A délszláv válság háttere1945 – Josip Broz Tito korlátlan hatalmaMég Sztálinnal is szembefordul

Akkor Jugoszlávia egységes – bár rendkívül heterogén ország

A szerb fölény mindig megvolt1980-ban meghal – nyilvánvaló volt, hogy hozzá

hasonló politikus, aki az egész országot összefogja, nincs

1987-ben feltűnik Slobodan Milošević – a Szerb köztársaság elnöke lesz (1989), és önálló szocialista pártot alapít(2006-ban a hágai törvényszék börtönében halt meg)

A háborúhoz vezető útMilosevic a szerb fölényt egyelőre Bosznia-

Hercegovinával szemben, de a másik nagy tagállam, Horvátország segítségével kívánta érvényesíteni

Kihasználva, hogy annak elnöke is nagyobb hatalomra törekszik

Franjo Tudjman

Tervük: Bosznia-Hercegovina felosztása

A tartományt megfelezték volna, az iszlám vallású bosnyákok beolvasztásával

Azonban a horvátok, és a szlovének is megijedtek Milosevic hatalmi törekvéseitől

Ezért 1991 júniusában kikiáltották függetlenségüket

A horvátországi szerbek azonban ezt nem akarták, ellenálltak – kikiáltották a Krajinai Szerb Köztársaságot

A háború kezdeteA szerb kézben lévő Jugoszláv Néphadsereg

beavatkozott – Szlovénia 10 napos háború után győzött, Horvátország felfüggesztette a függetlenségi nyilatkozatot, és az ENSZ állásfoglalását kérte

A szervezet 1992-ben elismerte mindkét tagállam önállóságát

Macedónia, majd Bosznia-Hercegovina is kikiáltja függetlenségét

Az etnikai-vallási konfliktusok miatt harcok kezdődnek a boszniai szerbek, horvátok és muzulmánok között

Erre Szerbia ostrom alá veszi Szarajevót (1993)

A boszniai horvátok és muzulmánok az USA védnöksége alatt béketárgyalásokat folytatnak, ennek tervezetét Daytonban dolgozzák ki, 1995-ben Párizsban írják alá

Közben kiderül: a szerbek elképesztő vérengzéseket hajtottak végre (Srebrenica, 1995)

A daytoni békeLényege: önálló lett Két „entitás” alakult ki+ egy „különleges zóna”

A harcok átmenetileg megszűntek, de újabb, szintén etnikai konfliktus kezdődött 1988-ban: a koszovói albánokkal szemben Milosevic szerb csapatokat küldött az ottani szerbek védelmében – erre helyi harcok kezdődtek

A NATO légicsapásokkal (1999 március) figyelmeztette Jugoszláviát, hagyja abba Koszovó elleni lépéseit

Duna-hidak, olajfinomítók, gyárakestek áldozatul

Maijd a NATO békefenntartó csapatokat küld Koszovóba, akik átveszik a Jugoszláv Néphadseregtől Koszovó ellenőrzését

2000 októberében lázadás tör ki Belgrádban – szabad választások, ezen Milosevic megbukik

Háborús bűnösnek minősítik, 2001-ben Hágába szállítják, ahol 2002-ben megkezdődik ellene a per

2003-ban megszűnik Jugoszlávia, és Szerb-Montenegrói államközösség lesz

2006-ban meghal Hágában MilosevicUgyanebben az évben Montenegró önálló lesz2008-ban Koszovó is kikiáltja önállóságát, de ezt az

országok jelentős része nem ismeri el (az ENSZ sem)

Szlovénia gazdasága

A nyersanyagok és más természeti adottságok intenzív hasznosítása révén Szlovénia alapvetően mezőgazdasági országból fejlett ipari országgá vált. Ennek köszönhető, hogy a volt szocialista országok népei közül a szlovének életszínvonala a legmagasabb.

Az ország területének felét erdők borítják.

