1031

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám,

2011.december

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM

VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a

„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában”

Védelmi igazgatás szakos hallgatók

I. országos tudományos konferenciája

Szilágyi Gábor r. fhdgy

A Rendőrség migrációs katasztrófák elleni feladatai

a szerb-magyar határszakaszon

Budapest, 2011. november 10.

1032

”A kivándorlás emberi jog, a bevándorlás, nem.”

Heller Ágnes1

Bevezetés

„A Magyarország Rendőrségének alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.

Emellett azonban katasztrófavédelmi feladatai is vannak.”2 E feladatokon belül sajátos terület

a migrációs katasztrófák megelőzésében való közreműködésének feladatai.

Az Észak-Afrikai válságsorozat, valamint ennek következtében megindult

menekültáradat, a görögországi menekültprobléma, valamint a balkán területén mély

szegénységben élő lakosság (1. számú melléklet) illegális bevándorlási törekvései ismét

rávilágítottak a migráció problémájának aktualitására. Hasonló méretű katasztrófák esetén

Európa a jövőben nem lesz képes kezelni a ránehezedő migrációs nyomást (2. számú

melléklet), melynek jelei már napjainkban is megmutatkoznak. A tömeges méretű migráció az

esetleges „eltartás” problémáján túl a feketegazdaság, a kapcsolódó szervkereskedelem és

emberkereskedelem, illetve terrorizmus reális veszélyét is magukban hordozzák. Az

elsődleges kockázatokon túl a migrációs mozgások és a vallások terjedése, térhódítása miatt

kiváltó okai lehetnek a Utoya szigeten történtekhez hasonló, eltérő vallási, kulturális okokra

visszavezethető terrorcselekményekre is. A Norvég tömeggyilkosság egyértelműen

rávilágított arra, hogy Európában megnövekedett az ellenszenv a vendégmunkásokkal és a

bevándorlókkal szemben, mely megkérdőjelezi és megingatja a schengeni övezet és az

Európai Unió liberális, szabad áru és munkaerő-áramlására épülő alapjait. Az idegengyűlölet

és a menekültkérdés komoly belpolitikai aggályokat vet fel és számos program, megoldási

javaslat született az említett problémák kezelésére. A problémakezelés lépései többrétűek,

míg egyes tagországok rendvédelmi szerveikkel kísérlik meg megfékezni az illegális

migrációt, addig az Európai Unió közösségi normákkal és egységes fellépéssel próbálja meg

kezelni a tömeges menekülthullámot. A tagállamok közötti, a határellenőrzéssel kapcsolatos

operatív együttműködést és segítségnyújtást a 2007/2004/EK rendelettel életre hívott, az

1 Heller Ágnes (1993): Ten theses on immigration, civilization, culture, human rights and „houserules”.

International Framtider. 3. évf. 2. sz. p. 39. 2 Dr. Hornyacsek Júlia-Dr. Csépainé Széll Pálma-Veres Viktória: Közigazgatási vezetők felkészítése a védelmi

feladatokra. Kézikönyv ZMNE, Bp.: 2009. 57. oldal ISBN: 978-963-7060-76-2

1033

Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős

Európai Ügynökség irányítja és koordinálja (következőkben: FRONTEX). A FORNTEX

egységesen, közösségi szinten, a műveleti területein nemzetközi erők bevonásával és

összevonásával, erőátcsoportosítással küzd az illegális migráció ellen (Posseidon Művelet,

Hermes Művelet3). A FRONTEX gyorsreagálású erőinek köszönhetően a migrációs

problémákkal küzdő határszakaszok közösségi szintű kezelése nagyban megkönnyíti egy-egy

ország menekültügyi stratégiájának megvalósítását.

Az Unió távoli, külső határain túl hazánk külső - nem Uniós- szakaszain szintén hatalmas

feladat hárul a határrendészeti szakterületen dolgozókra. Az idegenrendészeti eljárások,

kitoloncolások száma hazánkban évről-évre nő (3. számú melléklet). Tekintettel arra, hogy az

autópályák segítségével a külső határról Párizsba lehetőség van közel 15 óra alatt eljutni,

felértékelődik a külső határon végzett határőrizet jelentősége (Kelebia- Párizs 1689 kilométer,

15 óra 4 perc4). A szerteágazó autópálya-hálózatok, valamint az autópályákon végezhető

ellenőrzések nehézsége, illetve a szelektív ellenőrzések hibalehetősége rávilágít a

határterületen, az államhatár mentén végzett határőrizet jelentőségére, tekintettel arra, hogy

külső határos országként hazánk - és egyben az Európai Unió, valamint a schengeni övezet -

határát átlépve célirányos határellenőrzéssel a belső határon a migráns személy csak ritka

esetben találkozhat. A Schengen kódex (562/2006EK rendelet) kimondja, hogy „egy olyan

térségben, ahol a személyek szabadon mozoghatnak, a belső határokon történő határellenőrzés

visszaállításának kivételes esetnek kell maradnia. Kizárólag a határ átlépése miatt nem kell

határellenőrzést végezni, vagy alakiságokat bevezetni.”5 A fentieknek megfelelően

természetesen a tagállamoknak van lehetőségük a határellenőrzés visszaállítására

(562/2006EK rendelet II. fejezetnek megfelelően), azonban ezen célirányos határellenőrzés

csak meghatározott és indokolt esetekben kérelmezhető. A fentiek tekintetében

megállapítható, hogy az államhatáron, illetve a határterületen folytatott, célirányos határőrizet

és határellenőrzés jelentősége kimagasló a migráció elleni küzdelem terén, főként a mélységi

területeken (nem határterületi), vagy autópályán végzett homogénebb jellegű forgalom

tükrében, melyben lényegesen nehezebb a határsértők felfedése.

3 Forrás:http://www.frontex.europa.eu/hermes_2011_extended/, http://www.frontex.europa.eu/poseidon_2011/ 4 http://www.viamichelin.com (európai útvonaltervező) 5 Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó

szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról. (forrás: http://eur-lex.europa.eu/, letöltve

2011. október 11.)

