A TÛZVIZSGÁLAT TAKTIKÁJAvedelem.hu/letoltes/anyagok/813-a-tuzvizsgalat-taktikaja.pdf · Jelen esetben is igaz az a fõ tétel, hogy az elmélet nem pótolja a gyakorlatot. Viszont

AA TTÛÛZZVVIIZZSSGGÁÁLLAATTTTAAKKTTIIKKÁÁJJAA

NNAAGGYY LL ÁÁSSZZ LLÓÓ ZZOOLLTTÁÁNN

22001100..

AA TTÛÛZZVVIIZZSSGGÁÁLLAATTTTAAKKTTIIKKÁÁJJAA

BBuuddaappeesstt,, 22001100..

ÍÍrrttaa ééss SSzzeerrkkeesszztteettttee::

Nagy László Zoltán

LLeekkttoorráállttaa::

Dr. Erdõs Antal

SSzzaakkmmaaii BBíírráállóó BBiizzoottttssáágg ttaaggjjaaii::

Halasy JenõBartha Iván

Farkas SándorFarkas-Bozsik Gábor

FFoorrrráássaannyyaagg:: Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság

II.. BBeevveezzeettééss

Hazánkban a tûzvizsgálati tevékenység sok éven keresztül atûzvédelem talán egyik legelhanyagoltabb szakága volt. A 2007-es évbenbekövetkezett jogszabályi változások, azonban megteremtették a tûzvizsgálatimunka minõségi fejlõdésének alapjait. Ennek ellenére fontosnak tartom, hogya szakterületen belül tovább haladjon az a fejlõdési folyamat, amely általolyan szakmai mélységig sikerül eljutni, mint a tûzmegelõzési, vagy atûzoltási szakágak területein.

Célom az volt, hogy a tûzvizsgálat szakaszain végighaladva, egyolyan gyakorlati jellegû segédletet dolgozzak ki, ami megfogalmazza azokata fõ taktikai elveket, amelyek csak nagyszámú tûzvizsgálat végrehajtásávalfejlõdnek ki a vizsgálókban.

Elmondható, hogy sokszor ezek a kérdések készségszinten alkalmazvaléteznek ugyan, de nincsenek egységes rendszerbe foglalva, így sokáig rejtvemaradnak az új tûzoltónemzedék tagjai elõtt.

Jelen esetben is igaz az a fõ tétel, hogy az elmélet nem pótolja agyakorlatot. Viszont ez megfordítva is tartalmaz igazságot. Hiszen a részleteselméleti ismeretek hiányában, nem várható magas szinten végrehajtotttényfeltáró, rögzítõ, elemzõ és okfejtõ gyakorlati tûzvizsgálat. Emellett a mármeglévõ elméleti ismereteinket más-más rendszerben végigvezetve,lényegében új, releváns összefüggések birtokába juthatunk.

AA sseeggééddlleett aallaappvveettõõeenn kkrriimmiinnaalliisszzttiikkaaii** sszzeemmppoonnttjjáábbóóll kköözzeellííttii mmeegg aattûûzzvviizzssggáállaattoott,, ííggyy eellssõõssoorrbbaann aazz ootttt ffeellhhaallmmoozzootttt iissmmeerreetteekkeett aaddaappttáálljjaa..EEmmeelllleetttt bbiizzoonnyyooss ffookkúú ttûûzzvviizzssggáállaattii aallaappiissmmeerreetteett iiss ffeellttéétteelleezz,, ííggyy ppll..„„AA TTûûzzvviizzssggáállaatt kkéézziikköönnyyvvee““ vvaaggyy aa „„AA ttûûzzvviizzssggáállaatt aallaappjjaaii““ ccíímmûû kköönnyyvvááttttaannuullmmáánnyyoozzáássaa uuttáánn vváálliikk tteelljjeess éérrttéékkûûvvéé aazz oollvvaassmmáánnyy,, bbáárr eeggyyeessffeejjeezzeettii öönnáállllóóaann iiss aallkkaallmmaassaakk úújj iissmmeerreetteekk ááttaaddáássáárraa..

A fejlõdés fõ irányvonalait, a rendõrségi vizsgálatok, nyomozatimunkák, bûnügyi helyszínelések evolúciójának tanulmányozása során márnagyjából elõrevetíthetjük.

*kriminalisztika: A bûncselekmények felderítésének módszereivel foglalkozó tudományág

1.

II.. BBeevveezzeettééss

AA ttûûzzvviizzssggáállaatt ttaakkttiikkáájjaa

Ez alapján logikusnak tûnik a szakterület minimális specializációja,amely során legalább az alábbi szakirányok létrehozásával kell számolni:

11)) a kizárólag helyszínelést végzõ készenléti, vagy ügyeleti jellegûooppeerraattíívv sszzoollggáállaatt (12/2007. (IV. 26.) ÖTM rendelet 8.§ (1)bekezdése alapján a hatóság vezetõje -a tûzoltóparancsnok- tûzvizsgálati készenléti szolgálatot szervezhet)

22)) adatgyûjtõ (tanú és ügyfélkutatás, tûzvédelemhez kapcsolódó iratok beszerzése) az adatokat elemzõ-, feldolgozó, értékelõ és a bizonyítási eljárást lefolytató vviizzssggáállaattii sszzaakkccssooppoorrtt..

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a tûzvizsgálat olyanspeciális ismeretek (égéselméleti, tûzmegelõzési, tûzoltási, tûzvizsgálat-elméleti)meglétét igényli, amely egy rendõrségi nyomózói munkától megkülönböztetia tûzvizsgálati tevékenységet. Így ez a segédlet már feltételezi, hogy azolvasó a tûzvédelmi ismeretei közép-felsõfokon állnak.

2.

IIII.. AA ttûûzzjjeellzzééss

IIII.. AA ttûûzzjjeellzzééss

A tûzjelzés minden olyan a tûzoltóság részére érkezõ információ,bármilyen formájú közlés, ami tûzesetre, égésre, az égés kísérõ jelenségére,vagy tûzveszélyre vonatkozik.

(Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság állásfoglalása alapjántûznek kell tekinteni minden olyan égési jellegû folyamatot is, amely hõ-,vagy füst-, esetleg bomlási gázképzõdéssel jár.)

A tûzjelzés értékelése:

A tûzjelzés számtalan olyan információt hordoz, amely a tûzkeletkezési helyével, a keletkezés körülményeivel kapcsolatban vannak. (Pl. Ég a szomszéd lakás tetõszerkezetének utcai része. Fûst áramlik ki atársasház 3. emeleti lakásának bal oldali ablakából.) Ezen információkat atûzoltóságnál a tûzjelzést fogadó személy értékeli, majd a jelzés tartalmaalapján intézkedik a szükséges tûzoltói beavatkozásról.

Sok esetben fontos lehet a tûzjelzést fogadó kolléga tûzvizsgálat sorántörténõ részletes meghallgatása. Az így szerzett ismeretek, teljesen másirányt adhatnak a vizsgálatnak. Néhány esetben, pedig a már „vakvágányra“futott tûzvizsgálatnak új lendületet adva lehetõvé teszik a vizsgálat soránrendelkezésre álló adatok, tények, körülmények új megvilágításba helyezését.

A tûzjelzõ személy:

A tûzjelzést adó személyt (személyeket) mindig, mint lehetséges tanút(tanúkat) kell kezelnünk. Lehetõleg még a helyszíni szemle megkezdése elõtthallgassuk meg, pontosítsuk vele a tõle származó adatokat, információkat.A meghallgatásról készítsünk jegyzõkönyvet.

Abban az esetben, ha a tûzjelzõ személy egyben az eljárás soránügyfélnek is minõsül, akkor a tûzjelzésre vonatkozó információkat az ügyfélmeghallgatási jegyzõkönyvben, vagy ügyfél nyilatkozatként egyéb vizsgálatiiratban (pl. helyszíni szemle jegyzõkönyv) rögzítsük.

Természetesen fenntartással kell kezelnünk az így kapott adatokat,hiszen a tûzjelzést adó személy általában felfokozott idegállapotban, néhapánik közeli hangulatban tesz eleget a jelzéskor tõle elvárt adatszolgáltatásikötelezettségének. Így elõfordulhat, hogy pontatlan, bizonyos részleteket

3.


eltúlozó, míg más részletek tekintetében szándékosan, vagy vétlenül elhallgatókörülményekrõl számol be. Ennek ellenére minden esetben fontos információkbirtokába jutunk, amelyek alapján elõkészíthetjük a helyszíni szemle taktikaimenetét.

A beépített tûzjelzõ rendszerek:

Napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak a beépített tûzjelzõ- éstûzoltó, valamint az egyéb távfelügyeleti rendszereknek. Így elõfordulhat,hogy -közvetett módon- egy erre a tevékenységre szakosodott diszpécser-szolgálaton keresztül, vagy automatikus átjelzés útján, akár emberiközremûködés nélkül jut el a tûzjelzés a tûzoltósághoz.

Természetesen ebben az esetben a jelzés körülményeinek mérlegelésétkövetõen kell felhasználnunk a kapott információkat.

Egy beépített tûzjelzõ berendezés elvi vázlata

Amennyiben a beépített tûzjelzõ berendezés „címezhetõ analóg“, akkora tûz keletkezési helyének és a terjedés irányának meghatározásban, olyanközvetlen bizonyítékhoz juthatunk a tûzjelzõ központban rögzített adatoksorából, melyek szinte 100%-os megbízhatósággal felhasználhatók a vizsgálatsorán.

A sok téves jelzés elsõsorban az emberi gondatlansággal, figyelmetlen-séggel, semmint a rendszer meghibásodásból származik (pl. gyakori, hogya takarítási, felújítási munkák miatt keletkezõ nagymennyiségû por generáljaa jelzést).

4.

IIIIII.. AA ttûûzzoollttááss


A tûzoltás a beavatkozást végzõ állománynak a tûz terjedésétmegakadályozó, az égési folyamatot megszüntetõ, megszakító tevékenysége.

EEnnnneekk ssoorráánn,, mméégg aa lleeggsszzaakksszzeerrûûbbbbeenn vvééggrreehhaajjttootttt ttûûzzoollttááss eesseettéénn iissmmeeggvváállttoozziikk aa hheellyysszzíínn.. AA vviizzssggáállaatt mmeeggáállllaappííttáássaaiitt aallááttáámmaasszzttóó bbiizzoonnyyííttéékkookkkkáárroossooddhhaattnnaakk,, vvaaggyy mmeeggsseemmmmiissüüllhheettnneekk..

A helyszínen lévõ berendezési tárgyakat az oltás, vagy az utómunká-latok során a beavatkozók elmozdíthatják. Így a beavatkozó állománynak, azoltás elõtti helyszín eredeti állapotának rekonstruálásában jelentõs szerepük van.

5.

Tûzoltás

Kárhelyi utómunkálatok


Ennek függvényében egyértelmû, hogy a tûzoltás vezetõ, és abeavatkozó állomány olyan információk birtokában van, amely komolykihatással van a vizsgálati munkára.

AA ttûûzzoollttáássvveezzeettõõttõõll,, aa bbeeaavvaattkkoozzóó áálllloommáánnyyttóóll ééss aa hhíírraaddóó üüggyyeelleetteessttõõllkkaapphhaattuunnkk vváállaasszztt ttööbbbbeekk kköözzöötttt aazz aalláábbbbii kkéérrddéésseekkrree::

• Mikor és ki riasztotta a tûzoltóságot?

• Az elsõ egységek mikor érkeztek a helyszínre?

• Mikor kezdték az oltást? (késedelmesen kezdték, pl.: sérültek biztonságba helyezése után, távolsági vízszállítás, vízkivételi hely meghibásodása miatt, stb.)

Ez a három tisztázható adat nagy jelentõségû a tûz kitörésénekmegállapítására, a tanúk és más személyek mozgására, valamint a továbbivizsgálatokra vonatkozóan.

A tûzoltás vezetõje a felderítése alapján, a továbbiakban tisztázza:

• Milyen állapotban találták a nyílászárókat? Hogyan találták aki- és bejárati ajtókat? (nyitva vagy zárva, feltörve vagy sértetlen, változtatások a tûzoltás alatt.) Hogyan találták az ablakokat? (kitörve, tûzoltás alatt kellett kitörni, reteszelve, betámasztva vagy nyitva.) A tûzterjedés alapvetõen megváltozikattól függõen, hogy a nyílászárók, milyen állapotban voltaka tûz keletkezése elõtt, illetõleg az égési folyamat során.AAzz aajjttóókk,, aabbllaakkookk nnyyiittootttt áállllaappoottaa bbiizzttoossííttjjaa aa ttûûzz sszzáámmáárraasszzüükkssééggeess ooxxiiggéénn uuttáánnppóóttlláássáátt.. AAzz ééppüülleettbbeenn kkiiaallaakkuullóó hhuuzzaattvviisszzoonnyyookk ppeeddiigg jjeelleennttõõsseenn bbeeffoollyyáássoolljjáákk aa ttûûzztteerrjjeeddééss iirráánnyyáátt,,ééss aazz ééggééss iinntteennzziittáássáátt.. Így ezeket az esemény rekonstruálá-sakor figyelembe kell venni

(Példa: Az ajtó nyitható állapotban, az emeleti ablakok félig nyitott állapotban voltak. Az oxigén utánpótlás folyamatos volt. Az égési folyamat feltételei biztosítottak voltak A tûz tovább terjedésének lehetõsége adott volt. A személyek, és anyagi javak veszélyeztetettségét alapvetõen determinálja, meghatározza a fenti eseménylánc.

A példából az is kiderül, hogy a helyszín bárki, vagy meghatározott kör számára szabadon elérhetõ volt.)

6.

• Ki végezte el az elektromos leválasztást?

(Példa: Amennyiben a tûzoltás során a beavatkozók, vagy a tûzoltásvezetõ által kirendelt elektromos szakemberek végeztékel az épület feszültség-mentesítését elektromos leválasztását, akkor az elektromos tûz keletkezés lehetõségét a helyszíni szemle kezdeti szakaszában nem lehet kizárni.)

• Hol volt a tûz keletkési helye, vagy helyei? Hol észlelték a legintenzívebb lángolást? (Ez fontos információ, de nem biztos,hogy a tûz ott keletkezett, ahol a legerõsebb lánggal égés volt.) Megérkezéskor melyik épületre és épületrészre terjedt ki a tûz?

• Melyik irányban terjedt tovább a tûz? Hogyan valósult meg atûzterjedés? Milyen színe volt a lángnak és a füstnek?

• Milyen különleges jelenségeket észleltek a tûz oltása alatt?

• Melyek azok, az objektumban meglévõ tûzoltó- és tûzvédelmifelszerelések, amelyek rendben mûködtek, megsérültek vagy használhatatlanná váltak?

Az oltás befejezése után a tûzoltó erõket és más az oltásbanrésztvevõket is ki kell kérdezni az általuk észlelt jelenségekrõl. Egy ilyenmegbeszélés a következõ kérdéseket tisztázza:

• Milyen tárgyak voltak feltûnõek a tûzoltás alatt?

• Hol találhatóak ezek?

• Mit kellett elbontani, vagy áthelyezni, hogy a tûz kiterjedését megakadályozzák?

• Milyen tárgyakat hoztak ki és hová vitték?

• Hol voltak észlelhetõk intenzív égési jelenségek?

• Hol és milyen, nem a berendezésekhez tartozó, esetleg környezetidegen tárgyakat találtak az intenzív égési pontokon?

• Milyen változtatásokat végeztek és mi célból?

• Szabadtéri illetve szabadtérrel is kapcsolatban levõ tûzeseteknélmerre és milyen sebességgel fújt a szél. Ez fontos szempontlehet a szabadtéri tûzterjedés vizsgálatánál, az esemény(pl. közveszélyokozással kapcsolatos kérdések) értékelésénél.

7.



Figyelembe kell venni azt is, hogy az általános meteorolgiai adatoktól a helyi idõjárási és szél viszonyok jelentõsen eltérhetnek.

• Mûködtek-e a beépített tûzvédelmi berendezések (beépített tûzjelzõ-, tûzoltó, hõ-és füstelvezetõ berendezések, stb.) Ezek milyen hatással voltak a tûzre? Az oltóvíz ellátás megfelelõ volt-e (tûzcsapok oltóvíz tározók, száraz és/vagy nedves fali tûzcsapok vízhozama és mûködõképessége, stb.)?

• Tapasztaltak-e létesítési és/vagy tûzvédelmi használati szabály-talanságot a tûzoltás során, különösen olyat, ami a tûz terjedésétbefolyásolta?

• Találtak-e hálózatra csatlakoztatott elektromos berendezéseket? Azok hol, milyen állapotban voltak? stb.

Ha nem minden kérdésre tudtak választ adni, akkor a kérdések egyrészének tisztázása lényegessé válik a további vizsgálat számára. Adott esetbenegy meghatározott keletkezési okra enged következtetni.

A kérdésekre adott válaszokból sok olyan körülmény tisztázható,amely alapvetõen meghatározza a helyszíni szemle taktikáját. Éppen ezértmindenképpen szükséges, hogy a tûzoltásvezetõt, illetve a tûzoltásban aktívanrésztvevõ tûzoltót, vagy tûzoltókat tanúként meghallgassuk az eljárás során.Szaktudásuk, gyakorlati tapasztalataik hozzájárulhatnak a sikeres tûzvizsgálathoz.

Érdemes a tûzvizsgálónak az alábbihoz -külföldi minta alapján készült-hasonló tartalmú adatlapot kitöltetni még a helyszínen tartózkodótûzoltásvezetõvel (lásd. Következõ oldal.):

8.


A szervezet adatai:.................................................................................................................................A beavatkozás helye:........................................................................................................................................................................................................................................................................................................A beavatkozás megkezdése: 20.................év................hó.............nap.................................... Bejelentõ neve, lakcíme:..................................................................................................................................................................................................................................................................................................Bejelentõ telefonszáma:........................................................................................................................

9.

Gyanús személy:

Nincs

Felnõtt Száma:Fiatalkorú Száma:Gyermek Száma:

Viselkedés jellege:

:Gyanús jármû:

Nincs

Gyártmány: Típus:

Szín Rendszám:

Felfigyelés oka:

Furcsaság oka:

Gyanús tárgyak:

Nincs

Éghetõ folyadékot tartalmazó edény: Mi? Hol?

Égésfokozó anyagot tartalmazó edény: Mi? Hol?

Szerszám, segédeszköz Mi? Hol?

Egyebek: Mi? Hol?

Nyomok:Nincs

Betörési nyom Mi? Hol?

Egyebek: Mi? Hol?

Szagok:

Nincs

Benzin Hígító

Olaj Oldószer

Gáz Egyebek

Hol?

Zajok:

Nincs

Durranás Robbanás

Edény felhasadás Lefúvás

Egyéb:

Hol?

Tûzfészek:

Egyértelmûen nemhatárolható be

Egy Helye:Több Száma:

Helye:

Tûzterjedés:

Nincs

Kintrõl befelé Lentrõl felfelé

Bentrõl kifelé Fentrõl lefelé

Helyiségrõl helyiségre

Egyéb: Hogyan?

Füst:

Nincs

Színe:

Intenzitása

Egyéb lényeges jellemzõ:

Lángok:

Nincs

Színe:

Intenzitása:

Egyéb lényeges jellemzõ:

MEGFIGYELÉSEK ÉS ELTÉRÉSEK:


10.

Ajtók: Szokatlan állapot:

Nincs

Nyitva:

Egyéb: Mi?

Tûzoltó változtatott:

Nincs

Feltörték

Egyéb: Mi?

Ablakok: Szokatlan állapot:

Nincs

Nyitva:

Egyéb: Mi?


Nincs

Feltörték

Egyéb: Mi?

Kapcsolók/Elzárók:

Szokatlan állapot:

Nincs

Gáz Felfigyelés oka:

Elektromos áram Felfigyelés oka:

Víz Felfigyelés oka:

Fûtés, hõellátás Felfigyelés oka:

Egyéb: Mi?


Nincs

Gáz Felfigyelés oka:

Elektromos áram Felfigyelés oka:

Víz Felfigyelés oka:

Fûtés, hõellátás Felfigyelés oka:

Egyéb: Mi?

Biztosíték: Fellelt helyzet:

Nincs

Adja meg, hogy hol és melyik automata kapcsolt le:


Nincs

Adja meg, hogy hol és melyik automatát kapcsolták le:

Megmentett személyek:

Nincs

Igen

Mentés helye, környezete:

Feltûnõ jelenség, elváltozás:

Elhalálozott személyek:

Nincs

Igen

Fellelés helye:

Feltûnõ jelenség, elváltozás:

Elmozdítva, Hová?

Értékek biztosítása:

Nincs Igen

Fajtája, feltalálás helye:

Átadva: Kinek?

Épület-szerkezetek tönkremenetele:

Nincs

Igen

Tûzoltó bontott Fal Hol?

Tûzoltó bontott Födém Hol?

Tûzoltó bontott Burkolat Hol?

Tûzoltó bontott Álmennyezet Hol?

Tûzoltó bontott Egyéb Mit? Hol?

Tûz által érintettterület:

Változatlan:

Teljesen megváltoztatott, vagy nem õrzött

Részben változtatott Mit? Hol?

ÁLLAPOTOK, VÁLTOZÁSOK

................................................tûzoltásvezetõ

IIVV.. HHeellyysszzíínnii sszzeemmllee

11.


A helyszíni szemle olyan eljárási cselekmény, amelynek során azeljárási jog által meghatározott alakiság betartása mellett rögzítik a helyszínentalált állapotot, helyzetet, körülményeket.

Egy tûzvizsgálati szempontból feltáratlan tûzeset helyszíne

Felkutatják a nyomokat, nyomhordozókat, anyagmaradványokat, egyébelváltozásokat és ezek összefüggéseit, hogy a szemle eredményei a vizsgálatszámára adatokat nyújtsanak, tényeket bizonyítsanak, és a valóságotérzékeltessék.

A tûzvizsgálati eljárás során a helyszíni szemle a vizsgálat alapját adó,nnééllkküüllöözzhheetteettlleenn,, ppóóttoollhhaattaattllaann ééss hhaallaasszzhhaattaattllaann eljárási cselekmény.

Nélkülözhetetlen, mert helyszíni szemle nélkül, nincs tûzvizsgálat. A gya-korlatban sokszor elõfordulhat, hogy a helyszíni szemle jegyzõkönyvön kívül nemáll rendelkezésünkre más bizonyíték. (pl. Szántóföldön egy rendszám nélküliszemélygépkocsit felgyújtottak. A vezetõülésen, a tûz következtében elhaltszemély a felismerhetetlenségig összeégett. Személyazonosságát az igazságügyiorvos szakértõ nem tudta megállapítani. A tanúkutatás nem járt eredménnyel.)

Pótolhatatlan, mert semmilyen más bizonyíték (pl. tanúvallomás, ügyfélnyilatkozat, irat) nem képes a helyszíni szemle során feltárt tényeket, adatokat,bizonyítékokat pótolni.


Halaszhatatlan, mert már a tûzoltás során is károsodhatnak a helyszínenlévõ nyomok, anyagmaradványok, bizonyítékok. Természetesen ezek a nyomok,lehetséges bizonyítékok az idõ elõrehaladtával hatványozottan vannak veszé-lyeztetve. Általánosságban elmondható, hogy minél hamarabb megkezdõdika helyszíni szemle, annál több valós adat áll rendelkezésre a vizsgálat során.

A tûzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 12/2007. (IV. 25.)ÖTM rendelet (továbbiakban: ÖTM rendelet) 9. § (1) bekezdése meghatározza,hogy a tûzvizsgálat során bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Majd eztkövetõen a jogszabályi elõírás, a (2) bekezdésben így folytatódik: „A bizonyítási eljárásban tûzeseti helyszíni szemlét kell tartani.“

Mindezek tükrében kijelenthetõ, hogy hheellyysszzíínnii sszzeemmllee nnééllkküüll nniinnccssttûûzzvviizzssggáállaatt,, mmeerrtt aazz iitttt ggyyûûjjttöötttt aaddaattookk,, bbiizzoonnyyííttéékkookk aallaappoozzzzáákk mmeegg aa ttûûzzvviizzss--ggáállaatt kkééssõõbbbbii eerreeddmméénnyyeeiitt..

11.. AA hheellyysszzíínn ffaajjttááii

Csak a teljesség kedvéért kerül megemlítésre a helyszínek alábbifelosztása:

• Valódi

• Változtatott

• Koholt

• Többes (tagolt)

• Mozgó

• Élõ

Valódi helyszínrõl akkor beszélünk, ha a helyszín az esemény befe-jezéskori állapotban marad, tehát a helyszínen semminemû változás nemtörtént. (pl. Egy személy benzint locsol szét a haragosa lakásában azzal aszándékkal, hogy azt meggyújtsa, de ebben a cselekményben kívülállószemélyek még a rendõrség kiérkezése elõtt megakadályozzák.)

A változtatott helyszín lehet gondatlanul, vagy szándékosan megváltoz-tatott helyszín. Az elsõ esetben az ügyfél, vagy a körébe tartozó személyváltoztatott a helyszín eredeti állapotán. Pl.: rendet rak a lakásban. Ez ahelyzet egyszerû meghallgatással általában tisztázható. A második esetbenmár nehezebb a feladat, mivel az elkövetõ, vagy a tettestárs azért változtatta

12.


meg a helyszínt, hogy a vizsgálatot tévútra vezesse. A szándékos változ-tatásokat, azonban legtöbbször felesleges cselekmények jellemzik, így acselekménysor logikája megtörik.

Koholt helyszínrõl akkor beszélhetünk, amikor az elkövetõ a helyszínttudatosan másként állította be, mint ahogyan a valóságban az eseményténylegesen megtörtént. Az esemény nem ott, vagy úgy történt, ahogyanbeállították, avagy nem az történt, aminek beállították. (Pl. Biztosításicsaláskor, a saját tulajdonát gyújtja fel az elkövetõ.)

Többes helyszín akkor fordulhat elõ, ha az esemény nyomai más-máshelyen találhatók. Pl. máshol található az éghetõ folyadékot tartalmazóbenzineskanna, amivel az égést meggyorsították, mint ahol a tûz volt.Ilyenkor a fõ feladat a még ismeretlen helyszínek felkutatása és a helyszíniszemle kiterjesztése.

Mozgó helyszínek a közlekedési eszközök.

Egy mozgó helyszín.

Élõ helyszín az, ahol a helyszín éppen a folyamatban lévõ eseménymiatt nem maradhat eredeti állapotában. Pl. robbanások, tüzek.

Mint látható a fenti csoportosítás alapján, szinte minden tûzvizsgálat,élõ helyszínen történik. Ennek ellenére, pont a tûzvizsgálatot végzõ személyekszámára egyértelmû, hogy a fenti helyszín fajták sok esetben átfedikegymást, így az egyértelmû kategorizálásuk nehézkes. Fontos lehet azonbana tûzvizsgálat helyszínét, az alábbi csoportok alapján két-vagy akár többcsoportba is besorolni, hiszen ez alapján a helyszíni szemle taktikája ismegváltozhat.

13.


22.. AA hheellyysszzíínnii sszzeemmllee sszzaakkaasszzaaii

A szemlét hagyományosan két részre: statikus és dinamikus szakaszraszokták bontani. A fenti elnevezés helyett gyakran találkozunk azöösssszzkkéépprrööggzzííttõõ ééss nnyyoommkkeerreessõõ sszzaakkaasszz felosztással. Ez utóbbi felosztásegyértelmûbben fejezi ki a szemle szakaszainak módját és célját, mint azelõbbi.

A statikus szakasz feladata az összképi rögzítés, a helyszín adottállapotának és összefüggéseinek a feltárása, rögzítése. Legfontosabbjellemzõje, hogy a szemletárgyakat nyugalmi állapotokban vizsgálják, külsõmegjelenésüket, egymáshoz viszonyított távolságukat, helyzetüket, a szabadszemmel látható nyomokat és elváltozásokat rögzítik, tényeket állapítanakmeg.

A szemle nyomkeresõ szakasza a helyszín tervszerû, módszeres,alapos, aprólékos, részletes és szakszerû átkutatásából áll. A szemletárgyakatsokoldalúan kell átvizsgálni, tehát nemcsak érzékszervi, hanem a legkülön-bözõbb fizikai és kémiai eljárások segítségével. A statikus szakasz „semmitsem érinteni“ elvével szemben itt a mozgás, a dinamika dominál.A szemletárgyakat nyugalmi (statikus) helyzetükbõl kimozdítva vizsgáljuk meg,a helyszín feltárása során (pl. törmelékek eltávolítása után)

A nyomkeresõ szakasz megállapításai szervesen kapcsolódnak azösszképrögzítõ szakasz eredményeihez. Kiegészítik azokat, feltárják az össze-függéseket és elõsegítik a jobb megértésüket. A nyomkeresõ szakaszbanszerzett új ismeretek a korábban felállított felvetéseket pontosíthatják, egyeseketkizárnak, másokat megerõsítenek, illetve új felvetések kialakítását tesziklehetõvé.

33.. AA hheellyysszzíínnii sszzeemmllee vvééggrreehhaajjttáássáánnaakk ttaakkttiikkáájjaa

Közismert tény, hogy a valóságban nincs két egyforma helyszín, mivelminden esemény másként zajlik le és ennek megfelelõen a külvilágban iseltérõ elváltozásokat okoz. A fizikai törvényszerûségek miatt azonban azegyes nyomok, elváltozások azonos típusai számos helyszínen ismétlõdõenelõfordulhatnak.

14.


Ennek figyelembevételével aazz aalláábbbbii áállttaalláánnooss ttaakkttiikkaaii sszzaabbáállyyookkaattáállllíítthhaattjjuukk ffeell..

1.) a szemle halaszhatatlansága

A halaszhatatlanság taktikai elvét az idõ múlásának az eseménynyomaira gyakorolt ismert hatásaiból vezethetjük le. Ezt az elvet atûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló1/2003. (I. 9.) BM. rendelet 1-es számú mellékletének 122. pontja az alábbiakszerint határozza meg: A mûködés teljes idõtartama alatt, ha az életmentést,tûzoltást nem hátráltatja, de legkésõbb az utómunkálatok idején atûzoltásvezetõ a jogszabályban meghatározottak szerint intézkedjen atûzvizsgálatot elõsegítõ adatok megszerzésére, biztosítására, megõrzésére ésa halaszhatatlan tûzvizsgálati cselekmények elvégzésére.

Ennek a taktikai elvnek az érvényre juttatását célozza a helyszíniszemléket végzõ speciális készenléti szolgálat rendszerének, a halaszhatatlanbeavatkozás személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása.

2.) a szemle tárgyilagossága

A szemle tárgyilagossága azt jelenti, hogy elfogultság és elõítéleteknélkül, az elõzetes adatok alapján az eseményrõl kialakított készelképzelések nélkül kell a szemlét lefolytatni. Az elõre kialakított véleményazt a veszélyt rejti magában, hogy csak azokat a nyomokat veszi figyelembea szemlét lefolytató személy, amelyek a nézete szerint alátámaszthatják ezta verziót. Ha ez a verzió késõbb nem igazolódik be, akkor a helyszínentalálható más nyomok észlelése esetleg lehetetlenné válik, mert nem állnakrendelkezésre rögzített adatok.

A tárgyilagosság azonban nem zárja ki a céltudatosságot, a szemleadataiból megállapított tényekbõl logikusan következõ nyomok, elváltozásokutáni kutatást. Sõt a szemle megállapításából következõ valamennyi verziót,éppen a tárgyilagosság érdekében szükséges megvizsgálni úgy, hogymilyen további nyomokban, a tárgyak milyen ismérveiben, meghatározottösszefüggéseiben tükrözõdhetnek vissza a feltételezett események. Ezennyomok és tárgyak felkutatása, feltárhatósága ezután a verzió mellett, vagyhiányuk a felállítot t verzió ellen szólnak.

3.) a szemle részletessége és teljessége

Ez azt jelenti, hogy nem az a jó szemle, amely során az egészhelyszínt és minden egyes tárgyat egyforma gondossággal és mindenrészletében megvizsgálunk és rögzítünk, hanem az, ahol valamennyi az ügyszempontjából jelentõs (releváns) részlet képzi a szemle tárgyát.

15.


Általánosítva ezek a következõk lehetnek:

• az általános állapot;

• az esemény következtében a helyszín állapotában és a tárgyakelhelyezkedésében létrejött változások;

• az emberi közremûködés nyomai (pl. lakatlevágás);

• tárgyi bizonyítékként szereplõ tárgyak (pl. átkötés, túlbiztosítás,megpatkolt biztosíték)

• holttest;

• a tûzfészek, vagy tûzfészkek helyei, egymáshoz való viszonyuk,a közöttük lévõ kapcsolat (tûzterjedési hidak) megléte, vagyhiánya.

• a tûz terjedésében szerepet játszó, a rendeltetésszerû használattal az ott lévõ tevékenységgel, vagy az ott élõk, dolgozók életmódjával, tevékenységével összeegyeztethetõ éghetõ anyagok és az ettõl eltérõ éghetõ anyagok leírása;

• környezet (veszélyeztetés);

• tûzterjedésre utaló nyomok.

A szelektálásra azért van szükség, mert ha mindenre azonos figyelmetfordítunk és mindent azonos részletességgel rögzítünk, akkor az ügy szem-pontjából jelentõs körülmények elveszhetnek a részletek tengerében.

A teljesség érdekében fel kell készülnünk arra, hogy a tûzeset miatta szemle tárgyai megváltoztak, nehezebben ismerhetõk fel és hozhatókösszefüggésbe az eseményekkel. Esetleg az égési folyamat következtébenteljesen megsemmisültek.

A szemle kellõen részletes végrehajtásában segítséget nyújthat aszakmai tapasztalat is, ám mindenképpen veszélyes csak rutinból dolgozni.

44.. AA sszzeemmllee vvééggrreehhaajjttáássáánnaakk mmóóddsszzeerreeii

A szemle végrehajtásának többféle elméleti módszere ismert, amelyeka gyakorlatban gyakran átfedéseket tartalmaznak. Csoportosításukat amódszer alaptípusa és az alkalmazásuk alapján célszerû elvégezni.

16.


II.. AA tteerrüülleettffeelloosszzttáássii mmóóddsszzeerreekk

I/1. A spirális módszer lényege az, hogy a megszemlélendõ területetvalamilyen elõre meghatározott pontból kiindulva spirálvonal alakjánakmegfelelõ haladási irány szerint vesszük szemügyre.

A középpontból kifelé haladó spirálforma, akkor javasolt, ha a helyszínnem túl nagy és könnyen áttekinthetõ. Hátránya, hogy a középpontban elhe-lyezkedõ nagyszámú nyom figyelmetlenség, vagy nem megfelelõ magatartásmiatt könnyebben megsérülhet, mintha kívülrõl befelé haladva kerülnevizsgálatra.

A szélektõl befelé haladó spirál mentén akkor célszerû végrehajtani aszemlét, ha igen nagy kiterjedésû a terület és nem ismeretes az eseményközéppontja. Elõnye, hogy áttekinthetetlen terepen is lehetõség nyílik azégésnyomok gyors feltárására.

I/2. A szektoros módszer a nagyobb kiterjedésû nyílt területeknélalkalmazható (pl. erdõtüzek). Lényege, hogy a nagy területeket a rajtuk lévõtermészetes határok figyelembevételével szemléljük meg. Például, elkülönítvefolytatjuk le a lakóépület, az udvar, a melléképületek és a kert szemléjét.

A szektoros területfelosztási módszer elõkészítése.

Ha pedig a terület egynemû (rét, mezõ erdõ), akkor természeteshatárokkal (utak, ösvények, patak) részekre osztjuk. Ha ilyen határok nincsenekakkor a területet 50-100 méter oldalhosszúságú négyzetekre, téglalapokraosztjuk, és e részeket egymás után vetjük szemle alá. Erdõterületeknél atûzoltóságok rendelkezésére áll az ÁESZ által az Országos Erdõtûzvédelmi

17.


Terv mellékleteként készített térképállomány, ami az erdõtagok feltüntetésévelsegítheti a tulajdonosok beazonosítását. A tûz területének pontosbehatárolását, a leégett terület határán felvett sarok és töréspontok GPSkoordinátáinak felvételével nagyon pontosan el lehet végezni. Ez a módszeralkalmas a fontosabb szabadtéri objektumok helyzetének pontos jelölésére is.

I/3. A diagonális módszer az egynemû, nagyobb területek átvizsgálásimódszereként hasznos. Lényege, hogy a résztvevõk (legalább 2 fõ) határtólhatárig kutatnak oly módon, hogy útjaik egy meghatározó ponton keresztezikegymást. Akkor célszerû alkalmazni, ha a helyszínen alig észlelhetõ nyomokután kutatunk. A diagonális kutatás során a tárgyi bizonyítékokat számtáblával,vagy egyéb egyezményes jellel kell megjelölni a részletes vizsgálat számára.

A területfelosztási módszerek elsõsorban a szemle statikus szakaszábanalkalmazhatóak, de adott esetben a dinamikus szakasz is végrehajthatóvalamelyik fajtájuk szerint. Elõnye, hogy precíz végrehajtásával a teljeshelyszín vizsgálatra kerül.

IIII.. HHeellyyzzeettffüüggggõõ,, eeggyyéénnii ssttrraattééggiiaa sszzeerriinntt kkiiaallaakkííttootttt mmóóddsszzeerreekk ((sszzuubbjjeekkttíívvmmóóddsszzeerreekk))

Ezen módszerek alapgondolata, hogy a helyszíni szemlét nemmechanikusan, valamely elõre meghatározott haladási irány egymás-utániságával, hanem a szituációból adódó logikai összefüggések szerintvégezzük.

II/1. A gondolati rekonstrukció módszere, az esemény gondolatbelilejátszásán alapuló szemlemódszer. Lényege, hogy a statikus szakasz megál-lapításai alapján már kialakítható egy, vagy több tûzkeletkezési verzió, amelyaz égési folyamat materiális nyomainak felkutatását teszi lehetõvé oly módon,hogy a gondolatilag modellezett tûzkeletkezési- és terjedési körülményeket ahelyszínre vetítjük.

Ennek során meg lehet határozni, hogy hol, milyen égésnyomokatkell találni, ha a kialakított verzió helyes volt. Ha a dinamikus szakaszbanaz elõre meghatározottakon kívül elõkerülnek egyéb nyomok, elváltozások isfelmerül a dilemma, hogy ezek szükségszerûen más tûzkeletkezési és terjedésikörülményekre utalnak-e, esetleg az esemény nem az általunk elképzeltmódon zajlott le.

II/2. Az információs lánc módszerének a lényege az a felismerés,hogy a helyszín bizonyos elemei között szoros logikai összefüggés áll fenn.

18.


E módszer magyarázatát adó példa:A szemle statikus úszakaszában megállapítjuk, hogy a helyiség

tetõszerkezete teljes mértékben megsemmisült. A helyiség padlójának teljesalapterületén, 10-20 cm-es vastagságban a falról lehulló vakolt, a tetõszerkezetmegégett maradványai, cserépdarabok, elektromos berendezési tárgyakfémvázai láthatóak. A helyiség jobb oldalán található egy kb. 4x2 méterterületû válaszfal. Ennek középsõ részén azt tapasztaljuk, hogy itt volt alegnagyobb a vakolat leválása, mivel a falon egy O és több szabálytalanalakú hõtükröt látunk. Megállapítjuk, hogy a helyiségen belül it t volt alegnagyobb a hõterhelés. A dinamikus szakaszt, ezen terület padlóburko-latának vizsgálatára terjesztjük ki. A faltörmelékek, összeégett anyagokeltávolítása után feltárjuk a linóleum anyagú padló kb. 3x3 méteresszakaszát. Megállapítjuk, hogy a linóleumpadló, egy a faltól 0,5 méterretalálható, kb. 40x60 cm-es ovális alakú területet kivéve teljesen sértetlen.Ezen az ovális alakú területen a linóleumpadló, a szélektõl a középpontirányába haladva egyre nagyobb mértékben károsodott a tûz során.A középsõ részen, egy tyúktojás nagyságú területen a linóleum hiányzik,nagy valószínûség szerint ez a darab az égés során megsemmisült. Mivela tûz elsõsorban felfelé terjed, így a padlón lévõ égésnyomok - ha vannak -megmutathatják a tûz keletkezési helyét. A mennyezet betonból készült, aminem éghetõ. A linóleumpadlón észlelhetõ elváltozás függõleges, és meny-nyezeti vetületének környezetében, semmilyen éghetõ, esetleg égve csepegõanyag nem volt azonosítható. Így kizárjuk annak lehetõségét, hogy valamifelülrõl leesett, lehullott, vagy levált és ebbõl adódik a linóleumpadlón feltártelváltozás. Égéselméleti ismereteink segítségével megállapítjuk, hogy itt volta tûz keletkezési helye.

A tûzvizsgálat nyomfeltáró szakasza részben a szubjektív módszerekfelhasználásával történik. Ezért fontos, hogy a tûzhelyszínelést olyan személyvégezze - vagy az olyan személy bevonásával történjen -, aki széleskörûelméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a tûzoltói munka területén.Csak így várható el a tûzvizsgálótól, hogy „lásson, ne csak nézzen ahelyszínen“!

19.


55.. AAzz öösssszzkkéépprrööggzzííttõõ ((ssttaattiikkuuss)) sszzaakkaasszz ffeellaaddaattaaii

A statikus szakaszban a helyszín összképének rögzítése történik. Azösszképrögzítés jellegébõl adódik, hogy a helyszínen lévõ dolgok és jelen-ségek nyugalmi állapotban képezik a szemle tárgyát. Az összképrögzítési céla lehetõ legkevesebb mozgással, a helyszín minimális megváltoztatásávalérendõ el.

A statikus szakaszban a szemle legtöbbször valójában csak szemügyrevételt jelent. A vizsgáló elsõsorban vizuálisan érzékeli a tûz nyomait, ahelyszín lényeges körülményeit. Ha azonban más érzékszervekkel érzékelhetõjellegzetességet tapasztal (pl. benzinszag) azt megfelelõ formában(jegyzõkönyv) szintén rögzíteni kell.

A szemle statikus szakaszában csak olyan eszközöket, eljárásokatszabad alkalmazni, melyek a helyszín eredeti állapotát (a dolgok statikusállapotát) nem változtatják meg. Ezekben az esetekben a fényképezés,vidofilm készítés jöhet számításba.

A statikus szakaszában a nem látható (látens), de más érzék-szervekkel vagy eszközökkel észlelhetõ nyomok, elváltozások még nemjelentkeznek. Ha azonban alaposan feltételezhetõ ezek jelenléte és akörülmények felkutatásához, felismeréséhez különleges szakértelem szükséges,a tûzvizsgáló joga és kötelessége szaktanácsadók (szakértõk) igénybevétele.Ez a létesítményt képviselõ, kellõ szaktudással rendelkezõ személy is lehet.Ha a vizsgálat során független szakértõ kirendelése nélkülözhetetlen, akkorlehetõség van arra is, hogy a szemlét - a helyszín biztosítása mellett -addig felfüggesszük, amíg szakértõ a helyszínre érkezik.

Általánosan elfogadott vélemény, hogy a helyszíni szemle-jegyzõkönyvben a helyszínen talált minden releváns dolgot és jelenséget,amit közvetlenül észlelnek, tárgyilagosan kell rögzíteni. Ide felvetésekkövetkeztetések nem kerülhetnek. Az elmélet és a gyakorlat azonbanszámtalanszor bebizonyította, hogy minden olyan helyszíni állapot, amiegy-egy emberi tevékenység (pl. dohányzás, tûzveszélyes tevékenység,szándékos tûzokozás…stb.) következménye, egyben az ott talált, tárgyiasultemberi magatartások visszatükrözõdése is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy azilyen helyszíneken az objektív helyzet, szubjektumok tevékenységénekeredményei. Éppen ezért az objektív helyzet észlelése a képzetnek és akülönbözõ gondolati mûveleteknek is szerepet kell játszaniuk az ok-okozatlogikai láncolatának felismerése, feltárása érdekében.

20.


Az ilyen helyszíneken lehetséges -sõt sok esetben szükséges- a helyszínobjektív állapotának rögzítése mellett hipotézisek, következtetések rögzítése is.Természetesen ezeket célszerû az objektivitás biztosítása érdekében aszemlejegyzõkönyvtõl függetlenül rögzíteni. Erre legalkalmasabb forma atûzvizsgáló külön jelentése, vagy a 12-13. oldali adatlap használata.

Az összképrögzítõ szakasz feladata tehát több annál, mintsemmanuális tevékenységek sorozata legyen.

66.. AA nnyyoommkkeerreessõõ ((ddiinnaammiikkuuss)) sszzaakkaasszz ffeellaaddaattaaii

A dinamikus szakaszban fel kell kutatni, meg kell vizsgálni ésmegfelelõ módon dokumentálni kell a helyszínen található valamennyi olyandolgot, jelenséget, elváltozást, bizonyítékot, amely a tûz keletkezésének,terjedésének ok-okozati összefüggésével kapcsolatban jelentõsséggel(relevanciával) bír, és támpontot nyújthat az eseményért felelõs személyekfelderítéséhez, továbbá tárgyi bizonyítékot képezhet.

A nyomkeresõ szakasz végrehajtása során is figyelemmel kell lenniarra az elvre, hogy a dolgokat, jelenségeket itt a környezetükkel összefüg-gésben kell vizsgálni, azonban ezek eredeti helyzetükrõl már elmozdíthatóak.

A dinamikus szakasz egyes részcselekményeit az alkalmazotttechnikai eszközöket és módszereket, a megvizsgálandó tárgy és a nyomokegyedi sajátosságai határozzák meg. Ezen elvekre tekintettel tehát mindenegyes szemletárgy vizsgálata elhelyezkedésének és külalakjának alaposszemügyre vételezésével és a megállapítottak feljegyzésével kezdõdik.

A tûz által hagyott nyomok azonosítása

• Az égésnyomok különbözõ megjelenési formáinak (elszenesedésektorzulások, olvadások, színváltozások, füst és koromlerakódás, szerkezet összeomlás…stb) vizsgálata.

• Határoló területek és vonalak feltárása: a füsttel, hõvel és tûzzel károsított és a nem, vagy csak kevésbe károsított területek között.

• Felületi hatások vizsgálata: - milyen az anyag fajlagos felülete?(durvább felületû anyag jobban ég, mint az azonos szilárd éghetõ anyag sima felületû változata) -különbözõ felületborítások(festés, tapéta, lambéria, vakolat) vizsgálata.

21.


• Anyagveszteségek: segítik a tûzfészek meghatározását, a tûz terjedésének ok-okozati összefüggéseit.

• FFIIGGYYEELLEEMM:: NNeemm mmiinnddiigg ootttt aa lleeggnnaaggyyoobbbb aazz aannyyaaggvveesszztteesséégg,, aahhooll aa ttûûzz kkeelleettkkeezzeetttt!!!!!!

• Az ügyfél és tanú meghallgatásoknál, ezért lényeges tisztázni az égett területen tárolt és beépített éghetõ anyagok mennyi-ségét, minõségét, lokális elhelyezkedését is.

• Égésnyomok megjelenési formái tárgyakon, épületeken.(Bõvebben lásd: „A tûzvizsgálat alapjai“ címû könyv IV. fejezet.)

• Tûzmintázatok, tûzlenyomatok (lásd: 1-es számú melléklet)

A dinamikus szakaszban nemcsak az összképrögzítéskor észlelt, azeseménnyel nyilvánvalóan összefüggésben álló nyomok vizsgálatára kerül sor,hanem elméletileg minden tárgyat, jelenséget a szemle körébe kell vonni azeseményhez való viszonyának tisztázása érdekében. A vizsgáló a tárgyakat,nyomokat, elváltozásokat, az észlelést a logikus gondolkodással összekap-csolva kutatja fel és vizsgálja abból a szempontból, hogy azok milyenkapcsolatban lehetnek a tûzzel, milyen változásokat kellett szükségszerûenelszenvedniük, és ha ez a szükségszerû következmény elmaradt, vizsgálniakell annak okát.

A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és vizsgálata

Felkutatás:A tûzvizsgálat során a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásában nagysegítséget nyújtanak a különbözõ technikai eszközök.

Erre a célra szolgálnak:

a) a különbözõ megvilágító eszközök, tükrözõ és reflektáló felületek;

b) a megfigyelés eszközeként a különbözõ színszûrõk, nagyítók;d) a hétköznapi életben is használt kézi szerszámok: lapát,

gereblye, vasvilla, balta, feszítõvas, bicska, csípõfogó, laposfogó,csavarhúzó, fûrész stb.;

e) a tûzoltó-technikai felszerelések, eszközök: kapacs, bontóbalta, láncfûrész, feszítõ-vágó berendezés;

c) speciális kutató eszközök: hõkamera, tûzfészekkutató kutya UV-lámpa, fémdetektor.

22.


Ajánlás néhány nyomfajta, tárgy és anyagmaradvány felkutatásához

a) A szagnyomok (pl. éghetõ folyadékok kipárolgása) mikroméretû anyagokanyagmaradványok. A helyszínen nem láthatók, és mert nem szándé-kosan keletkeznek, szándékosan nem is semmisíthetõek meg.Éppen ezért szükséges, hogy a szagnyomok felkutatása a szemlenyomkeresõ szakaszának elsõ mozzanataként történjen. A szagnyomokrendkívül érzékenyek a környezeti (elsõsorban a klimatikus és kémiai)hatásokra.

b) A cigaretta maradványok alapján megállapítható a fajta. A cigarettavég (csikk) méretébõl és az elnyomás módjából következtetni lehet a dohányzási szokásokra is.

c) Az üvegcserepek vizsgálatából megállapítható, hogy a tûz keletkezése elõtt, vagy az égési folyamat során jött-e létre az elváltozás. Az üveg-cserép színe, alakja, mérete, vastagsága alapján következtetni lehet a makroméretû anyagmaradvány valós származási helyére (pl. ablaküveg (síküveg), ún. „molotov-koktél“-ként használt üvegpalack (öblös üveg), prizma, stb.).

d) Bûncselekmény gyanúja esetén célszerû vizsgálat tárgyává tennimindazon eszközt és tárgyat, amelyet a tettes a bûncselekmény elkövetésekor felhasználhatott (pl. kézi szerszámok, alkalmi feszítõesz-közök) vagy amelyeket az elkövetõ elveszített, eldobott (gyufa, gomb öngyújtó, ruhafoszlány).

Rögzítés:

Bizonyos tûzkeletkezési okok (pl. öngyulladás, szándékos tûzokozás)eredményes felderítésének feltétele a megfelelõ mintagyûjtés a helyszínrõl.A helyszínrõl begyûjtött anyagok csak nyomokban (10-6 grammnyi éghetõfolyadék még nagy biztonsággal kimutatható) tartalmazzák azokat azanyagokat, amelyek okozói lehetnek a tûznek.

A megfelelõ begyûjtés és a szakszerû csomagolás alapvetõ a nyomokmegõrzéséhez és vizsgálhatóságához. A laboratóriumba küldött anyagok igenváltozatosak: elszenesedett fadarabok, bútortörmelékek, papírfoszlányok,textília, talajmaradványok, stb. amelyek tartalmazzák a szerves oldószerekmaradványait, vagy olyan anyagtulajdonságokat, amelyek szerepet játszhattaka tûzkeletkezésben. A helyszínen olyan csomagolóeszközt kell választani,amely megõrzi az anyagminták jellemzõ szennyezéseit. Ilyenek lehetnek a zártfémdobozok, jól zárható üvegedények, speciális zárható mûanyagzacskók.Nem alkalmasak illékony anyagokat tartalmazó tárgyak csomagolására aporózus, lyukacsos anyagok, csomagolópapírok, textilzsákok.

23.


A mintavételezés során biztosítani kell a tárgyi bizonyítási eszköz olyanleírását (lefényképezését stb.) és megjelölését (egyezményes jelek), amelybõlaz eljárás bármely szakaszában megállapítható annak eredeti helye, helyzeteés állapota, a vételezéskor alkalmazott eszközök és módszerek.

Vizsgálat:

A tárgyi bizonyítási eszköz információtartalmát az eljáró hatósági tagjaisok esetben szakmai és egyéb tapasztalataikra támaszkodva képesek, sajátmaguk közvetlenül, vagy szemle tartása folyamán megismerni. Máskor viszontehhez szakértõt kell igénybe venniük.

A szakértõ a vizsgálatot egyes esetben megszemlélés, mintákkal ésmegelõzõ tapasztalatokkal való egybevetés alapján, esetleg viszonylagegyszerû mérõeszközök, optikai megvilágító és nagyító eszközök alkalmazá-sával el tudja végezni. A tárgyak ember számára egyébként nem észlelhetõtulajdonságainak kimutatásához többnyire közvetlenül észlelõ, mérõ ésjelrendszerbe átalakító mûszereket vesz igénybe. Ezek segítségévelfeltárhatóak olyan mennyiségi és minõségi tulajdonságok, amelyek a moderneszközök nélkül nem lennének lehetségesek, megismerhetõek.

A tárgyi bizonyítási eszközök vizsgálata útján megállapíthatókörülmények a bizonyítás tárgyának bármely tényére, adatára vonatkozhatnak.A múltban lejátszódó esemény (tûz) megismerése mindig a jelenben lévõtárgyi és tudati nyomokból indul el, hogy visszafelé követve az ok-okozatiláncot eljusson az õket kiváltó elõzményekhez.

Ezek tisztázása a következõ kérdésekre keresett válaszok által lehetséges:

a.) mi a vizsgált jelenségnek (tûz) az oka;b.) bizonyos megállapított tények hogyan helyezkednek el az

ok- okozati kapcsolatban (pl. megállapított elektromos hibaokozta-e a tüzet, vagy éppen ellenkezõleg, a zárlat jött létre atûz következtében

c.) milyen behatás következménye az adott elváltozás (pl. elektromosvezeték kettéválása vágás, kopás, vagy szakadás útján)

d.) az adott tárgy alkalmas-e bizonyos meghatározott következményeknyek elõidézésére (alkalmas-e tûz elõidézésére és táplálására)

e.) az esemény bekövetkezéséhez nem járultak-e hozzá az ún. együtt ható okok. (pl. a lakó ittas állapotban volt, amikor azágyban cigarettára gyújtott. A lakó bódult állapotában elaludt,miközben az égõ cigaretta meggyújtotta az ágynemût.)

24.


A tárgyi bizonyítási eszközök vizsgálatánál azonban nem mindig halada megismerés útja, az okozattól az ok felé. A mûszaki jellegû vizsgálatok egyrészében pl. éppen azt kell tisztázni, hogy egy törött alkatrész, tartály hibája(megrepedése, robbanása) az esemény oka vagy következménye volt-e.

77.. AA sszzeemmllee eerreeddmméénnyyéénneekk rrööggzzííttééssee

A rögzítési módok közé soroljuk:

• a leírást,

• a lerajzolást,

• a fényképezést

• egyéb rögzítési eljárásokat (audio- (hang) és videó (kép és hang) felvételek; mintavétel; lefoglalás)

A leírás (jegyzõkönyv helyszíni szemlérõl)

A tûzvizsgálatra vonatkozó hatályos jogszabály alapján a helyszíniszemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni. (ÖTM rendelet 9. § (2) bekezdés:„..A készített szemle jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell…“) A helyszíni szemlejegyzõkönyve rögzíti, és eljárásjogilag dokumentálja azokat a megállapításokat,amelyeket a tûzvizsgáló, a helyszínelõ, vagy a szemlebizottság (az ügyfél,és a hatósági tanú(k) a helyszíni szemle során közvetlenül, illetve amegfelelõ technikai eszközök segítségével észlelt(ek).

A szemlejegyzõkönyv a tûzvizsgálat folyamatában átfogóan bemutatjaa tûz helyszínét, következményeit és a tûzvizsgáló által alkalmazott eljárásokat,módszereket.

A jegyzõkönyvvel és mellékleteivel alapvetõ követelmény, hogy azokalapján a helyszín állapotát szükség esetén bármikor rekonstruálni lehessen.

A szemlejegyzõkönyvben a következõ alaki kellékeket kell feltüntetni:a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy tárgyát és az ügyirat-

számot,

b) a jegyzõkönyv készítésének helyét és idõpontját,

c) a szemlén részt vevõ személy(ek) (ügyfél, hatósági tanú) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, eljárásjogi helyzetét és elérési lehetõségét,

25.


d) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

e) a szemle során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat,

f) a szemlén részt vevõ személy(ek) (ügyfél, hatósági tanú), illetveaz eljárási képességgel nem rendelkezõ személy képviselõje, azeljáró ügyintézõ és a jegyzõkönyvvezetõ oldalankénti aláírását.

A szemlejegyzõkönyv tartalmi kellékei:

a) a vizsgálat szempontjából lényeges tényezõk leírása,

b) a feltárt adatok, bizonyítékok felsorolása,

c) a szükség szerinti mintavételezés helyét, körülményeit,

d) a lefoglalt bizonyítékok megnevezése.