Mezőgazdaság

Mezőgazdasága kevésbé jelentős (a nemzeti össztermék 6%-át adta 2001-ben), csak minden tizedik állampolgár él a mezőgazdaságból. Szlovénia területének 15%-a áll művelés alatt. Ezt a kisparaszti gazdálkodás magas színvonala ellensúlyozza, így az ország élelmiszerigényének 84%-a belföldről elégíthető ki.

Állattenyésztésében a szarvasmarha-tenyésztés dominál.

A szántóföldi növénytermesztésben a búza és kukorica mellett a burgonya és cukorrépa elterjedt. A dombvidékeken szőlő, gyümölcs és komló termesztése jellemző.

Bányászat

Szlovénia ásványi kincsekben gazdag, melyek közül a szén, a vasérc, az ólom, a cink, a higany, és a bauxit a leggyakoribb. A Zalai-dombság folytatásában némi olajat is találtak. Legnagyobb barnaszénbányái: Trbovlje, Zagorje. Világhírű, Európában legnagyobb higanybányáját Idrijánál, már 1490 óta használják. A legszámottevőbb ólomtermelés Mežica bányájában történik.

Ipar

Legfontosabb iparága a fémfeldolgozás (elektronika, távközlés, műszergyártás, járműipar). A vegyiparból a gyógyszergyártás, a kohászatból az alumíniumkohászat emelhető ki (Kidričevo).

Maribor, kikötői iparágak

TurizmusPredjamski Grad ( barlang vár)Cseppkövek

Lipicai istálló

Külkereskedelem

Szlovénia főként az uniós államokba, Németországba és Olaszországba exportál, főbb exporttermékei személygépkocsik, elektromos berendezések, gyógyszerek, acélipari termékek. A legnagyobb exportőrök: a Renault Revoz nevű leányvállalata, a Gorenje-csoport és a Krka gyógyszergyártó vállalat.

2008-as válságMagasabbról indultak, nagyobbat estek, mint mi: Szlovénia éltanulóból most a peremre sodródhat. A gondok hasonlóak, mint nálunk: lassuló gazdaság, emelkedő kamatok és államadósság. Amikor nőtt a gazdaságuk, nagyobbat nőtt, mint a miénk, a 2008-as válság óta viszont zuhanórepülésben van az ország. Belpolitikai nehézségek is rontottak a helyzetükön, ami azonban még mindig nem olyan rossz, mint a miénk: kevesebb a munkanélküli, kisebb a lakosok és az állam eladósodottsága is.

KiútA szlovének nagy részét különösen nehéz lesz meggyőzni a megszorítások jogosságáról, ugyanis azok, akik most megpróbálják eladni őket az előző kormány alatt pont azzal érveltek, hogy egyáltalán nincs szükség megszorításokra. A már említett akadémiai tanulmány szerint a szlovén politika híresen konszenzusos, az ország lakossága pedig képes az összefogásra, ha arra nagy szükség van. Ezért van remény, hogy a kényelmes többségű jobboldali kormány végre tudja hajtani a reformokat. Ha viszont nem sikerül nekik, Szlovénia Közép-Európa peremére süllyedhet.

ÁllamHorvátország államformája köztársaság, szárazföldi területe 56 414 km2, amelyhez

további 128 km2-nyi tenger tartozik. Lakosainak száma 4,4 millió fő (a népsűrűség

77,5 fő/km2), amelyből 770 ezren a fővárosban, Zágrábban

élnek. A népesség többsége horvát (78%); nemzeti

kisebbségben élnek itt szerbek, muszlimok, szlovének, magyarok, csehek, szlovákok és olaszok.

Az ország hivatalos nyelve a horvát, az ország lakossága többségében (77%) katolikus vallású.

Horvátországot Európa kisebb országai közé, elhelyezkedése miatt a dél-európai, illetve a Mediterrán országok közé sorolják. Az ország a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia középső részén helyezkedik el; északnyugaton az Alpok lábai, középső régiójában a Dinari-hegység (legmagasabb pontja 1 830 m), keleten a Pannóniai alföld, délen az Adriai-tenger övezi. Szomszédos országai Szlovénia, Magyarország, Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina. Kedvező földrajzi fekvésének és gazdag történelmi múltjának köszönhetően számos természeti szépséggel és idegenforgalmi látnivalóval rendelkezik. Az ország 1990-ben vált függetlenné, azonban csak 1991-ben ismerték el, mint szuverén államot.

