Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1202
MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám,
2011.december
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a
„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában”
Védelmi igazgatás szakos hallgatók
I. országos tudományos konferenciája
Deméné Völgyi Erika
Az életvédelmi létesítmények (Budapest)
Budapest, 2011. november 10.
1203
Bevezető
Az 1930-as évektől a haditechnika fejlődése vonta maga után, hogy a háborús
összecsapások egy addig nem alkalmazott közegben is folyhassanak. Ez a fejlődés és
térfoglalás eredményezte az óvóhelyek létjogosultságát, mivel a II. világháborúban a harci
tevékenység a hadszíntértől távol, közvetlenül is érintette a civil lakosságot. Kiépítésre került
egy átfogó védelmi rendszer, melynek célja a civilek védelme, a vétlen áldozatok számának
csökkentése volt, katonai és polgári erők együttes alkalmazásával.
Ez a cél napjainkra sem változott, csak azok a fajta helyzetek, anyagok, ami ellen
védekeznünk kell és ami elől rejtőzni szeretnénk. A háború vége nem jelentette a világbékét
és a technika sem állt meg ugyanazon szinten, a légoltalmi pincék jelentős része mégis
kihasználatlanná, elhanyagolttá vált. Az emberiség rohamosan új távlatokban kezdett kutatni,
gondolkozni, újabb és újabb anyagokat felfedezve vagy a régieket más formában területen
alkalmazva. A célok is vegyessé váltak, mert az emberiség megmentése, a halálos betegségek
leküzdése, utazás és kényelem, kikapcsolódás és a szórakozás mellett a hatalmi törekvések is
megtalálták a maguk gyakran veszélyes, tömegpusztító, félelmet keltő fegyverét, mely szintén
a kutatásoknak, kísérleteknek, a tudománynak volt köszönhető. A hatalomvágy, az emberek
manipulálása és a rajtuk való uralkodás szándéka a legtöbb esetben negatív, elvakult és nem
válogat az eszközökben, mely olykor – véletlenül vagy akár szándékosan is - ártatlan civil
életeket követel.
A tanulmány célja a napjainkban gyakran előforduló sorozatos balesetek, természeti
katasztrófák globális hatásai miatt teljesen egyértelmű: tájékozódni, tisztában lenni tényekkel,
felmérni az adottságokat, a lehetőségeket, az aktuális helyzetet. Rákérdezni, hogy van-e
esélye a magyar embernek a túlélésre a XXI. század elején? Milyen lehetőségeink vannak egy
nyüzsgő, mindig népes nagyvárosban? Hogyan is állunk légópincékkel, védekezésre és
menekítésre alkalmas természetes, illetve mesterséges létesítményekkel? A lakosság hány
százalékának lenne esélye a túlélésre? Megfelelően fel vagyunk-e készülve? A szükségnek és
a törvényeknek is megfelelően képesek vagyunk-e reagálni adott szituációban? Minden
vezető és irányító szereplő tudja-e, hogy mi a feladata, mi múlik rajta? És a lakosság tisztában
van-e az életmentő információkkal és birtokolja-e a képességet, mellyel megóvhatja saját és
társai életét?
Sok a kérdés és remélem, vannak válaszok és nemcsak újabb kérdések, hogy miért nincs?
miért nem tanulta meg vagy nézett utána? miért gondolja, hogy ez nem az ő feladata? akkor
velünk mi lesz? kinek lenne a felelőssége? kinek LETT VOLNA a felelőssége?
1204
1. Magyarország veszélyeztetettsége
Kis ország vagyunk Európa szívében, a kontinens közepén, hol föld nem mozog (csak
ritkán), tornádó s tájfun sem úgy pusztít; az aszályhoz már hozzászoktunk; a sok vízre úgy
ahogy fel vagyunk készülve és egyébként is békés nép a magyar, nem csatázik, nem
háborúzik. Mégis érnek és érhetnek váratlan események, katasztrófák, melyek igen negatív
hatással vannak az élő szervezetekre, természeti és mesterséges értékeinkre.
