A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL

Magyarország és Németalföld kapcsolata Tudományos konferencia a DAB-ban, 2008. november 14.

A Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszéke a tavalyi nagysikerű Michiel de Ruyter és Magyarország1 konferencia után idén Magyarország és Németalföld kapcso-lata címmel rendezett tudományos tanács-kozást a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A konferencia programjának összeállításakor törekedtünk arra, hogy az előadások ne korlátozódjanak csak a „ha-gyományos” magyar–holland kapcsolatok bemutatására, hanem Magyarország és a németalföldi nyelv egész elterjedési terüle-te között évszázadok óta fennálló kulturális kapcsolatokkal kívántuk megismertetni a hallgatóságot. A konferenciát a Holland Ki-rályság Nagykövetsége, valamint Belgium Flamand Képviselete támogatta.

A konferenciát megtisztelte jelenlétével és köszöntőt mondott Ronald Mollinger, a Holland Királyság budapesti nagykövete. A Debreceni Egyetem részéről Debreczeni Attila rektorhelyettes, Laczkó Tibor, a Böl-csészettudományi Kar dékánja, valamint Pusztai Gábor, a Néderlandisztika Tanszék vezetője köszöntötte a konferencia előadóit és az érdeklődőket.

Az előadások – egy német nyelvű elő-adás kivételével – magyarul hangoztak el. Szerettük volna, ha a hollandul nem beszé-lő közönség is érdekes, új információkkal gazdagítja tudását Németalföld és Magyar-ország sokrétű kapcsolatának történetéről. Az egynapos konferencia igen gazdag, sok-

1 Lásd Pusztai Gábor ismertetőjét Debreceni Szemle

2008. 1. szám, 138–141.

színű programot ígért az érdeklődő hallga-tóságnak, mind a történelem, mind az iro-dalom körében. Bitskey István akadémikus előadása nyitotta meg a konferenciát, aki Magyarországon a 16. században tevékeny-kedő németalföldi humanistákról beszélt. Előadása azért is igen érdekes volt, mivel a kora újkorban a magyar–németalföldi tu-dományos kapcsolatok iránya általában ép-pen az előadásban vázoltakkal ellentétes volt, tehát magyarok jártak igen nagy számban Németalföld protestáns részén, és csak igen keveset tudunk azokról a német-alföldi tudósokról, akik Magyarországon tevékenykedtek. Magyar diákok németal-földi, jelen esetben kizárólag hollandiai pe-regrinációjáról és tudományos tevékenysé-géről hallhattunk három előadást. Ferenc Postma, az amszterdami Vrije Universiteit egyetemi tanára német nyelvű előadásában a Franekeri Egyetem magyar diákjairól be-szélt, arról az egyetemről, ahol a kora új-korban a legtöbb magyar diák fordult meg. A Hollandiában élő Eredics Péter ifj. Bu-zinkay György egyik elfeledett 18. századi fordításáról tartotta előadását. Buzinkay ti-pikus példája volt a kora újkor magyar pe-regrinus diákjainak, hiszen több észak-né-metalföldi egyetemen (Franeker, Leiden, Groningen, Amszterdam) is járt külföldi tanulmányai során. E sorok szerzője, a Né-derlandisztika Tanszék tanársegédje a pe-regrináció előzményeiről beszélt, arról, hogy miféle személyi, anyagi feltételeknek és a felsőbb hatóságok milyen rendelkezé-

133

A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL 134

seinek kellett eleget tenniük még kiutazá-suk előtt a Leideni Egyetemen tanuló ma-gyarországi diákoknak. A délelőtt folyamán Pósán László, a Debreceni Egyetem Törté-nelmi Intézetének docense a középkor ma-gyar–holland gazdasági kapcsolatairól be-szélt. Gera Juditnak, az ELTE Néderlandisz-tika Tanszéke vezetőjének Multatuli fordítá-sokról szóló előadása zárta a délelőtti prog-ramot. A professzor asszony arról szólt, hogy az elmúlt évtizedekben a pártállami rend-szerben a magyar fordítók hogyan értel-mezték éppen a Multatuli fordítások kap-csán az „elnyomó gyarmatosítók” szerepét.

