A TA TÁÁJ FOGALMA, J FOGALMA, FUNKCIFUNKCIÓÓI I ÉÉS S RENDSZERERENDSZERE

A TA TÁÁJFOGALOM JFOGALOM KEZDETEIKEZDETEI

BIBLIABIBLIA„„LANDSCHAFTLANDSCHAFT”” –– nnéémet geogrmet geográáfusokfusok

„EGY FÖLDFELSZÍNI EGYSÉG ÖSSZTULAJDONSÁGAINAK

MEGJELENÉSE” (A. Humboldt 1807)

A tA táájfogalom csjfogalom csíírráájaja

A TA TÁÁJ MINT A KLASSZIKUS J MINT A KLASSZIKUS FFÖÖLDRAJZI KUTATLDRAJZI KUTATÁÁSOK SOK

TTÁÁRGYARGYAA tA táájkutatjkutatáás hagyoms hagyomáányos nyos iriráányzatai anyzatai a FFÖÖLDRAJZI TLDRAJZI TÁÁJJfogalma kfogalma köörrüül bontakoztak ki.l bontakoztak ki.

A nA néémet geogrmet geográáfifiáában 2 irban 2 iráányzat:nyzat:Az egyedi vonAz egyedi vonáások hangssok hangsúúlyozlyozáásasa•• A tA tááj a tj a téérbeli hierarchia egyikrbeli hierarchia egyik sajsajáátos, tos,

megjelenmegjelenéésséében egysben egyséégesges szintje (A. szintje (A. HettnerHettner))

•• „„minden tminden tááj j öönnáállllóó individuum, egyindividuum, egyéénisniséég..g..””(Bulla B.)(Bulla B.)

„„A tA tááj valamilyen fj valamilyen fööldrajzi tldrajzi tíípus pus ttéérbeli megtestesrbeli megtestesüülléése, amelynek se, amelynek lléényege egy uralkodnyege egy uralkodóó jelensjelenséégben gben vagy jelensvagy jelenséégcsoportban ragadhatgcsoportban ragadhatóómeg.meg.”” (V. de la (V. de la BlacheBlache))

A természeti és a társadalmi jelenségek nem választhatók el

egymástól.

HARMADIK FELFOGHARMADIK FELFOGÁÁS S ((HardHard, G. 1970), G. 1970)KritizKritizáálja az ellja az előőzzőőeket. eket. Nem tudjNem tudjáák k öösszhangba hozni a tsszhangba hozni a tááj j tudomtudomáányos nyos éés hs héétktkööznapi fogalmznapi fogalmáát.t.

IntenzIntenzíív kutatv kutatáások 1930 utsok 1930 utáánn

TTááj alkotj alkotóóelemeinek csoportoselemeinek csoportosííttáásasaTTááj tj téérbeli szerkezetrbeli szerkezetéének nek megmegáállapllapííttáásasaTTáájak kjak köözzöötti hierarchia vizsgtti hierarchia vizsgáálatalataTTáájak kjak köözzöötti, nem szerkezetbtti, nem szerkezetbőől l adadóóddóó kapcsolatok feltkapcsolatok feltáárráásasaTTáájtjtíípusok, tpusok, táájrendszer feljrendszer feláállllííttáásasa

A tA táájfogalom kjfogalom küüllöönbnböözzőőmeghatmeghatáározrozáásai sai hasonlhasonlóóelemekbelemekbőől l ééppüülnek fel.lnek fel.

EgysEgyséégessgessééggKomplexitKomplexitáássKKöölcslcsöönhatnhatáássEgyedisEgyedisééggMMééretretHierarchiaHierarchiaTerTerüületisletisééggHasznHasznáálatlatTermTerméészetessszetessééggEmberi hatEmberi hatáások stb.sok stb.

