A KÁRPÁT-MEDENCETÁJTÖRTÉNETE II.

TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN

Ipari forradalom hatásai

Vasútépítés

Vízrendezés

Birokrendezés

BIRTOKRENDEZÉSCélszerű méretű, nagyságú táblák kialakításaUtak építéseVízrendezésFásítás pl. homok megkötése

CÉL: A TERMŐTERÜLET NÖVELÉSE

VASÚTÉPÍTÉS

XIX. sz. közepeAlföld- töltésekDunántúl – hidakNyomvonalon –kubikgödrökBalaton – berkeket leválasztották –öntisztulás csökken

VÍZRENDEZÉSI MUNKÁLATOK

CÉLOK :TERÜLETNYERÉSNAGYVIZEK SZÉTTERÜLÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSAVÍZ – ÉS JÉGLEFOLYÁS FELGYORSÍTÁSAHAJÓZÁS BIZTOSÍTÁSA

TISZA SZABÁLYOZÁS (1846-72)

1. ÁRMENTESÍTÉS

2. BELVÍZRENDEZÉS

3. TÁJRENDEZÉS

4. MENTESÍTETT TERÜLETEK ÖNTÖZÉSE

ÁRMENTESÍTÉS107 ÁTVÁGÁS – 453 km rövidítésÁRMENTESÍTÉS – 4600 ha terület kerül kisajátításraTÖLTÉS

1250 km54,4 m m3

MENTESÍTETT TERÜLET 1 360 000 haKÖLTSÉG – 20,2 m Ft.

PROBLÉMÁK

Keskeny keresztmetszetű átvágásokEsés megnövekedett 3,6 cm/km – 6 cmNem épül ki a teljes belvízelvezető rendszer!!Tájrendezés is kimarad

FOKGAZDÁLKODÁSÁRADÁS –szintkiegyenlítés

APADÁS – vizek megposhadásának megakadályozása

HALAK ÍVÁSA

KÖZLEKEDÉS

VÍZRENDEZÉSTisza szabályozás

Rétköz, HortobágyHortobágy-Berettyó

csatorna NagysárrétSebes-Körös szabályozása

Kissárrét Ecsedi-lápHanság

A HORTOBA HORTOBÁÁGY TGY TÁÁJFEJLJFEJLŐŐDDÉÉSESE

Eredetileg is szikes terület volt, de a 19. századi vízrendezések felerősítették az eredeti folyamatokat.

Korábban a szikesedést az éghajlati tényezőkkel, a folyószabályozással és az azt követő kiszáradással magyarázták, és kevésbé vették figyelembe a talajvíz mozgásának, összetételének, a folyóvízi tevékenységnek és a folyóvizek által felhalmozott üledékeknek, az ártér domborzatának a szerepét. Azonban több újabb adat is bizonyítja, hogy már korábban, emberi hatás nélkül is lejátszódott, lejátszódhatott a szikesedés a Hortobágyon

A szikesedés tehát már a termelőgazdálkodás (neolit kor) és folyószabályozás előtt több ezer évvel kialakult a Hortobágyon. A termelő gazdálkodással és folyószabályozással kapcsolatos emberi hatások csak térben terjesztették ki az ősi szikes területeket. Vagyis a Hortobágy területén egyszerre vannak jelen a természetes eredetű szikesedés következtében kialakult tájelemek és az emberi hatásra továbbfejlődött szikesek

TÁJÁTALAKÍTÁS A XX. SZÁZADBAN

Iparfejlődés/bányászatSág-hegy

Az ipari tevékenység hatása a 18. század végétől az ipari forradalomtól vált meghatározóvá. Mo-on a 20. században válik meghatározóvá.

Néhány bányászat okozta probléma:

A Dunántúli-középhegységben a mélyművelésű bauxit és barnaszén kibányászása a karsztvíz kiszivattyúzásával, vagyis a karsztvízszint erőteljes csökkentésével járt együtt. A bányáknál tölcsérszerű rész keletkezett a karsztvízben, a sok bánya ilyen tölcsére összeért, ennek következtében 25-30m-t csökkent a karsztvíztükör. A karsztforrások kezdtek kiapadni (pl. tatai Fényes- források), a tapolcai tavas barlangból eltűnt a víz, sőt a Hévízi-tó is veszélybe került (forrásának vízhozama 700 l/percről 300 l/percre csökkent, lehűlt a vize, lecsökkent a gyógyhatása).

A mészkő bányászata során értékes élőhelyek sérülnek, ill. szűnnek meg. A Szársomlyón folyó bányászatot is csak hosszas küzdelem árán sikerült megszűntetni a bennszülött magyar kikerics és más értékes növény érdekében. Sajnos a Bélkőn és a Naszályon ez nem sikerült, jelentős természeti károsítás következett be. Egyes helyeken a mészkőben találhatóbarlangok és értékes, ritka ásványok tűnnek el a bányászat következtében.

Gánt-bauxitbánya

A mezőgazdaság hatása a tájra

Az intenzív legeltető állattartás szintén a táj homogenizálódásához vezetett, a kezelt területek fűállománya szelektálódott. Művelés alatt álló területek növekedéseNagyparcellás gazdálkodásTerepmunkálatokErózió megnövekedéseSzennyezés növekszik

Helytelen mezőgazdasági művelés pl. rónázás

Üdülőtájak kialakulása