A VASS JENŐ ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Verziószám: 4

Készült: 2013.

1

TARTALOMJEGYZÉK

I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI

III. BEVEZETÉS

IV. HELYZETELEMZÉS

V. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

VI. PEDAGÓGUSKÉP

VII. ALAPELVEINK

VIII. CÉL

IX. FELADAT

X. NEVELŐMUNKA A TAGINTÉZMÉNYEKBEN

XI. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE

XII. GYERMEKVÉDELEMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

XIII. A NEVELÉS SZERVEZETI KERETEI

XIV. A TAGINTÉZMÉNYEK HAGYOMÁNYAI, ÜNNEPEI

XV. INKLUZÍV PEDAGÓGIA – INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL – A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

- Differenciálás – A kiemelt figyelmet igénylő gyermek típusai

- A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek

- A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése

- A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

- Nemzetiségi óvodai nevelés

XVI. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE – A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI

XVII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR, BÖLCSŐDÉSKOR VÉGÉRE XVIII. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

2

XIX. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZJEGYZÉK

I. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT A VASS JENŐ ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

NEVELŐTESTÜLETE KÉSZÍTETTE

A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény

A kormány 363/2013.(III.31.) rendelete Az Óvodai nevelés országos

alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) MKM rendelet módosításáról

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról

A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól

Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és

esélyegyenlőségének biztosításáról

A Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde hatályos Alapító Okirata

A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE:

az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata,

az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól,

az Európai Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok

számára a napközbeni gyermekellátásról

a bölcsődei nevelés-gondozás története alatt felhalmozott emberi és szakmai értékek,

ezeken belül is hangsúlyozottan A bölcsődei nevelés-gondozás minimumfeltételei és a

szakmai munka részletes szempontjai c. kiadvány (OCSGYVI, 1999), valamint a

módszertani levelek, útmutatók, ajánlásokra épül

az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,

3

a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és

működésük feltételeiről,

a 14/1994. (VI.. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai

szakszolgálatokról,

259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató

tevékenységek engedélyezéséről, valamint a gyermekvédelmi vállalkozói

engedélyezésről,

235/1997. (XII.. 17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi

szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó

szervek és személyek által kezelt személyes adatokról.

133/1997. (VII.. 29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó

gyermekjóléti alapellátások és szakellátások térítési díjáról és igénylésükhöz

felhasználható bizonyítékokról.

257/2000 (XII. 26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. és

XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi

ágazatban történő végrehajtásáról.

9/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek

továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

9/1985. (X. 3.) EüM-BkM együttes rendelete az étkezéssel kapcsolatos

közegészségügyi szabályokról.

8/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek

adatainak működési nyilvántartásba vételéről.

1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról.

4

II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az intézmény neve: Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde

Az intézmény OM azonosítója: 200649

Fenntartó és irányító szerv neve, székhelye: Berettyóújfalu Város Önkormányzata

Képviselő-testülete4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 17-19.

Az intézmény székhelye: Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde 4100 Berettyóújfalu, Radnóti u. 2. Tel/fax: 402-194. 500-332 E.mail: vass@ovoda3sz.t-online.hu Honlap: www.oviberettyo.hu

Tagintézményei:

1) Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde Eszterlánc Tagóvoda

4100 Berettyóújfalu, Vass Jenő u. 8.Tel/fax:402-259E-mail: eszterlanctagovoda@gmail.com

2) Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde Rákóczi Tagóvoda

4100 Berettyóújfalu, Rákóczi u. 25.Tel:402-173 Fax: 500-236E-mail: rakoczi.tagovoda@freemail.hu

3) Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde Gyermekkert Tagóvoda

4100 Berettyóújfalu, Puskin u. 106.Tel/fax: 402-379E-mail: postmaster@gyermekkertovoda.t-online.hu

4) Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde Széchenyi Tagóvoda

4100 Berettyóújfalu, Széchenyi u. 4-6.Tel/fax: 402-160E-mail: szechenyi.ovoda@freemail.hu

5

5) Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde Mezősasi Tagóvoda

4134 Mezősas, Nagy S.u. 53.Tel: 06 30 8281848E-mail: mezosasovoda@freemail.hu

6) Bölcsőde4100 Berettyóújfalu, József Attila u. 25-27.Tel/fax: 500-226E-mail: vassjeno.bolcsi@gmail.com

Közfeladata: Bölcsődei ellátás, óvodai nevelés

Működési köre:Bölcsődei ellátás tekintetében: Berettyóújfalu közigazgatási területeÓvodai nevelés tekintetében: Berettyóújfalu és Mezősas közigazgatási területe

Az intézmény tipusa: Többcélú intézményKözös igazgatású köznevelési intézmény(óvoda, bölcsőde)

Az intézmény alaptevékenysége:

Az intézmény a szakmai alaptevékenységi körébe tartozó, a nemzetközi köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti óvodai nevelés feladatait Berettyóújfalu mellett Mezősas Község vonatkozásában is ellátja a Berettyóújfalu Város Önkormányzata és Mezősas Község Önkormányzata között létrejött feladat-ellátási szerződés alapján. Az intézmény, szintén a szakmai alaptevékenységébe tartozó, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény szerinti bölcsődei feladatokat Berettyóújfalu vonatkozásában látja el.

Államháztartási szakágazati besorolása:

851020 Óvodai nevelés

Az alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása:

091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

Iskolai életmódra felkészítés

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs

nevelése óvodai fejlesztő program keretében

091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

ellátásának szakmai feladatai

A sajátos nevelési igényű tanulók esetén a fogyatékosságtípusát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

tv.4. §. 25. pontja határozza meg az alábbiak szerint.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges 6

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői

bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan

fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb

pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem –

vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs

nevelése óvodai fejlesztő program keretében

091130 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs

nevelése óvodai fejlesztő program keretében

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096010 Óvodai intézményi étkeztetés

104030 Gyermekek napközbeni ellátása

Vállalkozási tevékenység: nincs

Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: 643263

Az intézményben működtethető csoportok száma:

Óvoda: 18 csoport

Bölcsőde: 4 csoport

Engedélyezett férőhelyek száma, a maximális

befogadó képesség alapján:

Óvoda: 540 fő

Bölcsőde: 54 fő

7

III. BEVEZETÉS

Berettyóújfalut, városunkat Bihar központjának nevezik Hajdú-Bihar megye kistérségei

között is rangos helyet, foglal el.

A Berettyóújfalu és térsége kiemelkedően gazdag terület, természeti, táji értékekben,

műemlékekben, kulturális hagyományokban és idegenforgalmi nevezetességekben.

A térség egyik öröklött sajátossága a sík vidék, mégis változatos, és természeti adottságokban

gazdag földrajzi táj.

Történelmi örökségére jellemző, hogy a Bihari térség településeinek többsége Árpád-kori, a

honfoglaló magyarság első szálláshelyei közül valók. Berettyóújfalu – Herpályt a régészeti

feltárások alapján valószínűsíthető, hogy már a IX. században is lakták.

Vonzáskörzete ma is jelentős, a 29 település 1226 km2 – én 60.000 ember él. Berettyóújfalu

lakossága megközelíti a 16 ezret.

Inkább oktatási, kulturális központ, mint ipari, ezért diák városnak is hívják.

Városunkban a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde 5 óvodai tagintézménye egy 4 csoportos

bölcsődéje, valamint egy egyházi fenntartású óvoda látja el az óvodai nevelést, a bölcsődei

ellátást.

Az általános iskolák száma 3, 2 – 2 összevontan működik ebből egy intézmény egyházi

fenntartású. Vannak alapfokú művészeti iskolák; önkormányzati és alapítványi fenntartásban.

A zeneiskolai ellátást a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási

Intézmény vette át.

Három középiskolájában számos szakmát tanulhatnak a város és a környező települések

diákjai.

Lehetőség van a művelődésre, szórakozásra a Nadányi Zoltán Művelődési Központban, a

Bihari Múzeumban, sportolásra a Városi uszodában, a BUSE pályán. A kismesterségek

elsajátítására a Bihari Népművészeti Egyesület Alkotóházában.

A térség egészségügyi ellátását a Területi Kórház látja el. A városban 5 körzeti orvos a

felnőttek gyógyítója, 4 a gyermekeké.

Mezősas község, Berettyóújfalutól 10 km-re található.

Földrajzi elhelyezkedése kiváló, Hajdú-Bihar megye jelentősebb települései közúton könnyen

megközelíthetők.

A települést övező térség természetvédelmi terület, a Hortobágyi Nemzeti Park felügyeli az

itteni értékeket.

8

A településen található szolgáltatások: óvodai ellátás, Védőnői-, Gyermekjóléti Szolgálat,

Idősek Klubja, posta, önálló orvosi körzet, fiókpatika. A közművelődésben kiemelt szerepe

van a Napraforgó 2008. Közhasznú Egyesületnek.

Berettyóújfalu és Mezősas Óvodafenntartási Társulásában 2011. szeptembertől működik.

Új programunk megírásával az a célunk, hogy olyan dokumentumot készítsünk, amely

biztosítja a tagóvodák sajátosságainak megtartását, prioritásaiknak megőrzését. Törekszünk a

tartalom és a forma egységére, arra, hogy a programot használók számára helyesen és jól

alkalmazható legyen a gyermekek fejlesztése érdekében egyéni képességeik

figyelembevételével. A felzárkóztatás, a tehetséggondozás azonos hangsúllyal szerepel

nevelésünkben. Integrált keretek között gondozzuk, egyéni fejlődési szükségletüknek

megfelelően fejlesztjük a sajátos nevelési igényű gyermekeket is. A nemzeti, etnikai

kisebbséghez tartozó, és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatjuk a kisebbségi

önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális

nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hatályos jogviszonyok szerint intézményünkben

óvodai fejlesztő programmal segítjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését.

Pedagógiai Programunkba beépítettük a „Minőségi oktatás fejlesztése Biharban” című

pályázat „Az óvoda – iskola átmenet” segítését szolgáló nevelési elveket, az átadás – átvétel

folyamatát, módszereit, eszközeit.

2010. október 4-től a Székhely Óvoda előminősített Referencia intézmény, amely biztosítja a

referencia intézményi szolgáltatást.

Az intézmény 2011.08.11. óta regisztrált Tehetségpont, amely arra az alapelvre épül, hogy

olyan pozitív nevelési attitűdöt, fejlesztő játékokat, eszközöket biztosítunk a gyermekek

számára, amelyek a tehetségük kibontakoztatását segítik elő.

2013. márciusától a TÁMOP-3.1.11-12. „Óvodafejlesztés a Berettyóújfalui Vass Jenő Óvoda

és Bölcsődében” című pályázat pedagógiai módszertani tapasztalatait beépítjük.

A pályázat célja, az óvodatámogatás segítségével optimális személyi és tárgyi feltételek

biztosítása a kisgyermekek számára személyiségük kibontakoztatásához.

Szeretnénk, hogy a programunkban mindenki felfedezze nevelőmunkánk értékpreferenciáit,

és az, partnereink számára is felvállalható és képviselhető legyen, annak érdekében, hogy a

megfogalmazott és átadott értékek biztosítékai legyenek a gyermekek énképének pozitív

kialakulásához

9

IV. HELYZETELEMZÉS

Városunkban, a „Diák városnak” köszönhetően viszonylag magas a közalkalmazotti

szférában dolgozók száma, jelentős a magánvállalkozók, gazdálkodók száma is.

Az utóbbi években tapasztalható, hogy romlott a családok szociokulturális háttere: az

életfeltételek romlását a segélyből élők gyarapodók köre, a munkanélküliség megjelenése

jelzi.

Ez megmutatkozik az óvodába járó gyermekek szociokulturális hátterében is.

A gyermekek között egyre több a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű az ingerszegény

környezetben élő, esetleg veszélyeztetett, nőtt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülők aránya is.

Igény van a fejlesztőpedagógusokra, a logopédusra, a pszichológusra, a gyógypedagógusra a

sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése érdekében is, a tehetséggondozókra a valamely

tehetségterületen tehetség ígéretnek bizonyuló gyermeknek.

Városunkban, jelentős számban élnek roma családok, számuk az összlakosság kb. 9-10 %-a.

Jellemző rájuk, hogy összetartóak, rokonszeretőek, így nagy részük egy óvodába jár, ahol

integrált neveléssel történik fejlesztésük.

Berettyóújfalu tagóvodái biztosítják a családok óvodáskorú gyermekeinek a lakóhelyükhöz

közeli elhelyezését. Az intézményfenntartói társulás megállapodása alapján a Mezősasi

Tagóvoda is intézményünk tagja, egy csoportban látja el a mezősasi gyermekek óvodai

nevelését.

A tagóvodák közül 4 épült óvodának a többit lakóházból alakították, de többszöri átépítés,

fejújítás után megfelelnek az óvodai élet funkcióinak és a referencia intézményi

szolgáltatások biztosításának.

Nagy örömünkre szolgál, hogy 2006-tól tagintézményeink pályázati forrásból megújultak,

bővültek, akadálymentesek lettek. A Székhely Óvoda felújítása és bővítése indokolt.

Az óvodák külső-belső környezete esztétikus, felszereltségük jó. A 18 csoport 450 férőhelyén

a kihasználtság 110-120%. A fenntartói engedély 540 fő.

A gyermekcsoportok létszáma 26 és 30 fő között mozog, a csoportokra az életkor szerinti

homogén és vegyes szerveződés jellemző, összetételükben heterogének.10

Ezért programunkban a gyermekek személyiségének fejlesztése, a differenciált egyéni

készségek és képességek nyomon követésével, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, az

integrált neveléssel, valamint a prevencióval egyaránt hangsúlyos, az óvodai nevelés a családi

nevelés kiegészítője.

Az intézmények sajátosságai az egészséges életmódra nevelést, a környezeti nevelést, az

érzelmi nevelést, a hagyományőrzést, a művészeti nevelést, a kommunikációt - anyanyelvi

nevelést emelték ki a kompetencia alapú nevelés elveinek figyelembevételével.

A Bölcsőde 2011-ben pályázati forrásból teljes körű felújításra és 1 csoporttal való bővítésre

került. Jelenleg 4 bölcsődei csoportban látjuk el a főleg 14 hónapos kortól 36-40 hónapos

gyermekeket. A bölcsőde szakmailag önálló, az óvoda tagintézményeként működik.

A bölcsődei nevelés – gondozás feladatai:

- Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása

- Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése

- A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

Kiemelt nevelési terület a zenei nevelés.

A bölcsődei zenei nevelés feladata:

- megismertesse a magyar gyermeket a magyar mondókáikkal, énekes játékokkal.

- dalolással kedvet keltsen, és mintát adjon az önkéntes utánzásra, spontán

dúdolgatásra, énekelgetésre,

- az ismétlődő játékmozdulatokkal összerendezett mozgásra késztesse a gyermeket,

- fejlessze ritmusérzékét

A zenei nevelés elősegíti, támogatja a gyermek:

- érzelmi fejlődését,

- a zenei hallását, éneklési készég elindítását,

- a beszédkészség alakulását,

- a szép kiejtést, a szavak megértését

A családokkal jó a kapcsolatunk, de szükségét érezzük a többszöri találkozásnak, a

konzultációknak, hogy az együttnevelés hatékonysága fokozódjon.

Programunk megvalósításának biztosítékai a magas színvonalú szakmai munkát végző, és a

referencia intézmény céljainak megvalósításához szükséges kulcskompetenciákkal rendelkező

óvodapedagógusok. Az ő közvetlen munkatársaik a szakképzett dajkák, pedagógiai

asszisztensek és az adminisztrátor. A bölcsődében a szakképzett kisgyermeknevelők, kisegítő

alkalmazottak.

Az óvodapedagógusok száma 40 fő, közülük 22-an szakvizsgáztak.11

Az udvarosok nélkül nem tudnánk biztosítani az intézmények gondozott, esztétikus

környezetét.

Testületünkben, érdeklődő, innovatív pedagógusok, szakképzett kisgyermeknevelők

dolgoznak, akik fogékonyak az újra, akik töretlen lelkesedéssel vesznek részt tovább- és

önképzéseken.

Pálya iránti elkötelezettségük elismerésre méltó, szakmai fejlődésükhöz igyekszünk

ösztönzést, támogatást nyújtani, amelynek eredményét szakmai, módszertani sokszínűségben

tapasztaljuk.

Az intézményben 4 munkaközösség működik. Igény szerint biztosítjuk a hit és vallásoktatást.

A programunk megvalósításának személyi feltételei adottak, az óvoda teljes

nyitva tartása idején óvónő irányítja a nevelés folyamatát, a rugalmas munkaidő beosztással

az átfedési idő is biztosított.

A bölcsődei szakmai program megvalósításának a bölcsődei gondozás – nevelés személyi

feltételei biztosítottak.

AZ INTÉZMÉNY HUMÁN FELTÉTELRENDSZERÉNEK JELLEMZŐI:

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Valamennyi tagintézményünkben magas színvonalú szakmai munkával neveljük és fejlesztjük

a gyermekeket. A nevelőtestületünk tagjainak iskolai végzettsége és továbbképzési szintje

sokoldalú, a helyi nevelési program eredményes és hatékony, megvalósításának szolgálatában

állnak. A nevelőtestületünk innovatív szemléletű, együttműködő tagokból tevődnek össze. A

munkaközösségek megbízható támaszai, előrevivői a helyben folyó nevelő, fejlesztő

munkának. Az óvodaközi munkaközösség garanciája az intézményi szintű horizontális

tanulásnak.

Az óvodapedagógusok a továbbképzési rendszeren belül azokat a pedagógusi kulcs-

kompetenciákat fejlesztették, amely a helyi nevelési célkitűzések a kompetencia alapú nevelés

elveinek minőségi szintű megvalósítását szolgálták.

A nevelő – oktató munkát közvetlen segítők: dajkák, pedagógiai asszisztensek, udvarosok,

műszaki dolgozók, szakszerű, gyermekközpontú munkája nélkülözhetetlen.

12

Folyamatosan szervezünk számukra továbbképzést, amely elméleti előadásból és

óvodalátogatásból áll (a jó gyakorlat bemutatása) ez az ő lelki egészségük, felkészültségük,

nevelési munkánk eredményességét növeli. A módszertani felkészülést a horizontális tanulást

segíti a TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0017 pályázat: „Referencia munka a Vass Jenő Óvoda és

Bölcsőde Székhely Óvodájában, valamint a TÁMOP-3.1.11-12. Óvodafejlesztés című

pályázat.

A bölcsődei kisgyermeknevelők szakképzettek, magas színvonalú munkát végeznek. A

kisegítő alkalmazottak létszáma megfelelő. A pedagógus – munkakörben dolgozó pedagógus

heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát kötött munkaidőben a gyermekekkel való

közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani.

Intézmény Csop.szám Férőhely Óvodapedagógus Dajka Adminisztrátor Ped.asszisztens

Székhely 3 75 7 3 1 + 1 1

Eszterlánc 3 75 6 3 - 1

Rákóczi 4 100 8 4 - 1

Gyermekkert 3 75 6 3 - 1

Széchenyi 4 100 8 4 - 1

Mezősas 1 25 2 1 - 1

Összesen 18 450 37 + 3 18 2 6 + 5

Intézmény Csop.szám Férőhely Kisgyermeknevelő Kisegítő

Bölcsőde 4 54 9 3

Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde

Személyi feltételeinek kimutatása

AZ ÓVODA TÁRGYI – DOLOGI FELTÉTELEI

Városunkban a tagóvodák területi eloszlása jónak mondható. Minden városrészen van

megfelelő távolságra, még jól megközelíthető és elérhető óvoda, a bölcsőde a város

központjában található. A Mezősasi Tagóvoda a település középpontjában található.

A 6 intézmény közül 4 valóban óvodának tervezett és épült, a többi 2 többszöri átépítéssel

vált óvodai intézménynek alkalmassá. Mindegyik épület megfelelő komfortfokozatú, kellően

tágas, világos. A csoportszobák száma 18, többségéhez külön mosdó, öltöző tartozik.13

Két épületben van tornaszoba, logopédiai foglalkoztató, étkező. Mezősason a megüresedett

csoportszobát fejlesztőszobának használják

A dolgozók részére biztosítottak az öltözők, mosdók.

Az óvodák étkeztetését egy főzőkonyha látja el a város, de minden tagóvodában van tálaló,

melegítő konyha is. A bölcsőde a gondozás feltételeit 4 csoportban biztosítja.

Az intézmények komfortja, külső – belső esztétikája, karbantartottsága jó feltételeket teremt

az idejáró gyermekek óvodai neveléséhez bölcsődei gondozásához. A berendezéseket oly

módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen a

változó testméreteknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését.

Eszközellátottságunkat tudatosan fejlesztjük:

- játékállomány mennyiségi és minőségi bővítésével

- a szakmai eszközök minőségi bővítésével.

A játékállomány mennyiségi bővítésekor folyamatosan pótoljuk az elhasználódott, a

mindennapok során szükséges játékokat. / babák, építőjátékok, társasjátékok /

A minőségi fejlesztés a speciális fejlesztőjátékok fokozatos beszerzését jelenti. A minden

korosztályban, életkornak megfelelő, készségeket, képességeket fejlesztő, a tehetséggondozást

segítő attitűdöket erősítő, speciális játékok pótlása, vásárlása. Ezt költségvetésből,

pályázatokból, alapítványi hozzájárulásból kapott anyagi forrásból fedezzük.

Valamennyi tagintézményben működik alapítvány. Az optimális INFO kommunikációs

eszközök biztosítják a folyamatos hálózati tanulást, belső tudásátadást.

A szakmai eszközök minőségi bővítése

A tagintézmények programjaik alapján, fejlesztették szakmai eszközeiket a prioritásoknak

megfelelően. Ezt a gyakorlatot továbbra is szeretnénk folytatni, hiszen így maradhatnak meg a

programok sajátosságai is, biztosítva a P.P. megvalósítását és a referencia intézményi

elvárásoknak való megfelelést.

Az eszközellátottságra jellemző, hogy minden tevékenységhez egyenletes feltételeket biztosít.

A bölcsőde a 2011. évi felújítás során 8 millió Ft értékben vásárolt fejlesztő eszközöket,

bútorokat, játékokat.

V. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

14

Legyenek bátrak, kezdeményezőek, nyitottak, kreatívak testben, lélekben

egészségesek, boldog kiegyensúlyozott gyermekek.

Szeressék és védjék a természetet, tiszteljék a múltat a hagyományokat, tudjanak

együtt élni az esztétikai széppel.

Éljenek harmóniában önmagukkal, környezetükkel, koruknak megfelelő mértékben

legyenek empatikusak, tudják elfogadni a különbözőséget, tudjanak közösségben

együttműködni.

Óvodáskor végére alakuljon ki az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez

szükséges gyermeki személyiségvonásuk, a tanulás iránti pozitív beállítódásuk, várják

érdeklődéssel az iskolát.

Alkotó módon, cselekvő aktivitással vegyenek részt a tevékenységekben,

véleményüket őszintén nyíltan fogalmazzák meg.

Személyiségük, életkoruk és egyéni sajátosságuk szerint, az egyenlő hozzáférés

biztosításával, harmonikusan fejlődjön.

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi

nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda

pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú

gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában,

miközben az teljesíti a funkciót (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a

gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való

átlépés belső pszichikus feltételei.

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki

szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai

légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-

specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és

fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem

helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek

egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről;

15

gyermek egészséges fejlődéséhezés fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi

környezetről.

A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésben biztosítani kell az

önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a

multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek

óvodai nevelésben biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,

társadalmi integrálását.

VI. PEDAGÓGUSKÉP

Legyünk gyermekszeretők, személyiségünk az elfogadó, segítő, támogató attitűdökön

alapuljon, törekedjünk a boldog, örömteli kisgyermekkor elősegítésére, biztosítva

minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tehetségének kibontakoztatását.

Alapvető tulajdonságaink között azok az emberi értékek jelenjenek meg, amelyek a

kiegyensúlyozottságot, harmóniát, a derűs érzelmi biztonságot, elfogadást, tiszteletet,

szeretetet, megbecsülést, együttműködést, és a kölcsönös bizalom légkörét nyújtják az

óvodai közösségben.

Forduljunk megértéssel és tisztelettel a családok felé, legyünk empatikusak, tudjuk

elfogadni a különbözőséget, segítsük a nemzeti, etnikai, migráns gyermekek

szocializációját egymás kultúrájának megismerését.

Biztosítsuk a speciális segítséget a nehezen szocializálható, a halmozottan hátrányos

helyzetű, a sajátos nevelésű igényű, a tehetséges gyermekek számára egyaránt.

Folyamatos önképzéssel, fejlesztett szakmai tudásunkkal segítsük a gyermekeket

egyéni képességei optimális kibontakoztatásához.

A gyermekek érdekeit szolgáló partnerközpontú szemlélet kialakítására törekedjünk.

Legyen modell értékű az óvodapedagógus, a kisgyermeknevelő és az intézmény más

dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Segítsük a bölcsőde óvoda,

óvoda – iskola átmenet eredményességét.

Legyenek elkötelezettek a horizontális tanulás és a „Jó gyakorlatok” átadása mellett.

16

VII. ALAPELVEINK

Gyermekközpontúság

A gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Az óvoda kiegészítő, segítő,

esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést

a családi, bölcsődei és az iskolai nevelés között

Nevelésünk során a gyermeket, mint fejlődő személyiséget, tisztelet, elfogadás,

szeretet, megbecsülés, bizalom és különleges védelem övezi.

A személyiségfejlesztést az óvoda játékos tevékenységrendszerében valósítjuk meg,

játékra alapozva szervezzük a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai

feladatainkat, kiemelt hangsúllyal kezeljük a szabad játékfeltételeinek biztosítását.

Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez

kell igazodniuk.

Tiszteletben tartjuk a gyermek egyéniségét, életkori és egyéni sajátosságait, segítjük

érdeklődését, önkifejeződését, kreativitásuk, tehetségük egész személyiségük

természetes fejlődését.

Törekszünk az esélyegyenlőség megteremtésére, és az integrált nevelésre, arra, hogy

gyermekeink elfogadják a különbözőséget és megbecsüljék egymást.

Biztosítjuk a nemzetiség önazonosságának megőrzését, ápolását, erősítését a

multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, a vallási, világnézeti

semlegességet.

A tanulást a tudásban, teljesítményben, magatartásban, viselkedésben létrejövő

változásként gyarapodásként értelmezzük. Elsődleges célunk az attitűdök erősítése, és

a képességek fejlesztése, a szakmai, módszertani szabadság biztosításával

17

Partnerközpontúság

Partnereinkkel őszinte, problémafeltáró és megoldó a gyermekek érdekeit szolgáló

bizalomra épülő, együttműködő kapcsolat kialakítására törekszünk.

Közös célok folyamatos együttműködés, kapcsolattartás kialakítása a családokkal a

gyermekek együttnevelése érdekében.

Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során a

segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait keressük.

Folyamatossá tesszük az óvoda – iskola átmenetet segítő együttműködést a tanítókkal.

Elősegítjük a horizontális tanulás régióban történő elterjesztését.

VIII. CÉL

Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a

gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni

sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt

figyelmet igénylő gyermekek ellátását is.)

Legyen biztosított:

1. olyan óvodai beszélő környezet és tevékenységrendszer mely segíti a gyermekek

nyitottságának és fogékonyságának kibontakozását, kreativitásának, tehetségterületének

fejlesztését, a környezettudatos magatartás kialakulását.

2. olyan interakciós környezet, melyben a gyermekek, felnőttek hitelesen, őszintén,

hatékonyan kommunikálnak.

3. olyan sokszínű tevékenységrendszer, melyben a gyermekek a közösségi együttműködés

gazdag tárházát gyakorolhatják, amely közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő

beilleszkedést.

4. az egyéni képességek, készségek, attitűdök, az önálló gondolkodás serkentése,

fejlesztése, ami ébren tartja az érdeklődést az alkotó vágyat, a kísérletezési kedvet.

5. A bölcsődébe járó 20 hetes – 3 éves korú gyermekek személyiségének teljes

kibontakoztatása.

6. Olyan folyamatos megújulás, innovatív tudás, képzés, amely magas színvonalú,

példaértékű pedagógiai munkát eredményez.

18

IX. FELADAT

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

1. Az egészséges életmód alakítása

1. Az egészséges óvodai környezet megteremtése.

2. A nyugodt kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.

3. A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető fizikai

szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

1. A tevékenységek megszervezésében támaszkodunk a gyermekek

tapasztalataira, aktuális élményvilágukra, egyéni képességeikre, egyéni

erősségeikre, kreativitásukra.

2. Biztosítjuk a szabad játék feltételrendszerét.

3. A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos helyes viselkedési szokások

kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban.

4. A gyermekcsoporton belül az együttműködés az együttjátszás, az

együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.

5. A kiemelt és különleges figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű, a szociális

hátrányú gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása. Speciális felkészültséggel

rendelkező szakemberek szükség szerinti bevonása.

6. Az előítélet- mentes pedagógiai környezet kialakítása, egymás elfogadására, a

különbözőségek tiszteletére nevelés.

3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

1. Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítása,

amelyben a gyermekek bátran megnyilatkoznak, elmondják élményeiket,

kérdéseiket, gondolataikat.

2. Olyan szituációs helyzetek teremtése, amelyben fejlődik a gyermek anyanyelvi,

kommunikációs és metakommunikációs képessége.

3. Minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben

történő gyakorlásához a megfelelő feltételek biztosítása .( idő, hely, eszközök,ötletek,

élmények)19

4. Olyan helyzetek teremtése, amelyben megélik a felfedezés örömét. Ezáltal fejlődjön

gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk.

5. Tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása az egyéni képességek és a teljes

személyiség fejlesztése.

4. 1.Biztosítjuk a bölcsődei gondozás – nevelés egységes egészét.

2. Olyan napirend és helyzet, szituáció teremtése, amelyben a gyerekek

aktivitását, önállóságát, fejlesztését tudjuk elérni.

5. A referencia intézményi szolgáltatások biztosítása az eljárásrendnek megfelelően.

20

A SZÉKHELY ÓVODA

EGYÜTT – ÉRTÜK

SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚ

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BERETTYÓÚJFALU 2013

21

TARTALOM

I. HITVALLÁSUNK, ALAPELVÜNK

II. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

2.1. Az óvoda adatai

2.2. Az óvoda bemutatása

2.3. Az óvoda személyi feltételei

2.4. Az óvoda tárgyi feltételei

2.5. Küldetés nyilatkozat

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS ÁTFOGÓ GLOBÁLIS TERVE

3.1. Pedagógiai program célja

3.2. Pedagógiai program általános feladatai

3.3. Az óvodai nevelés alapvető keretei

3.3.1. Egészséges életmódra nevelés

3.3.2. Az érzelmi az erkölcsi és közösségi nevelés

3.3.3. Az anyanyelvi az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

3.3.4. Az óvoda csoport szerkezete

3.3.5. Az óvodai élet megszervezése

3.3.5.1. Napirend

3.3.5.2. Hetirend

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI

4.1. Játék

4.2. Mozgás

4.3. Külső világ tevékeny megismerése

4.4. Művészeti nevelés

4.4.1. Rajzolás, mintázás, kézi munka

4.4.2. Verselés - mesélés

4.4.3. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc

4.5. Munkára nevelés, munka jellegű tevékenységek

V. AZ ÓVODAI ÉLET HAGYOMÁNYAI, ÜNNEPEI

VI. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI, SAJÁTOS FELADATOK

22

HITVALLÁSUNK, ALAPELVEINK

„Föl kell emelni az embert saját maga előtt!

Az első szó, amit kisgyermeknek mondunk, az legyen: Te szabad és méltóságos embernek születtél!”

Gyergyai Albert

Számunkra az a legfontosabb, hogy az óvodánkba járó gyermekek érzelmi biztonságban, a

játékon, tapasztaláson alapuló képességfejlesztés során az egyéni fejlődésüket figyelembe

véve: egészséges, edzett, érzelmileg, testileg, szellemileg érett személyiséggé váljanak az

óvodáskor végére.

Feladatunknak tartjuk a gyermekek közösségi életre történő felkészítését, a különleges

bánásmódot igénylő gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését.

Programunkat önállóan írtuk, melyet az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, a nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényre építettük, a Gyermeki Jogokat figyelembe

véve.

A Köznevelési törvény 3.§, és 35.§-nak megfelelően biztosítjuk a vallási-, és világnézeti

semlegességet. Szülői kérésre nevelési időben megszervezzük a hittanoktatást a gyermekek

életkori sajátosságainak megfelelően.

Biztosítjuk a szülőknek, hogy megismerjék az óvoda Pedagógiai Programját, véleményt

nyilvánítsanak róla. Szülői értekezleten, nyílt napokon, fogadóórákon részletes tájékoztatást

nyújtunk az érdeklődő szülőknek gyermekeik fejlődéséről, az együttnevelés lehetőségeiről. A

szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek

differenciált képességfejlesztését is biztosítjuk. Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség

előmozdításáról szóló törvény alapján intézményünkben is tilos a hátrányos

megkülönböztetés, a gyermekek közötti különbségtétel.

A Pedagógiai Programunk biztosítja a pedagógusok módszertani autonómiáját, az

óvodapedagógus értékrendjének érvényesíthetőségét. A Pedagógiai Program módosítását

kezdeményezheti: a nevelőtestület, a szülők és a fenntartó a Köznevelési törvény alapján.

A program anyagi fedezetét önkormányzati támogatás, a szülők által létrehozott Együtt-Értük

Alapítvány, és a pályázatokon elnyert összegek biztosítják. A működtetéséhez rendelhető

feltételrendszer bővítésének kifejtése - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete

alapján – a Pedagógiai Program mellékletében található.

23

II. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

2.1. Az óvoda adatai

Az intézmény neve: Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde

Székhelye, címe: 4100 Berettyóújfalu, Radnóti u. 2.

Telefon/fax: 54/500-332, 54/402-194,

E-mail: ovoda3sz@t-online.hu

vass@ovoda3sz.t-online.hu

Nyitva tartás: napi 10 óra: 700 - 1700 óráig

Az óvoda csoportjainak száma: 3 csoport

Az óvodai férőhelyek száma: 75 fő

Intézményvezető: 1 fő

Vezető helyettes / óvodapedagógus száma: 1 fő

Óvodapedagógusok száma: 5 fő

Pedagógiai munkát közvetlen segítők (dajkák) száma: 3 fő

Pedagógiai asszisztens: 1 fő

Óvodatitkár: 1 fő

Közalkalmazotti létszám: 12 fő

24

2.2. Az óvoda bemutatása

Óvodánk Berettyóújfalu központjában, ugyanakkor közel a város zöld övezetéhez, szép

esztétikus környezetben található. Könnyen megközelíthető és megismerhető, udvarunkat

minden mozgásigényt kielégítő környezetbarát játékok népesítik be.

Az épületbe belépő szülőt, gyermeket tisztaság, harmónia, a természet közelsége fogadja az

ott élők által gondozott madarak, halak a sok-sok növény láttán.

Esztétikai élményekben, az OVIGALÉRIÁBAN kiállított alkotások részesítik az óvodában

élőket.

Ebben a miliőben a 3 homogén csoport gyermekei vidámak, kiegyensúlyozottak, kreatívak,

egészségesek. Szellemi, testi fejlődésük biztosítéka a 7 szakképzett óvodapedagógus, 3

szakképzett dajka néni és az 1 fő pedagógiai asszisztens.

Óvodánk saját nevelési program alapján dolgozik, amelyben a harmonikus gyermeki

személyiség kibontakoztatását:

- az egészséges életmódra nevelés

- a környezeti nevelés

- és a művészeti nevelés kiemelt szerepében látjuk.

Referencia intézményként a kiemelt nevelési területekhez három „Jó gyakorlatot” dolgoztunk

ki: Barangoló, Egészségvarázs, Tarisznyás címmel.

Ez a program biztosítja az egészségnevelés testi-lelki-közösségi feltételeit, az optimális

mozgást, a szellemi fejlesztést, pihenést, étkezést. Gyermekeink egészségügyi szűrését, az

óvoda orvosa, védőnője, gondozását a Pedagógiai Szakszolgálat gyógytestnevelője végzi,

amelyet kiegészít a rendszeres úszásoktatás és a vízhez szoktatás, a TAVI – OVIBAN.

A környező világot a sok-sok kiránduláson, tapasztalatszerző sétán, a rendszeres állatkerti

látogatáson (ZOO-program, ZOO-tábor) fedezzük fel fürkésző gyermekeinkkel. Így

szeretnénk elérni, hogy érzelmi úton kötődjenek a természethez, a benne élőkhöz.

Számunkra fontos, hogy óvodásaink már kiscsoportos koruktól ismerkedjenek művészi

alkotásokkal, ezért az OVIGALÉRIÁBA rendszeresen meghívunk képzőművész-,

népművészalkotókat. Így már óvodás korukban természetessé válik a műalkotásokkal való

együttélés.

Óvodánk nevelőmunkájában a megelőzés, a felzárkóztatás, és a tehetséggondozás azonos

hangsúlyt kap. Segít bennünket a szülőkkel való őszinte problémafeltáró-, megoldó kapcsolat

és az ágazati jogszabályban meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező külső

szakemberekkel való jó kapcsolat.25

2.3. Személyi feltételek

Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a

nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus.

A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvónő végzi. Személye minta a

nevelésben. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre, ezért nem mindegy milyen értékeket

képvisel, azokat hogyan közvetíti. Ezt a programot követő óvónő közvetítse, az egészséges

életvitelt, kultúrált környezetben a művészetek által.

Óvodánk óvodapedagógusai mindannyian főiskolai végzettségűek, komplex intenzív

tanfolyamot végeztek, három kolleganő másoddiplomával, szakvizsgával rendelkezik.

A gyermeki személyiség optimális fejlesztése érdekében a tanfolyamokon kívül az önképzést

is a programmegvalósítás feltételének tarjuk.

Részt vettünk kompetenciafejlesztést -, tehetséggondozást, attitűdalakítást segítő és

szakmai hálózati együttműködést támogató referencia intézményi továbbképzéseken.

A művészeti nevelést a vizuális technikák folyamatos bővítésével, művészeknél tett

látogatásokkal, gyakorlati munkával, az e témában kiadott könyvekkel bővítettük.

Óvodánk tagja az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának, Bázisóvodája a Környezet -

és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének és a Magyar Ifjúsági

Vöröskeresztnek. Csatlakoztunk a Körlánc és a Madárbarátkert környezetvédő programhoz,

melyek színvonalas előadások szervezésével segítik napi nevelőmunkánkat. Kiemelkedő

környezettudatos magatartásra való nevelésünk eredményeként, harmadik alkalommal

nyertük el a Zöld Óvoda címet. Programunk hatékony megvalósításának érdekében

Együttműködési megállapodást kötöttünk a Nagyerdei Kultúrpark és a Bihari –Sík és

Tájvédelmi Körzet vezetőivel.

2012-től Referenciaintézményi minősítéssel rendelkezünk. Sajátos arculatunkból kialakult „Jó

gyakorlatainkkal” mutatjuk be óvodánk erősségeit, nevelési gyakorlatát, támogatjuk a hálózati

tanulás lehetőségét.

Programunkban feltétlenül szükséges a csoportonkénti 2 óvónő két óra átfedéssel. Ezt

indokolja, Pl. a differenciált egyénre szabott képességfejlesztés, a szűrés-gondozás

felvállalása, a tapasztalatszerző séták, kirándulások, a Zoo-program, TAVI - OVI, szükséges a

művésztanár, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő, úszásoktató segítsége.

26

A testület belső légköre őszinte, kritikus, segítőkész. Az óvónői párok évek óta együtt

dolgoznak, ismerik egymás szakmai tudását, segítik egymást. Az intézményi szinten

megalakult munkaközösségek mindig a testület által meghatározott nevelési terület témáját

dolgozzák fel.

Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak: az adminisztrátor,

pedagógiai asszisztens, a dajkák, udvaros, konyhai dolgozók az óvodapedagógus legfontosabb

partnerei a nevelőmunkában. Összehangolt munkájuktól és empátiás készségüktől függ a

gyermek jó közérzete. Ők biztosítják a rendezettséget, a tisztaságot, segítenek a gondozási

feladatokban, az étkeztetésben, ezért ők is modellként szerepelnek a gyerekek, szülők előtt.

Közvetítsék tehát a program szellemét, odafigyeléssel, diszkrét jelenlétükkel segítsék az

óvónőt.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember

közreműködését igényli.

Az óvoda környezeti átalakítása miatt feltétlenül szükséges kertész vagy udvaros. Az ő

környezetszerető munkája nélkül az óvoda, esztétikus virágokkal, bokrokkal betelepített

udvarát nem tudnánk megtartani.

2.4. Tárgyi feltételeink

Az épület a hajdani Tardy-féle kúria, amely folyamatos átalakítás után vált 3 csoportos

óvodává. A csoportszobák mérete ideális, a kiszolgáló helyiségek használata jó szervezést,

rugalmasságot igényel az óvónőktől. Munkánkat segítené, ha rendelkeznénk

fejlesztőszobával, tornaszobával, nevelői szobával.

A tartalmi munkát segítő alapeszközök ellátása jónak mondhatóak. Pályázati pénzekből, az

Együtt-Értük Alapítvány gyűjtéséből törekszünk biztosítani gyermekeink számára a

képességfejlesztő eszközöket, a sport, mozgásfejlesztéshez szükséges tárgyakat, a művészeti

neveléshez elengedhetetlen vizuális, irodalmi, zenei anyagot.

Udvari játékaink ízlésesek, melegséget árasztanak, ugyanakkor sokoldalú mozgásfejlesztést is

jól szolgálják, további gyarapításuk, felújításuk, karbantartásuk szükséges. A kialakított nyári

„Festegető” a vizuális nevelést, kreativitás fejlesztését szolgálja.

A Pedagógiai Program megvalósításához szükséges eszközjegyzéket a program melléklete

tartalmazza.

27

2.5. Küldetés nyilatkozat

A hozzánk beiratkozó gyermekek bizalmát megnyerve, őket megismerve, egyéni

fejlettségüknek megfelelően, a szülőkkel együttnevelve, segítjük óvodás évei alatt

személyiségfejlődését, elérve az iskolakészültséget, az óvoda – iskola átmenet sikerességét.

Valljuk, hogy derűs, nyugodt környezetben egészséges életvitelt követve kreatív, alkotó

nevelésünk által, környezetét szerető és védő gyermekké válnak, akik fogékonyak a művészeti

szépre.

Bízunk abban, a több éve eredményesen működő programunk segítségével, továbbra is

megőrizzük és elnyerjük a velünk kapcsolatban állók elégedettségét.

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS ÁTFOGÓ, GLOBÁLIS TERVE

3.1. Pedagógiai Programunk célja

Esztétikus, ingergazdag környezetben, tiszteletben tartva az óvodáskorú gyermekek egyéni

fejlődési ütemét, a szabad játékon alapuló, gyermekközpontú, harmonikus, derűs légkörben

folyó komplex személyiségfejlesztés, az egyenlő hozzáférés és a befogadó nevelés

biztosításával.

Célunk a családokkal együtt, olyan gyermek nevelése, aki:

kreatív,

nyitott a világra,

anyanyelvét szépen beszéli,

környezetét ismeri és védi - a művészeti „széppel” együtt tud élni –

rendelkezik korának megfelelő magatartási és viselkedési szokásokkal, befogadó

attitűddel,

testileg, érzelmileg, értelmileg korának megfelelően fejlett gyermek aki, óvodáskor

végére – a családokkal együttműködve - rendelkezik a sikeres iskolakezdéshez

szükséges személyiségjegyekkel.

28

3.2. A Pedagógiai Program általános feladatai

a gyermek sokoldalú megismerése s ehhez a lehetőségek biztosítása

a hosszú, nyugodt szabad játék lehetőségének biztosítása, ezek tárgyi feltételeinek

megteremtése,

érzelmi biztonság megteremtésével önbizalom erősítése, társas kapcsolatok

alakulásának segítése, erkölcsi tulajdonságok megalapozása, alakítása,

– a szűkebb és tágabb környezet megismertetése segítve a szülőföldhöz való kötődést

a gyermekek szép beszéd iránti kedvének, igényének felkeltése

a munka iránti érdeklődés felkeltése, munkára nevelés,

differenciált mozgáslehetőségek, képességfejlesztő tevékenységek biztosításával

komplex személyiségfejlesztés, közösségi életre való felkészítés,

a családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása

a tehetséges gyermekek kibontakozásának támogatása,

a lassabban fejlődő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek

differenciált fejlesztése, hátrányok kompenzálása, esélyegyenlőség biztosítása

a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása, fejlesztése külső szakemberek,

speciális gondozók bevonásával.

Kiemelt feladataink:

- komplex egészségnevelés feltételeinek megteremtése

- természeti és társadalmi környezet sokoldalú megismertetésének biztosítása

- a művészeti nevelés feltételeinek megteremtése, kreativitást fejlesztő és erősítő

élményt adó gyermeki tevékenységek nyújtása

3.3. Az óvodai nevelés alapvető keretei

3.3.1. Egészséges életmódra nevelés

Cél: Óvodánk személyiségközpontú nevelése során arra törekszünk, hogy az

individuumnak megfelelően figyelembe vegyük a testi-lelki-szociális szükségleteit,

hogy a gyermek személyiségének szabad kibontakoztatását érjük el.

29

Felébred bennük az egészséges életvitelre való igény:

– a személyi és környezeti higiénére,

– a mozgásos életmódra,

– az egészséges táplálkozásra, és kultúrált étkezésre,

– az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére,

– egy adott helyzetben az egészségesebb választására,

– a másság elfogadására, másokon való segítésre.

Feladatok:

a gyermek gondozása, megóvása, testi-lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése

a harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése

a gyermekek egészségének védelme, megőrzése, edzettségének biztosítása

a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése

az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés a betegség

megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása

a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása,

a csoportban és az udvaron egyaránt

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a

környezettudatos magatartás megalapozása

megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal

együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési

feladatok ellátása

a „Jó gyakorlatból” adódó feladatok megvalósítása, dokumentálása, továbbfejlesztése.

A gyermekek gondozása, testi-lelki szükségletük, mozgásigényük kialakítása

Anamnézist készítünk, folyamatos szűréseket végzünk segítve az ismerkedés folyamatát.

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére. Minden

gyermekkel törekszünk a meghitt érzelmeken alapuló kapcsolat kialakítására.

A gyermek bioritmusának megfelelően kialakított rugalmas napirend biztosítása.

Törekszünk arra, hogy a feltételeket úgy teremtsük meg, hogy a gyermekek fokozatosan

önállóan végezhessék a testápolási teendőket. Figyelemmel kísérjük az étrend összeállítását,

30

hogy kellően változatos és megfelelő összetételű legyen. Érdeklődünk a gyermekek étkezési

szokásairól és toleranciára törekszünk.

Az óvodában folyamatosan biztosítjuk a szabad mozgás lehetőségét. A nyugodt pihenés

feltétele a csend, a friss levegő. Az alvás előtti mesélés, altatóversek mondása, álomba ringató

dalok éneklése vezesse át a gyermekeket az alvás állapotába.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

A gyermek egészséges életvitelének igényét úgy lehet kielégíteni, ha mindennapi edzésük

biztosítva van. A gyermek edzésére a legtöbb alkalmat a szabadban való tartózkodás ad

lehetőséget, mely növeli a gyermek ellenálló képességét. Az edzési lehetőség nem évszakhoz

kötött, ezért szervezzük meg az úszást, a csúszkálást, korcsolyázást lehetőség szerint.

A „Szív kincsesláda” , a „Dohányzás megelőzés” és a „Mozgás kotta” óvodai programok

színesítsék az egészséges életmódra nevelést.

Az óvónő mindennap szervezzen szabály- vagy verseny játékokat, mivel ez az edzés mellett

feszültségoldó hatású, fejleszti a kudarctűrő képességét. A tartáshibák, renyhetartás

megelőzésére az óvónő vegye fel a kapcsolatot a gyógytestnevelővel, aki a szűrés elvégzése

után tanácsokat, javaslatokat tesz a prevencióra, és heti rendszerességgel fejlesztést végez.

Az óvónő feladata, hogy a gerincdeformitás és lúdtalp megelőzését szolgáló gyakorlatokat

beépítse a mindennapi testnevelésbe. Amennyiben lehetséges szervezzük meg a heti vízi

gyógytornát, amennyiben nem, úgy a nyári egy hetes intenzív Nap - Víz - Levegő edzőhatását

jelentő Tavi - Ovi programját úgy állítsuk össze, hogy a prevenció mindenképpen

hangsúlyozott legyen.

Biztosítja az óvónő az 5-6-7 évesek részére az úszás alapjainak elsajátítását, a vízi gyógytorna

lehetőségét. Az esetenkénti bevizelés megszüntetéséhez az óvónők-szülők közös, tapintatos

magatartása vezethet.

Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással vesszük körül, míg szülei

meg nem érkeznek. Óvodánk a mentálhigiénés nevelésre nagy hangsúlyt fektet, számunkra

fontos a lelki egyensúly, az örömszerzés, kiegyensúlyozottság (feszültségoldó játékok

alkalmazása). Ha szükséges kérjük a pszichológus segítségét.

31

A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása

Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A

legfontosabb fejlesztési tér az óvodaudvar, akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte

egész napjukat kint tölthetik.

A kényelmes, nyugodt csoportmunkának feltétele, hogy legyen külön helye minden

csoportnak, amely homokozóval, mozgásfejlesztést biztosító játékokkal, bábozást vagy

dramatizálást lehetővé tevő helyekkel, babaházzal ellátott.

Ugyanakkor legyen olyan közös hely is, ahol a kisebbek, nagyobbak, testvérpárok együtt is

játszhatnak, rajzolhatnak.

A csoportszoba több funkciós helyiség (szabad játék, étkezés, alvás, pihenés, mozgás stb.).

Tegyük barátságossá, esztétikussá, hogy a gyermek jól érezze magát benne, ízlésiránya

pozitívan fejlődjön. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk

szabadon, ha szükséges világos függönyöket használjunk.

A csoportszoba berendezéseit úgy alakítsuk, hogy minden tevékenységformának elkülönített

helye legyen. Az öltözők világosak, a lehetőségekhez képest kényelmesek, tágasak legyenek.

Jellel ellátott helye legyen a gyermekek személyes tárgyainak. Az öltözőkben kapjanak helyet

a szülőknek szánt általános tájékoztatók is.

A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését, minden

gyermeknek legyen jellel ellátott fogmosó felszerelése, fésűje, törölközője.

3.3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Cél: Olyan érzelmileg kiegyensúlyozott gyermekek nevelése, akik biztonságban érzik

magukat. Megismerik, megszeretik, elfogadják szűkebb-tágabb környezetüket, akik

képesek érzelmeik kifejezésére és fel is vállalják érzelmeiket. Kialakulnak olyan

pozitív személyiségjegyek, mint:

az együttérzés,

segítőkészség,

önzetlenség, figyelmesség,

elfogadó – befogadó pozitív attitűd,

32

önállóság, önfegyelem,

önérvényesítő, döntési képesség,

kitartás,

feladattudat,

szabálytudat,

kultúrált kommunikáció,

alkalmazkodó képesség.

Feladat:

A mi feladatunk, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljunk az újonnan

óvodába kerülő gyermek felé. A nevelést következetesen, ugyanakkor rugalmasan

folytassuk.

Adjunk elegendő időt a beszokásra, a szokás –és normarendszer megalapozására.

Erősítsük önbizalmukat, alakítsuk reális énképüket

Legfontosabb feladatunk, hogy a csoportban olyan értékrendet alakítsunk ki, hogy

minden gyermekben megtaláljuk, felfedezzük azokat az értékeket, amelyek az ő

személyiségének pozitívumai, és erre támaszkodva kell megteremteni, személyisége

további fejlesztését.

Fokozottan segítsük a kiemelt képességű, valamint a nehezen szocializálható,

hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló hátrányos helyzetű és

szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek közösségbe való beilleszkedését.

Az óvónő és az óvodában dolgozó felnőttek kapcsolata kommunikációja a gyermekekkel már

a beszokatási időben bensőséges, biztonságot nyújtó, megértő, szeretet sugárzó,

MODELLÉRTÉKŰ legyen. Így a kisgyermek tud a felnőtthöz kötődni, akivel a kapcsolat

kölcsönös, mert ha a gyermek jól érzi magát az óvodában, kötődik, akkor a szülőknek is jó

véleménye alakul ki az óvodai munkáról, dolgozókról, hiszen a szülő a gyermeken keresztül

értékel. Így alakul ki fokozatosan a gyermek, család, óvónő, óvoda igazi egymást segítő

kapcsolata, az együttnevelés terén. A különleges gondozást, bánásmódot igénylő gyermekeket

az általunk választott mérési rendszer alapján mérjük és a további fejlesztésüket

folyamatosan, tervezzük és végezzük.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együttműködünk a speciális felkészültséggel

rendelkező szakemberekkel.

33

A mindennapok során az óvoda természetesen lehetőséget ad arra, hogy a gyermek

kielégíthesse társas szükségleteit, baráti kapcsolatokat alakítson ki, miközben gyakorolja

azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a

csoportban éléshez nélkülözhetetlenek.

A közös élményekkel az összetartozás érzését erősítjük. A csoportban kialakult biztonságot

nyújtó szokásrenddel segítünk elfogadtatni a gyermekekkel a csoport viselkedési szabályait.

A nevelés a megértéssel kezdődjön és mindig a szeretet jegyében történjen!

A gyermek nyitottságát felhasználva az óvoda segítse elő, hogy tudjon rácsodálkozni a

természet szépségére, az emberi munka értékeire, azokat tisztelje, szeresse, óvja és becsülje.

A gyermekek az őket körülvevő világgal, környezettel a séták, kirándulások, munkahelyi

látogatások alkalmával ismerkednek, szeretik meg szűkebb hazájukat.

Az élősarokban, az óvoda kertjében végzett önálló és csoportos megfigyelések, munkák,

értékes tapasztalatokat kínálnak a gyerekeknek. Ez képezi majd alapját a később kialakuló

természetszeretetnek.

Azt kell bennük erősíteni, hogy mennyire összefügg minden egymással és milyen nagy az

ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából.

Az erkölcsi normához tartozó szokások: köszönés, megszólítás, a mással való viselkedés, a

vendégfogadás, a kultúrált étkezés stb. szabályait az együttélés során gyakorolja, képes

magáévá tenni.

Törekszünk a helyes viselkedéskultúra elsajátítására, megalapozására, legyen szófogadó,

elfogadó illemtudó, jól nevelt, udvarias, kedves, őszinte, figyelmes.

Óvodáskor végére a családdal való együttnevelés során fokozatosan elsajátítja a

feladatvállalást, a szabályok következetes betartását, azt hogy magatartását alárendelje a

fegyelemnek, bekapcsolódjék a közösség tevékenységeibe, illetve vállalja tettei

következményeit. Tudja viselni a kudarcot, és a sikert. Rendelkezik az iskolakezdéshez

szükséges testi, lelki és szociális érettséggel.

Ezeknek az elvárásoknak az elfogadásához az értelem és az akarat játszik elsődleges szerepet.

34

3.3.3. Az anyanyelvi az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Cél : Érdeklődőek, nyitottak a természeti és társadalmi környezet jelenségei iránt.

A gyermekek önmaguk lehetőségeihez képest a legsokoldalúbb fejlődését érjük el.

Óvodáskor végére egyénenként elérjék tanulási képességük maximumát.

Kialakul a gyermekben:

a szándékos figyelem,

feladattudat, feladattartás,

az érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet,

alkotóképesség

kommunikatív képesség

a gondolkodás olyan fejlettségi szintje, amely feltétele az óvoda-iskola

átmenet sikerességének.

Feladat:

Biztosítsuk az óvodai élet minden területén játékba integrálva, a spontán vagy

az általunk irányított, szervezett képességfejlesztést a tevékenységek által.

Programunk kiemelt tevékenységei továbbra is nyújtsanak lehetőséget az

értelmi képességek fejlesztésére: Zoo-program, TAVI-OVI, rendszeres

kirándulások.

Biztosítsuk a megismerő folyamatok fejlődését elősegítő eszközöket.

Törekedjünk arra, hogy buzdítással, dicsérettel, pozitív megerősítéssel,

tiszteletben tartva a gyermek egyéni fejlődési ütemét, fejlődjön készsége,

képessége, kreativitása érje el a kudarc nélküli óvoda-iskola átmenetet.

Teremtsünk olyan helyzeteket, amelyek arra ösztönzik a gyermekeket, hogy

véleményüket, mondanivalójukat elmondhassák.

A felzárkóztatás, tehetséggondozás fejlesztőprogramjainak alkalmazása

szükség szerint.

A kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő gyermekek,

differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése.

– A nemzetiséghez tartozó gyermekek differenciált támogatása, szükség szerint

Óvodánkban a gyermek személyiségének fejlesztése az óvodánkba lépésével kezdődik, ezt

megelőzően a szülővel találkozunk szülői értekezlet keretében.

35

Arra törekszünk, hogy minél jobban megismerjük a gyermeket, hiszen minden gyermek egy

önálló megismételhetetlen személyiség.

A szülőkkel való beszélgetés, a beszoktatás, az anamnézis segít ebben bennünket. Időt

hagyunk a beszokásra, majd annak tapasztalatait rögzítik az óvónők, és megbeszélik a

szülőkkel.

Óvodánkban a képességfejlesztés az évszakokhoz igazodó játékos tevékenységekben folyik.

A legintenzívebb tanulás az érzelem indította játékos-mozgásos tevékenységen keresztül a

sokoldalú érzékszervi megtapasztalással lehetséges. Építünk a gyermekek sokoldalú, egyéni

érdeklődésére, kíváncsiságára megismerési vágyára, aktivitásukra.

Programunkban a tanulás folyamatát a gyermekek spontán, önkéntelen figyelemére,

megismerési vágyára építjük, párhuzamos és változatos tevékenységek biztosításával.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása a közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató

tapasztalás, felfedezés, kísérletezés lehetőségének biztosítása, amely a napi óvodai nevelés

folyamán természetes és szimulált környezetben, élményszerző sétában és az óvónő által

kezdeményezett játékos tanulás során valósítható meg.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a

gyermek személyiségének kibontakoztatását.

Programunkban erre hangsúlyozottan törekszünk. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a

testséma és oldaliság, a finommotorika és a téri tájékozódás kialakítására, a vizuális és

akusztikus ingerek differenciált érzékeltetésének fejlesztésére, minél sokoldalúbb

tapasztalatszerzés biztosításával.

A gyermek egyéni képességét folyamatos megfigyeléssel – humanisztikus és méréses

módszerekkel – a fejlesztés módjának meghatározásával juttatjuk el önmagához viszonyított

magasabb szintre.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a

fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják.

Az egyéni eltérések kezelésére a rugalmas differenciált fejlesztést tartjuk járható útnak,

amelyet a játékban való tanulással és a játékos tanulás során valósítsunk meg, egyéni,

mikrocsoportos foglalkoztatással.

36

A tanulás megszervezése programunkban, az alábbi formákban valósul meg:

– Az utánzásos, minta és modellkövető magatartás – és viselkedéstanulás /szokások

alakítása/,

– A játékba integrált cselekvéses tanulás,

Spontán játékos tapasztalatszerzés,

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,

Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

A gyakorlati problémamegoldás

Egyéni fejlesztés

Felzárkóztatás, tehetséggondozás

Az értelmi fejlődés, a gondolkodás eszköze a beszéd. Az anyanyelvi nevelés szerves része az

óvodai élet minden mozzanatának. Beépül a gyermekek tevékenységeibe,

megnyilvánulásaiba, társaikkal és a felnőttekkel való kapcsolataiba.

A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért az anyanyelvi nevelésnél programunk a

szókincs bővítését, a nyelvi formák elsajátítását, népi kifejezések használatát, a nyelvtanilag

helyes beszéd, a mondanivaló árnyalt, logikus megfogalmazását hangsúlyozza.

Mivel a 3-7 éves gyermek elsősorban érzelmi alapon, mintakövetéssel tanul, így nekünk

óvodapedagógusoknak, nevelést segítő dolgozóknak, és óvoda minden munkatársának a

kommunikációs, metakommunikációs megnyilvánulásainknak mintaértékű, modell jellegűnek

kell lennie.

Éreztessük meg a nyelv kifejezőerejét és szépségét. Törekedjünk a szemléletességre, a

képszerű kifejezések alkalmazására. Törekedjünk arra, hogy a gyermekek kérdései ne

maradjanak megválaszolatlanul.

Az óvodai nevelés során teremtsünk lehetőséget a gyermekek egyéni beszédkészségeinek

megfigyelésére, vegyük figyelembe az egyéni fejlődési ütemüket.

Minél több alkalmat teremtsünk arra, hogy elmondhassák élményeiket, hiszen ezek során

érzékeltetjük, hogy a társaik vagy a felnőttek annál inkább megértik, minél pontosabban

fejezik ki magukat. Gondolkozás, közösségi nevelés, játék, munka, tanulás, kirándulás stb.

során. Vannak gyermekek, akiket beszédhibájuk gátol a mondanivalójuk önfeledt

kifejezésében. Anyanyelvük fejlesztését és a kommunikáció különböző formáinak alakítását

37

segítsük beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel /a javítgatás

elkerülésével/.

Óvodánk jó kapcsolatot tart fent a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusával, aki hetente egy

alkalommal fejleszti a beszédhibával, a beszéd folyamatosságának hibájával, a hangszín

rendellenességeivel küzdő, az anyanyelv sajátosságaitól eltérő ritmussal beszélő tanköteles

korú gyermekeket.

Programunkban folyamatosan alkalmazzuk a nyelvi játékokat, amelyeket a napi nevelőmunka

során spontán vagy szervezett formában valósítunk meg.

Ilyen játékok például:

- hangfejlesztést szolgáló játékok

- az artikuláció, a szókincs, a mondatalkotást fejlesztő játékok.

Az óvónői példán és anyanyelvi játékok alkalmazásán túl az egyes élethelyzetek felidézése és

a dramatikus játékok, a bábozás segítik a gyermeket abban, hogy érzelmeiket kifejezzék,

illetve társaik, a felnőttek érzelmeit megértsék.

3.3.4. Az óvoda csoportszerkezete

Óvodánk sajátosságait figyelembe véve, gyermekeink közel azonos életkor szerint szerveződő

(homogén) csoportokba járnak. Tapasztalataink megerősítenek abban, hogy nevelő-fejlesztő

munkánk eredményesebb az életkori sajátosságokra építve.

Miben látjuk előnyeit?

Hosszabb ideig tartó baráti kapcsolatok alakulnak ki, mert nem cserélődnek a gyermekek

évente.

A gyermekek érdeklődési körében ( pl.: játékfajták ) kitartásukban, önállóságukban,

együttműködési készségükben meglévő azonosságok segítik társas kapcsolataik

kialakulását.

A figyelem tartóssága, a gondolkodási sajátosságok, a képesség fejlődésének sorrendjében

meglévő azonosságok biztosítják önmaguk kipróbálásának lehetőségét, az egészséges

versenyszellem, a reális énkép kialakulását.

Az érési megközelítés következménye, hogy több az azonos játék iránti igény, amit minden

csoportban figyelembe kell venni, és biztosítanunk kell. 38

Az egyéni képességfejlesztés a mérvadó, a tehetséggondozásra és a hátrányok leküzdésére, a

felzárkóztatásra nagy hangsúlyt fektetünk. A pozitív minta húzóereje, egymás segítése jelen

vannak mindennapjainkban.

Törekszünk arra, hogy gyermekeinknek kedvező fejlődési környezetet biztosítsunk. Az udvari

élet és különböző szervezett programjaink – kirándulások, hagyományápoló ünnepek, zöld

napok, az OVIGALÉRIÁHOZ kapcsolódó foglalkozások, csoportközi rendezvények - módot

nyújtanak az óvodába járó gyermekek közös tevékenységére, barátok, testvérek, különböző

korosztályok találkozására.

Több szülő igénye, az esetleges gyermekpopulációban adódó változás esetén lehetőséget

biztosítunk a (testvérek) vegyes életkorú csoport létrehozására.

Lehetőség szerint a csoportok arányos létszám elosztására.

3.3.5. Az óvodai élet megszervezése

3.3.5.1 Napirend

Napirendünk rugalmas, igazodik a tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez,

életkori sajátosságaihoz. Összeállítása az óvodapedagógus feladata.

Óvodánkban a 3 csoportnak 2 mosdóhelyiség áll rendelkezésére, ezért fontos az egyeztetés –

főleg ebédeltetésnél – a helyiség használatát illetően.

A szabad játék kiemelt jelentőségű, fontos elvünk, hogy a gyermekek játékideje minél

gazdagabb, kiegyensúlyozottabb hangulatban teljen.

A tervezésnél figyelembe kell vennünk a gyermekek szükségleteit, érvényesüljön a

folyamatosság, rugalmasság, a párhuzamosan végezhető tevékenységek közötti harmonikus

arány, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

Az óvodai élet szervezésében napirendünk lehetőséget biztosít a felzárkóztatásra, a

kiemelkedő képességű és a különböző nevelési igényű gyermekek egyéni készség-,

képességfejlesztésére óvodapedagógusok és megfelelő szakemberek (logopédus, fejlesztő

pedagógus, gyógytestnevelő, pszichológus) közreműködésével, szoros szülői

együttneveléssel.

39

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a

gondozás feladatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk

fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.

Az évszakok kínálta lehetőségek módosíthatják az egyes tevékenységekre fordítható időt, a

napirend ilyen esetben rugalmasan változtatható.

Gyermekeink csoportonként egyszerre étkeznek, mivel a személyi és tárgyi feltételek még

nem biztosítottak a folyamatos étkeztetéshez. Amennyiben feltételeink alkalmassá válnak,

úgy lehetőséget biztosítunk rá.

A napi mozgás anyagába a gimnasztikai elemek, játékok mellett beépítjük a speciális, játékos

láb- és testtartásjavító tornagyakorlatokat is.

A napirendi javaslat, tájékoztatást nyújt arról, hogy épülnek egymásra a különböző

tevékenységek.

IDŐTARTAM TEVÉKENYSÉG

40

700 – 1200

Gyülekező, játéktevékenység

Játékos egyéni készség-, képességfejlesztés:

rajz, mintázás, kézi munka

környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése

az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi forma

mindennapos testnevelés

testápolási tevékenységek

csoportos étkezés (tízórai)

vers, mese, dramatikus játék, gyermektánc

kötelező testnevelés heti 1 alkalommal

A játék folytatása

Az óvodapedagógus által irányított tevékenységek, tapasztalatszerzések, élményszerzések, közös megfigyelések, kirándulások, séta.

Játék a szabadban. Énekes, mozgásos játékok az udvaron.

Hagyományápolás (névnap, stb.…).

1200 - 1245Ebéd

Testápolási teendők

1245 - 1500

Pihenés, alvás mesével, altató énekkel

Testápolási teendők

Csoportos étkeztetés (uzsonna).

1545 - 1700

Játéktevékenység

Játékos egyéni készség-, képességfejlesztés.Szabad, mozgásos játékok a szabadban, csoportban.

3.3.5.2. Hetirend

41

A hetirend kialakításakor célunk, az egyes műveltségtartalmak súlyozottsága mellett azok

integrálása, komplexitására való törekvés.

Feladatunk a játékos tanulás - önkifejezés széleskörű lehetőségek biztosítása. A tervszerűség

és spontaneitás kereteiben arra törekszünk, hogy az ismeretszerzésben az élményszerűség

domináljon, mert ez ad kellő motivációt ahhoz, hogy a gyermekek cselekvő aktivitással

vegyenek részt, a komplex személyiség fejlesztést, a közösségi nevelés anyanyelvi

képességek fejlődését szolgáló tevékenységekben.

Az óvodapedagógus támogató környezetben, indirekt irányítással biztosítja a különböző

képességű gyermekek szabad játékát és kompetenciáinak fejlődését.

A hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, az évszakok körforgásának

megfelelően.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglakozások mindegyikét

óvodapedagógus irányítja.

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI

4.1. Játék

Cél:

Az önként választott tevékenység jelentsen örömet, élményt a gyermek számára. A

különböző játéktevékenységek során a megszerzett ismereteiket, tapasztalatokat

kreatív, alkotó módon építsék be játékukba. Az örömteli együttjátszás során a pozitív

élmények a helyes viselkedési szabályok elfogadását, az együttműködni tudást

eredményezzék.

Feladat:

A játékhoz szükséges optimális feltételek biztosítása

A szabad játék tartalmának gazdagítása, a játékfajták eszközeinek biztosítása a

gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva.

Szabadjáték túlsúlyának érvényesülése

Szülők szemlélet formálása

A játékba integrált tanulás lehetőségeinek biztosítása

42

A szóbeli kapcsolatteremtés kialakításának segítése, kommunikációs kedvének

felkeltése, fenntartása

Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítsa az indirekt irányítás felelősségét.

– Az óvodapedagógus reflektív attitűdjével segítse a játék továbbfejlődését

Programunkban a játékot az óvodás korú gyermek legjellemzőbb, alapvető tevékenységének

tekintjük, amely nevelési eszköz, módszer is egyben.

A rugalmas napirendben biztosított „hosszú” játéktevékenység során tapasztalatokat,

ismereteket gyűjt a gyermek, alkalma adódik élményei feldolgozására, a társakhoz,

felnőttekhez való kapcsolata alakítására.

A társas kapcsolat igénye más ötleteinek elfogadására ösztönzi, az együttjátszás kreatív

együttműködést alakít ki, így alakulnak a jó játék hagyományai. A közös játék öröme képessé

teszi a gyermeket a szükséges szabályok betartására.

Olyan feltételek biztosítására törekszünk, ahol a gyermekek nyugodt biztonságérzetet

keltő légkörben szabadon szervezik meg a játékot, önállóan választják ki

játszótársaikat, a helyet, eszközt.

Nagyon fontos a megfelelő hely kialakítása, felosztása, amellyel biztosítjuk a

gyermekek szabad mozgását, biztonságát, térbeni kibontakozását.

Nálunk hagyománya van a „beszélgető saroknak, szőnyegnek”, ahol szívesen ülnek le

a gyerekek, elmondják a velük történt kellemes, kellemetlen élményeket, a napi

eseményeket.

– A csoportszobákban a kismesterségeknek kialakított kézműves sarkok adnak helyet. Itt

találhatók a közösen gyűjtött természetes anyagok „kincsek”, kellékek, amelyek

játékgazdagító funkciót is betöltenek és kísérletezésre nyújtanak sok – sok lehetőséget.

Az udvaron a „Festegető” ad helyet a nemezelés, agyagozás, gyöngyfűzés, szövés,

mézeskalács-készítés, bőrözésnek.

A mozgásos szabály játékok, népi játékok gyakorlására az udvaron elhelyezett

fajátékok, mászókák, mászófák, mászóhálók, alkotások, a favár, a mozgatható

tornaeszközök biztosítanak lehetőséget.

Az óvodán kívülre is gyakran szervezünk kirándulást, ilyen állandó helyünk a közeli

Liget, a Csónakázó-tó és környéke, Csonka torony43

A játékidő - napirendünk rugalmas, hosszú, nyugodt játékra ad lehetőséget, amely akár

több napon át is folytatható.

A játék eszközeinek megválasztásakor feladatunk a biztonságos, a gyermekek

életkorának leginkább megfelelő, esztétikus, programunk szellemiségét tükröző,

lehetőleg természetes alapanyagú játékok biztosítása. Arra törekszünk, hogy a játék

vagy kiegészítő eszköz, gondolkodásra, kreativitásra, problémamegoldásra serkentse

óvodásainkat.

A játék tartalma, játékfajták az óvodáskorú gyermekek életkori, egyéni sajátosságait

figyelembe véve:

Játékfajták: - gyakorlójáték

- szimbolikus és szerepjáték

- szabályjáték

- alkotójáték

Biztosítjuk:

a dramatizálás, bábozás lehetőségét,

kismesterségek, barkácsolás gyakorlását.

4.2. Mozgás

A gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás fejlesztésére épül az egészséges

életmód, a testápolás, az önkiszolgálás, az egészségmegőrző szokások kialakítása is.

Cél: Váljék igényükké a rendszeres, egészségfejlesztő testmozgás, örömmel vegyenek részt

a mozgásban. A gyermekek mozgáskedvének fenntartása, mozgásigényük kielégítése,

a mozgás megszerettetése. A gyermek mozgásszintjének, testi képességeinek, fizikai

erőnlétének önmagukhoz viszonyított fejlesztése.

Feladat:

– Szerettessük meg a gyerekekkel a mozgást, érjük el, hogy igényeljék a testedzést.

– Tartsuk fenn a gyermekek mozgásigényét, kedvét rendszeres mozgással.

– Kellemes, nyugodt, biztonságos környezet megteremtése.

– Változatos és párhuzamosan végezhető mozgáslehetőségek biztosításával,

testi képességek alakítása, ellenálló képesség és a szervezet erősítése.

44

- Különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének

differenciát kielégítése érdekében

– Különféle mozgásos játékok által a gyermek mozgáskoordinációjának formálása.

– A gyermekek egyensúlyérzékének, ritmusérzékének, motorikus képességeinek

fejlesztése - differenciált fejlesztése.

– Pontosítsuk testséma ismeretüket, térbeli tájékozódó képességüket.

– Példaadással, tartásjavító tornával helyes testtartás alakítása.

– Formáljuk a család, mozgással kapcsolatos szemléletét.

– Fontos feladatunk azoknak a készségeknek, jártasságoknak fejlesztése, amellyel

hozzájárulhatunk az egészséges életmódra való igényük kialakításához.

– Tegyük a gyerekeket fokozatosan terhelhetőkké!

– Előtérbe helyezzük az egészségóvás érdekében a megelőzést.

– A mindennapos testnevelések rendszeres megszervezése a nap folyamán. A délutáni

szervezett mozgások, lábboltozat erősítő és testséma fejlesztő gyakorlatokat

tartalmaznak.

– A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-

határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás kooperáció

képessége, fejlődésének elősegítése.

– A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a

keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos,

konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.

– Preventív szemléletmód erősítése.

A programunk a mozgás, testedzés fontosságát hangsúlyozza, ezért minden gyermek számára

lehetőséget biztosít a mozgásra, figyelembe véve az egyéni szükségleteket, képességeket,

fejlettségi szinteket.

A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök

nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget

biztosítunk, ahol a gyermek kielégítheti mozgásigényét és fejlesztheti mozgását különféle

mozgásos tevékenységek, játékok végzése során.

Egész évben a gyermek rendelkezésére áll, az egyéni mozgásigények kielégítését szolgáló

mozgáskotta eszközei, Ayres terápiás eszközök, Greiswald-fal, és egyéb udvari

mozgásfejlesztő játékok, amelyen a gyermek kipróbálhatja erejét, ügyességét, térben történő

tájékozódását, helyzetfelismerését, valamint személyisége akarati tényezőinek alakulását.

45

Mindezek nagyban hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához,

fejlődéséhez.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a vízhez szoktatásnak a TAVI-OVIBAN. Középső

csoportosok minden nyáron ismerkedhetnek, mozoghatnak, játszhatnak a vízben, „szokhatják

a vizet”. A nagycsoportosok már ismerkedhetnek az úszás alapelemeivel. A vízben végzett

tartásjavító gyakorlatok nagyon hatékonyak. Amennyiben lehetőség nyílik rá, biztosítsuk a

vízhez szoktatást az uszodában is.

4.3. A külső világ tevékeny megismerése

Cél: A gyermekek természeti, társadalmi környezetben egyaránt megélhessék az „itthon

vagyok…” érzését. Legyenek jártasak a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi

valóságában, azok formai, mennyiségi, téri viszonyaiban, összefüggéseiben. A

környezettel való ismerkedés folyamatában pozitívan viszonyuljanak a természethez,

alakuljon környezettudatos magatartásuk. Váljanak fogékonnyá a természet

szépségeire, az értékek megőrzésére, védelmére a benne élő ember tiszteletére.

Feladatok:

A gyermekek érzelmeire, érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra

építve olyan élmények, változatos tevékenységek biztosítása, amelyek segítségével

sokoldalúan megtapasztalják a bennünket körülvevő környezetet, a benne történő

eligazodást, tájékozódást.

A külső világ megismerése során irányítsuk rá a gyermekek figyelmét a matematikai

összefüggésekre, kihasználva a témakörben (témában) rejlő lehetőségeket.

A természet megismertetésével alapozzuk meg a gyermek természet szeretetét, a

természet tisztaságának, szépségének védelmét, környezetvédő felnőtté válását.

Olyan közvetítő, tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása, ahol a gyermek

megismeri a szülőföld, a hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és

tárgyi kultúra értékeit.

A megtapasztaláson alapuló megismerés során a gyermek aktív és passzív

szókincsének gyarapítása, a beszédkedv, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos

beszéd gyakorlása.

46

A cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatszerzés segítse elő a gyermek önálló

véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, kortárs kapcsolatokban és a

környezet alakításában.

A környezet témakörei az évek előrehaladtával lineárisan bővüljenek, és

koncentrikusan mélyüljenek. Biztosítsuk a megismerés, tapasztalás lehetőségét az

óvodai tevékenységek egészében.

