A villamosenergia-piac várható hazai és regionális (globális) tendenciái

A villamosenergia-piac várható hazai és regionális A villamosenergia-piac várható hazai és regionális (globális) tendenciái(globális) tendenciái

dr. Szörényi Gáborfőosztályvezető

Magyar Energia HivatalBudapest, 2009. október 8.

Energy Summit Hungary 2009Meddig lesz villany és mi lesz azután?

• Paradigma váltás• Jövőbeli kapacitás-mérleg alapvető

kérdései• Mi kell az ellátás-biztonsághoz?

dr. Szörényi Gábor CEBC Energy Summit

Érintett témakörök

2 Budapest, 2009. október 8.

Jövőképem 2020 után

nukleáris tiszta szén, gáz szél

szélmegújuló

CHP ipar közintézmények

háztartás

20. század• Integrált villamos társaságok által

tervezett, felépített ellátó rendszer

• Központilag tervezett, központilag irányítható nagy erőművek a fogyasztói igények helyétől független telephelyeken

• Központosított energiatárolás• Fogyasztói igények véletlenszerű

elhelyezkedése és alakulása• Egyirányú energiaáramlásra és

makro-gazdasági adatok alapján becsült csúcsigényekre tervezett hálózat

Paradigma váltás a villamos energia ellátási láncban



21. Század•Erőművek egy részének termelése véletlenszerű (főként az új megújuló alapúak; pl. szél)•A fogyasztás egy része az intelligens hálózaton keresztül bevonható a szabályozásba•A termelők egy része a fogyasztói csúcspontoktól távolodhat (pl. szélfarmok)•Az elosztott termelők másik része a fogyasztás közelében létesül•A villamos hálózat optimálási folyamat változik: kétirányú áramlás, elosztott tárolás, folyamatos optimálás

• A termelésen (szolgáltatáson) alapuló fogyasztás koncepciója helyett; fogyasztás-”vezérelt” termelés/szolgáltatás

• A valós idejű kiegyenlítés növekvő fontossága, súlya• Aggregátorok megjelenése, szerepe (kis- és közepes méretű

fogyasztók és termelők összefogása) energia vásárlási/értékesítési céllal és a kiegyenlítő piacon, ill. a rendszerszabályozásban részvételi céllal

• Hierarchikus irányítási struktúra:– TSO: nagy termelők és aggregátorok; – aggregátorok: fogyasztók és kis termelők a DSO-n keresztül

Az átviteli- és elosztó társaságok (TSO/DSO) víziója a paradigma-váltás kapcsán



Általános megközelítés a jelenlegi gondolkodásunk szerint:

Villamos energia ellátási lánc lehetséges kérdései a paradigma-váltás előtt



Dilemmák:

import

MW

Idő (évek)

tartalék

Hazai kapacitás min.

igény ?

MW

Idő (évek)

?igény

?

?

• Gazdasági és pénzügyi válság elhúzódó (?) hatása• Új finanszírozási elvek:

– Kevesebb pénzügyi forrás– „Csak” a jó projekteket finanszírozzák Hatás a fogyasztói oldalon is

• Energiahatékonysági célok érvényesülése:– 20% cél– A Bizottság új ActionPlan-je 2009-ben: kötelező célszámok,

tarifa-elem, fehér bizonyítvány mint elképzelés Hatása előbb, utóbb érvényesül az igény mérséklésében

• Klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás:– Megújulók intenzív támogatása– Elosztott termelés hálózatra segítése– Smart grid: fogyasztók, termelők szabályozásba vonása– Elosztott tárolás (elektromos autók) csökkenő csúcsigény Előbb utóbb, de várhatóan 2020 előtt mérséklődő nagy-

erőművi kapacitás igény

Fogyasztói igények



Import (1)



• Az import mértéke nem elhatározás (tervezés) kérdése egy szabad hozzáférés alapon szabályozott piacon

• Az import alapvetően függ;– A térségben rendelkezésre álló szabad kapacitások

mértékétől– Határkapacitásoktól– Hozzáférési szabályoktól, eljárásoktól– Árviszonyoktól

• Szabad kapacitások;– A térségben máshol is épülnek új kapacitások– A korábbi fogyasztói igények várhatóan kisebb mértékben

nőnek (pénzügyi források)– Ukrán, orosz törekvések

• Határkapacitások és hozzáférés;– Viszonylag erős hálózati kapcsolatok– CEE, SEE régióban koordinált aukciós eljárások 1-2 éven belül– Piac összekapcsolás Könnyebb regionális kereskedelem

• Piaci árviszonyok– Mi az oka a 2-10 EUR/MWh kockázati prémiumnak?– A hazai termelés jelentős részaránya nem versenyképes (, tüzelőanyag,

rugalmatlanság) Miért ne hoznák be a felhasználók, kereskedők az olcsóbb importot? Miért csökkenne jelentősen ennek mai mértéke?