Ezek alapján elmondható, hogy lényegében a jegyzõkönyv készítésérevonatkozó elõírások két követelményt rögzítenek:

Az egyik az, hogy a jegyzõkönyv a szemle végrehatásának tényétés a végrehajtás módját úgy tartalmazza, hogy abból utólag meg lehessenállapítani, vajon az eljárás a törvényi elõírásoknak megfelel-e.

A másik követelmény pedig a szemle tárgyának -a szemle soránészlelt jelenségeknek, tényeknek- és eredményének részletes és pontosrögzítése. Így bárki, aki késõbb elolvassa, képet alkothat a szemle tárgyárólés annak az eljárás szempontjából releváns részeirõl, a megszemléltkörülményekrõl anélkül, hogy azokat más forrásból ismerné.

A jegyzõkönyv megírásánál rendkívül fontos a tárgyilagosság.A jegyzõkönyv célja nem a meggyõzés, hanem a tárgyszerûség, ezért alehetséges tûz keletkezési okot (okokat) bizonyító tényeken túl, tartalmazniakell az ennek ellentmondó tényeket, „negatív jelenségeket“ is.

Szükséges jegyzõkönyvbe foglalni a szemle idején fennállott idõjárási,látási viszonyokat is, mert ezek alapján -a feltárt nyomok és az idõjárási,látási viszonyok kapcsolatából- esetleg következtetni lehet az eseményidõpontjára, valamint a negatív jelenségek okára (pl. rossz megvilágításesetén a tárgy színe, eltérhet a normál megvilágításnál megfigyelt színétõl).

26.


A helyszínrajz

A helyszíni szemlérõl még a legnagyobb gondossággal készítettjegyzõkönyv sem elegendõ önmagában a szemle eredményeinek rögzítésére.Nem lehet ugyanis a legrészletesebb leírással sem a bûncselekményhelyszínét teljesen szemléletessé tenni. A leírások szemléltetését, jobbmegértését - a fényképezésen kívül - vázlatok, rajzok segíthetik elõ. A rajzok,vázlatok alapján a fényképek tartalma is megfelelõen értékelhetõ.

A helyszínrajz fajtái:

Általános (tájékoztató) helyszínrajzot kell készíteni minden olyan esetben,amikor a tûz keletkezési körülményeivel összefüggésbe hozható a helyszíntovábbi környezet, vagy a helyszín adottsága valamilyen vonatkozásbanjelentõs lehet. Az ilyen rajzok elkészítéséhez felhasználhatók a helyi, terület,vagy közösségi térképek. A helyszínrajzon fel kell tüntetni a fényképezésipontok helyét római számokkal és a fényképfelvételek irányát is.

Részletes helyszínrajz a tûz helyszínét a környezettõl elszigeteltenábrázolja. A helyszínrajból ki kell tûnnie a helyszín minden jelentõs objektumának,az objektumok helyzetének, a tûzzel kapcsolatos nyomoknak, a tárgyibizonyítékok megtalálási helyének.

A csomóponti helyszínrajz a helyszín egy fontosabb részének, jelentõsebbkörülményének kiemelését célozza. Olyan esetben kell készíteni, amikor atûznyomai, vagy a tûz keletkezésével összefüggõ tárgyak és ezek helyzetenem ábrázolható méretarányosan a helyszínrajzon.

A tûz helyszín rögzítése történhet aallaapprraajjzzzzaall,, mmeettsszzeetttteell,, vvaaggyy kkiitteerríítteettttvváázzllaattrraajjzzzzaall..

Az alaprajz egy vagy több helyiség alapjáról készült rajz. Vízszinteskeresztmetszetben mutatja a területet, a falak ajtók, a berendezési tárgyakhelyét és a nyomok, elváltozások, tárgyi bizonyítékok elhelyezkedését. (lásd.1-es számú rajz)

27.


1-es számú rajz: Egy lakás alaprajza

Metszet névvel jelöljük az építmények, épületek, helyiségek függõlegeskeresztmetszetét. Ebben az ábrázolási módban jobban láthatóak az épületekbenbelül elhelyezkedõ közmû (víz, gáz, elektromos) vezetékek, szellõzõ rendszerek,légaknák.

A kiterített vázlatrajz az alaprajzot, a helyiség valamennyi belsõfalsíkjának vetületét és a mennyezet vízszintes keresztmetszetét tartalmazza.A tûzvizsgálati gyakorlatban ez a legtöbb információt hordozó rajz. Hiszentartalmazza: -a helyiség padlóján, falain és a mennyezeten látható különbözõégésnyomokat, tûzmintázatokat, elváltozásokat, demarkációs (határoló)vonalakat, azok formáját, térbeli elhelyezkedését, -a helyiség valamennyinyílászáróját, az azokon található elváltozásokat -a tûz keletkezési helyét, -a mintavételi helyeket; -továbbá a helyiségrõl készített fényképfelvételekhelyeit, illetve azok irányát. (lásd. 2-es számú rajz, a helyszínen történõegyszerû elkészítés érdekében fekete-fehér formátumban)

28.


2-es számú rajz: Egy helyiség kiterített vázlatrajza

A rajzkészítés irányelvei:

a.) Zárt helyszíneken, vagyis egyes lakások, épületrészek ábrázolá-sakor általában elegendõ az alaprajz, azonban, ha a tûz jellegemiatt a berendezési tárgyak, nyomok, térbeli elhelyezkedésénekjelentõsége van, metszeteket, illetve kiterített vázlatrajzot iskészíteni kell.

b.) Nyílt helyszíneken viszont leggyakrabban környezeti rajzot kell készíteni, amelyhez a fontosabb részek kinagyított vázlata csatlakozik.

A fényképezés:

A fényképfelvételen tárgyilagosan és szemléletesen tükrözõdnek a tûzhelyszínének viszonyai. Elkészítésük nincs közvetlen hatással a nyomok,tárgyak feltárására. Néha a fényképfelvétel az egyetlen lehetséges eszköz atûz helyszínén feltárt nyomok egyedi sajátosságainak rögzítésére.

29.


Ilyen például, ha egy nagy terjedelmû tárgyat, amelyen a nyomokhátra maradtak nem lehet elszállítani, vagy egy épület szerkezeti elemét nemlehet megbontani.

A felvétel mindazt rögzíti, ami a gép látóterébe esett, így lehetõségetnyújt a szemletárgyak késõbbi, többször megismételhetõ vizsgálatára,megtekintésére. Ezáltal olyan részletek is megismerhetõvé válhatnak, amelyeka szemle során elkerülték a figyelmet, vagy a szemle során még nemlátszottak lényegesnek, de a vizsgálat késõbbi adataival összevetve azzáváltak.

További elõny a szemléletesség és közérthetõség, a rögzítés gyor-sasága és az egyszerûség. Jó szolgálatot tesznek a fényképek, ha azeljárás késõbbi szakaszában rekonstruálni kell a tûz helyszínét.

A fényképek alapján késõbb is megmérhetõ bizonyos tárgyak egymásközötti távolsága, vagy terepszakaszok méretei.

Fényképfelvétel minden olyan esetben szükséges, ha a szemletárgyrögzítése a maga egészében vagy részleteiben csak ezzel a módszerreloldható meg biztonságosan. (Nem szabad spórolni a fényképfelvételekkészítésével. Célszerû a helyszínen minél több fényképet készíteni, mindenterületrõl több nézõpontból is. Mindent fényképezzünk le, mert elõre nemlehet tudni, hogy melyik részlet válhat fontossá a vizsgálat során.)

A fényképmellékletekben a következõ felvételeket célszerû elhelyezni:

• Környezeti kép: a helyszín távolabbi képe, a tágabb környezetetábrázolja. Általános képet ad a kárhely környezetérõl, a környe-zetben lévõ tárgyak, építmények elhelyezkedésérõl.

• Általános fényképek: magát a helyszínt, esetleg annak közvetlenkörnyezetét foglalják magukba, és áttekintést adnak a kárhelyviszonyairól. Tükrözik a helyszín jellegét, általános elrendezésétés sajátosságait.

• Központi fénykép: az esemény központját ábrázolja, azt a helyet, amely a tûz keletkezése, vagy terjedése szempontjábóldöntõ jelentõségû.

• Részletfénykép: a helyszín valamely fontos részét rögzíti úgy, hogy a képen a felvétel tárgyának legkisebb elváltozása is felismerhetõ legyen. A részletfényképek elsõsorban a következtetések és a bizonyításszempontjából fontos részeket tartalmazzák.

30.


Környezeti fénykép

A tûzvizsgálat statikus szakaszában készített központi kép.

31.


A tûzvizsgálat dinamikus szakaszában készített központi kép

A tûzvizsgálat dinamikus szakaszában készült részlet fényképek (a dinamikus szakasz eredménye)

32.


Egyéb rögzítési eljárások:

A hangfelvétel a jegyzõkönyv alaki és tartalmi kellékeinél felsoroltakatés az eljáró ügyintézõ nevét tartalmazza. A hangfelvételt tartalmazó hanghor-dozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséiga fent hivatkozott alaki és tartalmi kellékeknek megfelelõ tartalmújegyzõkönyvet kell készíteni.

A film és videó felvétel számos elõnyös tulajdonsága révén emeli azeljárás színvonalát. A hagyományos rögzítési módokkal szemben elõnye,hogy vele optimális eredmény érhetõ el, ugyanis olyan hûséggel reprodukáljaa megismerni kívánt eseményt, vagy állapotot, amelyre sem a jegyzõkönyv,sem a fényképfelvételek és rajzok, sem a vallomások, vagy a hangfelvételönmagában vagy akár kombinálva sem képesek. (Nagyon nagy segítségetjelenthet a tûzvizsgáló számára a tûzoltás közben készített videó ésfényképfelvételek megtekintése is. Szerencsére ilyenek egyre gyakrabbankészülnek.)

Eredetben lehet rögzíteni minden olyan tárgyi bizonyítékot, melynekmérete, állaga és halmazállapota a sérülésmentes elszállítást és tartóstárolást lehetõvé teszi.

Az eredetben rögzítés mintavétel útján is megvalósítható, ha a mintaalkalmas arra, hogy a tárgyi bizonyítékok minden jellegzetességét prezentálja.

Az eredetben rögzítés jogi eszköze a lefoglalás. Ennél elsõdlegeskövetelmény a nyomok változatlanságának biztosítása, ami elsõsorban anyomhordozók szakszerû csomagolásával valósítható meg.

33.


88.. AA hheellyysszzíínnii sszzeemmllee bbeeffeejjeezzééssee,, éérrttéékkeellééssee

A helyszíni szemle akkor tekinthetõ befejezet tnek, ha a tûzvizsgálómeggyõzõdöt t arról, hogy semmi sem kerülte el a figyelmét, valamennyinyomot, elváltozást, tárgyi bizonyítékot felkutatot t, összegyûjtöt t és szak-szerûen rögzít tetet t. Ennek alapján képes értékelni az eredményeket.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy a szemle megállapításait a tûzvizsgálónakössze kell foglalnia, másrészt össze kell vetnie a szemlével egyidejûlegvégzett adatgyûjtés megállapításaival.

A szemle befejezõ szakaszában nyílik lehetõség arra, hogy az ügyfélmegállapíthassa a hiányzó tárgyakat, értékeket, esetleg az elkövetõ általhátrahagyott tárgyakat.

Általános irányelvként formális befejezésének a szemlejegyzõkönyvelkészítését és a résztvevõkkel való aláírását tekintjük.

A szemle befejezése utáni értékelés alapvetõ módszere a rekonstrukció.A helyszíneknek 3 állapotát különböztethetjük meg:

• a tûz elõtti (eredeti);

• a tûz utáni;

• és a szemle megkezdésekor észlelt állapot.

A tûzvizsgálónak azt az állapotot kell rögzíteni, ami a helyszínreérkezéskor fennáll. Közismert, hogy a lezajlott események jobban megismer-hetõk, ha a helyszín e három állapotát egybevetjük, ezért rekonstrukcióraa helyszín korábbi állapotának megismerése céljából van szükség. Ennekérdekében meg kell hallgatni a változtatást eszközlõ, (beavatkozó tûzoltók,tûzoltásvezetõ, ügyfél, tanú stb.), vagy az eredeti helyszínt jól ismerõszemélyt, mert csak segítségükkel lehetséges a helyszín rekonstruálása.Miután ismerté vált a helyszín három állapota, nincs akadálya, hogy atûzvizsgáló ezek ismeretében vonja le a következtetéseket. Természetesen arekonstrukció egyes részfeladatait a szemle statikus, vagy dinamikusszakaszában, vagy azok elõt t is lehet végezni. A teljes rekonstrukciótcélszerû a dinamikus szakasz után végrehajtani, amikor is a helyszíni szemlemegkezdésekor észlelt állapot rögzítése megtörtént.

34.

VV.. AA sszzeemmééllyyeekkhheezz kkööttöötttt bbiizzoonnyyííttáássii eesszzkköözzöökk


A valóságnak megfelelõ tényállás felderítése érdekében meg kell tenniminden törvényes és célszerû eljárási cselekményt. A tûzvizsgáló nem volttanúja a tûz keletkezésének, így azt közvetlenül nem észlelte. A külvilágbanlejátszódó események azonban nem múlnak el nyomtalanul, változásokatokoznak a környezetük tárgyaiban és az emberek tudatában. Ezeknek afelkutatása, rögzítése, ellenõrzése, analízise és színtézise útján halad amegismerés a tûzvizsgálatban.

Az emberek emlékezetében rögzõdött tények megismerésének legfõbbútja a meghallgatás. A nyilatkozatokból, vallomásokból nyerhetõ információksokrétûek, alkalmasak az események lényegének a feltárására.

11.. TTaannúúvvaalllloommááss

A tanúnak az eljárás során fel lehet tenni minden az ügybentisztázandó tényre vonatkozó kérdést. Ide tartoznak azok a körülmények is,amelyek a különbözõ bizonyítási eszközök beszerzéséhez, értékeléséhezszükségesek.

Fel lehet tenni olyan kérdéseket, amelyek segítségével azt lehettisztázni, hogy õ maga valóban képes-e általában, vagy az adottkörülmények között, a vallomásában elõadott tények helyes észlelésére,emlékezetben tartására, felidézésére és elõadására.

A tanúvallomásnak, mint bizonyítási eszköznek a jelentõsége abbanrejlik, hogy alapjában a tanúnak személyes élménye, közvetlen észlelése van.A tanú saját maga észlelte vagy más forrásból ismerte meg azt akörülményt vagy eseményt, amelynek jelentõsége van az ügy szempontjából.

A vallomás kialakulása bonyolult pszichológiai folyamatok összességénekaz eredménye. Ezek a folyamatok az egyéniség aktív értelmi és érzelmirészvételével mennek végbe. Ezért a vallomás tisztázása érdekében nemcsak olyan kérdéseket kell feltenni, amelyek magukat a vallomásban foglalttényeket érintik, hanem olyanokat is, amelyek a kihallgatandó személyrevonatkoznak. (Természetesen nem szabad olyan kérdéseket feltenni, amelyeka magánélet intim oldalaira vonatkoznak, ha azoknak nincs közük azesemények kialakulásához.)

35.


A tanúvallomás a gyakorlatban nemcsak tényeket, hanem véleménytés következtetéseket is tartalmaz. Bizonyító erejük azonban csak a közölttényeknek, valamint az olyan logikai ítéletnek van, amelyek ténybeli alapjátis meg tudja nevezni a meghallgatott személy.

A tanú következtetéseinek az elmondása fontos taktikai, bizonyíték-értékelési jelentõséggel bír. Következtetni lehet belõlük a tények kifejtésénekhelyességére, és még gyakrabban a vizsgálat szempontjából olyan fontostényekre, amelyekrõl a vallomásban még nem esett szó. Ha a tanúvéleményének elmondását megakadályozzuk, akkor az gátolja a jó kontaktuskialakítását, esetleg sértõ is lehet a tanúra nézve, ami pedig, arra vezethet,hogy végül is nemcsak a véleményét, de a tényekrõl tudomására jutottadatokat sem közli.

A következtetéseket a tényektõl elválasztani a vizsgáló dolga.Ha türelmesen végighallgatja a vallomást, lehetõséget kaphat olyan tényekmegismerésére, tisztázására is, amelyekrõl a meghallgatott másképp nembeszélt volna, és amelyekre vonatkozóan esetleg a vizsgálónak sem jutottvolna eszébe külön kérdést feltenni. Így tehát eltérõ a tanúvallomásban lévõkövetkeztetések értékelése taktikai és bizonyítási szempontból.

22.. ÜÜggyyffééllnnyyiillaattkkoozzaatt

Az ügyfélnyilatkozat jellege szerint a tanúvallomás egy fajtája. Tárgya,kialakulása, értékelése igen közel áll a tanúvallomáshoz. A meghallgatásnakkülönös jelleget kölcsönöz az a tény, hogy az információ forrása olyanszemély, akinek a tûz anyagi, fizikai és erkölcsi kárt okozott, jogát, jogosérdekét, vagy jogi helyzetét a tûzeset sértette, vagy veszélyeztette.

Az ügyfélnek -a tanúktól eltérõen- személyes érdekeltsége is van avizsgálat kimenetelében, gyakran kárának megtérülés mellett erkölcsi elégtételtis vár az eljárástól.

Az ügyfél nyilatkozat értékelésénél figyelembe kell venni személyesérintettségét, érdekeltségét. Mindemellett nem helyes, ha a meghallgatás abizalmatlanság légkörében zajlik. Gondolni kell a „nyomeltüntetés“, „biztosításicsalás“ eseteire és megfelelõen ellenõrizve meg kell erõsíteni, vagy ki kellzárni ezeket a lehetõséget, de a meghallgatás során elsõsorban abból kellkiindulni, hogy az ügyfél természetes szövetségese a tûzvizsgálatnak.Legtöbb esetben maga is szemtanúja volt a tûzesetnek, sok olyan informá-cióval rendelkezik, amelyeket más forrásból rendkívül nehéz, vagy lehetetlenlenne beszerezni. Az ügyfél nemcsak nyilatkozatával, hanem tárgyi bizonyítási

36.


eszközök, iratok rendelkezésre bocsátásával is segíti a vizsgálatot. Gyakranaz ügyfél nélkül lehetetlen lenne a helyszín rekonstruálása.

Az ügyfél erkölcsi és anyagi érdekeltsége, valamint az a súlyosélmény, amit számára a tûzeset jelent, hozzájárulhat nyilatkozata igazság-tartalmának a torzulásához is. E körülmények ismeretében helyes taktikávalmegelõzhetõ a hamis vallomás, kiszûrhetõ a tévedés vagy a túlzás.

A szándékosan okozott tûzesetek nem kis hányadában valamilyentársadalmi (baráti, rokoni, szerelmi, üzleti) kapcsolat, ismeretség van azügyfél és az elkövetõ között. Fontos adatokat tartalmazhat az ügyfélnyilatkozata saját kapcsolatairól még olyankor is, amikor õ maga senkirenem akarja, vagy tudja ráterelni a gyanút.

33.. AA mmeegghhaallllggaattááss ttaakkttiikkáájjaa

A meghallgatást három fõ szakaszra lehet felosztani:

1. a pszichológiai kontaktus megteremtése (elõzetes beszélgetés, adatok felvétele, a jogok és kötelezettségek ismertetése);

2. a meghallgatás teljesítése (a vallomás összefüggõ elõadása, kérdések feltevése)

3. a meghallgatás rögzítése, a jegyzõkönyv tényleges megírása.

A meghallgatás helyes taktikája sosem sablonos, mindig egyedi, vannakazonban olyan általános szabályok is, amelyek minden kihallgatásra érvényesek.

A meghallgatást megelõzi az ahhoz szükséges feltételek biztosítása.Ennek során a vizsgáló tanulmányozza az ügy iratait, meghatározza, hogykit, milyen sorrendben és kérdéskörben hallgat meg, végrehajtja a tanúkelkülönítését. Dönt a meghallgatás helyérõl, idejérõl, gondoskodik a meghall-gatáson részt vevõ személyek megjelenésérõl és a szükséges technikaifeltételek megteremtésérõl, tanulmányozz a meghallgatandó személyegyéniségét.

37.


33..11.. AA ppsszziicchhoollóóggiiaaii kkoonnttaakkttuuss mmeeggtteerreemmttééssee

A tulajdonképpeni meghallgatást mindig megelõzi a kölcsönös bemu-tatkozás utáni kötetlen beszélgetés. Az elõzetes kötetlen beszélgetés elõsegítia kihallgatandó személy idegességének, feszültégének, elfogódottságának,esetleg szégyenérzetének levezetését. Egyben lehetõséget ad a vizsgálónaka meghallgatandó személy jellemének tanulmányozására, a megfelelõhangnem megtalálására.

A kötetlen beszélgetés különösen fontos az elsõ meghallgatás elõtt.A beszélgetés témája a kialakult helyzethez igazodik, rendszerint kiterjed ameghallgatott személy munkájára, érdeklõdési körére, családi helyzetére.

A foglalkozásra, a szakképzettségre, a szabadidõ eltöltésének módjáravonatkozó kérdésekre adott válaszokból pedig, fontos következtetésekre lehetjutni a személy megfigyelõképességére, készségeire, érdeklõdési és barátikörére vonatkozóan.

A beszélgetés módot ad arra is, hogy a vizsgáló megismerje ameghallgatandó személy mûveltségi színvonalát, és a kihallgatás továbbimenetében ennek figyelembevételével fogalmazza meg a kérdéseit.Az elõadásmódból következtetni lehet a vérmérsékletre. Ennek tanulmá-nyozása segíthet a legcélravezetõbb hangnem megválasztásában.

A meghallgatás kezdetén, a személyi adatok felvételekor a tanútól,ügyféltõl, meg kell kérdezni a nevét, a születési idejét és helyét, az anyjanevét, lakóhelyét, továbbá azt hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e.Ezen a kérdésekre akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételtmegtagadja.

A személyi adatok felvétele tovább pontosítja a meghallgatottról azelõzetes, kötetlen beszélgetésen kialakult képet.

A meghallgatás kezdetén, a személyi adatok felvétele és az érdekeltségelfogultság tisztázása után meg kell állapítani, hogy a tanú vallomástételéneknincs-e akadálya. Fel kell figyelni arra is, hogy nincs-e a tanúnak olyan testivagy szellemi fogyatékossága, amely miatt nyilvánvalóan nem várható tõleérdemleges vallomás.

38.


Tisztázni kell, hogy a tanú nincs e birtokában védett adatnak, vagyhivatásbeli titoknak (szolgálati titok, államtitok, ügyvédi titok, üzleti titok, bankititok, lelkész gyóntatási titka stb.) és, hogy titoktartási kötelezettsége alólkapott-e felmentést az arra jogosult szervtõl, vagy személytõl. Fontos közölnünka tanúval, hogy a válaszadást csak azokra a kérdésekre tagadhatja meg,amely a védett adat, hivatásbeli titoktartási kötelezettségét érinti, és csakakkor, ha a titoktartási kötelezettsége alól nem kapott felmentést.

A meghallgatot t tájékoztatása jogairól és figyelmeztetésekötelezettségeirõl szintén a közigazgatási eljárási törvény követelményeinekmegfelelõen történik, de megvalósításába, hangnemébe így is sok taktikaielemet lehet vegyíteni.

Fel kell világosítani a tanút arról, hogy milyen esetekben van jogamegtagadni a vallomástételt. (ha az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója,vagy ha saját magát, vagy hozzátartozóját bûncselekmény elkövetésévelvádolná) A vallomástétel megtagadási lehetõsége nem akadálya a tanú-meghallgatásnak. Vallomást tehet a hozzátartozó, ha úgy véli, hogy tudtárgyilagos lenni és rokoni érzelmei ellenére is hozzá kíván járulni az igazságkiderítéséhez.

Ha a vallomástételnek nincs akadálya, fel kell hívni a tanú figyelmétarra, hogy köteles vallomást tenni és figyelmeztetni kell arra, hogy a hamistanúzást a törvény büntetni rendeli. (Btk. 238. §) El kell magyarázni a tanúnak,hogy hamis tanúzásnak számít nem csak az ügy lényeges körülményeirevonatkozó valótlan vallomás tétele, de a valóságelhallgatása is. Ugyanakkormeg kell nyugtatni, hogy nem bûncselekmény, ha valamit rosszul figyeltmeg, vagy elfelejtett és azért nem felel meg a vallomása a történteknek.Ha a tanú a vallomástételt megtagadhatja, de nem kíván élni ezzel a jogával,akkor is figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.

A törvényben elõírt figyelmezetést különbözõ módon lehet megvalósítani.A vizsgálatot támogatni szándékozó tanúra rossz hatással lehet akötelezettség formális ismertetése. De elmélyítheti a vizsgálóval való éppenkialakult kontaktust, ha az kihangsúlyozza (mintegy elnézést kérve), hogyezzel törvényes kötelességének tesz eleget és fel sem tételezi, hogy fennálla hamis tanúzás veszélye. Ezzel szemben, ha a meghallgatás elõkészítésénélolyan adat merült fel, amelyek azt mutatják, hogy a tanú elfogult az ügyféllelszemben, esetleg az igazmondását is veszélyeztetõ szimpátiát vagy sajnálatot,esetleg ellenszenvet érez iránta, esetleg megkísérelték hamis tanúzásrarábírni, akkor helyénvaló a hivatalos hangnemû figyelmeztetetés, a büntetõjogiszankciók ismertetésével is.

39.


33..22.. AA vvaalllloommááss öösssszzeeffüüggggõõ eellõõaaddáássaa

A vallomás összefüggõ elõadására módot kell adni még a kérdésekfeltevése elõtt, mind a tanúnak, mind a lehetséges gyanúsítottnak. Az össze-függõ elõadás a releváns (jelentõs) tényeknek csupán azt a mozzanatáttartalmazza, amelyekre könnyen vissza tud az adott személy emlékezni. Ezekaz emlékezetében legjobban rögzült képzetekhez tartoznak. Az összefüggõelõadás jelentõsségét adja az is, hogy közben nem érvényesül a kérdésekközvetett vagy közvetlen befolyásoló hatása. A meghallgatott elõadásábansok olyan tény is szerepelhet, amelyeket a vizsgáló nem ismert, nemfeltételezett, és így rá sem kérdezett volna.

Az esetek többségében az összefüggõ elõadás kezdetben,általánosságokban mozog, és nem megfelelõ mélységig világítja meg azeljárás szempontjából fontos körülményeket. Azonban mégsem szabad elsietnia meghallgatás következõ szakaszába való áttérést, és idõ elõtt hozzákezdenia kérdések feltevéséhez. Nemcsak a vallomás tartalma, hanem az elmondásjellege is segít meghatározni a meghallgatás aktív szakaszának a taktikáját.Ennek érdekében a vallomás összefüggõ elõadása során figyelni és rögzítenikell az elszólásokat, az egyes körülmények megkerülését, elhallgatását.A vallomás hallgatása közben elõadottakat gondolatban össze kell hasonlí-tani az ügyben már egyéb forrásokból is ismertté vált adatokkal, meg kelljegyezni az ellentmondásokat, hogy meg lehessen próbálni azok tisztázását,a késõbbi kérdésekkel.

Figyelmesen, együttérzõen meghallgatni a vallomás elõadását legalábbolyan fontos, mint jó kérdéseket feltenni. Ez nem jelenti azt, hogy az össze-függõ elõadás során nem lehet egy-két mozzanat pontosabb elõadásárafelhívni a meghallgatott figyelmét, vagy udvariasan figyelmeztetni, hatúlságosan eltért a tárgytól. Sõt a meghallgatottak nagy része, sokszormaguk kérik a segítséget, ha nem tudják, hogy mivel kezdjék, vagyfolytassák vallomásukat.

A segítség ilyenkor a vallomás idõrendi, logikai, vagy taktikai szem-pontok szerinti megválasztott sorrendjének ajánlását jelenti. Az eseményekidõrendi sorrendjének elõadása ezek közül a leggyakoribb és rendszerint ameghallgatott számára a legkönnyebb módszer. A logikai sorrend elõsegíhetiaz emlékezés felfrissítését, mivel ennek során az ügy jelentõs körülményeitoksági -okozati kapcsolataiban tisztázzák, és ilyenkor a kihallgatottat azesemények fejlõdéséneki logikája az emlékezetében lévõ homályos részekfelelevenítésére készteti. A taktikai sorrend ajánlásakor a vizsgáló azokat atényeket veszi elõre, amelyekrõl feltehetõleg a vallomástevõnek könnyebbbeszélnie. Így például a vizsgáló a meghallgatottnál, lehetséges gyanúsítottnál

40.


elõször a kevésbé súlyos cselekményeket próbálja elmondatni, és csakazután tereli át a vallomás fonalát a súlyosabb cselekményekre, esetlegbûncselekményekre. Az ügyfél esetében elõször tisztázni igyekszünk azelkövetett szabálysértésre, bûncselekményre és a lehetséges gyanúsítottravonatkozó adatokat, és csak ezután térünk át magának az ügyfélnek acselekményt megelõzõ, az elkövetést lehetõvé tevõ és esetleg ránézve iskompromittáló cselekményeire.

Bonyolult, sokeseményes cselekmény-sorozat vizsgálata során, a vallomásösszefüggõ elõadását részekre kell bontani. Ilyenkor egy-egy eseményelmondása és az arra vonatkozó kérdések tisztázása után térjünk át akövetkezõ esemény összefüggõ elõadatására és az arra vonatkozó kérdésekfeltételére. Ezzel a módszerrel biztosítjuk az elõadás teljességét, segíti avallomástevõt emlékezése rendszerezésében. Ilyenkor is fel kell figyelni arra,hogy a meghallgatott mirõl beszél szívesen, és mely körülményeket hallgatjael tudatosan, vagy emlékezet vesztés miatt.

Sokszor elakad a vallomás fonala. Ilyenkor egy-két szóval át lehetlendíteni a holtponton, pl. felszólítva a tanút, hogy ne csak a szûkebbértelembe vett helyszínen látottakról számoljon be, hanem azt is mondjael, hogy õ mit csinált ott, hogyan került az eseménnyel kapcsolatba, vagyhol volt az esemény elõtt, vagy utána.

Az õszinte vallomást tevõ személyek fontos új információkat közölhetnek,ha ugyanazt az eseményt más-más kiindulópontból is elmondhatják (pl.idõrendben elõre, vagy hátrafelé haladva).

A nem õszinte vallomást tevõ személyek a meghallgatásnak ebbena szakaszában vagy részleteket nem tartalmazó, nagyon rövid, vagy éppen-séggel fecsegésig részletes, de a lényeges kérdéseket megkerülõ vallomáselõadásával próbálkoznak.

A nagyon izgatott ember beszéde szaggatott, csapongó, gondolataitnem tudja összefogni. Igyekezni kell az ilyen személyt megnyugtatni éssegíteni, hogy a hézagos elõadás részletei egységes képpé álljanak össze.

Leginkább az ügyfélnél fordul elõ, hogy nem tudja vallomását az õtért súlyos benyomások, trauma hatása miatt összefüggõen elõadni. Ilyenkorkésõbbi idõpontra lehet tenni a részletes meghallgatást, megpróbálva addigis igénybe venni a bejelentõ, vagy a tanúk segítségét.

41.


Egyes esetekben a tetten ért elkövetõ, vagy az önfeljelentõ tettesszintén olyan izgatott lelki állapotban teszi meg vallomást, hogy alig lehetmegérteni mi történt a valóságban. Az ilyen személyeket nagy türelemmelés tapintattal kell meghallgatni, de nem helyes meghallgatásukat elhalasztani.Aki ma õszintén megbánta tettét és hajlandó mindent elmondani, nem biztos,hogy holnap már nem azt fogja nézni, hogyan bújhatna ki a felelõsség alól.

33..33.. AA kkéérrddéésseekk

A kérdések feltevésének fõ célja olyan kiegészítõ információk nyerése,amelyek nem szerepeltek az összefüggõ elõadásban. A kérdések feltevésesorán igyekszik a vizsgáló tisztázni, hogy a vallomásban mi felel meg avalóságnak, illetve az igazságtól eltérõ részek vajon szándékosan hamisvallomás, tévedés, vagy feledés eredményei. A kérdések segítenek azemlékezés aktivizálásában, olyan részletek tisztázásában, amelyek ismeretecsak akkor lehetséges, ha a meghallgatott valóban tanúja vagy részese voltaz eseményeknek. Sok kérdés célja az õszinteség ellenõrzése és olyankörülmények feltárása, amelyek hozzájárulnak a tények más bizonyítékokútján történõ igazolásához.

A kérdéseknek egyértelmûeknek, világosaknak, lehetõleg egy-egymeghatározott tényre vonatkozónak kell lennie. A kérdésfeltevés formájánakigazodni kell a meghallgatandó személy mûveltségi színvonalához, értelmiképességéhez. Kerülni kell a feltételezés formájában adott és így határozatlanválaszt kiváltó kérdéseket (pl.: „Lehetséges, hogy ez az Ön érkezése elõtttörtént?“) A kérdésekben csak olyan szakkifejezéseket szabad használni,amelyeket biztosan megért a meghallgatott. Kiegészítõ kérdések formájábankell meggyõzõdni arról, hogy vajon ugyanazt érti-e az adott fogalom alatta vallomást tevõ, mint a meghallgatója.

A kérdések jelentõs része a tényállás elemeinek tisztázására irányul,az ún. nyomozati alapkérdések segítségével. (Ki, Kivel, Kinek az érdekében,Kinek a sérelmére, Mit, Mivel, Hol, Mikor, Hogyan, Miért, Milyen célbólbõvebben lásd melléklet).

Helyes elõször kimeríteni az egyik kérdésre vonatkozó információkat,és csak azután rátérni a következõkre. A válaszadás elakadásánál rend-szerintelegendõ egy-egy a folytatásra késztetõ kérdést feltenni: „Mi történt ezután?“Néhány kivételtõl eltekintve tilos a meghallgatáson szuggesztív, vagyrávezetõ kérdést feltenni. Vagyis olyat, amely sugalmazza a választ,

42.


rávezeti a vallomástevõ személyt, a vizsgáló által kívánatos feleletreés észrevétlenül meggyõzõdést szül benne a sugalmazott válaszhelyességében, különösen, ha a tényekre egyáltalán nem, vagy csakhomályosan emlékszik. A megengedhetõ rávezetõ kérdések közé tartoznakaz ún. összegzõ kérdések (pl. Ezek szerint az esemény így történt…). Idetartoznak a kizáró kérdések is. Ezek két egymást kizáró tényre adnak magya-rázatot: „Melyik az igaz? Amit a tegnapi meghallgatásán mondott errõl, aznem egyeztethetõ össze azzal, amit ma mond!“) Elõfordul, hogy azemlékezet felfrissítését szolgálja a szuggesztív kérdés: „Ugye baloldalon volta kanapé?“

Szó szerint kell felvenni a meghallgatási jegyzõkönyvben minden olyankérdést, amely bármilyen formában alkalmas lehet arra, hogy sugalmazzaa választ.

Szükség esetén külön kell ellenõrzõ és kiegészítõ kérdéseket feltenni,amelyek magyarázzák és pontosítják az addig elmondottakat. Különösenfontos pontosítani a vallomásnak a dátumokra, idõpontokra, idõtartamra,távolságokra stb. vonatkozó részeit.

33..44.. AA vvaalllloommááss mmeenneettkköözzbbeennii éérrttéékkeellééssee ééss eelllleennõõrrzzééssee

A vallomás menetközbeni ellenõrzésének fõ feladata a hamis vallomásleleplezése. A valótlan állítások leleplezése a leghatékonyabb eszköz arra,hogy a rosszhiszemû személytõl is igaz vallomást lehessen kapni.

A vallomás menetközbeni ellenõrzéséhez tartozik a meghallgatottszemély viselkedésének megfigyelése. A gesztikuláció, az arcjáték, sokmindenrõl árulkodik, ha nem is bizonyító jelentõségû. Különösen aztérdemes megfigyelni, hogy van e különbség a meghallgatott személyviselkedésében, hanghordozásában, elõadása színvonalában a különbözõkérdésekre adott válaszoknál.

A hazugság szimptómái nem eléggé határozottak. Egyrészt vannakszemélyek, akik különösebb izgalom nélkül térnek le az igazság útjáról, más-részt pedig nem közvetlenül a hazugságról, hanem az érzelmi feszültségváltozásairól tanúskodnak a viselkedés változásának azok az ismertetõjelei,amelyek a meghallgatáson megfigyelhetõek. A kihallgatás menetévelösszevetve mégis sok mindent elárulnak.

Fel kell figyelni a testtartás mesterkéltségére: túlságos merevségre,vagy éppen a helyzethez nem illõ túlságos hányavetiségre. Jellemzõ lehet,ha a meghallgatott nem akar a vizsgáló szemébe nézni, elvörösödik, ajkaikiszáradnak, arca megizzad, köhécsel, minden válasz elõtt hosszasankrákog, orrot fúj, nem oda való helyeknél kezd el idegesen nevetni.

43.


A hanghordozás megváltozik, felbomlik a beszéd és a gesztikulációharmóniája. A meghallgatott személy beszéde lelassul, mondataiban sokidõhúzásra alkalmas töltelékanyag ismétlõdik, kertel. Kezeit tördeli, vagyujjaival dobolni kezd, csavargatja kabátgombját, hajába túr, körmeit rágnikezdi. Mindezek azonban nem a hazugság, hanem a stressz szimptómái.Csak a velük idõben egybeesõ kérdések és az azokra adott válaszoktartalmával összevetve adnak támpontot az õszinteség vagy annak hiányamegítéléséhez.

Rendszerint összebeszélés eredménye, ha különbözõ személyekvallomásai egymással mindenben megegyeznek. Szóhasználatuk színtelen,hiányzik belõlük a személyes élmény, elõadásuk érzelemmentes, ismétléskorváltozatlan marad.

Az õszinte elõadást annak természetessége jellemzi. Szóhasználata,magatartása megfelel a személy társadalmi helyzetének és mûveltségének,megfigyelésének részletei érdeklõdési körének. Nem kerüli a vizsgálótekintetét, hanglejtése, gesztikulációja, testtartása, és mimikája egymássalés a vallomás tartalmával összhangban van. A vallomás többször isvisszatér ugyanahhoz a mozzanathoz, ilyenkor egyes részletek kibõvülnek,a szóhasználat változó. A meghallgatott többször is kiigazítja az általaelmondottakat, saját személyét és magatartását nem szépíti, elmond olyanrészleteket is, amelyek nem nagyon hízelgõek rá. A vallomásban sok olyanrészlet van, amely az átélt élményekhez okozatilag vagy idõben kapcsolatosérzelmekhez fûzõdik.

33..55.. AA mmeegghhaallllggaattáássii sszziittuuáácciióónnaakk mmeeggffeelleellõõ ttaakkttiikkaa

A meghallgatás taktikája mindig függ az ügy jellegétõl, a meghall-gatandó személy eljárásjogi helyzetétõl, pszichológiai sajátosságaitól, valaminta rendelkezésre álló bizonyítékoktól. Vannak azonban olyan általános taktikaimódszerek, amelyek elsõsorban a kialakult taktikai szituációtól függnek.

Ennek alapvetõen három válfaja van:

1. KKoonnfflliikkttuussmmeenntteess a meghallgatási szituáció akkor, ha a vizsgálómeg van gyõzõdve a meghallgatott személy õszinteségérõl,a vallomás tartalmát igaznak tartja, vagy hiányosságait a valóságtól való esetleges eltéréseit tévedéseknek, az érzékelés,észlelés, emlékezés hibáiból eredendõnek véli, és a vallomástevõjó szándékát nem vonja kétségbe.

44.


2. KKoonnfflliikkttuusshheellyyzzeett alakul ki a meghallgatáson a vallomás megta-gadásakor, hamis, vagy a vizsgáló által hamisnak vélt vallomástételekor. Különösen éles konfliktushelyzet alakulhat ki, ha avallomás önmagában is bûncselekményt valósít meg (hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás), vagy a vétlenülgyanúba került személy nem bízik a vizsgálat tárgyilagosságábanés kitalált „tényekkel“ védekezik.

3. BBiizzoonnyyttaallaann a szituáció a meghallgatás során az olyan esetekbenamelyekben a vizsgáló szándékosan bizonytalanságbantartja a meghallgatottat afelõl, hogy elhiszi-e vagy sem azáltala elmondottakat. Ilyenkor vagy az igazság bizonygatásasorán esetleg bekövetkezõ elszólásokra, vagy a rosszfeszültségtûrés, a bizonytalan helyzet mindenáron felszámolniakarás következtében elõálló õszinteségre számít. Az ilyentaktika sokszor önmagában is elvezethet a vizsgálatrendelkezésére álló bizonyítékokról alkotott, túlzott képzetek kialakulásához. A meghallgatott érzi, hogy a vizsgáló jóval több adattal rendelkezik, mint amit közöl, õt meg csak hagyja beszélni, nem készteti igazmondásra, és úgy gondolja:„Annyi lehet a bizonyíték, hogy az én õszinte vallomásom már nem is hiányzik.“

A meghallgatás konfliktus- vagy konfliktusmentes helyzete a vallo-mástevõ magatartásának értékelésétõl függ, amely egy meghallgatásfolyamán is változhat. Az esetek egy részében a vizsgálónak nincs elégalapja ehhez a taktikailag fontos döntéshez. A pillanatnyilag rendelkezésreálló adatok alapján nem tudja magában sem eldönteni, hogy hitelt adhat-ea vallomásnak vagy sem. Ilyen esetekben helyes olyan taktikát folytatni,amelybõl a meghallgatott sem tud arra következtetni, hogy hitelt adnak-eszavainak (bizonytalan szituáció).

A kihallgatási szituáció megítélése az egyik legfelelõsségteljesebbdöntés, mert ettõl függ a további meghallgatási taktika.

Meghallgatás konfliktusmentes helyzetben:

A konfliktusmentes szituációban az alapvetõ taktikai feladat a helyzetfenntartása, a vallomás teljességének elérése és rögzítése olyan konkrétsággalés részletességgel, hogy az elõadott körülmények mindegyikét lehessenellenõrizni és alátámasztani, vagy megcáfolni más bizonyítékokkal.

45.


A konfliktusmentes szituációban az alapvetõ taktikai fogások:

• a vallomás összefüggõ elõadásának a helyes irányba terelése és türelmes meghallgatása;

• olyan kiegészítõ, pontosító és ellenõrzõ kérdések, amelyek a vallomás részleteire és az igaz vallomástól való esetleges késõbbi eltérés megakadályoztatására irányulnak;

• a már egyéb forrásból merített ismeretek ellenõrzésére szolgálótények felderítése;

• új tények tisztázása;

• a vallomás hiányosságainak és a hibák okainak feltárása;

• segítségnyújtás a feledésbe süllyedt körülmények felidézésére, az emlékezés felfrissítéséhez.

Az õszinte vallomás ellenõrzése, és az egyéb forrásból származó ada-tokkal való összevetése során felmerülõ ellentmondások tisztázása érdekébenmeg kell állapítani azokat az objektív -megvilágítás, zajok stb.- és szubjektív-a szervezet állapota, az egyén érdeklõdése stb.- körülményeket, amelyek akialakulásában közrejátszó pszichológiai folyamatokat (érzékelés, észlelés,emlékezetbe vésés, megõrzés, felejtés, felidézés, gondolkodás) befolyásolják.Ha a vallomásban lévõ tévedések vagy hézagok feltehetõen afeledékenységgel függenek össze, akkor az emlékezés felfrissítésére irányulótaktikai fogásokkal kell próbálkozni.

Meghallgatás konfliktushelyzetben:

Az ügyfélnyilatkozat, vagy a tanúvallomás teljes vagy részlegesmegtagadása a konfliktushelyzet legszembetûnõbb esete.

AAzz üüggyyffééllnneekk jjooggaa vvaann aahhhhoozz,, hhooggyy aazz eelljjáárrááss ssoorráánn íírráássbbaann vvaaggyysszzóóbbaann nnyyiillaattkkoozzaattoott tteeggyyeenn,, vvaaggyy aa nnyyiillaattkkoozzaattttéétteelltt mmeeggttaaggaaddjjaa..

AAmmeennnnyyiibbeenn aazz üüggyyffééll aa hhaattóóssáágg ffeellhhíívváássáárraa nneemm nnyyiillaattkkoozziikk,, aa hhaattóóssáággaa rreennddeellkkeezzééssrree áállllóó aaddaattookk aallaappjjáánn ddöönntt,, tehát ezek alapján készíti el azösszefoglaló jelentést és a tûzvizsgálati jelentést. EEnnnneekk ttéénnyyéétt mmiinnddeenn eesseettbbeennkköözzööllnnii kkeellll aazz üüggyyfféélllleell..

Az esetek döntõ részében az ügyfél érdekelt a valóságnak megfelelõ,vagy a ránézve kedvezõ tényállás tisztázásában, így ritka esetben fordulelõ, hogy az ügyfelek a nyilatkozattételt megtagadják.

46.


AAzz üüggyyffééll aa jjooggsszzaabbáállyyoonn aallaappuullóó aaddaattsszzoollggáállttaattáásstt - az államtitok ésa szolgálati titok kivételével - nem tagadhatja meg a törvény által védettegyéb titokra való hivatkozással, csak abban az esetben ha:

a) nem kapott felmentést az államtitoknak vagy szolgálati titoknakminõsített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,

b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bûncselekményelkövetésével vádolná.

Az ügyfél ezirányú együttmûködési kötelezettsége az eljárás során akötelezõen gyûjtendõ adatok tisztázásakor jelentkezik, ami elsõsorban ahatósági bizonyítvány kiállítását célozza, de a tûzvizsgálatra vonatkozóan istartalmaz fontos információkat, (tûzeset helye; tûzeset jelleg, kiterjedése,keletkezés-jelzés ideje, a személyi sérülés jellege, mértéke; a lehetségesügyfelek, tanú(k) adatai -különösen név, elérhetõség)

Fontos kiemelni, hogy az ügyfél vagy képviselõje, ha más tudomásaellenére az ügy szempontjából jelentõs valótlan tényt állít, illetve a kötelezõadatszolgáltatás körébe tartozó nyilatkozatában az ügy szempontjábóljelentõs tényt a fentebb hivatkozott okok hiányában elhallgat, eljárásibírsággal sújtható.

Az eljárási bírság legkisebb összege -a jelenleg hatályos eljárásitörvény (2004. évi CXL. törvény, továbbiakban: Ket.) alapján- esetenként ötezerforint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint,jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet eseténpedig egymillió forint.

Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételtmegszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

A hatóságnak az eljárási bírságot megállapító végzés meghozatalakorfigyelembe kell venni.

a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét,

b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá

c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történõ ismételt kiszabása esetén az elõzõ bírságolások számát és mértékét.

47.


Az eljárás során figyelembe kell venni a Ket. 61. § (5) bekezdésbenfoglaltakat, amely alapján: „A hatóság az eljárási bírság összegét mérsékelheti,ha annak kiszabása után az ügyfél eleget tesz adatszolgáltatásikötelezettségének, a tanú vallomást tesz, a szemletárgy birtokosa eleget teszkötelességének, illetve a szakér tõ, hatósági közvetítõ teljesíti a feladatát.Az eljárási bírságot megállapító végzést vissza kell vonni, ha az idézettszemély elfogadhatóan igazolja távolmaradásának vagy eltávozásánakindokát.“

Elmondható, hogy az eljárási bírság kiszabásának a tûzvizsgálatoksorán nincs bevett gyakorlata. Sok esetben elegendõ lehet az eljárási bírságkiszabásának lehetõségét kilátásba helyezni, hogy együttmûködésreösztönözzük a meghallgatni kívánt személyt, de álláspontom szerint arosszhiszemû ügyfelek esetében igenis élni kell ezzel a törvényi lehetõséggel.

A nyilatkozattétel általános megtagadása nem jelenti azt, hogy nemlehet kérdéseket feltenni. Lehet, hogy az ügyfél a továbbiakban sem válaszolrájuk, de elõfordul, hogy elérnek egy olyan témához is, amelynél közlékennyéválik. A hallgatás feladása, a nyilatkozattétel megtagadásától való elállás nemjelenti automatikusan a konfliktushelyzet felszámolását. Az ügyfél nyi-latkozatának ezután következõ folyamatos elbeszélését és a kérdésekre adottválaszokat ugyanúgy kell értékelni, mintha nem elõzte volna meg a nyi-latkozat megtagadása.

AA ttaannúúkknnááll aa vvaalllloommááss jjooggttaallaann mmeeggttaaggaaddáássaa kköözzvveettlleenn ffoorrmmáábbaann aalliiggffoorrdduull eellõõ ééss rreennddsszzeerriinntt aa KKeett.. eeggyyeess rreennddeellkkeezzéésseeiinneekk,, (pl. a hozzátartozófogalma) ttéévveess éérrtteellmmeezzéésséébbõõll aaddóóddiikk.. Ilyenkor a jogszabály megma-gyarázása fel is számolja a konfliktushelyzetet (a Ket. záró rendelkezéseialapján a hozzátartozó: az egyenes-ágbeli rokon és annak házastársa; azörökbe fogadó és a nevelõszülõ; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek;a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyenes-ágbeli rokona, testvére és a testvér házastársa;).

AA vvaalllloommááss mmeeggttaaggaaddáássáánnaakk kköözzvveetteetttt ((bbuurrkkoolltt)) ffoorrmmáájjaa aazz oollyyaann hhaammiissvvaalllloommááss,, aammeellyybbeenn aa ttaannúú aa vvaallóóssssáággggaall eelllleennttééttbbeenn aazztt áállllííttjjaa,, hhooggyy nneemmllááttootttt,, nneemm hhaallllootttt sseemmmmiitt aazzookkbbóóll aazz eesseemméénnyyeekkbbõõll,, aammeellyyeekkrrõõll kkéérrddeezziikk..

A vallomás megtagadásának akár nyílt, akár közvetett, burkolt formájaesetén figyelmeztetni kell a tanút a törvényben megszabott kötelességére(Ket. 53.§ (2) bekezdés alapján- a tanúként megidézett személy kötelesa meghallgatása végett megjelenni és a törvényben rögzített kivételektõl

48.


eltekintve tanúvallomást tenni). A büntetõ törvénykönyv szerint nemcsak azkövet el hamis tanúzást, aki az ügy lényeges körülményeire valótlanvallomást tesz, hanem az is aki az igazságot elhallgatja (Btk. 238.§).Szigorúan bünteti a törvény a mentõ körülmények elhallgatását is. (Btk. 243. §).

Egyes esetekben a tanú elmondja, hogy mi az oka a magatartásánakpl. bosszútól fél. Az állampolgári kötelezettségek elmagyarázása, a vallomásjelentõségének indoklása, az elkövetett cselekmény társadalomra való veszé-lyeztetettségének bemutatása rendszerint elegendõ arra, hogy a tanú elálljoneredeti szándékától, és õszinte vallomást tegyen.

A figyelem külsõ jeleinek vizsgálata elõsegítheti az olyan tanú érveineka megcáfolását, aki megtagadja a vallomástételt arra való hivatkozással,hogy el volt foglalva a munkájával, és azon kívül semmit sem látott vagyhallott, semmi sem érdekelte. A figyelem összpontosítását általában jellemzia testhelyzet, a mimika nagyon kifejezõ külsõ jelei, a felesleges mozdulatokkorlátozása, az észlelésben részt nem vevõ szervek izmainak lazulása, atestnek vagy csak az arcnak az észlelt jelenség felé való fordítása, tágranyílt szemek stb.

Az ilyen vallomás õszinteségének értékelésénél el kell dönteni akérdést, hogy az adott munka valóban annyira jelentõs volt-e, és leköthette-eolyan mértékben a személyt, hogy semmit sem vett észre a környezetébenlezajlott eseménybõl. Ha lehetséges, más tanúk meghallgatásával is meg kellállapítani, azt hogy nem figyelt-e fel az illetõ a kérdéses eseményre.

A tanúvallomás megtagadása burkolt formájának leleplezéséhezbizonyítékok beszerzésével kell tisztázni az eredeti érzékelési, észlelésikörülményeket, a tanú tartózkodási helyét és magatartását a cselekményidõpontjában és azt a körülményt, hogy kivel és mikor beszélt errõl azeseményrõl. Az így beszerzett bizonyítékok tartalmának felhasználásávalrendszerint el lehet érni, hogy a tanú elzárkózó magatartását feladja. A be-szerzett adatok ismertetésekor szóra lehet bírni a tanút, különösen, ha abeszélgetést sikerült taktikailag úgy irányítani, hogy az ellenvetést váltson kibelõle. A kialakult elszólások felhasználásával rendszerint már nem nehézkimozdítani a holtpontról a meghallgatást.

A valóságtól tudatosan eltérõ, hamis vallomás gyanúja esetén alegbonyolultabb a meghallgatás vezetõjének a feladata, mert a vallomástevõakarata és félrevezetõ információi ellenére kell megállapítania az igazságot.A hamis vallomás esetén a konfliktushelyzet is bonyolultabb, mert egyrésztmindig bizonyos kétséget támaszt afelõl, hogy teljes egészükben, vagy csakrészben térnek el a valóságtól, vagy csak helytelen értékelés, esetleg azegyéb bizonyítékok hiányosságai miatt tûnnek valótlannak az elmondottak.

49.


Másrészt a hamis vallomásra jobban fel is készülnek, mint a vallomásmegtagadására, és az elmondottakhoz való ragaszkodást a hamis tanúzáserkölcsi és büntetõjogi következményeitõl való félelem is motiválja.

A hazugság elõre megfontolt jellegébõl kiindulva a meghallgatás egyiklegfontosabb taktikai feladata a vallomástevõt kitéríteni az általa elõreelképzelt és kigondolt irányból. A kérdéseket úgy kell feltenni, hogy azokváratlanok, meglepõek legyenek. Az elõre kitervel hazugságokhoz nagyonnehéz hozzáigazítani a meghallgatási taktikát. Az izgatott légkörében adottújabb és újabb válaszokat. Ez elõbb-utóbb ellentmondásokhoz vezet, mivela személy tudatában a kérdezett esemény egy kitalált és egy valóságosvariációban létezik. A nem várt kérdésekre olyan részleteket kell kigondolni,vagy a valóságtól kölcsönöznie, hozzáigazítania a már elmondottakhoz, vagya már megismert bizonyítékokhoz, amelyekre nem tudott elõre felkészülni.

Hamis vallomás gyanúja esetén taktikailag hasznos szokott lenni azelbeszélés többszöri megismételtetése más-más sorrendben, és a részletekbemenõ kérdések szintén új sorrendben való feladása. Rendszerint közelebbvisz a valósághoz, ha az ilyen ismételt meghallgatásra pár nap elteltévelkerül sor. Az így kapott vallomások összehasonlítása alapján el kell különíteniaz állandó és változó részleteket. A pontosan elismételt részek vagy valóságosmegfigyeléshez vagy elõre kitervelt és jól megtanult hazugsághoz tartoznak.A váratlanul jött kérdésekre adott válaszban lévõ változó elemek viszont anem elõre kitalált részletekben figyelhetõek meg.

A vallomásokban fellelhetõ ellentmondások felett nem szabad elsiklani.Éppen ellenkezõleg azokat fel kell tárni, és felvilágosítást kell kérni azokokaira. Ehhez türelmesen meg kell hallgatni és rögzíteni a vallomásban lévõösszes ellentmondást, majd azután kell felhívni a figyelmet rájuk ésjegyzõkönyvezni a kapott magyarázatot. Általában hatásosabb az ilyenellentmondások összegyûjtése, és azok olyan logikai sorrendbe soroltbemutatása, amely kétségtelenné teszi az állítások valótlanságát.

A gyermek- vagy fiatalkorú vallomásokban lévõ ellentmondásokatóvatosan kell kezelni, nem szabad velük vitába szállni, mert a könnyenbefolyásolható fiatalok megijedhetnek és egyetérthetnek olyasmivel is, aminem felel meg a valóságnak. Helyesebb a logikai ellentmondásokra magyará-zatot kérni nyugodt hangnemben. A fiatalkorú nehezen eszel ki megfelelõmagya-rázatot különösen akkor, ha nem õ találta ki, hanem egy felnõttoktatta ki a hamis tanúzásra.

A tanúnak az ügyféllel szembeni nagyfokú szimpátiája, vagy ellenszenvenem ment fel a vallomástétel alól, nem jogosít a vallomástétel megtagadására.Ezt a körülményt azonban figyelembe kell venni a tanú vallomásánakértékelésénél. Természetesen ez nem jelenthet korlátlan bizalmatlanságot vele ésa vallomásával szemben.

50.


