyan menedzselje a startupok fejlődését, és hogy megfelelő
tapasztalata legyen azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami
nem. Egy inkubátor főbb tevékenységei esetén több évbe kerül kompetenciákat
kialakítani, főként az olyan specifikus tereken, mint a tiszta technológia. A KPI04 a
„menedzsmentkészségek” proxyja.
KPI05: A régióban tanuló diákok aránya, százalékos formában kifejezve. Felbecsüli a
helyi ökoszisztéma képességét – egy relatív mutató – az új üzletek és technológiai
ötletek, valamint startupprojektek termelékenységére vetítve.
KPI06: Új startupok/év: megadja az inkubátor által évente létrehozott és támogatott
startup-vállalkozások számát.
KPI07: cleantech startupok/összes startup (0-100%): megmutatja az inkubátorban
működő cleantech profilú vállalkozások arányát.
Az utóbbi két mutató jelzi nekünk, hogy mennyire kihasznált az inkubációs potenciál,
melyet a KPI05 határozott meg. A KPI06 és 07 megkülönböztethető egy hatékonysági
indikátorral, bizonyítva a fellendülőben lévő (cleantech) innovációk hatékonyságát
a régióban.
KPI08: Teljes munkaidős támogató személyzet (FTE)/startupok aránya: megadja a
specialisták, konzulensek, mentorok, oktatók stb. átlagos számát, akiket az inkubátor
teljes munkaidőben foglalkoztat azzal a céllal, hogy minden startup-vállalkozást
hatékonyan támogassanak. Ez az általános indikátor méri fel az inkubációs
teljesítménymérő rendszer „folyamati oldalát”. Fel lehet osztani annak tekintetében,
hogy hogyan alakulnak a folyamat különböző szakaszai (pl. kiválasztás, coaching
stb.).
120
KPI09: Inkubációt túlélő startupok aránya százalékos formában kifejezve: megmutatja
a startupok túlélési mutatóit az inkubáció elhagyása után. A startupok akkor is
túlélőnek számítanak, ha beolvadnak egy másik cégbe, vagy felvásárolják őket.
KPI10: Bevételek/startupok száma (évente): megmutatja a startup-vállalkozások által
elért átlagos bevételt (millió euróban évente).
KPI 09 és a KPI 10 olyan többszereplős mutatók, melyek a posztinkubációs fázisra
összpontosítanak. Két releváns gonddal foglalkoznak: az inkubációs folyamat
általános minősége, illetve a régió vagy klaszter azon képessége, hogy megfelelő
környezetet teremtsenek a cégek növekedési stratégiáinak.
Ezen 10 KPI alapján megfelelő betekintést nyerhetünk az inkubációs folyamat
teljesítményébe, mely informatív minden érintett számára. Emellett támogatja a
kommunikációt és kapcsolatokat az érintettek között, hogy képesek legyenek
megfelelő lépéseket tenni az inkubációs folyamat javítása érdekében.
11.3 Javaslatok az inkubációs teljesítmény mérésére
Az „input-folyamat-output” keretrendszer alapján hosszú távú, szisztematikus jelentési
gyakorlatot lehet kialakítani a startupok teljesítményének figyelemmel kísérésére, az
inkubációs klaszter jelentős eszközeinek sztenderdizálására, és a fő inkubációs
struktúra információáramlásának centralizálására, ahol minden érintett jelen van, és
hozzá is fér ezekhez az adatokhoz. Ez a keretrendszer képes a regionális
összehasonlításokat elvégezni, európai szinten általánosítani a benchmarking
megközelítést, és támogatni a legjobb gyakorlat felismerését. Egy páneurópai
megfigyelőközpont képes lenne ezt a feladatot ellátni.
121
12 A cleantech inkubáció európai kihívásai
Reméljük, hogy a kézikönyv széles áttekintést cleantech innovációk európai
gyakorlatáról, melyeket Európa-szerte elvégzett kutatásunk során találtunk, és
felhasználtunk ahhoz, hogy segítsék a cleantech inkubációs folyamatok
megismerését. Az új cégek indítása a cleantech-szektorban nagy kihívást jelentő
feladat, de sok olyan példa van arra, hogy a cleantech-szektorban megjelenő
startup-vállalkozások sikeresek lettek. A legjobb gyakorlatok felsorakoztatása egy
kézikönyvben megmutathatja a döntéshozóknak, inkubátoroknak, egyetemeknek,
befektetőknek és iparágaknak, hogy hogyan tudnának hatékonyabban
együttműködni a magas potenciállal rendelkező vállalkozókkal, és együtt sikerre vinni
terveiket. Bár sokat tudunk, és tudtunk tanulni a legjobb gyakorlatokból, a cleantech
inkubátorok, illetve cleantech inkubációs folyamatok Európa-szerte kihívásokkal
szembesülhetnek a közeljövőben is.
