agrárium - source.szaktudas.hu · 4 Kamara agrárium 2013. augusztus – Kérem, röviden mutassa be eddigi szakmai életútját! – A vidék szülötteként egyéni vállal-kozó,

Ára: 499 Ft

agrárium23. évf. 2013/8. augusztus

agrarium 2013_08.qxd 8/7/2013 11:21 PM Page 1


3T a r t a l o m

agrárium2013. augusztus

Tisztelt Olvasó!Lapunkban beszámolunk arról a fura

helyzetrôl, ami napjainkra a gabonapi-

acon kialakult. Szerzôdés szinte alig

érvényesül, a kereskedôk napi ajánla-

tokkal keresik a termelôket, miközben

maga az ár hektikusan, szinte naponta

ugrál ide-oda attól függôen, hogy ép-

pen milyen hírek érkeznek a búzabeta-

karítás eredményeirôl vagy a hôség-

verte kukoricatáblák állapotáról.

Ez az egész állandó huzakodás

azért folyhat évrôl évre termelô és ke-

reskedô között, mert immár másfél

évtizede nem létezik olyan átgondolt

és végrehajtható agrárpolitikai kon-

cepció, amely az esetünkben „gazda-

ság-földrajzilag” hatékonynak aligha

tekinthetô, kényszerû export kiváltá-

sát megalapozhatná. Huszonegy-két

éve alig volt néhány százezer tonna

gabona a kivitelünk, mert megette a

mainál négyszer nagyobb (s nem mel-

lesleg olcsó szovjet olajat is „terme-

lô”) hízó- és baromfiállomány, ma pe-

dig millió tonnákat viszünk évrôl év-

re oda, ahol nem mi diktáljuk az ára-

kat. Lehetnek jó éveink, de általában

úgy kell számolnunk, hogy a világpi-

aci árból lejön még a gyakran körül-

ményes szállítás költsége is.

Közben viszont dübörög befelé az

olcsó külföldi disznó- és csirkehús,

ami ráadásul akár a mi relatíve olcsó

gabonánkon is hízhatott. Hogy ne így

legyen, „formába kéne hozni” végre a

magyar állattenyésztést, ám ez e pilla-

natban kizárólag az olcsó, hatékony

hústermelésre képes nagyüzemek sok

milliárdba kerülô korszerûsítésével,

netán akár külföldi tôkébôl is épülô új

óriáshizlaldák üzembe állításával

képzelhetô el – olyanokéval, amelyek

filléres árui megkeserítik a magyar

feldolgozók életét. Ám a hivatalos

szakállamtitkári nyilatkozat szerint

bizonyos – kétségkívül létezô – kör-

nyezetvédelmi problémák miatt „a jö-

vôben ilyen telep nem kaphat enge-

délyt”. Helyette marad az évrôl évre

ismétlôdô lutrijáték a gabonaexport

éppen aktuális viszonyaival. Valaki-

nek biztosan tetszik ez, de a játéknak

elôbb-utóbb véget vet a versenytársa-

ink egyre olcsóbb tengeren túli áruja.

Vagy: a most szervezôdô kamarai

ágazati egyeztetés netán újrarajzolja a

viszonyokat. Tisztábbá teszi például

és nemcsak a termelôk hátrányára.

Igazán jól ezzel járnának a gabonások

és az állattartók is.

K a m a r a

4 Alulról kell építkezni5 Augusztus 15-tôl igényelhetô

a kertészeti géptámogatás

A g r á r g a z d a s á g

6 Agrár Széchenyi Kártya dupla kamattámogatással

N ö v é n y t e r m e s z t é s

11 Zöldség-gyümölcs ágazatunkelsô félévi teljesítménye

15 Megduplázná termelését a zöldség-gyümölcs szektor

F e l d o l g o z ó i p a r

21 Árubôség, kellô feldolgozóikapacitás – kérdôjelekkel

T a l a j e r ô p ó t l á s m e l l é k l e t

30 Fô szántóföldi növényeinktápanyag-utánpótlása

36 A tápanyagpótlás gépei42 Talajvédelem, avagy

környezetbarát növénytáplálás44 A baktériumtrágyák

jelentôsége

Ö n t ö z é s

51 Öntözés a földhasználatalapján

K a l e i d o s z k ó p

V e t ô m a g m e l l é k l e t

2 Az ôszi vetômagokkiválasztása

5 Aratás utáni számvetés7 Szerzôdések helyett kivárás8 A búza kórokozói és kártevôi

12 Az ôszi búza gyomirtása17 Ôsi búzából készült hazai

biosör

Á l l a t t e n y é s z t é s i m e l l é k l e t

3 Állattenyésztési támogatásokés hitellehetôségek 2013-ban

5 Az élôállatok és állati termékek piaca: szarvasmarha,sertés

7 A sertések költséghatékonytakarmányozása

8 Helyzetkép a magyarjuhágazatról

12 A hazai baromfifeldolgozóipar

t a r t a l o m11 30

8Állattenyésztési

melléklet


K a m a r a4

agrárium 2013. augusztus

– Kérem, röviden mutassa be eddigiszakmai életútját!

– A vidék szülötteként egyéni vállal-

kozó, családi gazdálkodó vagyok Kar-

cagon. Szüleimmel közösen, céges for-

mában 1993 óta gazdálkodunk Karcag

és Berekfürdô határában. A kezdeti 500

m2-es fóliából tevékenységünk mára

egy 4300 hektáros biodinamikus gaz-

dasággá nôtte ki magát. Növényter-

mesztéssel, állattenyésztéssel, kerté-

szettel, élelmiszer-feldolgozással, kis-

és nagykereskedelemmel, turisztikai,

idegenforgalmi szolgáltatással, hagyo-

mányôrzô rendezvények szervezésével

foglalkozunk. 2011 óta elnökségi tagja

vagyok a Magyar Nemzeti Vidéki háló-

zatnak, itt a versenyképességért felelôs

szakosztály társelnökeként dolgozom.

– Mint a Nemzeti AgrárgazdaságiKamara vidékfejlesztésért felelôs alel-nöke hogyan látja a magyar vidék je-lenlegi helyzetét?

– Óriási tartalékok rejlenek a vidék-

ben, amit mozgósítani, mobilizálni kell

annak érdekében, hogy a vidék ki tud-

ja rángatni saját magát abból a

helyzetbôl, amiben van. Ehhez nyilván

nélkülözhetetlenek bizonyos állami és

uniós források. A lelkes kezdeménye-

zések ugyanis elhalnak, ha nincs meg

hozzájuk a kellô finanszírozás. Hagyni

kell alulról szervezôdni ezeket a vidék-

fejlesztési stratégiákat, kezdeményezé-

seket, hiszen az emberek tudják, hogy

mire van szükségük, és fel kell terjesz-

teni egészen a döntéshozókig.

Vannak súlyos nemzetgazdasági

programokat igénylô vidékfejlesztési

stratégiák is, amelyekhez milliárdokat

kell megmozgatni akár egyetlen térség

felhozásához is. Ez is hozzá tartozik a

vidékfejlesztéshez, de én inkább azzal

szeretnék foglalkozni, ami az emberek

szívében-lelkében megfogalmazódik.

Ezeket a kéréseket meg kell hallgatni,

rendszerezni kell, egy irányba kell állí-

tani, és ami megvalósítható, azt meg is

kell valósítani. Ha ez a kapcsolat a vá-

ros és a vidék között oda-vissza jól

mûködik, hamar el lehet jutni egy

olyan nyugvópontra, amivel ki tud

egyezni a politika, a nemzetgazdaság

és a vidéken élô 8 milliós lakosság is.

– Milyen lehetôségek nyílnak az újKamara szolgáltatásai, tevékenységeiközött a vidékfejlesztés számára?

– Minden szolgáltatás, amely a ka-

marai tagság érdekeit szem elôtt tartva

születik meg és megoldást ad a problé-

mákra, az kapcsolódik a vidékfejlesz-

téshez is. Legegyszerûbben megfogni

persze nyilván a pénz oldaláról lehet.

Azt gondolom, hogy a vidékfejleszté-

sért felelôs alelnöknek elsôsorban

azért kell dolgoznia, hogy a kamarai

tagok olyan szabályok mentén dolgoz-

hassanak, amelyek segítséget és a

lehetô legszélesebb körû állami és tár-

sadalmi elismerést adják a termékeik

megtermeléséhez, feldolgozásához és

célba juttatásához. Például, hogy a he-

lyi termékek bekerülhessenek és bent

is maradhassanak a közétkeztetésben,

a helyi élelmiszer-forgalomban.

Ha valaki eldönti, hogy a termelés-

bôl elôrébb lép eggyel, és a feldolgo-

zás, a kereskedelem láncolatát elviszi

egészen a vendég vagy a fogyasztó asz-

taláig, kosaráig, akkor összekapcsolód-

hat a többi szolgáltatóval, termelôvel,

aki hasonlóan gondolkodik, mint ô.

Közösen szervezhetnek piacot, közö-

sen szervezhetnek rendezvényeket,

olyan vevô- és termelôtalálkozókat,

ahol a vevô igényei is visszacsatolásra

kerülnek a termelô felé. Így könnyen

piacképessé válik egy olyan egyszerû

termék is, amelyrôl addig nem is gon-

dolták volna, hogy formálni lehet vele a

település arculatát, vagy egy vidékfej-

lesztési stratégiát lehet építeni rá.

Azt kell valahogy elérni, hogy a vi-

déki élet minôsége ne az aktuális poli-

tikai akaratoktól függjön, hanem vilá-

gos, kiszámítható, évtizedekre elôre el-

döntött és végrehajtható legyen. Ennek

a koncepciónak, ennek a stratégiának a

megalkotása az én felelôsségem is, és

ehhez olyan bizalmat, olyan felhatal-

mazást kaptam a kamara tagságától,

amelynek szeretnék is megfelelni.

– Hogyan látja a LEADER jövôjét?– Azt gondolom, hogy a LEADER

mindig annyit ér, amennyit a tagsága

kihoz belôle. Ahol a tagság jó munka-

szervezeti vezetôket választott, azok az

akciócsoportok nyilván eredménye-

sebbek és látványosabban mûködnek,

mint ott, ahol ezek a személyek esetleg

nem voltak alkalmasak a feladatra.

Nyilván nem mindenki tagja a

LEADER akciócsoportoknak, aki az

adott területen él, viszont egy ilyen ak-

ciócsoport mindenkiért kell, hogy dol-

gozzon. A vezetôknek felelôsségük van

abban, hogy ne mulasszák el az igénye-

ket felmérni, az igényekhez igazítani a

kiírásokat és kihelyezni azokat a forrá-

sokat, amelyeket az Unió kimondottan

erre a célra biztosít. Az ô felelôsségük,

hogy ez a pénz ne vesszen el, hanem az

ô környezetüket, az ô településüket fej-

lessze, annak a gazdaságát, annak a

kulturális életét erôsítse.

A LEADER az egész EU-ban na-

gyon jól mûködik, mindenki nagyon

ragaszkodik is hozzá. Az más kérdés,

hogy racionalizálni kell, és az élethez

kell igazítani. Jó döntés volt ebbe az

irányba elindulni, mert mint a forrá-

sokból látjuk, jóval erôteljesebb lett a

helyi közösség alkotó véleménye a

gazdaságfejlesztésben. A magyar kor-

mány elkötelezett abban, hogy a helyi

közösség dönthessen a saját jövôjérôl,

és még nagyobb pénzek fölött diszpo-

nálhasson a helyi közösség, ezt látjuk.

Az agrárgazdasági kamara tagságának

pedig tennivalója van ezen a területen.

SZB

Alulról kell építkezniA 2013 márciusában megválasztott új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara vidékfejlesztésért felelôs alelnöke Ifj. Hubai Imre,akit az új kamarai alelnökök közül elsôként kértünk bemutatkozásra és a kamara vidékfejlesztési céljainak felvázolására.


5K a m a r a

agrárium2013. június–július

jogcím keretében kizárólag az Irányító Hatóság

168/2013 (VII. 25.) közleményében szereplô kerté-

szeti gépekre és technológiai berendezésekre kérhetô támo-

gatás. A kertészeti traktorok esetében kitétel, hogy teljesít-

ményékük legfeljebb 75 kW lehet.

A támogatás feltétele, hogy az igénylô kertészeti üzem-

méretének az idén meg kell haladnia a 4 EUME értéket, az

induló vállalkozásoknak pedig nyilatkozniuk kell, hogy ezt

legkésôbb a mûvelet megvalósítását követô elsô naptári év-

ben elérik. A 4 EUME értéket az üzemeltetési kötelezettség

idôtartamának egésze alatt fenn kell tartani.

A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, ûr-

lapkitöltô szolgáltatás segítségével, ügyfélkapun keresztül

lehet benyújtani.

A támogatási kérelmeket 2013. augusztus 15-én 8 órától

forráskimerülésig, de legkésôbb 2013. október 18-án 18 órá-

ig lehet beadni. A támogatási kérelemhez csatolni szükséges

dokumentumokat elektronikus úton, szkennelés útján elôál-

lított, jól olvasható formában kell mellékelni a kérelemhez.

A támogatás forrása az Európai Központi Bank 2013. janu-

ár 1-jei hivatalos középárfolyamán átszámítva 24 milliárd fo-

rint. A támogatás mértéke a támogatási kérelem alapján jóvá-

hagyott összes elszámolható kiadás 35%-a. Az igényelhetô tá-

mogatás összege kisértékû gépbeszerzés esetén legfeljebb 14

285 714 Ft, nagyértékû gépbeszerzésnél ennek tízszerese, ma-

ximum 142 857 143 Ft lehet. Induló vállalkozás nagyértékû

gépbeszerzésre támogatási kérelmet nem nyújthat be.

Az ügyfél a támogatási határozat jogerôre emelkedésétôl

számított 6 hónapon belül köteles az elsô kifizetési kérelmet

benyújtani, és a támogatási határozatban jóváhagyott támo-

gatási összeg legalább 10%-ával elszámolni. A mûveletet

2014. december 31-ig meg kell valósítani.

A támogatásban részesülô termelônek a támogatott gépet

rendeltetésszerûen, a vonatkozó engedélyek és elôírások be-

tartásával, kertészeti tevékenysége keretében mûvelt terüle-

ten vagy a gép tárolási helyén kell üzemeltetni. A támogatá-

si kérelem benyújtását megelôzô naptári év foglalkoztatott

átlaglétszámát az üzemeltetési kötelezettség idôtartama alatt

legalább szinten kell tartani.

A támogatási kérelmeket az MVH bírálja el. A támogatá-

si kérelmekre vonatkozó döntést a kisértékû és a nagyértékû

beszerzésekre vonatkozóan külön benyújtási sorrend alap-

ján hozza meg a hivatal. Egy ügyfél ugyanazon jóváhagyó

támogatási határozathoz kapcsolódóan az elsô kifizetési ké-

relem benyújtását követôen három havonta küldhet be kifi-

zetési kérelmeket, az utolsót legkésôbb 2015. január 31-ig

kell beadni.

Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonos-megfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat.

Nemzeti Agrárgazdasági KamaraGazdálkodói Információs Szolgálat

Augusztus 15-tôl igényelhetô a kertészeti géptámogatásSegít a kamarai tanácsadó!

A 62/2013. (VII. 24.) VM-rendelet alapján augusztus 15-tôl igényelhetô visszanem térítendô támogatás környezetbarát kertészeti gépek és technológiai beren-dezések beszerzésére. A kertészetek szakmai színvonalának javítását célzó, azEurópai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott támogatásracsak meghatározott mezôgazdasági tevékenységeket végzô termelôk jogosultak.

„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa.

Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.”

A

Meghosszabbított határidô a tagdíjbevallásra2013. augusztus 31-ig meghosszabbítja az adategyeztetés

és tagdíjbevallás határidejét a Nemzeti Agrárgazdasági

Kamara (NAK). A tagdíj befizetésére továbbra is augusz-

tus végéig van lehetôségük a gazdálkodóknak.

Az adategyeztetést és a tagdíjbevallást elektronikusan, a

www.bevallasnak.hu oldalon lehet megtenni. Amennyiben

valakit a kamarai törvény nem kötelez a tagságra, úgy en-

nek az oldalnak az üzenetküldôjén keresztül kérheti re-

gisztrációjának törlését. Ebben az esetben nem kell beval-

lást tennie.

Fontos tudni, hogy a tagdíj önbevalló lapot aláírva min-

denképpen el kell juttatni a kamara adott megyei igazgató-

ságára. A tagdíj befizetésének két módja lehetséges: vagy

átutalással a 11749008-20190244 számlaszámra, vagy

sárga csekken, melyet a NAK megyei igazgatóságán ve-

hetnek át.


A g r á r g a z d a s á g6


– Kedvezô változást jelent az Agrár

Széchenyi Kártya feltételrendszeré-

ben, hogy a Vidékfejlesztési Miniszté-

rium pozitívan reagált a KAVOSZ

azon kérésére, amely a kamattámoga-

tás növelésére irányult – jelentette ki

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezér-

igazgatója a napokban egy budapesti

sajtótájékoztatón. A finanszírozási for-

ma kamattámogatása július 18-tól 2

helyett 4 százalék, amely mind az új,

mind a meglévô igénylésekre érvé-

nyes.

A hiteligénylés elôre megszabott

feltételekhez kötött; az igénylônek –

egyebek mellett – 15 millió forint

hitelösszegig egy, azon felül pedig

két lezárt, teljes éves gazdálkodói

múlttal és a Mezôgazdasági és Vi-

dékfejlesztési Hivatal (MVH) által

kiadott regisztrációs számmal kell

rendelkeznie, nem lehet lejárt köz-

tartozása vagy késedelmes hiteltar-

tozása.

Mint Krisán László kifejtette, az

agrárszektor kiemelt fontossággal bír

a magyar gazdaság egészének szem-

pontjából, ezért fontos, hogy a két

éve a lehetô legszélesebb kör számá-

ra elérhetôvé tett finanszírozási for-

ma az ôstermelôktôl a vállalkozáso-

kig minden agrártermék-elôállítással

és -feldolgozással foglalkozó igénylô

számára elérhetô. A vezérigazgató

fontosnak tartotta megjegyezni azt is,

hogy a támogatási formát az uniós

intézményekkel is sikerült elfogad-

tatni.

Eddig 5 milliárdnyi hitelAz Agrár Széchenyi Kártya sikerérôl

szólva Krisán László kijelentette: má-

ra a kártyát több mint kétezer gazdál-

kodó igényelte, a partnerek több mint

80 százaléka egyéni vállalkozó. A ki-

helyezett összeg mára meghaladta az

5 milliárd forintot, az átlagos kihelye-

zés 6 millió forint, amely alacsonyabb

a hagyományos Széchenyi Kártya ha-

sonló összegéhez képest. Eltérés van

a futamidôben is: az Agrár Széchenyi

Kártya egy, kettô vagy három évre

igényelhetô. A hiteleket hozzávetôleg

40 százalékban a takarékszövetkezeti

hálózat tagjai, nagyjából ugyanilyen

arányban pedig az OTP helyezte ki. A

Széchenyi Kártya Program többi ele-

méhez hasonlóan az Agrár Széchenyi

Kártya kérelmezôi a hiteligényükkel a

Vállalkozók és Munkáltatók Orszá-

gos Szövetségéhez (VOSZ), a Terüle-

ti Kereskedelmi és Iparkamarákhoz,

illetve a KAVOSZ Zrt. irodáihoz for-

dulhatnak országszerte, közel 300 he-

lyen. Az Agrár Széchenyi Kártyát je-

lenleg az OTP Bank, a Takarékbank

és az általa képviselt takarékszövetke-

zetek, a Volksbank és a DRB Bank

forgalmazzák

– A magyar mezôgazdaság finanszí-

rozási igénye éves szinten 950–1050

milliárd forint körül mozog, ennek 40

százalékát a bankszektor biztosítja –

hangsúlyozta az eseményen FeldmanZsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium

agrárgazdaságért felelôs helyettes ál-

lamtitkára. A politikus szerint az

agrárium minden ellenkezô híreszte-

léssel szemben az egyik legstabilabb,

hitelezési szempontból az egyik legke-

vésbé kockázatosnak számító ágazat.

Agrár Széchenyi Kártya dupla kamattámogatással

Vonzóbb finanszírozási lehetôséget és új, termelô munkahelyek létrejöttét ered-ményezheti az, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium – saját költségvetése ter-hére – duplájára növelte az Agrár Széchenyi Kártya kamattámogatásának mértékét. A folyószámlahitel így jelenleg 4 százalékos kamat mellett érhetô el a gazdálkodóknak és a feldolgozóknak.

A képen balról jobbra: Dr. Dávid Ferenc, Dr. Feldman Zsolt, Krisán László, Dr. Parragh László, Gyôrffy Balázs


7A g r á r g a z d a s á g


Ezért is fontos, hogy a meglévô finan-

szírozási hátteret növelni tudjuk. Eb-

ben fontos szerepe van annak, hogy az

Agrár Széchenyi Kártya széles vállal-

kozói kör számára elérhetô, és komoly

ösztönzést jelent a most megnövelt ka-

mattámogatás is – állapította meg

Feldman Zsolt, aki hozzátette: a támo-

gatás mértéke idén 120 millió forint,

jövôre ez akár a duplájára is nôhet,

amire megvan a tárcánál a fedezet.

Új munkahelyek– A válság kirobbanása óta a magyar

gazdaság egyik nagy problémája az el-

érhetô források beszûkülése, a korábbi

8 ezer milliárd forint körüli összeg

harmadával, negyedével csökkent –

fogalmazott Parragh László, a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Mint elmondta, ennek visszapótlása

fontos feladat, amelynek terén a

KAVOSZ jó munkát végzett.

– Versenyképes gazdaság nincs

prosperáló agrárium nélkül, és ez for-

dítva is igaz – fogalmazott az esemé-

nyen Dávid Ferenc, a Vállalkozók és

Munkáltatók Országos Szövetségének

(VOSZ) fôtitkára, hozzátéve, hogy bár

az agrárium GDP-arányos részesedése

mára alacsonyabb a korábbi évtize-

dekhez képest, az agrárexport teljesít-

ménye jelentôsen hozzájárul a gazda-

ság egészének állapotához.

Külön kiemelte a fôtitkár azt, hogy

a most jobb feltételekkel elérhetô Ag-

rár Széchenyi Kártya olyan munkahe-

lyeket teremthet a mezôgazdaságban,

amelyek a szakképzetlen fizikai dol-

gozók számára is lehetôséget jelent-

hetnek.

– Jó üzenet a vállalkozók számára a

kondíciók javítása, és fontos, hogy a

programot karakterükben nagyon elté-

rô szervezetek együtt tudják sikerre

vinni – állapította meg Dávid Ferenc.

Egyszerû és gyors– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

üdvözli a minisztérium döntését,

amellyel megnövelte a kamattámoga-

tás mértékét – jelentette ki felszólalá-

sában Gyôrffy Balázs, a köztestület el-

nöke. Hozzátette: az új, jobban struk-

turált Agrárgazdasági Kamara szíve-

sen részt vesz az ilyen kezdeményezé-

sekben. Az elnök utalt rá, hogy Ma-

gyarországon az agrártermelés és az

élelmiszeripar tôkeellátottsága „ha-

gyományosan” rossz. Az agráriumot

90 százalékban a bankok, 10 százalék-

ban a takarékszövetkezetek finanszí-

rozzák, az egyes pénzintézetek port-

fólióját tekintve viszont a takarékszö-

vetkezetek hitelállományának 20 szá-

zaléka az agráriumba áramlik. A ban-

koknál ez az arány jóval alacsonyabb.

– A bankok egyértelmûen a magas

kockázatú besorolást alkalmazzák rá-

juk, ezért aztán jóval magasabb koc-

kázati felár található a pénzügyi ter-

mékekben. Ezért is bír nagy fontos-

sággal, hogy ezeket a termékeket, ha

van rá mód és lehetôség, kamattámo-

gatással tudjuk kedvezôbb piaci hely-

zetbe hozni.