A „Barangoló - című Jó gyakorlatból” adódó feladatok megvalósítása dokumentálása,

továbbfejlesztése.

Évszakhoz kötött megfigyelések, tevékenységek:

A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit a természeti és a társadalmi környezet

eseményeiből merítjük.

Az óvodai nevelés valamennyi területe összefonódik, egymással kapcsolatban áll. Az

évszakok váltakozása számtalan megfigyelési lehetőséget kínál. Törekedjünk a tudatosságra,

tervszerűségre, komplexitásra.

Biztosítsuk a 3-4 éves gyermekeknek, hogy folyamatosan ismerkedjenek az óvodával, az óvoda

közvetlen környezetével, a felnőttekkel. Figyeltessük meg az évszakok szépségét, segítsük őket

az összefüggések megláttatásában.

Kísérjék figyelemmel és vegyenek részt az óvoda kisállatainak gondozásában.

A Zoo-program, a Zoo-tábor keretében folyamatosan kísérjék figyelemmel az állatkerti

állatok életét, gondozását.

Biztosítsuk a kísérletezés lehetőségét, feltételeit.

Hívjuk fel a gyermek és szülők figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségére. Biztosítsuk

a külön gyűjtés lehetősségét.

Szervezzük meg a sziklakertnek, a virágos kerteknek, sövényeknek, bokroknak az udvarok

gondozásának lehetőségeit megfelelő számú, és minőségű kerti szerszámok biztosításával.

Minden esetben hívjuk fel figyelmüket a balesetek elkerülésére, a biztonságos

munkavégzésre!

A séták, a kirándulások alkalmával lehetőséget adunk a Bihari térség (Nagycsere, Földes,

Báránd stb.) jellemző növény- és állatvilágának megismerésére, valamint kitekintünk és

megismerjük tágabb környezeti értékeinket.

47

Séták során ismerkedjenek városunk közművelődési intézményeivel (Művelődési Ház,

Könyvtár, Múzeum, Iskolák stb.). Gyakorolják a helyes közlekedés szabályait, amelybe – a

fontosságra való tekintettel – kapcsolódjanak be a családok, a külső segítők (Rendőrség,

Tűzoltóság) is.

Ismerjék családtagjaik nevét, lakhelyüket, szüleik munkáját, munkahelyét.

A gyermekek önállóan igazodjanak el a napszakhoz kötődő tevékenységek rendszerében, a

hónapok, évszakok sorrendiségében.

A külső világ tevékeny megismerése során számtalan alkalom adódik matematika tartalmú

tapasztalatok, ismeretek szerzésére. Hangsúlyozott a gyermekek differenciált

képességfejlesztése a tapasztalásra, élményekre építve a játékosság alapelvének

figyelembevételével.

Fontos feladatunk a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi, ok-okozati

összefüggések felismertetése, a logikus gondolkodás megalapozása.

A matematikai összefüggéseket sokoldalú tapasztalás során láttatjuk meg (pl. spontán játékos

tapasztalatszerzés, irányított megfigyelés, kezdeményezett tevékenység).

A külső világ tevékeny megismerését hassa át a rácsodálkozás élménye, a játékosság a „jót

beszélgettünk” érzése.

Feladatunk, hogy az óvodai élet folyamán ráébresszük a gyermekeket a környezettudatos

magatartásra, a környezetünkben érdeklődő, ugyanakkor óvóvédő jelenlétünkre.

4.4. Művészeti nevelés

Programunkban a művészeti nevelés tág, összefoglaló fogalom, amely magában foglalja a

vizuális nevelést, vers, mese, ének-zene, énekes játékokat, de véleményünk szerint az

esztétika az ember minden tevékenységében jelen lehet, jelen van. Jelen van a megjelenésben,

játékban, mozgásban, irodalmi-zenei, vizuális tevékenységében.

Feladatunk, hogy az óvodai nevelés egészére kiterjesszük a komplex esztétikai nevelést.

Biztosítsunk a gyermekek számára olyan irodalmi, zenei élményeket, amelyeket ábrázoló

vizuális tevékenységük során megjeleníthetnek, amelyből témát meríthetnek. Támogató

környezetet nyújtunk a nemzeti, etnikai, migráns gyerekek önkifejezésére.

A hosszú, nyugodt játékidő folyamán teremtsünk olyan hangulatot, amelyben a manipulatív

tevékenységet irodalmi, zenei anyag egészíti ki, összekapcsolva, integrálva a három nevelési

területet.

Erre programunkban fokozottan figyelünk, és lehetőséget nyújtunk pl. az OVIGALÉRIA

megnyitóin, rendezvényein. Itt ugyanis a gyermekek a magyar és más nemzetek művészei

48

által előadott zenei, irodalmi élményein túl, a kiállító művész alkotásaiban gyönyörködhetnek,

majd közös alkotómunkában vesznek részt. Ezek az élmények és a műhelylátogatások

(népművészeti, képzőművészeti) során, a zeneélmények nyújtásával (zeneiskolások, táncosok

meghívásával), az irodalmi élmények (bábszínház, igényes óvónői előadások) során serkentik

a gyermekeket az alkotásra, a közös éneklésre.

„Az esztétikum valójában mindig az emberi lényeg érzékletes megnyilvánulása. Az ember

vagy beleírja, vagy belevetíti magát szemlélete tárgyába. Így az esztétikum elsajátítása az

esztétikai élvezet, az ember számára nem más, mint újbóli és újbóli ráismerés önmagára, az

egyéni emberi mivoltának egyre tartalmasabb kiteljesedése.

Ilyenformán az esztétikum és legtöményebb megvalósulása a művészet, a legteljesebb

mértékben segíti az egyén szocializációját, azaz a tudat felől társadalmi lénnyé formálja az

egyes embert, és mert az általános és a kor szerint aktuális társadalmi értékek mentén teszi,

állíthatjuk, hogy az esztétikummal, a művészettel a nevelés legnemesebb eszközét birtokoljuk.

S élnünk is kell vele!”

Az idézetek hűen tükrözik esztétikai, művészeti nevelésünk célját és fontosságát, amelyet

igyekszünk programunkkal az óvodai nevelés egészére kiterjeszteni, mert

„A gyönyörűt szaporítani vágyunk,

hogy így örökké rózsálljon a Szép,

s emlékét, ha hull érettebb virágunk

őrizhesse a zsenge ivadék.”

4.4.1 Rajzolás, mintázás, kézi munka

Cél: Vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé

tétele. Az intellektuális látás kialakulásának megalapozása. A hagyományos óvodai

ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg, és használják a régi kor

játékkészítő és a népi kismesterségek technikáit, eszközeit. Alakuljon elemi

kézügyességük, vizuális alkotókészségük, esztétikai igényük a múlt, a jelen értékei

iránt. Váljanak kreatív, alkotó személyiséggé, az egyéni igény, fejlettség és

képességekhez igazodva.

Feladat:

Biztosítsunk teret az egész nap során az önfejlesztő, kereső, kutató, rálátó folyamatot,

hagyjuk, hogy ők lássák meg milyen a világ.

49

Olyan élmények és alkotói légkör teremtése, amely a belső képek, fantáziavilág

gazdagításával saját formanyelv kialakulását és az alkotó, alakító önkifejezés

fejlődését segíti elő. Ilyen lehetőségek mellett a gyermeki fejlődés mozgatórugója az

önfejlesztés lesz.

Helyezzük a hangsúlyt a megérzésre, a véletlenszerű felfedeztetésre, az alkotókedv, a

kreativitás felkeltésére.

Vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal

szókincsbővítés és véleménynyilvánítás, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák,

színek magyarázata, élethelyzetekhez kapcsolódó élmények megbeszélése.

A képzeletét és a kombinációs készséget fejlesztő feladatokat helyezzük előtérbe oly

módon, hogy színben, formában képességtől függetlenül kiélhesse valamennyi

gyermek az alkotási vágyát.

Már ebben a korban kell biztosítani a népművészet motívumkincsét, a népi

kismesterségeket.

Lehetőséget kell biztosítani a műalkotásokkal való találkozásra. A múzeum látogatás

során a régi korral, a művelődési központban megrendezendő kiállításokon a

kortársművészetekkel ismerkedhetnek.

Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek

számára. Az ábrázoló tevékenység nem más, mint a világról kialakított víziómotoros

reprezentációja.

Az ábrázoló tevékenységnél fontos:

- az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás

- az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök

bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés

- a kézmozgás ügyesedése

- az ábrázoló technikák pontos használata, hiszen ezek nélkül az ábrázoló tevékenység

sikertelen örömtelen.

Célszerű már szinte minden technikát kiscsoportban, a firkakorszak idején elsajátíttatni a

gyermekkel, először csak az ismerkedés-próbálkozás szintjén, majd később, amikor már a

technika kezelése biztos az egész figyelmet az alkotásra fordíthatja. Munkája tükrözi a

világról szerzett ismereteit, elsősorban érzelmi megnyilvánulásait.

Kapcsolatot tartunk az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógusaival.50

4.4.2. Verselés - Mesélés

Cél: Alakuljanak ki a pozitív személyiség jegyek az értékes irodalmi örökség

megismerésével:

— együtt érző képesség

— tolerancia

— segítőkészség

— elfogadás

— empátia

— szabad önkifejezés, kreativitás.

Formálja a gyermek szemlélet módját, világképét. Váljanak az irodalmi élmények

érzékeny, aktív befogadójává.

Feladat:

Közvetítsünk értékes műveltségi anyagot a gyermekek életkori sajátosságaira

alapozva, változatos irodalmi élmények nyújtásával.

A mese-vers komplexen kapcsolódjon más tevékenységek tartalmához, gazdagítva a

témakörök feldolgozását zenei-vizuális tevékenységekhez, mozgásos játékokhoz

környező valóság megismeréséhez.

Ügyeljünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra, mely a

gyermek tiszta beszédhallásának, nyelvtanilag helyes beszédének (megfelelő

artikulációjának) az alapját képezi.

A megfelelő szokásrendszer kialakítása hangsúlyos, hiszen a mesélés-verselés,

mondókázás játékidőn belül történik. Szoktassuk a gyermekeket a mese figyelmes

hallgatására a mesével való azonosulásra.

Az óvónő maga döntse el, mikor szükséges a csend és a csoport milyen arányú

részvételére gondol (pl. teljes részvétel-bábműsor, mesehallgatás, filmvetítés esetén).

Programunkban a mesemondás hangulatát ismétlődő szokásokkal teremtjük meg a

tárgyi eszközök hozzáférésének biztosításával (sarkot, kuckót, mesepárnát stb.)

A többnyire játékos mozgással összekapcsolt mindennapos mondókázás, verselés,

mesélés a kisgyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik

legfőbb segítője. Ezen kívül történhet alkalomszerűen a gyermekek kérésére, váratlan

eseményekhez kapcsolódóan, vagy spontán tevékenységek alkalmával.

51

Teremtsünk lehetőséget a gyermek saját vers- és mesealkotására, annak mozgással és

ábrázolással történő kombinálására, mely a szabad önkifejezés egyik módja.

A vers, mese, mondókázás eszközeinek változatos alkalmazásával, a gyermeki

beszéd– kommunikációjának fejlesztése, az anyanyelv gazdagságának érzékeltetése.

A vers-mese főleg az érzelmeken keresztül hat, ezért fontos, hogy értékrendjeink és az

irodalmi művek feleljenek meg az óvónők személyiségének. Ezért rendelkezzen minden

óvónő saját gyűjtéssel. A választott művek erősítsék meg a környezet megszerettetését,

néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségének megéreztetését, és segítse a gyermek szabad

önkifejezését

Segítsék a gyermekeket az erkölcsi tulajdonságok megértésében (a jó és az igaz győz a

gonosszal, a hazuggal szemben). A népi eredetű mesék világképe teljes világmagyarázat,

amely helyes alkalmazás esetén segíti a gyermeket a „világban való eligazodásban”.

Nagy szeretettel használjuk a csiklandozó, höcögtető, tapsoltató, ölbe vevő, ujjkiszámoló,

altató mondókákat. A gyermekek ebben a formában kezdik élvezni és megszeretni az

irodalmat, hiszen ezek a művek vidámságot árasztanak és erősítik az érzelmi kötődést a velük

foglalkozó óvónőkkel.

A biológiai folyamtok, természeti jelenségek, élőlények megfigyelése természetes

környezetben a gyermekeink mindennapi örömét jelenti. Egy-egy fogalom környezetben való

megismerése után fontos szerepet kap a mese-vers, ahol irodalmi szövegösszefüggésben újra

megtalálhatja azt, megfelelve az óvodás gyermekek szemléletmódjának, világképének,

feloldást és megoldást kínálva a megélt eseményekhez.

A hagyományápoló irodalmi nevelésünkben nagy szerepet kapnak a mindennapi élet,

hagyományaihoz, szokásaihoz, jeles napjaihoz, nemzeti ünnepekhez kapcsolódó művek. A

népi mondókák és a népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangvilágát, nyelvünk

legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítik. Éppen ezért elsődleges forrásaink a

magyar népmese és gyermekmondóka, versgyűjtemények (lakóhelyünkből adódóan a Bihari

alkotások).

Szívesen válogatunk műköltészeti alkotásokból (műmese, reális történetek, elbeszélések, lírai

gyermekversek, verses mesék), kortárs művészek műveiből, a világirodalom klasszikus

meséiből (Grimm, Andersen), más nemzetek irodalmi alkotásaiból.

Tudatosan és rendszeresen mesélünk a gyermekeknek erkölcsi tartalmú meséket, történeteket,

melyek belső indulati élményeket közvetítenek, tájékoztatják a gyermeket a külvilág és az

emberi együttélés törvényeiről, a lehetséges, megfelelő viselkedésformáról (pl. Fésüs Éva: Az

ezüst hegedű, Füzesi Zsuzsa: Beszélgető könyv). Fontosnak tartjuk az elalvás előtti 52

mesemondást (altatódalt), amely elősegíti a nyugodt pihenést, a szeretetteljes, családias légkör

kialakulását.

4.4.3. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc

A zene olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre, hiszen a dal, a zene

érzelmi hatása szerteágazó, de egyúttal az értelemre is hat.

Cél: Örömmel, tisztán szépen énekelnek, megfelelő hangmagasságban, ritmusban.

Önállóan kezdeményeznek éneklést, mondókázást, körjátékot, énekes, táncos -

mozgásos játékokat.

Ismerik a környezet hangjait, és a népi hagyományokat.

Feladat:

Szoros érzelmi kapcsolat kialakítása a gyermekekkel, amely sokrétű, változatos

lehetőséget ad a zenei ismeretek befogadására.

Adjunk teret a gyermekek zenei önkifejezésmódjának gyakorlására.

Nyújtsunk olyan példát, amely éneklésre ösztönző.

Ismertessük meg a gyermekeket a zenéhez kapcsolódó népszokásokkal, játékokkal,

mondókákkal, népi dalos játékokkal – segítve ezzel a néphagyományok továbbélését.

Figyeltessük és ismertessük meg a gyermekekkel a környezet hangjait.

Törekedjük arra, hogy a gyermekek éljék át a közös mondókázás, éneklés, és táncos

mozgásos játék örömét.

A gyermekek a zene hatására kiegyensúlyozottá válnak. A huzamosabb ideig tartó zene, dal,

ölbeli játék sokféleképpen befolyásolja a gyermekek hangulatát, megnyugtatja, oldja a belső

feszültséget, segíti a szocializációt. A zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A

magyar népdalok, mondókák, gyermektánc, népi játékok, ma is jól felhasználhatók az

óvodában. Zenei nevelésünk sok népi eredetű mondókát, dalos játékot, énekes népszokást,

zenehallgatási anyagot tartalmaz. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe

vesszük a gyermekek nemzetiségi hova tartozását is.

Napközben számtalanszor adódik lehetőség éneklésre, játékra, mondókázásra, mozgásos

táncra, amelyet ki kell használnunk. Így biztosíthatjuk a gyermekek ének-zenei kultúrájának

53

megalapozását, a néphagyományok ápolását és a zenei készségek, képességek, zenei

kreativitás fejlesztését.

Az élményt nyújtó közös éneklésekkel, mondókázásokkal, a beszéd és zenei hallás

fejlesztését, a harmonikus szép mozgást, a választékos kifejezést, a párbeszédet, a

dramatizálás gyakorlását és a zenei anyanyelv kialakulását és a beszédtechnika fejlesztését

érjük el.

Tartalmi munkánk megvalósítása érdekében a Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-

zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztési programra és más igényes kortárs művészeti

alkotásokra támaszkodunk.

4.5. A munkára nevelés, munkajellegű tevékenységek

Cél: A munkajellegű tevékenységekben szívesen résztvállaló, együttműködő önmaga és

gyermektársai valamint a felnőttek munkáját megbecsülő, tisztelő gyermek nevelése.

Feladat:

– Adjunk mindegyik munkafolyamatnál mintát az eszközök használatához és a

munkafázisok sorrendjének megismeréséhez. Úgy segítsünk a gyermekeknek, hogy

minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét,

nehézségét, eredményét és az elvégzett munka sikerét.

– Értékelésünk legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekben pozitív viszony

alakuljon ki a rendszeres önként vállalt munkavégzéshez.

– A munka az óvodás gyermek számára aktív, a játéktól elválasztandó - egymástól

különböző tevékenység. A munka az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény

kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető legyen a gyermek számára.

– A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban használt

beszédformák alkalmazására ad lehetőséget.

– A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek tanuljanak

meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság

és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják

a gyermeki személyiség alakulását.

54

A munkafajták: - önkiszolgálás

- naposság

- a mindennapi élettel kapcsolatos alkalomszerű munkák

- kerti munkák

- növény-és kisállat gondozás munkálatai

- környezetgondozás

Programunk kiemelt feladatának megfelelően:

A növény-és kisállat gondozás munkálatai közben a gyermek megismerkedik egyes

munkafolyamatokkal. Folyamatosan figyeljék és gondozzák a halakat, az akváriumot, a

papagájokat, segítségünkkel etessék, itassák. Télen, az óvoda udvarán és a ligetben a madarak

etetése folyamatos legyen a madáretetőben.

Tudatos tervezést igényel tőlünk, hogy a gyermekek megfelelően működjenek közre az

élősarok gondozásában, szobanövények átültetésében, locsolásában, a téli csíráztatásban,

hajtásban, rügyeztetésben.

Tavasztól őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet

szerezhetnek a gyerekek. A kerti munkánál vegyenek részt a növénykert ápolásában,

virágoskert, sziklakert, megtervezésében, a magok, palánták beszerzésében, ápolásában, az

óvodaudvar tisztántartásában (fű gondozása, avar gyűjtése, öntözés, hó eltakarítás),

végezzenek környezetszépítő munkát!

Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű,

méretű szerszám álljon a gyermekek rendelkezésére, amelyek bármikor hozzáférhetőek. A

kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák. Minden évszakban segítsenek a járdák,

utak tisztításában.

A balesetek megelőzése érdekében mindenkori feladatunk, hogy a gyermekek figyelmét

felhívjuk a munkavégzést szolgáló szerszámok helyes használatára, az egymásra figyelésre.

55

V. AZ ÓVODAI ÉLET HAGYOMÁNYAI, ÜNNEPEI

Az ünnepek jelentős események az óvoda életében. A közös élmény erejével hatnak a

gyermekekre, erősítik a közösséghez való tartozás érzését. Az ünnepek emelkedjenek ki az

óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei illeszkedjenek a gyermek természetes

életmenetébe. Öröm, vidámság, boldogság, tevékeny várakozás előzze meg az ünnepet. Az

ünnep fényét emelheti a feldíszített óvoda, az ünneplő ruha, a meglepetések és a kölcsönös

ajándékozás. Ügyeljünk arra, hogy a felszabadult vidám hangulatot ne terheljék és zavarják

meg a betanult szólamok. A gyermekek érezzék, hogy az ünnep nemcsak óvodai esemény,

részt vehetnek benne a körülöttük élő felnőttek is.

A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás csúcspontja, maga az

ünnepi együttlét, amelynek hangulatát tovább emelheti a felnőttek „ajándéka” (pl. közös

éneklés, bábozás). A közös ünnep örömét újra és újra idézzük fel. Az ünnepek csak a szülők

együttműködő támogatásával érhetik el hatásukat.

A különböző jellegű ünnepeket különböző módon szervezzük meg. Mindegyiknél lényeges,

hogy a gyermekek életkoruknak megfelelően, aktívan éljék át ezeket, az eseményeket. Mivel

az óvodánk egyik célkitűzése a hagyományok őrzése, ápolása, az ünnepek, ünnepélyek

alkalmai kínálják a lehetőséget arra, hogy a gyermekek egyszerűbb népszokások rítusaival,

dalaival, verseivel megismerkedjenek, előadják azokat önállóan vagy játékfűzésbe szedve.

Pedagógiailag értékessé az teszi ezeket az alkalmakat, hogy a kitűzött távlat elérése során, a

különböző örömforrások, a megvalósításra váró feladatok sikeres megoldása, újabb célok,

vagy a cél más oldalról való megközelítése sarkallja a gyermekeket. A sok egyéni örömből

közösségi öröm lesz. Ez hozzájárul a közösség és az egyéni fejlődés folyamatához. Ehhez

azonban sok tapasztalatra, és ehhez kapcsolódó pozitív élményekre van szükség.

Az óvoda ünnepei:

- Hagyományápoló ünnepek

- Környezeti jeles napjaink

- Életmód napok

1. Hagyományápoló ünnepek: - Mikulásvárás, Advent, Karácsony

- Farsang56

- Húsvét

- Szüret

Óvoda-család közös rendezvényei: - Karácsonyvárás

- Anyák napja

- Gyermeknapi Sokadalom

- Nagycsoportosok búcsúja

- Családos bábszínház látogatás

- Farsang

Csoporton belüli ünnepek: - Születésnapok, névnapok.

Óvoda kirándulásai :

Szülők nélkül:

- Állatkerti látogatások

- Látogatás múzeumokba

- Környező falvak kézműves műhelyeibe

látogatás

- TAVI-OVI

- Zoo-tábor

Szülőkkel:

- Nagycsoportosok év végi búcsúkirándulása

2. Környezeti jeles napjaink (természetvédő jeles napok)

- Szeptember 23. Takarítási világnap

- Október 04. Állatok napja

- November 05-10. Erdők hete

- Március 22.Víz napja

- Április 18. Műemlékvédelmi világnap

- Április 22. Föld napja

- Május 10. Madarak-fák napja

- Június 05. Környezetvédelmi világnap

57

3. Életmód napok

- Fogászati napok

- Rágó napok

- Szülő-gyermek torna

- TAVI-OVI

- Erdei kirándulások

- Sportnapok

Hagyományápoló ünnepek:

Mikulásvárás: A mi óvodánkban immáron hagyománnyá vált, hogy hozzánk

lovasszánon, lovashintón érkezik a Mikulás. A gyermekek az udvaron

várják, majd dalokkal, versekkel köszöntik a kedves vendéget.

Farsang: Ez a nap különös élményt ad a gyerekeknek. A vidám vetélkedő, a

farsangi jelmezbe bújás, a tánc mindig felejthetetlen. Eddig zártkörű

rendezvény volt, de a szülők igénye alapján nyílt nappá is válhat.

Húsvét: Húsvét alkalmával a tavasz beköszöntétől a húsvéti locsolkodásig

terjedő időszakot jelenítjük meg versekkel, táncokkal, dalokkal,

játékfűzésekkel, tojásdíszítési technikákkal.

Szüret: Az ősz egyik legfontosabb tevékenységében vesz részt az óvoda,

megismerkedve a szüreti munkák fázisaival, a szürethez kapcsolódó

szokásokkal, versekkel, dalokkal, csúfolódókkal.

Óvoda-család közös rendezvényei:

Karácsonyváró: A karácsony a szeretet ünnepe, a család ünnepe. Éppen ezért úgy

gondoltuk, hogy ezt az ünnepi pillanatot meghagyjuk a család számára.

Az óvodában sokat beszélünk erről az ünnepről, az ide kapcsolódó

néphagyományokról, történetekről. Az óvodai csúcspont a

Karácsonyváró, ahol a szülők, testvérek, nagyszülők együtt készíthetik

el a még hiányzó karácsonyi díszeket. Feladatunk, hogy ehhez a

feltételeket, jó hangulatot biztosítsunk. Az ajándékozás otthon zajlik,

meghitt körökben. Fontos, hogy a karácsonyt ne csak az ajándékozás,

hanem az ajándékkészítés előzze meg. Az ünnepek tartalmát a

kölcsönös örömszerzés, meglepetések izgalma adja.

58

Anyák napja: Erre a napra meglepetéseket készítünk, műsorral kedveskedünk az

édesanyáknak.

Gyermeknapi Sokadalom: A szülőkkel közösen mindenféle játékokat tervezünk,

szervezünk. Lehet játékeszközöket készíteni, lehet aszfaltra rajzolni,

lehet közös dalosjátékokat játszani. Meglepetésként minden gyermek

fagyit kap. Igyekszünk megmutatni a szülőknek azokat a

tevékenységeket, amit nem ismernek (pl. nemezelés, agyagozás). Közös

főzés, tábortűz.

Nagycsoportosok búcsúja: Ez a nagycsoportosok emlékezetes napja. Már délelőtt ünneplő

ruhába öltöznek és hatalmas virágokkal díszített kapun átlépve

lefényképezik őket. Délután énekelve végigjárják az ovit, amikor a

kicsik és a középsősök versekkel búcsúznak, ajándékokkal

kedveskednek. Megkapják útravalóul a kis tarisznyákat. A szülők, az

óvodában dolgozó felnőttek munkáját megköszönve, az óvodától, a

társaktól való búcsúzkodást egy közös verses, táncos játékkal tesszük

emlékezetessé.

Színházlátogatás: A szülők igényei alapján és a színház biztosította lehetőségeket

figyelembe véve szervezzük a közös bábszínház látogatásokat.

A nemzeti, nemzetközi ünnepek: Jelentőségüket az óvodáskorú gyermek még nem értheti

meg. Az ünnep hangulatát a fellobogózott város az emlékhelyekre való

ellátogatás során, érezzék meg. Az ünnepek értelmét később szerzett

ismeretek világítják meg.

VI. A SZÜLŐ, A GYERMEK A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

Az óvoda és a család

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt és azt kiegészítve szolgála a gyermekek

fejlődését.

Cél: Mindannyiunk alapvető célja, hogy a gyermek érzelmi biztonságban,

59

nyugodt, derűs légkörben, egészséges környezetben fejlődjön, nevelődjön.

A szülő ismeri legjobban a gyermekét, ő ezzel segíti munkánkat, mi pedig

szaktudásunk alapján törekszünk az őszinte, problémafeltáró, megoldó és együttnevelő

kapcsolatra a szociálisan hátrányos helyzetű és a SNI gyermekek segítésére.

A kapcsolattartás módja, formái:

- Lehetőséget nyújtunk a leendő óvodásoknak a folyamatos ismerkedésre (előzetes óvodai

látogatások, ismerkedés – az óvónőkkel, igény szerint család látogatunk).

- Szülői értekezleten találkozhatnak a szülők az óvoda pedagógusaival, a dajka nénikkel, az

óvodai nevelést segítő külső szakemberekkel (védőnő, óvodaorvos, logopédus,

pszichológus).

- Szülői kérésre nevelési időben biztosítjuk a hittanoktatást.

- Fogadóórákon a szülőt tájékoztatjuk gyermeke fejlődéséről, betekintést engedünk az

egyéni fejlődési naplóba.

- Az óvónő kompetenciáját meghaladó kérdésekben a fejlesztőpedagógus, pszichológus a

családpedagógus és a szülők kapcsolatfelvételét tudjuk segíteni.

- A szülők játék-, munkadélutánokon, közös tornadélutánokon vesznek részt.

- A „Szülők Akadémiája” című rendezvénysorozat a gyermekek nevelését segítő előadások,

konzultációk szervezése

- Nyílt napok szervezése során betekintést nyerhetnek a gyermekek munkájába, később a

szülői értekezleten megbeszélhetjük a látottakat.

- Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás.

Továbbfejlődés lehetőségei:

- Baba-mama klub létrehozása

- Egyéb közös munkadélutánok

60

Az óvoda és az iskolák kapcsolata (Diószegi Kis István, József A., II. Rákóczi F.,

Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola)

Arra törekszünk, hogy az óvodánk az iskolákkal olyan tartalmi kapcsolatot alakítson ki, hogy

az átmenet minél sikeresebb legyen a gyerekek számára. Szeretnénk, ha az óvodánk nevelési

eredményeire épülve az egyéni személyiségfejlesztést, a differenciált képességfejlesztést

folytatnák az iskolák. Ennek érdekében az óvoda, iskolák közös rendezvényei nyújtotta

megbeszéléseken, konzultációkon igyekszünk meggyőzni a tanítókat a humanisztikusabb

óvoda-iskola átmenet megszervezéséről.

A kapcsolattartás formái, módja:

– Meglátogatjuk az óvodásainkat hogyan illeszkednek be, mennyire tudják teljesíteni az

iskolai elvárásokat.

– Fogadjuk a tanító néniket a látogatásaik során.

– Lehetőséget biztosítunk szülői értekezlet keretében az iskolai igazgatókkal való

találkozásra.

– Elvisszük a gyerekeket az iskolák által szervezett nyitott órákra.

– Iskolába lépés előtt sor kerül az „Átadólapok” átadására

– A tanító nőktől visszajelzéseket várunk a gyermekek iskolai beilleszkedéséről

– Meghívjuk az ének, rajztagozatos gyerekeket az OVIGALÉRIA megnyitóira,

programjaira.

Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata:

Szükségesnek tartjuk, hogy az óvoda megismertesse a gyermekeket a tágabb környezettel a

közművelődési intézmények tevékenységeivel (múzeum, könyvtár, egészségügyi intézmény,

alkotóház). Az intézmények kínálatából úgy válogatunk, hogy az elősegítse a nevelési

feladatok sokoldalú színes megoldását, a helyes viselkedési szokásokat.

A kapcsolattartás formái, módja:

– Együttműködési megállapodás kötése (Debreceni Állatkert, Bihari – Sík és Tájvédelmi

Körzet).

61

– Megbízás Bázisóvodai feladatok elvégzéséhez (Környezet – és Természetvédelmi

Oktató Központok Országos Szövetsége, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt).

– A többi közművelődési intézmény kapcsolattartási formájára a megbeszélések,

értekezletek, tájékoztatás jellemző.

– Az egészségügyi intézményekkel, környezetvédő szervezetekkel, művészeti

intézményekkel, egyesületekkel való kapcsolat segíti a programunk speciális

területeinek, azok céljainak megvalósítását.

Az óvoda kapcsolata a közoktatást irányító, szakmai, szakszolgáltató intézményekkel, egyéb

szervezetekkel:

Óvodánknak szükség szerint kapcsolata van a fenntartóval, a pedagógiai szakmai szolgáltató

intézményekkel: A Hajdú – Bihar Megyei Közoktatási Szolgáltató Intézettel, a József Attila

Általános Iskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, az egészségügyi szolgálatokkal.

A Bihari Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatával, a Gyermek- és

Ifjúságvédelmi Intézetekkel, a Nemzetiségi Önkormányzattal, szervezetekkel.

A kapcsolattartás formái:

– Nevelési értekezletre való meghívás, szakmai előadók kérése.

– Szülői értekezlet, Szülői választmány megbeszélésén való egyeztetés.

– Esetmegbeszélés a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások

Az óvod speciális szolgáltatása:

– Programunkból adódóan a nevelés több tevékenységi formájában speciális feladataink

és szolgáltatásaink vannak. Az egészséges életmód terén speciális feladatunk a

tartáshibák és a lábstatikai rendellenességek szűrése és gondozása. Célunk, hogy a

szakemberek segítségével szűrjük ki a gondozásra szorultakat. A szűrést mindhárom

csoportban végezzük, a gondozás része, a tartáshibák prevenciója, a mindennapos

testnevelések anyagába beépül.

62

- A művészeti nevelésben grafikus művésztanár vesz részt. Ez a nagycsoportosokat

érinti. Az OVIGALÉRIÁBAN szervezendő kiállítások szintén nevelési időben történnek

ezen a napon a gyerekek (középső, nagycsoportosok) együtt alkothatnak,

munkálkodhatnak a meghívott művésszel.

- Környezeti nevelésünk fenntarthatóságát a Debreceni Kultúrparkkal, a Bihari – Sík és

Tájvédelmi Körzet vezetőjével történő együttműködési megállapodás biztosítja.

- Pedagógiai feladatainkat a referencia intézményi működéshez szükséges szervezeti,

oktatásszervezési, szolgáltatás – szervezési feltételek megteremtésével végezzük.

- Terjesztjük, bemutatjuk „Jó gyakorlatainkat” segítjük adaptálását. Támogatjuk a

hálózati tanulás lehetőségét, a továbbképzések mellett rendszeresen részt veszünk,

szakmai fórumokon, konferenciákon, munkaközösségi értekezleteken. Törekszünk a

folyamatos tudásátadásra. Hospitálási lehetőséget biztosítunk, műhelymunkákat

szervezünk. Mentorpedagógusaink segítik a felsőoktatási intézmények tanulóit.

63

ÉVSZAKJÁRÓ

NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ

ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Eszterlánc Tagóvoda

„ A jelent csak a múltból lehet megérteni, a jövőt a múlt alapján felépíteni.”

( Babits Mihály)

Berettyóújfalu, 2013.

TARTALOM

64

I. BEVEZETŐ

1. Az óvoda jellemző adatai

2. Helyzetkép

3. Küldetésnyilatkozatunk

II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

1. Az egészséges életmód alakítása

2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

1. Játék

2. Verselés, mesélés

3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

5. Mozgás

6. A külső világ tevékeny megismerése

7. Munka jellegű tevékenységek

8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

I. BEVEZETŐ

65

Az 1996. évi LXII. törvény értelmében az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján

készítettük programunkat, a Gödöllői Néphagyományőrző Óvodai Programot adaptálva, a

helyi körülmények figyelembe vételével. Az évek során mindig módosítottuk a

jogszabályoknak megfelelően.

Óvodánk sajátos arculatát kialakítva évek óta nagy gondot fordítottunk a térségünkben

fellelhető népi hagyományok, szokások felkutatására, ápolására.

Nevelőtestületünk közösen kereste és folyamatosan keresi azokat a megismerési formákat,

amelyek természetesen illeszkednek a kisgyermek egyéni és életkori sajátosságaihoz,

képzeletvilágához, érdeklődéséhez. A jeles napokhoz, ünnepkörökhöz, az emberi élet jelentős

fordulóihoz fűződő népszokásokat „Hagyományőrző Napok” keretében dolgozzuk fel a

szülőkkel közösen.

Célunk a magyar népi hagyományok és népszokások szimbólumrendszerének feltárásával,

gyökereink keresésével, a meglévő és fellelhető források felhasználásával, felszínre hozni a

hozzánk járó családokban, gyermekekben a régi nemzedékek szokásait.

Minden gyermek számára egyenlő esélyt teremtünk ahhoz, hogy személyisége

kibontakozzon, optimális feltételek között egyéni képességeiknek megfelelően fejlődjön.

Törekszünk arra, hogy az óvodába járó gyerekek problémáit felismerjük, kezeljük a helyi

gyermekvédelemben érintett társszervekkel, a szakemberekkel együttműködve.

1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Az óvoda hivatalos neve: Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde, Eszterlánc Tagóvoda

66

Az óvoda pontos címe: 4100 Berettyóújfalu, Vass Jenő u. 8. sz.

Telefon és faxszáma: 06/ 54 402-259

E- mail címe: eszterlanctagovoda@gmail.com

Az óvoda fenntartója, címe: Berettyóújfalu Város Önkormányzata

4100 Berettyóújfalu,

Dózsa György u. 17-19.

Az óvodai csoportok száma: 3

Az óvodai férőhelyek száma: 75 fő

Tagóvoda vezető: 1 fő

Óvodapedagógusok száma: 5 fő

Pedagógiai munkát közvetlenül

segítők (dajkák) száma:

3 fő

Pedagógiai asszisztens: 1 fő

Nyitvatartási idő: 645-1715

Óvodai nevelésünk a jóváhagyott pedagógiai programunk alapján valósul meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében történik, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

Az óvodai csoportok szervezésének elve: lehetőség szerint életkoronként osztott csoportokat szervezünk.

2. HELYZETKÉP

Óvodánk a város peremterületéhez közel, csendes, forgalmas úttól távol, jól megközelíthető

helyen található. 67

Berettyóújfaluban elsőként alapított óvoda, 1883-ban nyitotta meg kapuit Vass Jenő

gyógyszerész alapításával. 1984-ben a régi épületet lebontották és újjáépítették.

2008-ban az ÉAOP pályázat keretében megtörtént az épület komplex akadálymentesítése és

felújítása.

A közeli lakótelepről és a város peremterületéről fogadjuk a gyermekeket.

645 – 1715-ig hat szakmailag jól képzett óvodapedagógus és három dajka gondoskodik a reánk

bízott gyermekekről és biztosítja az intézmény folyamatos, zavartalan működését.

Minden csoportszobához külön öltöző és mosdó helyiség tartozik. A gyermekek

egészségének megőrzéséhez és fejlesztéséhez rendelkezésre áll egy só és egy fejlesztőszoba.

Udvarunk tágas, változatos felületű, napos és árnyas részek váltakoznak. Telepítése és

elrendezése ideális a céljaink megvalósításához, gazdag játék és mozgáslehetőséget biztosít.

Nevelőtestületünk munkáját a kreativitás, az új iránti fogékonyság jellemzi.

2003-ban Jubileumi Évkönyvet adtunk ki, mely részletesen leírja óvodánk történetét.

Évszakjáró Néphagyományőrző Programunk a családokkal való együttműködés során, sok

közös lehetőséget kínál a szülőknek: ünnepségek, hagyományőrző napok, közös

kirándulások, játékdélutánok.

Óvodánk adottsága, felszereltsége, az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége lehetővé

teszi, hogy a Bessenyei György Szakközépiskola harmad éves oktatási szakmacsoport tanulói

nálunk végezzék szakmai gyakorlatukat.

Tagjai vagyunk a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének. 2006 áprilisában

felvállaltuk a III. Országos Szakmai Tavaszi Találkozó megszervezését és lebonyolítását.

Ezzel a konferenciával nemcsak óvodánk, de városunk hírnevét is öregbítettük a határainkon

innen és túl.

3. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK

68

Óvodánk minden dolgozója hisz az ember egyéni méltóságában, a hagyományok éltetésének

fontosságában, egymás elfogadásában, belső értékek kisugárzásában, a szeretet, a megértés és

a megélt élmények továbbadásában.

Sokszínű tevékenységet nyújtó óvodánkban, a szabadon választható játékok világában

nevelkedett gyermekink hagyománytisztelő, természetet szerető, környezettudatos, valódi

értékeket megtaláló, az iskolai életre felkészült személyiséggé válnak.

Partereinkkel együttműködve a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, gyermekközpontú,

befogadó, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük a gyermekeket, biztosítva minden

gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön,

s meglévő hátrányai csökkenjenek.

II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

Programunk az alapprogramban megjelölt általános feladatokat a következők szerint tagolja:

- az egészséges életmód alakítása

- az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

- az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

- néphagyományőrzés

Az óvoda helyi nevelési alapelvei:

- A nyugodt, meleg, szeretetteljes, kiegyensúlyozott nevelési légkör biztosítása.

- Esztétikus környezet megteremtése.

- A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése.

- Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés, a másság elfogadására, tiszteletére nevelés.

- Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékhoz.

A program célja:

A 3-7 éves korú gyermekek szabad játékon alapuló komplex személyiség fejlesztése, a

hátrányok csökkentése, az életkori és egyéni sajátosságok és eltérő fejlődési ütem

figyelembevételével, biztosítva a sikeres iskolakezdést.

69

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése, a

szociális hátrányok enyhítése.

Olyan gyermekek nevelése, akik ismerik és tisztelik a néphagyományokat, örömmel

vesznek részt néphagyomány-ápoló tevékenységekben.

Annak biztosítása, hogy a gyermekek a természetes és az ember által létrehozott

környezet szépségei iránt legyenek fogékonyak, alapozódjon meg bennük a

környezetbarát életmód.

Legyen biztosított a tehetséggondozás, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek számára a természetes közösségben a szakszerű felzárkóztató

nevelőmunka.

A program feladata:

A közös tevékenységek folyamatában a gyermekekben alapozzuk meg azokat a

készségeket, jártasságokat, amelyek képessé teszik őket az együttélésre, majd az iskolai

életmódra.

A környezettel való aktív ismerkedés, a környezeti kultúra fejlesztése.

A gyermekek életkorának megfelelő élményeket adó, cselekvésre késztető

hagyományőrző tevékenységek biztosítása.

A gyermekek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése, képességeinek fejlesztése

az óvodai nevelés általános feladata, amit programunkban alapfeladatnak tekintünk.

Az óvodai nevelésben a néphagyományőrzés folyamatosságát a mindennapok

hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok tevékenységei adják.

A gyermek családból hozott érzelmi, erkölcsi, értelmi élete meghatározza a gyermek

viszonyulását a világhoz. Ez alapvetően indokolja a szülők, a családok aktív folyamatos

bevonását, az egységes szemléletmód kialakítását, a hagyományok átadása folyamatában.

A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül a programban azok kapnak helyet,

amelyek a földhöz, a természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek és gyermektársak

megbecsülését állítják előtérbe.

Nevelőtestületünk egy évre elkészíti a „Hagyományőrző Napok” programját. Ezeknek a

programoknak a családok aktív résztvevői, bevonjuk őket az előkészületekbe is.

70

A program a sajátos tartalom- és eszközrendszerével az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-

személyiségfejlesztő funkcióját szolgálja, felvállalva a népi kultúra átörökítését.

Nevelési koncepció, felfogás

A néphagyományőrző nevelési program elkötelezettséget vállal a magyar óvodai nevelés

időtálló értékeiért, hagyományaiért.

Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes emberi értékek

eszmei érték erkölcsi- és interperszonális

magatartás-értékek

kulturális értékek

- humanizmus - az „én” tisztelete - a kultúra iránti

érzékenység

- demokratizmus - a másság elfogadása - hagyomány tisztelete

- nyitottság, őszinteség,

szeretet

-a természetes

környezet védelme

- udvariasság -az ember és a környezet

harmóniája

- a család, a haza tisztelete,

szeretete

- az „élet” tisztelete

- a felelősségtudat

Mit nevezünk néphagyományoknak?

71

„Azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben az emberiség megmaradásának

egyik legfontosabb feltétele volt, amely kényszerítette eleinket, egymás szájáról lesni a szót,

egymás kezét figyelve megtanulni a mozdulatot, hagyománynak, idegen szóval tradíciónak

nevezzük.”

(Kósa, Szemerkényi, 1975)

Meggyőződésünk, hogy kisgyermekkorban a cselekvéssel szerzett tapasztalatok, érzelem dús

élmények hatnak a felnövekvő gyermek cselekedeteire. Ismeretei bővülésével később érti

meg, dolgozza fel, amit kapott, és közben van hova visszakapcsolnia azokat. Erkölcsi,

esztétikai értékrendszere kialakul, a szükségletek további cselekvésre késztetik. Később a

néphagyomány-ápolás igénye az iskolában is folytatásra talál.

Hitvallásunk, meggyőződésünk fontos eleme az is, hogy az „ünnepelni tudás „képességének

alakítását a néphagyomány-ápolás, a természet és társak szeretetére nevelés elősegíti. A

gyermek évről-évre örömmel vesz részt a jeles napokat megelőző közös készülődésekben,

számára az ünnepnap a várva várt nap. Ha az ünnep napján a gyermeket körülvevő felnőttek

magatartása, és a környezet jelzései (ünnepi jelképek) hitelesek, a naphoz kapcsolódó közös

élmények a gyermekben mély érzelmi nyomokat hagynak. Átérzik az ünnepnapok

„másságát”, a bensőséges összetartozás élményét, alapozódik az „ünnepelni tudás”

képessége. Ezek a gyermeki élmények hatnak a családok szemléletmódjára. Az óvoda

megteremtheti a családokkal való együttműködés sajátos formáit.

1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

A fejlődést befolyásoló fontosabb tényezők: a veleszületett adottságok, a biológiai érés

sajátosságai, a környezet hatásai (természeti-társadalmi). A gyermek érésének alapja a

családban megszerzett biztonságérzettel bővül. A kiegyensúlyozott, derűs gyermek, aki

biztonságban érzi magát és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek,

harmonikusan fejlődik. A speciális gondozói prevenciós és korrekciós testi – lelki nevelési

feladatok ellátása megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal

együttműködve- történik.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés célja:

72

A gyermekek testi szükségleteinek kielégítése során alapozódjanak azok az egészség- és

testkultúrához kapcsolódó szokásrendszerek, amelyek az egészséges életvitelhez

szükségesek.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés feladata:

- Egészséges, barátságos óvodai környezet kialakítása, a gyermek testi, lelki szükségleteinek

kielégítése, a környezettudatos magatartás megalapozásával.

- Az egészséges gondozáshoz szükséges készségek alapozása.

- A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének biztosítása, a fejlődéshez szükséges

feltételek megteremtésével az igényekhez igazodó neveléssel.

A gyermek testi szükségleteinek kialakítása során a szokások alakításához nélkülözhetetlen a

felnőtt gondoskodó, simogató szeretete.

A helyes életritmus megteremthető a folyamatossággal, amelyet a napirend rugalmassága és

kötetlensége jellemez.

Az óvodapedagógus és a dajka a gyermekeknek a csoporton belüli jó közérzete érdekében

figyelemmel kíséri, - a játék és egyéb tevékenységei mellett – testi szükségleteinek igényét.

A gyermek hangulatváltozásai jelzésül szolgálnak közérzetéről.

A gyermek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő

egészséges táplálkozás.

Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységekkel valósulnak meg.

Fontos: az esztétikus terítés és a kulturált étkezési szokások megismertetése betartása.

A testápolás szolgálja a gyermekek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak

megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyermek

közötti meghitt kapcsolat segíti. Testápolás közben a gyermek utánzási hajlama lerövidíti a

szokás tanulás folyamatát. Fontos az óvodapedagógus és a dajka állandó segítőkész jelenléte

az egyéni fejlettségi tempó figyelembe vételével.

A gyermekek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégítését a

változatos tevékenységek szolgálják. A hagyományápolás által a mozgásanyagban helyet

kapnak a népi sportjátékok is.

73

Fontos, hogy minden évszakban, minél több időt töltsenek a szabadban. A jó levegő, a

napfény a gyermekek edzését segíti.

A gyermek egyéni érzékenysége és az időjárás sajátosságai meghatározzák az

óvodapedagógus bánásmódját. Fokozott figyelmet fordítunk a tűző napra, védjük, óvjuk a

gyermeket a káros sugárzástól.

A nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése minden óvodai dolgozó feladata.

Az óvodapedagógus feladata:

Az egészséges életrend érdekében megkeresi a családdal az együttműködési formákat.

Egyénileg segíti a gyermek táplálkozási és öltözködési szokásainak alakulását. Az óvónő

öltözékével, megjelenésével és segítségnyújtásával mintát ad a gyerekeknek.

A gyerekekkel, a családokkal gyűjtő utakat szervez. Közösen gyűjtenek bodza, hársfavirágot,

stb., amit frissen fogyasztanak vagy üdítő, tea formájában készítenek el. A tartósítás, tárolás

lehetővé teszi a gyűjtögetett termések későbbi fogyasztását. A kirándulások a gyerekeket

gyalogláshoz is szoktatják.

Fegyelemmel kíséri a gyermek egyéni adottságait és egészségi állapotát. (táplálkozási és

egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli, nyári érzékenység, stb.) Együtt működik a

szülővel, az egészségügyi szakemberrel, elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt

esetben a speciális fejlesztések céljából.

2. AZ ÉRZELMI AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

Hagyományőrző programunk az óvodáskorú gyermekek érzelmi, értelmi fogékonyságára

alapoz.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés célja:

- Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálásával, alapozódjanak a

beilleszkedéshez szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok.

- A hagyományőrző programok által a gyermekek pozitív érzelmei erősödjenek.

74

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladata:

- A gyermekek biztonságérzetének megalapozásával az önbizalom erősítése, az önkifejező

gyermeki törekvések segítése, a közösségbe való beilleszkedés elősegítése,

különbözőségek elfogadása.

- A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése.

Az óvodapedagógus feladata:

A családi háttér megismerésével igyekszünk megismerni, megérteni a gyermek érzelmi

megnyilvánulásait.

Nevelőmunkánkban törekszünk arra, hogy kiegyensúlyozott óvodai légkört teremtsünk,

melyben az óvoda alkalmazottai és a gyermekek között pozitív érzelmi kapcsolatok

alakuljanak ki. Ehhez felhasználjuk a népi mondókák ritmikusságát, az énekes játékok,

dramatikus játékok mozgáselemeit, színes fordulatait, a hangulatőrző népdalokat, a népmesék

varázsát, melyek a kisgyermekekhez közeli érzelmeket, érzelmi hatásokat hordoznak.

A kisgyermek természetes igényét-, a gondoskodást, a biztonságos kiegyensúlyozott, meleg

szeretetteljes légkört a napirendben ismétlődő tevékenységekkel biztosítjuk.

A beszoktatás időszakában mindkét óvodapedagógus jelen van a csoportban, fokozatosan a

szülővel való megegyezés alapján az anyás beszoktatást biztosítjuk.

Az új társak fogadására felkészítjük a már óvodába járó gyermekeket, hogy ők is segíthessék

odafordulásukkal az érkezőket. Az óvodába lépéshez meleg barátságos környezetet alakítunk

ki a csoportszobákban, kuckókkal, tevékenységekre késztető eszközökkel, sok természetes

anyagból készült játékkal. Páros és kiscsoportos feladathelyzeteket teremtünk, kooperatív

technikákat alkalmazunk. A gyermekekről szerzett benyomások segítik az óvodapedagógust

az egyéni bánásmód megválasztásában.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel,

szükség esetén a megfelelő szakemberek közreműködésével segítjük.

Az óvoda alkalmazottai modell értékű viselkedésükkel a mindennapokban lehetőséget

nyújtunk arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági szokásokat,

melyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek. A közös

élményekkel az összetartozás érzését erősítjük. A gyerekek ismerjék meg szűkebb és tágabb

környezetüket, szülőföldjüket. (kirándulások, séták, ünnepek stb.)

75

A csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrendszerrel segítünk elfogadtatni a

gyermekekkel a csoport viselkedési szabályait. Az óvodapedagógusok hangneme,

szeretetteljes kapcsolatteremtő stílusa, mint a gyermek, a szülő számára, a gyermeket

utánzásra ösztönzi.

Az óvodai élet hagyományait a népszokásőrző és természetóvó jeles napokkal gazdagítjuk.

Egy – egy eseményt mindig készülődés előz meg, örömteli közös tevékenységgel, mely a

gyermek közösségi magatartására maradandó hatást gyakorol.

Születésnapi, névnapi köszöntések hagyományai, a vidám ünneplés, - a gyermek központba

kerülése, társai őt ünneplik - az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálják.

Anyák napjára érzelmi aktivitással készülnek a gyermekek, a készülődés, az ajándék készítés

az érzelmi kötődés elmélyítését segíti elő.

Az évről – évre visszatérő, évszakokhoz kapcsolódó hagyományőrző napokra való

készülődések, a családokkal közösen végzett tevékenységek, (szüret, lakodalmas stb.) közös

élmények, a gyermekek szociális kapcsolatrendszerét bővítik, erősítik.

A népszokásőrző jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységeket meghatározott rituálék

szabályozzák. Ezek beépítése – a gyermekek életkorának megfelelően – a gyermek érzelmein

át, a közösséghez tartozás életérzését alapozhatják meg.

Az ünnepi készülődések élményeit, a bensőséges ünnepelni tudást maradandóbbá tesszük

azzal is, hogy más az ünnepnapok öltözéke.

A közös élményekkel, a tevékenységek állandó körforgásával, az újra átéléssel alakul ki a

gyermekek biztonságérzete, mely védelmet nyújt, és alapul szolgál a gyermek teljes

kibontakozásához.

76

3. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

Anyanyelvi nevelés

Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen

van, annak szerves része.

A hagyományőrző szemléletű nevelés tudatosan irányítja a figyelmet az anyanyelv

szépségeire. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés, a hagyományápoló

tevékenységek gyakorlása által a gyermek intenzívebben részesül az anyanyelv élményeiben.

Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során,

utánzás alapján sajátítja el. A beszédtanulást befolyásolja a gyermek ép idegrendszere, a

családi és az óvodai környezete. A gyermekek óvodába lépésekor különböző szintű

„anyanyelvi-ismeret”-tel rendelkeznek.

Az anyanyelvi nevelés célja:

- Oldott, derűs légkör megteremtésével erősödjön a gyermek természetes közlési vágya,

kapcsolatteremtő beszédképessége.

- Az óvodai nevelőtevékenység egészében (a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez mérten)

fejlődjön beszéd- és kommunikációs készségük.

Az anyanyelvi nevelés feladata:

- A gyermek beszédkedvének, beszédkészségének gondozása, fejlesztése, aktív cselekvés és

tevékenységhelyzetekben.

- Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya,

kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető.

-A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés

megvalósítása.

- Együttműködés a logopédussal és a családdal, a megelőzés és a korrekció területén.

77

Az óvodapedagógus feladata:

Tudatosan törekszik saját és felnőtt környezete beszédkultúrájának csiszolására. Érzi

felelősségét, hogy beszédpéldája hat a gyermekre, szülőre, munkatársaira. Gondot fordít

beszédének hangszínére, erősségére és tempójára.

Nyitott légkört teremt, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet: a szülő, a

gyermek „szóra nyílik”. Fontos a nyugodt természetes helyzet, ahol teret nyújt a gyermek

közlési vágyának, ahol a gyermek nyíltan, őszintén beszélhet arról, ami őt foglalkoztatja. A

gyermeket sikerélményhez juttatja. A beszédöröm a gyermekre ösztönzően hat.

Kulturált, rövid, pontos megfogalmazással segíti a gyermek beszédértésének alakulását. A

gyermek a szóbeli közlés elemeit utánzással sajátítja el, amit az óvónőhöz való érzelmi

kötődés megerősít. A testközelség, a gyermek elemi szükséglete. A személyes

segítségnyújtás közben jó lehetőség adódik arra, hogy a felnőtt beszélgessen a gyerekkel.

A program sajátossága, hogy az óvónő a gyermeket tapasztalásos, érzékszervi élményeken át

fejleszti, így beszéde változatos tevékenységek során fejlődik.

A játékot, a hagyományőrző és a természetszerető tevékenységeket kísérő kommunikációs

helyzetek lehetőséget nyújtanak a nyelvi hátrányok enyhítésére, ill. nyelvileg kiemelkedő

gyermekek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy a „mintha” játékok párbeszédei, a

társasjátékok, mozgásos játékok szabály-megfogalmazásai mellett a népszokásőrző

tevékenységek is gazdagítják a gyermek szókincsét.

Az óvodapedagógus által szervezett nyelvi játékok, a szavakkal való játékból fakadó

örömérzésen túl sikerélményhez juttatják a gyermeket. A tudatos fejlesztés céljából is

kezdeményezhet párbeszédet, beszélgetést egy-egy gyermekkel, vagy gyermekcsoporttal.

Az aktiváltatás, a beszélgetés, és a beszélni hagyás az óvónő feladata, közben alakul a

gyermek beszédfegyelme, önuralma.

78

Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül, a könyvek

szeretetére, az „olvasásra” nevelés. Az óvoda környezetében megtalálható könyvek /mese,

vers, természetismeretek, hagyományápolás/ az irodalmi élménynyújtáson túl hozzájárulnak

a gyermekek esztétikai ízlésformálásához, és lehetőséget nyújtanak szókincsük

gyarapodásához.

Az óvodapedagógus igényes válogatással eléri, hogy a csoportjában lévő könyvek ezt a

szerepet töltsék be. Szorgalmazza és segítséget nyújt a családnak a könyvvásárláshoz.

Értelmi fejlesztés és nevelés

A program játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyermekek a

változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzéseinek lehetőségeit. A gyermek folyamatos

tevékenykedését állandó érdeklődési vágya tartja fenn. Az érzelem a gyermeki érdeklődés

egyik irányító és mozgató ereje, így az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának

elindítója. A gyermek, ami iránt érdeklődik, igyekszik megismerni, így indul a megismerés

folyamata. Érzékszervein keresztül szerzi a tapasztalatokat, az érzelmi benyomásokat.

Az értelmi fejlesztés és nevelés célja:

- A tevékenységekben alapozódjanak, fejlődjenek a gyermek értelmi képességei.

- Aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével jussanak el a gyermekek

szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, tapasztalaton alapuló

gondolkodásig.

Az értelmi fejlesztés és nevelés feladata:

- A gyermek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése.

- A gyermek logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése.

- A speciális szakemberekkel együttműködve differenciált készség és képességfejlesztés a

kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél.

79

Az óvodapedagógus feladata:

Megteremti a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer

egyensúlyát.

A játéktevékenységeken keresztül megismeri a rábízott gyermekek egyéni sajátosságait,

megfigyeli, ki mivel foglalkozik, mi érdekli, milyen ismeretekkel, tapasztalatokkal

rendelkezik, az értelmi funkciói milyen fokon állnak. A gyermekek játékában milyen

élmények jelennek meg, amit „mintha” játékukban játszanak. Követi, fejleszti képzeleteiket,

gyakoroltatja a megismerési funkciókat és elősegíti a kreativitást.

Megfigyelése során tapasztalatokat gyűjt a gyermek mozgásfejlettségéről: hogyan végzi az

egyszerű mozgássorokat, a nagymozgásokat, milyen a szem – kéz, szem – láb koordinációja,

a finom motorikus mozgások szintje, a test ismerete, (jobb, bal irány), a térészlelése.

A megfigyelések az egyes gyermek értelmi képességszintjének megállapításához szolgálnak

adalékul. Ez az egyéni fejlesztés kiinduló alapja.

Az óvodapedagógus a megfigyelés során, számon tartja azokat a gyermekeket, akinél nem

tapasztalható belső szükségletből fakadó érdeklődés, nem fejtenek ki alkotó tevékenységet, a

társas kapcsolatokban nem kezdeményezők. Mindezek ismeretében választja meg az egyes

gyermekekhez igazodó módszereket, amellyel az érintett gyermeket elindítja az egyéni

fejlődés útján.

A program tartalma jó lehetőséget nyújt az olyan helyzetekre is, amikor a gyermekek maguk

vizsgálódhatnak, megbeszélik a jelenségeket, és új fejlesztő játékokat tanulhatnak.

Az óvodapedagógus magyarázatkeresésre, elgondolkodtatásra indítja őket, fedezzék fel a

világot, éljék át az „aha” élmény örömét. Ezek az alkalmak segítik a képzelet, a kreativitás

kibontakoztatását is.

Fontos, a motivációs helyzetek átgondolása, és a gyermekek értékelése. A pozitív

megerősítés hatására meg tanulnak bízni önmagukban.

80

III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Az óvoda személyi feltételei:

Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

A gyermekek neveléséhez szükséges személyi feltételek adottak. A csoportokban szakképzett

óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítő dolgozók végzik a nevelő, gondozó,

fejlesztő munkát. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége

meghatározó. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek

számára.

A pedagógiai munkát közvetlenül segítők munkája az óvodapedagógusokéval összehangolt.

A dajka, a pedagógiai asszisztens éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával,

beszédstílusával hatást gyakorol a gyermekekre.

Igényeljük, és részt veszünk a különféle szakmai továbbképzéseken, melyek tapasztalatait

megosztjuk egymással és nevelőmunkánkban felhasználjuk.

Nevelőtestületünkben 3 fő szakvizsgával rendelkezik. Egy kolléga pedig a 2013/2014-es

tanévben fejezi be tanulmányait. A tanügyigazgatás mellett tehetséggondozó, differenciáló,

fejlesztőpedagógiai, gyermek-, és családvédelmi ismeretékkel rendelkezünk.

Érzékenyen reagálunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember

közreműködésével történik. Törekszünk arra, hogy ezek a gyermekek minden segítséget

megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez.

Nevelőtestületünk munkáját a kreativitás, az új iránti fogékonyság, a nyitottság jellemzi.

Óvodánk biztosítja a Bessenyei György Szakközépiskola III. éves tanulók oktatási

szakmacsoportjának a gyakorlatot.

81

Az óvoda tárgyi feltételei:

Óvodánk rendelkezik a pedagógiai programunk megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel.

Az épületben három tágas csoportszoba található, önálló öltözővel, mosdóval ellátva. A

csoportszobák egyben ebédlőként és tornaszobaként is funkcionálnak.

A csoportszobákban a gyermekek által használt sokszínű fejlesztő játék, könyv, egyéb tárgyi

eszköz áll az óvodások rendelkezésére, melyek kielégítik mozgás - és játék igényüket.

Egyéb helyiségek: vezetői iroda, nevelői szoba, tálaló konyha, elkülönítő/fejlesztő szoba,

sószoba, felnőtt öltöző, felnőtt mosdó, WC.

Udvarunk tágas, változatos felületű. Mintegy 2/3- ad része füves, 1/3 része betonozott,

homokos terület, napos és árnyas részek váltakoznak. Telepítése és elrendezése ideális a

céljaink megvalósításához. A gumitégla burkolattal ellátott mászó torony, a labdabedobó, a

csúszda, a falovacskák, libikókák, babaházak és a homokozók gazdag játék- és

mozgáslehetőségeket biztosítanak.

A néphagyomány-ápolás megvalósításához sajátos eszközökkel rendelkezünk a meglévő

tárgyi feltételek mellett.

A természetes anyagok meghatározó szerepet töltenek be:

- udvari játékokban,

- csoportszobai játékok és kiegészítő eszközökben,

- az óvoda berendezésében.

Életrend elemei:

- a rugalmas, integrált napirend,

- a családias gyermekcsoport (mely vegyes vagy életkor szerinti)

- a differenciálás, egyéni bánásmód

- az érző, alkotó nevelőtestület,

- párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek, növekvő időtartamú

(5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezése, szervezése

- a nevelésben együttműködő családi-óvodai közösség82

A nevelés időkeretei:

A napirend és a hetirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt,

kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.

A napirend általános időkeretei:

- játék és szabadidős tevékenység: 5 óra 40 perc

- étkezés, pihenés: 3 óra

- öltözködés, tisztálkodási tevékenység: 1 óra

- tevékenységekben megvalósuló tanulás: 0,5 óra

- mozgás: 20 perc

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a

körülmények, az évszakok, az egyéni szükségletek, a váratlan események hatására. Fontos a

tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett

szerepét.

napirend

gyermekcsoport gyermek integrált, differenciált bánásmód

óvodai közösség (gondozás)

együttműködő család befogadó, empatikus, alkotó,

együttműködő óvodai felnőtt

közösség

83

A programban az optimális környezet – a tárgyi és személyi feltételen túl – gyermekközpontú

napirendet jelent. Elemei egymással kölcsönös kapcsolatban állnak. Ebben a napirendben a

gyermek központi tevékenységformája a játék, amit a néphagyományőrző programunk

gazdag eszköz- és hatásrendszere teljesít ki.

Ez az összetett hatásrendszer a játékban a gyermeket változatos érzékszervi ingerekhez,

tapasztalatokhoz juttatja, erősíti az utánzás, spontán tanulás lehetőségeit.

A sokszínű tevékenységrendszer gazdagítja a gyermek nyelvi kifejező eszközeit, fejleszti

értelmét és gondolatvilágát. Befolyásolja a gyermek érzelmi életét és kedélyállapotát.

A gyermekek élményeire, meglévő ismereteire építünk. Differenciált fejlesztést végzünk, az

egyéni tanulási utak támogatásával.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyike

óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével valósul meg, a pedagógiai program

alapján.

A heti rend kialakítása az óvodapedagógusok feladata, a helyi adottságok, igények, az évről

évre visszatérő szokások, jeles napok, hagyományok figyelembe vételével naponként más-

más műveltségi területhez kapcsolódnak.

84

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

A szemléletmód változás hatására, a hagyományőrzés létrehozza az óvodai testület sajátos

arculatát. A hagyományápoló tevékenység összekovácsolja a közösséget, és igényes

munkavégzésre készteti.

Az évről-évre visszatérő szokások, jeles napok a gyermekeket körülvevő felnőttekben is

elindítják a várakozás örömét, izgalmát, ami a gyermekek érzelmi kielégítésére motivál.

Óvoda és a család:

A szülővel való szoros együttműködésben programunk új lehetőséget tár fel. A gyermek

családból hozott erkölcsi, érzelmi élete meghatározza viszonyulását a világhoz. Ez

alapvetően indokolja a szülők, a családok aktív, folyamatos bevonását, az egységes

szemléletmód kialakítását a hagyományok átadása folyamatában.

Az eredményes együttműködés legfontosabb feltételei:

- A nyílt, őszinte, bizalomra épülő kommunikációra, az információcserére való törekvés.

- Az óvodának tiszteletben kell tartani a család világnézetét.

- A szülőnek éreznie kell, hogy gyermekét szeretik az óvodában.

- Egymás kölcsönös tiszteletben tartása (a nevelési gyakorlat elfogadása).

- A gyermek fejlődéséről korrekt, hiteles tájékoztatás.

- Az óvónő emberi magatartásában, szakmai feszültségében egyaránt példamutató legyen.

A kapcsolattartás formái:

A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez.

- Szülői értekezletek: nevelési évenként három alkalommal

(rendkívüli szülői értekezletek aktuális feladatokhoz)

- Családlátogatások: igény és szükség szerint

- Fogadóóra: előzetes bejelentkezés alapján

- Nyílt nap: az óvoda nevelési eredményeinek bemutatása85

- Hagyományőrző napok: jeles napokhoz, népszokásokhoz, kapcsolódóan,

a szülők aktív bevonásával.

- Az óvoda hagyományos ünnepei (szülők részvételével):

karácsony, farsang, anyák napja, nagycsoportosok búcsúztatása, gyermeknap

- Szülőkkel szervezett csoport kirándulások: évente 1-2 alkalommal

Óvoda és az iskola:

Óvodánk a körzetileg illetékes iskolákkal tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás

folyamatossága az együttműködés nélkülözhetetlen eleme. A kölcsönös intézménylátogatás

lehetőséget ad a programok megismerésére, jó esetben összehangolására.

Az együttműködésben azt tartjuk fontosnak, hogy az óvodában megalapozott munka, az

iskolában folytatásra találjon.

Az óvodai és iskolai nevelők között az együttműködést megértő, elfogadó partneri kapcsolat

váljon gyermekeink hasznára, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

esetében.

Bessenyei György Szakközépiskola Berettyóújfalu

Az együttműködési megállapodás alapján, az harmad éves oktatási szakmacsoport tanulói a

szakmai gyakorlatukat az óvodában töltik.

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS

FELADATAI

Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában:

Az óvodánkban folyó nevelést olyan szemléletmód szabályozza, amely tekintettel van a

gyermekek egyéni fejlettségére és alkalmas arra, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges

szokásokat. Ennek keretét a népi hagyományok ápolása is képes megteremteni.

86

Programunk nemcsak a népművészet és a szokásőrző jeles napok elemeit öleli fel, hanem a

mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket is. A néphagyományőrző tevékenységeket

tartalmilag és időrendileg egységes rendszerbe foglalja. Ennek összefoglaló keretét

évszakonkénti rendezésben az „Évkör” adja.

Néphagyományőrző tevékenységek tartalma:

Játékidőben a természetes anyagok közelsége motiválja a gyermekeket. A gyermek

kíváncsiságából fakadóan nyúl a természetes anyagokhoz, az agyaghoz, gyapjúhoz, fonalhoz,

bőrhöz, és fához. Az anyagok állandó jelenléte cselekvésre készteti, fejleszti az

alkotóképességét. Az elkészült tárgyak, népi gyermekjátékszerek tovább motiválják a

tevékenységét, gazdagítják a játékát, alkotásra kész emberré teszik.

A mindennapok tevékenységébe jól illeszkedik a játékeszközök készítése. Az óvónők

segítségnyújtása közben jó alkalom nyílik a beszélgetésre, a népmesék, mondókák, dalok

felidézésére.

A népszokásokhoz fűzött, az óvónők által elmesélt történetek hatást gyakorolnak a

kisgyermek erkölcsi ítéleteinek alakulására, magatartáskultúrájára, viselkedésmódjára.

Az udvari játékok a hagyományápoló tevékenységekkel bővülnek. A természetes anyagokkal

való műveletek mellett a dalos játékok, a népi sport játékok játszására is sor kerülhet. A dalos

játékok zenei fejlesztésében és az érzelmi nevelésben, a népi sportjátékok az állóképesség, az

egységes küzdőszellem alakításában kapnak fontos szerepet. A közös élmények elősegítik,

hogy a gyermekek magukévá tegyék a pozitív magatartásformákat.

Az óvoda udvara, környéke, a séták, a kirándulások, jó lehetőséget adnak a természet, a

környezet megszerettetésére, az évszakok változásaiból fakadó népi időjóslások felidézésére.

A gyermeket a közösen átélt élmények a környezetükhöz kötik, amelyeknek védelmezőivé

válhatnak.

A szülőföld szépségének megláttatása, a környezet alakítása, amelyben a gyermek

közvetlenül részt vesz, alakítja vizuális látásmódját.

A népi kultúra tárgyai, a népköltészet alkotásai a gyermek érzésein át hatva épülnek be a

gyermek ízlésvilágába. A zene az irodalom és a vizuális tevékenység is e „gyökerekből”

táplálkozik, amelynek anyaga a népművészet értékes és szép alkotásai.87

A mindennapi élet tevékenységei és a jeles napok néphagyományai szorosan összetartoznak.

Az óvodában megünnepelt jeles és hagyományőrző napokkal színesebbek lesznek a

hétköznapok.

Az óvodapedagógus feladata:

Az óvónő néprajzi ismereteit folyamatosan bővíti. Összegyűjti szűkebb környezete

hagyományait, a gyűjtőmunkában számít a szülők és a nagyszülők segítségére. A

tárgyalkotás, a környezetalakítás technikai fogásait elsajátítja. A néphagyományőrzés elemeit

mértéktartóan jeleníti meg az óvodai környezetben.

Az óvodapedagógus az óvodai nevelés folyamatában megteremti a hagyományőrző

tapasztalatszerzések feltételeit és lehetőségeit. Ezáltal a gyermekek és a szülők a

természethez, a hagyományokhoz való kötődést egyénileg és együttesen is átélhetik, és

azokat önmaguk számára újrateremthetik.

Az óvodapedagógus egyrészt a folyamatos napirendbe, a játéktevékenységekbe ágyazottan

tervezi és szervezi a hagyományőrző cselekvési formákat, másrészt a közös

tevékenységekben teremt megfelelő alkalmat, melyek a családok részére szerveződnek.

A helyi lehetőségekhez és igényekhez igazodóan alkalmazza az évkörös rendezési elvet.

Kiválasztja a jeles napokat, a mindennapos hagyományőrző tevékenységeket és a kapcsolódó

irodalmi és zenei alkotásokat, a népművészetőrző manuális technikákat.

1. JÁTÉK

A játék célja:

- A játék feltételeinek megteremtésével sokoldalúan fejlődjön a gyermek egész személyisége.

Váljék a játék, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

- Ismerjenek meg jeles napokhoz kapcsolódó népszokásőrző, dramatikus játékokat.

- A szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszközjellegének professzionalizálása

a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet

megszervezése.

88

A játék feladata:

- A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű,

elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő

tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő,

ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

- A játék során a gyermek személyiségének fejlesztése.

- Az óvodában kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

- A játék kiemelt jelentősége megmutatkozik a játékos tevékenységszervezésben is.

- A népi játékok által fejlesztjük a gyermekek közösségi magatartását, mozgását, érzelmi

képességeit.

JÁTÉK

szabad játék játékos

tevékenység szervezés

játékformák

A játék és a hagyományőrzés kapcsolata:

Régen a gyermekek nevelése a több generáció együttéléséből adódóan nemcsak a szülők

feladata volt. A nagyszülők, a dédnagyszülők saját gyermekkorukban játszott játékok

továbbadásával nemcsak szórakoztatták, tanítgatták unokáikat, hanem egyben lehetővé tették

ezeknek a játékoknak a fennmaradását, továbbélését.

Ebben a vonatkozásban joggal mondhatjuk, hogy hagyományőrzést is végeztek. Egy

családias légkörű, rugalmas életrend alkalmas arra, hogy a hagyományőrzést az óvodai

nevelés keretein belül folytassa. A program erre vállalkozik.

A régen feledésbe merült, vagy éppen a mai generációk számára már ismeretlen játékok,

népszokások, néphagyományok hagyományőrző tevékenységek, játékeszköz készítések

felelevenítésre kerülnek.

89

Ezzel színesedik, gazdagodik a gyermekek élete, bővül a nevelés eszköztára. Ez a komplex

hatásrendszer nyugodt játéklégkörben, kiegyensúlyozott, derűs, óvodapedagógusi

viszonyulással érhető el.

A játék feltételrendszere:

A hagyományőrző tevékenységek beiktatásának a tartalmas, elmélyült játék az alapja. Ezért

szükséges a feltételrendszer végiggondolása.

A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg

játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben

könnyebb egymás elfogadása, a toleráns óvodapedagógusi minta példaértékű.

A hely a gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeli kibontakozását szolgálja.

A benti játék színtere a csoportszoba és a csoportszobában lévő galéria. Az óvodapedagógus

a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat (pl.

zenesarok, mesesarok) alakít ki, és ügyel arra, hogy a különböző játékcsoportok ne zavarják

egymást. A mindennapok hagyományőrző tevékenységeinek gyakorlására kialakított

kézműves sarokban a közösen gyűjtött, ill. vásárolt természetes anyagok, kellékek

játékgazdagító lehetőségeket nyújtanak.

Az építőjáték állandó helyet kap. A gyermekek a csoportszoba kisebb, mozgatható bútorait, a

térelválasztó elemeket is saját elgondolásaik alapján variálják játékaikban.

Az udvarrészek átjárhatók. Az udvar alkalmas a mindennapi játékok mellett a népi játékok

játszására, népijáték-készítések, kismesterségek gyakorlására is. A csoportszobában

megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók.

Az udvaron is biztosítjuk az elmélyült, nyugodt játékot. Az adott udvarrészen átélt játék és

környezetalakító élmények hatására a területet mindinkább sajátjuknak érzik. A játszóhely

megválasztásában nagyobb önállóságot élhetnek át a gyermekek, mint a csoportszobában. Az

udvaron több lehetőség van a komplex szabad játékok kibontakoztatására, a mozgásigény

kielégítésére.

90

A gyermekek a délelőtt elkezdődő játéktémát nemcsak délután, hanem több napon keresztül

is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, amíg a gyermek számára érdekes,

élményt és örömet adó.

A napirendbe szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Időlegesen

megszakítják ugyan, de nem tördelik szét.

A játék eszközei:

A mai kor játékpiaca ezrével kínálja a különböző játékeszközöket. A jó ízlésnek, a játék

funkciójának nem minden játék felel meg. A játékszerek megválogatásában tükröződik az

óvodapedagógusi igényesség. A játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek

életkorához, segítsék elő a sokoldalú fejlődést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra,

problémamegoldásra serkentsenek.

A mai játékeszközöket harmonikusan egészítik ki az ősi-népi játékeszközök, rongybabák,

falovacska, stb.

Értékük az alábbiakban rejlik:

- természetes anyagból készültek,

- kapcsolódnak a természeti környezethez

- hordozói egy sajátos ízlésvilágnak, ízlésformáló hatásúak,

- fellelhetőek a felnőttek munkaeszközeinek, használati tárgyainak kicsinyített másai

- az eszközökben megjelenik az egyszerű ember találékonysága, furfangossága

Játékeszközök lehetnek már a környezetben fellelhető dolgok is: kavics, falevél, bot…

A dramatikus játékeszközök ösztönzik a gyermekeket fantáziájuk szárnyalására. Az

esztétikus textíliák, a színes leplek, az ízlésesen elkészített korona, palást, tarisznya, mind

elindítói lehetnek egy-egy szimbolikus játéknak mesedramatizálásnak, spontán „mintha”

játéknak. Ezek az anyagok az építő játékban is új színfoltként jelennek meg.

A gyermeki önkifejezésmódokat a bábozás eszközei teljesítik ki. Fontos a báb és a

dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye.

91

A megfelelő feltételek, és irányítás segíti, hogy az egyes játékfajták a különböző életkorban

megjelenjenek, és továbbfejlődjenek.

A gyakorló játék szempontjából a ritmus és a hozzákapcsolódó mozgás lényeges, ez szerez

örömöt, készteti az ismétlésre. A játékos gyakorlások jelentősége abban van, hogy a

finommozgások eredményeit maga a gyermek éli át.

A szimbolikus játék nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta.