12.1 A cleantech inkubációk környezetének hosszú távú
konszolidációja
A könyv világosan rámutatott arra, hogy az átható, a cleantech-szektorban újonnan
megjelenő startupok inkubációja nem egyirányú, determinisztikus folyamat, inkább
egy olyan esemény, melynek során új ötletek, szükséges források, mint pl.
tudásfinanszírozás és partnerek, szabadon ki-be áramlanak a folyamat különböző
részei során. Egy komplex Triple-Helix ökoszisztémáról van szó, melyben a közhatalmi
szervezetek, egyetemek, kutatóközpontok, iparágak, befektetők és döntéshozók
működnek együtt. A jövőbeli kihívás az, hogy konszolidáljuk ezt a kevert köz- és
magán-együttműködéssel létrejött ökoszisztémát, hogy felgyorsítsuk a cleantech
innovációt, illetve a cleantech ágazatba belépő startupo k növekedési ütemét,
különösképp a tiszta technológia bizonyos területein, mint a megújuló energia, az
energiaraktározás, a bioüzemanyagok és alapanyagok, közintézmények és
infrastruktúrák. Hosszabb távú inkubációs periódusok és hosszabb lefolyású
befektetési idő szükséges, mivel relatíve magas a tőkeintenzitás, a piaci szabályozás,
és hosszabbak az infrastruktúrák élettartamai. Ez megköveteli a résztvevőktől a
konzisztens, hosszú távú látásmódot és elhivatottságot a cleantech inkubáció során.
Nem elég az, hogy a jelenleg tiszta technológia irányába tapasztalható érdeklődési
122
hullámot meglovagoljuk, szükség van hosszú távú irányelvekre, és forrásorientációra,
hogy kritikus tömeget építsünk ki az intézetekből, tudásbázisból és a cleantech
inkubációs folyamatból, valamint a startupvállalkozók finanszírozásából. Ehhez
szükséges a régiók és nemzetek gazdaságfejlesztési céljainak hosszú távú integrálása
(legalább 20-30 évre).
12.2 Az ötletteremtés hatékonyságának erősítése
A cleantech ötletteremtés során nagy kihívás, hogy növeljük az alkalmazható
technológiák és üzleti tervek számát, melyekből ígéretes startup-vállalatokat lehet
kialakítani. Jelenleg a legtöbb fiatal kutató vagy diák még mindig az info-
kommunikációs technológia (ICT), az új média, a közösségi hálók, a mobilis piac stb.
területein fejleszt üzleti ötleteket, nem pedig a tiszta technológia területein. Bár egyre
szélesebben elismert, és egyre nagyobb figyelmet kap a tiszta technológia és a
környezetbarát megoldások területe – a piacképes cleantech megoldások
létrehozásához sokkal több időre, tőkére és erőfeszítésre van szükség, mielőtt
realizálódnak az eredmények, és a haszon. Az ICT területén egy új üzletet vagy
technológiát fejleszteni sokkal csábítóbb a diákok és kutatók számára, mert
könnyebb kifejleszteni és tesztelni az új ötleteket, és előrelátni az eredményeket (ezt
mutatja a „hackaton” esemény, ahol 48 óra alatt egy ötletet implementálnak és
tesztelnek az interneten). Kevés vállalkozóban van elég türelem ahhoz, hogy egy
komplex cleantech innovációs projekt eredményeit kivárják. Van lehetőség arra,
hogy csábítóbbá tegyük a tiszta technológiában való tevékenységek megkezdését
azáltal, hogy kombináljuk az ICT és a webtechnológia területeit, az ún. cleanweb
megoldásokat. A cleanweb arra irányul, hogy az IT-t, a természetes erőforrásaink
felhasználási hatékonyságát növelje, javítsa a fenntartható hozzáállást, és lehetővé
tegye a gazdaság megosztását. Ezek a cleanweb megoldások gyakran kevesebb
pénzbe, és fejlesztési időbe kerülnek, és könnyebb segítségükkel piacképes
termékeket és szolgáltatásokat előállítani.