1034

Általános határrendészeti rendszer áttekintése a szerb-magyar határszakaszon

A teljesebb kép kialakítása érdekében szükségesnek tartom a Rendőrség határrendészeti

feladatainak általános ismertetését, melyek normatíva ként szolgálnak. A határrendészeti

rendszer feladatait fő szabályként a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény

szabályozza, melyhez kapcsolódik a Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról szóló 8/2008

OT 6.) ORFK utasítás. A fenti normákban foglaltaknak megfelelően kijelenthető, hogy a

határrendészeti rendszer az államhatár rendjét sértő vagy azt veszélyeztető cselekmények

megelőzését, felderítését és az esemény megszakítását, az államhatáron történő átlépés

meghatározott feltételeivel nem rendelkező személyek határátlépésének megakadályozását

jelenti. A fentieken túl magában foglalja a Magyarországon és a schengeni térségben

illegálisan tartózkodó személyek kiszűrését és az ezzel kapcsolatos idegenrendészeti

intézkedések és eljárások összességét is.

„A feladatokra vonatkozó szabályok és eljárások részletesen a 8/2008. (OT 6.) ORFK

utasításban találhatók.

Az utasítás 9. és 10. pontja alapján a határrendészeti rendszer elemei részben eltérnek a külső

és a belső határon.

A külső határon megvalósuló feladatok:

a) a határellenőrzés (határőrizet és határforgalom-ellenőrzés);

b) a határrend fenntartása;

c) a mélységi ellenőrzés;

d) az idegenrendészeti intézkedések és eljárások;

e) a szakmai irányítás és felügyelet.

A határrendészeti rendszer elemei a belső határon:

a) a kompenzációs intézkedések;

b) a határrend fenntartása;

c) a mélységi ellenőrzés;

d) az idegenrendészeti intézkedések és eljárások;

e) a szakmai irányítás és felügyelet.”6

6 Papp Csaba Lajos nyá. rendőr alezredes, rendőrségi tanácsos: A Magyar- Román államhatáron átnyúló rendészeti

együttműködés kialakítása és működtetése (ZMNE BLKMK KMDI Budapest, 2011 doktori (PhD) értekezés tervezet)

(forrás:http://portal.zmne.hu/download/KMDI/ERTEKEZES_TERVEZETEK/Papp_Csaba_PhD_ert_tervezet.pdf, letöltve

2011. október 19.)

1035

A szerb-magyar határszakasz jellemzői és határrendészeti rendszere

A Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti határszakasz hossza 174,7 kilométer,

melyből 15,9 folyami, illetve 158,8 kilométer szárazföldi határ. (4. számú melléklet). A szerb-

magyar államhatárhatár mentén lévő térségek egységei, környezeti szempontból összefüggők, a

két ország között nincs természetes határvonal. „A határvonal keresztbevágja a Bácskai

löszhátságot, a Szabadkai homokpuszta és alluviális síkság déli részeit.”7 Az említett határszakasz

Bács-Kiskun és Csongrád megye illetékességi területén húzódik keresztül, így az illegális

migráció elleni küzdelem mindkét megye számára feladatot jelent.

A Rendőrség a határrendészeti feladatainak ellátása során határozottan fellép az illegális

migráció és az azt támogató szervezett bűnözés minden megjelenésével szemben, mely

nemzetközi és közösségi (Uniós és schengeni) érdek egyaránt. Az illegális migráció elleni

fellépés jelentősége hazánk schengeni és Uniós külső övezetére való tekintettel fokozott

jelentőséggel bír. Az illegális migráció, valamint a járulékos bűncselekmények

(emberkereskedelem, prostitúció, szervkereskedelem ..stb.) hatást gyakorolnak mind hazánk,

mind a közösség belbiztonságára. A Rendőrség és a Határőrség integrációját (2008. január

01.) követően a határrendészeti, határőrizeti feladatokat a Rendőrség vette át. Az integrációt

követően a külső, nem Uniós határszakaszokon úgynevezett Határrendészeti Szolgálatokat

hoztak létre, melyet a megyei rendőr-főkapitányságok Rendészeti Igazgatóságának közvetlen

irányítása alá integráltak az összevont szervezetbe. A Határrendészeti Szolgálat három

alárendelt osztályból - Határrendészeti Osztály, Idegenrendészeti Osztály és az Őrzött Szállás

(osztály jogállású) -, az Elemző- Értékelő Alosztályból, valamint a közvetlen személyzetből

áll. A Határrendészeti Szolgálat fő tevékenysége az osztályok csoportosításával megegyezően

három fő körbe sorolható, a Határrendészeti Szolgálat pedig a szakirányítást végzi ezen

tevékenységek felett. Szakirányító szervként összegzi a határszakaszon tapasztaltakat, egy-

egy tendencia megjelenése esetén értesíti a végrehajtó szerveket annak lehetséges

megjelenéséről, felkészítve ezzel egy-egy új, korábban nem tapasztalt eseményre, jelenségre.

A Határrendészeti Szolgálat alárendelt szerve is együtt (általános jelenség) és külön-külön is

készítenek a fentiekben említett előremutató prognosztizációkat, esettanulmányokat,

figyelemfelhívó átiratokat. Szintén ezen körhöz kapcsolódik a havi teljes megyei

főkapitányságra vonatkoztatott (Bács-Kiskun és Csongrád külön-külön) összesített

7 A Szerb-magyar határ menti térség környezeti fenntarthatóságának legfontosabb tényezői és lehetséges együttműködési

programjai (ágazati stratégiai dokumentum) IPA INNOAXIS

(forrás: http://www.innoaxis.hu/files/innoaxis/agazati/magyar/kornyezeti_agazati_strategia.pdf, letöltve: 2011. október 22.)

