A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában

A város–vidék kettősség A város–vidék kettősség mint felértékelődő mint felértékelődő

térszerkezeti elem az térszerkezeti elem az ezredforduló Európájábanezredforduló Európájában

Új elemek a vidékfejlesztésbenÚj elemek a vidékfejlesztésbenA Magyar Regionális Tudományi Társaság VI. A Magyar Regionális Tudományi Társaság VI. vándorgyűlésevándorgyűléseSzent István EgyetemSzent István EgyetemGödöllő, 2008.Gödöllő, 2008.

Jeney LászlóJeney László

22

Új egyenlőtlenségi viszonyok Új egyenlőtlenségi viszonyok Európa gazdasági Európa gazdasági térszerkezetébentérszerkezetében Új/felerősödő folyamatok az ezredfordulónÚj/felerősödő folyamatok az ezredfordulón

– Rendszerváltozás, európai integráció, globalizációRendszerváltozás, európai integráció, globalizáció Hatás a regionális folyamatokra:Hatás a regionális folyamatokra:

– perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok)országok)

– Európán belüli általános gazdasági nivellálódási tendenciaEurópán belüli általános gazdasági nivellálódási tendencia De: a konvergencia mellett a felzárkózó gazdaságokon De: a konvergencia mellett a felzárkózó gazdaságokon

belül van egy divergencia is (váltómozgás-elmélet)belül van egy divergencia is (váltómozgás-elmélet) Kérdés: hogyan változik a nagyvárosok helyzete a Kérdés: hogyan változik a nagyvárosok helyzete a

gazdaságilag kiegyenlítődő Európában?gazdaságilag kiegyenlítődő Európában?– Időben: kiegyenlítődés vs. polarizáció nagyváros és vidék Időben: kiegyenlítődés vs. polarizáció nagyváros és vidék

között?között?– Térben: van-e különbség az EU tagállamai között?Térben: van-e különbség az EU tagállamai között?– Milyen a nagyváros–vidék kettősség szerepe az EU gazdasági Milyen a nagyváros–vidék kettősség szerepe az EU gazdasági

fejlettségi különbségeiben?fejlettségi különbségeiben?

33

Felhasznált adatbázisFelhasznált adatbázis

Vizsgált időszak: 1995–2004Vizsgált időszak: 1995–2004 Vizsgált terület: 27 tagú Európai UnióVizsgált terület: 27 tagú Európai Unió

– Kelet-Közép-Európa isKelet-Közép-Európa is Vizsgált területi szint: NUTS3Vizsgált területi szint: NUTS3

– A legtöbb nagyváros ezen a területi szinten A legtöbb nagyváros ezen a területi szinten önálló egységet képezönálló egységet képez

Vizsgált mutató: egy főre jutó GDPVizsgált mutató: egy főre jutó GDP– Folyó áron mért GDP (€)Folyó áron mért GDP (€)– Adatok forrása: EuroStat (harmonizált Adatok forrása: EuroStat (harmonizált

statisztika)statisztika)

44

A vizsgálatba vont 59 A vizsgálatba vont 59 nagyváros lehatárolásanagyváros lehatárolása

Népességszám Népességszám alapjánalapján– 500 ezer fő felett500 ezer fő felett– Elővárosok nélkülElővárosok nélkül– Azok is, amelyek Azok is, amelyek

csak régebben csak régebben érték elérték el

– NUTS3-as régiókNUTS3-as régiók adataiadatai

ma is félmillió fő feletti

ma már félmillió fő alatti

55

A nagyvárosokat magukban A nagyvárosokat magukban foglaló NUTS3-as régiókfoglaló NUTS3-as régiók

London, Párizs: London, Párizs: több NUTS3-as több NUTS3-as régiórégió

66

Nagyvárosok és a NUTS-Nagyvárosok és a NUTS-rendszerrendszer

Budapest-típusBudapest-típus Róma-típusRóma-típus London-típusLondon-típusNagyváros = Nagyváros =