Érzelmi tényezõk (az esemény bekövetkezéséért felelõs személy irántiszimpátia, szerelem, barátság, vagy éppen ellenkezõleg a tõle való félelem,a vallomástevõre kedvezõtlen körülmények kiderülésének megakadályozása, abosszú, az irigység, a sértett hiúság, a mellõztetés, a kár, a szerelemféltés,sérelem elszenvedése) a hamis tanúzás leggyakoribb indítóokai. Ez rendszerintaz ügyfél érdekében jelentkezõ részrehajlásban jut kifejezésre.

Meghallgatás bizonytalan szituációban

A helyzet konfliktusos, vagy konfliktusmentes megítélése nem mindigsikerül. A vizsgálónak ilyenkor nem szabad elárulnia bizonytalanságát. Ez alólkivétel a meghallgatottal való látszólagos, vagy valóságosan is szoros olyanpszichológiai kontaktus, amelyben a vallomástevõ igen aktívan akarja -vagyigaza tudatában, vagy a vizsgálat félrevezetése érdekében- vallomását elhitetni.Ez esetben a vizsgáló kifejezésre jutatja kételyeit. Töprengése, sõt annakkimondása, hogy maga sem tudja hihet-e az elhangzottaknak vagy sem,rendszerint újabb érvelésre készteti a kihallgatot tat, és minden új érvegyúttal új ellenõrzési lehetõség is.

A meg nem határozható szituáció elsõ taktikai feladata a bizonytalanságmegszüntetése. Hibalehetõség természetesen még a legkézenfekvõbbnek tûnõhelyzetek megítélésében is van. Ezzel számolni is kell minden helyzetben,mivel azonban a megfelelõ taktika alapja a szituáció helyes értékelése, ezérta tûzvizsgáló nem térhet ki tartósan a vallomás megítélése elõl. A taktikaebben a helyzetben elsõsorban az ellenõrzési lehetõségek megteremtéséreirányul.

A vallomás összefüggõ elbeszélésének minél teljesebb elmondatásaután sorra kerülõ részletezõ kérdések között többnek is kifejezetten azellenõrzés lehetõségeinek a megteremtése a célja. Ezek egy része a vizsgálatáltal már hitelt érdemlõen megállapított körülményekre vonatkoznak, és ígylehetõvé válik az igazmondás ellenõrzését is. Míg a másik része pedig azismeretlen, de új bizonyítékok beszerzésével ellenõrizhetõ körülményektisztázását szolgálja.

Bizonytalan, az adott pillanatban rendszerint nem meghatározható jellegûszituációt teremt az alibi bejelentés, amely ha igaznak bizonyul, önmagábaneldöntheti egy egész verzió sorsát. PÉLDA: Ha a telephely tûzvédelmi megbízottjaazt állítja, hogy nem volt a létesítmény területén, amikor külsõ munkavállalókmegérkeztek a telepre, és így a telefonos egyeztetésük után rögtön munkáhozláttak, bár õ kifejezetten kérte õket, hogy várják meg. Így nem tudta felhívnia figyelmüket arra, hogy az 5 m33-es föld feletti üzemanyagtartály, amelynek apalástján a lánghegesztést el kell végezniük nem teljesen üres.

51.


Az alibi ellenõrzéséhez a lehetõ legkisebb részletekkel kapcsolatbanfelmerülõ kérdésekre is választ kell kérni. Ha például a tûzvédelmi megbízottelmondása szerint a kritikus idõpontban barátaival ebédelt, akkor meg kellkérdezni, hogy ki, ki mellett ült, mirõl beszélgettek, mit ettek, ki hogyanvolt öltözve, be volt-e kapcsolva a tv, ki, kivel érkezett vagy távozott, kijött késõbb vagy elõbb, honnan tudja, hogy a kérdéses ebéd éppen akérdéses napon volt, és nem valamelyik elõzõ, vagy következõ napon.

Gondolni kell arra, hogy az egyes, az események ilyenképpenalakulásáért felelõsségre vonható személyek felkészülnek alibijük igazolásukra.A fenti példát továbbgondolva a telephely vezetõje és a tûzvédelmi megbízottmegállapodnak elõre barátaikkal, hozzátartozóikkal, hogy a tûzoltóság és anyomozóhatóság kérdéseire tanúskodni fognak az adott idõ együtteseltöltésérõl. Az ilyen összebeszélés azonban soha nem terjedhet ki mindenapró részletre.

Ha például valaki moziban volt a barátaival, akkor emlékszik arra,hogy mit láttak, milyen kísérõfilm ment, hol ültek, beadták-e kabátjukat aruhatárba vagy sem, elkéstek, vagy pontosan érkeztek, együtt jöttek, vagyott találkoztak, voltak-e büfében, mozi után hová mentek stb.

Az összebeszéléseknél lehetetlen az elõre nem látható részlet-kérdésekre adandó válaszokban elõre megállapodni, és nem könnyû ezeketmegjegyezni. Ezért a külön-külön lefolytatott meghallgatásokon a részletekösszhangjából, vagy ellentmondásosságából rendszerint hamar tisztázódik,hogy a vallomástevõk valódi élményanyaga, avagy elõzetes megállapodásatükrözõdik-e a válaszokban.

33..66.. AA mmeegghhaallllggaattááss ttaakkttiikkaaii lléélleekkttaannii aallaappjjaaii

A tanúk az ügyfelek túlnyomó többsége és gyakran az eseménybekövetkezéséért felelõs személy is, helyes nyilatkozatot, vallomást teszneka világ tárgyairól és eseményirõl alkotott fogalmaik, képzeteik alapján.

Érzékelik az anyagi világ tárgyainak tulajdonságait, észlelték azeseménnyel kap-csolatos körülményeket, meg tudják azokat tartani azemlékezetükben, és így a vizsgálat során helyesen tudnak beszámolniazokról.

A gyakorlatban mégis elõfordulnak téves, vagy hamis vallomások.Ezeknek a pszichológiai tényezõknek a tanulmányozásával ki lehet dolgoznia meghallgatás helyes taktikáját, amely igaz, hiteles és teljes vallomásokateredményez. Ilyen úton meg lehet találni a meghallgatási eredményekértékelésének módját.

52.


3.6.1. Az észlelés és figyelem

Fiziológiailag az éérrzzeetteekk az érzékszerveknek különféle ingertényezõkáltal kiváltott folyamatai. Nem minden ingertényezõ vált ki érzetet. Így példáula másodpercenként 20-nál is kisebb, vagy 20.000-nél nagyobb számúrezgések nem váltanak ki hangérzetet, vagyis az alsó ingerküszöb alá, illetõlega felsõ ingerküszöb fölé esnek.

Ha két egynemû ingertényezõ hat, és erõben vagy nagyságban azeltérésük nagyon kicsi az általuk kiváltott érzetek egyformának tûnnek.Kézben való mérlegelés esetén az eredeti súlynak legalább az 1/17 részétkell hozzáadni, hogy a különbözetet érzékelni lehessen. Fényérzékelésnél eza hozzáadás a kiinduló ingertényezõ 0,01 része, nyomásérzékelésnél akiinduló nyomás 1/30 része (megkülönböztetési küszöb).

Elõfordulhatnak olyan vallomások, amelyek tartalma ellentmond azérzékelési küszöbökkel kapcsolatos ismereteinknek. Például, ha az ügyfélbejelenti, hogy éjjel a sötét kertvárosban található fakunyhóját ismeretlenszemély felgyújtotta, és ezzel kapcsolatban megadja a tettes pontos személy-leírását, felmerül a kérdés, hogy láthatott-e olyan részleteket, mint a szem,vagy a ruha színe. Lehet, hogy az ismeretlen személyleírás kitalált, de azis, hogy a tettessel már korábban megismerkedett, de errõl nem akartbeszélni.

AAzz éérrzzéékkeellééssii kküüsszzööbböökk rréésszzbbeenn vveellee sszzüülleetteett aaddoottttssáággookk,, rréésszzbbeenn aattaappaasszzttaallaattttóóll,, aa tteevvéékkeennyyssééggttõõll,, aa ggyyaakkoorrllaattttóóll ffüüggggeenneekk,, aazzookkaatt aazz eemmbbeerr aammuunnkkáájjaa,, ssppoorrtt ééss eeggyyéébb tteevvéékkeennyyssééggee ffoollyyaammáánn mmeeggffeelleellõõ ggyyaakkoorrlláássssaallmmeeggvváállttoozzttaatthhaattjjaa..

Ha a meghallgatás során olyan tényeket kell tisztázni, amelyekérzékeléséhez alacsony alsó érzékelési- vagy megkülönböztetési küszöbszükséges, lehetõleg olyan embert kell keresni a tanúk között, akinek azérzékelés adott területén gyakorlata van. Ha a meghallgatáson felmerül aláthatóság, a hallhatóság vagy az érzékelési küszöbökkel kapcsolatos egyébjelenségek problematikája, mindig tisztázni kell, hogy a meghallgatott személytevékenysége során milyen készségekre tett szert.

A tanúvallomások közti eltérések esetén -azonos körülmények között-általában azon személy vallomása részesíthetõ elõnyben, akinek foglalkozásiés egyéb készségei elõsegítik az adott jelenség érzékelését, természetesen,ha egyébként a hamis tanúzás gyanúja kizárható. (Pl. egy autószerelõ teljeskörû leírást tud adni a gépkocsiról, annak gyártmányáról, típusáról,évjáratáról, színérõl, rendszámáról, hibájáról, a gyári és az utólagosanátalakított részeirõl, egyedi jellemzõjérõl, míg egy átlagos szemlélõ legfeljebba gyártmányát és színét tudja utólag megmondani.)

53.


Az érzékelési küszöbök a szervezet általános állapotától is függenek.Hatással lehetnek az érzékszervek mûködésére a különféle kábító ésizgatószerek is. Az erõs feketekávé koffeintartalma általában jól hat az érzék-szervek mûködésére, pl. a sötéthez alkalmazkodott szemérzékenységét növeli.Ellentétes hatást vált ki azonban a szeszes italok fogyasztása. Két-háromdeci bor már elég ahhoz, hogy az alsó érzékelési küszöbök látványosanemelkedjenek. Az ember ilyen állapotban fokozott munkaképességet érezugyan, de a kísérleti adatok arról tanúskodnak, hogy eltompul a szaglás éstapintás érzéke, a hideg, a meleg és a nyomás érzete kisebb lesz, mintamekkora a valóságban. Ugyanakkor hosszú idõ kell az észleléshez, viszonylagerõs hangokat gyengének hall, csökken a látás élessége, romlik aszemmérték, a térbeli viszonyok és az idõ észlelése. A másnapos állapotnem csak fejfájással, hanem az alsó érzékelési küszöbök és különösképpena megkülönböztetési küszöb emelkedésével is együtt jár.

A llááttááss éérrzzeetteekk rendkívül nagy jelentõségûek a vallomásokkialakulásában. A környezetünket alkotó tárgyak által kisugárzott vagyvisszavert fény a szem ideghártyájában lévõ „csapokra“ és „pálcikákra“ hat.A csapok a nappali színes látás, a pálcikák az éjjeli, alkonyati látás szervei.Kissé leegyszerûsítve a valóságot azt mondhatjuk, hogy nagyon gyengevilágítás mellett csak a pálcikák mûködnek, ezért ilyenkor minden tárgyfeketének, szürkének, vagy fehérnek látszik. A nagyon gyenge világítás mellettlátott tárgyak színeirõl tett vallomás általában nem sokra értékelhetõ. Ha akülönbözõ tanúk vallomása ugyanazon tárgyak színérõl nem egyezõ, megkell vizsgálni, vajon nem az érzékelés idejében és ezzel együtt amegvilágítás különbözõségében rejlik-e az eltérés oka.

Közismert tény, hogy az ember hozzászokik a sötéthez. A teljes sötét-séghez azonban senki sem tud hozzászokni - fény nélkül nincs látás.A szem sötéthez való alkalmazkodását a vallomások általában túlértékelik.Különösen óvatossággal kell kezelni a hold fényénél látott tényekrõl tettvallomást. Amikor megvilágított helyiségbõl kilépünk a holdfénybe a vilá-gosság közti különbözettõl függõen vagy semmit sem látunk, vagy csaknagy, illetve a kontrasztos tárgyak bizonyos gyenge körvonalait érzékeljük.Pár perc elteltével ezek a körvonalak egyre határozottabbakká válnak, atárgyak mintegy eltávolodnak egymástól és kezdenek kirajzolódni a részletek.A szem érzékenysége az elsõ 20-30 percben továbbra is észrevehetõgyorsasággal, majd egyre lassabban nõ, és kb. egy óra múlva ez afolyamat befejezõdik. Sötét helyiségbõl a fényre lépve, a szem hozzászokásaa fényhez viszonylag gyorsan következik be. A fényhez való alkalmazkodásgyakorlatilag az elsõ 3-5 percben befejezõdik.

54.


Ha olyan tárgyak helyezkednek el a látótérben, amelyek megvilágí-tottságában nagy különbség van, akkor a szem a legjobban megvilágítotttárgyhoz alkalmazkodik. Így például ha valaki erõs nappali fényben háttaláll a napnak, akkor arcvonásai nem látszanak. Jól látszanak éjjel az ablakonkeresztül a gyengén megvilágított szobában lejátszódó események a megnem világított utcáról, és ellenkezõleg, nem látszanak fényes nappal, jól lehetebben az idõben a szoba megvilágítottsága jóval erõsebb.

A térbeli látás függ a tárgy és a háttér világosságának különbségétõl,annak fokozódásával javul. Különösen jól elválnak a háttértõl a kiegészítõszínek. Így például a zöld tárgy piros alapon még zöldebbnek fog látszani,mint szürke háttérrel.

A rágalmazók, hamis tanúk gyakran figyelmen kívül hagyják ezeketa körülményeket.

A meghallgatások alkalmával az arra irányuló kérdések kapcsán,amelyek a tárgyak színére vonatkoznak figyelembe kell venni, hogy aférfiak mintegy 8%-a színérzékelési rendellenességben szenved. Ezeknekkb. a 60%-a enyhébb, még 40%-a súlyosabb fokú színtévesztõ, esetenkéntszínvak. A színérzékelési rendellenességben szenvedõk túlnyomó többségenem tud látási hibájáról.

HHaalllláássii éérrzzéékkeelléésssseell kapcsolatos kérdések szintén gyakran elõfordulnaka meghallgatások alkalmával.

Az emberi fül legérzékenyebb az 1000-4000 Hz/sec rezgésekre.A beszédhang rendszerint a fokozott érzékenység tartományába tartozik.

A magas hangok iránti érzékenység az életkorral csökken. A nagyot-hallók bizonyos hangsávokban a hangokat nem érzékelik, de náluk istöbbnyire a magas hangok iránti csökkenés a gyakori. Az ilyen személyeknélelõfordulhat, hogy a meghallgatásokon mindenrõl beszél, egyes magas hangok,sikoly, kiáltás, csengetés kivételével. Ezért vallomása gyanút kelt, annál isinkább, mert fokozottan reagál arra, ha róla beszélnek, és ezzel kapcsolatosrészletekrõl is be tud számolni. Ezt a hallási hibában szenvedõ embereknélgyakran megfigyelhetõ bizalmatlanság és fokozott megfigyelõképességidézi elõ.

A zajos termelési folyamatok közben a hallószervek kimerülnek ésérzékenységük csak több-kevesebb ideig való csendben tartózkodás után állhelyre. Az évekig zajos üzemben dolgozók hallásérzékenysége csökken, ésnem áll helyre még a csendben sem. Ezeknél a személyeknél foglalkozásinagyothallás fejlõdhet ki.

A testek rezgése a hallási érzeteken kívül, úgynevezett rreezzggééssiiéérrzzeetteekkeett is elõidéz. Amikor a tanú például arról számol be, hogy hallottaamint az ablak alatt egy súlyos gép haladt el.

55.


Ezekbe az észleléseibe a hallási érzetein túl általában beletartoznak arezgési érzetek is. Ezért nem lehet az ilyen vallomásokat elvetni arrahivatkozva, hogy a tanú nem láthatta, mitõl támadt a zaj, és nem ismerhetia kiváltó okokat.

A tanúk, vagy ügyfelek általában nem a tárgy valamely sajátossá-gairól, vagy tulajdonságairól számolnak be, hanem a tárgy egészérõl, vagyaz egész szempontjából fontos oldalairól. A tárgyaknak és jelenségeknek ezta teljes felfogását nevezzük éésszzlleellééssnneekk..

Az észlelésekben különbözõ érzetek játszanak szerepet. Az érzék-szervek együttmûködnek, és kölcsönösen elõsegítik a jobb megismerést, ésez az információ mennyiség beépül a tapasztalatba. Az ember, ha meghallvalamit, igyekszik meg is nézni, és ha meglátja, egységbe hozza a vizuálisés akusztikai információt. A tanú rendszerint meggyõzõbben beszél, éspontosabban ír le egy személyt, ha nemcsak látta, hanem a hangját ishallotta.

Az ember nem színeket, hanem tárgyakat, eseményeket lát, -méghozzákörnyezetükkel kapcsolatban álló- a térben mozgó, változó tárgyakat, amelyekrendszerint egyidejûleg egyszerre különbözõ érzékszerveikre is hatnak.A tanúk gyakran elmondják, hogy milyen tárgyat láttak, de bizonytalanulválaszolnak azok tulajdonságaira vonatkozó kérdésekre.

Az észlelés mindig összefüggõ jellegû, az észlelés függ az észlelõszemély ismereteitõl, tapasztalataitól. Az adott közegben jártas egyénhezugyanannyi vizuális, akusztikai stb. információ érkezik, mint a járatlanhoz, demúltja és ennek során kialakult tapasztalata alkalmassá teszi rá, hogy többinformációt nyerjen az õt ért ingerekbõl. Az észlelt tárgyról (pl. egy jármûrõl)a személy az észlelés pillanatában már valamilyen sémával, képzettelrendelkezik, amely felfogható úgy is mint egy készenléti terv a jövõészleléséhez és amely újabb és újabb észlelések során tovább fejlõdik.Az észleléssel az ember az észlelõ tárgyakat általánosítja, a kialakult sémátkonkretizálja, pl. színek, formák, hangok adott összességét általánosítja ésezek eredményeként autót észlel, vagy más oldalról: a tapasztalataibankialakult autósémát konkretizálja és továbbfejleszti az adott pillanatban észleltautóval. Ez a séma az egyén általános készenléte, ráhangoltságameghatározott típusú információk felvételére.

A tapasztalt vadász meglátja a vadat ott is, ahol más nem vesziészre azt, még akkor sem ha megmutatják neki, hogy milyen irányban éshová nézzen. Tapasztalt tûzvizsgálónak csak néhány pillantást kell vetnie atûz keletkezési helyére, és máris tudja, hogy a tûzfészek környezetében melyanyagok vettek részt a tûz továbbterjedésében, illetve hogyan valósult mega légcsere az égés során az adott helyiségben.

56.


A vallomások hitelességének értékelésénél is figyelembe kell venni,hogy a részleteket valószínûleg pontosabban észlelték azok, akiknekjártasságuk folytán az adott területen kialakult képzeteik vannak.

A sémák azonban negatív szerepet is játszathatnak. Amikor a tanúészlelésébõl hiányoznak bizonyos elemek, könnyen a maga számára isészrevétlenül - helyettesíteni tudja azokat a szokásos képzeteibõl.

Példa: A tapasztalt villanyszerelõ azonnal észreveszi, ha a látóterébekerült kábel egyik vezetéke részben elszakadt. Ha azonban ezt a vezetéketaz észlelés pillanatában eltakarta valami, észlelésének hiányosságát öntudat-lanul kiegészítve, teljes meggyõzõdéssel vallhatja, hogy minden vezeték épvolt, sõt a kiegészítõ kérdésre is azt feleli, hogy feltétlen észrevett volnabár-mily rendellenességet.

A különféle tárgyak és jelenségek végtelen sokaságát egyidejûlegészlelni lehetetlen, ezért az ember kiemel közülük néhány jelenséget, néhacsak egyet, amely észlelésének tárgya volt. Ezt a ffiiggyyeelleemm teszi lehetõvé.A figyelem során az egyén információ felvétele szelektív: csak azt dolgozzafel, amely a környezeti információk alapján általa mozgósított sémánakmegfelel. Ez a mozgósítás azonban lehet automatikus is: az egyén mindigkészenlétben áll hangos zajok, vagy fájdalmas ingerek felvételére.

A figyelem fõ jellemvonásai az irányultság és az elmélyültség. Ha azirányultság és összpontosítás nem szándékos önkéntelen, amennyibentudatos akkor szándékos figyelemrõl beszélünk.

Az önkéntelen figyelmet külsõ okok, a tárgyak és jelenségek sajá-tosságai váltják ki. Magukra vonják a figyelmet az élénk, különösen akontrasztos tárgyak és jelenségek (erõs csengetés, rikító színû ruha stb.).Kiválnak a számukra közömbös háttérbõl az újdonságot jelentõ és szokatlantárgyak is. Ilyen körülmények hatásának tanulmányozása alapján fogalmatalkothatunk azokról a tárgyakról és jelenségekrõl, amelyeknek mindenvalószínûség szerint magukra kellett vonniuk a meghallgatott figyelmét.

A szándékos figyelmet a célirányosság, és az önkéntelen figyelemhezképest fokozott tartósság jellemzi. A figyelem tudatos megfeszítésére irányulóakaratot egyrészt az ember érdeklõdése, másrészt a kötelességtudataváltja ki.

A tárgyak, jelenségek fontossága az egyén számára alapulhatkülsõ okokon, a tárgyak sajátosságain, valamint az egyén érdeklõdésén,meggyõzõdésén, kötelességtudatán és feladatán. Ami az egyik idõpontbanjelentõs az egyik egyénnek jelentéktelen a másiknak. Ezért a vallomásokbanrejlõ ellentétek, ellentmondások tisztázása során figyelembe kell venni ameghallgatott személyek egyéniségét, tapasztalatait, érdeklõdési körét,társadalmi feladatait.

57.


A figyelem tartóssága az akaraterõtõl, az érdeklõdéstõl és a figyelemszükségszerûségének tudatától függ. Rendkívül nehéz huzamos idõn keresztülfigyelni a mozdulatlan, változatlan tárgyakat. Lehetõleg tisztázni kell, hogymennyi ideje volt a meghallgatottnak az adott tárgy jelenség megfigyelésére.Azonos feltételek között annak a személynek a vallomását kell elõnybenrészesíteni, akinek több ideje volt az észlelésre, de ennek során is mindiga meghallgatott figyelmének egyéni tulajdonságaiból kell kiindulni.

A tér, az idõ és a beszéd észlelése

A ttéérr éésszzlleelléésséébbeenn egyidejûleg több érzékszerv vesz részt. Példáullátjuk a formát és megtapintunk bizonyos tárgyakat, vagy látjuk és halljukvalamely közlekedési eszköz távolodását. Az adott térészlelésben vezetõhelyet elfoglaló érzékszerv után az észlelést látási, hallási, tapintási vagyizomérzetnek nevezzük.

A tér egy szemmel való érzékelése tökéletlen. Ezt figyelembe kellvenni az üzemi balesetek során, amikor kiderül, hogy lebecsülték, vagytúlbecsülték valamely tárgy és gép mozgó része közötti távolságot. Az ilyenhibák különösen nagyok azoknál a személyeknél, akik nemrég, vagy ideig-lenesen vesztették el az egyik szemük látását. Egy szemmel látás eseténa nagyság értékelése általában a kisebbítés irányába tolódik el.

A tárgynak a megfigyelõ szeméhez való közeledése esetén a kétszem tengelye össze, távolodáskor pedig széthajol. A tárgy távolságánakészlelése igen nagy pontosságot érhet el 50-70 méterig. A 450 métertávolságba nézéskor a két szem látótengelye párhuzamossá válik, és eznagyobb távolságnál sem változik. Az ember ennek ellenére is meg tudjakülönböztetni az észlelendõ tárgyakat és az általuk elfoglalt tér mélységét(domborzatát) a 450 métert meghaladó távolságon is, mert mind a kétszemtõl eltérõ jellegû ingerek érkeznek az agyába.

A mélységi látás gyakorolható. Az általánosnál jobban fejlett a repülõ-és gépkocsivezetõknél, vadászoknál.

Alapszabály, hogy az észlelés pontossága romlik a távolsággal. A kis méreteket a tanúk lebecsülik, a nagyokat, pedig túlértékelik. A kiscsoportot (10-nél kevesebb) lebecsülik, a nagyot túlértékelik. Természetesenegy érzékszervnél alacsonyabb lesz ez a határ, ahol megkezdõdik akicsinyítés és a felnagyítás.

A szemnek azt a képességét, hogy össze tudja hasonlítani a térbeliméreteket, szemmértéknek nevezzük. A szemmérték nagy pontosságot érhetel, különösen állandó gyakorlás esetén. Ezért a meghallgatáson mindig meg kelltudni, hogy nincs-e a meghallgatottnak jó rajzképessége. Az ilyen személyekgyakran könnyebben lerajzolnak valamely tárgyat mintsem, hogy elmondják.

58.


A meghallgatások alkalmával gyakran tesznek fel a hallási térész-lelésekkel kapcsolatos kérdéseket is (honnan, milyen irányból jött a hangjelzés,robbanás stb.). Az ilyen vallomások értékeléséhez bizonyos ismeretekkel kellrendelkezni a hallási térészlelések lehetõségeirõl.

Különösen a városi és a hegyi viszonyok között a hang rendszerintnem a hangforrástól, hanem a hangvisszaverõ tárgytól jön. A hang irányárólés forrásáról tett vallomások hibás voltát elõidézheti az is, hogy a hallotthang helye mindig eltolódik annak a látott tárgynak az irányába, amelyképes kiadni azt a hangot. A tanú ilyen módon úgy vélheti, hogy a látottközlekedési eszköz hangjelzését hallotta, jóllehet a hang a másik, esetleg atanú látóterébõl kiesõ jármûtõl jött.

Kísérletekkel azt is bebizonyítot ták, hogy a mély hangok helyepontosabban érzékelhetõ, mint a magasoké, hogy a zajok és zajokkalpárosult hangok (pukkanás, zörej, csörömpölés stb.) irányát jobban meglehet határozni, mint a tiszta hangok és harmóniák irányát valamint, hogya legmegbízhatóbb vallomásokat a hangos beszéd irányáról lehet várni.Gyakorlatilag minél hangosabb a hang annál könnyebb az irányát és atávolságát meghatározni.

Az iiddõõ éésszzlleelléésséévveel kapcsolatos kérdések szintén gyakran felmerülneka meghallgatások alkalmával.

Az idõérzékelés háromféle úton történhet: • közvetett idõészlelés idõmérésre szolgáló eszközökkel (pl. óra); • a jelenség idõtartalmának átélésével• az idõ olyan átélésével, amely azokban a természeti (nappalok

és éjszakák, évszakok stb.) és társadalmi jelenségekben jutnakkifejezésre, amelyek keretei között a meghatározandó jelenségvégbement.

Rendszerint az elsõ fajta (közvetett) idõészlelés a legobjektívebb.A vele kapcsolatos vallomásoknál az óra pontosságával és az emlékezésbevésésével kapcsolatban vetõdhetnek fel a problémák.

Az idõészlelésnél is tapasztalható, hogy a hosszú idõtartamotáltalában alábecsülik, míg a rövidet túlértékelik. A meghallgatások alkalmávaltisztázni kell azokat a készségeket (sport, zenei, fényképészeti stb.) amelyekbefolyásolhatják, hogy meghallgatott személy szemében milyen idõtartamoktûnnek nagynak, és melyek kicsinek. Ugyancsak tisztázni kell az észleléskörülményeit: milyenek voltak a megelõzõ és az utána következõ észlelések,amelyek befolyásolhatják az idõtartam értékelését. Ezeket a körülményeketfigyelembe kell venni a vallomások értékelésekor.

59.


A bbeesszzéédd éésszzlleellééssee is gyakran tárgya a meghallgatásnak. A hang-érzékelés és a beszédészlelés összefüggõ, de nem azonos fogalmak.A beszédben a benne rejlõ gondolatokat észleljük. Ezért hallható de nemészlelhetõ az ismeretlen nyelven folytatott beszélgetés.

Nem észleli a szlenget, vagy a tolvajnyelvet olyan személy, aki nemérti azt, de nem észleli a magasabb fizikáról tartott elõadást sem, aki etudomány területén járatlan. A beszéd csak a témában járatos, felkészülthallgató számára nyújt információt.

A hanglejtést azonban a legáltalánosabb vonatkozásokban fel lehetfogni, annak is aki a beszéd tartalmát nem érti, sõt megérthetõ azismeretlen nyelven folyó beszéd hanglejtése is. A beszéd és a beszédhanglejtése jobban észlelhetõ, ha a hallási érzetekhez látási érzetek ispárosulnak. A beszédet ugyanis szájmozgás, arcjáték, esetenként kifejezõmozdulatok is jellemzik.

Az a távolság, amelyrõl a szokásos erejû beszédet meg lehet érteni,a hang hallhatóságára ható számtalan tényezõtõl függ. Általánosságbanazonban kijelenthetõ, hogy az anyanyelven hallott beszéd nagyobb távol-ságból is észlelhetõ, mint az idegen nyelven folytatott. Ez még akkor is ígyvan, ha ez utóbbi nyelvet az észlelõ jól ismeri. A jól ismert ember beszédeugyancsak nagyobb távolságról észlelhetõ, mint az ismeretlené.

Minden személy hangjában, kiejtésében, hanglejtésében, beszédmodo-rában, kifejezési stílusában és szóhasználatában sok az egyéni vonás.Mindez lehetõvé teszi az emberi beszéd alapján való felismerését.

Az ember figyelme elsõsorban a beszéd tartalma, nem pedig astílusa felé fordul. A meghallgatott tanúk, ügyfelek, valamilyen beszélgetéstartalmát sokszor meglepõ pontossággal és teljességgel tudják visszaadni,de nem emlékeznek a résztvevõk szavaira, és az egész beszélgetést sajátkifejezéseikkel ismertetik.

Az emlékezés és a felejtés

A meghallgatottak nem a meghallgatás idején közvetlenül keletkezõészleléseiket fejtik ki, hanem az észleléseikre való emlékezéseiket. Az embernemcsak az emlékezet felvételére és feldolgozására, hanem tárolására isképes.

Az emlékezés folyamata bevéséssel kezdõdik. A bevésés lehetszándékos vagy önkéntelen folyamat. A szándékos, akarat és célirányos, azönkéntelen spontán jellegû.

60.


A szándékos bevésésnél az anyag gondolatainkban tartalom szerinttagozódik. Kiválasztjuk a gondolati támpontokat, összeállítjuk az anyagtervét, vázlatát és összehasonlítjuk valami ismert dologgal. A bevésés ezenmódszereit használja fel a vizsgálat olyankor, amikor a tûzvizsgálómeghatározott rendben sorolja fel azokat a kérdéseket, amelyekre ameghallgatott személynek válaszolnia kell. Példa: A vizsgáló felszólítja atanút, hogy írja le a helyszínt a megfigyelés idõbeli sorrendjében.

Az önkéntelen bevésés ugyancsak nagy szerepet játszik a vallomá-sokban. A tûzesetekkel kapcsolatos körülmények rendkívüliségükkel hívják felmagukra a figyelmet, és önkéntelenül is rögzülnek az emlékezetben.Az önkéntelen bevésés gyakran hiányos, pontatlan, sõt torz, de vannakolyan esetek is, amikor termékenyebbnek bizonyulnak, mint a szándékosbevésés.

A meghallgatottak emlékezetében az alapvetõ különbséget mindenek-elõtt a szóbeli-logikai vagy a képes emlékezetfajta valamelyikének viszonylagostúlsúlya adja.

A szóbeli-logikai emlékezésen alapuló vallomást az alábbiak jellemzik:

• az elbeszélés általában részletes, amikor a tanú felidézi, hogymit csinált, mit beszélt vagy gondolt, vagy mit mondtak mások.Ott azonban amikor el kell mondania, amit az elbeszélõlátott az elbeszélés rövid, részletekben szegény, a tárgyakleírása inkább megnevezés (pl. ennyi méter hosszú) vagy értéktelen (nagyon hosszú) semmitmondó magának a tárgynaka részletes körülírása;

• a vallomás következetes, rendszerint logikailag felépített;

• a késõbbi vallomások megismétlik az elsõ elbeszélést különösen, ha nem sok idõ telt el közöttük.

Akinél túlsúlyban van a szóbeli-logikai emlékezés, nem szabad aztkövetelni, hogy feleslegesen részletezze a helyszín körülményeinek leírását.Ezeknél a személyeknél az ilyen részletezés rendszerint megbízhatatlan,viszont annál pontosabban reprodukálják például a helyszínen elhangzottmondatokat, a különbözõ személyek közötti beszélgetéseket.

A képes emlékezés szintén gyakran hat a vallomásokra, fõleg hanehezen felidézhetõ, erõsen elfelejtett dologra kell visszaemlékezni. A képesemlékezésben általában egy vagy két érzékszerv van túlsúlyban. Ezen azalapon különböztetik meg a látási, hallási, mozgási, vagy vegyes típusúemlékezést. Megfigyelhetjük, hogy az egyik meghallgatott, a jármû megje-lenésére, míg a másik a hangjára emlékszik jobban.

61.


A képes emlékezésen alapuló vallomásokra jellemzõ:

• az elbeszélés rendszertelensége, különösen idõrendi következetlensége;

• az elõadás egyes részletei aprólékosan részletesek „mintha most is látnám“;

• az ismételt meghallgatások eredményeinek változékonysága.

Az ilyen jellegû vallomás gyakori a gyermek- és fiatalkorúaknál, ugyanisaz emberi emlékezés fejlõdése, a szóbeli-logikai emlékezés fejlõdése útjánmegy végbe.

Az emlékezet felfrissítése érdekében elsõsorban a vallomás idõrendi,logikai, vagy taktikai szempontok szerinti megválasztott sorrendje szerintielõadását célszerû választani. (Lásd: a vallomás összefüggõ elõadása fejezet)De be lehet mutatni a meghallgatottnak okmányokat, bizonyítékokat.Természetesen csak akkor, ha a meghallgatás tárgya nem a bemutatottdokumentumokban, jegyzõkönyvekben leírt tény vagy tárgyi bizonyításieszköz valamelyik tulajdonsága.

A gondolkodás

A meghallgatottnak nemcsak emlékezetben kell felfrissíteni a múltbelieseményt, hanem szóba is kell azokat öntenie. A megfogalmazás monda-tokban, mint a beszéd egységeiben történik, amelyek ugyanakkor agondolkodás logikai egységei is.

A vallomások a tények közlése mellett mindig tartalmaznak véleménytis. A közvetlenül a tény észlelésén nyugvó véleménynek (pl. egy tárgynagysága) bizonyító ereje van, ha azonban a vélemény csak közvetettlogikai következtetés eredménye, csupán taktikai jelentõségû. Lehetkövetkeztetni belõle a ténykifejtés helyességére, és még inkább olyan, avizsgálat szempontjából fontos tényekre, amelyekrõl a vallomásban még nemvolt szó.

A tanú következtetéseinek nincs bizonyító jelentõségük, s ennekellenére a vizsgáló néha mégis bizonyítékokat mutat be, vagy más módonérvel, hogy a tanú kijavítsa téves következtetéseit. Ez azért lehet fontos,mert a téves következtetések néha gátolják a tanút abban, hogy eszébejussanak bizonyos körülmények, amelyekre a helyes következtetések utánvisszaemlékezhet.

A megfogalmazás és a tartalom közötti összefüggés több vonatkozásbanis megnyilvánulhat.

62.


A felejtésnél, a gondolati tartalom egyes részleteinek elvesztésénélnehézségbe ütközik a megfogalmazás.

A szóbeli megfogalmazás nehézségeivel találkozhatunk akkor is,amikor a meghallgatott személynek nem elég fejlett a kifejezõkészsége, vagya beszédkultúrája. Ilyen esetekben egyaránt nehézségei támadnak mind atûzesettel összefüggõ, mind az ahhoz nem kapcsolódó kérdések megfogal-mazásában.

E nehézségek igen gyakori oka az, hogy a meghallgatott feszültenpróbálja magát a számára idegen hivatalos, irodai nyelven kifejezni. Ezekbena helyzetekben fel kell hívni, hogy mindent elmondhat a saját szavaival.Szükség esetén ismertetni kell a terminológiát, például meg kell magyarázni,hogy mit nevezünk teherhordó falnak, tetõszerkezetnek, héjalásnak stb.Ez különösen fontos akkor, ha a meghallgatott helytelen értelmezésbenhasznál bizonyos elnevezéseket.

Gyakran megfigyelhetõ, hogy a nem õszinte ügyfél, a hamis tanú,miután magabiztosan folyékonyan elmondta a kitalált, elõkészített ésgondosan kigondolt vallomását, nyilatkozatát, nehézségekbe ütközik akérdések megválaszolásánál.

Fokozottan tapasztalható ez, ha a kérdések számára váratlanok, mégakkor is, ha a rájuk adandó válasz kétségtelenül ismert elõtte (példáuléletének feltételeit, körülményeit érintik). Az a meghallgatott, aki õszintevallomást kíván tenni az ilyen kérdésekre késedelem nélkül, magabiztosanválaszol. Ám akinek nem ez a szándéka, az gondolkodik, vajon mi közelehet ennek a kérdésnek az ügyhöz, milyen válasz volna a legcélszerûbbaz õ szempontjából, húzzák az idõt, visszakérdeznek stb.

A hamis tanúzás indítékai és semlegesítésük módszerei

• A tanú zárkózott, fél a vallomással járó felelõsségtõl, a bíróság elõtti szerepléstõl. Az ilyen tanúban felelõsséget kell ébreszteni az ügy iránt. Néhány részlet közlésével, tárgyi bizonyítási eszköz bemutatásával fel kell benne kelteni az érdeklõdést és a közösségi érzéseket.

• A tanú el akarja kerülni a meghallgatással járó idõveszteséget.Meg kell magyarázni azt, hogy vallomása fontos, vagy ha lehetséges, meg kell ígérni, hogy további idézésekkel nem zaklatják, amennyiben mindent elmond, amit az ügyrõl tud.

• A tanú fél attól, hogy vallomásával haragosokat, ellenségeket szerez, esetleg megfélemlítették. Meg kell gyõzni, hogy megfelelõ jogi védelemben részesül.

63.


• A tanú elhallgatja azt, amit az érdekeltek körérõl vagy az ügyrõl tud, mert nem akar neki kárt okozni. Baráti kapcsolat,vagy szolgálati függõség miatt. Fel kell deríteni a tanú és a vélhetõ károkozó kapcsolatát, be kell bizonyítani a vallomásábanlévõ valótlanságokat, ellentmondásokat. Tudtára kell adni a tanúnakhogy a hatóság ismeri hallgatásának okát, majd fel kellszólítani az igazmondásra, figyelmeztetve a hamis tanúzássaljáró felelõsségre, következményekre.

• A tanú ragaszkodik meghallgatásán vagy más hatóságnál valamely okból tett kijelentéséhez. Nem akar elõzõ vallomásávalellentmondásba kerülni. Ilyen esetben ismertetni kell a Btk. 241.(2) bekezdését, amely szerint a büntetés korlátlanul enyhíthetõ,különös méltánylást érdemlõ esetekben mellõzhetõ is, azzalszemben, aki az alapügy jogerõs befejezése elõtt az eljáróhatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamisvoltát bejelenti. A vallomást meg kell cáfolni más tanúvallomásegyes részleteinek ismertetésével, bizonyítékok bemutatásával .

Az értelmi ráhatás módszere a hatóság rendelkezésre állóbizonyítékoknak bizonyos taktika elv szerinti bemutatását jelenti. Így értelmisíkon történik a hamis vallomás leleplezése.

Módszerei: • Elegendõ bizonyíték esetén nem egy-egy bizonyítékot, hanem

a bizonyítékok csoportját kell bemutatni. Ugyanis a valóssággalellentétes vallomást tevõk, a rendszerbõl kiszakított egy-egybizonyíték megismerése után, igyekszik vallomását azzal összhangba hozni, anélkül, hogy megmondaná az igazat.A bizonyítékok logikai rendszerben történõ bemutatása általábanpozitív hatású. A tényeket elhallgató személy elõször megpróbáljasemlegesíteni a külön-külön bemutatott bizonyítékokat, éshozzájuk igazítani a vallomását. De az egyre újabb változtatá-sokkal egyre jobban belegabalyodik a hazugságokba, és végülbelátja, hogy a leleplezõdése elkerülhetetlen. Célszerû a bizonyítékok bemutatását az ügy másodrendû mozzanataira vonatkozókkal kezdeni, majd fokozatosan áttérni a tisztázásra váró fontosabb körülményekre. A kevésbé fontosakután az egyre perdöntõbbek következnek. Az ilyen fogáslefegyverzi a meghallgatottat, az elõre elkészített hazugságoktartaléka hamar kifogy és kénytelen belátni, hogy igazat kell vallania.

64.


Egyes esetekben hatékony lehet a hirtelen meglepetés taktiká-jához folyamodni és a bizonyítékok bemutatását a legfontosabbalkezdeni. Ezt a fogást lehet alkalmazni a meghallgatás elején,de késõbb is, különösen hatékony lehet abban a pillanatbanamikor a meghallgatottba megerõsödik a meggyõzõdés hogya hatóság tagja nem tudja õt megcáfolni. A meglepetés szétzilálja a hazugságok elõkészített rendszerét, nem ritkánpánikreakciót vált ki, amelyben beszûkül a tudat, és a személyésszerûtlen döntéseket hoz. Az extrovertált személyiségnél ezközlési kényszert vált ki, az introvertált azonban még jobbanbezárkózik. A meglepetés hatására építeni mindig bizonyoskockázattal jár. A meghallgatási szituáció hirtelen megromolhat,elõfordulhat, hogy a meghallgatott kapásból megpróbáljamegcáfolni a bemutatott bizonyítékot, vagy pedig bizalmatlanná, szûkszavúvá válik. A kockázat lényegesen kisebb, ha a vizsgálatmár bemutatottakon kívül is rendelkezik fontos bizonyítékokkal, amelyekkel kompenzálni tudja a meglepetés esetleges kudarcát.Elõfordul, hogy a bemutatott bizonyítékok azért nincsenek hatással a meghallgatottra, mert nem érti azok jelentõségét és kapcsolatát a bizonyítandó ténnyel. Különösen bonyolult szakvéleményeknél kell ezt a körülményt figyelembe venni és türelmesen, érthetõen elmagyarázni azok jelentõségét.Néha a meghallgatott, a vétkességét igazoló bizonyítok egészrendszere ellenére is, makacsul ragaszkodik a hazugságaihoz. Igen meggyõzõ lehet az ilyen személlyel együtt végzett viszonylagegyszerûen kivitelezhetõ „kísérlet“ (a nyomozóhatóságok-,bíróságok eljárásainál alkalmazott bizonyítási kísérlet mintájára),ha õ maga is tapasztalhatja az általa elmondottak lehetetlenségét.

• Hézagos bizonyítéklánc esetén a meghallgatást elõször a legkevésbé jelentõs cselekményekre vonatkozó bizonyítékok ismertetésével kell kezdeni. A meghallgatott rendszerint beismeri ezeknek a szabálysértéseknek az elkövetését, annak reményébenhogy a vizsgáló ismeretei it t ki is merülnek. A továbbiszabálytalanságra, bûncselekményre (szándékos tûzokozás) vonatkozó bizonyíték fokozatos feltárása újabb adatok közlésétvonja maga után, és eközben gyakran olyan tények is felmerülnek, amelyek eddig nem ismert szabálytalanságra, esetleg bûncselekményre vonatkoznak.

65.


A beszerezett bizonyítékok elégtelensége esetén igyekezni kella vallomás összefüggõ elõadását kihasználni, a benne lévõ elszólások, belsõ ellentmondások egyenetlenségek, a meglévõ bizonyítékokkal ellentétes vagy lehetetlen részletek feltárására. A vizsgáló a meghallgatás elején úgy viselkedik, mintha mindentelhinne, azért, hogy a meghallgatott minél részletesebben elõadja vallomását. Közben gyakran összekeveredik a valósága kitalálással és közöl olyan tényeket is, amelyeket nem volt szándékában elmondani. Köztük olyanokat is, amelyeket csak az adott cselekmény, elkövetõje tudhat.A valóságnak megfelelõ tényeknek a hamis vallomásba való beleépítésével a meghallgatottnak kettõs célja van: egyrészt így akarja vallomását hihetõvé, az esetleg már beszerzett bizonyítékokkal összhangban levõvé tenni, másrészt abban bízik, hogy vallomása tartalmának szúrópróbaszerû ellenõrzéséheza hatóság tagja esetleg éppen az igaz részeket fogja kiválogatni.

Az érzelmi ráhatás módszerei:• A cselekmény jogellenességének és társadalomra veszélyessé-

gének az elmagyarázása; a jóvátétel-, és a lehetséges gyanúsítottak felelõsségre-vonási vágyának a felkeltése.

• A meghallgatott eltérítése gondolatainak kényszerpályájáról. Egyes esetekben a meghallgatott egész gondolatvilágát kitölti a felelõsségtõl való félelem, a szégyenérzet, saját helyzeténekkilátástalansága. Ilyenkor fontos lehet felhívni a figyelmét arra, hogy bûnét még jóváteheti, helyzetét megkönnyítheti, és fel kell benne kelteni a reményt, hogy visszatérhet a becsület útjára.

• A meghallgatott pozitív személyiségvonásainak (bátorság, igazságosság, bajtársiasság, családszeretet stb.) aktivizálása éskihasználása. Egyesek annyira büszkék vélt, vagy valós bátorságukra, sõt megbízhatóságukra, hogy igen hatásos lehetmeghallgatási magatartásuk szembeállítása, a magukról kialakított képpel.

A személyiségvonások figyelembevétele

Valamely ember személyiségének leírásához három kérdéscsoportra kellválaszt adni.

Az egyik az, hogy milyenek a szükségletei, az érdeklõdési köre és eszményei,mit akar elérni az életben. Ezt nevezik a személyiség irányultságának.

66.


Ahhoz, hogy az ember valamit el tudjon érni bizonyos adottságokkal,és képességekkel kell rendelkeznie. Rendszerint ezekre irányul a másodikkérdés.

Milyenek az adott embernek azok a tulajdonságai, amelyek a szemé-lyiség általános arculatát, viselkedését meghatározzák, vagyis milyen ajelleme és értelmi színvonala. Ez lesz a harmadik kérdés.

A szükségleteknek nagy szerepük van az ember személyiségébentanulmányozásuk igen fontos a meghallgatás során is akkor, ha meg akarjukállapítani valamely cselekmény indítékait. A szükségletek megállapításánálsohasem valamilyen általános elképzelésbõl, hanem az adott egyénnélkialakult szükségletekbõl kell kiindulni. Ami az egyik embernél magas élet-színvonalat, a másiknál alapvetõ szükségletek kielégítésének a hiányát jelenti.Igen sok bûncselekmény indítéka, hogy az egyén kialakult szükségleteinincsenek összhangban az általa tisztességes úton elérhetõ javakkal.

Az érdeklõdés a személyiség arra irányuló hajlama, hogy valamilyentárgyra felfigyeljen, valamint minél inkább tanulmányozzon, elsajátítson, vagyisgondolatait és szándékait arra összpontosítsa.

Az embernek vannak vele született adottságai, rátermettsége, amelyettanulás és a tevékenysége révén képességekké fejleszt. A képesség tanul-mányozásának nagy a kihallgatás lélektani fontossága. Például a megfi-gyelõképesség, az emlékezõképesség stb. hatásának rendkívül nagyjelentõsége lehet a vallomás értékelése szempontjából. A jól rajzoló embernem csak jó leírást tud adni, hanem le is tudja rajzolni mit látott.

A gondolkodási képesség feltárásának alapvetõ meghallgatási jelen-tõssége van annak megítélésénél, hogy az adott személy mit érthetett mega bonyolult eseménysorból. Milyen kérdést és hogyan lehet neki feladni,hogy azt jól felfogja.

Az ember jelleme kifejezõdhet azokban a célokban, amelyeket magaelé tûz, valamint az eszközökben és módszerekben, amelyekkel céljaitmegvalósítja. A jellem mindenekelõtt azokban a tettekben jut kifejezésre,amelyekben az ember más emberek iránti viszonya testesül meg. A jellemfejlõdése nem egységes. Nincsenek olyan emberek, akiknek mindenjellemvonása csak jó vagy rossz, tehát nincs csak jó vagy csak rosszember. A jellem változik a környezet és a nevelés hatására. Rendkívülszélsõséges ingadozásokat mutathat bódult, vagy ittas állapotban.

A meghallgatandó személy jellemének tanulmányozása során gyakranjuthatnak a vizsgáló tudomására olyan adatok, amelyeket a tanú, vagyügyfél nem kíván nyilvánosságra hozni. Ezek az információk segíthetnekannak eldöntésében, hogy az értelmi és érzelmi ráhatás milyen arányátólvárható a legjobb eredmény, illetve a vallomások értékelésénél is fontosszerepük lehet.

67.


A magas értelmi színvonalú személy jobb védekezési tervet épít felmagában és képes arra, hogy azt rugalmasan alakítsa hozzá a számáraváratlan kihallgatási helyzetekhez. Az ilyen személy a kérdések és abemutatott bizonyítékok értékelésével igyekszik felmérni saját helyzetét, ésazt reálisan mérlegelve hamar felismeri a bizonyítás hiányosságait, vagyéppen ellenkezõleg belátja tagadásának kilátástalanságát.

Ilyenkor könnyebben jut el az õszinteséghez, mint a merev gondol-kodású, az érveket meg sem hallgató, primitív személyiségek.

Ugyanakkor az értelmes ember döntését is gyakran befolyásolja abizonyítási helyzet túlbecsülése irányában az, hogy számára egyretûrhetetlenebbé válik a bizonytalanság elviselése.

Az extrovertált és introvertált személyiség

A meghallgatás szempontjából fontos lehet figyelembe venni aszemélyiség viszonyát a külvilághoz. Az úgynevezett introvertált embertípusbizonytalan, latolgató, védekezõ, hajlamos arra, hogy elforduljon a külvilágtól,zárkózottan éljen, önmagában és egyedül dolgozza fel az élményeit.Az extrovertált típus ezzel ellentétben, nyílt, közvetlen, jól alkalmazkodik azúj helyzetekhez, sokat ad környezete véleményére, megosztja benyomásait,a külvilág számára él. Természetesen a két típus között vannak átmenetek,és mindkét csoport további alcsoportokra osztható, ez a jellemzés csak aszemélyiség és a környezet alapvetõ vonulatát jellemzi.

Az extrovertált, közlékeny ember hamar megtalálja a kapcsolatotmásokkal, náluk nincs nagy jelentõsége annak, hogy a különbözõ meghall-gatásokat más-más, vagy egyszerre több személy végzi. Az introvertált,zárkózott személyiségeknél viszont a meghallgatásokat lehetõleg egyvizsgáló, és a különbözõ meghallgatásokat ugyanaz a személy folytassa lea hatóság részérõl. Míg az elsõ esetben a bevezetõ beszélgetésen akapcsolat megteremtése gyorsan történhet, az utóbbiaknál hosszabb idõtvesz igénybe, sõt egyes esetekben a vizsgáló célszerû, hogyha többszöris találkozik a meghallgatottal, mielõtt rátér a meghallgatás legnehezebbpontjára.

Mind a bõbeszédû, mind a szûkszavú meghallgatottnál meg lehetkülönböztetni az õszinte, vagy mesterkélt beszédstílust. Különösen õszintehangnemû a gyermekek beszéde, akik saját érzelmeiknek azonnal hangotadnak. A mesterkéltség egyes esetekben azt mutatja, hogy az illetõ többnekakar látszani, mint ami, jó benyomást kíván kelteni. A száraz szóhasználatannak a jele, hogy a meghallgatott minden szavát meggondolja, fél, hogyelszólja magát. Különösen fontos a beszéd stílusának tanulmányozása ameghallgatás különbözõ szakaszaiban.

68.


Az õszinteség hiányának lehet a jele, ha más a beszéd stílusa aszabad beszélgetésnél, vagy különösen a meghallgatás azon részeinél, ame-lyeknek nem lehet közük a meghallgatott személy cselekményeihez, és másazoknál, amelyek õt közvetlenül érintik.

Nagy élettapasztalat kell ahhoz, hogy a vizsgáló az elõtte ülõ emberkülsõ megjelenésébõl, beszédstílusából, gesztikulálásából következtetésekettudjon levonni. Fontos, hogy közben véleménye ne váljon olyan elõítéletté,amely károsan befolyásolhatja a vallomás tárgyilagos értékelését.

Személyiségzavarban szenvedõk meghallgatása.

Mind a tanúk, mind az ügyfelek között elõfordulnak rendellenes,pszichopátiás (határközi elmeállapot) személyiségek. A pszichopátia a szemé-lyiség olyan tartós, zavart állapota, amely az értelmi képességet általábannem érinti, ám megnehezíti a társadalomba való beilleszkedést. A lelkiszerkezet diszharmóniája, az ebbõl eredõ kóros reakciókészség és a csökkentalkalmazkodási képesség jellemzi. Ezért a pszichopaták általánosan elfogadottosztályozása eddig még nem történt meg.

A társadalomban a pszichopátia valamely formája, különbözõfokozataiban szinte minden embernél elõfordulhat életének egyes szakaszaiban,hiszen a pszichopaták jellemzõen nem elmebetegek, hanem lelki betegek.A pszichopátia akkor válik személyiségzavarrá, ha az ember jelleménekállandóan visszatérõ, személyiségén egyre inkább eluralkodó tulajdonságáváválik.

A meghallgatásokon nehezen kezelhetõek a jellempszichopatákhozsorolt hisztériás pszichopata személyiségek. Õket az egyik pillanatról amásikra kirobbanó viselkedés jellemzi. A hivatalos, korrekt hangnem nemfegyelmezi az ilyen személyeket. Nagyon fontos, hogy a hatóság tagja nehagyja magát kihozni a sodrából. Nagyobb problémát okoz rendszerint, hogyezek a személyek nem tudják elkülöníteni a fantáziájuk termékeit a valóságtól,átélik képzelgéseiket és meggyõzõen, részletdúsan adják elõ vallomásaikban.Nagyon fontos ilyenkor a legkisebb részletekre is kiterjedõ gondosjegyzõkönyvezés, majd az elmondottak aprólékos ellenõrzése. A hisztériásszemélyiség mindig az események középpontjában kíván lenni, túlteng bennea feltûnési vágy, botrányokba keveredik, pletykákat terjeszt, nem egyszersaját magáról. Ilyenkor az ügyrõl kiszivárgott információkból és a meghall-gatáson elhangzott kérdésekbõl, a helyszíni szemle adataiból olyan hihetõvallomást állítanak össze, amelyik hitelre érdemesnek tûnik és így alkalmasarra, hogy az eljárást zsákutcába terelje. Fontos, hogy ez esetben avizsgálat vezetõje ne elégedjék meg a kézenfekvõnek látszó megoldással ésa beismerõ vallomás ellenõrzésével, hanem ezzel egy idõben folytassapárhuzamosan a többi verzió feldolgozását is.

69.


Az indulati pszichopaták közül az ún. ingerlékeny hipertimiások isokozhatnak gondot a meghallgatásokon. Õk azok a kötekedõ, izgága szemé-lyiségek, akik között nem ritkaság a mindig a hatósághoz forduló, összeférhetetlen,sorozatos feljelentõ, perlekedõ (queruláns).

Ugyancsak gyakori feljelentõk az akaratpszichopatákhoz tartozófanatikus pszichopaták. Õk néha valódi, de többnyire képzelt igazukért kerülnekszembe a környezetükkel és vívják könyörtelen harcukat.

Legkomolyabb gondot a paranoid pszichopaták perlekedõ tébolyaokozza. Az ilyen beteg valamikor elvesztett valamilyen jelentéktelen pert, ésazóta hatóságtól hatósághoz, ügyvédtõl ügyvédhez jár. Panaszaival ésfeljelentéseivel egyre magasabb fórumokat ostromol. Ismeri a közigazgatásés az igazságszolgáltatás felépítését, az ott dolgozó vezetõket és azeseményre vonatkozó jogi elõírásokat. Minden újabb elutasítás csak olaj atûzre, és újabb feljelentése közérdekû bejelentése csak további elvárásokateredményez. Téveszme rendszerré alakul bennük a jogfosztottság érzete.

Az ilyen perlekedõ személy gyakran változtatja munkahelyét, mindenüttvisszaéléseket fedez fel és ezért „esküdnek össze ellen“ az ott dolgozók.Vallomásában mindezt meggyõzõen és logikusan adja elõ. Mondandójátnagy iratcsomóval igyekszik alátámasztani. Meghallgatásukat együttérzésselkell vezetni, az általuk hozott okmányokat, ha releváns lehet, csatolni kellaz iratokhoz, és a jegyzõkönyvben le kell írni. A meghallgatásról lehetõségszerint készüljön hangfelvétel. Az ügyben tett minden intézkedést pontosankell dokumentálni.