A 60A 60--as as éévekre egyetvekre egyetéértrtéés s

„„ A tA tááj a fj a fööldfelszldfelszíín (geoszfn (geoszfééra) rra) réésze, amely sze, amely alakja, kalakja, küülslsőő megjelenmegjelenéése jelensse jelenséégeinek, geinek, folyamatainak kfolyamatainak köölcslcsöönhatnhatáásai, valamint a sai, valamint a fekvfekvéésséébbőől adl adóóddóó kküülslsőő éés belss belsőőkapcsolatok rkapcsolatok réévvéén egy konkrn egy konkréét ft fööldrajzi ldrajzi helyen jellegzetes tulajdonshelyen jellegzetes tulajdonsáágokkal gokkal rendelkezrendelkezőő ttéérbeli egysrbeli egysééget alkot, hatget alkot, hatáárai rai termterméészetesek ill. az emberi tevszetesek ill. az emberi tevéékenyskenysééggááltal nltal néémileg mmileg móódosultak.dosultak.””

((BastianBastian, O , O –– SchreiberSchreiber, K. F.), K. F.)

A tA táájfjfööldrajz feladata ekkor a ldrajz feladata ekkor a geofaktorokgeofaktorok vertikvertikáális lis

integrintegráácicióójaja

A fogalom kettA fogalom kettőősséége megmaradge megmarad

REÁLIS-IDEÁLIS TÁJ

(Passarge, S.)

TÉRBELI-VIZUÁLIS EGYSÉG

(Troll, C.)

Az Az úúj fogalmak a tj fogalmak a tááj lj léényegnyegéét a t a ttáájfunkcijfunkcióókban ragadjkban ragadjáák megk meg

AMERIKAI EGYESAMERIKAI EGYESÜÜLT LT ÁÁLLAMOKLLAMOK

1925 C. O. 1925 C. O. SauerSauer ––„„landscapelandscape””TTáársadalmi vonrsadalmi vonáásokkal sokkal egegéészszíítette ki tette ki R. R. HartshorneHartshorne (1939) (1939) –– a fogalomban nincs a fogalomban nincs benne a terbenne a terüületi leti vonatkozvonatkozááss

HAZAI THAZAI TÁÁJKUTATJKUTATÁÁSSNNéémet hatmet hatáás!!!s!!!Amerikai hatAmerikai hatáás s –– SzSzáávava--KovKovááts ts Endre (1965) Endre (1965) –– „„ttáájvitajvita”” –– csak csak esztesztéétikai jellegtikai jellegSzovjet hatSzovjet hatááss•• Sz. O. Sz. O. KalesznyikKalesznyik•• N. A. N. A. SzolncevSzolncev -- „„SzolncevSzolncev--elvelv””::

A tA táájalkotjalkotóó ttéényeznyezőők, kk, kööztztüük a k a kulcsszerepet betkulcsszerepet betööltltőő ffööldkldkééreg reg éés az s az

atmoszfatmoszfééra, valamint a vra, valamint a vííz, z, nnöövvéényzet nyzet éés az s az áállatvilllatviláág a g a

kküüllöönbnböözzőő terterüületegysletegyséégeken belgeken belüül l szorosan egymszorosan egymáásra sra ééppüülnek. lnek.

A MAGYAR TA MAGYAR TÁÁJKUTATJKUTATÁÁS S „„KEZDETEIKEZDETEI””

XIX. szXIX. száázadzad• Fényes Elek• Hunfalvy János

„„A magyar birodalom A magyar birodalom termterméészeti viszonyainak szeti viszonyainak leleíírráásasa”” (1863-65)„„Egyetemes fEgyetemes fööldrajzldrajz””(1884-86)

XX. SzXX. Száázad zad •• A tA táájkutatjkutatáás jelents jelentőősséége nge nőő

Teleki Pál –– „„ A fA fööldrajzi gondolat tldrajzi gondolat töörtrtéénetenete””Lóczy Lajos Cholnoky Jenő -természetföldrajzi tájfelosztásPrincz Gyula „„MagyarorszMagyarorszáág tg táájrajzajrajza””Kádár László „„ A magyar nA magyar néép tp táájszemljszemléélete lete éés s MagyarorszMagyarorszáág tg táájneveijnevei””