NUTS3NUTS3Nagyváros < Nagyváros <

NUTS3NUTS3Nagyváros > Nagyváros >

NUTS3NUTS3

NUTS3: legtöbb NUTS3: legtöbb nagyvárosnagyváros

NUTS2: Bécs, Prága NUTS2: Bécs, Prága NUTS1: Berlin, NUTS1: Berlin, Brüsszel, HamburgBrüsszel, Hamburg

Pl. spanyol, francia, Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosokolasz nagyvárosok

London: Greater London: Greater London (NUTS1)London (NUTS1)

Párizs: „Paris et Párizs: „Paris et petite couronne”petite couronne”

77

London és Párizs térségi London és Párizs térségi szintjeiszintjei

LondonLondon Népesség Népesség (millió fő)(millió fő)

PárizsPárizs

Inner London Inner London (NUTS2)(NUTS2)

2,82,8 2,12,1 Paris (NUTS3)Paris (NUTS3)

Greater London Greater London (NUTS1)(NUTS1)

7,47,4 6,36,3 Paris et petite Paris et petite couronnecouronne

Larger Urban Zone Larger Urban Zone of Londonof London

12,12,00

11,011,0 Île-de-France Île-de-France (NUTS1, NUTS2)(NUTS1, NUTS2)

88

Nagyvárosi terek, mint pozitív Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumokreziduumok

NépességNépesség

20042004

(mó fő)(mó fő)

GDPGDP

20042004

(md €)(md €)

GDP/főGDP/fő

20042004

(€/fő)(€/fő)

GDP-GDP-növekedésnövekedés

1995–20041995–2004

(%, évi (%, évi átlag)átlag)

EUEU 485485 1045810458 2154721547 4,74,7

NagyvárosokNagyvárosok9898

(20%)(20%)29822982

(28%)(28%)3042830428 5,25,2

VidékVidék 387387 74767476 1930119301 4,54,5

Nagyvárosok Nagyvárosok előnye a előnye a vidékhez vidékhez képestképest

1,6 X1,6 XNövekedési Növekedési különbség:különbség:

0,7 %-pont0,7 %-pont

99

A nagyváros – vidék kettősség A nagyváros – vidék kettősség Észak-AmerikábanÉszak-Amerikában

Nagyvárosi régiók GDP súlya:Nagyvárosi régiók GDP súlya:Kanada (CMA): 54%Kanada (CMA): 54%USA (SMA): 49 %USA (SMA): 49 %

1010

Városrégiók (SMA) az USA-banVárosrégiók (SMA) az USA-ban

1111

A nagyváros–vidék A nagyváros–vidék kettősség változása az kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, Európai Unió tagállamaiban, 1995–20041995–2004

1.0

1.2

1.4

1.6

1.8

2.0

2.2

2.4

2.6

2.8

3.0

Belgium

Mag

yaro

rszág

Bulgár

ia

Letto

rszá

g

Cseho

rszág

Leng

yelor

szág

Portu

gália

Franc

iaorsz

ág

Románia

Dánia

Auszt

ria

Németorsz

ág EU

Írors

zág

Finnorsz

ág

Egyesü

lt Kirá

lyság

Holland

ia

Litvá

nia

Svédor

szág

Spany

olors

zág

Olaszo

rszág

Görög

orsz

ág

nv régiók előnye 1995

nv régiók előnye 2004

Adatok forrása:Adatok forrása: EuroStat EuroStat

A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősségA legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősség

vidék

nagyvárosvidéknagyváros főGDP

főGDPD

/

/

1212

EU átlaga: 1,6XEU átlaga: 1,6X Maximum: 3X (Lettország)Maximum: 3X (Lettország) Minimum: 1,2X (Olaszország)Minimum: 1,2X (Olaszország)

A nagyváros–vidék kettősség A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004tagállamaiban, 2004