1036

határrendészeti kimutatások (referádák) elkészítése is, melyekből szintén következtetések

vonhatók le viszonyítva az adatokat korábbi (rövid, vagy hosszú távú) adatokhoz, mind

migráció, mind az elkövetők jellege, mind a jogellenes cselekmények felfedési mutatói

alapján. A Határrendészeti Szolgálat Elemző- Értékelő Alosztálya a statisztikai adatokból

levonható tendenciákon túlmenően úgynevezett másodlagos, ismételt meghallgatásokat is

végez. (Az elsődleges meghallgatást az esetek többségében az elfogást követően az elfogást és

előállítást kezdeményező szerv hajtja végre.) A Határrendészeti Szolgálat előremutató,

helyzetfelismerő, prognózisokra, tendenciákra is építő szakirányító tevékenysége megyei

szinten konstruktív módon segíti a végrehajtó állomány tevékenységét, illetve nagy mértékben

járul hozzá az eredményes migráció elleni küzdelemhez. A fentiekben megfogalmazott közös

feladatokon túl az alárendelt osztályok feladatrendszere többnyire elkülönül.

A Határrendészeti Osztály fő feladata az államhatár őrizetével, a határrend fenntartásával,

valamint a határforgalom folyamatosságának biztosításával összefüggően felmerült

problémák kezelése, valamint a nemzetközi együttműködésből és kötelezettségekből fakadó

feladatok ellátása.

Az Idegenrendészeti Osztály fő feladata az elfogott és előállított nem magyar állampolgárok

idegenrendészeti ügymenetének lefolytatása. Az idegenrendészeti jogkörénél fogva az osztály

előállíthatja, meghallgathatja, őrizetbe veheti, államhatáron átadhatja, kitoloncolhatja az

eljárás alá vont személyeket, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el velük

szemben, vagy vonhatja vissza azt, továbbá vendéglátóhelyek, szálláshelyek idegenrendészeti

ellenőrzését hajthatja végre.

Az Őrzött Szállás (osztály jogállás) legfőbb feladata az idegenrendészeti okokból őrizetben

lévő személyek (őrizetesek) ellátása, a fogva tartáshoz kapcsolódó feladatok végrehajtása,

valamint a szökés megakadályozása, illetve az államhatáron történő személyátadások

biztosítása.

Az említett határrendészeti szakirányító tevékenység átalakításán túl a végrehajtó szerveknél,

melyek a határrendészeti kirendeltségek, is végbement némi átstrukturálódás, átalakulás. A –

határrendészeti – főként végrehajtói- feladatokat a határterületen a határrendészeti

kirendeltségek, míg mélységi területeken a rendőrkapitányságok hajtják végre. A fenti

erőkhöz társulnak mélységi, illetve határ menti területeken az egyéb, bevetési és készenléti

1037

erők. Ezen erők alkalmazása regionális keretek között az említett szerb-magyar

határszakaszon hasonló a fentiekben említett FRONTEX alkalmazásokhoz. Nagyobb

migrációs nyomás esetén ezen szervek képesek segítséget nyújtani egy-egy határrendészeti

kirendeltség állománya számára, mely segítséggel a migrációs helyzet kezelhető mértéket ölt.

A migráció „első vonalas” megfékezésében főként a határrendészeti kirendeltségek vesznek

rész. A kirendeltségek feladatköre migráció kezelésének és migrációs eljárások

lebonyolításának megfelelően két fő csoportba osztható. Ezen két csoport a határrendészeti,

illetve a hatósági feladatcsoport, melyeknek megfelelően két osztály került kialakításra, azaz a

Határrendészeti Osztály és a Hatósági Osztály, melyek felett a kirendeltség-vezető gyakorol

irányítást. A járőr és útlevélkezelői, ügyeleti szolgálatok megszervezése, a migrációhoz

kapcsolódó információk összegyűjtése, a határőrizeti alapelvek érvényesülésének garantálása,

valamint a napi, migrációhoz köthető problémák kezelése, illetve az átkelőhelyek irányítása a

Határrendészeti Osztály feladata. A Hatósági Osztály feladata az idegenrendészeti eljárások

lefolytatása, illetve a kapcsolódó közigazgatási, büntető-eljárási feladatok végrehajtása. Az

említett szerveken túl természetesen vannak humán és logisztikai feladatokat ellátó szervek is,

azonban a migrációs cselekményekhez ezen szervek csak áttételesen kapcsolódnak,

ugyanakkor szerepük elengedhetetlen a határőrizeti rendszer működtetéséhez.

Határrendész tevékenység a „zöldhatáron”

A határrendészeti végrehajtó tevékenység migráció megfékezése érdekében tett feladatai a

fenti, áttekintő jellegű felsoroláson természetesen túlmutatnak és mélyebb tartalmúak, illetve

diverzifikáltabbak. A kirendeltségeken működő Határrendészeti Osztályok munkáját a

csoportvezetők segítik. A csoportvezetők irányítják az irányításuk alatt működő, egységes

elemet képző csoportot. Ezen csoportok nagysága a kirendeltségeken eltérő, mely függ a

kirendeltség személyi feltöltöttségétől, állománytáblájától, a csoport jellegétől. Az

integrációból adódó fluktuáció ezen területen fokozottan érzékelhető. Amíg egy-egy

határrendészeti kirendeltség feladatából adódóan helyhez (államhatárhoz) kötött, addig a