Azért jelentős a társas kapcsolatok – közösségi élet – formáinak elsajátításában, mert az

óvodás korú gyermekek csak a játék keretében képesek a bonyolult emberi viszonylatokat

átélni és annak legkülönbözőbb megjelenési formáit gyakorolni.

A mesedramatizálás a szimbolikus játék egy bizonyos fejlettségi fokán jelentkezik. Ez a

játékforma a bábozás talaján indul el, s a szimbolikus játék szerepmegformálásának

tapasztalatain, az együttes játéktevékenység közösségi játékélményein át jut el a közös

dramatizálásig. A bábozásnak szerepe lehet a dramatikus játék előkészítésében.

Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a gyermekek saját elgondolásaik alapján játsszák el

a mesét. Fel kell hívni a gyermekek figyelmét az érdekes, jelentős mozzanatokra.

Gondoskodni kell a különféle eszközökről, szerepekhez szükséges kellékekről.

A konstruáló tevékenységek során az eszközök segítségével létrehoznak új alkotásokat. Előre

elgondolt, meghatározott céllal végzett építés során felmérheti a gyermek saját képességeit,

növeli önbizalmát.

A szabályjáték legjellemzőbb tulajdonsága a szabály dominanciája. A szabályjátékokhoz

különféle mozgások, mozgásformák, illetve az értelmi funkciókat aktivizáló játékféleségek

tartoznak. A gyermekek a játék során is tanulják a helyes magatartás alapvető formáit:

szerénységet, mértéktarást, az eredményekre törekvést, a kudarc elviselését.

A mozgásos szabályjátékhoz tartoznak: a testnevelési játékok, a dalos és mondókás népi

játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdik, labdajátékok, mozgásos

versenyjátékok.

92

A hagyományőrző életmódban is a gyermekek saját elhatározásuk és kedvük szerint

játszanak. A játék „klasszikus” tartalma kiegészül a népi játékokkal.

Ezek közé sorolhatók:

- az énekes-táncos játékok, (szembekötősdi, gyűrűsdi, párcserélő játékok, vásáros játékok,

furfangos és szórakoztatójátékok…),

- a mozgásos és küzdőjátékok, (versengő, váltást tartalmazó játékok, várkörjárás, sorjátékok,

hidas játékok…),

- a népszokásőrző dramatikus játékok (a jeles napokhoz kötődő játékok),

- a népi játékszerkészítések (bábuk, játékbútorok, rongybabák, napraforgószár lovacska,

csutkababa, facsiga, töklámpás, kukoricaszárból kunyhó készítése…)

Mindezek új tartalommal töltik meg a gyermekek játékát.

Az óvodapedagógus feladata:

A szabad játék felerősíti a szocializálódás folyamatát, a játékban a gyermek felfedezi a

másikat, és képet alakít ki önmagáról is. A közös játék öröme az élmény együttes

megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát. Megjelenik az együttérzés, kibékülés,

összeveszés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése. Anyanyelvi, kommunikációs,

kapcsolatteremtő készsége is fejlődik.

Az óvodapedagógus a hagyományos játékeszközök motiváló hatása mellett gondoskodik a

dramatikus népszokások játékaihoz szükséges kellékekről, hangulati elemekről.

Viselkedésével közös játékra inspirál. A színvonalas óvodapedagógusi bábjáték hatására a

gyermekek kedvelt tevékenységévé válik a bábozás. Az együttes játékban az

óvodapedagógus lehet egyenrangú játéktárs, alárendelt, irányított, vagy mintaadó modell is.

Mintaadása a gyermekeket utánzásra készteti. A gyermeket az utánzás mellett a szabályok is

segítik az eligazodásban.

A szabályok nemcsak a társasjátékokban, hanem a játékeszközökkel való bánásmódban,

magában a játékban, vagy a szokásrend alakításában is megjelennek.

Alkalmat teremt a játékok megtanulására, ami feltételezi a felnőtt és a gyermek közös

tevékenységét.

93

A gyermeki önállóság a játék szabadságában teljesedik ki, az óvodapedagógus ezt

tiszteletben tartja, a gyermekek által vállalt szabályokkal együtt.

A játékszabadság nélkülözhetetlen elemei a szabályok. Szokássá válásukkal megteremtik a

játéktevékenység nyugalmát a csoportszobákban és az udvaron.

Az óvodapedagógus személyes példájával ösztönzi a szülőket a lakókörnyezetben fellelhető

népi játékok gyűjtésére.

2. VERSELÉS, MESÉLÉS

A néphagyomány-ápoló pedagógiai programban a mese, vers, mondókaanyag zömmel a

népköltészet tárházából származik, mely hozzájárul a gyermek érzelmi biztonságához,

anyanyelvi neveléséhez. A gyermek érzelmein át épülnek be ízlésvilágába, alapozzák meg

„kulturális anyanyelvét”.

Az irodalmi nevelés célja:

- A gyermek szívesen hallgassa a mondókát, verset, mesét, váljon az irodalmi élmények

érzékeny, aktív befogadójává.

- A környezet megszerettetésével alapozódjon meg kulturális anyanyelvük.

Az irodalmi nevelés feladata:

- A változatos irodalmi élmények, népköltészeti alkotások nyújtásával, a mesék, versek,

mondókák megszerettetése, az érdeklődés felkeltése a könyv, a színház, a múzeum iránt, a

gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek biztosításával.

- A könyvek megszerettetése, megbecsülésére való nevelés.

Az irodalmi anyag tartalma:

A mindennapos verselés, mondókázás, mesélés, a kisgyermek lelki szükséglete.

Az óvodáskorúak verse elsősorban a népi mondókák, melyeknek nagy része mozgással is

kísérhető. Ezen mozgásos játékok nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, az

egyensúlyérzék fejlesztéséhez, a térérzékeléshez, az egymásra figyeléshez, testünk,

érzékszerveink megismeréséhez, a ritmusérzék alakításához.

94

Fontos szerepük van az érintésben, az óvodapedagógus, a gyermek közötti érzelmi kötődés

megszilárdításában. Játszásuk, gyakorlásuk hozzájárul az óvodapedagógus és a gyermek

közötti intim kapcsolat kialakításához. Ilyenek a felnőttek játékai a kicsinyekkel, a

természettel kapcsolatos mondókák, stb.

A mese közli, hogy a világban jelen van a jó és a rossz is. Ízelítőt, mintát kap az elfogadott

erkölcsi normákból. Kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és

világképének kialakítására, feltárja a gyermek előtt a megfelelő viselkedésformákat.

Népmesék lehetnek: állatmesék, novellamesék, tündérmesék.

A néphagyomány-ápoló irodalmi nevelésben nagy szerep jut a mindennapi élet

hagyományihoz, szokásaihoz, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természetjelenségeihez,

változásaihoz kapcsolódó mondókáknak, meséknek, találós kérdéseknek, szólásoknak,

közmondásoknak és dramatikus népszokásoknak.

A népköltészeten túl klasszikusaink, mai magyar költőink, gyermekek számára írt versei,

elbeszélései is helyet kapnak az irodalmi anyagban. Főleg a gyermekek számára kedvelt

ritmikus, szójátékos, gyermekekről, állatokról szóló, költői képeket tartalmazó, és humoros

verseik felhasználása ajánlott. Fontos az anyagválogatásban az egyensúly megteremtése.

A versek, mesék ismétlése dramatizálással, bábozással, árnyjátékkal, mímes játékkal

történhet. A bábozás lehet a gyermek első „színházi” élménye. A kicsiknél még inkább a

paraván nélküli, az óvónő játékát közvetlenül érzékelhető módon, a nagyobbaknál már

többféle módon történhet. A gyerekek bábozásához a gyerekkéz által mozgatható bábokat

biztosítjuk. A bábozás szerepe fontos, mert a báb szóra késztet. A mese vagy a dramatikus

népszokás élménye, a játszásra ösztönző népszokás jelenléte, a gyermekeket spontán

dramatikus játékra készteti.

Az óvodapedagógus feladata:

Megismeri az egyes gyermek, otthonról hozott irodalmi élményeit és beszédértésének fokát.

Biztonságot adó légkört teremt, ahol a gyermek bátran kezdeményezi az óvodapedagógus

vagy szülő által hallott irodalmi élmény átadását. Az óvodapedagógus előadása összhangban

van a metakommunikációs jelzéseivel, így lesz verselése, mesélése hiteles, a gyermek

reproduktív alkotó képzeletére ható, fantáziagazdagító.

95

A drámapedagógiai szemléletjegyében segíti a gyermek önálló dramatikus és bábos

kezdeményezéseit. A rendszeres lehetőségnyújtás, az óvodapedagógus megerősítése eljuttatja

a gyermeket, hogy egyre gazdagabb szókinccsel, egyre magasabb szinten adja vissza

élményeit. A dramatizálásba szükség szerint bekapcsolódik. A mese cselekményének

eljátszásán van a hangsúly, kerüli a szöveg betanítását, hagyja a gyermekeket játszani a

fantáziájukkal, a nyelvvel.

Figyelmet fordít az irodalmi környezet megteremtésére. Épít a gyermekek által kialakított

spontán helyzetekre, de kezdeményez maga is. Jó, ha az irodalmi élmény nyújtásának állandó

helye van, ahol a gyermekek által használt mesekönyvek, hangszerek, bábok, dramatikus

kellékek találhatók.

Az óvodapedagógus megteremti a meséléshez szükséges családias, szeretetteljes légkört.

Törekedjünk arra, hogy a mesemondást és a befogadást ne zavarják külső elterelő ingerek.

Az óvodapedagógus egész lénye árassza azt, amit közvetíteni akar. Szemkontaktust teremt,

mesélése hatására a gyerek belső képet alkot. A rendszeresen visszatérő hangulatkeltő elemek

(furulyaszó, gyertya, csengő stb..) és a gyermeki várakozást kielégítő irodalmi élmények

hatására mindennapos igényévé váljon a mesélés.

3. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

A néphagyományőrzés és a zene kapcsolata:

A mondókák, a népi játékok, a népdalok, hozzátartoznak az emberek mindennapjaihoz,

fennmaradniuk is ezért sikerülhetett. Munkájuk egyhangúságát énekléssel oldották fel,

sokszor érzelmeiket, örömüket, bánatukat is ekképpen fejezték ki.

Gyermekeiket énekléssel ringatták a bölcsőben. Minden alkalomnak megvolt a saját dal és

szokásrendszere.

A program erre a néphagyományra építkezve alakítja ki zenei nevelését, juttatja a

gyermekeket sajátos élményekhez, teszi gazdagabbá érzelmi, zenei, esztétikai világukat.

96

A zenei nevelés célja:

- Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások váljanak

fontos eszközéül a gyermekek zenei képességeinek (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés,

hallás, mozgás) és zenei kreativitásának fejlesztésében.

- Játékos zenei alkotókedvük ösztönzése.

- Az esztétikai, zenei és a mozgáskultúra formálása.

- A gyermek mindennapi tevékenységének váljon részévé, az éneklés a zenélés a felnőtt

minta spontán utánzásával.

A zenei nevelés feladata:

- A gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése.

- Az esztétikai, zenei és a mozgáskultúra formálása.

A zenei nevelés tartalma:

A programzenei anyagát hangsúlyosan alkotják:

- a népi mondókák,

- a pentaton karakterű, népi dalos játékok,

- a zenehallgatás dalanyaga (hangulatokat, érzelmeket közvetítenek, mintát nyújtanak),

- énekes népszokások,

- a készségfejlesztés zenei elemei

- nemzetiségi, kortárs és klasszikus zenei alkotások

A mondókák játékok szerint: ölbe vevős, cirógatós, csiklandozós, tapsoltatók, ujj- és

tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók, stb.

A dalos játékok: állathívogatók, naphívogatók, esővárók, sípkészítők, játékra hívogatók,

leánykérők, kifordulós játékok, ludas játékok, kapus játékok, küzdő játékok, sorjátékok,

csúfolók, stb.

Hangszerhasználat a zenei képességfejlesztésben fontos szerepet játszik.

Nagy figyelmet fordítunk a népi hangszerek megismerésére is. Ilyenek: köcsögduda, citera,

hegedű, lopótök, duda, dob, levélsíp, nádsíp, cserépsíp, fűzfa síp, furulya. A gyermekek által

önállóan elkészíthető pl.: dióhéjpengető, kukoricahegedű, stb.

A néptánc: a gyermekjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos

játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermekek ritmus érzékét,

mozgását. Előkészítik a későbbi néptánc tanulását.

97

A zenehallgatás anyaga az óvodapedagógus igényes válogatását tükrözi.

Az anyagot a népdalok és műdalok alkotják, lehetőleg élő előadásban.

Az óvodában játszható énekes népszokások:

Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő az óvodában, amelyek megfelelnek a

gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente

visszatérő naptári ünnepekhez.

Szüret: az őszi munkák sorában kiemelkedő a szőlő szüretelése. Szüreti játékunkban ezt a

tevékenységet idézzük, különféle alakoskodó szokások felelevenítésével.

Lakodalmas: a játékra általában ősszel kerül sor, de bármikor játszható. A gyermekek az

igazi lakodalom eseményeit utánozzák, közben lakodalmi csujogatókat, névcsúfolókat, stb.,

kiabálnak, párválasztó, leánykérő, kapus és egyéb dalos játékokat játszanak

Pásztorjáték: a nagyobb gyermekek pásztorjátéka része lehet az ünnepre való

készülődésnek, fokozva ezzel a várakozás örömét. Karácsonykor csoportról-csoportra

vonulnak, énekléssel köszöntik az óvoda gyermekeit, felnőttjeit.

Fonóka: a fonók fontos színterei voltak a népköltészet, a népmese éltetésének, az

együtténeklésnek, együttjátszásnak. Fonójátékunkban a hagyományokhoz igazodva a

gyermekek vidáman tevékenykednek, játszanak, táncolnak.

Farsang: az előkészületekhez hozzátartoznak a télcsúfoló dalok, tréfás mondókák

énekelgetése, mondogatása, ami a farsangon folytatódik. Farsang napján gyermekek

jelmezeiket magukra öltve „mulatoznak”. Játékos vetélkedők teszik színesebbé ezt a napot,

melybe a szülők is bekapcsolódnak.

Komatálazás: népszokásokból lett gyermekjáték. A „komatálban” finom falatok vannak (pl.:

a gyermekekkel közösen sütött pogácsából), kóstolót visznek a többi csoportnak, akik

viszonozzák a kedves figyelmességet. A közös játékkal barátságot kötnek.

Pünkösdölés: a játék egy, vagy több csoport részvételével lovasversenyes pünkösdi

királyválasztásból, vagy a lányok pünkösdjárásából áll. Lehetőség nyílik a különböző

ügyességi játékok gyakorlására, a győztes pünkösdi király választására. A lányok „házról-

házra” járnak köszöntésüket és jókívánságaikat elmondani. A közöttük legkisebb leányka a 98

pünkösdi királyné, akinek barátnői kendőt tartanak sátorként a feje fölé, közben rózsaszirmot

hintenek szét. Csoportról-csoportra vonulnak, a háziaktól a köszöntésért ajándékot kapnak.

A készségfejlesztés zenei elemei:

Ide tartoznak a tiszta, a csengő hangképzés, az egyenletes lüktetés, a dallam- és ritmus

motívum visszaadása, a tempó (gyors, lassú), a dinamika (halk, hangos), a hangmagasság

(magas, mély) érzékelése, éneklése és a zenei hangsúlyok kiemelése. A zörejek közül

megfigyelhetjük a természet hangjait, az emberi-, állati hangokat, a hangszerek hangjait, a

környezet zörejeit.

Az óvodapedagógus feladata:

A zenei nevelés megkívánja, hogy az óvodapedagógus szeressen, és tisztán tudjon énekelni,

zenei műveltsége, a zenéhez való viszonya és zenei aktivitása meghatározza a gyermek

műveltségi szintjét.

A gyermekekkel való ismerkedés során, a személyes kontaktus létrehozásában, az óvodai

környezet elfogadtatásában segítséget nyújt az éneklés. A mindennapos éneklés az

óvodapedagógus belső igényéből fakad, kapcsolódhat spontán kialakult játékhelyzethez,

kezdeményezhetik a gyermekek, vagy az óvodapedagógus. Fontos a módszertani

kulturáltsága és naprakészsége, a dalanyag igényes válogatása.

Az óvodapedagógus gyakran énekel népdalokat, amelyek hangulatfokozói lehetnek egy-egy

hagyományőrző cselekvésnek pl.: tréfás dalok a farsangi készülődésben. Az ünnepvárás és

készülődés hangulata énekléssel, zenéléssel, zenehallgatással teljesedik ki.

Az óvodapedagógus teret, lehetőséget teremt a gyermek zenei önkifejezésmódjának

gyakorlására. A tanult mondókák, dalok, mozgáselemek gyakorlása mellett segíti az egyéni

improvizációs megnyilvánulásokat: szövegben, dalban, ritmikus mozgásban.

99

4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

A tárgyi népművészet anyagai, forma-, szín- és díszítő világa ma is követendő modell lehet

az alkotó ember számára. A hagyományőrzésben az értékek újrafelhasználásával létrejön a

folyamatosság. A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, a népi

kismesterségek, a természetes anyagú játékeszköz készítések gyakorlása által gazdagodnak.

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja:

- A gyermekekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges

készségek, érdeklődjenek a népi kismesterségeket őrző technikák iránt.

- Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük és esztétikai igényük a múlt, a jelen

értékei iránt. Alapozódjék a „művészi látás” képessége.

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka feladata:

- A gyermek vizuális készségeinek, képességeinek fejlesztése az ábrázolás eszközeinek és

technikáinak alkalmazásával.

- Ismertessük meg a gyermekeket a népi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket

őrző technikákkal, eszközökkel.

- A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, kézimunkához kapcsolódó verbális és nem verbális

megnyilatkozásokkal a spontán beszédformáinak fejlesztése, aktív és passzív szókincs

bővítése.

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tartalma:

Az óvodában használt és ismert tevékenységformák a hagyományőrző díszítő művészet

technikáival, művészetőrző formáival bővülnek. A rajz, a festés, a kézimunka mellett

megjelennek a népi kismesterségeket őrző elemek is.

Hagyományőrző elemek:

- A népi kismesterségek technikájának alapjai,

- A jeles napok „jelkép-készítő” technikái.

100

A kézimunka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei: sodrások, fonások, szövések. A

gyapjú anyaga szárazon, nedvesen, - nemezelés, - többféle technikát kínál. A méhviasz, a

tojás- irókázás mellett, batikolásra is alkalmas. Egy-egy szép hímezett terítő, a színes fonalak

hímzés utánzására késztetnek.

A játékeszköz készítések technikáit a gyermekek utánzás után képesek elsajátítani,

rongybaba vagy csutkababák, terméseszközök, pl.: napraforgószár-lovacska, sátrak, kunyhók

stb.

A jeles napi készülődések során a gyermekek részt vesznek az ünnephez kapcsolódó jelképek

közös készítésében.

Például az András nap utáni adventi koszorú készítése, a mézeskalács gyúrása, díszítése, a

karácsonyi gyertyaöntés, a farsangi-maszk készítések, a húsvéti tojásfa díszítése, a májusfa

szalagozása, a pünkösdi koszorú készítése, stb.

A tevékenységekhez szükséges természetes anyagok:

- termések: kukorica, makk, gesztenye, csuhé, zöldségek, stb.

- növények: nád, sás, gyékény, szalma, vessző, stb.

- állati eredetűek: gyapjú, toll, méhviasz, bőr, stb.

- textíliák, fonalak, spárgák, agyag, homok, kavics

Az óvodapedagógus feladata:

Épít a gyermek kíváncsiságára, megadja számukra a választás lehetőségét, anyagban,

témában, technikában. Egyénileg, megerősítően nyújt segítséget a gyermek továbbfejlesztése

érdekében. A gyermek az ösztönös firkálástól a vizuális percepciója hatására újraalkot, ez

elvezeti a tudatos rajzolásig. Mozgásfantáziáját hagyja kibontakozni, és segíti fejlődni.

A népi kismesterségek, tájházak, a népviseletek, a környezet megfigyeltetésével gazdagítja a

hagyományos élményanyagot. Gyűjtési alkalmakat szervez a természetes anyagok, termések,

termények, beszerzésére, pl.: csipkebogyó, makk, gesztenye, csuhé, nád, stb.

Az óvodapedagógus a rajzolást, a festést, a mintázást és a kézimunkát kötetlen formában

szervezi, kezdeményez, de épít a gyermekek természetes érdeklődésére, tevékenységvágyára.

Az óvodapedagógus által kezdeményezett egy-egy tevékenységi forma legalább egy héten

keresztül gyakorolható. Ügyel arra, hogy minden gyermek hozzájuthasson a számára

megfelelő, illetve szükséges foglalkozáshoz.

101

A hagyományápoló tevékenységformák időrendben kapcsolódnak az „Évkör”-ben

bemutatottakhoz, de a gyakorlásra az óvodapedagógus ezen időszakon kívül is lehetőséget

nyújt.

Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít.

A gyermekek a vizuális tevékenységeket már érkezéskor választhatják, és délután

hazamenetelig gyakorolhatják, illetve folytathatják.

Az óvodapedagógusi tervszerűség és rugalmasság megteremti az egyensúlyt a játék és a

hagyományőrző tevékenységek között.

5. MOZGÁS

A mozgás és a néphagyományőrzés:

A népi életmódban az anya és az apa gondoskodott gyermeke ügyességéről, erőnlétéről, az

esztétikus, harmonikus mozgás alakításáról. A gyermek mintát kapott a családban, a

társaktól, tágabb közösségektől. Felnőtt korára a játékot, a dramatikus szokások

viselkedésmintái mellett, a néptánc mozgáselemeit is magáévá tette. Az emberi test (tartás)

elődeinek életében is az egyén meghatározó jellemzője volt.

A mozgás – az érés folyamatában – a fejlődő gyermek természetes szükséglete. A program

sokrétűen elégíti ki a gyermek mozgásigényét. Tudatosan segíti a mozgás és az észlelési

funkciók összerendeződését. Nagy hangsúlyt fektet az egyensúly érzék és a ritmusérzék

fejlesztésére, mint minden harmonikus összerendezett mozgás alapjára. A mozgás nem

szűkül le a testnevelési foglalkozások, mondókás-énekesjátékok körére, jelen van az óvodai

élet minden területén.

A mozgásfejlesztés célja:

- Rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás segítse az egészséges életmódra nevelést, a

mozgásszükséglet kielégítésével, a társra figyelés képességének fejlesztésével.

- Fejlődjön a gyermekek mozgásműveltsége, mozgáskoordinációja, a népi mozgásos és egyéb

játékok által.

- Egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével biztosítsuk az óvodai nevelés

minden napján a változatos, differenciált mozgáslehetőséget.

102

A mozgásfejlesztés feladata:

- A természetes mozgások fejlesztése, stabilizálása

- A testi képességek és az ellenálló képesség alakítása, a szervezet erősítése

- A térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése

- A mozgáshoz, mozgásos játékokhoz kapcsolódó fogalmak épüljenek be a gyermekek

szókincsébe. Világos, konkrét értékeléssel támogatjuk a pozitív énkép kialakulását.

A mozgás tartalma:

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó

mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának,

formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-,

helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a

mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és

örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni.

Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák

kialakulásához, fejlődéséhez.

A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad

játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe

komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek

együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll,

érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció,

problémamegoldó gondolkodás).

Szabad, spontán mozgás:

A mozgást nem kell külön megszerettetni a gyermekekkel, mert állandó belső késztetést érez

a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt.

A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az

egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni

szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell

biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos

játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

103

Az óvodaudvar lehetőséget nyújt a mozgásformák gyakorlására, miáltal a gyermek

természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A mozgásos népi játékok tere is igazából a

kinti tér. Szembekötősdik, labdacica, célba dobások, ugróiskola, kötélhúzás, várvédők, stb.

A gyermekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: fogó,

mászások (fára is), gurulások, futások, bújócskák, járások, labdajátékok.

Az óvodapedagógus a téli időszakban, havas-jeges játékokat szervez, csúszkálást, szánkózást,

hógolyózást, stb.

A mozgásos játékok során is a gyermek választhatja meg a játékát, társait. A szabad időben

zajló szervezett mozgásos játékokban a gyermek önként vesz részt. Fontos egymás testi

épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása.

A szervezett testnevelés:

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hat a

kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amely

befolyásolja a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos

szerepe van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősíti,

kiegészíti a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

A szervezett testnevelés tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás,

mászás, dobás, kúszás, egyensúlyozások, a mozgásos játékok alkotják.

A testnevelés szervezetten két formában van jelen az óvodában:

- a mindennapokban kb. 20 percben, sok játékkal, már kipróbált gyakorlatok, mozgásformák

beiktatásával, pergő ritmusú, frissítő mozgással.

- a mozgásos napokon, amit az óvónő heti egy alkalommal szervez (állandó napokon)

Az óvodapedagógus feladata:

A mozgásszükséglet kielégítéséhez olyan feltételeket teremt, amelyben a gyermek

mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik.

Az óvodapedagógus a játéktevékenység során mozgásos játékokat kezdeményez, vagy a

gyermekek spontán kezdeményezését erősíti. Céltudatosan szervezi a népi mozgásos

játékokat a csoportszobában, a szabadban. Figyelemmel kíséri a betegségből visszatért 104

gyermekek állapotát, a kisebbek állóképességének, az egyes gyermek terhelőképességének

határait.

A tornaeszközök egy része folyamatosan bent tárolható, ami a játéktevékenység

gazdagítására is lehetőséget nyújt. Más részük kintről behozva alkalmanként felállítható

(mászáshoz, függeszkedéshez, labdaütögetéshez, gurulásokhoz, egyensúlyi játékokhoz, stb.).

A nagy szőnyegek, maroklabdák (rongylabda is), mozgáskotta eszközei, szalagok, kendők,

botok, zászlók a speciális tartásjavító, prevenciós gyakorlatokhoz, vagy a mozgásos, sportos

népi gyermekjátékokhoz hasznosak. Használatuk előtt a fertőtlenítő portalanítás előírt.

6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Környezeti nevelés és a néphagyomány ápolás:

Az emberiség régebben szinte még együtt lélegzett környezetével, a legfontosabb

törvényszerűségeket a természetből merítette.

A program, tudatosan épül a gyermek életkori jellemzőire:

- A természetben gyökerező tevékenységek, és a néphagyomány-ápoló tevékenységek

érzelemfokozó hatásaira.

A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágya a gyermekben születése pillanatától

működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra

való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a

személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind-mind kedvez a

tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek.

A külső világ megismerésére nevelés célja:

- A gyermekekben alapozódjanak a környezet harmonikus viselkedéséhez szükséges

készségek, jártasságok, a természeti és a szűkebb lakókörnyezethez való érzelmi viszonyulás.

- A környező valósággal való ismerkedés során szerezzenek matematikai ismereteket,

mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggésekről.

- Problémahelyzetek teremtésével a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követésével

valósuljon meg a differenciált fejlesztés.

105

A külső világ megismerésére nevelés feladata:

- Az élő és élettelen világ megismertetésével, megszerettetésével segítjük elő a gyermekek

önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a

környezet alakításában.

- Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel.

- A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra

értékeinek megismerését közvetítő tapasztalat szerzési lehetőségek tervszerű biztosítása.

- Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése során fejlődjön mennyiségi, alaki, nagyságbeli,

tér-sík és mennyiség szemléletük.

- A tapasztalatszerzés során szerzett ismertek sokoldalú biztosításával a gyermek aktív és

passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapításával, a fogalmak körének és

tartalmának bővítésével a beszéd a mondatalkotás aktivizálása.

A külső világ megismerésének tartalma:

A külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamata sokrétű, a gyermek minden

cselekvését áthatja. Az óvodai gyakorlatban általános feldolgozásra kerülő témák mellett a

néphagyomány-ápolás mindennapos, természethez kapcsolódó tevékenységei is megjelennek.

A gyermekek a hagyományos óvodai ismeretanyagot: a család, az óvodai környezet, az

emberi foglakozások, a közlekedés, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a

növények, stb., egy sajátos hatásrendszerben szerzik meg.

A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok „közelsége” és a velük való

tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi többletet jelent a gyermekeknek.

Különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek,

magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való

kulturált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természet szeretet

szükségletként jelentkezik.

Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent. A gyermekek szívesen

részt vesznek a csoportszoba rendjének helyreállításában, átrendezésében, az ünnepek előtti

dekorálásában, díszítésekben. Az óvodapedagógus vagy dajka által megkezdett munkálatok 106

látványa a gyermeket követésre készteti. Az udvaron, kertben segítenek a nagyobbak, akár

önállóan is részt vesznek a különböző tevékenységekben. A virágoskertben, a gyermek- és

népdalokban előforduló növények is helyet kapnak (pl.: gyöngyvirág, pünkösdi rózsa, stb.) A

családok közreműködő környezetalakító munkája (pl.: udvari játékkészítés, stb.) hozzásegíti

a gyermekeket egy másfajta érzelmi kötődéshez.

Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot a

következő tevékenységek őrzik, erősítik:

- Az évszakok változásából fakadó időjárás-megfigyelő tapasztalatszerzések, egy-egy jeles

névnaphoz kapcsolódó természeti jelenségek szokásaival fűszerezve,

- az időjárás változásaiból fakadó, a hagyományos népi életmódutánzó környezetalakító

munkálatok (pl.: palántanevelés, növénygondozás).

- termések, gyógynövények gyűjtése, az óvoda udvarán és környékén,

- az állatokról való gondoskodás megismerése udvaron, télen a madarakról való

gondoskodás,

- „jeles napok” előtti készülődések,

- rendszeres környezetmegismerő séták, tájmegismerő kirándulások.

A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket

körülvevő tárgyak, jelenségek formái és mennyiségi jellemzőiről.

A számfogalom megalapozása, a kiterjedések, a testek és síkmértani formák területén belül

egy-egy összefüggés, általános jegy felfedezése, újabb ismeretszerzés felé fordítja a

gyermekeket.

Az óvodapedagógus feladata:

Az óvodapedagógus környezethez, természethez fűződő viszonya, alap-beállítottsága,

értékrendje minta a gyermek, a szülő számára. A gyermeki környezetet aktívan, kedvvel

alakítja, hangsúlyozza a környezettudatos magatartást. Természetes számára a jeles napok

(pl.: karácsony, húsvét) előtti közös „nagytakarítás” csoportban, vagy a tavaszi „határjárás”,

ami az óvodaudvar és környezetének tisztogatását, rendbetételét jelenti a gyermekekkel

közösen. Ha mindez a szülők bevonásával történik, már ráirányítja a figyelmet egy régi

népszokásra, közben alakítja a tiszta környezet iránti belső igényt.

107

Az óvodapedagógus megteremti és ötvözi a környezeti nevelés és a néphagyomány-ápolás

olyan feltétel- és tevékenységrendszerét, amelyben a gyermek egyénileg és közösen éli át a

változatos ingereket, újrateremtheti saját környezetét. Egyben megtalálja a kapcsolódási

pontokat más tevékenységekkel.

Az óvodapedagógus kezdeményezője minden olyan családokkal együtt történő

munkálkodásnak amely:

- alakítja, növeli a környezet iránti érzékenységét, (udvar, erdőgondozás)

- a harmonikus környezet létrehozására ösztönöz,

- erősíti a hovatartozás érzését (pl.: jeles napokhoz fűződő szokások közös gyakorlása,

hazánk nevezetességeit megismerő közös családi óvodai kirándulások).

Tudatosan törekszik arra, hogy a matematikát játékos módon, a gyermek spontán

tevékenységével élményszerűen adja át.

Minél több önálló tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítson. Ismerje az egyes gyermek

fejlődési ütemét, érdeklődését, a tévedés lehetőségét is meghagyva adjon minden

szempontból matematikai irányú élményeket.

Környezetvédelem:

A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetünk megbecsüléséhez és

védelméhez. A sokrétű tevékenységek során tapasztalják munkájuk eredményét,

környezetükre való hatását. Ilyen tevékenységek lehetnek például a madáritató készítés, a

komposztálás, az esővíz összegyűjtése és abból történő locsolás, kertészkedés, az

udvargondozás. A gyermekek természethez való kötődését és az élőlények megszerettetését

szolgálják azok a valódi történetek is, amiket az óvodapedagógus a megfigyelések során

elmond. Mindezeket irodalmi, zenei alkotásokkal is színesíthetik.

Az óvodapedagógus az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó-védő tevékenység

eredményeként a gyermekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az

élőlényeket óvni, védeni kell.

108

A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok „közelsége” és a velük való

tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi többletet jelent a gyermekeknek.

Különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek,

magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való

kulturált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet

szükségletként jelentkezik.

7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A kisgyermekek a régi időben ott tettek-vettek szüleik, nagyszüleik mellett, és észrevétlenül

már kisgyermekkorukban elsajátították az egyes munkatevékenységek alapismereteit,

cselekvő tapasztalással. A munka kiemelt szerepet kapott a hagyományok körében is.

Munkatevékenységek hagyományai:

1. Ünnepek (aratás, tavaszvárás, stb.)

2. Kézművesség

3. Téli munkák (fonó, stb.)

4. A ház körüli munkák

5. Évszakhoz kapcsolódó munkatevékenység (termesztés, állatgondozás, stb.)

Munkajellegű tevékenységek:

A néphagyományőrző életmód tevékenységei gazdagítják a gyermek cselekvési lehetőségeit.

A természetközelségben a természetes anyagok használata során, a rendszeresen visszatérő

munkálatok ráébresztik a gyermeket, hogy az emberi élet velejárója egy-egy adott

cselekvéssor. A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnőttek

munkáját a játékában utánozza.

Cél:

- Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munkajellegű tevékenységek biztosításával

tapasztalják munkájuk célját, eredményét, éljék át annak fontosságát.

109

Feladatok:

- A gyermek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélés

fenntartását szolgálják az aktív tevékenységek során.

- A tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajellegű tevékenységek megszerettetése, az

elvégzett munka megbecsülésére való nevelés.

Munkajellegű tevékenységek tartalma:

- önkiszolgálás (lásd: egészségre nevelés, gondozás),

- közösségért végzett aktív tevékenységek.

Munkajellegű, közösségért végzett tevékenységformák, naposi munka, a mindennapi élettel

kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkák, növénygondozás, egyéni megbízatások.

A naposság vállalásában az önkéntesség dominál. A jelkép (kötény) nemcsak a megbízást és

a feladatvállalást jelenti, hanem vonzóvá is teszi a tevékenységeket, amire büszke és

örömmel, sikeresen teljesíti azt. A naposi munka tartalmát úgy célszerű kialakítani, hogy

minél kevesebb időt vegyen el a gyermekjátékából. A naposi munkát kisebb gyermek is

vállalhatja. A hagyományőrző cselekvések bővítik a naposi teendőket. Például a kerti

szerszámok rendben tartása, a befőzésekhez, a sütésekhez szükséges eszközök előkészítése,

öntözések, stb.. A mindennapi élettel kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkákhoz

tartoznak az udvar- és teremrendezés, a játékjavítás, -tisztítás, -készítés, az egyéni

megbízások, az üzenetek teljesítése, az ünnepi készülődés (ajándékkészítés, csoportszoba

csinosítás, díszítés), a házimunka jellegű tevékenységek (étkezések utáni seprés, sütés-főzés,

ünnepek előtti nagytakarítás, stb.).

A növénygondozás munkálatai közben a gyermek megismerkedik az egyes

munkafolyamatokkal (ültetés, vetés, locsolás, kapálás, stb.).

Az óvoda udvarán kialakított veteményes-, virágoskertek folyamatos munkát igényel

ültetéstől-betakarításig, ezért fontos a munkafolyamatok megszervezésénél az „erők” tudatos

elosztása. A kisebb gyermeket az eszköz, a cselekvés vonzza, míg a nagyobb már tudatosan

végzi el feladatát.

110

Az óvodapedagógus feladata:

Megismeri az óvodába lépő gyermek önkiszolgálási szintjét. A szülőket ösztönzi, hogy a

gyermek otthon is gyakorolja az önkiszolgálás és a családért végezhető munkajellegű

tevékenységeket. Az óvodapedagógus munkához való viszonyában példát mutat a

gyermeknek, munkatársainak, a szülőknek (igényesség, szervezettség, jókedv).

Figyelembe veszi a gyermek fejlettségi szintjét, teherbírását. Az önpróbálkozás mellett a

munkafogásokat is megmutatja. A tevékenységek során az adott szituációnak megfelelő

beszélgetések ösztönzik a gyermeket a felnőttel való aktív tevékenységre, az önállóságra.

Figyelemmel kíséri, hogy a tevékenységek során a kisebb gyermek önállóságra törekvését a

nagyobb gyermek segítőkészsége ne nyomja el.

Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat, élményeket a gyerekek a tájházi látogatások során.

8. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenység rendszerében jön létre.

Folyamatos, jelentős, részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az

ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált

környezetben, az óvodapedagógus által kezdeményezett játékos, cselekvéses tanulásban

valósul meg.

Programunk a hagyományos tevékenységformákat a hagyományőrzésből, a

természetvédelemből, a családokkal való együttműködésből fakadó tevékenységekkel

gazdagítja.

Megismerési folyamataik tudatosan felépített tevékenységekben tökéletesednek.

A tanulás célja:

- Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és

az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése.

- A különböző műveltség tartalmak közvetítésével alapozódjanak meg a gyermek ismeretei,

készségei, jártasságai.

111

- A tevékenységekben megvalósuló tanulással a gyermek kompetenciáinak fejlesztése,

attitűdök erősítése, képességük fejlesztése.

A tanulás feladata:

- Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységekben a cselekvéses tanulás során, az

önálló felfedezés lehetőségével gazdagodjanak ismereteik, fejlődjenek képességeik és

kreativitásuk.

- Az óvodapedagógus segítse elő a személyre szabott pozitív értékelésével a gyermek

személyiségének kibontakoztatását.

Az óvodapedagógus feladata:

Elfogadó, megerősítő légkört teremt, amelyben a gyermek számára az önkéntelen tanulás

lehetősége az egész nap folyamán adott.

Pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönzi a gyermeket a kívánt viselkedés elsajátítására.

Sikerélményhez jutatja, amelynek motiváló hatására tudatosan épít.

A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kezdeményezett tevékenységi formákban a

gyermek önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembevételével szervezi.

Biztosítsa a gyermekek egészséges személyiségének fejlesztését, hangsúlyt fektetve a kiemelt

figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztésére.

A hagyományőrzés a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használja a

spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra.

Gondosan vigyáz arra, hogy a tevékenységekhez pozitív érzelmek kapcsolódjanak és az

egyre bonyolultabb cselekvések eredőjeként, fejlődjön a gyermek szóbeli kifejezőkészsége és

gondolkodása.

A családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatja a gyermeki tanulás

sajátosságait.

Olyan miliőt teremt, amelyben az óvodába lépés pillanatától érződik, hogy a

hagyományőrzést a nevelés egész folyamatában fontosnak tartja.

112

Személyiségfejlesztés óvodánkban:

Az óvodai nevelés egésze a személyiségformálás folyamata. Ennek a folyamatnak az

eredményeit teszik elérhetővé: az óvoda oldott légköre, a szabadjáték szerepének

hangsúlyozása, a nevelés- a tevékenységekben megvalósuló tanulás jellegének

gyermekközelsége, a túlzott szervezettség és szabályozottság feloldása. Hangsúlyt kap a

közösségi nevelés, továbbá a gyermek aktivitásának, önállóságának, alkotókészségének

fejlesztése. Az óvodai nevelés különböző területein elért eredmények járulnak hozzá ahhoz,

hogy a gyermekek személyiségfejlesztése olyan szintre jusson, amelyek eredményeként

alkalmassá válnak tevékenységük megváltoztatására, a játék után a tanulás tevékenységének

folytatására – azaz az iskolába lépésre. A gyermekek adottságaitól, vérmérsékletüktől,

biológiai érésüktől, szociokulturális hátterüktől függően képességeiket tekintve eltérően

fejlődnek.

Egy – egy területen lehetnek jóval fejlettebbek kortársaiknál, míg más képességeik

fejlődhetnek lassabban.

Fontos, hogy objektív, teljes képet tudjunk alkotni a gyermekekről, mely meghatározza a

fejlesztés irányát is. Ezáltal a szülőt is tudjuk tájékoztatni a gyermek fejlettségéről. A nagy

lemaradásokat mutató gyermekeket kiszűrjük, és esélyt teremtünk a speciális fejlesztésre,

ahol a gyermek önmagához képest fejlődhet. A mérés eredményét alapul véve konkrétan

megfogalmazzuk az egyes gyermekre vonatkozó fejlesztési feladatokat, amelyet a

csoportnaplóba rögzítünk.

113

Család – Óvoda Nevelőpartneri Program

A Rákóczi tagóvoda

Helyi pedagógiai programja

Berettyóújfalu

2013

114

ELŐSZÓ

A Család – Óvoda Nevelőpartneri Programot közel tíz éves innovációs munka előzte meg. A

90-es évek elején nevelőtestületünk közvetlenebb kapcsolatot szeretett volna kialakítani a

családokkal, mivel úgy ítéltük meg, hogy kevés az a pár szülői értekezlet, nyílt nap, futó

találkozás a gyermekek érkezésekor, illetve távozásakor, vagy a családlátogatások, amit addig

végeztünk. Figyelembe vettük a család szerkezetében végbemenő változásokat, hogy a mai

szülők számára nem volt igazi modell, ahol elleshették, megtanulhatták volna a „szülői

szerepeket”. A hagyományos, tradicionális családi modell, a több generációs együttélés már

csak igen kevés helyen maradt fenn.

A családdal való szorosabb együttműködést az indokolja számunkra, hogy az óvoda és

a család egymásrautaltsága, egymás kölcsönös segítése a gyermekek nevelésében egyre

inkább igényli az összefogást. A családban szerzett, tanult, elsajátított erkölcsi – akarati

tulajdonságok, szokások, magatartásformák egész életén átkísérik az embert, úgy őrzi ezeket,

mint „korsó az első olaj illatát”.

„Az embernek,

ahhoz, hogy élhessen

oltalmazó helyre,

családra van szüksége,

amely

védelmet nyújt,

ellenáll a viharoknak és

életének kiinduló pontja.”

A családdal való nevelés partneri programjával azt szeretnénk elérni, hogy óvodásaink az

óvodáskor végére elérjék az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlődési szintet.

Tiszteljék szüleiket, társaikat, a felnőtteket, szeressék szülőföldjüket, legyenek büszkék

eredményeikre, segítsék egymást, tudjanak eligazodni az őket körülvevő folytonosan

változó világban.

115

1. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL

Az óvoda neve: Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde Rákóczi Tagóvoda

Címe: 4100 Berettyóújfalu, Rákóczi u. 25.

Telefonszáma: 54/402-173;

Fax.: 54/500-236

E-mail: rakoczi.tagovoda@freemail.hu

Nyitva tartás: 645 - 1645

Az óvoda fenntartója: Berettyóújfalu Város Önkormányzata

Felügyeleti szerv: Berettyóújfalu Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal

Óvodánk a város nyugati részén fekszik. Intézményünk négy csoportos, 100

férőhelyes, korszerű épületben működik, történelmileg a második óvoda Berettyóújfaluban.

Környezetbarát udvarunkon babaház, homokozók, arborétum, mászókák, tornaszerek állnak

a gyermekek rendelkezésére. Óvodánk tornateremmel, sószobával, „Ovi” könyvtárral

rendelkezik. 2005-től intézményünk ivóvízhálózata víztisztítóval felszerelt. A gyermekek

számára a hagyományos játékok mellett lehetőség van számítógépes képességfejlesztő és

szórakoztató játékra is.

A gyermekek a közeli lakótelepről és a város peremkerületeiből jönnek hozzánk. A

gyermekek fejlődése, fejlettsége eltérő az óvodába érkezéskor, éppen ezért körültekintő

felzárkóztató munkát végzünk, figyelve a prevencióra is. Összetételében átlagosan 35-40 % a

hátrányos helyzetű gyermekek aránya, ebből 25 – 30% roma.

Óvodai programunk a „CSALÁD - ÓVODA NEVELŐPARTNERI PROGRAM”

és a Nemzetiségi Óvodai nevelés programja, mely lehetővé teszi a preventív korrekciós

munkát, a szülőkkel közösen végzett bizalmi együttműködésen alapuló gyermeknevelést.

Mottónk: „Mi a családokat választottuk partnernek a nevelésben.”

Fontosnak tartjuk a nevelőpartneri kapcsolattartást a szülőkkel. Lehetőséget biztosítunk a

szülőknek már az óvodába lépés előtt az intézményünkkel való ismerkedésre. Az anyás

beszoktatás lehetőségével megkönnyítjük a beilleszkedést. Fontosnak tartjuk a napi

kapcsolattartáson túl a közös programokat, óvodai rendezvényeket, amelyek további

betekintést nyújtanak óvodánk életébe. A közös kirándulások, az ünnepi készülődések

116

meghittebbé, szorosabbá teszik az otthon és az óvoda kapcsolatát. Kiemelt feladatunk az

egészséges életmódra nevelés, mozgásfejlesztés, anyanyelvi és az értelmi képességek

fejlesztése.

Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatásaink: gyógytorna, logopédia,

hittan.

A szülők átlagéletkora 30 év alatt van. Kevés gyermeknevelési ismerettel és

gyakorlattal rendelkeznek. A gyermekek fejlődése iránt érdeklődőek, javaslatainkat

elfogadják, a családi napokon részt vesznek. A szülők számára szervezett nevelést segítő

programjainkat igénylik.

A szülők, vállalkozók, óvónők 1997-ben létrehozták a „Drága Kincsünk Alapítványt”,

melynek célja az óvodába járó gyerekek személyiség és képességfejlesztése az alapprogramon

felül.

2. Küldetés nyilatkozat

Rákóczi úti óvodánk a XXI. század kihívásainak megfelelő, jól felszerelt

csoportszobákkal, kiszolgáló helységekkel, tornateremmel várja a gyermekeket.

Környezetbarát udvarán babaház, sokféle hinta, csúszda, mászóka, természeti

szépséget nyújtó arborétum biztosítja a gyermekek kikapcsolódását.

117

Örömteli, élménydús óvodáskort biztosítanak gazdag programjaink: gyöngyfűzés,

agyagozás, képességfejlesztő játékok színes tárháza.

Az egészség megőrzésében, az egészséges életmód kialakításában segít a sószoba is.

Programunk egyéni arculata: a partnerközpontú nevelés, az „anyás” beszoktatás,

szülős családi napok, az őszi – tavaszi kirándulás.

A családias, érzelmi biztonságot adó óvodánk biztosítja a gyermekek fejlődését

szolgáló egyenletes, kiszámítható nevelőmunkát, melynek garanciája a kiválóan

felkészült nevelőtestület.

2.1. Család - Óvoda Nevelőpartneri Program célja

Nevelési gyakorlatunkban olyan helyzeteket teremtünk, amelyben biztosítjuk minden

gyermek számára a sokoldalú, harmonikus fejlődés lehetőségét, ahol esélyt kap

személyiségének kibontakoztatására.

Partnerközpontú nevelésünk eredményeként olyan gyermekek nevelése, akik az

óvodáskor végére belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az

iskolában, az óvodásból iskolássá érik.

Olyan gyermekek nevelése, akik elfogadják a különbözőségeket, és tisztelik egymást.

Olyan nevelési gyakorlatot alakítunk ki, amellyel hosszú távon segíti a differenciált,

egyéni képességekhez alkalmazkodó fejlesztést, a hátrányok csökkentését, az életkori és

egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével ( ideértve a

kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket is) a tehetséggondozást, felzárkóztatást, a

hátrányok csökkentését.

118

2.2.CS.Ó.N.P. alapelvei és értékpreferenciái

Gyermekközpontúság – ahol a gyermeket tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés

övezi

Biztosítjuk a gyermek testi -, lelki -, és szellemi szükségleteit:

- Érzelmi biztonságot nyújtó óvodai környezetet.

- Tiszteletben tartjuk a gyermek egyéniségét, életkori- és egyéni sajátosságait,

segítjük érdeklődését, önkifejeződését, személyiségének természetes

fejlődését.

- Törekszünk az esélyegyenlőség megteremtésére, az integrált nevelésre, hogy

gyermekeink fogadják el a különbözőségeket, tiszteljék, becsüljék egymást.

- Biztosítjuk a nemzetiséghez tartozó és migráns gyermekek önazonosságának

megőrzését, a kisebbségi kultúra ápolását, erősítését, átörökítését, a

multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

- Segítjük az iskolai közösségbe való beilleszkedésüket.

- Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiség fejlődését, a gyermek

egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.

- Figyelünk arra, hogy a nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek

személyiségéhez igazodjanak.

- Gondoskodunk a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és

fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem

helyettesíthető játékról. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a

gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmaktól, emberi értékek

közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges

személyi, tárgyi környezetről.

Családias légkör:

Olyan gyermekbarát tágas óvodai környezet biztosítása, amely lehetőséget ad a

különböző jellegű játékok kibontakoztatására, a családi napokra, együttlétekre,

intimebb terekre.

Biztosítjuk a terek változtathatóságát, szükség szerint a csoportok átjárhatóságát.

Családi napjaink során színes sokoldalú program felkínálásával lehetőséget

biztosítunk, hogy a különböző érdeklődésű és fejlettségű gyermekek szüleikkel együtt

találják meg a hozzájuk közelálló tevékenységeket.

Partnerközpontú óvoda:119

Partnereink igényeit a szakmai és anyagi lehetőségeink szerint figyelembe

vesszük.

A minőségbiztosítás módszereinek felhasználásával problémáink megoldását a

kreativitás és racionalitás jellemzi

2.3. CS.Ó.N.P. nevelés filozófiája

A család és az óvoda jó kapcsolata, kooperációja a gyermeknevelésben semmi

mással nem pótolható pedagógiai hatások forrása.

Ezekben a hatásokban döntő tényező, hogy az óvodás gyermek nevelésének

elsődleges színtere a családi nevelés.

A hatékony együttnevelés eredményeként a családi nevelés integrálódhat az óvodai

nevelés folyamatába.

A családokban kialakult szokásokat és magatartásformákat megőrizzük és

összehangoljuk az óvodai szokáskultúrával.

A szülők aktív részvételével erősödik a társadalmi kontroll, és a kedvező

visszajelzések pozitívan hatnak az óvoda mindennapi életére.

MOTTÓNK

„MI A CSALÁDOT VÁLASZTOTTUK PARTNERNEK A NEVELÉSBEN.”

2.4. A családdal való együttnevelés projektje

120

Cél: Olyan nevelési helyzeteket, eljárásokat biztosítunk, amelyben minden szülőnek

lehetősége nyílik az óvodai cél és feladat megismerésére.

Az óvodapedagógus feladatai: A helyszíni foglalkozások előkészítése, eszközök beszerzése.

A családi napok szervezése, melybe bevonjuk a szülőket.

Folyamatosan törekedünk arra, hogy a „befelé forduló” kevésbé érdeklődő szülőket is megnyerjük programjainkhoz.

A nemzetiséghez tartozó és a migráns szülők bevonása, érdeklődésük felkeltése, aktív részvételre való ösztönzése.

Családi együttlétek:

A családi napok szervezése csoportonként változó, általában negyedévenként 4-6-ra tehető a közös programok száma.

2.5. Egyéb óvodaszintű közös tevékenységek a családokkal

Ezek a családi közös tevékenységek, lehetőségek, melyek a szülők igényeitől függően szervezhetőek:

a. Szülő-gyermektorna, (vagy családi torna) gyógytorna

Résztvevők: gyerekek – szülők

Egészségnevelő hatása felmérhetetlen, erősíti az anya-gyermek kapcsolatát. Elősegíti a

szülők megismerkedését. A szülők olyan tornagyakorlatokat ismernek meg, amelyeket

otthon is végezhetnek együtt a gyermekekkel.

b. Látogatás a szülők munkahelyén

A gyermekek sokféle változatos ismerethez jutnak, tapasztalatokat szereznek arról, hogy

milyen a „dolgozó” ahová apu, anyu eljár. A gyermekek játékát a sok-sok élmény naponta

gazdagítja.

c. Színházlátogatás a gyermekekkel-felnőttekkel együtt

Helyszín: Debrecen

Résztvevők: 5-6-7 éves gyermekek, szülők, óvónők

A gyermekek viselkedéskultúrájának formálása, közös esztétikai élmény által pozitív

erkölcsi-akarati tulajdonságok alakítása.121

Színházlátogatás szülők – óvodai dolgozókkal közösen.

d. Egészségesen – természetesen „sportnap” szervezése

Résztvevők: óvodások – szülők - óvónők

Sportvetélkedő – kerékpártúra – kirándulás – testnevelési játékok szervezése.

e. Közlekedési nap szervezése

Résztvevők: a gyermekek – szülők

A biztonságos közlekedésre nevelésre való figyelem felhívás. Játékos feladatok,

gyakorlatok végzése közben a képességek (hallás, látás, motorikus, ügyesség stb.)

fejlesztése.

f. Családi vetélkedő

Résztvevők: a családok, szülő-gyermek

Cél: olyan vidám, tréfás, de hasznos együttlét, ahol az összetartozás erősödik.

g. Vers – és mesemondó délelőtt

Cél: a szülők gyermekeikkel együtt bekapcsolódnak irodalmi és népi alkotások

előadásába.

2.6. Szülők – Óvodapedagógusok közös programjai

a. Szülők szabadegyeteme

Cél: olyan előadások, foglalkozások szervezése, ahol a szülők pedagógiai elméleti és

gyakorlati ismeretei gyarapodnak, az egységes nevelési eljárások érdekében.

b. Családi klub: pl. teadélután

Cél: olyan közös program, ahol együtt van szülő – óvónő, esetenként a gyermek és erősíti

a közösség összekovácsolását.

c. Közös bábozás szülőkkel

Cél: a gyermekek kulturális, esztétikai irodalmi élménynyújtás. Bábozás gyermeknapon,

Mikulás napján.

d. Óvodaszintű kirándulás

122

Cél: ismerkedés megyénk, hazánk szép tájaival, nevezetességeivel. Az egészséges

életmódra-, környezetvédelemre-, természetvédelemre-, hazafias érzelmekre és

szülőföld szeretetére nevelés.

e. Négyszemközt az orvossal

Cél: egyéni fejlődési és egészségi problémák megbeszélése.

f. Négyszemközt a pszichológussal

Cél: egyedi nevelési esetek megbeszélése – tanácsadás.

Óvónők – Szülők információ közlés útja:

- Szülők faliújsága – írásos tájékoztatás.

Cél: minden szülőre vonatkozó információt közlünk.

- Szülők ötletládája

Cél: lehetőséget adunk a szülőknek arra, hogy írásban, névtelenül is tudathatják

velünk észrevételüket.

- Szülők könyvespolca

Cél: szülőknek nevelésre vonatkozó témájú könyvek ajánlása. Könyvkölcsönzés

az ovikönyvtárból.

Természetesen a széles skálán mozgó partneri kapcsolatban az óvónők azt a formát

választják, amely leghatékonyabb a csoportjukban. Ezeket az együttműködési

lehetőségeket már kipróbáltuk intézményünkben és alkalmazzuk.

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI123

3.1. A CS.Ó.N.P. általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi, és lelki szükségleteinek

kielégítése.

Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias óvodai

légkör megteremtése.

Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös tevékenység a gyermekekkel és a

szülőkkel együtt.

A szülők ismerjék meg az egészséges életmódra nevelésen belül a mindennapi testi edzés

fontosságát, mely által fejlődik a gyermek erőnléte, alakul testi harmóniája.

A gyermek – gyermek, felnőtt – gyermek viszonyában erősödjön a konstruktív,

együttműködő kapcsolat.

Szociális érzékenység kialakítása, ahol a gyermeket tisztelet-, elfogadás-, szeretet-,

megbecsülés övezi és segíti a különbözőségek elfogadását.

A szülők tanulják meg tisztelni a gyermeket, érezzék a nevelésben a távlat jelentőségét, az

óvodai és a családi nevelés váljon egyre tudatosabbá.

A szülők lássanak jó példát a konfliktushelyzetek megoldására, az egyéni bánásmódra, a

differenciált foglalkoztatásra. Tapasztalják meg az anyanyelvi, az értelmi nevelés

fejlesztés változatos lehetőségeit a játékos tanulás során.

3.2. Az egészséges életmód alakítása

Cél: olyan életmódszokások alakuljanak ki, melyekhez közelít a család és az óvoda

szemlélete, gyakorlata, illetve legyen biztosítva a gyermekek testi, lelki szükségleteinek

kielégítése.

Az óvodapedagógusok feladatai:

A gyermekek személyi-környezethigiénére nevelés feltételeinek biztosítása.

A gyermekek kondicionális – testi mozgásigény biztosítása.

A gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.

(Egészségvédelemre – baleset-megelőzésre nevelés.)

124

A gyermekek személyi-környezethigiénére nevelés feltételeinek biztosítása.

Családdal való első találkozás a beiratkozásánál történik. Első szülői értekezlet

– családlátogatás - a nevelőpartneri együttműködés kezdete. A családlátogatáson szerzett

tapasztalatok a tervezés kiindulási pontja az óvónő számára. (Családi körülmények, otthoni

életvitel, átlagostól eltérő szokások, stb.)

Nevelőpartneri programunkban a testi szükségletek kielégítésével alakítjuk a gyermek jó

közérzetét, mely alapja a tevékenységi rendszerekben való részvételnek. Az egészséges

életmód alakításánál figyelembe vesszük a családi gondozási szokások különbségeit és a

nevelési folyamatban a kompenzálásra törekszünk. A helyes, személyes életritmust

fokozatosan, az egyéni sajátosságoknak megfelelően a családokkal együttműködve

alakítjuk. Az egészségügyi szokások csak úgy alakulnak ki helyesen, ha minden felnőtt,

beleértve a szülőt is, azonos módon és következetesen gyakorolja. A család otthoni

öltözködési szokásainak tiszteletben tartásával alakítjuk, formáljuk a gyermekek ízléses

öltözködési kultúráját. Arra törekszünk, hogy óvodásaink a fő étkezés előtt előételkén

nyers gyümölcsöt vagy zöldségfélét fogyasszanak. A gyermekek alvásigényének egy részét

az óvoda elégíti ki. Megteremtjük a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket. (Pl.:

levegőcsere, az alvás hangulatához illő mese, vers, dal)

A gyermekek fejlődését segítik:

A kulturált étkezés szokásaira nevelés

- a helyes testtartás kialakítása

- esztétikus terítésre szoktatás a megfelelő terítékek biztosításával

- életkortól és fejlettségtől függően az evőeszközök önálló és helyes használata

- a gyermekek számára ismeretlen ételek elfogadtatása

Testápolás

- a higiéniai szokások, szabályok kialakítása az intimitás tiszteletben tartásával

- kézmosás, törölközés, fésülködés, fogápolás helyes, rendszeres végzése

- a WC higiénia szabályainak kialakítása

A gyermekek kondicionális - testi mozgásigényének biztosítása.

Az óvodai tartózkodás ideje alatt csoportos vagy mikrocsoportos formában biztosítjuk a

csoportszobában, a tornateremben, az udvaron, illetve a játszótéren a gyermekek szabad

125

mozgását. Ehhez úgy alakítottuk ki környezetünket, hogy lehetőség legyen kúszó-mászó,

függő mozgások végzésére, a kondíció javítására, a testi edzésekre. Szervezünk sok

kocogó, sétáló, futó mozgásos délelőttöt. Igény szerint szervezzük a gyógytornát és a

családi tornát.

Minden nap lehetőséget biztosítunk a játékos mozgásra, tornára az egészséges életmódot

erősítő egyéb tevékenységekre teremben vagy szabadlevegőn, eszközökkel és eszköz

nélkül az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve.

A gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.

A tárgyi környezetet úgy alakítottuk ki, hogy az esztétikus, nyugalmat árasztó, harmonikus

legyen. Így az óvodaudvar és csoportszobák melegséget, barátságot sugároznak a

gyermekek számára. Az óvoda udvarát a csoportok között osztottuk fel. Lehetőség van

kuckók kialakítására, tornaszereinket az udvaron is használjuk. Az udvaron is biztosított a

rajzolás, festés, agyagozás, a szilárd burkolatú felületen labdajátékokat játszhatnak.

Törekszünk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítására, a

környezettudatos magatartás megalapozására.

Egészségvédelemre – baleset-megelőzésre nevelés.

Óvodánkban gyermekorvos látja el a gyermekek egészségügyi vizsgálatát. A

gyermekorvosokkal és védőnőkkel kialakult jó együttműködés lehetővé teszi, hogy már

óvodába lépés előtt tájékozódjunk a gyermekek egészségi állapotáról.

Igyekszünk a gyermekek számára pozitív példát nyújtani az egészséget veszélyeztető

esetekben (pl.: kézmosás, helyes testtartás stb.). A fertőzések megelőzését gyakori

szellőztetéssel végezzük.

Az óvodában kidolgoztuk a baleset-megelőzésre vonatkozó ajánlásokat, amit a szülők

faliújságán keresztül ajánlunk a családok figyelmébe.

Év elején megbeszéljük a gyermekekkel és a szülőkkel is, hogy mire kell odafigyelni a

balesetek megelőzése érdekében.

Törekszünk az egészséges állapot megőrzésére, a felszabadultságra, mozgás- és

játékszabadságra, a félelemmentességre, a harmonikus kapcsolat kialakítására a gyermekek

között. Odafigyelünk a tartási rendellenességekre, a gerincoszlop-ferdülésre, a lábboltozat-

süllyedésre, gombás és gennyes bőrbetegségekre. Szükség esetén megfelelő szakemberek

segítségét kérjük.

126

3.3.CS.Ó.N.P. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

Cél: Olyan nevelési gyakorlat kialakítása, amely segíti a gyermekek pozitív érzelmeinek

kibontakozását, a szociális érzékenység megalapozását. Az óvoda nevelje a gyermeket

annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

Az óvodapedagógusok feladatai:

Kölcsönös bizalomra épülő, szeretetteljes őszinte partneri kapcsolat kialakítása a

szülőkkel.

Nyugodt, derűs, cselekvésre késztető, otthonos-családias légkör megteremtése.

Közös élményekre épülő társas kapcsolatok létrehozása, alakítása.

Sajátos törődést, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek elfogadása, tolerancia kialakítása.

Az óvodáskorú gyermekek érzelmi beállítottságúak, személyiségükben, cselekedeteikben

az érzelmek dominálnak. Az óvodánkba lépő gyermekek egyéni különbözőségét

figyelembe véve, a kölcsönös bizalomra épülő „anyás beszoktatást” alakítottuk ki.

Az anyás befogadás elvei:

Ismerjék meg a szülők a CS.Ó.N.P. helyi rendszerét.

A szülők a gyermekükkel együtt közösen ismerjék meg az óvodát.

Kezdjen kialakulni a gyermekekben az érzelmi biztonság, kötődjenek

az óvónőhöz és a csoportba járó társaikhoz.

A gyermek érezze meg, hogy az óvónő, a dajka néni szereti, és

számíthat rájuk.

A gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd és érzelmi töltés

jellemezze.

A szülő is ismerje meg az óvoda szokásait, napirendjét, fogadja el,

győződjön meg a gyermekét körülvevő meleg, szeretetteljes

bánásmódról.

A szülő vegyen részt a gyermekek játékában, segítse őt. Próbálja

bevonni más gyermekkel való játékba, beszélgetésbe.

A szülő az óvodai együttlét alatt a gyakorlatban ismerkedik a CS.Ó.N.P. egyediségével, a

családias nevelés szépségével.

127

Nyugodt, derűs cselekvésre késztető, otthonos-családias légkör megteremtése.

Már a befogadásnál törekszünk arra, hogy a gyermeket pozitív környezeti hatások érjék.

Így próbálunk vidám, érzelmileg megfelelő, kiegyensúlyozott, tevékenységre ösztönző-

motiváló légkört teremteni. Ezt a légkört a kölcsönös bizalom szövi át. Az érzelmi

biztonság olyan tapasztalathoz juttatja a gyermeket, hogy jó együtt lenni, tevékenykedni.

Így a szülő is biztonságban hagyja az óvodában gyermekét. .

Az otthonosság érzését fokozza, hogy a csoportszobákban, az udvaron kedvére

tevékenykedhet, aktívan részese lehet a játékoknak.

Közös élményekre épülő társas kapcsolatok létrehozása, alakítása.

Az óvodás gyermek bizalmát pozitívan befolyásolja az óvoda felnőtt- és gyermek-

közössége. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az

óvoda valamennyi alkalmazottjának a kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell

értékű kell ,hogy legyen. A jó nevelés alapja a „követelek, mert tisztellek” – szemlélet.

Az óvónő módszereiben a dolgok pozitív megközelítésére való törekvés domináljon.

Biztosítsa a gyermek részére a szabadságot, segítse a gyermekbarátságok alakulását.

Segítsük a hátrányos helyzetű, a nemzetiséghez tartozó, sajátos helyzetükből fakadó

hátrányok kompenzálását, az alapvető humanista értékek elsajátítását. Tudatosítjuk a

gyermekekben azt, hogy az emberek különböznek egymástól.

A hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, elhanyagolt gyermekek számára legyünk

érzelmi biztonságot adó támasz. A felnőtt-gyermek kapcsolatában nyilvánuljon meg, hogy

számon tartják, szükség van rá, érezze magát a csoport tagjának.

A szocializáció folyamatában a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezés,

az önkifejezés, az önérvényesítés legfőbb eszköze. Szocializáció szempontjából különös

jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi

tulajdonságainak, mint pl. az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség)

és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának,

szabálytudatának) megalapozása. A sokszínű óvodai program, tevékenység segíti a

gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődését, a szokás és normarendszer

megalapozását. Ezáltal erősödik biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak

ismeretei. Az óvodás gyermek igényli a testi közelséget, egy-egy simogatás, érintés vagy

128

egy közeledés-elhárítás minden szónál többet elárul a felé irányuló érzelmekből.

Alkalmazunk drámajátékot, szituációs játékokat a szociális érzelmek fejlesztésére.

Lehetőséget adunk a mesék újra átélésére, bábozásra. Alkalmat teremtünk a feszültség és

gátlásoldó gyakorlatokra, a mozgásra, a táncra.

Az óvodában a közös élmények átélésével fejlődik a gyermekek összetartozása. Az óvodai

évek alatt megismertetjük őket a város nevezetességeivel, szépségeivel, értékeivel.

Próbáljuk úgy felkelteni kíváncsiságukat, érdeklődési vágyukat a jelen, a múlt értékeire,

hogy büszkék legyenek arra, hogy Berettyóújfaluban nevelkedtek.

Közös séták, kirándulások alkalmával megszerettetjük az őket körülvevő tárgyi és élő

környezetet. Igyekszünk olyan szemléletet kialakítani, hogy a szülőkkel együtt védjék,

ápolják, becsüljék meg a természetes környezetet, tudják, hogy ez életünk fontos része.

a. CS.Ó.N.P. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Cél: Olyan gyermekek nevelése, akik képesek az óvodapedagógussal együtt, vagy önállóan

szervezett játékos fejlesztőtevékenységek során, spontán vagy szándékosan előidézett

helyzetekből származó tapasztalataik felidézésére, szóbeli megfogalmazására, akár

változó körülmények között is.

Az óvodapedagógusok feladatai:

Értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/

fejlesztése a családdal való együttműködés tevékenységrendszerében.

A gyermekek beszédkedvének, beszédkészségének, beszédértésének, szókincsének

fejlesztése, bővítése, az anyanyelvi kultúra megalapozása.

Értelmi képességek fejlesztése a családdal való együttműködés

tevékenységrendszerében.

Az óvodán belül és a családok által felkínált helyszíneken élményeket, tapasztalatokat

gyűjthetnek a gyermekek, fejlődik látás, hallás, tapintásérzékelésük a megismerés

folyamatában és beszéddel kísérik tevékenységüket.

129

A különböző cselekvések közben fejlődik megfigyelőkészségük, szándékos figyelmük,

emlékezetük. Az értelmi nevelés nem szorítkozik csak a foglalkozások időtartamára,

hanem átszövi az óvodai nevelés minden mozzanatát.

Munkavégzések közben gondolkodásra, problémamegoldásra késztető feladatokat oldanak

meg, kérdezhetnek, tévedhetnek, javíthatják hibáikat.

Változatos mozgási lehetőségek által fejlődik testtudatuk, térérzékelésük, térbeli

tájékozódó képességük.

A tevékenységek rendszerében a gyermek az értelmi képességek különböző szintjeihez

sokféle, játékos feladatot old meg, melyek lehetővé teszik egy adott szint megerősítését,

illetve egy magasabb fejlettségi szintre jutást.

Családi napokon a szülőkkel megismertetjük azokat a módszereket, melyek biztosítják a

gyermekek motivációját, aktivitását, differenciálását, a sikerélmény, öröm megerősítését a

fejlődés érdekében.

Egyéni fejlettséghez igazodó anyanyelvi kifejezőképesség fejlesztése, anyanyelvi

nevelés.

Az óvodapedagógus önképzéssel fejleszti anyanyelvi kultúráját olyan szintre, hogy

beszéde követésre méltó, egyszerű, de változatos legyen, megérezteti a nyelv kifejező

erejét és szépségét. Törekszik képszerű kifejezések alkalmazására, mely szinte láthatóvá

teszi a gyermekek előtt a beszédben ábrázolt élményeket, helyzeteket, cselekvéseket,

szereplőket. Kérdései ösztönzők, fejlesztik a gyermek gondolkodását.

A gyermek először cselekvésben fejezi ki magát, később beszédben. Egyéni képességeiket

figyelembe véve biztosítjuk a gyermekek anyanyelvi fejlesztését. Fontos feladatunk, hogy

megtaláljuk a helyes együttműködést a gyermekekkel, hogy gondolataikat szavakban, majd

mondatokban fejezzék ki.

Az anyanyelvi nevelés és az értelmi nevelés kölcsönösen hat egymásra. Minél értelmesebb

egy gyermek, annál választékosabb a beszéde. A párbeszéd kialakulásával lehetőség nyílik

a kérdések megfogalmazására, az ok-okozati összefüggések megértésére.

Az értelmi képességek fejlesztése úgy lehetséges, ha érdekes feladatok elé állítjuk őket,

szellemi erőfeszítésre ösztönözzük a gyermekeket. A társadalmi és természeti környezetet

olyanná kell tennünk, hogy tudjon kérdezni, érezze meg, hogy a felnőttek komolyan veszik

130

gondolatmenetét, beszélgetnek vele, ő maga fontos környezetének, számítanak

együttműködésre.

Az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család. Az óvodapedagógus figyel a gyermek,

illetve a család beszédhibáira, a környezetből való eltérés okaira. A súlyosan beszédhibás

gyermekeknél – a szülővel egyeztetve – javasolja a logopédiai foglalkozást. Tájékoztatja a

szülőket az óvodában folyó anyanyelvi nevelés feladatairól, tapasztalatairól. Felhívja a

szülők figyelmét a tiszta beszéd fontosságára, az idegen, zsargon szavak károsító hatására.

Ráébreszti a családokat a beszéd fontosságára, a beszélgetéssel kísért együttes

tevékenységek fejlesztő hatásaira.

Az értelmi nevelés, a beszédkultúra kapcsolata más nevelési területekkel.

Egészséges életmód.

A gyermek a gondozás közben folytatott beszélgetések során új fogalmakkal

ismerkedik meg, gyakorolja azokat, beépíti beszédébe. Megtanulja szükségleteinek,

kéréseinek szóbeli kifejezését. A közös tevékenységek során használja a párbeszéd

különböző formáit.

Érzelmi nevelés és szocializáció.

A gyermekek a közös tevékenységek során folyamatos szóbeli kapcsolatot tartanak

egymás között, használják a párbeszédet, az udvariassági formákat, mint a köszönés és

köszöntés változatait, a kérés és köszönet kifejezéseit. Pozitív példát látnak erős

érzelmi felindulás kifejezésére.

Játék.

A közös játék során élményeit, tapasztalatait dolgozza fel, mondja el, ezzel bővül

szókincse, fejlődik kifejezőkészsége. A szerep, a szituációs játékokban felismeri és

gyakorolja a különböző nyelvi eszközöket, beszédmódokat. Az anyanyelvi játékoknak

beszédfejlesztő céljuk van, mely mindegyike érzelmi ráhangolódásra, játékos

mozgásra, cselekvésre épít.

Munka.

Az eszközhasználat, a közös együttműködés, a szabályok, a feladatok közlése, az

utasítás megértése szükségessé teszi a folyamatos szóbeli kapcsolattartást. A közös

munkakapcsolat egyben beszédkapcsolat is, mely segíti a beszédfejlődést, bővíti a

gyermekek kifejezőképességét, szókincsét.

131

4. CS.Ó.N.P.-AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI

4.1. Személyi feltételek

A gyermekek neveléséhez szükséges személyi feltételek adottak, a csoportokban

szakképzett óvónők és dajkák végzik a gondozó nevelő fejlesztő munkát. Az alkalmazottak

létszáma 12 fő, ebből 8 felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus, 4 fő szakképzett

dajka. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a

nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a

gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai

nevelésnek.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus

alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés

eredményességéhez.

Az óvodánkban dolgozók feladata, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés

célkitűzéseit.

Óvónőképünk:

Hisszük, hogy az a jó óvodapedagógus, akire a gyermekközpontúság, az érzelmi biztonságot

nyújtó óvodai környezet megteremtése, a családok, a gyermekek és a munkatársak tisztelete,

egyenletes, jó színvonalú munkavégzés, igényesség jellemző. Emberi értékeiben megjelenik

az élet tisztelete, a gyermeki személyiséget övező bizalom, a megbízhatóság, az őszinteség, a

becsületesség, a felelősségvállalás. A különbözőségek elfogadása, a viselkedési kulturáltság,

segítőkészség, figyelmesség, és ezeket közvetíteni is tudja a gyermekek és a szülők felé. Aki

képes összehangolt munkavégzésre az óvoda dolgozóival, akinek modell értékű a

kommunikációja, a bánásmódja, és a viselkedése. Feladatunk a nehezen szocializálható,

lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi- vagy

mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a

kiemelkedő képességű gyermekek nevelése. Speciális ismereteket, sajátos törődést igénylő

gyermekek esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus,

fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi szakember, védőnő) közreműködése, bevonása

szükséges. Tehát az óvónő szakmai tudása, önmagával szemben támasztott követelményei,

módszertani szabadsága jó alapja annak, hogy a hozzá járó gyermekek személyiségének

kibontakoztatására esélyt adjon.

132

4.2. Tárgyi feltételek

Intézményünk óvodai célra épült létesítmény. Négy csoportszoba, öltözők, mosdók

állnak a gyermekek rendelkezésére. Tágas közlekedési folyosókból nyílnak a kiszolgáló

helyiségek, a nevelői szoba, a dajkák szobája, az iroda, a könyvtár, a felnőtt mosdó, zuhanyzó,

a tornaterem. Mindezek olyan adottságok, melyek pozitívan szolgálják a gyermekek érzelmi

biztonságát, hangulatát. A raktárban biztonságos, hozzáférhető helyen helyezzük el a

gyermekek által használt tárgyi eszközöket. Korszerű óvodánk több olyan helyiséggel is

rendelkezik, ahol lehetőség van a szülők fogadására

(tornaterem, nevelői szoba, könyvtár), ugyanakkor megfelelő munkakörnyezetet biztosít az

óvoda dolgozóinak.

Az udvar mérete, illetve az udvari játékok változatossága a gyermekek szabadságérzetét is

erősíti. Az udvaron kialakított arborétum a környezettudatos magatartásra nevelést segíti, itt

lehetőség van a növények gondozására, fejlődésük, tulajdonságaik megfigyelésére.

A csoportszobák kihasználtsága megfelelő. Költségvetésből, illetve alapítványi

forrásból, pályázatokból cseréljük, bővítjük eszköztárunkat, ezáltal a törvényben előírt

alapvető eszközrendszer a rendelkezésünkre áll. Időnként szervezünk olyan családi napot,

ahol a szülők segítenek felújítani, megjavítani játékeszközeinket.

A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően a csoportonkénti mesekönyv készlet

rendelkezésünkre áll. Minden évben bővítjük könyvállományunkat. „Ovi” könyvtárunk

keretén belül a könyveket a családoknak is kikölcsönözzük (nevelés tartalmú szakkönyveket,

illetve mesekönyveket).

Az integrált nevelés megköveteli, hogy a gyerekekkel differenciáltan foglalkozzunk, ez a

személyi feltételeken túl a tárgyi feltételek bővítését is megköveteli.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az óvodai játékok sokkal szélesebb

skálát képviselnek, mint az otthoni játék lehetőségek.

Nagyon sok gyermek csak a megszokott játékokat ismeri, mint a baba, autó.

Sajnos csak az óvodában találkoznak logikai készséget, kézügyességet fejlesztő és olyan

speciális játékokkal, amelyek az integrált neveléshez szükségesek.

A fejlesztő játékok, a kész, félkész és modern játékok a nevelés fontos eszközei az óvodában,

melyek az óvónő és a szakemberek segítésével, útmutatásaival fejhetik ki megfelelő

hatásukat.