A délutáni programot Réthelyi Orsolya, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének munkatársa nyitotta meg, a mohácsi csatá-ban meghalt II. Lajos magyar király felesé-gének, Habsburg Máriának kultúraközvetí-tő szerepét mutatta be. A Németalföldön született Mária magyar királyné magával hozta Magyarországra udvartartását, ami-nek személyi, nyelvi, anyagi kultúrája je-lentős befolyással bírt a királyi udvarra és az országra is. A további előadások a 20. század magyar–németalföldi kapcsolatait tárgyalták. Az I. világháborúban semleges politikát folytató Hollandia a háború befe-jezése után református egyházán keresztül nyújtott segítséget magyarországi hitsorso-sainak. Árva vagy szegény sorsú reformá-tus gyerekek ellátását, esetenként akár a gyerekek örökbefogadását is vállalták a holland hittestvérek, tudtuk meg Horváth Erzsébetnek, a Református Zsinati Levéltár igazgatójának előadásából. Gonda László, a Debreceni Református Hittudományi Egye-tem adjunktusa szintén református egyházi

témával folytatta az előadások sorozatát. A II. világháború után egy közös magyar-holland református Indonézia-misszió ter-véről beszélt. Még Indonéziánál maradva hallgathattuk meg Pusztai Gábor tanszék-vezető úr előadását, aki Radnai István nap-lóját ismertette. Radnai unokatestvérével, Székely Lászlóval, ifjonti hévtől hajtva, 1914-ben érkezett Szumátra szigetére, majd – Székellyel ellentétben – rövidebb idő után hazatért. Törő Krisztina, az ELTE Né-derlandisztika Tanszékének adjunktusa a 20. század egyik legnagyobb holland törté-nészének, Johann Huizingának a magyaror-szági fogadtatásáról szólt, arról, hogyan lát-ta Gogolák Lajos, a kiváló magyar törté-nész Huizinga történészi munkásságát. Gaál Enikő, a Károli Református Egyetem oktatója az 1956-ban Hollandiába kivándo-rolt magyar diákok tanulmányainak megse-gítésére létrehozott Magyar Ipari Tanulók Segélybizottságának létrejöttéről, működé-séről beszélt. A nap utolsó előadója Takács Miklós, a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intéze-tének tanársegédje három holland társada-lomtudós művének segítségével mutatta be, hogy Füst Milán A feleségem története cí-mű regényének olvasása által nyerhető ant-ropológiai tapasztalatok nemcsak magyar, hanem nemzetközi kontextusban is rele-vánsak.

A Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszéke a konferencián elhangzott elő-adások megjelentetését tervezi, melyre ter-veink szerint a következő év folyamán ke-rülhet sor.

Bozzay Réka

A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL 135

Beszámoló a „Báthory Gábor és kora” konferenciáról A Debreceni Egyetem 2006-ban, a Bocskai István mozgalmát lezáró békék 400. évfor-dulója alkalmából nagyszabású konferenci-ának adott helyet, ami egy nagyobb ren-dezvénysorozat részeként került megrende-zésre. A szakmai sikerek arra ösztönözték a szervezőket, hogy együttműködésüket to-vábbfolytatva – sok más tevékenységük mellett – megszervezzék a „Báthory Gábor és kora” című nemzetközi ülésszakot, amelyre 2008. október 16-án Debrecenben, 17-én pedig Nyírbátorban került sor. A ko-rábbi szervezők – Debreceni Egyetem Tör-ténelmi Intézete és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Bocskai Munkabizottsága – mellett a nyírbátori Báthori István Múzeum Baráti Köre, a Hajdú-Bihar Megyei Levél-tár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mú-zeumok Igazgatósága és a Tiszántúli Tör-ténész Társaság kapcsolódott be a rende-zésbe. A támogatók között szerepelt továb-bá a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormány-zata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Nyírbátor Város Önkor-mányzata, a Nyírbátori Kulturális Központ, a Nemzeti Kulturális Alap, a Reneszánsz Programiroda, a Debreceni Egyetem Törté-nelmi és Néprajzi Doktori Iskolája, az Er-dély-történeti Alapítvány, valamint a Deb-receni Egyetem Hallgatói Önkormányzata.

A konferencia debreceni megnyitóján Vitányi István országgyűlési képviselő, a Bocskai Munkabizottság elnöke; Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, va-lamint Szólláth Tibor, a Hajdú-Bihar Me-gyei Közgyűlés alelnöke mondott köszön-tőket. Másnap Nyírbátorban Balla Jánosné, a város polgármestere köszöntő szavaival folytatódott a tudományos tanácskozás.

