Alapfokú barlangász tanfolyam

BTSSz Triász Barlangász Szakosztály

Barlang klimatológia, hidrológia, biológia

A barlangi klíma szakaszai

- Bejárati: ahol a napi hőingadozás meghaladja az 1 ⁰C -t

- Hidegpont: a huzat miatt kialakuló, a barlangi szakasznál hidegebb zóna

- Barlangi: ahol a napi hőingadozás kissebb mint 1 ⁰C

A barlangi klíma elemei

- Hőmérséklet

- Nyomás

- Összetétel

- Nedvességtartalom

- Villamos tér

Hőmérséklet

-A barlangokm hőmérséklete általában megeggyezik a befoglaló kőzet hőmérsékletével. Ez általában a felszín éves középhőmérsékletével egyenlő.

Befolyásolhatja:

- Huzat

- víz

- geotermikus energia

- barlangászok

Jégbarlangok

-Ha a felszínen az éves középhőmérséklet 0 oC alatt van

- Ha a középhőmérséklet közel van a o oC-hoz, a barlang hidegpontján kialakulhatnak jégdugók, jeges szakaszok

- „Zsákszerű”, nehezen szellőző barlangokban megül a hideg, és ez a barlang egészében, vagy eggyes szakaszaiban eljegesedést okozhat

Nyomás

- A barlangokban uralkodó légnyomás nagyjából megeggyezik a felszínivel. Maximum a hőmérséklet külömbségből adódhat enyhe eltérés (kb.: 1 hPa), ami huzatot hoz létre.

A huzat iránya normál (hegylábi) barlang esetén: télen befele húz, nyáron kifelé.A huzatot létrehozhatja:

- hőmérsékletkülömbség (a barlang és a felszín, vagy a hegy két oldala közt)

- erős kinti légáramlás

Összetétel

- Légköri gázok:

- O2, CO2 Ezek összetétele a felszínen N2 79%, O2 21%, CO2 0,03%A barlangban ez jelentősen eltérő is lehet (huzat, csepkőkéződés során kiváló CO2, oxidációs folyamatok)

-Radon, ion, aeroszol:

- Radon: az urán bomlásakor keletkező radioaktív nemesgáz. Felezési ideje kb.: 3,5 nap. Így 10-15 nap alatt stabilizálódik.

- A barlangban az élettanilag kedvezőbb hatású negatív ionok vannak túlsújban.

- Aeroszolnak nevezzük a levegőben eloszlott mikroszkópikus méretű szilárd, vagy fgolyékony fázist (por, illetve pára)

Nedvességtartalom

-Az aeroszol folyékony eleme. A barlangok relatív (hőmérséklethez viszonyított) páratartalma 100%

- A barlangba befolyó, beszivárgó, ott lecsapódó, esetleg a mlyből feltörő vizek

Villamos tér

-A felszínen jelentős elektromágneses „szmog” van (rádióadók, mobiltelefonok, GPS, nagyfeszültségű távvezetékek, stb.) Ennek nagyrészét (főképp MHz-es frekvenciatartományban) a befoglaló kőzet kiszűri.- A felszínen van egy egyenáramú elektromos tér is (zivatarfelhők alatt jelentősen felerősödhet). Ezt az elektromos teret a kőzet tökéletesen szigeteli.

Hidrogeológia

A „felszíni, és felszín alatti vizek mozgásával” foglalkozó tudomány. A mi szempontunkból a felszín alatti vizek mozgása a fontos => karszthidrológia

- A karszt: a szilárd földkéreg olyan kőzetekből álló részlete, amelyben a felszíni vagy mélységi vizek oldó, koptetó hatása erőteljesen érvényesül.

Mi szükséges a karsztosodáshoz?

-Karsztosodásra alkalmas kőzet- Víz- valamilyen anyag, ami a vízzel gyenge savat alkotva oldani képes a kőzetet (CO2, novényi nedvek, savaseső)- Idő

A víz kilépése a karsztból

- A karsztforrások vízhozama általában nagyobb ingadozást mutat mint az egyébb forrásoké (akár 100 szorosára is megnőhet)

- A karsztforrásokat csoportosíthatjuk:- a forrásvíz karsztbeli eredete szerint: leszálló, felszálló (patak, hévíz)- a vízhozam változásai szerint: állandó, időszakos, periodikus,

esetleges- az erózióbázishoz való viszonya szerint: felette (vízzáró réteg a

karsztban), völgytalpon, víz alatt (folyóban, tengerben)- a víz hőfoka szerint: hideg, kevert, meleg (hévíz)- a forrásszáj morfológiája szerint: nyitott, törmelékkel takart,

forráskráterben fakadó, stb.- Stb.

A karsztvizet vizsgálhatjuk:

-Hőmérséklete szerint- Mennyisége szerint (hosszabb idelyű vizsgálat)- Kémiai összetétele szerint (oldott gázok, sók, fémoxidok, stb)

Barlangbiológia

-Növényvilág (barlangi flóra)

- Állatvilág (barlangi fauna)

A barlangi flóra részei

- Bejárati flóra: a speciális mikroklímának köszönhetően (hűvös nyár, enyhe tél) olyan fajok is megjelenhetnek, melyek a környékre egyáltalán nem jellemzőek. A külső részeken akár virágos növények, beljebb a félhomályt kedvelő fajok.

- Sötétflóra: ezek a sötétben vegetáló alga és gombafajok. Bár egyes baktériumfajok képesek a kemoszintézisre is (általában kénes források közelében találhatók meg)

- Lámpaflóra: az idegenforgalom termékei. Nem tartoznak a barlang természetes élővilágához. Nehézt védekezni ellenük (megfelelően kiépített világítás, mechanikus tisztítás)

A barlangi fauna részei

- Barlangidegen állatok (trogloxén): barlangban életképtelen. Ha nem jut ki, rövid időn belül elpusztul.

- Barlangkedvelő állatok (troglofil): életük egy szakaszát a barlangban töltik, oda rendszeresen visszajárnak. Általában menedékként használják a barlangot.

- Barlanglakó állatok (troglobiont): teljes mértékben alakalmazkodtak a barlangi körülményekhez. Felszínen életképtelenek (általában vakok, hiányzik a fény, és a kiszáradás elleni védelmük). Jellemző rájuk, hogy a látás pőótlására rendkívül fejlett tapintóérzékkel (szervekkel) rendelkeznek. Fontos érzékszervük a szaglás (a nemek egymásra találása a kis egyedszám miatt fontos). Szaporodásuk az évszakoktól független. Barlanglakó állatok előfordulhatnak más, barlanghoz hasonló élőhelyen is (kutakban, talajvízben)

Niphangus

Typhloiulus sp.

Barlangi rákok

Vaklazac

Barlangi szalamandra

Barlangi életközösségek

- A barlangi életközösségeket általában a felszín látja el tápanyaggal.Ez igen szűkös tápanyagforrást jelent ezért a barlangi életközösségek szinte folyamatosan éheznek (ha hirtelen sok élelmet juttatunk ebbe a rendszerbe (szemetelünk) felborítjuk ezt az amúgy is kényes egyensújt!)

- 1986- ban fedezték fel a romániai Movile-barlangot. Ebben a felszíntől teljesen elzárt kis barlangban (felülről vízzáró rétegek, a forrás felől több szifon) teljesen egyedi élővilág fejlődött ki a mélyből feltörő kénes forrásokon alapulva. Több tíz szárazföldi és vízi élőlényt találtak itt, amik kizárólag ebben a barlangban élnek (baktériumoktól a több centis ízeltlábúakig)