12.3 A kezdő tőke hozzáférhetőségének javítása
Ahhoz, hogy a startupok rendelkezésére álló korai tőke hozzáférhetőségét javítsuk,
Európa-szerte nagy akadályokat kell leküzdeni az inkubációs programok készítőinek.
123
A korai tőke bevonzása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a startupok képesek legyenek
átkelni a „halál völgyén” – ez az inkubátorok, illetve az inkubációs programok egyik
legnagyobb feladata. Köztudott, hogy ezek az intézmények azért alakultak, hogy
segítsék a startupok növekedését és sikerét, és ezért is rendeznek, illetve szerveznek
több támogató programot, amelyekkel ezt véghez tudják vinni. Bár az európai
példákban felismert legjobb gyakorlat a finanszírozásra fontos eleme a sikeres
inkubációnak, még mindig vannak specifikus kihívások a cleantech-szektorban
megjelenő startupok finanszírozására.
Egy sikeres inkubációs folyamat vagy inkubátor fejlesztéséhez és felépítéséhez fontos
két kihívás figyelemmel kísérése:
A cleantech-ágazat sajátos folyamataiban még alig jártas startup-
vállalkozások, amelyeknek nagy méretnövelési beruházásra van szükségük, és
a tőkeintenzív, hosszú életciklusú infrastruktúrás iparágakban működnek (pl.
energia, bioüzemanyagok, tiszta víz, hulladékgazdálkodási piacok) nagyon
magas kockázati profillal rendelkeznek, ami elrettentő a befektetők számára
(mind az üzleti angyalok és kockázati tőkések vagy CVC befektetők számára).
Az ilyen típusú cleantech startupok számára szükséges, hogy az inkubátorok
támogassák őket a hatékonyabb üzleti modell fejlesztésében, hogy
csökkentsék a tőkeigényüket az életciklusuk alatt, így csökkentve a
befektetési kockázati profiljukat is. Ha szakértőket vonunk be a specifikus
iparágakból a pénzügyi tevékenységek menedzselésébe és az üzleti
modellezésbe, sokat segítünk. Emellett kiemelten fontos az első prototípus
gyártásért felelős létesítmények létrehozása és fejlesztése, ahol a startupok
képesek növelni a termelésüket (pl. bioüzemanyagok vagy PV cellák esetén)
anélkül, hogy maguknak kéne ezeket az intézményeket létrehozniuk. Ez
csökkentheti a kezdeti szakaszban lévő vállalkozás tőkeigényét. Európában
még mindig kevés a példa ezekre a gyárakra, üzemekre, melyek sikeresen
segítik a startup-cégeket a növekedésben, a kockázatok növelése nélkül.
A különböző inkubációs szakaszokban különböző típusú finanszírozási
konstrukciók és beruházások szükségesek, továbbá fontos a megfelelő
kockázati profil kialakítása a fejlődés kezdeti szakaszában. Sok inkubátor és
inkubációs program hozott létre különböző finanszírozási és befektetői
124
hálózatot. Az inkubációs folyamat során ügyelni kell arra, hogy a
finanszírozási/beruházási források ne növekedjenek meg az idő
előrehaladtával sem, és megfelelően igazodjanak a startupok életciklusához.
Sok esetben megállapítható, hogy nem megfelelően szervezettek a
szakaszok, és a források sincsenek megfelelően biztosítva a különböző
fázisokban. Ez megakadályozza a hatékony növekedést, és hátráltatja az
inkubációs folyamatot. Fontos, hogy létrehozzanak egy jól összehangolt és a
speciális igényekre szabott finanszírozási konstrukciót, amely kielégíti a
folyamat során felmerült sajátos igényeket is. Ez különösen igaz azon
területekre, melyek tőkeigénye esetenként kiugróan magas lehet. Emellett
szintén fontos a vállalati kockázati tőke (CVC), amely a jelenleg létező
vállalkozásoktól és iparágaktól érkezik.
Bár általánosan elmondható, hogy a kezdő tőke elérhetősége és volumene
az európai tiszta technológiában megjelenő startupok számára növelendő, ez
nem olyan kihívás, melyet az inkubátorok vagy inkubációs programok
önmagukban képesek sikerre vinni. A startup-cégeket abban kell támogatni,
hogy tőkehatékonyabb üzleti modelleket fejlesszenek, csökkentsék a
befektetési kockázatokat (pl. megosztott termelői üzemmel), és jól pozicionált
finanszírozási, befektetési folyamatot és hálózatot hozzanak létre. Ez az
inkubátorok és az inkubációs programokban részt vevő érintettek közös
feladata, és feladata is lesz az elkövetkező évek során.