• Mesterséges tájnévadások pl. Zempléni-hegység

• Első tájbeosztások

II. vilII. viláághghááborborúú ututáánn•• Bulla B. Bulla B. –– MendMendööll T. T. „„ A KA Káárprpáátt--

medence fmedence fööldrajzaldrajza”” –– Trianon elTrianon előőtti tti beosztbeosztááss

•• PPéécsi M. csi M. –– SSáárfalvyrfalvy B. B. „„MagyarorszMagyarorszáág fg fööldrajzaldrajza”” ––úúj j beosztbeosztááss

•• Marosi S.Marosi S.

MODERN TMODERN TÁÁJBEOSZTJBEOSZTÁÁSS„„MagyarorszMagyarorszáág Nemzeti Atlaszag Nemzeti Atlasza”” (1989)(1989)

„„MagyarorszMagyarorszáág kistg kistáájainak jainak kataszterekatasztere”” MarosiMarosi--Somogyi (1990)Somogyi (1990)„„Pannon EnciklopPannon Enciklopéédiadia”” (1997) Hevesi (1997) Hevesi A. A. –– HajdHajdúú-- Moharos J.Moharos J.•• 21 nagyt21 nagytáájj•• NNéépi elnevezpi elnevezéések (sek (BakonyerdBakonyerdőő, ,

MMáátraerdtraerdőő stb.)stb.)

„„A termA terméészet vszet véédelmdelméérrőőll””(1996/LIII. sz.) t(1996/LIII. sz.) töörvrvéény ny

–– jogi kategjogi kategóóriaria„„ A tA tááj a fj a fööldfelszldfelszíín tn téérben rben lehatlehatáárolhatrolhatóó, jellegzetes fel, jellegzetes felééppííttééssűűéés sajs sajáátosstossáággúú rréésze, a rsze, a ráá jellemzjellemzőőtermterméészeti szeti éértrtéékekkel kekkel éés s rendszerekkel, valamint az emberi rendszerekkel, valamint az emberi kultkultúúra jellegzetessra jellegzetesséégeivel egygeivel együütt, tt, ahol kahol köölcslcsöönhatnhatáásban talsban taláálhatlhatóók a k a termterméészeti erszeti erőők k éés a mesterss a mestersééges ges (ember (ember ááltal lltal léétrehozott) ktrehozott) köörnyezeti rnyezeti elemek.elemek.

2 T2 TÁÁJKUTATJKUTATÁÁSI IRSI IRÁÁNYZATNYZAT

Az 1970-es évektől az agrárgazdasági szempontú tájértékelés erősödött meg (Góczán L.; Lóczy D.; Tózsa I.; Ádám L.; Szabó J.; Kertész Á. ; ; Lovász Gy.).

A tájváltozásokra, a területhasználat változásaira összpontosít, az antropogén hatást emeli ki, és a hagyományos földrajzi módszerek mellett időnként a történettudomány eszközeit is felhasználja (Frisnyák S.; Rakonczai J.; Gyuricza L.; Keveiné Bárány I.; Konkolyné Gyúró É.; Gábris Gy.; Miczek Gy.; Dobos A.).

MiMiéért e sok bonyodalom a rt e sok bonyodalom a „„TTÁÁJJ””kköörrüül???l???

SzakkifejezSzakkifejezééseksekHHéétktkööznapi szavak znapi szavak –– ttááj j •• zavart keltzavart kelt•• kkööznyelvi jelentznyelvi jelentéés beszs beszűűrrőődikdik

Értelmező kéziszótár (1972):• Földrajza, növényzete stb. alapján egységes v. összefüggő

(kisebb) terület. Pl. A Duna tája, A körülöttünk látható természet.