133

Az IPR pályázatok keretében az évek során már sok új minőségi fejlesztő játékokat

vásároltunk, amelyek nem csak a hátrányos helyzetű, hanem a sajátos nevelési igényű

gyermekek felzárkóztatására, fejlesztésére is alkalmasak.

Összességében a CS.Ó.N.P. megvalósításához szükséges eszközminimum rendelkezésünkre

állnak.

4.3. Az óvodai élet megszervezése

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, segíti a gyermekek önállóságának fejlődését.

A csoportok szerveződését a gyermekek életkora, a szülők igényei alapján végezzük.

Óvodánk négy csoportos. Az óvodai csoportszerkezetek alakításánál figyelembe vesszük a családok igényeit, a gyermekközösségek összetételét, illetve a gyermek korát.

A napi életritmus gondos kialakításával teremtjük meg a gyermekek testi és lelki harmóniáját,

melyben a játéknak kiemelt szerepe van. A naponként visszatérő, rendszeres ismétlődések

segítik megteremteni a gyermekekben az érzelmi biztonságot. A napirend igazodik a

különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a

helyi szokásokra, igényekre. Napirendünkben hangsúlyt kap a rugalmasság és a

folyamatosság, mely a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszik. A

napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A gyermek egészséges,

a tevékenységben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez, párhuzamosan végezhető

differenciált tevékenységek növekvő időtartalmú (5-től 35 perces) csoportos foglalkozások

tervezésével, szervezésével valósul meg.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van, mely során az

óvodapedagógus a munkatárssakkal együttműködve nevel, építi a gyermek kapcsolatait és

fejleszti a gyermek önállóságát. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő

foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják.

A lassabban fejlődő, a sajátos nevelési igényű, az elhanyagolt, hátrányos helyzetű,

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése során, szükség esetén kérjük az

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek közreműködését (gyógypedagógus,

pszichológus, logopédus, gyógytornász stb.)

A gyermekek megismerését, fejlesztését, nyomon követését a törvény által előírt, kötelező

dokumentumokban rögzítjük. Az óvodai nevelés tervezése a csoportnaplóban történik.

134

CS.Ó.N.P. belül a napirend ajánlat:

Időtartam Tevékenység

6.45-12.00 Játék, szabadon választott tevékenység

Játékban integrált cselekvő tanulás

Testápolási teendők

Tízóraizás

Játék, szabadon választott tevékenység

Mindennapos testnevelés, testmozgás

Séták, tapasztalatszerzés

12.00-13.00 Testápolási teendők

Ebéd

Testápolási teendők

13.00-15.00 Pihenés, altatás mesével, verssel

15.00-16.45 Testápolási teendők

Uzsonna

Játék, szabadon választott tevékenység a csoportszobában,

az udvaron

Napirendünk részben folyamatos, ebédelést mindenki azonos időben kezdi a csoporton belül.

A heti rend kialakításának elvei:

A heti rendet az óvodapedagógusok alakítják az évszak körforgásának megfelelően.

Az óvodai tanulás tervezésénél elsődleges cél a gyermekek kompetenciájának fejlesztése.

A tanulás feltétele a gyermekek cselekvő aktivitása, a tapasztalatszerzés, a felfedezés

biztosítása, a kreativitás erősítése.

Az egyes gyermekeket önmagához képest fejlesztjük, lehetőség szerint egyéni, illetve

mikrocsoportos foglalkoztatási formában. A heti rendben életkortól függően naponta

biztosítani kell a rendszeres mozgásfejlesztést.

Szervezhető kezdeményezett, vagy kötött formában.

Heti egy alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4

évesek számára novembertől fokozatosan vezethető be – a gyermekek eltérő fejlettségét

tolerálva – a kötelező részvétel.

135

4.4. Az óvoda kapcsolatai

A CS.Ó.N.P. egyik erőssége a partnerközpontú nevelés, amely szoros

kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik.

A partnerekkel való együttműködés módszerei:

beszélgetés

szülői értekezlet

közös munkaszervezés

szülői interjú

értekezlet

fogadóóra

családlátogatás

intervenciós gyakorlat

A családdal való kapcsolattartás formái, továbbfejlesztésének lehetősége:

A kapcsolattartás formái

Tervezett Alkalomszerű Szóbeli Írásbeli

rendszeres eseti

- nyílt napok- beszoktatás,

ismerkedés az óvodával

- csoportok nyílt napjai

- óvodai és csoport programok

- ünnepélyek- szülők

tevékenysége a csoportban

- szakmai napok

- napi kapcsolat

- beszélgetés- telefon

- szülői értekezletek

- fogadóórák- szülői fórum

- óvodai hirdető/k- csoportok

faluújságjai- pedagógiai

dokumentumok- az óvoda

házirendje- „levelezés”,

hagyományos, e-mail

Spontán - szülő/k kérése szerint

- spontán adódó alkalmak, lehetőségek kihasználása

- szülői kezdeményezések

- szülői közösség képviselői és óvónők/óvodavezetés közötti kapcsolatfelvétel

A kapcsolattartás fejlesztése:

- a különböző kapcsolattartási formák részvételi mutatói alapján megerősítés vagy

136

változtatás

- a szülők véleményeinek, igényeinek évenkénti megismerésével, felmérésével a

kapcsolattartás változtatása, fejlesztése

- az óvoda részéről megnyilvánuló nyitottsággal a szülők kérésének figyelembe vétele

- a kapcsolattartás, az együttműködés rugalmas kezelése

- a folyamatban felmerülő igény kielégítése, változtatások beépítése, amennyiben azok nem

mondanak ellent az óvoda szemléletének

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának értelmében az intézményes nevelés a családi

nevelést kiegészítő szerepű, ezért fontos a családokkal való együttműködés nevelő

munkánk során. Az együttműködés változatos formáit ajánljuk és kínáljuk a családi ház

felé:

Befogadás: új óvodásainkkal néhány órát, napot a szülők is óvodában tölthetnek,

gyermekektől függően maximum 2 hét.

Sajátos nevelési igényű gyerekek „befogadása” a szülővel együtt ettől több napos is lehet.

Célja: a gyermekek beilleszkedésének segítése. Befogadásra azért van szükség, mert minden

esetben számára ismeretlen új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik. A befogadás

a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes,

családias légkör megtapasztalásával.

Szülői értekezletek (évente legalább kétszer-háromszor, délutáni órákban)

Célja: az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok,

programok, esetleges problémák megbeszélése. Az óvodapedagógus feladata a szülők

tájékoztatásán kívül véleményük meghallgatása, javaslataik figyelembevétele. A szülői

értekezlet idejéről egy héttel előbb tájékoztatni kell a szülőket. A szülői értekezleten jelenléti

ív írása és emlékeztető készítése kötelező.

Nyílt napok

Célja: a szülőknek lehetőséget biztosítani a napi óvodai életbe való betekintésre. A szülők

személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet

kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről,

egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Átélhetik a szabad játék

készségekre, képességekre gyakorolt hatását, a gyermek kompetenciájának fejlődését. A nyílt

nap idejéről 1 héttel előbb tájékoztatni kell a szülőket.

137

Fogadóórák (szülői kérésre)

Célja: a szülők tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődéséről. Megtartását célszerűnek tartjuk

személyre szabottan, időpont-egyeztetés után lebonyolítani. Ezek az alkalmak adnak

lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel vagy közvetlen környezetével

kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. A fogadóórát szülő és óvónő egyaránt

kezdeményezheti. Fontos, hogy az óvónő mindig felkészülten vegyen részt ezeken a

megbeszéléseken (gyermek munkáival, saját feljegyzéseivel.)

Családlátogatások

Szükség szerint a családok meglátogatása, a hátrányos helyzetűek esetében pedig ahányszor a

helyzet úgy megköveteli.

Célja: az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, tájékozódjon a

család nevelési elveiről, szokásairól. Az első családlátogatást a gyermek óvodai életének első

évében meg kell szervezni, később többször is, ha ez indokolt a gyermek fejlődése

szempontjából. A tapasztalatokat rögzítjük. Családlátogatásra a szülővel történő előzetes

egyeztetés után kerülhet sor.

Közös programok, ünnepek

Célja: lehetőséget teremteni a család és óvoda közötti kapcsolatok kialakítására,

elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, szemléletük

formálására, nevelési elveik közelítésére. A közös programok nem csak az ünnepeket

tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat, sportprogramokat,

kulturális eseményeket s az ezekre való felkészülést.

Közvetett partnereink:

Nevelési Tanácsadó (a gyerekek felzárkóztatása – fejlesztése)

Általános Iskolák (kölcsönös látogatások – tapasztalatcsere)

Tagóvodák, Bölcsőde (Berettyóújfalu, társközségek óvodái-szakmai tapasztalatcsere)

Művelődési Intézmények (gyermekműsorokon való részvétel, könyvtárlátogatás,

közös programok rendezése)

Zeneiskola (műsorszolgáltatás)

ÁNTSZ (egészségügyi továbbképzés, tisztasági ellenőrzés)

Gyermekorvos, védőnő (gyermekek egészségügyi és iskola alkalmassági vizsgálata,

tájékoztató előadások)

Berettyóújfalu Város Polgármesteri Hivatal

138

Cigány Kisebbségi Önkormányzat (rendszeres konzultációk, közös pályázatok,

vers- és mesemondó délelőttök szervezése)

Gyermekjóléti Szolgálat

Wargha István Pedagógiai Főiskola (szakmai konferenciák)

MPT Kisgyermeknevelési Szakosztály (szakmai konferenciák)

Családpedagógiai Egyesület (konferencia)

Családi Nevelésért Alapítvány (rendezvényen való részvétel)

Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata (konferenciák)

Nemzeti Környezetvédő Hálózat (folyamatos tájékoztatás)

Nemzetközi kapcsolataink, Rákóczi Tagóvoda testvéróvodái:

Margitta Románia

Kölcsönös szakmai tapasztalatcsere, konferenciákon való részvétel, szakmai napok.

5. CS.Ó.N.P. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDGÓGUS FELADATAI

5.1. Játék

Cél: Olyan örömteli gyermekkor megteremtése, ahol a gyermekek felszabadultan, aktívan

tevékenykedhetnek, családi, egyéni élmények, tapasztalatok átélésével egy élményszerű

feltételrendszerben.

Az óvodapedagógusok feladatai:

A megfelelő hely – idő – eszköz és élményt adó tevékenység biztosítása.

Az óvónő tudatos jelenléte mellett a szabadjáték túlsúlyának biztosítása.

Az óvodában fellelhető játékfajták tartalmának bővítése a gyermekek egyéni

sajátosságainak, kreativitásának figyelembe vételével.

A szülői ház játékszemléletének, játéklehetőségének megismerése, a játék

presztízsének elfogadtatása.

A szülők a játék fontosságáról vallott felfogásának alakítása, meggyőződésük a játék

elsődleges és meghatározó szerepéről.

139

Megfelelő hely – idő – eszköz – élményt adó tevékenység biztosítása:

A csoportszobában olyan játszóhelyeket alakítottunk ki, ahol csendesebb és

mozgalmasabb tevékenységek jól elkülöníthetők egymástól. Lehetőséget biztosítunk

az alkotásra, ugyanakkor mozgásos szabályjátékok eljátszására is.

A rugalmas és részben folyamatos napirend, a várakozási idő lecsökkentése lehetővé

teszi az egész nap során a szabad játékban való részvételt. A szeretetteljes, érzelmi

biztonságot nyújtó légkörben teljesedik ki a gyermek személyisége, meleg-baráti

kapcsolatokat teremtő képessége.

Az óvodáskorú gyermek játéka az élmény- és tapasztalatszerzésre épül, melyet az őt

körülvevő társadalom mikro- és makro-környezetéből szerzi. A CS.Ó.N.P.- ban

kiemelten, szorosan és folyamatosan építünk a családban szerzett élményekre és

játékokra.

Fontos törekvésünk megteremteni az összhangot a játékfelfogásban, a játékhoz fűződő

viszony kialakításában. Segíteni a szülőket az otthoni játék megteremtésében,

megismertetni a szülőket a hagyományos és modern játékok készítésével, a velük való

játszással (babakészítő klub, barkácsolás, népi játékeszköz készítése).

A nagyszülőkkel és szülőkkel együtt készített játékeszközök segítségével is

megteremtjük a nevelés folyamatosságát. A játékeszközök sokfélesége illeszkedik a

játékfajtákhoz. A hagyományos és klasszikus játékszerek mellett megjelennek a

modern eszközök is.

Az alkotást segítő játékeszközök serkentik, illetve kibontakoztatják a gyermekek

fantáziáját. A játékeszközök ízlésesek, praktikusak, megfelelnek a gyermekek életkori

sajátosságának. Biztosítunk egyszerű, kész és félkész eszközöket. A játékeszközök

legnagyobb része az egész óvodai életben végig kísérik a gyermekeket. Természetesen

a játékszerek funkciója változik.

A szabad játék fogalma jelzi, hogy az önként vállalt játék mellett ugyanabban a

tevékenységrendszerben, az óvodapedagógus által felajánlott kezdeményezés

választásával, a cselekvő tanulás is megvalósul. Az óvodapedagógus folyamatokat

befolyásoló szerepe tudatos tevékenység. A mai gyermek érdeklődési köre a

társadalom fejlődésével átalakult. A játéktémák egy része a televíziós élményekre is

épül.

Tudatosan megengedő, támogató, biztonságot adó jelenléttel a boldog atmoszféra

megteremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a

beszédkedv, a közlésvágy motiválása.

140

Családi – egyéni – és közös élmények gazdagítása:

A játék tartalmának gazdagításánál támaszkodunk a családok által felkínált élmények

és tapasztalatok gyűjtésére. Élünk azokkal a lehetőségekkel is, amit a szülők

munkahelyei nyújtanak a játék változatos élményszerzéséhez. Engedjük őket

tapasztalni, kíváncsiskodni, játszani.

Szemléletünk jellemzője, hogy a gyermekeknek mindig a pozitív megnyilvánulásaikra

építünk. Óvodásaink képességeinek kibontakoztatását minden eszközzel biztosítjuk,

apró sikereiknek, fejlődésüknek örülünk. Biztatjuk őket a választott tevékenység újbóli

átélésére, ismétlésére. A játék jelentősége abban van, hogy kielégíti a gyermekek

szereplési vágyát, fejleszti memóriájukat, fantáziájukat, ítélőképességüket és

kitartásukat. Játékos formában tevékenység közben mélyítik el ismereteiket.

Játékfajták

A gyakorlójáték vagy funkciójáték során a ritmikus gyakorlás és megismerő tevékenység

során fejlesztjük szem-kéz koordinációjukat, a kéz dominanciát és tér-érzékelésüket. A

gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális.

A szimbolikus játék során fejlesztjük a gyermekek viselkedéskultúráját, alkalmazkodó-

képességét, aktivitását, segítőkészségét, komplex személyiségét. A szerepjáték tükrözi a

gyermek eddigi életét, egyedi elemeket hordoz.

Szabályjáték közben gyakorolhatják indulataiknak fékezését, a siker és a kudarctűrést. A

helyes magatartási módokat sajátíthatnak el, mint pl. türelem, kitartás, akaraterő,

mértéktartás, szerénység, eredményre törekvés.

A konstruáló (alkotó) játék által biztosítjuk a szerkesztés, összerakosgatás örömének

kibontakozását, az egyéni és közös ötletek, elképzelések megvalósítását, különböző

eszközök változatos alkalmazásának lehetőségeit.

Barkácsolás, lehetőséget adunk, hogy a szülőkkel együtt, de egyénileg is

bekapcsolódjanak a gyermekek a játékeszközök javításába, érezzék át munkájuk örömét.

Erősítjük azokat a törekvéseket, hogy a szülők gyermekeikkel együtt készítsenek

játékeszközöket, fejlesztjük a szerkesztés-összerakás által kombináló képességüket.

A dramatikus játék – bábozás, lehetőséget adunk, sőt ösztönözzük a gyermekeket arra,

hogy a szerepjáték közben irodalmi élményeiket szabadon választott eszközökkel játsszák

el. Fejlesztjük beszédkészségüket, kifejezőkészségüket, gyarapítjuk szókincsüket.

141

A mozgásos játékok révén, játszás közben alakítjuk a gyermekek szabálytudatát. A

szabály betartásával fejlesztjük erkölcsi-akarati képességüket.

A népi játékok: a népi játékokba beépültek olyan elemek, mint az örömteli szórakozás, a

megmérettetés, mozgékonyság. A népi játékok általában szabályokhoz kötöttek, életkorhoz

rugalmasan alkalmazkodnak, strukturálisan nagyon egyszerűek. A gyermekeknek mindig

csak egy feladatra kell koncentrálni.

Szabadban történő játékok. Helyszínei: udvar – játszótér – kirándulóhelyek

Környezetbarát óvodaudvarunkon lehetőséget adunk a gyermekeknek a vízzel való játékra,

babaházunkban a családi élményekre épülő szerepjátékokra, illetve a mozgásos népi

játékokra is. Az udvaron kiállított különböző eszközök, a hordozható tornaszerek

használatával fejlesztjük a gyermekek testkultúráját, esztétikus mozgását. A tudatosan és

spontán módon kezdeményezett népi-énekes játékokkal formáljuk az olyan

tulajdonságjegyeket, mint állhatatosság, küzdés, kitartás, kudarctűrés stb.

A környezet hatása a játékra – játékirányítás

A kisgyerek kíváncsisággal fordul az őt körülvevő környezet felé. A játék, mint

legfejlesztőbb tevékenység kiemelt a CS.Ó.N.P. - ban. A szülők és óvónők bizalomra

épülő együttműködése e téren is pozitívan hat a gyermekek fejlődésére.

A játék irányításánál elsősorban figyelemmel kísérjük a játékot (van, amikor szemlélni kell

a játékot), hagyjuk, hogy a gyermekek az esetleges problémáikat önállóan oldják meg.

Van, mikor segítjük őket, ha elakad a játék folyamata. Van mikor együttes játékunk, jelenti

a gyermek számára a legnagyobb örömet, és van mikor közbe kell avatkoznunk.

Mind megannyi játékhelyzet újabb és újabb döntés elé állít bennünket. Az eligazodáshoz a

játék motivációs bázisa és a játék fajtái meghatározóak. A játékok lehetnek egyedüliek,

kortársakkal kialakított gyermek - gyermek, gyermek – felnőtt között létrejöttek.

Mindhárom esetben örömmel játszik a gyermek, ha ráérzünk a pillanatnyi gyermeki

igényekre.

142

5.2. CS.Ó.N.P. Verselés, mesélés

Cél:

Olyan gyermekek nevelése, akikben megfelelő irodalmi élmények nyújtásával

megalapozzuk a mese, vers, mondóka iránti érdeklődést.

A gyermekek helyes nyelvhasználatának, mondat szerkesztésének, biztonságos

önkifejezésének megalapozása.

Az érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésük, értékítéletük pozitív megalapozása,

művészetek iránti fogékonysága, nyitottsága, a különbözőségek elfogadása.

Az óvodapedagógusok feladatai:

Az irodalmi anyag igényes válogatása, közvetítése, a különböző nemzetiséghez

tartozók kultúrájának megismertetése.

A tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása.

Nyelvi kultúra alapjainak lerakása, nyelvi képességek életkornak és egyéni

fejlettségnek megfelelő fejlesztése.

A mese és vers helyének, és szerepének biztosítása az óvodai élet egészében.

Az óvodapedagógus beszéde, kifejezés kultúrája szolgálja a helyes példaadás.

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, mondóka, vers, bábozás és

a dramatikus játékok.

A mese – képi és konkrét formában - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső

világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, a megfelelő viselkedésformákat.

Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást és a

nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével alakítható a magán- és

mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja.

A gyermekek beszédhibája logopédus közreműködésével is javul. Ezt a munkát játékos

anyanyelvi gyakorlatok alkalmazásával szükséges segíteni.

A gyermekek sok új fogalmat ismernek meg a mesékből. A bábjátékban, dramatikus játékban

kibontakozik a gyermekek szabad önkifejezésének igénye, képessége.

A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.

Az irodalmi anyag igényes válogatása

Az első mesét – verset –mondókát a gyermek a családban hallja. Az irodalmi anyag

kiválasztásánál figyelembe vesszük a családokból hozott ismereteket. A válogatás

143

legfontosabb területe a népköltészet. A népi mondókák, rigmusok, népmesék kiapadhatatlan

forrást, bőséges kínálatot nyújtanak. A népmesék kiindulópontja mindig valami megrázó

érzelmet takar: harag, félelem, szeretet, szomorúság stb. Cselekménye a jó és a rossz

összecsapása. Érzelem gazdag, akadályt nem ismerő akarat, amely jól illik az óvodások

életkorához. A versek ríme, rigmusai, hangulati elemeket hordozó sorai közel állnak a 3-7

éves korosztályhoz. Népköltészet, mese és verses anyag mellett válogatunk a klasszikus és

kortárs irodalmi művekből is.

A tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása

A mesélésnek kialakult rendje – helye van a csoportokban.

Olyan légkört, meghitt helyet biztosítunk, amelyben a gyermekek vágyakoznak egy-egy mese

meghallgatására. Kötetlen foglalkozáson, a fejből mondott mesemondást tartjuk jónak, hiszen

a gyermek számára a hanglejtés, a mimika, a tekintet fokozza az élményt.

Az irodalmi nevelés másik helye a mindennapos mese a csendes pihenő megkezdésére esik.

Mindennap kihasználjuk a spontán adódó lehetőségeket mondókázásra, verselésre, mesélésre.

Fontos, hogy mennyiségben és tartalmi minőségben az óvónők olyan repertoárral

rendelkezzenek, hogy az adódó alkalomhoz tudjanak kapcsolódni. Lehetőséget biztosítunk a

gyermek saját vers, mondóka- és mesemondására, annak mozgással és ábrázolással történő

kombinálására.

Nyelvi kultúra alapjainak lerakása, nyelvi képességek életkornak és egyéni fejlettségnek

megfelelő fejlesztése.

Az óvónő előadásmódja, beszéde példaértékű kell, hogy legyen. A családban a szülők

végzettsége, a szociális tényezők meghatározói a gyermek nyelvi fejlettségének. A

CS.Ó.N.P.- ban az azonos értékrend kialakítása érdekében törekszünk a szülők figyelmét is

felhívni a példamutató előadásmódra. A hétköznapi beszéd is muzsikál, zeneivé válik a szép

használattól, nyelvi tisztaságtól, nem utolsó sorban a választékosságtól.

Szívesen adunk lehetőséget a családi napokon, a költészet napja alkalmából szervezett „Vers-

és mesemondó” délelőttön a szülők, nagyszülők által tanított mesék, történetek elmondására.

A mese, vers és mondóka előadásában gyakran használjuk a bábot. A báb kínálta fejlesztési

lehetőségeket felhasználjuk a hanglejtés gyakoroltatására, a beszédgátlás oldására.

144

5.3. CS.Ó.N.P. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Cél: Olyan gyermekek nevelése, akik szeretik az éneket, a dalos népi gyermekjátékokat. A

közös dalos-zenei tevékenység által formálódjon zenei ízlésük és esztétikai

fogékonyságuk.

Az óvodapedagógusok feladatai:

Mondókázás – éneklés – zörejhangok megfigyelésével a gyermek éneklési kedvének

felkeltése, zenei fogékonyságuk megalapozása.

Tiszta éneklési készség fejlesztése a közös éneklés segítségével.

Olyan közös élmény biztosítása, amely segíti a játékos jókedv zenei anyanyelvi

örökség gazdagítását.

Családi napok keretein belül olyan tevékenység szervezése, ahol a nagyszülők

átadhatják zenei örökségüket, féltve őrzött dalkincsüket.

Zenei nevelés területén feladatunk a gyermekek életkori sajátossághoz illeszkedő megfelelő

hangterjedelmű dalok kiválasztása. Ragaszkodunk a „csak tiszta forrásból” – való

szemlélethez. Dalanyag összeállításunk kapcsolódik az évszakokhoz és az ünnepekhez.

Szívesen építünk régi népi gyermekdalokra, az igényesen válogatott kortárs művészeti

alkotásokra, mondókákra. Tervező munkánkban támaszkodunk a családban szerzett zenei

ismeretekre.

Napközben a csoportszobában és az udvaron bármikor adódhat lehetőség énekes körjátékra,

mondókázásra.

A gyermekekkel ölbeli játékokat, lovagoltató, kéz-, ujj-játékokat játszunk. Ezek olyan

biztonságot, bensőséges kapcsolatot teremtenek a gyermek-felnőtt között, amely erősíti a

gyermek biztonságérzetét. A zenei tevékenységnek nincs meghatározott időpontja,

időtartama. A nap bármely szakában a gyermek hangulatának, kezdeményezésének,

óvodapedagógus kezdeményezésének megfelelően alakul. A gyermekek a dalos játékok, népi

mondókák – játékok megismerésével, azok eljátszásával a népszokások apró elemeivel is

találkoznak, amelyek segítik azok tovább élését. Az ének-zenei tevékenység a gyermekek

zenei anyanyelvének megalapozását szolgálja.

A dalos játékok illetve dalok kiválasztásának szempontjai:

Kapcsolódjanak az adott évszakhoz, óvodában megtartott ünnepekhez.145

Hangkészlete alkalmazkodjék a gyermek életkorához, fejlettségéhez.

Könnyen elsajátítható legyen.

Pozitív érzelmeket közvetítsen.

Érzelmileg is rá tudjon hangolódni a gyermek.

Az ének-zenei tevékenység fejleszti a gyermekek ritmusérzékét, hallását, és komplex

zenei képességeit, pl.

dalok-mondókák ritmusának kifejezése,

ütemérzék fejlesztése különféle mozgások összekapcsolásával, táncos lépésekkel.

Hallásfejlesztés: hangmagasság, hangszín, éneklési készség, dinamikai érzék, belső

hallásfejlesztés. Az ének-zenei nevelés segíti a nyelvi képességek fejlesztését is. Hangutánzó

szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését.

A sokféle énekes játék alkalmat ad a szókincs bővítésére. A családi napokon olyan alkalmat

teremtünk, ahol a szülőkkel együtt énekelünk a gyermekeknek magyar népdalkincs

válogatásából tanult dalokat, bihari népdalokat. A zenehallgatási anyag kiválasztásánál

figyelembe vesszük a nemzetiségi nevelés esetében, a gyermek hovatartozását is.

5.4. CS.Ó.N.P. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Cél: Olyan gyermekek nevelése, akik életkoruknak megfelelő esztétikai érzékkel

rendelkeznek. Munkájukban megjelenik a színes térforma színösszeállítás gazdagsága.

Az óvodapedagógusok feladatai:

- Igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre

- Ötletadás szülőknek, a gyermek otthoni alkotómunkája feltételeinek megteremtéséhez.

- A környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására

- Az alkotáshoz szükséges feltételek megteremtése:

- megfelelő légkör

- élmény

- hely, idő

- eszköz

146

Az eszközök megválasztásánál figyelembe vesszük az esztétikusságot, célszerűséget,

balesetmentességet. Feladatunk az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások,

megoldások, eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, gyakorlásra való ösztönzése.

A hely kialakításánál törekszünk a teremben, illetve az udvaron olyan állandó helyet

kialakítani, ahová a gyermekek egész nap folyamán bármikor visszatérhetnek.

Megismertetjük a gyermekeket a különböző eszközök használatával, az anyagok

tulajdonságaival, formálhatóságával. A gyermekek kreatív fantáziáját sokszínű, érdekes

vizuális tapasztalatokra építve, tevékenységekben bontakoztatjuk ki. A vizuális nevelés

fejlesztésénél figyelembe vesszük a nemzetiségekre jellemző sajátos színvilágot, kultúrát. A

rajzolás, festés, kézimunka, mintázás lehetőséget biztosít a beszéd mellett az ábrázolás egy

újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válik.

Családi napokon teremtünk arra lehetőséget, hogy kiállításokat, múzeumokat, tárlatokat

nézhessenek meg a szülők-gyermekek együtt.

Lehetővé tesszük, hogy a természetben gyűjtött anyagokat felhasználhassák alkotásra.

A fejlesztés kötetlen, mikrocsoportos és egyéni fejlesztés keretein belül történik.

A fejlesztés projektterve:

Az ábrázolás korai szakaszában a gyermekek ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel és a

technikai eljárásokkal.

Firkálgatnak, rajzolnak, mintáznak. Együtt éljük át a gyermekekkel a felfedezés, az alkotás, a

színek, a formák adta örömöt, esztétikai élményt. Segítjük a gyermekeket egyénileg, engedjük

őket szabadon próbálkozni.

Tevékenységformák:

Képalakítás különböző technikákkal: festés, rajzolás, papírragasztás, agyagba,

homokba karcolás, nyomat.

Plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gömbölyítve, sodorva, mélyítve, tépegetve,

karcolva.

Építés: különböző tárgyakkal formák, alakzatok létrehozása.

147

A nagyobb gyermekeknél megjelenik a szándékos képalakító tevékenység. Megjelenik az

ember-, környezet-, tárgyak-, cselekmények ábrázolása. Felhívjuk a figyelmüket a részletek

fontosságára:

- képalakításra jellemző: gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok.

- plasztikai munkájuk jellemzői: a formák tagolása.

- építés lehetőségeinek részletezése, tér variálása.

A fejlődés részletgazdagságban, kompozíciókészítésben, a készülő dolgok bonyolultságában,

a tervezésben jelenik meg:

- alkalmazzuk a batikolást, kollázskészítést.

- rajzban és plasztikai munkában megjelenik a térben – síkban több-alakos

cselekményábrázolás.

- megjelennek a díszítő munkák: fonás-szövés stb.

5.5. CS.Ó.N.P.- Mozgás

Cél: A gyermekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás megszerettetése, a mozgáskedv

fenntartása, fejlettségüknek, temperamentumuknak megfelelően. A testkultúra, a testi

képességek, a fizikai erőnlét fejlesztése, az esztétikus mozgásformák gyakorlása.

Az óvodapedagógusok feladatai:

A mozgás feltételének biztosítása a csoportszobában, tornateremben és a szabadban.

Olyan biztonságot nyújtó hely és légkör megteremtése, amelyben örömmel mozog a

gyermek, és természetes igényévé válik a mozgás.

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás jelen van az óvoda teljes egészében a szervezett

foglalkozásokon túl, a játékban, a nevelési területeken. A mozgásos feladatok – játékok

tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok életkorát, összetételét, a gyermekek egyéni

fejlettségét. Feladatunknak tartjuk, hogy olyan mozgásingerek érjék a gyermekeket, amelyek

segítik optimális fejlődésüket.

Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és a finommotoros mozgás készségek

tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket

sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal 148

szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek,

kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez.

Nevelési rendszerünkben hittel valljuk, hogy a rendszeres mozgás az egész szervezet

fejlődését kedvezően befolyásolja, hozzájárul a növekedés, a légző- és keringési rendszer

teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró-képességének növeléséhez.

Az irányított mozgástevékenységek hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép,

önkontroll, érzelmi szabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés,

kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére is.

A spontán, a játékba, azon belül a szabadjátékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az

egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket

és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű

alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

CS.Ó.N.P. A mozgásfejlesztés lehetőségei :

Testnevelés foglalkozás

kiegészítő mozgástevékenységek, szabad mozgás, mindennapos mozgás

Testnevelés foglalkozás

Programunkban a testnevelés foglalkozás minden korcsoportban kötelező, szervezett

formában történik. Tágas tornaterem jól felszerelt eszközökkel biztosítja a gyermekek

számára a mozgás lehetőségét. Foglalkozásokon a kondicionálás és koordinációs képességek

mellett a testséma, az oldaliság, az én-kép fejlesztését segítő mozgásokat, mozgásos játékokat

végzünk. Figyelembe vesszük a fokozatosságot, a rendszerességet és a nehézségi fokozatokat.

A gyermek (3-7 év) motoros képességének fejlesztését szolgáló testnevelés foglalkozásokon

az alábbi képességek fejlesztését tervezzük célirányosan:

I. Kondicionális képességfejlesztés

1. Erő

a) gyors erő – szökdelések- távol és magasugrás helyből, nekifutásból- fel és

leugrások

b) a test általános ereje – kúszás, mászás, csúszás, nyusziugrás – dobások –

medicinlabda gyakorlat – kéziszerek

149

2. Állóképesség

a) állókép – hosszantartó, lassú és közepes irányú futások – minden hosszú ideig tartó

futást tartalmazó játék

b) globális állóképesség – hosszú ideig végzett kúszás, mászás, csúszás, nyusziugrás

3. Gyorsaság

a) mozgásos gyorsaság – gyors futás, élénk tempójú kúszás, mászás, csúszás, nyusziugrás

b) reakció gyorsaság – futójáték feladattal, járásból, futásból – megállások jelre.

II. Koordinációs képességfejlesztés

1. Téri tájékozódó képesség

- átbújások

- irányváltás

- járás, futás

- célbadobás

- labdagyakorlatok

2. Mozgásérzékelés

- minden kéziszerrel való gyakorlás

3. Egyensúlyozási képesség

- keskeny felületeken végzett járás, futás

- gurulás a test hossztengelye körül

- gurulóátfordulás előre, hátra

4. Ritmusképesség

- egyszerű ciklikus mozgások jelre.

Óvónői magyarázattal és bemutatással tesszük érthetővé és szemléletessé a mozgásokat, a

játék módját. A konkrét mozgás a mozgásformák megnevezésével a gyermek szókincsét,

elvont gondolkodását fejlesztjük.

Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a nagymozgások, a testséma fejlesztését, a testrészek

megismerését. Megismertetjük különböző járás-, kúszás-, csúszás-, mászásgyakorlatokkal,

különböző függésekkel, labdával végezhető játékos mozgásokkal gyermekeinket. Fontosnak

tartjuk a szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatokat.

A különböző alakzatokban történő járás-, futásgyakorlatokkal a gyermekek alaklátását,

formaállandóságát fejlesztjük.

150

A finomabb mozgások segítik a nagymozgások tökéletesedését. A gyermekek terhelhetősége

nagyobb, erő-, állóképességük, gyorsaságuk jobban fejlődik. A különböző versenyjátékokban

fejlesztjük a gyermekek közösségi érzését, a társra figyelés képességét. Segítjük az egészséges

versenyszellem, önfegyelem és figyelem megerősödését. A világos konkrét értékeléssel a

pozitív énkép alakulását támogatjuk.

Kiegészítő mozgástevékenységek – szabad mozgás, mindennapos mozgás.

A mindennapos mozgást úgy állítjuk össze, hogy a gyerekek számára felfrissülést, egészséges

kifáradást és örömöt jelentsen.

A spontán adódó lehetőségeket a nap bármely szakán kihasználhatjuk. A felzárkóztató

munkánk során hatékonyan építünk a gyermek mozgási műveltségének megalapozására,

eredményesen használjuk a „Mozgáskotta” eszközeit.

Játékidőben bőven van lehetőség mozgásra. CS.Ó.N.P.- n belül szervezünk gyalogtúrákat a

ligetbe, a családi napok keretein belül a Berettyó-partra, néha kerékpártúrát is a szülőkkel

együtt. Téli időszakokban korcsolyázhatnak. CS.Ó.N.P.- ban a mozgásra nevelés kiemelt

feladatunk.

5.6. CS.Ó.N.P. külső világ tevékeny megismerése

Cél: Olyan gyermekek nevelése, akik minél több érzékszervre ható tapasztalatot szereznek az

őket körülvevő szűkebb és tágabb társadalmi és természeti, emberi, tárgyi környezetről.

Környezetükben fejlettségüknek megfelelően biztonsággal tájékozódnak. Az

ismeretszerzés játékos folyamatában gyarapszik tudásuk aktív, passzív szókincsük, a

tárgyi világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseiről.

Az óvodapedagógusok feladatai:

A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodó új ismeretek nyújtása, a helyi

sajátosságok és hagyományok figyelembevételével, a környezet értékeinek

felfedeztetése.

A környezetvédelemre -, a környezeti kultúra megvédésére való nevelés szokásainak

kialakítása.

A környezettudatos magatartás további erősítése, természetbarát életmód kialakítása.

Változatos környezetben matematikai tartalmú ismeretek, tapasztalatok szerzése,

(problémafelvetések, feladatmegoldások) tevékenységben való alkalmazása.

151

A környezet megismerése során lehetőséget adunk a több érzékszervvel való tapasztalásra.

Lehetőséget biztosítunk a folyamatos megfigyelésekre, rácsodálkozásra, a természet

szépségének meglátására.

CS.Ó.N.P. keretein belül lehetőséget kérünk a szülőktől, hogy a gyermekek természetes

környezetben (pl. otthon a családoknál) gyűjthessenek tapasztalatokat, fedezzenek fel

hasonlóságokat és különbségeket. Kérdezzenek, fogalmazzák meg észrevételeiket. Segítsék

elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeik fejlődését, a kortárs

kapcsolatokban és a környezet alakításában. Szűkebb, tágabb, természeti és társadalmi, helyi

sajátosságok és hagyományok megismertetéséhez, a gyűjtőmunkába, kirándulásokba

alkalmanként bevonjuk a családokat. Együtt példa értékű magatartással neveljük

gyermekeinket a biztonságos közlekedésre, a kulturált viselkedési formák gyakorlására.

A fejlesztés projektje:

Ismerkedjenek meg testükkel – nevezzék meg testrészeiket.

Figyeljék meg a családtagok és a felnőttek munkáját, kapcsolódjanak be az egyes

munkákba.

Szimulációs játékban elevenítsék fel az általuk ismert foglalkozásokat. Pl. fodrász,

orvos, boltos stb.

Figyeljék meg az – ősz, tél, tavasz, nyár – változásait, fogalmazzanak meg lényeges

jellemzőket, gyűjtsenek az egyes évszakokra jellemző szavakat. Érzékeljék a

hőmérsékleti különbségeket.

Hallgassanak az évszakokról szóló verset, mesét, történetet, elbeszélést.

Gyűjtsenek tapasztalatokat a gyümölcsökről, zöldségfélékről, a feldolgozás

folyamatáról. Vegyenek részt a termések betakarításában, illetve tavasszal a

veteményezésben.

A családnál természetes környezetben figyeljék meg az állatok életét, lehetőség szerint

kapcsolódjanak be az álltatok gondozásába.

Családi napok keretein belül látogassanak el az állatkertbe, ismerkedjenek meg

vadállatokkal, beszélgessenek az állatok életmódjáról.

Figyeljék meg a gyalogos és a járművek közlekedését a különböző évszakokban.

Alakuljanak ki a biztonságos gyalogos közlekedés szabályai, a baleset-megelőzésre

neveléssel.

Ismerjék fel környezetükben az alapszíneket és a fő árnyalati színeket.

152

Ismerkedjenek meg városunk védett épületeivel, nevezetességeivel, történelmi

emlékeivel. Becsüljék a múlt emlékeit, tiszteljék a jelent és figyeljék a fejlődésbeli

változásokat.

Ismerkedjenek a városon kívüli tájjal, természetvédelmi területtel.

Családi hetek programjaiba bekapcsolódva figyeljék meg hazánk tájait, folyóit,

hegyeit, legyenek büszkék hazánkra.

A külső világ megismerése terjedjen ki a „zöld” napokra. ( Állatok napja, Víz napja,

Föld

Építkezés alkalmával megtapasztalják az építőelemek formáját, anyagát, állapításokat és

következtetéseket fogalmaznak meg. Matematikai ismeretek birtokába jutnak a különböző

megfigyeléseken, a cselekvő tanulás során.

Az óvodapedagógus feladata, hogy figyelje a gyermeket, és megismerve képességüket,

érdeklődésüket előkészítse, megtervezze az egyénekre szabott fejlesztési területeket.

Minél gazdagabb, érdekesebb problémahelyzetet teremtünk, annál inkább motiváljuk a

gyermeket a logikus gondolkodásra.

Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek önállóan oldják meg a feladatot, sikertelenség

esetén próbáljuk rávezetni a megoldásra. Biztosítunk a gyermekek számára időt, nem

sürgetjük, ébren tartjuk érdeklődésüket, figyelmüket.

A matematikai fejlesztés projektje:

Halmazok összehasonlítása szabadon, egy – egy kiemelt tulajdonság szerint.

Tárgyak szétválogatása, osztályozása saját és megadott szempontok szerint.

Halmazok sorba rendezése mennyiségi tulajdonságaik szerint.

Tárgyak összemérése hosszúság, magasság, szélesség, térfogat, tömeg szerint.

A különböző cselekvések közben fogalmazzák meg tapasztalataikat, fejlődjön

kifejezőképességük.

Halmazok összemérése darabszám szerint.

Tárgyak rendezése közben fedezzék fel az ugyanannyi – több – kevesebb – páros –

páratlan – variációkat.

Kis számok összkép alapján kettő – három – egy – semmi észlelése számlálás nélkül.

Halmazok összemérése, számlálása egyéni fejlettségtől függően 10-ig.

Tapasztalatok a geometria körében síkbeli és térbeli építésekkel.

153

Különböző tevékenységek, felfedezések a tükör előtt, közlekedés – távolodás –

hajlások.

Tájékozódás a térben és síkban ábrázolt világban.

Irányok azonosítása és megkülönböztetése.

5.7. CS.Ó.N.P. munkajellegű tevékenysége

Cél: Olyan gyermekek nevelése, akiknél a változatos tevékenységek során olyan készségek,

tulajdonságok alakulnak ki, melyek pozitívan befolyásolják környezetükhöz való

viszonyukat, közösségi kapcsolatukat, a kötelesség teljesítését, a munka iránti

megbecsülést, tiszteletet.

Az óvodapedagógus feladatai:

A munkavégzés feltételeinek biztosítása, a különböző típusú munkajellegű

tevékenységek szervezése, irányítása.

A munkavégzés fejlesztésének projektterve:

A gyermekmunka a játékból bontakozik ki, melyet a gyermekek elsősorban önmagukért és a

közösségért végeznek.

A munka felelőséggel jár, a gyakorlás hatására kialakul a gyermekekben a munka céljának

tudata, a felelősségérzet, és képessé válnak arra, hogy számoljanak tevékenységük

következményeivel. A munka végzése közben – az óvodapedagógus irányítása mellett – a

gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és

társadalmi környezetükből. Megalapozódik a munka iránti tisztelet, az eredmények

megbecsülése, a hasznosság értelme és megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok

célszerű használatát.

Az óvodai munka magába foglalja a naposságot, az óvoda, a csoport mindennapi életével

kapcsolatos alkalomszerű munkákat, a növény és állatgondozást. Mindenfajta munkában és

korcsoportban megteremtjük az önálló munkavégzés lehetőségét, az egyes munkafajtákat

fokozatosan vezetjük be, biztosítjuk a gyermekek tényleges aktivitását, felkeltjük

érdeklődésüket, illetve biztosítjuk a munka állandóságát, folytonosságát.

Minden esetben értékeljük a gyermekek munkáját, ösztönözzük, bátorítjuk, dicsérjük, szükség

esetén segítjük őket. Személyes példaadással ügyelünk arra, hogy tevékenységünk

154

mintaértékű legyen a gyermekek számára. A munkavégzés során olyan fontos akarati

tulajdonságokat fejlesztünk, mint a kitartás, felelősségérzet, fegyelmezettség.

Mivel a gyermekek fejlettségi szintje egyéni és különböző, a munka elvégzéséhez szükséges

időtartamot differenciáltan biztosítjuk, türelmesen végig várjuk a munka befejezését.

Minden korcsoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, étkezést, tisztálkodást.

A gyermekek együtt végzik az alkalomszerű, ismétlődő munkákat, mint játékok elrakása,

csoportszoba átrendezése. A naposi munka örömmel és szívesen vállalt tevékenység legyen.

Lehetőséget biztosítunk a növények gondozására, az udvar szépítésére. Felhívjuk a gyerekek

figyelmét az eszközökkel való helyes, balesetmentes bánásmódra, ügyelünk arra, hogy

gyermekméretű, biztonságos eszköz álljon a gyermekek rendelkezésére. A családi napokon

olyan munkavégzésre is lehetőség van, amit az óvodában nem tudnak gyakorolni. E

tevékenységek pozitívan hatnak a felnőttek tiszteletére való nevelésre, az egymásra való

odafigyelésre. A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban lehetőség van

különböző beszédformák gyakorlására, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati

összefüggések, műveletek megnevezésére, mondatokba foglalására.

5.8. CS.Ó.N.P. tevékenységben megvalósuló tanulás

Cél: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből

és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése, amely során

rendelkezik a következő életszakaszhoz szükséges ismeretekkel, pozitív

tulajdonságokkal, képességekkel, készségekkel.

Az óvodapedagógusok feladatai:

Tanulási folyamatban építünk a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi

beállítódásra, figyelmére, előzetes tapasztalatára, ismeretére.

Valósághű észlelésre, figyelemkoncentrációra, problémamegoldó kreatív

gondolkodás-fejlesztésre nevelünk.

Segítjük a gyermekeket, hogy tudjanak eligazodni az őket körülvevő világban.

Egyénre szabott pozitív értékeléssel segítjük a tanulást.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás,

a felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

155

A tanulás lehetséges formái:

Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéses tanulás

Spontán, játékos tapasztalatszerzés

A cselekvéses tanulás

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

Gyakorlati problémamegoldás.

Nevelési rendszerünkben építünk a családból hozott ismeretekre. A gyermeket körülvevő

társadalmi és természeti környezet mind-mind pedagógiai hatások forrása. Nevelésünk

középpontjában a családias nevelés, a családokkal való pozitív kapcsolat kialakítására

törekszünk. A CS.Ó.N.P. alapelveiben a tevékenységi formák kölcsönös kapcsolatban állnak

egymással, kiegészítik egymást.

A tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti- és

időkeretben valósul meg. A tanulási folyamatban erős a gyermek modellkövető tanulása.

Mivel a játékot tartjuk a tapasztalatszerzési folyamat legfőbb területének, ezért fontos a

játszás élménye. A játék folyamatában lehetőség van az értelmi-szociális és intellektuális

képességek fejlesztésére. A szabadon választott játék óriási információhalmazt tartalmaz,

melyből a gyermek azt választja ki, amelyre az adott játék során szüksége van.

Játékos tevékenységi formák

Nevelési rendszerünkben a gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési

sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási – tanítási módszerek dominanciájával

valósul meg. Sokszínű, változatos, cselekedtető játékos tevékenységeket kínálunk fel a

gyermekeknek, mely során támogatjuk az egyéni tanulási utakat, a gyermeki szükséglethez és

egyéni képességekhez igazodva. Játék közben olyan lehetőségeket, feladatokat, helyzeteket

teremtünk a gyermekek számára, melyek során:

problémákat oldanak meg,

gyakorolják a gondolkodást, a többféle megoldást,

fejlődik önállóságuk, feladattudatuk,

kezdeményező, alkotó- és szervezőkészségük,

megismerik az egyes eszközök tulajdonságait, összehasonlítanak, felfedeznek,

viszonyítanak, méréseket végeznek.

156

Jártasságok, készségek, képességek megalapozására, alakítására törekszünk. 3-7 éves korban

előnyt élvez az utánzásos tanulási forma, ezért szorgalmazzuk a szülőkkel való együttes

tevékenységeket. A családi napok – együttlétek az óvodapedagógus által kezdeményezett

irányított tevékenységek a játékból indulnak ki és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének

keretét a kötetlen, érdeklődésre építő, csoportos, illetve mikrocsoportos formában valósítjuk

meg. A gyermek a játékban tanul, felhasználja, ami számára eredményt hoz, fontos, amiért

dicséretet kap, aminek hatására barátokat szerez, és jól érzi magát. Ha ezeket, a dolgokat a

szeretett óvónőtől kapja, a hatás fokozódhat. Mindezekhez olyan légkört teremtünk, ahol a

gyermek, szorongás nélkül, érdeklődéssel tevékenykedhet és kialakul a bizalomra épülő

felnőtt-gyermek kapcsolat.

5.9. Óvodánk hagyományos ünnepei

Cél: Olyan nevelési gyakorlat kialakítása amelyben, a gyermekek érezzék meg a szeretet, az

összetartozás, a tisztelet, az ajándékkészítés izgalmát és az ajándékozás örömét.

Az óvodapedagógusok feladatai:

Az ünnepek helyének, idejének megszervezése, a gyermekek nemzeti

identitástudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, a

türelem, a közös cselekvés örömének alakítása.

Eszközök, kellékek előkészítése. Ünnepi dekorációra, öltözködésre való odafigyelés.

Az óvodai élet hagyományos ünnepei:

Mikulás nap

Gyermeknap

Óvodai búcsú-ballagás

Családi eseményekhez – néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepeink:

Szüreti mulatság

„Ünnepváró” Karácsony

télbúcsúztató farsang

tavaszköszöntők

húsvétváró – húsvétoló - locsolkodás

Pünkösd

157

Nemzeti, hazafias ünnepeinkről való megemlékezés:

március 15.

augusztus 20.

október 23.

Köszöntések:

a gyermekek születés és névnapja

Anyák napja

Egyéb hagyományok:

Vers és mesemondó – Költészet Napja

Őszi családi vetélkedő – „Egészségünk védelmében”

„Egészségesen – egészségünkért” – sportnap

Évet záró vidám napok, családi kirándulások

6. CS.Ó.N.P. NEMZETISÉGI FELADATOK

Magyar nyelvű roma /cigány/ kulturális nevelést folytató óvoda feladatai

A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola kezdéséit tart.

Óvodánkban a nemzetiségi és magyar gyermekek együttes integrált nevelése valósul meg.

Nevelő-fejlesztő pedagógiai munkánk során figyelembe vesszük a „Nemzetiségi óvodai

nevelés irányelveit”.

A szülők nem igénylik sem a nemzetiség nyelvén, sem a két nyelven történő óvodai nevelést,

hiszen ők sem beszélik a roma nyelvet.

Óvodánkban a családok szociokulturális helyzete változó, sok a hátrányos helyzetű,

ingerszegény környezetből jövő gyermek. Óvodai nevelőmunkánkat kiegészíti a családdal

való együttműködés, a szülő bevonása, az anyás befogadás.

Helyi nevelési programunkba: /CS.O.N.P./ építjük be a cigány gyermekekkel való egyéni

differenciált foglalkozást. A program lényege és pozitívuma, hogy hatékonyan épít a családi

nevelés eredményeire.

Fokozott figyelmet fordítunk a családból az óvodába való átmenet segítésére. A család és az

óvoda közötti eltérő értékrend miatt fokozatosan vezetjük be a gyermeket az óvodai életrend

megismertetésébe.158

Óvodánkban sok éve integráltan végezzük a nemzetiség nevelését, fejlesztését, egyéni- és

mikrocsoportos formában.

Nemzetiségi óvodai nevelés célja:

A szocializációs szint és a kommunikációs készségek fejlesztése, a cigány gyermekek

sajátos színvilágát, kézügyességét, zenei képességet figyelembe vevő képesség

fejlesztés megvalósítása.

A cigánygyerekek szociokulturális helyzetéből adódó hátrányok kompenzálásával a

sikeres óvodai, majd iskolai beilleszkedés elősegítése, a tanulási zavarok megelőzése.

Alapelvek:

- az egyenlő hozzáférés biztosítása az ismeretek megszerzéséhez,

- a nemzetiségi gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása,

- a gyermeket –mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti

meg,

- a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák

kiegészítő szerepet játszanak.

Az óvodapedagógusok feladatai:

- Szükség és igény szerint a családok meglátogatása, anyás befogadás biztosítása.

- Gyermekek megismerése, a sikeres beilleszkedés elősegítése, a fejlettség, a lemaradás

mértékének megállapítása

- már 3 éves kortól óvodai ellátásban részesüljenek,

- érzelmi biztonság megteremtése,

- a családból az óvodába való átmenet segítése

- a magyar nyelven folyó óvodai nevelés,kommunikáció teljessé tétele

- rendszeresen járjanak óvodába,

- az óvodai napirend, szokások megismertetése, elfogadása, szükségleteik figyelembe

vétele mellett,

- az egészséges életmódra való nevelés kiemelt, hangsúlyos kezelése,

- gyermekközpontú, személyiségközpontú fejlődés segítése, fejlesztés megvalósítása a

különböző tevékenységi formákban,

159

- gyermek és családvédelem feladatainak megvalósítása (a gyermek a családban

nevelkedjék, szükségleteihez igazodó nevelés, személyiségfejlődés biztosítása,

hatékony együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal)

- váljon értékükké az önzetlenség, az együttérzés, segítőkészség, a munkaszeretet, az

igazmondás és a becsületesség,

- kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék)

gyűjtött és választott tematika beépítése a nevelő-fejlesztő munkába.

A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése:

Fejlesztési feladatainkat egyénre szabott differenciált módszerekkel valósítjuk meg, amelyek

az óvodapedagógusok a Fejlesztési Naplóban terveznek napokra lebontva. Formáját tekintve:

- egyéni vagy mikro csoportos formában szervezzük a tevékenységeket, fejlesztő játékokat.

Minden érdeklődő gyermek részt vehet a fejlesztő-játékos tevékenységekben.

A tartalmi munka a következő képességterületekre összpontosít:

- Nagymozgások fejlesztése

- Finommotorika fejlesztése

- Testséma - téri tájékozódás

- Percepció fejlesztés

- Verbális fejlesztés

Játék

Alapvető feladatunk a szabadjáték, a játszás örömének biztosítása, a játékeszközök és

szabályok megismertetése a gyermekekkel. Felhasználjuk a tárgyi kultúra értékeit, a

cigány játékokat.

Egyéni érdeklődésüknek megfelelő játékeszközök biztosítása mellett, derűs, családias

légkörben egyénileg vagy együttesen játszanak, melyhez otthoni élményeik felhasználása

mellett az óvodai közös élmények a játéktartalom bővítését, fejlesztését szolgálja.

Legyen lehetőségük a kedvenc játékeszközükkel nyugodt körülmények közé elvonulni,

kuckózni.

Verselés, mesélés

160

Mivel az itt élő roma családok nem beszélik az anyanyelvüket, így az ilyen jellegű oktatást

nem igénylik. Szükséges az irodalmi kultúra értékeinek megismertetése, továbbörökítése, a

tartalmakban az irodalmi értékek beépítése.

Óvodánkba a Romamécs I. Kedves Ház pedagógia alapján kerül beépítésre a mese, vers,

mondóka.

Szereplési vágyuk kielégítésére, érzelmi kifejezőkészségük fejlesztésére a drámajátékokat,

dramatizálást (színjátszást) és a bábozást kiemelten támogatjuk. Biztosított számukra a

beöltözés-átváltozás lehetősége.

Ének, zene, énekes játék, gyermek tánc

Biztosítjuk a kultúrájukból eredő nagyfokú muzikalitáshoz az eszközöket: dob, bot,

csörgődob, cintányér.

Fontos a gyerekek zene iránti szeretetének elmélyítése, a ritmikus, szép testmozgás

(tánclépések) gyakorlása, a kultúrájuk ápolása (dalok, mondókák).

A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a gyerekek kisebbségi

hovatartozását is.

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Feladatunk a vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág megjelenítésének segítése,

támogatása a sokféle kifejezési eszköz által, a mindennapokban. Óvónői minta,

modelladás, segítés, ösztönzés hatására fűzzenek, varrjanak, fessenek, mintázzanak,

szőjenek, fonjanak s ismerjenek meg változatos technikákat. Legyenek büszkék élénk

színes munkáikra, produktumaikra. A rajzpályázati lehetőségeket kihasználjuk és

törekszünk arra, hogy minél több színvonalas gyermekmunka kerüljön beküldésre.

Mozgás

A gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítéséhez kedvező az óvoda nagyméretű,

füves fás, mozgásfejlesztő játékokkal teli udvara és a tornaszoba. Fontos a mozgás

összerendezettségének alakítása, a nagymozgások és kismozgások fejlesztése a

mozgáskoordináció miatt.

Az óvodában biztosított tornafelszerelések felhasználásával szeressenek mozogni a

gyerekek szabadon, zenére, egyedül és közösen.

161

Külső világ tevékeny megismerése

A gyermekek tudása a praktikumon alapul, ezért lehetőséget kell biztosítanunk, hogy

kötetlen formában bármikor számláljanak, kártyázzanak, kísérletezzenek, tegyenek

felfedezéseket – s ezáltal fejlődjenek gondolkodási műveleteik.

Munka jellegű tevékenységek

E területen meghatározó a gyermekeknél az otthoni praktikus munkamegosztás (segítés a

főzés az előkészületeiben, a kisebb testvér felügyelete, öltöztetése, ellátása). Utánzás

alapján motiválás: önkiszolgálás mellett később mások ellátására, naposi munkára, felelős

munkára, kerti munkára ösztönzés. Fontos feladatunk igényszintjük növelése, különösen a

tisztaság - ápoltság terén.

A követendő és a közvetítő az óvónő. A munkafolyamatok szervezésében a fokozatosság

és a rendszeresség elve érvényesüljön.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

A nemzetiségi gyermekek tanulási folyamata az utánzásra, modellkövetésre épül,

melynek alapja az érzelmi kötődés.

A folyamat szervezésénél biztosított a gyermek számára a választási lehetőség a

tevékenységek között. A mikrocsoportos ill. egyéni foglalkoztatási forma hozzájárul a

gyermek egyéni fejlődési, fejlesztési üteméhez ill. ehhez igazított. A többféle élmény -,

ismeret-, tapasztalatszerzési lehetőség biztosított a tevékenységi központokban.

A fejlesztés során a gyermek érdeklődése, irányultsága, sikerei meghatározóak.

Elsődleges a közvetlen gyakorlati ismeret-és tapasztalatszerzés, fokozatosan juttatjuk el

őket a képszerű ill. verbális gondolkodás szintjére.

6 -7 éves korra a családdal való együttműködés folytán alakuljanak ki az iskolai élet

megkezdéséhez szükséges képességek: a testi, lelki és szociális területen egyaránt.

Az óvoda és a család együttműködése

Óvodai programunk, nevelési feladataink megvalósításának fontos feltétele a bizalomra épülő

együttműködés a családdal. Ez a tény a roma családok esetén még hangsúlyosabb eltérő

kultúrájuk, életmódjuk, életvitelük miatt. Az óvodapedagógusok maximálisan vegyék

figyelembe ezt, és érvényesítsék az integrációs gyakorlatot, a segítségnyújtás mindig legyen

családhoz mért.

162

Mindenképpen a gyermekek személyiségfejlődését elősegítő együttműködés szükséges, éppen

ezért fogadóórákat biztosítunk a szülők számára. E kapcsolat rendszerben legyen

kezdeményező az óvoda. Legyen rendszeres a családlátogatás, probléma esetén többször is.

Az óvoda kapcsolatai

A kapcsolatok kialakulásában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

Óvodánk a nemzetiségi gyerekek óvodai nevelésének érdekében kapcsolatot tart fenn a Roma

Nemzetiségi Önkormányzattal. Kiemelt kapcsolatot tartunk fenn az óvoda előtti intézmények

képviselőivel, illetve az óvodai élet során (pedagógiai szakmai szolgáltatók, gyermekjóléti

szolgálat, gyerekotthonok, lakásotthonok, egészségügyi illetve közművelődési

intézményekkel) valamint az óvodai élet utáni, fogadó intézményekkel.

A nemzetiségi gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében kiemelt kapcsolatot

tartunk fönn a fenti intézményeken kívül speciális, a családokat is segítő önkormányzati és

egyéb társadalmi szervezetekkel.

Kerüljük a diszkrimináció, a pozitív diszkrimináció minden formáját, küzdünk az

előítéletesség ellen.

Súlyosabb lemaradás esetén a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait vesszük igénybe,

fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus stb.

A megválasztott Nemzetiségi Önkormányzattal folyamatos kapcsolattartásra, rendszeres

együttműködésre törekszünk.

A nemzetiségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel)

nemzetiségi önkormányzattal való együttműködést.

A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermekek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

A FELJŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉIG:

A gyermek rendelkezzen életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő

szókinccsel, mellyel közvetíteni képes a megszerzett ismereteket

A gyermek tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben

Ismerjen a nemzetiség és az anyanemzet kultúrájából dalokat, verseket, meséket,

mondókákat és játékokat

Lehetőség szerint ismerkedjen meg a helyi nemzetiségi szokásokkal,

hagyományokkal és a tárgyi kultúrával, tanulja meg azokat tisztelni és

megbecsülni.

Tartalomjegyzék163

Előszó

1. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL

2. KÜLDETÉS NYILATKOZAT

2.1. Család-Óvoda Nevelőpartneri Program célja

2.2.CS.Ó.N.P. alapelvei és értékpreferenciái

2.3.CS.Ó.N.P. nevelés filozófiája

2.4. A családdal való együttnevelés projektje

2.5. Egyéb óvodaszintű közös tevékenységek a családokkal

2.6. Szülők - Óvodapedagógusok közös programjai

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

3.1.A CS.Ó.N.P. általános feladatai

3.2. Az egészséges életmód alakítása

3.3. CS.Ó.N.P. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és szocializáció

3.4. CS.Ó.N.P. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

4. CS.Ó.N.P. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI

4.1.Személyi feltételek

4.2. Tárgyi feltételek

4.3. Az óvodai élet megszervezése

4.4. Az óvoda kapcsolatai

5. CS.Ó.N.P. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ

ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

5.1. Játék

5.2. CS.Ó.N.P. Verselés, mesélés

5.3. CS.Ó.N.P. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

5.4. CS.Ó.N.P. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

5.5. CS.Ó.N.P. Mozgás

5.6. CS.Ó.N.P. Külső világ tevékeny megismerése

164

5.7. CS.Ó.N.P. Munkajellegű tevékenysége

5.8. CS.Ó.N.P. Tevékenységben megvalósuló tanulás

5.9. Óvodánk hagyományos ünnepei

6. CS.Ó.N.P. NEMZETISÉGI FELADATOK

165

TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚPEDAGÓGIAI PROGRAM

A GYERMEKKERT TAGÓVODÁBAN

„ CSINÁLJON BÁRMIT, AMI NYUGTATJA SZEMÉT ÉS

eszét, szaporítja tapasztalatait,

ő azt hiszi: csak játszik.

De mi már tudjuk, mire megy a játék.

Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven

eszű és tevékeny ember váljék belőle.”

(Varga Domokos)

166

TARTALOM

I. 1. Az óvoda adatai

2. Helyzetkép

3. Küldetésnyilatkozat

II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI ÉS

FELADATAI

1.

1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében

2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében

3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében

III. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

IV. A FEJLESZTÉS TARTALMA

1. Játék és tevékenységben megvalósuló tanulás

2. Társas, közösségi tevékenység

3. Munkatevékenység

4. Szabadidős tevékenység

V. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

1.A társadalmi érintkezést megalapozó komplex

tevékenységek

I.1 Anyanyelv

I.2 Matematika

2.A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit

tükröző komplex tevékenységek

2.1 Természet – társadalom – ember

2.2 Művészeti tevékenységek

3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek,

tevékenységek

3.1 Mindennapi testnevelés

167

VI. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM KIEMELT TERÜLETEI

1. Az egészséges életmód alakítása

2. A néphagyomány ápolása

VII. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

VIII. A TAGÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, MEGEMLÉKEZÉSEI, EGYÉB

RENDEZVÉNYEI

IX. KAPCSOLATOK

2.

3.

4. a

5. a

168

I. 1. AZ ÓVODA ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése:

Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde Gyermekkert Tagóvoda

Címe:

4100 Berettyóújfalu, Puskin u. 106. sz.

Telefon és fax száma:

54 / 402-379

E-mail címe:

postmaster @gyermekkertovoda.t-online.hu

Az óvodai csoportok száma:

3

Az óvodai csoportok szervezésének elve:

életkoronként osztott, vagy vegyes csoportok

Nyitvatartási idő:

napi 10 óra,

6 óra 45 perctől 16 óra 45 percig

169

I.2. HELYZETKÉP

A Gyermekkert Tagóvoda Berettyóújfalu déli peremének – az 1970-ig önálló egykori

kisközség, Berettyószentmárton területének – egyetlen óvodája.

Három csoportos óvodánk 75 férőhelyes. A modern kor viszonyainak és szakmai

követelményeinek megfelelő pedagógiai környezet megteremtésére, a gyermekek

életminőségének javítására nyílt lehetőségünk a ROP pályázat keretében folyó teljes épület

felújítás, bővítés során 2006-ban. A gyermekcsoportok számára tágas, világos, otthonosan

berendezett csoportszobák, külön öltöző és mosdóhelyiségek biztosítanak ideális feltételeket a

tevékenységekhez. A csoportszobák és a kiszolgáló helyiségek mellett többfunkciós

tornaszoba, logopédiai és egyéni fejlesztőszoba, étkező és orvosi elkülönítő szoba is

kialakításra került, mely só-szobaként is funkcionál.

A gyermekek egészséges, életkoruknak megfelelő étkezését az óvoda épületében működő

főzőkonyha biztosítja.

Az óvodai helyiségekre jellemző a higiénia, a praktikusság, a jól felszereltség, az esztétikum,

a természetes anyagok jelenléte.

A jelenlegi játszóudvarunk és varázslatos játszókertünk mellett a gumitégla burkolattal ellátott

sportudvar nyújt biztonságos, egészséges környezeti feltételeket óvodásaink friss levegőn

történő mozgásához, játék- és mozgásigényük kielégítéséhez. A mászó vár, a csúszda, a

mókuskerék, a falovacskák, a rugós játékok, a mászókák, az egyensúlyozó híd, a homokozók,

a hinták, a libikókák, a babaházak, a fedett terasz, a közlekedési pálya, a szánkódomb, stb.

mind- mind a játék- és mozgásöröm forrásai.

A veteményes- és virágoskert, a sziklakert, a kerti tó, a szemet-lelket gyönyörködtető, érdekes

növényekkel gazdagon beültetett játszóterületek sok lehetőséget nyújtanak a tapasztalat- és

ismeretszerzésre, a tevékenykedésre.

A játék és tanulási, a társas, közösségi, a szabadidős és a munkatevékenységek végzéséhez

gazdag eszközkészlet áll rendelkezésünkre, melyet folyamatosan gyarapítunk. A gyermekek

170

személyiségfejlesztéséhez a képességfejlesztő játékok, a különböző anyagféleségek sokaságán

túl alkalmazzuk a számítógépet is.

Tagóvodánk nevelőtestülete pedagógiai programként a TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM-ot adaptálta. Programunk középpontba állítja a

gyermeki tevékenységre épülő nevelést, és ezt az elvet a nevelési folyamaton belül kiemelten

kezeli. Ez a nevelési rendszer nevelés és gyermekközpontú, amely a gyermekek szociális

életképességét minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli. A pedagógiai célok és feladatok

centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk, azaz

kooperációra és kommunikációra kívánjuk képessé tenni a gyermekeket.

Kiemelt feladatunk az egészséges életmódra nevelés, a speciális gondozó,

prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelés. Az óvodában rendszeresek a családokat is

bevonó életmódprogramok, folyamatosan zajlik a tartásjavító- és lábboltozat erősítő torna a

gerinc deformitás és lúdtalp megelőzésére. A mozgásfejlesztésre nagy gondot fordítunk.

A légzőszervi megbetegedések csökkentése érdekében prevenciós céllal só-szobát

működtetünk, minden csoportszobában légmosó készüléket üzemeltetünk.

Kiemelt feladatunknak tekintjük a néphagyomány-ápolást és a természetszeretet

átörökítését a gyermekek tevékenységén keresztül. Biztosítjuk gyermekeink számára az

életszerűséget, a természet-közeliséget, a néphagyományok, a kismesterségek megismerését,

gyakorlását.

Pedagógiai programunk eredményes, színvonalas megvalósítását kitűnően szolgálják az

óvoda személyi feltételei. A hat főiskolai végzettségű óvodapedagógus és a nem pedagógus

alkalmazottak mindegyike szakképzett, gyermek centrikusak, sok szakmai tapasztalattal

rendelkeznek. Az óvodapedagógusok szakmai kompetenciáikat továbbképzésekkel,

pedagógus szakvizsga és másoddiploma megszerzése során gyarapították. Az óvoda

környezetének folyamatos gondozottságát udvaros biztosítja.

Tagóvodánk kapcsolatrendszere rendkívül gazdag és szerteágazó.

A szülőkkel kialakított együttműködésünkben a partnerközpontúság és a nyitottság

érvényesül. A családokkal való kapcsolatunkat sok színes program gazdagítja: nyitott

ünnepek, ünnepélyek, kézműves délután, családi vetélkedő, életmód-hét program, Márton-heti

program, családi kirándulás, nyílt nap, stb. A helyi iskolával tartalmas, kölcsönös kapcsolatot

171

alakítottunk ki. Szülői igény alapján az egyház szervezésében biztosítjuk a hittan

foglalkozások lehetőségét.

Óvodánk 1998. óta a Tevékenységközpontú pedagógiai program bázisóvodájaként

működik a programgazda felkérése alapján.

Tevékenységünk során, konferenciákon és szakmai napokon mutatkozunk be. Igény és

lehetőség szerint szervezünk tanfolyamokat, továbbképzéseket, szakkönyvvásárokat a

környező települések óvodáinak. Munkánk elismeréseként továbbképzéseken előadások

megtartására is felkérik óvodapedagógusainkat.

Programunk megvalósítása során alkalmazzuk a kompetencia alapú nevelés hatékony

megvalósítását segítő szemléletmódot, módszert, eszközrendszert tartalmazó Kompetencia

alapú óvodai programcsomagot.

1999-től Alapítvány segíti működésünket.

2010-ben megkaptuk a Zöld Óvoda címet.

Óvodánk tagja a Hajdú-Bihar Megyei Közlekedéspedagógiai Egyesületnek, az Egészségesebb

Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesületnek, a Környezeti Nevelési Hálózatnak és a Kiss Áron

Magyar Játéktársaságnak. Részt veszünk az országos Madárbarát kert programban.

2010-től Vöröskeresztes Bázisoviként is működünk, az e területen végzett kiemelkedő

munkánkat 2013-ban oklevél adományozásával ismerték el.

172

I.3 . KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Kiegyensúlyozott, derűs, szeretetteljes légkört, fejlesztőhatásokban gazdag óvodai

életet, sokszínű, érdekes, komplex tevékenységeket, változatos együttműködési formákat

biztosítunk óvodásaink számára.

A gyermekek egyéniségének, szükségletének megfelelő fejlődési, fejlesztési

lehetőségek rendszerével garantáljuk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának

elősegítését, az életfeladatokra való felkészítésüket oly módon, hogy minden gyermek

egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

Önálló, öntevékeny, a közösségben társaikkal és a felnőttekkel kiegyensúlyozott

kapcsolatokra és együttműködésre törekvő, kommunikációra képes, az életben jól eligazodni

tudó gyermekeket nevelünk, akik tisztelik a hagyományokat, rendelkeznek az egészséges

életvitel igényével.

Tudjuk, hogy nevelőmunkánk csak akkor hatékony, ha tetteinket a hitelesség

jellemzi, személyiségünkből a humanizmus, a pedagógiai optimizmus és az elfogadó,

támogató, segítő attitűd sugárzik, érvényesül az elkötelezettség, a csapatmunka és a

partnereinkkel való szoros együttműködés.

173

II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA,

ALAPELVEI ÉS FELADATAI

A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését, a

befogadó nevelést, és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető

feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, hogy mással nem helyettesíthető

szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos

törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen

határozzák meg.

Az óvoda, nevelő intézmény gyermekközpontú, a nevelés a gyermeki személyiség

teljes kibontakoztatásának megerősítésére irányul, biztosítva minden gyermek számára, hogy

egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai

csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A tevékenységközpontú

óvodai nevelés az óvodáskorú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden

későbbi fejlődés alapjaként kezeli. A pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az

együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és

kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket.

A kooperáció és a kommunikáció valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a

következő konkrét tartalmat foglalja magába:

1. A kooperáció konkrét tartalma:

a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös, összehangolt erőfeszítésén alapuló

újratermelése.

2. A kommunikáció konkrét tartalma:

174

a közmegegyezésre a (konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az

együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését

szolgálják.

Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb

megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia

beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni,

a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket,

magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás

intenzív formája. Ennek egy részét – eltérő kulturális színvonalon – a családok teljesítik. Az

óvoda hátránycsökkentő szerepet is betölt az elsődleges szocializáció folyamatában és

kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást.

Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek

intenzív fejlesztése, a mi esetünkben a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja:

A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely

magába foglalja:

a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a

tevékenységeken keresztül,

az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.

Ez a pedagógiai program – az óvodás gyermek szociális életképessége növelése

érdekében- fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A

nevelési alaphelyzet mindenek előtt az intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési

formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és

által létezik.

A nevelés, mint „tudatos értékválasztás” a nevelési helyzetekbe beépített

tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben

fejlődik. A gyermeki megismerés alapja az óvodáskorban a folyamatos érzékelés, tapasztalás

és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket

úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait.

175

Az életre való felkészítés, a gyermek iskolai beilleszkedésének közvetett segítése, az

óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a játék elsődlegességének biztosításával, csak

valóságos tevékenységek, s a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg.

A nevelési cél elérésének feltételei:

Programunk kitűzött nevelési célját az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi

alkalmazottjának összehangolt munkája során a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek

és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges

megvalósítani.

A nevelőmunkában kulcsszereplő az óvodapedagógus, elfogadó, segítő, támogató attitűdje

modell értékű.

Alapelveink:

Gyermekközpontúság: elviekben és a gyakorlatban.

A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom

övezi;

A gyermeki tevékenységre épülő nevelés középpontba állítása.

A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését a gyermek

egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.

A nevelésben alkalmazott pedagógiai módszerek, intézkedések igazodnak a

gyermek személyiségéhez.

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:

a) a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs szeretetteljes

óvodai légkör megteremtéséről;

b) a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor- specifikus alakításáról;

c) a gyermeki közösségben végezhető sokszínű –az életkornak és fejlettségnek megfelelő –

tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra;

d) e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó

műveltségtartalmak emberi értékek közvetítésére;

e) a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi

környezetre.

176

II.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében

A gyermek fejlődő személyiség, ezért életkoronként, életkori szakaszonként és

egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a

gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek

meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a

család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi nevelés mellett

az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda

tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés

és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot

alkotnak.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi

alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.

Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele

annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más

emberekhez is kötődjön. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és

empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a

kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek,

a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi

töltés jellemezze. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló

tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például az együttérzés,

a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának,

önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás-és

normarendszerének megalapozása.

Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket

tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel

együtt a másik megértéséhez, és annak elfogadásához, hogy az emberek különböznek

egymástól. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermekeket, hogy

megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való

kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben

megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A kiemelt figyelmet igénylő

177

gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az

ágazati jogszabályban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladatai:

A szeretet és kötődés képességének fejlesztése.

A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése.

Az élménybefogadás képességének fejlesztése.

Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése.

Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése.

Önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése.

Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése.

Különbözőségek elfogadására nevelés.

A gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlesztése.

A szokás és normarendszer megalapozása.

Hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés megalapozása.

Együttműködés az ágazati jogszabályban meghatározott speciális

felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól

érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a

gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek

gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata: olyan sajátos nevelési feladat, melynek

színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de

lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további

fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul.

Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:

Az egészséges, biztonságos óvodai környezet megteremtése.

A kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása, állandó

értékrend biztosítása.

A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása.

A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.

178

A napirend és a hetirend a gyermek egyéni szükségleteihez igazítása.

Pedagógiai módszerek, intézkedések gyermeki személyiséghez

igazítása.

II.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében

A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek.

1. A gyermek tevékenykedő lény. A tevékenységekben megvalósuló tanulás a teljes

személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A gyermeki tevékenység fogalma

összefoglalható az alábbiakban:

Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének

eszköze.

Képesség-felhasználás, képességfejlesztés eszköze.

2. A nevelő hatás belső – a tevékenységek tartalmából eredő - feltételei:

Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen

(aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg).

A célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön.

A tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen (csak

a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje).

A tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból:

- elégítse ki a gyermekek akciószükségletét,

- oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (az

önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig – a csoportélet kialakításától a

környezet formálásáig).

3. A nevelő hatás pedagógiai feltételei:

A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás stb.) közös

feladata az óvodapedagógusnak, és az óvoda valamennyi alkalmazottjának.

179

A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy

tapintatot igényel (semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben

segítsünk, amikor arra szükségük van).

A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az

óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól, vagy rosszul megválasztott

tevékenységi mód, az együttműködés megléte, vagy hiánya stb. lehet az értékelés

kiinduló alapja.

4. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenység-hierarchiaként:

A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott, belsőből

fakadó tevékenységre. Az óvodás korú gyermeket tevékenységi vágy, megismerési vágy

jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a figyelmét, és utánzásra ösztönzi.

Tevékenysége gyakran változik: minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja

tevékenységi formáit. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni

adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét,

tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a

csoportban. Az óvodás korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a

különböző tevékenységek. Számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett

feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:

Biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő

gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek).

A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a

gyermekek aktuális élményvilágára.

Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb

tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban.

A tevékenységek között harmonikus arányok kialakítása, a szabad játék

elsődlegességét hangsúlyozva.