12.4 Célorientált infrastruktúrák és inkubációs szolgáltatások
A cleantech-ágazatban megjelenő startupok számára fontos kihívás, hogy általában
nagyobb térre, és célorientált K+F-laborokra, prototipizáló és demonstráló intézetekre
van szükségük, mint a más szektorban működő startup-vállalkozásoknak (pl. ICT,
medtech vagy fogyasztói termékek). Ezeket a közös használatra alkalmas intézeteket
létrehozni sok régiónak nagy kihívást jelent. Mivel a gazdaság válságban van, a már
működő kutatóintézetek, vállalatok, befektetők és projektfejlesztők sem mernek
hasonló infrastruktúrák létrehozásában részt venni. Ezek az intézetek tűntek mégis az
inkubátorok, és a cleantech innovációs klaszterek legjobb gyakorlatainak,
kulcsfontosságú sikerfaktorainak (pl.: a dán DTU, és a risói Nemzeti Energiakutató
Laboratórium, vagy a torinó EnviroPark esetén).
125
A korábban kiemelt legjobb gyakorlatok legtöbbje már létező általános eszköz arra,
hogy mindenféle profilú startup-vállalkozást támogassunk, de bizonyos kihívások,
illetve cleantech startup-cégeket érintő javaslatok megfogalmazódtak a vizsgálat
során:
Viszonylag kevés startup-vállalkozást képeznek cleantech- specifikus üzleti
dinamikában és üzletfejlesztésben. Csupán néhány specializált és célorientált
üzleti támogató program létezik a tiszta technológiában tevékenykedő
startup-cégek számára, ellenére annak, hogy iparáguk tipikusan kihívásokkal
teli (figyelembe véve pl. a tők-intenzitást, vagy a nagyvállalatokkal való közös
munkát).
A Triple Helix partnerekkel való hosszú távú együttműködés javítása javasolt
lenne, hogy könnyebb legyen a cleantech startup-cégeknek hozzáférni az
innovációs klaszterekhez, és támogatáskész stratégiai hálózatokhoz (nem
állami szervezetek, regionális önkormányzat, inkubátorok, egyetemek,
tudományos parkok, bankok, szállásfinanszírozási alapok, vállalatok,
kutatóközpontok, konzultációs cégek és kockázati tőkések).
12.5 Kilépési stratégiák a cleantech startupok számára
A cleantech inkubációnak specifikus stratégiára van szüksége ahhoz, hogy
támogassa a startup-vállalatok növekedését a formális inkubációs fázis után. Kilépni
a piacra a tiszta technológiában tevékenykedő startupok számára igen nehéz
feladat, mert a legtöbb esetben a startup-vállalatok üzlet és üzlet közt felépített
piacon működnek, melyeknek erősek a belépési korlátai. Gyakran fontos
partnerségbe lépni nagyvállalatokkal (pl. közművel vagy globális céggel), hogy a
cleantech megoldásokat implementáljuk, vagy hozzáférjünk a globális szolgáltatási
és eladási hálózathoz. Ha a partnerség kialakítása nem reális lehetőség, egy már
létező vállalat gyakran felvásárolja a startup-céget. A cleantech startup-cégeket
kritikus fejlődési fázisaik során támogatni kell. Többek között partnerséggel,
összeolvadással és felvásárlással kapcsolatos tanácsadással. Ez már része a legtöbb
(cleantech) inkubációs programnak.
126
12.6 Inkubációs üzleti modellek megkülönböztetése
A jövőbeli direktívák közül már létrejöttek olyanok, amelyek az üzleti modellekre és a
cleantech inkubátorok igazgatására specializálódtak. A helyi (vagy regionális)
fejlesztések egyre növekvő fontosságúak. A helyi közhatalmi szervezetek olyan genius
locit, azaz erős helyi adottságokat keresnek, ami az adott régióra jellemző, és amely
kihasználható a cleantech-szektorban működő startup-vállalkozások sikerének
megalapozására: napenergia- vagy vízgazdálkodási forrás, szél- vagy
hullámenergia-forrás. Ez lehetővé teszi számukra, hogy „tiszta” munkahelyeket
teremtsenek helyi szinten, továbbá erősíti a helyi befektetőkben a finanszírozási
kedvet. Megtalálni és feltérképezni a helyi erősségeket a tiszta technológiával
kapcsolatos erőforrásokra nézve fontos lépés, mivel ez segíti az üzleti modell
megkülönböztetését a tudományos fejlődéstől vagy a magánbefektetésektől, és
átvezet egy olyan modellbe, mely integrálja a helyi fejlesztéseket is. Ez a
megkülönböztetés teszi az inkubációs értéklánc üzleti modelljét értékállóbbá, és
ellenállóbbá a változó érdekekkel, és politikai célokkal szemben.
