A történelemtanítás, történelemdidaktika általános

kérdései

A történelemtanítás, történelemdidaktika általános

kérdései

Kaposi József

2007. szeptember

Miért tanulunk történelmet?Miért tanulunk történelmet?

„…az ember a jelenét csak úgy tudja értelmezni, jövőjét pedig megtervezni, ha a múlthoz fordul.”

„….a jelen fényében megértsük a múltat, a múlt fényében pedig a jelent…”

Társadalmi és tudományos környezet

Társadalmi és tudományos környezet

Mi a történelem? Mi a történelem társadalomban betöltött szerepe?

Melyik az érvényes történelem? (a posztmodern történetírás új megközelítései)

Mi a tudás? Mi a tudás társadalomban betöltött szerepe?

Mit értünk használható tudás alatt? (a tudásfelfogás változásai)

A tudományok és az iskola, oktatás kapcsolata.

A történelemdidaktika helye, szerepe

Történettudomány új kihívásai Történettudomány új kihívásai

• A XIX. századi történetírás hagyományainak meghaladása (esemény-, állam-, politikatörténet, nagyhatalmak, hősök története, stb.)

• A XX. századi marxista történetírás átértékelődése(osztályharc, lineáris fejlődésmenet, preferált témák, stb.)

• Az egyedüli érvényes történelem megkérdőjelezése

Trendek, irányokTrendek, irányok

• Az elmozdulás új irányai (erős társadalomtudományi megközelítés, szinkron-, rendszerszemlélet, globális és multiperspektivikus megközelítés, kultúr-, művelődés-, technika-, nő-, információtörténet, „posztmodern” témák, stb.)

• A társadalomtudományok integrálása a történelem tantárgyba

Neveléstudomány új kihívásaiNeveléstudomány új kihívásai• Lifelong learning (LLL) – edukatív társadalom• Tanulásfelfogások változása• Iskolai tudás – gyakorlati (hasznos) tudás • világméretű kommunikációs forradalom – információs

társadalom

• A XXI. századi oktatás elvárásai

• Megtanulni megismerni

• Megtanulni dolgozni

• Megtanulni együtt élni másokkal

• Megtanulni élni

Új pedagógiai kultúra jellemzőiÚj pedagógiai kultúra jellemzői A nevelés embereszményét a társadalom elvárásai

határozzák meg. Az oktatás feladata: nem „ünnepi”, hanem

„alkalmazkodó” tudás kialakítása Tanulás: nem pusztán befogadás, hanem aktív részvétel Az oktatás nem tanár-, hanem tanuló centrikus Módszerek: tanáré + tanulóé Differenciált tanulásszervezés Ellenőrzés: nemcsak intellektuális, hanem más

képességek is

A történelemdidaktikaA történelemdidaktika

„…a történeti tanulás tudománya, a történettudomány egyik dimenziója.”

„A történettudomány és a pedagógia közötti híd ... a szaktudományi és didaktikai látószög egyidejű alkalmazása.”Hiány: A történelem mint iskolai stúdium diszkussziója – a történelemdidaktika emancipációja

Történettudomány Neveléstudomány

Történelemdidaktika

A történelemdidaktika célja és feladata

A történelemdidaktika célja és feladata

Célja: az eredményes szaktanári tevékenység elősegítése

Feladata: A társadalmi igényeket tükröző célok biztosítása A szaktárgyi sajátosságokat és a tanulók fejlettségét

figyelembe vevő feladatok meghatározása A tanulói követelmények kidolgozása Támpontot adni a tananyag kiválasztásához és

elrendezéséhez. Oktatási dokumentumok, eszközök, eljárások, kidolgozása,

fejlesztése, optimumának megtervezése, szervezése. A tanulói teljesítmény mérése, a tantárgyi eredmények

vizsgálata.

A történelemtanítás céljaA történelemtanítás célja

• A történelmet megismerni

(kultúraközvetítő funkció)

• A történelmet értelmezni

(értékközvetítő funkció)• A történelem segítségével orientálódni

(szocializációs és perszonifikációs funkció)

Az ún. „narratív kompetencia” kialakítása

Narratív kompetencia Narratív kompetencia Annak a képességnek birtoklását jelenti, hogy az

ember az idők folyamán szerzett tapasztalatait értelmezni, rendezni tudja,

e tapasztalatok a saját életvitelében orientációs bázist jelentenek,

ezáltal személyisége gazdagodik, történeti identitása kialakul, kommunikációs képessége erősödik.

A célrendszer összetevőiA célrendszer összetevői• A társadalom értékei és normái (demokrácia,

humanizmus, európai és nemzeti identitás, stb.)• A történettudomány, amely a tanítás számára

fontos ismereteket, fogalmakat, kategóriákat ad• A tanuló életvilágához és tanulási érdekeihez

való alkalmazkodás (ez a legfontosabb a történelmi múlt megértéséhez)

A történelemtanítás általános feladataiA történelemtanítás általános feladatai

Ismeretközvetítés

Ismeretek

TényekFogalmakÖsszefüggések

Általános Történelmiműveltség

Gondolkodásfejlesztés

Intellektuáliskompetenciák,képességekkialakítása

ÖnállóságKritikai készségVitakészségBeleérző/átérzőképességKreativitásproblémamegoldás

Érték/normaközvetítés

Pozitív életszemléletNemzeti identitásEurópaiságDemokráciaHumanizmusAz élet, a környezetvédelmeNyitottságToleranciaSzociális felelősség

Társadalmi közéleti tevékenység

ÖsszefoglalásÖsszefoglalás A történelemtanítás a történettudomány

és a pedagógiai tudományok közötti "híd-funkciót" tölti be.

Egyszerre alkalmazza a szaktudományi és a didaktikai látószöget.

Célja hogy a történelem tanulható és tanítható legyen, a társadalom számára releváns, a tanulási folyamathoz illeszkedő, és tartalmilag konkretizálható legyen.

MottókMottók„A történetírás sem más, mint párbeszéd a múlt a jelen, a múlt és a jövő között, valamint a különböző felek (csoportok, országok, nemzetközi partnerek) között.”

„A történelemdidaktika a történeti tanulás tudománya” (Rüsen)

„A történelem oktatásának ugyanis nemcsak az a célja, hogy megmagyarázza a világot, hanem hogy fogódzót adjon az egyénnek és a csoportoknak arra, hogy megtalálják helyüket e világban.” (Rüsen)