Import (2)

• Új fogyasztási szokások (smart grid)• Elosztott tartalékok (smart grid, elektromos

autók)• Kisebb tervezhetőség (szél, elosztott termelés

nem szabályozható része); nagyobb tartalék igény

• Aktív fogyasztói részvétel (aggregátorok, smart grid, smart meter)

• Működő regionális piac – szinergia hatás; kevesebb tartalék-igény a nemzeti piacon

• Piac összekapcsolás, regionális kiegyenlítő piac; a térség tározós erőműveinek „bekapcsolása”

Tartalék



• Business as usual kis valószínűséggel• Elhúzódó válság, új pénzügyi-

finanszírozási egyensúly• Teljes elkötelezettség (Világ, EU,

Magyarország) a globális felmelegedés korlátozása terén; megújulók, energiahatékonyság, smart grid, elosztott termelés, aktív fogyasztói oldal, elosztott tárolás túl optimista jövőkép

• Elhúzódó, lassú paradigma váltás hatása figyelembe veendő a 2020 után is működő beruházásoknál

Alternatívák



• Egyértelmű EU és hazai politikai célok, hosszú távú kiszámítható elkötelezettségek a klímaváltozást érintő kérdésekben a befektetők megalapozott hosszú távú döntéseihez;– Energiahatékonysági rövid-, közép távú célok, eszközrendszer,– Deklarált, elkötelezett és rögzített rövid- (2015) és közép távú (2020)

megújuló célok és hozzá illesztett ösztönző rendszer,– Smart grid (technológia, ösztönzés, finanszírozás)– Aktív, tudatos fogyasztói magatartás

• Stabil tüzelőanyag ellátás:– Földgáz (rugalmasabb szerződések, alternatív útvonalak, alternatív

források, alternatív tüzelőanyag, tüzelőanyag-választási kockázat kezelése)– Nukleáris (rugalmas üzemre alkalmas fűtőelem, elfogadott hulladék

elhelyezés)– Szén (hazai termelés, esetleges import)– Biomassza (stabil, kiszámítható piac, a termelők hosszú távú

elkötelezettségét segítő szabályozás)

Mi kell az ellátás-biztonsághoz? (1)



• Rugalmas, az új fogyasztói szokásokhoz illeszkedő rendszer-szabályozás, erős hálózat;– Átlátható, koordinált szűkület-kezelés, – Ösztönző tarifarendszer– Valós tevékenység-szétválasztás (unbundling)

• Stabil, attraktív befektetési környezet– Új pénzügyi-finanszírozási egyensúly kialakulása– Kiszámítható, viszonylag stabil szabályozási környezet– Kevés rövid-távú politikai beavatkozás– Működő hatékony regionális piacok



Mi kell az ellátás-biztonsághoz? (2)

• Tovább nőhet földgáz függőségünk• A gazdaság versenyképessége tovább romolhat• Ellátás-biztonságunk „csak” állami beavatkozásokkal

biztosítható (a nem a piac által kiérlelt megoldások ára tovább csökkentheti versenyképességünket)

• Nemzetközi elkötelezettségek (vállalások) nem teljesülnek (tovább romló befektetői környezet)

Mi történhet, ha mindez nem alakul ki?



De miért lenne így?Legyünk optimisták, alakítsuk a jövőnket és

ne akadályozzuk a Paradigma-váltást!

• Hogy nem kell új, nagyobb kapacitású, rugalmas üzemű erőmű!• Hogy minden igény fedezhető megújuló kapacitásokkal!• Hogy tervezhetjük a közép-távú jövő kapacitás-mérlegét úgy,

mint eddig!• Hogy a „smart grid” koncepció mindent megold!• Hogy a szélerőművek okozta szabályozási gondokat feltétlen

hazai (tároló) kapacitásokkal kell kiszabályozni!• Hogy nem bíznék a felelős, stabil jogi/szabályozási környezet

kialakíthatóságában!• Hogy ne lenne célunk az ellátás-biztonság és a gazdaság

versenyképességét és a fogyasztói jólétet segítő energia-ellátás!

Mit nem mondtam?



Köszönöm a figyelmet!

Kérem, vitassuk meg a felvázolt dilemmákat, kockázatokat és

lehetőségeket!

dr. Szörényi Gáborwww.eh.gov.hu



http://www.eh.gov.hu/

http://www.shutterstock.com/subscribe.mhtml

Documents

A villamosenergia-piac várható hazai és regionális (globális) tendenciái