Rendőrség többi szervei az ország szinte teljes területét lefedik, így miután az integráció

lehetőséget biztosított más szervhez történő „átszerelésre”, a mélységi területen lakó

határrendészek közül többen lakhelyükhöz közelebbi szolgálati helyet kerestek. Szintén

csökkentette a határrendész létszámot az átszervezésből adódóan, a fegyveres szervek

hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

1038

nyújtotta nyugdíjlehetőség. „182. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra

jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő után.”…”(4) A felső

korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a

hivatásos állomány tagja

a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és szolgálati viszonya a

törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a

(1) bekezdésének c) vagy e) pontja, illetőleg egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság

miatt szűnt meg;.” A 182. § (4) bekezdés a) pontja által hivatkozott 56. § (1) bekezdés b)

pontja a következőket határozza meg ki: „56. § (1) A hivatásos állomány tagjának a

szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével -

felmentéssel akkor szüntethető meg, ha”..”b) átszervezés következtében szolgálati beosztása

megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más

beosztást nem fogadta el;”8

A kirendeltségek csoportjainak létszáma a fentiek hatására az integráció után némileg

lecsökkent. Az utóbbi idők tudatos határrendész képzési rendszere ezen problémát

érezhetően kezelni tudja, illetve a jövőbeni elképzelések is ezen irányba mutatnak. A

szakirányítás törekszik a létszám schengeni normáknak megfelelő felduzzasztására, hiszen a

csoportok, a csoportvezetők és a járőrök a határőrizeti rendszer alapkövei. A területi, vagy

országos szintről érkező információk a csoportvezetőkön keresztül jutnak el a

végrehajtáshoz, illetve a végrehajtástól érkező információkat, tendenciákat is a

csoportvezetők összesítik, melyekből látható, hogy a csoportvezetők személye

nélkülözhetetlen. Az információáramlás nem pusztán parancs-végrehajtás-jelentés jellegű,

hanem az állomány, a helyi lakossággal, együttműködőkkel folytatott kommunikációja

révén migráció szempontjából releváns, nyílt információk áramlása is ezáltal biztosítható.

Az így, illetve az együttműködő szervektől, valamint a szakirányító szervektől érkező

információkra építve a csoportvezetők megtervezik a zöldhatáron a járőrszolgálatokat,

illetve az átkelőhelyeken az útlevélkezelői szolgálatokat. A nyílt információk ilyen jellegű

felhasználásával, a lakossággal kiépített jó kapcsolattal a migráció elleni küzdelem

eredményessége nő, illetve csökken a migrációs katasztrófák kialakulásának esélye. A

migránsok tiltott határátlépés során nem pusztán határrendész járőrök elől, hanem a lakosság

többi tagja elől is megkísérelnek rejtve maradni. Ehhez azonban az szükséges, hogy a

8 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (forrás:

http://www.rve.hu/toervenytar/hszt, letöltve: 2011. október 21.)

1039

csoport létszáma viszonylag alacsony maradjon, így egyszerre nagyobb 50-60 (vagy

magasabb) létszámú csoportok megjelenése elenyésző. A fenti, lakossági és egyéb

információkra épített adatok alapján megszervezett szolgálatok a helyzeti adatok

függvényében változhatnak, így a hosszú távú szolgálatszervezés ritkán tartható. A változás

oka legtöbbször az újabb helyzeti adat, újabb információ, melynek megfelelően a

járőrszolgálatok fő vonala némileg átstrukturálódik. A helyzeti adatok változásának oka

pedig az elfogásokban keresendő. Az elfogott migránsok az elfogást követően (az eljárás és

elbírálás függvényében) Őrzött Szállásokra, BÁH menekülteket befogadó-állomásokra

kerülhetnek (5. számú melléklet). Ezen szállásokon alkalmuk nyílik nyugodt körülmények

között telefonállásra, így fel tudják venni a kapcsolatot a Szerb oldalon maradt ismerősökkel

és meg tudják osztani a migrációs tapasztalataikat. Ennek megfelelően a következő csoport

(általában) már nem a korábbi, hanem egy teljesen eltérő helyen kísérel meg illegális

határátlépést, melyre a határrendészeknek dinamikusan, a váratlanság határőrizeti

alapelvének megfelelően kell reagálniuk. A fentiekben kifejtett szolgálatszervezési rendszer

kulcsszereplője a lakosság, illetve a lakossággal folytatott jó kommunikáció, azonban

rendőrként a határrendész kollégákat intézkedési kötelezettség terheli. Jogsértő magatartás

észlelése és megfelelő, normákban szabályozott szankcionálása esetén az eljárás együtt

járhat egy-egy információforrás elvesztésével is, mely gyakran akkor is érvényesül, ha a

szankció kiszabása nem is az érintett szerv által, vagy annak illetékességi területén

következett be.

A fentiekben említett, fluktuációból adódó létszámhiányt jól ellensúlyozzák a határőrizetben

alkalmazott technikai eszközök. A határőrizeti szervek mobil (azaz gépjárműbe szerelt) és

stabil, valamint kézi hőkamerákkal rendelkeznek, melyekkel éjjel és korlátozott látási

viszonyok között is lehetőségünk nyílik az illegális migránsok felfedésére. (6. számú

melléklet). A hőkamerákon túl a határrendészek csillagfény-erősítés elvén működő éjjellátókat

is alkalmaznak az éjszakai felfedés elősegítése érdekében. Az éjszakai látást biztosító

eszközök sík területen jelentős, akár 5-8 kilométer sugarú sávot is képesek felügyelet alá

vonni. A média, illetve a preventív jellegű bemutatók hatására ezen eszközök alkalmazásáról

és létezéséről a lakosság és a migránsokat segítő csempészek is tudnak. Az eszközök

folyamatos, váratlan, többlépcsős alkalmazása jelentős visszatartó hatással bír, így

közvetlenül hozzájárul a tömeges migráció elleni küzdelemhez. A jövőbeni fejlesztések ezen

rendszerek összehangolását célozzák meg. „A „Stabil hőkamera rendszer kiépítése a Magyar

Köztársaság ukrán és szerb viszonylatú külső határain” című projekt a zöldhatár megerősítését

1040

célzó koncepció, ami alapján 4 ütemben kerültek, kerülnek telepítésre stabil hőkamerás

felderítő, és mobil földi érzékelő rendszerek. A stabil hőkamerás felderítő rendszerek a

korábbi tapasztalatok alapján terelő hatást gyakorolnak a migrációra, ezért koncepciózus

közös integrált vezetési rendszerbe foglalásuk, hatékonyabb határőrizetet biztosít az önállóan

(nem rendszerbe foglalt) elszigetelt alkalmazással szemben. Ez a szolgálatszervezésre,

gépjármű kihasználtságra, idegenrendészeti eljárásokra is költségmegtakarító hatással van. A

projekt megvalósulása a magyar határőrizeti rendszer megerősítését, továbbfejlesztését

szolgálta 3. generációs hőkamerák rendszerbe állításával.”9.

A szakirányítás a végrehajtásból érkező tapasztalatokra építve támogatja a hőkamerás

rendszerek fejlesztését. Kísérleti jelleggel a jövőben ezen a téren jelentős előrelépést mutatna

a kézből indítható pilóta nélküli, hőkamerával és GPS-el szerelt repülők hadrendbe állítása (7.

számú melléklet). Ilyen jellegű eszközök alkalmazása (pl.:RQ 11 ravan) véleményem szerint a

fentiekben említett humán deficitet a mobil hőkamerás járművekhez képest jobban

ellensúlyozná, illetve gyorsabb reagálást és nagyobb váratlanságot tenne lehetővé.

A hőkamerákon túl a migráció elleni küzdelemben nagy segítséget nyújtanak technikai téren

az elfogást segítő terepjáró járművek (pl.:Nissan Pathfider 2,5 dci), kézi keresőlámpák

(pl.:Maglite, Olite M20), lépésérzékelők (pl.:MIDS).

Határrendész tevékenység az átkelőhelyeken

A „zöldhatáron” végzett határrendészeti tevékenység nem elegendő az államhatár biztonságos

őrizetéhez. A teljes körű államhatáron végzett munka szerves részét képzi az átkelőhelyen

teljesített szolgálat is.

„A határátkelőhely: az illetékes hatóságok által a külső határok átlépése céljára engedélyezett

átkelőhely;”10

A szerb-magyar határszakaszon öt közúti, illetve további egy vasúti határátkelőhely található:

Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén:

9 A Külső Határok Alap 2007. és 2008. évi programjának végrehajtásáról szóló jelentés. (Forrás:

http://www.solidalapok.hu/sites/default/files/Kulso_Hatarok_Alap_2007_es_2008_evi_programjanak_vegrehajtasarol_jelent

es.pdf, letöltve: 2011. november 11.) 10 Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete ( 2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó

szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról 2.cikk 8. pont (Forrás: http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006R0562:HU:HTML, letöltve:2011. október 11.)

1041

Hercegszántó Közúti Átkelőhely (szomszédos település Béreg)

Bácsalmás Közúti Átkelőhely (időben korlátozott nyitva tartású, szomszédos település

Bajmok)

Tompa Közúti Átkelőhely (szomszédos település: Alsókelebia)

Kelebia Vasúti Átkelőhely

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén:

Röszke Autópálya Átkelőhely (szomszédos település: Horgos)

Tiszaszigeti Közúti Átkelőhely (időben korlátozott nyitva tartású, szomszédos

település: Gyála)

Az átkelőhelyeken szolgálatot teljesítő útlevélkezelők feladata annak megfelelően változik,

hogy milyen az ellenőrzés jellege, hány fő teljesít szolgálatot sávonként. A szerb-magyar

határszakaszon jellemzően a Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról szóló 8/2008 ORFK

utasítás 56. pontja érvényesül, mely a sávonként egy fő útlevélkezelő feladatait nevesíti.

„56. A „Fogadó útlevélkezelő” és a „Terminálkezelő” feladatait ugyanaz a személy hajtja

végre, az alábbiak

szerint:

a) a jármű fogadása és megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése magyarul vagy az utas által

valószínűsíthetően ismert nyelven (utóbbi nem kötelező érvényű);

c) az úti okmány átvétele, fajtájának megállapítása;

d) az úti okmány alapján az utas állampolgárságának, vízummentességének, vagy

vízumkötelezettségének

megállapítása;

e) személyazonosítás végrehajtása;

f) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének ellenőrzése;

g) a személy, jármű és okmány adatainak a határrendészeti nyilvántartásokban történő

ellenőrzése;

h) az úti okmány eredetiségének, érvényességének megállapítása a szakmai tapasztalat és a

rendelkezésre álló háttéranyagok, technikai eszközök segítségével (az alapos ellenőrzés során

szúrópróbaszerűen, a helyszínen lévő technikai eszközök segítségével);

i) a schengeni térségben való tartózkodási idő ellenőrzése;

j) a határátlépés egyéb feltételei meglétének ellenőrzése;

1042

k) a beutazás és tartózkodás céljának ellenőrzése;

l) a jármű szúrópróbaszerű vagy kötelező ellenőrzése (vámellenőrzés párhuzamosan);

m) az úti okmányban lévő bélyegzőlenyomat és bejegyzések ellenőrzése;

n) az úti okmány és mellékleteinek kezelése (ha szükséges), bejegyzések elvégzése (ha

szükséges);

o) az adatrögzítési feladatok végrehajtása;

p) a statisztikai adatok gyűjtése;

q) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után, elköszönés. „11

A Határrendészeti Szolgálati szabályzat útlevélkezelésre vonatkozó pontjainak az

átkelőhelyeken áthaladó migráció elleni küzdelemben kulcsszerepe van. A fogadófülkéhez

érkező járművek elsődleges megszemléléséből az útlevélkezelők, (akik a járőrökhöz

hasonlóan szintén a csoportvezetők irányítása alá tartoznak,) a Határrendész tevékenység a

„zöldhatáron” című részben foglaltaknak megfelelően, az információáramlás révén el tudják

dönteni, hogy az adott jármű (vagy járműkategória) látókörben van-e, vagy sem. Az utas

fogadásakor, annak okmányaiból, az általa beszélt nyelvből és viselkedéséből szintén

információkat lehet levonni. Például egy poggyászokkal megpakolt, azonban utasok nélkül

érkező, német tartózkodási engedéllyel rendelkező szerb állampolgár által vezetett, német

forgalmi rendszámú kisbusz megjelenésekor joggal merül fel az embercsempészet

lehetséges gyanúja. Ezen elkövetési módszerre jellemző, hogy a csempészett személyek az

átkelőhely előtt szerb oldalon kiszállnak a járműből és az átkelőhelyet megkerülve,

zöldhatáron kísérelnek meg mélységi területre jutni, majd ott ismét a járműbe visszaszállni.