Forrás:Forrás: Eurostat Eurostat adatai alapján adatai alapján saját számítások, saját számítások, alaptérkép: alaptérkép: World GazetteerWorld Gazetteer

vidék

nagyvárosvidéknagyváros főGDP

főGDPD

/

/

Leginkább a kelet-Leginkább a kelet-közép-európai közép-európai nagyvárosok nagyvárosok ugranak ki ugranak ki országuk országuk térszerkezetébőltérszerkezetéből

1313

A fejlettség és nagyváros–A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004az EU-tagállamokban, 2004

y = -3E-05x + 2.4061

R2 = 0.4684

1.0

1.5

2.0

2.5

3.0

3.5

0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000

egy főre jutó euró, 2004

na

gy

vá

ros

i eg

y f

őre

jutó

GD

P /

vid

ék

i eg

y f

őre

jutó

GD

P

Lettország

Magyarország

Csehország

LengyelországBulgária

Románia

Litvánia

Portugália

Görögország

Spanyolország Olaszország

Franciaország

Belgium

HollandiaSvédország

Írország

DániaFinno.Ausztr.

Olaszország

Spanyolország

Lengyelország

Németország

Franciaország

Egyesült Királyság Hollandia

SvédországEgyesült Királyság

Németország

Adatok forrása:Adatok forrása: EuroStat EuroStat

Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjukelmaradottabb országoknál látjuk– Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország

legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembelegfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe

1414

A nagyvárosok relatív fejlettségeA nagyvárosok relatív fejlettsége(a hozzájuk rendelt vidéki régiók százalékában), (a hozzájuk rendelt vidéki régiók százalékában), 2004.2004.

Forrás:Forrás: EuroStat és EuroStat és World GaWorld Gazzetteeretteer adatai alapján saját számítások adatai alapján saját számítások

Nagyváros–vidék Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi regionális fejlettségi különbségekbenkülönbségekben

1616

24.8

23.9

23.323.1 23.0

22.8

22.2

21.821.5

21.2

20

21

21

22

22

23

23

24

24

25

25

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

%, H

oove

r-in

dex

Fejlettségi közeledés az EU Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995–NUTS3-as régiói között, 1995–20042004

NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover-indexe (Hoover-indexe (HHNUTS3NUTS3) (n=1267):) (n=1267):– szigmaszigma konvergencia konvergencia

2

%%1267

13

i

ii

NUTS

népességGDPH

1717

Vizsgált térszerkezeti elemekVizsgált térszerkezeti elemek

Földrajzi fekvésFöldrajzi fekvés– Centrum–periféria egyenlőtlenségCentrum–periféria egyenlőtlenség– Észak–dél egyenlőtlenségÉszak–dél egyenlőtlenség– Nyugat–kelet egyenlőtlenségNyugat–kelet egyenlőtlenség

Történelmi megosztottság (régi–új tagállam)Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenségNagyváros–vidék egyenlőtlenség

Térszerkezeti elem egyenlőtlenségének szerepe a Térszerkezeti elem egyenlőtlenségének szerepe a NUTS3-as szintű regionális különbségekben:NUTS3-as szintű regionális különbségekben:

3

%NUTS

etielemtérszerkez

HH

H

1818

HHNUTS3NUTS3:: 30%30% 35%35%

HHváros–vidékváros–vidék:: 20%20% 35%35% H%: H%: 66,7%66,7% 100%100%

1919

A nagyváros–vidék A nagyváros–vidék egyenlőtlenség erősödő egyenlőtlenség erősödő szerepe az EU regionális szerepe az EU regionális különbségeiben, 1995–2004különbségeiben, 1995–2004

NUTS3-as szint (1267 elem) nagyváros vidék (2 elem)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Ho

ov

er-

ind

ex

, szá

zalé

k

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Na

gy

vá

ros

-vid

ék

kö

zött

i Ho

ov

er-

ind

ex

ré

sze

se

dé

se

az

ös

sze

s

NU

TS

3-a

s r

ég

ió k

özö

tti H

oo

ve

r-in

de

xb

ől,

szá

zalé

k

Forrás:Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások EuroStat adatai alapján saját számítások