„Napjaink permanens változásai kapcsán átértékelődött a Biztonság, mint értékkategória.
A Nemzeti Biztonsági Stratégia összefoglalta mindazon tényezőket, amelyek a
biztonságunkat fenyegetik, és kijelölte a kereteket, irányokat, amelyek mentén az ország, a
lakosság biztonságát szavatolni lehet és kell.”1
A klasszikus megfogalmazás szerint a katasztrófa az a „nagyarányú szerencsétlenség,
csapás, megrázó hirtelen bekövetkező esemény, mely emberi élet, anyagi javak, természeti
értékek pusztulásával jár.” A törvény2 részletesebben fogalmaz: „a szükséghelyzet vagy a
veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő
mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely
emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti
környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja,
hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre
rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és
különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek
folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség
igénybevételét igényli.” A katasztrófák eredete sokféle lehet és a hirtelenségéből adódóan fel
sem tudunk készülni maximálisan mindre. A természet a maga nagyszerűségével és erőivel az
ember számára mindig is kiismerhetetlen és csodálatra méltó volt.
A légi háború jelentős fejlődésével hivatottak használatba vonni olyan természetes, majd
létrehozni olyan mesterség építményeket, melyek alkalmasak a civil lakosság elsősorban testi
épségét megóvni, illetve hosszabb időn át a túléléshez szükséges, élhető körülményeket
biztosítani. A világháborús történelem óvóhelyeihez képest a mai védelmi építmények már
jelentősen hatékonyabbak és felszereltebbek, felkészülve egy hosszabb időtartamú
létfenntartásra, mivel már a veszélyforrások is nagy hatótávolságú és sajnos időben lassúbb
1 Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében. p. 3. „Biztonságunk
érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. ISBN: 978-963-08-2606-8 2 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3.§ e) pont
1205
lefolyású problémát jelentenek. Hazánkban ezen építmények létrehozását, fenntartását
törvény3 szabályozza.
Elmondható, hogy Magyarország katasztrófa veszélyeztetettsége közepes mértékű. A
veszélyek és kockázati tényezők nagyobb részben ismertek, ezek a hazánkra leginkább
jellemző árvizeket, belvizeket, azaz a vízkárokat jelentik. A klasszikus értelembe vett háborús
fenyegetettséggel (fegyveres összecsapás, polgárháború, belviszályok) nem számolnak a
védelmi szakemberek. Viszont jelentős figyelmet és védelmi felkészülést igényelnek a
környezeti- és egészségkárosító anyagokat előállító, felhasználó és tároló üzemek; valamint az
ilyen anyagok szállítása, megsemmisítése. A veszélyes anyagok azért is igényelnek több
odafigyelést, mert annak ellenére, hogy egyértelmű a térségben, egy adott területen (telep,
gyár) való jelenlétük, azaz nem váratlanul kerülnek oda; egészség károsító hatásuk súlyosabb
és hosszan tartó következményekkel jár.
A balesetek nem a káros anyagok szeszélyessége, hanem az emberi tényező: a felelőtlen
viselkedés, figyelmetlenség miatt történnek meg. Az ebből
adódó problémákat javarészt megelőzéssel és odafigyeléssel,
megfelelő szabályok, jogi keretek felállításával tudjuk
kivédeni. Rendelet rögzíti azon védelmi követelményeket4,
melyek a különböző veszélyeztetettségi kategóriába eső
településekre vonatkoznak, valamint a települések polgári
védelmi besorolását5.