12.7 A cleantech inkubáció teljesítménymérésének javítása
A cleantech inkubáció teljesítményével foglalkozó fejezetben leírtuk, hogy
egységesebb, megbízhatóbb és jobban szervezett indikátorrendszert kell felállítani,
mely figyelembe veszi a különböző Triple Helix érintetteket az inkubációs folyamat
során. Jelen pillanatban, a cleantech inkubáció teljesítményét a vizsgált európai
esetekben sok különböző módon mérik, és a teljesítményeket nem is lehet
megfelelően összehasonlítani. Ez hátráltatja a benchmarkingot, a tanulást, és a
cleantech inkubációs programok és folyamatok továbbfejlesztését. Javasolt
kialakítani és implementálni egy egységes teljesítménymérő rendszert a különböző
cleantech inkubátorokban Európa-szerte, és megkezdeni az inkubátorok
benchmarking-elemzését, hogy az inkubátorok tanulhassanak egymástól, és
fejlődhessenek. Ez segít majd a döntéshozóknak és a szereplőknek, hogy felismerjék,
mennyire teljesítenek jól, és hol szükségesek az inkubációs folyamatba való további
beavatkozások. A javasolt teljesítménymérő keretrendszer, melyet a korábbi
fejezetben mutattunk be, használható a vizsgálódás és a további mérések alapjául.
127
128
13 Logicenter-koncepció (best practice itthon)
A Rubik Logicenter a CIE-program egyik végterméke, egy olyan innovációs és
inkubációs központ, amely a K+F-terület eredményeinek minél hatékonyabb
felhasználására, a fenntartható technológiai megoldások sikeres alkalmazására
közvetít egy általános módszertant annak érdekében, hogy a legjobb fejlesztések jó
helyen és jó időben valósuljanak meg. A központ azért jön létre, hogy a nyugat-
európai low-carbon vagy tiszta technológiai fejlesztések, kutatási eredmények Kelet-
Európa felé történő transzferfolyamatait támogassa. A Rubik kocka kirakási
módszere, valamint a Game Theory stratégiaalkotásra épülő low-carbon (alacsony
anyag- és energiainputtal működő) fejlesztési modell egyedi, mert olyan
folyamatosan fejleszthető megoldási kerettel rendelkezik, amely a tervezési folyamat
bármely fázisában alkalmazható, a rossz irányú fejlesztések, innovációs programok
ezáltal könnyen korrigálhatók.
A low-carbon, klímavédelmi vagy egyéb globális célokat is szolgáló technológiai
fejlesztések sorra kudarcot vallottak az elmúlt években, sok esetben szerencsésnek
nevezhető, ha nem okoznak visszafordíthatatlan társadalmi és gazdasági károkat.
Annak érdekében, hogy a zöld vagy annak gondolt fejlesztések valóban
fenntartható, tehát működőképes megoldások legyenek, olyan körültekintő tervezési
folyamatra és az állandóan változó üzleti környezethez alkalmazkodó
menedzsmentmódszerre van szükség, amely a globális üzleti feltételeket figyelembe
véve tervezi a lokális erőforrások fenntartható használatát.
A Rubik Logicenter tevékenysége megoldást kínál minden olyan felhasználónak, aki
professzionális tudást, magas szintű európai technológiai innovációt (pl. licence,
szabadalom, találmány) akar az adott üzleti környezetre adaptálni a világ bármely
pontján. A Rubik logikával megvalósuló low-carbon vagy fenntartható fejlesztések
célterületei azok a termelőrégiók, amelyek az intenzív fejlődés, magas termelési
kapacitások miatt, az erőforrás-felhasználás aránytalanságaival nap, mint nap
szembesülnek. A Rubik Logicenter partnerei olyan fejlesztési megoldásokhoz
juthatnak, amelyekkel sikeres (fenntartható) beruházásokat, fejlesztéseket,
innovációs programokat valósíthatnak meg. A Rubik kocka kirakására épülő 3D
projektfejlesztési módszer biztonságos tervezési hátterét a háromfázisú Game Theory
stratégiaalkotás biztosítja. Az egyedi tervezési folyamatot követően a partnerek
129
szoftveralapú alkalmazásokkal dolgozhatnak speciális igényeiknek megfelelően. A
Rubik Logicenter megoldásaival olyan tudományos alapokon nyugvó
kompetenciákat kíván közvetíteni, amely az európai tudás és az ehhez kapcsolódó
körültekintő, fenntartható fejlesztés követendő példája lehet a világ bármely
pontján.