Gyôrffy Balázs fontosnak tartotta

leszögezni: a hitelbírálat egyszerû és

gyors, a finanszírozási program pedig

azonos feltételekkel érhetô el a nö-

vénytermesztôk és az állattenyésztôk

számára.

-vé-

Az Axiál Kft. és a Fendt a következô iskolai évre újra kiírjaközös ösztöndíját, melyet a tavalyi évben indítottak útjáraegyüttmûködésük 10. évfordulója alkalmából.

Az ösztöndíjprogram végzésük évében lévô vagy végzés elôt-

ti gépész, agrár- vagy kereskedelmi orientációjú mérnökhall-

gatóknak kínál szakmai fejlôdési lehetôséget. Az idei évben is

két diáknak van lehetôsége elnyerni az ösztöndíjat, akik a

program elsô három hónapjában az Axiál Kft.-nél töltik gya-

kornoki idejüket, majd pedig a német gyártónál hat hónapot.

Az ösztöndíj legfôbb célja, hogy olyan szakértô és már

gyakorlattal rendelkezô szervizmérnököket vagy termékspe-

cialistákat képezzenek, akik korszerû és széles körû ismere-

tekkel rendelkeznek, és ismerik mind a világ egyik legna-

gyobb mezôgazdasági gépgyártójának, mind pedig Magyar-

ország egyik piacvezetô gépforgalmazójának és szolgáltató-

jának gondolkodását, piaci stratégiáját.

Az Axiál Kft.-nél töltött 3 hónap alatt a pályázó betekintést

kap az alkatrész-, illetve gépkereskedelem, a szerviz, a raktá-

rozástechnika, a logisztika és a marketing munkájába. Aktí-

van részt vesz a gépbemutatókon és mind több üzletág napi

munkájában. Közremûködik kiállításokon, annak megszerve-

zésében és lebonyolításában. Megismeri az Axiál Kft. szerve-

zeti felépítését, tevékenységét, termékpalettáját és piaci in-

formációkat kap a konkurenciáról és a különféle értékesítési

hálózatok mûködésérôl.

A Fendt gyárban töltött legalább 6 hónap alatt a nyertes

pályázó érdeklôdési körének és személyiségének megfelelô

hangsúllyal betekintést kap a gyártási folyamatba, annak

megszervezésébe, a megrendelések feldolgozásába, megis-

meri a gyár termékkínálatát, értékesítési filozófiáját, illetve a

futó marketingakcióit, és megismerkedik különféle eladási

technikákkal. Részt vesz különféle gyûléseken és bemutató-

kon, képzéseken és az egyes részlegeknél eltöltött idô alatt

konkrét feladatokat old meg segítséggel, illetve önállóan. Ké-

résre, illetve témaválasztástól függôen lehetôség van esetle-

gesen arra is, hogy a pályázó a diplomamunkáját a gyárban,

német nyelven megírja. Retorikai és prezentációs képesség-

fejlesztés, személyes meggyôzôképesség és vezetési isme-

retek megszerzésére is mód nyílik a gyakorlat során.

Az Axiál Kft. és a Fendt a gyakornoki program 9 hónapjá-

ra ösztöndíjat biztosít a hallgatóknak, és annak végeztével az

Axiál Kft. 2 évre konkrét állást kínál a programban részt vett

pályakezdôk számára.

A pályázattal kapcsolatos további információkért forduljon

bizalommal Kresz Gáborhoz, az Axiál Kft. Fendt-temékspe-

cialistájához. Tel.: +36-30/2278547, e-mail: [email protected]

A pályázat benyújtásának határideje: szeptember 30.

Szeptembertôl újra Axiál – Fendt Ösztöndíj





11N ö v é n y t e r m e s z t é s


Vidékfejlesztési Minisztérium ekkor hirdette meg a

nemzeti dinnyeprogramot, aminek eredményeként a

negatív folyamatok megfordultak, és a terület nagysága

15–20 százalékkal újra nôtt. A terv az, hogy 6–8 ezer hektár

legyen a magyar görögdinnye termôterülete, és Magyaror-

szág lássa el görögdinnyével Európát abban az idôszakban,

amikor a déli országokból származó gyümölcs elfogy a pi-

acról.

Mártonffy Bélát az esemény kapcsán FruitVeB idei zöld-

ség-gyümölcs ágazati prognózisáról kérdeztük.

Gyümölcstermesztés– Hogyan indult az év a gyümölcságazat szempontjából?

– Az idén a mostoha tavaszi idôjárás megviselte a gyü-

mölcsültetvényeket. A március 15. körüli –15–20 ºC közöt-

ti fagyos napok, majd virágzáskor a méhek helyenkénti hiá-

nya, a magas hômérséklet és az alacsony relatív páratarta-

lom okozott gondot. Ennek figyelembevételével gyümölcs-

fajtánként jelentôs eltérések figyelhetôk meg.

Míg az almafajták közül legkevésbé az Idared és a Pinova

fajtákat érintette az idôjárás, addig a Mutsu, a Jonagold, a

Red Delicious nagyobb mértékben károsodott. A Gála és a

Jonathan a közepesen érintett fajták közé tartozik. Az idei

évben érdekességként jelentkezett a hosszú kocsányok kiala-

kulása, Jonagold fajtán nem ritka a 70 milliméteres kocsány-

méret. A szükséges magszám általában megvan a gyümölcs-

kezdeményekben, így valószínûsíthetô a normális gyümölcs-

méret. Ezt azonban a nyári idôjárás és a csapadék még jelen-

tôsen befolyásolhatja. Csakúgy, mint a végsô terméshozamot

a varasodás terjedése is, mert az idei idôjárás kedvez a beteg-

ségnek. Ezenkívül több ültetvényben sajnos a tûzelhalás kö-

vetkeztében is jelentôs mértékû kiesések lehetnek.

– Mennyire biztosított a feldolgozóipar ellátása?– A legnagyobb feldolgozócégek is csak 50–60 százalék

körüli alapanyag-ellátást látnak biztosítottnak a szabolcsi

termôtájon, ezért várhatóan külföldrôl és az ország távolab-

bi részeibôl is behozatalra szorulnak majd. A legtöbb ter-

mékbôl elfogytak a készletek, ôszre teljesen üresek lesznek

a raktárak.

Az ország többi termôtáján általában jobbak a kötések,

összességében a tavalyi termés duplája várható, de nem sza-

bad elfelejteni, hogy a fagykárok miatt tavaly milyen jelen-

tôs kiesések voltak. A varasodás itt is jelen van, és mivel

ezeken a tájakon korábban indult a szezon, már jelentkeztek

a kártételei.

Megállapítható, hogy az öntözetlen ültetvényekben a ta-

valyi aszályos idôjárás is a virágszám csökkenését okozta.

Az is látható, hogy ahol nem volt erôs vegetatív növeke-

dés, ott szinte kivétel nélkül ritkítani kellett, ami fajta- és

alanyhasználati, továbbá technológiai kérdés. Stratégiai

kérdés a jövôben a varasodás mellett a jégvédelem is, ami-

nek támogatását meg kell erôsíteni a kertészeti fejlesztési

programokban is.

– Milyen termések prognosztizálhatók az egyes gyü-mölcsfajok esetében?

– Meggy esetén eléggé összetett a helyzetkép, de ösz-

szességében a tavalyi évhez hasonló termés várható. A ké-

sôi meggyfajták rosszul kötöttek az egész országban, ami-

hez a méhproblémák is nagyban hozzájárultak. Általában

az akácvirágzás idejére vannak csúcson a méhállományok,

de mivel egy generáció kiesett, és emellett igen gyors üte-

mû volt a virágzás, idejük sem volt elvégezni a munkát

szorgos barátainknak.

Az elôzôek miatt a gyümölcsméret sok termôtájon gyen-

gébbnek ígérkezik, ami szintén mennyiségi kiesést okozhat.

Zöldség-gyümölcs ágazatunkelsô félévi teljesítménye

Megkezdôdött a magyar dinnye promóciója egy fôvárosi bevásárlóközpontbantalálható CBA-üzletben, ahol a vásárlók 125 forintos kilónkénti áron vehettékmeg a gyümölcsöt. Az itt megtartott sajtótájékoztatón Mártonffy Béla, a MagyarZöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke emlékeztetett arra,hogy tíz éve a magyar görögdinnye termôterülete még elérte 10 ezer hektárt,Magyarország pedig a világ harmadik legnagyobb dinnyeexportôre volt, 2010-reazonban a termôterület 5 ezer hektár alá csökkent.

A


N ö v é n y t e r m e s z t é s12


A cseresznye is rosszul kötôdött sok területen, de a hely-

zet jobbnak ígérkezik a tavalyi szezonhoz képest, hiszen ak-

kor nagyon komoly kiesések voltak a tavaszi fagykárok kö-

vetkeztében.

A kajszi vonatkozásában a tavalyi évhez képest összessé-

gében jobb termés várható.

A szilvánál az elôzetes várakozások a tavalyihoz hasonló ter-

mést mutattak, de mivel több jelentôs fajta is megfagyott, Kelet-

Magyarországon nagyon alacsonyak a terméskilátások, és

emellett mindenütt sok az ikerszilva, így összességében a tava-

lyi évhez képest 15–20 százalékkal kevesebb termés várható.

Sajnos a bogyós gyümölcsök közül a szamócán és a bo-

dzán kívül más fajból szinte már nem is létezik valódi áru-

termelésünk, így az áruházlánci értékesítés is minimális a

magyar termelésbôl.

Idén alacsony szamócaárak alakultak ki az importáru be-

hozatala miatt. A termelés ugyan emelkedett, de még min-

dig messze van a potenciális lehetôségeinktôl.

Dióban elôzetesen jobbak a kilátások, az idén a fô kérdés

a gyümölcsméret és a régebb óta jellemzô növényvédelmi

problémák kezelhetôsége lesz.

Zöldségtermesztés– Milyen volt az évkezdet a zöldségágazatban?– Az elmúlt 20–30 év legfényszegényebb telét éltük át az

idén. A késôn jött napfény késleltette a növények fejlôdését

a fóliasátrakban is, nem úgy kötöttek a növények, ahogy azt

a gazdák várták. Ennek ellenére májusra a hajtatott növé-nyeknél már pozitív volt a kép, belföldön megjelentek a ta-

núsított magyar termékek, és a kis helyi piacokon is kapha-

tóak az ízletes hazai zöldségek.

A hosszú téli hónapok után, amelyeket egyértelmûen a

zöldségek importja jellemzett, április közepén megindult a

hazai szezon. Innentôl kezdve megfelelô mennyiségben van

paprika, saláta, paradicsom, de május elejétôl a kínai kel is

kapható és folyamatos az ellátás.

A szabadföldi termesztést illetôen 3–4 hetes csúszással

indult a vetés (hagymafélék, zöldborsó, korai káposzta, zel-

ler stb.), de az egy hónapos késésbôl a természet az elmúlt

idôszakban sokat behozott.

Mivel áprilistól volt fény, csapadék és magas hômérséklet

is, összesen legfeljebb másfél-két hetes késésben vagyunk az

átlagostól, ami már nem olyan jelentôs. A viszonylag hosszú

vetési perióduson belül vethetô zöldségfélék, mint a sárgaré-pa és a káposzta esetén szerencsénk van, de van egy-két

olyan növény, mint például a zöldborsó, amellyel nem jár-

tunk jól az idén. Ezeknek a zöldségeknek kötött a vetési ide-

je, és mivel márciusban nem lehetett vetni, csak áprilisban, a

tervezett termôfelületnek csak 75–80 százalékát tudták elvet-

ni a gazdák. Egy másik probléma, hogy a szakaszok érése

ilyenkor összecsúszik, ami a feldolgozóiparnak okozott gon-

dot, de a frisspiacon is kevesebb ideig lehetett zöldborsót

kapni, mivel egyszerre jelent meg a kínálat.

– Miként alakult a zöldségfélék piaci helyzete?– A spárga esetében is késôn indult a szezon, nyomottak

voltak az árak, amelyek késôbb sem változtak semmit. Az

exportpiacainkon a spárgafogyasztási szezon általában pün-

kösd körül véget ér, ezért az idén elég szûk intervallumban

tudtunk értékesíteni, így az idei év nem volt túlságosan si-

keres a termesztôk számára. Ennek a rendkívül egészséges

zöldségfélének sajnos még mindig igen alacsony a hazai fo-

gyasztása, ezért jobban oda kellene figyelni a belsô, hazai

piacra, és megismertetni a terméket, hogy itthon is jobban

megkedveljék a fogyasztók.

A csemegekukorica termelésével szerencsére különösebb

gond nem mutatkozik, mert hosszú idôn keresztül, április végé-

tôl július végéig vetjük, aminek egy része még elôttünk van.

Hasonló a helyzet a babféléknél is, így ezeknél a nagy magvú

növényeknél biztató a kép, számukra egyelôre jó az idôjárás is.

A gyökérzöldségeket és hagymaféléket is elvetették, szin-

tén egy hónapos késéssel, de azok is sokat behoztak. A petre-

zselyem, sárgarépa, hagyma, jól keltek, idôben kapták a csa-

padékot és ahol szükséges, öntözik. Hajtatott répagyökér már

van a piacon, a korai retek szezonja pedig már le is futott.

Örvendetes módon nôtt a dinnye vetésterülete, ami az el-

múlt két évben a Vidékfejlesztési Minisztérium által támo-

gatott sikeres marketing- és promóciós programoknak is kö-

szönhetô. A termelôk bizakodnak, folytatódik a jó minôsé-

gû magyar dinnye elôállítása és promóciója is. A korai ülte-

tés és vetés késett, ami a betakarítás két, két és fél hetes ki-

tolódását jelenti. A gazdák gondos növényápolása következ-

tében egészségesek a növények, sok rajtuk a terméskötés,

ami a tavalyinál bôségesebb termést ígér. A szezon várható-

an szeptember közepéig ki fog tolódni, s ha az idôjárás ked-

vezôen meleg lesz, az jó piaci lehetôségeket teremthet.

vébé



P r14


Az intenzív repcetermesztés a faj-taválasztással kezdôdik, majd amagágy-elôkészítéssel folytatódik.A hazai vetômagválasztékban mamár jelentôs arányban képviselte-tik magukat a hibridrepcék, ame-lyek nagyobb termés elérésére ké-pesek, ugyanakkor komolyabbodafigyelést igényelnek. Míg a ge-netikai háttér akár 25%-ban befo-lyásolhatja a termést, a gyomirtáselmaradása vagy sikertelensége25–30%-os terméskiesést is okoz-hat. A dupla gabona, illetve cukor-répa sortávolságára vetett modernhibridek erôteljes növekedésükkeljobb gyomelnyomó képességgelrendelkezhetnek, mint a korábbifajták. Ezt a tulajdonságukat leg-inkább jó tápanyag-ellátottságú,megfelelô nedvességtartalmú tala-jon tudják érvényesíteni. Az ilyentalajok kedveznek a repcévelegyütt csírázó T1-es (pl. pásztor-táska, tyúkhúr), valamint a késôbbmegjelenô T2-es gyomfajoknak is(galaj, pipitérfajok, pipacs, széltip-pan). A jelentôs bevétellel kecseg-tetô termésátlagok eléréséhez márekkor megfelelôen kell gondoskod-nunk a növényrôl, hogy a rendelke-zésre álló tápanyagok és a víz fel-használása a repcénk számárabiztosított legyen. Az ôszi káposz-tarepce termesztésének eredmé-nyességét döntô hányadban az ag-rotechnika- és növényápolás hatá-rozza meg. Ennek nélkülözhetetleneleme az ôszi gyomirtás.

A Makhteshim Agan SULTANGYOMIRTÁSI rendszere tökélete-sen alkalmazkodik az eltérô gyom-viszonyokhoz, a változatos idôjárá-si körülményekhez és a különbözô

termelôi igényekhez. Cégünk aján-latában markánsan elválik a pre-emergens és a posztemergenstechnológia. A klasszikus metaza-klór hatóanyag-tartalmú SULTAN50 SC hosszú és megbízható tar-tamhatással rendelkezik, így képesa repcét a vetéstôl gyommentesentartani.

Új készítményünk a SULTANTOP a repce gyomirtásának kétlegerôsebb hatóanyagát az eddigmegismertektôl eltérô aránybantartalmazza. A talajon keresztülaktív metazaklór biztosítja a ké-szítmény hosszú tartamhatását,míg a quinmerak hatóanyagnakköszönhetôen a SULTAN TOPminden eddiginél hatékonyabb ál-lománykezelést biztosít a repcé-ben. Ennek magyarázata, hogy alevélen keresztüli aktivitással isrendelkezô quinmerak nagyobbkoncentrációban van jelen a ké-

szítményben (1. ábra). Az intenzívnövekedési stádiumban lévô gyo-mok a két hatóanyagnak köszön-hetôen mind a gyökér, mind a haj-tás növekedésében gátoltak. Ez azegyüttes hatásmechanizmus teszia SULTAN TOP készítményt kivá-lóan alkalmassá a repce ôsziposztemergens gyomirtására.

Érzékeny egyszikû gyomnövé-nyek: kakaslábfûfajok, muharfajok,ujjasmuharfajok, egynyári perje,parlagi ecsetpázsit, nagy széltip-pan. Érzékeny kétszikû gyomnövé-nyek: galajfélék, ebszikfû, kamilla,tyúkhúr, árvacsalán, veronika-fa-jok, disznóparéj, libatop, pásztor-táska, mezei szarkaláb.

Állománykezelés esetén a ké-szítményt a repce 2 valódi leveleskorától 4 leveles fejlettségéig, agyomok szikleveles korától 1–2 le-veles koráig 2,0 l/ha dózisban java-soljuk kijuttatni.

Komplett Sultan GyomirtásiRendszerünk megismeréséhezkeresse kereskedelmi képvise-lôinket vagy látogasson el awww.mahun.hu oldalra.

Dr. Lukács Domonkosfejlesztési menedzser

Makhteshim Agan Hungary Zrt.

Sultan Top – Nem költség, befektetés!

1. ábra. Repce gyomirtók hatóanyagtartalma az engedélyezett posztemergens dózisokban

A repce termesztése hazánkban a korábbi extenzív technológiáróláttért az intenzív, számos technológiai elem felhasználását és pon-tos betartását igénylô technológiára, amelynek köszönhetôen a hek-táronkénti termésmennyiség 2 tonna fölé emelkedett. A vetésterületcsak átmenetileg csökkent 200 ezer ha alá 2012-ben, ennek oka azezt megelôzô év rendkívül aszályos idôjárása volt. A világ olajosmag-és növényolaj-igénye az elôrejelzések szerint további emelkedéstmutat, ami a kereslet élénkülését jelentheti a következô idényre.


15N ö v é n y t e r m e s z t é s


törekvés indokolt. E két ágazat termékei a kombájnol-

ható gabonákhoz képest általában többszörös nyeresé-

get hoznak a gazdálkodónak. Kellene a többletjövedelem és

kellene a falvak népének a munkahely – ez a kormányzat

egyik legfontosabb törekvése.

Bonyolult piacNem kis fába vágja a fejszéjét ugyanakkor az, aki a magyar

zöldség-gyümölcs ágazat érdemi fejlesztésében gondolko-

dik. Az elmúlt években, illetve napjainkban is jelentôs vál-

tozások jellemzik a nemzetközi zöldség-gyümölcs piacot. A

felmérések szerint a korábbi 60:40 százalékos feldolgozott-

friss piaci arány egyre inkább a friss termékek keresletének

irányába tolódik el, amely tendencia Magyarországon is

nyomon követhetô (FruitVeB, adata, 2012). A hazai fo-

gyasztás viszont kedvezôtlen, a kínálat nem egyenletes.

Fontos lenne a választék bôvítése (több ún. finom zöldség,

pl. paradicsom, paprika, spárga stb.), valamint az év folya-

mán egyenletesebb (friss) kínálat biztosítása. A fogyasztás

zöme nyár végére esik, amikor e termékek olcsóbbak, a drá-

gább kora tavaszi idôszakban a legalacsonyabb az egy fôre

jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A hazai fogyasztás

bôvítését szolgálja a FruitVeb „Egyen zöldséget-gyümöl-

csöt naponta 3×3 félét” programja, amely 1997 óta az AMC

támogatásával mûködik és 2013 eleje óta már a nagy nézett-

ségû televíziós csatornák felületein is megjelenik.

A magyar kertészeti termelés külkereskedelmi egyenlege

évtizedek óta pozitív, ugyanakkor a belsô fogyasztás egyre

nagyobb hányadát biztosítjuk importból, beleértve az itthon

is megtermelhetô zöldség- és gyümölcsféléket. A magyar

zöldség- és gyümölcsexport 80%-a EU-tagországokba irá-

nyul, ezért fontos számunkra, hogy az Unió önellátottsági

szintje gyümölcsbôl csupán 90 százalék körül alakul, zöld-

ségbôl pedig 100 százalék körüli. Az EU-27 tagországok

mintegy fele nem önellátó zöldségbôl, ami kedvezô a 160

százalékos önellátottsággal rendelkezô hazai termelés szá-

mára. Kivitelünk 2000 óta mind a tíz legfontosabb célpia-

cunkon növekedett, különösen a csatlakozást követôen. Az

utóbbi években a jelentôsebb magyar exportcikkek (elsô tíz

termék) közül érdemben csak a meggy, a fagyasztott cseme-

gekukorica, az almalé, a borsó- és csemegekukorica-kon-

zerv kivitele növekedett, miközben visszaesett a friss gom-

ba és az ecetes uborka exportja.

Hiányos árualapA piacok megszerzéséért kíméletlen harc folyik, talpon ma-

radásra csak annak van esélye, aki megfelelô idôben, kiváló

minôségû, speciális termékeket kínál versenyképes áron, si-

keres marketingstratégia mellett. Almát exportálni a nyugat-

európai és tengerentúli országokba is nehéz a folyamatos és

olcsó kínálat miatt (pl. lengyel és kínai alma jelenléte), ezért

új piacokat kell keresni.

A hazai zöldség- és gyümölcságazat legfontosabb im-

portterméke a banán. Az import tízes listáján az exporttal el-

lentétben nyolc friss termék található, valamint egy kon-

zervipari (narancslé sûrítmény) és egy fagyasztott (burgo-

nya). A csatlakozás után mindegyik beszállító ország drasz-

tikusan növelte zöldség-gyümölcs exportját hazánkba. Az

importon belül feltûnô a gyümölcsfélék túlsúlya, míg a

zöldségtermékek közül a paradicsom, paprika és burgonya

behozatala emelkedett leginkább. Általában az importárak

azonos minôség estén alacsonyabbak, mint a hazai árak

(azonos idôszakot vizsgálva), elôfordul azonban, hogy az

itthon is termelhetô gyümölcsfélék közül többet (pl. alma,

ôszibarack/nektarin, görögdinnye, körte), a hazainál maga-

sabb áron importálunk. Ennek okai: a hiányos hazai árualap,

a hazaitól eltérô fajtaválaszték, esetenként a jobb minôség

és tetszetôsebb csomagolás.

A magyarországi zöldség- és gyümölcstermelôknek ko-

moly problémát okoznak a gyorsan változó piaci igények,

ami megnehezíti a termelôi döntéseket, a tervezést. Ezért el-

engedhetetlen a piaci viszonyokhoz történô rugalmas alkal-

mazkodás. Az árfluktuáció, a konkurens importáruk gyak-

ran bizonytalanságot és nyomott belföldi árakat eredmé-

nyeznek. Az EU-n belül elsôsorban Lengyelország, Auszt-

ria, Olaszország, Görögország, Spanyolország és Németor-

szág árui találhatók meg a hazai üzletek pultjain, de a világ

más élenjáró gyümölcs- és zöldségtermelô országaiból ér-

Megduplázná termelését a zöldség-gyümölcs szektor

A zöldség- és gyümölcságazat 2014 és 2020 között egymillió tonnával kívánjanövelni jelenleg 2,5 millió tonnás termelését, és ezzel százezer új munkahelyetteremt – jelentette be a magyar nemzeti hírügynökség tudósítójának MártonffyBéla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitWeb) elnöke.A legfontosabb feladat szerinte az, hogy megteremtsék a versenyképes árutermelés feltételeit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ehhez minden segítséget meg kíván adni.