2. Óvóhelyi védelem
A védelmi követelmények egyike, mely az I. és II.
kategóriába sorolt települések esetében nagyon fontos, hogy biztosítani kell az óvóhelyi
védelmet6 a lakosság részére. Maga az óvóhely két típusú (+1) lehet:
a) egy a célnak megfelelően épített létesítmény;
egy eredetileg más rendeltetésű épület, mely műszakilag megfelelően átalakítható (a
békeidőszakban egyéb funkciójú épületek: pince, metró, aluljáró, 7
stb.);1. fotó8
3 22/1992. (XII.29) KTM rendelet az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki
hasznosításáról 4 114/1995. (IX. 27.) Kormány rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi
követelményekről 5 18/1996. (VII.25.) BM Rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról
6 az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközések és egyes
katasztrófák esetén 7 kettős rendeltetésű építmény
8 Légoltalom (korabeli plakát)
1206
b) valamint a természetes képződmények is alkalmazhatók9, ezeket együttesen életvédelmi
létesítményeknek hívjuk.
Elhelyezés szerint az objektum lehet épület alatti, épületen kívüli, valamint részben vagy
teljesen földbe süllyesztett. A kialakítás egyedi változóktól függ (területi adottság,
beépítettség, talajvíz, közműhálózat).
Természetesen a társadalom, a lakosság, az egyén elvárása az, hogy rendelkezzen
mindenki férőhellyel óvóhelyen; mely elérhető közelségben van és amely megfelelő védelmet
nyújt kialakításával (speciális felszerelések, műtárgyak, falvastagság, födémszerkezet
teherbírása, stb.) természeti katasztrófák, veszélyes anyagokkal (nukleáris, vegyi) kapcsolatos
balesetek, illetve terrorista tevékenységek, támadófegyverek (biológiai is) káros hatásai
ellen.10
Az óvóhelyek létével kapcsolatban rendeletek szabályoznak11
. Az 1990. évi LXV.
törvény a helyi önkormányzatokról a polgármestert nevezi meg a település védelmi igazgatási
feladatok ellátásért és szervezéséért felelős személynek. A polgármester ezen kötelezettségei
közé tartozik – a polgári védelmi szervezetek bevonásával - az óvóhelyi védelmi feladatokra
történő felkészülés-felkészítés is:
határozatban kijelöli a település polgári védelmi besorolásának megfelelően az
életvédelmi létesítményeket;
gondoskodik azok berendezésének, fertőtlenítésének elvégzéséről és
a hiányzó óvóhelyjelölések (egyezményes jelek) pótlásáról;
az óvóhelyi védelemmel kapcsolatos magatartási szabályokról lakossági tájékoztatás
keretében gondoskodik. (tájékoztatás elsősorban rádió-, televízió-közlemények,
területi, helyi sajtóközlemények, szórólapok, falragaszok útján történik).
A magántulajdonú, illetve bérbe adott kettős rendeltetésű létesítmények hasznosításáról
szigorú szabályok szólnak, annak érdekében, hogy az óvóhelyi minőségükben a lehető
legrövidebb időn belül alkalmazhatóak legyenek.
A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat
kezelésében lévő életvédelmi objektumokra ezen szabályok hatálya nem terjed ki (kivéve a
9 szükségóvóhely
10 Életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) kialakításának gazdaságossági vizsgálata
11 22/1992. (XII.29.) KTM rendelet az életvédelmi létesítmények létrehozásáról, fenntartásáról és békeidőszaki
hasznosításáról
37/1995. (IV.5.) Kormányrendelet az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási
rendjéről
60/1997. (IV.18.) Kormányrendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása,
valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól
1207
lakóépületekben, lakótelepeken található életvédelmi létesítményeket). Ezekre külön
jogszabály vonatkozik.12
12
2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről
1208
2. fotó: „Információ”
Forrás: http://www.dunatv.hu/otthon/ovohelyek_szekelyudvarhelyen.html
Az életvédelmi létesítményekkel kapcsolatban vannak nagyon logikus és egyértelmű
elvárások, melyek a technikai kivitelezésről szólnak. Legyen egy óvóhelyen légzsilip,
gázzsilip, szellőztető és regeneráló gépház, léglökéscsökkentő helyiség; természetesen
vészkijáratok (alagutas vészkijárók, aknás vészkijáró, menekülő alagút), tartózkodóterek,
mosdó és WC-helyiség, víztároló.
3. fotó: Vízszűrő rendszer
Forrás: http://www.mertnet.net/cikkek/2009/20090506/eletvedelmi-letesitmenyeink
Az óvóhelyi tartózkodás kényszerű, de létfontosságú; korlátozott élet- és mozgásteret
engedve több száz embernek. A körülmények rendkívülisége folytán is, embertársainkra
tekintettel szükséges viselkedni: a másokat nem zavaró, csendes, nyugodt magatartás az
elvárt; a korlátozottan rendelkezésre álló tiszta levegő miatt pedig érdemes minél kevesebbet
mozogni.
1209
4. fotó: A Rákosi bunker (F4) szűrőberendezése
Forrás:
http://fovarosi.blog.hu/2011/03/26/rakosi_bunkereben_jartunk?utm_source=ketrec&utm_me
dium=link&utm_campaign=index&token=34b348c1770d16d9c00e677650b9d1a1
A II. világháború áldozatairól készült statisztikai számok jelzik (1. és 2. ábra), hogy
ezeknek a létesítményeknek fontos szerepe volt a hátországban, és van napjainkban is.
1. ábra
Civil áldozatok Európában13
Készítő: Deméné Völgyi Erika
13
Forrás: ©Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2011; Köztes-Európa térképgyűjtemény; 230. Az európai országok
embervesztesége a II. világháborúban http://terkepek.adatbank.transindex.ro/belso.php?nev=230
1210
2. ábra
Katonai áldozatok Európában14
Készítő: Deméné Völgyi Erika
14
Forrás: ©Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2011; Köztes-Európa térképgyűjtemény; 230a) Katonai
emberveszteség a II. világháborúban http://terkepek.adatbank.transindex.ro/belso.php?nev=230
1211
3. Budapest főváros
Budapest az Európai Unió legnépesebb városai közé tartozik. Városképe a világörökség
része.
Az önkormányzatok működési felállása itt más, mint az országban általában: Budapesten
csak települési önkormányzatok vannak; ráadásul a fővárost irányító önkormányzati rendszer
kétszintű. Ez a hatáskörök és a feladatok elosztásában is jelentkezik. A főváros a maga 23
kerületével egy külön részt képvisel a települési besorolást és óvóhelyi ellátottságát is
illetően: a 23 önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat védelmi munkáját kell
összehangolni adott esetben.
3.1 Budapest SWOT elemzése (védelmi szempontból)
3.1.1 Erősségek
- jól működő kommunikációs csatornák;
- gyors döntéshozatal és gyors reagálás;
- kapcsolatrendszer jól kiépített itthon és nemzetközileg;
- magas szintű és sokféle tapasztalat, szakértelem jellemző;
- a vezetés folyamatos törekvése a megfelelő minőségfejlesztésre.
3.1.2 Gyengeségek:
- nagy népsűrűség;
- magas az agglomerációból ingázók száma;
- ellentétek a különböző szakterületen;
- az érintettek gyorsabb, közvetlenebb informálási lehetősége;
- változó színvonalú, terheltségű infrastruktúra;
- kerületek különböző szintű védelmi felszereltsége és állapota.
3.1.3 Lehetőségek:
- a külső és a belső, valamint a hierarchikus szintek közötti kommunikáció javítása;
- a szervezetek közötti együttműködés folyamatosan bővítése;
- nagy számú életvédelmi létesítmény megléte;
3.1.4 Veszélyek
- a munkavállalói elégedettség esetleges csökkenése az anyagi terheinek növekedése és
kedvezményeinek csökkentése következtében;
- nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek távozása;
1212
- a szakember utánpótlás biztosítása az anyagi lehetőségek és a pálya modell által
szabott korlátok hatása következtében;
- a korlátozott anyagi erőforrások;
- minimális számú speciális eszköz és elhasználódó gépjárműpark;
- fejlesztésének elmaradása az anyagi korlátok hatása következtében és emiatt a szakmai
ellentétek kiéleződése.
3.2 Budapest óvóhelyei
Közel 3400 óvóhelyet tartanak számon Budapesten. Ezek a fővárosi lakosság kevesebb,
mint a felét, kb. 40%-át képes befogadni. A rögzített és nyilvántartott létesítmények kb. 15%-
a használatban lévő, tehát kettős rendeltetésű objektum: például irodák, raktárak, pincék és a
legnagyobb a metró. A 3400 életvédelmi létesítmény több mint fele magántulajdonban van,
ezeknek karbantartásáról, állapotuknak fenntartásáról a tulajdonosok kötelessége
gondoskodni.
Metró: „A metró, mint életvédelmi létesítmény mind az aktív, mind a passzív személyek
védelmét hivatott biztosítani, kettős rendeltetésű, ugyanis békeidőben fontos városi
közlekedési funkcióval bír, III. illetve IV. osztályba sorolt minősített, igen nagy létszámú
óvóhely. (…)A metró védőképessége a mélyvezetésű vonalaknál III. osztályú, kéreg alatti
vonalak esetén IV. osztályú óvóhelynek felel meg. A 2-es és a 3-as metróvonalak közel 26
kilométeréből 20 km-es része rendelkezik az óvóhelyi védelemhez szükséges
létesítményekkel. A K-Ny-i vonalon 3, míg az É-D-in 9 védelmi szakasz került
kialakításra.”15
5. fotó: Metróalagút
Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20080621-metroalagut-mint-ovohely-
budapesten.html
15
Mórocza Árpád – Pellérdi Dezső: Az óvóhelyi védelem aktualitásának vizsgálata, avagy a 4-es metró és
Budapest; Hadmérnök 2010. március V. évfolyam 1. szám; 22. old.
1213
Készítette: Hajdú D. András
Budai Vár - Úri utca: Horthy kormányzó a Magyar Nemzeti Bank védelmére és háború alatti
zavartalan működtetésére építette a várban a korabeli legjobb minőségű anyagokból és
technikával.
F4 objektum – Rákosi atombunkere: A 2-es metró építésével egy időben (annak álcázásában)
kezdődött az építése; van egy bejárata a metró alagútból is. A Szabadság tértől a Kossuth térig
húzódik, vélhetően összeköttetésben van az Országházzal is. Rákosi Mátyás és pártja
tagjainak védelmére tervezték.
Csepel – Tejút utca: Kommunista vezetők mentésére épült titkos objektum. Ma már oktató
központnak és polgári védelmi kiállításoknak ad helyet. Az önkormányzati gondoskodásnak
köszönhetően minden életfeltételt biztosító berendezése működő képes.
Csepel Művek: Különböző elhelyezkedésű (földfelszín feletti és alatti egyaránt) és befogadó
képességű vasbeton szerkezetű bunker (kb. 20 db) található a gyár területén. Ezek nem a
politikai vezetők, hanem a gyár munkásainak védelmét szolgálták. Az épületek múzeumként,
kiállítások helyeként, zenekari próbateremként funkcionálnak.
6. fotó: Csepeli légóbunker
Forrás: http://csepel.info/?p=174 Budapest Riport 2004.