A Rubik kocka világszerte a logikus gondolkodás szimbóluma, és olyan szisztémát
jelent a megoldáskeresők számára, amely nemcsak a kocka kirakásához, hanem
bármilyen probléma megoldásához helyes látásmódot kölcsönöz. A Rubik logikára
épülő low-carbon fejlesztési protokoll alapja egy körültekintő erőforrás-elemzés,
melyet a felhasználói elvárásoknak megfelelő output oldali folyamatrendezés követ.
A folyamatosan változó erőforrás-tényezők és üzleti elvárások sem eredményezhetik,
hogy a Rubik logikára épülő kutatási és tervezési folyamat a teljes projektköltség 2 %-
át meghaladja.
A Rubik Logicenter működése olyan kutatóteamek (InnoLabs) együttműködésére
épül, amelyek több tudományterület aktív vizsgálatát kapcsolják be egy időben a
projektalkotás folyamatába (pl. szociológia, műszaki tudomány, pénzügyi elemzések,
biológia). Az egyes szakterületek egymásba kapcsolódását, a rendszer stabilitására
gyakorolt hatásának megállapítását, a 3D Rubik kockás projektfejlesztés és
„Játkelmélet/Game Theory” stratégiaalkotás biztosítja.
A Rubik Logicenter teljesen transzparens, ugyanakkor az egyes fejlesztésekhez
kapcsolódóan maximálisan diszkrét módon fejleszt, kutat, transzformál. A központ
munkatársai kizárólag hiteles eredményekkel, törvényes eszközök és feltételek
használatával végezhetik tevékenységüket. A központ tevékenysége folyamatban
lévő fejlesztési programok kiigazításához, újratervezéséhez is megoldást kínál a low-
carbon irányú, Robik logikára alapozott újratervezési programjával. A folyamatosan
változó üzleti paraméterekhez igazodó folyamattervezés, valamint a befolyásoló
feltételek összehangolt korrigálása ma még egyedi megoldás a projekttervezés
folyamatában. A Rubik Logicenter kiemelt célja, hogy európai technológiai
innovációkat közvetítsen úgy, hogy azok a felhasználás helyén maximálisan
adaptálhatók legyenek. A Rubik logikára épülő tervezés és a fejlesztést befolyásoló
tényezők háromszintű,jJátékelméleti módszerrel történő újrarendezése csak olyan
programok mögé jelenthet megoldást, amelyek társadalmilag hasznosak és
életképes, biztonsággal megtérülő üzleti megoldással társulnak.
130
A Logicenter működése kutatóteamek (InnoLabok) együttműködésére épül
131
13.1 A magyar adaptációs folyamat logikája (dizájn & kommunikáció)
A dizájnkommunikáció a marketingkommunikációhoz képest nem közvetítői, hanem
a tárgyba, termékbe, szolgálatásba, eljárásba integrált komplex tervezési, alkotói
munka. Szerves módon tervezett funkcionális alapok annak érdekében, hogy a
nemzetközi programokból világosan leszűrhetők legyenek egy hazai koncepció
lehetséges stratégiái, valamint a rendszer vizuális megjelenését célzó alkalmazások.
A kutatóteam által kiválasztott európai legjobb gyakorlatok komplex SWOT-
elemzését a CO&CO Designcommunikation Kft. végezte el. Az elemzések egyrészt az
egyes rendszerek sikerkoncepcióinak, valamint vizualitás és dizájnkoncepcióinak
áttekintő SWOT-elemzésére, illetve az ezekhez kapcsolható koncepcióváltozatok
elkészítésére terjedt ki.