Az agresszív, támadó, fenyegetõ hangú vagy jellegû magatartásttanúsító, lobbanékony impulzív pszichopatával szemben kimért, nyugodt,inkább rideg, mint barátságos hanghordozás a célszerû.

A hatóság tagjának nagy önfegyelemmel kell ügyelnie arra, hogy azilyen ember hangosságát, gyakran kiabálását, nehogy még nagyobb hanggalellensúlyozza. A kimért, nyugodt, halk hangon való rendreutasítás célszerûbb.Csak ha így sikerült lecsillapítani, akkor célszerûbb barátságosabb hangraváltani. Ezután a meghallgatott rendszerint a továbbiakban is igyekszikindulatait türtõztetni, hogy el ne veszítse a már megszerzett bizalmat.

A depressziós (distimiáns) pszichopaták szkeptikusak, borúlátóak,kedvetlenek, csüggedõk. A szomorkás alaphangulatú személyek ténylegessérelmeiket eltúlozzák, panaszáradataikat célszerû szánalommal, türelmesenmeghallgatni. A sértve érzett „senkitõl meg nem értett“ ember áldozatnaktekintik magát, és rendszerint õszinte vallomást tesz, ha megértést tapasztal,vagy megtudja, hogy a bûntársa becsapta.

70.


Míg az ilyen panaszkodó ember örül, ha életérõl, az õt ért szeren-csétlenségekrõl és sorscsapásokról, bajokról kérdezik, a lobbanékony, vidámembert ugyanezek a kérdések ingerlik, azokat nem veszi szívesen,magánéletébe való beavatkozásnak tekinti.

Egyes esetekben -ha ügyfél- sor kerülhet pszichiátriai kórképet(elmemûködés kóros állapota) mutató személyek meghallgatására is.Kizárólag ügyféli minõségben tehetnek nyilatkozatot, de meghallgatásukra ésvallomásuk értékeléséhez elmeorvosi szakértõt kell hívni.

Ugyanakkor a Ket. kizárja az elmemûködés kóros állapotábanszenvedõk tanúként történõ meghallgatását: „Tanúként nem hallgatható megaz, akitõl nem várható bizonyítékként értékelhetõ vallomás“.

Az eellmmeemmûûkkööddééss kkóórrooss áállllaappoottaaii közül eljárásjogi szempontból a legfontosabbak:• elmebetegség• a gyengeelméjûség• a tudatzavar• a szellemi leépülés• személyiségzavar, pszichopátia (határközi elmeállapot)

Az elmebetegség olyan általában a tartós megbetegedés, amely a magasabbrendû idegmûködésben súlyos zavarokat idéz elõ, s amely többek között az abbanszenvedõ gondolati, akarati és érzelmi világára is kihat.

Leggyakoribb fajtái:• a hasadásos elmezavar (Schizophernia): Megnyilvánulási formái

rendkívül változatosak, tünetei sem egyértelmûek. Általában zavartság,ködös tudatállapot, gondolkodási zavarok, nagyfokú nyugtalanság,érzékcsalódások, és vonatkoztatásos (pl. üldöztetéses) téveszmékjellemzik. A gondolattolongás, illetve a gondolatelakadás váltakozik, aszemélyiségszerkezet meglazul és az figyelhetõ meg, hogy a beteg önmagát is „kívülrõl“ szemléli. Az alkalmazkodási készség szinte teljesenmegszûnik, az agresszivitás fokozódik.

• a bénulásos elmezavar: A központi idegrendszer súlyos megbetegedéseamelyet vérbajos fertõzés okoz. Fokozatosan elõrehaladó szellemihanyatlás, az alkalmazkodási készség elvesztése és bénulásos tünetekfigyelhetõek meg ebben a kórképben.

• az öregkori elmebetegség: A testi visszafejlõdéssel kapcsolatos szellemihanyatlás jellemzi. Alapvetõ tünetei: emlékezetzavar, az érzelmi, indulatiélet labilitása és az ítélõképesség csökkenése.

• az epilepszia: Lehet egyszerû idegbetegség, amellyel nem jár együttaz elmemûködés károsodása, ritkábban súlyos elmebetegség kíséri.Legjellemzõbb tünetet az ún. nagy epilepsziás roham. A beteg hirtelenelveszti eszméletét, mereven elvágódik, testén görcsös rángások jelentkeznek.

71.


Az epilepsziások egy részénél fokozatosan alakul ki az ún. epilepsziásszemélyiség, amelyet a pszichés mûködés lassulása, az indulati életzavara és az elbutulás jellemez.

• a mániás-depressziós elmezavar: A hangulati élet zavara. A mánia ésa depressziós gyakran periodikusan ismétlõdve jelentkezik. A mániás fázist a hangulat indokolatlan, tartós emelkedettsége jellemziAz indokolatlan, kirobbanó jókedv mellett gyors heves dühkitörés is elõfordul.

• a paranoiás: A személyiséget egy lassan kibontakozó, üldöztetéses, vagy nagyzásos téves eszmerendszerhez kapcsolódó megbetegedés jellemzi.

A gyengeelméjûség általában olyan a születéstõl fennálló, vagy a koraigyermekkorban kialakuló gyógyíthatatlan állapot, amelynél a szervi fejlõdési rendel-lenességekkel is párosul az értelmi fogyatékosság.

Fajtái:

• debilitás: A gyengeelméjûség legenyhébb foka. A debilek nehézségekárán, de bizonyos értelmi szintet elérhetnek. Szerzett ismereteik azonbanegyenetlenek és feldolgozásuk hiányos.

• az imbecillitás: a gyengeelméjûség súlyosabb formája. Az imbecillek egyszerû ismereteket képesek megszerezni, de nehezen tudják ezeketfelhasználni. Megszokott, egyszerûbb feladatokat el tudnak látni, de értelmi képességük visszamaradott és az érzelmi-akarati életük is feletlen.

• az idiotizmus: a gyengeelméjûség legsúlyosabb foka. Az idiótáknál összes lelki mûködés súlyosan elmaradt a fejlõdésben, a külsõ ingerekfelfogása, a beszéd és mozgáskészség is gyenge.

A tudatzavar olyan múló, átmeneti állapot, amelyben az embernek sajátszemélyérõl, illetve a külvilág jelenségeirõl homályos képzete van, vagy esetleg nincsis képzete. Tudatzavart okozhat: mérgezés (pl. alkohol, kábítószer), élettani folyamat(pl. szülés alatti, vagy közvetlenül szülés utáni állapot), betegség (pl. gerincvelõbetegsége), heves kedélyállapot változás (pl. felindultság, ijedtség, félelem) és súlyossérülés.

A szellemi leépülés (dementia) a már kifejlõdött értelmi teljesítõképesség külön-bözõ kórokú és mértékû, többnyire elõrehaladó hanyatlása. Elõidézheti öregkoriérelmeszesedés, vagy a nagyagy elsõdleges és fokozatos pusztulása.

A személyiségzavar legjelentõsebb formája a pszichopátia. Amennyiben a pszi-chopátia súlyos patológiai vonásokat mutat, úgy az ilyen személyek vallomása, nyi-latkozata nem vehetõ figyelembe.

72.


Gyermek és fiatalkorúak meghallgatása

A meghallgatások során a személyiségalakulás életkori sajátosságaitis figyelembe kell venni. Gyermekkorú az a személy, aki a tûzesetbekövetkezésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be. Fiatalkorú az, akiaz esemény bekövetkezésékor a tizennegyedik életévét betöltötte, de atizennyolcadikat még nem.

Már a 7-9 éves gyermekek is kiváló tanúk lehetnek. Minden irántérdeklõdnek, de fogalmaik, képzeteik, látókörük magán viseli életkoruk jegyeit.Ezért következtetéseik gyakran hamisak, észleléseik az élettapasztalat hiányamiatt tévesek lehetnek. De ha nem követelnek tõlük olyat, ami képességeiketmeghaladja, akkor az egészséges, normális gyerektõl megbízható vallomásvárható. Eljárásjogilag csak akkor célszerû a gyermekkorút tanúként meghall-gatni, ha vallomása olyan bizonyítékot tartalmazhat, amely elõreláthatólagmásként nem pótolható. A tûzesettel kapcsolatos élmények ütötte sebeketa gyermeki lélekben a meghallgatás tovább mélyíti. Ez a tény önmagábanis fontossá teszi, hogy a meghallgatást tapintatosan vezessék, ésmegismétlését lehetõleg kerüljék el. A gyermek meghallgatása mindigszülõje, szülei, vagy törvényes gondviselõje jelenlétében történjen.

Az alsó osztályos gyermekeknél még túlsúlyban van az önkéntelenfigyelem. Nehezen koncentrálnak az õket nem érdeklõ jelenségekre, és nemveszik észre a tárgy lényeges sajátosságait. A gyermek 5-6 éves korábankörülbelül 15 percig, 7-9 éves korában mintegy 20 percig, 10-12 éveskorában hozzávetõlegesen 25 percig, 12 éven felül pedig már akár 30 percigis tudja a figyelmét összpontosítani. Ez tájékozódási pont lehet a kiskorúakhosszan tartó eseményrõl tett vallomásai értékeléséhez.

A gyermek szóbeli-logikai emlékezése fejletlen, vallomásaik sokszorjelentéktelenek tûnõ részletek tekintetében részletesek, újra kérdezésnélnagyon változóak, de rendszerint igen magabiztosak. A gyermekkorú hamistanúzását sokszor éppen a betanult szöveg túlzottan logikus, nem képijellege alapján lehet felismerni.

A gyermekkorúak kiváló tanúk lehetnek, ha sikerül az emlékezetükbenmaradt eredeti képet elõhívni, észleleteik objektív visszaadását azonbanjelentõs mértében korlátozhatja az a tény, hogy még nem tudják elválasz-tani tényleges benyomásaikat elképzeléseiktõl. Az érzékelt részletek élénkszellemi feldolgozása közben könnyen összekeverik a valóban észleltdolgokkal, az elképzeltekkel, ábrándképeikkel vagy korábbi élményeikkel.

73.


A gyermekek vallomásai kevésbé megbízhatóak, ha szándékosbevésésen alapulnak, mintha önkéntelen megfigyelésre épülnek. A gyermekiemlékezésnek ez a sajátossága néha annyira élénken megnyilvánul, hogyaz olyan gyermek, akit a felnõtt „kitanít“ arra, hogy mit valljon, elfelejti aszándékosan emlékezetébe vésett tényeket, és a meghallgatáson mégiscsakazt mondja el, amit valóban észlelt és önkéntelenül bevésett emlékezetébe.

A gyermek vallomásának gondos elemzésével el lehet különíteni asaját és a betanított képzetek elemeit. Köztük logikai ellentmondások lehetnek,és gyakran erõsen különböznek egymástól élességben, frissességben.A gyermek a betanított mondatokat homályosa, gondolati hangsúlyozásnélkül és a részletek leírása nélkül mondja el. Ha a vizsgáló el tudja válasz-tani a gyermek vallomásában a fantázia és a befolyásolás termékeit azigazi emlékektõl, olyan vallomást kap, amely a gyermek õszintesége,közvetlensége és megfigyelõképessége folytán nagyon értékes lehet.

A gyermek igen könnyen befolyásolható, ezért ha mód van rá, nemszabad idõt és lehetõséget adni, hogy a szülõ, más gyermek vagy személyhatása alá kerüljenek a meghallgatás elõtt. A gyermeket sohasem szabada meghallgatásra várakoztatni, és nem szabad a hamis tanúzás törvényeskövetkezményeire figyelmeztetni. A gyermek vallomását leghelyesebbhangszalagra, vagy videóra felvenni, de ha mégis írásos formában kerülrögzítésre a vallomása, akkor abban a gyermek által használt kifejezéseketkell leírni.

Már a serdülõkorú, de még inkább a fiatalkorú különös élességgelreagál mások nézeteire. Számára rendkívül fontos, mit mondanak cselekede-teirõl azok, akiknek a véleményét fontosnak tartja. A tapasztalatok szerinta fiatalkorúak a meghallgatásukkor könnyen feloldódnak, azonban nemtudják reálisan felmérni cselekményük következményeit.

A vallomás értékeléséhez, és a fiatalkorú egyéniségének, értelmifejlettségének és életviszonyainak felderítése érdekében a fiatalkorú gondozójáttanúként kell meghallgatni. Az összegyûjtött adatok elõsegítik a fiatalkorúhelyes, egyéni tulajdonságaihoz igazodó meghallgatást.

A fiatalkorúak meghallgatása elõtt sem mellõzhetõ a fesztelen jellegûbeszélgetés. Témájának természetesen igazodnia kell az ifjú emberneméhez, egyéniségéhez, érdeklõdési köréhez. A beszélgetés keretébenmeg kell ismerni, hogy vajon a fiatalkorú nyílt, vagy zárkózott, félénk vagyszemtelen, józanul ítélõ vagy fantáziálására hajlamos, szófukar vagy fecsegõtermészetû.

74.


A beszélgetés képet adhat a meghallgatandó személy megfigyelõ,megjegyzõ és emlékezõtehetségérõl, s egyben elõsegítheti a meghallgatáskedvezõ légkörének kialakítását is.

A fiatalkorúaknak igényük, hogy komolyan vegyék õket, önértékelésiés érvényesülési tudatuknak megfelelõen elismerésre vágynak. Ha a vizsgálóezt az igényt sértõ módon (pl. ironikusan) semmibe veszi, akkor számolhataz ifjú bizalmatlanságára, elzárkózására.

A meghallgatás taktikáját minden esetben a fiatalkorú fokozottérzékenységének, emlékezete töredékes jellegének és általában hiányoselõadási készségének figyelembevételével kell felépíteni. A kérdéseket afiatalkorú képzeletvilágának megfelelõen kell feltenni. Kerülni kell az idegen-,vagy túlzottan tudományos-, és az olyan kifejezéseket, amelyekhez nem tudhatározott képzeteket kapcsolni.

Sok fiatalkorú helyesen értelmezi az udvarias hangnemet,fegyelmezetten viselkedik. Mások viszont esetenként a szívélyességetgyengeségnek tekintik, és szemtelenné válnak. Kérdéseket tesznek fel, kitérõválaszokat adnak, elkezdenek hazudozni. Az udvarias, de erélyes felszólításilyen esetben is rendszerint a helyes irányba tereli hamarosan a meghallgatást.

A fiatalkorú vallomását a meghallgatás végén egyszerre kell rögzíteni,mert a korával járó sajátosságok folytán a meghallgatás ütemének megvál-tozása, de még inkább annak tartós megszakítása, könnyen elvonhatja afigyelmét, és esetleg elvész a vizsgáló és a közötte kialakult kapcsolat.

44.. AA vvaalllloommááss rrööggzzííttééssee..

Az ügyfél, tanú és szakértõ meghallgatásról jegyzõkönyvet vagyhangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni (Ket. 39. §). Ahangfelvételt tartalmazó hanghordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagyarról az eljárás befejezéséig a jegyzõkönyvek törvényi elõírásainak megfelelõtartalmú jegyzõkönyvet kell készíteni.

A jegyzõkönyv

A meghallgatási jegyzõkönyvnek az eljárási törvény alapján tartalmaznikell:

• az eljáró hatóság megnevezését, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,• a jegyzõkönyv készítésének helyét és idõpontját, • a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatait,

lakcímét, eljárásjogi helyzetét és elérési lehetõségét,

75.


• a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,

• az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapítá-sokat,

• az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat,

• a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendel-kezõ személy képviselõje, az eljáró ügyintézõ és a jegyzõ-könyvvezetõ oldalankénti aláírását.

A tanú meghallgatási jegyzõkönyvbe be kell foglalni nyilatkozatát, hogyaz ügyben érdekelt, vagy elfogult-e.

A jegyzõkönyvben röviden le kell írni a meghallgatás menetét úgy,hogy az annak eljárásjogi szabályok megtartását is ellenõrizni lehessen.Ennek megfelelõen a tanú (szakértõ) meghallgatási jegyzõkönyvnek tartal-maznia kell a hamis tanúzás következményeire történõ figyelmeztetést és avallomás tétel akadályainak tisztázását.

A tanú vallomástételének akadályait szabályozó eljárásjogi rendelke-zések ellenére meghallgatott tanú vallomása bizonyítási eszközként nemvehetõ figyelembe.

A jegyzõkönyvnek az ügyfél és a tanú (szakértõ) vallomását egyesszám elsõ személyben, a szükséges részletességgel, lehetõleg az eredetiszövegezés fordulatainak és szóhasználatának megtartásával, sõt indokoltesetben szó szerint kell tartalmaznia.

A jegyzõkönyv helyes felvétele megnehezíti, hogy a meghallgatottkésõbb elálljon a korábban tett õszinte és a valóságnak megfelelõvallomásától. A jegyzõkönyvvezetésnél arra is figyelmet kell fordítani, hogya pszichológiai kontaktus ne szakadjon meg a vallomás rögzítésénekidejére sem.

A jegyzõkönyvben el kell különülnie a vallomás összefüggõ elõadásának,a kérdésekre adott válaszoktól. Nem szükséges azonban minden kérdéstkülön-külön feltüntetni. Igen sokszor a felelet értelemszerûen tartalmazza akérdést. (pl. „A feltett kérdésére elmondom, hogy…“) Viszont feltétlenüljegyzõkönyvbe kell foglalni az eldöntendõ kérdéseket, amelyekre igennel,vagy nemmel lehet válaszolni.

Gyakran elõfordul, hogy a vizsgáló többször felteszi, pontosítjaugyanazt a kérdést, s a vallomás is ugyanazt a tényt többször tartalmazza,egyre konkrétabban, részletesebben. Rendszerint ilyenkor is elegendõ minda kérdés, mind a válasz végsõ formában való rögzítése.

76.


A jegyzõkönyv felvételére rendszerint a meghallgatás végén kerül sor.A folyamatos, vagyis egyes kérdések, kérdéscsoportok tisztázása utánijegyzõkönyvezésnek nagy elõnye, hogy még mindenki frissen emlékszik azéppen elmondottakra, de nagy hátránya, hogy megszakítja a meghallgatásmenetét, kilendíti a gondolatkörbõl a résztvevõket.

A jegyzõkönyvet át kell adni elolvasásra vagy fel kell olvasni, majda meghallgatott személyt meg kell kérdezni, hogy van-e valamilyenhozzátenni kiegészíteni valója. Írástudó személynek fel lehet ajánlani, hogysaját-kezûleg vezesse rá a jegyzõkönyvre javításait és kiegészítéseit (pl. ajegyzõkönyvlezáró része elõtt „Kiss Ferenc tanú, a jegyzõkönyvben foglaltakataz alábbiak szerint egészítem ki:……..“) Ez növeli a jegyzõkönyv hitelességét.

Az elolvasás, illetve a felolvasás megtörténtét záradékban kellrögzíteni. (pl. A jegyzõkönyv az általam elmondottak helyesen tartalmazza,melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok.)

A tanú vallomását saját kezûleg is leírhatja; a leír t vallomást aziratokhoz kell csatolni. A saját kezû leírásra csak a jegyzõkönyv felvételeután és nem helyette kerül sor. A magyar nyelvet gyengén beszélõszemélyekkel ajánlatos vallomásukat anyanyelvükön saját kezûleg leíratni.

Rögzítés hangfelvétellel

Ajánlatos hangrögzítõ berendezés alkalmazása a jelentõsebb meghall-gatásoknál, különösen, ha feltételezhetõ, hogy a vallomástevõ a késõbbiekbenel fog térni eredeti vallomásától.

Célszerû hangfelvétel készítése akkor is, amikor elõre látható, hogyaz adott személy a bírósági tárgyaláson nem fog megjelenni.Nélkülözhetetlen lehet a hangfelvevõ eszköz használata súlyos beteg éskülönösen életveszélyben lévõ meghallgatásánál, valamint a tolmács segít-ségével felvett vallomás rögzítésénél. Hasznos a hangrögzítés a kiskorúakés különösen a gyermekkorúak meghallgatásánál, mivel különösen fontoslehet a betanultságra vagy a szabad visszaemlékezésre jellemzõ hanghordozásmegörökítése.

A hangfelvétel lehetõvé teszi az egész meghallgatás meneténekrögzítését, és így ellenõrizhetõvé válik utólag is, hogy törvényes úton értékel a vallomást, hogy pontosan milyen kérdéseket és hogyan tettek fel ameghallgatottnak, és azok milyen hatást gyakoroltak rá.

77.


A hamis vallomást tevõk hangjának rögzítése egyrészt lehetõvé tesziaz elszólások vagy elhallgatások utólagos értékelését, másrészt módot ad akésõbbi meghallgatások jobb taktikájának a kidolgozásához.

A vallomást hangrögzítõ eszközön csak a meghallgatott személy tudtávalszabad rögzíteni. A hangfelvétel elején ugyanazokat a személyi adatokat kellfelvenni kérdés-felelet formájában, mint amilyen adatokkal a jegyzõkönyvkezdõdik. A meghallgatott jogainak és kötelezettségeinek ismertetését ki kellegészíteni a hangrögzítésre való figyelemfelhívásra, és a meghallgatás kezdõidejének bemondásával.

A vizsgálat vezetõjének az a döntése, hogy az adott meghallgatásthangfelvevõ készülékkel kell rögzíteni, csak az adott eljárási cselekményegész menetére vonatkozhat, nem szabad csak egyes részeket felvenni.Nem szabad a szalagon törölni, a készülék leállítását és annak okát, idejétszintén be kell diktálni.

A meghallgatás befejeztével a hangrögzítõre rá kell mondani, hogyaz egészet lejátsszák a meghallgatottnak, majd amikor ez már valóbanmegtörtént, akkor megint csak mikrofonba beszéltetve nyilatkoznia kell ahangfelvétel helyességérõl, esetleges kiegészítésérõl. A felvétel a meghallgatásbefejezése idõpontjának bediktálásával zárul.

A hangfelvétel készítésének a meghallgatáson minden elõnye mellettvan sok hátrányos oldala is, amelyek korlátozzák széleskörû elterjedését, ésamelyek miatt csak kiemeltebb esetek vizsgálatánál ajánlatos a rögzítésnekez a módja. A bíróságok bizonyító erejûnek az analóg hangfelvevõkészülékre (hangszalag) rögzített meghallgatásokat fogjak el. Ebbõl fakadóana hangfelvételek készítése megdrágítja az eljárást. Másrészt igen sok idõtvesz igénybe a hangszalagok szövegének írásba foglalása, a hangszalagokmeghallgatása.

Az eljárások digitális hangrögzítõ eszközön történõ rögzítése célszerûlehet akkor, ha azt a vizsgáló többször visszahallgatva igyekszik a helyesmeghallgatási taktika kialakítására. Ugyanakkor a hanganyagról az eljárásbefejezéséig, a jegyzõkönyv törvényes formai és tartami követelményeitkielégítõ tartalmú jegyzõkönyvet készítenek. Természetesen ezt ajegyzõkönyvet a meghallgatott személlyel alá kell íratni. Ilyenkor a digitálishangfelvétel csak az eljárási cselekményt segítõ eszköz, amely lehetõvéteszi, hogy ne szakadjon meg a meghallgatás menete, a résztvevõk nelendüljenek ki gondolataikból.

78.


Rögzítés film- vagy videófelvevõvel

A helyesen felvett videofilm hitelesen adja vissza a meghallgatásatmoszféráját, hézagmentesen rögzíti a vallomást, méghozzá nemcsak azt,hogy mit válaszolt a meghallgatott, de azt is, hogyan reagált a kérdésre.Az ilyen módon rögzített meghallgatás után ritkábbá válik a vallomás utólagos,megalapozatlan megváltoztatása.

Általános tapasztalat, hogy a videotechnika alkalmazása javítja ameghallgatás színvonalát és eredményességét. A meghallgatás vezetõjejobban felkészül, a meghallgatott megfontoltabban nyilatkozik. A vizsgálatsorán készült videofelvétel hasznos eszköze a kezdõk kiképzésének és avizsgálók önképzésének.

Mind a vizsgáló, mind a meghallgatott hamar megbarátkozik azzal agondolattal, hogy felvétel készül. A zajtalan videófelvevõ nem zavarja ameghallgatás nyugodt menetét. Elõfordul azonban, hogy a meghallgatott elkezd játszani a kamerának és az elképzelt bírósági tárgyalás közönségének.Nem kioktatással, hanem a figyelem elterelésével, a meghallgatás tempójánaknövelésével, a meghallgatott szempontjából legfontosabb kérdések felvetésévelkell elérni, hogy hagyjon fel a színészkedéssel, igyekezzen a kérdésekreösszpontosítani és õszintén válaszolni.

Elõnyei ellenére sincs mód arra, hogy minden meghallgatásról video-felvétel készüljön. Célszerû lenne azonban, hogy azok közül az esetek közül,amelyek indokolt tá és szükségessé teszik hangfelvétel készítését, egyretöbbször kerülne sor videofilmen történõ rögzítésre.

A videofelvételt készítõ személynek (a tûzoltóság hivatásos állományútagja, külsõ technikus stb.) elõ kell készíteni erre a célra a helyiséget, megkell beszélnie a vizsgálóval, hogy ki hol fog ülni az egyenletes megvilágításérdekében. A vizsgálónak kell meghatároznia, hogy mikor, kire irányuljon akamera, illetõleg mikor készüljön a helyiségrõl általános kép.

Általában az éppen beszélõ személyt kell felvenni, de egyes esetekben-például a jogok ismertetésénél vagy a kérdések feltevésénél -helyes, haminden résztvevõ egyszerre lesz látható a felvételen.

A meghallgatáson elhangzottak írásba foglalására és a videofelvételmegõrzése a hangfelvételekre vonatkozó szabályok az irányadóak.

A felvétel elején, ugyanúgy, mint a hangfelvételnél be kell mondania kezdés, majd a végén a befejezés idõpontját. Rögzíteni kell a jogok éskötelezettségek ismertetését és az arra adott választ, a figyelmeztetést, hogya meghallgatáson videofelvétel készül.

79.


55.. SSzzaakkéérrttõõ

A tûzesetek keletkezésével, terjedésévek kapcsolatos ok-okozatiösszefüggések felderítéséhez általában különleges szakértelem szükséges.A tûzvizsgálók az esetek túlnyomó részében rendelkeznek is a szakkérdésekelbírálásához szükséges szakértelemmel.

Ezt a garanciát tovább erõsíti az ÖTM rendelet 8. §. (3) bekezdésébenlévõ elõírás, mely kimondja:

„Tûzvizsgálat lefolytatására az a személy jelölhetõ ki, aki az illetékeshatóság állományának tagja és felsõfokú szakmai képzettséggel, továbbátûzvizsgálói tanfolyami végzettséggel és legalább 3 éves tûzoltási,tûzvizsgálati vagy tûzmegelõzési gyakorlattal rendelkezik.“

Néhány tûzvizsgálati ügyben azonban elõfordul, hogy a tûzvizsgálókismereteit meghaladó különleges szakértelem szükséges a bizonyítandótények megítéléséhez.

A Ket. az alábbiak szerint határozza meg a szakértõ bevonását azeljárásba:

Szakértõt kell meghallgatni, vagy szakértõi véleményt kell kérni, ha azeljáró hatóság nem rendelkezik megfelelõ szakértelemmel, és

a) az ügyben jelentõs tény vagy egyéb körülmény megálapításáhozkülönleges szakértelem szükséges, vagy

b) jogszabály írja elõ a szakértõ igénybevételét.

Nincs helye szakértõ kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendeletugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írjaelõ.

Ha jogszabály meghatározott szakértõ igénybevételét írja elõ, úgy ezta szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértõként kirendelni.A hatóság egyéb esetben az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szólótörvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosultszakértõt rendelhet ki.

Az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló törvényben meghatá-rozott kivételekkel a kirendelt szakértõ a hatóság kirendelése alapján köteleseljárni. A kirendelt szakértõ eljárási bírsággal sújtható és díja a határidõlejártát követõ naptól kezdõdõen naponta egy százalékkal csökkenthetõ, haanélkül, hogy a határidõ meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoz-tatását elõzetesen bejelentette volna, feladatait határidõre nem teljesíti.

80.


A szakértõ személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Az ügyfélkérelmére az ezzel járó költségek megelõlegezése esetén a hatóság akirendelt szakértõn kívül indokolt esetben -akár a szakértõi vélemény elõter-jesztése elõtt, akár az után -igazságügyi szakértõi tevékenység végzésérejogosult más szakértõt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértõvéleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértõt a hatóságnem rendeli ki.

A tûzvizsgálat során szakértõ igénybevétele tehát -kivéve, ha jogszabályírja elõ, mert ilyenkor kötelezõ a kirendelése- attól függ, hogy a tûzvizsgálórendelkezik-e kellõ szakértelemmel a jelentõs szakkérdés megítéléséhez.

AAbbbbaann aazz eesseettbbeenn,, hhaa aa bbiizzoonnyyííttaannddóó ttéénnyytt aazz eelljjáárróó hhaattóóssáágg ttaaggjjaammááss bbiizzoonnyyííttáássii eesszzkköözzöökk ((ppll.. sszzeemmllee,, sszzeemmééllyyii ééss ttáárrggyyii bbiizzoonnyyííttéékkookk ssttbb..))iiggéénnyybbeevvéétteelléévveell tteelljjeesseenn mmeeggnnyyuuggttaattóóaann mmeeggiissmmeerrttee,, ttúúllbbiizzoonnyyííttáásstt jjeelleenntteennee aasszzaakkéérrttõõ kkiirreennddeellééssee..

A szakértõ eljárásjogi helyzete sokban hasonlít a tanúéhoz. Azalapvetõ különbségek ahhoz kötõdnek, hogy amíg a tanútól tapasztalatitények elmondását várjuk, addig a szakértõtõl mindig a véleményét kérjük,amelynek kialakításához nekünk kell biztosítani a feltételeket.

55..11.. AAzz eelljjáárróó hhaattóóssáágg kküüllöönnlleeggeess sszzaakkéérrtteellmmee

Az ügyben eljáró hatóság eredményes munkája szempontjábólelengedhetetlen, hogy a tûzvizsgáló az általános, alapvetõen tûzvédelmi- éseljárásjogi jellegû felkészültségén túlmenõen legyen tájékozott egyes,különleges szakértelmet igénylõ tényekre vonatkozóan is. A tûzoltósághivatásos állományú tagjaitól elvárható, hogy átfogó jellegû korszerû ismere-tanyaggal rendelkezzenek a rendszeresen igénybe vett szakértõi területekproblémáival, az ott alkalmazott vizsgálati módszerek nyújtotta lehetõségekkelkapcsolatban.

Különösen fontos ez a különleges szakértelem a tûzoltóság azondolgozóinál, akik az általános tûzvédelmi feladatokon belül, valamelyspecializált területen tevékenykednek.

Így például elvárható, hogy a tûzmegelõzési területen belül azépületek létesítési engedélyezésével foglalkozók ismerjék az épületszerkezetektûzállósági teljesítményét meghatározó szabványos laboratóriumi vizsgálatokat,vagy a méretezési mûszaki specifikációban (Eurocode szabványsorozatban)található számítási módszereket.

81.


Más példa alapján, a kalászos termény betakarítási, kazalozási,szalma-összehúzási és bálázási munkáiban részt vevõ mezõgazdasági erõ-és munkagép, valamint egyéb jármû tûzvédelmi felülvizsgálatát végzõ személyismerje, az arató-, cséplõgépet, az erõgépet és az egyéb munkagépet érintõmûszaki problémákat.

Hasonlóképpen minden tûzoltás vezetõnek ismernie kell, hogy példáulaz éghetõ folyadékot tároló tartályok és felfogótereik tüzeinek oltásakor,amikor az erõk, eszközök mûködési helyeit -a meteorológiai és terepviszonyok,a sugárzó hõ hatásának, illetve a vízszintes irányú lángelhajlásnak afigyelembevételével- kijelöli, mennyi idõ elteltével és milyen veszélyes zónávalkell számolnia, az éghetõ folyadék lehetséges kiforrásának és kivetõdésénekbekövetkezésekor.

Ugyanígy a tûzoltóság tûzvizsgálati szakterületén dolgozóknak -azégéselméleti, hõáramlási, tûzvédelmi és eljárásjogi ismereteken túl- azelektromosság, a vegyészet, a személyiségpszichológia és a logika kérdéseivelösszefüggõen kell különleges szakértelmet elsajátítaniuk.

Az eljáró hatóság különleges szakértelme megkönnyíti:

• az ügyek áttekintését és az eljárási cselekmények elõkészítését

• a vizsgálati cselekmények eredményes elvégzését, a meghall-gatások szakszerû lefolytatását, a tárgyi bizonyítékok eredményesfelkutatását, összegyûjtését és rögzítését;

• a szakértõk kiválasztását és eredményes bevonását;

• az elkészült szakértõi szakvélemény alapos értékelését.

A tûzoltóság állománya különleges szakértelmet szerezhet rendszerestovábbképzésen kívül szakkönyvek, szakirodalom tanulmányozása, egyesszakterületek mûvelõivel fenntartott konzultációk útján.

Az eljáró szervek, akkor használják fel eredményesen a tûzvizsgálatitevékenység végzéséhez szükséges ismeretanyagon túlmenõ szakértelmüket,ha nem kísérlik meg helyettesíteni a megfelelõ kompetenciával rendelkezõ,jól felkészült szakértõ véleményét.

82.


55..22.. AA sszzaakkéérrttõõ sszzeemmééllyyéénneekk mmeegghhaattáárroozzáássaa

Fontos kérdés, hogy kiket lehet a tûzvizsgálat során szakértõkéntkirendelni. Az eljárási törvény értelmében, ha az eljáró hatóságnak nincsmegfelelõ szakértelemmel rendelkezõ dolgozója, és a kérdés elbírálása azügy szempontjából jelentõs, akkor köteles szakértõt igénybe venni a kérdéseldöntéséhez.

A szakértõi tevékenysége alapjául szolgáló különleges szakértelemfogalma a társadalomban kialakult általános ismeretekhez hasonlítvahatározható meg. Ebben a vonatkozásban két összehasonlítás tehetõ.Egyrészt a társadalom szempontjából különleges szakértelmûnek tekinthetõaz a személy, aki a társadalom általános képzettségi színvonalát meghaladóismeretekekkel rendelkezik. Másrészt a tûzoltóság területén különlegesneknevezhetõ az a szakértelem is, amely túlmegy az eljárás egyes szakaszaibaneljáró hatóságok és szervek tagjai tól megkövetelt ismeretek körén. (pl. villamos-mérnöki, vegyészi, vagy gépészmérnöki képestéssel, technológiai ismerettelrendelkezõ tûzoltó tiszt.)

A meghatározás elsõ részébõl következik, hogy a társadalom túlnyomótöbbsége által megszerzett ismeretanyaggal összefüggõ közismert kérdéseknem tartoznak bele a különleges szakértelem útján megismerhetõ kérdésekkörébe.

AA kküüllöönnlleeggeess sszzaakkéérrtteelleemm ffooggaallmmaa tteehháátt eeggyyéérrtteellmmûûeenn rreellaattíívv..TTeerrjjeeddeellmmee vváállttoozziikk aa ttuuddoommáánnyy,, aa ttáárrssaaddaallmmii,, aa ggaazzddaassáággii ééss aa kkuullttuurráálliissffeejjllõõddééss kköövveettkkeezzmméénnyyeekkéénntt..

A szakértõvel szemben támasztott követelmények:

• Mûködési területén megfelelõ elméleti felkészültséggel és gyakorlattal, jártassággal kell rendelkeznie. Eljárásjogi rendelkezé-seink általában nem határozzák meg a szakértõk képzettségiszintjét, de a leggyakrabban igénybe vett szakértõi területekenkizárólag magas fokú elméleti felkészültséggel és tudományos fokozattal, képzettséggel rendelkezõ szakértõk mûködhetnek. (pl. fizikai, kémiai, vagy más természettudományos területeken).Vannak azonban olyan különleges ágazati szakértõk akik a támasztott követelményeknek gyakorlati tapasztalataik alapjánfelelnek meg. (pl. áruszakértõ, különbözõ mesterségbeli szakértõkstb).

83.


• A szakértõ legyen kompetens, azaz tevékenységét azon a területen fejtse ki, ahol elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkezik, vagy amelyre külön jogszabály kijelöli.

• A szakértõnek elfogulatlannak kell lennie. Adott tûzvizsgálatbannem járhat el olyan szakértõ, akivel szemben az eljárási törvényben meghatározott kizárási ok áll fenn. A szakértõi elfogulatlanság elvét természetesen akkor is maradéktalanul érvényesíteni kell, ha a szakvéleményt valamely intézet, vagy állami szerv nevében terjesztik elõ.

Szakértõként nem járhat el:

• Akinek saját ügyében kellene véleményt mondania.

• A tûzvizsgálati ügy felsõbb fokú intézésében az aki alacsonyabbfokon a tûzvizsgálatot lefolytatta, vagy az ügy vizsgálatábanrészt vett, az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértõkéntjárt el.

• Akitõl az ügyben az adott szakkérdés tárgyilagos megítélése nem várható el.

• Szervi szakértõként saját szervénél keletkezett tûzeset ügyében.

• Akitõl bizonyítékként értékelhetõ szakértõi vélemény nem várható

• Államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minõsülõ ténnyel kapcsolatban az a személy, aki a titoktartásalól -arra jogosított szervtõl, vagy személytõl- nem kapott felmentést.

• Aki az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója.

• Aki az adott kérdésben szakértõi véleményével saját magát, vagy hozzátartozóját bûncselekmény elkövetésével vádolná.

A szakértõk igénybevétele a tûzvizsgálatok során megvalósulhatszakértõi meghallgatások (ritkábban), illetve szakértõk kirendelése (gyakrab-ban) útján.

84.


55..33.. AA SSzzaakkéérrttõõ mmeegghhaallllggaattáássaa

A szakértõk igénybevételének kevésbé gyakori, de sok esetben akárügydöntõ bizonyítási eszköze lehet a szakértõi meghallgatás. Tulajdonképpenez is a szakértõi vélemény egy formája, de a rögzítés módjánál a Ket.jegyzõkönyvre vonatkozó elõírásait alkalmazzuk. Így eljárásjogi szempontbólez a bizonyítási eszköz a tanú meghallgatásokhoz áll a legközelebb.

Elsõsorban olyan tûzvizsgálatok során használjuk, amikor az üggyelkapcsolatban számításba vehetõ tûzkeletkezési okok tekintetében, azáltalános ismereteket meghaladó ismeretekkel rendelkezik ugyan a tûzvizs-gáló, de ismeretei nem olyan mélységûek, vagy nincs olyan gyakorlatitapasztalata, melyek relevánsak lehetnek az adott speciális ismeretek igénylõkérdés, kérdéskör eldöntéséhez.

(Példa: A tûzvizsgálat során egyértelmûen megállapítást nyer, hogy atûz egy adott márkájú LCD típusú televízió készülékben keletkezett. Kétlehetséges keletkezési ok merül fel a vizsgálat során. Az egyik lehetségeskeletkezési ok az öt panel közül az egyik meghibásodása, míg a másik apanel környezetében található vezeték lokális túlmelegedésének gyújtóhatása.Szakértõként hallgatjuk meg az adott típusú televíziókészülékkel is foglalkozómárkaszervizében dolgozó elektromûszerészt. A mûszerész meghallgatásakorelmondja, hogy ez a típusú televízió 2 éve van forgalomban, és eddig 9esetben kellett neki panelt cserélni. Megtudjuk tõle, hogy a vezetékekkelkapcsolatban még nem tapasztalt semmilyen rendellenességet. A szakértõmeghallgatása során sok releváns információhoz juthatunk, amely alapjánbizonyos keletkezési okokat nagyobb biztonsággal zárhatunk ki, vagyvélelmezhetünk. Elõfordulhat, hogy a meghallgatás alkalmával új keletkezésiok is felmerül. Természetesen a meghallgatás során elhangzottak értékelésea vizsgáló feladata.)

Egy másik esetben, egy istállótûz alkalmával, a helyszíni szemlén, atanú- és ügyfélmeghallgatásokkal nem tudtuk teljes biztonsággal kizárni azt,hogy az istállóban tárolt szálastakarmány öngyulladása miatt keletkezett atûz.

Az istállóban öngyulladásra hajlamos anyagot tároltak, nagymennyiségû,kb. 45-50 köbméter bálázott széna és szalma formájában. Szakirodalmiadatok alapján tudtuk, hogy az öngyulladás kialakulásához komplex feltétel-együttesnek kell teljesülnie.

Csak nagy mennyiségben tárolt és megfelelõ mértékben ki nem szárítottszálastakarmány esetében jöhet létre káros hõtermelõdési folyamat (öngyul-ladás). Ehhez a tényezõhöz rossz szellõzésnek is párosulnia kell.

85.


A három tényezõ közül csak azt tudtuk biztosan kijelenteni, hogy akeletkezési helyen nagy mennyiségben tároltak szálastakarmányokat. A másikkét feltételre vonatkozóan csak a tanúvallomásokból tudtunk megállapításokattenni. Ezek alapján az istállóban csak 3-4 éves, kiszáradt szálastakarmányvolt.

A szakértõ meghallgatásakor elmondta, hogy a szálas takarmányoköngyulladási folyamata jellemzõen a termény betakarítását követõ legfeljebb6 hónapon belül, a száradási folyamat során következik be.

Ekkor a növényi anyagok víztartalma még magas, a növényi sejtekfolytatják élettevékenységüket és szellõzés, átforgatás hiányában a keletkezetthõ nem tud eltávozni, ami az öngyulladási folyamathoz vezethet.

A tanúk egyértelmûen cáfolták, hogy az istállóban idei kaszálású nagyfehérjetartalmú szálastakarmány lett volna.

Ennek lehetõségét a körülmények -az istállóban nem voltak lovak, ottcsak tárolást végeztek; a tûz keletkezési idejekor (április 29-én) csak nemvágásérett szálastakarmányt tudtak volna betakarítani- ismeretében elfogadtaa vizsgáló.

Összegezve tehát öngyulladási folyamat csak akkor következhetettvolna be, amennyiben a friss kaszálású szálas takarmányt még nem szárítottákki megfelelõen, és azt az istállóban keverten tárolták, oly módon hogy aszellõzés feltételei nem voltak biztosítva.

A fent vázolt körülmények ismeretében az öngyulladás, mint tûzkelet-kezési ok az eljárás során egyértelmûen kizárható volt.)

Sokszor elõfordul, hogy egy technológiai hibából eredõ tûz során,a mûvezetõ, sok olyan információval rendelkezik, a gyártási folyamattalkapcsolatban, amely alapján minden valószínûség szerint meg lehetállapítani a tûz keletkezési okát. Ilyen esetben gyakorlatilag õ is különlegesszakértelemmel rendelkezik.

Azonban mivel elfogult, célszerû inkább eljárásjogi helyzetétõl függõenügyfélként, vagy tanúként meghallgatni. Szakértõként, pedig inkább ajánlott,egy másik cég hasonló munkakörû elfogulatlan dolgozóját bevonni az eljárásba,feltéve, hogy rendelkezik hasonló elméleti ismeretekkel, gyakorlati tapaszta-latokkal.

Természetesen az ügyfél nyilatkozatban elmondottak is jelentõsbizonyító erõvel rendelkezõ adatokat, tényeket tartalmazhatnak.

86.


Példa: Egy nyomdaipari tevékenység során a mûvezetõ (ügyfélként)azt nyilatkozta, hogy a tûz, -mint már korábban többször is elmondta-véleménye szerint úgy keletkezett, hogy a folyamatban részt vevõnyomdagép kopott, elöregedett görgõin túlzott (nem rendeltetésszerû)hõképzõdés lépett fel és az okozta a tüzet, mert a görgõk környezetébenfolyamatosan nagy mennyiségû éghetõ anyag volt jelen.

Mivel a szakértõk meghallgatásuk során elsõsorban az elméletiismereteiket, és gyakorlati tapasztalataikat használják fel, így ez a bizonyításieszköz is szubjektív elemekkel tûzdelt. A vizsgáló feladata, hogy abizonyítékok értékelése során, a tényeket a szubjektív összetevõktõlelválassza.

A szakértõk igénybevételének ez a módja természetesen nemalkalmazható olyan esetekben, ha a bizonyítani kívánt tény, vagy körülménycsak egzakt vizsgálati módszerrel állapítható meg egyértelmûen.

Például, ha arra keressük a választ, hogy a biztosított égési marad-ványokból kimutatható-e éghetõ folyadék, vagy a fémen az elszínezõdés atûz elõtti melegedés következménye és nem a tûzeset során jött létre.

55..44.. SSzzaakkéérrttõõ kkiirreennddeellééssee

A tûzvizsgálatok jelentõs részében a szakértõ különleges ismeretefelhasználásával vizsgálatot végez, tényeket állapít meg, és következtetéseitszakvéleménybe foglalja.

A szakvélemény készítésével a szakértõ sajátos bizonyítási eszközt hozlétre, amellyel a rendelkezésére bocsátot t tényeken alapuló sszzáárrmmaazzéékkoossbbiizzoonnyyííttéékkookkaatt tteerreemmtt..

A bizonyításban betöltött fontos szerepe miatt, sok esetben a szakértõbevonása akkor sem mellõzhetõ, ha az eljáró hatóság rendelkezik kellõfelkészültséggel és kompetenciával (bár ez utóbbi elég ritka) bíró dolgozóvala különleges ismeretet igénylõ kérdések eldöntéséhez. (Hiszen gázkro-matográfiás technika, vagy gõztéranalízis csak laboratóriumi körülményekközött végzett módszerekkel és eljárásokkal, ugyanakkor igen drága ésspeciális gépek, eszközök segítségével végezhetõ el. Így a tûzoltóságtagjaitól természetesen nem várható el, hogy rendelkezzenek ezekkelaz igen költséges gépekkel, eszközökkel, annak ellenére, hogy az eljárásimódszereket ismerik, és azokat tudják is megfelelõen alkalmazni.)

87.


Szakértõ kirendelése az eljáró tûzvédelmi hatóság képviselõjének jogo-sultsága.

A szakértõ kirendelése történhet:

• írásbeli végzéssel

• szóban (pl. helyszínen tartózkodó személyt)

• szükség esetén távbeszélõ útján.

Szóbeli kirendelés esetén lehetõség van arra, hogy a kirendelésrõlszóló végzést, arról az eseményrõl felvett jegyzõkönyvbe foglalja, amelynéla szakértõ közremûködött (pl. helyszíni szemle során készített tûzesetihelyszíni szemlejegyzõkönyvben). Ennél elterjedtebb az a változat, amikor azeljárási cselekményrõl készített jegyzõkönyvbe csak a szakértõ kirendelésénektényét és azt rögzítik, hogy a kirendelésérõl készített írásbeli végzésthaladéktalanul megküldik részére, külön eljárási cselekményként.

A szakértõi kirendelés során pontosan meg kell jelölni:

• A szakértõi intézményt vagy a szakértõt (általában egy szaterületrõlegy szakértõt kell kirendelni)

• A vizsgálat tárgyát

• Fel kell tenni a szakértõ által megválaszolandó kérdéseket.

• Rendelkezésére kell bocsátani a tûzvizsgálat addig elkészült anyagait a szakvélemény elkészítéséhez.

• Azokat a tényeket, bizonyítékokat, amelyeknek ismerete a vizsgálatlefolytatásához, illetve a szakértõi következtetések levonásához szükségesek.

• A szakvélemény elõterjesztésének határidejét, módját (szóban vagy írásban terjessze elõ), az elkészítendõ szakvélemény példányszámát.

• Figyelmeztetést a hamis véleményadás következményeire.

A szakértõi vizsgálat céljára lefoglalt tárgyakat változtatás nélkül,kellõ védelmet nyújtó csomagolásban, jelcímkével ellátva kell a szakértõrendelkezésére bocsátani.

88.


A kérdések meghatározásánál egyrészt a konkrét tûzeset adottkörülményeibõl, illetve az ezeken alapuló bizonyítási követelményekbõl,másrészt az érintett szakértõi terület lehetõségeibõl kell kiindulni.

A szakértõnek feltett kérdések reális meghatározása magas fokúáltalános ismeretket és a szakértõi területekkel kapcsolatos megfelelõ tájéko-zottságot igényel az eljáró hatóságtól is. Így biztosítható, hogy a felderítésés a bizonyítás érdekében ténylegesen felhasználják a szakértõi tevékenységnyújtotta valamennyi lehetõséget anélkül, hogy teljesíthetetlen igények lépnénekfel a szakértõkkel szemben.

A szakértõknek feltett kérdésekkel szemben az alábbi követelményektámaszthatók:

• A kérdések a tûzeset konkrét körülményeibõl következzenek.

• Ne lépjék túl az igénybe vett szakterület által nyújtott lehetõségeket és határokat.

• A kérdések megfogalmazása legyen konkrét és egyértelmû.

• Ne a tûzvizsgálati tények értékelésére vonatkozzanak.

• A kérdések feltételének sorrendje feleljen meg a bizonyítandó tények vagy vizsgálati tárgyak logikus, megalapozott sorrendjének.

A szakértõ véleményadási kötelezettségének akkor tud eleget tenni,ha a szakvéleményéhez szükséges adatokat ismeri. Ezekhez az adatokhoza szakértõ részben saját maga jut hozzá, másrészt az igénybevevõ hatóságköteles a szükséges adatokhoz való hozzájutást biztosítani.

A tûzvizsgáló köteles közölni a szakértõvel mindazokat az adatokat,amelyre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértõ a szükségesadatok megismerése érdekében megtekintheti a tûzvizsgálat iratait, jelenlehet az ügyfél és a tanúk meghallgatásánál, részt vehet az ügyben tartotttárgyaláson és helyszíni szemlén.

89.


Égésmaradványból vett minta.

A szakértõi vizsgálat céljára lefoglalt tárgyakat változtatás nélkül,kellõ védelmet nyújtó csomagolásban, jelcímkével ellátva kell a szakértõrendelkezésére bocsátani.

Tûzvizsgálat során a tûzvédelmi hatóság által kirendelt szakértõdíjazása -még akkor is, ha azt az ügyfél javaslata szerint vette igénybe- atûzoltóság feladata.

Amennyiben a szakértõ véleménye nem értékelhetõ, kötelezni lehetszakvéleményének kiegészítésére, illetve az adott kérdés megítélésére újszakértõ rendelhetõ ki. A szakvélemény kiegészíttetése, illetõleg új szakértõbevonása az eljáró tûzvédelmi hatóság vezetõjének hatásköre, tehát atûzvizsgáló arra közvetlenül nem jogosult.

90.


55..55.. AA sszzaakkéérrttõõii vviizzssáállaatt ttaaggoozzóóddáássaa

Az elõkészítõ szakaszban a szakértõ a kirendelésrõl rendelkezõvégzés alapján megismerkedik feladatával. Értékeli, hogy a végzésbenmegjelölt szakértõi tevékenység a kompetenciája alá tartozik-e, azaz olyanfeladatot határoztak-e meg, amelynek a megoldására rendelkezik megfelelõszakértelemmel és technikai felszereléssel. A szakértõ állást foglal továbbáabban a kérdésben, hogy akár személyi érdekeltség, akár más okbólnincs-e vele szemben a törvényben megállapított kizárási ok. Ilyen ok megléteesetén saját maga köteles errõl bejelentést tenni a kirendelõ hatóságnak.

Az elõkészítõ szakaszban a szakértõ megvizsgálja a részéremegküldött tárgyakat. Ellenõrzi, hogy a végzésben megjelölt valamennyi tárgymegérkezett-e, ezek csomagolása sértetlen-e. Értékeli, hogy a határozatbanfelsorolás alapján megállapítható-e a tárgyak azonossága, hitelesek-e atárgyak. Szükség szerint megismerkedik a tûzvizsgálati iratokkal.

A munkaszakaszban kerül sor a tulajdonképpeni szakértõi vizsgálatra.A szakértõ szakterületének korszerû, tudományosan megalapozott módszereitfelhasználva kellõ rendszerességgel megkezdi a tárgyak tanulmányozását.Az egésztõl a részletek felé haladva megállapítja a vizsgálati tárgyaknakazokat a sajátosságait, amelyek feladatának a teljesítéséhez szükségesek.A vizsgálat jellegének megfelelõen segédeszközöket és mûszereket alkalmaz.

A munkaszakaszban esetenként szakértõi szemlére is sorra kerülhet.A szakértõi szemle jellegénél fogva nem tûzvizsgálati cselekmény. Ezt aszakértõ vizsgálatának egyéb mozzanataival együtt az eljáró hatóságtávollétében hatósági tanúk nélkül is foganatosíthatja. Szervesen beépül aszakértõi tevékenység egyéb mozzanatai közé. A szakértõi szemle megál-lapításait a szakértõ a szakvéleményében rögzíti.

Ha a vizsgálat során a szakértõ az eljáró hatóságtól a vele elõzõenközölt tények körén túl tájékoztatást igényel, azt a kezdeményezésére megkell adni. Ezt a célt szolgálja a szakértõ részére biztosított az a jog is,hogy a vizsgált személyhez, vagy a vizsgálati tárgy kezelésével ésrögzítésével kapcsolatban jelen lévõ más személyekhez kérdéseket intézzen.Az ügy iratait megtekintheti, eljárási cselekményeknél jelen lehet, a hatóságáltal meghallgatott személyekhez (ügyfél, tanú, szemletárgy birtokosa)kérdéseket intézhet.

A véleményezési szakaszban a szakértõ a vizsgálat során megis-mert, feltárt tényekre építve következtetéseket von le, és azokat rögzíti.A következtetéseknek kettõs feladatot kell megvalósítania. Egyrészt akövetkeztetéseknek mind logikailag, mind az alkalmazott különlegesszakismeret törvényszerûségei szerint a vizsgálat során feltárt tényekre kell

91.


építeniük, azokból kell következniük. Másrészt a következtetéseknek át kellfogni azokat a kérdéseket, amelyeket az eljáró hatóság a szakértõ eléállított. Választ kell adni valamennyi kérdésre.

55..66.. SSzzaakkvvéélleemméénnyy

A szakvélemény tagozódása

A bbeevveezzeettõõ rréésszzbbeenn a megjelöli vizsgálatának jogi alapjait. Utal arra,hogy milyen hatóság kirendelése alapján tevékenykedik, megjelöli azt, hogymilyen tárgyakat, anyagokat bocsátott rendelkezésére az eljáró hatóság,illetve a tûzesettel és a vizsgálati tárgyakkal kapcsolatban milyen tájékoz-tatást kapott, felsorolva a kézhez kapott iratokat.

A vviizzssggáállaatt lleeíírráássaa során a szakértõ rögzíti az általa végzetttevékenység fontos mozzanatait, és közli szakmai ténymegállapításait.A munkafolyamatot a szakértõnek olyan módon kell írásban, fényképeken,numerikus vagy grafikus mérési módszerekkel rögzítenie, hogy munkája azalapján utólag ellenõrizhetõ legyen. A vizsgálat menetének leírása ésrögzítése mellett helyes, ha a szakértõ hivatkozik a szakterületének azontörvényszerûségeire, amelyeket alkalmazott. A leírásban a szakértõ térjen kiarra, hogy a tájékoztatás céljából a vele közölt tények közül melyeket milyenmódon használta fel. Arra kell törekednie, hogy az általa tett szakmaiténymegállapítások és a tûzvizsgálatban más bizonyítási eszközök révénmegismert tények világosan elkülönüljenek. Azokat a részjellegû mérési ered-ményeket, amelyeket az általános felkészültséggel rendelkezõ eljáró hatóságnem képes érdemben értékelni, nem célszerû a szakvéleményébe foglalni.Ezeket úgy kell megõrizni, hogy szükség esetén a felülvizsgálatra bevontszakértõi intézménynek átadhatóak legyenek.

A „„VVéélleemméénnyy““ rréésszzbbeenn a szakértõnek a következtetéseit úgy kellegyértelmûen, világosan, szabatosan meghatározni, hogy azok összhangbana vizsgálat leírásával és a szakmai ténymegállapításokkal, meggyõzõeklegyenek. Ennek érdekében nem jár el helyesen az a szakértõ, akiszakvéleménye meggyõzõ erejét érthetetlen kifejezésekkel vagy idegenszavak, a szakmai zsargon felesleges alkalmazásával kívánja megalapozni.Hiszen a szakvéleményben közölt következtetéseknek a különlegesszakismeretekkel nem rendelkezõ eljáró hatóságok és a tûzvizsgálatbanszereplõ felek számára is meggyõzõeknek kell lenniük.

92.


A szakvélemény tartalma

KKaatteeggoorriikkuuss aa sszzaakkvvéélleemméénnyy akkor, ha a szakértõ által levontkövetkeztetés minden más, eltérõ tartalmú következtetést kizár. Ilyenkor aszakértõ a rendelkezésére álló adatokból minden kétséget kizáróan éshatározottan tudott a feltett kérdésekre válaszolni, vagyis határozott igenvagy nem a szakértõi vélemény összegzése. A kategorikus szakvéleménnyelszemben alapvetõ követelmény, hogy ne csak a következtetés megfogal-mazása, formája legyen kategorikus, amely kizár minden más megállapítást.Például. A mintaként beküldött égésmaradványokból, analitikai módszerekkelértékelhetõ mennyiségben éghetõ folyadék jelenléte nem mutatható ki.