Készítette: Ábel Attila
1214
7. fotó: Múzeum
Forrás:
http://varosban.blog.hu/2011/08/03/elhagyott_ovohelyet_latogattunk_budapesten
Készítette: Mudra László – Budapest Scenes
8. fotó: A Betonkocka
Forrás: http://hg.hu/cikk/epiteszet/13042-haboru-csepelen-ejszakai-bunkertura
Készítette: Mudra László – Budapest Scenes
1215
9. fotó
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/bunkertura-budapesten
Készítette: Mudra László – Budapest Scenes
10. fotó: Csepel
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/bunkertura-budapesten
Készítette: Mudra László – Budapest Scenes
1216
11. fotó: Kertvárosi óvóhely
Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/gyr071008/
Készítette: Huszti István
1217
Jogszabályi háttér
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
1996. évi LXXVII. törvény a Polgári védelemről
1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezésről
2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről
114/1995. (IX.27.) Kormányrendelet a települések polgári védelmi besorolásának
szabályairól és a védelmi követelményekről
18/1996. (VII.25.) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról
22/1992. (XII.29.) KTM rendelet az életvédelmi létesítmények létrehozásáról, fenntartásáról
és békeidőszaki hasznosításáról
37/1995. (IV.5.) Kormányrendelet az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és
adatszolgáltatási rendjéről
60/1997. (IV.18.) Kormányrendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a
lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól
1218
Befejezés
A megfelelő szintű és érzetű biztonsághoz, védelemhez a legoptimálisabb megoldás az
lenne, ha mindenkinek adott tartózkodási helyén (lakó- vagy munkahely) rendelkezésére állna
egy óvóhely. Amíg ez meg nem valósítható, addig a legtöbb, amit mi polgárok megtehetünk a
biztonságunk és a kollektív védelem érdekében, hogy tájékozódunk: jogainkról és
kötelezettségeinkről; a szabályokról; a lehetőségeinkről; aktívan részesei vagyunk a
felkészítéseknek, gyakorlatoknak. Nem bízhatjuk magunkat öntudatlanul az események
sodrására, sem a szakemberek véges energiájára.
Biztos vagyok benne, hogy a fővárosi lakosságnak az a 40%-a, akinek esélye lenne az
óvóhelyen a megmenekülésre, mindannyian rendelkeznek azzal az információval, hogy hova
és miként és mennyi idő alatt kell eljutniuk ahhoz, hogy életben maradjanak egy esetleges
katasztrófa helyzetben. Az kétséges, hogy nem tudjuk, vagy csak nem akarjuk tudni ezen
objektumok létezését és a hamis biztonságérzet karjaiban ringatózunk. Pedig úgy tűnik, hogy
életvédelmi létesítmények vannak: biztató közelségben, nagy részük megfelelő állapotban és
berendezésekkel bevethető. Tehát az esély meg van, csak tudnunk kell élni vele. De inkább ne
kelljen, az az egészségesebb.
A megelőzésben hiszek: felelősség teljes magatartás, hiszen „a földet nem nagyapáinktól
örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”16
és nem csak mi emberünk vagyunk
veszélyben, adott esetben, hanem a sérülékeny és már így is eltűnőben lévő növény- és
állatfajainkon keresztül a természetes környezetünk.
16
Navaho indián eredetű mondás
1219
Melléklet
1. melléklet: 37/1995. (IV.5) Kormányrendelet (az életvédelmi létesítmények egységes
nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) melléklete
1220
2. melléklet: Légoltalmi központ alaprajz
3. melléklet: Budapest székhelyű körzeti (kerületi) parancsnokságok17
Kerület Besorolás Városrészek
1. I. kerületet I. Várkerület
2. II. kerület II. Budaliget, Adyliget
3. III. kerület I. Óbuda-Békásmegyer
4. IV. kerület I. Újpest
5. V. kerület I. Belváros-Lipótváros
6. VI. kerület II. Terézváros
7. VII. kerület II. Erzsébetváros
8. VIII. kerület II. Józsefváros
9. IX. kerület I. Ferencváros
10. X. kerület I. Kőbánya
11. XI. kerület I. Újbuda
12. XII. kerület I. Hegyvidék
13. XIII. kerület I. Angyalföld
14. XIV. kerület I. Zugló
15. XV. kerület I. Újpalota
16. XVI. kerület II. Cinkota
17. XVII. kerület II. Rákosmente