Ebben az esetben az útlevélkezelő az észlelt eseményt a szolgálati út betartásával jelzi az

ügyeletesnek, vagy a csoportvezetőnek, aki intézkedik az átkelőhely környező területeinek

fokozott őrizetére.

Szintén az útlevélkezelő munkáját segítik az átkelőhelyen lévő technikai eszközök. Az

okmányvizsgálathoz rendszeresített eszközök segítségével különböző fénytartományokban

(UVA, UVB, UVC), különböző megvilágításban (surlófény, áteső fény..stb.) vizsgálhatóak

az okmányok az esetleges hamisítások felfedése érdekében (8. számú melléklet). A technikai

eszközökön túl léteznek úgynevezett mintaokmányokat és jellemző hamisítási módszereket

tartalmazó adatbázisok, melyek a felfedések ütemében, országos szinten frissülnek és online

érhetők el. Ezen adatbázisok és eszközök alkalmazásával a fényképcserés, hamis, hamisított

11 A Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról szóló 8/2008 ORFK utasítás (forrás:

http://www.police.hu/data/cms536275/8_2008_orfk_ut.pdf, letöltve: 2011. szeptember 22.)

1043

okmányokkal rendelkező és a migrációt az átkelőhelyen ezen okmányok felhasználásával

megkísérlő személyek kiszűrhetők.

Gyakori azonban, hogy a migránsok nem kockáztatják meg a hamis, hamisított okmányok

felhasználását, illetve a lebukás lehetőségét, vagy egyszerűen nem tudják megfizetni a

hamisítást és más úton kísérelnek meg bejutni a schengeni övezet és az Európai Unió

területére. Ezen migránsok a járművekben megbújva próbálnak meg a határellenőrzés alól

kibújni és az átkelőhelyen keresztül mélységi területre jutni. (9., 10. számú melléklet) A

csempészek a migránsokat járművekbe, csomagokba, bőröndökbe rejtve, vagy (főként

nyerges vontatók vontatmánya esetén) speciálisan erre a célra kialakított, többnyire dupla

falú résekbe bújtatva kísérlik meg átjuttatni az államhatáron. A felfedés elősegítésére a

Rendőrség rendelkezik technikai eszközökkel, melyek a szívdobbanásmérők, illetve a ipari

endoszkópok, valamint az üregvizsgáló készülékek.

Véleményem szerint a jövőbeni fejlesztések során az átkelőhelyeken célszerű lenne

röntgenkapuk felállítása akár olyan formán, hogy egy, a Rendőrség kezelésében lévő mobil

röntgenkapu váratlanul megjelenne egy-egy átkelőhelyen, vagy az átkelőhelyet követő

útszakaszon, utóellenőrzés formájában. A fenti példában említett mobil röntgenkapu megyei

hatáskörrel rendelkezne, így bármely kirendeltség illetékességi területén megjelenhetne,

akár előzetes bejelentkezés nélkül is, növelve a váratlan, súlyozott ellenőrzés

eredményességét.

Határrendész tevékenység a mélységi területeken

Az illegális migráció közösségi, nemzetközi érdek, ennek megfelelően nem csupán a

határterületen lévő rendőri állománynak vannak határrendészeti feladatai. A mélységi

területeken szolgálatot teljesítő rendőri állomány az integrációt követően határrendészeti

ismeretekből oktatást kapott, illetve folyamatosan kap. (Természetesen a volt Határőr

állomány ennek megfelelően rendészeti ismeretekből kapott képzést). Egy-egy mélységben

végrehajtott közrendvédelmi, közlekedésrendészeti ellenőrzés során az ellenőrzést végző

állomány feladata a határrendészeti jellegű ellenőrzések végrehajtása is.

A Határrendészeti Szolgálat Elemző- Értékelő Alosztálya a másodlagos meghallgatások

során, valamint az együttműködőktől érkező adatokra építve fő csempészútvonalakat

határoznak meg (11. számú melléklet). Az útvonalaknak megfelelően felhívják az illetékes

rendőrkapitányság figyelmét az adott szakasz határrendészeti őrizetének jelentőségére,

1044

illetve – a lehetőségek függvényében- leszűkítik a csempészek, vagy a feltételezett

csempészjárművek állampolgársági kategóriáját, így segítve az eredményes felderítő

munkát.

A fentiekben már említett, a megyei irányítású Mélységi Ellenőrzési Osztályok (korábban

Bevetési Osztályok), állománya nagy mértékben segíti az eredményes határterületi, illetve

mélységi határrendészeti munkát. Ezen szervek állománya jól ismeri a mélységbe vezető

utak jellegét, a szállító járművek sajátosságait, illetve a jellemző elkövetési módszereket.

A Rendőrkapitányságokon túl rendszeres megyei, „több megyés”, illetve országos

elrendelésű szelektív és teljes kiterelésű akciókkal, valamint az együttműködő szervekkel

(pl.:NAV, OMMF) közösen végrehajtott razziákkal szintén eredményesen harcol az adott

határszakasz az illegális migráció és a migrációs katasztrófák ellen. A nagyobb volumenű

akciókra jellemző, hogy minden szakterület (közrendvédelmi állomány,

közlekedésrendészeti állomány, határrendész állomány ..stb.) jelen van, így a gyors és precíz

(- mely például egy teljes kiterelésű autópályás ellenőrzés során elengedhetetlen a

feltorlódás megelőzése érdekében-) ellenőrzés megoldott.

1045

Befejezés

Dolgozatomban bemutattam a szerb-magyar, közösségi szempontból külső határszakaszon

végzett, migráció és a migrációs katasztrófák megfékezésére irányuló rendőrségi tevékenységi

rendszert, annak elemeit, illetve azok jelenlegi feladatait. A tárgyalt feladatrendszer, illetve a

határrendészeti tevékenység jellege Szerbia esetleges közösségi csatlakozásával a jövőben

megváltozhat. Azonban a nemzetközi hangulatból, illetve a gazdasági válság jelenleg is tartó

hatásaiból, valamint Görögország gazdasági hanyatlásából látható, hogy a közösségek

(Európai Unió, schengeni övezet) terjeszkedő stratégiája megváltozott. Az egyes közösségi

övezetek nem ragaszkodnak új, gazdaságilag instabil térségek csatlakozásához. Az Unió

visszafogottabban nyilatkozik egy-egy állam lehetséges tagságának időpontjáról, illetve a

csatlakozási tárgyalásokról. 2009. év végén a legtöbb Uniós állam üdvözölte a Szerb

csatlakozási kérelmet. „A szerbeknek és több más nyugat-balkáni országnak is idén nyáron

kínálták fel a teljes vízummentesség lehetőségét, mellyel immár december 17-e óta minden

szerb állampolgár élhet. A vízummentesség elérése nyomán Tadics kormánya úgy érzi, eljött

a legmegfelelőbb alkalom a csatlakozási kérelem beadásához. A csatlakozás azonban a

legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább négyévnyire van Belgrád számára, mely

továbbra óriási mértékű korrupcióval kell, hogy szembenézzen, de további privatizációs

feladatok és az igazságszolgáltatás függetlenné tétele kapcsán is komoly kihívások várnak

rá.”12

Azonban a koszovói helyzet, illetve a nemrégiben elfogadott kárpótlási törvény sem

kedvez Szerbia megítélésének. A 2009. évhez képest a csatlakozási megítélés sokát változott

több Uniós tagállamban, köztük hazánkban is. „Amíg a nemrég elfogadott szerb kárpótlási

törvény hatályban van, nemcsak Szerbia uniós tagságát, hanem tagjelölti státuszát sem

támogatjuk – mondta Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes a Magyar Hírlap

pénteki számában megjelent interjúban.”13

A közelmúlt eseményeiből véleményem szerint következtetni lehet arra, hogy Szerbia, mint

az Unió és a schengeni övezet külső határa hosszabb távon is fent marad. A megjelenő

problémák tükrében látható, hogy az adott határszakaszon jelentkező, a fentiekben említett

technikai és személyi problémák átmeneti megoldása nem hoz végleges megoldást. Az utóbbi

12 HVG: Szerbia hivatalosan is beadja csatlakozási kérelmét.

(forrás:http://hvg.hu/vilag/20091222_szerbia_hivatalos_csatlakozasi_kerelem, letöltve: 2011. október 22.)

13 Semjén: egyelőre nem támogatja Magyarország a szerb uniós tagságot

(forrás: http://szegedma.hu/cimke/szerbia-unios-csatlakozasa, letöltve 2011. október 22.)

1046

idők határrendészeti szempontból pozitív irányba mutató fejlesztésiből leszűrhető, hogy a

megoldások hosszú távra születnek. Szintén a hosszú távú megoldások szükségszerűségét

támasztja alá az is, hogy Szerbia esetleges Uniós és schengeni csatlakozásával a külső határ

őrizetével járó határőrizeti rendszert véleményem szerint nem tudná úgy átvenni, hogy az

közösségi határok biztonságos külső őrizetét szavatolná, illetve garantálná a közösség

migrációs katasztrófák elleni védelmét a balkáni térség irányából.

1047

Irodalmi forrás

Corinna Milborn: Európa az ostromlott erőd, a bevándorlás fekete könyve.

ISBN:978 963 370 606 0

Alexandra Kiadó, 2008

Paul Lunde: Titokzatos Alvilág A nemzetközi bűnszervezetek működése belűről

ISBN: 963704645-3

Arena 2000 Kiadó, 2005

Póczik Szilveszter, Dunavölgyi Szilveszter: Nemzetközi Migráció – Nemzetközi Kockázatok

ISBN : 9632580418

Hvgorac Lap és Könyvkiadó, 2008

Határrendészeti Tanulmányok 2007/3 száma, IV. évfolyam 3. száma

ISSN:1786-2345

Tájok Péter: Az illegális migráció kezelésében rejlő lehetőségek hazánk schengeni csatalakozását követően,

mint a komplex biztonság kiemelt szegmensei – Budapest 2007, 5.-47. oldal

Határrendészeti Tanulmányok 2005/4 száma, II. évfolyam 4. száma

ISSN:1786-2345

Gaál Gyula hőr. alezredes: Az embercsempész tevékenység megjelenési formáinak és módszereinek változásai

a Magyar Köztársaság államhatárán 1991-2003 között ( Doktori (PhD) értekezés) 4.-69. oldal

Dr. Hornyacsek Júlia-Dr. Csépainé Széll Pálma-Veres Viktória: Közigazgatási vezetők felkészítése a védelmi

feladatokra. Kézikönyv

ISBN: 978-963-7060-76-2

ZMNE, Bp.: 2009. 57. oldal

Migráció: Magyarország a XX. Században.

forrás: http://lakossag.katasztrofavedelem.hu/?pageid=97&content=1

(letöltve 2011. március 19.)

Migrációs politika az Európai Unióban, szn

forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=20

(letöltve 2011. március 27.)

Gyene István Hunor: Migrációs és Bevándorlási folyamatok Magyarországon

forrás: http://www.gondola.hu/cikkek/60041

(letöltve 2011. március 28.)

1048

Tóth Pál Péter: Nemzetközi vándorlás és migrációpolitika.

forrás: http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2005_03/cikk.php?id=945

(letöltve 2011. március 28.)

A bevándorlási és integrációs statisztikai rendszer fejlesztése (projektleírás, tapasztalatik)

forrás: http://www.demografia.hu/index.php/kutatasok/a-bevandorlasi-es-integracios-statisztikai-rendszer-

fejlesztese

(letöltve 2011. március 31.)