2020

Tagállamok közötti Tagállamok közötti egyenlőtlenségeiegyenlőtlenségei

n = 27n = 27

Egyenlőtlenség Egyenlőtlenség nagyságanagysága

H = 18%H = 18% A NUTS3-as A NUTS3-as

szintű a szintű a regionális regionális fejlettségi fejlettségi különbségekhez különbségekhez képestképest

H% = 85%H% = 85%

2121

Centrum–periféria Centrum–periféria egyenlőtlenségegyenlőtlenség

n = 2n = 2 Nép: 37%Nép: 37% GDP: 46%GDP: 46% Egyenlőtlenség Egyenlőtlenség

nagyságanagysága



H% = 45%H% = 45%

2222

Észak–dél egyenlőtlenségÉszak–dél egyenlőtlenség


nagyságanagysága



H% = 20%H% = 20%

2323

Nyugat–kelet egyenlőtlenségNyugat–kelet egyenlőtlenség


nagyságanagysága



H% = 58%H% = 58%

2424

Régi és új tagállamok közötti Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenségegyenlőtlenség


nagyságanagysága



H% = 75%H% = 75%

2525

Nagyváros–vidék Nagyváros–vidék egyenlőtlenségegyenlőtlenség


nagyságanagysága



H% = 39%H% = 39%

2626

Főbb tényezők szerepe a Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004egyenlőtlenségekből, 2004

tényezőtényező elemszáelemszámm

Hoover-Hoover-index, %index, %

tényező Hoover-tényező Hoover-indexének indexének

részesedése a részesedése a NUTS3-as szintű NUTS3-as szintű

Hoover-indexből, %Hoover-indexből, %

NUTS3-as szintNUTS3-as szint 12671267 2121 100100

országos szintországos szint 2727 1818 8585

régi–új tagállamrégi–új tagállam 22 1616 7575

nyugat–keletinyugat–keleti 22 1212 5858

centrum–centrum–perifériaperiféria

22 99 4545

nagyváros–nagyváros–vidékvidék

22 88 3939

észak–déliészak–déli 22 44 2020Forrás:Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások EuroStat adatai alapján saját számítások

2727

A térszerkezeti elemek A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004 különbségekben, 1995–2004

1.1

-0.6-2.6

-3.5 -3.9-2.2

-7.2

9.9

5.8

0.1 0.0

-3.6

-6.1

-22.9-25

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

nagyváros-vidék

nyugat-kelet régi-új tagállam NUTS3-as szint országos szint észak-dél centrum-periéria

szá

zalé

kp

on

t (2

00

4-e

s é

rté

k -

19

95

-ös

ért

ék

)

Hoover-index értékének változása Hoover-index részesedésének változása a NUTS3-as régiókra számított Hoover-indexben


Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségeknövekednek az egyenlőtlenségek

2828

A nagyváros–vidék A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi regionális fejlettségi különbségeiben, 2004különbségeiben, 2004

26

19

1514

12

15

13

11 11

14

9

14 1413 13

8

15

109

10

1326

18

14 13 12 12 12 11 1110 9 9 9 8 7 7 7 6 5 5

4

0

5

10

15

20

25

30

Belgi

um

Auszt

ria

Holla

ndia

száz

alék

, H

oo

ver-

ind

ex

NUTS3 nagyváros-vidék


Lettországban a legnagyobb a területi Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenségegyenlőtlenség

Lettországban és Csehországban a területi Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adjavidék kettősség adja

2929

A nagyváros–vidék A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe egyenlőtlenség szerepe tagállamok regionális tagállamok regionális különbségeiben, 2004különbségeiben, 2004nagyváros–vidék nagyváros–vidék

egyenlőtlenség egyenlőtlenség nagyváros–vidék nagyváros–vidék

egyenlőtlenség szerepe a egyenlőtlenség szerepe a NUTS3-as szintű fejlettségi NUTS3-as szintű fejlettségi különbségekben különbségekben