18. XVIII. kerület I. Pestszentlőrinc-Pestszentimre
19. XIX. kerület I. Kispest
20. XX. kerület I. Pesterzsébet
21. XXI. kerület I. Csepel
22. XXII. kerület I. Budafok-Tétény
23. XXIII. kerület I. Soroksár
17 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról melléklete:
:Körzeti polgári
védelmi parancsnokságok székhelye és illetékességi területe – Budapest székhelyű körzeti (kerületi)
parancsnokságok
1221
I. csoport:
a) az atomerőmű 9 km-es, a kutatóreaktor 1 km-es körzetében lévő településeket;
b) azokat a településeket, amelyek területén — a 2. számú mellékletben meghatározott
normáknál nagyobb mennyiségben — veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy
tárolnak, amelyek környezetbe kerülése katasztrófahelyzetet idéz elő;
c) azokat a településeket, amelyek területén többfajta, egyenként nem I. csoportba
sorolható veszélyforrás együttes hatása érvényesülhet, amely következtében komplex
védekezést kell megvalósítani;
d) azokat a településeket, amelyek közigazgatási, infrastrukturális és ipari központ jellegük
következtében, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepük alapján fegyveres
összeütközés során közvetlen hatások által veszélyeztetettek;
e) az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket, amelyek területén
veszélyes anyagokat előállító, felhasználó vagy tároló üzem működik, és
katasztrófaveszélyeztetésük alapján a II. csoport 1. b) pontba tartoznának;
f) az olyan vízépítési műtárgyak körzetében lévő településeket, amelyeknél fegyveres
összeütközés vagy terrorcselekmény következményeként elárasztás veszélye alakulhat ki.
II. csoport:
a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (9—30 km közötti területen lévő)
településeket;
b) azokat a településeket, amelyek területén olyan veszélyes anyagokat állítanak elő,
használnak fel vagy tárolnak, amelyek üzemzavar esetén a közvetlen környezetben élő
lakosság és anyagi javaira veszélyt jelentenek;
c) azokat az árvizek által veszélyeztetett településeket, amelyek az árvizek előfordulásának
gyakorisága, valamint az árvízvédelmi műtárgyak aktuális műszaki-technikai állapota alapján
indokoltak;
d) azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti
szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek
találhatók.18
18
114/1995. (IX.27.) Kormányrendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi
követelményekről
1222
Irodalomjegyzék
Életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) kialakításának gazdaságossági vizsgálata; Verla József mk.
százados; A Polgári Védelem Országos Parancsnokság kiadványa; 1975.
Rohoska Lajos: Segédlet az életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) üzemeltetési, karbantartási és
felújítási feladatainak elvégzéséhez, 1993.
Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében. p. 3.
„Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. ISBN:
978-963-08-2606-8
Orovecz Isván: Dicső elődeink nyomában, avagy a polgári védelem valóban „civillé válásának”
folyamata (1917-2007), Polgári Védelmi Szemle 2008./1. szám; 40-46. oldal
Dr. Fodor Kálmán: Fejezetek a légoltalom történetéből, Polgári Védelmi Szemle 2008./1. szám; 47-69.
old.
Dr. Tóth Rudolf: A lakosságvédelem aktualitása, helye, szerepe napjaink új kihívásainak tükrében;
Polgári Védelmi Szemle 2009./2. szám; 55-73. old.
Mórocza Árpád – Pellérdi Dezső: Az óvóhelyi védelem aktualitásának vizsgálata, avagy a 4-es metró
és Budapest; Hadmérnök 2010. március V. évfolyam 1. szám; 22. old.
Dr. Endrődi István: A lakosság mint megvédendő cél és feladat, egyben végrehajtó szereplő; Polgári
Védelmi Szemle 2010.; 14-18. old.
http://www.origo.hu/itthon/20080621-metroalagut-mint-ovohely-budapesten.html
www.bunkermuzeum.hu
http://www.budapestscenes.com/
http://csepel.info/?p=174
http://hg.hu/cikk/epiteszet/13042-haboru-csepelen-ejszakai-bunkertura
http://ingatlanmagazin.com/penz-es-jog/cikk_9002/
http://epiteszforum.hu/node/1702
http://terkepek.adatbank.transindex.ro/belso.php?nev=230