OObbjjeekkttíívv vvaallóósszzíínnûûssééggii szakvélemények esetén a vizsgált tények közöttfennálló kapcsolat statisztikai törvényszerûségeket tükrözik. Az ilyen jellegûvalószínûségi szakvélemények készítése a tudományfejlõdés adott színvonalánelkerülhetetlen. Ezen szakvéleményeknek a valószínûségi foka számszerûenkifejezhetõ, az alkalmazott statisztikai törvényszerûségeknek megfelelõen.Ilyen például a vércsoportelemzésen alapuló személyazonosság megál-lapítása. Ahol az orvos-szakértõi vélemény 90%-os biztonsággal valószínûsíti,hogy az elhalt személy és az ügyfél között egyenes-ágbeli rokoni kapcsoltaállt fenn.

SSzzuubbjjeekkttíívv vvaallóósszzíínnûûssééggii szakvélemények estén a következtetések ésa vizsgált tények közötti kapcsolat kategorikus megállapítást tennénekszükségessé, azonban a szakértõ az értékel sajátosságok alapján nemvonhat le kategorikus következtetést. Így például az a kérdés, hogy az adottfelületen felhalmozódhatott-e veszélyes mértékû sztatikus elektromosság,kategorikus igen vagy nem megállapítással dönthetõ el. A szakértõ azonbangyakran olyan helyzetben van, hogy akár az értékelt sajátosságok gyengekivehetõsége, többértelmûsége, akár a vizsgálati technika fogyatékosságamiatt csak valószínûsíteni tudja az egyik vagy másik ítéletet.

Ilyenkor nincs lehetõség a vélemény valószínûségi fokának számszerûkifejezésére. Így szubjektív jelleg miatt kénytelenek vagyunk annak nyelvieszközökkel történõ meghatározására. Ennek több fokozata lehet: legerõsebba „bizonyosság határáig valószínûsíthetõ“-ez igen közel áll a kategorikusállásponthoz. Valamivel enyhébb meghatározás a „nagyon valószínû“-kéntmegállapított állásfoglalás. Még enyhébb a meghatározás, ha az csupán„valószínû“

93.


LLeehheettõõssééggii szakvéleményrõl akkor beszélünk, ha a valószínûséglegfeljebb 50%-os, vagy el sem éri ezt az értéket. Tehát a felderítet tadatok, tények legalább két (vagy több) ellentétes, de közel azonos súlyúkövetkeztetés levonását teszik lehetõvé. A szakvélemények ezt „az eseménylétrejöhetett“ vagy „ennek lehetõsége nem zárható ki“ nyelvtani formákkalfejezik ki. Ezekben az esetekben a szakértõ csupán azt állítja, hogy avizsgált esemény bekövetkezése, vagy a jelenségek közötti oksági kapcsolatfennállása nem zárható ki, azonban még olyan megállapítást sem sikerülttennie, amelyek valószínûsítik ezt a kapcsolatot.

55..77.. AA SSzzaakkvvéélleemméénnyy éérrttéékkeellééssee

A szakvélemény bizonyítási eszközként történõ felhasználásáhoznélkülözhetetlen a szakértõi vélemény értékelés és felülvizsgálata. Az értékelésnehézségei abból a ténybõl adódnak, hogy a szakértõ által különlegesszakismeretek birtokában készített szakvéleményt, az eljáró hatóság általánosismereteinek a felhasználásával értékeli. Az eljáró hatóság azonban anehézségek ellenére sem mondhat le a szakvélemény feltétel nélküli, kritikátlanértékelésétõl, mert ellenkezõ esetben a szakértõ a tûzvizsgálat érdemi eldön-tõjévé válna.

Az értékelés egyrészt a szakvélemény önmagában történõértékelésébõl, másrészt a szakvélemény által közölt bizonyító tényeknek atûzvizsgálatban beszerzett más bizonyítékokkal történõ egybevetésbõl áll.

AA sszzaakkvvéélleemméénnyy öönnmmaaggáábbaann ttöörrttéénnõõ éérrttéékkeelléésseekkoorr az alábbiakat kellmegvizsgálni:

• A szakértõ kirendelése az eljárásjogi rendelkezésekkel összhangban történt-e, továbbra sincs-e a szakértõvel szembentörvényben meghatározott kizáró ok?

• A szakértõt a szakterületének megfelelõ feladattal bízták-e meg, véleményadása során nem léptet-e át kompetenciáját?

• A szakértõi vizsgálat leírásának áttekinthetõségére a szakértõ korszerû tudományos eszközöket és módszereket alkalmazott-e,elvégezte-e a szükséges elemzéseket?

• A szakvéleményben közölt következtetések érthetõek-e, aszakértõ választ ad-e a kirendeléskor részére feltett valamennyikérdésre,

94.


• Meg kell gyõzõdni, hogy a szakértõ a részére megküldött valamennyi tárgyat megvizsgálta-e, megindokolta-e esetleg egyes tárgyak vizsgálatának elmulasztását.

• A szakvéleményben közölt valamennyi következtetéssel kapcso-latban folytatott-e a szakértõ vizsgálatot, a következtetések milyen szakmai ténymegállapításokra támaszkodnak. Nincs-e ellentmondás a szakmai ténymegállapítás és a következtetés között?

Összefoglalva:A szakvélemény értékelésekor a szakértõ elfogulatlansága, szakmai

hozzáértése, az alkalmazott vizsgálati módszerek tudományos megalapo-zottsága és korszerûsége, a szakértõi következtetések egyértelmûsége, aszakvélemény egyes részei közötti ténybeli, szakmai és logikai öszefüggésekalapján az eljáró hatóság meggyõzõdik a megállapítások helytálló voltáról.

AAzz éérrttéékkeellééss mmáássiikk mmoozzzzaannaattaa aa sszzaakkvvéélleemméénnyy eeggyybbeevveettééssee aattûûzzvviizzssggáállaattbbaann rreennddeellkkeezzééssrree áállllóó eeggyyéébb bbiizzoonnyyííttáássii eesszzkköözzöökkkkeell..

Ennek során meg kell vizsgálni, hogy a szakvélemény milyentényeket bizonyít, és ezekre vonatkozóan más bizonyítási eszközökállnak-e rendelkezésre. Különbözõ bizonyítási eszközök által közölt bizonyítótények összhangja fokozza bizonyító erejüket.

A közöttük lévõ ellentmondások miatt viszont vizsgálni kell újbólegyenkénti bizonyító erejüket. Vizsgálni kell továbbá, hogy az ellentétestartalmú bizonyítási eszközök által bizonyított tények egymást ténylegesenkizárják-e. Amennyiben igen, akkor az ellentétes tartalmú bizonyítási eszközökegyike nem a valóságnak megfelelõ tényt bizonyít.

Az elfogulatlan szakértõ által, korszerû és alapos vizsgálat útjánmegalkotot t szakvélemény rendszerint magas fokú bizonyító erõvelrendelkezik, de kiemelt helye és jelentõség más bizonyítási eszközökkelszemben nincs.

Ennek figyelembevételével a szakvélemény és más bizonyítási eszközellentéte esetén az eljáró hatóságnak mind a két bizonyítási eszközt újbólértékelni kell, és esetleg meg kell vizsgálni a további bizonyítékok beszer-zésének lehetõségét.

95.


Ha a szakvélemény értékelésékor az eljáró hatóság megállapítja, hogya szakértõ nem adott választ valamennyi feltett kérdésre, vagy következtetéseivalamilyen okból nem meggyõzõek, akkor két lehetõség áll a hatóságrendelkezésére.

Vagy újabb kérdéseket tesz fel a szakértõnek, felhívja vizsgálatánakkiegészítésére és az észlelt ellentmondások feloldására. Vagy pedig, újabbszakértõt von be az eljárásba, ha úgy értékeli, hogy a szakértõi vizsgálatteljes egészében történõ megismétlésére van szükség. Ebben az esetbenugyanazon kérdésekre és vizsgálati tárgyakra vonatkozóan több szakvé-lemény fog a hatóság rendelkezésére állni. Az eljáró hatóság valamennyiszakvélemény értékelése után fogja azt megállapítani, hogy melyiknektulajdonít ezek közül bizonyító erõt.

96.

VVII.. AA ttûûzzvviizzssggáállaatt ssoorráánn aallkkaallmmaazzootttt mméérrééssii,, eelleemmzzééssii,, vviizzssggáállaattii mmóóddsszzeerreekk

VVII.. AA ttûûzzvviizzssggáállaatt ssoorráánn aallkkaallmmaazzootttt mméérrééssii,, eelleemmzzééssii,,vviizzssggáállaattii mmóóddsszzeerreekk..

11.. IInnffrraakkaammeerrááss mméérréésseekk ((EElleekkttrroommooss sszzaakkéérrttõõii vviizzssggáállaattii mmóóddsszzeerr))

Mûködési elve:

A környezetünkben található tárgyak mindegyike, amely az abszolútnulla foknál melegebb valamilyen mértékben, infravörös tartomány hullám-hosszába esõ sugárzást bocsát ki magából. A sugárzás intenzitása többparamétertõl is függ.

Az elsõ és legfontosabb a hõmérséklet, amely abszolút nulla foktólmért skála negyedik hatványával arányos. A második az emissziós tényezõ,más néven feketeségi fok, amely mint szorzótényezõ nulla és egy közöttiérték lehet. Ez egy a tárgy felületének sugárzási tulajdonságait megadóanyagi jellemzõ. Nincs szoros összhangban a fizikailag azonosítható színnel,annak ellenére, hogy általában a sötétebb színû tárgyak emissziós tényezõjemagasabb.

Az infravörös sugárzás harmadik jellegzetessége az, hogy értéke afelületre merõlegesen azonosítható, a valamely szögben, ferdén való megfi-gyelésekor értéke, színe megváltozik. Erre vonatkozó összefüggést elsõközelítésben koszinusz függvénnyel helyettesíthetjük, amely a merõlegestõl a30° értékig igen jól közelíti a valóságos karakterisztikát.

Az infravörös sugárzás egyik legfontosabb jellemzõje az, hogy ahagyományos tárgyak felületük hõmérsékletével arányos intenzitású sugárzástbocsátanak ki, ami természetszerûen összefüggésben áll a belsõ hõmérsék-letükkel is. Ugyanakkor számos olyan anyagot ismerünk, amely a láthatófény tartományában áteresztõ, ilyen pl. az ablaküveg, de az infrasugárzásszempontjából nem az, és ugyanennek az ellenkezõjére is akad példa, minta zafír, ami teljesen fényzáró, de kiváló infraoptikákat készítenek belõle.

A hõképek készítésére sok módszer ismeretes, amely az infra-vörösfilmek alkalmazásától kezdõdõen a korszerû infrakamerák által elõállított infra-mozgóképekig terjednek. A diagnosztikai gyakorlatban a nagy érzékenységûinfrakamerák alkalmazása terjedt el. Ezek szobahõmérsékleten, jellemzõen 0,2°C felbontásúak, és az alsó mérésitartományok általában -15 - -20°C-nál kezdõdnek, illetve egyes típusok felsõmérési tartománya eléri a +800 - +2000°C értéket is.

97.


Az infrakamerák felhasználási lehetõségei:

A hõképek alapján a vizsgált berendezésen megfigyelhetõ felületihõfoltok segítségével jól azonosíthatóak a berendezésben meglévõ hõforrások.Ezek egy része jó, üzem meleg állapotra jellemzõek, de gyakori az, hogya jó, üzemi állapottól eltérõ, helyi hõforrásokra visszavezethetõ melegfolthibahelyre utal. Villamos berendezések esetében a helyi túlmelegedésjellemzõen a megnõtt átmeneti ellenállás miatt következik be, de elõfordulaz is, hogy átvezetés, szivárgó áram, vagy mágneses tér miatti indukciómiatt figyelhetõ meg indokolatlan helyi túlmelegedés.

A villamos berendezésekben az áram hõhatása mellett a mechanikaieredetû, rezgés miatti melegedések is azonosíthatóak.

Gyakori vizsgálati lehetõség a forgó, mozgó gépészeti berendezésekesetén a helyi, megnövekedett súrlódás miatti túlmelegedés. Jellemzõ acsapágy és motorhibák azonosítása, a ki-egyensúlyozatlanságra vagypl. tengelykapcsolók esetében az egytengelyûség hiányára visszavezethetõmelegedési ok.

Épületek vizsgálata során elterjedten alkalmazzák a hõképeket azépületek hõszigetelési hibáinak azonosítására, a hõhidak behatárolására.

Nem különösen gyakori, de fontos módszer a hõképek épület-gépészeti diagnosztikai vizsgálatra való felhasználása, ugyanis pl. a kazánokbelsõfali samottbélés kezdõdõ átégése külsõ falon jól azonosítható, dehasonlóképpen fûtési rendszerekben a csõvezetékek belsõfali korróziójánakkimutatására is számos példa akad.

Szintén épületgépészeti eljárás a hideg és meleg vizes rendszerekbena lyukadási helyek falbontás, aljzat felbontás vagy talaj kiásás nélkülilokalizálása.

A módszer terepi viszonyok között alkalmas pl. árvízi körülményekközött a várhatóan feltörõ buzgárok helyének azonosítására, a töltés védettoldali átázási helyeinek bemérésének alapján.

Kevéssé ismert az infrakamerák régészeti célú hasznosítása, akárépületekben, akár szabadtérben.

Jelentõs az infrakamerák katonai célú felhasználása is.

A berendezések várható élettartamának kiszámítása:

A termovíziós diagnózis, azaz a hõképek alapján történõ hibaazonosítási eljárás segítségével ma már nem csak a hiba helye, hanem abekövetkezés várható idõpontja is meghatározható.

Ismert tapasztalati tény az, hogy a hibák kifejlõdésének elõrehaladtávala hibás területek környezethez képest mérhetõ túlmelegedése növekszik.

98.


Az állandó terhelési szinten a hõmérséklet idõbeni alakulását egy jellegzetes,az 1. ábrán látható, általános alakú függvény írja le, a t idõskála nullpontjától,a meghibásodás kezdetétõl t0, a th idõpontig, a meghibásodás bekövetkeztéig tart.

1-es ábra

Amennyiben ezt az összefüggést számszerû adataival együtt ismerjük,úgy egy adott hõmérsékletet tapasztalva ebbõl megállapítható a berendezéshátralévõ élettartama. Az összefüggés meghatározása nem egyszerû feladatés bizonyos esetekben évekig tarthat.

Villamos berendezések, alkatrészek vizsgálata során a terhelésszint-élettartam összefüggés kimérésére más módszer is alkalmazható. A 2. ábránpéldaként egy árammal terhelt vezetõ elégetése során a gyorsítottfárasztóvizsgálat módszere figyelhetõ meg.

A vezetékmintákat Ix árammal terhelve és az elégés, megszakadásidõpontját érve tx élettartamot kapunk eredményül. A mérést többször megis-mételve az adatokat Gauss-görbe szerinti eloszlásúnak tapasztaljuk. Ezzelmeghatározható az adott terhelési szinthez tartozó várható élettartam, ésannak szórása, tûrése.

2-es ábra

99.


Amennyiben a vizsgálatot több terhelésszinten is elvégezzük, avárható értékek adatai olyan pontsorozatot alkotnak, amelybõl matematikaimódszer segítségével, regresszióval elõállíthatjuk a vizsgált alkatelemvagy berendezés terhelésszint-élettartam összefüggését leíró függvényt.Ez természetesen nem csak a vizsgált szakaszon, hanem extrapolálva mástartományokon is meghatározható. Az összefüggés jellemzõen nem lineáris,hanem hiperbolikus. Ezért a regressziós függvény logaritmikus skálávalábrázolt formáját célszerû használnunk. Ez látható a 3. ábrán.

3-as ábra

Ez az összefüggés természetesen minden tipikus alkatelemre, egységre(pl. vezeték, kapcsoló, érintkezõ, jelfogó érintkezõ stb.) meghatározható, sõtezek méretsorozataiból elõállított karakterisztika-sereg is jellemzõ sorozatotalkot. Egyes gyártók, fõképp golyóscsapágyak, jelfogók esetében ezt adiagramgyûjteményt katalógusaikban szerepeltetik is.

A vizsgálni kívánt berendezések esetén a mérések során az üzemikörülmények rendszerint adottak és a terhelési szintet nem tudjuk befolyásolni.

A mérni kívánt berendezések, egységek rendelkeznek egy, a terhe-lésszint és az állandósult üzem meleg állapot közötti összefüggéssel.Ez látható a 4. ábrán.

4-es ábra

100.


A berendezés túlmelegedését minden esetben a TK környezetihõmérséklethez képest mérjük. A P0 üresjárati teljesítmény esetén az üzemihõmérséklet-növekedés a környezethez képest T0 értékû, a PN névlegesterhelés esetén pedig TN értékû. Az összefüggés a legtöbb esetben nemlineáris, de bármely PX terhelési szinthez tartozik TX túlmelegedési hõmérséklet.A jellemzõ karakterisztika P0 - PN tartományban pontonként kimérhetõ, afüggvény pedig az elõzõekben már leír t módon regresszió számítássalelõállítható, és TN tartomány határain túl extrapolálható.

Amennyiben a mérés során egy PX terhelési vagy teljesítményszintenTX helyett egy megnõtt TM hõmérsékletértéket azonosítottunk, úgy ez ahibára utal.

Az elsõ kérdés az, hogy ha a berendezés PN névleges teljesítményenüzemelne, akkor ez a hõmérséklet mekkora lenne.

Egyenes arányosság felírásával a következõket kapjuk:

Mindezek után meghatározható az a TV virtuális túlmelegedési szint,amelyre a hibás berendezés névleges, 100%-os terhelés esetén melegednefel. Amennyiben ezt a szintet az eredeti jelleggörbére vetítjük, úgy arrólleolvasható az a PV virtuális terhelésszint, amelyen egy jó berendezésugyanezt a túlmelegedést érné el. Természetesen ez a szint olyan magasis lehet, amely a valóságban, mint túlmelegedés már elõ sem fordulhat.

A PV vir tuális terhelésszint és a 2. ábrán szereplõ élettartam össze-függés segítségével ezek után könnyen meghatározható a TV hozzátartozóélettartam számértéke is.

101.

TM -TK TV -TK=

TX -TK TN -TK


A hõfényképes hiba diagnosztika gyakorlati alkalmazása a tûzvizsgálatsorán:

A hibaprognózis készítés mellet t az ismeretek lehetõséget adnak abekövetkezet t mûszaki meghibásodások, üzemzavarok, káreseményekokainak utólagos meghatározására is, így pl. egyes tûzesetek okánakszakér tõi vizsgálat alapján tör ténõ meghatározására.

Az elsõ bemutatot t példa egy felvonó vezérlõszekrényben elhe-lyezkedõ, a felvonó motorját megtápláló áramkör mágnes kapcsolójátmutatja be.

A hagyományos nézeti ésaz ugyanazon területrõlkészítet t infrakép alkot ta kép-páron jól azonosítható az,hogy a HSS jelzésû mágneskapcsoló felsõ részén elsõ-sorban a középsõ fázisbanlévõ bekötés, valamint a Wjelû mágnes kapcsoló felsõrészén a jobb oldali fázisbana bekötési pont túlmele-gedet t. A hiba a két vezeték egyide-jû csatlakoztatása során

kialakult csökkent felület miat ti megnõtt átmeneti ellenállás helyimelegedését mutatja be. A kötéspontok nem voltak lazák!

A hibahely miat t akötéspontban a felme-legedés a kötéspont,illetve a mágnes kap-csoló leégését ered-ményezheti.

102.


Ugyanakkor ennél az eredménynél súlyosabb következmény iselõállhat, mivel az átmeneti ellenállás nem csak melegedést eredményez,hanem feszültségesést is, ami miat t a felvonó motor háromfázisú megtáp-lálásában esetleg jelentõs aszimmetria állhat elõ, és ez tipikusan a motorleégését is eredményezheti.

A megtáplálásban megfigyelhetõ áramfelvétel aszimmetria a háromazonos biztosító eltérõ áramfelvételébõl, és az ezzel együtt járó eltérõmelegedésébõl is esetenként jól azonosítható.

Ez a jelenség figyelhetõmeg a következõ képpáron.A második példa egy buda-pesti irodaházban bekövet-kezet t tüzeset tûzoltóságszámára készített elektromosszakértõi véleménybõl szár-mazik: Az épület teljes felújí-tása során beépítésre kerültösszesen 12 db új, lényegé-ben azonos típusú és gyárt-mányú felvonó.

Az átadást követõen alig több mint egy év elteltével a központi biz-tonsági rendszer az egyik felvonó üzemzavarát naplózta, egy olyan éjszakaiidõpontban, amikor az épületben személyforgalom órák óta nem is volt. A

biztonsági õrök ajelzéssel különösebbennem törõdtek, beavat-kozást akkor nem tar-tot tak szükségesnek,ezért azonnali intézke-désre nem is került sor.Mintegy 20 perc eltel-tével ugyanakkor agépházbeli füstérzékelõriasztó jelzésére atûzoltóság is kivonult,és eloltotta a kigyulladtfelvonó fülkét.

103.


Hamar megállapítható volt, hogy a tûz a fülke mennyezeti részénkialakított fénycsöves világítási rendszerbõl indult ki, amely éjszaka, forga-lommentes állapotban is bekapcsolt állapotban volt.

A lefolytatott szakértõi vizsgálat egyértelmûen azonosítot ta, hogya tûz keletkezési helye -túlmelegedése következtében- az egyik fénycsõar-matúra gyújtójában volt.

A fénycsõgyújtó külsõháza nem a tûz miatt olvadtmeg, hanem a belsõ érintkezõnátfolyó áram hõhatása miatt,amely jól láthatóan magát azüvegcsõ alkatelemet is megol-vasztotta. Az a hõhatás, amelyképes volt az üveget is megol-vasztani, természetszerûen képesvolt az indokolatlanul közel fel-szerelt plexi burkolóelemet ismeggyújtani. A kérdés mindezekután csak az volt, hogy a fény-csõgyújtó mi miatt károsodott.A jelenség rekonstrukciója a másik, azonos típusú felvonófülke vizsgálatávaltörtént meg.

104.


A képpáron jól megfigyelhetõ afénycsõ üzemi állapotában kialakulómelegedés. Ezen a képen a gyújtómelegedése nem azonosítható.

Ugyanakkor a teljes mennyezetivilágítási térben egy második jel-legzetes hõforrás is azonosítható volt,a fojtótekercsek melegedése.

A vizsgálat összesített ered-ményeként a szakértõ megállapította,hogy a mennyezeti térben, az igenszûk helyre beépített hat darab fény-csõ hõteljesítménye miatt a légtérolyannyira felmelegedett, (az éjszakaiórában megnõtt feszültség, a fülke-mozgás légárama, valamint az ajtó-nyitások miatt keletkezõ szellõzéselmaradása miatt) hogy az már elértea fénycsõgyújtó bimetál bekapcsolásihõmérséklet értékét. Emiatt a rosszulzáródó érintkezõn átfolyó áramtúlmelegedést okozott.

A jelenség típushibánakvolt minõsíthetõ, amelyet agyártó képviselõi akkor nemfogadtak el. A közvetlen bizo-nyíték 9 nap múlva az épület-beli másik felvonófülke hasonlókörülmények között bekövetke-zett kiégésével automatikusanrendelkezésre állt.

105.


22.. PPoollaarriizzáácciióóss mmiikkrroosszzkkóóppooss vviizzssggáállaatt ((eelleekkttrroommooss kkeelleettkkeezzééssii ookkvviizzssggáállaattaa))

Az elektromos vezetékek polarizációs mikroszkópos vizsgálata választad az alábbi kérdésekre:

„A zárlati ömleny a tûz elõzményeként, vagy a tûz után annakkövetkezményeként alakult-e ki“

Zárlati ömleny alapvetõen rendellenes melegedés, illetve rövidzálati ívmiatt keletkezik.

Rendellenes hõtermelõdés: Ha a berendezés bekapcsolt állapotbanrendellenes mennyiségben hõt termel. Ennek során túlmelegszik, szenesedik,majd leég a vezetékek szigetelése, ami zárlathoz vezet. A zárlatkövetkeztében olyan ömleny alakul ki, ami egyértelmûen azonosíthatómakroszkopikus (szabad szemmel) vizsgálattal is.

Rendellenes rövidzárlati ív: Ha például két kábel -amely közül az egyikszigetelése a szerelés során megsérült- összeér szintén zárlat kialakulásával,és ennek során ömleny keletkezésével kell számolni.

Rézvezetéken keletkezett makroszkópikus göbök (zárlati ömlenyek)

Mindkét esetben zárlati ömleny keletkezik. Az ömleny mikroszkópikusvizsgálatakor nagy biztonsággal azonosítható, hogy az a tûz elõtt, vagyazt követõen, annak következményeként alakult-e ki.

Makrokristályos szerkezet jön létre, ha a zárlati ömleny a tûz után,annak következményeként alakult ki. Mikrokristályos keletkezéskor a zárlatiömleny igen nagy vakószínûséggel (95-99%) összefüggésbe hozható a tûzkeletkezésével.

106.


Polarizációs mikroszkópos vizsgálat elvi vázlata:

107.

EREDMÉNY:

Makro-kristályos szerkezet

Makro-kristályos szerkezet jellemzõa rövidzárlati ívnél: magas környezeti

hõmérséklet - kb. 700 00C - lassúlehûlés.

((AA ttûûzz uuttáánn aallaakkuull kkii aa zzáárrllaatt))

Mikro-kristályos szerkezet

Mikrokristályos szerkezet jellemzõ arövidzárlati ívnél: rövid ideig tartómagas hõmérséklet és alacsony

környezeti hõmérséklet, gyors lehûlés((AA ttûûzz eellõõtttt aallaakkuull kkii aa zzáárrllaatt))

Az ömlenybõl csiszolatkészül, amelyet políroznak és

lemaratnak.

Így a kristályhatárok elõjönnek azeltérõ keletkezési körülményekre

jellemzõ képet mutatva.


33.. ÉÉggééssggyyoorrssííttóó aannyyaaggookk kkéémmiiaaii ééss mmûûsszzeerreess aannaallíízziissee ((VVeeggyyéésszzsszzaakkéérrttõõii vviizzssggáállaattaaii mmóóddsszzeerreekk..))

Az égésgyorsító anyagok jelenlétének kimutatása elsõsorban az olyantüzek vizsgálata során releváns, amikor a tûz gyújtogatás (akaratlagosemberi beavatkozás) következménye.

Számos olyan tényezõ és feltétel van a tûz keletkezési helyével éselterjedésével kapcsolatosan, amelyek szándékos tûzokozásra, gyújtogatásrautalhatnak. Ezek a következõk:

• Több tüzeset, amelyek térbeli és idõbeli közelségük, és/vagy az elkövetés módszerének hasonlósága miatt összefüggésbe hozhatóak.

• Lángvezetõk (trailers) alkalmazása.

• Az elvárt éghetõ anyagok, vagy tûzterhelés hiánya.

• Több tûzkeletkezési hely (tûzfészek, égési góc) van a helyszínen.

• Gyújtóforrások hiánya.

• Szokatlan tûzterhelés és kiterjedés.

• Égési sebek.

• Éghetõ folyadékok (mint égésgyorsítók) jelenléte.

• Gyújtó eszközök megléte.

• Kiterjedt tûzkár.

• Természetellenes tûznövekedés, terjedés.

• Távoli, vagy nehezen felfedezhetõ helyen bekövetkezõ tüzek.

• Berendezések közelében keletkezõ tüzek.

• A tûz elõtt az épület berendezését eltávolították, vagy kicserélték.

• Személyes tárgyak hiánya.

• Az épületbe való bejutás megnehezítése, vagy meggátolása.

• A beépített tûzvédelmi berendezések, tûzálló és/vagy tûzgátló szerkezetek megrongálása, tönkretétele.

• Mûvi légmozgás kialakítása, nyitott ablakok, vagy ajtók.

108.


Néhány, a szándékos tûzokozásra szolgáló eszköz és az általukhagyott bizonyítékok:

a. Gyufás vagy cigarettás dobozok, amelyekbõl a tûzkeletkezésihelyszínén esetleg még megtalálható a gyufaszál. A cigarettafiltere, hamu vagy a gyufával, illetve a cigarettával meggyúj tottéghetõ anyag maradványa.

b. Gyertyák, melyekbõl a viasz vagy a gyertyák által meggyújtottéghetõ anyag maradványai fellelhetõk esetleg a tûz keletkezésihelyén.

c. A tûz beindításához használt fûtõberendezések vagy az elek-tromos vezetékezési rendszer, melyek bizonyítékai lehetnek a módosított vagy „megbuherált“ vezetékezésnek. A fûtõberende-zések oly módon történõ elmozdítása vagy elrendezése, hogyazok éghetõ anyagok közelébe kerüljenek. Az éghetõ anyagokelhelyezése a fûtõberendezések közelében.

d. Molotov-koktélok, vagy arra utaló nyomok -vegyi anyagok nyomai, a tároló edényük maradványai, vagy gyújtószerkezetei,amelyek tárgyi bizonyítékok lehetnek.

e. Fûrészporral átitatott parafin-viasz is lehet gyújtogató eszköz, amelynek nyoma maradhat a helyszínen.

Idõzítõket vagy késleltetõ eszközöket is használhat a gyújtogató,melyek segítségével módjában áll a tûz kitörése elõtt a helyszínt elhagyni,és ez által megfelelõ alibit biztosítani.

A leggyakoribb késleltetõ eszközök közé tartozik: • Gyertya

• Cigaretta,

• Mechanikus vagy elektronikus késleltetõk.

A leggyakoribb égést gyorsító és tûzveszélyes anyagok:• Különbözõ hígítók: nitróhígító, cellhígító, lakkbenzin, sebbenzin, stb.

• Motorbenzin

• Petróleum

• Gázolaj

• Kenõolaj

109.


Az égést gyorsító anyagok elõfordulása:• Égett anyagmaradványban

• Ruhanemûkben -a sértettében és a gyanúsítottéban

• Eredeti folyadék halmazállapotban a helyszínen, illetve a gyanúsítottnál lefoglalva.

A megfelelõ mintavétel szempontjai (megfelelõ helyrõl, megfelelõmennyiségben, megfelelõ csomagolásban):

• Égett anyagmaradványoknál zárt 700 ml-es steril konzerves üvegben legalább félig töltve a tûzgóc környezetébõl.

• Ruhanemûket külön-külön légmentesen zárt speciálisan erre gyártott mûanyag tasakban, vagy üvegben.

• Folyadékokat jól záródó edényben min. kb. 10 ml

A laboratóriumi vizsgálati módszerek:• Gázkromatográfiás (GC) és/vagy gázkromatográfia-tömegspek-

troszkópiás (GC-MC) meghatározás

• Infravörös-spektrometriás (IR) meghatározás

• NMR-mérés

1. A gázkromatográfiás és/vagy gázkromatográfia-tömegspektroszkópiásmeghatározás

A vegyész szakértõi vizsgálatok során az égésgyorsító anyag kimu-tatásának egyik leggyakrabban alkalmazott módszere a gázkromatográfiás,vagy gázkromatográfia-tömegspektroszkópiás meghatározás.

A kromatográfia a többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikuselválasztási módszerek gyûjtõneve: közös alapjuk az, hogy az elválasztandókomponensek egy állófázis és egy azon meghatározott irányban átáramlómozgófázis (eluens) között megoszlanak. A komponensek megkötõdéseaz állófázison és visszajutatása a mozgófázisba dinamikusan ismétlõdik.A mozgófázisban a komponensek eltérõ sebességgel haladnak, ígyegymástól elválnak. Az állófázis egy meghatározott pontján, általában avégén egy érzékelõ (detektor) jelzi a komponenseket, valamilyen fizikai, vagykémiai tulajdonságuk mérésével. A detektor által elõállított jel kiértékelése teszilehetõvé az elválasztott komponensek azonosítását (minõségi analízis) ésmennyiségük meghatározását (mennyiségi analízis).

110.


A kromatográfiás módszerek többféleképpen csoportosíthatóak.A mozgófázis halmazállapota alapján beszélhetünk, gáz- vagy folyadékkro-matográfiáról, a megkötõdés alapjául szolgáló fizikai-kémiai folyamat szerintadszorpciós (az állófázis szilárd anyag), abszorpciós vagy megoszlásos (azállófázis folyadék), illetve ion (csere) kromatográfiáról.

A gázkromatográfia mozgófázisa gáz, az állófázisa felületen kötöttfolyadék, vagy szilárd anyag. A mintát, amely szobahõmérsékleten gyakranfolyadék, hirtelen elpárologtatva jutatjuk a kolonnára (a kromatográfelválasztást végzõ része), amelyet olyan hõmérsékleten tarunk, hogy a mintaaz analízis egész ideje alatt gáz- (gõz-) halmazállapotú legyen. A gázkro-matográfia tehát bomlás nélkül gõzzé, illetve gázzá alakítható vegyületekelválasztására és analízisére szolgáló módszer. Teljesítõképessége mind azelválasztás, mind a gyorsaság szempontjából igen nagy.

A tûzvizsgálati gyakorlatban a vizsgálatot megnehezíti, hogy abeküldött minták vizesek (oltóvíz). Így a vizsgálatot megelõzõ minta-elõkészítéssorán fontos szerepe van a vízmentesítésnek.

A minta-elõkészítés folyamata:• vízmentesítés (akár több hét)

• zárt térben aktív szén mellett kimelegítés

• szerves oldószeres leoldás

Vizsgálat: gázkromatográffal

A gázkromatográf elvi vázlata

1-gázpalack, 2-gáztisztító, 3-áramlás - és nyomásszabályzó egység;4-mintabemérõ egység; 5-kolonna, 6-detektor; 7-jelerõsítõ; 8-jelfeldolgozó.

111.


A mintaadagolás kritikus pontja a kromatografálásnak. Nagyon fontos,hogy a minta bejutatása az eluensbe pillanatszerû legyen. Gázkroma-tográfiánál további követelmény, hogy ha a minta folyadék, az a bejutatásután közvetlenül (gáz- (gõz-) halmazállapotba kerüljön. Ennek eléréshezegyrészt az eluensbe viszonylag kevés (néhány µl) mintát adnak, és olyanhõmérsékleten tartják az adagolót, hogy abban a minta gõznyomása atelítettségi gõznyomás alatt maradjon.

A gázkromatográfiás meghatározás technikai háttere.

Minõségi analízis:

A kromatográfiás csúcsok (lásd 1-es diagramm) azonosítása gyakrannehéz feladat.

A legegyszerûbb módszer a retenciós idõk összehasonlítása ismertvegyületek retenciós idejével. Az anyagok azonosításának ez a módjaazonban nagyon munkaigényes különösen, ha a minta összetevõirõl nincselõzetes információnk.

A gázkromatográfiában használható eredményesen a szintén relatívretenciós adatokon alapuló ún. homológ sorok módszere. Az a tapasztalatugyanis, hogy a szénhidrogén-származékok homológ sorában a retenciósidõk a szénatomszámmal exponenciálisan növekednek.

112.


1-es számú diagramm: Motorbenzin és gázolaj keverék gázkromatográfiás jelleggörbéje

Ennek megfelelõen a retenciós idõk lg értékeit a szénatomszámfüggvényében ábrázolva, egy homológ soron belül egyenest kapunk.Az egyenes paraméterei néhány komponens retenciós idejének megmérésévelmegállapíthatóak.

A minõségi azonosítás megbízhatóbb módja, ha a kromatogáf szelektívdetektorhoz, tömegspektométerhez, infravörös spektrométerhez, esetleg induktívcsatolású plazmát alkalmazó spektrométerhez csatlakozik közvetlenül. Ezekkela kombinált módszerekkel az átfedõ kromatográfiás csúcsok is kellõ biztonsággalanalizálhatóak.

Mennyiségi analízis

A mennyiségi analízis céljából a kromatográfokat a komponensek(ritkán az eluens) fizikai vagy kémiai tulajdonságainak mérésén alapulódetektorokkal szerelik fel, amelyek folyamatosan nyomon követik az eluensösszetételében bekövetkezõ változásokat.

A mennyiségi analízis alapja az, hogy a kromatográfiás csúcsokterülete arányos a mintakomponensek mennyiségével, illetve koncentrációjával.(Keskeny és hegyes csúcsok esetén a terület helyett a csúcsmagasságokis szolgálhatnak a mennyiségi értékelés alapjául.)

A mennyiségi ér tékeléshez szükséges csúcsterületekmeghatározására elektronikus integrátorok, illetve számítógépes programokszolgálnak.

113.


A gázkromatogáfiás módszer elõnyei:• egyszerû, hatékony,

• kicsiny mintaigény;

• sorozatelemzésre alkalmas,

• automatizált eljárás,

• az elválasztás során a minta nem roncsolódik, így kapcsolt módszerekkel (pl. IR) az analízis tovább folytatható.

A gázkromatográfiás módszer korlátai:• A komponensek megfeleltetése és egymáshoz viszonyított

mennyiségi aránya alapján - csak minõségi azonosítás lehetséges.

• Égett anyagmaradványok és ruhanemûk esetén csak csoporta-zonosítás lehetséges. A módszer egyedi, származtathatósági vizsgálatra nem alkalmas.

• Folyadékok esetén a folyadék-folyadék összehasonlításánál származtathatósági vizsgálat megkísérelhetõ.

• Pontos mennyiség nem határozható meg, a módszer csak tájékozódó jellegû információt szolgáltat (pl. -nyomnyi, -csekély,-meghatározó, -jelentõs mennyiségû égésgyorsító anyag jelenlétea mintában).

2. Infravörös-spektrometria (IR)

A spektroszkópia módszere minden esetben a vizsgálni kívánt minta,anyag (atom, molekula) és egy elektromágneses sugárzás (általában fény)kölcsönhatásán alapuló módszer. Attól függõen, hogy az anyagban asugárzás következtében milyen kölcsönhatás következik be beszélhetünkemissziós, abszorpciós vagy transzmissziós spektroszkópiai módszerekrõl.Ugyanakkor csoportosíthatjuk a spektroszkópiai módszereket a besugárzófény energiájának, hullámhosszának alapján is. Így különböztethetünk megUV/VIS, infravörös valamint ultrahang tartományba esõ magmágnesesrezonancia spektroszkópiákat.

Az elektromágneses spektrum infravörös tartománya a látható spek-trumtartomány végétõl a mikrohullámú sugárzásig terjed. Az analitikai kémiaszámára ebbõl a 200 cm--11 és 4000 cm--11 (azaz 50 és 2,5 µm) közötti tar tománya legfontosabb.

114.


A spektroszkópiai módszereket nem csak a besugárzás energiájaalapján lehet azonosítani, hanem a gerjesztett minta jellege alapján is.Ennek megfelelõen beszélhetünk atomspektroszkópiáról, amelynél az atomienergianívók között hoz létre átmenetet a gerjesztés, illetve molekulaspek-troszkópiáról, amely a molekulanívók gerjesztését hasznosítja. Az infravörösspektroszkópia során a molekula atomjai, vagy atomcsoportjainak a rezgésifrekvenciáin történõ besugárzása zajlik. Az infravörös sugárzás abszorpciójának(elnyelésének) két fõ feltétele van:

• a sugárzás energiájának meg kell feleljen a molekula megfelelõalap- és gerjesztett állapota közötti energiakülönbségnek.

• a rezgés a molekula elektromos dipólus-momentumát meg kellhogy változtassa.

A továbbiakban a módszer mélyebb fizikai-kémiai modelljei(anharmonikus oszcillátor) helyett csupán az analitika számára fontosgyakorlati információs jellegére térnék ki. Az infravörös színkép, bárkvantitatív analitikai információkat is hordoz, elsõsorban minõségi,kvalitatív analitikai célokat szolgál. Szerves és szervetlen többatomosmolekulák azonosítására, jelenlétük kimutatására, és különbözõ, esetleg újvegyületek szerkezetének meghatározására használjuk.

Az infravörös spektrum a vizsgált vegyület különbözõ kötéseire, atom-csoportjaira jellemzõ abszorpciós sávokat tartalmaz. Ezek egy része amolekula egyéb jellemzõ részeinek hatását csak kevéssé tükrözi, vagyisugyanaz a csoport különbözõ kémiai környezetben azonos vagy legalábbishasonló frekvenciatartományban jelenik meg. Ilyen jellemzõ infravörös sávok(kötési frekvenciák) például az A-B kötés vegyértékrezgései, ha az A atomtömege jelentõsen nagyobb a B atom tömegénél. Ilyenek például a H atomkis tömege miatt az O-H, N-H, S-H illetve a C-H n rezgések. (Ezért szokásaz IR spektroszkópiát elsõsorban csoportazonosításra használni.) Két vagytöbb kötés rezgésének kapcsolódása is eredményezhet jellemzõ spek-trumképet, amely általában több sávból áll. Ilyen például a karboxilcsoportszimmetrikus és aszimmetrikus vegyértékrezgésébõl álló sávpárja (karbonsavak azonosítása). Érdemes megemlíteni, hogy az infravörös spektrumleggazdagabb 650 cm--11 és 1300 cm--11 közötti tartományát gyakran használjákegyértelmû azonosításra, szokás ezen spektrumot ujjlenyomat-tartománynaknevezni. It t jelenek meg ugyanis az egyes kötés vegyértékrezgései, számosdeformációs rezgés, poliatomos vegyületek vázrezgései, stb. A spektrumnakezen része általában annyira bonyolult, hogy a különbözõ sávok hozzáren-delésére nincs mód. Bevált gyakorlat azonban összehasonlító analízissel valóazonosításnál használni, ugyanis ha két minta színképének ez a tartományatökéletesen egybeesik, a két minta azonosnak tekinthetõ.

115.


A nagy teljesítményû számítógépek használata az analitikai kémiábanelõsegítette az infravörös spektroszkópián alapuló kvalitatív analitikai kémiafejlõdését. Néhány számítástechnikai központban hatalmas infravörösadatbankokat hoztak létre, amelyek több százezer vegyület adatait (a sávokfrekvenciája, intenzitása, sávszélességét) tárolják. A legfrissebb adatbankokbankorrelálva elhelyezték a a mágneses magrezonancia spektroszkópiai (NMR)adatokat is, természetesen az egyes vegyületek elemanalitikai összetételéttükrözõ adatokkal együtt. Így egy-egy minta többféle vizsgálatánakeredményeit a számítógépbe táplálva, az nemcsak lehetséges szerkezetekettudja kiválasztani, hanem szerencsés esetben a tényleges szerkezetet is tudjaazonosítani.

3. NMR-mérés

Az egyik leghatékonyabb szerkezetvizsgáló és kvalitatív analitikai módszera mágneses magrezonancia, NMR (Nuclear Magnetic Resonance) spektroszkópia.Segítségével a mágneses atommagok azonosíthatók, sõt meghatározható avizsgálandó molekulában lévõ mágneses magok viszonylagos száma és kémiaiminõségei is. Az NMR-spektrum a vizsgált mag vagy magcsoport közelébenlévõ atomokról is tájékoztatást nyújt, sõt az egyes magok térbeli elhe-lyezkedésérõl is információt szolgáltat. Az NMR spektroszkópia tehát az olyanatommagot tartalmazó elemek, illetve vegyületek vizsgálatára alkalmas, amelyekmagspinje zérustól eltérõ. Ez a tény a módszer alkalmazhatóságát korlátozza,ugyanakkor szelektivitási szempontból komoly elõnyt jelent a többi módszerrelszemben. Szerves vegyületek 11H-NMR vizsgálatát megkönnyíti, hogy a nagygyakoriságú 1122C és 1144N szén és oxigén-izotópok nem mágneses magok, így a11H-NMR spektrumokra nincsenek hatással.

A mágneses magrezonancia-spektroszkópia a mágneses mag és akülsõ mágneses tér közöt ti kölcsönhatáson alapul. A magok mágnesesmomentuma a külsõ tér hatására iránykvantált lesz, és a külsõ tér iránya,mint tengely körül meghatározot t frekvenciával kering. Tehát elmondható,hogy az NMR mérés gyakorlatilag az atommag tulajdonságait vizsgálja.De mivel az atommagot elektronfelhõ veszi körül, sõt a környezetükbenlévõ atommagokkal is kölcsönhatásba lépnek, ami az NMR paraméterek(kémiai eltolódás, csatolási állandók, stb.) megváltozását okozzák, az NMRspektroszkópia a molekula spektroszkópiai módszerek közé sorolható.

Minden további fizikai-kémiai kölcsönhatások és ezeket leíróbonyolult matematikai mûveletek részletezése nélkül it t is elsõsorban amódszer analitikai célú felhasználási lehetõségeire térnék ki. Az elsõdlegeskvalitatív analitikai információ mindenképpen az egyes funkciós csoportokrajellemzõ kémiai eltolódás (δ).

116.


Ezek alapján megfelelõ táblázatok, újabban számítógépes adatbankoksegítségével valószínûsíthetõek a minta funkciós csoportjai és kizárhatóakegyéb funkciós csoportok jelenléte. Nemcsak a különbözõ funkciós csopor-tokhoz tartozó mágneses magok δ értékei különbözõek, hanem különbözõszomszédok jelenlétében ugyanazon csoportok megfelelõ atomjai is(szomszédcsoport-hatás). Megfelelõ körülmények esetén spektrumvonalakintegrált intenzitásai alapján meghatározható az egyenértékû atommagokrelatív száma, amely alapján egy szerkezeti képlet adható meg. A megfelelõNMR paraméterek (δ és J csatolási állandó) alapján számítógépes adatbázisbanmegkereshetõk azok a molekulák, amelyek a spektrumoknak megfelelnek,illetve amelyek azokkal nem összeegyeztet-hetetlenek.

A tényleges azonosításukhoz rendszerint más, független adatokra isszükség van. Ezek közül talán a legfontosabbak az IR és az MS (tömeg-spektrometria) adatok. Az NMR spektroszkópia kvantitatív analízisként valóalkalmazása gyakran nehézségekbe ütközik (természetes izotóparány,giromágneses tényezõ). A gyakorlatban a szerves vegyületek kvantitatívmeghatározásárához rendszerint elegendõ a 11HH--NMR vizsgálatuk.

ÖÖsssszzeeffooggllaallááss::• A vizsgálat sikeressége elsõsorban a megfelelõ mintavételezésen

alapul. Tehát csak a megfelelõ helyrõl, megfelelõ mennyiségben,megfelelõen csomagolt hitelesített minták esetén számíthatunkvalóság közeli eredményre.

• Egyértelmûen meghatározható, ha tûzveszélyes folyadékot locsoltak szét a helyszínen.

• Mindig mérlegelni kell az eredményt a helyi ismeretek tükrébenpl. szerszámos bódéban tárolt benzinmotoros fûnyíró, vagyfûtõolajjal fûtött helyiség esetén természetes lehet a tûz során szétfolyt éghetõ folyadék miatti kis mértékû háttérszeny-nyezõdés jelenléte.

AA sszzaakkéérrttõõii éérrttéékkeellééss ssoorráánn ffiiggyyeelleemmbbee kkeellll vveennnnii::• Az elszenesedett maradványok nagy aktív felülete alkalmas

adszorbeálószer és felületén feldúsulhat a levegõben lévõ szénhidrogén-koncentráció, és hibás pozitív eredményt adhat anagy-érzékenységû gázkromatográfiás- analitikai technika.

• A tûzben a szénhidrogénelegy összetétele kissé megváltozik. A könnyen illó, alacsony forráspontú komponensek elillannak és a visszamaradó szénhidrogén-származék a magasabb forrás-pontú komponensekben lesz dúsabb. Az ebbõl adódó eltérõmérési eredmény, ha ezt a gázkromatográf állófázisnak kiválasztásakor figyelembe veszik minimalizálható.

117.


44.. AA hhõõmméérrsséékklleettmméérrééss

A lehetséges gyújtóforrások meghatározásához, illetve a bizonyításikísérletek (tûzkísérletek) kiértékeléséhez a legtöbb esetben hõmérsékletmérés,illetve mérõberendezés szükséges. A mérõkészülék szakszerûtlen megvá-lasztása, valamint nem megfelelõ beépítése következtében a vizsgálatnálméréshiba keletkezhet. Ezért már az egyes mérések elõkészítésénél át kellgondolni, hogy milyen jelentõsége van és mit várunk a méréstõl.

Hõmérõk

A kísérleti helyszínen alkalmazott hõmérõt az alkalmazást megelõzõenhitelesíteni kell. A kontakthõmérõnél a hitelesítésen kívül meg kell vizsgálni akapcsolási pontosságot.

A hõmérsékletmérés folyadékokban, illetve gázokban egyszerûhõmérõvel nem okoz nehézséget. Csupán azt kell figyelembe venni, hogya maximális hõmérséklet beállítása a gázoknál hosszabb idõt igényel, minta folyadékoknál.

Nehézségeket okoz a hõmérsékletmérés az izzó felületeken, mivel itta hõmérõ hõérzékeny részének csak egy része fekszik a felületen. Jobberedményt érhetünk el, ha a hõérzékelõ részt anyagba (azbeszt) beágyazzák,és a mérendõ felületre rögzítik. A mérési idõ a maximális hõmérsékleteléréséig a felületméréseknél a legnagyobb (ugyanez igaz a termoelemeknél is).

Termoelemek

A hõmérséklet regisztráló termoelemek kezelése komplikáltabb ugyan,viszont az érzékenységük alapján megbízható eredményt ad. Fontos atermoelemek és az írószerkezetek hitelesítése meghatározott hõmérsékletalapján (pl. a jég olvadáspontja, víz forráspontja, hitelesítõ termosztát).

A hõmérséklet-rajzoló szerkezetnél az idõarányos futásra figyelni kell,különben hamis következtetéseket vonunk le.

Hõmérsékletmérõ festékek

A forró felületek hõmérsékletének a mérésére a hõmérsékletmérõfestékeket is alkalmazzák. Ezeket festék ceruzaként, ecsettel vagy szórópisz-tollyal viszik fel a mérendõ felületre. A mérési tartomány a hõmérsékletmérõfestékceruzáknál 600 00C-ig terjed. A mérõfestékek mérési tartománya kb.1300 00C-ig terjed. A mérõfestékek mérési tartománya kb. 1300 0C-ig terjed.

118.


Alkalmaznak reverzibilis mérõfestékeket, amelyek a lehûlésük után az eredetiszínüket ismét felveszik és irreverzibiliseket, amelyek a hõhatásra felvettszínüket megtartják. A színváltozások alapján a felületek hõmérsékletelosztásameghatározható.

Ez a mérési módszer különösen a nehezen hozzáférhetõ helyekentörténõ méréseknél kedvezõ, kevés idõt igényel, mivel a színváltozás afelkenés után egy-két perccel bekövetkezik.

A hõmérsékletmérõ berendezések

Az esemény lefolyásának a rekonstruálásához fontos a hõmérsékletifeljegyzések (pl. ellenõrzési könyvek vagy a hõmérsékletregisztráló grafikonja)és a végrehajtott mérések pontosságának felülvizsgálata.

Hõmérséklet regisztrálók

A kísérleti helyszín vizsgálatánál az elsõ munkálatok egyike a diagrammokbegyûjtése. Ha a regisztrálók még az esemény után is üzemeltek, úgy adiagrammon a kivétel pontos idejét fel kell tüntetni, mely lehetõvé teszi az idõés az esemény idõpontja közötti különbség megállapítását. A diagrammoknál amérõberendezések pontosságát felül kell vizsgálni.

Fontos a mérõberendezések lefényképezése, különösen robbanás után,mert a mutató-berendezés megsérülése alkalmával sok esetben blokkolás lép felés így az esemény bekövetkezése elõtti utolsó érték még leolvasható. Ha amegvizsgált diagrammok kiértékelésébõl bizonyító erejû tényezõk adódnak, úgy adiagrammok lefoglalására intézkedni kell.

55.. AA bbiizzttoonnssáággtteecchhnniikkaaii jjeelllleemmzzõõkk mmeegghhaattáárroozzáássaa..

A lobbanáspont meghatározása

A folyadék lobbanáspontja az a hõmérséklet, amelynél az adottfolyadékból olyan mennyiségû éghetõ gõz keletkezik, hogy a meghatározottgyújtóforrás rövid idejû közelítésénél elsõ alkalommal ellobban, azonban agyújtóforrás eltávolítása után a láng rögtön kialszik. A lobbanáspontmeghatározása nyitott vagy zárt felépítésû készülékekkel történik, meghatározotteljárási szabályok betartásával. A lobbanáspont adatainál a meghatározásimódszer megadása is szükséges, mivel az egyes eljárásoknál a hõmérsékletiértékek különböznek.

119.


Zártfelépítésû készülék

Ebbõl a típusból két szabványos felépítésû készülék létezik: Az Abel-Pensky féle és a Pnsky-Martens-féle lobbanáspont vizsgáló.

Az elsõ a könnyen gyulladó folyadékok, -amelyek lobbanáspontja 50 00C alattvan- vizsgálatára szolgál, míg a másodikon az 50 00C feletti lobbanáspontúfolyadékok vizsgálatát végzik el. A mérési elv a felhevítés módját tekintvemindkét készüléknél egyezõ (víz illetve levegõfürdõ). A vizsgálandó folyadékotfolyamatosan melegítik, a hõmérsékletemelkedés nem lépheti túl a 4 00C / percet.

Az edényzet fedõrészén a hõmérõn kívül egy mechanizmus található,amely meghatározott intervallumban egy nyílást tesz szabaddá a fedélen ésa nyíláshoz gyújtólángot irányít. Mindkét mérési módszernél kedvezõtlen avizsgálandó anyag relatív nagy mennyisége, amely az edény megtöltéséhezszükséges. Ennek elkerülésére fejlesztettek egy mikrolobbanáspont vizsgálókészüléket, amely kevesebb anyagmennyiséggel üzemel. A nyomanyagot egyhajszálcsõvel veszik fel, és elektromos úton meggyújtják.

Nyitott felépítésû készülék

A Marcusson-féle készülék a 70 0C feletti lobbanáspontú folyadékokvizsgálatára szolgál. A vizsgálandó nyitott edényzetben lévõ folyadékothomokfürdõvel melegítik fel. A gyújtólángot egy mechanikus szerkezettelközelítik az edény felsõ részén lévõ nyíláshoz. Ha meghatározott lobbanáspontértéke magasabb, mint a zárt felépítésû készüléknél, a fejlõdõ gõzök egyrésze a környezeti levegõbe jut.

A lobbanáspont és a vízzel való keverhetõségük alapján az éghetõfolyadékokat veszélyességi osztályokba sorolhatjuk az alábbi táblázat szerint:

120.

Vízzel való keverhetõség 15 00C-nálVeszélyességi

osztály

Lobbanáspont ooC-ban

≤≤ 21 21-55 55-100

nem vagy csak részben keverhetõ A A I. A II. A III.

bármilyen mennyiségben keverhetõ B B I. B II. B III.


„„AA..““ vveesszzééllyyeessssééggii oosszzttáállyy:: azok az éghetõ folyadékok, melyeklobbanáspontja nem nagyobb 100 foknál és a vízben oldódás tekintetébennem sorolhatók be a B veszélyességi osztályba.

„„AA II..““ vveesszzééllyyeessssééggii oosszzttáállyy:: éghetõ folyadékok, melyek lobbanáspontja21 fok alatti.

„„AA IIII..““ vveesszzééllyyeessssééggii oosszzttáállyy:: éghetõ folyadékok, melyek lobbanáspontjalegalább 21 fok, legfeljebb 55 fok.

„„AA IIIIII..““ vveesszzééllyyeessssééggii oosszzttáállyy:: éghetõ folyadékok, melyek lobbanáspontja55 fok feletti, de legfeljebb 100 fok.

„„BB““ vveesszzééllyyeessssééggii oosszzttáállyy:: éghetõ folyadékok, melyek lobbanáspontja21 fok alatti, és 15 fokon vízben oldódnak vagy éghetõ anyagtartalmuk15 fokon vízben oldható.

Az „A III“ veszélyességi osztályba tartozó folyadékok egyenértékûekaz AI veszélyességi osztályba tartozó folyadékokkal abban az esetben, halobbanási hõmérsékletükre vagy annál magasabb hõmérsékletre melegítik fel.

Ha az éghetõ folyadékoknál a fentiek szerinti adatok hiánya miattnem állapítható meg, hogy melyik veszélyességi osztályba tartozik, akkor„A I.“-ként, azaz a legveszélyesebbként kell kezelni mindaddig, amíg mérésselmeg nem határozzák.