A KOMPLEX SWOT-ELEMZÉSSEL VIZSGÁLT LEGJOBB GYAKORLATOK:
GLOBAL BEST PRACTICE for innovation ecosystems
SMART Life Centre (Anglia – Cambridge)
VIIKKI HOUSE (Finnország)
VTT HELSINKI (Finnország)
SCION DTU (Dánia)
YES!DELFT CENTRE (Hollandia)
ENVIRONMENT PARK (Olaszország – Torino)
ALTO CENTRE (Finnország)
A best practice összhasonlító vizsgálat és SWOT-értékelés a rendelkezésre álló
adatok alapján azt vizsgálta meg, hogy „GLOBAL BEST PRACTICE for innovation
ecosystems” szakmai leírás alapján megfogalmazott innovációs és inkubációs
célrendszert hogyan és milyen mértékben elégíti ki a választott rendszermegoldás.
Ezzel együtt azt is értékelte, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján, a választott
cleantech innovációs és inkubációs rendszermegoldás szakmai leírása, a program
megjelenése, épületi vizualizációja és funkcionális megfogalmazása hogyan és
milyen mértékben elégíti ki a választott rendszermegoldás igényeit.
132
Az elvégzett összhasonlító elemzés eredményeként a Yes!Delft Center nevezhető a
legjobban megfogalmazott innovációs/inkubációs rendszermegoldásnak, melyhez a
következő alaptulajdonságok rendelhetők.
Segítő szakmai és vizuális tényezők:
Erős szektorális kutatási és felhasználási kapcsolódások jellemzik.
A bizalmi tőke jelenléte feltétlenül meghatározó a fejlesztőmunka során.
A technológiai profizmus jelenléte mindenhol érezhető a világhírű Delft
University közelsége miatt.
Kiváló projektmenedzsment-alkalmazások jellemzik a mindennapi munkát.
Professzionális belső térhasználat általános jelenléte.
Régi épületek olcsó átalakítása, költséghatékonyság jelenléte minden
tervezési fázisban.
Kreatív tervezés, látványos és merész dizájn, lendületes képalkotás.
Vidám színhasználat, vizualitás, optimista kisugárzás a közösségi terekben és a
tervezőasztalon egyaránt.
Humoros képzettársítások a kutatásban és a funkcionális tervezésben.
13.2 Fenntartható rendszertervezés és a Rubik logika
Az európai best practice rendszermegoldások adaptációs folyamata során
megfogalmazásra került, egy hazai jellemzőket, tradicionális hátteret és
infrastrukturális sajátoságokat is alkalmazó rendszermegoldás. A megoldást Rubik
Logicenternek nevezték el az alkotók, mely a Szent István Egyetem gödöllői
kampuszán jöhet létre. Az egyik felújításra váró épületegységben olyan
kockaelemekbe integrált „Rubik InnoLab”-okat (5x5 méteres kocka alakú
kutatóhelyiségek) célszerű kialakítani, melyekben az egyetem kutatói, hallgatói
indíthatnak innovációs projekteket, illetve ezekben folyamatos inkubációs
tevékenység folyhat. Az onnan „kiguruló” eredményeket egy célszerűen
különálló kiállítótérben a nagyközönség, és főként a piaci felhasználók/befektetők
folyamatosan tanulmányozhatják, illetve a piaci szereplők megbízásokat adhatnak
további kutatásokra. A célcsoportok vonatkozásában a regionális és országos, illetve
133
határon átnyúló elérés egyaránt célja lehet a koncepciónak. A tervezési és
működési részletek a www.logicenter.org oldalon követhetők részleteiben.
Koncepciótervek a Rubik Logicenter kialakításához
134
Rubik logika megjelenése a tervezésben
135
Záró gondolatok
Reméljük, ez a kézikönyv mély betekintést nyújtott azokba best practice-okba,
legjobb gyakorlatokba, melyeket Európa-szerte a cleantech inkubációs
folyamatokban alkalmaznak. Nagyban segítheti a döntéshozókat és az inkubációs
folyamatban résztvevőket abban is, hogy hamar felismerjék, mi az, ami működik, és
mi az, ami nem, az inkubáció területétén. Azon programok bemutatása, melyeket
már több helyen is teszteltek Európában, segíti a helyes döntések meghozatalát,
amikor a közösségek elhatározzák, hogy cleantech inkubációs folyamatokba és
programokba fektetnek be. Természetesen a bemutatott legjobb gyakorlatok listája
kimeríthetetlen, és a döntéshozók, illetve innovátorok nap, mint nap új legjobb
gyakorlatokat találnak és fejlesztenek a cleantech inkubációs folyamatokra.