Az óvoda-iskola átmenet segítése.

Készségfejlesztés, a pedagógiai intézkedések gyermeki személyiséghez igazítása,

a gyermeki szükségletek kielégítése.

Az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése.

180

A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építsen. A spontán

szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett, azok különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása.

A felfedezés lehetőségének biztosítása, a kreativitás erősítése.

II.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében

A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a

társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Az

egyéni képesség részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés

eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása.

A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással:

A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a

minőségében egyszerre több részfunkciót teljesít.

A nevelés:

orientáló tevékenység is,

tevékenységszervezés is,

képességfejlesztés is.

A társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességek két nagy csoportba

sorolhatók:

1. Az első csoportba tartoznak a kooperációs képességek.

2. A második csoportba tartoznak a kommunikációs képességek.

Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát,

hatékonyságát, stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága (közhasznú

volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága, stb.) határozza meg. Más szóval: korántsem

mindegy, hogy miben kooperálunk, hogy miről kommunikálunk.

A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek:

A tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység

181

közben fejlődnek).

A tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a készségek, képességek

fejlesztésének (a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság).

A képességfejlesztés nem képzelhető el sikeres tevékenységvégzés nélkül.

Minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak

tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. A kommunikációra és a

kooperációra való képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció egymással

összefüggő folyamatában a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által

szerezheti meg. Tevékenységközpontú óvodai nevelési programunk a teljes gyermeki

személyiségre kiterjedő, minden tevékenységlehetőséget biztosító program. Tökéletesen

biztosítja minden gyermek – a kiemelkedő képességű, a valamely képességcsoport és a

részképességek fejlődésében elmaradott gyerekek – személyre szabott fejlődését is.

Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében:

Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik

kibontakoztatásához szükséges komplex tevékenységek gyakorlásának

lehetőségeit.

A gyermekek megismerését az anamnézis felvétele, a beilleszkedés

tapasztalatai, a gyermek tevékenységekben való megfigyelése alapján

végezze.

A képességek fejlődésének folyamatát az intézmény elfogadott mérési

rendszerébe foglaltak alapján kövesse.

A dokumentációkra és a mérések eredményeire alapozva tervezze a

gyermekcsoportban a képességfejlesztést.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint működjön

együtt az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel

rendelkező szakemberekkel.

182

III. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

Az óvodás korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban

valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A

nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő

tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az

óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A

társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele,

mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív

feltételek jelentősen befolyásolják.

Tárgyi feltételek:

Az óvoda rendelkezik a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel. Ebben a tekintetben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem

igényel különleges feltételeket. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon

igyekszünk kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen

testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetőséget biztosítunk a

mozgás- és játékigényük kielégítésére. A gyermekeket harmóniát árasztó színekkel,

formákkal, anyagokkal vesszük körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek

használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel

helyezünk el.

Az a pedagógiai célunk, hogy a kooperáció és kommunikáció gyakorlása az egész nap

folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon. Ugyanezt a célt szolgálja a

csoportszoba szűk kereteinek kitágítása azáltal, hogy minél nagyobb területen engedjük az

óvodásokat mozogni. A folyosó, a mosdó, az előterek mind-mind alkalmasak arra, hogy

játszó és beszélgető helyek legyenek a gyermekek számára. Ugyanakkor támogatjuk,

bátorítjuk, lehetővé tesszük az egyik csoportból a másikba történő átjárást, a kisebb és

nagyobb gyerekek egymás közötti kommunikációjának elősegítése érdekében az udvaron, és a

közös helyiségekben. Az óvoda egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai

munkatársaknak, és lehetőséget teremt a szülők fogadására.

183

Személyi feltételek:

1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése

Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív nevelés

tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek.

A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem

lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg ezekre az

élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A

fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli.

Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába a gyermeki

személyiséget övező bizalom megvalósítására.

A csoportot érintő kérdésben, legyen az napirend, vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma

vagy az élet adta szituáció nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a

gyermekeket bevonni.

2. Az óvodapedagógus modell szerepe

A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú

szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az

óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Az óvodában a nevelőmunka

kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele

az óvodai nevelésnek. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő

erők egyike. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen

kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és

érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő,

támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Sok múlik tehát azon, milyen

értékeket preferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a

család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és az óvoda között. Ilyenkor az

óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve

184

kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanul, és magával hoz bizonyos

értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy

átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát

sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Az óvónőnek

napközben mintegy helyettesítenie kell az anyát. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi

kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a

gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív

együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia,

hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és

kölcsönös. Ez a pedagógiai magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési

képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő

képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik

ezekkel a képességekkel.

3. Az óvoda valamennyi alkalmazottjának együttműködése, összehangolt munkája

A tevékenységközpontú óvodai pedagógiai program megvalósítása során az óvoda

valamennyi alkalmazottjának munkája összehangolttá válik, ez hozzájárul az óvodai munka

eredményességéhez. Az óvoda valamennyi alkalmazottja a gyermeket nevelő felnőtt, aki,

magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a

kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban az óvoda valamennyi alkalmazottja

közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő

szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit,

módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az

óvodapedagógusok a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, megsokszorozza

a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat.

185

IV. A FEJLESZTÉS TARTALMA

Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese

lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. A tevékenységközpontú óvodai

nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes

feladatrendszerén keresztül valósul meg. Elemei a gyakorlatban nem különülnek el

egymástól.

A feladatrendszer elemei:

1. Játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás

2. Társas és közösségi tevékenység

3. Munkatevékenység

4. Szabadidős tevékenység

A feladatrendszer elemei együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének

tartalmát. Azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek életmegnyilvánulásaiban

sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást

kiegészítve jelennek meg. A gyermek számára egy adott tevékenység, mint pl. a sepregetés

éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe,

hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a

nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben

gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Mivel a

tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex

gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek

szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat.

186

IV.1.A Játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető, a legfontosabb és legfejlesztőbb

tevékenysége, mely az óvodai élet egészét átszövi, a nevelés leghatékonyabb eszköze.

Kiemelt a szabad játék túlsúlyának biztosítása, mely során szinte észrevétlenül tanul a

gyermek, kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló

szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat a bizonyos élethelyzetekben

való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes

élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül

közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé, így válik kiemelkedő jelentőségű

tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó

tevékenységgé.

Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. A játék folyamatában az

óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék

kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség

és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt

reakcióival éri el. Nagyon fontosnak tartjuk, olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek

megteremtését, melynek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától

beindul.

A felnőtt utánozható mintát ad a játéktevékenységre, a folyamatába bevonható társ

marad, illetve segítővé válhat, ha a játék elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a

gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

Játékformák:

- Gyakorlójáték

- Konstrukciós játék

- Szimbolikus játék

- Bábozás

- Dramatizálás

- Építőjáték

- Barkácsolás

- Szabályjáték

187

A játék során anyanyelvi fejlesztésre is lehetőség adódik beszélő környezet megteremtésével,

a társakkal való együttjátszás közben nő a beszédkedv, a közlésvágy, az egymás közötti

kommunikáció igénye.

A játék társakkal, felnőttekkel erkölcsi tulajdonságok, közösségi érzés fejlesztésén túl a

szokás és normarendszer megalapozását is célozza.

Az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. A

tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget

biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A nevelési folyamat intenzív

képességtermelő jellege attól függ, hogy milyen fokon képes az óvoda a gyermeki

öntevékenység rendszerét kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó

öntevékenység a legfőbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység az önfejlődés, az

önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit is létrehozza.

Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény rendkívüli

jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk

megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi.

Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által

irányított, megtervezett közös élmények. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket

tevékenységekben éljék meg, játék során jelenítsék meg.

A beilleszkedés időszakában a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemlélet formálás

megkezdése, hiszen a modell nyújtás mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid

indoklására, a játék fontosságának tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy

elfogadottá váljon a játék elsődlegességére építő óvodai nevelésünk.

Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a

gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedést

nagymértékben elősegítheti. A játék tevékenységében fejlődik a gyermek testi-, lelki-, és

szociális érettsége, amelyek mindegyike szükséges az iskolakezdéshez.

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:

Kiegyensúlyozott légkör biztosítása a játék feltételeinek megteremtése:

- játékeszközök, közösen készíthető eszközök anyagai,

- játékterek a különböző játék fajták játszásához

- napirenden belül elegendő idő biztosítása

- elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel

- játékos tevékenységszervezés

188

Ötletek, lehetőségek teremtése a sokszínű játék kialakulásához, mely

nagymértékben hozzájárul a gyermekek kreativitásának fejlődéséhez.

Az egyéni élményeken túl, közös élmény szerzési lehetőségek kihasználása a

játék fejlesztése érdekében.

Játék során az óvodapedagógus segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását,

önkifejező, önérvényesítő törekvéseit, döntési képességeinek fejlődését a kortárs

kapcsolatokban és a környezet alakításában.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint az

óvodapedagógus működjön együtt az ágazati jogszabályokban meghatározott

speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek

esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden

pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben

játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb

színtere. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex

formában jelenik meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermek képességeinek

fejlesztése,tapasztalatainak bővítése, rendezése. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás

és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb az óvodás korú gyermek teljes

személyiségének fejlődése és fejlesztése szempontjából, a későbbi sikeres iskolakezdés

érdekében. A szűkebb és tágabb környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a

többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk

kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell velük együtt

átélnünk. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért ebből

kívánunk kiindulni. Ez az oka annak, hogy komplex tevékenységek rendszerén keresztül jut el

a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot

jelent. Fontos, hogy milyen attitűd fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban. Képes

lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső

motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. Személyre szabott, pozitív

értékeléssel szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a

gyermek, ne csupán külső motiváció (jutalom) késztesse erre. A sikerélmények erősítik a

gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához,

segítik önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket. Az óvodapedagógus szerepe kiemelkedő

abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermeket, mennyire képes megismerni és

differenciáltan fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembe vételével. A program

189

keretjellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez,

teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül

megvalósuló tanulás óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek, cselekvéses

tanulások, felfedezések, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, kirándulások, stb. formájában

egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában.

A tanulás lehetséges formái:

- az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás, - és viselkedéstanulás (szokások

alakítása);

- a spontán játékos tapasztalatszerzés;

- a játékos, cselekvéses tanulás;

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

- a gyakorlati probléma megoldás

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:

Egyéni tanulási utak támogatása, a gyermeki szükséglethez és egyéni

képességhez igazodva.

A gyermek kompetenciáinak: képesség, ismeret, attitűd fejlesztése.

A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének

kielégítése, lehetőség felkínálása, a felfedezés, kutatás örömeinek átélése, a

kreativitás kibontakozására.

Olyan tanulást támogató környezet megteremtése, mely során épít a gyermekek

előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A gyermekek tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, a

különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának segítése.

A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékelés alkalmazása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint együttműködés

az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező

szakemberekkel.

190

IV.2. Társas és közösségi tevékenység

A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal

érintkezni és együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai

szempontból sikeres formálásának legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység – társadalmi és

egyéni – értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető

legyen. Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs

és kommunikációs képességek fejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó

gyakorlása nagyon fontos a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre

nevelés szempontjából. Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségleteiből kiindulva vezeti

le a társadalmi követelmények rendszerét, a gyermeket annak elfogadására, megértésére

neveli, hogy az emberek különböznek egymástól. A tulajdonságok, a képességek, a

készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a

gyermekek részvétele a napi életben (társadalmi gyakorlatban) egyszerűbbé, könnyebbé,

gyorsabbá válik. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik

egyéni ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. A cél az,

hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel

is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani

személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez.

A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a

teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása

esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás

mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben

tartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A nevelőközösség belső tartása,

gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő

tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai

gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. A

lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen

a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét

veszélyeztető tevékenységek képeznek. A szokásrendszer tegye lehetővé a gyermekek közötti

jobb együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során

kialakuló viták rendezését stb. A felnőtt és gyermek között a demokratikus partnerviszony

kialakítása a cél. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az

191

óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell

értékű szerepet tölt be. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos

kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását.

A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a

nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt, az anyanyelvi

fejlesztésre az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a

konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni

tolerancia kialakulásához vezetnek. A legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először

ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal Szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába

lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék.. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen

türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elegendő

időt a beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt

történő beszokást.

Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig

biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára

(szülő, óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek

érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a

nevelőmunkában a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva.

Az óvoda nyitottsága hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok,

ünnepek segítségével tovább növelhető. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös

élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. . Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és

ahhoz segíti a gyermekeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a

hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a

természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok

megbecsülésére.

Az óvodapedagógus feladatai a társas és közösségi tevékenységgel kapcsolatban:

Érzelmi biztonságot, állandó értékrendet nyújtó derűs, kiegyensúlyozott,

szeretetteljes óvodai mindennapok biztosítása, amelyben lehetőség kínálkozik a

gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb

kontaktusfelvételre.

A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások, norma rendszer

kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban.

192

Segítse elő, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az

óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés

jellemezze.

Segítse a gyermek erkölcsi és szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának

alakulását és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.

Olyan tevékenységek gyakorlása, mely a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak,

szociális készségeinek és képességeinek, attitűdjeinek, azaz kompetenciáinak

(együttműködés, önállóság, segítőkészség, önfegyelem, a közös értékek óvása,

védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség,

figyelmesség, stb.) fejlődését, szokás és normarendszerének megalapozását és a

későbbi iskolai beilleszkedését szolgálja.

Biztosítsa minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint különösen

jelentős az óvodapedagógus együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban

meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

193

IV.3. Munkatevékenység

A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem választható szét a

játéktól. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki nevelő

fejlesztő hatást. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek

megteremtése. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját

személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti

munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz

tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek,

amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani. A gyermek

önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan

igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A munka az életre való

felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség

fejlesztését, és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek

szívvel, lélekkel fogják végezni.

Az első feladat olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára

elfogadható. Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes

önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható - és

sohasem a gyermekre kényszerített - feladat legyen. Váljon a csoport számára magától

értetődő és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a

kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti. Nagyon fontosnak

tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység

legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az

önkiszolgálást. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt – testápolás, öltözködés,

étkezés, környezetük rendben tartása – a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan

elvégezni. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor

végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá.

A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek megtanuljanak

önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság és a döntési

helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre

való felkészítését.

194

A gyermekek tisztán tartják saját környezetüket, közösen megjavítják, megtisztítják

játékaikat, maguk rendezik be a csoportszobákat, maguk díszítik fel a termet, stb.

Meg kell ismertetni a gyerekeket a munka társadalmi értékével. Fontosnak tartjuk az

óvodában az élősarok kialakítását és a kerti munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott

szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen

nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának. A termések elfogyasztása

során a gyerekek megérezhetik munkájuk valódi értékét, sok tapasztalatot, ismeretet

szereznek. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő

minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal.

Az óvodában az alábbi munkaformákat gyakorolják a gyerekek:

önkiszolgáló munka,

segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek,

elvállalt naposi, vagy egyéb munka,

környezet-, növény- és állatgondozás,

alkalmi megbízatások: csoportszoba rendezés, díszítés, játékszerek javítása,

játékszerek tisztítása, ajándékkészítés, foglalkozásokon használt eszközök

előkészítése, elrakása, segítés a kisebbeknek, megbízások teljesítése, stb.

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:

Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan,

kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló

tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek

számára megfelelő munkaeszközöket.

Gyermekek által használt tárgyi eszközöket hozzáférhetően és biztonságosan

helyezze el.

Törekedjen arra, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a

gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.

Önkifejező, önérvényesítő, gyermeki törekvések segítése.

195

Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka eredményeinek tudatosításával

az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása.

A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző

beszédformák gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, az ok- okozati

összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

A munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása.

196

IV.4. Szabadidős tevékenység

A szabadidő igazi tartalma a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad

választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte

a felkínált sokfajta tevékenység közül nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. A

szabad, autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlő a döntéssel. Ennek

közelébe kell eljuttatni a gyermeket. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját,

semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben,

mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga

számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. A kívülről irányított ember, különösen, ha

hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülről, önmaga által

irányított emberré válni.

Az alapvető társadalmi tevékenységeket és az individuális tevékenységi formákat

ötvöző nevelési rendszer nem képzelhető el anélkül, hogy a társadalom tagjai elsajátítsák a

társadalmi és egyéni lét fenntartásához és gyakorlásához szükséges képességeket. Ezeknek a

megalapozását az óvodában kell elkezdeni. Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős

tevékenységeket. Ennek oka elsősorban az, hogy az óvodások egész nap az intézményben

tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. A döntést

nehezíti, hogy a szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való

átlépést is lehetővé teszi, amely főleg az udvaron megvalósítható. A csoportok

elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermek élet és mozgásterét, ami maga után

vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődését, valamint

az egyéni képességek kibontakoztatására is lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű

gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához.

Választásra felkínált tevékenységek:

Szabad levegőn: kirándulás, séta, udvar, kert gondozása, homokozás, mászókázás,

kerékpározás, rollerezés, görkorcsolyázás, évszaktól függő játékok, tevékenységek:

(hóval, jéggel, vízzel, széllel, nappal stb.).

Szabad levegőn és a csoportszobában: bábozás, dramatizálás, zene, tánc, dalos

játékok, anyanyelvi játékok, játéktanulás (értelemfejlesztő, mozgásos), sakk, mozgás,

társasjátékok, mese, vers, beszélgetés, szerepjátékok, barkácsolás, rajzolás, festés, 197

agyagozás, batikolás, vágás, nyírás, tépés, ragasztás, varrás, nemezelés, szövés, fonás,

gyöngyfűzés, gipszöntés, kasírozás, ikebana készítése, origami, kollázs, játékkészítés,

stb.

Csoportszobában: filmvetítés, élősarok gondozása, főzés-sütés, salátakészítés stb.

Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében:

Törekedjen a csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keresse a lehetőséget arra,

hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek.

A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át

a változások lehetőségét és szükségességét.

Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a

gyermekek fantáziájának fejlődését.

Délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek

fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek

teljesítésére.

Az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése.

A z óvodapedagógus vegye figyelembe a szabad játék túlsúlyának

érvényesülését.

Segítse elő a gyermek döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban.

198

V. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE

A komplex tevékenységek lényege:

Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén.

A tevékenységeket probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte

jellemzi.

A tevékenységekben tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához

tartozó ismereteket.

199

V.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek

V.1.1. Anyanyelv

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és a

gyermekek közötti kommunikációnak, fejlesztése valamennyi tevékenységi forma keretében

megvalósul. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az

anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk, és a gyermeket nyelvi fejlesztésben

részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az

óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van.

Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését,

szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai

beilleszkedését.

Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési

feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni

képességeinek megismerésén keresztül differenciáltan, kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a

gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, megfelelő tapasztalataira, élményeire,

ismereteire kell épülnie, változatos tevékenységek biztosításával, amelyeken keresztül további

élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, a gyermekek meghallgatására. A

környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a

beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodában dolgozó felnőttek ügyeljenek beszédük

stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszédük legyen

érthető, egyszerű és világos. Figyeljenek arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak

kérdéseikre, mondandójukat meghallgassák. Dicsérjék és biztassák a bátortalanabb

gyermekeket, serkentsék őket a beszédre. Az óvodapedagógus a gyermekek anyanyelvi

fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Szakember közreműködése segítse a

beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdő gyermekeket.

A tevékenységek végzését beszéddel kísérjük, a cselekvés, a gondolkodás és a beszéd

elválaszthatatlan egymástól a gyermekek beszédfejlődése során. Az anyanyelvi fejlesztés

folyamatában alakul ki a gyermekek légzéstechnikája, artikulációja, beszédritmusa,

beszédtempója, beszéddinamikája, beszédhallása, kommunikációs képességei, érintkezési

kultúrája.

200

A kommunikációs képességek fejlesztéséhez jó lehetőség az együttjátszás, a szituációs- és

drámajáték, a dramatizálás, a bábozás, mert a közös játék oldott légköre a gyermekekben

feloldja a gátlást.

Nagy figyelmet fordítunk a metakommunikációra (mimika, arcjáték, testmozgás stb.), mely

elmélyíti, kiegészíti, színessé teszi a verbális közlést, mély érzelmek, élmények kifejezésére

ad lehetőséget.

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:

Beszélgetésre alkalmas, megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő,

támogató attitűddel differenciált módszerekkel.

A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran

nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket, véleményeiket.

Lehetőséget teremteni minden gyereknek a folyamatos beszéd gyakorlására.

Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni,

egymással társalogni.

A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése, szófaji gazdagság

megalapozása.

A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek

legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.

Beszédmegértés fejlesztése, beszédészlelés, beszéd technika, szóbeli emlékezet

fejlesztése.

A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.

A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.

V.1.2. Matematika

Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai tevékenységek

keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Felfogásunk azonban a

matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a

matematikai nevelés nem komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és

megismerési vágyára épülve valósulna meg. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait

figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg:

201

utánzásos, minta-modellkövető,

spontán és irányított megfigyelés, játékos tapasztalatszerzés, komplex

tevékenységek, felfedezés, cselekvéses tanulás

gyakorlati problémafelvetés önálló véleményalkotás, döntési helyzet

Spontán és irányított beszélgetés a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott

magyarázatok, cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzése,

megfigyelésekből adódó vélemények cseréje.

A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi

összetevőire. Az óvodai nevelés épít a gyermek megfelelő tapasztalataira, élményeire,

érdeklődésére. Az óvodáskort jellemző fejlődésben egyenetlenség, a korai családi fejlesztés

eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg:

Az első szint: bevezetés a matematikába – általában a gyermek 5. életévéig tart,

Feladata:a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának

segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.

A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza – az 5-6-7 életévben.

Feladata:

az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése,

részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása.

Eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny élet megkedveltetése.

A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz

felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai ismeretek tapasztalatok

szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése

együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések meglátására,

megfogalmazására, és azok alkalmazására. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri

viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségi szemlélete. A komplex

tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett

benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a

spontán tanultakat rögzítsük. A gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és

képes is kisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb

és sokoldalúbb összefüggések feltárására.

202

A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel.

Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés,

tapasztalat, megértés, felfedezés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte

észrevétlenül megvalósítható és ez által kialakulnak az iskolakezdéshez szükséges

képességek. Folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai

tartalmak közvetítésére.

Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén:

Olyan lehetőségek, tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek

érdeklődését, aktivitását, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra

matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és irányított

tapasztalat- és ismeretszerzésre.

Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek

fejlődését, önkifejező, önérvényesítő törekvéseit a kortárs kapcsolatokban és a

környezet alakításában.

A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett,

a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, probléma

helyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése

differenciált fejlesztése.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint együttműködés

az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező

szakemberekkel.

203

V.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységek

V.2.1. Természet – társadalom - ember

Ez a komplex tevékenység, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben

megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető.

A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz,

hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ

megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet

szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet

szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni,

hogy mennyire összefügg minden egymással és milyen nagy az ember felelőssége a

természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a

valódi környezetben történik, ezért a komplex tevékenységek legtöbb esetben a szabad

természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat

megismertetni a gyermeket azzal a szűkebb emberi, tárgyi természeti környezettel, amelyben

él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később

kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet,

jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében, vagy az

élősarokban végzett tevékenységek tapasztalatai, lehetőséget kínálnak a környezettudatos

magatartás megalapozásához. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre

készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg

lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének

megfelelően dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek, gondolatainak

tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez

pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges.

Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is.

Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége, és természetes viselkedési

formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az

önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A komplex tevékenység keretén

belül egészen odáig mehetünk el, hogy az óvodás gyermek számára megtapasztalható és ez

által megérthető társadalmi folyamatok között még gazdasági kérdések is felszínre

kerülhetnek (pl.: vásárlás a boltban).

204

A környezetvédelem, vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás

gyermek szintjén is felvetődik és beépül a komplex tevékenységek rendszerébe. A természet –

társadalom – ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak

rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető,

megéreztethető.

V.2.1.1. SZÜLETÉSTŐL - FELNŐTTKORIG

A természet – társadalom – ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés

egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket.

Újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban, a családban, az óvodában, vagy

tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat,

az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő

feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi

bekapcsolódást, szocializálódást. A születéstől – felnőttkorig címmel megfogalmazott

komplex tevékenységek magukban foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a

helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében

meglévő normák, szokások megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása a

társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg

játékosan, a gyermek érdeklődésének és igényeinek figyelembevételével. A spontán és

irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált

tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítható.

A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a

gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel

párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a

beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:

Környezettudatos magatartás megalapozása.

Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat

megszerzését a természetben.

Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt

gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből.

Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való

205

folyamatos tevékenykedtetéshez.

A tevékenységek lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg.

Biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és/vagy

virágoskert működjék, ha lehetőségünk adott, próbálkozzunk kisállatok tartásával

is.

Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása a

kortárskapcsolatokban, és a környezet alakításában.

V.2.2. Művészeti tevékenységek

A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az

egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már

nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé

tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét,

megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat, vagy egy szép színes mesekönyvet

kezünkbe venni ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés

szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye

körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája

komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nem lehet elégszer elmondani azt sem, hogy egy

kellemes benyomást keltő, jó ízlésű óvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül

saját példájával a művészeti nevelés érdekében. A művészet nem más, mint a világ

megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a

művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért

sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a

gyerekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit,

csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli.

A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek

legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldásán

dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg,

az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése

szintén a kreatív emberek sajátossága. Az óvodában a gyermekek kreativitásának

megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás- és szabadságtér, valamint a

megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a

gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a

rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat.

206

Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál

több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy,

hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz,

mindent válogatás nélkül kedvel. Amit az óvó néni szépnek lát, az neki is tetszeni fog. A

művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a

fogalomkörbe a mese, vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés,

az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. Az

autonóm és az alkalmazott művészetekkel való ismerkedés lehetőségeit is megteremtjük:

ismerkedünk városunk építményeivel, köztéri szobraival, kirándulásokon, egyéb települések

híres épületeivel, köztéri alkotásaival, ellátogatunk kiállításokra. A csoportszobában cserélt

reprodukciókat, műtárgyakat, népi tárgyakat, művészeti könyveket helyezünk el.

A művészeti tevékenységek olyan tevékenységek, melyeket játékidőben, vagy a szabadidőben

éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. A komplexitás itt nem

jelent mást, mint az életben egyébként előforduló jelenségek megörökítését valamilyen

formában.

Mese, vers:

Minden nap meséljünk, verseljünk valamilyen formában, délelőtt, vagy délután, délben

elalvás előtt. A mese, vers, mondóka anyaga változatos legyen, gerincét a magyar

népmesekincs, a népköltészet alkotja a klasszikus és kortárs irodalmi művek mellett. E

tevékenységformában az anyanyelv gazdagságát ismertetjük meg. Fejlesszük a

beszédészlelést, megértést, reprodukciót (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció,

beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani

struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). Teremtsünk

lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő

eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a

mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt

tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a

meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő

különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával.

207

Vizuális tevékenységek:

Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít.

Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat elsősorban az, hogy

biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára

megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre, mindenféle anyag és eszköz,

amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Nagyon célszerű a vizuális

tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló

tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. Szokás kérdése, mennyire

képesek a gyermekek környezetüket ilyen széles skálájú tevékenységrendszer mellett is

rendben tartani. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az

évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és

eseményei. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az

ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat.

Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az

ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. Nem

szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát

az egyéni kifejezésmódoktól. Az óvodában legyen lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy

bármikor kipróbálhassák képességeiket. Amennyiben megoldható, minden csoportszobában

célszerű egy kis sarkot, vagy szekrényt biztosítani, ahol a barkácsoláshoz szükséges

eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk. Nagy hasznát veszik ennek a gyermekek,

hiszen például a nagyobbak szerepjátékához bármikor kiegészítő eszközök készülhetnek, és a

kisebbek is örömmel ismerkednek meg a különböző szerszámokkal.

A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a

spontán beszéd formáinak fejlesztése történik pl.: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés,

véleménynyilvánítás, stb.

Ének-zene, énekes játék, gyermektánc:

Az óvodai ének-zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok,

mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. A népdalok

éneklésére, hallgatása a gyermek-néptáncok és népi játékok, a hagyományok

megismerését,továbbélését segítik. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan

dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály

alkotta módszer is folyamatosan megújulva, megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az

208

ének-zene és a hozzá kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a

napi mesélés, vagy séták és kirándulások.

Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására.

A komplex tevékenységek inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és

alkalmat adnak a képességek fejlesztésére.

Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték, vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai

nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai

Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a

tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a

gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei

nevelés színvonalának megőrzése.

Az ének-zene, énekes játékok hatására fejlődik a beszédszervek koordinált mozgása, a

hangzók helyes formálása javul a beszédtechnika, bővül a szókincs. Természetes

játékhelyzetekben (felelgetős, énekes játékok) egyéni megszólalása bátorítja a gyermeket.

Az éneklés, a zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta

spontán utánzásával.

Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében:

Úgy alakítsa ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző

tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.

Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek

gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.

Nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek

összekapcsolására.

Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.

Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve

megvalósíthassák elképzeléseiket.

Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor

ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör

megteremtésére.

209

V.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek,

tevékenységek

V.3.1. Mindennapi testnevelés

A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. Az óvodás

gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban

gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést

biztosító egészségfejlesztő testmozgás, mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a

mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez

tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az

egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ajánlatos tehát minden adódó lehetőséget

kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás

minél hosszabb idejű biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy

azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az

üléssel együtt járó tevékenységeket. A testmozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával

sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk.

Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk.

A testmozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos

feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával

érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás, a mozgásos játékok és

feladatok a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és

fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és

finommotoros mozgáskészségek tanunásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív

fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló

gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben

hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A természet

erőivel – napfény, levegő, víz – történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül

hagyni, ezért a mindennapi testnevelést célszerű a szabadban tartani. Az intenzív, változatos

gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk.

A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba

ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített

testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek

személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás,

210

szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó

gondolkodás).

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a

kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek

befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos

szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik,

kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatásait.

A spontán játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az

egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket

és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű

alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az

óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs

légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nem csak a

kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki

személyiség differenciált egyéni készség és képességfejlesztéshez is. A mindennapi

testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükségesek olyan objektív és szubjektív

feltételek, melyek lehetőség szerint valamennyi óvodában megvalósíthatók, és amelyek

megsokszorozzák az egyébként elérhető eredményeket.

A mindennapi testnevelés objektív feltételei:

Elsősorban a megfelelő hely biztosításáról kell szólni. Mivel a mindennapi testnevelést döntő

mértékben, a szabadban valósítjuk meg, célszerű füves területen különböző pályákat

kialakítani. Ehhez csupán mozgatható kiskapuk szükségesek. Nagyon jó lehetőséget nyújt a

különböző mozgások gyakorlására a mesterségesen kialakított domb, ami télen szánkózásra,

csúszkálásra, síelésre használható, nyáron viszont gyakorolható itt a gurulás, mászás, kúszás,

felfelé történő futás, szökdelés, stb. A füves, sík és dombos terület mellett feltétlenül

szükséges az aszfaltos, kavicsos terület. A fák között érintő magasságban kifeszített kötélen

függhetnek a gyerekek. Az udvar különböző részein – különösebb megmunkálás nélkül –

lefektetett és lazán rögzített farönkök kiválóan alkalmasak az egyensúlyérzék fejlesztésére. A

megfelelő távolságban rögzített mászókák az óvodaudvarok fontos kellékei. Az állványokon

felfüggesztett mászókötél és gyűrű a vállöv erősítését szolgálja. Hosszabb sétát, sőt túrát is

tehetünk a gyermekekkel a szabadban, amely a szülőföld megismerését is elősegíti. Némi

211

ötletességgel és szakemberek bevonásával tovább fokozható tehát a mindennapi testnevelés

hatása. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, pancsoló-medence,

játékeszközök, stb.) felhasználható a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához.

Ugyanez mondható el az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre is. Mindenkor

nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak

épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek, megfelelő számban

álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a

dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget.

A mindennapi testnevelés szubjektív feltételei:

Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben

meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A

testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően

motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz

való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett

gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon

lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen

mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. Jellemezze a

segítő, elfogadó, támogató attitűd jelenlétére való törekvés.

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekeket hozzászoktassuk a helyes testtartáshoz és

megelőzzük a tartáshibákat, a lábboltozat-rendellenességek kialakulását. Ennek érdekében

hetente legalább egy mindennapos testnevelés alkalmával, speciális gyakorlatokat

végeztetünk és testtartás-javító, lábboltozat-erősítő játékokat játszunk. A lényeg, hogy minden

mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe

beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt

testnevelés foglalkozást tart, vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg testnevelési

játékokkal, kondicionáló testmozgással, vagy sétával tölti ki az időt.

A mozgásfejlesztés feladatai:

Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni.

Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető

mozgásformák gyakorlása által.

Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke.

A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket.

212

Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében:

Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermeknek minél

hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra.

Biztosítson lehetőséget a gyermek önkifejező, önérvényesítő, törekvéseinek

megvalósítására a mozgásgyakorlatok és játék során.

Segítse elő a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a

gyermek- én határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás,

kooperációs képesség fejlődését.

A mozgás és mozgásigény különbözőségeinek figyelembevételével, biztosítsa a

mozgásgyakorlás feltételeit, ill. ösztönözze mozgásra a gyerekeket az egyéni

lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.

Változatos, differenciált párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítására

törekedjen (mindennapos testnevelés, szabad mozgáslehetőségek kihasználásának

nyomon követése).

Fontos az eszközök célszerű, biztonságos, rendeltetésszerű, kreatív használatára való

szoktatás.

Tegye lehetővé a gyermek önálló szabad mozgásának biztosításával, hogy a

mindennapi testnevelés örömet jelentsen számára.

A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztésével,

szókincsgyarapítással, a kommunikációs jelzések használatának gyakorlásával

segítse elő, a mozgásformák, utasítások megértését, végrehajtását.

Támogassa pozitív énkép kialakítását világos, konkrét értékeléssel.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint működjön együtt az

ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező

szakemberekkel.

VI. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM KIEMELT TERÜLETEI

213

Az óvoda mikro- és makro környezetének, a település szociális összetételének, az óvoda

feltételrendszerének figyelembe vétele alapján kiemelt nevelési területeink, melyek áthatják

az óvodai élet egészét:

az egészséges életmód alakítása és

a néphagyományőrzés.

214

VI.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az

életkorban – melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez – kiemelt jelentőségű. Az igényt ebben

az életkorban kell megalapozni ahhoz, hogy a későbbiekben ez önálló igényként jelentkezzen.

A környezet minősége, a személyes példa kiemelt jelentőségű.

Az élet és az egészség alapvető érték.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveink:

- a korszerű egészségfejlesztés elvei: - az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése

– egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása – az egészségügyi ellátás

megelőzési szerepének hangsúlyozása.

- a környezeti nevelés alapelvei, hosszú távú céljai: környezettudatos magatartás

megalapozása – fenntarthatóságra nevelés, ökológiai szemlélet, természeti- épített-

szociális környezet óvása, fejlesztése.

Az egészséges életmódra nevelés célja az egyén és a közösség egészségének védelme,

speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Ahhoz,

hogy céljainkat sikeresen meg tudjuk valósítani, pontosan meg kell fogalmaznunk

feladatainkat.

Az egészséges életmódra nevelés tartalma és az óvodapedagógus feladatai, összehangolva az

óvoda dolgozóival:

1.1. Testi (szomatikus) fejlődés elősegítése

1.1.1. Higiénés nevelés

a) Személyes higiénés nevelés:

A gondozás kiemelt jelentőségű. A tisztálkodási szokások

kialakításánál a kézmosás, törölközés, fésülködés, fogápolás helyes,

rendszeres, sürgetésmentes, összehangolt végzése kiemelt feladatunk.

215

Az egyéni felszerelés folyamatos biztosítása, és azok megfelelő

tárolása (törölköző, fésű, fogmosó felszerelés, folyékony szappan,

papírtörlő, WC papír).

A WC használatánál:

- az intimitás feltételeinek biztosítása;

- a WC papír rendszeres és megfelelő használatára szoktatás,

különös tekintettel a kislányokra;

- a WC higiénia (leöblítés) szokásainak alakítása.

A kulturált étkezési szokásokra nevelés során esztétikus terítésre

szoktatás, megfelelő teríték biztosítása – életkortól és fejlettségtől

függő eszközök – önálló és helyes használata.

A helyes, egészséges táplálkozás segítése: a gyermekek számára eddig

ismeretlen ételek elfogadtatása (pl.: reformételek készítése).

A mindenkori folyadékigény kielégítése. Nyers zöldség-,

gyümölcsfogyasztási lehetőségek megszervezése. Konzultáció az

élelmezésvezetővel, szakáccsal.

Pihenés során a nyugodt légkör megteremtése, a gyermek egyéni

alvásigényének figyelembe vétele, megfelelő szellőztetés

biztosításával.

A gyermeki szükségletek kielégítése, a gyermeki személyiségekhez

igazítva – önállóságuk fejlődésének elősegítése.

b) Környezethigiéniára nevelés:

Az óvoda épületének, udvarának tisztasága, gondozottsága.

Helyes fűtés, világítás, szellőztetés biztosítása.

A csoportszobai játékszerek rendszeres fertőtlenítése.

1.1.2. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása megőrzése; és a

betegségek megelőzése

Szellőztetés, zsebkendőhasználat, fertőtlenítés. A beteg gyermekek

elkülönítése.

Légmosó készülékek üzemeltetése a csoportszobákban.

Sóterápia alkalmazása a só szobában.

A tartási rendellenességek felfedezése (szűrése), korrekciója,

megfelelő szakemberek bevonásával.

216

Az AYRES terápiát szolgáló eszközök, tornaszerek folyamatos

használata.

1.1.3. Egészségmegőrzés szokásainak alakítása (baleset megelőzésre,

életmentésre nevelés)

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és

biztonságos környezet biztosítása (pl.: az udvar, valamint a tornaszerek

baleset-mentesítése).

A közlekedési szabályok gyakorlása.

A mérgező szerek felismertetése (biztonságos tárolása, elzárása).

A „Tüzet viszek”, Tűzvédelem óvodásoknak program életkornak

megfelelő ismertetése.

Az elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása.

1.1.4. Kondicionálás, testnevelés, testedzés

A gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése.

A sokoldalú mozgásigény kielégítése.

A rendszeres testnevelés, fokozatos fizikai terhelés.

A napfény, a levegő, a vízedző hatásának kihasználása.

Minél több idő töltve a szabadban, az időjárásnak megfelelő, tartalmas

szabadidős tevékenységek szervezése a gyermekek számára.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

1.2. Lelki (pszicho higiénés) nevelés:

A lelki egészség megóvása.

Az egészséges napirend kialakítása: rugalmasan kezelt napirend,

melynek keretén belül az étkezések, a pihenés, a játék és az egyéb

választható tevékenységek valósulnak meg.

A harmonikus személyiségfejlődés érdekében a biztonságos, derűs,

szeretetteljes légkör megteremtése.

Az óvónő és gyermek, a gyermekek és az óvoda valamennyi

alkalmazottjának kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.

217

Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, hogy az emberek

különböznek egymástól, biztosítson állandó értékrendet.

A hibás viselkedési programok megelőzése: a magatartászavarok

megelőzése, az antiszociális viselkedésmódok (düh, harag, agresszió)

korrekciója szükség szerint megfelelő szakemberekkel és a szülővel

együttműködve.

Az óvodai élet szervezése segítse a gyermek erkölcsi tulajdonságainak

és akaratának fejlődését, a szokás- és normarendszer megalapozását.

Stressz elhárítás a foglalkoztató szobákban: zaj, vibráló levegő fény

kiküszöbölésével, az elhasznált levegő cseréjének biztosításával, a napi

tevékenységek során az aktív udvari mozgás biztosításával, a gyermeki

pihentetés feltételeinek megteremtésével.

Az egészségre káros szenvedélyek megelőzése, az óvoda dolgozóinak

példamutató magatartásával.

A „Dohányzás megelőzési óvodai program” alkalmazása

1.3. Társadalom-egészségügyi (szocio higiénés) nevelés

Kedvező társas miliő működtetése, a családhoz, óvodához, iskolához,

orvoshoz, stb. fűződő pozitív érzelmi viszony kialakításával, az

interperszonális, baráti és kortárskapcsolatok alakításával, segítésével.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése, a beszéd és

kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése, a gyermek

meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és

az óvoda valamennyi alkalmazottja modell szerepnek való megfelelése.

Szerepfeszültségek feloldása a közös élményekre épülő közös

tevékenységek szervezésével, amely segíti az együttérzés,

segítőkészség, figyelmesség szabálytartás fejlesztését, a gyermeki

szocializációt.

A nemzetiséghez tartozó gyerekek zavartalan befogadása.

Az iskolai beilleszkedés közvetlen segítése.

218

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint

különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati

jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező

szakemberekkel.

1.3.1

.

A környezettudatos magatartás megalapozása

Az óvoda a gyermek nyitottságára kell építsen, és ahhoz kell segítenie a

gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a

hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon

csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra

és szépre, mindazok megbecsülésére.

A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az

értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal,

komplex tevékenységi rendszerrel.

Tudatos szemléletformálás,- a megfelelő személyek bevonásával- a

szülők bevonása az óvodában gyermekekkel együtt megvalósuló

tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (pl. szelektív hulladékgyűjtés,

papírgyűjtés, PET-palack gyűjtés, komposztálás, a háztartásban

feleslegesé vált csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra,

közös kirándulások szervezése, stb.).

1.3.2. Egészségpropaganda

Szülői értekezleten előadások szervezése, szűrések propagandája.

Kiadványok népszerűsítése, új ismeretek gyarapítása.

Az „Egészséges életmód hete” program megszervezése.

Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata elvárásainak teljesítése.

A Vöröskeresztes bázisovi program választott moduljainak teljesítése

219

VI.2. A néphagyomány ápolás

Nevelésfelfogásunkat erősen befolyásolja a hagyományok, a természet szeretete és a család

tisztelete.

A szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb

környezetét.

Célunk: a néphagyomány ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermekek

tevékenységén keresztül.

Játéktevékenység közben a természetes anyagok közelsége motiválja a gyermeket. Az

anyagok – agyag, gyapjú, fonal, bőr, fa – jelenléte cselekvésre készteti, fejleszti az

alkotóképességét. Az elkészült tárgyak, népi gyermekjátékszerek tovább motiválják

tevékenységét, gazdagítják játékát. A mindennapok tevékenységébe jól beleilleszkedik a

játékeszközök készítése. Az óvónő segítségnyújtása közben jó alkalom nyílik a beszélgetésre,

népmesék, mondókák, dalok felidézésére. A népszokásokhoz fűzött, az óvónő által elmesélt

történetek hatást gyakorolnak erkölcsi ítéleteik alakulására, magatartáskultúrájukra,

viselkedésmódjukra.

Az udvari játékok is bővülnek a hagyományápoló tevékenységekkel. A természetes

anyagokkal való műveletek mellett a dalos játékok, népi sportjátékok játszására kerül sor.

Az óvoda udvara, környéke, a séták, kirándulások jó lehetőséget adnak a természet, a

környezet megszerettetésére, az évszakok változásaiból fakadó népi időjósló megfigyelésekre.

A közösen átélt élmények a gyermekeket környezetükhöz kötik, amelynek védelmezőivé

válhatnak.

A hagyományápolás területén nagyhangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás

megalapozására, az érzelmi viszonyulások a környezettudatos cselekvési szükségletek,

szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos

cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése

érzelmi motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel valósulhat meg.

A szülőföld szépségének megláttatása, a környezet alakítása, tudatos szemléletformálás,

amelyben a gyermek közvetlenül is részt vehet, alakítja vizuális látásmódját. Ez az alap,

melyre a gyermekek művészetre nevelését is építeni lehet. A népi kultúra tárgyai, a

népköltészet alkotásai a gyermek érzelmein áthatva épülnek be ízlésvilágába, és alapozzák

meg magyarsága „kulturális anyanyelvét”. A zenei és irodalmi nevelés is e „gyökerekből”

220

táplálkozik, amelynek anyaga a népköltészet értékes szép alkotásai. Az ölbeli játékok, népi

gyermekdalok, énekes játékok játszása örömet nyújt a gyermekeknek, felkeltik a zenei

érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az énekes népi játékok

fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességének (az egyenletes lüktetés, ritmus,

éneklés, hallás, mozgás) és a zenei kreativitás alakításában. Az ünnepkörhöz tartozó jeles

napok eseményei maradandó közös élményt adnak, és a gyerekek számára az ünnepek más

tartalmat kapnak.

A megünnepelt jeles napokkal színesebbé lehet tenni a hétköznapokat. A névnapok közül

elsősorban azok válnak jeles napokká, amelyekhez történelmi események, természeti

megfigyelések és bizonyos munkafolyamatok kapcsolódtak.

A tapasztalatszerzésnek azokat a feltételeit és lehetőségeit teremtjük meg, amelyek által a

gyerekek egyénileg és együttesen is átélik, önmaguk számára újrateremtik a földhöz, a

természetes anyagokhoz, a természethez, a felnőttekhez és társaikhoz való kötődést.

Az óvodapedagógus feladatai:

A nevelés folyamatában a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeinek,

lehetőségeinek megteremtése.

A népi hagyományok gazdag tárházából a gyerekek korának megfelelő,

számukra örömteli ingereket, élményeket adó és tevékenységre késztető elemek

kiválogatása és azoknak a nevelés folyamatába állítása.

A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül a földhöz, természethez, a

természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek és gyermektársak

megbecsülését előtérbe állító tevékenységek szervezése.

A hagyományos cselekvési formák (jeles napok, népszokásőrző tevékenységek)

tevékenységbe ágyazott tervezése, szervezése.

A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó

alkotások kiválogatása.

Személyes példamutatással, értékrenddel megfelelő modell nyújtása a gyermekek

és szüleik számára.

221

VII. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a

pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg.

Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos

átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre,

tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek

fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet

egyik vagy másik készségét, képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy

gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és a

tevékenységekben megvalósuló tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros

kölcsönhatásban valósítható meg.

A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a

gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok

ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét

formában tervezni inkább egy vagy két hetes periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben

nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek, ismereteinek, tapasztalatainak

begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeket foglalkoztató élmények

és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen

átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való

felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt

élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, ismereteinek aktuális tevékenységeinek

beépítését a nevelőmunka egészébe. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások

élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához

tartozik. A tervezésnél a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való

megközelítésre, a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítésére, ezek különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlására helyezzük a hangsúlyt.

A heti terv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem

szükséges a külön vázlatírás.

222

A fejlesztés módszere:

A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül.

Az óvodában létrejövő adott lehetőségek döntik el, milyen csoportszervezési formát

alkalmazunk. Részben osztott, osztott és osztatlan csoportban is megvalósíthatók a kitűzött

nevelési célok és feladatok. A fejlesztés formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi

szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó

kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás

megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi

olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet.

A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív

közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben

meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő

képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése, továbbá a szociálisan és

egyéb területen hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása. A kiemelt figyelmet igénylő

gyerekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az

ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák

meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív

problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenekelőtt az

szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a

tapasztalatszerzésre.

A fejlesztés kerete:

- Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében, az

óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével valósul meg.

- A teljes nevelési folyamat, amely a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési

helyzetekre és sokoldalú élményszerzésre, tapasztalatszerzésre épül.

- A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei:

önálló és irányított tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás, felfedezés,

Az óvodapedagógus által kezdeményezett komplex tevékenységek

rendszere.

223

A nevelés időkeretei:

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a

napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket.

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét,

időbeosztását. A heti rend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek

számára az egyéni szükségleteihez, a különböző tevékenységekhez igazodó, az érzelmi

biztonságot nyújtó nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.

Napirend:

A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés

váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű

tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását.

A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék, a

szabadjáték kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos

teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész

napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás

természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a

szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A

napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden

belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen

kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak vagy a gyermeki tevékenységek

fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A gyermekek szokásrendszerének

kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének

zavartalanságát.

A napirend általános időkeretei a 10 órás óvodai nyitva tartás alatt:

Játék,- tanulás és szabadidős tevékenység 5 óra 35perc

étkezés, pihenés 3 óra

öltözködés, tisztálkodási tevékenység 65 perc

mindennapi testnevelés 20 perc

Hetirend:

224

A gyermek fejlődése és fejlesztése a megfelelő időtartamú párhuzamosan is végezhető

differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát

fejlesztő növekvő időtartamú (5- 35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével,

szervezésével valósulnak meg.

A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti

elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi

életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább,

rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Később a hetirend pontosabb

betartását helyezzük előtérbe. A hetirend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson

elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok

meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való

alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen.

A hetirend általános tartalma és maximális időkeretei:

Napo

kKomplex tevékenységekben megvalósuló tanulás (5-35perc)

1

Mindennapi

testnevelés

Mese, vers

Anyanyelv

2

Mindennapi

testnevelés

Mese, vers

Természet – társadalom - ember

3

Mindennapi

testnevelés

Mese, vers

Matematika

4

Mindennapi

testnevelés

Mese, vers

Művészeti tevékenységek

5

Mindennapi

testnevelés

Mese, vers

(vizuális tevékenységek, ének-zene, énekes

játék,gyermektánc)

A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt

hetirend csupán általánosságban és egy lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó 225

feladatokat. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek,

képességeinek figyelembevételével nemcsak az óvodapedagógus által kezdeményezett a

komplex tevékenységek helyei, de az időkeretek is megváltoztathatók.

226

VIII. A TAGÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, MEGEMLÉKEZÉSEI, EGYÉB

RENDEZVÉNYEI

1. Az óvodai élet hagyományos ünnepei:

Mikulás: csoportonként a szülőkkel közösen szervezzük.

Anyák napja: csoportonként, a családok számára nyitottan szervezzük.

Ballagás: nyitott a családok számára.

Gyermeknap:

élményszerzés a gyermekek számára, esetleg a családdal

közösen szervezve (kirándulás, családi vetélkedő,

Jótékonysági Gyermekkertnap a Berettyóújfalui

Gyermekkert Óvodáért Alapítvánnyal, szülői

munkaközösséggel együttműködve, vagy játszónap

szervezésével).

A gyermekek név-

és születésnapjának

megünneplése:

az ünnepelt gyermek közös felköszöntése, a csoporton

belül.

2. Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepek:

Szüreti nap: Óvodai szinten a hagyományokat ápolva szervezzük.

Márton nap:megemlékezés csoportonként óvodai szinten

tevékenységek szervezésével.

Advent: Készülődés, hagyományápolás csoportonként.

Karácsony: az egész óvoda együtt ünnepel.

Farsang:csoportonként, a családokkal közösen zajlik, jelmezes

felvonulással, műsorral, tréfás családi vetélkedőkkel.

Húsvét:a készülődés csoportonként, a néphagyománynak

megfelelően történik.

227

3. Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek:

Március 15:koszorúzással egybekötött megemlékezés az Osváth Pál

szobornál.

Március 8.

(Nőnap):ajándékkészítés, megemlékezés.

Október 23. Megemlékezés

4. Az óvoda egyéb rendezvényei, kirándulásai:

Az egészséges

életmód hete:

Heti program alapján történik csoport- és óvodai szinten szerzett

programokkal, a családokat is bevonva.

Hulladékgyűjtési verseny a gyermek csoportok között újrahasznosítható

hulladékok gyűjtése.

Kézműves

délelőtt vagy

délután:

ismerkedés többféle kézműves tevékenységgel

(családoknak vagy gyermekeknek szervezve).

Kedvezményes vásárok (pl. könyv, játék, ajándéktárgy) a családok számára.

Kirándulások az óvoda szűkebb és tágabb környezetében gyermekcsoporttal,

vagy családokkal közösen (pl. Morotva-liget, kiserdő, Berettyó part, stb.).

228

IX. KAPCSOLATOK

1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését.

Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái

változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják

azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés

során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett

megoldásait.

2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt -

bölcsődék és egyéb szociális intézmények-, az óvodai élet során - pedagógiai szakszolgálat

intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve

közművelődési intézmények-, és az óvodai élet után –iskolák, kiemelten a Hunyadi

Mátyás Tagiskola- meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A

kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

3.Az óvoda a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program bázisóvodájaként

kapcsolatot tart a program írójával Fábián Katalinnal, mint programgazdával, és a

tevékenységközpontú programmal működő óvodákkal külön egyeztetés alapján.

A kapcsolattartás formái igény és lehetőség szerint:

Tanfolyam, továbbképzés és szakmai nap szervezése.

Előadások megtartása felkérés alapján továbbképzéseken.

Szakkönyvvásár szervezésében való részvétel.

Szakmai kirándulás szervezése Tevékenységközpontú programmal működő

bázisóvodákba.

2. Az óvoda, mint Vöröskeresztes Bázisovi kapcsolatot tart a Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és Területi Vöröskereszt vezetőjével.

A kapcsolattartás formái:

229

- Az éves munkatervben meghatározottak szerint történik.

- A Bázisovi Programban vállalt modulok megvalósításával.

A TÁMOP 3.1.11-12. Óvodafejlesztési pályázat keretében a tagóvoda pedagógiai

programjába új tartalomként kerülnek beépítésre az alábbi területek:

Intézmények szolgáltatási színvonalának növelése, szervezetfejlesztés

- állapotfelmérés, nyomon követés

- bevezetésre kerülő differenciált fejlesztési módszerek

- az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei

- bevezetésre kerülő diagnosztikai módszerek, átmenetet segítő egyéb intézkedések

- intézmények közötti új horizontális kapcsolatok

- intézményfenntartóval való együttműködés új formái

- továbbképzéseken szerzett kompetenciák szervezeten belüli átadása

230

A SZÉCHENYI TAGÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ

ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

ALAPJÁN KÉSZÍTETTE A NEVELŐTESTÜLET

Berettyóújfalu, 2013.

231

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEMUTATKOZÁS

1.2. Az óvoda adatai

2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT, JÖVŐKÉP

3. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI

3.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél érdekében

3.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérése érdekében

3.3. A képességek szerepe a nevelési cél érdekében

4. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

4.1. A fejlesztés tartalma

4.1.1. A játék és a tanulási tevékenységek

4.1.2. Társas közösségi tevékenység

4.1.3. Munkatevékenység

4.1.4. Szabadidős tevékenység

5. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉG RENDSZERE

5.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

5.1.1. Anyanyelv

5.1.2. Matematika

5.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex

foglalkozások

5.2.1. Természet – Társadalom – Ember

5.2.2. Művészeti tevékenységek

5.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő

ismeretek, tevékenységek

5.3.1. Mozgás, testi nevelés

6. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

232

7. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

1. BEMUTATKOZÁS

A Széchenyi Tagóvoda körzete Berettyóújfalu dél-keleti részének nagy területét öleli fel.

Óvodás gyermekeink nagy többsége e területről érkezik hozzánk. Hozzájárul ehhez szép,

kényelmes óvodánk, nevelőtestületünk elismert munkája, és a közelünkben lévő

Széchenyi István Tagiskola közelsége is. A körzetünkben levő szülők családi házakban

élnek, életkörülményeik átlagosak. Többségük fizikai dolgozó, magas a munkanélküliek

száma. A megváltozott társadalmi viszonyok miatt egyre nagyobb különbségek

mutatkoznak a családok életkörülményeiben és nevelési stílusában.

Egyre több a hátrányos helyzetű gyermek és ebből adódóan feladataink is a hátrányok

csökkentésére irányulnak. Óvodai keretek között igyekszünk egyenlő feltételt, lehetőséget

megteremteni az esélyegyenlőség, hátrányok mérséklésére.

Intézményünk 1975-ben épült, helyiségei megfelelnek az óvoda funkciójának, 4 tágas

csoportszobával, hozzá tartozó öltözővel, mosdóval és ebédlővel rendelkezik. A

gyermekek étkeztetését a Gyermekkert Tagóvodában működő konyha biztosítja. Tárgyi

felszereltségünk, eszköz-ellátottságunk átlagos, folyamatos bővítésre, pótlásra szorul.

Udvarunk tágas, füves, fás, jó levegőjű, csendes.

Kiváló helyszíne a sokszínű, változatos, élményszerű tevékenységeknek – a gyerekek

játék-, és mozgásigényét, együttműködési és kommunikációs igényét kielégíti. A

természetes anyagból készült fajátékok folyamatos cseréjére törekszünk. A légzőszervi

megbetegedések, allergia csökkentése érdekében „Sóbarlangot” alakítottunk ki és minden

csoportszobában légtisztító berendezést üzemeltetünk.

Az óvodánkba érkező gyermekek nagy része a hátrányos szociokulturális háttér, és a

családon belüli kommunikáció hiánya miatt alacsony anyanyelvi fejlettséggel rendelkezik.

(kevés a szókincsük, sok a beszédhibás vagy nem beszélő gyermek) E hátrányok

ismeretében, a kompenzálás érdekében az anyanyelvi nevelés pedagógiai munkánk

középpontjába került. Óvodapedagógusaink folyamatosan elvégezték az ilyen irányú

továbbképzést, s fokozatosan építették be napi nevelőmunkájukba. A program tudatos

233

felkészülést, sok gyakorlást, folyamatos önképzést és önfejlesztést igényel ma is az

óvodapedagógusoktól.

Nevelőmunkánk során bebizonyosodott, hogy a gyermeki tevékenységrendszerbe ágyazott

anyanyelvi kommunikációs program hatékony eszköze a beszédfejlesztésnek, a teljes

személyiségfejlesztésnek, hiszen minden tevékenység kommunikációs helyzetben zajlik.

Mivel minden gyermek egyedi és megismételhetetlen – a fejlesztésükre irányuló

kommunikációs programot, nyelvi játékokat a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazítva

alkalmazzuk. 2006-ban bekapcsolódtunk a kompetencia alapú óvodai nevelési

programcsomag kipróbálásába.

Nevelőtestületünk jó szakmai felkészültséggel rendelkezik. A pedagógusok többségének

25, 30 és e fölötti munkaviszonya van. Magas pedagógiai színvonalon teljesítő,

összeszokott, igényes nevelőközösség vagyunk. Igényünk a folyamatos önképzés, a

szakmai továbbképzésen való részvétel, szakvizsga megszerzése. Négy fő szakvizsgát tett,

miden óvodapedagógus teljesítette a 120 órát. Rendszeres az együttműködés,

segítségadás, tapasztalatok kicserélése, átadása. A minőségfejlesztési rendszerünk kiépült.

Pedagógiai munkánkat segítik a gyermekszerető, szakképzett dajka nénik, akik az

óvónőkkel összhangban dolgoznak. A szülőkkel jó a kapcsolatunk, nevelőpartnereinknek

tartjuk őket. A szülők többsége aktív, érdeklődő, segítőkész, együttműködő.

Célunk a személyiségi és szülői jogok tiszteletben tartásával – szükség szerint, kellő

pedagógiai tapintattal – erősíteni, fejleszteni a nevelőpartneri viszonyt a gyermekek

érdekében. Segítséget és mintát adva a családi neveléshez is. Az Összefogás a 6.sz. Óvoda

Gyermekeiért Közhasznú Alapítvány segíti a működési feladatok megvalósítását.

234

1.2. Az óvoda adatai

Neve: Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde, Széchenyi Tagóvoda

Címe: 4100. Berettyóújfalu

Széchenyi u. 4-6.

Tel/fax: 06-54-402-160

E-mail: szechenyi.ovoda@freemail.hu

Az óvoda fenntartója: Berettyóújfalu Város Önkormányzata

Az óvoda alapító okiratának kelte: 2005.08.01.

Az óvodai csoportok száma: 4

Az óvodai férőhelyek száma: 100

Óvodapedagógusok száma: 8 fő (felsőfokú végzettségű)

csop.vez. óvodapedagógus,

melyből 1 tagóvoda vezető

Technikai személyzet: 4 fő dajka (szakképzett)

Nyitva tartás: 645 – 1715 –ig

Az óvodai csoportszervezés elvei:

235

Az új gyermekek életkorától, a szülők igényétől és az óvodapedagógusok

szakvéleményétől függően minden évben osztott és vegyes csoportokat szervezünk, ahol

az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét

óvodapedagógus irányítja.

Mottó

„Kisgyermekem, csak nézzél szerteszét,

Éretted van itt minden, ami szép.”

( Várnai Zseni )

2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Ez a hely a játék szigete, ahol őszintén tisztelnek és szeretnek. Ahol építgetjük a

személyiségedet úgy, hogy meghagyjuk önállóságodat. Ahol olyan óvónénik vezetgetnek,

akik megértők, együtt érzők, segítőkészek és befogadók, igényeid szerint. Hirdetjük a

gyermekközpontú, szeretetteljes, esztétikus, családias légkört, ahol a gyermekeket egyéni

képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Személyiségük kibontakoztatását változatos

tevékenységekkel, az egészséges életvitel megismertetésével, a környezethez fűződő sok-

színű viszonyuk alakításával segítjük. Nevelőmunkánkban a tevékenységközpontú, a

képességek optimális kibontakoztatására irányuló, a hátrányok kiegyenlítését szolgáló,

fejlődésbeli különbségeket is figyelembe vevő nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.

Közvetett segítséget nyújtunk a szociális kompetenciák fejlesztésével az iskolai

beilleszkedéshez.

JÖVŐKÉP

A mi óvodánk egy nevelési intézmény. 4 csoportos, csendes, parkosított zöldövezet veszi

körül. Az óvodába lépő gyerekeket növényzetben gazdag, mozgásra ösztönző környezet

és természetes anyagból készült játékeszközök várják. Nevelőtestületünk gyermekszerető,

szakmailag jól felkészült, az új kihívásokra nyitott, a minőség iránt elkötelezett. A város

óvodái között megőrizzük sajátos arculatunkat. ( Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés a

kommunikációs szemléletű anyanyelvi neveléssel). A családdal közösen olyan gyerekeket

nevelünk, akik bizalommal fordulnak a felnőttekhez és szeretettel a társaikhoz. Nyitottak,

236

elfogadóak, együttműködni tudók. Testben, lélekben egészségesek, boldog,

kiegyensúlyozott gyerekek. Megőrzik természetes kíváncsiságukat, tudnak felfedezni,

rácsodálkozni. Érdeklődőek, tevékenyek, erősen kötődnek a meséhez, zenéhez.

Kéréseiket, véleményüket bátran, őszintén nyilvánítják ki.

Arra törekszünk, hogy a nevelés, fejlesztés során az óvodásaink érési folyamatait

figyelembe véve, a játékban és a mozgás sajátos eszközeivel harmonikus gyermeki

személyiségfejlődésüket elősegítsük.

Azt szeretnénk, ha neveltjeink az óvodáskor végére testileg, lelkileg, szociálisan,

egészségesen fejlődő, - a hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtését támogató lépések,

szolgáltatások megvalósításával, hátrányaik kiegyenlítésével- az iskolát érdeklődéssel

váró gyermekekké válnának. Derűs, esztétikus óvodai környezetben, olyan innovációra

nyitott óvodapedagógusok nevelnek, akik a partnerekkel kölcsönösen együttműködve a

megértő, együtt érző, befogadó egyéni képességet előtérbe helyező gyermekszeretet

jellemző. Az inkluzív pedagógia keretein belül biztosítjuk minden gyermek számára a

multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

„Foglalkozzunk meleg, sugárzó szeretettel a gyerekekkel, és ők csodákra képesek.”

/Szókratész/

3. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJAI

Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Alapelveink:

- Gyermekközpontúság, inkluzív szemlélet, gyermekközpontú nevelési attitűd

- a nevelés elsődlegességének hangsúlyozása

- a magas színvonalú nevelés során kiemelt helyet kap a cselekvés, a tevékenység

- nyugodt, szeretetteljes nevelési légkör biztosítása esztétikus környezetben

- esélyegyenlőség megteremtésére törekvés, integrált nevelés, az egyenlő hozzáférés

biztosításával

- a nemzetiséghez tartozó gyermekeink óvodai nevelésében az önazonosság megőrzése,

ápolása, erősítése

- a gyermek differenciált, egyéni fejlesztése, a csoport, a közösség keretein belül

kompetenciáinak alakítása

- a gyermek tisztelete, jogainak érvényesítése

237

- a partnereink felé nyitott nevelési légkör megteremtése

- az óvodapedagógusok szakmai önállóságának tiszteletben tartása

„ A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely

magában foglalja:

a) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, a tevékenységek által és a

tevékenységeken keresztül,

b) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken

keresztül”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés Program 9.o.)

Óvodánk nevelési célja:

- elősegíteni gyermekeink sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakozását, a

hátrányok kiegyenlítését a tevékenységek által, a kommunikációs szemléletű

anyanyelvi neveléssel.

- a gyermek megismerésével, sikerélmény biztosításával, a gyermekek egyéni és

életkori képességei, készségei fejlődnek, gyermeki szükségletei kielégülnek.

- a játékon keresztül a gyermekek megismerési vágya, érdeklődése, kíváncsisága

kiteljesedik.

- képessé válnak a kapcsolatteremtésre, együttműködésre.

- alkalmazkodni tudnak az óvodai élet szokásrendszeréhez.

- elfogadják, megtartják a tevékenységek által megkívánt magatartásformákat.

- mennyiségben kevesebb, de minőségben használhatóbb ismerethez jutnak a gyerekek.

- a gyerekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés pszichikus

feltételei

- készen állnak az iskolai élet megkezdésére.

- a partnerközpontú nevelés megvalósul.

- jól felkészült, megértő, segítő, együttműködő, az új módszerek alkalmazására,

megújulásra kész a nevelőtestület.

- pedagógusaink munkájuk során a minőség iránt elkötelezettek.

238

Programunk kitűzött nevelési céljait a gyermekek szükségleteinek, képességeinek,

tevékenységeinek, és beállítódásainak figyelembe vételével az egyéni sajátosságokból és

eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével kiindulva lehetséges megvalósítani.

3.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél érdekében

„ A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermek sajátos,életkoronként, életkori

szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségleteik vannak. A szükségletek

kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és

tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van”.

( Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 10.o.)

A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen ez az első szocializációs

szintér, amely a gyermeket formálja.

Tiszteletben tartjuk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának azt az elvét, miszerint „a

gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő,

esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. „

(Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja I. Bevezető 1-b)

A családokkal történő együttműködés és jó partneri kapcsolat kialakítását igen fontosnak

tartjuk. A gyermekek harmonikus fejlődése érdekében a folyamatos együttműködésre

törekszünk. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a

szükségletekhez. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők érezzék, hogy segítőtársaik vagyunk

gyermekeik nevelésében. Nyitottak vagyunk kéréseikre, javaslataikra. A családi nevelés

mellett az óvodának is fontos, sajátos szerepe van a szocializáció során, ezért tudatosan

alakítjuk, építjük, kombináljuk a nevelő hatásokat. (együttműködés, társas érintkezés tudatos

kibontakoztatása)

„Az óvodapedagógusok feladatai a gyermeki szükséglet kielégítésében:

- az egészséges óvodai környezet megteremtése

- a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása

- a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása

239

- a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 11.o.)

A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére törekszünk, nyugodt, kiegyensúlyozott,

szeretetteljes óvodai légkör kialakításával.

Az óvodás gyermek legfőbb jellemző sajátossága a magatartás érzelmi

vezéreltsége. Igénye az érzelmi biztonság, amely csak érzelmi támaszt nyújtó derűs,

kiegyensúlyozott, szeretetteljes nevelői attitűdöt feltételező környezetben valósul meg, ahol a

felnőtt –gyermek kapcsolata, a nevelőhöz való érzelmi kötődése az alapja minden pedagógiai

munkának, mely meghatározóan hat a gyermek-gyermek közötti kapcsolatra is.

A nevelőkhöz való érzelmi kötődés, a közös élmény, rácsodálkozás, megfigyelés,

felfedezés fejleszti a gyermek kíváncsiságát, ez ad ösztönzést az őt körülvevő világ

megismerésére.

Nevelési gyakorlatunkban az érzelmekre épülő szeretetteljes nevelés az alapja az

ismeretszerzésnek és a szociális tanulásnak.

Az érzelmi és erkölcsi nevelés és szocializáció feladatai:

- a szokás és normarendszer kialakítása, állandó értékrend

- szeretet és kötődés érzésének fejlesztése a gyermekekben

- szűkebb tágabb környezet megismerése szolgáljon alapul a szülőföldhöz való

kötődéshez

- a környezettudatos magatartásból fakadó cselekvési szükségletek és szokások

kialakulásának megalapozása

- az empátiás készség megalapozása

- a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése, különbözőségek

elfogadására, tiszteletére nevelés (viselkedéskultúra alapozása)

- a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítőkészség,önzetlenség,

figyelmesség) és akaratának( önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat,

szabálytudat) fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozása.

- az élménybefogadás képességeinek alapozása

- az érzelmeket kifejező képesség fejlesztése

- az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése

- az érzelmi zavarok oldása, tompítása, leépítése

240

- a gyermek önálló véleményalkotásának, döntés képességének fejlesztése a

kortárskapcsolatokban.

„Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:

- az egészséges óvodai környezet megteremtése

- a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása

- a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása

- a gyermek alapvető fizikai szükségletének kielégítése”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 11.o.)

- a gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése a befogadó és megértő nevelői attitűd és

szeretetteljes csoportlégkör, esztétikus környezet biztosításával

- a dolgozók modell értékű kommunikációja, bánásmódja, viselkedése

- a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

sajátos nevelési igényű, hátrányos – és halmozottan hátrányos helyzetű elhanyagolt

gyerekek esetében speciális fejlesztés, az egyéni szükségleteknek megfelelő

pedagógiai eljárások alkalmazása,

- a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint jelentős az óvoda

együttműködése az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel

rendelkező szakemberekkel.

- a gyermekek fejlődésének nyomon követése, kiemelt figyelemmel kisérve a

különböző szociokulturális helyzetű családokból érkezőket (HH, HHH, SNI)

- környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása

A beszoktatás

A gyermek egész későbbi óvodai életére kihat a beszoktatás minősége, ezért kell külön

is foglalkoznunk vele. Nagyon sok türelmet, gyöngédséget és időt igényel a gyermekek

beszoktatása. Ezért nem fogadjuk egyszerre új óvodásainkat. Mindenki számára megnyugtató

a fokozatos és folyamatos beszoktatás. Egyszerre 6-7 kisgyermekre kell fokozottan figyelmet

fordítani.Ilyenkor a gyermek és a szülő egyéni igényei szerint először 1-2 órát, majd egyre

hosszabb időtartamot tölt el a gyermek az óvodában eleinte anyukájával, később nélküle.

Nincs szabály arra vonatkozóan, hogy meddig tartson a beszoktatás, 1-2 hétig vagy tovább. 241

Minden gyermek esetében egyénileg a szülővel közösen kell ebben a kérdésben dönteni.

Természetesen szem előtt tartva a már csoportba járó gyermekek érzésvilágát is. Azokon a

napokon, amikor több új gyermeket is fogadunk, mindkét óvodapedagógus hosszabb ideig

tartózkodik az óvodában .A beszoktatás alatt és utána is lehetővé tesszük, hogy gyermekük

kedvenc játékát behozhassa az óvodába. A csoportba járó gyermekeket is felkészítjük az újak

fogadására, hogy minden tekintetben biztosítva legyen a szeretetteljes légkör és a jó hangulat

az ismerkedés időszakában. A beszoktatás alatt nem kívánjuk meg egyetlen gyermekünktől

sem, hogy bekapcsolódjon a csoportban folyó tevékenységekbe. Az önkéntesség a beszoktatás

alatt hangsúlyos szabálya a gyermekekkel való foglalkozásnak. Az utánzási hajlamra építve

előbb-utóbb úgyis minden gyermeknél elérjük, hogy beilleszkedik a csoportba és

bekapcsolódik a tevékenységekbe. A beszoktatás során kiépül a gyermekekben az a bizalom,

ami később az óvónők, dajka és a gyermek aktív együttműködését meghatározza. A bizalom

kiépítése a szülők irányában is rendkívül fontos. Éppen ezért jó, ha a beszoktatás elején a

szülők bent tartózkodnak az óvodában, mert saját tapasztalataik győzik meg őket arról, hogy

jó helyre került a gyermekük.

A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok

A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység, amelynek feladatai részben

átalakultak, részben pedig felerősödtek a társadalmi folyamatok hatására. Ma olyan

jelenségekkel is találkozunk az óvodában, ami nem volt jellemző néhány évvel ezelőtt. (Nem

megfelelően öltöztetett vagy ~ étkeztetett gyermek) A zavartalan fejlődéshez, az egészség

fenntartásához, a betegségek megelőzéséhez a gyermekek fokozott gondozása elengedhetetlen

követelmény. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt

feladata, az óvodapedagógusnak kell koordinálnia, megterveznie, átgondolnia a többiek

munkáját is. Az óvodai környezet esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása, a

veszélyforrások minimálisra csökkentése, a napirend helyes kialakítása a gondozási feladatok

végzését könnyíti meg. Az óvodába kerülő gyermek számára a környezetváltozás, az idegen

emberek, új életfeltételek, a magszokott környezettől való elszakadás nagyon komoly

nehézséget jelent. Ezek a bekövetkező változások az első időszakban a gyermek pszichés és

testi állapotában átmeneti zavarokat okozhatnak. A gondozás, a gyermekkel való törődés az

első kapocs, ami közel viszi a felnőttet a kicsihez, ami lehetővé teszi az átmeneti problémák

242

kezelését. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a

gyerekkel, segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a munkatársakkal. Ebből

következően az óvodai csoportban leginkább azt kell biztosítani, hogy

a gyermek kellemes, jó légkörben végezhessék a tisztálkodást, a WC használatát,

öltözködéssel, az étkezéssel kapcsolatos teendőiket.

A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a gondozási teendők növekedésével kell

számolnunk. Az a célunk, hogy nem helyettük, őket kiszolgálva a felnőtt végezzen el

mindent, hanem tanulják meg önállóan ellátni magukat. Ehhez nyújtanak segítséget a

felnőttek. Fontos a családdal való jó együttműködés, egymás tájékoztatása a gondozáshoz

kapcsolódó szokások kialakítása érdekében

3.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérése érdekében

Egészséges életmódra nevelés

„ A gyermek személyisége és tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A

gyermek tevékenykedő lény.Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető

leghatékonyabban.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés Program15.o.)

Az óvodai nevelésünk alapfeladatainak megfelelően változatos tevékenységeket biztosítunk

az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés érdekében. A tevékenységek által az

egészséges életvitel igényének kialakítására, környezettudatos magatartás megalapozására

törekszünk. Fontosnak tartjuk a gyermekek egészséges életvitelének alakítását.

Az óvodapedagógus feladata az egészséges életmódra nevelés alakításában:

- biztosítjuk a gyermekek gondozását, testi szükségleteik és természetes mozgásigényük

kielégítését

- játékos formában lehetőséget adunk a gyermekek természetes, harmonikus,

összerendezett mozgására, a testi képességeik fejlesztésére

- a mindennapi tevékenységek során eddzük, óvjuk és megőrizzük a gyermekek

egészségét

243

- alakítjuk a gyermekekben a testápolás, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés,

öltözködés, étkezés, pihenés szokásait

- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet biztosítása

- környezetvédelem, környezettudatos magatartás megalapozása

- megfelelő szakemberek bevonásával (a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve)

-speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a

gondozási folyamatban is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel, egyúttal segítik önállóságuk

fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Figyelembe veszi a

gyermekek egyéni fejlődési ütemét.

Dohányzás vagy Egészség - kiegészítő program az egészséges életmódra neveléshez

Az ötödik életévüket betöltött gyermekek körében alkalmazzuk a „Dohányzás vagy egészség”

című óvodai prevenciós programot, mint részprogramot.

Az óvodapedagógus feladatai:

- a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése

(egészségvédelem, baleset-megelőzés)

- a gyerekek személyi – és környezet higiénére nevelésének biztosítása

- kultúrált étkezési szokások kialakítása

- helyes testtartás kialakítása

- esztétikus terítés, megfelelő eszközök biztosítása

- evőeszközök önálló és helyes használatára nevelés (életkortól és fejlettségtől függően)

- higiéniai szokások, szabályok kialakítása, az intimitás tiszteletben tartása

- kézmosás, törölközés, fésülködés, fogmosás rendszeres biztosítása és helyes végzése

- WC higiéniai szabályának kialakítása

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása érdekében valamennyi tevékenységben

biztosítjuk az otthonosságot, a derűs, szeretetteljes légkört és az élményszerűséget.

Az értelmi fejlesztés során a gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára- mint életkori

sajátosságra - építünk, ennek megfelelően változatos tevékenységeket biztosítunk. A

gyermeki tevékenységeket a képességformálás, képességfejlesztés eszközének is tartjuk.