FFoonnttooss:: Éghetõ folyadék a fenti veszélyességi osztályok értelmében,az olyan lobbanásponttal rendelkezõ anyag amely:

• 1 bar nyomáson és +35 00C-on már nem szilárd, vagy képlékeny, hanem cseppfolyós halmazállapotú,

• +50 00C-on a gõznyomása maximum 3 bar túlnyomású és

• a lobbanáspontjuk +100 00C-ig tart.

Gyulladáspont meghatározása

A cseppfolyós anyagok, valamint gõzök gyúlékonyságának amegítélésére a lobbanáspont nem elegendõ. Az éghetõ anyagok a forrófelületek jelenlétében - mint pl. gõzvezetékek - meggyulladhatnak.

A gyulladáspont egy forró felületnek kísérleti feltételek között az alegalacsonyabb hõmérséklete, amelynél az anyag égni képes keveréke (gáz,folyadék, szilárd anyag) a levegõvel meggyullad. Ebben az esetben tehátnem nyílt láng a gyújtóforrás. A gyulladáspont a lobbanásponttól lényegesenmagasabb. A gyulladáspontnak az öngyulladás folyamatához semmi köze,

121.


mivel az öngyulladás az anyag belsejében végbemenõ bomlási folyamat,míg a gyulladáspont laboratóriumi körülmények között végzett, folyamatosankontrolált melegítés eredménye. A gyulladáspont nem tekinthetõ állandónak,mivel függ a gyújtóforrástól, a melegítés idõtartamától, szilárd anyagoknálaz aprítottság fokától, az oxigén ellátottságtól, a kísérleti tér nagyságától éskialakításától, a falazat anyagától és bizonyos körülmények között a koncent-rációtól.

A leggyakrabban alkalmazott gyulladáspont meghatározási módszer aBUNTE-KÖLMEL és DENNSTEDT szilárd anyagokra, az ASIM-módszerfolyadékokra és gázokra.

A felsoroltak ellenére a meghatározott gyulladási hõmérsékletek értékestámpontokat adnak a gyulladó-képesség megállapítására és helyesértékelésekre az iparban szükséges biztonsági elõírások szempontjából.

A gyulladási hõmérsékletet a gyulladási csoportok szabvány szerintimegállapításánál figyelembe vették.

A mérés végrehajtása

I. Szilárd anyag mérése BUNTE-KÖLME -szerint:

Egy hengeres kvarccsõ közepén lévõ szitalemezre a szétaprítottvizsgálandó anyagból 2 grammot kell tenni. A vizsgálandó anyagba hõelemetteszünk, amely hõmérséklet kiíró szerkezethez csatlakozik. A kvarccsõhõmérsékletét lassan emeljük. A kísérlet során meghatározott mennyiségûadagolt levegõt vezetünk a vizsgálati anyagon keresztül. A gyulladási pontelérésénél a kezdõdõ parázsképzõdés a hõmérsékletet hir telen felemeli.Ez a diagrammon törésként jelentkezik.

122.

T1Gyulladási hõmérséklet 450 00C felett(pl. városi gáz 560 00C)

T2Gyulladási hõmérséklet 300-450 00C-ig(pl. Bután gáz 430 00C)

T3Gyulladási hõmérséklet 200-300 00C-ig(pl. benzin 220 00C)

T4Gyulladási hõmérséklet 135-200 00C-ig(pl. dioxán 180 00C)

T5Gyulladási hõmérséklet 100-135 00C-ig(pl. szénkéneg 102 00C)

T6Gyulladási hõmérséklet 85-100 00C-ig(pl. szervesfém vegyületek, mint pl. nátriumetilát kb. 50 00C)


II. Folyadékok és gázok mérése ASIM szerint:

Egy temperált fémtartályban a levegõvel töltött kvarclombik van.A lombikot lassan felmelegítjük és meghatározott idõközökben a vizsgálatianyag egy cseppjét a lombikba juttatjuk. Ekkor azonnali elgõzölés következik be.

A gyulladási pont elérésénél elpuffanás szerû az égés. A hõmérsékletmérése történhet hõmérõvel vagy hõelemmel. Fontos, hogy minden csep-pentési kísérlet elõtt a lombikot sûrített levegõvel ki kell szellõztetni, mert agõzök összetételében nem keletkezhetnek különbségek. A mérést az elõzõcseppentési kísérlet hõmérsékletének elérése után folytathatjuk.

Adatok:

123.

AAzz aannyyaagg nneevveeLLoobbbbaannáássppoonntt

((00CC))GGyyuullllaaddáássppoonntt

((00CC))

RRoobbbbaannáássiiHHaattáárréérrttéékkeekk((ttéérrffooggaatt %%))

GGáázzookk

etán 470 3,0 - 15,5

etilén 425 2,7 - 34,0

acetilén 305 2,3 - 82,0

etilénoxid -50 440 2,6 - 100,0

bután -60 430 1,5 - 8,5

metán 650 4,9 - 15,4

propán 500 2,1 - 9,5

kénhidrogén 290 4,3 - 45,5

városi gáz 560 5,3 - 40,0

vinilklorid -43 550 4,0 - 31,0

hidrogén 580 4,0 - 75,0

szénmonoxid 605 12,5 - 75,0

FFoollyyaaddéékkookk

etiléter -30 160 1,7 - 48,0

etilacetát -4 460 2,1 - 11,5

amilacetát 37 375 1,1 - 7,5

aceton -18 540 2,5 - 13,0


üzemanyag és speciális benzinforráspont <135 00C

< 21 220 1,0 - 8,0

benzin forráspont<135 00C

30 220 1,0 - 8,0

benzon -11 535/55 1,0 - 8,0

butilacetát 22 370 1,2 - 7,5

diesel hajtóanyag 55 220 0,6 - 6,5

kõolaj -21 250 0,7 - 5,0

gázolaj 80 220

fûtõolaj 38 250

paraffin 160 250

kenõolajok 125 250

szénkéneg -30 102 1,0 - 50,0

terpentinolaj 35 240

toluol 4 570 1,3 - 7,0

SSzziilláárrdd aannyyaaggookk,, iilllleettvvee ppoorrookk gg//mm33 rroobbbbaannáássii hhaattáárréérrttéékk

alumínium 925 43

barnaszén 390 - 460 35-tõl

barna szénkoksz 375 - 640 50-tõl

faszén 525 68

naftalin 612 30

papír 438 90

kén 290 - 330 23

tõzeg 427 55

búzaliszt 620 18-40

kõszén 600 - 900 40-tõl

cellulóz 434 -

cukor 377 22

124.


66.. MMóóddsszzeerreekk aazz öönnmmeelleeggeeddééssii hhaajjllaamm mmeegghhaattáárroozzáássáárraa

Az infravörös színképelemzés:

Ezzel a vizsgálati módszerrel a kis mennyiségû nyomanyag esetébenis kimutatható, hogy az alkotórész tartalmaz-e kettõskötéseket és hogynövényi olajról van-e szó. A továbbiakban lehetséges a nyomanyag és azösszehasonlító anyag azonosságának megállapítása (fajtaegyenlõség).

A Mackey-teszt:

A Mackey-teszt eredetileg olyan olaj és zsírminták vizsgálatára szolgál,amelyeket a tûzhatás még nem melegített fel. Az eljárás azon alapszik,hogy meghatározott olajféleségek nagy felületen finoman eloszlott formábana levegõben olyan hirtelen oxidálódnak, hogy hõtorlódás, illetve érzékelhetõhõmérséklet emelkedés mérhetõ.

A lassú lefolyású oxidációs folyamat meggyorsítására a vizgálókészü-lékben a kiinduló anyagot (olajjal átitatott vatta) a forrásban levõ vízhõmérsékletére melegítjük. az oxidálható olajok esetén a kísérleti tartálybanrövid idõ eltelte után a hõmérséklet 100 00C fölé emelkedik. A hõmérsékletmérésére termoelemeket alkalmaznak, a regisztrálás folyamatosan történik,pl. egy hõmérséklet kiíróval.

A Mackey-teszt klasszikus formájánál legkevesebb 14 g vizsgálati anyagszükséges, viszont ez a mennyiség, mint nyomanyag csak ritkán áll redel-kezésre.

Ezért kifejlesztettek egy újfajta vizsgálókészüléket, amelynél a kísérletvégrehajtásához kis mennyiségû nyomanyag elégséges. A variálhatókialakítás következtében adott esetben már egy csepp olaj is elegendõ azönmelegedési hajlam kimutatására.

Példa: Mackey-tesz lakklenolajjal. Kísérleti jegyzõkönyv a hõmérséklet-emelkedésrõl az idõ függvényében.

Kísérleti feltételek• vizsgálandó anyag: 14 g lakklenolaj, 7 g vattán• vízhõmérséklet 100 00C

125.


77.. AA ttûûzzeesseetteekk mmooddeelllleezzééssee

A tûzesetek lefolyásának modellezése, az események rekonstruálásnakegyik leghatékonyabb módszere közé tartozik. A módszerek közül amegfelelõ kiválasztása és alkalmazása lehetõvé teszi egy még be nemkövetkezett esemény modellezését, a különbözõ paraméterek változtatásával.Segítségével képet alkothatunk arról, hogy az eltérõ körülmények milyenmértékben befolyásolták volna az események megvalósulását.

Az Amerikai Egyesült Államokban a gyakorlati tûzvizsgálat során azalábbi tûzmodell típusokat használják:

• Mérnök Kalkulátorok

• Zóna Modellek:

Hazard One; Fire Simulator; CFAST;

• Helyszíni (terep) Modell:

Tûz Dinamikai Szimulátor (FDS)

126.

MMéérrtt éérrttéékkeekkIIddõõ ((ppeerrcc))

HHõõmméérrsséékklleett ((00CC))

0 70

5 77

10 81

15 84

20 87

25 90

30 95

35 105

40 123

45 164

50 203

55 214


TTûûzz DDiinnaammiikkaaii SSzziimmuullááttoorr ((FFiirree DDyynnaammiicc SSyymmuullaattoorr FFDDSS..))

Ez az ingyenesen letölthetõ angol nyelvû szoftver (www.fire.nisf.gov.),az operációs rendszeren futatva többek között segítséget nyújt: -a tûzterjedésok-okozati összefüggéseinek feltárására, megállapítására, -a tûz keletkezésihelyének és idejének meghatározásában, -az égés során felszabadulókülönbözõ égéstermékek, füst-, hõ- és a lángok méretének, mozgásánakmeghatározására.

Gyakorlatilag a tûz mozgásának (dinamika) modellezésévelellenõrizhetjük a tûzvizsgáló által felállított verziók helyességét, vagy a tanúk,az ügyfelek által elmondottak valóságtartalmát.

Példa: A tanú vallomásában elmondja, hogy a tûz észlelése után1 perc múlva az egész kb. 600 m22-es épületszint közlekedõ folyosója lángbaborult.

A szimuláció lefutatásakor megállapítjuk, hogy az épületszint közlekedõfolyosóján olyan nagyságú volt a tûzterhelés, hogy a tûz keletkezését követõ64. másodpercben bekövetkezett a közlekedõ folyosó lángba borulása.→A tanú igazat mondott.

Másik példa: az ügyfél egy olyan helyet jelöl meg tartózkodásihelyeként az épület teljes lángba borulásakor, ahol 3-ad fokú égésisérüléseket kellett volna elszenvednie, ha valóban ott tartózkodott volna.

A tûzdinamikai szimulátor gyakorlatilag egy olyan speciálisan továbbfej-lesztett 3 dimenziós rajzprogram, amely a különbözõ tûzterjedést befolyásolóparaméterek (pl. szellõzés mérete, szellõzés helye, szellõzés módja, tûzfészekhelye, éghetõ anyagok jelenléte, stb.) megadásával szimulálja a tûzesetmenetét (a tûzgomba méretét, alakját, irányát) az idõ függvényében. Enneksegítségével megállapíthatjuk, hogy a helyszínen feltárt égésnyomok (pl. V alak,demarkációs vonalak, határoló felületek stb.) összefüggésbe hozhatóak-e tûzfejlõdésével, mozgásával. Amennyiben nem, úgy az esemény más körülményekközött keletkezett (pl. máshol volt a keletkezési hely, másképpen alakult alégcsere, szellõzés stb.)

127.

33 ddiimmeennzziióóss hhõõmméérrsséékklleett sszziimmuulláácciióó (szembõl nézve):A tûzdinamikai szimulátor pillanatképei a helyiségben ábrázolt hõmérsékletnövekedést mutatják be az idõ függvényében.


128.


Az FDS (tûzdinamikai szimulátor) nem igényel szuperszámítógépet,normál PC-ken is futatható (min. Pentium 1,2 GHz, 516 MB RAM). Bár aszimulátor a számításba vehetõ változók függvényében eltérõ bizonytalanságitartományban mûködik, és így esetenként nagy tévedési tartományban isdolgozhat, mégis ez a legjobb módszer a tûzmodell típusok között, amellyelegy bekövetkezett, vagy egy lehetséges tûzeset (esetleg egy robbanóképesközeg) rekonstruálható.

129.


130.

33 ddiimmeennzziióóss hhõõmméérrsséékklleett sszziimmuulláácciióó (térben elforgatva):Falhõmérséklet a 76,8 másodpercben

33 ddiimmeennzziióóss hhõõmméérrsséékklleett sszziimmuulláácciióó (térben elforgatva):

A tûz által érintett helyiségen belüli, valamint a tûz által érintett helyiségés szomszédos helyiségek közötti hõmérsékletkülönbségek szimulációja


A tûzdinamikai szimulátor hazai elterjedését gátolja:

• a program angol nyelvû

• a szoftver elsõsorban az Egyesült Államokban (USA) alkalmazottégéselméleti mennyiségeket és ezekbõl képzett faktorokat, paramétereket, vonatkoztatásokat használ. (Példa: Flame heightslángmagasság; Ventilation effects cirkulációs, áramlásieffektus,

Heat transfer hõtarnszfer, stb.)

• a szimulációk futatása idõigényes (egy egyszerû modell 1-3 napigis lefoglalhatja a PC/PC-k memóriáját)

131.


VVIIII.. AAzz IIrraatt

A tûzvizsgálati eljárás során a tûzvizsgáló a tényállás megállapításacéljából az ügyfelet okirat, vagy más irat bemutatására hívhatja fel.

OOkkiirraattnnaakk nevezzük az egy-egy esemény kapcsán hivatalos minõségbenkeletkezett iratokat, amelyek az emberi gondolatokat a gondolatok kifeje-zésére szolgáló jelekkel örökíti meg. Tágabb értelemben okiratnak minõsülpl. a rovás, határjel, térkép. Szûkebb értelemben azonban okirat az, amelyenaz emberi gondolatok kifejezése a szokásos írásjelekkel történik. Az okiratbármilyen hordozón (anyagon) megjelenhet, így ingó vagy ingatlan dolgon is.Pl.: készülhet okirat épület falán is, vagy okirat a sírfelirat is.

Jogi szempontból okiratnak az olyan iratot tekintjük, amely jog vagykötelezettség fennállását, változását vagy megszûnését, illetve jogilag jelentõstény megtörténtét igazolja.

Az okiratokat több szempont szerint csoportosíthatjuk.

AA..)) Az okirat ttaarrttaallmmaa sszzeerriinntt lehet:• Rendelkezõ okirat: amelynek kiállításával jogügylet keletkezik,

változik, vagy szûnik meg (pl. adás-vételi szerzõdés, bérleti szerzõdés).

• Beismerõ okirat: amelyben a kiállító a másik fél valamilyen vele szemben fennálló jogát tanúsítja (pl. adóslevél, kötelezvény

• Tanúsító okirat: amely valamilyen múltbeli tényrõl tartalmaz értesítést (pl. halotti anyakönyvi kivonat)

BB..)) Az okirat bbiizzoonnyyííttóó eerreejjee sszzeerriinntt lehet közokirat, amely közhiteles,ennél fogva közbizalom fûzõdik hozzá, illetve magánokirat, amelyhez ahamisítatlanság vélelme fûzõdik.

• KKöözzookkiirraatt:: teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valódiságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét,valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak minõsít. A közokiratot az ellenkezõ bizonyításáig valódinak kell tekinteni.

• MMaaggáánnookkiirraatt:: a törvényben írt feltételek fennállása esetén, az ellenkezõ bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megette, illetõleg elfogadtavagy magára kötelezõnek ismerte el.

132.


CC..)) Az okiratok ttaarrttaallmmaa bbüünntteettõõjjooggii éérrtteelleemmbbeenn lehet:VVaallóóttllaann ttaarrttaallmmúú ookkiirraatt.. A valótlan tartalmú okirat lehet:

1.) Valótlan tartalmú hamis okirat (pl. Valaki középiskolai végzett-séggel, az egyetem dékáni hivatalában dolgozva, ellop és kitölt, illetve záradékol a saját nevére egy egyetemi végzettségetigazoló oklevelet.

2.) Valótlan tartalmú hamisított okirat (pl. Valaki középiskolai végzettséggel a saját személyi igazolványába, bejegyzi a neve elé a doktori címet.)

3.) Valótlan tartalmú valódi okirat (pl. Valaki -mint eladó- egy adás-vételiszerzõdében a más tulajdonát képezõ ingatlan adatait tünteti a szerzõdés tárgyaként.)

VVaallóóssáágghhûû ttaarrttaallmmúú ookkiirraatt.. A valósághû tartalmú okirat lehet:1.) Valósághû tartalmú hamis okirat. (pl. Valaki elveszti az

egyetemi oklevelét és dékáni hivatalból kitöltetlen oklevelet, bélyegzõt szerezve kiállít magának egy - az elveszett oklevéllel megegyezõ tartalmú - másik diplomát.)

2.) Valósághû tartalmú hamisított okirat (pl. Valaki a doktori címetnyerve, azt saját kezûleg jegyzi be személyi igazolványába aneve elé.)

3.) Valósághû tartalmú valódi okirat (Olyan hiteles okirat, amelynekbüntetõjogi szempontból nincs jelentõsége. )

A fentiekkel összefüggésben értelmezni kell a hamis, hamisított, valódi,illetve a valótlan okirat fogalmát.

HHaammiiss az az okirat, amelynek készítõje nem azonos a kiállítóként(aláíróként) feltüntetett természetes vagy jogi személlyel.

HHaammiissííttootttt az az okirat, amely nem a kiállítóként (aláíróként) feltüntetetttermészetes vagy jogi személy nyilatkozatát tartalmazza.

VVaallóóddii az az okirat, amelynek készítõje azonos a kiállítóként(aláíróként) feltüntetett természetes vagy jogi személlyel és ennek nyilatkozatáttartalmazza.

VVaallóóttllaann tartalmú az az okirat, amelyben készítõje -aki azonos a kiállí-tóként (aláíróként) feltüntetett személlyel- nem a valóságnak megfelelõ tényekettünteti fel.

Az iratok tartalma felhasználható a bizonyítás során, bár bizonyító erejüklnyegesen különbözhet egymástól.

133.


11.. AA ttûûzzvvééddeelleemmmmeellkkaappccssoollaattooss iirraattookk

A tûzvizsgálat lefolytatásakor sor kerülhet-a létesítmény tûzvédelmihelyzetértékelésének elkészítésén kívül, a tûzvizsgálat szempontjából relevánsadatok, tények megismerés céljából - a létesítéssel és a használatai szabályokbetartásával kapcsolatos tûzvédelmi iratok meglétének, azok tartalmánakmegismerésére.

Ezek közül a legfontosabbak:

• EEnnggeeddééllyyeekk (elvi építési-, építési-, használatbavételi-, fennmaradási-telephely-, mûködési engedély)

• EEnnggeeddééllyyeezzeetttt MMûûsszzaakkii LLeeíírráássookk hheellyysszzíínnrraajjzzaaii,, aallaapprraajjzzaaii,, mmeettsszzeetteeii,,hhoommllookkzzaattii rraajjzzaaii

• TTûûzzvvééddeellmmii SSzzaabbáállyyzzaatt ééss mmeelllléékklleetteeii (tûzveszélyességi osztálybasorolás, tûzriadó terv stb.)

• Tûzvédelmi oktatást igazoló iratok (jegyzõkönyv, oktatási napló)

• AAllkkaalloommsszzeerrûû ttûûzzvveesszzééllyyeess tteevvéékkeennyysséégghheezz kkaappccssoollóóddóó iirraattookk(írásbeli engedély a feltételek meghatározásáról, szakvizsga bizonyítványok, stb.)

• KKöötteelleezzõõeenn vveezzeetteetttt nnyyiillvváánnttaarrttáássookk (Tûzvédelmi szakvizsga bizonyítványok nyilvántartása, tûzvédelmi felülvizsgálatokról vezetett nyilvántartások)

A tûzvédelemmel kapcsolatos, a tényállás tisztázása során felmerülõtûzvédelmi ellenõrzéseket, felülvizsgálatokat a teljesség igénye nélkül az alábbitáblázatban mutatjuk be:

134.


135.

TTÛÛZZVVÉÉDDEELLMMII EELLLLEENNÕÕRRZZÉÉSSEEKK,, FFEELLÜÜLLVVIIZZSSGGÁÁLLAATTOOKK

TTûûzzvvééddeellmmii eelllleennõõrrzzééss,, ffeellüüllvviizzssggáállaatt mmeeggnneevveezzééssee--

TTûûzzvvééddeelleemmhheezz sszzeerrvveesseenn kkaappssoollóóddóó,, ddee mmááss áággaazzaattii mmiinniisszzttéérriiuumm hhaattáásskköörréébbee ttaarrttoozzóó mmûûsszzaakkii ffeellüüllvviizzssggáállaatt

mmeeggnneevveezzééssee ((**--ggaall jjeellööllvvee))

IIddõõsszzaakk

AAzz eelllleennõõrrzzéésstt,,ffeellüüllvviizzssggáállaattoott

eellõõíírróó jjooggsszzaabbáállyy,, sszzaabbvváánnyy

1.Az MSZ 1040 szerinti hordozható tûzoltókészülékeke ellenõrzése

6 hónapOTSZ, 1. rész I. fejezet1. függ.

2.

Az MSZ EN 3 szerinti hordozható tûzoltókészülékek ellenõrzése:• készenlétben tartói vizsgálat• alapellenõrzés• középellenõrzés és javítás• teljes körû ellenõrzés és javítás

3 hónap 1 év

5 és 15 év10 év

OTSZ, 1. rész I. fejezet1. függ.

3. Tûzoltó készülék palackjának nyomáspróbája 5 év MSZ EN 3

4.

Falitûzcsap-szekrény és tartozékai:• ellenõrzés és karbantartás• felülvizsgálat• egyes tartozékok nyomáspróbája

6 hónap1 év5 év

OTSZ, 1. részIII. fejezet3. 1. pont

5.Száraz tüzivíz-vezeték:• ellenõrzés, karbantartás, felülvizsgálat• nyomáspróba

6 hónap5 év


6.Föld alatti és feletti tûzcsapok (tov.: tûzcsapok)• ellenõrzés és karbantartás• felülvizsgálat

6 hónap1 év


7.

Tûzcsapokhoz tartozó szerelvényszekrények és tartozékai:• ellenõrzés• ellenõrzés és karbantartás• felülvizsgálat és egyes tartozékok nyomáspróbája

6 hónap1 év5 év


8.eiMedencék, tartályok és egyéb vízforrások• ellenõrzés és karbantartás• felülvizsgálat, egyes elemeik nyomáspróbája

6 hónap5 év


9. Tûzoltó takarók 6 hónapOTSZ, 5. részII. fejezet20. 5. pont

10.Beépített gázzal oltó berendezés• üzemeltetõi ellenõrzés és karbantartás• felülvizsgálat

1 nap, 1 hó,1 év

OTSZ, 2. részII. fejezet

4. 2. 1. pont


136.

11.

Beépített automatikus mûködésû vízalapúoltóberendezés:• üzemeltetõi ellenõrzés és karbantartás• felülvizsgálat

1nap,1 hét,1hó,1 év

OTSZ, 2. részII. fejezet

4. 2. 2. pont

12.

Beépített CO2 oltóberendezés

• CO2 mennyiség ellenõrzése

• állapotvizsgálat szemrevételezéssel, víztelenítés,riasztó-, indító-, jelzõrendszer mûködõképesség ell.

• karbantartás, tartalék CO2 tömegmérés,

• felülvizsgálat

1 nap1 hónap

6 hónap1 év


13.Beépített automatikus tûzjelzõ berendezés• üzembetartói ellenõrzés• felülvizsgálat és karbantartás

1 nap,1hó,1/4 év,6 havi rendszeres,1 éves rendszeres,

rendkívüli

OTSZ, 2. részIV. fejezet9. pont

14.Az „A“ és „B“ tûzveszélyességi osztályba tartozóhelyiségben, szabadtéren az elektrosztatikusfeltöltõdés elleni védelem felülvizsgálata

gyártói elõírásszerint, delegalább 3évente

OTSZ, 3. részIV. fejezet

2. 2. d.) pont

15.

Olajtüzelésû berendezéshez tartozó tároló tartályokidõszakos vizsgálata• fekvõ hengeres• álló hengeres

5 év10 év

OTSZ, 4. részI/5. fejezet3. 5. pont

16.Éghetõ folyadékot tároló robbanásgátló szekrénynyomáspróbája

5 év MSZ 9905

17.

Éghetõ folyadékokat és olvadékokat tároló,nyomástartó edénynek nem minõsülõ, fekvõ, földalatti és föld feletti, szimpla és dupla falú, egy-vagy többkamrás hengeres acéltartályok:• idõszakos ellenõrzõ vizsgálata (tömörségvizsgálata) • tartály belsejének tisztítása és a tartály belsõ

szerkezeti vizsgálata

5 év

10 év

OTSZ, 4. részIII/4. fejezet4. 1. 2. és a4. 1. 3. pont

18.

Éghetõ folyadékokat és olvadékokat tároló,nyomástartó edénynek nem minõsülõ, föld feletti,álló, hengeres acéltartályok:• idõszakos ellenõrzõ vizsgálata

vizsgálati tervalapján (a

gyártói elõírá-sok figyelem-bevételével)

OTSZ, 4. részIV/3. fejezet

19.

Égetõ folyadékokat atmoszférikus nyomáson tároló,föld alatti és feletti, fekvõ, hengeres, legfeljebb100m33 ûrtartalmú, szálerõsítésû mûanyag (kompoz-it) tartály:• idõszakos vizsgálata• tömörítettségi próbája

5 év10 év

OTSZ, 4. részV. fejezet8. 3. 3. és a8. 4. pont


137.

20.

5 m33-es vagy annál nagyobb névleges térfogatútartály, vagy 5 m33-es összmennyiséget maghaladótartálycsoport, ill. 1 m33-es vagy annál nagyobbnévleges térfogatú üzemanyagtöltés céljáratelepített tartály:• belsõ tisztítása• tömítettségi próbája*

5 év10 év

11/1994.(III.25.) IpMr.

21.Kulcsszéfek üzemképes állapotának felülvizsgálataés karbantartása

6 hónap

OTSZ.I/5. fej. 4. 6. ésOTSZ. 5. rész

II. fej. 20. 5. pont

22.

Elektromos áramforrásról mûködõ menekülésiútvonaljelzések mûködõképességének:• ellenõrzése• karbantartás, javítás, hibaelhárítás

1 hét haladéktalanul

OTSZ. 5. részI/7. fejezet

1. 1. 1. 3. pont

23.Hõ és füstelvezetõ berendezés ellenõrzése és karbantartása

6 hónap

OTSZ. 5. részI/9. fej. V. 3. ésOTSZ. 5. rész

II. fejezet14.1.. pont

24. Vészlétrák, vészkijárati kilépõk, vészhágcsók 1 évOTSZ. 5. részII. fejezet10. 2. pont

25.Öngyulladásra hajlamos anyagok hõmérsékleteinekellenõrzése és a veszélyes ellenõrzés megakadályozása

1 nap (haszükségesfolyamatos)

OTSZ. 5. részII. fejezet7. 4. pont

26.

Villamos berendezések felülvizsgálata tûzveszélyes-ségi osztályba sorolástól fûggõen:• „A“ - „B“ helyiségben, szabadtéren• „C“ helyiségben, szabadtéren• „D“ - „E“ helyiségben, szabadtéren

3 évente6 évente9 évente

OTSZ. 5. részII. fejezet17. 2. pont

27.

Villámvédelmi berendezések felülvizsgálatatûzveszélyességi osztályba sorolástól függõen:• „A“ - „B“ építményben, szabadtéren• „C“ helyiségben, szabadtéren• „D“ - „E“ építményben, szabadtéren

3 évente6 évente9 évente

OTSZ. 5. részII. fejezet18.1. pont

28.

Mezõgazdasági erõ és munkagépek:• kipufogó-vezetékes szikratörõ mûszaki állapotának

felülvizsgálata és szükség szerinti tisztítása• tûzvédelmi felülvizsgálata

1 nap

betakarítás elõtt

OTSZ. 5. részII. fejezet

27. 1. és 27. 2. pont

29.Gázfogyasztó berendezések és csatlakozóvezetékekmûszaki biztonsági felülvizsgálata*

5 év

2003. évi XLII.törvény és a

végrehajtásárólszóló 111/2003. (VII.29.) korm.rend.2sz. melléklet 2. 2. 7.


138.

30.Egyedi, gyûjtõ, központi kémények feltárás nélkülimûszaki felülvizsgálata* 1/4 év

27/1996.(X.30.) BM r. 3. §

31.Egyedi és gyûjtõ kémények ellenõrzése, tisztítása, aszilárd-, olaj- és gáztüzelésû berendezéstõl függõen*

• 3 hónap• 1/2 év• 1 év

27/1996. (X.30.)BM r. 4. §.

32. Hegesztõ berendezések*

a hegesztésmódjától és aszerkezetielemtõl függõen:

• 1/4 év• 3 év

143/2001.(XII.22.) GKM

rendeletHegesztésiBiztonságiSzabályzat

1. §. 1. melléklet 8. 1. pont


22.. EEggyyéébb iirraattookk aa ttûûzzvviizzssggáállaattii eelljjáárrááss ssoorráánn

A tûzvizsgálat során egyéb tény, vagy adat igazolása céljából azügyfél vagy egyéb forrásból az alábbi iratok beszerzése válhat indokolttá:

• SSzzeemmééllyyii ookkiirraattookk (személyi igazolvány, lakcímkártya, jogosítvány, útlevél, tartózkodási engedély stb.)

• ÉÉppííttééssii aannyyaagg,, sszzeerrkkeezzeett TTûûzzvvééddeellmmii MMeeggffeelleellõõssééggii TTaannúússííttvváánnyyaa Vizsgálati jegyzõkönyv

• VVeesszzééllyyeess aannyyaagg bbiizzttoonnssáággii aaddaattllaappjjaa..

• GGéépp,, eesszzkköözz,, bbeerreennddeezzééss mmûûsszzaakkii lleeíírráássaa (gyártó, forgalmazó)

• TTeecchhnnoollóóggiiaaii lleeíírrááss (folyamat, eljárás)

• ÜÜzzeemmeelltteettééssii ééss kkaarrbbaannttaarrttáássii uuttaassííttááss

• KKaarrbbaannttaarrttáássii nnaappllóó (pl. búcsúlevél, fenyegetõlevél, kazalnapló, stb.)

22..11.. IIrraattnnaakk mmiinnõõssüüllõõ aaddaatthhoorrddoozzóókk ((bbiizzttoonnssáággii vvaaggyy eeggyyéébb kkaammeerráákkffeellvvéétteelleeii))

Napjainkban dinamikus fejlõdés figyelhetõ meg az elsõsorbanrendvédelmi szervezetek személyzete által üzemeltetett kköözztteerrüülleettii ttéérrffiiggyyeellõõrreennddsszzeerreekk, továbbá a különféle rendeltetésû létesítmények (pl. igazgatási-,irodai-, ipari-, szállás-, lakó- stb. épületek) által mûködtetett bbiizzttoonnssáággtteecchhnniikkaaiirreennddsszzeerreekk tekintettében.

Ezen rendszerek nélkülözhetetlen része a legalább egy, de rendszerinttöbb, a megfigyelt területre irányított bbiizzttoonnssáággii kkaammeerraa.. A kamerák felvételeitjellemzõen különféle adathordozókon (pl. CD, DVD, stb.) rögzítik, ésesetenként akár több hónapig is archiválják.

Szinte magyarázatra sem szorul, hogy az így készült felvételeknek- ha és amennyiben a tûz által érintett térrészre voltak irányítva, vagytérfigyelõ kamerák esetén meghatározott idõintervallumokban ezt aterületrészt is pásztázták, akkor - a tûz keletkezés és terjedés ok-okozatiösszefüggéséinek bizonyításban PÓTOLHATATLAN szerepük lehet.

Számos gyakorlati példa hozható fel, hogy ezek a felvételek atûzvizsgálatban hogyan segítették elõ a tényállás rekonstruálását. Ezek közülcsak egyet emelnék ki.

139.


Példa: Egy személygépkocsi tulajdonosa, aki egyben egy gazdálkodószervezet ügyvezetõ igazgatója is, az esemény napján személygépkocsijávalleparkolt az irodája elõtt lévõ közterületi úttest szélén. Az iroda biztonságikamerája által készített felvételen az egész személygépkocsi, de elsõsorbanannak a menetirány szerinti bal oldala jól látható volt. A leparkolást követõen25 perccel egy ismeretlen személy jelent meg a felvételen, a kezében egykb. 3 liter ûrtartalmú mûanyag flakonnal. A személy elõször körbejárta ajármû környezetét (valószínûleg felmérte a területet), majd a flakon tartalmát-a személygépkocsit körbejárva- a jármûre és a talajszintre öntötte.Ezt követõen kb. 1 másodperc alatt valamilyen nyíltlángú gyújtóforrással-minden bizonnyal öngyújtóval- meggyújtotta a kiöntött éghetõ folyadékot éselfutott a helyszínrõl. A tulajdonos 1 perc múlva észlelte a tüzet és kertislaggal megkezdte a tûz oltását. A tûz nem terjedt tovább a környezetéreés minimálisan károsította a személygépkocsit is.

Mint a példából kitûnik, a fenti esetben a tûz keletkezésének ésterjedésének folyamata teljes egészében rekonstruálható volt. Egyedül agyújtóforrás kérdése volt bizonytalan, ugyanis a felvételen nem lehetett látni,hogy öngyújtóval vagy gyufával iniciálta-e az éghetõ folyadékot az elkövetõ.Abból adódóan, hogy csak egyik kezét használta az elkövetõ, és hogy agyújtási folyamat 1 másodperc alatt lezajlott következtettünk arra, hogyöngyújtó volt a gyújtóforrás.

A felvételeket elemezve az esetek nagy részében elõfordul, hogymaradnak a tûzvizsgálat szempontjából nyitott kérdések. Ez elsõsorban akkorjelentkezhet, ha egy tárgy, vagy berendezés takarásában (holt térben),vagy a kamera látószögén kívül következett be a releváns jelenség.Az is elõfordulhat, hogy a felvételen nem azonosítható be valamely személy,körülmény, jelenség, vagy esemény. De ezeket leszámítva is pótolhatatlanbizonyíték lehet az így készült felvételt tartalmazó adatrögzítõ.

Természetes, hogy az így készült felvételek adatrögzítõit fel lehet ésfel is kell használni bizonyítékként. A bizonyíték értékelésekor, ebben az esetbentalán az egyik legfontosabb kérdés az adathordozón található felvételHHIITTEELLEESSSSÉÉGGEE.. Ebbõl a szempontból a felvétel forrása a „perdöntõ“.

AA ttéérrffiiggyyeellõõ rreennddsszzeerreekk áállttaall sszzoollggáállttaattootttt ffeellvvéétteelleekk hitelessége -miveláltalában rendvédelmi szervezetek felügyelete alatt állnak- általában nemigényel vizsgálatot. Az ilyen jellegû felvételeknél az szokta a fõ problémátokozni, hogy egy kamera jellemzõen pásztázó felvételeket készít. Ez aztjelenti, hogy egy kamera a látószögénél kb. 3-4-szer nagyobb térrészt figyelmeg. Ezt úgy tudja megvalósítani, hogy a látószöge által lefedett térrészekközött folyamatosan pásztáz, így egy adott térrészt csak minden 3.-4.

140.


másodpercben figyel meg (pásztáz). Könnyen elõfordulhat, hogy egyreleváns jelenség a pászázások közötti holtidõben történik, ezért csak amaradék releváns jelenséget is rögzítõ felvételek alapján lehet (ha egyátalánlehet) következtetni bizonyos kérdésekre.

AA lléétteessííttmméénnyy áállttaall ffiinnaannsszzíírroozzootttt bbiizzttoonnssáággii rreennddsszzeerr kkaammeerrááii,, vvaaggyytteecchhnnoollóóggiiaaii ffoollyyaammaattoott rrööggzzííttõõ iippaarrii kkaammeerráákk,, aavvaaggyy bbáárrmmiillyyeenn mmááss ccééllbbóóll aajjeelleennssééggeett rréésszzbbeenn vvaaggyy eeggéésszzéébbeenn rrööggzzíítteetttt vviiddeeooffeellvvéétteelleekk hitelességénekvizsgálatakor, célszerû alapvetõen jóhiszemûen eljárni. Amennyiben felmerülannak lehetõsége, hogy a felvételt manipulálták, az csak a hitelességétegyértelmûen igazoló független (lehetõség szerint igazságügyi) szakértõivélemény (jelen esetben a mûszaki vagy vegyi eljárással rögzített adathor-dozó eredetiségét vizsgáló szakértõ) birtokában vehetõ figyelembebizonyítékként. Amennyiben ilyen jellegû szakértõi vélemény nem készült, ésfelmerült a felvétel manipuláltságának a veszélye, akkor az iratot (jelen esetbena videofelvételt tartalmazó adathordozót) nem lehet bizonyítékként felhasználni.

141.


VVIIIIII.. BBiizzoonnyyííttáássii kkíísséérrlleett ((„„ttûûzzkkíísséérrlleett““)) aa ttûûzzvviizzssggáállaattssoorráánn

A jelenleg hatályos eljárási törvény (Ket) ugyan nem említi külön abizonyítékok között a bizonyítási kísérletet, mint bizonyítási eszközt(bizonyítékot), de az alábbi rendelkezésével tág teret ad az eljárásbanfelhasználható bizonyítékok körét illetõen:

„A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmasa tényállás tisztázásának megkönnyítésére.“

Ennek megfelelõen a tûzvizsgáló a tûz keletkezésre és terjedésérevonatkozó ok-okozati összefüggések megállapítása érdekében szükség eseténbizonyítási kísérletet folytathat le.

A bizonyítási kísérlet lényege, hogy kísérleti körülmények között újbóllétrehozza, rekonstruálja a tûz keletkezését megelõzõ körülményeket. Tehát agyakorlatban bizonyítási (ellenõrzõ kísérlet) az esemény lefolyásánakvalósághû megismétlése.

A bizonyítási kísérlet (házi kísérlet) célja:• Ellenõrizze, vajon adott körülmények között keletkezethetett-e a

feltételezett módon a tûz, vagy a tûz gyors terjedése lehetséges volt-e?

• Megállapítsa, milyen folyamat elõzte meg a tûz keletkezését?• Feltárja, hogy az ügyfél, vagy a tanúk által elmondottak szerint

létrejöhetett-e a gyulladás?

A bizonyítási kísérlet, mint bizonyítási eszköz jelentõsége:• Alkalmas folyamatok modellezésére (pl. öngyulladás)

• Lehetõvé teszi a potenciális gyújtóforrások, a rekonstruált helyszíni körülmények közötti gyújtóhatásának megállapítását. (a helyszín rekonstruálása más bizonyítási eszközökkel történik,pl. helyszíni szemle, ügyfél nyilatkozat, tanúvallomás stb.)

• Képes a hõ- és tûzterjedési viszonyok kísérleti úton történõ meghatározására.

• Használható bizonyos esetekben a személyi felelõsséget megalapozó tények bizonyítására is.

142.

VVIIIIII.. BBiizzoonnyyííttáássii kkíísséérrlleett ((„„ttûûzzkkíísséérrlleett““)) aa ttûûzzvviizzssggáállaatt ssoorráánn

11.. AA bbiizzoonnyyííttáássii kkíísséérrlleett ttaakkttiikkáájjaa

A bizonyítási kísérlet körülményei maximálisan hasonlítsanak azokra,amelyek között a kérdéses esemény bekövetkezett, lezajlott. A hangsúly ahasonlóságon van és nem a körülmények azonosságán, mert mint tudottminden eseményt, tárgyat, ismérvet csak önmagával lehet azonosítani. Ezeknem ismétlõdõk, ilyenformán csak hasonlóság érhetõ el.

A hasonló körülmények megteremtésének taktikai elemei:• Abban a napszakban kell lebonyolítani a kísérletet, amikor a

napszakkal összefüggõ faktorok (pl. megvilágítás) a legjobbanhasonlítanak az eredeti állapothoz, körülményekhez.

• A kísérletet hasonló helyen (pl. azonos méretû helyiség, hasonló épületszerkezet) kell tartani, mint ahol a valóságos esemény lezajlott. A kísérlet végrehajtásának elõfeltétele az esemény helyének pontos vizsgálata.

• Hasonló idõjárási viszonyok között játszódjék le a kísérlet. Ez afeltétel nem könnyen valósítható meg, mert a váltakozó évszakokmás-más idõjárási viszonyokat is jelentenek. Hiszen ha csak az idõjárás legjelentõsebb faktorait vesszük fegyelembe (1. hideg,meleg és fokozatai; 2. száraz idõ, csapadék, és ezek változataihideggel, meleggel összefüggésben; 3. szél és fokozatai;4. légnyomás), már akkor is szembesülünk a probléma nehézségével. Ha ebben a vonatkozásban hasonló feltételek nem biztosíthatóak, az eredmény értékelésénél ezt figyelembekell venni.

• A kísérlet során szükségessé válhat a helyszín rekonstruálása.Ez azt jelenti, hogy a helyszín elemeit meghatározott rendbenés fõként a meghatározott helyzetben kell elrendezni. A hiányzóelemeket pótolni kell. A tüzeknél a legtöbb esetben nehéz a vizsgálati kísérletek számára szükséges részeket átfogni. A tûz az egyes anyagokraúgy hat, hogy eredeti állapotukról és meghatározott sajátossá-gaikról semmilyen megállapítás nem lehetséges. Például egy lakástûz vizsgálatánál, ha a romok között elektromosfûtõtestet találunk, úgy a rekonstrukció során többek között akövetkezõ kérdésekre kell válaszolni:

143.


- milyen volt a távolság a fûtõtest és az éghetõ anyagok között,

- milyen éghetõ anyagok fordultak elõ, - a tûz kitörésekor volt-e elegendõ levegõ,- az ajtók és ablakok zárva voltak-e?A kárhely rekonstruálásának nagy jelentõség tulajdonítható, mivel ez az alapja a kísérletek bizonyító értékének.

• A kísérletnél fontosnak ígérkezõ tárgyak eredetiek, vagy azokpontos másai legyenek.

• A kísérlet során tanulmányozott eseménynek, jelenségnek a valósággal megegyezõ idõ alatt kell lezajlania. Ez elsõsorban a legjelentõsebb mozzanatokra vonatkozik.

• A kísérletnél figyelembe kell venni a megváltozott és nemrekonstruálható körülményeket.

A hasonlóságra való törekvés során a fentebb ismertetett taktikaielemek egyike- másika el is maradhat a kísérlet során, ha nincsmeghatározó szerepük a megfigyelés tárgyát illetõen. Szükségességüket azdönti el, hogy hiányuk milyen mértékben hat ki az eredményre.

A bizonyítási kísérletet korlátozott számú résztvevõvel kell lebonyolítani.Nagyszámú résztvevõ nehezíti, bonyolítja a tervszerû kísérlet végrehajtását,negatívan befolyásolhatja az eredményt. A létszámot a kísérlet célja, fajtájaés a kísérleti körülmények határozzák meg.

A kísérlet folyamatát szakaszokra, mozzanatokra kell bontani. Ez elõsegítia kísérlet szervezését, levezetését, menetének rögzítését, az eredményekobjektívebb értékelését. Például: egy kõvel betört ablakon keresztül, kannábólbelocsolt benzin lángvezetõvel történt begyújtását, fel lehet öt mozzanatrabontani: 1. az ablak kõvel történõ betörése; 2. a benzineskanna ablakonvaló átemelése, 3. a benzin ablakon keresztüli szétlocsolása; 4. a lángvezetõkialakítása, 5. a lángvezetõ meggyújtása pl. öngyújtóval.

A szakaszokra bontást olyankor kell alkalmazni, ha ezt a kísérlettárgya célszerûvé teszi, s az egész kísérlet tempóját nem fékezi. Máskor ajelenség egyszerûen nem képzelhetõ el szakaszosan (pl. robbanás). Ilyenkoraz eset szakaszos tanulmányozására két lehetõség kínálkozik. Az egyik az,amikor a jelenséget maghatározott idõközönként idézik elõ, és egy-egyalkalommal a megfigyelés annak valamely elemére korlátozódik, majd ezekbõláll össze az egész. A másik az, ha megfelelõ technikai rögzítési lehetõségáll rendelkezésre, s ennek segítségével a folyamat, a jelenség lelassítottmódon, visszatérõen is tanulmányozható.

144.


A bizonyítási kísérletet ismételni kell. A kísérlet többszöri ismétléseugyanazon tûzvizsgálati cselekmény folyamatában az esemény, a jelenséggondosabb tanulmányozását, illetõleg az arra való meggyõzõdést teszilehetõvé, hogy az eredmény nem véletlenszerû. A kísérletek többszöriismétlése azonos feltételek között, megerõsíti a megállapítások stabilitását ésbizonyítja, hogy a kapott eredmények nem véletlenek, hanem a törvény-szerûség alapján kétségtelenek. Ugyanakkor az ismétlés nem egyszerûenmennyiséget, mechanikus ismétlõdést jelent.

A szemléltetés, a bemutatás meggyõzõ erejének fokozása érdekébenszándékosan megváltoztatott körülmények között javasolható a kísérletiesemény ismétlése. Tehát úgy is fogalmazhatunk, hogy a nehezítettkörülmények között kapott -az elõzõekkel megegyezõ- eredmény növeli atörvényszerûségek adta megállapítások értékét. Természetesen a körülményekváltoztatása irányulhat könnyítésre is. Az ismétlés ugyanarra a kísérletrevonatkozik.

A bizonyítási kísérlet megismétlése új tûzvizsgálati cselekménynekszámít. Megismételt bizonyítási kísérletre általában akkor kerülhet sor, hapl. utólag kiderül, hogy a már megtartott kísérletbe hiba csúszott, más volta valóságos és más a kísérleti körülmény. Ilyenkor a tisztázott körülményekközepette kell új bizonyítási (ellenõrzõ) kísérletet végezni.

Ha a rekonstrukció során az összes tényezõ pontos megállapításanem volt lehetséges, úgy a vizsgálatnál a kísérleti feltételeket (mint pl.gyújtóforrás és éghetõ anyag közötti távolság, hõmérséklet, levegõ hozzá-vezetés stb.) úgy kell megválasztani, hogy a kárhely tényleges viszonyát alehetõ legjobban megközelítse. Példa: Kísérleteket végeztek a zárlati ívekgyújtási lehetõségeivel. Az eredmény negatív marad, jóllehet a tanúvallomásokalapján ez a keletkezési ok helytálló volt. Csak az éghetõ folyadék kiindulásihõmérsékletének a megváltoztatása után volt bizonyítható, hogy azelõmelegített anyag gyulladt meg.

Ha az összehasonlító anyagokkal való kísérletsorozatnál állandóannegatív eredményeket kapunk, noha a kárhelyen vett minták vizsgálataieredményekre utalnak, úgy a további kísérletek végrehajtása elõtt újbólilaborvizsgálatokat kell kezdeményezni. Példa: A tûz keletkezési helyén vettminta az önmelegedési hajlamra való kimutatása pozitív reakciót mutatott.A raktárból vett összehasonlító anyag tartalmazta ugyan azon fõalkotórészeket, viszont az önmelegedésre semmilyen hajlamot nem mutatott.Csak speciális elemzõ módszer segítségével vált bizonyíthatóvá, hogy apozitív reakciót a katalizátorként ható szennyezõdések váltották ki.

145.


22.. AA bbiizzoonnyyííttáássii kkíísséérrlleett rrööggzzííttééssee

A bizonyítási kísérletrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, és célszerû lehetfilm,- vagy videofelvételen is rögzíteni a kísérlet mozzanatait.

A jegyzõkönyv készítését ajánlatos a tûzvizsgálati cselekmény leveze-tésével kijelölt tûzvizsgálóra bízni.

A jegyzõkönyv objektív legyen. Ennek során a jegyzõkönyv tárgyi-lagosságát olyan leírás biztosítja, amely csak a bizonyítási kísérletentörténteket tartalmazza, vagyis azokat az eseményeket, s a hozzájukszorosan kapcsolódó történéseket, észleléseket, amelyek hûen tükrözik avalóságot. Ki kell tûnni az észlelés helyességének, az észlelés alapjául szolgálótények minden kétséget kizáró voltának. A jegyzõkönyv nem tartalmazhatjaviszont a kísérlet eredményeként kialakult feltevéseket, verziókat,elképzeléseket.

A jegyzõkönyvet a teljesség jellemezze. Tartalmaznia kell mindenlefolytatott mûveletet, ezek sorrendjét, eredményeit, továbbá a váratlankörülményeket a részletes leírásban. A jegyzõkönyv szövegezése olyanlegyen, hogyha bárki olvassa, képet alkothasson a kísérlet tárgyáról,részleteirõl, körülményekrõl stb., anélkül, hogy azokat más forrásból ismerné.Mindez csak úgy lehetséges, ha a bizonyítási kísérlet lefolytatásávalpárhuzamosan készül a jegyzõkönyv.

Az eljárási (alaki és tartalmi) elõírásoknak is meg kell felelni ajegyzõkönyvnek. A leírás hitelességéhez semmi kétség ne férjen. A szövegezésegyértelmû legyen, ne tegyen lehetõvé más értelmezést

A bizonyítási (ellenõrzési) kísérlet jegyzõkönyv három részbõl áll:bevezetõ, leíró és befejezõ részbõl. Ez azonban nem jelent olyan tagoltságot,hogy az egyes részeket külön alcímekben is jelezni kell.

A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell:• a hatóság megnevezését,

• az ügyirat számát,

• az okmány megnevezését: pl.„Jegyzõkönyv bizonyítási kísérletrõl“vagy pl. „Jegyzõkönyv tûzkísérletrõl“.

A bevezetõ részben rögzíteni kell:• az eljárás alapjául szolgáló tûzeset megjelölését,

• a bizonyítási kísérlet helyét és pontos idejét,

• a hatóság tagjának, a bizonyítási kísérlet vezetõjének nevét, és rendfokozatát,

146.


• a kísérletben részt vevõ ügyfél vagy képviselõje, tanú nevét és lakcímét;

• a jelenlévõ szakértõ, technikus és egyéb személyek nevét (rendfokozatát, szakértõi minõsítését stb.) a külsõ polgári személyek lakhelyét,

• a Ket-re való hivatkozást (Ket. 50. §. (1) és (4) bekezdés),

• a bizonyítási kísérlet céljának a megjelölését.

A leíró, tartalmi részben rögzíteni kell: • azt a helyzetet, amelyben a kísérlet zajlik, elsõsorban azokat

az adatokat, amelyek a rekonstrukcióra vonatkoznak, valamint a rekonstrukció lényegét;

• azokat a körülményeket, amelyeknek a tûzvizsgálati cselek-ményben szerepük van (pl. meteorológiai viszonyok);

• a résztvevõk elhelyezkedését a kísérlet megkezdése elõtt,

• a kísérlet részvevõi közötti összeköttetés eszközeit és módjait;

• a kísérleti mûveletek részletes leírását, azt, hogy kik, mit csináltak, mennyi ideig, s az mivel járt, mi volt az eredménye;

• a kísérlet közben megváltozott körülményeket;

• amennyiben ismétlésre került sor ennek tényét és lefolyását még akkor is, ha teljesen megegyezik az elõzõ folyamattal.

A befejezõ részben rögzíteni kell:• a kísérlet résztvevõinek az észrevételeit, indítványait, amennyiben

van ilyen,

• a csatolt mellékleteket (pl. fényképek, helyszínrajz, iratok stb.)

• olyan záradékot, amely szerint a résztvevõk ismerik a jegyzõkönyv tartalmát,

• az eljárás befejezésének idõpontját,

• a bizonyítási kísérletben résztvevõk aláírását.

A bizonyítási kísérlet eseményeit legcélszerûbb filmfelvételen rögzíteni,mivel elõ helyszínrõl van szó, a dinamizmusnak, a mozgásnak szerepe lehet.Ezt pedig a legszemléltetõbben ezeknek a modern eszközöknek ahasznosításával érvényesíthetjük. Az események rögzítése lehetõvé teszi atöbbszöri, ismételt tanulmányozást, újból és újból kontrollálhatóak a fontosnakítélt epizódok.

147.


Filmfelvevõ alkalmazásakor egy-egy részleten célszerû rögzíteni:• ha rekonstrukcióra kerül sor, akkor a helyszínnek a

rekonstrukció elõtti és az azt követõ általános képét,

• a kísérlet legfontosabb epizódjait,

• a kísérlet eredményét.

A tökéletesebb rögzítés esetenként megkívánná két felvevõ alkal-mazását, de erre kevés lehetõség nyílik. Éppen ezért gondosan kellmegválasztani a felvevõ állásokat. Nem elképzelhetetlen viszont az elõreelhatározott ismétlések más állásból való rögzítése.

A rögzítõ berendezések állásait a helyszínrajzon (vázlaton), ennekhiányában pedig, a jegyzõkönyvben kell megjelölni.

33.. AA bbiizzoonnyyííttáássii kkíísséérrlleett éérrttéékkeellééssee

A bizonyítási kísérlet értékelése jelentõs nemcsak a vizsgált kérdés ésa bizonyítás, de a tûzeset további vizsgálata szempontjából is.

A bizonyítási kísérlet terve és a végrehajtás dokumentációja alapjánértékeljük, hogy:

• a célt helyesen választották-e meg;

• a cél eléréséhez megfelelõ kísérleti módszert választottak-e;

• a tervben meghatározottak szerint biztosították-e a körülményeket, feltételeket;

• a rögzítés alapján végig követhetõ volt-e a kísérlet folyamata;

• az eredmények milyen jellegûek, ezekbõl levonhatók-e következtetések,

• melyek az új helyzet adta feladatok;

• milyen más jellegû tapasztalatok adódnak.

Ha meggyõzõdtünk arról, hogy nem közismert tények, axiómák, ismerttörvényszerûségek stb. voltak célfeladatként kitõzve és a célt helyesen jelöltékmeg, továbbá ha a valóságot megközelítõ vagy annál nehezebb feltételekközött folyt le a kísérlet és ismétléseknél is, az elõzõekkel egyezõ ered-mény született, akkor mondható ki egyértelmûen az eredményesség.

148.


Az eredmények értékelése nincs formához kötve, a kísérlet eredményeittöbb módon értékelhetjük. Azonban a kísérlet hitelt érdemlõségét olyankörülmények igazolják, mint az, hogy:

• az ismétlések azonos eredménnyel zárultak, és

• a véletlen szerepe kizárható.

Ha az ismétlés eltérõ eredménnyel zárult, nem lehetséges hiteltérdemlõen igazolni, hogy a kérdéses esemény a valóságban hogyan zajlott le.

A hitelt érdemlõ negatív kísérleti eredmény arról tanúskodik, hogy nemtörténhetett, a kísérletihez hasonló jelenség. Tehát a negatív eredménykategorikus következtetés levonását teszi lehetõvé.

AAmmiikkoorr aa bbiizzoonnyyííttáássii kkíísséérrlleett eerreeddmméénnyyeeiitt öösssszzeeggeezzzzüükk,, ssoorr kkeerrüüll aazzúújj hheellyyzzeettbbõõll kköövveettkkeezzõõ ttoovváábbbbii ffeellaaddaattookk ffeellmméérréésséérree,, mmeegghhaattáárroozzáássáárraa..AAzz eeggyyéébb ttaappaasszzttaallaattookk kkiisszzûûrréésséérree,, aa hhiiáánnyyoossssáággookk éérrttéékkeelléésséérree,,ttûûzzmmeeggeellõõzzééssii ééss eeggyyéébb hhaattóóssáággii iinnttéézzkkeeddéésseekk mmeeggttéétteelléérree iiss..

149.


IIXX.. ÖÖsssszzeeffooggllaallóó JJeelleennttééss

11.. AAzz öösssszzeeffooggllaallóó jjeelleennttééss sszzeerreeppee,, jjeelleennttõõssssééggee..

Az összefoglaló jelentés -amennyiben az eljárás nem kerül megszüntetésre-a tûzvizsgálat olyan nélkülözhetetlen dokumentuma, amely rögzíti a bizonyításfolyamatát.

A tûzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról a 2007. (IV. 25.) ÖTMrendelet (továbbiakban: ÖTM. rendelet) értelmében: „Az összegyûjtöttbizonyítékok felhasználásával a tûzvizsgálati eljárásról összefoglaló jelentéstkell készíteni. Az összefoglaló jelentés a tûzvizsgálatról készült szakmaidokumentum, melyet a tûzvizsgáló a vonatkozó szakmai szempontok szerintállít össze.“

A szakmai szempontok érvényesítésével tud megvalósulni a tûzvizsgálatjogszabályban meghatározott célja, ami: olyan tûzmegelõzési, tûzoltási,beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyekalkalmasak a tûzmegelõzési ismeretek bõvítésére, a mentési, beavatkozásifeltételek javítására, és hozzájárul (az állampolgárok) jogkövetõ magatartáshoz.

Ez a célmeghatározás a tûzvizsgálat számos olyan a tûzvédelembenbetöltött szerepére is rávilágít, amelyben a legfontosabb eszköz egyszakmailag gondosan kidolgozott, a jogszabályi elõírásokat maradéktalanulteljesítõ összefoglaló jelentés. Hiszen szûkebb értelemben az összefoglalójelentés célja -többek között- a tûz keletkezés és terjedés ok-okozati össze-függéseinek feltárása. Az összefoglaló jelentésben az oksági láncolatrészletes leírásával valósulhat meg a tûzvizsgálat visszacsatoló szerepe.

A fentiek tükrében megállapítható, hogy az összefoglaló jelentésszerepe, jelentõsége, szinte elválaszthatatlan magától a tûzvizsgálattól,valamint a tûzvizsgálatnak a tûzvédelemre és más ágazatokra gyakorolthatásától.

11..11.. AA ttûûzzmmeeggeellõõzzééssii ééss aa ttûûzzvviizzssggáállaattii sszzaakktteerrüülleett kkaappccssoollaattaa

Az ÖTM rendelet 2007. május 1-i hatályba lépését követõen mégszorosabb lett a tûzmegelõzési és tûzvizsgálati szaterület közöttiegyüttmûködés. A tûzvizsgálati dokumentációkhoz el kell készíteni a tûz által

150.


érintett létesítmények tûzvédelmi helyzetértékelését, amely az összefoglalójelentés részét képezi.

A tûzvizsgálat eredményei visszacsatolásként mûködnek az épületeknél,építményeknél alkalmazott épületszerkezetek, mûszaki megoldások ténylegestûzvédelmi sajátosságainak meghatározásakor. A gyakorlatban így valósulmeg az a közhelyként hangzó bölcselet miszerint „a puding próbája azevés“.

Ilyen eset volt például, amikor egy középmagas épület egyik panel-lakásában keletkezett a tûz. A tûzvizsgálat megállapította, hogy a lángoka szellõzõrendszeren keresztül terjedek át a lakóépület több lakására.

Az esetet megelõzõen egy hasonló kialakítású panelépületben, többegymás feletti lakás kiégését eredményezte az elszívó rendszeren keresztülterjedõ tûz.A tûzvizsgálati tevékenység eredményeit felhasználva -a tûzmegelõzésiszakterület aktív közremûködésével-, állami szinten egy olyan pályázatirendszer kidolgozása mellett döntöttek, amelyek az ilyen épületek tûzvédelmisajátosságait jelentõsen javítva, csökkentheti az esetlegesen kialakuló tüzekveszélyeit.

Gyakran elõfordul, hogy a tûzvédelmi szabályok részbeni betartásavezet tûzhöz. Ilyen történt például, amikor egy közintézmény tetõ-szerkezetében keletkezett a tûz.

A tûzeset az intézmény felújítás alatt álló létesítményének, az 1-es jelûtetõszelvényében következett be. Itt körülbelül 95 m22-nyi területen a tetõszerkezet

151.

A tûz keletkezési helye


építõelemei, a szarufák, a padlódeszkázat, a párnafák, és a párazárófunkciót betöltõ bitumenes laprétegek égtek, továbbá a hõszigetelést biztosítótáblás kõzetgyapot réteg izzott.

A tanúként meghallgatott személyelmondta, hogy véleménye szerint atûz akkor keletkezett, amikor a nyíltlánggal járó munkavégzés közben atetõszerkezet rétegei között elhelyez-kedõ, és a vápa fölé nyúló szellõzõrés, a lángot a rétegek közt kialakulókéményhatás következtében beszívta.

A megismert körülmények, ahelyszínen található éghetõ anyagok,továbbá a terjedést elõsegítõ és gátlótényezõk mind megerõsítették azt alehetõséget, hogy a tûz nyílt lánghatására keletkezett.

Az akkor még hatályos 35/1996.(XII. 29.) BM rendelet tel kiadottOrszágos Tûzvédelmi Szabályzat

betartása módot adott volna arra, hogy a tûzeset kialakulásának kockáza-tát minimálisra csökkentsék. Mivel az alkalomszerû tûzveszélyes tevékenységvégzéséhez szükséges engedély felhívta a körültekintõ munkavégzésre adolgozó figyelmét. Továbbá elõír ta a szellõzõrés idõszakos, hatékonylezárását. A fentiek figyelembevételével a kivitelezésért felelõs Kft.vezetõjének, és a munkát végzõ alkalmazottjának a felelõssége, a tûzvédelmiszabályok be nem tartása miatt megállapítható volt.

Elõfordul, hogy bizonyos mûszaki berendezések olyan konstrukcióshibával kerülnek forgalomba, amely tûzet okoz. Erre példa egy egészségügyiintézetben keletkezett tûzeset.

Az esemény egy kétemeletes, hagyományos építésû kórházi épületnégyágyas kórtermében következett be. Az ok-okozati összefüggések objektívmeghatározása érdekében elektromos szakértõt vontak be a tûzvizsgálatieljárásba. Az égésnyomok, valamint az elektromos szakértõ megállapításaialapján nyilvánvaló, hogy a tûz az elektromos szerelvény fénycsõarmatúraegységében, pontosabban az ott elhelyezett mûanyagházas zavarszûrõkondenzátorban keletkezett.

152.

A károsodott tetõszerkezet


153.

Az elektromos szakértõ szakvéleményében kifejtette hogy „a 250V-osfeszültséghatárral rendelkezõ zavarszûrõ kondenzátorra jutó tényleges feszültségminden további nélkül a kritikus határérték közelébe kerülhet, vagy azt akármeg is haladhatja. Ilyen körülmények között mûszakilag kívánatosabb,biztonságosabb lett volna egy 400V-os, vagy akár egy 630V-os feszültség-határárral rendelkezõ kondenzátor beépítése.“

A fentiek alapján tehát megállapítható volt, hogy a tûzesetet az elek-tromos szerelvényben található zavarszûrõ kondenzátor mûszaki meghibá-sodása, részleges rövidzárlata okozta.

Gondosabb, szakszerûbb tervezés, és kivitelezés esetén a tûz- éskövetkezményei elkerülhetõek lettek volna.

A vizsgálati anyag további intézkedés céljából átadásra került azilletékes nyomozóhatóságnak.

Okulva a történtekbõl, az intézetet -a további esetek elkerüléseérdekében- hatósági felhívással szólítottuk fel az azonos típusú, megegyezõgyártmányú elektromos berendezéseik felülvizsgálatára, valamint az érintettkondenzátorok cseréjére.

A vizsgálat eredményeirõl az Országos KatasztrófavédelmiFõigazgatóság is tájékoztatást kapott.

A keletkezési hely és környezete.


11..22.. AA ttûûzzoollttáássii ééss aa ttûûzzvviizzssggáállaattii sszzaakktteerrüülleett kkaappccssoollaattaa..

A tûzoltási és a tûzvizsgálati szakterület kapcsolatára részben mára III. fejezetben (tûzoltás) rávilágítottam. Hiszen a tûzoltás folyamata, atûzoltás során megválasztott taktika, alapvetõen befolyásolja a tûzvizsgálateredményét-, eredményességét.

A tûzvizsgálat hatása a tûzoltási, mentési és beavatkozási feltételekjavítására sok esetben csak áttételesen, a tûzmegelõzési szakterületenkeresztül jelentkezik. A tûzvédelmi jogszabályok módosítására tett javaslatok,továbbá a létesítmények területén a hatékony tûzoltói beavatkozást célzótûzvédelmi elõírások, követelmények kikényszerítése (pl. a szükséges oltóvízmegléte) jellemzõen tûzmegelõzési feladat.

Az egyes tûzesetek vizsgálata során a tûz terjedésének okságiláncolatát feltárva, a tûz terjedési összefüggéseit rekonstruálva, a tûzoltásiszakterület számos olyan pótolhatatlan tapasztalathoz, következtetéshezjuthat, amelyeket elemezve közvetlenül is hasznosíthatnak a tûzoltáselõkészítése és a tûzoltás taktikája, fõ irányvonalának meghatározásában.Ezáltal javítva a beavatkozás alapvetõ feltételeit.

A gyakorlat azt mutatja, hogy tûzvizsgálati szakág néhány esetbenönállóan is hatást gyakorolhat a beavatkozás feltételeinek javítása érdekében.

Íme egy példa: A tûzvizsgálatok és a tûzoltói beavatkozásokstatisztikai szempontból történõ értékelése, elemzése folyamán megállapítástnyert, hogy évrõl-évre ugrásszerûen megemelkedett a tûzesetek következ-tében történt gázpalackrobbanások száma. Az okok vizsgálata fényt derítettarra, hogy a gázpalackok palástjának falvastagságára vonatkozó mûszakielõírások megváltoztak. Ettõl az idõszaktól számítva a gyengébb fal-vastagságú és így lényegesen kisebb szerkezeti szilárdsággal rendelkezõgázpalackok is megjelenhettek a használatban. Az eseményeket értékelvea tûzvizsgálati szakág javaslatot tett a tûzoltás taktikájának megváltoz-tatására, és a gázpalackok új mûszaki elõírásait figyelembevevõ, tûzoltási-,és mentési szemléletmód kialakítására.

154.


11..33.. AA ttûûzzvviizzssggáállaatt ((öösssszzeeffooggllaallóó jjeelleennttééss)) ttûûzzvvééddeelleemmrree ggyyaakkoorroolltt kköözzvveettlleennhhaattáássaa..

Az ezzel kapcsolatos összefüggéseket néhány példával szemléltetjük:Egy alkalommal, egy vegyi üzem csarnoképületének területén robbanástörtént, majd ennek hatására tûz keletkezett. A keletkezési körülményeketvizsgálva olyan következtetésre lehetett jutni, hogy a robbanás és a tûz a

technológiai folyamatra, a fel-használt anyag fizikai és kémiaitulajdonságaira (fokozottan tûzés robbanásveszélyes, nagyszikraérzékenységû) és a tech-nológia mûszaki megvalósí-tására vezethetõ vissza.

A tûzvédelmi hatóság fel-hívta a gyár vezetõjének afigyelmét a technológiai folya-mat kritikus kérdéseire, ésjavaslatot tett a kritikus anyag,más kevésbé tûzveszélyesanyagra történõ kiváltására.

Egy másik alkalommalegy közüzemi szolgáltatástvégzõ cég víztározójánálkeletkezett tûz, pirotechnikaianyagok elmûködtetése kap-csán. Az esemény a víztározótetején lévõ aszfalt tal borítottszabadterületen következett be,amely kb. 150-200 m22-es,alapterületen fekszik.

A tûzijáték lebonyolítóihárom nagyobb egységetalkotva telepítettek vetõcsöveket a területen. Egyet a mellvéd mellé félpótko-csira helyezve, egyet attól É-ra a pótkocsi végéhez, egyet, pedigközvetlenül a kocsi mellé Ny-i irányban a talajra. A vetõcsöveket kalodákba,illetve a félpótkocsin lõszeresládákba állították.

155.

A csarnoképület belsõ környezete a robbanásés a tûz után.

A sérült félpótkocsi.


Már a vizsgálat kezdeti szakaszában megállapítást nyert, hogy a tüzetpirotechnikai anyagok robbanása okozta.

A vizsgálat több olyan hibát is feltárt a tûzijáték telepítése éselmûködtetése kapcsán, amelyek egyenként önmagukban is, deösszességében is nem kívánt tûzesetet okozhattak

Az eseményre vonatkozóan az alábbi hibákat lehetett megállapítani:

• Egyes vetõcsövek dugózása nem volt megfelelõ, kúpos fabetét helyett hengeres betétet alkalmaztak. Az így keletkezett kisebb repedés a csövet meggyengíthette. A töltetmegszorulása esetén ez a körülmény azt eredményezheti, hogy a vetõcsõ alja kiszakad és a pirobomba a csõben, vagy közvetlenül azt elhagyva bont, amely a telepítés megsemmisülését eredményezheti.

• A víztározónál a vetõcsövek egyes csoportjait egy helyen, felül rögzítették egymáshoz a csomagolástechnikában alkalma-zott mûanyag ragasztószalag felhasználásával. Ez a rögzítési mód „nem elfogadott, nem megfelelõ“. Amennyiben a rögzítésbiztonságtechnikai feltételei nem teljesülnek, akkor az elmûködtetés során fellépõ dinamikus hatások a még töltött vetõcsövek (normál esetben közel függõleges) kisebb, nagyobbszögelmozdulását, eldõlését eredményezik, ami azután súlyoskövetkezményekkel járt.

• A teljes mennyiség mintegy 15%-ának esetében az indítótöltettel rendelkezõ 125 mm-es, 150 mm-es, és 175 mm-es bombákra100 mm-es indítótöltet nélküli bombákat helyeztek, azaz úgynevezett „rátöltést“ alkalmaztak. Ezzel kapcsolatbanelmondható, hogy a ráhelyezés következtében az összes lövedék tömeg megnõ, ezért a kisebb tömegre méretezett indítótöltet nem tudja megfelelõ magasságra juttatni a bombákat. Az alacsonyabban történõ bontás, pedig azt eredményezi, hogy a visszahulló izzó, égõ anyagok meggyújthatják környezetüket.

• A vetõcsövek csapadék és páravédelmét nem egyenként, hanem csoportosan oldották meg nagyobb, egybefüggõ mûanyag fólia alkalmazásával, amelyet azután szintén ragasztószalaggal rögzítettek. Az így kialakult körülmények következtében az égéstermékek a szomszédos csövekbe

156.


áramolhatnak és beindíthatják az indítótöltet nélküli, rátöltött pirobomba idõzítõ szerkezetét. Ezután az idõzítés mértékétõl függõen a vetõcsõben létrejön a bontás. A csõben bontás, pedig olyan láncreakciót indíthat el, amely az egész telepítés megsemmisülését eredményezi.

• Kilövés után a visszahulló égõ anyag a csõben elindított egyvagy több bombát, amelyek a vetõcsövet felhasították, a kifújó láng és gáz a fatartókban tüzet okozott és a vetõcsövekegy része eldõlt. Az elektromos vezetékek részben sérültek ésez idõ alatt az indítókészülék automatikusan indító impulzusokatadott, amely további nagy mennyiségû bombát indíthatott a már sérült tartószerkezetekben. Ebben az estben a kalodák kialakításánál törekedni kellett volna a nagyobb mechanikai szilárdságra, valamint a vetõcsövek egymásra hatásának minimalizálására, továbbá az elektromos vezetékek védelmére.

A fent említett szerelés-technikai hiányosságok összességében, deegyenként, önmagukban is olyan következményekkel járhattak, aminek ered-ményeként a tervszerû, irányított elmûködtetést egy spontán, irányítatlanelmûködés váltotta fel. Ezek a kedvezõtlen tényezõk azután tûzesetkialakulásához vezettek.

A hasonló jellegû események elkerülése érdekében a tûzvizsgálatiszakág javaslatait, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõlszóló 155/2003. (X. 1.) Kormány rendelet megalkotása során hasznosították.

157.

Az esemény során felborult vetõcsövek.


11..44.. AA ttûûzzvviizzssggáállaatt ((öösssszzeeffooggllaallóó jjeelleennttééss)) kköözzbbiizzttoonnssáággbbaann bbeettööllttöötttt sszzeerreeppee::

A tûzvizsgálatot végzõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok, és arendõrség különféle szervezeti egységei között szoros munkakapcsolat van.Amennyiben a tûzesettel összefüggésben felmerül a bûncselekmény gyanúja,a korábbi jogszabályi elõírástól eltérõen, a tûzvizsgálatot -már jogszabályalapján is- a tûzoltóság folytatja le. Ilyenkor gyakran elõfordul, hogy arendõrség és a tûzoltóság párhuzamosan folytat bizonyítási eljárását.

A tûzvizsgálat eljárásjogilag hasonló módon mûködik, mint a rendõrségivizsgálat. Éppen ezért az ÖTM rendelet értelmében. „A tûzvizsgálósegítséget kérhet az illetékes rendõrkapitányságtól a tûzeset helyszínénekbiztosítása, a nyomok megõrzése, rögzítése, valamint a tûzeset helyszínénaz ügyfelek, tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása céljából“.

A munkakapcsolat abból adódik, hogy a tûzesettel összefüggõ bûncse-lekmények, és halálesetek ügyében, a nyomozati tényfeltáró és bizonyítóeljárások során keletkezett iratoknak fontos részét képezi a tûzvizsgálat soránkeletkezett iratanyag.

Esetenként a rendõrség, vagy a bíróság szakértõként rendeli ki ahivatásos önkormányzati tûzoltóságokat, tûzvédelmi szakvélemény adásacéljából. Ilyenkor az összefoglaló jelentés és az alapjául szolgáló bizonyításieszközök fontos szerephez jutnak az igazságszolgáltatási eljárásokban.

A tûzoltóság képviselõi az állampolgárokban általában bizalmatébresztenek. Ezért sok olyan releváns információ birtokába juthat a tûzvizsgáló,amelyeket az állampolgár a nyomozóhatóság képviselõjétõl valamilyenmegfontolásból visszatart.

Ilyen eset volt például egy több emeletes lakóépületben bekövetkezettrobbanás.

A kórházban végrehajtott rendõrségi meghallgatások alkalmával a tanúa válaszadástól elzárkózott, sõt a rendõrökkel szemben kifejezetten agresszívmagatartást tanúsított. A tûzvizsgáló kérdéseire viszont elmondta, hogyfulladásos halállal öngyilkos akart lenni, ezért megnyitotta a lakásbantalálható gázvezeték záró dugóját. Közben a másik szobában a lakótársaöngyújtóval rá akart gyújtani. Az ezt követõ eseményekre nem emlékezett,ekkor következhetett be a detonáció.

158.


11..55.. AA ttûûzzvviizzssggáállaatt ((öösssszzeeffooggllaallóó jjeelleennttééss)) eeggyyéébb jjeelleennttõõssssééggee..

A hivatásos önkormányzati tûzoltóság parancsnoka, a megyei igazgató,és az OKF fõigazgatója tûzeseti tanulmány készítését rendelheti el. Ezekjellemzõen olyan esetekben készülnek, amikor a tûz- és/vagy káresetbonyolultsága, az esemény felszámolása több szakterület tevékenységét isérintheti. Továbbá ha az esemény felszámolása során olyan tapasztalatokösszegezhetõek, amelyek a késõbbiekben hasznosíthatóak. A tanulmányokelkészítésének egyik alapdokumentuma lehet az összefoglaló jelentés.

Az ügyfél jogainak, jogos érdekének, vagy jogi helyzetének érvé-nyesítéséhez, a tûzvizsgálati eljárás hiányában, vagy azzal párhuzamosanregisztrált tûzvizsgáló szakértõt, esetleg igazságügyi tûzvizsgálati szakértõtvehet igénybe. Abban az esetben, ha tûzoltóság hivatalból végzet tûzvizs-gálatot, akkor az így elkészült összefoglaló jelentés és a hozzá kapc-solódó bizonyítási eszközök, fényképfelvételek, a szakértõk munkáját nagy-ban megkönnyíthetik. Meghatározott feltételek között, képviseleti jogosult-ságuk igazolása mellett betekinthetnek a tûzoltóság által elkészített tûzvizs-gálati iratokba.

Az összefoglaló jelentés a fentieken túlmenõen, az alábbi eljárásokalapjául is szolgálhat:

• Hatósági Felhívások (szignalizáció)

• Szabálysértési eljárások

• Büntetõeljárások

• Tûzvédelmi bírságok

• Polgári peres eljárások

• Munkaügyi perek

• Egyéb hatósági eljárások (építésügyi, környezetvédelmi hatóság stb.)

159.


22.. AAzz öösssszzeeffooggllaallóó jjeelleennttééss ttaarrttaallmmii ééss ffoorrmmaaii kköövveetteellmméénnyyeeii

Az összefoglaló jelentés lényegében a tûzvizsgálat egyes mozza-natairól készített jegyzõkönyvek, feljegyzések, és egyéb iratok (bizonyításieszközök) lényeges adatait rögzíti. A bizonyítási eszközök adatai alapjánlényeges következtetéseket von le, megállapításokat tesz, és ezekre alapozvatartalmazza a vizsgálat befejezését követõ további intézkedéséket.

Az összefoglaló jelentéssel kapcsolatban az ÖTM rendelet az alábbikövetelményeket határozza meg:

Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:a.) a tûz keletkezésével, terjedésével kapcsolatos ok-okozati

összefüggéseket,b.) a sérültek, elhunytak, károsultak adatait,c.) a figyelembe vett és a mellõzött bizonyítási eszközöket, a

mellõzés indokolását,d.) valamint mindezek alapján a tûz keletkezési helyére, idejére,

okára, a gyújtóforrásra és a személyi felelõsségre vonatkozó megállapításokat,

e.) a személyek, anyagi javak veszélyeztetettségére vonatkozó megállapításokat,

f.) a további intézkedésre tett javaslatokat,g.) a létesítmény tûzvédelmi helyzetének értékelését a 9. § (3)

bekezdésében foglaltak alapján.

9. § (3) A vizsgálat során értékelni kell:

a.) a kárt szenvedett létesítmény, építmény tûzvédelmi helyzetét átfogó, valamint összehasonlító módon, figyelembe véve a létesítéskor, illetve az esemény idõpontjában érvényben lévõ elõírásokat,

b.) a létesítési és használati elõírások teljesítését, a tûzoltóság hatósági, szakhatósági munkájának az építmény tûzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását,

c.) a tûzeset helyszínének megközelíthetõségét, tûzjelzés lehetõségét, vízszerzési helyeket, a beépített jelzõ és oltó berendezéseket,

d.) a dolgozók, az önkéntes vagy létesítményi tûzoltóság tevékenységét.

Ezek az elõírások meghatározzák azokat a taktikai elveket, amely alapjánaz összefoglaló jelentést célszerû felépíteni. Ezt bõvebben a 4.pontban ismertetem.

160.


33.. AA bbiizzoonnyyííttááss..

Mielõt t megkezdenék a bizonyítási folyamat részletes ismertetését,célszerû áttekinti, hogy a hatályos jogszabályaink, milyen módon szabályozzákezt a kérdést.

A Ket. az alábbi direktívákat határozza meg a tényállás tisztázásaérdekében:

• A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeketnem kell bizonyítani.

• A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a szemlérõl készült jegyzõkönyv, az ügyfél nyilat-kozata, az irat, a tanúvallomás, a szakértõi vélemény, a hatósági ellenõrzésen készült jegyzõkönyv és a tárgyi bizonyíték.

• A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközöket. Törvény elõírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekbenkötelezõvé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve elõírhatja valamely szerv véleményének a beszerzését.

• A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyõzõdése szerint állapítja meg a tényállást.

• Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban:lefoglalás), ha a tényállás másként nem tisztázható, vagy az jelentõs késedelemmel járna, vagy a lefoglalás mellõzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné.

• A hatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megõrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos õrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával.

• A lefoglalásról készített jegyzõkönyv a lefoglalt dolgot egyedi azonosításra alkalmas módon írja le.

• A lefoglalt dolgot úgy kell õrizni, hogy az változatlan maradjon,a lefoglalt dolgot ne lehessen kicserélni, és az azonossága könnyen megállapítható legyen.

161.


Az ÖTM rendelet a bizonyítással kapcsolatban az alábbi elõírásokat teszi:

• A tûzvizsgálat során bizonyítási eljárást kell lefolytatni.

• Vizsgálni kell:

a) a tûz keletkezésének, terjedésének körülményeit; a tûzkeletkezésének helyét, idejét; a tûz keletkezésének ok- okozati összefüggéseit; továbbá a tûzesettel kapcsolatosszemélyi felelõsséget,

b) a tûz keletkezésének megelõzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tûzvédelmi elõírások érvényesülését, a tûzmegelõzésre vonatkozó elõírások érvényesülését,

c) a tûzoltás alapvetõ feltételeinek meglétét.

A tûzvizsgáló a tények elemzésével végrehajtja a bizonyítékok relevan-ciájának tisztázását, vagyis a tûz keletkezés és terjedés szempontjából jelentõsés közömbös körülmények megkülönböztetését.

A bizonyítást elõmozdító, illetve a közömbös tények megkülönböztetéseérdekében, a tûzvizsgáló logikai, jogi és égéselméleti tételeket alkalmazhat,illetve az eseménnyel kapcsolatban más szakterületen különleges ismeretekkelrendelkezõ személyeket, szakértõket vehet igénybe.

A bizonyítékok eljárásjogi felhasználása rendszerint a következõmozzanatokból áll:

• a bizonyítékok felkutatása, összegyûjtése (helyszíni szemle, személyek meghallgatása, iratok, stb.);

• a bizonyítékok tûzvizsgálatilag és eljárásjogilag megfelelõ rögzítése (pld. jegyzõkönyvezés), kezelése (adatvédelem),

• a bizonyítékok értékelése és a bizonyítás rendszerébe történõ beillesztése (összefoglaló jelentés készítése).

162.


33..11.. AA bbiizzoonnyyííttéékkookk éérrttéékkeellééssee..

A bizonyítás során értékelni kell a tûzvizsgálat során begyûjtöttkülönbözõ bizonyítékokat (bizonyítási eszközöket).

Az értékelés egyrészt a bizonyítási eszközök önmagában történõértékelésébõl, másrészt az általa közölt bizonyító tényeknek, a tûzvizsgálatbanbeszerzett más bizonyítékokkal történõ egybevetésbõl áll.

Az értékelés másik mozzanata az egyes bizonyítási eszközök, tárgyak,vallomások, szakvélemények, nyilatkozatok egybevetése a rendelkezésre állóegyéb bizonyítékokkal. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy az adottbizonyítási eszköz milyen tényeket bizonyít, és ezekre vonatkozóan másbizonyítási eszközök állnak-e rendelkezésre.

Különbözõ bizonyítási eszközök által közölt bizonyító tények összhangjafokozza bizonyító erejüket. A közöttük lévõ ellentmondások során viszontvizsgálni kell újból az egyenkénti bizonyító erejüket.

Vizsgálni kell továbbá, hogy az ellentétes tartalmú bizonyítási eszközökáltal bizonyított tények egymást ténylegesen kizárják-e.

Amennyiben igen, akkor az ellentétes tartalmú bizonyítási eszközökegyike nem a valóságnak megfelelõ tényt bizonyít. Az egyes bizonyításieszközök ellentéte esetén az eljáró hatóságnak mind a két bizonyítási eszköztújból értékelni kell, és esetleg meg kell vizsgálni a további bizonyítékokbeszerzésének lehetõségét.

A bizonyítékok értékelése az alábbi kérdésekre adatott válaszokalapján történik:

• a bizonyítékok az ügyre vonatkoznak-e (relevancia),

• megfelelnek-e az eljárásjogi szabályoknak (felhasználhatóság),

• tartalmilag igazak-e (hitelesség),

• elegendõek-e a tényállás tisztázásához (teljesül-e az elégségesalap logikai követelménye). Meg kell jegyezni, hogy ez csak abizonyítási problémák megoldására szolgáló verziókra vonatkozik,más esetekben csak egyes mozzanatai érvényesülnek.

163.


33..22.. ..AA bbiizzoonnyyííttéékkookk bbeeiilllleesszzttééssee aa bbiizzoonnyyííttááss rreennddsszzeerréébbee..

A tûz keletkezésével és terjedésével kapcsolatos ok-okozati össze-függések leírása, az egyes bizonyítási eszközökbõl adódó megállapításokfeltárása, és a következtetések levonása a logikai törvények, így az indukció,dedukció, feltevések, következtetések stb. figyelembevétele nélkül nemképzelhetõ el.

A logika a gondolkodás általános szerkezeti formáinak, az állítások,fogalmak és következtetések alkotásával foglalkozó tudomány. Logikára vanszükség mindenütt, ahol következtetéseket végzünk. Következtetésekre, pedigszükség van a tudományban, az oktatásban és a mindennapi életben.

Állításnak (Ítéletnek) a logikában az objektív valóság viszonyainakvisszatükrözõdési formáit nevezzük, amelyek kifejezési módja a beszéd.A logikai állítás tehát nyelvi formában jelenik meg. A legegyszerûbb logikaiállítás egy tõmondattal kifejezhetõ: pl. „Esik az esõ.“ Az állítás fogalmáhozszorosan kapcsolódik két további fogalom az igazság és a hamisság.Egy állítást igaznak mondunk, ha információtartalma tökéletesen megfelel avalóságnak, és hamisnak mondjuk az ellenkezõ esetben. Az igazságot ésa hamisságot együttesen igazságértékeknek nevezzük.

A fogalom tárgyak és jelenségek tudati visszatükrözõdése lényegesjegyeik alapján. A fogalom és a szó éppúgy összekapcsolódik, mint agondolkodás és a beszéd, azaz a szó nem más, mint a fogalom nyelvirögzítése.

A fogalom és az állítás a gondolkozás (logika) alapegységei.A gondolkozás azonban nem elszigetelt fogalmakból és állításokból áll.Ahhoz, hogy a valóság összefüggéseit megismerjük, visszatükrözzük, afogalmakat állítások formájában összefüggésbe kell hozni egymással. De azelszigetelt állítások nem mindig elegendõek a valóság gondolati vissza-tükrözõdésére, ehhez az állítások összekapcsolására is szükség van.A logikának az állítások kapcsolatával foglalkozó része (kijelentés-logika), aztvizsgálja, hogy két vagy több állítás hogyan kapcsolható össze, és milyenfeltételek mellett ad igaz, vagy hamis állításkapcsolatot.

Az állításkapcsolatnak három alaptípusa különböztethetõ meg:Konjukciónak nevezzük azt az esetet, amikor a különbözõ egyszerû,

elemi állításokat (kijelentéseket) -azaz olyanokat, amelyek további kijelentésekrenem bonthatóak, pl. az elõbb is említett „Esik az esõ“ - az „és“ szócskával,mint összekötõ jellel kapcsoljuk össze. A konjunkció logikai visszatükrözéseannak, hogy a jelenségek együttesen állnak fenn az objektív valóságban.

164.


Két vagy több állításnak „vagy“-gyal való logikai összekapcsolásátdiszjunkciónak nevezzük.

Implikációról pedig akkor beszélünk, ha két állítást a „ha-akkor“szókapcsolttal kapcsoljuk össze.(pl. „Ha esik az esõ, akkor sáros az út.“)

A kijelentés-kapcsolatok e három alapformája a matematikábanhasználatos képletekhez hasonló szimbólumokkal írható le. Az egyes állításokjelölésére a logikában a p, q, illetve az r betû használata a szokásos.Az állítások igaz vagy hamis voltának jelölésére az i (igaz) és a h (hamis),míg az állításkapcsolatok fatájának jelei: a konjunkcióé a × (szorzójel), adiszjunkcióé a V, és az implikációé a (jobbra mutató nyíl). Így az implikácó „képlete“: p q.

Az összekapcsolt állítások igazságértékének a szemléltetésére egysajátos táblázat az ún. igazságmátrix szolgál. Két konjunkcióval összekapcsoltállítás igazságmátrixa a kijelentés-logika szimbólumaival jelölve a következõ:

p q pxqi i ixi=ii h ixh=hh i hxi=hh h hxh=h

A táblázatból egyértelmûen kitûnik, hogy az állítások konjunkciójaakkor igaz, ha az egymással összekapcsolt állítások igazak. De ha már azegyik állítás hamis, hamis a konjunkció is.

Az állítások információhordozó szerepüket kétféleképpen láthatják el.Azokat az információkat, amelyek már az állítás megértésével, a felszínenadottak, explicit (közvetlen) információnak nevezzük. Az az állítás, hogy

(1) Esik az esõ.

közvetlenül informál arról, hogy az esik az esõ. Ugyanilyen világos akövetkezõ mondat információja is.

(2) Ha esik az esõ, akkor sáros az út.

De ez a két állítás együtt további információkat is tartalmaz, mintpéldául azt, amit explicit módon a következõ állítással fejezhetünk ki:

(3) Sáros az út.

165.


Azt mondhatjuk ilyenkor, hogy (1) és (2) együtt, rejtetten, implicitmódon tartalmazza azt az információt, amit explicite (3) fejez ki. A két elõbbiállításból következtethetünk az utóbbira. A következtetéssel információ teszünkexplicitté. A kiinduló információkat hordozó állításokat, a következtetéspremisszáinak (elõzményeinek), a napfényre hozott rejtett információt tartal-mazó állítást pedig a következetés konklúziójának (zárótételének) mondjuk.A rejtett információ kibontása néha, különösen, mint a fenti esetben is, igenegyszerû és magától értetõdõ.

Máskor azonban komoly gondolati erõfeszítést kíván. Ennekillusztrálására lássunk egy Lewis Caroll-tól, az Alice könyvek szerzõjétõlszármazó példát.

Premisszák:(1) Ebben a házban nincs más állat, csak macska.

(2) Minden állat alkalmas kedvencnek, amelyik szereti a Holdat bámulni.

(3) Ha egy állatot utálok, akkor elkerülöm.

(4) Minden húsevõ éjjel jár zsákmány után.

(5) Nincs olyan macska, amely nem fog egeret.

(6) Csak olyan állat vonzódik hozzám, amely e házbeli.

(7) A kenguru nem alkalmas kedvencnek.

(8) Csak húsevõ állatok fognak egeret.

(9) Utálom azokat az állatokat, amelyek nem vonzódnak hozzám.

(10) Azok az állatok, amelyek éjjel járnak zsákmány után, szeretik a Holdat bámulni.

Ezekben az állításokban implicite benne van az az információ, amitexplicite a következõ állítás fejez ki:

Konklúzió:(11) mindig elkerülöm a kengurukat.

Ez a példa kissé zavarba ejtõ. Az elõzõ példában magátólértetõdõnek éreztük, hogy az elsõ két állításból, a premisszákból, következika harmadik állítás a konklúzió. Az utóbbi példa esetén korántsem evidens,hogy a tíz premisszából folyik a konklúzió. Ennek kimutatása komolygondolati munkát igényel.

166.


AA llooggiikkaa aallaappvveettõõ ffeellaaddaattaa aa hheellyyeess kköövveettkkeezztteettééss ffooggaallmmáánnaakk sszzaabbaattoossmmeegghhaattáárroozzáássaa,, ttöörrvvéénnyyeeiinneekk ffeellttáárráássaa.. Egy következtetés csak akkor lehethelyes, ha a premisszák igazsága szükségszerûen maga után vonja akonklúzió igazságát, azaz ha lehetetlen olyan szituáció, amelyben apremisszák mind igazak, a konklúzió viszont hamis.

A logika nem tudja megmondani, hogy az adott premisszákból mirekell következtetni. Csupán azt képes körülhatárolni, hogy mire lehet belõlekövetkeztetni, és mi nem következik belõle. Továbbá a logika megadja ahelyes következtetés feltételeit, de más -és gyakran nem is könnyû- kérdésaz, hogy egy adott következtetés megfelel-e ezeknek a feltételeknek. A logikaképes arra, hogy elõsegítse a gondolatok szabatos kifejezését, de nemhelyettesítheti azt.

A következtetések számos formáját különbözteti meg a logikatudománya. Néhányat közülük vázlatosan bemutatunk. A következtetésekgyakorlati alkalmazásakor mindig figyelembe kell venni a kijelentés logikaitörvényszerûségeit is, hogy igaz következtetésekhez juthassunk.

AA kkiiiijjeelleennttééss--llooggiikkaa iissmmeerreettee tteehháátt aazzéérrtt iiggeenn lléénnyyeeggeess aa ttûûzzvviizzssggáállóósszzáámmáárraa,, mmeerrtt sszzaabbáállyyaaiinnaakk aallkkaallmmaazzáássáávvaall eellkkeerrüüllhheettii aa hhaammiiss áállllííttáásskkaappccssoollaattookkkkiiaallaakkííttáássáátt,, aazzaazz hhééttkköözznnaappii kkiiffeejjeezzéésssseell:: aa ttéévveeddéésstt,, aa ttéévveess kköövveettkkeezztteettéésstt..

A ddeedduukkttíívv kköövveettkkeezztteettééss esetén -ahol, mint már ismeretes azáltalánostól haladunk az egyedihez- a premisszák és a következtetés közöttiha-akkor kapcsolat logikai alapja az implikáció. Azaz a dedukció a logikaiformanyelven, visszatérve az elsõ példához:

Premisszák:Ha esik az esõ, akkor sáros az út. p›q

Esik az esõ. p

Konklúzió: _____Sáros az út. q

Ami az jelenti: mindig, ha p akkor q. Adott p, következésképpenérvényes, hogy q. AA ffoorrmmuullaa ttûûzzvviizzssggáállaattii ttaarrttaalloommmmaall mmeeggttööllttvvee:: pp==ééggééssiiffoollyyaammaatt rreekkoonnssttrruuáálláássaa,, qq==ééggééssnnyyoommookk,, eesseettlleegg aannyyaaggvveesszztteesséégg aakkeelleettkkeezzééssii hheellyy kköörrnnyyeezzeettéébbeenn.. A dedukcióval tehát így következtethetünk:Ha égési folyamatot rekonstruálunk, akkor égésnyomokat, esetleganyagveszteséget keresünk a keletkezési hely környezetében. Ha tehát azadott ügyben az égési folyamatot akarjuk rekonstruálni, akkor annak nyomaitmeg kell találni a keletkezési hely környezetében.

167.


RReedduukkttíívv kköövveettkkeezztteettééssnnééll -azaz akkor, ha az állítást az elõfeltevésekrevezetjük vissza- viszont a „ha-akkor“ kapcsolat logikai alapja az implikációfordítottja, a replikáció. Nagy gyakorlati jelentõségét a tûzvizsgálatban azadja, hogy az okozat hiányából teljes bizonyossággal következtethetünk azok hiányára, azaz

p q^ q^ p

vagyis: mindig, ha p, akkor q. Nincs q, tehát nem lehet p sem.Az elõzõ példát illusztrálva: ha a keletkezési hely környezetében nem találunkégésnyomokat, illetve anyagveszteségeket, akkor nem rekonstruálható azégési folyamat, a tûz.

AAzz iinndduukkttíívv kköövveettkkeezztteettéésseekknnééll az egyeditõl haladunk az általános felé,abból kiindulva, hogy ami igaznak bizonyul számos egyedi esetben, az akövetkezõ hasonló esetben is igaz.

Példa:Sok egyedi példából levontuk azt az általános következtetést, hogy

ha egy elektromos vezetéken ívesedésre utaló nyomot (fémolvadékok, lyukakképzõdése) észlelünk, akkor az valamely mûszaki meghibásodására, vagyegyéb körülményre utal (pl. valamilyen kistestû állat mászik be a kritikuskörnyezetbe). A helyszíni szemle során, egy vezetékszakaszon többívesedésre utaló nyomot találunk, ami valamilyen mûszaki meghibásodásra,vagy egyéb körülményre utal.

AA llooggiikkaaii kköövveettkkeezztteettéésseekk kköözzüüll aa ttûûzzvviizzssggáállaattbbaann kkiieemmeelltt sszzeerreeppeevvaann aazz aannaallóóggiiáánnaakk.. Két jelenség (tárgy, folyamat) bizonyos megegyezõtulajdonságaiból és az egyik jelenség valamely ismert tulajdonságaiból arrakövetkeztetni, hogy a másik jelenség szintén rendelkezik egy azzal meg-egyezõ tulajdonsággal: aannaallooggiikkuuss kköövveettkkeezztteettééss..

Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy az analogikus következtetésalkalmazása nélkül alig képzelhetõ el a verziók felállítása. Ennek oka alogikus gondolkodás mechanizmusában keresendõ. AA vveerrzziióókk ffeelláállllííttáássáátt--ééss áállttaalláábbaann bbáárrmmiillyyeenn ffeellaaddaatt mmeeggoollddáássáátt-- mmeeggkköönnnnyyííttii,, hhaa hhaassoonnllóóeesseetttteell mmáárr ttaalláállkkoozzttuunnkk.. EEzzéérrtt aa hheellyyeess ggoonnddoollkkooddááss mmeenneettééhheezz hhoozzzzááttaarrttoozziikkaa sszzeemmééllyyeess ttaappaasszzttaallaattbbóóll,, aa sszzaakkiirrooddaalloommbbóóll,, vvaaggyy eeggyyéébbkkéénntt mmeeggiissmmeerrtthhaassoonnllóó pprroobblléémmáákk mmeeggoollddáássáánnaakk ffeelliiddéézzééssee.. Ez pedig nem más, mint akövetkeztetés legmindennapibb fajtájának, az analógia alapján történõkövetkeztetésének az alkalmazása.

168.


A tûzvizsgálati gyakorlatban azonban nem elégedhetünk meg azanalógiának a gondolkodásunkba beépült ösztönös alkalmazásával, annaktudatos felhasználására kell törekedni, mivel az elõbbi könnyen hamiskövetkeztetésekhez vezethet. Ez pedig feltételezi aazz aannaallooggiikkuuss kköövveettkkeezztteettéésssszzaabbáállyyaaiinak alapos ismeretét, amelynek a lényegét a következõkben foglal-hatjuk össze:

• Az analogikus következtetések a jelenségek lényeges tulajdon-ságain alapulnak.

• Az analógia csak meghatározott vonatkozásban érvényes megegyezéseket tárhat fel, vagyis nem teljes következtetés.

• Az analógia csak a megegyezéséket tárja fel, a megismerés teljességéhez a különbözõségeket más úton kell megismerni.

• Minél szorosabb az összefüggés a két jelenség ismert adataiközött, annál nagyobb valószínûséggel következtethetünk az ismeretlen tulajdonságára is.

33..33.. AA vveerrzziióókk sszzeerreeppee aa bbiizzoonnyyííttáássbbaann..

Nem csak az összefoglaló jelentés elkészítésékor, hanem magában atûzvizsgálati munkában is jelentõs szerepe van a verzióknak és a verziókkalvégezett munkának. A tûzvizsgálat az adott ügyben rendelkezésre álló-gyakran meglehetõsen kevés, pontatlan és hiányos- adatok alapján indulmeg.

A múltbéli események megismerése, a már meglévõ információkraépített feltevések kidolgozása és azok ellenõrzése útján történik. Az egészfolyamatot az jellemzi, hogy az adatok alapján számba veszzük az egyesún. nyomozati vagy más néven kriminalisztikai alapkérdésekre (lásd. 6-osszámú melléklet) adható összes reális válaszlehetõséget (verziót, alternatívát).És azok folyamatos csökkentése -a valótlannak, szükségtelennek bizonyultfeltevések kizárása- útján jutunk el az egyetlen helyes megoldáshoz, azobjektív igazság megállapításához.

A verzió a hipotézisnek megfelelõ szerepet tölt be a tûzvizsgálatban.A hipotézis a formális logikában az induktív következtetés egyik formája,amelynél a premisszák egy része -vagy legalább egy premissza- ismeretlen.A tudományos hipotézis, híd a nem tudásból a tudás, a nem teljestudásból a pontosabb felé. A jelenségek összefüggéseinek olyan következtetésútján nyert magyarázata, amely a tudomány fejlõdésének az adott szakaszbannem bizonyítható megcáfolhatatlan módon, és ennélfogva mindaddig nem

169.


tartható kétségtelen, objektív igazságnak, amíg az ehhez szükségesbizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

A tûzvizsgálati verzió ennél szûkebb, mivel a múltbéli eseményekreleváns tényezõinek a megismerésére irányul. És a benne megfogalmazottfeltevések valószínûségi értéke is -a már feltárt tények csekély száma és amegismerést eleve gátolni szándékozó emberi magatartás stb. miatt- általábankisebb, mint a tudományos hipotéziseké.

AA ttûûzzvviizzssggáállaattii vveerrzziióó oollyyaann ffeelltteevvééss ((ffeellttéétteelleess llooggiikkaaii áállllííttááss)),, aammeellyy aarreennddeellkkeezzééssrree áállllóó aaddaattookk llooggiikkaaii ffeellddoollggoozzáássaa aallaappjjáánn rreeáálliissnnaakk tteekkiinntthheettõõmmaaggyyaarráázzaattoott aadd aazz eelljjáárrááss ttáárrggyyáátt kkééppeezzõõ eesseemméénnyy eeggéésszzéérree,, vvaaggyy aannnnaakkeeggyy rréésszzéérree ((aazz eesseemméénnyy lleeffoollyyáássáánnaakk ookk--ookkoozzaattii öösssszzeeffüüggggéésseeiirree))..

Minden egyes tûzvizsgálati cselekmény újabb információkkal gazda-gítja a tûzvizsgálatot. A beszerzett adatok módosíthatják (megerõsíthetik,vagy kizárhatják) a verziókat, illetve új verziók felállításához vezethetnek.A verzókkal végzett munkát mindaddig folytatni kell, amíg valamely verziófeltételes magyarázatból bizonyossággá nem válik. Ha a helyes megoldástnem sikerül megtalálni, újra kell értékelni az adatokat, és elölrõl kell kezdeniaz adott probléma feldolgozását mindaddig, amíg erre reális lehetõség van.

A verziókkal végzett munka a következõ elemekbõl áll:• A rendelkezésre álló adatok elemzése, értékelése.

• A verziók felállítása.

• Az ellenõrzés megfelelõ módjának meghatározása, majd végrehajtása

• Az eredmény értékelése.

AA rreennddeellkkeezzééssrree áállllóó aaddaattookk eelleemmzzééssee és értékelése annak eldöntésétjelenti, hogy az adat melyik verzióhoz, illetve a verziók mely csoportjáhozés hogyan kapcsolódik. Az adatok ilyen irányú bírálata egyúttal azonkövetkeztetések megalapozására is irányul, hogy az adat alkalmas-e ésmilyen verzió felállítására, ellenõrzésére, módosítására vagy kizárására.

A következtetés eredménye a vveerrzziióókk ffeelláállllííttáássaa, amelyben a logikaiszabályok mellett a tûzvizsgálati munkában kidolgozott sajátos szakmai elvekis érvényesülnek. A verziók felállításhoz szorosan kapcsolódik a tényhezkötöttség, vagy realitás elve. Amely azt jelent, hogy minden olyan feltevéstmeg kell fogalmazni, amely a tapasztalatokat figyelembe véve valószerûmagyarázata lehet a rendelkezésre álló adatoknak. A realitás vagy tényhezkötöttség elvéhez kapcsolódik a konkrétság elve: ami azt jelenti, hogy a

170.


verzió tartalmát az adatok mennyiségétõl és minõségétõl függõen, a lehetõlegpontosabban, legrészletesebben kell meghatározni.

A vveerrzziióókk eelllleennõõrrzzéésséénneekk elsõ mozzanata azoknak a tényeknek aszámbavétele, amelyek megállapítása útján igazolhatók vagy megdönthetõka verziók. Ezután kell eldönteni, hogy milyen eljárási cselekmények alkalmasaka cél elérésére, majd a kitûzött feladatokat végre kell hajtani.

A párhuzamos ellenõrzés részben hatékonysági kérdés, részben annakkifejezése, hogy az adatokat összefüggéseikben kell megvizsgálni, elemezniés értékelni.

A feladatok végrehajtásának sorrendjét úgy kell meghatározni, hogya fontos tûzvizsgálati érdekek ne szenvedjenek csorbát, ugyanakkor minélgyorsabban, minél kevesebb munkával kizárhatók legyenek a téves feltevések,és megtörténjen az összes verzió ellenõrzése.

A verzióban megfogalmazott feltételezés helyességét minden reáliskétséget kizáró módon kell bizonyítani. Ezt az igényt fejezi ki a többoldalúellenõrzés elve, amely szerint elsõsorban a fontosabb vagy vitás tényekettöbbféle bizonyítási cselekmény útján, több forrásból is ellenõrizni kell.

A verziókkal végzett munka utolsó fázisa az ellenõrzés során bbeesszzeerrzzeettttaaddaattookk éérrttéékkeellééssee ééss aa vveerrzziióókkkkaall ttöörrttéénnõõ öösssszzeevveettééssee.. Amennyiben valamelyverzió megalapozottnak, helytállónak bizonyul, és ugyanezen tények alapjánmás reális magyarázat nem adható, úgy jogos az a következtetés, hogymegvan a helyes megoldás. Ez egyúttal a többi verzió kizárását is jelenti.

33..44.. AA bbiizzoonnyyííttááss ttaakkttiikkaaii aallaappeellvveeii..

A verziókkal való munka kapcsán már ismertetett alapelveken -a realitás,a konkrétság, és a többoldalú ellenõrzés elvén- túl más alapelveknek isérvényesülni kell a bizonyítási eljárás során.

A tûzvizsgálatban különös módon érvényesül aa bbiizzoonnyyííttááss sszzaabbaaddssáággáánnaakkééss aa bbiizzoonnyyííttéékkookk sszzaabbaadd éérrttéékkeelléésséénneekk aazz eellvvee.. A tûzvizsgálat során ugyanisfigyelembe lehet venni (és a megoldás érdekében: kell is) az olyan adatokatis, amelynek nincs, vagy kétes a bizonyító értéke, illetve amelyek az ügyrevonatkozó eljárásjogi szabályozás szerint nem használhatóak fel (pl.tûzfészekkeresõ kutya kutyavezetõjének jelentése).

Az ilyen adatok alkalmasak arra, hogy kétségeket ébresszenek, vagymegerõsítsenek valamely elképzelést, esetleg teljesen új verziót alapozzanakmeg. A tûzvizsgálat során ezeket vagy az ellenõrizendõ információk listájárakell felvenni, vagy kifejezetten azt kell megvizsgálni: hogyan, milyen eljárásicselekmény útján lehet bizonyító erejüket más módon, más forrásból biztosítani.

171.


Az eeggyyeeddiisséégg eellvvee abból adódik, hogy a gyakorlatban nincsenekegyforma ügyek és teljesen egyforma adottságokkal bíró tûzvizsgálók. Mégaz azonos típusú legegyszerûbb ügyekben is jelentkeznek kisebb nagyobbeltérések. Az ügyet feldolgozó tûzvizsgáló képzettsége, tapasztalata, gondolat-menete is eltér a másikétól. Az ügy feldolgozását külsõ körülmények isbefolyásolják. Ebbõl adódóan az összefoglaló jelentések sem lehetnekegyformák, legfeljebb hasonlóak. Az egyediség azonban nem csak tény,hanem követelmény is. Az összefoglaló jelentés nem lehet sablonos, hanemmindig a konkrét ügy adataira kell támaszkodnia, és tartalmában is megkell felelnie az ügy egyedi követelményeinek.

A ddiinnaammiikkuussssáágg eellvvee azt fejezi ki, hogy az eredetileg rendelkezésreálló adatokból levont következtetések és a rájuk építet t verziók is csakpillanatnyi állapotot rögzítenek. Minden újabb adat, újabb tûzvizsgálaticselekmény módosíthatja az eredeti elképzeléseket, verziókat. Hiszen az egyestûzesetek vizsgálatában számtalan változó, ismeretlen tényezõ is szerepetjátszik.

Ezzel függ össze a tteelljjeesssséégg eellvvee is. Amely szerint, minden rendel-kezésre álló információt fel kell használni a tûzvizsgálat megtervezéséhez ésmegszervezéséhez. Minden reálisnak, indokoltnak, szükségesnek látszóeljárási cselekményt, hatósági intézkedést számításban kell venni, és amintaktuálissá válik egy feladat végrehajtása, pontosítani, konkretizálni kell a rávonatkozó elképzeléseket.

33..55.. AA bbiizzoonnyyííttááss ffookkoozzaattaaii,, kkaatteeggóórriiááii

BBiizzoonnyyííttootttt a keletkezési ok akkor, ha azt olyan döntõ -tárgyi, személyi-közvetlen bizonyítékok támasztják alá, amelyek cáfolhatatlan és egymáshozkapcsolódó összefüggéseken alapulnak, és ezek az összefüggések töretlenlogikai kapcsolatot teremtettek az esemény egyes momentumai között.A bizonyítottság kritériumát pozitív bizonyítékok mindig kielégíthetik, ugyanígya pozitív és negatív bizonyítékok együttes jelenléte is. A bizonyítottságkategóriájában csupán egy verzió marad fenn, a többiek az elemzés ésellenõrzés során kiesnek, és a fennmaradt verziót cáfolhatatlan tények -mintbizonyítékok- támasztják alá.

VVaallóósszzíínnûûssíítteetttt a keletkezési ok, ha a bizonyítottsághoz szükségesdöntõ adatok hiányosak, az összefüggések közötti logikai kapcsolatban olyanadatok hiányoznak, amelyek megléte csak valószínûsíthetõ. Ezért ebben a

172.


kategóriában a közvetlen és döntõ bizonyítékok hiányoznak, helyüket negatívés közvetett bizonyítékok foglalják el. A verziók elemzése, értékelése soránkétséget kizáróan már nem csupán egy verzió marad, hanem emellett azolyan verzió is, amelyet a feltárt adatok alapján nem lehetett elvetni.

VVéélleellmmeezzeetttt a keletkezési ok akkor, ha a vizsgálat során felderítettadatok még a valószínûsítéshez sem elegendõek, és az összefüggésekbencsupán vélelmezhetõ kapcsolatok állnak fenn. A közvetett bizonyítékokalapján rekonstruálható események, jelenségek csupán vélelmezetten kapcsol-hatók össze, tehát a logikai kapcsolat hiányosan alakítható ki. A vélelmezésnéltöbb verzió is jelen van, ezek közül egy kiemelkedik ugyan, de a rendelkezésreálló adatok nem elégségesek még a valószínûsítéshez sem.

FFeellttéétteelleezzeetttt keletkezési oknál, a felderített adatok csupán afeltételezéshez elegendõek. A közvetett bizonyítékok száma és súlyacsökkent, a logikai kapcsolatban erõs törések vannak. A feltárt adatok többverzióra adnak lehetõséget, de a verziók annyira azonos szinten mozognak,hogy ezek közül egy sem emelkedik ki.

IIssmmeerreettlleenn keletkezési ok akkor, ha a vizsgálat során nem volt olyanfeltevés kialakítható, amely alapján valamely magasabb kategória szóbajöhetne. Ugyancsak ismeretlen a keletkezési ok akkor, ha a felderített adatokalapján több -olyan azonos erejû- verzió maradt fenn és a további adat-gyûjtéstõl sem lehet eredményt várni.

A felsorolt öt kategória a tûzeset keletkezésének személyi felelõsségévelkapcsolatban is megállapítható. A bizonyítás öt fokozata és a jelenlegistatisztikai adatszolgáltatáshoz használt tûvizsgálati adatlapban szereplõhárom kategória (megállapított, vélelmezett, ismeretlen) közötti különbözõség(„hézag“) a gyakorlatban elsõsorban a valószínûsített és a feltételezhetõkategória esetén jelenik meg.

Ennek feloldása oly módon valósul meg, hogy a valószínûsítettkeletkezési okot a vélelmezett, a feltételezhetõt pedig az ismeretlenkeletkezési okhoz kell besorolni a tûzvizsgálati adatlapon.

A bizonyítottság öt kategóriája, a tûzvizsgálati adatlap, és a tûzvizsgálatijelentésben meghatározott tûzkeletkezési ok közötti kapcsolatot a 8-as számúmelléklet mutatja be.

173.


44.. CCssooppoorrttmmuunnkkaa aa ttûûzzvviizzssggáállaattbbaann

TTûûzzvviizzssggáállóó--ccssooppoorrtt ((tteeaamm)) llééttrreehhoozzáássáárraa általában akkor kerülhet soramikor:

• Szándékos tûzokozás (bûncselekmény) sorozatot, illetve

• Akár több ezer négyzetméter alapterületû, kiemelt tûzesetet (pl. a tûzeset minõsített riasztási fokozata V-ös kiemelt volt) kell vizsgálni.

• Jelentõs a szándékos tûzokozás (bûncselekmény) sorozatba tartozó ügyek területei szóródása.

• Az ügyben nagyszámú ügyfél és/ vagy tanú szerepel.

• Számos verzió egyidejû ellenõrzése szükséges.

• Az egyes eljárási cselekmények késedelmessége, idõbeni elhúzódása, fontos bizonyítékok megsemmisülésével járna együtt.

A csoportmunka elõnyeit kisebb létszámú szerveknél is ki lehethasználni, amennyiben legalább két tûzvizsgáló (anélkül, hogy egymásnakalárendelnénk õket) huzamosabb ideig együtt dolgozik, és legalább részbena rájuk bízott ügyet, ügyeket együtt oldják meg.