Papp Csaba Lajos nyá. rendőr alezredes, rendőrségi tanácsos: A Magyar- Román államhatáron átnyúló

rendészeti együttműködés kialakítása és működtetése (ZMNE BLKMK KMDI Budapest, 2011 doktori (PhD)

értekezés tervezet)

forrás:http://portal.zmne.hu/download/KMDI/ERTEKEZES_TERVEZETEK/Papp_Csaba_PhD_ert_tervezet.pd

f

(letöltve 2011. október 19.)

IPA INNOAXIS: A Szerb-magyar határ menti térség környezeti fenntarthatóságának legfontosabb

tényezői és lehetséges együttműködési programjai (ágazati stratégiai dokumentum)

forrás: http://www.innoaxis.hu/files/innoaxis/agazati/magyar/kornyezeti_agazati_strategia.pdf,

(letöltve: 2011. október 22.)

A Külső Határok Alap 2007. és 2008. évi programjának végrehajtásáról szóló jelentés.

forrás:http://www.solidalapok.hu/sites/default/files/Kulso_Hatarok_Alap_2007_es_2008_evi_programjanak_ve

grehajtasarol_jelentes.pdf

(letöltve: 2011. november 11.)

Jogi források

Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére

irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról.

(forrás: http://eur-lex.europa.eu/, letöltve: 2011. október 11.)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

(forrás: http://www.rve.hu/toervenytar/hszt, letöltve: 2011. október 21.)

A Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról szóló 8/2008 ORFK utasítás

(forrás: http://www.police.hu/data/cms536275/8_2008_orfk_ut.pdf, letöltve: 2011. szeptember 22.)

Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény

(forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99400034.TV, letöltve: 2011. október 22.)

21/2008. (OT 11.) ORFK utasítás az illegális migrációval összefüggő jogsértések kezelésével kapcsolatos

rendőri feladatok végrehajtására

(forrás: http://www.police.hu/data/cms536286/21_2008_orfk_ut.pdf, letöltve: 2011. október 11.)

20/2004. (BK 15.) BM–FMM–PM együttes utasítás Az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes

cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növelésére, illetve összehangolására.

1049

(forrás:http://www.otm.gov.hu/web/bmtvtev.nsf/0/8D9138D7B5762A31C12575E4004DE1FA/$FILE/20_2004_

BM-FMM-PM-eut.pdf?OpenElement, letöltve:2011. október 02)

14/2008. (HÉ 33.) IRM–SZMM–PMegyüttes utasítás Az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más

jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növelésére, illetve összehangolására kiadott

20/2004. (BK 15.) BM–FMM–PM együttes utasítás módosítására.

(forrás:http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/index.php?m=0&p=kozltart&ev=2008&szam=11&k=23, letöltve:

2011. október 02.)

1050

Mellékletek

1. számú melléklet

„Carton City”-nek nevezett belgrádi nyomortelep, mely a migráció gyakori kiindulópontja

(Forrás: http://freedomfight.net/forum/viewtopic.php?p=288&sid=45117eea16b0bbab73a8aa90aa4225b0,

szerző: ismeretlen)

2. számú melléklet:

250 líbiai menekült úton Olaszország felé

(Forrás: http://www.abc.net.au/news/stories/2009/04/01/2531693.htm, szerző: Reuters TV)

1051

0

100

200

300

400

500

600

koszovói szerb moldáv palesztin

Kitoloncolások számának alakulása

2009.

2010.

3. számú melléklet

(Forrás: saját készítésű, BÁH adatok alapján)

A táblázat megmutatja, hogy az idegenrendészeti kényszerintézkedések közül a kitoloncolás intézményét egyre

gyakrabban alkalmazza az eljáró hatóság, mely a migráció megnövekedésének egyik járulékos intézkedése.

4. számú melléklet:

A szerb-magyar határvonal húzódása

(Forrás: http://www.innoaxis.hu/files/innoaxis/agazati/magyar/kornyezeti_agazati_strategia.pdf, szerző:

INOAXIS PROJECT - Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2011)

1052

Idegenrendészeti őrizet elrendelése főbb állampolgárság szerint

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

koszovói szerb moldáv török vietnámi afgán palesztin egyéb

2009.

2010.

5. számú melléklet

(Forrás: saját készítésű, BÁH adatok alapján)

A táblázat az elrendelt idegenrendészeti őrizet számának alakulását mutatja, melyből látható, hogy őrizet száma

jelentősen megugrott a balkáni, illetve a Balkánhoz közeli országok állampolgárai tekintetében.

6. számú melléklet

Mobil hőkamerás rendszer által felfedett, majd elfogott migránsok

(Forrás: http://www.infobekescsaba.hu/hirek/helyi_hirek/az_elmult_napokban_tortent-egyeb_esemenyek170/,

szerző: ismeretnen)

1053

7. számú melléklet

RQ-11 Raven kézből indítható pilóta nélküli felderítő repülő az irányítóantennával együtt (Forrás:

http://www.army-technology.com/projects/rq11-raven/rq11-raven2.html , szerző: Courtesy of AeroVironment

Inc.)

8. számú melléklet

DCDM-2A6 okmányvizsgáló mikroszkóp biometrikus magyar magánútlevéllel (Forrás:

http://www.askm.kfkipark.hu/product_details.php?prod=44, szerző:ismeretlen.)

1054

9. számú melléklet

Migráns a műszerfalba „építve” (Forrás: http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/04/az-embercsempeszet-

tranzitorszaga.html , szerző: Illés Tibor, Nemzeti Adó és Vámhivatal)

10. számú melléklet:

Migránsok az embercsempész autójában megbújva

(Forrás: http://readingmorocco.blogspot.com/2010/04/trying-to-make-it-into-melilla.html, szerző: ismeretlen)

1055

11. számú melléklet:

A Balkán irányából érkező migránsok fő közlekedési irányai

(Forrás: saját készítésű)