A kétnapos rendezvény során Papp Klá-ra (Debreceni Egyetem), Oborni Teréz, Pé-ter Katalin (Magyar Tudományos Akadé-mia Történettudományi Intézete, Buda-pest), Horn Ildikó (Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem), Sipos Gábor (Református Egyházkerületi Levéltár és Kolozsvári Egyetem), valamint Barta János (Debreceni Egyetem) levezető elnöklése mellett, mint-egy húsz intézmény kéttucatnyi kutatója tartott előadást: Oborni Teréz; Lengyel Tün-de (Szlovák Tudományos Akadémia Törté-nettudományi Intézete, Pozsony); Balogh Ju-dit, Gyulai Éva (Miskolci Egyetem); Dáné Veronka, Sipos Gábor (Református Egyház-kerületi Levéltár, Kolozsvár); Szász Anikó (Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár); Kónya Péter (Eperjesi Egyetem); Jeney-Tóth Annamária (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár); Ulrich Attila (Báthori István Múzeum, Nyír-bátor); Rausch Petra (Pécsi Tudományegye-tem); Vajda Mária (Déri Múzeum, Debre-cen); Horn Ildikó, Szabó Péter (Eötvös Lo-ránd Tudományegyetem); Papp Sándor (Sze-gedi Tudományegyetem); Füreder Balázs (Kodolányi János Főiskola, Budapest); Nya-kas Miklós (Hajdúböszörmény); Tadeusz Kopys (Krakkói Egyetem), Czigány István (Hadtörténeti Intézet, Budapest); Bársony István, Szálkai Tamás (Debreceni Egyetem).

A konferencia programjába egyéb, ki-egészítő programokat is beillesztettek a szervezők. Debrecenben a „Gabriel prin-ceps. Kiállítás Báthory Gábor fejedelemsé-ge kezdetének 400. évfordulója alkalmá-ból” tárlat mellett, „A 125 éves a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1883-2008. Kiállítás egyetemünk egykori tudósai emlékére: In memoriam Rugonfalvi Kiss István, Klein Gáspár, Szabó István” című összeállításokat tekinthették meg a szép

A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL 136

számmal érkező látogatók. A kiállított fo-tómásolatokat a Magyar Országos Levéltár, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a Törté-nelmi Intézet könyvtára, az Egyetemi Könyvtár Kézirattára, valamint magángyűj-temények anyagából válogattam össze. Nyírbátorban a református műemléktemp-lom kertjében Báthory Gábor mellszobrot avattak –Nagy Lajos nyíregyházi szob-rászművész alkotását –, ahol Báthori Gá-bor, a Báthori István Múzeum Baráti Köré-nek alelnöke tartott beszédet, majd a konfe-rencia méltó zárásaként Makrai Zsuzsa zománcművész „A Báthoryak reneszánsz címervariációi” kiállítását nyitotta meg Papp Klára, miközben a Tinódi Blockflöte

Együttes előadásával a 17. századi erdélyi udvari zenét elevenítette fel. A rendezvényt Bene János, a Jósa András Múzeum igaz-gatója zárta le.

A nívós előadások sokoldalú megköze-lítései, új hozadékai egyértelműen jelezték, hogy a Báthory Gáborról és kora társadal-mi, gazdasági, bel- és külpolitikai helyzeté-ről korábban alkotott kép jóval sokrétűbb, árnyaltabb, ezért szükséges a megkezdett kutatások folytatása. A konferencia szerve-zőinek hála, mindez az érdeklődők számára írásban is elérhető lesz, hiszen az előadások szövegét jövő tavasszal egy tanulmánykö-tetben is közzéteszik.

Szálkai Tamás

E szám szerzői:

Beke Dezső fizikus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) Berényi Dénes fizikus, akadémikus (MTA Atommagkutató Intézete –

Debrecen Bozzay Réka néderlandista, egyetemi tanársegéd (Debreceni Egyetem –

Debrecen) Édes István orvos, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) Fekete Károly teológus, egyetemi docens (Debreceni Református Hittu-

dományi Egyetem – Debrecen) Gaál Botond teológus, egyetemi tanár (Debreceni Református Hittu-

dományi Egyetem – Debrecen) Havas László klasszika-filológus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem –

Debrecen) Karaffa Levente biológus, egyetemi docens (Debreceni Egyetem – Debrecen) Kulcsár Balázs Kopp Mária pszichológus, egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem –

Budapest) Kökényesi Sándor fizikus, tudományos tanácsadó (Debreceni Egyetem –

Debrecen) Nagy János agrármérnök, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Deb-

recen) Pogány György könyvtáros, könyvtárvezető (Kármán József Városi

Könyvtár – Pilis) Pokorádi László mérnök, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) Pozsonyi Zoltán levéltáros (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár –

Szolnok) Sailer Kornél fizikus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) Sipka Sándor orvos, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) Süli-Zakar István geográfus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) Szegedi Sándor meteorológus, egyetemi adjunktus (Debreceni Egyetem –

Debrecen) Szálkai Tamás PhD hallgató (Debreceni Egyetem – Debrecen) Tar Károly meteorológus, egyetemi docens (Debreceni Egyetem –

Debrecen) Trócsányi Zoltán fizikus, akadémikus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem

– Debrecen) Végh László fizikus, tudományos főmunkatárs (MTA Atommagkutató

Intézete – Debrecen) Zsuga Miklós kémikus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen)

137

D E B R E C E N I S Z E M L E

Quarterly of the Scientific Communities of Debrecen and the Region

VOL. XVII. No. 1. NEW ISSUE 2009. JANUARY

CONTENTS ARTICLES

László Pokorádi: The first hundred (?) years of helicopter flying ............................ 3 Zoltán Trócsányi: The way natural sciences develop ............................................... 19 István Édes: Medicinal influencing of the strength of heart-muscle contraction

(inotropia) with Ca2+- sensitization: theoretical and clinical experiences .............. 26 Zoltán Pozsonyi: A (wine)merchant nobleman. Pál Vincze’s private and material

world ...................................................................................................................... 36 SCIENCE AND THEOLOGY

Botond Gaál: The secret of man: Body, soul, spirit .................................................. 48 Mária Kopp: The soul of 21st century man ............................................................... 60 Sándor Sipka: Do we inherit our soul? ..................................................................... 67 Károly Fekete: „When the strings of soul resonate…” Thoughts on the keywords

of Christian anthropology and their consequences ................................................. 75 László Végh: The secret and miracle of spirit ........................................................... 84

OUR DEPARTMENTS

Kornél Sailer–Dezső Beke–Levente Karaffa–Miklós Zsuga: Educating engineers at the Department of Natural Sciences and Technology, the University of Debrecen ............................................................................................................ 90

László Havas: The working of classical-philology at the University of Debrecen ... 96 Sándor Szegedi–Károly Tar: The eighty years of the Meteorological Observatory

of the University of Debrecen ................................................................................ 111

NOTES János Nagy: 140 years of economic and agricultural education at the University

of Debrecen ............................................................................................................ 117

THE NEWS OF ACADEMIC LIFE ....................................................................................... 120 CALLING FOR APPLICATIONS AT THE ACADEMIC COMMITTEE OF DEBRECEN ................ 133

138

/ColorImageDict > /JPEG2000ColorACSImageDict > /JPEG2000ColorImageDict > /AntiAliasGrayImages false /DownsampleGrayImages true /GrayImageDownsampleType /Bicubic /GrayImageResolution 300 /GrayImageDepth -1 /GrayImageDownsampleThreshold 8.00000 /EncodeGrayImages true /GrayImageFilter /DCTEncode /AutoFilterGrayImages true /GrayImageAutoFilterStrategy /JPEG /GrayACSImageDict > /GrayImageDict > /JPEG2000GrayACSImageDict > /JPEG2000GrayImageDict > /AntiAliasMonoImages true /DownsampleMonoImages true /MonoImageDownsampleType /Bicubic /MonoImageResolution 300 /MonoImageDepth 8 /MonoImageDownsampleThreshold 2.00000 /EncodeMonoImages true /MonoImageFilter /FlateEncode /MonoImageDict > /AllowPSXObjects false /PDFX1aCheck false /PDFX3Check false /PDFXCompliantPDFOnly false /PDFXNoTrimBoxError true /PDFXTrimBoxToMediaBoxOffset [ 0.00000 0.00000 0.00000 0.00000 ] /PDFXSetBleedBoxToMediaBox true /PDFXBleedBoxToTrimBoxOffset [ 0.00000 0.00000 0.00000 0.00000 ] /PDFXOutputIntentProfile (None) /PDFXOutputCondition () /PDFXRegistryName (http://www.color.org) /PDFXTrapped /Unknown

/Description >>> setdistillerparams> setpagedevice