AA ttûûzzvviizzssggáállóó--ccssooppoorrtt aallkkaallmmaazzáássáánnaakk eellõõnnyyeeii::• Nagyobb összhang biztosítható az egyéni, esetleg speciális

képességek és a tûzvizsgálókkal szemben támasztott univerzálisjellegû követelmények között. Az együtt dolgozó tûzvizsgálók kiegészítik egymást képzettség, tapasztalatok, problémamegoldóvagy feladat-végrehajtó képesség tekintetében. Jobban kihasználhatóak a szubjektív tényezõk, ezzel csökken a tévedés lehetõsége (példa: mindenki másként látja ugyanazt aproblémát, más megoldást ajánl).

• Az összegzett tudás és tapasztalat, a létszámból adódó nagyobb erõ lehetõvé teszi az egyes tûzvizsgálati cselekményekgyors és szakszerû végrehajtását. Ha a csoportra bízott egyes feladatok teljesítését az végzi, vagy irányítja, aki abban a legjáratosabb, legtapasztaltabb, akkor erõ és idõ takarítható meg.

• Ha szükséges, a tûzvizsgálók egyszerre több helyen is dolgozhatnak.

174.


• A csoport rugalmasabban reagál a váratlan feladatokra, mint az egyedül dolgozó tûzvizsgáló.

• Megvalósítható a tapasztalatlanabbak gyakorlati nevelése, szakmaitudásuk fejlesztése.

• Csökkenthetõ az információveszteség. Egyrészt az egy idõbenelvégzendõ feladatokat egymás között megoszthatják, egy részfeladatra pedig könnyebb koncentrálni. Másrészt az állandóanegyütt dolgozó tûzvizsgálók esetében -egymás ügyeinek és feladatainak ismeretében- kevésbé fordul elõ, hogy releváns tényeket nem ismernek fel.

AA ccssooppoorrttmmuunnkkaa ssaajjááttoossssáággaa,, hhooggyy -különösen az egy-egy alkalommalösszeállított- ttûûzzvviizzssggáállóó--ccssooppoorrtt ttaaggjjaaiinnaakk rreennddsszzeerriinntt nniinnccss áátttteekkiinnttééssüükk aazzeeggéésszz üüggyyrrõõll.. Részfeladatokat látnak el, és az ügyben rendelkezésre állóadatoknak csupán az ehhez szükséges részét ismerik. TTeehháátt nneemm ddöönntthheettiikkeell,, hhooggyy aazz aaddaatt ffoonnttooss--ee,, rreelleevváánnss--ee vvaaggyy sseemm.. AA bbeesszzeerrzzeetttt iinnffoorrmmáácciióókkaatteezzéérrtt ttoorrzzuulláássmmeenntteesseenn,, mmaarraaddéékkttaallaannuull kkeellll rrööggzzíítteenniiüükk ééss ttoovváábbbbííttaanniiuukk..

175.


XX.. TTûûzzvviizzssggáállaattii JJeelleennttééss

11.. AA ttûûzzvviizzssggáállaattii jjeelleennttééss sszzeerreeppee,, jjeelleennttõõssééggee..

A tûzvizsgálati eljárás sajátossága, hogy érdemi határozatnak minõsülõaktus akkor születik, amikor az arra jogosult személy az összefoglaló jelentészáradékolását követõen kiadja a tûzvizsgálati jelentést. A tûzvizsgálati eljárástehát a tûzvizsgálati jelentés kiadásával zárul, ami határozatnak minõsül, ígyaz abban foglaltakkal kapcsolatban jogorvoslati lehetõség áll fenn.

Ebbõl az a lényeges megállapítás adódik, hogy a tûzvizsgálat megál-lapításait a tûzvizsgálati jelentés ellen érvényesített jogorvoslati lehetõségekútján lehet megtámadni.

Azt lehet mondani, hogy a tûzvizsgálati jelentés az ügyfélnek szól.Létrehozásának legfõbb célját abban érzem, hogy az ügyfél egy rövid,tömörített formában megismerhesse a tûzvizsgálat eredményét. Így azösszefoglaló jelentés azon részeit, -mint pl. a létesítmény tûzvédelmihelyzetértékelése- amelyek a tûzoltóság belsõ szakmai kérdéseit ecsetelik,és egyfajta visszacsatolásként funkcionálnak, meghagyjuk magunknak és„nem tesszük ki a kirakatb,a“, mert nem tartozik az ügyfélre.

A jogorvoslati formákat, a jogorvoslat eljárási szabályait a Ket.szabályozza. A törvény értelmében lehetõség van a tûzvizsgálati eljárástlezáró határozatot:

• kijavítani, kicserélni,• kiegészíteni,• módosítani,• visszavonni.

Ezekkel a lehetõségekkel a tûzvédelmi hatóság hivatalból vagykérelemre egyaránt élhet, a törvényben meghatározott korlátok között.

A közigazgatási döntésekkel, így a tûzvizsgálattal is összefüggõ jogor-voslati eljárások:

• a fellebbezési eljárás,• a bírósági felülvizsgálat,• az újrafelvételi eljárás, • a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás,• a felügyeleti eljárás,• az Alkotmánybíróság határozata alapján,• az ügyészi óvás nyomán

A tûzvizsgálati eljárás során hozott határozataira is érvényesek asemmiség törvényben meghatározott szabályok.

176.

XX.. AA TTûûzzvviizzssggáállaattii JJeelleennttééss

22.. AA TTûûzzvviizzssggáállaattii jjeelleennttééss ttaarrttaallmmii ééss ffoorrmmaaii kköövveetteellmméénnyyeeii

Az ÖTM rendelet melléklete a tûzvizsgálati jelentés elkészítését, azalábbi formában és adattartalommal határozza meg:

FFeejjlléécc ((hhaattóóssáágg mmeeggnneevveezzééssee,, ccíímmee,, tteelleeffoonnsszzáámmaa))

ÜÜggyysszzáámm::TTáárrggyy:: TTûûzzvviizzssggáállaattii jjeelleennttééssÜÜggyyiinnttéézzõõ nneevvee::ÜÜggyyffééll nneevvee,, llaakkóóhheellyyee//sszzéékkhheellyyee::

TTûûzzvviizzssggáállaattii jjeelleennttééss

TTûûzzjjeellzzééss iiddeejjee::

TTûûzzeesseett hheellyyee ééss kkeelleettkkeezzéésséénneekk vvéélleellmmeezzeetttt iiddeejjee::

ÜÜggyyffééll nneevvee//mmeeggnneevveezzééssee::

LLaakkóóhheellyyee//sszzéékkhheellyyee::

TTûûzzoollttóóii bbeeaavvaattkkoozzááss ttöörrttéénntt--ee:: iiggeenn -- nneemm ((mmeeggffeelleellõõ rréésszz aallááhhúúzzaannddóó))

TTûûzz kkeelleettkkeezzéésséénneekk ookk--ookkoozzaattii öösssszzeeffüüggggéésseeii::

TTûûzz tteerrjjeeddéésséérree vvoonnaattkkoozzóó mmeeggáállllaappííttáássookk::

EEggyyéébb mmeeggáállllaappííttáássookk,, iinnddookkoollááss:: (a felmerült eljárási költség megállapításáról és viselésérõl való döntés,illetéknek vagy díjnak az ügyfél részére történõ megfizetésérõl szóló döntés stb.)

A tûzvizsgálati jelentésben foglalt megállapítások ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásáltalános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 98. §-ának (1) bekezdése alapjánfellebbezésnek van helye, amelyet a Ket. 99. §-ának (1) bekezdése alapján a tûzvizsgálati jelentés közlésétõlszámított 10 munkanapon belül 5000 forint illetékbélyeggel ellátva a hivatalomnál kell elõterjeszteni és a

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz/Országos KatasztrófavédelmiFõigazgatósághoz (megfelelõ rész aláhúzandó) kell címezni.A fellebbezési illeték mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése írja elõ. Hatásköröm ésilletékességem a 79/2007. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésén és a tûzesetek vizsgálatára vonatkozószabályokról szóló 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) 15. §-án alapul.A tûzvizsgálati eljárást a Ket. és az R. szabályai alapján folytattam le.

................................................................,, .............. éévv .......................... hhóó .......... nnaappPP.. HH................................................................................................................................................................................

((ddöönnttééss kkiiaaddmmáánnyyoozzóójjáánnaakk nneevvee,, aallááíírráássaa))((kkiiaaddmmáánnyyoozzóó hhiivvaattaallii bbeeoosszzttáássaa))

Mint látható a tûzvizsgálati jelentést tartalmi és formai elõírásai, aközigazgatásban használt egyéb határozatokéhoz képest szinte teljesen kötöttek.

Elõnye egyrészt, hogy az országos szinten végrehajtott különbözõ,tûzoltóságok által végzett tûzvizsgálatok eredményeit egységes formábankívánja megjeleníteni. Másrészt, hogy a jogalkotók által érdemi kérdések tekin-tetében mindenképpen határozni, dönteni kell.

177.


Véleményem szerint ebben a kötöttségben rejlik a hátránya is, hiszenígy fontos tûzvizsgálati alapelvek is sérülhetnek (pl. egyediség elve, teljességelve). Nemegyszer elõfordult a tûzvizsgálat gyakorlatában, -fõleg avélelmezetten meghatározott, tehát ismeretlen tûzkeletkezési okok esetén- hogya jogszabály szerint kitöltött tûzvizsgálat jelentésben, a legjobb szándékkalsem tudtuk visszaadni az elvégzett munkát, azokat az eljárási cselekményeket,bizonyítási kísérleteket, elképzeléseket, verziókat, amelyeket az összefoglalójelentésben rögzítettünk. Természetesen ilyenkor az ügyfél, illetve képviselõjejoggal érezheti azt, hogy a bizonyítási eljárásunk, nem volt minden részletrekiterjedõ, kellõen alapos és teljeskörû.

Továbbra sem világos, hogy az ügyfél neve és lakóhelye/ székhelyemiért szerepel kétszer is jelentésben. Azonban ennél fontosabb gyakorlatiproblémát sem szabályoz -szintén hangsúlyozni szeretném, hogy ez csakaz én személyes észrevételem- a jelentés. Mégpedig azt az adatvédelmiszempontból aggályos kérdéskört, hogy ha több, esetenként ellenérdekûügyfél is van az eljárásban, akkor milyen mértékig lehet a másik személyfelelõsségére vonatkozóan megállapításokat tenni a határozatban.

33.. AA ttûûzzvviizzssggáállaattii jjeelleennttééss ééss aazz öösssszzeeffooggllaallóó jjeelleennttééss kkaappccssoollaattaa

A tûzvizsgálati jelentés megállapításai, az összefoglaló jelentéskövetkeztetésein, megállapításain alapszanak. Éppen ezért célszerû már csakakkor elkezdeni a tûzvizsgálati jelentés elkészítést, amikor már az összefoglalójelentést a kiadmányozására jogosult személy azt záradékolta.

Az ÖTM rendelet 15. §. (3) bekezdése is utal erre a lehetõségre,amit az alábbiakban fogalmazz meg: „A tûzvizsgálati jelentés kiadására azösszefoglaló jelentés záradékolását követõen kerül sor.“

A jogalkotó ennek alkalmazásával egy „kontroll lehetõséget“ adott atûzoltóságnak. Hiszen a tûzvizsgálati jelentés elkészítésékor, fény derülhet azösszefoglaló jelentésben lévõ pontatlanságokra, elírásokra, esetleg a helytelenkövetkeztetésekre.

A tûzvizsgálati jelentés alapvetõen két részbõl áll. Az elsõ részébenadatkitöltést végzünk. Ide tartozik: az ügyszám, az ügyintézõ neve, az ügyfélneve, lakóhelye vagy székhelye, a tûzjelzés ideje, a tûzeset helye éskeletkezésének vélelmezett ideje, és az arra vonatkozó megállapítás, hogytörtént-e tûzoltói beavatkozás. Az itt közölt információk nagyrészt a kötelezõadatgyûjtés során beszerzett adatok körébõl származnak.

A határozat éérrddeemmii rréésszzéénneekk eellkkéésszzííttééssee aa ttuullaajjddoonnkkééppppeennii éérrddeemmiiddöönnttééss mmeeggsszzüülleettééssee aakkkkoorr ttöörrttéénniikk meg, amikor a tûzvizsgáló, aa ttûûzzkkeelleettkkeezzéésséénneekk ookk--ookkoozzaattii öösssszzeeffüüggggéésseeiirree ééss aa ttûûzz tteerrjjeeddéésséérree vvoonnaattkkoozzóómmeeggáállllaappííttáássookkhhoozz tartozó részt a megfelelõ tartalommal megtölti.

178.

XX.. AA TTûûzzvviizzssggáállaattii JJeelleennttééss

Azt lehet mondani, hogy az összefoglaló jelentésben és a tûzvizsgálatijelentésben az érdemi döntésre vonatkozó részek nincsenek teljes szinkronbanegymással.

A „tûz terjedésére vonatkozó megállapítások“ rész viszonylag könnyenkitölthetõ, hiszen egyszerûen átemelhetõ az összefoglaló jelentés errevonatkozó részébõl. Igaz ugyan, hogy az összefoglaló jelentés „a tûz terje-désére vonatkozó ok-okozati összefüggések“ megállapítását határozza meg,mint tûzvizsgálati feladatot, de mégis lehetséges ezeket a részeket egymás,egyfajta szinonimájaként kezelni. Tehát nagyjából azonos jelentéstartalmatmegfogalmazó egységeknek tekinthetõek.

Nehezebb dolgunk van „a tûz keletkezésének ok-okozati összefüggéseire“rész szakszerû kitöltésekor. Az ügyfél (akár természetes személy, jogi személy,vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet) ebben a részben-minden joggal- elvárhatja, hogy teljes képet alkothasson a tûzvizsgálatfolyamatáról és annak eredményérõl. Hiszen néhány esetben csak így tudjaérvényesíteni jogait, jogos érdekeit, illetve jogi helyzetét.

Ennek érdekében az összefoglaló jelentés alábbi -egymástól szétválasztott,külön-külön kezelt- adathalmazából kell egy-egységé összegyúrnunk az informá-ciókat:

• a tûz keletkezésével, terjedésével kapcsolatos ok-okozati összefüggések,

• a sérültek, elhunytak, károsultak adatai;• a figyelembe vett és a mellõzött bizonyítási eszközök, a mellõzés

indokolásával, • valamint mindezek alapján a tûz keletkezési helyére, idejére,

okára, a gyújtóforrásra és a személyi felelõsségre vonatkozó megállapítások,

• a személyek, anyagi javak veszélyeztetettségére vonatkozó megállapítások.

Törekednünk kell azonban a két iratban fellépõ bizonyos fokú ellentét-pl. a személyi felelõsségre vonatkozó megállapítások- feloldására. Úgy hogya tûzvizsgálati jelentésünk, az eljárásban résztvevõ egyes személyek cselek-ményeit, csak tényszerûen és egyértelmûen bizonyítható módon hozzaösszefüggésbe a tûz keletkezésével kapcsolatban.

A legfõbb cél itt is az, mint az összefoglaló jelentésben: Az objektívigazság törvényes eszközökkel történõ prezentálása.

179.


1-es számú melléklet.

TTûûzzmmiinnttáázzaattookk ((TTûûzzrraajjzzoollaattookk))

Tûzmintázatoknak (tûzrajzolatoknak) a tûz által okozott, létrehozottlátható és mérhetõ fizikai elváltozásokat nevezzük.

Ilyenek lehetnek az anyagokon a hõhatására keletkezõ nyomok, mintpl. az elszenesedés, az oxidáció, az éghetõ anyag elfogyása, a füst- éskoromlerakódás, a torzulás, az olvadás, a színváltozás, elszínezõdés, továbbáaz anyag tulajdonságainak megváltozásai, a szerkezetek összeomlása ésegyéb nyomok.

A tûzmintázatok minden tûznek vagy a tûz melléktermékeinek kitettfelületen megtalálhatók, pl. külsõ és belsõ falakon, ablakokon, mennyezeten,tetõn, ajtókon, tornácon, padlón, lépcsõn és bútorzaton.

A tûzmintázatok az alábbi tényezõk kombinációjából keletkeznek:• Az égõ anyag(ok) mennyisége és természete.

• A tûznek és a tûz melléktermékeinek kitett felület természete.

• A tûzoltáshoz kapcsolódó tevékenységek.

• A hõforrás.

• Az égõ helyiség vagy épület szellõzése.

• A tûz idõtartama.

A tûzmintázatok megmutathatják, hol keletkezett a tûz, milyenirány(ok)ban terjedt, és milyen típusú éghetõ anyagok vettek részt az égésfolyamatában.

Minél nagyobb kiterjedésû és minél hosszabb ideig tartott a tûz, annálnehezebb meghatározni, hogy melyik tûzmintázat származik az elsõkéntmeggyulladó anyagtól a tûz keletkezési helyén.

Egy nagyobb, tiszta égés során a füst és koromlerakódások iseltûnhetnek a várt helyekrõl. Egy szoba teljes kiégése vagy belobbanásateljesen megváltoztathatja az eredeti tûzmintázatokat.

180.

MMeelllléékklleetteekk

Jellegzetes tûzmintázatok:

• V-alakú mintázat - függõleges felületeken. A v betû alsó pontjaa hõforrásra mutat.

• Fordított V-alakú (más néven: A-alakú, vagy fordított kúp alakú)mintázat - általában párolgó üzemanyagok rövid idejû tüzével kapcsolatos.

• Homokóra alakú mintázat - a tûz nagyon közel vagy közvetlenkapcsolatban volt a függõleges felülettel.

• U-alakú mintázat - sugárzó hõ következtében alakul ki. A hõforrás nagyobb távolságban keresendõ, mint a V-alakú mintázat esetén.

• Nyílvesszõ alakú mintázat - általában függõleges oldalfaltartó gerendákon jelenik meg. Az rövidebb, de jobban elszenesedettoszloprészek a hõforráshoz közelebb voltak.

• Kör alakú mintázatok - vízszintes felületeken (mennyezeten, asztalok lapja alatt) találhatók. Az erõsebben károsodott középpont alatt található általában a hõforrás.

• Szabálytalan formájú mintázatok - általában belobbanás után,hosszú oltás vagy leomlás eredményeként alakulnak ki.

• Fánk alakú mintázatok - éghetõ folyadékok tüze okozhatja, amikor a belsõ részen a folyadék hûtõhatása miatt kisebb azégés.

• Nyereg alakú mintázatok - a keresztgerendák felsõ élén találhatóminták, amelyeket a padlódeszkák átégése okoz.

• Kúszó mintázatok - hosszú, széles, egyenes minták, melyeketáltalában valamilyen tüzelõanyag (szándékos) szétöntése és meggyújtása okoz. Létrejöhetnek más éghetõ anyag (pl. rongyvagy papír) meggyújtásával is.

A gyakorlatban a tûzmintázatoknak négy fõ típusát különböztetjükmeg: a forró gázoszlop (plume) által létrehozott mintázatok, a szellõzés általlétrehozott mintázatok, a forró gázréteg által létrehozott mintázatok és ahelyiség teljes égésekor keletkezõ mintázatok.

181.


AA ffoorrrróó ggáázzoosszzlloopp áállttaall llééttrreehhoozzootttt mmiinnttáázzaattookk az égõ tárgy fölött felfelészálló forró égésgázok hatására keletkeznek. A felfelé szálló forró gázokata környezõ levegõ folyamatosan hûti, ezért a gázoszlop egyre jobban szétterül.A mennyezetet vagy más fizikai korlátot elérve az oszlop egyre inkábbszétterül.

Végsõ formájában a gázoszlop egy fordított kúpra hasonlít, melynekcsúcsa maga a hõforrás. Ideális esetben, ha a gázoszlopot szellõzés vagymás fizikai határoló elem nem zavarja, a kúp oldalainak a függõlegesselbezárt szöge kb. 1500 (azaz a kúpszög=3000).

AA jjóóll sszzeellllõõzzöötttt,, eelleeggeennddõõ lleevveeggõõtt kkaappóó ttüüzzeekk olyan magas hõmérsékletûeklehetnek, hogy a padlót is átégethetik. Amint a lyuk kialakul, a lyukon keresztülérkezõ levegõ még tovább gyorsíthatja az égést.

Egy zárt ajtajú helyiségben keletkezõ tûz nyomása az égésgázokataz ajtóréseken keresztülnyomja, így az ajtó széle és kerete megpörkölõdhet,elszenesesedhet.

AA ffoorrrróó ggáázzrréétteegg áállttaall llééttrreehhoozzootttt mmiinnttáázzaattookk sugárzásból erednek.Amint a helyiségben a belobbanáshoz közeli állapot alakul ki, a forrógázréteg hõsugárzása károsítja a bútorzat felsõ felületét és a padlózatot is.A felületek felhólyagosodhatnak, elszenesedhetnek, vagy elolvadhatnak. A függõ-leges felületeken esetleg felfedezhetõ demarkációs vonal a forró gázrétegalsó szintjét mutatja.

Lehet, hogy demarkációs vonalakat találunk a vízszintes felületeken isa tárgyakkal, bútorzat tal védett területek, illetve egyes könnyen éghetõtárgyak körül. A károsodás mértéke általában mindenhol egyforma lesz,kivéve a tárgyak által védett területeken vagy olyan helyen, ahol égõtárgyak estek le.

AA hheellyyiisséégg tteelljjeess ééggééssee percek alatt óriási károkat okoz. Tûzmintázatoktalálhatók a helyiség alacsony szintjein is, beleértve a padlót, a bútorokés ajtók alat ti területeket, az asztallábak körüli területeket és a sarkokat.Az éghetõ anyagot tartalmazó függõleges felületek (falak, ajtók) megégnek,vagy elszenesednek a rendelkezésre álló levegõ függvényében.

A tûzmintázatot tartalmazó felület természete hatással van a mintázatalakjára is. Azonos anyagot és egyforma hõterhelést feltételezve egydurvább felületû anyag jobban károsodik a tûzben, mint egy simább felületû.

182.


2-es számú melléklet:

HHaassaaddááss

A magas hõmérsékletnek kitett beton vagy téglafelületek felületihúzóerejének hirtelen csökkenése a felület hasadását okozza. A fellépõ erõkaz alábbi okok következtében alakulhatnak ki:

• A friss betonban jelenlevõ nedvesség miatt.

• A merevítõ acélháló és a beton különbözõ mértékû tágulása miatt.

• A betonkeverék és a töltõanyag különbözõ mértékû tágulása miatt (ez leginkább szilikon alapú töltõanyagok esetén igaz).

• A finomszemcsés külsõ felület és a durvább belsõ rész különbözõ mértékû tágulása miatt.

• A tûznek, erõs hõhatásnak kitett külsõ felület és a belsõ részek különbözõ mértékû tágulása miatt.

A beton vagy tégla felületek hasadása erõs hõ, hûtõhatású vegyianyagok vagy rázkódás hatására is bekövetkezhet. Gyakrabban létrejöhet ahasadás rosszul öntött vagy elterített felületek esetén. A hasadást elkülönültbarázdák, a felületi anyag hiánya (törés, repedés, különálló anyagdarabok)vagy a felületen kialakult kráterek jelezhetik.

A hasadás elsõdlegesen a felület és a belsõ részek különbözõmértékû kitágulásának vagy összehúzódásának az eredménye. A meghasadtrészek általában világosabbak a szomszédos területeknél, mivel a hasadásközvetlen környékén a tiszta alsóbb felületi rétegek kerülnek felszínre, míg atöbbi rész kormos.

A hasadás további oka lehet a felület terhelése és az anyagbankialakult feszültségek kialakulása tûz idején. Ilyen esetekben a hasadás nemfeltétlenül a tûz keletkezési helye környékén következik be.

A nagy, egybefüggõ beton vagy tégla felületek gyors hûtése ishasadást okozhat. Ilyen gyors hûtés az oltóvíz hatására is bekövetkezhet.

Mivel az egyes felületek nem csak tûz hatására hasadhatnak meg,ezért érdemes megvizsgálni, hogy a hasadás létezett-e már a tûzkialakulása elõt t is. Végsõ soron a tûzvizsgáló számára a hasadásokvizsgálata a hõforrás dokumentálása és elemzése céljából fontos.

183.


3-as számú melléklet

AAnnyyaaggookk oollvvaaddáássaa

Az anyagok hõ hatására bekövetkezõ fizikai változását nevezzükolvadásnak. Az olvadékony anyag megolvadt és még szilárd részei közötta hõmérséklet hatására létrejövõ demarkációs vonalak jól használhatók atûzmintázatok megállapítására. A legtöbb anyag meglágyul, majd elolvadannak eredményeként, hogy a hõmérséklet növekszik.

AAzz oollvvaaddáássii hhõõmméérrsséékklleetteekk iissmmeerreettee iinnffoorrmmáácciióótt aadd aazz eesseettbbeekköövveettkkeezzttee ssoorráánn kkiiaallaakkuulltt vviisszzoonnyyookkrróóll,, ééss sseeggííttii aa tteerrjjeeddééss kköörrüüllmméénnyyeeiinneekkttiisszzttáázzáássáátt..

A különbözõ anyagok olvadási hõmérséklete az alábbi táblázatbantalálható.

184.

AAnnyyaagg OOllvvaaddáássppoonntt 00CCAlumínium (öntvény) 566-650

Alumínium 660Sárgaréz 932Vörösréz 996Bronz 982

Öntöttvas (szürke) 1350-1400Öntöttvas (fehér) 1050-1100

Króm 1845Réz 1082

Tûzálló tégla 1638-1650Üveg 593-1427Arany 1063Vas 1540Ólom 327

Magnézium 627Nikkel 1455Parafin 54

ABS (mûanyag) 88-125Akril (mûanyag) 90-105Nylon (mûanyag) 176-265Polietilén (mûanyag) 122-135Polisztirol (mûanyag) 120-160PVC (mûanyag) 75-105

Platina 1773Porcelán 1550Kvarc 1682-1700Ezüst 960Ón 133-177

Acél (rozsdamentes) 1427Acél 1516Bádog 232

Vax (parafin) 49-75Cink 375


4-es számú melléklet

AA ffaa eellsszzeenneesseeddééssee

Elszenesedet t fával majdnem minden szerkezet égésekortalálkozhatunk. Egy magas hõmérsékletnek kitett fa kémiai bomlási folyama-tokon megy keresztül, melyek során gázok, víz és égéstermékek (pl. füst)távoznak belõle. A megmaradó szilárd anyag, döntõen szén. A szenesedéssorán a fa összehúzódik, repedések és hólyagocskák keletkeznek rajta.

AAzz eellsszzeenneesseeddééss sseebbeessssééggee

Az elszenesedés mélységének mérése nem alkalmazható az égésidõtartamának meghatározására. Az a szabály, amelyik kimondja, hogy afenyõfa 45 perc alatt 2,54 cm mélységben szenesedik el, csak laboratóriumikörülmények között, vizsgáló kemencével elvégzett mérésre igaz. A valóságbana tüzek intenzitása erõsebb vagy gyengébb lehet, mint a laborkörülményekközött elõállítot t, ellenõrzött tüzeké. A laboratóriumi vizsgáló tüzek isváltozatos eredményt mutatnak: az egyik oldalán tûznek kitett fa 390 00C-on1 cm mélységben ég be, míg 1090 00C-on már 25,4 cm mélységben. Ezek azértékek még a fa típusától, erezetétõl, a víztartalomtól és egyéb tényezõktõlis jelentõsen függenek. Az elszenesedés mértéke a forró égésgázoksebességének és a szellõzés állapotának is függvénye. A gyorsan mozgóégésgázok vagy a megfelelõ levegõ utánpótlás, szellõzés meggyorsítja azelszenesedést. Ha a faanyagot már kiszárították, a faanyagok égési vagyelszenesedési sebessége nem függ a fa életkorától. A környezõ levegõhõmérsékletének és páratartalmának megfelelõen vesznek fel vagy veszíteneknedvességet a faanyagok. Ennek következtében egy öreg, kiszáradt fa nemég jobban, mint egy új, frissen kemencében-szárított, ha azonos környezetikörülmények között található. Mindenesetre óvatosan kell használni azelszenesedés természetébõl származó információkat. Önmagukban ezekbõlaz adatokból nem következtethetünk egyértelmûen az égésben résztvevõanyagokra. Minden további információt fel kell használni, ami az égéssebességére és kiterjedésére hatással lehet.

AAzz eellsszzeenneesseeddééss mmééllyyssééggee

Az elszenesedés mélységének elemzése a legbiztosabb módszer a tûzterjedésének meghatározására. Az elszenesedés relatív mélységének és kiterje-désének megmérésével a tûzvizsgáló megállapíthatja, hogy az egyes anyagokvagyszerkezetekmely részei voltaka legerõsebb,vagy leghosszabb idejû hõhatás-nak kitéve.

185.


Az elszenesedési mélységek pontról-pontra történõ megmérésévelmeghatározhatjuk, hol volt a legnagyobb a károsodás a hõhatás, a szellõzésvagy egyes éghetõ anyagok elhelyezkedése miatt.

Ennek alapján lehet következtetni a tûz terjedésére: minél kisebb azelszenesedés mélysége, annál távolabb vagyunk a hõforrástól.

AAzz eellsszzeenneesseeddééss mmééllyyssééggéénneekk eelleemmzzééssee

Az alábbi tényezõk befolyásolhatják az elszenesedés mélységénekmérésébõl származó minták elemzésének az érvényességét:

• Az elszenesedés mélységének mérése segíthet eldönteni, hogyegy vagy több hõ- vagy tûzforrás okozta-e a beégést.

• A méréseket mindig azonos anyagokon kell elvégezni. A mérésés az eredmények nem használhatók, ha az egyik mérést egy 5x10cm-es tartóoszlopon, a másikat egy szomszédos burkoló falapon végeztük.

• A szellõzés, levegõellátás befolyásolja az égési sebességet. A szellõzési pontok (befúvó vagy elszívó nyílások) vagy egyéb nyílások közelében levõ fa részek jobban elszenesedneka forró égésgázok nagyobb áramlása miatt.

• A mérést mindig azonos módon, ugyanazzal a mérõeszközzelés egyforma technikával (nyomással) kell végezni.

EEllsszzeenneesseeddééssii mmiinnttáákk éégghheettõõ ggáázzookk eesseettéénn

Ha a tûz szivárgó éghetõ gáz begyulladásából keletkezik, akkor igennagy területen azonos mélységû elszenesedésre lehet számítani. Ilyen esetekbenáltalában nem tapasztalható folyamatos elszenesedési mélység változás, amialapján eldönthetõ lenne a tûz terjedési iránya.

Egyedül csak a gázszivárgás környezetében található mélyebbelszenesedés, mivel az égés itt azután is folytatódik, miután a kezdeti gáz-mennyiség az égés hatására elfogy.

Mivel a gáz szivárgási helye közelében nagynyomású gázkifújás lehet,a közvetlen környezet erõsen elszenesedik, ami jól használható a szivárgásihely beazonosítására.

186.


AAzz eellsszzeenneesseeddééss éérrtteellmmeezzééssee

Az elszenesedés mélységét gyakran használják a tûz idõtartamánakmegbecsülésére.

A faanyagok elszenesedési sebessége az alábbi tényezõktõl függ:• A hõhatás nagyságától és idõtartamától

• A szellõzési, légáramlási viszonyoktól

• Az égett rész felület/tömeg arányától

• A fa belsõ erezetének iránya, mérete, orientáltsága

• A fa fajtájától (fenyõ, tölgy, kõris stb.)

• A nedvességtartalomtól

• A felületi bevonat típusától

Ismét fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egyedül az elszenesedésmélységébõl még nem lehet következtetni az égés idõtartamára.

187.


5-ös számú melléklet.

AA hheellyysszzíínnii sszzeemmllee aajjáánnllootttt ttaakkttiikkaaii mmeenneettee

I. Az összképrögzítõ (statikus) szakasz menete.

A statikus szakaszban a helyszín összképének rögzítése történik.Az összképrögzítés jellegébõl adódik, hogy a helyszínen lévõ dolgok ésjelenséges nyugalmi állapotukban képezik a szemle tárgyát. Az összképrögzítésicél a lehetõ legkevesebb mozgással, a helyszín minimális megváltoztatásávalérendõ el.

A vizsgáló elsõsorban vizuálisan érzékeli tûz nyomait, a helyszínlényeges körülményeit. A szemle statikus szakaszában csak olyan eszközöketlehet használni (fényképezõgép, videokamera, távolságmérõ), amelyek ahelyszín eredeti állapotát (a dolgok statikus állapotát) nem változtatják meg.

AA ssttaattiikkuuss sszzaakkaasszz ffõõ ccéélljjaa aa ttûûzz kkeelleettkkeezzééssii hheellyyéénneekk mmeegghhaattáárroozzáássaa..

• A szemle során -a károsodások, tûzmintázatok és égésnyomokalapján-, a tágabb környezettõl a tûzfészek irányába haladva kell rögzíteni (fénykép, hangfelvétel, stb.) a helyszínt.

• A tágabb környezetrõl legalább 1, de lehetõség szerint több környezeti (esetleg panoráma, illetve fél-panoráma) fényképfelvételt kell készíteni, a tûzvizsgáló által meghatározotthelyrõl, viszonyítási pontoktól kiindulva.

• Lehetõség szerint az óra mutató járásával megegyezõ irányban kell bemutatni tûz keletkezési helyét tartalmazó helyiségetés az ott található valamennyi berendezést, tárgyat, eszközt.

• A helyiséget határoló falfelületeken, továbbá az ott elhelyezettberendezési tárgyakon, személyeken észlelhetõ elváltozásokat, tûzrajzolatokat és a tûz által elõidézett más nyomokat (továb-biakban: nyomokat) az alábbiak szerint kell rögzíteni: Elõször a helyiséget határoló falakon és a környezetükben található berendezéseken, személyeken (továbbiakban: a környezeti elemekészlelhetõ nyomokat kell bemutatni. Ezt követõen a mennyezeten(tetõtér alatti, vagy emeletközi födémen) és a környezetében lévõ elemeken fellelhetõ nyomokat. Végezetül, pedig a padlószinten és környezetében található elemeken fellelhetõ nyomok rögzítendõek.

188.


• Szabadtéren keletkezett tûz esetén, az égésnyomok által határolt terület kell bemutatni, a 4-es pontban meghatározott szemléletet figyelembe véve.

II. A nyomkeresõ (dinamikus) szakasz menete.

A dinamikus szakaszban fel kell kutatni, meg kell vizsgálni, és rögzítenikell a helyszínen található valamennyi olyan dolgot, jelenséget, elváltozást,amely a tûz keletkezésének ok-okozati összefüggésével kapcsolatban rele-vanciával (jelentõsséggel) bír, s támpontot nyújthat az eseményért felelõsszemélyek felderítéséhez, továbbá tárgyi bizonyítékot képezhet. A nyomkeresõszakasz végrehajtása során is figyelemmel kell lenni arra az elvre, hogy adolgokat, jelenségeket itt a környezetükkel összefüggésben kell vizsgálni,azonban ezek eredeti helyzetükrõl már elmozdíthatóak.

A dinamikus szakasz egyes részcselekményit, az alkalmazott technikaieszközöket és módszereket, a megvizsgálandó tárgy és nyomok egyedisajátosságai határozzák meg. Ezen elvekre tekintettel tehát minden egyesszemletárgy vizsgálata elhelyezkedésének és külalakjának alapos szemügyrevételezésével és a megállapítottak feljegyzésével kezdõdik.

A dinamikus szakaszban kerül sor a mintavételre. A helyszínen olyancsomagolóeszközt kell választani, amely megõrzi a minták jellemzõszennyezéseit. Ilyenek lehetnek a zárt fémdobozok, jól zárható üvegedények,mûanyagzacskók.

A nyomkeresõ szakasz fõ célja, a vizsgálat szempontjából lényegeskörülmények rögzítése mellett az, hogy a tûz keletkezési helyén (helyein),a lehetséges gyújtóforrások meghatározásra, és az ezeket alátámasztóbizonyítékok feltárásra kerüljenek.

189.


6-os számú melléklet.

AA ttûûzzvviizzssggáállaatt ssoorráánn ttiisszzttáázzaannddóó kkéérrddéésseekk..

A jó jelentés (összefoglaló jelentés, tûzvizsgálati jelentés) mindig teljes és pontos.Választ kell adnia az eseménnyel kapcsolatos minden kérdésre, beleértve a jelentésbenemlített minden személy és hely részletes azonosíthatóságát. Teljes képet kell adniaaz eseményrõl. A jelentés adjon választ a tûzzel és a vizsgálattal kapcsolatos összesalapvetõ kérdésre: ki, mit, hol, mikor, miért és hogyan tett.

KKII??Ki fedezte fel a tüzet?Ki oltotta el a tüzet?

Ki biztosította a helyszínt?Ki rendelkezik lényeges információkkal?

Ki volt az áldozat?Ki készítette a jelentést?

Kinek állt érdekében a bûntényt elkövetnie?MMII??

Mi történt?Milyen beavatkozások történtek?

Milyen károk keletkeztek?Milyen jellegû bûntény történt?

Mit tudnak a tanúk?Milyen bizonyítékokat találtak?Mi történt a bizonyítékokkal?

Milyen módon õrizték a bizonyítékokat?Milyen szervezetek vettek részt a vizsgálatban?

HHOOLL??Hol keletkezett a tûz?

Hol terjedt a tûz tovább?Hol voltak a tanúk?

Hol voltak a tulajdonosok, lakók vagy bérlõk?Hol találták a bizonyítékokat?Hol tárolták a bizonyítékokat?Hol követték el a bûntényt?

MMIIKKOORR??Mikor fedezték fel a tüzet?Mikor jelentették a tüzet?

Mikor folyt le a tûzvizsgálat?Mikor folytatták le a kihallgatásokat?

MMIIÉÉRRTT??Miért tettek a tanúk vallomást?

Miért húzódoztak a tanúk a válaszadás elöl?Miért követték el a bûntényt?

HHOOGGYYAANN??Hogyan fedezték fel a tüzet?Hogyan keletkezett a tûz?

Hogyan gyûjtötték és biztosították a bizonyítékokat?Hogyan hagyták el a helyszínt a gyanúsítottak?

190.


7-es számú melléklet.

AAzz ÖÖsssszzeeffooggllaallóó JJeelleennttééss aajjáánnllootttt ffeellééppííttééssee..

Megoldandó feladat, hogy az összefoglaló jelentés és a tûzvizsgálati jelentésteljes összhangban legyen. Az összefoglaló jelentésnek, mint a bizonyítási eljárást igazoló,szakmai szempontok alapján elkészült iratnak az általam ajánlott felépítését, egy iratmintánkeresztül mutatom be.

II RR AA TT MM II NN TT AA::

FFeejjlléécc

SSzzáámm::

TTûûzzvviizzssggáállóó:: (név, rendfokozat)

ÖÖSSSSZZEEFFOOGGLLAALLÓÓ JJEELLEENNTTÉÉSS

A 20 év hó -n óra perckor a alatt keletkezett tûzesetrõl.

AA ttûûzzvviizzssggáállaatt ssoorráánn kkeelleettkkeezzeetttt iirraattookk

BBiizzoonnyyííttáássii eesszzkköözzöökk aa // //2200 sszzáámmúú öösssszzeeffooggllaallóó jjeelleennttéésshheezz::

SSoorrsszzáámm:: LLaappookk sszzáámmaa::

Helyszíni szemle - jegyzõkönyv

Ügyfél meghallgatási jegyzõkönyv(ek)

Tanúvallomási jegyzõkönyv(ek)

Szakértõi vélemény

Iratok

Egyéb

AA bbiizzoonnyyííttáássii eesszzkköözzöökk mmeelllléékklleetteeii::

TTáárrggyyaa MMeennnnyyiisséégg // IIddõõttaarrttaamm

Fénykép (helyszíni szemle, bizonyítási kísérlet) db

Hangfelvétel (helyszíni szemle, meghallgatás, bizonyítási kísérlet) db perc

Videofelvétel (helyszíni szemle, meghallgatás, bizonyítási kísérlet) db perc

A rögzítésének módja:

Iraton kinyomtatva, CD-n/DVD-n Egyéb adatrögzítõn

Fénykép, igen /nem igen/nem igen/ nem

Hanganyag igen /nem igen/nem igen/ nem

Videofelvétel igen /nem igen/nem igen/ nem

191.


AA ttûûzz kkeelleettkkeezzééssii hheellyyéérree,, iiddeejjéérree vvoonnaattkkoozzóó mmeeggáállllaappííttáássookk::A helyszín leírása a tágabb környezettõl a tûzfészek irányába haladva.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A tûz keletkezési helyével kapcsolatos ok-okozati összefüggések. A keletkezési helymeghatározása. A tûzmintázatok és az égésnyomok meghatározása, geometriája,nagysága és egymáshoz való viszonyuk leírása. (jellegzetes tûzmintázatok: a V-alakú mintázat, a Fordított kúp alakú mintázat, aHomokóra alakú mintázat; az U-alakú mintázat, a Nyílvesszõ alakú mintázat, a Köralakú mintázat, a Szabálytalan formájú mintázatok, a Kúszó mintázat, a Nyereg alakúmintázat, a Fánk alakú mintázat égésnyomok: az elszenesedések, a torzulások, a hasadások, az olvadási nyomok, ahatároló területek és vonalak, a színváltozások, az oxidációs nyomok-fõleg fémen,az anyagveszteségek, a szerkezetek összeomlása, a füst- és koromlerakódások, ésegyéb nyomok,elváltozások):................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A keletkezés idejére vonatkozó megállapítások. A keletkezési idõ meghatározása.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................Az égett, károsodott, megsemmisült anyagok megnevezése, felsorolás. ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A vizsgálat szempontjából lényeges tényezõk leírása. ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................AA ttûûzz tteerrjjeeddéésséévveell kkaappccssoollaattooss ookk--ookkoozzaattii öösssszzeeffüüggggéésseekk,, mmeeggáállllaappííttáássookk..Az tûz terjedésének logikai menete az égést befolyásoló tényezõk, körülmények,valamint a helyszínen fellelt tûzminták, égésnyomok és elváltozások elemzése alapján. ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A tûz terjedését - helyiségben, épületben, építményben, szabadtéren - elõsegítõkörülmények leírása.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A tûz terjedését - helyiségben, épületben, építményben szabadtéren - akadályozó,gátló anyagok, körülmények leírása. Az építészeti elemek és a beépített tûzvédelmiberendezések szerepe, mûködése, megfelelõsége.)................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A tûz dinamikája:................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

192.


AA ttûûzz kkeelleettkkeezzééssii ookkáárraa vvoonnaattkkoozzóó mmeeggáállllaappííttáássookk::A bizonyítási eszközök alapján a lehetséges tûz keletkezési okok, verziók részletes leírása.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A keletkezés okának meghatározása (a tûzvizsgálat eredménye), a bizonyítás fokozata................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A figyelembe vett és a mellõzött bizonyítási eszközök felsorolása, a mellõzés indoklásával.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A gyújtóforrás meghatározása.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................AA sszzeemmééllyyeekk aazz aannyyaaggii jjaavvaakk ééss aa tteerrmméésszzeettii kköörrnnyyeezzeett vveesszzééllyyeezztteetteettttssééggéérreevvoonnaattkkoozzóó mmeeggáállllaappííttáássookk:: A tûz során közvetlenül veszélyezettet személyek meghatározása, indoklással:................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A tûzeset során, közvetett módon veszélyeztetett személyek meghatározása, indoklással:................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A tûz során közvetlenül veszélyezettet anyagi javak és természeti környezet körénekmeghatározása, indoklással:................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A tûzeset során, közvetett módon veszélyeztetett anyagi javak és természeti környezetkörének meghatározása, indoklással:................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................AA lléétteessííttmméénnyy ttûûzzvvééddeellmmii hheellyyzzeettéénneekk éérrttéékkeellééssee::A kárt szenvedett létesítmény, építmény tûzvédelmi helyzetének átfogó, valamintösszehasonlító értékelése, figyelembe véve a létesítéskor, illetve az esemény idõpont-jában érvényben lévõ elõírásokat.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A létesítési és használati elõírások teljesülése, a tûzoltóság hatósági és szakhatóságimunkájának az építmény tûzvédelmi helyzetére gyakorolt hatásának értékelése................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A tûzeset helyének megközelíthetõségének, a tûzjelzés lehetõségének, a vízszerzésihelyeknek, és a beépített jelzõ és oltó berendezéseknek értékelése.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

193.


A dolgozók, az önkéntes vagy létesítményi tûzoltóság tevékenységének értékelése.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

AA kkáárroossuulltt ((aakk)) aaddaattaaii::

Név, (leánykori név):

Neme,állampolg:

Szül. hely, idõ:

Anyja neve:

Lakcím:

Telefonszám:

SSéérrüülltteekk,, eellhhuunnyyttaakk aaddaattaaii::

Név, (leánykori név):

Neme,állampolg:

Szül. hely, idõ:

Anyja neve:

Lakcím:

Telefonszám:

AA sszzeemmééllyyii ffeelleellõõssssééggggeell kkaappccssoollaattooss mmeeggáállllaappííttáássookk::................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................AA rreennddõõrrsséégg kköözzrreemmûûkkööddééssee::................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

TToovváábbbbii iinnttéézzkkeeddéésseekkrree tteetttt jjaavvaassllaattookk::................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

....................................................................Tûzvizsgáló neve, rendfokozata

aláírásaPPaarraannccssnnookkii zzáárraaddéékk::................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

............................................,, 2200…………………………hhóó……..............PP..HH..KKiiaaddmmáánnyyoozzáásstt vvééggzzõõ nneevvee,, rreennddffookkoozzaattaa,, aallááíírráássaa

KKiiaaddmmáánnyyoozzóó hhiivvaattaallii bbeeoosszzttáássaa

194.


8-as számú melléklet.AA ttûûzzkkeelleettkkeezzééssii ookk bbeessoorroolláássaa

BBiizzoonnyyííttááss ffookkoozzaattaa aallaappjjáánnTTûûzzvviizzssggáállaattii AAddaattllaapp aallaappjjáánn

TTûûzzvviizzssggáállaattii JJeelleennttééss aallaappjjáánn

Bizonyított:egy verzió;

döntõ erejû közvetlen bizonyítékok;töretlen logikai kapcsolat az ok-okozati

összefüggésben;

Megállapított MEGHATÁROZHATÓ

Valószínûsített:két verzió közül az egyik kiemelt; döntõ erejû közvetlen bizonyíték

nincs;közzvetlen, közvetett és negatívbizonyítékok vannak;

a logikai kapcsolat hiányos,valószínûsíthetõen kapcsolhatóak össze

az események, jelenségek;

Vélelmezett

I

S

M

E

R

E

T

L

E

N

Vélelmezett:több verzió közül az egyik kiemeltközvetett és negatív bizonyítékok;

a logikai kapcsolat hiányos,vélelmezhetõen kapcsolhatóak össze

az események, jelenségek;

Feltételezhetõ:több azonos erejû verzió

minimális számú közvetett bizonyíték;a logikai kapcsolatban erõs

törések,

Ismeretlen

Ismeretlen:nincs vagy csak több

azonos erejû verzió van;nincs bizonyíték, nem állítható fellogikai kapcsolt az adatok között

195.


Irodalomjegyzék

• KKrriimmiinnáállttaakkttiikkaa II--IIII..Dr. Barta Endre - Dr. Kertész Imre- Dr. Illár Sándor, Rejtjel Kiadó 1998;

•• KKrriimmiinnáálltteecchhnniikkaa II..--IIII.. Dr. Kertész Imre- Dr. Illár Sándor- Dr. Katona Gézáné, Rejtjel kiadó 1996;

•• KKrriimmiinnaalliisszzttiikkaaii aannyyaaggmmaarraaddvváánnyyookk ffiizziikkaaii--kkéémmiiaaii vviizzssggáállaattaaDr. Gál Tamás, Rejtjel kiadó 2000;

•• BBüünntteettõõjjoogg ÁÁllttaalláánnooss RRéésszz II..Dr. Vass Éva, Rejtjel kiadó 1996;

•• BBüünntteettõõjjoogg KKüüllöönnööss RRéésszz IIII.. Blaskó-Miklós-Schubauer, Rejtjel kiadó 2000;

•• AA ttûûzzvviizzssggáállaatt aallaappjjaaiiBartha Iván- Fentor László, Fõváros Tûzoltóparancsnokság 2006.

•• MMeeggeellõõzzõõ TTûûzzvvééddeellmmii IIssmmeerreetteekkDurucz József-Németh József, BM Könyvkiadó 1985.

•• AA TTûûzzvviizzssggáállaatt kkéézziikköönnyyvveeBM Tanulmányi és Propaganda Csoportfõnökség 1972.

•• IInnffrraakkaammeerrááss mméérréésseekk aallkkaallmmaazzáássáánnaakk aallaappjjaaiiDr. Kováts László Dezsõ, BME 2008.

•• AAzz aannaalliittiikkaaii kkéémmiiaa aallaappjjaaii--KKéémmiiaaii ééss mmûûsszzeerreess eelleemmzzééssDr. Burger Kálmán, Semmelweis Kiadó 1999.

•• TTüüzzeekk ééss KKaattaasszzttrróóffáákk nnyyoommaaiinnaakk ffeellkkuuttaattáássaa ééss vviizzssggáállaattaa(A német népi rendõrség fotózási kézikönyve) Fordítás: ónusz János, Rab János

• TTûûzzvviizzssggáállaatt,, 33--66.. rréésszz,, „Útmutató a tûz- és robbanásvizsgálathoz“ c. szabvány alapján National Fire Protection Association (NFPA 921) Fordítás: Promatt Elektronika

•• ÉÉggeetttt aannyyaaggmmaarraaddvváánnyyookk llaabboorraattóórriiuummii vviizzssggáállaattaaZsigó Éva, FTP- Bemutató, 2008.

•• BBeevveezzeettééss aa llooggiikkáábbaaPólus László-Ruzsa Imre, Tankönyvkiadó 1998.

196.

IIrrooddaalloommjjeeggyyzzéékk

• http://www.oktel.hu/v2/galeriak/tuzjelzo/abra.jpg

• http://fire.nist.gov/fds

• http://www.ncjrs.gov/pdffils1/nij/186634.pdf

• http://www.ncjrs.gov/pdffiles1/nij/grants/230165.pdf

• http://www.sidiblume.de/info-rom/anl_gsi/vbf.htm

• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

• 1996. évi XXXI. törvény a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról

• 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökrõl és a szakvizsga részletes szabályairól

• 1/2003. (I. 23.) BM rendelet a tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól

• 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet a tûzesetek vizsgálatára vonatkozó szabálypkról

• 9/2008. (II. 22) ÖTM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról

197.


TTaarrttaalloommjjeeggyyzzéékk::

II.. BBeevveezzeettééss.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..11..IIII.. AA TTûûzzjjeellzzééss .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..33..IIIIII.. AA TTûûzzoollttááss .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..55..IIVV.. HHeellyysszzíínnii sszzeemmllee ((nnyyoommookk,, bbiizzoonnyyííttéékkookk ffeellttáárráássaa,, rrööggzzííttééssee)) .. .. .. .. .. .. .. .. ..1111..

1. A helyszín fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12.2. A helyszíni szemle szakaszai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14.3. A helyszíni szemle végrehajtásának taktikája . . . . . . . . . . . . . . . .14.4. A szemle végrehajtásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16.5. Az összképrögzítõ (statikus) szakasz feladatai . . . . . . . . . . . . . . .20.6. A nyomkeresõ (dinamikus) szakasz feladatai . . . . . . . . . . . . . . . .21.7. A szemle eredményének rögzítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25.8. A helyszíni szemle befejezése, értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . .34.

VV.. AA sszzeemmééllyyeekkhheezz kkööttöötttt bbiizzoonnyyííttáássii eesszzkköözzöökk .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..3355..1. Tanúvallomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35.2. Ügyfélnyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36.3. A meghallgatás taktikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37.4. A vallomás rögzítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75.5. Szakértõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80.

VVII.. AA ttûûzzvviizzssggáállaatt ssoorráánn aallkkaallmmaazzootttt mméérrééssii,, eelleemmzzééssii,, vviizzssggáállaattii mmóóddsszzeerreekk .. ..9977..1. Infrakamerás mérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .97.2. Polarizációs mikroszkópos vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .106.3. Égésgyorsító anyagok kémiai és mûszeres analízise . . . . . . . . . . .108.4. A hõmérsékletmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .118.5. A biztonságtechnikai jellemzõk meghatározása . . . . . . . . . . . . . . .119.6. Módszerek az önmelegedési hajlam meghatározására. . . . . . . . . . .125.7. A tûzeset modellezése (Tûz Dinamikai Szimulátor) . . . . . . . . . . . .126.

VVIIII.. AAzz iirraatt .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..113322..1. A tûzvédelemmel kapcsolatos iratotok . . . . . . . . . . . . . . . . . . .134.2. Egyéb iratok a tûzvizsgálati eljárás során . . . . . . . . . . . . . . . . .139.

VVIIIIII.. BBiizzoonnyyííttáássii kkíísséérrlleett ((„„eelllleennõõrrzzõõ kkíísséérrlleett““)) aa ttûûzzvviizzssggáállaatt ssoorráánn .. .. .. .. .. .. .. ..114422..1. A bizonyítási kísérlet taktikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .143.2. A bizonyítási kísérlet rögzítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .146.3. A bizonyítási kísérlet értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .148.

IIXX.. ÖÖsssszzeeffooggllaallóó JJeelleennttééss .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..115500..1. Az összefoglaló jelentés szerepe, jelentõség . . . . . . . . . . . . . . .150.2. Az összefoglaló jelentés tartalmi és formai követelményei . . . . . . . .160.3. A bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .161.4. Csoportmunka a tûzvizsgálatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .174.

XX.. TTûûzzvviizzssggáállaattii JJeelleennttééss .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..117766..1. A tûzvizsgálati jelentés szerepe, jelentõsége . . . . . . . . . . . . . . . .176.2. A tûzvizsgálati jelentés tartalmi és formai követelményei . . . . . . . .177.3. A tûzvizsgálati jelentés és az összefoglaló jelentés kapcsolata . . . . .178.

198.

TTaarrttaalloommjjeeggyyzzéékk

MMeelllléékklleetteekk::11--eess sszzáámmúú mmeelllléékklleett:: Tûzmintázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .180.22--eess sszzáámmúú mmeelllléékklleett:: Hasadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .183.33--aass sszzáámmúú mmeelllléékklleett:: Anyagok olvadása . . . . . . . . . . . . . . . . . .184.44--eess sszzáámmúú mmeelllléékklleett:: A fa elszenesedése . . . . . . . . . . . . . . . . .185.55--ööss sszzáámmúú mmeelllléékklleett:: A helyszíni szemle ajánlott taktikai menete . . . .188.66--ooss sszzáámmúú mmeelllléékklleett:: A tûzvizsgálat során tisztázandó kérdések. . . . . 190.77--eess sszzáámmúú mmeelllléékklleett:: Az összefoglaló jelentés ajánlott felépítése . . . .191.88--aass sszzáámmúú mmeelllléékklleett:: A tûzkeletkezési ok besorolása . . . . . . . . . . .195.

IIrrooddaalloommjjeeggyyzzéékk.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..119966..

TTaarrttaalloommjjeeggyyzzéékk:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .198.

199.


200.

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

JJeeggyyzzeetteekk

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

201.


................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

202.

JJeeggyyzzeetteekk

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................................................................................................................................

203.

"…Tûz van.És ti a tûzben jártok.

Ha engem láttok, bolondot láttok,Mert én tudom a ti haláltok,Szemetek elé este állott,Fületekre csönd leszállott,Nem érzitek a faló lángot,Ó, én tudom a ti haláltok,Mégis a fületekbe állok

S dühödten bõgve, konokul,Reszketve, félve csak kiáltok:

Tûz van! Tûz van! Tûz van!"

JJóózzsseeff AAttttiillaa:: TTûûzz vvaann!!

"E könyv célja, hogy segítségetnyújtson egy új típusú tûzvizsgálatiszemlélet elsajátításban, amelyegyrészt magába foglalja a helyszíni tényfeltáró és nyomrögzítõ munkát.

Másrészt a bizonyítékok objektívértékelésével és mérlegelésével

hozzájárul a helyes következtetéseklevonásához.

A szemléletmód gyakorlati alkalmazásával, pedig kifejlõdhet egy

okfejtõ bizonyítási eljárás: aTÛZVIZSGÁLAT."

AA sszzeerrzzõõ

Documents

A TÛZVIZSGÁLAT TAKTIKÁJAvedelem.hu/letoltes/anyagok/813-a-tuzvizsgalat-taktikaja.pdf · Jelen esetben is igaz az a fõ tétel, hogy az elmélet nem pótolja a gyakorlatot. Viszont