• Környék, tájék. Pl. A világ minden táján. Valakinek a háza tája.

• A test vmely meghatározott része, szerv környéke. Pl. a has tája

„Itt születtem én ezen a tájon,Az Alföldi szép nagy rónaságon.”

(Petőfi S. Szülőföldemen, 1848)

-„Meghatározott földterület”

- a föld megjelenése „ahogyanészleljük”

Terjedelme nem Terjedelme nem esik egybeesik egybe

a ta tááj topogrj topográáfiai fiai hathatááraivalraival

A TA TÁÁJKUTATJKUTATÁÁS IRS IRÁÁNYZATAINYZATAI

1. 1. ÖÖkolkolóógiai szemlgiai szemlééletmletmóóddNNéémetorszmetorszáág g –– A. A. HaeckelHaeckel (1866)(1866)1939 T1939 Táájjöökolkolóógia gia –– C. C. TrollTroll::A táj különböző méretű elemei mintázatot alkotnak, amely mögött szigorú természeti törvényszerűségek húzódnak meg.

2 f2 fééle megkle megköözelzelííttéést egyesst egyesíít:t:

Földrajz – térbeli egymásmellettiségHORIZONTÁLIS

megközelítés

Biológia – egymásra épülésVERTIKÁLIS

megközelítés

2. Hazai t2. Hazai táájjéértrtéékelkeléési irsi iráányzatoknyzatok

1.1. TalajtTalajtéérkrkéépezpezéésre sre ééppüüllőő ttáájjéértrtéékelkelééssII. JII. Jóózsef zsef ––kataszteri kataszteri felmfelméérréés (1786)s (1786)

1. Aranykorona-érték – a föld minőségét általánosan elfogadott mutatóval jelzi.

2. Kreybig-féletalajismereti térképezés –ökológia szemlélet

3. Mezőgazdasági termőhely értékelés

’70-es évekTermőhelyi értékszám

4. Magyarország agroökológiaipotenciálja

5. Term5. Terméészetfszetfööldrajzi tldrajzi táájjéértrtéékelkelééss1. Tájökológiai elemzés –

tájtényezők elemzése2. Tájszintézis – termőhelytípusok

megállapítása3. Tájfeltárás –

Lehetséges földhasználatÖkológiai értékelés –stabilitás, terhelhetőség

3.3. ÉÉrtrtéékelkeléés a ts a táájrendezjrendezéésbensbenA tA táájrendezjrendezéés folyamats folyamatáában, a tban, a tááj j éértrtééknknöövelvelőő áátalaktalakííttáásakorsakor

öökolkolóógiaigiaikköözgazdaszgazdasáágigimműűszakiszakiesztesztéétikai tikai

szempontok szempontok éérvrvéényesnyesüülnek.lnek.

SzakaszaiSzakaszai ((CsemezCsemez Attila)Attila)

1.1. A cA céél megfogalmazl megfogalmazáásasa2.2. TervezTervezééss

koncepcikoncepcióó kialakkialakííttáásasaTTáájvizsgjvizsgáálat (anallat (analíízis)zis)TTáájjéértrtéékelkeléés (ts (táájdiagnjdiagnóózis)zis)

3.3. A terv megvalA terv megvalóóssííttáásasa4.4. EllenEllenőőrzrzéés, fenntarts, fenntartááss

H. H. KiemstedtKiemstedt (1967)(1967) –– öökolkolóógiai giai alkalmassalkalmassáágg meghatmeghatáározrozáássáára ra iriráányulnyulóó ttáájjéértrtéékelkeléés bevezets bevezetéése a se a ttáájrendezjrendezéésbesbe..

MAGYARORSZÁG-Csemez A.-Csima P.-Mőcsény M.

Az értékelés szakaszában különbözőszempontok szerint rangsoroljákAz egyes tájhasználati konfliktusokat.