3030

A nagyváros–vidék kettősség A nagyváros–vidék kettősség és a NUTS3-as egyenlőtlenség és a NUTS3-as egyenlőtlenség szerinti országcsoportok, szerinti országcsoportok, 2004.2004.nagyváros–nagyváros–vidék vidék egyenlőtlenség egyenlőtlenség (10%)(10%)

NUTS3-as szintű NUTS3-as szintű egyenlőtlenség egyenlőtlenség (10%)(10%)

nagyváros–nagyváros–vidék vidék egyenlőtlenség egyenlőtlenség szerepe a szerepe a NUTS3-as szintű NUTS3-as szintű egyenlőtlenségegyenlőtlenségekben (70%)ekben (70%)

országtípusokországtípusok

magasmagas magasmagas magasmagas BG, CZ, F, GR, BG, CZ, F, GR, PL, LV, LT, H, PPL, LV, LT, H, P

alacsonyalacsony magasmagas alacsonyalacsony A, B, GB, D, I, A, B, GB, D, I, RORO

alacsonyalacsony alacsonyalacsony magasmagas SF, SSF, S

alacsonyalacsony alacsonyalacsony alacsonyalacsony DK, NL, EDK, NL, E


3131

A nagyvárosok és a vidéki A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.viszonyított fejlettsége, 2004. Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagotNagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az

országos átlagot (Kelet-Közép-Európa)országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbakNo., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak

3232

A nagyváros–vidék A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok egyenlőtlenség a tagállamok regionális különbségeiben, regionális különbségeiben, 20042004

16

14 14

8

12

25

19

15

17

12

15

21

15

13

10

8 87

18

1414

1212

8

0

5

10

15

20

25

Magyarország Szlovákia VisegrádiOrszágok

Csehország Lengyelország Európai Unió

száza

lék, H

oove

r-in

dex

NUTS3 1995 NUTS3 2004 nagyváros–vidék 1995 nagyváros–vidék 2004


3333

A nagyváros–vidék A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a egyenlőtlenség szerepe a regionális gazdasági regionális gazdasági fejlettségi különbségekbenfejlettségi különbségekben

100 98 94

79 79

39

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Csehország Szlovákia Magyarország Lengyelország VisegrádiOrszágok

Európai Unió

száza

lék


3434

A nagyvárosok és a vidéki A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.viszonyított fejlettsége, 2004.

3535

GDP növekedése GDP növekedése ágazatonkéntágazatonként

GDPGDP mgmg iparipar szolgszolg

Cseh vidékCseh vidék 2,0 1,4 2,1 2,0

Magyar Magyar vidékvidék 2,3 1,7 2,3

2,5

Lengyel Lengyel vidékvidék 1,8 1,2 1,7

2,1

Szlovák Szlovák vidékvidék 2,2 1,6 2,2

2,4

PrágaPrága 2,4 1,4 1,9 2,6

BudapestBudapest 2,3 1,1 1,6 2,6

Lengyel Lengyel városváros 2,4 1,5 2,3

2,4

PozsonyPozsony 2,3 1,1 2,1 2,4

2,1 1,3 1,9 2,2

3636

Főbb konklúziókFőbb konklúziók

1.1. Éleződő a nagyváros–vidék kettősség Éleződő a nagyváros–vidék kettősség jellemzi az Európai Uniótjellemzi az Európai Uniót

2.2. A nivellálódó EU-ban egyre inkább A nivellálódó EU-ban egyre inkább felértékelődik a regionális fejlettségi felértékelődik a regionális fejlettségi különbségekben játszott szerepe iskülönbségekben játszott szerepe is

3.3. Az elmaradottabb, nekilendülő Az elmaradottabb, nekilendülő gazdaságok esetében ez a folyamat gazdaságok esetében ez a folyamat markánsabbmarkánsabb

4.4. Ez elsősorban főváros–vidék kettősségEz elsősorban főváros–vidék kettősség

Documents

A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában