Embed Size (px)
Citation preview
A vidékfejlesztési miniszter 143/2012. (XII. 27.) VM rendelete
a Magyar Takarmánykódex kötelezõ elõírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet, valamint
a takarmányok elõállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól
szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet módosításáról
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 1., 5., 14., 15. és 16. pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló
212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el:
1. § A Magyar Takarmánykódex kötelezõ elõírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §
(1) bekezdés 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„18. az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban elõforduló nemkívánatos
anyagokról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/8/EK, 2005/86/EK, 2005/87/EK, 2006/13/EK, 2008/76/EK,
2009/8/EK, 2009/141/EK, 2010/6/EU irányelve és 574/2011/EU, 277/2012/EU, 744/2012/EU rendelete,”
2. § Az R1. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. § A takarmányok elõállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.)
VM rendelet (a továbbiakban: R2.) 25. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„25. § (1) A kerületi hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a NÉBIH
(a továbbiakban: eljáró hatóság) képviselõje az ellenõrzés, felülvizsgálat, illetve helyszíni szemle során
a) a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedésben
meghatározott mintavételi szabályok szerint,
b) a 152/2009/EK bizottsági rendeletben foglalt mintavételi szabályok szerint,
c) mikrobiológiai vizsgálat céljára a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 11. számú mellékletében foglalt mintavételi
szabályok szerint vagy
d) géntechnológiával módosított szervezet vagy GM takarmány jelenlétére, illetve mennyiségi meghatározására
irányuló vizsgálat esetén
da) a b) pontban foglaltak szerint vagy
db) a 619/2011/EU bizottsági rendelet vonatkozó elõírásai szerint
térítésmentesen mintát vehet.”
4. § Az R2. 1. melléklet 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„4. A 95/69/EK tanácsi irányelv mellékletének I. 1. a) fejezetében megadott, a fenti 1. pontban felsorolt
takarmány-adalékanyagoktól eltérõ azon takarmány-adalékanyagok, amelyeknek legmagasabb szintjét rögzítették.”
5. § Az R2. 15. § (8) bekezdésében a „6. cikkében” szövegrész helyébe a „6. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
7. § Ez a rendelet
a) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a dioxinokra és a poliklórozott
bifenilekre vonatkozó felsõ határértékek és cselekvési küszöbértékek tekintetében történõ módosításáról szóló,
2012. március 28-i 277/2012/EU bizottsági rendelet,
b) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének az arzén, a fluor, az ólom, a higany,
az endoszulfán, a dioxinok, az Ambrosia spp., a diklazuril és a lazalocid-A-nátrium maximális szintjét érintõen,
valamint a dioxinokra vonatkozó cselekvési küszöbértékek tekintetében történõ módosításáról szóló,
2012. augusztus 16-i 744/2012/EU bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Dr. Fazekas Sándor s. k.,vidékfejlesztési miniszter
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37057
1.m
ellé
klet
a1
43
/20
12
.(X
II.2
7.)
VM
ren
del
eth
ez37058 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám
1. A
z R
1. 2
. sz
ám
ú m
ellé
klet
I. F
ejez
et 1
. pon
tja
hely
ébe
a kö
vetk
ez r
ende
lkez
és lé
p:
„1
. sz
erv
etle
n s
zen
ny
ez
an
yagok
és
nit
rogén
veg
yü
lete
k
Nem
kív
án
ato
s a
ny
ag
T
ak
arm
án
yo
zásr
a s
zán
t te
rmék
ek
Leg
na
gy
ob
b t
art
alo
m m
g/k
g-b
an
(pp
m),
12
%-o
s n
edv
essé
gta
rtalm
ú
tak
arm
án
yra
vo
na
tko
zóa
n
„1.
Arz
én (1
)
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok,
ki
véve
: -
fb
l, sz
árít
ott l
ucer
nábó
l és
szár
ítot
t lóh
eréb
l kés
zült
lisz
t, sz
árít
ott
cuko
rrép
apép
, szá
ríto
tt m
elas
zos
cuko
rrép
asze
let;
-
pálm
amag
pogá
csa;
-
fosz
fáto
k és
més
ztar
talm
ú te
nger
i alg
ák;
- ka
lciu
m-k
arbo
nát;
kal
cium
- és
mag
nézi
um-k
arbo
nát (1
0);
- m
agné
zium
-oxi
d; m
agné
zium
-kar
boná
t;
- ha
lak,
más
víz
i áll
atok
és
az e
zekb
l nye
rt te
rmék
ek;
- al
gali
szt é
s al
gali
sztb
l nye
rt ta
karm
ány-
alap
anya
gok.
2 4 4(2)
10
15
20
25(2
)
40(2
)
Jelö
lan
yagk
ént h
aszn
ált v
asré
szec
skék
. 50
A n
yom
elem
ek v
együ
lete
inek
fun
kcio
náli
s cs
opor
tjáb
a ta
rtoz
ó ad
alék
anya
gok,
ki
véve
: -
réz-
szul
fát-
pent
ahid
rát;
réz
-kar
boná
t; d
iréz
-klo
rid-
trih
idro
xid;
- ci
nk-o
xid;
man
gán-
oxid
; réz
-oxi
d.
30 50
100
Kie
gész
ít ta
karm
ányo
k,
kivé
ve:
- ás
vány
i tak
arm
ány;
-
hala
t vag
y m
ás v
ízi á
llat
ot, i
llet
ve a
zokb
ól n
yert
term
ékek
et é
s/va
gy
alga
lisz
tet é
s al
gali
sztb
l nye
rt ta
karm
ány-
alap
anya
got t
arta
lmaz
ó,
kedv
telé
sbl t
arto
tt á
llat
okna
k sz
ánt k
iegé
szít
taka
rmán
yok.
4 12
10(2
)
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37059
2.
Kad
miu
m
Növ
ényi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k 1
Áll
ati e
rede
t ta
karm
ány-
alap
anya
gok
2
Ásv
ányi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k,
kivé
ve:
- fo
szfá
tok
2 10
A n
yom
elem
ek v
együ
lete
inek
fun
kcio
náli
s cs
opor
tjáb
a ta
rtoz
ó ad
alék
anya
gok,
ki
véve
: -
réz-
oxid
, man
gán-
oxid
, cin
k-ox
id é
s m
angá
n-sz
ulfá
t-m
onoh
idrá
t
10 30
A k
ötan
yago
k és
cso
mós
odás
gátl
ó an
yago
k fu
nkci
onál
is c
sopo
rtjá
ba
tart
ozó
taka
rmán
y-ad
alék
anya
gok
2
El
keve
réke
k (6
) 15
Kie
gész
ít ta
karm
ányo
k,
kivé
ve:
- ás
vány
i tak
arm
ányo
k --
fo
szfo
rtar
talo
m <
7%
(8)
--
fosz
fort
arta
lom
7
% (8
)
- ke
dvte
lésb
l tar
tott
áll
atok
nak
szán
t kie
gész
ít ta
karm
ányo
k
0,5 5
1% f
oszf
orba
n (8
) 0,7
5; m
axim
um 7
,5
2
Tel
jes
érté
k ta
karm
ányo
k,
kivé
ve:
- sz
arva
smar
hána
k (k
ivév
e bo
rjak
nak)
, juh
okna
k (k
ivév
e bá
rány
okna
k),
kecs
kékn
ek (
kivé
ve g
idák
nak)
és
hala
knak
szá
nt te
ljes
ért
ék
taka
rmán
yok
- ke
dvte
lésb
l tar
tott
áll
atok
nak
szán
t tel
jes
érté
k ta
karm
ányo
k
0,5 1 2
37060 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám
3.
Flu
or (7
) T
akar
mán
y-al
apan
yago
k,
kivé
ve:
- ál
lati
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k, a
teng
eri r
ákfé
lék
(pl.
kril
l)
kivé
telé
vel
- te
nger
i rák
félé
k, p
l. kr
ill
- fo
szfá
tok
- ka
lciu
m-k
arbo
nát;
kal
cium
- és
mag
nézi
um-k
arbo
nát (1
0);
- m
agné
zium
-oxi
d -
més
ztar
talm
ú te
nger
i alg
ák.
150
500
3000
20
00
350
600
1000
V
erm
ikul
it (
E 5
61)
3000
K
iegé
szít
taka
rmán
yok
-
fosz
fort
arta
lom
4
% (8
) -
fosz
fort
arta
lom
> 4
% (8
)
50
0 1%
fos
zfor
ban
125
(8)
Tel
jes
érté
k ta
karm
ányo
k,
kivé
ve:
- se
rtés
nek
szán
t tel
jes
érté
k ta
karm
ányo
k;
- ba
rom
fina
k (k
ivév
e cs
irké
knek
) és
hal
akna
k sz
ánt t
elje
s ér
ték
ta
karm
ányo
k;
- cs
irké
knek
szá
nt te
ljes
ért
ék ta
karm
ányo
k -
szar
vasm
arha
-, ju
h- é
s ke
cske
taka
rmán
yok
--
teje
l á
llat
ok
--
egyé
b
150
100
350
250 30
50
4.
Ólo
m
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok,
ki
véve
: -
szál
asta
karm
ányo
k (3
);
- fo
szfá
tok
és m
észt
arta
lmú
teng
eri a
lgák
; -
kalc
ium
-kar
boná
t; k
alci
um-
és m
agné
zium
-kar
boná
t (10)
; -
taka
rmán
yéle
szt
.
10 30
15
20
5
A n
yom
elem
ek v
együ
lete
inek
fun
kcio
náli
s cs
opor
tjáb
a ta
rtoz
ó ad
alék
anya
gok,
ki
véve
:
10
0
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37061
- ci
nk-o
xid;
-
man
gán-
oxid
, vas
-kar
boná
t, ré
z-ka
rbon
át.
400
200
A k
ötan
yago
k és
cso
mós
odás
gátl
ó an
yago
k fu
nkci
onál
is c
sopo
rtjá
ba
tart
ozó
taka
rmán
y-ad
alék
anya
gok,
ki
véve
: -
vulk
áni e
rede
t k
lino
ptil
olit
; nát
roli
t-fo
noli
t;
30 60
El
keve
réke
k (6
) 20
0
Kie
gész
ít ta
karm
ányo
k,
kivé
ve:
- ás
vány
i tak
arm
ányo
k
10 15
Tel
jes
érté
k ta
karm
ányo
k 5
5.
Hig
any
(4)
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok,
ki
véve
: -
hala
k, m
ás v
ízi á
llat
ok é
s az
eze
kbl n
yert
term
ékek
; -
kalc
ium
-kar
boná
t; k
alci
um-
és m
agné
zium
-kar
boná
t (10)
.
0,1
0,5
0,3
Tak
arm
ányk
ever
ékek
, ki
véve
: -
ásvá
nyi t
akar
mán
yok;
-
hala
knak
szá
nt ta
karm
ányk
ever
ékek
; -
kut
yákn
ak, m
acsk
ákna
k és
pré
mes
áll
atok
nak
szán
t ta
karm
ányk
ever
ékek
.
0,1
0,2
0,2
0,3
6.
Nit
rit (5
) T
akar
mán
y-al
apan
yago
k,
kivé
ve:
- ha
llis
zt
- sz
iláz
s -
cuko
rrép
ából
és
cuko
rnád
ból,
vala
min
t kem
ényí
tgy
ártá
sból
szá
rmaz
ó te
rmék
ek é
s m
ellé
kter
mék
ek
15 30
--- ---
37062 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám
Tel
jes
érté
k ta
karm
ányo
k,
kivé
ve:
- ku
tyák
nak
és m
acsk
ákna
k sz
ánt,
20%
-ot m
egha
ladó
ned
vess
égta
rtal
mú
telj
es é
rték
taka
rmán
yok
15 --
-
7.
Mel
amin
(9)
Tak
arm
ányo
k,
kivé
ve a
köv
etke
z ta
karm
ány-
adal
ékan
yago
kat:
-
guan
idin
o-ec
etsa
v -
karb
amid
-
biur
et
2,5 ---
---
---
(1)
A h
atár
érté
kek
az
öss
zes
arzé
nta
rtal
om
ra u
taln
ak.
(2)
Az
ille
tékes
hat
ósá
gok kér
ésér
e a
fele
ls
gaz
das
ági
szer
epl
nek
viz
sgál
atot
kel
l vég
eznie
an
nak
b
izonyít
ásár
a, h
og
y
a sz
erv
etle
nar
zén
-tar
talo
m
2
pp
m-n
alac
sonyab
b. A
Hiz
ikia
fusi
form
e al
ga
eset
ében
ez
a v
izsg
álat
kü
lön
öse
n f
on
tos.
(3
) S
zála
stak
arm
ány
nak
tek
inte
nd
k a
z o
lyan
tak
arm
ány
ozá
sra
szán
t te
rmék
ek,
min
t a
szén
a, a
szi
lázs
, a
fris
s f
stb
. (4
) A
hat
árér
ték
ek a
tel
jes
hig
anyta
rtal
om
ra u
taln
ak.
(5)
A h
atár
érté
kek
nát
riu
m-n
itri
tben
van
nak
kif
ejez
ve.
(6
) A
z el
kev
erék
ek
tek
inte
téb
en
meg
hat
áro
zott
h
atár
érté
kek
nem
a
kü
lön
bö
z
álla
tfaj
ok
ó
lom
- és
k
adm
ium
érzé
ken
ysé
gét
, h
anem
a
leg
mag
asab
b
ólo
m-
kad
miu
mta
rtal
mú
ad
alék
any
ago
kat
ves
zik
fig
yel
emb
e. A
tak
arm
ányozá
si c
élra
fel
has
znál
t ad
alék
anyag
okró
l sz
óló
, 2003.
szep
tem
ber
22-i
1831
/20
03
/EK
eu
róp
par
lam
enti
és
tan
ácsi
ren
del
et (
HL
L 2
68
., 2
00
3.1
0.1
8.,
29
. o
.) 1
6.
cik
kén
ek r
end
elk
ezés
ei s
zeri
nt
az e
mb
eri
és á
llat
i eg
észs
ég v
édel
me
érd
ekéb
en a
z el
kev
er
gyár
tójá
nak
a f
elel
sség
e b
izto
síta
ni,
ho
gy
az
elk
ever
ékek
re m
egh
atár
ozo
tt h
atár
érté
kek
bet
artá
sán
tú
l az
el
kev
erék
has
znál
ati
uta
sítá
sa i
s ö
sszh
angb
an l
egy
en
kie
gés
zít
és
a te
ljes
ért
ék t
akar
mán
yok e
seté
ben
meg
hat
ározo
tt h
atár
érté
kek
kel
. (7
) A
hat
árér
tékek
a
fluor
egy ad
ott
an
alit
ikai
m
ódsz
erre
l tö
rtén
m
egh
atár
ozá
sára
vonat
ko
znak
, m
elyn
ek so
rán
a
kiv
onás
1
N
só
sav
val
20
p
erce
n át
tö
rtén
szob
ahm
érsé
kle
ten.
Em
elle
tt
a je
lzet
t m
ódsz
erre
l biz
onyít
hat
óan
eg
yez
ex
trak
ció
s h
aték
on
ysá
gg
al
ren
del
kez
, az
zal
egyen
érté
k
extr
akci
ós
eljá
ráso
k
alkal
maz
hat
ók.
(8
) A
fo
szfo
r %
-os
arán
ya
12
% n
edv
essé
gta
rtal
mú
tak
arm
ány
ra v
on
atk
ozi
k.
(9)
A h
atár
érté
k k
izár
óla
g a
mel
amin
ra v
on
atk
ozi
k. A
kés
bbie
kben
viz
sgál
ják m
eg,
hogy a
hat
árér
ték k
iter
jedje
n-e
a s
zerk
ezet
ileg
rokon c
ianurs
av,
amm
elin
és
amm
elid
veg
yü
lete
kre
is.
(1
0)
A „
kal
ciu
m-
és m
agn
éziu
m-k
arb
on
át”
a k
alci
um
-kar
bon
átnak
és
a m
agn
éziu
m-k
arb
on
átnak
az
a te
rmés
zete
s k
ever
éke,
am
ely
et a
tak
arm
ány
-ala
pan
yag
ok
jeg
yzé
kér
l sz
óló
, 201
1. jú
niu
s 1
6-i
575
/201
1/E
U b
izo
ttsá
gi
rend
elet
meg
hat
áro
z.”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37063
2. A
z R
1. 2
. sz
ám
ú m
ellé
klet
I. F
ejez
et 4
. pon
tjáb
an s
zere
pl tá
bláz
at 6
. pon
tja
hely
ébe
a kö
vetk
ez r
ende
lkez
és lé
p:
[Nem
kívá
na
tos
anya
g
Ta
karm
ányo
zásr
a s
zán
t te
rmék
ek
Leg
nag
yob
b t
art
alo
m m
g/k
g-b
an
(pp
m),
12
%-o
s n
edve
sség
tart
alm
ú
taka
rmá
nyr
a v
on
atk
ozó
an]
„6.
End
oszu
lfán
(az
alf
a- é
s bé
ta-i
zom
erek
, val
amin
t az
end
oszu
lfán
-szu
lfát
ös
szeg
e,
endo
szul
fánb
an
kife
jezv
e)
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok
és ta
karm
ányk
ever
ékek
, ki
véve
: -
kuko
rica
és
az a
nnak
fel
dolg
ozás
ából
szá
rmaz
ó ku
kori
cate
rmék
ek;
- ol
ajos
mag
vak
és a
z az
ok f
eldo
lgoz
ásáb
ól s
zárm
azó
term
ékek
, a
nyer
s nö
vény
i ola
j kiv
étel
ével
; -
nyer
s nö
vény
i ola
j;
- ha
lakn
ak –
kiv
éve
a la
zaca
lakú
akat
– s
zánt
telj
es é
rték
ta
karm
ányo
k;
- la
zaca
lakú
akna
k sz
ánt t
elje
s ér
ték
taka
rmán
yok.
0,1
0,2
0,5
1,0
0,00
5 0,
05”
3. A
z R
1. 2
. sz
ám
ú m
ellé
klet
I. F
ejez
et 5
. pon
tja
hely
ébe
a kö
vetk
ez r
ende
lkez
és lé
p:
„5
. d
iox
ino
k é
s P
CB
-k
Nem
kív
án
ato
s a
ny
ag
T
ak
arm
án
yo
zásr
a s
zán
t te
rmék
ek
Leg
na
gy
ob
b t
art
alo
m n
g W
HO
-
PC
DD
/F-T
EQ
/kg
-ba
n (
pp
t) (
1),
12
%-o
s n
edv
essé
gta
rta
lmú
tak
arm
án
yra
von
atk
ozó
an
„1.
Dio
xino
k [a
po
likl
óroz
ott d
iben
zo-
pa
ra-d
ioxi
nok
(PC
DD
-k)
és
poli
klór
ozot
t di
benz
o-fu
ráno
k (P
CD
F-e
k) ö
ssze
ge a
z E
gész
ségü
gyi
Növ
ényi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k,
kivé
ve:
- nö
vény
i ola
jok
és m
ellé
kter
mék
eik.
0,75
0,75
Ásv
ányi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k 0,
75
Áll
ati e
rede
t ta
karm
ány-
alap
anya
gok:
37064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám
Vil
ágsz
erve
zet (
WH
O)
toxi
citá
si
egye
nért
ékéb
en
kife
jezv
e, W
HO
-TE
F-e
k (t
oxic
itás
i egy
enér
ték-
tény
ezk,
200
5) (2
) al
kalm
azás
ával
]
- Á
llat
i zsi
radé
k, a
tejz
sírt
és
a to
jász
sírt
is b
eleé
rtve
; -
Egy
éb s
zára
zföl
di á
llat
okbó
l sz
árm
azó
term
ékek
, bel
eért
ve a
tej
et é
s a
tejt
erm
ékek
et, v
alam
int a
tojá
st é
s a
tojá
ster
mék
eket
. -
Hal
olaj
; -
Hal
, eg
yéb
vízi
áll
atok
és
az e
zekb
l ny
ert
term
ékek
, a
halo
laj
és a
20
%-o
t m
egha
ladó
zs
írta
rtal
mú
hidr
oliz
ált
half
ehér
je-
kész
ítm
énye
k (3
) , val
amin
t a r
ákli
szt k
ivét
elév
el;
- 20
%-o
t m
egha
ladó
zsí
rtar
talm
ú hi
drol
izál
t ha
lfeh
érje
-kés
zítm
énye
k;
rákl
iszt
.
1,50
0,75
5,0
1,25
1,
75
A k
ötan
yago
k és
cso
mós
odás
gátl
ók f
unkc
ioná
lis
csop
ortj
ába
tart
ozó
köve
tkez
ta
karm
ány-
adal
ékan
yago
k:
kaol
init
tart
alm
ú ag
yag,
ve
rmik
ulit
, ná
trol
it-f
onol
it,
szin
teti
kus
kalc
ium
-alu
min
átok
és
üled
ékes
er
edet
kli
nopt
ilol
it.
0,
75
A
nyom
elem
ek
vegy
ület
eine
k fu
nkci
onál
is
csop
ortj
ába
tart
ozó
taka
rmán
y-ad
alék
anya
gok
1,0
El
keve
réke
k 1,
0
Tak
arm
ányk
ever
ékek
, ki
véve
: -
kedv
telé
sbl
tart
ott
álla
tokn
ak
és
hala
knak
sz
ánt
taka
rmán
ykev
erék
ek;
- pr
émes
áll
atok
nak
szán
t tak
arm
ányk
ever
ékek
.
0,75
1,75
–”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37065
2.
Dio
xino
k és
di
oxin
jell
eg P
CB
-k
össz
ege
(a p
olik
lóro
zott
di
benz
o-pa
ra-d
ioxi
nok
(PC
DD
-k),
a
poli
klór
ozot
t di
benz
ofur
ánok
(P
CD
F-
ek)
és a
pol
ikló
rozo
tt
bife
nile
k (P
CB
-k)
össz
ege)
az
Egé
szsé
gügy
i V
ilág
szer
veze
t (W
HO
) to
xici
tási
eg
yené
rték
ében
ki
feje
zve,
a W
HO
-TE
F-
ek (
toxi
citá
si
egye
nért
ék-t
énye
zk,
20
05(2
) ) al
kalm
azás
ával
)
Növ
ényi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k,
kivé
ve:
- nö
vény
i ola
jok
és m
ellé
kter
mék
eik
1,25
1,5
Ásv
ányi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k 1,
0
Áll
ati e
rede
t ta
karm
ány-
alap
anya
gok:
-
álla
ti z
sira
dék,
bel
eért
ve a
tejz
sírt
és
a to
jász
sírt
, -
egyé
b sz
áraz
föld
i ál
lato
kból
szá
rmaz
ó te
rmék
ek, b
eleé
rtve
a t
ejet
és
a te
jter
mék
eket
, val
amin
t a to
jást
és
a to
jást
erm
ékek
et,
- ha
lola
j, -
hal,
egyé
b ví
zi á
llat
ok é
s az
eze
kbl
nyer
t te
rmék
ek a
hal
olaj
és
a 20
%-o
t m
egha
ladó
zsí
rtar
talm
ú hi
drol
izál
t ha
lfeh
érje
-kés
zítm
énye
k ki
véte
léve
l (3) ,
- 20
%-o
t meg
hala
dó z
sírt
arta
lmú
hidr
oliz
ált h
alfe
hérj
e-ké
szít
mén
yek.
2,0
1,25
20,0
4,
0
9,0
A k
ötan
yago
k és
cso
mós
odás
gátl
ók f
unkc
ioná
lis
csop
ortj
ába
tart
ozó
köve
tkez
ta
karm
ány-
adal
ékan
yago
k:
kaol
init
tart
alm
ú ag
yag,
ve
rmik
ulit
, ná
trol
it-f
onol
it,
szin
teti
kus
kalc
ium
-alu
min
átok
és
üled
ékes
er
edet
kli
nopt
ilol
it
1,5
A
nyom
elem
ek
vegy
ület
eine
k fu
nkci
onál
is
csop
ortj
ába
tart
ozó
taka
rmán
y-ad
alék
anya
gok
1,5
El
keve
réke
k 1,
5
Tak
arm
ányk
ever
ékek
, ki
véve
: -
kedv
telé
sbl t
arto
tt á
llat
okna
k és
hal
akna
k sz
ánt t
akar
mán
ykev
erék
ek,
- pr
émes
áll
atok
nak
szán
t tak
arm
ányk
ever
ékek
.
1,5
5,
5 –
3.
Nem
dio
xinj
elle
g P
CB
-k
(a P
CB
28,
PC
B 5
2,
Növ
ényi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k
10
Ásv
ányi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k 10
37066 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám
PC
B 1
01, P
CB
138
, P
CB
153
és
PC
B 1
80
(IC
ES
– 6
) ös
szeg
e (1 ))
Áll
ati e
rede
t ta
karm
ány-
alap
anya
gok:
-
álla
ti z
sira
dék,
bel
eért
ve a
tejz
sírt
és
a to
jász
sírt
, -
egyé
b sz
áraz
föld
i áll
atok
ból s
zárm
azó
term
ékek
, bel
eért
ve a
teje
t és
a te
jter
mék
eket
, val
amin
t a to
jást
és
a to
jást
erm
ékek
et,
- ha
lola
j, -
hal,
egyé
b ví
zi á
llat
ok é
s az
eze
kbl n
yert
term
ékek
a h
alol
aj é
s a
20%
-ot m
egha
ladó
zsí
rtar
talm
ú hi
drol
izál
t hal
fehé
rje-
kész
ítm
énye
k ki
véte
léve
l (4) ,
- 20
%-o
t meg
hala
dó z
sírt
arta
lmú
hidr
oliz
ált h
alfe
hérj
e-ké
szít
mén
yek.
10
10
175
30
50
A k
ötan
yago
k és
cso
mós
odás
gátl
ók f
unkc
ioná
lis
csop
ortj
ába
tart
ozó
köve
tkez
taka
rmán
y-ad
alék
anya
gok:
kao
lini
ttar
talm
ú ag
yag,
ve
rmik
ulit
, nát
roli
t-fo
noli
t, sz
inte
tiku
s ka
lciu
m-a
lum
inát
ok é
s ül
edék
es
ered
et k
lino
ptil
olit
10
A n
yom
elem
ek v
együ
lete
inek
fun
kcio
náli
s cs
opor
tjáb
a ta
rtoz
ó ta
karm
ány-
adal
ékan
yago
k 10
El
keve
réke
k 10
Tak
arm
ányk
ever
ékek
, ki
véve
: -
kedv
telé
sbl t
arto
tt á
llat
okna
k és
hal
akna
k sz
ánt t
akar
mán
ykev
erék
ek,
- pr
émes
áll
atok
nak
szán
t tak
arm
ányk
ever
ékek
.
10 40
– (1 )
Fel
s h
atár
konc
entr
áció
k: a
fel
s h
atár
konc
entr
áció
k ki
szám
ítás
akor
azt
kel
l fel
téte
lezn
i, ho
gy a
kül
önbö
z k
ongé
nere
k ös
szes
, a m
enny
iség
i meg
hatá
rozá
s ha
tára
alá
es
ért
éke
a m
enny
iség
i meg
hatá
rozá
s ha
tárá
val e
gyen
l.
(2 ) A
dio
xino
k, f
urán
ok é
s di
oxin
jell
eg P
CB
-k to
xici
tási
egy
enér
ték-
tény
ezit
(T
EF
) ta
rtal
maz
ó tá
bláz
at:
Az
Egé
szsé
gügy
i V
ilág
szer
veze
t (W
HO
) N
emze
tköz
i V
egyi
Biz
tons
ági
Pro
gram
ja (
IPC
S)
kere
tébe
n 20
05 j
úniu
sába
n G
enfb
en t
arto
tt s
zaké
rti
konf
eren
cia
meg
álla
pítá
sai
alap
ján
szám
ítot
t, a
hum
án k
ocká
zato
k fe
lmér
éséh
ez h
aszn
ált
WH
O-T
EF
-ért
ékek
(M
arti
n va
n de
n B
erg
és m
tsai
.: T
he
2005 W
orl
d H
ealt
h
Org
an
iza
tio
n R
e-ev
alu
ati
on
of
Hu
ma
n a
nd
Ma
mm
ali
an
To
xic
Equ
iva
lency
Fa
cto
rs f
or
Dio
xins
and D
ioxi
n-l
ike
Com
pounds
(Dio
xino
k és
dio
xinj
elle
g v
együ
lete
k em
bere
kre
és e
ml
sökr
e vo
natk
ozó
toxi
citá
si e
gyen
érté
k-té
nyez
inek
az
Egé
szsé
gügy
i V
ilág
szer
veze
t ál
tal
2005
-ben
vég
zett
újr
aért
ékel
ése)
. T
oxi
colo
gic
al
Sci
ence
s 93
(2),
223
–241
(20
06).
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37067K
on
gén
er
TE
F-é
rték
K
on
gén
er
TE
F-é
rték
Dib
enzo
-pa
ra-d
iox
inok
(„
PC
DD
-k”)
és
dib
enzo
-pa
ra-f
urá
nok
(„
PC
DF
-ek
”)
„
Dio
xin
jell
eg”
PC
B-k
: n
em-o
rto
-
PC
B-k
+ m
on
o-o
rto-P
CB
-k
2,3,
7,8-
TC
DD
1
1,2,
3,7,
8-P
eCD
D
1 N
em
-ort
o-P
CB
-k
1,2,
3,4,
7,8-
HxC
DD
0,
1 P
CB
77
0,00
01
1,2,
3,6,
7,8-
HxC
DD
0,
1 P
CB
81
0,00
03
1,2,
3,7,
8,9-
HxC
DD
0,
1 P
CB
126
0,
1
1,2,
3,4,
6,7,
8-H
pCD
D
0,01
P
CB
169
0,
03
OC
DD
0,
0003
Mon
o-o
rto-P
CB
-k
2,3,
7,8-
TC
DF
0,
1 P
CB
105
0,
0000
3
1,2,
3,7,
8-P
eCD
F
0,03
P
CB
114
0,
0000
3
2,3,
4,7,
8-P
eCD
F
0,3
PC
B 1
18
0,00
003
1,2,
3,4,
7,8-
HxC
DF
0,
1 P
CB
123
0,
0000
3
1,2,
3,6,
7,8-
HxC
DF
0,
1 P
CB
156
0,
0000
3
1,2,
3,7,
8,9-
HxC
DF
0,
1 P
CB
157
0,
0000
3
2,3,
4,6,
7,8-
HxC
DF
0,
1 P
CB
167
0,
0000
3
1,2,
3,4,
6,7,
8-H
pCD
F
0,01
P
CB
189
0,
0000
3
1,2,
3,4,
7,8,
9-H
pCD
F
0,01
OC
DF
0,
0003
Alk
alm
azott
rövid
ítés
ek:
„T”
= t
etra
; „P
e” =
pen
ta;
„Hx
” =
hex
a; „
Hp
” =
hep
ta;
„O”
= o
kta
; „C
DD
” =
kló
r-dib
enzo
-dio
xin
; „C
DF
” =
kló
r-d
iben
zofu
rán
; „C
B”
=
kló
r-b
ifen
il.
(3)
A h
atár
érté
kek
nem
vo
nat
ko
znak
a p
rém
es á
llat
ok
nak
szá
nt
tak
arm
ány
el
állí
tása
cél
jáb
ól
kö
zvet
len
ül
szál
líto
tt é
s k
özb
ens
fel
do
lgo
zás
nél
kü
l fe
lhas
znál
t fr
iss
hal
ra é
s m
ás v
ízi
álla
tok
ra, az
onb
an a
ked
vte
lésb
l ta
rto
tt á
llat
ok
, il
letv
e az
áll
atk
erti
és
cirk
usz
i ál
lato
k k
özv
etle
n
etet
ésér
e v
agy
a k
edv
telé
sbl
tart
ott
áll
ato
kn
ak s
zán
t ta
kar
mán
yo
k a
lap
any
agak
ént
felh
aszn
ált
fris
s h
alra
a 3
,5 n
g W
HO
-PC
DD
/F-
TE
Q/k
g t
erm
ék é
s a
6,5
ng
WH
O-P
CD
D/F
-PC
B-T
EQ
/kg
ter
mék
, az
ug
yan
ily
en c
élra
fel
has
znál
t h
alm
ájra
ped
ig a
20
,0 n
g W
HO
-
PC
DD
/F-P
CB
-TE
Q/k
g t
erm
ék h
atár
érté
k v
on
atk
ozi
k.
Az
ezek
bl
az á
llat
okb
ól
(pré
mes
áll
ato
k,
ked
vte
lésb
l ta
rtott
áll
ato
k,
álla
tker
ti é
s
cirk
usz
i ál
lato
k)
elál
líto
tt te
rmék
ek és
fe
ldo
lgo
zott
ál
lati
fe
hér
jék
nem
k
erülh
etn
ek b
e az
él
elm
isze
rlán
cba,
és
n
em h
aszn
álh
ató
k
élel
mis
zert
erm
elés
cél
jára
tar
tott
, h
izla
lt v
agy
ten
yés
ztet
t h
aszo
nál
lato
k t
akar
mán
yo
zásá
ra.
(4)
A h
atár
érté
kek
nem
vo
nat
ko
znak
a p
rém
es á
llat
ok
nak
szá
nt
tak
arm
ány
el
állí
tása
cél
jáb
ól
kö
zvet
len
ül
szál
líto
tt é
s k
özb
ens
fel
do
lgo
zás
nél
kü
l fe
lhas
znál
t fr
iss
hal
ra é
s m
ás v
ízi
álla
tok
ra, az
onb
an a
ked
vte
lésb
l ta
rto
tt á
llat
ok
, il
letv
e az
áll
atk
erti
és
cirk
usz
i ál
lato
k k
özv
etle
n
etet
ésér
e v
agy
a
ked
vte
lésb
l ta
rto
tt
álla
tok
nak
sz
ánt
tak
arm
ány
ok
al
apan
yag
akén
t fe
lhas
znál
t fr
iss
hal
ra
a 7
5
g/k
g
term
ék,
az
ug
yan
ily
en cé
lra
felh
aszn
ált
hal
máj
ra p
edig
a
20
0
g/k
g te
rmék
h
atár
érté
k v
on
atk
ozi
k.
Az
ezek
bl
az ál
lato
kb
ól
(pré
mes
ál
lato
k,
ked
vte
lésb
l ta
rto
tt á
llat
ok
, ál
latk
erti
és
cirk
usz
i ál
lato
k)
elál
líto
tt t
erm
ékek
és
feld
olg
ozo
tt á
llat
i fe
hér
jék
nem
ker
ülh
etn
ek b
e az
élel
mis
zerl
áncb
a, é
s n
em h
aszn
álh
ató
k é
lelm
isze
rter
mel
és c
éljá
ra t
arto
tt, h
izla
lt v
agy
ten
yés
ztet
t h
aszo
nál
lato
k t
akar
mán
yo
zásá
ra.”
37068 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám
4. A
z R
1. 2
. sz
ám
ú m
ellé
klet
I. F
ejez
et 6
. pon
tja
hely
ébe
a kö
vetk
ez r
ende
lkez
és lé
p:
„6
. k
áro
s b
ota
nik
ai
szen
ny
ez
dés
ek
Nem
kív
án
ato
s a
ny
ag
T
ak
arm
án
yo
zásr
a s
zán
t te
rmék
ek
Leg
na
gy
ob
b t
art
alo
m m
g/k
g-
ba
n (
pp
m),
12
%-o
s
ned
ves
ség
tart
alm
ú
tak
arm
án
yra
vo
na
tko
zóa
n
1.
Alk
aloi
dáka
t, gl
ükoz
idák
at v
agy
más
mér
gez
any
agok
at k
ülön
-kü
lön,
ille
tve
kom
biná
ciób
an
tart
alm
azó
gyom
mag
vak
és
röle
tlen
vag
y ös
sze
nem
zúz
ott
term
ések
, bel
eért
ve:
- D
atu
ra s
p.
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok
és ta
karm
ányk
ever
ékek
30
00
10
00
2.
Cro
tala
ria s
pp.
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok
és ta
karm
ányk
ever
ékek
100
3.
Ric
inu
s co
mm
un
is L
., C
roto
n
tig
liu
m L
. és
Ab
rus
pre
cato
rius
L. v
etm
agja
és
pely
vája
, va
lam
int a
zok
feld
olgo
zott
sz
árm
azék
ai (1
) kül
ön-k
ülön
, il
letv
e ko
mbi
náci
óban
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok
és ta
karm
ányk
ever
ékek
10 (2
)
4.
Hán
tola
tlan
bük
kmak
k –
Fag
us
silv
ati
ca L
. 5.
P
urgó
dió
– Ja
trop
ha c
urc
as
L.
6.
Indi
ai m
ustá
r –
Bra
ssic
a j
un
cea
(L.)
Cze
rn. é
s C
oss.
ssp
. in
teg
rifo
lia (
Wes
t.) T
hell
. 7.
S
zare
ptai
mus
tár
– B
rass
ica
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok
és ta
karm
ányk
ever
ékek
A
z el
s o
szlo
pban
fel
soro
lt
növé
nyfa
jok
mag
jai é
s te
rmés
ei, i
llet
ve a
zok
feld
olgo
zott
szá
rmaz
ékai
csa
k m
enny
iség
ileg
nem
ki
mut
atha
tó, e
leny
ész
m
enny
iség
ben
lehe
tnek
jele
n a
taka
rmán
yban
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37069ju
nce
a (
L.)
Cze
rn. é
s C
oss.
ssp
. ju
nce
a
8.
Kín
ai m
ustá
r –
Bra
ssic
a j
un
cea
(L.)
Cze
rn. é
s C
oss.
ssp
. ju
nce
a
var.
lute
a B
atal
in
9.
Fek
ete
mus
tár
– B
rass
ica n
igra
(L
.) K
och
10.
Abe
sszi
n m
ustá
r –
Bra
ssic
a
cari
na
ta A
. Bra
un
11.
A p
arla
gf-f
ajok
(A
mbro
sia
spp
.) m
agja
T
akar
mán
y-al
apan
yago
k (3
) ,
kivé
ve:
- kö
zvet
len
álla
ti ta
karm
ányo
zásr
a ne
m h
aszn
ált k
öles
(a
Pa
nic
um
mil
iace
um
L. m
agja
) és
cir
ok (
a Sorg
hum
bic
olo
r (L
) M
oenc
h s.
l. m
agja
)(3) .
rö
letl
en g
abon
át é
s m
agva
kat t
arta
lmaz
ó ta
karm
ányk
ever
ékek
.
50
200 50
(1)
Am
enny
ire
mik
rosz
kópo
s vi
zsgá
latt
al m
egál
lapí
that
ó.
(2)
A m
aghé
jdar
abok
ra is
von
atko
zik.
(3
) H
a eg
yért
elm
biz
onyí
ték
áll
rend
elke
zésr
e ar
ról,
hogy
a g
abon
amag
vaka
t és
mag
okat
dar
álás
ra v
agy
zúzá
sra
szán
ják,
e m
vele
teke
t m
egel
zen
ni
ncse
n sz
üksé
g a
parl
agf
-faj
okat
(A
mbro
sia
spp
.)
nem
m
egfe
lel
sz
inte
ken
tart
alm
azó
gabo
nam
agva
k és
m
agok
ti
sztí
tásá
ra.
Meg
elz
int
ézke
dése
ket
kell
ten
ni a
nnak
érd
ekéb
en,
hogy
a p
arla
gf-f
ajok
(A
mb
rosi
a s
pp
.) m
agja
ne
terj
edhe
ssen
el
a kö
rnye
zetb
en a
szó
ban
forg
ó ga
bona
mag
vak
és m
agok
szá
llít
ása,
táro
lása
vag
y fe
ldol
gozá
sa s
orán
.”
37070 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám
5. A
z R
1. 2
. sz
ám
ú m
ellé
klet
I. F
ejez
et 7
. pon
tjáb
an s
zere
pl tá
bláz
at 2
. pon
tja
hely
ébe
a kö
vetk
ez r
ende
lkez
és lé
p:
[Ko
kcid
iosz
tati
kum
T
aka
rmá
nyo
zásr
a s
zán
t te
rmék
ek (1
)
Leg
nag
yob
b t
art
alo
m m
g/k
g-
ba
n (
pp
m),
12
%-o
s
ned
vess
égta
rta
lmú
taka
rmá
nyr
a v
on
atk
ozó
an]
„2.
Dik
lazu
ril
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok
T
akar
mán
ykev
erék
ek a
z al
ábbi
ak s
zám
ára:
-
tojó
szár
nyas
ok é
s to
jójé
rcék
***
(> 1
6 hé
t);
- hí
zó-
és te
nyés
znyu
lak
a le
vágá
st m
egel
z id
szak
ban,
am
ikor
a
dikl
azur
il h
aszn
álat
a ti
los
(bef
ejez
táp)
; -
egyé
b ál
latf
ajok
, a to
jójé
rcék
***
(< 1
6 hé
t), a
hús
hasz
nú c
sirk
ék, a
gy
öngy
tyúk
ok é
s a
hízó
puly
kák
kivé
telé
vel.
Oly
an ta
karm
ányo
kba
szán
t el
keve
réke
k, a
mel
yekb
en a
dik
lazu
ril
hasz
nála
ta n
em e
nged
élye
zett
0,01
0,01
0,01
0,03
(2) ”
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37071
6. A
z R
1. 2
. sz
ám
ú m
ellé
klet
I. F
ejez
et 7
. pon
tjáb
an s
zere
pl tá
bláz
at 4
. pon
tja
hely
ébe
a kö
vetk
ez r
ende
lkez
és lé
p:
[Ko
kcid
iosz
tati
kum
T
aka
rmá
nyo
zásr
a s
zán
t te
rmék
ek (1
)
Leg
nag
yob
b t
art
alo
m m
g/k
g-
ba
n (
pp
m),
12
%-o
s
ned
vess
égta
rta
lmú
taka
rmá
nyr
a v
on
atk
ozó
an]
„4.
Laz
aloc
id-A
-ná
triu
m
Tak
arm
ány-
alap
anya
gok
Tak
arm
ányk
ever
ékek
az
aláb
biak
szá
már
a:
- ku
tyák
, bor
jak,
nyu
lak,
lófé
lék,
tejh
aszn
ú ál
lato
k,
tojó
szár
nyas
ok, p
ulyk
ák (
> 1
6 hé
t) é
s to
jójé
rcék
***
(> 1
6 hé
t);
- br
ojle
rcsi
rkék
, toj
ójér
cék*
** (
< 1
6 hé
t) é
s pu
lyká
k (<
16
hét)
a
levá
gást
meg
elz
idsz
akba
n, a
mik
or ti
los
a la
zalo
cid-
A-n
átri
um h
aszn
álat
a (b
efej
ez tá
p);
- fá
cáno
k, g
yöng
ytyú
kok,
für
jek
és f
ogly
ok –
kiv
éve
a to
jósz
árny
asok
at –
a le
vágá
st m
egel
z id
szak
ban,
am
ikor
tilo
s a
laza
loci
d-A
-nát
rium
has
znál
ata
(bef
ejez
táp)
; -
egyé
b ál
latf
ajok
. O
lyan
taka
rmán
yokb
a sz
ánt e
lke
veré
kek,
am
elye
kben
a la
zalo
cid-
A-n
átri
um h
aszn
álat
a ne
m e
nged
élye
zett
.
1,25
1,25
1,25
1,25
3,75
(2) ”
37072 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám7.
Az
R1.
2. sz
ám
ú m
ellé
klet
II.
Fej
ezet
e he
lyéb
e a
köve
tkez
ren
delk
ezés
lép:
„II
. F
ejez
et
Cse
lek
vés
i k
üsz
öb
érté
kek
, a
mel
yek
elé
rése
ese
tén
az
ille
ték
es h
ató
ság
a 6
5/2
01
2.
VM
ren
del
et 3
9.
§ (
6)
bek
ezd
ése
érte
lméb
en v
izsg
ála
tot
ind
ít
Dio
xin
ok
és
PC
B-k
Nem
kív
án
ato
s a
ny
ag
ok
T
ak
arm
án
yo
zásr
a s
zán
t te
rmék
ek
Cse
lek
vés
i k
üsz
öb
érté
k n
g
WH
O-P
CD
D/F
-TE
Q/k
g-
ba
n (
pp
t) (
2),
12
%-o
s
ned
ves
ség
tart
alm
ú
tak
arm
án
yra
von
atk
ozó
an
Meg
jeg
yzé
sek
és
tov
áb
bi
info
rmá
ció
k
(pél
dá
ul
az
elv
égze
nd
viz
sgá
lato
k j
elle
gér
l)
„1. D
ioxi
nok
[a p
olik
lóro
zott
di
benz
o-para
-dio
xino
k (P
CD
D-k
) és
a
poli
klór
ozot
t dib
enzo
-fu
ráno
k (P
CD
F-k
) ös
szeg
e az
Egé
szsé
gügy
i
Növ
ényi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k,
kivé
ve:
- nö
vény
i ola
jok
és m
ellé
kter
mék
eik
0,
5 0,
5
(3 ) (3 )
Ásv
ányi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k 0,
5 (3 )
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37073
Vil
ágsz
erve
zet (
WH
O)
toxi
citá
si e
gyen
érté
kébe
n ki
feje
zve,
WH
O-T
EF
-ek
(tox
icit
ási e
gyen
érté
k-té
nyez
k, 2
005)
(1)
alka
lmaz
ásáv
al]
Áll
ati e
rede
t ta
karm
ány-
alap
anya
gok:
-
álla
ti z
sira
dék,
bel
eért
ve a
tejz
sírt
és
a to
jász
sírt
, -
egyé
b sz
áraz
föld
i áll
atok
ból s
zárm
azó
term
ékek
, bel
eért
ve a
teje
t és
a te
jter
mék
eket
, val
amin
t a to
jást
és
a to
jást
erm
ékek
et,
- ha
lola
j, -
Hal
, egy
éb v
ízi á
llat
ok é
s az
eze
kbl n
yert
te
rmék
ek a
hal
olaj
, a 2
0%-o
t meg
hala
dó
zsír
tart
alm
ú hi
drol
izál
t hal
fehé
rje-
kész
ítm
énye
k és
a r
ákli
szt k
ivét
elév
el;
- 20
%-o
t meg
hala
dó z
sírt
arta
lmú
hidr
oliz
ált
half
ehér
je-k
észí
tmén
yek;
rák
lisz
t.
0,
75
0,
5 4,
0 0,
75
1,
25
(3 ) (3 ) (4 ) (4 ) (4 )
A k
ötan
yago
k és
cso
mós
odás
gát
ló a
nyag
ok
funk
cion
ális
cso
port
jába
tart
ozó
taka
rmán
y-ad
alék
anya
gok
0,5
(3 )
A n
yom
elem
ek v
együ
lete
inek
fun
kcio
náli
s cs
opor
tjáb
a ta
rtoz
ó ta
karm
ány-
adal
ékan
yago
k
0,5
(3 )
El
keve
réke
k 0,
5 (3 )
37074 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám
Tak
arm
ányk
ever
ékek
, ki
véve
: -
kedv
telé
sbl t
arto
tt á
llat
okna
k és
hal
akna
k sz
ánt t
akar
mán
ykev
erék
ek,
- pr
émes
áll
atok
nak
szán
t ta
karm
ányk
ever
ékek
.
0,5
1,25
–
(3 ) (4 )
2.
Dio
xinj
elle
g P
CB
-k
(a p
olik
lóro
zott
bif
enil
ek
(PC
B-k
) ös
szeg
e az
E
gész
ségü
gyi V
ilág
szer
veze
t (W
HO
) to
xici
tási
eg
yené
rték
ében
ki
feje
zve,
a W
HO
-TE
F-e
k (t
oxic
itás
i egy
enér
ték-
tény
ezk,
200
5 (1 ))
al
kalm
azás
ával
Növ
ényi
ere
det
taka
rmán
y-al
apan
yago
k,
kiv
éve:
-
növé
nyi o
lajo
k és
mel
lékt
erm
ékei
k
0,35
0,5
(3 ) (3 ) Á
sván
yi e
rede
t ta
karm
ány-
alap
anya
gok
0,35
(3 )
Áll
ati e
rede
t ta
karm
ány-
alap
anya
gok:
-
álla
ti z
sira
dék,
bel
eért
ve a
tejz
sírt
és
a to
jász
sírt
, -
egyé
b sz
áraz
föld
i áll
atok
ból s
zárm
azó
term
ékek
, bel
eért
ve a
teje
t és
a te
jter
mék
eket
, val
amin
t a to
jást
és
a to
jást
erm
ékek
et,
- ha
lola
j, -
hal,
egyé
b ví
zi á
llat
ok é
s az
eze
kbl n
yert
te
rmék
ek a
hal
olaj
és
a 20
%-o
t meg
hala
dó
zsír
tart
alm
ú hi
drol
izál
t hal
fehé
rje-
kész
ítm
énye
k ki
véte
léve
l (3 ),
-
20%
-ot m
egha
ladó
zsí
rtar
talm
ú hi
drol
izál
t ha
lfeh
érje
-kés
zítm
énye
k.
0,75
0,35
11,0
2,0
5,0
(3 ) (3 )
(4 ) (4 ) (4 )
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám 37075
A k
ötan
yago
k és
cso
mós
odás
gátl
ó an
yago
k fu
nkci
onál
is c
sopo
rtjá
ba ta
rtoz
ó ta
karm
ány-
adal
ékan
yago
k
0,5
(3 )
A n
yom
elem
ek v
együ
lete
inek
fun
kcio
náli
s cs
opor
tjáb
a ta
rtoz
ó ta
karm
ány-
adal
ékan
yago
k
0,35
(3 )
El
keve
réke
k 0,
35
(3 ) T
akar
mán
ykev
erék
ek,
kivé
ve:
- ke
dvte
lésb
l tar
tott
áll
atok
nak
és h
alak
nak
szán
t tak
arm
ányk
ever
ékek
, - pr
émes
áll
atok
nak
szán
t ta
karm
ányk
ever
ékek
.
0,5
2,5 –
(3 ) (4 )
(1 ) A
dio
xino
k, f
urán
ok é
s di
oxin
jell
eg P
CB
-k to
xici
tási
egy
enér
ték-
tény
ezit
(T
EF
) ta
rtal
maz
ó tá
bláz
at:
Az
Egé
szsé
gügy
i V
ilág
szer
veze
t (W
HO
) N
emze
tköz
i V
egyi
Biz
tons
ági
Pro
gram
ja (
IPC
S)
kere
tébe
n 20
05 j
úniu
sába
n G
enfb
en t
arto
tt
szak
ért
i ko
nfer
enci
a m
egál
lapí
tása
i al
apjá
n sz
ámít
ott,
a hu
mán
koc
káza
tok
felm
érés
éhez
has
znál
t W
HO
-TE
F-é
rték
ek (
Mar
tin
van
den
Ber
g és
mts
ai.:
Th
e 2
00
5 W
orl
d H
ealt
h O
rga
niz
ati
on
Re-
eva
lua
tio
n o
f H
um
an
an
d M
am
ma
lia
n T
oxi
c E
qu
iva
len
cy F
act
ors
fo
r D
ioxi
ns
an
d
Dio
xin
-lik
e C
om
po
un
ds
(Dio
xino
k és
di
oxin
jell
eg
vegy
ület
ek
embe
rekr
e és
em
lsö
kre
vona
tkoz
ó to
xici
tási
eg
yené
rték
-té
nyez
inek
az
Egé
szsé
gügy
i Vil
ágsz
erve
zet á
ltal
200
5-be
n vé
gzet
t újr
aért
ékel
ése)
. Toxi
colo
gic
al
Sci
ence
s 93
(2),
223
–241
(20
06).
Ko
ng
éner
T
EF
-ért
ék
Ko
ng
éner
TE
F-é
rték
Dib
enzo
-pa
ra-d
iox
ino
k (
„P
CD
D-k
”)
és
dib
en
zo-p
ara
-fu
rán
ok
(„
PC
DF
-ek
”)
„
Dio
xin
jell
eg”
PC
B-k
: n
em
-ort
o-
PC
B-k
+ m
on
o-o
rto
-PC
B-k
2,3,
7,8-
TC
DD
1
1,2,
3,7,
8-P
eCD
D
1 N
em-o
rto
-PC
B-k
1,2,
3,4,
7,8-
HxC
DD
0,
1 P
CB
77
0,00
01
1,2,
3,6,
7,8-
HxC
DD
0,
1 P
CB
81
0,00
03
1,2,
3,7,
8,9-
HxC
DD
0,
1 P
CB
126
0,
1
1,2,
3,4,
6,7,
8-H
pCD
D
0,01
P
CB
169
0,
03
37076 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 179. szám
OC
DD
0,
0003
Mo
no
-ort
o-P
CB
-k
2,3,
7,8-
TC
DF
0,
1 P
CB
105
0,
0000
3
1,2,
3,7,
8-P
eCD
F
0,03
P
CB
114
0,
0000
3
2,3,
4,7,
8-P
eCD
F
0,3
PC
B 1
18
0,00
003
1,2,
3,4,
7,8-
HxC
DF
0,
1 P
CB
123
0,
0000
3
1,2,
3,6,
7,8-
HxC
DF
0,
1 P
CB
156
0,
0000
3
1,2,
3,7,
8,9-
HxC
DF
0,
1 P
CB
157
0,
0000
3
2,3,
4,6,
7,8-
HxC
DF
0,
1 P
CB
167
0,
0000
3
1,2,
3,4,
6,7,
8-H
pCD
F
0,01
P
CB
189
0,
0000
3
1,2,
3,4,
7,8,
9-H
pCD
F
0,01
OC
DF
0,
0003
Alk
alm
azot
t röv
idít
ések
: „T
” =
tetr
a; „
Pe”
= p
enta
; „H
x” =
hex
a; „
Hp”
= h
epta
; „O
” =
okt
a; „
CD
D”
= k
lór-
dibe
nzo-
diox
in; „
CD
F”
= kl
ór-d
iben
zofu
rán;
„C
B”
= k
lór-
bife
nil.
(2 ) F
els
hat
árko
ncen
trác
iók:
a f
els
hat
árko
ncen
trác
iók
kisz
ámít
ásak
or a
zt k
ell
felt
étel
ezni
, ho
gy a
kül
önbö
z k
ongé
nere
k ös
szes
, a
men
nyis
égi m
egha
táro
zás
hatá
ra a
lá e
s é
rték
e a
men
nyis
égi m
egha
táro
zás
hatá
ráva
l egy
enl
.
(3 ) A
sze
nnye
zés
forr
ásán
ak a
zono
sítá
sa.
A f
orrá
s az
onos
ítás
át k
övet
en –
leh
etsé
g sz
erin
t –
meg
fele
l i
ntéz
kedé
seke
t ke
ll t
enni
a
szen
nyez
és f
orrá
sána
k cs
ökke
ntés
ére
vagy
meg
szün
teté
sére
.
(4 ) S
ok e
setb
en e
lfo
rdul
hat,
hogy
nin
cs s
züks
ég a
sze
nnye
zés
forr
ásán
ak v
izsg
álat
ára,
ugy
anis
a h
átté
rszi
nt e
gyes
ter
ület
eken
meg
köze
líti
va
gy m
eg is
hal
adja
a c
sele
kvés
i küs
zöbé
rték
et. A
cse
lekv
ési k
üszö
bért
ék tú
llép
ése
eset
én a
zonb
an m
inde
n ad
atot
– m
inta
véte
li id
szak
, fö
ldra
jzi
ered
et,
half
aj s
tb.
– ny
ilvá
ntar
tásb
a ke
ll v
enni
azo
n jö
vbe
li i
ntéz
kedé
sek
teki
ntet
ében
, am
elye
knek
cél
ja a
z ez
ekbe
n az
áll
ati
taka
rmán
yozá
sra
szán
t any
agok
ban
elfo
rdul
ó di
oxin
ok é
s di
oxin
jell
eg v
együ
lete
k je
lenl
étén
ek k
ezel
ése.
”