Ahhoz, hogy tovább tanuljunk, és megoszthassuk a tapasztalatainkat és legjobb
gyakorlatainkat a cleantech inkubációval kapcsolatban – mellyel gyorsítjuk Európa
cleantech és zöld gazdasági növekedését –, fontos, hogy európai szintű
együttműködést teremtsünk és támogassunk ebben a szektorban, illetve nagyon
lényeges, hogy konszolidáljuk a legjobb gyakorlatokat megosztó hálózatokat, az
ahhoz hasonlókat, melyet az INTERREG IVC-projekt során építettünk ki.
136
ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra – Tiszta technológiai rendszer ökoszisztémája
2. ábra – „Makrokörnyezet – Keretrendszer – Niche” kísérletek (MLP)
3. ábra – A rendszerinnovációk dinamikája a ’Többszintű rálátás’ (MLP) szemszögéből
4. ábra – A Transition management szakaszai
5. ábra – Ötletek generálsásának folyamata
6. ábra – A kiválasztási mechanizmus folyamata
7. ábra – Az inkubációs infrastruktúra és üzleti szolgáltatások
8. ábra – Inkubációból való kilépés
9. ábra – Startup-támogatás, és a „Halál Völgye”
10. ábra – Az inkubáció üzleti modellje
11. ábra – Közcélú (függ.) vs. magánbefektetések (vízsz.) az inkubáció üzleti
modelljében
12. ábra – Üzlet-inkubációs teljesítményrendszer
13. ábra – A cleantech inkubációs folyamat teljesítményi keretrendszere
137
FELHASZNÁLT FORRÁSOK
1. Cleantech Incubation Europe Research Team (2014): Cleantech Incubation Policy
and Practice. Recipes for creating cleantech incubator hotspots in Europe. Delft
University, 20–110., www.cleantechincubationeurope.eu
2. Climate-KIC Pioners in Practice – Hungarian Expertation Program: Transition Think –
Low-carbon transition through system innovation. Budapest, 2012.
http://www.transitionthinking.hu/
3. Fogarassy, Cs.: (2012): Karbongazdaság (low-carbon economy). L’Harmattan
Kiadó, Budapest, 1–262.
4. Fogarassy, Cs. – Herczeg, B. – Szőke, L. – Balogh, K. (2012): Low-carbon project
development protocol (Rubik’s cube solutions) – sustainable energy and material
management. In: Hungarian Agricultural Engineering (HAE) № 24/2012 Gödöllő, 5–12.
5. Loorbach, D. (2010): Transition Management for Sustainable Development: a
Prescriptive, Complexity-Based Governance Framework. Governance, 23, 161–165.
6. Loorbach, D. – Van der Brugge, R. – Taanman, M. (2008): „Governance for the
energy transition.” International Journal of Environmental Technology and
Management (IJETM)(Special Issue on: „Transforming Energy Systems Towards
Sustainability: Critical Issues from a Socio-technical Perspective”).
7. Roorda, C. – Frantzeskaki, N. – Loordbach, D. – Steenbergen, F. – Wittmayer, J.
(2012): Transition management in Urban Context. DRIFT Report, Rotterdam, 32–40.
http://www.drift.eur.nl/wp-content/uploads/2012/05/DRIFT-MUSIC-Transition-
Management-In-Urban-Context.pdf
138
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A
„Tiszta technológiai fejlesztések inkubációjának irányelvei és gyakorlata Európában”
című könyv nem jöhetett volna létre, ha nincs a
CLEANHECH INCUBATION EUROPE (CIE) PROGRAM!
Jelen szerkesztett kiadvány alapját a
Cleantech Incubation Europe Research Team
által készített angol nyelvű kiadvány jelenti, melynek címe:
„Cleantech Incubation Policy and Practice. Recipes for creating cleantech”
incubator hotspots in Europe. Delft University, Holland
Letöltés:
www.cleantechincubationeurope.eu
© Dr. Fogarassy Csaba
az adaptációs kiadvány szerkesztője, a kutatási program hazai vezetője
*
Köszönet továbbá a CIE-programban részt vevő magyar kollegináknak és
kollégáknak, akik a következők voltak:
Bartha Ákos, Bese Mária, Gódor Amelita, James Dedon, Lukács Ákos,
Dr. Molnár Márk, Tóth Lajosné, Dr. Zsarnóczai J. Sándor
Köszönet a programot támogató külső szakembereknek:
Herczeg Boglárka, Bakosné Dr. Böröcz Mária, Fülöp Zsolt, Dr. Gyuricza Csaba,
Horváth Bálint, Korányi László, Dr. Molnár Sándor, Dr. Nagy Henrietta, Dr. Tóth László,
Szőke Linda