A


N ö v é n y t e r m e s z t é s16


kezô áruk tartós jelenlétével is számolni kell. A kiszámítha-

tatlan idôjárási jelenségek (aszály, kánikula vagy éppen a

csapadékbôség) hatására elcsúszhat a szezonkezdet, így a

rövid szezonidôszak miatt „ôsszeérik” a termés, ami gyak-

ran piaci zavarokhoz vezet (pl. a zöldborsó, görögdinnye,

meggy, kajszi, ôszibarack esetében). A palántázott területek

palántával való ellátása 40–50 százalékban „saját” elôállítá-

sú, hagyományos módon történik, még mindig nincs elég

kereslet a korszerû palántanevelô telepeken elôállított, meg-

bízható, jó minôségû palánták iránt.

További probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfele-

lô nagyságrendben egységes minôségû áru, mert nagyon

sok fajtát termesztenek elaprózott területeken . Ez a trend

2013-ra változott ugyan, de még mindig kevesebb a terme-

lés, mintsem azt potenciálunk lehetôvé tenné. Ahol nem

mûködik tész, ott az értékesítés rendkívül szervezetlen, alig

van nagyobb felvásárló.

Ilyen körülmények között a kisebb mennyiségeket a he-

lyi piacokon terítik, míg a nagyobb volument (pl. dinnye)

szezonban kamionos ömlesztett vagy konténeres formában

adják el. A nagyobb árukoncentrációt, a folyamatos kínála-

tot, az értékesítési biztonságot kizárólag a szervezett terme-

lôi együttmûködés biztosíthatja, az elaprózott birtokszerke-

zetre ez hatványozottan érvényes. A válogatásban, csoma-

golásban jelentkezô kézimunkaerô-hiány rendkívül hetero-

gén minôségû termékek értékesítését eredményezi, így aka-

ratunkon kívül hozzájárulunk a „gyenge minôségû, olcsó

áru” térnyeréséhez. Versenyképes áron a jó minôségû, szé-

pen csomagolt termékek értékesíthetôk.

Féllábú feldolgozásA hazai élelmiszer- és italgyártáson belül a zöldség- és gyü-

mölcsfeldolgozás aránya 9 százalék a bruttó termelési érték

tekintetében. A konzerv- és hûtôipar dolgozza fel a zöldség-

termés több mint negyedét, a gyümölcsök kétharmadát. A

gyümölcsök esetében e magas arányszám elsôsorban azzal

magyarázható, hogy a termés háromnegyedét adó alma

70–80 százalékát ipari almaként dolgozzák fel. A zöldségfé-

lék közül a zöldborsó 96 százaléka, a csemegekukorica 100

százaléka megy ipari feldolgozásra .

A konzervipar forgalma mintegy 100–120 milliárd forint

évente, a bevétel 80 százaléka exportból származik A ter-

mékkínálat egyre koncentráltabb lett, fôleg a zöldségek ese-

tében, a csemegekukorica és a zöldborsó mögött alig akad

egyéb jelentôs mennyiségû termék (pl. zöldbab, savanyúsá-

gok). A három legnagyobb piaci szereplô (Globus, Univer

és Bonduelle) a konzervpiac közel kétharmadát tartja a ke-

zében. Rajtuk kívül néhány cég mondhat még magának je-

lentôs, 1–2 milliárd forint körüli éves árbevételt. Energia-

igényes tevékenységrôl lévén szó a konzervgyártókat igen

hátrányosan érinti az energiaárak tartós és jelentôs emelke-

dése. Ennél is nagyobb gondjuk azonban az alapanyagoldal

nehézségei, ára, ingadozó minôsége és mennyisége, a ma-

gas hitelkamatláb, valamint a forint árfolyamának erôteljes

ingadozása, ami kiszámíthatatlanná teszi az exportbevételt.

A tartósítóipar az elmúlt évtizedig integrátori feladatokat

látott el, a vállalatok koordinálták az alapanyag-termelést,

szaktanácsadást végeztek, elôfinanszíroztak, betakarítógé-

peket vettek. Ma ezek a feladatok kicsúsztak a kezükbôl,

ami az alapanyag-beszerzési nehézségeken meg is látszik –

„féllábúvá vált” az ágazat. Ma például a korábbinál jóval

kevesebb fûszerpaprikát termelünk Magyarországon, ezért

szükség van a külföldi fûszernövény behozatalára. A Ma-

gyarországon forgalmazott paprikaôrlemények döntô része

a hazainál olcsóbb, importált összetevôt tartalmaz. Ha a szó

közgazdasági értelmében is valóban hungaricum lenne a

szegedi fûszerpaprika, akkor nem lehetne importból szár-

mazó paprikaôrleménnyel keverni. A szabályozás változá-

sával várhatóan 2009-tôl kezdve a paprika termôhelyét és az

ôrlés helyét is jelölni kell a csomagoláson.

A feldolgozóüzemeket érinti a szezonális munkaerô hiá-

nya is, ami részben arra vezethetô vissza, hogy a legtöbb

feldolgozó csak a törvényileg meghatározott minimálbért

képes fizetni az alkalmi munkásoknak. A folyamatosan vál-

tozó fogyasztói igények kielégítése nagy kihívást jelent a fa-

gyasztóüzemek számára, hiszen nagy értékû, hosszú távú

befektetésnek minôsülô fagyasztó- és csomagológépekkel

kell lefedniük a folyamatosan változó vásárlói preferenciá-

kat. A fagyasztóüzemek és a frissáru-csomagoló üzemek

esetében gyakran nem elegendô a hûtô- és a fagyasztókam-

rák kapacitása, ezért tárolási problémák adódnak, amelyek

csökkentik a kibocsátás volumenét, továbbá behatárolják a

folyamatos raktárkészletet.

Van tehát hova fejlôdnie az ágazatnak – a FruiWeb kez-

deményezése mindenesetre ebbe az irányba mutat.

T. T.


17G é p e s í t é s


Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit fi-gyelembe vevô fejlesztési munkájának eredmé-nyeként korszerû termékskálával áll megrende-lôi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége asaját fejlesztésû termékeire terjed ki.

Napraforgó-betakarító adapterekA NAS adapterek immár 20 éve ismertek a hazaiés külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Haté-konyan és minimális veszteséggel végezhetô ve-lük a napraforgó betakarítása. A hatsoros gépekterületteljesítménye 20 ha/nap.

A széles választéknak köszönhetôen mindenkimegtalálja a számára legmegfelelôbb típust:

• Fix változat: 2–16 soros, 50; 55; 60; 70;76,2 cm sortávú kivitelben;

• Csukható változat: 6 és 8 soros, 76,2 cmsortávú kivitelben;

• Szárzúzós változat: 6, 8 és 12 soros, 70 és76,2 cm sortávú kivitelben.

Az adapterek fém vagy mûanyag sorválasz-tókkal kaphatóak, univerzálisan bármely típusúkombájnra adaptálhatóak. Az adapterek rázóasz-talos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az adap-ter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy ese-tenként beteg napraforgó is nagyon kis (< 0,5%)veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek amozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszte-ségcsökkenés a hektáronkénti 100–150 kg-ot is

elérheti. Ennek következtében már egy év alattmegtérülhet az adapter ára (6 soros gép eseténkb. 350 ha betakarítással).

A szárzúzós változatú NAS Z biztosítja, hogya talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás utánvégezhetô. A csukható változatú NAS CS gyorsátállást tesz lehetôvé a területek között.

A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredmé-nyeként a NAS változataként PSM néven talajkö-vetô szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarí-tó adapter kapható 6, 8 és 12 soros, 76,2 cmsortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapte-rek a NAS változatok minden elônyével rendel-keznek, emellett hatékony szárzúzást végeznek.Az alacsony építésû szárzúzó – a zúzási magas-ság hidraulikával állítható – alacsony, dôlt állo-mányban is használható.

A PSM adapterek használatával a talajtaposá-si kár csökken, és megtakarítható a külön erô- ésmunkagépigény, valamint a külön menetben tör-ténô szárzúzás munkaideje és költsége.

Kukoricabetakarító adapterekAz OptiCorn típusú, szárzúzóval szerelt adapte-rek 2, 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sor-távú fix vázú, valamint 6 és 8 soros csukható vá-zú kivitelben kaphatóak.

Az adapterek univerzálisan bármely ismert típu-sú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhenge-

rek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécekközponti vezérléssel állíthatók. A törôegységek so-ronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerinta zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fémés mûanyag burkolatos változatban rendelhetôek.

Szemestermény-felszedô és -rakodógépAz OPTI-RAK 150/M optimális választás nagyteljesítményû terményrakodáshoz. A gép trak-torral üzemeltetett, amellyel telepen belül moz-gatható is, így könnyen, gyorsan lehet átállni azegyik rakodási helyrôl a másikra.

A gép garat nélküli változata sík területen tároltszemestermény felszedésére, szállítójármûre valórakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Ra-kodógarattal szerelt változata alkalmas a szemes-termény szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, si-lóba vagy tárolóba való rakodására.

Teljesítményigény: 37 kW.Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra.Az OPTIGÉP Kft. a gépkínálat bôvítése mellett a

minôség folyamatos fejlesztésére is nagy figyelmetfordít. Ennek érdekében az utóbbi években számostelephelyfejlesztést is végzett (1000 m2 szerelômû-hely, korszerû porfestô, fedett raktár, meg-munkálógépek) és további beruházásokat is tervez.

A gépek korszerû színvonalon tartását, a ter-vezési, gyártási folyamatot ISO 9001 minôség-ügyi rendszer felügyeli.

OPTImális választás!AAzz OOPPTTIIGGÉÉPP KKff tt .. ggééppeeiivveell iiddôôtt ééss ppéénnzz tt ssppóórrooll


G é p e s í t é s18


Mitôl is egyedi, mitôl is intelligens ez a gép? Sokegyszerû, praktikus és jól átgondolt mûszaki meg-oldás mellett a gép intelligenciája elsôsorban azautomatikus törôlécállításnak köszönhetô, amellyelaz összes kukoricabetakarító gép közül csak azOlimac Drago rendelkezik. A lényeg: a rendszerminden egyes sorban önállóan mûködik, a többisortól függetlenül. Az éppen betakarításra követke-zô kukoricanövény szárának vastagságához törté-nik a törôlécek közötti távolság beállítása. Forradal-mian új ez a megoldás, amely lehetôvé teszi azösszes kukoricacsô begyûjtését a táblán elhelyez-kedô kukoricanövényekrôl. A szár lehúzását végzôtörôhengerek is extra hosszúságúak, amely szinténhozzájárul a veszteségmentes betakarítási folya-mathoz. Energiatakarékos, vízszintes mûködésûszárzúzó kések szántásra tökéletesen alkalmastarlót készítenek elô. Ebben a rendszerben a kuko-ricacsövek letörése a kukoricanövényrôl rendkívülkíméletesen történik. Az Olimacnál abszolút nemkeletkezik veszteség, gyorsan végbemehet a töké-letes kukoricabetakarítás.

Petróczy László: 06-30/9563034Pannonagri Kft. 2890 Tata, Toldi M. u. 15/A.

Tel.: 34/487-111; fax: 34/487-222 e-mail: [email protected]; www.pannonagri.hu


Gazdasági mutatók:

A hazai mezôgépipart több mint 160 cég képviseli, amelyek keretében mintegy 7000 szakember dol-gozik. A mezôgépgyártó cégek 56%-ban külföldi, 44%-ban magyar tulajdonban állnak. A hazai mezô-gépgyártás ipari termelése 2012. évben 162 milliárd Ft volt, amibôl belföldi értékesítés 29,4 milliárd Ft.A 2011. évhez képest 10%-os volt a mezôgépipar termelésének a növekedése.

A mezôgépipar gyártmánycsoportjai:

• Talajmûvelô gépek: ekék, tárcsák, magágykészítô gépek, kultivátorok• Vetôgépek: gabonavetô gép és szemenkénti vetôgép, mulcsvetôgép• Szerves- és mûtrágyaszóró gépek

• Növényvédô gépek: szántóföldi, kertészeti permetezôk• Betakarító adapterek kombájnokhoz: gabona-, kukorica-, napraforgó-adapter• Szálastakarmány-betakarító gépek

• Szárzúzók, mulcsozó gépek

• Anyagmozgató gépek: pótkocsik és adapterek traktorokhoz• Gabonatechnikai gépek: szárítók, tisztítók, tárolósilók• Erdészeti gépek: pásztakészítôk, erdészeti tárcsák, sorfüggetlen aprítógép, rönkszállító, daru

A fentiek alapján elmondható, hogy a hazai mezôgépipar a mezôgazdaság számára jó minôségbenmunkagépeket gyárt, amelyeknek jelentós része külföldre kerül. A gyártott mezôgéptípusok számamintegy 1200–1300 körülire tehetô.

A mezôgépipar beszállító gyárai:

• CLAAS HUNGARIA Kft. a Claas cégcsoport számára kombájnadaptereket fejleszt és gyárt;• LINAMAR HUNGARY Zrt. OROS DIVÍZIÓ kukorica- és napraforgó-adaptereket gyárt. A másik két

divízió jármûalkatrészek gyártója, beszállítója;• A RÁBA Zrt. hajtott és kormányzott hidakat gyárt az 500 LE-ôs traktorokhoz a Claas és John Deere

cégek számára;• REKARD Hajtástechnikai Kft. európai és hazai cégeknek gyárt hajtómûveket, kardántengelyeket

és gépelemeket;• FRANK HUNGÁRIA Kft. talajmûvelô szerszámokat gyárt, amit hazai és mintegy 100 európai cég-

nek szállít.

Cél:

A mezôgazdasági termelés szereplôi a hazai mezôgépipartól jelenleg a munkagépigényüknek 25%-át szerzik be. Az exportszállítás megtartása mellett szeretnénk elérni, hogy a belföldi értékesítés 50%-ra nôjön. Ezt lehetôvé teszi a jó minôségû, kedvezô áron elôállított hazai gyártású mezôgazdaságimunkagépek típusválasztéka.A fenti információkkal a teljesség igénye nélkül a hazai mezôgépipar teljesítôképességét kívántukmegismertetni az olvasóval.

A MEGOSZ honlapja: www.mezogepgyartok.hu

Fekete Gyula

MEGOSZ fôtitkár

A hazai mezôgépipar

19G é p e s í t é s



G é p e s í t é s20


Megnyitott a 16. és 17. AXIÁL-telephely

Július 1-jén nyitotta meg kapu-

it a 16. és a 17. AXIÁL-telephely.

A Kaposvár mellett található

kaposfôi telephely egyelôre a

dombóvári fióküzleteként, míg

a Miskolc mellett található fü-

zesabonyi önálló telephelyként

üzemel.

Az AXIÁL Kft. stratégiájánakegyik kiemelkedôen fontos ele-me az alkatrész- és szerviz-szolgáltatások fejlesztése, a gazdálkodókhoz való közelség, illetve igényeik legmagasabb szinten tör-ténô kiszolgálása. Ebbôl kifolyólag hajt végre a vállalat folyamatos fejlesztéseket meglévô telephelye-in, valamint hoz létre újakat. Ennek legfrissebb példái a Kaposfô és Füzesabony településeken kiala-kított AXIÁL-telephelyek.

A Kaposvártól 10 km-re fekvô kaposfôi telephely azelkerülô út nyugati, Nagykanizsa felôli részén he-lyezkedik el. Kezdetben a Dombóváron mûködôAXIÁL-telephely fióküzleteként, ahol négy alkat-rész-értékesítô kolléga kezdi meg tevékenységét ahónapban. Elsôként az alkatrészüzlet és raktár ke-

rült kialakításra a 18 499 m2 alapterületû ingatlanon,amelybôl az összes épület hasznos alapterülete

704 m2-t tesz ki.

A Miskolc mellett található Füzesabony ad otthontaz AXIÁL Kft. 17. telephelyének, amely a városból

kivezetô 31-es út mellett fekszik. A 6900 m2-es terü-

leten 92 m2 üzlet-, 38 m2 iroda- és 600 m2 raktárhe-lyiséget alakítottak ki, amelyben hat dolgozó, köztükhárom alkatrész-értékesítô, egy alkatrész-kiszállító,2 mobil szervizszerelô kezdte meg munkáját a na-pokban.

Elérhetôségek:

Cím: 7523 Kaposfô, hrsz. 642.GPS: 46.354233,17.690805Tel.: 82/577-530Fax: 82/577-532Mobil: 30/277-0216Ügyfélkapcsolati vezetô:Mangó János 30/435-7853

Cím: 3390 Füzesabony, hrsz. 586/15.GPS: 47.753063,20.399557Tel.: 36/542-660Fax: 36/542-662Mobil: 30/277-0217Ügyfélkapcsolati vezetô:Molnár Péter 30/902-0328


21F e l d o l g o z ó i p a r


gabonafeldolgozó szakágak egyike sincs kedvezô

helyzetben, ami magában hordozza annak veszélyét,

hogy alapanyag-termelôkké válunk. A hazai termelôk ki-

szolgáltatottsága nôhet, a piac beszûkülhet, a hozzáadott-ér-

ték külföldön realizálódhat (munkahelyeket exportálunk). A

feldolgozóipar versenyesélyeit leginkább a kihasználatlan

kapacitások, a gyenge mûszaki színvonal, a feketegazdaság,

a kereskedelmi láncok részérôl az árakra gyakorolt nyomás

és a szerzôdéses fegyelem hiánya rontja. Mivel a nyereség-

termelô képesség csekély, elsôsorban a külföldi tulajdonú

cégeknél lehet beruházásokkal számolni.

Magas költségekA legfontosabb takarmány-alapanyagokból évi 5–6 millió

tonnát használunk fel takarmányozásra. Becslések szerint a

takarmánygabona felét a takarmánykeverék-gyártók dol-

gozzák fel, ami azt jelenti, hogy a gabona aránya a keverék-

ben meghaladja a 60 százalékot (az EU-25 átlaga csak 55

százalék). A takarmánygyártás helyzetének vizsgálatakor

két fô területet kell elkülöníteni: az elôkeverékek (premixek,

supplementek, koncentrátumok) elôállításával foglalkozó

üzemeket és a saját termelésû gabonából alacsony higiéniai

és mûszaki színvonal mellett takarmánykeverékeket gyártó

gazdaságokat. A takarmánygyártás privatizációja megtör-

tént, és ennek nyomán erôs koncentráció zajlott le. Ennek

ellenére az ágazatban összességében még mindig a kapaci-

tások elégtelen kihasználtsága és az üzemek nagy részénél

az elavult technológia jellemzô. A kereskedelemben a ma-

gas alapanyagköltség mellett a logisztikai költségek hatá-

rozzák meg leginkább a lehetôségeket, hiszen a tömegter-

mékek fajlagos szállítási költsége értékükhöz képest igen

magas. A hazai abrakfogyasztó állatállomány stagnálása,

csökkenése miatt a gabonafélék takarmány célú felhaszná-

lása nem fog bôvülô felvevôpiacot jelenteni a növényter-

mesztésnek.

Fejlesztésre váró malomiparA gabonafélék ipari felhasználása az elmúlt években átlago-

san évi 2–2,2 millió tonna között alakult, ebbôl a legna-

gyobb tételt a malomipar képviselte 1,2–1,3 millió tonnával.

Az ágazat szereplôi szerint az alapanyagok iránti kereslet je-

lentôs növekedésével itt sem lehet számolni a jövôben, a pi-

ac tisztulására viszont van lehetôség. A folyamat nagyon

lassú, a külföldi tôke jelenléte már érezhetô, mind az inno-

vációban, mind pedig a hatékonyságban. Speciális ágazati

probléma az alapanyag homogenitásának hiánya, az árkép-

zési nehézségek (a csomagolt lisztnek erôs árképzô hatása

van annak ellenére, hogy a termelésbôl csupán 10 százalé-

kot képvisel), a csomagolt lisztek tárolása során jelentkezô

súlyveszteség, amit egyelôre csak többlettöltéssel lehet „ke-

zelni”, és nem utolsó sorban a késztermékek változó minô-

sége. Súlyos probléma, hogy a kisebb malmok több esetben

egészségre ártalmas, fuzáriumfertôzött alapanyagot vásárol-

nak a laboratóriumi eszközök hiánya miatt, illetve hogy a

fuzáriumfertôzött termény nyomonkövetése megoldatlan.

A malomiparban a komoly szakértelem, a hatékony tech-

nológia és a szervezett logisztika alkalmazása jelenthet ki-

utat, a termékpaletta a magasabb hozzáadott értéket képvi-

selô céllisztek és készlisztek irányába mozdulhatna el. A

lisztexport korábbi évek szintjére emelése a környezô orszá-

gok malomipari fejlesztései nyomán aligha lehetséges, sôt,

a hazai termékek megbízhatatlan minôsége miatt egyre na-

gyobb mennyiségben érkezik importliszt szomszédainktól.

(A legfrissebb statisztika szerint 2012-ben ez az arány meg-

haladta a 12 százalékot.) A probléma megoldását semmi

esetre sem az adalékanyagokkal történô homogenizálás je-

lenti, inkább a mûszaki színvonal javítása.

Sütôipar: több lábonA sütôiparban hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt a

klasszikus pékségek forgalmának visszaesése, a látványpék-

ségek térnyerése, a helyben sütött pékáruk keresletének erô-

teljesebb növekedése a jellemzô. 2012-ben 560 helybeli fi-

nomáru elôállítására képes vállalkozás indult hazánkban,

ezek harmada több telephelyet is létesített. Ezzel szemben

Magyarországon a mûködô pékségek száma még mintegy

1200 volt 2004-ben, 2008-ban már csak 800 körüli – ez a

tendencia látszik napjainkban megfordulni. A piac várhatóan

tovább konszolidálódik, de a termékek speciális jellege miatt

a sütôiparban a sok kis szereplô hosszú távon megmarad.

Az erôs árérzékenység mellett is folyamatosan bôvül az

igényesebb vásárlók köre, miközben a magyar fogyasztó

erôs árérzékenységét kihasználva a multinacionális cégek és

a hipermarketek a pékárut fontos stratégiai-szociális ter-

méknek tekintik, és saját modern pékségeikben elôállított

termékeik némelyikét nem ritkán az elôállítási költség alat-

ti áron értékesítik, ezáltal ellehetetlenítve más (nagyobb, le-

gálisan mûködô) pékségeket. Míg az EU fejlettebb gazdasá-

gaiban a sütôipari vállalkozások 75–80 százaléka mûködtet

önálló kereskedelmi csatornát, addig a magyar cégeknél ez

Árubôség, kellô feldolgozói kapacitás – kérdôjelekkel

Minden évben különös figyelem övezi a hazai gabona sorsát. Az AgrárgazdaságiKutatóintézet (AKI) tanulmánya alapján arra keressük a választ, vajon a hazaifeldolgozóipar mennyire versenyképes ezen a speciális piacon.

A


F e l d o l g o z ó i p a r22


az arány mindössze 15 százalék körüli. Források hiányában

a hálózat létrehozására csak kevesen gondolhatnak. A ter-

mékpálya problémájaként említhetô, hogy a diszkontláncok

a magasabb hozzáadott értéket képviselô sütôipari terméke-

ket szívesebben szerzik be hazai vállalataiktól, aminek

hosszú távon az a veszélye, hogy a magyar gyártmányú friss

termékek kiszorulnak a polcokról.

A sütôipar szereplôinek a beszerzésnél a több lábon állás,

a vállalaton belüli alapanyag-ellátás, a folyamatos innová-

ció, a márkahûség kialakítása, a költséghatékony termelés

teheti lehetôvé, hogy a napi friss pékáruk „csatájától” men-

tesüljenek. A termékpályán a nyereség túlnyomórészt a ke-

reskedelemben képzôdik, a haszon elérheti a 30–50 százalé-

kot is (Ausztriában 20 százalék), amit célszerû lenne az áru-

láncon belül egységesíteni 10–15% közötti szinten.

A malom- és a sütôiparnál a tésztagyártás helyzete kedve-

zôbbnek mondható, mivel a nagy- és középüzemek jelentôs

része európai színvonalú, fejlett technológiával rendelkezik,

illetve jól mûködô regionális közép- és kisvállalkozások van-

nak. A hazai tésztapiacon túlnyomórészt a magyar gyártók

termékei vannak jelen, az importtermék aránya mindössze

5–7 százalék. A szakemberek úgy látják, leginkább a minô-

ségi termékekkel lehet versenyben maradni, habár az olcsó

és kereskedelmi márkás tészták gyártásával a kapacitások jól

kihasználhatók. A termékpályán a gördülékenyebb együtt-

mûködést elôsegítené, ha a nagyobb és kisebb gyártók azt ál-

lítanák elô, amiben hatékonyak (pl. a nagyoknál a házi jelle-

gû termékek gyártása hatékonyság-csökkenéssel jár.)

Esély vanA hazai termékeknek – a jelenleg csekély export ellenére –

akár „hungarikumként” is jó lehetôségeik vannak a külföldi

piacokon, ugyanis a tojásos tészta a német ajkú területeken,

de Olaszország egyes részein is kedvelt termék, sôt, prémi-

um kategóriát képvisel. Kitörést jelenthet például a szakbol-

tokon, speciális üzleteken keresztüli értékesítés.

A gabonalapú termékek értékesítési lehetôségei csökkenô

fogyasztás mellett is megôrizhetôk az innováció, a marketing

erôsítése, illetve a réspiacok megtalálása esetén. Az exportot

egyrészt akadályozza, hogy nehéz más országokban elfogad-

tatni a terméket (ehhez kampányok és reklámok kellenek),

kevés a tárgyalóképes üzletember, másrészt a sikerhez egye-

di termékportfólióra, illetve stabil piac felépítésére van szük-

ség. Igaz, a kereskedelmi láncok megjelenése miatt kezdet-

ben nehézségek adódtak a beszerzôkkel és értékesítôkkel, vi-

szont a jó személyes kapcsolatokból számos elônyt is ková-

csolhatnak a cégek: például a hazai beszerzôk ajánlhatják

külföldön a mi termékeinket, piacot teremthetnek. Egyelôre

azonban csak csekély eredményekrôl számolhatunk be. A

nagyobb cégek különösen fontosnak tartják a kapcsolati tô-

két, ugyanis igen sok üzlet ennek köszönhetôen jön létre.

Kétségek a bioetanol körülAz európai és észak-amerikai (bio)etanolár döntôen a brazil

exportár és a vám függvénye. Rotterdamban még a vámmal

terhelt brazil etanol ára is literenként gyakran 0,04–0,05

euróval alacsonyabb, mint az európai etanol ára, a spot pia-

ci ár rendszerint 0,1–0,15 euróval kevesebb. A keresleti ol-

dal erôsen behatárolt: például Svédországba vámmentesen

is bevihetô (bio)etanol a harmadik országokból. A leállított

európai kapacitások miatt van egy kis rés a piacon, azonban

a mûködô gyártók az olcsó gabonával bôven kitöltik azt.

Az érdekeltek ma úgy látják, hogy rövid és középtávon

nem hoz megfelelô pénzügyi megtérülést az etanol-elôállí-tás. A magas nyersanyagárak miatt Európában mindenütt

veszteséget termeltek az elmúlt öt év (2008–2012) átlagá-

ban. A már létezô üzemek kibocsátására van piac, de az új

üzemek gondban lesznek. A termelôk és az integrátorok

nem készültek fel az etanolgyártók piacra lépésére, ugyanez

vonatkozik az üzemanyag célú etanol felhasználására is.

Regionális DDGS-piac nincs, elsôsorban a kukoricát és ka-

lászos gabonát beszállító termelôk visszavásárlásai és a ta-

karmánykeverôk jelentik a megoldást. Szervezett piacra ak-

kor lehet számítani, ha szerzôdéses kapcsolatok alakulnak

ki, illetve ha a takarmánykeverék-gyártók receptúrája elfo-

gadja a DDGS-t.

Kockázatos vállalkozásMûködô két etanolgyárunk kapacitása lehetôvé tenné na-

gyobb mennyiségû (bio)etanol elôállítását, de a csekély bel-

földi kereslet mellett az exportpiacon is többnyire veszte-

séggel tudták csak értékesíteni az üzemanyagot 2008-ban.

Jelenleg 30–50 százalékos kihasználtság mellett üzemel-

nek. A nedves ôrléses technológiával dolgozó üzem mû-

ködtetése költségesebb, viszont bizonyos keretek között

szabadon dönthet arról, hogy a keményítôbôl etanolt vagy

más terméket (pl. izoglükózt) gyárt. A magyar etanol spot

piaci vásárlói elsôsorban a MOL, az ÖMV, PKN Orlen és a

Shell olajipari társaságok, de szállítunk Németországba,

Svédországba, Ukrajnába és Szerbiába is. A szállítás Rot-

terdamig literenként 0,04–0,05 euró fuvarköltség mellett

vasúton történik.

Egy (bio)etanolgyár felépítése és teljes beüzemeltetése

azonban három-négy évig is eltarthat, és a melléktermék

értékesítése nem megoldott. Emellett az alapanyagárak

drasztikus ingadozása, a hosszú távú szerzôdések, a közös

kockázatviselés és a stabil beszállítói kör hiánya, továbbá

a logisztikai feltételek mind nehezítik és rövid, illetve kö-

zéptávon megkérdôjelezik a tervezett projektek megvaló-

sulását.

KT

EREDETI NÉMET MINÔSÉG!A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik megújultkülsôvel, erôsített kivitelben is-mét kaphatók különbözô fel-építményekkel, melyek külön ismegvásárolhatók.

Teljes eredeti alkatrészellátás. Érdeklôdni lehet:Gyuris Gyula

magyarországi képviselônélCONOW-HW

Pótkocsi Kft. SzegedTel./Fax: 62 311-897

Mobil: 06 30 93 54 762



T e c h n o l ó g i a24

Nem véletlenül választottuk Bartók Béla Cantata Profanájának be-fejezô gondolatát cikkünk alcíméül. Úgy gondoljuk, ahogy Bartóka zene forrását az ôsi, érintetlen népzenében találta meg, úgy ne-künk, mezôgazdasággal, élelmiszer-termeléssel foglalkozó szak-embereknek is elsôrendû kötelességünk az emberek tartós egész-ségének megôrzése végett a lehetô legtisztább élelmiszereket, sélelmiszer-alapanyagokat megtermelni, elôállítani. Manapság márrengeteg ember szenved a különféle – sokszor nem is engedélye-zett – adalékanyagok, toxinok, szermaradványok kiváltotta beteg-ségektôl, legyen az allergia, autoimmun betegség vagy valamisokkal súlyosabb. Szerintünk van megoldás arra, hogy a lehetôlegtisztább, vegyszermentes módon termeljük meg azon alapvetôélelmiszereket, amelyek gyermekeink asztalára kerülhetnek.

Táplálkozzunk Tiszta Forrásból – de ehhez teremtsük is mega tiszta forrásokat.

A Készenlét ZRt. elkötelezte magát a 2014-tôl várható új eu-rópai kihívásoknak megfelelve egy erôs, környezettudatos gaz-dálkodás, az ehhez szükséges gépek, berendezések és segéd-anyagok forgalmazása, valamint a technológiák kidolgozása és aszolgáltatási kör bôvítése mellett. Következzenek azok a speciá-lis termékek, amelyek segítségével elérhetjük, hogy ültetvénye-ink talaja természetes módon, maximális hatékonysággal támo-gathassa növényeink fejlôdését, elérve így azt, hogy a növénycsak saját magára figyelhessen, ezáltal maximális hozamot biz-tosíthasson a termesztônek. Ezt követôen pedig bemutatunk né-hány olyan eszközt, mely szintén nagy jelentôséggel bírhat a jö-vô takarékos ökológiai gazdálkodásában.

GreenSoil mûtrágyaHHuummiinnssaavvaass ggrraannuullááttuumm –– ttööbbbb mmiinntt mmûûttrráággyyaa!!

A GreenSoilHumin termékcsalád tagjai szervesanyaggal bôvített mûtrágyák, melyek foszfort,

klórmentes káliumot, kalciumot, ként, értékes mikroelemeket éshuminsavat tartalmaznak. Ezen termékek a szerves trágyák elô-nyös tulajdonságaival is rendelkeznek. Megoldást nyújtanak aszántóföldi növények, zöldségek és gyümölcsök eltérô tápanyag-igényeire. A GreenSoilHumin termékeket általános tápanyag-utánpótlás céljából ajánljuk, még a humuszban szegény, alacso-nyabb tápértékû talajokhoz is kiválóak. Kiemelendô a termék24%-os huminsav részaránya is, ami a növények fejlôdését segí-ti. A GreenSoilHumin termékben található huminsav hatékonyanfeltárja a talajban meglévô, de a növény számára felvehetetlenfoszfort és káliumot, így a kultúrnövény nemcsak a granulátum-ban megtalálható mikro- és makroelemeket hasznosítja, hanem ahuminsav által feltárt PK-t is.

A természetes komplex granulátumok összetevôinek százalé-kos aránya:

A GreenSoilHumin termékeket hagyományos mûtrágyaszóró-géppel és vetôgéppel könnyedén ki lehet juttatni, majd a talajbabedolgozni 300 kg/ha mennyiségben.

AA GGrreeeennSSooiill mmûûttrráággyyaa eellôônnyyeeii::• gazdaságos, magasabb hozam érhetô el;• a gyökérzónából a hatóanyag nem mosódik ki, hosszan tar-

tó hatás;• nem felvehetô P, K, Ca, Mg és mikroelemek is felvehetôk

lesznek a huminsavak révén;• serkenti a magok csírázását, elôsegíti a gyökérképzôdést;• a növény szárazságtûrô és ellenálló képességét fokozza;• a magas kéntartalom a termés olajmennyiségét növeli;• a talaj pH-értékét a semleges érték felé javítja, gátolja a sa-

vasodást;• porhanyós talajszerkezet, humusztartalom növekedése.

AZOTER® baktériumtrágyaAA ggaazzddaassáággooss NNPPKK kköörrffoorrggááss!!

Az AZOTER® talaj-baktériumtrágya tavaszi kijuttatásával új erô-re kap a talajélet. A kultúrnövény növekedésével azonos ütem-ben, folyamatosan biztosítja a növény számára a szükségesmennyiségû tápanyagot, mivel az AZOTER®-ben lévô baktériu-mok megkötik és felvehetô állapotba hozzák a levegô nitro-génjét, elôsegítik a talajban lévô foszfor és kálium felvételét.Gondoskodnak a talajba került elhalt szerves anyagok lebontásá-ról, amelybôl a növény számára további értékes nitrogént, fosz-fort és káliumot tesznek elérhetôvé. Ez a mikrobiológiai körfor-gás biztosítja az optimális tarlókezelést és a növények számá-ra szükséges NPK-arányt.

E hatékony körfor-gás eredményeként ja-vul a talaj biológiai,kémiai és fizikai álla-pota, ezáltal a talaj la-zábbá, szellôsebbé vá-lik, ami megkönynyítia talajmûveleteket, ésjelentôs üzemanyag-megtakarítást eredmé-nyez. A növény gyö-kérzete 25%-kal nö-vekszik, ezáltal jobban

bírja a szélsôségesebb, csapadékos vagy aszályos idôszako-kat. A kultúrnövény ellenállóbb, többek között a Fusarium és aSclerotinia betegségekkel szemben, a környezetbarát technoló-gia révén nincs nitrogénterhelés.

Az AZOTER® baktériumtrágya a körforgás alapján hek-táronként 180 kg nitrogént, 80 kg foszfort és 30 kg káliumotjuttat a növény gyökérzetéhez. Az AZOTER® talaj-baktériumtrá-gya annyi nitrogént biztosít a tavaszi vetésû növényeknek, hogytovábbi nitrogénpótlás nem szükséges.

Termék Foszfor Kálium Kalcium Kén Huminsav

GreenSoilHumin K + Cu 7 20 – 8 24

GreenSoilHumin PK + Cu 8 14 8 4 24

GreenSoilHumin P + Ca 18 – 24 2 24

A XXI. század növénykezelési technológiáiÉlelmiszer-termelés – „Csak tiszta forrásból”


25T e c h n o l ó g i a

Az AZOTER®baktériumtrágya elônyei:• mobilizálja a mikro- és makroelemeket;• a baktériumok által termelt auxinok és gibberellin serkentik

a növény növekedését és fejlôdését;• termelt vitaminok a betegségekkel szemben ellenállóvá te-

szik a növényt;• gyorsítja a tarló és a növényi maradványok lebomlását;• segíti a természetes humuszképzôdést;• ellenállóvá teszi a növényt a Fusarium és a Sclerotinia be-

tegség ellen;• pillangós növényeknél plusz nitrogént juttat a növények gü-

môihez;• gazdaságos, költséghatékony, magasabb hozamot eredményez.

SteriClean növénykondi-cionáló termékcsalád

A SteriClean termékcsalád hatékony növénykondicionáló, melybiocid hatása révén jelentôsen gyéríti a növény felületén találha-tó fertôzô képleteket. A termékcsalád a szôlô- és gyümölcsültet-vény betegségmentes fejlôdéséért felel, használata jelentôsenszûkíti a peronoszpóra, a szürkerothadás és a lisztharmat, míggyümölcsösben a vörös- és barnafoltosság, továbbá a moníliásgyümölcsrothadás gombáinak életterét, létfeltételeiket rontja.Várakozási idô nélkül lehet használni, akár 100%-os tömény-ségben is, perzselô hatás nélkül. A SteriClean termékcsalád al-kalmas a leszüretelt gyümölcs eltarthatósági kezelésére, a fel-dolgozó eszközök, berendezések fertôtlenítésére és a pincehigi-énia fenntartására. A SteriCleanPlant növények kondicionálásá-ra kiváló, továbbá növeli a növény magasságát, a virágok szá-mát, az összes termésszámot és terméstömeget, a bogyók mé-retét, fürttömegét, valamint nagyobb lombfelületet eredményez.Megfigyelésünk szerint 10%-os oldattal lepermetezett sebzett,repedezett gyümölcsön vagy bogyón – például jégverés után –a betegségek megjelenését korlátozta, preventív használat mel-lett pedig megakadályozta. A már fertôzött gyümölcsön vagyszôlôn akár nyár végén is alkalmazhatjuk, hiszen a szer nem szí-vódik fel, szermaradvány nem marad hátra, az élelmezési vára-kozási ideje 0 nap. A SteriClean élelmiszerek és gyümölcsök fer-tôtlenítésére használható, a SteriCleanSoil pedig a talajkártevôkéletterét csökkenti.

Ködképzés – avagy mire képesek az apró cseppecskék?AA nnöövvéénnyyvvééddeellmmii ccééllúú ppeerrmmeetteezzééss úújj kkoorrsszzaakkaa

Az egyre dráguló víz korszakában el kell gondolkozniuk a gaz-dáknak, folytatják-e a termelési ágtól függôen 200–1000 liter/hamennyiségû víz kipermetezését, vagy hajlandóak hatékonyságiés költségkímélési (így egyszerre!) megfontolásokból egyébmódszer után nézni.

A továbbiakban bemutatjuk a ködképzô gépek három leg-gyakrabban használt változatát, melyek használatával a permete-zésre szánt víz 90–96%-a, a kijuttatandó szer 30–70%-a, vala-mint jelentôs mennyiségû üzemanyag, s így természetesenmunkaidô takarítható meg. Hatékonyságában a módszer semmi-ben nem marad el a hagyományos permetezésétôl, sôt, a köd tu-lajdonságai miatt sokkal nagyobb és egyenletesebb fedést lehetelérni – száron, levélen, termésen egyaránt. A ködképzôk tökéle-

tesen alkalmasak az általunk ajánlott növénykondicionáló anya-gok kijuttatására és bármilyen tökéletes oldat ködként alkalma-zott permetezésére.

A gyümölcsösökben, szôlôkben alkalmazható legnagyobb tel-jesítményû motoros ködképzôgép az LV-10-es:

Kiszorításos hidegköd-képzôk – LV-10Utánfutóra vagy erôgépre szerelhetô szerkezet, 20 LE-s, négy-ütemû, 3 hengeres, Kubota dieselmotorral, elektromos indítás-sal. Üzemanyag-fogyasztása 6,05 l/h, a membránszivattyú aképzôdô cseppméret függvényében 0–2,2 l/perc és 0–8,3 l/percközötti teljesítményt képes leadni, 2–2,5 bar maximális áramlásinyomás mellett. A 20–130 mikron közötti cseppméretû köd ol-dalanként 5–5 állítható irányú fúvókán jut ki a szórandó terület-re. Normál üzemben egy óra alatt beködösíthetô kb. 2,5 Ha.

Kültéri gázturbinás (sugárhajtómûves) gépekKül- és beltéren – különösen, s célszerûen nagy terekben – hasz-nálható gázturbinás hidegköd-képzô, mellyel mezôgazdasági,ipari csarnokokat, fóliasátrakat, hûtôházakat néhány perc alatt isakár sûrû köddel telíthetünk, avagy kültéren szôlôben, kertésze-tekben nagy területeket boríthatunk be a kijuttatásra szánt szer-rel.

pulsFOG K-30/20 BIO kiskeretesködképzô gépA gép igen gyors, 10 perc alatt be-ködösít egy 4000 légm3-es üveg-házat, ólat, raktárt. Ködvetési tá-volság zárt térben 50–80 méter.Kéttartályos, vízhûtéses porlasz-tása révén alkalmas alacsony hômérsékletû, vegyszerkímélô kö-dösítésre. Vízszintes platóra, illetve keskeny, magasabb kéziko-csira is könnyen felrakható. Alkalmazási területei: nagy növény-házak növényvédelme, kisebb szôlô vagy gyümölcsültetvények,terménytárolók fertôtlenítése, terményvédelem.

Beltéri elektromos gépekpulsFOGTurbo ULV

A Turbo ULV elektromos hidegköd-képzô gép a legnagyobb turbinávalszerelt, különösen kompakt, könnyûULV aeroszol generátor. 10–100mikronos cseppméretet állít elô a cserélhetô fúvókáktól függô-en, s így óránként max. 30 liter folyadék köddé porlasztására ké-pes. Alkalmazható zárt terekben (25–30 méteres hatótávolság-gal) növényvédelemre, rovarirtásra, fertôtlenítésre (növényház,raktár, istálló, humán létesítmények stb.) és épületek körüli ULVszúnyogirtásra.

Szánthó Attila

8500 PÁPA, MOZSÁR U. 14.TEL: 89/510-180FAX: 89/510-199MOBIL: 30/[email protected]


T a k a r m á n y26

A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt.

tevékenységének rövid bemutatása

a megalakulástól napjainkig

A Galldorf Zrt. jogelôdje, a Galldorf Kft. 1997. évbenalakult 3 millió Ft törzstôkével. A megalakulást követôévekben cégünk fô tevékenysége a broilercsirke-neve-lés és a – fôleg saját célra történô – keveréktakar-mány-gyártás volt.

Az 1998–2003-as években a Galldorf Kft. intenzív tech-nológiai fejlesztésbe kezdett.Több ütemben 188 millió Ft-ra emeltük a cég törzstôkéjét, támogatásból, hitelbôl éssaját erôbôl 8000 m2 alapterületû, 13 korszerû baromfi-istállóból álló baromfitelepet és egy 10 tonna/óra kapaci-tású keverôüzemet létesítettünk. A keverôüzemünkben akeveréktakarmány mellett több gyártósoron premix, zsír-por és full-fat szója elôállítása folyik jelenleg is.

A Galldorf Kft. 2006. év végén a csirkenevelést vég-leg befejezte, a meglevô erôforrásainkat az ömlesztetttakarmányok, full-fat szója és a különbözô takarmány-kiegészítôk gyártására és forgalmazására fordítottuk.

Cégünk fontosnak tartja a dolgozói továbbképzését,a balesetmentes üzemelést és a különbözô minôség-biztosítási rendszerek bevezetését. 2009-ben a márkorábban bevezetett HACCP és ISO 9001:2000 tanú-sítás mellé megszereztük az ISO 22000:2005 tanúsí-tást is, amely élelmiszer-ipari szintre emeli a takar-mánygyártás során az élelmiszer-biztonság és a mi-nôségirányítás követelményeit. A minôségbiztosítástovábbi erôsítése érdekében 2012-ben cégünk meg-szerezte a „GMP+ B3” minôsítést is, amely a jó gyártá-si és kereskedelmi gyakorlat bevezetését és folyama-tos ellenôrzését hivatott bizonyítani. 2013 tavaszánbevezettük és auditáltuk a fenntartható bioüzemanyag-termelésre vonatkozó ISCC-EU szabványt is. Minô-ségbiztosítási rendszereink erôsítése és a full-fat szó-ja gyártási folyamatának kiegészítése érdekébenüzembe helyeztünk egy saját GMO-labort, amely kü-lönbözô gyorstesztek használatával hivatott elkülöní-teni a bejövô alapanyagok és a kimenô késztermékekközül a GMO-t tartalmazó tételeket. A GMO-ellenôr-zés mellett a megvásárolt rendszer alkalmas külön-bözô toxinok mennyiségének (Aflatoxin, DON toxin,Zearalenon stb.) gyors és pontos megállapítására.

A 2012-es gazdasági évben az árbevételünk megha-ladta a 16 milliárd Ft-ot, a Galldorf Kft. legyártott és érté-kesített cca. 90 000 tonna ömlesztett és zsákos takar-mányt, full-fat szóját, premixet és zsírport. Cégünk ke-

reskedelmi részlege a fentiek mellett közel 100 000 ton-na gabonát, olajos magot, fehérjehordozót és egyéb ta-karmányozási alapanyagot értékesített belföldre és ex-portra. Saját tulajdonú, Hernádon felépített raktárkapaci-tásunk meghaladja a 30 000 tonnát, ahol szükség sze-rint akár 1000 tonna árut is tudunk fogadni naponta.

2013. január elsejétôl cégünk átalakult Galldorf Ta-karmánygyártó és Kereskedelmi Zártkörûen MûködôRészvénytársasággá. A Galldorf Zrt. vezetôinek szak-képzettsége (a felsôvezetôk felsôfokú, egyetemi vég-zettséggel, 2 fô esetében kiegészítô diplomával ésszakmérnöki oklevéllel, valamint igazságügyi szakér-tôi végzettséggel rendelkeznek), lelkesedése, hozzáál-lása és a termelésben, kereskedelemben megszerzetttapasztalata a biztosíték arra, hogy a cég fejlôdése azelkövetkezô években is dinamikus és töretlen legyen.

Takarmánygyártás és -forgalmazás

Magyarország egyik legmodernebb, az SGS HungáriaKft. által évente auditált, tanúsított HACCP, ISO22000:2005 és „GMP+ B3” minôségbiztosítási rend-szerben mûködô takarmány-, premix- és full-fat szójaüzeme, felkészült szakemberek irányítása mellett sajátgyártású termékeivel áll Megrendelôi rendelkezésére.

A takarmányforgalmazáshoz kapcsolódó

szolgáltatásaink

• Receptúrakészítés, technológiai, fertôtlenítési, állat-egészségügyi tanácsadás;

• mintavételek, laborvizsgálatok, ezen belül toxinvizs-gálatok elvégzése, elvégeztetése;

• minôségbiztosítási rendszerek kiépítésében történôközremûködés, tanácsadás.

A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt.

alábbi tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja leendô Partnerei figyelmébe


27T a k a r m á n y

Gabonafélék és különbözô takarmány-

alapanyagok nagykereskedelme

Különbözô gabonaféleségek, olajos magvak, fehérje-hordozók, malomipari, söripari, szeszipari mellékter-mékek, takarmány szójaolaj, napraforgó olaj stb. for-galmazásával segítjük Partnereinket.

Takarmánykiegészítôk nagykereskedelme

Különbözô, a takarmánygyártás során felhasználásrakerülô alapanyagokat forgalmazunk Partnereink felé.Például MCP, aminosavak, savanyító anyagok, enzi-mek, vitaminok, só, szódabikarbóna stb.

Sörárpa és szójabab vetômag forgalmazása,

integráció

A Galldorf Zrt. söripari partnerei biztonságos ellátása ér-dekében a piacon elterjedt és a termelôk által megked-

velt ôszi és tavaszi vetésû sörárpa fajtákat forgalmazza,különös tekintettel a tavaszi Bojos és az Ebson fajtákra.A szójababtermelés területén együttmûködô partnerünkfajtáit kínáljuk Partnereink részére, melyek között koraiés középérésû fajták (Royalpro, Hipro, Energy, Terrapro,Prestopro) egyaránt megtalálhatóak, melyekre magasbeltartalmi paramétereik (nyersfehérje, nyersolaj) miattszívesen kötünk felvásárlási szerzôdést már a vetés pil-lanatában.

Popovics Tamás, igazgató

Kérjük, keressen bennünket az alábbi

elérhetôségeinken:

Postacím: 2376 Hernád, Köztársaság út 92.Iroda: 2376 Hernád, Köztársaság út 92.Telefon: 29/374-250Telefax: 29/374-639E-mail: [email protected]: www.galldorf.hu

Az új szervezet a génmódosítástól men-tes, itthon termesztett szója vetésterüle-tének növelését, feldolgozását tûzte ki fel-adatául. Jelenleg csupán 40 ezer hektárontermesztik ezt a fôként takarmánynak valófontos fehérjeforrást, holott a vetésterület akedvezô ökológiai adottságok miatt akár ennek több-szöröse is lehetne. A gazdálkodók egyelôre inkább abúzát, kukoricát részesítik elônyben, pedig a GMO-mentes szója jövedelmezôbb lehet a búzánál, hektáron-ként akár 50 ezer forintnál is többet hozhat, és a világ-piaci ára évek óta emelkedik.

A növekvô fehérjeínség kielégítésére korlátlan a fel-vevôpiac. A törvény szerint élelmiszer-biztonsági meg-fontolásból Magyarországon nem termeszthetô génke-zelt növény, ám az itthon elôállított kevés „tiszta” szójadöntô hányada is exportra kerül. Az állam pedig – ki-

szolgáltatva a világpiaci helyzetnek – a ta-karmánykeverô üzemek részére kénytelennagy mennyiségben engedélyezni a génke-zelt argentin, brazil szójaimportját.

A társaság a megfelelô termelési techno-lógiák kiválasztásával, növényvédelmi útmu-

tatóval, a termesztésre javasolt szójafajták kiválasztá-sával, szaktanácsadással segíti az e fehérjenövényreátálló gazdálkodókat.

Az elképzelés szerint a Magyar Szója Nonprofit Kft. –termesztôk, kereskedôk, feldolgozók, növényvédôszer-gyártók, élelmiszergyártók, vetômag-elôállítók – idôvelszakmaközi szervezetté alakul, ami felgyorsíthatja a ha-zai GMO-mentes szójatermesztés növelését.

Seiwerth Gábor, ügyvezetô[email protected]

A hazai alapanyagú, egészségvédô élelmiszerek részarányánaknövelésére 9 taggal, 6,5 millió forint alaptôkével megalakult

a Magyar Szója Nonprofit Kft.

A Galldorf Zrt. alapító tagja a megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek


P r28



29P r


A napraforgó vegyszeres állományszárítása már év-tizedek óta a termesztés technológia szerves része.Minden évben, az idôjárás függvényében, legalább avetésterület felén alkalmazott eljárás. A mesterségesállományszárításnak számos elônye van:

• Az eltérô érési fázisban lévô növényekbôl homo-gén állomány alakul ki a betakarításra, ezáltalgyorsabban, kisebb veszteséggel történhet azaratás.

• Gyomos állományokban megfelelô ütemû aratásttesz lehetôvé.

• Jelentôs szárítási költségmegtakarítás érhetô elalkalmazásával.

• A korábbi betakarítás miatt csökken a madár ésa tányérbetegségek okozta termésveszteség.

• Idôben elkészíthetô a talaj a napraforgó után leg-inkább következô gabonafélék számára.

A napraforgó állományszárítására ideális készít-mény a ROUNDUP MEGA alkalmazása, a következôokok miatt:

• Évelô gyomokkal fertôzött területen akár tarlóke-zelés szintû hatást nyújt.

• Az esô utáni kaszat-visszanedvesedés mini-mális.

• Különleges összetétele itt is segít abban, hogyváltozékony körülmények között is jól hasson.

• Kíméletesebben szárít, mint a kontakt készítmé-nyek és emiatt aratáskor nem keveredik a ter-ménybe apró, száraz növényi törmelék, amelybiztonságtechnikai kockázatot jelenthet a szárító-ban.

Ajánlott alkalmazásmód

A nem célzott kultúrnövények védelmében mind aszántóföldi, mind a légi úton történô kijuttatáskor el-sodródást gátló segédanyagok használata szüksé-ges.

Czepó Mihály

A napraforgó állományszárítása

A kijuttatás végezhetô nagy hasmagasságú földi géppelvagy légi úton

A ROUNDUP MEGA hatékonyan alkalmazható parlag-fûvel fertôzött napraforgóban is. 2013 Dunántúl,

3,0 l/ha, 16 nappal a kezelés után

ROUNDUP MEGA-val kezelt napraforgó, 1,6–2,4 l/ha.A kezelés után 13 nappal. Háttérben a kezeletlen



a az integrált tápanyag-gazdálkodás a talajtermé-

kenység és növényi tápanyag-ellátottság elérését és

fenntartását jelenti, a tervezett termésszint eléréséhez az

összes lehetséges tápelemforrás optimalizálásával. A gaz-

dálkodó célja az, hogy eredményesen és környezetkímélô

módon termeljen. A hatékony tápanyag-gazdálkodás alapja

a trágyázási szaktanácsadás. A következôkben betekintést

kívánunk adni a tápanyag-visszapótlás tervezéséhez szüksé-

ges információkról, a fôbb növényi tápelemek szerepérôl,

végül összefoglaljuk az ôszi búza, kukorica, napraforgó és

ôszi káposztarepce tápanyag-utánpótlásának sajátosságait.

A növények ásványi táplálkozásúak, ezért a mûtrágya a

szántóföldi kultúránkban meghatározó tápelemforrássá vált. A

mûtrágyák mellett azonban számos szerves trágya formát is is-

merünk, melyek javítják a talaj tápanyag-, víz-, levegô-, hôgaz-

dálkodását, kedvezô hatást gyakorolnak a talaj szerkezetére,

széntartalmuk révén jelentôs energiaforrásai a talajokban leját-

szódó mikrobiális folyamatoknak. Elônyeik mellett azonban a

rendelkezésre álló kis mennyiség, szállítási távolság és kijutta-

tási költség, trágyakezelési hiányosságok, valamint az alacsony

tápelem-koncentráció korlátozza felhasználhatóságukat.

A makrotápelemek közül a C, H és O után a növények a

nitrogént (N) veszik fel a legnagyobb mennyiségben. A vege-

tatív fejlôdés „motorja” a fehérjék építôköve, alapvetô a sze-

repe a vegetatív és generatív szervek létrehozásában. A ter-

mesztett növényeink többsége a nitrogénhiányra reagál a leg-

intenzívebben. A látható tünetek a növények satnya növeke-

dése, fakó, világoszöld szín, a levelek sárgulnak. A növények

a nitrogént fôleg nitrátionként veszik fel, az ammónium iont

csak kis részben hasznosítják, azonban a talajban zajló nitri-

fikáció következtében az ammónium ion is nitráttá alakul.

A foszfor esszenciális növényi makrotápelemként a „ge-

neratív fejlôdés motorja”, jelentôs a szerepe az energiaszállí-

tásban és -tárolásban, a növények bioszintetikus folyamatai-

nak energiafedezetét biztosítja. Építôköve a nukleinsavak-

nak, fokozza a növényi gyökerek növekedését. Nélkülözhe-

tetlen a termésképzéshez, a magvakban a foszfor fitin formá-

jában tárolódik, ami a csírázás energiaigényét fedezi. A fosz-

forhiányos növény a növekedésben visszamarad, az alsó le-

velekrôl induló vöröses antociános elszínezôdés figyelhetô

meg. A növények elsôsorban foszfátion formájában veszik

fel. Alacsony koncentráció, csekély oldhatóság jellemzi, le-

kötôdésre hajlamos, a talajban alig mozduló elem.

A kálium pótlására ez elmúlt években kevesebb figyelmet

fordítottak, pedig kulcsfontosságú eleme az anyagcserének,

fokozza a növények aktív vízfelvételét, csökkenti a párolog-

tatást és növeli a stressztoleranciát. Hatására nô a sejtek cu-

kortartalma, ami fagyáspontcsökkenést és jobb télállóságot

eredményez. Vastagabb sejtfalak képzôdnek, így javul a

Fô szántóföldi növényeink tápanyag-utánpótlása

Napjainkban a növénytáplálás már nem jelent egyet azzal, hogy annyi tápanya-got juttatunk ki, amennyit a növény felvesz a talajból. A dráguló inputanyagárakarra késztetik a termelôket, hogy a termésbiztonság érdekében a vetômag, növényvédô szer, talajmûvelési mód és eszköz helyes megválasztása mellettgondot fordítsanak a növény igényeihez igazodó szakszerû trágyázásra is.

1. táblázat. Fajlagos tápanyagigény 1 tonna termés és a hozzá tartozó melléktermék elôállításához

Forrás: Füleky Gy. 1999.

KultúraFajlagos tápanyagigénykg/t (fô + melléktermék)

N P2O5 K2O CaO MgO SO3

Ôszi búza 27 11 18 6 2

Kukorica (szemes) 28 11 30 8 3

Napraforgó 41 30 70 24 12 10

Repce 55 35 43 50 20 20

agráriumTalajerôpótlás melléklet

M


31T a l a j e r ô p ó t l á s


szárszilárdság és a növények betegségekkel szembeni ellen-

álló képessége. A káliumhiány gyakran szemmel nem látha-

tó, „rejtett éhség” jelentkezik, amit egyoldalú N-trágyázás is

kiválthat. Reutilizálható elem, egyik hiánytünete lehet az al-

só levelek sárgulása, elhalása.

A kén szerepe az elmúlt években az olajos növényeink és

az ôszi búza tekintetében egyaránt felértékelôdött. Hiányát

a környezet kénterhelésének csökkenése, valamint a kísérô-

sómentes mûtrágyák használata okozta. Jelentôs mennyi-

ségben felvett esszenciális tápelem, kéntartalmú fehérjék,

enzimek építôköve, meghatározó a szerepe a zsírsavszinté-

zisben. Gabonaféléknél javítja a sütôipari értéket. Hiányá-

ban a növény fakózöld színû lesz, az idôsebb levelek sárgul-

nak, hasonló a tünet a N-hiányéhoz. Biztonsággal elkülöní-

teni levélanalízissel lehet.

Ôszi búzaA búza tápanyagigényes, a trágyázást megháláló növény.

Indikátorként jól jelzi a tápanyaghiányt. Érzékenysége miatt

rendkívül fontos a harmonikus tápanyag-visszapótlás. A hi-

ányos makroelem ellátás akár 50–60%-kal, a nem megfele-

lô mezo- és mikroelem-ellátás 5–15%-kal is csökkentheti a

búza termését, rontja minôségét. Az egyes genotípusok táp-

anyagigény és -hasznosítás szempontjából jelentôsen külön-

böznek egymástól. Ez indokolja azt, hogy a különbözô bú-

zafajták esetében a fajta és hibrid optimális igényét biztosí-

tó specifikus agrotechnikát és trágyázást alkalmazzunk.

A búza trágyázása akkor hatékony, ha az egyes tápele-

mek megfelelô mennyiségben és olyan formában vannak je-

len a talajban, ahogy a növény az egyes életszakaszai során

igényli (1. ábra).A nitrogén ôszi felvétele minimális, intenzív felvétel a

tavaszi bokrosodástól a szárba szökkenés végéig jelentke-

zik, majd az érés idôszakában újból lecsökken. Ez alól ki-

vételt a korai vetések (szeptember második fele) és a hibri-

dek képeznek, ahol az ôszi N-igény elérheti a 40–50 kg/ha-t

is. A foszforfelvétel a legegyenletesebb a három makro-

elemet tekintve. Látható, hogy a búza nagyjából a foszfor-

igény 1/3-át ôsszel, 1/3-át tavasszal, 1/3-át pedig koranyá-

ron, a termésképzés idôszakában veszi fel. Speciális a káli-umfelvétel dinamikája. Ôsszel a teljes K-igény ¼-ét, kora-

tavaszra már mintegy ¾-ét veszi fel a búza. Az ôszi mûtrá-

gyázás során a búzában a hangsúly a foszfor és a kálium

visszapótlásán van.

Az ôszi búza foszforigényes, meghálálja a friss foszfort.

Az adagok meghatározásakor körültekintôen járjunk el, mi-

vel a talaj kedvezôtlen kémhatása esetén (pH 5,5 alatt, illet-

ve 7,0 felett) a foszfátok oldékonysága korlátozott. Ezért

7 pH felett szükséges a visszapótlása. A megfelelô P-ellátás

érdekében ügyelni kell a mûtrágyaféleség megválasztására.

Célszerû a komplex mûtrágyák közül azokat választani,

ahol a P vízoldható formában van jelen.

A kálium a talajban nagyrészt szilikátokhoz kötve talál-

ható, ezért az agyagtartalom növekedésével a káliumtarta-

lom is nô. Azonos ellátottsági szinten a lazább talajokban

mindig több a felvehetô kálium, mint a kötöttebb talajokon,

ezért kötöttebb agyag talajokon jobban kell ügyelnünk a ká-

lium pótlására. Az ôszi búza nem káliumigényes növény, a

periodikus trágyázás során gyakran el is hagyják kijuttatá-

sát, azonban a friss káliumhatás hozzájárulhat a növény

jobb télállóságának kialakításához.

A makroelemek közül a nitrogén a legmobilisabb, kilúgo-

zódásra hajlamos elem. Az ôszi mûtrágyázás során csak any-

nyit juttassunk ki, amennyit a búza várhatóan fel is tud hasz-

nálni. A teljes nitrogén adagot érdemes megosztani, 20–35%-

át ôsszel, a fennmaradó hányadot pedig tavasszal, szintén

megosztva kijuttatni. Az ôszi nitrogénadag meghatározásánál

vegyük figyelembe az elôvetemény okozta pentozán hatást.

Kismányoki (2013) szerint a mai intenzív fajták tavaszi N-fel-

vétele robbanásszerû, melyet a vegetáció indulásakor a mi

klímánkon a legjobb talaj sem képes kielégíteni. A tavaszi

mennyiség 55–65 %-át az elsô fejtrágyázás során juttassuk ki.

A szilárd készítmények közül a MAS (mészammon-salétrom,

pl. Pétisó) használata javasolt. Kénhiány esetén érdemes ta-

vasszal NS készítményeket is használni a jobb sikérfehérje-

képzôdés érdekében. A második fejtrágyázás ideje szárba in-

dulás kezdetén van, ekkor a tavaszi N-adag 30–40%-át juttat-

juk ki. A harmadik idôpont a virágzás, ahol már nem a termés

mennyiségének növelése, hanem a minôség javítása a cél. Az

idôjárásunk szárazabbá válása miatt már a második fejtrágyá-

záskor is érdemes folyékony N-készítményeket (UAN,

Nitrosol) választani. Ezek amid nitrogént is tartalmazó készít-

mények, nagy hígításban, speciális fúvóka használata mellett

(nagy cseppek képzése), a szaktanácsadás során javasolt dó-

zisban és hígításban (maximum 70–80 l/ha minimum 300 l

vízben), az esti órákban kerüljenek kijuttatásra.

Az ôszi búzát a vegetáció során többször érdemes kondi-

cionálni levéltrágyák használatával. Az így kijuttatott mak-

ro- és mikroelemek jó hatékonysággal szívódnak fel, hasz-

nálatukkal a környezeti stresszfaktorokkal szemben ellenál-

lóbb állományt kapunk. A búza különösen a termésképzés

idôszakában rézigényes, a levéltrágyák mikroelem-tartal-

muk révén megelôzhetik a hiánytünetek kialakulását. Alkal-

mazásuk nitrátérzékeny területeken perspektivikus, mivel

minimális hatóanyaggal jelentôs terméstöbblet és minôség-

javulás érhetô el. A nitrogénmentes készítmények már ôsz-

szel, bokrosodáskor is használhatók, tavasszal a növényvé-

delmi kezelésekkel egy menetben, szárba indulás kezdetén,

illetve kalászvédelem idején N és mikroelem-tartalmú levél-

trágyákat alkalmazzuk.

1. ábra. Az ôszi búza tápanyag-felvételi dinamikája

Forrás: Pepo-Sárvári Gabonanövények termesztése (2011).


T a l a j e r ô p ó t l á s32


Ôszi káposztarepceAz ôszi káposztarepce nyár végi, kora ôszi vetésû olajnövé-

nyünk, amely csak jól megtervezett, szakszerû tápanyag-

visszapótlással termeszthetô sikeresen. Az egyenletes mag-

ágy mellett az egyenletes tápanyagellátás is fontos. A repce

esetében egy elem se kerülhetô meg. Periodikus trágyázást

ne alkalmazzunk, mivel a repce a makro, (N P K), mezo-,

(Ca Mg S) és mikro-tápelemekre (B) egyaránt igényes.

A repce NPK-igénye az 1. táblázatban látható. A repce kez-

deti fejlôdése során a nitrogén- és káliumfelvétel intenzív.

Ez a tendencia kiegészül a kénnel egészen virágzás közepé-

ig. A káliumigény a szárba indulás során drasztikusan meg-

nô. A foszfor esetében egyenletesebb a felvétel, de két csúcs

itt is megfigyelhetô, egyik a virágzás kezdetén, a másik

a termésérés derekán jelentkezik. Ha a talajvizsgálat alapján

a növényfüggô ellátottság gyenge vagy közepes, akkor erre

a három tápelemre kiemelt figyelmet fordítsunk. A trágyá-

zás során nem véletlen, hogy jelentôs nitrogénadagokat

használunk, mivel a repce nagy vegetatív felületet fejleszt,

ami a hatékony termésképzés alapja.

A repcében már az ôsz folyamán gondosodnunk kell P és

K, valamint a N egy részének utánpótlásáról. A nitrogén a

korai növekedéshez, késôbb a nagy vegetatív tömeg és ter-

mésképzéshez szükséges. A foszfor alapeleme az energia-

háztartásnak, segíti az intenzív gyökérképzôdést, késôbb

meghatározó a termésképzésben. A kálium nagymértékben

javítja a stressz- és fagytûrô képességét. A sejtfalak alkotó-

eleme, ezért javítja majd a szár szilárdságát. A repce alá

nyár végén adjuk ki a foszfor és kálium teljes mennyiségét,

valamint a növény számított nitrogénigényének 30–40%-át,

amely ne haladja meg a 30–40 kg/ha-t! A nitrogén nagyobb

mennyiségben kiadva (regulátorzás nélkül) az állomány

„túlnövését”, a tôlevélrózsa állapot elhagyását okozhatja, nô

a téli kiritkulás veszélye. A repce kénigényes növény! A kénfontos szerepet játszik a zsírsavak szintézisében, ezáltal nö-

veli a termés olajtartalmát. A repce a vegetáció során a talaj-

ból mintegy 40–70 kg/ha ként vonhat ki, ezért már az ôsz

folyamán kezdjük meg pótlását.

Alapmûtrágyaként elsôsorban káliumtúlsúlyos, de ele-

gendô foszfort is tartalmazó komplexeket válaszunk, le-

hetôleg olyan összetételeket, amelyek a NPK mellett tar-

talmaznak Ca, Mg, és néhány % ként és egy kis bórt is.

Fontos, hogy a készítményt precízen, egyenletes szórás-

képpel tudjuk kijuttatni, csökkentve az állomány szétnö-

vésének mértékét.

A virágzásig intenzíven növekvô N-igény indokolja a

tavaszi fejtrágya adag megosztását. A repce elsô fejtrá-

gyázására február közepe után kerülhet sor. Érdemes a nö-

vekvô kénigény kielégítésére NS készítményeket használ-

ni, amellyel a kénszükséglet és a tavaszra számított N ha-

tóanyag-mennyiség 50–60%-a kijuttatható. Ha a talaj

kénellátottsága megfelelô, akkor a prillezett szilárd nitro-

génformákat részesítsük elônyben. Gyors oldódásukkal

biztosítani tudják a repce tôlevélrózsájának regenerációjá-

hoz szükséges nitrogént. A második fejtrágyázást az állo-

mány zöldbimbós állapotára idôzítsük. Vigyázzunk, a rep-

ce március végén csapadékos, meleg idôjárás hatására

gyorsan nô!

A repce várható termésmennyisége a becô fotoszintetikus

aktivitásától függ. Nagy jelentôséggel bír különösen száraz

évjáratokban a levéltrágyázás. Ne feledjük, hogy a repce ér-

zékeny a bór hiányára. Ez a mikroelem a virágok terméke-

nyülését, a kötôdést segíti elô. Immobilis, ezért a növények

fiatal hajtásrészei gyakran bórhiányosak. A bórtartalmú ké-

szítményeket legkésôbb virágzásig kell kijuttatni.

NapraforgóA napraforgót sokáig mérsékelt tápanyagigényû növénynek

tartották. Mélyre hatoló karógyökerének, jó tápanyag- és

vízhasznosító képességének köszönhetôen a legtöbb talajon

sikeresen termeszthetô. A modern hibridek tápanyagigénye

20–25%-kal haladja meg a fajták szükségleteit. A naprafor-

gó esetében nagy termésre és magas olajtartalomra csak a

növény igényeinek megfelelô, okszerû tápanyag-visszapót-

lás mellett számíthatunk. A növény az 1. táblázatban látha-

tó, fajlagos tápelem mennyiségeket vonja ki a talajból. A

napraforgó fejlôdésének kezdeti szakaszát intenzív nitro-

gén- és káliumfelvétel jellemzi. A bimbózás, majd a meg-

nyúlás idején a káliumfelvétel jelentôsen nô. A foszforfelvé-

tel egyenletesen emelkedik a vegetációs periódus alatt, a

kénfelvétel hozzá hasonló tendenciát mutat, azonban július

folyamán a virágzáskor intenzívebbé válik. A növény káli-

umigénye jelentôs, gyengébb területeken még trágyázás

mellett is meghaladhatja a talaj szolgáltatóképességét. Hiá-

nya esetén a szöveti állomány fellazul, a növény fogéko-

nyabbá válik a betegségekre.

A foszfort és a káliumot alaptrágyaként az ôszi alapmû-

velés során kell a kijuttatnunk, hogy tavaszra mobilis for-

mákban, megfelelô mennyiségben álljanak rendelkezésre.

Ôsszel csak akkor juttassunk ki nitrogént, ha az elôvete-

mény tarlómaradványa miatt pentozán hatással kell számol-

nunk. Az NPK mûtrágyák közül káliumtúlsúlyos összetéte-

leket használjunk!

Tavasszal a nitrogén visszapótlása mellett ne feledkez-

zünk meg a napraforgó kénigényérôl sem. Jelentôs a szere-

pe az olajképzôdésben, és minôségjavító tényezô is egyben.

Vetés elôtt figyelembe véve a növény mészigényét MAS-

típusú mûtrágyákat használjunk. A nitrogén hatóanyag ma-

ximuma 80 kg/ha körül van. Ennél több kijuttatása jelentô-

sen növelheti a betegségekre való fogékonyságot. Túladago-

1. kép. Kukorica kiegészítô trágyázása tápkultivátorral,granulált MAS-takarás elôtt (Fotó: Karika András)




lása és az egyoldalú nitrogéntrágyázás a kezdeti fejlôdési

szakaszban túlzott hajtásnövekedést okoz, késôbb a fehérje-

tartalom növekedésével csökken a kaszatok olajtartalma.

A nitrogén kijuttatható magágykészítéskor vagy a vetéssel

egy menetben megosztva. A kiegészítô trágyázás csak laza

homoktalajokon lehet indokolt. Akárcsak a repcénél, a nap-

raforgó termesztése során is gondoskodnunk kell a bórpótlásáról. Ennek leghatékonyabb módja a levéltrágyázás.

A gombaölô szeres kezelésekkel egy menetben (csillagbim-

bós stádiumban) juttassuk ki a terméskötéshez szükséges

bórt és más esszenciális mikroelemeket.

KukoricaA kukorica hazánkban a legnagyobb területen termesztett

növény. A korszerû hibridek sikeres termeléséhez szakszerû

tápanyag-gazdálkodásra, nagy mennyiségû hatóanyag kijut-

tatására van szükség. Egy tonna szemtermés és a hozzá tar-

tozó melléktermés elôállításához az 1. táblázatban látható

tápelemmennyiségeket veszi fel a növény. A kukorica nitro-gén- és káliumigényes. A mikroelemek közül a cink hiányá-

ra érzékeny. Ha a hiány fellép, a növény fejlôdésében vissza-

marad, romlik a N-beépülés, a leveken fehér sávozottság fi-

gyelhetô meg. A cink ma terméskorlátozó tényezôvé válhat,

érdemes a pótlására gondot fordítani. A közismert P–Zn an-

tagonizmusból fakadóan foszfortöbblet esetén, különösen

meszes talajokon, relatív cinkhiánnyal kell számolni, ami je-

lentôs termésveszteséget eredményezhet.

A kukorica tápanyagfelvétele kezdetben lassú, majd 5–7

leveles kortól a szár megnyúlását követôen válik intenzívvé.

A címerhányás idôszakában a káliumfelvétel lassul majd le-

áll, azonban a N és P felvétele a szemtelítôdés idôszakában is

jelentôs, intenzitásuk a virágzás idején a legnagyobb. A kuko-

rica foszforfelvételében a 4–6 leveles állapot kritikus, ekkor-

ra a szem foszforkészlete elfogy, de a gyökérzet még fejlet-

len. Ezért még jó foszforellátottság mellett is hideg vagy szá-

raz talajokon gyakori a foszforhiányt jelzô liluló levélzet.

A kukorica az istállótrágyázást meghálálja. Korábban a

kisebb mûtrágya-felhasználás idején egyértelmûen az istál-

lótrágyázást igénylô kultúrák közé tartozott. Érdemes rá fi-

gyelnünk, hogy a trágyaigényt a talaj, az idôjárás és a ter-

mesztési tényezôkön kívül a választott kukoricahibrid is je-

lentôsen módosíthatja. Általánosan elmondható, hogy a P és

a K mûtrágya teljes mennyiségét nyár végén, ôsszel alaptrá-

gyaként juttassuk ki, és 25–30 cm mélyen dolgozzuk be.

Amennyiben területünkön nagy mennyiségû gyökér- és

szármaradvány kerül bedolgozásra, ne feledkezzünk meg a

nitrogén pótlásáról. Ha csak tavasszal tudunk alaptrágyázni,

használjunk N-tartalmú komplexeket. Fontos szempont,

hogy ezek a mûtrágyák a foszfort és a káliumot könnyen fel-

vehetô formában tartalmazzák.

A tavaszi nitrogénkijuttatásnál a talajba dolgozva granu-

lált MAS-t érdemes kiszórni, mivel a tömör gömb alak kö-

vetkeztében lassabb oldódása hosszabb hatástartamot jelent.

A kukorica növény meghálálja a vetéssel egy menetben ki-

juttatott nitrogén és foszfor hatóanyagot. A Starter NP a kora

tavaszi átmeneti foszforhiány kiküszöbölésére alkalmas, kü-

lönösen magas foszforigényû elôvetemény, elsôsorban repce

és cukorrépa után ajánlott a használata. A starter mûtrágyá-

zással nem spórolható meg az ôszi foszfor és kálium kiszórá-

sa, vagy a nitrogén alaptrágyázással történô kijuttatása! Kü-

lönben a növény késôbbi intenzív a fejlôdéséhez nem jut ele-

gendô tápanyaghoz. Középkötött és lazább talajokon feltét-

lenül osszuk meg a N-adagot! A kiegészítô trágyázás során

8–10 leveles állapotban tápkultivátorázásban szintén a gra-

nulált MAS használata ajánlható, mivel a kukorica folyama-

tos nitrogénfelvételéhez fontos az elnyújtott nitrogénleadás.

Ha az idôjárás száraz, folyékony UAN-oldatokat is használ-

hatunk, melyeket a tápkultivátorral a jobb hasznosulás érde-

kében feltételenül a talajba kell dolgoznunk.

Cinkhiányos területeken, de az aszály vagy más stressz-

faktor hatásainak mérséklésére használjunk levéltrágyákat.A kukorica esetében, bár ma még nem technológia, kedve-

zôek a tapasztalatok a 2–3 alkalommal kijuttatott levéltrá-

gyákkal. Elsô szórási lehetôség a kukorica 2–4 leveles álla-

pota. Ilyenkor a növény levelén a kezdeti fejlôdés során fel-

szívódó hatóanyagokkal azt „üzenjük”, hogy lesz elegendô

tápanyag a további intenzív fejlôdéshez. Ezt követôen a ké-

sei poszt gyomirtáskor a tankba kevert cink- és nitrogéntar-

talmú készítményekkel, vagy legkésôbb a 10–12 leveles ál-

lapotban külön menetben juttassuk ki a levéltrágyát. A har-

madik lehetôség a kukoricabogár imágó elleni védelem ide-

je, ilyenkor már csak a mikroelemekre fókuszáljunk.

Dr. Hoffmann Richárd, Kaposvári EgyetemKarika András, szaktanácsadó

2. kép. A kukorica levéltrágyázása(Fotó: Karika András)




T a l a j e r ô p ó t l á s 36


Mûtrágyaszóró gépekA következetes gyártmányfejlesztés

eredményeként a mai korszerû röpítô-

tárcsás mûtrágyaszóró-gépek beállítá-

sa, üzem közbeni vezérlése akár hagyo-

mányosan, mechanikus kézi vezérlés-

sel, akár az állító-, szabályzó- és szóró

mechanizmus számítógépes vezérlésé-

vel, vagy GPS-vezérléssel is történhet.

A mûtrágyatartályok alatt elhelyezett

eltérô konstrukciós kialakítású és lapá-

tozású szórótárcsákra történô mûtrágya-

rávezetés alapvetôen befolyásolja a ki-

alakult szórásképet. A szórótárcsákra,

illetve a lapátokhoz történô rávezetés

konstrukciós megoldásai igyekeznek a

mûtrágyaszemcséket a rávezetés során

is mozgásba hozni, ennek következté-

ben a szemcsék kevésbé sérülnek, a for-

gásponthoz minél közelebbi pontra ve-

zetik rá az anyagot a megfelelô röppá-

lya, illetve a szórás, vagyis a megfelelô

munkaszélesség biztosítására.

A korszerû röpítôtárcsás mûtrágya-

szóró konstrukciónál van lehetôség a

normál munkaszélességû, a tábla, illet-

ve mezsgyeszéli, az erdôszéli és folyó-

parti szórási üzemmódok beállítására.

Ezen üzemmódok használatával nem-

csak mûtrágyát takaríthatunk meg, ha-

nem egyben csökkenthetjük a környe-

zeti károsanyag-terhelést.

A röpítôtárcsás mûtrágyaszórók

üzemeltetése során a munkaminôségi

paraméterek betartása mûvelôutas

rendszerrel vagy a GPS-támogatású

navigációs rendszerrel könnyebben

megvalósítható. Az újabb fejlesztésû

korszerû gépekkel normál üzemmód-

ban – a szélsô adagolóegységek lezárá-

sával – a határvonal menti szórás akár

100%-os biztonsággal is elvégezhetô.

A röpítôtárcsás gépek elektromos

vezérlése – szinte valamennyi típus

esetében – valamilyen GPS-szel támo-

gatott fogáskiosztó berendezéssel is

felszerelhetô (Greenstar, Agrimap,

Farmstar, Agrocom stb.).

A legtöbb röpítôtárcsás gép rendel-

kezik beépített elktrotenzometrikus

mérôrendszerrel, melyek az esetleges

lejtôhatás kompenzálását is el tudják

végezni. A beépített mérlegrendszer és

a fedélzeti komputer segítségével lehe-

tôség van az adagmennyiség menet

közbeni sebességfüggô, illetve sebes-

ségarányos szabályozására, a sebes-

ségarányos fordulatszámú elektromo-

torok alkalmazásával. A legtöbb típus

kapható GPS-szel támogatott Stop &

go vezérlôrendszerrel. Ezzel a rend-

szerrel a táblaszélek többszöri beszó-

rását akadályozzák és csökkentik a

mûtrágya-felhasználást.

A legtöbb géptípus vezérlôberende-

zése kompatibilis a GPS-vezérléssel,

illetve ennek alapján a táblatérkép sze-

rinti differenciált tápanyag-kijuttatás

is megvalósítható.

Új konstrukciós megoldás az, ahol a

nagy tartálytérfogatú, átrakó szállító-

kocsi hátsó részéhez kapcsolódik – a

szabványos csatlakozókerettel rendel-

kezô – függesztett röpítôtárcsás mûtrá-

gyaszóró. Az átrakókocsi és az üze-

meltetô traktor GPS-en keresztül kom-

munikál a mûtrágyaszóróval, és auto-

matikusan biztosítja annak utántöltését

(1. ábra).A mûtrágyaszórási technológia ha-

tékony, nagyteljesítményû és pontos

eszköze a magajáró permetezôgépek

alvázára cserefelépítményként hasz-

nálható hevederes lehordó szerkezetû

felépítmény. A mûtrágyaszóró felépít-

mény mechanikája természetesen

elektronikusan vezérelhetô, a magajá-

ró alváz alapgép pedig GPS-kommu-

nikációra, az automata kormányzás és

tábla-tápanyagtérkép szerinti differen-

ciált mûtrágya-kijuttatásra alkalmas. A

cserefelépítményes mûtrágyaszóró

gép használata jelentôsen javíthatja a

nagy értékû, és egyébként a növényvé-

delmi elôrejelzés alapján idényjelleg-

gel használatos, magajáró permetezô

mûtrágyaszóró alvázak kihasználását.

A nagy teljesítményû vontatott- vagy

szállítókocsis mûtrágyaszórók kihasz-

nálását pedig nagymértékben javítja a

csigás töltô-átrakó kocsik használata.

A szerves trágya kijuttatásaA növénytermesztésben – a hatékony

és okszerû mûtrágyázás mellett – az

állattartásban megtermelt szerves trá-

gyák, az almos istállótrágyák, a folyé-

kony hígtrágyák felhasználásának sze-

repe a talaj szerkezetére, a humusztar-

talmára, a talaj vízháztartására gyako-

rolt kedvezô hatása miatt az utóbbi

idôben ismét elôtérbe került.

Az almos istállótrágyák kijuttatá-

sának eszközei a szervestrágya-szóró

pótkocsik, magajáró alvázakra szerelt

felépítmények, tehergépkocsira sze-

relt felépítmények és trágyaszóró

adapterek. (2. ábra)

A tápanyagpótlás gépeiA mezôgazdasági termeléssel – ezen belül a növénytermesztéssel – kapcsolatosigények, a volumen, az elérhetô terméshozamok, a minôség folyamatosan emel-kednek. A különbözô termelési szinten alkalmazott, a növények eltérô tápanyag-igényét minél hatékonyabban kielégítô tápanyag-visszapótlási technológiákmegvalósítása céljából a mûtrágyaszóró, szervestrágya-szóró és hígtrágya-kijuttató gépeket gyártó cégek folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat.

1. ábra. Átrakókocsi és a hozzá kap-csolt röpítôtárcsás mûtrágyaszóró




Az újabb fejlesztésû szervestrágya-

szóró gépek robusztus és erôs alváz-

szerkezetére a leggyakrabban fémbôl

épült kocsiszekrényt építenek, mely

magában foglalja a láncos kaparóléces

lehordó szerkezetet, vagy a letolólapot

és mozgató mechanizmusát.

A technológiai igénytôl függ, hogy

milyen szórószerkezettel felszerelt trá-

gyaszóró pótkocsit alkalmazunk. A

szórószerkezet konstrukciójától függ

az aprítás mértéke, a szórásegyenletes-

sége, a szórásszélesség és az ebbôl

adódó munkaszélesség nagysága.

Az aprítás minôségét tekintve leg-

jobb mértékben a függôleges tengelyû

tépôfogas; közepesen a függôleges

tengelyû csigás és a vízszintes tenge-

lyû aprítófogas; legkevésbé pedig a

vízszintes tengelyû csigás aprító-szóró

szerkezetû konstrukciók aprítanak.

Szórás, illetve munkaszélesség te-

kintetében a legkisebb munkaszéles-

séggel (2,4–2,8–3,2 m) a vízszintes

tengelyû csigás és tépôfogas szóró-

szerkezetû gépek rendelkeznek. A kes-

keny szórásszélesség ott jelent elônyt,

ahol a szórásszélesség korlátozott (pl.

szôlô és egyéb ültetvények) és emel-

lett nagy mennyiségû, 100–120 t/ha

adagú almos istállótrágyát kell kijut-

tatni.

A vízszintes csigás és tépôfogas, de

gyakran a függôleges tengelyû csiga-

leveles szórószerkezetek szórásszéles-

ségét a hengerek alá épített röpítô-szó-

rótárcsák alkalmazásával növelik, a

munkaszélesség általában, 10–12 m

lehet.

A legnagyobb szórás-, illetve mun-

kaszélességgel a függôleges tengelyû

tépôfogas szóróhengerekkel szerelt

szerkezetek rendelkeznek. Ezeknél a

gépeknél a tényleges munkaszélesség

elérheti a 17–20 m-t is.

A kiszórás egyenletességét tekintve

– a munkaszélességen belül – az egyes

konstrukciók között nem találunk szá-

mottevô különbséget.

A szervestrágya-szóró pótkocsik

üzemeltetésére 7–8 t teherbírásig az

50–80 kW motorteljesítményû köny-

nyû, univerzális, míg a 10–14 t teherbí-

rású gépekhez a 100–130 kW motortel-

jesítményû középnehéz, univerzális

traktorok használhatók. A hajtási telje-

sítményigény a gép teherbírásának meg-

felelôen a kiszórandó anyag konziszten-

ciájától, az adagmennyiségtôl, vagyis a

beállított elôtolási fokozattól függ.

Ha nagyon nagy mennyiségû almos

istállótrágyát kell kiszórni rövid idô

alatt, abban az esetben nagy szállítási-

és szórási teljesítménnyel üzemeltethetô

tehergépkocsi alvázra épített trágyaszó-ró felépítmények használhatók. A terep-

járó és 6×6-os kerékképletû alvázakra

épített felépítmények és szóróberen-

dezések a lehordó- és szórószerkezet te-

kintetében az elôzôekben ismertetett

konstrukciókkal megegyeznek.

Hígtrágya kijuttatásaMagyarországon az állattartásban a ha-

gyományos, almozott tartástechnoló-

gia mellett, a hígtrágyás tartástechno-

lógia – annak ellenére, hogy bizonyos

régiókban jogszabályokkal korlátozott

– országosan elterjedt. A hígtrágyás

technológia során keletkezett, homoge-

nizált hígtrágya kijuttatásának legelter-

jedtebb eszközei a – különbözô feltöl-

tési megoldásokkal kialakított – tar-

tálykocsik, illetve felépítménytípusok.

A tartálykocsik egyik legfontosabb

szerkezeti eleme az alvázra épített tar-tály. A tartály többféle anyagból ké-

szülhet, mind a nyitott, mind a zárt

nyomástartó, illetve nem nyomástartó

tartályok anyaga lehet mûanyag vagy

jó minôségû acéllemez. A vákuumszi-

vattyúval töltött és ürített változatok

nyomástartó edények, így szigorú elô-

írások vonatkoznak az üzemeltetésük-

re és az állapotuk ellenôrzésére.

A különbözô kijuttató berendezés-

sel, szórófejjel, szórókerettel vagy ta-

lajba juttatóval a területteljesítmény a

munkaszélességtôl és az elérhetô mun-

kasebességtôl függ, mindezek mellett

agrotechnikai szempontból nagyon

fontos a kijuttatás egyenletességének

és a megengedett adagmennyiségnek,

vagyis a kijuttatott tápanyag mennyi-

ségnek a betartása.

A lengôcsöves kijuttató berendezé-sekkel – a nagyobb munkaszélesség

következtében – a területteljesítmé-

nyek arányosan növekedhetnek, míg a

hígtrágya talajba juttató berendezésesetén a területteljesítmény csökken-

het, viszont a területegységre kijuttat-

ható hígtrágya mennyisége nôhet.

Az elmúlt idôszakban a hígtrágya

kijuttatására vonatkozó elôírások Euró-

pa szerte szigorodtak, mind a terület-

egységre kijuttatandó mennyiség, mind

a kijuttatás idôszakára korlátozásokat

tartalmaznak. Éppen a környezeti ter-

helés csökkentése céljából terjedtek el

a hígtrágya injektáló berendezések. A

hígtrágya injektálók a zárttartályos

szállítóeszközök, pótkocsik, magajáró

gépek vázkeretéhez kapcsolódó tárcsás

lazítóval, kultivátorszerszámmal, vagy

középmély lazítóval szerelt kijuttató

berendezések (3. ábra). A 8-10-18 m3-

es tartályos pótkocsik talajba juttatóval

történô üzemeltetéséhez a 90-120-180

kW motorteljesítményû nehéz univer-

zális traktorok alkalmasak.

Nagyobb mennyiségû hígtrágya, il-

letve nagyon magas szárazanyag-tartal-

mú szennyvíziszapok szállítására, illet-

ve talajba juttatására szolgálnak a maga-

járó alvázra szerelt zárttartályos felépít-

mények és az alvázhoz kapcsolódó kul-

tivátor munkaszerszámmal vagy közép-

mély-lazítókkal szerelt berendezések. A

magajáró gépekre szerelt középmély-

lazítók 400-500 cm munkamélységben

dolgoznak, ez azt jelenti, hogy a nagy-

mennyiségû hígtrágyák kijuttatásakor

sem tud az anyag a felszínre törni.

Dr. Kelemen ZsoltMGI – Gödöllô

2. ábra. Tändem futómûves, alacsony nyomású gumiabronccsal

szerelt trágyaszóró pótkocsi

3. ábra. Középmély-lazítós hígtrágya-kijuttató adapter






Bár még most, a cikk írásakor nem lát-juk pontosan, hogy mekkora termés-eredmények születnek az idei repce-betakarításkor, de várhatóan nagyobbszámokra számíthatunk, mint egy évvelkorábban. Az idei év az idôjárási körül-ményeket tekintve igencsak nehézke-sen indult, hiszen a vetést az országnagy részén csak késôbb kezdhették meg a gaz-dák, aztán a szokatlanul hideg tavaszi napok semkedveztek a növények számára. Azok azonban,akik megfelelôen gondoskodtak a vegetációjukról,biztosan nem panaszkodhatnak, és nagy valószí-nûséggel az országos átlagnál magasabb termésreszámíthatnak. Hogy mit jelent a megfelelô gondos-kodás? Egyrészt a helyi talajtípusnak megfelelô, atalaj-vízkészlettel optimálisan gazdálkodó talajmû-velést, másrészt pedig az okszerû, jól megtervezettés a helyi adottságokat figyelembe vevô tápanyag-gazdálkodást. (Természetesen nem kisebbítve ahibridek, fajták, növényvédelem stb. jelentôségét,csak ezeken a területeken felkészültebbnek érzema kollégákat.)

A Yara a fent említett feltételekhez a tápanyag-el-látás témájában tud hatékony segítséget, pro-fesszionális terméket és szaktanácsot nyújtani.Természetesen elsô helyen az alaptrágyázás ter-mékeit, technológiáját kell megemlíteni, majd alombtrágyázás kérdését. Ezen technológiai lépé-sekhez több kiváló minôségû termék áll rendelke-zésre. (A fejtrágyázásra is igaz ez, csak a tavaszibeavatkozás még túl messze van.) A repce fenoló-giáját figyelembe véve 3 nagy idôszakot különíthe-tünk el. Az ôsz folyamán a fô cél – a sikeres kelésmellett – megerôsíteni a föld alatti részt, minél erô-sebb, vastagabb, télállóbb gyökérzetet kifejleszte-ni. Itt a nitrogén szerepe háttérbe szorul, a foszforés kálium jelentôsége pedig megnô. Átlagosan20–30 kg/ha nitrogén hatóanyag elegendô. A fa-gyok elmúltával a tavaszi induló idôszakban a nit-rogén és a kén szerepe értékelôdik fel, majd a ve-getatív részek kifejlôdése után újra elôtérbe kerül afoszfor és a kálium.

Mindezek figyelembevételével 3 különbözôösszetételû alaptrágyát javaslunk, a talaj tápanyag-szolgáltató képességének, az elôveteménynek, amegcélzott termésszintnek a figyelembevételével.

YaraMilaTM 7-12-25, amelynekadagja 300–350 kg/ha. A benne lévôNPK arány a repce átlagos makro-elem-igényét tartalmazza, kén, kalci-um, magnézium és bór kiegészítéssel.

YaraMilaTM 7-20-28, optimális dózi-sa 250–300 kg/ha, a magasabb PK-tartalom mellett – amelyeknek az ará-

nya is szorosabb – kén, magnézium, bór, vas, man-gán, cink is található benne.

YaraMilaTM 8-24-24, 250–300 kg/ha, kén, bor,vas, mangán, cink van még a makroelemek mellett.Intenzív termesztési szintre, valamint a káliumbóljól, foszforból gyengébben ellátott területekre java-soljuk.

Mindegyik Yara-mûtrágya melegen granulált,

komplex mûtrágya, ami azt jelenti, hogy mindenszemcse ebben az arányban tartalmazza a makro-és mikroelemeket. Ennek jelentôségét elég csak arepcemag méretével alátámasztani, mennyire fontosa kezdeti fejlôdéshez a tápanyag. Kevesebb mint 100kg repce áráért választunk egy jóval gyengébb minô-ségû vagy kevert (esetleg ismeretlen származású)terméket, miközben a kezdeti fejlôdés, a jobb elellen-állóság ennek a sokszorosát hozhatja nekünk.

Lombtrágyázás:

Az ôszi kezelések esetében ma már nem szabadelfeledkezni a lombtrágyázásról. Minden eddigivizsgálat azt mutatja, hogy a YaraVitaTM Brassitrel

ôszi és tavaszi 3 l/ha dózisa egy késôbbi bóros ki-egészítéssel adja a legnagyobb termésnövekedést.

A YaraVitaTM Brassitrel igen magas kalcium(103 g/l), magnézium- (133 g/l), bór- (70 g/l) ésmangán (50 g/l) tartalma kiegészítve egy kis molib-dénnel és nitrogénnel optimális a repce számára.

Még egy gondolat a végére: Mûtrágya vásárlása-kor mindig számoljunk, nézzük meg, mit veszünk apénzünkért hatóanyagban, minôségben. Ha eztmegtettük, akkor arra is figyeljünk, hogy honnanvesszük ezt, mindig megjelennek a piacon csábító-an kedvezô árak, amelyekrôl csak késôn derül ki azigazság.

Gyuris Kálmán

Yara Hungária Kft.+36 30 383 9341

Ismét indul a repceszezon





hazai állattenyésztési ágazatban

jelenlévô csökkenô tendencia

sem segíti a hazai korszerû szerves-

trágya-elôállítás egyre fontosabb

szerepét. Néhány országban a

hôkezelt, pellet formátumú szer-

vestrágya-gyártásban már jóval

nagyobb múltra tekintenek visz-

sza. Többek között Olaszország-

ban, Franciaországban, Hollan-

diában és Belgiumban (itt a szer-

ves trágyákat elsôsorban biogáz

elôállítására használják, a pellet-

gyártás a trágya másodlagos fel-

használása csupán). Ezen országok-

ban a szarvasmarha- és baromfitrágyá-

ból, vagy ezek kombinációjából, fer-

mentált pelletet állítanak elô, évi

300–500 ezer tonna mennyiségben, és

ezeket a honi növénytermesztésükben

már rutinnal és sikeresen használják.

Ezen anyagok túlnyomórészt bio mi-

nôsítéssel is rendelkezô szerves trá-

gyák, amelyek felhasználása az oszt-

rák szomszédainknál, már jóval na-

gyobb múltra tekint vissza. Hazai vi-

szonylatban a nyers (nem fermentált)

istállótrágya nem kívánatos hatásaival

(gyommagvak, szalma, toxikus anya-

gok) a legtöbb növénytermesztô már

biztosan találkozott, nem beszélve a

magas kijuttatási költségrôl, talajtö-

mörítésrôl sem. Ezért üdvözlendô,

hogy a magyar vonatkozású fer-

mentált, pelletált baromfi és szar-

vasmarhatrágya hazánkban is

egyre több forgalmazónál és in-

tegrátornál megtalálható. Ezek –

mással nem pótolható – pozitív

hatásait a szabadföldi zöldség-

termesztôk, szôlô- és gyümölcs-

termesztôk már régóta ismerik, de

az anyag bizonyított már több ezer

hektár szántóföldön is ôszi káposzta-

repce, ôszi gabona, kukorica, burgo-

nya, szója kultúrákban is.

Essen néhány szó tehát a korszerû

szerves trágyák talajszerkezetre és ta-

lajéletre kifejtett pozitív hatásairól. A

humusz talajtermékenységben betöl-

tött szerepe alapvetô! A talaj szerves

anyagainak alakulása, a talajélet és a

talajképzôdési folyamatok kölcsönö-

sen hatnak egymásra. A talaj humusz-

tartalma jelentôsen befolyásolja a talaj

tápanyag,- víz- és hôgazdálkodását,

makro- és mikroelem-utánpótlást

nyújt. Tovább megôrzi, tárolja a táp-

anyagokat, és felvehetôségüket pozití-

van befolyásolja. A talaj mikrobiológi-

ai életét megnöveli és a biológiai fo-

lyamatokat katalizátorként befolyásol-

ja, így hatással van a talajok kation

cserélô képességére, pufferkapacitásá-

ra, továbbá a felhasznált mûtrágyák

A

MikroflóraEgyedszám (db) Tömeg (g)

Átlag Optimum Átlag Optimum

Baktériumok 1012 1015 50 500

Aktinomiceták 1010 1013 50 500

Gombák 109 1012 100 1000

Algák 106 1010 1 15

A mikroflóra egyedszáma és tömege 1 m2 30 cm mélységû talajrétegbenmérsékelt égövi klímazónában (BRAUNS 1968)

A korszerû szerves trágyák jelentôsége a növénytermesztésben

Talajvédelem, avagy környezet-barát növénytáplálás

Talajaink termôrétegének és környezetünk védelmének fontossága miatt egyreinkább szükségünk van olyan megoldásokra a tápanyag-utánpótlás terén, ame-lyek megfelelnek a fenntartható növénytermesztés fontos – talajszerkezeti és ta-lajélettani – követelményeinek is. A mai magyar növénytermesztésben igen nagyhangsúlyt kapnak a kiváló minôségû és összetételû mûtrágyák, de ezzel párhu-zamosan elterelôdött a figyelem a talaj minôségének (talajélet, pH) és szerkeze-tének lassú, de folyamatos romlásáról, hiszen a szervesanyag-visszapótlás ko-rántsem történik olyan mértékben, mint ahogy az optimális lenne.




hatékonyságára is. Megakadályozza a

gyors pH-változásokat, megköti a ne-

hézfémeket, befolyásolja a talajok tér-

fogattömegét, sûrûségét, porózitását,

szerkezetét, így hatással van a mû-

velhetôségre. A kötött talajokat la-

zítja, a homoktalajok kolloidtar-

talmát növeli, láthatjuk tehát,

hogy a szerves trágyák növény-

táplálásban betöltött szerepe

többszörös. A szerves trágyák

másik lényeges tulajdonsága,

hogy komplex trágyák, így mak-

ro- és mikroelemeket szolgáltatnak

a növények számára, és ezek tartós

hatásúak, hiszen a mineralizáció mér-

tékétôl függôen a tápanyagokat egyen-

letesen teszik a növények számára fel-

vehetôvé. A másik jelentôs terület a ta-

lajélet. A szerves trágyáknak jelentôs

szerepük van az anyagok biológiai kör-

forgásának elôsegítésében, így a mik-

robiológiai folyamatok serkentésében,

mivel a trágya szerves anyaga 50–60%

szerves kötésû szenet is tartalmaz,

amely a hasznos talajbaktériumok

energiaforrásául szolgál. A mellékelt

táblázatban láthatjuk, hogy egységnyi

talajban az optimumtól mind db-szám-

ban, mind súlyban a lemaradás tekinté-

lyes. A hiányt szerves trágyákkal vagy

baktériumkészítményekkel is érdemes

visszapótolni, hiszen a talaj puffer-

készletében lévô tápanyagok feltárásá-

ban és talajoldatba helyezésében jelen-

tôs szerepet játszanak. Meg kell emlí-

teni, hogy a cégünk által gyártott és

forgalmazott szerves trágyák, nagy

mennyiségû aerob és anaerob baktéri-

umállományokat tartalmaznak. A leg-

hatékonyabb megoldást azonban a

szerves trágya és a baktériumké-

szítmények együttes kijuttatásával

érhetjük el.

A mûtrágyák szerepét a mo-

dern növénytermesztésben nem

lehet megkérdôjelezni, viszont a

következetes szervesanyag-visz-

szapótlás nélkül csökkenhet tala-

jaink humuszminôsége, ezáltal

termékenysége. A korszerû szer-

vestrágyázás tehát a tápanyag-után-

pótláson felül hozzájárul talajszerke-

zetünk minôségének megóvásához, ja-

vításához, a talajélet feljavításához, ez-

által a fenntartható növénytermesztés-

hez is.

Cégünk töretlen erôfeszítéseit azért

teszi, hogy a korszerû szerves trágyá-

kat a növénytermesztés minden terüle-

tén visszavezesse az ôket megilletô je-

lentôségû és fontosságú helyre.

Sáfián AttilaAgro Naturtáp Kft.


különbözô szántóföldi növények betakarítása után a

tarlón visszamaradó szármaradványok közül a búza és

árpa szalmáját egyre gyakrabban hôerômûvek számára érté-

kesítik, míg a kukorica, napraforgó és repce utáni szárma-

radványok általában a tarlón maradnak. Ha viszont a gabo-

naszalma azért kerül le a szántóföldrôl, mert alomanyagként

hasznosítják az állattenyésztésben, akkor késôbb istállótrá-

gya formájában értékesebb szerves anyag kerül vissza a

szántóföldre. Azokban a gazdaságokban azonban, ahol

nincs állattenyésztés, a bedolgozott szalma jelenti a legje-

lentôsebb szervesanyag-forrást.

A lebomló szármaradványok a szervesanyag-tartalom

növelésén keresztül javítják a talaj szerkezetét, víz- és táp-

elem-szolgáltató képességét. A lebomlás megindításához ki-

emelt fontosságú az idôben és jó minôségben végzett tarló-hántás. Ennek során a megfelelôen aprított és a talajfelszí-

nen egyenletesen terített maradványokat keverjük a talajjal.

Magát a lebontást a talajban lévô mikroorganizmusok vég-

zik. Jelentôsen gyorsítható a lebomlás folyamata olyan bak-tériumtrágyák kijuttatásával, amelyek szárbontó baktérium-

törzseket tartalmaznak. A tarlóhántás során kijuttatott bak-

tériumtrágya növénykultúránként különbözô mennyiségû

nitrogént, foszfort, valamint káliumot szabadít fel a gyökér-

és szármaradványokból.

A szármaradványok tehát értékes energiaforrást jelente-

nek a növények számára amennyiben lebomlanak, és egy-

részt a talaj humusztartalmát gyarapítják, másrészt pedig

tápelemek szabadulnak fel belôlük. Ha viszont nem kezde-

nek el kellô gyorsasággal lebomlani, nehezítik a következô

növényi kultúra számára szükséges talajmûvelési és vetési

mûveleteket.

A baktériumtrágyák munkájaA szerves anyag lebontását a talajban hosszú évek alatt ki-

alakult mikroflóra alkotói végzik. A lebontás sebességét, in-

tenzitását az ezt végzô mikroorganizmusok felszaporodási

üteme, mennyisége határozza meg. A baktériumkészítmé-

nyek ezért jelentôs mértékben képesek a szármaradványok

lebomlásának gyorsítására. Ezek egyrészt olyan baktériu-

mokat tartalmaznak, amelyek a levegô nitrogénjét veszik fel

és kötik meg. A nitrogén energiát szolgáltat a lebontást vég-

zô mikroorganizmusoknak, így jelentôs mértékben hozzájá-

rul a pentozán hatás elkerüléséhez.

A másik csoport olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek a

szárban lévô hosszú cellulózmolekulákat bontják le. Ezekkel a

készítményekkel tehát a talajban jelen lévô mikroorganizmu-

sokat szaporítjuk számban és fajösszetételben. Úgy kerülnek

összeállításra, hogy sokkal hatékonyabban és gyorsabban mû-

ködjenek, mint a természetes mikroflóra részei, a használatuk

tehát aktívan segít a nagy szártömeg lebontásában.

A lebontást végzô mikroorganizmusok számára optimális

feltételek megléte esetén feltáródnak a szármaradványok-

ban lévô tápelemek és felvehetôvé válnak a következô nö-

vényi kultúra számára. A foszfor és a kálium mobilizálása

még a téli periódus alatt is folyamatos, mert a szárbontást

végzô és a foszforfeltáró baktériumok mûködését a talaj hô-

mérséklete nem befolyásolja.

A baktériumtrágyát a tarlóra permetezve majd betárcsáz-

va, a talajt lezárva az elôzô növény betakarítása után a lehe-

tô legrövidebb idôn belül alkalmazzuk. Így jobban segíti a

növényi maradványok lebontását, a baktériumok gyorsabb

szaporodását, és tápanyagban gazdag magágyat készíthe-

tünk az ôszi vetés számára.

B.ZS.



A baktériumtrágyák jelentôségeA növényi maradványok (gyökér és szár) nagy mennyiségû szerves anyagot tar-talmaznak. A trágyázási tartamkísérletek adatai azt mutatják, hogy abban azesetben, ha a mûtrágyázás mellett vissza lett forgatva a szalma, magasabb atalaj humusztartalma, mint a csak mûtrágyázott kezelések esetében.

A







Az utóbbi évek tapasztalatai egyér-telmûen mutatják, hogy a kalászo-sok és a repce aratását követôBactoFil-os talajaktiválás milyen ked-vezô hatással van a következô kultú-ra fejlôdésére. Fokozottan igaz ez azállítás abban az esetben, ha a repcekalászos után kerül elvetésre vagy arepce betakarítása után megy ôszikalászos a területre. A BactoFil B 10készítmény hatására hamar felvehe-tô tápanyag keletkezik a növényma-radványokból, javul a talaj szerkeze-te, nô a humusztartalma, miközben akórokozó mikroorganizmusok visz-szaszorulnak. A hasznos talajbakté-riumok által bioszintetizált növényihormonok elôsegítik a következô kul-túra gyors és egyenletes kezdeti fej-lôdését, legyen szó repcérôl, vagybármely más növényrôl.

Aratás után a gabonaszalmávalalapvetôen három dolog tehetô:

1. Az aratáskor felaprítani és a ta-lajmûvelô eszközzel a talajbaforgatni.

2. Bálázni és állattenyésztésbenfelhasználni, majd a szervestrágyát egy következô termesz-tési ciklus kezdetén visszajuttat-ni a földre.

3. A szalmát eladni egy papírgyár-nak vagy egy erômûnek.

A fent említett három lehetôségközül a harmadik súlyos szakmaihiba, hiszen az a termelô számáraegyértelmûen gazdaságtalan, mivela szalmáért kapott összeg csak töre-dékét fedezi annak az értéknek,amely a szalmában lévô tápanyagokpótlásához szükséges. Másrészt aszalma égetése rendkívül környezet-szennyezô és nem szolgálja a fenn-tartható mezôgazdaság céljait.

Az elsô két esetben a tarlóhán-tás során szükséges a BactoFil B10 talajbaktérium készítmény ki-juttatása, lehetôleg a talajmûve-léssel egy menetben BactoFil JETkészülékkel.

Ezzel – a talajszerkezet és a táp-anyagtartalom optimalizálása, vala-mint a fertôtlenítô (gombaszaporo-

dás-gátló) hatás által – olyan elôny-höz juttatjuk a következô kultúrát,ami jelentôsen növeli a termésbiz-tonságot és mind a mennyiségre,mind a minôségre pozitív hatássalvan.

A) Ha aratás után magára hagyjuk a tar-

lót, akkor a takaratlan földfelszín nagyon

felmelegszik, rendkívül sok vizet veszít,

gyomosodásnak indul, és ezek követ-

keztében a mikrobiális életében és a

szerkezetében kedvezôtlen változások

történnek.

B) A megfelelôen kezelt tarló kevesebb vi-

zet párologtat, kevésbé gyomosodik és a

hasznos baktériumoknak köszönhetôen a

gyökér- és szármaradványok néhány hét

alatt elbomlanak és a bennük lévô táp-

anyagok felvehetô formába kerülnek.

Amikor a kalászos gabonákvagy a repce betakarítása után be-forgatásra kerül a hektáronkéntimintegy 5–10 tonna szalma, illetveszár, akkor a talajban hirtelen új ál-lapot keletkezik.

Az elszáradt növényi részekbenugyanis a bennük lévô értékes táp-elemek mellett a talaj szempontjá-ból fontos szén-nitrogén arány80–120:1-hez. A talaj számára azlenne az optimális, ha ez az érték10–15:1 lenne. Fontos megjegyez-ni, hogy a pillangósok és a hüvelye-sek esetében 15–30:1 az arány, ésez az oka annak, hogy ezen növé-nyek különösen jó elôveteménynekszámítanak.

A pentozán hatás akkor alakul ki,ha nagy mennyiségben kerül a talaj-ba 30:1-nél nagyobb C:N arányú nö-vénymaradvány. Régóta tudták a

gazdák, hogy nem érdemes mégéretlen istállótrágyát kijuttatni, hiszenaz is kiváltja a pentozán hatást, amiazt jelenti, hogy a nagy széntartalmúmolekulákat bontó mikroorganizmus-ok a fehérjék és az enzimek elôállítá-sához N-t igényelnek, amelyet a talajmég mobilizálható N készletébôl fe-deznek. Ez azt jelenti, hogy az éret-len trágya, illetve a talajba forgatottnövénymaradvány átmenetileg je-lentôs mértékben csökkenti a talajnitrogénkészletét.

Amikor ezt az összefüggést felis-merték, akkor azt gondolták, hogyegyszerû a megoldás: N-mûtrágyátkell kijuttatni a tarlóhántás elôtt. Azerre ajánlott mennyiség minden be-dolgozott tonnára 8–10 kg N mûtrá-gya hatóanyag.

Az a gond, hogy ez a valóság-ban nem oldja meg a problémát,hiszen a mûtrágyasók ilyenkor több-nyire csak rontanak a helyzeten a pHcsökkentése és a mikroorganizmu-sok életfeltételeinek rontása miatt.

A tarlókezelés után fellépô pen-tozán hatás elkerülésére érdeme-sebb a komplex hatású talajbakté-rium készítményt választani.

A BactoFil B 10 készítménybenegyütt vannak a cellulózbontásértfelelôs és a légköri N megkötésétvégzô baktériumok, ezért a szár-és a gyökérmaradványokban lévôcellulóz, hemicellulóz, keményítôés pektin gyors és hatékony bon-tása mellett a meglévô N-készletnemhogy csökkenne, de mérhetô-en nô.A talajszerkezet kedvezô változásaés az egészséges bomlási folyama-tok következtében ekkor nem képzô-dik metán, kénhidrogén vagy ammó-nia, hanem a széntartalmú anyagokszén-dioxidra és vízre bomlanak, mi-közben az értékes makro- és mikro-elemek felvehetô formában a gyara-podó humuszba épülnek.

Régóta ismert a talajbaktériumokfertôtlenítô hatása, ami azért fontos,mert a BactoFil B 10 készítményegyik elônye, a benne lévô Pseudo-

Talajaktiválás a búza és a repce aratásaután és a nyár végi, kora ôszi vetés elôtt




monas fluorescens baktériumnak kö-szönhetô fertôtlenítô (gombaszapo-rodás-gátló) hatás. Az ôsszel a búzaután vetett repce vagy a repce utánvetett búza magjai így kevésbé van-nak kitéve a növénypatogén, toxino-kat termelô gombák kártételének.

A harmadik – és szintén nagyonjelentôs – tényezô, hogy a BactoFil®

B 10 készítményben lévô baktériu-mok olyan növényi hormonokat (auxi-nok, mint például az indol-3-ecetsav,gibberellinek) bioszintetizálnak, ame-lyek gyorsítják és segítik a magokcsírázását és gyökérképzôdését. Azôszi vetések gyors, egyenletes kelé-se és a fejlett gyökérzetnek köszön-hetô jó szárazságtûrése, valamint atélre való megfelelô felkészülés minda talajbaktériumok által termelt növé-nyi hormonok (Indol-ecetsav, auxinstb.) miatt van.

A BactoFil® tevôlegesen bont,N-t fixál és gombákat gátol. Ez-zel ellentétben a N-mûtrágyanem bont, viszont savanyít és a toxint termelô gombáknak(Fuzárium, Aspergillus, Szklerotí-nia stb.) kedvez.

Dominkó Zsolt (Try Béta Kft. Orosháza,

ügyvezetô) elégedetten mutatja

a BactoFil hatását.

A BactoFil nyári technológiai lé-nyege dióhéjban

A kalászos gabonák és a repcearatása után minél elôbb kerüljön sora tarlókezelésre BactoFil® B 10 ké-szítmény kijuttatásával.

Ez a mûvelet a humuszépítés és atermôképesség-fenntartás alapja. Haez megtörtént, akkor a nyár végén-kora ôsszel vetett repce bizonyosanjó alappal indul.

Ahol nem végeztek BactoFil-os ta-lajaktiválást a tarlókezelés során, otta repce vetése elôtt kijuttatottBactoFil® B 10 készítmény pótoljaennek a hiányát.

Az ôszi vetésû kalászosok eseté-ben is komoly elôny jelent a nyáriBactoFil-os tarlókezelés, ahol ez el-maradt, ott – egyszikû növények lé-vén – a vetés elôtt kijuttatott BactoFilA 10 aktiválja a talajt.

A talajaktiválás, vagyis a BactoFil-kijuttatás optimális eszköze aBactoFil JET berendezés, amellyel akészítmény a tarlómûveléssel egymenetben kijuttatható. A szórásszé-lesség a szórórúd magasságának azállításával, valamint a fúvókák szá-mának változtatásával 1,5 és 12 mé-ter között változtatható.




Az EU 2014–2020 közötti agrárszabályozása a „zöldí-tés” jegyében készül. Magyarországon is mind na-gyobb a gazdák fogadókészsége a természetes vagyzöld gazdálkodási módszerek iránt. Ilyenek az „ingye-nes” munkát végzô mikroszervezetek alkotta baktéri-umtrágyák is. Közülük a legsokoldalúbb talán a Mikro-Vital® baktériumtrágya, ami a levegôt 78%-ban alkotónitrogént megköti, a talaj foszfor- és káliumkészletét anövények számára felvehetôvé alakítja, és intenzívenbontja a szár-, valamint a gyökérmaradványokat. AMikro-Vital® használatával a talaj „hasznos baktériu-mainak” arányát növeljük, s ha ezt éveken át tesszük,akkor jobb lesz földjeink termékenysége és minôsége,a meginduló humuszképzôdés hatására javul a talaj-szerkezet. Az eredmény: földjeink könnyebben, keve-sebb gázolaj felhasználásával mûvelhetôk.

A fent említetteket jól bizonyítja, hogy a Mikro-Vitalthasználó termelôk köre évrôl évre bôvül, megelége-dett vásárlóink pedig a termék rendszeres használói-vá válnak.

Néhány termelôi tapasztalat

Baranyai Tibor, Szabadegyháza:„2004 óta vagyok családi gazdálkodó, 50 ha-on. AMikro-Vitalt 2012 ôszén próbáltam ki elôször. Tapasz-talataim megnyerôek voltak, mivel egy összehasonlítókísérletet végeztem a Mikro-Vitallal és egy másik bak-tériumtrágyával. Aratáskor mennyiségi és minôségikülönbség nem volt mérhetô, viszont a Mikro-Vitalköltséghatékonyabb. Idei évben kukoricában használ-tam, az állomány az aszály ellenére is jó képet mutat.”

Csepregi Attila, Lajoskomárom:„1996. óta gazdálko-dom, jelenleg 600ha-on. 1997 ótahasználok különbözôbaktériumtrágyákat,a Mikro-Vitalt 2006-ban vezettük be agazdaságba. Azóta ateljes területen alkal-

mazzuk, természetesen csökkentett mennyiségû ke-mikáliával. Az elmúlt 10 évben összesen kétszer volt10 t/ha alatti a kukorica termésátlaga nálunk a rendkí-vüli aszály miatt. Tapasztalataim szerint a Mikro-Vitaljavítóan hatott a talajszerkezetre, javította a száraz-ságtûrést, hosszabb ideig zölden tartja a növényt ésnincsenek többéves szármaradványok a területen.”

Bátori Sándor növényter-mesztési fôágazatvezetô(Tarcsai Agrár Zrt. Köröstar-csa) tapasztalatai a szárle-bontásról Mikro-Vital bakté-riumtrágyával:

„Nálunk, a biotermesztés-ben a vetés elôtti tápanyag-pótlás kis adagú szervestrá-gyázáson (mintegy 10 t/ha),illetve a Mikro-Vitál baktéri-

umtrágyán alapul, amit hektáronként 2 l/ha dózisbanalkalmazunk, teljes összhangban a Biokontroll Hungá-ria szabályaival, melyeket regisztrált biotermeszter-mesztésben engedélyeznek.

A különbözô évjáratokban egyaránt megfigyelhetô,hogy a biobúza termésátlaga nem vagy alig marad ela hagyományos technológiával termesztettéhez ké-pest, viszont a magasabb értékesítési ár kedvezôbbárbevételt eredményez.

Tradícionális termesztésben igen magas szárat nö-velô kukoricafajták utáni búza területen alkalmazzuk aMikro-Vitál baktériumtrágyát a szárlebontás gyorsítá-sára 1 l/ha dózisban. A kukoricatarló egy nehéztárcsa,egy mélykultivátor mûvelés után nehéztárcsa+baktéri-umtrágya permetezés egymenetben kezelésben ré-szesül, majd a búza 40–40 kg/ha N és P hatóanyagotkap alapban vetés elôtt. Megfigyeléseink szerint a ha-talmas kukoricaszár-tömeg tavaszra teljesen eltûnik abaktériumok cellulózbontó hatásának következtében,és a búzaállomány fenológiai fejlettsége szinte a bor-só elôveteményûével megegyezô. Betakarításkor szá-mokban kifejezhetô a különbség: míg általában egykukorica elôveteményû búza termésátlaga kb. 1 t/ha-ral elmarad a borsó elôveteményûéhez képest, jelenesetben ez a különbség leszûkül mintegy 0,3 t/ha-ra.”

Elérhetôségeink:www.mikro-vital.hu, [email protected]

Mikro-Vital baktériumtrágya a felhasználók szemszögébôl

Hagyományos termesztésûkezelt kukorica.

2012.07.03. Köröstarcsa

Mikro-Vitállal kezelt kukorica-tarlóba vetett búza.

2011.06.21. Köröstarcsa


49P r


Az Enviroinvest Zrt. biotechnológiai üzletága szá-

mos sikeres kutatás-fejlesztési projektet zárt le a

környezeti kármentesítés, a növényvédelem, hu-

mán kórokozók elleni védelem, továbbá a mû-

szerfejlesztések területén.

A genetika, molekuláris biológia és modern

biotechnológia legújabb tudományos felfedezéseinek és fej-

lesztéseinek alkalmazása lehetôvé teszi olyan piaci igények

kiszolgálását, amelyek eddig megoldhatatlanok voltak.

1. BAKTERIOFÁG-TERÁPIABakteriofágok felhasználásával megvédhet-

jük haszonnövényeinket a bakteriális fertô-

zésekkel szemben. Az ERWIPHAGE termék

a virágzás idején kipermetezve elpusztítja

az almafélék tömeges tûzelhalását okozó

Erwinia amylovora baktériumokat. Magyarországon ideigle-

nes engedéllyel rendelkezô készítmény. A piac igényeinek

megfelelôen, optimalizálás után, a technológia alkalmazható

bármilyen más bakteriális fertôzés leküzdésére.

2. ÁLLATNEMESÍTÉS – ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY • Tejelômarha-állomány teljes ge-netikai analízise

Tejelô marhák genetikai hátterének

feltérképezésével kiválasztható to-

vábbtenyésztésre a legjobb minôségû és legtöbb tejet adó

állomány.

• Húsmarha genetikai analízisGenetikai analízis alapján kiválasztható a legjobb adottsá-

gokkal rendelkezô bika, illetve borjak.

• Haltenyészetek fertôzéseinek kezeléseEgyedi megoldásokat fejlesztünk afrikaiharcsa-tenyészetek bak-

teriális fertôzéstôl való mentesítésére bakteriofág-terápiával.

• Baromfitelepek biotechnológiai védelmeA baromfitelepeken a Salmonella és a Campylobacter mik-

roorganizmusok gyors és nagyon érzékeny kimutatásával

és specifikus bakteriofág-terápia alkalmazásával tudunk ha-

tékony és hosszú távú megoldást nyújtani.

3. ÉLELMISZERIPARI MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS• Élelmiszerek genetikai vizsgálata• Genetikai analízissel ki tudjuk szûrni a je-

lenlevô mikroorganizmusokat és kármeg-

elôzô intézkedéseket tehetünk. A húsok

összetételének 100%-os beazonosításá-

val elkerülhetôk a napjainkban kirobbant

botrányok (lóhús stb.).

• Toxinkimutatás tejbôl, joghurt- és sajtkészítményekbôl• Egyszerre hat toxint (Aflatoxin B1, Ochratoxin, Fumonisin, Zear-

alenon, T2 toxin és DON) tudunk kimutatni egyetlen mintából!

• A fent leírt toxinok joghurt, kemény- és lágy-

sajt mintákból való kimutatására a magyar pia-

con egyedülálló módon képesek vagyunk.

• Élelmiszer-feldolgozó üzemek nanotechnoló-giával történô folyamatos csíramentesítése

• A különbözô felületek (fal, munkapult, sajtmér-

leg stb.) bevonása egy speciális nanotechnológiával csírátlan

felületet biztosít. A bevonat tartós, agresszív tisztítószerekkel

sem lehet eltávolítani. A gyártási folyamat során a kereszt-

kontamináció lecsökkenthetô.

4. BIOTECHNOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉS• Biotechnológiai szennyvízkezelés• Fermentációs kapacitásunkat fel-

használva hatékony technológiát

tudunk kidolgozni a szennyvíz-

kezelés után fennmaradó flotátum feldolgozására és bio-

technológiai semlegesítésére.

• Talajok olajszennyezôdésének megszüntetése• Olajszennyezôdéssel járó iparágak telephelyein teljes geneti-

kai analízist végzünk, majd a leghatékonyabb olajlebontó mik-

roorganizmusok felszaporításával, illetve a helyszínre való

visszajuttatásával a rekultiváció idejét töredékére csökkentjük.

5. TERMÔFÖLD-BIOTECHNOLÓGIA• Termôképesség javítása• A termôföld teljes genetikai analízi-

se után meghatározzuk az adott nö-

vényre specifikusan elônyös tulaj-

donságokat hordozó mikroorganiz-

musokat, majd ezeket felszaporítva visszajuttatjuk a talajba

annak termôképességét megsokszorozva.

• Speciális termôtalajok kialakítása• A talajban élô speciális mikroorganizmus-összetételt igény-

lô növények (pl. szója) termôföldjét benépesítjük vagy a

szükséges mikróbák számát megfelelô szintre emeljük a

terméshozamok maximalizálásához.

6. TELJES GENETIKAI KÓROKOZÓANALÍZIS• Metagenom szekvenálás• Mintákat gyûjtünk mind a termékek-

bôl mind a környezô felületekrôl

(pultok, falfelület, raktár stb.) és új-

generácós szekvenálási technológia alkalmazásával nemcsak

bizonyos általunk várt és keresett fajokat azonosítunk, hanem

a jelenlévô összes mikroorganizmust kimutatjuk és beazono-

sítjuk! Ezzel pontos genetikai térképet rajzolva a kórokozókról

lehetôséget biztosítunk speciális fágterápiák alkalmazásához.

ENVIROINVEST Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt.7632 Pécs, Kertváros u. 2. T: +36-72-526-894, +36 72 551-044

ENVIROINVEST Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt.



51Ö n t ö z é s


– Ma Magyarországon mit jelent a csa-padékgazdálkodás, illetve mennyire élmég mindig a gyakorlatban a vízpótlóöntözés elve?

– Miközben az öntözési rendszerek

az egész világon éghajlati alapon mû-

ködnek, addig Magyarországon idôjárá-

si alapon. Az éghajlati alapon való terve-

zés gyakorlatilag hosszú idô átlagát ve-

szi figyelembe. Az idôjárási alapon való

tervezés viszont a szélsôértékeket, ame-

lyek lehetnek napi, heti, havi vagy éves

adatok. Ennek legegyszerûbb példája

egy ház. Egy házat sem idôjárásra ter-

veznek, hanem éghajlatra, tehát egy

hosszabb idôszak átlagára. A növény

stresszhatásait kétféle módon lehet kivé-

deni, az egyik a vízrendezés, a másik az

öntözés. A vízrendezés azt jelenti, hogy

többletvizünk van, amit el kell vezetni,

mert káros a növényre. Az öntözés a nö-

vények stresszhelyzete ellen való véde-

kezés vízpótlással. Magyarországon az

öntözött terület nagysága gyakorlatilag

1,1–1,2%. A szélsôértékeket azonban

nemcsak öntözéssel lehet kiküszöbölni,

hanem például fajtaválasztással és olyan

mezôgazdasági technikákkal, amelyek

lehetôvé teszik, hogy a lehetô legkeve-

sebb csapadék vesszen el.

– Mit jelent a földhasználton alapu-ló öntözéstervezés?

– Az eddigi mezôgazdasági vízhasz-

nálati rendszerbe nem volt bekapcsol-

va a talaj. A vízügy olyan rendszert

kényszerített rá a mezôgazdaságra,

amelyben a talajt dinamikusan változ-

tatták a víznek megfelelôen. Pedig a

talajt nem lehet dinamikusan változtat-

ni. Ha megépül egy éghajlatnak megfe-

lelô rendszer, az 20-30 évre készül. Ezt

a tekintélyalapú rendszert söpörte le az

Európai Unió, amikor megmondja,

hogy mire ad pénzt és mire nem.

A hidrológusok 1970 óta tisztában

vannak vele, hogy a mezôgazdaságnak

mi lenne a jobb, hogy mi eredményez-

né a többlettermést. Ugyanakkor Ma-

gyarországon még mindig az a helyte-

len öntözési mód az uralkodó, hogy az

öntözôvizet betározzák a talajba, a le-

vegôvel pedig nem törôdnek. Pedig op-

timális termés akkor érhetô el, ha a ta-

laj vízháztartásának megváltoztatásá-

val elôállítjuk a talaj optimális víz-le-

vegô arányát. A mezôgazdaságban a

többlettermést az segíti elô, ha az öntö-

zést földhasználati alapon tervezik.

– Vajon miért nem így mûködött ezeddig?

– Ezt a vízgazdálkodási elvet a ’70-

es évek elején a MÉLYÉPTERV-nél

dolgoztuk ki és vezettük be, ám ezt a

vízügy 1979-ben az üzemi meliorációs

elôírásokkal megszüntette, hosszú idôre

lehetetlenné téve a levegôvel és a csapa-

dékkal való gazdálkodás lehetôségét.

Ezt elôször 1994-ben értették meg a

döntéshozók, aminek a bizonyítéka,

hogy a különbözô adatszolgáltatások

megváltoztak. A végsô változtatás

azonban 2000-ben volt, amikor elindult

a vízkeret irányelv. A vízkeret irányelv-

vel az Európai Unió ökológiai követel-

ményeit próbálta a hidrológusok egy ré-

sze érvényesíteni Magyarországon, de

az Unió minôsíti ezeket a rendszereket,

és nem ad rájuk pénzt, ha nem teljesí-

tik az ökológiai követelményeket.

– Mi tehát Ön szerint a teendô?– Az én elméletem és az Európai

Unió elve is az, hogy a vízgazdálkodást

a talajnedvesség mennyiségi, minôségi

és energetikai szabályozása a gyökérzó-

nában határozza meg térben és idôben.

Összhangba kell tehát hozni az Európai

Unió vízkeret irányelv elôírásait a kö-

zös agrárpolitika irányelveivel és a helyi

adottságokkal. Ebbôl a három elvbôl áll

össze a leendô magyar rendszer.

– Az elmúlt években sok minden vál-tozott a hazai vízgazdálkodásban, új

tározók épültek. Ez az irány mennyirehelyes?

– Meg kell érteni, hogy mi volt az

alapja az eddigi rendszerek méretezésé-

nek. Az egész öntözési rendszer az

energiamérlegen alapult, ez alapján ve-

zették le a víz mennyiségét, de ez a föld

légkörét nem vette figyelembe. A hibás

adatvételezésekbôl és számításokból

kijött ugyan az öntözés fontosságának

az indoklása, de nem jött ki a többlet-

termés. Nem láttam Magyarországon

publikációt, amely bizonyította volna,

hogy az öntözés hatására országosan

többlettermést lehet elérni. Legfeljebb

helyileg. Ez ellen az öntözési elv ellen

úgy próbálnak a gazdák védekezni,

hogy az öntözôtelepeken az öntözôfe-

jekre kis intenzitású szórófejeket építe-

nek, de az energiamérleg alapján mére-

tezett rendszer magas nyomása szétveri

ezeket a berendezéseket. A meglévô

rendszereket nem lehet átalakítani,

mert azok még azon az elven épültek,

hogy a vízhasználat határozza meg a

földhasználatot. A rendszer hibáját te-

hát a mezôgazdasággal, végsô soron a

fogyasztókkal fizettetjük meg.

Évek óta tartok errôl elôadásokat, je-

lennek meg publikációim, és egyre több

embert sikerül meggyôznöm, sôt már a

döntéshozók is efelé hajlanak. A minta

számomra elsôsorban Hollandia és Dánia,

talajfizikai szempontból pedig az USA.

Ennek a meggyôzésnek egyik eleme

például a gyökérágy. A globális piacon

azokkal az országokkal kell felvennünk

a versenyt, akik 60–70 cm-es gyökér-

ággyal, gyökérzónával dolgoznak. Ná-

lunk azt mondja a szakma, hogy ha a

növénynek 20–30 cm-es gyökere van,

az nagyon jó. Ez egy több kormányzati

perióduson átívelô struktúraváltás, ami-

rôl próbálom meggyôzni a mezôgazda-

ság érdekében a termelôket.

SZB

Öntözés a földhasználat alapjánAz Agráriumban és annak mellékleteiben gyakran foglalkozunk az öntözéssel,mint a hazai mezôgazdaság egyre égetôbb, megoldandó feladatával. A témábanmeglehetôsen egyéni véleménnyel van jelen Dr. Szinay Miklós ökohidrológus, akimár többször írt lapunkban a csapadékgazdálkodásról és a jövô öntözési lehetô-ségeirôl. Jelen cikkünkben az öntözés és a földhasználat kapcsolatáról beszélt.


Ö n t ö z é s52


A tavalyi és az idei év jól példázza azt a szólást-mon-dást, hogy a mezôgazdaságban nincs két egyformaév. Idôjárásunkra évrôl évre rendkívüli változatosságjellemzô. A lehullott csapadék mennyisége, annakegyenetlen eloszlása a növénytermesztôk számára alegnagyobb bizonytalansági faktor, amely a termelésieredményeket döntôen befolyásolja. Megesik, hogyfelteszik maguknak a gazdálkodók azt a kérdést milyentermésátlagokat tudhatnának magukénak, ha még ön-töztek is volna. Az intenzív termelés eredményeineknagy részét az öntözés hozamnövelô hatása befolyá-solja. Így nem csoda, ha egyre több gazdálkodó tekin-ti nélkülözhetetlen elemének gazdálkodásában.

A piacon többféle öntözôberendezés közül válogat-hat a gazdálkodó, ha szántóföldi kultúrák öntözésemellett dönt. Az elektromos meghajtású rendszereketkínáló cégek mellett már Magyarországon is üzembeállíthatók a hidraulikus meghajtás elônyeit alkalmazó T-L vállalat öntözôberendezési. Kizárólag a T-L öntö-zôrendszerek rendelkeznek hidraulikus meghajtással,amit a Nebraska állambéli Hastingsben gyártanak.Szlovákiában már néhány éve üzemel pár hidraulikusmeghajtású öntözôberendezés. A szlovák dealerháló-zat biztosítja az öntözôrendszereket a magyar gazdál-kodók számára is.

A vállalat július végén bemutatót tartott Magyaror-szágon, ahol látható volt élesben az újdonságnak szá-mító technológia.

Az amerikai gyártóközpontból Travis Thomsen mu-tatott be Mezôberényben egy Quick Tow típusú gyor-san vontatható öntözôberendezést.

A szakember beszámolt a vállalat több évtizedesmúltjáról és a hidraulikus meghajtású öntözôberende-zések elônyeirôl, könnyû kezelhetôségérôl.

A vállalat tulajdonosai több mint ötvenöt éve foglal-koznak öntözôberendezések gyártásával. A folyama-

tos kutatásnak és fejlesztésnek köszönhetôen ma márhálózatuk az Egyesült Államokon kívül hatvanöt or-szágban megtalálható.

A mezôgazdasági gépek hidraulikus rendszere jólismert a gazdálkodók körében, hiszen nap mint nap al-kalmazzák tevékenységük során. Ez a fajta meghajtástöbb szempontból is egyszerû és gazdasági szem-pontból is elônyôs, ezért válhatott gyakorlattá ma máraz öntözési rendszerekben is. A hidraulikus meghajtá-sú öntözôrendszerek esetében nem állhat fent szag-gatott öntözési periódus és az ezzel járó vízveszteség,mivel a T-L rendszer minden tornya megállás nélkülmûködik. A hidraulikus szivattyú többféle megoldássalhajtható. A bemutatott öntözôrendszer szivattyúját egydízelmotor hajtotta. A vállalat hatvan százalékban ez-zel a meghajtással értékesíti berendezéseit, de azenergiaforrás lehet villanymotor vagy ékszíjmeghajtá-sos megoldás is. A bemutatott vontatható rendszergyorsan áthelyezhetô egyik öntözendô területrôl a má-sikra. A T-L Quick Tow berendezés úgy került megter-vezésre, hogy a meghajtás forrása, a hidraulikus szi-vattyú és az üzemanyagtartály közvetlenül a pivotontalálhatók, így az áthelyezés könnyen megoldható. Mi-vel a T-L pivot rendszerekben nincs magas feszültség,így teljesen biztonságos, nem igényel villanyszerelôimunkát, amit csak szakember tudna megoldani. A be-mutatón elhangzottak szerint a karbantartási költsé-gek a hidraulikus meghajtás állandó mozgásának kö-szönhetôen jóval kisebbek, mint a konkurens gyártókberendezéseinél. „A gazdálkodó számára legjobb hír,hogyha a fennálló problémát saját maga meg eltudjahárítani, ez az elektromos meghajtású rendszerekesetében gyakran csak szakember által oldható meg.”– mondja Travis Thomsen

A hidraulikus meghajtású T-L rendszerek legna-gyobb elônye az egyszerûség mellett, hogy egyenle-tes vízellátást biztosít, amely a termelés eredmé-nyességét jelentôsen befolyásolja. Nincs magasfe-szültségû áramforrás, csak néhány ellenôrzô rend-szer igényel 12 V-os áramellátást. A villámcsapás éslopás okozta károktól nem kell tartani, mivel nincse-nek elektromos kábelvezetékek. A vállalat gyártnégykerekû vontatható pivot rendszereket. Kettô- ésnégykerekû, egyenesvonalú öntözôberendezéseket,valamint sarokrendszereket is. Az öntözôberendezé-sek gyártói között a T-L jóval hosszabb garanciátnyújt, ezzel is bizonyítva az egyszerû és biztonságostechnológiát. A vállalat öntözôberendezéseirôl awww.t-l.sk/hu oldalon tájékozódhat. A szlovák képvi-selet a következô évben is megtalálható lesz azAgromashexpo kiállításon, de addig is állnak a ma-gyar gazdálkodók rendelkezésére

G.P.

T-L öntözôrendszerek hidraulikus meghajtással


53Ö n t ö z é s



2013. augusztus

23. évfolyam 8. szám

SzerkesztôbizottságProf. Dr. Jávor András, rektorhelyettes

Debreceni Egyetem

Dr. Kapronczai István, fôigazgatóAgrárgazdasági Kutatóintézet

Dr. Konrád Szilárd,

kommunikációs referensNemzeti Agrárgazdasági Kamara

Dr. Mikula Lajos, elnökFiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége

Pesti Csaba, Ph.D,

mezôgazdasági igazgatóNemzeti Agrárgazdasági Kamara

Dr. Tóth László, egyetemi tanárSzent István Egyetem

Felelôs szerkesztôSzujó Béla

Elôfizetés:[email protected]

Felelôs kiadóFarkas Tamás,

vezérigazgató

LapalapítóFarkas József, elnök

Szaktudás Kiadó Ház

Nyomdai elôkészítésBencze Sándor

NyomásHivatalos Biztonsági, Okmány-,

Értékpapír és Menetjegynyomda Kft.

HU-ISSN 1215-8380

agrárium

K a l e i d o s z k ó p54


Tovább bôvül a legnagyobb hazai gombatermesztôA Bio-Fungi, Magyarország vezetô gombaipari vállalkozása, az Ócsán épült

új gombaházzal tovább bôvítette termelôkapacitását. A 2012-ben megkez-

dett, mintegy 900 millió forint értékû beruházás megvalósulását az önerô

mellett jelentôs állami támogatás, valamint a K&H által nyújtott, 6 éves fu-

tamidejû beruházási hitel tette lehetôvé.

A Magyarországon egyedülálló, korszerû holland technológiával készült

gombaház használatba helyezése ez év tavaszán valósult meg. A beruházás

keretében a korábbi 8 gombatermesztô helyiség mellé 4 új helyiség épült, il-

letve hûtô-, csomagoló és a szállítmányozást kiszolgáló egységeket alakítot-

tak ki. A magyarországi kertészeti ágazaton belül is jelentôs bôvítéssel a Bio-

Fungi Kft. termelô- és hûtôkapacitása mintegy 50%-kal, míg az alkalmazotti

létszám több mint 30 fôvel gyarapodott, ami a megnövekedett keresletnek

megfelelô mennyiségben teszi lehetôvé a szezontól független, folyamatos

gombatermesztést és -szedést.

– A gombapiacban rejlô lehetôségek kiaknázásának kulcsa egyértelmûen a

belföldi gombafogyasztás növekedése, továbbá a gombaexport bôvítése le-

het. Az exportpiacon és a kiskereskedelmi láncok által elvárt magas és állan-

dó minôségi követelményeknek azonban csak a modern termesztési techno-

lógiát használó cégek tudnak megfelelni. Így a jelenlegi beruházás különös

jelentôséggel bír számunkra, cégünk további növekedéséhez, mellyel tovább

erôsítjük filozófiánkat, hogy magyar munkaerôvel magyar árut állítunk elô –

hangsúlyozta Mutsy Árpád, a Bio-Fungi igazgatója. – A folyamatos fejlesz-

tés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy habár a magyaror-

szági gombatermesztés a 2000-es évek elejére jelentôsen visszaesett, az utób-

bi években már némi növekedés látható. Ebben pedig komoly szerepet játsza-

nak a cég fejlesztései, hiszen miközben a magyarországi gombatermelés

mintegy 25–30%-kal visszaesett, addig a komoly beruházásoknak köszönhe-

tôen a cég éves árbevétele megtízszerezôdött.

Jelenleg Magyarországon éves szinten 25 ezer tonna csiperkét, 2300 tonna

laskát és mintegy 10-20 tonna shiitakét termesztenek. Ennek megközelítôleg

40–45%-a kerül külföldre, amivel az európai termelésbôl csupán 2 %-kal ré-

szesülünk. Az EU gombapiaca 2010-ben meghaladta az 1 millió tonnás

mennyiséget, és a zöldségek-gyümölcsök közül a gomba az egyik, amelyet

Magyarország export színvonalon tud elôállítani. Eközben Magyarországon a

1,5 kg-os egy fôre esô éves gombafogyasztás jelentôsen elmarad a nyugat-eu-

rópai, évi 3,0 kg/fô fogyasztástól. Az ágazatban rejlô komoly gazdasági po-

tenciált mutatja, hogy számtalan ágazati tanulmány és a legfrissebb szakmai

állásfoglalások szerint a magyar gombatermelés 5 év alatt legalább a duplá-

jára, 50–70 ezer tonnára bôvíthetô, miközben az ágazatban foglalkoztatottak

száma is 8–10 ezer fôre emelkedne, a jelenlegi 3–5 ezerrôl. A termelési érték

így elérheti az évi 35–40 milliárd forintot a jelenlegi 12–13 milliárddal szem-

ben.




Documents

agrárium - source.szaktudas.hu · 4 Kamara agrárium 2013. augusztus – Kérem, röviden mutassa be eddigi szakmai életútját! – A vidék szülötteként egyéni vállal-kozó,