Gazdasági helyzet A turizmus részesedése a GDP-ből: 25, 5%

(2008)Az ország 2000 novembere óta tagja a Kereskedelmi

Világszervezetnek (WTO - World Trade Organization), emellett az Európai Unióval is szoros gazdasági kapcsolatban áll. Horvátország külkereskedelme szorosan összefonódik a nyugat-európai régióval. 1999-ben exportjának 49%-a az EU tagországaiba irányult, míg importjának 56%-a származott innen. Horvátország legjelentősebb külkereskedelmi partnerei az exportban Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia, az importban pedig Németország, Olaszország, Szlovákia és Ausztria.

Szerbek aránya 2001-ben HorvátországbanMarija BistricaPlitvicei tavak

Plitvice

Trogir – IV Béla – Tatárjárás

Veliki Tabor – Corvin János

Csáktornya – Zrínyi Miklós

Mintegy 3 százalékkal nőtt tavaly a Horvátországba érkezett vendégek és vendégéjszakák száma, és kismértékben emelkedett a magyar vendégéjszakák száma is - derül ki a horvát statisztikai hivatal (Crostat) legfrissebb adataiból. A képen Novi Vinodolski

Az összesítés szerint 2010-ben 3,2 százalékkal 10,6 millióra nőtt a turisták száma, az általuk ott eltöltött 56,4 millió vendégéjszaka pedig 2,6 százalékkal haladja meg az előző évit. A külföldi vendégek száma 4,8 százalékkal 9,1 millióra emelkedett, a csaknem 51 millió vendégéjszaka pedig 3,6 százalékos növekedést jelez 2009-hez képest.A vendégéjszakákat illetően legtöbb időt sorrendben a német, a szlovén, az olasz, az osztrák, a cseh, a lengyel, a holland és a szlovák turisták töltötték Horvátországban. Magyarország a kilencedik a sorban.A horvát statisztikai adatok szerint 2010-ben 297.667 magyar vendéget regisztráltak, ami kevesebb, mint az előző évben. Nőtt ugyanakkor a magyar vendégéjszakák száma, a több mint 1,6 millió éjszaka 0,6 százalékkal haladja meg a korábbi esztendő adatát.

Isztriai-félsziget

Opatija – a Monarchia sétánya

Pula - madártávlatból

és a híres római kori amphitheatrum

Horvátország a 2010-től 2014-ig tartó időszakra új turisztikai stratégiai tervet dolgozott ki, amely az adriai országot "lifestyle"-célpontként, vagyis egyfajta életstílus megtestesítőjeként kívánja népszerűsíteni. Az új élmények középpontba helyezésével a családi tulajdonú kisebb szállodákat, az egyre élénkülő falusi turizmust, továbbá a prémium kategóriás szálláshelyeket szeretnék jobban megismertetni a látogatókkal.

A stratégiai terv szerint 2020-ig a jelenlegi 11,3 millió turista számát 17,6 millióra növelnék. A turizmusból származó bevételt ezzel együtt 19,8 millió euróra emelnék a mostani 7,1 milliárd eurós összegről.

Jobbra fent Rab sziget, balra fent Novigrad festői utcarészlete

Brela – jobbra fent

Baska – voda – balra fent

Makarska – balra lent

A horvát idegenforgalom népszerűsítésére ebben az évben a tavalyinál mintegy 2 millió euróval többet, összesen 30 millió eurót költenek főként külföldön, újabb piacok meghódítása érdekében is. Miután tavalyelőtt az orosz és az ukrán vendégek számára a szezon idejére felfüggesztették a vízumkötelezettséget, tavaly az Indiából és Kínából érkezőknek is vízumkönnyítéseket tervezték.

Az utóbbi néhány évben népszerűbbé vált falusi turizmus további fellendítése érdekében fejlesztési és támogatási programokat is kidolgoztak Horvátországban. A Turisztikai Minisztérium például 20 ezer kunás összeggel (1 kuna 38,70 forint) támogatja azokat az utazási irodákat, amelyek színvonalas programokat kínálnak a vidéki területek bemutatására. A vállalkozások számára 10 ezer és 300 ezer euró közötti összegű, 15 éves futamidejű hitelt kínálnak a falusi turizmus fejlesztését szolgáló beruházásokra.

Világörökségi helyszínek Dubrovnik óvárosaSplit történelmi műemlékegyüttese Diocletianus palotájávalPlitvicei-tavak Nemzeti ParkAz Euphrasius-bazilika püspöki műemlék-együttese Poreč

történelmi központjában Trogir történelmi központjaA Szent Jakab-katedrális ŠibenikbenStari Grad-síkság Hvar szigetén

Az ország idegenforgalmi területei a következők:

Belső-Horvátország Zágráb és vidéke (Zágrábi-

medence) Horvát-Középhegység és

Muraköz Szlavónia és Drávaszög

Adriai Horvátország Isztria és a Kvarner-öböl Gorski Kotar és Lika hegyvidékei Dalmácia

Zadari régió Šibeniki régió Spliti régió Dubrovniki régió

Az ország legnépszerűbb turisztikai régiója Dalmácia

Horvátország legfejlettebb turisztikai régiója Isztria az Adriai-tenger legnagyobb félszigete. A félsziget partjának hossza 445 km. Legfontosabb turistacentrumai a nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van.

Fent Varasd, lent Erdőd

Novigrad

Raguza – Dubrovnik

Porec

Szerbia és MontenegroSzerbia és Montenegró a Balkán-félsziget északi és középső részén található, illetve Szerbia területe a Kárpát-medence déli részére is átnyúlik.

Éghajlati sokszínűségAz éghajlat Szerbiában csaknem teljesen kontinentális, nyaranta forróság, télen pedig nagy hideg is előfordulhat. A hegyvidéki jellegnek megfelelően csapadék az év egész folyamán jellemző, télen hó formájában. Montenegróban a keskeny Adria-parti sávban van jellegzetesen mediterrán éghajlat, forró száraz nyarakkal valamint enyhe, nedves és rövid téllel. A klimatikus adottságok május elejétől szeptember közepéig lehetővé teszik a fürdőzést. A parti sávot elhagyva az éghajlat kontinentálisabb jelleget ölt, ami a magashegyekben hűvös, hegyvidéki klímába megy át.

Fontosabb folyóvölgyek

A Szerbiát keresztülszelő fő folyó, a Duna mellékfolyói a Tisza, a Száva, a Temes és a Szerbia másik fő vízfolyása, a nagyjából dél-északi futású Morava.

A Bosznia-Hercegovinával határfolyót képező Drina a Szávába torkollik. A hegyvidékek kisebb folyók mély völgyeitől szabdaltak.

Montenegró (és Albánia) területén terül el a Balkán legnagyobb állóvize, a Shkodrai-tó, ide ömlik az ország néhány folyója, de a fő folyók (Piva, Tara, Lim) észak felé folynak.

A Tara folyó szurdoka a legmélyebb Európában: néhol eléri az 1300 métert.

Tara szurdok

Alföldi területek

A Vajdaságban és Észak-Szerbiában húzódik a Pannon-alföld (a szerbiai rész a Sumadija), amelyet a Duna és mellékfolyói, a Tisza, a Száva és a Temes hordalékai töltöttek fel. A Duna vonalától délre a folyóba torkolló Morava-völgye az egyetlen további számottevő síkvidék Szerbiában. Montenegróban síkvidék alig akad, a Shkodrai-tótól északra elterülő síkság említhető meg.

Hegyvidéki területek

A két ország jelentős része hegyvidéki terület. Montenegróban és Szerbia délnyugati részén a Dinaridák fiatal lánchegysége (Dinári-hegység) húzódik, Szerbia délkeleti részeit pedig a Balkán-hegység nyúlványai szegélyezik. A legmagasabb hegycsúcsok Szerbia déli határaihoz közel emelkednek. Montenegró legmagasabb hegylánca a 2522 méteres Durmitor.

Hegyvidéki területek

A két ország jelentős része hegyvidéki terület. Montenegróban és Szerbia délnyugati részén a Dinaridák fiatal lánchegysége (Dinári-hegység) húzódik, Szerbia délkeleti részeit pedig a Balkán-hegység nyúlványai szegélyezik. A legmagasabb hegycsúcsok Szerbia déli határaihoz közel emelkednek. Montenegró legmagasabb hegylánca a 2522 méteres Durmitor.

Gazdaság Az 1990-es évek délszláv háborúja az ország teljes gazdasági összeomlását eredményezte. Az ország újjáépítése nemzetközi kölcsönökből folyik. A fő

külkereskedelmi partnerek Németország, Olaszország és Oroszország. Ásványkincsek, bányászat Az országnak jelentős mennyiségű ásványi energiahordozója van: a lignit és a barnakőszén főként Kelet-Szerbiában és Koszovóban, a kőolaj és a

földgáz a Vajdaságban található. A hegyvidék gazdag különféle fémek érceiben: vasat, nikkelt, krómot, rezet, ólmot, aranyat, ezüstöt, ónt és bauxitot is bányásznak jobbára elavult technológiával. A bányászat és az ércdúsítás a gazdaság fontos ágazata.

Az energiagazdaság alapjai Az ország tüzelőanyag-szükségletének java részét saját forrásból tudja fedezni. Több hő- és vízerőmű, valamint két kőolajfinomító működik az

országban. Ipari tevékenység Az ércfeldolgozáshoz kapcsolódóan a fémfeldolgozás, valamint a gépgyártás jelenti a szerb ipar alapját, amihez a vegyipar és különféle könnyűipari

ágazatok is csatlakoznak. Montenegró ipara még Szerbiáénál is fejletlenebb, noha az egykori Jugoszlávia erőltetett iparfejlesztést hajtott végre itt. Így Montenegróban is működik a vaskohászat, az acélgyártás és a villamosenergia-ipar. Az ország több tengeri kikötővel is rendelkezik.

Mezőgazdasági tevékenység A Vajdaság és észak-szerbiai Sumadija számít a mai napig a (két) ország éléskamrájának. A síkvidéken gabonát, takarmányféléket és cukorrépát

termesztenek. Szerbia belső területein a gabona- és szőlőtermesztés mellett baromfi- és juhtenyésztéssel foglalkoznak a mezőgazdaságból élők. A hegyvidékeken az erdőgazdálkodás a jellemző agrárágazat. Koszovóban nem folyik nagybani mezőgazdasági termelés, itt családi kisbirtokok találhatók. Montenegró gazdasága ma is alapvetően az agráriumra épül, az állattenyésztés (juh, kecske, sertés) abszolút túlsúlyával. Ezt némi gabona- és dohánytermesztés egészíti ki.

Idegenforgalmi lehetőségek Szerbia nem rendelkezik tengerparttal, így jelentős idegenforgalmi vonzerővel sem. Turizmusa a történelmi nagyvárosokon kívül elsősorban a fejlődő

hegyvidéki síközpontokra és a nemzeti parkokra korlátozódik. Montenegróban ezzel szemben a gazdaság húzóágazatává válhat a turizmus, kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei révén. A háború rombolása után itt is jelentős újjáépítésre van szükség. A tengerpart mentén nagy ívű autópálya-fejlesztés zajlik mind Horvátország, mind Albánia irányába. Az ország vad szépségű hegyvidéki nemzeti parkjai szintén a nemzetközi idegenforgalom potenciális helyszínei.

Kisebbségek a térségben Szerbia és Montenegró egyaránt soknemzetiségű ország. Szerbiában a legutóbbi 2002-es népszámlálási adatok szerint (amelyek Koszovóra nem

terjedtek ki) a lakosság 83%-át alkotják a szerbek, a legnagyobb kisebbség 4%-kal a magyar. További jelentős nemzetiségek a bosnyákok, romák, horvátok, montenegróiak, albánok, szlovákok, románok stb. Az egykori jugoszláv állam területén élő szerbeknek viszont csak kb. 60%-a él ma Szerbia és Montenegró területén, azaz a szerb nemzetiségűek jelentős része a határokon kívül szorult. Koszovó lakosságának kb. 90%-as muzulmán vallású albán. Vajdaság lakosságának kb. 65%-a szerb, 15%-a magyar. Montenegróban a lakosság 43%-a montenegróinak, 32%-a pedig szerbnek tartja magát. A kisebbségek közül a bosnyák, az albán és a cigány a legjelentősebb.

Csatlakozás az Unióhoz Szerbia 2009-ben kérte felvételét az Európai Unióba, de hivatalos tagjelöltté még nem nyilvánították – ennek előfeltétele a legfőbb háborús bűnösök

elfogása és kiadatása lenne. Montenegró 2010. óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje. A csatlakozás azonban minden bizonnyal még hosszú folyamat lesz.

Montenegro

Az ország neve: Albán KöztársaságTerülete: 28 748 km2

Népessége: 3 170 048 főNépsűrűsége: 109 fő/km2

Egy főre jutó GDP: 7 018 USDA turizmus hozzájárulása a GDP-hez:

14,7%Főváros: TiranaHivatalos nyelv: albánNemzetiségei: albán 97%, görög 2%,

szláv 1%vallás: gegek katolikusok, toszkok

muzulmánokNemzeti pénze: lekÁllamformája: köztársaságNagyobb városok: Tirana, DurrësFekvése: Délkelet-EurópaKiterjedése: észak-déli irányban 335

km, kelet-nyugati irányban 150 kmLegmagasabb pontja: Korab 2 764 mLeghosszabb folyói: DrinLegnagyobb tavai: Shkodrai-tó, Ohridi-

tóÉghajlata: mediterrán, kontinentálisAutópályák Albániában

Turizmus jellemzése (lent: Durresi és Saranda) Minden eddiginél több turista érkezett 2010-ben Albániába, a kormány nagy

összegeket fektetett a helyi infrastruktúra és a turizmus fejlesztésébe. Az ország déli felén található Dhermiában és Sarandában tömegesen jönnek a nyaralni vágyók, hogy itt élvezhessék a homokos tengerpartokat. Az ideérkező turisták többsége még koszovói, akik sajátjuknak tekintik az országot, és így érzelmi szálak is kötik őket Albániához. Az ország vezetése uniós támogatással egymilliárd euróból autópályát is építtetett, ami jóval lecsökkentette az út hosszát Pristinából Albániába. Természetesen sok albán jön a nyugati országokból, így Németországból is. 2010-ben elérte a három és félmilliós számot, ennyi turista választotta nyaralás céljából az országot, elsősorban a 450 kilométeres tengerparti sávját.

„20 év óta először többen látogatnak Albániába, mint ahányan itt élnek. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a NATO tagsággal és az Unióhoz való közeledéssel javult a megítélésünk, a másik, hogy sokat fektettünk be az infrastruktúra fejlesztésébe, hogy utakat építhessünk ki az üdülőhelyekre és a turistalátványosságokhoz”- sorolta Ferdinand Xhaferri kulturális és turisztikai miniszter.