244

A nevelő hatás érdekében fontosnak tarjuk, hogy a tevékenységek:

- a gyermek számára érdekesek legyenek, szükségletüket elégítsék ki

- a célkitűző és célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön, lehetőség szerint

biztosítsa a gyermek számára a sikert, az eredményt.

Fontosnak tartjuk még:

- a tevékenységek pedagógiai előkészítését – a ráhangolódás, tudatosítás – ez

mindannyiunk feladata (óvodapedagógus, dajka, egész óvodai környezet)

- a tevékenységek pedagógiai megszervezése az óvodai dolgozók részéről nagy

tapintatot igényel. (semmit sem végezzünk el a gyermek helyett, de mindenben

segítsünk, amikor a gyermeknek szükségük van rá.)

- a tevékenységek pedagógiai értékelése mindannyiunk feladata, melyben vezérelv a

pozitív megerősítés, sikerélményhez juttatás.

Az óvodapedagógus feladata a tevékenységek megszervezésében:

- biztosítjuk a minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő

gyakorlásához a megfelelő, biztonságos tárgyi környezetet, feltételeket (idő, hely,

eszköz, ötletek)

- a tevékenységek megszervezésében a gyermekek tapasztalataira és aktuális

élményvilágára támaszkodunk.

- élmények nyújtásával elősegítjük a minél komplexebb, sokrétűbb tevékenységi formák

kialakulását a csoportban.

- a pedagógiai intézkedéseket a gyermek személyiségéhez és szükségleteihez igazítjuk

- egyéni bánásmódot és differenciált fejlesztést alkalmazunk.

3.3. A képességek szerepe a nevelési cél érdekében

„ A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek:

- a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása

- a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének

- a tevékenység a képességfejlesztés eszköze”

(Tevékenységközpontú Óvoda Nevelés Program 17.o.)

245

Pedagógiai gyakorlatunk alapja a gyermekismeret. A nevelési folyamat funkcióinak –

motiválás, aktivizálás, differenciálás – megfelelő alkalmazása segíti az alapképességek

kibontakoztatását, fejlesztését a tevékenységek során.

A kommunikációs képesség fejlesztésének feladatai:

- a beszédkészség megalapozása, beszédkedv fokozása, tiszta, szép beszéd gyakorlása

- beszédfegyelem fejlesztése

- kooperációs és kommunikációs képesség fejlesztése

- a könyv, az irodalom megszerettetése

- a gyermekek metakommunikációs képességének alakítása

Módszerek:

- beszédhelyzetek állandó, folyamatos biztosítása

- metakommunikáció, a tagolt beszéd megfelelő alkalmazása

- nevelő modell (gesztus, mimika, hangerő, hangszín, hanglejtés)

- bábozás, dramatizálás, mindennapi mese

- anyanyelvi és kommunikációs program fejlesztő játékainak és a drámajátékoknak az

alkalmazása

- prevenció, korrekció biztosítása (logopédus)

Értelmi képességek fejlesztésének feladatai:

- információk felfogása: (érzékelés, észlelés, figyelem)

- információk megtartása: emlékezet fejlesztése (rögzítés, felidézés, tartósság)

- információk feldolgozása: gondolkodási műveletek fejlesztése

- képzelet, alkotó képzelet fejlesztése

Gyakorlati, cselekvési képesség fejlesztés feladatai:

- mozgás – és egyes technikai képességek fejlesztése

- erő (fizikai erő)

- reakció idő fejlesztése

- gyorsaság, ügyesség fejlesztése

246

Módszer:

A szabadban való mozgás megszerettetése, különféle mozgásformák gyakoroltatása, a

gyermek érdeklődésének megfelelő tevékenység biztosítása. (játék, munka, barkácsolás)

Az óvodapedagógusok feladata a képességek fejlesztésében:

- folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára a képességeik kibontakozásához

szükséges tevékenységek gyakorlási lehetőségét.

- folyamatosan figyeljük, elemezzük, fejlesztjük, rögzítjük a gyermekek fejlettségi

szintjeit. (különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési

igényű gyerekekre.)

- az SNI igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése,

hogy javuljon életminőségük és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak

beilleszkedni a társadalomba

- a kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekr,e

egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást

- minden gyermek képességét önmagához -a saját lehetőségeihez- viszonyítva

igyekezzen fejleszteni

A gyermek megismerésének útja:

1. Anamnézis feltétele: (Kiscsoportos óvónők, a gyermek óvodába lépésekor)

2. Beszoktatás tapasztalatai: (Kiscsoportos óvónő dokumentálja folyamatosan)

3. A gyermek fejlődésének mérése: - folyamatkövetés

Középső csoportban: (5 éves korban) a gyermek fejlettségi szintjének megállapítása

Középső és nagycsoportban: fejlődéskövetés- a csoport óvónői végzik, szempontok alapján

regisztrálva.

4. Kimenet, iskolakészültség mérése a tanköteles korú gyerekeknél.

(kimeneti szempontsor alapján)

Differenciáló személyiségfejlesztésünk alaptörvénye: minden gyerek önmagához képest

fejlődjön!

247

4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

Objektív feltételek:

A program eredményes végrehajtása érdekében a mi feladatunk az adottságok jobb

kihasználása, lehetőség szerinti bővítése vagy átalakítása. Mivel épületünk, udvarunk elég

tágas, ez lehetővé teszi, hogy nem csak csoportonkénti, hanem tevékenységenkénti részleges

szeparáltságot is létrehozzunk és ezt minden gyermek számára átjárhatóvá tegyük.

Ennek folyamán alakulnak ki tág, mozgalmas terek, változatos, ügyességet fejlesztő

játékszerek helyei: Pl. bábozás, barkácsolás, stb. tevékenységek gyakorlására kialakított

állandó helyek.

A gyermek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon, kényelmükre,

biztonságukra figyelemmel helyezzük el.

Mivel a különböző tevékenységeket egyazon időben más-más életkorú gyerekek is

gyakorolhatják, e pedagógiai célkitűzésünk kiemelt feladatát – a kommunikációs és

kooperációs képességek fejlesztését kiválóan szolgálja. A csoportszobák átjárhatóságát a

lehetőségek határain belül biztosítjuk.

Szubjektív feltételek:

Az egyes óvodapedagógusokban rejlő lehetőségeket, speciális képességeket igyekszünk

kihasználni a tudatos fejlesztés érdekében.

A tudatos fejlesztés feltétele az elfogadó, támogató, megértő, segítő nevelői attitűd a

pedagógus részéről, alapja pedig a folyamatos, aktív együttműködés a gyermekekkel.

Az óvodapedagógus modell szerepe

248

Az óvodai nevelés folyamatában az óvodapedagógusoknak kulcsfontosságú a szerepe. Az

óvodáskorú gyermekre jellemző a felnőtt utánzása, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a

viselkedésünk modell értékű legyen, és mintául szolgáljon a gyermeki magatartás alakulására.

A példakövetés szempontjából fontos a beszédünk is.

Az óvoda minden dolgozója saját mintával – demokratikus légkörben – elfogadást, megértést,

szeretetet, kedvességet, türelmet, segítségadást, figyelmességet közvetít a gyermekek felé.

Különös tekintettel a migráns és nemzetiséghez tartozó gyerekekre.

Ettől nő a gyermekek önbizalma, önállósága, biztonságérzete fokozódik, viselkedése

formálódik, képes lesz a szokások, szabályok megértésére, betartására. Az óvodapedagógus a

gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel. Egyúttal segíti önállóságuk

fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.

A dajkák pedagógiai munkánk közvetlen segítői, ezért nevelési célkitűzéseinket, a

fejlesztésre vonatkozó elképzeléseinket, az elvárásainkat (viselkedés, társalgási mód) –

összehangoljuk, egyeztetjük velük.

A dajka nénik a gondozás során figyelemmel, szeretettel tanítgatják a gyermekeket, segítséget

adnak, de az önállóság fejlődésében nem akadályozzák őket.

A dajka – óvónő, mint társ, fontos minta a gyermekek számára, ezért kommunikációnkat,

kapcsolattartásunkat a kölcsönös tisztelet és pozitív attitűd jellemzi.

A befogadó, inkluzív pedagógia megismerése és alkalmazása a gyermekek magas szintű

fejlesztése érdekében különösen az SNI gyermekek esetében.

A szülőkkel is ilyen kapcsolattartásra törekszünk. Velük is ismertetjük nevelési

célkitűzéseinket. Kölcsönösségre törekedve, lehetőség szerint elképzeléseiket, teljesíthető

igényeiket figyelembe vesszük és összehangoljuk pedagógiai elveinkkel és lehetőségeinkkel.

4.1. A FEJLESZTÉS TARTALMA

„ Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz

saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú

óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre, és a nevelési folyamat

négyes feladatrendszerének elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.

A feladatrendszer elemei:

1. Játék és tanulási tevékenység

249

2. Társas és közösségi tevékenység

3. Munkatevékenység

4. Szabadidős tevékenység”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés Program 21.o.)

A feladatrendszer elemei és a tevékenységek egymást átszőve, egymást komplex módon

kiegészítve jelennek meg és együtt jelentik az óvodás korú gyermek nevelésének tartalmát.

4.1.1. Játék és tanulási tevékenységek

Játék:

A játék a 3-7 éves korú gyermekek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége.

Célunk: a szabad játék elsődlegességének biztosítása, túlsúlyának érvényesülése, lelkileg

egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet.

„…a játékban a gyermek kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben

előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat

bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit

és újra élheti kellemes élményeit.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés Program 21.o.)

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés –

személyiségfejlesztés – leghatékonyabb eszköze, a spontán ismeretszerzés és a tanulás

színtere. A gyermekek a játék során ismeretekre, jártasságokra, készségekre tesznek szert,

alakulnak a képességeik, magatartásuk és szokásrendszerük. Általa szinte észrevétlenül

tanulnak (mozgásos, alkotó-, építő -, szerep – és szabályjátékok). A játék során nem csak a

tárgyi, a manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi

alkotást” is. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a játékot is – felosztható spontán,

szabad és óvodapedagógus által irányított tevékenységekre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan

hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melynek hatására a gyermekek

spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Arra törekszünk, hogy közöttük a helyes

arányt megtaláljuk. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a

mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

250

Alapelvünk, hogy minél több időt, alkalmat, lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az

elmélyült játékra. Mi óvodapedagógusok mindig a rendelkezésére állunk a gyerekeknek,

együttműködünk velük, segítünk nekik. Tudjuk, mikor kell segítenünk, mikor igényli a

gyermek az együttjátszást, mikor van vagy nincs szüksége ránk. Igyekszünk ráérezni a

pillanatnyi gyermeki igényekre. Kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

Ahhoz, hogy a gyerekek az óvodában jót, s jól játszanak, a játékhoz szükséges feltételeket

nekünk, óvodapedagógusoknak kell megteremteni:

- megfelelő helyet kell biztosítanunk csoportszobában, udvaron egyaránt az

élményszerű, elmélyült, tartalmas játék kibontakoztatásához, mely szolgálja a

gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelel a változó testméretének, biztosítja

egészségük megőrzését, fejlődését.

- a hely kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek létszámát, játék – és

mozgásigényét,

- a játékhelyek kialakítása a gyerekekkel együtt, igényük szerint történik – fejlettségi

szintjüknek megfelelően

- elegendő időt biztosítunk a játékhoz, folyamatosságát a gyerekek igényének

megfelelően megteremtjük, a továbbjátszás tudatát erősítjük bennük,

- lehetőségeink szerint gondoskodunk a sokféle és sokoldalúan fejlesztő játékszerről a

gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokról. (kész, félkész eszközök, kellékek

kínálata),

- nyugodt, derűs, kiegyensúlyozott légkörben teremtjük meg az állandóságot és a

biztonságot ahhoz, hogy gyermekeink felszabadultan, önfeledten játszanak,

tevékenykedjenek,

- az óvodapedagógus tudatos jelenlétével, élményszerzési lehetőségek biztosításával

teremtjük meg a játékmotiváló erejét.

- az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti

együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással valósítjuk meg az

élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását.

Építünk az egyéni élményekre, tudatosan megteremtjük a közös élményszerzés lehetőségét is.

A játék kicsiben maga az élet: ez az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt

körülvevő világból, éppen ezért az életre nevelés a játékból indul ki és a játék segítségével

251

teljesedik ki. A játéktevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játék fajtákat (gyakorlójáték,

építő – konstruáló játék, szimbolikus játék, barkácsolás, dramatizálás, szabályjáték)

A játék folyamatában olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki, ami később a társadalmi

beilleszkedésüket nagymértékben elősegítheti. Pl: társakkal való együttjátszás kialakulása,

játékon belüli önállóság, a kezdeményezőképesség kibontakoztatásának lehetőségei, mások

mozgósításának képessége, az alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítása egy-egy

játékszituációban. Döntési képesség megalapozása, kialakítása. Tévedés lehetőségének

elfogadására is lehetőséget adunk. A játék folyamatos kommunikációs helyzet, és így a

gyermekek beszédfejlesztésében, a kommunikációs és kooperációs készségek fejlesztésében

is meghatározó szerepe van.

Nagy hangsúlyt fektetünk játék közben a pozitív beszéd – és társalgási minták

megerősítésére. Ügyelünk a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás helyes kifejezésére, a

szándéknyilvánításra, kultúrált viselkedésre. Az illemszabályok betartására neveljük

gyermekeinket, s ezt gyakoroljuk velük játékidőben is.

Az óvodapedagógus feladatai:

- évszakonkénti udvari játékokhoz megfelelő, változatos játékeszközök biztosítása

lehetővé tesszük a csoportszobában való játék folytatását az udvaron is.

- elegendő idő biztosítása a napirenden belül a játék számára.

- nyugodt légkör megteremtése az elmélyült játékhoz.

- a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása.

- ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a kreativitást fejlesztő és élményt adó

játékhoz

- közös élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz, a

szimbolikus, konstruáló és szabályjátékhoz

- tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató

óvodapedagógusi attitűd.

- a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

- önkifejező és önérvényesítő gyermeki törekvések segítése

- pozitív visszajelzés a metakommunikáció eszközeivel

- szükség és igény esetén bekapcsolódás a játékba a játék kibontakoztatása,

együttjátszás a gyerekekkel.

252

- a beszoktatás ideje alatt a szülői szemlélet formálása annak érdekében, hogy a szülő

fogadja el, hogy az óvodai élet elsődleges tevékenysége a játék.

- a gyermek életkorához, érdeklődéséhez igazodó játékok megismertetése a szülővel,

amelyek a kisgyermek személyiségfejlődését kedvezően befolyásolják, figyelembe

véve az SNI - s gyermek igényét.

Tanulási tevékenység: . Csupán része a nevelési folyamat egészének. A gyermek esetében a

tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden

pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyerek

Célunk: az óvodásgyermek kompetenciáinak,a környezetéből és az óvodai élet során

megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése .

Tanulási folyamatban érzelmek közvetítése, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására

motiválás, szövegértés, szövegalkotás megalapozása. A gyermek képszerű – szemléletes

gondolkodásának kialakítása. A gyermek kompetenciájának alakítása, az ismeretlen iránti

érdeklődési kedv felkeltése, fenntartása, tanulási vágy megalapozása.

A játék és a tanulás összekapcsolódik óvodáskorban. A játék a tanulás egyik legfontosabb

színtere. Játék közben a gyerekek játékosan, önkéntelenül, folyamatosan, észrevétlenül

tanulnak. A tevékenységi vágy ösztönzi őket a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, s közben

újabb felfedezéseket tesznek, azaz tanulnak.

„ A játékon belül a motoros, szociális és verbális tanulás összefonódik, komplex formában

jelenik meg.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés Program 23.o.)

A nevelési folyamat egésze, valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül,

spontán, természetes vagy szimulált környezetben tanuljon a gyerek.

„Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett

tevékenység, mely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben,

természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által

kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.”

(Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 18.o)

253

Feladatunk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságban

mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek. Hiszen az óvodai tanulás elsődleges célja az

óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése.

A több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés, a felfedezés

lehetőségének biztosítása, a gyermek kreativitásának erősítése mindennél fontosabb. A

közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés

központi kérdése a tanulási folyamatnak.

A tanulás lehetséges formái:

- utánzásos, minta, illetve modellkövetéses magatartás – és viselkedéstanulás,

- spontán, játékos tapasztalatszerzés,

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,

- gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,

- cselekvéses tanulás

- gyakorlati probléma – és feladat megoldás

A tanulási tevékenység során azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt a

tanulási folyamatban, kötetlen és tematikus foglalkozásokon. Ennek érdekében arra

törekszünk, hogy egyéni képességeiknek megfelelő feladatot kapjanak. Ezzel is erősítjük

önbizalmukat, megalapozzuk további teljesítőképességüket. A belső motiváltság

kialakításával az iskolai tanuláshoz való viszonyukat formáljuk. A tanuláskor alkalmazott

módszerek megválasztását a gyermekek életkora, testi – lelki állapota, érdeklődése

befolyásolja.

A tanulási eljárásokat az adott szituációnak megfelelően kombináljuk.

Pl.: - közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés

- élmények elmondása,

- otthoni, óvodai megbízatások

- önálló feladatmegoldások, stb.

254

Feladatunk, hogy sikerélmények biztosításával, a gyermekek egyéni képességeinek

figyelembevételével válasszuk meg a tanulási kereteket és formákat.

- A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire építünk a kompetencia alapú nevelés

projektjeinek kiválasztásánál, esetenként velük együtt választjuk ki a megvalósítás

lehetőségét.

A kötött és kötetlen tanulási formák, a beszélgetések, tapasztalatszerző séták, stb. egyaránt

megvalósíthatók.

Az erre tervezett idő rugalmasan változtatható a körülmények, évszakok, váratlan események

hatására.

A személyiségfejlesztés alapvető módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés.

A fejlesztés módszereit, a foglalkozás formáját a pedagógus dönti el.

Az óvodapedagógus feladata a tanulással kapcsolatban:

- tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalatai-

ra, ismereteire

- a gyermekek megismerési vágyának, érdeklődésének, kíváncsiságának kielégítése

(értelmi képességek fejlesztése, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás)

- különös gondot fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetben levő gyermekek

felzárkóztatására,

- az életkori sajátosságoknak megfelelően olyan életszerű szituációk, lehetőségek

kínálása a gyermekek számára, ahol átélhetik, megismerhetik a felfedezés, a kutatás

örömét, cselekvéses tanulás útján

- a gyermekek egyéni érdeklődésének, képességének megfelelő tevékenységek és

műveltségtartalmak közvetítése,

- a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának,

feladattudatának fejlesztése.

- a gyermeki tapasztalás, cselekvő aktivitás, a felfedezés lehetőségének biztosításával,

kreativitásának erősítésével segítjük az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések

érvényesülését.

- segítségnyújtás olyan tapasztalatok szerzéséhez, melyben a gyermek saját teljesítő

képességét is megismerheti és kompetenciái megalapozódnak (differenciált fejlesztés).

255

- a gyermek teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja az óvodai nevelés

tanulás folyamata.

- a dolgozók modell értékű kommunikációja, bánásmódja, viselkedése

- a tanulás irányítása során, a személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek

személyiségének kibontakozását

Lehetőséget biztosítunk az óvodai és az iskolai pedagógusoknak, hogy az

intézményeinkbe járó gyermekek fejlődéséről tájékozódjanak, különösen a HH, HHH,

SNI gyermekek esetében. (átadó lap)

4.1.2. Társas, közösségi tevékenység

Programunkban a „gyermekekkel szemben támasztott két fő követelmény, hogy

tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 23.o.)

A másokkal való érintkezés terén megtanítjuk gyermekeinket fokozatosan a kulturális

viselkedés szokásaira (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, véleménynyilvánítás).

A kívánatos viselkedést a „Mi így szoktuk” formulával vezetjük be, majd gyakoroljuk. A

nem kívánatos viselkedési szokásokat fokozatosan leépítjük, a pozitív minta bemutatásával és

felelevenítésével. Az életre nevelés szempontjából tudatosan törekszünk a közösségben zajló

folyamatos, társas kapcsolatok és a közös tevékenységek kibontakoztatására úgy, hogy az

egyént megerősítjük, formáljuk.

„A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat,

ambíciójukat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 23.o.)

Feladatunk az, hogy az adott lehetőségek között legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből

kihozni. Figyelembe vesszük a gyermekek jogos kívánságait és igényeit, de a gyermekektől is

elvárjuk a szokások, szabályok betartását, kölcsönös alkalmazkodást egymáshoz.

256

A gyermekek egymás közti és felnőttekkel való kapcsolatában szabadságra, nyíltságra és

őszinteségre neveljük gyermekeinket, demokratikus partnerviszony kialakítására törekszünk.

Csoportonként szokásokat alakítunk ki, amelyeket hagyomány formájában ápolunk. ( Pl.:

születésnap, névnap megünneplése, ajándékkészítés, stb.)

Az óvodai gyermekközösség formálása, fejlesztése a tevékenységek által valósítható meg.

A társas kapcsolatok, a közös munka, a közösségi szerepek és felelősség-megosztás, az

együttjátszás, az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk azt létrehozni.

A helyes szociális viselkedés megtanulásának egyik konstruktív színtere az óvodai

csoportközösség. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtésére törekszünk

a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Gyermekszeretetünkkel kapcsolattartásaink és

kommunikációnk mintájával is formálni kívánjuk a gyermekközösséget.

Az óvodapedagógus feladatai:

- az óvodába barátságos, szülővel történő befogadás biztosítása.

- nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai mindennapok biztosítása, amely során

lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre.

- lehetőség nyújtása a viselkedési szokások gyakorlására (szituációs, szimulációs

játékok)

- az együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességeinek formálása, fejlesztése,

gyakorlása, gyermeki vélemények figyelembe vételével.

- a társakért, a csoportért érzett felelősség alakítása.

- a társak és felnőttek tiszteletére nevelés, toleranciára, különbözőségek elfogadására

nevelés.

- személyes viselkedési és kommunikációs mintaadással formáljuk a gyermek

közösséget.

4.1.3. Munkatevékenység

Célunk: A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása.

Az életre való felkészítés nélkülözhetetlen eleme a munkatevékenységek lehetőségeinek

kiaknázása az óvodai mindennapokban. Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból

bontakozik ki és többnyire az óvodáskor végéig játékos jellegű is marad.

257

Ugyanakkor célratörő, aktív tevékenység, ami felelősséggel jár.

„Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érezhető, belátható

és átélhető a gyermekek számára”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 26.o.)

A munkajellegű tevékenységek sokirányú fejlesztő hatást gyakorolnak a gyermekekre.

Nevelő tevékenységünk során a munkához való helyes viszony kialakítására és az önállóság,

öntevékenység megteremtésére törekszünk.

A különböző munkafajták az óvodában:

1. Önkiszolgálás - a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák

2. Naposság, a csoport érdekében végzett munkák

3. Alkalomszerű munkák - megbízatások.

4. Évszak szerinti kerti munka, növény – állatgondozás. Környezetvédelem.

5. Játékban reprodukált munka.

1. Kiemelt jelentőségű az óvodában az önkiszolgálás, a saját személyükkel kapcsolatos

munka: a testápolás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása. Ezeket már a

lehető legkorábban próbáljuk önállóan végeztetni.

Szeretettel tanítgatjuk őket, biztatjuk, bátorítjuk, erőfeszítéseiket, eredményeiket

pozitív megerősítéssel értékeljük. A nagyobbakat, ügyesebbeket, a kisebbek, a

lemaradók segítségére ösztönözzük. Kicsi koruktól arra szoktatjuk őket, hogy

ügyeljenek a rendre és az esztétikus környezet megvalósításáért tevékenykedjenek.

2. Naposság, ill. az egyéb, a közösségért végzett munkák feladattudatot és

figyelemösszpontosítást igényelnek.

A naposi munkát akkor vezetjük be, amikor készségszinten ismerik a munkafolyamat

menetét, fogásait (étkezésnél terítést, tevékenységeknél eszközök kiosztása, összeszedése,

mosdó rendje, növényápolás)

258

Minden óvodai csoportban az óvodapedagógusok döntenek a közös normákhoz

illeszkedő szokás és szabályrendszer kialakításáról.

3. Alkalomszerű munkák:

Melyek egy része időről időre ismétlődik, más részük esetleges megbízatás.

(Környezetszépítő munka, játékok tisztántartása, egyszerű javítások, sütés nélküli

édességek, vitaminsaláták készítése).Segítés az óvodapedagógusnak és más felnőttnek a

csoporttársakkal együtt,értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi

megbízatások. Részt vesznek a csoportszoba átalakításában, átrendezésében. Egyéni

megbízásokat is teljesítenek, amely otthoni előkészületeket igényel – ebben a szülők

segítségét is igénybe vesszük.

4. Évszakonként más és más feladatot végeznek a gyerekek a kertben, az élősarokban és

az óvoda udvarán.

A növények ápolása, az állatok etetése, udvarunk tisztántartása és szépítése, a környezet

megóvása és védelme folyamatos feladat.

Kertünkben lehetőségük van virágültetésre, locsolásra.

Az élősarokban folyamatosan adódik lehetőség csíráztatásra, hajtatásra, kísérletezgetésre,

növény -, állatgondozásra. (virágöntözés, akvárium). Udvarunkon segítenek a füves,

betonos rész tisztántartásában. (fű gereblyézése, levélseprés). Télen etetjük az éhes

madarakat az óvoda udvarán és környékén.

Környezeti nevelésünk során arra tanítjuk a gyermekeket, hogy szeressék, óvják a

természetet. Ápolják, gondozzák a növényeket, állatokat. Ügyeljenek környezetük

tisztaságára, védjék környezetüket a szennyeződésektől.

A környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek,

készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége.

- a munkavégzéseknél fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek szívesen kapcsolódjanak be a

munkába, s minden olyan munkát elvégezzenek, amihez kedvük van, és amire

képesek,

- tanulják meg a munkavégzés menetét, technikáit, a baleseti veszélyeket, azok

elkerülését,

- becsüljék meg mások munkáját,

259

- közös tevékenységek közben tudjanak alkalmazkodni egymáshoz,alakuljanak

közösségi kapcsolataik

- alakuljon ki a gyermekekben a munkához való pozitív viszony, a kötelességteljesítés

- tapasztalják meg, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el

kell végezni.

5. Játékban reprodukált munkák (pl. főzőcske, sütés, takarítás, építkezés)

kiegészülhetnek valós, szükségletet kielégítő munkákkal (pl. befőzés, mézeskalács sütés,

stb.), ahol közvetlenül megélik a gyerekek a munka értelmét.

A munkavégzés rendszeres és folyamatos tevékenységként épül be az óvodai mindennapokba,

ahol a gyermekek készségei, képességei fejlődnek (manuális képességek, finom motorikus

mozgás, kommunikációs készség). Alakulnak a munkavégzés és munkaszervezés képességei

is (kitartás, felelősségérzet, stb.). Minden munkajellegű tevékenységnél fontos a jó

szervezettség és a megfelelő attitűd alakítása.

Az óvodapedagógus feladatai:

- a lehetőségek megteremtése arra, hogy a gyerekek örömmel, aktívan, önállóan kedvük

és képességük szerint elvégezhessék az önmagukkal kapcsolatos és társaik érdekében

végzett munkákat,

- az SNI – s gyermekek önbizalmát növelje a megbízott és örömmel vállalt feladatokkal

- a munkatevékenységekhez szükséges munkaeszközök folyamatos biztosítása,

bővítése, a balesetvédelmi előírások betartása és betartatása,

- megfelelő idő, hely lehetőség a munkára

- mintaadás az eszközök biztonságos használatára és a közös munkához illő

viselkedésre (udvarias megszólítás, dicséret, kérés, megköszönés, egyezkedés)

- munkavégzéshez szükséges attitűd formálása (kitartás, önállóság, felelősség,

céltudatosság)

- sikerélményhez juttatás a munka fejlesztő, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját

magához mérten fejlesztő értékelése során

- a család bekapcsolása gyermeki munkavégzéssel kapcsolatos teendőkbe

260

- az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek

eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása,

elismerése, megóvása.

- a tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák

gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok – okozati összefüggések,

műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

4.1.4. Szabadidős tevékenység

A szabadidő olyan elfoglaltság, amikor az egyén szabadon választhat azok között a

tevékenységek között, amelyek őt érdeklik, pihenés, szórakozás, vagy önfejlesztés céljából.

Feladatunk: Annak a képességnek a megalapozása, hogy a gyermekek (majd

felnőttként is) meg tanuljanak gazdálkodni az önmaguk számára felszabaduló, rendelkezésre

álló idővel.

Ennek a képességnek az alapozását már óvodáskorban megkezdjük azzal, hogy lehetőségeket

kínálunk arra, hogy a gyermekek az óvónők által felkínált lehetőségek közül válasszanak. Ez

az óvodában tudatos, átgondolt szervezéssel valósítható meg.

Változatos lehetőséget kínálnak a környezeti nevelés tartalmú szabadidős tevékenységek

(városban tett séták, kirándulások, családnál szervezett munkák, háziállatok megfigyelése.)

Az anyanyelv ápolására, beszédfejlesztésre, kommunikációs és kooperációs képességek

fejlesztésére is bőven kínálunk lehetőséget, a szabadidő során (mesélés, bábozás,

dramatizálás, filmvetítés, lazító – és bizalom játékok, mímes, improvizációs, önismeretet,

fantáziát, kreativitást fejlesztő játékok).

Ének – zenei képességek, készségek fejlesztésére is lehetőséget biztosítunk a szabadidő

során. (kedvenc lemezek, kazetták meghallgatása, körjátékok játszása, tánctanulás, zenére

mozgás lehetőség biztosítása).

Matematikai tartalmú szabadidős tevékenységek kínálása: szabály – és társasjátékkal

(dominózás, kártyás, érzékelést fejlesztő játékok).

261

Ábrázolás és kézimunka tevékenységekre minden nap kínálunk lehetőséget, délelőtt,

délután, csoportszobában és udvaron egyaránt. Barkácsoláshoz terméseket, anyagokat

gyűjtünk. Papírhajtogatásokat, gyöngyfűzést végzünk.

Mozgásfejlesztő szabadidős tevékenységekre a csoportszobában, előtérben, folyosón

elhelyezett eszközök szolgálnak. Udvaron is sok mozgásfejlesztő eszközünk van. További

lehetőségeket kínálunk még akadálypályák építésével, versenyjátékok szervezésével is. A

szabadidős tevékenység lényeges eleme, hogy minél több alkalommal lehetőséget

biztosítsunk a csoportszobában és az udvaron az átjárhatóságra.

Az elszigeteltség megszűntetésével kitágítjuk a gyermekek élet – és mozgásterét, ami maga

után vonja a gyermeki önállóságát, kezdeményező készség és döntési képesség kifejlődését.

Ugyanakkor az egyéni képességek kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési

mód, hiszen lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos

foglalkoztatásához. Minden óvónő azon a területen nyújt többet, ami az ő erőssége. A

szabadidős tevékenységek az egyes csoportokban naponta, óvodai szinten a csoportok között

előre egyeztetett időpontban valósul meg.

Az óvodapedagógus feladata:

- lehetőségek keresése, széleskörű kínálása a szabadidő hasznos eltöltésére, az egyéni

képességek fejlesztésére,

- tervszerű és követhető átjárhatóság biztosítása a csoportok között a csoportszobában

és az udvaron egyaránt,

- egymás munkájának segítése, jó együttműködés megteremtése, összhang biztosítása

5. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE

„ A komplex tevékenységek lényege:

a.) Komplex rendszereket, folyamatokat dolgozunk fel az óvodás gyermekek szintjén.

b.) A tevékenységeket probléma centrikusság és egy – egy vezető szempont megléte

jellemzi.

c.) A tevékenységekben tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó

ismereteket.”

262

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 32.o.)

5.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex

foglalkozások

5.1.1. Anyanyelv

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek

közötti kommunikációnak.

„Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében

jelen van.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 32.o.)

Óvodai anyanyelvi nevelésünk cél – és feladatrendszerének központjában a

kommunikáció és a kooperáció áll. Ez is indokolja, hogy óvodánkban az anyanyelvi nevelés

kiemelt helyen szerepel.

- fontos, hogy ehhez kedvet ébresszünk,

- meghatározó az óvodapedagógus kérdéskultúrája.

Az anyanyelvi nevelés minden tevékenységet áthatva segíti a gyermekek önbizalmának

kifejlődését, szociális kapcsolatának alakulását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai

tanulásának megkezdését. Az anyanyelvi nevelésünket az Anyanyelvi, irodalmi,

kommunikációs programunk beépítésével végezzük.

A beszédtechnika fejlesztésén belül

- légző gyakorlatokat végzünk, melyek elősegítik a beszédlégzés kialakítását,

263

- artikulációs gyakorlatokkal erősítjük a beszédszervek fejlődését (ajak, nyelv)

- hangszín, hangerő, hangsúlygyakorlatok segítik a szép, hangsúlyos magyar beszéd

formálást,

- gyorsasági és időtartam gyakorlatokkal a beszéd helyes tempóját fejlesztjük,

ritmusát alakítjuk.

A fejlesztést játékosan, egyénileg és kiscsoportokban végezzük.

A szóbeli szövegalkotás fejlesztésénél egyaránt fontosnak tartjuk a sémákra és a nem

sémákra alkotott beszéd alkalmazását. A bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérés,

tudakozódás, véleménynyilvánítás gyakorlásával az óvodai érintkezés formáján túl a külső

világgal, környezettel való érintkezést elsajátítják.

A leírással (tárgyról, képről, személyről), elbeszélés és mesealkotás gyakorlására

alkalmazott játékokkal, az összefüggő beszédre, önálló szövegalkotásra serkentjük őket.

A verbális eszközök fejlesztése mellett igen fontos feladatunk a nem verbális

kommunikáció fejlesztése is, ami magába foglalja a tekintet, mimika, testtartás,

térközszabályozás, külső megjelenés és gesztus játékos fejlesztését.

A kifejező beszéd mellett megtanulják kifejezni az érzelmeiket is és mások érzelmi

kódját megfejtik. Olvasnak egymás arcáról, testbeszédéből.

Az illem fejlesztését is fontos feladatunknak tartjuk. Megtanítjuk a gyermekeknek az

illedelmes viselkedés és együttélés szabályait, amelyeket természetes élethelyzetekben

gyakorolhatnak. Az egész nap folyamán lehetőséget adunk arra, hogy nyugodt légkörben,

életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja.

Az óvodának tevékenységekben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően

meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. A környezet példamutató, tiszta, szép

beszéde mintául szolgál, ösztönzést ad a kisgyermek beszédfejlődéséhez. A mesék, versek

naponta jelen vannak a gyermekek életében, nem múlhat el egyetlen nap sem mese nélkül.

Sokat bábozunk, dramatizálunk, amelyekhez biztosítjuk a feltételeket is: gazdag könyvtár,

bábkészlet, nyelvi és drámajáték gyűjtemény, eszköztár segíti a fejlesztést.

Az óvodapedagógusok feladata az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:

- a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése

264

beszélő környezettel.

- beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása.

- a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése a

kortárskapcsolatokban.

- élmény és beszédöröm biztosítása a gyermekeknek.

- egymás türelmes meghallgatása.

- szókincsük, beszédük, beszédészlelésük, beszédértésük, szóbeli emlékezetük

folyamatos fejlesztése különös tekintettel a szociálisan hátrányos és nyelvi hátránnyal

küzdő gyerekekre.

- a gyermekek beszédkészségének mérése, tervszerű, tudatos fejlesztése.

- példaértékű verbális és nem verbális minta nyújtása a gyermekek és felnőttek számára

szabályközvetítéssel.

- felnőtt bánásmódja és viselkedése is meghatározó legyen.

- folyamatos, összefüggő (érthető és hallható) tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség

alakítása.

- együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén

(kölcsönös tájékoztatás)

- a nemzetiséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált segítése a magyar

nyelv elsajátításában.

- Nyelvileg kiemelkedő képességű gyermekek differenciált fejlesztése.

5.1.2. Matematika

Programunk az ismerettartalmak komplex közvetítésére kívánja a hangsúlyt helyezni.

Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza.

„Óvodában a matematikai tanulás több formája valósulhat meg:

- utánzásos, minta – és modellkövető,

- spontán, játékos tapasztalatszerzésre,

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés,

- gyakorlati probléma felvetés és feladatmegoldás,

- gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok,

265

A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi

összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 34.o.)

Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai

ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermekek egyenletes fejlődését

biztosító módszerekkel.

„A matematikai nevelés terén két életkori szintet jelölünk meg:

- Az első szint: bevezetés a matematikába – általában a gyermek ötödik életévéig tart.

Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a

matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.

- A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, az 5-6-7. életévben.

Feladata: az iskola kezdéshez szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek,

gondolkodási műveletek elsajátítása.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 34-35.o.)

A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre,

ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése.

Tevékenység közben fejlődnek a megismerő funkciók és képességek (megfigyelés,

emlékezet, tapasztalat, problémalátás, probléma megoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül

megoldható.

A tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai tartalmú

ismeretek, tapasztalatok és összefüggések megláttatására. A matematikai tanulással

feladatunk megteremteni annak lehetőségét, hogy a játék – munka – tanulás során végzett

cselekvések, tevékenységek során fejlődjenek matematikai ismereteik, képességeik, úgy, hogy

közben többször megélhetik a felfedezés, rátalálás, tudás örömét. A gyermek játéka gazdag

lehetőséget kínál a matematikai tények, összefüggések felismeréséhez. A játékban adódó

spontán (matematikai) tapasztalatszerzésre, megfigyelésre építjük a tevékenységeket, ahol

ezeknek a mozaik szerű benyomásoknak rendezésére kerül sor.

A munkajellegű tevékenységek (Pl.: naposi munka), olyan tulajdonságokat erősítenek,

amelyek fokozzák a matematikai neveltségi szintet is. (Pl.: önfegyelem, kitartás, szabálytudat,

feladattudat, önállóság, akarat)

266

A szabadidő igényes eltöltését biztosítjuk óvodáskorban és ebben a matematikai

lehetőségeket is keressük (játék, vers, mese, az ének – zene, az énekes játék, mintázás,

kézimunka, a mozgás hatása).

Az említett tevékenységek összefonódva egymást áthatva jelennek meg, köztük a

matematika is.

A matematikai tanulási módok és azok hatásai összeadódnak, egymást kiegészítik,

kellő összehangolás eredményeként együttesen alapozzák meg azokat a matematikai

jártasságokat, részképességeket, amelyek az iskolai élet megkezdéséhez szükségesek.

Feldolgozásra javasolt témák:

- minőségi, nagyságbeli eltérések megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb,

szélesebb).

- mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több, kevesebb, semmi, eggyel

több).

- mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számolás, bontás)

- tő – és sorszámlálás.

- azonosság, egyenlőség megfigyelése.

- becslések, mérések.

- vonalak megfigyeltetése.

- síkbeli és térbeli viszonyok, tájékozódás.

Programunkban a hangsúly a részképességek fejlesztésén van, melyben meghatározó az

óvónő személyisége (játékos varázsa, humora, könnyedsége, hitelessége, módszertani

kultúráltsága). A megvalósítás tudatosan összeválogatott eszközkészletet igényel, a meglévők

kiegészítése a játék, a munka, a gyakorlati élet eszközeivel.

Az óvodapedagógus feladatai:

- olyan eszközök, tevékenységek biztosítása, lehetőségek gazdagítása, ami felkelti a

gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben lehetővé teszi számukra a

matematikai tapasztalatok és matematikai ismeretek megszerzését,

- támaszkodás a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire,

267

- matematikai képességek játékos fejlesztése,

- olyan matematikai tartalmú tevékenységek kínálása, amely során a gyerekek megélik

a felfedezés, rátalálás, problémamegoldás örömét,

- az önálló véleményalkotás, döntési képesség, ítélőképesség megalapozása

problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok

közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények

cseréjével.

5.2. Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások

5.2.1. Természet- Társadalom - Ember

„ A tevékenységközpontú programunk célja az, hogy a gyermeknek segítséget

nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 36.o.)

A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés

megalapozása.

Az óvodai élet során a gyermekeknek egységben szeretnénk megmutatni, érzékeltetni,

megismertetni a környező világot. Az ismeretszerzés során a megfigyelésre és az élményszerű

tapasztalatszerzésre építünk. Tapasztalatszerzésünk lehetőség szerint minél többször valódi

környezetben, legtöbb esetben a természetben, az óvoda udvarán vagy az óvoda közeli –

távoli környezetében zajlik.

Feladatunk:

„Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermekeket azzal a természeti környezettel,

amelyben él és felhívni a figyelmet annak értékeire, szépségeire. A fák, virágok, az apró

állatok megannyi ismeretet jelentenek számukra. A séták, a kirándulások, az óvoda udvarán és

kertjében, az élősarokban végezhető kísérletek tanulási, tapasztalási lehetőségek kínálnak a

gyereknek. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 37.o.)

268

Az óvodai mindennapokat úgy tervezzük, szervezzük, hogy a gyerekek a

tevékenységek során a természettel kapcsolatba kerüljenek.

A természet ismeretére, szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeinket, természet

közeli élettel, a természethez, környezethez való érzelmi kötődéssel.

A természethez, a környezetünkhöz pozitív érzelmi viszonyt igyekszünk kialakítani

és megértetjük velük, hogy a természetet védeni, óvni kell. A természet szeretete mellett

formálódik a mások iránti tisztelet és szeretet, megbecsülés is. (társak, felnőttek, idősek)

Az ismeretek bővülésével alakulnak a magatartási szokások, viselkedési formák,

fejlődik a gyermek egész személyisége. A gyermek olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek

a környezetben való, életkornak megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

A tervező munkánkban legfontosabb rendező elv a négy őselem (levegő, tűz, víz, föld) és az

ünnepek. Ennek függvényében tervezzük a gyermeki tevékenységeket, a napirendet, heti

rendet. A környezeti témák megközelítésekor a minél több érzékszervvel történő

tapasztalatszerzésre törekszünk, figyelembe véve a gyermekek ismereteit, élményeit.

A környezeti témák meghatározzák a helyszíneket (csoportszoba, óvodaudvar,

valóságos helyszín).

A témakörökhöz szervesen kapcsoljuk a természetvédelmi feladatokat is. Az

indíttatást a pozitív érzelmi viszony adja, hiszen aki szereti a természetet, az gondoskodik is

róla, védi azt.

A környezet tevékeny megismerése közben nagy hangsúlyt fektettünk az anyanyelvi,

kommunikációs programunk megvalósítására is. Az egyéni és közös élmények, észrevételek,

tapasztalatok, vizsgálódások, kérdések mind a gyermeki beszéd gyakorlásának forrásai.

Önállóan véleményt mondhatnak, szándékot nyilváníthatnak, adott helyzethez

alkalmazkodhatnak, stb.

A környezeti neveléshez kapcsolódó természetes élethelyzetekben megtaníthatjuk a

gyermekeket a helyes viselkedés szabályaira és minden olyan dologra, ami a világban történő

eligazodásukat, helytállásukat megkönnyíti. (udvariassági szabályok, segítség kérés, stb.)

Az óvodapedagógusok feladatai:

- a szűkebb, tágabb környezet adta lehetőségek felkutatása,

- közös élményszerzési és tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása, baleset

megelőzése, különös tekintettel az SNI – s gyermekekre.

- eszközök, feltételek biztosítása a természetben történő folyamatos tevékenységhez.

269

- az épített és természeti környezet védelmére, óvására, szeretetére nevelés.

- megemlékezés a környezetvédelmi zöldnapokról (Föld, Víz. Madarak és Fák napja)

- beszélgetésre alkalmas légkör megteremtése, szókincsbővítés, beszédöröm biztosítása,

illemszabályok gyakoroltatása.

- megismertetni a gyerekekkel a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi

hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit

5.2.2. Művészeti tevékenységek

A művészet ismerete, szeretete, valamely művészeti ág művelése már óvodás korban

elkezdődhet.

Mindennapi feladatunknak tartjuk a gyermekek esztétikai élményhez juttatását, az őt

körülvevő világ szépségeinek felfedeztetését, újra alkotását, az egyéniség színeinek

kibontakoztatását.

Arra törekszünk nevelőmunkánk során, hogy a gyermekek alkotó gondolkodásúak,

kreatívak legyenek, cselekvésükben a művészeti tevékenységek által ez fejeződjön is ki. A

kreatív képességek kibontakoztatásához, önálló kezdeményezésekhez biztosítjuk az oldott

légkört, nagy mozgás – és szabadságteret, valamint a megfelelő eszközöket.

A tapasztalatszerzés, tevékenységközpontúság itt is meghatározó. A művészeti tevékenységek

fogalma rendkívül összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe tartozik a mese –

versek, dramatizálás, bábozás, vizuális tevékenységek, ének-zene, valamint a környezet

esztétikája. A művészeti tevékenységeket a gyermekek a nap folyamán bármikor

gyakorolhatják.

Mese – vers, dramatizálás, bábozás

Célunk: A 3-7 éves korú gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének, önkifejező és

önérvényesítő törekvéseinek segítése. A pozitív személyiségjegyek megalapozása a

gyermekirodalom sajátos eszközeivel.

270

Mindennapos tevékenységek az óvodában, naponta többször, délelőtt, délután

kezdeményezésszerűen, vagy a gyerekek kívánságára, elalvás előtt rendszeresen sort kerítünk

rá. A meséknek-verseknek, erkölcsi tartalmuk van, belső indulati élményeket közvetítenek.

Hozzájárulnak a gyermekek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Oldják a

szorongást, belső képteremtésre ösztönzik a gyermeket, a kisgyermek mentális higienejenek

elmaradhatatlan eleme.

Az irodalmi élmény nyújtásához, befogadásához megfelelő hangulat, légkör és jó

előadásmód szükséges. Minden csoportban állandó helye van a mesélésnek. A mese kiválóan

alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világnézetének kialakítására. Igyekszünk

a legtöbb mesét fejből mondani. Ügyelünk a kontaktustartásra, a jó előadásmódra, a kifejező

arc-és hangjátékra. Kezdetben az óvónő az előadó, a gyermek befogadó.

Később már a gyermekek is „előadókká” válnak. Önálló mesemondásra, mesék eljátszására,

bábozásra, dramatizálásra vállalkoznak.

Verseink az anyanyelv zenéjét közvetítik, elsősorban az érzelmekre hatnak. A

versmondásban a ritmus, a hangzás az elsődleges. Az irodalmi művek igényes kiválasztása az

óvónők feladata. Versek közül a népi mondókákat, kiolvasókat, ismert költők ritmikus, zenei

hatású, játékos verseit adjuk elő.

Mesegyűjteményünk anyagát az állatmesék, népmesék, tündérmesék, tréfás mesék, a

világirodalomból válogatott mesék és igaz történetek adják. A mesék, versek komplexen

(hangulatban, témakörben) kapcsolódnak más tanulási tevékenység tartalmához (pl.: négy

őselem az évszak, ünnep, stb.) A hangulati egység fokozottabban biztosítja a gyermekek

számára az esztétikai élményt.

Az óvodapedagógusok feladatai:

- a gyermekek anyanyelvi, erkölcsi esztétikai ízlésének formálása,

- klasszikus a népi és kortárs irodalmi művek igényes válogatása, mesélés, verselés a

mindennapokban

- megfelelő légkör, hely, idő, eszköz biztosítása a meséléshez, bábozáshoz,

dramatizáláshoz,

271

- előadásmódját egész lényével kísérje, mintaként szolgáljon a gyermekek számára

- gyermeki szabad önkifejezés segítése, verbális, nem verbális kommunikáció pl. saját

vers és mesealkotással, annak mozgással és vagy ábrázolással történő kombinálásával

- esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk

szeretetére nevelése

Vizuális tevékenység

Célunk: A gyermekek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezésének elősegítése,

esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása. Az önmegvalósítás és önkifejezés segítése

komplex tevékenységekkel.

Összetett, komplex tevékenység, az önmegvalósítás és az önkifejezés eszköze.

Feladatunk, hogy a gyermekek ízlésének, alkotó – befogadó képességének, alkotó

fantáziájának, kreativitásának kibontakozását elősegítsük, esztétikai érzékenységüket,

igényességüket alakítsuk. A vizuális tevékenységeknél a gyermekek kíváncsiságára, utánzási

hajlamára és feladatmegoldó kívánságára építünk, a kreativitás megtartásával.

A vizuális nevelés áthatja az óvodai tevékenységrendszer egészét, amely magába

foglalja a – rajzolást, festést, tárgyalakítást, mintázást, építést, kézimunkát,

környezetalakítást, és műalkotásokkal, népművészeti elemekkel való találkozást.

Az ábrázoló tevékenységekre egész nap teret biztosítunk. A különböző vizuális

tevékenységekhez szükséges eszközök, anyagok a gyermekek számára elérhető helyen

vannak, amelyekkel fantáziájuknak megfelelően, egyéni képességeiktől függően

dolgozhatnak, alkothatnak. Megismertetjük velük az eszközök helyes használatát, a

kézimunka különböző technikai alapelemeit és eljárásait.

Az ötlettől a megvalósulásig főként a bátorítást, útmutatást, dicséretet alkalmazzuk,

hogy sikerélményhez, az alkotás öröméhez, a belső képek gazdagításához jutassuk a

gyermekeket. A tevékenységek megszervezésének pedagógiai alapjai a négy őselem, az

évszakok változása, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyi

272

eseményei, jelenségei, az ünnepek élményei, aktuális események, amelyek közel állnak

hozzájuk, így alkotásra serkentik őket.

Fontosnak tartjuk az alkotáshoz a kellemes hangulat megteremtését (zene, ének, vers)

Az óvodapedagógus feladata:

- a különböző anyagoknak, az ábrázolás eszközeinek és használatának , valamint a

különböző technikák alapelemeinek és eljárásainak megismertetése a gyermekekkel,

- a vizuális tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása (érzelmi kapcsolat, jó

légkör, gyermeki önállóság, hely, idő, eszköz, motiváció),

- a technikai ismeretek elsajátítása, tér - forma - színképzetének gazdagítása, esztétikai

érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása,

- juttasson minden gyermeket az alkotás öröméhez, képességének megfelelően,

- műalkotásokkal való megismerkedés (szobrok, épületek, festmények),

- népművészeti elemekkel esztétikus tárgyi környezettel ismerkedjenek a gyermekek

- igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre

- a vizuális tevékenységek során fejlődik verbális és nem verbális kifejező készségük.

- a környezet esztétikai alakítására és esztétikai élmény befogadására nevelés

- az SNI – s gyermekek számára olyan fejlesztés biztosítása mellyel könnyebb az

ingerek feldolgozása a környezet pontosabb felfogása, a cselekvési vágy felkeltése és

a sikerélmény biztosítása

Ének-zene, énekes játék , gyermektánc

Célunk: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, a gyermekek zenei

ízlésének, esztétikai fogékonyságának fejlesztése.

A művészeti nevelés keretében, az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre, az óvodai

mindennapok része. Komplex tevékenységek közben valósul meg, alkalmat adva a zenei és

egyéb képességek fejlesztésére. Feladatunk: A gyermekekkel közös éneklés, közös játék

örömének megéreztetése, zenei érdeklődésük felkeltése, zenei ízlésük, esztétikai

fogékonyságuk formálása.

Tevékenységközpontú óvodai nevelésünkön belül hatékonyan tudjuk megvalósítani a

Kodály Zoltán útmutatása alapján, Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés

273

alapjaira épülő fejlesztést. Ezzel biztosítjuk a gyermekek ének-zenei kultúrájának

megalapozását és a néphagyományőrzést. A zenei anyagunkat a népi mondókákból, a dalos

játékokból és kortárs művészeti alkotásokból igényesen válogatjuk.

A zenei nevelés során sort kerítünk új dal megtanulására, dalos játékok ismétlésére,

zenei képességek fejlesztésére, zenehallgatásra, népdalok éneklésére, hallgatására.

Annyi időt szánunk az éneklésre és annyi feladatot gyakorlunk, amennyit a gyermekek

érdeklődése lehetővé tesz. A különböző zenei képességek fejlesztésének feladatait

fokozatosan építjük egymásra. Arra törekszünk, hogy a zenei élmény legyen mindennapos

lehetőség, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez (mese, ábrázolás, környezetismeret,

stb.) Nyelvi kommunikációs programunk feladataiból sokat tudunk összekapcsolni a zenei

tevékenységekkel.

A mondókák, énekek, játékok változatos lehetőségeket biztosítanak a légző

gyakorlatokra, ajakartikulációs játékokra, gyorsasági gyakorlatok, hangerőgyakorlatok

alkalmazására. Az énekes játékok segítik a gyerekeket a kapcsolatteremtésben,

kapcsolattartásban, helyes viselkedési normák, magatartási formák gyakorlásában.

A néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.

A táncnál a zene hatására, a mozgás többszöri ismétlésére fokozódik az

összerendeződés, tökéletesednek a táncmozdulatok, egész mozgásuk esztétikusabbá válik. A

táncban önként vesznek részt a gyerekek, ha akarják utánozni az óvónő táncát. Jelentős az

együtt táncolás közösségerősítő hatása is, hasznos elfoglaltság a szabadidőben.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük nemzetiségi nevelés

esetén a gyermek hovatartozását.

Az óvodapedagógusok feladatai:

A felhasználni kívánt zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport

fejlettségi szintjének megfelelő válogatása

- az egyes gyermekek zenei képességfejlődésének figyelemmel kísérése, segítése,

- a tevékenységek tartalmi és szervezeti formáinak biztosítása,

- közös éneklés, közös játék örömének biztosítása, ölbeli játékokkal, népi gyermek

274

dalokkal, énekes játékokkal

- képesség és zenei kreativitás alakítása, fejlesztése (éneklési készség, egyenletes

lüktetés, ritmusérzék, hallás és mozgásfejlesztés)

- a felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés és a zenéhez kapcsolódó

mozgás alakítása

5.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek,

tevékenységek

5.3.1. Mozgás, testi nevelés

Célunk: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése,

játékos formában, az egészséges életmód hangsúlyozásával.

„A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves

gyermekek egészséges testi fejlesztésének biztosítása nem képzelhető el rendszeres, játékban,

gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést

biztosító mindennapi testnevelés nélkül.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 44.o.)

Arra törekszünk, hogy maximálisan biztosítsuk a gyermekeknek a mozgás lehetőségét,

erre a napirend összeállításánál ügyelünk. Rendkívül fontosnak tartjuk a szabadlevegőn való

tartózkodást.

Óvodánk füves udvara, kombinált játékok, mászókák, csúszdák biztosítják a változatos

mozgáslehetőséget. Térkövezett és aszfaltozott udvar részünk labdázásra, kerékpározásra,

rollerezésre ad lehetőséget. Kedvelik gyermekeink az udvarunk dombját, amely még

változatosabb mozgáslehetőséget kínál (gurulás, szánkózás, stb.). A mozgás

megszerettetésével, a mozgásigény kielégítésével az egészséges életmód megalapozása és az

egészséges életvitel igényének kialakítása.

A mindennapi testmozgás jelentős helyet foglal el a programunkban. Mivel az

egészség megőrzése, megóvása a gyermekek testi fejlődése, fejlesztése nem képzelhető el

275

rendszeres, a gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő idejű, tartalmú

testnevelés nélkül.

Feladatunk:

- a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése

játékos formában, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépítve.

- a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség

akarati tényezőinek fejlesztése,

- mozgás – és játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítése.

A jó eredmény eléréséhez fontosnak tartjuk az óvónő és a gyermek aktív együttműködését.

Mi, óvodapedagógusok, törekszünk a mintaszerű gyakorlatvégzésre, a játék aktív résztvevői

vagyunk, követendő mintát adunk a gyermekeknek, s ezzel erősítjük bennük a rendszeres

testmozgáshoz a pozitív viszonyulást.

A mozgásfejlesztés területei: - szabad játék

- kötelező testnevelés foglalkozás

- rendszeres egészségfejlesztő testmozgás

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgásra napirendünk elegendő időt biztosít, mely a testi

képességek fejlesztésén túl, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve a

gyermeki személyiség differenciált fejlesztésére lehetőséget ad.

Az irányított mozgástevékenységek tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások,

járások, futások, ugrások, dobások, függeszkedések, egyensúly-gyakorlatok képezik. Ezeket

egészíti ki néhány talajtornaelem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok (bot,

szalag, babzsák, labda, karika). Ide tartoznak a mozgásos testnevelési játékok és a zenés

torna is.

„Az óvodapedagógusok döntik el, hogy a mindennapos testnevelés 20-30 perce alatt

testnevelés foglalkozást tartanak, vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg

testnevelési játékokkal töltik ki az időt.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 46. o.)

276

Kedvelt fejlesztő játékainkat –a mini trambulint, a különböző méretű testlabdákat, a Body

Roll hengercsaládot, Ayres terápia mozgásfejlesztő, valamint a Mozgás kotta eszközeit is

nagy intenzitással használják a gyerekek, szabadidőben is.

A testnevelés a testi képességeken túl fejleszti a térben való tájékozódást a helyzet-

felismerést, a döntést és a jellemet is alakítja (önuralom, alkalmazkodó képesség, akarat, stb.)

Az óvodapedagógusok feladatai:

- a gyermek életkorának leginkább megfelelő tevékenységi formában, a mozgásban

gyakorolja az életkorára jellemző specifikus én funkciókat: én tudat, autonómia,

kompetencia és kooperációra való alkalmasságot.

- a szabadlevegőn való tartózkodás biztosítása naponta, rendszeresen, egészségvédelem

- a szabad mozgásgyakorlás feltételeinek biztosítása (hely, változatos eszközök,

mozgásöröm)

- kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása

- legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgás megszervezése,

- a gyermekek fizikai állóképességének, alapvető testi képességeinek harmonikus,

összerendezett mozgásának fejlesztése, alakítása, az egyéni szükségletek és

képességek fejlesztésével

- saját tapasztalat és információ szerzése

- tartásjavító gyakorlatok alkalmazása prevenciós céllal,

- megfelelő és korszerű pedagógiai módszerek megválasztása

- a testséma fejlesztése mimetikus játékokkal.

- jellembeli tulajdonságok alakítása, fejlődésének elősegítése: társra figyelés,

önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció, döntési képesség

- világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakítása

- szókincs, elvont gondolkodás, keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák

megnevezésével

- a sérült gyermekek mozgásfejlesztésének célja a sérült mozgásfunkciók fejlesztése a

lehetőségek figyelembevételével

6. A NEVELÉS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

277

„A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai

ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazítva tervezzük meg.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 48.o.)

A nevelés és tanulás tervezése egymással kölcsönhatásban valósul meg.

A tervezés során a tevékenységeket és ezen keresztül a fejlesztéseket a négyes

feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg.

A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon a kompetencia alapú nevelés 4

őselemei köré szervezzük. Konkrét formában a tervezést pedig heti periódusban készítjük el.

(Óvónők váltása gyermekek tapasztalatainak, ötleteinek, aktualitások felhasználhatósága

miatt.)

Éves anyaggyűjtést végzünk, melynél a négy őselem és ünnepek a vezérlő elv. A

tevékenységek is ezekkel függnek össze.

A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal,

sokoldalúan, különböző nézőpontból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.

„Kevesebbet, de azt alaposan, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével

szervezzük meg.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 49.o.)

A megvalósítás során a gyermekek ötleteit, élményeit-tapasztalatait feljegyezzük,

összegyűjtjük, amiket a tervezés során tudatosan beépítünk, s a következő tevékenységeket

ezek alapján tervezzük, szervezzük.

A tevékenységek tervezése közben a kommunikációs készségek gyakorlásának,

valamint az anyanyelvi-irodalmi, kommunikációs programunk megvalósításának

kiemelt lehetőségeket biztosítunk.

A tervezést a csoportok szerkezete is befolyásolja.

Az, hogy hogyan alakul a csoportok összetétele, a hozzánk jelentkező gyermekek

életkorától, létszámától is függ, de figyelembe vesszük a szülők igényeit is. A hasonló életkor

278

nem jelent azonos fejlettséget, adottság és képességbeli eltérések vannak, ezért a fejlesztést

mindig egyénre szabjuk. Ha vegyes életkorú csoportokat szervezünk, akkor arra ügyelünk,

hogy a csoportba kerülő különböző életkorú gyermekek száma arányos legyen, annak

érdekében, hogy az eltérő fejlettségből következő hatások kiegyenlítsék egymást.

A csoportok elosztásánál lehetőleg figyelembe vesszük a nemek arányát is.

A fejlesztés módszerei: az egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport

keretein belül. A fejlesztést a gyermek egyéni fejlettségi szintje, adottságai és

személyiségjegyei határozzák meg. A gyermekek fejlődését dokumentáljuk. Nevelőmunkánk

elemzését, értékelését folyamatos feladatunknak tartjuk.

A fejlesztés keretei:

A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott, vagy osztott csoportokon belül a

gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre, a sokoldalú tapasztalatszerzésre

épül.

A nevelési folyamatba szervesen illeszkedik a tanulási folyamat, melynek részei:

- önálló és irányított tapasztalatszerzés,

- komplex tevékenységek rendszere, kötetlen kezdeményezések és

foglalkozások.

A nevelés időkeretei

A napirend és hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan

végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével, az egészséges fejlődés

feltételeinek megteremtésével.

„ A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a

nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 48.o.)

Ebben tervezzük meg a mozgásos és nyugalmas tevékenységeket, amelyek a

gyermekek egészséges fejlődéséhez szükségesek, illetve közvetetten segítik az iskolai

beilleszkedést

Napirendünk biztonságot, állandóságot, támpontot ad a gyermekeknek.

279

Igazodik a különböző tevékenységekhez és az egyéni szükségleteihez valamint a

szokásokhoz.

A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk, szem előtt tartva a

játék kitüntetett szerepét.

A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfőbb tevékenysége, a szabad játék

kapja.

A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők

(étkezés,öltözködés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak fontosak és beilleszthetők a

játéktevékenység egész napos folyamatába.

A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehetők az egyes tevékenységek

időigényei.

Biztosítjuk a gyermekek nyugodt életét, figyelembe vesszük a fejlődés közben bekövetkezett

változásokat.

A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül

megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.

Az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények,

évszakok, váratlan események, stb. hatására. A napirend változtatása lehetőséget ad az

elmélyült tevékenykedésre, megfelelő időt biztosítva arra, hogy a gyerekek lehetőleg minden

tevékenységüket befejezzék, pontosan elvégezzék.

Egyetlen kötött időkeretünk van, az étkezések ideje, mivel óvodánk ebédlővel rendelkezik,

ahol egyszerre 2 csoport étkezik.

„A hetirend, a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat

segíti elő az óvodai csoportokban, lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodás

gyermekek napi életének megszervezésében.

A hetirend, különösen a nevelési év elején másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Az

összeállításánál arra ügyelünk, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek,

kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös

megvalósítására a kompetenciák fejlesztésére.

A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek

életének észrevétlen szabályozója legyen.”

(Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 51.o.)

280

A hetirend általános tartalmát, maximális időkereteit, lehetséges elosztását a csoportnaplóban

rögzítjük.

A kialakítása a csoportokban az óvónők feladata, ebben – módszertani szabadságukkal élve –

számtalan variációt alkalmazhatnak.

A csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembe vételével nem csak a

komplex kezdeményezett tevékenységi formák helyei, de az időkeretek is megváltoztathatók.

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a gyermekekkel történő tevékenységeket

óvodapedagógusok irányítják.

Az óvodapedagógusok feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:

- heti, kétheti nevelési – tanulási tervkészítés

- hetirend és napirend összeállítása

- a gyermekek fejlődését szolgáló feljegyzések vezetése

- a nevelőmunka folyamatos értékelése, mérése.

- a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük nyomon követését

dokumentumokban rögzítjük

- szülő kérésére tájékoztatás a gyermek fejlődéséről – javaslatot tesz a további

fejlesztésre

Mérésünk viszonyítási alapja a HOP-hoz rendelt sikerkritériumok összessége („ A fejlődés

várható eredményei az óvodáskor végére”) –ez az optimum.

281

282

283

TARTALOM

X. BEVEZETŐ

a. Az óvoda jellemző adatai

b. Helyzetkép

c. Küldetésnyilatkozatunk

XI.AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

a. Az egészséges életmód alakítása

b. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása

c. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

XII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

XIII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ

ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

a. Játék

b. Vers – mese

c. Ének - zene, énekes játék, gyermektánc

d. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka

e. Mozgás

f. A külső világ tevékeny megismerése

g. Munka jellegű tevékenységek

h. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

284

I. BEVEZETŐ

2011. szeptember 1-től Berettyóújfalu Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde Tagintézménye

vagyunk. A berettyóújfalui Eszterlánc Tagóvoda Néphagyományőrző Óvodai Programját

átvettük, a helyi körülmények figyelembe vételével.

Óvodánk arculatát alakítva megismerjük a térségünkben fellelhető népi hagyományokat,

szokásokat.

Nevelőtestületünk keresi azokat a megismerési formákat, amelyek természetesen

illeszkednek a kisgyermek egyéni és életkori sajátosságaihoz, képzeletvilágához,

érdeklődéséhez. A jeles napokhoz, ünnepkörökhöz, az emberi élet jelentős fordulóihoz

fűződő népszokásokat „Hagyományőrző Napok” keretében dolgozzuk fel a szülőkkel

közösen.

Célunk a magyar népi hagyományok és népszokások szimbólumrendszerének feltárásával,

gyökereink keresésével, már a meglévő és fellelhető források felhasználásával, felszínre

hozni a hozzánk járó családokban, gyermekekben a régi nemzedékek szokásait.

Minden gyermek számára egyenlő esélyt teremtünk ahhoz, hogy személyisége

kibontakozzon, optimális feltételek között egyéni képességeiknek megfelelően fejlődjön.

Arra törekszünk, hogy az óvodába járó gyerekek problémáit felismerjük, kezeljük a helyi

gyermekvédelemben érintett társszervekkel, a szakemberekkel együttműködve.

285

1. Az óvoda jellemző adatai

Az óvoda hivatalos elnevezése: Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde, Mezősasi Tagóvoda

Az óvoda pontos címe: 4134 Mezősas, Nagy Sándor u. 53. sz.

Telefonszáma: 06-30/828-1848

E- mail címe: mezosasovoda@freemail.hu

Az óvoda fenntartója, székhelye:

Berettyóújfalu és Mezősas Óvodafenntartási Társulásában (székhelye:4100 Berettyóújfalu,

Dózsa György u. 17-19.) résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei:

1. Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete

4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. U. 17-19.

2. Mezősas Község Önkormányzata Képviselő-testülete

4134 Mezősas, Nagy Sándor u. 49.

A Berettyóújfalu és Mezősas Óvodafenntartási Társulása társulási megállapodásának 8.

pontja szerint a közös feladat- és hatáskör gyakorlását Berettyóújfalu Város

Önkormányzata Képviselő-testülete végzi.

Irányító szerv neve, székhelye: Berettyóújfalu Város Önkormányzata

Képviselő-testülete

4100 Berettyóújfalu,

Dózsa György utca 17-19.

(54)505-450

Az intézmény székhelye: 4100 Berettyóújfalu, Radnóti u. 2.(54)402-194

A gyermekcsoport száma: Egy vegyes csoporttal működik óvodánk

Az óvodai férőhelyek száma: 25 fő

286

Óvodapedagógusok száma (tagóvoda vezetővel együtt): 2 fő

Óvodai dajka: 1 fő

Nyitva tartás: 700-től 1600-ig

Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek, foglalkozások

mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

2. Helyzetkép

Óvodánk Berettyóújfaluhoz 10 km-re található, Mezősas településen, a község központjában.

Csöndes, nyugodt, esztétikus környezetben, ahol a gyermekek biztonságot nyújtó, derűs,

szeretetteljes légkörben nevelkednek.

Az óvoda 1972-ben épült, fűtése cserépkályhákban történik, de gázüzemű központi fűtésre is

van lehetőség. Óvodánkban 2007-ben teljes épület felújítás történt.

Mezősas közigazgatási területéről fogadjuk a gyermekeket. Óvodásaink számára az étkezést

a Mezősasi Önkormányzat által működtetett főzőkonyha biztosítja. Mivel gyermekeink

100%-a hátrányos helyzetű, ezért kedvezményre jogosult és minden gyermek ingyenesen

étkezhet.

700– 1600-ig két óvodapedagógus és egy dajka gondoskodik a ránk bízott gyermekekről és

biztosítja az intézmény folyamatos, zavartalan működését.

Az óvodai Integrációs Program alapján végezzük munkánkat. Kiemelt feladatunk a hátrányos

helyzetű gyermekek esélyteremtését támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását

hátrányaik kompenzálása érdekében az óvoda minden tevékenysége során. Az Integrációs

Programban 2007 óta veszünk részt, sikeresen pályáztunk eddig. Nagy lehetőség a

halmozottan hátrányos helyzetben lévő óvodásainknak, mert ez az egyetlen esély számukra,

hogy hátrányaikat kompenzálni lehessen. Tárgyi feltételeink jók, sikeres pályázatok

eredményeképpen sok szép képességfejlesztő, mozgásfejlesztő és anyanyelvi játékaink

vannak. Udvarunk tágas, változatos felületű, napos és árnyas részek váltakoznak. Telepítése

és elrendezése ideális a céljaink megvalósításához, gazdag játék és mozgáslehetőséget

biztosít.

287

Évszakjáró Néphagyományőrző Program a családokkal való együttműködés során, sok közös

lehetőséget kínál a szülőknek: ünnepségek, hagyományőrző napok, közös kirándulások,

játékdélutánok.

Munkánkat örömmel végezzük, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyermekek

jól érezzék magukat az óvodában, és egészséges, biztonságos környezetben, megértő,

toleráns légkörben harmonikusan fejlődjenek.

3. Küldetésnyilatkozatunk

Óvodánk minden dolgozója hisz az ember egyéni méltóságában, a hagyományok éltetésének

fontosságában, egymás elfogadásában, belső értékek kisugárzásában, a szeretet, a megértés és

a megélt élmények továbbadásában.

Sokszínű tevékenységet nyújtó óvodánkban, a szabadon választható játékok világában

nevelkedett gyermekeink hagyománytisztelő, természetet szerető, környezettudatos, valódi

értékeket megtaláló, az iskolai életre felkészült személyiséggé váljanak.

Partnereinkkel együttműködve a gyermekek érdekeit szem előtt tartva, gyermekközpontú,

befogadó, szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük a gyermekeket,

biztosítva számukra az egyenlő hozzáférést.

II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

Az óvodai nevelés alapelvei:

- A nyugodt, meleg, szeretetteljes, kiegyensúlyozott nevelési légkör biztosítása.

- Esztétikus környezet megteremtése.

- A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése.

- Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés, a másság elfogadására, tiszteletére nevelés

- Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékhoz

288

A program célja:

- A 3-7 éves korú gyermekek szabad játékon alapuló személyiség fejlesztése, az egyéni

sajátosságok és eltérő fejlettségi szintek figyelembevételével, biztosítva a sikeres

iskolakezdést.

- Olyan gyermekek nevelése, akik ismerik és tisztelik a néphagyományokat, örömmel

vesznek részt néphagyomány-ápoló tevékenységekben.

- Annak biztosítása, hogy a gyermekek a természetes és az ember által létrehozott környezet

szépségei iránt legyenek fogékonyak, alapozódjon meg bennük a környezetbarát életmód.

- Legyen biztosított a tehetséggondozás, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek számára a természetes közösségben a szakszerű felzárkóztató

nevelőmunka.

- A sajátos nevelésű igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása.

A program feladata:

- A közös tevékenységek folyamatában a gyermekekben alapozzuk meg azokat a

készségeket, jártasságokat, amelyek képessé teszik őket az együttélésre, majd az iskolai

életmódra.

- A környezettel való aktív ismerkedés, a környezeti kultúra fejlesztése.

- A gyermekek életkorának megfelelő élményeket adó, cselekvésre késztető

hagyományőrző tevékenységek biztosítása.

- A gyermekek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése, képességeinek fejlesztése az

óvodai nevelés általános feladata, amit programunkban alapfeladatnak tekintünk.

Ennek összetevői:

- az egészséges életmódra nevelés

- az érzelmi és erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása

- az anyanyelvi -, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

289

Programunkba ágyazódó gyermeki tevékenységformák:

- szabadjáték

- játék

- mozgás

- az óvodapedagógus által kezdeményezett cselekvéses tanulás

Az óvodai nevelésben a néphagyományőrzés folyamatosságát a mindennapok

hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok tevékenységei adják.

A gyermek családból hozott érzelmi, erkölcsi, értelmi élete meghatározza a gyermek

viszonyulását a világhoz. Ez alapvetően indokolja a szülők, a családok aktív folyamatos

bevonását, az egységes szemléletmód kialakítását, a hagyományok átadása folyamatában.

A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül a programban azok kapnak helyet,

amelyek a földhöz, a természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek és gyermektársak

megbecsülését állítják előtérbe.

Nevelőtestületünk egy évre elkészíti a „Hagyományőrző Napok” programját. Ezeknek a

programoknak a családok aktív résztvevői, bevonjuk az előkészületekbe is.

A program a sajátos tartalom- és eszközrendszerével az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-

személyiségfejlesztő funkcióját szolgálja, felvállalva a népi kultúra átörökítését.

290

Nevelési koncepció, felfogás

A néphagyományőrző nevelési program elkötelezettséget vállal a magyar óvodai nevelés

időtálló értékeiért, hagyományaiért.

Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes emberi értékek

eszmei érték erkölcsi- és interperszonális

magatartás-értékek

kulturális értékek

- humanizmus - az „én” tisztelete - a kultúra iránti érzékenység

- demokratizmus - a másság elfogadása - hagyomány tisztelete

- nyitottság, őszinteség,

szeretet

- a természetes

környezet védelme

- udvariasság - az ember és a környezet

harmóniája

- a család, a haza tisztelete,

szeretete

- az „élet” tisztelete

- a felelősségtudat

291

Mit nevezünk néphagyományoknak?

„Azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben az emberiség megmaradásának

egyik legfontosabb feltétele volt, amely kényszerítette eleinket, egymás szájáról lesni a szót,

egymás kezét figyelve megtanulni a mozdulatot, hagyománynak, idegen szóval tradíciónak

nevezzük.”

(Kósa, Szemerkényi, 1975)

Meggyőződésünk, hogy kisgyermekkorban a cselekvéssel szerzett tapasztalatok, érzelem dús

élmények hatnak a felnövekvő gyermek cselekedeteire. Ismeretei bővülésével később érti

meg, dolgozza fel amit kapott, és közben van hova visszakapcsolnia azokat. Erkölcsi,

esztétikai értékrendszere kialakul, a szükségletek további cselekvésre késztetik. Később a

néphagyomány-ápolás igénye az iskolában is folytatásra talál.

Hitvallásunk, meggyőződésünk fontos eleme az is, hogy az „ünnepelni tudás” képességének

alakítását a néphagyomány-ápolás, a természet és társak szeretetére nevelés elősegíti. A

gyermek évről-évre örömmel vesz részt a jeles napokat megelőző közös készülődésekben,

számára az ünnepnap a várva várt nap. Ha az ünnep napján a gyermeket körülvevő felnőttek

magatartása, és a környezet jelzései (ünnepi jelképek) hitelesek, a naphoz kapcsolódó közös

élmények a gyermekben mély érzelmi nyomokat hagynak. Átérzik az ünnepnapok

„másságát”, a bensőséges összetartozás élményét, alapozódik az „ünnepelni tudás”

képessége. Ezek a gyermeki élmények hatnak a családok szemléletmódjára. Az óvoda

megteremtheti a családokkal való együttműködés sajátos formáit.

Az óvodai nevelés általános feladatai

Programunk az alapprogramban megjelölt általános feladatokat a következők szerint tagolja:

- az egészséges életmódra nevelés

- az érzelmi és erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása

- az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

- néphagyományőrzés

292

1. Az egészséges életmód alakítása

A fejlődést befolyásoló fontosabb tényezők: a veleszületett adottságok, a biológiai érés

sajátosságai, a környezet hatásai (természeti-társadalmi). A gyermek érésének alapja a

családban megszerzett biztonságérzettel bővül. A kiegyensúlyozott, derűs gyermek, aki

biztonságban érzi magát és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek,

harmonikusan fejlődik. A speciális gondozói prevenciós és korrekciós testi – lelki nevelési

feladatok ellátása megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal

együttműködve- történik.

Az egészséges életmódra nevelés célja:

A gyermekek testi szükségleteinek kielégítése során alapozódjanak azok az egészség- és

testkultúrához kapcsolódó szokásrendszerek, amelyek az egészséges életvitelhez

szükségesek.

Az egészséges életmódra nevelés feladata:

- Egészséges, barátságos óvodai környezet kialakítása, a gyermek testi, lelki szükségleteinek

kielégítése, a környezettudatos magatartás megalapozásával.

- Az egészséges gondozáshoz szükséges készségek alapozása.

- A sajátos nevelési igényű, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének

biztosítása, a fejlődéshez szükséges feltételek megteremtésével az igényekhez igazodó

neveléssel.

- Az SNI gyermekek részére az akadálymentes környezet biztosítása.

- A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére az egész napos ellátás biztosítása.

A gyermek testi szükségleteinek kialakítása során a szokások alakításához nélkülözhetetlen a

felnőtt gondoskodó, simogató szeretete.

293

A helyes életritmus megteremthető a folyamatossággal, amelyet a napirend rugalmassága és

kötetlensége jellemez.

Az óvodapedagógus és a dajka a gyermekeknek a csoporton belüli jó közérzete érdekében

figyelemmel kíséri, - a játék és egyéb tevékenységei mellett – testi szükségleteinek igényét.

A gyermek hangulatváltozásai jelzésül szolgálnak közérzetéről.

A gyermek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő

egészséges táplálkozás.

Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységekkel valósulnak meg.

Fontos: az esztétikus terítés és a kulturált étkezési szokások megismertetése betartása.

A testápolás szolgálja a gyermekek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak

megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyermek

közötti meghitt kapcsolat segíti. Testápolás közben a gyermek utánzási hajlama lerövidíti a

szokás tanulás folyamatát. Fontos az óvodapedagógus és a dajka állandó segítőkész jelenléte

az egyéni fejlettségi tempó figyelembe vételével.

A gyermekek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégítését a

változatos tevékenységek szolgálják. A hagyományápolás által a mozgásanyagban helyet

kapnak a népi sportjátékok is.

Fontos, hogy minden évszakban, minél több időt töltsenek a szabadban. A jó levegő, a

napfény a gyermekek edzését segíti.

A gyermek egyéni érzékenysége és az időjárás sajátosságai meghatározzák az

óvodapedagógus bánásmódját. Fokozott figyelmet fordítunk a tűző napra, védjük, óvjuk a

gyermeket a káros sugárzástól.

A nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése minden óvodai dolgozó feladata.

Az óvodapedagógus feladata:

Az egészséges életrend érdekében megkeresi a családdal az együttműködési formákat.

Egyénileg segíti a gyermek táplálkozási és öltözködési szokásainak alakulását. Az óvónő

öltözékével, megjelenésével és segítségnyújtásával mintát ad a gyerekeknek.

294

A gyerekekkel, a családokkal gyűjtő utakat szervez. Közösen gyűjtenek bodza, hársfa

virágot, stb., amit frissen fogyasztanak vagy üdítő, tea formájában készítenek el. A tartósítás,

tárolás lehetővé teszi a gyűjtögetett termések későbbi fogyasztását. A kirándulások a

gyerekeket gyalogláshoz is szoktatják.

Fegyelemmel kíséri a gyermek egyéni adottságait és egészségi állapotát. (táplálkozási és

egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli, nyári érzékenység, stb.) Együtt működik a

szülővel, az egészségügyi szakemberrel, elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt

esetben a speciális fejlesztések céljából.

2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása

Hagyományőrző programunk az óvodáskorú gyermekek érzelmi, értelmi fogékonyságára

alapoz.

Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció célja:

- Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálásával, alapozódjanak a

szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok.

- A nemi identitás kialakulásának támogatása mellet a tradicionális nemi szerepek határainak

tágítása a sztereotípiák merevségeinek oldása.

- A hagyományőrző programok által a gyermekek pozitív érzelmei erősödjenek.

Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció feladata:

- A gyermekek biztonságérzetének megalapozásával az önbizalom erősítése, az önkifejező,

önérvényesítő gyermeki törekvések segítése, a szocializáció elősegítése, különbözőségek

elfogadása, tiszteletben tartása.

- A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése.

295

Az óvodapedagógus feladata:

A családi háttér megismerésével törekszünk megismerni, megérteni a gyermek érzelmi

megnyilvánulásait.

Nevelőmunkánkban törekszünk arra, hogy kiegyensúlyozott óvodai légkört teremtsünk,

melyben az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai

alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Ehhez

felhasználjuk a népi mondókák ritmikusságát, az énekes játékok, dramatikus játékok

mozgáselemeit, színes fordulatait, a hangulatőrző népdalokat, a népmesék varázsát, melyek a

kisgyermekekhez közeli érzelmeket, érzelmi hatásokat hordoznak.

A kisgyermek természetes igényét-, a gondoskodást, a biztonságos kiegyensúlyozott, meleg

szeretetteljes légkört a napirendben ismétlődő tevékenységekkel biztosítjuk, páros és

kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása.

A beszoktatás időszakában mindkét óvodapedagógus jelen van a csoportban, fokozatosan a

szülővel való megegyezés alapján az anyás beszoktatást biztosítjuk.

Az új társak fogadására felkészítjük a már óvodába járó gyermekeket, hogy ők is segíthessék

odafordulásukkal az érkezőket. Az óvodába lépéshez meleg barátságos környezetet alakítunk

ki a csoportszobákban, kuckókkal, tevékenységekre késztető eszközökkel, sok természetes

anyagból készült játékkal.

Az óvodapedagógus a beszoktatási időszakban megteremtett kapcsolatokat a mindennapok

tevékenységformáiban a gyermekek szocializációs fejlődése, fejlesztése érdekében segíti,

követi. A gyermekekről szerzett benyomások segítik az egyéni bánásmód megválasztásában.

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, különleges gondozást, bánásmódot igénylő

gyermeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segítjük, szükség esetén a

megfelelő szakemberek közreműködésével. (HH, HHH, SNI)

296

A mindennapokban lehetőséget nyújtunk arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a

viselkedési, udvariassági szokásokat, melyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban

éléshez nélkülözhetetlenek. A közös élményekkel az összetartozás érzését erősítjük. A

gyerekek ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, szülőföldjüket. (kirándulások,

séták, ünnepek stb.)

A csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrendszerrel segítünk elfogadtatni a

gyermekekkel a csoport viselkedési szabályait. Az óvodapedagógusok hangneme,

szeretetteljes kapcsolatteremtő stílusa mind a gyermek, a szülő számára, a gyermeket

utánzásra ösztönzi.

Az óvodai élet hagyományait a népszokásőrző és természetóvó jeles napokkal gazdagítjuk.

Egy – egy eseményt mindig készülődés előz meg, örömteli közös tevékenységgel, mely a

gyermek szociális magatartására maradandó hatást gyakorol.

Születésnapi, névnapi köszöntések hagyományai, a vidám ünneplés, - a gyermek központba

kerülése, társai őt ünneplik - az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálják.

Anyák napjára érzelmi aktivitással készülnek a gyermekek, a készülődés, az ajándék készítés

az érzelmi kötődés elmélyítését segíti elő.

Az évről – évre visszatérő, évszakokhoz kapcsolódó hagyományőrző napokra való

készülődések, a családokkal közösen végzett tevékenységek, (szüret, lekvár főzés stb.) közös

élmények, a gyermekek szociális kapcsolatrendszerét bővítik, erősítik.

A népszokásőrző jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységeket meghatározott rituálék

szabályozzák. Ezek beépítése – a gyermekek életkorának megfelelően – a gyermek érzelmein

át, a közösséghez tartozás életérzését alapozhatják meg.

297

Az ünnepi készülődések élményeit, a bensőséges ünnepelni tudást maradandóbbá tesszük

azzal is, hogy más az ünnepnapok öltözéke.

A közös élményekkel, a tevékenységek álladó körforgásával, az újra átéléssel alakul ki a

gyermekek biztonságérzete, mely védelmet nyújt és alapul szolgál a gyermek teljes

kibontakozásához.

3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Anyanyelvi nevelés

Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen

van, annak szerves része.

A hagyományőrző szemléletű nevelés tudatosan irányítja a figyelmet az anyanyelv

szépségeire. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés, a hagyományápoló

tevékenységek gyakorlása által a gyermek intenzívebben részesül az anyanyelv élményeiben.

Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során,

utánzás alapján sajátítja el. A beszédtanulást befolyásolja a gyermek ép idegrendszere, a

családi és az óvodai környezete. A gyermekek óvodába lépésekor különböző szintű

„anyanyelvi-ismeret”- tel rendelkeznek.

Az anyanyelvi nevelés célja:

- Oldott, derűs légkör megteremtésével erősödjön a gyermek természetes közlési vágya,

kapcsolatteremtő beszédképessége.

- Az óvodai nevelőtevékenység egészében (a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez mérten)

fejlődjön beszéd- és kommunikációs készségük

Az anyanyelvi nevelés feladata:

- A gyermek beszédkedvének, beszédkészségének gondozása, fejlesztése, aktív cselekvés és

tevékenységhelyzetekben.

298

- Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya,

kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető.

-A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés

megvalósítása.

- Együttműködés a logopédussal és a családdal, a megelőzés és a korrekció területén.

-A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált

támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

Az óvodapedagógus feladata:

Tudatosan törekszik saját és felnőtt környezete beszédkultúrájának csiszolására. Érzi

felelősségét, hogy beszédpéldája hat a gyermekre, szülőre, munkatársaira. Gondot fordít

beszédének hangszínére, erősségére és tempójára.

Nyitott légkört teremt, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet: a szülő, a

gyermek „szóra nyílik”. Fontos a nyugodt természetes helyzet, ahol teret nyújt a gyermek

közlési vágyának, ahol a gyermek nyíltan, őszintén beszélhet arról, ami őt foglalkoztatja. A

gyermeket sikerélményhez juttatja. A beszédöröm a gyermekre ösztönzően hat.

Kulturált, rövid, pontos megfogalmazással segíti a gyermek beszédértésének alakulását. A

gyermek a szóbeli közlés elemeit utánzással sajátítja el, amit az óvónőhöz való érzelmi

kötődés megerősít. A testközelség, a gyermek elemi szükséglete. A személyes

segítségnyújtás közben jó lehetőség adódik arra, hogy a felnőtt beszélgessen a gyerekkel.

(Lehetőleg ne némán nyújtson segítséget!)

A program sajátossága, hogy az óvónő a gyermeket tapasztalásos, érzékszervi élményeken át

fejleszti, így beszéde változatos tevékenységek során fejlődik.

A játékot, a hagyományőrző és a természetszerető tevékenységeket kísérő kommunikációs

helyzetek lehetőséget nyújtanak a nyelvileg hátrányos helyzetű, ill. nyelvileg kiemelkedő

gyermekek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy a „mintha” játékok párbeszédei, a

társasjátékok, mozgásos játékok szabály-megfogalmazásai mellett a népszokásőrző

tevékenységek is gazdagítják a gyermek szókincsét.

299

Az óvodapedagógus által szervezett nyelvi játékok, a szavakkal való játékból fakadó

örömérzésen túl sikerélményhez juttatják a gyermeket. A tudatos fejlesztés céljából is

kezdeményezhet párbeszédet, beszélgetést egy-egy gyermekkel, vagy gyermekcsoporttal.

Az aktiváltatás, a beszélgetés, és a beszélni hagyás az óvónő feladata. Közben alakul a

gyermek beszédfegyelme, önuralma.

Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül, a könyvek

szeretetére, az „olvasásra” nevelés. Az óvoda környezetében megtalálható könyvek /mese,

vers, természetismeretek, hagyományápolás/ az irodalmi élménynyújtáson túl hozzájárulnak

a gyermekek esztétikai ízlésformálásához, és lehetőséget nyújtanak szókincsük

gyarapodásához.

Az óvodapedagógus igényes válogatással eléri, hogy a csoportjában lévő könyvek ezt a

szerepet töltsék be. Szorgalmazza és segítséget nyújt a családnak a könyvvásárláshoz.

Értelmi fejlesztés és nevelés

A program játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyermekek a

változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzéseinek lehetőségeit. A gyermek folyamatos

tevékenykedését állandó érdeklődési vágya tartja fenn. Az érzelem a gyermeki érdeklődés

egyik irányító és mozgató ereje, így az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának

elindítója. A gyermek ami iránt érdeklődik igyekszik megismerni, így indul a megismerés

folyamata. Érzékszervein keresztül szerzi a tapasztalatokat, az érzelmi benyomásokat.

Az értelmi nevelés célja:

- A tevékenységekben alapozódjanak, fejlődjenek a gyermek értelmi képességei.

- Aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével jussanak el a gyermekek

szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, tapasztalaton alapuló

gondolkodásig.

300

Az értelmi nevelés feladata:

- A gyermek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése.

- A gyermek logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése.

- A speciális szakemberekkel együttműködve megvalósuló differenciált készség és

képességfejlesztés a speciális fejlesztést igénylő gyermekeknél (prevenció,

kreativitás, halmozottan hátrányos helyzetű, SNI)

Az óvodapedagógus feladata:

Megteremti a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer

egyensúlyát.

A játéktevékenységeken keresztül megismeri a rábízott gyermekek egyéni sajátosságait,

megfigyeli, ki mivel foglalkozik, mi érdekli, milyen ismeretekkel, tapasztalatokkal

rendelkezik, az értelmi funkciói milyen fokon állnak. A gyermekek játékában milyen

élmények jelennek meg, amit „mintha” játékukban játszanak. Követi, fejleszti képzeleteiket,

gyakoroltatja a megismerési funkciókat.

Megfigyelése során tapasztalatokat gyűjt a gyermek mozgásfejlettségéről: hogyan végzi az

egyszerű mozgássorokat, a nagymozgásokat, milyen a szem – kéz, szem – láb koordinációja,

a finom-motorikus mozgások szintje, a test ismerete, (jobb, bal irány), a térészlelése.

A megfigyelések az egyes gyermek értelmi képességszintjének megállapításához szolgálnak

adalékul. Ez az egyéni fejlesztés kiinduló alapja.

Az óvodapedagógus a megfigyelés során számon tartja azokat a gyermekeket, akinél nem

tapasztalható belső szükségletből fakadó érdeklődés, nem fejtenek ki alkotó tevékenységet, a

társas kapcsolatokban nem kezdeményezők.

Mindezek ismeretében választja meg az egyes gyermekekhez igazodó módszereket, amellyel

az érintett gyermeket elindítja a fejlődés útján.301

A program tartalma jó lehetőséget nyújt az olyan helyzetekre is, amikor a gyermekek maguk

vizsgálódhatnak, megbeszélik a jelenségeket. Az óvodapedagógus magyarázatkeresésére,

elgondolkodtatására indítja őket, fedezzék fel a világot, éljék át az „aha” élmény örömét.

Fontos, motivációs helyzetek átgondolása, és a gyermek értékelése. A pozitív megerősítés

hatására megtanul bízni önmagában.

III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Az óvoda személyi feltételei:

Óvodapedagógusok száma: 2 fő

Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajka: 1 fő

A nevelőtestületünk szakmai felkészültsége jó. Igényeljük és részt veszünk a különféle

szakmai továbbképzéseken, melyek tapasztalatait nevelőmunkánkban felhasználjuk.

A dajka munkája az óvodapedagógusokéval összehangolt. A dajka éppúgy, mint az

óvodapedagógus magatartásával, beszédstílusával hatást gyakorol a gyermekekre.

Az óvoda tárgyi- dologi feltételei:

Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési programunk megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel.

Az épületben kettő tágas csoportszoba található, önálló öltözővel, mosdóval ellátva.

A csoportszobák egyben ebédlőként és tornaszobaként is funkcionálnak.

Egyéb helyiségek: vezetői iroda, főzőkonyha, elkülönítő szoba, felnőtt öltöző, felnőtt mosdó,

WC.

Udvarunk tágas, változatos felületű. Mintegy 2/3- ad része füves, 1/3 része betonozott,

homokos terület, napos és árnyas részek váltakoznak. Telepítése és elrendezése ideális a

céljaink megvalósításához. A gyermekek mozgásfejlődését segítő a kisebbeknek alacsony

302

mászó-vár két hintával, a nagyoknak, magasabb mászó-torony hintával, kötél-létrával

természetes anyagú, fából készült. Egyensúlyt fejlesztő mozgóhíd kapaszkodó kötél-korláttal,

természetes anyagú mozdony és a kedvelt rugós fóka. A csúszda, libikókák, babaházak és a

homokozók gazdag játék- és mozgáslehetőségeket biztosítanak.

A néphagyomány-ápolás sajátos tevékenységek rendszere, sajátos eszközigényt jelent az

általában meglévő tárgyi feltételek mellett.

A természetes anyagok meghatározó szerepet töltenek be:

- udvari játékokban,

- csoportszobai játékok és kiegészítő eszközökben,

- az óvoda berendezésében.

Életrend elemei:

- a rugalmas, integrált napirend,

- a családias gyermekcsoport (mely vegyes csoport)

- a differenciálás, egyéni bánásmód

- az érző, alkotó nevelőtestület,

- párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése

- a nevelésben együttműködő családi-óvodai közösség

A nevelés időkeretei:

A napirend és a hetirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt,

kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.

A napirend általános időkeretei:

- játék és szabadidős tevékenység: 4 óra 30 perc

- étkezés, pihenés: 3 óra

303

- öltözködés, tisztálkodási tevékenység: 40 perc

- tevékenységekben megvalósuló tanulás: 30 perc

- mindennapos testnevelés: 20 perc

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a

körülmények, az évszakok, a váratlan események hatására.

napirend

gyermekcsoport gyermek integrált,differenciált bánásmód

óvodai közösség (gondozás)

együttműködő család befogadó, empatikus, alkotó,

együttműködő óvodai felnőtt

közösség

A programban az optimális környezet – a tárgyi és személyi feltételen túl – gyermekközpontú

napirendet jelent. Elemei egymással kölcsönkapcsolatban állnak.

Ebben a napirendben a gyermek központi tevékenységformája a játék, amit a

néphagyományőrző programunk gazdag eszköz- és hatásrendszere teljesít ki.

Ez az összetett hatásrendszer a játékban a gyermeket változatos érzékszervi ingerekhez,

tapasztalatokhoz juttatja, erősíti az utánzás, spontán tanulás lehetőségeit.304

A sokszínű tevékenységrendszer gazdagítja a gyermek nyelvi kifejező eszközeit, fejleszti

értelmét és gondolatvilágát. Befolyásolja a gyermek érzelmi életét és kedélyállapotát.

A gyermekek élményeire, meglévő ismereteire építünk. A kompetencia alapú neveléssel

összhangban, párhuzamosan végezzük a differenciált fejlesztést, az egyéni tanulási utak

támogatásával.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét

óvodapedagógusok irányítják.

A hetirend kialakítása az óvodapedagógusok feladata, a helyi adottságok, igények, az évről

évre visszatérő szokások, jeles napok, hagyományok figyelembe vételével naponként más-

más műveltségi területhez kapcsolódnak.

Az óvoda kapcsolatai

Közvetlen és közvetett partnereink listája részletesen megtalálható az IMIP-ben.

A szemléletmód változás hatására, a hagyományőrzés létrehozza az óvodai testület sajátos

arculatát. A hagyományápoló tevékenység összekovácsolja a közösséget, és igényes

munkavégzésre készteti.

Az évről-évre visszatérő szokások, jeles napok a gyermekeket körülvevő felnőttekben is

elindítják a várakozás örömét, izgalmát, ami a gyermekek érzelmi kielégítésére motivál.

Óvoda és a család:

A szülővel való együttműködésben programunk új lehetőséget tár fel. A gyermek családból

hozott erkölcsi, érzelmi élete meghatározza viszonyulását a világhoz. Ez alapvetően

indokolja a szülők, a családok aktív, folyamatos bevonását, az egységes szemléletmód

kialakítását a hagyományok átadása folyamatában.

305

Az eredményes együttműködés legfontosabb feltételei:

- A nyílt, őszinte bizalomra épülő kommunikációra, az információcserére való törekvés.

- Az óvodának tiszteletben kell tartani a család világnézetét.

- A szülőnek éreznie kell, hogy gyermekét szeretik az óvodában.

- Egymás kölcsönös tiszteletben tartása (a nevelési gyakorlat elfogadása).

- A gyermek fejlődéséről korrekt, hiteles tájékoztatás.

- Az óvónő emberi magatartásában, szakmai felkészültségében egyaránt példamutató legyen.

A kapcsolattartás formái:

- Szülői értekezletek: nevelési évenként kettő alkalom,

rendkívüli szülői értekezletek aktuális feladatokhoz.

- Családlátogatások: igény és szükség szerint

- Fogadóóra: előzetes bejelentkezés alapján

- Nyílt nap: az óvoda nevelési eredményeinek bemutatása

- Hagyományőrző napok: jeles napokhoz, népszokásokhoz, kapcsolódóan,

a szülők aktív bevonásával.

- Az óvoda hagyományos ünnepei (szülők részvételével):

karácsony, farsang, anyák napja, nagycsoportosok búcsúztatása, gyermeknap

- Szülőkkel szervezett csoport kirándulás: lehetőség szerint évente

Óvoda és az iskola:

Óvodánk a körzetileg illetékes iskolával tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás

folyamatossága az együttműködés nélkülözhetetlen eleme. A kölcsönös intézménylátogatás

lehetőséget ad a programok megismerésére, jó esetben összehangolására.

Az együttműködésben azt tartjuk fontosnak, hogy az óvodában megalapozott munka, az

iskolában folytatásra találjon.

306

Az óvodai és iskolai nevelők között az együttműködést megértő, elfogadó partneri kapcsolat

váljon gyermekeink hasznára, különös tekintettel a HH, HHH, SNI gyermekek esetében.

Mezősasi Román Nemzetiségi Önkormányzat

Az együttműködési megállapodás alapján a Román Nemzetiségi Önkormányzat az óvoda

integrációs programját fontosnak tartja, céljaival egyet ért. A program megvalósításában

együttműködik az óvodával. Rendezvényeken (Mikulás, Farsang, stb.) való részvétel

A Román Nemzetiségi Önkormányzat a lehetőségekhez képest anyagi támogatást nyújt a

gyermekek rendezvényeken való részvételéhez és a tevékenységekhez szükséges eszközök

biztosításához. Támogatja az óvodai programokat, különös tekintettel a hátrányos helyzetű

gyermekek foglalkoztatására.

Mezősasi Gyermekjóléti Szolgálat

Tájékoztatás az intézményen belül kialakult gyermekvédelmi helyzetről, létszámról stb.

Kölcsönös információáramlás, segítségadás, segítségnyújtás.

Játszónapok szervezése, lebonyolítása az óvodában.

Mezősasi Idősek Klubja

Együttműködésünk módja:

Kölcsönös találkozások, látogatások

Kézműves délelőttök

Mesélős, beszélgetős délelőttök

Ideje:

Jeles napok alkalmával közös készülődés

Ünnepségekre az óvodások készülnek műsorral

307

Mezősasi Védőnői Szolgálat

Rendszeres tisztasági vizsgálatot végez a védőnő, havonta, illetve igény szerint, az óvoda

jelzése alapján

Az óvoda felkérésére szülői értekezlet keretében előadást tart az egészséges életmóddal,

higiénés szokásokkal kapcsolatban

Folyamatos kapcsolatot tartunk a HHH –s, a veszélyeztetett gyermekek körülményeit

fokozott figyelemmel kísérjük, egymást kölcsönösen tájékoztatjuk.

Közvetett partnereink:

Mezősasi Román Nemzetiségi Önkormányzat

Mezősasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Bihari Szociális Szolgáltató Központ Mezősasi Idősek Klubja

Mezősasi Védőnői Szolgálat

Bihari Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat

Napraforgó 2008 Közhasznú Egyesület

308

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS

FELADATAI

Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában:

Az óvodánkban folyó nevelést olyan szemléletmód szabályozza, amely tekintettel van a

gyermekek egyéni fejlettségére és alkalmas arra, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges

szokásokat. Ennek keretét a népi hagyományok ápolása is képes megteremteni.

Programunk nemcsak a népművészet és a szokásőrző jeles napok elemeit öleli fel, hanem a

mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket is. A néphagyományőrző tevékenységeket

tartalmilag és időrendileg egységes rendszerbe foglalja. Ennek összefoglaló keretét

évszakonkénti rendezésben az „Évkör” adja.

Néphagyományőrző tevékenységek tartalma:

Játékidőben a természetes anyagok közelsége motiválja a gyermekeket. A gyermek

kíváncsiságából fakadóan nyúl a természetes anyagokhoz, az agyaghoz, gyapjúhoz, fonalhoz,

bőrhöz, és fához. Az anyagok állandó jelenléte cselekvésre készteti, fejleszti az

alkotóképességét. Az elkészült tárgyak, népi gyermekjátékszerek tovább motiválják a

tevékenységét, gazdagítják a játékát, alkotásra kész emberré teszik.

A mindennapok tevékenységébe jól illeszkedik a játékeszközök készítése. Az óvónők

segítségnyújtása közben jó alkalom nyílik a beszélgetésre, a népmesék, mondókák, dalok

felidézésére.

A népszokásokhoz fűzött, az óvónők által elmesélt történetek hatást gyakorolnak a

kisgyermek erkölcsi ítéleteinek alakulására, magatartáskultúrájára, viselkedésmódjára.

Az udvari játékok a hagyományápoló tevékenységekkel bővülnek. A természetes anyagokkal

való műveletek mellett a dalos játékok, a népi sport játékok játszására is sor kerülhet. A dalos

játékok zenei fejlesztésében és az érzelmi nevelésben, a népi sportjátékok az állóképesség, az

egységes küzdőszellem alakításában kapnak fontos szerepet. A közös élmények elősegítik,

hogy a gyermekek magukévá tegyék a pozitív magatartásformákat.

309

Az óvoda udvara, környéke, a séták, a kirándulások, jó lehetőséget adnak a természet, a

környezet megszerettetésére, az évszakok változásaiból fakadó népi időjóslások felidézésére.

A gyermeket a közösen átélt élmények a környezetükhöz kötik, amelyeknek védelmezőivé

válhatnak.

A szülőföld szépségének megláttatása, a környezet alakítása, amelyben a gyermek

közvetlenül részt vesz, alakítja vizuális látásmódját.

A népi kultúra tárgyai, a népköltészet alkotásai a gyermek érzésein át hatva épülnek be a

gyermek ízlésvilágába. Zenei, irodalmi és vizuális nevelés is e „gyökerekből” táplálkozik,

amelynek anyaga a népművészet értékes és szép alkotásai.

A mindennapi élet tevékenységei és a jeles napok néphagyományai szorosan összetartoznak.

Az óvodában megünnepelt jeles napokkal színesebbek lesznek a hétköznapok, és fel lehet

kelteni a gyermekek érdeklődését az egyéb, pl.: egyházi és az úgynevezett „zászlós ünnepek”

iránt is.

Az óvodapedagógus feladata:

Az óvónő néprajzi ismereteit folyamatosan bővíti. Összegyűjti szűkebb környezete

hagyományait, a gyűjtőmunkában számít a szülők és a nagyszülők segítségére. A

tárgyalkotás, a környezetalakítás technikai fogásait elsajátítja.

A néphagyományőrzés elemeit mértéktartóan jeleníti meg az óvodai környezetben.

Az óvónő az óvodai nevelés folyamatában megteremti a hagyományőrző tapasztalatszerzések

feltételeit és lehetőségeit. Ezáltal a gyermekek és a szülők a természethez, a

hagyományokhoz való kötődést egyénileg és együttesen is átélhetik, és azokat önmaguk

számára újrateremthetik.

Az óvónő egyrészt a folyamatos napirendbe, a játéktevékenységekbe ágyazottan tervezi és

szervezi a hagyományőrző cselekvési formákat. Másrészt a munkadélutánokon teremt

megfelelő alkalmat, melyek a családok részére szerveződnek.

A helyi lehetőségekhez és igényekhez igazodóan alkalmazza az évkörös rendezési elvét.

Kiválasztja a jeles napokat, a mindennapos hagyományőrző tevékenységeket és a kapcsolódó

irodalmi és zenei alkotásokat, a népművészetőrző manuális technikákat.

310

1. Játék

A já

- A játék feltételeinek megteremtésével sokoldalúan fejlődjön a gyermek egész személyisége,

bontakozzon ki a kreativitása, legyen a szabad játék erősítő élményt adó tevékenység

számukra.

- Ismerjenek meg jeles napokhoz kapcsolódó népszokásőrző, dramatikus játékokat.

- A szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszközjellegének professzionalizálása

a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet

megszervezése.

A játék feladata:

- A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű,

elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő

tevékenysége mellett a szükséges és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő,

ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el.

- A játék során a gyermek személyiségének fejlesztése.

- Az óvodapedagógus biztosítja a szabad játék túlsúlyának érvényesülését.

- A népi játékok által fejlesszük a gyermekek közösségi magatartását, mozgását, érzelmi

képességeit.

JÁTÉK

szabad játék irányított játék

játékformák

311

- gyakorló, konstrukciós játék

- szimbolikus és szerepjáték (színlelő, szerep, fantáziajáték, bábozás, dramatizálás,

alkotójáték, barkácsolás)

- szabályjáték

A játék és a hagyományőrzés kapcsolata:

Régen a gyermekek nevelése a több generáció együttéléséből adódóan nemcsak a szülők

feladata volt. A nagyszülők, a dédnagyszülők saját gyermekkorukban játszott játékok

továbbadásával nemcsak szórakoztatták, tanítgatták unokáikat, hanem egyben lehetővé tették

ezeknek a játékoknak a fennmaradását, továbbélését.

Ebben a vonatkozásban joggal mondhatjuk, hogy hagyományőrzést is végeztek. Egy

családias légkörű, rugalmas életrend alkalmas arra, hogy a hagyományőrzést az óvodai

nevelés keretein belül folytassa. A program erre vállalkozik.

A régen feledésbe merült, vagy éppen a mai generációk számára már ismeretlen játékok,

népszokások, néphagyományok hagyományőrző tevékenységek, játékeszköz készítések

felelevenítésre kerülnek.

Ezzel színesedik, gazdagodik a gyermekek élete, bővül a nevelés eszköztára. Ez a komplex

hatásrendszer nyugodt játéklégkörben, kiegyensúlyozott derűs, óvónői viszonyulással érhető

el.

A játék feltételrendszere:

A hagyományőrző tevékenységek beiktatásának a tartalmas, elmélyült játék az alapja. Ezért

szükséges a feltételrendszer végiggondolása.

A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg

játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben

könnyebb egymás elfogadása, a toleráns óvónői minta példaértékű.

312

A hely a gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeli kibontakozását szolgálja.

A benti játék színtere a csoportszoba. Az óvónő a gyermekek közreműködésével állandó és

ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakít ki, és ügyel arra, hogy a különböző játékcsoportok

ne zavarják egymást. Zenesarok. A mindennapok hagyományőrző tevékenységeinek

gyakorlására kialakított kézműves sarokban a közösen gyűjtött, ill. vásárolt természetes

anyagok, kellékek játékgazdagító lehetőségeket nyújtanak.

Az építőjáték állandó helyet kap. A gyermekek a csoportszoba kisebb, mozgatható bútorait, a

térelválasztó elemeket is saját elgondolásaik alapján variálják játékaikban.

Az udvarrészek átjárhatók. Az udvar alkalmas a mindennapi játékok mellett a népi játékok

játszására, népijáték-készítések, kismesterségek gyakorlására is. A csoportszobában

megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók.

Az udvaron is biztosítjuk az elmélyült, nyugodt játékot. Az adott udvarrészen átélt játék és

környezetalakító élmények hatására a területet mindinkább sajátjuknak érzik. A játszóhely

megválasztásában nagyobb önállóságot élhetnek át a gyermekek mint a csoportszobában.

Az udvaron több lehetőség van a komplex szabad játékok kibontakoztatására a mozgásigény

kielégítésére.

A gyermekek a délelőtt elkezdődő játéktémát nemcsak délután, hanem több napon keresztül

is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, amíg a gyermek számára érdekes,

élményt és örömet adó.

A napirendbe szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Időlegesen

megszakítják ugyan, de nem tördelik szét.

A játék eszközei:

A mai kor játékpiaca ezrével kínálja a különböző játékeszközöket. A jó ízlésnek, a játék

funkciójának nem minden játék felel meg. A játékszerek megválogatásában tükröződik az

313

óvodapedagógusi igényesség. A játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek

életkorához, segítsék elő a sokoldalú fejlődést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra,

problémamegoldásra serkentsenek.

A mai játékeszközöket harmonikusan egészítik ki az ősi-népi játékeszközök, rongybabák,

falovacska, stb.

Értékük az alábbiakban rejlik:

- természetes anyagból készültek,

- kapcsolódnak a természeti környezethez

- hordozói egy sajátos ízlésvilágnak, ízlésformáló hatásúak,

- fellelhetőek a felnőttek munkaeszközeinek, használati tárgyainak kicsinyített másai

- az eszközökben megjelenik az egyszerű ember találékonysága, furfangossága

Játékeszközök lehetnek már a környezetben fellelhető dolgok is: kavics, falevél, bot…

A dramatikus játékeszközök ösztönzik a gyermekeket fantáziájuk szárnyalására. Az

esztétikus textíliák, a színes leplek, az ízlésesen elkészített korona, palást, tarisznya, mind

elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak mesedramatizálásnak, spontán „mintha” játéknak.

Ezek az anyagok az építő játékban is új színfoltként jelennek meg.

A gyermeki önkifejezésmódokat a bábozás eszközei teljesítik ki. Fontos a báb és a

dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye.

A megfelelő feltételek és irányítás segíti, hogy az egyes játékfajták a különböző életkorban

meg

A gyakorló játék szempontjából a ritmus és a hozzákapcsolódó mozgás lényeges, ez szerez

örömöt, készteti az ismétlésre. A játékos gyakorlások jelentősége abban van, hogy a

finommozgások eredményeit maga a gyermek éli át.

A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta.

Azért jelentős a társas kapcsolatok – közösségi élet – formáinak elsajátításában, mert az

óvodás korú gyermekek csak a játék keretében képesek a bonyolult emberi viszonylatokat

átélni és annak legkülönbözőbb megjelenési formáit gyakorolni.

314

A mesedramatizálás a szerepjáték egy bizonyos fejlettségi fokán jelentkezik. Ez a játékforma

a bábozás talaján indul el, s a szerepjáték szerepmegformálásának tapasztalatain, az együttes

játéktevékenység közösségi játékélményein át jut el a közös dramatizálásig. A bábozásnak

szerepe lehet a dramatikus játék előkészítésében.

Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a gyermekek saját elgondolásaik alapján játsszák el

a mesét. Fel kell hívni a gyermekek figyelmét az érdekes, jelentős mozzanatokra.

Gondoskodni kell a különféle eszközökről, szerepekhez szükséges kellékekről.

A dramatikus játékeszközök elősegítik a gyermek fantáziájának szárnyalását. Az esztétikus

textíliák, a színes leplek, az ízlésesen elkészített kellékek: tarisznya, fátyol, mind elindítói

lehetnek.

A gyermeki önkifejezésmódokat a bábozás eszközei teljesítik ki. Fontosabb a báb és a

dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye.

A konstrukciós tevékenységek során az eszközök segítségével létrehoznak új alkotásokat.

Előre elgondolt, meghatározott céllal végzett építés során felmérheti a gyermek saját

képességeit, növeli önbizalmát.

A szabályjáték legjellemzőbb tulajdonsága a szabály dominanciája. A szabályjátékokhoz

különféle mozgások, mozgásformák, illetve az értelmi funkciókat aktivizáló játékféleségek

tartoznak. A gyermekek a játék során is tanulják a helyes magatartás alapvető formáit:

szerénységet, mértéktarást, az eredményekre törekvést, a kudarc elviselését.

A mozgásos szabályjátékhoz tartoznak: a testnevelési játékok, a dalos és mondókás népi

játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdik, labdajátékok, mozgásos

versenyjátékok.

A hagyományőrző életmódban is a gyermekek saját elhatározásuk és kedvük szerint

játszanak. A játék „klasszikus” tartalma kiegészül a népi játékokkal.

Ezek közé sorolhatók:

- az énekes-táncos játékok, (szembekötősdi, gyűrűsdi, párcserélő játékok, vásáros játékok,

furfangos és szórakoztatójátékok…),

- a mozgásos és küzdőjátékok, (versengő, váltást tartalmazó játékok, várkörüljárás,

sorjátékok, hidas játékok…),315

- a népszokásőrző dramatikus játékok (a jeles napokhoz kötődő játékok),

- a népi játékszer készítések (bábuk, játékbútorok, rongybabák, napraforgószár lovacska,

csutkababa, facsiga, töklámpás, kukoricaszárból kunyhó készítése…)

Mindezek új tartalommal töltik meg a gyermekek játékát.

Az óvodapedagógus feladata:

A szabad játék felerősíti a szocializálódás folyamatát, a játékban a gyermek felfedezi a

másikat, és képet alakít ki önmagáról is. A közös játék öröme az élmény együttes

megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát. Megjelenik az együttérzés, kibékülés,

összeveszés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése. Anyanyelvi, kommunikációs,

kapcsolatteremtő készsége is fejlődik.

Az óvodapedagógus a hagyományos játékeszközök motiváló hatása mellett gondoskodik a

dramatikus népszokások játékaihoz szükséges kellékekről, hangulati elemekről.

Viselkedésével közös játékra inspirál. A színvonalas óvodapedagógusi bábjáték hatására a

gyermekek kedvelt tevékenységévé válik a bábozás. Az együttes játékban az

óvodapedagógus lehet egyenrangú játéktárs, alárendelt, irányított, vagy mintaadó modell is.

Mintaadása a gyermekeket utánzásra készteti. A gyermeket az utánzás mellett a szabályok is

segítik az eligazodásban.

A szabályok nemcsak a társasjátékokban, hanem a játékeszközökkel való bánásmódban,

magában a játékban, vagy a szokásrend alakításában is megjelennek.

Alkalmat teremt a játékok megtanulására, ami feltételezi a felnőtt és a gyermek közös

tevékenységét.

A gyermeki önállóság a játék szabadságában teljesedik ki, az óvónő ezt tiszteletben tartja, a

gyermekek által vállalt szabályokkal együtt.

A játékszabadság nélkülözhetetlen elemei a szabályok. Szokássá válásukkal megteremtik a

játéktevékenység nyugalmát a csoportszobákban és az udvaron.

Az óvodapedagógus személyes példájával ösztönzi a szülőket a lakókörnyezetben fellelhető

népi játékok gyűjtésére.

316

2. Vers-mese

A néphagyomány-ápoló óvodai program a mese, vers, mondóka anyag zömmel a

népköltészet tárházából származik. A gyermek érzelmein át épülnek be ízlésvilágába,

alapozzák meg „kulturális anyanyelvét”.

Az irodalmi nevelés célja:

- A gyermek szívesen hallgassa a mondókát, verset, mesét, váljon az irodalmi élmények

érzékeny, aktív befogadójává.

- A környezet megszerettetésével alapozódjon meg kulturális anyanyelvük.

Az irodalmi nevelés feladata:

- A változatos irodalmi élmények, népköltészeti alkotások nyújtásával, a mesék, versek,

mondókák megszerettetése, az érdeklődés felkeltése a könyv, a színház, a múzeum iránt, a

gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek biztosításával.

- A könyvek megszerettetése, megbecsülésére való nevelés.

Az irodalmi anyag tartalma

Az óvodáskorúak verse elsősorban a népi mondók, melyeknek nagy része mozgással is

kísérhető, hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezen

mozgásos játékok nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék

fejlesztéséhez, a térérzékeléshez, az egymásra figyeléshez, testünk, érzékszerveink

megismeréséhez, a ritmusérzék alakításához.

Fontos szerepük van az érintésben, az óvónő, a gyermek közötti érzelmi kötődés

megszilárdításában. Játszásuk, gyakorlásuk hozzájárul az óvónő és a gyermek közötti intim

kapcsolat kialakításához. Ilyenek a felnőttek játékai a kicsinyekkel, a természettel

kapcsolatos mondókák, stb.

A gyermekeknek a mesehallgatás lelki szükséglet, minden nap hallgassanak mesét.

A mese közli, hogy a világban jelen van a jó és a rossz is. Ízelítőt, mintát kap az elfogadott

erkölcsi normákból. Népmesék lehetnek, állatmesék, novellamesék, tündérmesék.

317

A néphagyomány-ápoló irodalmi nevelésben nagy szerep jut a mindennapi élet

hagyományaihoz, szokásaihoz, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természetjelenségeihez,

változásaihoz kapcsolódó mondókáknak, meséknek, találós kérdéseknek, szólásoknak,

közmondásoknak és dramatikus népszokásoknak.

A népköltészeten túl klasszikusaink, mai magyar költőink, gyermekek számára írt versei,

elbeszélései is helyet kapnak az irodalmi anyagban. Főleg a gyermekek számára kedvelt

ritmikus, szójátékos, gyermekekről, állatokról szóló, költői képeket tartalmazó, és humoros

verseik felhasználása ajánlott. Fontos az anyagválogatásban az egyensúly megteremtése.

A versek, mesék ismétlése dramatizálással, bábozással, árnyjátékkal, mímes játékkal

történhet. A bábozás lehet a gyermek első „színházi” élménye. A kicsiknél még inkább a

paraván nélküli, az óvónő játékát közvetlenül érzékelhető módon, a nagyobbaknál már

többféle módon történhet. A gyerekek bábozásához a gyerekkéz által mozgatható bábokat

biztosítjuk. A bábozás szerepe fontos, mert a báb szóra késztet. A mese vagy a dramatikus

népszokás élménye, a játszásra ösztönző népszokás jelenléte, a gyermekeket spontán

dramatikus játékra készteti.

Az óvodapedagógus feladata:

Megismeri az egyes gyermek otthonról hozott irodalmi élményeit és beszédértésének fokát.

Biztonságot adó légkört teremt, ahol a gyermek bátran kezdeményezi az óvónő vagy szülő

által hallott irodalmi élmény átadását. Az óvónő előadása összhangban van a

metakommunikációs jelzéseivel, így lesz verselése, mesélése hiteles, a gyermek reproduktív

alkotó képzeletére ható, fantáziagazdagító.

A drámapedagógiai szemléletjegyében segíti a gyermek önálló dramatikus és bábos

kezdeményezéseit. A rendszeres lehetőségnyújtás, az óvónői megerősítés eljuttatja a

gyermeket, hogy egyre gazdagabb szókinccsel, egyre magasabb szinten adja vissza

élményeit. A dramatizálásba szükség szerint bekapcsolódik. A mese cselekményének

eljátszásán van a hangsúly, kerüli a szöveg betanítását, hagyja a gyermekeket játszani a

fantáziájukkal, a nyelvvel.

318

Figyelmet fordít az irodalmi környezet megteremtésére. Épít a gyermekek által kialakított

spontán helyzetekre, de kezdeményez maga is. Jó, ha az irodalmi élmény nyújtásának állandó

helye van, ahol a gyermekek által használt mesekönyvek, hangszerek, bábok, dramatikus

kellékek találhatók.

Az óvodapedagógus megteremti a meséléshez szükséges családias, szeretetteljes légkört.

Törekedjünk arra, hogy a mesemondást és a befogadást ne zavarják külső elterelő ingerek.

Az óvodapedagógus egész lénye árassza azt, amit közvetíteni akar. Szemkontaktust teremt,

mesélése hatására a gyerek belső képet alkot. A rendszeresen visszatérő hangulatkeltő elemek

(furulyaszó, gyertya, csengő stb..) és a gyermeki várakozást kielégítő irodalmi élmények

hatására mindennapos igényévé váljon a mesélés.

3. Ének- zene, énekes játék, gyermektánc

A néphagyományőrzés és a zene kapcsolata

A mondókák, a népi játékok, a népdalok, hozzátartoznak az emberek mindennapjaihoz,

fennmaradniuk is ezért sikerülhet. Munkájuk egyhangúságát énekléssel oldották fel, sokszor

érzelmeiket, örömüket, bánatukat is ekképpen fejezték ki.

Gyermekeiket énekléssel ringatták a bölcsőben. Minden alkalomnak megvolt a saját dal és

szokásrendszere.

A program erre a néphagyományra építkezve alakítja ki zenei nevelését, juttatja a

gyermekeket sajátos élményekhez, teszi gazdagabbá érzelmi, zenei, esztétikai világukat.

Programunk erre a néphagyományra építkezve alakítja ki zenei nevelését, juttatja a

gyermekeket sajátos élményekhez, teszi gazdagabbá, zenei, esztétikai világukat.

A zenei nevelés célja:

- Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások váljanak

fontos eszközéül a gyermekek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés,

hallás, mozgás) és zenei kreativitásának fejlesztésében.

- Játékos zenei alkotókedvük ösztönzésévé.

- Az esztétikai, zenei és a mozgáskultúra formálása.

319

A zenei nevelés feladata:

- A gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése.

- Az esztétikai, zenei és a mozgáskultúra formálása.

A zenei nevelés tartalma:

A program zenei anyagát hangsúlyosan alkotják:

- a népi mondókák,

- a pentanon karakterű, népi dalos játékok,

- a zenehallgatás dalanyaga (hangulatokat, érzelmeket közvetítenek, mintát nyújtanak), -

énekes népszokások,

- a készségfejlesztés zenei elemei

- nemzetiségi, kortárs és klasszikus zenei alkotások

A mondókák játékok szerint: ölbe vevős, cirógatós, csiklandozós, tapsoltatók, ujj- és

tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók, stb.

A dalos játékok: állathívogatók, naphívogatók, esővárók, sípkészítők, játékra hívogatók,

leánykérők, kifordulós játékok, ludas játékok, kapus játékok, küzdő játékok, sorjátékok,

csúfolók, stb.

Hangszerhasználat a zenei képességfejlesztésben fontos szerepet játszik.

Nagy figyelmet fordítunk a népi hangszerek megismerésére is. Ilyenek: köcsögduda, citera,

hegedű, lopótök, duda, dob, levélsíp, nádsíp, cserépsíp, fűzfa síp, furulya. A gyermekek által

önállóan elkészíthető pl.: dióhéjpengető, kukoricahegedű, stb.

A néptánc: a gyermekjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos

játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermekek ritmus érzékét,

mozgását. Előkészítik a későbbi néptánc tanulását.

A zenehallgatás anyaga az óvodapedagógus igényes válogatását tükrözi.

Az anyagot a népdalok és műdalok alkotják, lehetőleg élő előadásban.

Az óvodában játszható énekes népszokások

Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő az óvodában, amelyek megfelelnek a

gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente

visszatérő naptári ünnepekhez.

320

Pásztorjáték: a nagyobb gyermekek pásztorjátéka része lehet az ünnepre való

készülődésnek, fokozva ezzel a várakozás örömét. Karácsonykor csoportról-csoportra

vonulnak, énekléssel köszöntik az óvoda gyermekeit, felnőttjeit.

Fonóka: a fonók fontos színterei voltak a népköltészet, a népmese éltetésének, az

együtténeklésnek, együttjátszásnak. Fonójátékunkban a hagyományokhoz igazodva a

gyermekek vidáman tevékenykednek, játszanak, táncolnak.

Farsang: az előkészületekhez hozzátartoznak a télcsúfoló dalok, tréfás mondókák

énekelgetése, mondogatása, ami a farsangon folytatódik. Farsang napján gyermekek

jelmezeiket magukra öltve „mulatoznak”. Játékos vetélkedők teszik színesebbé ezt a napot,

melybe a szülők is bekapcsolódnak.

Komatálazás: népszokásokból lett gyermekjáték. A „komatálban” finom falatok vannak (pl.:

a gyermekekkel közösen sütött pogácsából), kóstolót visznek a többi csoportnak, akik

viszonozzák a kedves figyelmességet. A közös játékkal barátságot kötnek.

Pünkösdölés: a játék egy, vagy több csoport részvételével lovasversenyes pünkösdi

királyválasztásból, vagy a lányok pünkösdjárásából áll. Lehetőség nyílik a különböző

ügyességi játékok gyakorlására, a győztes pünkösdi király választására. A lányok „házról-

házra” járnak köszöntésüket és jókívánságaikat elmondani. A közöttük legkisebb leányka a

pünkösdi királyné, akinek barátnői kendőt tartanak sátorként a feje fölé, közben rózsaszirmot

hintenek szét. Csoportról-csoportra vonulnak, a háziaktól a köszöntésért ajándékot kapnak.

Szüret: az őszi munkák sorában kiemelkedő a szőlő szüretelése. Szüreti játékunkban ezt a

tevékenységet idézzük, különféle alakoskodó szokások felelevenítésével.

Lakodalmas: a játékra általában ősszel kerül sor, de bármikor játszható. A gyermekek az

igazi lakodalom eseményeit utánozzák, közben lakodalmi csujjogatókat, névcsúfolókat, stb.,

kiabálnak, párválasztó, leánykérő, kapus és egyéb dalos játékokat játszanak

321

A készségfejlesztés zenei elemei:

Ide tartoznak a tiszta, a csengő hangképzés, az egyenletes lüktetés, a dallam- és ritmus

motívum visszaadása, a tempó (gyors, lassú), a dinamika (halk, hangos), a hangmagasság

(magas, mély) érzékelés, éneklése és a zenei hangsúlyok kiemelése. A zörejek közül

megfigyelhetjük a természet hangjait, az emberi-, állati hangokat, a hangszerek hangjait, a

környezet zörejeit.

Az óvodapedagógus feladata:

A zenei nevelés megkívánja, hogy az óvónő szeressen és tisztán tudjon énekelni, zenei

műveltsége, a zenéhez való viszonya és zenei aktivitása meghatározza a gyermek műveltségi

szintjét.

A gyermekekkel való ismerkedés során, a személyes kontaktus létrehozásában, az óvodai

környezet elfogadtatásában segítséget nyújt az éneklés. A mindennapos éneklés az

óvodapedagógus belső igényéből fakad, kapcsolódhat spontán kialakult játékhelyzethez,

kezdeményezhetik a gyermekek, vagy az óvónő. Fontos az óvónő módszertani kulturáltsága

és naprakészsége, a dalanyag igényes válogatása.

Az óvodapedagógus gyakran énekel népdalokat, amelyek hangulatfokozói lehetnek egy-egy

hagyományőrző cselekvésnek pl.: tréfás dalok a farsangi készülődésben. Az ünnepvárás és

készülődés hangulata énekléssel, zenéléssel, zenehallgatással teljesedik ki.

Az óvodapedagógus teret, lehetőséget teremt a gyermek zenei önkifejezésmódjának

gyakorlására. A tanult mondókák, dalok, mozgáselemek gyakorlása mellett segíti az egyéni

improvizációs megnyilvánulásokat: szövegben, dalban, ritmikus mozgásban.

4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A tárgyi népművészet anyagai, forma-, szín- és díszítő világa ma is követendő modell lehet

az alkotó ember számára. A hagyományőrzésben az értékek újrafelhasználásával létrejön a

folyamatosság. A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, a népi

kismesterségek, a természetes anyagú játékeszköz készítések gyakorlása által gazdagodnak.

322

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja:

- A gyermekekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges

készségek, érdeklődjenek a népi kismesterségeket őrző technikák iránt.

- Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük és esztétikai igényük a múlt, a jelen

értékei iránt. Alapozódjék a „művészi látás” képessége.

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka feladata:

- A gyermek vizuális készségeinek, képességeinek fejlesztése az ábrázolás eszközeinek és

technikáinak alkalmazásával

- Ismertessük meg a gyermekeket a népi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket

őrző technikákkal, eszközökkel.

- A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, kézimunkához kapcsolódó verbális és nem verbális

megnyilatkozásokkal a spontán beszédformáinak fejlesztése, aktív és passzív szókincs

bővítése.

A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tartalma:

Az óvodában használt és ismert tevékenységformák a hagyományőrző díszítő művészet

technikáival, művészetőrző formáival bővülnek. A rajz, a festés, a kézimunka mellett

megjelennek a népi kismesterségeket őrző elemek is.

Hagyományőrző elemek:

- A népi kismesterségek technikájának alapjai,

- A jeles napok „jelkép-készítő” technikái.

A kézimunka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei: sodrások, fonások, szövések. A

gyapjú anyaga szárazon, nedvesen, - nemezelés, - többféle technikát kínál. A méhviasz, a

tojás- irókázás mellett, batikolásra is alkalmas. Egy-egy szép hímezett terítő, a színes fonalak

hímzés utánzására késztetnek.

A játékeszköz készítések technikáit a gyermekek utánzás után képesek elsajátítani,

rongybaba vagy csutkababák, terméseszközök, pl.: napraforgószár-lovacska, sátrak, kunyhók

stb.

323

A jeles napi készülődések során a gyermekek részt vesznek az ünnephez kapcsolódó jelképek

közös készítésében.

Például az András nap utáni adventi koszorú készítése, a mézeskalács gyúrás, díszítése, a

karácsonyi gyertyaöntés, a farsangi-maszk készítések, a húsvéti tojásfa díszítése, a májusfa

szalagozása, a pünkösdi koszorú készítése, stb.

A tevékenységekhez szükséges természetes anyagok:

- termések: kukorica, makk, gesztenye, csuhé, zöldségek, stb.

- növények: nád, sás, gyékény, szalma, vessző, stb.

- állati eredetűek: gyapjú, toll, méhviasz, bőr, stb.

- textíliák, fonalak, spárgák, agyag, homok, kavics

Az óvodapedagógus feladata:

Épít a gyermek kíváncsiságára, megadja számukra a választás lehetőségét, anyagban,

témában, technikában. Egyénileg, megerősítően nyújt segítséget a gyermek továbbfejlesztése

érdekében. A gyermek az ösztönös firkálástól a vizuális percepciója hatására újraalkot, ez

elvezeti a tudatos rajzolásig. Mozgásfantáziáját hagyja kibontakozni, és segíti fejlődni.

A népi kismesterségek, tájházak, a népviseletek, a környezet megfigyeltetésével gazdagítja a

hagyományos élményanyagot. Gyűjtési alkalmakat szervez a természetes anyagok, termések,

termények, beszerzésére, pl.: csipkebogyó, makk, gesztenye, csuhé, nád, stb.

Az óvodapedagógus a rajzolást, a mintázást és a kézimunkát kötetlen formában szervezi,

kezdeményez, de épít a gyermekek természetes érdeklődésére, tevékenységvágyára. A

vizuális tevékenységek lehetőségét egész nap biztosítja a gyermekek számára.

Az óvodapedagógus által kezdeményezett egy-egy tevékenységi forma legalább egy héten

keresztül gyakorolható. Ügyel arra, hogy minden gyermek hozzájuthasson a számára

megfelelő illetve szükséges foglalkozáshoz. A gyermekek a vizuális tevékenységeket már

érkezéskor választhatják és délután hazamenetelig gyakorolhatják, illetve folytathatják.

324

A hagyományápoló tevékenységformák időrendben kapcsolódnak az „Évkör”-ben

bemutatottakhoz, de a gyakorlásra az óvónő ezen időszakon kívül is lehetőséget nyújt.

Az óvodapedagógusi tervszerűség és rugalmasság megteremti az egyensúlyt a játék és a

hagyományőrző tevékenységek között.

5. Mozgás

A mozgás és a néphagyományőrzés:

A népi életmódban az anya és az apa gondoskodott gyermeke ügyességéről, erőnlétéről, az

esztétikus, harmonikus mozgás alakításáról. A gyermek mintát kapott a családban, a

társakról, tágabb közösségektől. Felnőtt korára a játékot, a dramatikus szokások

viselkedésmintái mellett, a néptánc mozgáselemeit is magáévá tette. Az emberi test (tartás)

elődeinek életében is az egyén meghatározó jellemzője volt.

A mozgás – az érés folyamatában – a fejlődő gyermek természetes szükséglete. A program

sokrétűen elégíti ki a gyermek mozgásigényét. Tudatosan segíti a mozgás és az észlelési

funkciók összerendeződését. Nagy hangsúlyt fektet az egyensúlyérzék és a ritmusérzék

fejlesztésére, mint minden harmonikus összerendezett mozgás alapjára. A mozgás nem

szűkül le a testnevelési foglalkozások, mondókás-énekes játékok körére, jelen van az óvodai

élet minden területén.

A mozgásfejlesztés célja:

- Rendszeres, egészségfejlesztő testmozgáshoz, aktív mozgáshoz szoktatás segítse az

egészséges életmódra nevelést, a mozgásszükséglet kielégítésével, a társra figyelés

képességének fejlesztésével.

- Fejlődjön a gyermekek mozgásműveltsége, mozgáskoordinációja, a népi mozgásos és egyéb

játékok által.

- Egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével biztosítsuk az óvodai nevelés

minden napján a változatos, differenciált mozgáslehetőséget.

325

A mozgásfejlesztés feladata:

- A természetes mozgások fejlesztése, stabilizálása

- A testi képességek és az ellenálló képesség alakítása, a szervezet erősítése

- A térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése

- A mozgáshoz, mozgásos játékokhoz kapcsolódó fogalmak épüljenek be a gyermekek

szókincsébe. Világos, konkrét értékeléssel támogatjuk a pozitív énkép kialakulását.

A mozgás tartalma:

- szabad, spontán mozgás

- mindennapos testnevelés

- szervezett testnevelés

Szabad, spontán mozgás:

A mozgást nem kell külön megszerettetni a gyermekekkel, mert állandó belső késztetést érez

a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt.

Az óvodaudvar lehetőséget nyújt a mozgásformák gyakorlására, miáltal a gyermek

természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A mozgásos népi játékok tere is igazából a

kinti tér. Szembekötősdik, labdacica, célba dobások, ugróiskola, kötélhúzás, várvédők, stb.

A gyermekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: fogó,

mászások (fára is), gurulások, futások, bújócskák, járások, labdajátékok.

Az óvodapedagógus a téli időszakban, havas-jeges játékokat szervez, csúszkálást, szánkózást,

hógolyózást, stb.

A mozgásos játékok során is a gyermek választhatja meg a játékát, társait. A szabadidőben

zajló szervezett mozgásos játékokban a gyermek önként vesz részt. Fontos egymás testi

épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása.

326

A szervezett testnevelés:

A szervezett testnevelés tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás,

mászás, dobás, kúszás, egyensúlyozások, a mozgásos játékok alkotják.

A testnevelés szervezetten két formában van jelen az óvodában:

- a mindennapokban kb. 20 percben, sok játékkal, már kipróbált gyakorlatok, mozgásformák

beiktatásával, pergő ritmusú, frissítő mozgással.

- a mozgásos napokon, amit az óvónő heti egy alkalommal szervez (állandó napokon)

Az óvodapedagógus feladata:

A mozgásszükséglet kielégítéséhez olyan feltételeket teremt, amelyben a gyermek

mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik.

Az óvodapedagógus a játéktevékenység során mozgásos játékokat kezdeményez, vagy a

gyermekek spontán kezdeményezését erősíti. Céltudatosan szervezi a népi mozgásos

játékokat a csoportszobában, a szabadban. Figyelemmel kíséri a betegségből visszatért

gyermekek állapotát, a kisebbek állóképességének, az egyes gyermek terhelhető

képességének határait.

A tornaeszközök egy része folyamatosan bent tárolható, ami a játéktevékenység

gazdagítására is lehetőséget nyújt. Más részük kintről behozva alkalmanként felállítható

(mászáshoz, függeszkedéshez, labdaütögetéshez, gurulásokhoz, egyensúlyi játékokhoz, stb.).

A nagy szőnyegek, maroklabdák (rongylabda is), szalagok, kendők, botok, zászlók a speciális

tartásjavító, korrigáló gyakorlatokhoz, vagy a mozgásos, sportos népi gyermekjátékokhoz

hasznosak. Használatuk előtt a fertőtlenítő portalanítást előír.

327

6. A külső világ tevékeny megismerése

Környezeti nevelés és a néphagyomány-ápolás:

Az emberiség régebben szinte még együtt lélegzett környezetével, a legfontosabb

törvényszerűségeket a természetből merítette.

A program, tudatosan épül a gyermek életkori jellemzőire:

- A természetben gyökerező tevékenységek, és a néphagyomány-ápoló tevékenységek

érzelemfokozó hatásaira.

A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágya a gyermekben születése pillanatától

működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra

való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a

személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind-mind kedvez a

tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek.

A külső világ megismerésére nevelés célja:

- A gyermekekben alapozódjanak a környezet harmonikus viselkedéséhez szükséges

készségek, jártasságok, a természeti és a szűkebb lakókörnyezethez való érzelmi viszonyulás.

- A környező valósággal való ismerkedés során szerezzenek matematikai ismereteket,

mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggésekről.

- Problémahelyzetek teremtésével a gyerekek egyéni fejlődésének nyomon követésével

valósuljon meg a differenciált fejlesztés.

A külső világ megismerésére nevelés feladata:

- Az élő és élettelen világ megismertetésével, megszerettetésével segítjük elő a gyermekek

önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a

környezet alakításában.

- Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel.

- A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra

értékeinek megismerését közvetítő tapasztalat szerzési lehetőségek tervszerű biztosítása.

328

- Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése során fejlődjön mennyiségi, alaki, nagyságbeli,

tér-sík és mennyiség szemléletük.

- A tapasztalatszerzés során szerzett ismeretek sokoldalú biztosításával a gyermek aktív és

passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapításával, a fogalmak körének és

tartalmának bővítésével a beszéd a mondatalkotás aktivizálása.

A külső világ megismerésének tartalma:

A külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamata sokrétű, a gyermek minden

cselekvését áthatja. Az óvodai gyakorlatban általános feldolgozásra kerülő témák mellett a

néphagyomány-ápolás mindennapos, természethez kapcsolódó tevékenységei is megjelennek.

A gyermekek a hagyományos óvodai ismeretanyagot: a család, az óvodai környezet, az

emberi foglakozások, a közlekedés, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a

növények, stb., egy sajátos hatásrendszerben szerzik meg.

A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok „közelsége” és a velük való

tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi többletet jelent a gyermekeknek.

Különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek,

magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való

kulturált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természet szeretet

szükségletként jelentkezik.

Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent. A gyermekek szívesen

részt vesznek a csoportszoba rendjének helyreállításában, átrendezésében, az ünnepek előtti

dekorálásában, díszítésekben. Az óvodapedagógus vagy dajka által megkezdett munkálatok

látványa a gyermeket követésre készteti. Az udvaron, kertben segítenek a nagyobbak, akár

önállóan is részt vesznek a különböző tevékenységekben. A virágoskertben, a gyermek és

népdalokban előforduló növények is helyet kapnak (pl.: gyöngyvirág, pünkösdi rózsa, stb.) A

családok közreműködő környezetalakító munkája (pl.: udvari játékkészítés, stb.) hozzásegíti

a gyermekeket egy másfajta érzelmi kötődéshez.

329

Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot a

következő tevékenységek őrzik, erősítik:

- Az évszakok változásából fakadó időjárás-megfigyelő tapasztalatszerzések, egy-egy jeles

névnaphoz kapcsolódó természeti jelenségek szokásaival fűszerezve,

- az időjárás változásaiból fakadó, a hagyományos népi életmód utánzó környezetalakító

munkálatok (pl.: palántanevelés, növénygondozás).

- termések, gyógynövények gyűjtése, az óvoda udvarán és környékén,

- az állatokról való gondoskodás megismerése udvaron, télen a madarakról való

gondoskodás,

- „jeles napok” előtti készülődések,

- rendszeres környezetmegismerő séták, tájmegismerő kirándulások.

A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket

körülvevő tárgyak, jelenségek formái és mennyiségi jellemzőiről.

A számfogalom megalapozása, a kiterjedések, a testek és síkmértani formák területén belül

egy-egy összefüggés, általános jegy felfedezése, újabb ismeretszerzés felé fordítja a

gyermekeket.

Az óvodapedagógus feladata:

Az óvodapedagógus környezethez, természethez fűződő viszonya, alap-beállítottsága,

értékrendje minta a gyermek, a szülő számára. A gyermeki környezetet aktívan, kedvvel

alakítja. Természetes számára a jeles napok (pl.: karácsony, húsvét) előtti közös

„nagytakarítás” teremben, vagy a tavaszi „határjárás”, ami az óvodaudvar és környezetének

tisztogatását, rendbetételét jelenti a gyermekekkel közösen. Ha mindez a szülők bevonásával

történik, már ráirányítja a figyelmet egy régi népszokásra, közben alakítja a tiszta környezet

iránti belső igényt.

Az óvodapedagógus megteremti és ötvözi a környezeti nevelés és a néphagyomány-ápolás

olyan feltétel- és tevékenységrendszerét, amelyben a gyermek egyénileg és közösen éli át a

változatos ingereket, újrateremtheti saját környezetét. Egyben megtalálja a kapcsolódási

pontokat más tevékenységekkel.

330

Az óvodapedagógus kezdeményezője minden olyan családokkal együtt történő

munkálkodásnak:

- amely alakítja, növeli a környezet iránti érzékenységét, (udvar, erdőgondozás)

- amely a harmonikus környezet létrehozására ösztönöz,

- amely erősíti a hovatartozás érzését (pl.: jeles napokhoz fűződő szokások közös gyakorlása,

hazánk nevezetességeit megismerő közös családi óvodai kirándulások).

Tudatosan törekszik arra, hogy a matematikát játékos módon, a gyermek spontán

tevékenységével élményszerűen adja át.

Minél több önálló tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítson, ismerje az egyes gyermeke

fejlődési ütemét, érdeklődését.

Ismerje az egyes gyermek fejlődésütemét, érdeklődését, a tévedés lehetőségét is meghagyva

adjon minden szempontból matematikai irányú élményeket.

Környezetvédelem:

A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetünk megbecsüléséhez és

védelméhez. A sokrétű tevékenységek során tapasztalják munkájuk eredményét,

környezetükre való hatását. Ilyen tevékenységek lehetnek például a madáritató készítés, a

komposztálás, az esővíz összegyűjtése és abból történő locsolás, kertészkedés, az

udvargondozás. A gyermekek természethez való kötődését és az élőlények megszerettetését

szolgálják azok a valódi történetek is, amiket az óvodapedagógus a megfigyelések során

elmond. Mindezeket irodalmi, zenei alkotásokkal is színesíthetik.

Az óvodapedagógus az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó-védő tevékenység

eredményeként a gyermekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az

élőlényeket óvni, védeni kell.

A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok „közelsége” és a velük való

tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi többletet jelent a gyermekeknek.

Különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek,

magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való

kulturált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet

szükségletként jelentkezik.

331

7. Munka jellegű tevékenységek

A kisgyermekek a régi időben ott tettek-vettek szüleik, nagyszüleik mellett, és észrevétlenül

már kisgyermekkorukban elsajátították az egyes munkatevékenységek alapismereteit,

cselekvő tapasztalással. A munka kiemelt szerepet kapott a hagyományok körében is.

Munkatevékenységek hagyományai:

6. Ünnepek (aratás, tavaszvárás, stb.)

7. Kézművesség

8. Téli munkák (kalákák, fonó, stb.)

9. A ház körüli munkák

10. Évszakhoz kapcsolódó munkatevékenység (termesztés, állatgondozás, legeltetés,

stb.)

Munkajellegű tevékenységek:

A néphagyományőrző életmód tevékenységei gazdagítják a gyermek cselekvési lehetőségeit.

A természetközelségben a természetes anyagok használata során, a rendszeresen visszatérő

munkálatok ráébresztik a gyermeket, hogy az emberi élet velejárója egy-egy adott

cselekvéssor. A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnőtti

munka cselekvéseket játékban utánozza.

Célok:

- Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munkajellegű tevékenységek biztosításával

tapasztalják munkájuk célját, eredményét, éljék át annak fontosságát.

Feladatok:

- A gyermek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélés

fenntartását szolgálják az aktív tevékenységek során.

332

- A tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajellegű tevékenységek megszerettetése, az

elvégzett munka megbecsülésére való nevelés.

Munkajellegű tevékenységek tartalma

- önkiszolgálás (lásd: egészségre nevelés, gondozás),

- közösségért végzett aktív tevékenységek.

Munkajellegű, közösségért végzett tevékenységformák, naposi munka, a mindennapi élettel

kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkák, növénygondozás, egyéni megbízatások.

A naposság vállalásában az önkéntesség dominál. A jelkép (kötény) nemcsak a megbízást és

a feladatvállalást jelenti, hanem vonzóvá is teszi a tevékenységeket, amire büszke és

örömmel, sikeresen teljesíti azt. A naposi munka tartalmát úgy célszerű kialakítani, hogy

minél kevesebb időt vegyen el a gyermek játékából. A naposi munkát kisebb gyermek is

vállalhatja. A hagyományőrző cselekvések bővítik a naposi teendőket. Például: a kerti

szerszámok rendben tartása, a befőzésekhez, a sütésekhez szükséges eszközök előkészítése,

öntözések, stb. A mindennapi élettel kapcsolatos, állandó- és alkalomszerű munkákhoz

tartoznak az udvar- és teremrendezés, a játékjavítás, - tisztítás, - készítés, az egyéni

megbízások, az üzenetek teljesítése, az ünnepi készülődés (ajándékkészítés, szobacsinosítás,

díszítés), a házimunka jellegű tevékenységek (étkezések utáni seprés, sütés-főzés, ünnepek

előtti nagytakarítás, stb.).

A növénygondozás munkálatai közben a gyermek megismerkedik az egyes

munkafolyamatokkal (ültetés, vetés, locsolás, kapálás, stb.).

Az óvoda udvarán kialakított veteményes-, virágos-, és sziklakert folyamatos munkát igényel

ültetéstől-betakarításig, ezért fontos a munkafolyamatok megszervezésénél az „erők” tudatos

elosztása. A kisebb gyermeket az eszköz, a cselekvés vonzza, míg a nagyobb már tudatosan

végzi el feladatát.

333

Az óvodapedagógus feladata:

Megismeri az óvodába lépő gyermek önkiszolgálási szintjét. A szülőket ösztönzi, hogy a

gyermek otthon is gyakorolja az önkiszolgálás és a családért végezhető munkajellegű

tevékenységeket. Az óvodapedagógus munkához való viszonyában példát mutat a

gyermeknek, munkatársainak, a szülőknek (igényesség, szervezettség, jókedv).

Figyelembe veszi a gyermek fejlettségi szintjét, teherbírását. Az önpróbálkozás mellett a

munkafogásokat is megmutatja. A tevékenységek során az adott szituációnak megfelelő

beszélgetések ösztönzik a gyermeket a felnőttel való aktív tevékenységre, az önállóságra.

Figyelemmel kíséri, hogy a tevékenységek során a kisebb gyermek önállóságra törekvését a

nagyobb gyermek segítőkészsége ne nyomja el.

Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat, élményeket a gyerekek a tájházi látogatások során.

8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenység rendszerében jön létre.

Folyamatos, jelentős, részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az

ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált

környezetben, az óvodapedagógus által kezdeményezett cselekvéses tanulásban valósul meg.

Programunk a hagyományos tevékenységformákat a hagyományőrzésből, a

természetvédelemből, a családokkal való együttműködésből fakadó tevékenységekkel

gazdagítja.

Megismerési folyamataik tudatosan felépített tevékenységekben tökéletesednek.

A tanulás célja:

- A különböző műveltség tartalmak közvetítésével alapozódjanak meg a gyermek ismeretei,

készségei, jártasságai.

334

- A tevékenységekben megvalósuló tanulással a gyermek kompetenciáinak a környezetéből

és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése.

A tanulás feladata:

- Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységekben a cselekvéses tanulás során, az

önálló felfedezés lehetőségével gazdagodjanak ismereteik, fejlődjenek képességeik és

kreativitásuk.

- Az óvodapedagógus segítse elő a személyre szabott pozitív értékelésével a gyermek

személyiségének kibontakoztatását.

Az óvodapedagógus feladata:

Elfogadó, megerősítő légkört teremt, amelyben a gyermek számára az önkéntelen tanulás

lehetősége az egész nap folyamán adott.

Pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönzi a gyermeket a kívánt viselkedés elsajátítására.

Sikerélményhez jutatja, amelynek motiváló hatására tudatosan épít.

A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kezdeményezett tevékenységi formákban a

gyermek önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembevételével szervezi.

Biztosítsa a gyermekek egészséges személyiségének fejlesztését, hangsúlyt fektetve a

szociálisan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált

fejlesztésére.

A hagyományőrzés a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használja a

spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra.

Gondosan vigyáz arra, hogy a tevékenységekhez pozitív érzelmek kapcsolódjanak és az

egyre bonyolultabb cselekvések eredőjeként fejlődjön a gyermek szóbeli kifejezőkészsége és

gondolkodása.

A családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatja a gyermeki tanulás

sajátosságait.

Olyan miliőt teremt, amelyben az óvodába lépés pillanatától érződik, hogy a

hagyományőrzést a nevelés egész folyamatán fontosnak tartja.

335

Személyiségfejlesztés óvodánkban:

Az óvodai nevelés egésze a személyiségformálás folyamata. Ennek a folyamatnak az

eredményeit teszik elérhetővé: az óvoda oldott légköre, a szabadjáték szerepének

hangsúlyozása, a nevelés- a tevékenységekben megvalósuló tanulás jellegének

gyermekközelsége, a túlzott szervezettség és szabályozottság feloldása. Hangsúlyt kap a

közösségi nevelés, továbbá a gyermek aktivitásának, önállóságának, alkotókészségének

fejlesztése. Az óvodai nevelés különböző területein elért eredmények járulnak hozzá ahhoz,

hogy a gyermekek személyiségfejlesztése olyan szintre jusson, amelyek eredményeként

alkalmassá válnak tevékenységük megváltoztatására, a játék után a tanulás tevékenységének

folytatására – azaz az iskolába lépésre. A gyermekek adottságaitól, vérmérsékletüktől,

biológiai érésüktől, szociokulturális hátterüktől függően képességeiket tekintve eltérően

fejlődnek.

Egy – egy területen lehetnek jóval fejlettebbek kortársaiknál, míg más képességeik

fejlődhetnek lassabban.

Fontos, hogy objektív, teljes képet tudjunk alkotni a gyermekekről, mely meghatározza a

fejlesztés irányát is. Ezáltal a szülőt is tudjuk tájékoztatni a gyermek fejlettségéről. A nagy

lemaradásokat mutató gyermekeket kiszűrjük, és esélyt teremtünk a speciális fejlesztésre,

ahol a gyermek önmagához képest fejlődhet. A mérés eredményét alapul véve konkrétan

megfogalmazzuk az egyes gyermekre vonatkozó fejlesztési feladatokat, amelyet a

csoportnaplóba rögzítünk.

A mérési rendszer az Intézményi Minőségirányítási Programban található.

336

VASS JENŐ ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

BÖLCSŐDEI EGYSÉG

SZAKMAI PROGRAM

„ A gyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti,hogy egyszerűen magára hagyjuk, hanem azt,

hogy segítő szeretettel emeljük köré a megfelelő környezetet.”

(Montessori:Kisdednevelés című művéből)

337

TARTALOMJEGYZÉK

I. Az intézmény adatai

II. Az Intézmény bemutatása

2.2. Személyi feltételek

2.3. Tárgyi feltételek

III. Az Intézmény minőségpolitikája

IV. A szakmai program célja

I. Kiemelt célok

Zenei célok

II. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei, feladatai

1. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei

A családi nevelés elsődlegességének tisztelete

A gyermeki személyesség tiszteletének elve

A nevelés és gondozás egységének elve

Az egyéni bánásmód elve

A biztonság és a stabilitás elve

Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve

Az egységes nevelő hatások elve

2. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai

Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása

Az érzelmi fejlődés és szocializáció segítése

A megismerési folyamatos fejlődésének segítése

V. A bölcsődei élet megszervezésének elvei

VI.A felvétel rendje

VII. Az Érdek-képviseleti Fórum működése

VIII. A bölcsődei élet megszervezésének elvei

IX.A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei

X. A családi nevelést támogató szolgáltatások

XI.A kapcsolattartás formái, módszerei

1. Kapcsolattartás a szülőkkel

A felvétel előtti bölcsődelátogatás lehetősége

Bölcsődei előjegyzés és beiratkozás

Első szülői megbeszélés

Családlátogatás

338

Beszoktatás, befogadás „Anyás beszokatás”

Saját gondozónői rendszer

Gyermekcsoportok szervezése

Napirend

2. A bölcsőde külső kapcsolatrendszerének bemutatása

XII. A fejlődés leggyakoribb jellemzői

XIII. A belső ellenőrzés, értékelés

339

I. Az intézmény adatai

Intézmény neve: Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde

Bölcsőde

Címe: 4100 Berettyóújfalu József A. u. 25.

Telefon/Fax: 54/500-226

E-mail: vassjeno.bolcsi@gmail.com

Fenntartója: Berettyóújfalu és Mezősas Önkormányzatok

Óvoda Fenntartási Társulása

4100 Berettyóújfalu, Dózsa György u. 17-19.

A szakmai program törvényi, szakmai háttere

A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja, mely a

az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata,

az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól,

az Európai Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a

tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról

a bölcsődei nevelés-gondozás története alatt felhalmozott emberi és szakmai

értékek, ezeken belül is hangsúlyozottan A bölcsődei nevelés-gondozás

minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai c. kiadvány

(OCSGYVI, 1999), valamint a módszertani levelek, útmutatók, ajánlásokra

épül

az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról,

a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó

gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai

feladatairól és működésük feltételeiről,

a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai

szakszolgálatokról,

259/2002. (XII.18.) Korm.rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi

szolgáltató tevékenységek engedélyezéséről, valamint a gyermekvédelmi

vállalkozói engedélyezésről,

235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi

gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes

gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról.