FöldrajzEurópa „legszegényebb”, „legelmaradottabb” országa. Még

mindig fehér folt Európa térképén, hiszen kizárólag magára és saját erőre épít, így szinte „hermetikusan” elzárkózott a külvilágtól. Albánia a világ első „ateista” államának deklarálta magát. Albánia az Adria-tenger partján fekszik. Északon Jugoszláviával (Crna Gora), keleten Macedóniával és Görögországgal határos, nyugaton az Adriai-tenger adja természetes hatását. Az ország 2/3-a hegyvidék. Két fő tájegységre tagolható: Magas- és Alacsony Albániára. Az ország keleti felében húzódik a Magas-Albánia északról-délnek nyúló hegyvidéke, mint a Dinári-hegység folytatása. Részei: a 2700 m-es Albán-Alpok, Közép-Albánia a Korab hegységgel, és a délen fekvő Albán-Epírusz. A hegyvonulattól nyugatra egészen az Adriai-tengerig terül el Alacsony-Albánia, melynek területét Magas-Albániából lesiető folyók töltötték fel hordalékaikkal. Éghajlata a tengerparti részen mediterrán, meleg száraz nyarakkal, enyhe csapadékos telekkel. Magas-Albánia éghajlata már kontinentális, a csapadék 2000 mm. Albánia több mint 1/3-a erdő. A hegy és dombvidékeken a tölgy és a gesztenye uralkodik, de 1400-1700 m-en a bükk és a tűlevelű erdő található, e fölött törpefenyő, alpesi rét. A mediterrán területeket cserjések, rekettyések, tüskés bozótok és szubtrópusi erdők borítják.

1977. után végképp magára maradt, és kiépítette a világtól elzárkózó „albán szocializmust”. 1991-től többpártrendszer lépett életbe. Gazdaságát az önerőre támaszkodás jellemzi. Termesztett növényei: gabonafélék, burgonya, szőlő, gyümölcs, zöldségfélék. Állattenyésztéséből a sertés, szarvasmarhatartás, juhtenyésztés érdemel említést. Élelmiszer-ellátás terén csaknem önellátó.

Albánia a világ 3. legnagyobb krómérc termelője. Jelentős réz-, nikkel-, vasérclelőhelyei vannak. Az energiatermelést saját nyersanyagból (kőolaj, földgáz, szén) és vízierőmővekből állítja elő. Fontos ágazat a bányászati termékek feldolgozóipara, a textil-, élelmiszer-, építőanyag- és vegyipar.

Rozafat vára (Shkodra), fent, ez utóbbi a mi Kőműves Kelemenné balladánk ikertestvére (erre utal a szobor, jobbra), Velenceik birtokolták míg a törökök el nem foglaltákKruja vár neve összeforrt Szkander béggelbalra

TurizmusaAz albánok számára szinte elérhetetlen uticél volt a külföldi utazás, de

az országukba beutazni is szinte lehetetlen volt, hiszen az országot elzárták a világ elől. Albániának minden adottsága megvan, hogy kedvelt uticél legyen. Az Adriai-tengerpartja, a szép hegyvidékei jelentik természeti értékét. Az ősi Kruja Szkander bég várával, Gjirokastra öreg házai a városközpontban megőrizték a XIX. század hangulatát, az ősi Berat s a görög határ menti Butrint régészeti lelőhelyei, fent északon Shkodra hatalmas erődítménye. Tirana a XVIII. századi Ethem bej mecsettel - e nevezetességek kétezer évnyi európai történelemről tanúskodnak. Shkodra nemcsak Albánia, de egész Európa legrégibb városa. A Rozafat-hegy tetején lévő várat az illír törzs kezdte építeni. Rozafat várán kívül szép látnivalót ígér a városmag, mely keleti hagyományokat őriz. Néprajzi- és Ateista Múzeuma szintén elég látnivalót nyújt. Kruja fellegvárából csak az őrtorony maradt meg, de 1980-ban vármúzeumot építettek, mely az eredeti várra hasonlít. Festményei közül Hunyadi János portréja magyar vonatkozású kuriózum.

Tirana a főváros mivel a török közigazgatás központja volt évszázadokig (1912-ig) és többségében muszlim állammá vált, ebből következően sok az iszlám építészeti és művészeti nevezetessége. lyen pl. a Haxhi Ethem bég mecsetje, mely az iszlám művészet egyik szép alkotása, hozzá tartozó mecset valamint az előtte álló Szkander bég térrel, mely Albánia egyik szimbóluna a téren álló hős lovas szobrával. A Nemzeti Múzeum ős- és ókori (illír - görög - római) emlékei úgyszintén megtekintésre méltóak.