340

329/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a szociális gyermekjóléti és

gyermekvédelmi szolgáltatók intézmények ágazati azonosítójáról és országos

nyilvántartásáról.

328/2011-es (XII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó

gyermekjóléti alapellátások és szakellátások térítési díjáról és igénylésükhöz

felhasználható bizonyítékokról.

331/2010 (XII..27.) kormányrendelet országos szakhatóság befogadással

kapcsolatos normatíva igénylés.

Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő Testülete 18/2008 (IV.25.) A

szociális igazgatásról és a szociális ellátásról.

Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő Testülete 17/2012 (IV.20.) A

nevelési, oktatási, szociális intézményekben alkalmazandó térítési díjakról.

1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról

1992. évi XX. törvény a Munka törvénykönyvéről

257/2000 (XII.26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. és XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és

gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról.

8/2000 (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek

adatainak működési nyilvántartásba vételéről.

9/2000 (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek

továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

2000. évi C. törvény a számvitelről

217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről

249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet az államháztartás szervezeti beszámolási

és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

193/2003. (XI.”/.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső

ellenőrzéséről

62/2011 (VI.30.) VM rendelet a vendéglátó ipari termékek előállításának és

forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű

adatok nyilvánosságáról.

A Módszertani kiadványok, szakmai segédletek

341

- Szakmai ajánlás a többcélú, egységes óvoda-bölcsőde intézmények bevezetéséhez

és működéséhez.

A szakmai ajánlás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából és az

Oktatási és Kulturális Minisztérium egyetértésével készült.

Készítették: Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes, Dr. Bakonyi Anna, Kovácsné

Bárány Ildikó, 2009. április

- Javaslat óvodába integrált bölcsődei csoport kialakítására

Készítette: Kovácsné Bárány Ildikó, Szociális és Munkaügyi Minisztérium,

Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály, 2008.

- A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi

Főosztály, Budapest, 2008

- Korai fejlesztés a bölcsődében. Módszertani levél NCSSZI, Bp, 2003.

- Játék a bölcsődében. Módszertani levél NCSSZI, Bp. 2003

- Gyermekfogászati prevenciós program megvalósítása a bölcsődékben (Ajánlás)

BOMI-Fővárosi Gyermekfogászati Prevenciós Bizottság. BOMINFO, 1995. No.2.

Hírlevél 1.

- Felszerelési jegyzék. VI. Bölcsődék EüM. Bp. 1994

- A szakmai munka ellenőrzésének szempontjai

BOMI, Bp. 1991

- A Bölcsődei Szakmai Kollégium 1/1991. (I.29.) sz. irányelve a speciális

gondoskodást igénylő (fogyatékos) gyermekek bölcsődei ellátásához

OCSGYI – Bölcsődék Módszertani Központja, Bp. 1991

- A bölcsődei Szakmai Kollégium 1. sz. módszertani levele az AIDS-ről

OCSGYI - Bölcsődék Módszertani Központja, Bp. 1991

- Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához BOMI, Bp. 1989

- Nevelési, oktatási építmények, bölcsődék. Tervezési előírások MST 04-205/2-87.

ÉVM, Bp. 1987.

- A bölcsőde kertje, az épület külső kapcsolatai. Kialakítási útmutató

BOMI, Bp, 1986

- Bölcsődei adaptáció. Módszertani levél. In. Előadások – közlemények –

dokumentumok.

- Folyamatos napirend a bölcsődében. 3. sz. módszertani levél

- Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás. Kiegészítő módszertani útmutató

a fokozatos beszoktatás c. módszertani levélhez. 1982. Kézirat

342

- Gyermekek Európában

Európa országaiban megjelenő képes folyóiratok közös kiadványa

Kiadja: PRO EXCELLENTIA Alapítvány a Napközbeni Kisgyermekellátásért

- BOMInfo szakmai folyóirat, megjelenik évente 4-szer

Kiadó: 1995-1997 Bölcsődék Országos Módszertani Intézete

1998 Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet

1999 – PRO EXCELLENTIA Alapítvány a Napközbeni

Kisgyermekellátásért

II. Az intézmény bemutatása

Intézményünk óvodával integrált szervezeti formában működik. A gyermekek

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben és a

személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,

valamint személyek szakmai feladatáról és működésük feltételeiről szóló 15/1998.

(IV. 30.) NM rendeletben meghatározottaknak megfelelően a bölcsődei egység

szakmai önállósága biztosított.

Berettyóújfalu 16 ezer fős kisváros. A város a bölcsődei szolgáltatást 2006

októberétől vezette be újra. A bölcsőde kialakítása 16 éves hiányt pótol,

szükségességét a szülői igények indokolják, ami abból fakad, hogy a gyermek

második életévének betöltése után a szülő munkát vállalhat. Az első bölcsődei

csoportot a József Attila Tagóvoda egy csoportjából alakították ki, majd 2007-ben a

második bölcsődei csoportot, 2009-ben a harmadik bölcsődei csoportot, végül 2011-

be a negyedik bölcsődei csoporttal bővült az intézmény. Intézményünkbe

gyermekeink többsége teljes családból érkezik, csak néhányuk él csonka családban.

Szociokulturális jellemzőket tekintve kevés számban vannak jelen az etnikai

kisebbségből származó, a hátrányos helyzetű, és a több gyermeket nevelő

nagycsaládok. Sajnálatos viszont, hogy egyre több a tartós betegséggel küzdő

kisgyermek. Az ő egyéni igényeinek kielégítésére, az érintett családok fokozottabb

támogatására kiemelt figyelmet fordítunk.

Bölcsődénk a város központjában csendes, nyugodt helyen fekszik.

Madárcsicsergéstől hangos, természetbarát környezetben, örökzöld és lombhullató

fákkal körülvéve. Udvarunk a lehetőségeinkhez képest rendezett, gondozott. A

gyermekek igényét szolgálja megépült homokozónk, nagy mozgások fejlesztését

343

szolgáló mobil játékaink valamint a gyermekszobákhoz kapcsolódó fedett teraszok.

Az intézmény előtt parkolási lehetőség van.

Az épület kétszintes. Adottságából adódóan a földszinten kapott helyet a négy

gyermekszoba. (Cifrapalota, Micimackó, Iciri-piciri, Napsugár). Mindegyik

gyermekszobához, fürdőszoba, gyermeköltöző tartozik. A helyiségek tágasak,

világosak, falaikat nyugtató hatású pasztell színek uralják. Bútoraink kis méretűek, jól

mozgathatók, polcaikat a gyerekek jól elérik. A különböző játéksarkok, funkciósarkok

kialakítására alkalmasak.

Ugyancsak itt található a melegítő-tálaló konyha, az orvosi szoba, kocsi tároló, szülői

WC, mozgáskorlátozottak részére kialakított mellékhelység, a földszinten található

egy aula összekötő folyosó, ahol közös gyermekprogramokat szervezhetünk.

A gyermekétkeztetést a Közintézmények Szolgáltató Irodája (KÖSZI) a 1. számú

főzőkonyhájáról (4100 Berettyóújfalu, Rákóczi u..1.) biztosítja, amely a HACCP

rendszerrel rendelkezik.

Az emeleten a dolgozók szociális helyiségei, a mosókonyha, vasaló helyiség,

irodahelyiség, konferenciaterem található. Az intézmény otthonos, barátságos,

kellemes környezete igazodik a gyerekek és a családok igényéhez.

2. 2. Személyi feltételek

A bölcsőde csoportjainak száma 4 csoport

A bölcsődei férőhelyek száma 54 fő

Bölcsődevezető 1 fő

Kisgyermeknevelő 8 fő

Kisegítő alkalmazott 3 fő

Bölcsődeorvos 1 fő

A kisgyermekek szakszerű és magas színvonalú nevelését-gondozását szakmailag jól

felkészült, gyermekközpontú, gyermekszerető, innovatív, kreatív szakemberek látják

el. Mindannyian felsőfokú szakképesítéssel rendelkeznek. Hárman emellett

óvodapedagógusi végzettséggel, közülük egy szakvizsgával (szaktanácsadó-játék) és

zeneóvodai végzettséggel rendelkezik.

Jelenleg egy kisgyermeknevelő a Főiskola kisgyermeknevelő-gondozó BA szakán

tanul.

344

A minél magasabb szintű nevelő-gondozó munka végzése és a program minél

színesebb, tudatosabb megvalósulásának érdekében nagyon fontosnak tartjuk a

folyamatos önképzést, különböző szakmai folyóiratok, szakkönyvek tanulmányozását.

Ugyancsak ezt a célt szolgálja a havi rendszerességgel tervezett, szervezett belső

szakmai továbbképzésünk.

Célunk: Megismerni, elemezni, egységesen értelmezni a minél igényesebb, nevelő-

gondozó munkánkat meghatározó segítő dokumentumokat. Egymás erősségeit

megismerve átadjuk tapasztalatainkat, szemléletünket, ezáltal bővítjük módszertani

ismereteinket, eszköztárunkat.

A szakdolgozók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módjait, formáit a

továbbképzési tervünk tartalmazza. Rendszeresen pontgyűjtő akkreditált

továbbképzéseken veszünk részt.

Akkreditált továbbképzések: tanfolyamok, szakmai műhelymunkák, személyiség

fejlesztő tréningek, szakmai tanácskozások, tanulmányutak.

Kapcsolatban állunk több bölcsődével, és emellett a Debreceni Egyetem TEK

Hajdúböszörményi Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar és a berettyóújfalui

Bessenyei György Szakközépiskola gyakorló bölcsődéje vagyunk.

Bölcsődénk három kisegítő alkalmazottja közül ketten dajka végzettségűek, egy

egészségügyi végzettségű, érettségizett. Mindannyian tisztelik a gyermekeket és a

szülőket. Kapcsolataikra a tapintat, az elfogadás jellemző. Feladataik pontos, igényes

elvégzésével szervesen kiegészítik, segítik a kisgyermeknevelők munkáját. Feladatuk

bölcsőde rendjének, tisztaságának fenntartása, a rábízott gyermekek felügyelete.

Bölcsődénk orvosa gyermek szakorvos. Hetente egy alkalommal 4 órában látja el

feladatát. A bölcsődébe járó gyermekek időszakos orvosi vizsgálatának során – a

csecsemők esetén havi, 1-3 év között negyedévenkénti gyakorisággal elvégzi, - a

gyermek fizikai, értelmi, érzelmi állapotának, illetve szocializációjának ellenőrzését,

amelyhez felhasználja a saját és a kisgyermeknevelők dokumentációt. A bölcsőde

kisgyermeknevelői számára egészségügyi továbbképzést, a szülők számára

ismeretterjesztő előadásokat tart igény szerint. A házi patika összeállításában segít.

2. 3. Tárgyi feltételek

Bölcsődénkben a játék színtere a gyermekszoba és az udvar. A gyermekszobában a

funkciósarkokat úgy alakítottuk ki, hogy jól elkülönüljenek az egyes

345

játéktevékenységek – a gyerekek ne zavarják, ne akadályozzák egymást. Nagyságuk

több gyerek játékához elegendő. A hasonló funkciójú játékokat egymáshoz rendeltük,

így nem zavarják egymást a csendesebb, mozgalmasabb játéktevékenységek. A terek

jól átláthatók, áttekinthetők, a kialakításuk úgy történt, hogy a nagymozgások

gyakorlására a gyermekszobában is van lehetőség. Funkciósarkok a

gyermekszobában: építőjáték, babakonyha-főzősarok, puhasarok, „étkezősarok” –

asztali játék tevékenységekre alkalmas hely. A gyermekek ellátását biztosító

helyiségek jól megközelíthetőek, beláthatóak, tágasak világosak.

A gyermekszobák bútorai variálhatók, a gyermek számára nyitottak, motiváló

hatásúak. A játék eszközök minőségében, mennyiségében megfelelnek a bölcsődés

korú gyermekek életkori sajátosságainak. A játéktárolók természetes, esztétikus

anyagból készültek. A gyakorló játékhoz szükséges eszközök mellett a szerepjáték

kezdeményezésére ösztönző kiegészítő kellékek is találhatók. Biztosítva vannak a

nagymozgást elősegítő csúszdák, labdák, húzós-vonós játékok, karika.

Az udvar a játék másik színtere. A lehetőségekhez mérten rendezett, gondozott, a

gyermek igényét szolgálja, sokféle változatos, elegendő számú játékeszközök lehetővé

teszik a nagymozgások gyakorlását. Ilyen eszközök a kisautó, fűnyíró, bicikli,

talicska, különböző méretű labdák, Mobil játékaink: kisházikó, mászókák és kisebb-

nagyobb méretű csúszdák. Homokozóink a szabványnak megfelel, sokféle változatos

homokozó játék áll rendelkezésre a gyerekeknek (kisebb-nagyobb méretű lapátok,

kisvödrök, sütőformák stb.). Alkotó tevékenységekhez alkalmat nyújtanak a kerti

padok és asztalok.

III. Az intézmény minőségpolitikája

A gyermekek optimális testi és szellemi fejlődésének elősegítése, szükségleteinek

magas szintű kielégítése.

A szülői elvárásoknak való megfelelés, a szakma tükrében.

A szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek ellátása, gondozása, családok

segítése.

Családias, esztétikus környezetben, magas színvonalú kisgyermek-ellátás, dolgozók

megbecsülése.

Intézményünk jó hírének megtartása és gyarapítása. A szociálisan rászoruló, hátrányos

helyzetű gyermekek ellátása, gondozása, családok segítése.

346

A helyi nevelési-gondozási program szerint dolgozunk, amit a „A bölcsődei nevelés-

gondozás országos alapprogramja” mint a tartalmi szabályozás legmagasabb szintű

dokumentuma figyelembevételével dolgoztunk ki.

IV. A szakmai program célja

Szakmai programunk fő célja:

Szeretetteljes, biztonságérzetet adó érzelmekben gazdag bölcsődei élet megteremtése,

ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy a fejlődés lehetőséget, önállóságot,

boldogságot ad a gyermeknek.

Biztosítsunk minden gyermek számára boldog gyermekkort, a képességek optimális

fejlődését, figyelembe véve a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit az egyes

gyermekek különböző adottságait, természetes igényeit és ehhez igazítsuk nevelői

magatartásunkat.

A megvalósításban szem előtt tartjuk:

Minden gyerek saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető,

fejleszthető. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a

gyermeknek oly fontos biztonságérzetet:

- hogy tisztellek téged

- fontos vagy nekem

- rád figyelek

- segítek neked, ha szükséged van a segítségemre.

I. Kiemelt célok

Zenei nevelés

„ A zenei nevelés olyan élménymintákat ad, amelyre később rámintázódhatnak más

élmények. Ez a művészet aktív befogadásának folyamata, amellyel megtanítjuk a

gyermeket arra, hogy a művészet a harmonikus életérzéshez nélkülözhetetlen”.

Kokas Klára

A bölcsődei zenei nevelés célja a születéstől három éves korig:

- a zenei érdeklődés felkeltése

- érzékennyé tegye a környezet hangjai iránt,

- énekes játékokkal az együttnevelés örömével az érzelmeit gazdagítsa.

347

A bölcsődei zenei nevelés feladata:

- megismertesse a magyar gyermeket a magyar mondókáikkal, énekes játékokkal.

- dalolással kedvet keltsen, és mintát adjon az önkéntes utánzásra, spontán

dúdolgatásra, énekelgetésre,

- az ismétlődő játékmozdulatokkal összerendezett mozgásra késztesse a gyermeket,

- fejlessze ritmusérzékét

A feladat sikeres végrehajtása elősegíti a gyermek:

- érzelmi fejlődését,

- a zenei hallását, éneklési készég elindítását,

- a beszédkészség alakulását,

- a szép kiejtést, a szavak megértését

Az Intézmény kiemelt szakmai célja a gyermekek ének-zenei nevelésének

hangsúlyozása.

A gyermekkor első élményei a legmaradandóbbak. Aki a bölcsődében meg tanulta a

zenét szeretni, jó útravalót kapott egész életére, maradandó kincs birtokosa. A

gyermekek óhajtják a meleg, derűs légkört, melyet a zene, a dal, a mondóka teremt. A

kisgyermeknevelő akkor is nevel, amikor nem gondol vele. A gyermek, pedig minden

lépését figyeli, utánozza. Ha a csoportszobából énekszó hallik, többet ér az minden

magyarázkodó nevelésnél. Énekelni jó dolog, de sokkal jobb, ha nem csak egyedül

száll magasba a dallam. Amikor összecseng a kisgyermeknevelő és a gyermek hangja,

jeladás az, hogy nem volt hiábavaló a fáradozás, jó földbe hullt a mag.

Minden gyermeket a tiszta, igaz művészettel tápláljuk és neveljük! A családokkal

karöltve elkezdhetjük bevezetni gyermekeinket a muzsika hatalmas birodalmába,

megmutatni mindazt, ami jó, ami igaz. Hatalmas felelősség! A magyar

gyermekdalokban, mondókákban benne szunnyad múltunk, jelenünk és jövőnk, a

zeneszerzőink által komponált dalokban, költőink verseiben pedig ott lakozik a

magyar nyelv szépsége, játékossága. Ez mind muzsika egy gyermek fülének. Ebben az

életkorban lépésről-lépésre szinte észrevétlenül mutatjuk be a zene sokszínűségét. Ha

változatosan, játékosan jelenítjük meg a mindennapjainkban, akkor a csillogó szemek,

a tátva maradt szájak, a sugárzó tekintetek jelzik: jó úton haladunk a zene

megszerettetése felé.

Az a kisgyermeknevelő, aki sokat játszik csoportjában, az tesz a legtöbbet gyermekei

zenei fejlődéséért. A zenei nevelés alapja az énekes játék, a mondókák. Az összes

348

zenei képesség együtt, egyidejűleg fejlődik általunk. Arra törekedjünk, hogy a

„nagyobb rész” az önfeledt játéké legyen. Mert célunk az ének, a játék öröme, a zene

megszerettetése a szépre, a „tisztaforrásra” való rácsodálkozás.

II. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei, feladatai

1. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei:

A családi nevelés elsődlegességének tisztelete

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi

nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint

erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén

lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására,

korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a

tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde

életébe.

A gyermeki személyiség tiszteletének elve

A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó

nagyobb segítségigénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg.

A bölcsődei nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a

gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív

kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető

szabadságjogok tiszteletben tartásával.

A nevelés és gondozás egységének elve

A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a

gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a

nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.

Az egyéni bánásmód elve

A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme,

megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása

az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése,

elismerése. A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő

környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét,

pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek

fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan

349

érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is,

ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődésétől, ha sajátos

nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt

nehezebben kezelhető. A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a

gyermekvallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális... stb. hovatartozását, és a lehetőség

szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra

és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását.

A biztonság és a stabilitás elve

A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („Saját” gondozónői

rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot,

alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához.

A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó

ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a

napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét.

A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a

változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság

nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden

formájától való védelmet is.

Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve

A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez

igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai

és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet,

elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.

A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése,

a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása,

véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési

lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata.

A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját

példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá,

befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az

egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást.

Az egységes nevelő hatások elve

A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben.

Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a

közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek

350

elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és

érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásába, öntevékenységének

biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok

tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

2. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai:

A bölcsőde alapfeladata:

A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását,

szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek 3. évét

betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai

nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31- ig nevelhető és gondozható a

bölcsődében.

Ezen belül:

Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása

- a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos

környezet megteremtése, a fejlődés támogatása

- a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése,

- egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és

az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki

harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend – ezen belül: étkezés,

mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés,

játék, mozgás),

- szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós

feladatok ellátása

Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése

- derűs, nyugodt légkör biztosítása

- egymásra való odafigyelés

- együttélés szabályainak elfogadtatása

- empátia készség, tolerancia fejlődésének segítése

- társas kapcsolatok

- közös élmények, együttjátszás öröme (pl. éneklés, mondókázás, alkotó

tevékenység során)

- a gyermek és a kisgyermeknevelő között szeretetteljes kapcsolat kialakítása

351

- konfliktusok, problémák humánus kezelése, megoldása

- segítés a negatív élmények feldolgozásában

- egyéni szükségletek kielégítése

- én tudat fejlődésének elősegítése

- a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv

felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések

megválaszolása),

- a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi és / vagy

mozgássérültek, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az

elhanyagolt gyermekek nevelése-gondozása speciális többlet-törődéssel,

szükség esetén más szakemberek bevonásával.

A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

- az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési

kör bővülésének segítése,

- a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek

lehetőségének biztosítása.

- a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények,

viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása,

- az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása,

- az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás

segítése,

- ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények

feldolgozásának segítése,

- a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése,

megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes

helyzetekben.

V. A bölcsődei élet megszervezésének elvei

A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának

egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő – 20 hetestől – 3 éves korú-

gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. A családi és a

bölcsődei nevelés-gondozás összhangja a szülők és kisgyermeknevelők közötti

352

partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus

fejlődésének.

VI. A bölcsődei felvétel rendje

Bölcsődébe felvehető: minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói,

valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást.

Előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermeket, akinek szociális-

vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei nevelés,

gondozás.

A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő

hozzájárulásával kezdeményezheti:

- védőnő

- háziorvos, házi gyermekorvos

- a szakértői és rehabilitációs bizottság

- a szociális ill. családgondozó

- gyermekjóléti szolgálat

- gyámhatóság

A szülő joga, hogy

- megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását- nevelését bízza,

- megismerhesse a gyermekcsoportok életét,

- megismerje a gondozási-nevelési elveket,

- tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónőtől

- véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban,

- megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat.

A szülő kötelessége, hogy

- a gyermek ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel

együttműködjön

- a fizetendő térítési díjat időben rendezze,

- az intézmény házirendjét betartsa

353

A gyermek joga, hogy

- segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének

kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba

való beilleszkedéséhez,

- sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő

különleges ellátásban részesüljön,

- a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére

káros szerek ellen védelemben részesüljön,

- emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy

lelki erőszakkal-, az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön,

- a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban-nevelésben

részesüljön.

A bölcsőde végezheti a sajátos nevelési igényű gyermekek korai habilitációs és

rehabilitációs célú nevelését és gondozását is a gyermek 6 éves koráig.

A bölcsődei ellátás megszűnik a bölcsődei nevelés év végén (augusztus 31.) ha a

gyermek a harmadik életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje

alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa

nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő

augusztus 31-ig.

Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának

szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve

magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a

szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus,

kisgyermeknevelő stb.) véleményét is kikéri.

VII. Az Érdek-képviseleti Fórum működése

Bölcsődénkben az 1997. évi XXXI. törvény 35.§ alapján Berettyóújfalu Város

Önkormányzata az általa fenntartott Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde bölcsődei

egységének vonatkozásában az ellátásban részesülők részére Érdek-képviseleti

Fórumot alakított meg.

354

Feladata:

- az ellátást érintő kifogások orvoslása

- a gyermeki jogok sérelmének orvoslása

- az intézmény dolgozói által elkövetett kötelezettségszegés esetén a panaszok

kivizsgálása, orvoslása

Az Érdek-képviseleti Fórumnál panasszal élhet:

- a gyermek szülője vagy törvényes képviselője

- a gyermekönkormányzat, a fiatal felnőtt továbbá a gyermekek érdekeinek

védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek

A panasz az Érdek-képviseleti Fórumhoz kell címezni, de az intézményvezetőhöz kell

benyújtani.

A bölcsődei Érdek-képviseleti Fórum tagjai:

Berettyóújfalu Város Önkormányzata részéről 1 fő

Bölcsőde részéről egy kisgyermeknevelő és 6 szülő. Közülük választunk elnököt,

alelnököt és titkárt.

VIII. A bölcsődei élet megszervezésének elvei:

A családlátogatás: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek

otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség szerint az első

családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A családlátogatás arra

is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban

megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza.

A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás

lehetőségének ajánlásakor, az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után

a család kívánságait mindenek felett tiszteletben kell tartani (a családlátogatás elöli

elzárkózást is).

Befogadás – beszoktatás „anyás” beszoktatás

A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi

előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kis gyermeknek, és

megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a

kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új

környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei

355

közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság,

súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.).

„Saját gondozónői”- rendszer

A „saját gondozónő”- rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport

gyermekeinek egy része (5-6 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelő. A gondozás-

nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket,

törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat.

A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás

egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési

időben – az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban van – idejét

elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja.

Gyermekcsoportok szervezése

A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabály határozza meg. A gyermek a

bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyan abba a gyermekcsoportba jár. Életkor

szerint homogén és vegyes csoportos egyaránt előfordulnak.

Napirend

Egy napnak a tudatos megtervezése. Az egymás után következő események

sorrendjének megszervezése és időtartamának meghatározása és betartása. A gyermek

biológiai és testi szükségleteinek kielégítése a kisgyermeknevelőn keresztül.

A napirenden belül az egyes gyermekek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a

csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a

várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső

nyugalmát is biztosítja.

Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozói-rendszer), a

tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a

gyermek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A

napirend a gyermek fejlődésének megfelelően év közben változik.

A „saját gondozónő” – rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon

lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a

„saját”gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.

IX. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei

356

Gondozás:

„Bensőséges interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, melynek

elsődleges célja: a gyermek testi szükségleteinek kielégítése.”

A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek

csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége

legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató

segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez

növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás.

Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú

gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a

gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges

alakulására.

Cél:

- primer szükségletek kielégítése

- kultúrhigiénés szokások kialakítása

- önállósodási törekvések támogatása

Területei:

- étkezés

- fürösztés

- pelenkaváltás

- öltözés

Játék

Cél:

A szabad játéktevékenységhez a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A jól

kialakított napirenddel a lehető legtöbb időt biztosítani a gyermeknek ehhez a

tevékenységhez. Támogató, segítő, bátorító odafordulás, hogy személyiségük

harmonikus fejlődjön.

Az életben, a fejlődésben jelentős szerepet tölt be a játék. Szoros kapcsolatban áll és

fejlődik más készségekkel és képességekkel (más funkciókkal) pl. gondolkodással,

beszéddel, társas kapcsolatokkal, problémamegoldással, kreativitással. stb. A

kisgyermek játékosan tanul meg a tárgyakkal bánni, játékon keresztül ismeri meg a

világot. Belső fejlődése érzékennyé teszi a külső ingerek iránt, amelyeket gyakran

357

játékában dolgoz fel. A játék formájának és tartalmának alakulása az egyes

életkorokban elválaszthatatlan a fejlődéstől. Általában az éppen megszervezett tudás

vagy frissen átélt élmény jelenik meg játékként.

A játék a csecsemők és kisgyermekek számára örömet nyújtó tevékenység.

Motivációja a belülről fakadó, spontán érdeklődés: a kíváncsiság készteti a gyermeket

a játékra, a tevékenységre, a kutatásra. Ezáltal a valóság felfedezése, megismerése a

játékon keresztül lehetséges.

Tanulás:

A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban

értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat tartós

változást idéz elő a viselkedésben és gondolkodásban. A tanulás legfontosabb

irányítója a személyes kíváncsiság, érdeklődés.

A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék,

a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás

formái: ismeretszerzés és szokáskialakítás.

Mozgás:

Cél:

Az inger-gazdag környezet kialakításával, a bensőséges interperszonális kapcsolat

létrejöttével a gyermek mozgásfejlődésének elősegítése.

Elegendő idő, megfelelő hely és mozgásfejlesztő játékok biztosítása az ideális

fejlődéshez. Biztonságos környezet kialakítása.

Mozgást kísérő mondókákkal, énekekkel a harmonikus mozgásfejlődés segítése, a

mozgás örömének nyújtása.

A játszóudvar adta lehetőségek kihasználása az optimális fejlődéshez.

A fejlődés fiziológiás menetének minden eleme a gyermek belső késztetésén, saját

kezdeményezésén alapul.

Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A

mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást.

Mind a szobában mind az udvaron biztosítani kell a gyermek számára minél nagyobb

mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a

gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá

358

válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgásaktivitás

fenntartása.

Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat

kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál

nagyobb örömüket lelik a játékban.

Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll

rendelkezésre, pl.: hempergő, elkerített szobasarok.

A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint

szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a

nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok.

Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív

részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget.

Vers, mese

Cél:

A bölcsődés korú gyermekek beszédészlelésének és beszédértésének megismerése és

fejlesztése.

A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, (ezen belül beszéd,

gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a

ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A

verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a

kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A

gyermek olyan tapasztalatokra, ismertekre tesz szert, amelyekre más helyzetekben

nincs lehetőség. Fejlődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti

empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló

véleményalkotás alakulását.

A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.

A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből

fakadó igényei befolyásolják elsősorban.

Alkotó tevékenység:

Az öröm forrása maga a tevékenység- az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az

önkifejezés, az alkotás- ne, az eredmény.

359

A kisgyermeknevelő feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a

gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv

ébrentartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével,

megőrzésével segítheti az alkotótevékenységek iránti érdeklődést és a

személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.

Cél:

- manuális tevékenység során a szem-kéz koordinációjának fejlesztése. A kéz

izmainak, a finommotorika kialakulásának elősegítése.

- a gyermeket különböző anyagokkal megismertetni tapasztalás útján (textil,

papír, zsírkréták, ceruzák, homok)

- esztétikai érzékük fejlesztése, fogékonnyá tenni a szép iránt.

Feladat:

- elegendő idő biztosítása,

- esztétikus környezet kialakítása,

- nyugodt, szeretetteljes légkör megteremtése,

- tárgyi és személyi feltételek biztosítása,

- kezdeményezések gondos előkészítése.

Zenei nevelés

A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati

állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák.,

gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművel felkeltik a kisgyermek érdeklődését,

formálják esztétikai érzékenységét zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését

és továbbélését. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a

személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a

csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez.

A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek

további zenei fejlődésére.

X. A családi nevelést támogató szolgáltatások

A családtámogató szolgáltatások a bölcsődei alapellátás prioritása mellett

szervezhetők. A szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek kialakításánál a

360

kisgyermek nevelés- gondozás elveit és gyakorlatát kell követni az egyes szolgáltatási

formák eltérő jellegét figyelembe véve. A szolgáltatásokat a gyermekek orvosi

igazolás nélkül vehetik igénybe. A szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke

egészséges, és bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást, illetve a Gyermek

egészségügyi kiskönyvet.

Valamennyi szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni, melyet a bölcsőde saját

hatáskörében, a fenntartóval egyeztetve állapít meg.

A bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek és családjaik számára nyújtott

szolgáltatásunk:

Játszócsoport

A csoporton belül, vagy külön játszócsoport kialakításával a gyermekeket a szülőkkel

vagy hozzátartozókkal együtt fogadjuk.

Helye: a bölcsőde „játszócsoportja”

Ideje: heti egy alkalom

Cél:

Anyukák, apukák együtt játszanak gyermekeikkel az intézmény által megteremtett

kedvező körülmények között.

Feladat:

- esztétikus környezet kialakítása

- nyugodt, szeretetteljes légkör megteremtése

- kezdeményezések gondos előkészítése

Tartalom: népi játékok, mondókák megismerése, tanulása, tréfás utánzó

szabályjátékok kezdeményezése.

„Bölcsődei ringató”

Cél:

A zene szeretetére nevelés csak „tiszta forrásból”, korszerű módszerekkel,

eszközökkel, zenei képesség fejlesztő játékokkal. Megtapasztalják a közös játék

örömét.

Feladat:

- a szülők igényes zenei anyagot ismerjenek meg

361

- tapasztalják meg az együttjátszás örömét (anya és gyermeke, apa és gyermeke)

- segítsük a szülőket abban, hogy egy-egy mondókához, dalhoz készen kínáljunk

hozzá kapcsolódó mozgást, játékot.

A magyar népi mondókák segítik az anyanyelv elsajátítását, a szókincs bővülését, a

beszédhibák javításában nagy szerepük van, fejlesztik a ritmusérzéket. Minden

mondóka és dal mozgáshoz kötött, mely által a mozgáskoordináció javul, a figyelem

időtartama fokozatosan kitolódik.

Helye: a bölcsőde „játszó csoportja”

Ideje: heti egy alkalom

XI. A kapcsolattartás formái (módszerei)

1. Kapcsolattartás a szülőkkel

A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a

gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és

a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a

gyermekek harmonikus fejlődésének.

A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékozatják egymást a gyermek

fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés-gondozás

kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében.

A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a

hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból

megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos

kommunikáció, az információ megosztása.

Bölcsődei előjegyzés, „Bölcsőde kóstolgató”, beiratkozás,

A leendő bölcsődéseink fogadásaira nagy hangsúlyt fektetünk. Lehetőséget adunk

ismerkedni a bölcsőde életével, épületével, az itt dolgozó kisgyermeknevelőkkel.

Örömmel vesszük azt is, ha gyermekekkel és mindkét szülővel érkeznek beiratkozni.

Itt kezdődik a kapcsolat a család és a bölcsőde között. A hivatalos adminisztráció után,

a bölcsődevezető néhány gondolattal bemutatja az itt folyó tevékenységet, a dolgozók

szakmai munkáját. Bemutatja az intézményt, csoportszobákat, az udvart, a

játékeszközöket. A kisgyermeknevelők szeretettel fogadják a látogatókat, játékokat

362

ajánlanak a gyermeknek, kicsit beszélgetnek a szülőkkel. Valamennyien törekszünk

arra, hogy érezzék a szülők, hogy fontosak az intézmény számára, hogy mindent

megteszünk annak érdekében, hogy jól érezze itt magát a gyermekük.

Szülői értekezlet

Összevont

A szülők tájékoztatása a bölcsődei életről

A csoportonkénti szülői megbeszélés

A szülőcsoportos beszélgetések tematikus beszélgetések a csoport

kisgyermeknevelőinek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit

foglalkoztató nevelési témáról. A problémák megosztása, egymás

meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség

van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására,

ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőktől

kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők

nevelési szokásait.

A szervezett programok a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok

segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat

erősítése érdekében.

Bölcsőde ünnepei:

A családokkal való kapcsolattartási formákat évszakokhoz, ünnep

- Születésnapok, névnapok (folyamatos) ünneplése: ünnepi terítéssel, ajándék

átadással, fotó készítésével kedveskedünk. Táncolunk, énekelünk.

- „Tavaszvárás” húsvéti előkészületek a környezet kialakítása, dekoráció,

könyvek, képek a csoportban, zenei ráhangolódás a csoportokban.

- „Visszatekintő” találkozás a volt bölcsődésekkel és szüleikkel

szeptemberben. Közös játék, beszélgetés az óvodai életről.

- „Várjuk a mikulást” a családokkal. Bölcsődénkben hagyománnyá vált, hogy

mindegyik csoportban egy-egy apuka a mikulás. A mikulást és vendégeinket

dalokkal és versekkel köszöntjük.

363

- Karácsonyi előkészületek családi délután keretében. A karácsony a szeret

ünnepe, a család ünnepe. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy ezt a pillanatot

meghagyjuk a család számára. A szülők, testvérek, nagyszülőkkel együtt

készítjük el a még hiányzó díszeket (asztali díszek, angyalkák, szalvétatartó)

- Farsangi mulatság a szülőkkel, testvérekkel, nagyszülőkkel. Ez a nap

különös a gyermekeknek. (jelmezbe bújhatnak, tánc, szülői segítséggel

tombola)

- Édesanyánkat, nagymamáinkat köszöntjük. Erre a napra meglepetést

készítünk. Dallal, verssel kedveskedünk.

- Gyermeknapi jótékonysági délután a családokkal Ezen a napon köszönünk

el a leendő óvodásainktól. (mozgásos játék, zenés bábelőadás, kismesterségek,

sárkánykészítés, similabda készítés, arcfestés, bográcsozás, zsákbamacska) A

„Fecsegő-tipegők” Alapítványunk javára adományokat gyűjtöttek a szülők.

2. A bölcsőde külső kapcsolatrendszerének bemutatása

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi és Bölcsődei

Igazgatósága Észak- Alföldi Regionális Módszertani Bölcsődéje

Kapcsolatunk rendszeres, kiváló, mindenkor segítőkészek. Bölcsődénk szakmai

munkáját értékelik, ellenőrzik, kiváló akkreditált továbbképzéseket, megyei vezetői

értekezletet, szakmai találkozókat szerveznek.

Gyermekorvos

Bölcsőde gyermekorvosa csecsemő – és gyermekgyógyász, iskola egészségtan

szakvizsgával rendelkezik. Hetente egy alkalommal látogat meg bennünket.

Város óvodái

Nevelőtestületünk elkészítette a Család – Bölcsőde, Bölcsőde – Óvoda átmenet címmű

dokumentációt, mely tartalmazza legfontosabb értékeinket, az átmenet értékeihez

rendelt elveket, család – bölcsőde átmenet céllistát, bölcsőde- óvoda átmenet céllistát,

család-bölcsőde átmenet projektérvét, bölcsőde-óvoda átmenet projektérvét, a fejlődés

leggyakoribb jellemzői a bölcsődéskor végére

364

Bihari Szociális Szolgáltató Központ:

Kapcsolatunk folyamatos, rendszeres esetmegbeszéléseken, ill. évente egy alkalommal

értekezleten veszünk részt: (Gyermekvédelmi felelős és bölcsődevezető) Minden

nevelési évben elkészül a bölcsőde Gyermekvédelmi munkaterve, ebből (egy példány

eljuttatunk a központba.)

Munkatervünkben megfogalmazott cél:

- A hátrányos helyzet megelőzése

- A gyermekek optimális testi és szellemi fejlődésének elősegítése szükségleteinek

magas szintű kielégítése

- A fejlődést gátló tényezők megakadályozása – időben való felismerése.

Feladatai:

- Teremtsünk derűs, nyugodt légkört, ahol fontos az egymásra való

odafigyelés

- A családokkal, szülőkkel kialakított sokszínű kapcsolattartási forma.

- Fontos hogy partnerként tiszteljük és elfogadjuk őket.

- Egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel.

- Bölcsődei szakemberek tájékoztatása

- Családi programok szervezése.

Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

Hajdúböszörmény, Désány István u. 1 – 9.

Bessenyei György Szakközépiskola

4100 Berettyóújfalu, Honvéd u. 9/11.

A két intézménnyel együttműködési megállapodásunk van.

Intézményünk a bölcsődei szakmai gyakorlatok és az azt követő vizsgák színhelye.

Tereptanárok a bölcsőde minden kisgyermeknevelője.

Hajdú-Bihar Megye bölcsődei intézményei

A megye kisgyermekintézményeinek szakembereivel kapcsolatunk élő, megyei

értekezleteken, rendezvényeken részt veszünk, képviseltetjük bölcsődénket.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala

365

A bölcsőde jogszerű működéséhez kapcsolódó két illetve négy éves ellenőrzések okán

kapcsolatunk rendszeres.

XII. A fejlődés leggyakoribb jellemzői a bölcsődés kor végére

A bölcsődéskor végére nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik,

öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel.

Már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem

szívesen játszik társaival is.

Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított

szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget

számára,

Környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben,

gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot felnőttel, gyermekkel.

A gyermekek többsége szobatiszta.

XIII. Belső ellenőrzés, értékelés

A belső ellenőrzés értékelés az intézményi teljesítmény értékelés alapján történik, a

folyamat leírás az IMIP-ben található.

Minőségfejlesztési rendszerünk:

Minőségfejlesztési rendszerünket a COMENIUS 2000 I. Intézményi modell

„Partnerközpontú működés” logikai folyamata alapján működtetjük.

A rendszer folyamata:

1. Az érdekelt felek azonosítása

2. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése, kérdőívvel.

3. az igények elemzése

4. A célok és prioritások meghatározása

5. Intézkedési tervek készítése

6. Intézkedési tervek megvalósítása

7. Az intézkedési tervek megvalósításának elemzése

8. Korrekciós terv készítése és megvalósítása

366

9. Irányított önértékelés

Berettyóújfalu, 2012. június 11.

_________________________ _____________________Török Istvánné Szántó Zoltánné

Intézményvezető Bölcsődevezető

XI. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE:

Kapcsolataink:

- Az óvoda és a család kapcsolata

- Tagintézmények közötti kapcsolat

- Az óvoda és bölcsőde kapcsolata

367

- Az óvoda és az iskolák kapcsolata

- Az óvoda egyéb kapcsolatai

fenntartó önkormányzattal

egészségügyi szervekkel

szakszolgáltató intézményekkel

helyi gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálattal

Nemzetiségi Önkormányzattal

Közművelődési Intézmények és az Óvoda

Kapcsolat a szülőkkel:

Intézményünkben, tagóvodáinkban és a bölcsődében célunk, hogy a családi nevelést

kiegészítve, a családdal szorosan együttnevelve, szorosan együttműködve történjen a

gyermekek gondozása, ápolása, védelme, szocializációja, fejlesztése.

Hangsúlyozzuk a családi nevelés fontosságát, a szülőkkel a nyílt, őszinte, problémafeltáró és

megoldó kapcsolatra törekszünk. A gyermek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk a

szülőket, a konzultációk az empátia, a következetesség és a tapintat jegyében történnek.

Óvodáink és a bölcsőde nyitottak a szülők előtt, igényeiknek megfelelően lehetőségük van

arra, hogy közvetve vagy közvetlenül megismerjék gyermekük óvodai életét.

Összevont és csoportszülői értekezleten tájékozódhatnak az óvodát, bölcsődét, gyermekeiket

érintő kérdésekben, illetve a hozzájuk közel álló témákról, óvodapedagógus, orvos, vagy

egyéb szakember előadása során.

A szülői elvárások, igények, elégedettség, vagy elégedetlenség mérése 2 évente kérdőíves

formában történik.

Minden tagintézményben jól működő szülői szervezet van, az ő képviselőik a Szülői

Választmány tagjai, akikkel rendszeresek az óvodavezetés megbeszélései. A bölcsődében

Szülői Érdekképviseleti Fórum működik.

Az óvodákat saját alapítványaik támogatják, segítik.

Az óvodában a családokkal történő jó kapcsolattartás meghonosodott formái:

Beíratás, amely az első személyes találkozás, ahová a szülő gyermek együtt érkezik

Összevont, csoport szülői értekezlet

Családlátogatások, igény és szükség szerint

A szülő rendszeres tájékoztatása a gyermek fejlődéséről

368

Közös ünnepségek Tagóvodánként

Kirándulások szülőkkel

Munkadélutánok, játszóházak, játékkészítő délutánok

A bölcsődében kialakított kapcsolattarás formái:

családlátogatás, üzenő füzet, szülői értekezlet, napi gondozónő – szülői

megbeszélések.

Az együttműködés során figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait,

érvényesítjük a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Tagintézmények közötti kapcsolat:

Az intézményvezető, a tagóvoda vezetők, illetve a bölcsődevezető segítik az átjárhatóságot és

a kapcsolattartást a székhely óvoda és a tagintézmények között.

A nevelőtestület közös programjai:

Heti vagy szükség szerinti megbeszélések, értekezletek

Nevelőtestületi értekezletek

Házi bemutatók, hospitálások

Alkalmazotti értekezletek

Munkaközösségi foglalkozások

Kirándulás, lehetőség szerint

Gyermekcsoportok közötti kapcsolat:

Nagycsoportosok közös programjai

Bölcsődések – óvodások találkozója

Az óvoda és az iskolák kapcsolata:

Óvodás gyermekeink az alábbi általános iskolákban kezdhetik meg tanulmányaikat:

József Attila Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Széchenyi István Tagiskola

369

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Diószegi Kis István Református Általános Iskola

Alapfokú Művészeti Iskola: Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Az óvoda – iskola optimális kapcsolatára törekszünk, olyan tartalmi kapcsolat kiépítésére,

amely elősegíti a gyermekek sikeres iskolakezdését, kiegyensúlyozott nevelést, oktatást

biztosít. Együttműködünk az átmenet segítésében, átadólapok megbeszélések alkalmával.

A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.

A kapcsolattartás formái, módja

az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása

kölcsönös látogatás, tapasztalatgyűjtés az óvodák nagycsoportjaiban és az iskolák első

osztályaiban, átadólappal, megbeszélés során konzultálunk az iskolába menő

gyermekekről.

lehetőséget biztosítunk a leendő tanítónőkkel való találkozásra.

A szülőket arra ösztönözzük, hogy az iskolák nyíltnapjaira vigyék el gyermekeiket

közös ünnepségek, találkozók

Az óvoda egyéb kapcsolatai

A fenntartó önkormányzattal:

A fenntartó biztosítja óvodáink működésének feltételeit. A tartalmi kapcsolat kiépítése az

intézményvezető feladata.

Formái:

Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, egyeztető fórumok.

Az intézményvezető beszámolója

Tanévnyitóra, tanévzáróra, nyílt napokra való meghívás az intézményekbe.

Egészségügyi szakszolgálatok és az óvoda

A gyermek egészségének védelme érdekében a hatályos jogszabályok szerint szervezi az

intézmény a szűrővizsgálatokat.

Látás vizsgálat (2 évente)

Tájékoztató előadások leendő kiscsoportosok szülői értekezletén (évente)

370

Védőnők közreműködése különböző járványok felszámolásában, elterjedésének

megakadályozásában.

A bölcsődében rendszeres orvosi vizsgálat hetente.

Pedagógiai szakszolgálatok és az óvoda

Folyamatos kapcsolatot tartunk a József Attila Általános Iskola, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálattal. Szükség esetén kérjük a segítségüket.

Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szervezi a gyógytestnevelést a rászoruló

nagycsoportosok körében.

A logopédus minden évben felméri a tanköteles korú gyermekek hangképzésének tisztaságát,

majd beosztja a korrekciós foglalkozások rendjét a tagintézményekben.

Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei valamennyi tanköteles korú fejletségi

szintmérő vizsgálatot végez minden évben, szakvéleményük, útmutatásuk, nagy segítséget

jelent az óvodapedagógusoknak a részképesség hiányában lemaradt fejlődésű gyermekek

fejlesztéséhez.

Az óvoda és a szülő kérésére iskolaérettségi vizsgálatot végeznek.

A magatartászavarral és egyéb lemaradással küzdő gyermekek fejlesztéséhez szükség esetén

pszichológus, fejlesztőpedagógus rendelkezésre áll.

A sajátos nevelési igényű gyermekek részére a szakvéleményben megállapított mértékben

biztosítják a fejlesztést.

Folyamatos a kapcsolattartás a Bihari Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti

szolgálattal, a Berettyóújfalu Városi Gyámhivatallal

A H-B-M-i Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet

segítségünkre van a sajátos nevelési igény megállapításában, szakvéleményt készít.

Nemzetiségi Önkormányzat és az Óvoda, Bölcsőde

A nevelő, fejlesztő munka során figyelembe vesszük a „Nemzetiségi Óvodai Nevelés”

irányelveit.

A roma gyermekek nevelése integráltan történik, mivel sajátos jellemzője az összetartozás,

többnyire 1- 2 óvodába járnak. Többségük rendszeres óvodába járó, néhány család azonban

371

elhanyagolja gyermeke óvodába járatását. Ehhez a korrekcióhoz igényeljük a Nemzetiségi

Önkormányzat tagjainak hatékony segítségét.

Szeretnénk, ha már bölcsődébe sikerülne a szokás, szabályrendszer kialakítása, ezért segítjük

a roma gyermekek bölcsődébe való felvételét.

Kapcsolattartás formái:

Rendszeres konzultációk

Különböző kiadványok beszerzése – közösen – amely segíti a cigány gyermekek

nevelését, oktatását, felzárkóztatását, esélyeik növelését.

Egészségügyi előadások szervezése, életmódkérdésekkel kapcsolatban.

Közművelődési intézmények és az Óvoda

Az óvodák a (művelődési ház, könyvtár, múzeum, mozi, a BNE) programkínálatából úgy

válogatunk, hogy elősegítsék a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását, s kizárjuk

azokat a kezdeményezéseket, amelyek az óvoda pedagógiai elveivel, értékközvetítésével,

tartalmával nem összeegyeztethetők.

XII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉGEK

Az óvodában a gyermekvédelem általános érvényű, az egyéni sorsokkal való törődés, a

családgondozás, a rászorulók segítése, kiemelt feladatunk.

A gyermekek egymástól nagyon eltérő szociokulturális környezetből érkeznek, sok közöttük a

hátrányos helyzetű.

CÉLUNK:

a családok életkörülményeinek megismerése, a veszélyeztetettség megelőzése, a

hátrányos helyzet csökkentése.

feltárjuk mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan

befolyásolják

372

a megelőzés, amelyet a komplex segítségnyújtásra, humánumra, megértésre,

támaszkodásra épül.

FELADATUNK:

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele.

Az óvodai dolgozók személyes példamutatásával, a család, a szülők gyermek

iránti felelősségének erősítése.

Segítségnyújtás a családoknak az átmeneti gondok leküzdésére – szükség estén a

társszervek segítségével – prevenció, nevelési korrekció.

A gyermekek rendszeres óvodába járásának figyelemmel kísérése. Az

igazolatlanul hiányzó hivatalos felszólítása, illetve családlátogatás szervezése.

A gyermekvédelmi munka: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvény ismerete, amely meghatározza a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetet.

A prevenció, minden pedagógusnak kötelessége és feladata a gyermeki jogok védelme.

Kiemelt feladataink:

- Egyéni beszélgetések alkalmával ismerkedjünk meg a családok életritmusával, nevelési

elvükkel. Próbáljuk felmérni a gyerekeknek a családban elfoglalt helyét.

- Tájékoztassuk a szülőket a nevelési rendszerünk fő feladatairól, próbáljuk összehangolni

nézeteinket a hatékonyabb nevelés érdekében.

- Folyamatosan biztosítsunk lehetőséget, hogy érdeklődésük szerint betekinthessenek a

mindennapi óvodai életbe.

- Vegyük észre az eltérést mutató, szokatlan magatartású gyermeket. A családdal együtt

tervezzük meg a fejlesztés lehetőségeit. Szükség esetén kérjük szakember tanácsát.

- A gyermekek mindennapját tegyük élményszerűvé, hogy érezze, ő fontos tagja a

csoportjának.

373

A gyermekvédelmi felelős munkaterv alapján irányítja, összefogja, segíti a gyermekvédelmi

munkát. Az óvodapedagógusok minden esetben tájékoztatják a felmerülő eseti problémákról,

változásokról, évenként összegzi tevékenységét.

Kapcsolatot tart fenn a társszervekkel:

Bihari Szociális Szolgáltató Központ

Berettyóújfalu Városi Gyámhivatal

Gyermekorvos – védőnő

József Attila Általános Iskola, EPSZ

Polgármesteri Hivatal Népjóléti csoport

Nemzetiségi Önkormányzat

Az óvodában egyéni bánásmóddal, sok szeretettel, odafigyeléssel, és lehetőség szerint

természetbeni juttatásokkal igyekszünk mérsékelni a hátrányos helyzetű gyermekek

kiszolgáltatottságát.

Ezt a munkát minden óvodapedagógus végzi, a gyermekvédelmi felelős a tagóvoda vezető,

intézményvezető koordinálásával. Nagyfokú tapasztalatra, odafigyelésre van szükség.

A speciális feladatok az egyes tagóvodák programjaiban találhatók.

XIII. A NEVELÉS SZERVEZETI KERETEI

Napirend, hetirend

A napirendet és a hetirendet a intézmények a helyi sajátosságaik szerint alakítják ki, az

alábbi szempontok figyelembevételével:

- Érzelmi biztonságot nyújtson.

- Igazodjon a gyermek szükségleteihez.

- Folyamatos, és rugalmas legyen.

- Érvényesüljön a játék kitüntetett szerepe., a szabadjáték feltételei

- Legyen helye a tapasztalatszerzésnek, a cselekvő tanulásnak.

Az tagintézmény teljes nyitvatartási ideje alatt a gyerekekkel történő foglalkozások

mindegyikét óvodapedagógus és kisgyermeknevelő irányítja.

374

Az etnikai nevelés, fejlesztés az etnikai program alapján történik, az intézmény

kapcsolatot tart a Nemzetiségi Önkormányzattal.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén a csoportokban a speciális fejlesztő

pedagógusok javaslatai, és a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének

irányelvei alapján történik a fejlesztés.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelése során a szervezési

feladatok, a pedagógiai munka kiemelt területei, a gyermekvédelemmel, az

egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok a hatályos

jogszabályok szerint meghatározottak.

A tehetséggondozás a csoportokban differenciált fejlesztési módszerrel, az 5-6 éves

azonos tehetségű gyermekek részére közös programok szervezésével történik

XIV. A TAGINTÉZMÉNYEK HAGYOMÁNYAI, ÜNNEPEI

A lapelveink :

- kiemelkednek a tagintézmények mindennapi életéből,

- megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak,

- közös élmény erejével hatnak, erősítik a közösséghez tartozás érzését,

- örömöt, vidámságot, felszabadult érzést jelent a gyerekeknek,

- tevékeny várakozás előzi meg,

- részt vehetnek benne a szülők, körülöttük élő felnőttek is,

- hozzájárul a pozitív szemléletmód kialakításához, a hagyományok

őrzéséhez, ápolásához,

- sok tapasztalattal pozitív élményt biztosítanak,

- segítik az óvodás gyermek szűkebb és tágabb környezetének megismerését.

- Intézményi szintű megemlékezés

Március 15. Valamennyi gyermek - felnőtt ünnepi ruhában, kokárda

kitűzésével jelezi az ünnepet.

Október 23. Zászlók kitűzésével jelöljük az ünnepet.

December Mikulás – csoportokban zajló ünnep

Advent – szülőkkel karácsonyváró ünnep

Február Farsang – csoportokban zajló ünnep

Április Húsvét – csoportonkénti ünnep

Május Anyák napja – csoportonkénti ünnep

375

Gyermeknapok – Sokadalmak, családi játék délutánok

Bölcsődei játszódélután

Június Nagycsoportosok búcsúja

- Hagyományos ünnepek

- A gyermekek születés, névnapjának megünneplése

- Tagintézményi sajátos programok

- Nyílt napok: betekintés lehetősége az óvodai életbe, bölcsődei mindennapokba

- különböző jeles napok, zöldnapok.

XV. INKLUZÍV PEDAGÓGIA – INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK

MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL –

A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének

segítése.

376

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek típusai:

1. Tanulási problémákkal küzdő gyermekek

- tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt

lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)

- tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar,

súlyosabb beszédhiba)

2. Magatartászavarok miatt problémás gyermekek

- visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes,

visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre

szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb.

- ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő,

támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt

egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok

kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi

elfogadás.

3. Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek

- intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai,

nyelvi stb.)

- művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)

- pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)

- szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

A tehetségígéretes gyermekek felismerése

- tehetségfejlesztés a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik

- a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó

önelégedetlenség

377

- a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók,

munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a „munkában”

A tehetségfejlesztés módjai közül óvodánkban elsősorban a gazdagítás –dúsítás módszerét

alkalmazzuk. A tehetségígéretes gyerekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző

tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált

„gondozásban” részesülnek. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetség

ígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekbe célszerű az

óvodai nevelési időn túl is fejleszteni.

Különleges bánásmódot igénylők még:

- a nemzetiséghez tartozók

- a bevándorlók

A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek

Aszociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

- Óvodahasználó gyermekeink szociokulturális háttere óvodánként eltérő képet mutat.

Munkánk tervezésénél, figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő

családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket

nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt családokét.

- Nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és

fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában

hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra

értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.

Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, gyermeküket elhanyagoló családokkal való -

együttműködésre késztető - kapcsolattartás.

A hátrányos helyzet leggyakoribb okai

- A család anyagi, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje

- A család lakhelye és környezete

- A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota

378

Környezeti okok lehetnek

- Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek

- Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése

- Szülők iskolázatlansága

- Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód

(brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző

családi háttér

- Negatív hatású baráti kör

Anyagi okok lehetnek

- Munkanélküliség

- Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem

- A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen

- A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik

Egészségügyi okok

- Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság

mozgáskorlátozottság, érzékszervi károsodás (látás, hallás...), szervi rendellenesség

- Tartós betegség

- Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)

- Higiénés hiányosságok

A gyermek személyiségében rejlő okok

- Értelmileg, érzelmileg visszamaradt

Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében

- Tájékoztatás anyagi támogatás lehetőségeiről

- Az önművelés igényének kialakítása

379

- A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása

- Praktikus ismeretek elsajátíttatása

- A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső

segítség felajánlása

- Családi életre és egészséges életmódra nevelés

- A szabadidő tartalmas eltöltésére való igény kialakítása

A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű -

mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb

pszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek, eredményes fejlesztésének biztosítására

kiemelt figyelmet fordít.

Az alapprogramban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára

szükségesek, így az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés

általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik.

A gyermekek között fennálló különbségeket figyelembe vesszük. A nevelés hatására a sérült

kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés,

az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a

szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok

megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami

a további önálló cselekvéséhez szükséges.

Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez:

Fontos, hogy fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg

a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl

a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztés nevelőmunkánk része.

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és

eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek

határozzák meg. Óvodánkban az együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs

bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a

gyerek szükségletei szerint.

380

SNI típusa Székhely

Óvoda

Eszterlánc

Tagóvoda

Rákóczi

Tagóvoda

Gyermekkert

Tagóvoda

Széchenyi

Tagóvoda

Mezősasi

Tagóvoda

Mozgáskorlátozott

és halmozottan

fogyatékos

mozgáskorlátozott

X X X

Látássérült

gyermek X X

Hallássérült

gyermek X X

Enyhén értelmi

fogyatékos

gyermek

X X X X X X

Középsúlyosan

értelmi fogyatékos

gyermek

X X X X X X

Beszédfogyatékos

gyermek X X X X X X

Autizmus

spektrum zavarral

küzdő

X X X X X

Egyéb pszichés

fejlődés zavara X X X X X X

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

A sajátos nevelési igény kifejezi

- a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű

módosulását

- a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét.

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenység team- munkában

kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg. A sajátos nevelési igény, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.

A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság

szakvéleménye.

381

Nevelőmunkánk során figyelemmel kell lenni arra, hogy:

- a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket

értékelő környezet segíti

- a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg

terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei

befolyásolják.

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai

kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának

típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, konduktor,

konduktor-óvodapedagógus, terapeuta együttműködése szükséges.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-

orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság

együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból

fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép

funkciók bevonásával

Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására

A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása

Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése

Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

- A fogyatékosság típusa, súlyossága.

- A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének

ideje.

382

- A gyermek

életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei

képességei, kialakult készségei

kognitív funkciói, meglévő ismeretei

családi háttere

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos

észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi

képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület

kap nagyobb hangsúlyt.

Halmozottan fogyatékos gyermek, esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére

tekintettel kell lenni.

Pedagógiai programunkat egyéni fejlesztési terv is kiegészíti.

A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek

számára

-A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és

alkalmazása

- az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása

- az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a

segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés

- a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók

differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével

- annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken

kiemelkedő teljesítményre is képes

- rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni

foglalkoztatásának megvalósulásához

- az óvodapedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők

megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a

sérült gyermek családjával.

Intézményünk igénybe veszi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a

pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények

szolgáltatásait.

383

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai

óvodai nevelés során

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszervrendszer

veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó

mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos

tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a

károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe.

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint

a mozgásnevelést az óvodai tevékenységek/foglalkozások körébe építik be az

óvodapedagógusok. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós

helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat.

Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok

figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén:

Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses

ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő

tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb

ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb,

mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési

területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb.

Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok

figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén:

Mozgásfejlesztés

Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási

funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és

finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel.

A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást,

helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításának is.

384

Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése

A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve

szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos

tevékenykedtetés. A sérülés függvényében szükség lehet az egészségüggyel való

kapcsolattartásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában.

Játéktevékenység

A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan

testtartása, a helyzet- és helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri

tájékozódás terén fellépő nehézségek stb. Szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására,

a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására. Az egyes

tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása.

Nyelvi fejlesztés

A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák. A

szókincs szegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja

versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális

kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is

előfordulhat. Emiatt fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és

kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési

célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre.

Ének-zene, énekes játék

Artikulációs problémák, légzésproblémák, a vitálkapacitás beszűkülése, ritmus és tempó

érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. felső végtag érintettség esetén kiegészülhet

az eszközhasználat nehezítettségével. Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés,

így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő. Pozitív hatása előnyösen

befolyásolhatja a mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent,

fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést.

Rajzolás, kézügyesség fejlesztése

Felső végtag érintettség, izomtónus fokozódása, gyenge izomzat, a törzs- és fejkontroll

hiánya stb. okozhat problémát ezen a területen. Fontos a kézfunkciót és a manipulatív

tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások,

együttmozgások leépítése, szükséges lehet adaptált eszközök használata, esetleg az

eszközök rögzítése, a finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése.

A látássérült gyermek

385

Óvodánk az épületek adottságaiból fakadóan kizárólag csak gyengén látó kisgyermeket

tud befogadni.

A gyengén látó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján

tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják

azt használni.

A gyengén látó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában:

A gyengén látó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága

jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése.

Területei:

- Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben

- A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság

- Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával

- A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése

- A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében

egyaránt

Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése

- A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást

- A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett

ismereteket.

A hallássérült gyermek

A halláskárosodás miatt – az állapot fennmaradása esetén – bizonyos esetekben - teljesen

elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia.

A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és

audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása,

fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az

óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van.

Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik.

Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a

hallássérült gyermekeket.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

386

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem

fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való

együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és

minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés

keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a kis lépések elvét

alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő

képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson:

- az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére

- a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció

fejlesztésére

- a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére

- a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására

- az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére

Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal

kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek.

A fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció

fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés

fejlesztésére.

Beszédfogyatékos gyermek

Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján

annak minősít.

A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés.

A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképességzavarok

(diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek

nehezítik a gyermek beilleszkedését.

Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat

és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint

a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök

és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában.

387

Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek

Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő

habilitációs terápiája megelőzheti egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés

devianciáját. Ennek eredményeként a nem beszélő, vagy megkésett beszédfejlődésű

gyermek (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott

mennyiségű, – kommunikációs eszköztárral. A gyermek a szociális interakció csecsemőkori

fejlődési szintjének megfelelő egyes képességeket segítséggel használhat, és a

kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni

fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függően rendelkezhet.

A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a

viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a

korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás)

fejlesztésének elemeivel.

A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autizmus spektrum zavarral küzdő

kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az

óvodai nevelés elsődleges feladata. A gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez

az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember

szükséges.

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az óvodában megvalósuló esélyegyenlőségi intézkedések közvetlen céljai

Az óvodai nevelés közvetlen célja az esélyegyenlőség biztosítása terén a szegényebb családok

gyermekeinél jelentkező kognitív hátrányok mérséklése. A pedagógiai és az egyéb lépések

tehát nem szociális, hanem nevelési/pedagógiai irányultságúak. Minden lépés a halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő - a beiskolázhatóságot biztosító - fejlődését

szolgálja

A szociális hátrányok kompenzálása

A szociális hátrányok kompenzálása nem jelenti azt, hogy az óvoda átveszi, átveheti a család,

a szociális ellátórendszer vagy épp az önkormányzat szerepét. E helyett mélyebb

együttműködésre törekszik a többi szereplővel, a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a

fenntartóval, az iskolával, és más intézményekkel. Az óvoda csak a nevelési, szocializációs

folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel.

Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési

alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született joga van

388

az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az

ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon

történő kibontakoztatásához szükséges.

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell

- a teljesítmények értékelése során

- az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során

- gyermeki jogok gyakorlása során

- az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján

járó juttatások, illetőleg az intézmény mérlegelése alapján adható juttatások)

- az óvoda feladata az is, hogy a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul

teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson

- a gyermek csoportban való elhelyezése során

- szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelésben

részesüljön

- megfelelő számú szülői igény esetén nemzetiségi nevelésben részesüljön

A halmozottan sérült gyermekek fejlesztése, egyénre szabott gyógypedagógiai módszerek

kombinációival történik.

Nemzetiségi óvodai nevelés

A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola kezdéséig tart.

Intézményünk egy tagóvodájában a nemzetiségi és magyar gyermekek együttes integrált nevelése valósul meg.

Nevelő-fejlesztő pedagógiai munkánk során figyelembe vesszük a „Nemzetiségi óvodai nevelés irányelveit”.

A szülők nem igénylik a nemzetiség nyelvén történő óvodai nevelést, ezért magyar nyelven folyik.

A családok szociokulturális helyzete változó, sok a hátrányos helyzetű, ingerszegény

környezetből jövő gyermek. Nevelőmunkánkat kiegészíti a családdal való együttműködés,

a szülő bevonása, az anyás befogadás.

A cigány gyermekekkel való egyéni differenciált foglalkoztatás beépül a magyar nyelvű

roma / cigány kulturális nevelésbe. A program lényege és pozitívuma, hogy hatékonyan

épít a családi nevelés eredményeire. Tartalmazza a roma / cigány kultúra, művészetek és

389

hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz

igazodnak. Tudatosan épít a két kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra.

Fokozott figyelmet fordítunk a családból az óvodába való átmenet segítésére. A család és

az óvoda közötti eltérő értékrend miatt fokozatosan vezetjük be a gyermeket az óvodai

életrend megismertetésébe.

A nemzetiség nevelése, fejlesztése integráltan valós meg egyéni- és mikrocsoportos

formában.

Nemzetiségi óvodai nevelés célja:

A szocializációs szint és a kommunikációs készségek fejlesztése, a cigány gyermekek

sajátos színvilágát, kézügyességét, zenei képességet figyelembe vevő képesség

fejlesztés megvalósítása.

A cigánygyerekek szociokulturális helyzetéből adódó hátrányok kompenzálásával a

sikeres óvodai, majd iskolai beilleszkedés elősegítése, a tanulási zavarok megelőzése.

Alapelvek:

- az egyenlő hozzáférés biztosítása,

- - a nemzetiségi gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása,

- a gyermeket –mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg,

- a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő

szerepet játszanak.

A nemzetiségi nevelés tartalmát, feladatait, tevékenységeit a Rákóczi Tagóvoda Család

Óvoda Nevelőpartneri Programja tartalmazza.

XVI. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE -

A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI

Az óvodában használt kötelező nyomtatványok:

- Felvételi előjegyzési napló

390

- Felvételi mulasztási napló

- Óvodai csoportnapló

- Óvodai törzskönyv

- Tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény

- A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációk: anamnézis, beilleszkedés

tapasztalatai, Difer mérés, egyéni személyiség napló, fejlesztési terv

Vezetésük a törvény által előírt módon szükséges, részletes szabályozását az IMIP

rögzíti. A szülők tájékoztatása folyamatos.

Pályázatok által előírt egyéb dokumentumok vezetése

Az óvodai-iskolai átmenet támogatása

Az iskolai tanulmányok megkezdése meghatározó fordulat a kisgyermek és családja életében.

Megváltozik a gyermek alaptevékenysége; a játékot a tanulás váltja fel. A gyermek új

környezetbe kerül, új felnőttek, új pajtások veszik körül. Megváltozik a napirendje és a

családi elvárások tartalma vele szemben.

Az átmenet megkönnyítése a család, az óvoda és az iskola segítő, támogató nevelési

módszerein, együttműködésén múlik.

Átmenetet segítő intézkedések célja:

Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a gyermek, a család, az óvoda, és az iskola

számára

A célunk elérése érdekében feladataink:

A gyermeki személyiség megismerése

Egyéni képességek széleskörű kibontakoztatása

Eltérő képességek egyéni ütemű fejlesztése. Felzárkóztatás, tehetséggondozás

Tanulási motivációk, sikerek biztosítása, a gyermek tudásvágyának elősegítése

A gyermek fejlődésének nyomon követése, hiányosságok pótlása

Önbizalom erősítése

Hatékony és átfogó, differenciált fejlesztés a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodó

módszerekkel,

Fejlettség szerinti beiskolázás

391

Hatékony együttműködés az óvoda és iskola pedagógusai között, a leendő tanítók

megismerése

Hatékony együttműködés a gyermek érdekében a szülővel

Óvoda-iskola átmenet projekt tervének elkészítése

Átadó lapok kitöltése-szülő tájékoztatása-átadása a tanítónak

A tevékenység módszerei:

Mérések

Beszélgetések

Hospitálások

Tapasztalatcserék

A tevékenység szervezeti keretei:

Rendezvények,

értekezletek,

programok

392

XVII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR, BÖLCSŐDÉSKOR VÉGÉRE

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet

megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú

átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá

szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad

a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, és szociális

érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához.

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.

Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.

Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését,

testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével

készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az

iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös

jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak,

a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a

szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett

egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

- a cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára

érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni,

minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán

ejti a magán – és mással hangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni

eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

393

- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét,

szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a

gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetben élő

növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az

időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak

azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan

egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a

tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a

kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

A szociálisan érett gyermek:

- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok

egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg,

kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a

tevékenységet.

3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,

feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség.

6. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a

befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

394

XVIII. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a

gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek a

kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi

potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái

közül a legegészségesebbet válassza, az egészséget választó képességét kifejlessze. Mindez

megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését,

az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. Az

egészségnevelés így válik az óvoda megalapozó jellegű, immanens (minden nevelési

mozzanatban jelenlevő) feladatává.

A modern egészségnevelés fogalma követi az egészség modern fogalmának összetevőit,

amelyet a WHO így definiál: „ Az egészség a testi (fizikai), szellemi (pszichikus) és a társas-

társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya.”

A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában

végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést, a gyermekek és

szülők részvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú

változását idézze elő.

Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő

tevékenységek sorolandók:

testi egészség (gondozás, testi szükséglet, mozgásigény kielégítése, mozgás-fejlesztés)

lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása)

szociális kapcsolatok harmóniája (társakkal és felnőttekkel)

a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása

viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának

megelőzése

bántalmazás, erőszak megelőzése

baleset megelőzés és elsősegélynyújtás

az óvodapedagógus és a nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók viselkedésének

szabályozása

szülők otthoni egészségnevelő feladatai

395

Testi egészség

A gyermekek óvodába kerülésekor anamnézist készítünk, amely segít minket a gyermekek

megismerésében. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét,

ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes

gyermeknél másképp alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel (testsúly, testmagasság),

összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok, jellemzők feltárását. Ilyen

feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, a családból hozott jó és rossz

szokásait.

A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt

szokásrendszer. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért megpróbálunk

hatni a szülőkre, hogy tisztán, praktikusan, rétegesen öltöztessék gyermekeiket. A gyermekek

egyéni fejlettségéhez viszonyítva kapnak segítséget az öltözködésnél, étkezésnél,

testápolásnál. Megtanítjuk ezek helyes sorrendjét.

A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek

edzésére a legtöbb alkalmat a szabadban való tartózkodás biztosítja, mely növeli az ellenálló

képességet. A napirendbe illesztve szervezünk változatos mozgásos tevékenységeket, a

csoportszobában vagy a szabadban, mely elősegíti a gyermekek harmonikus , összerendezett

mozgásfejlődését. A prevenciós fejlesztő torna segít a gerinc deformitások megelőzésében, a

lábboltozat erősítő gyakorlatok a lúdtalp korrigálását teszik lehetővé. Egészségpedagógiai cél

a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése.

Lelki egészség

Az értelmi nevelés feladatait az alapprogram a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli

ki. A program �értelemszerűen � azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet

kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem

alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés,

testünk higiénéje és védelme stb.)

Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már

előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családjából, amit az

óvoda vagy megerősít vagy gátol, leépít. Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az

egészség-védő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez

mérten az óvodában szerez meg, illetve rendszerez. Az egészség-védelmi ismeretközlés

lehetősége kiterjed az óvodai kezdeményezések mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így

a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra.

396

Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés

fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását. Fontos, hogy

felkészítsük őket és megoldási stratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal

szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a

személyiséget érintő változásokra.

A gyermek gondozásának feltétele az óvodapedagógus és a gyermek, valamint a dajka és a

gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek

azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte viselkedéssel, tapintattal, elfogadással,

megértéssel közelednek feléjük. Így óvodánk minden dolgozója arra törekszik, hogy kellő

érzelmi biztonságot nyújtson a gyermekek optimális személyiségfejlődése érdekében.

Szakmai segítséget intézményünk pszichológus munkatársa biztosítja.

Szociális kapcsolatok harmóniája

Az egészségnevelés fő területe az óvodai közösségben megvalósuló szocializáció elősegítése

és a szociális érzékenység fejlődése-fejlesztése. Az óvoda a gyermek viselkedésének második

legfőbb mintaadó közössége (az első: a család). Ebben a közösségben az óvónő és más felnőtt

személyek magatartása elsajátítandó mintául szerepel, azaz modell-értékű. A gyermek-

gyermek, valamint a felnőtt-gyermek kapcsolat érzelmi töltése, társkapcsolati igénye,

biztonság-nyújtása biztosítja az együttérzés, az önzetlenség, a segítés, az önfegyelem

kialakulását. Az óvodai szocializáció közvetlenül kapcsolódik a családi szocializációhoz, az

óvodának "csak" kiegészítő szerepe van a családi szocializáció mellett.

A gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása

Az óvodai nevelés során az egészséges életmód alakítása azt jelenti, hogy kialakul a

kisgyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges

táplálkozásra és kulturált étkezésre, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére,

egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokon való segítésre.

Mindez az egészség megvédésére történő beállítódást (attitűdöt), az egészség megvédésére

vonatkozó érdeklődést , véleményt, szándékot , "érzékenységet" jelent.

Az egészséges életmód alakításának feltétele az egészséges környezet biztosítása. A higiénét,

a baleset megelőzését, kulturált étkezést, zavartalan játékot, szabad levegőn való tartózkodási

lehetőséget biztosító tárgyi környezet (óvodai épület, felszerelés, csoportszoba, játékszerek,

munkaeszközök stb.) nem önmagában képezi az óvodás gyermek környezetét. Igen jelentős

(talán a tárgyi környezetnél is jelentősebb) környezeti tényezőt alkotnak a gyermekeket

körülvevő személyek (kortárs gyermekek és felnőttek), azaz a szociális környezet. Ennek

397

szeretetteljes, harmonikus légköre, pajtási-baráti hangulata rányomja a bélyegét a gyermek

személyiségfejlődésére. A dolgozók életmódjukkal, munkájukkal pozitív mintát nyújtanak a

környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód

szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges életvitelre.

Viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának

megelőzése

Az óvodák területére – beleértve az udvart is – égő cigarettával belépni, illetve ott dohányozni

tilos. Az óvodán kívül öt méteres körzetben szintén tilos a dohányzás. A dohányzás

megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és a

technikai személyzetének, mivel modellként szolgálnak a gyermekek számára, így nagyobb

felelősséggel tartoznak a személyes példamutatásért. A viselkedési függőségek és a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzését a szabad beszélgetések,

a különböző élmények valamint versek , mesék/ pl. Csisztu Mókus/ kalandjai feldolgozása

segíti.

Bántalmazás, erőszak megelőzése

A WHO definíciója szerint:” A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód)

magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az

elhanyagolás, vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden

formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának

tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a

felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” A gyermek bántalmazása megjelenhet fizikai,

érzelmi és szexuális téren is, melyet ha a pedagógus észlel jelez a gyermekjóléti szolgálatnak,

illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyeknek,

intézményeknek és hatóságoknak.

Mivel a kisgyermekek nagyon fogékonyak minden ingerre, ezért fontos, hogy az erőszakos

cselekmények látványától is megvédjük őket. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket

felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására is sarkallni szükséges.

Minderre a szülői értekezletek, egyéni fogadóórák nyújtanak lehetőséget.

Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás

Az óvoda Házirendje és Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza az óvó-

védő rendelkezéseket, valamint a gyermekbalesetek megelőzése érdekében ill.

bekövetkeztekor ellátandó feladatokat.. Alapelvünk az, hogy az óvodások tudatában legyenek

398

annak, hogy odafigyeléssel és óvatossággal sok baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető.

Ezért fontos, hogy megtanulják egy-egy hétköznapi tárgy milyen veszélyforrást rejt magában,

illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Minderre a

beszélgetésen túl felhasználható módszerként még a mesélés, szerepjáték, bábozás,

társasjáték, könyv- és képolvasás. A gyermekekkel életkoruknak és fejlettségi szintjüknek

megfelelően az óvodai nevelési év kezdetén, valamint szükség szerint pl. kirándulás előtt

ismertetni kell a kötelező óvó-védő előírásokat.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

- Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri

- A környezet állapotára érzékeny gondolkodásmódja kialakul

- A fenntarthatóság elveivel megismerkedik

- Kulturáltan étkezik, helyesen használja az evőeszközöket

- Önállóan és helyesen mos kezet és fogat

- Szükségletei kielégítését önállóan végzi

- Szükség szerint használja a zsebkendőt

- Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyre rakja

- Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, melyekben örömmel vesz részt

399